VISZK ALAPSZABÁLY
A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban: VISZK) az Igazságügyi Szakértői Kamarákról szóló – az 1999. évi LV. törvénnyel módosított – 1995. évi CXIV. törvény (továbbiakban: ISZtv.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Fejér, Veszprém és Zala megye területén állandó lakhellyel rendelkező igazságügyi szakértők (továbbiakban: szakértők) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. A Kamara a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban: MISZK) tagja, önálló jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A szakmai felügyeletet gyakorló Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – államigazgatási szervezeti változás esetén – új megnevezése használandó, mely változás a VISZK ezen Alapszabályát nem érinti. A VISZK feladatait, jogosultságait, működésének szabályait az Alapszabály foglalja össze, amelyet a közgyűlés – összhangban a MISZK Alapszabályával – a következőkben határoz meg:
I. fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.
A Kamara hivatalos elnevezése: Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara Rövidített elnevezése: VISZK Angol elnevezése: Veszprém Chamber of Judicial Experts Német elnevezése: Veszprémer Kammer der Gerichtlichen Sachverständigen Működési területe: Fejér, Veszprém és Zala megye A Kamara székhelye: 8200 Veszprém, Stadion u. 19/B. fszt/3. Levélcíme: 8201 Veszprém, Pf.: 372 Telefon/fax: (üzenetrögzítős) 06/88-560-665 E-mail cím
[email protected] Web-lap: www.veiszk.hu
2.
Képviselet: A kamarát az Elnök képviseli, és önállóan jegyzi.
3.
A Kamara hivatalos pecsétje: Kör alakú, benne középen az állami címer, körötte „Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara” felirat áll. Önálló, védett címerrel rendelkezik, zászlója van, amely mélyvörös alapon ovális keretű címert tartalmaz. A Kamara tagjai védett, számozott igazolványtartóval rendelkeznek.
2 II. fejezet A KAMARA CÉLJAI ÉS FELADATAI 1. A Kamara céljai: a) egységes szervezetbe tömöríti a működési területén bejegyzett igazságügyi szakértőket; b) képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. Javítja a szakértők társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülését; c) állást foglal az igazságügyi szakértőkre vonatkozó új jogszabályokról, annak megalkotását kezdeményezi; d) véleményezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrizheti a tagok szakmai munkáját és etikai magatartását, ennek során bekérheti a szakértők munka-nyilvántartását, kivizsgálja a tagjaival szemben beérkezett panaszokat és az etikai normákat sértő tagok ügyében I. fokú etikai eljárást folytat le, a szakértő nem megfelelő szakértői tevékenységének tényét közli az érintettel, a megyei bíróságok elnökeivel, a hatóságokkal és szükség esetén kezdeményezi a szakértő listából való törlését, e) szakértői kinevezéskor eleget tesz a jogszabályban meghatározott véleményezési kötelezettségének; f) elősegíti az igazságügyi szakértői utánpótlás képzését, szervezi a szakértők továbbképzését, koordinálja a tudományos továbbképzést, illetve tevékenységet, g) a részletezett célok érdekében kapcsolatot tart a területileg illetékes hatóságokkal és szakmai szervezetekkel, segíti azok munkáját, h) az országos igazságügyi szakértői szervekkel egyetértésben, az Etikai Bizottság segítéségével gondoskodik az etikai normák betartásáról, i) kiépíti, illetve továbbfejleszti a Kamara hazai és nemzetközi kapcsolatait, j) segítséget ad tagjainak általános szakmai szolgáltatásokkal, jogi- és adótanácsadásokkal. Képviseli a szakértők szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatos érdekeit, k) tájékoztatja tagjait a tevékenységüket érintő fontosabb jogszabályokról és aktuális szakmai kérdésekről, l) módosítja, és szükség szerint alakítja alapszabályát; m) együttműködik a MISZK-kel és a társkamarákkal a szakértői tevékenység szakmai kérdéseinek megvitatásában, a problémák megoldásában, a szakértői munka feltételeinek javítását célzó tevékenységben, valamint egyéb, a szakértőket érintő kérdésekben; n) részletes nyilvántartást vezet tagjairól; o) I. fokon eljár a tagok részéről beérkező tagság-szüneteltetési kérelmek ügyében; p) eljár a Kamarai tagdíjat nem fizetőkkel szemben; q) a Kamara közigazgatási és egyéb feladatait választott szervei, és tisztségviselői útján látja el, r) a felvételi eljárás során véleményezi a szakértők és szakértő jelöltek alkalmasságát és szakértői tevékenységüket, s) szakértői tevékenységgel összefüggő szolgáltatást nyújt más szervezetek és személyek részére.
III. fejezet A KAMARA TAGJAI ÉS A TAGSÁGI VISZONY A tagsági viszony keletkezése 1. A kamarai tagság létrejöttére vonatkozó szabályokat az 1995. évi CXIV. (Iszktv.) tv. 2.§. és a 2005. évi XLVII. 3.§. (3) bekezdés tartalmazza. 2. Az Iszktv. értelmében a Kamara tagja mindazon, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő, aki a Kamara illetékességi területén lakhellyel rendelkezik, illetőleg, aki a MISZK engedélye alapján kérte a VISZK-be való felvételét.
3
3. A Kamarába felvételre jelentkező, az igazságügyi és rendészeti miniszter által a szakértői névjegyzékbe újonnan felvett szakértőnek a Kamarába történő belépésére vonatkozó szándékát – az alapszabályban foglaltak elismerésével – kifejezésre kell juttatnia. A felvételre jelentkező – a közgyűlés által javasolt, de a külön jogszabályban szabályozott hozzájárulási díj befizetése után – tagfelvételi kérelem alapján megkapja a kamara hatályos szabályait és a kamarai adatlap kitöltésével a Kamara tagjává válik. 4. A kamarai tagság keletkezhet átjelentkezéssel, amikor az a szakértő, aki egy másik területi kamara tagja, lakhelyét a Kamara illetékességi területére helyezi át. 5. A szakértői kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.
III/A. Szakértőjelölt 1. A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, valamint a jogszabályban előírt feltételek teljesítése érdekében – az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével –, közreműködik az igazságügyi szakértői feladatok ellátásában. 2. A szakértőjelölt az 1. bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében a lakóhelye, vagy a MISZK által engedélyezett illetékes területi szakértői kamaránál kéri jelöltként történő felvételét a kamaránál vezetett szakértőjelöltek nyilvántartásába. 3.
Szakértőjelöltnek az a természetes személy jelentkezhet, aki a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá b) a választott szakterületének megfelelő képesítéssel rendelkezik (2005. évi XLVII. tv. 3.§. (4) bek.)
4. A szakértőjelölti időszak a szakirányú képesítés megszerzésétől számított legalább három év. A szakértőjelölti időt a MISZK elnöksége határozatával legfeljebb egy alkalommal határozott időre, legfeljebb azonban három évre meghosszabbíthatja. 5. A szakértőjelölt felvétele előtt a Kamara Felvételi és Minősítő Bizottsága – az illetékes szakosztály bevonásával – felvételi eljárás keretében hallgatja meg a jelöltet és a meghallgatás eredményéhez képest mentorokat ajánl, melyek közül a jelölt választhat. A jelölt a meghallgatását követő 30 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot a Kamara által ajánlott mentorral és a mentor ajánlását a Felvételi és Minősítő Bizottságnak benyújtani. 6. A Kamara a jelöltet az ajánlás átvételétől számított 15 napon belül a szakértőjelöltek névjegyzékébe bejegyzi. 7.
