A Duna bal part fkm közötti szakaszán megvalósult élőhelyrevitalizációs beavatkozás morfológiai hatásának vizsgálata

A Duna bal part 1489.050 – 1491 fkm közötti szakaszán megvalósult élőhelyrevitalizációs beavatkozás morfológiai hatásának vizsgálata

Abonyi Csaba okl. építőmérnök Baja, 2016. július 1.

1 | 29

Tartalomjegyzék

1

Előzmények......................................................................................................................... 3

2

A Duna geomorfológiai jellemzői ...................................................................................... 3

3

2.1

Földtani felépítés ......................................................................................................... 3

2.2

Kialakulás, fejlődés, medervándorlás .......................................................................... 4

2.3

A Duna mederváltozásai a vizsgált szakaszon ............................................................ 4

2.4

A Duna szabályozása a vizsgált szakaszon ................................................................. 5

Hidrológiai viszonyok:..................................................................................................... 10 3.1

Éghajlat ...................................................................................................................... 10

3.2

Vízjárás ...................................................................................................................... 10

3.3

Hordalékjárás ............................................................................................................. 18

4

Mederfelmérés .................................................................................................................. 19

5

Medermorfológiai változások vizsgálata .......................................................................... 20 5.1

Távérzékelési adatok kiértékelése ............................................................................. 20

5.2

Mederfelmérések kiértékelése ................................................................................... 24

6

Összefoglalás .................................................................................................................... 27

7

Rajzi mellékletek jegyzéke ............................................................................................... 29

2 | 29

1

Előzmények

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2010-ben pályázati források felhasználásával a Duna 1489.050 – 1491.000 fkm balparti szelvényei között elhelyezkedő terelőművek részleges megbontását kezdeményezte és végeztette el. A megvalósításhoz szükséges műszak terveket és a terelőművek részleges megbontásának kivitelezését az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság készítette. A beavatkozás célja egyrészt a kedvező vizes élőhelyi adottságok fenntartása, revitalizációja olyan műszaki megoldás alkalmazásával, ami a várható leghosszabb ideig biztosítja a megkívánt állapotokat, másrészt lehetőséget biztosítani a megvalósítást követő időszakban bekövetkező morfológiai változások megfigyelésére és azok kiértékelésével mintaterületi tapasztalatok szerzése. Az elképzelések szerint a szerzett tapasztalatok alkalmasak lehetnek az elhelyezkedésében hasonló jellegű területeken található hullámtéri öv- és mederzátonyok környezetében megvalósítani kívánt revitalizációs projektek tervezése és megvalósítása során történő felhasználásra. Jelen tanulmány a mintaterületre vonatkozóan elérhető forrásanyagok valamint az érintett Duna szakasz bal oldali partvonala és a zátonyok közötti mederszakaszok nedvesített területének és az alvízi terelőmű alatti bal parti Duna szakasz szelvényszerű mederfelmérésének a felhasználásával számszerűen kimutatható változások kiértékelését adja meg.

2

A Duna geomorfológiai jellemzői

A Duna folyó geomorfológiai helyzetét a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet gondozásában megjelent Vízrajzi Atlasz Sorozat 11. Duna 4. kötete (1971) írja le részletesen. A következő alfejezetek a tervezéssel érintett Duna szakasz szempontjából lényegesnek tekinthető ismeretek rövid összefoglalását adják.

2.1 Földtani felépítés A Duna mai vonala Szentendre alatt egészen Vukovárig egy jelentős észak-déli irányú törési övezet mentén alakult ki. A folyam kezdetben a mai medertől 10-15 kilométerrel keletebbre haladt. A törési övezet több kilométer szélességű, és egyben szerkezeti határt jelöl a Dunántúl magas pannóniai táblás vidéke és az Alföld süllyedéke között. A törési övezet kialakulása az oligocén végéig nyúlik vissza. A Baranya megyei Bár településtől délre a Dunaparti meredek löszfal alján megjelenő analicum-bazalt található. Szerkezetileg Mohácstól északra húzódó, több helyen, a felszínen is látható mezozóos vonulathoz kapcsolódik. Felszínre törése az alsó pannonba helyezhető. A pleisztocén és a pannon rétegek összvastagsága Baja környékén 1000 méterre becsülhető. A Duna-völgyhöz közel eső részeken a pannóniai üledékek szerkezetileg viszonylag magasan vannak, míg távolabb kelet felé haladva csak sokkal nagyobb mélységekben találhatók meg. A kéregmozgásokat vizsgálva a Budapesttől a déli országhatárig húzódó szakaszon a folyam jobb partján emelkedésre valló pozitív szintváltozási értékek tapasztalhatók. A bal part a jobb parthoz képest viszonylag mindenütt, a legtöbb helyen azonban abszolút értelemben is süllyed. A jelenkori változásokat mutatja be a 1. sz. ábra. Az ábra alapján könnyen belátható, hogy a manapság lezajló, jelentősnek tekinthető medersüllyedéseknek az okozója önmagában a kéregmozgás nem lehet, még egy igazolást nyújtva ezzel annak a feltételezésnek, hogy az ilyen irányú mederváltozások felgyorsulásának a fő okozója a folyó által szállított hordalék mennyiségének a csökkenése.

3 | 29

1. ábra Geokinetikai szelvény Dunaföldvár és Kölked között a Duna két oldalán

2.2 Kialakulás, fejlődés, medervándorlás A Duna magyarországi szakaszát még a Pannóniai-tó borította, mikor az Ős-Duna országhatárainkon kívüli felsőbb szakaszának már komoly földtörténeti múltja volt. Az ŐsDuna felső folyását két nagy kaptura (lefejezés) tagolta szét a felső pliocén elején. DNy-i részét a Rhone folyó, az ÉK-it a Rajna hódította el. A Duna a felső pannóniai emeletben folyt át először a Bécsi-medencén és a felső pliocén levantei emeletében lépett először a Kisalföldre. A jelenlegi Lajta folyó vidékén a brucki kapun át érkezett hazánk területére. A pleisztocén elején zajlott le a hegységképződés romániai fázisa, amely során a Dunántúli-középhegység területe jelentősen emelkedett. A Keszthely-Gleichenbergi hátság kiemelkedése és az Ős-Nyitra kapuján kialakult süllyedék lehetővé tette, hogy az Ős-Duna Visegrád felé kanyarodjon. A pleisztocén minden emeletében tektonikus mozgások hatására elhagyta a brucki kaput és északabbról Dévény felől érkezett hazánk területére. Délebbre a budai termálvonal mentén megindult lassú süllyedés miatt a Duna arra gravitált. A Monori-árokból Ócsa felé kényszerült és Dabas felé kanyarodva csak Lajosmizse táján érte el újra az árkos süllyedéket. A rissz-würm interglaciális folyamán jelentős változások zajlottak le, az Észak-bácskai hátság és a Mecsek között olyan süllyedék keletkezett, amely magához vonta a folyót. A Duna mai vonalazásának durva plasztikája a würm glaciális folyamán alakult ki.

2.3 A Duna mederváltozásai a vizsgált szakaszon A Duna – az elmúlt két évszázad alatt történt - medrének vízszintes értelmű helyváltoztatásairól legtöbb információt a régi térképlapok összevetésével nyerhetünk. A térképezett időszakokban bekövetkezett mederváltozásokat azonban már leginkább a szabályozási munkák befolyásolták (2. sz. ábra). Az erősen meanderező szakaszokon a Duna természetes állapotában intenzíven alakította medrét, 30-50 évenként új medret vájva magának. A mintegy 8-10 km széles bejárt területen mindenféle fejlődési fázisban lévő mellékág megtalálható volt (a főmederrel közvetlen kapcsolatban lévő, kevésbé feliszapolódottól kezdve a főmedertől távol fekvő, azzal csak többszörösen áttételes kapcsolatban álló, feliszapolódott állapotban lévőig). A térképezési 4 | 29

időszak előtti időkben elvégzett, a folyószabályozásra tett helyi kísérletek, nem jelentettek alapvető változást a morfológiai viszonyokban, így hatásuk néhány évtized alatt elenyészett, észrevehetetlenné vált. Ez a dinamikusan változó állapot sokféle típusú vizes élőhelyet biztosított annak idején. A területhasználati igények történelmi növekedésével megkezdett folyamszabályozási munkák ezt az állapotot fagyasztották be.

