Visszanézve A Borsos iskola és utóélete 1946-2014
Jajesnica Róbert Máté János Kopcsányi Ottó Muharos Lajos Kótai József Péri József
Jajesnica Róbert Kopcsányi Ottó Kótai József Máté János Muharos Lajos Péri József
BAKONYVÁRI M. ÁGNES
Visszanézve Borsos Miklós – A Mester A Magyar Művészeti Akadémia 2014-ben azzal a szándékkal valósítja meg hat ötvösművész kortársunk kiállítását, hogy életművük kiemelt darabjaival reprezentálják egykori közös mesterük művészetpedagógiai tevékenységének szellemiségét. Borsos Miklós szobrászművész 1946–1960 között vezette a díszítőplasztikai szakosztályt a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egykori jogelődjén, a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tanári meghívása része volt, a korabeli felsőoktatás egészét érintő, az intézmények szervezeti rendszerében és a képzések módszerében, valamint szemléletében is megmutatkozó átalakításoknak. Az iparművészeti felsőoktatás átszervezését, Keresztury Dezső miniszter késésére, Pátzay Pál szobrászművész, mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályának vezetője, készítette elő 1946–1947-ben. Az ő javaslatára bízták meg a díszítőplasztikai képzés vezetésével Borsos Miklóst, aki másfél évtized alatt a növendékek több generációjának alkotói szemléletét és gyakorlatát határozta meg. Milyen oktatáspolitikai megfontolások indokolhatták a személye melletti döntést? Mi jellemezte tanítási módszerét? Borsos Miklós már 1945-ben kinyilvánította szándékát, hogy alkotói munkája mellett aktívan bekapcsolódik a kulturális közéletbe. Miután elfogadta a felkérést a Művészeti Tanács tagjainak sorába, Győrből a fővárosba költözött. Több személyes adottsága is vonzó lehetett az iparművészeti felsőoktatást megújítani szándékozó oktatáspolitika számára. A családi hagyományokat követve aranyművességet tanult, majd vésnöki munkából élt, tehát iparművész képzettséggel és szemlélettel gyakorolta
szobrászi hivatását. Széleskörű szakmai tájékozottsága annak köszönhető, hogy alkotói pályájára nem az intézményes képzés keretei között, nem akadémikus módszerekkel készült fel, hanem az európai művészet múltját és jelenét megismerő tanulmányutakon, maga által választott mesterek műtermeiben. Alkotói szemléletében a hagyomány és korszerűség szerves egységben mutatkozott meg. Művészetében az európai szobrászati hagyományok összekapcsolódtak azzal a „pannon szellemmel”, amelynek forrása a dunántúli táj és annak kulturális tradíciója. Szobrászi alkotói gyakorlatában ötvösművészeti technikákat alkalmazott: plasztikáinak jelentős részét hajlított és domborított rézlemezből készítette. Ez, a világlátottságában is a magyar kulturális örökséghez ragaszkodó, az ötvösmesterség képzettségével plasztikai kifejezésben kiteljesedő személyiség érkezett tanárként az Iparművészeti Főiskolára 1946-ban. Munkája közvetlenül az intézmény legrégebbi, indulásakor egyetlenként működő (eredetileg „műfaragászati”) díszítő plasztikai szakosztályhoz kötötte. Ennek hagyományaira támaszkodva alakította ki a maga egyéni pedagógiai módszerét. A főiskolán az akadémiai jellegű oktatás rendszerével találkozott: a szigorú tervezésen alapuló tárgyalkotás gyakorlatával. A tanárok terveztek és tervezést is tanítottak, a kivitelezést viszont más végezte. Borsos ezzel szemben azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a hét első három napján tartotta az elméleti órákat, a hét második felében viszont műhelygyakorlat következett. Ezeken az alkalmakon az összes hallgató bemutatta, amin dolgozott. A Mester minden egyes munkáról véleményt mondott, konzultált és – szükség esetén – korrigált. A műhelygyakorlatokon nem korlátozta a részvételt csupán a díszítőplasztika szakosztály hallgatói részére, hanem a belsőépítészet, a kerámia, a grafika, a textil és az ötvösművészeti szakosztályok hallgatói kölcsönösen figyelemmel kísérhették egymás bemutatkozását, az ehhez kapcsolódó mesteri konzultációt és korrigálást. Ennek a pedagógiai módszernek az eredményeként kialakult a tanítványok szellemi önállósága, alkotói magabiztossága. Borsos komolyan vette a Szépműves Líceum középiskolai oktatását, és arra alapozottan építette fel a főiskolai technikai képzés anyagát. A felsőoktatásban tehát nem alapozó ismeretek átadására törekedett, hanem az egyéni alkotói hang megtalálásához, az egyéni kifejezési formák kialakításához segítette növendékeit. Pedagógiai szemléletének és gyakorlatának köszönhetően az 1960-as években szinte minden iparművészeti ágban megfigyelhető az a jelenség, hogy a tervezett tárgyalkotás mellett megjelennek az önálló plasztikai igényű alkotások. A Mester, talán éppen hivatásának aranyműves-vésnöki gyökerei miatt, gyakorolta a legerőteljesebb hatást ötvösművész tanítványaira. Azok az alkotók, akik a Magyar Művészeti Akadémia kiállításán felidézik tanári tevékenységének szellemiségét, egész pályájuk során biztonsággal töltekeztek ennek meghatározó erejéből: a közülük legkorábban végzett Péri József éppen úgy, mint a későbbi növendékek, Kopcsányi Ottó, Jajesnicza Róbert, Máté János, Kótai József és Muharos Lajos. Kopcsányi Ottó 70. születésnapi visszaemlékezésében írta le vallomását: „Felejthetetlen öt boldog évet töltöttem el Borsos Miklós szobrászművész növendékeként, … aki számunkra az egyetemes európai képzőművészetet mutatta be. Nemcsak az alkotás folyamatát tanultuk tőle, hanem humánumot, látásmódot, emberi tartást, általános kultúrát is.” Muharos Lajos rendkívüli rajztudásáról a szakmai köztudat őrzi annak emlékét, hogy miképpen értékelte azt későbbi tanára, már a felvételi vizsgán. „A főiskolán, amikor Borsos Miklós átvette az ötvös szakot, azok igen szép évek voltak, menedék, tanulás, jövőkép!” – emlékezik 2006-ban megjelent könyve kapcsán Jajesnica Róbert, aki a Mestere tiszteletére készített dobozát is bemutatja a tárlaton.