A szakértőjelölt a kamarai közgyűlésen, illetve küldöttgyűlésen szavazati jog nélkül részt vehet.
4
III/A/1. A szakértőjelölt jogai és kötelezettségei 1.
A szakértőjelölt joga, hogy részt vegyen a Kamara közgyűlésén, illetőleg amennyiben mentora küldött, a Kamara küldöttgyűlésén, b) tanácskozási joggal részt vegyen leendő szakosztályának ülésein és oktatásain, c) a hatóság hozzájárulásával és mentora felkérésével, annak felügyelete mellett részt vegyen a kirendeléses szakértői vizsgálatokban (szakközreműködő, segédszemélyzet) d) a megbízó hozzájárulásával és mentora felkérésével, mentora felügyelete mellett részt vegyen a megbízásos szakértői vizsgálatokban. a)
2.
A szakértőjelölt kötelessége, hogy a) megfizesse a külön jogszabály által meghatározott hozzájárulási díj 50 %-át, b) amennyiben a kamarai oktatásokon való részvételi szándékát nyilatkozatban jelezte, úgy a külön jogszabályban meghatározott oktatási hozzájárulást megfizesse, c) amennyiben bejegyzésekor a Kamara kiadványozási és információs szolgáltatását kéri, úgy a MISZK küldöttgyűlése által meghatározott kiadványi és információs hozzájárulást megfizesse, d) tekintettel arra, hogy közműködése során a hatóság, illetőleg a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok birtokába kerül, a külön törvényben meghatározott tartalmú esküt tenni.
3. A szakértőjelölt a tudomására jutott titok megtartásáról tesz esküt. Az eskütétel idejét a VISZK közgyűlése, illetve küldöttgyűlése állapítja meg határozatában. Szakértőjelöltek esküjére évente legalább két alkalommal kell lehetőséget biztosítani.
III/B. Mentor 1. A mentor olyan, legalább tízévi igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkező személy, aki a szakértőjelölt gyakorlati képzését irányítja és felügyeli, közreműködése során utasításokkal ellátja. A mentor felelős a jelöltje tevékenységéért. 2. Mentor az lehet, aki visszamenőleg legalább tíz éve a szakterületén aktívan tevékenykedik és a mentori feladatot önként vállalja. 3. Az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság valamennyi szakosztályból – önkéntes jelentkezést követően – mentorokat jelöl ki, akikről jegyzéket vezet. 4. A felvételi eljárás eredményéhez képest a bizottság a jelölt részére a 3. pontban meghatározott jegyzékből mentorokat ajánl, akik közül egy mentorral a jelölt választása alapján felveszi a kapcsolatot. Amennyiben a mentor a jelölt személyével egyetért, ajánlást tesz az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottságnak, melyben kijelenti, hogy a jelölt felügyeletét és irányítását elvállalja, egyúttal kijelenti, hogy a jelölt tevékenységéért felelősséget vállal. 5. Mentor lehet – az intézmény vagy a társaság vezetője által kijelölt igazságügyi szakértő személyes felelőssége mellett – a jogszabályban meghatározott intézmény, vagy a szakértői névjegyzékben szereplő gazdasági társaság is. Utóbbi esetben is mentort kell megnevezni. 6. A Kamara elnöksége, tagjai közül felelőst jelöl ki, aki a szakértőjelöltek és a mentorok működését felügyeli. A kijelölt elnökségi tag évente egyszer, legkésőbb az évi rendes küldöttgyűlést megelőző elnökségi ülésen beszámol tapasztalatairól az elnökségnek.
5 7. A szakértőjelölti időszak végén a mentor értékelést készít, amit az illetékes szakosztály vezetője, illetőleg az Elnökség által kijelölt elnökségi tag is ellenjegyez. Az értékelést az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottsághoz kell előterjeszteni. 8. A mentor a szakértőjelölt alkalmatlansága esetén – a jelölti időszakon belül – javaslatot tehet a jelöltség megszüntetésére, amelyet az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság ülés keretében megtárgyal, szükség esetén meghallgatja a mentort és a jelöltet, majd határozatot hoz. 9. Határozatával megszüntetheti a jelöltséget vagy a jelölt képzésére más mentort jelölhet ki. A határozatot minden esetben indokolni kell. 10. Az elnökség tagjai közül felügyelő mentort kell kinevezni, aki koordinálja a mentorok és a szakértőjelöltek együttes munkáját. 11. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a MISZK-hez címezve, a VISZK elnökségéhez kell három példányban előterjeszteni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
III/C. Szakértői felvétel előtti kamarai véleményezés 1.
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétel előtt a Kamara Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottsága megvizsgálja a kérelmező alkalmasságát, és ennek alapján, 30 napon belül véleményt nyilvánít a VISZK Elnöksége számára, amely tájékoztatja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztert. A vizsgálat módját és előírásait a MISZK Oktatási, Felvételi és Minősítő Szabályzata tartalmazza.
III/D. A szakértő felvétele a Kamarába 1. Az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter által a szakértői névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő – kijelölése után – köteles a Kamarába való felvételét kérni. 2.
A felvételre jelentkező – a Közgyűlés által meghatározott hozzájárulási díj, valamint az éves Kamarai tagdíj befizetése után – megkapja a kamarai tagsági igazolványt, az igazolványtartót és a jelölt a Kamara tagjává válik.
III/E. Pártoló tag 1. A Kamara pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki-amely belép a kamarába, és az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pártoló tag igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, Kamarai tisztségre nem választható és szavazati joggal nem rendelkezik, de megkeresésre a Kamara kivételesen eseti szakértőként ajánlhatja. Képviselője jogosult a Kamara rendezvényein tanácskozási joggal részt venni. A pártoló tagot a Kamara nyilvántartásában feltünteti. A pártoló tag kamarai hozzájárulást, az általa felajánlott mértékben, saját elhatározása alapján fizet, de az nem lehet kevesebb az aktív tagok hozzájárulási kötelezettségének 50 %-ánál. A pártoló tag felvétele az Elnökség feladata. Megszólítása: A VISZK pártoló tagja
6
III/F. Tiszteletbeli tag 1. A Kamara Elnöksége tiszteletbeli tagnak vagy tiszteletbeli tisztségviselőnek azt a természetes személyt veheti fel vagy nevezi ki, aki a Kamara tevékenységét, vagy a Kamara illetékességi területén az igazságügyi szakértői munkát, illetve tekintélyének növelését kimagaslóan segíti, és erre egyébként is érdemesnek bizonyul. A tiszteletbeli tagra a pártoló tagra vonatkozó szabályok érvényesek, azzal a különbséggel, hogy kamarai hozzájárulást nem fizet. Megszólítása: A VISZK tiszteletbeli tagja, tisztségviselője III/G. Örökös tag 1. A Kamara közgyűlése az Elnökség javaslatára örökös tagsági címet adományozhat annak az igazságügyi szakértőnek, aki legalább 20 éve kiemelkedő igazságügyi szakértői tevékenységet folytat vagy folytatott, és igazságügyi szakértői tevékenység jó hírnevének növelése, szakmai színvonalának emelése érdekében jelentős tevékenységet végzett, vagy végez és a Kamara munkájából aktívan kivette a részét. Az örökös tag tagdíjat nem fizet, és e cím élete végéig megilleti, kivéve, ha arra méltatlanná válik (pl: súlyos etikai vétség, jogerős büntetőeljárás). Megszólítása: A VISZK örökös tagja 2. A Kamara közgyűlése örökös tiszteletbeli elnöki címet adományozhat annak a szakértőnek, aki legalább két időperiódusban (nyolc év) ellátta az elnöki feladatokat. Megszólítása: a VISZK örökös tiszteletbeli elnöke
III/H. A tag kamarai tevékenysége 1. A tagok kamarai tevékenységüket, jogaik gyakorlását és kötelességeit a közgyűlés, a bizottságok, és a szakosztályok keretében valósítják meg. A szakosztályba sorolás szabályait a MISZK Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
III/I. A tagság szüneteltetésének szabályai 1. A tagság szüneteltetési lehetőségeit és rendjét a VISZK alapszabálya rögzíti. A tag szüneteltetési kérelmét az érintett tag által előterjesztettek szerint akkor van lehetőség megadni, ha a tag korábbi anyagi kötelezettségeit rendezte. Az elbírálás során a Kamara bekérheti és záradékolhatja a szakértő nyilvántartását, ellenőrizheti a korábbi kirendeléses munkák elvégzését. 2.