2. ábra: Mederátvágás a Sükösdi kanyarban

2.4 A Duna szabályozása a vizsgált szakaszon A Duna szabályozására utaló első feljegyzések a XII. századból származnak, a dunai (hajó-) vontatóút fenntartási kötelezettségeiről. Ezen kívül azonban jellemzően passzív ártéri gazdálkodás folyt. Az ártéri gazdálkodás egészen a XVIII. századig maradt fenn. A térség társadalmi fejlődése által generált, egyre bővülő gazdasági szükségletek azonban elkerülhetetlenné tették a jó minőségű termőföldek állandó művelését, amit ármentesítéssel lehetett megvalósítani. A Duna XIX. században megkezdett szabályozásának fő okai a hajózhatóság megteremtése, és a jeges árvizek kialakulásának megelőzése volt. A szabályozás nem csak a középvízi mederre, hanem a nagyvízi mederre is kiterjedt, azaz megindult az ármentesítés is. Az ármentesítések a folyószabályozással egy időben indultak meg, a kővetkező célokkal: • megfelelő biztonsággal védett mezőgazdasági területek kialakítása, • a rendszeresen jelentkező jeges árvizek elleni védelem lehetőségének a megteremtése, • jól hajózható víziút kialakítása, a kereskedelem áruszállítási igényeinek kielégítésére. A megfelelő jogi szabályozási háttér és az anyagi alapok biztosítása után a munkálatokban a Sárvíz-csatorna Társulat megalakítása 1810-ben mérföldkövet jelentett. A Társulat főmérnöke Saátor Dániel (1810-1816), majd Beszédes József volt. A korszerűsített tervek végrehajtása 1816-1825. között vált lehetségessé. A munkák mintául szolgáltak az egész ország számára. E munkák sorában készült el a tolnai és a bajai Duna-szakasz szabályozása. 1820-

5 | 29

1821. között 4 átvágás létesült a Fadd - Mohács szakaszon. Az átvágások összes hossza 6500 m, az átvágott kanyarulatoké 40 km volt. A jeges árvizek elleni további szabályozási beavatkozások a folyó hosszának jelentős rövidülését és így esésnövekedést jelentettek, de a szabályozási kőművek hiánya miatt a laza altalajban gyorsan mozgó meder kanyarulatainak fejlődése ezt semlegesítette. Beszédes József terve 1839-ből tizenegy átvágást tartalmaz, amely által a tervezésbe vont folyószakasz rövidülése 96 km lett. 1854-1855-ben épült meg az új 4 km hosszú Sió meder, amely az új bogyiszlói átmetszésbe torkollott. 1869-ben alakult meg a Szekszárd - Bátai Dunavédgát Társulat, mely 1870-1872 között 37,6 km hosszban átépítette töltéseit. A Társulatba a Kalocsai Érsekség nem lépett be, így a jobbparton lévő birtokai nem kerültek az ármentesített területbe. Erre tekintettel ezen a szakaszon az árvízvédelmi töltések nem közvetlenül a parton, hanem az érdekeltek területének határán épültek (nagyrészt a mai nyomvonalon), ezáltal jelentős területek maradtak ki az ármentesítésből, amelyek ma a Duna - Dráva Nemzeti Park Gemenci területét alkotják. A folyószabályozási kőművek építése ezen a szakaszon 1878. után indult meg. 1893-1898. között készült el a csanádi (1893-1894), sükösdi (1895-1896) és a koppányi (1897-1898) átmetszés. Az átvágások vezérárka 25 m fenékszélességű volt, amely néhány év alatt 210-300 m szélességűre fejlődött és ezzel párhuzamosan megindult a mellékágak gyors feliszapolódása. A vizsgálati területet jelentő sükösdi-kanyarban az 1895-ös átvágás miatt (4. kép) az 1493 és 1489 fkm között a meder szinte egyenes volt, ezért tervezett szabályozási művekkel egy bal kanyart próbáltak kialakítani a meder vonalazásának stabilizálására. A bal partba négy keresztgát épült, a sodorvonal jobbpartra terelése érdekében, itt pedig a partvonaltól kb. 100150 méterre a szabályozási vonalra kődepónia került.

3. ábra: Mederátvágás a sükösdi kanyarban A szabályozási művek elhelyezését az általános folyószabályozási tervek tartalmazzák. Ezek közül ma az 1952-ben és az 1978-ban készültek ismertek. Az 1952-es terv a középvízi szabályozással foglalkozott, de számítva arra, hogy esetleg kiegészítő kisvízszint szabályozásra is sor kerülhet, a sodorvonal vezetését a Girardon elv szerint tervezték. Az 1952-ben készült általános szabályozási terv fő célkitűzései: • a hajózhatóság javítása; • a Duna mederben lévő több mint 40 hajóroncs és a bajai Duna híd roncsainak eltávolítása; 6 | 29

• a jeges árvizek elleni védelem (jégmegállásra veszélyes helyek számának csökkentése); A tervben meghatározott középvízi szabályozási szélesség 400 m. A hajóút 3,5 m merülési mélységű, 200-220 m szélességű kialakíthatóságát vizsgálja. Az 1978-as általános szabályozási tervben ugyan a klasszikus célkitűzések mellet már megjelennek új célok is, azonban a középvízi mederszabályozás célja leegyszerűsítve, a mederviszonyok javítása volt a zavartalan jéglevonulás és a hajózás számára. A szabályozási tervhez kapcsolódó tanulmány foglalkozik a megépült szabályozási művek hatásvizsgálatával. Főbb megállapításai: • a középvízi meder víz-, jég-, hordalékszállító képessége jelentősen javult; • az eddig megépített szabályozási művek a kívánt hatást elérték, azok magasítására nincs szükség; • a keresztirányú művek beépítési iránya a sodorvonalra merőleges esetben volt a legkedvezőbb; • a főleg ipari jellegű kotrások kedvező hatása nem bizonyítható; • a tetőponti szelvények szűkítése túlzott kimélyüléshez vezethet; • a homorú parti partvédelmet az inflexiós pontig kell folytatni a parti erózió kivédésére, ezzel a következő domború parti sarkantyú tehermentesíthető; • a középvízi meder általános szűkítése jótékonyan hatott a jéglevonulás feltételeinek javítására, annak ellenére, hogy helyenként kimélyüléseket okozott; • a tanulmány megállapítja, hogy a Dunaföldvár alatti szakaszon a fenntartható hajóútmélység 180 m-es szélességben 25 dm és 30 dm között van. A szabályozási célkitűzések: • a középvízi meder akkori szabályozottságának fenntartása, a víz-, a jég-, és a hordalékmozgás biztosítása; • az egyensúlyi mederállapot biztosítása; • a tervezett hajóútméretek biztosítása; • a parti és a mederbeli vízgazdálkodási és egyéb létesítmények védelme; • a mederelfajulások megakadályozása; • a területfejlesztési igények figyelembe vétele. A vizsgálati terület mai állapotának kialakulását alapvetően az 1978-as általános szabályozási tervnek megfelelően elhelyezkedő folyamszabályozási beavatkozások határozzák meg. A szabályozási tervben meghatározták a mederképző vízhozamot, és a mintakeresztszelvényt. A mintakeresztszelvény alakja az inflexióban hatodfokú parabola, a tetőpontban aszimmetrikus, több parabolából, gyökfüggvényből és egyenesből képzett szelvény. A mintaterületen érvényes elméleti tetőponti mintakeresztszelvényt a 4. sz. ábra szemlélteti. A tervezéssel érintett Duna szakaszon a mederképző vízhozam 3700 m3/s-ra, a szabályozási szélesség 400 méterre adódott. Kiszámolták a szabályozási vízszintet és a kisvízi szabályozási vízszintet is. Az előzetes tanulmány alapján készült általános szabályozási terv szerint, a tervezéssel érintett folyószakaszra vonatkozó, a szabályozási művek kialakítása során figyelembe vett szempontok: • A vezetőművek 1 m-es koronaszélességgel, 1:1,5 vízoldali, 1:1 partfelőli rézsűvel DB „0” vízszint, +2.7 m magassággal készülnek, a mű alatt kétszeres vízmélységnek megfelelően túlnyúló lábazati kőszórással; • Partbiztosítás 40 cm vastag kőszórásból DB „0” vízszint + 3,2 m szintig 12 m3/fm mennyiségben készül; • Parti kődepónia: 1 m-es vastagságban, 12 m-es szélességben készül; • A T művek a vezetőműnek megfelelő méretben készülnek. 7 | 29

4. ábra Elméleti tetőponti mintakeresztszelvény A szabályozási célokat jelentős mennyiségű mű beépítésével érték el, melyről a tervezéssel érintett Duna szakasz vonatkozásában megvalósult folyamszabályozási műveket a 5.sz táblázat foglalja össze. Építés éve fkm megnevezése fkm év Keresztgát 1491,00 bp. 1967-68 Keresztgát 1490,60 bp. 1967-68 1491,60Sükösdi 1488,25 Keresztgát 1490,10 bp. 1977 Keresztgát 1489,05 bp. 1982 4. táblázat Középvízi szabályozási kőművek a Duna Rezéti szakaszán Kanyar neve

Kanyar helye

Szab. mű

Szab. mű helye

A tervezett terelőművek általános szabályozási terv szerinti elhelyezkedését az 5. sz helyszínrajzi ábra mutatja be. A tervezett szabályozási művek közül a 1489+570 fkm bal parti terelőmű nem épült meg. Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgálati terület a Duna Fajsz - Báta közötti, laza folyami üledékben erősen meanderező szakaszán helyezkedik el. A társadalmi és gazdasági szükségszerűségből végrehajtott szabályozási munkálatok a térképezés előtti időszakban (1823-1830) megindultak és a századfordulóig kisebb-nagyobb megszakításokkal, fő módszerként a túlfejlődött kanyarulatok átmetszésének módszerét alkalmazva folytak. A módszer csak a szabályozási kőművek megjelenésével vált hatékonnyá (1878). Ekkortól először csak csökkent, majd teljesen megszűnt az addigi intenzív kanyarfejlődés. A mellékágak, holtágak feliszapolódása megindult és napjainkban is tart. 8 | 29

5. ábra A tervezéssel érintett Duna szakasz általános szabályozási terve (1978) Az alluviális medrű folyószakaszok hiányos hordalékszállításának következtében, a főmeder fokozatos süllyedése tapasztalható (mérésekkel igazoltan), ami a változatlan nagyságú érkező vízhozamok mellet, a vízszintek folyamatos csökkenéséhez vezet. Ezzel szemben a – többek között az alacsony áramlási sebességek miatt – lassan feltöltődő mellék- és holtágakba így egyre kevesebb víz jut, főleg az ökológiai szempontból leginkább kritikus és mértékadó 9 | 29

kisvízi időszakokban, csökkentve ezzel a természetes élőhelyek területi nagyságát, eltartó képességét. A saját hordalékukban kialakult mederben meanderező folyamok szabályozása során létrejött áramlási viszonyok és a felső szakaszi lépcsőzés következtében kialakuló görgetett hordalék hiány ezt a természetes folyamatot időben felgyorsítja. Az is igaz, hogy a szabályozással állandó mederbe terelt alsó szakasz jellegű, kis esésű vízfolyás szakaszokon nem alakulnak ki újabb természetes lefűződések, és ezzel megszűnik az ezen a területeken eredeti állapotukban folytonosan változó vizes élőhelyek kialakulásának és megszűnésének dinamikája. A vizsgált sükösdi Duna-szakasz jelenleg szabályozottnak tekinthető. A szabályozási rendszer kiépítettsége mellett a jobbparti vonalazás még nem fejeződött be, és a balparti zátonyok növekedése is várhatóan folytatódni fog a sarkantyúk között.

