A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
6.6 6.5
Patogén baktériumok jelenlétének vizsgálata az Adriai-tenger partvidékén Tárgyszavak: Adriai-tenger; autochton baktériumok; fürdővíz; székletbaktériumok.
Az üdülőterületek vízminőségének mikrobiológiai indikátorai olyan mikroorganizmusok, amelyek sűrűsége a vízben mennyiségi összefüggést mutat a tengerben való fürdés okozta megbetegedésekkel (pl. fertőző bélmegbetegedések: kolera, hastífusz, amelyek kórokozói a székletben élnek és a széklettel fertőzött élelmiszerekkel és vízzel terjednek). Ezen baktériumoknak a tengervíz mikrobiológiai minőségi indikátoraként történő alkalmazását a 76/160. sz. EU-irányelv is tartalmazza. A indikátor mikroorganizmusokkal gyorsan és könnyen kimutatható a vízben a mikroba szennyeződések jelenléte és ezáltal a kockázat valószínűsége. A patogének jelenléte speciális vizsgálatokkal vagy járványtani adatok értékelésével hitelesíthető. A járványtani vizsgálatokat azért hajtják végre, hogy megállapítsák a tengerben való fürdés során elkapható gyomor-bél rendszeri fertőzések kockázatát. Összefüggést állapítottak meg a gyomor-bél tünetek és az enterococcusok, a hőálló kólibaktériumok, illetve az Escherichia coli jelenléte között. Ritkább esetben légzőszervi, szem-, fül- és bőrpanaszok is jelentkeztek. A járványtani adatok esetenként megkérdőjelezték a baktériumindikátorok megbízhatóságát a patogén mikroorganizmusok jelenlétének és mennyiségének a pontos meghatározásában, aminek oka a mikroorganizmusok eltérő túlélőképessége és ellenállása a környezeti tényezőkkel és a szennyvízkezeléssel szemben. Az üdülőterületek vízszennyezettségének emberi egészségre gyakorolt hatását komplexebb módon lehet csak előre jelezni, ha olyan mikroorganizmusokról van szó, amelyek nem szóródnak szét a széklettel történő vízszennyezést követően. Ezek olyan őshonos patogének, amelyek növekedését és osztódását a kezelt és a kezeletlen kiömlésekkel a vízbe kerülő anyagok és makrotápanyagok táplálják. Ezen baktériumok közül számos nem mutatható ki hagyományos indikátorokkal, ugyanakkor bizonyos körülmények között jelentős kockázatot jelentenek az egészségre.
A vizsgálatokat Olaszország adriai-tengeri partvidékének északi területén hajtották végre. A tengerpart ezen részén a víz sekély, a terület sziklás, a tenger alja sima, ami csökkenti a tengeráramlás sebességét és elzárja a parti víz természetes hígulását. Az 1. mintavételi helyet Pesaroban (északi szélesség 43°91’, keleti hoszszúság 12°91’) alakították ki (sziklás tengerparti terület a Foglia folyó torkolatánál), amelyet 3 m-es hullámtörő gát határol. A folyó kis vízhozamú, kisvárosokon halad át, ahol a területeket elsősorban mezőgazdasági termelésre és állattenyésztésre használják. A 2. mintavételi hely Fanoban található (északi szélesség 43°83’, keleti hosszúság 13°05’, homokos tengerparti terület), ahol nincs folyó, és amelyet 10 m-re a tengerparttól 5 m magas hullámtörő gát véd.
