VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. A vízi áruszállítás főbb előnyei • A többi közlekedési ágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó •a

többi

közlekedési

alágazathoz

képest

a

legkisebb a környezetkárosító hatása • minden árufajta szállítására alkalmas • díjszabásai viszonylag rugalmasak 1

A vízi áruszállítás főbb hátrányai • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje • a feladó és a címzett között közvetlen szállítási kapcsolat kialakítására nem alkalmas, ezért többszöri átrakásra van szükség • a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényező lehet például a túl alacsony vagy túl magas vízállás, vagy téli időszakban a befagyás vagy jégzajlás •a

többi

különösen

közlekedési tengeri

legnagyobbak

a

áruigénybevételek,

alágazathoz szállítás

szállítás ezért

képest

esetén közben

un.

-

– a

fellépő

tengerbiztos

csomagolást kell alkalmazni

2

Vízi áruforgalom típusai • Folyami fuvarozás o Uszályrakomány (az uszályrakományok az uszály rakterét, illetve hordképességét minimum 70 százalékban kihasználják), o Darabáru (darabáruként az 5000 kg-nál kisebb

egyedi

tömegű

rakományok

továbbíthatóak), o Részrakomány

(részrakományként

az

5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegű, de az uszály 70 százalékos kihasználását nem biztosító küldemények továbbíthatóak),

3

• Tengeri áruforgalom o Vonalhajózás (a fenntartó társaságok hajóikat előre

rögzített

útvonalon,

meghatározott

kikötő érintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében), o Szabad hajózás (szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett megfelelő rakományt kapnak és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozás útvonalát is), o Bérelt hajózás (idő és útvonalbérlet).

4

Vízi áruszállítás eszközeinek felosztása: • folyami hajók o vontató és tolóhajók o uszályok (bárkák) ƒ általános célú ƒ speciális célú o önjáró áruszállító hajók ƒ szárazáru-szállító ƒ folyékonyáru-szállító ƒ különleges rakodású • cementszállító • kavicsszállító • folyami-tengeri hajók

5

• tengeri hajók o kombinált forgalmat lebonyolító hajók ƒ konténerhajók ƒ komphajók ƒ Ro-Ro hajók ƒ bárkaszállító hajók o áruszállító hajók ƒ Folyékonyáru szállítók • nyersolaj-szállító • gázszállító • vegyianyag-szállító ƒ Szárazáru szállítók • vegyesáru-szállító • ömlesztett rakomány-szállító • darabáru-szállító

6

ƒ Kombinált áruszállító • OBO • O-O ƒ Hűtőhajók • gyümölcsszállító • hússzállító ƒ Egyéb, speciális áruszállító • Farakomány szállító •

Ércszállító

Hajózási jellemző mértékegységek: • Bruttó regisztertonna (BRT), • Nettó regisztertonna (NRT), • 1 regisztertonna = 1 köbláb = 2,83 m3, • Hordképesség (dwt – a felvehető maximális mennyiség a nyári merülésvonalig). 7

Konténerszállító

hajók

befogadóképességűek szabványkonténer])

(100-5000 [20

rakodás

láb

TEU hosszú

szempontjából

lehetnek: • Függőleges rakodási rendszerűek, • Vízszintes rakodási rendszerűek, • A függőleges és a vízszintes rakodást kombináló.

Konténerszállító hajó

8

Speciális Si-So hajószállítás (hajó a hajóban) • Bárkaszállító hajók (90db. egyenként 370 dwt-s, szabványos pontonszerű bárkát tud szállítani) • SEABEE

hajók

hordképességű

(600-1500

bárkák

dwt

szállítására

alkalmas) • BACAT típusú hajók (katamarán)

9

Vízi szállítás megválasztási szempontjai: • ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód, rakfelület mérete, stb.), • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges vízi útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Szállítási költségkorlátok, • Rendelkezésre álló szállítóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási módok, rakodóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási helyek, • Lehetséges útvariációk.

10

Vízi szállítás megválasztásának lépései: • Vízi áruszállítási mód meghatározása, • Lehetséges eszközök összegyűjtése, • Szállítási út kiválasztása, • Eszköz sajátosságok feltárása, • Érintett

kikötők

számának,

helyének

meghatározása, • Átrakodó helyek számának, helyének meghatározása, • Terminál sajátosságok feltárása, • Célfüggvény kiválasztása, • Eszközváltozatok minősítése, • Optimális változat kiválasztása.