3

Hidrológiai viszonyok:

A vizsgált szakaszon, a Duna vízjárását befolyásoló vízfolyás, vízkivétel nincs, a közvetlen kapcsolódó vízgyűjtő területre hulló csapadékot összegyűjtő felszíni vízfolyások hozama nem összemérhető a Dunáéval. A folyót közvetlenül, helyben érintő hidrometeorológiai eseményeknek (csapadék, párolgás) a vízjárást befolyásoló hatása szintén elhanyagolható nagyságú az érkező vízhozamokhoz képest, még kisvízi időszakban is.

3.1 Éghajlat Kontinentális (nem szélsőséges, ritkán aszályos nyarakkal) Évi középhőmérséklet: 9.6 °C Napsütéses órák száma évente: 1900-2000 Csapadék sokévi átlagos mennyisége: ~800mm/év Csapadékeloszlás: egyenetlen (legcsapadékosabb Május, Június és Szeptember; legszárazabb az év első három hónapja). Uralkodó szélirány: észak, észak-nyugati, változó erősségű.

3.2 Vízjárás A Duna e szakaszának vízjárása legnagyobbrészt a belépő szelvény vízmozgásainak a függvénye. Mivel a helyi vízgyűjtőterület teljesen síknak mondható, valamint a csapadék talajban való tározása is jelentős, illetve a nagy kiterjedésű erdők is csökkentik a lefolyást, ezért a lehullott csapadék szinte teljes egészében helyben marad, és párolog el. Az 1488-1492 folyamkilométerek közötti Duna szakasz vízjárásának jellemzéséhez célszerű a Bajai vízmérce vízállás adatsorainak elemzése. A vízmérce az 1478.7 fkm-ben található, „0” pontja 80.99 mBf., a hozzá tartozó vízgyűjtő terület nagysága 208282 négyzetkilométer. A bajai vízmércén 1901-ben kezdődött, és máig is folyamatos vízállás észlelésből származó napi adatsor áll rendelkezésre. Az 1901-2012. közötti időszak vízjárásának fő jellemzői: 

Minimum: 51 cm



Maximum: 1038 cm



Középérték: 406 cm

A vízállás adatok (évi kis- közép- és nagyvízállások), és vízhozam adatok időbeni változásának a feltárására a teljes hosszúságú adatsora trendvonal készült (6.sz, és 7.sz. ábra).

10 | 29

1901-től vizsgálva az évenként előfordult legnagyobb, legkisebb, és átlag vízállások trendjét megállapítható, hogy a kis és közepes vízállások trendje erősen csökken, míg a nagyvizek trendje enyhén csökkenő mértéket mutat. A vízhozamok alakulását (1930-2012) megvizsgálva a kis és középvízi tartományban enyhén csökkenő, de szignifikáns mértékben nem változó, míg a nagyvízi tartományban növekvő trend figyelhető meg. A vizsgált Duna-szakasz felmérésekkel igazolt medersüllyedésének független igazolása vezethető le a jelenlegi vizsgálat során is. Az érkező nagyvízhozamok trendje növekedést mutat, míg az éves maximum vízállások trendje nem nő. A kis- és közepes vízi tartományban a vízhozamok enyhe csökkenéséhez a vízállások erőteljesebb csökkenése társul, tehát amíg a folyó nem lép ki anyamedréből addig az ugyanakkora érkező vízhozamok egyre alacsonyabb vízszinteket kialakítva vonulnak le. A kapott eredmények okait tovább kutatva felvethető a kérdés, hogy a teljes idősor figyelembevételével, a medersüllyedési folyamatok igazolására tett megállapítást hogyan befolyásolta a folyó szabályozása eredményeként megváltozott hidraulikai viszonyok hatása illetve a hordalékjárás megváltozása. A felvetésre a szabályozás elvégzése utáni időszakra lerövidített adatsor vizsgálatával kapjuk meg (8. és 9. sz. árák) a választ. Az elmúlt harminc éves időszakra elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az emelkedő trendet mutató középvízi vízhozamok változatlan, míg a változást nem mutató kisvízi vízhozamok enyhén csökkenő trendet mutató vízállások kialakulásával vonulnak le. Lejegyezhető tehát, hogy a vízállás és vízhozam idősorok vizsgálata alapján megállapítható az anyameder süllyedése, mely jelentős mértékben szabályozási munkák lezárulta után is folytatódik.

6. ábra Vízállások trendjei – teljes idősor

11 | 29

7. ábra Vízhozamok trendjei – teljes idősor

8. ábra Vízállások trendjei – 30 éves idősor

12 | 29

8. ábra Vízhozamok trendjei – 30 éves idősor

Tovább árnyalja a képet ha a folyami vízjárást jellemző hidrológiai paraméterek átlagos változásain túl azok mozgóátlagait (9. és 10. sz. ábrák) vizsgáljuk. Ebben az esetben mind a vízállások és a vízhozamok idősoraiban a hidrometeorológiai ciklusok jegyeit fedezhetjük fel. A kapott eredmények rávilágítanak arra a megfigyelésekkel is alátámasztott megállapításra, hogy a hidrometeorológiai ciklusok periódusaihoz kapcsolható helyi szélsőértékek a medersüllyedési tendenciákkal párosulva a szélsőséges kisvízi vízjárási állapotok mértékét és kialakulásának valószínűségét tovább erősítik. Ezt a folyamatot részben ellensúlyozhatja a folyó lépcsőzött felső szakaszán történő szabályozott vízeresztések vízjárást kiegyenlítő hatása.

13 | 29

1200

1000

vízállás (cm)

800 max 600

min átl

400

200

0 1880

1900

1920

1940

1960

1980

2000

2020

év

9. ábra: Hidrometeorológiai ciklusok a vízállásban 9000,00 8000,00 7000,00

vízhozam (m3/s)

6000,00 5000,00

max min

4000,00

átl

3000,00 2000,00 1000,00 0,00 1920,00

1930,00

1940,00

1950,00

1960,00

1970,00

1980,00

1990,00

2000,00

2010,00

2020,00

év

10. ábra: Hidrometeorológiai ciklusok a vízhozamban

A meghatározott eredményekre vonatkozóan, fontos megemlíteni azt, hogy azok akkor valószínűsíthetőek, ha a Duna teljes vízgyűjtőjének hidrometeorológiai viszonyai nem változnak. Mivel a globális klímaváltozás jelenleg nem tekinthető egzakt módon feltártnak, hatásait a műszaki hidrológia szempontjából igazából még becsülni sem lehet, ezért a mértékadó vízjárási viszonyok becslése során annak figyelembevétele nem megoldható. Ugyanakkor a kontinensre és ezen belül a Kárpát-medencére is jellemző egyre nagyobb éghajlati szélsőségek megjelenésével egyöntetűen a dunai vízállásokban is soha nem tapasztalt szélső értékek jelennek meg.

14 | 29

A terelőművek megnyitásával kialakuló mellékág hidrológiai szempontú vizes élőhelyi megfelelőségére vonatkozóan az összefüggő vízborítás bekövetkezési valószínűségét vizsgáló alábbi statisztikai számítások adnak becslést. A hidrológiai adatsorok feldolgozása során a meghatározó élőhelyi sajátosságok figyelembevételével a kisvizes időszakok vizsgálatára kerül sor. A vizsgálat során valószínűségi becslések készültek arra vonatkozóan, hogy a terelőművek részleges megnyitásával létrejövő állapot kisvízi vízjárás esetén milyen mértékig biztosít kapcsolatot a főmederrel, illetve elkerülhető-e a mellékág és környezetének teljes szárazra kerülése. A mellékág medrének átlagmagassága 83,40 mBf, melyet mélyebb (81,70 mBf) és sekélyebb (84,20 mBf) mederrészek, kisebb ellenesések tarkítanak. A megnyitási szint (83,14- 83,23 mBf) befolyásolja a vízáramlás és az utánpótlódás lehetőségét a teljes mellékágra, tehát az ennek megfelelő 158 cm-es bajai vízállás (1489-1491 fkm) a kulcsfontosságú minimum vízszint. Az optimális vízszintek a 305 cm-es bajai vízállás (84,60 mBf) felett kezdődnek, amikor is a mellékág egész hosszában minimálisan 40 cm-es vízmélység alakul ki. Fentieknek megfelelően a számítások során a vízhiányos időszakot a 158 cm-es vízállás alatti tartomány jelenti. A megkívánt vízállás bekövetkezési valószínűségére a legáltalánosabb képet a vizsgált időszak (1982-2012) kis- és középvízi tartomány vízállásainak átlagos tartósságát és gyakoriságát megadó számítás eredményeit ábrázoló 11. sz. ábra mutatja be. Ez alapján annak az átlagos valószínűsége, hogy a Duna vízállása meghaladja a mértékadónak tekintett 158 cmes vízállást 92%, az optimális szintet meghaladó vízállások pedig 50% körüli valószínűséggel következnek be.