Az alkalmazott vizsgálati eljárások A mintavételi helyeken vett mintákat azonnal laboratóriumba szállították, mikrobiológiai elemzésüket 2 órán belül elvégezték. 400 mikrobiológiai vizsgálatot hajtottak végre, meghatározva a székletszennyeződés indikátorait és az őshonos mikroorganizmusokat, az alábbi 10 paraméter alapján: heterotrop tányérszám (HPC), élesztők (Y), gombák (F), összes koliform (Tc), székletben található koliform (Fc), Escherichia coli (Ec), székletben található streptococcusok (Fs), Aeromonas fajok (Aerom), Vibrio fajok (Vibrio), Pseudomonas fajok (Pse), Salmonella fajok (Slmn) meghatározása. A telepek azonosítása biokémiai tesztekkel, az 1. mintavételi helyen néhány Aeromonas faj virulenciájának meghatározása egerek halálozásának a vizsgálatával történt. A mintavételi helyeken vizsgálták a víz átlátszóságát, hőmérsékletét és sótartalmát (fizikai vizsgálatok). A vizsgált mikrobatörzsek, valamint a mikrobatörzsek és a helyszínen mért fizikai paraméterek közötti kölcsönös összefüggéseket az r2 regressziós együttható kiszámításával határozták meg. Többváltozós elemzést hajtottak végre a különböző tényezők kombinációja és a patogének közötti összefüggések meghatározására, figyelembe véve az évszakoknak a vizsgálati adatokra gyakorolt hatását.
A kapott eredmények Kölcsönös összefüggések A vizsgálati eredmények a két mintavételi helyen eltérő higiéniai jellemzőket mutatnak. Az 1. mintavételi helyen vett vízmintákban nemcsak a székletszennyeződés hagyományos indikátorainak értékei voltak nagyobbak (amelyet meg kell határozni a fürdővíz minőségének az értékelése érdekében), ha-
nem a többi vizsgált mikroorganizmusok mennyisége is. A baktériumindikátorok koncentrációja nagyobb volt, mint a 2. mintavételi helyen. A székletben található koliform baktériumok mennyisége meghaladta az Olaszországban engedélyezett 100 CFU/100 cm3-t, sőt néhány mintában a 76/160 EUirányelvben rögzített 100–2000 CFU/ 100 cm3 határértéket is. Mindkét mintavételi helyen – magas (p < 0,05) kölcsönös összefüggést mutattak ki a koliform, az Ec és a streptococcus baktériumok esetében, – az enterobaktériumok, a streptococcusok, a Vibrio, az Aeromonas és a Pseudomonas fajok több fajtáját mutatták ki, virulens és avirulens törzseket egyaránt. A Salmonella mint különösen patogén mikroorganizmus mennyisége az 1. mintavételi hely vízmintáiban közel állandó volt, és néhány esetben a 2. mintavételi helyen is kimutatható volt. Nem volt kölcsönös összefüggés a hagyományos indikátorok, valamint a Vibrio és az Aeromonas törzsek között. Az 1. mintavételi helyen egyértelmű összefüggést tapasztaltak az összes és a széklet eredetű koliformok, valamint a Pseudomonas törzshöz tartozó mikroorganizmusok között (r2 = 0,9 és r2 = 0,83), illetve az összes koliform és a tenger heterotrop baktériumflórája között (r2 = 0,9). Mindkét mintavételi helyen pozitív összefüggést állapítottak meg a Vibrio és az Aeromonas törzsek között. A 2. mintavételi helyen összefüggést tapasztaltak a gombák és a Vibrio törzsek (r2 = 0,92), illetve a Vibrio törzsek, a gombák és a víz hőmérséklete között. A mikrobiológiai és a fizikai paraméterek közötti kapcsolatban csak a sótartalom mutatott pozitív összefüggést az indikátorokkal és az őshonos organizmusokkal. Többváltozós elemzés A kölcsönös összefüggések mellett a tényezők kombinációját is vizsgálták, a rejtett kapcsolatok feltárása érdekében. Komplexebb modellekre volt szükség a mikroorganizmusok elterjedtségének és előfordulási gyakoriságának