Vukovich György: Egészségügyi állapot

Vukovich György: Egészségügyi állapot (elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1990): Egészségügyi állapot in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 165−191. Pp.

Vukovich György: Egészségügyi állapot

8. EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOT

Az egyes betegségek elterjedtségérıl, a népesség megbetegedési arányairól, jellegzetességeirıl különbözı mértékben és különbözı forrásokból vannak ismereteink. Azokról a fertızı betegségekrıl, amelyeket – lokalizálásuk és leküzdésük érdekében – kötelezı bejelenteni, a bejelentési kötelezettség idıpontjától kezdıdıen folyamatosan állnak rendelkezésre adatok. (Magyarországon jelenleg 36 bejelentésre kötelezett fertızı betegség alakulásáról van áttekintésünk.) Számos idült betegség – így a tbc, az idült légúti betegségek, a nemi betegségek, a daganatok – elterjedtségérıl a gondozó hálózat adatai révén lehet megközelítı áttekintést kapni. További lehetséges támpont a lakosság megkérdezése egészségi állapotáról. E vizsgálati módszernek számos elınye – elsısorban viszonylagos egyszerősége – mellett hátránya, hogy az emberek csak korlátozottan ismerik saját egészségi állapotukat. Az erıs tünetekkel jelentkezı betegségekrıl legtöbbször tudomásuk van, de sok megbetegedés hiányzik az így kapható képbıl. Mindamellett e vizsgálatok elég jó támpontot nyújtanak a népesség egészségi állapotának megítéléséhez. A táppénzstatisztika noha több vonatkozásban igen informatív értékő, nem az egész népesség, hanem csak az aktív keresık megbetegedéseit mutatja; közülük is csak azokat, amelyek a beteg otthoni vagy kórházi ápolását tették szükségessé. Így inkább a betegségek következményeinek vizsgálatára, mint a betegségi helyzet jellemzésére használható.

8. 1 HEVENY BETEGSÉGEK1 Számos betegség tipikusan heveny, gyors lefolyású, amelyek – egy-egy nagyobb járványtól eltekintve – a népességnek egyszerre csak kis részénél fordulnak elı, azonban hosszabb idıszak alatt igen sok, rövid idıtartamú megbetegedést okoznak. A heveny fertızı megbetegedések egy része ellen a szervezet tartós védettséget képes kiépíteni, így ezek általában az élet során csak egyszer – legtöbbször gyermekkorban – jelentkeznek. Más fertızı betegségekben egy ember többször is megbetegedhet (influenza, emésztıszervi fertızések stb.). Járványügyi jelentısége hazánkban ma az influenzának, a járványos fültımirigygyulladásnak, az emésztıszervi fertızéseknek (szalmonella, dizentéria stb.), a skarlátnak és a rózsahimlınek van, valamint viszonylag gyakrabban elıfordul még a fertızı májgyulladás is.

165


1. ábra: A fontosabb heveny fertızı megbetegedések alakulása

166


A védıoltások eredményességének köszönhetı, hogy évtizedek óta nincs gyermekbénulás-járvány, és hasonló a helyzet a diftériás megbetegedések elıfordulásánál is. Noha a legtöbb fertızı betegség elıfordulása, gyakorisága évrıl évre csökken, kedvezıtlen jelenség, hogy a salmonellosis és a járványos fültımirigy-gyulladás esetei szaporodnak. Egyes betegségeknél (p1. rózsahimlı, influenza) a fokozatosan csökkenı számú megbetegedés ellenére visszavisszatérı járványokkal számolnunk kell. (1. ábra) Az egészségi helyzetet jelentıs mértékben befolyásolják a balesetek is. A foglalkozási balesetek2 száma (1. tábla) az utóbbi években százezres nagyságrendő, de csökkenı tendenciát mutat, míg a közúti balesetet3 szenvedett személyek száma 1989-ben már 34 214 volt, trendje az utóbbi években meredeken emelkedı (2. tábla). 1. táblázat FOGLALKOZÁSI BALESETEK Megnevezés Bejelentett foglalkozási balesetek száma Ebbıl: üzemi üzemi úti egyéb 100 fizikaira jutó gyakorisága Halálos foglalkozási balesetek száma Ebbıl: üzemi üzemi úti egyéb 100 fizikaira jutó gyakorisága

1981

1985

1988

1989

130 706

116 497

103 524

97 505

111 453 19 353 ..

94 130 22 367 ..

83 927 18 377 1 220

80 185 16 195 1 125

42,3

39,6

36,9

36,4

569

510

469

440

386 183 ..

362 148 ..

