Winterthur Önkéntes Egészségpénztár
— Alapszabály Szolgáltatási szabályzat Kártyakezelési és használati szabályzat Érvényes 2006. június 1-jétõl
Tartalomjegyzék Alapszabály
5
Függelék
21
Szolgáltatási szabályzat
25
Kártyakezelési és használati szabályzat
39
Winterthur Önkéntes Egészségpénztár
— Alapszabály
Érvényes 2006. június 1-jétõl
I. fejezet
8.
Általános rész 1.
A Winterthur Biztosító Zrt. (elõzõ nevén CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS Biztosító Részvénytársaság) és a Winterthur Pénztárszolgáltató Zrt. (elõzõ nevén CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS Pénztárszolgáltató Rt.) – mint munkáltatók – kezdeményezésére az alapító tagok az alakuló közgyûlésen elhatározták, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt hoznak létre az egészség védelmét szolgáló egyéni és közösségi programok szervezése, finanszírozása, továbbá egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, valamint egészségügyi célú önsegélyezõ feladatok teljesítése céljából. Az alapítók olyan Egészségpénztárt alapítottak, amely az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 10. §. (2) bekezdésének felhatalmazásával élve, – az ott írt korlátozásokkal – jogosult egészségügyi célú önsegélyezõ feladatok ellátására is.
Az alakuló közgyûlés idõpontja: 2002. augusztus hó 29. napja. 9.
Az Egészségpénztár a nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyûlés idõpontjára visszaható hatállyal. 10.
Az Egészségpénztár felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint, az állami felügyeletet pedig az Öpt. VI. fejezete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el (a továbbiakban: Felügyelet).
11.
Irányadó jog: A Pénztártagoknak az Egészségpénztárral kapcsolatos egymás közötti jogviszonyából, a Pénztártagok, a munkáltatói tagok és a támogatók, valamint az Egészségpénztár közötti, Egészségpénztárral kapcsolatos jogviszonyból, továbbá a számlavezetõ, a vagyonkezelõ, a letétkezelõ és a gazdálkodás nyilvántartását ellátó szolgáltató Egészségpénztárral kapcsolatos jogviszonyából eredõ esetleges jogviták elbírálásánál elsõsorban a jelen alapszabály, az Öpt., az egészségpénztár gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
A jogszabályi rövidítések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
II. fejezet
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár elnevezése*: Winterthur Önkéntes Egészségpénztár A pénztár rövid neve: Winterthur Egészségpénztár
1.
A tagsági kör
1.1.
Az Egészségpénztár tagja lehet az a természetes személy, aki a) a 16. életévét betöltötte, b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek ismeri el, c) tagdíjfizetést vállal.
2.
A Pénztártag felvételének eljárási szabályai
2.1.
A tagsági jogviszony kezdeményezéséhez szükséges, hogy a belépni szándékozó a belépési nyilatkozatot aláírja, és az Egészségpénztárhoz eljuttassa.
2.2.
A belépési nyilatkozat tartalmazza: a) a Pénztártag azonosító adatait, b) külön íven mindazon adatokat és nyilatkozatokat, amelyekrõl az Egészségpénztár felkérésére a belépni szándékozónak az adatközlési és nyilatkozattételi kötelezettség keretében nyilatkoznia kell; így különösen a szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozók adatait, továbbá c) a Pénztártag nyilatkozatát az alapszabály megismerésérõl és rendelkezéseinek tudomásul vételérõl, d) a Pénztártag nyilatkozatát arról, hogy a jelen alapszabályban meghatározott egységes tagdíjat rendszeresen, minden külön felszólítás nélkül fizeti. Az adatközlési és nyilatkozattételi kötelezettséget az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásával, azok keretein belül kell elõírni.
2.3.
Más pénztárból átlépõ Pénztártag esetében a belépési nyilatkozathoz csatolni kell az áthozni kívánt egyéni fedezetrõl (egyéni számla-egyenlegrõl) szóló, az elõzõ pénztár által cégszerûen aláírt igazolást, amely azonban az átadó pénztárnak a Pénztártaggal való elszámolásakor, – annak esedékessége idõpontjában – módosulhat.
3.
A pénztár székhelye: 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
4.
A pénztár típusa: egészségügyi célú önsegélyezõ feladatokat is ellátó egészségpénztár.
5.
A pénztár jellege: nyitott, országos pénztár A pénztár országos területi alapon szervezõdõ, nyitott egészségpénztár, amely – a taggá válás törvényi feltételeinek fennállása esetén – bárki számára lehetõvé teszi a pénztár mûködésében való részvételt.
6.
Az egészségpénztár mûködési köre: országos egészségpénztár.
7.
Az egészségpénztár tevékenységi köre: Az Egészségpénztár az általa gyûjtött és kezelt befizetésekbõl az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a következõ szolgáltatásokat nyújthatja: a) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, b) a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása, a Pénztártag betegség miatti keresõképtelensége esetén a kiesõ jövedelmének teljes, vagy részbeni pótlása (ezek együttes elnevezése a továbbiakban: egészségügyi célú önsegélyezõ feladat). A devizakülföldi Pénztártagnak a devizajogszabályok betartásával nyújthatók az itt felsorolt szolgáltatások. A tevékenységi engedély jogerõre emelkedéséig az Egészségpénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegekbõl kizárólag az egészségpénztár szervezésével összefüggõ kifizetéseket teljesíthet, egyebekben pedig az egészségpénztár megalakulását követõen az egészségpénztár gazdálkodására és befektetéseire az Öpt.-ben foglalt, továbbá azok végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
* 6—
Az Egészségpénztár jogi személy. Az Egészségpénztárt a székhelye szerint erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ Fõvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.
Az alapító tagok – a következõk szerint, – a jelen alapszabályban határozták meg azokat az alapvetõ rendelkezéseket, amelyek az egészségügyi célú önsegélyezõ feladatokat is ellátó Egészségpénztár megalakulására, szervezetére, mûködésére, gazdálkodására, valamint a Pénztártagok, a közeli hozzátartozóik, a munkáltatói tag(ok) és a támogató(k) jogaira és kötelezettségeire irányadóak.
2.
Az Egészségpénztár határozatlan idõre alakul.
A pénztártagság
A Pénztár 2002. augusztus 29-tõl 2005. december 31-ig a Credit Suisse Life & Pensions Önkéntes Egészségpénztár elnevezést használta. WEP/ASZAB.0601
2.3.1.
Az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni szándékozó személy esetében a számla egyenlegének közlésén túl, csatolni kell a belépési nyilatkozathoz a törvényi feltételek fennállását igazoló okiratok – átadó pénztár által hitelesített – másolatát.
2.3.2.
Az Egészségpénztárnak az átlépést megelõzõen, (azaz a belépési nyilatkozat záradékolása elõtt) írásban – az alapszabály és a vonatkozó szabályzatok megküldésével, vagy ha az letölthetõ az Internetrõl, akkor a hozzáférésre vonatkozó adatok közlésével – tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó Pénztártagot a tagság feltételeirõl és az általa igénybe vehetõ szolgáltatásokról.
2.4.
A belépési nyilatkozatban közölt adatok ellenõrzéséhez a pénztár jogosult bármikor az alapul szolgáló okiratok felmutatását kérni. A 2.3.1. pontban hivatkozott igazolások beérkezéséig a belépési nyilatkozat nem záradékolható, ha pedig a záradékolásra nyitva álló 30 napon belül nem pótolták azokat, a tagfelvételi kérelmet el kell utasítani. Ez nem zárja ki, hogy az átlépni kívánó személy utóbb azt – a szabályozott feltételeknek megfelelõen – ismételten elõterjessze.
2.5.
A belépni kívánó személy, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt a Pénztártag, – annak érdekében, hogy a részére küldendõ értesítéseket az Egészségpénztár a megfelelõ címre tudja postázni – írásban tartozik megjelölni az állandó belföldi lakhelyét, ennek hiányában a szokásos belföldi tartózkodási helyét.
2.6.
Az Egészségpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását a belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékolásával tanúsítja. A tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt az Egészségpénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége a tevékenységi engedély jogerõre emelkedését követõ napon kezdõdik.
2.7.
2.8.
2.9.
A jelen alapszabály II. fejezet 1.1 pontjában megjelölt tagsági feltételeknek megfelelõ természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. Az Egészségpénztár köteles a tagsági feltételeknek megfelelõ személy belépési nyilatkozatát annak Egészségpénztár általi kézhezvételétõl számított 30 napon belül záradékolni és a belépési nyilatkozat záradékolt másodlatát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt a Pénztártagnak kiadmányozni.
g) a közgyûlés (küldöttközgyûlés) napirendjére javaslatot tenni, amelynek elfogadásáról a közgyûlés dönt, h) az igazgatótanács által megjelölt hivatalos ügyfélfogadási idõben az Egészségpénztár irataiba és könyveibe (a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek és a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek kivételével) betekinteni, továbbá az Egészségpénztár mûködésével kapcsolatban az Egészségpénztár testületeitõl írásban felvilágosítást kérni és kapni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel az Egészségpénztár érdekeit, ill. az Egészségpénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértõ módon, i) az egyéni számla követelésének meghatározott elkülönített részét a rendelkezéstõl számított két évre lekötni úgy, hogy a két éves idõtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe. 3.2.
A Pénztártag vállalja, hogy a nyilatkozataiban közölt adatokban bekövetkezett változásokat jelen alapszabály X. fejezete 4. pontjának megfelelõen Egészségpénztárnak bejelenti.
III. fejezet A tagdíj 1.
A tagdíj megállapításának módja
1.1.
Az egységes tagdíj összegét elsõ ízben az alakuló közgyûlés, egyebekben a közgyûlés, illetve a küldöttközgyûlés állapítja meg, egyidejûleg meghatározva a tagdíjnak a mûködési, a likviditási és a fedezeti tartalékok közötti felosztását is.
1.2.
Az egységes tagdíj összegét a közgyûlés, illetõleg a küldöttközgyûlés jogosult határozatával – az alapszabály módosításával – megváltoztatni.
2.
A tagdíj mértéke
2.1.
Az egységes tagdíj valamennyi Pénztártagnak egységesen havonta 2003. május 1-tõl 2005. január 14-ig 1.500 Ft, azaz Egyezerötszáz forint, 2005. január 15-étõl 2.000 Ft, azaz Kettõezer forint.
A tagsági viszony és a tagdíjfizetési kötelezettség az Egészségpénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak az Egészségpénztár általi elfogadásával kezdõdik.
3.
A Pénztártag jogai és kötelezettségei az Egészségpénztárban
3.1.
Az Egészségpénztár tagja jogosult a) az Egészségpénztár szolgáltatásait a jelen alapszabályban és az éves pénzügyi tervben rögzített rendben igénybe venni, b) az egyéni számlája állásáról, valamint az Egészségpénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérõl évente egyszer, a mérleg megállapítására összehívott közgyûlést megelõzõen, írásban, díjtalanul, egyebekben kérésére és költségén bármikor felvilágosítást kapni, c) részt venni az Egészségpénztár tevékenységében és rendezvényein, d) az Öpt. és a jelen alapszabály szerint tisztségviselõt választani az Egészségpénztár szerveibe és tisztséget viselni az Egészségpénztárban, e) az Öpt. és a jelen alapszabály rendelkezései alapján indítványozni a közgyûlés összehívását, f) az Egészségpénztár valamennyi szervét indítványokkal megkeresni,
A Pénztártag köteles az egységes tagdíjat – valamint, amennyiben az egységes tagdíj összegénél magasabb összegû tagdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget, úgy ezen összeget is – a jelen alapszabályban meghatározott rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeknek.
Az egységes tagdíjat a Pénztártag köteles minden külön nyilatkozat, vagy felhívás hiányában is az Egészségpénztárnak rendszeresen megfizetni. 2.2.
A Pénztártag jogosult az Egészségpénztár által e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése és aláírása útján, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozni a rendszeresen fizetendõ tagdíjról. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet. A Pénztártag az általa vállalt tagdíjfizetésrõl szóló nyilatkozatától bármikor, írásbeli nyilatkozattal térhet el. Abban az esetben, ha a Pénztártag az általa vállalt tagdíjról nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatát visszavonja, úgy a fizetési kötelezettségére az egységes tagdíjra vonatkozó szabályok irányadóak.
3.
A tagdíj esedékessége
3.1.
A tagdíj a tárgyhó 15. napjáig fizetendõ meg.
3.2.
A Pénztártag jogosult akár az egységes tagdíjat, akár a tagdíjat, az esedékesség elõtt is megfizetni. 7—
4.
A tagdíj megfizetése
4.1.
A fizetési kötelezettség teljesítése a Pénztártagnak a belépési nyilatkozatban rögzített rendelkezése alapján történhet: a) a munkáltatónak adott külön meghatalmazás alapján, a munkabérbõl, vagy egyéb, a munkáltató által folyósított járandóságból történõ levonással és átutalással a Pénztártag munkáltatójától, b) vagy az Egészségpénztár számláján jóváírandó banki átutalással, c) vagy csoportos beszedési megbízás fizetési móddal, d) vagy postai csekken.
4.2.
A Pénztártag a tagdíjfizetés módjára vonatkozóan adott rendelkezésétõl írásban bármikor eltérhet, azaz a jelen alapszabályban meghatározott más tagdíjfizetési módra térhet át.
4.3.
A tagdíj késedelmes fizetése esetére az Egészségpénztár késedelmi kamatot nem számíthat fel.
4.4.
Amennyiben a tagdíj az Egészségpénztár számlájára nem érkezik meg, úgy ennek hátrányos következményeit a mulasztó fél viseli. Az alapszabálynak megfelelõ tagdíjfizetést a Pénztártag köteles bizonyítani.
szabályzatban megszabott díj ellenében) új kártyákat igényelhet. Az egészségpénztári szolgáltatásokat az aktiválást követõen Pénztártag ismét korlátozás nélkül veheti igénybe. 6.
Szüneteltetés
6.1.
A szüneteltetés kezdeményezése
6.1.1.
A tagsági jogviszony szüneteltetését Pénztártag bármikor írásban kezdeményezheti.
6.1.2.
Azon Pénztártagok esetében, akik egyénileg nem fizetnek tagdíjat, hanem azt Munkáltatójuk munkáltatói hozzájárulás formájában átvállalta, Munkáltató az Egészségpénztár felé havonta leadott listán köteles a Munkáltatói hozzájárulás szüneteltetését a VII. fejezet 4. pontjában leírtak szerint bejelenteni. Egészségpénztár a bejelentés alapján Pénztártagot írásban nyilatkoztatja a tagdíjfizetés egyénileg történõ folytatásáról, vagy a szüneteltetésrõl.
6.1.3.
A szüneteltetést Egészségpénztár is kezdeményezheti a III. fejezet 5.7. pontjában leírtaknak megfelelõen.
6.2.
A szüneteltetés költsége A szüneteltetésnek nincs külön költsége.
5.
A tagdíjfizetés elmulasztása
6.3.
A szüneteltetéshez szükséges dokumentumok
5.1.
Egészségpénztár félévente vizsgálja a tagdíjfizetéseket. Amennyiben Pénztártag a tagdíjat egy éven túl nem fizeti, Egészségpénztár írásbeli felszólítást küld.
6.3.1.
A szüneteltetésre irányuló kérelmet Pénztártag írásban jelezheti Egészségpénztár felé a szüneteltetés kezdõ és záró dátumának megjelölésével.
5.2.
Amennyiben Pénztártag a felszólítás kézhezvételét követõ 3 hónapon belül tagdíjhátralékát nem pótolja, vagy nem kérelmezi írásban a szüneteltetést, (III. fejezet 6. pont) az Egészségpénztári szolgáltatásokat csökkentett mértékben veheti csak igénybe.
6.3.2.
Egyéb dokumentum megküldése nem szükséges.
6.4.
A szüneteltetés jogkövetkezményei
6.4.1.
A szüneteltetés ideje alatt Pénztártag egészségpénztári szolgáltatás igénybevételére nem jogosult. (Számlák benyújtása, egészségkártya használata, egyenleg- és hibaközlõ SMS, online egyenleg lekérdezés.)
6.4.2.
A szüneteltetés idejére Pénztártagot a hozam megilleti.
6.4.3.
A tagdíj nemfizetés kezdõ idõpontjától Egészségpénztár a Pénztártag egyéni egészségszámlájának befektetésébõl származó hozamát – a mindenkori egészségpénztári egységes tagdíj mûködési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelõ összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenti, és azt a mûködési, illetve likviditási alap javára jóváírja.
6.4.4.
Egészségpénztár a szüneteltetés kezdõnapjával letiltja az Egészségkártyát és a társkártyát.
6.5.
A szüneteltetés idõbeli korlátai
6.5.1.
A szüneteltetésnek nincs sem minimális, sem maximális idõkorlátja.
6.5.2.
Egy Pénztártag tagsága során akárhányszor kérelmezheti szüneteltetését.
6.6.
A tagdíjfizetés folytatása
6.6.1.
A szüneteltetést követõen az elmaradt tagdíj pótolható, de a pótlás nem kötelezõ.
6.6.2.
A tagság aktiválását (tagdíjfizetés folytatása) követõen Pénztártag ismét jogosult korlátozás nélkül az Egészségpénztár teljes körû szolgáltatásait igénybe venni.
6.6.3.
Pénztártag a letiltott Egészségkártya / társkártya helyett saját költségen (mindenkori érvényes Kártyakezelési és használati szabályzatban megszabott díj ellenében) új kártyákat igényelhet.
5.3.
5.4.
5.5.