A szüneteltetés iránti kérelemről a területi kamara elnöksége a KET rendelkezéseit alkalmazva jár el és a kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az elnökség a kérelemnek helyt ad, a döntésből mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás, amennyiben azonban a kérelmet elutasítja, azt indokolni köteles. Ha a szüneteltetést az Országos Kamara elnöksége sem engedélyezi, az igazságügyi szakértő a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Tv. (Pp.) szerint a bírósághoz fordulhat.
7 3.
A tagnak a kérelem benyújtásával egyidejűleg – a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási szolgáltatási díj 50 %-ának megfelelő – hatósági szolgáltatási díjat kell a Kamarának megfizetnie, amely díj befizetését követően az elnökség a szüneteltetésről határozatot hoz, majd annak jogerőre emelkedése után intézkedik, hogy a szüneteltetés ténye az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által vezetett szakértői nyilvántartásba is bekerüljön.
4.
A szüneteltetés visszavonására vonatkozóan az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilvántartásában történő szüneteltetés feloldására az elnökség újabb határozatot hoz, amelynek jogerősítése után az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a szakértői névsorban e tényt átvezeti.
5.
A Kamara határozata ellen a MISZK Elnökségéhez lehet fellebbezéssel élni a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
6.
A szakértő a szüneteltetés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, de folyamatban lévő munkáit befejezheti, az ezzel összefüggő bírósági tárgyalásokon hatósági kirendelés esetén részt vehet. A kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei is szünetelnek. A szüneteltetés időtartama legfeljebb 2 év, amely indokolt esetben 1 évvel meghosszabbítható.
III/J. A kamarai tagság felfüggesztése 1.
A szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha a.) a szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyész b.) vagy ha a névjegyzékben két éven belül az igazságügyi szakértő késedelmére vonatkozóan öt hivatalos bejegyzés történt.
2. A szakértő kamarai tagságának felfüggesztését az IRM indítványozza és a területi kamara elnöksége hoz a kérdésben döntést. Az eljáró hatóságot, bíróságot értesítési kötelezettség terheli az IRM és a területi szakértői kamara felé közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításáról és befejezéséről, illetve arról a tényről, hogy az igazságügyi szakértő a kirendelésnek időben nem tett eleget és késedelmét megfelelően nem mentette ki. 3. A felfüggesztés az 1.bekezdés értelmében az eljárás jogerős befejezéséig, legfeljebb egy évig tart. 4. A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozata ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökéhez, de ennek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. 5. Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. 6. A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
III/K. A tagok kötelezettségei 1.
A szakterületének megfelelő ügyekben a kapott bírósági, illetve hatósági kirendeléseknek eleget tesz.
8
2.
Részt vesz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Kamara által szervezett jogi- és szakmai továbbképzésekben.
3.
Szakmai nyilvántartását és irattárát elnökségi vagy etikai bizottsági határozatra a Kamarának ellenőrzés céljából bemutatja.
4.
Részt vesz a Kamarai közgyűlésen és a Kamara munkájában.
5.
Statisztikai adatokat szolgáltat a Kamara vagy a főhatóság felé.
6.
Adatváltozását bejelenti 15 napon belül a Kamara felé.
7.
Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat, a VISZK, a MISZK és egyéb Kamarai szabályokban foglaltakat, és az etikai normákat betartja.
8.
A Kamara Alapszabályában meghatározott célokat és feladatokat támogatja.
9.
A tagdíjat minden évben egy összegben június 30-ig kell befizetni. Ha a tag önhibájából a határidő lejárta után sem fizeti be a tagdíjat, póttagdíjat is köteles fizetni, amely a mindenkori éves tagdíj 20 %-a.
10.
A Kamara Elnöksége a díjfizetés idejét indokoltan módosíthatja megfelelő kérelem elbírálásával.
III/L. A tagok jogai 1.
Tanácskozási és szavazati joggal részvétel a Kamara, illetve a választott testületek rendezvényein.
2.
Javaslattétel a közgyűlés vagy az Elnökség felé, a szakosztály vagy az Elnökség útján.
3.
Szavazati jog a közgyűlésen.
4.
Aktív és passzív választójog.
5.
Igénybe veheti a Kamara szolgáltatásait.
6.
Indokolt esetben Kamarai tagságát szüneteltetheti.
III/M. A névjegyzékből való törlés 1.
A szakértő kamarai tagsága megszűnik, ha: a) ezt a szakértő kérte; b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, c) az igazságügyi szakértői esküt a névjegyzékbe felvételről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy a (3) bekezdésben előírt három napon belül nem teszi le,
9
d) e) f) g)
a névjegyzékben szereplő adatok változását felhívásra, ismételten nem jelenti be, egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására alkalmatlanná vált, a hatósági kirendelésnek ismételten nem tesz eleget, az ISZtv. 18.§. (4) bekezdésében, vagy a külön jogszabályban meghatározott vizsgával nem rendelkezik, vagy az ezek alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget, h) szakértői kamara tagsága ha) kizárás útján, hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, hc) késedelem miatt, továbbá hd) egyéb okból megszűnt, vagy i) meghalt. 2.
Ha a névjegyzékből történő törlésre az (1) bekezdés f) pontja vagy a h) pont ha) alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül, ha a törlésre az (1) bekezdés c) és g) pontjai vagy h) pontjának hb) és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.
3. Ha az igazságügyi szakértő az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a szakértő a névjegyzékbe vételtől számított három hónap elteltével az esküt nem tette le, a névjegyzékből törölni kell. 4.
Az (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt törlési ok fennállásáról az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter az ISZtv. 19.§. alapján lefolytatott vizsgálat eredményétől függően hoz határozatot.
5. Az (1) bekezdés c)-d), valamint f) és g) pontjaiban meghatározott esetben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló törvény rendelkezései szerint – az igazságügyi szakértő igazolási kérelmet terjeszthet elő. 6.
A tagsági viszony megszűnését az Elnökség állapítja meg.
7. A tagsági viszony megszűnésének időpontja az (1) b.) és c.) pont esetében a vonatkozó határozat jogerőre emelkedése. A Kamara a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kezdeményezi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál a tagnak a szakértői névsorból történő törlését. 8.
A Kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha: a) a szakértőt a kamarából kizárták; b) a Kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg (pl.: bűncselekmény miatti ítélet jogerőre emelkedett); c) a szakértő az utolsó bírósági kirendelés napjától – neki felróható okból – 1 évig szakértői tevékenységet bírósági és hatósági kirendelés ellenére nem folytat.
IV. fejezet KAMARA SZERVEZETE A Kamara testületei, szervei
A.) B.) C.) D.)
1. A Kamara testületei Közgyűlés; Küldöttgyűlés; Elnökség; Etikai Bizottság;
10
E.) Számvizsgáló Bizottság; F.) Érdekvédelmi Bizottság; G.) Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság H.) Eseti bizottságok; i.a.) Jelölő Bizottság, i.b.) Szavazatszámláló Bizottság, I.) Szakbizottságok, szakosztályok.
IV/A. A Közgyűlés A Kamara legfőbb szerve a közgyűlés. 1.
A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
2. A területi kamara közgyűlése a.) megválasztja a területi elnökséget, az eseti bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait, b.) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlésébe delegált tagokat, c.) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat, d.) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, e.) véleményt nyilvánít a szakértő tevékenységével kapcsolatos kérdésekben, f.) elfogadja – összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával – a területi kamara alapszabályát, g.) évenként javaslatot tesz a szakértői díj összegére, h.) dönt a területi kamara tisztségviselőinek esetleges díjazásáról, i.) az a.) pontban felsoroltakat visszahívhatja, j.) megválasztja a területi küldöttgyűlés tagjait, azokat visszahívhatja. Tíz póttagot is választ. k.) az éves közgyűlés, illetve küldöttgyűlés támogatásával a szakosztályok megalakulnak és vezetőjüket saját maguk közül megválasztják. 3. A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. 5. A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes. 6. A közgyűlést a nyílt szavazással megválasztott levezető elnök koordinálja.
IV/B. Küldöttgyűlés 1.
Két közgyűlés közötti időszakban a Kamara legfőbb szerve a Küldöttgyűlés.
2. A Küldöttgyűlés tagjait a Közgyűlés választja meg, minden öt kamarai tag után egy főt. A Közgyűlés tíz póttagot is választ arra az esetre, ha a küldött megjelenését igazoltan a küldöttgyűlés részvétel alól kimentette. Az év közben felvett szakértők képviseletét a póttagok bevonásával kell megoldani.
11
3.
A Küldöttgyűlés rendes ülését évente egy alkalommal tartja.
4.
A Küldöttgyűlés tagjai az Elnök, Elnökhelyettes, az elnökségi tagok és a megválasztott küldöttek.
5.
A Küldöttgyűlés tagjaira a Jelölő Bizottság tesz javaslatot.
6.
A Küldöttgyűlést a nyílt szavazással megválasztott levezető elnök koordinálja.
IV/B/1. A Küldöttgyűlés összehívása és levezetése 1.
A küldöttgyűlést az elnökség megbízása alapján az Elnök, vagy tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes az ülést megelőzően egy hónappal hívja össze, külön értesítéssel, az időpont és a helyszín, valamint a napirend megjelölésével.
2. A Küldöttgyűlés levezetése a Kamara Elnökének vagy az általa kijelölt elnökségi tagnak, illetve szakértőnek a feladata. 3. A Kamara küldöttgyűlése akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább a fele + 1 fő jelen van. Ha az összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal nyolc napon túli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
IV/B/2. Részvétel a küldöttgyűlésen 1. Minden küldött jogosult a Kamara Küldöttgyűlésén részt venni. Akadályoztatása esetén a gyűlés előtt legalább 10 nappal az Elnöktől helyettesítését kérheti. A szavazásnál minden küldött egy-egy szavazattal rendelkezik. IV/B/3. A Küldöttgyűlés hatásköre A Küldöttgyűlés hatásköre megegyezik a Közgyűlés hatáskörével. Határozatai a meghozatalokkal válnak jogerőssé. Ez alól a szabály alól indokolt esetben a Küldöttgyűlés határozata kivételt tehet.
IV/B/4. Írásbeli szavazás 1. Különösen indokolt esetben a Küldöttgyűlés határozathat arról, hogy bizonyos kérdésekben a küldöttek a küldöttgyűléstől eltérő helyen és időben írásban szavazhatnak. 2. A küldöttgyűlés arról is határozhat, hogy a Kamara törvényes működésének biztosítása érdekében írásbeli szavazás megtartását írják elő. 3. Az írásbeli szavazás során a szavazatra bocsátott kérdéseket azonosításra alkalmas módon valamennyi küldöttnek postai vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A küldöttek szavazataikat a kézhezvételtől számított 15 napon belül kötelesek visszaküldeni a Kamara elnökségének. A Kamara elnöksége a bontatlan küldeményeket megküldi a szavazatszámláló bizottságnak, amely nyolc napon belül nyilvánosságra hozza a szavazat eredményét.
12
4. A Szavazatszámláló Bizottság tagjait az írásbeli szavazatok számbavétele során titoktartási kötelezettség terheli. A szavazatok értékelése és az eredmény közlése során a küldemények azonosítóját figyelmen kívül kell hagyni, illetve azt közölni nem lehet. A kiértékelt leveleket a Szavazatszámláló Bizottság visszaküldi a kamarának. 5. Az írásbeli szavazás elsősorban olyan adminisztratív jellegű kérdésekben lehetséges, amelyek a területi kamarák tagjainak alapvető érdekeit és jogait nem érintik. Az írásbeli szavazást a MISZK Elnöksége határozatával írhatja elő.
IV/B/5. A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai Az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. Tv. módosítására figyelembe vételével az 1/A. §. megállapításai tartalmazzák az eljárási szabályokat.
IV/C. A VISZK Területi Elnöksége 1. A területi kamara elnöksége az elnökből, a két elnökhelyettesből és az elnökségi tagokból áll. A három vezető funkciónak tükröznie kell a három megye képviseletét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2. A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara Alapszabálya határozza meg és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamaránál az elnök és az elnökhelyettesek mellett az elnökségi tagok száma hét (minden 50 tagot egy elnökségi tag képvisel). a.) összehívja a területi kamara közgyűlését, illetve küldöttgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, b.) előterjeszti a területi kamara költségvetését és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról, c.) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat, d.) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól és a szakértőjelöltekről, e.) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését, f.) etikai eljárást kezdeményezhet, g.) a kamarai díj meg nem fizetése esetén megszünteti a kamara tagságot, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet, h.) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről vagy felfüggesztéséről, i.) a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezi a szakértői névjegyzékbe vételi, valamint a kiterjesztési kérelmet,
13 j.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket
jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
k.) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtástól számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben, egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell. l.) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez fellebbezhet. m.) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
IV/C/1. Az Elnökség működése 1.
Az Elnökség a Kamara működésének megfelelően, de legalább évenként négyszer tart ülést. Az Elnökség üléseit a Kamara Elnöke, távollétében megbízott elnökhelyettese hívja össze és vezeti, lehetőség szerint előre kiadott napirend alapján Az Elnökség ülését össze kell hívni, ha azt legalább három Elnökségi tag, a tárgy konkrét írásos megjelölésével kéri.
2.
Az Elnökségi ülésekre meg kell hívni – a megtárgyalásra kerülő tárgyaktól és napirendtől függően – a szakosztályok vezetőit, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
3.