285 160 24

281 120 39

18,4

17,3

16,7

16,4

167


2. táblázat A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSSEL JÁRÓ KÖZÚTI BALESETEK ÉS A MEGHALT, MEGSÉRÜLT SZEMÉLYEK SZÁMA Megnevezés Balesetek száma összesen Ebbıl: halálos súlyos sérülés könnyő sérülés Személyek száma összesen fı Ebbıl: meghalt súlyos sérült könnyő sérült

1981

1985

1988

1989

18 994

19 563

21 315

24 367

1 492 7 507 9 995

1 594 8 142 9 827

1 561 8 798 10 956

1 941 10 108 12 318

25 457

26 596

29 482

34 214

1 630 8 757 15 070

1 756 9 609 15 231

1 706 10 420 17 356

2 162 12 238 19 814

8.2 TARTÓS BETEGSÉGEK A tartós betegségek4 népességbeni elterjedtségére a KSH 1986-ban végrehajtott reprezentatív morbiditási vizsgálata szolgáltat adatokat. Az egészségi állapot összefoglaló adatait a tartós egészségkárosodás (fogyatékosság5, a krónikus betegségek és az egészségi panaszok6, tünetek dimenziójában vizsgálva, a népességben a következı arányokban fordultak elı a különbözı egészségi állapotú személyek (3. táblázat): A 3. táblázat adatai megerısítik azt a – már több hasonló jellegő vizsgálat által is feltárt – tényt, hogy ellentétben a halálozási adatokkal – s talán ennek következtében is – a nık esetében jóval magasabb a valamilyen egészségi problémáról beszámolók száma. Így 100 férfi közül vizsgálatunkban 49 jelezte azt, hogy „egészségesnek” tartja magát, míg a nıknél ez az arányszám 37 volt. (Ez hozzávetılegesen országos szintő adatokra átszámítva 2,5 millió férfit és 2 millió nıt jelent.) Ez a jelentısnek mondható különbség a tartós betegségek, illetve a különbözı egészségi panaszok nemenként eltérı gyakoriságának következménye. A férfiaknál 100 fıre számítva 15 idült beteg személy jutott, a nıknél 21. A – tartós betegség, illetve fogyatékosság nélküli – „panaszosok” aránya a férfiaknál 31, a nıknél 38 fı volt, ugyancsak természetesen 100 megfelelı nemő személyre számítva. A fogyatékosok arányában enyhe férfitöbblet mutatkozik, 100 férfira 5, 100 nıre 4 tartósan egészségkárosodott jutott. A korcsoportonkénti arányokat a 4. táblázat mutatja (az itt kirajzolódó tendenciák lényegében azonosak mind a férfiak, mind a nık esetében). 168


3. táblázat NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA NEMENKÉNT (100 MEGFELELİ NEMŐ LAKOSRA SZÁMÍTVA) Férfi Egészségi állapot

Egészséges (fogyatékossága, tartós betegsége, panasza nincs) Fogyatékos ebbıl − tartós betegsége van − tartós betegsége nincs, panasza van Tartós betegsége van (nem fogyatékos) ebbıl − panasza is van Csak panasza van ÖSSZESEN

Nı

szám szerint (ezer fı)

%


%

2 528 259

49 5

2 011 221

37 4

128

3

120

2

84

2

73

1

767

15

1 179

21

715 1 578

14 31

1 137 2 087

21 38

5 132

100

5 498

100

169


4. táblázat A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA KORCSOPORTONKÉNT (100 MEGFELELİ KORÚ LAKOSRA SZÁMÍTVA) Egészségi állapot


Összesen

0−14

15-39

40−59

60−X

éves Egészséges Fogyatékos ebbıl − tartós betegsége is van − tartós betegsége nincs, panasza van Tartós betegsége van (nem fogyatékos) − panasza is van Csak panasza van ÖSSZESEN

4 539 480

43 5

82 1

50 3

22 5

11 11

248

2

0

1

3

7

157

1

0

1

2

3

1 946

18

3

9

28

42

1 852

17

2

8

27

41

3 665

34

14

38

45

36

10 630

100

100

100

100

100

Értelemszerően az életkor növekedésével párhuzamosan az önmagukat egészségesnek vallók aránya fokozatosan csökken. Míg száz 0−14 éves gyermek közül 82-nek nem volt semmilyen problémája, addig ez a szám a 15−39 éveseknél már csak 50, a legidısebb korosztálynál, a 60 éves és idısebbeknél 11. Így a különbség a két szélsı érték között mintegy nyolcszoros. Szükségesnek látszik még arról is szólnunk, hogy 1986-ban a magyar népességnek mintegy 4,5 százaléka (480 ezer ember) testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedett (4. táblázat), és ez jóval magasabb, mint a fogyatékosok 1981-ben összeírt száma (3,7%, illetve 393 ezer fı). Ebben az idıszakban jelentıs mértékben nıtt a tartós betegségben szenvedı fogyatékosok aránya is. A fogyatékosok aránya a férfiak között átlagosan és minden korcsoportban magasabb, mint a nıknél. A tartós betegségek száma az életkor növekedésével mindkét nemben rohamosan növekszik. A nık 29 éves koruk felett általában több betegségükrıl tudnak, mint a

