Windows hálózati adminisztráció Tantárgykódok: MIN6E0IN
4.
Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék
2016-17. tanév tavaszi félév
NAT (Network Address and Port Translation)
NAT (Network Address and Port Translation) A NAT egy olyan technika, amelynek segítségével egy belső privát hálózat gépeinek IP címeit teljesen elrejthetjük a külső hálózat nyilvánossága elöl. A belső hálózaton levő gépek általában A, B, vagy C osztályú IP címekkel rendelkeznek. Az IP címek kiosztásánál figyelembe kell venni az RFC1957 ajánlását.
NAT (Network Address and Port Translation) A gépek úgy kerülnek kapcsolatba az Internet publikus hálózatával, hogy egy ún. átjáró (gateway) gépen, a NAT-oló gépen keresztül kapcsolódnak. A belső hálózaton levő gépek úgy kommunikálnak a nem lokális hálózaton levő gépekkel, hogy az átjáró gép kernele továbbítja az üzenetcsomagokat a külső és a belső hálózat között.
NAT (Network Address and Port Translation) A továbbítás során kicseréli a belső hálózat IP címeit a saját, publikus IP címére. A külső hálózatból érkező válasz üzenetcsomagoknál ennek az ellenkezőjét teszi, azaz visszacseréli a célállomás IP címét a belső hálózati IP címre, és a csomagot a belső hálózatra továbbítja.
NAT (Network Address and Port Translation)
Névfeloldás
NB Névfeloldási módok osztályozása a névfeloldás helye szerint Helyi: gyorsítótár (ált. 10 percig tartja meg) Helyi: LMHOSTS fájl %SYSTEMROOT%\SYSTEM32\DRIVERS\ETC Kézi feltöltést igényel → csak kis és ritkán változó hálózatban
WINS kiszolgálóval Regisztrálja az ügyfelek NetBIOS neveit meghatározott időre (lease time), és ügyfél kérésre névfeloldást végez. Üzenetszórással, router nem továbbítja
Munkamenetek WINS kiszolgálóval Névbejegyzés: Ügyfélgép indításkor->IP+név->WINS (címbérlet) Névmegújítás Névfelszabadítás lejár a címbérlet Névfeloldás
NB Névfeloldási módok osztályozása a konfigurációs besorolás szerint B-csomópont (broadcast) - nagy forgalmat generál a helyi hálózatban P-csomópont (peer-to-peer) – az ügyfél a WINS szerverhez fordul M-csomópont (mixed) – először a B-node, és ha az sikertelen, akkor P-node H-csomópont (hybrid) – először P-node, és ha az sikertelen, akkor B – node. Alapértelmezett.
LLMNR Kapcsolati szintű csoportos névfeloldás
• • • • •
Link Local Multicast Name Resolution IPv4 és IPv6 támogatás Csak a helyi alhálózaton belül Fordított lekérdezés is lehetséges NetBIOS over TCP helyett Lépések 1. DNS lekérdezése. Ha nincs DNS kiszolgáló vagy nem válaszol, akkor LLMNR. 2. Az állomás UDP csomagot küld csoportos címzéssel a helyi hálózatra. 3. Ha a keresett gép támogatja az LLMNR-t, akkor egycímes üzenetben küldi az IP címét a lekérdező gépnek
DNS A Windows tartomány neve azonos kell legyen a DNS tartománynévvel Ismétlés: DNS névfeloldás menete DNS gyorsítótár ügyfél gépen Lekérdezés: ipconfig /displaydns Ürítés: ipconfig /flushdns DNS gyorsítótár kiszolgáló gépen mmc konzolról
Negatív gyorsítótárazás
DNS névfeloldás
DNS zóna Az adatok visszakeresésének iránya alapján Címkeresési zóna (Forward Lookup Zone) Névkeresési zóna (Reverse Lookup Zone) Szervezési szempontból Szabványos elsődleges (Standard Primary) Szabványos másodlagos (Standard Secondary) Helyettes zóna (Stub)
DNS kiszolgáló típusok Elsődleges (Primary) Másodlagos (Secondary) Gyorsítótárazó (Cache-only)
Zónaadatok tárolása Szöveges fájlokban (szabványos)
%SYSTEMNROOT%\SYSTEM32\DNS\*.DNS Címtárba integrálva (MS megoldás) A DNS kiszolgáló a tartományvezérlőn kell legyen. Megvalósítható a zónák és a címtár egységes replikációja.
Gyakran alkalmazott rekord típusok
• • • • • • • • •
SOA (Start Of Authority) A (Address) – AAAA (IPv6) NS (Authoritative Name Server) CNAME (Canonical Name) MX (Mail Exchange) PTR (Pointer) SRV (Service locator) AD-vel integrált DNS kiszolgálón: WINS
IP-címek beszerzése
Statikus és dinamikus címhozzárendelés Alapvető ismeretek – TCP/IP ismeretek Az internet alapvető protokoll családja Több protokollból álló szabálykészlet A munkaállomásokon az operációs rendszer eszközeivel kell konfigurálni (lehetőség van automatikus konfigurálásra is) Az alapvető konfigurációs paramétereket a hálózati adminisztrátor adja meg Minden számítógépnek rendelkeznie kell egy címmel ahhoz, hogy az interneten kommunikálhasson – IP cím
Statikus és dinamikus cimhozzárendelés Statikus címhozzárendelés: A statikus hozzárendelésnél a hálózati rendszergazdának kézzel kell beállítania a hálózati információkat az állomáson. Minimálisan ez az IP-címet, alhálózati maszkot és az alapértelmezett átjárót tartalmazza.
