VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

Az előadás a tervezett OTSZ XIII. fejezetében megjelentekkel kapcsolatos, a villamos tervező és a tűzvédelmi tervező kapcsolatán, együttműködésén keresztül bemutatva

2014. december 7.

Villamos és villámvédelmi berendezések

1

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014      

A XIII. fejezetben (135.§ - 153.§) szereplő fő fejezetek: Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ - 136.§) Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ - 138.§) Villámvédelem (139.§ - 144.§) Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem (145.§) Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ - 153.§)

Speciális – nem fordul elő az általános építményekben - volta miatt az „Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem” kérdésével nem foglalkozom, ez a terület speciális felkészülést és ismereteket követel, az ehhez kapcsolódó feladatokat szaktervezővel/kivitelezővel/felülvizsgálóval együtt kell megoldani!

  

3 csoporttal foglalkozunk: Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ - 136.§) és Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ - 138.§) Villámvédelem (139.§ - 144.§) Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ - 153.§)

2014. december 7.


2


I. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei (135.§ - 136.§) és Tűzeseti fogyasztók működőképessége (137.§ - 138.§)

2014. december 7.


3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Nem a villamos fejezet alatt szerepel a villamos vezetékrendszerek elhelyezésére vonatkozó előírások: - a függőleges elhelyezésű felszálló aknák kialakítása (27.§-28.§ ) - a villamos helyiségek határoló szerkezetére vonatkozó előírások (33.§) Kezdjük az utóbbival: az épület/építmény mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni az alábbi, a villamos tervező hatáskörébe tartozó helyiségeket: - a gázmotor tereket, 140 kW összteljesítmény felett (figyelem nem egységteljesítmény, hanem összteljesítmény!!!) - a transzformátor (erre a területekre továbbra is érvényben van az MSZ 15688:2009 „A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme” nemzeti szabvány!) - villamos kapcsoló és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó - a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek (jelenleg a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet és még számos rendelet….) energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó - a tűzoltósági beavatkozó központ - a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott

2014. december 7.


4

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 A szerkezetre vonatkozó elvárásokat a 2. melléklet tartalmazza:

Példaként:  építményben általános célú szünetmentes hálózat van kiépítve, központi UPS (szünetmentes) berendezéssel → UPS helyiségét nem kell a kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel létesíteni  építményben biztonsági világítás központi UPS (szünetmentes) berendezésről ellátott → UPS helyiségét a kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel létesíteni (biztonsági tápáramforrás!)

2014. december 7.


5

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Az egyes szinteket összekötő villamos felszálló vezetékek kialakításánál az előírás:  NAK és AK kockázati osztályú építményeknél nincs előírás, azaz falhoronyban vezethetők, de természetesen alkalmazhatók a magasabb kockázati osztályba tartozó építményeknél előírtak  KK kockázati osztályú építményeknél felszálló aknában kell vezetni a villamos vezetékeket, akár a gépészeti vezetékekkel közös aknában  MK kockázati osztályú építményeknél felszálló aknában kell vezetni a villamos vezetékeket, mely csak önállóan a villamos vezetékek elhelyezésére szolgál

2014. december 7.


6

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Magának az aknának a kialakításánál két megoldás lehetséges, amit a tűzterjedéssel foglalkozó TvMI fog tartalmazni! Ezek (ábra forrás: Kruppa Attila):

1. megoldás

2. megoldás

Megjegyzés: a 2. megoldás alkalmazása esetén, az akna végénél a tűzszakaszolásnak megfelelő tűzszakasz lezárás kialakítása szükséges! 2014. december 7.


7

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 A villamos berendezésekre vonatkozóan – véleményem szerint – az eddigi gyakorlat továbbra is alkalmazható: -

Tűzeseti lekapcsolás továbbra is követelmény, a kialakítása:  az egyszerűbb esetekben nincs tűzeseti fogyasztó, egy tűzeseti főkapcsoló  ugyanez, de van tűzeseti fogyasztó, akkor két tűzeseti főkapcsoló (épület általános villamos berendezésének, és a tűzeseti fogyasztóknak  bonyolultabb esetben, van tűzeseti fogyasztó, sőt több különböző rendeltetésű, melyet külön tűzeseti kapcsolóval kell ellátni, valamint az általános villamos berendezés több tűzszakaszra osztott és lehetőség van a tűzszakaszonkénti lekapcsolásra, akkor itt is több tűzeseti kapcsoló létesítendő

2014. december 7.