A csökkentett mértékû egészségpénztári szolgáltatások köre: – Pénztártag csak a készpénzes vásárlásai számláinak benyújtására jogosult számlaegyenlege erejéig. – Pénztártag nem jogosult az egyenleg- és a hibaközlõ SMS-ekre, Egészségpénztár letiltja az Egészségkártyát és a társkártyát, nem érhetõ el az internetes online egyenleglekérdezõ szolgáltatás. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdõ idõpontjától Egészségpénztár a Pénztártag egyéni egészségszámlájának befektetésébõl származó hozamát – a mindenkori egészségpénztári egységes tagdíj mûködési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelõ összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenti, és azt a mûködési, illetve likviditási alap javára jóváírja. Amennyiben Pénztártag 3 hónapon belül pótolja az elmaradt tagdíjat, vagy írásban jelzi, hogy pótolni nem tudja, de folytatja a tagdíjfizetést, úgy továbbra is jogosult az Egészségpénztári szolgáltatások teljes körére.
5.6.
Amennyiben Pénztártag szüneteltetési szándékát jelzi, úgy rá az III. fejezet 6. pontjában foglaltak vonatkoznak.
5.7.
Amennyiben Pénztártag nem pótolja tagdíjhátralékát, és nem kér szüneteltetést, a tagdíjnemfizetés elsõ hónapjától számított második év december 31-ével Egészségpénztár Pénztártag tagviszonyának szüneteltetését kezdeményezi, a Pénztártag Egészségpénztári szolgáltatás igénybevételére nem jogosult és Egészségpénztár az 5.4-ben írtak szerinti költségelvonást továbbra is alkalmazza.
5.8.
Pénztártag tagviszonya szünetel, amíg újra fizetési, kilépési, vagy átlépési szándékát nem jelzi.
5.9.
Amennyiben Pénztártag újra aktiválja tagságát (folytatja a tagdíjfizetést), a letiltott Egészségkártya / társkártya helyett saját költségen (mindenkori érvényes Kártyakezelési és használati
8—
IV. Fejezet
2.3.3.
A tagsági jogviszony megszûnése 1.
A tagsági jogviszony megszûnésének esetei Megszûnik a Pénztártag tagsági jogviszonya a) a Pénztártag kilépésével, b) a Pénztártag halálával, c) a Pénztártag más egészségpénztárba történõ átlépésével, d) az Egészségpénztár jogutód nélküli megszûnésével.
2.
Eljárás a tagsági jogviszony megszûnésekor
2.1.
Tagviszony lezárása és elszámolás
2.1.1.
A tagsági jogviszony lezárásának jogcímére való tekintet nélkül a tag egyéni számláját a lezárási szándék Egészségpénztár által történõ elfogadásának napjával le kell zárni. Az elszámolás részeként a tag követelésének utalását Egészségpénztár a lezárást követõ 15 napon belül köteles megtenni. Az elszámolást írásban, a lezárást követõ 30 napon belül Egészségpénztár köteles a jogosult részére megküldeni.
2.2.
Kilépés esetén
2.2.1.
A Pénztártag az Egészségpénztárból bármikor kiléphet. A Pénztártag az Egészségpénztárnak írásban tartozik a kilépési szándékát bejelenteni.
2.2.2.
Az Egészségpénztár köteles a kilépõ Pénztártag Egészségpénztárral szembeni követelésének megállapítása érdekében, a jelen alapszabály IV. fejezete 2.1.1. pontjában megállapított határidõn belül – az Egészségpénztár szabályzatának megfelelõ – elszámolást készíteni, valamint átutalással kiegyenlíteni a Pénztártag követelését. Az Egészségpénztár a kilépõ Pénztártaggal szemben 3000 Ft kilépési költséget érvényesít.
2.2.3.
Az elszámolást a kilépés napjára – a IV. fejezet 2.1.1. pontjában meghatározottak alapján –, mint fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni.
2.2.4.
A kilépõ Pénztártag az Egészségpénztárral szemben az elszámoláson és az egyéni számla egyenlegeként fennálló összegen túl, az Egészségpénztárral szemben követelést nem támaszthat, a szolgáltatás igénylésére pedig csak a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott ideig jogosult. A kifizetés módja átutalás, amelyre vonatkozóan jelen alapszabály IV. fejezete 2.1.1. pontja alatti rendelkezést kell alkalmazni.
2.3. 2.3.1.
2.3.2.
c) a Pénztártag a kedvezményezett – a bíróság jogerõs ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 2.3.4.
Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá esõ részébõl a Pénztártag halála idõpontjában még életben lévõ kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.
2.3.5.
Ha a Pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a Pénztártag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a Pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá esõ összeg az Egészségpénztárra száll és azt az Egészségpénztár fedezeti tartalékán a Pénztártagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás idõpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
2.3.6.
A kedvezményezett(ek) a Pénztártag halálának idõpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). Az Egészségpénztár a kedvezményezett jelölésérõl a nála õrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követõen 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.
2.3.7.
A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követõen írásban nyilatkozik, hogy a rá esõ részt a) egy összegben felveszi, b) saját nevén az Egészségpénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával, c) más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Az egy összegben történõ felvételt Egészségpénztár átutalással teljesíti.
2.3.8.
Amennyiben az Egészségpénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem teszi meg a fenti nyilatkozatot, akkor az Egészségpénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegû felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét – az esetlegesen felmerülõ költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követõ 50. napig bírói letétbe kell helyeznie.
2.3.9.
Kedvezményezett, illetve örökös az Egészségpénztár szolgáltatásait nem jogosult igénybe venni csak abban az esetben, ha a 2.3.7. pontból a b) esetet választotta.
2.4.
Átlépés esetén
2.4.1.
A Pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, kivéve az önkéntes nyugdíjpénztári tagot, aki az Öpt. 47. § (3) bekezdése alapján a várakozási idõ letelte elõtt egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba átléphet, ha a munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.
2.4.2.
Átlépési szándékát a Pénztártagnak legalább 15 nappal az átlépést megelõzõen kell bejelentenie az Egészségpénztárhoz címzett nyilatkozatával.
2.4.3.
Az átlépõ Pénztártag tagsági viszonya a belépési nyilatkozatának az átvevõ pénztár általi záradékolását megelõzõ nappal szûnik meg.
A Pénztártag elhalálozása esetén A Pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A Pénztártag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). A kedvezményezett-jelölés a jelölés megtételének idõpontjára visszamenõlegesen válik hatályossá; a Pénztártag köteles a kedvezményezett-jelölõ nyilatkozatát eredetiben Egészségpénztár részére 15 napon belül benyújtani. Egészségpénztár a kedvezményezett-jelölésérõl a Pénztártagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követõ 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a Pénztártag adatain kívül a Pénztártag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés idõpontját. Amennyiben a Pénztártag egyidejûleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkezõ rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlõ arányban válnak jogosulttá. A Pénztártag a fent meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.
A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a Pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a Pénztártag halála elõtt meghal,
9—
2.4.4.
A Pénztártag tudomásul veszi, hogy az esetben, ha innen másik egészségpénztárba lép át, úgy az Egészségpénztárral szemben az elszámoláson és az egyéni számla egyenlegeként fennálló összegen túl követelést nem támaszthat, a szolgáltatás igénylésére pedig csak a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott ideig jogosult.
2.4.5.
Az elszámolásra jelen alapszabály IV. fejezete 2.1.1. pontját kell alkalmazni azzal, hogy a Pénztártag követelését az elszámolásra megadott határidõben kell átutalással kiegyenlíteni. Az Egészségpénztár az átlépõ taggal szemben 3000 Ft kilépési költséget érvényesít.
2.4.6.
Pénztárak közötti átlépés esetén a Pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeget – ideértve az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépõket is –, a tagsági viszony megszûnésére tekintettel esedékes elszámolás alapján az átadó pénztár által teljesített átutalást követõen a Pénztártagnak a befogadó pénztárban nyitott egyéni számlája javára kell jóváírni.
2.4.7.
Ez a szabály érvényes az önkéntes nyugdíjpénztárból a törvényi feltételek teljesülése esetén átlépõ tagokra is.
2.5.
Az Egészségpénztár jogutód nélküli megszûnése
2.5.1.
Az Egészségpénztár felszámolásának, illetve végelszámolásának a befejezésekor az alapszabály IV. fejezet 2.1.1. pontjában írt elveknek megfelelõen kell a Pénztártag egyéni számláján nyilvántartott vagyonrészt megállapítani.
2.5.2.
Az Egészségpénztár jogutód nélküli megszûnése esetén az egyéni számlák egyenlegének megállapítása és a pénztári kötelezettségek teljesítése után az Egészségpénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyonát a Pénztártagok között az egyéni számlák egyenlegének arányában fel kell osztani.
2.5.3.
A Pénztártagra felosztott vagyonrészt a) ha a Pénztártag másik egészségpénztárba kíván átlépni, úgy e pénztárba kell átutalni, b) ha átlépésre nincs lehetõség, vagy e lehetõséggel a Pénztártag nem kíván élni, úgy a Pénztártag részére egy összegben ki kell fizetni.
f) Rekreációs-, egészségügyi- és gyógyüdülés. A Szolgáltatási Szabályzatban részletezett korlátozásokkal. g) Közfürdõk fürdõgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések. h) Szabadidõsport, szabadidõs játékok. i) Aktív testmozgást segítõ sporteszközök vásárlása és bérlése. A Szolgáltatási Szabályzatban részletezett korlátozásokkal. j) Braille írással készült könyvek, magazinok, hangoskönyvek és elektronikus könyvek árának támogatása. k) Mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítõ speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelõeszközök beszerelése. l) Vakvezetõ kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása. m) Egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott kockázatkezelési programok, célzott kúrák, kezelések, szolgáltatások. n) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása. o) A Pénztártag betegség miatti keresõképtelensége esetén a kiesõ jövedelmének teljes vagy részbeni pótlása. p) A Pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése. 3.
Az Egészségpénztár szolgáltatásainak igénybe vétele nincs várakozási idõhöz kötve.
4.
Az Egészségpénztári szolgáltatások igénybevételének feltételei: a) Az Egészségpénztár szolgáltatásait mind a Pénztártagok, mind közeli hozzátartozóik [Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti személyek] jogosultak igénybe venni. b) Az Egészségpénztári szolgáltatások – gyógyszervásárlás támogatása és gyógyászati segédeszközök vásárlása, illetve bérlése, sporteszköz, sportszer vásárlása, illetve bérlése, megváltozott egészségi állapotú személyek rehabilitációja, valamint az OEP-pel szerzõdésben álló szolgáltatóknak az e szerzõdés tárgyát képezõ szolgáltatásai kivételével – kizárólag az Egészségpénztárral szerzõdéses viszonyban álló szolgáltatónál vehetõ igénybe. A szerzõdéses szolgáltatók aktuális listáját az Egészségpénztár internetes oldala tartalmazza, illetve beszerezhetõ az Egészségpénztártól. c) Az Egészségpénztár szolgáltatásai az V. fejezet 2. o) és p) pontjaiban foglaltak kivételével csak számla, vagy a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott tartalmú bizonylat ellenében vehetõk igénybe illetve számolhatóak el.
5.
Az Egészségpénztári szolgáltatások tartalmának, rendszerének, a szolgáltatások igénybe vétele feltételeinek, valamint a szolgáltatások finanszírozásának részletes szabályait a Szolgáltatási Szabályzat határozza meg.
6.
Jogalap nélkül felvett kifizetés
6.1.
Pénztártag köteles a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ennek kamatait határidõben, maradéktalanul Egészségpénztárnak visszafizetni.
6.2.
Egészségpénztár a Pénztártagot írásban értesíti a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegérõl és a követelt összegrõl, valamint a jogkövetkezményekrõl.
6.3.
Amennyiben Pénztártag az értesítés kézhezvételét követõen – az értesítésben megadott határidõn belül – a visszafizetést nem teljesíti, úgy Egészségpénztár a követelés összegét a Pénztártag számlájára érkezett befizetésbõl levonhatja. Az így levont összeg adókedvezmény igénybevételére nem jogosít.
V. Fejezet A szolgáltatások 1.
Az Egészségpénztár szolgáltatásai lehetnek természetbeni vagy pénzbeli ellátások.
2.
A Pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik által igénybe vehetõ szolgáltatások, ellátások körének rendszere: a) Bármilyen egészségügyi szolgáltatónál igénybevett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti. b) Helyi önkormányzat által adott mûködési engedély alapján a Pénztártag, vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás. c) A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseirõl szóló mindenkor hatályos jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelõ szolgáltatások. d) Gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele. e) Gyógyfürdõ, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdõkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai.
10—
VI. Fejezet Az Egészségpénztár szervezete 1.
f)
Az Egészségpénztár szervei: g)
a) közgyûlés vagy küldöttközgyûlés, b) igazgatótanács, c) ellenõrzõ bizottság. 2.
A közgyûlés
2.1.
Az Egészségpénztár legfõbb szerve a Pénztártagok összességébõl álló közgyûlés.
2.2.
A közgyûlést évente legalább kétszer, az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására össze kell hívni.
2.3.
A könyvszakértõvel hitelesített Egészségpénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követõ 150 napon belül közgyûlés elé kell terjeszteni. A pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta elõtti 90 napos idõszakban kell a közgyûlés elé terjeszteni és elfogadni.
2.4.
Közgyûlést kell összehívni a fenti eseteken kívül akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, a Felügyelet, az ügyvezetõ, vagy az ellenõrzõ bizottság, illetve, ha a tagok legalább tíz százaléka – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban indítványozza, illetve ha a közgyûlés összehívását az igazgatótanács szükségesnek tartja.
2.5.
A közgyûlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik.
2.6.
Az esetben, ha az Egészségpénztárnak az adott idõpontban igazgatótanácsa nincsen, vagy nem áll együtt az alapszabályban meghatározott taglétszámmal, avagy, ha az igazgatótanács a közgyûlést nem hívja össze, e kötelezettségnek az ellenõrzõ bizottság köteles eleget tenni.
2.7.
A közgyûlést egy országos napilapban közzétett meghívó útján kell összehívni. A meghívó közzététele és a közgyûlés napja között legalább 15 napi idõköznek kell lennie.
2.8.
A meghívóban meg kell jelölni a közgyûlés helyét, idõpontját és a napirendet, valamint meg kell határozni azt a helyet és idõpontot, ahol, és amikor a napirendhez tartozó okiratok megtekinthetõek, továbbá rendelkezni kell arról, hogy határozatképtelenség esetén az újabb közgyûlés hol, és mely idõpontban kerül megtartásra.
2.9.
A közgyûlés határozatképtelensége esetére – az eredeti napirendi pontok mellett – új közgyûlést kell összehívni, amely a megjelent Pénztártagok számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyûlés meghívója ezt így tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyûlés egy napon is megtartható.
2.10.
A közgyûlés határozatképes, ha azon a Pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított.
2.11.
2.12.
A közgyûlésen minden Pénztártagnak egy szavazata van. Küldöttközgyûlés mûködtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány Pénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása és módosítása; b) az egységes tagdíj mértékének megállapítása és módosítása; c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az ellenõrzõ bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; e) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, ill.
h)
i) j) k) l)
az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséhez szükséges intézkedésekrõl; az Egészségpénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányainak és elveinek elfogadása, az Egészségpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása; a tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt kötött szerzõdések jóváhagyása; a tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt az Egészségpénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése; továbbá intézkedés az Egészségpénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben az Egészségpénztár képviseletérõl; döntés érdekképviseleti szervhez történõ csatlakozásról, ill. az abból történõ kiválásról; döntés az Egészségpénztár megszûnésérõl, szétválásáról, vagy más pénztárral történõ egyesülésérõl; az alapszabály által meghatározott körben a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerzõdés jóváhagyása; döntés mindazon kérdésekben, amelyeket az Öpt. vagy valamely jogszabály, avagy a jelen alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.
2.13.
A könyvvizsgáló a 2.12 e) és f) pontokban megjelölt, az Egészségpénztár közgyûlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok elõírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a közgyûlés érvényes határozatot nem hozhat.
2.14.
A közgyûlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben – a törvényben mindenkor meghatározott eseteket kivéve, – a jelenlévõ Pénztártagok egyszerû szavazattöbbségével dönt.
2.15.
A közgyûlési határozatok ellen a Pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be az Egészségpénztár székhelye szerint illetékes Fõvárosi Bíróságon.
2.16.
A jelenlévõ Pénztártagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges: a) az alapszabály elfogadásához és módosításához; b) az egységes tagdíj mértékének megállapításához és módosításához; c) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a mérleg megállapításához, az eredmény felhasználásáról szóló döntéshez; d) egyes alapokban mutatkozó hiány rendezésérõl szóló döntéshez; e) érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, vagy abból való kiválás kérdésében történõ döntéshez; f) az Egészségpénztár megszûnésérõl, szétválásáról, vagy más pénztárral történõ egyesülésrõl rendelkezõ döntéshez.
2.17.
A közgyûlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzõkönyvet kell vezetni.
2.17.1. A jegyzõkönyv tartalmazza az elhangzott hozzászólások lényeges tartalmát és a közgyûlési határozatokat szó szerint, sorszámozva, továbbá a szavazati arányt. 2.17.2. A jegyzõkönyvhöz csatolni kell az írásbeli elõterjesztéseket, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság beszámolóját. 2.17.3. A közgyûlési jegyzõkönyvet a csatolt iratokkal együtt a közgyûlést követõ harminc napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek. Az Egészségpénztár a közgyûlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyûlést követõ 30 napon belül a Felügyeletnek ugyancsak megküldi. 2.18.
A közgyûlési határozatokat hirdetményben kell közzétenni.
11—
2.19.
A hirdetményt az Egészségpénztár székhelyén a közgyûlést (küldöttközgyûlést) követõ 30 napra ki kell függeszteni, illetve az Egészségpénztár internetes honlapján kell közzétenni.
3.10.
A jelöltek személyére – a munkáltatói tagokkal is egyeztetve – az igazgatótanács javaslatot készít. Megbízatásuk lejártát követõen a küldöttek újraválaszthatók.
2.20.
Az Egészségpénztár az éves egészségpénztári beszámoló részét képezõ mérleget és eredménykimutatást a (küldött)közgyûlés jóváhagyását követõ 30 napon belül, de legkésõbb az üzleti évet követõ év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával, vagy a záradék megadásának elutasításával együtt a Pénzügyi Közlönyben vagy országos napilapban, továbbá az Egészségpénztár internetes honlapján köteles közzétenni.