A dísztárgy fedelén ötvösszerszámok domborított képe látható, az oldalakon pedig műhely-jelenetek, Borsos egészalakos portréjával. A verbális vagy képi jelekben kifejezett kötődésen túl azonban, mind a hat kiállító művész pályaképének sajátosságaiban egyértelműen megmutatkozik a tanulmányi években kapott impulzusok döntő jelentősége. Egyéni úttá tudták azonban formálni azt, amire Borsos – közösség előtt kinyilvánított, de személynek szóló konzultációival, korrigálásával – inspirálta őket. Melyek ezek a közös pályaképi sajátosságok? És milyen egyéni utak bontakoztak ki belőlük? A díszítőplasztikai oktatás eredendő célja az volt, hogy az iparművészeti tárgyak és az azokat befogadó építészeti terek esetleges kapcsolatát a tudatos összehangoltság igényével rendezze egységbe. Ez a törekvés új viszonyt teremtett a tárgy használati és valóságértelmező szerepe között is. Érdekes megfigyelni, hogy miképpen jelentkezik, és milyen állomásokat jár be egy-egy tárgytípus térbeliségének megnyilatkozása, illetve a természeti vagy építészeti térrel való kapcsolata, majd hogyan elevenedik meg ezek által, saját térteremtő vagy térértelmező képessége. A Mester példája szinte valamennyi növendékét inspirálta arra, hogy hajlított és domborított rézlemezből térplasztikákat készítsen: reliefeket, fali képeket, frízeket, oszlopburkolatokat, cégéreket, címereket. Ezek hasonló kompozíciós jellegzetességeket mutatnak: a síkokból felépített emberi és állati testek oldal- vagy szembenézetben láthatók, emblémaszerű sűrítettségben megállított mozdulatokkal. Időtlen és perspektíva nélküli terek ezeknek a jeleneteknek a képmezői, amelyekből a természeti vagy tárgyi környezet motívumai is hiányoznak. Már amikor öntéssel készültek a hasonló murális funkciót betöltő alkotások, akkor is tartották egy darabig a hajlított, domborított lemez-kompozíciók szemléletbeli sajátosságait, noha az öntési technikából adódó testesség mégis nagyobb elevenséget, életszerűséget adott az emblémaszerű mozdulatoknak. PÉRI József számos cégér vagy címer alkotójaként a vörösréz lemez domborításának lehetőségei szerint kereste a tárgyak és természeti, illetve építészeti terük közötti kapcsolat összehangolhatóságát. Ebben a keresésben talált rá a természeti és a természetfölötti valóságdimenzió homogén egyneműségének élményére, amelyet a vallásos liturgia vagy a személyes jámborsági gyakorlatok eszközeiben éppen úgy megfogalmazott, mint ékszereiben vagy bogarakat, rovarokat ábrázoló, jellegzetes kisplasztikáiban. Fémmegmunkálási módszerének különlegessége volt az olvasztással formált amorf fém és a kemény, határozott kontúrú lemez vagy huzal együttes alkalmazása. KOPCSÁNYI Ottó művészi útján is megfigyelhető az a jelenség, ahogy ötvösmunkáinak használati funkcióját egyre erőteljesebben váltja fel a valóságértelmező törekvés, a jelen kor lelkiségének hangsúlyos tükrözésével. A díszdobozainak felületén látható természeti motívumok határozott geometrikus elrendezettségben mutatkoznak. Olyan erőket, mozgásokat tesznek láthatóvá, amelyek a természet rendjében vizuálisan érzékelhetetlenek: a fény metamorfózisát, az égitestek belső folyamatait, a víz megnyilvánulásainak sűrített egységét. Hasonló látásmód szerint rendezi el érmeinek kompozícióiban a figurális motívumot. JAJESNICA Róbert használati tárgyakhoz kötődő alkotásai az üdvtörténeti vagy a történelmi múlt valamely jelenségének értelmezésére, a két valóságmegközelítési mód egységben kezelésére tesznek kísérletet: „Seuso-tál”, „Magyar feltámadás” (tál). Tablószerű kompozíciói – geometrikus elrendezettségükkel – új távla-
tokban szemlélik a teremtett lét esélyeit. A „Babba Mária” figurális plasztika konkrét vallási hagyományhoz kötődve fogalmazza meg annak személyes értékű üzenetét, karakterisztikusan ötvösművészi eszközökkel és szemlélettel. MÁTÉ János hagyományos ötvöseljárásokkal készítette aquamaniléit, amelyeknek mesterségbeli igényességével egyenértékűek a cső és lemez voltukból adódó gondolati üzenetek feltárása, valamint a humor jelenkori időszerűségét példázó kompozíciós ötletek. Ugyanannak a témának a hajlított-domborított, majd öntött megvalósítása jól érzékelteti, hogy az alkotói életút során miképpen értek kölcsönösséggé, sőt egységgé az isteni és emberi valóságdimenzió egymásnak feszülő vagy egymás mellett haladó találkozás-keresései. KÓTAI József életművében a miniatűr ezüstszobrok, az érmek vagy a bronzplasztikák világának közös jellemzője a figurák testfelépítésében, illetve egymáshoz való viszonyában és térbeli helyzetében megmutatkozó méretbeli torzítás. Ez a groteszk ábrázolásmód humoros megvilágításban tesz érzékletessé személyesen vagy közösségben hordozott belső torzulásokat. Megközelíthetővé és kezelhetővé teszi a merőlegesekkel és párhuzamosokkal meghatározni vélt természeti és az ebbe kényszeríteni próbált természetfölötti valóság, valamint az ember teremtett méltósága és az ezt szabályozni akaró társadalmi valóság feszültségeit. MUHAROS Lajos pályájának is feltűnő jellegzetessége, hogy a korai, méretekben megmutatkozó monumentális gondolkodás, miképpen alakult a kompozíciók belső erőteréből fakadó monumentalitássá. Miközben ezüst-féldrágakő kisplasztikái ugyanúgy igénylik a velük való testi érintkezést, mint – műfaji természetükből adódóan – a figurális függőékszerek, a násfák, mégis a testi valóságon túlmutató élményekkel ajándékoznak meg. Az emberi testet teremtő és éltető erők áramlásának különböző energiaközpontjaival keresnek kapcsolatot: az ékszerek a szívvel, a kisplasztikák a tenyér közepével. Kompozícióik erőtere az érintkezés irányában, a látványéval egyenértékű aktivitást éreztet. A Magyar Művészeti Akadémia kiállításán szereplő ötvöművészek tehát nem csupán ezzel a tárlattal, hanem egész alkotói pályájukkal, egész életművükkel őrzik Mesterük emlékét. Fizikai érintkezést is igénylő munkáik a teremtett és a természetfeletti valóságnak abba a homogén egységébe emelik használóikat, viselőiket, a hozzájuk szemlélődéssel kapcsolódókat, amelybe Borsos Miklós egykor és ma is közvetíti számukra – számunkra a meghívást. Tartsunk hát Vele!
