VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNY VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSŐ SZAKASZÁN (1791-1708 FKM) DUNAI VÍZIMADÁR MONITORING Projectvezető: Prof. Dr. FARAGÓ SÁNDOR intézetigazgató Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A KUTATÁS TÖRTÉNETE 1981. október 26-30. között rendezte meg az IWRB (ma WETLANDS INTERNATIONAL) Debrecenben a vadludak populációökonómiájával foglalkozó szimpóziumát. A szimpóziumok jó alkalmat jelentenek – kötetlen beszélgetések formájában – a szakmai eszmecserékre. Egyik este szűk körben Dr. KEVE ANDRÁS társaságában arról folyt a szó, hogy milyen kár, hogy a Tisza-II vízlépcső megépítése előtt a területen nem folyt tartamos megfigyelés, s a változások irányát, amelyeket a tározó megléte okoz a madárállományokban, nem lehet tudományosan dokumentálni. Ezt a hibát a megvalósítandó Bős-Nagymarosi vízlépcsőnél nem szabad elkövetni. Az időben elkezdett vizsgálatok lehetőséget adhatnak arra, hogy az 1992-es átadás előtt 10 éves adatsoraink legyenek, amit aztán majd össze lehet vetni a vízlépcső megvalósulása utáni 10 éves adatsorokkal. Sopron közelsége folytán, nem utolsósorban a téma jelentősége miatt ajánlotta BANDI BÁCSI e munka elkezdését nekem. A szintén jelenlévő MURAY RÓBERT festőművész mindjárt módszert is ajánlott, hiszen ő a Dunakanyarban hajóról többször is végzett számlálásokat és madárgyűjtéseket. Ez a beszélgetés vetette meg az alapjait annak a Duna-kutató munkának, amely 1982 októberétől mind a mai napig tart. Ezért emlékezünk itt is oly tisztelettel és nagyrabecsüléssel DR. KEVE ANDRÁSra, aki egyúttal a Duna madárvilágának legnagyobb magyar kutatója is volt (lásd KEVE, A. (1969): Das Vogelleben der mittleren Donau. STUDIA BIOL. HUNG. 7. pp. 128.). Annak idején persze semmit sem tudtunk a Bős-Nagymarosi Vízlépcső körüli politikai és szakmai vitákról, szolgáljon ez mentségünkre a hosszúlejáratú program kidolgozását illetően. Időközben a Nagymarosi vízlépcső megépítését elvetette a magyar Országgyűlés, így a második 10 év, majd a következő időszak feladata „csupán” hosszúlejáratú monitorozás lesz. Az 1981. őszi beszélgetés után felkerestem VARGA MIKLÓS urat az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkori igazgatóját, s előadtam tervemet. Tőle is, csakúgy, mint az őt követő igazgatóktól, MARKÓ LÁSZLÓ, majd JAKUCS GYÖRGY és JANÁK EMIL uraktól minden támogatást megkaptunk, köszönettel tartozunk Nekik. A hajózási üzem kezelésében lévő KITŰZŐ-VI hajó ezt követően kutatásaink munkaeszköze lett, rendszeres hajóút bejárásain módunkban állt kutatásainkat végezni. Köszönet illeti NAGY GÁBORt, a Hajózási Üzem vezetőjét és főleg ÁSVÁNYI VILMOSt, a rendszeres és megértő, mindig támogató munkakapcsolatért. Ugyanez a köszönet illeti GOLUBITS ISTVÁNt és KALICZKA CSABÁT a támogatásért.
