Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola
Szervezeti és Működési Szabályzata
Előszó Az államháztartás működési rendjéről szóló, módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. sz. rendelet 10 § (4.) bekezdése értelmében az Alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. 2004-től kezdődően több olyan fontos jogszabály módosulás történt, melyek érintik a közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmát. - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. - A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról, a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet - Az államháztartás, működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
2
Tartalomjegyzék I. rész Az intézmény meghatározása, tevékenysége az Alapító okirat szerint 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Az intézmény OM azonosítója 4. Az intézmény alapítója 5. Az intézmény felügyeleti szerve, fenntartója 6. Az intézmény fenntartójának címe 7. Az intézmény működési, beiskolázási területe 8. Az iskola jogállása 9. Az intézmény típusa 10. Az intézmény évfolyamainak száma 11. Az intézménybe felvehető tanulók száma 12. Az intézmény tevékenységei 13. A feladat ellátását szolgáló vagyon 14. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog 15. Az intézmény gazdálkodása 16. Az intézmény vezetőjének kinevezése 17. Az intézmény képviseletére jogosultak 18. A törvényességi felügyelet
II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje 1. 1. A törvényes működés helyi alapdokumentumai 1. 2. Az iskola működésének általános szabályai 1. 3. Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei 1. 4. Az iskola irányítási szervezeti struktúrája 1. 5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái 1. 6. A tanév rendje 1. 7. A vezetők intézményben való tartózkodásának, helyettesítésének rendje 1. 8. A tanulók fogadásának rendje 1. 9. Az iskolai oktatás szervezési rendje 1. 10. A tanítási órák és óraközi szünetek rendje 1. 11. Az iskola tanulóinak munkarendje 1. 12. A főiskolai hallgatók munkarendje a gyakorló iskolában 1. 13. Az iskola létesítményeinek használati rendje 1. 14. Az intézményi alkalmazottak munkarendje 1. 15. A pedagógusok munkarendje 1. 16. Az ünnepélyek megemlékezések rendje a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 3
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési szempontjai, elve, rendje 3. A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás formája, az Iskolaszék jogköre 4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, a szak-, és szakmai szolgáltatást adó szervezetekkel, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 6. A gyermek, rendelkezések
tanuló
távolmaradásának,
mulasztásának
igazolására
vonatkozó
7. Az étkezési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9. Az intézményi védő, óvó előírások 10. A rendkívüli esemény, tűz, árvíz, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 11. A hit és vallásoktatás rendje 12. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések
III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, a felvétel rendje 3. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek helyiségek, berendezések használata 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör működési rendje, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 5. A tankönyvellátás, a szociális támogatás rendje 6. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 7. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 4
8. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 9. Az iskola könyvtár működési rendje Záró rendelkezések Mellékletek - Az iskola könyvtári szabályzata - Munkaköri leírások - Árvíz, tűz, bombariadó terv - Ügyirat kezelési szabályzat - Számítástechnikai szabályzat - Iskolaszék Szervezeti és működési szabályzata - Diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzata - A főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének rendje - Tankönyvellátási ütemterv
5
I. rész Az intézmény meghatározása, tevékenysége az Alapító okirat szerint
6
Az Alapító okirat első elfogadása: a Főiskolai Tanács 14/1994. sz. határozata alapján. Módosítása: a Főiskolai Tanács 5/1999. sz. határozatával Újabb módosítása: a Főiskolai Tanács 2003. szeptember 16-án hozott 20/2003. (IX. 16.) sz. határozata alapján A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola – mint fenntartó – a rendelkezésére álló dokumentumok alapján, a Vaszary Kolos hercegprímás által alapított Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolája, jelenlegi nevén Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája számára az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény (továbbiakban Közoktatási törvény) 37. § szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően – a Főiskolai Tanács 2003. szeptember 16-án hozott, 20/2003. számú határozatával, az eredetinek megfelelő, a hatályos jogszabályok alapján átdolgozott Alapító okiratot adja ki. 1. Az intézmény neve:
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája
2. Az intézmény székhelye:
2500 Esztergom, Helischer u. 5.
3. Az intézmény OM azonosítója: 031814 4. Az intézmény alapítója:
Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás, 1893. augusztus 31-én kelt, 4732. sz. rendeletével
5. Az intézmény felügyeleti szerve, fenntartója:
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola
6. Az intézmény fenntartójának címe:
2500 Esztergom, Majer István u. 1—3.
7. Az intézmény működési, beiskolázási területe:
Esztergom város és a városkörnyéki települések, a szülők szabad iskolaválasztása, a Közoktatási törvény rendelkezései alapján.
8. Az iskola jogállása:
A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája olyan jogi személy, mely szakmai önállósággal bír az Alapító okiratban meghatározott pedagógiai, nevelési-oktatási tevékenységét illetően. A munkajogi és bérgazdálkodási feladatokat a fenntartó gyakorolja.
9. Az intézmény típusa:
Közoktatási intézmény, általános iskola, amely alapításától gyakorlóiskolai feladatot lát el. Katolikus általános iskola, mely nyitott azon más vallású, felekezetű vagy nem vallásos tanulók előtt, akik vállalják az iskola szellemiségének tiszteletben tartását.
10. Az intézmény évfolyamainak száma:
8
11. Az intézménybe felvehető tanulók száma:
a Közoktatási törvény melléklete alapján 522 fő
3.
számú
7
12. Az intézmény tevékenységei a) Ellátandó alaptevékenysége: A szakágazat megnevezése: Alapfokú oktatás TEÁOR-száma: 8010 Szakágazat-száma: 80121-4; 55232-3; 80511-3 - tanító, német nemzetiségi tanító, szlovák nemzetiségi tanító, szociálpedagógus, hitoktató-hittanár főiskolai hallgatók gyakorlati képzése - közoktatási feladatok az ált. isk. 1–8. évfolyamán – alapfokú oktatás - hagyományos német nemzetiségi nyelvoktatás b) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: - általános iskolai napközis foglalkozás - általános iskolai felső tagozatos tanulószoba - iskolában szervezett étkeztetés - rászorultsági alapon szervezett étkeztetés - hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozás - képességkibontakoztató felkészítés - bejáró gyermekek, tanulók ellátása c) Kiegészítő tevékenységek: - részvétel a gyakorló pedagógusok számára szervezett továbbképzések szervezésében d) Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 13. A feladat ellátását szolgáló vagyon -
a 16.363/1. helyrajzi számon fekvő, 17.666 m2 területű ingatlan, amely a magyar állam tulajdonát képezi,
-
a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola leltárán belül, a gyakorlóiskola alleltárában nyilvántartott felszerelési tárgyak (berendezések és szakmai felszerelések).
14. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog -
az ingatlan esetében a tulajdonost, illetve az általa kijelölt vagyonkezelőt illeti meg; az ingó vagyon esetében a fenntartót illeti meg.
15. Az intézmény gazdálkodása -
A Magyar Köztársaság Kormánya képviseletében eljáró Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar Katolikus Egyház képviseletében eljáró Esztergomi (Esztergom–Budapesti) Főegyházmegye között 1993. június 28-án létrejött megállapodás alapján a fenntartó VJRKTF saját költségvetésében biztosítja az intézmény zavartalan működését.
-
A fenntartó biztosítja a gyakorlóiskolai normatív állami támogatás külön szakfeladatokon történő nyilvántartását.
-
A fenntartó havi rendszerességgel költségvetési évenként megállapított ellátmányt bocsát az iskola rendelkezésére. Ennek elszámolási módját az intézmény önálló SZMSZ-e szabályozza.
8
16. Az intézmény vezetőjének kinevezése:
a Közoktatási törvény 18. §-a, valamint a 81. § c) pontja szerint
17. Az intézmény képviseletére jogosultak: -
a fenntartó VJRKTF főigazgatója, illetve átruházott jogkörben az iskola igazgatója, helyettesei
18. A törvényességi felügyeletet az intézményben a fenntartó VJRKTF főtitkára látja el.
9
A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok II. rész
10
1. A működés rendje 1. 1. A törvényes működés helyi alapdokumentumai -
A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Szervezeti és működési szabályzata. Alapító okirat a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája számára. A VJRKTF Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és működési szabályzata Pedagógiai program Minőségirányítási program Éves munkaterv
1. 2. Az iskola működésének általános szabályai Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a fenntartó által megállapított az évente összeállított és elkészített költségvetés tartalmazza. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az Intézményi minőségirányítási program Az intézmény feladatai, hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Ebben az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket kell rögzíteni. Az Intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az Iskolaszék és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. Az Intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az Intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Alapvető szabadságjogok biztosítása Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását katolikus szellemiségben és a különböző világnézetűek közötti türelmesség alapján kell szervezni. Az intézményben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. Az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörbe hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapítását felülbírálati, illetve törvényességi eljárás keretében lehet orvosolni. A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fel a semmisségi ok.
