Villamos berendezés ellenőrzésének elkészítése 2016. december 5. | VL online
Sok-sok kérdés merült fel az utóbbi időben, így arra gondoltam, hogy megválaszolok párat. Legelőször egy vissza-visszatérő problémával kezdeném. Nézzük meg, hogy Magyarországon milyen vizsgálatokat kell elvégeznünk, milyen jogszabályok, szabványok befolyásolják és hogyan érintik ezek a mi MSZ HD 60364-6:2007 dokumentációnkat. Látható, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 mind ÉV-hez, mind EBF-hez tartozó vizsgálatokat tartalmaz (1. táblázat). Azonban, az is látszik a táblázatból, hogy mind az érintésvédelemmel, mind az EBF-el kapcsolatban különböző jogszabályok is támasztanak követelményeket. Innen származnak a félreértések, pedig a jogszabályok egyértelműek. Érintésvédelmi minősítő irat
Tűzvédelmi irat
Villámvédelmi irat
Használatbavételkor
kell
nem kell
kell
Időszakosan
kell
kell
kell
Időtartam
3/6 év
3/6 év
3/6 év
54 / 2014. (XII. 5.) BM rendelet
54 / 2014. (XII. 5.) BM rendelet
8 / 1981 (XII.27.) Vonatkozó jogszabályok, IpM rendelet
Érintésvédelmi minősítő irat szabványok
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
Részeit magában foglaló szabvány
Tűzvédelmi irat
Villámvédelmi irat
TvMI 12.1:2016.07.15. MSZ 10900:2009 MSZ HD 60364-6:2007 – időszakos része (6.2)
TvMI 12.1:2016.07.15. Nem norma szerinti: MSZ 274:1-4 9 / 2008. (II. 22.) ÖTM rendelet Norma szerinti: MSZ EN 62305:1-4
MSZ HD 60364-6:2007
21 / 2010. (V.14) 21 / 2010. (V.14) NFGM 21 / 2010. (V.14) NFGM rendelet rendelet NFGM rendelet Ki végezheti Érintésvédelmi Villamos berendezések Villámvédelmi felülvizsgáló felülvizsgálója felülvizsgáló 1. táblázat: Az MSZ HD 60364-6:2007 mind ÉV-hez, mind EBF-hez tartozó vizsgálatokat tartalmaz. Nézzük meg az 1. ábrát. Látható a lényeg, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés első/időszakos jelentésének dokumentációja nagyrészt lefedi az EBF-et és az ÉV-t is, azonban semmiképpen sem helyettesíti egyiket sem. Azonban a jogszabályok érintésvédelmi iratot és tűzvédelmi felülvizsgálatot követelnek meg.
1. ábra
Nézzük a variációkat
Használatbavételkor: Leadom az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti dokumentációt, mint érintésvédelmi felülvizsgáló – villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése. A problémát az jelenti, hogy ez a szabvány több vizsgálatot ír elő, mint ami az érintésvédelem ellenőrzéséhez kell. Leadok egy áramütés elleni védelem szabványossági vizsgálatának jegyzőkönyvét, amelyben kigyűjtöm az összes olyan követelményt, amely az adott villamos berendezést
érinti áramütés elleni védelem szempontjából. (A probléma ezzel az, hogy ebben az esetben a felülvizsgáló vállalja a felelőséget egy szabvány vagy jogszabály helyett az ellenőrzés menetének kidolgozásáért.) Megjegyzendő, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan szabvány, ami a jogszabályokban előírt érintésvédelem minden más vizsgálattól elkülönítve történt ellenőrzésének a módját tartalmazná. Időszakos felülvizsgálatnál: Leadom az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti dokumentációt, mint érintésvédelmi felülvizsgáló - villamos berendezés időszakos ellenőrzésének jelentése. A probléma ezzel az, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 időszakos vizsgálat esetében teljesen más eljárásmódot követ, mint ami az érintésvédelemmel kapcsolatban hazánkban elő van írva. A MSZ HD 60364-6:2007 időszakos felülvizsgálat esetén az első felülvizsgálat dokumentációjára támaszkodik, míg a hazánkban előírt érintésvédelmi vizsgálatot ugyanolyan részletességgel kell elvégezni, mintha előszőr végeznénk.