170


férfiak. A jelenség mögött a férfiak disszimulatív jellegő – elsısorban a társadalmi elvárásokból, az ideális „férfi image”-bıl táplálkozó attitődje mellett szerepet játszhat a nık relatíve érzékenyebb, a vegetatív idegrendszer jelzéseit alacsonyabb ingerküszöbnél tudatosító idegrendszeri beállítódása és a nık fokozottabb reakciókészsége is. Ez a jelenség különösen akkor figyelemre méltó, ha a morbiditási helyzetet összevetjük a halálozási adatokkal, hiszen közismert, hogy a férfiak mortalitása jóval rosszabb, mint a nıké. A férfiak között – adataink szerint – nagyobb gyakorisággal észlelhetık azok a betegségek, amelyek viszonylag csekély tünettel, magas letalitással járnak. Így például bár a keringési rendszer betegségeinél 100 férfira 9,08 betegség jutott, a nıknél és az érszőkület megbetegedésben szenvedıknél magasabbak a férfiaknál található arányszámok. A lakosság kedvezıtlen egészségi állapotának egyik oka a rendkívül kedvezıtlen testsúly7 is. Anélkül, hogy a meghatározásával kapcsolatos módszertani részletekbe itt most belemennénk, megállapíthatjuk, hogy 1986-ban a felnıtt lakosságnak mintegy egynegyede tekinthetı csak normál testsúlyúnak, 15%-a soványnak, 60%-a pedig kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyosnak. A felnıtteknek mintegy harmada nagy mértékben túlsúlyos. A túlsúlyos állapot – a részletes, kor szerinti elemzések alapján – minden korcsoportban és mindkét nem esetében nagyobb valószínőséggel vezet valamilyen tartós betegséghez, mint a normális súly. Áttérve a leggyakrabban keresıképtelenséget okozó betegségek vizsgálatára – amelyeknek alapja a táppénz-statisztika – megállapítható, hogy 1980–89 között viszonylag nagy strukturális átalakulásnak lehetünk tanúi. 1980-ban a légzırendszeri betegségek okozták a legtöbb keresıképtelenség miatt kiesett munkanapot, 1989-ben viszont már a csontváz-, izomrendszer és a kötıszövet betegségeiben megbetegedettek munkanapjainak a száma a legmagasabb. A kiesett munkanapok száma 1989-ben jóval magasabb, mint 1980-ban, amikor is csak 23 500 körül, 1989ben pedig közel 28 000 körül volt a kiesett munkanapok száma. Növekedett a keresıképtelenség átlagos tartama is, kilenc év alatt mintegy három nappal (5. táblázat).

171


5. táblázat A KERESİKÉPTELENSÉGI (BETEGSÉGI) ESETEK MUTATÓI Év

Ezer dolgozóra jutó keresıképtelenség

1980 1985 1988 1989

A keresıképtelenség átlagos tartama (nap)

eset8

nap9 (munkaszüneti napokkal együtt)

1 709 1 685 1 601 1 626

23 553 24 836 26 487 27 995

14 15 17 17

Ugyanakkor a táppénzes napok száma egy-egy dolgozó esetében 1980. évhez képest mintegy 7 nappal növekedett, míg 1989-ben 25, szemben az 1980. évi 18-cal. (6. táblázat)

6. táblázat TÁPPÉNZRE VONATKOZÓ FİBB ADATOK (alkalmazottak és ipari szövetkezeti tagok)

Év

Táppénzre10 jogosultak

Táppénzes állományban lévı dolgozók napi átlagos

száma 1 000 fı 1980 1985 1988 1989

172

4 230 4 164 4 111 4 064

248 258 269 279

aránya % 5,9 6,2 6,5 6,9

Táppénzes napok száma millió nap

Egy dolgozóra jutó táppénzes nap

76,5 67,5 97,9 101,8

18,1 16,2 23,8 25,0


A magyar egészségügy egyik súlyos és sok okra visszavezethetı tünete a rokkantsági nyugdíjasok11 rendkívül magas száma és évrıl évre növekvı aránya (7. táblázat). A tízezer biztosítottra jutó rokkantsági nyugdíjasok száma 1989-ben több mint 900 volt, és az új rokkantsági nyugdíjasok ugyancsak tízezer biztosítottra jutó aránya az 1980. évi 76-ról 1989-re közel 120-ra emelkedett.

7. táblázat ROKKANTSÁGI NYUGDÍJASOK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA (MÁV-val együtt) Év

10 000 biztosítottra jut új

összes rokkantsági nyugdíjas

1980 1985 1988 1989

76,1 89,2 101,2 119,9

749,3 875,7 893,0 912,4

Az új rokkantak között (8. táblázat) szintén emelkedik a csontváz- és izomrendszer betegségeiben megrokkantak száma, és nagy mértékben növekszik az elmezavar miatt megrokkantak száma.

173


8. táblázat AZ ÚJ ROKKANTAK SZÁMA, MEGOSZLÁSA ÉS ARÁNYA BETEGSÉGI CSOPORT SZERINT (Az Országos Orvosszakértıi Intézet orvosi bizottságai által rokkantnak minısítettek) Betegségcsoport

1985

1988 1989 Az új rokkantak száma

Keringési rendszer betegségei Csontváz-izomrendszer betegségei Légzırendszer betegségei Elmezavarok Ideg- és érzékszervek betegségei Daganatok Emésztırendszer betegségei Endokrin- és anyagcsere-betegségek Fertızı és élısdiek okozta betegségek Sérülések Egyéb betegségek

16 280 4 234 2 341 5 385 2 582 4 374 2 205 1 803

18 734 6 129 2 680 7 937 3 478 5 061 2 476 2 837

18 854 7 062 2 887 8 684 3 536 5 012 2 742 2 618

910 1 632 1 395

1 108 1 914 2 021

1 098 1 963 2 162

Összesen

43 141

54 375

56 618

8.3 AZ EGÉSZSÉGÜGY SZEMÉLYI FELTÉTELEI Az orvosellátottság (9. táblázat) mind Budapesten, mind vidéken valamelyest javult, de a különbség Budapest és a vidék között továbbra is rendkívül nagy, mintegy kétszeres. Az orvosok számát illetıen és az orvosoknak a lakossághoz viszonyított aránya tekintetében hazánk igen jó helyet foglal el nemzetközi vonatkozásban. Mindamellett meg kell állapítani, hogy ez a mutató sok tekintetben csak formális, hiszen viszonylag kedvezıtlenebb orvosellátottság mellett több fejlett országban az egészségügyi infrastruktúra mégis jóval fejlettebb, mint Magyarországon.

