�������������������������������������������������������������������������������������������������������������� ������������������������������������������������������������������������������������������������������ ����������������������������������������������
����������
�������������������������� ��������������������������������� �������������������������� ������������
Guidebook
for the preparation of the Water Quality Improvement Program of the Autonomous Province of Vojvodina
Authors / Autori / Szerzők: Nagyistók Ferenc Dr. Balogh Imre Király Zoltán Nada Lazić Valentina Arambašić Lajoš Seke Zoran Popović Slavko Kulačin
Translators / Prevodioci / Fordítók: Szekeres Ildikó Vendel Aranka Nagy Georgina
Published by / Izdao / Kiadja: DKMT Kht. 6720 Szeged, Victor Hugo u. 1. HU
Typographic design: Dizajn i štamparski poslovi: Design és nyomdai munkálatok: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged, Textilgyári út 3. www.innovariant.hu
Szeged, 2006
TABLE OF CONTENTS Foreword ........................................................................................................................................................................ 9 1. Introduction ................................................................................................................................................................ 10 2. Assessment of conditions ........................................................................................................................................ 11 2.1. Water production and water consumption ................................................................................................. 11 2.2. Ground water resources ..................................................................................................................................12 2.2.1. Local ground water resources .................................................................................................................13 2.2.2. Regional ground water resources ........................................................................................................... 14 2.3. Water quality in general...................................................................................................................................15 2.4. Water quality by regions.................................................................................................................................. 17 2.5. Distribution .........................................................................................................................................................25 2.6. Organisational and technical problems .......................................................................................................26 3. Necessary preliminary studies ............................................................................................................................... 31 3.1. Assessment of conditions ................................................................................................................................ 31 3.1.1. Ownership .................................................................................................................................................... 31 3.1.2. Assessment of the present operation condition.................................................................................. 31 3.1.3. Financing of the waterworks ...................................................................................................................32 3.1.4. Assessment of the technical conditions of waterworks ....................................................................32 3.1.4.1. Defining the conditions for the cleaning of water distributing systems ................................32 3.1.4.2. The hydraulic review of the water distributing system ..............................................................33 3.1.4.3. Replacement of pipes containing outdated or old materials ....................................................33 3.1.4.4. Decreasing the possibilities of secondary water pollution through the replacement of pipeline..............................................................................................................................................33 3.1.4.5. Content related requirements of the assessment of condition ................................................33 3.1.5. Procedures used in water purification so far .......................................................................................34 3.2. Study on the possibilities of obtaining water .............................................................................................34 3.2.1. Detailed definition of the task to be carried out .................................................................................35 3.2.1.1. Compiling the database .....................................................................................................................35 3.2.1.2. Preparation of a hydrogeological advisory opinion ....................................................................36 3.2.1.2.1. Recording the condition of wells ..............................................................................................36 3.2.1.2.2. Examining the possibilities of putting more favourable quality local supplies into operation ...............................................................................................................................36 3.2.1.2.3. Examining the possibilities for establishing a new area ground water resources........ 37 3.2.1.2.4. Increasing the capacity of the operating area ground water resources........................... 37 3.2.1.2.5. Recommendation for drilling researches................................................................................ 37 3.3. Basic planning data for the preparation of the Water quality improving program .......................... 37 4. Organisational background, foundational decisions ........................................................................................40 4.1. Conceptual decision of public utility owners (declaration of intent) for the preparation of the program ....................................................................................................................................................40 4.2. Establishing the joint organisation of owners participating in the program...................................... 41 4.3. Creating the financial grounds for the preparation of the program .....................................................42 4.4. Assigning the organisation (in charge) co-ordinating the preparation of the program ...................42 4.5. Strategic elaboration of the program ............................................................................................................43 5. Management organisation .......................................................................................................................................43 5.1. Human resource demands ..............................................................................................................................44 5.1.1. Direct workforce ..........................................................................................................................................44 5.1.2. Partnership (networks) .............................................................................................................................49 5.2. Equipment demand .......................................................................................................................................... 51 5.3. Quality assurance .............................................................................................................................................. 51 3
5.4. Organisational structure ..................................................................................................................................52 6. Fundamental documents of the program ...........................................................................................................52 6.1. Conceptual permit level project documentation with several versions ...............................................52 6.1.1. Using previous studies, review of their up-to-datedness ..................................................................52 6.1.2. General planning aspects .........................................................................................................................53 6.1.2.1. Basic data for planning .......................................................................................................................53 6.1.2.2. Water demands ....................................................................................................................................53 6.1.2.3. Public administration and regional borders .................................................................................53 6.1.2.4. Technical systems, technological versions ....................................................................................53 6.1.2.5. Requirements postulated regarding materials, equipment and technologies ......................54 6.1.2.6. Responsibility of the planner ...........................................................................................................54 6.1.2.7. Content and format related requirements of conceptual permit plans .................................54 6.1.3. Detailed requirements ...............................................................................................................................54 6.1.3.1. Settlement waterworks, planning of local water management ................................................54 6.1.3.1.1. Ground water resources ..............................................................................................................54 6.1.3.1.2. Water producing plant ................................................................................................................54 6.1.3.1.3. Water distribution system ..........................................................................................................55 6.1.3.2. Establishment of new area systems ................................................................................................55 6.1.3.3. Extension of existing area and regional systems .........................................................................56 6.1.3.3.1. Development of ground water resources................................................................................56 6.1.3.3.2. Water producing plants, water management technology ..................................................56 6.1.3.3.3. Existing and planned long-distance pipelines, connection to the area system ............56 6.1.4. Phases of the planning activity ................................................................................................................57 6.1.5. Content related requirements ................................................................................................................57 6.2. Feasibility studies ..............................................................................................................................................57 6.2.1. Planning task ...............................................................................................................................................57 6.2.2. Content related requirements .................................................................................................................57 6.3. Studies on environmental impacts ...............................................................................................................58 6.4. Non technical summaries of environmental impacts...............................................................................59 6.5. Operation structure and policy on fees .......................................................................................................59 6.5.1. Condition of the operation of the public water utility ......................................................................59 6.5.2. Analysis of issues caused by the planned development, examination of possible solutions...59 6.5.3. Survey of the co-operation possibilities of different operators .......................................................60 6.5.4. Policy on fees ...............................................................................................................................................60 6.5.5. Communication ..........................................................................................................................................60 7. Characteristic features of local government communication.......................................................................... 61 8. R&D programs implemented in Hungary in the South Great Plain Region ..............................................70 8.1. Arsenic removal experiments at BÁCSVÍZ RT. ...........................................................................................70 8.1.1. Presentation of experiments and results...............................................................................................70 8.1.1.1. Equipment of the company Hungerford & Terry .......................................................................70 8.1.1.2. Equipment of company ADI International.................................................................................... 71 8.1.1.3. Equipment of company Sever Trent Services ...............................................................................73 8.1.1.4. Equipment of company Kinetico ..................................................................................................... 74 8.1.1.5. Summary ................................................................................................................................................75 8.2. Arsenic removal experiments at Makó Area Public Water Utility Ltd. ...............................................75 8.2.1. The removal of the arsenic content of drinking water with an integrated membrane technology ...................................................................................................................................................75 8.2.2. Innovative Dutch arsenic removal technology ...................................................................................78 9. Procedure for issuing licences necessary for building water supply establishments and the competent authorities .......................................................................................................................................83 4
SADRŽAJ Uvod .............................................................................................................................................................................87 1. Uvod .............................................................................................................................................................................88 2. Analiza stanja ..............................................................................................................................................................89 2.1. Proizvodnja i potrošnja vode ..........................................................................................................................89 2.2. Izvorišta................................................................................................................................................................90 2.2.1. Izvorišta lokalnog karaktera .................................................................................................................... 91 2.2.2. Regionalna izvorišta................................................................................................................................... 91 2.3. Kvalitet vode – opšte ........................................................................................................................................93 2.4. Prikaz kvaliteta po regionima .........................................................................................................................94 2.5. Distribucija ........................................................................................................................................................102 2.6. Organizacioni i tehnički problemi ..............................................................................................................102 3. Potrebne preliminarne studije ..............................................................................................................................107 3.1. Procena stanja ...................................................................................................................................................107 3.1.1. Svojinski odnosi ........................................................................................................................................108 3.1.2. Procena sadašnjeg stanja u vezi sa radom ..........................................................................................108 3.1.3. Finansiranje javnih vodovoda ..............................................................................................................108 3.1.4. Procena tehničkog stanja javnog vodovoda .......................................................................................108 3.1.4.1. Utvrđivanje uslova za čišćenje mreže za distribuciju vode .....................................................109 3.1.4.2. Kontrola mreže za distribuciju vode u pogledu propustljivosti.............................................109 3.1.4.3. Zamena zastarelih cevovoda ili izgrađenih od prevaziđenog materijala .............................109 3.1.4.4. Smanjenje mogućnosti za sekundarno zagađenje putem zamene cevovoda .....................110 3.1.4.5. Zahtevi u vezi sa procenom stanja ................................................................................................110 3.1.5. Postupci do sada primenjivani u procesu prečišćavanja vode ......................................................111 3.2. Studija o mogućnostima nabavke vode .....................................................................................................111 3.2.1. Detaljno utvrđivanje predstojećih zadataka.......................................................................................111 3.2.1.1. Formiranje baze podataka ...............................................................................................................112 3.2.1.2. Izrada hidrogeološkog stručnog mišljenja ..................................................................................112 3.2.1.2.1. Utvrđivanje stanja bunara ........................................................................................................112 3.2.1.2.2. Analiza mogućnosti proizvodnje vode korišćenjem lokalnih vodenih resursa sa optimalnijim kvalitetom .......................................................................................................112 3.2.1.2.3. Ispitivanje mogućnosti izgradnje novog regionalnog izvorišta ......................................113 3.2.1.2.4. Povećanje kapaciteta aktivnog regionalnog izvorišta ........................................................113 3.2.1.2.5. Predlozi za istraživanja bušenjem ..........................................................................................113 3.3. Osnovni podaci za planiranje izrade programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode .................... 114 4. Organizaciona pozadina, osnovne odluke ........................................................................................................ 117 4.1. Načelna odluka (izjava o namerama) vlasnika javnog vodovoda u vezi sa pripremom programa .. 117 4.2. Osnivanje zajedničke organizacije vlasnika učesnika u programu..................................................... 117 4.3. Obezbeđivanje finansijskih osnova za pripremu programa .................................................................118 4.4. Određivanje (odgovornog) organa koordinatora za pripremu programa ........................................118 4.5. Izrada programske strategije ........................................................................................................................119 5. Menadžerska organizacija .....................................................................................................................................119 5.1. Potrebni ljudski resursi...................................................................................................................................119 5.1.1. Direktna radna snaga ...............................................................................................................................120 5.1.2. Partnerstvo (mreže) .................................................................................................................................125 5.2. Potrebna sredstva ............................................................................................................................................126 5.3. Obezbeđivanje kvaliteta.................................................................................................................................126 5.4. Struktura ............................................................................................................................................................127 6. Osnovni dokumenti za izradu programa ..........................................................................................................128 5
6.1. Planska dokumentacija idejne dozvole u više varijanti..........................................................................128 6.1.1. Korišćenje ranijih studija, preispitivanje njihove aktuelnosti ........................................................128 6.1.2. Opšti aspekti planiranja ..........................................................................................................................128 6.1.2.1. Osnovni podaci u vezi sa planiranjem .........................................................................................128 6.1.2.2. Potrebe za vodom ..............................................................................................................................128 6.1.2.3. Administrativne i regionalne granice ............................................................................................128 6.1.2.4. Tehnički sistemi, tehnološka rešenja ............................................................................................128 6.1.2.5. Zahtevi u vezi sa materijalom, opremom i tehnologijama ......................................................129 6.1.2.6. Odgovornost projektanta ................................................................................................................129 6.1.2.7. Zahtevi u vezi sa sadržajem i formom principijelnih planova za dobijanje idejne dozvole ....................................................................................................................................129 6.1.3. Detaljni zahtevi ......................................................................................................................................... 130 6.1.3.1. Javni vodovodi naselja, planiranje lokalnog tretiranja vode................................................... 130 6.1.3.1.1. Izvorište ........................................................................................................................................ 130 6.1.3.1.2. Fabrika za proizvodnju i preradu vode ................................................................................ 130 6.1.3.1.3. Sistem za distribuciju vode ...................................................................................................... 130 6.1.3.2. Formiranje novih regionalnih sistema .........................................................................................131 6.1.3.3. Proširenje postojećih teritorijalnih i regionalnih sistema ........................................................131 6.1.3.3.1. Razvoj izvorišta ............................................................................................................................131 6.1.3.3.2. Fabrika za proizvodnju i preradu vode, tehnologije za preradu vode ..........................131 6.1.3.3.3. Postojeći i planirani cevovodi, priključivanje na regionalni sistem ............................... 132 6.1.4. Faze planiranja ......................................................................................................................................... 132 6.1.5. Zahtevi u vezi sa sadržajem ................................................................................................................... 132 6.2. Studije izvodljivosti ........................................................................................................................................ 132 6.2.1. Planski zadaci ........................................................................................................................................... 132 6.2.2. Zahtevi u vezi sa sadržajem .................................................................................................................. 132 6.3. Studije o uticaju na životnu sredinu .......................................................................................................... 133 6.4. Rezime uticaja na životnu sredinu koji nisu tehničkog karaktera (non technical summary)..... 134 6.5. Struktura rada i politika cena ..................................................................................................................... 134 6.5.1. Situacija u vezi sa radom javnog vodovodnog sistema .................................................................. 134 6.5.2. Analiza problema nastalih u planiranju razvoja, razmatranje mogućnosti za rešavanje ....... 134 6.5.3. Razmatranje mogućnosti saradnje između raznih uprava vodovoda ........................................ 135 6.5.4. Politika cena.............................................................................................................................................. 135 6.5.5. Komunikacija ........................................................................................................................................... 135 7. Specifičnosti komunikacije samouprava ........................................................................................................... 136 8. Programi istraživanja i razvoja realizovani u regiji Južni Alfeld ....................................................................144 8.1. Eksperimenti za eliminaciju arsena kod A.d. BACSVIZ .........................................................................144 8.1.1. Eksperimenti i rezultati ...........................................................................................................................144 8.1.1.1. Uređaji Firme “Hungeford & Terry:..............................................................................................144 8.1.1.2. Uređaj Firme “ADI International” ..................................................................................................145 8.1.1.3. Uređaj firme „Sever Trent“ .............................................................................................................. 147 8.1.1.4. Uređaj firme „Kinetico“ ....................................................................................................................148 8.1.1.5. Rezime ..................................................................................................................................................149 8.2. Eksperimenti za eliminisanje arsena kod D.o.o. komunalnog vodovoda Područja Mako ...........149 8.2.1. Eliminisanje sadržaja arsena iz pijaće vode tehnologijom integrisane membrane ...................149 8.2.2. Inovativna holandska tehnologija za eliminisanje arsena ..............................................................152 9. Nadležnost i postupak izdavanja potrebnih dozvola za izgradnju objekata vodosnabdevanja ..........156
6
TARTALOMJEGYZÉK Előszó..........................................................................................................................................................................161 1. Bevezetés ....................................................................................................................................................................162 2. Helyzetelemzés .........................................................................................................................................................163 2.1. Víztermelés és vízfogyasztás ........................................................................................................................163 2.2. Vízbázisok ........................................................................................................................................................164 2.2.1. Helyi jellegű vízbázisok ..........................................................................................................................165 2.2.2. Regionális vízbázisok ..............................................................................................................................165 2.3. Vízminőség általában véve ............................................................................................................................167 2.4. Vízminőség régiónként .................................................................................................................................168 2.5. Elosztás .............................................................................................................................................................. 176 2.6. Szervezési és technikai problémák .............................................................................................................177 3. Szükséges előtanulmányok ...................................................................................................................................182 3.1. Állapot felmérés ................................................................................................................................................182 3.1.1. Tulajdonviszonyok....................................................................................................................................182 3.1.2. A jelenlegi üzemeltetési helyzet felmérése ..........................................................................................182 3.1.3. A vízművek finanszírozása .....................................................................................................................183 3.1.4. A vízművek műszaki állapotának felmérése ......................................................................................183 3.1.4.1. A vízelosztó hálózatok tisztíthatósági feltételeinek meghatározása ......................................183 3.1.4.2. A vízelosztó hálózat hidraulikai felülvizsgálata..........................................................................183 3.1.4.3. Elavult, vagy korszerűtlen anyagú vezetékek cseréje ...............................................................184 3.1.4.4. A másodlagos vízszennyezés lehetőségeinek csökkentése vezetékcserével .......................184 3.1.4.5. Az állapotfelmérés tartalmi követelményei .................................................................................184 3.1.5. A víztisztításban eddig alkalmazott eljárások ....................................................................................185 3.2. Vízbeszerzési lehetőségek tanulmánya ......................................................................................................185 3.2.1. Az elvégzendő feladat részletes meghatározása ................................................................................186 3.2.1.1. Az adatbázis összeállítása.................................................................................................................186 3.2.1.2. Hidrogeológiai szakvélemény készítése .......................................................................................186 3.2.1.2.1. A kutak állapotának rögzítése..................................................................................................186 3.2.1.2.2. Kedvezőbb minőségű helyi készletek termelésbe állítási lehetőségének vizsgálata..187 3.2.1.2.3. Új térségi vízbázis kialakítási lehetőségeinek vizsgálata...................................................187 3.2.1.2.4. Az üzemelő térségi vízbázis kapacitásának növelése.........................................................188 3.2.1.2.5. Javaslat fúrásos kutatásokra ....................................................................................................188 3.3. Tervezési alapadatok az Ivóvízminőség-javító Program előkészítéséhez ..........................................188 4. Szervezeti háttér, megalapozó döntések ............................................................................................................191 4.1. A közmű tulajdonosok elvi döntése (szándéknyilatkozat) a program előkészítésére ........................191 4.2. A Programban résztvevő tulajdonosok közös szervezetének megalapítása .....................................191 4.3. A Program előkészítés financiális alapjainak megteremtése .................................................................192 4.4. A Program előkészítését koordináló, (felelős) szervezet kijelölése .....................................................193 4.5. Program Stratégia kidolgozása .....................................................................................................................193 5. Menedzsment szervezet .........................................................................................................................................194 5.1. Humán erőforrás szükséglet .........................................................................................................................194 5.1.1. Közvetlen munkaerő ................................................................................................................................194 5.1.2. Partnerség (hálózatok) ............................................................................................................................199 5.2. Eszközigény ......................................................................................................................................................201 5.3. Minőségbiztosítás ...........................................................................................................................................201 5.4. Szervezeti felépítés ......................................................................................................................................... 202 6. A Program megalapozó dokumentumai ........................................................................................................... 202 6.1. Többváltozatú elvi engedélyezési szintű tervdokumentáció .............................................................. 202 7
6.1.1. A korábbi tanulmányok felhasználása, korszerűségi felülvizsgálata........................................... 202 6.1.2. Általános tervezési szempontok .......................................................................................................... 203 6.1.2.1. Tervezési alapadatok ........................................................................................................................ 203 6.1.2.2. Vízigények .......................................................................................................................................... 203 6.1.2.3. Közigazgatási és régiós határok .................................................................................................... 203 6.1.2.4. Műszaki rendszerek, technológiai változatok ........................................................................... 203 6.1.2.5. Anyagokkal, berendezésekkel és technológiákkal szemben támasztott követelmények . 204 6.1.2.6. Tervezői felelősség ............................................................................................................................ 204 6.1.2.7. Elvi engedélyezési tervek tartalmi és formai követelményei .................................................. 204 6.1.3. Részletes követelmények ....................................................................................................................... 204 6.1.3.1. Települési vízművek, helyi vízkezelés tervezése ....................................................................... 204 6.1.3.1.1. Vízbázis ......................................................................................................................................... 204 6.1.3.1.2. Víztermelő telep ......................................................................................................................... 204 6.1.3.1.3. Vízelosztó rendszer ................................................................................................................... 205 6.1.3.2. Új térségi rendszerek kialakítása .................................................................................................. 205 6.1.3.3. Meglévő térségi rendszerek bővítése ........................................................................................... 206 6.1.3.3.1. Vízbázis fejlesztés....................................................................................................................... 206 6.1.3.3.2. Víztermelő telepek, vízkezelési technológia ....................................................................... 206 6.1.3.3.3. Meglévő és tervezett távvezetékek, csatlakozás a térségi rendszerre ........................... 206 6.1.4. A tervezési munka fázisai ...................................................................................................................... 206 6.1.5. Tartalmi követelmények .........................................................................................................................207 6.2. Megvalósíthatósági tanulmányok................................................................................................................207 6.2.1. Tervezési feladat ........................................................................................................................................207 6.2.2. Tartalmi követelmények .........................................................................................................................207 6.3. Környezeti hatástanulmányok .................................................................................................................... 208 6.4. Környezeti hatások nem műszaki összefoglalói (non technical summary) .................................... 208 6.5. Üzemeltetési struktúra és díjpolitika......................................................................................................... 209 6.5.1. A vízi-közmű üzemeltetés helyzete ..................................................................................................... 209 6.5.2. A tervezett fejlesztés által előidézendő kérdések elemzése, a megoldási lehetőségek vizsgálata ................................................................................................................................................... 209 6.5.3. A különböző üzemeltetők együttműködési lehetőségeinek vizsgálata ......................................210 6.5.4. Díjpolitika...................................................................................................................................................210 6.5.5. Kommunikáció .........................................................................................................................................210 7. Az önkormányzati kommunikáció sajátosságai ...............................................................................................211 8. Magyarországon a Dél-Alföldi Régióban megvalósított K+F programok ..................................................219 8.1. Arzénmentesítési kísérletek a BÁCSVÍZ RT.-nél .......................................................................................219 8.1.1. A kísérletek és az eredmények ismertetése .........................................................................................219 8.1.1.1. Hungerford & Terry cég berendezése: .........................................................................................219 8.1.1.2. ADI International cég berendezése .............................................................................................. 220 8.1.1.3. Sever Trent Services cég berendezése .......................................................................................... 222 8.1.1.4. Kinetico cég berendezése ................................................................................................................ 223 8.1.1.5. Összefoglalás .......................................................................................................................................224 8.2. Arzénmentesítési kísérletek a Makó-Térségi Víziközmű Kft.-nél .........................................................224 8.2.1. Az ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása integrált membrántechnológiával...............................224 8.2.2. Innovatív holland arzénmentesítési technológia .............................................................................227 9. A vízellátási létesítmények kiépítéséhez szükséges engedélyek kiadásának eljárása és az illetékes szervek ...................................................................................................................................................... 232
8
FOREWORD The Danube-Kris-Mures-Tisa (DKMT) Euroregion embraces the large south eastern area of the Carpathian Basin situated in the centre of South East Europe. The extension of the regional co-operation, integrating the area of the South Great Plain Region of Hungary (Bács-Kiskun, Békés and Csongrád County), the Western Region of Romania (Arad, Hunedoara, Caras-Severin and Timis County), and the Autonomous Province of Vojvodina, exceeds 70 thousand km2, the population is close to 5.4 million people. Through agriculture, the logistical and touristical endowments, the higher educational and innovational potential of the area it is one of the decisive regions of the uniting Europe, the significance of which is even more emphasised by its strategic role in the stabilisation process of the Balkans. Improvement of the quality of life of people living in the Euroregion was defined as the ultimate objective of co-operation in the development strategy of DKMT accepted in 2005. It urges and encourages the joint elaboration of programmes, with the help of which several decades of backlog could be overcome and modern services could be ensured. There are several areas calling for intervention, among others in the field of environmental protection, with special regards to sewage-water neutralisation and ensuring adequate quality drinking water. It is not by accident that DKMT Development Agency PUC, responsible for the implementation of the programs of the DKMT, has elaborated a project – connecting to the regional drinking water quality improvement program of the South Great Plain Region started with the help of Hungarian national sources – to help and prepare the elaboration and implementation of a drinking water quality improvement program on the territory of the Vojvodina, similar and synchronous to the one in the South Great Plain Region. Clean water, suitable for human consumption, has an ever grater role in our rapidly developing world, on our planet struggling of overpopulation. “Drinking water quality” as a general notion means the physical, chemical and biological characteristics of drinking water. Adequate quality drinking water must not contain microorganisms or chemicals, the presence of which can harm the health of consumers in anyway, on the other hand, it has to contain chemical materials needed by our organism. Providing healthy drinking water is therefore only seemingly an easy task, in fact, it is a very expensive process requiring high proficiency, implying serious investment demand, even if it is implemented on the basis of a complex program built up consciously and keeping different kinds of regulations. This process – due to its nature – directly requires the cross-border effect of the program to be taken into consideration, since there are no borders for catchment areas, just as impacts of environmental pollution cannot be stopped at the borders of states. On the territory of the Autonomous Province of Vojvodina ensuring satisfactory quality drinking water is still unsolved in many places, therefore, with the financial support of the Experimental Small Project Fund of the European Union, the DKMT PUC has organised a series of training programmes and consultations and elaborated a Guidebook with the help of experts, the aim of which is to give professional assistance to Vojvodina for the preparation of implementing the drinking water quality improvement program, to prepare local experts – through adapting Hungarian experience – to be able to organise their own program. Starting out from the assessment of conditions, the Guidebook elaborated by Hungarian experts – that is the present publication – presents how a complex drinking water quality improvement program, having regional effects, can be implemented, which are the data, information, documents, tools, human resource, etc, that are indispensable for the implementation of a program like this, and it also presents other projects, experiments implemented successfully and their results as well. The Guidebook contains basic information that enables Vojvodina to prepare the drinking water quality improvement program and to improve the quality of life of the population to a great extent through its implementation. We hope that both training programmes and consultations held regularly during previous months and the Guidebook summarising the most important information, handed over now, will help experts, leaders of the Province and local governments of Vojvodina to prepare their drinking water quality improvement programmes, through the implementation of which it will be possible to ensure healthy drinking water, meeting international standards in every respect on the greatest part of the DKMT Euroregion. Eszter Anna Csókási Managing Director DKMT Puc. 9
1. INTRODUCTION 45 townships on the territory of Vojvodina include altogether 465 settlements. According to the unofficial data of the census of 2002 Vojvodina has 2.118.493 inhabitants. The number of the population spreads from 9.000 (Sremski Karlovci) to 320.000 (Novi Sad) by townships, and from 100 to 200.000 in settlements and towns. The average size of a township is around 47.000 inhabitants (without Novi Sad it is approx. 41.000), and settlements count close to 4.600 inhabitants (without Novi Sad it is around 4.000).
�������
�����
������� ���� ����� ��������
�������� ������
����
����� �����
�����
�����
�����
������
����
���� ����
����� �������
�����
������� ��� �����
������� ��������� �����
�����
�������
�������
�����
�����
�����
�����
������
��������
������ �����
�����
���� �����
������� ������
����� ��������
�����
�����
��������
�����
�����
�����
���� �����
�����
����� �����
�����
������
�������
���
������������
������
���
�����
�����
������
�����
�����
������
������
�����
���������
�����
������� �������� ���� ���� ������ ����
���������
�����
�������� ����� �����
�����
�����
�����
��������
����� �����
�����
����� ������
�����
������
�������
���� �����
������� �����
�����
�����
�����
Figure 1: The number of citizens by townships in the AP of Vojvodina according to the census of 2002 Water supply is ensured by public utility waterworks in 396 of all settlements in Vojvodina (waterworks belong to the sphere of authority of the public companies of townships or local communities). Water supply is organised through 339 waterworks, 47% of which belong to the sphere of authority of public companies and 53% of local communities (especially in smaller settlements). The group without water mains, including 69 settlements, is mainly constituted by smaller settlements counting 100–6.000 inhabitants. Every larger settlement, having more than 10.000 inhabitants, possesses a built up public utility waterworks. 96% of the population of Vojvodina lives in settlements provided with water mains (2.030.000). Although not every household is connected to the water mains system, in this way altogether 91% of the population (1.930.000) receives water through public utility waterworks. The remaining part of the population obtains water from public wells and their own wells. In Hungary the South Great Plain Region with its territory of 18 339 km2 is the greatest territorial unit of the country. The number of the population living here is 1.377.215 according to the census of 2001. The region is composed of 3 smaller administrative units: Bács-Kiskun County, Csongrád County and Békés County. There are smaller differences in the settlement structure within the region. According to this, the county seats are outstanding from the point of view of the concentration of the population as well, 20% of the inhabitants of the county live here, but in the case of Szeged this concentration is even larger, it is close to 40%. The region is not uniform economically either, the south eastern part is the most disadvantageous. A significant part of the population deals with agriculture, industry is mainly characterised with food and light industrial sectors. The built environment is in close connection with the activities, the residential buildings are mainly low-built, higher buildings are characteristic of larger towns and particularly of county seats. The public utility drinking water supply can be considered resolved in the region, waterworks have been built in every settlement, 99% of the inhabitants are supplied with drinking water through pipelines. 10
The sewage conduit investments on the agenda remedy considerable shortfalls, as a result of which sewage-water conduits will have an appropriate level available around 2010. Waterworks were exclusively established based on subsurface water supplies, mainly in the early 1960s, utilising favourable hydrogeological endowments. Local waterworks ensure water supply in the majority of the settlements of the region. Area systems have been built on the territory of Békés County to utilise the alluvial fan artesian water supply of the River Maros and the water of the gravel platform of the Danube in Bács-Kiskun County. In Hungary regulations on the quality requirements of drinking water were in line with the first water quality directive of WHO and the European Union, published in 1980 (80/778 EC directive). In complience with it, significant water quality improving programmes have been implemented on the territory of the South Great Plain Region as well in the mid 1980s, first of all regarding the arsenic content, to ensure the 50µg/l value defined then. The new national drinking water quality rule of law, the Governmental Regulation No. 201/2001.(X.25.), based on the transposition of the latest directive of the European Communities, on the quality of water intended for human consumption 98/83 (XI.25.)EC has created a new situation. In the drinking water supplied by waterworks in the South Great Plain Region, the arsenic content exceeds the strict 10µg/l value to a lesser or greater extent. Apart from this, other chemical components are also objected to (ammonium, boron) in several cases. In the light of this, the preparatory work started in 2001 in the South Great Plain Region, in the course of which local governments, with drinking water problems on their territories, have started the preparation of the Drinking Water Quality Improving Program in order to obtain support from the Cohesion Fund. As a result of the preparatory work the Program has become part of the national Cohesion Fund Framework Strategy. Apart from this, concerned settlements –around 220 settlements – have won support for the preparation of plans and studies founding the program, which activity is going on at present. The aim of the present study is that experts, working in the South Great Plain Region, should help settlements struggling with similar problems in the Autonomous Province of Vojvodina, through the transfer of knowledge accumulated in the South Great Plain Region, in order to enable them to prepare the investment necessary on their side.
2. ASSESSMENT OF CONDITIONS 2.1. Water production and water consumption On the territory of Vojvodina water supply is nearly exclusively carried out with the use of subsurface waters in practice and from bank filtration along the Danube (the river basin of the Novi Sad waterworks). There are altogether 1.800 wells. According to surveys the total consumption of subsurface water is around 6,6 m3/s (cca. 570.000 m3/day), out of which around 5,5 m3/s covers the drinking water supply of the population, the needs of the economy and public need, through waterworks (close to 480.000 m3/ day). Figure two presents the average use by townships.
11
�������
��
������� ���� �������� ��
�������� ���
����
����� ��
������
������������
���
��
���� ����
��
��
��
����
������ ��
������
���
�����
��� ��
���
�������
��
��� ��
������� ��������� ���
��
��
��������
�������
���� �����
���� �����
�����
������� ��
������� ������
����� ����� �������� ���� ������� �� �������� ��� ������
���
�������
��� ��
��
��
��
��
���������
����� � ������� �������� ���� ������ ��
���� ���
������ ��
���
��
���
����� ������
���������
�������� ����� �� ��
��������
����� ���
���� �����
������� ���
�������
��
��
�����
��
��
Figure 2: Average use of the subsurface water by townships in the AP of Vojvodina (l/s) On the territory of Vojvodina an average of around 270 l/capita/day water is brought to the surface and consumers receive around 245 l/capita/day through public utility waterworks. Out of this amount, around 58% is used by households (142 l/capita/day), around 19% (47 l/capita/day) is consumed by business consumers, and the remaining 23% (56 l/capita/day) is a loss (physical, non-registered consumption). These values are far from being divided proportionately by the territories, therefore the ratio between the recorded minimal and maximal values is 1:5. Water consumption in households is very uneven and it varies from 75 l/capita/day to more then 200 l/capita/day. On the basis of data received from certain waterworks we have found that maximal water consumption is 10%, in certain places even 100% larger than the average, to a different extent by settlements, therefore we can state with relative certainty that water consumption exceeds 700.000 m3 in peak hours every day. All mentioned values still have to be evaluated as a relatively punctual survey. As measurements carried out in the system are highly defective, and there is often no measuring on river basins and at pumping stations at all, the vast majority of the data is based only on measuring the consumption of consumers and on estimations of water quantity forwarded to the systems, on the basis of the characteristic curves and operation time of pumps. The punctuality of measuring the consumption on the water-meters of consumers is also questionable, in consideration of the fact that the majority of water-meters are defective and their authentication is not regular. According to forecasts, the total water quantity that has to be assured by the end of the project period (year 2030) from any kind of water resource is around 11 m3/s on the territory of Vojvodina. The new bank filtration ground water resources of the river Danube, the Sava and the Tisa have to be established to ensure this amount.
2.2. Ground water resources The areas, where new ground water resources can be formed, are limited and first of all, it depends on the hydrogeological characteristics of the area. And on the other hand, other activities have interests in these areas as well. This requires the disclosure of solutions, which enable the production of the greatest possible amount of water on the smallest possible area, and at the same time, waters have to be protected from pollution as well. The next map (Figure 3) presents the hydrogeological characteristics and those areas where the “first” and “main” aquifers are situated.
12
AREAS OF FIRST AND MAIN AQUIFERS
The expansion area of the main aquifer, and the aluvium of semi-permeable layers and the “first” and main aquifer. The expansion area of the first aquifer, the semi-permeable layers, between the aquifers formed by the „first” and main anemoclastic sand and the loess. Direct hidraulic connection between between the main and the first aquifer. The expansion area of the first aquifer (sandy-pebbly alluvium). Territory of neogen sediments on the surface of the land. Direct hirdaulic connection between the first aquifer and the main aquifer. Expansion of the first aquifer in the loess. The expansion area of the semi-permeable alluvium between the first and the main quifers.
Figure 3: Hydrogeological characteristics of Vojvodina
2.2.1. Local ground water resources We consider subsurface waters as local ground water resources in Vojvodina, which satisfy local demands in reference to the conditions of utilisation (primarily regarding capacity and the quality of raw water). We emphasize two types of aquifers from the point of view of local demands: a., groundwaters and sub artesian stratum waters expanding to the depth of 60 m and b., sub artesian and artesian stratum waters expanding to the depth of 300 m. It is a basic characteristic of ground and sub artesian waters that they have fresh supply (as a direct effect of rainfall and surface flows). Water producing establishments formed on these water supplies, have larger capacity compared to artesian stratum waters, and the quality of the raw water requires a relatively simple treatment. On the other hand, potential surface polluters endanger these water resources, and therefore they require stronger healthcare protection measures. Artesian stratum waters practically do not have a fresh supply under the conditions prevailing in Vojvodina (or they can be renewed very slowly). And the capacity of these ground water resources is very low. The quality of raw waters originating from the artesian stratum waters is such that it requires a more complex treatment. But the healthcare endangeredness of these water resources is relatively lower compared to ground and sub artesian stratum waters. Unfortunately in certain parts of Vojvodina, as a result of the natural characteristics of both aquifers, arsenic appears in raw water. The appearance of this natural pollution often requires an extra, complementary treatment, during the process of transforming raw water into drinking water. 13
2.2.2. Regional ground water resources We do not examine the utilisation possibilities and ground water resources of the surface waters of rivers and lakes here, because subsurface waters have an advantage, primarily because of a larger scale of inertia – because of the reliability of the quality of raw water. Ground water resources with regional significance mean ground water resources, the utilisation conditions of which satisfy the needs of the wider region, from the point of view of the quantity and quality of raw water, on the basis of surveys carried out so far. It has been stated, with the analysis of the results of the survey and study activities carried out on the territory of Vojvodina so far, that hydrogeological and hydrodynamical conditions, necessary for the establishment of regional ground water resources, could be found in the following sectors (Figure 4):
The riverside section of the Danube: • Bezdan – Bogojevo sector, • The left riverside sector from Novi Sad downstream and • Kovin Dubovac sector.
The riverside section of the Sava: • Jamena – Kurjakovac sectors and • Jarak – Grabovac
R = 1:600 000
Water resources in the „first” artesian water. Water resources in the „first” and basic artesian water. Water resources in the basic artesian water. Water resources in the basic artesian water and the pliocene artesian water. Water resources in the pliocene artesian waters. The potential water resource – zones for regional water supply.
Figure 4: Water bases of the public utility water supply using groundwater in the AP of Vojvodina
14
Riverside sections of the Danube and the Tisa: • Knićanin – Čenta sector Outside the riverside sections of the rives: • Wider district of Potporanj (South East part of Banat) The basic characteristics of explored regional subsurface water resources: - ground and sub artesian stratum waters, - relatively shallow water abstruction (mainly horizontal drains can be installed), - renewable reserves (connection with fresh water and / or rainfall), - the conditions of utilisation are relatively favourable, - favourable possibilities for artificial filtering, - there is relatively small possibility for the quality change of raw water, - the treatment-preparation of water is situated in the same place for the whole region, - the protection of water resources against pollution is larger that in the case of surface waters. The total capacity of the potential regional ground water resources satisfies the needs of the complete territory of Vojvodina but the territorial localisation of these ground water resources is such, that North Eastern consumers are in an unfavourable position (small demand – great distance).
2.3. Water quality in general On the territory of Vojvodina, “deep” aquifers can be discharged in the greatest part of ground water resources, which are practically protected against pollution originating from the surface of the ground. The danger of the possible pollution of the groundwater is in connection with the contamination possibility, coming from the surface of the land. The possible pollution of the mentioned type is connected to territories, where the discharging of the groundwater takes part from aquifers in direct or indirect (hydraulic) connection with the surface of the land. Such pollution possibility exists in the public utility water supply ground water resources of the following settlements: Bezdan, Bački Monoštor, Bački Breg, Sombor, Kupusina, Apatin, Sonta, Miletić, Bogojevo, Vajsaka, Novi Sad, Titel, Knićanin, Pancevo, Banatski Brestovac, Kovin, Malo Bavanište, Dubovac, and at every ground water resources of the public utility water supply, where abstruction is carried out from the “first” artesian waterof the groundwater. The abandoned “deep” wells mean a special threat from the point of view of the possible pollution of groundwaters, which are not properly closed. This happens both on the ground water resources of public utility water supply and the ground water resources owned by economic entities and private individuals, as well. The water, produced in its original state, is not in line with criteria stipulated for drinking water therefore the treatment of the water is necessary. Unfortunately, water treatment does not take place for most of the water mains, except for chlorination, so the water, supplied to consumers, does not satisfy the stipulations of the regulations about healthcare adequacy of the drinking water. In recent years the increase of the arsenic content in subsurface waters is very significant (especially in the Central Banat district and in West and North Bačka), resulting from the geo-chemical characteristics of sediments found in aquifers. On certain territories of Vojvodina the arsenic concentration exceeds the allowed values by 1050 times (Figure 5/a). Only one fourth of all the produced subsurface waters are drawn under treatment in drinking water preparing equipments on the territory of Vojvodina.
15
As at all of the measurement places < 10 µg/l As at all of the measurement places > 10 µg/l As at individual measurement places > 10 µg/l
Figure 5/a: Arsenic concentration of drinking water in populated areas of the AP of Vojvodina The treatment of the water is indispensable on the whole territory of Vojvodina so as to meet stipulations defined by the regulations about the quality of drinking water. Figure 5/b presents the indispensable water treatment demand on the territory of Vojvodina, depending on the characteristics of untreated groundwater.
Treatment level I. Treatment level II. Treatment level III.
Figure 5/b: Necessity of the treatment of drinking water in the AP of Vojvodina
16
Treatment levels mean the following procedures: Treatment level I: aerating, filtering, disinfection Treatment level II: aerating, chemical treatment, filtering, disinfection Treatment level III: aerating, ozoning, activated carbon or reversible osmosis (nanofiltration). On the territory of Vojvodina, the equipment („water factories”) serving the treatment and preparation of drinking water can be found on the public utility water supply ground water resources of the following settlements: Subotica, Apatin, Sonta, Bezdan, Banatska Palanka, Bačka Topola, Bečej, Beočin, Kovin, Novi Sad, Odžaci, Pancevo, Ruma, Sombor, Mitrovica, Titel and Vrbas. The equipments were mainly planned for the removal of iron, manganese and ammonia from raw water. The equipments serving the purification of groundwater in Subotica is an exception, which apart from the mentioned substances, carry out treatment, aiming at the reduction of arsenic concentration, as well. Generally speaking, these equipments satisfy the function, they were planned for. More than 40% of the population uses water processed in equipment serving the treatment and preparation of drinking water. The disintegration of the public water utilities service, the many small local waterworks does not enable us to seriously handle the question of water quality on a wider scale. It is evident that it is practically impossible to supply so many independent waterworks, water abstruction and water distribution with technology and experts. The solution should probably be found in connecting local water supply systems, first of all organised on the level of townships, and then physically as well, between the certain townships, and also in wider frameworks. It is primarily necessary in cases when the joint use of ground water resources potentials and the building of joint water treating equipment proves to be well founded.
2.4. Water quality by regions North Bačka district On the territory of North Bačka, water supply is carried out exclusively from groundwater produced from deeper sub artesian aquifers. There is a water preparatory equipment in this region, in Subotica. Apart from iron, manganese and ammonia, the water contains arsenic as well, before its treatment in the equipment in question. Even a law concentration of this poisonous substance bears serious healthcare hazard. The long lasting effect of arsenic may cause skin lesions, skin, prostate gland, urinary bladder, lung, kidney or liver cancer even in a small concentration. Using the water containing arsenic for laundering and washing is not detrimental to health. Because of the troublesome results of assessing its effects on health the World Health Organisation (WHO) has tightened the criteria for the maximum allowed concentration of arsenic, and decreased in from 0,05 mg/l to 0,01 mg/l. In conformity with the national regulations the allowed arsenic content of drinking water cannot exceed 0,01 mg/l since 1998. On the territory of this region, the physical and chemical inadequacy of water samples reach 100%, this means that one or more parameters exceed the maximum concentration value allowed by the regulation, and microbiological inadequacy goes as high as 16%. The main reasons of microbiological inadequacy: the presence of aerobe mesophillic bacteria and fecal origin coliform bacteria in an increased number. The physical and chemical inadequacy is caused by iron, ammonia and arsenic content. Table 1 presents the actual causers of inadequacy of the drinking water in certain settlements.
17
Table 1. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in North Bačka Physical and chemical analyses Township
Water mains of the town of Subotica Water mains belonging to the settlements of Subotica township The town water mains of Bačka Topola The water mains of settlements belonging to Bačka Topola township
Total samples
189
204
47
24
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
53,54
muddiness, ammonia, iron, colour, smell, KMnO4 consumption, residual chlorine, arsenic, manganese
76,96
ammonia, iron, muddiness, smell, residual chlorine, colour, KMnO4 consumption
100
muddiness, ammonia, iron, colour, smell, KMnO4 consumption
779
381
227
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
7,19
aerobe mesophillic bacteria, fecal origin coliform bacteria, fecal origin Streptococcus, increased number of coliform bacteria
6,82
aerobe mesophillic bacteria, an increased number of coliform bacteria, fecal origin coliform bacteria, fecal origin Streptococcus
9,25
aerobe mesophillic bacteria, an increased number of coliform bacteria, fecal origin coliform bacteria, fecal origin Streptococcus
16,77
aerobe mesophillic bacteria, fecal origin coliform bacteria, an increased number of coliform bacteria, fecal origin Streptococcus
91,67
iron, colour, muddiness, ammonia, smell
104
8,65
fecal origin coliform bacteria, fecal origin Streptococcus, an increased number of coliform bacteria
ammonia, KMnO4 consumption, arsenic, muddiness, chlorine residues, smell
38
5,26
aerobe mesophillic bacteria
9,68
aerobe mesophillic bacteria, fecal origin coliform bacteria, fecal origin Streptococcus
92
96,74
Kanjiža
8
100
25
Total samples
muddiness, iron, colour, smell, KMnO4 consumption, ammonia
Mali Iđoš
Water mains of the surrounding settlements of Kanjiža
Microbiological analyses
6
ammonia, KMnO4 consumption, muddiness, iron, chlorine residues, arsenic
161
124
In three townships on the territory of North Bačka: in Subotica, Bačka Topola and Mali Iđoš the regular quality control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Subotica. West Bačka district The supply of West Bačka settlements (Sombor‚ Apatin‚ Odžaci and Kula townships) is carried out from subsurface waters‚ and from the well situated on the local ground water resources in every settlement. There are 36 settlements in West Bačka and the public utility water supply is organised in every one of them. The water supply is carried out from two aquifers. The depth of boreholes is different‚ the quantity is abundant from a depth of 25-60 m but it does not cover every demand‚ while from a depth of 110-160 m the quantity of water gained is smaller than from the previous layer but the quality is better. The basic reasons for the microbiological inadequacy of the water are the presence of an increased number of aerobe mesophillic bacteria and the coli bacteria. From a chemical point of view, the inadequacy is caused by iron, manganese and arsenic. On the territory of Odžaci township the increase of the arsenic content is significant. In this case the arsenic is also of geological origin. In 2002, during the quality control of the water, the arsenic content was even 70 times higher than the values allowed by regulations. 18
Then the use of the drinking water was prohibited by a resolution and the water supply of the inhabitants was solved from tanks delivered from Sombor. Activities, aiming at elaborating a professional survey are in progress, regarding the continuous water supply possibility of the inhabitants of Odžaci and the surrounding settlements. The professional survey is carried out in two parts. In the first part, the finishing of the built water factory and the well has to be solved, from which water for processing can be taken. The second part of the professional survey, lasting for a longer time, contains solutions for the other settlements, with extending the capacity of the factory built or through a regional connection with Backa township and the 8 settlements, so that the water factory in Odžaci should also become part of this unit. It can be stated on the basis of the surveys of 2002 that the drinking water is inadequate in the West Bačka region both from microbiological and physical-chemical points of view. The actual reasons for the inadequacy of drinking water in settlements can be seen in Table 2. Table 2. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in West Bačka Physical and chemical analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Sombor
1114
59‚07
Kula
498
Apatin
Odžaci
Township
Microbiological analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
iron‚ muddiness, KMnO4 consumption, manganese, arsenic, colour
2366
20‚21
aerobe mesophillic bacteria‚ colibacteria altogether
61‚85
iron‚ KMnO4 consumption, muddiness, colour, manganese, arsenic
1099
30‚95
aerobe mesophillic bacteria‚ colibacteria altogether
341
62‚76
muddiness‚ iron‚ KMnO4 consumption‚ manganese‚ colour
745
39‚11
aerobe mesophillic bacteria‚ colibacteria altogether
380
91‚84
KMnO4 consumption‚ chlorides‚ evaporation residue‚ muddiness, iron, arsenic
793
44‚79
aerobe mesophillic bacteria‚ colibacteria altogether
On the territory of West Bačka the regular control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Sombor in four townships of the region‚ that is: in Odžaci‚ Sombor‚ Kula and Apatin. South Bačka district The drinking water can be classified in three categories on the territory of South Bačka: purified water (industrial water)‚ non-purified chlorinated water (water mains in villages)‚ non-purified water (wells). There are drinking water factories in Novi Sad, Banatska Palanka, Bečej. The remaining settlements of the region receive drinking water from the water system, into which water is pumped from the second and third aquifer and it is disinfected with chloric products, without any kind of preparation. A smaller number of settlements of South Bačka obtain drinking water from individual wells (from the second and third aquifer) without purification and disinfection. In the townships of Temerin, Titel, Backi Petrovac and Srbobran arsenic can be found in larger concentration in the samples of untreated drinking water. The regional water supply system of Novi Sad is the largest and most developed one in Vojvodina. More than 12% of the population of Vojvodina is supplied with water from this system. On the alluvial part of the Danube, water is obtained from the artesian watergenerated directly at the riverside (from a depth of 30 m)‚ with the help of horizontal drain pipes, through catchment by wells. The alluvium was produced from sand and pebbles carried by the river through a longer period‚ through which the water of the river is filtered and filled into the wells in a natural way. Following purification (aerating and filtration for the 19
purpose of iron, manganese and ammonia removal) and disinfection with chlorine, the water is delivered in a long-distance pipeline to the population of town communities: to Novi Sad, Petrovaradin‚ Sremska Kamenica‚ Bukovac‚ Veternik‚ Futog‚ Rumenka‚ Kać‚ Budisava‚ Kovilj‚ Sremski Karlovci and Kisač. It can be stated that the quality of the drinking water of the Novi Sad regional system is quite good. An increased concentration of arsenic can be found in some of the samples of untreated drinking water, examined upon the request of customers in Backa Palanka and Vrbas. In Bečej the quality of the drinking water is satisfactory from a microbiological point of view‚ while the physical and chemical characteristics are not satisfactory in 60% of the examined samples. The main reasons of inadequacy are the following: ammonia (originating from external pollution)‚ iron‚ arsenic, the consumption of potassium permanganate‚ which is the indicator of organic pollution. The microbiological inadequacy indicates the continuous presence of fecal contamination‚ which bears health risks. The chemical indicators underline these statements. The actual reasons for the inadequacy of drinking water in settlements can be seen in Table 3.
Table 3. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in South Bačka Physical and chemical analyses Township
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Novi Sad
3145
5‚9
manganese, iron, muddiness‚ colour‚ residual chlorine
3118
0‚9
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria altogether‚ fecal coliform bacteria
Banatska Palanka
34
2‚9
manganese, iron, muddiness‚ colour‚ ammonia‚ arsenic, nitrites
158
3‚2
aerobe mesophillic bacteria
8‚24
aerobe mesophillic bacteria, fecal origin coliform bacteria‚ fecal origin Streptococcus bacteria
Vrbas
55
96‚36
muddiness, iron, KMnO4 consumption‚ ammonia‚ smell, colour‚ iron‚ arsenic, spec. cond. capacity colour, muddiness‚ ammonia‚ iron‚ KMnO4 consumption‚ spec. cond. capacity‚ arsenic, chlorides‚ smell‚ residual chlorine
279
30‚82
aerobe mesophillic bacteria‚ fecal origin coliform bacteria‚ increased number of coliform bacteria‚ Proteus types‚ fecal origin Streptococcus b.‚ Pseudomonas aeruginosa
135
0‚74
aerobe mesophillic bacteria
43‚52
fecal origin coliform bacteria‚ Pseudomonas aeruginosa‚ aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria‚ fecal origin Streptococcus bacteria
35‚3
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria altogether‚ fecal coliform bacteria and fecal indicators
Water mains of the surrounding settlements of Vrbas township
42
100
Bečej
135
60‚74
ammonia‚ iron‚ residual chlorine‚ KMnO4 consumption‚ arsenic, smell
90‚91
colour, smell, KMnO4 consumption, spec. cond. capacity‚ ammonia‚ muddiness‚ iron
86‚9
ammonia‚ KMnO4 consumption‚ iron‚ chlorides‚ nitrites‚ manganese‚ muddiness
Water mains of the surrounding settlements of Bečej township The local water mains of the settlements of the South Bačka region
20
Microbiological analyses
22
681
255
108
1072
Physical and chemical analyses Township
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Microbiological analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
86‚7
manganese‚ ammonia‚ colour‚ nitrites‚ KMnO4 consumption‚ iron‚ muddiness
407
30‚5
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria altogether‚ fecal coliform bacteria and fecal indicators
10
100
colour‚ ammonia‚ iron‚ KMnO4 consumption
231
25‚5
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria
25
100
manganese‚ ammonia‚ colour‚ nitrites‚ iron‚ muddiness
25
0
–
The local water mains of Srem district
45
Zabalj township Beočin
The public health examination of the drinking water quality is carried out by the Novi Sad Health Protection Institute on the territory of the of Novi Sad town community, on the territory of the settlements of the South Bačka region and on the territory of the Srem. The public health control is carried out by the Health Protection Institute of Subotica in this region (in Bečej and Vrbas townships) and the Health Protection Institute of Zrenjanin (in Zabalj township).
North Banat district The water supply of the North Banat population is exclusively carried out from subsurface waters, which is produced from the deeper subartesian aquifer. Kikinda‚ Čoka and Novi Kneževac use the subsurface water from a depth of 160-220 m and forward it without preliminary treating directly into the system‚ except from disinfection with chloric products. The quality of the drinking water is not satisfactory according to the criteria defined by the regulation about healthcare adequacy of drinking water with respect neither on the basis of its microbiological, nor physical-chemical parameters. The physical-chemical inadequacy goes up to 100% (at least the value of one parameter was above the maximum allowed amount in every water sample), while inadequacy, from a microbiological point of view, varied between 8-60%. The increase of the contents of aerobe mesophillic bacteria and the indicators of fecal pollution are registered as the basic reasons of microbiological inadequacy (fecal origin coliform bacteria‚ Pseudomonas‚ Proteus sp., etc.). The reasons of physical-chemical inadequacy: ammonia content (which is not the result of pollution‚ but it originates from the natural characteristics of the aquifer)‚ potassium permanganate consumption‚ arsenic (in certain wells of Kikinda and Novi Kneževac), changed colour, etc. It must be emphasised that the high potassium permanganate consumption indicates the presence of humin acids in the waters of the region. Because of the presence of these precursors, organic-chloric compounds emerge by disinfection, which is very harmful to health (trihalomethane and other halogenous organic compounds). The quality of subsurface water is poor‚ therefore a complex treating is necessary. There is no water treating equipment in this region. On the territory of Ada and Senta townships (they are in Bačka in a territorial sense) control does not take place in accordance with the regulation, as regards the number of examinations. According to existing results, the quality of the water is not satisfactory‚ based neither on its physical-chemical, nor its microbiological characteristics. The actual reasons for the inadequacy of the drinking water in settlements can be seen in Table 4.
21
Table 4. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in North Banat Physical and chemical analyses
Microbiological analyses
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Total samples
Inadequacy (%)
Kikinda
155
100
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ chlorides‚ arsenic, colour
155
60‚6
The local water mains of the surrounding settlements of Kikinda
66
100
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ chlorides‚ arsenic, colour
220
34‚1
Novi Kneževac town
20
100
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ chlorides‚ arsenic, colour
33
12‚1
Local water mains of the surrounding settlements of Novi Kneževac
59
100
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ chlorides‚ arsenic, colour
82
8‚5
Čoka
20
100
20
25
The local water mains of the surrounding settlements of Čoka
37
100
37
51‚3
Township
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ chlorides‚ colour
Reasons of inadequacy
aerobe mesophillic bacteria altogether‚ coliform bacteria‚ thermotolerant coliform bacteria, Pseudomonas sp‚ Proteus sp
Ada (Bačka)
8
87,50
KMnO4 consumption‚ ammonia‚ muddiness‚ colour, smell, iron
29
13‚79
aerobe mesophillic bacteria‚ fecal origin coliform bacter.‚ fecal origin streptoccocus‚ great number of coliform bacteria Pseudomonas aeruginosa
The local water mains of the surrounding settlements of Ada
10
86‚7
colour, muddiness‚ KMnO4 consumption‚ ammonia‚ iron‚ smell
57
15‚79
aerobe mesophillic bacteria, fecal origin streptoccocus
100
colour, muddiness‚ KMnO4 consumption‚ ammonia‚ iron‚ smell, spec. conductivity
Senta (Bačka)
37
The regular control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Kikinda on the territory of North Banat in three townships: Kikinda‚ Čoka and Novi Kneževac. The public healthcare control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Subotica in this region (Ada and Senta).
Central Banat district The water supply of the population is exclusively carried out from subsurface waters, water produced from deeper aquifers. The water is produced from a depth of 60-130 m to supply Zrenjanin and environs with water. In this region the water is delivered to the consumers in a raw state, through catchment, without purification except for disinfection with chlorine. Every sample is inadequate from a chemical point of view, and 14% of the samples are inadequate from a microbiological point of view, as well. 22
The most regular reasons of chemical inadequacy are improper colour, the large concentration of ammonia, iron and arsenic and the considerable potassium permanganate consumption. Certain examinations indicate the presence of arsenic, therefore detailed examinations are carried out. The reasons of bacteriological inadequacy are most often the increased amount of aerobe mesophillic bacteria and coliform bacteria (Esherihia coli). The quality of the drinking water of this region is not satisfactory, from the point of view of stipulated quality norms. The actual reasons of inadequacy in these settlements can be found in Table 5. Table 5. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in Central Banat Physical and chemical analyses
Microbiological analyses
Township
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Zrenjanin
565
100
colour, ammonia, iron, arsenic, KMnO4 consumption
1670
15,2
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria, E. coli
Novi Bečej
38
100
colour, ammonia, iron, arsenic, KMnO4 consumption
300
10
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria
Nova Crnja
61
100
colour, ammonia, iron, arsenic, KMnO4 consumption
181
7,7
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria, E. coli
Secanj
98
100
colour, ammonia, iron, KMnO4 consumption
259
8‚5
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria, E. coli
Žitište
71
100
colour, ammonia, iron, KMnO4 consumption
196
10,7
aerobe mesophillic bacteria‚ coliform bacteria
The regular control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Zrenjanin in six townships on the territory of Central Banat: Zrenjanin‚ Žitište‚ Secanj‚ Novi Bečej and Nova Crnja.
South Banat district The water supply of the population is carried out from 30–100 m deep aquifers in this region at present. Two water preparatory equipments operate in this region (Pancevo, Kovin). From a bacteriological adequacy and chemical quality point of view, on the basis of the examination results of the samples originating from this area, from among all of the central water mains only Pancevo, Kovin and Bela Crkva meets the requirements of the regulations (arsenic was detected in certain wells of Pancevo), so we can obtain safe drinking water from these water mains, from a healthcare point of view. It is important to underline that the Kovin – Dubovac potential ground water resources is situated in Kovin township, close to the Kovin coal mine and gravel-pit experimental subsurface mining and the Deliblato Sand field protected environmental treasure. The Serbian Electric Economy is interested in extending the mining, therefore the question of the endangeredness of the potential resources arises. The remaining water mains are inadequate from a bacteriological point of view to a greater extent, namely between 11%–72%. Water coming from the Opava water mains is unsuitable for human consumption, because of the large number of inadequate components. The actual data of inadequacy is presented in Table 6 by settlements.
23
Table 6. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in South Banat Physical and chemical analyses Total samples
Inadequacy (%)
Pancevo
377
25,7
Vršac
48
Kovin
Microbiological analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
physical characteristics, arsenic (wells)
926
3,2
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
100
ammonia, manganese
353
11,3
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
23
4,3
physical characteristics
95
4,2
aerobe mesophillic bacteria
Alibunar
17
100
manganese
85
11,7
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Bela Crkva
34
0
149
5,3
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Opova
11
100
ammonia, KMnO4 consumption, physical characteristics
101
72,3
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Kovačica
18
100
ammonia, manganese, physical characteristics
120
38,3
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Plandište
10
100
ammonia, manganese, iron, physical characteristics
82
20,7
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Township
Reasons of inadequacy
The Health Protection Institute of Pancevo carries out the control of the drinking water in the following seven townships: Pancevo, Alibunar, Bela Crkva, Opova, Kovin, Kovačica and Plandište. In Vršac township the control of the water is carried out by the Healthcare Centre of Vršac and the Ecological Station, which send the results of bacteriological analyses carried out in the water mains of Vršac to the Health Protection Institute of Pancevo. Srem district On the territory of the Srem district there is an expressed difference between the parts of the land situated north and south of the Pazova-Ruma-Síd line from a hydro-geological point of view. On the northern part of the area there is no subsurface water accumulation having significance for the supply of larger settlements with water, while on the southern part of the Srem district there are significant subsurface accumulations, which were formed in the river and river-lake sandy-gravel layers and which is used for public water supply. There are three water processing equipments operation in the Srem district, in Sremska Mitrovica, Ruma and Beocin. The water is exceptionable regarding the chemical parameters in Beocin (100%) (increased manganese, ammonium, iron, etc. content). On the basis of the healthcare adequacy examination results of the drinking water of other settlements on the territory of the Srem district, the microbiological inadequacy can be stated, namely between 0,3– 13%, and the physical-chemical inadequacy up to 21% (Pazova). The basic reason of microbiological inadequacy is the presence of aerobe mesophillic bacteria, while the reasons of physical-chemical inadequacy should be found in the high concentration of iron and manganese, found in a very low percentage. In Pazova and Beska arsenic can be found in the untreated water in an increased concentration. It can be stated that the population of the larger settlements of this region have good quality drinking water (with the exception of Beocin), both from a microbiological and from a physical-chemical point of view. The village water mains of this area are inadequate from a microbiological point of view, namely between 0–19%, while the presence of aerobe mesophillic bacteria can be observed. The physical-chemi24
cal inadequacy varies between 0–0,7%, which indicates a satisfactory quality of the drinking water as regards its chemical characteristics. Table 7 and 8 contain every actual reason of inadequacy. Table 7. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in the towns of Srem Physical and chemical analyses Inadequacy (%)
Microbiological analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
Township
Total samples
Mitrovica
230
0,12
sand, iron
230
0,5
aerobe mesophillic bacteria
Ruma
310
0,03
muddiness
310
0,3
aerobe mesophillic bacteria
Irig
51
0
51
0,5
aerobe mesophillic bacteria
Pazova
351
21,3
muddiness, manganese
510
13
aerobe mesophillic bacteria, fecal coliform bacteria
Síd
270
35
nitrites
270
10
aerobe mesophillic bacteria
Beocin
25
100
manganese, ammonium, colour, nitrites, iron, muddiness
25
0
–
Reasons of inadequacy
Table 8. Results of examinations regarding the healthcare adequacy of the drinking water in the water mains of the villages of Srem district Physical and chemical analyses Township
Total samples
Inadequacy (%)
Mitrovica
200
0,1
Ruma
80
0
Reasons of inadequacy sand
Microbiological analyses Total samples
Inadequacy (%)
Reasons of inadequacy
200
0
aerobe mesophillic bacteria
80
0,6
aerobe mesophillic bacteria
Irig
21
0
21
19
aerobe mesophillic bacteria
Pecinci
211
0,2
muddiness
211
15
aerobe mesophillic bacteria
Pazova
214
0,7
muddiness, residual chlorine, arsenic
214
14
aerobe mesophillic bacteria
Síd
115
0,4
nitrites, muddiness
115
26
aerobe mesophillic bacteria
The regular control of the drinking water is carried out by the Health Protection Institute of Mitrovica in the following six townships on the territory of Srem: Mitrovica, Ingyia, Ruma, Irig, Pazova and Síd. On a smaller part of Srem the Health Protection Institute of Novi Sad carries out drinking water quality control.
2.5. Distribution The distributing pipe system is relatively dense and it practically satisfies demands, but the quality of the pipe is poor. The wrong material was used even at the time of installation. More than half of the pipeline was built of fireproof asbestos cement pipes. A greater part of the pipeline, especially the larger size pipes, were made of steel, mostly with a classical rustproof protective coating, the life span of which is limited. Nowadays these types of pipelines emit water to the soil to the greatest extent, they are the most significant reasons for the technical loss of water. The period, covering the twenties of the previous century, left deep marks on the water mains system, and also on other water distribution establishments, as 25
well. Maintenance was neglected because of the lack of tools, so nowadays the water mains system and the water distributing establishments are in a bad condition. Still, it can be stated that the lack of storage reservoir causes the greatest insufficiency in water distribution. Only a few waterworks can boast with the necessary volume water-basins. In most cases water is forwarded to the water mains system directly from the wells, without any pressure equalization or adjustment of the operation of pumps.
2.6. Organisational and technical problems There have been several different kinds of organisational transformations in the history of companies dealing with the water supply and drainage of settlements. In the case of larger waterworks, public water utility companies carry out the service. The founder of these companies is most often the township. In the meantime waterworks still exist, the operation of which is not yet solved this way. These waterworks, water systems were built from the resources of citizens, which belong to the scope of authority of local communities (there are 150 such public utilities in Vojvodina). These waterworks operate without control, there are no suitable experts and they mostly rely on somebody’s voluntary work, or the work of an employee of the local community. Mostly unprofessional workforce manages such waterworks. The greater part of these water supply systems is still not at all regulated today. The founder of the waterworks is the township (where this is the case), and the basic device of the waterworks is owned by the Republic. Nowadays the ministries of agriculture, public utilities, healthcare, trade, environmental protection, etc. take care of water supply, the sewage-water system and water purification. During the period when the water use and drainage use fees were kept very low, on the pretext that the living standards of the population have to be preserved, immeasurable damage was done to water distribution systems and the sewer system, the correction of which will take a very long time. Covering the cost of investment activities and continuous reconstruction through separate contributions of the township budget already belongs to past and it cannot ensure good results. This system limits and hinders the establishment of regional systems because the financing of the water supply and canalisation activities of settlements is carried out mostly from budgetary resources collected on the territory of the township. The present-day price of services does not even cover one third of needs demands. It is a distinct problem that no or very little resources are allocated for depreciation. The water mains system establishments and equipments are outdated. The amortisation of establishments and equipments in operation is high. The condition of water supply cannot be classified as positive. Apart from individual use, which reaches the level recommended by the EU and it is even higher, the other factors are not satisfactory. If we take into consideration that on the 69 settlements, counting close to 100.000 inhabitants, there is still no waterworks, then the building of this or connecting it with the existing waterworks of one of the neighbouring settlements is one of the highest priority tasks. In this sense, the most endangered townships are Irig and Titel, where there is no water mains system in one half of the settlements, and the other half, or quarter of the population of the township obtains water privately. Two more settlements belong to this group, where the number of inhabitants is 5.000–10.000. These two settlements must also be classified to the group of priorities. The solution of the water supply problems of this group of settlements has to be managed in a selective way and in stages. In the first stage water quantity, and in the second stage water quality has to be ensured. Regarding the quality of the water, it can be stated, that it is not satisfactory on the territory of Vojvodina. In fact, there is no water, the original condition of which would fulfil the quality requirements of drinking water, in every respect. Regardless of the source of the supply, the treatment of the water is necessary, which has to be on the first place on the list of priorities. 26
The water supply method of the settlements in Vojvodina can be studied in Table 9. From this survey it can be seen that 11 waterworks supply more than one settlement (2-14). 68 settlements are supplied from these waterworks, that is 30% of the population of the province (2,73% settlement, that is 57.000 citizens fall on one waterworks). At the same time, waterworks that supply only one settlement – there are 328 of them – supply 66% of the population (0,2% that is 4.200 citizens fall on one waterworks). Table 9. Township Ada
Number of settleSettlements covered ments in the township by one water mains 5
Alibunar
10
Apatin
5
Bač
6
Bačka Palanka
14
Bačka Topola
23
Bački Petrovac
4
Bečej
6
Ada, Mohol
–
Apatin, Prigrevica, Svilojevo
Settlement having local water mains
Settlements without water mains
Utrine, Obornjača, Sterijino
–
Alibunar, Karlovac, Petre, Dobrica, Ilonc, Janošik, Lokve, Nikolinci, Novi Kozjak, Keveszőllős
–
Sonta, Kupusina
– Bačko Novo Selo, Bođani, Vajska, Plavna
–
Bač, Selenča
–
Bačka Palanka, Čelarevo, Nova Gajdobra, Gajdobra, Silbaš, Parage, Újszentiván, Pivnice, Obrovac, Tovariševo, Karađorđevo, Mladenovo, Nestin, Vizics
Bačka Topola, Karkatur
–
Stara Moravica, Pacir, Kivaja, Gornja Rogatica, Panonija, Srednji Salaš, Bački SokoBajsa, Obornjača, lac, Karađorđevo, Mali Beograd, Zobna- Tomislavci, Gunaroš tica, Zentagunaras, Pobeda, Kavilo, Svetićevo, Njegoševo, Bogaraš, Brazília
–
Bački Petrovac, Kulpin, Maglić, Gložan
–
–
Bečej, Bačko Petrovo Selo, Bačko Gradište, Radičević, Mileševo Drea, Pecesor
–
Bela Crkva
14
Bela Crkva, Banatska Palanka, Banatska Subotica, Crvena Crkva, Dobričevo, Kaluđerovo Dukljaja, Grebenac, Jasenovo, Kajtasovo, Kruščica, Kusić, Vračev Gaj
Beočin
8
Beočin, Rakovac, Cserevics
Češko Selo
Bánostora, Susek, Lug, Szvilos, Grabovo
–
To be continued on next page.
27
Township
Čoka
Ingyia
Irig
Kanjiža
8
11
11
13
Settlement having local water mains
Settlements without water mains
–
Čoka, Ostojićevo, Padej, Jazovo, Sanad, Crna Bara, Bački Monoštor, Verbica
–
Ingyia, Beska, Krcsedin, Slankamen, Novi Slankamen, Csortanovci, Slankamenački Ljukovo, Jarkovci vinogradi, Maradék, Novi Karlovci
–
–
Rivica, Jazovo, Mala Remeta, Velika Remeta, Neredin, Satrinca, Dobrodol, Krušedol, Krušedol Prnjavor
–
Kanjiža, Horgoš, Martonoš, Male Pijace, Mali Pesak, Adorjan, Zimonić, Velebit, Trešnjevac, Totovo, Doline, Orom, Novo Selo
–
–
Irig, Verdnik
Kikinda
10
–
Kikinda, Iđoš, Banatska Topola, Banatsko Veliko Selo, Bašaid, Mokrin, Nakovo, Novi Kozarci, Rusko Selo, Sajan
Kovačica
8
–
Kovačica, Padina, Samoš, Idvor, Debeljača, Crepalja
Uzdin, Putnikovo
Kovin
10
–
Kovin, Skorenovac, Pločica, Deliblato, Bavanište, Beli Breg Mramorak, Gaj, Dubovac, Malo Bavanište
Kula
7
–
Kula, Crvenka, Sivac, Ruski Krstur, Kruščić, Lipar, Nova Crvenka
–
Mali Idoš
3
–
Mali Idoš, Lovćenac, Feketic
–
–
Nova Crnja
6
–
Nova Crnja, Klarija, Srpska Crnja, Vojvoda Stepa, Toba, Aleksandrovo
Novi Bečej
4
–
Novi Bečej, Beodra, Bočar, Kumane
–
–
Novi Kneževac, Filić, Banatsko Aranđelevo, Siget, Podlokanj, Majdan, Rabe, Srpski Krstur, Đala
–
Novi Kneževac
Novi Sad
28
Number of settleSettlements covered ments in the township by one water mains
9
14
Novi Sad, Kać, Budisava, Kovilj, Rumenka, Kisač, Stepanovićevo, Begeč, Ledinci Čenej, Futog, Veternik, Petrovaradin, Kamenica, Bukovac
–
Township
Number of settleSettlements covered ments in the township by one water mains
Settlements without water mains
Odžaci, Karavukova, Deronje, Ratkovo, Lalić, Bački Gračac, Bački Brestovac, Militics, Bogojevo
–
Odžaci
9
Opova
4
Opova, Baranda
Sakule, Szefkerin
–
Pančevo
10
Pančevo, Starčevo, Ivanovo, Homolic, Banatski Brestovac
Jabuka, Glogonj, Bačko Novo Selo, Kačarevo, Dolovo
–
Pecinci
Plandište
Ruma
15
13
17
–
Settlement having local water mains
–
Pecinci, Ašanja, Brestač, Décs, Karlovcsics, Kupinovo, Obrezs, Ogar, Popince, PerTovarnik hovo, Szibács, Mihalyevci, Szubotiste, Simanovci
–
Plandište, Barice, Velika Greda, Dužine, Banatski Sokolac, Jermenovci, Margita, Veliki Gaj, Kupinik, Markovićevo, Ráros, Stari Lec Hajdučica
Ruma, Vogány, Bugyanovce, Mali Radinci, Szolnok, Putince, Kralyevce, Petrovce, Pavlovce, Sztejanovce
Klenak, Herkóca, Vitojevce, Grabovci, Dobrince, Platicsevo
Nyékince
Secanj
12
–
Secanj, Šurjan, Jasa Tomic, Krajisnik, Sutjeska, Boka, Neu- Boka, Busenje zina, Konak, Jarkovac, Banatska Dubica
Senta
5
–
Senta, Bogaraš
–
Sombor, Aleksa Šantić, Bački Breg, Bački Monoštor, Bezdan, Gakovo, Kljaljićevo, Doroslovo Kolut, Rastina, Riđica, Nemesmilitics, Stanišić, Stapar, Telečka, Čonoplja Srbobran, Turia, Nadaj
Sombor
16
Srbobran
3
–
Mitrovica
26
Mitrovica, Martince, Laćarak, Kuzmin, Sasince, Veliki Radinci, Mangyelosz, Grgurovce, Lezsimir, Sisatovac, Besenovó, Mačvanska Mitrovica, Salaš Noćajski, Suljam
Sremski Karlovci
1
Connected to the waterworks of Novi Sad
Pazova
9
–
Gornji Breg, Tornjoš, Kevi
Čalma, Divos, Bešenovački Prnjavor, Boszut, Racsa, Jarak
–
Zasavica I., Zasavica II., Noćaj, Radenković, Stara Bingula, Ravnje
–
–
Pazova, Nova Pazova, Golubince, Krnješevci, Vojka Óbánovce, Újbánovce, Belegis, Szurduk To be continued on next page.
29
Township
Subotica
Number of settleSettlements covered ments in the township by one water mains
19
Settlements without water mains
–
Subotica, Bajmok, Mišićevo, Bački Vinogradi, Đurđin, Kelebija, Mala Bosna, Novi Žednik, Žednik, Palić, Čantavir, Bačko Dušanovo, Višnjevac
Ljutovo, Bikovo, Hajdukovo, Šupljak, Gornji Tavankut, Donji Tavankut
Sid
19
–
Sid, Adasevce, Batrovce, Bacsince, Berkaszovo, Bingula, Bikić Do, Molovin, Vašica, Visnjićevo, Privina Glava, Szot Gibarac, Erdővég, Ilince, Jamena, Kukujevce, Ljuba, Morovity
Temerin
3
–
Temerin, Bački Jarak, Sirig
Titel
6
–
Titel, Mošorin
–
Vrbas, Kucura, Bačko Dobro Polje, Zmajevo, Ravno Selo, Savino Selo, Kosančić
–
Vršac, Vatin, Veliko Središte, Vlajkovac, Vojvodinci, Vršački Ritovi, Gudurica, ZaJablanka, Markovac, gajica, Izbiste, KušMalo Središte, Sočica tilj, Mali Žam, Mesić, Orešac, Pavliš, Parta, Potporanj, Ritiševo, Straža, Uljma, Šušara
Vrbas
Vršac
7
24
– Lok, Gardinovci, Vilovo, Šajkaš –
Zrenjanin
22
–
Zrenjanin, Aradac, Banatski Despotvac, Belo Blato, Botoš, Elemir, Ečka, Klek, Knićanin, Lazarevo, Jankov Most, Lukino Selo, Lukićevo, Mihaljlovo Melenci, Orlovat, Perlez, Stajićevo, Taraš, Tomaševac, Farkaždin, Čenta
Žabalj
4
–
Žabalj, Čurug, Gospođinci, Đurđevo
–
Žitište, Ravni Topolovac, Banatski Dvor, Torda, Hetin, Novi Čestereg, Banatsko Itabej, Srpski Itabej, Karađorđevo, Banat- Torak sko Višnjićevo, Međa
Žitište
ALTOGEHER AP VOJVODINA
30
Settlement having local water mains
465
68
328
–
69
3. NECESSARY PRELIMINARY STUDIES Before starting the detailed planning work it is worth recording the present state as punctually as possible, so that every factor should become known that could affect the solution to be implemented. The survey of water gaining possibilities can be presented among these preliminary studies, as well, which covers the quantitative and qualitative characterisation of available surface and subsurface water resources, and findings regarding protection against pollution.
3.1. Assessment of conditions In this phase of the preparation the • ownership, • the operation situation, the forms of operators, • the present financing method of the waterworks, • the technical condition of operating systems, • solutions applied in the field of water purification must be assessed.
3.1.1. Ownership The establishment of public water utilities, the financing of the investment, the ownership conditions of the built systems, the operation forms of the systems - serving the water supply, disposal and purification of sewage of settlements - are very diversified. On the territory of the Autonomous Province of Vojvodina, settlements make decisions about the establishment of public water utilities, and the built public utility is owned by the state. Apart from this, there are also primarily local water supply systems in large numbers, which were built by the population from their own resources. The local community owns these systems, no suitable organisation is set up for their operation, and in certain cases they operate without control. Owners have to decide with what content and how to co-operate during the planned development, therefore, as a first step, the possible scope of co-operators have to be cleared. The different property forms have to be assessed and recommendations have to be made: • how the development can be implemented with the given property forms, • if the sorting out of ownership is justified and if so, in what form.
3.1.2. Assessment of the present operation condition Investments implemented during the improvement of water quality, significantly increase the value of the public utility property, which serve drinking water supply today. The existing establishments were built in different times, in different quality, therefore their condition and the value of the property is also different. This situation is even further coloured by the fact that the mainly individual water supply systems are operated by a large number of public companies, equipped with personal and technical device to a different extent, but the number of smaller local systems, or the ones planted on certain parts of the settlement, is also large, where practically there is no organised operation. As a result of the planned development the number of systems will probable grow, which serve several settlements from one ground water resources. The realised water treatment works might demand higher professional and technical grounding than at present, the mobilisable technical and financial resources must be increased to ensure safe operation. The changed situation makes the examination reasonable whether the present operating structure can meet the requirements of the new situation, and this examination will form the basis of the survey about the ideal operational structure, produced later on. 31
3.1.3. Financing of the waterworks The aim of the task is to enumerate what kind of financial resources cover: • the establishment of new waterworks, • the financing of operational costs on the territory of the Autonomous Province of Vojvodina at present. It has to be analysed by waterworks, to what extent the received fees and other local and central budgetary resources cover the justified operational costs. It has to be defined what fee would make the operation profitable, on the basis of the present situation, in the case of certain water supply systems. It has to be examined to what extent the water-charges, necessary for the upkeep of the optimal technical condition of waterworks, would burden the population.
3.1.4. Assessment of the technical conditions of waterworks The aim of the task is to define for the water supply systems of settlements, what reconstruction tasks have to be carried out in connection with the planned development, so that water quality should be appropriate on the water distribution system, at the place of water abstruction. The aim of the planned interventions is to ensure the appropriate quality and quantity of drinking water. Drinking water is appropriate: - if it does not contain micro-organisms, parasites, chemical or physical materials in such an amount, which could endanger human health, - if it meets limit values defined for the certain characteristics at the place of water abstruction, where water is taken regularly for the purpose of human consumption, - where quality is controlled at the defined places and regularity, - where relevant regulations of quality improving measures, the limitation of water usage and water treatment are kept. An important element of this complex regulation is that limit values have to be ensured at the place of water abstruction. The appropriate capacity of the water supply system and the proper condition of the water distributing pipe system is indispensable for this. For this reason, the assessment of the condition of the public pipe system of certain waterworks and the planning and implementation of justified interventions figure among the planned tasks. The necessary interventions may mean: • the replacement of pipeline, or perhaps building new pipelines, • creating the conditions for the mechanical cleaning of the pipe system and the implementation of cleaning. In line with this, the definition of the conditions for the cleaning of certain systems and the necessary pipeline replacements is needed for the founding of further planning related tasks.
3.1.4.1. Defining the conditions for the cleaning of water distributing systems It has to be assessed if the water distributing systems of settlements, participating in the water quality improving program, are suitable for cleaning through mechanical, sponge plug or other methods and the conditions of cleaning have to be defined.
