Világnégyzet reloaded

az Apáczai Csere János Gimnázium diáklapja

XVII. évfolyam 2. szám

Világnégyzet reloaded Szerkesztőim a decemberi lap után úgy gondolták, hogy a sok munka után igazán megérdemelnek egy kis (maximum 1-2 hetes) pihenőt. Nos hát, ez az 1-2 hetes pihenő olyan volt, mint a reggeli „még csak 1 perc” az ágyban, vagy „ez az utolsó” a tökmag evése közben, vagy „egy kicsit pihentetem a szemem” esti olvasás alatt. Hiszen nem mondhatni, hogy mostanra, májusra tervezték legközelebbi megjelenésemet. De remélem, hogy te, kedves olvasó, már decembertől vártad ezt a pillanatot, s hosszú távú hiányom csak erősítette benned lényem fontosságának tudatát. Nem akarok csalódást okozni neked, ezért a tőlem telhető legkritikusabb szemmel néztem végig szerkesztőim munkáját, folyamatos figyelmeztető táblaként felmutatva a régebbi lapszámaimat, melyek mércéül kell szolgáljanak minden újabb kiadvány megjelenésekor. Mivel az elmúlt pár hónapban, míg nem voltam, sok fontos esemény történt iskolánk életében, sok beszámolót fogsz találni lapjaimon. Ezeket olvasd olyan szívesen, mint ahogy azokat megírták, s mint ahogy te is részt vettél (vagy részt vehettél volna) azon a bizonyoson. Remélem jövőtől te is bekapcsolódsz, segítesz szerkesztésemben. Elhiszem, hogy a lustaság fáj, meg ilyenkor inkább azt mondod, hogy sokat kell tanulnod. Viszont ha segítenél, talán a viccek is jobbak lennének, színházi előadásról is lenne cikk, és talán a „firka” és a „mondták” minősége is jobb lenne, így nem kéne ekkora szégyenbe esnem. Gondolkozzunk el rajta... De nem vagyok ünneprontó, hisz itt vannak az Apáczai-napok! Jó szórakozást neked, vegyél részt minél több tevékenységen, nem bánod meg! Majd pedig sok sikert azokhoz a félévikhez és rögikhez, amik még hátravannak. Az a tudat éltessen, hogy mindjárt itt a vakáció! 

1. oldal

NYÚZOK  Március 2-án a DT farsangot szervezett az 5-8. osztályosok számára, ahol a diákok színészi képességükkel nyűgözték le a közönséget.  Iskolánk 5-8. osztályos kórusát rangos nemzetközi kórusversenyre hívták meg Spanyolországba.  Március 14-18. között újból iskolánkba látogattak testvériskolánk, a Madách Imre Gimnázium diákjai, akikkel együtt emlékeztünk meg az 1848. március 15-ei eseményekről.  A húsvéti vakáció előtti héten rendhagyó oktatásban részesültünk. Április 2-6 között, Iskola másképp néven, különböző programokon vehettünk részt: előadásokon, játékokon, kvízeken.  November 27-én a Magyar Tudomány Napjának illetve január 27-én a Magyar Kultúra Napjának megünneplésére került sor iskolánkban. Ez utóbbi rendezvény keretében a licisták felmérhették tudásukat. A vetélkedő témájául szolgáltak a Farkas utcai műemlékek, Kós Károly és Bartók Béla.  Iskolánkban szervezték meg március 23-25. között immár a tizenhetedik Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny országos szakaszát, amelyre egész Erdélyből várták a középiskolás tanulókat.  Május 5-én sor került a Killyéni Péter Atlétika Emlékversenyre, melyen iskolánk diákjai szép eredményeket értek el.  Elérkezett május 17-e! Újra Apáczai-napok! A sulinap alkalmával különböző tevékenységeken vehettek részt, mindenki érdeklődési köre és kedve szerint .  Május van! Ha hiszitek, ha nem, nagyjából már csak öt hét van hátra ebből a tanévből! Pedig csak most kezdtük, még emlékeztek? Húzzatok bele most, adjatok bele apait-anyait!