11
A nyilvánosság biztosítása A Szervezeti és működési szabályzatot, a Házirendet, az Intézményi minőségirányítási programot és Pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a tankönyvrendelést megelőzően, de legkésőbb a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 1. 3. Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei Az intézmény munkavállalói, illetve közalkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvét a Közalkalmazotti Törvényt és a Közoktatási Törvényt (továbbiakban Ktv.) kell alkalmazni. Pedagógus munkakör ellátására az óraadó tanár kivételével polgárjogi jogviszony nem létesíthető. Pedagógus munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott oktatói munkájának ellátása során a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy. Alkalmazotti közösség: az iskola nevelőtestülete és az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló technikai és adminisztratív dolgozók közössége. Feladatuk, hogy az iskola értékrendjének, pedagógiai alapelveinek ismeretében, az elfogadott éves munkatervekben meghatározottak szerint végezzék napi és folyamatos tevékenységüket.
12
Iskolánk irányítási-szervezeti rendszere (szervezési séma) Jelm.: „ „
„ egységet képez (hozzá tartozik);” —, → „ közvetlen kapcsolat, információk „ közvetlen irányítás, ellenőrzés
OM Tanítóképzők gyakorlóiskolái
Városi Önkorm. Városi iskolák
↓
Érseki Hittud. Főisk.
↓ Főigazgató Főigazgatói Tanács
Belvárosi Templom
↓
↓
Főiskolai Tanács Főigazgatóh. Oktatók Igazgató
Ált. ig.h.
Gyak.képzési
F E L S Ő T A G. T A N T E S
ig.h.
A L S Ó T A G.
Min.irányítási csoport
Munkaköz.: Pedagógia Humán
Iskolatitkár
Mat-Term.tud.
T.
Környezeti nev mk.
Gondnok
Könyvtáros
mek és ifj.véd.fel.
Iskolaorvos
Okt. techn.
Gyer
Szülői mk.
Gyógytestn.
T A N T E S
T.
Napközi mk.
Id. nyelvi mk.
Iskolaszék
Munkaköz.: Pedagógia Matematika Anyanyelvi
Logopédus
Diákönk.
Védőnő
Tanulók
13
1. 5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái Az iskolaközösség: az alkalmazotti, szülői, tanulói közösségek összessége, akik az iskola célrendszerét és tevékenységrendszerét ismerve azt elfogadták és önmagukra nézve megvalósítandónak ítélik. Az iskola közösségeinek összehangolt tevékenységét az igazgató koordinálja. A kapcsolattartás rendszeres formái: az értekezletek, fórumok, tanácskozások, iskolaszék, fogadóórák, melyek konkrét időpontját, témáját, felelős szervezőit és helyét az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény vezetése Az iskola felelős vezetője a Ktv.. 55. § szerint az iskola igazgatója. Felelősségi körét a Ktv. 54. § (1), feladatkörét a Ktv. 55. § (a-c) pontja határozza meg. Az intézmény szakmai önállóságáról és működési előírásairól a törvény 39. § 1-4 bekezdései rendelkeznek. Az iskola igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy intézményi belső rendelkezés (SZMSZ) nem utal más hatáskörbe. Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Helyettesei: az általános és a gyakorlati képzésért felelős igazgatóhelyettes. Ha a tanulók létszáma tartósan 400 fölé emelkedik a két igazgatóhelyettes munkaköre átstrukturálható, kinevezésre kerülhet egy fő gyakorlati képzés vezető. Az iskola igazgatójának feladatkörét külön dokumentumban szereplő munkaköri leírása tartalmazza. A vezető és közvetlen munkatársai közötti kapcsolattartás rendje Az igazgató közvetlen munkatársai: - igazgatóhelyettesek - iskolatitkár - gondnok - oktatástechnikus - könyvtáros Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A szorgalmi időszakban heti rendszerességgel hétfőnként 14.00 órától vezetői értekezlet, reggelente 8.00-8.45-ig napi munkamegbeszélés: - igazgatóhelyettesek A vezetői értekezleten az iskolatitkár, gondnok az oktatástechnikus, a könyvtáros az aktuális munka és feladat függvényében vesznek részt. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi vélemény ismeretében az igazgató felterjesztése alapján a főigazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat és hatásköre, felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyeket munkaköri leírásuk tartalmaz.
14
Az iskolatitkár, a gondnok, az oktatástechnikus és könyvtáros szakirányú képesítéssel rendelkező munkatársak. Feladat és hatáskörüket, felelősségüket a munkaköri leírásuk tartalmazza. Alkalmazásukról az igazgató felterjesztése alapján a főigazgató dönt. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A nevelőtestület feladatait, tagjainak körét és jogosítványait a Ktv. 56. és 57. §-a tartalmazza. A pedagógusok - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik módszertani eljárásaikat¸ javaslatot tesznek a fejlesztési területekre és módokra. - pályázatokon vesznek részt és írnak ki, tanulmányi versenyeket szerveznek és értékelnek. - egységes alapkövetelményeket fogadnak el, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjeit. - javaslatot tesznek a tantervi korszerűsítésre és az átdolgozásra különös tekintettel a helyi tantervek kialakítására. - véleményt nyilváníthatnak minden olyan szakterületüket érintő kérdésben, melyben a nevelőtestületnek véleményezési jogköre van. A nevelőtestület értekezletei A tanév során az alábbi rendszeres értekezleteket tartjuk: - tanévnyitó-, és tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet novemberben és márciusban, melyek témáját a munkatervben tervezzük. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, amennyiben a nevelők 50 %-a, illetve az igazgató szükségesnek ítéli. Az értekezleten emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról, melyet az iskolatitkár vezet. Mikroértekezletet az azonos osztályban tanító nevelők számára az osztályfőnök - az igazgatóval egyeztetett időpontban és témában - hívhat össze. Az értekezleten az iskolavezetés adott tagozaton érdekelt igazgatóhelyettese vesz részt. Az osztály aktuálisan jelentkező problémáinak megbeszélésére bármikor összehívható, illetve osztályozó értekezletek előkészítése céljából összehívandó. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghozottak kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A döntésekről, határozatokról készített jegyzőkönyv az iktató irattárába kerül. Az iskola szakmai munkaközösségei A Ktv. 58. §-a szerint az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség létrehozását legalább három azonos tárgyat tanító, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezheti.
15
A munkaközösségek éves munkatervük alapján szervezik tevékenységüket és készítik el beszámolóikat. Javaslataikat az iskolai munkatervhez is elkészítik és abban feladatokat vállalnak. A munkaközösségek tevékenységét az illetékes igazgatóhelyettesek ellenőrzik és minősítik. A munkaközösségek tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére évenként munkaközösség-vezetőt választanak. A munkaközösség feladatai, melyeket az éves munkatervvel és a pedagógiai programmal összhangban, az iskolai értékrend és szakmai alapelvek ismeretében látnak el: - figyelemmel kísérik az iskolai nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, s erről a nevelőtestület előtt beszámolnak, - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik módszertani eljárásaikat; javaslatot tesznek a fejlesztési területekre és módokra, - pályázatokon vesznek részt és írnak ki, tanulmányi versenyeket szerveznek és értékelnek, - egységes alapkövetelményeket fogadnak el, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjeit, - javaslatot tesznek a tantervi korszerűsítésre és az átdolgozásra, különös tekintettel a helyi tantervek kialakítására, - elkészítik javaslataikat a kiegészítő programokra, taneszközökre, oktatási segédletekre, módszerekre, - szakmai feladataik ellátásában a főiskola illetékes tanszékeinek véleményét kikérik, - biztosítják a tanmenetek ellenőrzését és véleményezését, - pedagógusaik az iskolai nevelőtestület és külső szakmai közösségek számára továbbképzéseket szerveznek, - fejlesztési céllal innovatív eljárásokat kezdeményezhetnek, illetve elfogadás esetén abban részt vesznek, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok, illetve pályázati keretösszegek felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a nevelői közösséget, - véleményt nyilváníthatnak minden olyan szakterületüket érintő kérdésben, melyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van. Iskolaszék (Ktv. 59 § (2-8.) bek. és 60 §) Az iskolaszék és az iskolavezetés közötti együttműködés rendjét a II/3. sz. pont valamint az SZMSZ melléklete tartalmazza. Diákönkormányzat (Ktv. 62-64 §) A Diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá (lsd. az SZMSZ III.6. része, valamint melléklete).