a meghatározására. Léteznek statisztikai modellek, amelyek segítségével az indikátorok havi átlagértékei, valamint a sótartalom és a hőmérséklet alapján előre jelezhető a Pseudomonas, a Vibrio és az Aeromonas törzsek elterjedtsége. Többszörös regressziós elemzést hajtottak végre a patogének sűrűsége természetes alapú logaritmusának, az indikátormikroorganizmusok természetes alapú logaritmusának és a nem transzformált környezeti paraméterek kombinációjának a felhasználásával. A természetes logaritmus alapú transzformáció a biotechnológiában is gyakran alkalmazott eszköze a statisztikai modellezésnek. A módszer alkalmazására az 1. ábrán látható példa, az ln (Aeromonas) – ln (összes koliform) közötti összefüggés ábrázolása, a 38,
havonta átlagolt adat természetes alapú logaritmussá alakításával. Megvizsgálták továbbá a logaritmizált és a nem logaritmizált tényezők összes lehetséges kombinációját, a lehetséges kétoldalú kölcsönhatásokat, valamint havi adatokat bemutató változókat. Az évszaktól függő tényezőket egyszerűsített többszörös regressziós eljárással vizsgálták. Miután kevés tényező vizsgálatára került sor, iteratív módon alkalmazható volt a részhalmazok regressziójának a modellje: a lehetséges tényezőket eltávolították, amíg csak a végső modellt jelentősen befolyásoló tényezők maradtak meg (p < 0,085). Ebben a megközelítésben csak az mutatható ki, hogy többszörös összefüggés áll fenn. A statisztikai modellek ugyanakkor hatékonyabban felhasználhatók a patogén mikroorganizmus koncentrációk előrejelzésére, mint az indikátormikroorganizmusok önmagukban. A modellek felhasználhatók a tengerparti fürdőhelyek vízminőségének az ellenőrzése során nyert adatok értékelésére. A Vibrio és az Aeromonas törzsek esetében a kapott adatok nem függenek az évszakoktól. A modell tényezőinek a kombinációja megmagyarázza a patogének koncentrációjának a változását az évszakok függvényében. Az évszakoktól való függés oka a környezeti tényezők és az indikátormikroorganizmusok mennyiségének változása. 16 14
ln (Aeromonas)
12 10 8 6 4 2 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
ln (összes koliform)
1. ábra Az Aeromonas és az összes koliform baktériumok közötti logaritmizált összefüggés
A Pseudomonas törzsek A Pseudomonas patogén mikroorganizmus mennyisége előre jelezhető mindkét környezeti tényező és négy mikroorganizmus csoport (Tc, Fs, F és Y)
segítségével. A kölcsönhatások a két tényező aritmetikai szorzatát reprezentálják. Minél nagyobb a mikroorganizmusok mennyisége, annál nagyobb a kölcsönhatás mértéke. A modell bemutatja a különböző tényezők komplex kölcsönhatását. A mikroorganizmusok vagy a környezeti tényezők egyike sem megbízható indikátora önmagában a Pseudomonas törzseknek. A kölcsönhatások vizsgálata során megállapították, hogy a Tc és az Fs nagyobb mennyisége nagyobb mennyiségű Pseudomonas-ra utal. Az Fs előrejelző hatását módosítja a sótartalom: a nagyobb sótartalom az Fs mennyiségének növekedésével csökkenti a Pseudomonas mennyiségét. Módosító hatása van Y-nak is: a sótartalom növekedésével Y nagyobb Pseudomonas szintet jelez. Ha F jelen van Y mellett, a Pseudomonas mennyisége kissé alacsonyabb, különösen nagyobb hőmérséklet esetén. Az indikátor és a környezeti tényezők ismerete lehetővé teszi a Pseudomonas teljes mennyiségének előrejelzését. A statisztikai modellben használt összes inputtényező tartományának átlaga 95 %-os megbízhatósági intervallumot ad a logaritmizált adatok átlagának előrejelzésében. A Vibrio