BAKONYVÁRI M. ÁGNES
In retrospect Miklós Borsos – The Master The Hungarian Academy of Arts is organizing an exhibition of the works of 6 goldsmith artists in 2014 to represent the spirituality of the art pedagogical activity of their one-time master by means of some special pieces of their oeuvres. The sculptor, Miklós Borsos was the head of the Department of Decorative Sculpture of the Hungarian College of Applied Arts, the predecessor in title of the Moholy-Nagy University of Art and Design between 1946-1960. His nomination as a teacher was part of the overall changes of higher education in those days, effecting its institutional structure, methodology and approach. The reorganization of the higher education in applied arts was prepared by Pál Pátzay, sculptor, the head of the Art Department of the Ministry of Religion and Public Education in 1946-1947, by proxy of the Minister, Dezső Keresztury. He recommended for the position of the head of the Department of Decorative Sculpture Miklós Borsos, who determined the artistic approach and practice of several generations of students in the course of his activity of one and a half decades. What were the reasons of the educational policy for the decision to opt for him? What were the characteristics of his teaching method? Miklós Borsos expressed already in 1945 his intention to join public cultural life actively, besides his artistic activity. After accepting the invitation into the Art Council, he moved to the capital from Győr. He had several talents that made him attractive for the educational policy makers who intended to renew higher education. Following a family tradition he studied goldsmith art, then he worked as an engraver, so he practiced sculpture with the qualification and
approach of an applied artist. His extensive professional knowledge was due to the fact, that he had not prepared for his artistic career within institutional frameworks, with academic methods, but in the course of study tours, where he had learned about the past and present of European art, in studios of masters he had chosen for himself. Tradition and modernity constituted an organic unity in his artistic approach. In his art, European traditions were connected with the „Pannon spirituality”, which came from the source of the Transdanubian landscape and its cultural traditions. In his activity as a sculptor he applied techniques of the goldsmith’s art, he made a significant part of his statues of curved and embossed copper plates. This widely travelled person, who at the same time adhered to the Hungarian cultural heritage, had a qualification in goldsmith art and had a mature way of expression in sculpture, arrived as a teacher in the Hungarian College of Applied Arts in 1946. His work was directly connected with the oldest, and in those days the only Department of Decorative Sculpture of the institution (originally called „artistic carving”). Relying on its traditions, he created his own individual pedagogical methods. At the college he met with the academic system of education that focused on creating objects on the basis of strict planning and design. The teachers and professors made designs and taught design, but the execution was somebody else’s job. On the other hand, Borsos shaped the practice of giving theory classes on the first three days of the week, that were followed by workshop practise in the second half of the week. During these workshops all the students presented their works. The Master told his opinion about each piece, he gave consultations and corrected the works if it was necessary. At the workshop classes not only students of decorative sculpture were allowed to participate, but students of interior design, ceramics, graphics, textile and goldsmith’s art students could also follow the formation of works of other students and the consultation and corrections provided by the master. As a result of this pedagogical method, the students became intellectually independent and confident artists. Borsos took the education of the Fine Art Lyceum seriously and he based the technical training material of the college on that. In the college education he did not intend to hand over elementary information, but to help students find their individual creative style, to help them create their individual forms of expression. Due to his pedagogical approach and practise, in the 1960s it can be noted that in almost every field of applied arts besides designed objects, individual works of sculpture appear. The Master may have had the most powerful influence on his students of goldsmith’s art because of his goldsmith artist’s and carver’s roots. The artists, who evoke the spirituality of his activity as a teacher have been able to safely draw on this determining power during all their careers; József Péri, the earliest graduate as well as the later ones like Kopcsányi Ottó, Jajesnicza Róbert, Máté János, Kótai József and Muharos Lajos. Kopcsányi Ottó wrote about his memories on the occasion of his 70th birthday. „I spent five unforgettable years as a student of the sculptor Miklós Borsos, … who presented to us the universal European fine arts. We did not only learn from him about the process of creating works of art, but we also learned about how to be humane, a special way of seeing things, human attitude, and general culture.” About Lajos Muharos professionals know how his future teacher appreciated his extraordinary talent for drawing, already at his entrance exam. „At the college, when the direction of the goldsmiths’ department was taken over by Miklós
Borsos, very beautiful years followed. There was refuge, studying, and an image about the future,” as Jajesnica Róbert remembers in his book published in 2006. He displays his box made in honour of his master at the exhibition. On the lid of the box, embossed images of goldsmith’s tools can be seen, and on the sides of the box there are workshop scenes, with the whole figure portrait of Miklós Borsos. But beyond the attachment expressed verbally or in images, it is a characteristic feature of the careers of all the six artists, that they evidently received determinative impulses during their years of study. They were also able to create their individual styles based on the inspiring public consultations and corrections, which were at the same time very personal. What are these common career features?And what kinds of individual styles were shaped? The original purpose of the training of decorative sculpture was to organize the works of applied arts and the architectural spaces including them into one single unity, consciously harmonizing them. This objective created a new relationship between the roles of objects as objects for use and as objects for the interpretation of reality. It is interesting to note how the spatial character of an object appears and what stages it has, what kind of relationship there is between the object and the natural or architectural space and how its own ability to create or interpret spaces gets revived. The example of the Master inspired almost all his pupils to make spatial statues, reliefs, wall pictures, friezes, covers for columns, signs and emblems, coats of arms. These works have similar characteristics, there are side- or frontal views of human and animal bodies, movements and gestures stopped like emblems. These are timeless spaces without perspectives, without motives of nature or objects. These mural compositions kept the characteristics of curved and embossed plates even after they were made with the technique of casting and the emblematic movements and gestures of the figures became more lively and realistic. P É R I József has made several signs and coats of arms and he searched the opportunities offered by embossing red copper plates in order to harmonize the relationship between objects and their natural or architectural space. In course of this search he found the experience of the homogeneity of the natural and supernatural dimensions of reality, which he formulated in his liturgical or religious pieces as well as in his jewels or characteristic statuettes representing beetles or insects. The speciality of his method of working with metals was the simultaneous application of formless metal shaped by means of smelting and of hard plates or wires with determined contours. It can also be noticed in the artistic career of Ottó K O P C S Á N Y I , that the utilitarian function of his goldsmith art objects is gradually replaced by an intention to interpret reality, reflecting more and more the spirituality of our age. The motives of nature on the surface of his decorative boxes are in a firm geometrical arrangement. They make visible movements and motions that visually cannot be perceived in nature: the metamorphoses of light, the internal processes of planets, the condensed unity of the manifestations of water. He organizes the figures on his coin compositions in a similar way. The works of Róbert J A J E S N I C A connected to everyday objects for use are experiments to interpret some phenomena of religious or historical past and to unify the two ways of approaching reality: „Seuso-dish”,
„Hungarian resurrection” (dish). His pageant-like compositions, with their geometrical organization, view the chances of created life in new perspectives. The „Babba Maria” statuettes formulate a personal message connected to religious traditions, with the help of characteristic devices and approach of the goldsmiths’ art. M Á T É János made his aquamaniles with traditional goldsmith methods. They are very refined pieces made of tubes and plates, conveying messages and containing ideas for composition that reflect the timeliness of humour in our times. The same subject is elaborated with the techniques of curving and with those of casting. The works demonstrate how the divine and human dimensions of reality, contrasting each other or proceeding side by side, try to meet, matured into harmony and reciprocity. The common characteristic of the miniature silver statuettes, coins and bronze statuettes in the oeuvre of József K Ó T A I is the distortion of sizes of the figures, which effects their relationship to one another and their spatial arrangement. It makes approachable and manageable the tension between the natural reality claimed to be determined by perpendicular and parallel lines, and the supernatural reality forced into it, and the tensions between human dignity and social reality that intends to regulate that. It is a striking characteristic of Lajos M U H A R O S career as well in earlier he used monumental sizes and later it was transformed into monumental compositions coming from an internal power. His silver semi precious stone statuettes require physical contact as well as the pendant figures, the lavalieres, but these provide experiences that go beyond physical reality. These works seek contact with different energy centres of flowing forces, creating and vitalizing the human body: the jewels seek contact with the heart, the statuettes with the centre of the palms. The field of force of the compositions is very powerful physically and visually as well. The goldsmith artists participating in the exhibition of the Hungarian Academy of Arts preserve the memory of their Master not only by means of the pieces of this exhibition, but also with their whole creative careers and with their whole oeuvres. Their works requiring physical contact as well as elevate their users and viewers in the homogeneous unity of natural and supernatural reality, to where Miklós Borsos invited them and is still inviting them and ourselves as well. L e t u s f o l l o w h i m a l l !