16
Az iskolagyűlés A tanulók tájékozódó-tájékoztató fóruma. Nyilvános, ahol az iskolaközösség tagjai közérdekű észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket megtehetik. A munkatervben tervezett időpontban szerveződik, de az igazgató rendkívüli esetben is összehívhatja. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulókból szerveződik. Az órarend szerinti tanórák többségét közösen látogatják, közös tanórán kívüli programjaikra az osztályfőnöknek tesznek javaslatot. E közösség tagjai önmagukon kívül egymásért is felelősséggel tevékenykednek. Vezetőjük az osztályfőnök, akit e feladattal az igazgató bíz meg, s aki osztálya, tanulói érdekeit a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően köteles ellátni. Szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára szervezett értekezletet az osztályfőnök tartja. A tanév rendjéről és időszerű feladatokról egyaránt tájékoztatást biztosít. Első, harmadik és ötödik osztályban az első szülői értekezleten bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A későbbiek folyamán a változásoknak megfelelően végzi a pedagógusok bemutatását a szülőknek. A tanulók szaktárgyi előrehaladásáról, személyiségfejlődéséről a pedagógus csak nevek említése nélkül elemez nyilvánosan. Megőrzi a csak a szülőre és nevelőre tartozó tényeket, információkat, melyért titoktartási kötelezettséggel tartozik. Az osztályfőnök vagy az Iskolaszék elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, melyről az iskola igazgatóját előzetesen tájékoztatni kell. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott időpontban kéthavonta fogadóórát tart. Akadályoztatás esetén vagy szülői kérésre az érdekeltek által egyeztetett egyéb időpontról az igazgatót vagy helyetteseit szükséges tájékoztatni. A fogadóórák helyét úgy kell megválasztani, hogy annak személyre szóló jellege biztosítható legyen. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanuló minden érdemjegyét és a rá vonatkozó szöveges értékelést az osztálynaplón kívül, a tanuló tájékoztató füzetébe bejegyezni, s ezeket dátummal és aláírással ellátni. A szóbeli feleletek érdemjegyeit aznap, az írásbeli munkák eredményeit azok kiadása napján kell beírni. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, e tényt az osztálynaplóba dátummal és aláírással kell a szaktanárnak bejegyezni. A bejegyzésekkel kapcsolatos további teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A szülők és tanulók számára a rendszeres és folyamatos információ biztosítása céljából is szükséges, legalább havonta egy érdemjegy léte, melynek hiányában a
17
tanuló tárgyilagos félévi minősítése nem megvalósítható. Az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje fenti előírások betartását. 1. 6. A tanév rendje Az intézményben a nevelő-oktató munka a Pedagógiai program alapján folyik. A Pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A szorgalmi időszak az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel, misével zárul. A tanév helyi rendjét az igazgató készíti el a főiskolai szorgalmi időszak ismeretében. A munkatervhez ki kell kérni: - az Iskolaszék, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában, az iskolai Diákönkormányzat, - gyakorlati képzés esetében a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét, Az elfogadott munkatervet a főiskola vezetői, az Iskolaszék és a nevelőtestület minden tagja számára rendelkezésre kell bocsátani. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 1. 7. A vezetők intézményben való tartózkodásának, helyettesítésének rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozzuk meg: Vezetői beosztás megnevezése Igazgató Általános igazgatóhelyettes Gyakorlati képzési igazgatóhelyettes
Az intézményben való tartózkodásának rendje 8.00-16.00 7.30-15.30 7.30-15.30
Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00-8.30, 9.40-10.00 és 13.00-14.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére vonatkozó helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint gondoskodik arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.
18
Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgató-helyettesnek kell ellátnia, - az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a helyettesítési rendben megjelölt személynek kell ellátnia, - a vezető és helyettesei akadályoztatásuk tényét az őket helyettesítő kollégának jelzik. A helyettesítés rendje: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése Igazgató Általános vagy gyakorlati képzési igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Gyakorlati képzési igazgatóhelyettes Gyakorlati képzési igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Mindhárom vezető távolléte esetén Iskolatitkár és/vagy pedagógia, napközis munkaközösség-vezető A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 1. 8. A tanulók fogadásának rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 7.00 órától du. 16.30 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és du. 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a napközis munkaközösség-vezető felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A tanulók 7.00 órától 7.30 óráig az aulában, utána az osztálytermekben gyülekeznek. Az utolsó óra után haza, az ebédlőbe vagy a napközis tanulószobai termükbe mennek, ahol várja őket napközis nevelőjük. Az utolsó órát tartó nevelő gondoskodik a terem zárásáról, a tanulók aulába, ebédlőig történő kíséréséről. A menzás tanulók az ebéd után elhagyják az iskolát. Az iskola területén pedagógus felügyelete nélkül tanuló nem tartózkodhat.
19
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem álló intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történik: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az aulában a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy a nyitva tartás ideje alatt, - az első osztályos gyermekek szülei a kéthetes beszoktatási időben az első csengetésig az osztálytermekben is tartózkodhatnak. A tornatermet és az iskola egyéb létesítményeit alkalmanként vagy rendszeresen használóknak a gondnok ad írásbeli engedélyt az igazgatóval történt előzetes szóbeli engedély alapján, és ezt a portán az erre célra rendszeresített dossziéban helyezi el. A védőnő, az iskolaorvos, gyógytestnevelő tanár a tanév elején egyeztetett munkarend alapján tartózkodik az intézményben. A felsoroltakon kívül minden más személy csak az igazgató vagy helyettesei engedélyével tartózkodhat az intézményben. 1. 9. Az iskolai oktatás szervezési rendje Az iskolai oktatás a tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend szerint az e célra kijelölt tantermekben pedagógus vezetésével történik. A tantárgyfelosztást az igazgató készíti el és ismerteti a tanévzáró értekezleten a tantestület tagjaival. Az órarend elkészítéséért az általános igazgatóhelyettes felelős, mindennemű változtatási igény esetében döntési jogkörrel rendelkezik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órákat megkezdésük után tilos zavarni, mely alól kivételt rendkívül indokolt esetben az igazgató tehet. Az órák látogatására - a főiskolai hallgatók hivatalos tanítási gyakorlatain kívül - a tantestület tagjai jogosultak. Ez esetben az órát tartó nevelőtől előzetes hozzájárulást kell kérni. Minden egyéb esetben az igazgató adhat engedélyt az óralátogatásra. A tanítási órákon a pedagógusok számára a naprakész felkészültség, a tanulók számára aktív részvétel kötelező.
