PEDAGÓGIAI PROGRAM BORSOS MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA AJKA OM: 200937
Ajka, 2013. március 31.
TARTALOMJEGYZÉK
1. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................... 3 1.1
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................... 3
1.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................................ 5
1.3
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................... 9
1.4
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenységek............................ 10
1.5
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 11
1.6
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................................................... 13
1.7
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.............................................. 14
1.8
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ....................................................................... 16
1.9
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje................................................................ 17
1.10
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................. 17
1.11
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 18
1.12
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai ........................................................ 19
2. HELYI TANTERV ........................................................................... 20 2.1
A választott kerettanterv megnevezése......................................................................................................... 20
2.2
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................... 23
2.3
Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................. 24
2.4
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................................... 24
2.5
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése.......................................................................... 25
2.6
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............................................................. 27
2.7
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................... 27 Környezeti nevelési program ......................................................................................................................... 29
2.8
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................................... 32
2.9
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................ 34
2.10
Legitimáció ............................................................................................................................................. 38
1
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József
2
1.
NEVELÉSI PROGRAM
1.1 A
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógia alapelveket kívánják érvényre juttatni: a Nemzeti Alaptantervben meghatározott elvárásokkal összhangban magas színvonalú képzést biztosítunk tanulóink számára, arra neveljük tanulóinkat, hogy tiszteljék az emberi méltóságot, legyenek toleránsak, emberségesek, tudjanak küzdeni a társadalmi igazságosságért, kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási nehézséggel küzdő, kevésbé motivált gyerekek nevelésére, kihasználunk minden versenyzési lehetőséget a tehetséges gyerekeink megmérettetésére, tiltjuk a hátrányos megkülönböztetést. Alapfeladatunk továbbra is a tanuláshoz szükséges képességek (olvasás, írás, számolás, beszéd, problémamegoldás stb.), valamint a tanulás iránti kedvező beállítódás kialakítása, fejlesztése. A neveléstörténet azt igazolja, hogy azok az iskolák maradtak értékállóak, amelyekre a következetesség, az igényesség, nyilvánosság, türelmesség, tehetséggondozás, gyermek és ifjúságvédelem, differenciált fejlesztés, partnerközpontúság, a résztvevők kölcsönös tisztelete volt a jellemző. Az iskolai nevelés és oktatás feladata a gyermekek értelmi, érzelmi nevelése, jellemük formálása, harmonikus egyéniségük kialakítása. Az iskola nevelőtestülete felelősséget vállal a tanulók egyéni készség és képesség fejlesztésében, valamint a tehetséggondozás és a felzárkóztatás terén egyaránt. A pedagógiai munkát mindig jellemeznie kell az igényességnek, céltudatosságnak. Irányítani kell pedagógusainknak a felnövekvő generációt a világban zajló folyamatok megismerésére, megértésére. Az iskolában az ismeretszerzés tapasztalással, többféle tevékenységi formában, több szinten történik. A gazdag érzelmi hatás, a beleélés-átélés és közvetlen cselekvés, mozgás által színesül a fantázia, formálja az ízlést, fejlődik az esztétikai érzék. Törekednünk kell diákjaink kreativitásának tudatos fejlesztésére. A jövő nemzedékének jó fizikai állapotúnak kell lennie (állóképesség, koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, mozgásszeretet). A csoportban végzett munkálkodás az egymásra figyelés, a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja, elvezeti a fiatalt a helyes önbecsüléshez, önértékeléshez. Az iskolai foglalkozások nyújtsanak lehetőséget élményszerzésre, a gátló feszültségek oldására felszabadult, alkotó légkörben, játékosan, a korosztálynak megfelelően. A tanítási óra legyen lelkesítő és megnyugtató, érje el azt is, hogy a tanulók pozitívan viszonyuljanak nevelőikhez, tanítójukhoz, tanárukhoz. A nevelői munka legyen folyamatos, célratörő, változatos. Ennek eredménye alakíthatja tanulóinkban az önálló alkotás igényét és formálja alakuló szokásrendjüket. Ismertessük meg tanulóinkkal nemzeti kultúránk alapvető értékeit, a néphagyományokat, népszokásokat. Tudják tisztelni saját anyanyelvünket, hiszen ennek segítségével fogadhatják be más emberek, közösségek, kultúrák sajátosságait, így tájékozódhatnak állandóan változó világunkban. 3
Fontos célnak kell tekinteni a nemzetünk fennmaradásához értékek továbbadását, az egészséges magyarságtudatot, az iskola névadóinak példáján, nemzeti ünnepeink méltó ünneplésén keresztül is. Meg kell ismertetni tanulóinkkal a miénktől eltérő kultúrák másolásának értéktelenségét és veszélyeit. Ugyanakkor helyet kell adni az európai és más nemzetek kultúrájáról, földrajzáról, történelméről szóló ismereteknek is. Az iskola a gyerekért van, akinek sajátos és csak rá jellemző érdekei, kötelességei, és jogai vannak. Ezek elérésének, gyakorlásának színtereit az iskolának meg kell teremtenie. Az iskola légkörének olyannak kell lennie, hogy a gyerekek ebben otthon érezhessék magukat: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, diákjaink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulókkal megismertetjük azokat a követelményeket, melyeket feléjük támasztunk, segítséget nyújtunk nemcsak a tanulásban, hanem életük egyéb problémáiban is, nyitott, szeretetteljes emberi kapcsolatokra törekszünk gyerek, szülő, pedagógus minden viszonylatában. Kiemelten foglalkozunk: az ének-zene oktatással (emelt szinten), együtt zenéléssel német nyelv oktatással (emelt szinten) az informatikával az egészséges életmódra neveléssel viselkedéskultúrával a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tüneteket mutató gyerekekkel a tehetséggondozással a népi hagyományokkal, nemzeti kultúrával a testneveléssel (elsősorban atlétikával, úszással, labdajátékokkal) Az iskolai tanítás egyik alapeleme a motiválás, mely nélkül semmilyen életkorban nem lehet tanulás. A gyerekeket két dolog motiválhatja: vagy valami kellemetlennek az elkerülése, vagy valami kívánatosnak az elérése. Pedagógusoknak az utóbbi cél elérésére kell törekedni. A kisiskolás korban a gyerekeket elsősorban az érzelmek, az érdeklődések, a vágyak vezérlik, a nagyobbakat a nyíltság, az aktivitás kell, hogy jellemezze. Célunk: a gyermeki fogékonyságra, érdeklődésre és nyitottságra építve nyújtani minden tanulónak korszerű, továbbépíthető alapműveltséget; pozitív erkölcsi tulajdonságaik fejlesztése, megfelelő közösségi magatartás kialakítása; igény kialakítása a szép befogadására, megóvására és megteremtésére; testileg, lelkileg egészséges, edzett nemzedéket nevelése. Olyan iskola kialakítása a célunk, amely az egész személyiség; az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem – harmonikus és differenciált fejlesztését tekinti fő feladatának. A társadalmi együttélés szabályait a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kívánjuk közvetíteni. Diákjainkat úgy akarjuk felkészíteni, hogy alkalmazható ismeretekben, lelkiekben, erkölcsben, fizikálisan versenyképesek legyenek korosztályuk bármely tagjával. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy tanulóink az alábbi értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződésé, és határozza meg viselkedésüket: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása alakítása, fogékonyság, az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Környezettudatos magatartás kialakítása. 4
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások megismerése, elutasítása, a balesetek megelőzése. Önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősség vállalás saját- és kortársai sorsának alakításáért. Nyitottság a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család és a felnőttek tisztelete. Kulturált magatartás, udvariasság, fegyelem és önfegyelem. A világ megismerésének igénye. A szülőföld megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra ápolása, jelképeink tisztelete. A fenti feladatok megoldásához alapvetőnek tartjuk a motiválást, a követelményeknek való megfelelést, a segítségadást, a gyakoroltatást, az ellenőrzést és értékelést. Magatartási modellek bemutatásával, személyes példamutatással, a tanulók önálló elemző munkájával gyakorolunk hatást tanítványainkra. Az életkori sajátosságok miatt a közvetett módszerek közül fontosnak tartjuk a nevelők részvételét a tanulói közös tevékenységekben, a hagyományok ápolásában a követendő egyéni és csoportos minták kialakításában.
