WEB Szociológiai folyóirat

WEB Szociológiai folyóirat

WEB

A Max Weber Szociológiai Szakkollégium lapja Fesztiválok ifjúsága

14–15. összevont szám 2006 / 1–2

WEB Fesztiválok ifjúsága

Max Weber Szociológiai Szakkollégium Kolozsvár · 2006

Főszerkesztő Péter László Felelős szerkesztő Ercsei Kálmán, Veres Valér Szerkesztőség Csata Zsombor, Geambaşu Réka, Kiss Dénes, Pásztor Gyöngyi, Veres Valér Szerkesztőtanács Gábor Kálmán, Ladányi János, Letenyei László, Horváth István, Magyari Tivadar, Marius Lazăr, Szántó Zoltán Tamás Pál E-mail [email protected] Kiadja a Max Weber Szociológiai Szakkollégium – Max Weber Társadalomkutatási Alapítvány 400101–Kolozsvár, Románia Tipografiei (Nyomda) u. 12 / 1 Tel: 00 40 264 – 599 461 Borítóterv és DTP Módi István–Hunor Címlapfotó Boda Gergely A fotót a Sziget Szervezőiroda bocsátotta rendelkezésünkre.

Lapszámunk támogatói Szülőföld Alap COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY

Tipográfia: Cova-print · Sepsiszentgyörgy ISSN: 1224 404X

Tartalom Elõszó a lapszámhoz

7

Tanulmányok: a sziget és a félsziget a szociológiai vizsgálatok tükrében Gábor Kálmán – Gaul Emil – Szemerszki Marianna: Trendek a sziget-kutatásban. Az új fiatal középosztály kialakulása Veres Valér: középosztályosodási tendenciák vizsgálata a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál résztvevői körében Ercsei Kálmán: Félsziget fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Az iskolázottság és továbbtanulás összehasonlító vizsgálata az ifjúsági korszakváltás kontextusában Kiss Zita – Plugor Réka – Szabó Júlia: Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Balla Réka: Politikai attitűdök a Félsziget fesztivál résztvevői körében

9 35 47 63 73

Könyvismertető: szemelgetés az ifjúságszociológiai szakirodalom újdonságaiból Kónya Hanna: Egy új rétegződésmodell kialakítására tett kísérlet Ercsei Kálmán: Magyarországi tizenévesek nemzeti identitásának és előítéletességének vizsgálata Pitó Klára: Recenzió Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései – válaszok a globalizációra című könyvéről (Belvedere Meridionale, Szeged, 2005, p. 192.)

79 81 83

Kivonatok Rezumate Abstracts

87 89 91

Lapszámunk szerzői

93

Szerzőinkhez

95

Elõszó a lapszámhoz Ö

sszevont lapszámunkkal az ifjúságkutatás egyik sajátos kutatási terepén, az ifjúsági fesztiválokon végzett kérdőíves felmérések eredményeinek összegzésére törekedtünk. Egyrészt a 2005-ös, illetve 2006-os Félsziget-vizsgálatok1 eredményeit dolgoztuk fel és szerkesztettük e lapszámba tanulmányok formájában, amelyek a vizsgált népességet különböző szempontok, dimenziók szerint írják le, s amelyek szorosan össze is függnek egymással, a lapszám gerincét képezik. Másrészt ugyanekkor szándékunkban állt megteremteni az összehasonlítás lehetőségének alapját, így reméljük a felvezetőnek szánt Sziget Fesztivállal foglalkozó írás, illetve az egyes tanulmányokon belüli viszonyítási pontok megteremtésével a lapszám túlmutat az egyszerű kutatásjelentés dimenzióin. A következőkben, elöljáróban néhány szót szólunk a Félsziget-kutatás körülményeiről, majd röviden ismertetjük a lapszámban megjelenő tanulmányok témáját, kérdésfelvetését. A Félsziget-vizsgálatok bizonyos értelemben több éves folyamat eredményeként tarthatók számon. Szinte a Félsziget Fesztivál ötletével együtt született meg a Félsziget Fesztiválkutatás gondolata, az a szándék, hogy elsősorban kérdőíves kutatás révén a számok fényében megismerhetővé váljon a Félsziget népessége. Továbbá pedig a kutatás eddigi, hasonló jellegű (elsősorban a Gábor Kálmán által 1999-től szervezett magyarországi fesztivál-kutatások, Sziget Fesztivál, Budapest Parádé, Sport-sziget, stb., másodsorban pedig a hazai kutatások, Mozaik 2001, Tusványos 2001) vizsgálatok hagyományához kapcsolódott. A gondolat a 2005-ös, azaz a harmadik Félsziget alkalmával öltött formát, amikor lehetővé vált egy nagyobb, két részből összeálló kérdőíves adatfelvétel. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy megismerjük közelebbről is szociológiailag a Félsziget népességét, társadalmi, demográfiai összetételét 2. Továbbá, mivel a Félsziget alapjában véve egy ifjúsági fesztivál, a rendezvényhez a hasonló jellegű ifjúságszociológiai vizsgálatok eszköztárával közelítettünk.

A kutatás kiindulópontjaként a következő fő kérdések fogalmazódtak meg: hol helyezkedik el az ifjúsági korszakváltás folyamatában a Félsziget népessége? Mutat-e ez a szegmens eltérést a romániai magyar fiataloktól a társadalmi minták, a tanuláshoz, munkához, szórakozáshoz és kultúrához, politikához való viszonyulás, az értékrend/ízlés, a polgári, fogyasztói, gazdasági, kommunikációs státus, élettervezés szempontjából? 2006-ban alkalmunk adódott a kérdőíves vizsgálatunk megismétlésére, immár egy nagyobb mintán, amely során – úgy gondoljuk – sikerült finomítanunk a Félsziget-résztvevőkről alkotott képet.3 Lapszámunkban az imént bemutatott kereteken belül négy, hosszabb-rövidebb tanulmány során igyekszünk bemutatni a Félsziget fesztivál társadalmát, valamint pozicionálni az ifjúsági korszakváltás és a fesztiválok ifjúsága paradigma szemszögéből. Az így kapott képet egészít ki a Sziget Fesztivál trendjeit bemutató írás. A tanulmányok sorát éppen ez utóbbi, Gábor Kálmán – Gaul Emil – Szemerszki Marianna szerzők munkája indítja, majd ezután következnek a Félsziget Fesztivál lakosságát vizsgáló tematikus írások. Veres Valér írása a középosztályosodási folyamat perspektívájából közelít a Félsziget-népességhez. Arra ad választ, hogy melyek a középosztályi habitus ki- és újratermelődési esélyei, azt vizsgálja, hogy a polgári, fogyasztói, jövedelmi, kommunikációs státus, valamint kulturális fogyasztás egyes dimenziói szerint mi jellemzi a Félsziget-fesztivál társadalmát. Ercsei Kálmán az iskolai továbbtanulás szempontjából hasonlítja össze a Félsziget-fesztivál résztvevőit, az erdélyi magyar és román, valamint a magyarországi fiatalokat és a Sziget-fesztivál látogatóit. Kiss Zita, Plugor Réka és Szabó Júlia a Félsziget-látogatók értékrendszerét, értékvilágát próbálja meg feltérképezni és ebben a perspektívában kísérli meg pozicionálni a fesztiválok ifjúságát az erdélyi magyar fiatalokkal való viszonyításban.

· 7 ·

Balla Réka – az általa feltett kérdések jellegéből fakadóan – a fenti elméleti kereten kívül, a politikai kultúra szemszögéből vizsgálja a Félsziget fesztivál résztvevők társadalmi mintáit. Noha a Félsziget felmérés adataiban rejlő, valamint a további, rendelkezésünkre álló (összehasonlítási) lehetősé-

geket a maguk mélységében nem sikerült kihasználnunk, mégis reméljük hogy, a lapszám írásai révén sikerül bemutatnunk a Félsziget Fesztivál népességét, a megfogalmazott kérdésekkel és az ezekre adott válaszokkal pedig sikerül azok továbbgondolására, illetve további kérdésmegfogalmazásra serkenteni olvasóinkat. Ercsei Kálmán és Veres Valér Felelős szerkesztők

1. A 2005. és 2006. évi Félsziget Fesztivál vizsgálatok szervezője a kolozsvári Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, együttműködésében a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékével és magyar tagozatos diákjaival, illetve az eddigi Sziget-kutatásokat végző budapesti Felsőoktatási Kutatóintézet Ifjúságkutató Csoportjával. Az egyetemi hallgatók szakmai terepgyakorlatát a BBTE és az Illyés Közalapítvány, a kutatatást pedig a Félsziget Szervezőiroda támogatta. 2. A kutatás nagyvonalakban arra próbált választ adni, hogy kik alkotják a Félsziget Fesztivál népességét, milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek; eltérnek-e a Félsziget-lakó fiatalok jövőstratégiáik, kivándorlási szándékuk, önállósodásuk, értékrendjük szempontjából az össz-erdélyi fiatalokétól; milyen kulturális ízléssel rendelkeznek a fiatalok, mit kedvelnek a leginkább a Fesztiválon, milyen változásokat látnak az eddigi Félsziget-fesztiválokhoz képest; megfigyelhető-e egy sajátos politikai kultúra a Félsziget-lakók körében? 3. Mind a 2005., mind pedig 2006. évi Félsziget-felmérés két fázisban zajlott. A kutatás első fázisa során egy rövidebb kontaktlap, ún. regisztrációs ív segítségével próbáltunk a Félsziget Fesztivál hetijegyes lakóiról adatokat gyűjteni. A 2005-ben két nyelven (magyarul és románul), 2006-ban három nyelven (magyarul, románul és angolul) megszerkesztett regisztrációs ívek kitöltésére a résztvevők Félsziget Fesztiválra való belépésekor került sor. A regisztrációs ívek kitöltése a Fesztivál nulladik és első napján zajlott, a kutatás ezen első fázisa során a regisztrációs ív – belépők körében való – teljes körű kitöltésére törekedtünk.

A kutatás második fázisában egy részletesebb (két nyelven, magyarul és románul szerkesztett) kérdőív segítségével rétegzett, véletlenszerűen vett (2005-ben 645 fős, 2006ban 932 fős) mintán történt adatfelvétel. A mintavétel szempontjából a módszertan a hasonló helyzetű vizsgálatok tapasztalatait használta fel. E szerint a Fesztivál területe négy területi zónára volt felosztva, amelyekben négy időzóna szerint történt az adatfelvétel. Eképpen egy kvóta jött létre, ami lefedte a tábor teljes területét egy nap lehető összes napszakában. A területi és időbeni rétegzettség mellett az alanyok kiválasztásának véletlenszerűsége úgy vált lehetővé, hogy a kérdezőbiztosok az általuk kiszemelt személytől álló negyedik résztvevőt kérték fel kérdőíves interjúra. A területi és időbeni rétegzettség mellett pedig a véletlen kiválasztás úgy vált lehetővé, hogy a kérdezőbiztosok az általuk kiszemelt embertől számolt negyedik embert kellett felkérjék a kérdőíves interjú elkészítésére A kérdőíves adatfelvétel a Fesztivál mind az öt napját lefedte. A tulajdonképpeni kérdezés az első négy napon zajlott, az utolsó napon pedig kiegészítéseket, korrekciókat végeztünk. (A kérdezés során 2005-ben 4, 2006-ban 3 különböző napszakban (10-14; 14-18; 18-20; 20-22, illetve 1014; 14-18; 18-22;) és 4 területi zónán belül került sor a kérdezettek véletlenszerű kiválasztva. A mérés hibaszázaléka: +/-4 %, illetve 3,5 %. ). A tanulmányok során prezentált adatok a kutatás második fázisából származnak.

Trendek a Sziget-kutatásban.

Az új fiatal középosztály kialakulása Gábor Kálmán – Gaul Emil – Szemerszki Marianna

A

Sziget-kutatás története · A Sziget Fesztivált 1997-től kutatjuk.1 Kutatásunkat az első két évben mélyinterjúkra és résztvevő megfigyelésre alapoztuk, kérdőíves adatfelvételt 1999től végzünk. 2000-től minden évben mintegy félórás kérdőívvel 1000 fiatalt kérdezünk meg a Szigeten. 2001-től külföldieket is bevonunk a vizsgálatunkba, ami lehetővé teszi a magyar és a külföldi, mindenekelőtt a német, osztrák, illetve a határon túli magyar fiatalok közötti összehasonlítást is. A Sziget Fesztivál empirikus vizsgálatának teljes rendszerét 2002-re alakítottuk ki. A kérdőív mellett 2002-től a legfontosabb (demográfiai, iskolázottsági) adatokat tartalmazó adatlapokat (kontaktlapot) töltetünk ki külön erre a feladatra felkészített kérdezőbiztosok segítségével. Ezáltal mintegy 3000 Szigetre járó magyar és külföldi fiatalra terjed ki évenkénti adatbázisunk. A kontaktálást két célra használjuk: egyrészt a külföldi és magyar látogatók arányának megállapítására, valamint a Szigetre látogatók demográfiai (nem, életkor) és szociális adatainak ellenőrzésére. 2004-től a korábbi módszerek mellett a Sziget-kutatás minden fázisát, beleértve a tematikus mélyinterjúkat is, képileg rögzítjük.2 Az elmúlt évek Sziget-kutatásait a következő táblázatban foglalhatjuk össze: Sziget Fesztiválok Kérdőív magyar Időpont 1999

N

Kérdőív Átlagos külföldi N időtartam

Kontakt- Kontaktlap Internet lap N magyar3 küföldi N N

542

2000

972

27 perc

100

próba

próba

2001

1050

30 perc

295

próba

próba

2002

1005

30 perc

502

1006

406

2003

972

42 perc

303

1074

398

2004

1013

30 perc

-

1293

847

2005

624

44 perc

-

594

674

2006

1040

35 perc

-

1033

820

264

1071

1. táblázat. A Sziget-kutatások néhány paramétere. Felsőoktatási Kutatóintézet – Sziget Fesztivál 2006 · 9 ·

A Sziget-kutatás legfontosabb témái · A kérdőíves lekérdezés kiterjed a Sziget-látogatók családi, iskolai hátterére, fogyasztói, kommunikációs és kulturális státusára. Vizsgáljuk a fiatalok életeseményeinek alakulását, értékorientációit és ifjúsági identitását, politikai, kulturális és szabadidő tevékenységét, pártszimpátiáját, ifjúsági csoportstílusokhoz való viszonyát és előítéleteit. Nézzük a fiatalok Szigethez fűződő viszonyát, kutatjuk, hogy a Sziget mint szocializációs tér milyen hatással van a fiatalokra, illetve hogy az összetételük hogyan alakult át az évek során. 1999-től tudjuk, hogy a Szigeten megforduló fiatalok iskolázottságban, nyelvtudásban, számítógép- és internet-használatban felülmúlják saját korosztályuk átlagát. Ezért külön figyelmet fordítunk arra, hogyan alakítja a fokozott internet-használat a fiatalok életét, közösségi kapcsolatait és szokásait. Vizsgáljuk továbbá a fiatalok élettervezését, az abból fakadó konfliktusokat, és ezzel összefüggésben a feszültségoldó technikák használatát. Végül fontosnak tartjuk a fiatalok középiskolás és egyetemi évei alatt kiépített szórakozási és kulturális network-jének feltárását is. Fordulat a Szigeten, fordulat a Sziget-kutatásban · A 2005. évi és a 2006-os vizsgálat során alapvető tartalmi változtatásokat végeztünk el. Egyik alapvető állításunk, hogy a Sziget fiataljai, a Sziget fejlődése szorosan összekapcsolódik az ifjúsági korszakváltással, az ifjúsági korszakváltás pedig a magyar fiatalok középosztályosodásával. Kérdőívünkbe ezért több olyan kérdést építettünk, amellyel korábbi állításunk érvényességét, miszerint a Sziget a középosztály szigete, kontrollálni kívántuk. Ezért mindkét évben külön rákérdeztünk a Szigetre járók osztálytudatára és tovább mélyítettük a piac világához való viszonyuk vizsgálatát, középpontba állítva olyan, az új fiatal középosztályt leíró jegyeket, ismérveket, mint a lakás, az öltözködés, a hajviselet. A 2005. évi kutatásunk egyik kiemelt témájaként arra is választ kerestünk, hogy a fiatalok, így a Sziget fesztivál résztvevői is milyen ízlésvilággal rendelkeznek, és milyen értékeket vallanak. A fiatalok ízlés- vizsgálatának egyik eszköze az alap kérdőív volt, amelyben egy képsorral segített kérdés alapján módunk

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága volt megvizsgálni, hogy a fiatalok milyen öltözködési stílusjegyeket tartanak szimpatikusnak, s melyeket utasítják el. A vizsgálat során használtunk egy másik – ugyancsak számos képsorral kísért – kérdőívet, amelyet kifejezetten a fiatalok ízlésvilágának a megismerése céljából készítettünk egyfajta kísérleti jelleggel. Míg az alapkérdőív előnye, hogy általa a bőségesen rendelkezésre álló háttérváltozók mentén lehetőség nyílik a Sziget-látogatók életformájának a körülrajzolására, az egyes ifjúsági szubkultúrák iránti szimpátia bemutatására, s arra, hogy jellegzetes csoportokra bontsuk a mintát, jellemezve azok sajátosságait, addig a másik kérdőívből nyerhető adatok inkább abban nyújtanak segítséget, hogy több szempontú megközelítést nyújtsanak, árnyalják a stílusképző jegyeket, s bemutassák azok egymáshoz kapcsolódását. A vizsgálatban központi szerepet tölt be a Szigetre látogatók kérdőíve, amelyet minden évben a részletes adatgyűjtésre használunk. 2005-ben ugyanezt a kérdőívet megkérdeztük a Szigeten dolgozóktól is, akik az évek során egyre markánsabb csoportját képezik a Sziget társadalmának. Addig, amíg a Sziget-látogató fiatalok vizsgálatának a magyar fiatalok szempontjából van növekvő jelentősége, a Szigeten dolgozó fiatalok vizsgálata a magyar fiatalok civil szerveződésének megismerését segítheti nagymértékben elő. 2006-ban adatgyűjtő rendszerünkben egy új módszert, s ezzel együtt egy új kérdezési alternatívát is kipróbáltunk, amennyiben egy előzetes internetes kérdőívet állítottunk ös�sze, amely 9 napon át volt elérhető a Sziget honlapjáról. Ebben a részvételi szándékokról, igényekről tájékozódtunk. Kérdőívünknek meglepően nagy volt a sikere, hiszen több mint ezer kitöltött kérdőívet regisztrálhattunk szerverünkön. Szigetre látoga- Kontaktlap tók kérdőíve külföldi 1040

820

Kontaktlap magyar 1033

Kérdőív civil Előzetes interszervezetek netes kérdőív körében 1071

83

2. táblázat. A 2006. évi adatfelvétel struktúrája. Felsőoktatási Kutatóintézet – Sziget Fesztivál 2006 A civil szervezetek növekvő szerepét a Sziget Fesztiválon mi sem jellemzi jobban, mint a Civil Falu létrejötte. A részvételi motiváción és a Szigeten végzett munkával kapcsolatos információkon túlmenően az ifjúsági problémákról és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek munkájának feltételrendszeréről is gyűjtöttünk a résztvevők körében adatokat. A 2006. évi Sziget-vizsgálatok fókuszába tehát a civil szervezetek munkáját állítottuk. Sokéves tapasztalatként elmondható, hogy a kérdőívek fogadtatása igen jó, 2005-ben például a kérdőívek lekérdezése után a megkérdezettek mintegy négyötöde megadta mobilszámát, e-mail címét, és közel háromnegyedük kérte, hogy küldjük meg a kutatás eredményeit. A megadott elérhetőségek alapján két fókuszcsoportot szerveztünk 2006. február 10-én illetve 11-én. Véletlenszerűen kiválasztott minta alapján dolgoztunk, olyan fiatalokat kerestünk fel, akik a fesztiválon kitöltött kérdőíveken túlmenően vállalták, hogy a későbbi kutatáshoz megadják valamely elérhetőségüket is. A kiválasztás szempontja volt, hogy a Szigetre járók népes és heterogén táborát valamely módon lefedjük, „nem” valamint „kor” alapján egyenlők legyenek az arányok, lehetőleg legyen a mintában olyan is, aki

nem budapesti. Az első csoportba kerültek azok, akik mint látogatók voltak jelen a Szigeten, a második csoportba kerültek a Szigeten dolgozók, azok, akik a kérdőív alapján magukat valamely civil szervezet, vagy kereskedelmi cég a Szigeten kint tartózkodó dolgozójaként említették. Az első csoportban öten, a második csoportban nyolcan vettek részt, vegyesen voltak budapestiek és vidékiek, a nemek aránya 2/3 fiú, valamint 1/3 lány volt. A beszélgetések körülbelül egy órán át tartottak, az eseményről hang és képfelvétel is készült. Törekedtünk arra is, hogy valamely „steril” helyen folytassuk le a kérdezést, célunk ezzel az volt, hogy ne befolyásolja a válaszadókat egy, a fiatalok által kedvelt hely légköre. A fókuszcsoport keretein belül némileg hasonló kérdésekre próbáltunk meg válaszokat találni, olyanokra amilyenek a kérdőívekben szerepeltek, azonban azt vártuk, hogy a kötetlen beszélgetés és a csoportdinamika finomít majd a válaszokon, esetleg más eredményre jutunk, mint egy zárt kérdéssorból álló forma esetén. Szándékosan fogalmaztuk meg többértelműen a kérdéseket, hogy ezzel szabad asszociációra serkentsük a résztvevőket. Annak érdekében, hogy a válaszok ne befolyásolják egymást, törekedtünk arra, hogy a csoport tagjai válaszukat leírják, majd a moderátorok segítségével azokat közösen értékeltük, reagálásokra is ekkor volt lehetőség. A Sziget-kutatások során 2004-ben vetődött fel filmanyag készítése. A filmanyag kétféle interjúra, az egyéni és csoportos interjúkra épül, melyet összekapcsoltunk a fesztivál térbeli, valamint időbeli ritmusának bemutatásával. Az interjúk mintájának kialakításakor arra törekedtünk, hogy képviselve legyenek a Szigetre látogatók és a Szigeten dolgozók, a legfiatalabbak és az idősebbek, megtalálhatók legyenek közöttük egyes zenei irányzatok képviselői (punkok, rockerek) és az etnikai csoportok közül a romák. Az interjúk tematikailag felölelik a kortárscsoportokhoz való viszonyt, érintik a szabadidő eltöltését, munkavállalást, családtervezést, autonómiát és előítéletességet. Központi kérdés a Sziget értékeinek és a saját célok közötti összefüggések feltárása. A csoportos interjúk azon alapulnak, hogy a Szigetre a fiatalok döntő többsége baráti körben érkezik. Az interjúk szervező elvei a korai önállósodás, az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásának kérdése, valamint a „Sziget-jelenség” kérdése. Az interjúk terjedelme 25-35 perc. 2004-ben 21 interjú készült, ezt az anyagot 2005-ben további három és félórás filmanyaggal (interjúkkal, megfigyelésekkel) egészítettük ki. Ezen archivált anyag alapján készült el a 108 perc Sziget c. dokumentumfilm.4 Iskolai ifjúsági korszak és az új fiatal középosztály · A kilencvenes években Magyarországon is megjelent az új, iskolai ifjúsági korszak. Az iskolai ifjúsági korszak összefügg az iskolában eltöltött idő megnövekedésével, a közoktatás, majd a felsőoktatás expanziójával. A gazdasági, technológiai fejlődés következtében a fogyasztás expanziója (a fogyasztási javak elterjedése, a fogyasztói és szolgáltatói ipar hihetetlen mértékű kiterjedése) kíséri az iskolai ifjúsági korszakot, melynek velejárója a társadalom középosztályosodása. A legutóbbi évek Szigetkutatásai alátámasztják, hogy napjainkra az ifjúsági korszakváltás megtörtént és egy új fiatal középosztály alakult ki. Az új fiatal középosztály megjelenését mutatja, hogy az elmúlt fél évtizedben a Sziget társadalma nemek és életkor sze-

· 10 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása rinti összetételében átalakult. A nemek arányában 2005-re kiegyenlítődés figyelhető meg: a férfiak korábbi csaknem két-

harmados aránya a 2004. évtől fokozatosan csökken, 2006-ban már 54,3 százalék (1. ábra).

1. ábra. Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy 2005-re a legfiatalabb korcsoport, a 17 év alattiak és a legidősebbek, a 30 év felettiek aránya hasonló (11%, illetve 11,4%), 2006-ban ez utóbbi csoport aránya 13,9 százalék volt. A 2005. és 2006.

évi adatok – a korábbi Sziget-kutatásokhoz hasonlóan – alátámasztják, hogy a Szigetre járó fiataloknál az ifjúsági életszakasz kitolódása figyelhető meg (2. ábra).

· 11 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága

2. ábra. A nemek közötti kiegyenlítődést az életkorral összefüggésben vizsgálva azt látjuk, hogy az ifjúsági életszakasz kitolódása egyre inkább nemcsak a férfiakra, de a nőkre is vonatkozik. 2001-ben a 30 éven felüli nők aránya 4,7 százalék, 2003-ban 7,1 százalék, 2005-ben pedig már 8,5 százalék volt. A 30 éven felüli férfiak aránya 2000-ben 11,2 százalék, 2003-ban 11,5

százalék volt, 2005-re pedig 14,3 százalékra nőtt. Azaz az ifjúsági életszakasz kitolódása a férfiak és nők közötti különbségek csökkenésével jár együtt, másképpen fogalmazva a fiatalok élettervezésének megváltozása a nőkre és a férfiakra egyaránt vonatkozik (3. ábra).

· 12 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása

3. ábra. A Szigetre látogatók iskolázottság szerinti összetétele már 2000-ben azt mutatta, hogy a Szigetre mindenekelőtt az új ifjúsági korszakba lépő fiatalok járnak. A Szigetre látogatók csaknem fele járt 2000-ben főiskolára, egyetemre, illetve rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ugyanebben az évben a 15-29 éves magyar fiatalok között a felsőfokú intézményben végzettek, illetve odajárók aránya érte el az egyötödöt és 2004-ben sem haladta meg a magyar fiatalok egynegyedét. 2005-ben pedig már a Szigetre járóknak csaknem egyharmada egyetemet végzett

vagy még egyetemista volt, több mint egyötödük pedig főiskolát végzett, illetve főiskolás volt 5 (4. ábra). Az is kiderült napjainkra, hogy miközben a Szigetre látogatók mintegy előre jelzik a magyar fiatalok ifjúsági korszakváltását, ez a korszakváltás a középosztályosodás mellett a fiatalok egyes csoportjainak kirekesztődésével jár együtt. Ezt mutatja a Szigetre látogatók között a szakmunkásképzőbe járók és szakmunkásképzőt végzettek egyre csökkenő aránya.

· 13 ·


4. ábra. A Szigetre látogatók fogyasztói helyzetének alakulása azt is mutatja, hogy az iskolázottsági szint növekedése a kommunikációs és szórakoztató eszközök használatának emelkedésével jár együtt (5. ábra). A 2003. és 2006. évi adatok összehasonlítása jól mutatja, hogy a Szigetre látogatók már egyre inkább az információs társadalom tagjává válnak, a mindennapi érint-

kezés nélkülözhetetlen eszköze a mobiltelefon és számítógép, és mindkét eszköznél a világháló. Az ugrásszerű növekedések egyes eszközöknél pedig azt mutatják, hogy egyre újabb és újabb eszközök válnak a mindennapi érintkezés, a kommunikáció, az élmények rögzítésének továbbításának eszközövé (dvd, a digitális kamera stb.).

5. ábra.

· 14 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása A Szigetre látogató új fiatal középosztály zömmel városlakó fiatalokból áll: háromnegyedük él Budapesten vagy egyéb

városban, sőt kilenctizedük az év legnagyobb részét itt tölti (6. ábra). Ez a városi fiatalság rendkívül nyitott a világra.

6. ábra.

· 15 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága 2005-ben az összes Sziget-látogató 16,8 százaléka, a 2004. évi országos reprezentatív vizsgálat szerint6 a fiataloknak viszont 58 százaléka nem beszélt angolul. A németül nem tudóknál pedig 55 százalék, illetve 67,5 százalék a fenti arány (7.

és 8. ábra). Az is figyelemre méltó, hogy 2003-tól és 2006-ig 23,7 százalékról 16,8 százalékra csökkent az angolul, 55 százalékról pedig 43,8 százalékra csökkent a németül nem tudók aránya

7. ábra.

8. ábra.

· 16 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása Az új fiatal középosztály az információs társadalom fiatalsága: több mint négyötödük rendelkezik számítógéppel, 2006ra négyötödre emelkedett az internetre csatlakozók aránya, és mintegy kilenctizedük internetezik (9. ábra). Az is jól látható, hogy az országos arányokhoz képest a Szigetre járó fiata-

lok sokkal inkább részesei az információs társadalomnak, mint általában a magyar fiatalok. 2006-ra az internethasználatban, mindenekelőtt a wappolás és az online vásárlás válik a fiatalok mindennapi gyakorlatává, azaz az internet a fiatalok fogyasztási státuszának válik egyre szervesebb részévé.

9. ábra.

10. ábra.

· 17 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Az új fiatal középosztálynak – az ifjúsági korszakváltással összhangban – alapvető jellemzője az élettervezés, az életformák megváltozása. A változás lényege az ifjúsági életszakasz olyan fontos eseményeinek, mint a tanulmányok befejezésének vagy a végleges állásba kerülésnek a kitolódása. A fiatalok életében ugyanis a piac szerepének növekedése azt is jelenti, hogy az oktatási lehetőségek, képzések, éppen úgy mint az életstílusokról hozott döntések tárháza kiszélesedett, vagyis sok fiatal – megszabadulva a szülők, az autoritás vagy a megélhetés biztosításának hagyományos kényszereitől – szabadabban mérlegeli a különböző lehetőségeket. Egyre inkább tőlük függnek olyan döntések, mint szexuális vagy magánéletük alakítása, vagy az, hogy milyen típusú oktatási és képzési lehetőségeket választanak egy, a választási lehetőségek egyre szélesebb skáláját kínáló világban. A tanulmányi idő meghosszabbodásával és a munkavállalás kitolódásával egy időben megváltozik a fiataloknak a szülői házzal való kapcso-

lata: a szülői otthon elhagyása korábbra esik, mint a munkába állás, a munkavállalás nem követi, hanem megelőzi a tanulás befejezését, illetve összekapcsolódik azzal. A Sziget-kutatások során már 2001-ben azt találtuk, hogy a tanulmányok befejezése a látogatók többségénél 26 éves korra tolódik. Az állandó munkaviszony megkezdésének időpontja kitolódik ugyan, de megelőzi a tanulás befejezését. Ezzel egy időre tervezik a fiatalok, hogy összeköltöznek állandó partnerükkel, és/vagy elhagyják a szülői házat. Az ifjúsági életszakasz kitolódását jelzi továbbá, hogy saját családalapításra, házasságkötésre terveik szerint átlagosan 29 évesen, gyerekvállalásra 30 évesen kerül sor. A 2003. évi Sziget-vizsgálatban már azt azt is jól érzékelhettük, hogy az ifjúsági életszakasz meghosszabbodása a korai önállósodással, a korai önállósodás pedig a feszültségoldó technikák egyre fiatalabb korban történő kipróbálásával, azaz egyre több kockázattal, a fiatalok növekvő sebezhetőségével jár együtt (11. ábra).

11. ábra. A Szigetre látogató fiatalokhoz hasonlóan a 15-29 éves magyar fiatalok körében is megfigyelhető, hogy 2000-ről 2004-re mind az iskola befejezése, különösen a tervek esetében, mind

a tanulmányok befejezése, mind pedig az állandó munkavállalás kitolódása (12. ábra).7

· 18 ·


12. ábra. A bekövetkezett életesemények mellett fontos azt is megvizsgálni, hogy a fiatalok hány éves korra tervezik az egyes életesemények bekövetkeztét.8 A Sziget-látogatók nemcsak későbbre tervezik tanulmányaik befejezését, illetve a munkába állást, de lényeges különbség figyelhető meg ezek sorrendiségben is. Országosan a fiatalok körében az életesemények kitolódása ugyanúgy megfigyelhető, mint a Sziget-látogatóknál, előbbieknél ellenben nem változott azok sorrendisége: a tanulmányok befejezése után munkába állnak, a tartós párkapcsolat megelőzi az elköltözést a szülői házból stb. A Sziget-látogatóknál nemcsak a tanulás és munkavállalás cserélődhet fel, illetve kapcsolódhat össze, de ezeket megelőzheti a tartós párkapcsolat kialakítása, a tartós párkapcsolatot pedig az elköltözés otthonról. Az új fiatal középosztály jellemzője az életutak erőteljes differenciálódása, sorrendiségük sokfélesége, amely következménye az individualizálódás folyamatának. „Az individualizálódás ebben az értelemben azt jelenti, az ember életrajza kitolódik az eleve adott kötöttségekből, nyitottá, döntéstől függővé válik, és az egyes ember feladatává lesz. Csökken a döntések számára zárt életlehetőségek aránya, és nő a döntések számára nyitott, magukat előállító életrajzoké. Az életút individualizálódása azt is jelenti, hogy az életrajzok ’önreflexívvé’ válnak: a társadalmilag adott életrajz átalakul önmagát létrehozó életrajzzá, méghozzá oly módon, hogy az egyén válik ’saját életének megformálójává’ s ezzel ’ő eszi meg, amit főzött’. A hivatás, a képzésforma, a lakóhely, a házastárs megválasztása, a gyermekek száma stb. a maguk al- és al-al-döntéseivel nemcsak meghozható döntések, de meg is kell hozni őket, e döntéseket senki sem veszi le az ember válláról.” (Beck 1999, 448449. o.)9

Az új fiatal középosztály életeseményeiben bekövetkező változások egyik legmarkánsabb kifejezője a korai önállósodás, amely egyre korábbi gazdasági önállóságot és tudatosabb gazdálkodást is jelent. A korai önállósodás azzal jár, hogy a fiatalok egyre hamarabb válnak a piac szereplőivé, egyre korábban és egyre több pénzzel rendelkeznek. A 150 ezer Ft feletti havi jövedelemmel rendelkezők aránya 2001-hez képest 2005-re megduplázódott: napjainkban ennyivel gazdálkodhat minden tizedik Szigetre járó. A fiatal középosztály további karakterisztikuma, hogy mind korábban kialakul fogyasztói státusa, és egyre növekszik a fogyasztói és szórakoztató eszközökkel való ellátottsága. Vizsgálataink alapján azt találtuk, hogy a fiatalok fogyasztói státusához a gazdasági önállóság is hozzátartozik, mindenekelőtt az, hogy önállóan döntenek az adott fogyasztási cikkek megvásárlásáról. A piaci szereplővé válást mutatja a fiatalok körében a fesztiválok térnyerése, a kereskedelmi rádió- és tévécsatornák térhódítása. A fiatalok korai önállósodása, ezen belül a gazdasági önállósodás, egyre inkább kitapinthatóvá válik a Szigetre látogatóknál, de ez a trend megjelenik országosan is a magyar fiatalok körében. Ez a korai önállósodás az egyénre (első szexuális tapasztalat), az egyén szabadidő tevékenységének néhány elemére (önálló szórakozás, utazás stb.) vonatkozik. Korábban meghatározó döntéseket viszont, mint például a szakmaválasztást, később hoznak meg. A pénzgazdálkodás tehát egy olyan ifjúsági szakasznak válik részévé, amelyben központi szerepet tölt be a szabadidő (például egyre többet költenek, illetve terveznek költeni szórakozásra, szórakozási eszközökre, CD-re és így tovább) és a személyiség külső megjelenítésére (öltözködés, frizura, kozmetika), valamint mind több pénzt áldoznak tartó-

· 19 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága sabb és drágább javakra – például autóra. Figyelemre méltó az is, hogy a pénzgazdálkodásban a meghatározott célú megtakarításoknak nő a szerepe. Az új fiatal középosztály és a Szigetre látogatók egyik fő jellemzője a nemek közötti különbségek csökkenése, már-már eltűnése az életutak tervezésében, amely szinte az életesemények minden típusára kiterjed. Ezek a változások jelentősen kihatnak a fiatalok munkához való viszonyára, jövőbeli életmodelljére, lakástervezésére. A Sziget-látogatók problémaérzékenysége és jövőképe · A Szigeten megforduló fiatalok korosztályuk szempontjából a legnagyobb problémának a lakáshoz jutás nehézségeit és a pályakezdő fiatalok munkanélküliségét látják. A lakásszerzést 2005ben a megkérdezettek 57,4 százaléka, 2006-ban 62 százaléka, a pályakezdők munkanélküliségét 2005-ben 59,9 százalék, 2006-ban 64,8 százalék tartotta nagyon nagy problémának, s alig akadt olyan, aki egyáltalán nem tulajdonított ezeknek fontosságot. A családtámogatás jelenlegi rendszere – talán éppen amiatt, hogy a Szigetet felkeresők jelentős része még nem igazán szembesült a családalapítással járó problémákkal (egytizedük nem is tudott ezzel kapcsolatban véleményt mondani) – kisebb nehézségeket rejt magában a fiatalok szerint, s még kevesebben látják problémásnak a felsőfokú továbbtanulást, illetve a fiatalok párkeresését, kapcsolatteremtését.

A lányok valamivel borúsabban ítélik meg a fiatalok helyzetét, főleg, ami a munkanélküliséget és a párkeresést illeti. A munkanélküliséggel kapcsolatos nehézségeket a 20-24 évesek érzékelik a legnagyobbnak, amiben nyilvánvalóan közvetlen tapasztalataik is visszatükröződnek. Hozzájuk képest mind a még kevésbé érintett fiatalabbak, mind a már kevésbé érintett „idősebbek” kisebb problémának tartják az álláskeresést. A kérdezés időszakában a még friss érettségi és felvételi emléke, a személyes érintettség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a 20 év alattiak az átlagosnál sokkal nagyobb problémának érzékelik a főiskolára, egyetemre való bejutás nehézségeit, körükben – a szinte minden korcsoportban első helyen álló lakásproblémák mellett – 2005-ben ez a problémakör váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Amennyiben nem csak a fiatalokat, hanem a társadalom egészét érintő problémákat is górcső alá vesszük, a munkanélküliség továbbra is listavezető, szorosan mögötte azonban megjelennek a környezetvédelmi és egyéb társadalmi problémák. A bűnözés a fiatalok négyötöde szerint nagy vagy igen nagy probléma ma Magyarországon, s az alkohol- illetve drogproblémákat is csupán egytizednyien nem ítélik egyáltalán súlyosnak. A közösségi kapcsolatok kiüresedését, a magányt, unalmat a fiatalok fele inkább a problémák közé sorolta, de még ennél is többen vélik úgy, hogy az etnikai konfliktusok és az emberi jogok tiszteletben nem tartása is súlyos teherként nehezednek a mai magyar társadalomra.

13. ábra.

· 20 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása A fiatalok helyzetértékelése nem független általános jövőképüktől. Azok, akik a saját jövőjüket, illetve a társadalom jövőjét pesszimistábban látják, általában az egyes problémaköröket is súlyosabbnak vélik. Megfigyelhető az is, hogy a Sziget-látogatók saját jövőjüket illetően kevésbé pesszimisták, mint az ország egészére vonatkozóan: saját jövőjét mindössze bő egytizedük látja pesszimistán, 72%-uk optimistán, míg az ország egészére vonatkozóan az utóbbi két évben 53% körül volt a borúlátók és 29-30% a derülátók aránya. E nagyfokú eltérés oka részben az lehet, hogy a Sziget-látogatók maguk is úgy érzik, hogy az átlagosnál jobb körülményekkel és esélyekkel indulnak neki az életnek. (A fiatalok túlnyomó többsége a középosztályba, sokan közülük a felső középosztályba sorolta magát.) A fiatalok esélyeiről általában viszont már kevésbé kedvezően vélekednek, ami feltehetően részben személyes tapasztalataikra, részben a média által közvetített képre vezethető vissza. A Sziget-látogatók és a munka világa · Jelenleg a Szigetre látogató fiatalok egyharmada dolgozik, egyötödük pedig munka mellett tanul is. Ennél többen is rendelkeznek már valamilyen munkatapasztalattal, hiszen az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a kérdezettek csaknem kétharmada dolgozott már életében hosszabb ideig, legalább 3 hónapig. A kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy az életkor emelkedésével nő a már munkatapasztalatot szerzettek aránya. Még a 18 év alattiak körében is akadtak néhányan, a 25 évesnél idősebb korosztályból pedig szinte alig bukkantunk olyanokra, akik még egyáltalán ne szembesültek volna a munka világával. A 2005-ös adatok azt mutatják, hogy a Szigetre látogató fiatalok többsége - bár nem teljesen ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az ember életében a legfontosabb tevékenység a munka – akkor is dolgozna, ha egyébként nem lenne szüksége pénzre. A középosztályosodó fiatalok körében ugyan a munka csak kevesek értékrendjében áll a legfontosabb helyen (mindössze 4,2%), ennek ellenére a többség számára – a pénzkereseti lehetőségeken túlmenően – önmagában is bír valamilyen értékkel. Különösen a képzettebbek és a lányok vélekednek úgy, hogy akkor is dolgoznának, ha nem volna szükségük pénzre. A kérdés megítélésében a felsőfokú végzettség, illetve a felsőoktatásban való részvétel, ezen belül is elsősorban az egyetemi vagy annál magasabb szintű tanulmányok végzése bizonyult „vízválasztónak”. Az ilyen státusú fiatalok az átlagnál gyakrabban vallották, hogy akkor is dolgoznának, ha anyagilag nem szorulnának rá, fordítva pedig körükben a legkisebb az ezzel egyet nem értők aránya. Érdekes módon a kérdezettek munkatapasztalata és életkora csak igen kis mértékben befolyásolta a válaszokat, ami arra utal, hogy a munkával kapcsolatos felfogás valószínűleg egy, már az első munkahely megkezdése előtt többé-kevésbé kialakult értékrendszer egyik elemeként jelenik meg a fiatalok gondolkodásában. Bár a munka mint értelmes és önmagában is fontos „életcél” szempontjából a munkatapasztalat nem tűnik igazán befolyásoló tényezőnek, annál inkább az (mégpedig motiváló) a munkához, tanuláshoz való hozzáállás tekintetében. 2005-ben vizsgáltuk először, hogy a fiatalok szerint mi szükséges igazán egy jó álláshoz. Meglepő módon a 2006-ban megismételt kérdéssor az előző évivel teljesen megegyező eredményekre jutott. Ahhoz, hogy valaki megfelelő állást tudjon

találni a piacképes szakmai képzettség és az idegen nyelv ismerete is igen fontos kritériumnak számít a fiatalok szerint, mégis a legtöbben a magabiztos fellépést és a jó kommunikációt értékelték a leginkább a felsoroltak közül. A diplomának önmagában viszont a kérdezettek kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint akár a szakmai gyakorlatnak, vagy a konkrét szaktudásnak. Ez arra utal, hogy a fiatalok nagyon jól érzékelik még a diplomások elhelyezkedési esélyei közötti különbségeket is. A szakmai, emberi kvalitásokon túlmenően azonban a megfelelő álláshoz többségük számára a baráti, rokoni kapcsolatok is elengedhetetlenek, ugyanakkor az egészséges életmód szerintük kevésbé fontos szempont a munkavállalás terén. 2005

2006

Magabiztos fellépése legyen

4,56

4,57

Jó legyen a kommunikációs készsége

4,52

4,52

Jól beszéljen idegen nyelveket

4,41

4,4

Piacképes szakmai képzettsége legyen

4,34

4,35

Szakmai gyakorlattal rendelkezzen

4,13

4,12

Legyenek megfelelõ rokoni, baráti kapcsolatai

4,10

4,13

Gazdaságilag fejlett térségben lakjon

3,96

4,08

Diplomával rendelkezzen

3,75

3,7

Egészséges életmódot folytasson

2,70

2,72

3. táblázat. Az alábbiak közül melyik mennyire fontos ahhoz, hogy valaki megfelelő állást találjon? ((az ötfokú skála átlagértékei. Felsőoktatási Kutatóintézet 2006 A fesztiválok ifjúsága. A Sziget és más fesztiválok · Az iskolai ifjúsági korszak alapvető változásokkal jár akár a fiatalok helyzetét, akár a fiatalok és a felnőtt-társadalom (család, a felnőtt-társadalom más intézményei, mint például az iskola, a kulturális, illetve politikai intézmények) viszonyát tekintve. A fiatalok iskoláztatásának kiterjedése ugyanis olyan körülmények között megy végbe, hogy csökken a család és az iskola, általában véve a felnőtt-társadalom ellenőrző szerepe, ezzel párhuzamosan egyre fiatalabb korra helyeződik a fiatalok önállósodása, és egyre fokozódik a fiatalok individualizálódása. A fiatalok korai önállósodása és individualizálódása olyan körülmények között megy végbe, hogy egyre inkább növekszik a fiatalok életében a médiák és a fogyasztói ipar szerepe. Ez a változás a fesztiválok ifjúságának kialakulásához vezet. Az Ifjúság 200410 országos reprezentatív vizsgálat szerint minden tizedik 15-29 éves fiatal volt a Szigeten az elmúlt három évben és közel negyede tervezte, hogy elmegy az elkövetkező három évben. A Budapest Parádén részt vevők aránya 13,1 százalék volt 2005-ben és minden negyedik tervezte, hogy elmegy a jövőben. A Sport Szigeten 8,7 százalék és 20,2 százalék, a Művészetek Völgyében pedig 6,4 százalék, illetve 20,7 százalék volt a fenti arány. A 2003. májusában a nappali tagozatos egyetemi hallgatók körében végzett kutatás során pedig azt tapasztaltuk, hogy közülük minden harmadik volt a Sziget Fesztiválon, minden hatodik mondta, hogy részt vett a Budapest Parádén, illetve a Művészetek Völgyében és alig többen vettek részt az EFOTT-on. A fesztiválozó fiatalok növekvő számát jól alátámasztja a Szigetre látogatók számának alakulása is.