Jajesnica Róbert
Babba Mária • 2007 sárgaréz, vörösréz, 95 ˟ 55 cm
Részletek
Ötvösműhely, doboz • 1959 vörösréz ezüstözve, 8,5 ˟ 8,5 ˟ 5,5 cm
Forma tanulmányok • 1964-1965 vörösréz, sárgaréz m.: 15 cm, 30 cm, 26 cm, 15 cm
Vázák • 1959-60 vörösréz domborítva, m.: 18 cm, 39 cm, 33 cm
Tanulmányok • 1959-70 domborított vörösréz néhol ezüstözve, 65 ˟ 99,5 cm
Toldi, relief • 1960 bronz, 31 ˟ 45 cm
Hal • 1973 ezüst, ólomüveg, méret: 28,5 ˟ 27 cm
Madár • 1974 ezüst, ólomüveg, 28 ˟ 30 cm
A magyar feltámadás • 2008 ezüst,
Ø 40 cm
Sok madár egy fán • 1997 ezüst, 80 ˟ 53 cm
Seuso-tál, másolat (részlet) • 1998 vörösréz ezüstözve,
Ø 71 cm
Jajesnica Róbert 1934. december 24. Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1959 Mestere: Borsos Miklós Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1988 Vigadó Galéria, Budapest 1995 Derkovits Galéria, Budapest 1997 Fördős Műhelygaléria CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1964 Magyar iparművészet, Lipcse 1965 Magyar iparművészeti kiállítás, Varsó, Prága, Róma 1966 Magyar iparművészet, Moszkva 1967 Magyar iparművészet, Koppenhága; Fémplasztika, Ernst Múzeum, Budapest 1968 Magyar iparművészeti kiállítás, Bukarest, Frankfurt 1969 Magyar iparművészet, Bécs; 1000 éves Kairó – Magyar iparművészeti kiállítás, Kairó 1970 Jubileumi iparművészeti kiállítás, Minszk, Tallin, Moszkva; Magyar iparművészet – Magyar Hét, Nottingham 1972 Ékszerkiállítás - Magyar iparművészek, Pforzheim, Iparművészeti kiállítás, Csontváry Terem Budapest 1973 Magyar iparművészet, Varsó; Torontói Világkiállítás anyagának bemutatása Iparművészeti Múzeum, Budapest; Ezüst Világkiállítás, Mexico City 1975 Iparművészeti Vállalat kiállítása Szovjet Kultúra Háza, Budapest 1976 Magyar iparművészek kiállítása Hörhammer Galéria, Helsinki; Artex bemutató kiállítása, Kuwait 1980 Magyar iparművészek kiállítása Frankfurt 1983 1985 1989 Országos Érembiennále Lábasház, Sopron 1985 III. Ötvös és Fémműves Qudriennále Miskolci Képtár, Miskolc; IDEA Kiállítása Vigadó Galéria, Budapest 1988 Tavaszi Tárlat Műcsarnok, Budapest 1989 Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs; Téli Tárlat Műcsarnok, Budapest 1991 Nemzetközi Karikatúra Kiállítás Nemzeti Galéria, Budapest; Iparművészeti kiállítás Vigadó Galéria, Budapest; A Pápa látogatása tiszteletére rendezett kiállítás Vigadó Galéria, Budapest 1993 Expo reklámfigura kiállítás Vigadó Galéria, Budapest 1994 Tavaszi Tárlat Petőfi Csarnok, Budapest; Pataki Galéria, Szent László Napok, Budapest, Kőbánya 1996 Budapest 1956, fotókiállítás Pataki Galéria, Budapest 1997 Kőbányai Képzőművészeti Biennále, Budapest 1998 Ötvös Körkép József Attila Művelődési Központ, Szombathely; Kortárs magyar ötvösség Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő; Pataki Galéria, Szent László Napok, Budapest, Kőbánya 2000 Kőbányai művészek kiállítása, Sukoró; Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás Vigadó Galéria, Budapest 2001 Pataki Galéria, Szent László Napok Budapest, Kőbánya 2002 Vendégségben Pince Galéria, Budapest 2003 Szakrális ötvösremekek Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő; Ékszertől a plasztikáig – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás Iparművészeti Múzeum, Budapest; Corvin Galéria Corvin Művelődési Ház, Budapest XVI. kerület 2005 Ezüst, bronz, vas – Ötvösművészek 2005 Szent Mihály Kápolna, Budai Vár Budapest 2007 VI. Ötvösművészeti Biennále Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2010 Vastól az ezüstig – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás, Jászberény 2014 Visszanézve – A Borsos iskola és utóélete 1949—2014 MŰVEK KÖZTEREKEN: 1962 Dombormű (vörösréz, 200 ˟ 300 cm) Gyermekváros, Budapest Csatárka u. 1965 Ajtófogantyú ( lemezdomborítás, sárgaréz, 20 ˟ 20 cm) Fészek Művészklub, Budapest, Kertész u. 36. 1967 Pillér borítás (lemezdomborítás, vörösréz, 200 ˟ 300 cm) MHSZ Székház, Szolnok 1967 Cégér (vörösréz, 100 ˟ 170 cm) Alabárdos Étterem, Debrecen 1969 Világítótestek (vörösréz,120 ˟ 120 ˟ 50 cm) Hotel Duna Intercontinental, Budapest 1973 Magyarország, plasztika (vörösréz, 70 ˟ 150 cm) Magyar Nagykövetség, Hága 1988 Madarak, relief (ezüst, 140 ˟ 220 cm) Magyar Nagykövetség, Bonn DÍJAK: 1973 Diploma Ezüst Világkiállítás, Mexico City 1975 Munkácsy Mihály-díj II. 1985 Művelődési Minisztérium díja - III. Ötvös és Fémműves Quadriennále. Miskolc 1996 Kőbánya különdíja – Budapest 1956 c. kiállítás dokumentum fotóiért, Budapest 1998 oklevél – Magyarország felemelkedéséért, Budapest 2002 Diploma – A magyarság rendületlen szolgálatáért, Budapest SZAKIRODALOM: Koczogh Ákos: Modern fémművesség Magyarországon 1964 • Domanovszky György: Forma Hungarica Helikon Kiadó, Budapest 1974 • Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap 1977 • Koczogh Ákos: Szép tárgyak dicsérete 1978 • Kortárs Ötvösművészet I.-II. 2000 2003 • Ékszertől a plasztikáig 2003 • Vas, bronz, ezüst – Ötvösművészek 2005 • VI. Ötvösművészeti Biennále 2007 • Visszanézve - A Borsos iskola és utóélete 1949—2014
Kopcsányi Ottó Hal • 1955 vörösréz, m.: 80 cm
Antilop • 1958 vörösréz, m.: 25 cm
Kecske • 1970 vörösréz, m.: 8 cm
Részletek
Doboz • 1960 bronz, vörösréz, 19,5 ˟ 11 ˟ 12,5 cm
Filmezés, plakett, terv • 1965 bronz, 19 ˟ 8 cm
Hal, falidísz • 1980 bronz, Ø 25 cm
Fény metamorfózisa I. • 2000 rozsdamentes acél, 30 ˟ 20 cm
Fény metamorfózisa II. • 2000 rozsdamentes acél, 30 ˟ 20 cm
Arcimboldo, érem • 2007 bronz, Ø 12 cm
Michelangelo hátoldal, érem • 2002 bronz, 16 ˟ 12 cm
Gulácsy, érem • 2005 bronz, Ø 12 cm
Renoir hátoldal, érem • 2005 bronz, Ø 12 cm
Klimt hátoldal, érem • 2005 bronz, Ø 12 cm
Doboz • 1980 sárgaréz, fotómaratás, m.: 5,2 cm, Ø 5,3 cm
Doboz • 1980 sárgaréz, fotómaratás, m.: 7,5 cm, Ø 9 cm