32
3.1.4.2. The hydraulic review of the water distributing system It has to be examined if the formation of the water distributing system is appropriate in the certain settlements from a hydraulic point of view. On sections, where a significant number of consumers can be found on end-pipelines, or the diameter of the pipeline is not sufficient, recommendations have to be made for solving the necessary cross connection (formation of ring mains). Examinations basically have to be carried out based on the experience of operators, with the analytical analysis of the distributing system. The reservoir, the water tank and water towers are parts of the system. The assessment of their condition must also be carried out, and recommendations must be made for the planning of their renewal, if necessary. It has to be examined separately, if the connection of public institutions and the present instalment of such institutions in the environment are adequate. Recommendations have to be made for the necessary modifications. Examinations have to be carried out, based on the present situation. If the given waterworks joins the area system in the course of the later planning, or instead of certain water producing plants new ones are built on other locations, the scope of tasks to be implemented might be modified. Recommendations formed in line with the present situation can be reviewed during the later planning stage, in accordance with the new conditions.
3.1.4.3. Replacement of pipes containing outdated or old materials During the period of establishing the main waterworks, steel, PVC (glued blue PVC) and unknown compound asbestos cement material pipes, susceptible to sulphate corrosion were built in some of the waterworks, which is considered outdated nowadays. Recommendations have to be made for the replacement of outdated or unknown material pipeline sections.
3.1.4.4. Decreasing the possibilities of secondary water pollution through the replacement of pipeline The waterworks operators record information obtained in the course of the operation in their different kinds of records. The trend of complaints regarding water quality and errors, occurring on the water distributing system, must be examined for the whole water system, with the utilisation of the data. Inadequate water quality samples and errors must be given for the last 5 years. It has to be examined, which part of the network the inadequate samples and the complaints of the population are characteristic of. Specific values have to be formed for the given section on the basis of these data. Errors identified during pipa burst and/or leaking examinations, have to be scrutinised similarly. It is worth representing the certain errors, water quality inadequacies on a map, as the pipeline sections that have to be replaced by all means, are outlined this way. The sections where inadequacies or the number of errors is higher than the average, characteristic of the waterworks have to be recommended for replacement. Sections recommended for replacement have to be ordered in line with their well-foundedness.
3.1.4.5. Content related requirements of the assessment of condition The public suppliers with territorial authority ensure basic data necessary for the implementation of the expert’s work. While determining the tasks, we have to start out from the fact, that no documentations are available at the certain suppliers that would have surveyed necessary interventions in a complex way, based on the given points of view. If documentations are drawn up about surveys carried out earlier, their findings can be integrated into the material to be prepared. The author of the study has to carry out surveys regarding the water supply pipeline systems of settlements, with the definition of interventions, necessary for the implementation of mechanical cleaning and pipe sections needing replacement (reconstruction), based on the analysis of the data of operators. 33
A short evaluation has to be drawn up about examinations and the recommended interventions by settlements. The data of the operating water distribution network have to be summarised by settlements, the length of the complete system has to be given, and its certain elements in a breakdown based on diameter and the characteristics of materials. The trend of water production and sales has to be presented, with the use of at least the last 5 years. The consumption and water-meter authentication data have to be presented. Transformations necessary for the founding of clearance conditions have to be given in a table format in such a way, that the costs of possible later paving demolition and reconstructions, or the replacement of the public utility could be estimated on the basis of the data. The justified transformations, pipeline constructions, causing the quality improvement of water – as a result of the hydraulic review – have to be given similarly. The following data have to be given for new pipelines to be built: the place of the pipeline, its length, its diameter, its material. At the replacement of existing pipelines the reasons for the replacement have to be introduced as presented above. The characteristics of the pipelines to be replaced and newly built have to be presented in table format. The recommended pipeline replacements have to be given in the table in the order of their priority. Every circumstance that can affect the construction costs of the planned pipeline (the planned pipeline leads through a green field or under the paving, the extent of the necessary paving dismantling) has to be indicated. The tables have to contain at least the following data: Pipeline recommended for replacement The pipeline to be built place of the pipeline: its place: its length: its length: its diameter: its diameter: its material: its material: the nature of the error: dismantling of paving: The place of recommended interventions have to be represented on the copies of appropriate scale topographic maps and water pipe network maps of the settlement.
3.1.5. Procedures used in water purification so far On the territory of the Autonomous Province of Vojvodina, the waterworks use different water quality subsurface water resources, therefore the water treatment procedures applied at present are also different. The certain operating organisations have the basic information about the efficiency of the certain technologies, the operational safety of the applied procedure and the cost of operation. From the point of view of the planned development it is also important to know that the already realised water treatment procedures can be used further on, or the water quality inadequacies are of such nature that these existing systems cannot be taken into account in the course of justified developments. Naturally it can be decided in the detailed planning stage, but to lay the foundation for this, information, compiled by the certain operating organisations about systems operated by them, is necessary. Materials produced this way form an important part of the basic data for planning.
3.2. Study on the possibilities of obtaining water In the next planning stage of the water quality improving program such established solutions have to be examined, to ensure the quality related regulations stipulated by the rule of law, which enable the selection of the altogether most advantageous version for the interested population, laying an emphasis on public health and environmental protection aspects. As the quality of the water to be treated basically ef34
fects the costs of water technological interventions, it is indispensable that information, justified as much as possible, should be available during the examination of the possibilities for the formation of both local and possible area systems, regarding the quality of ground water resources. The preparation of a survey about ground water resources, that can be counted on during the establishment of area systems, has become especially justified, taking quality and capacity of the drinking water supplied by them into consideration. The compilation of the study does not mean comprehensive research work, but the collection, summary and analysis of data regarding the intervention area. The objective of the production of the hydrogeological advisory opinion and database is: • the designation of ground water resources suitable for the formation of area water supply systems, to be planned in the Autonomous Province of Vojvodina, • making recommendations in the case of local water supply systems for the development of a ground water resources resulting in water quality improvement, • and the arrangement of ground water resources, data into a database, the format of which is suitable for being managed by a spatial informatics program. Subsequently we use the following terminology regarding waterworks: local waterworks small area = micro-regional area large area = regional
3.2.1. Detailed definition of the task to be carried out The collection of establishment and operation related data about wells traceable in Vojvodina, the assessment of the technical conditions of the waterworks wells is part of the task. The ground water resources have to be evaluated, on the basis of the collected data available at the given settlements: • if the condition of wells is suitable for being taken into consideration during the installation of planned technologies, • if there is a possibility to draw more favourable quality supplies into operation, • if the more favourable quality supplies are suitable for the establishment of an area ground water resources, if so, to what extent, • if the capacity of already established area ground water resources can be further extended, if so, to what extent, • if the drilling research is justified at the new area ground water resources to be formed. The collected data have to be stored in a database, which can be managed with spatial informatics tool. The formation of the structure of this system is also part of the task.
3.2.1.1. Compiling the database The work has to be extended on the ground water resources of local operating and public utility systems, the operating and possible planned ground water resources of area systems, the artesian waterand water quality observing systems operating in the region. The databases of different geological and water management organisations also have to be used for obtaining geological information. Apart from databases, the regional hydrogeological studies also have to be used in the case of hydrogeological data. The data of every well have to be represented in the database by settlements, which operates at present or it can be 35
put into operation. If the hydro-chemical data of certain wells are not sufficient for making future recommendations, the necessary hydro-chemical examinations also have to be carried out in justified cases.
3.2.1.2. Preparation of a hydrogeological advisory opinion 3.2.1.2.1. Recording the condition of wells The technical conditions of wells can significantly determine to what extent the quality of treatable water will be constant during the life span of the planned investment. Therefore, filtering unfavourable water quality caused by possible well deficiencies or forecasting later deterioration of water quality, forms part of the task. The findings of periodical measurements and diagnostic examinations, regarding the condition of wells, must also be used for the classification. On the basis of available information wells must be classified in line with the following: Place, identification sign of the well
Classification Appropriate
To be renewed
To be operated as observing well
To be terminated
3.2.1.2.2. Examining the possibilities of putting more favourable quality local supplies into operation At a certain part of waterworks the operating wells open and load aquifers, settled in various depths, differing as regards water quality to a certain extent in certain places. The opened stratums can be classified on the bases of water quality classes. The recommended classes and technological indexes can be the following, for example: Water quality class
Technology
I.
The use of technology is not necessary
II.
The use of technology is necessary
II.
II.
Technology code
Unit of meas
Technology index 0
1
2
Removal of gas
G
<0,8
<10
>10
Nl/m3
Removal of iron
V
<0,2
0,2–0,3
>0,3
mg/l
Removal of manganese
M
<0,05
0,05–0,1
>0,1
mg/l
Removal of arsenic
As
<10
10–30
>50
µg/l
Removal of ammonium
NH
0,5
0,5–2,0
>2,0
mg/l
Removal of boron
B
<1
1–5
>5
mg/l
Removal of fluoride
F
<1,5
1,5–1,7
>1,7
mg/l
KOI decrease
KOIps
<5
5–10
>10
mg/l
Removal of Nitrate
N
<50
>50
mg/l
Decrease of Na contents
Na
<200
>200
mg/l
Softening
L
50–350
>350
CaO mg/l
Hardening
K
>50
<50
Cooling
H
<20
20–25
CaO mg/l >25
C°
The most favourable water quality areas have to be indicated on maps, on the basis of technology codes and indexes. A recommendation has to be made by waterworks if a more favourable water quality can be assured with the partial or complete replacement of operating wells. 36
3.2.1.2.3. Examining the possibilities for establishing a new area ground water resources On the basis of processing the results of examinations indicated under the previous point and information available for the quantity related definition of water resources, the territories have to be defined where the ground water resources of area systems can be established. The average loading capacity of ground water resources to be formed must be determined (m3/d). The ground water resources of area systems can be assigned based on existing local or new ground water resources. It has to be defined what extent reconstruction is needed for the modernisation of the existing but reserve ground water resources, so that the local water supply system can become an area one. Operating ground water resources, within the same water quality territories, have to be classified whether they are suitable for extension on the basis of the water yielding capacity of aquifers and the dimension of the possible extension has to be defined. The data of the new water detection drillings have to be evaluated, furthermore, the data of every other water detection or water exploration work, which have come into being lately, but at present, do not figure in national databases yet. If the extent of loading of the favourable quality but poor water yielding capacity stratums cannot be assessed, based on the available data, recommendation has to be made for the execution of further necessary surveys, in justified cases.
3.2.1.2.4. Increasing the capacity of the operating area ground water resources In certain cases the capacity of operating area ground water resources is known, and the present loading is smaller than, or equal to the established producing capacity. In these cases it has to be examined if further capacity extension has a disqualifying condition. If the ground water resources can be extended but its extent cannot be estimated on the basis of available data, the necessary examinations have to be determined, with the help of which the disputed issues can be clarified.
3.2.1.2.5. Recommendation for drilling researches If the exploration of a subsurface water resource, meeting the drinking water quality regulations in every respect, seems likely on the basis of available data that enables the establishment of an area ground water resources, recommendations have to be made for the necessary drilling researches, as well. In this case the scope of the necessary drillings and examinations to be carried out must also be defined.
3.3. Basic planning data for the preparation of the Water quality improving program One of the most time consuming tasks, devoted to planning activities, is the collection of basic data for planning. It is useful if the management organisation helps the planner in the collection of basic data for several reasons. Local governments and operating organisations usually do not willingly give data to companies commissioned with planning, therefore, the management organisation, assigned by the owners, and having better relationships with them, can more easily obtain the necessary data. The basic data might become necessary in several planning phases, in several cases, therefore a uniform database, available for the management organisation can be utilised several times. So data have to be collected only once, it is not necessary for every planner to contact operators and local governments separately. If a significant part of basic data for planning can be handed over to the planner at the time of commissioning, the period of planning can become several months shorter and its costs decrease, too. The compilation of a database produced by the planner has to be paid for at the „price level of the planner”, while the compilation of a database produced by the management organisation, costs only the wage level of a data-managing colleague. It is worth involving organisations (e.g. authorities) in the compilation related organisation of the database, that have serious professional prestige in the eyes of operators or 37
with whom operators have regular personal and professional relationships. It contributes to the objective that operators should hand over data, necessary for planning, more willingly, which very often affects their plans and management and that they should believe that this data supply is really needed for the planning of the program (it is not the case of data collection on behalf of the planning company for their own personal interests). Basic data necessary for planning and the studies: Data that can be provided by the owner: The data of the owner responsible for operation Contact data: • Contact data of the organisation • Contact data of the head of the organisation • Contact data of an assigned contact person Settlement and population data • Present number of inhabitants • Expectable number of inhabitants in the next 30 years • Number of flats [pcs] • Number of flats connected to the water system [pcs] • Number of one-storied flats [pcs] • Average growth of the number of one-storied flats [%/year] • Number of flats in buildings with several floors [pcs] • Average growth of the number of flats in buildings with several floors [%/year] • Average monthly income of one household [EUR/month] • Minimal monthly wage of one household [EUR/month] Expectable water-charges independent of the project [EUR/m3] Data that can be provided by the operator: Data of the operator Contact data: • Contact data of the organisation • Contact data of the head of the organisation • Contact data of an assigned contact person Legal title of operation List of settlements supplied by the waterworks Data of water consumption • Total annual consumption [m3/year] • Total annual consumption of the population [m3/year] • Specific daily consumption per capita [l/capita/day] • Total annual consumption of public bodies, entrepreneurs (if appropriate) [m3/year] • Annual daily peak consumption [m3/day] • Expectable consumption of the population [m3/year] • Expectable consumption of public bodies, entrepreneurs [m3 /year] Data of sewage disposal and purification • Is there an established sewage system? • Ratio of canalisation [%] 38
• Number of connected flats [pcs] • Number of connected inhabitants [head] • Number of all connections during the next five years • What average water consumption increase can be expected per connections? [%] • What is the daily capacity of the cleaning plant? [HP] • Place of storage for the collected sewage-water • When will there be a sewage system and a cleaning plant? [year] • What will be the daily capacity of the cleaning plant? [HP] • Is there an established drainage network (yes/no) • Water-charges of the population [EUR/m3] • Water-charges of public bodies, entrepreneurs [EUR/m3] • Sewage-charges of the population [EUR/m3] • Sewage-charges of public bodies [EUR/m3] • Prominent industrial sewage-charges [EUR/m3] Data of operating wells • Local name of wells • National registration number • Number of the operation licence • Year of establishment • Year of the latest reconstruction • Present function • Bottom [m] • Filtering place(s) [m-m] • Type of utilised water resources • Permitted daily water abstruction [m3/d] • Permitted daily maximum production [l/p] • Maximum capacity of pumps built in at present [l/p] • Actual production [l/p] • Daily uptime [h] Water quality parameters • Untreated raw water originating form wells • Untreated mixed water originating from wells • Cleaned water leaving the waterworks plant (effluent water) • Water sample taken in the network (at the consumer) Necessity of network reconstruction • Is network reconstruction necessary in the settlement? • Pipeline inventory of the distribution network of the settlement (material, nominal diameter, length (running meter)) • Pipeline sections to be replaced • Material, nominal diameter (existing and planned), length (running meter) in a breakdown by streets • Quality of paving above the pipeline replacement • Ownership of the land affected by pipeline replacement • Method of reconstruction (half lane, full lane) • Number of pressure intensifier points to be reconstructed • Technical parameters (pit, pumps, etc.)
39
Block plans • Basic block plans of the settlement (with street names, with the position of the drinking water network, with connecting pipelines) • Indication of pipeline sections recommended for reconstruction, pipa bursts and indication of the reconstruction/building necessary for cleaning, on a block plan Other data of the project: • Does the operator have an elaborated water quality improving conception regarding the settlement? Yes/No • If there is no written conception, but there is a solution, preferred by the operator, please give a short introduction. • Is there a planning, authorisation or perhaps implementation activity underway, concerning water quality improvement? Yes/No • If so, at what stage is the process? Ground water resources data • Is there a known ground water resources in the settlement or in its vicinity, giving better quality water than the present one? Yes/No If yes: • The place of the ground water resources • Water quality data of the ground water resources Do any of the surrounding settlements have a ground water resources or an operating superfluous producing capacity, from where water can be taken? Yes/No If yes: • Name of the settlement delivering the water • Its distance [km] Is there a regional or micro-regional water supply system, from where water can be taken? Yes/No If yes: • The name of the system (supplier) • Distance of the transmission point [km]
4. ORGANISATIONAL BACKGROUND, FOUNDATIONAL DECISIONS 4.1. Conceptual decision of public utility owners (declaration of intent) for the preparation of the program In the Autonomous Province of Vojvodina the waterworks are owned by settlements, municipalities and in certain areas the puncture ownership is unclear. It has to be examined in the intervention area that the establishments, on which we intend to carry out intervention, are owned by whom, by what organisation, authority, etc. and the establishments intended to be build in the program will become whose property. It is important, regarding supports from the European Union that the beneficiary is always the owner of the establishment, on which the investment is carried out. Every owner must uniformly declare that they intend to implement the program. In the South Great Plain Region these declarations were made in the form of board of representatives decisions by the local governments, as owners. The problem arises how beneficiaries could decide upon the implementation of a program, the technical contents and therefore, especially, the financial obligations of which are unknown to them, before the plans for the program are made. Naturally, this undertaking of obligation will be necessary for the support of the implementation of the program. The undertaking of the obligation must also contain the undertaking of the co-fi40
nancing of the investment. But this declaration should be made only at the end of the preparation of the program, when plans and investment costs are known, just before submitting the application. For the preparation of the program we recommend that the declaration should cover the financing of the preparation and owners should make a conceptual declaration of intent regarding implementation.
4.2. Establishing the joint organisation of owners participating in the program Beneficiaries are obliged to establish an organisation with legal personality for the period of the implementation of the program. But it is not needed for the preparation. If settlements resort to the use of a national support of any kind for the financing of the preparation, then the form of association is defined by the conditions of the given support. Even if there is no need for it, we still recommend that settlements establish a joint organisation, which is easy to operate. One of the possible forms is consortium, which establishes a temporary management association, existing from the beginning of the preparation of project plans, continuing with the preparation of the application and the implementation of the project, and lasts until the project is put to operation. The document establishing the association must contain the following points: • General objectives: the objectives of the association and of the project, for the implementation of which the association is established; • Undertaking of obligations on behalf of the members (as approved by the general assemblies of the certain settlements); these refer to: - Co-financing; co-operation; - Restricting the withdrawal from the association/termination of membership, or in case this should happen, the bearing of consequences; - The creation/modification of necessary provisions of law in the sphere of authority of the members; - Measures regarding proprietorship within the sphere of authority of the members; - Operation; - Co-ordination of policy upon fees; - Data supply; - Clarification of proprietorship; • Measures regarding the operation of the association: - Definition of representation issues and spheres of authority; - Establishing a managing agent organisation; - Tasks of the managing agent organisation; - Way of operating the managing agent organisation, sharing of expenses among members; - Defining the managing and supervisory boards of the association/consortium; • Definition of issues regarding membership - Defining the legal relationship of membership; - Defining the conditions of withdrawal; - Possibility for exclusion and admission of new members. While establishing the organs of the association (e.g. general assembly, consortial committee, board of supervision, etc.) it must be taken into consideration that associations strong in numbers cannot operate effectively with organs comprising the representatives of all members. Therefore, the establishment of an organ, containing a limited number of representatives of the members is necessary, where functionality and effectiveness is kept to the fore while defining the number of members. At the same time, for the sake of maintaining trust, one of the most important tasks of the limited size organ is representing the interests of other members, listening to their opinion and keeping them in41
formed continuously. With this, the risk of possible emerging conflicts (protests) on behalf of the population can be decreased, too. The establishment of the board of supervision should serve the lawfulness of operation, meeting objectives and control. The employment of a lawyer for the preparation of the appropriate documents is recommended.
4.3. Creating the financial grounds for the preparation of the program Two kinds of costs should be taken into consideration during the preparation of the program: • Costs of the preparation of plans, studies • Operational costs of the management organisation To ensure the compilation of the budget as correctly as possible, it is worth asking several companies having similar fields of activity on the market to give an estimation for the costs of drawing up plans and studies, and establish the framework amount based on their estimates that would be safely sufficient for the preparation of the given studies. While estimating costs we have to consider the following: • During cost estimations, we have to count with prices, expectable at the time they will emerge. • While estimating costs we have to take into consideration which organisation will actually order the plans. (E.g. the management organisation or the organisation of the beneficiaries – and how this organisation manages, accounts VAT). While establishing the management organisation, the following costs have to be taken into consideration: • Wages of colleagues • Commission fees of experts (technical, public procurement, legal) • Procurement of necessary equipment • Maintenance costs of the office • Procedural fees (public procurement, authorisation) • Possible honorarium of Committee members
4.4. Assigning the organisation (in charge) co-ordinating the preparation of the program When assigning or establishing the Program Preparatory Organisation, it is worth assigning an organisation, which has experience in the preparation of large investments and in the financial implementation of European Union programs. Co-workers of the organisation must be able to execute the financial transactions and administration of the program in the first place. The head of the Program Preparatory Organisation must also have basic knowledge about water supply. The organisation must also employ a technical expert who has reputation in the professional field of water management. The reputation of the technical expert is very important because different professional and business interests will collide during the planning of the program, so from the point of view of selected solutions, it is indispensable that we should be able to make interested parties accept the opinion of the expert. While assigning the Program Preparatory Organisation the material and professional conditions for the operation of the organisation must be ensured. Material conditions have been discussed under point 5.3. But apart from these, the scope of authority of the head of the organisation must also be defined. Defining the cases, in which the head can make statements or decisions, must be paid special attention to.
42
4.5. Strategic elaboration of the program The first professional step of the preparation of the program is the elaboration of the Program Strategy. The Program Strategy is the document that contains basic information regarding the program and defines the procedures, principles meant to be used in the course of the preparation of the program. • Objectives • Expected results • Elements of solution • Organisation of the Beneficiary • Operator background and policy of fees • Schematic technical presentation of project elements • Schedule for the preparation of the project • Financing of the preparation of the project • Organisational aspects • Organigramme of the preparation of the project • Recommended structure of the Project Implementation Unit (PIU) • Social aspects • Environmental aspects • Risks, assumptions • Documents available as regards the project • List of licences necessary for the implementation of the program
5. MANAGEMENT ORGANISATION The following points of view have to be taken into consideration while setting up the management organisation: • It should be suitable for the preparation of the program as regards human resources; • It should possess instruments necessary for the implementation of its tasks; • It should be able to ensure continuity between the preparation of the program and implementation. The management organisation preparing the project must perform the following basic tasks: • Preparation of the application: having the document elaborated, contracting experts (planners, economists, etc.) for this purpose and co-ordinating them; • In the meantime, keeping in touch with other organisational units of the beneficiary or other authorities: • Obtaining permits; • Ensuring financial resources (local government resolution(s)); • Establishing the framework for the cooperation with other beneficiaries in case of projects starting with the participation of several beneficiaries; • Keeping in touch with the intermediate body as regards elaborating the application, utilisation of technical assistance, quality control and the preparation of the support contract (guarantees, etc.); • Keeping in touch with experts, supporting their work; • Organising the signing and submission of the application; • Organising the signing of the support contract; • Organising PR activities necessary in the preparatory phase.
43
5.1. Human resource demands In case of Cohesion Fund projects the establishment of an Implementation Organisation, having a clearly defined sphere of responsibility, task and authority, is compulsory in the implementation phase of the program. This organisation is called PIU (Project Implementation Unit). During the preparation of the program an effort must be made for the management organisation preparing the Project to constitute the basis for the ensuing PIU so as to ensure professional continuity between preparation and implementation. The human resource demands of the management organisation can be divided into two parts: • Direct workforce • Partnership
5.1.1. Direct workforce The personnel of the management organisation, preparing the project, in a narrow sense consists of colleagues who devote their working hours solely to the preparation of the program. The management organisation must have the following human resource, as regards direct workforce: • Program Manager • Program Manager Assistant(s) • Financial Manager • Technical Advisor • Public Procurement Advisor • Lawyer Program Manager General tasks: • Making strategic decisions in co-operation with the decision-making body of the beneficiaries; • Decision-making in operative issues; • Directing and co-ordinating data supply and the IT system; • Management of irregularities (co-operation with the lawyer in this matter) and reporting to responsible bodies; • Organisation, co-ordination and management of all necessary procedures regarding the preparation, submission and approval of the application documentation (e.g. answering the questions of the EU); • Fulfilling tasks delegated by the authority ensuring support for the preparation of the program; • Proposing adjoining measures in case of tasks falling beyond the authority of the program Preparatory Organisation (PPO); • Drawing up reports about the progress of tasks relating planning, on the basis of submitted contractor reports, in the format and frequency required by the Supporting Authority. The progress reports and their content are co-ordinated with every member of the PPO and the decision-making body of the beneficiaries. PPO organisational and management tasks: • Organises and directs the operation of the PPO; • Continuously controls the activities of the members of the PPO; • Co-ordinates with experts and colleagues working in different professional fields; • Reports on the operation of the PPO to the decision-making body of the beneficiaries and to the Contracting Authority.
44
Tasks regarding co-ordination and publicity: • Co-ordinates co-operation between the local Representation of he EU, the decision-making body of the beneficiaries, competent ministries, their experts and other involved intermediate bodies, concerned organisations, authorities, etc., he ensures the continuous contact with these and other adjoining organisations. • Organises the proper information of the population during the planning of the program and he keeps in touch with the concerned media. • Informs beneficiaries and operators about technical recommendations affecting them and about their obligations regarding the projects. Tasks regarding public procurements • Supervises the drawing up of public procurement call for proposal documentations to be published during the preparation of the program and the co-ordination of their contents; • Participates in the publication of calls for proposals; • Ensures the accessibility of calls for proposals, documentations in electronic and hard-copy format as well; • Organises the information supply regarding the contents and conditions of the calls for proposals; • Supports the work of the Evaluation Committees, and takes part in their activities as a member, if necessary; • Helps the work of the Supporting Authority during the evaluation of proposals • Controls every proposal from a formal and administrative point of view, including conformity with budgetary limits, as well; • Prepares documents, propositions required by Evaluating Committees, supporting decision-making and the smooth operation of Committees, in co-operation with the technical expert. Tasks regarding commissions: • Participates in concluding the contracts of contractors selected in the framework of public procurement procedures; • Discusses activities and budget to be included in the Contract for work with every winning bidder, in co-operation with the technical expert and in consideration of the recommendations of the Evaluating Committees; • During the time span of the contract, functions as a contact point for the winning contractors and handles questions, modification requests and every other emerging problem regarding the project, that is fulfils an advisory and problem filtering function; • Helps winning contractors in lawful implementation, according to rules, in line with service and public procurement documentations; • Informs winning contractors about the conditions of submitting modification requests; • Co-operates with contractors winning planning commissions during the preparation of the program, initiates co-ordination if necessary; • Issues the certificate of compliance with the technical expert and informs the consortium; • Checks if textual reports and financial statements are in line with the contents of the Support Contract; • Prepares the recommendation about the acceptance of the interim and final reports for the Supporting Authority. Obligations regarding the organisation of the beneficiaries: • Continuously co-ordinates the activities of the PPO with the President of the consortium, who is obliged to inform the members of the consortium continuously; • Ensures the lawful and legal operation of the organisation of the beneficiaries; • Fosters the implementation of resolutions adopted by the decision-making body of the beneficiaries. 45
Technical expert General tasks: • Makes proposals for the co-ordination, scheduling and classification of planning related tasks; • Carries out the necessary professional co-ordination, makes proposals for necessary modifications; • Co-ordinates between operators, local governments and winning contractors in technical issues and represents the professional interests of the program; • Makes proposals for the preparation of sub-projects - being in connection with each other in the form of clear dependencies - depending on the complexity and heterogeneity of the program, through consulting the operators and Water Management Authorities; • Keeps in touch with the Program Manager, continuously informs him about the status of the planning and current planning related issues; • Keeps in touch with all the organisations, institutions and experts having a role in the preparation and implementation of the program; • After closing the preparation of the program he co-operates with the management, directing implementation, and the Independent Engineer, if necessary; • Takes part in discussions, negotiations and conferences in connection with the program, initiated by any concerned organisation; • Informs operators about resolving recommendations concerning them. Tasks regarding public procurement procedures: • Prepares the technical part of the public procurement call for proposal documentations, by consulting the public procurement advisor, to be published in the framework of the program, he involves Water Management Authorities and operators in it; • Checks every application from a technical point of view, including conformity with budgetary limits, as a member of the Evaluating Committee; • Prepares documents, propositions required by Evaluating Committees, supporting decision-making and the smooth operation of Committees, in co-operation with the Program Manager. Tasks regarding commissions: • Participates in the discussion of activities and budget to be included in the Contract for work of the winning bidder, in co-operation with the Program Manager; • Elaborates the technical related elements of the Contracts for work, in co-operation with the Lawyer, • Participates in contracting with contractors selected in the framework of public procurement procedures, with the experts of the Supporting Authority; • Keeps in touch with winning contractors during the time span of the contract regarding technical issues, that is fulfils a consulting and problem filtering function as well; • Gives advisory opinion in questions emerging during planning activities as the expert of the principal; • At the time of the performance of the contractor he controls the technical contents of completed plans and studies, and he has them checked by concerned operators and water management directorates; • Issues the certificate of compliance with the Program Manager when the contractors have performed their duties; • Evaluates requested modifications and draws up recommendations to the Supporting Authority, by co-ordinating with the Program Manager and the decision-making bodies of the beneficiaries; • Contributes to the preparation of the recommendation about the acceptance of the interim and final reports for the Supporting Authority.
46
Program Manager Assistant • Provides complex, overall professional assistance for the members of the Program Preparatory Organisation for the completion of their tasks, preparatory activities for the decision-making of the Manager and the implementation of his duties; • Co-ordination in program planning in the field of direction and supervision carried out by the PPO; • Organises trainings concerning the use, administration and management of EU sources; • Co-operates with the technical-planning experts of the program; • Participates in the publication of public procurement calls for proposals; • Ensures the accessibility of public procurement call for proposals and documentations in electronic and hard-copy format, as well; • Officially registers received proposals; • Supports the work of the Evaluating Committee during the assessment of proposals; • Ensures the safe storage of proposals; • Prepares documents, propositions required by Evaluating Committees, supporting decision-making and the smooth operation of Committees; • Prepares letters regarding the submission of missing documents for the signature of the Presidents of Evaluating Committees; • Mails letters regarding the submission of missing documents; • Registers answers; • Helps the work of the Evaluating Committee and participates in it, if necessary; • Prepares letters for the signature of the Supporting Authority for both the winning and the losing bidder, indicating the reasons for exclusion; • Helps in the preparation of English and/or Hungarian language Contracts for work and sends them for signature to the stipulated signatories; • Prepares the addendum of the Support Contract when necessary and letters in connection with modifications; • Registers the copies of the reports and interim reports of winning contractors in English and Hungarian language; • Acts as deputy of the Project Manager in case of prevention; • Provides electronic information about the frequently asked questions on the website of the program; • Provides information in connection with the program to all concerned parties; • Requires the submission of all documents, necessary for the assessment of the performance of the supplier; • Checks the documents; • If considered appropriate, he issues the Declaration of Acceptance; • If the performance is not appropriate or if he considers submitted documents defective he calls upon the supplier to submit missing documents; • Arranges for the Declaration of Acceptance to be signed by the Supplier and the Beneficiary; • Prepares the progress report in line with the timing stipulated by the Support Contract (even if the performance of the supplier does not take place); • Transfers the accepted documents, the Declaration of Acceptance and the progress report to the Intermediary; • In case the Supporter considers the documents defective, and therefore does not accept the Declaration, the Assistant contacts the supplier and asks for the submission of missing documents in line with the documentation completion list sent by the Supporter; • Necessary modification of the Declaration of Acceptance; • Sends the missing documents and the modified declaration to the Supporter on schedule; • In case the Supporter and/or the Intermediary would like to consult with the supplier the Assistant co-ordinates among the parties; 47
• After accepting the performance he admits the invoice of the supplier; • Checks invoices if they are in line with accounting regulations; • Submits the request for payment to the Supporter and the documents necessary for this; • Manages the submission of missing documents in case the Supporter considers the submitted certificates inappropriate and calls for the submission of missing documents; • Sends the completed/corrected documents; • Draws up the final report; • Preparing a declaration about the request for the program to be supported by the EU, the date of submission to the European Commission, the planned date of the commencement and closing of the implementation and about the availability of the own resources necessary for the implementation; • The Project Manager Assistants can substitute for each other. Public procurement expert • Takes responsibility for the lawful performance of public procurement procedures; • Preparation of calls for proposals in co-operation with the technical expert and the Legal Adviser; • Entire implementation of public procurement procedures; • Prepares documents, propositions required by Evaluating Committees, supporting decision-making and the smooth operation of Committees, in co-operation with the Technical Manager and the Program Manager; • Drawing up the contract to be concluded with the winning contractor, countersigning of the contract upon its signature; • Entire responsibility for the lawfulness of public procurement procedures; • Legal representation of the principal during legal remedies, possibly emerging in the course of public procurement procedures, • Availability in case of monitoring performed by any of the organisations entitled to control the planning process. Legal Adviser • Executes legal tasks of the co-operation until the end of the planning process, draws up the association agreement of the organisation of the beneficiaries, elaborates the Memorandum of Association and performs legal tasks, stemming from it; • Prepares legal recommendations and propositions connected to the program for the preparation of decision-making; • Supports the implementation of decisions and contributes as legal adviser; • Performs legal supervision until the closure of the planning process; • Takes part in the preparation of the legal documentations of the program, evaluates and checks implementation, • Conciliation of conflicts and legal disputes emerging during the planning process of the program, initiation and implementation of procedures regarding verification documentations (filing of claims, judicial decisions, etc.); • Investigation and defence in case of legal claims on behalf of any concerned party, giving support in possible judicial proceedings, • Processing, organisation of legal procedures; legal closure of contracts for work. Financial Manager • Participates in the preparation of the economic decisions of the Supporting Authority; • Facilitates the implementation of economic decisions, contributes in them; 48
• Fulfils a professional co-ordinating role with every organisation and involved person participating in the program; • Financially models the program, depending on its complexity, with the help of an action plan, taking the aspects of economic efficiency into consideration, plans the ensuring of the own resources into the budget of the current year, • Implements the necessary financial-economic co-ordination, makes proposals for the necessary modifications, carries out the analysis of financial processes; • Following the preparation of contracts to be concluded with enterprises winning different tenders, professionally reviews and countersigns contracts, taking effective rules of law into consideration, controls payments; • Control of financial performance, review of financial processes, co-ordination of the execution of due payment obligations; • Establishment of a separate financial recording order for the sake of fast and effective controllability of the support, • Tracking the trends of the investment costs of the program and ensuring necessary corrective measures (to avoid the increase of costs in the period between submission and tendering); • Participates in the formation and control of operational costs following the investment; • Further formation, application and control of the resource portfolio of the investment; • Updating the draft of the investment expenditure, liquidating investment resources, compiling investment certificates; • Prepares the Financial Schedule and co-ordinates it with concerned beneficiaries (with monthly/ weekly breakdown), monthly financial data supply to the Intermediary Organisation and to the Supporting Authority; • Analysis and updating of cost calculations/estimates; • Ensures uninterrupted accountancy and contributes to the implementation as well, if necessary; • Ensures the financial control of financial processes in connection with the planning process, in line with effective rules of law; • Financial tracking of the performance of contracts for work on the basis of financial indicators, control, approval and verification of payable invoices and financial accounts, administering the book-keeping of the program, participating in the compilation of documents necessary for the interim payments, in the definition of the final cost of the program, checking and approval of the closing accounts and expenditure, management of documents necessary for the payments, financial closure of contracts.
5.1.2. Partnership (networks) The operation of comprehensive partnership is absolutely necessary for the work of the management organisation. It is important for the management organisation to cultivate close relationship with both beneficiaries (local governments) and professional actors and authorities. Various members are responsible for the establishment of partnership by „sectors” within the management organisation. The technical expert keeps in touch with technical specialists (authorities, supervisory organisations, operators, consultants). The main role of the contact is presenting opinions about technical documentations of public procurement procedures, the publishing of which is planned by the management organisation, and having consultations about the contents of plans during the planning. Keeping in touch with the beneficiaries is organised by the Program Manager. This means the organisation of the establishment of a unified organisation to be formed by the beneficiaries and ensuring the operation of the organisation. The elaboration of preparatory materials necessary for the making of strategic decisions, connecting to the preparation of the program, is a high priority task, and also the assurance of all circumstances necessary for decision-making. It is recommended that liaison staff working in the office of beneficiaries, assigned for this task by the beneficiaries, should help the Program Manager in fulfilling these duties. 49
Representatives of operators • Contributes to the checking of technical contents during the preparation of the project, represents the interests of operation; • Supports the technical expert in the professional control of all planning processes, affecting counties represented by him, gives an expert’s opinion, if necessary; • Supports the technical expert in producing the technical contents of tender documentations related to the planning of the program; • Contributes to the evaluation of the technical part of public procurement bids; • Makes sure during planning that plans produced by the winning contractor should be in conformity with the operation demands of the water company and that they should ensure the stipulated limit values; • He is obliged to co-ordinate the concerned operators together with the technical expert; • Co-operates with the technical and planning experts of the program; • Fulfils a consulting and problem filtering function during the time span of the contract in issues of technical nature, makes recommendations for necessary modifications to affected local governments; • Co-ordinates the collection of information regarding the operators or accessible through them, required by the European Commission, any concerned national authority, ministry, the management organisation or other actors participating in the project; • Takes part in discussions, negotiations and conferences in connection with the program improving the quality of drinking water, concerning the project. Technical advisors, supervisory bodies • Contributes to the checking of technical contents during the preparation of the project • Supports the professional control of all planning processes affecting his operational territory, gives an expert’s opinion, if necessary • Supports the technical expert in producing the technical contents of tender documentations related to the planning of the program • Contributes to the evaluation of the technical part of public procurement bids • Fulfils a consulting and problem filtering function during the time span of the contract in issues of technical nature, makes recommendations for necessary modifications to affected local governments • Takes part in discussions, negotiations and conferences in connection with the program improving the quality of drinking water, concerning the project, which can be initiated by the European Commission, any concerned national authority, ministry, the management organisation or in discussions initiated by other actors participating in the project • They give their available, necessary documents, information and professional knowledge to the producers of plans and studies. • Delivers his position in legally unregulated technical and environmental issues, calling for decisions, emerging during the preparation of the program, to the concerned authorities and ministries. Intermediaries • Functions as contact between local leaders, the management organisation, other actors affected by the program and the authorities • Carries out the informing of beneficiaries in the course of the planning process together with the Program Manager and the Program Manager Assistant • Participates in the organisation of events regarding the field represented by him, in co-operation with the Program Manager Assistant 50
• Carries out the collection of data and information regarding local governments or accessible through them, required by the European Commission, any concerned national authority, ministry, the management organisation or other actors participating in the project • Fulfils a consulting and problem filtering function during the time span of the contract in issues of non-technical nature, makes recommendations for necessary modifications • Ensures the continuous mutual information flow between the management organisation and the beneficiaries • Takes part in the production of information materials for the beneficiaries, in connection with the program • Takes part in discussions, negotiations and conferences in connection with the program improving the quality of drinking water, concerning the project
5.2. Equipment demand Among equipment, necessary for the operation of the management organisation, basic office equipment should be mentioned (information technology equipment). These pieces of equipment must be suitable for the storage of large storage size databases by the management organisation, produced in the course of the planning of the program and also, for the operation of the spatial informatics program necessary for their management. In the first place the necessity of equipment needed for communications must be enhanced (Internet, telephone, fax), which are fundamental conditions for the management organisation to be able to fulfil their tasks regarding co-ordination and keeping in touch with the beneficiaries. A motor vehicle must also be available to the management organisation to enable them to implement co-ordination between different venues concerned by planning and to maintain personal contact. The software demand of the management organisation is identical with the software background necessary for average office tasks. Apart form these, a spatial informatics program is also necessary, with the help of which they can transparently manage databases emerging during planning, and with the help of which presentations and materials supporting decision-making can be produced (map registers, queries).
5.3. Quality assurance There is no generally accepted or generally applicable rule for the establishment of the quality assurance system of the management organisation. The Quality assurance system must be elaborated individually for every situation and organisation. During the elaboration of the system it is our aim to define the procedures punctually and to continuously follow and control their implementation with the help of the Quality assurance system. The basic principles, applicable in the course of the establishment of the Quality assurance system, are as follows: • Locatability • Traceability • Accountability • Reproducibility The principle of locatability means that during the establishment of the procedural regulations we must make sure that everybody is able to locate documents, even workforce who only participates in the work of the organisation temporarily. The essence of this is the delivery-acceptance system, according to which the delivery of every document is carried out through issuing a delivery certificate, containing the time of the delivery and the nature of the document. Traceability: quality and the procedural regulations are defined by EU regulations. E.g. regarding regulations of data handling and information: the system becomes transparent for everybody if they are applied. 51
Principles of accountability: • Every procedure has one person in charge; • Puncture definition of organisational hierarchy, relations of dependency; • On completion of an activity, the person in charge verifies the closure of the activity with his signature. The person in charge keeps the basic document that contains the mission of the company, the devotion of the company to apply the Quality assurance system and enlists its approved procedures. In line with the principle of reproducibility it has to be assured that identical activities are carried out the identical way. For this purpose, the document forms, necessary for certain activities, samples for the delivery receipts and the puncture regulations of procedures have to be elaborated.
5.4. Organisational structure The recommended structure of the management organisation can be seen in the illustration below. Organisation of the beneficiary (consortium or association)
Program Manager
Program Manager Assistant(s)
Financial Manager
Authorising Authorities
Technical Advisor
Planning companies
Public Procurement Advisor
Operators
Lawyer
Technical Advisors, Supervisory Bodies
6. FUNDAMENTAL DOCUMENTS OF THE PROGRAM The authorisation plans and feasibility studies forming part of the application to be submitted to the Cohesion Fund of the EU, in the subject of improving drinking water quality and other studies necessary for laying the foundation for them, are the fundamental documents of the program.
6.1. Conceptual permit level project documentation with several versions All settlements must be included in the survey, where the quality of drinking water does not fulfil effective regulations and also settlements where the running water supply is not built up, regardless of the number of inhabitants of the given settlement.
6.1.1. Using previous studies, review of their up-to-datedness If a feasibility study had been produced for the settlement earlier but the possibility for the establishment of an area system modernity does not figure among examined versions, then the plan already produced must be used during planning as one of the possible versions, or should be built into plans. Such plans must become subject to reviewing their up-to-datedness. 52
In cases, when earlier plans dealt with the area solution possibilities as well, apart from local solution possibilities a review of their up-to-datedness must be carried out, and if no newer version manifests itself, appearing to be more reasonable, there is no need for the production of new plans. In these cases the extension of permits and the updating of the cost analysis is sufficient. If the already planned solution does not appear properly grounded in view of the information gained during the review, the possible area solution must be reconsidered and re-planned.
6.1.2. General planning aspects 6.1.2.1. Basic data for planning The principal hands over the basic data for planning to the planner, at the same time as the contract for planning. It is the planner’s task to refine and update them with the participation of operators of public water utilities and concerned settlements.
6.1.2.2. Water demands Water demand has to be defined on the basis of available basic information. For the definition of the water demand: - data of the present water production and water sales, - the development ideas of the settlement, - the expectable changes of the consumers habits, - effect of the expectable rise of fees on consumption, - experience abroad must be used.
6.1.2.3. Public administration and regional borders Artificial borders (public administration, regional or that of the operator) cannot be taken into account for systems to be formed in the course of the planning. The certain systems have to be planned so, that they should give the optimal solution, regardless of existing borders.
6.1.2.4. Technical systems, technological versions In the course of the planning, all possible solutions have to be examined for every settlement, if there is a reasonable solution. For example: - the existing, or possible new development demand of quality improvement based on the local ground water resources, - the possibility of area supply through connecting to an existing system or the establishment of a new system. The water management possibilities and recommended solutions must also be examined in several versions. Information and realised results of ongoing technical developments must also be made use of. Equipment and technologies operating on identical principles of the producers or vendors of different technological equipment cannot be considered as separate technological versions. From among the possible technological versions those solutions should be preferred, in the course of the operation of which: - there is no, or only minimal consumption of chemical agents, - the oxidation processes, if they are necessary, do not result in harmful oxidation by-products, 53
- only a small amount of, or absolutely no hazardous waste material emerges, - its operation is safer and the operation costs are more favourable. If the expansion of the territory or the selection of a new locality becomes necessary during the planning for the placing of new establishments, efforts should be made to utilize territories that settlements are supposed to insure. The implementation of the examination of several versions is obligatory not only for the main technological process, but also for the management and disposal of emerging waste materials. The management of waste materials in the local and area system must also be examined. One of the versions to be presented in the conceptual permit plan and the feasibility study must be identical with the solution recommended by the local settlement, from a technical point of view.
6.1.2.5. Requirements postulated regarding materials, equipment and technologies In case of materials being in contact with water and building materials used for the construction of establishments, only materials and products can be planned that have the permits in compliance with national and EU regulations. While planning water management technologies the references, characteristic of the given water quality, must also be indicated.
6.1.2.6. Responsibility of the planner Information gained from different sources (producers, suppliers, etc.) can be built into the material but the planner is jointly and severally responsible for their authenticity.
6.1.2.7. Content and format related requirements of conceptual permit plans Plans must be in line with conditions stipulated by the rules of law. Necessary co-ordination must be performed in the case of every establishment with the competent public utility providers and their declaration of consent must be obtained. Chapter 9 contains the authorities competent in the licencing procedure of the building of water supply establishments and the order of procedures on the territory of the Autonomous Province of Vojvodina, in detail.
6.1.3. Detailed requirements 6.1.3.1. Settlement waterworks, planning of local water management 6.1.3.1.1. Ground water resources If the wells of the presently operating waterworks are not installed on the most favourable water source and the prepared hydro geological advisory opinion considers the replacement of unfavourable wells reasonable, new wells must also be planned, depending on: - whether the operating plant is suitable for the establishment of new well or wells, - or a new locality has to be assigned.
6.1.3.1.2. Water producing plant If a water purifying equipment operates it has to be examined: - whether it can be intensified, - if it cannot be intensified it must be analysed what elements of the existing system can be integrated into the planned development, - if the existing equipment is not suitable for any of the versions, it has to be reasoned why not, and a 54
proposal should be made regarding its future. If the existing equipment has to be pulled down because of the planned development, its costs have to be defined, and it has to be taken into consideration during economic analysis (in the feasibility study). If there are several water producing plants operating it has to be examined what is optimal: - To implement developments on plants operating at present, - Or to decrease the number of plants and increase the ground water resources capacity of a plant situated on an optimal locality, - Or to forward the treatable water to the plant where the implementation of the treatment seems optimal, - Apart from justified and necessary technological interventions, it also has to be examined, if the development of existing adjoining establishments is justified. Such establishments are: energy supply, social building, management building, etc. - If no water purifying equipment operates at present or the operator cannot be intensified, water treatment possibilities and recommended solutions should be examined in several technological versions. In case of the certain versions it has to be examined how the existing waterworks plant establishments, raw water and clean water reservoirs be integrated into the planned system. - The quantity and quality of the generated waste materials, the different possibilities for their management and disposal have to be examined for the certain planned versions.
6.1.3.1.3. Water distribution system Recommendations of preliminary studies (survey of reconstruction demands, conceptual permit plans) have to be utilised for the establishment of the conditions for the cleaning of the system and for the necessary pipe changes and extensions, and they must be integrated into the material. The conceptual permit plans of justified reconstructions do not have to be prepared, they will be elaborated during the preparation of tender plans on a water law establishment authorisation level, but the costs of items recommended and accepted, on the basis of the preliminary study, have to be defined in the feasibility study. It has to be examined and defined: - if the planned waterworks plant developments justify the development and strengthening of the water-main and manifold pipes, - what kind of interventions are needed in the water distributing system in case of the possible abandoning of certain waterworks plants and the establishment of new ones.
6.1.3.2. Establishment of new area systems In settlements where supply is assured from local waterworks at present it also has to be examined if there is a reasonable chance for the establishment of a new area system together with surrounding settlements. This survey has to be implemented even if the hydro geological study does not consider the establishment of a more favourable water quality ground water resources in the examined environment possible. In this case it has to be examined: - if the ground water resources of the planned system can be established from an already existing ground water resources or the extension of it, - if the establishment of a new ground water resources is justified. If there is a more favourable water stock in the examined environment than the one used at present, and the hydro geological study has made a recommendation for its utilisation, it has to be taken into consideration during the formation of the area system. Apart form justified and necessary technological interventions it also has to be examined if the development of existing adjoining establishments is justified. Such establishments are: energy supply, social building, management building, etc. 55
For the micro-regional system to be formed it also has to be examined: - how the water distribution systems of the certain settlements can be connected to the system in an optimal way, - if the existing normal level and high reservoirs are sufficient for the optimal operation of the planned system, with special regard to the safety of supply, - what should happen to ground water resources, waterworks plants withdrawn from operation.
6.1.3.3. Extension of existing area and regional systems For existing area and regional systems the possibility has to be examined, which one of the water supply systems, situated in the environment of the system, operating from a local ground water resources at the moment, could be connected to the area system, and consequently what development tasks have to be implemented.
6.1.3.3.1. Development of ground water resources After defining the range of settlements, it has to be examined if the necessary ground water resources capacity is available and what degree of development becomes justified. The findings of the hydro geological study have to be utilised during the planning of capacity development. The number of necessary new wells, the optimal instalment solution have to be defined, with special regard to operational safety, and also what defence area and defence profile extension or allocation becomes justifiable in connection with the planned capacity extension.
6.1.3.3.2. Water producing plants, water management technology It has to be examined: - if there is a possibility for the intensification of the existing system or the further utilisation of certain elements of the system through the planned development, - how the existing elements can be used during the establishment of the necessary capacity, - if the equipment cannot be used at the planned development it has to be defined what should happen to them. - Apart form justified and necessary technological interventions it also has to be examined if the development of existing adjoining establishments is justified. Such establishments are: energy supply, social building, management building, water quality control in operation, etc. During planning it also has to be taken into account that uninterrupted water supply has to be ensured in the course of the construction of the new establishments, until their full working order. Great emphasis has to be placed on operational safety, the formation of technological lines that can be operated parallel during the planning of technology, the necessary reservoir volumes and pressure intensifier capacity. The management possibilities of emerging waste materials, the final place of treated waste materials have to be examined, taking the possible variations into consideration.
6.1.3.3.3. Existing and planned long-distance pipelines, connection to the area system In case new settlements connect to the area system, it has to be examined, if the existing long-distance pipelines are able to transport the water quantity increased, due to the water demand of the connecting settlements, or how they can be made suitable for the purpose. We must also pay attention to the integration of normal level and high reservoirs of the existing waterworks plants into the system, while connecting the certain settlements. If their condition is exceptionable or their volume is not sufficient, proposals must be made for the establishment of new ones. 56
6.1.4. Phases of the planning activity The planning task includes: - making the necessary basic data punctual, implementation of on-the-spot visits and co-ordinations, the preparation of project documentations, - implementation of public utility operator co-ordination, necessary for obtaining the conceptual permit, the acquisition of the declarations of professional authorities in justified cases, - submitting the request for the conceptual permit on behalf of the principal, - the up-to-datedness review of existing plans with permits, the extension of conceptual permits.
6.1.5. Content related requirements The project documentation and technical solutions, figuring in it, have to satisfy water management and environmental acts, rules of law and regulations issued as regards their implementation, stipulations defined in effective standards regarding the field and content related requirements defined for conceptual permit project documentation.
6.2. Feasibility studies 6.2.1. Planning task - Preparation of feasibility studies, the up-to-datedness review of all versions produced so far and the updating of costs. - In case of all versions, having a conceptual permit, the economic and economic effectiveness analysis has to be carried out.
6.2.2. Content related requirements The feasibility study has to meet the national requirements stipulated by rules of law from a format and content related point of view and expectations postulated regarding applications to be submitted to the Cohesion Fund of the EU. For example: - The necessary information collection and processing tasks have to be carried out with the help of information questionnaires and communication with waterworks, necessary for the puncture problem definition; - Existing information questionnaires have to be reviewed, possible deficiencies have to be completed; - The specific water quality problem has to be named by settlements, its (negative) influence on water supply has to be analysed; - The achievable development objective has to be set; - The possible technical solutions for reaching the objective have to be enlisted, they have to be examined on the basis of expediency regarding the actual case; - The practical feasibility of the actual development task has to be analysed; - The operation related questions of the implemented development have to be examined, especially in case connection is made to an existing system or the quality improvement is carried out through the formation of a new area system; - The financial and financing conditions of the investment have to be examined; - The economic efficiency indexes, the trend of operation expenses and fees of the investment have to be calculated; taking into consideration the accounting of amortisation obligations of investments 57
implemented with the support of the Cohesion Fund as well. The solution has to be selected, which is the best in every respect; - It has to be summarised in the study if the development can realise the water management objectives set out and if the study has disclosed the most favourable version of implementation; - The reception of the project by consumers has to be examined. For economic and economic effectiveness examinations: - Costs have to be estimated on the basis of actual market prices for the implementation of investments, indicating the costs of the purchase of real estates necessary for the development, the establishment of servitude, social and other establishments, operation control and test operation, taking necessary materials and consumables into consideration, - Measures and costs, arising during the connection to existing systems, the extension of such systems and during the formation of the optimal operational structure, have to be presented, - Operating expenses have to be presented in detail, with special regard to personal disbursements, the extra expenses of possible human resource developments required by the level of technology, justified level of educational costs, energy costs, expectable costs of chemical agents, the necessary replacement of charges in case the certain filter charges are used up, laboratory examinations, waste management and disposal, etc. - Amortisation has to be calculated in compliance with effective accountancy regulations, - The version recommended for implementation has to be in line with criteria defined for the altogether most advantageous version, - The specific operation costs have to be defined projected on actual sales and sales expectable on the long-term, the expectable water-charge has to be presented, - The declaration of the operator and the owner local government(s) has to be attached as regards the presented versions.
6.3. Studies on environmental impacts The preparation of studies on environmental impacts might become necessary in connection with the establishment of new subsurface ground water resources, the extension of already existing ones, the management and disposal of emerging waste materials and the establishment of drinking water long-distance pipelines. Regulations about environmental impact assessments enlist cases when an environmental permit is necessary for the performance of an activity. During the preparation of conceptual authorisation plan versions co-ordination has to be carried out with the concerned environmental authority, on the basis of which establishments will be defined, in the case of which impact assessments have to be carried out. The preparation of these studies has to be scheduled in such a way that the necessary environmental permits should be available for the economic and economic effectiveness survey of the certain technical solutions. In cases when: • the area system is planned to be established, based on an operating ground water resources, ensuring individual water supply, • further settlements are connected to the already existing area system and in connection with this, the capacity of the existing ground water resources has to be extended even beyond the capacity built at present, then regardless of the size of the extension, the impact of the planned subsurface aquifer must be modelled using the available hydro geological information. The defence profile of the waterworks has to be defined in the course of modelling. If the area system is planted on a new subsurface ground water resources, the definition of the defence profile is obligatory in all cases. 58
6.4. Non technical summaries of environmental impacts The planned establishments impose burdens on environmental elements in various extents, diverging from the present situation, both during the construction and the working order afterwards. The present conditions have to be assessed and the impacts of planned solutions have to be estimated for changes to be measurable. Those versions can receive priority that impose the smallest burden on environmental elements. The following have to be presented in the study: • the significance of the program, • the social-economic objectives of the Province, • water quality problems, • the general geographic and hydro geographical endowments of the Province, • the harmful physiological impacts of water polluting components, • water purification procedures possible from the point of view of development, • the considered solution possibilities, the recommended version. The following have to be examined and presented in detail: • the present and expectable condition of air pollution, both in the period of construction and operation, • the present and expectable condition of surface and subsurface water and the geological media, • the quantity and damage neutralization of emerging waste materials, • the impact of noise and vibration, • characteristic land use and their economic effects, • social and economic impacts, • consequences of the development not taking place, • the regulations for water quality control with planned measures.
6.5. Operation structure and policy on fees The objective of the examination is to provide suitable answers to questions arising because of the implementation and operation of technical systems defined by the compiled feasibility study. The present situation has to be evaluated in the study, the possible treatment of arising problems has to be presented, and recommendations must be made for the optimal solution.
6.5.1. Condition of the operation of the public water utility Analysis of the developed situation, the introduction of the advantages and disadvantages of different organisational forms, the possible developing, modernisation of the certain organisational forms. National and international experience must also be utilised in the analysis.
6.5.2. Analysis of issues caused by the planned development, examination of possible solutions As a result of the development, it can be expected that the number of systems will increase that supply certain settlement groups, instead of the presently existing systems, mainly independent from a technical point of view. The extension of existing area systems, the connection of further settlements into the system is also a reasonable possibility.
59
The new situation taking shape: - There will be new properties at the establishment of the new area system, which are held in common as a result of the investment and there will be some that only serve single settlements. Apart from this, the existing public utility property will remain, as well. At present, several operators carry out their activities on settlements, belonging to a unified system from a technical point of view, established this way. - An area system will be established on the existing water basis, ensuring individual water supply at present, to the extent of its capacity, with establishing the necessary water management technology and distribution system. - An area system will be established on the basis of the existing ground water resources, ensuring individual water supply at present, with its extension. - The new system will be established with the connection of further settlements into the system on the basis of the existing area water basis, with its development, - In certain settlements the development, resulting in the improvement of water quality, is implemented individually, no such properties will come into being that would serve the water supply of other settlements as well. In every case the possibility for the co-operation of settlements, the tasks in connection with the management and operation of the property have to be examined, and the optimal solution, suitable for the new situation taking shape, has to be presented.
6.5.3. Survey of the co-operation possibilities of different operators Safe operation requires grater mobilizable technical and economic system of instruments, stronger professional preparedness as a result of the planned development, regardless of whether we talk of local or area systems. In connection with this, it has to be examined: - How the present operating organisations can meet the requirements of the new situation. - What organisational and other tasks have to be solved by the settlements implementing the development. - If there is there a way for the possible integration of operating organisations so that the present independence should not be offended. - What the optimal solution in accordance with safe operation and legal regulations is. - What kinds of tasks emerge for the formation of the optimal solution.
6.5.4. Policy on fees The water-charge to be formed must cover expenditure, necessary for operation and the maintenance of the good condition of existing and newly built establishments. Apart from this, the payable fee must also take into consideration the bearing capacity of the population, as well. In this chapter it has to be presented, on the basis of what uniform principles the system of fees is planned to be formed in future, on the territory of the Province.
6.5.5. Communication The appropriate information flow is indispensable in the course of the preparation between the investor, the planner and authorities. With respect to the large number of settlements and waterworks operators, it is useful if the principal defines obligatory consultations to ensure the smoothness of the work, the implementation of the task. 60
The dates for the consultations and the delivery-acceptance of certain work phases can be the following: Task
Date
Documentation
The kick-off meeting of the planning by micro-regions
Within 3 days following the conclusion of the contract
Minutes
On-the-spot visits with operators
Immediately after the kick-off meeting
Minutes
Interim consultation, presentation Within 90 days following the of technical versions to be examined conclusion of the contract
Minutes
The plan presenting discussion of the conceptual water law authorisation plan versions, by technical systems
Within 120 days following the conclusion of the contract, before the finalisation of the documentation
Minutes
Examination of demands arising during plan presentations and integrating them into conceptual authorisation plans
Within 30 days after the plan presenting discussions
Minutes
Commencement of documentation delivery-acceptance
Within 150 days following the conclusion of the contract
Minutes
Completion of emerged deficiencies
Within 50 days following the commencement of the deliveryacceptance procedure
Minutes
Closure of delivery-acceptance
Within 200 days following the conclusion of the contract
Minutes
Commencement of the conceptual authorisation procedure
Within 3 days following the acceptance of the documentation
Preparation of conceptual water law authorisation plan versions
Preparation of the feasibility study for the plan versions with conceptual permits Plan presenting discussion by technical systems
Within 280 days following the conclusion of the contract
Minutes
Examination of demands emerged during plan presentation, their integration into the material
Within 30 days following plan presenting discussion
Minutes
Commencement of documentation delivery-acceptance
Within 310 days following the conclusion of the contract
Minutes
Completion of emerged deficiencies
Within 50 days following the commencement of the delivery-acceptance procedure
Minutes
Closure of delivery-acceptance procedure
Within 360 days following the conclusion of the contract
Minutes
The principal has to gather information about the progress of the work during staff meetings held with regularity defined in advance.
7. CHARACTERISTIC FEATURES OF LOCAL GOVERNMENT COMMUNICATION During negotiations with the EU, Accession countries had to ask for derogation relating to the development of the disposal and purification of sewage-water of settlements, as regards the implementation of EC regulations about the protection of water. (The deadline for reaching compatibility is the end of 2015, with several intermediate part-deadlines). The stipulations of other EU directives – today integrated into national law – have to be executed. 61
To enlist but a few examples: - In case of activities causing punctiform emissions, the available best possible technology should be achieved so that the less possible hazardous materials should reach the environment (and therefore directly or indirectly the waters), - The proportion of hazardous materials among materials still emitted should be as little as possible, - We must switch over to solutions ensuring more effective prevention – to withholding hazardous materials at the source, emission should be regulated at the place of origin, - Activities causing punctiform emissions, meaning danger and burden for the environment and within it waters, can be carried out on the basis of licences, the impact of the emission on environment (waters) has to be examined during the procedure of authorisation, in the licence the authority has to define the environmental (water protection) requirements of operation, - Licences can only be issued for a fixed period, and they have to be reviewed from time to time, - Emitted materials must be measured, emission must be documented, - Where it can be reasonably expected, the regular observation of the impact of the emission on the geological media and water must be required, and data regarding emissions and the measurements of their impact must be sent to competent authorities from time to time, - Authorities have to keep a record about entities using waters, the licences, the forms of water usage and data regarding the condition of water, in such a way that a national registry could be built on them, and the national registry must be suitable for data supply and reporting towards different international and EU institutions, - In case of activities causing non-punctiform (diffuse) burden we have to switch over to best practices (e.g. on nitrate sensitive territories the requirements of good agricultural practice have to be kept), - The certain measures have to be included in programs of measures, in the implementation of which the concerned authorities and the environment users have to co-operate (e.g. pollution reduction programs), - Publicity has to be given a larger role than earlier and also those concerned in the preparation of decisions and in the approval of programs of measures, - It is not enough to examine the impact of certain establishments, activities on waters in itself, but objectives and international expectations regarding partial river basins and whole reservoirs have to be taken into account, which has an accentuated significance for us – resulting from the location of Hungary in the Carpathian Basin, - It has to be taken into consideration that the observation of requirements and deadlines stipulated by EC rules of law, and integrated in the member state law, is no longer only a national expectation, but is has become an international obligation as well, therefore, greater emphasis has to be laid on implementation, its control, and if necessary, the enforcing of the observation of rules of law, than earlier. Regulations regarding the protection of waters primarily aim at the preservation of their quality, and the reduction, termination of pollution already taken place. The co-ordinated regulation of water quality protection stands in the centre of the water protection of EC law as well. (The Water Framework Directive is the first community rule of law that included the reaching of good quantity condition – as regards subsurface waters – into environmental objectives for the protection of waters.) In spite of the fact though, that regulations concern the protection of the good quality condition of water, the protection of quality cannot be separated from the protection of quantity, primarily in the case of subsurface waters. The national regulations also contain stipulations for the quantity related protection of waters. It can be easily acknowledged that if a water ecosystem or an ecosystem near the waters is injured because of the lack of water, or wells dry, or perhaps inland ecosystems depending on subsurface waters are injured, it can cause serious problems. It is a further characteristic feature that in the case of surface waters (similarly to soil) good quality condition does not only include good chemical condition, but also condition has to be good for living organisations dwelling in the water, or strongly depending on waters (this is expressed by the requirement 62
regarding good ecological condition). We must also keep in mind that burdens and impacts on water can accumulate in space and time. We must think in water body, partial river basins, what is more, whole reservoirs (which for us means the imperative of co-operating with all Danube countries). The system of regulations regarding water protection is perhaps the most detailed and most far-reaching field of environmental law. It is in connection with the fact that waters are themselves of many kinds (rivers and standing waters, cold and warm subsurface waters, etc.), their usage is diverse, but at the same time, their presence is restricted, their stocks are limited. Several sectors have significant tasks regarding waters (e.g. water management, mining and geological service, public health and environmental protection with ever increasing weight in the past decades). If we take a look at public tasks, apart from the central governmental system of institutions, the local governments of settlements also have a decisive role in several tasks (e.g. drinking water supply, canalisation, sewage water purification). The Hungarian practice concerning the above mentioned implementation is explained in the followings meanwhile the applicable regulations of Voivodina Autonomous Province can be found in chapter 9. The rules of law ensure the effectiveness of water protection requirements in such a way that, apart from defining the substantive law regulations regarding the activity, the implementation of establishments, their operation and performing the activities can only be carried out on condition of having a licence for it – with few exceptions. Large establishments, interventions affecting a large territory are generally tied to environmental impact assessment and environmental licence, what is more, in case of a major part of them, the so-called unified environmental protection authorisation procedure has to be carried out as well. The water protection requirements have to be enforced in the course of this. For the commencement and continuation of activities, not subject to the mentioned authorisation procedure, meaning smaller environmental burden and tied to a company site, one must possess a site licence issued by the notary, in accordance with the Governmental Regulation No. 80/1999 (VI. 11.) about industrial and service activities that can be carried out on the basis of a site licence and the Governmental Regulation about the order of site licensing. The inspectorate and the Water Management Directorate take part in the procedures together with several other authorities, as professional authorities. The detailed rules of the water law authorisation procedure in line with the Act on water management are contained by the Governmental Regulation No. 72/1996 (V. 22.) about exercising the sphere of authority of the water management authority (subsequently: regulation about water law authorisation). The execution of the regulation is assisted by the regulation of the Ministry of Transport, Telecommunications and Water Management (KHVM) No. 18/1996 (VI. 13.) about the plea and its annexes necessary for the water law authorisation procedure. According to the regulation about water law authorisation, apart from taking out water and emitting sewage water in an amount not exceeding the demands of a household (which is to be authorised by the notary of the local government of the settlement), the first instance authorisation of works related to water and water establishments is carried out by the Water Management Directorate. The designation of the – already mentioned – defensive territories of the drinking ground water resources is also carried out in the framework of a water law authorisation procedure. The environmental protection inspectorship contributes as professional authority in every case. The territorial competence of the Water Management Directorates is closely identical with the operation territories of environmental protection inspectorates. Their headquarters can also be found in the same towns. The water law authorisation is a multiple-stage process. The builder or the planner from his commission can ask for a so-called conceptual water law licence even before the detailed planning of the establishment. The conceptual water law licence records the objective of the water related work or water establishment, solutions possible for its implementations, their water management, environmental protection, etc. conditions. (E.g. the possible place, method, quantity of obtaining water, use of water and regulations regarding the emission, disposal of used water.) A water law establishment licence is necessary for the construction of establishments and equipment. A water law establishment licence can only be issued, if 63
the conditions for the conduction, management and disposal of used water and sewage water emerging during the operation of the establishment are also ensured, in line with environmental protection regulations. An operation water law licence is necessary for the execution of water usage and for the water establishment to be put in operation. The documentation of the establishment, the description of the work intended to be carried out must be attached to the plea. As for wells, the hydro geographic diary must also be submitted. Instructions must be enlisted in the operation licence in connection with the conditions and obligations regarding operation, self-checking, data supply, among other things. The deadline for the validity of the licence must be defined. In case of public water utilities and thermal waterworks the licence must also cover the preparation of operation regulations. Background: The objective of the information and communication plan is the wide-ranging introduction of the system, in which the communication objectives, possible tools, principles, sources of danger and publicity principles, necessary for the implementation of the program, are formulated. The communication objectives of the drinking water quality improving program: The summary of every procedure, action, publication, event that serve the information of the concerned area, population, local governments, civil organisations and publicity of settlements, about the drinking water quality improving program. The communication department of the organisation, commissioned with preparation during project preparation, is responsible for the following activities: Creates the area level communication strategy of the project, which contains: - objectives, objective groups, - the contents of the strategy, information activities, - the name of the organisation / persons responsible for the implementation of the communication strategy, - the system of criteria serving the measurement of implementation, - carries out wide-ranging publicity activities in close co-operation with other departments of the Project Preparatory Organisation: - creation of information materials (brochures, newsletters, notes, etc.) that draw attention to the role of the drinking water quality improving program, - organisation of information campaigns, seminars, conferences for media representatives, applicants and beneficiaries, - ensuring transparency, - practical enforcement of the principle of partnership, - ensures information necessary for the construction during the implementation phase, - provides assistance for implementing organisations to create their own communication strategy, - implements information and communication activities. The following main aspects have to predominate in the communication plan: - easy to understand and simply formulated information, - ensuring transparency, - proper quality of information, - partnership. Presenting the necessity and importance of healthy drinking water to the concerned population during the preparatory phase.
64
Objective: The population should face health problems in connection with drinking water, social support must be won for the program in such a way! The most important task, right from the beginning of the communication, is the changing of attitude that local governments had been “forced from above” to implement the project; the formation of “they want it” approach is necessary for this. The presentation of water pollutions measured by the public health authority during the first meetings with the population is important information, having convincing power. For example detailing the physiological effects of arsenic can be convincing. “Arsenic has toxic impacts, it affects most physiological systems. The inorganic arsenic compounds are more toxic than organic ones. From among the previous ones, the valency 3 forms (arsenites) are more dangerous than the valency 5 arsenates. Following vein dilation, nausea, diarrhoea, lack of appetite, a small dosage of inorganic arsenic causes visceral vein dilation, skin discolouring, headache and a lack of appetite. Apart from these, as a chronic impact, it often causes halitosis with sweating, stomatitis, waterlogged skin, overgrow of corneum, dandruff and skin peeling, liver hypertrophy, icterus and kidney damage. Arteriosclerosis, neuritis and brain damage are also attributable to it. If the population has faced arsenic poisoning through polluted drinking water in several occasions and in several places, the acceptance of the fact of change can be more easily secured. It must be realised that the decreasing amount of harmful polluting components in the drinking water (arsenic, boron, nitrate, etc.) improve the competitiveness of the area at the same time, e.g. in the field of food processing industry.” If the food processing industry can keep EU regulations regarding the water applied, it can find markets in Western Europe as well. Otherwise, the economy of the acceding country just wastes away. The evaluation of changes, desired to be reached, must be presented in the course of the communication with the population from a: - health, - ecologic, - settlement environmental and - territorial use point of view. While assessing impacts, the evaluation of the characteristics of the impacts and their estimates must also be included, apart from stating the measure of significance. The most important aspects to be taken into consideration while assessing impacts are the following: - time span of the impact, - the spatial expansion of the impact, - accuracy of the used information and the forecast, - possibilities for reducing undesirable impacts, - scarcity of affected or abolished values, - replaceability of damaged or abolished values, - existing limit values and evaluation categories. If the persuasion of the population has been carried out in the preparatory phase, at least the same attention has to be paid to the persuasion of operators, with respect to the fact that we can experience that operators have aversions for new technologies in many cases, as the successfulness and profit of the enterprise can become questionable because of non-calculable water-charges. Therefore, the persuasion of operators should be considered as an important communication phase, in the framework of separate specific professional lectures, “work-shops”, with the help of experts introducing the operation of suitable, new technologies. 65
If we communicate that “we should drink tap water instead of mineral water”, the operators are also concerned and interested in it. In this field it can also be of great help if the experts of public health organisations, environmental protection professional authorities, carrying out monitoring, persuade operators with the presentation of data measured and tendencies experienced by them. We can consider communication successful if the population and the operators accept that one of the most important means of increasing health security is to supply appropriate quality running drinking water and the establishment of trust for running drinking water. Naturally further questions will emerge continuously, for example: - What price rise can be expected because of the drinking water quality improving program? - What percentage of the supplied water is directly consumed? - What kinds of drinking water quality improving technologies are counted on? - Will hydrological examinations be carried out to find out whether the utilisation of the local aquifer can be a solution instead of water passage? - What can local governments, lacking operation sources beyond their own fault, count on? - How does the program define the borders of the concerned area? Answers can be given to these questions in a later phase of the preparatory work. When the support of the project, on the level of consumers and operators, reaches the two-third majority at least, a new phase has to be started in the field of preparation and preparing. With respect to the fact, that a project with such order of magnitude, including several hundred settlements, can only be implemented as a large project (an organisation compressed into an association or a consortium), great attention has to be paid to the establishment and preparation of the joint organisation as well. It is important that during the preparatory stage of setting up the organisation the draft of the consortial contract (deed of foundation) should be sent to concerned parties in due course, and there should be possibilities to discuss the draft in smaller units (for example micro-regions, villages) in the framework of local governmental general assemblies, etc. Having the leading persons of the future joint steering committee accepted, has at least the same significance, even before decision-making, since in case those carrying out preparation, do not assess the support of the members of the given steering committee appropriately, it can hinder the pace of project preparation. The next very important stage is when the preparation of decision-making has been implemented, its support is ensured, the establishment of the steering committee and the organisation has been carried out, to finalise in what form, with what contents and cost demands can the application materials necessary for the European Union be implemented. The organisation, having a decision-making sphere of authority, must by all means establish a team of professionals for this period, which is capable of implementing the content related preparation of the call for proposal, in line with the regulations of the European Union, for the selection of the appropriate planner. Before the planning, a communication element is attached to the ability of the selected planner to get in contact with the local authority, the operator and the population as well, in all concerned settlements – to be able to answer all of the above enlisted samples of questions – in order for the feasibility study to contain the greatest possible scope of expectations of concerned parties regarding the project. Following the completion of the feasibility study it is useful to organise events to present the possible intervention directions of the plan and concrete ideas related to it, in the framework of professional and civil forums, so that the concerned population, the economy and private individuals can find out what the planned intervention means to them, what effects the certain elements will have on them, and when the project implementation can be expected. It is an essential element of the communication strategy to 66
present changes in the widest possible sense, affecting certain professional and social groups, to demonstrate possibilities, threats and new procedures. Such communication element can be the forwarding of messages bearing information for all parties. This can be an information service per telephone, circular letter, electronic mail, web, etc. An important role can be played by the media in this stage, since the articles of newspapers, news coverages of radio and television can make the information flow direct. It would be useful for the leaders of the consortium to set up an individual communication office as the end of the preparatory stage draws near, to carry out increasing information tasks in connection with drinking water. It systematizes and communicates certain steps towards local governments, civil and economic organisations and operators. Incorporates the most important knowledge regarding the project, produces publications, has information leaflets and articles prepared. Keeps in touch with national sectoral bodies and competent EU officials. It is useful to create a drinking water portal on an area level regarding the project where interested people can receive wide-ranging information about the most important issues. After the acceptance of the thorough water quality improvement application by the European Union, the implementation of new kinds of tasks become necessary during the implementation stage, covering the scheduling of implementation, the co-ordination of professional tasks and also financing issues of project implementation. With respect to the resource portfolio, the state should also indispensably manifest its position in connection with the project at this point. It should be declared in what order of magnitude, on what conditions the state supports implementation, how it will relate to post financing and other exciting issues. In consideration of the fact that the implementation of the project is carried out from support ensured by the Commission, the stipulations of the Council Regulation 1159/2000/EC of 30 May 2000 about measures regarding information and publicity must be applied. Section (2) article 46 of 1261/1999/EC Regulation states that the managing authority is responsible for ensuring the publicity of the support and especially for informing the possible final beneficiaries, trade and professional bodies, social partners, bodies supporting equality between men and women, nongovernmental organisations and the society about what role the Community played for the sake of the given support and its results. The objective of the measures of the managing authority regarding information and publicity of supports originating from Structural Funds is to increase the knowledge and transparency of the activities of the EU and to establish a uniform view of the given supports in all member states. The objectives of measures, aiming at information and publicity, is as follows: Inform - possible final beneficiaries, - competent regional and local authorities and other public authorities, - trade organisations and the business sphere, - economic and social partners, - nongovernmental organisations, especially organisations supporting the equality of men and women, environmental protection organisations and those working on improving the quality of the environment and - implementers and supporters of projects, - to ensure the transparency of the support about those possibilities that are jointly supported by the EU and its member states, - about implementation of measures regarding information and publicity and - preparation of measures. The measures regarding information and publicity have to be handed over in the form of a communication action plan to every program and Unified Program Planning Document (UPPD). In a concrete case the plan is submitted to the Community Support Framework (CSF), the plan has to be implemented at the responsibility of the managing authority. 67
The communication action plans contain the following: - objectives and objective groups - the contents of communication and information activities deriving from it, with the indication of activities carried out in the framework of the different objectives of the certain funds - indicative budget - administrative authorities or bodies responsible for implementation - criteria applicable for the evaluation of the implemented activities The managing authority, assigned for the certain supports, ensures the following: - making the contents of support public with the indication of the concerned funds, distribution of documents, and supplying them to interested applicants - proper report about the process of supports during the total period of programming - implementation of information activities concerning the management, control and evaluation of supports granted by funds – in certain cases financed by the allowances of the technical support of the grant in question.
Rules for the professional tools of information and publicity The appropriate management authority is responsible for the respect of measures regarding information and publicity to ensure the transparency of co-financed measures. Notice boards Notice boards are set up on project sites of co-financed infrastructure investments, with costs exceeding the mentioned values. These notice boards contain places reserved for the indication of the EU contribution. The size of the notice boards must be in conformity with the dimension of the investment. The part of the notice board, which is reserved for the indication of the community contribution, must meet the following criteria: - It must occupy 25% of the total surface of the notice board. - The symbol must be represented in line with effective standards. - Letters used for the indication of the financial contribution of the EU must be at least the same size as the ones used for the national indication, and the font style cannot be different either. - The concerned fund must be indicated. If the competent authorities do not set up a notice board, publicising their participation in the financing of the project, the EU support must be represented on a separate notice board, the notice boards can be removed 6 months following the implementation of the activities and a reminder board should be placed in its place. Reminder board Reminder boards must be placed in locations accessible for everybody (congress centres, airports, stations, etc.), which indicate the projects co-financed by the Structural Fund. Apart from the symbol of the Community, these tables must also indicate the Community contribution and the possibly concerned fund as well. In case of physical investments, carried out in commercial buildings, reminder boards must be erected for a year. If a competent organisation or final beneficiary decides to erect a notice board or a reminder board, publish notices or resort to other information tools regarding projects, the total costs of which do not reach EUR 500.000 in case of activities co-financed by FIFG, or EUR 3 million in case of other activities, the Community contribution must still be indicated.
68
Placards The managing authorities place placards at organisations implementing activities financed by the Structural Funds, or at organisations qualified as beneficiaries of these activities to inform beneficiaries and the society about the role of the European Union in human resource development, in vocational training, employment, in investments in enterprises and rural development (labour offices, vocational training centres, chambers of commerce and industry, chambers of agriculture, rural development agencies) about the contribution of the European Union and the possibly involved fund. Informing beneficiaries The notification sent by competent authorities to beneficiaries about the granting of the support contains the fact, that the European Union is a co-financer and possibly indicates the percentage of the support deriving from the community instrument. Information and communication material Publications about supports co-financed by the Structural Funds (booklets, brochures, newsletters) contain clear indication about the participation of the European Union and possibly the concerned fund on their front page, and the symbol of the community if the national or regional symbol appears on them, too. The publications contain the data of the organisation responsible for informing concerned parties, and also the managing authority assigned for the implementation of the given support. For materials publicised electronically (website, database for potential users) or audiovisual materials, the above detailed principles must be applied analogically. In the framework of the elaboration of the communication action plan new technologies must be taken into account, which enable the fast and effective distribution of information and make the conversation carried out with the population easier. The websites of the Structural Funds - must indicate the contribution of the European Union and possibly the contribution of the concerned fund on the website at least - must contain hyperlinks to other websites of the Commission dealing with Structural Funds. Information events On information events related to supports co-financed by the funds (conferences, fairs and exhibitions) organisers must indicate community contribution to these supports by placing the EU flag in conference halls or indicating the community emblem on documents. Controlling tasks regarding information and publicity Organisations granting supports control the observation of rules regarding information and publicity on behalf of beneficiaries in several ways. On one hand, beneficiaries have to give account of fulfilling obligations in the project progress reports, and on the other hand, the fulfilment of obligations is examined during on-the-spot controls. In case it is stated that the beneficiary does not observe regulations about information and publicity, the organisation granting the support calls upon the beneficiary to complement his negligence without delay, or else they will terminate the support contract and they will arrange for the reimbursement of the already paid support.