1. 10. A tanítási órák és óraközi szünetek rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc (kivéve a tízórai szünet második óra után 20 perc). A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart. Az iskolában reggel 7.00 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házi rend alapján a tanulók
20
magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Földszint, I. emelet A B része, II. emelet A B része, folyosó, udvar. A tanulói ügyelet beosztásáról a Diákönkormányzat vezetője intézkedik. A folyosóügyeletes pedagógusok értékelik a tanulói ügyelet munkáját, majd beszámolnak a Diákönkormányzat vezetőjének, aki iskolagyűlésen félévente értékeli a végzett munkát. Az ügyeletes tanulók feladatai: - az ügyeletes tanárok munkájának segítése - különös figyelmet fordítani az óraközi szünetekben az udvarra történő fel- és levonulásra, valamint a folyosó és az osztályok rendjére. 1. 11. Az iskola tanulóinak munkarendje A Házirend tartalmazza a tanulók jogait, kötelességeit, valamint az iskolai munkarend részletes szabályozását. A Házirend betartása kötelező érvényű az iskola tanulói, dolgozói részére. Elfogadásáról az igazgató előterjesztése alapján az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértése mellett a nevelőtestület dönt. A Házirendet a szülőkkel és a tanulókkal az osztályfőnök ismerteti és gondoskodik annak az osztályban történő elhelyezéséről. A beiratkozáskor a tanulónak, illetve szülőjének a házirendet át kell adni. 1. 12. A főiskolai hallgatók munkarendje a gyakorlóiskolában A Házirend betartása a főiskolai hallgatók számára kötelező. A tanítási gyakorlatok során a hallgatókat megillető jogokat és előírt kötelezettségeket az Útmutató tartalmazza. Az Útmutató kiadásáról a gyakorlati képzési főigazgatóhelyettes, a betartásáról a gyakorlóiskolai gyakorlati képzési igazgatóhelyettes intézkedik. A hallgatók gyakorlóiskolai tevékenységének megszervezése és irányítása a képzési igazgatóhelyettes feladata. A képzés rendjének esetleges módosítását és az erről szóló tájékoztatást is ő végzi. A gyakorlati képzés területén mindennemű intézkedés kezdeményezésére jogosult. 1. 13. Az iskola létesítményeinek használati rendje Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület és közvetlen környezete állagát és berendezési tárgyait megóvja és tevékenységével a tanulókat is erre nevelje. Az épület lépcsőházának, folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása, a helyileg odatartozó osztályok osztályfőnökeinek, napközis nevelőinek feladata. Az iskola területén okozott kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök feladata a szülőt értesíteni. Az okozott kár felmérése és a
21
kártérítés részleteinek szülővel - gondviselővel történő tisztázása az illetékes igazgatóhelyettes feladata. A pedagógus minden általa leltárilag átvett oktatási eszközért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az osztálytermeket, a napközis termeket a foglalkozások befejezése után be kell zárni, mely feladat felelőse a foglalkozást befejező nevelő, illetve a portás. Zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról és az ablakok zárásáról. A nevelői szoba zárása a portás feladata. Az épület termeinek kulcsát a portán zárható szekrényben kell elhelyezni, tanítási időben és után kiadni csak az iskola nevelőjének lehet. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli. Az ott található minden értékért anyagi felelősséggel tartozik. A helyiségben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak tanulók. A könyvtár kulcsát zárt borítékban a portán kell elhelyezni. Rendkívüli esetben aláírással adható ki, mivel a kulcsot csak a könyvtáros használhatja. A számítógépteremben csak a tárgy oktatójának felügyeletével tartózkodhat tanuló. Kulcsát a tárgy oktatója használhatja, illetve egy kulcsot a portán zárt borítékban kell tartani, mely csak aláírással bontható fel. A helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Idegen személy az épületben csak igazgatói vagy helyettesei engedélyével tartózkodhat. A portás feladata a beérkező külső személyek úti céljának megkérdezése és a belépésükhöz szükséges engedély beszerzése. Gyermekét váró szülő az aulában tartózkodhat. Tanulók az iskola létesítményeit - sportpályák, udvar- és helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. 1. 14. Az intézményi alkalmazottak munkarendje A Ktv. 15 §-a az alkalmazottak köréről, 16 § és 17 §-a az alkalmazási feltételekről és a munkavégzés szabályairól intézkedik. A munkarend, munkavégzés és díjazás egyes szabályai az alábbi törvényi rendelkezések alapján kerülnek meghatározásra: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 76. § (7), valamint a 76/B (1) és 76. § (8) A 2000. évi CXXXIII. tv. 33. § (13) rendelkezése szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. IV-V. fejezetében az 55-80. §-okban megállapított – munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles a munkaadó biztosítani. A munkaviszonyra vonatkozóan az alábbi jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. A VJRKTF Szervezeti és működési szabályzata és ennek mellékletei. A VJRKTF Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és működési szabályzata és ennek mellékletei. Az intézmény zavartalan működése érdekében a nem pedagógusok munkarendjét az igazgató állapítja meg.
22
Munkaköri leírásaikat - iskolatitkár - az oktatástechnikus - a könyvtáros esetében az igazgató; - a gondnok számára: a gazdasági igazgató és az igazgató egyeztetett véleménye alapján az igazgató, - a takarítók és portások, hőközpontosok, kertész számára a gondnok készíti el. Iskolatitkár: 8.00-16.00-ig Oktatástechnikus: 7.00-13.00-ig; munkaideje további időtartamát kötetlen időbeosztásban végzi. Könyvtáros: 8.00-16.00-ig Gondnok alapmunkaideje 7.00-14.00 óráig¸ napi munkaideje további időtartamát feladattól függően a nap bármely időszakában kötetlen időbeosztásban ledolgozhatja. A portások: 6.00-18.00-ig (havi beosztás alapján), ill. 18.00-6.00-ig; Udvaros, karbantartó: 6.00-14.00-ig Takarítók: délelőtt 4.00-12.00-ig délután 12.00-20.00-ig 1. 15. A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a (Ktv.) 19 §-a rögzíti. A Ktv.. 16 §-a meghatározza, hogy: a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező óraszámból és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok számára a tantárgyfelosztásban szereplő kötelező és az előírt óraszámon felüli - nevelő-oktató munkára, illetve szakvezetői feladatra vonatkozó; rendszeres vagy eseti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést: az iskola igazgatója adja, az illetékes igazgatóhelyettesek javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: személyes pedagógusi rátermettség, szakmai tudás és a terhelés mértéke. A pedagógusok napi tanórai, felügyeleti és helyettesítési munkarendjét - az iskolai órarend elkészítésekor és folyamatosan - az általános igazgatóhelyettes feladata meghatározni és ellenőrizni. A gyakorlati képzésből eredő feladatokat a képzési igazgatóhelyettes állapítja meg és ellenőrzi azok teljesítését. A pedagógus a tanítás, a napközis foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel - ha ügyeletes az ügyeleti idő megkezdése előtt 5 perccel - korábban köteles megjelenni munkahelyén. A munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30-ig az intézmény vezetőjének vagy az általános igazgatóhelyettesnek köteles bejelenteni. Hivatalos, illetve korábban tervezett távollét esetén a pedagógus feladata, hogy - az e célra rendszeresített belső nyomtatványon - a hirdetőtáblán - közzétegye mindazon adatokat, melyek távolléte esetén helyettesítése zavartalanságát biztosítják. Hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor - illetve előtt - tanmeneteit, tankönyveit az illetékes igazgatóhelyetteshez eljuttatni.
23
A tanórák elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú óra vagy tantermen kívüli helyszínű óra megtartására az igazgató adhat engedélyt. Óracserékre az igazgatóhelyettesektől kaphat engedélyt a pedagógus. 1. 16. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolában az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának feladata, érinti a szülőket is. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl. kiadványok, újságok, stb.) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Iskolánk a római katolikus egyház, nemzetünk, a család, és az iskola ünnepein szervez megemlékezéseket. Ünnepségeinket, rendezvényeinket iskolaközösségünk számára szervezzük, így az ezeken való részvétel jog és kötelezettség. Rendezvényeinket éves munkatervünkben tervezzük és ugyanitt határozzuk meg azon ünnepeinket, melyeken tanítási szünetet biztosítunk. A rendezvényeket felelős szervező tervezi és koordinálja. Feladata operatív team alakítása és a forgatókönyv elkészítése. Az ünnepség időpontja előtt egy héttel a részletes forgatókönyvet elfogadásra az igazgatónak kell bemutatnia. Az elfogadott forgatókönyvet a tantestületi szoba hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni. A programot megelőző napon tantestületi egyeztető megbeszélést tartunk, mely összehívása és levezetése a felelős szervező feladata. E megbeszélés célja a szervezési feladatok részletes ismertetése, s ebben a kollégák feladatvállalásainak rögzítése. Az ünnepségek szervezői önmaguk számára emlékeztetőt készítenek és a tanévzáró értekezleten számolnak be munkatervi feladataik tapasztalatairól. Amennyiben a rendezvénynek pénzügyi vonatkozásai vannak, úgy erről a szervező az igazgatóval egyeztetve költségvetési kimutatást készít és erről a Diákönkormányzat vezetőjének egy héten belül elszámol.
24
Iskolai ünnepeink, melyekről minden tanévben megemlékezünk: Tanévnyitó ünnepség, mise A Magyar Köztársaság Kikiáltásának Napja Mindenszentek ünnepe Mikulás-járás Karácsonyi ünnepség Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója Hamvazószerda Anyák Napja Tanévzáró ünnepség, mise Hagyományos iskolai rendezvényeink: KÖRLÁNC Nap Videós Mikulás est Karácsonyi koncert Szülők Bálja Gyermekek Farsangja Nemzetiségi nap Karácsonyi, Húsvéti lelki nap Föld Napja Gyakorlós Napok Országos Tanítói Tanítási versenyek (körny.ism., testnevelés) Iskolai versenyek, vetélkedők: Vers- és mesemondó Kazinczy szépkiejtési Matematika Torna Atlétika Tenisz Környezetismereti - KÖRLÁNC Az iskolagaléria állandó és időszaki képzőművészeti kiállításai. Óvodások számára a Barátkozás az iskolával címmel foglalkozássorozat tanévenkénti szervezése. Az első osztályosok megajándékozása tanévnyitó ünnepélyen. Új munkatársak köszöntése, nyugdíjba vonulók búcsúztatása. Tantestületi kirándulás szervezése. Munkaközösségek szakmai bemutatkozásai, nyílt napjai. Az iskolai hagyományok külsőségei A tanulók ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, sötét szoknya fiúk: fehér ing, sötét nadrág A tanulók sportszerelése: lányok: fekete tornadressz, fehér zokni és tornacipő fiúk: fehér trikó és fekete tornanadrág, fehér zokni és tornacipő versenyzők számára: a DSK által biztosított egyéni felszerelés az iskola felirattal.