2. oldal

A kockák kockája Ebben a tanévben is sor került iskolánkban a már sok éve hagyománnyá vált Kockafej vetélkedőre. Mint a neve is sugallja, az esemény alapja a matematika illetve a logika. A rendezvényt a tizedik reál osztály szervezi különösen a reálos kilencedikesek és a többi licista számára. A Kockafej lényegében két vetélkedőt foglal magába: a csapatos, illetve a páros versenyt (Kockák Kockája). A csapatos vetélkedőre bármilyen szakú osztályból jelentkezhettek 4 fős csapatok. A feladatlapokat matematikatanárnők állították össze, ezek 2-3 perces logikai feladatok voltak. Így a csapattagoknak nagyon fürgéknek kellett lenniük, hogy a kapott eredményt meg is tudják indokolni. Sokan elbonyolították a megoldást, pedig a feladatok egyszerűek voltak, csak éppen logika és rögtönzés kellett hozzájuk. Hogy a közönség se unatkozzon, míg a csapatok dolgoztak, különböző szórakoztató powerpoint bemutatókkal is készültünk. A délután második, immár viccesebb része a Kockák Kockája vetélkedő volt, melyre párok jelentkezését vártuk a kilencedik reál osztályból. Hasonlít a Gólyabálhoz, a diákoknak hasonló típusú kihívásokkal kellett szembenézniük, csak ez esetben több matematikával és logikával kapcsolatos feladat volt. A párok első feladata az volt, hogy bemutatkozzanak a közönségnek egy saját verssel vagy énekkel, amelyben fel kellett használniuk három, általunk megadott szót. Ez esetben könynyebb dolguk volt, mivel három nap felkészülési időt adtunk nekik. Egy másik érdekes feladat például az volt, hogy minél nagyobb kockacukor-tornyot építsenek két

kréta segítségével, de nem akárhogyan: az egyik krétát a fiú, a másikat a lány kellett fogja. Olyan próba is volt, hogy épp annyit kellett egy kólásdobozból meginniuk, hogy élére tudják állítani. Közkedvelt próba volt az, amely nemcsak a párok kreativitását, de immár tudását is igényelte. Ismert tudósok képeit vetítettük ki, a versenyzőknek pedig az volt a feladata, hogy egyikőjük riporter szerepében interjút készítsen társával, aki a tudós szerepét vállalta, akkor is, ha nem ismerték fel a híres személyiséget a képről. A próbák végén a zsűri döntése 70 százalékban, a közönség szavazatai 30 százalékban számítottak a győztes pár kiválasztásában. Ameddig a zsűri összegezte az eredményeket, énekszóval szórakoztatták a közönséget meghívottaink, Bodó Janka Katalin és Balogh Álmos XII.A osztályos tanulók. A győztes csapatok és párok kihirdetése után, a tizenkettedik reál osztály hivatalosan is kockákká avatta a kilencedik reál osztály diákjait. Köszönjük a tanárnők és a többi zsűritag közreműködését. Reméljük, hogy emlékezetes délután maradt a nézők, de főleg az újdonsült kockák számára. Pitágorász legyen mindannyiunkkal! Lizi, Zsuzsa