174


9. táblázat AZ ORVOSELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA (az állami egészségügyi szolgálatnál) Év 1980 1985 1988 1989

Budapesten

10 000 lakosra jutó orvos Vidéken

Összesen

53,9 58,2 58,4 58,9

21,9 25,0 26,9 27,5

28,1 31,5 33,2 33,8

Az orvosok számán túlmenıen az egészségügyi szakszemélyzet12 (10. táblázat) száma is növekedett mind a kórházakban, mind pedig egyéb egészségügyi munkahelyeken, 1980-ban mintegy 146 ezer egészségügyi dolgozó mőködött,1989-ben pedig 175 000.

10. táblázat EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZEMÉLYZET SZÁMA (Állami egészségügyi szolgálat orvosaival) ezer fı Év 1980 1985 1988 1989

Kórházakban 55,7 62,9 66,1 67,8

Egyéb munkahelyen 90,2 101,4 106,7 107,2

Összesen 145,9 164,3 172,8 175,0

175


A 2. ábra szemlélteti az egészségügyi szakszemélyzet létszámát.

A szakorvosi ellátottság (11. táblázat) ezzel szemben mind Budapesten, mind pedig vidéken valamelyest csökkent. 1985−89 között különösen vidéken volt érezhetı jelentısebb mértékő csökkenés.

11. táblázat SZAKORVOSI ELLÁTOTTSÁG Év 1980 1985 1988 1989

Az egy szakorvosra jutó lakosok száma Budapesten Vidéken Összesen 228 206 205 203

678 553 513 496

492 416 395 38S

Ezzel szemben a szakorvosi gyógykezelések száma az évtized folyamán valamelyest javult, az 1980. évi 67 millióról 1989-re 78 millióra növekedett. Ugyanebben az idıszakban a szakorvosi, szakrendelıi munkaórák száma is nıtt, de meg kell azonban jegyezni, hogy 1989-ben 1988-hoz képest kisebb visszaesés következett be mind a gyógykezelési esetek számában, mind pedig a szakorvosi munkaórák tekintetében. Az ellátottság rendkívüli problémáira utal, hogy az egy szakorvosi gyógykezelésre jutó

176


idı percekben számítva rendkívül alacsony. 1989-ben Budapesten 7,1, a megyékben 6,6 perc volt. Ezek az arányok 1985 óta lényegében változatlanok. Az orvosi állások számának 6,4%-a volt betöltetlen 1989-ben, a gyógyító orvosi területeken elsısorban az üzemorvosi állások terén találhatunk igen sok betöltetlen munkahelyet. A betöltött körzeti orvosi állások száma (12. táblázat) az elmúlt néhány évben kismértékben emelkedett. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma pedig ezzel párhuzamosan valamelyest csökkent. Meg kell azonban állapítani, hogy a csökkenés mértéke nem számottevı. Az egy körzeti orvosra jutó 60 éves és idısebb, tehát fokozott orvosi gondoskodást igénylı lakosok száma 1980−1989 között lényegében nem változott, 1989-ben 458 fı volt. 12. táblázat A KÖRZETI ORVOSI ELLÁTÁS ALAKULÁSA (Felnıttek körzeti orvosa) Év

Összes

Betöltött

körzeti orvosi állások száma az év végén

1980 1985 1988 1989

4 249 4 416 4 478 4 496

4 050 4 267 4 319 4 358

Betöltetlen Egy körzeti körzeti orvosi orvosra jutó állások lakosok száma szervezett állások %-ában

4,7 3,4 3,6 3,1

2 645 2 494 2 452 2 425

A mőködı kórházi ágyak13 száma (13. táblázat) az évtized folyamán jelentıs mértékben növekedett, 1989-ben 101 758 mőködı kórházi ágy volt, ami 10000 lakosra számítva mintegy 96 ágyat jelent. Mint már említettük, a mőködı kórházi ágyak számának a lakossághoz viszonyított aránya tekintetében hazánk helyzete rendkívül kedvezı, természetesen a kórházi ellátás minıségét ezek az adatok nem tükrözik.

177


13. táblázat MŐKÖDİ KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Terület 1980

Mőködı ágyak száma 1985 1988

1989

1980

Tízezer lakosra jutó ágy 1985 1988 1989

Budapest Megyék

28 527 64 672

29 491 69 789

29 801 71 851

29 641 72 117

138,4 74,7

142,1 81,5

141,3 84,7

139,9 85,2

Összesen

93 199

99 280

101 652

101 758

87,0

93,3

95,9

96,2

A gyógyszerész-ellátottság (14. táblázat) 1985−1989 között valamelyest javult, elsısorban Budapesten, vidéken lényegében változatlan maradt.