3.11.
Az 5 éves idõtartam az elsõ küldöttválasztó gyûlés idõpontjától kezdõdik. Az 5 év elteltével új, teljeskörû küldöttválasztást kell tartani. Ha ezen idõtartam alatt üresedés vagy visszahívás miatt egy küldöttválasztó körzetben új küldöttet kell választani, a pótküldött, – vagy ha bármely okból õ is kiesik, – az újonnan választott küldött megbízatása a hátralévõ idõtartamra szól.
3.12.
3.
A küldöttközgyûlés
3.1.
Amennyiben az Egészségpénztár tagjainak száma az 5000 fõt meghaladja, a közgyûlés hatáskörét a küldöttközgyûlés veszi át. Az alapszabály közgyûlésre irányadó rendelkezéseit ebben az esetben a küldöttközgyûlésre kell értelemszerûen alkalmazni.
Az újonnan belépõ Pénztártagok küldöttválasztó gyûlési körzetbe sorolása az igazgatótanács – ha pedig az Egészségpénztár ügyvezetõt alkalmaz, az igazgatótanács megbízása alapján az ügyvezetõ – feladata.
3.13.
A küldöttközgyûlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány Pénztártagot – magát is beleértve – képvisel.
3.14.
A küldöttközgyûlés akkor határozatképes, ha azon a Pénztártagok legalább felét képviselõ küldöttek jelen vannak.
4.
Az igazgatótanács
4.1.
Az igazgatótanács az Egészségpénztár ügyvezetõ, irányító és képviseleti szerve.
4.2.
Az igazgatótanács gondoskodik a közgyûlési határozatok végrehajtásáról, az Egészségpénztár könyveinek szabályszerû vezetésérõl, az Egészségpénztár üzletpolitikájának kialakításáról és a folyamatos, zavartalan mûködésrõl.
4.3.
Az igazgatótanács taglétszáma 5 fõ, az igazgatótanácsi tagokat a közgyûlés 5 évre választja. Az igazgatótanács tagjainak személyére javaslatot tehet az igazgatótanács. Az igazgatótanács tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak.
4.4.
Az igazgatótanács tagjává olyan Pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen elõéletû. Az igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója nem lehet sem az ellenõrzõ bizottság tagja, sem az Egészségpénztár alkalmazottja.
4.5.
Az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Az igazgatótanács elnöke a megválasztott igazgatótanácsi tagok közül kerül megválasztásra; személyét illetõen követelmény, hogy felsõfokú végzettséggel rendelkezzen.
4.6.
Az igazgatótanács tagjai és elnöke a közgyûlés által meghatározott mértékû díjazásban részesülnek.
4.7.
Az a) b) c) d) e)
4.8.
Az igazgatótanács legalább három havonként ülésezik.
4.9.
Ülést kell tartania ezen idõszakon belül is az igazgatótanácsnak, ha azt a közgyûlési határozat elõírta, illetve, ha az ellenõrzõ bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezetõ kéri.
4.10.
Amennyiben az igazgatótanács, az ellenõrzõ bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezetõ kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezõk jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezõk kötelesek bejelenteni a Felügyeletre.
4.11.
Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább három igazgatótanácsi tag jelen van. Az igazgatótanács a határozatait a jelen lévõ igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
3.2.
3.3.
3.4.
3.5.
3.6.
3.7.
3.8.
3.9.
12—
A küldöttközgyûlés tagjává olyan Pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen elõéletû és nem tagja az igazgatótanácsnak, vagy az ellenõrzõ bizottságnak, illetve nem ügyvezetõje az Egészségpénztárnak. A küldöttközgyûlés létszáma 5-50 fõ, amelyen belül a küldöttek pontos számát az igazgatótanács határozza meg. A küldötteket – és egyidejûleg a helyettesítésre pótküldötteket – a Pénztártagok közvetlenül választják, a küldöttek megbízása öt évre szól. Az Egészségpénztár tagjait az igazgatótanács osztja be a megfelelõ választási körzetekbe, mely körzetek igazodhatnak a munkahelyekhez és/vagy a közigazgatási határokhoz. A választási körzetek száma legalább 5 és legfeljebb 30 lehet. A körzetek által megválasztható küldöttek számát a választási körzetekkel együtt az igazgatótanács határozza meg, és javaslatát jóváhagyásra a közgyûlés elé terjeszti. A küldöttválasztó gyûléseket, – amelyek a küldötteket titkos szavazással, a jelenlévõ tagok egyszerû szavazattöbbségével választja meg – az igazgatótanács hívja össze a küldöttválasztó gyûlés körzetében a legnagyobb példányszámú napilapban közzétett hirdetmény útján. A hirdetményt legalább 15 nappal a küldöttválasztó gyûlés idõpontja elõtt közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a gyûlés helyét, idõpontját és napirendjét. A szabályszerûen összehívott küldöttválasztási gyûlés akkor határozatképes, ha a körzethez tartozó Pénztártagok legalább 50%-a + 1 fõ jelen van. Ha a küldöttválasztó gyûlés határozatképtelen, úgy a másodszorra összehívott küldöttválasztó gyûlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minõsül. Az igazgatótanács egy tagja vagy más, – az igazgatótanács által – a Pénztártagok, vagy a munkáltatói tagnál foglalkoztatottak közül megbízott személy köteles részt venni a választási gyûléseken. A küldöttválasztó gyûlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzõkönyvet vezetni, amelyben rögzíteni kell a fontosabb körülményeket és a választás eredményét. A jegyzõkönyvet el kell juttatni az igazgatótanácshoz, a küldött elérhetõségének adataival együtt. A megválasztott küldöttet – a körzethez tartozó Pénztártagok 10%-ának indítványára – az igazgatótanács által összehívott választási gyûlés a választásra vonatkozó határozathozatal módja szerint visszahívhatja, és helyette újat választhat. A küldöttválasztó gyûlést 5 évenként kell összehívni, továbbá össze kell hívni akkor is, ha a küldött tisztsége bármely ok, így különösen elhalálozás, lemondás, visszahívás, tagsági jogviszony megszûnés, választókörzet szerinti besorolásban bekövetkezett változás stb. miatt megszûnik (üresedés). Üresedés esetében csak azt a küldöttválasztó gyûlést kell összehívni, amely körzet küldöttjének a tisztsége bármely okból megszûnt.
igazgatótanácsi tagság megszûnhet: a tag lemondásával, a tag közgyûlés általi visszahívásával, a tagsági megbízatás lejártával, vagy a tag elhalálozásával, vagy a tagsági viszony egyéb okból történõ megszûnésével.
Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélõn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagoknak legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalja, és 8 napon belül megküldi az Egészségpénztár székhelyére. 4.12.
Az igazgatótanács feladata különösen: a) elkészíteni, és a közgyûlés elé terjeszteni az Egészségpénztár éves és hosszú távú tervét, b) elkészíteni, és a közgyûlés elé terjeszteni az Egészségpénztár mérlegét és éves beszámolóját, c) gondoskodni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését biztosító és a jogszabályoknak megfelelõ nyilvántartási rend és rendszer kialakításáról, továbbá mûködtetésérõl, d) elkészíttetni, és a Felügyelethez benyújtani a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló szabályzatot, elfogadni az Egészségpénztár ügyrendjét, az Egészségpénztár számviteli politikájának körébe tartozó, – illetõleg valamennyi egyéb más – belsõ szabályzatát, e) gondoskodni a Pénztártagok alapszabályszerû tájékoztatásáról, figyelemmel az adatvédelemre és a személyiségi jogok védelmérõl szóló jogszabályokra, f) eleget tenni a jogszabályok által elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek, g) a munkáltatói tagokkal, a vagyonkezelõvel, letétkezelõvel, folyószámla-vezetõvel, a gazdálkodás nyilvántartását végzõ szervezettel, valamint a szolgáltatókkal szerzõdést kötni, és szükség szerint módosítani; h) gondoskodni a közgyûlési határozatok végrehajtásáról, i) két közgyûlés között a jó gazda gondosságával irányítani és mûködtetni az Egészségpénztárt, j) megállapítani az ügyrendjét.
4.13.
Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezetõ felett a munkáltatói jogokat.
4.14.
Az igazgatótanács a jelen alapszabály VI. fejezete 4.12 a), b), d), i) és j) pontjában foglalt hatáskörének kivételével a feladata gyakorlását – felelõsségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség elõírása mellett – az ügyvezetõre jelen alapszabályi rendelkezéssel átruházza.
5.
Az ellenõrzõ bizottság
5.1.
Az Egészségpénztár köteles Pénztártagjai sorából ellenõrzõ bizottságot választani. Az ellenõrzõ bizottság létszáma 5 fõ. Az ellenõrzõ bizottsági tagokat a közgyûlés 5 évre választja. Az ellenõrzõ bizottság tagjainak jelölésére az ellenõrzõ bizottság jogosult. Az ellenõrzõ bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók.
5.2.
Az a) b) c) d) e)
ellenõrzõ bizottsági tagság megszûnhet: a tag lemondásával, a tag közgyûlés általi visszahívásával, a tagsági megbízatás lejártával, vagy a tag elhalálozásával, vagy a tagsági viszony egyéb okból történõ megszûnésével (a munkáltatói tag képviselõje kivételével).
5.3.
Az ellenõrzõ bizottság tagjává olyan Pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen elõéletû. A munkáltatói tagot képviselõ ellenõrzõ bizottsági tagra ugyanezen feltételek irányadóak azzal, hogy a munkáltatót képviselõ személyre nézve nem kötelezõ az egészségpénztári tagság.
5.4.
Az ellenõrzõ bizottságnak nem lehet tagja az Egészségpénztár ügyvezetõje, igazgatótanácsának tagja, az Egészségpénztár alkalmazottja és e személyek közeli hozzátartozója.
5.5.
Az ellenõrzõ bizottság tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Az ellenõrzõ bizottság elnöke a megválasztott ellenõrzõ bizottsági tagok közül kerül megválasztásra.
5.6.
Az ellenõrzõ bizottság feladatai különösen: a) az Egészségpénztár pénzügyi terve és alapszabálya betartása érdekében az Egészségpénztár gazdálkodásának, ügyvitelének és számvitelének vizsgálata és ellenõrzése; b) az Egészségpénztár fizetõképessége és kötelezettségei összhangjának állandó figyelemmel kísérése.
5.7.
Az ellenõrzõ bizottság köteles megvizsgálni az ellenõrzési hatáskörébe tartozó, közgyûlés elé terjesztett valamennyi jelentést, valamint az éves beszámolót és a mérleget.
5.8.
Az ellenõrzõ bizottság hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az ellenõrzõ bizottság jelentése nélkül a közgyûlés érvényesen nem hozhat határozatot.
5.9.
Az ellenõrzõ bizottság feladataira, mûködési rendjére, hatáskörére és felelõsségére egyebekben az Öpt. rendelkezései irányadók.
6.
A könyvvizsgáló
6.1.
Az Egészségpénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minõsítésû könyvvizsgálók, illetve könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette. A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves idõtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.
7.
Az ügyvezetõ
7.1.
Az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátására ügyvezetõt alkalmazhat.
7.2.
Az Egészségpénztár az ügyvezetõ alkalmazását – a vele kötött szerzõdés hatályba lépése elõtt 15 nappal – köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
7.3.
Az ügyvezetõ felelõs a közgyûlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, az Egészségpénztár eredményes mûködéséért, folyamatos ügyviteléért és gyakorolja az Egészségpénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
7.4.
Az ügyvezetõt – a személyét érintõ kérdéseket kivéve – az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezetõ az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
7.5.
Az ügyvezetõ feladatkörébe tartozik különösen: a) a közgyûlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntés elõkészítése az igazgatótanács részére, b) a közgyûlési és igazgatótanácsi határozatok végrehajtása, c) az Egészségpénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogok gyakorlása, d) intézkedés az Egészségpénztár könyveinek szabályszerû vezetésérõl, e) javaslat készítése az igazgatótanács részére az Egészségpénztár üzletpolitikájának meghatározásához, f) a közgyûlési jóváhagyás elõtt az igazgatótanács elé terjeszteni – mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelõen – az Egészségpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét; valamint mérlegét és éves beszámolóját, g) elkészíteni, illetõleg elkészíttetni az Egészségpénztár tartalékképzési-, szolgáltatási- és elszámolási szabályzatát, illetõleg az Egészségpénztár valamennyi egyéb belsõ szabályzatának tervezetét, továbbá a számviteli politikáját, h) gondoskodni a jogszabályoknak megfelelõ, egyben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését biztosító nyilvántartási rend és rendszer kialakításáról és mûködtetésérõl, a jogszabályok által elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tenni,
13—
i)
megszervezni a Pénztártagok szabályszerû tájékoztatását, figyelemmel az adatvédelemre és a személyiségi jogok védelmérõl szóló jogszabályokra, j) javaslat készítése az igazgatótanács részére a vagyonkezelés, valamint az Egészségpénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, továbbá – szükség szerint – e tevékenységet végzõ szervezet, vagy a vagyonkezelõ kiválasztására vonatkozóan; a szerzõdés-tervezeteket az igazgatótanács elé terjeszteni aláírásra, k) megtenni az Egészségpénztár zavartalan mûködését biztosító egyéb más intézkedéseket. 8.
Az Egészségpénztár képviselete
8.1.
Az Egészségpénztárt a) az igazgatótanács elnöke önállóan, b) az igazgatótanács elnökén kívüli két igazgatótanácsi tag együttesen, c) az Egészségpénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, d) az igazgatótanács által kijelölt egy igazgatótanácsi tag az ügyvezetõvel együttesen jogosult képviselni.
8.2.
A képviselet úgy történik, hogy az Egészségpénztár elõírt, elõnyomott, vagy nyomtatott nevéhez a képviseletre jogosult személy nevét hozzáírja hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelõen.
9.
A felelõs személyekre vonatkozó rendelkezések
9.1.
Nem lehet az igazgatótanács, illetve az ellenõrzõ bizottság tagja, valamint az Egészségpénztár ügyvezetõje (helyettes ügyvezetõje) az, a) aki vezetõ tisztségviselõ volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerõsen elrendelte, b) aki súlyosan, vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe esõ törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok elõírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, vagy más hatóság a legmagasabb összegû bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerõs ítéletével büntetõjogi felelõsségét megállapította.
9.2.
9.3.
9.4.
14—
E tekintetben súlyos szankciónak minõsül, ha a Felügyelet, vagy más hatóság jogerõs határozatban a kiszabható legmagasabb összegû bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott. Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjai, valamint az ügyvezetõ (helyettes ügyvezetõ), (a továbbiakban együtt: Egészségpénztári vezetõk) mindenkor az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható gondossággal, a Pénztártagok és az Egészségpénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Az Egészségpénztári vezetõk a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelõsek, akkor is, ha az Egészségpénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság, valamint az alapszabályban meghatározott más testületi szerv tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelõsség terheli. Nem terheli felelõsség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenõrzõ bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenõrzõ bizottsági tagság esetében a közgyûlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette.
VII. Fejezet A munkáltatói tag(ok)ra vonatkozó rendelkezések 1.
A munkáltatói tag(ok) tanácskozási joggal vesz(nek) részt a közgyûlésen.
2.
A munkáltatói taggal (tagokkal) kötendõ szerzõdések és azok módosításainak érvényességéhez, – a tagtoborzás folyamatossága érdekében – közgyûlési (küldöttközgyûlési) jóváhagyás nem szükséges.
3.
Az Egészségpénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkezõ szerzõdésekrõl naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerzõdéseknek az Egészségpénztár mûködéséhez szükséges fõbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerzõdés hatályát, esetleges módosítását.
4.
A munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon idõszakokra, amikor a Pénztártag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi Pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. A szüneteltetés tényét, okát és várható idõtartamát Munkáltató köteles az Egészségpénztár felé a havonta megküldésre kerülõ bevallásban jelenteni. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
5.
A munkáltató képviselõje egy szavazati joggal jogosult részt venni az ellenõrzõ bizottságban, amennyiben a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja az Egészségpénztár tagdíjbevételének 50 %-át.
6.
Több munkáltatói tag esetén a munkáltatói tagok kötelesek egymás közül megválasztani az ellenõrzõ bizottságba állítandó egy képviselõt. A választás szabályaira a munkáltatói tagok külön megállapodása az irányadó.
VIII. Fejezet Az Egészségpénztár gazdálkodása 1.
A gazdálkodás alapelvei
1.1.
Az Egészségpénztár a fedezeti tartalék terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.
1.2.
Az Egészségpénztár vagyona kizárólag az Egészségpénztár tagsága érdekében fektethetõ be.
1.3.
Az Egészségpénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
1.4.
Az Egészségpénztár a befizetett tagdíjakat – a közgyûlés ellenkezõ rendelkezéséig – az éves pénzügyi tervben meghatározott módon osztja föl az egyes tartalékok között.
1.5.
Az Egészségpénztár az egységes tagdíjat, a tagdíjakat, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálja.
1.6.
Az Egészségpénztár a fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kezeli az egyéni és a szolgáltatási számlákat.
1.7.
Az Egészségpénztár bevételei megosztásának elveként elfogadja, hogy a mûködési költségekre évenként 7,9% mûködési tartalékot, és 0,1% likviditási tartalékot képez. A mûködési költ-
ségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyûlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia az Egészségpénztár általános anyagi helyzetével. 1.8.
Az Egészségpénztár közgyûlése (küldöttközgyûlése) az Egészségpénztári bevételek tartalékok közötti megosztásának tényleges arányairól, az egyes önsegélyezõ, illetve Egészségpénztári szolgáltatások – fedezeti tartalékon belül elkülönített – fedezetének létrehozásáról, annak mértékérõl mindenkor az éves pénzügyi terv elfogadásával határoz.
1.9.
