Web:

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

CÍMLAP Tarpa Nagyközség Településrendezési Terv ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Az Étv. 9.§ (3) bekezdése szerint javítva! Megrendelő:

Tarpa Nagyközség Önkormányzata 4502. Tarpa, Kossuth u. 66.

Tervező:

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. sz.

Nyíregyháza, 2011. június hó

NYÍRSÉGTERV KFT. 4400. Nyíregyháza, Szegfü u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303, 30/307-7371 E-mail:[email protected]

Tsz.: 5/2010.

TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2010. - ALÁÍRÓLAP Vezető településrendező tervező:

................................................ Marosán Andrea okl. településmérnök TT/1-09-0596 Közlekedés tervező:

................................................ Kulcsár Gusztáv Okl. Építömérnök K1-d1/15-0300 Közmű tervező:

................................................ Bíró Károly Építömérnök TV-T-15-402, V-3a2/15-0402 Környezetvédelem:

................................................ Szalai Sándor környezetmérnök környezetvédelmi-ökológus vízellátás-csatornázás szakmérnök SZKV-hu; SZKV-le;lSZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640, njsz: 939/2004. Távközlési tervező: ................................................ Ádám Veress Ferenc Távközlési mérnök Th-T-15-0391

-2-

Elektromos tervező:

................................................ Angyal András Okl. elektromos mérnök EN-T-1-15-0403 Gázellátás tervező: ................................................ Vasasné Bacsó Eszter Épületgépész mérnök GO-T/15-0506 Tájtervező:

................................................ Drobni Mária h. Okl. kertészmérnök K1 01-5106/05, TK/1 01-5106 /07, TR2 01-5106/01, TT2 01-5106/02 Tervező munkatárs:

................................................ Liskány Tamás építőmérnök Tervező munkatárs Témafelelős:

................................................ Fazekasné Jánócsik Zsuzsa építőmérnök

Nyíregyháza, 2011. június hó

-3-

TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE - TARTALOMJEGYZÉK -

I.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK - I. Felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása - II. Biológiai aktivitás szinten tartásának igazolása - III. Közlekedési javaslat - IV. Közmű ellátás javaslat - V. Elektromos ellátás javaslat - VI. Vezetékes földgáz ellátás javaslat - VII. Távközlési javaslat - VIII. Tűzvédelmi javasat - IX. Tájvédelmi javaslat - X. Környezetalakítási javaslat - Melléklet Környezeti vizsgálat

TERVLAP JEGYZÉK: Rajz jele M-2/A-E T-CS-1-6 KFT V-1 G-1-J CsP-1 Szv-1 E-1 T-KA

Tervlap megnevezése Tervezett minta-keresztszelvény Csomópontok Közlekedésfejlesztési tervlap Ivóvíz-hálózat javaslat Gázvezeték-hálózat javaslat Csapadékvíz-elvezetés javaslat Szennyvíz-elhelyezés javaslat Elektromos ellátás Környezetalakítási javaslat

-4-

Léptéke M=1:100 M=1:1000 M=1:10.000 M=1:10.000 M=1:10.000 M=1:10.000 M=1:10.000 M=1:10.000 M=1:10.000

I. Felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása Az OTrT elhatározásai Tarpa Nagyközségre vonatkozóan A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének érvényes területrendezési terve nincs. A Nagyközségnek így csak az OTrTvel való összhangját lehet vizsgálni. A 2003. évi XXVI. Tv.-el jóváhagyott Országos Területrendezési Terv szerint: A település külterülete mezőgazdasági térség, amelyet legalább 75%-ban intenzív vagy nem intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni (a megyei területrendezési tervnek), a fennmaradó részen A település: - belterülete „100-500 ha települési terület” (települési térség), amelyet legalább 75%-ban városias települési térség kategóriába kell sorolni. - az település közigazgatási területének középső része, a belterülettől nyugatra, az „országos ökológiai hálózat övezetébe” tartozik.

Tarpa helye és szerepe az OTrT szerint Tarpát közvetlenül nem érinti a tervezett M3-as gyorsforgalmi út. Az M3-as autópálya kistérség központját érintő tervei készülnek. A gyorsforgalmi út a Nagyközségtől Ny-i irányba fog haladni, közvetlen lecsatlakozással rendelkezik majd, a kistérséget érintően. A legjelentősebb közlekedési kapcsolatot 4113. sz. Mándok-Tarpa összekötő út jelenti. A településen halad át még a 4127. Beregdaróc-Nagygéc összekötő út. A 41117.sz. és a 4125.sz. kl. út szintén érinti a települést a külterületi szakaszon. Az igazgatási területen, a külterületen, mezőgazdasági térség található. A teljes közigazgatási terület a mezőgazdasági térség részel, az országos és térségi infrastruktúra hálózata szempontjából nem módosítja, annak minden elemét továbbiakban is megtartja. Mint ahogy az eddigi munkarészek részletesen kifejtették: a megyei terv készítése kezdődött, elfogadott MTrT nincs. Jelen tervkészítés idején csak a terv készítéséről beszélhetünk. 1998-ban, 2000-ben a megyei területfejlesztési koncepció készült el, illetve került pontosításra. Ezért a fenti előírások adatait 0,85-ös szorzóval lehet csak alkalmazni. A tervezési terület a mezőgazdasági terület-felhasználású térségbe tartozik. Ennek megfelelően a mezőgazdasági terület-felhasználású térségben 0,85x0,75=0,63, vagyis a település területfelhasználására vonatkozóan az ide tartozó külterületnek legalább 63 %-át külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni.

-5-

Az alábbi táblázat Tarpa Nagyközség teljes közigazgatási területére vonatkozó térségi mérleget és az összehasonlítás alapjául szolgáló határértéket tartalmazza: OTrT területfelhasználás térségei Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség Települési térség Vízgazdálkodási térség Összesen:

Területnagyság (ha) 3721,4557 240,3262 1010,8998

OTrT terület-felhasználási előírásai legalább 75% erdőgazdálkodási térség legalább 75% mezőgazdasági térség legalább 75% mezőgazd. vagy erdő térség legalább 75% városias térség legalább 90% vízgazdálkodási térség

4972,6817

(forrás: OTrT, az Ország Szerkezeti Terve)

-6-

Kiemelt térségi és terület-felhasználási tervek előírásai legalább 85% erdőterület legalább 85% mezőgazdasági terület legalább 85% mezőgazd. vagy erdőterület

legalább 90% vízgazdálkodási terület

Minimális teljesítendő területnagyság (ha) = (63,75%) = 2372,7280 (63,75%) = (63,75%) = 180,2446 (75%) = 818,8288 (81%)

Terület-felhasználás kategória Erdőgazdálkodási térség

Jelenlegi településszerkezeti terv szerinti térségek nagysága (ha) -

Terület-felhasználás változás (ha) -

Tervezett településszerkezeti terv szerinti térségek nagysága (ha) -

Mezőgazdasági térség

4442,1793

- 803,1211

3639,0582

Vegyes területfelhasználású térség Települési térség

-

-

-

285,2826

+68,2124

353,495

Vízgazdálkodási térség

245,2198

+734,9087

980,1285

Az egyes terület-felhasználási kategóriák megfelelőségét az alábbi összegzés tartalmazza: Erdőgazdálkodási térség A település nem érintett! Mezőgazdasági térség: OTrT szerinti területnagyság: 2372,7280 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 3639,0582 ha ≥ 63,75% → megfelel! Vegyes terület-felhasználású térség: A település nem érintett! Települési térség: OTrT szerinti területnagyság: 180,2446 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 353,495 ha ≥ 75% → megfelel! Vízgazdálkodási térség: OTrT szerinti területnagyság: 818,8288 ha A településszerkezeti terv szerinti területnagyság: 980,1285 ha ≥ 81% → megfelel! A települést az országos ökológiai hálózat övezete érinti (3.01)

Az OTrT szerinti ökológiai hálózat területei Tarpán A település területe az Országos ökológiai hálózat övezetével érintett. Itt csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az ökológiai hálózat területén a kiemelt térségi illetve a megyei tervek a, védett természeti területet b, védett természeti terület védőövezetét c, természeti területet és d, ökológiai (zöld) folyosót jelölhetnek ki

-7-

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

A települést a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.02) Az OTrT 13/B. § alapján kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezet a település közigazgatási területét nem érinti, de a jelenlegi módosítások nem érintik ezeket a területeket.

A települést a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.03) OTrT 13/B. § alapján kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezet érinti a település közigazgatási területét, de a jelenlegi módosítások nem érintik ezeket a területeket.

A települést az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete nem érinti. (3.04)

A települést az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete érinti. (3.05)

A települést a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete érinti. (3.06)

A települést a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete érinti. (3.07)

9

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

A település teljes területét az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területének övezete nem érinti. (3.09)

A tervezési területet az együtt tervezhető térségek övezetét nem érinti. (3.10)

A tervezési területet a kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület övezetét nem érinti. (3.11)

Egyéb egyezőség: A közúthálózat fő elemei: Közúthálózat elemeit a tervezett módosítások nem érintik.

A vasúthálózat fő elemei: A tervezési területet érintik ilyen irányú tervezetek.

Országos kerékpárút törzshálózat elemei: A tervezési területet nem érintik ilyen irányú tervezetek.

Országos főút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak: A tervezési területet érintik ilyen irányú tervezetek.

Határátkelők a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti főhálózaton: A tervezési területet nem érintik ilyen irányú tervezetek.

Országos jelentőségű logisztikai központok és térségeik: Az Észak-Tiszántúli körzethez tartozik a település, Záhony központtal (Nyíregyháza részközponttal).

A repülőterek besorolása: A tervezési területet nem érintett ilyen objektummal.

Nemzetközi és országos jelentőségű vizi utak és közforgalmú kikötők: A tervezési területet nem érintett ilyen objektummal.

Országos jelentőségű meglévő szükségtározók és új vízi építmények: A tervezési területet érintett ilyen objektummal.

Energiahálózatok és építményeik: A terület érintett távvezetékkel és szénhidrogén vezetékkel, erőművekkel nem érintett.

Hulladékkezelés: A terület nem érintett sem veszélyes hulladékártalmatlanítóval, sem radioaktív hulladéklerakóval.

Vízgazdálkodás építményei: A terület érintett elsőrendű árvízvédelmi fővonallal.

11

II. Biológiai aktivitásérték számítás Biológiai aktivitásérték (nem differenciált) számítása Tarpa Nagyközség településszerkezeti tervéhez Hatályos terv Új terv Változás (-/+) Területfelhasználás terület(ha) ért.mutató biológiai aktivitás terület(ha) ért.mutató biológiai aktivitás terület(ha) ért.mutató biológiai aktivitás változása Ln 0 0,6 0 0 0,6 0 0 0,6 0 Lk 0 1,2 0 0 1,2 0 0 1,2 0 Lke 0 3 0 0 3 0 0 3 0 Lf 231,4391 2,4 555,45384 253,2701 2,4 607,84824 21,831 2,4 52,3944 Vk 0 0,5 0 0 0,5 0 0 0,5 0 Vt 7,4881 0,5 3,74405 0 0,5 0 -7,4881 0,5 -3,74405 Gksz 0,477 0,4 0,1908 0,6355 0,4 0,2542 0,1585 0,4 0,0634 Gm 0 0,4 0 0 0,4 0 0 0,4 0 Ge 32,0265 0,4 12,8106 39,0754 0,4 15,63016 7,0489 0,4 2,81956 Üü 0 2,7 0 0 2,7 0 0 2,7 0 Üh 0 3 0 0 3 0 0 3 0 Kke 0 1,5 0 0 1,5 0 0 1,5 0 Ki-i 0 3 0 0 3 0 0 3 0 Ki-e 3,7919 3 11,3757 3,7919 3 11,3757 0 3 0 Ki-sz 5,1775 3 15,5325 5,91 3 17,73 0,7325 3 2,1975 Kny 0 0,1 0 37,9127 0,1 3,79127 37,9127 0,1 3,79127 Km 0,2541 0,5 0,12705 0,2541 0,5 0,12705 0 0,5 0 Ki-szv 0,6675 0,1 0,06675 0,6675 0,1 0,06675 0 0,1 0 Ki-t 4,2236 3 12,6708 4,2236 3 12,6708 0 3 0 Ki-kep 0,1007 3 0,3021 0,3064 3 0,9192 0,2057 3 0,6171 Ki-St 0 3,2 0 3,7852 3,2 12,11264 3,7852 3,2 12,11264 Köá 0 0,5 0 0 0,5 0 0 0,5 0 Köv 0 1,4 0 0 1,4 0 0 1,4 0 Z 0,1136 6 0,6816 0,2305 6 1,383 0,1169 6 0,7014 Eg 1578,2482 8 12625,9856 1754,419 8 14035,352 176,1708 8 1409,3664 Ev 4,5972 9 41,3748 5,7137 9 51,4233 1,1165 9 10,0485 Mk 552,4241 5 2762,1205 792,1646 5 3960,823 239,7405 5 1198,7025 Má 1665,8428 3,7 6163,61836 1055,9536 3,7 3907,02832 -609,8892 3,7 -2256,59004 Mb 17,2341 3,7 63,76617 13,3966 3,7 49,56742 -3,8375 3,7 -14,19875 Mgy 619,5543 5 3097,7715 737,6139 5 3688,0695 118,0596 5 590,298 V 245,2198 6 1471,3188 259,262 6 1555,572 14,0422 6 84,2532 Tk 3,8016 8 30,4128 4,0954 8 32,7632 0,2938 8 2,3504 -0 0,5 0 0 0,5 0 0 0,5 0 4972,6817

26869,32432 100

4972,6817

27964,50775 104,0759619

0

Megjegyzés: 1. A -- jel a II. rendű útterületnek, közterek területei, a területfelhasználások területei ezeket egyik terv esetében sem tartalmazzák. 2. A tervegyeztetés idejében nem volt érvényben a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet, amely alapján számítandó a biológiai aktivitás. 3.A korábbi tervhez (100%) viszonyított jelen tervi mutató (117,66%), 17,66%-kal magasabb értékű. 4. A biológiai aktivitás értéke a nagyobb aktivitási értékű területfelhasználások arányának növelésével, ill. az adott területfelhasználaton belüli differenciált számítás figyelembe vételével javítható.

12

1095,18343 4,07596193

III. Közlekedési javaslat Közúti közlekedés: Tarpa település Magyarország keleti részén Szabolcs- Szatmár – Bereg megyében, az ukrán határ mellett található. Budapest központja közúton 310 km. A település a megyének a szélén fekszik. A megyeszékhely nyugatra, 77 km távolságra van, a kistérségi központ, Vásárosnamény 25 km-re található nyugatra, de a Fehérgyarmati kistérség központja Fehérgyarmat mindösszesen 14 km-re található. A település a 41 főúttól délre, valamint a 491-es úttól északra helyezkedik el. A település Vásárosnamény kistérségében található, a térséget a 41-es főút szeli ketté. A térségben halad a délnyugat-északkelet irányú V. páneurópai közlekedési folyosó, amelynek közúti szakasza az M3-as autópálya, illetve autóút lesz majd. Eddig a gyorsforgalmi út Budapest-Nyíregyháza közötti szakasza készült el. További szakaszok tervezése és kivitelezése folyamatban van. Az M3-s autópálya Barabásnál érné el a magyar határt. Tarpa mai formájában halmaztelepülés, melyek közül is a sugaras típusúba tartozik. Az utcás falvak alaptípusai közül nőtt úti faluba tartozik, melynek jellemzője, hogy az utcák tudatos szabályozás nélkül alakultak ki. Az úti faluk közül az úgynevezett elágazóba tartozik. A nagyközség lágyan követi a terepet, így az vezérelte az utak irányát. Az utcára merőleges kialakítása hosszú szalagtelkek jöttek létre. Az utca és a telkek enyhén változó szélességűek. A lakóépületeken kívül istállók és ólak is kerültek az állatok tartására, valamint a mezőgazdasági járművek és takarmányoknak is tárolási helyeket nyújtottak, ezen felül veteményes kert is volt. A főutak 3 irányból közelítenek a nagyközség központjába: • Északról: 4127. számú közlekedési út, mely délen távozik a településről • Nyugatról 4143. számú közlekedési út Közlekedés: A települést észak-dél irányban kettészeli a 4127. számú összekötő út, mely tágabb értelemben Beregdarócot és Csengersimát köti össze. Valamint a település közepén a 4143. számú közlekedési út Guláccsal köti össze a települést. A közigazgatási területen halad még a 4125. számú Csarodára vezető összekötő út, mely a 4143. számú útba kapcsolódik bele a külterületen. Közúti összeköttetés: 4125. számú összekötő út: Forgalmi sávok száma: 2x1 4127. számú összekötő út: Forgalmi sávok száma: 2x1 4143. számú összekötő út: Forgalmi sávok száma: 2x1 Vasúti összeköttetés: A kistérségben lévő legközelebbi állomás Vásárosnaményban van, mely a településtől 25 km-re található, de a legközelebbi állomás valójában Fehérgyarmaton van 14 km-re. Vásárosnaményból Nyíregyháza, Záhony és Mátészalka érhető el közvetlenül. Fehérgyarmatról Nyíregyháza, Mátészalka, Zajta, Debrecen, valamint Budapest érhető el közvetlenül. Forgalmi utak: A településen belül a 4127. számú közlekedési út a Petőfi Sándor utca vége, a Hunyadi utca vége, a Kossuth Lajos utca, az Árpád utca eleje és a Rákóczi utca eleje nyomvonalán halad keresztül. A 4143. számú közlekedési út a belterületen az Esze Tamás utca és a Kossuth utca nyomvonalán halad.