14. táblázat EGY GYÓGYSZERÉSZRE JUTÓ LAKOSOK SZÁMA Év 1980 1985 1988 1989

Budapesten

vidéken

összesen

2 711 2 844 3 159 3 340

3 248 3 092 3 166 3 148

3 129 3 040 3 165 3 185

8.4 ORVOS-, GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS A hazai orvostudományi egyetemeken 1989-ben 919, a fogorvosi karokon pedig 148 diplomát adtak ki. (15. táblázat) A kiadott orvosi diplomák száma lassú csökkenést, a fogorvosi diplomáké pedig növekedést jelez. Ugyancsak csökkenés tapasztalható a kiadott gyógyszerészi diplomák számában.

178


15. táblázat AZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEKEN, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS VÉDİNİI FİISKOLÁKON KIADOTT DIPLOMÁK SZÁMA (A külföldiek részére kiadott diplomák nélkül) Év

Orvosi

Fogorvosi

Gyógyszerészi

Összes egyetemi

Egészségügyi és védınıi

1 315 1 244 1 305 1 249

949 1 221 506 447

diplomák száma 1980 1985 1988 1989

994 946 961 919

108 110 148 148

213 188 196 182

8. 5 EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK14 ÉS BERUHÁZÁSOK15 Az egészségügyre fordított pénzösszegek két részbıl tevıdnek össze, egyrészt a szakfeladatok költségeibıl (16. táblázat), másrészt az egészségügyi beruházások (17. táblázat) összegébıl. Az elsıre vonatkozó költségek lényegesen magasabb hányadot képviselnek a beruházásokhoz képest (1989-ben az egészségügyi ágazat költsége mintegy 54 ezer millió, míg a beruházásoké mindössze közel 7 ezer millió Ft volt). Az egyes szakfeladatok költségei között a legnagyobb tételt a klinikai és kórházi ellátás költségei (55%) jelentik. Nagyjából egymáshoz hasonló volumenő költségeket jelent a gyógyító-megelızı alapellátás (12,2%) és a járóbeteg-szakellátás (12,7%).

179


16. táblázat AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA NÉHÁNY FİBB SZAKFELADAT ESETÉBEN Szakfeladat

1989. évben költség, millió Ft

Gyógyító-megelızı alapellátás szolgálatai együtt Járóbeteg-szakellátás együtt Klinikai és kórházi ellátás együtt Mentıszolgálat Anya-, ifjúsági és gyermekellátás összesen Közegészségügyi és járványügyi ellátás összesen Egyéb feladatok Egészségügyi ágazat összesen

az összes költség %-ában

6 572 6 897 29 696 1 487 4 075 1 657 3 578 53 962

12,2 12,7 55,0 2,8 7,6 3,1 6,6 100,0

17. táblázat EGÉSZSÉGÜGYI BERUHÁZÁSOK MILLIÓ FT, FOLYÓ ÁRON 1980

1985

1988

1989

év Beruházások pénzügyi teljesítése Építés Belföldi gép Rubel elszámolású importgép Nem rubel elszámolású importgép Egyéb Összesen Üzembe helyezett beruházások

2 593 642 224

2 832 705 239

.. .. ..

.. .. ..

386 356 4 201 5 076

876 354 5 006 4 471

.. .. 6 049 5 442

.. .. 6 829 5 641

Az egészségügy leromlott állapota nemcsak azt jelzi, hogy ezen költségek a lakosság szerény szintő ellátásához sem elegendık, hanem azt is mutatja, hogy az egészségügy fejlesztése messze elmarad a nemzetközi mértéktıl. Külön tanulmányt igényel, hogy ezen pénzösszegek felhasználásánál mennyiben lett figyelembe véve az adott terület lakosságának korösszetétele, egészségügyi állapota, foglalkozási szerkezete stb.,

180


valamint hogy a pénz megfelelı módon és megfelelı intézményekben került-e felhasználásra? Összefoglalva az elmondottakat, az egészségügyi helyzet 1989-ben a korábbi évekhez képest valamelyest rosszabbodott, és az egészségügyi infrastruktúra fejlıdése sem volt megfelelı. Ez az adott gazdasági helyzetben nyilvánvalóan érthetı, de mindenképpen szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy ezt a helyzetet minél elıbb meg kell változtatni. Azt, hogy az egészségügyben lecsapódó társadalmi zavarok mennyire továbbra is az elıtérben állnak, jelzi, hogy az ideg- és elmegondozókban16 nyilvántartott ideg- és elmebetegek száma (18. táblázat) folyamatosan és elég nagymértékben növekszik, 1989-ben is rendkívül magas volt már. 18 táblázat AZ IDEG-ELMEBETEG-GONDOZÓ INTÉZETEK FİBB ADATAI Év

1980 1985 1988 1989

Összes Új nyilvántartott ideg-elmebetegek száma 107 698 112 162 121 810 124 873

18 644 19 065 20 579 21 457

Tízezer lakosra jutó nyilvántartott új ideg-elmebeteg 100,5 105,4 115,0 118,0

17,4 17,9 19,4 20,3

Ugyancsak növekszik az alkoholgondozókban nyilvántartott alkoholisták száma (19. táblázat) is, bár 1989-ben 1988-hoz képest egy minimális csökkenés volt tapasztalható. Az alkoholisták becsült száma mindamellett így is félmillió körül van, akik közül a gondozókban nyilvántartottak, gondozás alatt állók száma kb. 70−71 ezer.