3. oldal

A nagykorúsításról, A-s szemmel 2012. február 24-et írtunk aznap, amikor délután 5 órakor (az ügyesebbek még jóval előtte), mi mentünk fel tizenkettedikesekként a második emeletre azzal a gondolattal a szívünkben, hogy „Igaz ugyan, hogy eddig is nagyok voltunk, de most aztán mindenki (értsd: mindenki) füle hallatára és szeme láttára nagyokká válunk!”. Elvárásaink azt hiszem nem voltak az eseménnyel kapcsolatban, talán azért, hogy aztán nehogy rossz élményként maradjon meg egy olyan délután, ami csak jó élményként maradhat meg a líceumi évekből, de egy ösztönös reakcióként is értelmezhetjük, hiszen olyan ez az esemény a nagykorúsítottak számára, mint a szülinapos számára a meglepetés-buli. Csak mi többen voltunk, és nagyobb volt a buli, mert mindenki külön-külön is ünnepeltnek érezhette magát. A három végzős osztály közül legelőször mi, az A-sok, kerültünk a középpontba (tudom, nem szép, hogy magunkat említem legelőször, de hát nem kezdhetem az esemény végéről az elbeszélést). Igaz, hogy ahogy felértünk a második emeletre, egyből a díszterem melletti 29-es terem felé irányultunk, nagy magabiztosan, annak ellenére, hogy igazából fogalmunk sem volt, hogy hova és merre kellene mennünk, mikor úgy nézett ki, hogy kezdődik a műsor, mind át szerettünk volna menni a díszterembe. Erre a 11. A-sok, a nagykorúsítás „házigazdái” szóltak, hogy csak ne olyan sietősen, mert akad még itt egy kis dolgunk. Visszakényszerültünk tehát az ezúttal már nem annyira kellemesnek tűnő 29-es termecskébe, ahol kissé félve a „kicsik” visszavágásától az eddig alattunk elszenvedett évekért, és nagyon izgatottan, vártuk, hogy mi fog történni velünk. Az első próbánál (kettesével, vagy egy kicsit többesével hívtak ki minket a színpadra) mind rá voltunk tapadva az ajtóra, hogy lássuk, mi történik. S így folyt ez mindegyiknél. Volt, aki bokszolt, pelenkázott, lövöldözött, és volt, aki olyan kérdésre kellett válaszoljon, ami nem is az a kérdés volt igazából. Színpadon való megjelenésünket díszítette és különlegessé tette a megkülönböztető és ugyanakkor egy helyre tartozásunkat jelölő szemüveg, amely nagy sikert aratott mind saját körünkben, mind a többiek körében. A próbatételeken való hosszas helytállásunk után, és a B osztály színpadra való felsorakozása következtében helyet foglal(hat)tunk a díszteremben, ahonnan végigkövettük a másik két osztály nagykorúsításának eseményeit is. Eddig mi nem láttuk a vetítővásznat, azért nem írtam róla, de most már megemlítem, hogy ezt a befutott technikát az utánunk következő két osztály is felhasználta nosztalgikus és/vagy vicces hangulat generálása céljából. A B osztály cseles kalapjainak kiosztása után a Csek a nekünk feltett kérdésekhez hasonló szerkesztésű videó részleteit láthattuk, amin hallhatóan ők is nagyon jól szórakoztak. A dísztermi események után a szépen feldíszített osztályokba csoportosultunk, ahol az oklevelek és (nekünk) cumi formájú szopóka kiosztása után nekiláthattunk a szépen megterített asztalnak, ezúttal a többi hasonló eseményhez hasonlítva, szégyenérzet nélkül, hiszen az csakis nekünk volt előkészítve. Fotózkodások, beszélgetések mindenkivel volta a program következő pontja, hiszen eltöltött minket az a nagykorúsítással járó felemelő érzés, amit majd, egyszer, ki tudja mikor, mindenki megtapasztal. Az est további részét pedig ki itt, ki pedig ott töltötte. De mindenesetre jól. Janka