69
8. R&D PROGRAMS IMPLEMENTED IN HUNGARY IN THE SOUTH GREAT PLAIN REGION Professionals know the situation regarding the quality of drinking water in Hungary. Because of the change of the limit value, one of the greatest problems is caused by the arsenic content of the supplied drinking water, which affects 402 settlements and 1.271.903 inhabitants. During the preparation of professional decision-making technologies applied in Hungary had to be examined, the essence of which is precipitation through oxidation and adsorption with iron salt feeding. While selecting the arsenic removal technology optimal at a given place, other components objectionable from the point of view of water quality must also be taken into consideration and the possibly already operating water treatment technologies as well. Organisations operating a public water utility, working in the region, considered the examination important, with what additions technologies already known and operating here can meet the strict requirements, and what are the new solutions that prove to be applicable. In connection with the present project, the representatives of APV could familiarise with the situation in Hungary, first of all some R&D projects implemented in the South Great Plain Region on a study tours. Without providing a complete list, we introduce a few greater successful projects below.
8.1. Arsenic removal experiments at BÁCSVÍZ RT. The objective of the project was to familiarise with technologies applied in the United States of America and test them. The series of experiments were implemented with the support of the Government of the United States of America and the co-financing of the AP International Finance Corporation seated in New York, on settlements assigned by BÁCSVÍZ Rt. and the Békés County Waterworks Company. Possessing the equipment, developed for the purposes of the experiment, was also a selection criterion for American companies. Companies supplying the experimental equipment and participating in the experiment were the following: - Hungerford & Terry, Inc. - ADI International Inc. - Severn Trent Services - Kinetico The test equipment operated for two weeks from 8 December 2003 on venues selected by both BÁCSVÍZ Rt. and the Békés County Waterworks Company. A closing study is being drawn up under the editorship of APIFC, which evaluates the results of the experiment from technical and economic points of view, and they also present a business offer for an industrial volume installation and operation.
8.1.1. Presentation of experiments and results 8.1.1.1. Equipment of the company Hungerford & Terry Venue: Date: Filter media: Applied chemicals: Flow velocity: 70
BÁCSVÍZ Rt. Orgovány well No.1. 09 –19.12.2003 FerrosandTM NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 0,568 g/l 13–14 l/min
Characteristic chemical parameters of raw water: As 12,5 µg/l Fe 0,60 mg/l NH4+ 0,51 mg/l The mechanism of the equipment: NaOCl solution is given to the raw water, which contributes to the oxidation of As(III). The arising As(V) is able to adsorb onto the residue being present in the raw water and resulted by the hydrolysis of the chemically added Fe(III), with greater effectiveness, which is then removed from the water by the special FerrosandTM filter. It is important during the operation of the equipment that the free chlorine content of the water should be kept at a value between 0,5–1,0 mg/l. In the absence of this, the specially prepared MnO2 coated filter media is reduced, the Mn2+ concentration of the water flowing through the equipment increases in a drastic extent. But by adding an appropriate quantity of NaOCl and iron salt it can be reached, that as a result of the catalytic oxidation, the As content of the influent raw water should decrease below (cFe∼ 0,6 mg/l) 10 µg/l with the help of the added Fe3+ ions. During the test operation period two backwashes had to be implemented, which was indicated by the increase of the pressure differential between the influent and effluent sides and the increased As and Fe concentration of the outgoing (treated) water, as well. The treating of 135 m3 water was executed during the experiment with the use of 1 kg FeCl3 6 H2O and 110 l NaOCl solution.
Figure 6: The change of As concentration in the case of raw and treated water Orgovány well No. 1 Hungerford & Terry FerrosandTM
8.1.1.2. Equipment of company ADI International Venue: Date: Filter media: Applied chemicals:
Flow velocity:
BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét waterworks plan No. I. 08 –21.01.2004 Media G2 H2SO4 96% NaOCl 150 mg/l O3 (from air in high-voltage discharge space) 6–7 l/min 71
Characteristic chemical parameters of raw water: As 12 - 40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l + NH4 0,50 mg/l Characteristic chemical parameters of pre-filtered water: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l The equipment filled with MEDIA G2 filter media (granulated, burnt diatomaceous earth) is able to remove As, Fe and Mn dissolved in water in oxidative conditions, in slightly acidic substance. In the course of normal operation pH must be calibrated to a value between 5,5–6,5, expediently, with the application of H2SO4 or HCl. We must pay special attention to acid feeding, because the treatable substance attacks the material of the filter at pH < 4,0. The use of O3 or NaOCl is recommended as oxidising material, depending on the organic material and NH4+ concentration of the raw water. During the operational use of the equipment the analysis of the pH, the free chlorine content of the effluent water, the As-, Fe-, Mn concentration and of N forms was carried out under different circumstances (chlorination with NaOCl, ozone treatment from real untreated and pre-filtered water). It can be stated that the equipment is not suitable for the removal of NH4+ dissolved in water (cIN= 0,4–0,5 mg/l, cOUT∼ 0,4 mg/l), but the Fe, Mn and As concentration can be reduced to a significant extent as seen on Figures 7 and 8. The As concentration can be reduced below 10 µg/l even without the use of oxidising substance on the basis of the contents of Figure 8. It has to be stated though that in this case we transmitted water through the equipment, the Fe-, Mn- and NH4+ content of which decreased under the indication threshold (pre-filtered water) with the presently applied technology of BÁCSVÍZ Rt. The equipment does not need backwash frequently; the filter charge can be used again following a NaOH treatment (3 filter-beds volume quantity 1% NaOH), then neutralisation. The necessity of regeneration is indicated by the higher As concentration of the effluent water, and backwash is indicated by the pressure decrease measured on the filter. There was no need for regeneration during the test operation and backwash was carried out once.
Figure 7: As concentration in untreated and treated water ADI equipment BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét plant No. 1 72
Figure 8: As concentration in pre-filtered and treated water ADI equipment BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét plant No. I.
8.1.1.3. Equipment of company Sever Trent Services Venue: BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét waterworks plant No. I. Date: 27.01 – 09.02.2004 Filter media: Bayoxide E33 Applied chemicals: – Flow velocity: 1,5 l/min Characteristic chemical parameters of raw water: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l + NH4 0,50 mg/l Characteristic chemical parameters of pre-filtered water: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l + NH4 <0,02 mg/l The SORB 33 type system has been specifically developed for the removal of As(III) and As(V) from drinking water. The filter media is synthetically produced 0,5–2,0 mm granulation size α-FeOOH. This material helps the oxidation of As(III) into As(V) as redox catalyser that specifically absorbs in the filter media. The regeneration of the filter is not possible; it has to be replaced following depletion. The filter media is able not only to bind As but also other metals and semi-metals, such as Sb, Cd, Cr(VI), Pb, Mn, Mo, Se, V, PO43-. The filter can be brought into an operable condition with washing implemented several times before the first use. Later on (in our case) it did not demand either feeding chemicals or backwash during the twoweek experiment. The As removal was realised with the greatest efficiency with the application of this filter. Our experiments reinforce that the filter can be used effectively for the removal of Fe as well, since it decreased the Fe concentration of raw water from the value of ∼0,5 mg/l below 0,01 mg/l. But in the circumstances applied, the filter was not suitable for the removal of NH4+. 73
Figure 9: As concentration on untreated, pre-filtered and treated water Sever Trent Services equipment BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét plant No. I
8.1.1.4. Equipment of company Kinetico Venue: Date: Filter media: Applied chemicals:
BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét waterworks plant No. I 05 – 13.04.2004 Macrolite NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 38% Flow velocity: 20 l/min Characteristic chemical parameters of raw water: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Characteristic chemical parameters of pre-filtered water: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l
The equipment filters treatable water by transmitting it through the so-called Macrolite filter media, it can be used for the removal of As, Fe and Mn. The adding of oxidising material (NaOCl) and depending on the Fe content of the treatable water, FeCl3 is necessary to ensure the appropriate efficiency filtering. Two mixing containers, with series connection, filled with gravel ballast had to be applied for the homogenisation of water flowing to the filter. A free chlorine content exceeding 1 mg/l had to be assured by pumps feeding the chemical materials in the effluent water, while Fe content had to be adjusted to the value of ∼3 mg/l in the water flowing to the filter, to ensure that As removal should reach the scale as shown on Figure 10. Backwash had to be implemented with daily regularity at such a high Fe concentration.
74
Figure 10: As concentration in untreated and in treated water KINETICO equipment BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét plant No. I
8.1.1.5. Summary As a result of the series of experiments it can be stated that all of the tested equipments proved to be suitable for the given filtering task, out of which the test operation equipment of the company Severn Trent Services operated with the best degree of efficiency. The experience about the four test operation equipment, completed with the results of the measurements, can contribute to the selection of the technology from among the As removal procedures, which is the most appropriate for the local water quality endowments. In this respect, the analysis of operation and investment costs will receive significant emphasis, too, covered by the closing study prepared at the closure of the series of experiments. Further information: BÁCSVÍZ Rt. Tibor Szigeti H–6000 Kecskemét, Izsáki út.13. Telephone: +36 (76) 511-511, Telefax: +36 (76) 481-282 E-mail:
[email protected] http:// www.bacsviz.hu
8.2. Arsenic removal experiments at Makó Area Public Water Utility Ltd. (Makó-Térségi Víziközmű Kft.) 8.2.1. The removal of the arsenic content of drinking water with an integrated membrane technology Participants of the project: Zenon Systems Kft. Miklós Hideg H–2803 Tatabánya, Vigadó u. Pf. 353 Telephone: +36 (34) 316-197 Telefax: +36 (34) 316-198 E-mail:
[email protected] http://www.zenonenv.com
Makó Area Public Water Utility Ltd. Pál Medgyesi H–6900 Makó, Tinódi u. 8/A Telephone: +36 (62) 211-141 Telefax: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu 75
Objective of the project: The basic objective of the project was the establishment of a technological system, developed nationally, which enables the reduction of the arsenic content of drinking water to the concentration value of 10 µg/l stipulated by the drinking water directive of the EU (98/83/EC on the quality of water intended for human consumption, 3 November 1998), and the respective Governmental Regulation No. 201/2001. (X.25.) (about the quality requirements of drinking water and the order of control). The project aimed at the establishment of a technological system, water treatment procedure, which is in line with EU criteria and the following objectives: - Offers a modern and efficient technological solution for arsenic removal (reaching an arsenic content below 10 µg/l), including the minimization of the amount of hazardous waste materials emerging in the course of the technological application. - Apart from reducing the arsenic content, at the same time it is also suitable for the removal, quantity reduction of other components, spoiling the quality of drinking water as well (iron, manganese, organic materials, etc.), or it can be connected sequentially to technological units ensuring the removal of unwanted components. - The appropriateness and success of the technology can be verified by accredited measurements, in installed semi-operation size experimental equipment. - The concerned environmental protection, water management and public health authorities should be informed about the activities during the project. - The accomplished research and development results should be mediated towards users at on-thespot presentations and through lectures (local governments, waterworks companies). - We should have the arsenic removal technological system, implemented with a membrane reactor, patented. The objectives of the project were realised in three consecutive parts or phases overlapping each other. Stage 1: Aim:
Laboratory size preliminary experiments examination of the treatability of waters with typically occurring arsenic burden, the definition and experimental examination of expectable process control and technological optimisation tasks.
Stage 2: Aim:
Semi-operation size experiments the installation and putting into operation of a semi-operation size equipment in the assigned target area (Maroslele) and carrying out experiments, and the solution of emerging process control, optimisation and scale increasing tasks.
Stage 3:
Preparatory activities of the practical implementation of experimental results, introduction, authorisation the presentation of achieved results to the representatives of the professional community and consumers, the wide-ranging introduction of the technology, executing industrial right protection and authorisation related tasks.
Aim:
The planned technology: A complex task had to be solved in the procedure set as an aim, through the simplest possible steps, with the less possible tools, with the insertion of the less possible sub-steps. The waters of the future area of utilisation (the South Great Plain Region) are not only characterised with high arsenic contents, but 76
also the high iron and manganese contents as well. Iron and manganese is present in +2, the arsenic is present in +3 oxidation state in the reductive nature water. Iron (III), Mn (III) and Mn (IV) separate as residue when oxidised, this is utilised by the traditional iron and manganese removal procedure. Using potassium permanganate for oxidation, the end products of the process are iron (III)-hydroxide and manganese dioxide. In the pH domain acceptable for drinking water the separation of iron (III)-ions is practically complete, while Mn3+ ions are transformed into +2 and +4 Mn ions and MnO2 residue through disproportionalisation. In practice, oxidation is usually coupled with the filtering of separated residues. The black manganese (MnO2) separated onto the surface of the filtering substance has catalytic effect, and enables the dissolved oxygen of the water to participate in the Fe2+ – Fe3+ oxidation, reducing the chemical needs of the process. The basic requirement of procedures with residue is that the emerging residue should be well separable from the liquid phase, adequate size flakes or crystals should be formed. If the above detailed processes are implemented in circumstances where the separation of small size particles can also be assured, then the processes do not have to be optimised from the point of view of phase separation, instead, the set aim can only be successfulness, the reaching of the best possible degree of efficiency. This possibility has been realised with the application of the immersion membrane ZeeWeed system. The ZeeWeed water treatment technology is a treatment procedure based on the Zee Weed micro and ultra filtering membrane modules, patented and produced by ZENON. The ZeeWeed membranes operate with significantly smaller energy consumption to the effect of vacuum. As there is no need for the formation of large size flakes as in the traditional technology, the ZeeWeed membranes replace the secondary clarifier and sand filter of traditional water treatment plants, thus significantly reducing the space demand of the equipment and the plant, simplifying the controllability and regulation of the process, and increasing the possibility for the automation of the technology. The advantage of immersion ZeeWeed membranes, as opposed to the traditional membrane systems operating under positive pressure, is the smaller membrane obstruction owing to the low operation vacuum that reduces the regularity and time span of periodic backwash, therefore increasing the capacity of the plant. The membrane modules are built to form cassettes. The cassettes are mounted on different length frames depending on demand. The Zeno Frames formulated this way can be placed in already existing objects or standard (ISO) containers.
Figure 11: The vision plan of the semi-operation size equipment The above technology produces excellent quality filtered water continuously, since the membrane fibers are not exposed to stress and sudden pressure changes. The periodic backwash is carried out at low pressure and with filtered water, and not with air as in other systems. 77
Summary: The aim of the project was to elaborate an effective and reliable arsenic removal procedure, exploiting the advantages of modern membrane technology, able to ensure the limit values stipulated for drinking water, which, apart from the removal of arsenic, offered possibility for the removal of other components, spoiling the quality of drinking water, as well. In the course of the work, the arsenic removal technology, meeting the expected requirements, based on measurement results and experience gained through laboratory and semi-operation experiments, was produced. The suitability, functionality and stability of the technology were verified in semi-operation size equipment, with on-the-spot measures. The procedure and the equipment serving its implementation have a value of novelty on an international level as well, it has been placed under patent protection, and the application licence has been issued under the registration number F-238. The licence is valid until 31 December 2007. Apart from authorities, professional organisations and representatives of drinking water supplying organisations, the results of the project were also presented to the representatives of the population of Csongrád County, affected by the problem of arsenic drinking water to perhaps the greatest extent, in the framework of a conference organised on 9 October 2002 in Makó. The work carried out proved to be successful, the licences necessary for the application of the technology are available, and we can state therefore, that the project was closed with the achievement of the defined objectives.
8.2.2. Innovative Dutch arsenic removal technology Apart from the financial support of the Dutch Government, the project is implemented with the management of the UNESCO – IHE. Co-operating partner organisations participating in the program: UNESCO –IHE Institute for Water Education, Delft, The Netherlands SELOR eeig Environmental Technologies, Amsterdam, The Netherlands VITENS The Netherlands (the greatest Dutch public water utility supplier) Makó Area Public Water Utility Ltd. (Makó-Térségi Víziközmű Kft.), Makó, Hungary The aim of the project: • to verify that the semi-operation size equipment, established on the basis of results of the preliminary experiments, can work with appropriate efficiency in operation conditions as well, and that cost analyses regarding the entire life cycle of the equipment could be carried out on the basis of the operation data • to carry out the examinations and authorisation procedures necessary for the application of the technology and the equipment on the basis of appropriate operation data. Following the execution of experiments, it is planned that the equipment will be put to test for the treatment of other, different quality subsurface waters than in Makó. The Dutch arsenic removal technology: The essence of the procedure is that arsenic, present in water in a dissolved form, is removed by quartz sand adsorbent (IOCM), the surface of which is covered with iron oxide. Such adsorbents are produced during iron removal technologies extensively applied by Dutch waterworks, as well. Iron, which is present 78
in water in a dissolved form, is separated as a result of intensive aeration in the form of iron oxide on the quartz sand charge or other material charges of iron removing filters, having been operated for a long time, and it forms a hard coating on the grainy filter media. Laboratory experiments: Such IOCM (iron oxide coated – filter – media) was used for laboratory experiments, originating from operating filters. The filter media was placed in a rapid filter, which is generally used in drinking water treatment. The height of the filter column was selected for at least the value of 2,0 m and filtering velocity for v= 5 m3/m2/h in laboratory experiments. The high arsenic content water to be treated was lead directly onto the filter without any previous oxidation. Results showed that a greater filter column height or connecting several filters into a series results in a higher degree of efficiency. The IOCM adsorbent removes the As(III) and As(IV) ions from the water without oxidation. Water with very high arsenic content (1800 µg/l) was also successfully treated during laboratory tests. No preliminary examination was necessary during the experiments, as no oxidants or coagulants were added, proper results were achieved immediately by leading the water onto the filter column. On-the-spot model experiments Following laboratory experiments, on-the-spot model experiments were carried out between 2002– 2005 in Greece, Bangladesh and Hungary. The filter media was quartz sand coated with iron oxide (IOCS) during these experiments, they did not apply any kind of preliminary treatment or oxidation. The Hungarian experiments were implemented, based on the water of the wells of Maroslele Waterworks, operated by the Makó Area Public Water Utility Ltd. The experiments were carried out with the 200-300 µg/l As content water of well No. 2 being out of order, and with the 20-30 µg/l As content water of operating wells, as well. During the 46 days of the experiments carried out with very high As content water the charge was not backwashed or regenerated. Figure 12 shows that every measured value was under the permissible value.
�����������������������
��� ��� ��� ��� ��� �� � �
�
��
��
��
��
��
��
��
��
����������� ����������������
�������������
�����������������
Figure 12: Results of experiments carried out with the water of well No. 2 in Maroslele (February-April 2003)
The experiment, carried out with water with As content smaller with an order of magnitude, showed a similarly excellent result.
79
�����������������������
�� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
��
����������� ����������������
�������������
�����������������
Figure 13: Results of experiments carried out with the water of operating wells of Maroslele (April-June 2004)
The regeneration of the IOCM adsorbent: Apart form arsenic, there are other adsorbable materials and settling materials in the treatable water as well, which play a significant role in decreasing the adsorbtion capacity by covering the filtering surface. The backwash of the filter and the regeneration of the charge are necessary periodically for restoring capacity with the removal of these materials. The regularity of this is in connection with the quality of the water to be treated. The backwash and the subsequent regeneration did not take longer than 15 minutes during model experiments, where the arsenic content of the raw water was 250–300 µg/l and the height of the filtering charge was 2,0 m. From this, the length of backwash is 5–10 minutes, while the length of the subsequent regeneration was not longer than 5 minutes either, carried out with inorganic chemical solution permitted in water supply. As a result of regeneration the earlier adsorption capacity is restored. It could be stated from the model experiments that the lifespan of charges is 1–4 years, depending on the As content of the raw water to be treated. It is necessary to carry out regeneration in every 2–4 weeks during the entire lifespan, depending on water quality. The developed arsenic removal technology produces a very limited amount of waste material. The amount of applied backwash water does not reach 0,5% of the treated water. In the emerging used backwash water the As content is <10 µg/l and the volume and pollution of the filter backwash is equally small. The exhausted charge was put to different kinds of examinations in line with 1999/31/EC Directive, as defined thereof. According to the results of examinations carried out, in line with the present EU regulations, the exhausted IOCM charge does not qualify as hazardous waste material, therefore it can be placed at a communal landfill.
The established semi-operation size equipment: As apart from arsenic, there is a significant amount of ammonium and methane gas as well in the water of the wells of the Makó Town Waterworks, the aeration sand rapid filtering, generally applied by the Dutch waterworks, was further developed with the UNESCO-IHE arsenic removal technology. Figure 14 presents the conceptual technological flow chart and its integration into the water supply system.
80
Regenerator feeding pump
Subsurface water to be treated
Aerating
Filter (1) NH4 removal
Aerating
Filter (2-1) As removal
Filter (2-2) As removal
Disinfectant feeding pump Compressor Backwash pump Cleaned water storage Pressure intensifier pump
Water distribution network
Figure 14: Conceptual technological flow chart The treatable water is aerated, as an effect of this, methane separates from water. The water saturated with oxygen is forwarded to 3 rapid filters under pressure, in a series connection. As a result of the appropriate oxygen content of the water, a nitrifying bacterium film develops on the quartz sand charge of the filter, indicated as (1) in a few (1-3) weeks. This process is supported by the separation of iron, being present in a small content in the water to be treated as well. The bacteria turn the ammonium into nitrate, and the practically ammonium free water flows onto the IOCS charge filters. The arsenic is bound on the iron oxide layer established on the surface of the grain of sand, and As free water leaves the filters. The treated water gravitates into a clean water pool. The backwash is carried out with air and cleaned water, the necessary volumetric flow rate is ensured by a compressor and a backwash pump. Feeder pumps feed the chemicals for the regeneration of the IOCS charges and the disinfection, if necessary.
Results of the semi-operation experiment: The experimental equipment mounted into a container was put to operation on 11 March 2005. The power, the clean water conduction, the settling tank and its connecting pipes were preliminarily built on the site for putting into operation, and also the energy supply from the existing system. During the first few weeks the microbiological film was established on the sand rapid filter, the growing of which was checked through the measuring of ammonium, nitrate and nitrite content. Thereafter, the controlling laboratory examinations became regular. The processed results of raw water and treated water examinations, up to 24 June 2005, are presented by the figures.
81
�����������������������
�� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
����������� �����������������
�������������
�����������������
�������������������������
Figure 15: The tendency of arsenic content during the test operation
������������������������
��� ��� ��� ��� ��� � �
��
��
��
��
��
��
����������� ���������������
�������������
�����������������
��������
Figure 16: The tendency of ammonium content during the test operation The arsenic and ammonium content of the raw water changed to a small extent, depending on which wells operated at the time of the examination. Both characteristics remained under the permissible value in the treated water. The IOCS charges, carrying out the removal of arsenic, were regenerated twice with a preventive aim, while in the case of the filter carrying out the removal of ammonium backwash was executed once. On the basis of the favourable results the acquisition of the public health and building industrial technical permit, necessary for the application in Hungary, is underway. Further information: UNESCO-IHE Dr. Branislav Petrusevski phD. UNESCO-IHE, P.O.Box 3015 2601 DA Delft The Netherlands Telephone: +31 (0) 15 2151785 Telefax: +31 (0) 15 2122921 E-mail:
[email protected] http://www.unesco-ihe.org 82
Makó Area Public Water Utility Ltd. (Makó-Térségi Víziközmű Kft.) Pál Medgyesi H–6900 Makó, Tinódi u. 8/A Telephone: +36 (62) 211-141 Telefax: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu
9. PROCEDURE FOR ISSUING LICENCES NECESSARY FOR BUILDING WATER SUPPLY ESTABLISHMENTS AND THE COMPETENT AUTHORITIES The building of establishments is carried out in line with the Act on planning and building (Official Journal of the Republic of Serbia, edition No. 47/2003), on the basis of the building licence, in compliance with the technical documentation, regarding the building of establishments. Building licences for inter-regional and regional water supply establishments and town water supply networks are issued by the authority competent for archituctural issues of the Autonomous Province of Vojvodina, if the entire establishment is built on the territory of the autonomous province. Companies, preparing the technical documentation for establishments, falling under the authority of the autonomous province, must be in possession of the relevant licence, issued by the ministry responsible for building issues, regarding the elaboration of technical documentations. For the building of establishments falling under the authority of the autonomous province, preliminary works have to be carried out before the elaboration of the technical documentation, and the preliminary justification study and the justification study are elaborated on the basis of the results of these activities. The preliminary works are as follows, depending on the type and characteristics of the establishment: examinations, plans and the elaboration of the analysis of other professional materials; obtaining data necessary for the analysis and processing of geological, geotechnical, geodesic, hydrological, meteorological, settlement planning, technical, technological, economic, energetic, seismological, water management and traffic related conditions; fire protection and environmental protection conditions and other conditions that influence the building and use of the given establishment. The preliminary justification study includes the main plan and this technical documentation is controlled by the Revision Board responsible for the professional control of technical documentation of establishments significant for the Republic (hereinafter: Revision Board), if the establishments are entirelly built on the territory of the autonomous province. This committee holds meetings and makes decisions in the framework of the body of the autonomous province. The main plan chiefly contains the following data: the macro-location of the establishment; the general emplacement of the establishment; the technical-technological conception of the establishment, the method of protecting the infrastructure; the possible territorial and technical versions of integrating into the area; the natural conditions; the environmental impact study; the research atcivities necessary for the elaboration of the project plan; the protection of environmental and real estate cultural property; the functionality and reasonableness of the solution. Following the positive report of the Revision Board the appropriate area plan or resettlement plan is elaborated depending on the type of the establishment and the ownership conditions of the parcel situated on the planned strip of land. In case the resettlement plan is indispensable the elaboration of the Strategic environmental impact assessment is necessary in line with the Act on Strategic impact assessment (the Official Journal of the Republic of Serbia, edition No. 135/ 2004). Following the elaboration of the appropriate plan this Secretariat issues the extract of the resettlment plan, which forms the basis of the justification study and the project plan that also fall under the judgement of the Revision Board. Only following the positive report of the Revision Board can the claim for issuing the building licence of the given establishment be submitted. In line with the Act on environmental impact assessment (Official Journal of the Republic of Serbia, edition No. 135/2004) the builder must respect the procedure of the elaboration of the study on environmental impact assessment at the body of the autonomous province responsible for environmental protection related tasks.
83
The builder gives notice of the commencement of the work at the organ of the autonomous province authorised to issue building licences. The main plan, together with the certificate about the technical control, the report, the building licence and the certificate about fulfilling the payment obligations regarding parcel arrangement are also enclosed. Following the technical control of the establishment the licence for putting into use is issued by the organ of the autonomous province authorised to issue building licences and the builder can have the establishment registered in the cadastral register on the basis of this document and in the register of underground pipelines. REMARK: In case the inter-regional or regional water supply establishment or the town water-system is only partly built on the territory of the Autonomous Province of Vojvodina, the issuing of the building licence falls under the authority of the ministry responsible for building issues. The licence for building the local water supply systems is issued by the competent authority of the local government, on the territory of which the establishment is built. The appropriate territorial or resettlement plan is the condition of issuing the building licence, on the basis of which the plan extract has to be issued and the project plan on the basis of this, serving as a basis for the building licence. In this case the builder gives notice of the commencement of the work at the organ of the local government authorised to issue building licences. The main plan, together with the certificate about the technical control, the report, the building licence and the certificate about fulfilling the payment obligations regarding parcel arrangement are also enclosed. Following the technical control of the establishment the licence for putting into use is issued by the organ of the local govermnet authorised to issue building licences and the builder can have the establishment registered in the cadastral register on the basis of this document and in the register of underground pipelines.
* * *
84
Uputstvo
za izradu Programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode u Autonomnoj Pokrajini Vojvodini
85
86
UVOD Evroregion Dunav-Kriš-Moriš-Tisa (DKMT) obuhvata jugoistočni deo Karpatskog basena u centru srednjoistočne Evrope. Regionalna saradnja koja integriše teritorije regiona južnog Alfelda u Mađarskoj (županije Bač-Kiškun, Bekeš i Čongrad), zapadnog regiona u Rumuniji (županije Arad, Hunedoara, Kraš-Severin i Timiš) i teritoriju Autonomne Pokrajine Vojvodine u Srbiji i Crnoj Gori, prostire se na više od 70.000 km2, gde živi blizu 5,4 miliona stanovnika. Agrarna kultura, logistička i turistička svojstva, visokoškolski i inovacioni potencijali čine jedno specifično područje ujedinjene Evrope, čiji se značaj još više uvećava kroz njenu stratešku ulogu u procesu stabilizacije na Balkanu. Kao krajnji cilj saradnje u razvojnoj strategiji usvojenoj 2005. godine DKMT zacrtala je poboljšanje uslova života ljudi koji žive u evroregionu. Podržava i stimuliše zajedničku izradu programa kroz koji će se eliminisati dugogodišnja zaostalost i po kom će se obezbediti savremene usluge. Ima bezbroj područja gde su neophodne intervencije, između ostalog, u oblasti zaštite životne sredine, a naročito u vezi sa smanjenjem štetnosti otpadnih voda i obezbeđivanjem pijaće vode odgovarajućeg kvaliteta. Nije slučajno što je organizacija koja je odgovorna za realizaciju programa DKMT, J. d. Agencija za evroregionalni razvoj DKMT, koristeći mogućnost učešća na konkursima, uz korišćenje nacionalnih izvora u Mađarskoj za region Južnog Alfelda izradila projekat kojim bi se i na teritoriji Vojvodine potpomogla izrada i realizacija sličnog, tj. simetričnog programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, kao i u Južnom Alfeldu. U današnjem svetu koji se velikom brzinom razvija, na našoj planeti koja se bori sa prekomernim povećanjem broja stanovnika, sve je bitnija uloga čiste vode pogodne za ljudsku upotrebu. Kvalitet vode za piće, kao opšti pojam, znači fizičke, hemijske i biološke karakteristike pijaće vode. Voda odgovarajućeg kvaliteta ne sme da sadrži mikroorganizme ili hemijske materije čije bi prisustvo na bilo koji način štetno delovalo na zdravlje potrošača, međutim treba da sadrži one hemijske materije koje su neophodne za organizam. Upravo zbog toga, obezbeđivanje zdrave pijaće vode je samo naizgled jednostavan zadatak, ali u suštini je veoma kompleksan proces koji zahteva uvažavanje mnogih propisa i njihovo sprovođenje na osnovu svesno izgrađenog programa, a takođe i veoma skup proces koji zahteva ozbiljnije investicije i veliku stručnost. Prema svojim svojstvima, ovaj proces direktno zahteva ostvarivanje efekta preko granica, jer za izvorišta ne postoje granice, isto kao što ni uticaj zagađivanja životne sredine ne može da se zaustavi na državnim granicama. Na teritoriji Autonomne Pokrajine Vojvodine, na mnogim mestima zasada je nerešeno obezbeđivanje pijaće vode odgovarajućeg kvaliteta, zbog toga je J. d. DKMT, uz finansijsku podršku Fonda za eksperimentalni mali projekat Evropke Unije, organizovalo seriju edukacija i konsultacija i uz pomoć stručnjaka izradilo jedno Upustvo koje ima za cilj da Vojvodini pruži stručnu pomoć za pripremu realizacije programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, da pripremi lokalne stručnjake, kako bi na osnovu adaptacije iskustava iz Mađarske izradili sopstveni program. Upustvo koje su izradili stručnjaci iz Mađarske, to jest ova publikacija, počevši od procene stanja, pokazuje kako se može realizovati program za poboljšanje kvaliteta pijaće vode koji će biti kompleksan, sa regionalnim efektima, prikazuje koji su to podaci, informacije, dokumenti, sredstva, ljudski resursi itd., koji su neophodni za realizaciju ovakvog programa, zatim pokazuje uspešno realizovane projekte, eksperimente i njihove rezultate. Ovo Upustvu sadrži osnovne informacije koje Vojvodini omogućavaju da izradi svoj program za poboljšanje kvaliteta pijaće vode i da realizacijom tog programa, u velikoj meri poboljša uslove za život sopstvenog stanovništva. Nadamo se da će ovo Uputstvo, kao zbir redovnih edukacija i konsultacija tokom prethodnih meseci, koje sadrži najvažnije podatke, pomoći stručnjacima iz Vojvodine i rukovodiocima iz Pokrajine i samouprave da izrade svoj program za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, čijom bi se realizacijom obezbedila zdrava pijaća voda na većini teritorije evroregiona DKMT, a koja bi bila u skladu sa međunarodnim standardima. Ester Ana Čokaši rukovodilac J.d. DKMT
87
1. UVOD Teritoriju Vojvodine čini 45 opština sa ukupno 465 naselja. Prema nezvaničnim rezultatima popisa 2002 godine u Vojvodini živi 2.118.493 stanovnika. Broj stanovnika po opštinama se kreće od 9.000 (Sr. Karlovci) do 320.000 (Novi Sad), a u naseljima i gradovima od 100 do 200.000. Prosečna veličina opštine je oko 47.000 stanovnika (bez Novog Sada oko 41.000), a naselja blizu 4.600 stanovnika (bez Novog Sada oko 4.000). ��������
�����
������� ���� ����� ��������
�������� ������
����
�����
������
�����
�����
�����
�����
������
���� �����
������
���� ����
�����
�����
��������
�����
��� �����
������� ��������� �����
��������
�������
�����
�����
������� ������
����� ����� �������� ������� ����� ������ �������� ����� ������
�����
���� �����
�����
��������
�����
���
�����
���� �����
�����
�����
�����
�������
���
������������
������
�����
�����
�����
�����
�����
������� �������� ���� ���� ������ �����
����
���������
������
������
�����
���������
�����
�����
�������� ����� �����
�����
�����
�����
��������
����� �����
�����
����� ������
�����
������
�������
���� �����
������� �����
�����
�����
�����
Slika br. 1: AP Vojvodina – Broj stanovnika po opštinama prema popisu 2002 god. Od ukupnog broja naselja u Vojvodini organizovano snabdevanje vodom putem javnih vodovoda (vodovodi u nadležnosti opštinskih javnih preduzeća ili mesnih zajednica) ima 396 naselja. Snabdevanje je organizovano putem 339 vodovoda od kojih sa oko 47% upravljaju javna preduzeća, a sa 53%, uglavnom u manjim naseljima, upravljaju mesne zajednice. Grupu 69 naselja bez vodovoda, sa ukupno oko 85.000 stanovnika (oko 4% od ukupnog stanovništva Vojvodine), čine naselja veličine od 100 do preko 6.000 stanovnika (najveći deo je ispod 1.000 stanovnika). Sva naselja veća od 10.000 stanovnika imaju izgrađene javne vodovode. U naseljima koja imaju vodovod živi oko 96% (2.030.000) stanovnika Vojvodine. No, nisu svi priključeni na vodovodne sisteme, pa je ukupno oko 91% (1.930.000) stanovništva koje se snabdeva vodom iz javnih vodovoda. Preostalo stanovništvo se vodom snabdeva iz javnih bunara i česmi, kao i iz sopstvenih bunara. Ukupna površina Južnog Alfelda u Mađarskoj iznosi 18.339 km2, što čini najveću teritorijalnu jedinicu u zemlji. Na osnovu podataka popisa stanovništva iz 2001. godine broj stanovnika je 1.377.215 osoba. Region čine tri manje administrativne jedinice, i to: Županija Bač-Kiškun, Županija Čongrad i Županija Bekeš. Struktura naselja u okviru regiona je u izvesnoj meri različita. Shodno tome, sedišta županija se ističu u pogledu koncentracije stanovništva, tako što 20% stanovništva živi u tim gradovima, ali u slučaju Segedina koncentracija je veća, približno 40%. Region ni u ekonomskom smislu nije jedinstven, a najnepovoljnija je situacija u jugoistočnom delu. Veći deo stanovništva se mahom bavi poljoprivrednom proizvodnjom, a kada je reč o industriji karakteristične su prehrambena industrija i laka metalurgija. Izgrađena sredina je tesno povezana sa delatnošću, velika većina stambenih zgrada je prizemno građena, visoke stambene zgrade su karakteristične za veće gradove, a uglavnom se odnosi na sedišta županija. Snabdevanje vodom iz javnog vodovoda smatra se rešenim, u svim naseljima su izgrađeni vodovodi, a 99% stanovništva se snabdeva vodom iz vodovodne mreže. Značajniji nedostaci se rešavaju aktuelnim ulaganjima u vodovodnu mrežu, a kao rezultat toga odgovarajuće rešenje za kanalizacionu mrežu očekuje se oko 2010. godine. Koristeći povoljna hidrogeološka svojstva vodovodi su izgrađeni isključivo na vodne resurse podzemnih voda, i to još početkom 1960-ih godina. U većini naselja u regionu snabdevanje vodom se obezbeđuje iz lokalnog vodovoda. Na području Županije Bekeš izgrađeni su regionalni sistemi za eks88
ploataciju resursa izdani u aluvijalnom nanosu Moriša, kao i vodnog resursa peskovite terase Dunava u Županiji Bač-Kiškun. Regulisanje kvaliteta pijaće vode u Mađarskoj je i ranije bilo u skladu sa prvom direktivom WHO i Evropske unije, koja je objavljena 1980-ih godina (80/778 EC direktiva). Shodno tome, na teritoriji Južnog Alfelda sredinom 1980-ih godina realizovan je značajan broj programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, prvenstveno što se tiče sadržaja arsena, tj. radi obezbeđenja vrednosti od 50µg/l. Novi pravni propis u zemlji, Uredba vlade 201/2001. (25. X) o kvalitetu pijaće vode, zasnovane na preuzimanju najnovije direktive Evropske zajednice 98/83 (25. XI)EC o kvalitetu vode namenjene za ljudsku upotrebu, stvorio je novu situaciju. Sadržaj arsena u pijaćoj vodi iz vodovoda u regionu Južnog Alfelda manje-više prelazi strogo propisanu vrednost od 10µg/l. Osim toga, u bezbroj slučajeva i druge hemijske komponente (amonijak, bor) prelaze dozvoljenu količinu. S obzirom na ovu situaciju, rad je započet 2001. godine, tokom kojeg je u samoupravama naselja, gde se pojavio problem u vezi sa kvalitetom pijaće vode, počelo se sa izradom programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, radi korišćenja finansijske podrške iz Kohezionog fonda. Kao rezultat pripremnih aktivnosti program je ugrađen u nacionalnu okvirnu strategiju Kohezionog fonda. Osim toga, oko 200 zainteresovanih naselja, dobilo je finansijsku podršku za izradu osnovnih nacrta i studija za program, a te aktivnosti su još i sada u toku. Cilj ove studije je da prenošenjem iskustava, stečenih u regionu Južnog Alfelda, stručnjaci ovog regiona pomognu opštinama u AP Vojvodini, koji se suočavaju sa sličnim problemima, kako bi se mogli pripremiti za slične investicije.
2. ANALIZA STANJA 2.1. Proizvodnja i potrošnja vode Za snabdevanje vodom na području Vojvodine koriste se praktično isključivo podzemne vode iz svih izdani i obalni infiltrat duž obala Dunava (vodozahvati Novosadskog vodovoda). Ukupan broj bunara je oko 1800. Procenjuje se da je ukupno zahvatanje podzemnih voda prosečno oko 6,6 m3/s (oko 570.000 m3/ dan), od čega na snabdevanje vodom za piće stanovništva i privrede i javne potrebe, putem javnih vodovoda, otpada oko 5,5 m3/s (blizu 480.000 m3/dan). Na slici 2. je dat pregled prosečnog zahvatanja podzemne vode (l/s) po opštinama. ��������
��
������� ���� �������� ��
�������� ���
����
����� ��
������
������������
���
��
���� ����
��
��
��
����
������ ��
������
���
�����
��� ��
���
��������
��
��� ��
������� ��������� ���
��
��
��������
��������
���� �����
���� �����
�����
������� ��
������� ������
����� ����� �������� ���� ������� �� �������� ��� ������
���
�������
��� ��
��
��
��
��
���������
���������
�������� ����� ��
��
���
��
�����
� ������� �������� ���� ������
����
������
���
��
���
����� ������
��
��������
����� ���
���� �����
������� ���
�������
��
��
�����
��
��
Slika br. 2: AP Vojvodina – Prosečno zahvatanje podzemne vode (l/s) po opštinama Prosečno se po stanovniku, na teritoriji Vojvodine, zahvata oko 270 l/st./dan podzemne vode, a kroz javne vodovode korisnicima uputi oko 245 l/st./dan. Od te količine oko 58% (142 l/st./dan) troše domaćinstva, oko 19% (47 l/st.dan) troše poslovni potrošači, a preostalih 23% (56 l/st./dan) su gubici (fizički gubici, neregistrovana potrošnja...). Ove vrednosti ni izdaleka nisu ravnomerno raspoređene po terito89
riji, pa je odnos između minimalnih i maksimalno zabeleženih vrednosti do 1:5. Potrošnja vode u domaćinstvima je vrlo neujednačena i kreće se od 75 l/st./dan do više od 200 l/st./dan. Procenjuje se, na osnovu podataka dobijenih od pojedinih vodovoda, da je maksimalna potrošnja vode za 10%, a ponegde čak i za 100% veća od prosečne, različito po naseljima, pa se sa relativno velikom verovatnoćom može proceniti da zahvatanje vode u danu maksimalnih potreba prelazi 700.000 m3/dan. Sve navedene vrednosti ipak treba prihvatiti samo kao relativno dobru procenu, jer su merenja u sistemu vrlo oskudna, a na vodozahvatima i pumpnim stanicama ih najčešće i nema, pa se veliki deo podataka zasniva samo na merenjima potrošnje kod korisnika i procenama količina potisnute vode u sistem na osnovu karakteristika pumpi i vremena njihovog rada. Tačnost merenja potrošnje na vodomerima korisnika je takođe sumnjiva s obzirom na činjenicu da je veliki broj vodomera neispravan, a baždarenje vodomera neredovno. Prema prognozi na kraju projektnog perioda (2030. god), ukupna količina voda koju će biti potrebno obezbediti za područje Vojvodine iz svih vodonosnih sredina, iznosi oko 11 m3/s. Za pokrivanje ovolikih potreba neophodno je formiranje izvorišta u aluvionu reka Dunava, Save i Tise.
2.2. Izvorišta Prostori za formiranje novih izvorišta su ograničeni a uslovljeni su pre svega hidrogeološkim odlikama terena. Sa druge strane ti prostori su od interesa i za druge aktivnosti. To nameće potrebu iznalaženja rešenja da se na što manjem prostoru zahvati maksimalno moguća količina vode, s tim da ista bude zaštićena od zagađenja. Na sledećoj karti (Sl. 3.) prikazana je hidrogeološka svojstva, odnosno područja rasprotiranja “prvog” i “glavnog” akvifera.
PODRUČJE PROSTIRANJA “PRVOG” AKVIFERA I GLAVNOG AKVIFERA
Područje prostiranja glavnog akvifera, polupropusni slojevi i nanosi između “prvog” i glavnog akvifera i glavni akvifer. Područje prostiranja prvog akvifera, polupropusnih slojeva između “prvog” i glavnog akvifera eolskog peska i lesa. Područje direktnog hidrauličkog kontakta između glavnog i prvog akvifera. Područje prostiranja prvog akvifera (peskovito-šljunkoviti nanosi). Područje neogenih sedimenata na površini zemlje. Područje direktnog hidrauličkog kontakta između prvog akvifera u lesu i glavnog akvifera. Područje prostiranja prvog akvifera u lesu. Granice prostiranja polupropusnog nanosa izme|u prvog akvifera i glavnog akvifera. Granice pravca prostiranja glavnog akvifera.
Slika br. 3: Prikaz hidrogeoloških svojstava Vojvodine 90
2.2.1. Izvorišta lokalnog karaktera Pod izvorištima lokalnog karaktera u Vojvodini, podrazumevaju se izvorišta podzemnih voda, koja po uslovima eksploatacije (po kapacitetu i po kvalitetu sirove vode) zadovoljavaju lokalne potrebe. Od značaja za lokalne potrebe izdvajaju se dva tipa vodonosnih slojeva: a., slobodne i subarteske izdani do 60 m dubine i b., subarteske i arteske izdani do 300 m dubine. Osnovna karakteristika slobodne izdani je da su obnovljive (direktan uticaj padavina i površinskih tokova). Vodozahvatni objekti u slobodnim izdanima su uglavnom većeg kapaciteta u odnosu na arteske izdani, a kvalitet sirove vode zahteva relativno jednostavan tretman. Sa druge strane ove slobodne izdani su ugrožene od potencijalnih površinskih zagađivača i zahtevaju obimnije mere sanitarne zaštite. Arteske izdani u vojvođanskim uslovima, su praktično neobnovljive (ili sa jako sporim obnavljanjem). Kapaciteti izvorišta u ovim izdanima su relativno mali. Kvalitet sirove vode arteskih izdani je često takav da zahteva složeniji tretman. Sanitarna ugroženost izvorišta u arteskim izdanima je relativno manja u odnosu na slobodne izdani. U pojedinim delovima vojvođanske teritorije, kao rezultat prirodnih osobina vodonosnih slojeva oba akvifera, pojavljuje se arsen u sirovoj vodi. Pojava ovog prirodnog zagađenja, često zahteva poseban-dopunski tretman sirove vode u procesu pripreme vode za piće.
2.2.2. Regionalna izvorišta Ovde se ne razmatra mogućnost eksploatacije odnosno izvorišta površinskih voda reka i jezera, jer su prednosti na strani podzemnih voda, pre svega u većoj inerciji - pouzdanosti kvaliteta sirove vode. Izvorišta regionalnog značaja su izvorišta čiji uslovi eksploatacije, na osnovu dosadašnjih istraživanja, po količinama i kvalitetu sirove vode, zadovoljavaju potrebe šireg područja - regiona. Kada su u pitanju podzemni resursi na teritoriji Vojvodine, analizom rezultata do sada izvršenih istražnih i studijskih radova utvrđeno je da hidrogeološke i hidrodinamičke uslove za formiranje izvorišta regionalnog karaktera, postoje u sledećim sektorima (Sl.4.): Priobalje Dunava: • sektor Bezdan – Bogojevo • levo priobalje nizvodno od Novog Sada i • sektor Kovin – Dubovac
Priobalje Save: • sektori Jamena – Kurjakovac i • Jarak – Grabovac
91
R = 1:600 000
Izvorišta u „prvoj” izdani. Izvorišta u „prvoj” i osnovnoj izdani. Izvorišta u osnovnoj izdani. Izvorišta u osnovnoj izdani i izdani pliocena. Izvorišta u izdanima pliocena. Zone potencijalnih izvorišta za regionalno vodosnabdevanje.
Slika br. 4: Karta izvorišta podzemnih voda javnog vodosnabdevanja
Priobalje Dunava i Tise: • sektor Knićanin – Čenta Van priobalja rečnih tokova: • šire područje Potpornja (jugoistočni Banat) Osnovne karakteristike istraženih regionalnih izvorišta podzemnih voda su: - slobodna izdan, - relativno plitki vodozahvati (uglavnom horizontalni drenovi) - obnovljive rezerve (kontakt sa rečnom vodom i/ili padavine), - relativno povoljni uslovi eksploatacije, - povoljne mogućnosti za veštaćku infiltraciju, - promene kvaliteta sirove vode relativno male, - tretman-priprema vode na jednom mestu za ceo region, - sanitarna zaštita efikasnija u odnosu na sistem sa površinskom vodom. Ukupan kapacitet regionalnih potencijalnih izvorišta, zadovoljava potrebe cele teritorije Vojvodine, međutim prostorni raspored ovih izvorišta je takav da su severo-istočni korisnici nepovoljno pozicionirani (male potrebe – velika distanca).
92
2.3. Kvalitet vode – opšte Na najvećem broju izvorišta na teritoriji Vojvodine kaptiraju se “duboki” vodonosni horizonti koji su praktično zaštićeni od zagađenja sa površine terena. Opasnost od eventualnog zagađenja podzemnih voda prevashodno je vezana za mogućnost kontaminacije sa površine terena. Eventualno zagađenje pomenutog tipa vezano je za prostore na kojima se zahvataju podzemne vode iz vodonosnih sredina koje su u direktnom ili indirektnom kontaktu (hidrauličkoj vezi) sa površinom terena. Ovakva mogućnost zagađenja postoji na izvorištima za javno vodosnabdevanje sledećih naselja: Bezdan, Bački Monoštor, Bački Breg, Sombor, Kupusina, Apatin, Sonta, Srpski Miletić, Bogojevo, Vajska, Novi Sad, Titel, Knićanin, Pančevo, Banatski Brestovac, Kovin, Malo Bavanište, Dubovac, kao i kod svih izvorišta javnog vodosnabdevanja gde se zahvataju podzemne vode “prve” izdani. Posebnu opasnost od eventualnog zagađenja podzemnih voda predstavljaju napušteni “duboki” bunari, koji nisu adekvatno zatvoreni (blindirani), kako na izvorišima javnog vodosnabdevanja tako i na izvorištima u vlasništvu privrednih subjekata i privatnih lica. U svom izvornom stanju zahvaćena voda uglavnom ne odgovara kriterijumima propisanim za vodu za piće, pa je potreban tretman vode. Na žalost, u najvećem broju vodovoda tretman vode je izostavljen, osim hlorisanja, pa se korisnicima distribuira voda koja ne zadovoljava normative Pravilnika o higijenskoj ispravnosti vode za piće. Poslednjih godina je aktuelizovan problem povišenog sadržaja arsena u podzemnoj vodi (posebno u Srednjem Banatu, Zapadnoj i Severnoj Bačkoj), čije je prisustvo posledica geohemijskih karakteristika sedimenata u okviru vodonosnih sredina. U pojedinim delovima Vojvodine koncentracija arsena premašuje dozvoljene vrednosti za 10-50 puta (Slika br. 5/a). Od ukupno zahvaćene podzemne vode na teritoriji Vojvodine samo jedna trećina se podvrgava tretmanu na postrojenjima za pripremu vode za piće.
As na svim mernim mestima < 10 µg/l As na svim mernim mestima > 10 µg/l As na pojedinim mernim mestima > 10 µg/l
Slika br. 5/a: Koncentracija arsena u naseljenim mestima u Vojvodini
Da bi se zadovoljili uslovi koje postavlja Pravilnik o kvalitetu vode za piće na celoj teritoriji Vojvodine bi bio neophodan tretman, odnosno prerada vode. Na slici br. 5/b dat je prikaz neophodnih postupaka tretmana vode na teritoriji Vojvodine, zavisno od osobina sirove podzemne vode.
93
I nivo tretmana II nivo tretmana III nivo tretmana
Slika br. 5/b: Potreban tretman vode za piće Ovde se pod nivoima tertmana podrazumevaju sledeći postupci: I nivo tretmana: aeracija, filtracija i dezinfekcija II nivo tretmana: aeracija, hemijski tretman, filtracija, dezinfekcija III nivo tretmana: aeracija, ozonizacija, aktivni ugalj ili reversna osmoza (nanofiltracija) Postrojenja za preradu i pripremu vode za piće (“fabrike vode”) na teritoriji Vojvodine nalaze se na izvorištima javnog vodosnabdevanja sledećih naselja: Subotica, Apatin, Sonta, Bezdan, Bačka Palanka, Bačka Topola, Bečej, Beočin, Kovin, Novi Sad, Odžaci, Pančevo, Ruma, Sombor, Sremska Mitrovica, Subotica, Titel i Vrbas. Uređaji su uglavnom projektovani za smanjenje sadržaja gvožđa, mangana i amonijaka iz sirove vode. Izuzetak predstavlja postrojenje za prečišćavanje podzemnih voda u Subotici, na kome se, pored pomenutih elemenata, vrši tretman radi smanjenja koncentracije arsena. Pomenuta postrojenja uglavnom zadovoljavajuće vrše funkcije za koje su projektovana. Nešto više od 40% stanovništva koristi vodu koja je prošla proces prerade u postrojenjima za preradu i pripremu vode za piće. Usitnjenost vodovoda ne dozvoljava ozbiljnije bavljenje kvalitetom vode na širem frontu. Praktično je nemoguće ni kadrovski ni tehničkim sredstvima pokriti toliko nazavisnih jedinica zahvatanja, produkcije i distribucije vode za piće. Rešenje verovatno treba tražiti u povezivanju lokalnih vodovoda, najpre organizaciono na nivou opštine, a potom i fizički u okviru opštine pa i u širim granicama, posebno u slučajevima kada se pokaže opravdanim korišćenje zajedničkih izvorišnih potencijala, pa i izgradnje zajedničkih postrojenja za preradu vode.
2.4. Prikaz kvaliteta po regionima Severna Bačka Snabdevanje vodom u severnoj Bačkoj vrši se isključivo na bazi podzemnih voda koje se zahvataju iz dubljih subarteskih vodonosnih slojeva. U ovom regionu postoji jedno postrojenje za pripremu vode, u Subotici. Kvalitet sirove vode, koja se priprema na ovom postrojenju, karakteriše sem gvožđa, mangana i 94
amonijaka i prisustvo arsena. Visok zdravstveni rizik javlja se i pri unošenju malih koncentracija ovog toksičnog elementa. Dugotrajno izlaganje arsenu, čak i u malim koncentracijama, izaziva pojavu promena na koži i raka kože, prostate, pluća, bešike, bubrega i jetre. Upotreba vode, koja sadrži arsen, za pranje i kupanje, ne izaziva efekte na zdravlje. Zbog zabrinjavajućih rezultata istraživanja zdravstvenih efekata, Svetska zdravstvena organizacija (SZO) je pooštrila kriterijume za MDK vrednosti (maksimalno dozvoljene koncentracije) za arsen, te je ona sa 0,05 mg/l snižena na 0,01 mg/l. Prema nacionalnom Pravilniku dozvoljeni sadržaj arsena u vodi za piće je od 1998. godine, maksimalno 0,01 mg/l. Na području ovog regiona fizičko-hemijska neispravnost uzoraka je do 100%, što znači da jedan ili više parametara prelazi maksimalno dozvoljene koncentracije (MDK) propisane Pravilnikom, a mikrobiološka neispravnost se kreće do oko 16%. Dominantni uzroci mikrobiološke neispravnosti su povećan sadržaj aerobnih mezofilnih bakterija, kao i koliformnih bakterija fekalnog porekla. Fizičko-hemijska neispravnost javlja se usled povećanog sadržaja gvožđa, amonijaka i arsena. Konkretni uzroci neispravnosti vode za piće u pojedinim naseljima dati se u Tabeli 1. Tabela 1 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Severne Bačke Fizičko – hemijske analize Opština
Subotica gradski vodovod
vodovodi okolnih naselja opštne Subotica
B. Topola gradski vodovod
vodovodi okolnih naselja opštne B. Topola
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
189
204
47
24
53,54
76,96
100
Uzroci neispravnosti
mutnoća, amonijak, gvožđe, boja, miris, utrošak KMnO4, rezidualni hlor, arsen, mangan
amonijak, gvožđe, mutnoća, miris, rezidualni hlor, boja, utrošak KMnO4
mutnoća, amonijak, gvožđe miris, boja, utrošak KMnO4
779
381
227
Uzroci neispravnosti
7,19
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla, povećan broj koliformnih bakterija
6,82
aerobne mezofilne bakterije, povećan broj koliformnih bakterija, koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla
9,25
aerobne mezofilne bakterije, povećan broj koliformnih bakterija, koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla
16,77
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije fekalnog porekla, povećan broj koliformnih bakterija, Streptokoke fekalnog porekla
mutnoća, gvožđe, boja, miris, utrošak KMnO4 amonijak
boja, mutnoća, gvožđe, amonijak, miris
104
8,65
koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla, povećan broj koliformnih bakterija
38
5,26
aerobne mezofilne bakterije
9,68
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla
92
96,74
Kanjiža
8
100
amonijak, utrošak KMnO4, arsen, mutnoća, rezidualni hlor, miris
6
amonijak, utrošak KMnO4 mutnoća, gvožđe, rezidualni hlor, arsen
25
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
91,67
M. Iđoš
vodovodi okolnih naselja Kanjiže
Mikrobiološke analize
161
124
95
Na području Severne Bačke, sistematsku kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Subotica u tri opštine regiona: Subotica, Bačka Topola i Mali Iđoš. Zapadna Bačka Snabdevanje naseljenih mesta u Zapadnoj Bačkoj (opština Sombor, Apatin, Bezdan, Sonta, Odžaci i Kula) vrši se iz podzemnih voda, odnosno iz bunara koji se nalaze na mesnim izvorištima u svakom naseljenom mestu. U Zapadnoj Bačkoj ima 36 naseljenih mesta i sva imaju organizovano vodosnabdevanje iz vodovoda. Snabdevanje se vrši iz dva vodonosna sloja, tj. dubine bušenih bunara su različite, sa dubine 25–60 m, dobre izdašnosti ali ipak nedovoljne za zadovoljenje svih potreba, i sa dubine od 110–160 m, male izdašnosti a boljeg kvaliteta vode od prethodnog sloja. Osnovni uzroci mikrobiološke neispravnosti su povećan broj aerobnih mezofilnih bakterija i prisustvo koliformnih bakterija. Uzroci hemijske neispravnosti su povišene koncentracije gvožđa, mangana i arsena. U opštini Odžaci je posebno izražen problem povećanog sadržaja arsena, te problem, iako nije registrovan, verovatno postoji u dužem periodu. I u ovom slučaju arsen je geološkog porekla. Ispitivanjem kvaliteta vode iz vodovoda u Odžacima u oktobru 2002. godine registrovan je sadržaj arsena i do 70 puta veći od propisom dozvoljenog. Doneta je odluka o zabrani korišćenja ove vode za piće, a preduzete su mere za snabdevanje građana vodom za piće putem cisterni, vodom koja se doprema iz Sombora. U toku su aktivnosti za izradu Ekspertize o mogućnostima trajnog snabdevanja vodom građana Odžaka i okolnih mesta. Ekspertiza se radi u dva dela. Prvi deo treba da razreši završetak započete fabrike vode i bunara iz kojih će se koristiti voda za preradu. Drugi deo Ekspertize, za čiju izradu je potreban duži rok, treba da sadrži rešenje za ostala naseljena mesta, proširenjem kapaciteta započete fabrike ili regionalnim povezivanjem sa opštinom Bač i 8 naseljenih mesta, uklapanjem fabrike vode u Odžacima u tu celinu. Na osnovu rezultata ispitivanja tokom 2002. godine može se zaključiti da je voda za piće u regionu Zapadne Bačke mikrobiološki i fizičko-hemijski mahom neispravna. Konkretni uzroci neispravnosti vode za piće u naseljima navedeni su u Tabeli 2. Tabela 2 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Zapadno-bačkog okruga 2002. godine Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Sombor
1114
59‚07
gvožđe, mutnoća, utrošak KMnO4 mangan, arsen, boja
2366
20‚21
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije
Kula
498
61‚85
gvožđe, utrošak KMnO4, mutnoća, boja, mangan, arsen
1099
30‚95
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije
Apatin
341
62‚76
mutnoća, gvožđe, utrošak KMnO4, mangan, boja
745
39‚11
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije
Odžaci
380
91‚84
utrošak KMnO4, hloridi, isparni ostatak, mutnoća, gvožđe, arsen
793
44‚79
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije
Na području Zapadne Bačke, sistematsku kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Sombor u četiri opštine regiona: Odžaci, Sombor, Kula i Apatin.
96
Južna Bačka Na teritoriji Južne Bačke postoje tri kategorije vode za piće: prečišćena voda (fabrike vode), neprečišćena hlorisana voda (seoski vodovodi), neprečišćena voda (bunari). Fabrike vode za piće postoje u Novom Sadu, Bačkoj Palanci, Bečeju. Ostala naselja ovog regiona snabdevaju se vodom za piće iz vodovodnih sistema koji crpe vodu iz drugog i trećeg vodonosnog sloja i dezinfikuju se hlornim preparatima bez prethodne pripreme. Manji broj naselja Južne Bačke koristi vodu za piće iz bunara (drugog i trećeg vodonosnog sloja) bez prečišćavanja i dezinfekcije. U Opštini Temerin, Titel, B. Petrovac i Srbobran u pojedinim uzorcima neprečišćene vode za piće ustanovljena je povećana koncentracija arsena. Regionalni vodovodni sistem Novog Sada je najveći i najrazvijeniji u Vojvodini. Iz njega se danas snabdeva vodom za piće više od 12 % ukupnog stanovništva u Vojvodini. Koristi se voda iz izdani formirane u aluvijonu Dunava, kaptiranjem bunarima sa horizontalnim drenovima, uz samu obalu reke (dubine do 30 m). Aluvijon predstavlja rečni i bujični nanos peska i šljunka, nastao kroz duži vremenski period, kroz koji se rečna voda filtrira prirodnim putem i napaja bunare. Posle prečišavanja (aeracija i filtracija radi uklanjanja gvožđa, mangana, amonijaka) i dezinfekcije hlorom, voda se distribuira stanovništvu cele gradske zajednice: Novi Sad, Petrovaradin, Sremska Kamenica, Bukovac, Veternik, Futog, Rumenka, Kać, Budisava, Kovilj, Sremski Karlovci i Kisač. Može se zaključiti da je voda za piće iz regionalnog sistema Novi Sad relativno dobrog kvaliteta. U Bačkoj Palanci i Vrbasu, u pojedinim uzorcima neprečišćene vode za piće po zahtevima stranaka, ustanovljena je povećena koncentracija arsena. Voda za piće u Bečeju zadovoljava propisani kvalitet u pogledu mikrobiološke ispravnosti, dok u pogledu fizičko hemijskih karakteristika ne zadovoljava u 60% ispitivanih uzoraka, a dominantni uzroci neispravnosti su: amonijak (koji potiče od spoljašnjeg zagađenja), gvožđe, arsen, utrošak kalijum permanganata koji je indikator organskog zagađenja. Značajan procenat mikrobiološke neispravnosti kao i uzroci neispravnosti vode za piće lokalnih vodovoda naselja u regionu Južne Bačke, upućuje na postojanje trajne fekalne kontaminacije, a usled toga i na zdravstvene rizike. Hemijski pokazatelji potvrđuju ove konstatacije. Konkretni uzroci neispravnosti vode za piće u naseljima navedeni su u Tabeli 3. Tabela 3 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Južne Bačke Fizičko – hemijske analize Opština
Novi Sad
Bačka Palanka
Vrbas
vodovodi okolnih naselja opštine Vrbas
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
3145
5‚9
mangan, gvožđe, mutnoća, boja, rezidualni hlor
34
2‚9
mangan, gvožđe, mutnoća, boja, amonijak, arsen, nitriti
96‚36
mutnoća, gvožđe, utrošak KMnO4, amonijak, miris, boja, gvožđe, arsen, elektroprov.
100
boja, mutnoća, amonijak, gvožđe, utrošak KMnO4, elektroprovodljivost, arsen, hloridi, miris, rezidualni hlor
55
42
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
3118
0‚9
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije, fekalne koliformne bakterije
158
3‚2
aerobne mezofilne bakterije
8‚24
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije fekalnog porekla, Streptokoke fekalnog porekla
30‚82
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije fekalnog porekla, povećan broj koliformnih bakterija, Proteus vrste, Streptokoke fekalnog porekla, Pseudomonas aeruginosa
255
279
Nastavak na sledećoj stranici.
97
Fizičko – hemijske analize Opština
Bečej
vodovodi okolnih naselja opštine Bečej
lokalni vodovodi naselja okruga Južne bačke
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
135
22
681
60‚74
Uzroci neispravnosti amonijak, gvožđe, rezidualni hlor, utrošak KMnO4, arsen, miris
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
135
Uzroci neispravnosti
0‚74
aerobne mezofilne bakterije
43‚52
koliformne bakterije fekalnog porekla, Pseudomonas aeruginosa, aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, Streptokoke fekalnog porekla
35‚3
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije, fekalne koliformne bakterije i fekalni indikatori
90‚91
boja, utrošak KMnO4, elektroprovodljivost, amonijak, mutnoća, gvožđe, miris
86‚9
amonijak, utrošak KMnO4, boja, gvožđe, hloridi, nitriti, mangan, mutnoća
407
30‚5
aerobne mezofilne bakterije, ukupne koliformne bakterije, fekalne koliformne bakterije i fekalni indikatori
108
1072
lokalni vodovodi naselja u delu Sremskog okruga
45
86‚7
mangan, amonijak, boja, nitriti, utrošak KMnO4, gvožđe, mutnoća
Opština Žabalj
10
100
boja, amonijak, gvožđe, utrošak KMnO4
231
25‚5
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije
Beočin
25
100
mangan, amonijak, boja, nitriti, gvožđe, mutnoća
25
0
–
Javno zdravstvenu kontrolu kvaliteta vode za piće na teritoriji gradske zajednice Novi Sad i naselja regiona Južne Bačke i dela Srema vrši Institut za zaštitu zdravlja u Novom Sadu. Deo javno zdravstvene kontrole u ovom regionu vrši Zavod za zaštitu zdravlja Subotica (opštine Bečej i Vrbas), kao i Zavod za zaštitu zdravlja Zrenjanin (opština Žabalj). Severni Banat Vodosnabdevanje stanovništva u Severnom Banatu vrši se isključivo na bazi podzemnih voda koje se zahvataju iz dubljih subarteških vodonosnih slojeva. Opštine Kikinda, Čoka i Novi Kneževac koriste podzemnu vodu sa dubine 160–220 m i potiskuju direktno u mrežu, bez prethodnog tretmana, izuzev dezinfekcije hlornim preparatima. Kvalitet vode za piće ni po mikrobiološkim ni po fizičko-hemijskim parametrima ne zadovoljava kriterijume definisane Pravilnikom o higijenskoj ispravnosti vode za piće. Fizičko-hemijska neispravnost je 100% (u svim uzorcima vode bar jedan parametar imao je vrednost iznad MDK), dok se mikrobiološka neispravnost kreće u rasponu od oko 8-60%. Kao osnovni uzroci mikrobiološke neispravnosti registruje se povećan sadržaj aerobnih mezofilnih bakterija kao i indikatori fekalnog zagađenja (koliformne bakterije fekalnog porekla, Pseudomonas, Proteus sp. itd). Razlozi fizičko-hemijske neispravnosti su: povišen sadržaj amonijaka (koji nije rezultat zagađenja, nego je njegovo poreklo od prirodnih osobina vodonosnog sloja), utrošak kalijum-permanganata, arsen (u pojedinim bunarima kikinde i Novog Kneževca) izmenjena boja i dr. Važno je naglasiti da povećan utrošak kalijum-permanganata ukazuje na prisustvo huminskih materija u vodi ovog regiona. Zbog ovih osobenosti, nakon dezinfekcije hlornim preparatima stvaraju se, po zdravlje, vrlo štetna organohlorna jedinjenja, (trihalometani i druga halogenovana organska jedinjenja). Kvalitet podzemnih voda je loš te je neophodan složen tretman. U ovom regionu ne postoji postrojenje za preradu vode. U opštinama Ada i Senta (teritorijalno se nalaze u Bačkoj) ne sprovodi se kontrola prema Pravilniku, u pogledu broja analiza, a na osnovu postojećih rezultata voda ne zadovoljava propisani kvalitet kako u pogledu fizičko hemijskih, tako i u pogledu mikrobioloških karakteristika. Konkretni uzroci neispravnosti vode za piće u naseljima navedeni su u Tabeli 4. 98
Tabela 4 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Severnog Banata Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Kikinda
155
100
utrošak KMnO4, amonijak, hloridi, boja
155
60‚6
Kikinda lokalni vodovodi okolnih naselja
66
100
utrošak KMnO4, amonijak, hloridi, arsen, boja
220
34‚1
33
12‚1
82
8‚5
20
25
37
51‚3
Novi Kneževac grad
20
100
utrošak KMnO4, amonijak, hloridi, boja
Novi Kneževac lokalni vodovodi okolnih naselja
59
100
utrošak KMnO4, amonijak, hloridi, arsen, boja
Čoka
20
100
Čoka lokalno vodovodi okolnih naselja
37
100
utrošak KMnO4, amonijak, hloridi, boja
Uzroci neispravnosti
ukupan broj aerobnih mezofilnih bakterija, koliformne bakterija, termotolerantne koliformne bakterije, Pseudomonas sp., Proteus sp.
Ada (Bačka)
8
87,50
utrošak KMnO4, amonijak, mutnoća, boja, miris, gvožđe
29
13‚79
aerobne mezofilne bak., kolif. bakterije fekalnog porekla, Streptok. fekalnog porekla, povećan broj kolifor. bakterija, Pseudomonas aeruginosa
Ada – lokalni vodovodi okolnih naselja
10
86‚7
boja, mutnoća, utrošak KMnO4, amonijak, gvožđe, miris
57
15‚79
aerobne mezofilne bakterije, Streptokoke fekalnog porekla
Senta (Bačka)
37
100
boja, mutnoća, utrošak KMnO4, amonijak, gvožđe, miris, elektroprovodljivost
Na području Severnog Banata, sistematsku kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Kikinda u tri opštine: Kikinda, Čoka i Novi Kneževac. Deo javno zdravstvene kontrole kvaliteta vode za piće u ovom regionu vrši Zavod za zaštitu zdravlja Subotica (opštine Ada i Senta).
Srednji Banat Vodosnabdevanje stanovništva u ovom regionu vrši se isključivo putem podzemnih voda, koje se zahvataju iz dubljih vodonosnih slojeva. Za vodosnabdevanje Zrenjanina i okoline kaptira se vodonosni sloj na dubini od 60–130 m. U ovom regionu sva zahvaćena voda u sirovom stanju distribuira se potrošačima bez prečišćavanja, izuzev dezinfekcije hlorom. U pogledu hemijske ispravnosti svi uzorci su neispravni, a oko 14% uzoraka je mikrobiološki neispravno. Najčešći uzroci hemijske neispravnosti su neodgovarajuća boja, povećana koncentracija amonijaka, gvožđa i arsena kao i povećan utrošak kalijum-permanganata. Kao najčešći uzroci bakteriološke neispravnosti su povećan broj aerobnih mezofilnih bakterija, povećan broj koliformnih bakterija (nalaz Esherihia coli). Kvalitet vode za piće na području ovog regiona ne zadovoljava propisane norme kvaliteta. Konkretni uzroci neispravnosti u naseljima navedeni su u Tabeli 5.
99
Tabela 5 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Srednjeg Banata Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Zrenjanin
565
100
boja, amonijak, gvožđe, arsen, utrošak KMnO4
1670
15,2
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coli
Novi Bečej
38
100
boja, amonijak, gvožđe, arsen, utrošak KMnO4
300
10
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije
Nova Crnja
61
100
boja, amonijak, gvožđe, arsen, utrošak KMnO4
181
7,7
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coli
Sečanj
98
100
boja, amonijak, gvožđe, utrošak KMnO4
259
8‚5
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coli
Žitište
71
100
boja, amonijak, gvožđe, utrošak KMnO4
196
10,7
aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije
Na području Srednjeg Banata, u šest opština: Zrenjanin, Žitište, Sečanj, Novi Bečej, Nova Crnja, sistematsku kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Zrenjanin. Južni Banat Vodosnabdevanje stanovništva u ovom regionu vrši se iz vodonosnih slojeva, od 30–100 m. U ovom regionu postoje dva postrojenja za pripremu vode (Pančevo, Kovin). Od svih centralnih vodovoda sa ove teritorije, Pančevo, Kovin i Bela Crkva zadovoljavaju zahteve Pravilnika i u pogledu bakteriološke ispravnosti i u pogledu hemijskog kvaliteta (u pojedinim bunarima u Pančevu ustanovljeno je prisustvo arsena), te ti vodovodi distribuiraju zdravstveno bezbednu vodu za piće. Potrebno je naglasiti da u opštini Kovin postoji potencijalno izvorište Kovin-Dubovac koje se nalazi u blizini podvodnog kopa uglja i šljunka rudnika Kovin i zaštićenog prirodnog dobra Deliblatska peščara. Postoji zainteresovanost EPS-a da se kop proširi, te se postavlja pitanje ugroženosti potencijalnog izvorišta. Ostali vodovodi imaju veći procenat bakteriološke neispravnosti od oko 11% do 72%. Voda vodovoda u Opovu je zabranjena za ljudsku upotrebu, jer vodovod spada u visoko rizične. Konkretni uzroci neispravnosti u naseljima navedeni su u Tabeli 6. Tabela 6 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Južno-banatskog okruga 2002. godine Fizičko – hemijske analize Opština
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Pančevo
377
25,7
fizičke osobine, arsen (bunari)
926
3,2
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
Vršac
48
100
amonijak, mangan
353
11,3
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
Kovin
23
4,3
fizičke osobine
95
4,2
aerobne mezofilne bakterije
11,7
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
Alibunar
100
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
17
100
mangan
85
Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
149
5,3
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
amonijak, utrošak KMnO4, fizičke osobine
101
72,3
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
100
amonijak, mangan, fizičke osobine
120
38,3
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
100
amonijak, mangan, gvožđe, fizičke osobine
82
20,7
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
B. Crkva
34
0
Opovo
11
100
Kovačica
18
Plandište
10
Kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Pančevo u sedam opština: Pančevo, Alibunar, Bela Crkva, Opovo, Kovin, Kovačica i Plandište. Kontrolu vode u opštini Vršac vrše Zdravstveni centar i Enološka stanica iz Vršca, koji dostavljaju Zavodu za zaštitu zdravlja Pančevo rezultate bakterioloških analiza koje vrše u vodi za piće vodovoda Vršac.
Srem U području Srema postoje dva postrojenja za preradu vode, u Sremskoj Mitrovici i Rumi. Na osnovu rezultata ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće ostalih naselja na području Srema, može se konstatovati mikrobiološka neispravnost u rasponu od 0,3–13% i fizičko-hemijska neispravnost do 21% (Stara Pazova). Osnovni uzrok mikrobiološke neispravnosti je prisustvo aerobnih mezofilnih bakterija, dok su uzroci fizičko-hemijske neispravnosti povišena koncentracija gvožđa i mangana u veoma malom procentu. U pojedinim uzorcima neprečišćene vode za piće u Novoj Pazovi i Beški ustanovljena je povećana koncentracija arsena. Može se zaključiti da stanovništvo većih naselja ovog regiona ima dobar kvalitet vode za piće (sem Beočina), kako sa mikrobiološkog tako i sa fizičko-hemijskog aspekta. Voda u seoskim vodovodima na ovom području je mikrobiološki neispravna u rasponu od 0-19%, pri čemu se registruje prisustvo aerobno mezofilnih bakterija. Fizičko-hemijska neispravnost registruje se u rasponu od 0–0,7%, što govori o zadovoljavajućem kvalitetu vode za piće u pogledu hemijskih karakteristika. Svi konkretni uzroci neispravnosti navedeni su u Tabelama 7 i 8. Tabela 7 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće gradskih naselja u Sremu Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
Sremska Mitrovica
230
0,12
pesak, gvožđe
230
Ruma
310
0,03
mutnoća
310
0,3
aerobne mezofilne bakterije
Irig
51
0
51
0,5
aerobne mezofilne bakterije
Stara Pazova
351
21,3
mutnoća, mangan
510
13
aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije
Šid
270
35
nitriti
270
10
aerobne mezofilne bakterije
Beočin
25
100
mangan, amonijak, boja, nitriti, gvožđe, mutnoća
25
0
–
0,5
aerobne mezofilne bakterije
101
Tabela 8 Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće iz seoskih vodovoda Srema Fizičko – hemijske analize Opština
Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Sremska Mitrovica
200
0,1
Ruma
80
Irig Pećinci
Uzroci neispravnosti
Mikrobiološke analize Ukupan % broj neispravuzoraka nosti
Uzroci neispravnosti
200
0
aerobne mezofilne bakterije
0
80
0,6
aerobne mezofilne bakterije
21
0
21
19
aerobne mezofilne bakterije
211
0,2
mutnoća
211
15
aerobne mezofilne bakterije
214
14
aerobne mezofilne bakterije
115
26
aerobne mezofilne bakterije
pesak
Stara Pazova
214
0,7
mutnoća, rezidualni hlor, arsen
Šid
115
0,4
nitriti, mutnoća
Na području Srema, sistematsku kontrolu vode za piće vrši Zavod za zaštitu zdravlja Sremska Mitrovica u šest opština: Sremska Mitrovica, Inđija, Ruma, Irig, Stara Pazova i Šid. Manji deo Srema u pogledu kvaliteta vode za piće kontroliše Institut za zaštitu zdravlja Novi Sad.
2.5. Distribucija Distribuciona cevna mreža je relativno gusta i uglavnom zadovoljava potrebe. Međutim, kvalitet cevovoda je loš. Već u izgradnji je korišćen nekvalitetan materijal. Više od polovine cevovoda je izgrađeno od azbest cementnih cevi. Veliki deo, posebno cevovoda većih profila, građen je od čelika, najčešće samo sa klasičnom antikorozivnom zaštitom vrlo ograničenog trajanja. Takvi cevovodi su danas najveći emitori vode u zemljište, odnosno najveći uzročnici tehničkih gubitaka vode. Period devedesetih godina prošlog veka je ostavio veoma dubok trag na vodovodnu mrežu, kao i na sve ostale objekte distribucije. Nedostatak sredstava je doveo do zanemarivanja održavanja tako da danas imamo zapuštenu vodovodnu mrežu i objekte distribucije. Ipak najveći nedostatak distribucije je nedostatak rezervoarskog prostora. Malo koji vodovod se može pohvaliti da raspolaže i najminimalnije potrebnim rezervoarskom prostorom. U velikom broju slučajeva voda se direktno iz bunara potiskuje u mrežu, bez mogućnosti za bilo kakvo izravnanje ili podešavanje režima rada.