13

Szabályozási szélesség 14,00 m minimumi értékben lett megállapítva, hogy a nagyobb szabályozási szélesség kijelölésével a közlekedési terület ne csorbítsa a történelmi utcaképeket. A burkolat szélessége 7,00 méterben javasoljuk meghatározni. A forgalmi sávok szélessége 2x1, az utak burkoltak. Hiányzó mellékúti kapcsolat: Hiányzó mellékúti kapcsolat összeköttetés nincsen. Helyi gyűjtőutak: A nagyközség halmaztelepülés. Az összekötő utak a település központjában haladnak keresztül. A helyi gyűjtő utak az összekötő útból ágaznak el, melyek a következők: • Rákóczi utca (kivéve az utca eleje) • Petőfi utca eleje • Kölcsey utca teljes szakasza A szabályozási szélességek 12,00-ben van meghatározva, melyek a forgalmi sávja 2x1, és 6,0 m burkolatszélességgel határoztuk meg. Mezőgazdasági feltáró út: A szabályozási szélesség kialakult, melyben a forgalmi sáv szélesség 4,00 m-ben megállapított. A csapadékvíz elvezetés utanként, útszakaszonként változó. Tömegközlekedés: A közúti tömegközlekedési igényeket a SZABOLCS-VOLÁN RT. járatai elégítik ki. Az autóbusz megállóhelyek az adottságokhoz képest megfelelő, a rágyaloglási távolságok szintén megfelelőek. A meglévő megállóhelyeken lehetőség szerint burkolat szélesítéssel szabályos öblöket és fedett várakozókat kell építeni mindkét oldalban. Azoknál a megállóhelyeknél, ahol a busz forgalmi sávon áll meg, a felszállóhely teljes hosszát (18 m) 1,5 mm széles szilárd burkolattal kell ellátni. (Ha a településre úgynevezett csuklós busz közlekedik, akkor a felszállóhely teljes hosszának 22 m-t kell számítani.) Az autóbusz megállóhelyek helye megfelelő, a járatok száma a jelenlegi és a közeljövőben várható igényeket kielégíti, fejlesztés nem várható. Az autóbusz megállóhelyek a következő helyen találhatóak. • Autóbuszforduló (Hunyadi utca 10-12 számnál) • Autóbusz-váróterem I. (Esze Tamás utca 22. a műemléknél) • Lovascentrum • Szőlőskert (A Nagy hegyre vezető bekötő útnál • Petőfi utca 85. • Rákóczi utca 17. • Hetefejércsei elágazás (A 4125. és 4143. számú közlekedési út találkozásánál) A Szabolcs Volán zRT. alábbi járatai érintik a települést: • Nyíregyháza – Vásárosnamény – Tarpa – (Fehérgyarmat) • Vásárosnamény – Tarpa – Fehérgyarmat • (Vásárosnamény) – Beregsurány – Tarpa – Fehérgyarmat Nyíregyháza – Vásárosnamény – Tarpa – (Fehérgyarmat) autóbuszjáratai: • Hétfőtől – péntekig: közvetlenül 1 járatpár, átszállással 6 járatpár • Szabadnapon: közvetlenül 1 járatpár, átszállással 2 járatpár • Munkaszüneti napon: közvetlenül 1 járatpár, átszállással 1 járatpár

14

Vásárosnamény – Tarpa – Fehérgyarmat autóbuszjáratai: • Hétfőtől – péntekig: 6 járatpár • Szabadnapon: 3 járatpár • Munkaszüneti napon: 1 járatpár (Vásárosnamény) – Beregsurány – Tarpa – Fehérgyarmat autóbuszjáratai: • Hétfőtől – péntekig: közvetlenül 2 járatpár, átszállással 1 járatpár • Szabadnapon: közvetlenül 0 járatpár, átszállással 1 járatpár • Munkaszüneti napon: közvetlenül 0 járatpár, átszállással 0 járatpár Gyalogos forgalom: A helyi gyaloglási igényeket biztosító gyalogjárdák szélességét mintakeresztszelvények mutatják be. Gondos kialakítást igényel a gyalogos áramlás forgalmi csomópontokon történő biztonságos átvezetése. Gyalogos átkelőhelynél az akadálymentes közlekedés biztosítására a szegélyeket le kell süllyeszteni az útpálya szintje fölé 0,02 m-re, illetve az útpálya és a gyalogjárda közötti szintkülönbséget 8 %-ot meg nem haladó rámpával kell járhatóvá tenni. A jelentős gyalogos forgalmat vonzó intézményekhez, középületekhez vezető gyalogosforgalmi létesítményekhez szélességi méretét- az akadálymentes gyalogos áramlás biztosítása érdekében a vonatkozó előírások szerint méretezéssel kell meghatározni. A minimális szélességi méretét gyalogjárdák esetében. 1,5 mben kell megválasztani, amennyiben a járda méretét nem lehet kiszélesíteni a minimális méretre a nyíltárok akadályozása miatt, azt jelenlegi állapotában lehet hagyni. Kerékpáros közlekedés: A település helyi kerékpáros forgalma részben a kiépített járdákon, részben az útburkolaton bonyolódik, mely az úthálózat forgalmi terheléséből adódóan nem túl baleset veszélyes, tehát megengedhető. A kerékpáros közlekedés várható növekedése, illetve az esetleges turisztikai célú kerékpáros közlekedés végleges megoldására, kerékpárutak kiépítését javasoljuk. A kerékpárutak a következő helyeken lennének kialakítva: • A 4127. számú közlekedési út teljes a közigazgatási területen végighaladó nyomvonalon • A 4143. számú közlekedési út teljes a közigazgatási területen végighaladó nyomvonalon A településre az elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút kiépítésére lenne szükség, melyen így a településen kerékpározó személyek védve lennének a gépjárművektől a bonyolult kanyarokból álló, és kicsi látási szöggel rendelkező településen. Ahol a hely engedi ott elválasztott közös gyalog- és kerékpárút kiépítésére lenne szükséges, melynek a növekvő turizmus és vendéglátás miatt lenne értelme. A kerékpárút legkisebb mérete egyesítettél 2,00 méter, elválasztottnál 2,50 méter. Vasúti közlekedés: Vasútvonal közvetlenül nem érinti a települést. Parkolási lehetőségek biztosítása: A hosszú, valamint a nagytávú ütemben a parkolóhelyek számát a mindenkor érvényben lévő parkolási normák szerint kell biztosítani. A mozgáskorlátozottak gépkocsija számára fenntartott helyek számának és méretének meghatározásánál az OTÉK előírásai szerint kell eljárni. A település központban van lehetőség parkolásra, számuk néhányra tehető.

15

Gépjármű üzemi létesítmények: Jelenleg a településen közlekedéssel kapcsolatos szolgáltató létesítmény. A Gulácsra vezető összekötő úton található a település határában. A település közigazgatási határán belül újabb közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatás fejlesztése nem várható. Motorizáltsági fok: Szgk/1000 fő (2008.) Tarpa Vásárosnaményi kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Észak-Alfölldi Régió Magyarország

245 255 256 297

Jelentősebb forgalmat lebonyolító belterületi utak: 4125. számú összekötő út A 4125. számú közlekedési út szelvényezése Csarodából indul el és a 4143. számú összekötő útba csatlakozva ér véget Tarpa külterületén. A település közigazgatási határát elérve a szelvénye kb 5+500. Az út vége 8+562 szelvényben van. A számlálóállomás ugyan 4 + 000 szelvényben volt felállítva, de egyéb adatok hiányában ez mértékadónak tekinthető. Érvényességi szakasz:

0 + 000 – 8 + 562

számláló kódja

8365

A számlálóállomás lakóterületen, Hetefejércsén lett felállítva. 8365-es számlálóállomás adatai: MOF: 29 Ej/ó Összes forgalom 328 j/nap és 306 E/nap. Összes motoros forgalom: 254 j/nap és 284 E/nap. Nehéz motoros forgalom: 26 j/nap és 47 E/nap. Összes tehergépkocsi: 7 j/nap. Személygépkocsi: 154 j/nap. Kistehergépkocsi: 55 j/nap. Autóbusz: Egyes: 20 j/nap. Csuklós: 0 j/nap. Tehergépkocsi: Középnehéz: 1 j/nap. Nehéz: 6 j/nap. Pót-kocsis: 0 j/nap. Nyerges: 0 j/nap. Speciális: 0 j/nap. Motorkerékpár: 10 j/nap. Kerékpár: 74 j/nap. Lassú járművek: 8 j/nap. A prognosztizált forgalmi adatok szerint a 4125. számú összekötő út a ráhajtó forgalmat elbírja.

16

4127. számú összekötő út A 4127. számú közlekedési út szelvényezése Beregdarócból indul el és Csengersimáig tart. Az út hossza valamivel több 48 km-nél. A település közigazgatási határát elérve az út szelvénye kb. 8 + 150, a közigazgatási határt elhagyva kb. 14 + 500. Érvényességi szakasz:

0 + 000 – 10 + 997 számláló kódja 8368 10 + 997 – 17 0 073 számláló kódja 17 + 073 – 23 + 071 számláló kódja 23 + 071 – 25 + 924 számláló kódja 25 + 924 – 29 + 413 számláló kódja 29 + 413 – 36 + 096 számláló kódja 36 + 096 – 38 + 010 számláló kódja 38 + 010 – 48 + 106 számláló kódja

1289 8369 8370 8371 4738 8372 4739

Az érvényességi szakaszok közül a 8368 és 1289 számláló kóddal rendelkező állomások érintik Tarpát. Mindkét állomás külterületen lett felállítva. A 8368-as valamit az 1289-es számlálóállomás nem Tarpa közigazgatási területén lett felállítva, de a 4127-es számú összekötő útról a település viszonylatában csak ezek állnak rendelkezésre. 8368-as számlálóállomás adatai: MOF: 83 Ej/ó Összes forgalom 865 j/nap és 862 E/nap. Összes motoros forgalom: 748 j/nap és 827 E/nap. Nehéz motoros forgalom: 32 j/nap és 80 E/nap. Összes tehergépkocsi: 26 j/nap. Személygépkocsi: 562 j/nap. Kistehergépkocsi: 116 j/nap. Autóbusz: Egyes: 12 j/nap. Csuklós: 0 j/nap. Tehergépkocsi: Középnehéz: 6 j/nap. Nehéz: 16 j/nap. Pót-kocsis: 4 j/nap. Nyerges: 0 j/nap. Speciális: 0 j/nap. Motorkerékpár: 10 j/nap. Kerékpár: 117 j/nap. Lassú járművek: 22 j/nap.

17

1289-es számlálóállomás adatai: MOF: 305 Ej/ó Összes forgalom 2535 j/nap és 2872 E/nap. Összes motoros forgalom: 2494 j/nap és 2860 E/nap. Nehéz motoros forgalom: 206 j/nap és 516 E/nap. Összes tehergépkocsi: 246 j/nap. Személygépkocsi: 1874 j/nap. Kistehergépkocsi: 243 j/nap. Autóbusz: Egyes: 44 j/nap. Csuklós: 0 j/nap. Tehergépkocsi: Középnehéz: 84 j/nap. Nehéz: 76 j/nap. Pót-kocsis: 39 j/nap. Nyerges: 45 j/nap. Speciális: 2 j/nap. Motorkerékpár: 44 j/nap. Kerékpár: 41 j/nap. Lassú járművek: 43 j/nap. 4143. számú összekötő út A 4143-as számú összekötő út Tarpa belterületén ér véget 32 + 755 szelvénnyel. A közigazgatási terület kb. 29 + 500 szelvényben éri el. Érvényességi szakasz:

0 + 000 – 4 + 015számláló kódja 4 + 015 – 20 + 787 20 + 787 – 32 + 755

8386 számláló kódja számláló kódja

8387 8388

Az érvényességi szakaszok közül a 8388-as számú számlálóállomást kell figyelembe venni Tarpa nagyközség szempontjából. 8388-as számlálóállomás adatai: MOF: 42 Ej/ó Összes forgalom 358 j/nap és 398 E/nap. Összes motoros forgalom: 338 j/nap és 392 E/nap. Nehéz motoros forgalom: 23 j/nap és 59 E/nap. Összes tehergépkocsi: 20 j/nap. Személygépkocsi: 223 j/nap. Kistehergépkocsi: 53 j/nap. Autóbusz: Egyes: 15 j/nap. Csuklós: 0 j/nap. Tehergépkocsi: Középnehéz: 12 j/nap. Nehéz: 3 j/nap. Pót-kocsis: 5 j/nap. Nyerges: 0 j/nap. Speciális: 0 j/nap. Motorkerékpár: 13 j/nap. Kerékpár: 20 j/nap. Lassú járművek: 14 j/nap.

18

A közutak általános leírásai Tarpára vonatkozóan: 1. Külterületi utak: a. Összekötő út: A nagyközség közigazgatási területét érintő külterület összekötő utak: – 4125. számú összekötő út: Tarpa külterület - Csaroda – 4127. számú összekötő út: Beregdaróc - Csengersima – 4143. számú összekötő út: Tarpa - Gulács Leírás: • A külterületi összekötő utak K. V. tervezési osztályba sorolandók, valamint B jelű környezeti osztállyal 70 km/h tervezési sebességgel, 2x1 3,50 m széles forgalmi sávval, min. 0,25 m külső szélső biztonsági sávval tervezett. • A B jelű környezeti osztályba sorolás, és ezzel együtt a 70 km/h tervezési sebesség, a közigazgatási területen természeti és épített korlátozások miatt indokolt. • A szabályozási szélesség minimuma 18,00 m-ben van megadva, melyben a forgalmi sáv szélesség 7,00 m, a kerékpárút 2,60 m minimális szélességgel megállapított, a padka 1,5 m-ben megállapított, az útburkolat aszfalt. • A csapadékvíz elvezetés kétoldali nyíl árokban történik elvezetésre, mely alól a Gulács felé vezető 4143. számú összekötő út a kivétel, itt zárt csapadékelvezetés kerül kialakításra. b. Bekötőút: A nagyközség közigazgatási területét érintő külterület bekötőutak: – A Kikelet Szociális Otthon és a Nimbród Lovas iskolába vezető út – Az Esze Tamás köz és a Kikelet Szociális Otthont bekötőút – A Nagy hegy felé vezető út Leírás: • A külterületi bekötőutak a K. VI. tervezési osztályba sorolandók, valamint B jelű környezeti osztállyal 70 km/h tervezési sebességgel, 2x1 3,50 m széles forgalmi sávval, min. 0,25 m külső szélső biztonsági sávval tervezett. • A B jelű környezeti osztályba sorolás, és ezzel együtt a 70 km/h tervezési sebesség, a közigazgatási területen természeti és épített korlátozások miatt indokolt. • A szabályozási szélesség minimuma 12,00 m-ben van megadva, melyben a forgalmi sáv szélesség 7,00 m, a padka 1,5 m-ben megállapított, az útburkolat aszfalt. • A csapadékvíz elvezetés kétoldali nyíl árokban történik elvezetésre. c. Egyéb közút: A nagyközség közigazgatási területét érintő külterület egyéb közutak: – A külterületi mezőgazdasági utak Leírás: • A külterületi egyéb közutak a K. VIII. tervezési osztályba sorolandók, valamint C jelű környezeti osztállyal 30 km/h tervezési sebességgel, 1 forgalmi sávú 4,00 m szélességgel, 1,25 m padka szélességgel tervezett. • A C jelű környezeti osztályba sorolást a természeti és épített korlátozások miatt kapott, melyet csak a hegyvidéki tervezési paraméterek alkalmazásával tervezhető. • A szabályozási szélesség kialakult, melyben a forgalmi sáv szélesség 4,00 m-ben megállapított, burkolat nélküliek. • A csapadékvíz elvezetés utanként, útszakaszonként változó.