181


19. táblázat A GONDOZÓKBAN NYILVÁNTARTOTT ÉS AZ ALKOHOLISTÁK BECSÜLT SZÁMA Év

1980 1985 1988 1989

AlkoholIdeggondozókban nyilvántartott alkoholisták száma 43 217 58 346 65 210 64 742

6 733 6 825 5 945 6 253

Összesen

Az alkoholisták becsült száma

49 950 65 171 71 155 70 995

224 064 435 456 509 000 −

Összességében az állapítható meg, hogy a lakosság egészségi állapota az évek során fokozatosan romlott, amelyben komplex természeti, környezeti, életmódbeli, társadalmi-gazdasági tényezık is szerepet játszanak. Sürgıs változtatásokra van szükség az egészségügy területén, amely a reális lehetıségekkel összhangban, több anyagi és szervezési befektetéssel javíthatja a lakosság egészségtelen életmódját és a már megbetegedett emberek mielıbbi meggyógyítását.

182


AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELZİSZÁMAI

Év

1891 1900 1910 1920 1925 1930 1938 1941 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971

Születéskor

férfi

nı

. 36,56 39,07 41,04 . 48,70 . 54,95 . . . . 59,28 59,88 60,05 61,69 61,87 63,53 64,77 63,55 63,99 65,27 65,01 65,89 66,71 65,60 66,61 67,01 66,71 67,53 66,92 66,69 66,68 66,31 66,11

. 38,15 40,48 43,13 . 51,80 . 58,24 . . . . 63,40 64,21 64,66 66,17 65,94 67,29 68,67 68,30 68,42 69,38 69,48 70,10 71,09 70,02 71,20 71,78 71,54 72,23 72,04 71,94 72,00 72,08 72,04

40 éves korában

60 éves korában

várható átlagos élettartam férfi nı férfi . 26,16 26,27 27,43 . 29,13 . 30,14 . . . . 31,17 31,05 30,73 30,70 30,79 31,23 32,32 31,69 31,72 32,46 31,02 32,18 32,72 31,84 32,51 32,56 32,13 32,80 32,19 31,87 31,69 31,51 31,29

. 26,49 27,34 28,58 . 30,70 . 32,12 . . . . 33,74 33,63 33,69 33,62 33,35 33,69 34,72 34,41 34,53 35,08 34,79 35,00 35,68 34,93 35,77 35,91 35,58 36,23 35,90 35,71 35,78 35,76 35,69

. 12,88 12,84 16,66 . 14,50 . 15,00 . . . . 15,82 15,62 15,09 14,96 14,75 15,08 15,92 15,59 15,40 15,98 15,25 15,60 16,09 15,27 15,92 15,91 15,49 1612 15,62 15,36 15,26 15,19 15,11

1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás

nı . 12,79 13,07 17,39 . 15,38 . 16,03 . . . . 17,11 17,05 16,90 16,76 16,38 16,53 17,47 17,16 17,26 17,66 17,37 17,55 18,16 17,45 18,23 18,27 17,97 18,60 18,23 18,07 18,22 18,19 18,20

272,1 225,7 19ó,1 192,5 152,5 131,4 115,6 169,1 116,5 106,6 94,1 91,0 85,7 83,9 69,9 70,8 60,7 60,0 58,8 63,1 58,1 52,4 47,6 44,1 47,9 42,9 40,0 38,8 38,4 37,0 35,8 35,7 35,9 35,1

1000 megfelelı súlyú élveszülöttre jutó 0−6 napos halálozás . . . . . . 29,3 26,4 . . . 27,0 . . . . . . . . . . . 22,1 . . . . . . . . . 24,5 25,1

183


AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELZİSZÁMAI folytatás

Év

Születéskor

1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

184

férfi

nı

66,85 66,65 66,52 66,29 66,60 66,67 66,08 66,12 65,45 65,46 65,63 65,08 65,05 65,09 65,30 65,67 66,16 .

72,57 72,49 72,38 72,42 72,50 72,99 72,74 73,03 72,70 72,86 73,18 72,99 73,16 73,07 73,21 73,74 74,03 .

40 éves korában

60 éves korában

várható átlagos élettartam férfi nı férfi 31,76 31,59 31,44 31,09 31,03 30,90 30,26 30,28 29,60 29,46 29,48 28,98 28,98 29,08 29,12 29,36 29,61 .

36,06 35,93 36,08 35,85 35,73 35,94 35,56 35,78 35,48 35,51 35,72 35,55 35,79 35,72 35,75 36,10 36,32 .

15,59 15,38 15,41 15,19 15,16 15,18 14,78 14,93 14,58 14,66 14,69 14,52 14,55 14,62 14,64 14,83 15,05 .

1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás

nı 18,59 18,43 18,64 18,44 18,42 18,57 18,22 18,55 18,32 18,43 18,55 18,45 18,67 18,65 18,64 18,94 19,15 .

33,2 33,8 34,3 32,8 29,8 26,2 24,4 24,0 23,2 20,8 20,0 19,0 20,4 20,4 19,0 17,3 15,8 .

1000 megfelelı súlyú élveszülöttre jutó 0−6 napos halálozás 24,1 24,6 25,4 23,3 21,5 18,3 16,9 16,1 15,3 13,0 12,7 11,2 12,5 12,7 11,8 10,4 9,8 .



