Weöres Sándor (Szombathely 1913 – Budapest 1989.) hatalmas életmű „Proteuszi költő” minden hangnemben és versformában
magas szinten nyilvánul meg
a "részeges óvodás". 4 évesen olyan verseket ír, hogy beszerkeszti összes költeményei közé. Tizenévesen baráti levélben kijelenti: "úgy unom a költészetet, mint a klozetra járást". Aztán költőként mégis kétszer szerepel Nobel-díjra felterjesztettek listáján.
Családja, tanulmányai Édesapja id. Weöres Sándor huszártiszt, édesanyja Blaskovich Mária, nagyszebeni szerb családból származott. A pápai evangélikus elemi iskola a csöngei evangélikus elemi iskola (1919-1923) 1924-ben beiratkozott a szombathelyi reálgimnáziumba. 1929-1931 –ig többször magántanuló 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. Csöngei házuk (és szobra) Munkássága kezdete 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen ...) Ősszel négy verse jelent meg az Erőben. 1929-ben a Napkelet. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. Nyáron felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét, Ezt Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vette fel első kötetébe. Arcképe 1929 -ből Egyetemi tanulmányok 1933 őszén Pécsre utazott, s beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetemre, először a jogi karra, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül a filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába. 1935 nyarán észak-európai utazást tett. 1933 végén merült fel az első folyóiratalapítás ötlete. Az újság címe, Pécs jelképére utalva, Öttorony lett. A folyóirat szerkesztése közben ismerkedett, majd barátkozott össze Fülep Lajos professzorral. Második kötete, A kő és az ember 1935-ben jelent meg. 1935-ben tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk c. antológia. Weöres barátai: Csorba Győző, Vas István, és Jékely Zoltán Erzsébet Egyetem 1
Pécs látképe Keleti útja 1937 Az utazás költségeit a Baumgarten-díjból fedezte. Weöres a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba ment. Bombay, Ceylon (Srí Lanka), Szingapúr, Manila és Sanghai. A II. világháborúig Az utazás után visszatért Pécsre, 1938 végén megjelent harmadik kötete, A teremtés dicsérete. Doktori disszertációja témája "A vers születése". 1939-ben avatták doktorrá 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. 1943 őszén Pécsről Budapestre költözött. A Bolond istók c. műve Budapesten, 1943-ban jelent meg. 1943-ban az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa lett. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig az 1931-ben alapított Diáriumban közölte verseit. Ötödik kötete, a Meduza 1944-ben jelent meg. Hatodik kötete, A teljesség felé 1945-ben jelent meg. A háború után A háború befejezése Weöres Sándort Csöngén érte Majd rövid ideig Székesfehérvárott dolgozott múzeumi tisztviselőként, s az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban három verseskötet: A szerelem ábécéje, Elysium Gyümölcskosár 1947-ben jelent meg A fogak tornáca és a Testtelen nyáj c. kötete Ebben az évben házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Károlyi Amy költőnővel. Nászút Rómába. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A vadkommunizmus évei Csak műfordítások és gyermekvers-kötetek. Válogatott műfordításai 1958-ban jelentek meg A lélek idézése címmel. Weöres új könyve csak 1955-ben jelenhetett meg. Az Ifjúsági Kiadó ekkor adta ki először Hincz Gyula rajzaival a Bóbitát. 1956 végén megjelenhetett A hallgatás tornya c. kötete is. A Kádár rendszer első évtizedeiben 1964-ben a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a Tűzkút c. kötet kéziratát, a párizsi Magyar Műhely meglepő gyorsasággal kiadta a könyvet, de még ebben az évben a Magvető Kiadó gondozásában Magyarországon is megjelenhetett. 2
1967-ben
látott napvilágott Weöres Hold és sárkány című könyve. Edwin Morgan fordításában jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása, 1970-ben Kossuth-díj 1972-ben megjelent a Psyché. 1977-ben Három veréb hat szemmel 1970-ben
Weöres Csöngén Utolsó évek Weöres utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. A 80-as években még három új verseskötet: 1980-ban az Ének a határban, 1984-ben a Posta messziről és a Kútbanéző 1987-ben. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten. Károlyi Amy Megjelent könyvei Verseskötetek Hideg van. Versek (Pécs, 1934) A kő és az ember. Versek (Pécs, 1935) A teremtés dicsérete. Versek (Pécs, 1938) Bolond Istók (Bp., 1943) Medúza. Versek (Bp., 1944) A teljesség felé (Bp., 1945) A szerelem ábécéje. Versek (Bp., 1946) Elysium. Versek (Bp., 1946) Gyümölcskosár (Bp., 1946) A fogak tornáca (Bp., 1947) Testtelen nyáj (Bp., 1947) A hallgatás tornya (Bp., 1956) Tűzkút (Bp., 1964) Merülő Saturnus (Bp., 1968)
Tizenegy szimfónia (Bp., 1973) ABC (Bp., 1974) 111 vers (Bp., 1974) Áthallások (Bp., 1976) Harmincöt vers (Bp., 1978) Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival, Bp., 1979) Egysoros versek (Szántó Tibor montázsaival, Bp., 1979)