25
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési szempontjai, elve, rendje A Ktv. 39. § (1) alapján az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésnek fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, és a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: -
fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő a pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa a pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: -
az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettesei,
A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet, látogatási ütemtervet készít.
26
Az iskola szakmai tevékenységével összefüggő ellenőrzési szempontok Tanügyigazgatási feladatok Igazgatási feladatok vizsgálata során -
a tankötelezettségről szóló 1993. évi LXXIX-nek, az 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvénynek 6. § és 7. §-nak tartalmi, formai maradéktalan érvényesülését, a felvételek lebonyolítása az előírt nyomtatványon és formában történik-e
Pedagógiai jellegű feladatok ellenőrzése, melyek a tanítás-tanulás folyamatát segítik rendezetté tenni: - a tantárgyfelosztást, munkabeosztást tartalmi, formai szempontból az előírt nyomtatványok használatát - a törvényben meghatározott óraszám tervezése, személyi lebontása, a helyettesítésekre lehetőség szerint szaktanár beosztása, a túlórák magas számának elkerülése - az órarend készítésekor az órakedvezmények figyelembevétele (igazgató, igazgatóhelyettes, szakvezető, munkaközösség-vezető) Iskolai szervezési feladatok ellenőrzése: -
a tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása, a kirándulások megfelelő ütemezése a létszámnak megfelelő tanári felügyelet, a helyettesítések, túlórák vezetése, bizonylatolása.
Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok ellenőrzése: -
az ünnepségek levezetésével kapcsolatos forgatókönyv, a munkaértekezletek, tanévnyitó, félévi, tanévzáró, jegyzőkönyvei.
rendkívüli
értekezletek
Elemzési, értékelési feladatok: -
az iskolai statisztikai adatok, a tantárgyfelosztás, a munkabeosztás, a pályaválasztással kapcsolatos tapasztalatok, a be- és kiiskolázással kapcsolatos feladatok.
Ügyviteli teendők ellenőrzése: -
a külső kapcsolatokkal kapcsolatos nyilvántartási rendszer (ügyiratok, levelezés, iktatás, határozathozatal, ügyirat záradékolás), a végrehajtások színvonala, a határidők megtartása.
27
A tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetésének ellenőrzése: -
osztálykönyvek, naplók, tanulószobás, napközis, szakköri, énekkari, egyéb foglalkozások vezetési naplói, anyakönyvek, tanulói nyilvántartások, osztályozó, javítóvizsga jegyzőkönyvei, továbbtanulási iratok, tanmenetek elkészítése, jóváhagyatása, ellenőrző könyvek vezetése, tanulói hiányzások igazolása, munkaközösségek működése, tanórai, napközi, tanulószobai foglalkozások látogatására vonatkozó feljegyzések, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai adminisztrációs munkák, iskolai dokumentumok tárolása.
A fenti szabályozókon kívül lásd még az intézmény ötéves és éves ellenőrzési munkatervét. A tanulók tanulmányi munkáinak, magatartásának, szorgalmának ellenőrzését helyi tantervünk tartalmazza. 3. A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás formája, az Iskolaszék jogköre Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint az intézmény működésében a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért Iskolaszék működik. Az iskolaszék háromoldalú érdekegyeztető szerv. Témától függően kibővül az osztályok által delegált szülőkkel. Az Iskolaszék létszáma: 12 fő A fenntartót 3 fő, a szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, az iskolai Diákönkormányzatot 3 fő képviseli. Az Iskolaszék tagjainak megválasztása: A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után osztályonként 2 fő szülői képviselő választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai Diákönkormányzat képviselőit az iskolai Diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület titkos szavazással választja meg. Ha az Iskolaszék szülői, illetve nevelői, képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola igazgatója felelős.
28
Az Iskolaszék működése: Az Iskolaszék saját Szervezeti és működése szabályzata alapján működik. Az Iskolaszék jogköre a Ktv. jogszabályzataiban megfogalmazottak. -
véleményezési jog: munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján egyetértési jog: az iskola Pedagógiai, Intézményi minőségirányítási programjával, Házirendjével, Szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatosan. a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az Iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – (Ktv. 118. § (5) bekezdése).
A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata az Iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és a kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az Iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását kell érteni. Az Iskolaszék feladata, - hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával, - egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai Pedagógiai program, Intézményi minőségirányítási program, SZMSZ, Házirend, éves munkarend elfogadásakor. - döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programról, - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. - javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, A tájékoztatás adása az Iskolaszék kérése alapján történhet. Az Iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az Iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az Iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával.
29
4.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre vagy diákönkormányzatra. Döntési jogköre: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogköre: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál - más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. Amennyiben a nevelőtestület a fenti jogkörének egyikét átruházza az iskola egyéb szervezeteire, akkor ezt határozatban rögzíti a beszámolásra vonatkozó rendelkezésekkel együtt. Az átruházott jogkör gyakorlója döntéseiről két héten belül köteles tájékoztatni a nevelőtestületet mindazon ügyekről, amelyekben a testület megbízásából eljárt. -
Pedagógiai program, Szervezet és működési szabályzat, Intézményi minőségirányítási program, Éves munkaterv, Házirend elfogadása, módosítása.
30
5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, a szak-, és szakmai szolgáltatást adó szervezetekkel, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - a Belvárosi plébániával, - az Érseki Hittudományi Főiskolával, - más oktatási intézményekkel, - szakmai szolgáltató szervezetek K-EMÖPI, KPSZTI - a KÖRLÁNC Országos Munkacsoportjával, iskoláival, óvodáival - a Majer István Nevelési Tanácsadó Logopédiai Intézet a Gyermekjóléti Szolgálattal, - az egészségügyi szolgáltatóval, - a Városi Német Nemzetiségi Önkormányzattal - egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. -
a főiskola nemzetközi kapcsolatai alapján a Bécsi Pedagógiai Akadémiával, illetve Gyakorló Általános Iskolájával, a Passaui Egyetemmel, a Bambergi Egyetemmel és egyéb a főiskola által delegált szervezetekkel.
Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat A fenntartó irányítási jogosítványairól a Ktv. 102-106. §-a rendelkezik. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területre terjed ki: - az eredményes, sikeres működéshez a személyi és anyagi feltételek biztosítása. - a pénzgazdálkodás és munkaügyi feladatok ellátása - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény ellenőrzésére: - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény Pedagógiai – Intézményi minőségirányítási programjának, Szervezeti és működési szabályzatának, Házirendjének jóváhagyása és módosítása.
31
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámolás, - heti rendszerességgel főiskolai vezetői értekezletek, - főiskola tanácsülései, - a fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele, annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás, az intézmény pénzügyi – gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan, - szakmai együttműködés a Tanulmányi Oktatási Irodával és a főiskolai tanszékekkel. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: - a város és környéke óvodái, általános iskolái, - rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a főiskolák gyakorló iskoláival, - az intézmény tagja a Gyakorlóiskolák Országos Szövetségének, Kapcsolattartás szakmai szolgáltató szervezetekkel: - K-EMÖPI; KPSZTI szakmai szolgáltatás kérése közös továbbképzések, tanfolyamok szervezése, tanulmányi és sportversenyeken való részvétel, közös pályázatok írása. A kapcsolatok formái: - tapasztalatszerzés, - közös értekezletek, - rendezvények, - versenyek. Az iskola alapítványa az Érted! Érted? Alapítvány, melynek ülésein az igazgató csak meghívott vendégként vesz részt. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - a Majer István Nevelési Tanácsadó Logopédiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálattal, - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
32
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. (Lásd. a II. 11. pontot) 6. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések -
-
A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását, késését az adott időtartamra szóló szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő a késéssel együtt legfeljebb évenként 3 napot igazolhat. Előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet, melyet legfeljebb 3 nap időtartamra az osztályfőnök, azon túlmenő mértékben az igazgató engedélyezhet. Az engedély megadásakor mérlegelni kell a tanuló tanulmányi munkáját, magatartását, eddigi mulasztása mennyiségét és annak okait. Az osztályfőnök minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A késést, hiányzást a szaktanár a naplóban jelzi. Az osztályfőnök a tájékoztató füzetben értesíti a szülőt, amennyiben a hiányzást követő első munkanapon az igazolást a tanuló nem mutatja be. A hiányzások igazolását és összesítését az osztályfőnök a naplóban hetenként lezárja. Féléves, éves összesítést készít. A mulasztás mértékének ismeretében szükséges esetben az osztályozó vizsgára utasítást kezdeményezi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Szükség esetén a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást kezdeményez.