Év

1891 1900 1910 1920 1925 1930 1938 1941 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967

1000 élveszülöttre jutó késıi magzati halálozás aránya

10 ezer lakosra jutó motoros jármő okozta halálos közlekedési baleset

10 ezer lakosra jutó nem közlekedési halálos baleset

. . . 26,0 27,5 28,2 27,8 25,3 23,1 . . 24,6 . 20,8 . . . . 16,1 . . . . 13,4 . . . . 11,3 . .

. . . . . . . . . . . 0,33 . . . . . . . . . . . 0,64 . . . . . . .

. . . . . 2,72 3,05 . . . . 2,65 . . . . . . . . . . . 2,71 . . . . . . .

Egy lakosra jutó kórházi ápolási nap

. . . . . . . . . . . . . . 1,8 1,9 1,9 2,0 2,0 2,1 2,2 2,3 2,3 2,3 2,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5


Rokkantsági nyugdíjas (1000 fı)

. . . . . . . . . . . . . 9,2 10,1 11,3 12,1 14,0 13,3 12,3 14,0 14,0 14,2 14,1 14,1 14,8 14,4 14,3 14,8 14,7 15,4

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

185



Év

1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

186

1000 élveszülöttre jutó késıi magzati halálozás aránya

10 ezer lakosra jutó motoros jármő okozta halálos közlekedési baleset

10 ezer lakosra jutó nem közlekedési halálos baleset

Egy lakosra jutó kórházi ápolási nap


Rokkantsági nyugdíjas (1000 fı)

. . 10,0 10,0 9,2 8,9 8,9 8,2 8,1 8,8 8,0 8,2 7,8 8,2 7,6 7,1 6,4 6,2 6,5 7,0 6,1 .

. . 1,66 . . . . . . . . . 1,64 . . 1,56 1,53 1,71 1,61 1,59 1,71 .

. . 3,78 . . . . . . . . . 5,04 . . 5,67 5,21 5,59 5,33 5,52 5,28 .

2,6 2,5 2,7 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,9

15,2 15,1 16,4 16,4 15,7 16,4 17,6 18,6 17,2 17,2 17,7 17,5 18,1 17,7 15,9 16,2 15,8 16,2 17,0 16,2 23,8 25,0

. . . 207 240 264 294 324 341 365 377 391 408 424 437 458 465 479 491 476 491 502


AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELZİSZÁMAI folytatás Év

Az egészségügyi és szociális ellátásra fordított kiadások aránya az állami költségvetésben,

10 ezer lakosra jutó orvosok száma (HM és BM adataival)

10 ezer lakosra jutó mőködı kórházi ágyak száma

. 2,8 . . . 5,6 6,8 9,4 11,6 9,0 7,7 8,7 9,7 . 10,7 11,0 11,9 12,7 13,8 14,1 14,3 13,9 14,3 14,8 15,3 15,7 16,7 17,1 17,7 18,5 19,2 19,8 20,6 21,3 22,1 22,7

. . . . . . . . 51,0 . . . . . . 55,8 . . . . 65,3 . . . . 72,3 . . . . 78,0 . . . . 82,9

% 1891 1895 1900 1910 1920 1921 1925 1930 1938 1941 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4,6

187


AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELZİSZÁMAI folytatás Év

Az egészségügyi és szociális ellátásra fordított kiadások aránya az állami költségvetésben,

10 ezer lakosra jutó orvosok száma (HM és BM adataival)

10 ezer lakosra jutó mőködı kórházi ágyak száma

23,4 24,0 24,5 25,1 25,6 26,2 26,7 27,3 27,9 28,8 29,5 30,4 30,9 32,2 32,5 32,9 33,4 34,2 34,8

82,9 83,9 84,0 84,4 85,4 86,4 86,6 86,5 86,9 89,2 90,5 92,1 92,8 94,1 96,2 97,7 98,6 99,0 99,3

% 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

. . . . 4,1 . . . 4,4 4,7 4,9 5,1 5,2 5,1 5,4 5,3 5,3 6,1 6,7

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELZİSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Születéskor, 40 és 60 éves korban várható átlagos élettartam: Az adott évi halandósági táblázat alapján számított várható átlagos élettartam a jelzett életkorokban. Év. Csecsemıhalandóság: Az adott évben meghalt 1 éven aluli csecsemık számának és az adott évben élve született csecsemık számának hányadosa. Ezrelék.

188


0−6 napos csecsemıhalandóság: Az adott évben meghalt 0−6 napos (egy hétnél fiatalabb) csecsemık számának és az adott évben élve született csecsemık számának hányadosa. Ezrelék. Halvaszületési arányszám: Az adott évben halvaszületett csecsemık számának és az összes (élveés halvaszületett) csecsemı számának hányadosa. Ezrelék. Motorjármő-baleset és egyéb baleset okozta halandóság: Az említett balesetekben az adott évben meghaltak 10 ezer lakoshoz viszonyított száma. Tízezrelék. Az egészségügyi és szociális ellátásra fordított kiadások aránya az állami költségvetésben: Az egészségügyre és a szociális ellátásra fordított állami költségvetési kiadásoknak és a teljes állami költségvetési kiadásnak hányadosa. Százalék. Pénzügyminisztérium adatai. 1986-tól változás, de 1981-tıl az új módszertannak megfelelıen az adatok átdolgozásra kerültek. 1988-tól az egészségügy költségadatainál módszertani és szerkezeti változások vannak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok és kórházi ágyak száma: A nyilvántartott orvosok és a mőködı kórházi ágyak számának és az év középi népességszámnak a hányadosa. Tízezrelék.