1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségfejlődése hosszú, céltudatos pedagógiai munka eredménye. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a nevelés színtere nemcsak az iskola, a család, hanem a társadalmi élet számos fóruma is. Segíteni kell őket abban, hogy adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki a személyiségüket. A személyiségfejlesztésben fontos hangsúlyt kap a nevelői példa. Gondot fordítunk a továbbképzésekre, önképzésekre, ahol különböző személyiségfejlesztő, önismereti tréningekkel ismerkedünk. A tanuláson kívül színes, sokoldalú iskolai életet biztosítunk. Célunk, hogy diákjainkban kialakítsuk a tanulás, a játék és a munka harmóniáját, igényét (napközi, tanulószoba, vetélkedők, versenyek, túrák, közös mozi, színházlátogatás, stb.). Ahol lehetséges, bevonjuk a szülőket is. Az osztály, mint közösség sokat segíthet a személyiségfejlesztésben, ha egymás segítése a cél a tanulók között. Az osztályfőnöki órákon sokat tehetünk ennek megvalósításáért. A különböző rendezvények: kirándulások, akadályversenyek, ünnepélyek, klubdélutánok, csapatversenyek mind erősítik a közösséget, ugyanakkor a személyiséget is. Fontosnak tartjuk ezek hatását az önismeret fejlesztésében, formálja az együttműködési készséget, a helyes értékrend kialakítását. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítását, bővítését, és ezzel együtt a teljes személyiségük fejlesztését: a nevelő és oktató munkánk során a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, azért, hogy mindennapi életben önállóan hasznosítható, és önállóan továbbfejleszthető alapműveltséget nyújtsunk, célunk, hogy diákjaink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit, legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, célunk annak elérése, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, törekedni kell az egyén és a közösség tiszteletére, 5
segíteni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítását, tanulóinkat meg kell ismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén kialakuljon bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, ismerjék nemzeti kultúránkon túl más népek életét, szokásait, legyenek képesek hazánkat elhelyezni Európa és a világ népeinek sorába. Tanulóink egyesítsék magunkban az alábbi tulajdonságokat a családi és az iskolai nevelés eredményeképpen: Humánus Képes, szeretetet adni és kapni Erkölcsös Kötelességtudó, becsüli a szorgalmas tanulást és munkát Becsüli a tudást, képes a sajátját folyamatosan gyarapítani, bővíteni Ismeri a tanulás, az ismeretszerzés helyes és hatékony módszereit Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban Beszéde kulturált Fegyelmezett - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és társadalmi környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartási formákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola és társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, - embertársaival együttműködik, - megérti, és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, toleráns másokkal szemben, képes a kudarcot is elviselni, - viselkedése udvarias. Művelt - nyitott, érdeklődő, - nyitott a szépre, s az élet minden területén élvezi azt. Önálló - kreatív, alkotó, - gyakorlatias, - képes a problémák érzékelésére, megoldására. Van elképzelése a jövőjéről - életszemlélete optimista Szereti hazáját - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet és környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. Szereti az iskoláját - magatartásával, megjelenésével, tanulmányi munkájával, a versenyeken való részvételével öregbíti iskolánk hírnevét. Szellemileg, testileg egészséges, edzett - egészségesen él, 6
- szeret sportolni, mozogni, - megjelenése, személyi környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindezen személyiségjegyek túlidealizáltak, mindegyikét lehetetlen egyetlen emberben kialakítani. Mégis mindennapi nevelő és oktató munkánk során arra törekszünk, hogy végzős korára minél több diákunk rendelkezzen ezen személyiségjegyek többségével Iskolánk személyiségközpontú iskolának vallja magát. Nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Programunk elfogadja, természetesnek tartja, hogy minden gyerek más, egy önálló személyiség. Az integrált nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatása nagyon nagy. Iskolánk tanulói az iskolai életben együtt élnek sajátos nevelési igényű társaikkal. Számukra egyértelmű a sérült emberek elfogadása, tisztelete. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés kritikus időszaka a tankötelezettségi életkor. Feladatunk az, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük, szervezzük a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat. 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az életkornak megfelelő alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása. Az erkölcsi alapfogalmak megértetése, az erkölcsi érzelmek kifejlesztése, a közösségi erkölcsnek megfelelő magatartási formák gyakoroltatása. Ismerjék meg és gyakorolják a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára. A fiatalok aktív, kezdeményező, öntevékeny közösségi életének megszervezése és irányítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, figyelembe véve azt, hogy az optimális szintre nem minden gyerek jut el azonos időre, ezért a képességfejlesztés nem zárulhat le a tanév végével. A tantervi követelményekben meghatározott ismeretanyag feldolgozása, elsajátítása során fejlődjön a tanulók jártassága, készsége, képessége, gondolkodása, s az intellektuális érzelme. Minden tanuló értelmi képességeit (az egyéni képességek felismerése alapján) a lehető legnagyobb mértékben fejlesztenünk kell. Az értelmi nevelés során tegyük képessé tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre: az állandó önművelés, a művelődés igényének, készségének és képességének a kialakításával, a tanulás motivációjának erősítésével, a tanulás helyes technikájának, hatékony módszereinek megalapozásával. Kiemelt feladatunknak tekintjük az anyanyelvi nevelést és ezzel szoros összefüggésben a kommunikációs kultúra fejlesztését. Amellett, hogy magyarságunk legfőbb ismérve az anyanyelvünk – melynek tökéletes birtoklása és helyes használata mindnyájunk érdeke és kötelessége – ez teremti meg a többi tantárgy tanulásának alapját a megfelelő olvasás és szövegértés által. Különös hangsúlyt fektetünk az olvasás fejlesztésére. Az olvasás fejleszti a szókincset, gazdagítja az érzelmi életet, kulcs az önművelődéshez. 3. Az esztétikai nevelés Feladat: Az esztétikum felismerésére, megbecsülésére és létrehozására képessé tegyük tanítványainkat. Ismerjék meg a mindennapi valóság és a művészi alkotások esztétikai értékét. Legyenek képesek az érzelmi átélésre, és sajátítsák el az értékeléshez szükséges 7
ismereteket, képességeket. Mivel a vandalizmus egyre nagyobb mértékű, nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek és az épített környezet védelmére, tiszteletére. 4. A tanulók közösségi nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. (házirend, jogok-, kötelességek stb.) Együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Törekszünk a jó iskolatársi kapcsolat kialakítására. Előkészítés a családi életre, a család társadalmi szerepére. 5. A tanulók érzelmi nevelése Feladat: A környezet jelenségeire, a család, a tanulók, baráti osztály és iskola közösségeire, önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A „más” gyerekek elfogadása, segítése. Felelősségvállalás önmagukért, tanulótársakért, kis közösségek ünnepeinek megtartása. Az iskolai ünnepélyeket, rendezvényeket úgy szervezzük, hogy a műsorok magas színvonalúak legyenek, figyelve az érzelmeket kiváltó külsőségekre is (dekoráció, hangosítás, időtartam). A tanévi munkatervekben kidolgozzuk a szervezés módjait, a felelősi rendszert. 6. A tanulók akarati nevelése Feladat: Olyan célokat kell állítanunk tanulóink elé melyeket kitartással, szorgalommal, céltudatossággal el tud érni. A feladat egyénre szabott legyen, a közbülső célok eléréséhez a bizonytalanokat bátorítani kell, a tehetségeseknek pedig magasabb célokat kitűzni. 7. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely értékeinek, lakóinak megismerése, a haza múltjának, jelenének megismertetése. Hagyományok ápolása, nemzeti kultúra fejlesztése, gyarapítása, külföldön történő megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti jelképek ismerete tisztelete. Nemzeti ünnepeken való részvétel. A hazafiság és a humanizmus megalapozása az állampolgári jogok és kötelességek megismertetésével, valamint a nemzeti értékek és hagyományok, az anyanyelv ismeretével, megbecsülésével, tiszteletével. 8. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Jogok és kötelességek megismertetése, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az iskolai és a helyi közéletben való részvétel. A társadalmi jelenségek és problémák utáni érdeklődés felkeltése. 9. A tanulók munkára nevelése Feladat: A munka fontosságának tudatosítása, az előállított értékek megbecsülése, óvása és ápolása. A munkafegyelem betartása, a foglalkozáson való aktív részvétel. A tanulók munkakultúrájának megalapozása, kötelességtudatuk fejlesztése, a rendszeres, pontos feladatvégzés szokásainak alakítása, a fizikai és szellemi munka sajátos követelményeinek megismertetése; az idővel való célszerű gazdálkodás képességeinek formálása. A munka szeretetére, a dolgozó ember megbecsülésére nevelés. 10. A tanulók testi nevelése Feladat: A testmozgás iránti igény felkeltése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Kiemelten a fizikai teljesítőképesség fokozása, a versenyeztetés, a sportszerű vetélkedésben a minél jobbra törekvés. A mozgásos kultúra sokrétű fejlesztése. 11. Az egészséges életre nevelés Feladat: Lehetőségeinkhez mérten biztosítanunk kell a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Meg kell alapoznunk, és rendszeresen gyakoroltatni kell a higiénés kultúrát. Segítenünk kell tanítványaink egészséges életmódjának, napirendjének szervezését, lehetőséget kell biztosítanunk a fizikai és 8
pszichikai edzettségük fokozására, a testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztésére. Ismerjék meg a káros szenvedélyek egészségromboló hatását. Állandó nevelési feladatunk a környezet védelmére vonatkozó ismeretrendszer és szokások kialakítása és gyakoroltatása. Célunk, hogy a 8. évfolyam végén: a tanulók többsége egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek, minden tanuló rendelkezzen bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal tanulóink ismerjék és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.