Az MSZ HD 60364-6:2007olyan, mint egy teljeskörű orvosi kivizsgálás. Nem csak a szívet (ÉV) vagy csak a májat (EBF) vizsgáljuk, hanem mindent. Tegyük fel, hogy öt év múlva megint kivizsgáltatom magam. Akkor az orvos tud a már meglévő vizsgálatokra is támaszkodni, az MSZ HD 60364-6:2007 ezt a logikát követi. Az érintésvédelem vizsgálata azonban azt mondja, hogy - noha jó, ha megvannak az előző jegyzőkönyvek - mindent végezzek el ugyanúgy, mintha nem is történt volna már felülvizsgálat. Egy másik probléma, hogy Magyarországon a jogszabályok most még megkövetelik a szerelői ellenőrzést is, ezt az MSZ HD 60364-6:2007 már végképp nem tudja értelmezni. Nézzük meg, hogyan fogalmazza meg a jogszabály - 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet - a szabványossági felülvizsgálatot, a szerelői ellenőrzést és látni fogjuk, hogy ez milyen kérdéseket vet fel az MSZ HD 60364-6:2007 érintésvédelmi felülvizsgálatára való „ráhúzásával kapcsolatban”. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását Szerelői ellenőrzés: villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott, műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés. Tehát az érintésvédelmi ellenőrzés, ha felülvizsgálat, csak a vonatkozó szabványokra, ha szerelői ellenőrzés, csak a műszeres mérést nem igénylő vizsgálatokra terjed ki. Nézzük meg ebből a szempontból a 2. táblázatot. Láthatjuk, hogy a szerelői ellenőrzés esetében az MSZ HD 603646:2007-t igen csak meg kell kurtítani. Ha röviden akarjuk megfogalmazni, MSZ HD 603646:2007 szerint végezni az érintésvédelmi felülvizsgálatokat lehet, csak erőltetett. Használatba vétel vagy üzembe helyezés előtt történt felülvizsgálatnál még elmegy, de ahogy az időszakos vizsgálatokat próbáljuk eszerint végezni, már nehezebb a dolgunk, nem beszélve az időszakosan végzett szerelői ellenőrzésről. MSZ HD 60364-6:2007 – érintésvédelem ellenőrzésekor ÉV - felülvizsgálat
ÉV- szerelői ellenőrzés
Egyéb villamos követelmények
Érintésvédelem követelményeit érintő
Érintésvédelem követelményeit érintő
Érintésvédelmi követelményeket nem érintő
MSZ HD 60364-6:2007 – érintésvédelem ellenőrzésekor Szemrevételezések
Szemrevételezések
Szemrevételezések
Mérések
–
Mérések
2. táblázat: Az érintésvédelmi ellenőrzés, ha felülvizsgálat, csak a vonatkozó szabványokra, ha szerelői ellenőrzés, csak a műszeres mérést nem igénylő vizsgálatokra terjed ki. Ha szerelői ellenőrzést végzünk, és csak az érintésvédelmi résszel akarunk foglalkozni, akkor az MSZ HD 60364-6:2007-ből el kell hagynunk:
a nem érintésvédelemmel (áramütés elleni védelemmel) kapcsolatos szemrevételezéseket, az összes műszeres vizsgálatot.
Megjegyezném, hogy más jogszabályok a szerelői ellenőrzést nem ennyire szűken mérték. A nemrég hatályon kívül helyezett 14 / 2014 (V.14) FMM rendelet a következőket írta a szerelői ellenőrzésről: szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés. A jelenleg érvényes jogszabály a szerelői ellenőrzéssel kapcsolatban azt írja, hogy műszeres mérést nem igényló, tehát a jogszabály szerint még védővezető folytonosságot sem kell mérni. Ahhoz ugyanis műszer kell.