Vukovich György

189


A FOGALMAK MAGYARÁZATA 1. Lázas (fertızı), heveny betegségek a rövid, gyors lefolyásúak, mint pl. influenza, tüdıgyulladás, fertızı betegségek, sérülések stb. 2. A foglalkozási balesetekre vonatkozó adatgyőjtés tartalma 1981. január 1-jén megváltozott. Üzemi úti balesetekhez tartoznak a munkába menet és a munkából jövet történık. Nem minısülnek üzemi balesetnek a munkafegyelem megsértésébıl, ittasságból származók. 3. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek és a meghalt, megsérült személyek számánál a balesetet követı 30 nappal késıbbi állapot szerepel. 4. Tartós (krónikus) betegségben szenvedık, akiknek a betegsége legalább három hónapnál régebben kezdıdött. Nem tartalmazza a tartós egészségkárosodásokat, panaszokat és a heveny betegségeket. 5. Fogyatékosok, akiknek olyan testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékosságuk van, amely gátolja ıket a normális, megszokott életvitel gyakorlásában, pl. mozgássérült, végtaghiány, szellemi fogyatékos, csökkentlátó, vak, néma, süket stb. 6. A panaszok függetlenek attól, hogy diagnosztizált betegséghez tartoznak-e vagy sem. Két csoportba vannak sorolva, az egyik a rendszeresen visszatérık, p1. vesegörcs, a másik az esetenként elıfordulók. 7. A testsúly megítélését az ún. „módosított BROCA” képlet definiálja, mely szerint a férfiak ideális testsúlya kg-ban = = (testmagasság − 100) −

5 100

∗

(testmagasság − 100)

∗

(testmagasság − 100)

a nık ideális testsúlya kg-ban = = (testmagasság − 100) −

10 100

8. Keresıképtelenségi eset, ha a táppénzre jogosult dolgozó keresıképtelenséggel járó megbetegedése a tárgyidıszakban befejezıdött. 9. Keresıképtelenségi nap a keresıképtelen állományban töltött naptári napok száma. 10. Táppénzre jogosultak, akik betegség, illetve baleset miatt keresıképtelenek, gyermeküket otthon ápolják, vagy közegészségügyi okok miatt foglalkozásuktól el vannak tiltva. 11. Rokkantsági nyugdíjra jogosultak, akik egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességüket 67 százalékban elvesztették és ebben az állapotukban javulás egy évig nem várható, továbbá az életkoruknak megfelelı szolgálati idıvel rendelkeznek. 12. Az egészségügyi szakszemélyzet körébe tartoznak az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi diplomával, továbbá az Egészségügyi Fıiskolai karon nyert szakoklevéllel rendelkezık

190


mellett, az alsó-, illetve középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezı személyek, valamint azon, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkezı diplomások (pszichológus, biológus stb.), illetve szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkezı kisegítı dolgozók, akik a betegellátásban (diagnosztika, terápia, ápolás) részt vesznek. Nem tartalmazza az egészségügyi intézményekben dolgozó gazdasági, mőszaki, ügyviteli és fizikai dolgozók számát. 13. Mőködı kórházi ágyak az engedélyezett ágyak közül a ténylegesen használtak, amelyek alkalmasak a hospitalizációra. Nem tartalmazza a tartósan szünetelı kórházi ágyak számát. 14. Egészségügyi kiadások az állami költségvetés mőködési, fenntartási kiadásainak egészségügyi alágazatára vonatkozó része. Tartalmazza az egészségügyi intézmények, szervek éves mőködésével és fejlesztésével kapcsolatos folyó – bevételekkel nem csökkentett – kiadásait. A költségek beruházási ÁFA nélkül szerepelnek, nem tartalmazzák az egészségügyi nagyjavítások költségeit. A korábbi évek adatai nem hasonlíthatók össze a bérek bruttósítása, a társadalombiztosítás járulékának egységesítése és szerkezeti változtatások miatt. Az egyéb feladatokhoz tartozik a vérellátás, a gyógyító célú foglalkoztatás, a gyógyító megelızı ellátás, az anya-, gyermek- és ifjúsági eltátás költségei. 15. Az egészségügyi beruházások körébe tartoznak a kórházak, szanatóriumok, szülıotthonok, kórház jellegő egyéb létesítmények, klinikák, körzeti orvosi, szakorvosi rendelıintézetek, gondozóintézetek, járóbetegellátás egyéb létesítményei, üzemorvosi rendelık, területi és munkahelyi bölcsıdék, egészségügyi gyermekotthonok, iskolaegészségügyi létesítmények, anya- és csecsemıvédelem egyéb létesítményei, valamint a közegészségügyi és járványügyi szolgálat, mentıszolgálat, vérellátó szolgálat. 16. A gondozók a meghatározott, sajátos betegségekben (p1. ideg-elme, alkohol stb.) szenvedı járóbetegeket ellátó egészségügyi intézmények. A gondozók a szőréssel felkutatott és az önként jelentkezı betegeket veszik nyilvántartásba és rendszeresen gondozzák azokat.

191

Vukovich György: Egészségügyi állapot

Recommend Documents