A három évre vonatkozó pénzügyi tervet (hosszú távú pénzügyi terv) elsõ ízben az alakuló közgyûlés állapítja meg, és annak lejáratakor a közgyûlés új hosszú távú tervet határoz meg.
1.10.
Az éves pénzügyi terv idõtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év idõtartamával.
1.11.
A hosszú távú terv az éves pénzügyi tervvel megegyezõ szerkezetben készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.
1.12.
A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti az Egészségpénztárt, ha tartalma nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, az Egészségpénztár alapszabályának, vagy szakmailag nem tartja megalapozottnak. Az Egészségpénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles az elõírt idõn belül átdolgozni a pénzügyi tervét.
1.13.
Az egyes szolgáltatások fedezetének felhasználása módjáról jelen alapszabály, a Szolgáltatási Szabályzat illetõleg annak részét képezõ, elválaszthatatlan függelékeként csatolt szabályzatok rendelkeznek.
1.14.
Az Öpt. lehetõvé teszi az Egészségpénztárak számára is, hogy szolgáltatásaikat a Pénztártagok egyéni számlája alapján teljesítsék.
1.15.
Az Egészségpénztár gazdálkodásában a jelen alapszabályhoz függelékként csatolt „Az Egészségpénztár alapképzési elvei”-ben és "Elszámolási Szabályzat"-ban, továbbá a hosszú távú- és éves pénzügyi tervben rögzített rendelkezések szerint jár el.
2.
A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai
2.1.
Figyelemmel az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak gazdálkodásának sajátosságaira, a pénztárvagyon kezelésére és befektetésére a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, továbbá az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
2.2.
Az Egészségpénztár vagyonkezelési tevékenységére a tõkepiacról szóló 2001. CXX. törvénynek (Tpt.) a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait – a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)-(4) bekezdése kivételével – alkalmazni kell azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt az Egészségpénztár tagját kell érteni.
3.
Az üzleti titok és pénztártitok
3.1.
Üzleti titok minden olyan, az Egészségpénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az Egészségpénztárnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelyet az Egészségpénztár üzleti titokká mi-
nõsített, illetve amelynek titokban tartása érdekében az Egészségpénztár a szükséges intézkedéseket megtette. 3.2.
Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
3.3.
Pénztártitok minden olyan – a Pénztártagról és a munkáltatói tagról az Egészségpénztár vagy az Egészségpénztári szolgáltató rendelkezésére álló, tevékenysége folytán tudomására jutó – tény, információ vagy adat, amely a Pénztártag, a Pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. Az Egészségpénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag az Egészségpénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
3.4.
Az Egészségpénztár igazgatótanácsának és az ellenõrzõ bizottságának tagja, az Egészségpénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetõleg ezek alkalmazottait is, köteles az Egészségpénztár mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot idõbeli korlátozás nélkül, ezen minõsége megszûnését követõen is megtartani.
3.5.
A titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minõsülõ információhoz jutott.
3.6.
A pénztártitok és az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettséget – idõbeli korlátozás nélkül – az Egészségpénztári szolgáltató szervezetekkel és az Öpt. alapján egészségügyi szolgáltatónak minõsülõ szervezetekkel szemben az Egészségpénztárnak a szerzõdésekben kell kikötni.
3.7.
A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a Pénztártag vagy annak törvényes képviselõje a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban erre felhatalmazást ad, b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.
3.8.
Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá, hogy az Egészségpénztárnak vagy a Pénztártagoknak hátrányt okozzon.
3.9.
Az Egészségpénztár a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minõsülõ adatokról.
3.10.
Az Öpt.-ben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) az Állami Számvevõszékkel, c) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel, d) a folyamatban levõ büntetõeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végzõ nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,
15—
f) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, g) a fõigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a büntetõ-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csõd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, i) az adókötelezettség teljesítésének ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, j) a Gazdasági Versenyhivatallal szemben, e szerveknek az Egészségpénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
IX. Fejezet A támogató jogállásra vonatkozó rendelkezések 1.
Az Egészségpénztár támogatójának minõsül az a természetes, vagy jogi személy, aki (amely) eseti, vagy rendszeres pénzbeli, vagy nem pénzbeli szolgáltatást (a továbbiakban: adomány) juttat az Egészségpénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül.
2.
A támogató csak a Pénztártagság egészének vagy az alább meghatározott tagsági kör valamelyikének rendelhet adományt.
2.1.
Díjfizetõ Pénztártagok.
2.2.
A nyugdíjkorhatárt 10 éven belül betöltõ Pénztártagok.
2.3.
Pályakezdõ Pénztártagok.
2.4.
Valamely munkáltató alkalmazásában álló Pénztártagok összessége.
2.5.
Az adományozónál munkaviszony létesítése nélkül foglalkoztatott – a gazdálkodási formájukra tekintettel (egyéni vállalkozás, Bt., Kft. stb.) személyes közremûködési kötelezettség alapján – rendszeresen munkát végzõ Pénztártagok, vagy ezek közül egy-egy cégben foglalkoztatott Pénztártagok.
2.6.
Valamely munkáltatónál azonos idõtartamú munkaviszonnyal rendelkezõ Pénztártagok.
2.7.
Valamely munkáltatónál azonos szakképzettséggel rendelkezõ, vagy vezetõ beosztású Pénztártagok.
2.8.
Valamely munkáltatónál azon Pénztártagok összessége, akik vezetõ beosztással nem rendelkeznek.
2.9.
Az adományozás idõpontjában állandó lakóhelyük alapján ugyanazon közigazgatási egység(ek)hez tartozó Pénztártagok.
2.10.
Az adományozás idõpontjában állandó lakóhelyük alapján ugyanazon közigazgatási egység(ek)hez tartozó Pénztártagok, akik a támogatás idõpontjában vagy évében az Egészségpénztár által nyújtott szolgáltatás valamelyikére jogosultak.
2.11.
Az adományozás idõpontjában állandó lakóhelyük alapján ugyanazon közigazgatási egység(ek)hez tartozó, a támogatás idõpontjában vagy évében valamely érdekképviseleti szervvel, társadalmi szervezettel vagy egyesülettel a támogató által igazolt tagsági viszonyban lévõ Pénztártagok.
2.12.
Az adományozás idõpontjában valamely munkáltatóval a támogató által igazolt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy valamely érdekképviseleti szervvel, társadalmi szervezettel, egyesülettel a támogató által igazolt tagsági jogviszonyban lévõ Pénztártagok.
2.13.
A 2.12 pontban felsorolt azon Pénztártagok, akikre az alábbiak valamelyike igaz:
2.13.1. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak, vagy 16—
2.13.2. ugyanazon támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek, vagy 2.13.3. a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, vagy 2.13.4. a támogató által meghatározott és igazolt ideje támogatóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, vagy akik a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.5. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak és a támogató által meghatározott és általa igazolt ugyanazon munkahelyi beosztással rendelkeznek, vagy 2.13.6. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak és a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, vagy 2.13.7. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak, és a támogató által meghatározott, a támogató által igazolt ideje támogatónál munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak vagy akik a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.8. ugyanazon, a támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek és a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, vagy 2.13.9. ugyanazon, a támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek, és a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje támogatónál munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vannak, vagy akik a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.10. a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, és a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje támogatónál munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vannak, vagy akik a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.11. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak és ugyanazon, a támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek, és akiknek a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, vagy 2.13.12. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak és a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, és a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vannak, vagy akik a támogató által meghatározott és általa igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.13. ugyanazon, a támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek és a támogatótól származó, a támogató által igazolt jövedelmük nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, és a támogató által meghatározott és igazolt ideje munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vannak, vagy akik a támogató által meghatározott és igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek, vagy 2.13.14. ugyanazon korcsoporthoz tartoznak és ugyanazon, a támogató által igazolt munkahelyi beosztással rendelkeznek, és a támo-
gató által meghatározott és igazolt ideje munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vannak, vagy akik a támogató által meghatározott és igazolt ideje tagjai érdekképviseleti szervnek, társadalmi szervezetnek, egyesületnek. 2.14.
Akik a támogató közeli hozzátartozói, a támogató igazolása alapján.
3.
Több kiválasztási szempont együttesen is alkalmazható az adományozásnál.
4.
A támogató jogosult meghatározni adománylevélben, hogy az adományt az Egészségpénztár milyen módon és milyen célra használhatja fel.
5.
Az adományt az Egészségpénztár köteles a támogató által megjelölt alapba, rendelkezés hiányában a likviditási alapba helyezni.
3.
Az Egészségpénztár tagjai tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a jelen alapszabály valamely jogszabályra hivatkozik, a jelen alapszabály jogszabály-módosítással érintett kikötései helyébe a hatálybalépéssel egyidejûleg, – a közgyûlés hatáskörében végrehajtott módosítást megelõzõen is – a megváltozott jogszabály kötelezõ érvényû rendelkezései lépnek.
4.
A Pénztártag a tagsági viszony fennállása alatt az azonosításhoz megadott személyi adataiban bekövetkezett személyét érintõ változásokról, – illetve a Pénztártag jogán az Egészségpénztár szolgáltatására jogosult személy lakhelyének ill. értesítési címének megváltozásáról – tartozik a tudomásszerzést követõ 15 munkanapon belül Egészségpénztárt írásban értesíteni. Az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából származó hátrányokért és károkért Egészségpénztár nem felelõs.
5.
Az Egészségpénztár által a tagnak, a jogosultnak, vagy egyéb érdekeltnek az Egészségpénztár által ismert utolsó címére ajánlott levélben elküldött jognyilatkozat az elküldést követõ 15. napon megérkezettnek tekintendõ.
6.
Az Egészségpénztárhoz a jognyilatkozatokat – ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elõ – egyszerû irat formájában, írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha az Egészségpénztárhoz megérkezett.
7.
A hivatalos nyelv és értelmezés: Az Egészségpénztár hivatalos nyelve a magyar nyelv. A jelen alapszabály alkalmazásához használatos fogalmakat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
X. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 1.
2.
A jelen alapszabályban és függelékeiben nem rendezett kérdésekre az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, továbbá az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) kormányrendelet, valamint a 126/2004. (IV.29.) kormányrendelettel módosított 263/2003 (XII.24.) kormányrendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról és a Felügyelet által közzétett szakmai iránymutatások az irányadóak. Az Egészségpénztár mûködési gyakorlatával kapcsolatban alkalmazni kell továbbá az Egészségpénztár belsõ szabályzatainak az elõírásait, így különösen az Egészségpénztár a) Számviteli politikájában, b) Leltározási és selejtezési szabályzatában, c) Befektetési szabályzatában, d) Pénzmosási szabályzatában foglaltakat.
8. 9.
A jelen alapszabályban és az Egészségpénztár okirataiban használt szavakat – amennyiben azokra vonatkozóan eltérõ meghatározást az Öpt. nem rögzít – a jelen alapszabályban meghatározott jelentés, ennek hiányában a magyar szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni.
A Winterthur Önkéntes Egészségpénztár (elõzõ nevén: Credit Suisse Life & Pensions Önkéntes Egészségpénztár) alapszabályának módosítását az Egészségpénztár közgyûlése 2006. május 26. napján kelt 2006/3. (V.26.) számú küldöttközgyûlési határozatával elfogadta és 2006. május 26. napjával hatályba helyezte.
A közgyûlésen elfogadott szöveg és a fentiek egyezését tanúsítjuk: Budapest, 2006. május 26.
Gecser Ottó s. k. a közgyûlés levezetõ elnöke
Szabó Katalin s. k. jegyzõkönyvvezetõ
Kecskés György s. k. hitelesítõ tag
Bársony László s. k. hitelesítõ tag
Az okiratot ellenjegyezte:
Dr. Matuszka István s. k. ügyvéd 17—
1. számú melléklet Rövidítések Öpt.
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, 1996. évi XV. törvénnyel módosítva
Szvhr.
252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Gvhr.
268/1997. (XII. 22.) kormányrendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól
Felügyelet
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Egészségpénztár
Winterthur Önkéntes Egészségpénztár
Ptk.
1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl
Felsz.
1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
Tbj.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
Tny.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
Mpt.
1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
Szja.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Hpt.
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról
Tpt.
2001. CXX. törvény a tõkepiacról
Dtv.
2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Bit.
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl
18—
2. számú melléklet Fogalommagyarázatok Munkáltatói tag: az a természetes, vagy jogi személy, avagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki, vagy amely az Egészségpénztárral kötött szerzõdés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét az Öpt-ben meghatározott elvek és szabályok szerint, az Egészségpénztárral kötött szerzõdésben meghatározott módon és mértékben átvállalja. Munkaviszony: a megbízási jogviszony, a további munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kivételével valamennyi olyan jogviszony, amelyet a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. XXII. tv. alapján munkaszerzõdéssel létesített, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidõben történik-e. Havi jövedelem: a munkáltatóval munkaviszonyban lévõ személy részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján a kereset fogalmához tartozóan, a munkáltató által a tárgyhónapban kifizetendõ jövedelem. Belépési nyilatkozat: olyan okirat, amelyet az Egészségpénztár a tagfelvétel és a tagnyilvántartás lebonyolítása, valamint a szolgáltatások teljesítése érdekében rendszeresít, és amelynek az Egészségpénztár által záradékolt példánya az ellenkezõ bizonyításáig hitelt érdemlõen tanúsítja a tagsági viszony fennállását, és lényegi tartalmát. Tagsági viszony: a Pénztártag és az Egészségpénztár között fennálló azon jogviszony, amely alapján a Pénztártag a jelen alapszabályban rögzített kötelezettségei maradéktalan teljesítésének ellenében jogosult az Egészségpénztár szolgáltatásait a jelen alapszabály szerint igénybe venni, továbbá a jelen alapszabályban rögzített egyéb jogaival élni. Tagdíj:
az Egészségpénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet mûködtetésére a Pénztártag által vállalt kötelezettség alapján rendszeresen fizetett, legalább az egységes tagdíj összegét elérõ azon pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató az Öpt-ben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímén részben, vagy egészben átvállalhat.
Egységes tagdíj: a jelen alapszabályban rögzített azon összeg, amelyet a Pénztártag a) tagdíjként, avagy b) amennyiben a Pénztártag a tagdíj megfizetésére irányuló nyilatkozatában nagyobb összeg rendszeres megfizetésére kötelezettséget vállalt, úgy a tagdíj részeként minden külön nyilatkozat, vagy felhívás hiányában is az Egészségpénztárnak rendszeresen megfizetni köteles, illetve megfizet. Közeli hozzátartozók: a Ptk. 685. § b) pontja, valamint az Öpt. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér; továbbá az élettárs. Haláleseti kedvezményezett: a Pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a Pénztártag halála esetén az Öpt.-ben és jelen alapszabályban foglalt rendelkezéseknek megfelelõen az egyéni számlára jogosulttá válik Egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen az Egészségpénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet az Egészségpénztár – számviteli rendjével összhangban – a Pénztártagok részére vezet. Az Egészségpénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza a Pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet az Egészségpénztár a Pénztártagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a Pénztártagnak az Egészségpénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a Pénztártag számára jóváírandó összeget. Az Egészségpénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. Az Egészségpénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla az Egészségpénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona Pénztártagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát az Egészségpénztár csak az Öpt.-ben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. Szolgáltatási számlák: a fedezeti alapon belül elkülönítetten kezelt, az egyes szolgáltatások nyilvántartása céljából rendszeresített azon nyilvántartás, amelyrõl az Egészségpénztár a jelen alapszabályban rögzített szolgáltatási rendhez igazodóan a szolgáltatásait teljesíti. Tartalékok: az Egészségpénztári bevételek, kiadások, illetve szolgáltatások és az Egészségpénztári pénzügyi egyensúly nyilvántartásának eszközei: a fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a mûködési alap a mûködési költségek fedezésére, a likviditási alap az idõlegesen fel nem használt pénzeszközök gyûjtésére és – a másik két alap általános tartalékaként – az Egészségpénztár fizetõképességének biztosítására szolgál. Az Öpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében meghatározott alapok tartaléknak minõsülnek. Támogató: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) az Egészségpénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. Adomány: pénz, avagy vagyoni értékkel rendelkezõ, forgalomképes dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékû jog tulajdonának ingyenes, azaz térítésmentes és ellenszolgáltatás nélküli átruházása. Kölcsönösségi elv: az Egészségpénztári mûködésnek, a szolgáltatások szervezésének és finanszírozásának az az alapelve, amely szerint a Pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét és az Egészségpénztár szolgáltatásaira az igénybevétel szempontjából õket azonos jogok illetik meg. Szolidaritási elv: az Egészségpénztári mûködésnek, a szolgáltatások szervezésének és finanszírozásának az az alapelve, amely szerint a Pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétõl. Teljes bizonyító erejû magánokirat: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv 196. §-ban foglaltak alapján: „A magánokirat az ellenkezõ bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetõleg elfogadta, vagy magára kötelezõnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot saját kezûleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elõttük írta alá, vagy aláírását elõttük sajátkezû aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzõileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerûen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerû ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elõtte írta alá, vagy aláírását elõtte sajátkezû aláírásának ismerte el, illetõleg a kiállító minõsített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minõsített elektronikus aláírást helyezett el.” 19—
— Függelékek a Winterthur Önkéntes Egészségpénztár alapszabályához (hatályos: 2006. június 1-tõl)
A közgyûlésen elfogadott szöveg és a fentiek egyezését tanúsítjuk: Budapest, 2006. május 26.
Gecser Ottó s. k. a közgyûlés levezetõ elnöke
Szabó Katalin s. k. jegyzõkönyvvezetõ
Kecskés György s. k. hitelesítõ tag
Bársony László s. k. hitelesítõ tag
Az okiratot ellenjegyezte:
Dr. Matuszka István s. k. ügyvéd
I. számú függelék
Az egészségpénztár alapképzési elvei
1.3.2. 268/1997. (XII. 22.) kormányrendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabá-
1.