19

d. Kerékpárutak: A nagyközség közigazgatási területét érintő külterület kerékpárutak: – A Tisza töltésének tetején – 4125. számú összekötő út nyomvonala mellett – 4127. számú összekötő út nyomvonala mellett – 4143. számú összekötő út nyomvonala mellett Leírás: • A külterületi kerékpárutak K. IX. tervezési osztályúak II. rendű tervezésűek, közút melletti kiépítési módú, kétirányú egyoldali jellemző keresztmetszetűek, 2,60 m minimális szélességűek, 30 km/h tervezési sebességűek, burkoltak. 2. Belterületi utak: a. Gyűjtőút: A nagyközség belterületén lévő gyűjtő utak: – Petőfi Sándor utca vége – Hunyadi utca vége, – Kossuth Lajos utca – Árpád utca eleje – Rákóczi utca eleje – Esze Tamás utca Leírás: • A gyűjtő utak B. V. tervezési osztályba sorolandók, valamint c hálózati funkcióval, B jelű környezeti körülménnyel, 50 km/h tervezési sebességgel, 2x1 3,00 m forgalmi sávval, kiemelt szegéllyel, 0,50 m biztonsági sávval és 1,00 m szélességű berendezési sávval tervezendők. • A C hálózati funkciót a történelmi településen átmenő forgalmat is lebonyolító főút miatt kapta. • A B jelű környezeti osztályba sorolást a lazán beépített és az érzékeny környezet együttes megléte alapján kapta meg. • A szabályozási szélesség minimuma 14,00 m-ben van megadva, melyben a forgalmi sáv szélesség 7,00 m, kiemelt szegéllyel, aszfalt burkolattal. • A csapadékvíz elvezetés zárt csatornákon történne. • Egyik oldalt 1,50 m széles gyalogúttal, másik oldalt elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárúttal vagy elválasztott közös gyalog- és kerékpárúttal tervezett. b. Kiszolgálóút: A nagyközség belterületét lévő kiszolgáló utak: A gyűjtő utaknál és a vegyes használatú utaknál nem említett belterületi utak. Leírás: • A kiszolgáló utak B. VI. tervezési osztályba sorolandók, valamint d hálózati funkcióval, B jelű környezeti körülménnyel, 40 km/h tervezési sebességgel, 2x1 3,00 m forgalmi sávval, kiemelt szegéllyel, 0,50 m biztonsági sávval és 1,00 m szélességű berendezési sávval tervezendők. • A d hálózati funkciót a területszerkezet szempontjából nem jelentős közúthálózati elemként kapta meg. • A B jelű környezeti osztályba sorolást a lazán beépített és az érzékeny környezet együttes megléte alapján kapta meg. • A szabályozási szélesség minimuma 12,00 m-ben van megadva, melyben a forgalmi sáv szélesség 6,00 m, kiemelt szegéllyel, aszfalt burkolattal. • A csapadékvíz elvezetés zárt csatornákon történne. • Egy oldalt 1,50 m széles gyalogút létesítendő.

20

c. Kerékpárút: A nagyközség belterületén lévő kerékpárutak: – Petőfi Sándor utca vége – Hunyadi utca vége, – Kossuth Lajos utca – Árpád utca eleje – Rákóczi utca eleje – Esze Tamás utca Leírás: • A belterület kerékpárutak B. IX. tervezési osztályúak II. rendű tervezésűek, elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárút 2,70 m minimális szélességgel max 20 km/h tervezési sebességgel vagy elválasztott közös gyalog- és kerékpárút 3,60 m minimális szélességgel 30 km/h tervezési sebességgel tervezendők. Burkolt kialakításúnak kell lennie. • Egyik oldalt 1,50 m széles gyalogúttal, másik oldalt elválasztás nélküli közös gyalog- és kerékpárúttal vagy elválasztott közös gyalog- és kerékpárúttal tervezett. d. Gyalogút: A nagyközség belterületén lévő gyalogút: – A település minden utcáját érinti a vegyes használatú utakat kivéve. Leírás: • A gyalogutak minimális szélessége 1,50 m lehet, és a kerítéstől, telekhatártól 0,50 m biztonsági sávot szükséges elhagyni. A felülete burkolt. A B. X. tervezési osztályba soroltak. • A gyalogút önálló szélessége az elválasztás nélküli és elválasztott közös gyalog – és kerékpárút esetén sem lehet 1,50 m-nél kisebb. e. Vegyes használatú út: A nagyközség belterületén lévő vegyes használatú utak: – Orvos szorosa (699 hrsz.) – Temető köz (786 hrsz.) – Kölcsey utcából nyíló 427 helyrajzi számú lakóút – Kölcsey utcából nyíló 449 helyrajzi számú lakóút Leírás: • A lakó utak B. VI. tervezési osztályba sorolandók, valamint d hálózati funkcióval, D jelű környezeti körülménnyel, 20 km/h tervezési sebességgel, 4,50 m forgalmi sávval. • A vegyes használatú útnál a gépjárművek, a gyalogosok és a kerékpárosok azonos ranggal tudják használni ugyanazt a pályát. • A d hálózati funkciót a településszerkezet szempontjából nem jelentős közúthálózati elemként kapta, melyek kialakítását a kiszolgáló funkció biztosítása mellett a feltáró funkciót szabályozni, a kapcsolati funkciót tiltani kell. • A D jelű környezeti körülményt a sűrűn beépített utcák és az érzékeny környezet adja meg. Az érzékeny környezeti osztályt a belterület műemléki jelentőségű környezete adja ki. • A szabályozási szélesség a kialakult marad, melyben a forgalmi sáv szélesség 4,50 m, aszfalt burkolattal. • A csapadékvíz elvezetése zárt csatornában történik.

21

ÖSSZEGZÉS: Tarpa az ország periférikus helyén található, a közlekedésföldrajzi helyzete nem túl kedvező, elsőrendű főúttal nem kapcsolódik az országos közúthálózathoz. A település úthálózatával kapcsolatban a legfontosabb megoldandó probléma a rossz állapotú belterületi utak felújítása, a hiányzó járdaszakaszok pótlása, a kerékpárutak kiépítése, valamint különös tekintettel a rendkívül balesetveszélyes csomópontok átépítése.

22

IV. Közmű ellátás javaslata 1)

ÁLTALÁNOS VÍZGAZDÁLKODÁS JELLEMZÉSE:

A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés 9.445 m hosszúságban, a 53+367-62+812 tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés 53+367 tkm szelvényben 114,85 mBf, a 62+812 tkm szelvényben 116,56 mBf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas. Domborzata sík jellegű, de nagyon változatos talaj és terepviszonyú. A jellemző terepmagasság Tarpa község területén 108 – 115 mBf. között változik, a Nagy-hegy 154 mBf magasságot is eléri. A nagyközség közigazgatási területén találhatók vízfolyások: • Tisza • Szipa-főcsatorna • Fejércsei (19.)-csatorna • Deák-Sánc-csatorna I., II., III., IV. • Derenye-csatorna • Makócsa-főcsatorna • Hetei-csatorna • Gulácsi-oldalág • Duzsa-Dobra-csatorna • Kovács patak • Csalogány • Csepleszi ág • Gunyolai I. • Közüti, 4,es, 5,ös 2)

VÍZBÁZIS VÉDELEM:

Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpa Községi Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik. 3)

VÍZELLÁTÁS:

A település vízellátását üzemeltető szervezetként a Beregvíz Vízi és Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató KFT. végzi, melynek címe 4800, Vásárosnamény, Nyíregyházi út 1. Tarpa nagyközség vízellátása saját vízműről történik. A vízmű 2009. évi vízkivétele 70 300 m3/év, volt, mely napra lebontva az átlagos vízfogyasztás 192,60 m3/d. A legnagyobb igény csúcsban 906 m3/d volt. A felszín alatti vízérték kapacitása 2 000 m3/d A vízműről szolgáltatott ivóvíz minősége vas és mangán tekintetében meghaladja a szabványban meghatározott határértéket, így a település résztulajdonában álló vízmű tisztítási technológiájának korszerűsítése a jövőben feladatként fog jelentkezni. A víz minőségének javítására szűrő berendezésre lenne szükség az UNI szabványok alkalmazása szerint.

23

• •

Vízigény: Jelenleg

300 m3/d

Vízbeszerzés: A település vízigényének biztosítása mélyfúrású kutakkal történik. Víztermelő kutak száma: 2 db. Vízbeszerzés a vízműről távvezetéken keresztül biztosított. A települések lakos számuk arányában vesznek részt közös vízmű fejlesztés esetén.

•

Víztechnológia: A vízmű telepen alkalmazott technológia: nyersvizes. A fertőtlenítés vegyszeres kezeléssel megoldott. Mélyfúrású kutak vizét a beépített búvárszivattyúk nyomják a két rétegű szűrőkre (2 db.), innen a telepi alacsony tárolóba, ezt követően hálózati szivattyúk juttatják a tarpai 100 m3 –es hidroglóbuszba, majd innen a hálózatba kerül. A rendszer számítógéppel vezérelt.

•

Megvalósult létesítmények: Víztechnológia elemeinek adatai: Vízmű helye Vízmű tulajdonosa Kutak száma: Jelenlegi vízigény Hidroglóbuszok száma Hidroglóbusz kapacitása Éves vízfogyasztása 2009-ben Legnagyobb vízigény Vízmű üzemeltetője:

Tarpa Tarpa önkormányzata 2 db 300 m3 1 db 100 m3 70 300 m3 (átlagosnál nagyobb fogyasztás volt az említett évben) 906 m3/d Beregvíz Vízi és Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató KFT, 4400, Vásárosnamény, Nyíregyházi út 1.

A technológia gépészeti elemeit, szintvezérlők URH adatátvitellel PLC kijelzéssel vezérlik. Meghibásodás esetén tartalék nyomáskapcsolókkal vezérlik a technológia gépészeti elemeit. •

Vízelosztás:

A település elosztóhálózatának nagy része körvezetékes rendszerű, csak a nagyközség Petőfi és Béke utca találkozásától északra levő településrészben található ágvezeték, melyekbe az alábbi utcák tartoznak bele: • • • • •

A Szociális otthon és a lovas intézmény felé vezető bekötőút Jókai Mór utca Csokonai Mihály utca Bajcsy-Zsilinszky Endre utca A volt Sütőüzemtől északra levő része a Petőfi utcának

Ágvezetéke van még a(z): • Árpád utca elejének a Gulácsra vezető része • Esze Tamás utca • Esze Tamás köz

24

A vezetékrendszer zömében azbesztcement nyomó csövekből készült. A vezetékrendszer teljes hossza 28,6 km. A rendszer közkifolyókkal, és működő tűzcsapokkal ellátott. A közkutak száma 2009-ben 12 darab volt. A vízellátó hálózatra 964 db lakás és 27 db középület van rákötve, mely csaknem 100 %-os arányt jelent. A gerincvezeték mérete DN 150, elosztóhálózat mérete DN 100-as azbesztcement csövekből készült. A közműves vízellátásról kijelenthető, hogy a megfelelő vízminőség biztosításához szűrőberendezés szükséges. A mennyiségi igények a településen kielégíthetőek. A fenti adatok táblázatba foglalva: Vezetékrendszer teljes hossza - ebből: gerinc- és elosztó vezeték: - ebből: bekötővezeték: Közkutak száma: Vízellátó hálózatra kötött: - lakások száma: - középületek száma: Gerincvezeték mérete: Bekötővezeték méret:

28,6 km 16,3 km 12,3 km 12 db (2009) 964 lakás 27 középület DN 150 DN 100

Az önkormányzat 7/2008-as rendelete alapján az ivóvíz szolgáltatására az alábbi díjakat szükséges befizetni: • Alapdíj o Lakossági fogyasztó esetén: 250 Ft/hó/vízmérő + ÁFA o Közületi fogyasztó esetén: 1000 Ft/hó/vízmérő + ÁFA • Ivóvíz: o Lakossági fogyasztó esetén: 213 Ft/m3 + ÁFA o Közületi fogyasztó esetén: 164 Ft/m3 + ÁFA Fejlesztési cél: • fejlesztésekhez szükséges vízmennyiség és víztisztító kapacitás biztosítása • az ivóvízhálózat folyamatos rekonstrukciója • szűrőberendezéssel ellátása a hálózatnak 4)

SZENNYVÍZELVEZETÉS:

A településen közcsatorna hálózat nagymértékben ki van építve. A nagyközség 68,5 % be van kötve a szennyvíz hálózatra, a maradék 30,5 %-on a keletkező szennyvizek telkenként kerülnek összegyűjtésre egyedi gyűjtőaknákkal. Az így összegyűjtött kommunális folyékony hulladék beszállításra kerül szennyvíztisztító telepre. A hálózat alapvetően gravitációs, de néhol elválasztott rendszerű. A vezetékrendszer teljes hossza 21,3 km. A hálózatban található átemelők száma 14 darab. A rendszer közkifolyókkal, és működő tűzcsapokkal ellátott. A közkutak száma 2009-ben 12 darab volt. A szennyvíz hálózatra 672 db lakás és 17 db középület van rákötve, mely 68,5 %-os arányt jelent. A gerincvezeték mérete NA 200, de vannak helyek ahol a cső mérete NA 300. A lakásokhoz bekötő leágazó csatlakozó csövek 9,4 km hosszúak, a csöveknek a mérete NA 150 KG PVC, valamint NA 160 KG PVC. A szennyvíztisztító üzem a településtől keleti irányban található az államhatár irányába a Kölcsey utca folytatásában haladva a dögtér mellett.

25

A szennyvíznek a befogadó helye a 0138/1 helyrajzi számon lévő Holt-Tisza. A szennyvíztisztító üzem túlterhelt, mert az üzem 100 m3/d kapacitású, a lakosság termelése 108 m3/d. A szennyvíztelep túlterhelésére a folyékony hulladék fogadó helyek alkalmazását lehetne alkalmazni, de a lakosság nem él vele. A szennyvíztisztító üzem eleveniszapos technológiájú mélylevegőztetős rendszerrel. Az előző oldal adatai táblázatba foglalva: Telep helye: Telep tulajdonosa: Szennyvíz befogadó: Vezetékrendszer teljes hossza - ebből: gerinc- és elosztó vezeték: - ebből: bekötő leágazó vezeték: Átemelők száma: Szennyvízhálózatra kötött: - lakások száma: - középületek száma: Gerincvezeték mérete: Bekötővezeték mérete: Szennyvízhálózatra bekötött: - lakások aránya: - középületek aránya: Tisztítóüzem kapacitása: Tisztítóüzem terheltsége:

Tarpa Tarpa önkormányzat Holt-Tisza 21,3 km 11,9 km 9,4 km 14 db (2009) 672 lakás 17 középület NA 300 KG PVC, NA 200 KG PVC NA 160 KG PVC, NA 150 KG PVC 69,5 % 30,5 % 100 m3/d 108 m3/d

Az önkormányzat 7/2008-as rendelete alapján a szennyvíz szolgáltatására az alábbi díjakat szükséges befizetni: • Alapdíj o Lakossági fogyasztó esetén: 100 Ft/hó/vízmérő + ÁFA o Közületi fogyasztó esetén: 200 Ft/hó/vízmérő + ÁFA • Ivóvíz: o Lakossági fogyasztó esetén: 140 Ft/m3 + ÁFA o Közületi fogyasztó esetén: 193 Ft/m3 + ÁFA Fejlesztési cél: Tisztítómű bővítése A tisztítóműre a teljes lakosság rácsatlakozzon Átemelők: 1. Kölcsey utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø102-es AC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMAtVM 4 x 25 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 2. Kossuth utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A kapcsoló és a fogyasztó szekrény egy helyen van. A földkábel SZAMAtVM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 3. Rákóczi utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A kapcsoló és a fogyasztó szekrény egy helyen van. A földkábel SZAMAtVM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval.

26

4. Arany János és József Attila utca kereszteződésénél lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 5. Széchenyi és a Bercsényi utca kereszteződésénél lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 6. Hunyadi és Petőfi utca kereszteződésénél lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény a kapcsoló szekrénytől 22,3 méterre található.. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 7. Béke utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 8. Jókai utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 9. Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 10. Csokonai utcai szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 11. Szociális otthonnál lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény 52,40 méterre található a kapcsoló szekrénytől. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 16 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. 12. Árpád utca legvégén lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény és a kapcsoló szekrény egymás mellett van. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø100-as PVC. védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 25 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. Az üzemi feszültség 3 x 380 / 220 V, 50 Hz. A beépített teljesítmény 6.0 KW, az egyidejű teljesítmény 2 x 3,0 KW.