1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolaorvos és a védőnő a tanulók körében rendszeresen tart felvilágosítást. A szükséges viselkedésmódok, szokások kialakítását, a kötelező foglalkozásokon felül az osztályfőnöki órákon, a tanórák közötti szünetekben, valamennyi tantárgy keretében, kapcsolatainkban kiemelt figyelemmel kísérjük. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. Beszélnünk kell az egészséges, célszerű tanulásról, (helyes időbeosztás, megfelelő világítás, a tanulás megfelelő helye, testtartás, stb.) amelyet sajnos a túlzott televíziózás, számítógépezés gátol. Az osztályfőnöki órákon erről beszélgetni kell a gyerekekkel. Délutáni szervezett foglalkozásokon, napközis programok keretében minden lehetőséget ki kell használni az egészséges életmód fenntartására, fejlesztésére. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából fontos ismeretekkel: Gondot fordítunk a tantermek berendezési tárgyainak, a tornaszerek és az udvari játékok épségére, a balesetek elkerülésére. Táplálkozás: Már tanítványaink körében is növekedést mutat a táplálkozással összefüggő betegségek elterjedése, az elhízás és túlsúly gyakorisága. Túlzott só- és cukorbevitel (chipsek, édességek szénsavas üdítők), a tízórait pótló reklámtermékek. A feltárt egészségügyi problémákat az osztályfőnökök kísérik figyelemmel. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás: A szenvedélybetegségek megelőzése rendkívül összetett tevékenység. A társadalmi, szociális, valamint gazdasági helyzet alakulása mellett tiltó és ösztönző módszerekre egyaránt szükség van. Ugyanakkor a felvilágosítás, nevelés, tudatformálás igen nagy szerepet játszik a megelőzésben. A családi és kortárskapcsolatok – elősegítik, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Iskolaorvos és védőnő: Feladatuk az egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok megszervezése, betegségmegelőzés, védőoltások. Pályairányítás az egészség 9
függvényében. Egészségnevelési szaksegítség az osztályfőnöki órákon. Tágabb teret kell biztosítani az iskola-egészségügyi szolgálatnak, hogy a tanulók tudatosabban vegyék igénybe ezt a szolgáltatást. A jó iskolaorvost ne csak betegellátónak, hanem prevencióban, az egészség megőrzésében is társnak tekintse. Tanárok és szülők: Nagyon fontos az egészségnevelés területén is az iskola és a szülői ház együttműködése, hogy az iskolában elsajátított ismereteket, magatartásformákat otthon is alkalmazzák, és része maradjon egész életüknek. Egészségneveléssel is foglalkozó intézmények: Iskola-egészségügyi Szolgálat, ÁNTSZ, Vöröskereszt, mentőállomás, sportcsarnok, uszoda.
1.4 AZ
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK KAPCSOLATOS ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK
ELSAJÁTÍTÁSÁVAL
Az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapismeretek megtanítása nagy szakmai ismereteket igényel. A helytelen oktatás és az abból fakadó nem megfelelő elsősegélynyújtás több kárt okozhat, mint hasznot (pl. gerincsérülésnél). Az iskola pedagógusai erre a feladatra nincsenek felkészülve, csak nagyon egyszerű, külsérelmeket ellátó tevékenységek oktatására van lehetőségük, legfeljebb osztályfőnöki órákon, illetve néhány tantárgy esetében év elején a baleset megelőzési tájékoztató tartásával. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nem csak a mindennapok, de kirándulások, egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának fő célja: a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az anatómiával, az élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat ismerjék fel a vészhelyzeteket ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét,várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezzenek a téma területén életkoruknak megfelelő szinten –tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórákon A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Biológia: rovarcsípések légúti akadály artériás és vénás vérzés 10
komplex újraélesztés Kémia: mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szén-monoxid mérgezés Fizika: égési sérülések forrázás Testnevelés: esések törések ficam rándulás Osztályfőnöki órákon: 5.-8.-ig feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési balesetnél mentők helyes hívása iskolai baleseteknél (pl. technikaóra, ünnepségek) a nevelők, ill. a védőnő segítségének igénybevétele b) tanórán kívüli tevékenységek keretében évente tervezünk egy elsősegély-nyújtási bemutatót, melyre meghívjuk a Városi mentőszolgálatot, a Rendőrséget, vagy a Tűzoltóságot (DÖK-napon, vagy egészségnapon) részt veszünk a városban rendezett elsősegély-nyújtási vetélkedőn támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
1.5
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely, mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek, stb.). A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvető feladata. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei A tanórák: osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák, karácsonyi témahét - kézművesnap, vásár, alkotófoglalkozás, iskola fenyőfa feldíszítése, műsorok; (néhány program a tanórákon kívüli valósul meg), a három hetet meghaladó projekt (néhány program a tanórákon kívüli valósul meg). 11
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok fő célja az, hogy az egy osztályközösségbe járó tanulókat azonos közösségi érdekek, célok és értékek tartsák össze. E cél elérése érdekében a következőkre kell törekednünk: szociális kompetencia fejlesztése (empátia, tolerancia, egymásra figyelés, együttműködés, alkalmazkodó készség fejlesztése), a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezésének segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, olyan nevelő kollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. A tanórán kívüli, felnőttek által szervezett foglalkozások: napközi (1-4. évfolyam), tanulószoba (5-8. évfolyam), szakkörök, egyéni fejlesztés, sportkörök, ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., március 15., ballagás, tanévzáró), megemlékezések (október 6., Borsos Miklós emléknap, Kossuth anyanyelvi vetélkedő, Zenei világnap, Költészet napja, Nemzeti összetartozás napja, Anyák napja), osztálykirándulások, erdei iskola (1-6. évfolyam), gálaműsorok (Karácsonyi hangverseny, Gyermekvilág), táborok (sí tábor, nyári tábor), a leendő első osztályosok számára szervezett programok. A tanórán kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett foglalkozások, a diákönkormányzat által szervezett programok: Mazsolaavató (4-5. évfolyam), papírgyűjtések (ősszel, tavasszal), elemgyűjtés, Halloween és Márton-napi rendezvények, Mikulás, karácsonyi témahét - kézművesnap, vásár, alkotófoglalkozás, iskola fenyőfa feldíszítése, műsorok; (néhány program a tanóráknak is része), a három hetet meghaladó projekt (néhány program a tanóráknak is része), farsang, DÖK-nap. A tanórán kívüli nevelési tevékenységeink igen sokrétűek. E foglalkozások szervezésénél szem előtt tartjuk, hogy azok a személyiségfejlődést elősegítsék, a pihenést, regenerálódást szolgálják, a műveltséget szélesítsék, megfelelő szórakozást biztosítsanak. A tanulók életkori sajátosságainak 12
figyelembe vétele mellett törekszünk arra, hogy ezek a tevékenységek fizikumot, szellemet átfogóak legyenek, elégítsék ki az egyéni érdeklődést, az önművelés igényét, s nem utolsó sorban közösségformálóak legyenek. Ezen célok elérése érdekében a következőkre kell törekednünk: a tanulóknak az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése, olyan programok szervezése, amelyek erősítik a közösséghez való tartozás érzését, a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése, amelyek egy jól működő közösség kialakításához elengedhetetlenül fontosak, sokoldalú és változatos foglalkozások megvalósítása(irodalmi, zenei, sportfoglalkozások, versenyek…), melyek hozzájárulnak a közösségi magatartás erősítéséhez, séták, kirándulások szervezése, melyek elmélyítik a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely: büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, új hagyományokat teremt, kulturális kikapcsolódást nyújt, fejleszti a kommunikációs képességet, ahol a tanulók szívesen töltik szabadidejüket, amely örömteli pillanatokat nyújt számukra.