Az Elnökség szervezetét és működésének szabályait a jogszabályok, az Alapszabály és az SZMSZ előírásai (2006. december 21.) határozzák meg. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, a munkatervet az Elnökhelyettesek készítik el az Elnökség javaslatai alapján, és azt az Elnök hagyja jóvá.
4.
Az Elnökség munkáját segíti a Kamara hivatali szervezete.
IV/C/2. Elnökségi határozatok 1. A Kamara és/vagy az egyes tagok szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró kérdésekben, az elnökségi döntést (intézkedést) határozat formájában hozza meg. Az elnökségi határozatok a kihirdetésüket, illetve kézbesítésüket követő 15 nap múlva emelkednek jogerőre. 2. A Kamarai tag vagy külső kérelmező indítványára hozott határozatokat az indítvány átvételét követő 60 napon belül kell meghozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. 3. Az Elnökség határozatait írásba kell foglalni és az érintettek részére meg kell küldeni, a nemleges (kérést elutasító) határozatot indokolni kell.
14
IV/D. A területi kamara elnöke, elnökhelyettese 1.
A területi kamara elnöke:
a.) képviseli a területi kamarát, b.) irányítja a területi elnökséget és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c.) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének, d.) etikai eljárást kezdeményezhet, e.) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol, f.) két időperiódusra (2x4 év) választható, az ezt követő periódusban nem jelölhető. 2.
A területi kamara elnökhelyettesei:
a.) A területi kamara elnökhelyettesei az elnök és a területi kamara Alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látják el. b.) A területi kamarának a társmegyékben egy-egy területi elnökhelyettese van. c.) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökhelyettes helyettesíti. d.) Két periódusra (2x4 év) választhatók, az ezt követő periódusban nem jelölhetők.
IV/E. Etikai Bizottság 1. A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú Etikai Bizottságot: öt tagot és az elnököt. Az Etikai Bizottság Elnöke jelöli ki az esetenként eljáró három tagú Etikai Bizottságot, illetve a vizsgálóbiztost. 2.
Az Etikai Bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.
IV/F. Számvizsgáló Bizottság 1. A közgyűlés tagjai közül megválasztja a háromtagú Számvizsgáló Bizottságot: két tagot és az elnököt. 2. A Számvizsgáló Bizottság a területi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. Az ellenőrzés során a Számvizsgáló Bizottság feladata a kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának az ellenőrzése, továbbá annak a vizsgálata, hogy a kamara gazdálkodása összhangban áll-e a hatályos jogszabályok, az alapszabály és a gazdasági szabályzat előírásaival, valamint a közgyűlés határozataival. Véleményezi a Kamara éves költségvetési tervezetét és beszámolóját a közgyűlés előtt. 3. A Számvizsgáló Bizottság tevékenységét éves munkaterv alapján végzi és a közgyűlés ülésén évente egyszer köteles beszámolni ellenőrző tevékenységéről.
15
4. A Számvizsgáló Bizottság tagjai jogosultak betekinteni a Kamara minden gazdasági ügyével kapcsolatos iratba, jogosultak a hatáskörükbe tartozó ügyekben a Kamara bármely szervétől, illetve tisztségviselőjétől adatokat, tájékoztatást kérni, amit az érdekeltek kötelesek késedelem nélkül teljesíteni. 5.
A Számvizsgáló Bizottság működését a vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály, az SZMSZ és a MISZK által jóváhagyott gazdasági szabályzat határozza meg.
6.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai részére feladatai ellátása körében utasítás nem adható.
IV/G. Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság 1. Az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság elnökére és négy tagjára az Elnök tesz javaslatot és ezt az Elnökség hagyja jóvá. 2.
Az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság feladata, hogy: a.) koordinálja a Kamarának a szakértő-jelöltek felvételével kapcsolatos tevékenységét, összekötő szerepet tölt be, az Elnökség és a konkrét tagfelvételi eljárást lefolytató Kamarai szakosztályok között és kezdeményezi Kamarai javaslat elküldését; b.) biztosítja, hogy a szakosztályokban zajló felvételi munka azonos elvek, követelmények és feltételek mellett történjen és jogosult egy–egy delegált tagjával – részt venni a szakosztályban lefolytatott felvételi munkában; c.) a különböző szakképzést végző intézmények, társkamarák, társadalmi egyesületek képzési, továbbképzési színvonalának igazságügyi szakértői szempontból történő figyelemmel kísérése, ezek alapján a szakértővé válás szakmai feltételrendszerének alkalmazása.
Az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság szervezeti és működési szabályait az SZMSZ és az Oktatási, Felvételi és Minősítő Szabályzat tartalmazza, munkatervét maga állítja össze, és azt az Elnökség hagyja jóvá. A Bizottság Elnöke évközben az Elnökségnek és évente egyszer a közgyűlésnek tartozik beszámolni a Bizottság tevékenységéről.
IV/H. Érdekvédelmi Bizottság 1. Az Érdekvédelmi Bizottság Elnökére és két tagjára az Elnök tesz javaslatot és azt az Elnökség hagyja jóvá. 2.
Az Érdekvédelmi Bizottság feladata, hogy a.) koordinálja a Kamara érdekvédelmi tevékenységét; b.) javaslatokat dolgozzon ki a szakértők érdekeit érintő kérdésekben;
3.
Az Érdekvédelmi Bizottság szervezeti és működési szabályait az SZMSZ tartalmazza, munkatervét maga állítja össze, és azt az Elnökség hagyja jóvá. A Bizottság elnöke évközben az Elnökségnek és évente egyszer a közgyűlésnek tartozik beszámolni a bizottság tevékenységéről.
16
IV/I. A Jelölő Bizottság 1. A Jelölő Bizottság a Kamara közgyűlése által 4 évre választott szervezet. A bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg nyílt szavazással az elnökség javaslata alapján. 2. A Bizottság feladata, hogy – mandátumának érvényességi idején belül – a tagjai útján, a szakosztályokból beérkező javaslatok alapján, jelölteket állítson a Kamarai testületekbe történő választások alkalmából. A jelölési listák összeállításánál igénybe vehet minden olyan tevékenységet, amellyel a tagság javaslatait a közgyűlés elé viszi (pl. véleménykutatás, kopogtató cédulás rendszer, stb.). 3. Megválasztására a két időperiódus letelte után (nyolc év) a tisztújító közgyűlést megelőző évi közgyűlésen kerül sor. 4.
A választási szabályzatot az elnökség hagyja jóvá.
IV/J. A Szavazatszámláló Bizottság 1.
A Szavazatszámláló Bizottság a Kamara közgyűlése által 4 évre választott szervezet. A bizottság elnökből és két tagból áll.
2.
A Szavazatszámláló Bizottság feladata – mandátumának érvényességi idején belül – a közgyűlésen lefolytatott titkos és nyílt szavazások eredményét kiértékelni.
3. A Szavazatszámláló Bizottság – tapasztalatai alapján – javaslatokat készíthet a Kamara Választási Szabályzatának szükség szerinti módosítására.
IV/K. Egyéb és eseti bizottságok 1.
Az Elnökség meghatározott feladatok, vizsgálatok elvégzésére egyéb bizottságokat is létrehozhat. A bizottságok vezetői évközben az Elnökségnek és évente egyszer a közgyűlésnek tartoznak beszámolni végzett tevékenységükről.