Bevezetés
1.1.
A zárt gazdálkodás elve alapján az Egészségpénztár a rendszeres
lyairól 1.3.3. 252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet az önkéntes kölcsönös
tagdíjbefizetésekbõl és egyéb bevételekbõl, a minden évre elõre
egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámoló készítési és
elfogadott pénzügyi terv alapján, kizárólag az alapszabályban meg-
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
határozott szolgáltatásokat szervezi, finanszírozza és teljesíti, mely szolgáltatásokra kizárólag a Pénztártag jogosult. Az Egészségpénztár – az alapszabály felhatalmazásával – vagyona erejéig vál-
1.3.4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének útmutatásai. 1.3.5. A Winterthur Önkéntes Egészségpénztár Alapszabályában foglaltak.
lalhat kötelezettséget, tartozásaiért saját vagyonával felel. 1.2.
1.3.
Az Egészségpénztár gazdálkodásához alapokat (fedezeti, mûkö-
1.4.
Az alapok az egészségpénztári bevételek, kiadások, illetve szol-
dési, likviditási) képez, a tagok részére egyéni számlát vezet,
gáltatások és az egészségpénztári pénzügyi egyensúly nyilván-
amelyen lévõ összeget követelheti a Pénztártag tagsági viszonya
tartásának eszközei. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszíro-
megszûnésekor, illetve az Egészségpénztár felszámolása esetén.
zására, a mûködési alap a mûködési költségek fedezésére, a likviditási alap az idõlegesen fel nem használt pénzeszközök gyûj-
Az alapképzés elveit a következõ elõírások és szempontok figye-
tésére és – a másik két alap általános tartalékaként – az Egész-
lembe vételével kell kialakítani: 1.3.1. 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról és az azt módosító 1996. évi XV. törvény (továbbiakban: Öpt.)
ségpénztár fizetõképességének biztosítására szolgál. 1.5.
Az Öpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében meghatározott alapok tartaléknak minõsülnek. Az Egészségpénztár gazdálkodása nyilvántartása során a fedezeti alapon
21—
belül (kollektív) szolgáltatási számlát vezet az Egészségpénztár
3.7.
által nyújtott szolgáltatási kiadások nyilvántartására. 2.
Az Egészségpénztár bevételeinek és a kiadásainak felosztása a tartalékok között
2.1.
Az Egészségpénztár a ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésé-
határozata alapján átcsoportosításra kerülõ összeg. 3.8.
Az APEH által adókedvezmény jogcímén a tag javára utalt összeg.
4.
A fedezeti tartalék kiadásai
4.1.
A szolgáltatások kiadásai; az alapszabály értelmében a szolgáltatási számla kiadása felosztásra kerül az egyéni számlákra az Alap-
ben foglalt elõírások szerint köteles a gazdálkodási alapok tar-
szabályban és számlarendben meghatározott módszer alapján.
talékaiba helyezni. Ennek megfelelõen a) a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói
A mûködési alap vagy likviditási alap többlete esetén a közgyûlés
4.2.
A tagoknak visszatérített összegek az Öpt. 36. §. (4) c) pontja értelmében.
tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítésébõl származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint – a pénztár mûködési szükségleteinek megfelelõen – fedezeti, mûködési és likviditási tartalékba,
5. 5.1.
egyéb befizetéseinek az alapszabályban megállapított felosztási
tetésébõl származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönt-
elveknek megfelelõen az Egészségpénztár pénzügyi tervében meg-
het úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége,
határozott %-a.
illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tarta-
A munkáltató által szerzõdésben vállalt tagdíjra is az e pont szerinti
lék(ok) befektetési hozamát jóváírja,
felosztást kell alkalmazni.
c) a rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint az adohiányában a likviditási tartalékba,
5.2.
5.3.
teségeket is.
lékba, dezeti tartalékba kell helyezni. 2.2.
A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a
5.4.
5.5.
lembe vételével végezzük el a jóváírást. 5.6.
5.7.
Az Öpt. 36. §. (3) d) pontja értelmében a kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó és egyéb bevételek.
nak, az egységes tagdíjak feletti befizetéseknek, továbbá a tagok egyéb befizetéseinek az alapszabályban rögzített felosztási elvek-
A rendszeres támogatóktól befolyt összegbõl és az adományokból a támogató rendelkezése szerinti rész.
A fedezeti tartalék bevételei A tagok által az alapszabály szerint fizetendõ egységes tagdíjak-
Amennyiben a befektetett vagy az értékesített eszköz csak részben tartozott a mûködési alaphoz, értelemszerûen a részarány figye-
szerepelnek.
3.1.
A mûködési alap befektetett vagyonának értékesítése esetén az ebbõl származó bevétel.
befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között
3.
A mûködési alap befektetéseibõl származó hozamok, ideértve a befektetett vagyon esetleges értékcsökkenésébõl származó vesz-
e) a belépõ tagok által hozott egyéni fedezetet a fedezeti tartaf) az APEH által a tag javára visszautalt adókedvezményt a fe-
2003. május 1-tõl kezdõdõ hatállyal az Egészségpénztár részére megfizetett elsõ kéthavi egységes tagdíjnak megfelelõ összeg.
d) a kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevételt, valamint az egyéb bevételeket a mûködési tartalékba,
A tagok által az alapszabály szerint fizetendõ egységes tagdíjaknak, az egységes tagdíjak feletti befizetéseknek, továbbá a tagok
b) a befektetések hozamát abba a tartalékba, amelynek befek-
mányokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek
A mûködési tartalék bevételei
5.8.
nek megfelelõ, az Egészségpénztár pénzügyi tervében meghatá-
A mûködési alap hiánya esetén a likviditási alapból a közgyûlés határozata alapján átcsoportosítandó összeg.
rozott %-a.
3.2.
A munkáltató által szerzõdésben vállalt tagdíjra is az e pont sze-
6.
A mûködési tartalék kiadásai
rinti felosztást kell alkalmazni.
6.1.
A mûködési kiadások, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, lé-
A fedezeti alap befektetéseibõl származó hozamok, ideértve a
tesítését és felújítását, tisztségviselõk tiszteletdíját, alkalmazottak
befektetett vagyon esetleges értékcsökkenésébõl származó vesz-
munkabérét.
teségeket is. 3.3.
3.4.
Az elõirányzott költségeket meghaladóan felmerülõ költségek, amennyiben a kifizetésre elégséges fedezet rendelkezésre áll.
A fedezeti alap befektetett vagyonának értékesítése esetén az ebbõl származó bevétel.
6.3.
Amennyiben a befektetett vagy az értékesített eszköz csak rész-
6.4.
A kiegészítõ vállalkozási tevékenység kiadásai. A mûködési alap többlete esetén a közgyûlés határozata alapján
ben tartozott a fedezeti alaphoz, értelemszerûen a részarány fi-
a likviditási alapba vagy a fedezeti alapba átcsoportosításra kerülõ
gyelembe vételével végezzük el a jóváírást.
összeg.
3.5.
A belépõ tag által hozott egyéni fedezet.
3.6.
A rendszeres támogatóktól befolyt összegbõl és az adományokból a támogató rendelkezése szerinti rész.
22—
6.2.
6.5.
Adófizetési kötelezettségek.
7. 7.1.
A likviditási tartalék bevételei
7.4.
Az indulást követõ elsõ pénzügyi évben a tagok által az alapsza-
gyelembe vételével végezzük el a jóváírást.
bály szerint fizetendõ egységes tagdíjaknak, az egységes tagdíjak feletti befizetéseknek, továbbá a tagok egyéb befizetéseinek az
7.5.
Egészségpénztár pénzügyi tervében meghatározott %-a.
7.2.
likviditási alapba kell helyezni az adomány teljes összegét. 8.
A likviditási alap befektetéseibõl származó hozamok, ideértve a
A likviditási tartalék kiadásai A közgyûlés határozata alapján a fedezeti vagy mûködési alapba
befektetett vagyon esetleges értékcsökkenésébõl származó vesz-
átcsoportosítandó összeg.
teségeket is. 7.3.
A rendszeres támogatóktól befolyt összegbõl és az adományokból a támogató rendelkezése szerinti rész. Rendelkezés hiányában a
A munkáltató által szerzõdésben vállalt tagdíjra is az e pont szerinti felosztást kell alkalmazni.
Amennyiben a befektetett vagy az értékesített eszköz csak részben tartozott a likviditási alaphoz, értelemszerûen a részarány fi-
A likviditási alap befektetett vagyonának értékesítése esetén az ebbõl származó bevétel.
II. számú függelék
Elszámolási szabályzat 1. 1.1.
Az Elszámolás esedékessége
2. 2.1.
A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra fordítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni szám-
A Pénztártag egyéni számlájáról elszámolást készít az Egészség-
lán kell nyilvántartani az Egészségpénztárra vonatkozó számviteli
pénztár:
és gazdálkodási szabályok szerint.
a) a naptári év végével, december 31-ével; b) a tagsági viszony megszûnése esetén, ideértve a tag más pénz-
2.2.
politikának megfelelõen a Pénztártag számláján jóváír vagy amellyel
meghatározott esedékességgel;
a számlát megterheli.
c) a Pénztártag kérésére év közben, díj ellenében, az általa megjelölt hónap végével. Az év végi elszámolást minden Pénztártag esetében el kell végezni
Az elszámolás során figyelembe kell venni mindazokat az egyéni számlát érintõ tételeket, amelyeket az Egészségpénztár a számviteli
tárba való átlépését, az Alapszabályban (IV. fejezet 2.1.1. pont)
1.2.
A tagi elszámolás (Számlaértesítõ) adattartalma
3.
A tagi elszámolás (Számlaértesítõ) tételei a) a tárgyévi nyitó egyenleg, vagy azt követõen belépett tag esetében a belépés napján fennálló egyenleg, ideértve az átlépõ
a pénzügyi év zárását követõen, december 31. fordulónappal.
tag által áthozott egyéni fedezetet;
Az így kimutatott egyéni számla egyenlegrõl, valamint a tag tartozásairól a tagot írásban értesíteni kell, legkésõbb a tárgyévet kö-
b) a tárgyidõszakban befizetett rendszeres és nem rendszeres tagdíjaknak – beleértve a munkáltatói hozzájárulást is –, eseti és
vetõ év június 30-ig. 1.3.
Az elszámolás díjmentes, kivéve az 1.1. c) pont alatt meghatározott esetet. Ez utóbbi díja: alkalmanként 300 Ft, mely az elõállítás és a személyre szóló eljuttatás költségét fedezi.
1.4.
A tagi elszámolásokat az Egészségpénztár - az 1.1. pont a) és b)
egyéb befizetéseknek a fedezeti alapra jutó részét; c) a tag részére jóváírt hozam összege; d) az Egészségpénztárnak nyújtott adományból a tag egyéni számláján jóváírt összeg; e) az alapok közötti átcsoportosításból a tag számláján jóváírt összeget;
bekezdések alatti kivétellel – 30 napon belül elkészíti és gondoskodik a tagnak való megküldésérõl. Amennyiben a Pénztártag a felvilágosítást reklamációval kapcsolatosan kérte, és az jogosnak
f)
az APEH által adókedvezmény jogcímen a tag egyéni számlájára utalt összeget;
bizonyult, úgy az ügykezelési díjat köteles az Egészségpénztár az
g) a kifizetett szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket;
írásbeli válaszadást követõ 8 napon belül visszafizetni.
h) a tag Egészségpénztárral szemben fennálló, ideértve az alapszabály jelen függeléke szerint megállapított tartozásait.
23—
Winterthur Önkéntes Egészségpénztár
— Szolgáltatási szabályzat Érvényes 2006. június 1-jétõl
I. fejezet Fogalmak és definíciók Jelen szabályzat alkalmazása szempontjából 1. Egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás, azaz az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély birtokában végezhetõ egészségügyi tevékenységek összesége, amely az egyén egészségének megõrzése, továbbá a megbetegedések megelõzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult
8. Gyógyászati segédeszköz: a népjóléti miniszter rendelete szerint vényen árhoz nyújtott támogatással rendelhetõ gyógyászati segédeszköz, továbbá az ártámogatástól függetlenül, gyógyászati segédeszközök forgalmazására feljogosított szervezettõl beszerzett gyógyászati segédeszközök, valamint beszerzési helytõl függetlenül a szemüveg és a kontaktlencse (kivéve: napszemüveg). 9. Az egészségfejlesztés célja: az egészségi állapot és az életminõség javítása, valamint az egészség védelme. Az egészség védelmének elsõdleges eszközei a betegségek és sérülések megelõzése, valamint az egészségnevelés. 10. Szabadidõs sportoló: az a természetes személy, aki szabadideje el-
állapot javítása vagy a további állapotromlás megelõzése céljából a
töltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet,
beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészség-
illetve, aki a szervezett formában folytatott, adott sporttevékenysé-
ügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, to-
get illetõen nem minõsül versenyszerû sportolónak, azaz nem vesz
vábbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgo-
részt a szakszövetség, illetve sportszövetség által kiírt, engedélyezett
zására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédesz-
vagy szervezett versenyeken.
közökkel, a gyógyfürdõellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a mûvi meddõvétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggõ külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.
11. Közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs, azaz közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
2. Egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pontjában meghatározott hatóság, azaz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes szerve.
12. Minõségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmények: Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban OGYI), Orvos és Kórháztechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI), Magyar Elektrotechnikai
3. Egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatáro-
Ellenõrzõ Intézet (a továbbiakban: MEEI), valamint az Egészségügyi,
zott szolgáltatók, azaz a tulajdoni formától és fenntartótól
Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási
függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az
Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. 4. Egészségpénztári szolgáltató: az Öpt. 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltatók, azaz az egészségpénztárral szerzõdésben, vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerzõdés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt.
13. Munkanélküli: az a személy, akinek a jövedelemszerzõ tevékenysége megszûnt és nyugellátásra nem jogosult. 14. Szolgáltatásszervezõ: az Öpt 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató, azaz az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerzõdés alapján a pénztár részére a pénztárüzem mûködésének részét képezõ, azt lehetõvé tevõ, elõsegítõ, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez – ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minõsül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére
5. Sportszolgáltató: a külön jogszabály szerint sportszolgáltatás nyúj-
üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyez-
ség nélküli szervezet.
te, amely a pénztár részére tagszervezést végez, illetve amely az
6. Gyógyszertár: a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár. 7. Gyógyszer: a törzskönyvezett gyógyszerkészítmény, a gyógyszeranyag, galenusi gyógyszerkészítmény, gyógytápszer, sebészeti kötözõszer, rugalmas kötözõanyag, immunbiológiai készítmény, továbbá a gyógyhatású készítmények, feltéve, hogy azok gyógyszertáron keresztül kerültek beszerzésre.
*
letétkezelõi tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési
tására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi-
egészségpénztárak részére szolgáltatás-szervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minõsül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerzõdés alapján az elõzõek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez. 15. Gyógyfürdõ: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényezõ (pl. gázelõfordulás) felhasználásával fürdõkezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetõleg melegített közmûhálózati víz felhasználásával végzett
A Credit Suisse Life & Pensions Önkéntes Egészségpénztár 2006. január 1-tõl a Winterthur Önkéntes Egészségpénztár nevet használja.
26—
WEP/SZSZAB.0601
hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalma-
c) A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások
zásával együtt, teljes körû fizioterápiás ellátást nyújt.
közül legalább négyféle szépségápolási lehetõséget nyújt. d) A szálloda legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb
16. Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház: az a létesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes körû fizioterápiás ellátást
közérzetjavító – vizes és száraz – szolgáltatást kínál. e) A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jel-
nyújt kórházi jellegû körülmények között, a betegek napközbeni bent-
lemzõ, hagyományõrzõ magyar, továbbá reform- és vegetáriánus
tartózkodásával, fõként természetes gyógytényezõ alkalmazásával. 17. Gyógyfürdõkórház: a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenvedõk gyógyítását, fõként természetes gyógytényezõk alkalmazásá-
étel- és italajánlatok. f)
mel és sportedzõvel, sportoktatóval vagy testnevelõ tanárral. g) A szálloda minimum négyféle szabadidõs sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum egyféle aerobik
val végzi. A gyógyfürdõkórház járóbeteg-részleggel is rendelkezhet. 18. Szanatórium: az a fekvõbeteg-gyógyintézet, amely más egészségügyi
jellegû tréninget. h) A szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, mûvészeti programlehetõséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a
intézményben kivizsgált, illetõleg elõzõleg már gyógykezelt betegek
környék nyújtotta lehetõségeket.
számára gyógyszeres, pszichoterápiás eljárás, természetes gyógytényezõ, illetve ezek együttes alkalmazásával nyújt fekvõbeteg-ellátást.
A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-terem-
i)
A szálloda a nappali és a délutáni mûszakban rendelkezik legalább 1 fõ wellness végzettségû vagy azzal egyenértékû vég-
19. Éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet: az a létesítmény, amely
zettséggel rendelkezõ dolgozóval.
a helyi földrajzi adottságokból eredõ sajátos éghajlati tényezõk (a levegõ tisztasága, hõmérséklete, páratartalma, a napfény stb.) felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést.
26. Gyógyüdülés: a természetes gyógytényezõkrõl szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülõben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés.
20. Gyógyüdülõ: az a létesítmény, amely az igénybevételére jogosultak részére üdülés keretében – saját gyógyászati részlegén vagy más gyógy-
27. Egészségügyi üdülés: a kereskedelmi és fizetõ-vendéglátó szállás-
intézmény kiegészítõ szolgáltatásainak igénybevételére – a természetes
helyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak
gyógymódok orvosi felügyelet melletti igénybevételét is lehetõvé teszi.
szerinti szállodában vagy üdülõházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mellékletének 8.33.
21. Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára
pontjában meghatározott üdülõben igénybevett üdülés, melynek
fõként természetes gyógytényezõ alkalmazásával saját gyógyászati
során a szálloda, az üdülõház, illetve az üdülõ saját gyógyászati
részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítõ szolgáltatásainak
részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával –
bevonásával, orvosi ellenõrzés mellett terápiás lehetõséget biztosít.
az Egészségpénztárral kötött szerzõdésben foglaltak szerint –
22. Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történõ (kúraszerû) fogyasztás céljából. 23. Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelelõen kialakított és berendezett természetes barlangképzõdmény vagy más föld alatti térség (bánya, táró) bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehetõ.
egészségügyi szolgáltatást nyújt. 28. Keresõképtelen személy: a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott személyek. a) Aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. b) Aki terhessége, illetõleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. c) Az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. d) Az a szülõ, nevelõszülõ és helyettes szülõ, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
24. Rekreációs üdülés: a kereskedelmi és a fizetõ-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak
e) Aki fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül.
szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés.
f)
Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más
25. Wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum három-
beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatósági-
csillagos szállodákra elõírt követelményeknek, az egyes szállodai szak-
lag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetõleg állat-egész-
tevékenységeket, illetõleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat
ségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más
az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkezõ személyekkel látja el,
munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetõségeket biztosít, továbbá megfelel az alábbi feltételeknek.
Valamint a megváltozott munkaképesség – szülés, beteg gyermek ápolása – miatt keresettel nem rendelkezõ személy.
a) A szálloda minimum 1 beltéri fürdõmedencével rendelkezik. b) A szálloda rendelkezik minimum kétféle szauna vagy gõzfürdõ létesítménnyel.
27—
II. fejezet
2.3.2.
Az Egészségpénztár szolgáltatásai
bármelyikével jogosult megkötni a szolgáltatási szerzõdéseket, annak a tevékenységi körébe tartozó valamennyi szolgáltatásra.
1. Az Egészségpénztár szolgáltatásai az Alapszabálynak megfelelõen lehetnek természetbeni vagy pénzbeli ellátások. Az Egészségpénz-
Az Egészségpénztár Igazgatótanácsa kizárólag az elõbb hivatkozott rendelet feltételeinek megfelelõ szolgáltatókkal, de azok
2.4.
tár a tagok számára a szolgáltatások igénybevételéhez idõrõl idõre
Gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele.
közzéteszi – az Egészségpénztárral szerzõdött szolgáltatókat is magában foglaló – jelen szabályzat alapján aktualizált Szolgáltatói Listát.
2.5.
Gyógyfürdõ, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdõkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klíma-
2. Az Egészségpénztár jelen szabályzatában a Pénztártagok, illetve
gyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang (barlangte-
rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik által igénybe vehetõ
rápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásai-
szolgáltatások, ellátások körét, a következõk szerint határozza meg.
nak igénybevétele.
2.1.
Bármilyen egészségügyi szolgáltatónál igénybevett egészségügyi
2.6.
Rekreációs-, egészségügyi- és gyógyüdülés.
szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti.
2.6.1.
Rekreációs üdülés kizárólag a kereskedelmi és a fizetõ-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meg-
2.1.1.
A Pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzá-
határozottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai
tartozóik azon alapellátáson felüli és szakellátáson belüli szol-
szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást is tartal-
gáltatásokat vehetik igénybe, melyek esetében az ellátásra egy
mazó üdülés.
orvosi magánpraxis keretében kerül sor, és/vagy az igénybe vett ellátást az Országos Egészségbiztosító Pénztár (OEP) nem,
Az útiköltség az Egészségpénztárral szemben – lehetõleg Ma-
vagy csak részben finanszírozza, illetve az OEP finanszírozását
gyarországon belül, – kizárólag a tömegközlekedési tarifáknak
az egészségügyi szolgáltató nem veszi igénybe. Ide értve a
(pl. express vonat II. o., gyorsvonat I. osztály, vagy autóbusz
plasztikai és esztétikai sebészet, lézersebészet, érsebészet,
menetjegy árának) megfelelõ összegben érvényesíthetõ.
kézsebészet, lombikbébi program, stb. szolgáltatásait is. 2.1.2.
2.6.2.
2.6.3.
Külföldi üdülést csak abban az esetben finanszíroz az Egészség-
Ezen ellátások körébe tartoznak azok a kiegészítõ jellegû egész-
pénztár, ha az elérni kívánt egészségügyi hatás belföldi intéz-
ségügyi szolgáltatások is, amelyek az orvos rendelése alapján a
ményben igazolhatóan nem érhetõ el. A nem magyar nyelvû
gyógykezelés részét képezik, de orvosi rendelés hiányában – az
számla hiteles fordításának elkészítése és csatolása a tag fele-
adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai szabályok
lõssége. Nem forintban kiállított számla esetén az elszámolás
keretein belül – is igénybe vehetõk.
HUF pénznemben történik, a számla kiállításának napján érvényes MNB középárfolyamon. (Az igazolást a Pénztártag csatolja
2.1.3.
Egészségügyi hotelszolgáltatás. Ezen szolgáltatás keretében a
az igénybejelentéshez.)
kórházakkal kötött szerzõdések alapján kiemelt hotel és soronkívüliséget biztosító ellátások szerepelnek (különszoba, színes
2.6.4.
Rekreációs üdülés, gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összeg-
televízió, választható étkezés, stb.).
ben, több szolgáltatásra jogosult személy által történõ együttes 2.1.4.
Betegszállítás. Az Egészségpénztár finanszírozza a Pénztártag vagy
igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb
közeli hozzátartozója részére nyújtott betegszállítást, amennyiben
240 ezer forint összegben vehetõ igénybe.
a szolgáltató szerzõdéses kapcsolatban áll az Egészségpénztárral. 2.6.5. 2.1.5.
2.2.
tekint minden olyan üdülést, ahol ezt a számla tartalma nem
utazási költségeket nem téríti meg.
zárja ki, illetve a tag korábban közeli hozzátartozót jelölt és ez
ott meghatározott feltételeknek megfelelõ szolgáltatások: Természetgyógyászati szolgáltatás címén az egészségpénztár „A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseirõl” szóló 11/1997. (V.28.) NM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szolgáltatásokat nyújthatja, az ugyanott meghatározott feltételeknek megfelelõ szolgáltató igénybe vétele útján.
28—
2.7.
Közfürdõk fürdõgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele.
A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseirõl szóló mindenkor hatályos jogszabályban felsorolt, az
2.3.1.
szerepel az Egészségpénztár nyilvántartásában.
Helyi önkormányzat által adott mûködési engedély alapján a Pénztártag, vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás.
2.3.
Az Egészségpénztár eljárásrendjében együttes igénybevételnek
Az Egészségpénztár az ellátás igénybe vételéhez szükséges
2.8.
Szabadidõsport, szabadidõs játékok; úgy mint sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet (nem tekinthetõ a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége). Az Egészségpénztár által elsõdlegesen támogatott sportágak listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
2.9.
Aktív testmozgást segítõ sporteszköz (ideértve a sporttevékeny-
Közlönyben kihirdetett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott
ség során a testi épséget közvetlenül védõ kiegészítõ eszközöket
humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket
is, mint kar-, könyök-, térd-, és fejvédõ) vásárlásának vagy bér-
és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása.
lésének támogatása. 2.9.1.
meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett
szükséges – de utcai viseletként, vagy sporttevékenység végzésén
gyógyszerek, immunológiai készítmények árának támogatása.
kívül nem hordható – alapvetõ felszerelést is. 2.9.2.
Az Egészségpénztár által alkalmazott gyakorlatot az 1. sz melléklet tartalmazza.
2.9.3.
szerkészítmények árának támogatása. 2.15.4. A hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra
naptári évenként legfeljebb 75 ezer forint összegben; több szol-
alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása.
esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 113 ezer forint összegben történhet. Az Egészségpénztár eljárásrendjében együttes igénybevételnek tekint minden olyan sporteszköz vásárlást, ahol ezt a számla tartalma nem zárja ki, illetve a tag korábban közeli hozzátartozót jelölt és ez szerepel az Egészségpénztár nyilvántartásában. 2.10.
2.15.3. Orvosi vényen rendelt egyedi összetételû (magisztrális) gyógy-
Aktív testmozgást segítõ sporteszköz vásárlásának támogatása gáltatásra jogosult személy által történõ együttes igénybevétel
2.9.4.
2.15.2. A gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló jogszabályban
Az Egészségpénztár sporteszköznek tekinti sportág jellege szerint
2.15.5. Az anyatej helyettesítõ és anyatej kiegészítõ tápszerekrõl szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása. 2.15.6. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekrõl szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása. 2.15.6.1.
A 2.6 és 2.9 pontokban meghatározott szolgáltatásokat a Pénz-
zott társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ tápsz-
tártag abban az esetben veheti igénybe, ha a tárgyévben igénybe
erek, valamint azok a tápszerek, amelyek után társadalom-
vett ilyen szolgáltatás ellenértékének megfelelõ összeg a tárgy-
biztosítási támogatást vesznek igénybe.
évet megelõzõ év utolsó napján egyéni egészségszámláján rendelkezésre áll. Ha a Pénztártag a tárgyévet megelõzõ év utolsó
2.11.
2.15.6.2.
orvos-szakmai javallatnak megfelelõ speciális táplálkozási
meghatározott szolgáltatások igénybevételére nem jogosult.
igényeknek a gyomor-bélhuzam útján történõ teljes értékû, vagy kiegészítõ kielégítésére szolgál azok számára, akik
Braille írással készült könyvek, magazinok, valamint vak pénz-
a) betegség, illetve betegség megelõzése, vagy b) életkoruknak megfelelõ sajátosságok, vagy
goskönyv és elektronikus könyv árának támogatása.
az általános fogyasztásra használt szokványos vagy diétás
mélyek életvitelét megkönnyítõ speciális eszközök árának tá-
élelmiszerekkel és/vagy a szokásos módon nem vagy csak
mogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása
részben táplálhatók.
felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelõeszközök beszerelése. Vakvezetõ kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása. 2.14.
c) egyéb sajátos élettani egészségi állapot miatt
Mozgáskorlátozott, vagy megváltozott egészségi állapotú sze-
költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók
2.13.
A kizárólag gyógyszertárakban forgalmazható tápszer az
napján nem volt egészségpénztári tag, a 2.6-ban és a 2.9-ben
tártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére han-
2.12.
A kizárólag orvosi vényre kiadható, továbbá a kizárólag orvosi vényre kiadható és a külön jogszabályban meghatáro-
Az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások:
2.14.1. a szenvedélybetegségekrõl való leszoktatásra irányuló kezelések,
2.15.6.3.
A speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek, amelyek elhasználhatóságuk, alkalmazásuk alapján a) tápanyagtartalom szempontjából teljes élelmi anyagok, amelyek azok számára, akiknek szánják, egyedüli tápanyagforrást is képezhetnek, vagy b) tápanyagtartalom szempontjából teljes élelmi anyagok, betegséghez, rendellenességhez, vagy egészségi állapothoz igazított tápanyag-összetétellel, amelyek a táplálásra szoruló személyek egyedüli tápanyagforrását képezhetik, vagy c) betegséghez, rendellenességhez vagy egészségi állapot-
2.14.2. méregtelenítõ kúra, 2.14.3. léböjt-kúra, 2.14.4. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelõzésére, 2.14.5. fogyókúra program.
hoz igazított tápanyag-összetételû, tápanyagtartalom szempontjából nem teljes értékû élelmi anyagok, amelyek nem szolgálnak a táplálásra szoruló személy egyedüli tápanyagforrásául. 2.15.7. Társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ, illetve kölcsönözhetõ gyógyászati segédeszközökrõl, a támogatás összegérõl
2.15.
Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása.
2.15.1. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek törzskönyvezésérõl és a forgalomba hozataluk engedélyezésérõl szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett és az Egészségügyi
és mértékérõl szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása;
29—
Jelen szabályzat szempontjából gyógyászati segédeszköznek mi-
c) Fogkefe
nõsülnek a 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM-rendelet szerinti eszközök,
d) Fogselyem
így különösen:
e) Fogkrém
a) Ortopéd cipõk
f) Szájöblítõk
b) Lúdtalpbetétek
g) Szájvizek
c) Törzsfûzõk és ortézisek d) Személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei e) Mozgásszervi betegek otthoni segítõ eszközei f)
2.15.12. OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású termé-
Mozgásszervi betegségek terápiás eszközei
kek megvásárlásának támogatása.
g) Kültakaró betegségeinek segédeszközei h) Sérvek, hasfali izomzat gyengülésének segédeszközei i)
Emlõbetegségek segédeszközei
j)
Légzõszervi betegségek segédeszközei, terápiás eszközei
k) Anyagcsere-betegségek segédeszközei l)
2.15.13. A gyógyszertárban kapható termékek közül nem finanszírozhatóak: 2.15.13.1. Ásványvíz
Parenterális otthoni gyógyszerterápia segédeszközei
m) Fecskendõk, tûk n) Keringési betegségek segédeszközei o) Gastrointestinalis betegségek segédeszközei, mesterséges táplálás segédeszközei
2.15.13.2. A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények és premixek 2.15.13.3. A rovar- és rágcsálóirtó szerek 2.15.13.4. A gyógyszertárakban forgalmazott kozmetikai készítmények
p) Urogenitalis betegségek segédeszközei
közül:
q) Hallószervi betegségek segédeszközei
a) Arcápolók (krém, emulzió, zselé, olaj, tonik, sminkalap,
r)
Hallókészülékek és tartozékok, kiegészítõk
s)
Látószervi betegségek segédeszközei
t)
Szemüveglencsék, szemüvegkeretek
púder, maszk, lemosó) b) Borotválkozószerek, elõ- és utóápoló készítmények (krém, hab, szappan, arcvíz, balzsam)
u) Kontaktlencsék, kontaktlencse ápolószerek és tartozékok
c) Hajápolók (sampon, balzsam, krém, rögzítõoldat, lakk,
v) Fogászati segédeszközök
olaj, szesz)
w) Fogpótlások segédeszközei
d) Hajkezelõszerek: hajszínezõ (festék, festékeltávolító,
x) Fogszabályozás segédeszközei
hajgöndörítõ (hullámosító, fixáló) e) Dezodorok, izzadásgátlók (spray, stift, roll-on, krém)
2.15.8. Közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas,minõségi tanúsít-
f)
ványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezõ, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai esz-
h) Napbehatás nélkül barnítók
közökrõl szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása. a) Vérnyomás mérõ
l)
e) Párologtató, párásító készülék Inhalátor
és pilla festék m) Illatosító szerek, kölni, parfüm
h) Bölcsõ halált megelõzõ figyelõ készülék Masszírozó gép
2.15.13.5. A gyógyszertárakban forgalmazott élelmiszerek (Ezek között OÉTI engedéllyel rendelkezõ vitaminkészítmények,
k) TENS készülék, fájdalomcsillapító, görcsoldó készülék l)
Szemkörnyék és az ajak dekoratív szerei és más dekoratív célra alkalmazott készítmények, tartós szemöldök
g) Bioptron lámpa
j)
Körömápolók közül a lakk, körömlakk lemosó, köröm-
spray)
d) Házi légtisztító készülék
Csecsemõ mérleg
Szõrtelenítõk (krém, emulzió, gyanta)
j)
k) Test-, kéz- és lábápolási cikkek (krém, emulzió, púder,
c) Házi víztisztító készülék
i)
i)
építõ anyagok
b) Hagyományos és digitális hõmérõ
f)
Fürdõkészítmények (só, tabletta, hab, olaj, zselé)
g) Napozószerek (krém, olaj, emulzió, gél)
kiegészítõ élelmiszerek).
Mellszívók
m) Vércukorszint mérõ 2.15.13.6. A gyógyszertárakban forgalmazott, nyomdai vagy elektronikus úton elõállított – az állami népegészségügyi és tisztior-
2.15.9. Egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemõ- és
vosi szolgálat, illetve a nemzeti egészségvédelmi intézet által
betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása.
– egészségügyi témájúnak minõsített kiadványok. 2.15.10. Gyógyszertárban, gyógyfürdõben vagy gyógyvíz-ivócsarnokban értékesített gyógyvizek megvásárlásának támogatása.
2.16.
A Pénztártag betegség miatti keresõképtelensége esetén a kiesõ jövedelmének teljes vagy részbeni pótlása.
2.15.11. Gyógyszertárban értékesített gyógyteák és fogápolási cikkek
30—
Egészségpénztár ezt a pénzbeli szolgáltatást a szolgáltatások
megvásárlásának támogatása. pl:
igénybevételére vonatkozó keretszabályok IV. fejezet 4.4 pontja
a) Szájzuhany
alatt meghatározott feltételekkel teljesíti, az egészségpénztári
b) Elektromos fogkefe
számla egyenlegének erejéig.
2.17.
A Pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátra-
1.4.
Az Egészségpénztár a Pénztártag választási lehetõségét nem korlá-
maradottak segélyezése. Szintén az egészségpénztári számla
tozza, ezért a tag igénye szerint kiválasztott minden szolgáltató-
egyenlegének erejéig vehetõ igénybe.
val, – aki a tevékenységét illetõen a szakmai képzettségi és egyéb engedélyezési követelményeknek eleget tett, – szerzõdést köt.
III. fejezet
1.5.
Az Egészségpénztár szolgáltatásaira jogosultak 2. 1. Az Egészségpénztár szolgáltatásaira az Alapszabály V. fejezetének, (Szolgáltatások) valamint a jelen szabályzatban foglalt eljárási rend-
2.1.
A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végzõ, e célra ségterv kötelezõ tartalmi elemei:
[Öpt. 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti személyek] jogosultak, 2.1.1.
a tag állapotát, panaszait felmérõ kérdõíves elõszûrés eredményének összefoglalása,
2. Az Egészségpénztárnál várakozási idõ nincs, a fenti szabályok érvényesek az önkéntes nyugdíjpénztárból az Öpt. 47. §-a (3) bekez-
Prevenciós szolgáltatás, orvosi javaslat és személyes egészségterv
szerzõdött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egész-
nek megfelelõen kizárólag a Pénztártagok és közeli hozzátartozóik a jelen szabályzat alkalmazásával.