11. ábra Vízállások átlagos tartóssága a Duna folyam vizsgált szakaszán Vízhiányos időszakként értelmezve a mértékadó (158 cm) vízállásnál kisebb vízjárási állapotokat vizsgálható annak egy éven belüli bekövetkezési valószínűsége a vízhiányos időszakok hosszának figyelembevételével. A 12. sz. ábra alapján annak a valószínűsége, hogy a leghosszabb vízhiányos időszak nem éri el a  10 napot: 48%  20 napot: 76%  30 napot: 83%

15 | 29

Tehát a vizsgált 30 év felében esett meg, hogy évenként legalább 10 napig maradt 158 cm alatt a vízállás, 24%-ában 20 napig, és 15%-ában 30 napig tartott a vízhiány.

Leghosszabb vízhiányos időszakok

vízállás cm

Vízhiány hosszak, [nap] 1,0

160

2,0

5,0

10

20

30

150 140 130 120 110 100

Duna - Baja

90 80

1982 - 2012 Tárgyidõszak: év Dmax = 0.323 1-L(z) = 0.001

1,0

70 0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

Meg-nem-haladási valószínûség 12. ábra Leghosszabb vízhiányos időszakok

Annak a valószínűsége, hogy a vízhiányos időszakok évenkénti összege (13. sz. ábra) nem éri el a  10 napot: 31%  20 napot: 38%  30 napot: 55%

16 | 29

Vízhiányos időszakok összegei

vízállás cm

Vízhiány hosszak, [nap] 1,0 2,0

160

5,0

10

20 30

50

100

150 140 130 120 110 100

Duna - Baja

90 80

1982 - 2012 Tárgyidõszak: év Dmax = 0.323 1-L(z) = 0.001

1,0 2,0

70 0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

Meg-nem-haladási valószínûség

13. ábra Vízhiányos időszakok összegei A vízhiányos időszak éven belüli megoszlása kulcsfontosságúnak tekinthető a vízhez kötött szaporodású élőlények szempontjából. A halak és kétéltűek szaporodási időszaka március elejétől június közepéig terjedő időszakra tehető. Ekkor zajlik a peterakás, a peték inkubációja, és az ivadékok önállósodása. Külön megvizsgálva az erre az időszakra érvényes vízhiányos időszakokat, és az elmúlt 30 évet tekintve azt találjuk, hogy 85%-os valószínűséggel nem éri el az 1 napot. (14. ábra) Így jó biztonsággal a vízhiány nem a szaporodási időszakon belül jelentkezik.

Leghosszabb vízhiányos időszakok

vízállás cm

Vízhiány hosszak, [nap] 1,0 2,0

200

10

15

20

190 180 170 160 150 140

Duna - Baja

130

1982 - 2012 Tárgyidõszak: márc. 1. - júni. 15. Dmax = 0.323 1-L(z) = 0.001

120 110 0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

Meg-nem-haladási valószínûség

14. ábra Leghosszabb vízhiányos időszakok (márc. 1. – júni. 15.) 17 | 29

3.3 Hordalékjárás Hordalékképződés történhet a vízgyűjtő területen és a mederben is. Mindkét esetben a hordalékjárás szoros összefüggésben van a vízjárással. A Felső-Dunán a görgetett hordalék jellemző, az átlagos szemátmérő Ulm és Passau között 15 mm körül ingadozik. Passautól a hordalék durvul, majd lefelé haladva finomodik és a KözépDuna kezdetéig 10 mm-re csökken, Gönyűnél – az eséstörés alatt – már csak 3 mm, és Mohács környékén az 1 mm-t is alig éri el. A Közép-Duna alsó szakaszán a betorkolló folyók hatására ismét nő a görgetett hordalék szemátmérője (5 mm). Az Alsó-Dunára görgetett hordalékmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A Felső-Dunán mederalakulás és a folyószabályozás szempontjából a görgetett hordalék a fontosabb, mennyiségét tekintve azonban lényegesen alatta marad a lebegtetett hordaléknak. Gönyű alatt a görgetett hordaléknak mennyiségi szempontból nincs jelentősége. Az Alsó-Dunán igen jelentős a lebegtetett hordalékszállítás. A mederanyag összetételének változását a magyarországi szakaszon a 15. sz. ábra mutatja.

15. ábra A mederanyag hossz-menti változása a Duna magyarországi szakaszán A Duna gemenci szakaszára jellemző, a Dombori szelvényben felvett hordalék-hozam görbe (16. sz. ábra) szemlélteti. Az ábráról leolvasható hogy a szállított hordalék mennyisége, még a kisvízi vízjárási tartományban is elég nagy és a vízjárás változási állapot (áradás, apadás, kvázi permanens) jellegétől függő szórást mutat. A szabályozási munkák során a mintaterületen beépített bel parti terelőművek közötti területeken a vízmozgás oly mértékben lelassult, hogy a szállított hordalék kiülepedett és az ennek következtében kialakuló gyors zátony képződés közel a terelőművek koronaszintjéig feltöltötte a gátmezőket. A gátmezőkben kialakuló áramlások sajátos jellemzői következtében az eredeti bal part vonalazása mentén azonban relatív mélyebb mederrészek alakultak ki. A főmederből ide érkező hordalékos víz lelassulva tovább töltötte ezeket a részeket is. A terelőművek megbontása következtében kialakuló összefüggő mederben a víz nem áll meg csökkentve ezzel a vízzel érkező hordalék kiülepedési arányát. Helyszíni tapasztalatok alapján meg kell azonban jegyezni, hogy a mintaterülethez tartozó legfelső gátmező feltöltődése még a terelőművek megbontása előtt olyan mértékű volt, hogy az gyakorlatilag egybeolvadt az eredeti part vonalazásával. Ezen a szakaszon még a beavatkozás óta eltelt időszakban levonuló jelentős árvizek eróziós hatása sem volt képes a már növényzettel borított talajt megbontani. 18 | 29

16. ábra A Duna gemenci szakszára jellemző, átlagos hordalékhozam-görbe

4

Mederfelmérés

A beavatkozások mederállapotra gyakorolt hatásainak kimutatására mederfelmérések készültek 2010-ben és 2014-ben. A részletmérés geodéziai célú, kétfrekvenciás RTK GPS vevőpárral történő egyidejű vízszintes és magassági helymeghatározással, szelvénymenti mederfelvételi módszerrel készült. A helymeghatározó berendezésekkel valós idejű szinkronmérésként egysugaras ultrahangos mélységméréssel kerültek meghatározásra és rögzítésre az aktuális vízmélységek. A szelvények a medermorfológiát leginkább jellemző helyeken kerültek kijelölésre. Mind a két felvétel azonos szelvénykiosztás szerint készült. Az alkalmazott szelvénykiosztást az átnézeti helyszínrajz rajzi melléklet szemlélteti. Az utófeldolgozás eredményeként kapott háromdimenziós koordinátajegyzék került felhasználásra a változások kiértékelése során. Alapszint: Balti, Vetület: EOV, A felméréshez felhasznált vízszintes és magassági alappontok jegyzéke: Point Id 1495‐1 1491‐1 1490‐1 1489‐1 1488‐1 1487‐1 281056 281057 281058

Latitude 46 19 15.238162 46 17 22.130824 46 16 47.257004 46 16 17.295191 46 15 35.566663 46 15 9.122574 46 16 20.60281 46 17 06.60127 46 17 47.42387

Longitude 18 54 29.002003 18 54 46.095343 18 54 33.462606 18 54 31.178981 18 54 35.032233 18 54 58.752661 18 54 52.61375 18 54 57.82805 18 55 20.40273

EOV‐Y 639262.853 639622.486 639350.155 639299.605 639379.828 639886.484 639758.77 639872.83 640358.13

EOV‐X 108498.154 105004.933 103928.566 103003.48 101714.816 100897.382 103104.81 104524.98 105784.71

Ell. Height 134.8968 133.3632 134.6663 128.6094 129.3112 128.8106 129.608 129.565 129.612

Mag. 90.541 88.983 90.271 84.205 84.896 84.385 85.21 85.18 85.24 19 | 29

5

Medermorfológiai változások vizsgálata

A Sükösdi élőhely-bővítési mintaterület vizsgálatának kiemelt célja az újonnan létrejött mellékág jobb vízpótlását, valamint a vízhiányos időszakok csökkentését eredményező, medergeometriát érintő beavatkozások hatásainak elemzése. A rendelkezésre álló adatok és a felmérési eredmények felhasználásával a mintaterület medermorfológiai változásait számszerűen bemutató indikátorok kerültek meghatározásra. Ezek a mutatók a beavatkozás óta eltelt időszak vonatkozásában értelmezhetőek. A területi jellegű változások kiértékelése légi fotók alapján történt. A medermorfológiai jellemzők változásait a felmérési eredmények összehasonlító vizsgálata adja meg.

