VOJVODINA TÖRTÉKETÉNEK VÁZLATA A XVII!. S £ # £ f l D
(Hatodik közlemény)
A m i n t eddig is megállapítottak, V o j v o d i n a termő talaja és dolgos népe a különféle érdekcsoportok és u r a l k o d ó rétegek állandó marakodási tárgya volt. É v s z á z a d o k folyamán egymást váltották le különböző politikai, c s o p o r t o k s h a látszólag s o k b a n eltérnek is egymástól, e g y a l a p vonás valamennyinél könnyen fellelhető: a kíméletlen k i szipolyozási h a j l a m . A bécsi u d v a r a Vujvodinába települt s z e r b e k e t saját tulajdonának tekintette s p o l i t i k a i sakkhúzásaiban őket n e m c s a k a külellenséggel s z e m b e n használta, h a n e m a n e m z e t i öntudatra ébredő más nemzetiségek szabadságmozgalmainak letörésére is. H o g y e z e k a nemzetiségi és vallási m o z g a l m a k valójában gazdasági m o z g a l m a k v o l t a k és gazdasági f e l s z a badulásra irányultak, magától érthető. H i s z e n a z uralkodó rétegek egymás közt épp o l y véresen m a r a k o d t a k a k o n c o n , mint a m i l y e n kíméletlenül elnyomták a z alsó néposztályo k a t . I l y e n k o r , h a úgy érezték, h o g y a nép dühe és elé gedetlensége céljaik elérésére felhasználható, n e m r e s t e l k e d t e k n e m z e t i és vallási különbségek kihangsúlyozásával a népet m o z g a l o m b a v i n n i és úri érdekeikért lemészárol tatni. A nemzetiségi m o z g a l m a k idején a nép tényleg remélte, h o g y s i k e r esetén a z újjá szervezendő országban a n e m z e t m i n d e n tagjának egyenlő jogokat és köteles ségeket írnak elő s újjáéled a z ősi közösség, a m i l y e n „Szittyaországból kijövételkor" volt. A z i l y e n , népi h a n gulatot kihasználó, de a z u d v a r r a l és a többi u r a l k o d n i v á g y ó réteggel szembehelyezkedő úri-osztály a h a r c o t c s a k a saját osztályérdekeiért folytatta s m i h e l y t a nép győzelemre vitte ügyét, megfeledkezett a z adott ígéretek ről és a néppel s z e m b e n úgy lépett fel, mint a n n a k előbbi u r a i . E z a magyarázata a n n a k , h o g y a Rákóczy-féle s z a badságharc idején a m o z g a l o m élén állott főurak c s a k a döntő ütközetek után álltak elő a teljes úrbéri j o g o k kö vetelésével és gyakorlásával. A s z e r b e k s z e r e p e a m a g y a r o k Bécs e l l e n i h a r c a i n a k idején a z volt, h o g y a m o z g a l o m hátbatámadásával elvegyék a n n a k erejét. Érthető is, h o g y a s z e r b e k a z u d v a r utasításainak e n g e d e l m e s k e d tek, h i s z e n Szerbiába v a l ó hazatérésüket c s a k a császári h a d s e r e g síkereitől remélhették. A z u d v a r n a k pedig e m -
lített okokból okvetlen szüksége v o l t rájuk s ezért „ideiglenes * hazájukban a császári pátensek végtelen s o rozatával a k a r t a biztosítani n y u g a l m u k a t , m e l y e t a vár m e g y e köré csoportosuló m a g y a r főnemesség állandóan veszélyeztetett. Igaz, h o g y e z e k n e k a pátenseknek n e m s o k foganatjuk volt, m e r t a császárnak n e m álltak r e n d e l kezésére megfelelő végrehajtó eszközök, de a z is igaz, h o g y a s z e r b e k bennük b i z o n y o s j o g i támaszt találtak önvédelmi h a r c u k b a n . A török veszély javarészének elhárítása után, a X V I