Doboz • 1980 sárgaréz, fotómaratás, m.: 6,5 cm, Ø 7,5 cm
Doboz • 1980
Doboz • 1980
bronz, vörösréz, 10 ˟ 10 ˟ 11 cm
vörösréz, fotómaratás, 7 ˟ 7 ˟ 7 cm
Kopcsányi Ottó 1933. január 28. Budapest Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1958 Mestere: Borsos Miklós, Illés Gyula Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tag Művelődési Minisztérium ösztöndíjasa 1958-1959 Magyar Iparművészeti Főiskola Ötvös Tanszékén tanársegéd 1960–1964 Képző- és Iparművészeti Szövetség Ötvös Szakosztálya szakosztályi titkár 1969-1971 Művészeti Alap szaklektor 1974-1988 Magyar Alkotóművészeti Alapítvány ötvös szaktitkár 1992-1995 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete ötvös szaktitkár 1999-2000 EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1968 Képcsarnok Galéria, Pécs 1970 TV Galériája Derkovits terem, Budapest 1975 Iparművészeti Galéria, Balatonfüred 1976 Hörhammer Galéria, Helsinki 1978 Képcsarnok Galéria, Pécs 1979 Ifjúsági Művelődési Ház, Zalaegerszeg 1980 Budavári Galéria, Budapest 1982 Egry József terem, Nagykanizsa 1983 Aba Novák terem, Szolnok 2002 Passage Galéria, Budapest CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1958 Iparművészeti Kiállítás, Moszkva 1963 Iparművészeti Kiállítás Graz, Lipcse, Belgrád 1966 Iparművészeti Kiállítás, Bukarest 1967 Fémplasztika, Ernst Múzeum, Budapest 1968 Iparművészeti Kiállítás Bécs, Stuttgart, Bukarest 1969 1000 éves Kairó - Iparművészeti Kiállítás, Kairó 1970 Ékszer’70 Csók István Galéria, Budapest; Iparművészeti Kiállítás Moszkva, Szófia 1976 I. Ötvös és Fémműves Quadriennále Miskolci Képtár, Miskolc 1977 Iparművészeti Kiállítás, Amszterdam 1978 Iparművészeti Kiállítás, Belgrád 1979 Iparművészeti Kiállítás, Egervár 1980 Iparművészeti Kiállítás, Szófia 1981 Iparművészeti kiállítás, Tavaszi Fesztivál 1983 Nemzetközi Ékszerkiállítás, Jablonec 1995 X. Országos Éremművészeti Biennále Lábasház, Sopron; Ötvösök a Péter Pál Galériában, Szentendre 1998 2000 2002 II., III., IV. Ötvösművészeti Biennále Savoyai Kastély, Ráckeve 2000 Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás Vigadó Galéria, Budapest 2001 Magyar Millenniumi Iparművészeti Kiállítás Műcsarnok, Budapest; XIII. Országos Éremművészeti Biennále Lábasház, Sopron 2002 Kortárs magyar ötvösművészet 2002 Kecskeméti Képtár, Kecskemét Cifra Palota; Válogatás a kortárs magyar ötvösművészet alkotásaiból Magyar Akadémia, Róma Palazzo Falconieri 2003 Szakrális ötvösremekek Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő; Ékszertől a plasztikáig - Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest; XIV. Országos Éremművészeti Biennále Lábasház, Sopron; Ezüstgerely Sportdíj Kiállítás, Budapest; Ezüst, bronz, vas Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Székháza, Budapest 2004 V. Ötvösművészeti Biennále Savoyai Kastély, Ráckeve 2007 - 2013 VI. – IX. Ötvösművészeti Biennále Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2011 Kortárs magyar ötvösművészek kiállítása Orosz Kulturális Központ, Budapest 2014 Visszanézve – A Borsos iskola és utóélete 1946—2014 MŰVEK KÖZTEREKEN: 1968 Címer, plasztika, homlokzati felirat (vörösréz, tűzzománc, rozsdamentes acél 100 ˟ 350 cm) Vérellátó Központ, Szombathely 1970 Térrács, fríz (alumínium, vörösréz) Magyar Intézet, Szófia 1976 Plasztika órával (vörösréz, 80 ˟ 220 cm) Megyei Tanács Székháza, Miskolc 1977 Homlokzati felirat (bronz) Magyar Rádió, Budapest 1983 Relief (rozsdamentes acél 120 ˟ 120 cm) Monimpex Szálló, Budapest MŰVEI KÖZGYŰJTEMÉNYBEN: Faliplasztika (rozsdamentes acél 40 ˟ 40 cm), Faliplasztika (rozsdamentes acél 20 ˟ 25 cm) Iparművészeti Múzeum, Budapest; Batsányi emlékérem, bronz Ø 9 cm Tapolcai Városi Múzeum, Tapolca DÍJAK: 2002 Ferenczy Noémi-díj SZAKIRODALOM: Perneczky Géza: Művészeti emléktárgyak Magyar nemzet 1965. november 11. • Brestyánszky Ilona Művészet 1967. október 16. o. • Nádor Ilona: Pécsi kiállítás Nők lapja 1968. október 12. • Galamb Erzsébet: A Szombathelyi Megyei Kórház ismertetése Magyar Építőművészet 1970/2. • Fábián László: Egy ősi műfaj megújulása Művészet 1974. szeptember • Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1977 • Koczogh Ákos: Szép tárgyak dicsérete, Fémek természete c. fejezet Gondolat Kiadó 1978 • P.L.: Kiállítási beszámoló Dunántúli Napló 1978. augusztus 14. • Szelestei László: Iparművészeti kiállítás Zalai Hírlap 1979. március 14. • Kortárs Ötvösművészet I.-II. 2000 2003 • Ékszertől a plasztikáig 2003 • Ezüst, bronz, vas – Ötvösművészek 2005 • VI. Ötvösművészeti Biennále 2007 • IX. Ötvösművészeti Biennále 2013 • Visszanézve – A Borsos iskola és utóélete 1949—2014
Kótai József
Szent Eligius” • 1977 kisplasztika, öntött ezüst, m.: 12 cm
”
Patrónus” • 1986 érem, öntött ezüst, Ø 5 cm
”
Eligius az ötvösnél” • 1980 falikép, öntött ezüst, 10 ˟12 cm
”
Betlehem” • 1986 kisplasztika, öntött ezüst, m.: 9 cm
”
Keresztelô János” • 1978 tálka, öntött ezüst, Ø 12 cm
”
Sóstói Eligius” • 1994 bronz, viaszveszejtéses, m.: 29 cm
”
Szent Eligius éremsorozat” • 2001 bronz, viaszveszejtéses, Ø 8 cm
”
Fazekas” • 1980 kisplasztika, öntött ezüst, m.: 10 cm
”
Bochara” • 1989 érem, öntött ezüst, Ø 5,7 cm
”
Rialto” • 2009 érem, öntött ezüst, Ø 5,3 cm
”