5.1 Távérzékelési adatok kiértékelése A mintaterületre jellemző területi változások kiértékelése a rendelkezésre álló távérzékelési állományok felhasználásával történt. A feldolgozás során figyelembe kellett venni, hogy az adott időpontban készült légifelvételek eltérő vízjárási állapotokban készültek. A feldolgozás során azokhoz a vízjárási állapotokhoz tartozó felvételek lettek feldolgozva, amelyek esetén a terelőművek eredeti koronaszintjénél kisebb vízállások voltak. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló 7 db felvételsorozatból 4 került kiértékelésre (17. sz. táblázat). Vízállás Keresztgátak állapota

Területi változások kiértékelése során felhasznált

104

szárazon

igen

2004.01.06

110

szárazon

igen

2004.04.23

342

részben víz alatt

nem

2011.09.30

202

szárazon

igen

2012.03.07

478

víz alatt

nem

2013.10.17

300

megnyitott

nem

2014.04.08

179

megnyitott

igen

Felvételezés időpontja

HBAJA

1991.11.07

[cm]

17. táblázat Rendelkezésre álló és kiértékelt légifelvételek

A kiértékelés során lehatárolásra kerültek a következő területek: a) gátmezők területe b) vízborítás területe c) szárazulatok területe d) fás szárú növényzet területe A fenti kategóriáknak megfelelő területlehatárolások a vizsgálatba vont időpontnak megfelelő légifelvétel sorozatokra készültek, melyek térképi megjelenítését évenkénti bontásban a 2. – 5. sz. rajzi mellékletek mutatnak be. A lehatárolás során meghatározott poligonok területeinek összegzéseként számszerű kimutatás készült gátmezőnkénti bontásban.

20 | 29

A lehatárolt poligonokon értelmezett területmérési eredmények abszolút értékeit a következő táblázat foglalja össze, kiegészítve az időszakok között számított változásokat reprezentáló különbség értékekkel.

I.

II.

III.

IV.

Összesen

A

Területi jellemző

mértékegység

Gátmező

Mérési eredmények

Változások

1991

2004

2011

2014

HBAJA

HBAJA

HBAJA

HBAJA

[cm]

[cm]

[cm]

[cm]

104

110

202

179

19912004

20042011

20112014

19912014

Gátmező területe

[m2]

156363

156363

156363

156363

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

16889

24774

77169

57994

7885

52395

-19175

41105

Szárazulat

[m2]

139474

131589

79194

98369

-7885

-52395

19175

-41105

Fás szárú növényzet

[m2]

0

36320

64656

65766

36320

28336

1109

65766

Gátmező területe

[m2]

97396

97396

97396

97396

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

23624

21585

35253

30774

-2039

13668

-4478

7151

Szárazulat

[m2]

73773

75812

62144

66622

2039

-13668

4478

-7151


[m2]

14766

39925

54049

50174

25159

14125

-3875

35409

Gátmező területe

[m2]

76944

76944

76944

76944

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

24040

17634

27829

23657

-6406

10194

-4172

-383

Szárazulat

[m2]

52904

59310

49115

53287

6406

-10194

4172

383


[m2]

30352

37135

41812

39845

6783

4677

-1968

9493

Gátmező területe

[m2]

56054

56054

56054

56054

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

26038

14836

22283

23911 -11202

7447

1628

-2127

Szárazulat

[m2]

30016

41218

33771

32143

11202

-7447

-1628

2127


[m2]

11515

29125

30666

23193

17610

1541

-7473

11678

Gátmező területe

[m2]

60988

60988

60988

60988

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

21112

29247

53544

44529

8135

24296

-9014

23417

Szárazulat

[m2]

39876

31740

7444

16458

-8135

-24296

9014

-23417


[m2]

0

0

0

0

0

0

0

0

Gátmező területe

[m2]

447745

447745

447745

447745

0

0

0

0

Vízborítás

[m2]

111703

108077

216077

180865

-3626

108001

-35212

69162

Szárazulat

[m2]

336043

339669

231668

266880

3626

-108001

35212

-69162


[m2]

56633

142505

191184

178978

85873

48678

-12206 122345

18. táblázat Területmérési eredmények abszolút értékei

21 | 29

A területmérési eredmények alapján, a változásokat jobban reprezentáló, a kategóriánkénti fedvényterületeket az aktuális gátmező területéhez képest százalékosan megadó táblázat készült.

I.

II.

III.

IV.

Összesen

A

Területi jellemző

mértékegység.

Gátmező

Mérési eredmények

Változások

1991

2004

2011

2014

HBAJA

HBAJA

HBAJA

HBAJA

[cm]

[cm]

[cm]

[cm]

104

110

202

179

19912004

20042011

20112014

19912014

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

11%

16%

49%

37%

5%

34%

-12%

26%

Szárazulat

%

89%

84%

51%

63%

-5%

-34%

12%

-26%


%

0%

23%

41%

42%

23%

18%

1%

42%

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

24%

22%

36%

32%

-2%

14%

-5%

7%

Szárazulat

%

76%

78%

64%

68%

2%

-14%

5%

-7%


%

15%

41%

55%

52%

26%

15%

-4%

36%

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

31%

23%

36%

31%

-8%

13%

-5%

0%

Szárazulat

%

69%

77%

64%

69%

8%

-13%

5%

0%


%

39%

48%

54%

52%

9%

6%

-3%

12%

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

46%

26%

40%

43%

-20%

13%

3%

-4%

Szárazulat

%

54%

74%

60%

57%

20%

-13%

-3%

4%


%

21%

52%

55%

41%

31%

3%

-13%

21%

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

35%

48%

88%

73%

13%

40%

-15%

38%

Szárazulat

%

65%

52%

12%

27%

-13%

-40%

15%

-38%


%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Gátmező területe

%

100%

100%

100%

100%

0%

0%

0%

0%

Vízborítás

%

25%

24%

48%

40%

-1%

24%

-8%

15%

Szárazulat

%

75%

76%

52%

60%

1%

-24%

8%

-15%

%

13%

32%

43%

40%

19%

11%

-3%

27%


19. táblázat Területmérési eredmények relatív értékei Figyelemmel arra, hogy az egyes felvételi időpontok közötti időszakokban a zátonyok geometriája is megváltozott, az elkészített területlehatárolások eltérő vízállások szerinti korrekciójára nem került sor. Ennek megfelelően a szárazulatok és vízfelületek vonatkozásában megállapítható területi változások magukban hordozzák a vízállás változásából következő eltéréseket is. Ugyanakkor a fás szárú növényzet terjedésének mértéke jól lehatárolható volt a vízállásoktól függetlenül is.

22 | 29

A táblázat adataiból valamint a helyszínrajzi lehatárolásokból levonható, a változások tendenciáit bemutató következtetések, gátmezőnkénti bontásban: 







I. gátmező: - Fás szárú növényzet 1991-et követően települt meg a szárazulaton, területét 2004-hez képest 2011-ig közel a duplájára növelve. Ezután a fás szárú növényzet terjedése elenyésző mértékűre csökkent. - A mért szárazulat területének növekedése 2011 és 2014 között annak ellenére is mérhető (arányaiban 20% körüli) hogy a 2014 évi kiértékeléshez tartozó vízállás 23 cm-el alacsonyabb a bázisként értelmezett 2011 évihez képest. - A szárazulat nagyjából 70%-át fedi, a partitól jól elhatárolhatóan különváló fás szárú növényzet. II. gátmező: - 1991-ig 2 db kisebb facsoport, összesen 15%-os fedettséget hozott létre a jelentős (76%) kiterjedésű szárazulaton és területe 2004-ig majd a háromszorosára növekedett. - 2004 és 2011 között a partitól jól elhatárolhatóan különváló fás szárú növényzet terjedése lelassult, azonban annak területe addigra a szárazulat csaknem 90%-át lefedte. - Ezután a fás szárú növényzet terjedése elenyésző mértékűre csökkent. - A mért szárazulat területének növekedése 2011 és 2014 között – hasonlóan az I. gátmezőhöz - itt is mérhető azonban arányaiban csak néhány százalék körüli. - A fás szárú terület vonatkozásában 2011 és 2014 között kimutatott csekély mértékű csökkenést a helyszínen talált néhány kidőlt fa nem indokolja, ezért ez a mutatószám ebben az időszakban gyakorlatilag változatlannak tekinthető. Meg kell jegyezni, hogy a kimutatott csökkenés mértéke – a felhasznált légifelvétel állományokat és az alkalmazott módszertant figyelembe véve, mely során nem határolható el egyértelműen a növényzet és az árnyékvetés – a területlehatárolás hibahatárán van. III. gátmező: - Az első vizsgálati állapotot jelentő 1991-es időpontban már nagykiterjedésű, a szárazulat csaknem 60%-át lefedő fás szárú növényzet alakult ki. - A partitól jól elhatárolhatóan különváló fás szárú növényzet terjedése során 1991 és 2004 között 20%-al, 2004 és 2011 között további 15%-al növelte nagyságát. - Ezután a fás szárú növényzet terjedése elenyésző, gyakorlatilag leállt. - A mért szárazulat területének növekedése 2011 és 2014 között – hasonlóan az I. és II. sz. gátmezőhöz - itt is folytatódik. IV. gátmező: - A gátmező feltöltődése során kialakult szárazulat arányaiban kisebb területű mint az előző területeken. - A bal part vonalazása és a zátony között 2004-ig felfedezhető vízborítás kialakulása 2011-re (az elemzés idejében mért magasabb vízállások ellenére) megszűnt, a zátony jelenleg egy sekély mélységű vonulat mentén csatlakozik a parthoz. - A mért szárazulat területének növekedése 2011-től megállt, mértéke a gátmező területéhez viszonyítva állandósulni látszik.