· 21 ·


14. ábra. Azt látjuk tehát, hogy a fesztiválozó ifjúság növekvő versenyt is indukál a fesztiválok piacán: a fiatalok egyre nagyobb csoportja többféle, jellegében és közönségében eltérő fesztiválokon vesz részt. Az utóbbi években azt találtuk, hogy a Sziget Fesztivál a fiatalok négyötöde számára már nem ismeretlen, ők már jártak ezen a rendezvényen a megelőző évek valamelyikében. Nyilvánvalóan életkori jellemzőkkel magyarázható, hogy az időben visszafelé haladva egyre inkább csökken azoknak az aránya, akik az adott években jártak a Fesztiválon. Megfigyelhető, hogy míg az előző évekre vonatkozóan mitegy kétharmadnyian számoltak be részvételükről, addig a 2000. előtti időszak kapcsán már a mostani Sziget-látogatók kevesebb mint egyötöde. Ezek az adatok azt mutatják, hogy vannak olyan rendszeres Sziget-látogatók, akik nyári programjában évről-évre vis�szatérően szerepel a Sziget. Amennyiben összesítve vizsgáljuk a 2006-os év adatait, azt találjuk, hogy bár az idei vendégek többsége nem először van a Szigeten, jellemzően azért legfeljebb 5-ször jártak már ott. A kérdezettek között az egyes években hetijeggyel rendelkezők aránya jellemzően meghaladja a napijegyesekét, ami ugyancsak a fesztivál iránti nagyfokú elköteleződésre utal.

Nem volt

20,9

1-szer volt

17,9

2-szer volt

13,8

3-szor volt

10,2

4-szer volt

8,3

5-ször volt

4,9

6-9-szer volt

14,4

10-13-szor volt

9,8

Átlagosan (db)

3,49

4. táblázat. A mostani Sziget-látogatók a megelőző években hányszor voltak már a Sziget Fesztiválon? (%-os arányok, N=1040) Sziget-kutatás 2006 - Felsőoktatási Kutatóintézet A fővárosiak gyakrabban számoltak be arról, hogy jártak már a Szigeten a korábbi évek valamelyikében, s természetesen az életkor emelkedésével növekszik azoknak az aránya, akik voltak, illetve többször voltak a Fesztiválon. A Sziget-látogatók többsége nem csupán erre a rendezvényre, hanem más kulturális-zenei rendezvényre is kíváncsi volt, hiszen kétharmaduk az általunk felsorolt 9 ilyen esemény közül legalább egyet megjelölt a legutóbbi időszakra vonatkozóan. Közülük a legtöbben 1-2 eseményt említettek, s ritkán akadtak olyanok, akik a felsoroltak közül 5 vagy annál is több esetében jelezték részvételüket, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a tavalyi évhez képest 2006-ban a fesztivállátogatók átlagosan több ilyen eseményen vettek részt, s a fesztiválok struktúrája is átrendeződni látszik. Évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik a Sport Sziget és a Budapest Parádé, ugyanakkor 2006ban fordult elő elsőként, hogy a kapolcsi Művészetek Völgye és az EFOTT (nyilvánvalóan a Szigeten megforduló egyetemis-

· 22 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása ták magas aránya miatt is) megelőzi ezeket. A listán szereplő másik két, kifejezetten zenei fesztivál valamivel alacsonyabb említési aránnyal szerepel az előzőekhez képest, ugyanakkor ezek és a külföldi fesztiválok szerepe ugyancsak növekvő tendenciát mutat. Mindez arra utal, hogy a fiatalok körében kezd kialakulni egy olyan réteg, amelyik fokozott figyelemmel kíséri a fesztiválokat, jóllehet az egyes fesztiválok célközönsége részben eltérő.

A más fesztiválok iránti érdeklődés valamivel nagyobb a fővárosban és a nagyvárosokban élők körében, s a fesztiválok szempontjából a leginkább érintettek a 18-22 évesek, azaz azok, akik túlnyomórészt jelenleg még inaktív, többnyire tanulói státuszban vannak. A kulturális fogyasztás egyéb dimenzióival is összefüggésben van a fesztiválok látogatása: minél sokrétűbb valaki a kulturális tevékenységek illetve a szórakozás terén, annál valószínűbb, hogy legalább egy helyszínen járt az általunk felsoroltak közül.

Igen Sport Sziget

21,0

Nem volt ilyenen

31,1

Budapest Parádé

18,3

1 fesztiválon volt

27,6

Művészetek Völgye, Kapolcs

23,6

2 fesztiválon volt

21,1

EFOTT

22,1

3 fesztiválon volt

10,6

Szegedi Ifjúsági Napok

9,3

4 fesztiválon volt

5,5

Hegyalja Fesztivál

14,8

4-nél több fesztiválon volt

4,3

Wan2 Fesztivál, Mezőtúr

10,3

Átlagosan (db)

1,48

Volt Fesztivál

16,1

külföldi fesztivál

12,2

6. táblázat. A valamilyen más fesztiválon résztvevők aránya. (%-os arányok, N=1040). Sziget-kutatás 2006 – Felsőoktatási Kutatóintézet

5. táblázat. A legutóbbi alkalommal voltál-e az alábbi fesztiválokon? (%-os arányok, N=1040). Sziget-kutatás 2006 – Felsőoktatási Kutatóintézet Zenei irányzatok, zenei ízlés, öltözködés

15. ábra. A fesztiválok ifjúságának éppen úgy, mint a Sziget fiataljainak érdeklődésében központi helyet foglal el a zene. Adataink azt mutatják, hogy a rock zene rajongótábora képviseltette magát leginkább a Szigeten, a kedvenc zenei irányzatok kö-

zött a megkérdezetteknek több mint egyharmada jelölte meg a rock zenét általában. 2005-ben az előző évhez képest nagyobb arányban jelentek meg a Szigeten a jazz-rajongók, ami valószínűleg részben a Sziget-fesztivál korábbinál „idősebb” korössze-

· 23 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága tételének is betudható, hiszen a jazzt az első három hely valamelyikén említők aránya jóval magasabb a 23 év felettiek, s ezzel összefüggésben az iskoláikat már befejezők, a diplomával rendelkezők körében. 2006-ban az előző évhez képest is egyre árnyaltabbá válik a szigetlakók zenei ízlése, illetve a következő zenei irányzatok 2005-höz képest nagyobb arányban kerültek említésre: drum and bass, death metal, black metal, hardcore, ambient, britpop, progresszív rock. A nemek szerinti eltérés a gyakrabban említett zenei irányzatok közül csupán néhány esetben érhető tetten: míg a me-

tálzene rajongótáborában több a fiú, addig a világzene és a hip-hop a lányok körében örvend nagyobb népszerűségnek. A fiatalok nagy többsége a Sziget rendezvényei közül is elsősorban az általuk kedvelt zenei irányzat(ok) művelőit választja ki, legalábbis 68,7 százalékuk a kiválasztott programokat egy-egy zenei irányzathoz köti. Ez arra utal, hogy a Szigetre látogatók többsége kialakult (vagy legalább is az adott időszakra, az adott életkorra jellemző) zenei ízléssel rendelkezik, s szabadidős programjait ehhez kapcsolódóan szervezi.

16. ábra.

· 24 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása A Szigeten leggyakrabban előforduló öltözékek közül a megkérdezettek fele az alteros, illetve punk öltözéket említette. Igen izgalmas összefüggések rajzolódnak ki a kedvelt öltözködési stílusok illetve a zenei ízlés 2005. évi vizsgálata kapcsán. Az öltözködési stílusok közül az általunk „átlagosnak” illetve „alternek” nevezett stílusok a legszimpatikusabbak, az előbbiről a fiatalok 55,3 százaléka, az utóbbiról 36,9 százaléka mondta azt, hogy közel áll hozzájuk, s alig egytized körül volt azoknak az aránya, akik utálják az effajta öltözködést. A Szigetre látogatók által kedvelt öltözködési stílusokat részletesen vizsgálva a lányok inkább az „alteros” vonalat képviselik, de a lányoktól sem áll távol a diszkós, deszkás sőt a yuppie stílus sem. A fiúk pedig a yuppies, valamint az átlagos öltözködési stílust kedvelik leginkább. A zenei ízlést tekintve a jazz és a rockzene kedvelői tartoznak különösen az „átlagos”, mai utcai öltözködési stílus elfogadói közé. A rockzene, illetve a metál-irányzat kedvelői a „diszkós” öltözéket állhatják a legkevésbé, de a kemény-rock kedvelői sokkal jobban szimpatizálnak a rockerekkel, mint azok, akik „általában” szeretik a rockot. A hip-hop kedvelők körében az átlagosnál szimpatikusabb a „diszkós” öltözék, 39 százalékuknak nagyon rokonszenves, kevésbé rokonszenves viszont a punkos szerelés. A metál zene kedvelői közül minden második utálja a yuppie stílust, a „deszkás” stílus esetében pedig a drum und bass zenei irányzat kedvelői körében erőteljes a szimpátia, kevésbé szimpatikus azonban ugyanez az öltözködési stílus a metálzene kedvelőinek. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy az egyes divatstílusokkal való egyértelmű szimpatizálás kevésbé gyakori, mint azok elutasítása. Ezt az is mutatja, hogy míg a fiatalok átlagosan 1,93 stílusról állították azt, hogy közel áll hozzájuk, nagyon szimpatizálnak vele, addig átlagosan 2,66 stílusirányzatról mondtak egyértelműen negatív kritikát, jelezve, hogy utálják azokat. Az egyes stílusok elutasítását mutató átlagérték azonban korántsem tekinthető nagynak, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 8 stílusirányzatot kellett értékelniük a kérdezetteknek, s tekintetbe vesszük azt is, hogy a Sziget-látogatók többsége legfeljebb 3-ról állította azt, hogy az számára nagyon ellenszenves. A több stílust is elutasítók aránya ehhez képest nagyon csekély, a fiatalok alig több mint egytizede állította 5 vagy több esetében azt, hogy utálja őket. Az adatok tehát egyidejűleg utalnak az öltözködésben megnyilvánuló stílus- és ízléskülönbségek nagyfokú szerepére a fiatalok mindennapjaiban, ugyanakkor a Sziget-látogatók körében általában megfigyelhető toleranciára.

a nagyon szimpatikusnak tartott stílusok száma

a nagyon ellenszenvesnek tartott stílusok száma

Nem említett egyet sem

19,7

13,9

1-et említett

19,6

11,1

2-t említett

29,3

22,0

3-at említett

17,6

24,2

4-8-at említett

13,7

28,9

Átlagosan (db)

1,93

2,66

7. táblázat. A megkérdezettek hány öltözködési stílusról mondtak pozitív és negatív véleményt (az egyes öltözködési stílusok képei alapján mondott vélemények ös�szesítése, N=624). Sziget-kutatás 2005 – Felsőoktatási Kutatóintézet. A különböző stílusirányzatok egymással való korrelációjának értékei az „alter” és az „átlagos” esetében a legmagasabbak, míg bizonyos stílusok kifejezetten „ütik egymást”, így pl. a diszkós és a rocker. Erősebb pozitív korrelációs kapcsolat jellemzi még az „átlagos”, valamint a yuppie illetve a diszkós stílus kapcsolatát a velük szimpatizálókat tekintve. Az ellenszenvek terén megnyilvánuló „együttmozgások” hasonló jelenséget mutatnak: a punkok és a rockerek iránti ellenszenv (legalább is a bemutatott képek alapján) igen erős kapcsolatot mutat, de ezúttal is megfigyelhető az átlagos és az alter valamint a diszkós és az alter, illetve a yuppie és a diszkós együtt járása. Miután a fiatalok öltözködési stílussal kapcsolatos vélekedéseinek esetében az ellenszenvnek valamivel nagyobb szerepe van, mint a rokonszenvnek, az ellenszenvek alapján próbáltuk a fiatalokat csoportokba sorolni. A klaszterelemzés során 3 csoport különíthető el, amelyek közé az elsőbe azok tartoznak, akik a „diszkós-yuppie-deszkás” stílusokat kedvelik a legkevésbé. Ide tartozik a Sziget-látogatók egynegyede. A második csoport tagjai a rockerek-punkok, kisebb részt a skinheadek ellenszenvezői, ők valamivel több mint egyharmadnyian vannak. Egy másik, ennél kissé népesebb csoport (38%) tagjai azok közé tartoznak, akikre – bár egy-egy stílussal kapcsolatban jeleznek némi intoleranciát – alapvetően az elfogadó álláspont a jellemző. Ők az öltözködés szempontjából ellenszenvüket nem, vagy csak mérsékelten nyilvánítják ki.

· 25 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Az ifjúsági csoportok néhány jellemzője · Az öltözködési stílusok további vizsgálatánál maradva számításokat végeztünk, hogy az egyes csoportokkal szimpatizálók milyen háttérjellemzőkkel bírnak, milyen az egyes öltözködési stílusok korrelációja a nemmel, az életkorral, a lakóhellyel, a végzettséggel, a jelenlegi és jövőbeli lakástípussal, a fogyasztási szokásaikkal és az életeseményeikkel.11 A fiú/lány arány három alcsoportban kiegyenlített, míg a diszkósoknál, a punkoknál ás a yuppieknál több a fiú, addig a deszkásoknál és az altereknél több a lány. A szélsőségesebbek (skinhead, rocker, punk) között ugyan nincs lány többségű, de a „szolidabbak” között viszont van fiú többségű (yuppie, diszkós) csoport. A 19 éves korig tartó legfiatalabb korcsoportban nagyon nagy a szórás, a deszkások kétharmada, és a punkok, rockerek egyharmada ide tartozik, míg a yuppieknak csak hatoda. A 2022-évesek csoportja kiegyenlített, alacsony a szórás, az egyes csoportok negyede-ötöde tartozik ide. A 23-24 és a 25-29évesek között már markánsan megjelenik a yuppiek, alteresek, átlagosok többsége és a punkok és rockerek elenyészően alacsony száma. A lakóhely vizsgálatánál három kategóriát különítetünk el, a budapesti, a vidéki városi és a községekben élő fiatalok csoportját. A fiatalok átlagosan 41 százaléka Budapesten, 47 százaléka vidéki városban és csak 12-13 százaléka él községekben. Az ifjúsági kulturális csoportok eloszlása elég egyenletes, nem mutat nagy eltérést az átlagtól. A punkok és deszkások inkább pestiek (48–48%), a skinheadek és a rockerek pedig inkább vidéki városiak (50,6–49,6%). Érdekes, hogy a skinheadek aránya falun 5,9 százalék, a 12 százalékos átlagos eloszlásnak csak a fele. A Sziget-látogatókra a középfokú végzettség a jellemző, mintegy 2/3-uk tartozik ide, a csak általános iskolát végzetek há-

nyada elenyésző, közel 1/3-os a befejezett felsőoktatási végzettség a mintában. (Hozzá kell azonban tennünk ehhez, hogy a középiskolát végzettek jelentős része még nem a végleges iskolai végzettséggel rendelkezik.) A legképzettebbek a yuppiek és a legalacsonyabb iskolázottságúak a rockerek. Csoport

8 általános (%)

Középiskola (%)

Főiskola, egyetem (%)

Yuppie

0

26,0

73,9

Átlagos

0,9

39,0

59,6

Punk

2,5

59,3

38,3

Rocker

2,8

69,2

20,6

8. táblázat. Az iskolai végzettség szempontjából szélsőségesen eltérő csoportok. Sziget-kutatás 2005 – Felsőoktatási Kutatóintézet. A legtöbb pénzzel a yuppiek rendelkeznek, a legszegényebbek pedig a punkok. A fogyasztás szerkezetében nem térnek el az egyes öltözködési stílusok szimpatizánsai. Mindegyikben a legnagyobb tétel a szórakozásé (23-29%) és azt az öltözködésre fordított kiadások követik (14–19%). Az életeseményekben is igen kicsi a szórás az egyes csoportok értékei között, ami azt mutatja, hogy nem annyira az élet lényeges szempontjaiban tér el az ízlésük, hanem inkább a különbözőség, az egyedi élet kifejezésének vágya (Simmel) hajthatja őket a különféle ifjúsági csoportstílus követésében. Talán annyi megkockáztatható, hogy a rockerek és a punkok szimpatizánsai önállósodnak legkorábban, míg az átlagosak és a yuppiek kedvelői későbben költöznek el otthonról, később szánják rá magukat megállapodottabb párkapcsolatra.

· 26 ·


17. ábra. A kilenc tipikus ház fotóját tartalmazó stíluslap alapján a megkérdezett fiatalok közel egyharmada egyemeletes, kertes

házban lakik, 27%-uk panelházban, további 21,3% pedig úgynevezett kockaházban.

Az egyes ifjúsági csoportok eltérése az átlagtól nem mindenütt jelentős, a kiemelkedőbbek közé tartozik, hogy a panelházakban egy kicsit több punk, skinhead és rocker él, kevesebb

yuppie és deszkás, az utóbbiaknak viszont a villákban magasabb a jelenléte.

· 27 ·


18. ábra. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy milyen házban lesz az első önálló lakásuk. Tekintve, hogy már a megkérdezés pillanatában 20 százaléknak volt saját lakása, és 24 éves korra teszik az elköltözést, a kérdés aktuális, valóságos. A válaszok

szerint a legtöbben panelban kezdenek (26%), lakóparkba, vagy bérházba költöznek (21+17=38%), vagyis 2/3-uk úgy látja, hogy nagy társasházakban kaphat megfizethető árú lakást.

A „10–15 év múlva” kezdetű kérdésre adott válaszokban azt láthatjuk, hogy harmaduk szüleihez hasonlóan megszerzi az emeltes kertes házat, vagy egy szép lakást egy lakóparkban, és innen talán elszabadul a képzelet, mert a jelenlegi 3 százalékot kitevő villalakók létszáma megsokszorozódik és 39 százalékra

emelkedik! A leglátványosabb a panelházak „kiürülése” (27ről 3%-ra), és a kockaházak elnéptelenedése (21%-ról 5%-ra). A bérházak, lakóparkok, parasztházak 3-10 százalékos, alacsony népszerűség mellett, szám szerint őrzik a lakóikat.

· 28 ·


19. ábra. Attól eltekintve, hogy mennyire reális és mennyire álmodozás a távoli jövőt firtató kérdésre adott válasz, az világosan kirajzolódik, hogy míg a közeljövőben társasházban, addig a távolabbi jövőben 80 százalékban kertes családi házban gondolkodnak a fiatalok. A választások között nincs nagy szórás az egyes csoportokat illetően, bár akad egy-két kiugró érték, például a parasztházat a megkérdezettek átlagosan 5 százaléka választotta, de a deszkásoknak 14,3 százaléka igyekszik oda. A panelt csak 2 százaléka tartja távlatosan vonzónak, a rockereknek azonban 8,4 százaléka képzeli a jövőjét panelházban. A különböző ízléscsoportok karakteresztikus vonatkozásait a következők: Diszkósok szimpatizánsai · A legtöbb mutatóban nem nagyon térnek el az átlagtól, erőteljesebb tendencia nem rajzolódik ki náluk. A kétharmadában fiúkból álló csoport tagjainak fogyasztói stílusára jellemző, hogy ők költenek a legtöbbet ruhára (19,4%), és ők vágynak kertes házba, leginkább klasszicista villába (24,6%), tehát fontos nekik a szép megjelenés. Punkok szimpatizánsai · A többségében fiúkból (63%) álló csoport tagjai a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, a középiskolai és felsőfokú végzettségűek aránya 60 és 40 százalékkörüli. Közel felük budapesti lakos, az átlagnál magasabb arányban élnek panelházakban és kertes házakban. Pénzben a legros�szabbul „eleresztett” csoport (61 400 Ft/hó) mégis ők költik a legtöbbet szórakozásra (29,7%), korán veszítik el a szüzességüket (15,9 éves korban), és korán állnak munkába (20 évesen). Szegény, de szabadságra, önállóságra vágyó fiatal fiúkból álló csoport. Skinhead szimpatizánsok · A kapott értékek eloszlása szinte sehol sem tér el az átlagtól. A települések között a vidéki városokban sokkal többen élnek az átlagnál (50,6%). Az eszményi háztípus számukra a kertes ház, abban is a huszadik században épült nem kirívó külsejű épület. Az átlagos iskolázottságú, idősebb korosztályhoz tartozó fiatalok alkotják ezt e csoportot.

Yuppie szimpatizánsok · Ez a minta nagyon sok értékben tér el az átlagtól, igen jellegzetes. A fiú/lány arány 60 és 40 százalék, és a legidősebb a többi csoporthoz képest, a legkevesebb 19 évesnél fiatalabb és a legtöbb 25-29 éves van közöttük. Ők messze a legiskolázottabbak a 73,9 és 26,2 százalék felsőfokú/középfokú végzettségű arányukkal, és a legtöbben tőlük jönnek villalakásból és még többen fognak a későbbiekben is villában lakni, és a legmagasabb az egy főre jutó saját rendelkezésű pénzük (95 000 Ft/hó). Minden életeseményük mintegy, fél, egy évvel később következik be az átlagnál, később állnak munkába (talán amiatt is, hogy egyetemre járnak), később költöznek el otthonról, később kezdenek együtt élni a párjukkal. Gazdag, megfontolt, sikeres csapat. Rockerek szimpatizánsai · A minta tagjai nagyon fiatalok és a legalacsonyabb az iskolai végzettségük is (69,2 és 20,6% felső/középiskola). Jellemző rájuk hogy többen laknak vidéki városban, azon belül is panelben (34,6%). Viszonylag kevesen vágynak közülük kertes családi házba, villába és ugyanakkor többen még panelházba is mennének! A rocker szimpatizánsok szegények (70 500 Ft/hó) és a legfiatalabban költöznek el otthonról, legkorábban, 16 évesen kezdik a nemi életet, és legfiatalabban állnak munkába. Deszkások szimpatizánsai · Ebben a csoportban a lányok vannak többségben (46,0/54%) és ők messze a legfiatalabbak, a saját csoportjukon belül 59,2 százalékos a 19 éveseknél fiatalabbak aránya. Többen élnek Budapesten, és érdekes módon közülük igyekeznek a legtöbben parasztházba (14,3%). A többi mutatójuk nem tér el az átlagtól. Alterek szimpatizánsai · Az alternatív stílusú ruházatúakra szavazók között túlsúlyban vannak a lányok (43,5-56,2%), és a magasabb iskolai végzettségűek (42,0-56,5% közép/felső). Átlagosak szimpatizánsai · Ebben a mintában az idősebbek vannak túlsúlyban, és olyanok, akiknek magasabb az iskolai végzettsége (39,2/59,6%), és a legkésőbb szerzik az első szexuális tapasztalatot (16,9 év), és későn költöznek el otthonról.

· 29 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Sziget-látogatók különböző csoportjai életmódban alig térnek el egymástól (lásd életesemények majdnem azonos bekövetkezése), ezért többségük nem nevezhető szubkultúrának. A csoportok megkülönböztetésére inkább az jellemző, hogy azonos a viseletük, azonosak a szokásaik, a külsőségeik. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy az egyes csoportok a szubkultúrák stílusára épült üzleti stílusnak, a termelők és szolgáltatók által kínált tipikus stílusú javak fogyasztói, tehát nem a szubkultúrák életformáját valósítják meg, hanem csak a stílusukat vásárolják meg, fogyasztják, viselik. A fogyasztói és „viselési” szokások hasonlósága mellett kitapintható még egy összefüggés. Úgy tűnik, hogy az években és a tapasztalatokban megragadható életkor, az iskolázottság, az anyagi javak birtoklása többé-kevésbé együtt fordul elő a vizsgált minta több csoportjában, így megfogalmazhatunk néhány szabályszerűséget. Kétszer négy állítás A deszkások a legfiatalabbak, de a punkok és a rockerek is fiatalok A rockerek és a punkok kezdik legkorábban a felnőtt életet. A rockerek és a punkok a legalacsonyabb iskolázottságúak A punkok és a rockerek a legszegényebbek, utánuk jönnek a deszkások A yuppiek a legidősebbek, utánuk jönnek az átlagosak, az alterek és diszkósok. A yuppiek talán egy kicsit később kezdik a felnőtt életet a többieknél A yuppiek messze a legiskolázottabbak, utánuk jóval jönnek az átlagosak és az alterek A yuppiek a leggazdagabbak, utánuk jönnek a diszkósok Csoport, stílus Életkor

Élettapasztalat Iskolázottság Pénz, vagyon

Punk

Korai

Alacsony

legszegényebb szegény Átlagos

Fiatal

Rocker

Fiatal

Korai

Legalacsonyabb

Deszkás

Legfiatalabb

Átlagos

Átlagos

Alter

Idősebb

Átlagos

Magas

átlagos

Átlagos

Idősebb

Később

Magas

átlagos

Yuppie

Legidősebb

legkésőbbi

Legmagasabb leggazdagabb

9. táblázat. Jellegzetes csoportok jellegzetes változói. Ezen állítások alapján néhány következtetést kockáztathatunk meg. Beigazolódott az a régi mondás, hogy „fiatalság - bolondság!” A szélsőséges megjelenésű punkok és rockerek ugyanis többségében fiatalok, míg a yuppiek, átlagosak, alterek és diszkósok az idősebb korosztályhoz tartoznak. A deszkások a jobb módú, a punkok és rockerek pedig a szegényebb fiatalok. A diszkósok, átlagosak és alterek iskolázott, nem kirívó, feltűnő öltözködésű, idősebb fiatalokból összetevődő csoportok a yuppiektól például abban térnek el, hogy nem öltözködnek

olyan „hivatalosan”, felnőttesen, amit talán azért is tehetnek meg, mert a munkájuk nem kívánja meg, de lehet, hogy ez csak ízlés kérdése. Az ízlésbeli eltérést úgy fogalmazhatjuk meg, hogy például a diszkós lányok egy kicsit szexesebbek, a fiúk divatosabbak, az alteresek pedig érdekesebb, fűszeresebb darabokat vesznek föl, olyanokat, amelyek inkább a lelki tulajdonságaikat fejezik ki. Életmód, fogyasztás · Bár a Szigetre látogató fiatalok többsége szívesen kirándul a természetbe, 56,7 százalékuk soha nem szokott fitness-szalonba, vagy konditerembe járni, egyötödnyien pedig soha sem keresik fel az uszodát. A többiekre is inkább a kevésbé intenzív sportélet jellemző, legalábbis ha azokat a helyszíneket nézzük, amelyek e téren nyújtanak szolgáltatásokat. A legalább heti gyakorisággal ilyen jellegű mozgást (kirándulás, úszás, fitness, kondi) végzők aránya 2005-ben az összes megkérdezett 37 százalékára volt tehető. Jóllehet a sporttevékenységnek léteznek egyéb – e helyszínekhez kevésbé köthető – formái, ez az arány az életkori jellemzőket is figyelembe véve sem túlságosan magas, igaz az iskolai tornaórák valószínűleg javítanak e képen. A fiúk valamivel intenzívebb sportéletet élnek, mint a lányok, s az is megfigyelhető, hogy a kulturális, de bármilyen más szabadidős tevékenységek és a sporttal kapcsolatos tevékenységek végzése igen nagy arányban összekapcsolódik. Mindez arra utal, hogy a szórakozásra vagy a kulturális tevékenységre fordított idő a fiatalok esetében kevésbé gátja a sportolásnak, a sporttevékenységek hiánya mögött valamilyen más tényezőt kell keresnünk. Ez lehet a más jellegű leterheltség (például munka, család), vagy az infrastruktúra illetve az anyagiak hiánya. Adataink szerint a jelenleg dolgozók valóban kevésbé jelölték meg bármilyen általunk felsorolt sporttevékenység heti szintű gyakorlását, ugyanakkor ez nem mondható el azokra, akik munka mellett még tanulnak is, pedig jó eséllyel az ő terheik talán még nagyobbak is lehetnek. Valószínű, hogy e tekintetben is inkább egy általános attitűddel állunk szemben, amely sok fiatal esetében a megfelelő infrastrukturális, illetve anyagi feltételek ellenére – a sporttevékenységet a szabadidős tevékenységek közül meglehetősen hátra sorolja. Ezt jól mutatja az is, hogy a jelenlegi kiadásszerkezetben a sportra, sporteszközökre kiadott pénzösszeg mindössze 5 százalék körüli arányt képvisel, s a fiatalok vágyait tekintve sem kerül a rangsorban előrébb. Természetesen azok körében, akik jelenleg is járnak uszodába vagy más sportlétesítménybe, a kiadásszerkezetben a sport előkelőbb helyen szerepel. A jelenlegi kiadásokat vizsgálva egyébként a szórakozás, nyaralás, utazás áll az első helyen, amelyet a ruházkodás követ, de harmadik legfontosabb tényezőként megjelenik a takarékoskodás is. A Sziget-látogatók szórakozási és étkezési kultúrájának része a gyorséttermek igénybevétele, amelyet mindössze a fiatalok 16,8 százaléka nem szokott felkeresni. Bár a többség azért nem mindennapos vendég ott, több mint egyötödük legalább hetente felkeresi valamelyik hálózat éttermét. A kocsmalátogatás nagyfokú intenzitása már előrevetíti az e helyekhez köthető játékok (pl. biliárd, darts, bowling) magas fokú igénybevételét, s az összefüggés valóban egyértelmű: ezeket a szolgáltatásokat sokkal gyakrabban veszik igénybe azok, akik rendszeresen – legalább havonta – eljárnak kocsmázni, s adataink szerint eb-

· 30 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása ből a szempontból az alkohol-fogyasztásnak és a dohányzásnak is fontos szerepe van. Ez a fajta tevékenység a 25 év alattiakat a többieknél gyakrabban jellemzi, s elsősorban a tanulói státusz egyik velejárójának tekinthető. A kozmetikus, szolárium igénybevétele az átlagosnál sokkal erőteljesebben jellemzi a lányokat, míg az ő esetükben kétharmad körüli, a fiúk esetében egyötödnyi azok aránya, akik erre bármennyi időt is fordítanak. Szabadidő – szórakozás és kultúra · A könnyedebb szórakozás területéről 2005-ben olyan tevékenységeket soroltunk fel kérdőívünkben, amelyek a fiatalokra leginkább jellemzőek lehetnek. Ezek közé tartozik a moziba járás, a házibulik, partik, a könnyűzenei koncertek, valamint a kocsmázás, kávézóba járás. A fiatalok leggyakrabban e két utóbbit említették meg a szórakozással kapcsolatos tevékenységek közül: kocsmába/ sörözőbe/borozóba alig egytizedük nem jár soha, de csaknem kétharmadnyian legalább minden héten eljutnak ide a Szigetlátogatók közül. A teázók/kávézók népszerűsége valamelyest kisebb, bár a kérdezettek hasonlóan nagy arányban válaszoltak úgy, hogy szoktak ilyen helyekre járni, a látogatások intenzitása valamelyest alacsonyabb. A házibulik, a könnyűzenei koncertek és a multiplex mozi ugyancsak azok közé a helyszínek közé tartoznak, amelyeket csaknem minden fiatal megemlített az általuk látogatottak között, nyilvánvaló azonban hogy – részben a megfelelő lehetőségek hiányában, részben a költségtényezők miatt – a látogatások gyakorisága jóval alacsonyabb, jellemzően a többség havonta vagy annál is ritkábban jár ilyen rendezvényekre. A partik és a klubok látogatása jobban megosztja a Sziget-lakókat, hiszen igen sokan egyáltalán nem járnak ilyen helyekre, a leginkább azonban a diszkó az a hely, amely a Szigetet felkereső fiatalok körében egyáltalán nem népszerű: 56,6 százalékuk soha nem jár ide, s mindössze egytizedük jár legalább hetente diszkóba. Úgy tűnik, hogy a könnyedebb szórakozás és a „nehezebb” műfajok jól megférnek egymás mellett, s ez által vannak csoportok, amelyek a szabadidő eltöltése szempontjából kevésbé aktívak, s vannak olyanok, amelyek e szempontból meglehetősen „nyüzsgő”, változatos életet élnek. Az életkor emelkedésével összességében valamelyest csökken a szabadidős tevékenységek száma, s a munkába állás is sok tekintetben befolyásolja a szabadidő-eltöltés intenzitását, az igényeket, amelyek mögött természetesen az eltérő lehetőségek is fellelhetők. A lakóhely szerint leginkább az életvitelszerűen a községekben lakók körében alacsonyabb bármilyen kulturális, szabadidős tevékenység. Ugyanakkor vannak különbségek is a két szabadidő-eltöltési „stratégiában”, amennyiben például a fiúk a könnyedebb műfajokban aktívabbak, míg a lányok a kulturális jellegű szabadidő eltöltés terén, s a könnyedebb műfajokban kevésbé érvényesülnek az iskolai végzettség szerinti eltérések is. Mindazonáltal a könnyedebb szórakozási lehetőségeken belül is különbségek láthatók még ebben a viszonylag homogén csoportban is: így szembetűnő, hogy a lányok inkább a teázókat, kávézókat említették gyakrabban, a fiúk pedig a kocsmákat, sörözőket a szórakozóhelyek közül. E két hely vonatkozásában az iskolai végzettség szerinti eltérések is megfigyelhetők. A klubok azokat vonzzák leginkább, akik jelenleg is valamely felsőoktatási intézményben tanulnak, nyilvánvalóan elsősor-

ban a miatt is, hogy e helyek sok esetben ténylegesen is egyegy főiskolához, egyetemhez vagy annak kollégiumához kötődnek. A Sziget látogatók középosztálytudata · A 2005. évi Sziget Fesztivál vizsgálatakor rákérdeztünk a fiatalok osztálytudatára.12 A fiatalok osztálytudatának alapja a viszonyítási keret, amelyben a csoportokat meghatározták, ez egyénenként változó volt, voltak, akik egészen szűk keretben gondolkoztak – mint például a Sziget –, illetve voltak olyanok, akik az egész társadalomra vonatkoztatható szempontokat említettek. Ezek közé tartoztak például:a kor, nem, képzettség, politikai meggyőződés, anyagi szempontok (kereset formája, mértéke, általános anyagi helyzet, tartós anyagi javak tulajdonlása), foglalkozási csoport, etnikai csoport, családi állapot, szubkultúrák, életmód, aktív/inaktív, társadalmi csoport kategóriák, vallásosság, lakhely, és más szubjektív besorolási módok. Az első látásra nagyszámú, sokféle kifejezés között van néhány meglehetősen gyakran használt kategória: szegények, gazdagok, felső tízezer, középréteg, középosztály, hajléktalanok, újgazdagok, munkanélküliek, nagyon gazdagok, közép, szegény, nagyon szegények, nyugdíjasok, felső osztály, értelmiség stb. Ezen kifejezések közül egyesek nagyon hasonlóak, mégis óvatosan kell bánni velük, mivel nagyon különböző kontextusokban jelentek meg. Tartalmi szempontból az egyik legérdekesebb kifejezés a „közép”, rengeteg nagyon különböző formában jelenik meg: egymagában, összetett szóban, szókapcsolatokban. Az említések gyakorisági sorrendjében ezek a következők: „középréteg”, „középosztály”, „közép”, alsó középosztály, felső középosztály, alsó közép, felső közép, közép osztály, közép réteg, felső közép osztály, jómódú középosztály, alsó közép osztály, középalsó, középosztály, értelmiség, közép felső, alsóközép, közép gazdagok, szűk középréteg, középkeresetűek, alsó középréteg, alsóközéposztály, nagyon kicsi középréteg, nagyon vékony középréteg, közép szegényebb, viszonylag szűk középosztály, középpolgárság, középvezetők, elszegényedett közép, középmódú polgári réteg, közép szint, középkorú, közép felső réteg, felső középosztály ezeket sújtja ma a politika, minimális középréteg, nem dolgozó középkorúak, középső vékony réteg kevesen vannak, középvállalkozók, középosztály vállalkozók, közép alsó, budapesti középosztály, felső közép, értelmiségi középosztály, középpolgár, középvezető, középosztálybeliek, alkalmazotti középréteg, középosztályszegények, középbeliek, közép szellemi réteg, szakközép, érettségi, középosztály ezeket sújtja ma a politika, felsőközép, közép polgári, középréteg felső, leszakadó, lecsúszó középosztály, szellemi felső középréteg, kis-és középvállalkozó, dolgozó középkorúak, közép és alsóosztály, középen, fiatal középosztály, munkásosztály, középosztály, polgári középréteg, diplomás,közép kategória, minimális középosztály, kis- és középvállalkozók, középszint, vékony középréteg, megfáradt középosztály, közép alsó lecsúszó, szegény közép, középkorúak, gyengébb középosztály, középalsó osztály, erős középosztály, kis középréteg, közép szegények, gyenge középréteg, felsőközéposztály, kispolgár alsó középosztály, felső közép réteg, vidéki középosztály, megfelelő egzisztenciális színvonal, középosztály, alsó közép réteg, kö-

· 31 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága zépszerűen élők, közép-középosztály, közép osztály alsó, alsó, közép, abszolút közép, középréteg szellemi, közép kategória, közép polgárosodott, közép vékony, középszegény. A „közép” kifejezéshez kapcsolódva a két legfontosabb kifejezés a „réteg” és az „osztály”. Talán az „osztály” kifejezést, mint társadalomfelosztó kategóriát általánosságban következetesebben használják a válaszadók, mint a „réteg” kifejezést, de természetesen egyénenként nézve nagyon eltérő példákat is lehet találni. Mi lenne, ha a magyar társadalmat a fenti kifejezések segítségével próbálnánk meg összerakni? Az osztály és réteg megkülönböztetésen kívül szembetűnik a „felső”, „közép”, „alsó” kategóriák használata, szinte az összes lehetséges kombinációjuk megjelenik a felsorolásban. A „közép” szó egyéb értelmében is megjelenik: korra, vállalkozás méretére, gazdagság mértékére, anyagi helyzetre vonatkozóan, iskolázottság szintjének megnevezésében, életmódbeli mutatóként, viszonyfogalomként, pozicionáló funkcióval. Elkülöníthetünk tehát fontosabb dimenziókat vagy választóvonalakat, amelyek a nyitott kérdésnek köszönhetően árnyaltabbá válnak: kor, anyagi helyzet gazdag vagy szegény, kereset mértéke, formája (szellemi vagy fizikai), aktív vagy inaktív, foglakozási csoport, gazdasági szerep szerint, képzettség, lakhely (budapesti, városi, vidéki), életmód illetve életminőség szerint (polgár, jómód). A társadalmi csoport állapota szerint: mérete (minimális, szűk), helyzete (leszakadó, megfáradt) és ennek időbeli változása szerint (már beállt vagy folyamatban lévő állapotváltozás). Az eddigi módszert követve, vagyis a leggyakrabban használt kifejezések illetve kifejezés kapcsolatok vizsgálatával a másik lényeges és szembetűnő fogalompáros a „szegény” és a „gazdag” amivel külön is érdemes foglalkozni, mert mint társadalmi kategóriák önállóan is megjelennek a fiatalok társadalomképében, nemcsak mint a felosztás anyagi dimenziói. A gazdagság és a szegénység kifejezésére számtalan nyelvi forma megjelenik, különböző fokozati különbségekkel. A kifejezések elemzésével olyan megítélési kritériumokat találunk, amelyek alapján beazonosíthatók a társadalmi csoportokhoz tartozók. A gazdag réteg méretét szűknek és szélesnek egyaránt látják a fiatalok, mértéke, vagyis, hogy mennyire gazdag valaki szintén fontos szempont és viszonyítási alap (lásd közép gazdag, nem gazdag kifejezések). A legtöbbször első helyen említik a besorolási sorrendben, de a többi pozícióban is előfordul, a gazdagság különböző fokozatai jelennek meg. A anyagi javak birtoklása és a hozzá kapcsolódó életmód is a gazdagság mutatója. Helyileg is meghatározható: városi tehetős, rózsadombi13. A gazdagság fogalmához jellemző pozíciók, beosztások, gazdasági tevékenységi formák kapcsolódnak: bankár, csúcsvezető, politikai és gazdasági elit. A gazdagság fogalma kapcsolódik a felső fo-

galmához. Az „újgazdag”, mint társadalmi réteg együtt szerepel a menedzser pozícióval, a feltörekvés gondolatával. (Ez nem jelenti azt, hogy ezek a kifejezések többször szerepelnének együtt, viszont árnyalják a képet, ami az újgazdag kifejezés mögött, mint társadalmi kategória mögött a fiatalok gondolataiban megjelenik.) A gazdagság és a gazdag csoportok megítélése nem feltétlenül pozitív, mivel olyan értékelő jellemzők jelennek meg, mint: csaló, gengszter, nem dolgozó, öröklött, befolyásos, kulturális háttér nélküli, kapcsolati. A gazdag fogalmához tehát a felső, vezető, elit, újgazdag és felső tízezer fogalmai kapcsolódnak. A szegénység fogalma az előző párja. A szegénység mértéke, ha egyáltalán van rá utalás, akkor szélesnek tűnik. A szegényeket, mint társadalmi csoportot is leggyakrabban első helyen említik, minden rangsorban megjelenik. A kifejezési módok itt talán még változatosabbak, de beszédesebbek is. Megjelennek a fokozatok: nagyon, még-, leg-, legesleg-, kifejezetten, teljesen. A szegénység különböző dimenziói jelennek meg: anyagi helyzet vagyis jövedelem vagy segély, illetve a létminimumhoz viszonyított helyzet, lakás, munkaviszony vagy annak hiánya, társadalomhoz viszonyított helyzet (belül vagy kívül), lakhely (város, falu), kor (fiatal, nyugdíjas), etnikai hovatartozás, család mérete, egyéb hátrányos helyzetet teremtő körülmények. A hajléktalanok külön társadalmi csoportként kerülnek a fiatalok látóterébe, nagyon szegény, létminimum alatt élő, kirekesztett, munkanélküli, nyomorgó kifejezések kapcsolódnak hozzá. A munkanélküliség kapcsán a kor (idősebb), az iskolai végzettség (diplomás), az eltartottság merül fel. Az elszegényedés, leszakadás viszont a társadalom más rétegeit is fenyegetheti: a parasztságot, a polgárságot, a pályakezdőket, a nyugdíjasokat. A közép fogalma is tartozhat a szegény kategóriába. Az értelmiség részben azonos a középosztállyal, egyfajta életmódot jelent, ami lehet kispolgári, a korcsoportok közül a fiatalok önmagukat, tanulókat azonosítják ezzel a csoporttal elsősorban. Egy érdekes fogalom még az átlag, mint csoport: vagy jól élőkként vagy szegényekként azonosítják őket. Egyéb semleges kifejezések is vannak például „pénzből és fizetésből élők”, „normális emberek”, „hétköznapi”, amelyeknek az önbesorolás szempontjából van szerepük. Az önbesorolás szempontjából nézve az adatokat fontos volt, hogy egyáltalán hány csoportot említ valaki. Amikor csak két csoportot említ valaki, legtöbbször az anyagi dimenzió mentén osztja fel a társadalmat, önmagát kevésbé jó anyagi körülményekkel rendelkezőnek vallja. A három társadalmi csoport, a felső – közép – alsó társadalmi csoport említése az anyagiaknál szélesebb osztály-réteg kategóriában a két véglet mellett a köztes állapot felvázolása a cél, melynek során a fiatalok a köztes állapotba tartozónak sorolják magukat.