EBF A tűzvédelmi iratnál sem egyszerű a helyzet. Ugyanis ott négy műszaki követelmény kombinációja adja a helyes megoldást. Fontos! EBF irat nem kell használatbavételnél. Ezért teljesen fölösleges MSZ HD 60364-6:2007-t leadni, mint tűzvédelmi iratot. A tűzoltó szokta kérni, de hogy ezt tűzvédelmi iratként kéri-e, vagy villamos berendezés első ellenőrzésének jelentéseként arról megoszlanak a vélemények. Nézzünk két jogszabályt, amelyek érintik ezt a kérdést. EBF használatbavételnél – 54 / 2014. (XII. 5.) BM rendelet 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 130. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata –276. § (2) szerint: Az alcím előírásai nem vonatkoznak a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra. Tehát EBF iratot nem kérhet a tűzoltó. Nem is kell ilyet készíteni (lásd az 1. táblázatot). MSZ HD 60364-6:2007 használatbavételnél – 191 / 2009. (IX. 15.) Korm. rendelet A következőket írja a 19½009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 33. § (3) ce) részben: Az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja a… villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot – ez az MSZ HD 60364-6:2007 elődje, az MSZ 2364-610:1998. De ez nem EBF irat, ahogy ezt már számtalanszor átbeszéltük!
A szokás Mivel, ha áttételesen is, de az MSZ HD 60364-6:2007 amúgy is rendelkezésre kell hogy álljon, az a szokás, hogy ezt készítik el, de hiányosan és adnak egy tűzvédelmi iratot, noha nem kéne. Induljunk ki abból, hogy az MSZ HD 60364-6:2007-t használjuk, munkánk ellenőrzéseként. Semmi gond nincs ezzel, csak figyeljünk arra, hogy az összes MSZ HD 60364-6:2007-ben előírt vizsgálatot végezzük el. Szinte minden iratban egy műszeres méréssel van gond: a villamos
berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvével. Ezt rendszeresen kifelejtik az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti dokumentációból. Mutatok két táblázatot, hogyan szokták csinálni rosszul és hogyan jól (3-4. táblázat). MSZ HD 60364-6:2007 – átadáskor rosszul MSZ HD 60364-6:2007
Tűzvédelmi irat
Hiányzik belőle a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyve.
Feleslegesen elkészítik és ide csatolják a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvét.
MSZ HD 60364-6 Szemrevételezések – csak EBF vizsgálatok ÉV MSZ HD 60364-6 Mérések – csak ÉV
További EBF anyagok
MSZ HD 60364-6:2007 – átadáskor jól MSZ HD 60364-6:2007
Tűzvédelmi irat – nem szükséges
Tartalmazza a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvét is.
Feleslegesen elkészítik és ide csatolják a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvét.
MSZ HD 60364-6 Szemrevételezések – összes
EBF vizsgálatok
MSZ HD 60364-6 Mérések – összes
További EBF anyagok
3., 4. táblázat: Szinte minden iratban egy műszeres méréssel van gond: a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvével, Ezt rendszeresen kifelejtik az MSZ HD 603646:2007 szerinti dokumentációból. Nézzük meg a két táblázatban, hogyan szokták csinálni rosszul és hogyan jól. Ha esetleg a tűzoltó – katasztrófavédelmis – mégis ragaszkodna a tűzvédelmi irathoz, a régi recept beválik: felszólítjuk a jogsértő magatartás felfüggesztésére, átnevezzük az MSZ HD 603646:2007-t tűzvédelmi iratnak és kész.
EBF irat Azért, hogy az EBF irat ne szomorkodjon, nézzük meg, jelenleg hogyan is kell elkészíteni. Ezt nemrégen kiveséztük, most csak röviden felelevenítjük és kiegészítjük az azóta új követelményekkel. Ahogy említettük a cikk elején, négy különböző műszaki követelmény puzzledarabkáiból áll össze a kép. 54 / 2014. (XII. 5.) BM rendelet, amely szabályozza:
hol, milyen villamos berendezésen kell végezni, milyen időközönként, mi szerint kell végezni.
MSZ 10900:2009 és MSZ HD 60364-6:2007 - időszakos része:
hogyan kell a mérési, vizsgálati pontokat kiválasztani, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, mi szerepeljen a jegyzőkönyvben.
TvMI 12.1:2016.07.15. – Felülvizsgálat és karbantartás Mi is ez a TvMI 12.1:2016.07.15.? Amikor bemutatkozik, a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv ezt mondja magáról: A TvMI alkalmazása önkéntes. A TvMI alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. A TvMI továbbá ezt mondja magáról: A TvMI-ben található „Megjegyzések”, „Mellékletek”, valamint „Példák” az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től a Ttv. 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna. (Ttv.: 1996. évi XXXI. törvény – mindjárt tárgyaljuk.) A TvMI nekem nagyon szimpatikus, az teszi, amire már nagy szükségünk volt: segítséget nyújt. Most csak a számunkra fontos, jelenlegi cikkben tárgyaltakhoz tartozó részeket emelem ki belőle, de a későbbiekben még fogunk foglalkozni vele.