7. Az étkezési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díj befizetése: Módja: készpénz A térítési díj befizetésének határideje: tárgyhót megelőző hónap vége A befizetés bonyolítási módja: - az intézmény a gondnoki irodájában a kijelölt napokon. A térítési díj visszafizetése - az esetleges hiányzás a következő havi térítési díjból levonásra kerül napközis ellátás esetén – kivétel az első nap illetve az egy napos hiányzás, valamint a tanév vége (június első 2 hete), - menza esetében a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség, az étkezési jegy ellenében az ebéd elvihető.
33
8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola egészségügyi ellátás az iskolaorvos, a védőnő, a gyógytestnevelő és az iskolafogászat együttes szolgáltatásából áll. A vizsgálaton való részvételről a tanuló szülőjének kell döntenie. A tanuló nem kötelezhető arra, hogy alávesse magát a vizsgálatnak. Ha az egészségét, testi épségét súlyosan veszélyezteti a feltételezett betegség vagy előállt rosszullét, baleset, nincs szükség hozzájárulásra a vizsgálathoz, ennek megítélése az egészségügyi dolgozók feladata. A gyógytestnevelő a tanév elején az igazgatóval egyeztetett időpontban és helyszínen tartja a foglalkozásokat. Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Iskolaorvosi szolgáltatás Dr. Bednárik Mária házi gyermekorvos Részmunkaidő heti 3 óra
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája 2500 Esztergom, Helischer u. 5. Az ellátás nyújtása során annak a Dr. Bednárik Mária háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 9/11. megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Védőnői szolgáltatás Lévay Edit körzeti védőnő Részmunkaidő heti 1x4 óra
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája 2500 Esztergom, Helischer u. 5. Az ellátás nyújtása során annak a Dr. Bednárik Mária háziorvosnak (védőnői körzetnek) a 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 9/11. megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezés Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátás nyújtásának helye (pontos cím)
Iskolafogászati ellátás Dr. Mészáros Márta 2500 Esztergom Táti u.
34
gyógytestnevelési ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése
Gyógytestnevelési ellátás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezés Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege
Deák Ferenc, Kugler Endréné heti 1 gyógytorna az iskola tornatermében heti 1 úszás a városi fürdőben
A gyermekorvos az iskolai szűrővizsgálaton a gyerekek mozgásszervi vizsgálatát elvégzi. A problémás gyerekeket röntgen vizsgálatra, illetve ortopédiai szakorvoshoz irányítja. Ennek alapján sorolja be a gyógytestnevelési kategóriákba. I. kategória: könnyített testnevelés, a tanuló részt vesz a testnevelési órán, bizonyos gyakorlatok végzése alól felmentve, tornatanár osztályozza. II. kategória: a tanuló részt vesz a testnevelési órán, ezen kívül gyógytestnevelésre is jár. A gyógytestnevelő osztályozza. a tanuló nem vesz részt az iskolai testnevelési órán, csak gyógytestnevelésre jár. A gyógytestnevelő osztályozza. III. kategória: a tanuló teljesen felmentett, csak gyógytornára jár. A gyógytestnevelő tanár osztályozza.
9. Az intézményi védő, óvó előírások A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok: A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék a gondnok és az intézményvezető felé a balesetveszélyes helyzeteket, - a tanév elején megismertessék a tanulókkal az óvó-védő rendszabályokat (Tűzriadó terv, Árvízvédelmi riadó terv, Számítástechnikai szabályzat, Bombariadó terv) és folyamatosan gondoskodjanak azok betartásáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézmény gondnokának feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok: A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségét a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
35
A pedagógus feladata: - szükség szerint intézkedik a balesetet szenvedett tanuló megfelelő ellátásáról. - közreműködik a balesetekről szóló jegyzőkönyvek elkészítésében, - közreműködik a baleset kivizsgálásában A gondnok feladata: - nyilván tartja a tanulóbaleseteket, - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik, - ha kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készít. - súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény vezetője felé Az intézmény vezetője: - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról, és azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők:
10. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
36
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli eseményekre való felkészülés érdekében az osztályfőnökök minden év elején telefonszámmal ellátott riadóláncot helyeznek el a naplójukban. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozást az iskola tűz, árvíz, bombariadó terve tartalmazza.
11. Hit és vallásoktatás Az iskolába történő beiratkozáskor a szülők írásban jelzik, hogy katolikus hittant vagy emberismeret kíván gyermekük tanulni. A fenti tantárgyak valamelyikét helyi tantervünk alapján heti 1 órában tanulják tanulóink. A katolikus hitoktatás megszervezéséért a Belvárosi templom plébánosa, az iskola igazgatója és hittantanára a felelős. A tanév eleji és végi szentmisén, valamint a karácsonyi és a húsvéti lelki napon az intézmény valamennyi tanulója és pedagógusa részt vesz. Az iskolában a tanítási időn kívül a történelmi egyházak lelkészei az iskola igazgatójával történt egyeztetés után hitoktatást szervezhetnek tanulóinknak. 12. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit az alábbiak szerint határozzuk meg: A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár a minőségfejlesztési csoport vezetőjének és tagjainak. A csoport vezetőjének a Ktv. 118. §-nak 11-12. bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb 300 %-nál. A csoport munkájában közreműködőknél a kereset-kiegészítés számítási alapja 200 %. A kereset-kiegészítést meghatározott időre a feladatellátásáért legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre kell meghatározni és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A minőségi csoport tagjain kívül kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést kaphatnak azok a kollégák, akik az adott nevelési-oktatási évben a munkaköri leírásokban foglaltakon túl plusz munkát végeztek, akik személyére a munkaközösség-vezetők, valamint az iskolavezetés javaslatot tesz. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről az iskolavezetés a munkaközösségvezetők véleményét is kikéri.
37
A készenléti-, ügyeleti rendkívüli munkavégzés során a Munka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzuk. A túlmunka díjazása a hatályos jogszabályok alapján történik. A havi ellátmány kezelési szabályzata A készpénzellátmány kezelése a VJRKTF „Pénzkezelési Szabályzata” 12. oldalán az 5. pontban van leírva a főiskolai pénztár részére. A Gyakorló Általános Iskola gondnoka minden hónapban - a fenntartó által meghatározott ellátmányt vételez a főiskola pénztárából. Ennek felhasználásáról havonta számlákkal elszámol a pénztárnak. Az ellátmányból kisebb fenntartási költségeket és eseti anyag illetve eszközvásárlásokat fizet. A számlák elszámolását – a 2000. évi C törvény a számvitelről – szabályozza. Az év végén december 20-ig a Gyakorló Általános Iskola gondnoka köteles az ellátmány összegét a főiskola pénztárába befizetni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a következők reklámtevékenységet: -
szerint
szabályozza
az
intézményben
folytatható
A tiltott és megengedett reklámtevékenység
Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és -
a következő tevékenységgel kapcsolatos: - egészséges életmód - környezetvédelem - társadalmi tevékenység - közéleti tevékenység - kulturális tevékenység
A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét, - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját, - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
38
A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - házi mozi, belső kábeltelevízió hálózat, - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
39
Az iskolára vonatkozó további szabályok III. rész
40
1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek Iskolánk a Ktv-ben megfogalmazottak szerint szervezett csoportokban gondoskodik az ellátást igénylők kiszolgálásáról. Minden tanév első hetében írásban tájékoztatjuk a szülőket a napközi otthon, ill. a menza lehetőségeiről (jelentkezés módja, a szolgáltatás rendje, étkezési díjak, kedvezményes lehetőségek, a befizetések tervezett időpontjai stb.), A szülők a tájékoztató levél alján elhelyezett jelentkezés kitöltésével, ennek az osztályfőnöknek, napközis nevelőnek történő leadásával jelezhetik igényüket 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, a felvétel rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: - a napközis és tanulószobai foglalkozás, - a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport - az iskola sportkör, - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: -
napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása.