1.6 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 13
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az igazgató helyettesek javaslatát figyelembe véve – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Kötelező tanítási órákon: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlással, ismétléssel – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5-8. évfolyamokon az idegen nyelv, a technika, informatika tanítása, a magyar nyelv, magyar irodalom és matematika tantárgyak oktatása – ha az osztálylétszám és az osztály összetétele ezt indokolja – lehetőség szerint csoportbontásban történik. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Nem kötelező tanítási órák keretében: A 7. és 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontások az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása kutató és megfigyelő munka, kiselőadások, egyéb alkotások készítése tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör szakkörök tematikus táborok 14
versenyek, vetélkedők, bemutatók házi koncertek, kiállítások részvétel irodalmi, képzőművészeti és egyéb pályázatokon a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház-, koncert- és múzeumlátogatások, túrák) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata bekapcsolódás a Városi Könyvtár és Szabadidő Központ programjaiba. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Nem kötelező tanítási órák keretében: Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti rendszerességgel felzárkóztató órát tartunk. A 7. és 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése csoportbontások felzárkóztató foglalkozások napközi otthon tanulószoba az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése A beilleszkedési és magatartási zavarok megelőzése érdekében iskolánkban kölcsönös tiszteletadáson és bizalmon alapuló légkört teremtünk. Az iskolai élet szabályait részletesen és pontosan meghatározzuk, hogy azok kellő eligazodást nyújtsanak a gyerekeknek. A szabályok áthágóit következetesen felelősségre vonjuk, s ekkor mindig a tettet ítéljük el, nem a gyermeket. Minden tanulót ösztönzünk érdeklődési körének megfelelő szakköri, sportköri részvételre, hogy előtérbe kerüljön pozitív oldala, s az megerősödjön a sikeres tevékenységek során. Még koncentráltabban figyelünk az egyén önmagához képest elért fejlődésére, s minden pozitív változásban megerősítjük. A beilleszkedési, vagy magatartási zavarokkal küzdő gyermeket szakirányú fejlesztésre irányítjuk. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és a Nevelési Tanácsadóval az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése csoportbontások felzárkóztató foglalkozások napközi otthon tanulószoba a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése családlátogatások ifjúságvédelmi felelős tevékenysége prevenciós munka 15
1.8 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA Célkitűzésünk: a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci esélyeiket. Az integrált nevelés-oktatás iskolánkban: A sikeres integráció feltételeit csak az egyéni különbségeket –esetleg sérüléseket – toleráló, kezelő, un. „befogadó” iskola tudja biztosítani. A másság elfogadása nem áll távol tőlünk, hiszen a megyében elsőként foglalkoztunk részképesség zavaros, beszédfogyatékos tanulókkal. Az Európai Unióhoz való csatlakozással még inkább előtérbe kerültek azok az elvárások, személyiségi jogok, melynek hatására fokozottá vált az együttnevelés – integráció – inklúzió iránti igény. Intézményünk az iskolai és osztályszintű elkülönítés visszaszorítása, és az integrált nevelés ösztönzése érdekében célul tűzte ki az oktatási miniszter által kiadott IPR rendszerhez való csatlakozást. 2006 novemberében az Ajkai Városi Óvodával konzorciumban sikeresen vettünk részt a HEFOP/2006/2.1.5.B ” Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése” című pályázaton. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer olyan feltétel- és eszközrendszer, amely elősegíti a szegregációmentes nevelés megvalósítását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek az iskolakezdés az átlagosnál is nagyobb megterhelés, melynek mértéke általában tovább nő. Az óvoda-iskola átmenetet támogató program elindításával a hátrányok kompenzálhatóvá, a beilleszkedés zökkenőmentessé válhat. Konzorciumi partnerünk megválasztásával ezt a sarkalatos problémát tartottuk szem előtt. Az iskola és óvodafenntartó, a szakmai és társadalmi környezetünkben működő szervezetek képviselői is támogatták azon elképzeléseinket, hogy segítsük a városban élő hátrányos helyzetű tanulókat és családjukat. A program a pedagógus-továbbképzéseken és az azt követő időszakban gyakorlati módszerekkel, eljárásokkal segíti a gyakorló pedagógusok mindennapi oktató-nevelő munkáját. Tantestületünk elköteleződött az integrált együttnevelés mellett. A hátrányos szociális és gazdasági háttérrel rendelkező tanulóink számára jobban tudjuk biztosítani képességeik kibontakoztatását, növelni tudjuk továbbtanulási esélyeiket. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekek között magasabb arányban fordul elő sajátos nevelési igény, ezért elköteleztük magunkat arra, hogy ezen tanulókat biztosított szakemberrel kiemeljük a SNI státuszból, hátrányos helyzetüket ezzel is kompenzálva. Iskoláztatási mutatóik kedvezően változnak, ezáltal foglalkoztathatóságuk javul, ami megalapozza sikeres integrációjukat, esélyegyenlőségüket a társadalmi életben. A régióban olyan iskolává kívánunk válni, akik minél több iskolának tudnak segítséget nyújtani a szegregációmentes oktatás szervezésében. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, fejlesztő pedagógus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik. A részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg- indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján- az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése. 16
Az önállóságra nevelés.
1.9 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Az iskolánkban folyó nevelő munka egyik sajátos területe a Diákönkormányzat működése, mely tevékenységét az intézmény keretein belül végzi, s átfogja az itt tanuló diákok többségét. Alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön és segítse a diákokat a jogaik gyakorlásában. Szervezeti keretei, tartalmi tevékenysége lehetővé teszik, hogy a gyerekek e kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit. Működése által fontosnak tartjuk, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. A szabadidő tartalmas felhasználása érdekében ismerjék meg az értékes szórakozás lehetőségét, legyenek igényesek társas szokásaikra és fordítsanak kellő figyelmet a megfelelő magatartáskultúrára. Szervezeti felépítése Tagjai: képviselők: 1-3. évfolyam passzív megfigyelőként vesz részt a gyűléseken, 4-8. évfolyam tanulói közül minden osztály 2 főt delegál, akik aktívan tevékenykednek, vezetőség: elnök: az osztályképviselők maguk közül nyílt szavazással választják, helyettesek: a 2 főt az elnökkel azonos módon választják, a DÖK munkáját segítő pedagógusok: az iskola igazgatója bízza meg 5 tanévre. Feladatai: a tagok érdekképviselete, az iskolai diákélet szervezése, szabadidős programok megvalósítása, a diákságot érintő kérdések megismerése, megismertetése, a képviselők kötelesek folyamatosan tájékoztatni az őket megválasztókat, képviselik a diákközvéleményt és folyamatos kapcsolatot tartanak az iskolavezetéssel, gyűléseit évente minimum kétszer tartja, a DÖK vezetőségének diák tagjai részt vesznek a Városi Diáktanács munkájában. Döntési jogot gyakorol a következők felett: éves munkaterve, a DÖK-nap programja. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: az iskolai SZMSZ rendelkezéseiről, a Házirend szabályairól, az általuk rendezett programokon befolyt pénzösszegek felhasználásáról.
1.10 KAPCSOLATTARTÁS
A
SZÜLŐKKEL,
TANULÓKKAL,
AZ
ISKOLA
PARTNEREIVEL
Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése, melynek alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele pedig a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola szereplőinek együttműködési formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, és az aktuális feladatokról a következő személyek tájékoztatják: az intézmény igazgatója legalább kétszer a tanévben (tanévnyitó, tanévzáró), 17
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok legalább kétszer a tanévben (DÖKgyűlések), a szaktanárok. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott diákönkormányzati képviselőiken keresztül közölhetik az iskola pedagógusaival. A szülőket a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról, az iskola életéről, az éves programokról, teendőkről a következő módokon informáljuk: az intézmény igazgatója legalább kétszer a tanévben (tanévnyitó, tanévzáró), az osztályfőnökök évente kétszer (szülői értekezlet), valamint folyamatosan a tanuló tájékoztató füzetén keresztül, a szaktanárok a fogadóórák alkalmával (évente négyszer), nyílt napok keretében, valamint folyamatosan a tanuló tájékoztató füzetén keresztül, weblap (iskolai és osztály honlapok), illetve e-mailen keresztül különféle kérdőívek formájában, szülői munkaközösségen keresztül (osztályonként 2 szülőt választunk). Az iskola és a szülők közti kapcsolatot tovább erősítjük a szülőkkel közösen megrendezésre kerülő programokkal: Márton-napi rendezvények, karácsonyi műsorok, Karácsonyi hangverseny, Farsang, Alapítványi bál, Anyák napi köszöntők, Gyermekvilág gálaműsor. A szülői munkaközösség dönt a tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok költségének felső határáról.
1.11 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel 18
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.
1.12 AZ
ISKOLÁBA SZABÁLYAI
JELENTKEZŐ
TANULÓK
FELVÉTELÉNEK,
ÁTVÉTELÉNEK
Iskolánk a beiskolázási körzetből – amelyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele: Ének-zene emelt szintre előzetes meghallgatás után kerülhetnek a gyerekek, normál osztályokban a megfelelő életkor, az óvodai szakvélemény a felvétel feltétele. Átvétel másik iskolából: Az iskola igazgatója dönt az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom minősítésének, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével. Döntés előtt az igazgató tájékozódik az elbocsátó intézmény vezetőjétől, majd kikéri a tanulóval foglalkozó nevelő véleményét is. Ha a tanuló eltérő taneszközökből tanult vagy eltérő ismeretekkel rendelkezik, más idegen nyelvet tanult, akkor a szülő gondoskodik az egyéni korrekcióról, melyhez az iskola a törvény által előírt segítséget megadja. Ha a tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 4-8. évfolyamon az utolsó tanév végi osztályzatainak átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a döntés előtt kikéri az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők és az évfolyam osztályfőnökeinek a véleményét. A második- nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, a szülő személyi igazolványát. Iskolánkból a tanköteles tanulót akkor tekintjük eltávozottnak, ha: másik iskola átveszi, az általános iskola utolsó évfolyamáról kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik, a 6. évfolyam után más iskolaszerkezetbe jelentkezett, és felvették, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján.
19
2.