27

13. Benzinkút mellett lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található 7,5 méterre. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø102-es acél védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 25 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. Az üzemi feszültség 3 x 380 / 220 V, 50 Hz. A beépített teljesítmény 1,3 KW, az egyidejű teljesítmény 1,3 KW. 14. Vágóhídnál lévő szennyvízátemelő: A szennyvízátemelőnek elektromos átemelő szekrénye van. A fogyasztásmérő szekrény az utca túloldalán található 7,5 méterre. A kapcsoló szekrény és a fogyasztásmérő közötti földkábel Ø102-es acél védőcsővel ellátott. A földkábel SZAMKAtVM 4 x 25 mm². A rúdföldelő Ø25 mm, melynek a hossza 4 méter. Érintésvédelem nullázással (TN rendszerben) áramvédő kapcsolóval. Az üzemi feszültség 3 x 380 / 220 V, 50 Hz. A beépített teljesítmény 1,3 KW, az egyidejű teljesítmény 1,3 KW. A Holt Tiszába vezetett tisztított szennyvíz hatása: Vízháztartási viszonyokat megváltoztatják közvetlen környezetünkben minden olyan létesítmény, amelyből elszivárog a víz. A települések belterületén elszikkasztott szennyvizek növelik a talajnedvesség készletét, tartósan megemelik a talajvíz szintjét, ez által elősegítik a talaj túl telítődöttségét. Szennyvíztelepek tisztított vizeinek befogadása pedig a főmű, itt viszont jelentős a szerves-anyag terhelés, mely alapján jelentős a víznövényzet növekedés és elszaporodás, lassítja a vízmozgást a csatornába, többször kell a kaszálási feladatokat elvégezni. 5) CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS: A csapadék vízelvezetés Tarpán jellemzően nyílt árkos, a zárt árkos csapadékelvezetés csak minimális mértékben van kialakítva. A teljes közigazgatási területére elkészült a szabályozási és szerkezeti terv, melyek a távlati elképzeléseket rögzítik. A közigazgatási területének beépítettsége megnő, melyek kijelölésével a csatornákban a csapadékvíz mennyisége akár jelentősen megnőhet, valamint a szilárd burkolatok miatt a lefolyás gyorsasága is nagyobb lesz. Ezek miatt az indokok miatt kell a csapadékvíz elvezetési csatornákat felülvizsgálni és tervek alapján új javaslatokat tenni. A csapadékvíz elvezetésére készítendő koncepcióban a távlati igények figyelembevételével kell vízelvezetői hálózatot megtervezni. A jellemző terepmagasság Tarpa község területén 108 – 115 mBf. között változik, a Nagy-hegy 154 mBf magasságot is eléri. A nagyközség közigazgatási területén találhatók vízfolyások: • Tisza • Szipa-főcsatorna • Fejércsei (19.)-csatorna • Deák-Sánc-csatorna I., II., III., IV. • Derenye-csatorna • Makócsa-főcsatorna • Hetei-csatorna • Gulácsi-oldalág • Duzsa-Dobra-csatorna • Kovács patak • Csalogány • Csepleszi ág • Gunyolai I. • Közüti, 4,es, 5,ös

28

A belvíz jellemzése Tarpára viszonyítva: A közigazgatási terület a Beregben található, mely a leginkább veszélyeztetett térségnek számít a belvíz szempontjából. Ha a víz természetes úton nem képes elfolyni, vagy a hóolvadásból és esőzésekből, valamint a feltörő talajvizekből elöntéses területek keletkeznek, akkor belvízről van szó. A belvíziek gyakoriságára jellemző az a tény, hogy az elmúlt 60 évből mindössze 3 olyan év volt, amikor nem kellett az ország területén belvízzel számolni. Ha a lehulló csapadékot összegyűjtő árkok és csatornák folyásai nem tudják elszállítani az esőt, akkor a tulajdonosokat kötelezni kell arra, hogy a tulajdonukban lévő táblacsatorna olyan állapotúak legyenek, hogy azok az összegyűjtött csapadékot szállítani tudják a belvízi gyűjtőcsatornákba, a gyűjtőcsatornák a főbefogadóba, onnan pedig a Tiszába. A megfelelő állapotú csatorna medertakarítással, tisztítással érhető el. A település közigazgatási területe a 21. számú Beregi belvízrendszer területébe tartozik.

(Forrás: FETIVIZIG) A település kezében lévő területeknek minimális százaléka veszélyeztetett a belvízzel szemben. A külterületen lévő csatornák képesek a lehulló csapadék elszállítására. A vízelvezető hálózat hidrológiai méretezését el kell végezni. A csapadékvíz elvezetésére kialakított csatornahálózatok méretezését bármely esőkarakterisztikai számítással meg lehet tervezni, de figyelembe kell venni, hogy rövid időtartamú vagy hosszú időtartamú nagycsapadék hullását vesszük mértékadónak. Tervek szerinti kiépítés és a működőképesség fenntartása mellett a kül- és belterületek csapadékvíz elvezetése megoldott. A vízelvezető rendszerek mértékadó fajlagos vízhozamának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy egy hosszabb időszak esetén a belvízkár és az üzemeltetés költsége a legkisebb legyen, mégis meghatározása a tapasztalati értékek alapján becsléssel állapítható meg főleg az utóbbi évek adatai alapján. A helyi károk elhárítására vonatkozó intézkedéseket a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről előírása szerint készítendő védelmi tervben kell meghatározni.

29

A vízkár-elhárítási terv évente felülvizsgálandó és adatait aktualizálni kell. Tartalmaznia szükséges a vízrendezési művek tulajdonos és kezelő szerinti megoszlását. Az átfogó települési vízrendezési tervnek és a település védelmi tervének összehangolását biztosítani kell. A keletkező felszíni csapadékvíz elvezetésére a közigazgatási területen nyílt csatornahálózat található, melyek rendeltetésüket kielégítik. Tarpa síkvidéki elhelyezkedése a csatornák kis lejtését eredményezi, valamint hogy a talajvízszint a terepszint közelében található, melyeknek együttes megléte tartós elöntést eredményezhet, ezek eltávolítására csak szivattyús belvízmentesítés lehetséges. Az esetleges belvizek csökkentésére az alacsonyan fekvő területeken a fák telepítése visszatartja a lehulló csapadék jelentős hányadát és a mélyre hatoló gyökerek nagy vastagságban kiszárítják a talajt, ez által növelik a vízbefogadó képességet, valamint a mélyszántás és mélylazítás is növelné a befogadó képességet, és kerülni kell a nagy mennyiségű öntözést, hogy a természetes csapadékon felül többlet víz ne kerüljön a magas vízállású talajba. A belterület szilárd burkolatairól a csapadék a nyílt árkokba folyik bele. A telkekre lehulló csapadék a területen elszikkasztásra kerül. A fajlagos lefolyási csúcs a belterületen többszörösen nagyobb lehet a szilárd burkolatok miatt a külterülethez képest. Egy nagyobb intenzitású eső a belterületen nagy árhullámot eredményezhet. A záporok mértékadók lehetnek, viszont előfordulhat akkora mennyiség, amelynek mértékét a külterületi csatornák nem képesek beavatkozás nélkül elszállítani, így ilyen esetben a külterületi befogadóba engedés előtt átmenetileg tározni kell, viszont az nem engedélyezett, hogy a csapadékvíz akár csak pár órára is bizonyos területen a tartása megtörténjen. Túl magas beépítettség esetén a csapadékokat összegyűjtő csatornák többet vízhozamot kapnak, és lecsökken a beszivárgás a szilárd burkolatok miatt. Ilyenkor általában az eredeti árok méretezés nem gyújt megfelelő biztonságot arra, hogy a csapadékot elszállíthassa. A méretezés újra számolása szükséges, ekkor megnő a mértékadó vízhozam, amelynek következtében az árok mélyítésére, vagy szélesítésére van szükség, hogy a többlet vízhozamot biztosan el tudja vezetni. Az elöntött belvizes területek által okozott kár nagymértékben lecsökkenthető, ha a belvízvédekezésben résztvevők átlátató ismeretekkel rendelkeznek a veszéllyel kapcsolatosan. A nyílt csapadékcsatornák állapotát, a vízáteresztő képességét az átereszek folyamatos karbantartásával biztosítani kell. A belterület vízelvezetését a megvalósítás előtt, a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során felül kell vizsgálni. Ahol szükséges, ott a csapadékelvezető-hálózatot korszerűsíteni szükséges. A település belterületén kialakított csapadékelvezető hálózat teljesen kiépült. A csatorna nagyrészt nyílt árkos, de helyenként zárt csatornákat is vannak. A nyílt árkos vízelvezésre jellemző, hogy nagy helyet foglalnak, topográfiai adottságok esetén a burkolása szükséges, a kis lejtéssel rendelkező árkok, a fenék burkolását igénylik, az átereszek üzemeltetése nehéz, karbantartása nagy élőmunka igényes, a szikkasztóárkokként is funkcionáló árkok a szennyezés szempontjából veszélyeztetettek, a talajvíz utánpótlást segíti. A zárt árkos vízelvezésre jellemző, hogy helytakarékos, mely alapján elfér a keresztmetszetben az utcafásítás, kevés élőmunkát igényel a karbantartása és az üzemeltetése nagyon alacsony, kialakítás városias utcaképet eredményez, a talajvíz utánpótlást nem biztosítsa, környezetvédelmi szempontból előnyös. A belvíz kialakulása függ a hidrometeorológiai, természetföldrajzi sajátosságoktól, a belvízelvezető rendszer kiépítettségétől, a létesítmények állapotától, üzemképességétől és az üzemeltetés színvonalától. A leginkább belvízzel érintett területek művelési ág szempontjából a rétek-legelők, valamint a szántók. Az 1970-80-as években a művelési ágak átminősítésre kerültek, így az addig legelőként és rétként funkcionáló területeket feltörték, és szántóként jelentették be. A rendszerváltást követően a művelési ágak visszaváltoztak, de a visszaminősítés nem történt meg.

30

A rét-, legelőterület szántóként való hasznosítása biztonságosan csak a felszíni vizek elvezetésének, vagy a talajvízszint esetleges süllyesztésének a megoldásával lehetséges. Tarpa legnagyobb évi csapadékösszege 1974-ben volt a legnagyobb, ami 863 mm, a legnagyobb havi csapadékösszeg 1974. 04.-ben volt, akkor 217 mm hullott. A legnagyobb egy napi csapadék 1967. 07.-ben hullott le, ekkor 63 mm. A belvízcsatornák rekonstrukciója során biztosítani kell a kiépítéskori teljesítőképességet, a fenékszintet és a keresztmetszetet, a bedőlt, becsúszott, megemelkedett burkolatok, valamint a vízkormányzó és levezető műtárgyak (zsilipek, fenéklépcsők) helyreállítását. Változatokat kell kidolgozni arra, hogy adott mértékű kiépítés esetén milyen valószínűséggel mentesíthetők a területek a belvíztől és ennek milyen gazdasági haszna van. Tekintettel az átalakult tulajdoni szerkezetre, a tulajdonosok eltérő belvíz mentesítési igényeire, az üzemi létesítmények rekonstrukcióját, fejlesztését csak részletes hidrológiai és közgazdasági elemzés alapján lehet tervezni. Belterületről lefolyó csapadékvíz befogadó árkok: A csapadékvizet a belterületen az alábbi csatornák vezetik el: – Csepleszi-ág – Derenye-csatorna – Diáksánc-csatorna A Csepleszi-ág: – mértékadó vízhozama: 0,175 m³/s. – hossza: 1047 m – befogadó: Duzsa-Dobra-csatorna A belterületről mindössze az Árpád utca kisebb szakaszának a nyílt árkából gyűjti össze a csapadékot, melybe az érintett útszakaszról, valamint a portákról kivezetett esőt gyűjti össze. Az ágba történő bevezetés gravitációsan megoldott. A belterületen lévő nyílt árok állapota rendezett. A Cseplesz-ág az összegyűjtött vízmennyiséget biztonsággal vezeti el jelenleg a Duzsa-Dobracsatorna, ami a Tiszába folyik. A tervezett árapasztó szerint még a Duzsa-Dobra-csatorna elérése előtt műtárgyat készítenek rá. Derenye-csatorna: A belterületről az Árpád utcáról, Esze Tamás utcáról valamint az Esze Tamás közben lévő portákról és közterületekről gyűjti össze a csapadékot és vezeti bele a Derenye-csatornába. A csatornába való bevezetés gravitációsan megoldott. A belterületen lévő árkok állapota rendezett. A Derenye-csatorna az összegyűjtött vízmennyiséget biztonsággal vezeti bele a Makócsa főcsatornába, amely a Tiszába folyik bele. A tervezett új beépítési területeknek (a szabadidős központról délre) a csapadékvíz elvezetését is nyílt árkok kiépítésével a Derenye-csatornába vezeti bele. Az új nyílt árkokat tervezni, és a Derenye-csatornának a befogadóképességét vizsgálni kell, hogy az új mértékadó vízhozam mellett képes lesz-e elszállítani a többlet csapadékot. Ha a befogadóképesség kicsinek bizonyul, akkor a csatorna szélesítésére vagy mélyítésére, vagy együtt a kettőre van szükség. Diáksánc-csatorna: Mértékadó vízhozam: 0,345 m³/s A belterület jelentős rézéről ez a csatorna vezeti el a csapadékot. A csatornába való bevezetés gravitációsan megoldott. A belterületen lévő árkok állapota megfelelő.

31

A Diáksánc-csatorna az összegyűjtött vízmennyiséget biztonsággal vezeti bele a Szipa főcsatornába, amely a Tiszába folyik bele. A csapadék elszállítása a következő utcáról történik meg: – Csokonai Mihály utca – Bajcsy-Zsilinszky Endre utca – Béke utca – Széchenyi köz – Újsor utca – József Attila utca – Arany János utca – Kölcsey Ferenc utca Az északi tervezett területeknek a csapadékvíz elvezetését is a Deáksánc-csatorna végzi. Az új nyílt árkokat tervezni, és a Deáksánc-csatornának a befogadóképességét vizsgálni kell, hogy az új mértékadó vízhozam mellett képes lesz-e elszállítani a többlet csapadékot. Ha a befogadóképesség kicsinek bizonyul, akkor a csatorna szélesítésére vagy mélyítésére, vagy együtt a kettőre van szükség. A létesítményeket a teljesítőképességük jellemzi, mely megmutatja, hogy a mértékadó vízszinten hány %-át tudja elszállítani a kiépítéskori mértékadó vízhozamnak. A teljesítőképesség a csatornák állapotától nagymértékben függ, hogy azok mennyire vannak kaszáltsági állapotba, illetve milyen mértékű a feliszaposodás. Ha a mértékadó vízmennyiség kisebb a keletkezett vízmennyiségtől, akkor az belvízhez vezet. Belvíz történelem Tarpánál: Az 1846-ban megalakult Bereg-vármegyei Vízszabályozó Társulat 1867-ben a belvizek szabályozását tűzte ki célul, ez által töltések építése kezdődött meg, még ebben az évben Beregmegyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatra változtatta meg a nevét. Fedezethiány bekövetkezése mellett a jelenlegi gerincek csak 1896-ban fejeződtek be. A Szipa és Makócsa csatornákba csatlakozó csatornák bevezetésénél csőtilók kerültek telepítésre, melyek 1917 és 1956 között épültek ki. Később a közigazgatási területen átfolyó nagyobb csatornákon mederbővítések, valamint mélyítésre került sor, hogy a befogadóképesség növekedjen. A belvízrendszer elemei: A belvízrendszer elemei állami, társulati, önkormányzati valamint magántulajdonban vannak. Az állami vízfolyások kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a társulati csatornák kezelője az Új-Beregi Vízgazdálkodási Társulat. Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi csatornák állapotáról elmondható, hogy kezelések alatt van, a település ilyen viszonylatban jónak mondható, hiszen vannak olyan önkormányzatok, melyek a saját csatornáiról mit sem tudnak. A belterületi víztelenítés csak akkor működik, ha a külső csapadékvíz elvezetés állapota megfelelő, mert a rendszer elemei egymásra épülnek. A bel- és külterületi csatornák és árkok műszaki állapota valamilyen mértékben visszavezethető az önkormányzat anyagi helyzetére. Belvizes területek: A települést érintő vízfolyások adatait, belvízelöntések területeit a Vízügyi Szakvélemény rögzíti. A településen biztosítva van minden utcában a csapadékvíz elvezető zárt csatorna vagy nyílt árok. A FETIKÖVIZIG által nyújtott dokumentum alapján megállapítható, hogy a belvíz veszély a település belterületén nem áll fenn. Viszont, ha a vízelvezető hálózat felújításra szorul, akkor az árvízzel kapcsolatos megállapításokat figyelembe kell venni. A közigazgatási területen belvízzel veszélyeztetett területből csak néhol találunk. A jó szikkasztási képességgel rendelkező talajok, valamint a jó állapotban lévő csatornák, és azoknak a kialakítása megfelelő ahhoz, hogy a területről az el nem szivárgott vizet elszállítsa.