4. oldal

Mennyei ízek A 11.C közgazdasági osztály által alapított gyakorlóvállalat avatójára idén is meghívást kapott az egész iskola. Már két héttel az esemény előtt meghirdették az ünnepséget illetve az ehhez kapcsolódó vetélkedőt, hogy a résztvevők felkészülhessenek rá. A közgazdasági osztályba járó diákok buzgón álltak hozzá a felkészüléshez. Kíváncsian vártuk, hogy mit fog felmutatni idén a 11.C. A vállalatavató a Heaven Cake gyakorlóvállalat rövid bemutatásával indult, majd megtekinthettük az általuk készített reklámanyagokat: termékkatalógus, tájékoztató, falinaptár és egy reklámfilm. A reklámfilmből adódóan, a gyakorlóvállalat nagyon jól el tudta adni magát, s ezt a mottó is elősegítette: „Just taste it!” , amely azt sugallja, hogy miután megkóstoljuk termékeiket, máris a mennyben érezhetjük magunkat. Miután minden csapat bemutatkozott, illetve ismertették beosztásukat, kezdetét vette a várvavárt vetélkedő. A tizenkilenc, két főből álló csapatok közé tartozott a miénk is ,,Tiramisu” néven. Első feladatunk elméleti kérdésekből állt, melyek közepes nehézségűek voltak. Ezt követte egy képfelismerő feladat, melyben különleges konyhai eszközöket kellett megnevezni. Harmadik próba a vakteszt volt, melynek keretén belül fel kellett ismerni, milyen süteményt ízleltünk bekötött szemmel. Utolsó feladatunk az volt, hogy a megvásárolt kiegészítőkkel feldíszítsünk egy-egy tortát, melyet a vállalattól kaptunk. Itt a kreatívitást pontozták, ezért mi egy pizzát mintázó tortát készítettünk. Ezt azért találtuk kreatívnak, mert amikor valaki rátekint, egyből sós íz jut eszébe, de megízlelve, meglepetésben lesz része. A vetélkedő végén öt csapatot jutalmaztak kiváló teljesítményéért:

I.hely: 10. C, Voios Melánia és Heltai Timea II.hely: 12. C, Zubascu Norbert és Kerekes Bálint III.hely: 10. C, Horváth Rita Orsolya és Katona Edina Dicséret 1: 9. C, Albert Szabolcs és Czondi Szilveszter Dicséret 2: 10. C, Kovács Andrea és Török Buzdug Kinga A vetélkedőt ,,Népek süteményei” címmel termékkóstoló, majd buli követte. Számunkra különösen fontos volt ez a verseny, mivel jövőre a mi osztályunkon a sor, hogy vállalatavatót szervezzen, és a jó ötletek gyűjtését nem lehet elég korán megkezdeni.

Horváth Rita Orsolya, Katona Edina, X.C

5. oldal

Magyar Tudomány Napja „Boldog az, ki jól formált tagokkal születik meg anyja méhéből, ezerszer boldogabb azonban az, aki innen jól csiszolt lelket visz magával.” Így fogadott minket iskolánk névadója, Apáczai Csere János november 18-án délután, a Magyar Tudomány Napján. Az iskola fizikumában jócskán öszszegyűltünk meghallgatni Hamburg Péter, Kordos László professzorok illetve Staar Gyula, a Természet világa című folyóirat főszerkesztőjének előadását. Elsőként iskolánk igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Staar Gyula előadásában kicsit közelebbről ismerhettük meg a Természet világa című folyóiratot, amely immár 142 éve havonta megjelenik. A folyóiratot 1869-ben alapították, korábban Természettudományi Közlöny néven adták ki. A természettudományok terén betöltött szerepéért 2004-ben Magyar Örökség-díjat kapott. Érdekességképpen megemlíteném, hogy a magyarországi ismeretterjesztő lapok közül a Természet Világa lett elsőként elérhető interneten. Sok ideje már, hogy évente pályázatot hirdetnek a középiskolás, főként „kutató diákok” számára. Ebben a kategóriában iskolánk két véndiákja, Fodor Norbert és Deritei Dávid is díjat kapott. Staar Gyula előadását követte Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet volt igazgatója adományának ünnepélyes átadása, amely a Természet Világa tudományos folyóirat 1879 óta megjelent lapszámait tartalmazza. Kordos László az emberré válásról illetve a Rudapithecus hungaricusról tartott igen érdekes bemutatót. A Rudapithecus hungaricus állkapocstöredékét 1965ben, Rudabányán találták meg, innen kapta nevét is. A lelet körülbelül tízmillió éves lehet, bár besorolása bármely faj közé még ma is vitatott. Amikor a leletre rábukkantak, még nem lehetett tudni, milyen nemű, így a felfedező diákok Gábornak nevezték el, bár később kiderült, hogy valójában nőnemű.