3
Ének a határtalanról (Bp., 1980) Weöres Sándor kézírásos könyve (Bp., 1981) Posta messziről (Bp., 1984) Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg (Bp., 1985) Kútbanéző (Bp., 1987) A sebzett föld éneke (Bp., 1989)
Drámák Theomachia. Drámai költemény (Pécs, 1941) A holdbeli csónakos (Bp., 1941) Hold és sárkány. Két dráma (Bp., 1967) Színjátékok (Bp., 1983) Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba (Bp., 1988) Gyermekkönyvek Bóbita (Bp., 1955) Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyval, Bp., 1958) Zimzizim (Bp., 1969) Télország (Reich Károly rajzaival, Bp., 1972) Ha a világ rigó lenne (Bp., 1973) Hetedhét ország (Károlyi Amyval, Bp., 1975) A Holdbéli csónakos kézirata Epikai művei Psyché. Egy hajdani költőnő írásai (Bp., 1972) Mahruh veszése (Békéscsaba, 1982) Írói vonásai Téma: fikción alapszik teremtett világ, de valósnak igyekszik feltüntetni a szerző új irodalmi anyagot teremt 1950-56. Weöres Sándor főleg gyermekirodalommal foglalkozott Műfordított, (ezáltal elmélyült stílusimitáló képessége) Ámor és Psyché
4
Psyché 1972-ben jelent meg a Psyché Egy hajdani költőnő írásai c. könyv Weörest mindig érdekelte a XVIII-XIX. század fordulója körüli költészet, ennek a korszaknak az elfeledett költőivel is foglalkozott: Ungvárnémeti Tóth László Kováts József Vályi Nagy Ferenc Dukai Takách Judit Újfalvi Krisztina Molnár Borbála Dukai Takách Judit „Ezektől tanultam én nyelvet, fűszeres zamatokat, ijesztő bolondériákat, merészséget. És amikor saját költői ereim ellanyhultak, arra kényszerültem, hogy az ő hajdani nyelvükön és minden szokványra fittyet hányó bátorsággal megszólaljak. Vagyis megszólalt bennem egy idegen, könnyűvérű, szép hajdani hölgy, Psyché, Lónyay Erzsébet, aki nem én vagyok, rám még csak nem is hasonlít.”
az eredeti kiadás címe: Weöres Sándor. Psyché. archaizáló helyesírás, de kiderül, hogy ki az igazi szerző) ez Weöres legsikeresebb műve a korában (híres költő + erotika= best seller) műfaja nem meghatározható: verses regény montázsregény (versek és emlékek) életrajzi regény életműimitáció lírai fejlődésregény
(tehát
a főhős egy valósnak feltüntetett fiktív nőalak (Psyché: gr., római mitológiai alak, Ámor felesége lesz, miután sok próbát kiáll, és bebizonyítja szerelmét, az istenek maguk közé emelik. ’emberi lélek’, így a történet a lélek és a szerelem egymásra találásáról szól) Nimfomán
hajlam, lázad a kötöttségek ellen (pl. házasság), szókimondó, őszinte, megbotránkoztató életet él, de ellentmondásos jellem, mert mindeközben - őszintén szerelmes Ungvárnémetibe (Laczkóba) - becsületes - külső – nőies; belső – férfiasan vad A nőies költészetet képviseli: - a jelen történéseiről ír, - nyers valóság=><= allegorikus dolgok - őszinteség, minden életszagú - a tiszta, örök költészet híve
Ez személyes költészet, mindenről tudósít, ami a költővel történik (W.S. –nak nem szokása az ilyen általában) Szereplők
5
A mellékalakok némelyike fiktív, mások valósak fiktív szereplők Ninon, a nővér Gaston, Ninon férje (erőszakos, megerőszakolja a tizennégyéves Lónyai Erzsébetet) Zedlitz Miksa, Psyché férje (sok szabadságot hagy neki, rajong a nőért) valós szereplők Toldy F. Goethe Széchenyi Schiller Kazinczy Beethowen Hölderlin Kisfaludy-testvérek Brunszvik család Toldy Ferenc Goethe Schiller Kazinczy Ferenc Beethowen Hölderlin Kisfaludy Sándor Kisfaludy Károly Mitől tűnik valósnak? - akkori nyelvezet ( nyelvújítás előtti, sok idegen szó, de az idősebb Psychénél már kevesebb) - Ungvárnémeti eredeti verseiből is foglal bele a költő - valós mellékalakok ( úgy beszél róluk a lírai én, mint hús-vér alakokról, Vesseléni Mikának” például ő veszi el a szüzességét, általában női nézőpontból közelíti meg őket) - valós helyszínek: Széphalom, Bécs, Németország, Anglia - történelmi keret (Lónyai Erzsébet is a reformmozgalom támogatója) - kül. társadalmi rétegeket mutat be cigányság-köznemesség arisztokrácia-értelmiség Az ifjú Wesselényi Miklós Műfaji sokszínűség epigramma (Christinkához) virágének (La Pleureuse) episztola (Josó neviben Christinának) ecloga anakreoni rokokó dal (Ideál) óda Sokféle versforma szapphói (Tükör előtt) aszklepiadeszi ( Krátky János tsászári gárda kapitán úrhoz) alkaioszi strófa ( Nagy Adelinához) distichon népies formák (Ha megholtam…)
6
Sokféle stílusirányzat népiesség (cigány dalok), Rokokó (Ideál), szentimentalizmus, Romantika ( Shelley után, Késértet) Többszörös szerepjáték Elsősorban persze Psyché nézőpontja, de + Toldy Ferenc kritikája + Achátz Márton – fiktív töredékes életrajz Psychéről + W.S., mint XX. századi irodalmár Miért írta? Vissza akarta hozni a köztudatba a szerinte méltatlanul hanyagolt költőket. Ezzel tulajdonképpen hiányt pótolt: Berzsenyi, Kazinczy – nemzetféltés, nemzetostorozás, a haza felemelkedése,… Weöres Sándor szerint ilyen lett volna a költészet, ha nem ezzel kell foglalkozniuk a tehetséges költőknek.
7