Kótai József 1940. február 13. Sopron Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1963 Mestere: Kopcsányi Ottó, Nagy József Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia rendes tag EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1980 Csók István Galéria, Budapest 1981 Galerie Casper, Morges 1985 Dürer Terem, Budapest 1986 Altes Schloss, Giessen 1987 Fördős Műhelygaléria, Budapest 2000 Galamb Galéria, Budapest 2002 Passage Galéria, Budapest 2003 Keve Galéria, Ráckeve 2014 Kótai, Máté, Muharos - Kortárs ötvösművészek kiállítása - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1967 Fémplasztika – Ernst Múzeum, Budapest 1970 Ékszer ’70 – Csók István Galéria, Budapest 1976 I. Ötvös és Fémműves Qudriennále, Miskolc 1977-2013 Országos Érembiennále – Lábasház, Sopron 1980 Magyar iparművészek kiállítása - St. Etien 1984 Kortárs Magyar Érem - Berlin, Drezda, Bécs 1987 FIDEM Nemzetközi Érem Kiállítás – Colorado Springs 1994 Kisszobor – Vigadó Galéria, Budapest 1996 I. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 1998 II. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2000 Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás – Vigadó Galéria, Budapest; FIDEM Nemzetközi Kiállítás – Weimar; III. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2001 Magyar Millenniumi Iparművészeti Kiállítás – Műcsarnok, Budapest; Angyali üdvözlet – Erdős Renée Ház, Budapest 2002 Kortárs magyar ötvösművészet - Kecskeméti Képtár, Kecskemét, Cifra Palota; Válogatás a kortárs magyar ötvösművészet alkotásaiból – Magyar Akadémia, Róma Palazzo Falconieri; IV. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2003 Ékszertől a plasztikáig – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás – Iparművészeti Múzeum, Budapest; Ezüst, bronz, vas – Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Székháza, Budapest; Kortárs Egyházművészeti Kiállítás – Moldvai Győző Galéria, Hatvan 2004 V. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2006 Keresztmetszet – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás, Bibliotheca Statale, Trieszt 2007 VI. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest; FIDEM Nemzetközi Érem Kiállítás – Colorado Springs 2008 Magyar ötvösművészek bemutatkozása - Szt. János Galéria, Vilnius; Magyar ötvösművészek bemutatkozása -Magyar Intézet, Tallin; Craft & Design - Iparművészeti Múzeum, Budapest 2009 VII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2010 Vastól az ezüstig - Városi Bíróság díszterme, Jászberény 2011 Kortárs magyar ötvösmûvészek kiállítása - Orosz Kulturális Központ, Budapest; VIII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2013 IX. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest DÍJAK: 1976 Kiállítási díj – I. Ötvös és Fémműves Quadriennále, Miskolc 1977 Kecskemét városának díja - Népművészet szellemében, Kecskemét 1978 III. díj - II. Iparművészeti Quadriennále, Erfurt 1983 Rendezőbizottság díja – Országos Érembiennále, Sopron 1985 Rendezőbizottság díja – Országos Érembiennále, Sopron 1987 Rendezőbizottság díja – Országos Érembiennále, Sopron 1993 Ferenczy Noémi-díj 1999 Civitas Fidelissima – XII. Országos Érembiennále, Sopron 2000 Hungart Kiállítási díja – Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 2001 Rendezőbizottság díja – Országos Érembiennále, Sopron 2002 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díja - IV. Ötvösművészeti Biennále, Savoyai Kastély, Ráckeve MŰVEK KÖZTEREKEN: 1970 Vastagh György: Csikós c. szobra, restaurálás, Budapest, Munkatársak: Búza Barna, Tóthfalusi László, Pölöskei József 1972 Esterházy székek, restaurálás – Iparművészeti Múzeum, Budapest 1981 Vízköpők (bronz, 25 ˟ 25 cm), Budapest V. Veress Pálné u. 1315. 1986 Maszkok (sárgaréz, bronz 12 ˟ 0,7 m) – Nemzeti Színház, Szeged 1987 Örökmécses (vörösréz) – Nádor Kripta, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1988 Úrasztali felszerelés (ónozott vörösréz), Ramocsaháza 1989 Cipész-cégér (ónozott vörösréz, 120 ˟ 80 cm), Eger, Kossuth u.; Vízköpő (bronz, 30 ˟ 30cm), Budapest, Bank u. 1990 Kersztelőkút, örökmécs (vörösréz, sárgaréz, bronz) – Szent József templom, Kaposvár 1991 Emlékkereszt (aranyozott vörösréz, 300 ˟ 120 cm) – Márianosztra Kínai váza, fémborítású asztal, restaurálás - Helikon Múzeum, Keszthely 1992 I. Ferenc JózsefErzsébet Királyné, büsztök, restaurálás – Városi Múzeum, Gödöllő 1999 Szent Jobb - ereklyetartó szekrény, restaurálás – Szent István Bazilika, Budapest 2001 Grábóczi Szentségház, restaurálás – Ortodox Gyűjtemény, Szentendre MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYBEN: Kisplasztikák (ezüst) – Iparművészeti Múzeum • Érmek (bronz) – Liszt Ferenc Múzeum, Sopron • Kisplasztika (ezüst) – Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Kisplasztika (bronz) – Városi Galéria, Nyíregyháza • Álmennyezet makett (fa, vörösréz, zománc) – Katona József Múzeum, Kecskemét SZAKIRODALOM: Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1977 • Kortárs Ötvösművészet
Máté János Aquamanile: Címertartó oroszlán” • 2006 bronzlemez, domborítva és forrasztva, 30 ˟26 ˟16 cm ”
Aquamanile: Szárnyalást igértetek” • 2005 bronz, viaszveszejtéses, 20 ˟20 ˟15 cm ”
Aquamanile: Európa elrablása” • 2004 bronzlemez, domborítva és forrasztva, 23 ˟26 ˟22 cm ”
Aquamanile: Ferenc Jóska” • 2005 ” bronz, viaszveszejtéses, 19 ˟24 ˟ 9 cm
Aquamanile: Az alattvaló” • 2005 bronz, viaszveszejtéses, 19 ˟24 ˟12 cm, magántulajdon ”
Aquamanile: Idefenn hûvösebb van” • 2007 bronz, viaszveszejtéses, 20 ˟ 20 ˟ 11 cm ”
Aquamanile: Nem mondhatunk le a tudásról” • 2009 bronz, viaszveszejtéses, 23 ˟15 ˟14 cm ”
Aquamanile: Az unikornis elindítása” • 2013 bronz, viaszveszejtéses, 20 ˟16 ˟10 cm ”
Az ötvösség isteni eredetû, ” de nem vagyunk angyalok” éremsorozat:
Mintázás”, Reszelés”, ” ” Edényfelhúzás” és Domborítás” ” 2003 bronz, viaszveszejtéses, ” Ø 8 cm
Aquamanile: Bukott angyal méltatlankodik” ”
1989 bronz, viaszveszejtéses, méret: 15 ˟24 ˟13 cm, magántulajdon