· 32 ·

Gábor – Gaul – Szemerszki · Trendek a Sziget-kutatásban. A z új fiatal középosztály kialakulása A Szigetre járók osztályképét a következő ábrán foglalhatjuk össze: Az osztálystruktúrát a piachoz kapcsolódó vállalkozói osztály testesíti meg, melynek két szélső pólusa a gazdagság és szegénység és ez fejeződik a kulturális tőkeviszonyhoz inkább kötődő rétegfelfogásban, melyben a vállalkozói osztályhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszik a piac, másképpen fogal-

mazva a polgárosultság anyagai szintje, amely mint az előzőekben kifejezésre jut az öltözködésben, és végső soron a lakás körülmények jövőterveiben. hangsúlyozni kell azt is, hogy a középosztálytudatot a piac áltál meghatározott ifjúsági kultúra erősíi fel. A Sziget mint az élmény kultúra14 közvetítőjeként válik a középosztálytudat kialakításának fontos terévé.

20. ábra. A Sziget látogatók középosztálytudata. Jegyzetek 1. A Sziget Fesztivál 1993-ban kezdődött. 1994-ben a szervezők az akkor 25 éves Woodstocki fesztiválnak kívántak emléket állítani. Az „Eurowoodstock”-ra keresztelt rendezvényre százezerrel többen jöttek el, mint egy évvel korábban. Az 1996-ban a Pepsivel kötött három éves szerződés biztonságot nyújtott a szervezőknek. 1997-ben a látogatók száma elérte a 260 ezret, a programok száma pedig a hatszázat. 1998-ban a 268 ezer látogató újabb rekordot jelentett. 2000-ben 324 ezer vendég először hallgathatta a világzenét. 2002-ben 361 ezren voltak a Hajógyári szigeten 50 helyszínen 1000-nél több program - köztük 80 nemzetközi sztár - szórakoztatta a közönséget. 2004-ben a látogatók száma 369 ezer volt és a 2004 évi 8000 fős 15–29 éves fiatalokra reprezentatív vizsgálat szerint az elmúlt három évben minden tizedik fiatal volt a Sziget Fesztiválon. 2005-ben 385 ezren látogatták a Szigetet, a látogatóknak több mint egyharmada külföldi volt. A Sziget Fesztivál mind Magyarországon, mind Európában a fiatalok egyik legnagyobb kulturális rendezvénye. 2. A Szigetről és a kutatásról készülő filmet Jurek Kaminski forgatta és rendezte: 108 perc Sziget. 3. A „magyar” kifejezés jelen esetben a magyar anyanyelvű fiatalokat, tehát a határon túli magyar fiatalokat is jelenti. 4. Lásd részletesen: Sziget Fesztivál 2004–2005 film dokumentáció. Szerkesztette: Gábor Kálmán. Az interjúkat készítették: Király Erzsébet, Kerényi Tamás, Pató Erika, Paksi Ágnes.

5. Forrás: Ifjúság 2000; Ifjúság 2004. Kormányzati megrendelésre készült vizsgálat, amelyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinált. 6. Az Ifjúság 2004. évi országos reprezentatív vizsgálat, amelyet a Mobilitás Nemzeti Ifjúsági Iroda koordinált. A kutatás a 2000. évi survey folytatása. A mintanagyság: 8000 fő. 7. Az Ifjúság 2000-ben csak a tényadatokat kérdezték. 8. Ez azért is indokolt, mert a fiatalok egy részénél mind több életesemény tolódik egyre későbbre. Például míg a 2004. évi vizsgálatban a 15–29 éves fiatalok egyötödének volt már gyereke, addig a Sziget-látogatóknál ugyanez az arány mindössze 4,5%. 9. Ulrich Beck: Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése. In Agelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, 1999, Új Mandátum. 10. Az Ifjúság 2004 országos reprezentatív vizsgálat, amelyet a Mobilitás Nemzeti Ifjúsági Iroda koordinált. A vizsgálat az Ifjúság 2000 évi survey folytatása. A mintanagyság: 8000 fő. 11. Ebben a részben – némi leegyszerűsítéssel - azt feltételezzük, hogy az egyes fiatalok számára a nagyon szimpatikus csoport egyben a saját vonatkoztatási csoportot is jelenti. A vizsgálat adatbázisát a 2005. évi „főkérdőív” és ízlés kérdőív adta.

· 33 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága 12. Ez a kérdés kérdésként lett feltéve, vagyis a válaszadók szabadon, saját fogalmi készletükkel építhettek fel azt a társadalmi szerkezetet, amelybe önmagukat besorolták. A rendelkezésre álló adatok alapján kirajzolódó főbb dimenziók, illetve az ezeknek megfelelő társadalmi kategóriák, minden személyes meghatározottságtól függetlenül is szerkezetté rendeződnek, ha tartalmi elemzésnek vetjük alá az adatokat. Megtudhatjuk tehát, hogy milyen elképzelések élnek általában a fiatalok tudatában a magyar társadalomról. A szabad önkifejezés másik előnye, hogy nem csupán a kategóriák említési sorrendjéről tudhatunk meg valamit, hanem az egyes kategóriákhoz való viszonyokról is, az értékelő megjegyzésekből, illetve az egyes csoportok méretére vonatkozó megjegyzésekből árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogy a társadalom tagoltságán túl, mekkorának észlelik a csoportokat. Közvetve talán azt is megsejthetjük, milyen csoportokra irányul elsősorban a fiatalok figyelme

a saját csoportjukon kívül. Az egyéni értékelések jelezhetik a fiatalok, társadalmi csoportokat érintő, problémaérzékeléseit. Ez a társadalmi rétegződés vagy osztálytudat elemzés és az egyéni jó közérzethez illetve boldoguláshoz fontosnak tartott értékek összevetésének izgalmas kérdése még jobban árnyalhatja a sziget fiataljairól kialakítható képet. A feldolgozási munkákat Bíró Krisztina végezte. 13. pl. Rózsadomb Budapestnek egy hagyományosan „elit” része, jóllehet a városszerkezeti átalakulás és az agglomeráció felé irányuló kiköltözés miatt a tehetősebb rétegek jelentős része ma már lakóhelyként kevésbé preferálja. Mindazonáltal ez egy ma is élő fogalom, ami a gazdagságot szimbolizálja. 14. Az élmény kultúra kifejezést Schulze nyomán használjuk. Ld.: Gerhard Schulze (1998) A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. p. 186–204., Osiris-Láthatatlan Kollégium.

· 34 ·

Középosztályosodási tendenciák vizsgálata a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál résztvevői körében Veres Valér

A

középosztályosodás szociológiai jelensége Romániában ös�szefonódik a polgárosodás jelenségével. A két fogalom viszonyának tisztázásához Angelusz–Tardos (1995) megközelítéséből indulunk ki, miszerint a „középrétegek” fogalma is igen eltérő szociális helyzeteket fog át. Akárcsak Romániában, Magyarországon a tipikus nyugati tendenciával szemben (ahol a hagyományos kispolgári középrétegekhez tartozók arányának csökkenésével az „új középrétegek” súlya növekedik, és a tartós gazdasági növekedés következtében összességében szélesedtek a középrétegek, ami az egész társadalom középosztályosodását vonta maga után). Angelusz és Tardos szerint a fehérgalléros új középréteg, jelentős részének az életvitele megrendült az 1990-es években. Mindez az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklődése, valamint a gazdasági helyzet romlása miatt, esetenként veszélyeztetve e réteg tagjainak egzisztenciális biztonságát is. „Ha kissé paradox módon hangzik is, de a fentiek alapján igaz lehet, hogy a „régi középrétegek” térhódítása nem volt olyan mértékű, hogy kompenzálta volna az „új középrétegek” (és a „fél-kispolgárság”) lesüllyedését.” (Angelusz–Tardos 1995). A középosztályosodás térhódítását a szolgáltatói szektor térnyerésével és az ipari munkásság arányának értelemszerű csökkenésével hozhatjuk összefüggésbe. Románia nagy késésben van a szolgáltatói szektor kiépülése terén. 2002-ben még a szolgáltatásban foglalkoztatottak 38,1 százalékos aránya mes�sze elmaradt a nyugati szomszédos országokhoz képest, ahol ez az arány 50 százalék fölött van (Veres 2005:116). Az országba érkező nagy volumenű külföldi tőke, és az Európai Unióhoz való csatlakozással járó szerkezeti reformok azonban az évtized második felére Romániában is jelentős mértékben fejlesztették a szolgáltatói szektort. A polgárosodás folyamata az individualizáció térhódításának sajátos aspektusaként fogható fel, és mint ilyen, elválik a foglalkozás szerinti középrétegek bővülési folyamatától. Az ifjúság középosztályosodásának kérdését a szociológiai szakirodalom az ifjúsági korszakváltás jelenségén keresztül ragadja meg. Mind az ifjúsági korszakváltás, mind pedig a középosztályosodás feltételei a polgári-liberális demokrácia, illetve a jóléti szociális piacgazdaság kiépülésében jelölhetők meg. E fel-

tételek között lehetővé válik a fiatalok önálló ifjúsági (fogyasztói és polgári) státusának kialakulása, megvalósulhat a fiatalok individualizációja. Chisholm és Watts rámutatnak, hogy az ifjúsági korszakváltás nem érvényesül egyformán minden ifjúsági csoport esetében. Az individualizációnak különböző változatai figyelhetők meg. Chisholm négy valószínű szcenáriót (a munkanélküliség, a szabadidő megnövekedésének szcenárióját, a foglalkoztatási, illetve a munka-szcenáriót) említ (Chisholm 1992:62-63). Ezek megnyilvánulási formáit közép-európai kontextusban térségünkben Gábor Kálmán kutatta részletesen (ld. Gábor 1996, 2000, 2004, 2005a). Zinnecker (aki szerint a hatdimenziós, bourdieui ihletésű osztály-specifikus ifjúságelemzési modellje értelmében osztályonként más és más ifjúsági habitus alakul ki) alapján azt mondhatjuk, hogy az ifjúsági korszakváltás szcenáriói osztályspecifikusak, azaz minél magasabb társadalmi státussal rendelkezik a származási család, annál nagyobb az esélye a fiatalnak arra, hogy szabadidős szerepet játszhasson. A alacsony státusú családból származó fiatal számára pedig inkább a munkanélküliségi szerep a valószínűbb. Magas státussal tehát inkább a szabadidős szcenárió, alacsonyabb státussal pedig a munkanélküliségi szcenárió jár együtt. A közepes tőkevolument birtokló kispolgárságból származó fiatalok körében az ifjúsági életszakasz a képzési karrier idejére korlátozódik, és nem adódik lehetőség olyan mértékű autonómia kialakítására, mint amilyent a felső rétegből származók meg tudnak engedni maguknak (Zinnecker 1993). A fenti szerzők elméleteinek kombinációjára alapozva a progresszív individualizáció forgatókönyv a szabadidős szereppel, a regresszív individualizáció pedig a munkanélküliségi szereppel rokonítható. Míg az első szcenárió értelmében az ifjúsági életszakasz „hosszú-gyeplőre eresztett”, a másodikban a több szempontból is veszélyeztetett ifjúsági életszakasz jellemző. Az első a középosztályosodás, a második a leszakadás társadalmi folyamataival hozható kapcsolatba. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy Romániában hogyan lehetséges osztályspecifikus alapon ki- vagy újratermelődnie a

· 35 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága középosztályi ifjúsági habitusnak, amikor még az 1990-es években alig beszélhetünk egy – a lakosság 10 százalékát tömörítő jövedelmi középosztályról (lásd Chiribucă–Comşa 1999). A választ Beck írása alapján adhatjuk meg, aki a posztinduszt riális társadalmakban a hagyományos társadalmi reprodukciós és mobilitási sémák működését összekapcsolja az individualizáció kiteljesedésével (Beck 1997), amelynek következtében a fiatalok középosztályosodását az egyéni életutak sokfélesége, az individualizálódott lehetőségek kibővülésében valósulhat meg A hidegháború végével a volt Szovjetunió és a nyugati demokráciák között elterülő térség országai kisebb-nagyobb fáziskülönbségekkel olyan strukturális változásokon mentek át, amelyek sok esetben eltértek a nyugati modernizáció klasszikus forgatókönyvétől, gondolunk a menedzserkapitalizmus jelenségére (ld. Eyal–Szelényi–Towsley 1999), de ez az átmenet, összekapcsolódva az Európai Unióhoz való csatlakozás külső és belső kényszerével, megteremtették az ifjúsági korszakváltás feltételeit ezekben az országokban, így Romániában is. E folyamat során az ifjúság önálló társadalmi csoporttá, réteggé válik, az ifjúsági kultúra, szabadidőipar pedig felértékelődik (vö. Gábor 1996, 2004). Gábor Kálmán és társai rámutatnak a 2005. évi Sziget-kutatás alapján, hogy Magyarországon „napjainkra az ifjúsági korszakváltás megtörtént és egy új fiatal középosztály alakult ki. Az új fiatal középosztály megjelenését mutatja, hogy az elmúlt fél évtizedben a Sziget társadalma nemek és életkor szerinti összetételében átalakult. A nemek arányában 2005-re kiegyenlítődés figyelhető meg: a férfiak korábbi csaknem kétharmados aránya 50,6 százalékra csökkent, azaz a nemek aránya mára kiegyenlítődött” (Gábor et al. 2006). Ismeretes, hogy Erdélyben, az államszocializmus végének eltérő története és a romániai rendszerváltás sajátosságai között indultak be azok a társadalmi folyamatok, amelyek az ifjúsági korszakváltás társadalmi feltételeit megteremtették. Értékeléseink szerint Romániában a magyarországi folyamatokhoz képest valamivel később, az 1990-es évek második felében indult be az ifjúsági korszakváltás, ez pedig jelenleg is zajlik, még nem zárult le. A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az ifjúság körében zajló társadalmi változások jelentik-e Erdélyben is egy új, fiatal középosztály kialakulását, és ha igen, ez a folyamat 2005-2006-ban milyen fázisban volt a nyugati szomszédainkhoz képest. Azt próbáljuk megvizsgálni, hogy a polgári, fogyasztói, jövedelmi, kommunikációs státus, valamint kulturális fogyasztás egyes dimenziói szerint milyen sajátosságok állapíthatók meg a Félsziget Fesztiválon résztvevő erdélyi magyar fiatalokat illetően. A kutatás fő empirikus alapját a 2005., illetve 2006. évi Félsziget-fesztiválon végzett reprezentatív kérdőíves vizsgálatok képezik. A (két nyelven szerkesztett) kérdőív segítségével 2005-ben 645 fős, 2006-ban 932 fős mintán történt adatfelvétel1. Társadalmi háttér és középosztályosodás · Abból indulunk ki, hogy a társadalom középosztályosodása nagy mértékben megváltoztatja a fiatalok társadalmi helyzetét és életmódját. Az életmód változásának fő meghatározója az oktatás expanziója,

amely értelmében felértékelődik és szélesebb rétegekre kiterjed az iskoláztatás. E folyamat több szempontból is hozzájárul a fiatalok önállósodásához, jelentve a szülői házból való elköltözést, a párválasztás önállóságát stb. (Gábor 2000:27–36). A fiatalok társadalmi háttere Zinnecker (1993) szerint döntő szerepet játszik a középosztályosodási folyamatban, Beck szerint viszont ez jelentős mértékben relativizálódik, mivel „a szubkulturális osztályidentitások fokozódó mértékben elenyésznek, a „rendi” színezetű osztályhelyzet hagyománya elvész, és megindul az élethelyzetek és életutak diverzifikálódása és individualizálódása” (Beck 1997:420). A Félsziget Fesztiválon 2005-ben résztvevők szülei inkább közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Pontosabban, az apák 42 százaléka középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú iskolai végzettségű apák aránya (44%) viszont messze meghaladja a romániai átlagot, ami alig haladja meg a 7 százalékot. Az anyák iskolai végzettsége esetén az arányok hasonló tendenciát mutatnak, 52 százalékos a középfokú, 37 százalékos a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ez pedig ugyancsak messze az országos átlagnépesség körében felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya fölött van (2. táblázat). Mindkét szülő részéről azonban az egyértelműen kirajzolódik, hogy az országos össznépesség iskolázottsági szintjéhez képest, ahol a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya összesen 30 százalék körül mozog, a Félsziget-lakók családi háttere lényegesen iskolázottabb, kulturális értelemben „középosztályosabb”, és ez 2006-ra még jobban kihangsúlyozódik. Iskolázottsági szint

Az apa legmagasabb Az anya legmagasabb iskolai végzettsége iskolai végzettsége 2005

2006

2005

2006

Középfokúnál alacsonyabb

13,5

3,2

10,7

4,0

Középiskola

42,0

40,3

51,8

44,4

Felsőfokú végzettség

44,5

56,5

37,5

51,6

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

1. táblázat. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége (%). A szülők, foglalkozásuk szempontjából elsősorban szellemi foglalkoztatottak. Az apa foglalkozása esetében 38 százalék a szellemi foglalkoztatott, az anyák estében pedig ez az arány 52 százalék. A szülők körében a további legnagyobb arányt a fizikai foglalkozásúak jelentik. Az apáknak 2005-ben mintegy 30, 2006-ban már 35 százaléka, az anyáknak 2005-ben 24, 2006ban pedig 26 százaléka fizikai munkát végző alkalmazott. Továbbá az apák körében 2005-ben 24 százalékos a önálló vállalkozók, tulajdonosok, résztulajdonosok aránya, és 19 százalék ez az anyák körében. Végül 2005-ben 7,5 százalékos a vezető beosztású alkalmazottak aránya az apák körében, az anyák körében pedig ennek hozzávetőleg a fele (3,8%), ám 2006-ra a vezető szülők gyermekeinek aránya több, mint duplájára növekszik a Félszigeten az előző évhez képest.

· 36 ·

Veres Valér · Középosztályosodási tendenciák vizsgálata… Foglalkozási státus

Az apa foglalkozása 2005 (N = 558)

Az anya foglalkozása

2006 (N = 932)

2005 (N = 547)

2006 (N=931)

Önálló vállalkozó, tulajdonos, résztulajdonos

23,8

Fizikai munkát végző alkalmazott

30,5

35,2

24,3

26,4

Szellemi foglalkoztatott

38,0

32,4

51,7

50,0

Vezető beosztású alkalmazott

7,5

14,8

3,8

8,1

Háztartásbeli Összesen

19,0

17,6

14,4

0,2

0,0

1,1

1,0

100,0

100,0

100,0

100,0

2. táblázat. Mi (volt) a szüleid / nevelőszüleid (legutolsó) foglalkozása? (%) A két év alatt a szülői foglalkozási struktúrában végbement változások nem tudni még, hogy egy trend kirajzolódását vetítik előre, vagy csupán a véletlenszerűség hullámzásának tudható be. De elvileg az alacsonyabb státusú munkát végző szülők gyermekeinek nagyobb arányú megjelenése az új ifjúsági középosztály bővülését is jelentheti az oktatási expanzió talaján foganva. Az adatok szerint tehát a Félsziget-látogatók túlnyomó többsége „középosztálybeli” származásúnak tekinthető. A tendencia hasonlít a magyarországi fesztiválozók körében Gábor Kálmán által megfigyelt folyamathoz (Gábor 2000, 2006).

Munkaerőpiaci helyzet és jövedelmi viszonyok · A társadalom középosztályosodásának egy fontos alapfeltétele a családok anyagi helyzetének javulása. A piacgazdaság kiépülésével Romániában csupán egy szükséges, korántsem elégséges feltétele teljesült a középosztályosodásnak. A jóléti társadalom kiépülése még alig kezdődött el. A jövedelmek nagyarányú növekedése azonban a 2000-es évek folyamán előrevetíti a középosztályosodás további feltételeinek kiteljesedését. Kiindulópontként vizsgáljuk meg, hogyan alakult, illetve hogyan fog alakulni a román Országos Prognózisbizottság 2 adataiból kiindulva a romániai nettó átlagjövedelem euróban kifejezve 2013-ig.

800 700 600

558

500 400

402 247

200

137

100

176

349

309 222

624

494

445

319

300

593

651

382

449

416

679

485

705

522

246 Románia / folyó év

Románia / PPS

13 20

12 20

11 20

09

10 20

20

20

08

07 20

06 20

05 20

04 20

20

03

0

1. ábra. Havi nettó átlagkeresetek alakulása Romániában, 2003–2013 között. Forrás: INS, CNP, nyers előrejelzési adatok alapján számolt saját becslés. Az 1. ábrán megfigyelhetjük, hogy amíg 2003-ban a romániai nettó átlagjövedelem még a PPS értéken számolt 250 eurót sem érte el, addig 2006-ra már 445 euróra emelkedett (ami az éves magyarországi érték mintegy 75 százalékát jelentette), az előrejelzések szerint pedig 2007-re a romániai átlagjövedelmek elérik az 500, majd 2008-ban pedig az 550 eurót. Románia vásárlóerőben kifejezett jövedelmi szint-emelkedése mutatja, hogy megteremtődtek az anyagi feltételek az új ifjúsági középosztályi életvitel kialakításához. A fizikai foglalkozású családokból származók számára a középosztályosodás alternatívája azáltal válik lehetővé, hogy a társadalom általános kere-

seti, jövedelmi szintje emelkedik, egyre több olyan fogyasztási cikk válik elérhetővé, ami a középosztályi életmódhoz való tartozás státusjelzője. Az ifjúsági korszakváltás egy fontos velejárója az iskolában, tanulással eltöltött életszakasz meghosszabbodása. Ezt mutatja a fesztiválozók munkaerőpiaci helyzete, miszerint közel kétharmaduk (65%) tanulmányokat folytat, és egyötödük (20%) dolgozik, közel egytizede (14%) dolgozik és tanul, míg alig 1 százaléka munkanélküli, illetve inaktív. A tanulás és a munka kombinálása a Beck-i értelemben vett életutak diverzifikálódásának jó példája.

· 37 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Az oktatási intézmények látogatása révén az ifjúsági életszakasz autonómiája megnövekszik; az oktatás általánosodása, tömegesedése és a tanulási időszak meghosszabbodása által a fiatalok külön polgári státusra tesznek szert. A tanulmányukat folytató Félsziget Fesztivál résztevők nagy része egyetemi hallgató: 2005-ben 65 százalékuk egyetemen tanul, valamivel több, mint egynegyed (23%) elméleti líceumba jár. A hátramaradó 8 százalék megoszlik a többi tanulmányi forma között (külön-külön egyik tanulmányi forma aránya sem haladja meg a 3 százalékot, csupán a posztgraduális programok összevonása esetén létrejövő kategória éri el 3 százalékos arányt). A tendenciák 2006-ra sem változnak, mindössze néhány százalékkal módosulnak az eloszlások.

Válaszok (%) Munkaerőpiaci helyzet

2005 (N = 643)

2006 (N = 932)

64,9

66,7

Dolgozik

20,4

30,5

Dolgozik és tanul

13,8

*

Munkanélküli, inaktív, egyéb

1,0

2,8

100,0

100,0

Tanul

Összesen

3. táblázat. A fesztiválozók munkaerőpiaci helyzete. *2006-ban a kettős tevékenység regisztrálása elmaradt, ez lényegében megegyezik a korábbi év adatával.

Külföldön tanul

1.1 0.2

Egyéb posztgraduális képzésre

0.1 0.2

Doktori képzésre, Ph.D.-re jár

2.3 0.8

Magiszteri képzésre jár

2.2

6.8

61.3 65.3

Egyetemi hallgató

Fõiskolás

4.2

10.2

1.1 0.4

Technikumba jár

13.6

Elméleti líceumba jár

Szakközépiskolás

2.3 2

Szakiskolás

0.1 0.4

Általános iskolás

1.1 0.9 0

23.4 2005

10

20

30

40

2006

50

60

70

2. ábra. A fesztiválozó tanuló fiatalok tanulmányi formák szerinti eloszlása (N2005 = 505, N2006=932). Az anyagi helyzetet illetően elmondható, hogy 2005-ben a családok havi nettó jövedelmének valamivel több mint fele az 5 000 000 és 15 000 000 régi lej között található. 17, illetve 18 százaléka a jövedelmeknek 15 000 000 és 20 000 000 régi lej között, illetve e fölött található. Végül pedig a családok 11 százaléka élt 5 000 000 lej alatti jövedelemből 2005-ben.

%

Pénzösszeg (ROL) 2005

2006

1 – 5000000

11,1

5,1

5000001 – 10000000

27,8

22,7

10000001 – 15000000

25,7

35,8

15000001 – 20000000

17,3

30,3

20000000 +

18,1

26,0

100,0

100,0

Összesen

4. táblázat. A család/háztartás nettó jövedelme (N2005 = 486, N2006=929).

· 38 ·

Veres Valér · Középosztályosodási tendenciák vizsgálata… A Félsziget-látogatók családi havi átlagjövedelme 2005-ben mintegy 16 700 000 régi lej, 2006-ban pedig 18 780 000 régi lejre emelkedett (kb. 521 EUR folyóértéken és 940 EUR PPS értéken) ami ugyancsak megerősíti a középosztályi jelleget, hiszen ez az összeg kissé meghaladja a 2006. első félévi átlagos havi nettó átlagkereset kétszeresét (kb. 17 100 000 régi lej). Az országos szinten is változó jövedelmi viszonyok kontextusában érthető, hogy a fesztiválozó fiatalok anyagi helyzete is javul, és a középosztályosodási jelenséget erősíti, hogy jövedelmi szempontból is az országos átlag fölötti kereseti viszonyokkal rendelkeznek. Az egy főre eső havi nettó jövedelem eloszlása a következőképpen alakul: 2005-ben háztartások 45 százaléka esetén az egy főre eső jövedelem 2 500 000 és 5 000 000 régi lej között található, 2006-ra ez 17 százalékra csökken. A háztartások közel egynegyedében egy főre 2005-ben 2 500 000 régi lej alatti, 13 százalékánál pedig 5 000 000 és 7 500 000 régi lej közötti összeg, 8 százalékában pedig 7 500 000 és 10 000 000 régi lej jut, ezek az arányok 5 millió régi lej fölött néhány százalékkal emelkedtek 2006-ban. A 10 000 000 régi lej fölötti egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások aránya emelkedett a legtöbbet, a 2005. évi 7-ről 12 százalékra. A háztartásokon belüli egy főre eső nettó jövedelmek átlaga 2005-ben hozzávetőleg 5 300 000, 2006-ban pedig 6 359 000 régi lej, ez 20 százalékos nominál-növekedést jelent (a 2006. évi 5% körüli inflációs ráta alapján is 15%-os reálnövekedés), mutatva azt, hogy az erdélyi középosztályosodó fiatalok családjainak bevétele valóban érzékeli a nagymértékű romániai gazdasági fejlődés jövedelemnövelő hatásait. Pénzösszeg (ROL)

Pénzösszeg (EUR*)

2005 (%)

2006 (%)

[1 – 74 ]

26,0

17,1

(2500000 – 5000000]

(74 – 147 ]

45,4

42,1

(5000000 – 7500000]

(147 – 220]

13,3

18,8

(7500000 – 10000000]

(220 – 294]

8,2

10,0

294 fölött

7,1

12,0

100

100

[1 – 2500000]

10000000 fölött Összesen

5. táblázat. Egy főre eső, havi nettó jövedelem (ROL, %, N2005 = 465, N2006=649). *Az EUR 2006. év végi átváltási értéken számolva. A jövedelmi decilis értékeket elemezve 2006-ban megfigyelhetjük, hogy a fiatalok családjainak egytizede havi 7 millió alatti összegekből élt, 20 százalékuk 7 és 10 millió közötti összegből élt, a felső decilis értéke pedig 30 millió lej, az alsó decilis háromszorosa. A különbségek kisebbek, mint az össznépesség decilis értékei esetében, ami jól mutatja, hogy jövedelmileg is egymáshoz viszonylag hasonló helyzetben lévő ifjúsági rétegről van szó (lásd a mellékletet).

Fogyasztói és kommunikációs státusz a Félszigeten · Az ifjúsági korszakváltás forgatókönyve által alakuló középosztályosodás egy másik összetevője a fiatalok saját fogyasztási javakkal való ellátottságának emelkedése (szórakoztatóipar, illetve járműiparhoz kapcsolódó termékekkel való ellátásával). A fiatalok fogyasztói és a szórakoztató ipar, (divat és sportcikkek, kulturális, szabadidő szolgáltatások), a járműipar egyre fontosabb fogyasztóivá válnak. E javak és szolgáltatások eléréséhez a fiataloknak megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük saját felhasználásra. A Félsziget-fesztiválozók 72 százaléka rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik. A résztevők átlagban 16 éves korukkal kezdődően rendelkeznek ilyen pénzösszeggel. A válaszadók 68,5 százalékának egyetlen (szülői vagy saját), 31,5 százalékának pedig két (szülői és saját) forrásból áll rendelkezésére egy olyan pénzösszeg, amellyel önállóan gazdálkodik. Források

2005 (%)

Szülői forrásból

27,8

Saját forrásból

40,7

Mindkét forrásból

31,5

Összesen

100

6. táblázat. Milyen forrásból rendelkezel ezzel a pénzösszeggel? (N2005 = 432). A szülő(k)től vagy szülő(k) után kapott pénzösszeg átlagban 3 000 000 régi lej, a saját forrásból származó pénzösszeg pedig ennek kevéssel alacsonyabb, mint a kétszerese. A legtöbb esetben mindkét forrás esetén a kérdezettek 2005-ben 2 500 000 régi lej alatti összeggel rendelkeznek. Ezt a kategóriát a 2 500 000-5 000 000 régi lej között mozgó összeggel rendelkezők követik 31, illetve 25 százalékkal, majd csökkenő sorrendben a 5 000 000-7 500 000 régi lej közötti összeggel rendelkezők kategóriája következik 7, illetve 10 százalékkal. Míg a továbbiakban a szülői forrásból származó pénzösszeggel rendelkezők aránya a pénzösszeg nagyságával fordított arányban egyenletesen csökken, addig a saját forrásból származó pénzösszeggel rendelkezők aránya csökken, majd újból megnő. Így például, míg a 7 százalékról 3, majd 1 százalékra csökken a szülői forrásból származó pénzösszeggel rendelkezők aránya, addig 10 százalékról 8, százalékra csökken, majd újból 10 százalékra nő a saját forrásból származó pénzösszeggel rendelkezők aránya a három felső kategória esetén. Ez utóbbi tendencia figyelhető meg az összesített pénzösszegek szerint is.

· 39 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Jövedelmi kategóriák2005

Szülői / szülő(k) utáni pénzösszeg (N = 256)

Saját forrásból származó pénzösszeg (N = 312)

Összesen (N = 432)

[1 – 2500000]

56,3

45,8

35,2

(2500000 – 5000000]

31,6

25,3

31,3

(5000000 – 7500000]

7,4

10,3

15,3

(7500000 – 10000000]

3,5

8,3

8,8

10000000 +

1,2

10,3

9,5

Összesen Átlagok (ROL)

100,0

100,0

100,0

2.983.379

5.869.071

6.006.701

7. táblázat. Havi átlagban jelenleg mekkora ez a pénzösszeg(2005)? (%) A fesztiválozók a belépőjegy mellett különböző összegeket költöttek el naponta a Félszigeten, 2005-ben 100 000 régi lej alatti összeget költ 23,4 százalékuk, 100-200 000 lej közötti összeget költött a résztvevők 34,7 százaléka, 200-300 000 lejt költött 20,3 százalékuk, a fiataloknak a fennmaradó közel 22 százaléka pedig 300 000 régi lejnél nagyobb összeget költött el a egy nap átlagosan a Fesztivál ideje alatt. Ha összehasonlítjuk, hogy ez mekkora részét tette ki egy átlagos este elköltött ös�szegnek, akkor megfigyelhető, hogy azt némiképp meghaladja, de a kiadások nagyságrendjének struktúrája nem tér el lényegesen. A 100.000 lej alatti csoportba többen kerülnek mintegy 12 százalékkal, de különben hasonló a kiadások szerkezete. A 2006. évi értékek arányosan 15-20 százalékkal nagyobbak, de nem változik a tendencia. A fesztiválozó fiatalok fogyasztási struktúrája lényegesen eltér az ország népességének fogyasztási struktúrájától. Amíg a felnőtt társadalom a jövedelmének mintegy 35-40 százalékát élelmiszerre költi, addig a fesztiválozó fiatalok családjainak jövedelme 2006-ban lehetővé teszi, hogy csupán a költségek átlagosan 17,4 százalékát költsék erre a célra. A lakásfenntartás is elmarad az országos átlag 20 százalék körüli értéktől, 17,6 százalék lévén, így a kiadásaik legnagyobb tétele a szórakozás és kulturális rendezvényeken való részvétel 23,3 százalékkal, ezt követi az utazásokra fordított költségek 14,9, ruházatra pedig 14,1 százalékkal. A testápolásra, könyvekre és sportra fordított összegek aránya is jól mutatja, hogy az erdélyi fesztiválozó fiatalok zöme a középosztályi életmódra jellemző fogyasztási szokásokkal rendelkezik: kiadásaik 66 százalékát az alapkiadásokon (élelmiszer, lakás) felüli költségek képezik, amíg az alsó osztálybeliek számára az alapkiadások képezik a kiadások 7080 százalákát. Költségtípus

Átlag

Százalékban

Szórás

Élelmiszerre

1051164

17,4

1757819

Ruházatra

852325.5

14,1

1334072

Lakás és fenntartása

1009557

16,8

1765888

Szórakozásra, kulturális célokra

1405359

23,3

2465637

Utazásra

895061.9

14,9

2833862

Sportolásra

231819.9

3,8

1166894

Testápolásra

319665.4

5,3

906704

Könyvekre

262115.7

4,3

842358,6

Összesen átlagban

6027068

100,0

?????

E fesztiválozó fiatalok kis részének (11,5 %) van autója, és valamivel többnek saját lakása (12,7%), e kategória átlagosan idősebb, és szüleik között nagyobb arányban vannak vállalkozók. A fiatalok kommunikációs státusának kialakulása a új középosztályosodás egyik fontos státusjelző kritériuma. A Szigetfesztiválozókhoz arányát kissé meghaladva (ahol 2005-ben 90 százalékuk használt internetet3) 2006-ban a Félsziget látogatóinak 98,6 százaléka szokott internetezni, tehát hozzátartozik a mindennapi életvitelhez ez a kommunikációs forma. A fiatalok többsége naponta internetezik, 1 százalékuk akár többször is. Az internetezés gyakorisága az alábbi ábrán jól mutatja, hogy valóban hozzátartozik a fiatal középosztálybeli életformához a lehetőleg naponta történő tájékozódás, kommunikáció internet segítségével.

3.6

3.5

Ritkábban

Havonta

13.7 41.1

Hetente

12.6 Hetente többször

25.5

Naponta

Naponta többször

3. ábra. Milyen gyakran szokott internetezni? (N2006 = 932). A fesztiválozó fiatalok fogyasztói profilját, illetve kommunikációs eszközökkel való ellátottságát elemezve megfigyelhető, hogy a mobiltelefonnal való ellátottság gyakorlatilag teljes körű, más kommunikációs eszközöket is birtokol legalább kétharmaduk: számítógépe 65,3 százaléknak, mobiltelefonos internethozzáférése 78,2 százalékuknak, számítógépes internet kapcsolata pedig 58,5 százaléknak van, ami, tekintve ezek kiegészítő funkcióit azt mutatja, hogy a Magyarországon és Nyugat-Európában megfigyelhető trendek az erdélyi középosztálybeli fiatalok körében is fennállnak a kommunikációs státusukat illetően.

8. táblázat. Mennyit költöttél az alábbiakra átlagosan egy hónapban az elmúlt fél év során (2006)? · 40 ·

Veres Valér · Középosztályosodási tendenciák vizsgálata… Elektronikai cikkek

Van

részük körében gyakoribb: színházba 42 százalékuk, hangversenyre, operába pedig csupán 17 százalékuk jár havonta vagy gyakrabban, bár ez utóbbinak oka az elérhetőség is, mert opera vagy filharmónia csak a nagyvárosokban érhetők el (Kolozsvár, Brassó, Temesvár). Zenélni, festeni, rajzolni szokott 43 százalékuk, vers vagy prózaírással foglalkozik 18 százalékuk havonta vagy gyakrabban. Könyvtárba legalább havonta a megkérdezetteknek mintegy fele jár, ez pedig az iskolai ifjúsági életszakasz sajátos következménye is. A „legitimálható” kulturális tevékenységek4 kedveltebbek, művészfilmeket nézni, mozizni az 52 százalékuk, táncházba 12 százalékuk jár havonta vagy gyakrabban. A természetbe való kirándulás a legáltalánosabb, a fiatalok háromnegyede szokta havonta vagy gyakrabban így tölteni szabadidejét. Kétségtelen, hogy az ország össznépességéhez képest a fesztiválozók szabadidő-eltöltési szokásai sokkal nagyobb mértékben követik a középosztályi mintákat, mint az ország vagy Erdély össznépessége, ám korántsem mondható el az, hogy egységes kulturális profil jellemezné őket.

Nincs

Mobiltelefon

97,7

2,3

Internet mobiltelefonon keresztül (WAP)

78,2

21,8

CD-lejátszó

89,9

10,1

Személyi számítógép

65,3

34,7

Számítógépes internet

58,5

41,5

Digitális kamera

39,3

60,7

Házimozi berendezés

13,9

86,1

Plazma TV

4,4

95,6

9. táblázat. Technikai eszközök saját használatban (N2006 = 932). Kulturális státusz és szabadidő-szcenárió · A fesztiválozó fiatalok kulturális fogyasztási szokásai összetettek. A hagyományos, bourdieu-i értelemben vett „legitim középosztályi” kultúrát megjelenítő intézmények látogatása csak egy kisebb Mûvészfilmeket nézni, art mozikba járni

25.7

16

10

Színházba járni 2 5 Hangversenyre, operába 12 járni

Könyvtárba járni

35.1

7

Kirándulni a természetbe

8 0

56.4

19

5

19.2

11.8

60.4 40.1

27 10

37.9

21

6.4

20

16.6

28

25.8 13

19

Vers vagy prózaírással próbálkozni

41.9

31.7

10

Zenélni/festeni/rajzolni

11.2

41

6.5

12.2

46.7

13.7

Táncházba járni 1 4

36.1

30

40

Hetente többször

Hetente

50

22.1 60

Havonta

70

80

Ritkábban

90

2.5 100

Soha

4. ábra. Kulturális-szabadidős tevékenységek gyakorisága (2006, N = 932). A különbségek nem szignifikánsak a 2005. és 2006. évi fesztiválozók kulturális-szabadidős tevékenységeinek gyakoriságát illetően. Zenei ízlés szempontjából a Félsziget résztvevői erősen heterogének, nehéz besorolni egy domináns ízléstípusba. A kedvenc zenei irányzatra vonatkozó kérdésre adott válaszok erősen szóródnak. Éppen ezért az első és legnagyobb a kvázi „vegytiszta” rock zenét kedvelők kategóriája (28%). A száza-

lékos eloszlás nagyságrendje szerint egy összevont kategóriába tartoznak, azok, akik 2 százaléknál kevesebben voltak egy adott irányzat követőiként. A rock kategóriát követi a drum and bass, blues-rajongók egyenként 8 százalékos aránnyal, majd a black metal és heavy metal kedvelői 7, illetve 6 százalékos aránnyal. További 4, illetve 2 százalék közötti kategóriák a jazz, hip-hop, house, acid jazz, acid house irányzatok kedvelőit képviselik (lásd az 5. ábrát).

· 41 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Rock általában

28.0

Drum and bass

8.6

Blues

8.3

Black metal

6.6

Metal

5.9

Jazz

4.0

Hip-hop

3.4

House

3.0

Acid jazz

2.7

Cigányzene

2.2

Acid house

2.1

Más irányzat < 2%

25.1 0.0

5.0

10.0

15.0

20.0

25.0

30.0

5. ábra. Melyik a kedvenc zenei irányzatod? (2005, N = 625). A Félsziget Fesztivál zenei kínálata 2005-ben a résztvevő fiatalok 67,5 százalékának nagyon fontos, és további 28 százalékának fontos, és összesen 90 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett a zenei kínálattal: ebből 30 százalék teljesen elégedett és 60 százalék pedig inkább elégedett, kevesebb, mint 8 százalék mondotta, hogy inkább elégedetlen, 1 százalék alatt vannak a teljesen elégedetlenek (a 2006. évi válaszok – egyébként hasonló – eloszlását és a „más irányzat” válaszok részletes felbontását lásd a Kiss–Plugor–Szabó (2006) jelen lapszámban megtalálható tanulmányában). A kulturális-művészeti kínálat a Félszigeten válaszoló résztvevők 23 százalékának nagyon fontos, 39 százalékának eléggé fontos, 30,9 százaléknak kevésbé, és 7,1 százalékának pedig egyáltalán nem fontos. Ezzel együtt a válaszadók majdnem 15

százaléka teljesen, és további 60 százaléka többnyire elégedett a kulturális-művészeti kínálattal. A két vizsgált év közötti eltérések nem szignifikánsak és nem rajzolnak ki tendenciát. A sportolási lehetőségek fontossága tekintetében a válaszolók szinte egyenlő arányban oszlanak meg, 80 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett a sportolási lehetőségekkel. A Félsziget Fesztivál látogatóknak jelentős része más hasonló rendezvényeken is részt vett, közel egyharmaduk Tusványoson, egyhatoduk pedig a Szejkefürdői Rockmaratonon is részt vett, a budapesti Szigeten mindössze kevéssel több, mint egytizedük vett részt, de általában véve a fesztivál kultúra kialakulását figyelhetjük meg a részvételi szándékok nagy arányában, különösen a Sziget Fesztivál (62,9%), a Tusványos (54%) és a Rockmaraton (41,1%) esetében.

· 42 ·

Veres Valér · Középosztályosodási tendenciák vizsgálata…

Szejkefürdi rockmaraton

41.1

17.4

Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor Minimum Party

18.4

2.3

Sziget Fesztivál, Budapest

Mûvészetek völgye, Kapolcs

54.4

28.6

62.9

11.3

22.2

3.2

Egyéb fesztivál

32.1

10.8

0

10 2

0

30 4

0

Voltál-e

50 6

0

70 8

0

90

Tervezed-e, hogy résztvegyél?

6. ábra. Más fesztiválokon való részvétel (2006, N=932).