1996. évi XXXI. törvény és TvMI Ezzel kapcsolatban az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról a következőket mondja a 3/A. §-ban: (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket. (3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával. b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.
A TvMI haszna Láthatjuk, hogy ha a TvMI-t alkalmazzuk, akkor megfelelünk az OTSZ-nek is – és akkor nem lesz forró a talaj lábunk alatt. Vagy nem lesz szakmailag totál égés a munkánk. Így jó szakemberként robbanhatunk be a köztudatba. Ráadásul egy esetleges hatósági ellenőrzés során sem lesz puskaporos a levegő.
TvMI – Erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata Építmények és szabadterek villamos energiaátviteli („erősáramú”) berendezéseit tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy
a berendezés megfelel-e a rá vonatkozó, létesítésekor vagy a felülvizsgálat megkezdésekor hatályos jogszabályoknak és érvényes szabványoknak, a védelmek (pl. túláramvédelem) működőképesek, beállításaik helyesek,
állapotából, használatának módjából, alkalmazási környezetéből következően nem jelent fokozott tűzveszélyt a környezetére, azon helyiség használatának módja megfelelő-e (pl. nem tárolnak-e éghető anyagokat), amelyben a villamos berendezést elhelyezték, (pl. elosztó, motor, transzformátor stb.) illetve történt-e olyan átalakítás, amely nem felel meg a vonatkozó előírásoknak (pl. helyiség leszűkítése átalakítás, átépítés eredményeképp), a villamos vezetékrendszerek tűzterjedés elleni védelme megfelelő-e (különös tekintettel a felszálló aknák és kábelalagutak kialakítására), a tűzeseti fogyasztókat megtápláló tűzálló kábelrendszerek állapota megfelelő-e.
TvMI –A felülvizsgálatok rendje A különböző létesítmények és építmények kisfeszültségű erősáramú villamos berendezéseinek szabványos állapotát (tűzvédelmi szempontból is) jogszabályban előírt rendszeres időszakonként vizsgálja felül a jogosult személy. A felülvizsgálat részeként javaslatot tesz a feltárt hibák, hiányosságok kijavítására és ezek határidejére. Az OTSZ ezt az időt a következőképpen határozza meg a 277. § (1)-ben: A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
TvMI –A felülvizsgálat megkezdéséhez szükséges dokumentáció és adatszolgáltatás A felülvizsgálatot a felülvizsgáló a megbízó által a felülvizsgáló részére átadott tervek és dokumentációk alapján végzi. Ezek:
egyvonalas villamos kapcsolási rajzok, építészeti rajzok (alaprajzok), hatósági, áramszolgáltatói engedélyek stb., amennyiben a vizsgált létesítmény rendelkezik (tűzvédelmi) kockázati osztállyal, akkor a vizsgált létesítmény, illetve a kockázati egységek tűzvédelmi kockázati osztályba sorolása, robbanásveszély jelenlétére vonatkozó nyilatkozat, és – amennyiben a nyilatkozat értelmében robbanásveszéllyel kell számolni – a robbanásveszélyre vonatkozó dokumentáció (zónabesorolás, zónák mérete stb.), az építményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentáció (amennyiben az építménynek ilyennel rendelkeznie kell), az előző vizsgálatok dokumentációja.
Amennyiben az egyvonalas villamos kapcsolási rajzokat, építészeti rajzokat (alaprajzok) a megbízó nem, vagy csak részben tudja a felülvizsgáló részére biztosítani, a felülvizsgálat a korábbi felülvizsgálati dokumentáció alapján is elvégezhető az építmény azon helyiségeiben, részeiben, amelyekben nem kell robbanásveszéllyel számolni. Ebben az esetben a felülvizsgálónak kell egyszerű egyvonalas vázlato(ka)t és esetleg alaprajzot készítenie az egyértelmű dokumentáláshoz és azonosításhoz.