8

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 - A több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszer esetében a lekapcsolt tűzszakaszon áthaladó feszültség alatt maradó vezetékrendszer ne veszélyeztesse a beavatkozó tűzoltót, hogyan lehetséges ez:  a korábbi előírás egyszerűen megengedte szerelvény nélküli vezetékek esetén a feszültség alatt való tartást → kérdés, hogy a mostani előírás megengedi-e ezt? Véleményem szerint igen.

 vagy külön szerkezettel kell kialakítani a védelmet, ami főleg a vízszintes kábelvezetés esetén lehet problémás → ez biztos, hogy megfelel az előírásnak (fém vezetékcsatornákkal, kábeltálcákkal vagy kábellétrákkal kialakított vezetékrendszerek, amelyek tartószerkezetének (galvanikus) folytonossága biztosított, és amelyek tartószerkezete csatlakoztatva van a védőösszekötő hálózatba (korábban: EPH)!; vagy tűzálló kábelcsatornákkal, illetve tűzvédelmi csatornákkal kialakított vezetékrendszerek)  alacsony (törpe) feszültség alkalmazása, max. 50V/AC, de ez általában csak a vezérlő/működtető rendszerekre alkalmazható

2014. december 7.


9

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 A tűzeseti fogyasztók működőképességénél már jelentős változások vannak: Nincs illetve csak részben van meghatározva – és itt lép előtérbe a TvMI fontossága – például a tűzeseti fogyasztók villamos energia ellátásának módja. A működőképesség megtartásán értjük (és most nem a szerkezeti kialakításra gondolva (tűzálló vezetékrendszer, rőgzítő falszerkezet stb.)):  hogy tűzeset esetén a villamosenergia rendelkezésre álljon a tűzeseti fogyasztók megtáplálására  normál tápforrás mellett biztonsági tápforrás is rendelkezésre álljon  a vonatkozó műszaki követelménynek megfeleljen, ami jelenleg az MSZ HD 60364-5-56:2010: (A1:2012; A11:2013) „Biztonsági berendezések” Biztonsági áramforrás előírása az alábbiakra vonatkozik:  az MK kockázati besorolású épületekre  a létfontosságú rendszerelemekre  a fekvőbeteg ellátó intézményekre  előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthonára oktatási intézményére

2014. december 7.


10

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Meg kell vizsgálni, hogy a nem említett építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati osztályok – kell-e biztonsági áramforrás alkalmazása, mert a vonatkozó műszaki követelmény szigorú előírásokat tartalmaz:

Ezt az OTSZ meghatározza, és azt mondja, hogy a 120 kV vagy nagyobb feszültségű alállomások középfeszültségű (11 és 22 kV; egyes helyeken előfordulhat még a 6kV és a 35 kV) hálózatrészén van közös pontjuk.

2014. december 7.


11

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Az   

elvárásnak megfelel: az 1 – 2 trafó kapcsolat; az 1 – 3 trafó kapcsolat; az 1 – 4 trafó kapcsolat;

Az elvárásnak nem felel meg:  az 3 – 4 trafó kapcsolat; A probléma ott lehet, hogyan értelmezzük az alacsonyabb kockázatú építmények esetén – NAK, AK és az KK kockázati osztályok - a villamosenergia ellátást? A biztonsági áramforrás előírás ezen épületekre nem vonatkozik, és a korábbi előírás itt is érvényes: „tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.” 2014. december 7.


12

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 A villamosenergia ellátás tervezése során problémás lehet, hogy a tűzeseti fogyasztók tételes felsorolása nem található meg az OTSZ-ben, csak a mellékletekben szereplő táblázatok alapján lehet kikövetkeztetni:  biztonsági világítás  gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás  hő- és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói  túlnyomásos füstmentesítés  tűzoltó felvonó  oltóvízellátás nyomásfokozó  menekülési felvonó  evakuációs hangrendszer  beépített tűzjelző berendezés  beépített vízzel, habbal oltó berendezés  beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges  beépített vízköddel oltó berendezés  beépített tűzterjedést gátló berendezés  átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összekötés

2014. december 7.