2.6. Organizacioni i tehnički problemi U svojoj istoriji preduzeća koja se bave vodovodom i kanalizacijom naselja trpela su vrlo različite organizacione forme. Danas su to javna komunalna preduzeća, ako se radi o većim vodovodima. Osnivač tih preduzeća je opština. Međutim, još uvek postoje vodovodi koji su izvan takvih rešenja. To su vodovodi, uglavnom građeni direktno sredstvima građana, koji su u nadležnosti mesnih zajednica (više od 150 takvih vodovoda ima u Vojvodini). Ti vodovodi su uglavnomi izvan kontrole, kadrovski su neosposobljeni i funkcionišu uglavnom oslonjeni na nečiji dobrovoljni rad ili na rad nekog od zaposlenih radnika u mesnoj zajednici. Obično takvim vodovodom upravlja nekvalifikovana radna snaga. U makro aspektu stvari ni do danas nisu dovedene do iole regularnog stanja. Osnivač vodovoda je opština (gde je tako), vlasnik svih osnovnih sredstava vodovoda i kanalizacije je Republika. O delatnosti snabdevanja vodom i odvođenju i prečišćavanju otpadnih voda danas brigu vode Ministarstva za poljoprivredu, za komunalne delatnosti, za zdravstvo, za trgovinu, za zaštitu životne sredine itd... 102
U periodu u kome je cena vode i kanalizacije držana na izuzetno niskom nivou, sve pod izgovorom očuvanja standarda građana, načinjena je ogromna šteta sistemima vodovoda i kanalizacije za čije saniranje će biti potrebno puno vremena. Finansiranje investicionih aktivnosti i pokrivanja troškova tekućeg i investicionog održavanja putem posebnih doprinosa preko budžeta opštine je sistem prošlih vremena koji ne može dati dobre rezultate. Taj sistem i ograničava i sputava formiranje regionalnih sistema, jer se delatnost snabdevanja vodom i kanalisanja naselja uglavnom finansira iz budžetskih sredstava prikupljenih na teritoriji opštine. Današnja cena usluga ne pokriva ni trećinu potreba. Posebno zabrinjava što se uopšte ili u malom obimu izdvajaju sredstva za amortizaciju. Objekti i oprema vodovoda su velikim delom zastareli. Stepen otpisanosti objekata i opreme u upotrebi je veoma visok. Stanje u oblasti snabdevanja vodom se ne može oceniti pozitivnom ocenom. Osim specifične potrošnje, koja je u proseku na nivou preporuka EU, pa čak je i nešto viša, svi ostali činioci nisu na zadovoljavajućem nivou. Polazeći od činjenice da 69 naselja, sa blizu 100.000 stanovnika, još nema vodovod, predlaže se da se aktivnost izgradnje vodovoda u ovim naseljima ili njihovo povezivanje sa nekim od postojećih vodovoda u susednim naseljima proglasi zadatkom najvišeg prioriteta. U ovom smislu najugroženije opštine su Irig i Titel, u kojima više od polovine naselja nema vodovod, a polovina, odnosno trećina stanovnika opštine se vodom snabdeva individualno. U ovoj grupi naselja su i dva naselja sa 5.000 do 10.000 stanovnika. Ta dva naselja se takođe moraju naći u prioritetnoj grupi. Rešavanju problema snabdevanja vodom u ovoj grupi naselja treba prići selektivno i fazno. U prvoj fazi treba obezbediti količinu, a u drugoj fazi i kvalitet vode. Ako se govori o kvalitetu vode, mora se konstatovati da područje Vojvodine ne raspolaže vodom zadovoljavajućeg kvaliteta. Praktično ne postoji voda koja u svom izvornom stanju zadovoljava sve kriterijume za vodu za piće. Bez obzira na izvor snabdevanja neophodan je tretman vode, što bi na listi prioriteta trebalo da zauzme vrlo visoko mesto. U tabeli br. 9 dat je pregled načina snabdevanja vodom svih naselja u Vojvodini. Iz ovog pregleda se može zaključiti da postoji 11 vodovoda koji snabdevaju vodom više od jednog naselja (2–14). Iz ovih vodovoda se vodom snabdeva 68 naselja sa oko oko 30% stanovnika pokrajine (2,73% ili više od 57.000 stanovnika po jednom vodovodu). Istovremeno vodovodi koji snabdevaju po jedno naselje, a takvih je 328, snabdevaju oko 66% stanovnika (0,2% ili oko 4200 stanovnika po jednom vodovodu). Tabela 9 Opština Ada
Broj naselja u opštini 5
Alibunar
10
Apatin
5
Bač
6
Naselja povezana u je- Naselja sa lokalnim Naselja bez vodovoda dan vodovodni sistem (mesnim) vodovodom Ada, Mohol
–
Apatin, Prigrevica, Svilojevo –
Utrine, Obornjača, Sterijino
–
Alibunar, Banatski Karlovac, Vladimirovac, Dobrica, Ilandža, Janošik, Lokve, Nikolinci, Novi Kozjak, Seleuš
–
Sonta, Kupusina
–
Bač, Selenča
Bačko Novo Selo, Bođani, Vajska, Plavna Nastavak na sledećoj stranici.
103
Opština
Bačka Palanka
Naselja povezana u je- Naselja sa lokalnim Naselja bez vodovoda dan vodovodni sistem (mesnim) vodovodom
14
Bačka Palanka, Čelarevo, Nova Gajdobra, Gajdobra, Silbaš, Parage, Despotovo, Pivnice, Obrovac, Tovariševo, Karađorđevo, Mladenovo, Neštin, Vizić
Bačka Topola
23
Bački Petrovac
4
Bečej
6
–
Bačka Topola, Mićunovo
–
Bački Petrovac, Kulpin, Maglić, Gložan
–
–
Bečej, Bačko Petrovo Selo, Bačko Gradište, Radičević, Mileševo – Drljan, Poljanice
–
Bela Crkva
14
Beočin
8
Beočin, Rakovac, Čerević
Inđija
Irig
Kanjiža
8
11
11
13
–
Stara Moravica, Pacir, Kivaja, Gornja Rogatica, Panonija, Srednji Salaš, Bački Sokolac, Karađorđevo, Bajsa, Obornjača, Mali Beograd, Zobna- Tomislavci, Gunaroš tica, Novo Orahovo, Pobeda, Kavilo, Svetićevo, Njegoševo, Bogaroš, Bagremovo
Bela Crkva, Banatska Palanka, Banatska Subotica, Crvena Crkva, Dobričevo, Kaluđerovo Dupljaja, Grebenac, Jasenovo, Kajtasovo, Kruščica, Kusić, Vračev Gaj
Čoka
104
Broj naselja u opštini
Češko Selo
Banoštor, Susek, Lug, Sviloš, Grabovo
–
–
Čoka, Ostojićevo, Padej, Jazovo, Sanad, Crna Bara, Banatski Monoštor, Vrbica
–
–
Inđija, Beška, Krčedin, Stari Slankamen, NoČortanovci, Ljukovo, vi Slankamen, SlanJarkovci kam.vinogradi, Maradik, Novi Karlovci
Irig, Vrdnik
–
Rivica, Jazak, Mala Remeta, Velika Remeta, Neredin, Šatrinci, Dobrodol, Krušedol, Krušedol Prnjavor
Kanjiža, Horgoš, Martonoš, Male Pijace, Mali Pesak, Adorjan, Zimonić, Velebit, Trešnjevac, Totovo Selo, Doline, Orom, Novo Selo
–
–
Broj naselja u opštini
Naselja povezana u je- Naselja sa lokalnim Naselja bez vodovoda dan vodovodni sistem (mesnim) vodovodom
Kikinda
10
–
Kikinda, Iđoš, Banatska Topola, Banatsko Veliko Selo, Bašaid, Mokrin, Nakovo, Novi Kozarci, Rusko Selo, Sajan
Kovačica
8
–
Kovačica, Padina, Samoš, Idvor, Debeljača, Crepaja
Opština
–
Uzdin, Putnikovo
Kovin
10
–
Kovin, Skorenovac, Pločica, Deliblato, Bavanište, Beli Breg Mramorak, Gaj, Dubovac, Malo Bavanište
Kula
7
–
Kula, Crvenka, Sivac, Ruski Krstur, Kruščić, Lipar, Nova Crvenka
–
Mali Idoš
3
–
Mali Idoš, Lovćenac, Feketić
–
–
Nova Crnja
6
–
Nova Crnja, Radojevo, Srpska Crnja, Vojvoda Stepa, Toba, Aleksandrovo
Novi Bečej
4
–
Novi Bečej, Novo Miloševo, Bočar, Kumane
–
–
Novi Kneževac, Filić, Banatsko Aranđelevo, Siget, Podlokanj, Majdan, Ribe, Srpski Krstur, Đala
–
Novi Kneževac
Novi Sad
9
14
Novi Sad, Kać, Budisava, Kovilj, Rumenka, Kisač, Stepanovićevo, Begeč, Ledinci Čenej, Futog, Veternik, Petrovaradin, Kamenica, Bukovac
–
Odžaci, Karavukova, Deronje, Ratkovo, Lalić, Bački Gračac, Bački Brestovac, Srpski Miletić, Bogojevo
–
Odžaci
9
Opova
4
Opovo, Baranda
Sakule, Sefkerin
–
Pančevo
10
Pančevo, Starčevo, Ivanovo, Omoljica, Banatski Brestovac
Jabuka, Glogonj, Bačko Novo Selo, Kačarevo, Dolovo
–
Pećinci
Plandište
15
13
–
–
Pećinci, Ašanja, Brestač, Deč, Karlovčić, Kupinovo, Obrež, Ogar, Popinci, Prhovo, Donji Tovarnik Sibač, Sremski Mihaljevci, Subotište, Šimanovci
–
Plandište, Barice, Velika Greda, Dužine, Banatski Sokolac, Jermenovci, Margita, Veliki Gaj, Kupinik, Markovićevo, Mileti- Stari Lec ćevo, Hajdučica Nastavak na sledećoj stranici.
105
Opština
Ruma
17
Naselja povezana u je- Naselja sa lokalnim Naselja bez vodovoda dan vodovodni sistem (mesnim) vodovodom Ruma, Voganj, Buđanovci, Mali Radinci, Žarkovac, Putinci, Kraljevci, Donji Petrovci, Pavlovci, Stejanovci
Klenak, Hrtkovci, Vitojevci, Grabovci, Dobrinci, Platičevo
Nikinci
Sečanj
12
–
Sečanj, Šurjan, Jaša Tomić, Krajišnik, Sutjeska, Boka, Neuzina, Boka, Busenje Konak, Jarkovac, Banatska Dubica
Senta
5
–
Senta, Bogaraš
Gornji Breg, Tornjoš, Kevi
Sombor
16
–
Sombor, Aleksa Šantić, Bački Breg, Bački Monoštor, Bezdan, Gakovo, Kljaljićevo, Doroslovo Kolut, Rastina, Riđica, Svetozar Miletić, Stanišić, Stapar, Telečka, Čonoplja
Srbobran
3
–
Srbobran, Turia, Nadalj
Sremska Mitrovica
26
Sremska Mitrovica, Martinci, Laćarak, Kuzmin, Šašinci, Veliki Radinci, Manđelos, Grgurevci, Ležimir, Šišatovac, Bešenovo, Mačvanska Mitrovica, Salaš Noćajski, Šuljam
Čalma, Divoš, Bešenovački Prnjavor, Bosut, Sremska Rača, Jarak
Sremski Karlovci
1
Povezani sa vodovodom Novog Sada
Stara Pazova
Subotica
106
Broj naselja u opštini
9
19
–
Zasavica I., Zasavica II., Noćaj, Radenković, Stara Bingula, Ravnje
–
–
–
Stara Pazova, Nova Pozova, Golubinci, Krnješevci, Stari Vojka Banovci, Novi Banovci, Belegiš, Surduk
–
Subotica, Bajmok, Mišićevo, Bački Vinogradi, Đurđin, Kelebija, Mala Bosna, Novi Žednik, Stari Žednik, Palić, Čantavir, Bačko Dušanovo, Višnjevac
Ljutovo, Bikovo, Hajdukovo, Šupljak, Gornji Tavankut, Donji Tavankut
Bikić Do, Molovin, Privina Glava, Sot
Šid
19
–
Šid, Adaševci, Batrovci, Bačinci, Berkasovo, Bingula, Vašica, Višnjićevo, Gibarac, Erdevik, Ilinci, Jamena, Kukujevci, Ljuba, Morović
Temerin
3
–
Temerin, Bački Jarak, Sirig
Titel
6
–
Titel, Mošorin
– Lok, Gardinovci, Vilovo, Šajkaš
Opština
Vrbas
Vršac
Broj naselja u opštini
Naselja povezana u je- Naselja sa lokalnim Naselja bez vodovoda dan vodovodni sistem (mesnim) vodovodom
7
–
Vrbas, Kucura, Bačko Dobro Polje, Zmajevo, Ravno Selo, Savino Selo, Kosančić
–
Vršac, Vatin, Veliko Središte, Vlajkovac, Vojvodinci, Vršački Ritovi, Gudurica, ZaJablanka, Markovac, gajica, Izbiste, KušMalo Središte, Sočica tilj, Mali Žam, Mesić, Orešac, Pavliš, Parta, Potporanj, Ritiševo, Straža, Uljma, Šušara
24
–
Zrenjanin
22
–
Zrenjanin, Aradac, Banatski Despotovac, Belo Blato, Botoš, Elemir, Ečka, Klek, Knićanin, Lazarevo, Jankov Most, Lukino Selo, Lukićevo, Mihaljlovo Melenci, Orlovat, Perlez, Stajićevo, Taraš, Tomaševac, Farkažin, Čenta
Žabalj
4
–
Žabalj, Čurug, Gospođinci, Đurđevo
–
Žitište, Ravni Topolovci, Banatski Dvor, Torda, Hetin, Novi Čestereg, Banatsko Itebej, Srpski Itebej, Karađorđevo, Banat- Torak sko Višnjićevo, Međa
Žitište
UKUPNO AP VOJVODINA
465
68
328
–
69
3. POTREBNE PRELIMINARNE STUDIJE Pre početka detaljnog planiranja programa svrsishodno je što tačnije utvrditi postojeće stanje, kako bi se upoznali svi faktori koji imaju uticaja na realizaciju. U prvim preliminarnim studijama mogu se navesti ispitivanja koja su vršena radi iznalaženja mogućnosti za obezbeđivanje vode, što bi trebalo da obuhvati kvantitativne i kvalitativne karakteristike raspoloživih nadzemnih i podzemnih vodenih resursa, konstatacije u vezi sa zaštitom od zagađivanja vode.
3.1. Procena stanja U ovoj fazi pripreme potrebno je utvrditi sledeće stanje na javnim vodovodima: • svojinske odnose, • stanje oko upravljanja, oblike upravljanja, • sadašnji način finansiranja javnog vodovoda, • tehničko stanje vodovodnih sistema koji su u funkciji, • razna rešenja za prečišćavanje vode.
107
3.1.1. Svojinski odnosi Osnivanje komunalnih preduzeća za snabdevanje, kanalizaciju i prečišćavanje vode, način njihovog finansiranja, svojinski odnosi nad izgrađenim sistema, način upravljanja sa njima veoma se razlikuju po naseljima. O osnivanju komunalnog preduzeća za vodovod i kanalizaciju na teritoriji AP Vojvodine odluku donose naselja, a izgrađeno preduzeće je vlasništvo države. Osim toga bezbroj je prvenstveno lokalnih vodovodnih sistema koje je stanovništvo izgradilo sopstvenim sredstvima. Takvi sistemi su u vlasništvu mesne zajednice, međutim za njeno upravljanje nema odgovarajuće organizacije, u nekim slučajevima čak rade bez kontrole. Prilikom planiranog razvoja vlasnici odlučuju u kom sastavu i sa kojim ciljem će sarađivati, zbog toga je neophodno da se već na prvom nivou utvrdi mogući krug saradnika. U studiji bi trebalo utvrditi različite oblike svojine i dati predlog o sledećem: • na koji način se može realizovati razvoj uz postojeće svojinske odnose, • da li je opravdano regulisanje svojinskih odnosa, ako jeste u kom obliku.
3.1.2. Procena sadašnjeg stanja u vezi sa radom Investicije sa ciljem poboljšanja kvaliteta vode u velikoj meri povećavaju vrednost komunalne imovine koja služi za obezbeđivanje pijaće vode. Postojeći objekti izgrađeni su u različito vreme, različitog su kvaliteta, tako da je i vrednost te imovine različita. Ovu situaciju čini još šarenijom i to što ovim nedvosmisleno jedinstvenim vodovodnim sistemima upravlja veliki broj komunalnih preduzeća sa veoma različitim kadrovskim i tehničkim sredstvima. Međutim veliki je broj lokalnih sistema koji su izgrađeni za manja naselja ili za svako naselje posebno, gde praktično ne postoji organizovano upravljanje. Kao rezultat razvoja pretpostavlja se da će se povećati broj onih sistema koji će sa jednog izvorišta snabdevati više naselja. Za vodovode koji će se izgraditi biće potrebna veća stručna i tehnička opremljenost od sadašnje, a sa ciljem bezbednijeg funkcionisanja potrebno je povećati mobilna tehnička sredstva, kao i finansijske izvore. Promenjena situacija opravdava i analizu postojeće upravne strukture u smislu da li će biti sposobna za upravljanje u novoj situaciji, odnosno ova procena će biti osnova za kasniju studiju o idealnoj upravljačkoj strukturi.
3.1.3. Finansiranje javnih vodovoda Cilj ovog zadatka je da se sagleda u Autonomnoj Pokrajini Vojvodini iz kojih se finansijskih izvora ternutno obezbeđuje: • izgradnja novih vodovodnih sistema, • finansiranje troškova rada ovih sistema. Kod svih javnih vodovoda treba je proanalizirati u kojoj meri razne naknade i lokalni i centralni budžetski izvori pokrivaju opravdane troškove rada. Na osnovu sadašnjeg stanja potrebno je utvrditi koja bi cena vode bila rentabilna za rad pojedinih sistema za vodosnabdevanje. Potrebno je ispitati u kojoj meri bi cena vode, potrebna za održavanje sistema za vodosnabdevanje u optimalnom stanju, opteretila stanovništvo.
3.1.4. Procena tehničkog stanja javnog vodovoda Cilj ovog zadatka je utvrđivanje zadataka naselja u okviru planiranog razvoja, koje treba da obave u vidu rekonstrukcije vodovodnog sistema, da bi se iz javnog vodovoda dobila voda odgovarajućeg kvaliteta. Cilj planiranih intervencija je obezbeđivanje vode za piće adekvatnog kvaliteta i kvantitea. 108
Voda je odgovarajućeg kvaliteta ukoliko: - ne sadrži mikroorganizme, parazite, hemijske ili fizičke supstance u količini ili koncentraciji koja je opasna po zdravlju čoveka, - ako po pojedinim karakteristikama odgovara graničnim vrednostima na mestu gde se voda namenski zahvata za ljudsku upotrebu, na mestu korišćenja, - zatim, kada se kvalitet vode kontroliše na određenim mestima sa utvrđenom učestalošću, - se pridržavaju propisa u vezi sa intervencijama za poboljšanje kvaliteta vode, ograničavanjem korišćenja i obrade vode, kao i ostalih važećih propisa. Važan elemenat ovog kompleksnog regulisanja je da se granične vrednosti obezbeđuju na mestu vodozahvata. Za ovo je neophodno važan odgovarajući kapacitet vodovodnog sistema i adekvatno stanje cevovoda za distribuciju vode. Upravo zbog toga, jedan od planiranih zadataka je procena stanja javne vodovodne mreže i planiranje i realizacija opravdanih intervencija. Potrebne intervencije podrazumevaju: • zamenu cevovoda, eventualno izgradnju novog, • obezbeđivanje uslova za mehaničko čišćenje cevovoda, tj. omogućavanje čišćenja. Shodno tome, za utemeljivanje daljiv planskih zadataka potrebno je utvrditi uslove za čišćenje pojedinih sistema, kao i potrebnu zamenu cevovoda.
3.1.4.1. Utvrđivanje uslova za čišćenje mreže za distribuciju vode Potrebno je utvrditi da li su mreže za distribuciju vode u naseljima, koja učestvuju u programu za poboljšanje kvaliteta vode, pogodne za mehaničko čišćenje, skrepovanje ili neki drugi vid čišćenja i potrebno je utvrditi uslove za čišćenje.
3.1.4.2. Kontrola mreže za distribuciju vode u pogledu propustljivosti Potrebno je prekontrolisati da li će formiranje sistema za distribuciju vode u pojedinim naseljima odgovarati u pogledu propustljivosti. Na deonicama gde se nalazi veliki broj potrošača na krajnjim cevovodima, ili prečnik cevovoda nije adekvatan, potrebno je dati predlog za rešavanje premošćivanjem (kružni cevovod). Kontrola se u osnovi zasniva na iskustvima uprave javnog vodovoda uz analitičku procenu distributivnog sistema. Delovi vodovodne mreže su rezervoari, usisni bazeni, vodotornjevi. Potrebno je izvršiti i kontrolu stanja u kom se oni nalaze, po potrebi dati predloge i za planiranje njihove rekonstrukcije. Posebno bi trebalo prekontrolisati da li su priključci na javnim institucijama adekvatni, odnosno da li je postojeće rešenje kod takvih institucija odgovarajuće. Trebalo bi dati predlog za potrebna rešenja. Kontrolu bi trebalo bazirati na postojećem stanju. Ukoliko će u toku kasnijeg planiranja taj vodovod biti priključen na regionalni sistem, ili će umesto pojedinih izvorišta na drugim lokacijama biti izgrađena nova, isplanirani zadaci se mogu menjati. Shodno novonastaloj situaciji u kasnijoj fazi planiranja mogu se razmotriti predlozi, dati u vezi sa postojećom situacijom.
3.1.4.3. Zamena zastarelih cevovoda ili izgrađenih od prevaziđenog materijala Kod dela vodovodne instalacije prilikom glavne izgradnje cevovoda korišćeni su materijali kao što su čelik, PVC (lepljeni plavi PVC) i cevi od materijala nepoznatog sastava, azbestnog cementa, koji je podložan sulfatnoj koroziji, koji se danas već smatraju prevaziđenim. Potrebno je dati predlog za zamenu deonice cevovoda koji je zastareo, ili je izgrađen od nepoznatog materijala. 109
3.1.4.4. Smanjenje mogućnosti za sekundarno zagađenje putem zamene cevovoda Uprava javnog vodovoda stalno vodi raznovrsnu evidenciju o stečenim iskustvima u radu. Korišćenjem ovih podataka trebalo bi prekontrolisati neispravnost kvaliteta vode u celoj vodovodnoj mreži i šta je uzrok neispravnosti vode u distributivnoj mreži. Uzorci vode neispravnog kvaliteta, odstupanja, dostavljaju se unazad za 5 godina. Kontroliše se za koje deonice mreže je karakteristična neispravnost uzoraka, odnosno gde se stanovništvo žali. Na osnovu podataka sastavljaju se specifične vrednosti za datu deonicu. Na sličan način se kontrolišu i greške nastale zbog pucanja cevi i/ili curenja vode. Pojedine greške i neispravnost kvaliteta vode korisno je prikazati na karti, tako da bude uočljivo koje deonice cevovoda treba menjati. Za zamenu se predlažu deonice gde se javlja veći broj neispravnosti ili kvarova nego što je to karakteristično za dati vodovod. Deonice koje treba menjati navode se po redosledu opravdanosti.
3.1.4.5. Zahtevi u vezi sa procenom stanja Osnovne podatke za obavljanje stručnog dela rada obezbeđuju teritorijalno nadležne javne službe. Prilikom utvrđivanja zadataka polazi se od toga da u nekim preduzećima ne postoji dokumentacija koja prikazuje kompleksnu potrebu za intervencijama prema datim aspektima. Ako postoji dokumentacija o ranijim intervencijama to se unosi u materijal u toku izrade. Na osnovu analize podataka dostavljenih od uprave vodovoda autor izrađuje studiju o sistemu cevovoda u naseljima, o potrebnim intervencijama za mehaničko čišćenje, kao i za rekonstrukciju deonice cevovoda. O ispitivanjima i predloženim intervencijama trebalo bi uraditi kratak pregled za svako naselje. Podaci o mreži za distribuciju vode koja je u funkciji objedinjuju se za svako naselje, navodi se ukupna dužina cevovoda, kao i pojedini sastavni delovi prema prečniku i vrsti materijala. Korišćenjem podataka za najmanje pet godina unazad prikazuje se proizvodnja vode i naplata. Prikazuju se i podaci o potrošnji vode i baždarenju vodomera. U tabeli se prikazuju uslovi za čišćenje sa potrebnim zamenama, tako da se na osnovu tih podataka kasnije mogu razmotriti troškovi u slučaju eventualnog otvaranja asfalta, montiranja ili nekih zamena u javnom preduzeću. Na sličan način se prikazuju opravdane prepravke, izgradnja cevovoda kao rezultat kontrole hidrauličnosti, a što dovodi do poboljšanja kvaliteta vode. Za izgradnju novih cevovoda potrebni su sledeći podaci: lokacija cevovoda, dužina cevovoda, prečnik, vrsta materijala. Za zamenu postojećih cevovoda potrebno je prikazati razloge za zamenu, prema gorenavedenom. U tabeli se prikazuju karakteristike cevi koje se menjaju i novog cevovoda koji se gradi. U tabeli predložene zamene cevi trebalo bi prikazati po prioritetima. Potrebno je navesti sve one okolnosti (na zelenim površinama planirani cevovod, ili cevovod ispod asfalta, veličina otvaranja asfalta) koje utiču na troškove izgradnje planiranog cevovoda. Tabele treba da sadrže najmanje sledeće podatke: predložene cevi za zamenu cevovod za izgradnju lokacija cevovoda: lokacija: dužina cevovoda: dužina: prečnik: prečnik: vrsta materijala: vrsta materijala: u čemu je kvar: otvaranje asfalta: Lokacija predložene intervencije prikazuje se na kopijama topografskih karti razmere M = 1:25.000 i kopijama karti vodovodne mreže naselja razmere M = 1:2.000.
110
3.1.5. Postupci do sada primenjivani u procesu prečišćavanja vode Na teritoriji AP Vojvodine javna vodovodna preduzeća koriste resurse podzemnih voda različitog kvaliteta, tako da se i postupci prečišćavanja vode razlikuju. Osnovnim informacijama u vezi sa efikasnošću pojedinih tehnologija, bezbednošću primenjenih postupaka u radu, troškovima rada raspolažu pojedina preduzeća. Što se tiče planiranog razvoja, važno je znati i to da li su primenjeni postupci obrade vode upotrebljivi i dalje, ili neispravnost vode ima karakteristike koje govore u prilog tome da se postojeći sistemi ne mogu koristiti za opravdani razvoj. Naravno, tek u fazi detaljnog planiranja se donosi odluka o tome. Međutim, za to su neophodne informacije koje evidentiraju poneka preduzeća o njihovim sistemima. Na taj način pripremljen materijal čini važan sastavni deo osnovnih podataka za planiranje.
3.2. Studija o mogućnostima nabavke vode U sledećoj fazi planiranja programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, u pogledu obezbeđivanja zahteva kvaliteta utvrđenih propisima, potrebno je razmotriti moguća rešenja koja će u celosti biti najpovoljnija za zainteresovano stanovništvo, sa posebnim akcentom na zdravstvo i zaštitu životne sredine. S obzirom da na troškove intervencija u tehnologiji veliki uticaj ima kvalitet vode za obradu, neophodno je da pri ispitivanju mogućnosti izgradnje lokalnih ili regionalnih sistema raspolažemo sa što je moguće verodostojnijim informacijama u vezi sa kvalitetom vode u izvorištima. Naročito je opravdano uraditi procenu vodenih resursa koji se mogu koristiti za izgradnju regionalnih sistema, posebno uzevši u obzir kvalitet vode za piće na tim mestima i kapacitet tih izdani. Izrada ove studije ne znači sveobuhvatni istraživački rad, već pribavljanje, sumiranje i analiza podataka koji se odnose na aktuelno područje i do kojih se može doći. Cilj izrade hidrogeološkog stručnog mišljenja i baze podataka u Autonomnoj Pokrajini Vojvodini je sledeći: • utvrđivanje izvorišta pogodnih za izgradnju regionalnih sistema vodosnabdevanja, • predlog za razvoj izvorišta u lokalnom sistemu vodosnabdevanja, koji obezbeđuje poboljšan kvalitet pijaće vode, • kao i sređivanje podataka o izvorištima u vidu baze podataka kojima se rukuje pomoću regionalnog informatičkog programa. Ubuduće u odnosu na fabrike voda koristićemo sledeću terminologiju: mesni = lokalni vodovod mikro regionalni teritorijalni regionalni
3.2.1. Detaljno utvrđivanje predstojećih zadataka Deo zadatka je prikupljanje podataka o osnivanju i radu bunara u Vojvodini i procena tehničkog stanja bunara javnog vodovoda. Na osnovu prikupljenih podataka sačiniti spisak izvorišta prema kvalitetu vode, tako da se na osnovu raspoloživih podataka dobije sledeća slika u naseljima: • da li bunari, s obzirom na stanje, mogu da se koriste za ugradnju planirane tehnologije, • da li kod vodenih resursa sa boljim kvalitetom vode postoji mogućnost za proizvodnju, • da li se kod vodenih resursa sa boljim kvalitetom mogu formirati izvorišta, ako može, u kojoj meri, 111
• može li se povećavati kapacitet već formiranih regionalnih izvorišta, ako može, u kojoj meri, • da li je kod novoformiranih regionalnih izvorišta opravdano istraživanje bušenjem. Prikupljene podatke potrebno je sačuvati u bazi podatatka kojom se rukuje pomoću sredstava regionalnog informatičkog sistema. Formiranje strukture ovog sistema takođe predstavlja deo zadatka.
3.2.1.1. Formiranje baze podataka Ovaj rad obuhvata izvorišta u sistemima lokalnih preduzeća i javnih vodovoda, izvorišta regionalnih sistema koja su u funkciji i koji će se eventualno izgraditi, zatim sisteme za posmatranje izdani i kvaliteta vode u regionu. Za pribavljanje geoloških informacija koriste se baze podataka raznih geoloških i hidroloških organizacija. Za hidrogeološke podatke, osim baze podataka, koriste se i regionalne hidrogeološke studije. U bazi podataka potrebno je navesti za svako naselje podatke o bunarima koji su i sada u funkciji, ili se mogu pustiti u rad. Ukoliko za donošenje kasnijih odluka nisu dovoljni podaci o hemijskom sastavu vode u bunarima, u opravdanom slučaju potrebno je izvršiti hemijsku analizu vode.
3.2.1.2. Izrada hidrogeološkog stručnog mišljenja 3.2.1.2.1. Utvrđivanje stanja bunara Tehničko stanje bunara u velikoj meri utiče na to koliko će kvalitet obrađene vode biti konstantan u toku planirane investicije. Zbog toga je deo zadatka i izdvajanje vode sa nepovoljnim kvalitetom usled eventualnog kvara na bunaru, ili prognoza opadanja kvaliteta vode u kasnijem periodu. Za klasifikaciju bunara koriste se i rezultati periodičnih merenja stanja bunara i dijagnostičkih ispitivanja. Na osnovu raspoloživih podataka bunari se klasifikuju prema sledećem: Lokacija, identifikacija bunara
Lokacija, identifikacija bunara Odgovara
Za rekonstrukciju
Može se koristiti za eksperimente
Treba eliminisati iz upotrebe
3.2.1.2.2. Analiza mogućnosti proizvodnje vode korišćenjem lokalnih vodenih resursa sa optimalnijim kvalitetom Bunari koji su u funkciji kod pojedinih javnih vodovoda u okviru izdani otvaraju i crpe vodu iz vodonosnih slojeva sa raznih dubina, gde se kvalitet vode na pojedinim mestima više ili manje razlikuje. Otvorene izdani se mogu klasifikovati na osnovu kategorije kvaliteta vode. Predložene kategorije i tehnološki indeksi mogu biti sledeći, na primer: Kategorija kvaliteta vode
Tehnologija
I.
Nije potrebna primena tehnologije
Šifra
Indeks
J. M.
0
1
2
<0,8
<10
>10
Nl/m3
Potrebna je primena tehnologije II.
112
Uklanjanje gasa
G
Uklanjanje gvožđa
V
<0,2
0,2–0,3
>0,3
mg/l
Uklanjanje mangana
M
<0,05
0,05–0,1
>0,1
mg/l
Uklanjanje arsena
As
<10
10–30
>50
µg/l
Kategorija kvaliteta vode
II.
Tehnologija
Šifra
Uklanjanje amonijaka
NH
Indeks 0,5
0,5–2,0
J. M. >2,0
mg/l
Uklanjanje bora
B
<1
1–5
>5
mg/l
Uklanjanje fluorida
F
<1,5
1,5–1,7
>1,7
mg/l
>10
mg/l
Smanjenje KOI
KOIps
<5
5–10
Uklanjanje nitrata
N
<50
>50
mg/l
Smanjenje sardžine Na
Na
<200
>200
mg/l
Omekšavanje
L
50–350
>350
CaO mg/l
Otvrdnjavanje
K
>50
<50
CaO mg/l
Hlađenje
H
<20
20–25
>25
C°
Na osnovu šifre i indeksa prikazanih na karti utvrđuju se područja sa najkvalitetnijom vodom. Za svaki javni vodovod treba dati predlog da li se potpunim ili delimičnim zatvaranjem aktivnih bunara obezbeđuje povoljniji kvalitet vode.
3.2.1.2.3. Ispitivanje mogućnosti izgradnje novog regionalnog izvorišta Obradom rezultata ispitivanja obuhvaćenih u prethodnoj tački i na osnovu raspoloživih informacija o utvrđivanju količine vodenih resursa potrebno je utvrditi područja gde je moguće izgraditi izvorišta za regionalne sisteme. Potrebno je navesti i prosečnu opterećenost tih izvorišta (m3/d). Određivanje mesta izvorišta za regionalne sisteme bazira se na postojećim izvorištima ili izgradnji novih. Potrebno je utvrditi kakva je rekonstrukcija potrebna za postojeće izvorište da bi modernizacijom rezervnog izvorišta lokalni sistem za vodosnabdevanje postao regionalni. U okviru područja sa istim kvalitetom vode aktivna izvorišta se klasifikuju na osnovu toga da li su vodonosni slojevi po svojim mogućnostima pogodni za proširivanje, tu je potrebno utvrditi i obim proširivanja. Potrebno je izvršiti procenu podataka za bušotine radi istraživanja novih vodonosnih slojeva, zatim svih onih podataka o istraživanju vode, ili rada na otkrivanju vode, koji su nastali poslednjih godina, ali još nisu implementirani u bazu podataka na državnom nivou. Ukoliko se na osnovu raspoloživih podataka ne može proceniti mogućnost opterećenja vodonosnih slojeva sa povoljnim kvalitetom vode ali slabom izdašnošću, u opravdanom slučaju treba dati predlog za dalja neophodna ispitivanja.
3.2.1.2.4. Povećanje kapaciteta aktivnog regionalnog izvorišta Ponekad je poznat kapacitet aktivnih regionalnih izvorišta, a trenutna opterećenost je manja ili jednaka sa izgrađenim proizvodnim kapacitetom. U takvim slučajevima potrebno je ustanoviti da li ima prepreka za dalje proširivanje kapaciteta. Ukoliko je moguće izvorište proširiti, međutim na osnovu raspoloživih podataka to ne može da se proceni, potrebno je utvrditi neophodna ispitivanja, koja će omogućiti razrešenje tih pitanja.
3.2.1.2.5. Predlozi za istraživanja bušenjem Ako na osnovu raspoloživih podataka postoji verovatnoća da se mogu otkriti podzemni vodeni resursi koji zadovoljavaju u pogledu zahteva kvaliteta vode za piće, a samim tim je moguća izgradnja regionalnog izvorišta, potrebno je dati predlog za neophodna istraživanja bušenjem. U tom slučaju potrebno je utvrditi broj bušotina i neophodne analize.
113
3.3. Osnovni podaci za planiranje izrade programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode U toku planiranja najviše vremena zahteva zadatak prikupljanja osnovnih podataka za planiranje. Pri prikupljanju osnovnih podataka menadžerska organizacija pomoć projektantu treba da pruži sa više aspekata. Opštinske uprave i preduzeća obično ne dostavljaju dobrovoljno podatke firmama kojima je povereno projektovanje, zbog toga menadžerske organizacije izabrane od strane vlasnika, sa kojima sui u dobrim odnosima, lakše dolaze do potrebnih podataka. Osnovni podaci su često potrebni u nekoliko faza planiranja, zbog toga se jedinstvena baza podataka, koja je dostupna menadžerskoj organizaciji, može više puta koristiti. Znači da se podaci prikupljaju samo jednom, nije potrebno da se svaki projektant posebno obraća preduzeću i opštinskoj upravi. Ako se većina osnovnih podataka za planiranje projektantu može dostaviti na vreme, ceo period planiranja može da se skrati za nekoliko meseci, a i troškovi se smanjuju. Projektantu se izrada baze podataka plaća na bazi cene projektanta, dok se izrada baze podataka od strane menadžerske organizacije plaća na nivou zarade saradnika za rukovanje bazom podataka. Za organizovanje izrade baze podataka celishodno je uključiti organizacije (na pr. vlasti) koje u očima preduzeća raspolažu ozbiljnim stručnim prestižom, odnosno sa kojima su preduzeća u redovnom ličnom i poslovnom kontaktu. Ovo će doprineti tome da će preduzeća spremnije dostavljati podatke za planiranje, koji su često obuhvaćeni planovima i poslovanjem preduzeća, odnosno shvatiće da su ti podaci zaista potrebni za planiranje programa (a ne radi se o prikupljanju podataka za lične potrebe projektantske firme).
Osnovni podaci koji su potrebni za planiranje i za studiju: Podaci koje dostavlja vlasnik: Podaci o vlasniku odgovornom za rad preduzeća Kontakti: • Dostupnost organizacije • Dostupnost rukovodioca organizacije • Dostupnost zadužene osobe Podaci o naselju i stanovništvu • Trenutni broj stanovnika • Očekivani broj stanovnika za narednih 30 godina • Broj stanova (kom) • Broj stanova priključenih na vodovodnu mrežu (kom) • Broj prizemnih stanova (kom) • Prosečno povećanje broja prizemnih stanova (kom) • Broj stanova u višespratnim zgradama (kom) • Prosečno povećanje broja stanova u višespratnim zgradama (%/god) • Prosečna mesečna primanja po domaćinstvu (EUR/mes)1 • Minimalna mesečna primanja po domaćinstvu (EUR/mes)1 Očekivana cena vode neovisno od projekta [EUR/m3] Podaci koje dostavlja preduzeće: Podaci o preduzeću Kontakti: • Dostupnost organizacije • Dostupnost rukovodioca organizacije • Dostupnost zadužene osobe
114
Pravni osnov za rad Nabrajanje naselja koja se snabdevaju preko javnog vodovoda Podaci o potrošnji vode • Ukupna godišnja potrošnja1 (m3/god) • Ukupna godišnja potrošnja stanovništva1 (m3/god) • Dnevna specifična potrošnja po glavi2 (1/o/d) • Ukupna potrošnja ustanova, preduzeća (ako ima)1 (m3/god) • Najveća dnevna potrošnja godišnje1 (m3/d) • Očekivana potrošnja stanovništva (m3/god)2 • Očekivana potrošnja ustanova, preduzeća (m3/god) Podaci o kanalizaciji i prečišćavanju vode • Da li postoji izgrađena kanalizaciona mreža • Odnos između izgrađene i neizgrađene kanalizacione mreže (%) • Priključen broj domaćinstava (kom) • Priključen broj stanovnika (lica) • Broj svih priključaka u narednih pet godina • Koliko se povećanje prosečne potrošnje vode očekuje po priključku1 (%) • Koliki je dnevni kapacitet uređaja za prečišćavanje (KS) • Količina otpadne vode koja stane u cisternu • Kada će se izgraditi kanalizaciona mreža i prečistač (god) • Koliki će biti kapacitet uređaja za prečišćavanje (KS) • Da li ima izgrađen odvod za atmosferske padavine (Da/Ne) • Cena vode za stanovništvo (EUR/m3) • Cena vode za ustanove, preduzeća (EUR/m3) • Cena kanalizacije za stanovništvo (EUR/m3) • Cena kanalizacije za ustanove (EUR/m3) • Povećana cena kanalizacije za industriju (EUR/m3) Podaci o aktivnim bunarima • Lokalni naziv bunara • Zvaničan registarski broj • Broj dozvole za rad • Godina proizvodnje • Godina kada je poslednji put obnovljen • Sadašnja funkcija1 • Dubina postolja (m) • Mesto(a) filtriranja (m-m) • Tip korišćenog vodenog resursa • Dozvoljena količina dnevnog zahvatanja vode2 (m3/d) • Maksimalno dozvoljena proizvodnja2 (l/p) • Maksimalan kapacitet trenutno ugrađenih pumpi (l/p) • Stvarna proizvodnja (l/p) • Trajanje rada u toku dana (h) Parametri kvaliteta vode • Neobrađena sirova voda iz bunara • Neobrađena mešana voda iz bunara • Prečišćena voda koja izlazi iz javnog vodovoda • Uzorak vode uzet iz vodovodne mreže kod potrošača 115
Potreba rekonstrukcije vodovodne mreže • Da li je potrebna rekonstrukcija vodovodne mreže u naselju • Inventar distributivne mreže vodovoda u naselju (materijal, nominalni prečnik, dužni metar – m) • Deonice vodovoda koje treba menjati: • Materijal, nominalni prečnik (sadašnji i planirani), dužina (m) po ulicama • Kvalitet asfalta iznad cevovoda koji se menja • Svojinski odnosi nad zemljištem gde se nalazi cevovod koji se menja • Način vraćanja u prvobitno stanje (polovina puta ili ceo put) • Broj punktova za povećanje pritiska koji su za rekonstrukciju • Tehnički parametri (šahtovi, pumpe, itd.). Situacioni planovi • Osnovni situacioni plan naselja (nazivi ulica, položaj vodovodne mreže za pijaću vodu, zajedno sa svim priključnim vodovima) • Obeležavanje deonica cevovoda i oštećenih cevi predloženih za rekonstrukciju i potrebne rekonstrukcije/izgradnje za čišćenje na jednom situacionom planu Ostali podaci za projekat: • Da li uprava ima izrađenu koncepciju za poboljšanje kvaliteta vode u naselju? Da/Ne • Ako nema pismene koncepcije, ali postoji rešenje koje uprava vodovoda predlaže, molimo da se to ukratko opiše • Da li su u toku neke aktivnosti u vezi sa poboljšanjem kvaliteta vode, u smislu planiranja, podnošenje zahteva za dozvolu, eventualno neke konkretne radnje? Da/Ne • Ako postoji u kojoj je fazi? Podaci o izvorištima • Da li se zna za izvorište u naselju ili u blizini naselja iz koje se dobija voda boljeg kvaliteta od sadašnjeg? Da/Ne Ako postoji: • Mesto izvorišta • Podaci o kvalitetu vode sa izvorišta Da li u nekom od okolnih naselja postoji izvorište ili višak aktivnog proizvodnog kapaciteta odakle je moguće preuzimanje vode? Da/Ne Ako postoji: • Naziv naselja koje može da ustupi vodu • Udaljenost (km) Da li u blizini postoji regionalni ili mikroregionalni sistem vodosnabdevanja od kojeg bi se mogla preuzeti voda? Da/Ne Ako postoji: • Naziv sistema, javnog vodovoda • Udaljenost od tačke preuzimanja (km)
116
4. ORGANIZACIONA POZADINA, OSNOVNE ODLUKE 4.1. Načelna odluka (izjava o namerama) vlasnika javnog vodovoda u vezi sa pripremom programa U AP Vojvodini vodovodi su vlasništvo naselja, odnosno opština, te na pojedinim mestima nisu raščišćeni vlasnički odnosi. Zbog toga trebalo bi ispitati u čijem su vlasništvu (koje organizacije, organa vlasti itd) objekti na kojima se planira intervencija, odnosno u čijem će vlasništvu biti objekti koji budu izgrađeni u okviru Programa. Važno je, ukoliko je reč o finansijskoj podršci Evropske unije, da korisnik postane vlasnik objekta u koji se investira. Svi vlasnici moraju dati jedintsvenu izjavu namere o realizaciji programa. U Regiji Južni Alfeld ove izjave su samouprave kao vlasnici donele odlukom svojih skupština opština. Postavlja se pitanje kako mogu korisnici pre izrade programskih planova doneti odluku o realizaciji programa, kada ne znaju ni njegov tehnički sadržaj, a zbog toga ne poznaju ni finansijske obaveze. Naravno moraće se preuzeti obaveze za finansijsku podršku realizacije programa. Ova obaveza podrazumeva i prihvatanje dela obaveza u ulaganju sopstvenim sredstvima. Međutim, ova izjava će se doneti tek po izradi programa, kada već planovi i troškovi ulaganja budu poznati, a pre podnošenja zahteva za finansijsku podršku. Predlažemo u vezi sa izradom programa da se dâ izjava o finansiranju pripreme, dok vlasnici treba da donesu izjavu o namerama u vezi sa realizacijom.
4.2. Osnivanje zajedničke organizacije vlasnika učesnika u programu Korisnici su obavezni da za period realizacije programa osnuju organizaciju koja ima status pravnog lica. Međutim, ovo nije potrebno za pripremu. Ukoliko naselja koriste nacionalnu podršku za finansiranje pripreme, oblik udruživanja će odrediti uslovi korišćenja finansijske podrške. Ukoliko ovo nije potrebno, takođe predlažemo naseljima da osnuju zajedničku organizaciju na jendostavnim principima funkcionisanja. Jedan od mogućih oblika je konzorcijum koji će formirati nekakvu privremenu operativnu asocijaciju koja će početi rad izradom planova projekta, nastaviti izradom zahteva za finansijsku podršku i realizacijom projekta, a postojaće do početka puštanja u pogon projekta. Akt o udruživanju treba da sadrži sledeće: • Opšte ciljeve: ciljeve udruživanja, odnosno projekta zbog kojeg se ova asocijacija formira; • Obaveze članova (koje su skupštine opštine usvojile), a ove se odnose na: - finansijsko učešće i saradnju; - ograničavanje istupanja iz udruživanja/otkazivanja članstva, odnosno ako se ovo desi, na snošenje posledica; - donošenje/izmenu potrebnih propisa u nadležnosti članova; - mere u vezi sa vlasničkim odnosima u nadležnosti članova; - funkcionisanje; - usaglašavanje politike naknada; - davanje podataka; - raščišćavanje vlasničkih odnosa; • Mere u vezi sa radom asocijacije: - utvrđivanje pitanja zastupanja i delogkruga; - formiranje gestorske organizacije; - zadaci gestorske organizacije; - način rada gestorske organizacije, podela troškova među članovima; - određivanje upravnih i nadzornih organa udruživanja/konzorcijuma; 117
• Utvrđivanje pitanja u vezi sa članstvom: - utvrđivanje pravnih odnosa članstva; - utvrđivanje uslova otkazivanja; - mogućnosti isključivanja i prijema članova. Prilikom formiranja organa (npr. skupština, savet konzorcijuma, nadzorni odbor itd) udruživanja treba imati u vidu da udruživanja sa velikim brojem članova ne mogu efikasno funkcionisati sa organima koji okupljaju predstavnike svih članova. Zbog toga je bi trebalo formirati organ sa ograničenim brojem predstavnika članova, pri čemu treba imati u vidu funkcionisanje i efikasnost organa. Istovremeno jedan od najvažnijih zadataka ovog organa sa ograničenim brojem članova da u cilju održavanja poverenja zastupa interese ostalih članova, da sasluša njihovo mišljenje i da ih kontinuirano informiše. Ovim se smanjuje i rizik od eventualnih konflikata (protesta) stanovništva tokom realizacije projekta. Nadzorni odbor se formira u službi zakonitog funkcionisanja, ostvarivanja ciljeva i kontrole. Predlaže se da za izradu dokumenata angažuje pravnik.
4.3. Obezbeđivanje finansijskih osnova za pripremu programa Tokom izrade programa treba računati na dve vrste troškova, i to: • na troškove izrade planova i studija, • na troškove funkcionisanja organizacije za menadžment. U cilju što pravilnije izrade bužeta treba poslati upit firmama koje obavljaju sličnu delatnost na tržištu, pa na osnovu procene njihovih ponuda utvrditi okvirni iznos za izradu studije. Pri proceni troškova treba imati u vidu: • cenu koja se očekuje kada troškovi dospevaju; • koji će organ biti naručilac planova (npr. organizacija za menadžment ili organizacija korisnika, te na koji način će ova organizacija izračunavati PDV). Pri formiranju organizacije za menadžment treba imati u vidu sledeće troškove: • zaradu zaposlenih; • honorare za stručnjake (za tehnička pitanja, javne nabavke, pravna pitanja); • nabavka potrebnih sredstava; • kancelarijski troškovi; • naknade za postupke (javne nabavke, dozvole); • eventualni honorari za članove odbora.
4.4. Određivanje (odgovornog) organa koordinatora za pripremu programa Kada se obrazuje, odnosno određuje organizacija za pripremu programa treba odrediti organizaciju koja već ima iskustva u pripremi velikih investicija, odnosno finansijskoj realizaciji programa Evropske unije. Saradnici organizacije, pre svega, moraju da budu sposobni za obavljanje finansijskih i administrativnih poslova programa. Rukovodilac organizacije za pripremu programa mora da ima osnovno znanje o vodosnabdevanju. Organizacija mora da angažuje tehničkog stručnjaka priznatog u vodoprivrednoj oblasti. Veoma je važno da tehnički stručnjak bude priznat u toj oblasti, jer prilikom planiranja programa dolazi do sukoba raznih stručnih i poslovnih interesa, zbog toga sa aspekta izbora prihvatljivih rešenja neminovna je spremnost zainteresovanih za prihvatanje mišljenja stručnjaka. Pri određivanju organizacije za pripremu programa, moraju se obezbediti materijalni i stručni uslovi za funkcionisanje organizacije. Materijalni uslovi su obrađeni u tačci pod 5.3. Pored gorenavedenih, međutim, mora se odrediti delokrug rukovodioca organizacije, sa posebnim osvrtom na slučajeve kada može rukovodilac dati izjave, odnosno doneti odluke. 118
4.5. Izrada programske strategije Prvi stručni korak u pripremi programa je izrada programske strategije. To je dokumenat koji sadrži osnovne informacije u vezi sa programom, odnosno određuje postupke i osnovne principe koji se žele primenjivati u pripremi programa. • Ciljevi • Očekivani rezultati • Elementi rešenja • Organizacija korisnika • Pozadina upravljanja i politika naknada • Kratak tehnički opis elemenata projekta • Dinamika pripreme projekta • Finansiranje pripreme projekta • Organizacioni aspekti • Organizaciona struktura pripreme projekta • Predložena struktura organizacije za realizaciju • Društveni aspekti • Aspekti životne sredine • Rizici, pretpostavke? • Dokumentacija koja stoji na raspolaganju u vezi sa projektom • Lista dozvola organa vlasti potrebnih za realizaciju programa
5. MENADŽERSKA ORGANIZACIJA Prilikom formiranja menadžerske organizacije sledeći aspekti su važni: • Da je u pogledu ljudskih resursa pogodna za pripremu programa. • Da raspolaže sredstvima potrebnim za izvršavanje zadataka. • Da je sposobna da obezbedi kontinuitet između pripreme i realizacije programa. Menadžment za pripremu projekta obavlja sledeće osnovne zadatake: • Priprema zahtev za finansijsku podršku: izrađuje dokumenta, angažuje stručnjake za to (projektante, ekonomiste), koordinira njima • Sve vreme je u kontaktu sa ostalim organizacionim jedinicama korisnika ili organima vlasti: • pribavlja razne dozvole • obezbeđuje izvore finansijskih sredstava (za donošenje odluke u opštinskoj upravi) • Ako u projektu učestvuje više korisnika, uspostavlja saradnju među njima • Održava kontakt sa saradničkom organizacijom zbog izrade zahteva za finansijsku podršku, korišćenja pomoći stručnjaka, kontrole kvaliteta, pripreme ugovora o finansijskoj podršci (garancije, itd.) • Kontaktira sa stručnjacima, podržava njihov rad • Organizuje potpisivanje i podnošenje zahteva za finansijsku podršku • Organizuje potpisivanje ugovora o finansijskoj podršci • Organizuje aktivnosti u vezi sa odnosima sa javnošću, koje su neophodne u pripremnoj fazi.
5.1. Potrebni ljudski resursi U fazi izvođenja programa za projekte Kohezionog fonda obavezno je formiranje organizacije za realizaciju, čije su odgovornosti, zadaci i nadležnosti tačno utvrđeni. Ova organizacija se naziva PIU (Project Implementation Unit). Tokom pripreme programa treba nastojati da menadžerska organizacija za pripremu predstavlja osnovu za kasniji PIU, tako da bude obezbeđen stručni kontinuitet između pripreme i realizacije. 119
Potrebni ljudski resursi za menadžersku organizaciju dele se na dve grupe: • Direktna radna snaga • Partneri
5.1.1. Direktna radna snaga Ljudstvo menadžmenta za pripremu projekta u užem smislu čine saradnici koji tokom čitavog svog radnog vremena pripremaju program. U pogledu direktne radne snage menadžerska organizacija raspolaže sledećim ljudskim resursima: • Menadžer programa • Asistent(i) menadžera programa • Finansijski menadžer • Tehnički savetnik • Savetnik za javnu nabavku • Pravnik Menadžer programa Opšti zadaci: • Donosi strateške odluke usklađene sa načinom donošenja odluka od strane organa korisnika • Donosi odluke u vezi sa operativnim poslovima • Upravlja i usklađuje dostavljanjem podataka i informacionim sistemom • Otkriva zloupotrebe (irregularities) i izveštava nadležne organe o tome (u tom smislu sarađuje sa pravnikom) • Organizuje, koordinira i upravlja svim potrebnim postupcima u vezi sa pripremom, podnošenjem i usvajanjem dokumentacije zahteva za finansijsku podršku (na primer, odgovor na pitanja EU). • Obavlja zadatke utvrđene od strane organa za pružanje finansijske podrške za pripremu programa. • Predlaže dodatne aktivnosti u vezi sa zadacima koji su van nadležnosti organizacije za pripremu programa (OPP). • Izrađuje izveštaj o napredovanju planskih zadataka sa učestalošću i u obliku koji zahteva organ za pružanje finansijske podrške, po ugledu na izveštaje koji dostavljaju preduzetnici. Izveštaji o napredovanju i njihov sadržaj usklađuje sa svim članovima OPP i sa organom za donošenje odluka korisnika. Zadaci u vezi sa organizacijom i upravljanjem OPP: • Organizuje i upravlja rad OPP • Stalno kontroliše aktivnosti članova OPP • Obavlja usklađivanja sa stručnjacima i saradnicima u raznim stručnim oblastima • Podnosi izveštaj o radu OPP organima korisnika za donošenje odluka, odnosno organima za sklapanje ugovora. Zadaci u vezi sa usklađivanjem i informisanjem: • Koordinira usklađivanjem između lokalne delegacije EU, organa korisnika za donošenje odluka, nadležnih ministarstava, njihovih stručnjaka i raznih angažovanih saradnika, zainteresovanih organizacija, organa vlasti itd., obezbeđuje stalni kontakt između ovih i drugih pridruženih organizacija • Tokom planiranja programa organizuje adekvatno informisanje stanovništva i u stalnom je kontaktu sa zainteresovanim medijima • Informiše korisnike i uprave vodovoda o predlozima za rešenja koja se odnose na njih i njihovim obavezama u vezi sa projektom.
120
Zadaci u vezi sa javnom nabavkom • U toku pripreme programa kontroliše pripremu dokumentacije za raspisivanje konkursa za javnu nabavku putem ponude, usklađuje sadržaj te dokumentacije • Sarađuje pri objavljivanju javnih poziva • Obezbeđuje pristup javnim pozivima za ponudu i dokumentaciji u elektronskoj i štampanoj formi • Organizuje dostavljanje informacija o sadržaju javnih poziva i njihovih uslova • Pomaže u radu ocenjivačkih komisija, a po potrebi u svojstvu člana učestvuje i u njihovom radu • U toku ocenjivanja ponuda pomaže u radu organizaciji za pružanje finansijske podrške • Obavlja formalnu i administrativnu kontrolu svih ponuda, podrazumevajući tu i uvažavanje limita u budžetu • U saradnji sa tehničkim licem priprema dokumentaciju za predloge odluka koja je potrebna ocenjivačkim komisijama i koja obezbeđuje njihov neometan rad. Zadaci u vezi sa ovlašćenjima: • Učestvuje u sklapanju ugovora sa preduzetnicima koji su izabrani u okviru postupka javne nabavke • Sa izabranim ponuđačima, uz usklađivanje sa tehničkim licem, i uvažavajući predlog ocenjivačke komisije, razmatra delatnosti i budžet obuhvaćeni preduzetničkim ugovorom • Za vreme trajanja ugovora funkcioniše kao kontakt osoba za izabrane ponuđače i rešava pitanja, zahteve za izmenu i sve druge probleme u vezi sa projektom, odnosno ima funkciju savetodavca i filtera za probleme • Izabranim preduzetnicima pomaže da se u ispunjavanju obaveza u pogledu obavljanja usluga pridržavaju propisa i dokumentacije javne nabavke • Izabrane preduzetnike informiše o uslovima za podnošenje zahteva za izmenu • U toku pripreme programa sarađuje sa izabranim preduzetnicima ovlašćenim za planiranje, a po potrebi inicira usklađivanje. • Zajedno sa tehničkim licem sačinjava potvrdu o izvršavanju zadataka i o tome izveštava konzorcijum • Kontroliše da li su pismeni i finansijski izveštaji u skladu sa odredbama ugovora o finansijskoj podršci • Za organe za pružanje finansijske podrške priprema predlog za usvajanje međuizveštaja i završnih izveštaja. Obaveze u vezi sa organizacijama korisnika: • Kontinuirano usklađuje aktivnosti OPP sa predsednikom konzorcijuma, čiji je zadatak da stalno izveštava članove konzorcijuma • Obezbeđuje zakonski i propisan rad organizacije korisnika • Pomaže u realizaciji odluka donetih od strane organa korisnika za donošenje odluka Tehničko lice Opšti zadaci: • Predlaže usaglašavanje, dinamiziranje, odnosno grupisanje planskih zadataka • Obavlja potrebna stručna usklađivanja sa ekspertima i predlaže potrebne izmene • U vezi sa tehničkim pitanjima koordinira između uprave vodovoda, opštinske uprave i izabranih preduzetnika, i zastupa stručne interese programa • U zavisnosti od složenosti i heterogenog karaktera programa, uz konsultacije sa upravom vodovoda i organima vlasti nadležnih za vodovod, predlaže dodatne projekte koji su jasno međusobno povezani • U kontaktu je sa menadžerom programa, stalno ga informiše o fazi planiranja, o aktuelnim pitanjima u vezi sa planiranjem. • U kontaktu je sa svim organizacijama, institucijama i ekspertima koji učestvuju u pripremi i realizaciji programa 121
• Nakon završetka pripreme programa, u svojstvu savetodavca, po potrebi sarađuje sa vodećim menadžmentom za realizaciju, odnosno sa nezavisnim inženjerom • Učestvuje u pregovorima, raspravama, na konferencijama u vezi sa programom, bez obzira koja zainteresovana organizacija to inicira • Informiše upravu vodovoda o predlozima za rešenja koja se odnose na njih Zadaci u vezi sa javnim nabavkama: • Uz konsultacije sa ekspertom za javnu nabavku u okviru programa priprema tehnički deo dokumentacije za prosec objavljivanja poziva za javnu nabavku, tu uključuje i organe vlasti nadležne za vodovod, kao i upravu vodovoda • Kao član ocenjivačke komisije sve pristigle ponude kontroliše u tehničkom smislu, podrazumevajući tu i pridržavanje budžetskih okvira • U saradnji sa menadžerom programa na zahtev ocenjivačke komisije priprema dokumenta koja obezbeđuje neometan rad ocenjivačke komisije i predloge za donošenje odluka Zadaci u vezi sa ovlašćenjima: • Zajedno sa menadžerom programa učestvuje u raspravi sa izabranim ponuđačem o aktivnostima i budžetu koji obuhvata preduzetnički ugovor • Zajedno sa pravnikom izrađuje tehničke elemente preduzetničkog ugovora • Zajedno sa ekspertima organizacije za pružanje finansijske podrške učestvuje u sklapanju ugovora sa preduzetnicima koji su izabrani u okviru postupaka javne nabavke • Za vreme trajanja ugovora u kontaktu je sa izabranim preduzetnicima u vezi sa tehničkim pitanjima, tj. ima funkciju savetodavca i otkriva probleme • U svojstvu eksperta poverioca daje stručno mišljenje o pitanjima koja se nameću tokom rada na planiranju • Nakon završetka rada preduzetnika kontroliše tehničku sadržinu urađenih planova i studija, odnosno usklađuje ih sa zainteresovanim upravama vodovoda i direkcijama nadležnim za pitanja vodovoda • Nakon završenih poslova od strane preduzetnika, zajedno sa menadžerom programa, izdaje potvrdu o obavljenim poslovima • Ocenjuje tražene izmene i sačinjava predloge za potrebe organizacije za pružanje finansijske podrške, koje usklađuje sa menadžerom programa i organima korisnika za donošenje odluka • Učestvuje u izradi predloga za usvajanje međuizveštaja i završnih izveštaja Asistent menadžera programa • Organizaciji za pripremu programa pruža sveobuhvatnu, kompletnu stručnu pomoć za izvršavanje njihovih zadataka, menadžmentu priprema sve što je potrebno za donošenje odluka i izvršavanje zadataka • Koordinira planiranjem programa u oblasti upravljanja i nadzora od strane OPP • Organizuje edukacije u oblasti korišćenja i upravljanja finansijskim izvorima EU i za menadžment • Sarađuje sa tehničko-planskim ekspertima programa • Učestvuje u objavljivanju poziva za javnu nabavku putem ponude • U elektronskoj i štambanoj formi obezbeđuje dostupnost dokumentaciji o pozivima za javnu nabavku putem ponude • Zvanično dostavlja pristigle ponude • Prilikom ocenjivanja ponuda pomaže u radu ocenjivačke komisije • Omogućuje bezbedno skladištenje ponuda • Na zahtev ocenjivačke komisije priprema dokumenta koja obezbeđuju njen neometan rad i predloge za donošenje odluka • Dopise za korekciju nedostataka priprema na potpis predsednicima ocenjivačkih komisija 122
• Šalje dopise u vezi sa korekcijom nedostataka • Dostavlja odgovore • Pomaže u radu ocenjivačke komisije, a potrebi i učestvuje u njenom radu • Dopise izabranom ponuđaču sa obrazloženjem, kao i dopise sa obrazloženjem o isključivanju za odbijenog ponuđača priprema organu za pružanje finansijske podrške na potpis • Pomaže u izradi preduzetničkih ugovora na engleskom i/ili mađarskom jeziku i dostavlja iste na potpis predviđenim potpisnicima • Ukoliko je to potrebno, priprema dopise u vezi sa dopunama i izmenama ugovora o finansijskoj podršci • Evidentira fotokopije izveštaja preduzetnika i međuizveštaja na engleskom i mađarskom jeziku • U slučaju sprečenosti menadžera projekta zamenjuje ga • U vezi sa češće postavljenim pitanjima objavljuje infomacije na sajtu programa • Za sve zainteresovane stranke objavljuje informacije u vezi sa programom • Traži dostavljanje svih potrebnih dokumenata za ocenu isporučioca • Kontroliše dokumenta • Ukoliko proceni da je izjava o prihvatanju pogodna, popunjava je • Ako isporuka nije adekvatna, ili smatra da je podneta dokumentacija nepotpuna, upozorava isporučioca da koriguje nedostatke • Preduzima mere za potpisivanje izjave o prihvatanju od strane isporučioca i korisnika • Priprema izveštaj o napredovanju, prema dinamici iz ugovora o finansijskoj podršci (čak i ukoliko isporučioc ne ispuni obavezu) • Prihvaćenu dokumentaciju, izjavu o prihvatanju, kao i izveštaj o napredovanju dostavlja saradničkoj organizaciji • Ako davalac finansijske podrške smatra da je dokumentacija nepotpuna, i zbog toga ne prihvati izjavu, asistent stupa u kontakt sa isporučiocem i traži dostavljanje nedostajućih dokumenata, u skladu sa zahtevom davaoca finansijske podrške • Na adekvatan način menja izjavu o prihvatanju • Dodatna dokumenta i izmenjenu izjavu blagovremeno dostavlja davaocu finansijske podrške • Ako davalac finansijske podrške i/ili saradnička organizacija zahteva konsultacije sa isporučiocem, asistent ugovara susret među strankama • Nakon prihvatanja isporuke prima račun od isporučioca • Kontroliše račune da li su u skladu za propisima o računovodstvu • Davaocu finansijske podrške podnosi zahtev za isplatu, odnosno sva prateća dokumenta • Ako davalac finansijske podrške smatra da su podneta dokumenta nepotpuna, upozoravanjem podnosioca dokumentacije rešava te nedostatke • Dostavlja naknadno pristigla/ispravljena dokumenta • Izrađuje završni izveštaj • Sastavlja izjavu o roku dostavljanja zahteva Evropskoj uniji za finansijsku podršku za program, o početku izvođenja planiranih radova i o terminu očekivanog završetka, kao i o postojanju sopstvenog učešća za realizaciju programa • Asistenti menadžera projekta mogu međusobno da se zamenjuju. Ekspert za javne nabavke • Odgovoran je za zakonito sprovođenje postupka javne nabavke • U saradnji sa tehničkim licem i pravnim savetnikom priprema javne pozive za ponudu • Obavlja ceo postupak javne nabavke • Na zahtev ocenjivačke komisije u saradnji sa tehničkim menadžerom i menadžerom programa priprema dokumenta koja obezbeđuju njen neometan rad i predloge za donošenje odluka • Priprema ugovor koji se sklapa sa izabranim preduzetnikom, a prilikom potpisivanja tog ugovora i sam ga potpisuje 123
• U potpunosti je odgovoran za zakonitost postupka javne nabavke • Pravno zastupa poverioca u slučaju eventualno uloženih žalbi u procesu postupka javne nabavke • U slučaju kontrole od strane bilo koje ovlašćene organizacije u procesu planiranja stoji na raspolaganju Pravni savetnik • Do kraja procesa planiranja obavlja pravne zadatke u vezi sa saradnjom, priprema sporazum o saradnji među organizacijama korisnika, izrađuje osnivački akt za udruživanje i obavlja sve pravne zadatke u vezi toga • Izrađuje pravne predloge i podneske za donošenje odluka u vezi sa programom • Pomaže u sprovođenju odluka i sarađuje u svojstvu pravnog eksperta • Do kraja procesa planiranja obavlja pravni nadzor • Učestvuje u pripremi pravne dokumentacije za program, daje mišljenje, kontroliše realizaciju programa • Rešava konflikte i sporove nastale u toku planiranja programa, predlaže i postupa u vezi sa dokaznom dokumentacijom (podnošenje zahteva, sudska rešenja, itd.) • U slučaju pristizanja pravnog zahteva od strane bilo koje zainteresovane stranke obavlja ispitivanja i odbranu, pruža pravnu pomoć u eventualnim sudskim postupcima • Obrađuje i organizuje pravne postupke, sa pravne strane zaključuje preduzetničke ugovore Finansijski menadžer • Učestvuje u pripremi odluka organa za davanje finansijske podrške u vezi sa ekonomskim pitanjima • Pomaže u sprovođenju odluka o ekonomskim pitanjima, učestvuje u njima • Zajedno sa svim organizacijama i saradnicima učesnicima u programu ima ulogu stručnog koordinatora • U zavisnosti od kompleksnosti programa, pomoću akcionog plana sa aspekta finansija i ekonomije formira program, planira obezbeđivanje sopstvenog učešća u budžetu za tekuću godinu • Obavlja potrebna finansijsko-ekonomska usklađivanja, daje predlog za potrebne izmene, analizira finansijske procese • Nakon pripreme ugovora koji se sklapaju sa preduzetnicima izabranim na raznim tenderima, uz uvažavanje važećih propisa, obavlja stručnu kontrolu ugovora i sa ostalim potpisnicima i sam ih potpisuje, kontroliše isplate • Kontroliše finansijsku realizaciju, nadzire finansijske procese, koordinira realizacijom dospelih finansijskih obaveza • Sa ciljem brzog i efikasnog kontrolisanja finansijske podrške izrađuje poseban način vođenja finansijske evidencije • Prati stanje troškova za investicije po programu i vodi računa o potrebnim korektivnim merama (sa ciljem sprečavanja povećanja troškova u periodu između predaje programa i objavljivanja tendera) • Po završetku investicija učestvuje u formiranju i kontroli troškova rada • Nastavlja da izrađuje sastav finansijskih izvora za investicije, sačinjava zahteve za dobijanje tih sredstava, kontroliše ih • Ažurira nacrte planova za troškove investicija, dostavlja finansijska sredstva za investicije, sastavlja potvrde o investicijama • Izrađuje finansijski plan dinamike i usklađuje ga sa zainteresovanim korisnicima (mesečno ili nedeljno), dostavlja podatke saradničkoj organizaciji, organu za davanje finansijske podrške • Kontroliše i ažurira proračun troškova i procena, dostavlja sredstva iz investicionih izvora • Obezbeđuje nesmetanu reviziju, a po potrebi i učestvuje u njoj • Obezbeđuje kontrolu finansijskih procesa u toku planiranja, a u skladu sa važećim propisima • Prati finansijsku realizaciju preduzetničkih ugovora na osnovu finansijskih indikatora, kontroliše, odnosno odobrava i potvrđuje račune za plaćanja i finansijske izveštaje, vodi knjigovodstvo programa, 124
učestvuje u izradi dokumentacije za međuplaćanja, u utvrđivanju završnih troškova programa, kontroliše i odobrava završni račun i troškove, vodi računa o dokumentaciji za plaćanja, u zaključuje finansijski deo ugovora
5.1.2. Partnerstvo (mreže) U radu organizacije za menadžment neophodan je širok krug partnera. Važno je da organizacija za menadžment ima dobre odnose s jedne strane, sa korisnicima (samoupravama), kao i sa stručnim akterima i organima vlasti. Unutar organizacije za menadžment svaka “grana” ima odgovorno lice za uspostavljanje partnerstva. Stručno tehničko lice održava kontakte sa stručnjacima iz oblasti tehnike (organi vlasti, nadzorni organi, osnivači, savetnici). U kontaktima glavni značaj ima davanje mišljenja u vezi sa tehničkom dokumentacijom javnih nabavki koje će raspisati organizacija za menadžment, kao i organizovanje konsultacija u vezi sa sadržajem planova tokom planiranja. Kontakte sa korisnicima organizuje menadžer programa. Ovo podrazumeva organizovanje jedinstvene organizacije koju će formirati korisnici, kao i obezbeđivanje funkcionisanja organizacije. Dakle, od istaknutog je značaja da se izrade pripremni materijali za donošenje strateških odluka u vezi sa pripremom programa, odnosno da se obezbede svi uslovi za donošenje odluka. Preporučuje se da menadžeru programa u obavljanju poslova pomažu kontakt osobe koje će za ove zadatke odrediti korisnici iz njihovih službi. Predstavnici osnivača • Sarađuje u kontroli sadržaja prilikom izrade projekta, zastupa interese osnivača; • Pomaže tehničkom stručnjaku u kontroli svih procesa planiranja od interesa za županiju koju on zastupa, po potrebi daje stručno mišljenje; • Pomaže tehničkom stručnjaku u pripremi tehničkog sadržaja dokumentacije za tender u vezi sa planiranjem programa; • Učestvuje u razmatranju tehničkog dela ponuda javne nabavke; • Tokom planiranja nadgleda da li su planovi koje je izradio preduzetnik, dobitnik na konkursu, u saglasnosti sa potrebama vodovoda i da li obezbeđuju propisane granične vrednosti; • Dužan je da u saradnji sa tehničkim stručnjakom koordinira rad; • Sarađuje sa stručnjacima za tehničko planiranje programa; • U periodu važenja ugovora u vezi sa tehničkim pitanjima daje savete i izdvaja probleme, daje predloge zainteresovanim samoupravama za neophodne izmene; • Koordinira prikupljanje podataka i informacija u vezi sa osnivačima ili koje može da pribavlja od njih za potrebe Evropske komisije, bilo kojeg nacionalnog organa vlasti, ministarstava, organizacije za menadžment ili učesnika projekta; • Učestvuje u razgovorima, pregovorima i konferencijama o programu i programu za poboljšanje kvaliteta pijaće vode. Tehnički savetnici, nadzorni organi • Učestvuje tokom izrade projekta u nadgledanju tehničkog sadržaja; • Pomaže u stručnoj kontroli procesa planiranja u svim oblastima funkcionisanja, po potrebi daje stručno mišljenje; • Pomaže tehničkom stručnjaku u izradi tehničkog sadržaja dokumentacije za tender u vezi sa planiranjem programa; • Učestvuje u razmatranju tehničkog dela ponuda za javnu nabavku; • U periodu važenja ugovora u vezi sa tehničkim pitanjima daje savete i izdvaja probleme, daje predloge zainteresovanim samoupravama za neophodne izmene; 125
• Učestvuje u razgovorima, pregovorima i konferencijama o programu za poboljšanje kvaliteta pijaće vode čiji su inicijatori Evropska komisija, bilo koji nacionalni organ vlasti, ministarstvo, organizacija za menadžment, ili na sastancima za koje daju inicijativu drugi učesnici projekta; • Predaje potrebnu dokumentaciju, informacije i stručna saznanja koja mu stoje na raspolaganju zaduženima za izradu planova, odnosno studija; • Dostavlja mišljenje zainteresovanim organima vlasti i ministarstvima o tehničkim pitanjima i pitanjima u vezi sa zaštitom životne sredine koja su se u izradi programa iskrsla, a koja pravno nisu regulisana, ali o kojima mora da se donese odluka. Veze •Održava kontakte između lokalnih rukovodilaca, organizacije za menadžment, odnosno drugih aktera i organa vlasti zainteresovanih za program; • Tokom planiranja u saradnji sa menadžerom programa i njegovim asistentom daje informacije korisnicima; • U saradnji sa asistentom menadžera programa učestvuje u organizaciji manifestacija iz oblasti koju zastupa; • Prikuplja podatke i informacije o samoupravama ili od njih za potrebe Evropske komisije, bilo kojeg nacionalnog organa vlasti, ministarstava, organizacije za menadžment ili drugih učesnika projekta; • U periodu važenja ugovora daje savete i izdvaja probleme u vezi sa pitanjima koje nisu tehničke prirode, daje predloge za neophodne izmene; • Obezbeđuje neprestani međusobni protok informacija između organizacije za menadžment i korisnika; • Učestvuje u pripremi informativnog materijala u vezi sa programom za potrebe korisnika; • Učestvuje u razgovorima, pregovorima i konferencijama o programu za poboljšanje kvaliteta pijaće vode.
5.2. Potrebna sredstva Iz sredstva potrebnih za funkcionisanje organizacije za menadžment treba pomenuti osnovna kancelarijska sredstva (računarska tehnika). Ova oprema mora da bude adekvatna za čuvanje baze podataka velikog obima koje se stvaraju tokom planiranja projekta, odnosno za funkcionisanje informatičkog programa potrebnog za rad sa pomenutim bazama podataka. Pre svega treba istaći neophodnost sredstava za komunikaciju (internet, telefon, faks), koja su osnovna potreba da bi organizacija za menadžment mogla da održava kontakte sa korisnicima i da koordinira rad. Organizacija za menadžment takođe morala bi da ima na raspolaganju motorno vozilo da bi na raznim mestima koordinirala učesnike u planiranju, odnosno da bi održavala kontakte sa njima. Organizaciji za menadžment je potreban softver za obavljanje uobičajenih kancelarijskih zadataka. Osim toga potreban je i informatički program kojim se transparentno radi sa bazama podataka nastalih u procesu planiranja, odnosno kojim bi se izrađivali materijali neophodni za donošenje odluka, kao i materijali za prezentaciju (mape, izabrani materijal).
5.3. Obezbeđivanje kvaliteta AZa izgrađivanje sistema obezbeđivanja kvaliteta u organizaciji za menadžment ne postoje opšteprihvaćena ili opšte primenljiva pravila. Sistem obezbeđivanja kvaliteta mora da se izradi posebno za svaku situaciju i svaku organizaciju. Pri izgrađivanju sistema imamo za cilj da postupke tačno definišemo i njihovo primenjivanje kontinuirano sledimo i kontrolišemo pomoću Sistema obezbeđivanja kvaliteta.
126
Prilikom izrade sistema obezbeđivanja kvaliteta, primenjuju se sledeći osnovni principi: • Lako pronalaženje • Sledljivost • Polaganje računa • Ponovljivost Princip lakog pronalaženja znači da prilikom određivanja postupaka vodimo računa o tome da se sva dokumenta lako pronađu, da ih nađu ih zaposleni koji privremeno učestvuju u radu organizacije. Suština je sistem primopredaje, a to je da se uz svaki predati dokument popuni priznanica koja sadrži vreme predaje i karakter dokumenta. Sledljivost: kvalitet, odnosno sistem postupaka utvrđuje se nacionalnim propisima ili propisima Evropske unije, npr: postupak sa informacijama, pravila informisanja, njihovom primenom sistem za svakoga postaje transparentan. Osnovni principi polaganja računa: • Za svaki postupak postoji odgovorno lice; • Tačna definicija organizacione hierarhije, odnosa pod- i nadređenosti; • Kada se završe aktivnosti, odgovorno lice svojim potpisom potvrđuje njihov završetak. Odgovorno lice zadrži osnovni dokument koji sadrži misiju i angažovanost firme za primenu Sistema obezbeđivanja kvaliteta i navodi prihvaćene postupke sistema. Prema principu ponovljivosti treba obezbediti da se identične aktivnosti vrše na identičan način. U tom interesu treba izraditi obrasce potrebne za obavljanje pojedinih aktivnosti, uzorke potvrda o primopredaji, odnosno tačan tok postupaka.
5.4. Struktura Na sledećoj tabeli je prikazana predložena struktura organizacije za menadžment. Organizacija korisnika (konzorcijum ili udruživanje)
Menadžer programa
Menadžer programa Asistent(i)
Finansijski menadžer
Organ za izdavanje dozvola
Tehnički savetnik
Firme za planiranje
Osnivači (operativa)
Savetnik za javne
Pravnik
Tehnički savetnici, nadzorni organi
127
6. OSNOVNI DOKUMENTI ZA IZRADU PROGRAMA Dokumenta za utemeljivanje programa su principijelni planovi za izdavanje dozvola i studije izvodljivosti koji su deo konkursne prijave koja će se podneti Kohezionom fondu EU u vezi sa poboljšanjem kvaliteta pijaće vode, kao i ostale studije za njihovo utemeljivanje.
6.1. Planska dokumentacija idejne dozvole u više varijanti U ispitivanja treba uključiti sva naselja u kojima kvalitet vode ne ispunjava uslove iz važećih propisa, kao i naselja u kojima nije izgrađen sistem vodosnabdevanja, nevezano za broj stanovnika naselja.
6.1.1. Korišćenje ranijih studija, preispitivanje njihove aktuelnosti Ukoliko je u naselju već ranije izrađena studija izvodljivosti, ali među ispitivanim varijantama nema mogućnosti za izgradnju sistema na područnom nivou, već izrađeni plan treba koristiti kao moguću varijantu u planiranju, odnosno treba ga ugraditi u planove. Ove planove treba preispitati sa aspekta aktuelnosti. U slučajevima kada su raniji planovi pored lokalnih rešenje razmatrali i rešenje na nivou regiona, treba preispitati njihovu aktuelnost, i ako ne postoji novija, racionalnija verzija, ne treba izraditi nove planove, veá samo treba produžiti dozvole i izvršiti aktualiziranje analize troškova. Ukoliko već planirano rešenje, uzimajući u obzir informacije dobijene prilikom preispitivanja, ne pokazuje se kao dovoljno osnovano, treba ga ponovo razmotriti, odnosno planirati moguće regionalno rešenje.
6.1.2. Opšti aspekti planiranja 6.1.2.1. Osnovni podaci u vezi sa planiranjem Nalogodavac predaje konstruktoru osnovne podatke u vezi sa planiranjem istovremeno sa ugovorom o planiranju. Konstruktorov zadatak je da uključivanjem uprava komunalnih preduzeća za vodosnabdevanje i zainteresovanih naselja, proveri i aktualizira pomenute osnovne podatke.
6.1.2.2. Potrebe za vodom Potrebe za vodom treba utvrditi na osnovu rasploživih osnovnih informacija. Prilikom određivanja potreba za vodom, treba imati u vidu: - podatke o sadašnjoj proizvodnji i realizaciji vode, - razvojne ideje naselja, - običaje u vezi sa potrošnjom vode koje se mogu očekivati, - uticaj povećanja cene vode na potrošnju, - iskustva iz inostranstva.
6.1.2.3. Administrativne i regionalne granice Prilikom planiranja sistema ne uzimaju se u obzir veštačke granice (administrativne, regionalne ili upravne). Određeni sistemi se planiraju tako da bi dali optimalno rešenje, bez obzira na postojeće granice.
6.1.2.4. Tehnički sistemi, tehnološka rešenja Prilikom planiranja, ako postoji realno rešenje, u svim naseljima treba ispitati sva moguća rešenja.