TvMI – Dokumentációs követelmények
A felülvizsgálati dokumentáció tartalma és formája megfelel az OTSZ előírásának, ha az alábbiakat tartalmazza: a. b.
c. d.
e. f.
g.
h.
Címlap (vagy fejlap): a vizsgálat fajtája; a vizsgálat tárgya; helyszín, idő; a felülvizsgáló neve és oklevél száma; cégszerű aláírás. Minősítő irat: a vizsgálat eredményeinek összefoglalása, vagy hibajegyzék, rangsorolva a hibákat; érvényességi feltételek, a hibajavítás határideje (melyet javasolt a megbízóval egyeztetni); a legközelebbi vizsgálat időpontja (napra meghatározva). Minősítési alapadatok: a vizsgált berendezés műszaki adatai; a felülvizsgálatokkal kapcsolatos előírások; a megbízó által átadott dokumentációk. A vizsgálati eredmények összefoglalása: azonosító adatok. Az elvégzett megtekintéses ellenőrzések és műszeres vizsgálatok felsorolása az MSZ HD 60364-6 és az MSZ 10900 szabvány alapján. Az OTSZ létesítési előírásainak ellenőrzése: azonosító adatok, vizsgálatok, ellenőrzések megtekintéssel. A védelmek ellenőrzése: baleset-, túláram-, áramütés elleni-, villám-, túlfeszültség- és feszültségcsökkenés elleni védelem (a villamos védelmek összefoglaló értékelése). Megjegyzés: Azoknál a védelmeknél, amelyekre külön felülvizsgálati követelmény van, (pl. áramütés elleni védelem, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem) a védelem ellenőrzése a felülvizsgálati dokumentáció ellenőrzését jelenti. Áramkörök leírása helyiségenként: rögzíti a helyiségek védelmi besorolását és a helyszíni felülvizsgálat során megtekintett villamos szerkezeteket, áramkörök illetve helyiségek szerint, illetve az észre vételeket és a javítási javaslatokat Mellékletek: szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyv; a felülvizsgálat során készített rajzok, vázlatok, fotók, oklevélmásolatok
Köszönjük TvMI! Pár észrevétel, amit én is alkalmazni fogok, az eddigieken kívül:
Sokkal szigorúbban fogom venni a meglévő dokumentációk „bekérését”. A szükséges jegyzőkönyveket (ÉV, VV és társai) is ellenőrizni fogom. Ügyelek arra, hogy a felülvizsgálói jogosultságom másolata csatolva legyen. Ellenőrzöm a létesítmény kockázati és zónabesorolását és az esetleg szükséges tűzvédelmi dokumentációt.
Magánvélemény Én így csinálnám, még akkor is ha nem ez az ideális megoldás. Az ideális szerintem az lenne, ha csak MSZ HD 60364-6:2007 lenne, mind első ellenőrzésnél, mind időszakosnál, a vonatkozó jogszabályok, műszaki irányelvek és tényleg szükséges hazai igényekkel kiegészítve. De egyenlőre nem ez a helyzet, tehát főzzünk abból, amink van. Tehát, ha én lennék a szakács, akkor az 5. táblázatban látható módon csinálnánk. Amint láthatjuk, hazánkban első látásra nem tűnik egyértelműnek, de egy kis odafigyeléssel megoldható az ÉV és az EBF dokumentálása is.
Használatbavételkor Időszakosan
Érintésvédelem
EBF
MSZ HD 60364-6:2007
–
MSZ HD 60364-6:2007
54 / 2014. (XII. 5.) BM rendelet TvMI 12.1:2016.07.15. MSZ 10900:2009 MSZ HD 60364-6:2007 (6.2)
Jogosultság
Érintésvédelem
EBF
Érintésvédelmi felülvizsgáló
EBF felülvizsgáló
5. táblázat: Én így csinálnám, még akkor is ha nem ez az ideális megoldás. Az ideális szerintem az lenne, ha csak MSZ HD 60364-6:2007 lenne, mind első ellenőrzésnél, mind időszakosnál, a vonatkozó jogszabályok, műszaki irányelvek és tényleg szükséges hazai igényekkel kiegészítve. Azt hiszem köszönettel tartozunk a katasztrófavédelemnek ezért a TvMI-ért. Ahogy említettem, a jövőben bővebben is fogunk vele foglalkozni. Addig is jó dokumentálást kívánok.