A napközis foglalkozások rendjét nevelői munkaközösségük dolgozza ki és „Foglalkozási terv”-ében minden nevelő rögzíti saját csoportja számára. A foglalkozásról tanulói eltávozást a nevelő csak írásos szülői kérésre engedélyezhet. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített foglalkozási időt vagy szünetet rendelhet el, melyről a csoportvezető nevelő a szülőt legalább 2 nappal korábban írásban értesíti. A tanuló hiányzását a pedagógus tartja nyílván és a térítési díj megállapításához a gondnok számára a szükséges adatokat biztosítja. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra napközis nevelő engedélyt adott. Diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,
41
- a foglalkozásokról naplót kell vezetni. A szakkör a tanmenetnek megfelelő célú tematika szerint működtethető, melyet az általános igazgatóhelyettes hagy jóvá. A szakkör vezetője felelős a foglalkozás hatékony, színvonalas, eredményes működéséért. A tanulói aktivitás elismerését, a jutalmazási forma kiválasztását a szakkörvezető javasolhatja. Az indítható szakkörök adott tanévre szóló foglalkozások, melyeket a tantárgyfelosztással egy időben kell megtervezni. A szakköri foglalkozásokról, a tanórán kívül megtartott foglalkozásokról naplót kell vezetni, melyeket minden hónap 15-én az általános igazgatóhelyettes számára egyeztetés céljából át kell adni. A foglalkozások tanulólétszámának csökkenése esetén - pl.: 10 fő alatti szakköri részvétel - a foglalkozás tanév közben is megszüntethető. A foglalkozások csak az órarendi órák után szervezhetők, helyét és idejét minden félév megkezdésekor az általános igazgatóhelyettessel kell egyeztetni, figyelembe véve a napközis tanulási időt. Az iskolai sportkör lsd. a III/4. pontnál. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. Az iskola Pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit az adott év órarendje tartalmazza. A kerettanterv lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a kötelezően oktatott tantárgyak mellett az iskola személyi és anyagi- tárgyi lehetőségeinek figyelembe vételével szabadon választott tanítási órákon vegyenek részt. A szabadon választott órát, ha a tanuló választja, akkor számára már kötelező tanítási órának minősül. S ugyanazon elvek, eljárások vonatkoznak rá, mint egyéb kötelező tanóráira. A szabadon választható tanórákról a szülőt minden év április15-ig értesíteni kell. Iskolai énekkar: A tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben, az igazgató által megbízott kórusvezető tanár irányításával működő; tanulói képességek felmérése alapján szervezett; speciális foglalkozási forma, mely egyaránt élményt biztosít résztvevőnek és hallgatónak.
42
Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepségek és rendezvények színvonalas zenei programját. A tanulói aktivitás elismerésére a jutalmazási formák biztosítanak lehetőséget. Felzárkóztató foglalkozások: Szervezésének célja az alapkészségek fejlesztése, a követelmények elsajátítási esélyeinek növelése. A foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, a tantárgyfelosztásban meghatározott órakeretben. A felzárkóztató foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban a fenntartóval egyeztetés után - rögzítjük. Tanfolyamok: Az iskola - a tanulók érdeklődése, a szaktanár vállalása, a szülő anyagi lehetőségei ismeretében - a körülmények mérlegelése alapján térítési díjas foglalkozásokat indíthat. Indításuk esetén figyelembe kell venni a főiskola SZMSZ-ben erről szóló rendelkezéseket. Tanulmányi, művészeti és sportversenyek Szaktanári felkészítés igénybevételével, tanulóink kiemelkedő felkészültségeik alapján versenyeken vehetnek részt. Az iskolai és a Művelődési Közlönyben augusztus 15-ig meghirdetett versenyeket a munkatervben kell megtervezni; további versenyeken, illetve pályázatokon való részvételi szándékot a szaktanárnak kell egyeztetni az igazgatóval, illetve igazgatóhelyetteseivel. A tanulmányi, művészeti, illetve sportversenyek kiemelkedő helyezéseit a tantárgyi osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, szakkörök) önálló szervezésben, pedagógus felügyeletével programokat tervezhetnek önmaguk számára. E rendezvényeket engedélyezési céllal -, a közösségért felelős pedagógus köteles bejelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek.
3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata) A tanulóközösségünk érdekeinek képviseletét az iskolai Diákönkormányzat látja el. Az iskola diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti.
43
A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat. - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják, - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre, - a Diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A Diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve a javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról, - aktívan részt vesznek azokon fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint, - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. Lásd. az SZMSZ mellékletében A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja a Ktv. 63. §-a szerint. Az elszámolás a főiskola gazdasági szabályzata szerint történik. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a Diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a Diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - írószert, papírt, fénymásolást stb. 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör működési rendje, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolában a mindennapi testedzés formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások.
44
A mindennapi testedzést úgy szervezzük meg, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket vesszük figyelembe. Az iskolai sportkör célja és tevékenysége: -
a tanulók testi fejlődésének elősegítése, tehetség, képességek kibontakoztatása, életkorhoz igazodó, egészségfejlesztő testmozgás, közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés,
Az iskolai sportkör Szervezeti és működési rendje: A ISK elnökét a nevelőtestület javaslatára az igazgató bízza meg, a megbízás két évre szól. Az ISK iskolánk szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. Az ISK foglalkozások megszervezése beleszámít a mindennapi testedzéshez szükséges feltételek megteremtésébe. Az ISK tagja az iskola valamennyi tanulója, a sportköri foglalkozásokon való részvétel önkéntes, ingyenes. A tagoknak joguk van a választásuk szerinti csoportban rendszeres testmozgást végezni, a sportszereket és a helyiségeket térítésmentesen használni. Kötelességük viszont ezek rendeltetésszerű használata, képességeiknek megfelelően tevékenykedni, sportszerűen viselkedni. A jelentkezés és részvétel feltételei megegyeznek a nem kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó előírásokkal. A sportköri foglalkozásokat az igazgató megbízása alapján a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben az iskola testnevelő tanáraik vezetik. Minden csoport működéséhez hetente legalább kétszer 45 percet kell biztosítani. Az ISK tevékenységét szakmai program alapján végzi. A szakmai programot az iskola éves munkatervének részeként a tanulói igények előzetes felmérése alapján az ISK elnöke készíti el. A szakmai programnak igazodnia kell az iskolánkban rendelkezésre álló feltételekhez (terem, eszközök, szakemberek), összhangban kell lennie a Pedagógiai programban meghatározott célokkal feladatokkal. Tartalmaznia kell, hogy melyek azok sportágak, tevékenységi formák amelyekben munka folyik az ISK-ban. Mindig egy adott tanév igényeit szolgálja ki.
45
5. A tankönyvellátás, a szociális támogatás rendje A tankönyvtámogatás rendjét az SZMSZ külön melléklete szabályozza. A szociális támogatás rendje A tanulók szociális támogatását - a városi Önkormányzat Népjóléti Irodáján a szülőnek kell kérvényezni és a szükséges jövedelem igazolásokat benyújtani. Kivételes esetekben az ifjúságvédelmi felelős is kezdeményezheti a támogatás folyósítását. A támogatás összegének megállapításáról az Önkormányzat értesítést küld az iskola részére. A tanulók önkormányzati támogatását a gondnoknő kezeli. A beérkezett összegekről és azok felhasználásáról tanulónként név szerint nyilvántartást vezet – mely naprakész állapotban, bármikor megtekinthető a szülők részére is. A kifizetések igazolása számlával, illetve egyéb bizonylattal történik. Az étkezési támogatások, rendszeres gyermekvédelmi támogatások felhasználásáról a gondnok rendszeresen elszámol az önkormányzat felé.
6. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - minden személyét érintő kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirendben foglaltakat, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló a képviselő útján nyilvánítja ki véleményét, pl.: - diákönkormányzat, - iskolaszék, - egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az intézményvezetők véleménynyilvánítási szabadságát.
feladata,
hogy
biztosítsák
a
tanulók
46
A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: - a személyét, illetve - a tanulmányait érint kérdésekről. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - osztályfőnök, - oktató-nevelő munkát végző pedagógus. A tanulók rendszeres tájékoztatása rendjének és formájának részletes szabályai: A tanév első két hetében a balesetek elkerülése és a védő-óvó intézkedések ismertetése során az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal a véleménynyilvánítási lehetőségeiket. A tanév folyamán a tanulókat és szüleiket érintő ügyekről folyamatos tájékoztatást (szóbeli, írásbeli) ad az osztályfőnöke, szaktanára. osztály, szülői értekezletek szeptember, február, május fogadóórák: november, március, április iskolai szülői értekezletek alkalmanként szülők-nevelők fóruma pedagógiai, egészségügyi előadások, konzultációk szakemberekkel alkalmanként. Az igazgató az iskolai értekezleten (évnyitó, évzáró), az iskolagyűléseken ad tájékoztatót. Igény esetén személyesen a munkaideje alatt bármikor. A tanulmányi munka értékelése: - az érdemjegyek, és a szöveges értékelés bejegyzése a tájékoztató füzetbe a szaktanár feladata - magatartás és szorgalom értékelése havonta az osztályfőnök feladata
7. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A jutalmazás elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét (bármely iskolán kívüli tevékenységben is) erősítő tanulókat az intézmény dicséretben részesíti és jutalmazhatja.