128
U okviru toga: - u vezi sa poboljšanjem kvaliteta vode potrebe unapređivanja na osnovu postojećeg, eventualno, novog lokalnog izvorišta; - mogućnost regionalnog snabdevanja, priključivanjem na postojeći sistem ili izgradnjom novog sistema. Nove mogućnosti tretiranja vode, predložena rešenja trebalo bi ispitati u više varijanti. Koristiti informacije u vezi sa tehničkim razvojem u toku, kao i o postignutim rezultatima. Ne mogu se smatrati tehnološkom varijantom tehnološki uređaji različitih proizvođača koji funkcionišu na istim principima. Od mogućih tehnoloških varijanti treba dati prednost rešenjima koja u pogonu: - ne koriste ili koriste minimalne količine hemikalija; - procesi oksidacije, ukoliko su potrebni, neće prouzrokovati štetne nusproizvode; - ne stvaraju opasne otpadne materije ili ih stvaraju u manjim količinama; - sigruniji je pogon, povoljniji su troškovi pogona. Ukoliko tokom planiranja smeštaj novih objekata zahteva proširenje, ili određivanje novih lokacija, treba težiti ka tome da se iskoriste prostori koje obezbeđuju naselja. Ispitivanje više varijanti osim glavnog tehnološkog procesa, obuhvata i obavezno se vrši i u odnosu na tretiranje i uništavanje nastalih otpadnih materija. Tretiranje otpadnih materija treba ispitati u lokalnom i u regionalnom sistemu. Od verzija predstavljenih u principijelnom planu za dobijanje dozvole i u studiji izvodljivosti jedan mora da bude identičan sa rešenjem koje predlaže lokalno naselje.
6.1.2.5. Zahtevi u vezi sa materijalom, opremom i tehnologijama Prilikom planiranja treba imati u vidu da materijali koji dolaze u dodir sa vodom, građevinski proizvodi koji se ugrađuju u nove građevine imaju dozvolu u skladu sa domaćom i regulativom EU. Pri planiranju tehnologija za tretman vode moraju se odrediti referencije karakteristične za kvalitet vode.
6.1.2.6. Odgovornost projektanta Informacije dobijene sa različitih mesta (proizvođači, isporučioci itd) mogu da se ugrade u materijal, međutim, za njihovu verodostojnost projektant snosi solidarnu odgovornost.
6.1.2.7. Zahtevi u vezi sa sadržajem i formom principijelnih planova za dobijanje idejne dozvole Planovi moraju da budu u skladu sa uslovima koji su utvrđeni propisima. U vezi sa svakim objektom mora da se obavi neophodno usaglašavanje sa nadležnim komunalnim snabdevačem, i moraju se pribaviti izjave o njihovom pristanku. Organi, na teritoriji Autonomne Pokrajine Vojvodine, nadležne za izdavanje dozvole u vezi sa izgradnjom objekata za vodosnabdevanje, kao i postupak detaljno su sadržani u poglavlju 9.
129
6.1.3. Detaljni zahtevi 6.1.3.1. Javni vodovodi naselja, planiranje lokalnog tretiranja vode 6.1.3.1.1. Izvorište Ako bunari aktivnih vodovoda nisu postavljeni na najpogodnije izvorište, a dostavljeno hidrološko stručno mišljenje smatra da je realno da se ti bunari zamene, moraju su planirati novi bunari, zavisno od toga: - da li je aktivni vodovod pogodan za otvaranje nov(ih)og bunara ili - mora da se odredi nova lokalcija.
6.1.3.1.2. Fabrika za proizvodnju i preradu vode Ako je aktivan uređaj za prečišćavanje vode, treba ispitati da li može: - da se intenzivira; - ako ne može da se intenzivira, trebalo bi analizirati koji elementi postojećeg sistema mogu da se ugrade u planirani razvoj; - ako postojeći sistem ni u jednoj verziji nije pogodan, to treba obrazložiti i predložiti mere u vezi sa njegovom daljom sudbinom. Ako se planiranim razvojem predviđa razgrađivanje postojećeg uređaja, treba odrediti troškove za njegovo izvođenje, a mora se uzeti u obzir i u ekonomskoj analizi (studiji izvodljivosti). Ako je aktivno više fabrika vode mora se ispitati šta je optimalnije, i da li: - razvoj ostvariti u aktivnim crpnim stanicama; - smanjiti broj crpnih stanica i povećati kapacitete izvorišta na optimalnom vodozahvatu; - ili vodu koja treba da se preradi premestiti na vodozahvat gde izgleda da su optimalni uslovi za preradu; - pored opravdanih i potrebnih tehnoloških intervencija treba ispitati, da li je opravdan razvoj postojećih pratećih objekata, kao što su snabdevanje energijom, socijalna zgrada, zgrada za preradu itd. - Ako trenutno nije uređaj za prečišćavanje vode nije aktivan, ili postojeći ne može da se intenzivira, mogućnosti za preradu vode i predložena rešenja se ispituju u više tehnoloških rešenja. Kod pojedinih varijanti treba ispitati kako mogu postojeći objekti fabrike vode, rezervoari za sirovu i prečišćenu vodu uklopiti u planirani sistem. - Kod pojedinih planiranih varijanti treba ispitati količinu i kvalitet otpadnih materija koje se stvaraju, razne mogućnosti za njihov tretman i uništavanje.
6.1.3.1.3. Sistem za distribuciju vode Predlozi za preliminarne studije (procena potrebe rekonstrukcije, principijelne plan za dobijanje dozvole) koristiće se za stvaranje uslova prečišćavanja vodovodne mreže, kao i za potrebne zamene i dopune cevi, te zbog toga mora da se ugradi u materijal. Za opravdane rekonstrukcije ne mora da se izradi principijelni plan za dobijanje dozvole, oni će se izraditi prilikom izrade tendera na nivou izdavanja dozvola za vodoprivredno pravo, međutim, na osnovu preliminarne studije, troškove predloženih i prihvaćenih stavki treba odrediti u studiji izvodljivosti. Treba ispitati i utvrditi sledeće: - da li planirani razvoj crpnih stanica zahteva unapređivanje i pojačanje glavnog i sporednog cevovoda za distribuciju vode; - kakve intervencije zahteva u sistemu eventualno napuštanje pojedinih vodozahvata i otvaranje novih. 130
6.1.3.2. Formiranje novih regionalnih sistema U naseljima koja se sada snabdevaju iz lokalnih vodovoda, treba ispitati, da li postoji realna mogućnost da sa okolnim naseljima zajedno izgrade novi regionalni sistem. Ovo ispitivanje treba izvršiti i kada hidrogeološka studija smatra da u ispitanoj sredini nije moguće otvoriti izvorište koje bi imalo bolji kvalitet vode. U ovom slučaju treba ispitati: - da li izvorište planiranog sistema može formirati iz postojećeg ili njegovim proširenjem; - da li je opravdano formiranje novog izvorišta. Ukoliko u ispitanoj sredini postoje povoljniji resursi od korišćenih, a njihovo korišćenje se predlaže u hidrogeološkoj studiji, to se uzima u obzir prilikom formiranja regionalnog sistema. Pored opravdanih i potrebnih tehnoloških intervencija, treba ispitati opravdanost razvoja postojećih pratećih objekata, kao što su snabdevanje energijom, socijalna zgrada, zgrada za preradu itd. U vezi sa mikroregionalnim sistemom koji se formira treba ispitati i sledeće: - kako se mogu optimalno priključiti na sistem pojedina naselja sa svojim vodovodnim sistemima; - da li su postojeći rezervoari, na nivou terena i visoki, dovoljni za optimalno funkcionisanje planiranog sistema, sa posebnim osvrtom na bezbednost snabdevanja; - koju će sudbinu imati izvorišta i crpne stanice koje se isključuju iz pogona.
6.1.3.3. Proširenje postojećih teritorijalnih i regionalnih sistema U postojećim teritorijalnim i regionalnim sistemima treba ispitati mogućnost da od sistema vodosnabdevanja koji su u neposrednoj sredini sistema, a koji se trenutno snabdevaju sa lokalnog izvorišta, koji mogu da se priključe na područni sistem i usled toga koji zadaci u vezi sa razvojem moraju da se izvrše.
6.1.3.3.1. Razvoj izvorišta Nakon što se odrede naselja, treba ispitati da li stoji na raspolaganju potreban kapacitet izvorišta, odnosno do kojeg obima će biti opravdan razvoj. Prilikom planiranja unapređivanja kapaciteta treba koristiti konstatacije hidrogeološke studije. Treba odrediti broj potrebnih novih bunara, posebno imajući u vidu bezbednost pogona, optimalno rešenje lokacije, kao i da li u vezi sa planiranim proširivanjem kapaciteta treba proširiti, eventualno, odrediti zaštitne zone i objekte.
6.1.3.3.2. Fabrika za proizvodnju i preradu vode, tehnologije za preradu vode Treba ispitati: - da li postoji mogućnost za intenziviranje postojećeg sistema ili za dalje iskorišćavanje pojedinih elemenata sistema u skladu sa planiranim razvojem; - kako se mogu koristiti postojeći elementi prilikom obrazovanja potrebnih kapaciteta; - ukoliko uređaji u planiranom razvoju ne mogu da se koriste, mora se doneti odluka o njihovoj daljoj sudbini. - Pored opravdanih i potrebnih tehnoloških intervencija treba ispitati, da li je opravdano i unapređivanje postojećih pratećih objekata, npr. za snabdevanje energijom, socijalna zgrada, zgrada za prerad i kontrola kvaliteta vode itd. Prilikom planiranja treba uzeti u obzir da za vreme trajanja radova, dok se objekat ne pusti u pogon, takođe treba obezbediti nesmetano vodosnabdevanje. Prilikom planiranja tehnologije, potrebnih zapremnina 131
rezervoara, kao i kapaciteta za povećanje pritiska treba staviti poseban akcenat na bezbedan pogon, za formiranje paralelnih tehnoloških rešenja. Treba ispitati mogućnost tretiranja i konačnog odlaganja otpadnih materija, imajući u vidu sve mogućnosti.
6.1.3.3.3. Postojeći i planirani cevovodi, priključivanje na regionalni sistem U slučaju priključivanja novih naselja na regionalni sistem treba ispitati da li je postojeća vodovodna mreža sposobna za prenos povećane količine vode usled povećanih zahteva vodosnabdevanja, odnosno kako se može osposobiti za to. Treba uzeti u obzir i uvođenje u sistem postojećih prizemnih i visokih rezerovara. Ukoliko nisu u najboljem stanju ili im kapaciteti nisu dovoljni, treba predložiti postavljanje novih.
6.1.4. Faze planiranja Planiranje obuhvata: - tačno određivanje osnovnih podataka, obavljanje uvida na licu mesta i koordinaciju rada, kao i izradu planske dokumentacije. - obavljanje koordinacije komunalnih uprava potrebne za dobijanje prinicipijelne dozvole, u opravdanim slučajevima pribavljanje izjava stručnih organa; - podnošenje zahteva za izdavanje principijelne dozvole u ime ovlašćenog; - preispitivanje aktuelnosti postojećih planova koji već imaju dozvolu, odnosno produženje principijelnih dozvola.
6.1.5. Zahtevi u vezi sa sadržajem Planska dokumentacija, odnosno tehnička rešenje utvrđena dokumentom moraju da budu u skladu sa zakonima o vodoprivredi i zaštiti životne sredine, odnosno propisima i uredbama izdatim u vezi sa njihovim sprovođenjem, te sa važećim standardima, kao i zahtevima u vezi sa sadržajem koji su utvrđeni u planskoj dokumentaciji za izdavanje dozvole.
6.2. Studije izvodljivosti 6.2.1. Planski zadaci - Izrada studija izvodljivosti, preispitivanje aktuelnosti do sada izrađenih varijanti i aktualizovanje troškova: - Kod svake principijelne dozvole treba uraditi analizu ekonomičnosti i rentabilnosti planiranih rešenja.
6.2.2. Zahtevi u vezi sa sadržajem Studija izvodljivosti sa formalnog aspekta moraju odgovarati zahtevima iz domaćih propisa, kao i očekivanjima u odnosu na konkursne prijave koje se podnose Kohezionom fondu EU. U okviru toga: - treba izvršiti prikupljanje i obradu informacija za definisanje problema pomoću informativnih obrazaca i komunikacije sa vodovodom; - treba preispitati postojeće informativne obrasce i treba ispraviti eventualne nedostatke; - treba tačno, po naseljima, definisati konkretan problem u vezi sa kvalitetom vode, te treba analizirati njegov (negativan) uticaj na vodosnabdevanje; - treba postaviti željeni razvojni cilj; - treba uzeti u obzir moguća tehnička rešenja za postizanje postavljenog cilja, te treba ispitati njihovu svrsishodnost u odnosu na konkretan slučaj; 132
- treba analizirati mogućnost realizacije u praksi konretnog razvojnog zadatka; - treba ispitati pitanja funkcionisanja razvoja koji se želi ostvariti, pre svega, ako se priključuje postojećem sistemu, ili kada se poboljšanje kvaliteta ostvaruje stvaranjem novog područnog sistema; - treba ispitati materijalno-finansijske uslove investicije; - treba proračunati ekonomske pokazatelje investicije, kretanje troškova i naknada, imajući u vidu i obavezu obračunavanja amortizacije kod investicija koje se ostvaruju finansijskom podrškom Kohezionog fonda. Treba izabrati rešenje koje je sa svih aspekata najbolje; - u studiji treba ukratko izneti da li se razvojem može ostvariti postavljeni vodoprivredni cilj, te da li je studija otkrila najpovoljnije varijante za realizaciju; - treba ispitati da li su potrošači prihvatili projekat. Ispitivanje ekonomičnosti i rentabilnosti: - u vezi sa realizacijom investicija troškovi se procenjuju na osnovu stvarnih tržišnih cena, imajući u vidu troškove za kupovinu nekretnina, stvaranja ? prava, socijalnih i drugih objekata, upravljanja pogonom i probnog pogona, imajući u vidu potreban materijale i potrošna sredstva; - treba predstaviti mere i troškove koji nastaju prilikom priključivanju postojećim sistemima, ili proširivanjem takvih sistema, kao i formiranjem optimalne strukture funkcionisanja; - troškovi funkcionisanja se prikazuju detaljno, sa posebnim osvrtom na izdatke ličnog karaktera, na povećane troškove zbog eventualnih personalnih rešenja koji je zahtev tehnološkog nivoa, na opravdani obim troškova usavršavanja, troškove za energiju, očekivane troškove za hemikalije i zamene ispražnjenih ispuna u filterima, na troškove laboratorijskih ispitivanja, obrade i odlaganja otpadaka itd. - prilikom izračunavanja amortizacije treba postupati po važećim računovodstvenim pravilima; - varijanta koja se predlaže mora da odgovara kriterijumima koji su u celini utvrđeni za najpovoljniju varijantu; - specifični troškovi pogona određuju se projektovano na stvarne, odnosno dugoročnije očekivane realizacije, treba predočiti naknadu za vodu koja se očekuje; - u vezi sa predstavljenim varijantama treba priložiti izjave osnivača i samouprave(a) vlasnika.
6.3. Studije o uticaju na životnu sredinu U vezi sa formiranjem novih podzemnih izvorišta, proširivanjem postojećih, tretiranjem i odlaganjem nastalih otpadnih materija, kao i postavljanjem vodovodne mreže za pijaću vodu ukazaće se potreba za izradom studije o uticaju na životnu sredinu. Uredbe u vezi sa ispitvanjem uticaja na životnu sredinu utvrđuju slučajeve kada je za obavljanje delatonosti potrebna dozvola za životnu sredinu. Prilikom izrade varijante principijelnog plana za dobijanje dozvole mora se izvršiti koordinacija sa nadležnim organom vlasti za zaštitu životne sredine i na osnovu toga će se odrediti objekti na kojima će se izvršiti ispitivanje uticaja. Izradu ovih studija treba tako dinamizirati da za ispitivanje ekonomičnosti i rentabilnosti pojedinih tehničkih rešenja stoje na raspolaganju potrebne dozvole za zaštitu životne sredine. U slučajevima, ako: • se područni sistem planira na osnovu izvorišta koja obezbeđuje pojedinačno vodosnabdevanje • se postojećem područnom sistemu priključuju nova naseljau vezi sa tim kapacitet postojećeg izvorišta mora da se poveća i osim sada izgrađenim kapacitetom, nezavisno od obima povećanja, uticaj planiranog zahvata iz podzemnog sloja mora da se modelira korišćenjem raspoloživih geohidroloških informacija. Tom prilikom treba odrediti zaštitne objekte vodovoda. Ukoliko se područni sistem naseljava na novo podzemno izvorište, obavezno je određivanje zaštitnog objekta.
133
6.4. Rezime uticaja na životnu sredinu koji nisu tehničkog karaktera (non technical summary) Planirani objekti prilikom izgradnje i nakon toga prilikom korišćenja, u različitoj meri od sadašnjeg, opterećuju elemente životne sredine. Da bi se promene bile merljive, mora da se proceni sadašnja situacija i treba proceniti uticaj planiranih rešenja. Od pojedinih verzija prioritet će imati one koje najmanje opterećuju elemente sredine. U studiji treba predstaviti: • značaj programa: • socijalno-ekonomske ciljeve Pokrajine; • probleme u vezi sa kvalitetom vode; • opšte geografske i hidrogeološke karakteristike Pokrajine; • štetne biološke uticaje komponenata vodozagađivača; • postupke za prečišćavanje vode koji se mogu uzeti u obzir sa aspekta razvoja; • treba predstaviti moguća rešenja koja se uzimaju u obzir, kao i predloženu varijantu. Treba detaljno ispitati i predstaviti: • sadašnju i očekivanu zagađenost vazduha, u periodu izgradnje i puštanja u pogon; • sadašnje i očekivano stanje površinskih i podzemnih voda, kao i geološke sredine; • količinu otpadnih materija koja će nastati i njeno uništavanje; • uticaj buke i vibracija; • karakteristično korišćenje površina i njihov ekonomski uticaj; • socijalne i ekonomske uticaje; • posledice izostanka razvoja; • sistem kontrole kvaliteta vode sa planiranim merama.
6.5. Struktura rada i politika cena Cilj ispitivanja je da dâ adekvatne odgovore u vezi sa rešavanjem problema nastalih realizacijom tehničkih sistema koje utvrđuje studija izvodljivosti, kao i u vezi sa njihovim funkcionisanjem. U studiji treba oceniti trenutnu situaciju i predstaviti moguće rešenje za nastale probleme, te predložiti optimalno rešenje.
6.5.1. Situacija u vezi sa radom javnog vodovodnog sistema Analiza nastale situacije, predstavljanje prednosti i nepovoljnosti raznih organizacionih oblika, moguće unapređivanje i modernizacija pojedinih organizacionih oblika. U analizi treba koristiti domaća i međunarodna iskustva.
6.5.2. Analiza problema nastalih u planiranju razvoja, razmatranje mogućnosti za rešavanje Očekuje se da će kao rezultat razvoja povećati broj sistema koji snabdevaju grupe naselja umesto sadašnjih, u većini tehnički posebnih sistema. Takođe je realna mogućnost proširenje postojećih područnih sistema, kao i priključivanje više naselja na sistem.
134
Novonastala situacija: - Kao rezultat formiranja novog područnog sistema biće zajedničkih objekata, a i onih koji će snabdevati samo jedno naselje. Pored toga postojeća imovina komunalnog preduzeća ostaće i dalje. U takvim naseljima koji spadaju u tehnički jedinstven sistem, sada će biti više operativa. - Postojećim izvorištima za sopstveno snabdevanje, do obima njihovog kapaciteta, biće formiran područni sistem izgradnjom potrebne tehnologije za preradu vode, kao i vodovodne mreže. - Na osnovu postojećih izvorišta za sopstveno snabdevanje, proširenjem biće izgrađen područni sistem. - Novi sistem će se izgraditi na osnovu postojećeg područnog izvorišta, unapređivanjem i priključivanjem novih naselja na njega. - U pojedinim naseljima unapređivanje, čiji će rezultat biti poboljšanje kvaliteta vode, ostvariće se posebno, dakle neće se stvarati imovinski predmeti koji bi obezbedili sistem vodosnabdevanja drugih naselja. Svaki put treba ispitati mogućnosti saradnje naselja, kao i mogućnosti izvršavanja zadataka u vezi sa funkcionisanjem i upravljanjem imovine, treba predstaviti optimalno rešenje adekvatno novonastaloj situaciji.
6.5.3. Razmatranje mogućnosti saradnje između raznih uprava vodovoda Bezbedno funkcionisanje koje bi trebalo da bude rezultat planiranog razvoja, bez obzira na to da li je reč o lokalnim ili područnim sistemima, zahteva veću stručnu osposobljenost, veći izbor tehničkih i ekonomskih instrumenata koji mogu da se mobilišu. U ovoj međuzavisnosti treba ispitati: - Da li sadašnje organizacije odgovaraju novonastaloj situaciji. - Kakve organizacione i druge zadatke moraju da reše naselja koja će ostvariti razvoj. - Da li postoji mogućnost za eventualnu integraciju organizacija, a da se ne povredi sadašnja samostalnost. - Koje je optimalno rešenje u skladu sa bezbednim funkcionisanjem i pravnom regulativom. - Koje zadatke treba izvršiti za optimalno rešenje.
6.5.4. Politika cena Naknada za vodoprivredu, koja će se formirati, mora da pokriva utrošak potreban za rad i za održavanje postojećih, odnosno novih objekata. Pored toga prilikom formiranja naknade koja će se naplaćivati mora da se ima u vidu i platna sposobnost stanovništva. U ovom poglavlju treba predstaviti po kojim jedinstvenim principima će se u budućnosti formirati sistem naknade na teritoriji Pokrajine.
6.5.5. Komunikacija Neophodan je protok informacija između investitora, konstruktora i organa vlasti za izdavanje dozvole. S obzirom na veliki broj naselja i vodovodnih operativa, da bi se obezbedila nesmetana realizacija zadataka, svrsishodno je da nalogodavac odredi obavezne konsultacije.
135
Termini konsultacije i primopredaje pojedinih faza rada su sledeći: Zadatak
Termin
Dokumentacija
Inicijalna razmatranja u vezi sa planiranjem po mikroregijama
U roku od 3 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
Uvid na licu mesta u rad operativa
Odmah nakon inicijalnih razmatranja
Zapisnik
Međukonsultacije, predstavljanje tehničkih varijanti koje se ispituju
U roku od 90 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
Razmatranje predstavljenih varijanti principijelnog plana za dobijanje za dozvole za vodoprivredno pravo po tehničkim sistemima
U roku od 120 dana od sklapanja ugovora, pre konačne izrade dokumentacije
Zapisnik
Ispitivanje zahteva nastalih prilikom predstavljanja plana, njihovo unošenje u plan za dobijanje dozvole
U roku od 30 dana nakon razmatranja u vezi sa predstavljanjem plana
Zapisnik
Početak primopredaje dokumentacije
U roku od 150 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
Dopuna manjkavosti
U roku od 50 dana nakon početka postupka primopredaje
Zapisnik
Zaključivanje primopredaje
U roku od 200 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
Izrada varijanti principijelnog plana za dobijanje dozvole za vodoprivredno pravo
Pokretanje principijelnog postupka za U roku od 3 dana od prijema izdavanje dozvole dokumentacije Izrada studije izvodljivosti za varijante principijelnih planova za dobijanje dozvole Razmatranje predstavljenih planova po tehničkoj nameni
U roku od 280 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
Ispitivanje zahteva nastalih prilikom predstavljanja plana, njihovo unošenje u materijal
U roku od 30 dana nakon razmatranja predstavljenog plana
Zapisnik
Početak primopredaje dokumentacije
U roku od 310 dana nakon razmatranja predstavljenog plana
Zapisnik
Dopuna manjkavosti
U roku od 50 dana nakon početka postupka primopredaje
Zapisnik
Zaključivanje postupka primopredaje
U roku od 360 dana od sklapanja ugovora
Zapisnik
O napredovanju rada nalogodavac se obaveštava na radnim sastancima koji se održavaju unapred određenom dinamikom.
7. SPECIFIČNOSTI KOMUNIKACIJE SAMOUPRAVA Prilikom pregovora sa EU, zemlje koje želele da pristupe EU u pogledu pravnog materijala Evropske zajednice u vezi sa zaštitom voda, morale su tražiti odlaganje za unapređivanje odvođenja otpadnih voda i prečišćavanja u naseljima.(Taj rok ističe, uz više etapnih međurokova, krajem 2015. godine). Propise ostalih smernica EU, koje su već ugrađene u domaći pravni materijal, treba izvršiti. Takvi su na primer, a da ne nabrajamo sve: - u aktivnostima vezanim za ispuštanja mora se težiti ka najboljim tehnikama da u životnu sredinu (i time posredno ili neposredno u vode) dospe najmanja moguća količina rizičnih materija; 136
- ako se ipak ispuste neke materije, procenat opasnih bude najmanji mogući; - treba preći na efikasniju preventivu, na zadržavanje opasnih voda na izvoru, a ispuštanja se moraju regulisati na mestu nastajanja; - aktivnosti u vezi sa ispuštanjima po tačkama, koja opterećuju životnu sredinu, a unutar toga predstavljaju opasnost po vode, vrše se dozvolom organa vlasti, a prilikom izdavanja dozvole treba ispitati uticaj ispuštanja na životnu sredinu (vode), a organ vlasti u dozvoli mora odrediti zahteve rada u odnosu na životnu sredinu (zaštitu vode); - dozvole se mogu izdati samo na određeno vreme, a oni se moraju s vremena na vreme preispitati; - ispuštene materije moraju se meriti, a ispuštanja moraju se dokumentovati; - tamo gde se to može realno očekivati, mora da se zahteva redovno posmatranje uticaja ispuštanja na geološku sredinu i vode, a podatke o ispuštanjima i merenjima njihovog uticaja s vremena na vreme treba dostaviti nadležnim organima; - organi vlasti moraju voditi evidenciju o korisnicima voda, izdatim dozvolama, korišćenju voda, kao i o podacima o stanju voda, i to na taj način da se od njih formira evidencija na nivou države, a ta državna evidencija mora da bude pogodna za davanje podata i podnošenje izveštaja raznim međunarodnim institucijama i institucijama EU; - u aktivnostima u kojima je opterećenje difuzno treba da se pređe na najbolju praksu (npr. u područjima koja nisu osetljiva na nitrate, moraju se poštovati zahtevi dobre poljoprivredne prakse); - pojedine mere moraju se uneti u programe, a u njihovoj realizaciji moraju se sarađivati zainteresovani organi vlasti i korisnici životne sredine (npr. programi za smanjenje zagađivanja); - javnosti i zainteresovanima treba dati veću ulogu od ranije u pripremi odluka, kao i usvajanju programa mera; - nije dovoljno po sebi ispitivati uticaj pojedinih objekata i aktivnosti na vode, već treba imati u vidu ciljeve i međunarodna očekivanja u odnosu na delimične vodozahvate i celokupni vodozahvat, koji s obzirom na položaj Mađarske u Karpatskom basenu, za nas ima istaknutu ulogu; - treba imati u vidu da ispunjavanje zahteva i rokova koje propisuje Evropska zajednica, a koji su preneti i u zakonodavstvo država članica, više nije samo domaće očekivanje, već međunarodna obaveza, zbog toga na njihovu realizaciju i kontrolu, ako je potrebno, čak i na iznuđivanje njihovog poštovanja, mora da se stavi veći akcenat. Propisi o zaštiti voda u najvećoj meri se odnose na zaštitu njihovog kvaliteta, odnosno na smanjenje i prekidanje zagađivanja. U središtu pravnog materijala EZ u vezi sa zaštitom voda takođe stoji usaglašeno regulisanje zaštite kvaliteta vode. (Okvirna smernica o vodama prvi je propis Zajednice kojim u ciljeve životne sredine u vezi sa zaštitom voda, u pogledu podzemnih voda, unet i dostizanje dobrok kvantitativnog stanja). Uprkos tome što se propisi odnose na zaštitu dobrog kvaliteta vode, zaštita kvaliteta ne može se odvojiti od zaštite kvantiteta, pre svega u odnosu na podzemne vode. Lako se može uvideti da nedostatak vode prouzrokuje oštećenje u ekosistemu vode i blizini vode, ili se isuše bunari, eventualno oštećuju se kopneni ekosistemi koji su u tesnoj vezi sa podzemnim vodama, i mogu prouzrokovati ozbiljne probleme. Dalje obeležje je da u slučaju površinskih voda (slično tlu) ne spada samo dobro hemijsko stanje, već to mora da bude povoljno i u odnosu na žive organizme u vodama ili za one koje bitno zavise od voda (ovo izražava zahtev u vezi sa dobrim ekološkim stanjem). Ne sme se gubiti iz vida da opterećenja i uticaji na vode mogu se poklopiti u prostoru i vremenu. Mora se razmišljati u vodenoj masi, u delimičnom vodozahvatu, čak i u celini vodozahvata (što za nas znači zahtev za saradnju sa svim podunavskim zemljama). Sistem propisa o zaštiti voda možda je oblast koja je najdetaljnije i najrazgranatije regulisana od pravne građe o životnoj sredini. Ovo je zbog toga tako, jer i same vode su raznovrsne (reke i stajaće vode, hladne i tople podzemne vode itd), njihovo korišćenje je mnogostrano, istovremeno njihova prisutnost je ograničena, rezerve su ograničene. Više ekonomskih grana imaju značajne zadatke u vezi sa vodama (npr. vodoprivreda, rudartsvo i geodetska služba, opšte zdravstvo, kao i u poslednjih decenija sve veći značaj dobija zaštita životne sredine). 137
U pogledu javnih zadataka osim centralnog sistema državnih institucija u više zadataka (npr. snabdevanje pijaćom vodom, izgradnja odvodnog sistema, prečišćavanje otpadnih voda) bitnu ulogu imaju i lokalne samouprave. Propisima je obezbeđeno afirmisanje zahteve u vezi sa zaštitom voda tako da osim određivanja materijalno-pravnih propisa u vezi sa ovim područjem, ostvarivanje i rad objekata, kao i obavljanje delatnosti, sa malo izuzetaka, vezani su za dozvolu organa vlasti. Veliki objekti i intervencije koje obuhvataju široko područje, obično se vezuju za ispitivanje uticaja na životnu sredinu i dozvolu za životnu sredinu, čak u značajnom delu mora da se obavlja i tzv. postupak izdavanja jedinstvene dozvole za zaštitu životne sredine. Ovom prilikom moraju da se afirmišu i zahtevi u vezi sa zaštitom voda. U vezi izvršavanja gore navedene mađarske prakse ćemo opisati u slećem tekstu, a aktuelna pravila Autonomne Pokrajine Vojvodine su sadržane u poglavlju 9. Za početak i obavaljanje delatnosti koje ne zahtevaju pomenuti postupak izdavanja dozvole, predstavljaju manje opterećenje na životnu sredinu i vezane su za lokacije potrebna je dozvola za lokaciju koju izdaje beležnik, a na osnovu koje se može obavljati industrijska i uslužna delatnost, kao i prema Uredbi Vlade br. 80/1999 (11. VI) o načinu izdavanja dozvole za lokacije. U postupku kao stručni organ vlasti učestvuju inspekcija. U postupku inspekcija i VIZIG učestvuju sa više drugih organa vlasti kao stručni organi. Detaljne propise postupka za izdavanje dozvole za vodoprivredno pravo prema Zakonu o vodoprivredi sadrži Uredba Vlade br. 72/1996 (22. V) (u daljem tekstu: uredba o izdavanju dozvole za vodoprivredno pravo). Izvšavanju Uredbe pomaže Uredba br. 18/1996 (13. VI) o zahtevima i prilozima potrebnim za postupak izdavanja dozvole za vodoprivredno pravo. Prema Uredbi o izdavanju dozvole za vodoprivredno pravo, osim za potrebe redovnog snabdevanja vodom i odvođenja vode iz domaćinstava (za koja dozvolu izdaje beležnik samouprave naselja), dozvolu za vodoprivredne radove i objekte u prvom stepenu izdaje VIZIG. Određivanje, već pomenutih, zaštitnih zona izvorišta pijaće vode takođe se odvija u okviru izdavanja dozvola za vodoprivredno pravo. Inspekcija za zaštitu životne sredine sarađuje uvek kao stručni organ. Oblast nadležnosti VIZIG-a skoro je podudarna sa područjem rada inspekcija za zaštitu životne sredine. Njihova sedišta se nalaza takođe u istim gradovima. Izdavanje vodoprivredne dozvole odvija se u više faza. Naručilac izgradnje, ili konstruktor sa njegovim ovlašćenjem, još pre donošenja detaljnog plana može da traži tzv. principijelnu dozvolu za vodoprivredno pravo. Principijelna dozvola utvrđuje ciljeve vodoprivrednog objekta i radova, moguća rešenja za njihovo ostvarivanje, kao i uslove u vodoprivredi i zaštiti životne sredine itd. (npr. snabdevanje vodom, moguće mesto, način i količina korišćenja vode, kao i propise o ispuštanju i odlaganju otpadne vode). Za izgradnju objekata i uređaja obavezna je dozvola za vodoprivredno pravo za izgradnju. Ova dozvola se izdaje samo ako su tokom rada objekta uslovi odvođenja, tretiranja i odlaganja vode u skladu sa propisima o zaštiti životne sredine korišćene vode, odnosno otpadne vode budu rešeni. Vodoprivredna dozvola za rad potrebna je za korišćenja vode i vodoprivrednih objekata. Uz zahteve za izdavanje dozvole prilaže se dokumentacija objekta, opis delatnosti koji se želi obavljati. Za bunare se prilaže hidrogeološki dnevnik. Dozvola za rad između ostalog mora da utvrđuje uslove i obaveze u vezi sa radom, kao i o samokontroli i davanju podataka. Treba odrediti rok važenja dozvole. Kada je reč o komunalnim i termalnim vodoprivrednim objektima dozvola mora da utvrdi i izradu pravilnika o radu. Podrška: Cilj plana za informisanje i komunikacije je da se što opširnije prezentuje sistem, koji obuhvata definisanje komunikacijskih ciljeva, mogućih sredstava, principa, izvora opasnosti i smernica javnosti, potrebnih za realizaciju programa.
138
Komunikacioni ciljevi programa za poboljšanje kvaliteta vode: Obuhvata sve postupke, akcije, izdanja, manifestacija koje služe informisanju stanovništva, samouprava, nevladinih organizacija i javnosti zainteresovanog područja i naselja o programu za poboljšanje vode. Prilikom izrade projekta odsek za komunikacije organizacije kojoj je poverena izrada, preuzima odgovornost za sledeće: Stvara strategiju na nivou područja koji obuhvata: - ciljeve i ciljne grupe; - sadržaj strategije i informativne aktivnosti; - naziv organizacije/lica odgovorne za ostvarivanje strategije komunikacije; - sistem kriterijuma za merenja realizacije. - Vodi aktivnosti širokog obima za javnost u bliskoj saradnji sa ostalim odeljenjima organizacije za pripremu projekta: - izrada informativnih materijala (brošura, vesti, zabeleški itd. koji usmerava pažnju na ulogu programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode; - organizovanje informativnih kapmanja, seminara, konferencija za predstavnike medija, one koji se prijavljuju na konkursima i korisnicima; - obezbeđivanje transparentnosti; - ostvarivanje u praksi principa partnerstva. U fazi realizacije obezbeđuje informacije u vezi sa izgradnjom: - daje pomoć operativnim organizacijama za izradu sopstvene komunikacione strategije; - ostvaruje informativnu i komunikacionu aktivnost. U planovima za komunikacije treba da se afirmišu sledeći glavni spekti: - razumljive, jednostavne informacije; - obezbeđivanje transparentnosti; - odgovarajući kvalitet informacije; - partnerstvo. Predstavljanje neophodnosti i važnosti zdrave pijaće vode za zainteresovano stanovništvo u fazi pripreme.
Cilj: Stanovništvo mora da se suočava sa zdravstvenim problemima u vezi sa pijaćom vodom, zbog toga treba pridobiti društvenu podršku za program! Važno je da od početka komunikacije menja način predstavljanja da su samouprave “odozgo obavezane” za realizaciju projekta, već treba zauzeti stav “oni to žele”. Prilikom prvih susreta sa stanovništvom važno je predstaviti zagađenost vode koju su izmerili zdravstveni organi, to je informacija koja ima težinu ubeđivanja. Na primer izlaganje o biološkom uticaju arsena može da ima težinu ubeđivanja. “Arsen je je toksičan, utiče na većinu bioloških funkcija. Neorganska jedinjenja arsena su otrovnija od organskih. Od neorganskih jedinjenja trovalentni (arseniti) su opasniji od petovalentnih arsenata. Mala količina neorganskog arsena prouzrokuje proširenje vena, mučninu, proliv, ima za posledicu gubljenja apetita, promenu boje kože, glavobolju i gubljenje apetita. Osim toga kao akutna posledica prouzrokuje znojenje i neprijatan zadah iz usta, upalu usne šupljine, vlaženje kože, perutanje i ljuštenje kože, povećanje jetre, žuticu i oštećenje bubrega. Može se optužiti za arteriosklerozu, upalu živaca i oštećenje mozga. Ukoliko je stanovništvo više puta i na više mesta suočeno sa akutnim trovanjem prouzrokovanim arsenom u zagađenoj vodi, lakše će prihvatiti činjenicu da su potrebne promene.
139
Treba objasniti da ukoliko se smanji štetna posledica komponenata zagađivača (arsen, bor, nitrat itd) u pijaćoj vodi, ovim se istovremeno povećava konkurentnost privrede ovog područja, npr. u oblasti prerađivačke industrije. Ukoliko se industrija za preradu namirnica može da se pridržava propisa EU u pogledu korišćene vode, može da pronađe tržište u Zapadnoj Evropi. U suprotnom, privreda države koja pristupa Uniji samo propada. Prilikom komunikacije sa stanovništvom treba predstaviti ocenu promena koje se žele postići sa: - zdravstvenog i - ekološkog aspekta, kao i - sa aspekta životne sredine naselja i - korišćenja prostora. Kvalifikacija uticaja osim utvrđivanja stepena značaj, mora da sadrži i ocenu u vezi sa karakteristikama i procenama uticaja. Najvajžniji faktori koji se uzimaju u obzir prilikom kvalifikacije uticaja su sledeći: - vreme uticaja, - prostor obuhvaćen uticajem, - tačnost korišćenih informacija i prognoza, - mogućnosti za smanjenje očekivanih nepoželjnih uticaja, - retkost vrednosti koji su obuhvaćeni ili ukinuti, - mogućnost nadoknađivanja oštećenih ili uništenih vrednosti, - postojeće granične vrednosti i kategorije procene. Ukoliko je u pripremnoj fazi obavljeno ubeđivanje stanovništva, barem tolika pažnja mora da se posveti i ubeđivanju operativnih uprava, s obzirom da u više slučajeva ima primera sa njihove strane za zaziranje od novih tehnologija, te postoje sumnje zbog naknada za vodoprivredu koje se ne mogu unapred ukalkulisati, zbog toga sumnjaju u uspešnost preduzetništva, odnosno u korist. Zbog toga je važna komunikaciona faza da se operativne uprave uvere na posebnim specifičnim stručnim predavanjima i radionicama o ispravnosti adekvatnih novih tehnologija koje će im predstaviti stručnjaci. Ako saopštavamo da je bolje da se “pije voda sa česme umesto mineralne vode”, za to su zainteresovane i uprave vodovoda. U ovome može biti od velike pomoći ako uprave ubeđuju zdravstveni organi, stručnjaci organa za zaštitu životne sredine i to predstavljanjem podataka i tendencija o kojima su se sami uverili. Smatra se da je komunikacija uspešna, ako stanovništvo i uprava vodovoda prihvataju da jedan od najvažnijih instrumenata zdravstvene bezbednosti jeste obezbeđivanje pijaće vode odgovarajućeg kvalitete iz vodovodne mreže, kao i stvaranje poverenja prema pijaćoj vodi iz vodovodne mreže. Naravno postavljaće se neprestano i dalja pitanja poput: - Koliko će se povećati naknade zbog programa za poboljšanje kvaliteta pijaće vode? - Koliki će biti procenat neposredne potrošnje pijaće vode? - Koje će se tehnologije primeniti za poboljšanje kvaliteta pijaće vode? - Da li se vrše hidrološka ispitivanja da se umesto prenošenja vode problem reši eksploatacijom novog lokalnog vodonosnog sloja? - Na šta mogu da računaju samouprave koje mimo svoje greške nemaju izvore? - Kako tumači ovaj program granice programom obuhvaćenog područja? Odgovori na ova pitanja slede u daljim fazama pripremnog rada. Kada na nivou potrošača i operatera projekat dobija podršku dvotrećinske većine, treba započeti novu fazu pripreme i pripremanja. S obzirom na to da projekat ovolikog obima koji obuhvata više stotina naselja može da se ostvari kao jedan veliki 140
projekat (poput organizacije ujedinjene u asocijaciju ili konzorcijum), treba posvetiti veliku pažnju pripremama formiranja zajedničke organizacije. Važno je da se u pripremnoj fazi formiranja organizacije nacrt ugovora konzorcijuma (osnivački akt) blagovremeno dostavi zainteresovanima, odnosno da se razmatranje nacrta omogući u manjim jedinicama (npr. mikroregionima, opštinama) u okviru sednice skupštine opštine. Sledeća veoma važna faza, nakon što su završene pripreme za donošenje odluke, pridobijena podrška, formirana upravljačka tela i ogranizacija, u kom obliku, kojim sadržajem i kojim obimom troškova će se pripremiti i realizovati materijali za konkurs Evropske unije.U ovom periodu organizacija koja ima pravo donošenja odluka mora da formira stručni štab koji je sposoban da u skladu sa pravilima Evropske unije pripremi sadržaj tendera za izbor odgovarajućeg konstruktora. Planiranju prethodi momenat komunikacije, izabrani konstruktor mora da bude sposoban da u svim projektom obuhvaćenim samoupravama, operativama i stanovništvom uspostavlja kontakte (odgovori na gorenavedena pitanja), zbog toga plan studije izvodljivosti po mogućnosti treba da sadrži u što širem krugu očekivanja zaintersovanih u vezi sa projektom. U praksi po izradi studije izvodljivosti svrsishodno je u okviru stručnog foruma i zbora građana predstaviti moguće pravce intervenisanja planom i konkretne stvari u vezi sa njim, kako bi zainteresovanom stanovništvu, privredi i pojedincima postalo jasno šta za njih znači planirana intervencija i pojedini njeni elementi, odnosno kada se očekuje realizacija projekta. Naime, osnovni elemenat strategije komunikacije jeste da se za pojedine stručne i društvene grupacije sveobuhvatno predstave promene koje ih dotiču, uočavanjem mogućnosti, opasnosti i novih postupaka. Ovakav elemenat komunikacije je i slanje informacije svim slojevima. Informisanje može da se ostvari putem telefona, raspisa, elektronskim pismom itd. U ovoj fazi važnu ulogu imaju mediji, naime, novinske, radijske i televizijske vesti mogu neposrednije da šalju informacije. Približavajući se kraju pripremne faze svrsishodno je ako uprava konzorcijuma otvori samostalni biro za komunikacije, koji će obaviti povećan obim zadataka informisanja u vezi sa pijaćom vodom. Sistematizuje i prenosi pojedine postupke samoupravama, nevladinim i privrednim organizacijama, kao i operaterima. Prečisti važnije podatke u vezi sa projektom, objavljuje izdanja, publikacije, izdanja informativnog karaktera. Održava kontakte sa granskim organima u državi i sa nadležnima EU. Svrsishodno je na područnom nivou imati portal o pijaćoj vodi, putem kojeg će zainteresovani dobiti šire informacije o najvažnijim pitanjima. Nakon što će Evropska unija prihvatiti kompletan konkurs za poboljšanje kvaliteta pijaće vode, u fazi realizacije ukazaće se potreba za rešavanjem zadataka novijeg tipa, koji će obuhvatiti dinamiku realizacije, usaglašavanje stručnih zadataka, a ne i kao poslednje, pitanja finansiranja u vezi sa realizacijom projekta. Ovde, imajući u vidu i sastav izvora, neophodno je da se i država izjasni u vezi sa projektom, i to u kakvom obimu i pod kojim uslovima će podržavati realizaciju projekta, kako će se odnositi pitanjima naknadnog finansiranja i ostalim zanimljivim pitanjima. S obzirom na to da se realizacija projekta ostvaruje finansijskom podrškom komisije, te primenjuju se odredbe Uredbe br. 1159/2000/EZ od 30. maja 2000. godine o informisanju komisije i merama o javnosti. Stav (2) člana 46. Uredbe br. 1261/1999/EZ utvrđuje da je za obezbeđivanje javnosti u vezi sa finansijskom podrškom odgovoran je organ upravljanja, pre svega, da informiše potencijalne krajnje korisnike, trgovinska i stručna tela, društvene partnere, organe koji podržavaju jednake šanse za žene i muškarce, kao i nevladine organizacije i društvo o tome kakvu je ulogu imala Zajednica u davanju finansijske podrške i njenih rezultata. Cilj mera u vezi sa informisanjem i javnosti o finansijskim podrškama koje se obezbeđuju iz strukturalnih fondova je širenje opšteg saznanja i transparentnost o delovanju EU, te da u svim državama stvara jedinstvena slika o dobijenim finansijskim podrškama. 141
Cilj mera u vezi sa informisanjem i javnosti je sledeći: • Da u interesu obezbeđivanja transparentnosti finansijskih podrški obavesti: - potencijalne krajnje korisnike i - nadležne regionalne i lokalne vlasti, kao i druge javne vlasti; - trgovinske organizacije i poslovne krugove; - ekonomske i socijalne partnere; - nevladine organizacije, pre svega organizacije za ravnopravnost muškaraca i žena, kao i organizacije koje rade na zaštiti životne sredine i kvalitetu životne sredine, - realizatore i donatore projekata; • informisanje o mogućnostima koje zajednički podržavaju Evropska unija i njene članice države; • realizacija mera u vezi sa informisanjem i javnošću; • priprema mera. Mere u vezi sa informisanjem i javnošću predaju se u obliku komunikacionog plana aktivnosti za sve programe i Jedinstvenog dokumenta planiranja programa (JKPP). U ovom slučaju plan se podnosi i za Koncepciju za davanje finansijske podrške Zajednice (KFZ), a plan se izvršava na odgovornost upravljačkog organa. Komunikacioni akcioni planovi obuhvataju sledeće: - Ciljeve i ciljne grupe; - Sadržaj komunikacionih i informativnih aktivnosti koji iz njih proizilaze, sa naznakom aktivnosti koje se vode u okviru raznih ciljeva pojedinih fondova; - Budžet informisanja; - Organe uprave ili odgovorne organe za realizaciju; - Kriterijume koji se primenjuju u oceni obavljenih aktivnosti. Upavaljački organ određen za pojedine finansijske podrške, obezbeđuje sledeće: - obezbeđuje javnost sadržaja finansijskih podrški sa oznakom fondova, širi dokumenta i daje ih na raspolaganje zainteresovanim podnosiocima zahteva; - adekvatno izveštava o toku finansijske podrške za sve vreme programiranja; - ostvaruje informativne aktivnosti u vezi sa upravljanjem, kontrolom i ocenom finansijskih podrški koje su dali fondovi, a koje se ovom slučaju finansirane iz okvira tehničke podrške predmetne podrške.
Pravila u vezi sa stručnim instrumentima i javnošću Za poštovanje mera u vezi sa informisanjem i javnošću, u interesu obezbeđivanja transparentnosti mere koja se sufinansira, odgovoran je odgovarajući upravljački organ. Oglasne table Oglasne table se postavljaju na mestu projekata koji prelaze iznose pomenute u vezi sa investicijama u infratstrukture koje se ostvaruju sufinansiranjem. Na ovim oglasnim tablama obezbeđeno je mesto za označavanje doprinosa EU. Dimenzije oglasne table moraju da budu u skladu sa obimom investicije. Deo na oglasnoj tabli obezbeđeno za učešće Zajednice mora da ispuni sledeće kriterijume: - treba da zauzem 25% celokupne površine oglasne table; - simbol mora da bude istaknut u skladu sa važećim standardima; - slova za označavanje finanijskog učešća EU moraju da budu najmanje iste veličine kao one za nacionalno označavanje, ali ni tip slova ne sme biti različit; - treba naznačiti fond. 142
Ukoliko nadležni organi ne postave oglasnu tablu za oglašavanje njihovog učešća u finansiranju projekta, finansijska podrška se objavljuje na posebnoj oglasnoj tabli, koja se najkasnije u roku od 6 meseci od okončanja aktivnosti skloni, i na njeno mesto se postavlja tabla za podsećanje. Tabla – podsetnik Na svim za sve dostupačnim mestima (kongresni centri, aerodromi, stanice itd) treba postaviti podsetnike koji će označiti projekte koji se sufinansiraju iz strukturalnih fondova. Pored simbola zajednice ove table moraju da ukazuju na učešće zajednice, a evenutalno, i na obuhvaćeni fond. U slučaju fizičkih ulaganja u trgovinske objekte, table za podsećanje se postavljaju na godinu dana.Ukoliko nadležni organ ili krajnji korisnik odluči da će postaviti oglasnu tablu ili tablu za podsećanje, objavljuje informacije ili će se obratiti drugim informativnim sredstvima u vezi sa projektima čiji ukupni troškovi ne prelaza 500.000 evra (u slučaju aktivnosti koje finansira HOPE) ili 3 miliona evra, u slučajevima svih drugih aktivnosti, učešće Zajednice se označava i u tom slučaju. Plakati U cilju da se korisnici i društvo informišu o ulozi Evropske unije u unapređivanju humanih resursa, stručnoj kvalifikaciji i zapošljavanju, u ulaganjima u preduzetništva i razvoj sela, upravljački organi postavljaju plakate o učešću Evropske unije i, eventualno, Fonda kod organizacija koje ostvaruju aktivnosti finansirane iz strukturalnih fondova ili koji se smatraju korisnicima ovih aktivnosti (biroi za rad, centri za stručnu kvalifikaciju, trgovačke i industrijske komore, poljoprivredne komore, agencije za razvoj sela). Obaveštavanje korisnika Obaveštenje koje dostavljaju nadležni organi vlasti o dodeli finansijske podrške i obaveštenje korisnicima sadrži činjenicu da je Evropska unija sufinansijer i, eventualno, označava procentualnu vrednost finansijskih sredstava dobijenih od Zajednice. Informativni i komunikacioni materijal Izdanja (brošure, prospekti, vesti) koja se odnose na finansijsku podršku u kojima su sufinansijeri strukturalni fondovi na koricama sadrže jasan signal o učešću Evropske unije, i eventualno fonda, kao i simbol Zajednice, ukoliko su na njima istaknuti nacionalni i regionalni simbol. Publikacije sadrže podatke o organizaciji odgovornoj za informisanje zainteresovanih, kao i upravljački organ koji je odgovoran za realizaciju finansijske podrške. Za materijale koji su objavljeni elektronskim putem (web-sajt, baza podataka za potencijalne korisnike) ili za audiovizuelne materijale gorenavedeni principi se analogno primenjuju. U okviru izrade komunikacionog akcionog plana treba imati u vidu nove tehnologije, koje omogućuju brzo i efikasno širenje informacija i olakšaju dijalog sa stanovništvom. Web-stranice strukturalnih fondova - označavaju učešće Evropske unije i eventualno učešće Fonda, barem na web-stranici; - sadrže pozivanje na web-stranice Komisije i strukturalnih fondova. Informativni događaji Na informativnim događajima (konferencije, sajmovi i izložbe) koji su u vezi sa finansijskim podrškama sufinansiranim iz fondova, organizatori moraju naznačiti učešće Zajednice u finansijskoj podršci, u konferencijskim salama treba postaviti zastavu EU, a na dokumentima odštampati amblem Zajednice. Kontrola zadataka u vezi sa informisanjem i javnošću Organizacije koje dodeljuju finansijsku podršku na više načina kontrolišu da li korisnici poštuju pravila u vezi sa informisanjem i javnošću. S jedne strane, korisnici u izveštajima o napredovanju realizacije projekta moraju dati izveštaj o izvršavanju obaveza, s druge strane, prilikom kontrola na licu mesta se takođe 143
kontroliše ispunjavanje obaveza. Ukoliko se utvrđuje da korisnik ne poštuje pravila u vezi sa informisanjem i javnošću, organizacija koja daje finansijsku podršku upozorava korisnika da neodložno ispravi propust, ili može da prekine ugovor o finansijskoj podršci i preduzima mere o vraćanju već isplaćene finansijske podrške.
8. PROGRAMI ISTRAŽIVANJA I RAZVOJA REALIZOVANI U REGIJI JUŽNI ALFELD U stručnim krugovima je dobro poznata situacija u vezi sa pijaćom vodom u Mađarskoj. Zbog promene graničnih vrednosti, jedan od najvećih problema je sadržaj arsena u pijaćoj vodi koji obuhvata 402 naselja sa 1.271.903 stanovnika. Prilikom priprema stručnih odluka trebalo je ispitati tehnologije koje su primenjene u Mađarskoj, a njihova suština je stvaranje taloga okscidacijom i adsorpcijom dodavanjem gvožđa i soli. Prilikom izbora tehnologije za eliminiciju arsena treba imati u vidu i druge komponente štetne za kvalitet vode, kao i eventualne tehnologije koje se primenjuju u tretiranju vode. Organizacije osnivači komunalnih preduzeća za vodosnabdevanje u regiji smatrali su važnim da se ispitaju već poznate tehnologije koje se ovde primenjuju, uz koje izmene će ispuniti stroga očekivanja, odnosno koja su nova rešenja koja se mogu primeniti. U vezi sa ovim projektom predstavnici AP Vojvodine su se upoznali sa situacijom u Mađarskoj, pre svega, na studijskim putovanjima u vezi sa istraživačkim i razvojnim projektima koji su ostvareni u Regiji Južni Alfeld. Predstavljamo nekoliko većih i uspešnih projekata, a da pri tom nećemo sve obuhvatiti.
8.1. Eksperimenti za eliminaciju arsena kod A.d. BACSVIZ Cilj projekta je bio upoznavanje sa tehnologijama koje se primenjuju u Sjedinjenim Američkim Državama, te da se pokuša njihova primena. Serija eksperimenata je ostvarena uz podršku Vlade Sjedinjenih Država i sufinansiranjem “AP International Finance Corporation”, sa sedištem u Nju Jorku, u naseljima koja su odredila A.d. Bacsviz i Preduzeće za vodosnabdevanje Županije Bekeš. Prilikom izbora američkih firmi jedan od aspekata bio je to da oni poseduju uređaje za eksperimente. Firme koje su dopremile uređaje i učestvovale u eksperimentu bile su sledeće: - Hungerford & Terry, Inc. - ADI International Inc. - Severn Trent Services - Kinetico Probni rad na ovim uređajima trajao je počev od 8. decembra 2003. godine po dve nedelje na mestima po izboru A.d. Bacsviz i Preduzeća za vodosnabdevanje Županije Bekeš. U izdanju APIFC izrađen je završni elaborat koji ocenjuje rezultate eksperimenta na osnovu tehničkih i ekonomskih aspekata, te daje trgovinsku ponudu u vezi sa njihovim naseljavanjem i stavljanjem u funkciju.
8.1.1. Eksperimenti i rezultati 8.1.1.1. Uređaji Firme “Hungeford & Terry: Mesto: Vreme: Materijal za filtraciju: Primenjene hemikalije: Brzina proticanja: 144
A.d. Bacsviz Orgovanj, bunar br. 1 od 9. do 19. decembra 2003. godine FerrosandTM NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 0,568 g/l 13–14 l/min
Karakteristični hemijski parametri sirove vode: As 12,5 µg/l Fe 0,60 mg/l NH4+ 0,51 mg/l Princip rada uređaja je sledeći: sirovoj vodi se dodaje rastvor NaOCl, koji doprinosi oksidaciji As(III). As(V) koji se stvara efikasnije adsorbuje talog koji se stvara hidrolizom Fe(III) koji je prisutan u sirovoj vodi i hemijski se dodaje, a koji se odstranjuje specijalnim filterom FerrosandTM. Bitno je da u funkcionisanju uređaja sadržaj hlora u vodi drži na nivou od 0,5 do 1,0 mg/l. U nedostatku toga materijal za filtriranje presvučen MnO2 koji se specijalno priprema, redukuje se, a koncentracija Mn2+ vode koja protiče kroz uređaj drastično se povećava. Međutim, dodavanjem odgovarajuće količine NaOCl, kao i gvožđa i soli dostiže se da usled katalitične oksidacije sadržaj As ulazne sirove vode pomoću dodavanih Fe3+-jona (cFe ∼ 0,6 mg/l) padne ispod 10 µg/l. Za vreme perioda probnog rada trebalo je izvršiti dva ispiranja, a to je signalizirano i povećanjem razlike u pritisku između ulazne i izlazne strane, odnosno povećana koncentracija As i Fe u izlaznoj (prerađenoj) vodi. Tokom eksperimenta tretiratno je 135 m3 vode upotrebom 1 kg FeCl3 6 H2O i 110 l rastvora NaOCl.
Slika br. 6: Koncentracija As u slučaju sirove i tretirane vode u Orgovanju, bunar 1. Hungerford & Terry FerrosandTM
8.1.1.2. Uređaj Firme “ADI International” Mesto: Vreme: Materijal za filtraciju: Primenjene hemikalije:
A.d. Bacsviz Kečkemet, izvorište br. 1 od 8. do 21. januara 2004. godine Media G2 H2SO4 96% NaOCl 150 mg/l O3 (u prostoru visokog električnog pražnjena od vazduha) Brzina proticanja: 6–7 l/min Karakteristični hemijski parametri sirove vode: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l 145
Hemijski parametri preliminarno profiltrirane vode: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l + NH4 <0,02 mg/l Uređaj MEDIA G2 ispunom za filtraciju (granulat pečenog kvarca) u uslovima oksidacije u blago kiseloj sredini može da odstrani As, Fe i Mn koji su u vodi rastvoreni. Pri normalnom funkcionisanju pH vrednost se podešava na 5,5–6,5 svrsishodno je primeniti H2SO4 ili HCl. Posebnu pažnju treba posvetiti tačnom dodavanju kiseline, naime, ako je pH < 4,0 tretirana sredina oštećuje materijal filtera. U zavisnosti od koncentracije sirove vode i NH4+ preporučuje se upotreba O3 ili NaOCl. Prilikom korišćenja uređaja izvršena je analiza pH vrednosti, sadržaj hlora u izlaznoj vodi, koncentracije As, Fe, Mn i N formula u različitim uslovima pogona (hlorisanje NaOCl-om, tretiranje ozonom iz prave sirove i prethodno filtrirane vode). Može se konstatovati da uređaj nije pogodan za odstranjivanje NH4+ rastvorenog u vodi (cIN = 0,4–0,5 mg/l, cOUT ∼0,4 mg/l), međutim, koncentracija Fe, Mn i As u znatnoj meri može da se smanji način prikazan na slikama br. 7. i 8. Koncentracija As može da se smanji ispod 10 µg/l i bez oksidansa na način koji je prikazan na slici br. 8. Međutim, treba napomenuti da se preko uređaja sprovodi voda čiji je sadržaj Fe, Mn i NH4+ tehnologijom koju A.d. Bacsviz trenutno primenjuje smanjen ispod granične vrednosti (prethodno profiltrirana voda). Uređaj ne zahteva često ispiranje, nakon tretiranja NaOH ispunom (NaOH od 1% u količini koja odovara zapremnini 3 filterna ležišta) i neutralisanja ponovo može da se koristi. Potrebu regenerisanja pokazuje veća koncentracija As u izlaznoj vodi, a ispiranje signalizira pad pritiska meren na filteru. Tokom probnog rada nije se pokazala potreba da za regeneracijom, a ispiranje je vršeno jedanput.
Slika br. 7: Koncentracija As u sirovoj i tretiranoj vodi Uređaj ADI A.d. Bacsviz Kečkemet izvorište br. I
146
Slika br. 8: Koncentracija As u prethodno profiltriranoj i tretiranoj vodi Uređaj ADI A.d. Bacsviz Kečkemet izvorište br. I
8.1.1.3. Uređaj firme „Sever Trent“ Mesto: A.d. Bacsviz Kečkemet, izvorište br. I Vreme: od 27. januara do 9. februara 2004. godine Materijal za filtraciju: Bayoxide E33 Primenjene hemikalije: – Brzina proticanja: 1,5 l/min Karakteristični hemijski parametri sirove vode: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Hemijski parametri preliminarno profiltrirane vode: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l Sistem tipa SORB 33 je razvijen specifično za eliminisanje AS(III) i AS(V) iz pijaće vode. Materijal za filtriranje je sintetički proizveden α-FeOOH čije su granule veličine od 0,5 do 2,0 mm. Ovaj materijal potpomaže da se oksidacijom AS(III) pretvori u AS(V), koji se specifično apsorbuje u materijalu za filtraciju. Filter se ne regeneriše, nakon što se potroši mora da se promeni. Materijal za filtriranje osim As sposoban je za vezivanje i drugih metala i polumetala, npr. Sb, Cd, Cr(VI), Pb, Mn, Mo, Se, V, PO4-3. Ako se filter više puta ispira pre prve upotrebe, posle toga (u našem slučaju) ne moraju se dodavati hemikalije, a tokom dvonedeljnog eksperimenta ni ispiranje nije bilo potrebno. Upotrebom ovog filtera odstranjivanje As je ostvareno u najvećem stepenu. Naši eksperimenti su potvrdili da i za odstranjivanje Fe može efikasno primeniti ovaj filter, naime, koncentracija Fe u sirovoj vodi smanjena je sa vrednosti od ∼0,5 mg/l ispod 0,01 mg/l. Međutim, filter u ovim okolnostima nije bio sposoban za eliminisanje NH4+. 147
Slika br. 9: Koncentracija As u sirovoj, preliminarno filtriranoj i tretiranoj vodi Uređaj Sever Trent Services. Bacsviz Kečkemet izvorište br. I
8.1.1.4. Uređaj firme „Kinetico“ Mesto: Vreme: Materijal za filtraciju: Primenjene hemikalije:
A.d. BACSVIZ Kečkemet, izvorište br. 1 od 5. do 13. aprila 2004. godine Macrolite NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 38% Brzina proticanja: 20 l/min Karakteristični hemijski parametri sirove vode: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Hemijski parametri preliminarno profiltrirane vode: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l
Uređaj vodu za tretiranje provodi kroz tzv. Macrolite materijal za filtraciju, koji može da se koristi za eliminisanje As, Fe i Mn. Za postizanje odgovarajućeg stepena efikasnosti, zavisno od materijala za oksidaciju (NaOCl) i sadržaja Fe u vodi koja treba da se tretira, treba da se doda FeCl3. U cilju homogenizacije vode koja prolazi kroz filter primenjena su dva rezervoara za mešanje napunjena ležištem od kamenčića koja su bila povezana jedan sa drugim. Pumpama za dodavanje hemikalija morala se obezbediti sadržaj hlora iznad 1 mg/l u izlaznoj vodi, dok u vodi koja je prolazila kroz filter morao se podesiti sadržaj Fe u vrednosti od ∼3 mg/l ne bi li se eliminisanje As postiglo isti stepen kao na slici br. 10. Zbog ove visoke koncentracije Fe neophodno je bilo svekodnevno redovno ispiranje.
148
Slika br. 10: Koncentracija As u sirovoj i tretiranoj vodi Uređaj KINETICO A.d. BACSVIZ Kečkemet, izvorište br. 1
8.1.1.5. Rezime Na osnovu rezultata serije eksperimenata može se konstatovati da su se svi uređaji primenjeni za filtriranje pokazali pogodnim za ovu namenu, a među njima je uređaj firme „Severn Trent Services“ je pokazao najviši stepen efikasnosti. Iskustva stečena prilikom probnog pogona o četiri uređaja dopunjeni rezultatima merenja mogu doprineti tome da se u zavisnosti od lokalnih karakteristika kvaliteta vode izabere najadekvatnija tehnologija procesa za eliminisanje As. Naravno, u vezi sa ovim pitanjem treba staviti poseban akcenat na analizu troškova rada i ulaganja, koja je sadržana u završnoj studiji izrađenoj nakon završetka serije eksperimenata. Ostale informacije: BACSVIZ A.d. Tibor Sigeti 6000 Kečkemet, Izsaki ut 13. Tel: +36 (76) 511-511, Faks: +36 (76) 481-282 E-mail:
[email protected] http:// www.bacsviz.hu
8.2. Eksperimenti za eliminisanje arsena kod D.o.o. komunalnog vodovoda Područja Mako 8.2.1. Eliminisanje sadržaja arsena iz pijaće vode tehnologijom integrisane membrane Učesnici projekta: D.o.o. Zenon Systems Mikloš Hideg 2803 Tatabanja, Vigadu u. Pf. 353 Telefon: +36 (34) 316-197 Faks: +36 (34) 316-198 E-mail:
[email protected] http://www.zenonenv.com
D.o.o. komunalni vodovod Područja Mako Pal Međeši 6900 Mako, Tinodi u. 8/A Telefon: +36 (62) 211-141 Faks: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu 149
Cilj projekta: Osnovni cilj projekta je da ostvari domaći sistem tehnologije koji će omogućiti smanjenje koncentracije arsena u pijaćoj vodi na propisanih 10 µg/l u skladu sa direktivom EU (98/83/EC ont he quality of water intended for human consuption, 3. novembar 1998. god), odnosno Uredbom Vlade br. 201/2001. (25. X) (o zahtevima u vezi sa kvalitetom pijaće vode i sistemu njene kontrole) koja je doneta na osnovu direktive. Cilj projekta je da se izgradi takav tehnološkog sistema i postupak tretiranja vode koji odgovaraju kriterijumima EU, odnosno sledećim ciljevima: - Nudi moderno i efikasno tehnološko rešenje za eliminisanje arsena (postizanje sadržaja arsena ispod 10 µg/l) uključujući i svođenje na minimalnu količinu opasnih materija koje se stvaraju prilikom primene tehnologije. - Pored smanjenja sadržaja arsena istovremeno može da eliminiše, smanji druge komponente (gvožđe, mangan, organske materije itd) štetne po kvalitet vode, ili može na sekvencijalan način spojiti sa takvim tehnološkim jedinicama koje obezbeđuju eliminisanje neželjenih komponenata. - Adekvatnost i uspešnost tehnologije može da se dokazuje akreditovanim merenjima vršenim ugrađenim uređajima za eksperimente polupogonske dimenzije. - Tokom realizacije projekta o rezultatima moramo informisati nadležne organe vlasti za zaštitu životne sredine, vodoprivredu, zdravstvo. - Prezentacijama na licu mesta i putem predavanja treba da prenesemo informacije o postignutim rezultatima istraživanja i razvoja korisnicima (lokalne samouprave, vodoprivredna preduzeća itd) - Treba podneti zahtev za izdavanje patenta za tehnološki sistem eliminisanje arsena membranskim reaktorom. Ciljevi projekta ostvareni su u tri uzastopna dela, u tri faze koje jedna drugu pokrivaju. 1. faza: Cilj:
Preliminarni laboratorijski eksperimenti ispitivanje mogućnosti tretiranja voda koja su tipično opterećena arsenom, određivanje očekivanih zadataka za regulisanje procesa i tehnološke optimalizacije, kao i eksperimentalno ispitivanje.
2. faza: Cilj:
Polupogonski eksperimenti na određenom ciljnom području (Marošlele) ugrađivanje uređaja polupogonske dimenzije i realizacija eksperimenata, kao i rešavanje zadataka u vezi sa regulisanjem procesa, optimalizacije i povećanja efikasnosti.
3. faza:
Pripremni radovi, uvođenje i pribavljanje dozvole za praktičnu realizaciju rezultata eksperimenata predstavljanje postignutih rezultata predstavnicima stručnih i potrošačkih zajednica, šire upoznavanje sa tehnologijom, obavljanje zadataka zaštite industrijskog prava i pribavljanja dozvole.
Cilj:
Planirana tehnologija: U postupku koji je određen kao cilj morao je da bude rešen kompleksan zadatak, po mogućnosti što jednostavnije, sa što manje sredstava, sa što manjim brojem detalja. Vode oblasti budućeg korišćenja (Regija Južni Alfeld) karakterišu osim arsena u visokom procentu, takođe u visokom procentu gvožđe i mangan. U vodi reduktivnog karaktera gvožđe i mangan su prisutni u oksidacionom stanju +2, dok je arsen u +3. Oksidovano Fe(III) i Mn(III), odnosno Mn(IV) izdvajaju, ovo koristi tradicionalni metod eliminisanja gvožđa i mangana. Koristeći kalijum-permanganat za oksidaciju, krajnji proizvodi procesa su 150
Fe(III)-hidroksid i mangan dioksid. U pH vrednosti za prihvatljivu pijaću vodu izdvajanje Fe(III)-jona praktično je potpuno, dok Mn3+ joni disproporcionizalizacijom pretvaraju se u +2 i +4 Mn jone i MnO2 talog. U praksi oksidacija se obično spaja sa profiltriranjem izdvojenog taloga. MnO2 koji se izdvaja na površini filtera ponaša se kao katalizator i omogućuje učešće rastvorenog kiseonika u vodi u oksidaciji Fe2+ – Fe3+ i na taj način se smanjuje potreba za hemikalijama u procesu. Osnovni zahtev postupaka taloženja jeste da se talog može dobro razdvojiti od faze tečnosti, da se stvaraju pahulje i kristali adekvatne veličine. Ukoliko gorenavedene procese ostvarujemo pod uslovima u kojima je omogućeno i odvajanje malih čestica, postupak se ne optimalizuje sa aspekta razdvajanja faza, već cilj mora da bude isključivo uspešnost i to, postizanje što većeg stepena efikasnosti. Ova mogućnost je ostvarena primenom sistema ZeeWeed. Tehnologija tretiranja vode ZeeWeed je postupak tretiranja na osnovu modula mikro i ultrafilter membrana koju je patentirala i proizodi ZENON. Uticajem vakuuma membrane ZeeWeed funkcionišu sa bitno manjim korišćenjem energije. Pošto nema potrebe za stvaranjem velikih pahuljica kao u tradicionalnoj tehnologiji čije naknadno taloženje i filtriranje zamenjuje primena ZeeWeed membrane, značajno smanjujući prostorne potrebe za uređaje, odnosno postrojenja, pojednostavljujući kontrolu i regulisanje procesa, te povećava mogućnost automatizovanja tehnologije. Prednost membrana ZeeWeed koje se utapaju u odnosu na tradicionalne sisteme membrana koja funkcionišu pod pritiskom, zahvaljujući vakuumu ređe se zapušavaju membrane, te smanjuje učestalost i vreme ispiranja, i povećava kapacitet izvorišta. Moduli se sastavljaju u kasete, a one se po potrebni montiraju na okvire različite veličine. Tako dobijeni Zeno okviri se ugrađuju u objekte ili standardizovane (ISO) kontejnere.
Slika br. 11: Slika uređaja polupogonske dimenzije Pomoću gorenavedene tehnologije neprestano se dobija profiltrirana voda izvrsnog kvaliteta, naime, membranske niti nisu izložene stresu i naglim promenama pritiska. Periodično ispiranje se umesto vazduha (kao što je to praksa u drugim sistemima) vrši pod niskim pritiskom i profiltriranom vodom. Rezime: Cilj projekta je da se izradi efikasan i pouzdan postupak za eliminisanje arsena koji će iskoristiti prednosti moderne tehnologije membrane i kojim će se obezbediti granične vrednosti arsena propisane za pijaću vodu, a koja će istovremeno omogućiti i odstranjivanje komponenata koji pogoršaju kvalitet pijaće vode. Tokom rada na osnovu rezultata merenja u laboratorijskim i polupogonskim eksperimenata izrađena je tehnologija eliminisanja arsena koja ispunjava očekivane zahteve. Pouzdanost, funkcionisanje i stabilnost tehnologije dokazane su merenjima na licu mesta uređajima polupogonske dimenzije. Postupak i uređaj 151
za njegovu realizaciju su novina i na međunarodnom planu, dobili su zaštitni patent, dozvola je izdata pod matičnim brojem F-738. Dozvola važi do 31. decembra 2007. godine. Rezultatima projekta, osim predstavnika organa vlasti, stručnih organizacija i organizacija za vodosnabdevanje, upoznati su i predstavnici stanovništva Županije Čongrad – koja je možda najviše ugrožena problemom koncentracije arsena u pijaćoj vodi – u okviru konferencije održane 9. oktobra 2002. godine u Makou. Smatramo da je izvršen uspešan rad, dozvole potrebne za primenu tehnologije stoje na raspolaganju, dakle može se konstatovati da su realizovanjem projekta ostvareni postavljeni ciljevi.
8.2.2. Inovativna holandska tehnologija za eliminisanje arsena Projekat je pored finansijske podrške Vlade Holandije ostvaren menadžmentom UNESCO – IHE. Organizacije - učesnici, saradnici programa: UNESCO –IHE Institute for Water Education, Delft, The Netherlands SELOR eeig Environmental Technologies, Amsterdam, The Netherlands VITENS The Netherlands (najveće komunalno preduzeće za vodosnabdevanje u Holandiji) D.o.o. komunalni vodovod Područja Mako, Mađarska Cilj projekta: • da se dokaže da uređaj polupogonskih dimenzija koji je izrađen na osnovu preliminarnih eksperimenata, i pod pogonskim uslovima radi adekvatnim stepenom efikasnosti, te da se analize u vezi sa troškovima za celokupan ciklus rada uređaja mogu izraditi na osnovu podataka o pogonu • na osnovu adekvatnih rezultata pogona, obavljanje ispitivanja i postupaka pribavljanja dozvola potrebnih za primenu tehnologije i uređaja Nakon izvršenih eksperimenata planira se da će se uređaj isprobati i za tretiranje podzemnih voda čiji je kvalitet različit od kvaliteta vode u Makou. Holandska tehnologija za eliminisanje arsena: Suština postupka je da se arsen koji je prisutan u pijaćoj vodi odstranjuje pomoću adsorbenta kvarcni pesak (IOCM) koji je na površini presvučen slojem ferumoksida. Ovakvi adsorbenti se stvaraju kod tehnologija za eliminisanje gvožđa koja je široko primenjena kod holandskih vodovoda. Na ispunama filtera od kvarcnog peska ili od drugog materijala za eliminisanje gvožđa, koja su već duže vremena u pogonu, gvožđe koje je u rastvorenom obliku prisutno u vodi, usled intenzivne aerizacije izdvaja se u obliku ferumoksida i stvara tvrdu prevlaku na zrnastoj materiji za filtriraciju. Laboratorijski eksperimenti: Prilikom laboratorijskih eksperimenata korišćena je ovakva materija za filtriranje (IOCM = iron oxide coated media) prevučena ferumoksidom iz filtera. Materija za filtraciju stavljena je u brzi filter koji se obično primenjuje u tretiranju pijaće vode. Za laboratorijske eksperimente pri visini stuba za filtriranje izabrana je vrednost od najmanje 2,0 m, a za brzinu proceđivanja v=5m3/m2/h. Voda u kojoj je koncentracija arsena bila visoka, bez prethodne oksidacije, neposredno je puštena na filter. Rezultati su pokazali da veća visinu stuba, ili povezivanje više filtera daju bolji efekat. Adsorbent IOCM prisutne As(III) i As(V) jonove bez oksidacije odstranjuje iz vode. Kod laboratorijskih testiranja voda sa veoma visokom koncentracijom arsena (1800 µg/l) uspešno je tretirana. Prilikom eksperimenata, pošto nisu dodavane ni oksidanti, ni koagulanti, nisu bila potrebna preliminarna ispitivanja, puštanje vode direktno na stub za filtraciju odmah je dala odgovarajuće rezultate. 152
Eksperimenti na licu mesta
���������������������������
Nakon laboratorijskih eksperimenta između 2002. i 2005. godine vršeni su eksperimenti na licu mesta u Grčkoj, Bangladešu i Mađarskoj. Kod ovih eksperimenata materija za filtraciju bila je kvarcni pesak (IOCS) koji je na površini presvučen ferumoksidom, nije primenjeno nikakvo prethodno tretiranje ili oksidacija. Eksperimenti u Mađarskoj su realizovani na vodi bunara izvorišta u Marošlele u okviru D.o.o. komunalnog vodovoda Područja Mako. Eksperimenti su izvršeni i u bunaru br. 2 koji je van pogona, a čija voda sadrži od 200 do 300 µg/l arsena, kao i u bunarima u pogonu čije vode sadrže od 20 do 30 µg/l arsena. Za 46 dana eksperimenata sa vodom koja sadrži veoma visoku koncentraciju As, ispuna nije ispirana i regenerisana. Na slici br.12 vidi se da su sve vrednosti ispod dozvoljene.
��� ��� ��� ��� ��� �� � �
�
��
��
��
��
��
��
��
��
����������� �������������
��������������
�������������������
Slika br. 12: Rezultati eksperimenata koja su vršena u vodi bunara br. 2 u Marošlele (februar-april 2003. god)
���������������������������
Slične izvrsne rezultate je doneo eksperiment koji je vršen u vodi sa mnogo manjom koncentracijom arsena. �� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
��
����������� �������������
��������������
�������������������
Slika br. 13: Rezultati eksperimenata u vodama bunara u pogonu u Marošlele (april-juni 2004. god) Regenerisanje adsorbenta IOCM: U vodi koja se tretira osim arsena su prisutne i druge materije koje se adsorbuju, odnosno talože i imaju važnu ulogu pokrivanjem površine filtera u smanjenju kapaciteta adsorpcije. U cilju vraćanja kapaciteta, 153
potrebno je povremeno odstraniti te materije ispiranjem filtera i regenerisanjem ispune. Učestalost ovih radnji je u vezi sa kvalitetom vode koja se tretira. Za ispiranje i regenerisanje koje su usledile kod ovih eksperimenata gde je sadržaj arsena od 250 do 300 µg/l, a visina ispune filtera 2,0 m, nije bilo potrebno više od 15 minuta. Od toga vreme trajanja ispiranja je od 5 do 10 minuta, dok tretiranje neorganskim hemijskim rastvorom, dozvoljenim u vodosnabdevanju, dakle regeneracija takođe nije trajala duže od 5 minuta. Usled regeneracije vraća se kapacitet adsorpcije. Na osnovu rezultata eksperimenta dalo se zaključiti da je vek trajanja ispune od 1 do 4 godine, zavisno od toga koliko arsena sadrži sirova voda koja treba da se prerađuje. U zavisnosti od kvaliteta vode regeneracija se vrši između 2 i 4 nedelje. Tehnologija koja je razvijena za eliminisanje arsena proizvodi veoma ograničene količine otpadnih materija. Količina vode za ispiranje je ispod 0,5% tretirane vode. U vodi upotrebljenoj za ispiranje sadržaj As je manji od 10 µg/l, isto tako su neznatne količine i zagađenost mulja. Istrošene ispune su na osnovu Direktive EU 1999/31 podvrgnute raznim ispitivanjima. Na osnovu rezultata ispitivanja vršena u skladu sa regulativama EU, istrošena ispuna IOCM se ne smatra opasnim otpadom, te može da se odlaže na komunalnim smetištima. Uređaj polupogonskih dimenzija: Pošto u vodama bunara Gradskog vodovoda Makoa pored arsena nalazi se i velika količina amonijuma i metanskog gasa, tehnologijom za eliminisanje arsena UNESCO-IHE usavršen je opšte primenjen metod u vodovodima Holandije, i to brzo filtriranje peskom uz aerizaciju. Principijelni tehnološki proces, odnosno njeno uklapanje u sistem vodosnabdevanja vidite na slici br. 14.
