Vitány-vár Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János
Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.
Vitány-vár A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny hegygerinc végén találjuk Vitány-vár romját. Minden irányból hasonló magasságú hegyek veszik körbe ezért nehéz észrevenni. 377 méter magasságban fekszik. A várat több irányból megközelíthetjük. Ma összefüggő erdőség övezi. Szabálytalan ötszög alaprajzú ”háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár, belsőtoronnyal. Hosszanti, főhomlokzati részével nézett északnak. Külsővárfal-rendszere a nyugati oldalon kapcsolódik a kettőstorony külső falához. A védőfalat még kiterjedt sánc és árokrendszer is védelmezte. A külső várkapu pontos helyét még nem sikerült azonosítani. A vár legkorábbi része valószínűleg a délkeleti ”lakótorony” és a belső várfal lehetett. Az északnyugati épület feltehetően a 14. század utolsó harmadában vagy a 15. században keletkezhetett. Nagyméretű ablaknyílásai vannak. Falkoronájának pártázata még ma is látható. A vár teljes hossza a fővár északnyugati sáncától a második elővár délkeleti sarkáig mintegy 200 méter hosszú.
Vitány-vár alaprajza, és építési periódusai
Vitány-vár A várat feltehetően a Csák nemzetség tagjai építették a 13 és 14. század fordulóján. A vár első említése 1324-ben történik, mint királyi vár.
Vitány vára a 13/14. század fordulójánfordulóján
A törökök a 16. században többször is elfoglalták, de végül Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben és a következő évben felrobbantották. A 18. századtól az Eszterházy család tulajdona volt, a vár anyagát építési célokra használták fel. Legjelentősebb ”tulajdonosai”:
1440- 1444- ig 1445- 1452- ig 1453- 1492- ig 1493- 1511- ig 1512- 1533- ig 1534- től
Rozgonyi János Újlaki Miklós Rozgonyi János Egerváry László majd Egerváry István Kanizsai György majd Kanizsai László Héderváry István
Vitány-vár Rege a Vitány-várról Az 1460-as évek derekán egy ifjú nemes, Héderváry Imre volt Vitányvárának ura. A tőle délebbre fekvő Gerencsér-váré pedig a büszke és keményszívű Újlaki Miklós, aki a leányát Krimihildát egy német grófhoz akarta feleségül kényszeríteni. Ám Krimihilda már jegyese volt Hédervárynak. Vitány-vár ura egy nyári éjszakán megszöktette mennyasszonyát Gerencsér-várából és saját várába vitte. A dühös apa megostromolta Vitány-várát, amelyet sikerült is elfoglalnia egy áruló szolga segítségével. Az ostromban a hős szerelmes várúr súlyosan megsérült.Szerelmét pedig a kegyetlen apa élve befalaztatta Gerencsér-vár egyik pincéjébe. A szerencsétlen lány éhen pusztult volna, ha nem segít rajta egy hű, öreg szolga. Miután Héderváry kiheverte a fejére kapott erős ütést, Budán panaszt tett Mátyás királynál. Mátyás, az igazságos király nem hagyta annyiban az esetet. Pár nap múlva egy vitéz jelent meg Gerencsérvárának felvonó hídja előtt és jelezte, hamarosan megérkezik a király. Újlaki ezt meghallván talán félelmében vagy talán rossz lelkiismerete miatt pillanatok alatt megtört esztelen tettének súlya alatt, és mire Mátyás király a várudvarba érkezett, már nem volt gőgös szívű főúr, hanem egy szerencsétlen, szenvedő apa. Mikor megtudta, hogy leánya él, boldogan hozta elő és adta feleségül a szomszéd vár urához.
Vitány-vár Képek a várról
Délkeleti torony „lakótorony”
Délkeleti torony nagyméretű ablaknyílásai, és födémboltozatának nyomai
Vitány-vár
Belső vár képe a két épületrész „torony” maradványaival
Északnyugati épületrész „palota” maradványai
Délkeleti torony a várudvar felöl az emeleti ajtónyílással
Vitány-vár
Délkeleti torony a falszorosból
Vitány-vár Tabló
Vitány-vár Felhasznált Irodalom Csorba Csaba: Legendás Váraink. Budapest, 1999. 314-316. Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. Karczag Ákos: Vitány-vár romjainál. Várak kastélyok templomok. 2008/1. 38-41. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Budapest, 1984. 267-269. Kőnig Frigyes: HistoriaPictaCastellorum. Budapest, 2010. 108-109.