HELYI TANTERV
2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 4 3 3 Erkölcstan 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 Kémia 1 Biológia-egészségtan 2 Földrajz 1 Ének-zene 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
8. évf. 4 3 3 1 2 1 2 1 2 1 1 1 5 1 3 31
20
ÓRATERV A KERETTANTERVHEZ 1-4. ÉVFOLYAM 1. OSZTÁLY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Természetbúvár Bringa akadémia Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összesen:
ének-zene
német
8
8 1 4 1 1 0 0 2 2 1 5 25
4 1 1 0 0 3 2 1 5 25
2. OSZTÁLY
természet búvár
ének-zene
német
8
8
4 1 1 1 0 2 2 1 5 25
4 1 1 0 0 3 2 1 5 25
8 1 4 1 1 0 0 2 2 1 5 25
3. OSZTÁLY
természet búvár
ének-zene
német
8
7
4 1 1 1 0 2 2 1 5 25
5 1 1 0 0 3 2 1 5 25
7 1 5 1 1 0 0 2 2 1 5 25
természet búvár
7 5 1 1 0 1 2 2 1 5 25
4. OSZTÁLY ének-zene
német
természet búvár
7 2 5 1 1 0 0 3 2 1 5 27
7 3 5 1 1 0 0 2 2 1 5 27
7 2 5 1 1 0 1 2 2 1 5 27
21
ÓRATERV A KERETTANTERVHEZ 5-8. ÉVFOLYAM 5. OSZTÁLY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Bejárható Magyarország Összesen
énekzene
6. OSZTÁLY
német
természet búvár
énekzene
4 3 4
4 5 4
4 3 4
2
2
1 2
1 2
7. OSZTÁLY
német
természet búvár
énekzene
4,5 3 3,5
4,5 5 3,5
4,5 3 3,5
2
2
2
1 2
1 2
1 2
3 1 1
1 1 1
1 1 1
1 5 1
1 5 1
28
28
1 5 1 2 28
8. OSZTÁLY
német
természet búvár
énekzene
német
természet búvár
3,5 3 3,5
3,5 5 3,5
3,5 3 3,5
4 3 3
4 5 3
4 3 3
2
2
2
2
2
2
2
1 2
1
1
1
1
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 3 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 3 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
31
31
1 1 5 1 2 31
31
31
1 1 5 1 2 31
3 1
1 1
1 1
1 1 5 1
1 1 5 1
28
28
1 1 5 1 2 28
22
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene alsó tagozat Ének-zene felső tagozat Ének-zene emelt óraszám 1-8. Bringaakadémia 3-4. Bejárható Magyarország 5-8.
2.2 AZ
OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
TANKÖNYVEK
ÉS
TANESZKÖZÖK
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használhatnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter tankönyvvé nyilvánított. A taneszközök kiválasztása a szaktanárok javaslata alapján történik. A tankönyvválasztás a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szaktanár joga. Az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből tanítsanak, vegyék figyelembe az évfolyamok közötti tartalmi egymásra épülést. Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók egyeztetnek. Új eszköz (tankönyv) használatát csak abban az esetben választjuk, ha az oktatás minőségét lényegesen növeli. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának szempontjai: • Korszerű ismereteket közvetítsen. • Feleljen meg a pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási alapelveknek, céloknak, feladatoknak. • Az iskola helyi tantervének és a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza. • A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen. • Nyelvezete az adott korosztálynak megfelelő legyen. • Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására. • Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. • A tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. • Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. • Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra. • Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. • Segítse a motiválást, a megértést, az önellenőrzés képesség fejlesztését. • Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal stb. illusztrált legyen. • Tetszetős megjelenése legyen. 23
• •
Elfogadható áron kínálják. Eszközrendszerével (tanmenet, kézikönyv, interaktív segédletek, stb.) segítse a hatékony pedagógiai tevékenységet. Tartós tankönyvekre a munkaközösségek tesznek javaslatot, és a nevelőtestület hoz döntést arról, hogy melyik tanévben milyen tartós könyvek kerülnek beszerzésre. Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések (pl. angol és német szótár, atlaszok - történelem, honismeret, földrajz, irodalom, matematikai feladatgyűjtemény, irodalmi szöveggyűjtemény, művészettörténeti képes gyűjtemény). A nem hagyományos ismerethordozók (videofilmek, CD-k, CD-ROM-k, DVD-k) az órai szemléltetéshez a könyvtárból kölcsönözhetők. Az eszközök kiválasztásában és beszerzésében a szaktanárok a könyvtárossal egyeztetnek. Ezeknek a kiválasztása során is ugyanazok az elvek érvényesek, mint a tankönyvek esetében. A tankönyvrendelés lebonyolítására az igazgató a jogszabályoknak megfelelően tankönyvfelelőst bíz meg. A tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendőket külön dokumentum szabályozza. A tanulók évközi tankönyvigényét kielégítendő a tankönyvtámogatás megfelelő részéből – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a könyvtárba tankönyveket vásárolunk kölcsönzés céljából. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában írásban, a beiratkozott elsősök számára szülői értekezleteken is) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége. Tanév közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
2.3 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg tanórai keretek között, 3+2-es megosztásban.
2.4 A
TANULÓK FIZIKAI SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
ÁLLAPOTÁNAK,
EDZETTSÉGÉNEK
MÉRÉSÉHEZ
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal. (október, illetve május) 2. A mérés eredményének alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és a szülők tudomására hozzák. Az elért eredményeket a testnevelést tanítók átszámítják, és az alábbiak szerint minősítik: - igen gyenge, - gyenge, - kifogásolható, 24
- közepes, - jó, - kiválók, - extra Az értékelés alapja a „Hungarofit teszt (1+6)”
2.5 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Legfontosabb e téren a visszajelzés a tanulók eredményeiről az iskola pedagógusai részére, tájékoztatás a szülők számára a gyerekek tudásáról, magatartásáról és szorgalmáról, a jelentkező hiányosságokról, a házirend betartásáról. Az iskolánk nevelő- és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. − Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegének megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük, és érdemjeggyel minősítjük. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyag követelményeire is. Az értékelés fejlesztő célzatú legyen. − Figyelembe vesszük a szóbeli, írásbeli teljesítményeket, egyéb produktumokat (rajz, ének, sport) a tanórai aktivitást, versenyeken való szereplést, a gyűjtőmunkákat, kísérleteket, önálló kutatómunkát, művelődést stb. − Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében szóbeli felelet formájában is ellenőrizzünk. Minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban negyedévente magyar, idegen nyelv, matematika, társadalmi ismeretek, történelem, természetismeret, félévente biológia, földrajz, kémia, fizika tárgyakból. − A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. − Ének-zene, technika, informatika, rajz tantárgyak esetén elsősorban a gyakorlati tevékenységet értékeljük az esetleges szóbeli, írásbeli számonkérés mellett. − A készségtárgyaknál különösen vegyük figyelembe a tanulók szorgalmát, a tantárgyhoz való viszonyulását is. − Az egyes témakörök végén 4. osztálytól kezdődően a téma tananyagát átfogó témazáró dolgozatot iratunk. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a témazárók súlyozottan vehetők figyelembe. Egy osztályban egy napon a kollégákkal és a tanulókkal való egyeztetés alapján legfeljebb két témazáró íratható. Az értékelés: - nem minősít, hanem a fejlődési állapotról számol be, - számba veszi, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, - megjelenik benne, hogy a gyermek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés a tanulók teljesítményétől függően a következő lehet: - jól megfelelt - megfelelt - fejlesztésre szorul.
25
Az egyéni haladási tempóra figyelve, kellő egyéni fejlesztés, differenciált tanulásszervezés segítségével kerüljük az évismétlést. Az osztályzat: − az osztályzat kiszámítható paraméterek alapján történjen − fokozatosság elve érvényesüljön − ösztönző legyen. Az ellenőrzés módjai: - Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése - Írásbeli: számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakorlottság ellenőrzése - Gyakorlati: kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége van gyakorlásra. Felmentést kaphat a tanuló orvosi, szakértői javaslat alapján (Nevelési Tanácsadó) egyes tantárgyak gyakorlati része, idegen nyelv értékelése alól. A felmentést a szülő és az iskola is kezdeményezheti. Az értékelésnél a dokumentumokba a „felmentett” kifejezés szerepel. - 7-8. osztályban a 2. idegen nyelv minősítése 5 fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), részt vett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tantervi követelményeket nem teljesítette, ezen nyelvtanulás alól az igazgató felmenti, de évismétléssel nem járhat. Szülő kérése alapján javítóvizsgát tehet augusztusban. Sikeres vizsga esetén a 2. nyelv tanulását folytathatja. - 2-8. évfolyamon a rajz, ének, testnevelés, technika és életvitel tárgyakból szerzett év végi elégtelen minősítés esetén a szaktanárok az igazgatóval egyetértésben, júniusban értesítik a tanulót és a szülőt, hogy milyen gyakorlati és elméleti ismeretek bemutatását követelik meg a javítóvizsgán az elégséges szint teljesítéséhez. A második - nyolcadik évfolyamon félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája lapján határozzuk meg. A minősítés ötfokozatú: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) Kivételt képez ez alól az idegen nyelv 1-3. osztályban. Itt az értékelés 3 fokozatú: jól megfelelt, megfelelt, részt vett. A „részt vett” minősítés azt jelenti, hogy a követelményeket nem teljesítette. Az érdemjegy: − Az évközi folyamatos értékelésnél is általában 5 fokozatú a minősítés. Kivételt az 1. osztály és az idegen nyelv képez az 1-3. évfolyamon. − A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket pótolja. Az osztályfőnökök december és április hónapban írásban felhívják azoknak a szülőknek a figyelmét, akiknek a gyereke az addigi teljesítménye alapján várhatóan a félév illetve a tanév végén elégtelen minősítést kaphat.