32

Belvízzel veszélyeztetett területek a következők: – A szociális otthon és a Nimbród lovas iskolába vezető út teljes szakasza és környezete – A Nagy-hegytől keletre lévő területek – A Nagy erdő bizonyos szakaszai – Derenye kerület dűlő – Cseplesz dűlő és Urai dűlő A belvízzel veszélyeztetett területek lakott területeket nem érintenek. A fent felsorolt belvízhelyzetes területek legnagyobb mértékben erdőket és réteket, legelőket érintenek 320 ha területen. A legnagyobb belvízzel elöntött terület a Cseplesz dűlő és az Urai dűlő, ahol nincs megoldva teljes mértékben az összegyűlő csapadék elvezetése, melyet a 4143. számú Gulácsra vezető közlekedési út is megnehezít, hiszen töltésként funkcionál. A lehulló csapadékot a Csalogányba és a Gulácsi oldalágba kellene vezetni. Különösen rossz állapotú a Dusza-Dobra csatorna bizonyos szakasza, mely nyomvonala oldalainál a vizet a csatorna nem képes elvezetni, melynek oka a csatorna elhanyagolt állapota. A vízelvezetőnek a karbantartására (iszapmentesítés, növényzet eltávolítás) van szükség a probléma orvosolására. A szociális otthonra vezető bekötőút mindkét oldalán belvízre lehet számítani. Az itt fennmarandó vizet a közelben lévő Diáksánc-csatornába kellene vezetni, melyet így át kell kötni a 4127. számú közlekedési út alatt, mert a közelben másik befogadó nincsen. A területet teljes egészében erdő fedi, mégis a fák nem képesek elegendő vizet magukba szívni, és nem képesek a megfelelő traszpirációra, mert a területen valószínűsíthető a magas talajvíz, és a növények abból szívnak fel tápanyagot. A Nagy erdő területein lévő belvizek a lakott területekről messze találhatóak. Ezekből a belvizekből épületkárok nem valószínűsíthetők. A kiterjedésük nem számottevő, a lefolyásai ezeknek a területeknek részben megoldott, ezért marad a talaj felszínén víz. Az érintett területek alacsonyabban fekszenek a közigazgatási területen előforduló többi magassági ponthoz viszonyítva. A belvízzel veszélyeztetett területeken az intenzív csapadékot nem képesek a talajok elszivárogtatni, mert mélyen fekszenek, és a talajvíz magasabban található, mint más helyeken. Ezek a részek mind a Balti tenger felett 110 méternél alacsonyabban fekszenek. A talajnak a kötöttsége is viszonylag magas lehet, ekkor a gyors esőzés következtében a lassú szikkasztás kevés ahhoz, hogy ne keletkezzen belvíz az érintett területeken. A közigazgatási területen nagyobb esőzés esetén belvízzel elöntött területek alakulnak ki, melyeknek elszikkasztódása és elpárolgása 1 hónapon belül megtörténik. Ha a település kezelése alatt lévő területeken a belvízzel veszélyeztetett területeken kívül további területek is víz alá kerülnek, akkor az csak akkor lehetséges, ha az esőzés hosszan tartó és magas intenzitású magas talajvízszinttel rendelkező földrészen következik be, mely alacsony beszivárgási képességgel rendelkezik. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor a további belvizes területek kialakulása nem valószínű. További vízzel borított helyek csak árvízesetén alakulhatnak ki, vagy a tervezett árapasztó zsilipének kinyitásával a kijelölt területekre kerülhet víz. Kockázattérképezés, belvízkockázati terv, állami támogatás: A településnek belvízi kockázattérképezés szükséges, melyben minden belvízzel kapcsolatos adat, információ, valamint szakmai tapasztalat le van írva, melyet már kiegészíteni nem kell. Tartalma kiterjed a folyók vízgyűjtőjére, a múltban kialakult belvizekre, melyek hatással lehetnek a jövőre nézve, illetve a múltban lakott területet, egészséget fenyegetető belvizekre. A településnek szüksége van belvízi veszélytérképre, mely tartalmazza a belvizekkel érintett területek lehatárolását. A belvízzel érintett területeket a szabályozási tervek, a szerkezeti terv, valamint a csapadék elvezetését feltüntető közmű térkép is tartalmazza. A veszélytérképen fel kell tüntetni a valószínűség mértékét (alacsony, közepes, nagy valószínűségű belvíz), továbbá a következő paramétereket:

33

– – –

Mekkora területet érint a belvíz? Mennyi ideig tart az elöntés? Mennyi a potenciálisan csökkentő vízhozam?

A belvízzel kapcsolatos helyek feltérképezése után belvízkockázati kezelési terv szükséges, mely a kockázatok megszüntetésére kínál lehetőségeket. A településnek szüksége van az Önkormányzat alapján egy szándéknyilatkozatra, amelyben a vízrendezési igényeket foglalják bele. A megvalósítás érdekében pályázásra van szükség, mert az önerővel való kialakítás lehetetlen. A pályázni kívánt területet geodétával fel kell mérettetni a szükséges adatok feltüntetésével. Ezek után a vízjogi engedély megszerzésére a terveket el kell készítetnie a településnek, végül a pályázatot be kell nyújtani, annak elnyerése esetén a kivitelezés lebonyolítására van szükség a megvalósítás érdekében. A település az új belterületek kijelölésére csapadékcsatorna beruházására állami támogatást igényelhetne. Az igényléshez megvalósítási tanulmány szükséges a beruházásra vonatkozóan, ennek jogszabályi háttere a 104/1998. (V. 22.) kormányrendeletben található meg, mely a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szól. E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a megvalósítási tanulmány általános követelményeit, a 2. számú melléklete a megvalósítási tanulmány vízgazdálkodásra vonatkozó részletes követelményeket tartalmazza. A csapadékvíz elvezetésére a következők szabályok betartására van szükség: • A belterületen lévő csapadékvíz elvezetés a jelenlegi állapotában a feladatát képes ellátni. • A kijelölt új beépítésre szánt területekre csak akkor adható ki építés engedély, ha a csapadékvíz elvezető rendszer a várható vízhozamra méretezve van. Ha az árok nem képes a csapadékot elszállítani, akkor szélesítésre, mélyítésre van szükség, de ha ez nem kivitelezhető, akkor a telken belül kell záportározót kialakítani. • A nyílt árkos beépítésre nem szánt területeken az árkok állandó karbantartást igényelnek. • Hordalékfogó szükséges az élővízbe való csapadékvíz beengedésére. • Hordalék és olajfogó akna szükséges a parkolók kialakításánál, melyek a gépkocsiból származó szennyeződéseket összegyűjti, ez által nem kerül bele a csapadékvíz elvezető rendszerbe. A parkolók burkolatának szilárdnak kell lennie. • A telekhatáron az építmények ereszcsatornáit a föld alá kell vezetni, a jelenleg kialakított terepszint felett lévő közterületre nyúló ereszcsatornákat, valamint a közterületre kieresztett csatornákat szükséges lenne elbontani. • Élővízbe való csatorna bevezetést csak vízjogi engedély meglétével engedélyezett. • A belterületen lévő kocsi áthajtók nem akadályozhatják az árokban lévő csapadék vízfolyását. • A vízgazdálkodási területként a földhivatal térképén feltüntetett területek egyéb célra való hasznosítása csak az illetékes szakhatóság által kiadott vízjogi létesítési engedély alapján történhet meg. Fejlesztési cél: • Belterületi természetes vízgyűjtők rendezése, záportározóként való beillesztése a belvízlevezető rendszerbe • Meglévő belvízelvezető árkok felújítása, rendszeres karbantartásának biztosítása • Hiányzó szakaszokon vízelvezető árkok, csatornák kiépítése

34

6) ÁRVÍZVÉDELEM: Tarpa nagyközség közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. Az árvízvédelmi töltést keresztező létesítmények: Tisza bp. 54+697 tkm MOL gázvezeték keresztezés 57+690 tkm szennyvíz nyomóvezeték

Árvíztérkép Védekezési tapasztalatok: A védelmi szakaszt az 1947. évi jeges árvíz és az 1970. évi májusi árhullám, az 1993, 1995 és 1998. évi téli, továbbá a 2001. márciusi árhullám egyaránt nagymértékben próbára tette. Az 1947-48. évi jeges árhullám idején Tivadarnál, 2001-ben Tarpánál töltésszakadások következtek be. A Tisza árhullámára a meredek áradó ág és a laposabb apadó ág a jellemző. A védvonal alsó részein a vízállások nagysága nagyban függ a Szamos árhullámok egybeesésétől. A folyó árhullámai a védelmi szakaszt - a kiindulástól számítva - átlagosan - 1,5-2,5 nap alatt érik el. Az árhullámok a szakasz védtöltésein 1 %-s valószínűséggel 3,6 napig okoznak III. fokú árvízvédelmi készültséget, meghaladó elöntéseket. Beregi árapasztó tározó (a terv tartalmazza az elképzeléseket): A tervezett tározó a FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa főcsatorna vízgyűjtőterületén vizsgált tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhoz tartozik), Jánd, Gulács, Tarpa, Hetefejércse és Tákos közötti térségben fekszik. Az árvízi tározó főbb adatai: A vízkivétel helye: Vízkivétel kapacitása: MÁSZ: Maximális tározási szint: Körtöltések koronaszintje: Térfogat: Vízfelület: Átlagos vízmélység:

Tivadar felett, Tisza 707 fkm 400-600 m3/s 114,90 mBf 109,60 mBf 110,60 mBf 60 millió m3 61,0 km2 1,00 m

35

Tározó töltései: A tározó tervezett töltései, előzetes vizsgálatok szerint, mindkét esetben füvesített földművek, 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as kétoldali rézsűhajlással és mindkét oldalon 10-10 m széles fenntartási sávval rendelkeznek. A földmű magassága a maximális tározás fölött 1,0 m-es biztonsággal kerül kialakításra. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően 40-80 m szélességben hullámvédő erdősáv kerül kialakításra. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. A tározótöltést keresztező csatornák átvezetésére 8 helyen zsilip épül. Vízbeeresztő és leeresztő műtárgyak: A tározó feltöltése a Tiszát és a tározót összekötő ~4,0 km hosszú, kezdetben 400 m széles, majd a kőris erdőnél kiszélesedő, és mintegy 2,5 m magas töltések között húzódó árapasztó sávon át történik. A Tivadar–Tarpa és a Gulács–Tarpa összekötő utak keresztezésénél egy-egy 200 m nyílású híd építése és az utak kiemelése szükséges. A Beregi árapasztó tározó vízleeresztő műtárgyának a következő feladatok ellátására kell alkalmasnak lenne: – Az árvíz levonulása után lehetővé kell tennie a tározóból a víz szabályozható kivezetését, a tározó – lehetőség szerinti – gyors leürítését a Tiszába. – Tiszai árvizek esetén biztosítaniuk kell az árvizek kizárását a tározóból. – Lehetővé kell tennie a vízvisszatartást a tározóban a maximális tározási szintig (109,60 mBf). – Kisebb tiszai árvizek esetén igény szerint tájgazdálkodási, ökológiai célú vízpótlás biztosítása a tározó területére. A tározó leürítésének lehetőségei: A tározó részleges leürítése a Tiszát és a tározót összekötő 600 m hosszú, 50 m széles és mintegy 3 m magas töltések között húzódó csatornán át egy új létesítmény megépítésével történhet. Ezen kívül a tározó vizét észak felé is tovább kell vezetni egészen az Eszenyi zsilipig, közben feltölthető a terület csatornahálózata és mélyebben fekvő területek, szolgálva ezzel akár természetvédelmi, akár tájgazdálkodási érdeket. Vízkivezetésre van lehetőség, továbbá a tiszaszalkai szivattyútelepen illetve zsilipen keresztül.

A 2001-es árvíz a szárazmalomnál

36

Alapvető magatartási szabályok árvíz esetén: • Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is! • Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal! • Ha elrendelték a kitelepítést, ne mondjon ellent, kövesse az utasításokat! • Készítsen „túlélő"-csomagot! • Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet, ha elhagyja a lakást, és zárja az ajtókat, ablakokat is! • A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon! • Öltözzön rétegesen, kényelmesen! • Gondoljon a családtagok szükségleteire is! • A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg! • Csoportosan közlekedjék, hogy segíthessenek egymáson! • A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat! • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat! • Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmedre, és önért is vállalják a veszélyt! (Forrás: Katasztrófavédelmi ismeretek) Kialakulás főbb okai: Az árvíz kialakulása a csapadéktól függ. A területen lévő esőzések 550-650 mm-re tehetők normális esetekben, de hazánk vízhozamának 96 %-a a Kárpát-medence körül elhelyezkedő hegységekből a hóolvadás során plusz vízhozamot jelent. Tarpa közigazgatási területének déli természetes határvonalát képezi a Tisza. A 2001-es árvíz során az árvíz bekövetkezésének minden formája megtapasztalható volt. Vízszint megemelkedésnél figyelni kell, hogy következő esetek mikor következnek be, mert, ha a hullámtérben van a víz, akkor számítani kell árvízre, mely a következők közül bármely módon előfordulhat: A töltést a víz alámosta és buzgárok keletkeztek rajta, amelyeken a keresztüláramló víz leszakíthatja a gát falát. Töltésomlás következhet, ha magas vízálláshoz esőzés párosul, és áztatásnak van kitéve a töltés. A vízszint magasabb, mint a gát szintje. Árvíz hatása: A gátszakadás következtében a víznek hatalmas lökéshulláma van, melynek ereje már az „első találkozás” pillanatában ki tud csavarni fákat és össze tud dönteni épületeket. Az állatok és az emberek a nagy mennyiségű és magas víz miatt megfulladhatnak. A menekülő utakat elárasztja, ez által a menekülési és megközelítési útvonalak megközelítése vagy használata kizárttá válik. A magasabban fekvő területek elzárásra kerülnek. A nem gyors levonuló árhullám esetén az építmények rongálódása fokozatos. A közművek megrongálódhatnak és szennyeződhetnek. A kutak használhatatlanná válnak, mert itt is a szennyeződéstől kell tartani. Az elhullott tetemek bomlásnak indulnak, ez által járvány kialakulása következhet be. A víz levonulása utáni helyreállításhoz a kormány máshonnan csoportosít át összegeket más területekről. Az árvizet átélt emberek pszichikai rehabilitációra szorulnak. Árvizek kialakulásának a típusai Tarpára vonatkozóan: A tavaszi nagy intenzitású csapadékhullás következtében a hóolvadással egyező időszakban zöldár következhet be. A téli időszakban kialakult árvíz a jég beálltával alakul ki, amikor a jégzajlás következtében a meder duzzadni kezd a térfogat növekedés miatt, ez által a folyó kilép a medréből, és árvízzel kell számolni. A katasztrófa következtében a következő feladatokat kell elvégezni: Az árvíz levonulása után az elsődleges feladat a károk számbavétele, a károk súlyosságának megállapítása. Fel kell mérni, hogy melyek azok a szerkezetek, amelyek újjáépítésre vagy helyreállításra szükséges, meg kell határozni a szükséges anyagok mennyiségét. Ha teljes pusztulás eredményezte valamely lakó otthonát, összedőlt ingatlana, akkor a lakásépítési folyamatot meg kell határozni. Meg kell határozni, hogy az épületek helyreállításhoz mennyi munkaerő szükséges. A helyi közösségnek az újjáépítési és a helyreállítási terveket el kell fogadnia, és ezek után kerülhet sor a kivitelezésre. A helyzetértékelésnek az árvíz veszélye lezárta után 4 héten belül meg kell történnie.