A szerzõdés megkötésének vagy az elõzetes egyeztetésnek az elmulasztásából eredõ károkat az Egészségpénztár nem téríti meg.
2.1.2.
szakorvos által végzett általános orvosi vizsgálat eredménye,
2.1.3.
további állapotfelmérõ vizsgálatok eredménye,
2.1.4.
a vizsgálatok összefoglaló értékelése,
2.1.5.
javaslat a további vizsgálatokra és ellenõrzésekre, esetleges gon-
dése alapján átlépõ személy által igénybe vehetõ szolgáltatásokra. 3. A tag halála esetén egyéni számláját az Elszámolási szabályzat (Alapszabály II. sz. függeléke) szerint a tagsági jogviszony megszûnésének napjával le kell lezárni. Az így megállapított záró-egyenleget, mint a nyilvántartott teljes összeget, levonva abból természetszerûleg a
dozásba vételre,
nyújtott szolgáltatások ellenértékét legkésõbb az Alapszabály IV. fejezete 2.1.1. pontjában meghatározott idõben ki kell fizetni a tag
2.1.6.
örököse javára.
a) táplálkozási javaslatokra; b) sporttevékenységekre;
4. A Pénztártag halála esetén további szolgáltatások igénybevételére
c) gyógyászati szolgáltatásokra;
csak abban az esetben van mód, amennyiben a kedvezményezett /
d) kúraszerû ellátásokra.
örökös az egyéni számlából rá jutó részt a tagdíj fizetése mellett, saját nevén bent hagyja az Egészségpénztárban.
életvezetési javaslat, amely kiterjed
2.2.
Prevenciós szolgáltatások. Az elkerülhetõ betegségek korai megelõzését szolgáló szûrõvizsgálatok, valamint a személyes egész-
5. A Pénztártag másik pénztárba történõ átlépése, vagy a pénztárból
ségterv alapján indokolt, az egészség megõrzését és a megbe-
történõ kilépése esetén az egyéni számla lezárását követõen Pénz-
tegedések megelõzését elõsegítõ – az orvosi javaslat alapján –
tártag az Egészségpénztártól semmiféle szolgáltatás igénybevételére
igénybe vehetõ szolgáltatások közül a II. fejezet 2.4, 2.5, 2.8 pont-
nem jogosult.
jaiban felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minõsülnek, ha a Pénztártag a javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttmûködõ készségét alá-
IV. fejezet
írásával igazolja, valamint a személyes egészségterv a szolgálta-
A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó keretszabályok 1.
Szolgáltatások igénybevételének helye, szolgáltatók
tás igénybevételének idõpontját megelõzõ két éven belül készült. 2.3.
A II. fejezet 2.2, 2.5, 2.6, 2.7, 2.8, 2.9 pontjaiban nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó orvosi javaslat, az
1.1.
1.1.1.
A szolgáltatások az Egészségpénztárral szolgáltatási szerzõdés-
2.15.7 pontban foglalt látásjavító eszközök és tartozékaik op-
ben álló szolgáltatóknál vehetõk igénybe.
tometrista, vagy orvosi javaslat, a hallókészülékek szintén orvosi javaslat alapján vehetõk igénybe. A II. fejezet 2.11, 2.12, 2.13,
A II. 2.8., 2.9., 2.11, 2.12, 2.13 valamint 2.15.7 pontjai alapján
pontjaiban nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó
nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek valamint az
hatósági igazolás esetében vehetõk igénybe.
OEP-el szerzõdésben álló egészségügyi szolgáltatók esetében a termék vagy szolgáltatás értékesítõje és az Egészségpénztár kö-
2.3.1.
zött szerzõdéskötésre nincs szükség. 1.2.
pénztártól. 1.3.
érvényességi ideje nincs.
A szerzõdéses szolgáltatók aktuális listáját az Egészségpénztár internetes oldala tartalmazza, illetve beszerezhetõ az Egészség-
A Szolgáltatói szerzõdésnek már a szolgáltatás igénybevételekor érvényesnek kell lennie (a Szolgáltatóval történt szerzõdéskötés dátumának meg kell elõznie a Pénztártag által benyújtott szám-
Az orvosi javaslat a szolgáltatás konkrét tárgyára kell, hogy vonatkozzék, bármely orvos kiállíthatja, formai követelménye és
2.3.2.
A különbözõ szolgáltatások igénybe vételéhez benyújtandó orvosi javaslatok kiválthatók egy, kétévente kiállított Egészség- és Életmódtervvel, mely tételesen tartalmazza a Pénztártagok, illetve közeli hozzátartozóik által orvosi javallatra igénybe vehetõ, az Egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatásokat.
lán szereplõ teljesítési dátumot).
31—
3. 3.1.
A Számlakiállítás és befogadás szabályai
i)
Az Egészségpénztár csak a számviteli törvény elõírásainak meg-
j)
felelõ általános alaki kellékekkel ellátott, az egészségpénztári szol-
k) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselõ kötele-
elektronikus dokumentum ellenében teljesíthet kifizetést, kivéve
zett, annak neve, címe és adószáma,
a II. fejezet 2.15, 2.16 pontjaiban leírtakat. A számla kellékeit
l)
az Általános Forgalmi Adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § 3.1.3.
A bizonylatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más
a) a számla sorszáma,
azonosítója,
b) a számla kibocsátásának kelte,
b) a bizonylat kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó adóalany
c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó neve, címe
neve, címe és adóigazgatási azonosító száma,
és adószáma,
d) a vevõ neve és címe, valamint közösségi adószáma – ennek
d) a vevõ neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiá-
hiányában adószáma –, ha vevõ az adó fizetésére kötelezett,
nyában adószáma –, ha a vevõ az adó fizetésére kötelezett,
e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a
e) a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevõ
vevõ közösségi adószáma, f)
közösségi adószáma,
a teljesítés idõpontja,
f)
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma (VTJ vagy SZJ száma),
száma, amely legalább beazonosításához szükséges, h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes
mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és
mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és
mennyisége,
mennyisége,
a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthetõ – adó nélkül számított egységára,
j)
a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke
a termék, szolgáltatás egységára,
j)
a termék (szolgáltatás) ellenértéke összesen,
l)
k) a felszámított adó százalékos mértéke, az áthárított adó összege összesen,
i)
k) a bizonylat végösszege,
összesen, l)
3.1.4.
Az elektronikus dokumentumnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
n) a fizetés módja és határideje,
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azo-
zett, annak neve, címe és adószáma, p) az 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése 16. pont-
nosítója, b) a bizonylat kibocsátásának kelte, c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó neve, címe
jának q) alpontjában írt hivatkozások. Egyszerûsített számla esetén a kötelezõ tartalmi elemek a következõk: a) a számla sorszáma, b) a számla kibocsátásának kelte, c) a termékértékesítést teljesítõ, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma, d) a vevõ neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha vevõ az adó fizetésére kötelezett,
és adószáma, d) a vevõ neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevõ az adó fizetésére kötelezett, e) a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevõ közösségi adószáma, f)
vevõ közösségi adószáma, f)
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma (VTJ vagy SZJ száma),
g) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és mennyisége, h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthetõ – adóval együtt számított egységára,
a teljesítés idõpontja,
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább beazonosításához szükséges, h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhetõ – mennyiségi egysége és
e) Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a
32—
a fizetés módja és határideje.
m) a számla végösszege, o) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselõ kötele-
3.1.2.
a teljesítés idõpontja,
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes
i)
az 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése 17. pontjának m) alpontjában írt hivatkozások.
(1) bekezdésének 16. és 17. pontjai szabályozzák. Számla esetén a kötelezõ tartalmi elemek a következõk:
az 1992. évi LXXIV. törvény 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
gáltató által kiállított számla, egyszerûsített számla, bizonylat, vagy
3.1.1.
a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
mennyisége, i)
a termék, szolgáltatás egységára,
j)
a termék (szolgáltatás) ellenértéke összesen,
k) a bizonylat végösszege, l)
a fizetés módja és határideje,
m) az elektronikus dokumentumot az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idõbélyegzõvel kell ellátni.
3.2.
A számlát a IV. fejezet 3.3 pontjában foglaltak kivételével az
4.4.1.
a munkáltató által szolgáltatott adatok alapján folyósítja az igé-
1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.) kell kiállítani. A számlán a
nyüket bejelentõ tagoknak.
vevõ adatainál a fentieken túlmenõen szerepelnie kell a Pénztártag egészségpénztári azonosítójának (amely a belépési nyi-
4.4.2.
A szolgáltatás a Pénztártag betegsége miatti igazolt keresõképtelensége idejére vehetõ igénybe. A tagnak igénylésében meg
latkozatán és Egészségkártyáján szerepel). A belépési nyilatkozat
kell jelölnie, hogy a kiesõ jövedelmének mekkora hányadát kéri
Pénztártaghoz történõ visszaküldése illetve az Egészségkártya
az Egészségpénztártól megtéríteni.
Pénztártag részére történõ átadásig a számlán a Pénztártag
3.3.
A szolgáltatást az Egészségpénztár havonkénti rendszerességgel,
Egészségpénztár nevére és címére (Winterthur Egészségpénztár,
nevét kell feltüntetni.
4.4.3.
Szolgáltatási elõleg igénybe vétele nem lehetséges.
A II. fejezet 2.9, 2.11, 2.12, 2.13 pontjaiban foglalt termékek
4.5.
A hátramaradottak segélyezése jogcímen
4.5.1.
Egy alkalommal kifizethetõ összeg maximálisan a 12 hónapra
megvásárlását a Pénztártag vagy közeli hozzátartozó saját nevére és címére, a Pénztártag tagkódjával kiállított, a számviteli
járó (tárgyévben aktuális) minimálbér összege lehet.
törvény elõírásainak megfelelõ általános alaki kellékekkel ellátott számla Egészségpénztár részére történõ eljuttatásával igazolja. 3.4.
4.5.2.
A kifizetés feltétele az elhunyt közeli hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának bemutatása.
Az Egészségpénztár kizárólag a szolgáltatás igénybevételét igazoló eredeti számlát fogad el.
A Winterthur Önkéntes Egészségpénztár Szolgáltatási Szabályzata jelen, módosított részekkel egységes szerkezetbe foglalt tartalommal az Igaz-
3.5.
Az Egészségpénztár kizárólag a szolgáltatás igénybevételét, tel-
gatótanács 2006/14. számú határozatával 2006. május 4-én, 2006.
jesítését igazoló végszámlát fogad el, ebbõl következõen nem
május 26-ai hatállyal elfogadásra került.
teljesít utalást elõlegszámla alapján. 3.6.
Az Egészségpénztár kizárólag 1 évnél nem régebbi számlát fogad el (a viszonyítási dátum a számla iktatásának dátuma).
3.7.
Az Egészségpénztár a Pénztártag által postázott vagy a teljesítési segéd közvetítésével az Egészségpénztárhoz eljuttatott számla vagy dokumentáció esetében nem felelõs a postázás, elküldés
A kiadmány hiteléül:
során az igénylés megrongálódása, eltûnése stb. miatt keletkezõ károkért. 3.8.
Amennyiben az Egészségpénztár részére megküldött elektronikus dokumentum több Pénztártaggal kapcsolatos gazdasági mûve-
Gecser Ottó
letet tartalmaz, úgy ezeket pénztártagonkénti bontásban kell
az Igazgatótanács elnöke
feltüntetni. 4. 4.1.
A számlák teljesítésének, visszatérítésének szabályai Az Egészségpénztár a szolgáltatások térítését és a pénzbeli ellátást kizárólag banki átutalással teljesíti tagok felé. Készpénzben, illetve csekken történõ kifizetésre nincs mód. Az Egészségpénztár házi pénztárat nem üzemeltet, ezért az Egészségpénztár székhelyén kifizetésre nincs lehetõség.
4.2.
Az Egészségpénztár kalkulálhatósága és biztonságos mûködtetés alapelveire tekintettel az Egészségpénztárnak jogában áll a hozzá beérkezõ számlákat az idõbeni beérkezési sorrendtõl eltérõ ütemben megtérítenie.
4.3.
Az Egészségpénztár a szolgáltatások teljesítésekor az Egészségpénztár számviteli és bizonylati rendjének figyelembe vételével, továbbá az Egészségpénztár Alapszabályában rögzített határidõk és kikötések alapján jár el.
4.4.
A Pénztártag betegsége miatti keresõképtelensége esetén a kiesõ jövedelem teljes vagy részbeni pótlása a munkáltató igazolása alapján történik.
33—
1. sz. melléklet Az Egészségpénztárnál a sporteszközök elbírálására alkalmazott gyakorlat ELSZÁMOLHATÓ
NEM ELSZÁMOLHATÓ
Futás, kocogás, atlétika
Speciális futócipõ, pulzusmérõ óra
Melegítõ, sapka, nem speciális ruházat
Labdajátékok, ütõs sportok
Labdák (baseball, kézi, kosár, tenisz, tollas stb.)
Mezek
Ütõk (baseball, tenisz, pingpong, fallabda stb.)
Sportszárak
Golyók (teke, bowling)
Nem speciális sportcipõk
Hálók, kapuk Pingpong asztal, kosárlabda palánk Speciális felszerelés (stoplis cipõ, sípcsontvédõ, Vízi sportok
térdvédõ stb.) Búvárfelszerelés
Motorcsónak
Beülõ
Fürdõruha
Lapátok Surfdeszka Kenu Kajak Csónak Surfvitorla Vitorlák Vízisí Úszószemüveg Kerékpár, gördeszka, görkorcsolya
Kerékpár (felszerelve)
Biztonsági gyermekülés
Kerékpáralkatrész
Nem speciális cipõk és öltözet
Roller Görkorcsolya Gördeszka Védõeszközök (sisakok, térd- és könyökvédõk) Kerékpáros cipõk Torna, aerobic, tánc
Bordásfal
Nem speciális cipõk és öltözet
Gumikötél (tornázáshoz) Gyûrû Hullahopp karika Polifoam (tornázáshoz) Ugrókötél Step-pad Fitness labda Medicin labda Téli sportok
Big foot
Síruha
Bob
Sísapka
Élvédõ Gyorskorcsolya Jégkorong korcsolya
34—
Jégkorongütõ Korong Mûkorcsolya Síbakancs Síbot Sífutó léc Síkötés Síszemüveg Síléc Snowboard Szánkó Küzdõsportok
Vívótõr, kard, párbajtõr
Nem speciális cipõk és öltözet
Vivóruha Fejvédõ Bokszzsák Bokszkesztyû Cselgáncsruha Tatami Lövészsportok
Íj
Nem speciális cipõk és öltözet
Nyilak Tegez Sportfegyverek Kalandsportok
Horgászbot
Nem speciális cipõk és öltözet
Damil, horgok, ólmok
Ló
Merítõ szák
Horgásszék
Horgászkészlet
Gumicsizma
Úszók, orsók, nehezékek
Horgászruhák
Kantár, kengyel, nyereg
Outdoor öltözékek
Hevederek
Kemping bútorok
Hálózsák
Gázfõzõ
Vadvízi csónak
Vadászat kellékei
Mászókötél Hátizsák Nyolcasok, ékek, szögek Jégmászó eszközök Ereszkedõ eszközök Derékalj Hegymászó kötél Karabinerek Mászó gép Siklóernyõ Mentõernyõ Mellbekötõ Ejtõernyõ
35—
Testépítés
Fekvenyomó pad Futó pad Kondicionáló gépek Expander Evezõpad Szobakerékpár Kézi súlyzók Tornabot Lépcsõzõ gép Marokerõsítõ gumi Súlytárcsák, nehezékek
36—
Nem speciális cipõk és öltözet
2. sz. melléklet Az Egészségpénztár által elsõdlegesen finanszírozott sporttevékenységek köre: Futás, kocogás, atlétika
Téli sportok
ATLÉTIKA
JÉGKORCSOLYA
TÁJFUTÁS
JÉGKORONG
TRIATLON
CURLING SNOWBOARD
Labdajátékok, ütõs sportok
SÍ
ASZTALITENISZ BASEBALL
Küzdõsportok
GYEPLABDA
VÍVÁS
GOLF
CSELGÁNCS
KOSÁRLABDA
KARATE
LABDARÚGÁS
BOKSZ
TENISZ
BÍRKÓZÁS
TOLLASLABDA KÉZILABDA
Lövészsportok
RÖPLABDA
ÍJÁSZAT
FALLABDA
SPORTLÖVÉSZET
TEKE BOWLING
Kalandsportok TERMÉSZETJÁRÁS (ideértve: hegymászás)
Vizi sportok BÚVÁR-MERÜLÉS
HORGÁSZAT LOVAGLÁS
EVEZÉS (ideértve: vadvízi evezés) KAJAK-KENU
Testépítés
SZINKRONÚSZÁS
SÚLYEMELÉS
SZÖRF
TESTÉPÍTÉS
VIZILABDA ÚSZÁS
Továbbá a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben lefektetett
VITORLÁZÁS
garanciákra tekintettel bármely sportágat, amely a tagok szabad-
MÛUGRÁS
idõs sportolását és aktív testmozgását segíti elõ.