47
Fentieken túlmenően jutalmazható az a tanuló, aki: kiemelkedő szervező és irányító tevékenységet folytat az adott közösségben, akinek példája követésre méltó. A jutalmazás formái: 1. Tantárgyi elismerések. A tantárgyban elért kiemelkedő munkáért: szaktanári dicséret. Több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló osztályfőnöki dicséretben részesül. Az a tanuló, aki minden tárgyból jeles és több tárgyból kitűnő eredményt ér el, nevelőtestületi dicséretben részesül. Megyei és országos szintű kimagasló tanulmányi, sport, képzőművészeti eredmény esetén igazgatói dicséretben részesítjük tanulóinkat. 2. Magatartás és szorgalom jutalmazása: Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségben aktív kezdeményező, az alábbi jutalmazási fokozat valamelyikében részesülhet: szaktanári szóbeli- és írásbeli-; osztályfőnöki szóbeli- és írásbeli-; igazgatói szóbeli- és írásbeli - dicséret. A fokozatok tájékoztató füzetbe történő bejegyzésére a jutalmat adó nevelő, illetve az osztályfőnök jogosult. A tartósan kiemelkedő tantárgyi és magatartás, szorgalmi tevékenységet, mely nevelőtestületi dicséretet eredményezett, a bizonyítványba és az anyakönyvbe be kell vezetni. E tanulók a tanévzáró ünnepélyen oklevéllel és könyvvel jutalmazhatók. A minden tantárgyból, magatartásból és szorgalomból kiemelkedő - színjeles - tanulók a tanévzáró ünnepségen oklevél és könyvjutalomban részesíthetők. A tanulmányaik során végig kitűnő átlageredményű tanulók a nyolcadik osztály befejezésekor kitüntető emléklapot és könyvjutalmat vehetnek át. A tanévzáró ünnepélyen vehetik át oklevelüket a megyei, országos szintű versenyek 110. helyezettjei. Az iskolagyűléseken a tantárgyi versenyek és pályázatok helyezettjeit és a magatartása, szorgalma alapján igazgatói dicséretben részesített tanulókat bemutatjuk a közösségnek.
8. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulók munkafegyelmének alakítása a szaktanárok és az osztályfőnök közös feladata. A helyes szokásrend megteremtése, azok következetes betartása, a tanulási módszerek megtanítása, a megfelelő terhelés biztosítása, a tanuló megismerése minden kolléga nevelői kötelezettsége. Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők:
48
-
szaktanári figyelmeztetés (magatartása abban a hónapban nem lehet példás) osztályfőnöki figyelmeztetés (2 szaktanári figyelmeztetés után adható) osztályfőnöki intés (osztályfőnöki figyelmeztetés után; magatartása félévkor változó) igazgatói figyelmeztetés (magatartása: rossz) igazgatói intés (további fokozatként, vagy a helyzet súlyosságától függően adható) Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása a szaktanár, illetve az osztályfőnök feladata. A fegyelmező intézkedést a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell jegyezni.
Fegyelmi büntetések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, jogszabály alapján fegyelmi eljárást kell indítani. A Közoktatási Törvény 76-77 §-i szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége megállapítására vonatkozó eljárásrendet és a kiszabható büntetést. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába A megrovást és szigorú megrovás intézkedést az igazgató hozza, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába intézkedés meghozatalára a nevelőtestület jogosult, mely abban az esetben alkalmazható, ha a tanuló átvételéről az igazgató a másik iskola igazgatójával megállapodott.
9. Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár használatára jogosultak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint a főiskolai hallgatók és oktatók használhatják. Helybenhasználat céljára a tanulók szülei is igénybe vehetik. A használat módja és feltételei Helybenhasználat A helybenhasználat a könyvtár nyitvatartási idejében beiratkozás nélkül igénybe vehető. Ennek a szolgáltatásnak az igénybevételénél a használók köre kibővül a tanulók szüleivel, akik számára lehetőségként biztosítja a könyvtár az iskola Pedagógiai programjának, Intézményi minőségirányítási programjának, Szervezeti és működési szabályzatának, Házirendjének tanulmányozását.
49
Kölcsönzés A könyvtári dokumentumok kölcsönzésének feltétele a könyvtári beiratkozás. A beiratkozás és a kölcsönzés díjtalan. Főiskolai hallgatók főiskolai könyvtárba történt beiratkozása érvényes az iskolai könyvtárban is. A tanulók beiratkozásához szülői engedély szükséges, amit a jótállási nyilatkozat aláírásával jeleznek. A lakcímben bekövetkezett változásokat jelezni kell. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesíti. A tanulók és a hallgatók egy-egy alkalommal hat könyvet kölcsönözhetnek. A pedagógusok ennél több könyv kölcsönzésére is lehetőséget kapnak. A kölcsönzési határidő tanulók esetében négy hét, amit egyszer meg lehet hosszabbítani, amennyiben a könyv nem szerepel kölcsönzési előjegyzésben. Főiskolai hallgatók esetében a kölcsönzési határidő a vizsgaidőszak kezdete. A tartós tankönyvek tanulók általi kölcsönzéséről külön szabályzat rendelkezik. A kölcsönzési határidő lejártára és a kölcsönzött könyvek visszahozatalára figyelmeztető postai könyvtári felszólító postaköltségét a címzettnek meg kell térítenie. A csak helyben használható dokumentumok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetők. Másolás Az iskola pedagógusai a könyvtárban elhelyezett fénymásoló igénybevételével kérhetik a tanórai, iskolai munkájukhoz szükséges feladatlapok, szemléltető anyagok stb. fénymásolását. A tanórához szükséges anyagok fénymásolásához papírt kell hozniuk. Magánjellegű , iskolán kívüli anyagok fénymásolása térítési díj ellenében történik. A tanulók és a hallgatók térítési díj ellenében kérhetnek fénymásolást. Nyitvatartási és kölcsönzési idő A könyvtár nyitvatartási ideje heti 22 óra. Tanulók számára a kölcsönzési idő hétfőtől csütörtökig 12³°-tól 16°° óráig, pénteken 12³°-tól 15°° óráig tart. Állományvédelem A könyvtár technikai eszközei csak könyvtárosi engedéllyel használhatók. A könyvtárban a polcok közé táskát, kabátot tilos bevinni. Az elvesztett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A tanulói és dolgozói viszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A könyvtári házirend szabályait be nem tartó olvasótól a könyvtárhasználat meghatározott időre megvonható.
50
Záró rendelkezések: Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása Az SZMSZ fenntartói előírásait a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatok az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. év december 13-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Iskolaszék. Az elfogadásról az egyetért jog gyakorlásáról jegyzőkönyv készült. Jelen Szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Főiskolai Tanácsa 2004. év december 14-én történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné vált. A Szervezeti és működési szabályzat és mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. Esztergom, 2004. december 13.
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos véleményezési, döntési, jóváhagyási jogok gyakorlása. A VJRKTF Gyakorló Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2004. december 13-án elfogadta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat, valamint az iskolaszék. (A Szervezeti és Működési Szabályzat megtárgyalásáról jegyzőkönyv készült.)
Esztergom, 2004. december 13. Készítette: …………………………………………….. Juhász Albinné igazgató
51
Esztergom, 2004. december 13-án Elfogadta: a nevelőtestület képviseletében …………………………………………………… Andráskó Andrásné tanító
Esztergom, 2004. november 11. Egyetértek: ……………………………………………….. Kisdéryné Domján Edit az iskolaszék elnöke
Esztergom, 2004. december 11. Egyetértek: ……………………………………………….. Nagyné Stróbl Katalin a diákönkormányzat vezetője
Esztergom, 2004. december 14. Jóváhagyom: ………………………………………………….. Dr. Gaál Endre főigazgató
52