37

Meglévő állapot ismertetése: A FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa- és a Szipa-főcsatornák vízgyűjtőterületén tervezett tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhez tartozik), Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Hetefejércse, Márokpapi, Tákos és Csaroda települések közötti térségben fekszik. A határoló töltés a legtöbb településhez viszonylag közel húzódik, körtöltésszerűen veszi őket közre. Ezen kívül észak felől a 41-es út, kelet felől a 41117-es, illetve a 4127-es sz. utak, dél felől pedig a Jánd–Gulács (4113. sz.) közút alkotja a tározó határát. A tervezett tározó területének túlnyomó részét gyepek, legelők borítják, de (elsősorban a települések közelében) sok a szántóterület is. Az utóbbi években jelentősen növekedett a gyümölcsösök területe. Két nagy erdőterület is található a tározó belsejében: a Kőris-erdő és a Téb-erdő, ezen kívül sok a friss telepítésű faültetvény. A terület csatornákkal, régi mély vonulatokkal igen szabdalt, így a vizes élőhelyek aránya is igen magas. Építmények csak elvétve és igen romos állapotban esnek a tározó területére (régi Tsz-majorok) kivételt képez ez alól a Kőris erdőben található erdészház. Viszonylag jelentős állattartás jellemzi a területet, elsősorban juh, melyek összlétszáma megközelíti az ezret. Az istállók nagy része is a területen található. Természeti viszonyok: A Beregi-sík kistáj a Bereg–Szatmári-sík kistájcsoport tagja, a Tisza és a nem természetes tájhatárt képező országhatár között helyezkedik el. A terület mai felszínének kialakulása a pleisztocén kor végére nyúlik vissza. A Beregi-sík része annak a hatalmas pleisztocén kori hordalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátok és Erdély felől érkező folyók akkumuláltak. A hordalékkúp vastagsága eléri a 150-200 métert, nagy arányban tartalmaz kavicsos anyagot. A Beregi – sík felszínfejlődésében jelentős változás következett be a pleisztocén végén (26 000 éve), amikor a Tisza, majd később a Szamos is elhagyta az Ér-völgyet és északnyugati irányba fordult. Ezzel a területen a folyóvíz vált a legfontosabb felszínformáló tényezővé. A holocén során 5–15 m vastag, főként agyagos, iszapos rétegek halmozódtak fel a pleisztocén képződményeket szinte teljesen elfedve, részben erodálva. A felszín nagyobb részét fiatal öntésagyag, öntésiszap rétegek borítják. A 41-es főúttól délre eső területen – pl. Tákos déli határában – a felszíntől számítva átlagosan 4-5 m vastagságú igen magas agyagfrakciójú üledék képződött, az ez alatt található összlet, szinte átmenet nélkül vált át a kiváló vízadó-képességű apró szemű homokba. Emellett a felszínen löszös iszap (K-en) és barnaföld (D-en) található. A jelentős mennyiségű agyagot és iszapot a folyók áradásaik alkalmával rakták le. A barnaföldek a medenceperemi vörösagyagok és barna erdőtalajok lepusztulástermékei, melyek jelentős részét a Szamos rakta le, amikor mai helyénél keletebbre folyt. A Beregi-sík egyhangú felszínén az elhagyott folyómedrek jelentenek némi változatosságot, amelyek labirintusként hálózzák be a felszínt. A medrek nagy részét a Tisza hagyta hátra, de akad köztük néhány Szamos-meder is, amelyeket ma a jóval kisebb vízhozammal rendelkező vízfolyások foglaltak el (Szipa, Csaronda). A Tisza a síkság keleti részéről tolódott fokozatosan délnyugati irányba, s mai helyzetét az újholocénban foglalta el. A felszínen lévő legrégebbi elhagyott medrek a pollenanalitikai vizsgálatok szerint mogyorófázis végéről, ill. a tölgyfázis elejéről származnak. Az ennél régebbi medermaradványokat a holocén üledékek már teljesen betemették. Biztosra vehető, hogy a pleisztocén végén a Beregi-síkon több futóhomokbucka is kialakult, ám ezek áldozatul estek a Tisza és a Szamos oldalazó eróziójának. A kistáj talaj- és rétegvizekben való gazdagságát csak részben magyarázzák a vízháztartási viszonyok (sokévi átlagos csapadék: 600-700 mm, sokévi átlagos párolgás 460 mm). Emellett a süllyedék laza kitöltésén át – kavics, durva homok – a határon túli hegységkeret bő csapadékú térszínéről (700-1200 mm) erőteljes felszín alatti áramlás is feltételezhető a folyók futásától megjelölt konzekvens lejtésirányban. Ebből arra következtethetünk, hogy a talajvíz nyomás alatt van. A feltalaj a Zamarin-féle „k” szivárgási tényező alapján jó vízzáró képességű, amelyet a csapadék havi eloszlása és a talajvízszintek havi átlagértékei közötti sztochasztikus kapcsolat hiánya is igazol (R2= 0,0076). A kiugróan magas csapadékértékeket sem követi a talajvízszint azonnali emelkedése, azok csak jelentős késéssel jelennek meg a talajvízértékekben. Fontos megemlíteni, hogy az elhagyott medrek aljzata és a talajvíz közötti kapcsolat jóval erősebb lehet, mint a környező területeken.

38

A töltés, hullámtér és a parti sáv védelmében az alábbi tevékenységek végzése tilos: Töltés: Az árvízvédelmi töltésekre vonatkozó jogszabályi háttért a 120/1999. (VIII. 6.) kormányrendelet, mely a vizek és a közcélú létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály 7. §-a rendelkezik. Az ökológiai vízmennyiség általános védelméről az 1996. LIII. A természet védelméről szóló törvény 17. §-a rendelkezik. Hullámtér: A hullámtérre vonatkozó jogszabályi háttért a 21/2006. (I. 31.) kormányrendelet, mely a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály III. fejezete, a folyók nagyvízi medrének és használata és hasznosítása című 5. §-a rendelkezik. Parti sáv: A parti sávra vonatkozó jogszabályi háttért a 21/2006. (I. 31.) kormányrendelet, mely a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály II. fejezete, a parti sávra vonatkozó rendelkezések című 3-4. §-a rendelkezik. Kiemelt pontok a jogszabály háttérből: – A töltéslábtól 10-10 m széles területsávot szabadon kell hagyni, építési tilalom alá kell vonni. – A töltés mentén a hullámtérben, 60 m-en belül és a mentett oldalon 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. – Az építendő szükségtározó töltése mentén 10-10 m széles védősávot kell hagyni. Ökológiai vízmennyiség: Ökológiai vízigény1: az a vízmennyiség és vízminőség, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működéi (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A mennyiségi és a minőségi követelményrendszernek mindig együttesen kell érvényesülni. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 18. §: (1)32 A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (2)33 Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a természetvédelmi hatóság állapítja meg. Vízhasználat A vízgyűjtőkhöz kistájanként célszerű hidroökológiai tervet készíteni az ökológiai vízkészlet használatához, és ennek be kell épülnie a vízügyi üzemeltetési tervekbe. Árvizek-belvizek 1. Az agrár-környezetvédelmi programmal összhangban sürgősen meg kell kezdeni a Tisza árterében a szükségtározók tervezését, megvalósítását. • Sem a vízkivétel, sem a vízpótlás nem változtathatja meg az adott víztér és közvetlen környezete ökológiai jellegét, vízháztartását, vízjárását és szezonális dinamikáját. A káros hatások lényegileg nem érinthetik a víztérrel közvetlenül kapcsolatban lévő területek élőlényegyütteseinek minőségi és mennyiségi mutatóit.

1

Dévai és munkatársai, 2001

39

•

•

A vízpótlás során használni szándékozott víz minőségi és mennyiségi mutatóival, illetve a vízpótlás szezonális dinamikájával kapcsolatos igényeket és elvárásokat a természetvédelmi hatóság által megszabott – sokszor egyedi – irányelvek alapján kell meghatározni. A vízkivétel és a vízpótlás a természeti rendszerek minél zavartalanabb működésének biztosítása érdekében hajtható csak végre. A vízkivételt és a vízpótlást a víztérben és annak közvetlen környékén található életközösségek ökológiai igényeihez kell igazítani. A vízmozgatás megítélése esetenként egyedi elbírálás alapján lehetséges (NP Igazgatóságok bevonásával), mivel az esetek többségében az adott élőhelyen azért tekinthető unikálisnak, mert a közösségszerkezet kialakításában bizonyos tényezők (pl. szélsőséges vízjárás) döntő szerepe van.

A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek a klímaváltozás következtében egyre inkább rendszeressé és gyakorivá válnak. Az éghajlatváltozás egyik fontos következménye lehet, hogy kritikus időszakokban folyóink medrében kevesebb víz fog rendelkezésre állni, amely többek között az ökológiai vízigény, a mezőgazdasági vízhasználat kielégítését nehezíti, de helyenként az ivóvízkészletek is veszélybe kerülhetnek. A télvégi, tavaszi árvizek hamarabb, és az intenzívebb olvadás miatt növekvő csúcsokkal érkezhetnek. Az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás integrált – a fenntarthatóságot messzemenően figyelembevevő – megközelítése indokolt, többek között a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során, a vízpótlás, az ivóvízminőségjavítás, az ár- és belvízvédelem, az aszály elleni védelem, az öntözés területén. Ezért, és a Duna funkcióinak sokszínűsége miatt is szükséges a térség víz- és területhasználati érdekeinek összehangolása (ivóvíz, természetvédelem, hajózás, turizmus, mezőgazdaság, erdészet, alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz stb.). A Beregi árapasztó tározó vízleeresztő műtárgyának a következő feladatok ellátására kell alkalmasnak lenne: 1. Az árvíz levonulása után lehetővé kell tennie a tározóból a víz szabályozható kivezetését, a tározó – lehetőség szerinti – gyors leürítését a Tiszába. 2. Tiszai árvizek esetén biztosítaniuk kell az árvizek kizárását a tározóból. 3. Lehetővé kell tennie a vízvisszatartást a tározóban a maximális tározási szintig (109,60 mBf). 4. Kisebb tiszai árvizek esetén igény szerint tájgazdálkodási, ökológiai célú vízpótlás biztosítása a tározó területére. Közös erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a megelőzés, felkészülés eszközeinek biztosításával elkerülhető vagy csökkenthető legyen a mentés, védekezés és helyreállítás. Az árvízi kockázatok enyhítése érdekében az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, az előírt árvízi biztonság megteremtése a "teret a folyóknak" elv, valamint a környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével kell, hogy történjen. Támogatni kell az árvíz-, belvíz-, aszály- és vízhiány-kezelés nemzetközi intézményi kereteinek és módszereinek kialakítását. A területi vízgazdálkodást és a teljes belvízgazdálkodást a tájhasználathoz kapcsolódóan kell és lehet eredményesen megoldani, illetve költséghatékony módon végezni. A gazdaság, a lakosság, az ökológiai rendszer fenntartása szempontjából egyaránt fontos a vízjárás szélsőségeinek enyhítése és a vízháztartás kiegyenlítése. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) komplex program keretében a vízvisszatartást és a visszatartott vizek hasznosítását az ártéri öblözet vízrendszerének rehabilitációjával egybekötött vízvisszatartáson alapuló (un. ártéri) tájgazdálkodási rendszer kialakításával szükséges megvalósítani. Az ártéri vízrendszer rehabilitációja e pályázat keretében elsősorban az árvízvédelmi fejlesztések keretében megépülő árvízi tározókban és az azokhoz kapcsolódó belvízi öblözetekben valósulhat meg. Az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a területek az árvízvédelmi funkció teljesítése mellett, hasznosíthatóak legyenek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) előirányzott agrárkörnyezet-gazdálkodási célok megvalósításában, a természetes élőhelyek (ökológiai hálózat) gyarapításában és a klímavédelem elősegítésében. A konstrukció keretében kiépítendő vízkormányzási infrastruktúra lehetővé teszi az érintett gazdák számára az áttérést az adottságokhoz jobban igazodó területhasználatra, amelynek fenntartását az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási kifizetései, speciálisan kialakítandó vízkészlet-járulék díjazási rendszer, illetve a 2013 utáni időszak hasonló jellegű kifizetései támogathatják. (KEOP-2010-2.1.3.)

40

V. Elektromos ellátás javaslat Tervezett állapot : Energia ellátás : Nagyfeszültségű hálózatok : A település területén a nagyfeszültségű hálózat fejlesztése nem várható. Középfeszültségű hálózatok : A meglévő középfeszültségű (22 kV-os) hálózatok fejlesztése indokolt a meglévő kisfeszültségű hálózati sugarak, valamint elképzelt, illetve a várható beruházások miatt. Ezen fejlesztések rövid összefoglalása a következő : A belterületi szakaszokon a meglévő feszültségviszonyok javítása érdekében legalább 1 db. új transzformátor állomás építése javasolt. Az egyiket a Széchenyi köz – Bercsényi u. kereszteződésben (átmenő OTR állomás) lenne célszerű tenni. A Kölcsey – Széchenyi – Arany J. utcák által határolt területen kialakítandó új lakóterület ellátására egy új OTR típ. transzformátor állomást kell tenni. Megtáplálása a tőle keletre, vagy északra található 22 kV-os légvezetékről történhet. Az Esze közben kialakítandó lakóterület részére nem szükséges új transzformátor állomás építése, mivel a tervezett beépítés nyugati szélében található egy transzformátor állomás. Ezen állomást az igényeknek megfelelően át kell építeni. A település nyugati szélében kialakítandó lakóterület ellátására javasolt 2 db. új állomás létesítése. Az egyik egy átmenő állomás és a terület déli részén áthaladó 22 kV-os hálózat nyomvonalában kerül megépítésre. A másik ugyaninnen északi irányba indított 22 kV-os vezeték A Kossuth – Hunyadi utcák között a telekvégeken kialakítandó új utca ellátására az új utcán – az utca közepén – új transzformátor állomás építése szükséges. Ennek megtáplálása a nyitandó utca nyugati végében haladó 22 kV-os légvezetékről történhet. A két település részt összekötő út mentén kialakítandó gazdasági terület ellátására az utat keresztező 2 db. 22 kV-os gerincvezetékről az út mentén építendő új 22 kV-os hálózatokat kell építeni a szükség szerinti transzformátor darabszámmal. A település déli részére van tervezve a Beregi víztározó. Ezen létesítmény egy 22 kV-os légvezeték keresztezi. A keresztezés hossza jelentősen meghaladja egy 22 kV-os hálózat oszlopközét, így szükségessé válik ennek a vezetéknek a kiváltása. A meglévő 22 kV-os hálózatokat vizsgálva látszik, hogy több helyen a hálózat magántelkeken keresztül halad. Ez nyilván előbb-utóbb megoldást kíván, ezt rendezni kell. Az ilyen hálózatok kiváltása, illetve az új hálózatok építése nem egyszerű, sok hatóság bevonásával jár. Az új 22 kV-os hálózatok létesítését már burkolt légvezetékkel kell megoldani. Ennek biztonsági övezete a szélső vezetőktől mindkét irányba merőlegesen mérve belterületen 1,25 m leesésgátlóval szerelve. A vezeték kereszttartóit figyelembe véve így ezen vezeték teljes biztonsági sávja úgy kb. 4,0-4,5 m-es sávot fedd le. Az új lakóterületek, illetve iparterületek végleges kialakításánál figyelembe kell venni az ott üzemelő légvezetékes hálózatok nyomvonalát. Ezek mellé célszerű kiépíteni az utakat. Ha ez nem megoldható, akkor számolni kell ezen vezetékek kiváltásával is. 0,4 kV-os hálózat : A 0,4 kV-os hálózatok fejlesztése alapvetően az új lakóterületek helyén szükséges. Ide 50, illetve 95 mm2 keresztmetszetű légkábeles hálózatok építése javasolt. Ezen hálózatokra természetesen felszerelhető a közvilágítás is. A hálózati paraméterek javíthatóak a meglévő hálózat kapacitásának növelésével is. Ez azt jelenti, hogy a kis kapacitású hálózatok átépülnek a mai kornak megfelelő szigetelt szabadvezetékes hálózattá. Ilyen utcák pl. : Széchenyi köz, Újsor utca, Bercsényi utca, József A. utca, Esze köz, Kossuth utca . Az ipari, kereskedelmi, szolgáltató területeken a kisfeszültségű hálózat alapvetően földkábeles kialakítású lesz. Figyelembe véve a jelenlegi ismereteket, valószínűleg itt nem közcélú kábelek épülnek majd, hanem fogyasztói (rendszerhasználói) tulajdonban maradó 0,4 kV-os kábelek.

41

VI. Vezetékes földgáz javaslat 1. Gázelosztó hálózat A területen jelenleg a TIGÁZ ZRt. működik mint gázszolgáltató. A lefedettségi területet mutató rajzokból látható, hogy a központi belterület teljes része földgázzal ellátott. A település gázellátását a belterület É-i részén lévő gázfogadó állomás biztosítja, amely a Márokpapi irányából érkező 6 bar-os D200 KPE nagy-középnyomású gázvezetéken keresztül kapja a gázt. A településen középnyomású (3 bar) hálózat épült KPE csőből, D32 – D200 mm mérettel. A hálózat kapacitási adatait és a község jelenlegi gázfogyasztási adatait a TIGÁZ ZRt. üzleti titokként kezeli, ezért arról tájékoztatást nem kaptunk. A hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő rendszerben még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést kielégíthetik, de erről csak a kapacitás kihasználtság pontos ismeretében tudunk nyilatkozni. Jelentősebb gázigény az új Ipari-gazdasági területeken várható. Az újonnan beépítésre szánt lakóterületek gázigénye a környező meglévő és tervezett gerincvezetékekről ellátható. Biztonsági övezetek a 80/2005.(X.11.) GKM rendelet szerint: kisnyomású vezeték középnyomású vezeték nagy középnyomású vezeték

Épülettől 2m (1m) 4m (2m) 5m (2,5m)

vasúttól 2m (1m) 4m (2m) 5m (2m)

A zárójeles védőtávolságok kiegészített védelemmel ellátott vezetékszakaszokra értendők.