23 | 29

-



A teljes gátmező területéhez viszonyítottan már 1991-re a parti növényzettel összekapcsolódást mutató fás szárú növényzet települt meg. A. gátmező: - Valószínűsíthetően az alacsonyabb zátony szintek következtében fás szárú növényzet ezen a területen nem tudott megtelepedni. - 1991 és 2004 hasonló vízállástartományában a szárazulat területe mintegy 20%-al csökkent. - 2011 és 2014 hasonló vízállástartományában a szárazulat területe a duplájára nőtt - A fentiek alapján ezen a területen a Duna jelentősen alakítja medrét, a mederfenék alaki változékonysága arányaiban jelenleg is jelentős mértékű.

Összesítve a gátmezőnként részletezett adatokat megállapítható, hogy a fás szárú növényzet 40% körüli értékű fedettség kialakulásánál állandósulni látszik. A szárazulatok nagysága a közbenső mezőkben még enyhe növekedést mutat, a felvízi (IV. sz.) mezőben állandósulni látszik, míg az alvízi (A. jelű) mezőben változékonysága jelentős mértékű.

5.2 Mederfelmérések kiértékelése A zátonyok és a hajdani bal part között kialakult mély vonulat morfológiai jellemzői változásának kiértékelése a 2010-ben és a 2014-ben elvégzett szelvényszerű mederfelmérések eredményeiből számított paraméterek összehasonlító vizsgálatával történt. A feldolgozás során az alábbi paraméterek számszerű meghatározása történt meg szelvényenként és felmérésenként:      

Szelvény mélypont [Z2010min] – az aktuális keresztszelvény legalacsonyabb pontja. Legkisebb víz-mélység [H2010min] – az aktuális keresztszelvényben a referenciavízszint [DB2014+2.50m] idején mérhető legkisebb vízmélység. Legnagyobb víz-mélység [H2010max] – az aktuális keresztszelvényben a referenciavízszint [DB2014+2.50m] idején mérhető legnagyobb vízmélység. Meder szélesség [B2010] – a nedvesített keresztszelvény szélessége. Nedvesített szelvényterület [T2010w] az aktuális keresztszelvényben a referenciavízszint [DB2014+2.50m] idején kialakuló nedvesített keresztmetszeti szelvényterület. Víztérfogat [V2010] – az aktuális keresztszelvényhez tartozó mederszakaszon a referenciavízszint [DB2014+2.50m] idején kialakuló víztest térfogata.

A morfológiai állapotjellemzők változásainak a kiértékelése a következők szerint történt:     

Mederfenék szintváltozás [ΔZ] – az aktuális keresztszelvény legalacsonyabb pontjának szintváltozása. Feltöltődés maximális értéke [ΔZpoz] – az aktuális keresztszelvényben mérhető legnagyobb mértékű feltöltődés. Mélyülés maximális értéke [ΔZneg] - az aktuális keresztszelvényben mérhető legnagyobb mértékű kimélyülése. Átlagos mederszint változás [ΔZátl] - az aktuális keresztszelvény mentén mérhető mederszint változások átlagos értéke. Mederszélesség változása [ΔB] – a nedvesített mederszélesség változása az aktuális keresztszelvényben.

24 | 29

   

Nedvesített szelvényterület változása [ΔTw] - a nedvesített keresztmetszeti szelvényterület összesített változása az aktuális keresztszelvényben. Mélyülés szelvényterülete [ΔTXS-neg] – a nedvesített keresztmetszeti kimélyüléssel érintett szelvényterület változása az aktuális keresztszelvényben. Töltődés szelvényterülete [ΔTXS-poz] - a nedvesített keresztmetszeti feltöltődéssel érintett szelvényterület változása az aktuális keresztszelvényben. Víztérfogat változás [ΔVw] – az aktuális keresztszelvényhez tartozó mederszakaszhoz tartozó víztest térfogatának változása.

Az egyes állapotjellemzők és azok változásainak számszerű értékeit a 20. sz. táblázat foglalja össze. A keresztszelvényeket a 13. sz. rajzi melléklet tartalmazza. A keresztszelvényenként számított medermorfológiai állapotjellemzők felhasználásával a változásokat jól szemléltető hossz szelvények (7. – 12. sz. rajzi mellékletek) készültek. Az állapotjellemzők változásait megvizsgálva a következő megállapítások valószínűsíthetőek:  A terelőművek megnyitási szintje mindenhol a csatlakozó mellékági mederszakaszok legmagasabb pontja alatt van, tehát a víztest hosszirányú átjárhatóságát nem befolyásolja hátrányosan.  A mellékági sodorvonal (legmélyebb szelvénypontok) szintje összességében enyhe emelkedést mutat. A feltöltődés legnagyobb értékei (25-40 cm) a terelőművek alvízi oldalán korábban kialakult mélyedések szakaszain alakultak ki. A terelőművek közötti szakaszokon a sodorvonali mederváltozások jellemzően -10 és +10 cm között mozognak.  A mellékági mederváltozások szélsőértékei ±40 cm határok között alakultak. A legnagyobb változások továbbra is a megbontott terelőművek alvízi oldalán jelentkeznek. Ez a jelenség, valamint az e szakaszokon számított átlagos sodorvonali változások aránya jelentős szelvényen belüli átrendeződést sejtet. Ezen felül jelentősebb változások mutathatóak ki az I. sz. gátmező alsó, valamint a II. sz. gátmező felső harmadában. A II. sz. gátmező felső harmadában mutatkozó erősebb feltöltődés okozója nagy valószínűséggel az ott található, a szelvényt teljes szélességében elzáró uszadéktorlasz.  A nedvesített szelvényterületek csökkenése, az enyhe mértékű átlagos feltöltődéssel összhangban, arányaiban nem jelentős mértékű. A szélsőértékek párhuzamos megjelenése a mederfenék szelvényen belüli átrendeződésének feltételezését erősíti meg.

25 | 29

Duna

Szelvényszám

Szelvényhez tartozó hossz

Sduna fkm

Hossz-szelvény - 2010. április Legnagyobb Meder vízszélesség mélység

Hossz-szelvény - 2014. július

Nedvesített szelvényterület

Szelvény Víztérfogat mélypont

Legkisebb vízmélység

Medermorfológiai jellemzők változásai

LegNedvenagyobb Meder sített Víztérfogat vízszélesség szelvény mélység -terület

Mederfenék szintváltozás

Feltöltődés Mélyülés maximá maximális lis értéke értéke

Átlagos mederszint változás

Meder szélesség változása

Nedvesített szelvényterület változása

Mélyülés szelvény -területe

Töltődés szelvényterülete

Víztérfogat változás

ΔZneg

ΔZátl

ΔB

ΔTw

ΔTXS-neg

ΔTXS-poz

ΔVw

m

m

m

m

m2

m2

m2

m3

Munkavízszint

Szelvény mélypont

Legkisebb vízmélység

L

DB2014+2.50

Z2010min

H2010min

H2010max

B2010

T2010w

V2010w

Z2014min

H2014min

H2014max

B2014

T2014w

V2014w

ΔZ

ΔZpoz

m

mBf.

mBf.

cm

cm

m

m2

m3

mBf.