Dunai Vízimadár Monitoring
Addig, amíg az előző urak támogatása elvi volt, addig az elmúlt negyed század során FOLTÁNYI FERENC, HORVÁTH JENŐ és LÖKKÖS JÁNOS hajóvezetők semmivel sem pótolható segítsége igencsak gyakorlati volt, hiszen a közel 200 úton (felmérő és gyűjtő utak együttesen) voltak mindenben készséges munkatársaink. A munkát mindvégig a Madártani Intézet, s igazgatóinak támogatásával végeztük, köszönet ezért Dr. BANKOVICS ATTILÁNAK, HARASZTHY LÁSZLÓNAK és dr. KALOTÁS ZSOLTNAK. Kutatásaink 1996 őszétől részét képezik a MAGYAR VÍZIVAD MONITORINGNAK is. A vizsgálat első negyedszázada folyamán a megfigyelésekben részt vettek: Dr. Faragó Sándor, Szalai László, Dr. Jánoska Ferenc, Dr. Náhlik András, Dr. Hadarics Tibor, Dr. Metzl János, Mogyorósi Sándor, Dr. Stollmann András, Binder Pál, Márkus Ferenc, Dr. Sterbetz István, Kalmár Sándor, Kovács Gyula, Barabás Lilla, Dr. Winkler Dániel. A VIZSGÁLATI TERÜLET A Duna Gönyű és Szob közti szakasza az 1791-1708 folyamkilométerek között helyezkedik el, hossza 83 fkm. Vizsgálati területünk megegyezik a Duna középső folyású régiójának első 83 fkm-es szakaszával. A felső és középső folyás, illetve az Alpinum és Pannonicum határát FESTETICS & LEISLER (1971) Gönyűnél az 1791 fkm-es, illetve Pozsonynál, az 1880 fkm-es szelvényeknél adják meg. Az 1791-es fkm-nél van egyúttal a márna és a dévérkeszeg szinttájak határa is. A folyó esése a középső szakaszon csak mintegy 6 cm/km, ami azt is jelenti, hogy e szakaszra a hordalékképzés és lerakás alapvetően jellemző. A vizsgált szakasz természetes jellege elenyésző, viszonylag kevés mellékága és szigete van. Emellett erős kultúrhatásnak kitett, ugyanis itt húzódik a Duna-menti ipari agglomeráció. Olyan nagyvárosok települtek rá, mint Komárom – Révkomárom (Komarno), Esztergom – Párkány (Stúrovo). Az emberi hatás a települések és a hajóforgalom miatt egyaránt erős. Az intenzív hordalék lerakódás miatt a hajóutat folyamatos mederkotrással lehet csak járhatóvá tenni, ami további zavarást jelent. A vizsgált 83 fkm-es szakasz elhelyezkedéséből, Ny-K irányú folyásából adódóan - azaz hogy merőlegesen É-D irányú madárvonulásra -, szinte kínálja magát a megpihenni vágyó vízimadár fajoknak. A beleömlő É-D vagy D-É folyásirányú folyók még segítik is ezt a rávezetést. Élőhelyi viszonyok A szabályozott, erős emberi hatásnak kitett folyamszakasz természeti környezete viszonylag szegény. A szakaszról készített potenciális vegetációtérképe szerint (SIMON et al., 1980) a homokon vagy löszön kialakult erdősztyepp vegetáción kívül fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), kőris-szil ártéri erdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) és klimax társulásként a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum) határozhatók meg. A szigetekre ugyancsak a Salicetum albae-fragilis a jellemző társulás. Mind a parti zónában, mind a szigeteken nagy
2
Dunai Vízimadár Monitoring
területeken fordulnak elő kultúr-nemesnyárasok (Populetum cultum). A zátonyszint vegetációját KÁRPÁTI (1979) – általánosítva minden nagyobb hazai folyóra – a következőképpen jellemzi. A benépesedés a Cypero-Juncetum és Dychostilo-Gnaphalietum társulásokkal kezdődik. Ezek váltakozhatnak a Bidentetum tripartiti cyperetosum fusci, salitosum triandrae stb., vagy a Rumici-Alopecuretum geniculati asszociációkkal (fáciesekkel). A vízimadarak élőhelyeit a Duna térségében az alábbiakban adhatjuk meg (FARAGÓ, 1985). A kódszámok az osztályozást és a számítógépes feldolgozást könnyítik meg. 3.1.1.1.1. Rétek, szántók az árterületen, szárazon 3.1.1.1.2. Rétek, szántók az árterületen, elöntve 3.1.1.2.1. Ártéri erdők 3.1.1.2.2. Árvédelmi