26
Kitűnő minősítést kap az a tanuló, akinek a tanulmányi teljesítménye a tantárgyból jeles, és a szaktárgyi versenyeken is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A tantárgyi sajátosságokat figyelembe véve arra törekszünk, hogy az írásbeli felmérők és a szóbeli feleletek aránya kiegyensúlyozott legyen. Anyanyelvből, történelemből, természetismeretből, földrajzból, biológiából, fizikából, kémiából félévente két írásbeli felmérést tervezünk. Énekből – emelt szinten – félévenként két írásbeli felmérést, normál szinten félévenként egy írásbeli felmérést tervezünk, az érdemjegyek száma félévenként minimum 3 jegy. Technikából, rajzból, informatikából, testnevelésből az érdemjegyek számának félévenként el kell érni a hármat. Az egyénre szóló határozatokat figyelembe kell venni azoknál a tanulóknál, akik a szakértői bizottságok javaslata alapján számolnak be tanulmányaikról. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A havonkénti és a félévi érdemjegyeket a tájékoztató füzeten keresztül, az év végi minősítést a bizonyítványokon keresztül közöljük a szülőkkel.
2.6 A
CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Iskolánkban hagyománya van a tehetséges tanulók kiemelt fejlesztésének, a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatásának. Hatodik évfolyamtól továbbra is alkalmazzuk a nívó csoportok kialakítását magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tárgyakból. A felzárkóztatást az elemi szakaszban a tanórai differenciált foglalkozásokon, a 5 %-os + órakeret terhére, illetve a napközis foglalkozásokon kívánjuk megoldani. A kötelező tanórai foglalkozás keretében csoportbontást alkalmazunk az alábbi elvek szerint: -
csoportbontást alkalmazunk a technika, életvitel- és háztartási ismeretek területén, ha a tanulócsoport létszáma meghaladja 20 főt.
-
csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelv oktatás területén, ha a tanulólétszám meghaladja a 20 főt.
-
csoportbontást alkalmazunk továbbá az informatika oktatás területén, rendező elvként a számítógépek számát vesszük figyelembe.
-
csoportbontást alkalmazunk továbbá azoknál a tanulócsoportoknál matematikából illetve magyar nyelv és irodalomból, ahol a tanulólétszám meghaladja a törvény által előírt maximumot.
2.7 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Az iskolaorvos és a védőnő a tanulók körében rendszeresen tart felvilágosítást. Évfolyamonként törekszünk arra, hogy az aktuális téma szervesen illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz, problémáihoz. Figyelembe kell vennünk, hogy a mai fiatalok serdülése évekkel megelőzi a korábbi évtizedek gyermekeinek fejlődését, valamint azt is, hogy a társadalom és a média által 27
nagyon sok olyan információ kerül birtokukba, melyeknek feldolgozása, megértése szakember közreműködését teszi indokolttá. A következő tematikát javasoljuk: 5. évfolyam: egészséges táplálkozás, életmód (energiaitalok, dohányzás, alkohol, helyes napirend) 6. évfolyam: helyes testápolás, tisztálkodás, öltözködés, higiénia 7. évfolyam: szexuális érés, felvilágosítás 8. évfolyam: fogamzásgátlás, szexuális betegségek megelőzése Ezen témákról való szülői tájékoztatást minden évfolyamon az év eleji szülői értekezleten indokoltnak tartjuk, hiszen az otthoni, családon belüli bizalmas beszélgetések szervesen kiegészítenék az iskolai törekvést. Ez lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy a gyermeküket aktuálisan foglalkoztató témákat ne tabuként kezeljék, merjenek nyíltan beszélgetni kényesnek tűnő témákról is, hiszen tanulóink gondolkodásának kialakításában jelenleg nagyobb szerephez jut a média, ahol téves információkhoz jutnak. A szükséges viselkedésmódok, szokások kialakítását, a kötelező foglalkozásokon felül az osztályfőnöki órákon a tanórák közötti szünetekben, valamennyi tantárgy keretében, kapcsolatainkban kiemelt figyelemmel kísérjük. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. Beszélnünk kell az egészséges, célszerű tanulásról, (helyes időbeosztás, megfelelő világítás, a tanulás megfelelő helye, testtartás...) amelyet a túlzott TV nézés, számítógépezés gátol. Az osztályfőnöki órákon erről beszélgetni kell a gyerekekkel. Délutáni szervezett foglalkozásokon, napközis programok keretében minden lehetőséget ki kell használni az egészséges életmód fenntartására, fejlesztésére. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából fontos ismeretekkel: - Gondot fordítunk a tantermek berendezési tárgyainak, a tornaszerek és az udvari játékok épségére, a balesetek elkerülésére. Füvesítés. táplálkozás: Már tanítványaink körében is növekedést mutat a táplálkozással összefüggő betegségek elterjedése. Az elhízás és túlsúly gyakorisága. Túlzott só- és cukorbevitel (csipszek, energiaitalok, édességek szénsavas üdítők), a tízórait pótló reklámtermékek. A feltárt egészségügyi problémákat az osztályfőnökök kísérik figyelemmel. Technika órákon lehetőség nyílik saláták elkészítésére. Az alsó tagozatban bevezetésre került a napi egy idénygyümölcs. az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás: A szenvedélybetegségek megelőzése rendkívül összetett tevékenység. A társadalmi, szociális, valamint gazdasági helyzet alakulása mellett tiltó és ösztönző módszerekre egyaránt szükség van. Változtak az ezzel kapcsolatos jogszabályok is (dohányzás, alkoholfogyasztás). Ezeket is meg kell ismertetnünk tanítványainkkal. Ugyanakkor a felvilágosítás, nevelés, tudatformálás igen nagy szerepet játszik a megelőzésben. a családi és kortárskapcsolatok elősegítik, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Tanítványaink életének szerves részévé vált a 28
számítógép, ezzel együtt a közösségi oldalakon történő kapcsolattartás. Osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök hívják fel tanítványaik figyelmét arra, hogy az e módon tartott kapcsolatok nem pótolhatják a társakkal való közös játékot, beszélgetéseket, vitákat. A közösségi oldalakon történő eszmecsere kulturált módjára, stílusára is fel kell hívnuk tanítványaink figyelmét. Figyelmeztessük őket a túlzott számítógéphasználat káros hatásaira: elsekélyesedő kapcsolatok, verbális képességek beszűkülése, szem, idegrendszer romlása, alvászavarok. Beszélgessünk velük a közösségi oldalakon keresztül szerezhető, ,nem megbízható, ismeretlen, idegenekkel történő bizalmas kapcsolatok veszélyeire. Képek feltöltése is veszélyes, visszaélésre alkalmas lehet. A számítógépes játékok agressziót, torz, verbális világot alakítanak ki gyermekeink gondolataiban. Erre szülői értekezleteken is térjenek ki az osztályfőnökök. Ugyanezen problémák okozója a szülői felügyelet nélküli, korlátlanul, igénytelenül megválogatott tévéműsorok bekerülése diákjaink életébe. Stílusukat, viselkedési mintáikat, konfliktuskezelésüket nem tanulhatják akciófilmekből, valóság showk-ból. Itt óriási szerep jut a pedagógusoknak. Iskolaorvos és védőnő: Feladatuk az egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok megszervezése, betegségmegelőzés, védőoltások. Pályairányítás az egészség függvényében. Egészségnevelési szaksegítség az osztályfőnöki órákon. Tágabb teret kell biztosítani az iskola-egészségügyi szolgálatnak, hogy a tanulók tudatosabban vegyék igénybe ezt a szolgáltatást. A jó iskolaorvost ne csak betegellátónak, hanem prevencióban, az egészség megőrzésében is társnak tekintse. Tanárok és szülők: Nagyon fontos az egészségnevelés területén is az iskola és a szülői ház együttműködése, hogy az iskolában elsajátított ismereteket, magatartásformákat otthon is alkalmazzák, és része maradjon egész életüknek. Egészségneveléssel is foglalkozó intézmények: Évente 2 egészségnap – őszi, tavaszi – melyből az egyik életvitellel kapcsolatos, míg a másik az elsősegélynyújtásról szól. Környezeti nevelési program Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola helye, állaga befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az épületek barátságos környezetet biztosítanak tanulóink számára. Világos termek, megfelelő hőmérséklet, kényelmes padok, elegendő mennyiségű és higiéniájú mellékhelyiség, kulturált étkezési lehetőség biztosított. Az Eötvös utcai alsó tagozatunk udvara parkos jellegű, a falakat barátságosra festettük, a másik udvar részben lebetonozott, de a fásítási programok eredményeképpen árnyas, sportolásra és játékra alkalmas. Füvesítés történt. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak okosan átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Fontosnak tartjuk, hogy egyre inkább előtérbe kerüljön diákjaink környezettudatos szemléletének kialakítása: - egyéni felelősségérzet - közösségi aktív cselekvés - fogyasztói önkontroll - minden élő tisztelete és védelme 29