K

övetkeztetések · Erdélyben, a romániai rendszerváltás és az európai uniós csatlakozási folyamat keretei között valamivel később, az 1990-es évek második felében indult be az ifjúsági korszakváltás. Ennek társadalmi hatásaként ugyancsak kialakulóban van egy új, fiatal középosztály, de a folyamat kiteljesedése még zajlik 2005–2006-ban. Az ifjúsági korszakváltás bekövetkeztével a középosztályosodási folyamatban igen jelentős reprodukciós tendenciák figyelhetők meg, ami megerősíti Zinnecker elméletét, miszerint a közép- és felsőközéposztálybeli ifjúsági habitussal jellemezhető fiatalok (ami a Félsziget-látogatók zömét jellemzi) szüleinek társadalmi pozíciója is közép- és felsőosztálybelinek tekinthető iskolázottság és foglalkozás szerint. Ugyanakkor, a fesztiválozó fiatalok mintegy harmada fizikai foglalkozású szülők gyermeke, akik középosztályosodása egy társadalmi mobilitási folyamat eredménye, és ennek elérése az egyéni életutak Beck által leírt diverzifikációjával valósul meg. A fiatalok családjainak jövedelmi viszonyai is magasabbak, mit az országos átlagkereset kétszerese, és figyelembe véve, hogy a romániai nettó átlagjövedelmek 2006-ban vásárlóerő-

paritáson összehasonlítva a magyarországi átlag 76 százalékán állottak, új fogyasztási perspektívák nyíltak meg a fizikai munkásszármazású fiatalok körében is, akik számára lassan megteremtődnek a középosztályi életstílus átvételének anyagi feltételei: új fogyasztási struktúra, középosztályi státusjelző anyagi javakhoz (autó, egyéb tartós fogyasztási cikkek) való hozzáférés. Az ifjúsági korszakváltás Chisholm féle szabadidőszcenárióját valószínűsítik a középosztályosodó erdélyi fiatalok körében egyrészt a különböző erdélyi és kárpát-medencei ifjúsági fesztiválokon való nagyarányú részvételi szándék, másrészt azok a válaszok, amelyek értelmében a Félsziget zenei kínálata nagyon fontos kétharmaduk számára. A zenei ízlés azonban rendszerint tágabb kulturális-szubkulturális preferenciákkal is összefüggésben áll. A Félsziget zenei kínálatával való elégedettség, számunkra – közvetve – valószínűsíti azt a Zinnecker féle tézist, miszerint a közép- és felsőosztálybeli ifjúsági szcenáriókra jellemző, hogy a szubkulturális stílusokkal, zenei irányzatokkal való azonosulás nem annyira erős és kizárólagos, hogy más zenei stílus jelenlétét elutasítaná.

· 43 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Melléklet 2006 N Nem válaszolt

Egy főre eső családi jövedelem

Kb. mennyi pénzt költesz itt egy nap alatt (a belépőjegy árán felül)?

A család havi nettó jövedelme?

649

932

670

283

0

262

Átlag

6359174.92

326126.61

18779179.10

Median

5000000.00

250000.00

15000000.00

Szórás

5561364.491

325699.968

12743356.19

10

2000000.00

100000.00

7000000.00

20

3000000.00

150000.00

10000000.00

Jövedelmi decilisek

30

3500000.00

200000.00

12000000.00

40

4000000.00

200000.00

15000000.00

50

5000000.00

250000.00

15000000.00

60

5500000.00

300000.00

18000000.00

70

6666666.00

400000.00

20000000.00

80

8333333.00

500000.00

25000000.00

90

12500000.00

500000.00

30000000.00

1. táblázat. A fesztivál látogatók jövedelmi mutatói (átlagok, decilisek), 2006. Jegyzetek 1. A részletes módszertani információkért lásd jelen lapszám előszavát. 2. Comisia Naţională de Prognoză: Previziuni pe 20072013 (eletronikus forrás: http://www.cnp.ro; letöltés ideje 2006.10.13.).

3. Lásd jelen szám előbbi tanulmányát. 4. Ezzel kapcsolatosan lásd. részletesebben Bourdieu (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Bp. A legitimitások hierarchiája c. fejezetét.

Könyvészet Angelusz Róbert–Tardos Róbert: Társadalmi átrétegződés és szociális-politikai identifikáció. In Szociológiai Szemle 2. sz. p. 85–98., 1995. Beck, Ulrich: Túl renden és osztályon? In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. p. 418–468., Budapest, 1997., Új Mandátum. Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséről. Budapest, 1978., Gondolat Kiadó. Chisholm, Lynne: Élesebb lencse vagy új kamera? Ifjúságkutatás, ifjúság és társadalmi változás Nagy-Britanniában. In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. A kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. p. 49–68., Szeged, 1993., Miniszterelnöki Hivatal, Ifjúsági Koordinációs Titkárság. Chiribucă, Dan–Comşa, Mircea: Iluzia clasei de mijloc. In Berevoescu, Ionică et al.: Feţele schimbării. Românii şi provocările tranziţiei (A változás arculatai. A románok és az átmenet kihívásai). Bucureşti, 1999., Nemira. Bíró A. Zoltán et. al.: Gazdasági elit a Székelyföldön – 1993. In Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. p. 153–186., Csíkszereda, 1995., Pro-Print Kiadó.

Csedő Krisztina et al.: A rurális bevándorlók. Az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalma. Kolozsvár, 2004., Scientia Könyvkiadó. Ercsei Kálmán: Tőkeeloszlás és jövőstratégiák az erdélyi magyar tanuló tizenévesek körében. In Sorbán Angela (szerk.): Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról. p. 33–48., MTA Kiadó–Budapest – Scientia Kiadó–Kolozsvár, 2002. Gábor Kálmán: Ifjúságkutatási tézisek. In Educatio Füzetek 2. p. 5–11., 1996. Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Szeged, 2000., Belvedere Kiadó. Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In Gábor Kálmán–Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. p. 28–72., Szeged, 2004., Belvedere Kiadó. Gábor Kálmán–Gaul Emil–Szemerszki Marianna: Trendek a Sziget-kutatásban. Az új fiatal középosztály kialakulása. In WEB 1–2/2006. Kiss Zita – Plugor Réka – Szabó Júlia: Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten. In WEB 1–2/2006.

· 44 ·

Veres Valér · Középosztályosodási tendenciák vizsgálata… Szelényi Iván: Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon. Budapest, 1992., Akadémia Kiadó. Veres Valér: Schimbări în structura ocupaţională şi de venituri. România în context est-european (Változások a romániai fogalkozási és jövedelmi struktúrában). In Sociologie Româneasca vol. III. no. 4. p. 109–127., 2005.

Zinnecker, Jürgen: A fiatalok a társadalmi osztályok terében. (Új gondolatok egy régi témához). In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. A kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. p. 5–29., Szeged, 1993., Miniszterelnöki Hivatal, Ifjúsági Koordinációs Titkárság.

· 45 ·

Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? A z iskolázottság és továbbtanulás összehasonlító vizsgálata az ifjúsági korszakváltás kontextusában Ercsei Kálmán

J

elen tanulmány a tanulás, a tudásszerzés jelentősége/fontosságának vizsgálatán keresztül közelít az ifjúsági korszakváltáshoz az erdélyi magyar fiatalok, ezen belül pedig a Félsziget Fesztivál társadalmát illetően. A tanulmány alapvetően három részből áll. Az első részben az ifjúsági korszakváltás problematikáját tárgyaljuk kelet-európai, ezen belül pedig magyarországi és romániai viszonylatban. A második rész a romániai oktatási rendszer átalakulása kapcsán arra próbál rámutatni, hogy a rendszerváltás óta az idő teltével az oktatási rendszer átalakulásával – a felsőoktatás expanziójával, differenciálódásával, diverzifikálódásával, piacosodásával – egyre több fiatal számára vált lehetővé a továbbtanulás, a tudásszerzés. A harmadik részben, a tulajdonképpeni empirikus részben, először a 2005-ös és a 2006-os Félsziget Fesztiválra látogató fiatalok iskolázottságát vizsgáljuk, majd pedig azt, hogy Félsziget-látogatók életében milyen jelentőséggel bír, életeseményeik között milyen fontossággal bír az iskolai tudás megszerzése, a továbbtanulás. Az empirikus elemzéssel továbbá arra a kérdésre keresünk választ, hogy a vizsgált populáció mintái mennyiben azonosak, illetve mennyiben térnek el az erdélyi fiatalok mintáival/mintáitól, illetve a Magyarországon fokozatosan kialakuló, a Gábor Kálmán által fesztiválok ifjúságának nevezett generáció, vagy más néven az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában szereplő fiatalok mintáitval/mintáitól. Az ifjúsági korszakváltás és a (tovább)tanulás jelentősége · Az ifjúsági korszakváltás az ifjúságszociológia nyolcvanas évekre felerősödő irányvonala, amely a nyugati társadalmakban végbemenő indusztriális és posztindusztriális átmenetet, ennek hatásait helyezi a középpontba. Az ifjúsági korszakváltás tehát civilizációs korszakváltásként tételeződik, melynek lényege az, hogy az ifjúság milyen mértékben válik önálló társadalmi csoporttá, réteggé, milyen mértékű az ifjúság cselekvési autonómiája (vö. Gábor 1996a). Az ifjúsági korszakváltásnak több megközelítésmódja létezik, jelen esetben az ifjúsági korszakváltást úgy fogjuk fel, mint

két, civilizációs ifjúsági korszak (az indusztriális társadalom átmeneti ifjúsági korszaka és a poszt-indusztriális társdalom iskolai ifjúsági korszak) közötti váltást, átmenetet. Az átmeneti ifjúsági korszak az egyén számára egy kevésbé önálló, a kenyérkereső és családi életre való felkészülés életszakasza, egy, már az előző nemzedékek által bejárt út megtétele. A korszak kényszerű, átmeneti esemény, amelyet egyirányú mintaadás, a fiatalok felnőtt társadalomhoz való igazodása jellemez. A fiatalok szorosan kötődnek a felnőttek intézményeihez (munkahely, család, szomszédság, egyházi közösség, és mások), a társadalmi élet terén az újoncok, a kezdők társadalmi pozícióját foglalják el, a munkában, a családban, a társadalomban alárendelt szerepet játszanak, kevésbé jelentős felelősséggel. A nemek közötti viszonyok tradicionálisak. Mindezzel szemben az iskolai ifjúsági korszakra a kulturális tőke, az iskolai tudás megszerzésének felértékelődése, a társadalmi reprodukció megváltozása jellemzi. Mindez közvetlenül a tanulási időt hosszabbítja meg. Ennek következtében bizonyos életesemények (munkába állás, házasodás, gyerekvállalás) időben kitolódnak, míg mások előbb következnek be (szexuális tapasztalatok, önálló szórakozás, utazás, sajátos fogyasztói státus). A fiatalok felelőssége nagyobb lesz. Változnak a szocializációs közegek (a tradicionális szocializációs közegek helyét átveszik a média, fogyasztói ipar, kortárscsoportok), a mintaátadás iránya is megváltozik (az egyirányú felnőtt-fiatal mintaátadás kétirányúvá, azaz felnőtt-fiatal és fiatal-felnőtt mintaátadássá alakul). Mindent összevetve, az ifjúsági korszakváltás során a fiatalok önálló ifjúsági (fogyasztói és polgári) státusának, önálló társadalmi csoportjának, rétegének kialakulásáról van szó. Az ifjúsági korszakváltás: két forgatókönyv · Több kutató is felhívja arra a figyelmet, hogy az ifjúsági korszakváltás nem vonatkozik minden fiatalra egyaránt, hanem eltérően érvényesül a fiatalok különböző szegmenseire vonatkozóan. Chisholm tesz említést arról, hogy míg a német kutatók az önállóság, szabadidő, mobilitás megnövekedésének fiatalok körében való általánossá válását hangsúlyozták, addig ezzel szem-

· 47 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága ben a brit kutatók a jómódú osztály és a leszakadt kisebbség, a társadalom alatti osztály, egy underclass közötti ellentét elmélyülésére és egyben állandóvá válására hívják fel a figyelmet. Chisholm továbbá Watts nyomán négy valószínű szcenáriót (a munkanélküliség, a szabadidő megnövekedésének szcenárióját, a foglalkoztatási, illetve a munka-szcenáriót) emel be az ifjúságszociológiai kutatás fogalomtárába (Chisholm 1992:62–63). A különbségek magyarázatára kínál keretet Zinnecker hatdimenziós osztály-specifikus ifjúságelemzési modellje, amely szerint az ifjúság szegmentálódását a bourdieu-i tőketípusok társadalmi térben való eloszlása artikulálja. Zinnecker szerint „a rendelkezésre álló tőkeforrások terjedelme és összetétele szerint [tehát társadalmi osztályonként] a cselekvések jellegzetes lehetőségei és kényszerei adódnak, amelyek kollektíven hagyományozott mintákká sűrűsödnek össze” (Zinnecker 1986, 1992). E szerint tehát osztályonként más és más ifjúsági habitus alakul ki, azaz a nagy tőkevolument birtokló „felső” rétegekből származó fiatalok esetén válik lehetővé a „hosszú gyeplőre eresztett”, azaz iskolai ifjúsági életszakasz megélése. A közepes tőkevolument birtokló kispolgárságból származó fiatalok körében az ifjúsági életszakasz a képzési karrier idejére korlátozódik, és nem adódik lehetőség olyan mértékű autonómia kialakítására, mint amilyent a felső rétegből származók meg tudnak engedni maguknak. Végül, a csekély tőkevolument birtokló alsó rétegekből származók az ifjúkort a gyerekkor egyszerű meghosszabbításaként vagy a felnőtt-társadalomba vezető szerepként élik meg (Zinnecker uo.). A továbbiakban azzal a szemlélettel értünk egyet, mely szerint a munkanélküliség szcenáriója (más néven a munkanélküliségi szcenárió), illetve a szabadidő megnövekedésének szcenáriója (avagy a szabadidős szcenárió) egyszerre érvényesül, azaz kialakul az ifjúság „kettészakadt” társadalma, amely egyrészt a fiatalok mobilitásának megnövekedését, másrészt pedig a munkanélküliség állandósulását jelenti (vö. Gábor 2000:8, 2002:28–29, 2004:29). Az egyik vagy másik szcenárió bekövetkezte pedig véleményünk szerint zinnecker-i értelemben osztály-specifikus, vagyis minél magasabb társadalmi státussal rendelkezik a származási család, annál nagyobb az esélye arra, hogy a szabadidős szcenárió szerepét ölthesse magára. Magas státussal tehát inkább a szabadidős szcenárió, alacsonyabb státussal pedig a munkanélküliségi szcenárió jár együtt. Az oktatási rendszer átalakulása és az ifjúsági korszakváltás. Ifjúsági korszakváltás Magyarországon és Romániában Az ifjúsági korszakváltással foglalkozó munkák szerint a polgári demokrácia és a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépülésével a közép-keleti és a kelet-európai országokban – így Magyarországon és Romániában egyaránt – megteremtődtek az ifjúsági korszakváltás feltételei, vagyis azok a keretek, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalmi folyamatok terén az ifjúsági életszakasszal számottevő változások következhessenek be (ld. Gábor 2000, 2004, 2005b; Veres 2000). Az oktatás expanziójával elvileg adottá válik az esély, hogy egyre több fiatal egyre hosszabb ideig tanulhasson, ennek folytán pedig egyre szélesebb réteg rendelkezzen saját fogyasztói státussal, növekvő önállósággal és autonómiával. A magyarországi oktatási rendszer átalakulásával foglalkozó elemzők nézetei azonban különböznek egymástól. Míg az

egyik oldalon az a nézet uralkodik, hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság elterjedésével, a társadalom széleskörű középosztályosodásával, a fogyasztási javak elterjedésével az oktatási rendszer nyitottabbá, sokszínűbbé, piac-kompatibilissé vált, mások egy nem középosztályosodó, szélsőségesen polarizált társadalom kialakulását, az oktatási rendszer kettészakadását és elitközpontúvá válását, a piacnak az esélyegyenlőtlenségekre gyakorolt hatását hangsúlyozzák (vö. Gábor 2004:29–30). Míg a rendszerváltás előtti Magyarország esetében a kettős gazdaság, a kettős nyilvánosság létrejötte folytán egy fellazultabb szocialista rendszerről beszélhetünk, addig Romániában a rendszerváltást megelőzően az utolsó pillanatig egy erőteljesen centralizált szocialista rendszer volt „életre kényszerítve”. Ebből kifolyólag a magyarországi viszonyokhoz képest Romániában a piacgazdaság, illetve az oktatási rendszer átalakulása is lassabban, nehezebben végbemenő folyamat (ld. Papp 1998; Fóris-Ferenczi 2004), az erdélyi (és feltehetőleg a romániai) fiatalok esetében az ifjúsági korszakváltás, az iskolai ifjúsági életszakaszra való áttérés pedig erőteljesebben osztály-specifikus, mint a magyarországi fiatalok esetén. Gábor Kálmán megjegyzi, hogy a munkanélküliségi szcenárió veszélyesebbé, a szabadidős szcenárió pedig etatistábbá válik, továbbá, hogy nemcsak a magyarországi és romániai fiatalok között, hanem a romániai magyar és román fiatalok között is tapasztalhatók különbségek. Gábor Kálmán vizsgálatai alapján az erdélyi magyar fiatalok körében olyan kulturális és civilizatorikus tényezők hatnak (kulturális és történeti tradíciók: hagyományos női-férfi szerepek, vallásosság, stb.), amelyek lelassítják az ifjúság körében történő korszakváltást (a fiatalok késői személyi önállóságra épülő rövidített ifjúsági életszakaszt alakítanak ki maguknak) (Gábor 2004, illetve 2005b:23-27). Az ifjúsági korszakváltás egyes jegyei azonban föllelhetők, s noha a tradicionális élettervezéstől lényegében csak az elithez tartozók térnek el, az ifjúsági korszakváltás – jóllehet nem ideáltipikus formájában, de kiszélesedőben van (lásd Gábor uo.; vö. Kiss 2000; Ercsei 2002). Továbbá Gábor Kálmán vizsgálatai alapján az erdélyi román fiatalok az erdélyi magyar fiatalokhoz képest azonban közelebb állnak a magyarországi fiatalokhoz, az ő körükben gyengébben hatnak a kulturális és civilizatorikus tényezők (ld. Gábor uo.). Ifjúsági korszakváltás és a fesztiválok ifjúsága · Gábor Kálmán a Sziget- Fesztiválon, Sport-Szigeten, Budapest Parádén folytatott vizsgálatok adatai alapján azt a megállapítást teszi, hogy az ifjúság kettészakadt társadalmában a fent említett rendezvényeken a fiatalok azon csoportja (felül)reprezentált, akik felsőfokon tanulnak vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, (pl. a Sziget Fesztivál vizsgálatok szerint a szakmunkásképzőkbe járók alul, a gimnáziumba, főiskolába, egyetemre járó fiatalok pedig felül vannak reprezentálva, ugyanígy felülreprezentáltak a fiatalok az anyagi javakkal való rendelkezés terén is (ld. Gábor 2002:29–30). A szerző szerint a különböző fesztiválokon (de főként a Sziget Fesztiválon) résztvevő fiatalok többsége az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában „szerepet játszó” fiatalokat képviselik. Ezek a fiatalok szűk értelemben a fesztiválok

· 48 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? ifjúságának tekinthetők, ugyanekkor egy olyan szélesedő társadalmi (ifjúsági) réteg része, amely a fesztiválozó fiatalokkal hasonló közös társadalmi jellemzőket és mintákat oszt, amely alapjában véve is a fesztiválok ifjúságának tekinthető (Gábor 2005a:13-16., vö. Gábor 2000, 2002). Az oktatáskutatói szakirodalom alapján megállapítható, hogy a rendszerváltást követően az oktatási rendszer átalakulásával nagy mértékű expanzió ment végbe mind a romániai felsőoktatás, mind pedig a romániai magyar felsőoktatást tekintetében. Ebből kifolyólag feltételezzük, hogy az oktatás ilyen jellegű expanziójával megjelenik az ifjúsági korszakváltás iskolai ifjúsági szakaszt megélők, azaz a szabadidős szcenárió szereplőinek csoportja, továbbá azt is, hogy ezzel együtt létrejön a fesztiválok ifjúsága. Jelen fejezetben a Félsziget Fesztivál népességének két lépéses elemzésével a fenti hipotézist, vagy másként fogalmazva a következő kérdést próbáljuk meg körüljárni: a „fesztiválok ifjúságának” tekinthetjük-e iskolázottságuk és továbbtanulási szándékuk, terveik alapján a Félszigeten résztvevő fiatalokat. Először arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen fokú iskolázottság, iskolai szint jellemző a Félsziget fiataljaira, majd azt, hogy milyen jelentősége van körükben a (tovább)tanulásnak, tudásszerzésnek, kulturális tőkefelhalmozásnak, milyen helyet foglal el a tanulás a fiatalok életeseményei között, men�nyiben határozza meg mindezt a családi háttér. Továbbá, az elemzés mindkét lépés során, igyekszünk összehasonlító jellegű megállapításokat tenni. Összehasonlításként az magyarországi fiatalokra reprezentatív Ifjúság 2000, illetve Ifjúság 2004, a romániai magyar fiatalokra reprezentatív Mozaik 2001, illetve a Sziget-kutatások adatait fogjuk felhasználni. Mielőtt továbblépnénk figyelembe kell vennünk néhány, esetleges torzítást előidéző tényezőt, amellyel az összehasonlítások esetén számolnunk kell. Elsősorban fontos leszögezni, hogy a Félsziget résztvevők körében nem magyar és román nemzetiségűek egyaránt jelen vannak. Feltevődhet tehát a kérdés, hogy milyen alapon viszonyítjuk a romániai magyar fiatalok népességéhez. Válaszunk erre az, hogy mivel a Félszigeten igencsak magas (85 százalék körüli) a magyar nemzetiségűek aránya elsősorban a romániai magyar népességhez való viszonyítást tartjuk relevánsnak. Természetesen kontrollként érdemesnek tartjuk prezentálni a romániai fiatalok mintáit is, amit írásunk során meg is teszünk. Továbbá óvatosan kell kezelnünk a Mozaik adatait megbízhatóság szempontjából, hiszen a 2001 óta eltelt négy év, így minden bizonnyal számíthatunk a fiatal népesség jellemzőinek változására. Végül, megjegyzendő, hogy mivel a Félsziget résztvevők esetén a fiatalok szigorúan módszertani értelembe vett csoportjának jellemzőire vagyunk kíváncsiak a vizsgálatunkba a 15-29 év közötti Félsziget-résztvevőket vonjuk be. (Ugyanígy járunk el a Sziget 2005 esetén is. Mivel a többi Sziget-kutatás esetén nem volt lehetőségünk ilyen jellegű megkötéseket tenni úgy azok esetén az adatok az össznépességre vonatkoznak. A Sziget

2005 kivételével a Sziget-felmérésekből származó adatok tehát a 14 év alattiakra és a 30 évnél idősebbekre is vonatkoznak. Korcsoport, foglalkozás és iskolázottság szerinti eloszlások. Mivel a Félsziget Fesztivál résztvevőinek jellemzése immár megtörtént (Ercsei–Veres 2005, továbbá Veres 2006) jelen írásban nem térünk ki a résztvevők részletes jellemzésére, hanem csak a számunkra releváns életkor, foglalkozás és iskolázottság szerinti eloszlásokat vizsgáljuk meg (többnyire összehasonlító jelleggel). Korosztályok és gazdasági aktivitás/foglalkoztatottság szerinti eloszlás. E tekintetben megfigyelhetjük, hogy a 2005-ös Félsziget Fesztiválon a résztvevők közel fele a 20-24 éves korosztályhoz tartozik, őket követik a 15-19 évesek 30 százalékos arányban, a 25-29 évesek közel 18 százalékkal, valamint a 30 éven felüliek mintegy 3 százalékkal. A 2006-os fesztivál esetén hasonló arányokat találunk, a két mérés eredményei között nem mutatkozik szignifikáns különbség. A Mozaik 2001 felmérés adataihoz képest a Félszigeten felülreprezentáltak a 20-24 év közöttiek, és alulreprezentáltak a 25-29év közötti fiatalok. A Sziget Fesztivál fiataljai esetén is a 20-24 évesek felülreprezentáltsága, illetve a 25-29 évesek alulreprezentáltsága tapasztalható azzal a különbséggel, hogy a Sziget-látogatók esetén a különbségek kisebb mértékűek. 15-19 (%)

20-24 (%)

25-29 (%)

Ifjúság 2000 (N = 8000/8000)

28,4

35,7

35,9

Sziget 2000 (N = 936/972)

31,61

54,2

14,2

Mozaik 2001 MA (N = 1881/1881)

32,4

36,3

31,4

Mozaik 2001 RA (N = 705/705)

33,0

36,9

30,1

Ifjúság 2004 (N = 8000/8000)

29,2

30,8

40,0

Sziget 2004 (N = 2306/2306)

2

27,7

40,3

23,3

Sziget 2005 (N = 533/623)

28,1

42,4

29,5

Félsziget 2005 (N = 621/645)

31,7

49,9

18,4

Félsziget 2006 (N = 889/932)

31,8

53,3

14,8

1. táblázat. Korcsoportok szerinti százalékos eloszlás. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Gábor 2006: Szigetkutatások 2000-2004, Sziget 2005 2005-ben a Félsziget-résztvevők kétharmada (66%) tanulmányokat folytatott, valamelyest több mint egyharmada (38%) dolgozott, a hátralevő kevesebb mint 1 százalék a munkanélküliek, inaktívak között oszlott meg. A 2006-os adatokat illetően azt mondhatjuk, hogy nem történet szignifikáns változás. Az eloszlások hasonlóak. Ugyanekkor látható, hogy az erdélyi magyar fiatalok esetén jóval magasabb a dolgozók aránya (52%) és jóval kisebb a tanulmányokat folytatóké (30%). E népességen belül továbbá számottevően magasabb a munkanélküliek és inaktívak aránya.

· 49 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Mozaik 2001 MA (N = 1808/1881)

Mozaik 2001 RA (N = 685/705)

Félsziget 2005 (N = 619/621)

Dolgozik

52,4

42,3

Tanul

30,3

33,7

Munkanélküli

8,6

9,5

Inaktív, egyéb Összesen

Sziget 2005 (N = 533/533)

Félsziget 2006 (N = 888/889)

32,5

53,4

28,4

66,7

43,8

68,9

0,3

1,9

1,5

8,7

14,5

0,5

1,0

1,2

100%

100%

100%

100%

100%

2. táblázat. Az elsődleges foglalkozás szerinti százalékos eloszlás (a 15–29 évesek körében). Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Sziget 2005 Értelemszerűen feltevődik a kérdés, hogy ezek a különbségek vajon nem pusztán a korcsoportok szerinti különbségekből adódnak, vagyis, hogy a Félsziget-résztvevők körében azért nagyobb a tanulók aránya, mert felülreprezentáltak a fiatalabb korúak, illetve azért kisebb a dolgozók aránya, mert alulreprezentáltak a 25-29 évesek.. Erre a kérdésre a foglalkoztatottsági státus korcsoportos elemzése ad választ, amely rámutat arra, hogy a különbségek nem az életkorok miatti különbségekből adódnak, hanem abból, hogy a Félsziget-látogatók az erdélyi fiatalok egy olyan szegmense, amely nem reprezentálja, nem képezi le az erdélyi magyar fiatalok népességét. Látható ugyanis, hogy miközben az erdélyi 20-24 éves fiatalok mintegy 60 százaléka dolgozik és hozzávetőleg 23 százaléka tanul, addig a Félszigeten felülreprezentált 20-24 évesek 2530 százaléka dolgozik és mintegy 70 százaléka tanul. Továbbá a Félszigeten alulreprezentált 25-29 éves korosztály 80százaléka dolgozik az erdélyi fiatalok 76 százalékával szemben. A Félszigeten tehát a 20-24 éves erdélyi magyar fiatalok egy olyan szegmense van jelen, amely körében alulreprezentáltak a gazdaságilag aktívak és felülreprezentáltak a tanulmányokat folytatók. A 25-29 évesek esetén pedig hozzávetőleg ugyanan�nyi a dolgozók aránya, felülreprezentáltak viszont az ezen korosztályba tartozó tanulmányokat folytató fiatalok. Végül megemlítendő, hogy a Félsziget-részvevők körében igencsak erősen felülreprezentáltak a 15–19 évesek korosztályába tartozó tanulók (illetve, amint már az előzőkben is jeleztünk, alulreprezentáltak a munkanélküliek és az inaktívak). A Félsziget résztvevők két legnépesebb, legnagyobb arányt kitevő szegmense a 20-24 és 15-19 évesek tanulók (míg az erdélyi fiatalok esetén három, nagyobb arányt képviselő szegmens van: a tanulmányokat folytató 15-19 évesek, valamint a gazdaságilag aktív 20-24 és 25-29 évesek szegmense). Mozaik MA 2001 (N = 1801 / 1881)

Dolgozik

Tanul

Egyéb

Összesen

15-19

19,2

66,2

14,6

100%

20-24

59,6

22,8

17,5

100%

25-29

76,1

4,3

19,7

100%

Összesen

52,4

30,3

17,3

100%

Félsziget 2005 (N = 619/621)

Dolgozik

Tanul

Egyéb

Összesen

15-19

7,7

91,8

0,5

100%

20-24

30,3

69,4

0,3

100%

25-29

81,4

15,9

2,7

100%

Összesen

32,5

66,7

0,8

100%

Dolgozik

Tanul

Egyéb

Összesen

15-19

8,1

90,5

1,4

100%

20-24

25,2

71,7

3,2

100%

25-29

83,3

12,9

3,8

100%

Összesen

28,4

68,9

2,7

100%

Félsziget 2006 (N = 888/889)

3. táblázat. Korcsoportok százalékos eloszlása az elsődleges foglalkozás szerinti. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 Az elsődleges és másodlagos foglalkozás szerint az tapasztalható, hogy míg a Félsziget-résztvevők mintegy kétharmada számára (66/68%) a tanulás, 18 százaléka számára a jövedelemszerző tevékenység számít főtevékenységnek, addig a magyar fiataloknak mintegy fele dolgozik és alig egyötöde folytat tanulmányokat főtevékenység formájában. A két népességben hasonló arányban vannak jelen azok a fiatalok, akik egyszerre dolgoznak és e mellett tanulnak, illetve tanulás mellett munkát vállalnak. A leglényegesebb viszont az, hogy miközben a magyar fiatalok körében mitnegy 30 százalékra tehető azok száma, akik valamilyen formában tanulmányokat folytatnak, addig a Félsziget-résztvevők esetén ez az arány 80 százalék, tehát igencsak magas. Ezek az adatok hasonlóak a Sziget 2005 kutatás adatai alapján tapasztaltakkal, miszerint a Szigetre látogató fiatalok 68 százaléka folytat tanulmányt (elsődleges és másodlagos tevékenységként).

· 50 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Mozaik 2001 MA (N = 1813/1881)

Mozaik 2001 RA (N = 685/705)

Félsziget 2005 (N = 619/621)

Sziget 2005 (N = 533/533)

Félsziget 2006 (N = 889/889)

Dolgozik

48.7

34.9

18.7

29.3

18.8

Dolgozik és tanul / Tanul és dolgozik

16.3

5.4

14.2

23.8

9.6

Tanul

17.7

38.7

66.2

44.3

68.8

Munkanélküli, inaktív, egyéb

17.3

21.0

0.8

2.7

2.8

Összesen

100%

100%

100%

100%

100%

4. táblázat. A(z) (elsődleges és másodlagos) foglalkozás szerinti százalékos eloszlás (a 15–29 évesek körében). Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005–2006, Sziget 2005 A tanulmányi forma és az iskolai szint szerinti eloszlás. A tanulmányokat (nem csak főtevékenységként) folytató Félszigetrésztevők 66/62 százalékos arányban egyetemi tanulmányokat folytatnak, közel egynegyede (23/28%) elméleti líceumba jár. A hátramaradó 10 százalék megoszlik a többi tanulmányi forma között (külön-külön egyik tanulmányi forma aránya sem

Általános iskola

haladja meg a 3 százalékot). A magyar fiatalok feleannyian folytatnak egyetemi tanulmányokat, mint a Félsziget-látogató fiatalok. Az egyetemen tanulók tehát igen magasan felül vannak reprezentálva. A többi tanulmányi forma esetén pedig nagyrészt alulreprezentáltság tapasztalható.

Mozaik 2001 MA (N = 634)

Mozaik 2001 RA (N = 302/705)

Félsziget 2005 (N = 497)


1,5

3,6

0,4

0,3

Sziget 2005 (N = 363)

Szakiskola

5,0

8,3

0,4

0,4

1,9

Szakközépiskola

10,4

13,2

2,0

2,2

7,4

Elméleti líceum

34,4

26,8

23,5

28,3

Technikum, posztliceális képzés

6,0

3,3

0,4

0,4

4,7

Főiskola

6,6

1,3

4,2

3,7

24,2

Egyetem

32,3

40,7

65,9

62,4

36,9

Magiszteri képzés

1,9

0,3

2,0

1,6

1,7

Ph.D. egyéb posztgraduális képzés

1,3

0,7

1,0

0,7

1,7

Más képzés Összesen

0,7

1,7

0,2

0,0

2,5

100%

100%

100%

100%

100%

5. táblázat. A tanulmányi forma szerinti százalékos eloszlás (a tanulmányokat folytató 15–29 évesek körében). Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005–2006, Sziget 2005 4 osztályos gimnázium

11,6%

5 osztályos gimnázium

1,7%


5,2%


2,2%

Összességében az erdélyi fiatalok népességének mintegy fele (51%) középfokú tanulmányokat folytat, 40 százaléka pedig felsőfokú tanulmányokat. A Félsziget-látogatók esetében ezek az arányok 2005-ben 26 és 73, 2006-ban pedig 31 és 68 százalék. Ez esetben is felmerül a kérdés, hogy vajon nem a 20-24 éves korcsoport Félszigeten való felülreprezentáltságából adódik ez a különbség, mivel éppen ebben a korcsoportban találhatóak azok java, akik felsőfokú tanulmányokat végeznek. A tanulmányi formák korcsoportos vizsgálatából kitűnik, hogy a 20-24 éves fesztivál-látogatók körében nagyobb a felső-

fokú képzésben résztvevők aránya és alacsonyabb a középfokú tanulmányokat folytatóké, ami arra utal, hogy a 20-24 évesek felülreprezentáltsága hozzájárulhat a felsőfokú tanulmányokat végzők magas arányához, a Félsziget népességén belüli felülreprezentáltságához. Továbbá viszont a felsőfokú képzésben résztvevő Félsziget-látogatók aránya is valamelyest magasabb mind a 15-19, mind pedig a 25-29 évesek körében. Statisztikailag azonban az összefüggés kellő esetszám hiányában nem megvizsgálható.

· 51 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Mozaik 2001 (N = 613)

Alacsony

Közepes

Magas

Összesen

15-19

9,7

74,4

15,9

100%

20-24

1,1

13,1

85,8

100%

25-29

2,1

8,5

89,4

100%

Összesen

6,5

51,1

42,4

100%

Alacsony

Közepes

Magas

Összesen

15-19

2,1

61,7

36,3

100%

20-24

0,0

2,6

97,4

100%


25-29

0,0

8,3

91,7

100%

Összesen

0,8

25,9

73,3

100%

Alacsony

Közepes

Magas

Összesen

15-19

1,5

77,0

21,6

100%

20-24

0,3

2,1

97,7

100%


25-29

0,0

0,0

100,0

100%

Összesen

0,7

30,8

68,4

100%

Érdemes megfigyelni az iskolai szint mutatóval mért iskolai státust/iskolázottságot. E szerint a válaszadó amennyiben befejezte tanulmányait a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szintre sorolódik be, amennyiben pedig tanul úgy arra az iskolai szintre kerül, amelyiken tanulmányait folytatja. Az iskolai szint mutató tehát a népesség (eddigi) iskolázottságát mutatja. Az 1. ábrán a magyarországi fiatalok, a Sziget-résztvevők, a romániai magyar fiatalok, illetve a Félsziget-résztvevők iskolázottsági szintjei tekinthetők meg. A két ország iskolai rendszerében létező tanulmányi formák különbségei miatt három fő kategóriába csoportosítottuk az egyes tanulmányi formákat. Az alsó iskolai szint az általános és szakiskolai végzettséggel, illetve az általános iskolában és szakiskolában tanulókat, a középszint az elméleti líceumot, szakközépiskolát, posztlíceumot vagy technikumot végzők/végzettek, a felső szint a főiskolában, egyetemen és ennél magasabb fokozaton tanulókat, főiskolai, egyetemi és ennél magasabb fokozattal rendelkezőket foglalja magába.

6. táblázat. Korcsoportok a tanulmányi formák szerint (a tanulmányokat folytató 15–29 évesek körében). Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Sziget 2005 Als ó szint Féls ziget 2006 2.4

66.4

31.7

5.3

Sziget 2004

Fels szint

31.3

Féls ziget 2005 3.4 Sziget 2005

Kö zép szint

64.9 38.3

54.5 43.6

8.8

If jús ág 2004

46.6

35.2

Mozaik 2001 MA

29.2

Mozaik 2001 RA

28.3

Sziget 2000

22.2

44.8

25.8

40.1

49.3

40.4 0%

22.9

48.7

10.6

If jús ág 2000

39.8

20%

41.2 40%

60%

18.6 80%

100%

1. ábra. Iskolai szint szerinti eloszlás (adott szinten tanul vagy befejezte). Forrás: Mozaik 2001 MA (N = 1885/1881), Mozaik 2001 RA (N = 701/705); Gábor 2006 - Ifjúság 2000 (N = 8000), Sziget 1999 (N = 542), Sziget 2000 (N = 972), Ifjúság 2004 (N = 8000), Sziget 2004 (N = 2306); Sziget 2005 (N = 533); Félsziget 2005 (N = 621), Félsziget 2006 (N = 889);

· 52 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Mivel a Félsziget-résztvevők körében magas a tanulók aránya az iskolai szint és a tanulmányi forma szerinti eloszlás tekintetében nem tapasztalhatók nagy eltérések. Az erdélyi magyar fiatalok esetén az eltérések valamelyest nagyobbak. Míg a Félsziget-résztvevők körében a hozzávetőleg egynegyed középfok - háromnegyed felsőfok (26/73 %), illetve egyharmad középfok - kétharmad felsőfok (31/68 %) eloszlás egyharmad középszint – kétharmad magas szint lett (31/65-66 %), addig a romániai magyar fiatalok körében a 6 százalék alsó fok, 42 százalék felsőfok egyharmad alsószint (29%), egyötöd felsőfok (22%) lett. A középfokon tanulók/a középszinten elhelyezkedők változatlanul a népesség felét teszik ki (, 49 százalékát). Összehasonlítva a népességek közötti arányokat azt tapasztalhatjuk, hogy az iskolai szintek szerint egyfelől nagyobb különbségek tapaszthatók az alacsony és magas iskolai szintek arányait tekintve, másrészt kisebb a középszint aránya közötti különbség. Mindezekkel együtt viszont a vázolt trendek változatlanok, az erdélyi magyar fiatalokhoz képest a Félsziget-látogatók az iskolai szintek tekintetében is egyrészt kevésbé erőteljesen, de továbbra is alulreprezentáltak a közepes iskolai szinten, illetve felülreprezentáltak a magas iskolai szint esetén, és erőteljesebben alulreprezentáltak az alacsony iskolai szint tekintetében.

Mozaik 2001 Alacsony fokú Középfokú (N = 1855 / iskolai szint iskolai szint 1881)

Magas fokú iskolai szint

Összesen

15-19

25,9

64,3

9,8

100%

20-24

30,1

38,7

31,2

100%

25-29

31,4

44,1

24,5

100%

Összesen

29,2

48,7

22,2

100%


Összesen

31,5

100%

Félsziget 2006 Alacsony fokú Középfokú (N = 621/621) iskolai szint iskolai szint 15–19

4,1

64,5

20–24

1,9

10,6

87,4

100%

25–29

6,1

32,5

61,4

100%

Összesen

3,4

31,7

64,9

100%


Összesen

Félsziget 2006 Alacsony fokú Középfokú (N = 889/889) iskolai szint iskolai szint 15-19

2,8

76,3

20,8

100%

20-24

0,8

9,3

89,9

100%

25-29

6,8

13,6

79,5

100%

Összesen

2,4

31,3

66,4

100%

8. sz. táblázat. Iskolai szintek eloszlása korcsoportok szerint Tanulmányi forma

Alacsony

Közepes

Magas

Összesen

Mozaik 2001 (N = 613)

6,5

51,1

42,4

100%


0,8

25,9

73,3

100%


0,7

30,8

68,4

100%

Iskolázottsági szint

Alacsony

Közepes

Magas

Összesen

Mozaik 2001 (N = 1855/1881)

29,2

48,7

22,2

100%

Félsziget 2005 (N = 621/621)

3,4

31,7

64,9

100%

Félsziget 2006 (N = 889/889)

2,4

31,3

66,4

100%

7. táblázat. Tanulmányi forma és iskolai szint szerinti százalékos eloszlások. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Sziget 2005 Az iskolai szintek esetén az iskolai tanulmányi forma vizsgálatakor tapasztalt tendenciák érvényesülnek, vagyis a Félsziget-látogatók minden korosztály esetén erőteljesen alulreprezentált az alsó iskolai szintűek aránya, illetve felülreprezentált a magas iskolai szintűek aránya az erdéyi fiatalokhoz képest. A középszinten elhelyezkedők aránya a 20-29 éves Félsziget-látogatók körében alulreprezentált. Mivel a magas iskolai szintűek felülreprezentáltsága nem csak a 20-24 évesek korosztályán, hanem minden korosztályon belül jellemző, megállapíthatjuk, hogy a magas iskolai szint a Félsziget Fesztivál látogatói körében általánosan tapasztalt jelenség. A Félsziget Fesztivál látogatói körében átlagosan magasabb az iskolázottság.

Visszatérve az iskolai szintek különböző népességeken belüli eloszlására azt állapíthatjuk meg, hogy a román fiatalok körében az iskolai szintek eloszlása hasonló a magyar fiatalok esetén tapasztalt eloszlással (kisebb, 4%-os különbséggel a közép- és felső iskolai szintek esetén). A romániai fiatalokhoz képest a magyar fiatalok körében valamelyest nagyobb a közép és kisebb a felső szint aránya, mindezzel együtt azonban úgy gondoljuk, hogy a magyar fiatalok iskolai szintek szerinti eloszlása nem tér el számottevően a romániai almintákon belül tapasztalt eloszlásoktól. A Sziget népessége a magyarországi fiatalokhoz viszonyítva az előzőekben elmondott trendeket követi, vagyis a Szigeten – össznépességhez képest – a szakmunkásképzőkbe járók, azaz az alsó szinten képzettek alul-, a főiskolába, egyetemre járók, azaz felső szinten képzett fiatalok pedig felül vannak reprezentálva. A Félsziget és Sziget trendjei egymáshoz hasonlóak, mindössze kisebb aránybeli eltérések tapasztalhatók. Eszerint míg a Szigeten 5-10 százalékos az alsó, 38-43 százalékos a közép és 47-55 százalékos a felső fokon képzettek aránya, a Félszigetrészvevők esetén, amint arra az imént rámutattunk, az alsó szinten képzett fiatalok 3-4 százalékban képviseltek, valamivel kisebb a közepes szintre kerülők aránya, e mellett pedig igen magas a felső szinten képzettek aránya. Továbbtanulási szándék erőssége A Félsziget-résztvevők esetén igen magas a továbbtanulni szándékozók aránya. Míg a romániai magyar és román fiatalok hozzávetőleg fele, addig a Félsziget-résztvevők több mint 70 százaléka szeretne továbbtanulni. Továbbá a Félsziget-résztvevők iskolai szinttől függetlenül szándékoznak folytatni tanulmányaikat, a romániai magyar, illetve román fiatalok esetében az iskolai szint és a továbbtanulási szándék szignifikánsan ös�szefügg.