2.
A közgyűlés vagy az Elnökség adott konkrét feladatok, vizsgálatok elvégzésére eseti bizottságokat hozhat létre, bízhat meg. A bizottság megbízása és tevékenysége az adott feladat elvégzésével és a megbízó részére történő beszámoló átadásával véget ér.
3.
Az Eseti Bizottság Elnöke köteles a közgyűlésnek az eseti bizottságok működéséről és munkájuk eredményéről beszámolni.
4.
A bizottságok működésének általános szabályait az SZMSZ tartalmazza.
17
IV/L. Szakosztályok A szakosztály Kamarai tagoknak meghatározó egységei. A szakosztály – a jogszabályok, az alapszabály és az SZMSZ keretein belül – maga határozza meg saját működési és szervezeti szabályait és benne a szakosztály tagjainak jogait és kötelezettségeit. A szakosztály működési és szervezeti szabályzatát az Elnökség hagyja jóvá. 1.
2.
A szakosztály joga és feladata az adott szakterületen történő szakértői működés során alkalmazható vizsgálati módszerek irányelveinek kidolgozása, illetve véleményezése. Ezt a tevékenységet a szakosztályvezető köteles az Elnökséggel előzetesen egyeztetni.
3.
A Kamarai tag köteles egy – szakterületének részben, vagy egészben megfelelő szakterülettel foglalkozó – szakosztály tagja lenni, de a szakosztályi munkában való részvétele önkéntes. Egy tag választása szerint több szakosztály munkájában is részt vehet.
4.
A szakosztály működését a tagjai közül választott szakosztályvezető irányítja. A szakosztály szükség szerint de legalább évente egy alkalommal tart ülést.
5.
A szakosztályvezető köteles azon Elnökségi üléseken - amelyekre meghívást kapott személyesen, vagy megbízottja útján szakosztályát képviseltetni, és az ott elhangzottakról szakosztálya tagjait megfelelően tájékoztatni.
6.
A szakosztály a kamarai bizottságokba küldötteket delegálhat, akik az adott bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.
7.
A szakosztályüléseket a szakosztályvezető hívja össze a tárgysorozat megjelölésével. A szakosztályülést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok 20%-a írásban, az ok és cél megjelölésével kéri.
8.
A szakosztályülést a szakosztályvezető, vagy a szakosztály-vezetőség egy tagja vezeti. Az ülésen a szakosztály minden tagjának egy szavazata van. Az ülések rendjét, határozatképességének feltételeit, a határozathozatal módját és ezek hatályát a szakosztály működési és szervezeti szabályzata tartalmazza.
9. A szakosztály határozatait - amelyeket írásba foglalva az Elnökségnek meg kell küldeni egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A szakosztályülés határozatai a szakosztály tagjaira nézve kötelezőek, ezeket részükre írásban is meg kell küldeni. A határozat ellen az Elnökséghez lehet panasszal élni. A szakosztály határozatait – melyeket írásba foglalva az Elnökségnek meg kell küldeni – egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A szakosztályülés határozatai a szakosztály tagjaira nézve kötelezőek, ezeket részükre írásban is meg kell küldeni. A határozat ellen az Elnökséghez lehet panasszal élni. A panasz, halasztó hatályú. Az Elnökség köteles a panasz ügyét 30 napon belül az Elnökségi ülés napirendjére tűzni. 10. A szakosztályok külső levelezéseiket az SZMSZ-ben meghatározott esetekben csak a Kamara ügyvitelén keresztül bonyolíthatják. 11. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamaránál a következő szakosztályok működnek és működhetnek: Műszaki Szakosztály - Humánbiológiai Szakosztály Agrár- és Környezetvédelmi Szakosztály Közigazgatási és Pénzügyi Szakosztály
18 -
Egyéb Szakosztályok
A szakosztályok albizottságokat hozhatnak létre, amelyek működését bejelentés után az Elnökség hagyja jóvá.
12. Az országos szakbizottságokba jelölhető tagokat az egyes kamarai szakosztályok tagjaik közül választják, a területünkön több, azonos szakbizottságba tartozó szakosztály esetén a delegált tagot a jelöltek közül az Elnökség választja. 13. A szakosztály tesz javaslatot a kamarai közgyűlés szakosztályi küldötteire, a szakosztály képviselőire minden olyan Kamarai és országos bizottsági tagságra, amelyben a szakosztály képviselteti magát, továbbá az örökös kamarai taggá történő minősítésre, valamint szakmai szempontból véleményezi a szakértőjelölteket. 14. A Kamara legalább tíz, azonos szakterületen dolgozó, igazságügyi szakértő tagja létrehozhat egy szakosztályt, ha ilyen még nem létezik. Új szakosztály létrehozását a Kamara Elnöksége hagyja jóvá. 15.
A szakosztályok működési költségeit a költségvetési keretből az Elnökség biztosítja.
16. A MISZK Alapszabálya alapján a kis létszámú, de országosan szétszórt tagságú szakterületek esetében a területi kamarai tagság fenntartása mellett (rész-tagdíjfizetés, etikai ügyek, stb.) a szakmai tevékenység összehangolását országosan egy területi Kamara is elláthatja. Ha ez – a társkamarákkal történt egyeztetés eredményeként – a Kamara keretein belül szerveződik, a más tagkamarák keretein belüli szakosztályi tagok adatai a Kamaránál is szerepeltetendők. A szakmai munka, oktatás stb. kérdésében a MISZK keretein belül a feladatok (és költségek) megosztása megszervezendő.
V. fejezet VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A Jelölő Bizottság feladatait külön szabályzat tartalmazza, amelyet az Elnökség hagy jóvá. V/A. Kamarai küldöttek választása 1. A MISZK küldöttgyűlésére a küldötteket – 50 Kamarai tagonként egy–egy főt – a Kamara közgyűlése választja meg. A küldött köteles megjelenni a MISZK küldöttgyűlésén. A küldött a MISZK küldöttgyűlése előtt 10 nappal köteles akadályoztatását írásban bejelenteni a Kamara Elnökségének. Az elnök és elnökhelyettes funkciója miatt küldött.
V/B. Kamarai tisztségviselők megválasztása, megbízatásának megszűnése 1. A kamarai tisztségviselőket az Igazságügyi Szakértői Kamara tagjai közül négy éves időtartamra titkosan választják. Azonos kamarai tisztségre a kamarai tag legfeljebb két, egymást követő alkalommal választható meg. 2. A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be. 3. A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
19 5.
A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.
6.
A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.
7.
A visszahívásról – titkos szavazással – az a terület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.
V/C. Választás és választhatóság 1. A küldöttek választásakor a közgyűlésnek – jelen alapszabályban meghatározott választáskor – az Elnökségnek, illetve a szakosztálynak határozatképesnek kell lennie. 2. Kamara bármely tagja bármilyen tisztségre megválasztható, amelyre az adott tagra nézve összeférhetetlenség nem áll fenn. 3. A tisztségviselőnek, illetve bizottsági tagnak jelölt Kamarai tagnak a választás előtt nyilatkoznia kell, hogy megválasztása esetén elfogadja-e vagy sem az adott tisztséget.