Pumpa za doziranje sredstva za regeneraciju
Podzemna voda za tretiranje
Aeracija
Filter (1) NH4 uklanjanje
Aeracija
Filter (2-1) As uklanjanje
Filter (2-2) As uklanjanje
Dozer za dezinfekciona sredstva Kompresor Pumpa za ispiranje Bazen za tretiranu vodu Pumpa za regulaciju pritiska
Mreža za distribuciju vode
Slika br. 14: Načelni tehnološki proces Voda se tretira aerizacijom, usled toga iz nje se izdvaja metan. Voda zasićena kiseonikom pušta se na tri povezana brza filtera pod pritiskom. Na ispuni od kvarcnog peska filtere pod brojem (1) usled odgovarajućeg sadržaja kiseonika u vodi za nekoliko nedelja (od 1 do 3) stvara se opna od nitrifikarujućih bakterija. Ovom procesu doprinosi i izdvajanje gvožđa koje se nalazi u malim količinama u vodi koja se 154
prerađuje. Bakterije pretvaraju amonijum u nitrat i voda koja praktično ne sadrži amonijum dospe na filtre sa IOCS ispunom. Arsen se vezuje na sloju od ferumoksida koji se stvorio na površini peska, a sa filtera odlazi voda bez arsena. Tretirana voda gravitira u basen čiste vode. Ispiranje se vrši vazduhom i pročišćenom vodom, a potrebno strujanje zapremnine obezbeđuje kompresor i pumpa za ispiranje. Hemikalije za regeneraciju i potrebnu dezinfekciju ispune IOCS obezbeđuju pumpe. Rezultati polupogonskog eksperimenta:
���������������������������
Uređaj za eksperimente koji je smešten u kontejner stavljen je u pogon 11. marta 2005. godine. Na licu mesta su prethodno izgrađeni potrebni elementi za pogon uređaja, odvod za vodu i prečišćenu vodu, rezervoar za taloženje, kao i priključni cevni sistem i snabdevanje energijom sa postojećeg sistema. Prvih nekoliko nedelja na brzom peščanom filteru stvorena je mikrobiološka membrana, njena rast je kontrolisana merenjem sadržaja amonijaka, nitrata i nitrita. Posle toga su redovno vršena kontrolna laboratorijska ispitivanja. Obrađene rezultate ispitivanja sirove i tretirane vode zaključno sa 24. junom 2004. godine vidimo na sledećim slikama. �� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
����������� �����������
��������������
�������������������
������������������������
������������������������������
Slika br. 15: Kretanje koncentracije arsena tokom probnog pogona
��� ��� ��� ��� ��� � �
��
��
��
��
��
��
����������� ������������������
��������������
�������������������
���������
Slika br. 16: Kretanje koncentracije amonijuma tokom probnog pogona 155
Sadržaj arsena i amonijaka se u manjoj meri menjao, zavisno od toga koji je bunar radio za vreme ispitivanja. Obe vrednosti su u tretiranoj vodi bile ispod dozvoljene granice. Ispuna IOCS za eliminisanje arsena je preventivno dva puta regenerisana, dok je filter za eliminisanje amonijuma jedanput ispiran. Na osnovu povoljnih rezultata u toku je pribavljanje sanitarne i građevinske-tehničke dozvole za primenu ove tehnologije u Mađarskoj. Ostale informacije: UNESCO-IHE dr. Branislav Petrusevski phD. UNESCO-IHE, P.O.Box 3015 2601 DA Delft The Netherlands Telefon: +31 (0) 15 2151785 Faks: +31 (0) 15 2122921 E-mail:
[email protected] http://www.unesco-ihe.org
D.o.o. Javni komunalni vodovod Područja Mako Pal Međeši 6900 Mako, Tinodi u. 8/A Telefon: +36 (62) 211-141 Faks: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu
9. NADLEŽNOST I POSTUPAK IZDAVANJA POTREBNIH DOZVOLA ZA IZGRADNJU OBJEKATA VODOSNABDEVANJA Izgradnja objekata vrši se u skladu sa Zakonom o planiranju i izgradnji (“Službeni glasnik RS”, broj 47/2003) na osnovu odobrenja za izgradnju, a prema tehničkoj dokumentaciji za izgradnju objekata. Za međuregionalne i regionalne objekte vodosnabdevanja, kao i gradske sisteme za vodosnabdevanje odobrenje za izgradnju izdaje organ Autonomne Pokrajine Vojvodine nadležan za poslove građevinarstva ukoliko se objekat u celini gradi na teritoriji autonomne pokrajine. Preduzeća koja izrađuju tehničku dokumentaciju za izgradnju objekata koja su u nadležnosti autonomne pokrajine, moraju imati odgovarajuću licencu za izradu tehničke dokumentacije koju izdaje Ministarstvo nadležno za poslove građevinarstva. Pre početka izrade tehničke dokumentacije za izgradnju objekata za koje odobrenje za izgradnju izdaje autonomna pokrajina, obavljaju se prethodni radovi na osnovu čijih se rezultata izrađuje predhodna studija opravdanosti i studija opravdanosti. Prethodni radovi, u zavisnosti od vrste i karakteristika objekta, obuhvataju: istraživanja i izradu analiza i projekata i drugih stručnih materijala; pribavljanje podataka kojima se analiziraju i razrađuju geološki, geotehnički, geodetski, hidrološki, meteorološki, urbanistički, tehnički, tehnološki, ekonomski, energetski, seizmički, vodoprivredni i saobraćajni uslovi; uslove zaštite od požara i zaštite životne sredine, kao i druge uslove od uticaja na gradnju i korišćenje određenog objekta. Predhodna studija opravdanosti sadrži generalni projekat i ova tehnička dokumentacija podleže stručnoj kontroli Revizione komisije za stručnu kontrolu tehničke dokumentacije za objekte od značaja za Republiku koji se u celini grade na teritoriji autonomne pokrajne (u daljem tekstu Reviziona komisija). Ova komisija zaseda i odlučuje u organu autonomne pokrajine. Generalni projekat sadrži naročito podatke o: makrolokaciji objekta; opštoj dispoziciji objekta; tehničko-tehnološkoj koncepciji objekta; načinu obezbeđenja infrastrukture; mogućim varijantama prostornih i tehničkih rešenja sa stanovišta uklapanja u prostor; prirodnim uslovima; proceni uticaja na životnu sredinu; istražnim radovima za izradu idejnog projekta; zaštiti prirodnih i nepokretnih kulturnih dobara; funkcionalnosti i racionalnosti rešenja. Nakon dobijenog pozitivnog izveštaja od strane Revizione komisije pristupa se izradi odgovarajućeg prostornog, odnosno urbanističkog plana, a u zavisnosti od vrste objekata i vlasničkih odnosa na zemljištu u planiranom koridoru. Ukoliko bi izrada urbanističkog plana bila 156
neophodna, u ovom slučaju, neophodna je i izrada. Strateške procene uticaja na životnu sredinu u skladu sa Zakonom o strateškoj proceni uticaja na životnu sredinu (“Službeni glasnik RS”, broj 135/2004). Nakon donošenja odgovarajućeg plana, ovaj sekretarijat na zahtev investitora izdaje izvoda iz urbanističkog plana koji je osnov za izradu studije opravdanosti i idejnog projekta, koji takođe podležu stručnoj kontroli Revizione komisije. Tek po pozitivanom izveštaju Revizione komisije može se podneti zahtev za izdavanje odobrenja za izgradnju predmetnog objekta. Investitor je u obavezi da ispoštuje postupak kod organa autonomne pokrajine nadležnog za poslove zaštite životne sredine za izrada studije o proceni uticaja na životnu sredinu u skladu sa Zakonom o proceni uticaja na životnu sredinu (“Službeni glasnik RS”, broj 135/2004) kao sastavni deo tehničke dokumentacije. Prijavu početka izvođenja radova podnosi investitor organu autonomne pokrajine nadležnom za izdavanje odobrenja za izgradnju uz koju podnosi glavni projekat sa potvrdom i izveštajem o izvršenoj tehničkoj kontroli, odobrenje za izgradnju i dokaz o uređivanju odnosa u pogledu plaćanja naknade za uređenje građevinskog zemljišta. Upotrebnu dozvolu posle izvršenog tehničkog pregleda objekta izdaje organ autonomne pokrajine nadležan za izdavanje odobrenja za izgradnju i sa ovim dokumentom investitor objekat upisuje u zemljišne knjige odnosno u katastar podzemnih vodova. NAPOMENA: Ukoliko se međuregoinalni i regionalni objekat vodosnabdevanja ili gradski sistem za vodosnabdevanje delom gradi izvan teritorije autonomne Pokrajine Vojvodine nadležni organ za izdavanje odobrenja za izgradnju je Ministarstvo nadležno za poslove građevinarstva. Odobrenje za izgradnju lokalnih sistema za vodosnabdevanje izdaje nadležni organ lokalne samouprave na čijoj teritoriji se objekat gradi. Preduslov za izdavanje odobrenja za izgradnju je adekvatan prostorni, odnosno urbanistički plan na osnovu kojeg se izdaje izvod iz plana koji je osnov za izradu idejnog projekta na osnovu kojeg se izdaje odobrenje za izgradnju. Prijavu početka izvođenja radova u ovom slučaju investitor podnosi organu lokalne samouprave nadležnom za izdavanje odobrenja za izgradnju uz koji podnosi glavni projekat sa potvrdom i izveštajem o izvršenoj tehničkoj kontroli, odobrenje za izgradnju i dokaz o uređivanju odnosa u pogledu plaćanja naknade za uređenje građevinskog zemljišta. Upotrebnu dozvolu posle izvršenog tehničkog pregleda objekta izdaje organ lokalne samouprave nadležan za izdavanje odobrenja za izgradnju i sa ovim dokumentom investitor objekat upisuje u zemljišne knjige, odnosno u katastar podzemnih vodova.
* * *
157
158
Útmutató
Vajdaság Autonóm Tartomány Ivóvízminőség-javító Programjának előkészítéséhez
159
160
ELŐSZÓ A Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégió a Közép-Kelet-Európa centrumában lévő Kárpát-medence délkeleti nagytérségét fogja egybe. A magyarországi Dél-Alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye), a romániai Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye), valamint a szerbia-montenegrói Vajdaság Autonóm Tartomány területét integráló regionális együttműködés kiterjedése meghaladja a 70 ezer km2-t, népessége megközelíti az 5,4 millió főt. A terület agrárkultúrája, logisztikai és turisztikai adottságai, felsőoktatási és innovációs potenciálja révén az egységesülő Európa egyik meghatározó térsége, melynek jelentőségét a balkáni stabilitási folyamatban betöltött stratégiai szerepe még inkább fölértékeli. A DKMT 2005-ben elfogadott fejlesztési stratégiájában az Eurorégióban élő emberek életminőségének javítását fogalmazta meg az együttműködés végső céljaként. Olyan programok közös kidolgozását szorgalmazza és ösztönzi, melyek révén a sok évtizedes elmaradások fölszámolhatók, és a korszerű szolgáltatások biztosíthatók lehetnek. Számos terület van, amely igényli a beavatkozást, többek között a környezetvédelem területén is, különös tekintettel a szennyvíz-ártalmatlanítás és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása terén. Nem véletlen, hogy a pályázati lehetőségeket megragadva a DKMT programjainak végrehajtásáért felelős szervezet, a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. – a Dél-Alföldi Régió magyar nemzeti források fölhasználásával megindított regionális ivóvízminőség-javító programjához kapcsolódva – projektet dolgozott ki annak érdekében, hogy Vajdaság területén is elősegítse, illetve előkészítse egy a dél-alföldihez hasonló, azzal szinkronban lévő ivóvízminőség-javító program kidolgozását, illetve megvalósítását. Rohamosan fejlődő világunkban, túlnépesedéssel küzdő bolygónkon egyre nagyobb szerephez jut a tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas víz. Az „ivóvízminőség” mint általános fogalom az ivóvíz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit jelenti. A megfelelő minőségű ivóvíz nem tartalmazhat olyan mikroorganizmusokat, vagy olyan kémiai anyagokat, amelyek jelenléte a fogyasztók egészségét bármilyen módon károsítja, viszont tartalmaznia kell azokat a kémiai anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van. Az egészséges ivóvíz biztosítása éppen ezért csak látszólag egyszerű feladat, valójában egy komplex, sokféle előírást betartó, tudatosan fölépített program alapján végrehajtva is roppant költséges, komoly beruházási igénnyel járó, és nagy szakértelmet kívánó folyamat. E folyamat – jellegénél fogva – egyenesen megköveteli azt is, hogy figyelembevételre kerüljön a program határon átnyúló hatása is, hiszen a víznyerő-helyek számára nem léteznek országhatárok, miként a környezetszennyezés hatásai sem állíthatók meg az államhatárokon. Vajdaság Autonóm Tartomány területén sok helyen még jelenleg is megoldatlan a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, ezért a DKMT Kht. az Európai Unió Kísérleti Kisprojekt Alapjának anyagi támogatásával egy képzés- és konzultáció-sorozatot szervezett, továbbá szakértők segítségével kidolgozott egy Útmutatót, melynek célja, hogy Vajdaság számára szakmai segítséget nyújtson az ivóvízminőség-javító program megvalósításának előkészületeihez, fölkészítse a helyi szakembereket – a magyarországi tapasztalatok adaptálása révén – arra, hogy meg tudják szervezni saját programjukat. A magyar szakértők által kidolgozott Útmutató – jelen kiadvány – a helyzetelemzéstől indulva bemutatja, hogyan lehet egy komplex, regionális kihatású ivóvízminőség-javító programot megvalósítani, melyek azok az adatok, információk, dokumentumok, eszközök, humánerőforrás stb., amelyek elengedhetetlenül szükségesek egy ilyen program megvalósításához, valamint bemutat már sikeresen megvalósított projekteket, kísérleteket és azok eredményeit. Az Útmutató olyan alapinformációkat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik Vajdaság számára, hogy elkészíthesse ivóvízminőség-javító programját és annak megvalósításával a lakosság életminőségének színvonalát, nagymértékben javítsa. Reményeink szerint mind az elmúlt hónapok során rendszeressé váló képzések és konzultációk, mind pedig a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló, s most kézbeadott Útmutatónk segíteni fogja a vajdasági szakértőket, tartományi és önkormányzati vezetőket abban, hogy elkészíthessék ivóvízminőség-javító programjukat, melynek végrehajtásával biztosítható lesz a DKMT Eurorégió legnagyobb részén az egészséges, a nemzetközi standardoknak mindenben megfelelő ivóvíz. Csókási Eszter Anna Ügyvezető DKMT Kht. 161
1. BEVEZETÉS Vajdaság területén 45 község összesen 465 települést ölel fel. A 2002. évi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint Vajdaságban 2.118.493 lakos él. A lakosság száma községenként 9.000-től (Karlóca) 320.000-ig (Újvidék), a településeken és városokban pedig 100–200.000-ig terjed. A község átlagos nagysága 47.000 lakos körül alakul (Újvidék nélkül kb. 41.000), a településeké pedig közel 4.600 lakost számlál (Újvidék nélkül kb. 4.000). ������������
�����
������� ���� ����� ��������
�������� ������
����
�����
������
�����
�����
�����
�����
������
���� �����
������
���� ����
�����
�����
������������
�����
��� �����
������� ��������� �����
�������
�������
�����
�����
������� ������
����� ����� �������� ������� ����� ������ �������� ����� ������
�����
���� �����
�����
��������
�����
���
�����
���� �����
�����
�����
�����
�������
���
������������
������
�����
�����
�����
�����
�����
������� �������� ���� ���� ������ �����
����
���������
������
������
�����
���������
�����
�����
�������� ����� �����
�����
�����
�����
��������
����� �����
�����
����� ������
�����
������
�������
���� �����
������� �����
�����
�����
�����
1. ábra: A községenkénti lakosságszám Vajdaság AT-ban a 2002. évi népszámlálás szerint Vajdaságban közüzemi vízművek által történik a vízellátás 396 településen (a vízművek a községi közvállalatok vagy a helyi közösségek hatáskörébe tartoznak). A vízellátás 339 vízmű által van megszervezve, amelyből 47% a közvállalatok hatáskörébe, 53% pedig a helyi közösségek hatáskörébe tartozik (főleg a kisebb településeken). A vízvezeték nélküli 69 települést felölelő csoportot főként a 100–6.000 lakost számláló kisebb települések képezik. Valamennyi 10.000 lakosnál nagyobb településnek kiépített közüzemi vízműve van. A vízvezetékkel ellátott településeken él Vajdaság lakosságának 96%-a (2.030.000). Habár nincs minden háztartás a vízvezeték-rendszerre kapcsolva, így összesen a lakosság 91%-a (1.930.000) közüzemi vízmű útján kapja a vizet. A lakosság többi része nyilvános kutakból és saját kútjaiból nyeri a vizet. Magyarországon a Dél-Alföldi Régió 18.339 km2-es területével az ország legnagyobb területi egysége. Az itt élő lakosok száma a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1.377.215 fő. A régiót 3 kisebb közigazgatási egység alkotja: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye és Békés megye. A település szerkezete a régión belül kisebb eltérést mutat. Ezek szerint a megyeszékhelyek a lakosság koncentrálása szempontjából is kiemelkednek, a megye lakosságának 20%-a itt él, de Szeged esetében ez a koncentráció nagyobb, közel 40%-os. A régió gazdaságilag sem egységes, a leghátrányosabb helyzetben annak délkeleti része van. A lakosság jelentős részben mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, az ipart döntően élelmiszer- és könnyűipari ágazatok jellemzik. Az épített környezet szorosan kapcsolódik a tevékenységhez, a lakóépületek döntő többségükben alacsony építésűek, a magasabb lakóházak a nagyobb városokra, de legfőképpen a megyeszékhelyekre jellemzőek. A közműves ivóvízellátás a régióban megoldottnak tekinthető, valamennyi településen kiépültek a vízművek, a vezetékes ivóvízellátásban részesül az itt élők 99%-a. Jelentős elmaradást pótolnak a napirenden lévő csatornamű beruházások, melynek eredményeképp a megfelelő szintű szennyvíz csatornázottság 2010 táján válik elérhetővé. A vízműveket, kihasználva a kedvező hidrogeológiai adottságokat, kizárólag felszín alatti vízkészletekre alapozva telepítették, döntően az 1960-as évek elején. A régió településeinek többségén a vízellátást helyi vízmű biztosítja. Térségi rendszerek épültek Békés megye területén, a Maros hordalékkúp rétegvíz készletének, valamint Bács-Kiskun megyében a Duna kavics terasza vízkészletének hasznosítására. 162
Az ivóvíz minőségi követelményeinek szabályozása Magyarországon korábban is igazodott a WHO és az Európai Unió első, 1980-ban megjelentetett vízminőségi direktívájához (80/778 EC direktíva). Ennek megfelelően az 1980-as évek derekán jelentős vízminőség-javító programok valósultak meg a Dél-Alföld területén is, elsősorban az arzéntartalomra, az akkor meghatározott 50µg/l-es érték biztosítására. Az Európai Közösség legújabb, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83 (XI.25.) EK irányelv átvételén alapuló új hazai ivóvíz minőségi jogszabály, a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet új helyzetet teremtett. A Dél-Alföldi Régióban a vízművek által szolgáltatott ivóvízben az arzén kisebb-nagyobb mértékben meghaladja a szigorú 10µg/l-es értéket. E mellett számos esetben más kémiai komponensek (ammónium, Bór) is kifogás alá esnek. Ennek ismeretében 2001-ben indult el az a munka, amely során azok a települési önkormányzatok, amelyek területén ivóvíz probléma mutatkozott, Kohéziós Alap támogatás igénybevétele céljából elkezdték előkészíteni a régió Ivóvízminőség-javító Programját. Az előkészítő munka eredményeképpen a Program bekerült a nemzeti Kohéziós Alap Keretstratégiába. E mellett az érdekelt települések – mintegy 220 település-támogatást nyertek a programot megalapozó tervek és tanulmányok elkészítésére, amely munka jelenleg is folyamatban van. Jelen tanulmány célja az, hogy az itt összegyűlt tapasztalatok átadásával a projektben dolgozó szakemberek segítsék a Vajdaság Autonóm Tartományban hasonló problémákkal küzdő településeket abban, hogy a náluk is szükséges beruházást elő tudják készíteni.
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Víztermelés és vízfogyasztás Vajdaság területén a vízellátás a gyakorlatban szinte kizárólag felszín alatti víz igénybevételével és a Duna menti parti szűrésből történik (az Újvidéki Vízművek vízgyűjtő területe). Összesen 1.800 kút van. Felmérések szerint a felszín alatti víz teljes igénybevétele kb. 6,6 m3/s (kb. 570.000 m3/nap), amelyből a lakosság ivóvízellátására, a gazdaság szükségleteire és közszükségletekre a vízművek útján kb. 5,5 m3/s jut (közel 480.000 m3/naponta). A 2. számú ábra bemutatja a községenkénti átlagos igénybevételt. ������������
��
������� ���� �������� ��
�������� ���
����
����� ��
������
������������
���
��
���� ����
��
��
��
����
������ ��
������
���
�����
��� ��
���
������������
��
��� ��
������� ��������� ���
��
��
��������
�������
���� �����
���� �����
�����
������� ��
������� ������
����� ����� �������� ���� ������� �� �������� ��� ������
���
�������
��� ��
��
��
��
��
���������
�������� ���� ������
���������
�������� ����� ��
��
���
��
�����
� �������
����
������
���
��
���
����� ������
��
��������
����� ���
���� �����
������� ���
�������
��
��
�����
��
��
2. ábra: A felszín alatti víz átlagos igénybevétele községenként Vajdaság AT-ban (l/s) Vajdaság területén lakosonként átlagban kb. 270 l/fő/nap vizet emelnek ki, a fogyasztókhoz pedig közüzemi vízművek útján kb. 245 l/fő/nap jut el. Ebből a mennyiségből kb. 58%-ot használnak a háztartások (142 l/fő/nap), kb. 19%-ot (47 l/fő/nap) fogyasztanak az üzleti fogyasztók, a fennmaradt 23% (56 l/fő/ nap) pedig veszteséget jelent (fizikai, nem bejegyzett fogyasztás). Ezek az értékek közel sincsenek arányosan felosztva területenként, így a feljegyzett minimális és maximális értékek közötti arány 1:5-höz. A vízfogyasztás a háztartásokban igen egyenetlen és a 75 l/fő/naptól több mint 200 l/fő/napig terjed. Az egyes 163
vízművektől kapott adatok alapján felmértük, hogy a maximális vízfogyasztás 10%-kal, egyes helyeken pedig 100%-kal is nagyobb az átlagnál, településenként eltérően, ezért viszonylag nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a vízfogyasztás csúcsidőben naponta meghaladja a 700.000 m3-t. Valamennyi említett értéket mégiscsak, mint viszonylag jó felmérést kell értékelnünk. Mivel a rendszerben végzett mérések igen hiányosak, a vízgyűjtő területeken és szivattyúállomásokon pedig gyakran nincs is mérés, így az adatok túlnyomó többsége csak az igénybevevők fogyasztásának mérésein és a rendszerekbe továbbított vízmennyiség becslésén alapulnak a szivattyúk jelleggörbéinek és működési idejének alapján. A fogyasztásnak az igénybevevők vízóráin való mérési pontossága úgyszintén kérdéses, tekintettel arra a tényre, hogy a vízórák nagy többsége hibás, a hitelesítésük pedig rendszertelen. Előrejelzések szerint a projekt-időszak végén (2030. év) a teljes vízmennyiség, amit Vajdaság területére biztosítani kell valamilyen vízkészletből kb. 11 m3/s. Ennek a mennyiségnek a biztosítására ki kell alakítani a Duna, a Száva és a Tisza új partiszűrésű vízbázisait.
2.2. Vízbázisok A területek, amelyeken új vízbázisok alakíthatók ki, korlátozottak és elsősorban a terület hidrogeológiai tulajdonságaitól függ. Másrészt pedig ezek a területek más tevékenységek számára is érdekkel bírnak. Ez olyan megoldások feltárását követeli meg, hogy minél kisebb területen a lehetséges maximális vízmennyiséget tudjuk kitermelni, azzal, hogy a szennyezéstől is meg kell védeni. A következő (3. számú) térkép mutatja a hidrogeológiai sajátosságokat, illetve azokat a területeket, ahol az “első” és “fő” vízadó rétegek (aquifer) vannak.
AZ ELSŐ ÉS FŐ VÍZADÓ RÉTEGEK TERÜLETEI
A fő vízadó réteg (aquifer), a féláteresztő rétegek és az “első” és fő vízadó réteg hordalékainak, valamint a fő vízadó rétegnek a terjeszkedési területe. Az első vízadó réteg, a féláteresztő rétegek terjeszkedési területe az “első” és fő anemoklasztikus homok és a lösz alkotta vízadó rétegek között. Közvetlen hidraulikus kapcsolat a fő és az első vízadó réteg között. Az első vízadó réteg terjeszkedésének területe (homokos-kavicsos hordalék). Neogén szedimentek területe a föld felületén. Közvetlen hidraulikus kapcsolat a lösz alkotta első vízadó réteg és a fő vízadó réteg között. Az első vízadó réteg terjeszkedése a löszben. A féláteresztő hordalék terjeszkedési területe az első és a fő vízadó rétegek között.
3. ábra: Vajdaság hidrogeológiai sajátosságai 164
2.2.1. Helyi jellegű vízbázisok Helyi jellegű vízbázisoknak tekintjük Vajdaságban a felszín alatti vizeket , amelyek hasznosítási feltételeinek értelmében (elsősorban kapacitás és a nyers víz minősége tekintetében) kielégítik a helyi szükségleteket. A helyi szükségletek szempontjából két típusú vízadó réteget emelünk ki: a., a 60 m mélységig terjedő talaj és szubartézi rétegvizeket és b., a 300 m mélységig terjedő szubartézi és artézi rétegvizeket. A talaj és szubartézi rétegvizek alapvető jellegzetessége, hogy utánpótlódnak (a csapadék és a felszíni folyások közvetlen hatása). Ezekre a vízkészletekre telepített víztermelő létesítmények nagyobb kapacitással rendelkeznek az artézi rétegvizekhez viszonyítva, a nyers víz minősége pedig viszonylag egyszerű kezelést követel. Másrészt pedig ezeket a vízkészleteket veszélyeztetik a potenciális felszíni szennyezők, ezért nagyobb egészségügyi védelmi intézkedéseket igényelnek. Az artézi rétegvizek – a vajdasági feltételek között – gyakorlatilag utánpótlással nem rendelkeznek (vagy pedig igen lassan újulhatnak meg). Ezen vízbázisok kapacitásai pedig igen alacsonyak. Az artézi rétegvizekből eredő nyersvíz minősége olyan, hogy összetettebb kezelést igényel. Azonban ezeknek a vízkészleteknek az egészségügyi veszélyeztetettsége viszonylag kisebb a talaj és szubartézi rétegvizekhez viszonyítva. Sajnos Vajdaság területének egyes részein a nyersvízben mindkét vízadó réteg természetes tulajdonságainak eredményeként arzén jelentkezik. Ennek a természetes szennyezésnek a megjelenése gyakran külön kiegészítő kezelést igényel a nyersvíz ivóvízzé való átdolgozásának folyamatában.
2.2.2. Regionális vízbázisok Itt nem vizsgáljuk a folyók és tavak felszíni vizeinek hasznosítási lehetőségeit, illetve vízbázisait, mert a felszín alatti vizek vannak előnyben, elsősorban a nagyobb mértékű inerció miatt – a nyersvíz minőségének megbízhatósága miatt. A regionális jelentőségű vízbázisok olyan vízbázisokat jelentenek, amelyeknek hasznosítási feltételei az eddigi kutatások alapján, a nyersvíz mennyisége és minősége szempontjából kielégíti a szélesebb régió szükségleteit. Vajdaság területén az eddig elvégzett kutatási és tanulmányi munkák eredményeinek elemzésével megállapítottuk, hogy a regionális jellegű vízbázisok kialakításához szükséges hidrogeológiai és hidrodinamikai feltételek a következő szektorokban találhatók (4. sz. ábra): A Duna partmenti szakasza: • Bezdán – Gombos szektor, • a bal partszakasz Újvidéktől a vízfolyás irányába és • Kevevára Dunadombó szektor.
A Száva partmenti szakasza: • Jamena – Kurjakovac szektorok és • Jarak – Grabovac
165
R = 1:600 000
Vízbázisok az “első” rétegvízben. Vízbázisok az “első” és alapvető rétegvízben. Vízbázisok az alapvető rétegvízben. Vízbázisok az alapvető rétegvízben és a pliocén rétegvízekben. Vízbázisok a pliocén rétegvizekben. A potenciális vízbázis - övezetek a regionális vízellátáshoz.
4. ábra: A közüzemi vízellátás talajvizet igénybevevő vízbázisai Vajdaság AT-ban
A Duna és a Tisza partmenti szakasza: • Rezsőháza – Csenta szektor A folyók partszakaszain kívül: • Porány szélesebb körzete (Bánság dél-keleti része) A feltárt regionális felszín alatti vízkészletek alapvető jellegzetességei: - talaj és szubartézi rétegvizek, - viszonylag sekély vízkiemelés (főleg vízszintes drének telepíthetők), - kapcsolat a folyóvízzel és/vagy csapadékkal, - a hasznosítás feltételei viszonylag kedvezőek, - kedvező lehetőségek a mesterséges szűréshez, - viszonylag kevés az eshetőség a nyersvíz minőségének megváltozására, - a víz kezelése-előkészítése az egész régió számára egy helyen van, - a vízkészletek szennyeződéssel szembeni védettsége nagyobb, mint a felszíni vizeké. A potenciális regionális vízbázisok teljes kapacitása kielégíti Vajdaság egész területének szükségleteit, azonban ezeknek a vízbázisoknak a területi elhelyezkedése olyan, hogy az észak-keleti fogyasztók kedvezőtlen helyzetben vannak (kis szükségletek – nagy távolság).
166
2.3. Vízminőség általában véve Vajdaság területén a vízbázisok legnagyobb részében “mély” vízadó rétegeket lehet megcsapolni, amelyek gyakorlatilag védettek a föld felszínéről eredő szennyezéstől. A talajvíz esetleges szennyezésének veszélye elsősorban a terep felszínéről eredő kontaminációs lehetőséghez fűződik. Az említett típus esetleges szennyezése azokhoz a területekhez kapcsolódik, amelyeken a talajvíz megcsapolása a terep felületével közvetlen vagy közvetett (hidraulikus) kapcsolatban levő vízadó rétegekből történik. Ilyen szennyezési lehetőség fennáll a következő települések közüzemi vízellátási vízbázisain: Bezdán, Monostorszeg, Béreg, Zombor, Bácskertes, Apatin, Szond, Militics, Gombos, Vajszka, Újvidék, Titel, Rezsőháza, Pancsova, Beresztóc, Kevevára, Kisbálványos, Dunadombó, valamint a közműves vízellátás valamennyi vízbázisánál, ahol a talajvíz “első” rétegvizéből történik a vízkitermelés. A talajvizek esetleges szennyezésének szempontjából külön veszélyt jelentenek a “mély” kutak, amelyek nincsenek megfelelően lezárva. Ilyenek mind a közműves vízellátás vízbázisain, mind pedig a gazdasági alanyok és a magánszemélyek tulajdonában levő vízbázisokon előfordulnak. Az eredeti állapotában kitermelt víz nem felel meg az ivóvízre előírt kritériumoknak, ezért szükséges a víz kezelése. Sajnos, a legtöbb vízvezetéknél a víz kezelése elmarad, kivéve a klórozást, így a fogyasztóknak olyan vizet szolgáltatnak, amely nem elégíti ki az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságáról szóló szabályzat előírásait. Az utóbbi években megnövekedett az arzéntartalom a felszín alatti vizekben (kiváltképpen Közép-Bánátban, Nyugat- és Észak-Bácskában), ami a vízadó rétegekben található szedimentek geokémiai jellegzetességéből ered. Vajdaság egyes területein az arzénkoncentráció 10-50-szer túlhaladja a megengedett értékeket (5/a ábra). Vajdaság területén az össz. kitermelt felszín alatti víznek csak egynegyede kerül kezelés alá az ivóvízelőkészítő berendezésekben.
As az összes mérőhelyen < 10 µg/l As az összes mérőhelyen > 10 µg/l As az egyedi mérőhelyeken > 10 µg/l
5/a ábra: Lakott területek ivóvizeinek arzén koncentrációja Vajdaság AT területén
Hogy kielégítsük az ivóvíz minőségéről szóló szabályzatban foglalt feltételeket, Vajdaság egész területén szükséges a víz kezelése. Az 5/b ábra bemutatja a feltétlenül szükséges vízkezelési igényt Vajdaság területén, a nyers talajvíz tulajdonságaitól függően.
167
I. kezelési szint II. kezelési szint III. kezelési szint
5/b ábra: Az ivóvíz kezelésének szükségessége Vajdaság AT területén Itt a kezelési szinteken a következő eljárások értendők: I. kezelési szint: levegőztetés, szűrés, fertőtlenítés II. kezelési szint: levegőztetés, kémiai kezelés, szűrés, fertőtlenítés III. kezelési szint: levegőztetés, ozonizálás, aktív szén vagy reversozmózis (nanofiltráció). Az ivóvíz kezelésére és előkészítésére szolgáló berendezések (vízmű) Vajdaság területén a következő települések közüzemi vízellátási vízbázisain találhatók: Szabadka, Apatin, Szond, Bezdán, Palánka, Topolya, Óbecse, Beocsin, Kevevára, Újvidék, Hódság, Pancsova, Ruma, Zombor, Mitrovica, Szabadka, Titel és Verbász. A berendezéseket főleg a vas, a mangán és az ammónia nyersvízből való eltávolítására tervezték. Kivételt képeznek Szabadkán a talajvizek tisztítására szolgáló berendezések, amelyek az említett elemeken kívül az arzén koncentráció csökkentésére irányuló kezelést is végzik. Ezek a berendezések általában kielégítik azt a funkciót, amelyre tervezték őket. A lakosságnak több mint 40%-a az ivóvíz kezelésére és előkészítésére szolgáló berendezésekben feldolgozott vizet használja. A víziközmű szolgáltatás felaprózottsága, a sok kis helyi vízmű nem teszi lehetővé, hogy szélesebb fronton foglalkozzunk komolyabban a víz minőségével. Nyilvánvaló, hogy szakember és technikai tekintetben is gyakorlatilag lehetetlen lefedni ennyi független vízművet, kitermelést és vízelosztást. A megoldást valószínűleg a helyi jellegű vízellátó rendszerek összekapcsolásában kell keresni, először is a községek szintjén megszervezve, azután pedig fizikailag is az egyes községek között, valamint szélesebb keretek között is. Főként azokban az esetekben szükséges ez, amikor indokoltnak bizonyul a vízbázis potenciálok együttes használata, továbbá közös vízkezelő berendezések kiépítése.
2.4. Vízminőség régiónként Észak-Bácska Észak-Bácska területén a vízellátás kizárólag a mélyebb szubartézi víztartó rétegekből kitermelt talajvízből történik. Ebben a régióban Szabadkán van egy vízelőkészítő berendezés. A szóban forgó berendezésben 168
történő kezelése előtt a víz vas, mangán és ammónia mellett arzént is tartalmaz. Ebből a mérgező elemből kis mennyiségű koncentráció is súlyos egészségügyi kockázattal jár. Az arzén hosszantartó hatása még kis koncentrációban is bőrelváltozásokat, bőr-, prosztata-, tüdő-, húgyhólyag-, vese- és májrákot idézhet elő. Az arzént tartalmazó víz mosásra és tisztálkodásra való felhasználása, nem káros az egészségre. Az egészségre való hatásának aggasztó vizsgálati eredményei miatt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megszigorította az arzén maximálisan megengedett koncentrációjának kritériumait és 0,05mg/l-ről 0,01mg/l-re csökkentette. A nemzeti szabályzat értelmében az ivóvízben megengedett arzéntartalom 1998 óta legfeljebb 0,01 mg/l lehet. Ennek a régiónak a területén a vízminták fizikai és kémiai kifogásolhatósága 100%-ig terjed, ez azt jelenti, hogy egy vagy több paraméter túllépi a szabályzatban maximálisan megengedett koncentrációértéket, a mikrobiológiai kifogásolhatóság pedig 16%-ig terjed. A mikrobiológiai kifogásolhatóság fő okai: megnövekedett számú aerob mezofil baktériumok, valamint fekális eredetű coliform baktériumok jelenléte. A fizikai és kémiai kifogásolhatóságot a vas-, ammónia- és arzéntartalom okozza. Az ivóvíz kifogásolhatóságának konkrét okozóit egyes településeken az 1. számú táblázat ismerteti. 1. táblázat Észak-Bácskában az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságának vizsgálati eredményei Fizikai és kémiai elemzések Község
A szabadkai városi vízvezeték
A szabadkai községhez tartozó települések vízvezetékei
A topolyai városi vízvezeték
A Topolyai községhez tartozó települések vízvezetékei
Össz. minta
189
204
47
24
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
53,54
zavarosság, ammónia, vas, szín, szag, KMnO4 fogyasztás, visszamaradt klór, arzén, mangán
76,96
100
91,67
Kishegyes
92
96,74
Magyarkanizsa
8
100
ammónia, vas, zavarosság, szag, visszamaradt klór szín, KMnO4 fogyasztás
zavarosság, ammónia, vas, szín, szag, KMnO4 fogyasztás
zavarosság, vas, szín, szag, KMnO4 fogyasztás, ammónia
Mikrobiológiai elemzések Össz. minta
779
381
227
161
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
7,19
aerob mezofil baktériumok, fekális eredetű coliform baktériumok, fekális eredetű Streptococcusok, megnövekedett számú coliform baktérium
6,82
aerob mezofil baktériumok, megnövekedett számú coliform baktérium, fekális eredetű coliform baktériumok, fekális eredetű Streptococcusok
9,25
aerob mezofil baktériumok, megnövekedett számú coliform baktérium, fekális eredetű coliform baktériumok, fekális eredetű Streptococcusok
16,77
aerob mezofil baktériumok, fekális eredetű coliform baktériumok, megnövekedett számú coliform baktérium, fekális eredetű Streptococcusok
vas szín, zavarosság, ammónia, szag
104
8,65
fekális eredetű coliform baktériumok, fekális eredetű Streptococcusok, megnövekedett számú coliform baktérium
ammónia, KMnO4 fogyasztás, arzén, zavarosság, klór maradványok, szag
38
5,26
aerob mezofil baktériumok
A táblázat folytatása a következő oldalon.
169
Község A Magyarkanizsa környékei települések vízvezetékei
Össz. minta
25
Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
6
ammónia, KMnO4 fogyasztás, zavarosság, vas, klór maradványok, arzén
9,68
aerob mezofil baktériumok, fekális eredetű coliform baktériumok, fekális eredetű Streptococcusok
Össz. minta
124
Észak-Bácska területén három községben: Szabadkán, Topolyán és Kishegyesen az ivóvízminőség rendszeres ellenőrzését a Szabadkai Egészségvédelmi Intézet végzi. Nyugat-Bácska A nyugat-bácskai települések (Zombor‚ Apatin‚ Hódság és Kula községek) ellátása felszín alatti vizekből történik‚ illetve minden helységben a helyi vízbázison levő kútból. Nyugat-Bácskában 36 település van és mindegyikben szervezett a közműves vízellátás. A vízellátás két vízadó rétegből történik. A fúrott kutak mélysége különbözik‚ a 25-60 méter mélységből bőséges mennyiségű‚ amely azonban nem fedezi az öszszes szükségleteket‚ míg a 110-160 méter mélységből kisebb mennyiségű de jobb minőségű víz nyerhető, mint az előző rétegből. A víz mikrobiológiai kifogásolhatóságának alapvető okozói a megnövekedett számú aerob mezofil baktériumok és a colibaktériumok jelenléte. Vegyi szempontból a kifogásolhatóságot a vas‚ a mangán és az arzén okozza. Hódság község területén jelentős az arzén tartalmának megnövekedése. Ebben az esetben is az arzén geológiai eredetű. A víz minőségének vizsgálata alkalmával 2002 októberében az arzéntartalom hetvenszer nagyobb volt az előírások szerint megengedettnél. Ekkor határozattal megtiltották az ivóvíz használatát és a polgárok számára a vízellátást tartályokból oldották meg‚ amelyet Zomborról szállítottak. Folyamatban van a Hódság és a környező települések lakosságának állandó vízellátási lehetőségére vonatkozó szakvizsgálat kidolgozására irányuló tevékenység. A szakvizsgálat két részben folyik. Az első részben az épülő vízgyár és kút befejezését kell megoldani‚ amelyekből a feldolgozásra való vizet nyerik. A szakvizsgálat második része‚ amely huzamosabb ideig tart‚ a többi településre vonatkozó megoldást kell, hogy tartalmazza. Ez a cél elérhető az épülő gyár kapacitásának bővítésével vagy Bács község és a 8 település regionális csatlakozásával‚ egyidejűleg beillesztve az egységbe a hódsági vízművet is. A 2002. évi vizsgálatok alapján megállapíthatjuk‚ hogy a nyugat-bácskai régióban az ivóvíz mikrobiológiailag és fizikai-kémiai szempontból is kifogásolható. A településeken az ivóvíz kifogásolhatóságának konkrét okozói a 2. táblázatban találhatók. 2. táblázat Nyugat-Bácskában az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságának vizsgálati eredményei
170
Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Kifogásolhatóság előidézői
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Község
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Zombor
1114
59‚07
vas‚ zavarosság‚ KMnO4 fogyasztás‚ mangán‚ arzén, szín
2366
20‚21
aerob mezofil baktériumok‚ colibaktériumok összesen
Kula
498
61‚85
vas‚ KMnO4 fogyasztás‚ zavarosság‚ szín‚ mangán, arzén
1099
30‚95
aerob mezofil baktériumok‚ colibaktériumok összesen
Apatin
341
62‚76
zavarosság‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás‚ mangán‚ szín
745
39‚11
aerob mezofil baktériumok‚ colibaktériumok összesen
Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
793
44‚79
aerob mezofil baktériumok‚ colibaktériumok összesen
Község
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Hódság
380
91‚84
Kifogásolhatóság előidézői KMnO4 fogyasztás‚ kloridok‚ bepárlási maradék‚ zavarosság‚ vas‚ arzén
Nyugat-Bácska területén az ivóvíz rendszeres vizsgálatát a Zombori Egészségvédelmi Intézet végzi a régió négy községében‚ vagyis: Hódságon‚ Zomborban‚ Kulán és Apatinban. Dél-Bácska Dél-Bácska területén az ivóvíz három kategóriába sorolható: tisztított víz (ipari víz)‚ nem tisztított klórozott víz (falusi vízvezeték)‚ nem tisztított víz (kutak). Ivóvíz-gyárak vannak Újvidéken‚ Palánkán és Óbecsén. A régió többi települése az ivóvizet abból a vízvezetékrendszerből kapja‚ amelybe a második és harmadik vízadó rétegből szivattyúzzák a vizet és klóros készítményekkel fertőtlenítik, mindennemű előkészítés nélkül. Kisebb számú dél-bácskai település az ivóvizet egyedi kutakból nyeri (a második és harmadik vízadó rétegből) tisztítás és fertőtlenítés nélkül. Temerin, Titel, Petrőc és Szenttamás községekben a nem kezelt ivóvíz mintáiban, nagyobb koncentrációban található arzén. Újvidék regionális vízellátó rendszere a legnagyobb és legfejlettebb Vajdaságban. Ebből a rendszerből Vajdaság összlakosságának több mint 12%-a el van látva vízzel. A Duna alluviális részén‚ közvetlen a folyópartnál keletkezett rétegvízből (30 m mélységből) nyerik a vizet‚ horizontális dréncsövek segítségével, kutak általi forrásfoglalással. Az allúvium a folyó által szállított homokból és kavicsból hosszabb időszakon keresztül jött létre‚ amelyen keresztül a folyó vize természetes úton szűrődik át és töltődik a kutakba. Tisztítás (levegőztetés és filtráció a vas‚ mangán‚ ammónia eltávolítása érdekében) és klórral való fertőtlenítés után a vizet távvezetéken szállítják el a városi közösség lakosságához: Újvidékre‚ Péterváradra‚ Kamenicára‚ Bukovácba‚ Veternikre‚ Futakra‚ Pirosra‚ Kátyra‚ Tiszakálmánfalvára‚ Kabolba‚ Karlócára és Kiszácsra. Megállapíthatjuk‚ hogy az újvidéki regionális rendszer ivóvize elég jó minőségű. Palánkán és Verbászon az ügyfelek kérésére vizsgált nem kezelt ivóvíz néhány mintájában fokozott koncentrációjú arzén található. Óbecsén az ivóvíz mikrobiológiai szempontból kielégítő minőségű‚ míg fizikai-kémiai jellemzői a vizsgált minták 60%-ban nem kielégítő. A kifogásolhatóság fő okozói pedig a következők: ammónia (amely külső szennyezésből ered)‚ vas‚ arzén, kálium-permanganát fogyasztása‚ ami a szerves szennyeződés indikátora. A mikrobiológiai kifogásolhatóság állandó fekális kontamináció jelenlétére utal‚ ami egészségügyi kockázattal jár. A kémiai mutatószámok megerősítik ezeket a megállapításokat. A településeken az ivóvíz kifogásolhatóságának konkrét okozói a 3. táblázatban találhatók. 3. táblázat Dél-Bácskában az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságának vizsgálati eredményei Fizikai és kémiai elemzések Község
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Újvidék
3145
5‚9
mangán‚ vas‚ zavarosság‚ szín‚ reziduális klór
Palánka
34
2‚9
mangán‚ vas‚ zavarosság‚szín ‚ ammónia‚ arzén, nitritek
Mikrobiológiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
3118
0‚9
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok öszszesen‚ fekális coliform baktériumok
158
3‚2
aerob mezofil baktériumok
A táblázat folytatása a következő oldalon.
171
Község
Verbász
Össz. minta
55
Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
8‚24
aerob mezofil baktériumok‚ fekális erdetű coliform baktériumok‚ fekális eredetű Streptococcus baktériumok
96‚36
Verbász község környező településeinek vízvezetéke
42
100
Óbecse
135
60‚74
Óbecse község környező településeinek vízvezetéke A dél-bácskai régió településeinek helyi vízvezetéke
22
681
Kifogásolhatóság előidézői zavaros‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ szag‚szín‚ vas‚ arzén, fajl. vez.kép
Össz. minta
255
szín‚ zavarosság‚ ammónia‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás‚ fajl.vez.kép‚ arzén, kloridok‚ szag‚ reziduális klór
279
30‚82
aerob mezofil baktériumok‚ fekális eredetű coliform baktériumok‚ megnövekedett számú coliform baktérium‚ Proteus fajták‚ fekális eredetű Streptococcus b.‚ Pseudomonas aeruginosa
ammónia‚ vas‚ reziduális klór‚ KMnO4 fogyasztás‚ arzén, szag
135
0‚74
aerob mezofil baktériumok
43‚52
fekális eredetű coliform baktériumok‚ Pseudomonas aeruginosa‚ aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok‚ fekális eredetű Streptococcus baktériumok
35‚3
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok öszszesen‚ fekális coliform baktériumok és fekális indikátorok
90‚91
szín‚szag, KMnO4 fogyasztás‚ fajl.vez.kép‚ ammónia‚ zavarosság‚ vas
86‚9
ammónia‚ KMnO4 fogyasztás‚ vas‚ kloridok‚ nitritek‚ mangán‚ zavarosság
407
30‚5
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok öszszesen‚ fekális coliform baktériumok és fekális indikátorok
108
1072
A szerémségi körzet településeinek helyi vízvezetéke
45
86‚7
mangán‚ ammónia‚ színe‚ nitritek‚ KMnO4 fogyasztás‚ vas‚ zavarosság
Zsablya község
10
100
színe‚ ammónia‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás
231
25‚5
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok
Beocsin
25
100
mangán‚ ammónia‚ szín‚ nitritek‚ vas‚ zavarosság
25
0
–
Az ivóvíz minőségének közegészségügyi vizsgálatát Újvidék városi közösség területén‚ a dél-bácskai régió településeinek területén‚ valamint a szerémségi rész területén az újvidéki Egészségvédelmi Intézet végzi. Ebben a régióban a közegészségügyi ellenőrzést a Szabadkai Egészségvédelmi Intézet (Óbecse és Verbász községekben)‚ valamint a Nagybecskereki Egészségvédelmi Intézet (Zsablya községben) végzi. Észak-Bánát Az észak-bánáti lakosság vízellátása kizárólag felszín alatti vizekből történik‚ amelyeket a mélyebb szubartézi vízadó rétegből termelnek ki. Kikinda‚ Csóka és Törökkanizsa 160-220 m mélységből használják a felszín alatti vizet és előzetes kezelés nélkül egyenesen a hálózatba juttatják‚ kivéve a klóros készítményekkel való fertőtlenítést. Az ivóvíz minősége az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságáról szóló szabályzatban foglalt ismérvek szerint sem mikrobiológiailag, sem fizikai-kémiai paramétereinél fogva nem kielégítő. A fizikai-kémiai kifogásolhatóság 100% (minden vízmintában legalább egy paraméter értéke a legnagyobb megengedett menynyiség felett volt)‚ míg mikrobiológiai szempontból a kifogásolhatótság 8-60% között mozog. A mikrobiológiai kifogásolhatóság alapvető okozójaként az aerob mezofil baktériumok tartalmának megnövekedése‚ valamint a fekális szennyezettség indikátorai vannak regisztrálva (fekális eredetű coliform baktériumok‚ Pseudomonas‚ Proteus sp. stb.). A fizikai-kémiai kifogásolhatóság okozói: ammóniatartalom (amely nem 172
szennyeződés eredménye‚ hanem a vízadó réteg természetes tulajdonságából ered)‚ kálium-permanganát fogyasztás‚ arzén (Nagykikinda és Törökkanizsa egyes kutaiban), megváltozott szín‚ stb. Ki kell hangsúlyozni‚ hogy a magas kálium-permanganát fogyasztás a humin savaknak a régió vizeiben való jelenlétére utal. Ezeknek a prekurzoroknak a jelenléte miatt a fertőtlenítéssel az egészségre igen káros szerves-klóros vegyületek keletkeznek (trihalometán és más halogénezett szerves vegyületek). A felszín alatti víz minősége rossz‚ ezért összetett kezelésre van szükség. Ebben a térségben nincs vízkezelő berendezés. Ada és Zenta községek területén (területileg Bácskában vannak) a vizsgálatok számát illetően az ellenőrzés nem a Szabályzat szerint történik. A meglévő eredmények alapján a víz nem kielégítő minőségű‚ sem fizikai-kémiai sem mikrobiológiai tulajdonságainál fogva. Az ivóvíz kifogásolhatóságának konkrét okozói a településeken a 4. táblázatban találhatók. 4. táblázat Észak-Bánátban az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságának vizsgálati eredményei Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Nagykikinda
155
100
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ kloridok‚ szín
155
60‚6
Nagykikinda környező települései helyi vízvezetéke
66
100
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ kloridok‚ arzén, szín
220
34‚1
Törökkanizsa város
20
100
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ kloridok‚ szín
33
12‚1
Törökkanizsa környező településeinek vízvezetéke
59
100
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ kloridok‚ arzén, szín
82
8‚5
Csóka
20
100
20
25
37
51‚3
Község
Csóka környező települései helyi vízvezetéke
37
100
Kifogásolhatóság előidézői
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ kloridok‚ szín
Kifogásolhatóság előidézői
aerob mezofil baktériumok összesen‚ coliform baktériumok‚ thermotoleráns coliform baktériumok Pseudomonas sp‚ Proteus sp
Ada (Bácska)
8
87,50
KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ zavarosság‚ szín‚ szag‚ vas
29
13‚79
aerob mezofil baktériumok‚ fekális eredetű coliform baktériumok‚ fekális eredetű streptoccocus‚ fokozott számú coliform baktériumok Pseudomonas aeruginosa
Ada környező településeinek helyi vízvezetéke
10
86‚7
szín‚ zavarosság‚ KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ vas‚ szag
57
15‚79
aerob mezofil baktériumok‚ fekális eredetű streptoccocus
Zenta (Bácska)
37
100
szín‚ zavarosság‚ KMnO4 fogyasztás‚ ammónia‚ vas‚ szag‚ fajl.vez.kép
Észak-Bánát területén az ivóvíz rendszeres ellenőrzését a Nagykikindai Egészségvédelmi Intézet végzi három községben: Nagykikindán‚ Csókán és Törökkanizsán. Az ivóvíz minőségének nyilvános egészségügyi ellenőrzését ebben a régióban (Ada és Zenta) a Szabadkai Egészségvédelmi Intézet végzi. Közép-Bánát A lakosság vízellátása ebben a régióban kizárólag felszín alatti vizekből, a mélyebb vízadó rétegekből kitermelt vízzel történik. Nagybecskerek és környéke vízellátása érdekében a vizet 60-130m mélységből 173
termelik ki. Ebben a régióban a forrásfoglalással a víz nyers állapotban kerül szállításra a fogyasztókhoz tisztítás nélkül‚ kivéve a klórral való fertőtlenítést. Kémiai kifogástalanság szempontjából valahány minta kifogásolható‚ a minták 14%-a mikrobiológiailag is kifogásolható. A kémiai kifogásolhatóság leggyakoribb okozói a nem megfelelő szín‚ az ammónia és a vas, az arzén nagy koncentrációja‚ valamint a jelentős kálium-permanganát fogyasztás. Egyes vizsgálatok arzén jelenlétére utalnak‚ ezért részletes kivizsgálások folynak. A bakteriológiai kifogásolhatóság okozói leggyakrabban az elszaporodott aerob mezofil baktériumok‚ az elszaporodott coliform baktériumok (Esherihia coli). Az ivóvíz minősége ennek a régiónak a területén nem kielégítő az előirányzott minőségi normák szempontjából. A kifogásolhatóság konkrét okozói ezeken a településeken az 5. táblázatban találhatók. 5. táblázat Közép-Bánátban az ivóvíz egészségügyi kifogástalanságának vizsgálati eredményei Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Nagybecskerek
565
100
szín‚ ammónia‚ vas‚ arzén, KMnO4 fogyasztás
1670
15,2
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok, E. coli
Törökbecse
38
100
szín‚ ammónia‚ vas‚ arzén, KMnO4 fogyasztás
300
10
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok
Magyarcsernye
61
100
szín‚ ammónia‚ vas‚ arzén, KMnO4 fogyasztás
181
7,7
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok, E. coli
Szécsány
98
100
szín‚ ammónia‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás
259
8‚5
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok, E. coli
Begaszentgyörgy
71
100
szín‚ ammónia‚ vas‚ KMnO4 fogyasztás
196
10,7
aerob mezofil baktériumok‚ coliform baktériumok
Község
Közép-Bánát területén hat községben: Nagybecskereken‚ Begaszentgyörgyön‚ Szécsányban‚ Törökbecsén‚ Magyarcsernyén‚ az ivóvíz rendszeres ellenőrzését a Nagybecskereki Egészségvédelmi Intézet végzi. Dél-Bánát A lakosság vízellátása ebben a régióban a 30–100 m mélységű vízadó rétegekből történik, jelenleg két vízelőkészítő berendezés működik (Pancsova, Kevevára). Bakteriológiai kifogástalanság és vegyi minőség tekintetében az erről a területről származó vízminták vizsgálati eredményei alapján valamennyi központi vízvezeték közül Pancsova, Kevevára és Fehértemplom felel meg a szabályzat követelményeinek (Pancsován egyes kutakban arzént fedezetek fel), így ezekben a vízvezetékekben egészségi szempontból biztonságos ivóvízhez lehet jutni. Fontos kihangsúlyozni, hogy Kevevára községben van Kevevára – Dubovac potenciális vízbázis, amely a Kevevára szén- és kavicsbánya kísérleti felszínalatti fejtés és a Delibláti Homokpuszta védett természeti kincs közelében van. A Szerbiai Villanygazdaság érdekelt a fejtés kibővítésében, ezért felvetődik a potenciális forráshely veszélyeztetettségének kérdése. A többi vízvezeték bakteriológiai szempontból nagyobb százalékban kifogásolható, éspedig 11%-tól 72%-ig. Az opovai vízvezetékből származó víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, a kifogásolt komponensek nagy száma miatt. A kifogásolhatóság konkrét adatait települések szerint a 6. számú táblázat tartalmazza.
174
6. táblázat A dél-bánáti ivóvíz egészségügyi kifogástalanságára vonatkozó vizsgálatok eredményei Fizikai és kémiai elemzések
Mikrobiológiai elemzések
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
Pancsova
377
25,7
fizikai tulajdonságok, arzén (kutak)
926
3,2
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Versec
48
100
ammónia, mangán
353
11,3
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Kevevára
23
4,3
fizikai tulajdonságok
95
4,2
aerob mezofil baktériumok
Alibunár
17
100
mangán
85
11,7
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Fehértemplom
34
0
149
5,3
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Opova
11
100
ammónia, KMnO4 fogyasztás, fizikai tulajdonságok
101
72,3
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Antalfalva
18
100
ammónia, mangán, fizikai tulajdonságok
120
38,3
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Zichyfalva
10
100
ammónia, mangán, vas, fizikai tulajdonságok
82
20,7
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
Község
Kifogásolhatóság előidézői
Az ivóvíz-ellenőrzést a Pancsovai Egészségvédelmi Intézet a következő hét községben végzi: Pancsova, Alibunár, Fehértemplom, Opova, Kevevára, Antalfalva és Zichyfalva. Versec községben a víz ellenőrzését a Verseci Egészségügyi Központ és az Ökológiai Állomás végzik, amelyek a Verseci vízvezeték ivóvizében végzett bakteriológiai elemzések eredményeit megküldik a Pancsovai Egészségvédelmi Intézetnek. Szerémség Szerémség területén hidrogeológiai tekintetben kifejezetten különbözik a terep a Pazova – Ruma – Síd vonaltól északra és délre eső részei. A terep északi részén nincs a nagyobb települések vízzel való közellátására jelentőséggel bíró felszín alatti víz – akkumuláció, míg Szerémség déli részében jelentős felszín alatti víz – akkumulációk vannak, amelyek a folyami és folyami – tavi homokos – kavicsos rétegekben alakultak ki és amelyeket a vízzel való közellátás céljából használnak ki. Szerémségben három vízfeldolgozó berendezés működik, Mitrovicán, Rumán és Beocsinban. Beocsinban a víz a vegyi paraméterek tekintetében kifogásolható (100%) (fokozott mangán-, ammónia-, vas- stb. tartalom). A szerémségi körzet többi területén a települések ivóvize egészségügyi kifogásolhatóságának vizsgálati eredményei alapján megállapíthatjuk a mikrobiológiai kifogásolhatóságot 0,3–13%-ig terjedően, valamint a fizikai – kémiai kifogásolhatóságot 21%-ig terjedően (Pazova). A mikrobiológiai kifogásolhatóság alapvető oka az aerob mezofil baktériumok jelenléte, míg a fizikai – kémiai kifogásolhatóság okait a vas és a mangán igen kis százalékában megtalálható magas fokú koncentrációjában kell keresni. Pazován és Beskán a nem kezelt ivóvíz mintáiban fokozott koncentrációban található arzén. Megállapíthatjuk, hogy ezen régió nagyobb településeinek lakossága jó minőségű ivóvízzel rendelkezik (Beocsin kivételével), mind mikrobiológiai mind pedig fizikai – kémiai tekintetben. E terület falusi vízvezetékeinek vize mikrobiológiai tekintetben kifogásolható, éspedig 0–19%-ig terjedően, miközben aerob mezofil baktériumok jelenléte észlelhető. A fizikai – kémiai kifogásolhatóság 0–0,7% között mozog, ami az ivóvíz kémiai jellemzői tekintetében kielégítő minőségről tanúskodik. A kifogásolhatóság valamennyi konkrét előidézőjét tartalmazza a 7. és a 8. számú táblázat.
175
7. táblázat A szerémségi városok ivóvízének egészségügyi kifogástalanságára vonatkozó vizsgálatok eredményei Fizikai és kémiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Mitrovica
230
0,12
Ruma
310
0,03
Ürög
51
0
Pazova
351
21,3
Síd
270
Beocsin
25
Község
Mikrobiológiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
homok, vas
230
0,5
aerob mezofil baktériumok
zavarosság
310
0,3
aerob mezofil baktériumok
51
0,5
aerob mezofil baktériumok
zavarosság, mangán
510
13
aerob mezofil baktériumok, fekális coliform baktériumok
35
nitritek
270
10
aerob mezofil baktériumok
100
mangán, ammónia, színe, nitritek, vas, zavarosság
25
0
–
Kifogásolhatóság előidézői
8. táblázat A szerémségi körzet falusi vízvezeték ivóvizének egészségügyi kifogástalanságára vonatkozó vizsgálatok eredményei Fizikai és kémiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Mitrovica
200
0,1
Ruma
80
Ürög Pecsince
Község
Mikrobiológiai elemzések Össz. minta
Kifogásolhatóság %-ban
Kifogásolhatóság előidézői
200
0
aerob mezofil baktériumok
0
80
0,6
aerob mezofil baktériumok
21
0
21
19
aerob mezofil baktériumok
211
0,2
zavarosság
211
15
aerob mezofil baktériumok
214
14
aerob mezofil baktériumok
115
26
aerob mezofil baktériumok
Kifogásolhatóság előidézői homok
Pazova
214
0,7
zavarosság, reziduális klór, arzén
Síd
115
0,4
nitritek, zavarosság
Szerémség területén az ivóvíz rendszeres ellenőrzését a Mitrovicai Egészségvédelmi Intézet a következő hat községben végzi: Mitrovica, Ingyia, Ruma, Ürög, Pazova és Síd. Szerémség kisebb részén az ivóvíz minőségének tekintetében az Újvidéki Egészségvédelmi Intézet végez ellenőrzést.
2.5. Elosztás Az elosztó csőrendszer relatívan sűrű és lényegében kielégíti a szükségleteket, viszont a csővezeték minősége rossz, már a kiépítésnél rossz anyagot használtak. A csővezeték több mint fele azbesztcementcsövekből épült. A csővezeték nagyobb része, különösen a nagyobb méretű csővezeték, acélból készült, leginkább klasszikus rozsdamentes védőréteggel ellátva, amelynek korlátozott az élettartama. Manapság az ilyen csővezetékek bocsájtják ki legjobban a vizet a talajba, illetve a víz technikai veszteségének a leggyakoribb okozói. Az előző század huszas éveit felölelő időszak mély nyomot hagyott a vízvezeték-hálózaton, úgyszintén a többi vízelosztó létesítményen is. Eszközhiány következtében mellőzve volt a karbantartás, így manapság a vízvezeték-hálózat és a vízelosztó létesítmények el vannak hanyagolva. Mégis mondhatjuk, hogy a vízelosztásban legnagyobb hiányt képez a tartálytér hiánya. Kevés vízmű dicsekedhet a szükséges térfogatú víztárolókkal. Legtöbb esetben a víz közvetlen a kutakból kerül a vízvezeték-hálózatba, a nyomás bármilyen kiegyenlítése és a szivattyúk működésének szabályozása nélkül. 176
2.6. Szervezési és technikai problémák A települések vízellátásával és csatornahálózatával foglalkozó vállalatok történetében számtalan különféle szervezeti átalakulás volt. Nagyobb vízművek esetében manapság a szolgáltatást víziközmű vállalatok végzik. Ezeknek a vállalatoknak leggyakrabban a község az alapítója. Közben még mindig vannak olyan vízművek, amelyek működtetése nincsenek ily módon megoldva. Ezeket a vízműveket, vízvezeték-hálózatokat a polgárok eszközeiből építették, amelyek a helyi közösségek illetékességébe tartoznak (150 ilyen vízmű van Vajdaságban). Ezek a vízművek ellenőrzés nélkül működnek, nincsenek megfelelő szakemberek, és javarészt valakinek az önkéntes munkájára, vagy a helyi közösség valamely alkalmazottjának a munkájára vannak utalva. Az ilyen vízművekkel leginkább szakavatatlan munkaerő gazdálkodik. Ezeknek a vízellátó rendszereknek a nagyobb része a mai napig egyáltalán nem került reguláris helyzetbe. A vízművek alapítója a község (már ahol), a vízművek alapeszközeinek tulajdonosa pedig a Köztársaság. A vízellátásról, a szennyvízhálózatról és a szennyvíztisztításról manapság a mezőgazdasági, a közművesítési, az egészségügyi, a kereskedelmi a környezetvédelmi, stb. minisztériumok gondoskodnak. Abban az időszakban, amikor a vízhasználati és csatornahálózati díjat azzal az ürüggyel, hogy meg kell őrizni a polgárok életszínvonalát, nagyon alacsony áron tartották, felmérhetetlen károk keletkeztek a vízelosztó rendszereken és a csatornahálózaton, amelyek szanálásához nagyon sok időre lesz szükség. A beruházási tevékenységek és a folyamatos rekonstrukció költségeinek fedezése a községi költségvetés külön járulékain keresztül már a múlté, ami nem adhat jó eredményt. Ez a rendszer korlátozza és akadályozza a regionális rendszerek kialakítását, mert a települések vízellátási és csatornázási tevékenységének a finanszírozása főleg a község területén beszedett költségvetési eszközökből történik. A szolgáltatások mai ára nem fedezi a szükségletek egyharmadát sem. Külön gondot okoz az, hogy az értékcsökkenésre egyáltalán, vagy csak kis összegben különítenek el eszközöket. A vízvezeték-hálózati létesítmények és felszerelés elavultak. Magasfokú a használatban lévő létesítmények és a felszerelés amortizáltsága. A vízellátás helyzete nem osztályozható pozitívan. A sajátos használaton kívül, ami átlagban eléri az EU által javasolt szintet, sőt magasabb is, a többi tényező nem kielégítő. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a közel 100.000 lakost számláló 69 településen még mindig nincs vízmű, akkor ennek kiépítése, vagy valamely környező település meglévő vízművével való összekapcsolása ezeken a településeken a legmagasabb prioritású feladatok egyike. Ilyen értelemben a legveszélyeztetettebb községek Ürög és Titel, ahol a települések fele részében nincs vízvezetékhálózat, a község lakosainak a másik fele, illetve egynegyede magánúton jut vízhez. Ehhez a csoporthoz tartozik még két település, ahol a lakosok száma 5.000–10.000. Ezt a két települést is a prioritások csoportjába kell sorolni. A településeknek ennek a csoportjában a vízellátás problémájának megoldását szelektíven és szakaszokban kell kezelni. Az első szakaszban biztosítani kell a víz mennyiségét, a második szakaszban a víz minőségét. A víz minőségét illetően mondhatjuk, hogy Vajdaság területén nem kielégítő. Valójában nincs olyan víz, amelynek eredeti állapota minden tekintetben kielégítené az ivóvíz minőségének követelményeit. Függetlenül az ellátás forrására, szükséges a víz kezelése, ami a prioritások listáján a legmagasabb helyre kell, hogy kerüljön. A 9. táblázatban áttekinthető a vajdasági települések vízellátási módja. Ebből az áttekintésből látható, hogy 11 vízmű több mint egy települést lát el (2-14). Ezekből a vízművekből 68 települést látnak el, vagyis a tartomány lakosainak 30%-át (2,73% település, vagyis 57.000 lakos jut egy vízműre). Ugyanakkor azok a vízművek, amelyek csak egy-egy települést látnak el, ezekből 328 van és a lakosság 66%-át látják el (0,2% vagyis 4.200 lakos jut egy vízműre).
177
9. táblázat
Község Ada
5
Alibunár
10
Apatin
5
Bács
6
Palánka
14
Topolya
23
Petrőc
4
Óbecse
6
Egy vízvezeték-rend- Helyi vízvezetékkel szerrel felölelt telepü- rendelkező települélések sek Ada, Mohol
–
–
Alibunár, Károlyfalva, Petre, Kevedobra, Ilonc, Újsándorfalva, Végszentmihály, Temesmiklós, Ferdinándfalva, Keveszőllős
–
Apatin, Bácsszentiván, Szond, Bácskertes Szilágyi –
Bács, Bácsújfalu
–
Palánka, Dunacséb, Wekerlefalva, Szépliget, Szilbács, Parrag, Újszentiván, Pincéd, Boróc, Bácstóváros, Karađorđevo, Dunabökény, Nestin, Vizics
Topolya, Karkatur
–
Petrőc, Kölpény, Bulkeszi, Dunagálos
–
–
Óbecse, Péterréve, Bácsföldvár, Radičević, Mileševo Drea, Pecesor
–
Beocsin
8
Beocsin, Rakovac, Cserevics
11
Bácsújlak, Bogyán, Vajszka, Palona
–
14
Ingyia
–
Ómoravica, Pacsér, Kivaja, Felsőroglatica, Pannónia, Srednji Salaš, Bački Sokolac, Karađorđevo, Mali Bajsa, Völgypart, Beograd, Zobnatica, Tomislavci, Gunaras Zentagunaras, Pobeda, Kavilló, Svetićevo, Njegoševo, Bogaras, Brazília
Fehértemplom
8
Vízvezeték nélküli települések
Törökfalu, Völgypart, Valkaisor
Fehértemplom, Palánk, Krassószombat, Vöröstemplom, Udvarszállás, TemesvárSzöllőshegy alja, Gerebenc, Karasjeszenő, Gajtás, Körtéd, Kusics, Varázsliget
Csóka
178
Települések száma a községben
Csehfalva
Bánostora, Szuszek, Lug, Szvilos, Grabovo
–
–
Csóka, Tiszaszentmiklós, Padé, Hódegyháza, Szanád, Feketetó, Monostor, Egyházaskér
–
–
Ingyia, Beska, Krcsedin, Szlankamén, Novi Csortanovci, Slankamen,SlankameLjukovo, Jarkovci nački vinogradi, Maradék, Novi Karlovci
Község
Ürög
Magyarkanizsa
Nagykikinda
Antalfalva
Kevevára
Települések száma a községben
11
13
10
8
10
Egy vízvezeték-rend- Helyi vízvezetékkel szerrel felölelt telepü- rendelkező települélések sek
Vízvezeték nélküli települések
Ürög, Verdnik
–
Rivica, Hódegyháza, Mala Remeta, Velika Remeta, Neredin, Satrinca, Dobrodó, Krušedol, Krušedol Prnjavor
–
Magyarkanizsa, Horgos, Martonos, Kispiac, Kishomok, Adorján, Zimonić, Velebit, Oromhegyes, Tótfalu, Völgyes, Orom, Újfalu
–
–
Nagykikinda, Tiszahegyes, Töröktopolya, Szenthubert, Basahíd, Homokrév, Nákófalva, Nagytószeg, Kisorosz, Szaján
–
–
Antalfalva, Nagylajosfalva, Számos, Udvar, Újozora, Putnikovo Torontálvásárhely, Cserépalja
–
Kevevára, Székelykeve, Kevepallós, Deliblát, Homokos, Gálya, Dunadombó, Kisbálványos
–
Homokbálványos, Beli Breg
Kúla
7
–
Kúla, Cservenka, Szivác, Bácskeresztúr, Veprőd, Lipár, Nova Crvenka
Kishegyes
3
–
Kishegyes, Szikics, Bácsfeketehegy
–
–
Magyarcsernye
6
–
Magyarcsernye, Klári, Szerbcsernye, Vojvoda Stepa, Tóba, Aleksandrovo
Törökbecse
4
–
Törökbecse, Beodra, Bocsár, Kumán
–
–
Törökkanizsa, Firigyháza, Oroszlámos, Sziget, Podlokány, Majdány, Rábé, Szerbkeresztúr, Gyála
–
Törökkanizsa
Újvidék
Hódság
9
14
9
Újvidék, Káty, Budiszava, Kabol, Piros, Kiszács, StepanoviBegecs, Ledinci ćevo, Csenej, Futak, Veternik, Pétervárad, Kamenica, Bukovác –
Hódság, Karavukova, Dernye, Ratkovo, Lalić, Szentfülöp, Szilberek, Militics, Gombos
–
–
A táblázat folytatása a következő oldalon.
179
Települések száma a községben
Opova
4
Opova, Baranda
Torontálsziget, Szefkerin
–
Pancsova
10
Pancsova, Tárcsó, Sándoregyháza, Homolic, Beresztóc
Torontálalmás, Glogon, Bácsújlak, Ferenchalom, Dolovo
–
Pecsince
Zichyfalva
15
13
Vízvezeték nélküli települések
–
Pecsince, Ašanja, Brestač, Décs, Karlovcsics, Kupinovo, Obrezs, Ogar, Popince, Tovarnik Perhovo, Szibács, Mihalyevci, Szubotiste, Simanovci
–
Zichyfalva, Szentjános, Györgyháza, Szécsenfalva, Ürmény- Biószeg, Nagygáj, háza, Nagymargita, Kupinik, Óléc Torontálújfalu, Ráros, Istvánvölgy
17
Ruma, Vogány, Bugyanovce, Mali Radinci, Klenak, Herkóca, Szolnok, Putince, Vitojevce, Grabovci, Kralyevce, Petrovce, Dobrince, Platicsevo Pavlovce, Sztejanovce
Szécsány
12
–
Szécsány, Surján, Módos, Istvánfölde, Szárcsa, Bóka, Nagynezsény, Kanak, Árkod, Kismargita
Bóka, Káptalanfalva
Zenta
5
–
Zenta, Bogaras
Felsőhegy, Tornyos, Kevi
Doroszló
Ruma
Zombor
16
–
Zombor, Sári, Béreg, Monostorszeg, Bezdán, Gádor, Kerény, Küllőd, Rastina, Regőce, Nemesmilitics, Őrszállás, Sztapár, Bácsgyulafalva, Csonoplya
Szenttamás
3
–
Szenttamás, Turia, Nádalja
Mitrovica
26
Mitrovica, Martince, Laćarak, Kuzmin, Sasince, Veliki Radinci, Mangyelosz, Grgurovce, Lezsimir, Sisatovac, Besenovó, Mačvanska Mitrovica, Salaš Noćajski, Suljam
Čalma, Divos, Bešenovački Prnjavor, Boszut, Racsa, Jarak
Karlóca
1
Az újvidéki vízművekre csatlakozott
Pazova
180
Egy vízvezeték-rend- Helyi vízvezetékkel szerrel felölelt telepü- rendelkező települélések sek
Község
9
–
Nyékince
–
Zasavica I., Zasavica II., Noćaj, Radenković, Stara Bingula, Ravnje
– Pazova, Nova Pazova, Golubince, Krnješevci, Vojka Óbánovce, Újbánovce, Belegis, Szurduk
–
Község
Szabadka
Települések száma a községben
19
Egy vízvezeték-rend- Helyi vízvezetékkel szerrel felölelt telepü- rendelkező települélések sek
–
Szabadka, Bajmok, Mišićevo, Királyhalom, Györgyén, Kelebia, Kisbosznia, Újzsednik, Nagyfény, Palics, Csantavér, Dusanovó, Visnyevác
Vízvezeték nélküli települések
Ljutovo, Békova, Hajdújárás, Ludas, Felsőtavankút, Alsótavankút
Sid
19
–
Sid, Adasevce, Batrovce, Bacsince, Berkaszovo, Bingula, Bikić Do, Molovin, Vašica, Visnjićevo, Privina Glava, Szot Gibarac, Erdővég, Ilince, Jamena, Kukujevce, Ljuba, Morovity
Temerin
3
–
Temerin, Járek, Szőreg
Titel
6
–
Titel, Mozsor
Verbász
7
–
Verbász, Kucora, Kiskér, Ókér, Újsóvé, Torzsa, Kosančić
–
Versec, Versecvát, Nagyszered, Temesvajkóc, Vajdalak, Vršački Ritovi, Temeskutas, Fürjes, Izbiste, Almád, Márktelke, Mélykastély, Kiszsám, Kisszered, TemesMeszesfalu, Homok- szőlős diód, Temespaulis, Párta, Porány, Réthely, Temesőr, Homokszil, Fejértelep
Versec
24
– Sajkáslak, Dunagárdony, Tündéres, Sajkásszentiván –
Nagybecskerek
22
–
Nagybecskerek, Aradác, Ernőháza, Erzsébetlak, Botos, Elemér, Écska, Begafő, Rezsőháza, Lázárföld, Lu- Jankahíd, kácsfalva, Zsigmond- Szentmihály falva, Melence, Orlód, Perlasz, Óécska, Tiszatarrós, Tamáslaka, Farkasd, Csenta
Zsablya
4
–
Zsablya, Csurog, Boldogasszonyfalva, Sajkásgyörgye
–
Begaszentgyörgy, Katalinfalva, Udvarnok, Torda, Tamásfalva, Csősztelek, Banatsko Magyarittabé, Karađorđevo, Vida, Szerbittabé, Torak Párdány
Begaszentgyörgy
ÖSSZESEN VAJDASÁG AT
465
68
328
–
69
181
3. SZÜKSÉGES ELŐTANULMÁNYOK A részletes tervezési munka elindítása előtt célszerű a meglévő állapotot minél pontosabban rögzíteni, hogy valamennyi olyan tényező ismertté váljon, amely befolyásolhatja a megvalósítandó megoldást. Ezek között az előtanulmányok között lehet szerepeltetni a vízbeszerzési lehetőségek vizsgálatát is, amely magába foglalja a rendelkezésre álló felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzését, a szennyeződéssel szembeni védettségére vonatkozó megállapításokat.
3.1. Állapot felmérés Az előkészítésnek ebben a fázisában fel kell mérni a vízművek: • tulajdonviszonyait, • az üzemeltetési helyzetet, az üzemeltetői formákat, • a vízművek finanszírozásának jelenlegi módját, • az üzemelő rendszerek műszaki állapotát, • a víztisztítás terén alkalmazott megoldásokat.
3.1.1. Tulajdonviszonyok A települések vízellátását és szennyvízelvezetés tisztítását szolgáló vízi közművek létesítése, a beruházás finanszírozása, a megépült rendszerek tulajdoni viszonyai, a rendszerek üzemeltetési formái nagyon változatosak. Vajdaság Autonóm Tartomány területén a vízi közmű létesítéséről a települések döntenek, a megépült közmű állami tulajdonba kerül. Emellett nagyszámban vannak, elsősorban olyan helyi vízellátó rendszerek is, amelyeket a lakosság saját forrásaiból épített. Az ilyen rendszerek a helyi közösség tulajdonában vannak, működtetésükre nincs kialakítva megfelelő szervezet, esetenként ellenőrzés nélkül működnek. A tervezett fejlesztés során a tulajdonosoknak kell döntenie arról, hogy milyen tartalommal és céllal működnek együtt, ezért első lépcsőben tisztázni kell az együttműködők lehetséges körét. A tanulmányban fel kell mérni a különböző tulajdoni formákat, és javaslatot kell adni arra, hogy a fejlesztés: • hogyan valósítható meg az adott tulajdoni formák mellett, • indokolt-e a tulajdonviszonyok rendezése, s ha igen milyen formában.
3.1.2. A jelenlegi üzemeltetési helyzet felmérése A vízminőség javítás során megvalósuló beruházások jelentős mértékben megnövelik annak a közművagyonnak az értékét, amelyek ma az ivóvízellátást szolgálják. A meglevő létesítmények különböző időpontokban épültek ki, különböző minőségben, így ezek állapota és a vagyon értéke is különböző. Ezt a helyzetet tovább színesíti, hogy a döntően egyedi vízellátó rendszereket nagyszámú, személyi és technikai eszközökkel különböző mértékben felszerelt közvállalat működteti, de nagy a száma a kisebb helyi, vagy a település egy-egy részére kiépült helyi rendszereknek, ahol gyakorlatilag nincs szervezett üzemeltetés. A tervezett fejlesztés eredményeként valószínűsíthetően megnő azoknak a rendszereknek a száma, amelyek egy vízbázisról több települést is kiszolgálnak. A megvalósuló vízkezelő művek a jelenleginél nagyobb szakmai és technikai felkészültséget igényelhetnek, a biztonságos üzemeltetés érdekében növelni kell a mobilizálható technikai eszközöket és pénzügyi forrásokat. A megváltozott helyzet indokolja annak vizsgálatát, hogy a jelenlegi üzemeltetői struktúra képes- e megfelelni az új helyzetnek, illetve ez a felmérés alapját képezi majd a később elkészülő ideális üzemeltetői struktúra tanulmányának.