· 53 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága vábbtanulást tervezők aránya. Az összefüggés szignifikáns a Mozaik adatokon belül. A Félsziget-adatok esetén a „Nem tudja” kategóriákon belüli kis esetszám miatt statisztikai próba nem végezhető.


Igen

44,5

46,0

72,3

76,5

Nem

50,1

49,9

16,4

20,4

Nem tudja

5,4

4,1

11,3

3,1

Összesen

100%

100%

100%

100%

9. táblázat. Tervezed-e, hogy (jelenlegi tanulmányaidat követően) továbbtanulj? Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 A korcsoportos eloszlásokból azt is leolvashatjuk egyrészt, hogy a Félsziget-résztvevők körében mindhárom korcsoport esetén nagyobb a továbbtanulni szándékszók aránya azok arányánál, akik nem szándékoznak folytatni tanulmányaikat, másrészt a továbbtanulni szándékozók aránya mindhárom korcsoport esetén magasabb a Félsziget-látogatók körében. A továbbtanulási szándék magas aránya nem csak a Félszigeten felülreprezentált 15-24 évesek körében magasabb, hanem a 25-29 évesek körében is, összességében tehát, a továbbtanulási szándék aránya a fesztiválozók körében nem a felülreprezentált 20-24 éves korcsoport miatt magas. 15-19 Mozaik 2001 Félsziget Félsziget 2005 MA 2006 (N = 197) (N = 197) (N = 283)

Mozaik 2001 RA (N = 233)

Igen

69,8

90,4

96,1

70,8

Nem

26,6

4,6

3,2

24,9

Nem tudja

2,6

5,1

0,7

4,3

Összesen

100%

100%

100%

100%

Mozaik 2001 MA **

Mozaik 2001 RA **

Félsziget 2005

Félsziget 2006

20-24 Mozaik 2001 Félsziget Félsziget 2005 2006 MA (N = 310) (N = 474) (N = 310)

Mozaik 2001 RA (N = 260)

Igen

39,1

74,2

72,2

41,5

Nem

55,4

16,8

23,8

53,8

Nem tudja

5,4

9,0

4,0

4,6

Összesen

100%

100%

100%

100% Mozaik 2001 RA (N = 212)

Igen

24,2

36,0

50,0

24,1

Nem

68,5

36,0

44,7

72,6

Nem tudja

7,3

28,0

5,3

3,3

Összesen

100%

100%

100%

100%

Nem

Nem tudja

Alsó szint (N1 = 541)

22,7%

73,6%

3,7%

100%

Középszint (N2 = 903)

55,5%

39,8%

4,8%

100%

Felső szint (N3 = 411)

49,6%

41,4%

9,0%

100%

(N = 1855/1881)

44,5%

50,1%

5,4%

100%


33,2%

61,3%

5,5%

100%


54,6%

42,5%

2,9%

100%


44,8%

50,3%

5,0%

100%

(N = 693/705)

46,0%

49,9%

4,1%

100%


42,9%

9,5%

47,6%

100%


75,1%

11,2%

13,7%

100%


72,5%

19,4%

7,6%

100%

(N = 610/621)

72,3%

16,4%

11,3%

100%


52,4%

42,9%

4,8%

100%


89,9%

7,9%

2,2%

100%


71,0%

25,4%

3,6%

100%

N = (889/889)

76,5%

20,4%

3,1%

100%

11. táblázat. Iskolai szint és továbbtanulási szándék közötti összefüggés. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 (** az összefüggés szign. a 0,001 szinten)

25-29 Félsziget Mozaik 2001 Félsziget 2005 MA 2006 (N = 114) (N = 114) (N = 132)

Igen

Összesen

Mozaik 2001 Mozaik 2001 Félsziget 2005 MA RA (N = 621) (N = 1881) (N = 705)

10. táblázat. Továbbtanulási szándék korcsoportok szerint. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 Az iskolázottsági szint és a továbbtanulási szándék között értelemszerűen összefüggés mutatkozik. A továbbtanulási szándék az alsó szintről a középső szint fele haladva növekeszik, majd a magas szintre érve csökken. A Félsziget-látogatók körében viszont mind 2005-ben, mind 2006-ban magasabb a to-

Az erdélyi magyar fiatalok, illetve a Félsziget-résztvevők esetén 2005-ben a továbbtanulási szándék szignifikánsan ös�szefügg a szülők (mind az apa, mind az anya) iskolázottságával3. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a szülő, annál erősebben jelentkezik a továbbtanulási szándék. A Félsziget-résztvevők közül a továbbtanulást tervezők aránya minden szinten magasabb. Mindkét szülő esetén hasonlóan változnak az arányok. A Félsziget-népességen belül az alacsony iskolázottságú szülők gyerekei kétszer annyian, a középfokú és felső fokú iskolázottsággal rendelkező szülők gyerekei 15 százalékkal többen tervezik a továbbtanulást az erdélyi magyar fiatalokhoz képest (lásd a melléklet 1. és 2. számú táblázatát). Továbbá mindhárom népességen belül megmutatkozik a – szülő és gyerek iskolázottsága közötti – klasszikusnak tekinthető összefüggés, vagyis az, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei tendenciaszerűen magasabb fokon iskolázottak (a szülők iskolázottsága tehát közvetlenül hat a továbbtanulási szándékra) (lásd a melléklet 3. és 4. számú táblázatát)4. A vizs-

· 54 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? gált népességek között ez estben is mutatkoznak különbségek. Az erdélyi fiatalokhoz képest a Félsziget- és Sziget-résztvevők a szülők iskolázottságától függetlenül erőteljesen alulreprezentáltak az alsó-, mérsékelten alulreprezentáltak a középfokú iskolai szinten és felülreprezentáltak a magas iskolai szinten. A minták közötti különbség nagysága a szülők iskolázottsága szerint eltérő. (Továbbá különbség mutatkozik az apák és anyák szerint is.) Az alsó iskolai szinten elhelyezkedő fiatalok aránya közötti különbség az alacsony és középfokú iskolai végzettséggel rendelkező szülők esetén tekinthető nagynak. Az első esetben az arányok közötti különbség négy-hétszeres (az apák esetén: 43/12/14/6; az anyák esetén: 46/13/16/8), a második esetben négy-hatszoros (az apák esetén: 12/2/4/2; az anyák esetén: 10/4/5/2). Látható viszont, hogy ez utóbbi esetben sokkal kisebb az arányok nagyságrendje. A magas iskolai végzettséggel rendelkező szülők esetén noha vannak különbségek, azok a nagyságrend kis volta miatt elhanyagolhatók (az apák esetén: 3/2/2/1; az anyák esetén: 4/1/1/1). A középszinten elhelyezkedők aránya esetén már nincsenek nagy különbségek, a legnagyobb távolságok a középfokú iskolázottsággal rendelkező szülők esetén tapasztalhatók (az apák esetén: 59/31/41/32, az anyák esetén: 59/30/40/31). A magas iskolai szinten elhelyezkedők aránya közötti különbségek az alacsony, majd a közepes iskolázottságú szülők esetén számottevőbb. A különbség az első esetben négy-hatszoros (az apák esetén: 11/48/47/62; az anyák esetén: 11/49/42/64), a második esetben kétszeres (az apák esetén: 28/67/55/66; az anyák esetén: 30/67/56/67). A magas iskolai végzettségű szülők esetén csekély a különbség (az apák esetén: 55/69/63/69; az anyák esetén: 53/66/63/70). Az adatokból végül az is kitűnik, hogy a Sziget és Félsziget adatai kisebb-nagyobb eltérésekkel „együtt járnak”.5 Végezetül – csak a Félsziget-látogatók esetén mért, – a legmagasabb elérhető iskolai végzettségről szóló vélekedéseket prezentáljuk. E vonatkozásban a továbbtanulni szándékszók meglehetősen magasra teszik a mércét, a válaszadók szinte csak három, mint lehetséges iskolai végzettséget „megtestesítő” kategória – az egyetemi alapképzés, a mesteri tanulmányok, illetve a doktori tanulmányok – között oszlik meg. Az eloszlás is sokatmondó a továbbtanulók 29/26 százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemi, 32/41 százaléka, hogy a mesteri és 27 százaléka, hogy a doktori tanulmányok fogják jelenti számára a legmagasabb iskolai végzettséget.

Félsziget 2005 Absz. érték

Félsziget 2006

%

Absz. érték

%

Nyolc általános vagy kevesebb

2

0,4

18

2,5

Szakmunkásképző/szakiskola

2

0,4

2

0,3

Szakközépiskola

7

1,3

1

0,1

Elméleti líceum

5

0,9

3

0,4

Posztliceális (technikum)

4

0,7

4

0,5

Főiskola

6

1,1

14

1,9

Egyetem

159

29,5

189

25,9

Mesteri (MA)

174

32,3

301

41,2

Doktori (Phd)

148

27,5

198

27,1

NT/NV Összesen

32

5,9

18

2,5

539

100%

731

100%

12. táblázat. Mit gondolsz, melyik az a legmagasabb iskolai végzettség, amelye el fogsz érni? Forrás: Félsziget 2005-2006 A (tovább)tanulás, mint (tervezett) életesemény · Az egymás után bekövetkező életesemények két csoportba oszthatók. Az egyik csoport a privát szféra, azaz a szabadidő eltöltésében, „fogyasztásában”, magánéletében való önállóság fokára, a másik az egzisztenciális autonómia – a tudásszerzés-munkába állás, saját család alapítása – dimenzióira vonatkozik. A két életesemény-csoport megragadása a „Ha már megélted hány éves korodban élted meg?” és a „Ha még nem élted meg, mit gondolsz hány éves korodban fogod megélni?” kérdésekkel történt, jelen esetben azonban nem teszünk különbséget a megtörtént és tervezett biográfiai események között, a tény és véleménykérdéseket nem különítjük el egymástól. A következőkben először a Félsziget-résztvevők, romániai magyar és román fiatalok életeseményeinek (bekövetkezett/ várható) időpontját fogjuk megvizsgálni különös figyelmet szentelve a tanulmányok befejezésének (bekövetkezett/várható) időpontjára, majd a rendelkezésünkre álló adatok alapján összehasonlítjuk a magyarországi fiatalok, Sziget- és Félszigetrésztvevők, romániai magyar, illetve magyar fiatalok mintáit néhány életesemény6 időpontja szerint. Mivel az iskolai tanulmányok befejezése az egzisztenciális autonómia-életesemények egyike, jelen esetben nem térünk ki a korai privát szféra autonómia-életesemények tárgyalására. Ezek kapcsán mindössze annyit jegyzünk meg, hogy a vizsgálatba bevont események (első alkalommal önállóan szórakozni menni, akkor jönni-menni, amikor akarok, első alkalommal szexuális tapasztalatot szerezni, első alkalommal nagyon szerelemes lenni, első alkalommal komoly barátot/barátnőt szerezni) 16-18 éves kor között következnek be, az időpontok mindhárom populáción belül nagyrészt megegyeznek. Ugyanekkor, mivel a magyarországi adatokkal jelen esetben kevés kapcsolódási pontunk van, az összehasonlító részben a két ország adatai közötti összehasonlítás szorosabbá tételére néhány eseményt ezek közül is be fogunk vonni a vizsgálatba.

· 55 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága A Félsziget-résztvevők és a romániai fiatalok életeseményidőpontjai. A Félsziget-résztvevők körében a tanulmányok befejezése átlagban 25 éves életkor körül következik be. Ez egy meglehetősen késői időpont olyan szempontból, hogy ezt az életeseményt csak a még ennél az időpontnál is jóval későbbre, 28 éves életkorra tehető házasságkötés és gyerekvállalás követi. A Félsziget-résztvevői körében a tanulmányok időben elhúzódó voltára és a továbbtanulás várható/bekövetkező tényére utal az is, hogy a tanulmányok befejezését megelőzi az első szakmai végzettség megszerzésének időpontja. Ez az esemény átlagban 21-22 éves korra következik be, ami megegyezik egyrészt a négy éves egyetem, vagy jelenleg az ezzel párhuzamosan bevezetett bolognai rendszer első lépcsőfoka, illetve a mesteri vagy egyéb posztgraduális (de nem Ph. D.) tanulmányok zárásának idejével. Az első teljes munkaidős állás elfoglalása a tanulmányok befejezésének időpontjához áll közelebb, Mozaik 2001 MA

ami arra utal, hogy a fiatalok az első szakma megszerzésekor – noha képzettségüknél fogva megtehetnék – nem állnak munkába (ez egybecseng az előzőekben bemutatott foglalkozási arányokkal, amelyek szerint igen alacsony volt az egyszerre tanulmányokat és pénzkereső tevékenységet folytatók aránya, illetve az elérhetőnek feltételezett iskolai végzettségek három említett kategóriáinak népességen belüli eloszlásával). A romániai magyar fiatalok és a román fiatalok esetén a tanulmányok befejezése 20-21 éves korra esik, és egybeesik az első szakmai végzettség megszerzésével. Ezt az időpontot követi nem sokkal később az első teljes munkaidős állás elfoglalása, amely a magyar fiatalok esetén átlagban 21 éves korban, a román fiatalok esetén átlagban 22 éves korban következik be. Továbbá, mindkét populációban hamarabb következik be mind a házasságkötés, mind pedig a gyerekvállalás (25, illetve 26 évesen). Félsziget 2005

Félsziget 2006

Mozaik 2001 RA

Életkorok átlaga

N

Életkorok átlaga

N

Életkorok átlaga

N

Életkorok átlaga

N

Első szakmai végzettséget megszerezni

20,1

1645

21,5

552

21,7

795

20,5

596

Elköltözni a szülői házból, szülőktől függetlenül élni

23,3

1595

21,5

529

21,4

741

23,4

560

Életesemények

Első alkalommal teljes állásban dolgozni

21,2

1745

23,0

529

23,0

770

21,8

588

Állandó partnerrel együttélni

23,5

1540

23,7

465

23,9

668

23,1

550

Befejezni a tanulmányokat

19,6

1809

24,8

513

24,8

778

20,7

655

Apa/anya lenni

25,9

1682

28,2

469

28,4

650

26,2

579

Házasságot kötni

24,9

1658

28,4

408

28,0

610

25,1

596

13. táblázat. Életesemények időpontja. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005–2006 A Félsziget-résztvevők mind a magyar, mind pedig a romániai fiatalokhoz képest később fejezik be tanulmányaikat, ennélfogva kitolódik a munkavállalás időpontja is szemben a romániai magyar és román fiatalokkal, akik nem sokkal az első szakmai képzettség megszerzése után munkába is állnak. Sziget- és Félsziget-résztvevők életesemény-időpontjainak összehasonlítása. A Sziget-résztvevők esetén a tanulmányok befejezése 2000 óta valamelyest kitolódott. A Sziget 2000 adaÉletesemények

tai alapján a Sziget-résztvevők átlagban 24 éves korban fejezték be/tervezték befejezni tanulmányaikat. A 2000. utáni Sziget-felmérések szerint ez az időpont 25, 26 éves korra tehető. A szigetesek körében a teljes munkaidős állás vállalása legalább egy, de inkább két évvel mindvégig megelőzte a tanulmányok befejezését. A családalapítás (házasságkötés, gyerekvállalás) a Félsziget-résztvevőkhöz hasonlóan átlagban négy évvel a tanulmányokat követően következik be.

Sziget 2000 Sziget 2001 Sziget 2002 Sziget 2003 Ifjúság 2004 Sziget 2004

Önállóan szórakozni menni

14,8

14,8

14,9

Szexuális tapasztalatot szerezni Önállóan nyári utazást szervezni

16,6

16,9

16,7

17,9

18,4

17,7

14,7

Sziget 2005

17,2

14,8

14,9

16,1

18,3

15,9

16,6

16,9

20,4

17,2

19,1


22,5

23,0

20,6

24,6

22,7

24,4

18,6

Teljes munkaidős állást vállalni

22,6

22,3

24,3

24,3

21,3

24,2

22,7


24,2

24,6

25,0

25,8

22,0

25,7

25,0

Apa / anya lenni

28,3

28,7

29,2

29,4

25,0

28,9

NA

Házasságot kötni

28,5

27,5

23,2

28,6

NA

NA

NA

14. táblázat. A Sziget-résztvevők életeseményeinek időpontja. Forrás: Jancsák 2005 – Sziget-kutatások (Gábor Kálmán): Sziget 1999 (N = 542), Sziget 2000 (N = 972), Sziget 2001 (N = 1050), Sziget 2002 (N = 1005), Sziget 2003(N = 972), Sziget 2004 (N = 2306); Bauer - Szabó 2005 - Ifjúság 2004 (N = 8000); · 56 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Látható továbbá, hogy a Sziget-résztvevők társadalmi mintáik, élettervezésük szempontjából eltérnek a magyarországi fiataloktól. Az Ifjúság 2004 felmérés adatai alapján megfigyelhető, hogy a magyarországi fiatalok tanulmányainak befejezése és munkába állása átlagban három évvel hamarabb történik, mint a Sziget résztvevői körében. Így a szülővé válás (feltehetőleg a házasságkötés) ideje is előbbre tolódik. (Az eltérő mintákra utalnak a privát-szféra önállósodás eltérő éltkor-átlagai is. Az magyar fiatalok a Sziget-résztvevőkhöz képest később építik ki privát-szféra autonómiájukat, ugyanakkor korábban válnak felnőttekké.) A Félsziget- és Sziget-Fesztivál résztvevői esetén azonos tendenciák mutatkoznak az életesemények bekövetkezte terén az alapsokasághoz történő viszonyítás tekintetében. Mind a Félsziget-résztvevők, mind pedig a Sziget-résztvevők mintái – azonos tendenciájú – eltérést mutatnak az alapsokaságtól, azaz

ahogyan a Félsziget-fesztivál látogatói a romániai magyar fiatalokhoz képest később fejezik be tanulmányaikat, úgy a Szigetrésztvevők körében is később történik a tanulmányok lezárása a magyarországi fiatalokhoz képest. Az alappopulációk, azaz a romániai és magyarországi fiatalok között tapasztalható alapvető „fáziseltolódás” valamelyest észlelhetővé válik a két fesztivál látogatói tekintetében is. E szerint, míg a romániai magyar fiatalok átlagban 19–20 éves koruk körül érnek iskolai útjuk végére, addig a magyarországi fiatalok két évvel később átlagban 22 éves korukban zárják tanulmányaikat. A két populáció esetén tehát két éves eltérés mutatkozik a tanulmányok zárásának tekintetében. Hasonló módon, de kisebb mértékben ugyanez tapasztalható a fesztiválok ifjúsága kapcsán is. A Szigetre látogatók átlagosan 26 év körül fejezik be tanulmányaikat, Félszigetre látogatók pedig átlagosan 25 éves korban.

Ifjúság 2004

Sziget 2004

Sziget 2005

Mozaik 2001 MA

Félsziget 2005

Félsziget 2006

17,2

14,8

14,9

16.2

15,1

15,4

Szexuális tapasztalatot szerezni

18,3

15,9

16,6

17.8

16,8

16,9

Önállóan nyári utazást szervezni

20,4

17,2

19,1

NA

18,4

18,5

Elköltözni a szülői házból, szülőktől függetlenül élni

NA

NA

21,9

23.3

21,5

21,4

Első szakmai végzettséget megszerezni

NA

NA

21.4

20.1

21,5

21,7

Teljes munkaidős állást vállalni

21,3

24,2

22.7

21.2

23,0

23,0


22,7

24,4

18.6

23.5

23,7

23,9


22,0

25,7

25.0

19.6

24,8

24,8

Apa / anya lenni

25,0

28,9

NA

25.9

28,2

28,4

Házasságot kötni

NA

NA

NA

24.9

28,4

27,0

Életesemények Önállóan szórakozni menni

15. táblázat. A Sziget- és Félsziget-résztvevők életeseményeinek időpontja. Forrás: Mozaik 2001 MA (N = 1936); Félsziget 2005 (N = 634); Félsziget 2006 (N=932); Jancsák 2005 – Sziget-kutatások (Gábor Kálmán): Sziget 2004 (N = 2306); Bauer - Szabó 2005 - Ifjúság 2004 (N = 8000); Sziget 2005 (N = 533) Továbbá a munkavállalás időpontja szerint a Félszigetre látogatók közelebb kerülnek a magyarországi fiatalok, ezeken belül a Sziget Fesztiválra járókhoz. A négy vizsgált minta közül csak a romániai magyar fiatalok mintáján belül „előzi meg” a tanulmányok befejezését a teljes normás munkavállalás. Ez nagy valószínűséggel arra az előzőekben tapasztalt összefüggésre mutat rá, amely szerint a Félsziget-résztvevők esetén az első képzettség megszerzése után továbbra is a tanulás marad előtérben a munkával szemben. A privát-szféra életeseményeket illetően is hasonlóság mutatkozik a fesztiválok ifjúságai között. Jól látható, hogy amint a Sziget Fesztivál résztvevői korábban építik ki privát-szféra önállóságukat a magyarországi fiatalokhoz viszonyítva, a Félsziget-résztvevők hasonló módon korábban önállósulnak a romániai magyar fiatalokhoz képest. A Félsziget résztvevői ilyen tekintetben inkább a Szigetre járókkal, illetve a magyarországi fiatalokkal mutatnak hasonlóságot. Továbbá a fesztiválok fiataljai az átlagnál korábban építik ki a privát-szféra önállóságukat és később válnak felnőtté, tehát a szabadidő szcenárió részeseinek tekinthetők.

Ö

sszegzés és következtetések · A fentiekben először az ifjúsági korszakváltás paradigmáján belüli elméleti kiindulópontunkat vázoltuk, majd megpróbáltuk körvonalazni azt a tágabb társadalmi kontextust, amelyen belül a Félsziget Fesztiválon résztvevő fiatalok társadalmi mintáit vizsgáló elemzésünkre sort kerítettünk. Kiindulópontunk az volt, hogy a magyarországi helyzethez hasonlóan a rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi átmenet során olyan társadalmi jelenségek, folyamatok észlelhetők a romániai fiatalok körében, amelyek egy „kettős forgatókönyvű” ifjúsági korszakváltás bekövetkeztére utalnak. Empirikus elemzésünk a magyarországi fesztivál-vizsgálatok (ezek között pedig kiemelten a Sziget Fesztivál vizsgálatai) kapcsán tett megállapításokra alapozott, amelyek a különböző fesztivál-jellegű rendezvényeken résztvevő fiatalokat – társadalmi mintáik alapján – az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában „szerepet játszó” fiataloknak, vagyis a fesztiválok ifjúságának tekintette. A rendszerváltás utáni Románia társadalmi átmenetének kontextusában, az erdélyi (magyar és román) fiatalokat vizsgáló elemzések kapcsán, illetve a Félsziget Fesztivál és a Sziget

· 57 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Fesztivál közötti hasonlóság alapján, empirikus problémafelvetésünkben azt a kérdést tettük fel és próbáltuk megválaszolni, hogy – az iskolázottság, a továbbtanulási szándékok és terveik szempontjából – rokoníthatók-e a Félszigeten résztvevő fiatalok a Magyarországon „fesztiválok ifjúságaként” beazonosított ifjúsági csoportokkal. Két-lépéses empirikus elemzésünkben először megvizsgáltuk a Félsziget Fesztivál fiataljainak munkaerőpiaci helyzetét, iskolai szintjét, továbbtanuláshoz való viszonyulását, illetve (a lehetőségeink szerint) összehasonlítottuk a Félszigetet látogató fiatalokat a romániai magyar fiatalok, román fiatalok, illetve a Sziget-résztvevők és magyarországi fiatalok társadalmi jellemzőivel. Elemzésünkben azt tapasztaltuk, hogy Félsziget-résztvevők körében a Sziget-Fesztivál fiataljaihoz hasonlóan az iskolai szintek szerint mind a magyarországi, mind pedig a romániai fiatalok népességéhez viszonyítva a felső fokon képzettek felülreprezentáltsága, valamint az alsó szinten képzettek alulreprezentáltsága figyelhető meg. Ez a tendencia pedig a FélszigetFesztivál fiataljai esetén a Sziget-látogatók viszonylatában is erőteljesebben érvényesül. A továbbtanulási szándék szempontjából nem volt lehetőségünk arra, hogy a Sziget-látogatókra vonatkozó adatokat megvizsgáljuk. Ezen a téren mindössze annyit állapítottunk meg, hogy a Félsziget Fesztivál fiataljai lényegesen eltérnek a romániai fiataloktól a továbbtanulási szándék tekintetében. A legtöbb Félsziget-látogató viszonylag hosszú ideig szeretne továbbtanulni és azt elérendő, megszerzendő legmagasabb iskolázottsági szint pedig erősen koncentrálódik az iskolai képzés felső lépcsőfokain. Elemzésünk során figyeltünk az életkor szerinti eloszlásból adódó esetleges torzító hatásra, vagyis arra, hogy az iskolázottsági, az iskolai szint, illetve a továbbtanulás arányszámai az életkor hatása által determináltak. Ennek érdekében elvégeztük az eloszlások korcsoportok szerinti vizsgálatát, amelynek eredményeként megállapítottuk, hogy a tapasztalt tendenciák korcsoporton belül is megfigyelhetők. (A korcsoportos vizsgálat tehát megerősítette észrevételeinket). Elemzésünk második részében a továbbtanuláshoz az iskola befejezésének időpontja felöl közelítettünk, és ennek az életesemények között elfoglalt helyét is vizsgáltuk. Eredményként – az előbbiekkel összhangban – azt tapasztaltuk, hogy az iskolai képzés befejezése láthatóan késői időpontra, az iskolai képzés felső lépcsőfokára tevődik. Továbbá, a Félsziget-résztvevők

a romániai fiatalokhoz képest jóval későbbi időpontra tervezik tanulmányaik lezárását. Ez a tendencia hasonló a Sziget-résztvevők esetén tapasztalttal, azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi fiatalok ifjúsági korszakváltásban elfoglalt helye alapjában véve különbözik a romániai fiatalok helyzetétől (vagyis láthatóvá válik az a különbség, miszerint a magyarországi fiatalok az ifjúsági korszakváltás előrehaladott fázisát élik meg). Mindent összevetve úgy gondoljuk, hogy a Félsziget Fesztiválon résztvevő fiatalok az iskolázottságuk, továbbtanulási szándékaik, terveik szerint jelentősen eltérnek mind a romániai magyar, mind pedig a román fiatalok mintáitól. A résztvevők igen nagy arányban magas iskolázottsági fokon képzettek, továbbtanulási terveik szerint pedig a magas fokú iskolai végzettségek megszerzésére törekszenek. A vizsgált ifjúsági életesemények között a tanulmányok befejezése az egyik legkésőbb bekövetkező életesemény, a tanulási folyamat, a tudásszerzés hosszantartó időszak, így azt mondhatjuk, hogy ifjúsági életszakaszuk során iskolai életszakaszt élnek meg. A Félsziget- és Sziget-látogatók összehasonlításának eredményeként megállapítható, hogy a Félsziget-résztvevők körében a felső szinten képzettek felülreprezentáltsága erőteljesebbnek, az alsó szinten képzettek alulreprezentáltsága gyengébbnek mutatkozik a Sziget Fesztivált látogatói esetén tapasztaltakhoz képest. Továbbá pedig a továbbtanulás mindkét populáció esetén hasonló jelentőséggel bír, a tanulmányok befejezése egyaránt későn bekövetkező életesemény. Az életesemények időzítésében megmutatkozó tendenciák hasonlósága mellett azonban az is megállapítható, hogy a magyarországi és romániai fiatalok eltérő pozícionálódásából adódóan a Félsziget-résztvevők egy lépéssel a Szigetre járó fiatalok mögött járnak, azaz amint említettük a Félsziget-résztvevők valamennyivel korábbi időpontra tervezik tanulmányaik befejezését, mint a Szigetlátogatók. A Félsziget-résztvevőknek a romániai fiataloktól való eltérése, valamint a Sziget-látogatóihoz, való hasonlósága alapján, úgy látjuk, hogy a Félsziget Fesztivál résztvevőinek lehetőségük adódik a „hosszú gyeplőre eresztett” iskolai ifjúsági életszakasz megélésére, az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában való szerepjátszásra. Ilyen tekintetben pedig, a tendenciák szintjén a Félsziget-látogatók az fesztiválok ifjúságával közös jegyeket osztanak, ennélfogva – a fogalom szűk értelmében – ők maguk is a fesztiválok ifjúságát képviselik.

· 58 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Melléklet Apa Mozaik 2001 MA (N = 1795/1881) **

Mozaik 2001 RA (N = 635/705)

Félsziget 2005 (N = 590/621) **

Félsziget 2006 (N = 860/889)

Igen

Nem

Nem tudja

Alacsony fokú iskolai végzettség

35,4%

60,0%

4,6%

100%

Középfokú iskolai végzettség

56,2%

37,0%

6,8%

100%

Felső fokú iskolai végzettség

65,9%

29,8%

4,3%

100%

Összesen

45,6%

49,1%

5,3%

100%


37,9%

57,2%

4,9%

100%


52,4%

43,2%

4,4%

100%


59,0%

38,0%

3,0%

100%

Összesen

46,5%

49,1%

4,4%

100%


60,7%

21,3%

18,0%

100%


69,1%

19,3%

11,6%

100%


82,1%

11,2%

6,7%

100%

Összesen

73,1%

16,5%

10,4%

100%


64,0%

32,6%

3,4%

100%


75,0%

19,3%

5,7%

100%


80,4%

18,6%

1,0%

100%

Összesen

76,4%

20,3%

3,3%

100%

1. táblázat. Az apa iskolázottsága és a továbbtanulási szándék közötti összefüggés. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 (** - az összefüggés szign. a 0,001 szinten) Anya Mozaik 2001 MA (N = 1827/1881) **

Mozaik 2001 RA (N = 655/705)

Félsziget 2005 (N = 595/621) **

Félsziget 2006 (N = 869/889)

Igen

Nem

Nem tudja


33,8%

61,0%

5,2%

100%


56,3%

38,7%

5,0%

100%


70,9%

23,2%

6,0%

100%

Összesen

45,8%

49,0%

5,2%

100%


33,4%

62,0%

4,6%

100%


56,7%

39,3%

4,1%

100%


60,0%

35,0%

5,0%

100%

Összesen

46,3%

49,3%

4,4%

100%


60,7%

21,3%

18,0%

100%


69,1%

19,3%

18,0%

100%


82,1%

11,2%

6,7%

100%

Összesen

73,1%

16,5%

10,4%

100%


57,5%

37,0%

5,5%

100%


75,5%

20,1%

4,4%

100%


81,5%

17,4%

1,1%

100%

Összesen

76,5%

20,4%

3,1%

100%

2. táblázat. Az anya iskolázottsága és a továbbtanulási szándék közötti összefüggés. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006 (** - az összefüggés szign. a 0,001 szinten)

· 59 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Apa

Mozaik 2001 MA (N = 1731/1881) **

Mozaik 2001 RA (N = 628/705) **

Félsziget 2005 (N = 608/621)

Sziget 2005 (N = 525/533) **

Félsziget 2006 (N = 860/889)

Alsó szint

Középszint


43,2%

45,0%

11,8%

100%


12,5%

59,4%

28,1%

100%


Felső szint

Összesen

3,4%

41,5%

55,1%

100%

Összesen

28,7%

49,2%

22,2%

100%


41,4%

47,4%

11,3%

100%


17,3%

49,1%

33,6%

100%


8,0%

32,0%

60,0%

100%

Összesen

27,4%

45,5%

27,1%

100%


11,7%

40,3%

48,1%

100%


2,4%

30,6%

67,1%

100%


1,9%

29,1%

69,0%

100%

Összesen

3,4%

31,2%

65,4%

100%


14,0%

39,3%

46,7%

100%


3,6%

41,2%

55,2%

100%


1,6%

35,3%

63,1%

100%

Összesen

4,8%

38,0%

57,3%

100%


6,7%

31,5%

61,8%

100%


2,4%

31,8%

65,8%

100%


0,7%

30,3%

69,0%

100%

Összesen

2,1%

31,0%

66,9%

100%

3. táblázat. Az apa iskolázottsága és a kérdezett iskolai szintje közötti összefüggés. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Sziget 2005 (** - az összefüggés szign. a 0,001 szinten) Anya Mozaik 2001 MA (N = 1765/1881) **

Mozaik 2001 RA (N = 646/705) **

Félsziget 2005 (N = 595/621)

Sziget 2005 (N = 520/533)

Félsziget 2006 (N = 860/869)

Alsó szint

Középszint


46,5%

42,4%

11,1%

100%


10,2%

59,4%

30,4%

100%


Felső szint

4,1%

43,2%

52,7%

100%

Összesen

28,4%

49,3%

22,3%

100%


45,7%

44,7%

9,7%

100%


12,4%

48,5%

39,1%

100%


8,8%

37,5%

53,8%

100%

Összesen

27,4%

45,4%

27,2%

100%


13,1%

37,7%

49,2%

100%


3,5%

28,9%

67,5%

100%


0,9%

32,7%

66,4%

100%

Összesen

3,5%

31,3%

65,2%

100%


16,5%

41,8%

41,8%

100%


4,7%

39,0%

56,3%

100%


1,3%

36,1%

62,7%

100%

Összesen

5,0%

38,1%

57,0%

100%


8,2%

27,4%

64,4%

100%


1,8%

30,7%

67,4%

100%


1,1%

32,0%

66,9%

100%

Összesen

2,1%

31,0%

67,0%

100%

4. táblázat. Az anya iskolázottsága és a kérdezett iskolai szintje közötti összefüggés. Forrás: Mozaik 2001, Félsziget 2005-2006, Sziget 2005 (** - az összefüggés szign. a 0,001 szinten)

· 60 ·

Ercsei K álmán · Félsziget Fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? A datforrások7 Bauer Béla–Szabó Andrea (2005) Ifjúság 2004 – Gyorsjelentés. Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda, Budapest Gabor Kálmán (2005a) Sziget-kutatások 2000-2004 In: Jancsák Csaba–Tarnay István (szerk.) Fesztiválok ifjúsága és a drog Belvedere Kiadó, Szeged, p 7-27. Gábor Kálmán (2006) Sziget-kutatások 2000-2004 (elektronikus változat: http://www.hier.iif.hu; letöltés ideje: 2006.02.15.)

Jancsák Csaba–Tarnay István (2005) Fesztiválok ifjúsága és a drog - grafikonok In: Jancsák Csaba–Tarnay István (szerk.) Fesztiválok ifjúsága és a drog Belvedere Kiadó, Szeged, p 28-40.

Jegyzetek 1. 15 éven aluliak is; 2. 15 éven aluliak is; 3. Noha a román fiatalok, illetve a 2006-os Félsziget mintán belül a „Nem tudja” kategóriák alacsony esetszáma miatt statisztikai próba nem végezhető, a kontingencia táblák trendjei hasonlóak az erdélyi magyar és Félsziget 2005 trendjeihez. 4. Ez az összefüggés a Mozaik almintái esetén szignifikáns, a Félsziget-fesztiválon résztvevő fiatalok körében „Nem tudja“ kategóriák alacsony esetszáma miatt statisztikai próba nem végezhető.

5. Korcsoportos vizsgálatra jelen esetben nem célunk kitérni, illetve azt a kis esetszámok sem tennék lehetővé. 6. A felmérésekben alkalmazott, az életeseményekkel kapcsolatos kérdéstömb kutatásonként eltér. Jelen elemzésbe, a kutatások „közös elemeit”, a különböző kutatásokban egyaránt szereplő életeseményeket vontuk be. 7. A tanulmány empirikus alapját képező Félsziget 20052006, Mozaik 2001, Sziget 2005 adatbázisok mellett felhasznált adatok forrása.

Könyvészet Chisholm, Lynne: Élesebb lencse vagy új kamera? Ifjúságkutatás, ifjúság és társadalmi változás Nagy-Britanniában. A kutatás jelenlegi állása és megalapozott feltételezések a gyermekkorról és az ifjúságról. In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. A kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. p. 49–68., Szeged, 1993., Miniszterelnöki Hivatal, Ifjúsági Koordinációs Titkárság. Ercsei Kálmán: Tőkeeloszlás és jövőstratégiák az erdélyi magyar tanuló tizenévesek körében. In Sorbán Angela (szerk.): Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról. p. 33–49. MTABudapest – Scientia-Kolozsvár, 2002. Ercsei Kálmán–Veres Valér: Félsziget fesztivál – Marosvásárhely – 2005. In Korunk. Pályázó ifjúság 2005. november, p. 103–109. Fóris-Ferenczi Rita: Értelmezési kontextusok a minőségfogalmához a romániai középfokú oktatásban. In Régió 15. évf. 2. sz., p. 15–57. Gábor Kálmán: Ifjúságkutatási tézisek. In Educatio Füzetek 2. p. 5–11., 1996. Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Szeged, 2000., Belvedere Kiadó. Gábor Kálmán: A magyar fiatalok és az iskolai ifjúsági korszak. Túl renden és osztályon? In Szabó Andrea–Bauer Béla– Laki László (szerk.): Ifjúság 2000 Tanulmányok I. p. 23–41, Budapest, 2002., Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.

Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás. In Gábor Kálmán–Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. p. 28–72, Szeged, 2004., Belvedere Kiadó. Gábor Kálmán: Szigetkutatások 2000–2004. In Jancsák Csaba–Tarnay István (szerk.): Fesztiválok ifjúsága és a drog. p. 7–27. Szeged, 2005a, Belvedere Kiadó. Gábor Kálmán: A perifériáról a centrumba. In Korunk. Pályázó ifjúság, 2005. november. p. 20–31., 2005b. Kiss Tamás: Ifjúsági életszakasz és jövőstratégiák. In Veres Valér (szerk.): Nemzeti vagy nemzedéki integráció? Erdélyi középiskolások átalakulásban. p. 109–141., Budapest–Kolozsvár, 2000., Új mandátum–Limes. Papp Z. Attila: A romániai magyar oktatás helyzete 1989 után. In Magyar kisebbség 3–4. sz. p. 277–303., 1998, (http:// www.hhrf.org/magyarkisebbseg/9803/m980321.htm) Veres Valér: Középosztályosodási tendenciák vizsgálata a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál résztvevői körében. In WEB 1–2/2006. Zinnecker, Jürgen: A fiatalok a társadalmi osztályok terében. (Új gondolatok egy régi témához). In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. A kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. p. 5–29., Szeged, 1993., Miniszterelnöki Hivatal, Ifjúsági Koordinációs Titkárság.

· 61 ·

Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Kiss Zita – Plugor Réka – Szabó Júlia

A tanulmány a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál ifjúságának értékrendjét, valamint szabadidő-töltési szokásait vizsgálja az ifjúsági korszakváltás fogalomrendszerében. A tanulmány két részből áll. Az első részben az ifjúsági korszakváltásra reflektálunk elsősorban a fiatalok értékrendjére vonatkozóan, a második részben, pedig a 2005-ös és 2006os Félsziget Fesztivál résztvevőinek szabadidős és kulturális fogyasztói mintáinak bizonyos dimenzióit igyekszünk bemutatni. Ezt megelőzően azonban vázoljuk azt az elméleti keretet, amelyben a később elhangzó megállapításaink értelmet nyernek.

K

ulturális fogyasztás és értékrend · Az ifjúsági szabadidőkultúra néhány elemét megvizsgálva arra teszünk kísérletet, hogy egy szociológiai leírást nyújtsunk a Félsziget Fesztivál kulturális fogyasztásáról. A kultúra „társadalmi” meghatározás értelmében egy sajátos életmód, amely bizonyos jelentéseket és értékeket fejez ki – nemcsak a művészetben és a tudományban, hanem az intézményekben és a mindennapi viselkedésben is. Egy komplex fogalommal állunk szemben, amelynek a „társadalmi” meghatározásán kívül meg kell említenünk az „eszményi” és a „dokumentumként” való meghatározását is. Az „eszményi” meghatározás a kultúrát az emberi tökéletesedés állapotának vagy folyamatának tekinti, a „dokumentumként” való meghatározás szerint a kultúra az értelem vagy a képzelet mindazon műveinek összessége, amelyek részletesen rögzítik az emberi gondolatokat és tapasztalatokat. A társadalmi meghatározásból kiindulva a kultúra elemzése megvilágítja az adott életmód, az adott kultúra kimondott vagy kimondatlan jelentéseit és értékeit (Raymond Williams 2003). Az empirikus elemzéssel arra a kérdésre keresünk választ, hogy a vizsgált populáció mintái mennyiben azonosak a Magyarországon fokozatosan kialakuló, a Gábor Kálmán által fesztiválok ifjúságának nevezett generáció, vagy más néven az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában szereplő fiatalok mintáival.