V/D. Összeférhetetlenség 1. Az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Számvizsgáló Bizottság elnökének és tagjainak nem választható meg az az igazságügyi szakértő, aki a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarában azonos tisztséget tölt be. Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarában e tisztségre utóbb választják meg, úgy köteles a Kamaránál betöltött azonos tisztségéről lemondani. 2. A Kamara Etikai Bizottságának Elnöke és tagjai, valamint a Számvizsgáló Bizottság Elnöke és tagjai, ezen tisztségükön felül más kamarai tisztséget nem tölthetnek be. 3. A választott tisztségviselők, bizottsági tagok és küldöttek az őket megválasztó testületek által visszahívhatók, ha a választott személy: a.) feladatait neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően látja el; b.) összeférhetetlenségi, vagy kizáró ok áll fenn és tisztségéről nem mond le.
VI. fejezet KAMARA MŰKÖDÉSE VI/A. Kamara működésének anyagi feltételei 1.
A Kamara működését a költségvetésében megtervezett bevételekből fedezi.
2.
A források összetétele: – a tagok kamarai hozzájárulásai (tagdíjak); – költségvetési támogatások;
20 – Kamara szolgáltatásaiért fizetett díjak; – egyéb bevételek (adományok, külföldi támogatás, pályázati díjak, stb.); - új tagok hozzájárulási, egyszeri támogatási összegét a MISZK Küldöttgyűlése határozza meg.
3.
A kiadások összetételét és mértékét a Kamara mindenkori költségvetése határozza meg. A költségvetési javaslatot az Elnökség állítja össze, és azt a közgyűlés hagyja jóvá.
4.
A Kamara költségvetésében gondoskodik az etikai eljárások költségeiről.
VI/B. Kamarai hozzájárulás 1. A felvételre váró kamarai tag által fizetett egyszeri hozzájárulást a MISZK Küldöttgyűlése határozza meg. A tagdíj összegét a területi kamara közgyűlése fogadja el évenként a MISZK Küldöttgyűlésének javaslata alapján. A kamarai tag a tagdíjat egy összegben tartozik befizetni június 30-ig. Késedelmes befizetés esetén a tagot a közgyűlés által meghatározott mértékű az éves tagdíj 20 %-ára terjedő késedelmi pótlék terheli, amelyet a mulasztott tagdíjrészlettel együtt kell megfizetni. Részletfizetést vagy csökkentett tagdíját az Elnökség engedélyezhet, írásbeli kérelemre. Az egyösszegű befizetés határidejét a közgyűlés vagy a területi küldöttgyűlése megváltoztathatja. 2. Az Elnökség, a kamarai tagdíjat a december 31. után a nem fizető szakértőkre vonatkozóan a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó határozatot hoz. 3. Az újonnan felvett kamarai tag a felvétel évében teljes tagdíjat fizet, függetlenül attól, hogy mikor vették fel szakértőnek.
VI/C. A Kamara hivatali szervezete 1.
A Kamara folyamatos működésének érdekében az Elnökség hivatali (ügyintézői) szervezetet hoz létre. A hivatali szervezet működését az Elnök irányítja.
2.
A Kamara hivatali szervezetének feladata: a.) a Kamara ügyviteli és pénzügyi teendőinek ellátása; b.) vezeti a névjegyzéket a tagokról; a.) ellátja a napi feladatokat.
3.
A részletes ügyviteli és ügykezelési szabályokat az Irodai Működési Szabályzat tartalmazza.
VI/D. Kamara dolgozóinak jogállása 1. A Kamarával munkaviszonyban álló dolgozóra és az ügyintéző szervezet alkalmazottaira a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
21
VI/E. Kamara tisztségviselőinek tiszteletdíja, a tisztségviselők és tagok költségtérítése 1. A Kamaránál az Elnöki, Elnökhelyettesi, valamint a nevesített bizottsági elnöki tisztség tiszteletdíjjal járhat, amelyeknek mértékét a közgyűlés az éves költségvetés elfogadásával együtt határozza meg, az Elnökség javaslatára. 2. A Kamara valamennyi tisztségviselője és a Kamarában folyamatos tevékenységet végző tagok számára a Kamara megtérítheti a Kamarai közéleti tevékenységével kapcsolatosan felmerült, igazolt költségeket.
VI/F. Nyilvántartások 1.
Kamara nyilvántartása a.) A Kamara Elnöksége által a Kamara tagjairól vezetett szakértői névjegyzék (nyilvántartás) feltünteti a tagonként az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által vezetett országos szakértői névsor adatait, valamint a tagnak a Kamarai tagságával kapcsolatos és tevékenysége jellegére (pl.: munkajogi helyzetére) vonatkozó információkat. A nyilvántartásnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi névjegyzékben szereplő adatokon túlmenő információit az adatvédelmi törvény előírásait kielégítő módon kell kezelni. A nyilvántartásra kerülő adatok részletes felsorolását és kezelését az SZMSZ, illetve a kamara Irodai Működési Szabályzata tartalmazza. b.) A tag köteles az adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni a Kamarának. c.) A bíróságok és hatóságok kérésére a Kamara a tagjairól olyan névjegyzéket állít össze és küld meg az illetékes részére, amelyből az eljáró bíróság, illetve hatóság az adott ügyben szakmailag illetékes, a megfelelő szaktudással rendelkező igazságügyi szakértőt kiválaszthatja.
2.
Kamara tagjai által vezetett nyilvántartás a.) A Kamarai tag – az igazságügyi szakértők működését szabályozó, mindenkor hatályos jogszabályban előirt nyilvántartáson belül – a kirendeléseiről és magán-megbízásairól is nyilvántartást köteles vezetni. b.) A szakértői intézetben dolgozó szakértők a saját nevükben végzett szakértői tevékenységükről külön nyilvántartást tartoznak vezetni. c.) A rendeletben előírt nyilvántartókönyvet hivatalos felszólításra a tag köteles a Kamara Elnökségének, illetve - a tag elleni panasz beérkezése esetén – az Etikai Bizottságának ellenőrzésre bemutatni. d.) A nyilvántartókönyv vezetésének és kezelésének, valamint a szakértő hivatalos bélyegzője használatának szabályait az Iszktv. tartalmazza.
22
VI/G. Az igazságügyi szakértő működésének felügyelete 1. A Kamara Elnöksége jogosult az egyes igazságügyi szakértők szakmai tevékenységét, ügyvitelét és etikai magatartását ellenőrizni és minősíteni. A szakértő magánéletére ez nem érvényes. 2. A tag ellenőrzését a tag tudtával és bevonásával, valamint szakosztálya képviselőjének részvételével kell végrehajtani. 3. 4.
Az ellenőrzés és minősítés formáját és részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza. Az Elnökség elutasító határozatával szemben általános jogorvoslatnak helye nincs, a MISZK elnöksége akkor jár el, ha a határozat a jogszabályokkal és az alapszabállyal ellentétes.
VI/H. Eljárás panaszok ügyében 1. A Kamara tagja ellen benyújtott panasz esetén az adott panasz kivizsgálásával, a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állása érdekében – a vizsgálat határidejének és módjának egyidejű meghatározása mellett – az Elnök arra alkalmas személyt bízhat meg, aki a vizsgálat eredményéről az Elnökségnek számol be. 2. Az Elnök vagy az Elnökség a vizsgálat eredménye alapján határozatot hoz, melyben röviden ismerteti a vizsgálat eredményét és/vagy elutasítja a panaszt, vagy etikai vétség alapos gyanúja esetén etikai eljárást kezdeményez. A határozatot meg kell küldeni a panaszosnak és a panaszolt tagnak egyaránt. 3. A panaszeljárást lehetőleg a panasz iktatásától számított 30 napon belül Elnökségi határozattal kell lezárni, ha ez nem lehetséges, úgy erről a panaszost az ok és a vizsgálat várható lezárása időpontja megjelölése mellett értesíteni kell. Az Elnökség elutasító határozatával szemben általános jogorvoslatnak helye nincs, a MISZK Elnöksége akkor jár el, ha a határozat a jogszabályokkal és az alapszabállyal ellentétes. 4.