cm

cm

m

m2

m3

m

1491+033

12.730

85.368

83.555

1.103

1.813

29.546

16.246

206.815

83.600

1.168

1.768

29.546

16.717

212.810

0.045

0.199

-0.159

-0.017

16.717

0.471

1.210

0.740

5.995

1491+008

29.535

85.367

84.100

0.837

1.267

14.210

2.351

69.439

84.240

0.827

1.127

14.210

0.310

9.170

0.140

0.243

0.067

0.119

0.310

-2.041

0.120

2.160

-60.269

1490+974

79.345

85.365

84.679

-0.044

0.686

22.413

-15.434

-1224.577

84.730

-0.075

0.635

22.413

-17.556

-1392.957

0.051

0.199

-0.121

0.109

-17.556

-2.122

0.179

2.301 -168.381

1490+849

113.460

85.360

83.814

0.256

1.546

24.882

0.275

31.191

83.836

0.050

1.524

24.882

-2.198

-249.429

0.023

0.233

-0.015

0.095

-2.198

-2.473

0.008

2.481 -280.620

1490+747

48.370

85.355

83.330

1.105

2.025

19.314

11.904

575.798

83.490

1.105

1.865

19.314

12.176

588.948

0.160

0.269

-0.200

0.014

12.176

0.272

0.919

0.979

1490+651

63.610

85.350

82.156

2.354

3.194

60.500

148.533

9448.158

82.416

2.124

2.934

60.500

136.964

8712.288

0.260

0.438

0.009

0.132

136.964

-11.568

0.000

1490+620

48.225

85.349

82.734

1.244

2.614

49.703

62.458

3012.029

82.644

1.374

2.704

49.703

63.413

3058.093

-0.090

0.338

-0.340

0.000

63.413

0.955

4.068

3.431

46.064

1490+554

69.110

85.346

83.222

1.364

2.124

22.031

19.029

1315.082

83.272

1.534

2.074

22.031

19.005

1313.410

0.050

0.080

-0.130

0.006

19.005

-0.024

0.490

0.514

-1.672

1490+482

129.065

85.342

83.409

1.573

1.933

23.422

19.311

2492.352

83.609

1.313

1.733

23.422

14.237

1837.536

0.200

0.338

0.127

0.199

14.237

-5.074

0.000

4.635 -654.816

1490+296

135.505

85.339

83.422

1.357

1.917

13.652

9.239

1251.912

83.502

1.147

1.837

13.652

9.251

1253.531

0.080

0.095

-0.172

-0.015

9.251

0.012

0.137

0.375

1490+211

95.845

85.330

83.538

1.302

1.792

26.374

16.060

1539.243

83.638

1.292

1.692

26.374

13.979

1339.792

0.100

0.141

-0.070

0.066

13.979

-2.081

0.130

1.724 -199.451

1490+104

63.860

85.325

82.034

1.031

3.291

38.338

63.478

4053.692

82.514

2.111

2.811

38.338

61.308

3915.106

0.480

0.326

-0.368

0.021

61.308

-2.170

1.074

2.852 -138.586

1490+083

22.105

85.324

82.403

1.751

2.921

50.429

76.335

1687.378

82.293

1.771

3.031

50.429

75.849

1676.640

-0.110

0.428

-0.214

0.013

75.849

-0.486

2.644

3.156

1490+060

35.265

85.323

83.182

1.751

2.141

27.843

26.036

918.148

83.252

1.531

2.071

27.843

23.142

816.088

0.070

0.226

-0.070

0.110

23.142

-2.894

0.100

2.636 -102.060

1490+013

87.555

85.321

83.510

1.271

1.811

24.793

12.822

1122.619

83.570

1.241

1.751

24.793

10.896

953.998

0.060

0.178

-0.096

0.094

10.896

-1.926

0.127

1.985 -168.621

1489+885

98.220

85.316

83.485

1.291

1.831

25.898

13.821

1357.514

83.585

1.171

1.731

25.898

12.655

1242.927

0.100

0.267

-0.146

0.032

12.655

-1.167

0.679

1.720 -114.586

1489+816

60.225

85.314

83.552

1.112

1.762

23.032

10.094

607.915

83.552

1.092

1.762

23.032

12.122

730.023

0.000

0.072

-0.238

-0.090

12.122

2.028

2.080

0.151

122.109

1489+765

54.760

85.312

83.480

1.052

1.832

19.059

7.335

401.677

83.510

1.102

1.802

19.059

8.084

442.688

0.030

0.153

-0.222

-0.053

8.084

0.749

1.106

0.569

41.011

1489+707

72.275

85.310

83.528

1.292

1.782

18.052

11.175

807.683

83.498

1.292

1.812

18.052

11.301

816.790

-0.030

0.106

-0.081

-0.014

11.301

0.126

0.407

0.257

9.107

1489+620

71.825

85.307

82.974

0.992

2.332

27.629

26.746

1921.049

83.074

1.762

2.232

27.629

21.669

1556.398

0.100

0.297

-0.108

0.152

21.669

-5.077

0.154

3.136 -364.651

1489+563

62.975

85.305

82.812

2.063

2.493

30.409

42.208

2658.058

82.912

1.813

2.393

30.409

39.072

2460.530

0.100

0.130

-0.063

0.073

39.072

-3.137

0.092

2.166 -197.528

1489+494

65.590

85.302

82.739

1.783

2.563

37.706

52.278

3428.916

82.789

1.563

2.513

37.706

44.073

2890.750

0.050

0.425

0.040

0.210

44.073

-8.205

0.000

8.205 -538.166

1489+432

65.355

85.300

82.567

0.893

2.733

36.680

45.317

2961.668

82.617

1.293

2.683

36.680

41.238

2695.126

0.050

0.387

-0.247

0.107

41.238

-4.078

0.855

5.057 -266.543

1489+363

64.125

85.298

82.754

2.103

2.543

34.812

50.002

3206.368

82.884

1.813

2.413

34.812

41.453

2658.159

0.130

0.268

0.084

0.155

41.453

-8.549

0.000

5.241 -548.208

1489+304

97.845

85.295

82.902

1.344

2.394

64.855

62.390

6104.578

83.002

1.304

2.294

64.855

56.987

5575.878

0.100

0.229

-0.210

0.086

56.987

-5.403

0.499

1489+168

67.97

85.290

78.786

2.794

6.504

97.499

410.992

27935.105

78.536

2.584

6.754

97.499

377.746

25675.429

-0.250

1.679

-0.883

0.278

377.746

-33.245

8.604

5.903 -528.700 36.389 2259.675

13.150

11.326 -735.870

1.619

-10.738

20. táblázat Medermorfológiai jellemzők összefoglaló táblázata

26 | 29

6

Összefoglalás

A Duna szabályozását követően a hullámtéri természetes medervándorlás gyakorlatilag megszűnt, így az időhorizonton értelmezett medervándorláshoz kapcsolódó vizes élőhelyi változékonyság is megrekedt. Az alluviális medrű folyószakaszok természetes élőhelyeinek fenntartására irányuló törekvések ennek megfelelően olyan mesterséges beavatkozásokkal valósíthatóak meg, amelyek a szabályozottság mértékét csökkentik és egyben a szukcesszió progresszív folyamatait késleltetik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2010-ben pályázati források felhasználásával a Duna 1489.050 – 1491.000 fkm balparti szelvényei között elhelyezkedő terelőművek részleges megbontását kezdeményezte és végeztette el. A megvalósításhoz szükséges műszaki terveket és a terelőművek részleges megbontásának kivitelezését az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság készítette. A beavatkozás célja a területet jellemző kedvező vizes élőhelyi adottságok fenntartása, revitalizációja olyan műszaki megoldás alkalmazásával, ami a várható leghosszabb ideig biztosítja a megkívánt állapotokat. A hidromorfológiai viszonyok javítását szolgáló intézkedéscsoportokba illeszkedő beavatkozás várható hatásai segítik a természetes mederalakulatok létrejöttét, javítják a hosszirányú átjárhatóságot, növelik a mozaikosságot, segítik a hullámtéri mederrészek vízpótlását, valamint átértékelik a szabályozási művek kizárólagos rendeltetési célját. A megvalósítás óta eltelt időszakban végbenő változások megismerésének érdekében a mintaterületet jellemző hidrológiai viszonyok feltárása, a jellemző mederalakulatok és a növényzet kiterjedésének változásait bemutató elemzés, valamint a vízzel borított mellékági részek felméréseken alapuló morfológiai változásainak kiértékelése készült el. A vízjárási jellemzők statisztikai vizsgálatának eredményei rámutattak arra, hogy a medersüllyedéssel összhangban az vizes élőhelyi szempontból meghatározó kis- és középvízi vízállás idősorai csökkenő tendenciát mutatnak. A kialakuló vízállások valószínűségi jellemzői alapján megállapítható, hogy a terelőművek megnyitásával létrejött mellékágat az év minden szakában nagy valószínűséggel víz borítja és a magasabb szakaszok szárazra kerülése is nagy valószínűséggel rövid ideig tart. A felhasznált légifelvétel sorozat kiértékelése alapján a terelőművek közötti területen gyorsan fejlődtek ki a zátonyok, melyek jelentős területét hamar elfoglalta a fás szárú növényzet. Az elvégzett revitalizációs beavatkozás óta eltelt időben – de nem feltétlenül azzal szoros összefüggésben – a zátonyok területének növekedése jelentősen lelassult. Megfigyelhető továbbá, hogy a fás szárú növényzet területi kiterjedésének a növekedése megállt, melyre magyarázatot adhat a mellékágban a terelőművek megnyitása nyomán létrejövő vízáramlás hatása. A négy gátmező közül háromban a mellékág vízfelülete jelenleg is jól lehatárolható felületet mutat. Az alvízi megnyitott terelőmű alvízi oldalán a Duna továbbra is jelentős változékonysággal alakítja medrét. A terelőművek megnyitási szintje mindenhol a csatlakozó mellékági mederszakaszok legmagasabb pontja alatt van, tehát a víztest hosszirányú átjárhatósága szempontjából kedvező mértékű. A terelőművek közötti szakaszokon a mellékági mederváltozások jellemzően -10 és +10 cm között mozognak, a szélsőértékek ±40 cm közötti értékek között alakultak. A legnagyobb változások továbbra is a megbontott terelőművek alvízi oldalán jelentkeznek. Összességében, átlagosan enyhe feltöltődés tapasztalható. A számított részletes morfológiai jellemzők jelentős szelvényen belüli átrendeződést sejtetnek. Összességében elmondható, hogy a műszaki beavatkozás megvalósítása biztosította a mellékág folytonosságát, a vízi élőlények számára a hosszirányú átjárhatóságot, és javította a hullámtéri mederrészek vízellátottságát. Az áramlási viszonyok megváltoztatásával létrejött mellékág feltöltődése ugyan nem állt meg, de a hordalékmozgás fenntartása a kiülepedés 27 | 29

mértékének csökkentését eredményezheti. Bár közvetlen összefüggés nem mutatható ki, de a kisvízi időszakban is fenntartott vízmozgás valószínűsíthetően csökkentette a növényzet terjedésének a mértékét. A mellékág vízforgalmának rendszeres megfigyelése jelenleg nem megoldott. A megvalósult beavatkozás eredményeinek pontos megismeréséhez, valamint az esetleges, további hasonló rehabilitációs tevékenységek megtervezéséhez a megfelelő térbeli sűrűségű, rendszeres időközönkénti, valamint a rendkívüli vízállások idején alkalmankénti, előre megtervezett mérések elvégzése kívánatos lenne.