42

VII. Távközlési javaslat Tarpa korábban a MATÁV Rt. koncessziós területéhez tartozott, így az alapvető távközlési szolgáltatást a területen jelenleg is a Magyar Telekom biztosítja. A település távbeszélő körzetszáma: 45. A Magyar Telekom a teljes települést lefedő földalatti és föld feletti vezetékes hálózattal rendelkezik, melyen távbeszélő és adatátviteli (ADSL) szolgáltatás nyújtása lehetséges, illetve IPTV szolgáltatást is képes nyújtani a szolgáltató. A szolgáltató a hálózat fejlesztését nem tervezi, csak igények alapján. A településen előirányzott új lakóterületeken föld alatti hálózat építésének kell lehetőséget biztosítani az ingatlanhatártól 0,8-1,5 m távolságban. Ezt a gazdasági területek esetében is be kell tartani. Léges hálózat építését csak 0,4 kV-os hálózattal közös oszlopsoron célszerű figyelembe venni. A Magyar Telekom, és várhatóan a többi vezetékes szolgáltató az új építésű hálózatok esetén optikai elérésű hálózatokat épít. A tervezett állapotról rajzot nem mellékeltünk, mert a távközlési eszközök fejlődése olyan mértékű, hogy nem lehet még rövid távon sem előre jelezni a szükséges hálózati struktúrát. További bizonytalanság, hogy a vezeték nélküli eszközök fejlődése igen gyors ütemű, ezért elképzelhető, hogy kisebb településeken, ahol nincs nagy sávszélességű igény, nem feltétlenül lesz szükséges a későbbiek során a vezetékes hálózat fejlesztése. A településen a rádió-net, műholdas szolgáltatások vélhetően rövidtávon továbbra is jelen lesznek, viszonylag jelentős mértékben. A településen a földi műsorszóró adások vételi lehetőségei nem változnak. A digitális átállás a minőséget jelentősen javítani fogja. A mobil távközlési szolgáltatások a településen az országos átlagnak megfelelően fejlődni fognak. A hírközlés jelentős fejlesztése akkor szükséges egy területen, így Tarpán is, ha a gazdasági fejlődés igényli a távközlési szolgáltatások fejlesztését. Önmagában a távközlési szolgáltatások fejlesztése nem eredményezi a gazdasági fejlődést, csak segíti azt.

43

VIII. Tűzvédelmi javaslat A településrendezési terv az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati szabványok figyelembevételével készült el, melyeknek az előírásait betartja. Ezek közül a legjelentősebbek, a(z): 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet., a 9/2008. (II.22) ÖTM rendelet, MSZ 2364 szabvány és a többi, érvényben lévő rendelet. A fentiek előírásait a terv készítése során alkalmaztuk. A tervben szereplő építési övezetek tűzvédelmi feltételeit (az építmények megközelítése, az oltóvíz mennyisége és nyomása, a tűzjelzés vonatkozásában stb.) biztosítja. A tűztávolság betartására, a tűzoltás eszközeivel a létesítmények megközelítésére – az OTÉK előírásait megtartva – a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó pontjaiban tesz kötelező intézkedéseket. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési /út, -közmű, építmények.../ engedélyesési eljárások során kell konkrétan meghatározni és betartani. (pld. A tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, oltás módja, oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési és mentési út) 1. Az építmények megközelíthetősége: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása érdekében, a tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményhez olyan szilárd burkolatú felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek rendszeres közlekedésére, és működésére. A lakóterületi tömbökben az előbbiek területigénye biztosítva van. A jelenlegiek és a tervezett utak a kiépítettségük és a műszaki paramétereik alapján megfelelnek az MSZ 595-1:1986 szabvány 2.23 pontjában követelményként előírtaknak. A legfontosabb utakra vonatkozóan nevesítve, a többiekre általános leírás szintjén alábbiak a legfontosabbak Az út neve Jelenlegi állapot 4125, 4127, 4143-es sz. közlekedési út Szilárd burkolatú, 2x1 sáv 14-18 m / országos mellékút / szabályozási szélesség, a balra külön kiváló sávok nélkül, melyek a csomópontokban helyszűke miatt is hiányoznak, részben megfelel Tervezett lakóutak Jelenleg nincs

Tervezett Szilárd burkolat, 2x1 sáv + leállósávok szegéllyel, + kerékpárút, vízvezetékkel, tüzivízcsappal, gázvezetékkel, 18 m szabályozási szélességgel, megfelel. 1 forgalmi sáv, szilárd burkolat 4,0 m burkolatszélességgel (1,5-1,5 m padka), tűzivíz – hálózat 12,0 m szabályozási szélességgel, megfelel

A területet határoló utak már a vizsgálatok idején is két sávos, kétirányú forgalomra kiépítettek, min. 6-10 m burkolat, és nagyobb, mint 7,5m szabad űrszelvény méretűek. A terv szerinti helyeken a nyomvonalak korrekcióra kerülnek /új, átépített kereszteződés épül/, és a tervezett új burkolatok is kielégítik az MSZ 595 vonatkozó előírásait. A felvonulási út, terület, valamint a közforgalmú utak tervezésére az ME-07- 3713:1994 műszaki előírás és a 2/1999.(I.18.)KHVM. rendelettel módosított 20/1984.(XII.21.) KM. rendelet alapján kell a tervezés további fázisaiban figyelemmel lenni. A tervben minden építési telek közterületi útról megközelíthető. A közterületeken tervezett utak, járdák és gyalogos utak az utak tervezésére vonatkozó szabvány szerintiek. Az utak minta keresztszelvényein is ábrázolva vannak azok a keresztmetszeti elemek melyek a szükséges közművek elhelyezésére, és a közlekedési elemek megközelíthetősége miatt szükségesek. A közművek a fogyasztásra, és a megfelelő nyomás biztosítására, valamint a tűzivíz – hálózat kialakítására vannak méretezve. A víz gerinchálózat még nem épült ki, a szükséges hálózati elemeket a terv tartalmazza. Úgy a tervben, mint az Építési Szabályzat előírásai között biztosítva van terület a tűzivíz-csapok elhelyezésére, és a megközelítésére, az építési és használati követelményekre.

44

2. Az oltóvíz ellátására vonatkozó adatok (a 9/2008(II.22.) ÖTM rendelet.) A településen az oltóvíz – nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzatok feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytatók az általuk működtetett létesítmények oltóvíz-ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. Általános elvként fogalmazható meg, hogy az oltóvíznek, illetve az oltóvíz kivételi helyeknek a létesítmény, az építmény tűzoltás-taktikai helyein kell lennie. Az oltóvíz biztosításának legfontosabb szempontjai: • a vízszerzési hely megközelíthetősége a tűzoltó járművel • az oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz figyelembevételével (9/2008.(II.22.) ÖTM. rendelet) szerint. • oltóvíz folyamatossága, időtartama a számított vagy a normatív tűzterhelés alapján (MSZ 59567) lett figyelembe véve • a vízvezeték hálózat belső átmérője min. 100 mm legyen • kitolási nyomás a tűzcsapnál 200 mm 2-es a kiáramlási keresztmetszetnél a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével (9/2008.(II.22.) ÖTM. rendelet) szerinti. • tűzcsapok száma, elhelyezése (9/2008.(II.22.) ÖTM. rendelet) szerint a konkrét létesítmény megépítése /és engedélyezése/ esetén területileg lehetséges. A főnyomó- és gerincvezetékeken a kereskedelmi, gazdasági és vegyes tömbökben 4500 l/perc oltóvíz biztosított a minimális 3 bar kifolyási nyomáson. /Ennek megfelelően az ilyen területeken 6200m²-ként önálló tűzszakaszt kell képezni, mely a terv építési területein maximálisan megfelel – ettől kisebbek/ Egyedi épületeknél (nagyobb üzlet, áruház) Sprinkler rendszer építendő ki az építményeknek megfelelő méretben. Lazább beépítésű tömböknél 2000 l/perc oltóvíz biztosított 2 bar minimális kifolyási nyomáson. A kialakítható telkeken 200m² szintterület építése képezhet egy-egy önálló tűzszakaszt, ami az övezet építési jellemzői miatt /beépítési %, maximális építménymagasság és a területi egységre vonatkozó szintterület – fedettség mellett/ megfelelő A műszaki leírásban és a tervlapokon a jelenlegi és a tervezett hálózat mérete, nyomvonala fel van tüntetve. 3. Tűzjelzést szolgáló megoldások: (9/2008.(II.22.) ÖTM. rendelet) betartásra került. A terv területén a telefonellátás tervezve van, nyilvános állomások is lesznek telepítve, Illetve a később kialakítandó tömbökben a T-HOME kiépíti. Tűzjelző berendezés telepítése és bekötése a tűzoltóság ügyeletéhez az építési engedélyezési eljárás során határozható meg. A kiépítetendő T-HOME alépítmény és a telefonhálózat az előbbit biztosítja. 4. Csatornahálózat Az (9/2008.(II.22.)ÖTM. rendelet) alapján közcsatornákba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet bevezetni nem szabad, illetve víz – zár beépítésével a csatornahálózat berobbanás elleni védelmét biztosítani kell.

45

IX. Tájrendezési javaslat A zöldfelületi rendszer magasabb szintű tervekből történő levezetése és az azoknak való megfelelés igazolása Az OTrT szerkezeti terve Tarpa község területét mezőgazdasági térség övezetben szerepelteti. Az övezeteket tekintve az Országos Ökológiai Hálózat a Kiváló Termőhelyi Adottságú Erdőterület és az Országos Jelentőségű Tájképvédelmi Terület övezetét vettük figyelembe a tervezés során. A zöldfelületi rendszer tagozódása KÜLTERÜLETEN a művelési ágak az alábbiak szerint tagozódnak (forrás: Földhivatalok honlapja):

művelési ág

erdő fásított terület gyümölcsös kert kivett legelő nádas rét szántó szőlő

összes alrészlet terület (m2) 16288126 2322 5670041 106931 6442299 5103884 2202 1390658 14384867 335487

változás művelési (m2)

változás ág (m2)

változás (%)

összes terület a változtatás után (m2)

Mezőgazdasági területek (a településszerkezeti terven M jellel jelzett területek) A terv távlatában a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság marad. A természet-közeli gazdálkodási módok (legeltetéses állattartás, ártéri gazdálkodás) és a biogazdálkodás szélesebb körben történő elterjedése a térség versenyképességét javítja az ökológiai sokféleség fennmaradásának esélyeit erősítve. növénytermesztés A javasolt erdőterület növekedés eredményeként a gyenge minőségű mezőgazdasági területek csökkenésével kell számolni. A jó minőségű szántóterületeken az energianövények térnyerése ellenére továbbra is a gabonanövények maradnak uralkodók. A gyümölcstermesztés-feldolgozás jelenleg is nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben, a korábbi évek válság-jelenségei ellenére. A korábbi évtizedekben a térségben uralkodó almatermesztés némileg háttérbe szorult, helyét átvette a szilva, melynek vertikumára joggal támaszkodik a térség idegenforgalma (Szilvaút, pálinka fesztivál, stb.) és más gyümölcsfajok, mint pl. a meggy, körte. E téren további fejlesztési lehetőségek is vannak, különös tekintettel a falusi turizmusra. Nagy hagyományai vannak az ártéri gazdálkodásnak. E hagyományok megtartása, minél nagyobb területekre történő kiterjesztése a terület ökológiai sokszínűsége megtartásának egyik garanciája. A szőlőtermesztés továbbra is a Tarpai Szőlőhegy területére korlátozódik. 46

állattenyésztés A szükségtározó kialakításával időszakosan vízborította legelők a természet-közeli legeltetéses állattartás részére nyújtanak további lehetőséget. A legeltetéses állattartás fennmaradása, az állatlétszám csökkenésének megállítása, ill. fokozatos növelése a természet közeli gazdálkodási forma fennmaradásának alapvető feltétele. mezőgazdasági üzemek Komlósi major: fő profil az állattartás (szürkemarha, rackajuh, stb.) Csereszeri major (belterületen helyezkedik el): nagylétszámú libatartás, terményszárítás. Tojóház: nagylétszámú állattartás, tojástermelés (a lakóterület közelsége miatt a levegőszennyezés problémát okoz).

Erdőterületek (a településszerkezeti terven E jellel jelzett területek) (forrás: Tarpa község honlapja) A község közigazgatási területének jelentős részét borítja erdő. Különös értékei a térségnek az eredeti növénytakaró részét képező növénytársulások. Tarpai tölgyes: gyertyános tölgyesek (az alább említett két, összesen 998 ha kiterjedésű erdőfolt korábban a tarpaiak erdeje volt, majd tsz-erő,1998-tól állami erdő) Téb-erdő: fokozottan védett, 50-70 éves gyertyános tölgyes. Nagy-erdő: fokozottan védett 150-200 éves gyertyános tölgyes. Kőris erdő: A településtől nyugatra-délnyugatra található keményfás ligeterdő, mely sok helyen a gyertyános tölgyesek jegyeit hordozza. galériaerdők A Tisza tarpai hullámterében is jelentős kiterjedésű galériaerdő húzódik meg. A Kőris-erőben, ahol a gólyák gyülekeznek, üreges tövű 595 cm kerületű, 26 m magas kocsányos tölgy áll. A Gácsa-holtágnál látható egy 560 cm kerületű. 28 m magas fekete nyárfa, a Tisza partjánál, a Gácsa dűlőben pedig egy 240 cm kerületű 18 m magas, szép kislevelű hársfa. tervezett erdők A gyenge termőképességű talajokon magán telkeken is előfordul erdősítés. Nagyobb arányú erdősítést javasol a TRT, elsősorban az OTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezetében javasol. vadászat A jelentős vadállomány következtében a térség kedvező terep vadászatra ahol Tarpai Vadásztársaság működik. Megtalálható itt az őz, a vaddisznó, a gímszarvas, a fácán, a nyúl és a róka.

47

Az erdők tekintetében fontos feladat a természet-közeli fafaj összetétel megőrzése, ezzel párhuzamosan az invázív fajok visszaszorítása. Egyéb területek különleges területek (a településszerkezeti terven K jellel jelzett területek) Jelentős zöldfelülettel rendelkezik a szociális otthon és a lovastanya.

gazdasági területek(a településszerkezeti terven G jellel jelzett területek) A meglevő gazdasági területek nem rendelkeznek említésre méltó zöldfelületekkel. A gazdasági területek bővítésénél a minél nagyobb zöldfelületi arány, a telekhatárok mentén az ültetési kötelezettség eszközével kell elérni a tájba illesztést, illeszkedést. BELTERÜLETEN

Zöldterületek (a településszerkezeti terven Z jellel jelzett területek) Jelenleg csak egy közparkja a településnek. A községközpontban már a Kossuth Lajos u. Polgármesteri Hivatal előtti része is közpark funkciót ellátó közlekedési terület, a 1056 hrsz. telken pedig igényesen, szobrokkal kialakított ténylegesen közpark besorolású terület található. Játszótere a községnek közterületen jelenleg nincs, bár igény van rá. Ennek a hiánynak a feloldására TRT két új helyszínen is javaslatot tesz játszóhellyel ellátható zöldterület kijelölésére.

48

Egyéb zöldfelületek

Intézményterületek Múzeum kertje: szép növényállományával és színvonalas felszereltségével közpark funkciót tölt be.

Sportterület (a településszerkezeti terven Kisz jellel jelzett területek) lucfenyő sorral körülvett terület a községi igényeket fedezi, sőt fejlesztési lehetőségekkel is rendelkezik. Itt helyezkedik el a labdarúgó pálya, mellette a község un. kondipark kialakítását tervezi.

Temető (a településszerkezeti terven K-t jellel jelzett területek) A község temetője szépen gondozott sírkert, igényesen kialakított ravatalozóval. A temetőben nyugszik Bajcsy-Zsilinszky Endre, a község szülöttje. A temető bővítést a terv távlatában nem igényel.