I I . század elején a z osztrák b e l - és külpolitika fordulópont h o z érkezett. E z t a m a g y a r szabadságmozgalmak t a p a s z talatai is siettették. A z uralkodó I I I . Károly, h o g y e g y általános f o r r a d a l o m n a k elejét v e g y e , 1 7 1 2 - b e n ország gyűlést hívott e g y b e , a m e l y e n hajlandónak m u t a t k o z o t t a jobbágyság sorsán b i z o n y o s r e f o r m o k k a l enyhíteni. A pestisjárvány miatt a z országgyűlés szerteszéledt, m i előtt bármit i s határozott v o l n a . A következő országgyű lésig eltelt két év a l a t t ' a főuraknak sikerült megelőzniök a császár szándékának végrehajtását s a z összeülő ország gyűlésen „a r e n d e k n e m g o n d o l t a k többé a r r a , h o g y a t ö r t é n e l e m f e j l ő d é s folyamán kedvezményezettebb jog állásba jutott rétegek e z állást megtartsák, még k e v é s b b é a r r a , h o g y szerencsétlen jobbágyaik helyzetén általában könnyítsenek. Ellenkezőleg a fősúlyt tevékenységükben a j o b b á g y o k röghözkötésére, illetve a költözés megakadá lyozására s szökötteknek n e v e z e t t j o b b á g y o k visszaadására helyezték." ( A c s á d i : A magyar jobbágyság története.) A jogaiban így megerősített főnemesség elsősorban biztosította magának a teljes adómentességet. Ezután k i v o n t a magát a hadkötelezettség alól: c s a k a k k o r k e l l e t t h a d b a v o n u l n i a , h a a z országot kívülről támadták meg. B e v e z e t t e a vadásztilalmat. Végül, m i k o r a z újjászervezett császári katonaságot e l kellett h e l y e z n i , a p a r a s z t o k h o z szállásoltatta be a katonákat, s o k s z o r a lóval együtt s a z o k élelméről a p a r a s z t n a k k e l l e t t g o n d o s k o d n i a . H o g y a f o r m a i s m e g l e g y e n , a z adott élelemért a p a r a s z t o k a vármegyétől b i z o n y o s összegű kártérítést k a p t a k , de á vármegye e z t a parasztoktól behajtott a d ó b ó l fizette k i . Időközben új n é p s é g került a főnemesség s o r a i b a : 1
A törökök kitakarodása és a Rákóczy-bírtokok elkobzása által óriási földterületek kerültek a z államkincstár kezére, a m e l y e k e t e z a z u d v a r k e g y e l t j e i között osztott szét. E z úton s o k német főúr, k a t o n a t i s z t , főpap és k o l o s t o r jutott földhöz, k i k v a l a m e n n y i e n emelték a z úrbéri és a robotot. A z uralkodó osztály belső összetétele megváltozott; i d e g e n és elidegenedett bírtokososztály a l a k u l t k i , m e l y a bécsi kormány által a z egész b i r o d a l o m r a n e h e z e d e t t A z ország b e l p o l i t i k a i életét a p r o t e s t a n t i z m u s kimél e t l e n üldözése, m i n d e n s z a b a d a b b gondolat elnyomása és a türelmetlen katolizáció j e l l e m e z t e . A görögkeletiek erőszakos térítése k i k e z d t e a s z e r b e k türelmét is. U g y a n a k k o r s e m m i intézkedés n e m történt a földművelés fej lesztése érdekében, a kulturális és gazdasági v i s z o n y o k megjavítására, a k e r e s k e d e l e m és a z i p a r felvirágoztatására. A z u t a k járhatatlansága miatt a külföldiek a z országot elkerülték, a belföldiek pedig m i n d e n k a p c s o l a t o t meg szakítottak egymással. A v i s z o n y o k r a