füzesek 3.1.1.4.1. Feltöltődő holtágak nyílt vízzel 3.1.1.4.2. Feltöltődő holtágak nyílt víz nélkül 3.1.1.5.0. Ipari víz miatt be nem fagyó folyószakasz 3.1.1.6.1. Zátony 3.1.1.6.2. Parti kövezet és kőgát 3.1.1.7.1. Főáramlat (víz) 3.1.1.7.2. Mellékáramlat, mellékág (víz) 3.1.1.7.3. Áradás, árvíz 3.1.1.7.4. Jég 3.1.1.8.0. Folyók településen belüli szakaszai, kikötők 3.1.1.9.0. Kubikgödrök az ártéren Az egyes megfigyelések során a fenti élőhely-típusokba soroltuk be a megfigyelés környezetét. A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI Az alapadatok gyűjtését az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kitűző-VI, Kitűző-IX., illetve Atlasz hajóival végezzük havi területbejárások alkalmával, amelyek lehetőség szerint kapcsolódnak a nemzetközi szinkronnapokhoz. A felvételezéseket folyam-kilométerenként rögzítjük, ami azt jelenti, hogy két parti fkm tábla közötti szakaszt tekintünk megfigyelési egységnek. Az így meghatározott egységek elkülönítése nem okoz gondot, s reprodukálható. Ezen egységeken belül feljegyzésre kerülnek az alábbiak:: - a megfigyelt fajok - az egyes fajok egyedszáma - a fajonkénti csapatnagyság - amennyiben mód volt rá, az ivari és korviszonyok - az élőhelytípus, amelyben az adott faj adott csapata tartózkodik A vonulási-telelési időszakra eső megfigyeléseket 4 aspektusra osztottuk: - koraőszi aspektus: augusztus – szeptember
3
Dunai Vízimadár Monitoring
- őszi aspektus: október – november - téli aspektus: december – január – február - tavaszi aspektus: március – április A megfigyelések során mód nyílik arra, hogy a távolabbi madarakhoz hajóval közelebb kerülhetünk, így a meghatározásokat részint a nagy nagyítású távcsövek segítségével (12 × 40, 16 × 50), részint a közelség miatt biztonságosan elvégezhetjük. Rendszerint 2 (alkalmasint 3) fő vesz részt a felmérésben. Az alkalmi társak mind jó madárismerettel rendelkeznek. A kétes egyedek megállapítása álló helyzetben közösen, megfelelő határozók segítségével elvégezhetők. A számlálásnál csak a hajó haladásával ellenkező irányba fel- és elrepülő példányokat vesszük figyelembe, ha azok elhaladnak a hajó mellett, vagy ha leszállnak a vizsgált szakaszra. Ezzel megakadályozhatjuk a kettős számlálást. Az egyéb jellemzők (csapatnagyság, ivararány, habitat használat) esetében az első megpillantás helyzete a mértékadó. Az élőhelytípus besoroláshoz a bemutatott élőhelytípusokat alkalmazzuk. A felmérésekből kimaradnak azok a keskeny mellékágak, amelyek a főágon úszó hajóról semmilyen módon nem közelíthetők meg. Mivel ezek részint sok esetben szárazon állnak, vagy erős emberi hatásnak (horgászat, kavicskotrás, kacsatenyésztés stb.) vannak kitéve, kimaradásuk a szakaszok, de a vizsgált 83 fkm szempontjából sem döntő fontosságú. Minden vizsgálati napra illetve hónapra az alábbi járulékos ökológiai adatokat is feljegyezzük: ● Komárom és Esztergom csapadék adatait ● Esztergom hőmérséklet adatait ● Gönyű, Komárom és Esztergom vízmércék vízállás adatait ● Almásneszmély 1751,80 fkm szelvényben vett vízmintákból az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Laboratóriumában elemzett és meghatározott vízminőség értékeket Kutatásainkról eddig az alábbi publikációk jelentek meg, illetve idézett összefoglaló munkákban történt meg ismertetésük FARAGÓ, S. (1985): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1983. Aug.-1984. Ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1985. Jan.-Márc.: 31-35. FARAGÓ, S. (1986): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (179l-1708 fkm) 1984. Aug.-1985. Ápr. időszakának vízi-madár mozgalmairól. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1985. Júl.