Lakóterületek zöldfelületei (a településszerkezeti terven L jellel jelzett területek)

49

Az előkertek díszkertként jelennek meg. A hátsókertekben még jellemző a gazdálkodás. Erre alapozva lenne fejleszthető a falusi turizmus, mivel a hagyományos gazdálkodási formák, életforma megismerésére az igény növekszik. Közlekedési közterületek zöldfelületei (a településszerkezeti terven KÖ jellel jelzett területek) A községközpontban a Kossuth Lajos u. Polgármesteri Hivatal előtti szakasza szép fasorával, utcabútoraival gyakorlatilag köztér funkciót lát el.

A községközponton kívül hiányzik a fásítás a közterületekről. Az egységes utcaképek kialakítása érdekében közterület fásítási program kidolgozására van szükség. Utcafásításra előnyben kell részesíteni a hagyományokkal rendelkező és jól bevált gömbakácot.

50

TÁJRENDEZÉS általános tájvédelem A tájrendezés feladatai kiemelt szerepet kapnak Tarpa község településrendezési tervének késztésekor. A térséget táji, természeti adottságai miatt az OTrT az Országos ökológiai hálózat, a Kulturális szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, valamint az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe sorolja. Mindhárom övezet - egymás hatását erősítve - a táj természeti elemei és az azon kialakult, azzal szoros kapcsolatban maradt ember alkotta értékek összességének védelmét szolgálja. Az OTrT-nek való megfelelést az alábbiak szerint igazoljuk. A tájképi elemek megtartását és védelmét úgy biztosítjuk, hogy az egyes területeket a tájvédelmet leginkább garantáló terület felhasználási egységbe soroltuk. zavaró táji elemek A Nagy-hegy oldalában még fellelhető kisebb tájsebek a bányászat megszűnése következtében fokozatosan eltűnőben vannak. A jelenlegi gazdasági terület látványa esztétikailag kifogásolható. Magas növésű fás takaró növényzet segítségével a tájba illesztés megoldható. A korábbi illegális hulladéklerakó felszámolás alatt van, a rekultivációval a tájba illesztés megtörténik. (l. még környezetvédelmi munkarész) átjárhatóság A nagyközségben nincsenek olyan nagy kiterjedésű területek melyeket hosszú szakaszokon kerítés, vagy más, az átjárhatóságot akadályozó építmény határolna. Az élővilág számára az átjárhatóságot időszakosan akadályozó természetes elem egyedül a Tisza, azaz a nagyközség és tágabb környezete az élővilág szabad mozgását tekintve igen kiváló élőhely. A terv távlatában is gondoskodni kell az átjárhatóság fenntartásáról. Különösen a mezőgazdasági üzemek és a gazdasági területek tekintetében kell ügyelni arra, hogy az egyes bekerített nagy telkek (melynek egyik oldala hosszabb, mint 200 m) között az átjárhatóságot biztosító min. 3 m széles folyosók létesüljenek. szegélyhatás A szegélyhatás tekintetében a vízfolyások és az erdőterületek, erdősávok, fasorok szegélyeit kell figyelembe venni. Az erdőszélek, vízpartok értékes, nagy energiájú, faj- és alakgazdag zónák. Nagyon fontos a szegélyek épségének megőrzése, a szegélyek jótékony hatásának kiaknázása. a táj különböző elemeinek megismerhetőségét szolgáló létesítmények A táj megismerését, megismerhetőségét szolgálják a meglevő jelzett turistautak, a kiépített tanösvény a Nagy-hegyen. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága további tanösvények kiépítését tervezi a Tarpai erdőben. A Tisza-part és a holtágak, morotvák megismerhetősége érdekében szükség van a hozzáférhetőség biztosítására. A Tisza-part úttal, jelzett turistaúttal feltárása elemi érdeke a természetjáró és vízi turizmusnak. A terv távlatában biztosítani kell a vízparti élőhelyek megismerését szolgáló a madármegfigyelő és fotólesek, vízparti tanösvények létesítését.

51

X. Környezetalakítási javaslat Vízminőség-védelem Tarpa a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet később a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosítva település felszín alatti víz szempontjából az érzékeny települések közzé tartozik. Ezért a felszíni vízfolyások vízminőségének védelme érdekében meg kell akadályozni, hogy a mezőgazdasági tevékenység során alkalmazott műtrágyák és növényvédő szerek a felszíni és a felszín alatti vízfolyásokba bemosódhassanak. Emiatt a művelt területeken melyek többnyire külterületeken helyezkednek el 160 kg/ha műtrágya mennyiségnél többet évente kihelyezni nem szabad. Szabályozni kell a vízfolyásokkal vagy vízállásos területekkel szomszédos területek használatát is. Vízellátás • Ivóvíz-tisztítási technológia korszerűsítése. • A szivacslabdás hálózattisztítás lehetőségének megteremtése, hogy a jövőben az üzemeltetők ilyen módon is rendszeresen végezhessék a vezetékek tisztítását. • Gyakoribb mintavételek a vízminőség ellenőrzésére. Szennyvízelvezetés • Elsődleges szennyvízelvezető hálózat fejlesztése, a települési tisztítótelep kapacitásának növelése mellett. • Később kötelezni kell a lakosságot a mielőbbi rácsatlakozásra. • Ipari fogyasztók számára is lehetővé kell tenni a rácsatlakozást. • A későbbiekben lakhatási engedély a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás esetén adható,(helyi rendlettel szab.) • A talajterhelési díjat minden évben ki kell vetni, • A folyékony hulladékok beszállítását, végző vállalkozót évente el kell számoltatni, • Amennyiben nem megfelelő a beszállítás vagy illegális ürítések merülnek fel a kivizsgáláshoz I. fokú környezetvédelmi felügyelőséget szükséges bevonni. A településen keletkezett szennyvizek, hígtrágyák termőföldre való kijuttatását meg kell akadályozni. Az új övezeteket szennyvízcsatornával mielőbb el kell látni. Csapadékvíz elhelyezés Azokon az ingatlanokon, amelyek előtt nem található utcai nyíltárkos csapadékvíz elvezető rendszer a keletkezett csapadékvizek elszikkasztását a telkeken belül kell megoldani. Erre az ingatlantulajdonosokat új építési engedélyezési eljárás során kötelezni kellene. A település utcáiban a vízelvezető rendszerek tisztántartását évente 2 alkalommal ellenőrizni kell. Ahol az elvezetés nem megfelelő a rendszert helyre kell állítani az elevezetésről gondoskodni kell. A belvízrendezés során a természetvédelmi érdekek figyelembe vétele A belvíz rendezés során figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat. A cél, hogy olyan természet közeli állapotot kell megtartani, amely a víz kártételének megakadályozása érdekében történő beavatkozások elvégzése mellett a természetes állapotok és élőhelyek fennmaradását is tartósan biztosítja. A belvízrendezési munka megtervezése, előkészítése során figyelemmel kell lenni azon tényre, hogy a belvízrendezés a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/ 1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vízjogi engedély köteles tevékenység. A vízügyi hatósági hatáskört a hivatkozott Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Felügyelőség gyakorolja. • természetes terület (erdő, gyep, mocsár stb.,) • földtani, természeti értékekkel rendelkező területek, • élőhelyek és környezetük, • védetté nyilvánítás alatt álló területek, • védett természeti területek, ill. arra közvetlen kihatással lévő vízi munkavégzés, vízhasználat érintő munkák végzéséhez. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is.

52

Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvíz-veszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület 50-60 %-át. Település vízrendezésére különös figyelmet kell fordítani ezzel kapcsolatban a felmerülő problémákat mielőbb rendezni kell. Árvízvédelem Tarpa nagyközség közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. Tározó kialakítása Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő objektumok) kapnak körtöltést. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács–Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet „be kell terelni” a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar–Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. Töltésre vonatkozóan A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. Hullámtérre vonatkozóan 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. (6) A nagyvízi meder hasznosításának korlátozásáért és a vizek által ott okozott károkért, ideértve a nyári gátak megszüntetésével vagy védőképessége mérséklésével összefüggő károkat is, kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a nagyvízi meder hasznosítása, beépítése, betelepítése, nem volt jogellenes, és a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki.

53

Beavatkozás esetén Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni. A földfelszín alatt elhelyezett árvízvédelmi töltést keresztező vezetékeket a 10 m-es előtér (védősáv) széléig védőcsőben kell elhelyezni és a védőcső végeit vízzáróan le kell zárni. Nyomóvezeték átvezetése esetén annak mindkét oldalát árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezettel és törésjelzővel kell ellátni. A töltéstestbe a nyomóvezetéket tilos átsajtolással, átfúrással vagy öblítéssel elhelyezni. Az átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Hullámtéren kábelt a térszín alatt, a kábelre előírt takarás betartásával, vagy a mértékadó árvízszint felett a légvezetékre vonatkozó előírás betartásával szabad fektetni. A hullámtéren való átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Levegőtisztaság-védelem Pollen „szennyezés” A területbejárások során tapasztaltuk, hogy a település bel,- és külterületén előfordul a parlagfű borítottság. Ez nem csak a parlagon hagyott területekre jellemző, hanem a művelt táblákra is és az összekötő valamint föld utak partjára is. A parlagfű és más gyomnövények (pl. fekete üröm) pollenjei erősen allergizáló hatásúak. Ellenük a legjobb védekezés a területek rendben tartása „kaszálása” lenne. Az önkormányzat a parlagfű visszaszorítására helyi rendeletet szükséges kiadni ebben már bírságolást is kilátásba kell helyezni. Az országos rendeletre hivatkozni szerintünk nem elég. Az önkormányzatnak saját területeit is ellenőrizni kell, mert a lakosság előtti példamutatás fontos ösztönző hatás. Kertészeti, és mezőgazdasági tevékenységekből származó légszennyezés A területbejárások alkalmával tapasztaltuk, hogy a környező településeken valamint Tarpán sem alkalmazzák elterjedten a kiskertekben a komposztálás technikáját. A kiskertekből kikerülő szerves anyagot vagy a hulladékok közzé teszik az emberek és elvitetik, vagy elégetik a kertben. Mind a két tevékenység hozzá járul a levegő szennyezéséhez. Az első esetben a talaj szerves anyag tartalma csökken, és így a szél könnyebben felkapja a port, a másik esetben még a füst is problémát okoz. A füst közvetlenül akkor jelent problémát, ha a meteorológiai viszonyok (inverziós réteg) a keletkezett füstöt a településen tartják. A továbbiakban javasoljuk: A település külterületén a kedvező erdőállomány mellett, elsősorban a belterület határán fásítási tevékenység folytatása javasolt, (védőfasorok) a település északi-északkeleti részén gyorsan növő őshonos fafajok telepítésével melyek jól bírják a szélsőséges és szeles időjárást (nyárfák, fűz félék, kocsányos tölgyek, nyírfacsoportok). Hulladékkezelés Javaslatok a hulladékgazdálkodás területére: • A külterületeken az illegális hulladékok lerakására aktívabb mezőőri szolgálat rendszerbeállítása indokolt. • Önkormányzati rendelet megalkotása a hulladékgazdálkodásról bírságok kilátásba helyezése az illegális szemetelőkkel szemben. • Szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabb alkalmazása • A jelenlegi szelektív hulladékgyűjtésről a lakosság tájékoztatása a begyűjtés előnyeiről akciók és nyitott napok szervezése az akció népszerűsítésére. • Közterületen található edények kihelyezése (templom, szolgáltatások környezetében és központban. • A lakosság részre éves lomtalanítások és veszélyes hulladékok begyűjtésére akciók további szervezése. Veszélyes hulladékkezelés A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, mely 2001. január 01-től hatályos, az általános hulladék definíción belül három alapvető hulladékfajtát különböztet meg: veszélyes hulladék, települési hulladék és folyékony hulladék. Jelen esetben a veszélyes hulladék számunkra a meghatározó, mely a törvény 2. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságokkal rendelkező, illetve anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről részletes szabályozást a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet tartalmazza.

54

A veszélyes hulladékok a helyi vállalkozásoktól a helyi települési szilárdhulladék lerakóra nem kerülnek ki. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem működik, ezért a lakosságtól kis mennyiségű veszélyes hulladék (szárazelemek, festékes göngyölegek, tintapatronok, stb.) kerülhet a lerakó telepre. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentésére a következőket javasoljuk 1. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentése érdekében hosszú távon meg kell szervezni a rendszeres lakossági veszélyes hulladékgyűjtést. Ezt indokolja, hogy a hulladékgazdálkodási törvény és ebből következően a helyi rendeletek is kimondják, hogy a lakosoknak külön kell gyűjteniük a veszélyes hulladékot. 2. Ami ennél is fontosabb, tájékoztatással és szemléletformálással elő kell segíteni, hogy az emberek egyre kevesebb olyan anyagot ill. terméket használjanak, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. A szelektív gyűjtés hatékonyságának fejlesztése érdekében a következőket javasoljuk: A hulladék szelektív gyűjtés megszervezésében a közszolgáltatónak nagy szerepe van. A szolgáltatók szívesen vesznek részt a szelektív gyűjtési rendszerek kidolgozásában és megvalósításában. Javasoljuk, hogy a szelektív gyűjtési rendszer üzemeltetésénél az önkormányzat vegye figyelembe más rendszerek pl. a nyíregyházi rendszer tapasztalatait, hiszen ezek a tapasztalatok azonos piaci és szabályozói környezetben valósultak meg. A szelektív hulladékgyűjtésnek akkor van értelme, ha létezik kapacitás az újrahasznosítható hulladékok feldolgozására. Ezért javasoljuk a települési hulladékgazdálkodási tervben ennek szerepeltetését és a fejlesztéshez szükséges pályázati források felkutatását. Zaj- és rezgésvédelem Az utak, és a lakóépületek közötti szabad területeket célszerűen kell felhasználni, olyan kereskedelmi-ipari zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély. Az így kialakított kereskedelmi-ipari zónák zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. A zajforrások és az épületek védendő homlokzatainak egymáshoz viszonyított helyzete meghatározó a helyiségek zajterhelése szempontjából. Ezért az építési engedélyek kiadásánál a zaj ellen védendő helyiségeknek (lakószobák, kórtermek, tantermek stb.) a ”csendes” oldalra nyitásával – amennyiben ezt a tájolás lehetővé teszi - többletköltségek nélkül 10-25 dB zajcsökkenés biztosítható. Különös figyelemmel az útra merőleges épületeknél, amelyek mind a két oldala zajos, igaz kevésbé, mint az úttal párhuzamos házak utcai homlokzata. Ennél a változatnál vigyázni kell, hogy a csendes oldalra zajforrás autóparkoló, sportpálya, vagy szolgáltató épületek ne települjenek. A kialakult helyzet javítására út felől haladva intenzív növénytelepítéssel, (a jelenlegi bokrokat célszerű zárt sövénnyel felváltani) időszakosan, évszakfüggően jobbá tehetjük a jelenlegi helyzetet, ezzel a megoldással a homlokzatról visszaverődő zajterhelés csökkenthető. A zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedő hangszint eredője lesz, tehát egy adott épületet érő zaj nagyságát a környező épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésével, a szemben lévő homlokzatok, kialakításával a visszavert hangenergia, ezzel az eredő zajterhelés is csökkenthető. Zajvédelmi szempontból, pl. nagyon előnyösek a több épületből álló tömbök belső udvarán kialakított csendes zöldterületek. Adminisztratív intézkedések A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben az első fokú környezetvédelme hatóság a kistérségi jegyző. A környezeti zaj- és rezgésterhelési megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. §(4) bekezdése alapján a június 1. és szeptember 15. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggő több, de legfeljebb nyolc napon át tartó kulturális fesztiválok esetében e rendelet alkalmazása során. A nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni, a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB. Lakó-, üdülőterület, gyógyhely természetvédelmi terület meghatározó részein, amelyek funkciója szükségessé tesz, ill. jelenlegi zajhelyzete lehetővé teszi, zaj elleni védelem szempontjából, fokozottan védett terület jelölhető ki. Az önkormányzati rendeletekben mód nyílik a határértékekkel meg nem ítélhető, zavaró zajok szabályozására is. Ilyen rendelet megtilthatja, ill. korlátozhatja a települések egyes részein zajos tevékenységek éjszakai folytatását, korlátozhatják a zajt okozó szórakozóhelyek nyitva tartását, az állattartást, pihenőparkok környékén a zajos reklámtevékenységet, intézkedhetnek a csendháborítás büntetéséről stb… Az egyes terület felhasználási egységeken létesítendő épületfunkciók engedélyezése során különös figyelmet kell fordítani az OTÉK 10.§-24.§ előírásaira, azok következetes betartására. Zajvédelemmel kapcsolatos helyi rendeletek megalkotása.

55