törzsek A Vibrio patogén mikroorganizmus mennyisége előre jelezhető a két környezeti tényező, illetve az Fc és az F segítségével. A hőmérséklet és az F közvetlen hatással van a Vibrio előrejelzésére, amit az Fc és a sótartalom módosíthat. Minél magasabb a hőmérséklet, annál kisebb a Vibrio mennyisége. Nagyobb sótartalom felfelé módosítja ezt a becslést. Nagyobb mennyiségű F kisebb Vibrio koncentrációt jelez, ez azonban megfordulhat, ha Fc mennyisége nagy. A modell nem évszak- és helyfüggő és általános modellként szolgált a vizsgált területen. A modell alátámasztja a kölcsönös összefüggések fentiekben ismertetett megállapításait. A statisztikai modellben használt inputtényezők tartományának átlaga 95%-os megbízhatósági intervallumot ad a logaritmizált adatok átlagának előrejelzésében. Az Aeromonas törzsek Az Aeromonas mennyisége előre jelezhető a sótartalom, a Tc, Fc és az E. coli segítségével. A modell interaktív: Ec kölcsönhatásban áll Tc-vel és Fcvel. Ec jelenléte csökkenti az Aeromonas mennyiségét, ha Fc nagyobb és nő, ha Tc van jelen. Az Fc mennyisége ezzel szemben több Aeromonas-t jelez, ha a sótartalom nagyobb. Esetünkben az Aeromonas mennyiségének átlaga az 1. mintavételi helyen nagyobb volt, ami arra utal, hogy van néhány olyan tényező, amely nem jelenik meg a modellben és a két helyen egymástól eltérő. Ilyen lehet például Pesaroban a folyó jelenléte, illetve Fanoban a folyó hiánya. Ettől eltekintve a modell megfelelően működik és a két helyen az eltérő sótartalom önmagában nem lehet oka az eltérő Aeromonas mennyiségnek. A sta-
tisztikai modellben használt összes inputtényező tartományának átlaga 95%os megbízhatósági intervallumot ad a logaritmizált adatok átlagának az előrejelzésében.
Értékelés A kapott eredmények értékelése során megállapítható, hogy a székletszennyeződés indikátorainak koncentrációi - akár a megengedett határértékek alatt, akár felette voltak – nem minden esetben mutattak összefüggést a környezetben jelen levő mikroorganizmusok jelenlétével és sűrűségével. Figyelembe kell venni a környezetben jelen levő, de nem béleredetű mikroorganizmusokat is. A patogén őshonos mikroorganizmusok jelentős kockázatot jelentenek bizonyos populációk (gyerekek, idősebbek, immunrendszeri károsodottak) számára. Az Aeromonas nemzetség sűrűsége nagyobb és változékonyabb volt a széklettel erősebben fertőzött területen. Nem volt összefüggés az Aeromonas és a baktériumindikátorok koncentrációja között. Az egészségi kockázatot tekintve fontos a halofil, bőrfertőzést okozó V. vulnificus izolálása, amely immundepresszióban szenvedő betegeknél halált is okozhat. A vizsgálatok során ezt a baktériumot olyan területen is kimutatták, amelyet fürdésre alkalmasnak minősítettek. A fentiek alapján tehát nehéz előre jelezni a tengerben való fürdés egészségi hatásait, különösen a nem szennyezett vizekben, hagyományos indikátorok alkalmazása esetén. Ugyancsak nehéz felmérni a lehetséges kockázatot a nagyobb számú paraméter kombinációjával számított szennyeződés mennyiségre. A vizsgált mikroorganizmusok közül több a tengerparti vízben természetes körülmények között előforduló baktériumflórához tartozik. A Vibrio és az Aeromonas törzsek őshonosak a vízben, és fluktuációjuk független az egyéb őshonos mikroorganizmusoktól. Az őshonos mikroorganizmusok és a fizikai paraméterek közötti összefüggések komplexek. Közismert, hogy a bélbaktériumok túlélését befolyásolják a környezeti tényezők, elősegítve koncentrációjuk csökkenését a tengervízben. Bizonyos körülmények között néhány, a vizsgálatok során kimutatott mikroorganizmus kockázatot jelenthet az emberi egészségre. Ezek mennyiségét azonban nehéz meghatározni a székletszennyeződés kimutatására szolgáló hagyományos indikátorokkal. Esetenként a mennyiségük nem lineárisan változik a baktériumindikátorokkal. A járványtani vizsgálatok nincsenek a diffúziójukkal kapcsolatban, és nehéz információt szerezni eloszlásukról a vizes környezetben. Ezért ezen a területen további kutatómunka szükséges, a vizsgálatok csak előzetesnek tekinthetők. Ugyanez igaz az alkalmazott analitikai eljárásokra is, amelyek jelenleg még csak kutató jellegűek, költségesek és hosszú alkalmazási időt igényelnek. A regressziós modellekkel jobban leírható az őshonos mikroorganizmusok mennyiségének változása más mikrobák mennyiségéhez és a környezeti paraméterekhez viszonyítva. A környezeti tényezők,
a helyi körülmények és a tengerparti terep (zárt öblök, homokos part stb.) szintén befolyásolja a mikroorganizmusok jelenlétét és elterjedését a környezetben. A fürdőterületek egyéb jellemzőinek (az emberi tevékenység hatása, szennyvízkiömlések jelenléte, csapadék és a tengerpart felépítése) vizsgálata teljesebb információt ad a vízszennyezés okairól, amely felhasználható a fürdővendégeket érő egészségi kockázatok minimálisra csökkentésére. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a minőségügyi szabványok kidolgozásakor, és komplexebb modelleket kell alkalmazni megbízható vizsgálati adatok nyerése érdekében. (Regősné Knoska Judit) Bonadonna, L.; Briancesco, R. stb.: Occurrence of potential bacterial pathogens in coastal areas of the Adriatic Sea. = Environmental Monitoring and Assessment, 77. k. 1. sz. 2002. júl. p. 31–49. Pruss, A.: Review of epidemiological studies on health effects from exposure to recreational water. = International Journal of Epidemiology, 27. k. 1998. p. 1–9.
FELHÍVÁS a XVII. Országos Környezetvédelmi Konferenciára és Szakkiállításra Siófok, Hotel Ezüstpart, Konferencia Központ, 2003. szeptember 23-25. A konferencia szakmai támogatói: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A konferencia szervezői: MTESZ Veszprém Megyei Szervezete MTESZ Fejér Megyei Szervezete A konferencia célja: A XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás célja napjaink környezetvédelmi kihívásának ismertetése, a feladatok megvitatása és a válaszok megfogalmazása, különös tekintettel az Európai Unió megfelelő rendszerével való harmonizációra, valamint a jogi és intézményi rendszer átalakítására. Tervezett szekciók: – vízvédelem és szennyvízkezelés – agrár- környezetgazdálkodás – levegőtisztaság védelem – hulladékgazdálkodás, kármentesítés
(I. szekció) (II. szekció) (III. szekció) (IV. szekció)
Szervező Bizottság tisztelettel kéri azoknak a szakembereknek előadásra jelentkezését, akik a konferencia programjának megfelelő eredményekkel rendelkeznek. Az előadásra jelentkezőktől 2003. július 18-i határidővel az alábbiakat kérjük: – jelentkezési lap megküldése az előadás címének feltüntetésével, – ha előadását a tanulmánykötetben kívánja megjelentetni, úgy a max. 10. oldalas írásos anyagot is erre a határidőre kérjük megküldeni a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete címére (8200 Veszprém, Pf. 185.). A beküldött írásos anyagot olyan minőségben kérjük, hogy átszerkesztés nélkül közvetlen nyomdába adható legyen. A tanulmánykötetben megjelentethetők hirdetések.. Egy darab A/4-es méretű hirdetés ára 30.000 Ft + 25 % ÁFA.