Az indusztriális társadalomból a posztindusztriális társadalomba történő átmenet az emberi civilizáció korszakváltását jelentette; korszakváltás, amely a technológiai fejlesztés és fejlődés mellett a társadalom strukturális szerkezetének átalakulását is eredményezte. Ez az átalakulás az osztály- és lokális kötődések fellazulásával, a nemek közötti különbségek kiegyenlítődésével járt. Ezeken túlmenően változást hoz a közösségi viszonyokban: a szociális, politikai közösségek merev intézményesültségekhez kötődő formáit felváltják az alternativitást hordozó közösségek, megváltozik az énnek a világhoz való viszonya, a társadalmi orientációs mintája. Az értékorientáltság materializmusa és privatizmusa helyébe a posztmaterializmus individuális szabadságon alapuló kollektivizmusa lép (Gábor 1993). A nagy civilizációs korszakváltással egy időben bekövetkezik az ifjúsági kultúra korszakváltása is, amelynek legfontosabb jellemzői, hogy az indusztriális korszak ifjúságot meghatározó lokális, származási és osztálykötöttségek eresztékei az ifjúsági kultúra sokszínűségében egyre inkább fellazulnak, a családi, kulturális, politikai intézményesültségek mintakövetési kényszerét felváltja az ifjúság csoport-hovatartozásában is kifejezésre jutó, a felnőtt társadalommal szembenálló, elkülönülő ifjúságközpontúság, az ifjúság mintakövetőből mintaadóvá is válik (Gábor 1993). Az ifjúsági korszakváltás lényege, hogy a fiatalok értékorientációi, cselekvési mintái, életkarrierje egyre inkább eltérnek a felnőttekétől. A fiatalok egyre inkább saját maguk fogalmazzák meg mintáikat és egyre kevésbé követik a felnőttekét. Az ifjúságszociológia ezen irányzatai között igen fontos individualizációs elmélet szerint a növekvő individualizálódás nyomán a fiatalok egyre inkább elutasítják az idősebb generációk gyakorlatát, különösen akkor, ha felfogásuk szerint szemben áll a fiatalok azon igényével, hogy nagyobb szabadságot és függetlenséget fejezhessenek ki. Inglehart a modern ifjúságot egy posztmaterialista generáció tagjaként jellemzi. Szerinte az idősebb, a második világháború előtt született materialista generációtól eltérően a posztmaterialista fiatalok olyan nem materialista, az élet minőségére vonatkozó dolgokat hangsúlyoznak,

· 63 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága mint az önkifejezés, a független életstílus és a közösség megmaradásának igénye. Jürgen Zinnecker az ifjúság önálló társadalmi réteggé válásának kérdését állítja középpontba, azt hangsúlyozva, hogy a kulturális tőke felértékelődésével együtt jár az ifjúság felértékelődése, melynek következtében az ifjúsági életszakasz meghosszabbodása a fiatalok fokozódó individualizálódásával, a posztmateriális értékrend előtérbe kerülésével és az ifjúsági kultúra felértékelődésével jár együtt, a fiatalok egyre inkább önmaguk, az ifjúsági kulturális csoportstílusokkal összefüggésben alakítják ki társadalmi és politikai cselekvésüket. A Nyugat-Európában előrehaladt ifjúsági önállósodással szemben Kelet-Európában a fiatalok önállósodásának késleltetett voltáról lehet beszélni (Gábor 2000). Zinnecker két ifjúsági korszakot különböztet meg: egyik az indusztriális társadalmakra jellemző átmeneti ifjúsági, a második pedig a posztindusztriális társadalmakra vonatkozó iskolai ifjúsági korszak (Zinnecker 1993a, 1993b). Az átmeneti korszakban az ifjúság viszonylag rövid és kevés szociális és kulturális önsúllyal rendelkezik. A teljes életpályán belül az ifjúsági életszakasz kényszerű, átmeneti esemény, melyben a fiatalok a felnőtt társadalomhoz igazodnak, szorosan kötődnek a felnőttek intézményrendszeréhez, különösen a munka intézményeihez meg a családhoz, a szűkebb szociokulturális környezethez. Így a munkában, a családban, a társadalomban a tapasztalt felnőttekhez képest alárendelt szerepet játszanak. Az iskolai ifjúsági korszakban az iskolának a szerepe felértékelődik abból a szempontból, hogy egyrészt egyre hosszabb időt töltenek a fiatalok az iskolában, és az iskola határozza meg lényegében a további életkarrierjüket, ehhez igazodik a munkába állás, a házasodás és a gyerekvállalás, amelyek mind kitolódnak. Egy másik fontos jellemzője, hogy csökken a családi, szomszédsági viszonyoknak, a településnek az ellenőrző szerepe, és felerősödik a fogyasztói ipar és a média szerepe. Ebben az életszakaszban a relatíve önálló iskolai és képzési intézmények látogatása révén az ifjúi életszakasz autonómiája növekszik. A fiatalok norma- és értékrendszerét valamint mintakövetését is egyre inkább meghatározza az önállósodás, így növekszik az ifjúsági kultúrának a szerepe, mind a normák, mind az értékek, mind pedig a jövőbeli karrierminták kialakításában, és csökkennek a fiatalok körében a származási, etnikai és nemek közötti különbségek. Tehát a kulturális tőke térhódítása összekapcsolódik a származási és osztálykötelékek lebontódásával, átrendeződésével, amely az ifjúsági kultúra felértékelődéséhez vezet (Gábor 2004; Zinnecker 1993a, 1993b). Az ifjúsági korszakváltás problémájával foglalkozva Magyarországon az látható, hogy az ifjúsági korszakváltás a nyolcvanas években késleltetett volt, melynek magyarázatát Gábor Kálmán abban látja, hogy a rendszerváltásig nem történt meg az oktatás expanziója, a piac hiányában nem alakult ki az a társadalmi környezet, amely a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, és nem jöttek létre ifjúságközpontú rádió- és TV-csatornák. Ennek ellenére megfigyelhető volt a fiatalok korai önállósodása és a kulturális értékváltás, de a lényeges fordulat mégsem következett be, megmaradt a fiatalok elit csoportjai és a fiatalok többsége közötti mély szakadék az esélyektől az értékorientációig (Gábor 2004). A kilencvenes években a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépülésével a nyugat-európai ifjúság köré-

ben megfigyelt legfontosabb tendenciák a magyar fiatalok körében egyre inkább érvényre jutnak. Bauer Béla, az Ifjúság 2000 és a Mozaik 2001 vizsgálatokból kiindulva állítja, hogy a fiatalokat 3 nagy rétegbe és 21 kisebb kategóriába lehet sorolni. Van a nyertesek csoportja, akik főleg a magasan iskolázott városi, fővárosi fiatalok közül kerülnek ki, vannak akik szerint sorsuk nem változott meg a rendszerváltás után és vannak, akik vesztesnek érzik magukat, ők elsősorban az aluliskolázott rétegekből kerülnek ki és jellemzően kisebb településeken laknak. A fiatalok döntő többsége nagyon fontosnak tekinti a családját, a nemzeti közösséghez való tartozást, sőt nem kevesen vannak, akik a hithez, az egyházakhoz fűződő szoros viszonyról is beszámolnak. Megfigyelhető egy olyan folyamat, amit talán legjobban az értékek lázadása nevén lehet leírni: a napról-napra változó világban a fiatalok jelentős része visszanyul olyan, tradicionálisnak gondolt értékekhez, amelyek szilárd világképet kínálnak számukra. A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatta a helyzetet: a kultúra helyét egyértelműen a fogyasztás vette át, ez lett mindennek az értékmérője. A folyamat együtt járt a kultúra eltömegesedésével és bizonyos fokú igény-nélküliséggel is. Kisebb lett a kultúra presztízse, helyébe bizonyos tárgyak fogyasztása lépett. Persze ennek a fogyasztásnak a leglényegesebb eleme a Nyugat utánzása vagy inkább a Közép-Európából elképzelt Nyugat-Európa utánzása (Bauer 2002). Hasonlóan vélekedik Gábor Kálmán is, szerinte a Sziget Fesztiválon megjelenő fiatalok képviselik azt a változást, amely az ifjúság körében végbement az elmúlt évtizedben. A rendszerváltás nyertesei körében a materiális és karrier értékrend került a középpontba. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a pénzre, az anyagiakra és ez előmenetelre fektetnek hangsúlyt, hanem azt is, hogy közösségfelfogásukban, szabadidős tevékenységükben is igen fontossá vált a fogyasztás, az anyagi javak szerepe. A fordulat abban történt, hogy a változatos, érdekes élet, a szabadság iránti igény, a fiatalos kockázatvállalás nem kultúra konform, hanem piac konform környezetben kezdett el megjelenni. Az értékrend-váltásnak van egy másik nagyon fontos mozzanata is: a fiatalok kulturális mintája, életstílusa is jelentősen megváltozott; ez a fordulat elsősorban abból adódik, hogy a magatartásmintákban és értékekben a piacon érvényesülő formák erősödnek. A magyar fiatalokra az is jellemző, hogy egyszerre figyelhető meg a tradicionalizmus erősödése, s valamiféle új értékrend keresése (Gábor 2002). A Minoritas Alapítvány Kisebbségkutató Intézete által (2000 őszén) végzett kérdőíves felmérés többek között azt is vizsgálta, hogy a fiatalok eljövendő életük szempontjából milyen fontosságot tulajdonítanak az egyéni és a társadalmi élet különböző értékeinek valamint, hogy a sikerességben milyen szerepet tulajdonítanak különböző készségeknek, képességeknek, adottságoknak. A felmérést elvégezték Magyarországon és Romániában is, megegyező kérdőívvel, azonos mintán, az érettségit adó középiskolák utolsó éves diákjai körében. A kutatók azt találták, hogy a jövő szempontjából mindkét országban a család, a szerelem, a pénz és a barátság bizonyulnak a legfontosabbnak, ezek után meg a munka és a tudás, a legkevésbé pedig a művészet és a politika érdekli a fiatalokat; a vallás a romániai diákok számára fontosabb helyet töltött be.

· 64 ·

Kiss Zita – Plugor R éka – Szabó Júlia · Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Lényeges különbséget figyelhetünk meg a keleti és a nyugati fiatalok között abban, hogy milyen eszközökkel alapozzák meg a nemzedékváltakozás során elérhető helyüket a társadalomban. Feltételezéseink szerint a Félsziget Fesztiválon jelen levő fiatalokra is jellemző az ifjúsági kultúra felértékelődése, valamint az önállósodás az értékek, a normák és a mintakövetést illetően. A kulturális tőke előtérbe kerülésével a hagyományos helyi közösségeket, egyre inkább a modern intézmények, mindenekelőtt az iskolához kötődő közösségek kezdik patronálni, viszont az ifjúság egészére hat még a hagyományos társadalmi-szellemi környezet, valamint a hagyományos helyi társadalmak felbomlása. Az ifjúsági korszakváltás különböző területeken érezteti hatását. Ami az ifjúsági kultúrát illeti, az a 80-as évekhez képest színesedett, kibővült, nagy szerepet szánván a médiának. Megszűnt az éles határvonal az alternatív- a magas-kultúra és a populáris kultúra között, mivel a fogyasztói kultúra erőteljes hatása megváltoztatta ezek arculatát és fellazította a köztük levő határokat. A piac térhódításával éleződik a verseny a társadalmi csoportok között ami hatást gyakorol az ifjúsági rétegek, csoportok életstratégiáira és esélyeire. Fontossá válik a szabadidő eltöltése, így elkülönül az aktív és a passzív szabadidő eltöltés és a hozzájuk kapcsolódó fogyasztási javak is szétválnak. Egyre fontosabbá válnak a helyi közösségek, a sport- és egyéb klubok, ahol egyrészt közösséget talál a fiatal, másrészt értékeinek, a rá ható mintáknak megfelelően töltheti szabadidejét. Megváltozik a szocializációs életciklus, az iskolai idő meghosszabbodásával átalakul a fiatalok szabadidő-tevékenysége, amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a piaci alapokon kiépülő szabadidőipar. A szabadidő-tevékenységeknek az olyan formáira fontos utalni, mint az önálló szórakozás, önálló utazás, szexuális tapasztalat egyre korábbra helyeződése, amit egyes szakirodalmak a gyermekkor elvesztésének is hívnak (Gábor 2005). A szabadidő fogalmának igen széles az értelmezési skálája: „felhasználható szabadidő”, „nem munkával töltött idő”, „személyes idő”, „szórakozás ideje”. A Félsziget-látogatók értékvilága · A fiatalok értékrendjét, a saját életükben fontosnak tartott értékeket, illetve ezeknek az értékeknek az eredetét a Félsziget-kutatás több kérdéssel is vizsgálta.

Az értékrend-váltásnak egyik fontos mozzanata, hogy a fiatalok kulturális mintája, életstílusa jelentősen megváltozik. Míg korábban a különböző alternatív mozgalmak, törekvések szerepeltek fontos, sokszor központi értékként, ma már egyre inkább előtérbe kerülnek, legalábbis egyes csoportoknál, a yuppie-értékek, amelyek már az újkapitalizmus markáns megnyilvánulásai. Megfigyelhető tehát egyfajta konzervatív fordulat, amely a társadalmi világlátásban és értéktrendekben fejeződik ki. A szocializáció első és éveken keresztül meghatározó terepe a család. Annak ellenére, hogy a vizsgált életkori csoportban már kiemelt szerep jut például a kortárscsoportnak, érdemes megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a 15–29 évesek szüleik értékrendjéhez, életvezetési elveihez. 2006-ban az érvényesen válaszolók 31 százalékának felelnek meg azok az elvek, amelyek szerint szülei élnek; a válaszadók 43 százaléka viszonyul ambivalensen a szülei által képviselt értékekhez; a szülők értékrendjét egyértelműen elutasítók a vizsgált populáció egynegyedét teszik ki. Az anyák értékrendjének elfogadási aránya lényegesen magasabb, mint az apáké (5,6%, illetve 2,9%). Ez utal arra a hagyományosnak mondható szereposztásra, amely szerint a családban az anyákra hárul a gyerekek (érzelmi, viselkedés- és értékrendbeli) nevelése. A szülők életvitelével, értékrendjével való egyetértés mind nemtől, mind pedig a életkortól független. Míg a Mozaik 2001 felmérésben a megkérdezettek 43 százaléka azonosult teljes mértékben a szülei elveivel, és 41,7 százalékuk esetében részben megfelelt saját eszményeinek a szülei élete, addig 2006-ban a fiatalok 52 százaléka azonosult részben szülei elveivel és 31 százalékuk teljes mértékben. Mindkét Félsziget Fesztivál vizsgálat során (2005-ben és 2006-ban) megkértük a fiatalokat arra is, hogy néhány, az emberek életviteléhez kapcsolódó értéket osztályozzanak aszerint, hogy saját életükben mennyire fontosak ezek. A felsorolt értékek és megfogalmazásuk teljes mértékben megegyeztek a két vizsgálati évben. A kérdőívben alkalmazott kérdés megegyezik a Mozaik 2001 kutatás alkalmazott kérdésével, nevezetesen a Lickert skálával, amely 17 kérdést tartalmaz, s a viszonyulásokat egy ötös fokozatú skálán mérik (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos). Az alábbi táblázat az elért átlagosztályzatok szerinti sorrendben mutatja a 17 értéket.

· 65 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Félsziget Fesztivál 2005 1. igaz barátság

Félsziget Fesztivál 2006 4,67

1. igaz barátság

2. szabadság

4,61

2.

3. szerelem/boldogság

4,60

3. szabadság

4,64

4. családi biztonság

4,48


4,59

5. belső harmónia

4,40

5. belső harmónia

4,52

6. érdekes élet

4,28

6. érdekes élet

4,41

7. békés világ

4,25

7.

változatos élet

4,38

8. a környezet állapota

4,25


4,23

9. változatos élet

4,20

9.

4,21

10. kreativitás

4,13

10. kreativitás

4,15

11. társadalmi rend

3,70


3,84

12. a tradíciók tisztelete

3,54

12. szépség

3,62

13. szépség

3,42

13.

14. gazdagság

3,34

14. gazdagság

3,52

15. nemzet szerepe

3,31

15. nemzet szerepe

3,30

16. hatalom

2,86

16. hatalom

3,09

17. vallásos hit

2,65

17. vallásos hit

2,85

szerelem/boldogság

békés világ

a tradíciók tisztelete

2005-höz képest 1 hellyel előrébb került

2005-höz képest legalább 2 hellyel előrébb került

2005-höz képest 1 hellyel hátrébb került

2005-höz képest legalább 2 hellyel hátrébb került

4,73 4,68

3,59

1. táblázat. Az egyes értékek fontossága az életedben? (az érdemi válaszok átlaga – kevésbé fontos: 1, nagyon fontos: 5) Három olyan értékrend-komponens van, amely átlaga mindkét évben 4,5 fölötti, éspedig: igaz barátság, szerelem/boldogság, szabadság; 2006-ban pedig a családi biztonság és a belső harmónia is 5-höz közeli átlagértéket ér el. A sor végén a hatalom és a vallásos hit található 3-hoz közeli átlagértékekkel. Észlelhető, hogy a fiatalok értékpreferenciái nem mutatnak számottevő különbségeket ezen két év vizsgálatában; az egyes értékek visszaesése vagy előrébb kerülése ha az átlagértékeket vizsgáljuk elenyészőnek mondható. Kiemelendő viszont egy növekvő tendencia ami az értékek fontosságát érinti (a 2005–2006-os adatokat nézve), egyedül a környezet állapota és a nemzet szerepe átlagértékek mutatnak enyhén csökkenő közkedveltségre. A fiatalok által legfontosabbnak tekintett hat érték az életkor növekedésével változik. A tizenévesek életében a kortárscso-

port fontosságához szorosan kötődő igaz barátság, a kamaszkor élményei és tapasztalatszerzésének időszakában nagyon fontos „érdekes élet”, változatos élet, a szépség, valamint a szabadság szerepe folyamatosan csökken; míg a belső harmónia, a szerelem/boldogság, a családi biztonság és a tradíciók tiszteletének fontossága a vizsgált korcsoporton belül az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. A legtöbb érték fontossága szignifikánsan a 20–24 és a 25–29 korcsoport esetében különbözik egymástól. Ez arra utal, hogy huszonéves korban válnak felnőtté a fiatalok, értékrendjük is ekkor alakul át, ebben az időszakban helyeződnek át a hangsúlyok az élet egyes területeiről másokra. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a 20–25 évesek körében a legfontosabb a „gazdagság” és a vallásos hit, valamint a legkevésbé fontos a nemzet szerepe.

· 66 ·

Kiss Zita – Plugor R éka – Szabó Júlia · Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Mozaik 2001

Félsziget Fesztivál 2006


4,86

2. szerelem/boldogság 3. békés világ

1.

igaz barátság

4,73

4,78

2. szerelem/boldogság

4,68

4,76

3.

szabadság

4,64

4. igaz barátság

4,66

4.

családi biztonság

5. szabadság

4,65

5. belső harmónia

6. belső harmónia

4,65

6.

érdekes élet

4,41


4,39

7.

változatos élet

4,38

8. társadalmi rend

4,26


4,23

9. érdekes élet

4,08

9.

békés világ

4,21

10. a tradíciók tisztelete

4,02

10.

kreativitás

4,15

11. nemzet szerepe

4,02


3,84

12. gazdagság

3,98

12. szépség

3,62

4,59 4,52

13. kreativitás

3,90

13.

a tradíciók tisztelete

3,59

14. változatos élet

3,89

14.

gazdagság

3,52

15. szépség

3,80

15.

nemzet szerepe

16. vallásos hit

3,40

16. hatalom

3,09

17. hatalom

2,86

17. vallásos hit

2,85

2001-hez képest legalább 2 hellyel előrébb került

3,30

2001-hez képest legalább 2 hellyel hátrébb került

2. táblázat. Az egyes értékek fontossága az életedben? (az érdemi válaszok átlaga – kevésbé fontos: 1, nagyon fontos: 5)

Átlag

14-19

20-25

26-30

Igaz barátság

4,74

4,78

4,71

4,75

Szerelem/boldogság

4,68

4,64

4,69

4,71

Szabadság

4,64

4,66

4,63

4,61

Családi biztonság

4,60

4,55

4,60

4,70

Belső harmónia

4,52

4,38

4,56

4,66

Érdekes élet

4,41

4,44

4,43

4,25

Változatos élet

4,38

4,41

4,41

4,20

A környezet állapota

4,23

4,22

4,19

4,47

Békés világ

4,21

4,30

4,12

4,37

Kreativitás

4,15

4,16

4,14

4,16

Társadalmi rend

3,83

3,87

3,82

3,77

Szépség

3,63

3,66

3,65

3,44

A tradíciók tisztelete

3,59

3,50

3,55

4,03

Gazdagság

3,52

3,43

3,62

3,28

Nemzet szerepe

3,29

3,32

3,27

3,32

Hatalom

3,09

3,12

3,14

2,79

Vallásos hit

2,84

2,87

2,91

2,39

3. táblázat. Az egyes értékek fontosságának átlagpontszáma korcsoportok szerint. (az érdemi válaszok átlaga – kevésbé fontos: 1, nagyon fontos: 5) Az átlagnál fontosabbnak tekintett értékek a legfiatalabbak körében az „igaz barátság”, a „szabadság”, az érdekes és változatos élet, a kreativitás, vagyis elsősorban a posztmateriális értékek, amelyek az ifjúsági korszakváltás beletartozó elemei. Nemek szerint is eltérést tapasztalunk az egyes életelvek fon-

tosságának megítélésében. Míg a nők szemében az érzelmi és hitbeli életre, az érzelmi biztonságra és a személyes kapcsolatokra vonatkozó értékek az elsődlegesek, addig a férfiak életében a hatalomhoz, a gazdagsághoz kapcsolódó dolgok a hangsúlyosabbak.

· 67 ·


Igaz barátság

Átlag

Férfi

Nő

4,73

4,70

4,77

Szerelem/boldogság

4,68

4,62

4,75

Szabadság

4,64

4,62

4,66

Családi biztonság

4,59

4,51

4,69

Belső harmónia

4,52

4,40

4,67

Érdekes élet

4,41

4,40

4,43

Változatos élet

4,38

4,35

4,42

A környezet állapota

4,23

4,16

4,33

Békés világ

4,21

4,03

4,45

Kreativitás

4,15

4,12

4,19

Társadalmi rend

3,84

3,82

3,86

Szépség

3,62

3,61

3,62


3,59

3,49

3,71

Gazdagság

3,52

3,61

3,41

Nemzet szerepe

3,30

3,28

3,33

Hatalom

3,09

3,17

2,99

Vallásos hit

2,85

2,69

3,06

4. táblázat. Az egyes értékek fontosságának átlagpontszáma nemek szerint. (az érdemi válaszok átlaga – kevésbé fontos: 1, nagyon fontos: 5) A fiatalok értékpreferenciáit az egyén vs. közfelosztásban vizsgálva (a Schwartz által felállított tipológiát véve alapul), azon értéktípusok, amelyek inkább az egyén érdekeit szolgálFaktorok

ják nem állíthatók szembe a köz érdekeit szolgáló értéktípusokkal, vagyis nem lehet egyértelmű preferenciát meghatározni esetünkben. Amint a Mozaik 2001 adatok is mutatják, egyik értékfajtához sorolt érték preferenciája sem dominál a másik felett; egyaránt találunk erős és relatív gyenge preferenciájú egyéni és közösségi értékeket is (Csata, 2006:139). A 2006-os kutatás során tüzetesebben megvizsgáltuk a környezet fontosságát a fiatalok számára. Míg az értékskálán (1:kevésbé fontos, 5:nagyon fontos) a fiatalok 4,25-ös fontosságúnak ítélik a környezet állapotát, ami a 2005-ös adatokhoz képest egy 0,02 átlagértékű csökkenést mutat. Ugyanakkor elmondható, hogy a fiatalok jelentős többsége úgy gondolja, hogy a rendezvény közepesen káros a környezetre, valamint 62 százalékuk fontosnak tartja és támogatja a hulladék szelektív gyűjtését a rendezvényen. Szignifikáns különbség figyelhető meg a rendezvény környezetre vetített hatásáról nemek, valamint korcsoportok szerinti lebontásban. A nők inkább vélik úgy hogy a rendezvény nagyon káros a környezetre nézve és támogatják a hulladék szelektív gyűjtését, míg a férfiak inkább a semleges zónában maradnak. A 26-30 éves fiatalok inkább gondolják úgy hogy a rendezvény kevésbé káros a környezetre, míg a 14-19 évesek közepesen károsnak ítélik. A fiatalok, értékorientációját faktorelemzéssel vizsgálva jellegzetes megállapításokra juthatunk. Az így kapott faktorstruktúra arra enged következtetni, hogy az értékpreferenciák négy csoportja különíthető el. Kiválasztva az első négy faktort, amelyek a legnagyobb mértékben magyarázzák a faktor varianciáját elmondható, hogy összesen 51,41 százalékban magyaráz.

Itemek

Privát szféra értékei 13,73%

Posztmateriális értékek 13,62%

Tradicionális értékek 12,77%

Materiális értékek 11,27%

Faktorsúlyok

Igaz barátság

0,668

Szerelem/boldogság

0,779

Belső harmónia (béke önmagammal)

0,512

Családi biztonság

0,661

Változatos élet

0,727

Szabadság

0,627

Érdekes élet

0,769

Kreativitás

0,596


0,754

Elszakadás az evilági terhektől

0,615

Nemzet szerepe

0,618

Békés világ

0,503

Szépség

0,640

Hatalom

0,681

Gazdagság

0,765

5. táblázat. Értékrend-profilok, faktor-mátrix1, 2006 (N=932)

· 68 ·

Kiss Zita – Plugor R éka – Szabó Júlia · Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Az első faktorcsomagban találhatóak a biztonságot és harmóniát hangsúlyozó értékek (igaz barátság, szerelem/boldogság, belső harmónia, családi biztonság). A két jellegzetesen kiemelkedő, azaz legnagyobb faktorsúllyal rendelkező érték a szerelem (0,779) és az igaz barátság (0, 668), ami egyértelműen azzal magyarázandó, hogy az Félszigeten megforduló ifjúság abban az életszakaszban van, amikor ez a két érték meghatározó szerepet tölt be életükben. A fiatalok értékattitűdjei hasonlóságot mutatnak a Mozaik 2001 kutatás adataival, ugyanazon értékek jelennek meg az első faktorcsomagba, kivéve a környezet állapotát, ami a mi esetünkben nem szerepel. A faktorsúlyokat megfigyelve viszont jelentős hasonlóságot vélünk felfedezni, a szerelem és boldogság súlya a legnagyobb a fiatalok életében. A második faktorcsomagot a posztmateriális értékek alkotják, amely jellegzetes ifjúsági értéktípusnak számít, és ezen belül is a legnagyobb faktorsúlyt az érdekes élet tanúsítja (0,760). Ezen az értékek mentén írható le az ifjúság, akár a köztudatban is így jelennek meg. Ebben a korszakban a materiális értékek még háttérben szorulnak, akárcsak a hagyományokat hangsúlyozó értékek. A fiataloknak elsősorban az érdekes és változatos élet jelenti a kiteljesülést. Itt hangsúlyozódik ki a fesztiválok kultúrája, hangulata, ami megteremti és biztosítja ezen értékek megélését. A Mozaik 2001-es felmérésben szintén ezt a faktorcsomagot kapjuk, ellenben a faktorsúlyok eltérő értéket mutatnak. A változatos és érdekes élet jóval nagyobb (0,550–0,727; 0,563–0,769) faktorsúlyú a mi alapsokaságunkban. Ez az eltérés annak tudható be, hogy, bár minkét kutatás fiatalokra koncentrál, ennek ellenére jelentősen eltérő populációt vizsgálunk. A harmadik faktorcsomagba került a tradíciók tisztelete, elszakadás az evilági terhektől, nemzet szerepe, békés világ, amelyet tradicionális faktornak neveztünk el. Ez a faktorcsomag a hagyományokat hangsúlyozó értékeket jelenti, melyben a tradíciók tisztelete bír a legnagyobb magyarázó erővel. Továbbá is összehasonlítva a faktorcsomagjainkat a Mozaik 2001 felméréssel, ez esetben a fiatalok nagyobb hangsúlyt fektetnek a békés világ és az evilági terhektől való elszakadás értékekre. A negyedik faktor a materiális értékeket tartalmazza, (gazdagság, hatalom, szépség ) és már előzőleg is jeleztük, hogy ezek a értékek kissé háttérbe szorulnak. A fiatalok körében a materiális értékek vízióként vannak jelen, egyfajta orientálódást jelent a hatalom és gazdagság fele. A negyedik faktorcsomagban a „gazdagság” érték súlya jelenik meg hangsúlyosabban, viszont jelentős eltérést itt sem vélünk felfedezni az értékorientációk összehasonlításában. A társadalmi rend és környezet állapota változók végül nem maradtak faktorelemzésünkben, mivel kicsi faktorsúllyal rendelkeztek, így 15 értékváltozóra alkalmaztuk a faktorelemzést. Tehát megjegyezhetjük, hogy a fenti négy faktorcsomag hasonlóságot mutat a Mozaik 2001 adatait feldolgozó, Csata (2006) által bemutatott faktorcsomagokkal. Értékprofilok szerinti eltérés nincs a Félsziget és a Mozaik 2001 felmérések fiataljai körében, a két elemzés során hasonló értékcsomagok alakulnak ki. Eltérésnek inkább a hangsúlyeltolódást tulajdonítanánk, amelyet egyrészt a két kutatás között eltelt időintervallummal és a két alapsokaság különbözőségével magyarázunk. A faktorok 4 faktorcsomagba való csoportosulása azonos a két felmérés adatait tekintve (ld. Csata 2006).

F

élsziget-látogatók szabadidő-kultúrája · Feszültségoldó technikák használata. A fiatalokat érintő kihívások és a növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli a fiatalok veszélyeztetettségét (Gábor 2005). Gábor Kálmán szerint a feszültségoldó technikák alkalmazása, a droghasználat, kis fenntartásokkal az alkoholfogyasztási szokások egyrészt az életformához kapcsolódnak (például az intenzív szabadidő eltöltés velejárói lehetnek), másrészt bizonyos jól elkülöníthető rétegekben gyakoribb az előfordulásuk. Elemzésünk során a feszültségoldó technikák bemutatására is kitérünk, mint az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás; ezek az ifjúsági kultúra azon elemei, amelyek szoros kapcsolatban állnak a szabadidő eltöltésével. A dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás a fiatalok veszélyeztetettségét jelentheti, ugyanis az elmúlt évtizedekben a fiatalok új korszakba léptek, az ifjúsági életszakasz kitolódott. Megváltozott a fiatalok szocializációs környezete egy olyan értékrendet, ízléskultúrát eredményeznek, amelyek kihatnak a fiatalok egész életútjára. A dohányzási szokásokat vizsgálva, megállapítható, hogy a Félsziget-lakók több mint fele dohányzik. Eredményeink azt mutatják, hogy egyre több fiatal tartozik a „dohányosok táborába”, ugyanis a fiúk 44,8 százaléka és a lányok 35,7 százaléka rendszeresen2, azaz napi gyakorisággal cigarettázik. Ezek az arányok növekvő tendenciát mutatnak a Mozaik 2001 felmérés eredményeivel szemben, ahol a rendszeres (naponta) dohányosok közel 30 százalékot tesznek ki. Érzékelhető, hogy nemek szerinti lebontás szignifikáns eltérést mutat, a fiúk nagyobb gyakorisággal dohányoznak, mint a lányok. Tehát a fiúk 6,1%-a naponta több doboz cigarettát is elszív, 23,2 százaléka naponta egy doboz cigarettát, 15,1 százaléknak két-három napig tart egy doboz cigaretta, és 4,1 százaléka heti egy doboz cigarettát szív. A lányok 2,2 százaléka szív naponta több doboz cigarettát is, 18,8 százaléka naponta egy dobozzal, 14,7 százaléknak két-három napig tart egy doboz cigaretta, és 3,4%-a heti egy doboz cigarettát szív. Fiúk %

Lányok %

Nem dohányzom

42,53

47,43

Csak bizonyos alkalmakkor dohányzik

8,43

13,45

Heti egy dobozzal szív

4,21

3,42

Két-három napig tart egy doboz

15,13

14,67

Naponta egy dobozzal szív

23,18

18,83

Naponta több mint egy dobozzal szív

6,51

2,20

6. ábra. Dohányzási szokások nemek szerinti lebontásban Azt a tendenciát, hogy a dohányzás egyre inkább megjelenik a fiatalok életében (majdnem minden második fiatal cigarettázik) talán azzal magyarázhatjuk, hogy a fiatalok életében a cigarettázás egyfajta „státusmegszerzést” jelenthet. Ez jelenthei az ifjúkorba való belépést, tehát egy eszköz, ami „belépőként” szolgál az ifjúsági státusba. Az alkoholfogyasztás intenzitását vizsgálva a Félsziget-lakók több mint 50 százaléka fogyasztott alkoholt az elmúlt hónapban (33% hetente többször, és 18,8% ennél is gyakrabban). Az alappopuláció csak egy nagyon elenyésző százaléka nem iszik egyáltalán alkoholt. (7,3%). Különösen a „sörkedvelők” jelen-

· 69 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága nek meg nagy arányban. A férfiak 91,2 százaléka és a nők 76,7 százalék válaszolta, azt, hogy szokott sört fogyasztani. Véleményünk szerint akkor tudnánk releváns következtetéseket levonni az alkoholfogyasztással kapcsolatosan, ha ismeretünk lenne arról, hogy milyen minőségben fogyasztanak alkoholt a fiatalok, amint ez például az Ifjúság 2004-ben szerepel. Annak ellenére, hogy kutatásunk során nem kérdeztünk rá az „erősebb alkohol”, azaz más alkoholok fogyasztására, mégis fontos-

nak tartjuk megemlíteni, hogy a fiatalok körében különösen közkedvelt a sör és úgy véljük, hogy fesztivál alkalmával még inkább relevánssá válik. A korcsoportokat tekintve, amint azt az ábra is mutatja, mindhárom korcsoportra gyakori alkoholfogyasztás jellemző. Nagyon jól leolvasható, hogy a harmadik korcsoport, azaz a 26–30 évesek fogyasztanak leggyakrabban alkoholt, hetente többször is, viszont nem mutatkozik nagy eltérés a 20 és 25 évesek között.

40,00

35,00

30,00

25,00

20,00

15,00

14–19 éves 20–25 éves 26–30 éves

10,00

5,00

0,00

nem iszom alkoholt

egyszer-kétszer

hetente egyszer

hetente többször

gyakrabban

1. ábra. Az alkoholfogyasztási gyakoriság korcsoportonkénti eloszlása. A drogok fogyasztását vizsgálva elmondható, hogy a populáció 36 százaléka kipróbált valamilyen kábítószert (a válaszmegtagadás nagyon elenyésző, 1,1%-a jelenti a populációnak). Jelentősen erősödő tendencia mutatkozik a kábítószert fogyasztók körében, összehasonlítva a Mozaik 2001-es kutatási eredményeket, ahol a válaszadók 6 százaléka próbált ki valamilyen kábítószert. Ezt a jelentős eltérést azzal is magyarázhatjuk, hogy a Mozaik2001 kutatás a teljes fiatal népességre kiterjedt, a Félsziget-kutatásban viszont csak egy fesztivált látogató népességről van szó, tehát úgy gondoljuk, hogy ez a populáció sokkal nyitottabb az ilyen jellegű feszültségoldó technikákkal szemben, ők azok akiknek az életfelfogásuk, életmódjuk megengedi azt, sőt egy bizonyos szinten „kötelezővé” is teszi; ugyanakkor ők azok akik könnyebben hozzáférnek ezen szerekhez. Az ismerősi baráti körben szintén növekvő a gyakoriság: a Félsziget-lakók baráti társaságának 58,7 százaléka próbált ki már kábítószert, míg a 2005-ös kutatás adatai 37 százalékaot mutatnak. A fogyasztott drogok „hangulatjavító szerek” közül a Félszigeten a leggyakrabban említett drog a marihuána (80%). A drogot már kipróbálók közel 5 százaléka említette az Extasy-t és a hasist, ezt követi a kokain és LSD (1 %). Zenehallgatás. Kedvenc zenei stílus · Mivel egy fesztivál-jellegű rendezvényen annak részvevőit vizsgáljuk, fontosnak tartjuk az ifjúsági kultúra egyik oldalágát kiemelni, nevezetesen a

zenehallgatást, koncertezést. A zene a fiatalok életében jelentős szerepet tölt be, mondhatni, hogy a kortárscsoport egyik nagyon fontos szervező ereje és az értékrend jelentős alakítója. A zenei kultúra tükrözheti a tömegek által kedvelt, a köztudatba beivódott zenei stílusokat is, ami gyakran zenei szubkultúrában ölt alakot. A zenei szubkultúrát úgy definiáljuk, mint a populáris zene mellett megjelenő új zenei irányzat, amely sajátos stílusjegyekkel rendelkezik (Székely 2005). Ahhoz, hogy egy zenei kultúra megjelenjen szükséges egy viszonylag kis létszámú sokaság melynek tagjai az adott zene hallgatóivá, válnak. A Félszigeten a legkedveltebb zenei irányzatok közül a rock általában messzemenően vezet, majd a drum n’ bass, a metal, a house, a blues, a hip-hop és a jazz követi. Ez a nagy volumenű érdeklődés a rock iránt azzal magyarázható, hogy a Félsziget volumenében is sokkal kisebb – értjük alatta a területet és a kulturális színezetet is - mint például a Sziget Fesztivál. Tehát egyértelműen kevesebb zene irányzatot tud megjeleníteni, és kevesebb érdeklődőt tud magához vonzani. Ezzel szemben a Sziget Fesztiválon kialakultak úgynevezett csoportkultúrák, amelyek a zene mentén szerveződnek. Nevezetesen a punkok, rockerek, underground, rapperek, stb. Tehát a Félsziget Fesztiválon még csak egy ilyen jól elkülöníthető csoportkultúrát véltünk felfedezni, viszont arra következtetünk, hogy ha nő a zenei kínálat, akkor itt is meg fognak jelenni különböző csoportkultúrák.

· 70 ·

Kiss Zita – Plugor R éka – Szabó Júlia · Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten Rock általában Drum n' bass Metal House Blues Hip hop Jazz Progresszív Reggae Világzene Egyéb Punkwave / Black metal Hardcore Trance Tánczene Cigányzene Death metal Glam rock Techno Opera Pszichedelikus Acid jazz Trash metal Underground Ambient Acid house Britpop Electro trance Gangsta Komolyzene Ska Jungle Rave Trip hop Dub Hardcore techno Industrial Rap-metal Cyberpunk Speed metal

3,5 2,8 2,8 2,6 2,5 2,3 2,2 2,0 1,8 1,6 1,6 1,6 1,5 1,3 0,9 0,9 0,8 0,8 0,8 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1

5,2 4,9

7,3

24,9

9,2 8,8

2. ábra. A fesztivál látogatóinak zenei ízlése százalékos eloszlásban (N = 932). Bauer (2000) szerint a sokoldalú információszerzési lehetőségek által a fiatalok nyitottabbak és érdekeltebbek lettek a kultúra sokféle terméke iránt. A 90-es évektől kezdődően egy megváltozott kulturális magatartásról beszélhetünk, pl. nő az olvasási kedv, a nyelvtanulás, szakirányú képzés. Az Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004 kutatásaik azt jelzik, hogy a kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve a társadalom kettészakítottsága egyre inkább megnőtt, szétnyílt a „kulturális olló”. Tehát a kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a „javakban dúskáló” csoport, mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez. Eredményeink azt mutatják, hogy a fiatalok a „legitim” magaskultúra termékei iránt viszonlyag csekély érdeklődést mutatnak, kevés százalékuk jár színházba, operába és táncházba, bár még mindig többen, mint a teljes fiatal korosztály vagy az össznépesség. A leggyakrabban végzett tevékenységek a fiatalok körében a zenélés és a kirándulás. Tehát a kulturális-szabadidős tevékenységlistán gyakrabban a „zenélni, festeni, rajzolni”, „kirándulni” tevékenységek jelennek meg, ami arra utal, hogy a kulturális aktivitást elsősorban a szórakozás tölti ki3.

Ö

sszegzés · Írásunkban arra törekedtünk, hogy felvázoljuk a Félsziget Fesztivál látogatóinak – a fesztiválok ifjúságának nevezett generáció kemény magjának – szabadidős fogyasztását és értékrendje főbb vonalait. A szabadidő-kultúra néhány elemét megvizsgálva azt mondhatjuk, a fiatalok a „legitim” magaskultúra termékei iránt csekély érdeklődést mutatnak. Ezzel együtt körükben jelentősebb

mértékű a feszültségoldó technikákkal való „kontaktus”, illetve azok fogyasztása. Ezt a jelentős érdeklődést azzal magyarázhatjuk – szem előtt tartva, hogy egy fesztivált látogató népességről van szó – hogy ez a populáció sokkal nyitottabb az ilyen jellegű feszültségoldó technikákkal szemben, ők azok akiknek az életfelfogásuk, életmódjuk megengedi azt, sőt egy bizonyos szinten „kötelezővé” is teszi azok fogyasztását. Továbbá, ugyanekkor ők azok, akik könnyebben hozzáférnek ezen szerekhez. Végül pedig, a környezetük, a hangulatuk miatt egy sokkal erősebb kihívással találják szemben magukat. A Félsziget Fesztiválon jelen levő fiatalokat vizsgálva kimutatható az ifjúsági kultúra felértékelődése, valamint egyfajta önállósodás az értékek, a normák és a mintakövetés terén. A Félsziget Fesztivál látogatóinak többsége számára a fesztivál az individualizálódás színtereként jelenik meg azáltal, hogy az ide „beköltözés” egy heti „teljes szabadságot” biztosít számukra. Következésképpen elmondható, hogy a 2006-os év Félsziget Fesztivál látogatói a materiális értékrenddel szemben egy posztmateriális értékrendet helyeznek előtérbe, az anyagi javaknál fontosabbnak tartják az érdekes és változatos életet, a szabadságot, a kreativitást, a személyiség kibontakoztatását. Az a tendencia is észlelhető, hogy a privát szféra és a posztmateriális értékekre fektetett hangsúly az életkorral nő, vagyis a fiatalabb korosztályba tartozók (14-19 évesek) általában fontosabbnak tartják a posztmateriális és a privát szféra faktorokba tartozó értékéket, mint az idősebbek (26-30 évesek).

· 71 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Jegyzetek 1. Főkoponens analízis; Rotálási módszer: Varimax; Iterciók szma: 7; Bartlett teszt - KMO=0,832. 2. Rendszeres dohányosoknak tekintettük azokat, akik napi egy vagy több doboz cigarettát szívnak, vagy akik két-három nap alatt fogyasztanak el egy doboz cigarettát.

3. Részletesebb a leírásért lásd Veres jelen lapszámban közölt írását.

Könyvészet Bauer Béla: Az Értékek Lázadása. Bauer Béla a mai Fiatalokról. 2002. szeptember., IV. évf., 10/2002, p. 8–9. (elektronikus változat: http://www.ufi.hu/feltolt/ufi2002szeptember. pdf, letöltés ideje: 2006.05.15) Bauer Béla–Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2004. Gyorsjelentés. p. 81–98., Budapest, 2005, Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda. Bauer Béla–Tibori Tímea: Az ifjúság viszonya a kultúrához. In Szabó Andrea–Bauer Béla–Laki László (szerk.): Ifjúság 2000. p. 180–201., Tanulmányok I., Budapest, 2002., Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, társadalmi tőke. In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. p. 150–178., Budapest, 1996., Új Mandátum. Csata István: Az erdélyi magyar fiatalok értékrendjéről. In Gábor Kálmán–Veres Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. p. 133– 161., Szeged–Kolozsvár, 2005., Belvedere–Max Weber. Csata Zsombor–Magyari Tivadar–Veres Valér: MOZAIK 2001. Gyorsjelentés Belső Erdély. p. 137–188., Budapest, 2002., Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. Chisholm, Lynne: Élesebb lencse vagy új kamera? In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. p. 49–70., Szeged, 1993., Szociológiai Műhely. Ercsei Kálmán: Erdélyi magyar fiatalok. In Veres Valér– Gyarmati Zsuzsa (szerk.): RODOSZ–Tanulmányok III. Társadalom– és humán tudományok. p. 51–66., Kolozsvár, 2002., Kriterion Könyvkiadó. Gábor Kálmán: Az ifjúsági kultúra és a fiatalok társadalmi orientációs mintái. In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. p. 173–204., Szeged, 1993a., Szociológiai Műhely. Gábor Kálmán: Ifjúsági értékorientációs folyamatok. In Boros László (szerk.): Érték–Iskola–Család. p. 127–150., Budapest, 1993b., Akadémiai Kiadó.

Gábor Kálmán: Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás. In Educatio Füzetek 2. p. 13–35., Budapest, 1996. Gábor Kálmán: Az Ifjúságszociológia Irányai. In Bauer Béla (szerk.): Süsü a Társadalomban. p. 153–173., Budapest, 2000., Új Mandátum Kiadó. Gábor Kálmán: Ifjúsági Korszakváltás 2004. Tézisek. Budapest, 2004. Kapitány Balázs: A rizikótársadalom másfél évtizede. In Szociológiai Szemle 1/2002, p. 123–133. Kiss Tamás: Ifjúsági életszakasz és jövőstratégiák az északerdélyi nagyvárosok középiskolásai körében. In Veres Valér (szerk.): Nemzeti vagy nemzedéki integráció. p. 109–143., Kolozsvár–Budapest, 2000., Limes–Új Mandátum. Örkény Antal–Szabó Ildikó: A siker záloga. In Educatio, 3/2001 – ősz. Székely Anna: Ifjúságkultúra, zene, életmód. In Pikó Bettina (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. p. 40–58., Budapest, 2005., L’Harmattan Kiadó. Veres Valér: Pénz vagy tudás? In Korunk 1998/6. p. 26–37., Kolozsvár, 1998. Veres Valér: Középosztályosodási tendenciák a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál résztvevői körében. In WEB 1–2/2006. Wallace, Clair: Ifjúság, munka és oktatás a posztkommunista Európában: út az individualizáció felé? In Korunk 6/1998. p. 5–12., Kolozsvár. Zinnecker, Jürgen: A fiatalok a társadalmi osztályok terében. In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. p. 5–28., Szeged, 1993a., Szociológiai Műhely. Zinnecker, Jürgen: Gyermekkor, ifjúság és szociokulturális változások a Német Szövetségi Köztársaságban. In Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság. p. 29–48., Szeged, 1993b., Szociológiai Műhely.

· 72 ·

Politikai attitűdök a Félsziget Fesztivál résztvevői körében Balla Réka

Jelen írás keretei között arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen politikai beállítódásokkal, pártpreferenciával, milyen politikai kultúrával rendelkeznek a Félsziget Fesztivált látogató fiatalok, illetve, hogy létezik-e összefüggés a politikai aktivitás és az iskolázottság között. Mindeközben viszonyítási pontként összehasonlítjuk a 2001-es tusnádi Nyári Szabadegyetemen gyűjtött adatokat1 a 2005-ös Félsziget népességének adataival 2.