182
3.1.3. A vízművek finanszírozása A feladat célja annak számbavétele, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány területén belül jelenleg milyen pénzügyi forrásokból történik: • új vízművek létesítése, • a működési költségek finanszírozása. Vízművenként elemezni kell, hogy a befolyt díjak és az egyéb helyi és központi költségvetési források milyen mértékben fedezik az indokolt működési költségeket. Meg kell határozni, hogy a jelenlegi állapot alapján az egyes vízellátó rendszerek esetében milyen nagyságú díj tenné rentábilissá az üzemeltetést. Meg kell vizsgálni, hogy a vízellátó rendszerek optimális műszaki állapotban tartásához szükséges vízdíj milyen mértékben terhelné a lakosságot.
3.1.4. A vízművek műszaki állapotának felmérése A feladat célja, a települések vízellátó rendszereinél annak meghatározása, hogy a tervezett fejlesztéssel összefüggésben milyen rekonstrukciós feladatokat kell elvégezni, hogy a vízelosztó hálózaton, a vízvételezés helyén megfelelő legyen a vízminőség. A tervezett beavatkozások célja a megfelelő minőségű- és mennyiségű ivóvíz biztosítása. Az ivóvíz akkor meglelő: - ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, - és megfelel az egyes jellemzőkre meghatározott határértékeknek a vízvételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet, - továbbá a minőséget meghatározott helyeken és gyakorisággal ellenőrzik, - a minőségjavító beavatkozásra és a vízhasználat korlátozására, a vízkezelésre és a vonatkozó előírásokat betartják. Ennek a komplex szabályozásnak fontos eleme, hogy a határértékeket a vízvételezés helyén kell biztosítani. Ehhez elengedhetetlenül fontos a vízellátó rendszer megfelelő kapacitása, a vízelosztó csőhálózat megfelelő állapota. Éppen ezért a tervezett feladatok között szerepel az egyes vízművek közcső hálózatai állapotának felmérése és az indokolt beavatkozások betervezése, megvalósítása. A szükséges beavatkozások: • vezeték cserét, esetleg új vezetéképítést, • a csőhálózat mechanikai tisztítási feltételeinek megteremtését, a tisztítás elvégzését jelenthetik. Ennek megfelelően a további tervezési feladatok megalapozásához szükséges az egyes rendszerek tisztíthatósági feltételeinek, valamint a szükséges vezetékcserék meghatározása.
3.1.4.1. A vízelosztó hálózatok tisztíthatósági feltételeinek meghatározása Fel kell mérni, hogy a vízminőség javító programban résztvevő települések vízelosztó hálózatai alkalmasak-e a mechanikai, szivacsdugós, vagy más módszerrel történő tisztításra, és meg kell határozni a tisztíthatóság feltételeit.
3.1.4.2. A vízelosztó hálózat hidraulikai felülvizsgálata Meg kell vizsgálni, hogy az egyes településeken a vízelosztó rendszer kialakítása hidraulikailag megfelelő-e. Azokon a szakaszokon, ahol jelentős számú fogyasztó található végvezetékeken, vagy nem megfelelő 183
a vezeték átmérője, javaslatot kell tenni a szükséges átkötések (körvezetékesítés) megoldására. A vizsgálatokat alapvetően az üzemeltetői tapasztalatokra alapozva kell elvégezni az elosztó rendszer analitikus elemzésével. A hálózat részei a tároló, szívómedencék, víztornyok. Azok állapotvizsgálatát is el kell végezni, szükség esetén azok felújításának tervezésére is javaslatot kell tenni. Külön vizsgálni kell, hogy a közintézmények csatlakoztatása, illetve az ilyen intézmények környezetében a jelenlegi kiépítés megfelelő-e. A szükséges módosításokra javaslatot kell tenni. A vizsgálatokat a jelenlegi állapotra alapozva kell elvégezni. Ha a későbbi tervezés során az adott vízmű térségi rendszerhez kapcsolódik, vagy az egyes víztermelő telepek helyett más helyszínen újak épülnek, akkor módosulhat az elvégzendő feladatok köre. Az új helyzetnek megfelelően a későbbi tervezési szakaszban lehet felülvizsgálni a jelen állapotnak megfelelően kialakított javaslatokat.
3.1.4.3. Elavult, vagy korszerűtlen anyagú vezetékek cseréje A vízművek egy részénél a fő vízművesítés időszakában ma már korszerűtlennek nevezhető acél, PVC (ragasztott kék PVC) és ismeretlen összetételű, szulfát korrózióra hajlamos azbesztcement anyagú vezetékek is beépítésre kerültek. A korszerűtlen, vagy ismeretlen anyagú vezeték szakaszok cseréjére javaslatot kell tenni.
3.1.4.4. A másodlagos vízszennyezés lehetőségeinek csökkentése vezetékcserével A vízmű üzemeltetők az üzemeltetés során szerzett információkat a különböző nyilvántartásaikban folyamatosan vezetik. Az adatok felhasználásával meg kell vizsgálni, a teljes vízhálózatra vonatkozóan, a vízminőségi kifogások és a vízelosztó hálózaton bekövetkező hibák alakulását. A kifogásolt vízminőségi mintákat, hibákat legalább az utóbbi 5 évre visszamenőleg kell megadni. Vizsgálni kell, hogy a kifogásolt minták, illetve a lakossági panaszok a hálózat mely szakaszaira jellemzőek. Az adatok alapján az adott szakaszra fajlagos értékeket kell képezni. Hasonlóan kell vizsgálni a csőtörési- és/vagy szivárgásvizsgálatokkal feltárt hibákat is. Az egyes hibákat, vízminőségi kifogásokat, célszerű ábrázolni térképen, így kirajzolódik, hogy melyik vezeték szakaszokat kell feltétlenül kicserélni. Cserére kell javasolni azokat a szakaszokat, ahol a kifogásoltság, vagy a meghibásodások száma magasabb, mint a vízműre jellemző átlag. A cserére javasolt szakaszokat indokoltságuknak megfelelően sorrendbe kell állítani.
3.1.4.5. Az állapotfelmérés tartalmi követelményei A szakértői munka elvégzéséhez szükséges alapadatokat a területileg illetékes közszolgáltatók biztosítják. A feladat meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egyes szolgáltatóknál olyan dokumentációk nem állnak rendelkezésre, amelyek az adott szempontok szerinti szükséges beavatkozásokat komplexen felmérték volna. Ha a már korábban elvégzett vizsgálatokról dokumentációk készültek, akkor azok megállapításait be lehet építeni az elkészítendő anyagba. A tanulmány készítőjének a települések vízellátó csővezetéki rendszereire vonatkozóan tanulmányt kell készítenie, a mechanikai tisztítás elvégzéséhez szükséges beavatkozásoknak, valamint, a cserére (rekonstrukcióra) szoruló csőszakaszoknak az üzemeltetői adatok elemzésére alapuló megadásával. A vizsgálatokról és a javasolt beavatkozásokról településenként rövid értékelést kell készíteni. Településenként összesíteni kell az üzemelő vízelosztó hálózat adatait, meg kell adni a teljes hálózat hosszát, valamint annak egyes elemeit átmérő és anyagjellemző szerinti megbontásban. Be kell mutatni a víztermelés és értékesítés alakulását, legalább az utóbbi 5 év adatainak felhasználásával. Be kell mutatni a fogyasztási és a vízmérő hitelesítési adatokat. A tisztíthatósági feltételek megteremtéséhez szükséges átalakításokat táblázatosan úgy kell megadni, hogy az adatok alapján a későbbiekben az esetleges burkolatbontások és helyreállítások, vagy közmű kiváltások költségei becsülhetők legyenek. Hasonlóan kell megadni a hidra184
ulikai felülvizsgálat eredményeként a vízminőség javulást eredményező indokolt átalakításokat, vezetéképítéseket. Az építendő új vezetékeknél meg kell adni az alábbi adatokat: a vezeték helye, hossza, átmérője, anyaga. A meglévő vezetékek cseréjénél be kell mutatni a csere indokait a fentebb bemutatottak szerint. Táblázatosan fel kell tüntetni a kiváltandó és az építendő új vezeték jellemzőit. A táblázatban a javasolt vezeték cseréket prioritási sorrend szerint kell megadni. Jelezni kell minden olyan körülményt (tervezett vezeték zöldterületen, vagy burkolat alatt halad, a szükséges burkolatbontás mértéke), amely a tervezett vezeték építési költségeit befolyásolhatja. A táblázatoknak minimálisan az alábbi adatokat kell tartalmaznia: cserére javasolt vezeték építendő vezeték vezeték helye: helye: hossza: hossza: átmérője: átmérője: anyaga: anyaga: a hiba jellege: burkolat bontás: A javasolt beavatkozások helyét a megfelelő méretarányú topográfiai térképen, valamint a település vízhálózati térképeiről készített másolatokon kell ábrázolni.
3.1.5. A víztisztításban eddig alkalmazott eljárások Vajdasági Autonóm Tartomány területén a vízművek különböző vízminőségű felszín alatti vízkészleteket használnak fel, így a jelenleg alkalmazott vízkezelési eljárások is különbözőek. Az egyes technológiák hatásfokáról, az alkalmazott eljárás üzembiztonságáról, az üzemeltetés költségeiről az egyes üzemeltető szervezetek rendelkeznek alapvető információkkal. A tervezett fejlesztés szempontjából fontos annak ismerete is, hogy a már megvalósult vízkezelési eljárások a továbbiakban alkalmazhatók-e, vagy a vízminőségi kifogások olyan jellegűek, hogy az indokolt fejlesztéseknél ezek a meglévő rendszerek már nem vehetők számításba. Természetesen ennek eldöntése a részletes tervezési szakaszban válik lehetségessé, ennek megalapozásához azonban szükségesek azok az információk, amelyeket az egyes üzemeltető szervezetek állítanak össze az általuk működtetett rendszerekről. Az így előállított anyagok a tervezési alapadatok fontos részét képezik.
3.2. Vízbeszerzési lehetőségek tanulmánya Az ivóvízminőség javító program következő tervezési szakaszában, a jogszabályban meghatározott minőségi követelmények biztosításához, olyan megalapozott megoldásokat kell megvizsgálni, amelyek a közegészségügyi és környezetvédelmi szempontokra kiemelt hangsúlyt fektetve, az érdekelt lakosság részére az összességében legkedvezőbb verzió kiválasztását lehetővé teszik. Mivel a víztechnológiai beavatkozások költségeit alapvetően befolyásolja a kezelendő víz minősége, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy mind a helyi, mind az esetleges térségi rendszerek kialakítási lehetőségeinek vizsgálatakor a vízbázisok minőségére vonatkozóan a lehető legmegalapozottabb információk álljanak rendelkezésre. Különösen indokolttá vált felmérés készítése a térségi rendszerek létrehozásához számításba vehető vízbázisokról, figyelembe véve az ezek által szolgáltatott ivóvíz minőségét, illetve kapacitását. A tanulmány összeállítása nem átfogó kutatómunkát jelent, hanem a beavatkozási területre vonatkozó, fellelhető adatok beszerzését, összegzését és elemzését. 185
A hidrogeológiai szakvélemény és adatbázis elkészítésének célja, Vajdaság Autonóm Tartományban tervezendő: • térségi vízellátó rendszerek kialakítására alkalmas vízbázisok kijelölése, • a helyi vízellátó rendszerek esetében javaslattétel a vízminőség javítást eredményező vízbázis fejlesztésre, • valamint a vízbázisok adatainak térinformatikai programmal kezelhető formátumú adatbázisba rendezése. A továbbiakban a vízművekre vonatkozóan alábbi terminológiát használjuk: helyi = lokális vízmű kistérségi = mikro regionális térségi nagytérségi = regionális
3.2.1. Az elvégzendő feladat részletes meghatározása A feladat részét képezi a Vajdaságban fellelhető kutakra vonatkozó létesítési és üzemeltetési adatok öszszegyűjtése, a vízmű kutak műszaki állapotának felmérése. Az összegyűjtött adatok alapján a vízbázisokat minősíteni kell aszerint, hogy az adott településen a rendelkezésre álló adatok alapján: • a kutak állapota alkalmas-e arra, hogy azokat a tervezett technológiák telepítésénél számításba vegyük, • kedvezőbb minőségű készletek termelésbe állítására van-e lehetőség, • a kedvezőbb minőségű készletek alkalmasak-e térségi vízbázis kialakítására, ha igen, milyen mértékig, • a már kialakított térségi vízbázisok kapacitása tovább növelhető-e, ha igen, akkor milyen mértékig, • a kialakítandó új térségi vízbázisoknál indokolt-e fúrásos kutatás. Az összegyűjtött adatokat olyan adatbázisban kell tárolni, amely térinformatikai eszközökkel kezelhető. E rendszer struktúrájának kialakítása is a feladat része.
3.2.1.1. Az adatbázis összeállítása A munkát a helyi üzemi- és közüzemi rendszerek vízbázisaira, a térségi rendszerek üzemelő és esetleges távlati vízbázisaira, valamint a régióban működtetett rétegvíz figyelő, és vízminőség figyelő rendszerekre kell kiterjeszteni. A földtani információk beszerzéséhez fel kell használni a különböző földtani és vízügyi szervezetek adatbázisait is. A vízföldtani adatok esetében az adatbázisokon túl fel kell használni a regionális jellegű hidrogeológiai tanulmányokat is. Az adatbázisban településenként meg kell jeleníteni minden olyan kút adatait, amely jelenleg is üzemel, vagy üzembe állítható. Ha az egyes kutak vízkémiai adatai nem elégségesek a későbbi javaslatok meghozatalához, indokolt esetben el kell végezni a szükséges vízkémiai vizsgálatokat is.
3.2.1.2. Hidrogeológiai szakvélemény készítése 3.2.1.2.1. A kutak állapotának rögzítése A kutak műszaki állapota jelentősen meghatározhatja, hogy a tervezett beruházás élettartama alatt a kezelendő víz minősége mennyire lesz állandó. Ezért az esetleges kúthibákból adódó kedvezőtlen vízminőség kiszűrése, vagy a vízminőség későbbi romlásának prognosztizálása a feladat részét képezi. A minősítéshez fel kell használni a kutak állapotára vonatkozó időszakos mérések és diagnosztikai vizsgálatok megállapításait is. A rendelkezésre álló információk alapján a kutakat az alábbiak szerint kell minősíteni: 186
Kút helye, azonosító jele
Minősítés Megfelelő
Felújítandó
Figyelőkútként üzemeltetendő
Megszüntetendő
3.2.1.2.2. Kedvezőbb minőségű helyi készletek termelésbe állítási lehetőségének vizsgálata A vízművek egy részénél az üzemelő kutak a vízadó képződményen belül különböző mélységben települt, helyenként vízminőség tekintetében kisebb-nagyobb mértékben eltérő vízadó rétegeket nyitnak meg és terhelnek. A megnyitott rétegeket vízminőségi osztályok alapján lehet minősíteni. A javasolt osztályok és technológiai indexek pl. az alábbiak lehetnek: Vízminőségi osztály
Technológia
I.
Technológia alkalmazása nem szükséges
II.
Technológia alkalmazása szükséges Gáztalanítás
II.
II.
Technológiai kód
G
Mértékegység
Technológiai index 0
1
2
<0,8
<10
>10
Nl/m3
Vastalanítás
V
<0,2
0,2–0,3
>0,3
mg/l
Mangántalanítás
M
<0,05
0,05–0,1
>0,1
mg/l
Arzénmentesítés
As
<10
10–30
>50
µg/l
Ammónium eltávolítás
NH
0,5
0,5–2,0
>2,0
mg/l
Bór eltávolítás
B
<1
1–5
>5
mg/l
Fluorid eltávolítás
F
<1,5
1,5–1,7
>1,7
mg/l
KOI csökkentés
KOIps
<5
5–10
>10
mg/l
Nitrát mentesítés
N
<50
>50
Na tartalom csökkentés
Na
<200
>200
mg/l
Lágyítás
L
50–350
>350
CaO mg/l
Keményítés
K
>50
<50
CaO mg/l
Hűtés
H
<20
20–25
mg/l
>25
C°
A technológia kódok és indexek alapján, térképen kell lehatárolni a legkedvezőbb vízminőségű területeket. Vízművenként javaslatot kell tenni arra, hogy az üzemelő kutak részleges, vagy teljes kiváltásával kedvezőbb vízminőség biztosítható–e.
3.2.1.2.3. Új térségi vízbázis kialakítási lehetőségeinek vizsgálata Az előző pontban megjelölt vizsgálatok eredményeinek feldolgozása, s a vízkészletek mennyiségi meghatározására rendelkezésre álló információk alapján le kell határolni azokat a területeket, ahol a térségi rendszerek vízbázisai kialakíthatók. Meg kell adni a kialakítandó vízbázisok átlagos terhelhetőségét (m3/d). A térségi rendszerek vízbázisainak kijelölése meglévő helyi, vagy új vízbázisokra alapozva történhetnek. Meg kell határozni, hogy milyen mértékű rekonstrukciót igényel a meglévő, de tartalék- állományban lévő vízbázis korszerűsítése, hogy a helyi vízellátó rendszer, térségivé válhasson. Az azonos vízminőségű területeken belül az üzemelő vízbázisokat a szerint kell minősíteni, hogy azok a vízadó rétegek vízadó képessége alapján alkalmasak-e bővítésre, meg kell határozni a lehetséges bővítés mértékét. Ki kell értékelni az újabb vízkutató fúrások adatait, továbbá minden olyan egyéb vízkutatási, vagy vízfeltárási munka 187
adatait, amelyek a legutóbbi időszakban keletkeztek, de jelenleg még az országos adatbázisokban nem szerepelnek. Ha a kedvező minőségű, de gyenge vízadó képességű rétegek terhelésének mértéke a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, akkor indokolt esetben javaslatot kell tenni a további szükséges vizsgálatok elvégzésére.
3.2.1.2.4. Az üzemelő térségi vízbázis kapacitásának növelése Néhány esetben az üzemelő térségi vízbázisok kapacitása ismert, s jelenlegi terhelése kisebb, vagy egyenlő a kiépített termelő kapacitással. Ezekben az esetekben megvizsgálandó, hogy a további kapacitásbővítésnek van-e kizáró feltétele. Ha a vízbázis bővíthető, azonban ennek mértéke a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, akkor meg kell határozni a szükséges vizsgálatokat, amellyel a vitatott kérdések tisztázhatók.
3.2.1.2.5. Javaslat fúrásos kutatásokra Ha a rendelkezésre álló adatok alapján olyan, az ivóvíz minőségi követelményeket minden tekintetben kielégítő felszín alatti vízkészlet feltárása valószínűsíthető, amely térségi vízbázis kialakítását teszi lehetővé, akkor javaslatot kell tenni a szükséges fúrásos kutatásokra is. Ebben az esetben meg kell határozni a szükséges fúrások és az elvégzendő vizsgálatok körét is.
3.3. Tervezési alapadatok az Ivóvízminőség-javító Program előkészítéséhez A tervezési munkálatokra szánt egyik legidőigényesebb feladat a tervezési alapadatok összegyűjtése. Az alapadatok összegyűjtésében több szempontból is érdemes a tervező számára segítséget nyújtania a menedzsment szervezetnek. Általában a tervezéssel megbízott cégeknek az önkormányzatok és az üzemeltető szervezetek nem szolgáltatnak készségesen adatokat, ezért a tulajdonosok által megbízott és a velük jobb kapcsolatot ápoló menedzsment szervezet könnyebben be tudja szerezni a szükséges adatokat. Az alapadatokra több tervezési fázisban többször szükség lehet, ezért egy a menedzsment szervezet számára rendelkezésre álló egységes adatbázist többször fel lehet használni. Így az adatokat elég egyszer összegyűjteni, nem szükséges, hogy minden tervező külön-külön keresse meg az üzemeltetőket és az önkormányzatokat. Amennyiben a tervezési alapadatok jelentős részét a megbízáskor át tudjuk adni a tervezőknek, hónapokkal lerövidülhet a tervezés időszaka, továbbá a költségei is csökkennek. A tervező által elkészített adatbázis összeállítását „tervezői árszinten” kell megfizetni, míg a menedzsment szervezet által összeállított adatbázis összeállítását egy adatkezelő munkatárs munkabérének szintjén. Az adatbázis összeállításának megszervezésébe érdemes bevonni olyan szervezeteket, (pl. hatóságokat), amelyek komoly szakmai presztízzsel rendelkeznek az üzemeltetők szemében, illetve akikkel az üzemeltetőknek rendszeres személyes és szakmai kapcsolata van. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az üzemeltetők azokat a tervezéshez szükséges adatokat, amelyek sok esetben a terveiket, illetve a gazdálkodásukat érintik, készségesebben átadják, illetve elhiggyék, hogy erre az adatszolgáltatásra valóban a program tervezése érdekében van szükség (nem a tervező cég személyes érdekű adatgyűjtéséről van szó). A tervezéshez és a tanulmányokhoz szükséges alapadatok: Adatok, amelyeket a tulajdonos szolgáltathat: Az üzemeltetésért felelős tulajdonos adatai Elérhetőségek: • A szervezet elérhetőségei • A szervezet vezetőjének elérhetőségei • Egy kijelölt kapcsolattartó elérhetőségei 188
Települési és népességi adatok • Jelen lakosságszám • Várható lakosságszám a köv. 30 évben • Lakások száma [db] • Vízhálózatba bekötött lakások száma [db] • Földszintes lakások száma [db] • Földszintes lakások számának átlagos növekedése [%/év] • Többszintes épületekben lévő lakások száma [db] • Többszintes épületekben lévő lakások számának átlagos növekedése [%/év] • Egy háztartásra jutó átlagos havi jövedelem [EUR/hó] • Egy háztartásra jutó minimális havi jövedelem [EUR/hó] A projekttől független várható vízdíjak [EUR/m3] Adatok, amelyeket az üzemeltető szolgáltathat: Az üzemeltető adatai Elérhetőségek: • A szervezet elérhetőségei • A szervezet vezetőjének elérhetőségei • Egy kijelölt kapcsolattartó elérhetőségei Üzemeltetés jogcíme A vízmű által ellátott települések felsorolása Vízfogyasztásra vonatkozó adatok • Éves összes fogyasztás [m3/év] • Éves összes lakossági fogyasztás [m3/év] • Egy főre jutó fajlagos napi fogyasztás [l/fő/d] • Éves összes közületi, vállalkozói fogyasztás (ha van ilyen) [m3/év] • Éves napi csúcsfogyasztás [m3/nap] • A várható lakossági vízfogyasztás [m3/év] • A várható közületi, vállalkozói vízfogyasztás [m3 /év] Szennyvízelvezetés és tisztítás adatai • Van-e kiépített csatornahálózat • Csatornázottság aránya [%] • Rákötött lakások száma [db] • Rákötött lakosok száma [fő] • Az összes rákötések száma a következő öt évben • Mekkora átlagos vízfogyasztás növekedés várható rákötésenként [%] • Mekkora a szennyvíztisztító mű napi kapacitása [LE] • A szippantott szennyvíz befogadója • Mikor lesz csatornahálózat és tisztítómű [év] • Mekkora lesz a tisztítómű napi kapacitása [LE] • Van-e kiépített csapadékelvezető-hálózat (igen/nem) • Lakossági vízdíj [EUR/m3] • Közületi, vállalkozói vízdíj [EUR/m3] • Lakossági szennyvízdíj [EUR/m3] • Közületi szennyvízdíj [EUR/m3] • Kiemelt ipari szennyvízdíj [EUR/m3]
189
Az üzemelő kutak adatai • Kutak helyi megnevezése • Országos nyilvántartási száma • Üzemeltetési engedély száma • Létesítés éve • Utolsó felújítás éve • Jelenlegi funkciója • Talpmélység [m] • Szűrőzési hely(ek)[m-m] • Igénybevett vízkészlet típusa • Engedélyezett napi vízkivétel [m3/d] • Engedélyezett maximális kitermelés [l/p] • Jelenleg beépített szivattyúk maximális kapacitása [l/p] • Tényleges termelés [l/p] • Napi üzemidő [h] Vízminőségi paraméterek • A kutakból származó kezeletlen nyersvíz • A kutakból származó kezeletlen kevertvíz • A vízmű telepet elhagyó (kimenő) tisztított víz • A hálózaton (fogyasztónál) vett vízminta Hálózatrekonstrukció szükségessége • Szükséges-e hálózatrekonstrukció a településen • A település elosztóhálózatának vezetékleltára (anyag, névleges átmérő, hossz (fm)) • Cserélendő vezetékszakaszok • Anyag, névleges átmérő (jelenlegi és tervezett), hossz (fm) utcánkénti bontásban • Vezetékcsere feletti útburkolat minősége • Vezetékcserét érintő földterület tulajdoni viszonyai • Helyreállítás módja (félpályás, teljes pályás) • Rekonstruálandó nyomásfokozási pontok száma • Műszaki paraméterek (akna, szivattyúk, stb.) Helyszínrajzok • Alap helyszínrajz a településről (utcanevekkel, ivóvízhálózat elhelyezkedésével a bekötő vezetékekkel együtt) • A rekonstrukcióra javasolt vezetékszakaszok, csőtörések és a tisztításhoz szükséges rekonstrukció/ építés jelölése egy helyszínrajzon A projekt egyéb adatai: • Rendelkezik-e az üzemeltető a településre vonatkozó kidolgozott vízminőség javító koncepcióval? Igen/Nem • Ha nincs írásos koncepció, de létezik egy, az üzemeltető által preferált megoldás, kérjük annak rövid ismertetését. • Van-e folyamatban a vízminőség javítására vonatkozó tervezési, engedélyeztetési esetleg kivitelezési tevékenység ? Igen / Nem • Ha igen, milyen szinten áll a folyamat? Vízbázis adatok • Ismert-e a településen vagy annak közelében a jelenleginél kedvezőbb minőségű vizet adó vízbázis? Igen / Nem 190
Ha igen: • A vízbázis helye • A vízbázis vízminőségi adatai A környező települések valamelyike rendelkezik-e olyan vízbázissal vagy üzemelő felesleges termelő kapacitással, ahonnan megoldható a vízátvétel? Igen / Nem Ha igen: • Az átadó település neve • Távolsága [km] A közelben van-e regionális, vagy kistérségi vízellátórendszer, ahonnan megoldható a vízátvétel? Igen / Nem Ha igen: • A rendszer (szolgáltató) neve • Átadási pont távolsága [km]
4. SZERVEZETI HÁTTÉR, MEGALAPOZÓ DÖNTÉSEK 4.1. A közmű tulajdonosok elvi döntése (szándéknyilatkozat) a program előkészítésére Vajdaság AT-ban a vízművek települési illetve községi tulajdonban vannak, illetve egyes területeken a pontos tulajdonviszonyok nem tisztázottak. A beavatkozási területen meg kell vizsgálni, hogy azok a létesítmények, amelyeken beavatkozást kívánunk végrehajtani, kinek – milyen szervezetnek, hatóságnak stb. – a tulajdonában vannak, illetve a Programból megépíteni kívánt vagyontárgyak kinek a tulajdonába kerülnek majd. Fontos, hogy Európai Uniós Támogatás esetében a kedvezményezett mindig annak a létesítménynek a tulajdonosa lehet, amelyen a beruházás megtörténik. Valamennyi tulajdonosnak egységesen nyilatkoznia kell arról, hogy a Programot végre kívánják hajtani. A Dél-alföldi Régióban ezeket a nyilatkozatokat az önkormányzatok, mint tulajdonosok képviselő testületi határozatokban hozták meg. Felmerül a probléma, hogy mielőtt a program tervei elkészültek volna, hogyan határozhatnak a kedvezményezettek egy általuk nem ismert műszaki tartalmú és különösen ebből kifolyólag nem ismert pénzügyi elkötelezettséggel járó program megvalósításáról. A program kivitelezésének támogatásához erre a kötelezettségvállalásra természetesen szükség lesz. A kötelezettségvállalásnak tartalmaznia kell a beruházás önrészének vállalását is. Ezt a nyilatkozatot azonban elég a Program előkészítésének végén a tervek és a beruházási költség ismeretében, a Támogatási kérelem beadása előtt meghozniuk. A program előkészítéséhez javasoljuk, hogy a nyilatkozat az előkészítés finanszírozásáról szóljon és elvi szándéknyilatkozatot hozzanak a tulajdonosok a kivitelezésre vonatkozóan.
4.2. A Programban résztvevő tulajdonosok közös szervezetének megalapítása A Program kivitelezésének időszakára vonatkozóan a kedvezményezetteknek kötelező jogi személyiséggel rendelkező szervezetet létrehozniuk. Az előkészítéshez azonban erre nincsen szükség. Amennyiben az előkészítés finanszírozására valamilyen nemzeti támogatást vesznek igénybe a települések, úgy az adott támogatás igénybevételének feltételei határozzák meg a társulási formát. Amennyiben erre sincsen szükség, abban az esetben is javasoljuk, hogy valamilyen könnyen működtethető közös szervezetet hozzanak létre a települések. 191
Az egyik lehetséges forma a konzorcium, amely létrehoz valamilyen ideiglenes, a projekt-tervek elkészítésével kezdődő, a támogatási kérelem elkészítésével és a projekt lebonyolításával folytatódó, majd a projekt üzembe helyezéséig élő lebonyolító társulást. A társulást létesítő okiratban rögzíteni kell a következőket: • általános célok: a társulás, illetve annak a projektnek a céljai, amelynek megvalósítására a társulást létrehozzák; • kötelezettségvállalások a tagok részéről (az egyes települési közgyűlések által jóváhagyottan); ezek vonatkoznak: - a pénzügyi hozzájárulásra, az együttműködésre; - a társulásból való kilépés/tagság felmondás korlátozására, illetve ha ez megtörténik, a következmények viselésére; - a tagok hatáskörében szükséges jogszabályok megalkotására/módosítására; - a tagok hatáskörébe tartozó tulajdonviszonnyal kapcsolatos intézkedésekre; - az üzemeltetésre, - a díjpolitika összehangolására; - az adatszolgáltatásra; - a tulajdonviszonyok tisztázása; • a társulás működtetésével kapcsolatos intézkedések: - képviseleti kérdések és jogkörök meghatározása; - gesztori szervezet létrehozása; - a gesztori szervezet feladatai; - a gesztori szervezet működtetésének módja, a költségek megosztása a tagok között; - a társulás/konzorcium irányító és felügyelő testületeinek meghatározása; • tagsággal kapcsolatos kérdések meghatározása: - a tagsági jogviszony meghatározása; - a felmondás körülményeinek meghatározása; - kizárás és tagfelvétel lehetősége. A társulás szerveinek (pl. közgyűlés, konzorciumi tanács, felügyelő bizottság, stb.) kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a nagy létszámú társulások nem tudnak hatékonyan működni az összes tag képviselőjét magába foglaló szervekkel. Ezért szükséges egy, a tagok korlátozott számú képviselőjéből létrehozott szerv megalakítása, amely létszámának meghatározásakor a működőképességet és a hatékonyságot kell szem előtt tartani. Ugyanakkor a bizalom fenntartása érdekében a korlátozott létszámú szervnek egyik legfontosabb feladata a többi tag érdekeinek képviselete, véleményének meghallgatása, folyamatos tájékoztatása. Ezzel csökkenthető a projekt megvalósítás során esetleg felmerülő lakossági konfliktusok (tiltakozások) kockázata is. A felügyelő bizottság létrehozása a működés jogszerűségét, a céloknak való megfelelést, az ellenőrzést hivatott szolgálni. A megfelelő dokumentumok elkészítéséhez javasolt jogász munkájának igénybevétele.
4.3. A Program előkészítés financiális alapjainak megteremtése A Program előkészítése során kétféle költséggel kell számolni: • a tervek, tanulmányok elkészítésének költségeivel • a menedzsment szervezet működési költségeivel A költségvetés minél helyesebb összeállításához a tervek és tanulmányok elkészítésének költségének becslésére érdemes több, a piacon hasonló tevékenységet végző céget felkérni, majd ezek becsléseiből kialakítani azt a keretösszeget, amelyből az adott tanulmányok nagy biztonsággal elkészíthetők. 192
A költségek becslésénél figyelembe kell venni: • a költségek becslésekor az azok felmerülésekor várható árral kell számolni • a költségek becslésekor figyelembe kell venni azt, hogy a tervek megrendelője melyik szervezet lesz. (pl. a menedzsment szervezet, vagy a kedvezményezettek szervezete, és ez a szervezet milyen módon kezeli, számolja el az ÁFA-t). A menedzsment szervezet kialakításakor az alábbi költségeket kell figyelembe venni: • a munkatársak bére • szakértők (műszaki, közbeszerzési, jogi) megbízási díjai • szükséges eszközök beszerzése • az iroda fenntartási költségei • eljárási (közbeszerzési, engedélyezési) díjak • bizottsági tagok esetleges tiszteletdíjai
4.4. A Program előkészítését koordináló, (felelős) szervezet kijelölése A Program Előkészítő Szervezet felállításánál illetve kijelölésénél érdemes olyan szervezetet kijelölni, amelynek van tapasztalata nagy beruházások előkészítésében, illetve Európai Uniós programok pénzügyi lebonyolításában. A szervezet munkatársainak elsősorban a Program pénzügyeit és adminisztrációját kell képesnek lennie lebonyolítani. A Program Előkészítő Szervezet vezetőjének rendelkeznie kell a vízellátással kapcsolatos alapvető ismeretekkel is. A szervezetnek foglalkoztatnia kell olyan műszaki szakértőt is, aki elismert a vízügyi szakmában. A műszaki szakértő elismertsége nagyon fontos, hiszen a program tervezése során különböző szakmai és üzleti érdekek ütköznek, így a választott megoldások elfogadtathatósága szempontjából elengedhetetlen, hogy a szakértő véleményét el lehessen fogadtatni az érintettekkel. A Program Előkészítő Szervezet kijelölésekor biztosítani kell a szervezet működésének anyagi és szakmai feltételeit. Az anyagi feltételeket az 5.3. pontban tárgyaltuk. Ezek mellett azonban meg kell határozni a szervezet vezetőjének hatáskörét is. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy milyen esetekben nyilatkozhat, illetve hozhat döntést a vezető.
4.5. Program Stratégia kidolgozása A program előkészítésének első szakmai lépése a Program Stratégia kidolgozása. A Program Stratégia az a dokumentum, amely a Programra vonatkozó alapinformációkat tartalmazza, illetve meghatározza a program előkészítése során alkalmazni kívánt eljárásokat, alapelveket. • Célkitűzések • Elvárt eredmények • A megoldás elemei • A Kedvezményezett szervezete • Üzemeltetői háttér és díjpolitika • A projektelemek vázlatos műszaki ismertetése • A projekt előkészítésének ütemezése • A projekt előkészítésének finanszírozása • Szervezeti szempontok • A projekt előkészítésének szervezeti ábrája • A Megvalósítás szervezetének (PIU) javasolt felépítése • Társadalmi szempontok • Környezeti szempontok • Kockázatok, feltételezések 193
• A projekt kapcsán rendelkezésre álló dokumentumok • A program megvalósításához szükséges hatósági engedélyek listája
5. MENEDZSMENT SZERVEZET A menedzsment szervezet felállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • Humán erőforrás tekintetében alkalmas legyen a Program előkészítésére • Rendelkezzen a feladata ellátásához szükséges eszközökkel • Képes legyen biztosítani a program előkészítése és a kivitelezés közötti folyamatosságot. A projektet előkészítő menedzsment szervezetnek az alábbi alap feladatokat kell ellátnia: • A támogatási kérelem előkészítése: a dokumentumok kidolgoztatása, ehhez szakértők (tervezők, közgazdászok, stb.) szerződtetése, a velük való koordináció • Mindeközben kapcsolattartás a kedvezményezett egyéb szervezeti egységeivel vagy egyéb hatóságokkal: • Az engedélyek megszerzése, • Pénzügyi források biztosítása (önkormányzati határozat (-ok)) érdekében • A több kedvezményezett részvételével induló projekteknél a többi kedvezményezettel való együttműködés formalizálása; • Kapcsolattartás a közreműködő szervezettel a támogatási kérelem kidolgozása, a szakértői segítségnyújtás igénybevétele, a minőség-ellenőrzés, a támogatási szerződés előkészítése miatt (biztosítékok, stb.); • Kapcsolattartás szakértőkkel, munkájuk támogatása; • A támogatási kérelem aláírásának és benyújtásának megszervezése; • A támogatási szerződés aláírásának megszervezése; • Az előkészítő szakaszban szükséges PR tevékenység szervezése.
5.1. Humán erőforrás szükséglet A Program kivitelezési fázisában a Kohéziós Alap projektek tekintetében kötelező egy jól körülhatárolt felelősségi és feladat- és hatáskörrel rendelkező Megvalósító Szervezet felállítása. Ezt a szervezetet PIUnak (Project Implementation Unit) nevezik. A Program előkészítése során törekedni kell arra, hogy a Projektet előkészítő menedzsment szervezet alapját képezhesse a későbbi PIU-nak, így biztosítva a szakmai folyamatosságot az előkészítés, illetve a kivitelezés között. A menedzsment szervezet humán erőforrás szükségletét két részre bonthatjuk: • Közvetlen munkaerőre • Partnerségre
5.1.1. Közvetlen munkaerő A projektet előkészítő menedzsment szervezet szűkebb értelemben vett személyzetét azok a munkatársak alkotják, akik teljes munkaidejükben a Program előkészítésével foglalkoznak. Közvetlen munkaerő tekintetében a menedzsment szervezetnek az alábbi humán erőforrással kell rendelkeznie: • Programmenedzser • Programmenedzser asszisztens(ek) • Pénzügyi menedzser • Műszaki tanácsadó • Közbeszerzési tanácsadó • Jogász 194
Programmenedzser Általános feladatok: • Stratégiai döntések meghozatala a kedvezményezettek döntéshozó testületével egyeztetett módon • Döntéshozatal operatív ügyekben • Irányítja és összehangolja az adatszolgáltatást és az informatikai rendszert • Visszaélések (irregularities) kezelése (ebben együttműködés a jogásszal) és jelentése a felelős szerveknek • Minden szükséges eljárás megszervezése, koordinálása és irányítása a Támogatási Kérelem dokumentációjának előkészítése, annak benyújtása és jóváhagyása kapcsán (pl. az EU kérdéseinek megválaszolása). • Ellátja a Program előkészítéséhez támogatást nyújtó hatóság által delegált feladatokat. • A Program Előkészítő Szervezet (PESZ) illetékességi területén kívül eső feladatok esetében kísérő intézkedéseket javasol, • Jelentéseket készít a tervezési feladatok előrehaladásáról, a leadott vállalkozói jelentések alapján a Támogató Hatóság által igényelt gyakorisággal és formában. Az előrehaladási jelentéseket, azok tartalmát egyezteti a PESZ összes tagjával és a kedvezményezettek döntéshozó testületével. PESZ szervezeti-irányítási feladatok: • Megszervezi és irányítja a PESZ működését • Folyamatosan ellenőrzi a PESZ tagjainak tevékenységét • Egyeztet a szakértőkkel és a különböző szakterületeken dolgozó munkatársakkal • Beszámol a PESZ működéséről a kedvezményezettek döntéshozó testületének, illetve a Szerződéskötő Hatóságnak Egyeztetés és tájékoztatással kapcsolatos feladatok: • Koordinálja az EU helyi Delegációja, a kedvezményezettek döntéshozó testülete, az illetékes minisztériumok, ezek szakértői és egyéb bevont közreműködők, érintett szervezetek, hatóságok stb. közötti egyeztetéseket, biztosítja ezen, és más, kapcsolódó szervezetek felé a folyamatos kapcsolattartást • Megszervezi a Program tervezése során a lakosság megfelelő tájékoztatását és kapcsolatot tart az érintett médiákkal • Tájékoztatja a kedvezményezetteket és az üzemeltetőket az őket érintő műszaki megoldási javaslatokról, illetve a projekttel kapcsolatos kötelezettségeikről Közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok • Felügyeli a Program előkészítése során kiírandó közbeszerzési pályázati kiírások ajánlatkérő dokumentációinak elkészítését, azok tartalmának egyeztetését • Közreműködik az ajánlati felhívások közzétételében • Biztosítja a ajánlati felhívások, dokumentációk hozzáférhetőségét elektronikus és nyomtatott formában is • Megszervezi a ajánlati felhívások tartalmáról és feltételeiről szóló információk szolgáltatását • Elősegíti a Bíráló Bizottságok munkáját, szükség esetén tagként közreműködik azokban • Az ajánlatok értékelése során elősegíti a Támogató Hatóság munkáját • Minden ajánlatot formai és adminisztratív szempontból ellenőriz, beleértve a költségvetési határok betartását is • Elkészíti a műszaki szakértővel együttműködésben a Bíráló Bizottságok által kért, a Bizottságok működésének zökkenőmentességét biztosító és döntés-előkészítő dokumentumokat, előterjesztéseket Megbízásokkal kapcsolatos feladatok: • Közreműködik a közbeszerzési eljárások keretében kiválasztott vállalkozókkal történő szerződéskötésben • Megvitatja minden nyertes ajánlattevővel a Vállalkozási Szerződésbe foglalandó tevékenységeket és költségvetést, a műszaki szakértővel egyeztetve és tekintettel a Bíráló Bizottságok ajánlásaira 195
• A szerződés időszaka alatt kapcsolattartó pontként funkcionál a nyertes vállalkozók felé és kezeli a projekttel kapcsolatos kérdéseket, módosítási igényeket és bármely egyéb felmerülő problémát, azaz tanácsadó és problémaszűrő funkciót lát el • Segíti a nyertes vállalkozókat a szolgáltatási és közbeszerzési dokumentációk szerinti jogszerű, rendeltetésszerű teljesítésben, • Tájékoztatja a nyertes vállalkozókat a módosítási kérelmek benyújtásának feltételeiről • Együttműködik a Program előkészítése során a tervezési megbízásokat elnyerő vállalkozókkal, szükség esetén egyeztetést kezdeményez • A műszaki szakértővel együtt kiállítja a teljesítés-igazolást és tájékoztatja a konzorciumot • Ellenőrzi, hogy a szöveges és a pénzügyi beszámolók megfelelnek-e a Támogatási Szerződésben foglaltaknak • Elkészíti a Támogató Hatóság számára a közbenső és végső jelentések elfogadásáról szóló javaslatot A kedvezményezettek szervezetével kapcsolatos kötelezettségek: • Folyamatosan egyezteti a PESZ tevékenységeit a konzorcium elnökével, akinek kötelessége folyamatosan tájékoztatni a konzorcium tagjait • Biztosítja a kedvezményezettek szervezetének jogszerű, szabályos működését • Elősegíti a kedvezményezettek döntéshozó testülete határozatainak végrehajtását Műszaki szakértő Általános feladatok: • Javaslatot tesz a tervezési feladatok összehangolására, ütemezésére illetve csoportosítására • Lefolytatja a szükséges szakmai szakértői egyeztetéseket, javaslatokat tesz a szükséges módosításokra • A műszaki kérdésekben koordinál az üzemeltetők, önkormányzatok, a nyertes vállalkozók között, és képviseli a Program szakmai érdekeit • A Program bonyolultságától és heterogenitásától függően az üzemeltetőkkel és a hatóságokkal konzultálva javaslatot tesz alprojektek készítésére, amelyek jól áttekinthető függőségek formájában vannak kapcsolatban egymással • Kapcsolatot tart a Programmenedzserrel, folyamatosan tájékoztatja a tervezés állásáról, az aktuális tervezési kérdésekről • Kapcsolatot tart a Program előkészítésében és lebonyolításában szerepet vállaló összes szervezettel, intézménnyel, szakértővel • A Program előkészítés lezárása után szükség esetén tanácsadóként együttműködik a kivitelezést vezető menedzsmenttel, illetve a Független Mérnökkel • Részt vesz a bármely érintett szervezet által kezdeményezett, a programmal összefüggő megbeszéléseken, tárgyalásokon, konferenciákon • Tájékoztatja az üzemeltetőket az őket érintő megoldási javaslatokról Közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok: • A közbeszerzési szakértővel konzultálva elkészíti a Program keretében kiírandó közbeszerzési ajánlatkérő dokumentációk műszaki részét, ebbe bevonja a vízügyi hatóságokat és az üzemeltetőket • Értékelő Bizottsági tagként ellenőriz minden pályázatot műszaki szempontból, beleértve a költségvetési határok betartását is • Elkészíti a Programmenedzserrel együttműködésben a Bíráló Bizottságok által kért, a Bizottságok működésének zökkenőmentességét biztosító és döntés-előkészítő dokumentumokat, előterjesztéseket A megbízásokkal kapcsolatos feladatok: • A Programmenedzserrel együttműködve részt vesz a nyertes ajánlattevővel a Vállalkozási Szerződésbe foglalandó tevékenységek és a költségvetés, megvitatásán 196
• A jogásszal együttműködve kidolgozza a Vállalkozói szerződések műszaki vonatkozású elemeit • Közreműködik a Támogató Hatóság szakértőivel közbeszerzési eljárások keretében kiválasztott vállalkozókkal történő szerződéskötésben • Kapcsolatot tart a szerződés időszaka alatt műszaki jellegű kérdésekben a nyertes vállalkozókkal, azaz tanácsadó és problémaszűrő funkciót is ellát • A tervezési munkák folyamán felmerülő kérdésekben a megbízó szakértőjeként szakvéleményt ad • A vállalkozó teljesítésekor az elkészült tervek, tanulmányok műszaki tartalmát ellenőrzi, illetve az érintett üzemeltetőkkel és vízügyi igazgatóságokkal egyezteti • A vállalkozók teljesítésekor Programmenedzserrel együtt kiállítja a teljesítés-igazolást • Értékeli az igényelt módosításokat és a Támogató Hatóság részére ajánlást fogalmaz meg, a Programmenedzserrel és a kedvezményezettek döntéshozó testületével egyeztetve • Közreműködik a Támogató Hatóság számára elkészítendő közbenső és végső jelentések elfogadásáról szóló javaslat kialakításában Programmenedzser asszisztens • A Program Előkészítő Szervezet tagjainak a feladat elvégzéséhez teljes körű - komplex szakmai segítségnyújtás, a menedzser döntéshozatalához és feladatellátásához szükséges előkészítés • Koordináció a Program tervezésében a PESZ általi irányítás és felügyelet terén • Megszervezi az EU források felhasználására, irányítására, menedzsmentre vonatkozó képzéseket • Együttműködik a Program műszaki-tervezési szakértőivel • Közreműködik a közbeszerzési ajánlati felhívások közzétételében • Biztosítja a közbeszerzési ajánlati felhívások, dokumentációk hozzáférhetőségét elektronikus és nyomtatott formában is • Hivatalosan érkezteti a beérkezett ajánlatokat • Az ajánlatok értékelése során elősegíti az Értékelő Bizottság munkáját • Biztosítja az ajánlatok biztonságos tárolását • Elkészíti a Bíráló Bizottságok által kért, a Bizottságok működésének zökkenőmentességét biztosító és döntés-előkészítő dokumentumokat, előterjesztéseket • A Bíráló Bizottságok elnökeinek aláírására elkészíti a hiánypótlásra felszólító leveleket • Elküldi a hiánypótlásra felszólító leveleket • Érkezteti a válaszokat • Elősegíti és szükség esetén közreműködik a Bíráló Bizottság munkájában • Elkészíti a Támogató Hatóság által aláírandó leveleket mind a nyertes, mind a vesztes ajánlattevő részére a kizárás okainak feltüntetésével • Segít az angol és/vagy magyar nyelvű Vállalkozási Szerződések elkészítésében és azokat aláírásra megküldi az előírt aláíró feleknek • Amikor szükséges, elkészíti a Támogatási Szerződés kiegészítését és a módosításokkal kapcsolatos leveleket • Regisztrálja a nyertes vállalkozások jelentéseinek és a közbenső jelentések másolatát angol és magyar nyelven • A projektmenedzser akadályoztatása esetén helyettesíti őt • A gyakran feltett kérdésekről elektronikus információt szolgáltat a Program honlapján • Információt szolgátat a programmal kapcsolatban valamennyi érintett fél számára • Bekéri a szállítói teljesítés értékeléséhez szükséges valamennyi dokumentumot • Ellenőrzi a dokumentumokat • Amennyiben megfelelőnek ítéli, kitölti az Elfogadó Nyilatkozatot • Amennyiben nem megfelelő a teljesítés, vagy hiányosnak ítéli a benyújtott dokumentációt, hiánypótlásra szólítja fel a szállítót • Intézkedik az Elfogadó Nyilatkozat Szállító és Kedvezményezett általi aláírásáról 197
• Elkészíti az előrehaladási jelentést a Támogatási Szerződés szerinti ütemezésben (abban az esetben is, amennyiben a szállítói teljesítés elmarad) • Az elfogadott dokumentumokat, az Elfogadó Nyilatkozatot, valamint az előrehaladási jelentést átadja a Közreműködőnek • Amennyiben a Támogató hiányosnak ítéli meg a dokumentumokat, és ezáltal nem fogadja el a Nyilatkozatot, az asszisztens felveszi a kapcsolatot a szállítóval és bekéri a hiányzó dokumentumokat a Támogató által megküldött hiánypótlásnak megfelelően • Elfogadó nyilatkozat megfelelő módosítása, • A hiánypótlást és a módosított nyilatkozatot határidőre megküldi a Támogatónak • Amennyiben a Támogató és /vagy a Közreműködő igényli a szállítóval való konzultációt, az asszisztens egyeztet a felek között • A teljesítés elfogadását követően befogadja a szállítói számlát • A számlákat ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a számviteli előírásoknak. • Benyújtja a Támogatónak a kifizetési kérelmet, ill. az ehhez szükséges dokumentumokat • Hiánypótlást intézi, amennyiben a Támogató a benyújtott bizonylatokat nem megfelelőnek ítéli és hiánypótlásra szólít fel • Megküldi a pótolt/javított dokumentumokat • Zárójelentés készítése • Nyilatkozat elkészítése a Program EU támogatása iránti kérelemnek, az Európai Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjáról, a megvalósítás tervezett kezdésének, és várható befejezésének időpontjáról, valamint a megvalósításhoz szükséges saját erő rendelkezésre állásáról • A projektmenedzser asszisztensek egymást helyettesíthetik Közbeszerzési szakértő • A Közbeszerzési eljárások jogszerű lebonyolításáért felelősséget vállal • Az ajánlati felhívások elkészítése a műszaki szakértővel és a Jogi Tanácsadóval együttműködve • A közbeszerzési eljárások komplett lebonyolítása • Elkészíti a műszaki menedzser és a programmenedzser közreműködésével a Bíráló Bizottságok által kért, a Bizottságok működésének zökkenőmentességét biztosító és döntés-előkészítő dokumentumokat, előterjesztéseket • A nyertes vállalkozóval kötendő szerződés elkészítése, a szerződés aláírásakor annak ellenjegyzése • A közbeszerzési eljárások jogszerűségéért való teljes felelősségvállalás • A közbeszerzési eljárások során esetleg felmerülő jogorvoslatok során a megbízó jogi képviselete • Rendelkezésre állás bármely a tervezési folyamat ellenőrzésére jogosult szervezet ellenőrzése esetén Jogi Tanácsadó • A tervezési folyamat végéig ellátja az együttműködés jogi feladatait, elkészíti a kedvezményezettek szervezetének társulási megállapodását, kidolgozza a Társulás Alapító Okiratát és ellátja az ebből fakadó jogi feladatokat • A programmal összefüggő döntés-előkészítő jogi javaslatokat és előterjesztéseket készít • Elősegíti a döntések végrehajtását, és jogi szakértőként közreműködik • A tervezés folyamatának befejezéséig ellátja a jogi felügyeletet • A Program jogi dokumentációinak elkészítésében részt vesz, véleményez, végrehajtását ellenőrzi • A Program tervezési folyamata során kialakuló konfliktusok és jogviták rendezése Bizonyítási dokumentációkkal kapcsolatos eljárások kezdeményezése és lebonyolítása (igénybejelentések, bírósági végzések, stb.) • Bármely érintett fél részéről érkező jogi igény esetén vizsgálat és védekezés, esetleges bírósági eljárásokban támogatás nyújtása • Jogi eljárások feldolgozása, szervezése; a vállalkozói szerződések jogi lezárása. 198
Pénzügyi menedzser • Részt vesz a Támogató Hatóság gazdasági döntéseinek előkészítésében • Elősegíti a gazdasági döntések végrehajtását, azokban közreműködik • Szakmai koordinációs szerepet tölt be a programban résztvevő valamennyi szervezettel és bevont személyekkel • A Program komplexitásának függvényében akcióterv segítségével pénzügyileg, gazdaságosság szempontjait figyelembe véve modellezi a Programot, a szükséges önrész biztosítását betervezi a tárgyévi költségvetésbe • Lefolytatja a szükséges pénzügyi-közgazdasági egyeztetéseket, javaslatokat tesz a szükséges módosításokra, elvégzi a pénzügyi folyamatok elemzését • A különböző tendereken nyertes vállalkozásokkal kötendő szerződések előkészítését követően, hatályos jogszabályokat figyelembe véve a szerződések szakmai felülvizsgálata és ellenjegyzése, a kifizetések ellenőrzése • Pénzügyi teljesítések ellenőrzése, pénzügyi folyamatok felülvizsgálata, esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésének a koordinálása. • A támogatás gyors és hatékony ellenőrizhetősége érdekében elkülönített pénzügyi nyilvántartási rend kialakítása • A Program beruházási költségei alakulásának nyomon követése és gondoskodás a szükséges korrekciós intézkedésekről (benyújtás és tenderezés közötti időszakban a költségnövekedés elkerülése érdekében) • Részt vesz a beruházást követően az üzemeltetési költségek kialakításában, ellenőrzésében • Beruházás forrás-összetételének további alakítása, kérelmezése, ellenőrzése • Beruházási kiadások vázlatos tervének aktualizálása, a beruházási források folyósítása, a beruházási igazolások összeállítása • Elkészíti a Pénzügyi Ütemtervet és egyezteti az érintett kedvezményezettekkel (havi/heti bontással), havi pénzügyi adatszolgáltatás a KSZ-nek, Támogató Hatóságnak • Költségszámítások/becslések vizsgálata és aktualizálása • Biztosítja a zavartalan könyvvizsgálatot, és szükség esetén lebonyolításában közreműködik • Biztosítja a tervezési folyamattal kapcsolatos pénzügyi folyamatok hatályos jogszabályok szerinti pénzügyi ellenőrzését • A vállalkozói szerződések teljesítésének pénzügyi nyomon követése a pénzügyi indikátorok alapján, a fizetendő számlák és pénzügyi beszámolók ellenőrzése illetve jóváhagyása és igazolása, Program könyvvitel vezetése, részvétel a közbenső kifizetésekhez szükséges dokumentumok összeállításában, a Program végső költségének meghatározásában, a záró elszámolás és kiadások ellenőrzése, jóváhagyása, a kifizetésekhez szükséges dokumentumok gondozása, a szerződések pénzügyi lezárása
5.1.2. Partnerség (hálózatok) A menedzsment szervezet munkájához elengedhetetlenül szükséges széleskörű partnerség működtetése. Fontos, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a menedzsment szervezet mind a kedvezményezettekkel (önkormányzatokkal), mind a szakmai és hatósági szereplőkkel. A partnerség kialakításáért „ágazatonként” másmás tag felelős a menedzsment szervezeten belül. A műszaki szakemberekkel (hatóságok, felügyeleti szervek, üzemeltetők, tanácsadók) a műszaki szakértő tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás fő szerepe a menedzsment szervezet által kiírni tervezett közbeszerzési eljárások műszaki dokumentációinak véleményezése, valamint a tervezés folyamán a tervek tartalmáról folytatott konzultációk megtartása. A kedvezményezettekkel való kapcsolattartást a programmenedzser szervezi meg. Ez jelenti a kedvezményezettek által létrehozandó egységes szervezet kialakításának szervezését, a szervezet működésének biztosítását. Kiemelten fontos feladat a program előkészítésével kapcsolatos stratégiai döntések meghoza199
talához szükséges előkészítő anyagok kidolgozása, illetve a döntések meghozatalához szükséges valamennyi körülményt biztosítása. Javasolt, hogy e feladatok ellátásában a programmenedzsert a kedvezményezettek hivatalában dolgozó, a kedvezményezettek által e feladatra kijelölt összekötők segítsék. Az üzemeltetők képviselői • Közreműködik a projekt előkészítés során a műszaki tartalom ellenőrzésében, képviseli az üzemeltetés érdekeit • A műszaki szakértőt támogatja a valamennyi az általa képviselt megyét érintő tervezési folyamat szakmai ellenőrzésében, szükség esetén szakvéleményt ad • Támogatja a műszaki szakértőt a program tervezésével kapcsolatos tender dokumentációk műszaki tartalmának elkészítésében • Közreműködik a közbeszerzési ajánlatok műszaki részének bírálatában • Felügyeli a tervezés során, hogy a nyertes vállalkozó által elkészített tervek összhangban legyenek a vízművek üzemeltetési igényeivel, és biztosítsák az előírt határértékeket • Köteles a műszaki szakértővel együtt koordinálni az érintett üzemeltetőket • Együttműködik a program műszaki-tervezési szakértőivel • A szerződés időszaka alatt műszaki jellegű kérdésekben tanácsadó és problémaszűrő szerepet lát el, javaslatokat tesz a szükséges módosításokra az érintett önkormányzatoknak • Koordinálja az Európai Bizottság, a bármely érintett nemzeti hatóság, minisztérium, a menedzsment szervezet vagy a projektben részt vevő más szereplők által igényelt, az üzemeltetőkre vonatkozó, vagy tőlük beszerezhető adatok, információk összegyűjtését. • Részt vesz a programot érintő, az ivóvízminőség-javító programmal összefüggő megbeszéléseken, tárgyalásokon, konferenciákon Műszaki tanácsadók, felügyeleti szervek • Közreműködik a projekt előkészítés során a műszaki tartalom ellenőrzésében • Támogatja a valamennyi a működési területét érintő tervezési folyamat szakmai ellenőrzésében, szükség esetén szakvéleményt ad • Támogatja a műszaki szakértőt a program tervezésével kapcsolatos tender dokumentációk műszaki tartalmának elkészítésében • Közreműködik a közbeszerzési ajánlatok műszaki részének bírálatában • A szerződés időszaka alatt műszaki jellegű kérdésekben tanácsadó és problémaszűrő szerepet lát el, javaslatokat tesz a szükséges módosításokra az érintett önkormányzatoknak • Részt vesz a projektet érintő, az ivóvízminőség-javító programmal összefüggő megbeszéléseken, tárgyalásokon, konferenciákon, melyeket kezdeményezhet az Európai Bizottság, bármely érintett nemzeti hatóság, minisztérium, a menedzsment szervezet vagy a projektben részt vevő más szereplők által kezdeményezett megbeszéléseken • Átadják a rendelkezésükre álló, szükséges dokumentumokat, információkat és szakmai ismereteket a tervek illetve tanulmányok készítőinek • Az érintett hatóságok, minisztériumok számára állásfoglalást juttat el a Program előkészítése során felmerülő jogilag nem szabályozott, de döntést igénylő műszaki és környezetvédelmi kérdésekben Összekötők • Kapcsolattartóként funkcionál a helyi vezetők a menedzsment szervezet, illetve a programban érintett más szereplők, hatóságok között • A tervezési folyamat során a program menedzserrel és a program menedzser asszisztenssel együttműködve ellátja az kedvezményezettek tájékoztatását 200
• A program menedzser asszisztenssel együttműködve részt vesz az általa képviselt területet érintő rendezvények szervezésében. • Elvégzi az Európai Bizottság, és bármely nemzeti hatóság, minisztérium, a menedzsment szervezet vagy a projektben részt vevő más szereplők által igényelt, az Önkormányzatokra vonatkozó, vagy tőlük beszerezhető adatok, információk összegyűjtését • A szerződés időszaka alatt a projekttel kapcsolatos nem műszaki jellegű kérdésekben tanácsadó és problémaszűrő szerepet lát el, javaslatokat tesz a szükséges módosításokra • Biztosítja a menedzsment szervezet és a kedvezményezettek közötti folyamatos, kölcsönös információáramlást. • Részt vesz a Programmal kapcsolatos tájékoztató anyagok elkészítésében a kedvezményezettek részére • Részt vesz a projektet érintő, az ivóvízminőség-javító programmal összefüggő megbeszéléseken, tárgyalásokon, konferenciákon
5.2. Eszközigény A menedzsment szervezet működéséhez szükséges eszközök között az irodai alapeszközöket érdemes megemlíteni (számítástechnikai eszközök). Ezeknek az eszközöknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy a menedzsment szervezet tárolni tudja a program tervezése során elkészülő nagy tárigényű adatbázisokat, illetve működtetni tudja az ezek kezeléséhez szükséges térinformatikai programot. Elsősorban a kommunikációhoz szükséges eszközök szükségességét kell kiemelni, (Internet, telefon, fax), amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy a menedzsment szervezet el tudja látni a kedvezményezettekkel való kapcsolattartási és egyeztetési feladatait. Ahhoz, hogy a tervezésben érintett különböző helyszíneken való egyeztetéseket, illetve a személyes kapcsolattartást le tudja folytatni a menedzsment szervezet, a menedzsment szervezet rendelkezésére kell, hogy álljon gépjármű is. A menedzsment szervezet szoftver igénye megfelel az átlagos irodai feladatokhoz szükséges szoftver háttérnek. Ezen felül szükség van egy olyan térinformatikai programra, amellyel átláthatóan kezelni tudja a tervezés során keletkező adatbázisokat, illetve amellyel döntéstámogató és prezentációs anyagokat (térképi kimutatások, leválogatások) lehet készíteni.
5.3. Minőségbiztosítás A menedzsment szervezet minőségbiztosítási rendszerének kialakítására nincsen általánosan elfogadott vagy általánosan alkalmazható szabály. A Minőségbiztosítási rendszert minden helyzetre és szervezetre külön kell kidolgozni. A rendszer kidolgozásakor célunk az, hogy az eljárásokat pontosan definiáljuk és ezek betartását Minőség biztosítási rendszerrel folyamatosan nyomonkövessük és ellenőrizzük. A Minőségbiztosítási rendszer kialakításakor az alkalmazandó fő alapelvek a következők: • Előkereshetőség • Nyomon követhetőség • Elszámoltathatóság • Megismételhetőség Az előkereshetőség elve azt jelenti, hogy az eljárásrend kialakítása során gondoskodnunk kell arról, hogy az iratokat mindenki meg tudja találni, olyan munkaerő is, aki csak ideiglenesen vesz részt a szervezet munkájában. Ennek lényege az átadás- átvételi rendszer, mely szerint minden dokumentum átadása egy elismervény kiállításával történik, ami tartalmazza az átadás idejét és a dokumentum jellegét. A nyomon követhetőség: a minőséget, illetve az eljárás rendet nemzeti vagy uniós előírások határozzák meg, pl. az adatkezelés, tájékoztatás szabályai, ezek alkalmazásával a rendszer mindenki által átláthatóvá válik. 201
Az elszámoltathatóság alapelvei: • Minden eljárásnak egy személy a felelőse • Szervezeti hierarchia, alá-fölérendeltségi viszonyok pontos definiálása • A tevékenység befejezésekor a felelős aláírásával igazolja a tevékenység lezárását. A felelős személy megtartja az alapdokumentumot, mely tartalmazza a cég küldetését, a cég elhivatottságát arra, hogy alkalmazza a Minőségbiztosítási rendszert és felsorolja annak jóváhagyott eljárásait. A megismételhetőség elve szerint biztosítani kell azt, hogy azonos tevékenységet azonos módon végezzünk. Ennek érdekében ki kell dolgozni az egyes tevékenységekhez szükséges formadokumentumokat, átadás-átvételi elismervény mintákat, illetve az eljárások lebonyolításának pontos rendjét.
5.4. Szervezeti felépítés Az alábbi ábrán a menedzsment szervezet javasolt felépítése látható. Kedvezményezett szervezete (konzorcium vagy társulás)
Programmenedzser
Programmenedzser asszisztens(ek)
Pénzügyi menedzser
Engedélyező hatóságok
Műszaki tanácsadó
Tervező cégek
Közbeszerzési tanácsadó
Üzemeltetők
Jogász
Műszaki tanácsadók, felügyeleti szervek
6. A PROGRAM MEGALAPOZÓ DOKUMENTUMAI Az ivóvízminőség javítás tárgyában elkészítendő, az EU Kohéziós Alapjához benyújtandó pályázat részét képező elvi engedélyezési tervek és megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az ezek megalapozásához szükséges egyéb tanulmányok képezik a program megalapozó dokumentumait.
6.1. Többváltozatú elvi engedélyezési szintű tervdokumentáció A vizsgálatba be kell vonni valamennyi települést, ahol a vízminőség nem elégíti ki a hatályos előírásokat, valamint azokat a településeket is, ahol jelenleg nincs kiépítve vezetékes vízellátás, függetlenül attól, hogy a településen hány fő él.
6.1.1. A korábbi tanulmányok felhasználása, korszerűségi felülvizsgálata Ha a településre korábban megvalósíthatósági tanulmány készült, de a vizsgált változatok között a térségi rendszer kialakítási lehetősége nem szerepel, akkor a már elkészült tervet, mint egyik lehetséges változatot kell a tervezésnél felhasználni, illetve a tervekbe beépíteni. Az ilyen terveket korszerűségi felülvizsgálat alá kell vetni. 202
Azokban az esetekben, amikor a korábbi tervek a helyi megoldási lehetőségek mellett a térségi megoldási lehetőséget is vizsgálták, korszerűségi felülvizsgálatot kell végezni, és ha nem merül fel újabb, ésszerűbbnek mutatkozó verzió, akkor nem kell újabb terveket készíteni. Ezekben az esetekben elégséges az engedélyek meghosszabbítása, s a költségelemzés aktualizálása. Ha a már megtervezett megoldás a felülvizsgálat alatt szerzett információk birtokában nem mutatkozik kellően megalapozottnak, a lehetséges térségi megoldást újra kell gondolni, illetve tervezni.
6.1.2. Általános tervezési szempontok 6.1.2.1. Tervezési alapadatok A tervezési alapadatokat a megbízó a tervezési szerződéssel egyidejűleg adja át a tervezőnek. A tervező feladata, hogy a vízi-közmű üzemeltetők, és az érdekelt települések bevonásával pontosítsa, aktualizálja azokat.
6.1.2.2. Vízigények A vízigényt a rendelkezésre álló alapinformációk alapján kell meghatározni. A vízigény meghatározásához fel kell használni: - a jelenlegi víztermelés és vízértékesítés adatait, - a település fejlesztési elképzeléseit, - a fogyasztási szokások várható változásait, - a várható díjemelkedésnek a fogyasztásra gyakorolt hatását, - a külföldi tapasztalatokat.
6.1.2.3. Közigazgatási és régiós határok A tervezés során a kialakítandó rendszereknél a mesterséges határokat (közigazgatási, régiós, vagy üzemeltetői) nem lehet figyelembe venni. Az egyes rendszereket úgy kell megtervezni, hogy az a meglévő határoktól függetlenül az optimális megoldást adják.
6.1.2.4. Műszaki rendszerek, technológiai változatok A tervezés során valamennyi településnél, ha van reális megoldás, akkor a lehetséges összes megoldást meg kell vizsgálni. Ezen belül: - a minőségjavításnak a helyi vízbázisra alapozott – meglévő, esetleg új – fejlesztési szükségletét, - a térségi ellátás lehetőségét, meglévő rendszerhez történő csatlakozással, vagy új rendszer kialakításával. A vízkezelési lehetőségeket, a javasolt megoldásokat is több változatban kell vizsgálni. Fel kell használni a folyamatban lévő műszaki fejlesztések információit, elért eredményeit. Nem tekinthető technológiai változatnak a különböző technológiai berendezések gyártóinak, vagy forgalmazóinak az azonos elveken működő berendezései, technológiái. A lehetséges technológiai változatok közül azokat a megoldásokat kell preferálni, amelyeknek a működtetése során: - nincs vagy minimális a vegyszer felhasználás, - az oxidációs folyamatok, ha szükségesek, nem eredményeznek káros oxidációs melléktermékeket, - kisebb mennyiségben, vagy egyáltalán nem képződik veszélyes hulladék, - biztonságosabb az üzemeltetése, kedvezőbbek az üzemeltetési költségek. 203
Ha a tervezés során az újabb létesítmények elhelyezéséhez területbővítés, vagy új helyszín kijelölése válik szükségessé, akkor törekedni kell arra, hogy a települések által biztosítandó területek legyenek felhasználva. A több változat vizsgálata nemcsak a technológiai főfolyamatra, hanem a keletkező hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására is kötelezően elvégzendő. Vizsgálni kell a hulladékok helyi és térségi rendszerben történő kezelését is. Az elvi engedélyezési tervben és a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatandó verziók közül egynek műszakilag azonosnak kell lennie a helyi település által javasolt megoldással.
6.1.2.5. Anyagokkal, berendezésekkel és technológiákkal szemben támasztott követelmények A vízzel érintkező anyagoknál, az építményekbe beépítendő építési termékeknél csak olyan anyagot és terméket lehet betervezni, amelyek rendelkeznek a hazai és EU szabályozásnak megfelelő engedélyekkel. A vízkezelési technológiák tervezésénél meg kell jelölni az adott vízminőségre jellemző referenciákat is.
6.1.2.6. Tervezői felelősség A különböző helyekről beszerzett információk (gyártók, beszállítók, stb.) beépíthetők a műszaki tervekbe, azonban azok hitelességéért a tervező egyetemlegesen felel.
6.1.2.7. Elvi engedélyezési tervek tartalmi és formai követelményei A terveknek meg kell felelniük a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Valamennyi létesítmény esetében az illetékes közműszolgáltatókkal le kell folytatni a szükséges egyeztetéseket, és be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatokat. Vajdaság Autonóm Tartomány területén a vízellátási létesítmények kiépítéséhez szükséges engedélyezési eljárásban illetékes szerveket és az eljárás rendjét a 9. fejezet tartalmazza részletesen.
6.1.3. Részletes követelmények 6.1.3.1. Települési vízművek, helyi vízkezelés tervezése 6.1.3.1.1. Vízbázis Ha a jelenleg üzemelő vízmű kútjai nem a legkedvezőbb vízadóra vannak telepítve, és az elkészült hidrogeológiai szakvélemény a kedvezőtlen minőségű kutak kiváltását reálisnak ítélte meg, akkor az újabb kutakat is meg kell tervezni, attól függően, hogy: - az üzemelő telep alkalmas-e az újabb kút, kutak létesítésére, - vagy új helyszínt kell kijelölni.
6.1.3.1.2. Víztermelő telep Ha üzemel víztisztító berendezés, akkor annak vizsgálata, hogy: - az intenzifikálható-e, - ha nem intenzifikálható, akkor elemezni kell, hogy a meglévő rendszernek milyen elemei illeszthetők bele a tervezett fejlesztésbe, - ha a meglévő berendezés egyik verzióba sem alkalmas, meg kell indokolni, hogy miért nem, javaslatot kell tenni a további sorsára. Ha a tervezett fejlesztés kapcsán a meglévőt el kell bontani, akkor annak költségeit meg kell határozni, és a gazdasági elemzésnél (megvalósíthatósági tanulmányban) figyelembe kell venni. 204
Ha több víztermelő telep is üzemel, akkor vizsgálni kell azt is, hogy mi az optimális: - a fejlesztéseket a jelenleg is működő telepeken megvalósítani, - vagy a telepek számát csökkenteni és az optimális helyen lévő telep vízbázis kapacitását növelni, - vagy a kezelendő vizet átvezetni arra a telepre, ahol a kezelés megvalósítása optimálisnak tűnik - az indokolt és szükséges technológiai beavatkozások mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a meglevő járulékos létesítmények fejlesztése indokolt-e. Ilyen létesítmények: energiaellátás, szociális épület, kezelőépület stb. - ha jelenleg nem üzemel víztisztító berendezés, vagy az üzemelő nem intenzifikálható, akkor a vízkezelési lehetőségeket, a javasolt megoldásokat több technológiai változatban kell vizsgálni. Az egyes változatoknál meg kell vizsgálni, hogy a meglévő vízmű telepi létesítmények, a nyersvíz és tisztavizes tározók hogyan illeszthetők be a tervezett rendszerbe - vizsgálni kell az egyes tervezett változatoknál a keletkező hulladékok mennyiségét és minőségét, azok kezelésének, ártalmatlanításának a különböző lehetőségeit
6.1.3.1.3. Vízelosztó rendszer Az előtanulmányok (rekonstrukciós igények felmérése, elvi engedélyezési tervek) javaslatait a hálózat tisztítás feltételeinek kialakításához, valamint a szükséges vezeték cserékhez -és bővítésekhez fel kell használni, és be kell építeni az anyagba. Az indokolt rekonstrukciók elvi engedélyezési terveit nem kell elkészíteni, azok a tendertervek készítésekor vízjogi létesítési engedélyezési szinten lesznek kidolgozva, de az előtanulmány alapján a javasolt és elfogadott tételek költségeit a megvalósíthatósági tanulmányban meg kell határozni. Vizsgálni kell, és meg kell határozni, hogy: - a tervezett vízműtelepi fejlesztések indokolják-e a főnyomó és elosztó vezetékek fejlesztését, megerősítését, - az egyes vízműtelepek esetleges felhagyása, újak létesítése milyen beavatkozásokat igényel a vízelosztó rendszerben.
6.1.3.2. Új térségi rendszerek kialakítása Azokon a településeken, ahol jelenleg helyi vízműről történik az ellátás, vizsgálni kell azt is, hogy a környező településekkel együtt van-e reális lehetőség új térségi rendszer kialakítására. Ezt a vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a hidrogeológiai tanulmány a vizsgált környezetben kedvezőbb vízminőségű vízbázis kialakítását nem tartja lehetségesnek. Ebben az esetben vizsgálni kell: - a tervezett rendszer vízbázisa valamelyik meglévő vízbázisból vagy annak bővítésével kialakítható-e, - indokolt-e új vízbázis kialakítása. Ha vizsgált környezetben van kedvezőbb vízkészlet, mint amelyet jelenleg felhasználnak, és annak felhasználhatóságára a hidrogeológiai tanulmány javaslatot tett, akkor a térségi rendszer kialakításánál azt kell figyelembe venni. Az indokolt és szükséges technológiai beavatkozások mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a meglevő járulékos létesítmények fejlesztése indokolt-e. Ilyen létesítmények: energiaellátás, szociális épület, kezelőépület, stb. A kialakítandó kistérségi rendszernél meg kell vizsgálni azt is, hogy: - a rendszerre hogyan kapcsolhatók optimálisan az egyes települések vízelosztó rendszerei, - a meglévő térszinti és magas tározók elégségesek-e a tervezett rendszer optimális működéséhez, különös tekintettel az ellátás biztonságára, - mi legyen az üzemelésből kivonandó vízbázisok, vízmű telepek sorsa. 205
6.1.3.3. Meglévő térségi rendszerek bővítése A meglévő térségi és regionális rendszereknél vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a rendszer környezetében lévő, jelenleg még helyi vízbázisról üzemelő vízellátó rendszerek közül melyek kapcsolhatók a térségi rendszerre, továbbá ennek következtében milyen fejlesztési feladatokat kell elvégezni.
6.1.3.3.1. Vízbázis fejlesztés A települések körének meghatározása után vizsgálni kell, hogy a szükséges vízbázis kapacitás rendelkezésre áll–e, illetve milyen mértékű fejlesztés válik indokolttá. A kapacitásfejlesztés tervezésénél fel kell használni a hidrogeológiai tanulmány megállapításait. Meg kell határozni a szükséges új kutak számát, különös figyelemmel az üzembiztonságra, az optimális telepítési megoldást, valamint azt, hogy a tervezett kapacitásbővítéssel összefüggésben milyen védőterület és védőidom bővítés, esetleg kijelölés válik indokolttá.
6.1.3.3.2. Víztermelő telepek, vízkezelési technológia Meg kell vizsgálni, hogy: - a meglévő rendszer intenzifikálására, vagy a rendszer egyes elemeinek a tervezett fejlesztéssel történő továbbhasznosítására van-e lehetőség, - a szükséges kapacitás kialakításánál a meglévő elemeket hogyan lehet felhasználni, - ha a berendezések a tervezett fejlesztésnél nem használhatók fel, meg kell határozni további sorsukat. - Az indokolt és szükséges technológiai beavatkozások mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a meglevő járulékos létesítmények fejlesztése indokolt-e. Ilyen létesítmények: energiaellátás, szociális épület, kezelőépület , üzemi vízminőség ellenőrzés, stb. A tervezésnél azt is számításba kell venni, hogy az új létesítmények építése alatt, annak üzembe vételéig is zavartalanul kell a vízellátást biztosítani. A technológia, a szükséges tározó térfogatok, valamint a nyomásfokozó kapacitás tervezésénél az üzembiztonságra, a párhuzamosan működtethető technológiai sorok kialakítására nagy hangsúlyt kell helyezni. Vizsgálni kell a keletkező hulladékok kezelési lehetőségeit, a kezelt hulladék végleges elhelyezését a lehetséges változatok figyelembe vételével.
6.1.3.3.3. Meglévő és tervezett távvezetékek, csatlakozás a térségi rendszerre Az újabb településeknek a térségi rendszerre történő csatlakozása esetén vizsgálni kell, hogy a meglévő távvezetékek képesek-e a csatlakozó települések vízigénye által megnövelt vízmennyiség elszállítására, illetve milyen módon tehetők arra alkalmassá. Az egyes települések csatlakoztatásánál a meglévő vízműtelepi térszinti és magas tározóknak a rendszerbe illesztésére is figyelemmel kell lenni. Ha ezek állapota kifogásolható, vagy térfogatuk nem elégséges, javaslatot kell tenni újak létesítésére.
6.1.4. A tervezési munka fázisai A tervezési feladat magába foglalja: - a szükséges alapadatok pontosítását, helyszíni bejárások és egyeztetések lefolytatását, a tervdokumentációk elkészítését, - az elvi engedély megszerzéséhez szükséges közmű üzemeltetői egyeztetések lefolytatását, indokolt esetben a szakhatósági nyilatkozatok beszerzését, - az elvi engedély iránti kérelemnek a megbízó nevében történő benyújtását, - a meglévő, engedéllyel rendelkező tervek korszerűségi felülvizsgálatát, az elvi engedélyek meghoszszabbítását. 206
6.1.5. Tartalmi követelmények A tervdokumentációnak illetve az abban szereplő műszaki megoldásoknak ki kell elégítenie a vízügyi, a környezetvédelmi törvényeket, illetve azok végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokat, rendeleteket, a területre vonatkozó érvényes szabványokban meghatározottakat, valamint az elvi engedélyezési tervdokumentációkra meghatározott tartalmi követelményeket.
6.2. Megvalósíthatósági tanulmányok 6.2.1. Tervezési feladat - megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, az összes eddig elkészült változat korszerűségi felülvizsgálata és a költségek aktualizálása - valamennyi elvi engedéllyel rendelkező változat esetében el kell végezni a tervezett megoldás gazdasági és gazdaságossági elemzését.