A szakmai továbbképzésnél a kamara együttműködik a társkamarákkal.
5. Etikai vétségek felsorolását, meghatározását, valamint a Kamara illetékes szerveinek, az etikai vétség alapos gyanúja esetén, a gyanúsított Kamarai taggal szemben lefolytatásra kerülő etikai eljárás módját, továbbá a kiszabható büntetések ismertetését az ISZtv., az Etikai Kódex, és az Etikai Eljárási Szabályzat tartalmazza.
VI/H/1. JOGORVOSLAT A KAMARAI TESTÜLETEK HATÁROZATAIVAL SZEMBEN 1. Személyét érintő közgyűlési, küldöttgyűlési, illetve elnökségi határozat ellen – a Kamara érintett tagja, abban az esetben, ha a törvény alapján nincs fellebbezési joga – panaszt terjeszthet elő (a megsértett jogszabály, vagy alapszabályrész megjelölése mellett). A panaszt – 15 napon belül – a
23 MISZK elnökségéhez kell felterjeszteni döntésre. A panasz nem halasztó hatályú, de a határozat megváltoztatása esetén az érintetteket, annak végrehajtásából eredő minden következmény alól mentesíteni kell. Az alapos indok nélkül, ismételten eredménytelen panaszt tevő tag, a harmadik és minden további panaszeljárás költségeinek viselésére kötelezhető. 2. A MISZK Elnöksége által hozott határozat ellen, abban az esetben, ha az Iszktv. Az adott határozat felülvizsgálatra vonatkozóan a Pp. XX. fejezetének alkalmazását rendeli, a törvényben megjelöltek a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pp. Közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhatnak. A keresetindításban a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Ha a MISZK elnöksége a határozatot megváltoztatta, úgy annak érvényben tartása iránt az elnökség fordulhat bírósághoz. 6. Ha a közgyűlés, illetve küldöttgyűlés határozata – az elnökség véleménye szerint – jogszabályt vagy az alapszabályt sérti, a végrehajtást az elnökség ennek eldöntéséig, de legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti. A felfüggesztést el kell rendelni, ha azt a jelenlevő tagok, illetve küldöttek 10 %-a, a megsértett jogszabály, vagy alapszabályrész megjelölése mellett kéri. Az ügyet – 8 napon belül – az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni döntésre. 7. A vélhetően jogszabályt, vagy az alapszabályt sértő elnökségi határozat végrehajtását az elnök vagy az Etikai Bizottság elnöke ennek eldöntéséig, de legfeljebb három hónap időtartamra felfüggesztheti. A felfüggesztést el kell rendelni, ha azt az elnökség tagjainak egyharmada, a megsértett jogszabály vagy alapszabályi rendelkezés megjelölése mellett kéri. 8. Az elnökség határozata ellen a szakosztályvezetők több mint egyharmada által előterjesztett észrevétel esetén a határozat végrehajtását fel kell függeszteni és azt 30 napon belül újra kell tárgyalni, amely ülésre meg kell hívni a szakosztályvezetőket, az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság elnökét. A korábbi határozat fenntartása esetén az észrevételt – döntésére – az igazságügyi és rendészeti miniszterhez kell felterjeszteni.
VI/I. Az igazságügyi szakértők képzése és továbbképzése 1.
A tagok rendszeres továbbképzését a Kamara koordinálja.
2. A tagok részére szükséges jogi és egyéb, az igazságügyi szakértői működéshez szükséges ismeretek éves oktatási tervét és anyagait az Oktatási, Felvételi és Minősítő Bizottság készíti (készítteti) el. 3. A jogi továbbképzés a Kamara tagjai részére kötelező, ennek költségeit a tag viseli. Az egyéb továbbképzésen való részvétel a Kamarai tag részére önköltséges, de pályázati rendszerben a Kamara azt támogathatja. 4. A szakértő-jelöltek képzése és vizsgáztatása térítésköteles, a térítés mértékét az Elnökség határozza meg. 5.
A szakmai továbbképzésnél a Kamara együttműködik a társkamarákkal.
VII. fejezet A KAMARA ELISMERÉSI, KITÜNTETÉSI RENDSZERE 1.
A Kamara elnöksége a Kamara tagjának, a szakértőként eltöltött idő függvényében (a kinevezés dátuma érvényes) a.) 10 évi folyamatos működés esetén a bronz fokozatú kamarai okmányt b.) 15 évi folyamatos működés esetén az ezüst fokozatú kamarai okmányt c.) 20 évi folyamatos működés esetén az arany fokozatú kamarai okmányt
24 d.) 25 évi folyamatos működés esetén a gyémánt fokozatú adományozhatja, de a szakértőnek az okmányokat írásban kérni kell.
kamarai
okmányt
Az elismerést a Kamara tagjai – kérelem esetén – automatikusan megkapják, kivéve, ha a kamarai tag ellen etikai eljárás van folyamatban vagy szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult ellene és azt jogerősen befejezték. Az etikai eljárás végén az elismerő okmány odaítélésének lehetőségét az Elnökség újratárgyalja. A Kamara kitüntetett tagjai jogosultak az okmányban megnevezett fokozatot „Igazságügyi Szakértő” megnevezés minősítő jelzőjeként használni a szakértői vélemények aláírásakor. A cím a szakértői és kamarai igazolványon nincs feltüntetve. 2. A Kamara elnöksége a kamarai tag munkásságáért önállóan vagy a szakosztályvezetők előzetes ajánlása alapján a.) pénz- vagy tárgyjutalmat, b.) kitüntető oklevelet adományozhat a Kamara tagjainak. 3. Az oklevelek, a kitüntetések és a jutalmak átadása nyilvánosan, a Kamara közgyűlésén történik. 4. A szakértők bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozatú okmányainak kiadásával pénzjutalom nem jár.
VIII. fejezet KAMARAI SZABÁLYZATOK 1. A Kamara szerveinek és tisztségviselőinek, valamint tagjainak tevékenységét és működését a következő, a jogszabályokkal, a MISZK vonatkozó szabályzataival és a jelen Alapszabállyal összhangban lévő alábbi szabályzatok határozzák meg: – Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ); – Gazdálkodási Szabályzat; – Oktatási, Felvételi és Minősítő Szabályzat; – Választási Szabályzat. A felsorolt szabályzatok a MISZK szabályzatainak felelnek meg.
IX. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.
A Kamara megszűnése Megszűnik a Kamara, ha azt törvény kimondja.
2.
A Kamara jelen alapszabálya nem lehet ellentétes a MISZK Alapszabályával.
3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló az 1999. évi LV. törvénnyel módosított 1995. évi CXIV. törvény, a 2005. évi XLVII. Tv., valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.
A Kamara vagyonáról az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés, illetve a Küldöttgyűlés dönt.
Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara 2007. június 08. napján tartott közgyűlésén az Alapszabályt jóváhagyta.
25 LATORCZAI JÁNOS a Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke
