Világörökség Konferencia ,Budapest, 40 éves a Világörökség Egyezmény
Kiss József táj - és kertépítész: Pécs Ókeresztény Mauzóleum és Hollókõ Ófalu környezetalakítása - 35 éves visszatekintés terveinkre és a jövõ tendenciái
Engedjék meg, hogy Bachman Zoltán Kossuth és Ybl díjas építészt idézzem, hiszen elsõsorban, és végül is az ókeresztény emlékekkel kapcsolatosan Õróla van szó : " Az Országos Mûemléki Felügyelõség * Tervtanácsa Tervezési ... Osztály elnöke Komjáthy Attila volt, aki annak ellenére, hogy neki is volt egy terve, nem élt vissza hatalmával, és elfogadta a miénket " ( *1. ) Pécsett a Szt. István tér ÉK-i sarkán, a vízlépcsõvel kapcsolatos beavatkozás nyomán IV. sz- i ókeresztény sírkápolna feltárását végezte Fülep Ferenc régész a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1975 -1976 - ban. Ekkor már az O.M.F. Horler Miklós vezette Építészeti Osztályán dolgoztam. Pécs- Málom-i temetõkápolna burkolati életfa motívumába helyezett ^_ mûvezetésekor Mendele Ferenccel jutottam el az Ókeresztény mauzóleum feltárás közbeni csodálatos, megilletõdött izgalommal teli világába és találkoztam Bachman Zoltánnal is. A Pécsi Csoport tagjaival a Pannonia Hotellel szomszédos, akkori kirendeltségünk melletti tervezõ irodában találkoztam, többek között Oltai Péterrel, Csete Györggyel is aminek még lesz jelentõsége. 1977.-ben készítettem a Szt. István tér, mausoleum környezetrendezési programtervét ( 1.) építészek: Komjáthy Attila és munkatársa Hoppe László. Mindhárom variáció lényeges megközelítése a gyalogos forgalmi lehetõségek felszín alatti lehetõségei, az egykori várfal kapuzat és a Szepessy szoborhoz a térszintre, és tengelyben zöldfelület létrehozása két oldalra kitett lépcsõkarokkal a székesegyház és a sétány felé. A támfallal körülvett épület visszaidézése nagyobb burkolt felülettel alakult volna ki, a védõtetõ alatti rombemutatásnál pedig az egykori temetõ dombhajlás szabad területének megidézésével, az elbontásra kerülõ vízlépcsõ helyén kialakításra kerülõ nagyvonalú zöldfelülettel. Ez utóbbi variáció került végül is részletes kidolgozásra a mausoleum kertépítészeti kiviteli szintû kertépítészeti alaptervein (2.)
1/a és 1/b képek ) Programtervek Pécs, Szt. István tér mausoleum környezetrendezési programtervek 1977. O.M.F. Tervezõ:Kiss József táj - és kertépítész Építész: Komjáthy Attila , munkatárs Hoppe László
2.kép) Pécs Ókeresztény mausoleum, kertépítészeti terv O.M.F. 1979. Táj- és kertépítész: Kiss József, építész Komjáthy Attila, munkatárs Hoppe László
Fontos, többrétû megalapozottságú a két oldalra helyezett lépcsõkar és a közöttük kialakított zöldfelületi sáv ami az alsó terület egybefüggõ nagy zöldfelületével együtt megjelenõ, felsõ térre vezetõ látványával is erõs utalást tesz a másfél évezrede óta napjainkig szabad terület, az egykori Ókeresztény temetõ mai jelenlétének környezeti folyamatosságára! A bevezetõben idézettek szerint az építészeti tervezést Bachman Zoltán folytatta, és kertépítészeti elképzelések átvételre kerültek.
3. kép )Pécs, Szt. István tér, a Dóm és az Ókeresztény Mausoleum térsége
Idõközben elkészítettem a befejezéshez közelgõ Káptalan u. 4. kertépítészeti kiviteli terveit. A tervek már egy következõ programhoz illeszkedve készültek, miszerint a Káptalan soron egy mûvészeti kiállítás " folyam " létesül aminek nagyon is megfelelne egy szabadtéri szoborpark a jelenlegi szabadtéri színpad megszüntetésével.