- Dec.: 38-43. FARAGÓ, S. & MÁRKUS, F. (1988): Néhány telelő récefaj állományának tetőzése a Duna magyarországi felső szakaszán 1985/86 telén. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1987. Júl.- Dec.: 23-26. FARAGÓ, S. (1989): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1986. aug.- 1987. ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1988. Jan.- Dec.: 38-44. FARAGÓ, S. (1989): A vonuló és telelő vízimadár fauna felmérése a Duna magyarországi középső szakaszán (1791-1708 fkm). ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK 75: 29-42. FARAGÓ, S. (1990): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1985. aug.- 1986. ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1989. 1-2.: 70-72. FARAGÓ, S. (1990): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1987. aug.- 1988. ápr. időszakának vízimadár megfigyeléseiről. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1990. (1-2): 27-32. FARAGÓ, S. (1990): A kormos réce - Melanitta BOIE - nem fajainak előfordulása Magyarországon. AQUILA 9697: 37-64.
4
Dunai Vízimadár Monitoring
FARAGÓ, S. (1991): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1988. aug.- 1989. ápr. időszakának vízimadár megfigyeléseiről. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1990. Júl.- Dec.: 47-52. FARAGÓ, S. (1992): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakaszon (1791-1708 fkm) 1989. aug.1990. ápr. között történt vízimadár megfigyelésekről. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1992. Júl.- Dec.: 28-31. FARAGÓ, S. (1992): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakaszon (1791-1708 fkm) 1990. aug.1991. ápr. között történt vízimadár megfigyelésekről. MADÁRTANI TÁJÉKOZTATÓ 1992. Júl.- Dec.: 32-35. FARAGÓ, S. (1996): A Duna Gönyű-Szob közti szakasza (1791-1708 fkm) vízimadár állományának 10 éves (1982-1992) vizsgálata. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 1: 1-461. FARAGÓ, S. (1997): The methodology used for the long-term monitoring of waterbirds in a large river. The Danube River between Gönyű and Szob (river kms 1791-1708) in Hungary, a case study. In: FARAGÓ, S. & KEREKES, J.J. (szerk.): Limnology and Warefowl. Monitoring, Modelling and Management. Proceedings of a Symposium on Limnology and Waterfowl, Sopron/Sarród , Hungary, November 21-23, 1994. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 3., WETLANDS INTERNATIONAL PUBLICATION 43.: 31-41. FARAGÓ, S. (1998): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1996/1997-es idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 4: 61-263. FARAGÓ, S. (1999): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1997/1998-as idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 5: 63-328. FARAGÓ, S. (2001): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1998/1999-es idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 7: 41-212. FARAGÓ, S. & GOSZTONYI, L. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1999/2000-es idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 8: 44-255. FARAGÓ, S. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei. 1. A vadrécék vizsgálata (1996-2001). NIMRÓD VADÁSZÚJSÁG 90 (8): 23-25, 28-29. FARAGÓ, S. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2000/2001-es idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 9: 47-249. FARAGÓ, S. & GOSZTONYI, L. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2001/2002-es idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 11: 51-252. FARAGÓ, S. (2005): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2002/2003-as idényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 12: 43-224.
5