Baja, 2016. július 1.

28 | 29

7

Rajzi mellékletek jegyzéke

1. Átnézeti helyszínrajz 2. Övzátonyok helyszínrajza – 1991 3. Övzátonyok helyszínrajza – 2004 4. Övzátonyok helyszínrajza – 2011 5. Övzátonyok helyszínrajza – 2014 6. Övzátonyok növénytakaró változásai helyszínrajza 7. Hossz-szelvény – 2010 8. Hossz-szelvény – 2014 9. Mellékági sodorvonal szintváltozásai 10. Mellékági mederszint-változások átlagos- és szélsőértékei 2010. - 2014. 11. Mellékági nedvesített szelvényterületek változásai 2010. - 2014. 12. Keresztszelvények

29 | 29

Érsekcsanád, Sükösd külterület Duna 1488.4 - 1491.6 fkm

1. sz. rajzi melléklet 1:12 000

ÁTNÉZETI HELYSZÍNRAJZ

IV.

! H

1491 1491 +033

1490 +

974

149 0 +8 49 III. 149 0+7 47

1490 +651 1490 1490

+55 4

+482

1490 +397 II. 1490 + 29 6 1490 +

211

1490+104

! H

1490

1490+060 1489+885 1489+816 1489+765

I. 1489+677 1489+620 1489+563

±

1489+494

1489+432 1489+3 63 1489+30 4 1489+229 1489+168

! H

1489

A.

Jelmagyarázat Gátmező Felmérési keresztszelvény

! H

Duna fkm Keresztgát

0

125

250

500

750

1 000 Meters

ÖVZÁTONYOK - 1991 HELYSZÍNRAJZ



IV.

! H

1491

III.

II.

! H

1490

I.

! H

±

1489

A.

Jelmagyarázat _LÉGIF_1991_11_07_növényzet _LÉGIF_1991_11_07_zátony

! H

Duna fkm Keresztgát

0

125

250

500

750

1 000 Meters




IV.

1491

! H

III.

II.

1490

! H

I.

±

1489

! H

A.

Jelmagyarázat 2004_polygons_növényzet 2004_polygons_zátony

! H

Duna fkm Keresztgátak

0

125

250

500

750

1 000 Meters




IV.

1491

! H

III.

II.

1490

! H

±

I.

1489

! H

A.

Jelmagyarázat _GE_2011_09_30_növényzet _GE_2011_09_30_zátony

! H


0

125

250

500

750

1 000 Meters




IV.

1491

! H

III.

II.

1490

! H

±

I.

1489

! H

A.

Jelmagyarázat _GE_2014_04_08_növényzet _GE_2014_04_08_zátony

! H


0

125

250

500

750

1 000 Meters


ÖVZÁTONYOK NÖVÉNYTAKARÓ VÁLTOZÁSAI HELYSZÍNRAJZ


IV.

1491

! H

III.

II.

±

1490

! H

I.

Jelmagyarázat _GE_2014_04_08_növényzet _GE_2011_09_30_növényzet _GE_2004_01_06_növényzet _LÉGIF_1991_11_07_növényzet

! H 1489

0

125

250

500

Keresztgátak

A.

! H

750

Duna fkm

1 000 Meters

7. sz. rajzi melléklet

Hossz‐szelvény ‐ 2010. április

mBf.

H [m]

87.000

‐1.680

86.000

‐0.680

85.000

0.320

84.000

1.320

83.000

2.320

82.000

3.320 Z2010min DB2014+2.50

81.000

4.320

1. sz. keresztgát 2. sz. keresztgát 3. sz. keresztgát

80.000

5.320

4. sz. keresztgát H2010min

79.000

6.320

H2010max 78.000

7.320 1491+600

1491+500

1491+400

1491+300

1491+200

1491+100

1491+000

1490+900

1490+800

1490+700

1490+600

1490+500

1490+400

1490+300

1490+200

1490+100

1490+000

1489+900

1489+800

1489+700

1489+600

1489+500

1489+400

1489+300

1489+200

fkm

1489+100


Hossz‐szelvény ‐ 2014. július

mBf.

H [m]

87.000

‐1.680

86.000

‐0.680

85.000

0.320

84.000

1.320

83.000

2.320

82.000

3.320 Z2014min DB2014+2.50

81.000

4.320

1. sz. keresztgát 2. sz. keresztgát 3. sz. keresztgát

80.000

5.320

4. sz. keresztgát H2014min

79.000

6.320

H2014max 78.000

7.320 1491+600

1491+500

1491+400

1491+300

1491+200

1491+100

1491+000

1490+900

1490+800

1490+700

1490+600

1490+500

1490+400

1490+300

1490+200

1490+100

1490+000

1489+900

1489+800

1489+700

1489+600

1489+500

1489+400

1489+300

1489+200

fkm

1489+100


Mellékági sodorvonal szintváltozásai 2010. ‐ 2014.

mBf.

ΔZ [m] 0.500

86.000

0.400 85.000 0.300 84.000 0.200 83.000 0.100

82.000

0.000

Z2014min 81.000

‐0.100

Z2010min DB2014+2.50

‐0.200

1. sz. keresztgát

80.000

2. sz. keresztgát

‐0.300

3. sz. keresztgát 4. sz. keresztgát

79.000

‐0.400

ΔZ 78.000

‐0.500 1491+600

1491+500

1491+400

1491+300

1491+200

1491+100

1491+000

1490+900

1490+800

1490+700

1490+600

1490+500

1490+400

1490+300

1490+200

1490+100

1490+000

1489+900

1489+800

1489+700

1489+600

1489+500

1489+400

1489+300

1489+200

fkm

1489+100


Mellékági mederszint‐változások átlagos‐ és szélsőértékei 2010. ‐ 2014.

mBf.

ΔZ [m] 0.500

86.000

0.400 85.000 0.300 84.000 0.200 83.000 0.100

82.000

0.000 Z2014min Z2010min

81.000

‐0.100

DB2014+2.50 1. sz. keresztgát

‐0.200

2. sz. keresztgát

80.000

3. sz. keresztgát

‐0.300

4. sz. keresztgát ΔZátl

79.000

‐0.400

ΔZpoz ΔZneg 78.000

‐0.500 1491+600

1491+500

1491+400

1491+300

1491+200

1491+100

1491+000

1490+900

1490+800

1490+700

1490+600

1490+500

1490+400

1490+300

1490+200

1490+100

1490+000

1489+900

1489+800

1489+700

1489+600

1489+500

1489+400

1489+300

1489+200

fkm

1489+100


T [m2]

ΔT [m2]

Mellékági nedvesített szelvényterületek változásai 2010. ‐ 2014.

40.000

130.000 120.000

30.000

110.000 100.000

20.000

90.000 80.000

10.000

70.000 60.000

0.000

50.000 T2014w

40.000

T2010w 30.000

‐10.000

1. sz. keresztgát

20.000

2. sz. keresztgát

10.000

3. sz. keresztgát

0.000

4. sz. keresztgát

‐20.000

ΔTw

‐10.000

‐30.000

ΔTXS‐poz ‐20.000

ΔTXS‐neg ‐40.000

‐30.000 1491+600

1491+500

1491+400

1491+300

1491+200

1491+100

1491+000

1490+900

1490+800

1490+700

1490+600

1490+500

1490+400

1490+300

1490+200

1490+100

1490+000

1489+900

1489+800

1489+700

1489+600

1489+500

1489+400

1489+300

1489+200

1489+100

fkm


KERESZTSZELVÉNYEK

Baja, 2014. augusztus


1491+033 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

2

1491+008 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

3

1490+974 86.00

2014 2010

85.00

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

4

1490+849 86.00

2014 2010

85.00

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

5

1490+747 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

6

1490+651 83.00

2014 2010

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

45.00

50.00

7

1490+620 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

45.00

50.00

8

1490+554 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

9

1490+482 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

10

1490+296 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

11

1490+211 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

12

1490+104 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

13

1490+083 84.00

2014 2010

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

45.00

50.00

14

1490+060 84.00

2014 2010

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

15

1490+013 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

16

1489+885 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

17

1489+816 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

18

1489+765 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

19

1489+707 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

20

1489+620 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

21

1489+563 84.00

2014 2010

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

22

1489+494 84.00

2014 2010

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

23

1489+432 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

24

1489+363 84.00

2014 2010

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

25

1489+304 85.00

2014 2010

84.00

83.00

82.00 0.00

5.00


10.00

15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

45.00

50.00

55.00

60.00

65.00

26

1489+168 83.00

82.00

2014

81.00

2010

80.00

79.00

78.00 0.00

5.00

10.00


15.00

20.00

25.00

30.00

35.00

40.00

45.00

50.00

55.00

60.00

65.00

70.00

75.00

80.00

85.00

90.00

95.00

27

100.00

A Duna bal part fkm közötti szakaszán megvalósult élőhelyrevitalizációs beavatkozás morfológiai hatásának vizsgálata

Recommend Documents