Máté János 1938. április 13., Szabadka - 2014. január 8. Budapest Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1962 Mestere: Kopcsányi Ottó, Nagy József Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1969 Derkovits Terem, Budapest 1997 Fördős Műhelygaléria, Budapest 2002 Passage Galéria, Budapest 2014 Kótai, Máté, Muharos; Kortárs ötvösművészek kiállítása - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1967 Fémplasztika – Ernst Múzeum, Budapest 1970 Ékszer’70 – Csók István Galéria, Budapest 1972 Mai magyar iparművészet – Iparművészeti Múzeum; Budapest Nemzetközi ékszerkiállítás – Jablonec 1974 10 ötvösművész kiállítása – Kaposvár 1975 Jubileumi Iparművészeti Kiállítás – Műcsarnok, Budapest 1996 I. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 1998 Kortárs magyar ötvösség – Petőfi Sándor Művelődési Közponz, Gödöllő; II. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2000 Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás – Vigadó Galéria, Budapest 2001 Állami művészeti díjazottak kiállítása – Olof Palme Ház, Budapest 2002 Kortárs magyar ötvösművészet - Kecskeméti Képtár, Kecskemét, Cifra Palota; IV. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve; I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále – Kecskeméti Képtár, Kecskemét Cifra Palota; Válogatás a kortárs magyar ötvösművészet alkotásaiból – Magyar Akadémia, Róma Palazzo Falconieri 2003 Ékszertől a plasztikáig - Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás – Iparművészeti Múzeum, Budapest 2004 V. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2006 Keresztmetszet – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás - Bibliotheca Statale, Trieszt 2007 VI. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2008 Magyar ötvösművészek bemutatkozása - Szt. János Galéria, Vilnius; Magyar ötvösművészek bemutatkozása - Magyar Intézet, Tallin; Craft & Design - Iparművészeti Múzeum, Budapest 2009 VII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2010 Vastól az ezüstig - Városi Bíróság díszterme, Jászberény 2011 Kortárs magyar ötvösmûvészek kiállítása - Orosz Kulturális Központ, Budapest; VIII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2013 IX. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest MŰVEK KÖZTEREKEN: 1970 Hollós-cégér (vörösréz, m.: 130 cm) – Fekete Holló Étterem, Ráckeve; Körplasztika (bronz, Ø: 1,8 m) – Mezőgazdasági Vásár területe, Budapest 1972 Relief (vörösréz domborítva) – Orvostovábbképző Intézet, Budapest 1978 Oszlopok (zománcozott vörösréz – Szerzői Jogok Világszövetségének Székháza előcsarnoka, Genf 1980 Csillárok, falikarok (sárgaréz) Arany Páva Étterem, Kiskunfélegyháza Szerzőtárs: Fülöp Zoltán 1982 Csillárok, falikarok (sárga-, vörösréz, üveg, Ø: 300 cm) – Kodály Intézet, Kecskemét Építész: Udvardi Lajos 1984 Információsrendszer (eloxált alumínium) – Erzsébet Szálló, Budapest, Szerzőtárs: Fülöp Zoltán 1985 Csillár (sárgaréz) – Művelődési Ház, Szekszárd, Szerzőtárs: Fülöp Zoltán DÍJAK: 2001 Ferenczy Noémi-díj 2002 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díja - Kortárs magyar ötvösművészet - Kecskeméti Képtár, Kecskemét, Cifra Palota 2011 St. Eligius-díj - VIII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest SZAKIRODALOM: Pál Endre: Az orvosotthon ötvös faldekorációi Művészet 1972/11. 1977 • Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1977 • Kortárs ötvösművészet 2000 • Kortárs ötvösművészet 2003 • Ékszertől a plasztikáig 2003
Muharos Lajos
Serleg • 1973 ezüst, féldrágakô, 100 ˟100 mm
Serleg • 1975 ezüst, féldrágakô, 90 ˟150 mm
Kehely • 2000 ezüst, féldrágakô, 105 ˟225 mm
Szent Eligius” • 2006 ezüst, féldrágakô, 70 ˟145 mm
”
Szent Eligius” • 2007 ezüst, féldrágakô, 70 ˟145 mm
”
Lovas” • 1995 bronz, csiszolt rekesz zománc, 250 ˟ 350 mm
”
Szent György” • 1995 bronz, csiszolt rekesz zománc, 105 ˟ 235 mm
”
Diana fürdôje” • 2003 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 25 ˟ 65 mm
Szent Kristóf” • 2005 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 30 ˟ 60 mm
”
”
Noé bárkája” • 1978 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 25 ˟ 55 mm
”
A róka és holló” • 2003 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 25 ˟ 60 mm
”
Ádám és Éva” • 2009 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 30 ˟ 60 mm
Európa elrablása” • 2010 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 35 ˟ 65 mm
Szent Eligius” • 2012 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 35 ˟ 70 mm
”
”
”
Noé bárkája” • 2010 Násfa, ezüst, féldrágakô, méret: 33 ˟ 73 mm
”
Ló fej • 1968 sárgaréz lemez, felúzás, domborítás 350 ˟ 220 mm
Muharos Lajos 1941. április 13. Balassagyarmat Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1965 Mesterei: Kopcsányi Ottó, Nagy József Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 2014 Kótai, Máté, Muharos - Kortárs ötvösművészek Kiállítása - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1967 Fémplasztika – Ernst Múzeum, Budapest 1970 Ékszer ’70 – Csók István Galéria, Budapest; Nemzetközi Iparművészeti Quadriennále - Erfurt 1974 Nemzetközi Iparművészeti Quadriennále – Erfurt; Iparművészeti Világkiállítás – Toronto 1984 Nemzetközi Zománc Biennále – Limoges 1986 Nemzetközi Zománc Biennále – Limoges 2000 Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás – Vigadó Galéria, Budapest 2001 Magyar Millenniumi Iparművészeti Kiállítás – Műcsarnok, Budapest 2002 IV. Ötvösművészeti Btennále – Savoyai Kastély, Ráckeve; Válogatás a kortárs magyar ötvösművészet alkotásaiból – Magyar Akadémia, Róma Palazzo Falconieri 2003 Ékszertől a plasztikáig – Kortárs ötvösművészeti kiállítás - Iparművészeti Múzeum, Budapest; Ezüst, bronz, vas – Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Székháza, Budapest 2004 V. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2006 Keresztmetszet – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás - Bibliotheca Statale, Trieszt 2007 VI. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2008 Magyar ötvösművészek bemutatkozása - Szt. János Galéria, Vilnius; Magyar ötvösművészek bemutatkozása - Magyar Intézet, Tallin; Craft & Design Iparművészeti Múzeum, Budapest 2009 VII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2010 Vastól az ezüstig - Városi Bíróság díszterme, Jászberény 2011 Kortárs magyar ötvösmûvészek kiállítása - Orosz Kulturális Központ, Budapest; VIII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2013 IX. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest MŰVEK KÖZTEREKEN: 1968 Dombormű (vörösréz, domborítás zománcberakással, 3m2) - Isis Szálló, Szombathely 1970 Díszkút – Intercontinentál Szálló, Budapest 1980 Zománcozott falidísz (bronz, csiszolt rekeszzománc, 110 ˟ 110 cm) - Magyar Konzulátus, Kijev DÍJAK: 1970 I. díj - Nemzetközi Iparművészeti Quadriennále, Erfurt 1973 Munkácsy Mihály díj 1973 Díj és oklevél – Ezüst Világkiállítás, Mexico City 1974 I. díj - Nemzetközi Iparművészeti Quadriennále, Erfurt 1975 I. díj – Ötvös és Fémműves Quadriennále, Miskolc 2000 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Millenniumi Nagydíj – Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 2007 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díja - VI. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest 2009 St. Eligius-díj - VII. Ötvösművészeti Biennále - Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest SZAKIRODALOM: Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1977 • Ernyei Gyula: Játékosan gyönyörű – Muharos Lajos ékszerei Magyar Iparművészet 1994/1. • Kortárs Ötvösművészet 2000 • Kortárs Ötvösművészet 2003 • Ékszertől a plasztikáig 2003
Péri József Utazókehely paténával • 1986 ezüst, rubin, m.: 10,5 cm, Ø 9,5 cm, 11,5 cm
Rózsafűzérek • 1992 ezüst, zománc, féldrágakő, olívabogyó mag
Nyakék • 1995 ezüst, opál, féldrágakő
Gyűrűk • 1995 ezüst, gyöngy, féldrágakő
Függő • 1996 ezüst, almandin, gyöngy
Függő • 1996 ezüst, rubin, opál
Bogár • 1998 ezüst, féldrágakő, m.: 9,5 cm
Szitakötő • 1998 ezüst, zománc, m.: 10,5 cm
Bogár • 1999 ezüst, zománc, üveg, m.: 19 cm
Cincér • 1999 ezüst, achát, m.: 10 cm
Kancsó • 1985 üveg, ezüst, m.: 27 cm
Gloria Sublimis Borrend, méltóságjelvény • 1995 bronz, zománc
Cédrusfa, érem 1995 bronz, Ø 12 cm
Névjegy érmek • 1998 bronz, m.: Ø 30 mm, 35 mm
Trópusi díszbogár, kitűző • 1998 ezüst
Szelence • 2000 ezüst, achát
Péri József 1933. január 1. Budapest – 2003. február 13. Budapest Tanulmányok: Magyar Iparművészeti Főiskola 1956 Mestere: Borsos Miklós Művészeti tagság: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tag EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1979 Am Heumarkt Galerie, Köln 1981 Museum Swansteyn, Voorburg 1983 Gewürzstube Galerie, Gmunden 1986 Csók István Galéria, Kamaraterem, Budapest 1999 Fördős Műhélygaléria, Budapest CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: 1965 Jozef Hoffmann szeminárium kiállítása, Gmunden 1966 Iparművészeti Múzeum, Bécs 1967 Fémplasztika – Ernst Múzeum, Budapest 1968 Nemzetközi Ékszerkiállítás, Jablonec 1970 Ékszer ’70 – Csók István Galéria, Budapest; Ötvösművészeti kiállítás – Pforzheim 1971 Dürer Emlékkiállítás – Nürnberg 1973 Ezüst Világkiállítás – Mexico City 1975 Ötvösművészeti Kiállítás – München 1976 1981 I., II. Ötvös- és Fémműves Qudriennále – Miskolci Képtár, Miskolc 1995 Ötvösművészek – Péter Pál Galéria, Szentendre 1996-2002 I-IV. Ötvösművészeti Biennále – Savoyai Kastély, Ráckeve 2000 Millenniumi Kortárs Ötvösművészeti Kiállítás – Vigadó Galéria, Budapest 2001 Magyar Millenniumi Iparművészeti Kiállítás – Műcsarnok, Budapest 2002 Válogatás a kortárs magyar ötvösművészet alkotásaiból – Magyar Akadémia, Róma Palazzo Falconieri 2003 Ékszertől a plasztikáig – Kortárs magyar ötvösművészeti kiállítás – Iparművészeti Múzeum, Budapest MŰVEK KÖZTEREKEN: 1962 Örökmécs - Magyar Emlékhely, Auschwitz 1971-1973 Várkapu, domborítás (vörösréz, h.: 300 cm m.: 200 cm), Simontornya 1972 Cégér – Széchenyi Patika, Győr 1979 Arany Oroszlán, dombormű (vörösréz domborítás, 140 ˟ 100 cm) – Gyógyszertár, Veszprém, Kossuth L. u. MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYBEN: Ékszerek, dobozok, szelencék, bogár-kisplasztikák (ezüst féldrágakő) – Iparművészeti Múzeum, Budapest • Bogár-kisplasztikák( ezüst, féldrágakő) – Museum Swansteyn, Voorburg • 1960-1961 Méltóságjelvények (ezüst, zománc) – ELTE, Budapest • 1962 Méltóságjelvények (ezüst, zománc) SOTE, Budapest • 1991 Rózsafűzér II. János Pál pápának (ezüst, achát) – Vatikán, Róma • 1995 Méltóságjelvények - Gloria Sublimis Borrend • 1998 Rektori lánc – Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest • Ékszerek (ezüst, féldrágakő) Umelecke Prumyslove Muzeum • Ékszerek, (ezüst, féldrágakő) Stauffenberg Gyűjtemény, Prága DÍJAK: 1970 Munkácsy Mihály-díj 1986 Vörös Oroszlán Rend, parancsnoki kereszt 1994 Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszt 1996 St. Eligius díj – I. Ötvösművészeti Biennále, Ráckeve SZAKIRODALOM: Koczogh Ákos: Mai Magyar iparművészet, Fémművesség Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1977 • Koczogh Ákos: Szép tárgyak dicsérete, Gondolat Kiadó 1978 • Kortárs Ötvösművészet 2000 • Ékszertől a plasztikáig 2003 Visszanézve A Borsos iskola és utóélete 1946—2014
Kiadja a Magyar Művészeti Akadémia, 2014-ben. www.mma.hu Felelős kiadó: Fekete György elnök Felelős szerkesztő: Katona Katalin ötvösművész A kiadványt tervezte: Lénárt Attila Fordítás: Klukon Bea Fotó, nyomdai előkészítés: Co-Libri Reklámgrafika Bt. Készült a Co-Libri Reklámgrafika Bt. Nyomdában Megjelent 2014-ben 600 példányban. Minden jog fenntartva. ISBN 978-615-5464-20-1
2990 Ft / 10 € ISBN 9786155464201