13

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Az utolsó bekezdést érdemes vizsgálni, mert ez jelenthet olyan – általában kórházi - területet is ahol védett tér kialakításával kell számolni, és ennek villamos energia ellátását a kommunikációs összeköttetésen kívül egyéb berendezés (világítás, erőátvitel, medikai és a területet ellátó épületgépészeti) villamosenergia ellátását is! Az egyes tűzeseti berendezésekre vonatkozó műszaki előírásainak figyelembevételével további vizsgálatot igényel a villamosenergia ellátás, mert nem minden esetben egyértelmű!

Ezért kell a TvMI-ben igen körültekintően foglalkozni ezekkel a kérdésekkel

2014. december 7.


14


III. Villámvédelem (139.§ - 144.§)

2014. december 7.


15

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Az új OTSZ kevesebb előírást tartalmaz: - bizonyos esetben pontosította a korábbi előírásokat (nem norma szerinti villámvédelem alkalmazása), - kikerült belőle a villámvédelmi tervezési jogosultság meghatározása. Jelenleg a szabályozás egyértelműsítésére van szükség, az MMK ET célja, hogy a norma szerinti villámvédelem tervezésére korábban kialakított szabályozás továbbra is érvényben maradjon, azaz a szabályozás más jogszabályba kerüljön.

A tűzvédelmi tervezőnek – véleményem szerint még akkor is, ha rendelkezik esetleg a szükséges tervezői jogosultsággal, amit már az OTSZ nem ír elő – szoros együttműködéssel az épületvillamossági tervezőre kell támaszkodnia, és a tűzvédelmi műszaki leírás ezen részét az épületvillamossági tervezőtől kell kérje. Az együttműködés azért is, mert a norma szerinti villámvédelem meghatározásához tűzvédelmi adatok szükségesek (tűzterhelés, kockázati osztályok stb.).

2014. december 7.


16


  

A tűzvédelem vonatkozásában három kockázati elemre kell a kockázatkezelést végezni: emberi élet elvesztése közszolgáltatás kiesése kulturális örökség elvesztése

Az OTSZ a vonatkozó műszaki követelményre hivatkozik, ezért a közszolgáltatás meghatározásánál is azt kell figyelembe venni (ha végiggondoljuk, szinte mindenki mást ért ez alatt!!!) Közszolgáltatás: villamosenergia, gáz, víz, TV-telekommunikáció A nem norma szerinti villámvédelem alkalmazási lehetősége, továbbra is megvan, de a bővítés 40%-os mértéke fölött már nem alkalmazható, norma szerinti villámvédelem szükséges! Egyes építményekre továbbra is érvényes a tételes előírás, de a kockázatkezelés nem hagyható el! 2014. december 7.


17


III. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (146.§ - 153.§)

2014. december 7.


18

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 A villamosenergia ellátásra és a működőképesség fenntartására vonatkozóan:

- az egy tűzszakasz egy szintjén belül 1600m2-ig (MK esetén 500m2-g) megengedett a vezetékrendszernél a működőképességre előírtakat nem betartani.

A fentiek csak a menekülési út megvilágítását biztosító biztonsági világítási lámpatestekre vonatkoznak! A szabvány előírása – az OTSZ megengedőségének megfelelően kialakított vezetékezés alkalmazásával - következtében olyan világítási elrendezést (két külön áramkörön legyenek a lámpák) ír elő a megvilágítás meghatározásával (és így a lámpatest számban), hogy a szükséges lámpatest darabszámot – tulajdonképpen meg kell duplázni (bármelyik kiesése mellett biztosítani kell az előírt értéket).

2014. december 7.


19

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Kérdés: Kötelező jogszabály: az OTSZ, fentiek figyelembevételével hogyan kell eljárni? Ezen előírások alkalmazása nagy körültekintést igényel, mert az alaprajzi elrendezéstől nagyban függ az alkalmazhatóság, ugyanis: - 40*40 m-es alapterület esetén viszonylag kis távolságon belül találhatunk még működő lámpatestet - 80*20 m-es alapterület esetén már nagy távolságok adódhatnak és előfordulhat, hogy nagy távolságban levő területen szűnhet meg a biztonsági világítás. Mindenképpen tervezői mérlegelést igényel ennek a könnyebbségnek a használata, mert a működőképesség fenntartását biztosító vezetékezés költsége áll szemben a közel kétszeres hagyományos vezetékhosszal és közel kétszeres lámpatest darabszámmal.

2014. december 7.


20


Köszönöm a figyelmet! Előadó: - Rajkai Ferenc [email protected] Szerző: -Rajkai Ferenc Munkatárs: Bárány Péter 2014. december 7.


21

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

Recommend Documents