utal egyébként a z is, h o g y 1 7 0 8 — 1 7 1 1 . között 3 1 0 0 0 0 e m b e r h a l t m e g p e s t i s b e n . A z állattenyésztésről a földmüvelésre való h i r t e l e n áttérés a föld haszonbérét 4 0 é v alatt huszonötszö rösére emelte. A m a g y a r és s z e r b parasztság egyaránt a l e g n e h e z e b b igát v o n t a M i n d e z e k a körülmények 1 7 3 5 elején n a g y f o r r o n gásokat eredményeztek. Bácskában, a S z á v a és a M a r o s mentén k o m o l y felkelésekre került sor. Á p r . 5-én Péter váradon gyűléseztek a felkelők s megtagadták a vármegye és a kincstár iránti engedelmességet. A mozgalomhoz J a n k o v á c (Jánoshalma), Kupilyevó és Doroszlovó közsé g e k i s c s a t l a k o z t a k . K é t hét múlva Katymáron kiverték a faluból a m e g y e i végrehajtókat. K ö z b e n B é k é s m e g y e parasztsága i s f e g y v e r t fogott s k i m o n d t a , h o g y „a rácot és a p a r a s z t e m b e r t n e m bántja, c s a k a nemességet, a k e reskedőket és a németeket". E n n e k visszhangjaként a szerbség i s tömegesen k e z d e t t c s a t l a k o z n i és ápr. 27-én Szent-Endrén fellázadt a z egész szerbség. A mozgalom élén Szegedinác Jovánovics P é r ó állt és a forradalom k o m o l y e l ő j e l e i k e z d t e k m u t a t k o z n i . A bácskai s z e r b e k élén álló P a v l o v i c s V i s z a r i o n görögkeleti püspök k ö z b e n S z e g e d r e tette át székhelyét, h o g y a lázadás
vezetőivel felvegye a kapcsolatot. Sajnos a császáriak Szegedinácot elfogták és kerékbetörték, katonaságát pedig a vármegye segítségével leverték. A retorziók ezúttal is borzalmasak voltak: a vezetőket kerékbe törték, a többit kemény büntetéssel sújtották. A forrongó ország zűrzavarában az udvar a régi csel szövésekkel igyekezettrendet teremteni: már a következő hónapban megerősítette a szerbek összes kiváltságait, közben provokatőrjeivel súlyos nézeteltéréseket idézett elő a szerb egyházi emberek között, miáltal a szerbek ellenálló erejét jelentékenyen csökkentette. Közben a határon leselkedő török sietett kihasználni a zűrzavart és sikeres támadásokkal egy-kettőre vissza szerezte a Duna és a Száva folyóktól délre fekvő tar tományokat. Ez újból a Vojvodinára vált jelentőség teljessé, mert ezáltal a szerb menekültek újabb tömeggel szaporodtak. Ilyen állapotok uralkodtak Mária Terézia trónralépése idején Magyarországon. A császárnő hajlandónak mutat kozott a nép nyomorult sorsán segíteni, már csak azért is, hogy az állam pénzügyi és katonai erejének fenntartásá hoz újabb forrásokat szerezzen. Ezt a népiskolák felállí tásával, különféle közigazgatási intézkedésekkel, utak javításával, a kereskedelem felvirágoztatásával akarta el érni és mindenben felvilágosult és szabadelvű szomszédja, Nagy Frigyes porosz király receptjeit utánozta. Máriát a szerb polgárság és papság egyrésze is támogatta, szándé kai azonban a nemesség makacs ellenállásán meghiúsultak. Ezek minden erejükkel ellenezték a népiskolák felállítását, és nyíltan kimondották azon félelmüket, hogy a tanult népet majd nem lehet úgy kormányozni, mint addig. Ellenezték az utak javítását, mert azáltal más vármegyé ből jövő búza konkurreucíát jelentett számukra. A vár megye segítségével államot csináltak az államban és min den császári intézkedést elszabottáltak. Ezért II. József, az egyetlen felvilágosultabb Habsburg, már trónralépése pillanatában azt határozta, hogy a köz igazgatást fogja átalakítani. Eltörölte a megyéket, a céheket és a jobbágyságot, bevezette a vallás- és sajtószabadságot, modernizálta az igazságszolgáltatást, igazságos földadó ki-