6.2.2. Tartalmi követelmények A megvalósíthatósági tanulmánynak formailag és tartalmilag meg kell felelnie a jogszabályokban előírt hazai követelményeknek, valamint az EU Kohéziós Alaphoz benyújtandó pályázatokkal szemben megfogalmazott elvárásainak. Ezen belül: - el kell végezni a pontos probléma-meghatározáshoz szükséges információ-gyűjtési és feldolgozási feladatokat információs űrlapok segítségével és a vízművekkel való kommunikációval; - a meglévő információs űrlapokat felül kell vizsgálni, s az esetleges hiányokat pótolni kell; - meg kell nevezni a konkrét vízminőségi problémát településenként, elemezni kell ennek a vízellátásra gyakorolt (negatív) hatását; - ki kell tűzni az elérendő fejlesztési célt; - számba kell venni a cél elérésének lehetséges műszaki megoldásait, azokat vizsgálni kell a konkrét esetre vonatkozó célszerűség alapján; - elemezni kell a konkrét fejlesztési feladat gyakorlati megvalósíthatóságát; - vizsgálni kell a megvalósuló fejlesztés üzemeltetési kérdéseit, különösen akkor, ha meglévő rendszerhez történik a csatlakozás, vagy a minőségjavítás új térségi rendszer kialakításával valósul meg; - meg kell vizsgálni a beruházás pénzügyi és finanszírozási feltételeit; - kalkulálni kell a beruházás gazdaságossági mutatóit, az üzemelési költségek és díjak alakulását; figyelembe véve a Kohéziós Alap támogatásával megvalósult beruházások amortizáció – elszámolási kötelezettségét is. Ki kell választani a minden szempontból legjobb megoldást; - össze kell foglalni a tanulmányban, hogy a fejlesztés a kitűzött vízgazdálkodási célt képes-e megvalósítani, valamint azt, hogy a megvalósításnak a legelőnyösebb változatát tárta-e fel a tanulmány; - vizsgálni kell a projekt elfogadottságát a fogyasztók körében A gazdasági és gazdaságossági vizsgálatoknál: - a beruházások megvalósításánál a tényleges piaci árak alapján kell megbecsülni a költségeket, szerepeltetve a fejlesztéshez szükséges ingatlanok vásárlásának, szolgalmi jogok létesítésének, a szociális és egyéb létesítményeknek, az üzemirányítás, a próbaüzem költségeit, figyelemmel a szükséges anyagokra és fogyóeszközökre, - be kell mutatni azokat az intézkedéseket és költségeket, amelyek a meglévő rendszerekhez történő csatlakozáskor, vagy ilyen rendszerek bővítésekor, valamint az optimális üzemeltetési struktúra kialakításánál lépnek fel, 207
- az üzemeltetési költségeket részletesen be kell mutatni, különös tekintettel a személyi jellegű kiadásokra, a technológiai színvonal megkövetelte esetleges személyi fejlesztések többlet költségeire, az indokolt mértékű oktatási költségekre, az energia költségre, a várható vegyszer költségre, az egyes szűrő töltetek kimerülése kapcsán indokolt töltetcserékre, a laboratóriumi vizsgálatokra, hulladékkezelésre és elhelyezésre, stb., - az amortizáció számításánál az érvényes számviteli szabályok szerint kell eljárni, - a megvalósításra javasolt változatnak meg kell felelnie az összességében legkedvezőbb változatra meghatározott kritériumnak, - a fajlagos üzemeltetési költségeket a tényleges, illetve hosszabb távon várható értékesítésre vetítve kell meghatározni, be kell mutatni a várható vízdíjat, - a bemutatott változatokra vonatkozóan mellékelni kell az üzemeltető és a tulajdonos önkormányzat(ok) nyilatkozatát.
6.3. Környezeti hatástanulmányok Az új, felszín alatti vízbázisok kialakításával, a meglevők bővítésével, a keletkezett hulladékok kezelésével és elhelyezésével, továbbá az ivóvíz távvezetékek létesítésével összefüggően, szükséges lehet környezeti hatástanulmányok készítése. A környezeti hatásvizsgálatokról szóló rendeletek nevesítik azokat az eseteket, amikor a tevékenység végzéséhez környezetvédelmi engedély szükséges. Az elvi engedélyezési tervváltozatok készítésénél az illetékes zöldhatósággal le kell folytatni azokat az egyeztetéseket, amelyek alapján meg lesznek határozva azok a létesítmények, amelyek esetében a hatásvizsgálatokat el kell végezni. Ezeknek a tanulmányoknak az elkészítését úgy kell ütemezni, hogy az egyes műszaki megoldások gazdasági és gazdaságossági vizsgálatához a szükséges környezetvédelmi engedélyek rendelkezésre álljanak. Azokban az esetekben, ha: • a térségi rendszert egyedi vízellátást biztosító üzemelő vízbázisra alapozva tervezik kialakítani, • a már meglévő térségi rendszerre további településeket kapcsolnak, és ezzel összefüggésben a meglévő vízbázis kapacitását a jelenleg kiépített kapacitáson felül is szükséges bővíteni, akkor függetlenül attól, hogy milyen nagyságú a bővítés, a tervezett felszín alatti vízkivétel hatását a rendelkezésre álló vízföldtani információk felhasználásával modellezni szükséges. A modellezés során meg kell határozni a vízmű védőidomát. Ha a térségi rendszert új felszín alatti vízbázisra telepítik, akkor a védőidom meghatározása minden esetben kötelező.
6.4. Környezeti hatások nem műszaki összefoglalói (non technical summary) A tervezett létesítmények mind az építés, mind azt követően az üzemszerű használat közben különböző, a jelenlegitől eltérő mértékben terhelik a környezeti elemeket. Hogy a változások mérhetőek legyenek a jelenlegi állapotot fel kell mérni és a tervezett megoldások hatását meg kell becsülni. Az egyes verziók közül azok kaphatnak prioritást, amelyek a környezeti elemeket a legkevésbé terhelik. A tanulmányban be kell mutatni: • a program jelentőségét, • a Tartomány szociális-gazdasági céljait, • a vízminőségi problémákat, • a Tartomány általános geográfiai és hidrogeológiai adottságait, • a vízszennyező komponensek káros élettani hatását, • a fejlesztés szempontjából számításba vehető víztisztítási eljárásokat, • a figyelembe vett megoldási lehetőségeket, a javasolt változatot.
208
Részletesen kell vizsgálni és be kell mutatni: • a légszennyezettség jelenlegi és várható állapotát, mind az építés, mind az üzemeltetés időszakában, • a felszíni és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg jelenlegi és várható állapotát, • a keletkező hulladékok mennyiségét és ártalommentesítését, • a zaj és a vibráció hatását, • a jellemző területhasználatokat és azok gazdasági hatását, • a szociális és a gazdasági hatásokat, • a fejlesztés elmaradásának következményeit, • a vízminőség ellenőrzési rendjét, a tervezett intézkedésekkel.
6.5. Üzemeltetési struktúra és díjpolitika A vizsgálat célja, hogy az elkészülő megvalósíthatósági tanulmány által meghatározott műszaki rendszerek megvalósítása által előidézett, azok üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre a megfelelő válaszokat megadja. A tanulmányban értékelni kell a jelenlegi állapotot, be kell mutatni a felmerülő problémák lehetséges kezelését, javaslatot kell tenni az optimális megoldásra.
6.5.1. A vízi-közmű üzemeltetés helyzete Szükséges a kialakult helyzet elemzése, a különböző szervezeti formák előnyeinek és hátrányainak bemutatása, az egyes szervezeti formák lehetséges fejlesztése, korszerűsítése. Az elemzés során fel kell használni a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat is.
6.5.2. A tervezett fejlesztés által előidézendő kérdések elemzése, a megoldási lehetőségek vizsgálata A fejlesztés eredményeképp várható, hogy a jelenlegi, döntően műszakilag különálló rendszerek helyett nő azoknak a rendszereknek a száma, amelyek egy-egy település-csoportot látnak el. A meglévő térségi rendszerek bővítése, további településeknek a rendszerre történő csatlakozása is reális lehetőség. A kialakuló új helyzet: - Új térségi rendszer kialakításánál a beruházás eredményeképp lesznek olyan új vagyontárgyak, amelyek közösek, lesznek olyanok, amelyek csak egy-egy települést szolgálnak ki. Emellett a meglévő közművagyon is tovább él. Az így kialakuló, műszakilag egységes rendszerbe tartozó, településeken jelenleg több üzemeltető működik. - Meglévő, jelenleg egyedi vízellátást biztosító vízbázisra, annak kapacitása mértékéig térségi rendszer lesz kialakítva, a szükséges vízkezelési technológia és az elosztó rendszer kiépítésével. - A meglévő, egyedi vízellátást biztosító vízbázisra alapozva, annak bővítésével térségi rendszer lesz kialakítva. - Meglévő, térségi vízbázisra alapozva, annak fejlesztésével, újabb településeknek a rendszerre történő csatlakozásával lesz kialakítva az új rendszer. - Egyes településeken a vízminőség-javítást eredményező fejlesztés egyedileg valósul meg, nem keletkeznek olyan vagyontárgyak, amelyek más település vízellátási rendszerét is kiszolgálnák. Minden esetben vizsgálni kell a települések együttműködésének, a vagyon kezelésével, működtetésével kapcsolatos feladatoknak a lehetőségeit, s be kell mutatni a kialakuló új helyzetnek megfelelő optimális megoldást.
209
6.5.3. A különböző üzemeltetők együttműködési lehetőségeinek vizsgálata A tervezett fejlesztés eredményeképp a biztonságos üzemeltetés, függetlenül attól, hogy helyi vagy térségi rendszerekről van-e szó, a jelenleginél nagyobb szakmai felkészültséget, nagyobb mobilizálható technikai és gazdasági eszközrendszert kíván meg. Ezzel összefüggésben vizsgálandó: - A jelenlegi üzemeltetői szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új helyzetnek. - Milyen szervezési és egyéb feladatokat kell megoldaniuk a fejlesztést megvalósító településeknek. - Van-e mód az üzemeltetői szervezetek közötti esetleges integrációra úgy, hogy a jelenlegi önállóság ne sérüljön. - A biztonságos üzemeltetésnek, és a jogi szabályozásoknak megfelelően mi az optimális megoldás. - Milyen feladatok adódnak az optimális megoldás kialakításához.
6.5.4. Díjpolitika A kialakítandó vízdíjnak fedeznie kell a működtetéshez és a meglévő, illetve megépülő új létesítmények jó állapotban tartásához szükséges ráfordításokat. Mindemellett a fizetendő díjnak olyannak kell lennie, amely figyelembe veszi a lakosság teherviselő képességét is. Ebben a fejezetben be kell mutatni, hogy a Tartomány területén milyen egységes elvek szerint tervezik a jövőben kialakítani a díjrendszert.
6.5.5. Kommunikáció A megfelelő információáramlás az előkészítés folyamatában a beruházó, tervező és az engedélyező hatóságok között elengedhetetlen. A települések és a vízmű üzemeltetők nagy számára való tekintettel, a munka gördülékenységének biztosítása érdekében a feladat elvégzéséhez célszerű, ha a megbízó kötelezően megtartandó konzultációkat határoz meg. A konzultációk és az egyes munkarészek átadás-átvételének időpontjai az alábbiak lehetnek: Feladat
Időpont
Dokumentálás
A tervezés indító megbeszélése kistérségenként
A szerződés megkötését követő 3 napon belül
Jegyzőkönyv
Helyszíni bejárások üzemeltetőkkel
Az indító megbeszélést követően azonnal
Jegyzőkönyv
Közbenső konzultáció, a vizsgálandó műszaki változatok bemutatása
A szerződéskötést követő 90 napon belül
Jegyzőkönyv
Az elvi vízjogi engedélyezési tervváltozatok tervismertető tárgyalása, műszaki rendszerenként
A szerződéskötést követő 120 napon belül, dokumentáció véglegesítése Jegyzőkönyv előtt
A tervismertetés során felmerült igények vizsgálata, beépítése az elvi engedélyezési tervekbe
A tervismertető tárgyalásokat követő Jegyzőkönyv 30 napon belül
Dokumentáció átadás-átvétel megkezdése
A szerződéskötéstől számított 150 napon belül
A felmerült hiányok pótlása
Az átadás –átvételi eljárás megkezdéJegyzőkönyv sétől számított 50 napon belül
Az átadás-átvétel lezárása
A szerződéskötéstől számított 200 napon belül
Elvi vízjogi engedélyezési tervváltozatok készítése
210
Jegyzőkönyv
Jegyzőkönyv
Feladat
Időpont
Dokumentálás
A dokumentáció átvételét követő Az elvi engedélyezési eljárás elindítása 3 napon belül A megvalósíthatósági tanulmány készítése az elvi engedélyes tervváltozatokra Tervismertető tárgyalás műszaki rendszerenként
A szerződéskötéstől számított 280 napon belül
A tervismertetés során felmerült igé- A tervismertető tárgyalást követő nyek vizsgálata, beépítése az anyagba 30 napon belül
Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv
Dokumentáció átadás-átvétel megkezdése
A szerződéskötéstől számított 310 napon belül
Jegyzőkönyv
A felmerült hiányok pótlása
Az átadás-átvételi eljárás megkezdésétől számított 50 napon belül
Jegyzőkönyv
Az átadás-átvételi eljárás lezárása
A szerződéskötéstől számított 360 napon belül
Jegyzőkönyv
A munka előrehaladásáról a megbízó előre meghatározott gyakorisággal tartandó munkaértekezleteken kell, hogy tájékozódjon.
7. AZ ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI Az EU-val folytatott tárgyalások során a csatlakozó országoknak a vizek védelmére vonatkozó EK joganyag végrehajtását tekintve a települési szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztését illetően kellett türelmi időt kérnie. (A határidő lejárta a megfelelésre – több közbenső részhatáridővel – 2015 vége.) A többi EU irányelv – mára már a hazai joganyagba beépített – előírásait végre kell hajtani. A teljesség igénye nélkül ilyen pl. az, hogy - a pontszerű kibocsátásokkal járó tevékenységek esetében a legjobb elérhető technikára kell törekedni, hogy a környezetbe (és ezáltal közvetlenül vagy közvetve a vizekbe) a lehető legkevesebb kockázatos anyag kerüljön ki, - a mégis kikerülő anyagok között a veszélyesek aránya a lehető legkisebb legyen, - át kell térni a hatékonyabb megelőzést biztosító, a veszélyes anyagoknak a forrásnál történő visszatartására, a kibocsátásokat a keletkezési helyükön kell szabályozni, - a környezetre, azon belül a vizekre veszélyt jelentő, terhelést okozó pontszerű kibocsátásokkal járó tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni, az engedélyezés során vizsgálni kell a kibocsátás környezetre (vizekre) gyakorolt hatását, az engedélyben a hatóságnak meg kell határoznia a működés környezeti (vízvédelmi) követelményeit, - az engedélyeket csak meghatározott időre lehet kiadni, és azokat időről időre felül kell vizsgálni, - a kibocsátott anyagokat mérni, a kibocsátásokat dokumentálni kell, - ahol reálisan elvárható, ott meg kell követelni a kibocsátás földtani közegre, vízre gyakorolt hatásának rendszeres megfigyelését, és a kibocsátásokra és azok hatásának mérésére vonatkozó adatokat időről időre meg kell küldeni az illetékes hatóságok részére, - a hatóságoknak nyilván kell tartani a vizeket használókat, az engedélyeket, a vízhasználatokat, továbbá a vizek állapotára vonatkozó adatokat mégpedig úgy, hogy azokból országos nyilvántartás épülhessen; az országos nyilvántartásnak pedig alkalmasnak kell lennie különféle nemzetközi és az EU intézményei felé történő adatszolgáltatásra, jelentéstételére, - a nem pontszerű (diffúz) terhelésekkel járó tevékenységek esetében a legjobb gyakorlatra kell átállni (pl. nitrátérzékeny területeken be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat követelményeit), - az egyes intézkedéseket intézkedési programokba kell foglalni, amelyek megvalósításában az érintett hatóságoknak és környezethasználóknak együtt kell működniük (pl. szennyezés-csökkentési programok), 211
- a korábbiaknál nagyobb szerepet kell adni a nyilvánosságnak, továbbá az érintetteknek a döntések előkészítésében, valamint az intézkedési programok jóváhagyásában, - az egyes létesítmények, tevékenységek vizekre gyakorolt hatását nem elég önmagában vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a részgyűjtőkre és az egész vízgyűjtőre meghatározott célkitűzéseket, nemzetközi elvárásokat, aminek – Magyarország Kárpát-medencei fekvéséből adódóan – számunkra kiemelt jelentősége van, - figyelembe kell venni, hogy az EK jogszabályok által előírt, a tagállami joganyagba átvett követelmények és határidők betartása már nemcsak hazai elvárás, hanem nemzetközi kötelezettség is, így a végrehajtásra, annak ellenőrzésére, ha kell, a szabályok betartásának kikényszerítésére a korábbinál nagyobb súlyt kell helyezni. A vizek védelmére vonatkozó előírások döntő mértékben azok minőségének megóvására, illetve a bekövetkezett szennyezések mérséklésére, megszüntetésére irányulnak. Az EK vízvédelmi joganyagának középpontjában is a vízminőség-védelem összehangolt szabályozása áll. (A Víz Keretirányelv az első közösségi jogszabály, ami a vizek védelmére vonatkozó környezeti célkitűzések közé bevette – a felszín alatti vizek tekintetében – a jó mennyiségi állapot elérését is.) Annak ellenére azonban, hogy az előírások a víz jó minőségi állapotának védelmére vonatkoznak, a minőség védelmét nem lehet elválasztani a mennyiségi védelemtől, elsősorban a felszín alatti vizek esetében. A hazai szabályozás is tartalmaz a vizek mennyiségi védelmére vonatkozó előírásokat. Könnyen belátható ugyanis, hogy ha a víz hiánya miatt a vízi és vízközeli ökoszisztéma károsodik, vagy a kutak kiszáradnak, esetleg a felszín alatti víztől szorosan függő szárazföldi ökoszisztémák károsodnak, az súlyos gondokat okozhat. További sajátosság, hogy a jó minőségi állapothoz a felszíni vizek esetében (hasonlóan a talajhoz) nemcsak jó kémiai állapot tartozik hozzá, hanem az állapotnak jónak kell lenni a vízben élő, vagy a vizektől jelentősen függő élő szervezetek számára is (ezt fejezi ki a jó ökológiai állapotra vonatkozó követelmény). Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vizeket érő terhelések és hatások térben és időben összegződhetnek. Víztestben, részvízgyűjtőben, sőt egész vízgyűjtőben kell gondolkodni (ami számunkra az összes dunai országgal való együttműködés követelményét jelenti). A vizek védelmére vonatkozó szabályok rendszere a környezeti joganyag talán legrészletesebben, legszerteágazóbban szabályozott területe. Ez összefüggésben van azzal, hogy a vizek maguk is sokfélék (folyó- és állóvizek, hideg és meleg felszín alatti vizek, stb.), használatuk sokféle, ugyanakkor előfordulásuk korlátozott, készleteik végesek. Több ágazatnak is jelentős feladatai vannak a vizekre vonatkozóan (pl. vízgazdálkodás, bányászat és földtani szolgálat, közegészségügy, valamint az utóbbi évtizedekben egyre növekvő súllyal a környezetvédelem). A közfeladatokat tekintve a központi állami intézményrendszeren kívül számos feladatban meghatározó szerepe van a települési önkormányzatoknak is (pl. ivóvízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás). A jogszabályok a vízvédelmi követelmények érvényesülését úgy biztosítják, hogy a tevékenységre vonatkozó anyag – jogi előírások meghatározásán túlmenően a létesítmények megvalósítását, üzemeltetését, a tevékenységek végzését – kevés kivételtől eltekintve – hatósági engedélyhez kötik. A nagy létesítmények, a nagy területet érintő beavatkozások általában környezeti hatásvizsgálathoz és környezetvédelmi engedélyhez vannak kötve, sőt jelentős részük esetében az ún. egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárást is le kell folytatni. Ennek során kell a vízvédelmi követelményeket érvényesíteni. A fentebb említettek végrehajtásával kapcsolatos magyarországi gyakorlatot az alábbiakban vázoljuk, míg a Vajdaság Autonom Tartományban érvényes szabályokat a 9. fejezet tartalmazza. Az említett engedélyezési eljárás alá nem tartozó, azoknál kisebb környezeti terhelést jelentő, telephelyhez kötött tevékenységek megkezdéséhez, folytatásához a jegyző által kiadott telephelyengedéllyel kell rendelkezni, a telephely–engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephely-engedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet szerint. Az eljárásban a felügyelőség és a VIZIG – több más hatósággal együtt – szakhatóságként vesz részt. 212
A Vízgazdálkodási törvény szerinti vízjogi engedélyezési eljárás részletes szabályait a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: vízjogi engedélyezésről szóló rendelet) tartalmazza. A rendelet végrehajtását segíti a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet. A vízjogi engedélyezésről szóló rendelet szerint az egy háztartás igényeit meg nem haladó vízkivételektől és szennyvízelhelyezésektől eltekintve (melyeket a települési önkormányzat jegyzőjének kell engedélyeznie) a vízi munkákat és a vízi létesítményeket első fokon a VIZIG engedélyezi. Az ivóvízbázisok – már említett – védőterületeinek kijelölése is vízjogi engedélyezési eljárás keretében történik. A környezetvédelmi felügyelőség minden esetben szakhatóságként működik közre. A VIZIG-ek illetékességi területe közel azonos a környezetvédelmi felügyelőségek működési területével. Székhelyük is ugyanazokban a városokban található. A vízjogi engedélyezés többlépcsős folyamat. Az építtető, vagy annak megbízásából a tervező még a létesítés részletes megtervezése előtt kérhet ún. elvi vízjogi engedélyt. Az elvi vízjogi engedély rögzíti a vízi létesítmény, vízi munka célját, megvalósítására számításba vehető megoldásokat, azok vízgazdálkodási, környezetvédelmi, stb. feltételeit (pl. a vízbeszerzés, vízhasználat lehetséges helyét, módját, mennyiségét, továbbá a használt víz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó előírásokat). A létesítmények, berendezések megépítéséhez vízjogi létesítési engedéllyel kell rendelkezni. Vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha a létesítmény üzemelése során majd keletkező használt víz, illetve szennyvíz elvezetésének, kezelésének és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezésének feltételei is megteremtődnek. A vízhasználatok gyakorlásához, a vízi létesítmény használatba vételéhez üzemeltetési vízjogi engedély szükséges. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény dokumentációját, a végezni kívánt munka leírását. A kutakra vonatkozóan be kell adni a vízföldtani naplót is. Az üzemeltetési engedélyben – többek között – rendelkezni kell a működéssel összefüggő feltételekről és kötelezettségekről, az önellenőrzésről, az adatszolgáltatásról. Meg kell határozni az engedély érvényességi idejét. Vízi közművek és hévízművek esetén az engedélynek rendelkeznie kell az üzemeltetési szabályzat elkészítéséről is. Háttér: A tájékoztatási és kommunikációs terv célja a rendszer széles körű megismertetése, amelyben megfogalmazásra kerülnek a program lebonyolításához szükséges kommunikációs célok, lehetséges eszközök, elvek, veszélyforrások és publicitási irányelvek. Az ivóvízminőség javító program kommunikációs céljai: Minden olyan eljárás, akció, kiadvány, rendezvény összefoglalása, amely szolgálja az érintett térség, települések lakosságának, önkormányzatainak, civil szerveinek és nyilvánosságának tájékoztatását az ivóvízminőség-javító programról. A projektelőkészítés során az előkészítéssel megbízott szervezet kommunikációs részlege felel a következő tevékenységekért: Megalkotja a projekt térségi szintű kommunikációjának stratégiáját, amely tartalmazza: - a célokat, célcsoportokat, - a stratégia tartalmát, tájékoztatási tevékenységeket, - a kommunikációs stratégia megvalósításáért felelős szervezet/személyek megnevezését, - a megvalósítás mérésére szolgáló kritériumrendszert, - széles körű nyilvánossági tevékenységeket folytat szoros együttműködésben a projektelőkészítő szervezet többi részlegével - információs anyagok előállítása (brossúrák, hírlevelek, jegyzetek, stb.), mely felhívja a figyelmet az ivóvízminőséget javító program szerepére, - információs kampányok, szemináriumok, konferenciák szervezése, média képviselői a pályázók és kedvezményezettek részére, - az átláthatóság biztosítása, 213
-
partnerség elvének gyakorlati érvényesítése, biztosítja a megvalósítás szakaszában az építéshez szükséges információkat, megvalósító szervezetek saját kommunikációs stratégiájának elkészítéséhez segítséget nyújt, információs és kommunikációs tevékenységet valósít meg.
A kommunikációs tervben az alábbi fő szempontoknak kell érvényesülni: - könnyen érthető, egyszerűen megfogalmazott információk, - átláthatóság biztosítása, - információ megfelelő minősége, - partnerség. Az egészséges ivóvíz szükségességének és fontosságának bemutatása az előkészítés szakaszában az érintett lakosság számára.
Cél: a lakosság szembesüljön az ivóvízzel kapcsolatos egészségügyi problémákkal, így a programnak társadalmi támogatottságot kell szerezni!
A legfontosabb a kommunikáció kezdetétől annak az attitűdnek a megváltoztatása, hogy „felülről kötelezték” az önkormányzatokat a projekt végrehajtására, ehhez „az ők akarják” hozzáállás kialakítása szükséges. A lakossággal való első találkozások során az egészségügyi hatóság által mért vízszennyezések bemutatása fontos, meggyőző erővel bíró információ. Például az arzén élettani hatásának kifejtése meggyőző lehet. „Az arzén toxikus hatású, a legtöbb élettani rendszert befolyásolja. A szervetlen arzénvegyületek mérgezőbbek, mint a szervesek. Az előzőek közül a 3 vegyértékű formák (arzenitek) veszélyesebbek, mint az 5 vegyértékű arzenátok. A szervetlen arzén kis adagja értágulatot, hányingert, hasmenést, étvágytalanságot követően zsigeri értágulatot, a bőr elszíneződését, fejfájást és étvágytalanságot okoz. Ezen kívül idült hatásként gyakran okoz verejtékezéssel járó bűzös lehelletet, szájgyulladást, bőrvizenyőt, szaruréteg túlburjánzást, korpásodást és bőrhámlást, májnagyobbodást, sárgaságot és vesekárosodást. Számlájára érelmeszesedés, ideggyulladás és agykárosodás is felróható. Amennyiben a lakosság a szennyezett ivóvízzel történt idült arzénmérgezést több alkalommal és több helyen is tapasztalt, könnyebb a változtatás tényének az elfogadtatása. Továbbá tudatosítani kell, hogy az ivóvízben csökkenő szennyező komponensek (arzén, bór, nitrát stb.) káros hatásai egyúttal javítják a térség gazdaságának versenyképességét is pl. az élelmiszer feldolgozó ipar területén.” Ha az élelmiszerfeldolgozó-ipar a felhasznált víz tekintetében tudja tartani az EU előírásokat, piacokat találhat Nyugat-Európában is. Ellenkező esetben a csatlakozó állam gazdasága csak elsorvad. A lakossági kommunikációban be kell mutatni az elérni kívánt változások értékelését: - egészségügyi, - ökológiai, - településkörnyezeti és - területhasználati szempontból. A hatások minősítésekor a jelentőség mértékének megállapításán felül tartalmazni kell a hatások jellemzőire és a becslésre vonatkozó kiértékelést is. A hatások minősítésénél figyelembe veendő legfontosabb tényezők a következők: - a hatás időbelisége, - a hatás térbeli kiterjedése, - a felhasznált információk és az előrejelzés pontossága, - a várható nem-kívánatos hatások mérséklésének lehetőségei, - az érintett vagy megszüntetett értékek ritkasága, - a károsított vagy megszüntetett értékek pótolhatósága, - a meglevő határértékek és értékelési kategóriák. 214
Amennyiben az előkészítő szakaszban a lakosság meggyőzése megtörtént, legalább ekkora figyelmet kell fordítani az üzemeltetők meggyőzésére is tekintettel arra, hogy több esetben több üzemeltető részéről tapasztalható az új technológiáktól való idegenkedés, az előre nem kalkulálható vízdíjak miatt a vállalkozás eredményessége, illetve vállalkozásuk haszna is kétségessé válhat. Ezért egy fontos kommunikációs szakasznak tekintendő, külön specifikus szakmai előadások, „work-shopok” keretében az üzemeltetők meggyőzése megfelelő, új technológiák működtetését bemutató szakemberek segítségével. Ha kommunikáljuk, hogy „igyunk csapvizet az ásványvíz helyett” ebben az üzemeltetők is érintettek és érdekeltek. Ezen a területen nagy segítséget jelenthet még, ha az üzemeltetőket az ellenőrzést végző közegészségügyi szervek, környezetvédelmi hatóságok szakemberei az általuk mért adatok, az általuk tapasztalt tendenciák bemutatásával győzik meg. A kommunikációt akkor tarthatjuk eredményesnek, ha a lakosság és az üzemeltetők elfogadják, hogy az egészségügyi biztonság növelésének egyik legfontosabb eszköze a megfelelő minőségű vezetékes ivóvíz biztosítása és a vezetékes ivóvízzel szembeni bizalom megteremtése. Természetesen további kérdések folyamatosan fognak felmerülni, mint például: - Mekkora áremelés várható, az ivóvízminőség-javító program miatt? - A szolgáltatott ivóvíz hány %-a kerül közvetlen fogyasztásra? - Milyen ivóvízminőség-javító technológiák alkalmazásával számolnak? - Végeznek-e hidrológiai vizsgálatokat, hogy a vízátvezetés helyett megoldást jelenthet-e új, helyi vízadó réteg igénybevétele? - Mire számíthatnak az önhibájukon kívül működési forráshiányos önkormányzatok? - Hogyan értelmezi a program az érintett térség határait? Ezekre a felvetésekre az előkészítő munka további szakaszában születhetnek válaszok. Amikor a fogyasztók és az üzemeltetők szintjén a támogatás a projekt mellett eléri a legalább 2/3-os többséget, új szakaszt kell nyitni a felkészítés és a felkészülés terén. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű, több száz települést magába foglaló projekt csak egy nagy projektumként (társulásba vagy konzorciumba tömörített szervezetként) valósítható meg, nagy figyelmet kell szentelni a közös szervezet létrehozásának az előkészítésére is. Fontos, hogy a szervezet felállítás előkészítő szakaszában a konzorciumi szerződés (alapító okirat) tervezete megfelelő időben kerüljön kiküldésre az érintetteknek, illetve nyíljon mód kisebb egységekben (például kistérségek, községek) önkormányzati közgyűlések, stb. keretében megvitatni a tervezetet. Legalább ugyanilyen fontosságú a felállítandó közös irányító testület vezető személyeinek az elfogadtatása, már a döntés meghozatala előtt, hiszen ha az előkészítők nem kellően mérik fel az adott irányító testület tagjainak támogatottságát, akkor az visszavetheti a projekt ütemes előkészítését is. Következő nagyon fontos szakasz, amikor a döntéselőkészítés, annak támogatottsága, az irányító testület és szervezet létrehozása megtörtént, hogy az Európai Unió számára szükséges pályázati anyagok előkészítése milyen formában, milyen tartalommal és milyen költségigénnyel valósítható meg. Erre az időszakra a döntési jogkörrel rendelkező szervezetnek mindenképpen szükséges olyan szakmai stáb létrehozása, amely az Európai Unió szabályai szerint képes arra, hogy a tenderkiírás tartalmi előkészítéseit elvégezze a megfelelő tervező kiválasztásához. A tervezést megelőzően kommunikációs mozzanat fűződik ahhoz, hogy a kiválasztott tervező valamenynyi érintett településen képes legyen az önkormányzattal, az üzemeltetővel és a lakossággal is kapcsolatot teremteni, – a fentebb felsorolt példálózó kérdésekre választ adni – azért, hogy a megvalósíthatósági tanulmányterv lehetőség szerint minél szélesebb körben tartalmazza a projekttel kapcsolatos elvárásait az érintetteknek. Gyakorlatilag a megvalósíthatósági tanulmányterv elkészültét követően szakmai és lakossági fórumok keretében célszerű a terv lehetséges beavatkozási irányainak és az azokhoz kapcsolódó konkrétumok bemutatására fórumokat szervezni, hogy az érintett lakosság a gazdaság és az egyének tisztában legyenek azzal, hogy mit jelent számukra a tervezett beavatkozás, és annak egyes elemei rájuk nézve milyen hatás215
sal jelennek meg, illetve mikor várható a projekt megvalósítása. Hiszen a kommunikációs stratégia alapeleme, hogy az egyes szakmai és társadalmi csoportok számára az őket érintő változások bemutatása legyen a legszélesebb körű, érzékeltetve a lehetőségeket, a veszélyeket és az új eljárásokat. Ilyen kommunikációs elem lehet az a információ továbbítása, amely minden réteghez szólóan nyújt tájékoztatást. Ez lehet telefonos információszolgálat, körlevél, elektronikus levél, web, stb. Ebben a szakaszban már fontos szerep tulajdonítható a médiának, hiszen az újságok hírei, rádió és tv híradások közvetlenné tehetik az információ eljuttatást. Az előkészítési szakasz befejezéséhez közeledve a konzorcium irányítói célszerű, ha önálló kommunikációs irodát hoznak létre, amely az ivóvízzel kapcsolatosan megnövekedett tájékoztatási feladatokat látja el. Rendszerezi és kommunikálja az egyes lépéseket az önkormányzatok, a civil és gazdasági szervek, üzemeltetők felé. Egységes szerkezetbe foglalja a projekttel kapcsolatos fontosabb ismereteket, kiadványokat állít elő, publikációkat, tájékoztató kiadványokat készíttet. Kapcsolatot tart a nemzeti ágazati szervekkel és az EU illetékeseivel. Célszerű területi szinten a projekttel kapcsolatban ivóvizes portált létrehozni, ahol az érdeklődők széles körű tájékoztatást kapnak a legfontosabb kérdésekről. A komplett ivóvízminőség javító pályázat Európai Unió részéről történő befogadást követően a megvalósítás szakaszában új típusú feladatok végrehajtása válik szükségessé, amely kiterjed a megvalósítás ütemezésére, a szakmai feladatok összehangolására, és nem utolsósorban a projektmegvalósításra való finanszírozási kérdésekre. Ezen a ponton figyelemmel a forrásösszetételre elengedhetetlen, hogy az állam is megnyilvánuljon a projekttel kapcsolatban. Kinyilvánítsa, hogy milyen nagyságrendben, milyen feltételekkel támogatja a megvalósítást, hogyan fog viszonyulni az utófinanszírozás és az egyéb izgalmas kérdésekhez. Tekintettel arra, hogy a projektmegvalósítás Bizottság által nyújtott támogatásokból történik meg, így a Bizottság tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekről szóló 2000. május 30-i 1159/ 2000/EK rendeletében foglaltakat kell alkalmazni. Az 1261/1999/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy az Irányító Hatóság felelős a támogatás nyilvánosságának biztosításáért, és különösen a lehetséges végső kedvezményezettek, a kereskedelmi és szakmai testületek, a társadalmi partnerek, a férfiak és a nők közötti egyenjogúságot támogató testületek, valamint a nem kormányzati szervek és a társadalom tájékoztatásáért arról, hogy milyen szerepet játszott a Közösség az adott támogatás és annak eredményei érdekében. A Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedések célja az, hogy növekedjen az EU tevékenységének közismertsége és átláthatósága, és valamennyi tagállamban egységes képet adjanak az adott támogatásokról. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések célja a következő: - a lehetséges végső kedvezményezetteknek és - az illetékes regionális és helyi hatóságoknak, valamint egyéb közhatóságoknak, - a kereskedelmi szervezeteknek és üzleti köröknek, - gazdasági és szociális partnereknek, - a nem kormányzati szervezeteknek, főleg a férfiak és a nők közötti egyenjogúságot támogató szervezeteknek, valamint a környezetvédelmi és a környezetminőségének javításán munkálkodó szervezeteknek, - a projektek végrehajtóinak és támogatóinak, - a tájékoztatása, a támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében azokról a lehetőségekről, amelyeket az EU és tagállamai együttesen támogatnak, - a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések végrehajtása, - az intézkedések előkészítése. Tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseket egy kommunikációs cselekvési terv formájában kell átadni valamennyi program és Egységes Programtervezési Dokumentum (EPD) számára. Adott esetben a tervet benyújtják a Közösségi Támogatási Koncepció (KTK) részére, a tervet az Irányító Hatóság felelősségére kell végrehajtani. 216
A kommunikációs cselekvési tervek a következőket foglalják magukban: - célok és célcsoportok, - az ebből adódó kommunikációs és tájékoztatási cselekvések tartalma, az egyes alapok különböző célkitűzései keretében folytatott tevékenységek megjelölésével, - tájékoztató költségvetés, - közigazgatási szervek vagy a végrehajtásért felelős testületek, - az elvégzett tevékenységek értékeléséhez alkalmazandó kritériumok. Az egyes támogatásokra kijelölt Irányító Hatóság a következőket biztosítja - támogatások tartalmának nyilvánossá tétele az érintett alapok megjelölésével, dokumentumok kiterjesztése, és az érdekelt kérelmezők rendelkezésére bocsájtása, - megfelelő jelentés a támogatások folyamatáról a programozás teljes időszaka alatt, - az alapok által nyújtott támogatások – amelyeket adott esetben a kérdéses támogatás technikai támogatásának előirányzatai finanszíroznak – irányítására, ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó tájékoztatási cselekvések megvalósítására.
A tájékoztatás és a nyilvánosság szakmai eszközeinek szabályai A társfinanszírozott intézkedés átláthatóságának biztosítása érdekében a megfelelő Irányító Hatóság felelős a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések tiszteletben tartásáért. Hirdetőtáblák Hirdetőtáblákat a társfinanszírozott infrastrukturális beruházásokban szereplő, az említett összegeket meghaladó költségű projektek helyszínén állítanak fel. Ezek a hirdetőtáblák az EU hozzájárulásának jelzésére fenntartott helyet tartalmaznak. A hirdetőtáblák méretének összhangban kell lennie a beruházás nagyságával. A közösségi közreműködés számára fenntartott hirdetőtábla résznek a következő kritériumnak kell megfelelni: - a hirdetőtábla teljes felületének 25%-át kell elfoglalnia, - a jelképnek a hatályos szabványoknak megfelelően kell szerepelnie, - az EU pénzügyi hozzájárulásának jelzésére használt betűknek legalább ugyanolyan méretűeknek kell lenniük, mint amelyeket nemzeti jelzésre használnak, de a betűstílus sem lehet eltérő, - fel kell tüntetni az érintett alapot. Ha az illetékes hatóságok nem állítanak a projekt finanszírozásában való részvételüket közzétevő hirdetőtáblát, akkor az EU támogatását külön hirdetőtáblán kell megjeleníteni, a hirdetőtáblákat legkésőbb 6 hónappal a tevékenység elvégzését követően kell eltávolítani, és a helyére emlékeztető táblát helyezni. Emlékeztető tábla A mindenki számára hozzáférhető helyeken emlékeztető táblákat kell elhelyezni (kongresszusi központok, repülőterek, állomások, stb.), amelyek feltüntetik a Strukturális Alap által társfinanszírozott projekteket. A Közösség jelképe mellett ezeknek a tábláknak is utalniuk kell a Közösség hozzájárulására és esetleg az érintett alapra is. A kereskedelmi épületekben végzett fizikai beruházások esetén az emlékeztető táblákat egy évre kell felállítani. Ha egy illetékes szerv vagy végső kedvezményezett úgy határoz, hogy hirdetővagy emlékeztető táblát állít fel, tájékoztatókat tesz közzé vagy egyéb tájékoztatási eszközhöz folyamodik olyan projektekre vonatkozóan, amelyek teljes költsége nem éri el az 500.000 eurót a HOPE által társfinanszírozott tevékenység esetében vagy a 3 millió eurót minden más tevékenység esetében, a Közösség hozzájárulását akkor is fel kell tüntetni.
217
Plakátok Annak érdekében, hogy megtörténjen a kedvezményezettek és a társadalom tájékoztatása az Európai Unió szerepéről a humán erőforrás fejlesztésében, a szakképzésben és foglalkoztatásban, vállalkozásokban történő beruházásokban és a vidékfejlesztésben, az Irányító Hatóságok plakátokat helyeznek el az Európai Unió és esetleg ez érintett alap hozzájárulásáról a Strukturális Alapok által finanszírozott tevékenységeket megvalósító, vagy e tevékenységek kedvezményezettjeinek minősülő szervezeteknél (munkaügyi hivatalok, szakképzési központok, kereskedelmi és iparkamarák, mezőgazdasági kamarák, vidékfejlesztési ügynökségek). A kedvezményezettek értesítése Az illetékes hatóságok által a támogatás megítéléséről a kedvezményezettek részére küldött értesítés tartalmazza azt a tényt, hogy az Európai Unió társfinanszírozó és esetleg jelzi az érintett közösségi eszköztől származó támogatás százalékértékét. Tájékoztató és kommunikációs anyag A Strukturális Alapok által társfinanszírozott támogatásra vonatkozó kiadványok (füzetek, prospektusok, hírlevelek) egyértelmű jelzést tartalmaznak címoldalukon az Európai Unió és esetleg az érintett alap részvételére vonatkozóan, valamint a Közösség jelképét, amennyiben a nemzeti és regionális jelkép is szerepel azokon. A publikációk tartalmazzák az érintettek tájékoztatásáért felelős szervezet adatait, valamint az adott támogatás végrehajtására kijelölt Irányító Hatóságot. Az elektronikus úton (weboldal, adatbázis potenciális felhasználók számára) közölt anyagokra vagy az audio-vizuális anyagokra a fent közölt elveket analógia alapján kell alkalmazni. A kommunikációs cselekvési terv kidolgozásának keretében figyelemmel kell lenni az új technológiákra, amelyek lehetővé teszik az információ gyors és hatékony terjesztését és megkönnyítik a lakossággal folytatott párbeszédet. A Strukturális Alapok weboldalainak - jelezniük kell az Európai Unió hozzájárulását és esetleg az érintett alap hozzájárulását legalább a honlapon, - tartalmazniuk kell hiperhivatkozást a Bizottság egyéb, Strukturális Alapokra vonatkozó weboldalaira. Tájékoztató események Az alapok által társfinanszírozott támogatáshoz kapcsolódó információs eseményeken (konferenciák, vásárok és kiállítások) a szervezőknek jelezniük kell a Közösség hozzájárulását e támogatásokhoz, konferencia termekben az EU zászló elhelyezésével, a dokumentumokon pedig a közösség emblémájának feltüntetésével. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellenőrzése A támogatást nyújtó szervezetek több módon is ellenőrzik a kedvezményezettek a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó szabályok betartatását. Egyrészt a kedvezményezetteknek a projekt előrehaladási jelentésekben be kell számolni a kötelezettségek teljesítéséről, másrészt a helyszíni ellenőrzések alkalmával is ellenőrzésre kerül a kötelezettségek teljesítése. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem tartja be a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó szabályokat, a támogatást nyújtó szervezet felszólítja a kedvezményezettet mulasztása haladéktalan pótlására, vagy felbontja a támogatási szerződést, és intézkedik a már kifizetett támogatás visszafizetéséről.
218
8. MAGYARORSZÁGON A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MEGVALÓSÍTOTT K+F PROGRAMOK A magyarországi ivóvízminőségi helyzet szakmai berkekben ismert. A határérték-változás miatt az egyik legnagyobb problémát a szolgáltatott ivóvíz arzéntartalma okozza, melyben 402 település és 1.271.903 lakos érintett. A szakmai döntések előkészítése során meg kellett vizsgálni a Magyarországon alkalmazott technológiákat, melyeknek lényege a csapadékképzés oxidációval és adszorpció vas-só adagolásával. Az adott helyre optimális arzénmentesítési technológia kiválasztásánál figyelembe kell venni a vízminőségi szempontból kifogásolt egyéb komponenseket és az esetlegesen már működő vízkezelési technológiát is. A régióban működő víziközmű üzemeltető szervezetek fontosnak ítélték meg annak vizsgálatát, hogy a már ismert és itt működő technológiák, milyen kiegészítésekkel képesek megfelelni a szigorú elvárásoknak, illetve melyek azok az új megoldások, amelyek alkalmazhatónak bizonyulnak. Jelen projekt kapcsán a magyarországi helyzetet, elsősorban a Dél-Alföldi Régióban megvalósított néhány K+F projektet, tanulmányutakon ismerhették meg VAT képviselői. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány nagyobb eredményes projektet mutatunk be.
8.1. Arzénmentesítési kísérletek a BÁCSVÍZ RT.-nél A projekt célja az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott technológiák megismerése és kipróbálása volt. A kísérletsorozat az Egyesült Államok kormányának támogatásával és a New-York-i székhelyű AP International Finance Corporation társfinanszírozásában valósult meg a BÁCSVÍZ Rt. és a Békés Megyei Vízművek Vállalat által kijelölt településeken. Az amerikai cégek kiválasztásánál szempont volt az is, hogy rendelkezzenek a kísérlet céljára kifejlesztett berendezéssel. A kísérleti berendezéseket szállító és a kísérletben résztvevő cégek az alábbiak voltak: - Hungerford & Terry, Inc. - ADI International Inc. - Severn Trent Services - Kinetico A próbaberendezések 2003. december 8-ától kezdődően 2-2 hétig üzemeltek a BÁCSVÍZ Rt. és a Békés Megyei Vízművek által kiválasztott helyszíneken. Az APIFC gondozásában egy záró tanulmány készül, mely értékeli a kísérlet eredményeit műszaki és gazdaságossági szempontok alapján, valamint kereskedelmi ajánlatot tesz ipari méretű telepítésre és üzemeltetésre vonatkozóan.
8.1.1. A kísérletek és az eredmények ismertetése 8.1.1.1. Hungerford & Terry cég berendezése: Helyszín: Időpont: Szűrőanyag: Alkalmazott vegyszerek:
BÁCSVÍZ Rt. Orgovány 1. sz. kút 2003.12.09 – 19. FerrosandTM NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 0,568 g/l Áramlási sebesség: 13–14 l/min A nyersvíz jellemző kémiai paraméterei: As 12,5 µg/l Fe 0,60 mg/l NH4+ 0,51 mg/l 219
A berendezés működésének elve az, hogy a nyersvízhez NaOCl-oldatot adagolnak, amely hozzájárul az As(III) oxidációjához. A keletkező As(V) nagyobb hatékonysággal képes adszorbeálódni a nyersvízben jelenlévő és vegyszeresen adagolt Fe(III) hidrolízise révén keletkező csapadékra, amelyet a speciális FerrosandTM szűrő távolít el a vízből. A berendezés üzemeltetésekor lényeges az, hogy a víz szabad klórtartalma 0,5-1,0 mg/l közötti értéken legyen tartható. Ennek hiányában a speciálisan előkészített MnO2-bevonatú szűrőanyag redukálódik, a berendezésen átfolyó víz Mn2+-koncentrációja drasztikusan megnő. Megfelelő mennyiségű NaOCl és vassó adagolásával azonban elérhető, hogy a katalitikus oxidáció eredményeként a bemenő nyers víz As-tartalma az adagolt Fe3+-ionok segítségével (cFe∼ 0,6 mg/l) 10 µg/l alá csökkenjen. A próbaüzemi periódus alatt kettő visszamosatást kellett végrehajtani, amit a bemenő és a kimenő oldal közötti nyomáskülönbség növekedése, illetve a kimenő (kezelt) víz megemelkedett As és Fe-koncentrációja is jelzett. A kísérlet során 135 m3 víz kezelése történt meg 1 kg FeCl3 6 H2O és 110 l NaOCl-oldat felhasználásával.
6. ábra: Arzén koncentráció alakulása nyers és kezelt víz esetében Orgovány 1. kút Hungerford & Terry FerrosandTM
8.1.1.2. ADI International cég berendezése Helyszín: Időpont: Szűrőanyag: Alkalmazott vegyszerek:
BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. vízműtelep 2004.01.08 – 21. Media G2 H2SO4 96% NaOCl 150 mg/l O3 (nagyfeszültségű kisülési térben levegőből) Áramlási sebesség: 6–7 l/min A nyersvíz jellemző kémiai paraméterei: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Az előszűrt víz jellemző kémiai paraméterei: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l
220
A MEDIA G2 szűrőanyaggal (granulált, égetett kovaföld) töltött berendezés oxidatív körülmények között enyhén savas közegben képes a vízben oldott As, Fe és Mn eltávolítására. A pH-t normál üzemeltetés során 5,5–6,5 közötti értékre kell beállítani célszerűen H2SO4 vagy HCl alkalmazásával. A savadagolás pontosságára különös figyelmet kell fordítani, ugyanis pH< 4,0 esetén a szűrő anyagát a kezelendő közeg megtámadja. Oxidálószerként a nyers víz szerves anyag és NH4+-koncentrációjától függően O3 vagy NaOCl használata javasolt. A készülék üzemszerű használata során a pH, a kimenő víz szabad klórtartalma, As-, Fe-, Mn-koncentráció és N-formák analízise történt különböző üzemi körülmények között (klórozás NaOCl-lel, ózonkezelés valódi nyers és előszűrt vízből). Megállapítható, hogy a berendezés a vízben oldott NH4+ eltávolítására nem alkalmas (cBE= 0,4–0,5 mg/l, cKI∼ 0,4 mg/l), azonban a Fe, Mn és As-koncentráció jelentős mértékben csökkenthető a 7. és 8. ábrán látható módon. Az As-koncentráció oxidálószer alkalmazása nélkül is 10 µg/l alá csökkenthető az 8. ábrán látottak alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az esetben olyan vizet vezettünk át a berendezésen, amelynek Fe-, Mn- és NH4+-tartalma a BÁCSVÍZ Rt. jelenleg alkalmazott technológiájával kimutatási határ alá csökkent (előszűrt víz). A készülék nem igényel gyakori visszamosatást, a szűrőtöltet NaOH-os kezelést (3 szűrőágy térfogatnyi mennyiségű 1%-os NaOH), majd semlegesítést követően ismét használható. A regenerálás szükségességét a kimenő víz magasabb As-koncentrációja, a visszaöblítést a szűrőn mért nyomásesés jelzi. Regenálásra a próbaüzem során nem volt szükség, visszaöblítésre 1 alkalommal került sor.
7. ábra: Arzén koncentráció nyers és kezelt vízben ADI berendezés, BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. telep
221
8. ábra: Arzén koncentráció előszűrt és kezelt vízben ADI berendezés BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. telep
8.1.1.3. Sever Trent Services cég berendezése Helyszín: BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. vízműtelep Időpont: 2004.01.27 – 02.09. Szűrőanyag: Bayoxide E33 Alkalmazott vegyszerek: – Áramlási sebesség: 1,5 l/min A nyersvíz jellemző kémiai paraméterei: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Az előszűrt víz jellemző kémiai paraméterei: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l A SORB 33 típusú rendszer specifikusan As(III) és As(V) ivóvízből történő eltávolítására lett kifejlesztve. A szűrőanyag szintetikusan előállított 0,5–2,0 mm szemcseméretű α-FeOOH. Ez az anyag redox katalizátorként segíti az As(III) As(V)-é történő oxidációját, amely a szűrőanyagban specifikusan abszorbeálódik. A szűrő regenerálása nem lehetséges, kimerülést követően cserélni kell. A szűrőanyag nem csak As, hanem egyéb fémek és félfémek megkötésére is alkalmas, pl. Sb, Cd, Cr(VI), Pb, Mn, Mo, Se, V, PO43-. A szűrő az első használatot megelőző többször végrehajtott öblítéssel működőképes állapotba hozható. Azt követően nem igényelt (a mi esetünkben) sem vegyszeradagolást, a kéthetes kísérlet során visszaöblítést sem. Az As-eltávolítás a legnagyobb hatásfokkal ennek a szűrőnek az alkalmazásával valósult meg. Kísérleteink megerősítik azt, hogy Fe eltávolításra is hatékonyan alkalmazható a szűrő, hiszen a nyers víz Fe-koncentrációját ∼0,5 mg/l értékről 0,01 mg/l alá csökkentette. Az NH4+ eltávolítására azonban az alkalmazott körülmények között a szűrő nem volt alkalmas. 222
9. ábra: Arzén koncentráció nyers, előszűrt és kezelt vízben Sever Trent Services berendezés BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. telep
8.1.1.4. Kinetico cég berendezése Helyszín: Időpont: Szűrőanyag: Alkalmazott vegyszerek:
BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. vízműtelep 2004.04.05 – 04.13. Macrolite NaOCl 150 mg/l FeCl3 6 H2O 38% Áramlási sebesség: 20 l/min A nyersvíz jellemző kémiai paraméterei: As 12–40 µg/l Fe 0,70 mg/l Mn 0,12 mg/l NH4+ 0,50 mg/l Az előszűrt víz jellemző kémiai paraméterei: As 11–13 µg/l Fe <0,01 mg/l Mn <0,01 mg/l NH4+ <0,02 mg/l
A berendezés a kezelendő vizet ún. Macrolite szűrőanyagon keresztül átvezetve szűri meg, As, Fe és Mn eltávolításra használható. A megfelelő hatásfokú szűréshez oxidálószer (NaOCl) és a kezelendő víz Fe-tartalmától függően FeCl3 adagolása szükséges. A szűrőre menő víz homogenizálása érdekében két, egymással sorbakötött, kavicsággyal töltött keverőtartályt kellett használni A vegyszeradagoló pumpákkal 1 mg/l feletti szabad klórtartalmat kellett biztosítani a kimenő vízben, míg a szűrőre menő vízben ∼3 mg/l értékre kellett a Fe-tartalmat beállítani annak érdekében, hogy az As-eltávolítás az 10. ábrán látott mértékű legyen. Ilyen magas Fe-koncentrációnál a visszaöblítést napi rendszerességgel kellett végrehajtani.
223
10. ábra: Arzén koncentráció nyers és kezelt vízben KINETICO berendezés BÁCSVÍZ Rt. Kecskemét I. telep
8.1.1.5. Összefoglalás A kísérletsorozat eredményeként megállapítható, hogy az adott szűrési feladatra valamennyi kipróbált berendezés alkalmasnak bizonyult, melyek közül a Sever Trent Services cég próbaüzemi készüléke működött a legjobb hatásfokkal. A négy próbaüzemi berendezésről szerzett tapasztalatok a mérési eredményekkel kiegészítve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az As-mentesítési eljárások közül a helyi vízminőségi adottságoknak legmegfelelőbb technológia kerüljön kiválasztásra. Ebben a kérdésben természetesen komoly hangsúlyt kap az üzemeltetési és beruházási költségek elemzése is, amelyet a kísérletsorozat befejeztével elkészült záró tanulmány tartalmaz. További információk: BÁCSVÍZ Rt. Szigeti Tibor 6000 Kecskemét, Izsáki út.13. Tel: +36 (76) 511-511, Fax: +36 (76) 481-282 E-mail:
[email protected] http:// www.bacsviz.hu
8.2. Arzénmentesítési kísérletek a Makó-Térségi Víziközmű Kft.-nél 8.2.1. Az ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása integrált membrántechnológiával A projekt résztvevői: Zenon Systems Kft. Hideg Miklós 2803 Tatabánya, Vigadó u. Pf. 353 Telefon: +36 (34) 316-197 Fax: +36 (34) 316-198 E-mail:
[email protected] http://www.zenonenv.com 224
Makó-Térségi Víziközmű Kft. Medgyesi Pál 6900 Makó, Tinódi u. 8/A Telefon: +36 (62) 211-141 Fax: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu
A projekt célja: A projekt alapvető célja olyan hazai fejlesztésű technológiai rendszer létrehozása volt, amellyel lehetővé válik az EU ivóvíz direktívája (98/83/EK az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minősége, 1998. november 3.), illetve az ennek megfelelő 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) által előírt 10 µg/l koncentráció értékre csökkenteni az arzéntartalmat az ivóvízben. A projekt olyan technológiai rendszer, vízkezelési eljárás létrehozását célozta, amely megfelel az EU kritériumoknak, illetve az alábbi célkitűzéseknek: - Korszerű és hatékony technológiai megoldást kínál az arzénmentesítésre (10 µg/l alatti arzéntartalom elérése), ideértve a technológiai alkalmazás során keletkező veszélyes hulladékmennyiség minimalizálását is. - Az arzéntartalom csökkentése mellett egyidejűleg alkalmas más, az ivóvíz minőségét rontó komponensek (vas, mangán, szerves anyagok, stb.) eltávolítására, mennyiségének csökkentésére, vagy szekvenciális módon csatlakoztatható a nem kívánt komponensek eltávolítását biztosító technológiai egységekhez. - A technológia megfelelőségét és eredményességét telepített félüzemi méretű kísérleti berendezésben, akkreditált mérésekkel lehet igazolni. - Az érintett környezetvédelmi, vízügyi, közegészségügyi hatóságokat a projekt folyamán tájékoztassuk az eredményekről. - Helyszíni bemutatóval és előadásokon keresztül közvetítsük az elért kutatás-fejlesztési eredményeket a felhasználók felé (önkormányzatok, vízmű vállalatok). - A membrán reaktorral megvalósított arzénmentesítési technológiai rendszert szabadalmaztassuk. A projekt célkitűzései három egymást követő részben, egymást átfedő fázisban valósultak meg. 1. szakasz: Cél:
Laboratóriumi méretű előkísérletek a tipikusan előforduló, arzénnal terhelt vizek kezelhetőségének vizsgálata, a várható folyamatszabályozási és technológiai optimalizációs feladatok meghatározása és kísérletes vizsgálata volt.
2. szakasz: Cél:
Félüzemi méretű kísérletek a kijelölt célterületen (Maroslele) félüzemi méretű berendezés telepítése, üzembe helyezése és kísérletek lefolytatása, továbbá a felmerülő folyamatszabályozási, optimalizációs és léptéknövelési feladatok megoldása volt.
3. szakasz:
A kísérleti eredmények gyakorlati megvalósításának előkészítő munkái, bevezetés, engedélyeztetés az elért eredmények bemutatása a szakmai és a fogyasztói közösségek képviselői számára, a technológia szélesebb körű megismertetése, az iparjogvédelmi és engedélyeztetési feladatok elvégzése.
Cél:
A tervezett technológia: A célul kitűzött eljárásban komplex feladatot kellett megoldani, lehetőség szerint minél egyszerűbb lépésekben, minél kevesebb eszközzel, a lehető legkevesebb részlépés beiktatásával. A majdani felhasználási terület (Dél-Alföldi Régió) vizeit nem csak a magas arzéntartalom jellemzi, hanem a magas vas és man225
gántartalom is. A reduktív tulajdonságú vízben a vas és a mangán +2, az arzén +3 oxidációs állapotban van jelen. Feloxidálva mind a vas (III), mind pedig a Mn (III), illetve a Mn (IV) csapadékként kiválik, ezt használja ki a hagyományos vas- és mangáneltávolítási eljárás. Az oxidációra kálium-permanganátot használva a folyamat végtermékei vas(III)-hidroxid és mangándioxid. Az ivóvízként elfogadható pH tartományban a vas(III)-ionok kiválása gyakorlatilag teljes, míg a Mn3+ ionok diszproporcionálódással +2 és +4 Mn ionokká és MnO2 csapadékká alakulnak. A gyakorlatban az oxidációt rendszerint összekötik a kivált csapadékok szűrésével. A szűrőközeg felületére kiváló barnakő (MnO2) katalitikus hatású, és lehetővé teszi a víz oldott oxigénjének részvételét a Fe2+–Fe3+. Oxidációban, csökkentve a folyamat vegyszerigényét. A csapadékos eljárások alapkövetelménye, hogy a keletkező csapadék jól elválasztható legyen a folyadékfázistól, kellően nagy pelyhek, kristályok képződjenek. Ha a fentebb vázolt folyamatokat olyan körülmények között valósítjuk meg, ahol biztosítható a kisméretű részecskék elválasztása is, akkor a folyamatokat nem a fázisszétválasztás szempontjából kell optimalizálni, hanem kizárólag az eredményesség, aminél nagyobb hatásfok elérése lehet a kitűzött cél. Ez a lehetőség a bemerülő membrános ZeeWeed rendszer alkalmazásával valósult meg. A ZeeWeed vízkezelési technológia, a ZENON által szabadalmazott és gyártott ZeeWeed mikro és ultraszűrő membránmodulokra épülő kezelési eljárás. A ZeeWeed membránok vákuum hatására, lényegesen kisebb energiafelhasználással működnek. Mivel nincs szükség a nagyméretű pelyhek kialakítására, mint a hagyományos technológiában, a ZeeWeed membránok helyettesítik a hagyományos vízkezelő telepek utóülepítőjét és szemcsés utószűrőjét jelentősen csökkentve a berendezés, illetve a telep helyigényét, leegyszerűsítve a folyamat ellenőrizhetőségét és szabályozását, valamint növelve a technológia automatizálásnak lehetőségét. A bemerülő ZeeWeed membránok előnye a hagyományos, pozitív nyomás alatt működő membránrendszerekkel szemben az alacsony üzemelési vákuumnak köszönhető kisebb membráneltömődés, mely csökkenti a periodikus visszamosások gyakoriságát és időtartamát, ezáltal növelve a telep kapacitását. A membrán modulokat kazettákká építik. A kazettákat igény szerint, különböző hosszúságú keretre szerelik. Az így kapott ZenoKeretek meglévő műtárgyakban vagy szabvány (ISO) konténerekben helyezhetők el.
11. ábra: A félüzemi méretű berendezés látványrajza A fenti technológia folyamatosan kiváló minőségű szűrt vizet állít elő, hisz a membránszálak nincsenek kitéve stressznek és hirtelen nyomásingadozásoknak. A periodikus visszamosás alacsony nyomáson és szűrt vízzel történik, nem pedig levegővel, mint más rendszerekben.
226
Összefoglalás: A projekt célja a korszerű membrántechnológia előnyeit kiaknázó, az ivóvízre előírt határértéket biztosítani tudó, hatékony és megbízható arzénmentesítési eljárás kidolgozása volt, amely az arzén eltávolítása mellett lehetőséget nyújtott egyéb – az ivóvíz minőségét rontó – komponensek eltávolítására is. A munka során a laboratóriumi és a félüzemi kísérletekben nyert mérési eredmények és tapasztalatok alapján elkészült az elvárt követelményeknek megfelelő arzénmentesítő technológia. A technológia alkalmasságát, működőképességét és stabilitását félüzemi méretű berendezésben, helyszíni mérésekkel igazolták. Az eljárás és a megvalósítását szolgáló berendezés nemzetközi szinten is újdonságértékű, szabadalmi védettség alá helyezése megtörtént, alkalmazási engedély F-238 törzskönyvi számon kiadva. Az engedély 2007. december 31-ig érvényes. A projektben született eredményeket a hatóságok, szakmai szervezetek és az ivóvíz szolgáltató szervezetek képviselőin kívül megismertettük az arzénes ivóvíz problémájával talán leginkább sújtott Csongrád megye lakosságának képviselőivel is, 2002. október 9-én Makón rendezett konferencia keretében. Az elvégzett munka eredményesnek bizonyult, a technológia alkalmazásához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megállapíthatjuk tehát, hogy a projekt a kitűzött célok elérésével zárult.
8.2.2. Innovatív holland arzénmentesítési technológia A projekt a holland kormány pénzügyi támogatása mellett, az UNESCO – IHE menedzselésében valósul meg. A programban résztvevő, együttműködő szervezetek: UNESCO –IHE Institute for Water Education, Delft, The Netherlands SELOR eeig Environmental Technologies, Amsterdam, The Netherlands VITENS The Netherlands (legnagyobb holland víziközmű szolgáltató) Makó-Térségi Víziközmű Kft., Makó, Hungary A projekt célja: • annak igazolása, hogy az előkísérletek eredményei alapján kialakított félüzemi méretű berendezés az üzemi körülmények között is megfelelő hatásfokkal működik, s az üzemelési adatok alapján a berendezés teljes életciklusára vonatkozó költségelemzések elvégezhetőek legyenek, • megfelelő üzemi eredmények alapján a technológia és berendezés alkalmazásához szükséges vizsgálatok és engedélyezési eljárások lefolytatása. A kísérletek lefolytatása után a berendezést más, a makóitól eltérő minőségű felszín alatti vizek kezelésénél is tervezik kipróbálni. A holland arzénmentesítési technológia: Az eljárás lényege, hogy az ivóvízben oldott állapotban jelenlévő arzént a felületén vasoxid réteggel bevont kvarchomok adszorbens (IOCM) távolítja el. Ilyen adszorbensek a holland vízműveknél széles körben alkalmazott vastalanítási technológiáknál is kialakulnak. A hosszú ideje üzemelő vastalanító szűrők kvarchomok, vagy egyéb anyagú töltetein a vízben oldott állapotban jelenlévő vas az intenzív levegőztetés hatására vasoxid formájában kiválik, és a szemcsés szűrőanyagon kemény bevonatot képez.
227
Laboratóriumi kísérletek: A laboratóriumi kísérletekhez ilyen, üzemelő szűrőkből származó vasoxiddal bevont szűrő anyagot (IOCM = iron oxide coated media) használtak fel. A szűrőanyagot olyan gyorsszűrőbe helyezték, amelyet általánosan használnak az ivóvízkezelésben. A laboratóriumi kísérleteknél a szűrőoszlop magasságát legalább 2,0 m-nek, míg a szűrési sebességet v= 5 m3/m2/h értékűnek választották. A kezelendő, magas arzén tartalmú vizet minden elő-oxidáció nélkül közvetlenül a szűrőre vezették. Az eredmények azt mutatták, hogy a nagyobb szűrőoszlop magasság, vagy több szűrőnek a sorba kapcsolása jobb hatásfokot eredményez. Az IOCM adszorbens a vízből a jelenlévő As(III) és As(IV) ionokat oxidáció nélkül távolítja el. A laboratóriumi teszteknél nagyon magas (1800 µg/l) arzéntartalmú vizet is eredményesen kezeltek. A kísérleteknél mivel sem oxidánsokat, sem koagulánsokat nem adagoltak, nem volt szükség semmilyen elővizsgálatra, a vizet a szűrőoszlopra vezetve azonnal megfelelő eredmények születtek. Helyszíni modell kísérletek
�������������������������
A laboratóriumi kísérletek után 2002–2005 között helyszíni modell kísérleteket végeztek Görögországban, Bangladeshben és Magyarországon. Ezeknél a kísérleteknél a szűrőanyag vasoxiddal bevont kvarchomok (IOCS) volt, semmilyen előkezelést, vagy oxidációt nem alkalmaztak. A magyarországi kísérletek a Makó-Térségi Víziközmű Kft. által üzemeltetett, Maroslelei Vízmű kútjainak vizére alapozva valósultak meg. A kísérleteket az üzemen kívül lévő 2. sz. kút 200–300 µg/l, valamint az üzemelő kutak 20–30 µg/l As tartalmú vizével is elvégezték. Az igen magas As tartalmú vízzel végzett kísérletek 46 napja alatt nem került sor a töltet visszamosatására és regenerálására. Az 12. ábra mutatja, hogy valamennyi mért érték alatta maradt a megengedett értéknek.
��� ��� ��� ��� ��� �� � �
�
��
��
��
��
��
��
��
��
��������� �����������������
����������
�����������������
12. ábra: A maroslelei 2.sz. kút vizével végzett kísérletek eredményei (2003. február-április)
Hasonlóan kitűnő eredményt mutatott a nagyságrenddel kisebb arzéntartalmú vízzel végzett kísérlet is.
228
�������������������������
�� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
��
��������� �����������������
����������
�����������������
13. ábra: A maroslelei üzemelő kutak vizével végzett kísérletek eredményei (2004. április-június)
Az IOCM adszorbens regenerálása: A kezelendő vízben az arzén mellett egyéb adszorbeálható, illetve ülepedő anyagok is jelen vannak, s ezek jelentős szerepet játszanak a szűrőfelület lefedésével az adszorpciós kapacitás csökkentésében. Ezeknek az anyagoknak az eltávolítása, a kapacitás helyreállítása érdekében időszakonként szükséges a szűrő visszamosatása és a töltet regenerálása. Ennek gyakorisága a kezelendő víz minőségével van összefüggésben. A visszamosatás és az azt követő regenerálás a modell kísérleteknél, ahol a nyers víz arzén tartalma 250300 µg/l, a szűrőtöltet magassága 2,0 m volt, 15 percnél hosszabb időtartamot nem vett igénybe. Ebből a visszamosatás időtartama 5-10 perc, míg az azt követő, a vízellátásban engedélyezett szervetlen vegyszeres oldattal történő kezelés, a regenerálás időtartama sem hosszabb 5 percnél. A regenerálás eredményeképp a korábbi adszorpciós kapacitás helyreáll. A modell kísérleti eredményekből az volt megállapítható, hogy a töltetek élettartama 1-4 év, függően attól, hogy a kezelendő nyersvíznek mennyi az As tartalma. A teljes élettartam alatt a vízminőségtől függően 2–4 hetente szükséges elvégezni a regenerálást. A kifejlesztett arzén-eltávolítási technológia nagyon korlátozott mennyiségű hulladékot termel. A használt visszamosató víz mennyisége nem éri el a kezelt víz 0,5%-át. A keletkező, használt visszamosató vízben az As tartalom <10 µg/l, hasonlóan kicsi az iszap tömege és szennyezettsége is. A kimerült töltetet az 1999/31/EC Direktíva alapján különböző, az abban meghatározott vizsgálatoknak vetették alá. A jelenlegi EU szabályozásnak megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a kimerült IOCM töltet nem minősül veszélyes hulladéknak, így az kommunális hulladéklerakókon elhelyezhető. A kialakított félüzemi méretű berendezés: Mivel a Makó Városi Vízmű kútjainak vizében az arzén mellett jelentős mennyiségű ammónium és metán gáz is van, a holland vízműveknél általánosan alkalmazott, levegőztetéses homok gyorsszűrést fejlesztették tovább az UNESCO-IHE arzénmentesítési technológiával. Az elvi technológiai folyamatábrát, illetve annak a vízellátó rendszerbe való illesztését a 14. ábra szemlélteti.
229
Regeneráló szer adagoló szivattyú
Kezelendő felszín alatti víz
Levegőztetés
Szűrő (1) NH4 eltávolítás
Levegőztetés
Szűrő (2-1) As eltávolítás
Szűrő (2-2) As eltávolítás
Fertőtlenítőszer adagoló Kompresszor Visszamosató szivattyú Tisztított víz tároló Nyomásfokozó szivattyú
Vízelosztó hálózat
14. ábra: Elvi technológiai folyamatábra A kezelendő vizet levegőztetik, ennek hatására a vízből a metán kiválik. Az oxigénnel telített vizet 3 db, sorba kapcsolt nyomás alatti gyorsszűrőre vezetik. Az (1) jelű szűrő kvarchomok töltetén a víz megfelelő oxigén tartalma következtében néhány hét (1-3) alatt nitrifikáló baktériumhártya alakul ki. Segíti ezt a folyamatot a kezelendő vízben kismennyiségben jelenlévő vas kiválása is. A baktériumok az ammóniumot nitráttá alakítják, s a gyakorlatilag ammóniummentes víz az IOCS töltetű szűrőkre kerül. Az arzén megkötődik a homokszemcse felületén kialakult vasoxid rétegen, s a szűrőkről As mentes víz távozik. A kezelt víz egy tisztavizes medencébe gravitál. A visszamosatás levegővel és tisztított vízzel történik, a szükséges térfogatáramot kompresszor és visszamosató szivattyú biztosítja. Az IOCS töltetek regenerálásához, valamint a szükség szerinti fertőtlenítéshez a vegyszert adagoló szivattyúk adagolják.
A félüzemi kísérlet eredményei: A konténerbe szerelt kísérleti berendezést 2005. március 11-én helyezték üzembe. Az üzembe helyezéshez a helyszínen előzetesen kiépítették a táp-, és tisztított víz elvezetést, az ülepítő tartályt és annak csatlakozó csővezetékeit, valamint az energia ellátást a meglévő rendszerről. Az első néhány hét alatt a homok gyorsszűrőn kialakult a mikrobiológiai hártya, melynek növekedését az ammónium, a nitrát és a nitrit tartalom mérésével ellenőrizték. Ezt követően rendszeressé váltak az ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok. A nyers víz és a kezelt víz vizsgálatok feldolgozott eredményeit 2005. június 24-ig bezáróan az ábrák szemléltetik.
230
�������������������������
�� �� �� �� �� � �
��
��
��
��
��
��
��������� ���������
����������
�����������������
����������������������������
����������������������������
15. ábra: Az arzén tartalom alakulása a próbaüzem alatt ��� ��� ��� ��� ��� � �
��
��
��
��
��
��
��������� �������������
����������
�����������������
�������������
16. ábra: Az ammónium tartalom alakulása a próbaüzem alatt A nyers vízben az arzén és az ammónium tartalom kisebb mértékben ingadozott, attól függően, hogy a vizsgálat időpontjában mely kutak üzemeltek. A kezelt vízben mindkét jellemző a megengedett érték alatt maradt. Az arzén eltávolítást végző IOCS tölteteket preventív jelleggel, két alkalommal regenerálták, míg az ammónium eltávolítását végző szűrőnél egy alkalommal történt visszamosatás. A kedvező eredmények alapján folyamatban van a magyarországi alkalmazáshoz szükséges közegészségügyi és építőipari műszaki engedély megszerzése. További információk: UNESCO-IHE Dr. Branislav Petrusevski phD. UNESCO-IHE, P.O.Box 3015 2601 DA Delft The Netherlands Telefon: +31 (0) 15 2151785 Telefax: +31 (0) 15 2122921 E-mail:
[email protected] http://www.unesco-ihe.org
Makó-Térségi Víziközmű Kft. Medgyesi Pál 6900 Makó, Tinódi u. 8/A Telefon: +36 (62) 211-141 Telefax: +36 (62) 212-320 E-mail:
[email protected] http://www.makoviz.hu
231
9. A VÍZELLÁTÁSI LÉTESÍTMÉNYEK KIÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK KIADÁSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS AZ ILLETÉKES SZERVEK A létesítmények kiépítése a tervezésről és építésről szóló törvénnyel (Az SZK Hivatalos Közlönye, 47/ 2003. szám) összhangban, az építési engedély alapján a létesítmények kiépítésére vonatkozó műszaki dokumentáció szerint történik. A régióközi és regionális vízellátási létesítményekhez, valamint a városi vízellátó rendszerekhez az építési engedélyt a Vajdaság Autonóm Tartomány építészeti ügyekkel megbízott szerve adja ki, ha a létesítmény teljes egészében az autonóm tartomány területén épül. Azok a vállalatok, amelyek az autonóm tartomány hatáskörébe tartozó létesítményekhez a műszaki dokumentációt készítik, az építészeti ügyekkel megbízott minisztérium által kiadott a műszaki dokumentáció kidolgozására vonatkozó megfelelő engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek. Az autonóm tartomány hatáskörébe tartozó létesítmények kiépítéséhez, a műszaki dokumentáció kidolgozását megelőzően előzetes munkákat kell elvégezni, amelyek eredménye alapján kerül kidolgozásra az előzetes indokoltsági tanulmány és az indokoltsági tanulmány. Az előzetes munkálatok a létesítmény fajtájától és sajátosságaitól függően a következők: kutatások és tervrajzok, valamint más szakmai anyag elemzésének kidolgozása; a geológiai, geotechnikai, geodéziai, hidrológiai, meteorológiai, településrendezési, műszaki, technológiai, közgazdasági, energetikai, szeizmológiai, vízgazdasági és forgalmi feltételek elemzéséhez és feldolgozásához szükséges adatok beszerzése; a tűzvédelmi és környezetvédelmi feltételek, valamint más feltételek, amelyek hatással vannak az építésre és az adott létesítmény használatára. Az előzetes indokoltsági tanulmány magában foglalja a főtervet és ezt a műszaki dokumentációt szakmailag a Köztársaság számára jelentős létesítményekhez szükséges műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzésével megbízott Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Felülvizsgáló Bizottság) ellenőrzi, ha a létesítmények teljes egészében az Autonóm Tartomány területén épülnek. Ez a bizottság az Autonóm Tartomány szerve keretében ülésezik és dönt. A főterv főképp a következő adatokat tartalmazza: a létesítmény makrolokációját; a létesítmény általános elhelyezését; a létesítmény műszaki-technológiai koncepcióját; az infrastruktúra védelmezésének módját; a térségbe való beilleszkedés lehetséges területi és műszaki változatait; a természeti feltételeket; a környezeti hatásfelmérést; az ötletterv kidolgozásához szükséges kutatási munkálatokat; a természeti és ingatlan kultúrális javak védelmét; a megoldás működőképességét és ésszerűségét. A Felülvizsgáló Bizottság pozitív jelentését követően a megfelelő területi terv, illetve településrendezési terv kidolgozására kerül sor a létesítmény fajtájától és a tervezett területsávon levő telek feletti tulajdonjogi viszonyoktól függően. Ha a településrendezési terv nélkülözhetetlen, ilyen esetben a Stratégiai környezeti hatásfelmérésről szóló törvénnyel (Az SZK Hivatalos Közlönye, 135/2004. szám) összhangban szükséges a stratégiai környezeti hatásfelmérés kidolgozása is. A megfelelő terv meghozatalát követően az építtető kérésére ez a titkárság kiadja a településrendezési terv kivonatát, amely az indokoltsági tanulmány és ötletterv alapját képezi, amelyek szintén a Felülvizsgáló Bizottság szakmai elbírálása alá esnek. Csak a Felülvizsgáló Bizottság pozitív jelentését követően lehet benyújtani a kérvényt az adott létesítmény kiépítésére vonatkozó építési engedély kiadására. A környezeti hatásfelmérésről szóló törvénnyel (Az SZK Hivatalos Közlönye, 135/2004. szám) összhangban az építtető köteles tiszteletben tartani a környezeti hatásfelmérésről szóló tanulmány kidolgozásának eljárását az Autonóm Tartomány környezetvédelmi teendőkben illetékes szervénél. A munkálatok kezdetét az Autonóm Tartomány építési engedélyek kiadására illetékes szervénél az építtető jelenti be, amelyhez csatolja a főtervet is a műszaki ellenőrzésről szóló bizonylattal és jelentéssel együtt, az építési engedélyt és a telekrendezési díj fizetésével szembeni kötelezettségének rendezéséről 232
szóló bizonylatot. A létesítmény műszaki ellenőrzését követően a használatbavételi engedélyt az Autonóm Tartomány építési engedélyek kiadására illetékes szerve adja ki, amely dokumentum alapján az építtető a létesítményt bejegyeztetheti a telekkönyvbe, illetve a földalatti vezetékek nyilvántartójába. MEGJEGYZÉS: Ha a régióközti, vagy regionális vízellátási létesítmény, illetve a városi vízvezeték-hálózat csak részben épül a Vajdaság Autonóm Tartomány területén, az építési engedély kiadása az építészeti ügyekkel megbízott minisztérium hatáskörébe tartozik. A helyi vízellátási rendszerek kiépítésére az engedélyt annak a helyi önkormányzatnak az illetékes szerve adja ki, amelynek területén épül a létesítmény. Az építési engedély kiadásának feltétele a megfelelő területi, illetve településrendezési terv, amely alapján kell a terv kivonatot kiadni, ennek alapján pedig az ötlettervet, amely alapját képezi az építési engedélynek. A munkálatok kezdetét az építtető ebben az esetben a helyi önkormányzat építési engedélyek kiadására illetékes szervénél jelenti be, amelyhez csatolja a főtervet is a műszaki ellenőrzésről szóló bizonylattal és jelentéssel együtt, az építési engedélyt és a telekrendezési díj fizetésével szembeni kötelezettségének rendezéséről szóló bizonylatot. A létesítmény műszaki ellenőrzését követően a használatbavételi engedélyt a helyi önkormányzat építési engedélyek kiadására illetékes szerve adja ki, amely dokumentum alapján a beruházó a létesítményt bejegyeztetheti a telekkönyvbe, illetve a földalatti vezetékek nyilvántartójába.
* * *
233
Notes / Beleške / Jegyzetek:
234
Notes / Beleške / Jegyzetek:
235
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������� ������������������������������������������������������������������������������������������������������ ���������������������������������������������� ������������������������������������������������������������������������������������������������������������ ������������������������������������������������������������������������������������������������������������ �������������������������������������������������������������������������������������������������������� �����������������������������������������������������������������������������������������������