A konferencia helyszínén lehetőséget biztosítunk kutatási - fejlesztési eredmények, mérő-szabályozó műszerek, korszerű környezetvédelmi technológiai eljárások bemutatására. Kiállítók részére épített standok állnak rendelkezésre. Syma installációs rendszerből sor standok kerülnek kialakításra / Fehér körfalak, információs pult, Fríz, feliratok, elektromos csatlakozás / Egyéb igényeket kérjük a jelentkezési lapon jelezni. Igényelhető területek: 6 és 12 m2 . 1m2 kiállítóhely bérleti díja: 15.000 Ft. + 25 % ÁFA. Lehetőséget biztosítunk poszterek bemutatására is. A poszterkiállításon 1 paraván bérleti díja: 10 000 Ft + 25 % ÁFA. A poszterkiállításhoz alkalmazott paravánok mérete:1250 x 1750 mm. A konferencia helye: Siófok, Hotel Ezüstpart Konferencia Központ, Liszt F.sétány 3. Jelentkezési határidő: 2003. szeptember 10. A jelentkezéseket a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete, 8200 Veszprém, Pf. 185. címre kérjük megküldeni. Jelentkezést faxon is elfogadunk. Fax: 88/328-056. A jelentkezéseket a számla megküldésével igazoljuk vissza. A részletes programot tartalmazó meghívót a jelentkezési lap beérkezése, ill. a részvételi díj átutalása alapján küldjük meg. A konferencia részvételi díja: 59.000 Ft + ÁFA (ez az összeg tartalmazza a tanulmánykötetet, 2 éjszakai szállást – szept.23., 24.2 ágyas szobában 2 fős elhelyezéssel, étkezést szept. 23. ebédtől szept. 25. ebédig, üdítőt ebédhez, vacsorához és az ezeket terhelő járulékokat/ Egyedüli elhelyezés 3.500 Ft/fő/éjszaka felárral ( ÁFÁ-val együtt) lehetséges. Megjegyzés: A távolabbról érkezők számára szeptember 22-én vacsorát és szállást, tudunk biztosítani külön térítés ellenében. A külön igényeket kérjük a jelentkezési lapon jelezni.
A Hotel közvetlenül a Balaton parton épült, uszodával, szaunával rendelkezik, melyet a résztvevők térítésmentesen igénybe vehetnek. Siófokról a vasútállomásról konferenciabuszok hozzák át vendégeinket a hotelba. Menetidő: 10 perc. A szálloda őrzött parkolóval rendelkezik, parkolási díjat nem számítanak fel. Részletes felvilágosítás: MTESZ Veszprém Megyei Szervezeténél: Vécsi Barnabás, Áldott Zoltánné, Dr. Gaál Zoltánné Tel: 88/429-200, 88/425-120, Fax: 88/328-056 MTESZ Fejér Megyei Szervezeténél (Technika Háza) Elek Gyula, Dr. Varga Miklósné, Kaplonyi Emilné Tel: 22/511-340, Fax: 22/312-547 SZERVEZŐ BIZOTTSÁG
Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Veszprém Megyei Szervezete Beküldési határidő: 8200 Veszprém Pf. 185. 2003. szeptember 10. Tel: 88/429-200, 88/425-120 (Előadók esetében: Fax:88/328-056 2003. július 18. / Üi: Vécsi Barnabás, Áldott Zoltánné, Dr. Gaál Zoltánné Lemondást 2003. szept. 15-ig fogadunk el.
JELENTKEZÉSI LAP a XVII. Országos Környezetvédelmi Konferenciára és Szakkiállításra Siófok, Hotel Ezüstpart Konferencia Központ, 2003. szeptember 23-25. A cég neve és címe: ……………...……………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………..…..……………………... Az ügyintézéssel megbízott neve és telefonszáma: …………………………...……………….. …………………………………………………………………………………………………... Jelentkező neve: Beosztása E-mail cím …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Hirdetési igény a tanulmánykötetben: ......................oldal Igényelt kiállítási terület: ................................m2 (igényelhető terület: 6 és 12 m2) Poszterkiállítási igény: ...................................db paraván Elektromos csatlakozási igény: igen nem Előadást kívánok tartani, előadásom címe: ................................................................................. ……............................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (a előadást tart, de a konferencián semmi szolgáltatást nem igényel, kérjük szíveskedjen X-el jelezni ) Csak kiállítóként kívánok résztvenni: igen nem Szállás: 1 ágyas 2 ágyas Étkezés szoba reggeli ebéd vacsora IX. 22……../fő O O O O O O O O IX. 23……../fő O O O O O IX. 24……../fő O O IX. 25……../fő O O O O O A részvételi díjat számlájuk beérkezését követően 8 napon belül átutaljuk a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete egyszámlájára. ...........................2003...................... PH.
................................................. cégszerű aláírás