- rendszerszemlélet, ökologikus gondolkodás Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során tavasszal és/vagy ősszel, minden 2. 3. 4. 5. 6. osztályos tanulónk erdei iskolában tölt néhány napot. Itt a munka speciális órarend szerint folyik pedagógus, erdész és környezetvédő szakmérnök irányításával. Túrák keretében vizsgálódások, gyűjtések, állat és növényhatározás, kőzetfelismerés, időjárással kapcsolatos mérések, víz, talajvizsgálat. Olyan versenyeken indulnak tanítványaink, ahol a környezet-és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Kaán Károly Természetismereti, Herman Ottó biológia, Teleki versenyeken.) - Különböző akciókban veszünk részt. Gyűjtési akciók: szárazelem, papírgyűjtés, műanyag palack gyűjtése Pályázatok, kiállítások: Víz Világnapja, Föld napja, a Madarak Fák Napja, Állatok Világnapja,Vesd bele magad-kertészkedés, Egészségnap Erőforrások Nem anyagi erőforrások Pedagógusok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Célunk az, hogy minél több, a témához közel álló szakkört indítsunk, ahol alkalom nyílik a közvetlen tapasztalatszerzésre (pl.: egészségnevelés, biológia, kémia, sport, kézműves szakkörök). A környezeti nevelés épüljön be a természettudományos tantárgyakon kívül is minden más tantárgyba. Minden alsós osztály (az adott keretek között) választ erdei iskolai napokat a témáknak megfelelően. Minden meghirdetett - tanulóink számára tetsző és hasznosnak ítélt városi, megyei, országos versenyen és pályázaton indulunk, hogy elméleti tudásunkat bővítsük Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Célunk: Az aktív részvételre való igény kialakítása és legyenek képesek a harmonikus környezet szépségének befogadására. DÖK szervezi a papírgyűjtési, hulladékgyűjtési, elemgyűjtési akciókat, és a folyamatos alumíniumdoboz gyűjtést. A vetélkedők szervezésében is részt vesz. Intézmények látogatása: Városi szinten: Helytörténeti Múzeum látogatása, üzem-és gyárlátogatások, Suli Börze. Városon kívül: állatkerti látogatás, tanulmányi kirándulások. A tanulmányi kirándulások során legalább egy olyan helyet látogassanak meg, amely a nevelési témával kapcsolatos. Ajánlatok: Zirc-Bakonyi Természettudományi Múzeum, Arborétum, Keszthely -Balaton Múzeum, Pákozd -Erdei Iskolai Múzeum, Jeli Arborétum, Balatonederics Szafari park Afrika Múzeum, Budapest -Tropicarium, Sopron -Lövérek, Károly-magaslati kilátó, Szajki-tavak. Bakonybél Csillagda és Planetárium Az iskolai versenyek jutalmazása ne édesség legyen, hanem egészséges táplálék, pl. joghurt, diákcsemege, friss gyümölcs, gyümölcskosár esetleg jutalomkirándulás Túrázás: A túrázók rendszeresen, havi két alkalommal magas létszámban látogatnak meg különböző nevezetes helyeket. Pályázatok: az igazgató, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők figyelemmel kísérik a pályázatokat és tájékoztatják a nevelőket a lehetőségekről. Az iskola környékének, körzetének feltérképezése: milyen fontos intézmények, épületek, parkok találhatók a közelben? Tanulóként járt-e az iskolába nevezetes ember, tett-e látogatást az iskolában vagy tanított-e itt? 30
Egészségtan modult beépítettük a biológia, természetismeret tantárgyba, ezáltal hatékonyabban tudjuk az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témaköröket tanítani. Tanítjuk, a gyerekek körében igen népszerű. A mindennapi életükbe és a család életébe építsék be az ott tanultakat. Tanórán kívüli foglalkozások: erdei iskola, esetleg terepgyakorlat. Törekszünk az iskolai könyvtárban a videotár, CD-tár bővítésére. Osztályfőnöki közösség. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Szülők. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Nem pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladat, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, (pl. féloldalas, kétoldalas fénymásolást), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt, a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, és egészségre nem ártalmas tisztítószert használjunk. Iskolán kívüli együttműködés Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi (ÁNTSZ) szempontból megfelelően működik-e az iskola Rendszeresen indítjuk tanulóinkat a Gyermekek Háza által szervezett egészségfejlesztéssel kapcsolatos vetélkedőkön Alapelvek, jövőkép, célok Hosszú távú cél elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) Az iskola környezeti nevelési szemlélete Iskolánkban kiemelten fontos feladatnak érezzük, hogy diákjaink szemléletén alakítsunk, környezet és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A biológia, földrajz, kémia, fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. A kört bővíteni kell a humán területekre is. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Lehetőségeink: - tanórán - erdei iskolában - néhány jeles nap megünneplése - iskolazöldítés - fásítási program, madáretetés - versenyek, pályázatok kiállítás - kézműves foglakozások: környezetbarát anyagok felhasználása - futóverseny a kicsiknek:őszi futás, Mikulás futás, Nyuszi futás Módszerek 31
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. - együttműködő tanulási technikák - kreatív tevékenység - művészi kifejezés - terepgyakorlati módszerek - közösségépítés Kommunikáció Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. Ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, legalább egy tanár vegyen részt környezetnevelési továbbképzési programokon.
2.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség érvényesítése a közoktatásban kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a közoktatási intézményen belül érvényesülnie kell. Így iskolánkban is kiemelt szerepet kap egyrészt az esélyegyenlőség biztosítása, amely egy lehetőséget jelent az adott védett csoport számára, másrészt az esélyegyenlőség előmozdítására, melynek eredményeképpen e csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra felajánlott lehetőségekkel és azok tényleges résztvevőivé válnak. Ezzel kapcsolatos feladataink a következők: • az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, BTM, SNI, tehetséges tanulók felfedezése, • kiemelt figyelem a tanórákon és azokon kívül is (szünetek, ebédlő, rendezvények), • fejlesztések szaktanárok, illetve a szakszolgálat munkatársainak segítségével (fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozások, szakkörök), • szabadidős tevékenységek szervezése (vetélkedők, kirándulások, táborok, szakkörök, hangversenyek), • támogatásokhoz való hozzájutás segítése (alapítványi, pályázati, étkezési, tankönyv), • különféle partnerekkel, társintézményekkel történő együttműködések, • pedagógus továbbképzések. Az iskolai ifjúságvédelem tevékenységi köre Napjainkban zajló társadalmi és gazdasági változások következtében a családok életében felhalmozódó problémák jelentősen hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és 32
gondozására. A veszélyeztető tényezők száma egyre növekszik, mint a családok széthullása, az elszegényedés, a munkanélküliség az elhanyagolás vagy a bántalmazás. Diákjaink fejlődését tehát olyan szociális, biológiai, fiziológiai, és pszichés sérülések fenyegetik, amelyek gyakran összefüggnek egymással. E gyermekekre ható károsodások, a személyiségfejlődésüket gátló és zavaró folyamatok felismerése, enyhítése, elhárítása, illetve megelőzése iskolánk ifjúságvédelmi tevékenységének célja. Törekszünk olyan pozitív hatások érvényesítésére, melyek hozzájárulnak a tanulók egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez. Továbbá az iskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével kívánjuk a tanulókat a társadalom által helyesnek tartott életmódra nevelni. Munkánkban csak akkor lehetünk eredményesek, ha a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, s ennek érdekében szoros együttműködést alakítunk ki valamennyi résztvevő között. Iskolánkban, ebben a komplex és preventív tevékenységben minden pedagógus részt vesz, akiknek munkáját két ifjúságvédelmi felelős koordinálja, külön az Eötvös utcai és külön a Móra F. utcai épületben. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival összefügg, ezért fontos részünkről a diszkréció, az empátia, a gyorsaság és a hatékonyság. Az ifjúságvédelmi felelősök feladataikat négy színtéren látják el: a gyermekek, a szülők, a pedagógusok és a területileg illetékes társintézmények körében. Munkájuk hatékonysága érdekében rendelkezésükre áll olyan helyiség, amely telefonnal, számítógéppel, megfelelő szakirodalommal ellátott, ahol sor kerülhet a bizalmas beszélgetésekre, a személyes adatok biztonságos őrzésére és tárolására. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat első sorban pedagógiai módszerekkel látjuk el, melyek a következők: információk szolgáltatása o az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, o az iskolán kívüli segítő szervekről, o a szakellátó intézményekről, o a rászorulók számára igényelhető támogatásokról, kedvezményekről, kapcsolattartás o a gyerekekkel (napi szinten), o a szülőkkel (szükség esetén személyes beszélgetések, esetkonferenciák, továbbá szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával), o pedagógusokkal (napi szinten), o szükség esetén a területileg illetékes jelzőrendszer tagjaival (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, rendőrség, házi- és gyermekorvos, védőnő, Vöröskereszt, ÁNTSZ, Nevelési Tanácsadó) a problémák feltárása o az iskola valamennyi diákjáról pontos nyilvántartás vezetése különösen az egészségi állapot, a tanulási nehézségek és a szociális helyzet megjelölésével, 33