P

olitikai kultúra és politikai attitűdök értelmezési keretei · A kutatás elméleti kereteit tekintve, az attitűdök kognitív, érzelmi és viselkedésbeli komponensei közül figyelmen kívül hagytuk a viselkedésbeli dimenziót, a hangsúlyt a kognitív dimenzióra helyeztük. Thibaut és Kelley által meghatározott társadalmi csere elmélete alapján az attitűdök úgy értelmezhetők, mint az egyének azon törekvését, hogy a jutalmakat maximalizálják és a büntetéseket minimalizálják (Thibault–Kelley 2006:44, Vander 1997:250), ami elvezet az attitűdök társas identitás (vagy értékkifejező) funkciójához, amely az attitűdök szerepét hangsúlyozza a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Osgood és Tannenbaum arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének attitűdjei nem feltétlenül konzisztensek, ezek rendelkezhetnek egyszerre konzisztens és inkonzisztens attitűdökkel is (Osgood–Tannenbaum 1995:365). Ugyanakkor a kifejezett attitűdök szituáció-függőek, ezen attitűdök másokkal szembeni hangsúlyozása is változó jellegű. Az inkonzisztens attitűdöket illetően Tismăneanu a „hibrid politikai kultúráról” beszél, amely a „nem kikristályosodott”, egymással ellentétes meggyőződések együttes előfordulására utal. A hibrid politikai kultúrára többek közt az alacsony közéleti magatartás, intolerancia a másság iránt, paternalizmus, államellenesség, szolidaritás jellemző (Tismăneanu 1997, id. Péter 2002:20). Péter a diákok hibrid politikai kultúráját definiálja, ahol a diákok attitűdjei egyszerre mutatják a passzív/dependens, parokiális politikai kultúra jegyeit, illetve a passzív, résztvevő jellegű politikai kultúrát, ahol a részvétel a szavazásra korlátozódik (Péter 2002:22).

A politikai attitűdökre vonatkozó, fiatalokat megcélzó kutatások nagyobb arányban kell számoljanak apolitikus beállítódásokkal, mint a más korosztályokat megcélzó kutatások. A romániai átmeneti társadalom, fiatal generációjának apolitikus magatartására vonatkozó egyik lehetséges magyarázatát a Côté–Allahar szerzőpáros a gazdasági marginalizálódás következményeként tárgyalja. E szerint a fiatalok életszínvonalának csökkenő tendenciája, a strukturális egyenlőtlenségek (amely összefügg a munkanélküliséggel, az alacsony bérekkel, a fiatalok általánosan alacsony pozíciójával a hatalmi és vagyoni skálát illetően) és fogyasztói ideológia, amely hatással van a fiatalok értékeire és attitűdjeire. A fiatalok gazdasági marginalizálódása és a kockázatok növekedése egyszerre van jelen (Beck 2003), illetve a kockázatok csökkenését ígérő, egyébként profitorientált fogyasztói társadalom etikája miatt a fiatalok a korábbiakhoz képest nagyobb arányban fordulnak el a politikától. A fogyasztás, illetve a média eltereli a fiatalok figyelmét a politikáról, akik kevésbé informáltakká válnak. A fogyasztás a társadalmi kontroll mechnizmusaként is értelmezhető, amely egy adott társadalmi rend megőrzését célozza meg azáltal, hogy elfedi a szociális realitásokat és a fiatalokat a konzumerizmus és materializmus irányába szocializálva kizárja döntéshozó, politikai, közösségi szférákból (Côté–Allahar 1994, ld. Baron 1995). A fiatalok politikai magatartására egy másik potenciális értelmezési keretet nyújt az ifjúsági korszakváltás paradigmája. E szerint a fiatalok egyre nagyobb számban vesznek részt a felsőoktatásban, meghosszabbodik az ifjúsági életszakasz, a fiatalok a felnőtt lét és a családalapítás kötöttségeitől ideiglenesen mentesülnek, a személyes időfelhasználás és személyes aktivitás kerül előtérbe, vagyis a fiatalok a fiatal polgárok külön státuszát nyerik el. Mindeközben felerősödik a fogyasztói ipar és média szerepe, csökken a családi, szomszédsági viszonyoknak és a településeknek az ellenőrző szerepe (Gábor 2004). Mindez indirekt módon kihat a politikai kultúrára, ugyanis ennek a kialakulásában nagy szerepet játszik a média, ugyanakkor a hagyományos közegek szerepe lassan csökken.

· 73 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága A Magyarországon végzett ifjúság- és fesztiválkutatások az ifjúkor különleges státuszára hívják fel a figyelmet, nevezetesen arról a viszonylag „önálló életszakaszról adnak képet, melyhez specifikus társadalmi életmódok és kulturális formák valamint specifikus politikai-társadalmi orientációs minták társulnak” (Gábor 2004:231). Az ifjúsági korszakváltást illetően megragadható, hogy azok a fiatalok, akik erre a fesztiválra eljönnek, a középosztályból vagy a felső középosztályból származnak, sokkal inkább jellemző rájuk az ifjúkor meghosszabbodásának tendenciája, a kereső munka alól való mentesülés a tanulmányok folytatása miatt, a személyes aktivitás és időfelhasználás felértékelődése. Bár az alsó osztályok esetén is beszélhetünk az ifjúkor meghos�szabbodásáról, de ebben az esetben a szórakozással eltöltött idő lerövidül, míg a tanulás melletti munkavégzés gyakoribbá válik. Ahogyan a Gábor tézisei és hipotézisei szerint a fesztiválok ifjúsága nagyrészt/inkább azok közül a fiatalok közül kerül ki, akik megengedhetik maguknak a szórakozást és a hosszú ifjúsági szakaszt, úgy a Félsziget Fesztivál esetén is azok a fiatalok fognak ide ellátogatni, akik jobb anyagi helyzetben vannak az átlag romániai fiatalokhoz képest (Gábor uo.). Úgy gondoljuk, hogy a fogyasztói társadalom által felkeltett szükségletek, illetve az a törekvés, hogy ezeket kielégítsék valóban olyan mozgatóerőként lép fel, ami vetekszik a közéleti magatartás iránti igénnyel. A pályakezdő, gazdaságilag marginalizált fiatalok politikai involváltsága a szavazásra korlátozódik, egyébként a globalizáló jellegű média és a fent említett fogyasztói társadalom által felkeltett szükségletek elterelik a figyelmet a politikáról. Érdekes lenne egy következő kutatásban megvizsgálni, hogy mely médiatermékeket követik figyelemmel a fiatalok, milyen újságokat és folyóiratokat olvasnak, milyen műsorokat néznek meg és ebből választ kaphatnánk arra, hogy milyen az érdeklődési körük, illetve, hogy mi az, ami a politika helyett inkább érdekli őket. A politikai attitűdök alapján azonban érezhető egy erős nemzeti identitás, ami az RMDSZ iránti pozitív attitűddel társítható, ami a kisebbségi lét problémáiból ered, azonban ez előreláthatóan a jövőben egyre inkább csökkeni fog. A politikumból való kiábrándulás, illetve korrupció hatásaként a fiatalok fel fognak hagyni a politikai ideológiák üres kergetésével, és a kisebbségi retorika helyett egy demokratikusabb, toleránsabb és multikulturális retorika honosodhat meg a szórványterületeken, azonban azokon a területeken, ahol a kisebbség képezi a többséget, ott továbbra is a radikális politikai attitűdök lesznek jellemzőek.

P

olitikai involtváltság, pártpreferencia, politikai értékek és attitűdök vizsgálata a Félszigeten és Tusványoson. Politikai involváltság és pártpreferencia · A kutatási eredményekből kiderül, hogy a fiatalok kétharmadát (60%) nem érdekli a politika. Az iskolázottságot tekintve az apolitikus attitűd

az általános iskolát végzettek körében a legnagyobb, ahol eléri a 73 százalékot, és ugyancsak magas a szakiskolát és szakközép iskolát végzettek körében (64%). A posztlíceumot (50%) és egyetemet (47%) végzettek fele válaszolta, hogy nem érdekli a politika, azonban a konkrétan, politikai párttal szimpatizáló fiatalok aránya a fent említett értékeknél sokkal kisebb. Amikor a politikai aktivitásra kérdeztünk rá, a megkérdezettek 13 százaléka válaszolta azt, hogy még szavazni sem megy el, 44 százaléka válaszolta azt, hogy nem érdekeli különösebben a politika, de azért szavazni elmegy, további 28 százalékot tesznek ki azok, kik azt mondták, hogy elmennek szavazni és érdekli is őket a politika. Az gyűléseken, tüntetéseken, kampányokban résztvevők száma elenyészően kicsi, ez 5 százalék alatt van. Melyik kijelentés illik rád a leginkább?

% (N = 623)

Nem érdekel a politika, ezért szavazni sem megyek el.

13,0

Nem érdekel különösebben a politika, de azért szavazni elmegyek

44,8

Érdekel a politika, de csak szavazni megyek el.

28,4

Elmegyek szavazni és gyűléseken is részt szoktam venni.

3,1

Már vettem részt tüntetésen és/vagy plakátragasztásban

4,8

Szerveztem politikai gyűlést/tüntetést is.

0,3

Aktívan részt veszek a politikában, de tisztséget nem viselek

1,4

Tisztségem is van politikai szervezetben

0,5

Vezetője vagyok egyik politikai pártnak / csoportosulásnak /

0,3

Összesen

96,6

1. táblázat. Politikai involváltság mértéke a Félsziget-résztvevők körében 2005-ben A pártpreferenciákat illetően, a megkérdezettek 15 százaléka szimpatizál valamelyik politikai párttal: 45 százalék az RMDSZ-szel, 25 százalék az MPSZ-szel, 13% a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és 9 százalék a Demokrata Párttal (PD). A magyarországi párttal szimpatizálók kétharmada (87%) a FIDESZ-t, 4 százaléka a MIÉP-et és 3,2 százaléka az MDF-et jelölte meg. Politikai értékek és attitűdök · A politikai értékeket tekintve a fesztiválozók a demokratikus értékeket tartották fontosnak, ugyanakkor az egyenlőséget is kitüntetett helyen jelenítették meg. Ugyanakkor, a kisebbségi jogok betartását is fontosnak találják a megkérdezettek, amely egyrészt feltehetőleg nagymértékben összefügg azzal, hogy a válaszadók többsége mindkét népesség esetén romániai magyar, másrészt pedig a politikai kultúra etnicizált mivoltára utal. Ezzel egyszerre a többnyelvűséget két fokkal hátrább sorolták, ami azt sugallja, hogy a fontosnak tartott és feltehetőleg elvárt tolerancia, illetve a kisebbségi jogok iránti érzékenység mögött nem található a kisebbségi problémát sok esetben feloldó többnyelvűség (az idegen nyelvű fél irányába történő nyitás).

· 74 ·

Balla R éka · Politikai attitűdök a Félsziget Fesztivál résztvevői körében Tusványos 2001 (N = 300)


Átlag

Modális érték

Átlag

Szabadság

3,32

1

2,28

Modális érték 1

Szabadság

Szólásszabadság

5,33

3

4,73

2

Szólásszabadság

Szociális biztonság

5,54

2

5,28

2

Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége

Tolerancia

5,56

3

5,57

2

Tolerancia

Kisebbségi jogok

5,70

4

6,05

4

Szociális biztonság


5,80

2

6,13

3

Kisebbségi jogok

Többpártrendszer

6,67

12

6,35

4

Rend

Többnyelvűség

6,97

5

7,51

12

Többnyelvűség

Rend

7,33

11

7,78

12

Többpártrendszer

Konszenzusos konfliktusmegoldás

8,10

11

8,43

11


Gyülekezési szabadság

8,37

10

8,59

11


Erős vezetés

8,84

12

8,59

12

Erős vezetés

2. táblázat. Értékopciók összehasonlítása Tusványoson és Félszigeten Ha adatainkat összevetjük a 2001-es tusványosi adatokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy számottevő különbség a két rangsorolás között nem mutatkozik. Az első két helyen és a két utolsó előtti három fokozaton nagyrészt hasonló „súllyal” ugyanazon értékek foglalnak helyet. A közöttük levő értékek esetén a 3-6 helyeken a szociális biztonság, a tolerancia, a kisebbségi jogok, a törvény előtti egyenlőség foglal helyet. A 7-9 helyeken pedig a rend, többnyelvűség, többpártrendszer értékek. A 3. táblázatban látható, hogy a súlyok között kicsik az eltérések. Három értékopció esetén közelíti (vagy haladja) meg az 1-es értéket. Ezek közül a legnagyobb értéket a többpártrendszer értékelése közötti különbség mutat (1,11), ezt követi a szabadság, majd a rend. Értékopciók Szabadság Szólásszabadság Szociális biztonság

Eltérések 1,04 0,6 -0,51

Tolerancia

-0,01

Kisebbségi jogok

-0,43


0,52

Többpártrendszer

-1,11

Többnyelvűség

-0,54

Rend

0,98


-0,33


-0,22

Erős vezetés

A szabadság valamivel markánsabban előbbre mutat a tusványosi adatokhoz képest. Ugyanez tapasztalható a rend esetén is. A többpártrendszert egy értékkel hátrébb mutat a félszigetesek esetén a tusványosi fiatalokhoz képest. A politikai attitűdök konceptualizálását illetően az Esping– Andersen-féle tipológiát használtam (Esping–Andersen 1990). E szerint három fajta politikai rendszert különböztetünk meg: a liberális rendszert (a piac központi jellegű, nagy egyenlőtlenségek léteznek az egyének között), a szociál-demokratikus rendszert (a piac elveszíti központi jellegét, az egyenlőtlenségek redukálására való törekvés), illetve a korporatista, tradicionális rendszert, amelyre azonban elemzésünkben nem térünk ki. Az Esping-Andersen modell alapján, a romániai helyzetet tekintve a liberális-meritokratikus rendszer, illetve az egalitaristahierarchikus tipológiákat különítettünk el. Összesen a résztvevők 85 százaléka részben vagy teljesen egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az a jó társadalom, amelyben az emberek egyenlőek a vagyon és a megbecsülés tekintetében. Ezek ellenére, az egyének 41 százaléka részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az állam minél kisebb szerepet játszik a gazdaságban, annál jobb. Ugyanakkor, az egyének elsöprő többsége (93%) teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az államnak kötelessége mindenki számára biztosítani az ingyenes egészségügyi ellátást. Továbbá, a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet részben vagy teljesen azzal a kijelentéssel, hogy a társadalomban az egyének közötti különbségek jogosak, ezért egyesek jogosultak a vezetésre, míg további 30 százalék ezzel részben nem ért egyet.

0,25

3. táblázat. Az értékopciók két populáción belüli súlya közötti különbségek

· 75 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Egyáltalán nem ért egyet

Részben nem ért egyet

Részben egyetért

Teljesen egyetért

Összesen

A társadalomban a rendnek és az egyetértésnek kell uralkodnia

2,4

5,3

33,8

58,6

100

Az a jó társadalom, amelyben az emberek érdemeik szerint részesülnek a vagyonban és a megbecsülésben

4,4

10,3

36,1

49,2

100

Az államnak kötelessége mindenkinek biztosítani az ingyenes egészségügyi ellátást

1,8

5,9

28,8

63,5

100

Az állam minél kevesebb szerepet játszik a gazdaságban annál jobb

10,8

25,2

41,3

22,7

100

13

30

37,3

19,7

100

25,5

24,4

25,5

24,2

100

A társadalomban az egyének közötti különbségek jogosak ezért egyesek jogosultak a vezetésre Az a jó társadalom, amelyben az emberek egyenlők a vagyon és a megbecsülés tekintetében

4. táblázat. A politikai kijelentésekkel való egyetértés mértéke (Félsziget 2005) (%) (N = 645) A „Társadalomban a rendnek és az egyetértésnek kell uralkodnia” kijelentéssel3, a félszigetesek mintegy 59 százaléka ért egyet, noha a nagyságrendjét tekintve nagyrészt megegyezik a tusványosi fiatalok körében tapasztalt aránnyal még kevesebb ehhez képest. A félsziget-résztvevők körében továbbá 10 százalékkal vallották azt, hogy csak részben értenek egyet a kijelentéssel, és kisebb (mintegy feleakkora) azok aránya, akik a kijelentéssel egyáltalán nem értenek egyet (5%, illetve 2,5%). Ugyanekkor, a félsziget-látogatók között 11 százalékkal kisebb azok aránya, akik teljesen egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy „Az a jó társadalom, amelyben az emberek érdemeik szerint részesülnek a vagyonban és a megbecsülésben”, vagyis a liberális értékek kissé teret veszítenek. 11 százalékkal nagyobb azok aránya, akik az egészségügyi ellátást az állam kötelezettségeként ítélik meg, vagyis a szociáldemokrata értékrendszer népszerűbb a Félsziget fiataljai körében, mint Tusványoson négy évvel korábban. Az állami szerepvállalást a gazdaságban 11százalékkal kevesebben ellenzik teljesen vagy részben a félszigetesek közül a tusványosiakhoz képest, a liberális értékek tehát ismét kissé háttérbe szorulnak a félszigetesek körében a 2001-es Tusványosi adatokhoz viszonyítva. A társadalomban az egyének közötti különbségek jogosak, ezért egyesek jogosultak a vezetésre kijelentésnek viszont 12 százalékkal kisebb a népszerűsége a Félsziget-résztvevők esetén és jóval kisebb, feleakkora az egyet nem értők aránya a tusványosi fiatalokhoz képest. Végül, a Félsziget fiataljai esetén 21 százalékkal kisebb azok aránya, akik teljesen nem értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az a jó társadalom, amelyben az emberek egyenlők a vagyon és a megbecsülés tekintetében. Ezt a kijelentést ugyanis a tusványosi fiatalok szinte fele (46%) elutasította, továbbá az egyetértés erősödésének irányában egyre kisebbek lesznek az arányok. Ezzel szemben a félszigetes fiatalok esetén az arányok mondhatni egyenletesen oszlanak meg a négy válaszlehetőséget illetően, így körükben több, mint kétszer annyian értenek egyet a kijelentéssel. A vizsgált dimenziókat a továbbiakban faktorelemzéssel igyekeztünk összevonni. Az elemzés eredményeként két faktort különítettünk el (lásd a melléklet 7. táblázatát). Ezeket, az előzőekben már említett Esping-Andersen tipológiára alapozva egalitarista-hierarchikus és meritokratikus-individualista faktoroknak neveztük el.

Megjegyzendő, hogy az eredmények a 2001-ben, Tusnádon végzett felméréssel egybeesnek4. A meritokratikusindividualista5 attitűdök6 mellett az egalitariánus-hierarchikus attitűdök jellemzőek, ahol a patriarchista, autoriter szemlélet is megjelenik, ami a diktatorikus múlt örökségeként értelmezhető. Továbbá jellemzőek az esetenként egymásnak ellentmondó, keveredő politikai beállítódások, melyek a hibrid politikai kultúrára utalnak (pl. meritokratikus-individualista és egalitariánus-autoriter meggyőződések együttes jelenléte), azaz a kommunista, diktatorikus politikai rendszerből való átmenet és a demokratizálódási folyamat úgy valósul meg, hogy egyfajta értéktévesztés is megjelenik, vagyis a különböző rendszerekre jellemző értékek az egyének szintjén is keverednek, és helyenként egyszerre jelennek meg.

K

övetkeztetések · A Félsziget Fesztiválon résztvevő fiatalok többségére az apolitikusság jellemző, (többségüket nem érdekli a politika, illetve a politikai részvétel az esetek többségében legfeljebb a szavazásra korlátozódik). Ennek lehetséges magyarázata a gazdasági marginalizálódás és a strukturális egyenlőtlenségek fokozódása mellett, olyan „frusztrációk” és szükségletek felhalmozódása, amit a fogyasztói társadalom „orvosol” (Côté–Allahar 1994, ld. Baron 1995), ugyanakkor a fiatalokra jellemző kockázatok felerősödésével – mint például a munkanélküliség, a felsőoktatás expanziója – az általános bizonytalanság és veszélyeztetettség érzése van jelen (Beck 2003; Gábor 2004) ami a jelen esetben politikai passzivitással társul. A fiatalok politikai kultúrájára az etnicizáltság jellemző, bár úgy tűnik, nem rendelkeznek olyan tudással, ami a kisebbségi lét demokratikus megvalósulásának szükséges, de nem elégséges feltétele, azaz bár fontosnak tartják a kisebbségi problémák kezelését, nem ismerik fel konkrétan ezeket a problémákat és félretájékozottak a lehetséges megoldások terén, így nem támasztanak valós igényeket az őket képviselő párt iránt. Jellemző továbbá az ideológiai szinten vallott tolerancia, ami egyfajta „egy irányú tolerancia”, ahol az egyének azon csoportjával szemben, amelyben ez integrált, mindenkinek toleránsan kell viselkednie, ez azonban az egyének kognitív struktúrájában nem kötelezi őket hasonló toleranciára más csoportok iránt, tehát nacionalizmusra vall. A politikai attitűdöket megfogalmazó kijelentésekre, illetve a politikai értékek esetén adott válaszok alapján megállapítható, hogy a tusnádi táborban végzett kutatás trendjéhez közelítenek

· 76 ·

Balla R éka · Politikai attitűdök a Félsziget Fesztivál résztvevői körében az eredmények. A politikai attitűdök mindkét esetben inkonzisztensek, esetenként egymásnak ellentmondó attitűdökkel is találkozunk. Összehasonlítva a Tusványos 2001 adatokat a 2005-ös Félsziget Fesztiválon gyűjtött adatokkal, arra a követekeztetésre jutunk, hogy a kisebb-nagyobb különbségek ellenére a két vizsgált népességen belüli tendenciák – az arányok nagyságrendjét tekintve – nem térnek el szignifikánsak egymástól. (Noha úgy tűnik, hogy a Félsziget-résztvevők esetén a liberális-individualista politikai nézetek népszerűsége kisebb, ugyanakkor az egalitariánus-hierarchikus meggyőződések körükben nagyobb

mértékben fordulnak elő, a szignifikánsak nem mondható eltérések miatt ez az állítás nem tehető meg teljes bizonyossággal további vizsgálódás és elemzés nélkül). Összességében a Félsziget-résztvevők politikai kultúra és irányultság terén – az itt alkalmazott eszközökkel megvalósult mérés után – nem különböznek az eleinte specifikusnak számító, majd fokozatosan diáktáborrá, tömegrendezvénnyé váló tusványosi szabadegyetemtől. Ahogyan a Tusványos Szabadegyetemre, mint fesztivál-jellegű tömegrendezvényre a Félsziget Fesztiválra is a politikai differenciálatlanság, nem-differenciált politikai irányultság jellemző.

Melléklet Az állam minél kevesebb szerepet játszik a gazdaságban annál jobb.

A társadalomban a rendnek és az egyetértésnek kell uralkodnia. Egyáltalán nem értek egyet Részben nem értek egyet

Tusványos 2001 Félsziget 2005

Tusványos 2001

Félsziget 2005

5,0

2,4

Egyáltalán nem értek egyet

15,5

10,8

7,0

5,3

Részben nem értek egyet

19,1

25,2

Részben egyetértek

23,0

33,8


37,9

41,3

Teljesen egyetértek

65,0

58,6


100%

100%

Az a jó társadalom, amelyben az emberek érdemeik szerint részesülnek a vagyonban és megbecsülésben. Tusványos 2001

Félsziget 2005

Egyáltalán nem értek egyet

4,4

4,4


5,4

10,3


32,2

36,1


58,0

49,1

100%

100%

Tusványos 2001

Félsziget 2005

4,7

1,8


7,4

5,9


35,8

28,8


52,2

63,5

100%

100%

22,7 100%

A társadalomban az egyének közötti különbségek jogosak, ezért egyesek jogosultak a vezetésre. Tusványos 2001 Félsziget 2005 Egyáltalán nem értek egyet

25,2

13,0


18,1

30,0


32,2

37,3


24,5

19,7

100%

100%

Az államnak kötelessége mindenkinek biztosítani az ingyenes egészségügyi ellátást. Egyáltalán nem értek egyet

27,4 100%

Az a jó társadalom, amelyben az emberek egyenlők a vagyon és a megbecsülés tekintetében. Tusványos 2001 Félsziget 2005 Egyáltalán nem értek egyet

46,2

25,5


23,8

24,4


19,0

25,5


11,0

24,2

100%

100%

1–6. táblázat. Érték-kijelentésekkel való egyetértés Tusványoson (N = 300) és a Félszigeten (N = 645)

· 77 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Faktorok

Egalitarista, hierarchikus

Meritokratikus, individualista

A faktort meghatározó itemek

Faktorsúlyok

A társadalomban a rendnek és az egyetértésnek kell uralkodnia

0,717

Az államnak kötelessége mindenkinek biztosítani az ingyenes egészségügyi ellátást

0,631

Az a jó társadalom, amelyben az emberek egyenlők a vagyon és a megbecsülés tekintetében

0,543

Az a jó társadalom amelyben az emberek egyenlőek a vagyon és megbecsülés tekintetében

0,651

A társadalomban az egyének közötti különbségek jogosak ezért egyesek jogosultak a vezetésre

0,696

7. táblázat. A kijelentésekre adott válaszok alapján kialakított faktorok Félsziget 2005 (%) (N=645) Jegyzetek 1. A „Tusványos 2001” kutatást a budapesti Teleki László Intézet, illetve az Oktatáskutató Intézet Ifjúságkutató Csoportjával való együttműködésben Papp Z. Attila, Ercsei Kálmán és Geambaşu Réka végezték, melynek során többlépcsős véletlenszerű mintavétellel 300 fővel készült kérdőíves interjú. 2. A 2005-ös Félsziget Fesztiválon végzett kérdőíves adatfelvételt a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány készítette együttműködésben a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszéke magyar tagozata, illetve a budapesti Felsőoktatáskutató Intézettel. Az adatfelvétel során többlépcsős véletlenszerű mintavétellel 645 fővel készült kérdőíves interjú. 3. A számadatokért lásd a tanulmány végén található melléklet (1–6.) táblázatait.

4. vö. Ercsei–Geambaşu 2002:125. 5. A faktorok elnevezésénél a Grendstad–Sunback szerzőpáros által használt terminológiát és tipológiát használtam (Grendstad–Sunback, id. Ercsei–Geambaşu uo.), ugyanakkor ezt kiegészítem és hivatkozok a Péter László által tradicionálisautoriter politikai kultúrárént leírt modellre (Péter 2002:22). 6. A liberális, konzervatív és szocialista politikai beállítódásokat hagyományosan két dimenzióban operacionalizáltuk, a politikai értékek és a kijelentésekkel való egyetértés kapcsán. Úgy az értékek, mint a kijelentések vizsgálatakor faktorokat alakítottunk ki.

Könyvészet Beck, Ulrich: A kockázati társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, 2003., Századvég kiadó. Ercsei Kálmán–Kriza Borbála–Papp Z. Attila: Számokba fojtva: „Tusványos”. In Bodó Barna (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 2002. p. 88–96., Temesvár–Kolozsvár, 2002., Polis Könyvkiadó. Ercsei Kálmán–Geambaşu Réka: A „tusványosi táborlakók” ifjúsági státuszának és politikai beállítottságának vizsgálata, In Erdélyi Társadalom, 2/2004. p. 113–133. Esping-Andersen, Gøsta: The Three Worlds of Welfare Capitalism. Cambridge: Polity Press & Princeton: Princeton University Press, 1990. Gábor Kálmán: Sziget kutatások 2000–2004. In Erdélyi Társadalom, 2/2004. p. 229–263. Baron, Stephen W. (1995)–Côté, James E.–Allahar, Anton L. (1994): Generation on Hold: Coming of Age in the Late

Twentieth Century reviewed. In The Canadian Review of Sociology and Anthropology, 32/1995, 502. (elektronikus változat a CSA adatbázisából: http://www.csa.com; letöltés ideje: 2006.10.25.) Vander, James W.: Social Psychology. New York, 1997., McGraw Hill. Osgood, Charles E.–Percy Tannenbaum: The Measurement of Meaning. 1995, University of Illinois Press. Péter László: Az aranykorszak örökösei. A politikai szellem fenomenológiája. In WEB 10/2002. p. 13–26. Tamás Ervin: Tusványos 2005. Gyorsjelentés. Kézirat, 2005. Thibault, J–Kelley, H. H.: The Social Psychology of Groups. In Szántó Zoltán (szerk.): Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományokban. Budapest, 2006., Helikon Kiadó.

· 78 ·

Recenzió

Egy új rétegződésmodell kialakítására tett kísérlet Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban című könyvéről p. 294., Budapest, 2006, ÚMK.

Kónya Hanna

K

abai Imre könyve a rétegződés és az ifjúságkutatás problémáit és annak aktualitását ötvözi. A társadalmi rétegződés kutatása során megfigyelhetőek az ifjúsági korszakváltás, azaz életesemények időpontjának változásai (a tanulási periódus meghosszabbodik, a tanulás befejezése és ezáltal az első munkába állás ideje, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje későbbre tolódik.) A könyv tíz fejezetre tagolódik, amelyek két nagyobb részbe foghatók össze. E szerint a könyv első, elméleti részében (1–3 fejezet) a szerző saját bevallása szerint kísérletet tesz a magyar társadalom tagozódásának leírására. Áttekinti az elmúlt, közel fél évszázad rétegződési modelljeit, egymás mellett tünteti fel Ferge rétegződésmodelljét, Kolosi társadalomtagozódási modelljét, Szelényi és Manchin megszakított polgárosodás elméletét, Somlai családszociológia kutatásait, a Kolosi–Szelényi-féle strukturális modellt a posztkommunista átmenet korszakában, a Kolosi–Sági–Róbert-féle, a magyar társadalom tagozódásának miliőcsoportok szerinti megközelítését, valamint Angelusz és Tardos kulturális-interakciós kettős rétegződésmodelljét az ezredforduló magyar társadalmára. A második, empirikus részben (4–10 fejezet) a szerző egy új rétegződésmodell kialakítására tesz kísérletet, szemmel tartva a társadalmi átalakulás várható következményeit és fejleményeit. A vizsgálat, kísérlet egy olyan séma megalkotására, amely könnyen használható, rekonstruálható más rétegződés-kutatásokban, kísérlet olyan stratifikációs attributúmok beazonosítására, amelyek (kombinációi) a továbbiakban talán felhasználhatóak más társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok oksági kapcsolatainak elemzésére. (A modell sikerességének bizonyítása, azaz, hogy mennyire használható egyenlőtlenségi viszonyok feltárására, magyarázatára nem a szerző és főleg nem jelen könyv feladata.) A szerző empirikus vizsgálódása során1 az általa kidolgozott modellt a rendszerváltás utáni korszak ifjúságán teszteli. Arra keres választ, hogy miként „alakul a 25–29 éves fiatalok életmódja: beilleszkedésük az «E-társadalomba», demográfiai ma-

gatartásuk, a munkaerő piaci helyzetük, gazdasági aktivitásuk, a munkanélküliség, az anyagi- és lakásviszonyok, a kulturális, szórakozási aktivitások.”2 A könyvben gazdagon tárgyalt és ismertetett E-társadalomhoz való tartózás mellett a szerző kitér az ifjúságot érintő más kérdéskörökre is, mint például: egészségi állapot, az értékek világa, vallásosság, a feszültségoldó szerek használata, a politikához való viszony, az EU-csatlakozás megítélése, társadalmi közérzet. A fentiek közül azonban részletesen csak az információs társadalomba való beilleszkedés (az internetezés) különbségeit vizsgálja, a többi 17 elem vizsgálatának eredményeit csak táblázatok, ábrák formájában ismerteti az olvasóval. Kabai a magyar fiatalok jellemzésekor négy tényezőt vesz figyelembe (előzményeket – honnan jöttek, státushelyzetet – hova jutottak, életútelemeket – miként jutottak odáig, háttérelemeket – milyen körülmények között). A modell kialakításához pedig kétféle tipológiát – egy „dominánsan deduktívat” és egy „dominánsan induktívat” készít. A modell egy olyan „módszertani kísérlet, mely további adatfelvételt, operacionális és empirikus vizsgálatokat igényel ahhoz, hogy egy megbízható és pontos stratifikációs modellt alakítson ki.”3 Az elemzés során a fiatalok „veleszületett” jellemzői (szülők gazdasági helyzete, testvérek száma, stb.), a másodlagos döntési mezők (jövedelem, fogyasztási státus, lakóhely típusa, stb.), az elsődleges döntési mezők indikátorai (iskolai életút, foglalkozási életút, párkapcsolat, stb.) kerültek vizsgálat alá. A szerző az említett mutatókat három kategóriába (az előzmények, háttérelemek és életútelemek) csoportosította. A kétlépéses elemzés végcélja egy rétegződési modell indikátorainak kialakítása, ez előtt azonban az egyes magyarázandó változók okainak és a közöttük levő összefüggéseknek a leírására törekszik a szerző. A szerző, munkatársával, Gábor Kálmánnal összeállítanak egy modellt, amely a következő hat életeseményt foglalja magába: az oktatási rendszerből való kilépés, a munka világába való bekapcsolódás, a tartós párkapcsolat kialakítása, az otthonról

· 79 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága való elköltözés, a házasság, az első gyermek vállalása. A kialakított modellt a 25–29 éves magyar fiatalok esetében az integráció az információs társadalomba kérdéskörre tesztelik. A többdimenziós modell melyet az életkor kiiktatásával kapott mintán alkalmazott a szerző arra hivatott, hogy az E-társadalomhoz való viszonyok alapján a társadalmi törésvonalakat mutassa ki. A kiválasztott csoport 29,8 százalékának (2553 fő) van internet hozzáférése. Az E-társadalomba leginkább bekapcsolódó fiatalokra a meghosszabított tanulási időszak, a magas iskolázottsági szint, illetve a késleltetett családalapítás jellemző. A legkevésbé beintegrálókat az alacsony iskolai végezettség (legfeljebb szakmunkásképzőig jutottak el 17 éves korukra) jellemzi, valamint az első gyerek vállalása (23-24 évesen) a biztos saját családi háttér megvalósítása előtt. Az adatok elemzésére a szerző teljes faktoriális elemzést végzett. A klasszikus szociológiai változók, az iskolázottság, valamint a fogyasztási státus erős összefüggést mutat az internetezés alakulásával. A nemi hovatartózás és az életkor szerinti besorolás azonban nincs szignifikáns kapcsolatban az internetezéssel. A lakóhely esetében a szerző egyfajta köztes állapotot tapasztal, ugyanis a kapcsolat az internetezés indikátorával szignifikáns, de hatása erőssége meg sem közelíti a két kiemelt változóét.4 További hét olyan tényezőt nevez meg a szerző, melyek értelmezhető módon magyarázzák a függő változót, azaz az E-társadalomba való tartózást. A megnevezett tényezők a következők: a megkérdezett nyelvtudása (idegen nyelvismerete), kulturális aktivitása (milyen gyakran látogat kulturális intézményeket), a középiskolai éveiben a különórák száma, a könyvolvasás intenzitása, életterveinek (a megkérdezett szerinti) megvalósulási esélyei, politika iránti érdeklődés, az EU-csatlakozás várható hatása a megkérdezettre – saját megítélése szerint. A szerző szerint az Internet használata egyfajta „katalizátor szerepet” tölt be: „felerősíti a kedvező pozíciók, attitűdök, élet-

kilátások tényezőinek összekapcsolódását, pozitív hatásai esetükben szinte összegződnek”.5 A vizsgált fiatalok Internet-használata szempontjából a réteghelyzet a legfontosabb, ezt követik az életút elemek, majd a háttérelemek, a vizsgálati szempontok közül utolsó helyen, bár még mindig erősen szignifikáns, az előzmények hatása. A kialakított modellt a szerző közelebbinek érzi Ferge Zsuzsa „egyszintű deduktív” rétegalkotó eljárásához, mint Kolosi Tamás „többszintű iteratív-induktív” gondolatvezetéséhez. Az egyszintű deduktív modellel való hasonlóság okát a státuscsoport szintjének kimaradása és a mutatók egy olyan együttesének megalkotásában látja mely mentén egy összetettebb rétegképző attribútum-együttes definiálása vált megvalósíthatóvá. A szerző saját megfogalmazása szerint a végeredmény egy „logikoempirikus stratifikációs séma”, amely egy olyan módszertani megközelítést kínál, mely használata „elvezethet a konkrét társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok egy adekvátabb empirikus vizsgálatához”.6 A könyv elolvasása meggyőzi az olvasót, hogy az E-társadalomhoz való tartozás, mint rétegződés mutató jogos, bár további kutatásokra van szükség, hogy az alkotott modellt több terepen teszteljék, így válaszolva meg hogy a kitűzött cél megvalósult vagy sem. Összességében elmondható, hogy Kabai Imre könyve új módszert kínál a rétegződés vizsgálatára, amely mind a társadalmi rétegződés-, mind pedig az ifjúságkutatással foglalkozók számára hasznosnak ígérkezik. Jelen munka követendő példája lehet annak, hogy a meglévő adatokat hogyan lehet úgy kombinálni, társítani, hogy újszerű információkhoz jussunk, illetve, hogy azok magyarázó ereje minél nagyobb legyen. A tetemes munka, az adatelemzésre vonatkozó újításokkal, meghozzák a várt módszertani eredményt: az új modell, bizonyos módosításokkal ugyan, de nagy valószínűséggel a szélesebb népesség esetén is alkalmazható lehet. Könyvészet

Jegyzetek 1. Az empirikus vizsgálatba az Ifjúság 2000 adatfelvétel 25–29 éves korosztályú almintája volt bevonva. 2. ld. 14. o. 3. ld. 16. o. 4. ld.157 o. 5. ld. 159 o. 6. ld. 203 o.

Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban. Budapest, 2006., ÚMK.

· 80 ·

Recenzió

Magyarországi tizenévesek nemzeti identitásának és előítéletességének vizsgálata. Recenzió Murányi István Identitás és előítélet című könyvéről p. 238. Budapest, 2006., ÚMK.

Ercsei Kálmán

M

urányi István Identitás és előítélet című munkája olvasásakor, egy minden szempontból korrekt munkát tart kezében az olvasó. A szerző a fiatalok nemzeti identitásáról, előítéletességéről ír a politikai szocializáció értelmezési kereteként. Pontosabban szólva, a kötet a rendszerváltást követő időszak ifjúsági rétegeinek politikai szocializációját abból a szempontból vizsgálja, hogy milyen szocio-kulturális és vallási tényezők játszottak szerepet nemzeti identitásuk formálódásában, valamint a többség és a kisebbség viszonyával kapcsolatos attitűdjeikben. A szerző megvallása szerint, a téma- és kérdésfelvetés társadalomtörténeti sajátossággal bír, ugyanis a rendszerváltást megelőző évtizedekben a hatalmi-politikai elvárásoktól eltérő identitásmodellek nyilvános diskurzusból való kimaradását, marginalizálódását és stigmatizálódását követően ezek a rendszerváltás után a felszínre kerültek. Továbbá, fennáll a veszélye annak, hogy az államszocializmus időszakában bizonytalanná vált, a rendszerváltás után felszínre kerülő nemzettudat olyan politikai akarattá válhat, amely fenyegeti a társadalmi együttműködéshez szükséges képességet, és intoleránssá válhat azokkal szemben, akik nem a „kreált nemzeti célokban megfogalmazott értékrendet képviselik”. Sokszorozottan érdekes kérdés tehát, hogy a fiatal, felnövekvő generációra milyen politikai szocializációs tényezők hatnak, hogyan alakítják ezek a nemzeti identitást, a kisebbségekhez való viszonyulását. A szerző hét fejezetben következetesen építi fel írásának struktúráját. A bevezető fejezetben munkája indíttatásán és az empirikus kutatások összegzésén kívül ismerteti a politikai szocializációt, mint elemzése értelmezési keretét. Véleménye szerint a fiatalok nemzettudatának és előítéletességének vizsgálata nem különíthető el a politikai szocializáció elemzésétől, hiszen a politikai rendszer kilencvenes évekbeli megváltozása „egyúttal a politikai felnőtté válás intézményi kereteinek radikális változását is jelentette”, továbbá pedig a nemzeti identitást alakító nemzeti szocializáció a politikai szocializáció részét képezi.

A második fejezet a kulcsfogalmak elmaradhatatlan konceptualizálásának, a nemzeti identitás és az előítéletesség tisztázásának ad helyet igényesen figyelve a konceptualizálás módszertani vonzataira. E fejezet után a kutatási célok konkrét megfogalmazása követi. A szerző, kutatásában úgy vállalkozik a tizenévesek nemzeti identitásának és előítéletességének vizsgálatára, hogy közben arra figyel, hogy a vizsgálat a későbbiek során miért és milyen szempontok alapján használható fel egy új szocializációs modell összegző leírásához. Az adatelemzések során a következő két kérdésre próbál választ adni: milyen főbb vonásai vannak a tizenéves fiatalok nemzeti identitásának és előítéletes gondolkodásának a rendszerváltozást követő időszakban, illetve, hogy milyen kapcsolat van a nemzeti identitás, az előítéletesség és a fiatalok kulturális jellemzői között? A szerző a nemzeti identitás, az előítéletesség és a szocio-kulturális jellemzők leírásán túlmenően tehát az összefüggések és ok-okozati kapcsolatok feltárására is vállalkozik. A fejezet további részében ismerteti az alkalmazott háttérváltozókat és indikátorokat, illetve azon adatfelvételeket, amelyek adatait az empirikus vizsgálat alapját képezik, valamint említést tesz a vizsgálatban alkalmazott adatfeldolgozási módszerekről is. A soron következő három fejezet a tulajdonképpeni empirikus elemzés. E fejezetek közül az első kettő a két kulcsfogalom jellemzőit, a harmadik pedig a közöttük lévő oksági viszonyt elemzi. Az első empirikus fejezetben a szerző először sorra veszi mintánként az előítéletes gondolkodást mérő morális változókat, ezt követően pedig rátér a előítéletesség és a szocio-kulturális jellemzők (életkor és nem, vallásosság és felekezet, iskolatípus, családi háttér, azaz a szülők képzettsége és anyagi helyzete, a lakókörnyezet) közötti oksági kapcsolatok vizsgálatára. A megállapításokat mintánként összegzi, végül kitér az előítéletesség területi és kontextuális jellemzőinek elemzésére. A második adatelemző fejezetben először a magyarság-fogalom komponenseit, illetve a cigány és zsidó identitás krité-

· 81 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága riumait vizsgálja. Ezt követően, szinkronban az előző fejezettel, mintánként elemzi és összegzi a magyarságfogalom és a szocio-kulturális tényezők közötti oksági kapcsolatot. A fejezet hátralevő részében ezután tér rá a nemzetfogalom komponenseinek elemzésére és tipizálására, nemzetfogalom-típusok és a szocio-kulturális jellemzők, illetve a demokratikus értékek közötti kapcsolatának vizsgálatára, végül külön foglalkozik a nemzeti attitűdökkel, valamint egy regressziós modell keretén belül a nemzeti identitást „rejtett” dimenzióival. Amint említettük, a harmadik empirikus fejezet az előítéletesség és a nemzeti identitás közötti oksági kapcsolatot vizsgálja. A magyarságkritériumok és előítéletesség közötti kapcsolatot regressziós modellekkel négy mintán vizsgálja, illetve ezektől eltérő mintán, szintén regressziós modellel vizsgálja az előítéletesség, a barátok preferálása és a morális attitűdök közötti kapcsolatot. Az utolsó fejezet egyrészt a szocio-kulturális tényezők, illetve a vallásosság szerepének összegzését, másrészt az előítéletesség és a nemzeti identitás szocio-kulturális jellemzőinek egy lehetséges magyarázatát, vagyis az írás kvint-esszenciáját tartalmazza. Mindent összevetve, a munka legfontosabb következtetése, hogy „a magyarság szabad vállalásának elutasítása, a kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletesség, a kultúrnemzeti logika alapján szerveződő nemzetfogalom és a nemzeti érzelmek olyan fiatalokra jellemzők”, akik leszakadt észak-keleti régió kistelepülésein, rossz anyagi körülmények között élő, többnyire szakmunkásképzőbe tanuló, iskolázatlan és idős szülők gyermekeinél valószínű, azaz, olyan fiatalok esetén, akiknek

családi hátterük és lakóhelyi környezetük egyaránt hátrányosnak nevezhető. A szerző ezt az összefüggést interakcionista és a fejlődés szempontú elméletekre támaszkodva, az életforma és a rituális sűrűség fogalmával próbálja magyarázni. E megközelítés lényege, hogy a magas rituális sűrűség (vagyis az erős felügyelet és a kozmopolitizmus alacsony szintje) olyan életformával jár, amely leszűkíti az eltérő szocio-kulturális minták megismerését, a csoporttagok interakciói a saját csoportra vonatkoznak. A saját csoportra vonatkozó konvencionális erkölcsi elvek úgy kondicionálódnak, hogy közben a csoporton kívüliekkel szemben diszkriminatív attitűdök alakulnak ki. Mindez azt feltételezi, hogy az életforma és a kutatási eredmények alapján leírható szociális körülmények között szoros megfelelések álljanak fenn, azaz a kulturális és egzisztenciális szempontból egyaránt hátrányos családi és lakóhelyi szocializációs közegben a magas rituális sűrűségű életforma jellegzetességei legyenek jelen, amit a szerző más, már meglévő vizsgálati eredményekkel igyekszik alátámasztani. Amint azt előrebocsátottuk, a szerző minden szempontból korrekt munkát juttatott az olvasóhoz. A bemutatott írás mind elméleti, mind pedig empirikus szempontból következetesen strukturált és végiggondolt, módszeresen kidolgozott munka, mely igencsak nagy jelentőségű, még fel nem tett, meg nem válaszolt kérdést vet fel és válaszol meg. Murányi írása melegen ajánlott a témakörben mozgó kutatók számára, módszeressége és alapossága figyelemre méltó, mi több követendő példa.