vetése céljából felmérette a földet, népszámlálást r e n d e l t e l és véglegesítvén a n y j a intézkedését, b e v o n t a a n e m e s e k e t i s a közterhek viselésébe. S a j n o s m i n d e z e k a z újítások e b b e n a z időben k o r a i n a k b i z o n y u l t a k . A császár n e m r e n d e l k e z e t t megfelelő eszközökkel, h o g y újító t e r v e i t a nemesség ellenállása dacára i s végrehajthatta v o l n a , szövetségese, a v á r o s i polgárság pedig szintén n e m nyújthatott hatékony segít séget a nagyszerű vállalkozáshoz. M a g a a nép agóniában v o l t , szétszórtan, szervezetlenül, a z u r a k rémítgetéseitől félve, n e m jelentett k o m o l y p o l i t i k a i tényezőt. I I . József korán bekövetkező halála elég v o l t a r r a , h o g y a n e m e s ség a d o l g o k a t a régi m e d e r b e terelje és utódjával f o k o z a t o s a n a z összes r e f o r m o k a t v i s s z a v o n a s s a . Kiss Flórián
Temessétek
el a
halottakat
— Szfnmű s háborúról, amely holnap este kezdődik — ÍA beográdi „Naša stvarnost" 1937. 9 — 1 0 . számában közölt rész fordítása.) 1936 március 11-ikén került először bemutatásra a New-York-i 16-ik uccai színházban Irwin Shaw „ Temessétek el a halottakat" című egyfelvonásos szín darabja. Március 12-ikén Irwin Shaw már egyike volt a legismertebb íróknak. Ésamikor április 19-ikén a színdarabot átvitték a New-York-i Broodway egyik leg nagyobb színházába, a kritikusok Shawot Amerika legnagyobb írói közé sorolták. Irwin Shaw e színdarabja előtt még teljesen ismeretlen volt. 1936 elején, amikor megjelent kéziratával az „Üj színház ligája"-nak irodájában, hogy részt vegyen azon a pályázaton, amelyet egy haladószellemű színdarabra hirdettek, Shaw csak egyike volt a kétszáz ismeretlennek. De munkája olyan tökéletes volt, hogy a bizottság, minden vita nélkül neki ítélte az első díjat. Irwin
Shaw ekkor huszonnégyéves volt. *
A „Temessétek el a halottakat" cimű darab eseménye abban a háború ban történik, amely holnap kezdődik. Harc után a katonák elföldelik elesett bajtársaikat. De hatan az elesettek közül felkelnek sírjukból és kijelentik, hogy nem hagyják magukat eltemetni. Izgalom a bajtársak között, izgalom a papok között, akik hiába igye keznek őket beszentelni, izgalom a vezérkarban, amikor ez a nemmindennapi eset híre oda eljut. Katonák, akik nem hagyják magukat eltemetni, súlyos csapás a hadseregre, az egész nemzetre. A z ország követeli, hogy valami történjék. A tábornokok megkísérlik, hogy a katonákat rábeszéléssel, kéréssel, rendeletekkel engedelmességre kényszerítsék, de ezek nem tágítanak. N e m hagyják magukat eltemetni. Végre a kapitánynak mentő ötlete támad. F e l kell kutatni azokat — gondolja — akiknek legnagyobb befolyásuk van a hat engedetlen katonára: asszonyaikat. Asszonyaikat: anyákat, nővéreket, menyasszonyokat. Asszonyo kat — akiket ők szerettek és akik őket szerették.