o a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a BTM-s, illetve az SNI-s tanulók problémáinak felismerése, o az okok feltárása, évi kétszeri felülvizsgálata az osztályfőnökökkel együtt, a problémák megszűntetése o folyamatos tanácsadások, o egyéni segítő beszélgetések az iskolavezetés, az érintett pedagógusok, a megfelelő szakemberek és a család bevonásával, o a gyermekétkeztetés folyamatos felügyelete, o anyagi hátrányok csökkentése a tankönyv és étkezési támogatásokkal, a tartós tankönyvek kölcsönzésével (gyermekvédelmi támogatás alapján), o a tanulmányi előmenetelek figyelemmel kísérése, o tanulási módszertani ismeretek nyújtása (tanórákon, tanulószobákon, felzárkóztatókon, egyéni fejlesztéseken, szakkörökön, tehetséggondozásokon, könyvtári foglalkozásokon), o pályaorientációs tevékenység végzése (különösen a hátrányos, veszélyeztetett tanulók pályaválasztásának és kollégiumi elhelyezésének segítése), o speciális közösségi foglalkozások ajánlása (önismereti, konfliktuskezelési órák), o a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése (mozi, színház, hangverseny, múzeumlátogatás, túrák, kirándulások, táborok), o pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése és azokban való részvétel, egészségnevelés és prevenció (szakemberek bevonásával, az iskolai könyvtár CD, video anyagának felhasználásával) o egészségügyi szűrővizsgálatok, o felvilágosító foglalkozások, o egészségvédő programok, o családi életre nevelés, o szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog). Amennyiben a fennálló problémák meghaladják hatáskörüket, illetve azok pedagógiai módszerekkel már nem megoldhatók, az ifjúságvédelmi felelősök az észlelő-jelzőrendszer tagjaiként: jelzéssel élnek a Gyermekjóléti Szolgálat felé veszélyeztetettség, illetve igazolatlan mulasztások esetén, hatósági eljárást kezdeményeznek a Gyámhatóságnál, ha gyermekbántalmazást, elhanyagolást vagy egyéb más súlyos veszélyt észlelnek.
2.9 A
TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI
Magatartás - szorgalom értékelése − A magatartás és szorgalom értékelése havonta történik.
34
Felső tagozaton a magatartás és szorgalom havonkénti minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vita esetén az osztályban tanítók többségi véleménye dönt, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök. Magatartás Példás magatartású az a tanuló, akinek jó a kapcsolata társaival, felelősséget érez a közösség vagyonáért. Megbízatást, feladatokat önként vállal, s azt lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint végzi el. Kezdeményező, segítőkész. Tudását igyekszik átadni társainak. A tanítási órákon aktívan dolgozik, rendszerető. Nevelőivel, tanulótársaival, felnőttekkel tisztelettudó. A kulturált beszéd és viselkedés szabályainak megtartásában öltözködésével példát mutat társainak. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen nem merül fel kifogás. Jó magatartású az a tanuló, aki a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat a legjobb tudása szerint igyekszik elvégezni. Szívesen segít társainak, tudását igyekszik átadni másoknak. Nem zavarja az órai munkát. Nevelőivel, szüleivel, felnőttekkel, tanulótársaival általában tisztelettudó. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen nem merül fel kifogás. Öltözködése iskolába illő, beszédmodora kulturált. Változó magatartású az a tanuló, aki a közössége érdekeiről megfeledkezve nézeteltérésbe kerül társaival. Megbízatást, feladatot csak többszöri kérésre vállal. Előfordul, hogy elfelejti feladatát teljesíteni. Tanítási órákon nem aktív, többször zavarja a munkát. Kisebb vétségeiért írásban kell figyelmeztetni. Munkafegyelme, rendszeretete igen változó. Iskolai és tanórán kívüli magatartásával megsérti a kulturált viselkedés szabályait. Öltözködésével esetenként kirívó, különcködő. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki gyakran összeférhetetlen, kötekedő, a közösség döntéseivel ellentétesen cselekszik. A közvagyont szándékosan rongálja. A közösségi feladatokat sokszor megtagadja, vagy hanyagul végzi azokat. A tanítási órákon rendbontó viselkedésével zavarja az oktatást. Felszerelése gyakran hiányos, ruházata, rendszeretete ellen sokszor van kifogás. A házirendben rögzítettek ellen több ízben vét. (Igazolatlan mulasztás, verekedés, cigarettázás, lopás stb.) Beszédében trágár kifejezéseket használ. A felnőttekkel szemben tiszteletlen, feleselő. Viselkedése rossz példát mutat társaira, s károsan hat a közösségre. Szorgalom Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki rendszeresen teljesíti a kötelességét. Az órákon mindig aktívan vesz részt a munkában, szívesen segít a segítségre szoruló társainak is. A tanítási órákra gyűjtőmunkát végez, tudását közkinccsé teszi. Érdeklődésének megfelelően részt vesz versenyeken. Képességének megfelelő tudásával, lelkiismeretes tanulásával példát mutat társainak. Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki kisebb hiányosságokkal hajtja végre feladatait. Órán figyelmes, de nehezen kapcsolódik be aktívan az ott folyó munkába. Plusz feladatot megbízásra vállal, s azt igyekszik teljesíteni. Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelességekben válogat. Feladatait hiányosan, felületesen végzi. Felszerelése hiányos, rendetlen. Órán figyelmeztetni kell munkavégzésre. Írásbeli munkái pontatlanok, képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, gyakran szorul ellenőrzésre. 35
Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanulmányi kötelességét rendszeresen elmulasztja. Gyakran készületlenül, írásbeli feladatok elvégzése nélkül jön iskolába. Órán figyelmetlen, mással foglalkozik, zavarja társait munkájukban. A tudás megszerzése nem érdekli, a képességeihez képest teljesítménye gyenge. Munkájában megbízhatatlan, rendszeres ellenőrzésre szorul. Egy vagy több tantárgyból nem éri el a minimális követelményszintet. A tanulók jutalmazása és büntetése: Dicséretben részesül az a tanuló, aki képességeihez mérten: − példamutató magatartást tanúsít − folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el − az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy − iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, aki a képességeihez mérten az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy − iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vesz részt, vagy − bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez. Az iskolai jutalmazási formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelkedő szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni. c) Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért és példamutató magatartást tanúsított gyermekek oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. • A szaktanári dicséret: − városi szintű versenyeken 2-3. helyezést ér el, − megyei, területi versenyre jut, − rendszeres többletmunkával hozzájárul a tananyag feldolgozásához, − részvételével emeli az ünnepélyek, rendezvények színvonalát. • Osztályfőnöki dicséret: - az osztály érdekében végzett, vagy az osztály jó hírnevét öregbítő cselekedetért. • Igazgatói dicséret, ha: városi szintű versenyen 1. helyezést ér el, 36
• •
megyei 1-10. helyezés, országos versenyre jut, nemzetközi versenyre jut. Nevelőtestületi dicséret: − országos felmenő rendszerű verseny 1-10. helyezés, − nemzetközi felmenő rendszerű verseny 1-20 helyezés. Tanév végén a dicséretek következő formáit alkalmazzuk: Kiemelkedő tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és szorgalomért közösségi munkáért
Az iskolai büntetések: • Az a tanuló, aki: - tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely más módon árt az iskola jó hírének, büntetésben részesül. • A büntetések formái: nevelői figyelmeztetés, szaktanári figyelmeztetés, szaktanári intés, szaktanári megrovás, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, nevelőtestületi intés, nevelőtestületi megrovás. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél a napköziben és a szabadon választott órákon való viselkedést is figyelembe kell venni.
37
2.10 LEGITIMÁCIÓ A Borsos Miklós Általános Iskola pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása Az iskolai pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2013. …………. hó ……-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Ajka, 2013. .......................................... szülői munkaközösség elnöke
Az iskolai pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013. …………hó … napján tartott ülésen ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Ajka, 2013. .......................................... az iskola DÖK vezetője
Az iskolai pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2013.…………..hó ……-én tartott ülésén elfogadta. Ajka, 2013. .......................................... igazgató
A Borsos Miklós Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Ajka, 2013. .......................................... igazgató
38