4. kép) Pécs, Káptalan u. 4. Kertépítészeti terv O.M.F. 1977. építész: Schõner L.-né Pusztai Ilona Táj- és kertépítész: Kiss József Átfogó elképzelés szerint az északi városfal belsõ oldalán a káptalani kertek egykoron elvezetnek a középkori egyetem- Aranyos Mária kápolna, Virág ház K-i várfal területéhez, ÉK-en az Aradi Vértanúk útja gyalogos zónájához csatlakozva a Kálvária területén átjutva a Tettye irányába is kapcsolatot tudunk majd létesíteni. ( Bachman ) Zoli egyszer csak azzal a hírrel fogadott minket, hogy a színpad felújítási tervét kellett elkészíteni ,de semmi baj mert nem fogja 3 évnél tovább bírni. ( Hát ezt bizony elég jól bírja, Zolikám nem tudsz Te rontani ! ) Aktuálissá vált a Dóm tér megújítása is aminek feladata egy nagyon érzékeny, finom burkolati felújítással valósult meg a magassági szintek korrigálásával, eredeti kõanyag megtartásával,átfordítással ahol csak lehetett, az eredeti bányából hozott anyagból. Ludvig Rohbock 1860. - ban készült, dóm teret ábrázoló metszetén még szobrokat láthatunk a balluszteres támfalívek posztamensein ahová 1890. - ben kerülnek fel a budafai bányából hozott obeliszkek. A székesegyház átalakításán dolgozó Pollack Mihály 1831. - ig , majd 1882- tõl Friedrich von Schmidt a tér alakítását sem hagyja figyelmen kívül.
5. kép) A Dóm- tér a XIX.sz. végén (O.M.F. Fotótár )
Az 1930 -as években épült az a vízlépcsõsor a téren végig ami sokáig Pécs kedvenc látványképe volt. Részbeni megtartása már csak torzója lett volna egy eredetileg elegáns megoldásnak, ami éppen a megbontásával elõkerült Világörökséget megalapozó mausoleum által vált alapvetõ változást igénylõ területté.
6. kép) Az egykori vízlépcsõ ( O.M.F. Fotótár )
Újra felmerült a már elkészült mausoleum eredeti környezetével harmonizáló, és a történeti állapotnak is jobban megfelelõ kétoldali lépcsõkar és rézsûs zöldfelület kiépítése a sétány és a fõiskola alapító Szepessy Ignác, 1893 -ban felállított szobra körül a kialakítás eredeti formájában.
7. kép ) A Szepessy Ignác szobor eredeti kialakítással
8. kép) Pécs, Dóm tér Kertépítészeti terv,1990. O.M.F. Tervezõ: Kiss József táj és kertépítész, Építész: Oltai Péter , Osztályvezetõ: Schõnerné Pusztai Ilona
9. kép) A megújult tér részlete
10. kép) A lépcsõsor és a felsõ térszín konkáv görbére jellemzõ, kellemetlen vizuális hatásokkal vágja a látványt Itt meg kell még említenem - bár mégis sok ide kívánkozó személyiséget most kihagyva - Csapkay Miklós létesítmény felelõs, Szilágyi Domokos építészfõépítész, Levárdy Henriette területi elõadó, Horváth Zoltán geológus neveit,és Hoppálné Kun Terézt a korábbi felügyelõt is aki a kezdeti legnehezebb idõszakokban is nõies kedvessége mellett bizony komoly ellenfele volt a mûemléki érdekek sértõinek. Valójában folyamatosan alkotó közösségnek
mondhatom a lehetõségek szerint minden alakalommal tanácskozó társaságunkat, ha szabad így neveznem tisztelt kollegáimat ennyi év távlatából Gerõné, Sándor Mária kutató régész mûvészettörténész szenzációs régészeti kutatás eredményei alapján 1986 -ban készült Püspökvár, középkori egyetem helyreállítás programterv Schõner Lászlóné,Pusztai Ilona ( késõbb Schõner Lászlóval ) majd Erõ Zoltán, kertépítészet: Kiss József .
11. kép a./ b. )1999. A védõépület és az ÉK-i várterület kertépítészeti terve építész: Schõnerné Pusztai Ilona, ( majd Schõner Lászlóval ) kertépítész: Kiss József, osztályvezetõ: Örsi Károly , Á.M.R.K. Táj- és Kertépítészeti Osztály A középkori egyetem és püspökvár területének környezetrendezési programterve, bár pontos magassági szintekkel és kellõ méretezéssel készült, mégis elõterv, amely minden lényeges megoldási lehetõséget és az idõközbeni szükséges beavatkozásokat meghatározott. Pécs belvárosának lényeges zöldfelületeinek tervei részben megvalósultak, részben a további helyreállítási ütemek függvényében megvalósításra várnak. Mindenképpen egy olyan nagy, egységes szemléletû helyreállítási feladat
összefüggéseinek rendszerét képezik amik a változtatások lehetõségeivel is alapját adják és részei egy hosszú távú, eddig már sikereket hozó folyamatnak. Mint ismeretes a Pécs Ókeresztény temetõ 2000. - ben Világörökség lett. Ezen idõszak alatt már javában készültek a másik, korábban : 1987-ben Világörökségnek fogadott Hollókõ Ó-falu védettségi és helyreállítási tervei. Igen sok kollegámat kellene itt megemlítenem és összetett feladatvégzést, de teljesebben ezt másik, részben megjelent írásaimban már közzétettem. Ki kell, hogy emeljem Mendele Ferenc építész nevét, aki az Ó-falu védettségét elõször kijelölte, pontos felmérési, helyreállítási terveket készített, az új funkciók kijelölésénél alapvetõen az élõ falu igényét követve szüntelen érdeklõdött és tett az értékekkel élõ, fiatalodó falu érdekében. Elsõ kertépítészeti tervem is a falu fiatalodásának jegyében készült: Harsányiné Vladár Ágnes építész kolleganõm az Óvoda helyreállítási - bõvítési tervéhez készítettem( OMF ) Kicsi volt a ház ! Akkor még több óvodás volt. A kutatás, védelem és helyreállítás éveken átívelõ folyamatai áttekinthetõ alapok szerint valósulhattak meg amelynek alapját Hollókõ Mûemléki Rendezési terve adta, és itt kell kiemelnem másik építész kollegám, Komjáthy Attila nevét is. A rendezési terv készítésében vehettem részt az irányításával elkészült vizsgálatok és archiválások, helyreállítási koncepció az egész , és már kiterjesztett Ó falura vonatkoztak, zöldfelületi vonatkozásban az Ó-falu kertjeire, és táji, tágabb környezetére is. ( Hollókõ Ó-falu Mûemléki Rendezési Terve 1981. O.M.F. Építész: Komjáthy Attila, Táj - és kertépítész: Kiss József) Most arra a feladatkörre szeretnék röviden utalni amit az 1997-ben készített : Hollókõ mûemléki és természeti érékeinek védelmét szolgáló további fejlesztési lehetõségek összefoglaló javaslata Kiss József , Á.M.R.K. dokumentáció tartalmaz. Ebben kerültek többek között meghatározásra a várhegy, hagyás-fás legelõ túloldalán végighúzódó völgy természetvédelmi bemutató ösvényének és területének kialakításának lehetõségei. Fontos és végül is az eredeti természeti adottságok táji rekonstrukcióját irányozta elõ. Az egykori strandként is használt medence mellett lezárt forrás lehetséges mértékû megnyitásával a völgybe ismét vízfolyás kerülne a vár alatti területen, mint ahogy egykoron volt. egy tóval. Az élõ vízfolyás élõhelyek sokaságát hozná létre. Ez a folyamat azt a célkitûzést erõsítené amit egykoron a Természetvédelem részérõl Csete György fõépítész is rögzített az Ó-falu tájvédelmével kapcsolatosan. Végül is emlékezzünk csak vissza az elsõ szakmai pécsi utakra : az összes akkori " szereplõ " fontos, és elsõrangú színvonalon teljesített, számtalan tervtanáccsal egyetemben.
Azt is meg kell állapítani, hogy ilyen szellemi konstelláció szinte kivételesen alakulhat, folyamatában 35 évet visszatekintve még inkább. Természetesen ez semmiképpen nem jelenti mások teljesítményének degradálását, csak egy összetett történetiség szellemiségének megõrzését. Bizonyosan sokféle kezdeményezés járulhat ahhoz, hogy az örökségvédelem szerteágazó feladatai, értékei áttekinthetõ és NE homályba veszõ rendszert alkothassanak. Ez ügyben még csak annyit javasolnék, hogy meg kellene valósítani a hivatásunktól nem is távoli orvosi szellemiséggel közelítve : a minden mûemléknek eseménynaplót. A nyilvántartás és engedélyezési eljárás ezt lehetõvé tenné. Minden beavatkozást, felmérést, vizsgálatot, tervezést áttekinteni: értékelhetõ , gazdaságos könnyebbség lenne. A tervtári, fotótári, õrzési, ezekre való kötelezõ hivatkozási felelõsség jelentõsége nem csak etikai kérdés.
12. kép ) Hollókõ, a hagyás- fás legelõn át vezetõ út a hegygerincen Minden Világörökségünknek már nevében is fontos része a táj, a környezet, ezt a védelmet csak kiterjesztve érdemes fokozni. Fotók: Kiss József
Jegyzetek: *1.) Pillantsunk bele : Internet, Pintér Attila visszaemlékezése Országos Mûemléki Felügyelõség, továbbiakban O.M.F. *2.) Korábban Ferenczy Károly építész és Örsi Károly kertépítész tervei szerint ( O.M.F.) készült el a meghatározó jelentõségû, értékes Barbakán helyreállítás.