11

Terminál sajátosságok: • Csatlakozási

lehetőségek

(vasúti,

közúti), • Rakodási módok, • Rakodási követelmények, • Várakozási idők, • Várakozási helyek,

12

Költség függvény elemei: ƒ Átrakási költségek, ƒ Esetleges tárolási költségek, ƒ Szállítási költségek, ƒ Egyéb költségek (kikötői illeték, stb.) A célfüggvény n

m

n

m

i =1

j =1

i =1

j =1

K = ∑ K Ri + ∑ K sj + ∑ K Ti + ∑ K Ej

ahol KRi

–

összes

átrakodási

költség

terminálonként, KTi – tárolási költség terminálonként, n – az átrakodó terminálok száma, KSj – összes szállítási költség útvonalszakaszonként, KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként, m – az útvonal-szakaszok száma. 13

LÉGI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A légifolyosókat igénybe vevő, csak a repülőtérrel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A légi áruszállítást elsősorban akkor célszerű igénybe venni, ha kis mennyiségű, tömegegységre nagy értékű árukat kell nagy távolságra, sürgősen eljuttatni. A légi áruszállítás főbb előnyei • nagy szállítási távolságok esetén, viszonylag rövid az áruk eljutási ideje •a

többi

közlekedési

alágazathoz

képest

viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, ezért kicsi a csomagolás költségigénye is • A szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják 14

A légi áruszállítás főbb hátrányai • az áruk csak egy bizonyos köre esetén vehető számításba (kizárt áruk: gyúlékony anyagok, robbanóanyagok, lőfegyver és lőszerek, stb.) • az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolásra van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét • a többi közlekedési alágazathoz képest a legnagyobb

a

szállítás

fajlagos

energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak • környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás 15

Légi áruszállítás eszközeinek felosztása: • merevszárnyú repülőgépek o az

utasforgalomból

áruszállítás

kivont,

céljaira

légi

átalakított

személyszállító gépek, o személy-

és

áruszállításra

egyaránt

alkalmas repülőgépek, o kifejezetten

áruszállítási

célra

kifejlesztett un. áruszállító repülőgépek, • forgószárnyú repülőgépek (helikopterek). Különleges végrehajtására,

szállítási

feladatok

vagy

nehezen

megközelíthető helyekre (hegycsúcsokra) használják.

16

Boeing 747-400 Freighter áruszállító repülőgép 17

Boeing 747-400 Freighter áruszállító repülőgép keresztmetszete 18

A légi áruforgalom • Menetrend kapacitása

szerinti a

járatok

(áruszállító

repülőgép

műszaki

paramétereitől és az egyéb terhelésektől függ), • Áruszállító különjáratok (ha a szállítandó áruvolumen

nem

elegendő,

egy

gép

gazdaságos bérletére rugalmasabb charter formák alkalmazása célszerű. Igény szerint bárki bérelhet repülőgépet, akár megbízó, akár szállítmányozó, akár másik légitársaság).

19

Légi szállítás megválasztási szempontjai: • ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód, rakfelület mérete, stb.), • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges légi útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Szállítási költségkorlátok, • Rendelkezésre álló szállítóeszközök, • Rendelkezésre

álló

átrakodási

módok,

rakodóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási helyek, • Lehetséges útvariációk.

20

Légi szállítás megválasztásának lépései: • Lehetséges eszközök összegyűjtése, • Szállítási út kiválasztása, • Eszköz sajátosságok feltárása, • Leszállóhelyek

számának,

helyének

meghatározása, • Átrakodó helyek számának, helyének meghatározása, • Terminál sajátosságok feltárása, • Célfüggvény kiválasztása, • Eszközváltozatok minősítése, • Optimális változat kiválasztása.

21

Terminál sajátosságok: • Csatlakozási

lehetőségek

(vasúti, közúti), • Rakodási módok, • Rakodási követelmények, • Várakozási idők, • Várakozási helyek,

22

Költség függvény elemei: ƒ Átrakási költségek, ƒ Esetleges tárolási költségek, ƒ Szállítási költségek, ƒ Egyéb költségek (repülőtéri illeték, stb.) A célfüggvény n

m

n

m

i =1

j =1

i =1

j =1

K = ∑ K Ri + ∑ K sj + ∑ K Ti + ∑ K Ej ahol KRi

–

összes

átrakodási

költség

terminálonként, KTi – tárolási költség terminálonként, n – az átrakodó terminálok száma, KSj – összes szállítási költség útvonalszakaszonként, KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként, m – az útvonal-szakaszok száma. 23