Könyvészet Murányi István: Identitás és előítélet. Budapest, 2006, ÚMK.

· 82 ·

Recenzió

Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései – Válaszok a globalizációra p. 192., Szeged, 2005, Belvedere Meridionale

Pitó Klára

U

lrich Beck nevét hallva talán elsőként a kockázattársadalom fogalma jut eszünkbe. A müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a London School of Economics-on tevékenykedő szociológia professzort 2005-ben Schader-díjjal tüntették ki, gazdag alkotói munkásságáért. Jelenlegi tevékenységének fókuszában a társadalmi változások és a globalizáció témaköre áll, amelyeket a Második Modernitás című sorozatban megjelenő könyveiben fejt ki.1 A Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései- Válaszok a globalizációra című könyve először 1997-ben német nyelven látott napvilágot, magyarul pedig, G. Klement Ildikó fordításában az Ifjúsági korszakváltás sorozatban 2005-ben jelent meg. A szerző a mű megírásával, saját megvallása szerint, a globalizációs vitákba szeretett volna bepillantást nyújtani. A könyv célja „hogy felderítse a gondolkodásmódokban rejlő csapdákat és segítsen a kikerülésükben, de legfőbb célja, hogy ily módon tágra nyissa a horizontot a globalizációra adandó politikai válaszok előtt. A középpontban tehát a látszatra egyszerű, de mégis nehezen megválaszolható kettős kérdés áll: mit jelent a globalizáció, és hogyan lehet politikai eszközökkel alakítani?” A könyv strukturálisan négy részre tagolható. Az első részben – a Bevezetésben – a szerző néhány, a globalizációból fakadó problémát villant fel, illetve különböző, globalizációval kapcsolatos fogalmakat különböztet meg egymástól. A második részben – Mit jelent a globalizáció? Dimenziók, ellenvetések, definíciók – arra keres választ, hogy mit is jelent a globalizáció. E részben Beck különböző elméletek, definíciók felsorakoztatásával és ütköztetésével próbál rávilágítani a fogalomban rejlő ambivalenciára és ebből adódóan a használata körül felmerülő ellentmondásokra. A harmadik részben – A globalizmus tévedései – egy erős globalizmus kritikát találunk, amely kritika a politikai cselekvés alakításának egyedüli színteréül kínálkozik. Végezetül, az utolsó részben – Válaszok a globalizációra – a globális korszak kihívásaihoz nyújt kiindulási pontokat, feleleteket az „uralkodó politikai bénultság ellenmérgeként”. A szerző abból indul ki, hogy a nemzetállam a világgazdaság és az individualizáció között elveszíti szuverenitását. A

globalizáció lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nemcsak a gazdaság alakításában, hanem a társadalom egészében kulcsszerepet játsszanak, megrendítve ezáltal a nemzetgazdaságok és nemzetállamok alapjait. Egy „közvetett politizálódás” jön létre, amikor a gazdasági szereplők saját kezelésébe kerül a kormány és a parlament „a nyilvánosság és a törvénykezés háta mögött”. A multinacionális vállalkozások hatalma abban rejlik, hogy kijátsszák egymással szemben a nemzetállamokat és „virtuális adófizetőkké” válnak. Így a szociális háló többnyire finanszírozatlan marad, ami rásegít a jóléti állam haldoklására. Megtörni látszik a piacgazdaság, a jóléti állam és a demokrácia történelmi szövetsége, amit a szerző az első modernitás „zátonyra futásának” tekint. Kérdés, hogy vezet-e út a második modernitásba? A válasz a kérdésre igenlő, amennyiben megtörik a politika és a társadalom területhez kötődésének ortodoxiája. Ennek az ortodoxiának a felszámolását tűzve ki célul, három fogalom megkülönböztetését tartja szükségesnek, melyek a következők: a globalizmus, a globalitás és a globalizáció. Globalizmus alatt Beck a világpiac uralmának ideológiáját érti: a világpiac elnyomja a politikai cselekvést. A neoliberalizmus ezen ideológiája a globalizáció komplexitását egyetlen dimenzióra, a gazdaságira korlátozza és az összes többi dimenziót, mint a kulturális-, politikai-, ökológiai- és civil társadalmi dimenziók, alárendeli a világpiac működésének. A globalizmus ideológiájának lényege: a politika és a gazdaság közötti alapvető különbség, amely az első modernizáció keretei között létezett, megszűnik. A gazdasági dolgok válnak uralkodóvá, amelyek a nemzetállamok politikájának korlátozásához vezetnek, mivel a vállalkozások céljaik maximalizálását szolgáló keretfeltételeket követelnek meg. A globalitás azt jelenti, hogy már régóta világtársadalomban élünk, vagyis a zárt terek képzete csak fikció. „Világtársadalom” alatt a társadalmi kapcsolatok összességét érti, „melyek nem integrálhatók a nemzetállami politikába”, az egység nélküli sokféleségként fogható fel. Kulcsszerepet tölt be az önmeghatározás – melyet a médiákon keresztül jelenítenek meg – , egy érzékelő, reflexív világtársadalomról van szó.

· 83 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága A globalizáció Beck értelmezésében azokat a folyamatokat jelenti, melyek során a transznacionális szereplők hatására megrendül a nemzetállamok tekintélye, hatalmi esélyeik és szuverenitásuk korlátozódik, átrendeződnek orientációik, identitásaik és hálózataik. Ennek kapcsán rámutat a „modern” szociológiai szemlélet újradefiniálásának szükségességére, mivel jelenleg alkalmatlan a felmerülő problémák elemzésére. Oka, hogy a nemzetállam rendezőelvéhez igazodik, amely szerint a társadalmak az államok alá vannak rendelve, azok hatalmi terében létezhetnek csak. „A globalizáció szociológiáját úgy kell elképzelnünk, hogy ezt a nemzetállami rendszer szociológiáiból megszököttek ellentmondásos gyülekezete alkotja”. A mű negyedik központi fogalma a glokalizáció, melyben a kulturális globalizáció dialektikája jut kifejezésre (univerzalizmus-partikularizmus, kötődések-töredezettségek, centralizáció-decentralizáció, konfliktus-kiegyezés kettőssége). A lokálist felfoghatjuk a globális egy aspektusaként. A globalizáció folyamatában különböző helyi kultúrák találkoznak és tartalmukban új értelmezést nyernek. Az univerzális kultúrával szemben beindul egy de- és relokalizációs folyamat, amely nem egyenlő egy lineáris „úgy, mint eddig” tradicionalizmussal. Giddens meghatározására építve: „fellép a kényszer a detradicionális hagyományok globális kontextusban, transzlokális cserében, dialógusban, konfliktusban történő relokalizációjának”. A globalizáció, a látszólag nagy egész, kis dolgokban, saját életünkben, kulturális szimbólumokban válnak megragadhatóvá, amelyek a glokális jellemzőit viselik magukon. Gazdasági megközelítésben Beck szerint az tapasztalható, hogy a kapitalizmus saját logikájából kifolyólag elkerülhetetlenül a globalizációhoz vezet, ugyanakkor a kapitalista logika univerzálissá válása globális ellenállást vált ki. Vagyis a kapitalista világrend belső logikája kettős: a világ integrációját és széthullását eredményezi egyidőben. A globalizált gazdagság, lokalizált szegénység felfogással szembeállítja a „világpolgári szolidaritás” kialakulását. az első elmélet szerint a globális világban megszűnik a gazdagság és a szegénység közötti kapcsolat, nincs többé közöttük sem egység, sem függőség, „már nem ülnek együtt a nemzetállam közös (tárgyaló)asztalánál”. A szolidaritás köteléke szétszakad, hiszen a gazdagoknak nincs többé szükségük a szegényekre. A szegénységben a „kettős relativitás” elve érvényesül: a szegénység viszonylagos mértékének skálája kitágul a transznacionális szegénység-mértékek ellentmondásainak irányába. Ugyanakkor a posztmodern korszakban új centrum-periféria tagozódás jön létre, mely nem lokalizálható, hanem mindenhol megtalálható. A globális kapitalizmus termelékenységének növekedése fokozatosan a munka felszámolásához vezet, a munkanélküliség potenciálisan bárkit érint. Egyre magasabban képzett, kis számú, és globálisan kicserélhető ember képes nagyobb teljesítményt nyújtani. Ennek különösképpen az alacsonyabban képzett fiatalok válnak áldozatává, mivel esélyeik a munkaerőpiacra való belépésre mindinkább csökken (vö. Gábor, 2000, 2004). Beck a munka nélküli kapitalizmus szülte helyzetre több alternatívát kínál fel. Egyik lehetséges kiútnak az olyan termékek és munkaformák kifejlesztését látja, amelyek a regionális-kulturális sajátosságok, erősségek felmérésén alapszanak, és így konkurencia nélkül megállják helyüket. Egy másik megoldás lehet, amelyet az új szociálpolitika is célul tűzhet ki, a munka

tőkéből való részesedése. Azonban ennek korlátai nyilvánvalóak: a bérpolitikáról a tőkerészesedési politikára való áttérés csak azokat segíti, akik a munkafolyamatok részesei, a munkanélküliek így kirekesztődnek. Abból kiindulva, hogy a munkát a tőke és a tudás váltja fel, megfogalmazódik a munka tudás általi értékesebbé tétele. Ebből következik, hogy a képzést és a kutatást kell fejleszteni, ami magába foglalja a képzés meghosszabbítását, széles körű ismeretek átadását. A felsőoktatás tömegessé válása a nyugat-európai országokban már a 70-es években beindult, Magyarországon a 90-es évek közepén. A jóléti állam szociálpolitikája zsákutcába került: a gazdasági fejlődés kivonja magát a nemzetállam politikai kereteiből, és közben ennek társadalmi következményei a nemzetállam védőhálóját terhelik. Egyszerűnek tűnik előrevetíteni a kemény jövő képét. Még nem született válasz a második modernitás kulcskérdésére: hogyan lehet társadalmi igazságosság a globális világban? A kapitalizmus azáltal, hogy mind a foglalkoztatás, mind a demokrácia felelősségét elutasítja, a saját sírját ássa meg. Szétesik a kapitalizmus, a demokrácia és a jóléti állam szövetsége: csak az polgár, akinek biztos anyagi jövője van, e nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia. Beck ezzel szemben a transznacionális állam alternatíváját vázolja fel, mely nem internacionalista vagy szupranacionalista államokat jelent, hanem államok közötti kooperációt feltételez. A kooperáció jelenti a globalizációval szembeni politikai hatóerejüket, amely szuverenitásukat növeli. A transznacionális államban a politikai „koordináta-rendszerben” a nemzeti elhatárolódás-szembenállás tengelyt a globalizáció-lokalizáció tengelye váltja fel. Az államszövetségek a világtársadalomban többhelyszínűek, ily módon glokális államként megújíthatják sajátos helyzetüket. Kialakul egy globális közvetett politika: a világkonszernek és a nemzeti kormányok cselekedetei a világ nyilvánosságának nyomása alá kerülnek. A polgárok egyéni-kollektív részvételében döntő szerepet játszik a média, amely megformálja a szimbólumokat, és kiváltja a morális felzúdulást és politikai opportunizmust. „A globális civil társadalom globális nézőtársadalommá alakult”, melynek távoli központjaiban is elemzik az intervenciós kérdéseket, és döntéseket hoznak velük kapcsolatosan. A civilizáció törékenysége a közös végzet képzetének kialakulásához vezet. A kockázati konfliktusok kényszerű politizálódást váltanak ki a társadalmi cselekvés valamennyi színterén. A globalizmus hatalma a fenyegetés forgatókönyvéből ered: mi „lehetne”, „kellene”. A különböző kockázat-definíciók „varázspálcák” a politika kezében, „amellyel a jóllakott társadalom [...], megtanítja magát félni és ezáltal centrumaiban aktivizálódik és politizálódik - nem önként, ráadásul akarata ellenére”. A civil társadalom sajátos tapasztalata és a transznacionálisan érvényre jutó alapvető jogok együttesen megalapozzák a kozmopolita demokráciát. A világtársadalom egy nem állami társadalmat jelent, a társadalom „aggregát állapotát” jelenti, melyben a nyilvánosan legitimált politikai viszonyok és a territoriális állami garanciák kötelező érvénye megszűnik. A világtársadalom két fogalma között különbséget kell tennünk: a nemzetállamok és nemzetállami társadalmak összességének világtársadalma és a transznacionális szereplők és terek világtársadalma között. A világtársadalom „államnélküli állapotá-

· 84 ·

Pitó K lára · Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései – Válaszok a globalizációra ban” a nemzetállamok és nemzeti társadalmak vívnak konkurencia-harcot a világtársadalmi kapcsolatokkal, szereplőkkel és cselekvési terekkel. A kozmopolita szociáldemokrácia az, ami megmentheti a szociáldemokrácia nemzeti korszakát. A világtársadalomban transznacionális életkörülmények jönnek létre. Az életutak globalizációja azt jelenti, hogy helypoligámiában élünk, egyetlen életbe sűrítve a határokkal szétválasztott világokat. A globalitás a saját életünkben is jelen van, nem kívülről fenyeget, hanem életünk legbensőbb terébe hatolt be. A középpontba az egyéni élet belső mobilitása kerül, amely szellemi és fizikai mozgást feltételez, mindazért, hogy megbirkózhasson a mindennapi élettel, amely különböző világok között zajlik. Az életutak individualizációja-globalizációja eredményeként kialakult egy sajátos réteg, az életesztéták rétege. Életmódjukat és munkavégzésüket egy új szemléletmód határozza meg. Látszólag egoista módon élnek, olyan területet uralnak, amely csak belőlük áll. Számukra a gazdaság már nem függ össze a pénzkeresettel, a gazdaság nem más, mint a mérlegelési és cselekvési folyamatok átfogó modellje, melyre az egymással való kapcsolatba lépéskor van szükségük. Ez a fajta gondolkodásmód megtalálható az ezredfordulón a magyar fiatalok körében is (Gábor 2000). A „neomodernitás lovagja” önmagáért végzett munkája és a másokért végzett, ter-

méket eredményező munka között közvetlen kapcsolat van, és az így kialakult piacok zug- vagy mini-piacok. Ezen kispiacok elterjedése válasz lehet az első modernitás két alapintézményének megrendülésére: a tömegtermelés és a teljes foglalkoztatás problémájára. Az első modernitásból a másodikba való sikeres átmenet politikai szemléletváltást, új politikai eszközök használatát feltételezi. Ezt a folyamatot meggátolják a különböző csoportok gazdasági érdekei. Beck következtetése: „Egy másfajta politika csak akkor jön, ha egy kormány a nyilvánosság előtt be meri vallani, hogy a piac már nem irányadó többé”. A szerzőnek sikerült elérnie, amit e mű megírásának céljául tűzött ki: a globalizáció jelenségének feltárását a maga komplexitásában, különböző elméletek, megközelítésmódok feltárásával és összehasonlításával; továbbá alternatív politikai eszközöket javasol a jelenség aspektusainak kezelésére. A könyv gondosan szerkesztett struktúrája, tagoltsága megkönnyíti a szerző gondolatmenetének követését. A fejezetek logikusan következnek egymásból, nagyon szemléletes, gyakorlati példákkal ellátva. A könyv, de nem a szerző rovására írható a helyenként felmerülő, a fordításból adódó, a mű olvasmányosságát zavaró, rossz mondatszerkesztések és értelmetlen mondatok. Könyvészet

Jegyzetek 1. Lásd a könyv utószavát.

Gábor Kálmán–Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Szeged, 2004., Belvedere Meridionale. Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Szeged, 2000., Belvedere Meridionale.

· 85 ·

Kivonatok Gábor Kálmán – Gaul Emil – Szemerszki Marianna: Trendek a Sziget-kutatásban. Az új fiatal középosztály kialakulása

Veres Valér: Középosztályosodási tendenciák vizsgálata a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál résztvevői körében

A Sziget Fesztivált 1997-től kutatjuk. Kutatásunkat az első két évben mélyinterjúkra és résztvevő megfigyelésre alapoztuk, kérdőíves adatfelvételt 1999-től végzünk. A Sziget Fesztivál empirikus vizsgálatának teljes rendszerét 2002-re alakítottuk ki. A kérdőíves lekérdezés kiterjed a Sziget-látogatók családi, iskolai hátterére, fogyasztói, kommunikációs és kulturális státusára. Vizsgáljuk a fiatalok életeseményeinek alakulását, értékorientációit és ifjúsági identitását, politikai, kulturális és szabadidő tevékenységét, pártszimpátiáját, ifjúsági csoportstílusokhoz való viszonyát és előítéleteit. Tanulmányunk alapvető állítása, hogy a Sziget fiataljai, a Sziget fejlődése szorosan összekapcsolódik az ifjúsági korszakváltással, az ifjúsági korszakváltás pedig a magyar fiatalok középosztályosodásával. Kérdőívünkbe ezért több olyan kérdést építettünk, amellyel korábbi állításunk érvényességét, miszerint a Sziget a középosztály szigete, kontrollálni kívántuk. Ezért külön rákérdeztünk a Szigetre járók osztálytudatára és tovább mélyítettük a piac világához való viszonyuk vizsgálatát, középpontba állítva olyan, az új fiatal középosztályt leíró jegyeket, ismérveket, mint a lakás, az öltözködés, a hajviselet. A kilencvenes években Magyarországon is megjelent az új, iskolai ifjúsági korszak. Az iskolai ifjúsági korszak összefügg az iskolában eltöltött idő megnövekedésével, a közoktatás, majd a felsőoktatás expanziójával. A gazdasági, technológiai fejlődés következtében a fogyasztás expanziója (a fogyasztási javak elterjedése, a fogyasztói és szolgáltatói ipar hihetetlen mértékű kiterjedése) kíséri az iskolai ifjúsági korszakot, melynek velejárója a társadalom középosztályosodása. A legutóbbi évek Szigetkutatásai alátámasztják, hogy napjainkra az ifjúsági korszakváltás megtörtént és egy új fiatal középosztály alakult ki. Az ifjúsági életszakasz kitolódása a férfiak és nők közötti különbségek csökkenésével jár együtt, másképpen fogalmazva a fiatalok élettervezésének megváltozása a nőkre és a férfiakra egyaránt vonatkozik.

A tanulmány célja az ifjúság középosztályosodásának szociológiai jelenségét megvizsgálni Romániában a Félsziget-fesztivál közönsége körében. A kutatás fő empirikus alapját a 2005., illetve 2006. évi Félsziget-fesztiválon végzett reprezentatív kérdőíves vizsgálatok képezik. A (két nyelven szerkesztett) kérdőív segítségével 2005-ben 645 fős, 2006-ban 933 fős mintán történt adatfelvétel. Az ifjúság középosztályosodásának kérdését az szociológiai szakirodalom az ifjúsági korszakváltás jelenségén keresztül ragadja meg. Mind az ifjúsági korszakváltás, mind pedig a középosztályosodás feltételei a polgári-liberális demokrácia, illetve a jóléti szociális piacgazdaság kiépülésében jelölhetők meg. E feltételek között lehetővé válik a fiatalok önálló ifjúsági (fogyasztói és polgári) státusának kialakulása, megvalósulhat a fiatalok. A tanulmányban az individualizáció jelenségét U. Beck, ifjúsági korszakváltás és a középosztályosodás összefüggését pedig J. Zinnecker és L. Chisholm féle szabadidő-szcenáriói alapján értelmezzük, erdélyi fiatalok körében egyrészt a különböző erdélyi és Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválokon való nagyarányú részvételi szándék, másrészt azok a válaszok, amelyek értelmében a Félsziget zenei kínálata nagyon fontos kétharmaduk számára. A kutatás eredményei alapján látható, hogy az egyébként áltagon felüli iskolázottságú és anyagi helyzetű társadalmi háttérrel rendelkező fesztiválozó fiataloknak kialakult a polgári, fogyasztói, jövedelmi, kommunikációs státusa, valamint kulturális fogyasztási mintái, a tanulmányban pedig megvizsgáljuk, hogy az egyes dimenziók szerint milyen sajátosságok állapíthatók meg a Félsziget-fesztiválon résztvevő erdélyi magyar fiatalokat illetően.

· 87 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Ercsei Kálmán: Félsziget fesztivál ifjúsága: fesztiválok ifjúsága? Az iskolázottság és továbbtanulás összehasonlító vizsgálata az ifjúsági korszakváltás kontextusában Tanulmányunkban a tanulás, a tudásszerzés jelentőségének/fontosságának vizsgálatán keresztül közelítünk az ifjúsági korszakváltáshoz az erdélyi magyar fiatalok, ezen belül pedig a Félsziget-fesztivál társadalmát illetően. Írásunkban először az ifjúsági korszakváltás paradigmáján belüli elméleti kiindulópontunkat vázoljuk, és körvonalazzuk azt a tágabb társadalmi kontextust, amelyen belül a Félsziget fesztiválon résztvevő fiatalok társadalmi mintáit vizsgáljuk. Ezt követően kerül sor két-lépéses empirikus elemzésünkre amelynek első lépéseként a Félsziget fesztivál fiataljainak munkaerőpiaci helyzetét, iskolai szintjét, továbbtanuláshoz való viszonyulását vizsgáljuk, illetve (a lehetőségeink szerint) összehasonlítjuk a Félszigetet látogató fiatalokat a romániai magyar fiatalok, román fiatalok, illetve a Sziget-résztvevők és magyarországi fiatalok társadalmi jellemzőivel. Empirikus elemzésünk második részében a továbbtanuláshoz az iskola befejezésének időpontja felöl közelítünk, és ennek életesemények között elfoglalt helyét vizsgáljuk. Elemzésünk eredményként mindent összevetve úgy látjuk, hogy a Félsziget-résztvevőknek a romániai fiataloktól való eltérése, valamint a Sziget-látogatókhoz való hasonlóság alapján, úgy látjuk, hogy a Félsziget-fesztivál résztvevőinek lehetőségük adódik a „hosszú gyeplőre eresztett” iskolai ifjúsági életszakasz megélésére, az ifjúsági korszakváltás szabadidős szcenáriójában való szerepjátszásra. Ilyen tekintetben pedig, a tendenciák szintjén a Félsziget-látogatók az fesztiválok ifjúságával közös jegyeket osztanak, ennélfogva – a fogalom szúk értelmében – ők maguk is a fesztiválok ifjúságát képviselik. Kiss Zita - Plugor Réka - Szabó Júlia: Értékrend és ifjúsági szabadidő-kultúra a Félszigeten A tanulmány a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál ifjúságának értékrendjét valamint szabadidő-töltési szokásait vizsgálja az ifjúsági korszakváltás fogalomrendszerében. Az első részben az ifjúsági korszakváltásra reflektálunk elsősorban a fiatalok értékrendjére vonatkozóan, a második részben, pedig a 2006-os, illetve, esetenként a 2005-ös Félsziget fesztivál lakók szabadidős és kulturális fogyasztói-minták bizonyos dimenzióit igyekszünk bemutatni. Ezt megelőzően vi-

szont vázoljuk azt az elméleti keretet, amelyben a később elhangzó megállapításaink értelmet nyernek. A szabadidő-kultúra néhány elemét megvizsgálva azt mondhatjuk, a fiatalok a „legitim” magaskultúra termékei iránt csekély érdeklődést mutatnak. Ezzel együtt körükben jelentősebb mértékű a feszültségoldó technikákkal való „kontaktus”, illetve azok fogyasztása. A Félsziget fesztiválon jelen levő fiatalokat vizsgálva kimutatható az ifjúsági kultúra felértékelődése valamint egyfajta önállósodás az értékek, a normák és a mintakövetés terén. A látogatók többsége számára a fesztivál az individualizálódás színtereként jelenik meg azáltal, hogy az ide „beköltözés” egy heti „teljes szabadságot” biztosít számára. A materiális értékrenddel szemben egy posztmateriális értékrendet helyeznek előtérbe, az anyagi javaknál fontosabbnak tartják az érdekes és változatos életet, a szabadságot, a kreativitást, a személyiség kibontakoztatását. Balla Réka: Politikai attitűdök a Félsziget Fesztivál résztvevői körében A Félszigeten résztvevő diákokra az apolitikusság jellemző, ami a gazdasági marginalizálódás és a strukturális egyenlőtlenségek fokozódása miatt, olyan „frusztrációk” és szükségletek felhalmozódására utal, amit a fogyasztói társadalom „orvosol”, elterelve az érdeklődést a politikáról. A fiatalok politikai kultúrájára etnicizáltság jellemző és úgy tűnik, nem rendelkeznek olyan tudással, ami a kisebbségi lét demokratikus megvalósulásának szükséges feltétele. Jellemző továbbá az ideológiai szinten vallott tolerancia, ami egyfajta elvárt „egy irányú tolerancia”. Összehasonlítva a 2001-es tusványosi adatokat a 2005-ös Félsziget fesztiválon gyűjtött adatokkal, arra a következtetésre jutunk, hogy a két populáció között csak kisebb különbségek tapasztalhatók(, az arányok nagyságrendjüket tekintve nem térnek el szignifikánsak egymástól). Noha úgy tűnik, hogy Félsziget-résztvevők esetén a liberális-individualista politikai nézetek népszerűsége kisebb, és az egalitariánus-hierarchikus meggyőződések körükben nagyobb mértékben fordulnak elő, a félsziget résztvevők politikai kultúra és irányultság terén – a vizsgált dimenziókban – nem különbözik a politikai kultúra szempontjából az eleinte specifikusnak számító, majd fokozatosan diáktáborrá, tömegrendezvénnyé váló Tusványosi szabadegyetemtől.

· 88 ·

Rezumate

Kálmán Gábor – Emil Gaul – Marianna Szemerszki: Festivalul „Sziget” şi formarea noii clase de mijloc Festivalul „Sziget” este cercetat începând cu anul 1997. În primii doi ani cercetarea consta în pregătirea unor interviuri şi observare participantă, iar începând cu anul 1999 am efectuat anchete. Sistemul complet de analiză a devenit definitiv în 2002. În perspectiva analizei noastre presupunem că evoluţia festivalului este conectată cu procesul de schimbarea perioadei de tineret (change of the youth period/stage), iar aceasta cu formarea noii clase de mijloc. Astfel anchetele noastre includ aspecte cu ajutorul cărora putem verifica ipoteza noastră. Chestionarul include următoarele tematici: situaţia familiară, situaţia şcolară, aspectele statusului de consumator, modalităţi de comunicare, cultură, evenimente biografice, sistemul de valori şi identitatea tinerilor, preferinţa pentru partide politice, relaţie şi atitudinea tinerilor participanţi faţă de diferite stiluri de viaţă. Conform observaţiilor noastre, în anii ’90 şi în Ungaria a început o nouă perioadă de tineret (new youth stage), în cadrul căruia cu expansiunea sistemului educaţional (secundar şi terţiar) perioada petrecută în educaţie de tineri devine tot mai lungă. De asemenea, această nouă perioadă de tineret este consecinţa dezvoltării economice şi tehnologice, respectiv a expansiunii consumului (privind numărul ridicat al bunurilor de consum, expansiunea sectorului terţiar, etc.) ce conduce la formarea noii clase de mijloc. Rezultatele ultimilor analize de la Festivalul „Sziget” confirmă ipotezele noastre. Astfel schimbare a perioadei de tineret, formarea unei noi clase de mijloc a devenit un proces încheiat. Veres Valér: Analiza tendinţelor de gentrificare în randul participanţilor la Festivalul Peninsula – Târgu Mureş Scopul studiului este analiza fenomenului gentrificări şi al formării noi clase de mijloc din România, analizat prin schimbările culturale produse în rândul tinerilor participanţi la Festivalul Peninsula din Targu-Mureş. Baza empirică principală a cercetării reprezintă ancheta sociologică realizată la festivalul Peninsula pe un eşantion de 645

de persoane în 2005 şi de 933 de persoane în 2006, cu ajutorul chestionarului (redactat în două limbi). Literatura sociologică abordează problema formării clasei de mijloc a tinerilor prin prisma tranziţiei culturale la „etapa tinereţe”, descris de către L: Chisholm şi J. Zinnecker. Atât condiţiile schimbării condiţiilor de viaţă a tinerilor, cât şi cele ale întăririi clasei de mijloc pot fi atribuite dezvoltării democraţiei civic-liberale, respectiv a economiei de piaţă socială, de bunăstare. În aceste condiţii, se creează condiţiile pentru formarea statutului independent, de tineret (de consum şi civic) al tinerilor, se poate realiza procesul de individualizare al tinerilor. Rezultatele cercetării arată că întărirea clasei de mijloc modifică în mare măsură situaţia socială şi modul de viaţă al tinerilor. Principalul factor care determină modificarea modului de viaţă este expansiunea educaţiei, conform căreia şcolarizarea câştigă în apreciere şi se extinde la straturi mai largi. Acest proces contribuie din mai multe puncte de vedere la procesul de individualizare al tinerilor, acest lucru însemnând mutarea din casa părintească, independenţa alegerii partenerului etc. Gusturile muzicale se află de regulă în legătură şi cu preferinţe culturale-subculturale mai largi, dar tinerii din clasa de mijloc de regula nu se ataşează puternic la un anumit stil subcultural. Kálmán Ercsei: Tineretul Festivalului „Peninsula”: noua generaţie de tineri? Studiul se bazează pe o analiză empirică, ce are ca scop analiza schimbării perioadei de tineret din perspectiva educaţiei (privind importanţa şi rolul educaţiei în viaţa tinerilor, în special a tinerilor participanţi la Festivalul Peninsula). Conform ipotezei noastre, schimbarea perioadei de tineret în cazul tinerilor din România este în desfăşurare, iar tinerii „Peninsulei” sunt reprezentanţii ai acestui proces. Astfel, în prima fază a analizei noastre ne ocupăm de situaţia socio-economică, de nivelul educaţional şi de atitudinea faţă de educaţie a tinerilor, analizând intenţiile de continuare a studiilor, respectiv „poziţia” pe care educaţiei o are printre evenimentele biografice ale tinerilor. După aceasta comparăm caracteristicile acestei populaţii cu caracteristicile tinerilor în general. Între aceste două populaţii putem constata diferenţe majore: nivelul educaţional în cadrul participanţilor de la festival este

· 89 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága mai ridicat, de asemenea timpul petrecut în educaţie de acest segment este mai lung în comparaţie cu tinerii din Transilvania în general. Aceste caracteristici sunt semne ale schimbării perioadei de tineret din România, iar tinerii participanţi sunt reprezentanţii ale acestei schimbări. Zita Kiss – Réka Plugor – Júlia Szabó: Valori şi cultura petrecerii timpului liber a tinerilor de pe Peninsulă Lucrarea prezintă orientările valorice, respectiv obiceiurile de petrecere a timpului liber ale tinerilor participanţi la Festivalul Peninsula din Târgu Mureş în perspectiva schimbării de epocă a tinereţii. În prima parte ne-am concentrat asupra orientărilor valorice în contextul schimbării de epocă a tinereţii, iar în partea a doua prezentăm consecutiv rezultatele cercetărilor din anii 2005, respectiv 2006 referitoare la modelele de consum cultural şi de loisire al „locuitorilor Peninsulei”. În ceea ce priveşte cultura petrecerii timpului liber, putem afirma că tinerii prezintă interes minim faţă de cultura „înaltă” şi „legitimă”. Totodată ei sunt şi tinerii care intră mai des în contact cu tehnicile de dispersare a tensiunii, fiind şi consumatorii acestora. În rândul tinerilor „locuitori ai Peninsulei” este importantă statutul independent individual, poate fi observată accentuat motivul independenţei individuale în privinţa valorilor, normelor, respectiv a modelelor urmate. Peninsula reprezintă pentru ei un fel de teren de individualizare, festivalul însemnând o săptămână de „libertate abso-

lută” pentru ei. Negând orientărilor valorice materiale apare orientarea postmaterială, viaţa interesantă şi variată, libertatea, creativitatea şi afirmarea de sine fiind mai importante decât valorile materiale. Réka Balla: Atitudini şi cultură politică în rândul participanţilor de la Festivalul Peninsula Conform rezultatelor de la Festivalul „Peninsula”, tinerii dispun de o atitudine apolitică, datorită marginalizării economice şi a inegalităţilor structurale. Acestea dau naştere unor frustrări şi necesităţi remediate de către societatea de consum, astfel canalizând interesele într-o alta direcţie, decât politică. Cultura politică a tinerilor este etnicizată şi se pare că nu deţin cunoştinţe tocmai compatibile cu idealul democratic. Tinerii manifestă toleranţă pe plan ideologic, dar nu şi practic, fiind vorba de un concept de toleranţă care este aşteptată din partea celorlalţi, însă care nu este reciprocă. Comparând rezultatele cu cele de la Universitatea de Vară „Tusványos” din 2001, putem conclude că nu pot fi observate diferenţe semnificative privind caracteristicile celor două populaţii. Deşi în cadrul participanţilor de la Festivalul „Peninsula”, faţă de participanţii de la universitatea de vară, atitudinile politice egalitariene şi socialiste pot fi observate într-un mod mai puţin accentuat, decât percepţiile liberale-democratice, cultura politică şi atitudinile în profunzimea lor nu se deosebesc în cele două populaţii.

· 90 ·

Abstracts

Kálmán Gábor – Emil Gaul – Marianna Szemerszki: The Sziget Festival and the New Young Middle Class Sziget Festival has been researched since 1997. In the last two years, in our questionnaire we included topics which aimed to clarify a former statement of ours, namely that the Sziget Festival is the festival of the middle class. In this respect we included a question concerning class consciousness, while further deepening the research by looking at the attitudes of young people with regard to the market. We placed the following features describing the new young middle class in central focus: apartments, dress style, hair styles, etc., which features also serve and endeavor to outline youth culture. In the nineties, the new youth stage/period appeared in Hungary, too. The new youth period implies an increase in the time spent at school, and it also refers to the expansion of the secondary and tertiary education. Because of the economical and technical developments, the school youth stage has been accompanied by the expansion of consumption (the spread of consumer goods, major expansion of the consumer and service industries), emphasizing the middle class elements of society. Our Sziget Study confirms that, now, the change of the youth period has finished, and a new young middle class has been created. The main characteristic of the new young middle class and that of the “Islanders” is the diminishing importance of gender differences in life-planning, which is something that will expand into almost all types of life events. Valér Veres: Analyzing Tendencies of „middle-classization” among participants of the Peninsula festival Târgu Mureş The aim of the present study is to analyze the sociological process of middle-classization of young people among the audience of the Peninsula festival from Romania. The main empirical support of our research is represented by representative questionnaire analyses carried out in 2005 and 2006, respectively. By means of the questionnaire (edited in two languages), in 2005 we obtained data from a sample of 645 persons and in 2006 from a sample of 933 persons. The sociological literature approaches the problem of middle-classization of young people through the phenomenon of the transition to adulthood. Both the conditions of the transi-

tion to adulthood and those of middle-classization may be related to the development of a liberal democracy and a welfare social market economy. Under these conditions, the development of an individual status as youth (consumer and civic) becomes possible. In our study, we define the phenomenon of individualization based on U. Beck and the relationships between the transition to adulthood and middle-classization based on the spare time scenarios of J. Zinnecker and L. Chisholm The results of our study show that young participants of the festival whose social background is characterized by an educational background and material situation above the average have a civic, consumer, income and communication status, as well as cultural consumer models. In our study, we analyze the characteristics that may be determined according to different dimensions with respect to Hungarian young people participating in the Peninsula festival. Kálmán Ercsei: The Young at the “Peninsula” Festival: The Young of the Festivals? A Comparative Analysis of the Young’s Education in Transylvania Our aim is the analysis of the change of the youth period from an educational point of view. In other words, we are looking at its importance and the role it has among the biographical events of the young from the “Peninsula” Festival). As a first step of the empirical analysis, we try to map out the educational patterns of the younger participants and to evaluate young people’s attitudes towards the educational system. As a second step, we proceed to the comparison of these patterns and attributes with the Transylvanian young in general. Our findings reveal significant differences between these two populations. Among the festival-participants, those with high educational level are overrepresented, as opposed to the young with lower education. Additionally, the prolonged educational period is emphatically characteristic to the festivalparticipants and to a lesser degree to the Transylvanian young population in general. These findings lead to the conclusion that the patterns and characteristics of this group are sings of the life course change, and the young festival-participants represent a segment which is concerned by these changes.

· 91 ·

WEB · 14–15. összevont szám, 2006 / 1–2 · Fesztiválok ifjúsága Zita Kiss - Réka Plugor - Júlia Szabó: Youth culture and cultural values at the Peninsula festival The study presents the values and leisure patterns of the Peninsula festival youth population in the context of the change of the youth period. In the first paragraph, we present the youth epoch changing, the value orientation of young, as it is detailed in the sociological literature; consequently, we present the analysis of the two field research conducted at the Peninsula Festival, in 2005 and in 2006, respectively. Those young who were present at the Festival put a particular emphasis on their youth culture, their values, norms and customs reveal a specific self-supporting character. For them, the Festival represents the sphere of individualization, of freedom. A post-material value orientation is present in their life; values like freedom, creativity, eventful and interesting life are more important than material ones, such as wealth. Analyzing their leisure activities we find that less time and attention is given to the products and activities of the “legitimate” high culture, while there is a more intensive consumption of stress (and tension)-dissolving techniques.

Réka Balla: The Analysis of the Political Attitudes and Political Culture among the Participants of the Félsziget/Peninsula Festival Among the students participating at the Félsziget/Peninsula Festival, we analyzed their general apolitical attitudes, which can be the results of the economic marginalization and structural inequalities. These can lead to such frustrations and needs that are remedied by the consumer society, which eventually results in their lack of interest towards politics. The political culture of the young is ethnicized, and it seems that they do not have knowledge compatible with the democratical ideal. They show tolerance on the ideological level, and while they expected tolerance from others, they do not respond in the same way. Comparing the present results with those of the research conducted at the Summer University from Tusnádfürdő/Băile Tuşnad 2001, only small, non-significant differences can be detected. Even though it seems that the democratic/liberal attitudes are less popular than the egalitarian/socialist believes among the festival participants, the patterns – analyzed in the above mentioned dimensions – of the two populations are not differing from each other.

· 92 ·

Lapszámunk szerzõi Balla Réka szociológus, a BCE Szociológia Doktori Iskola hallgatója Ercsei Kálmán szociológus, az ELTE-TÁTK Szociológia Doktori Iskola hallgatója Gábor Kálmán ifjúságszociológus, a budapesti Felsőoktatási Kutatóintézet főmunkatársa, az SZTE és a BBTE vendégoktatója Kiss Zita szociológus, a BBTE magiszteri hallgatója Plugor Réka szociológus, a BBTE magiszteri hallgatója Szabó Júlia szociológus, a BBTE magiszteri hallgatója Veres Valér szociológus, PhD, a BBTE adjunktusa

· 93 ·

Szerzõinkhez

A WEB magyar és angol nyelven beküldött kéziratokat – tanulmányokat, dokumentumokat, recenziókat, hozzászólásokat – fogad el. Felhívjuk kedves Szerzőink figyelmét, hogy a kézirataik előkészítésénél figyeljenek az alábbiakra: 1. A kéziratokat egy példányban, szabványosan elkészítve kérjük beküldeni: másfeles sortávolság, 12 pontos karakterekkel, Times New Roman betűtípussal, .rtf. vagy .doc formátumban, megszámozott oldalakkal. A szöveg felépítésének a formája: cím, 4-6 soros Kivonat, Bevezető, saját címmel ellátott törzsszöveg, Következtetések, Könyvészet. A szerző neve a tanulmány címe felett balra kell szerepeljen. 2. Tanulmányok esetén kb. egyoldalas angol nyelvű összefoglalót kérünk a kézirathoz csatolni.

3. Irodalmi utalásokat a szövegben a szerző vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenési évszámával kérjük jelölni, mint pl. (Habermas, 1992). Ha a szövegben idézünk, akkor azt a következőképpen tesszük (Szelényi, 2002:27). 4. Minden hivatkozás szerepeljen a Könyvészetben. 5. A lábjegyzetek helyét kérjük a tanulmányon belül arab számmal jelölni, a lap alján elhelyezni. 6. Az irodalomjegyzéket Könyvészet címszó alatt a tanulmány végén közöljük. 7. Kézirataikat kérjük az alábbi címre elküldeni: [email protected], jelige: WEB Tanulmány. Köszönjük, hogy a megfelelően elkészített kézirat beküldésével segíti szerkesztői munkánkat.

A szerkesztőség

· 95 ·

Szociológia Nyílt Est előadások • kutatási eredmények • könyvbemutatók vendégtanári előadások • viták

Szociológia, Kolozsváron, nem csak az egyetemi nyilvánosság számára! Tanév közben, minden második héten, rendszerint csütörtök este (plakátolva, sajtóban hirdetve!) Társszervezők: Szociológus Véndiák Szövetség BBTE Szociológia Tsz. Magyar Tagozata Max Weber Társadalomkutatási Alapítvány

magyar nyelvű szociológus-képzés Kolozsváron Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia Tanszék, Magyar Tagozat P teljes körű magyar nyelvű képzés P széles skálájú szakszociológia oktatás P olvasmánycsomagok és nyomatott jegyzetek számos tantárgyban P magyarországi és nyugati kapcsolatok P kutatási lehetőségek és külföldi továbbtanulási lehetőségek P vendégtanári program P tanórákon kívüli szakmai tevékenységek (Nyílt Est, Civil Kurázsi, TDK) P szakmai táborok, nyári kutatói gyakorlat P szakfolyóiratok, közlési lehetőségek P közismerten jó tanár-diák viszony P az a híres kolozsvári diákélet…

Revista WEB / în limba maghiară / Editat de Fundaţia pentru Cercetări Sociale „Max Weber” Cluj-Napoca Tipar: Cova-print ISSN: 1224 404X

WEB Szociológiai folyóirat

Recommend Documents