Dinamikus címhozzárendelés: A DHCP lehetőséget biztosít a címzési információk automatikus hozzárendelésére, úgymint IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró és egyéb beállítási információk. A DHCP általában a nagy hálózatokon előnyös, mivel csökkenti a hálózati kiszolgálószemélyzet terheit és látszólagosan kizárja a beviteli hibákat.
DHCP kiszolgálók DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol
• Ügyfél/Kiszolgáló jellegű szolgáltatást nyújt. • A DHCP lehetővé teszi, hogy egy IP-hálózat DHCP-ügyfelei egy DHCP- kiszolgálótól kapják meg konfigurációjukat. • A kiszolgáló feladata az IP-címek kiosztásának kezelése, illetve az ügyfelektől érkező kérések megválaszolása • Egyetlen DHCP-kiszolgáló több alhálózatot is ki tud szolgálni. • A DHCP forgalomirányítók, kapcsolók és kiszolgálók konfigurálására nem alkalmas. Az ilyen típusú állomásoknak állandó IP-címeket kell adni.
DHCP kiszolgálók Rendszergazdák úgy szokták beállítani a DHCPkiszolgálókat, hogy azok megadott készletből osszák ki a címeket. Az ügyfelek a címeket meghatározott időtartamra bérlik. Amikor a bérlet lejár, az ügyfélnek új címkérést kell küldenie, ilyenkor általában újra ugyanazt a címet kapja meg. A DHCP-kiszolgálók más adatokat is képesek átadni, így a DNS- és a WINS- kiszolgálók címeit és tartományneveket
DHCP kiszolgálók
DHCP konfigurálása DHCP ügyfél nem rendelkezik IP-címmel, alhálózati maszkkal vagy alapértelmezett átjáróval. Ezt az információt a DHCP kiszolgálótól szerzi be. A DHCP kiszolgálónak van egy IP-cím tartománya amiket kioszthat az ügyfeleknek.
DHCP konfigurálása 1. Az ügyfél, amelynek IP-címre van szüksége egy DHCP felderítés (DHCP Discover) üzenetet küld el szórási címmel. 2. A hálózat minden állomása fogadja ezt a szórásos DHCP keretet, de csak a DHCP kiszolgáló válaszol rá. 3. A szerver egy felajánlással (DHCP Offer) válaszol, ajánlva egy IP-címet az ügyfélnek. 4. Az állomás ezután elküld egy igénylést (DHCP Request) annak a kiszolgálónak, kérve, hogy használhassa az ajánlott címet. 5. A szerver egy jóváhagyással (DHCP Acknowledgement) válaszol.
DHCP konfigurálása Minden helyi hálózaton lévő állomásnak a forgalomirányítót kell átjáróként használnia a többi hálózat felé. Minden állomásnak ismernie kell a forgalomirányító azon csatolójának IP címét, amivel arra a hálózatra csatlakozik, amin az állomás van. Ezt a címet alapértelmezett átjáró címnek hívják
Konfigurációs pataméterek (RFC 1533) Alhálózati maszk Forgalomirányító Tartománynév Tartománynév-kiszolgáló(k) WINS-kiszolgáló(k)
Konfigurálás menete : Elemkészlet (pool) definiálása Paraméterek megadása Fenntartott címek megjelölése
DHCP konfigurálása Automatikus kiosztás A DHCP egyes ügyfeleknek állandó értékeket, IP címeket ad Kézi kiosztás Az ügyfél IP-címét a rendszergazda adja meg, a DHCP csak közli ezen értékeket az ügyféllel Dinamikus kiosztás A DHCP bocsátja bérletbe az IP-címeket az ügyfél számára egy előre definiált készletből, korlátozott időtartamra
IP-címek karbantartása
Hálózati határok és címtér A forgalomirányító egy átjárót biztosít, amin keresztül az egyik hálózaton lévő állomások kommunikálni tudnak más hálózatokon lévő állomásokkal. Egy forgalomirányító minden interfésze más-más hálózatba csatlakozik.
Az forgalomirányító interfészéhez rendelt IP-cím és az alhálózati maszk azonosítja, hogy melyik helyi hálózat kapcsolódik hozzá közvetlenül.
Címek hozzárendelése
Az integrált forgalomirányító határként szolgál a belső helyi hálózat és a külső Interne között. Sok szolgáltató szintén DHCP kiszolgálót használ arra, hogy IPcímeket osszon ki azon integrált forgalomirányítók Internet felőli oldalán, amiket az előfizetőiknél telepítettek.
A hálózatra, ami az integrált forgalomirányító Internet felőli oldalán van, külső hálózatként hivatkozunk.
Címek hozzárendelése Az állomások Internethez való kapcsolódásnak, több módja van. Az egyedi állomás a kapcsolódás módjától nyilvános vagy magáncímet is kaphat. Közvetlen kapcsolat Az előfizetőnek csak egyetlen számítógépe van, közvetlen kapcsolattal a szolgáltatótól modemen keresztül. Az állomás a nyilvános címet a szolgáltató DHCP kiszolgálójától kapja. Kapcsolódás integrált forgalomirányítón keresztül Otthoni vagy kis irodai hálózat kiépítése. A forgalomirányító a nyilvános címet az ISP-től kapja meg. A belső állomások a magáncímeket az integrált forgalomirányítótól kapják. Kapcsolódás egy átjáró eszközön keresztül Az átjáró eszközök egyesítik az forgalomirányítót és a modemet egyetlen egységben, és közvetlenül a szolgáltatóhoz kapcsolódnak. Az átjáró eszköz a nyilvános címet az ISP-től kapja, a belső PC-k pedig a magáncímeket az átjáró eszköztől.