Kerékpár, gördeszka, görkorcsolya KORCSOLYA (ideértve: görkorcsolya és gördeszka)
A pénztár által elsõdlegesen nem finanszírozott sporttevékenységek köre:
KERÉKPÁR MOUNTAIN BIKE
Szellemi sportok SAKK
Torna, aerobic, tánc
KÁRTYA
AEROBIC, FITTNESS TORNA
Technikai sportok
RITMIKUS SPORTGIMNASZTIKA
AUTÓVERSENYZÉS
CAPUERA
MOTORVERSENYZÉS
HASTÁNC
CSÓNAKVERSENYZÉS
37—
Winterthur Önkéntes Egészségpénztár
— Kártyakezelési és használati szabályzat
I. fejezet
5.3. A vevõ megnevezése a számlán illetve bizonylaton a) Szolgáltatás vásárlása esetén Winterthur Önkéntes Egészségpénztár 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Bevezetõ A Winterthur Önkéntes Egészségpénztár (a továbbiakban: „Egészségpénztár”) a szolgáltatások igénybevételének korszerûsítésére Egészségkártyát bocsát ki az Egészségpénztár tagjai (a továbbiakban: „Pénztártagok”) és jogosult hozzátartozóik részére.
b) Termék vásárlása esetén Pénztártag (vagy jogosultja) neve lakcíme c) „Vegyes” típusú szolgáltatásoknál (fizetési formától, módtól függetlenül) Winterthur Önkéntes Egészségpénztár 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. és a Pénztártag (vagy jogosultja) neve és lakcíme
II. fejezet A kibocsátott kártyák típusai 2.1. Az Egészségkártya a) igazolja, hogy tulajdonosa jogosult az Egészségpénztár Alapszabálya és Szolgáltatási Szabályzata elõírásainak megfelelõen szolgáltatások igénybevételére, b) biztosítja, hogy a Pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott aktuális egyenlegéhez elektronikus úton bármikor hozzáférhet, azt õ és jogosult hozzátartozói felhasználhatják, c) több (jogosult) személy által is használható az Egészségpénztári szolgáltatások igénybevételére (családi kártya). 2.2. A Társkártya a) Az Egészségpénztár tagjai jogosult hozzátartozóinak önálló társkártyát biztosít, amennyiben a Pénztártag rendelkezik fõkártyával. A társkártyát igényelni kell, díját külön meg kell fizetni. b) A társkártya a fõkártya elkölthetõ keretét használja.
III. fejezet A felhasználás helye 3.1. Az Egészségpénztár szerzõdést köt mindazokkal a Szolgáltatókkal, akik az Egészségkártyát elfogadják. 3.2. Az elfogadóhelyet az Egészségpénztár kiragasztott matricával jelöli meg. 3.3. A kártyaelfogadó helyek listáját az Egészségkártya átvételekor a Pénztártagok megkapják, a késõbbiekben folyamatosan (elektronikus levelezési rendszereken keresztül, illetve külön térítés ellenében postai úton vagy SMS-ben) kaphatnak errõl tájékoztatást.
IV. fejezet Vásárolható termékek köre 4.1. A kártyával is csak azok a szolgáltatások vehetõk igénybe, és csak azok a termékek vásárolhatók meg, melyeket a mindenkor hatályos Szolgáltatási Szabályzat rögzít. Ennek betartása a Szolgáltató és a Pénztártag/jogosultja közös felelõssége.
V. fejezet A számlázás ill. bizonylatolás szabályai 5.1. A számlázás ill. bizonylatolás szabályait a Szolgáltatási Szabályzat részletesen tartalmazza. 5.2. Ha a Pénztártag felhasználható egyenlege nem elegendõ a teljes kifizetésre, akkor a különbözetet a Pénztártagnak készpénzben kell megfizetnie. Ekkor a Szolgáltatónak külön-külön a fizetési módnak megfelelõen részszámlát ill. bizonylatot kell kiállítania, jelölve a fizetés kombinált módon történõ végrehajtását.
40—
5.4. A számlán a vevõ adatainál a fentieken túlmenõen szerepelnie kell a tag pénztári azonosítójának (amely a belépési nyilatkozatán és Egészségkártyáján szerepel). A belépési nyilatkozat Pénztártaghoz történõ visszaküldése illetve az Egészségkártya Pénztártag részére történõ átadásig a számlán a Pénztártag nevét kell feltüntetni.
VI. fejezet A teljesítés igazolása 6.1. A számla ill. bizonylat a Pénztártag és az Egészségpénztár szempontjából egyidejûleg a teljesítés igazolásának dokumentuma is. 6.2. A számlát ill. bizonylatot és – az Egészségpénztári kártyával a Szolgáltató POS terminálján történt fizetés esetén – a kártyaelfogadó által készített nyugtát a Pénztártagnak, vagy az igénybevevõ jogosultnak alá kell írnia. A leolvasó nyugtáját a számla eredeti példányához csatolni kell. 6.3. Az Egészségpénztár a szabályosan kiállított számla eredeti példánya, azon a kártyaszám (adott esetben az engedélyszám) feltüntetése, illetve a tag (jogosult) aláírása nélkül kifizetést nem teljesít.
VII. fejezet A szolgáltatások igénybevétele Egészségkártya segítségével 7.1. Azon Szolgáltatóknál, ahol a kártyaelfogadó berendezés (POS terminál) az Egészségkártya elfogadására alkalmas, és a szolgáltatás ellenértékének elszámolásakor a POS terminált használják, az eljárás a következõ: a) a kártyahasználat szándékának bejelentése, b) a szolgáltatás ellenértékének tisztázása, c) kártya átadása a pénztárosnak (eladónak), d) kártya áthúzása a POS terminálon, e) a POS terminál a beépített modemjén keresztül fedezetellenõrzést végez, azaz megállapítja hogy a szolgáltatás ellenértékének elszámolására elegendõ összeg áll-e a Pénztártag rendelkezésére, f) ha igen, akkor egy engedélyszámot ad, egyúttal módosítja a fedezet egyenlegét, és a POS terminál 2 példányban nyugtát (ún. slip) nyomtat, g) a nyugta tartalmát a Pénztártag ellenõrzi, és aláírásával hitelesíti, h) a szolgáltatásról a Szolgáltató megfelelõ tartalmi elemekkel számlát, ill. bizonylatot állít ki, melyhez csatolja a leolvasó nyugtáját és továbbítja az Egészségpénztár felé. 7.2.
Telefonon történõ engedélyeztetés a Kártyaközponttal (voice authorizáció) Amennyiben a Szolgáltató nem rendelkezik kártyaleolvasó berendezéssel, a Kártyaközpont nyitvatartási idejében (munkanap 8-20
WEP/KSZAB.0601
óra között), lehetõség van az Egészségkártya használatának engedélyeztetésére, a Pénztártag fedezetének ellenõrzésére a Kártyaközpont ügyfélszolgálatánál. Elõfordulhatnak továbbá olyan mûszaki meghibásodások, amikor a Szolgáltató a Kártyaközponttól telefonon kell, hogy engedélyt kérjen a kártya-alapú elszámolásra (fedezet-, illetve felhasználhatóság ellenõrzése). Az engedélyeztetést és a fedezet ellenõrzését telefonon kell megtenni, az alábbiak szerint: a) a Szolgáltató telefonon felhívja a Kártyaközpontot (06-1-2380361 vagy 06-1-238-0362) és bemondja a Szolgáltató nevét, az azonosítóját, címét, egyéb szükséges azonosítóját, valamint a kártyáról beolvassa a kártyaszámot és bediktálja az elszámolandó összeget, b) a Kártyaközpont ügyeletese ellenõrzésképpen két véletlenszerûen kiválasztott adatra rákérdez a Pénztártagra/hozzátartozójára vonatkozóan, c) amikor a Kártyaközpont munkatársa meggyõzõdött arról, hogy jogos bejelentkezés történt, a Kártyaközpontban külön erre a célra kijelölt POS terminálon keresztül – a megadott adatok alapján – ellenõrzi a felhasználható egyenleget, d) amennyiben a tranzakció megkapja az engedélyt, az engedélyszámot a Kártyaközpont bediktálja a Szolgáltató munkatársának, aki azt azonnal köteles rávezetni a számlára, e) visszakérdezi a kiadott engedélyszámot, és ezzel a telefonos engedélyeztetés (voice authorizáció) befejezõdött, f) elutasítás esetén ezt a tényt közli a Pénztártaggal/hozzátartozójával, g) a szolgáltatásról a Szolgáltatónak a megfelelõ tartalmi elemekkel számlát kell kiállítania és továbbítania az Egészségpénztár felé. A számlán a felhasználó kártyaszámának, aláírásának és a telefonon kapott engedélyszámnak szerepelnie kell. 7.3. Készpénzfizetés Mindazon esetben, amikor az Egészségkártya használata a) fedezethiány, vagy b) valamilyen mûszaki ok miatt nem lehetséges, c) illetve a Szolgáltatónál csak készpénzes fizetésre van lehetõség, d) vagy egyszerûen a Pénztártag készpénzben kíván fizetni, úgy a Pénztártagnak készpénzben kell/lehetséges kiegyenlítenie a szolgáltatás teljes ellenértékét. A számlakészítés metodikája megegyezik az elõzõekben írottakkal.
9.2. Az Egészségkártya elõlapján szerepel az Egészségpénztár neve és emblémája, a Pénztártag neve, tagi azonosítója, a kártya száma és lejárati ideje. A hátoldalán tájékoztatás arra az esetre, ha valaki egészségpénztári kártyát talál. 9.3. Az Egészségkártya elsõ oldalának rajzolata az alábbi:
9.4. Az Egészségkártyát óvni kell minden mechanikai sérüléstõl, mert a kártyaelfogadó helyek hibás, sérült kártyát nem fogadhatnak el. 9.5. Használat során kerülni kell a mágneses tér hatását, mert ez esetben a mágnescsíkon lévõ adatok megsérülhetnek és a kártya használhatatlanná válik. 9.6. A kártyához nem kell PIN-kódot használni.
X. fejezet Az Egészségkártya átvétele, érvényessége 10.1. Az Egészségkártyát a Pénztártag részére az Egészségpénztár, vagy a Card -Consulting Kft. juttatja el. Személyes átadás esetén Pénztártag az átvételi lista aláírásával igazolja a kártya átvételét, postai kézbesítés esetén pedig a tértivevény aláírásával. Az Egészségkártya a tértivevény feladó (Egészségpénztár, vagy Card-Consulting Kft.) címére történõ visszaérkezésével tekintendõ kézbesítettnek. 10.2. A kártya az átvételét követõen azonnal használható. A kártya érvényessége 3 év, a feltüntetett lejárati hó/év utolsó napja 24:00 óráig érvényes. 10.3. A kártyát csak és kizárólag az arra jogosult személyek használhatják. A kiegészítõ azonosító – szükség szerint – a személyi azonosításra alkalmas igazolvány.
XI. fejezet VIII. fejezet
A kártyaleolvasók
Az Egészségkártyával felhasználható fedezet összege
Azoknál az egészségpénztári Szolgáltatóknál, akik rendelkeznek bankkártyák elfogadására alkalmas POS terminállal és szerzõdést kötöttek a Winterthur Egészségpénztárral, valamint termináljuk felismeri az Egészségkártyát, a Pénztártagnak lehetõsége van arra, hogy az egyéni számlája terhére – a felhasználható egyenleg erejéig – szolgáltatást/terméket vásároljon.
8.1. Az egészségkártya mindenkor a Pénztártag által felhasználható egyenleget tartalmazza, mely összeg a Pénztártag számlájának aktuális – a könyvelés szerint nyilvántartott – egyenlege. 8.2. Az Egészségkártya használata során a felhasználható egyenleg minden egyes szolgáltatás elszámolását követõen aktualizálásra kerül. Természetesen befolyásolja (csökkenti) az egyenleget az az összeg is, amit az Egészségpénztár a Pénztártag részére közvetlenül átutal (pl. táppénz-kiegészítés, készpénzes számlák átutalása Pénztártagnak jogcímen).
IX. fejezet Az Egészségkártya leírása, óvintézkedések 9.1. Az Egészségpénztár kártyája anyagában, méretében és formájában megegyezik a banktechnikában használatos kártyákkal.
XII. fejezet A Pénztártag teendõi különbözõ hibajelzések esetén 12.1. „Újrahúzni” üzenet érkezik, ha a kártya lemágnesezõdött, vagy fizikailag sérült. Kártya felküldése a Kártyaközpontba, ahol a javítást elvégzik, vagy új kártyát kell gyártani. Új kártya igénylése az Egészségpénztártól, az Egészségpénztár címére küldött levélben. 12.2. „Elutasított tranzakció” üzenet érkezik (kártyalehúzás esetén) Nincs kellõ fedezet a szolgáltatás elszámolására, vagy a terminál még nincs felkészítve az Egészségkártya elfogadására, esetleg a kártya nem aktív, ezért a szolgáltatást csak készpénzzel, vagy telefonos engedélyeztetéssel lehet igénybe venni.
41—
12.3. „Komm. Hiba” A hiba forrása a terminál telefonos kapcsolatánál keresendõ, a Szolgáltatónak hívnia kell a terminál telepítõjét.
15.3. A tag – saját költségére – az Egészségpénztártól további egyenleginformációt is kérhet telefonon, illetve írásban.
XIII. fejezet
XVI. fejezet
A Pénztártag teendõje kártyája elvesztése esetén
Felelõsségi kérdések
13.1. Ha a Pénztártag vagy hozzátartozója elvesztette kártyáját, azt a lehetõ leghamarabb le kell tiltani, hogy illetéktelen ne használhassa.
16.1. A kártya szabályszerû használatáért a Pénztártag és a Szolgáltató együttesen felel. Nem használhatja a Pénztártag a kártyáját, illetve nem nyújthat a Szolgáltató terméket illetve szolgáltatást, ha a) az Egészségpénztár és a Szolgáltató között nincs érvényes kártyaelfogadási szerzõdés, b) olyan szolgáltatást/terméket vásárol, amelyet a hatályos jogszabályok nem engedélyeznek.
13.2. A letiltást a Kártyaközpont nyitvatartási ideje alatt annak telefonszámán kell kérni. 13.3. A Kártyaközpont a bejelentõ személyének azonosítása érdekében különbözõ kérdéseket tesz fel, és az adott válaszok alapján dönt a letiltás elfogadásáról vagy elutasításáról. A letiltást egyszerûsíti a kártyaszám ismerete, ezért tanácsos a kártyaszámot a kártyán kívül is valahol feljegyezni. 13.4. A letiltott kártyát a késõbbiekben használni nem lehet, ezért új kártyáért az Egészségpénztárhoz kell fordulni. Az új kártya elkészítésének költsége a Pénztártagot terheli. 13.5. A letiltás után a megtalált kártyát a biztonság érdekében nem lehet újra aktivizálni, mindenképpen új kártyát kell igényelni. Az új kártyán rendelkezésre áll a központi fedezetben lévõ egyenleg.
16.2. A kártyával vásárolt, de a hatályos jogszabályok által nem engedélyezett termékek ellenértékét az Egészségpénztár kifizeti a Szolgáltatónak és jelzi a Pénztártag felé, hogy személyi jövedelemadó tartozása keletkezett. 16.3. Érvényes kártyaelfogadási szerzõdés híján az Egészségpénztár nem teljesít kifizetést a Szolgáltatónak.
14.1. A Pénztártag az elsõ Egészségkártyáját külön díjfizetés nélkül kapja meg.
16.4. Amennyiben a vásárolt termék/szolgáltatás ellenértéke a hatályos jogszabályok szerint finanszírozható, de a kifizethetõséget a jogszabályok további igazoló iratok meglétéhez kötik, az Egészségpénztár méltányosságból kifizeti az összeget – a fedezeti alap erejéig – de jelzi a Pénztártagnak, hogy jogosulatlan szolgáltatás történt és felszólítja a Pénztártagot, hogy a szükséges iratokat pótolja. Amennyiben az iratpótlás 3 hónapos határidõn belül nem történik meg, jelzi a Pénztártag felé, hogy személyi jövedelemadó tartozása keletkezett.
14.2. A Pénztártag a rendes elhasználódást követõ (3 év múlva esedékes) kártyacserék miatt a mindenkor érvényes aktuális Kártyakezelési és használati szabályzatban foglalt díjat tartozik megfizetni.
XVII. fejezet
XIV. fejezet Az Egészségkártya díja
14.3. A Pénztártagot terheli, és külön térítést fizet: a) a jogosultnak rendelt társkártyáért (2800 Ft+ÁFA), b) rendes (3 éven belüli) elhasználódási idõn belüli kártyacseréje miatt (pl. elvesztés, ellopás, rossz tárolás miatti elhasználódás, stb.) (2800 Ft+ÁFA), c) Pénztártag névváltozás miatti kártyacseréje esetén. (2800 Ft+ÁFA). 14.4. A fenti esetekben a kártyát a Pénztártag az Egészségpénztártól igényli, melyet az Egészségpénztár a vele szerzõdött Kártyaközponthoz továbbít. A térítési díjat az Egészségpénztár és a Kártyaközpont között létrejött mindenkori érvényes szerzõdés tartalmazza. A díjat a Pénztártag számla ellenében fizeti meg a Kártyaközpontot üzemeltetõ társaságnak. Az Egészségkártyát a Pénztártag a 10.1 pontban leírtak szerint kapja meg.
XV. fejezet
Címek, telefonszámok A Kártyaközpontot üzemeltetõ társaság: Card-Consulting Kft. Cím: Kártyaközpont telefonszáma: Kártyaközpont faxszáma: Kártyaközpont e-mail címe: A Kártyaközpont nyitvatartási ideje munkanapokon:
Budapest, 2005. november 22.
15.1. A kártyaegyenlegrõl az Egészségpénztár a Pénztártagnak évente legalább egyszer írásos, díjmentes információt ad.
42—
8:00 - 20:00-ig.
Az Egészségpénztár Igazgatótanácsa a szabályzatot a 2005. november 22-i testületi ülésén fogadta el és 2005. november 22-ével léptette hatályba.
Értesítések, egyenleglekérdezések
15.2. Ezen kívül lehetõség van a napi aktuális egyenleg lekérdezésére a Call-Centeren keresztül.
1133 Budapest, Kárpát u. 60. 06-1-238-0361, 06-1-238-0362 06-1-350-5184
[email protected]
Gecser Ottó az Igazgatótanács elnöke
Winterthur Önkéntes Egészségpénztár 1074 Budapest Rákóczi út 70–72. Fax +36 1 413 5158
[email protected] www.winterthur.hu