6. oldal

Miután felmerülő kérdéseinkre is választ kaptunk, Hamburg Péter matematika professzor tartott előadást matematikai játékok és paradoxonok témában. Az előadás végén néhány matematikai játékon törtük a fejünket, amelyeket a profeszszor Matematikai játékok című könyvében is megtalálhatunk. Egy kis útbaigazítás után már mindannyiunknak könnyebben ment a megfejtés. Hamburg Péter Kolozsváron született, itt is tanult, később pedig iskolánkban tanított matematikát. Megosztotta velünk életének egyik legmeghatóbb történetét: arról mesélt, amikor a németek elvitték őt egy észak-németországi lágerbe. Végül, de nem utolsó sorban díjazták azokat a diákokat, akik az előző tanévben matematikából, fizikából és informatikából kimagasló eredményeket értek el. A Hamburg Péter és Erika ösztöndíjat immár harmadszor adták át, de az idei alkalom volt a legemlékezetesebb, hiszen Hamburg Pétertől, a díj alapítójától vehették át személyesen iskolánk tanulói. Ez azért is különlegesnek számított, mert Hamburg Péter sok éve Németországban él, idén pedig azért utazott haza, hogy átadhassa az ösztöndíjakat. Ezt követően pedig iskolánk igazgatója adta át ajándékunkat a három előadónak, a tavaly megjelent Az alma mater visszaköszön című könyvet, illetve iskolánk kórusának CD-jét. Az a péntek este bizonyára minden jelenlévő emlékezetébe bevésődik, hiszen sok érdekes, tanulságos dologról hallhattunk. Reméljük, hogy az előadások azon diákokban is felkeltették az érdeklődést, akiket eddig nem foglalkoztatott a tudományok világa, és ezek után majd ők is szívesen folytatnak kutatómunkát, hogy a mai fiatalság szellemiségének gazdagodásához így is hozzájáruljanak. Lizi

A Magyar Kultúra Napja Egy pénteki délutánon került sor a Magyar Kultúra Napja megünneplésére a díszteremben, jan. 27-én. Az idén a XI.A humán osztály vállalta el azt, hogy műveltségi csapatvetélkedőt szervez a líceumi osztályok számára. Mióta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját? Az 1989-es esztendő óta, január 22-én ünnepelünk, hiszen - a kézirat tanúsága szerint ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc Csekén, 1823-ban. Az ünnep alkalom arra, hogy közösségben figyelmet szenteljünk ezeknek az értékeknek, a mögöttünk kikövezett útnak, amit röviden kultúrának nevezhetünk, és persze annak is, ami majd az út folytatásává válik, egy-egy ilyen erőmerítést követően. A vetélkedő témájául szolgáltak a Farkas utca műemlékei, Kós Károly és Bartók Béla. A csapattagok sokszínű próbákon bizonyíthatták felkészültségüket. Ezúttal nyolc osztályból vállalkozott egy-egy négytagú csapat. Miért épp a Farkas utca? Minden épület történeteket hordoz, eltűnt korok szereplői elevenednek fel. Ha megismerkedik valaki egy utca regényével, otthonosabbá válik számára, és azon végigsétálva minden reggel „végigolvashatja” a regényt. Ezen témához kapcsolódott a Farkas utca idegenvezetője próbatétel, ahol változatos célközönségnek kellett bemutatni az utca három nevezetességét, mint idegenvezető. Kós Károly, erdély 20. századi, sokoldalú esztétikumteremtőjével kapcsolatban a csapatok feladata az volt, hogy felismerjék a kivetített képeken levő épületeket, részleteket. Bartók Béla kapcsán – a diákok előzetesen zeneanyag válogatással ismerkedtek, s ezeket kellett felismerniük (leánykari művek, Allegro barbaro, Medvetánc, Este a székelyeknél). Az osztályban a szervezéskor mindenki nekilátott a maga feladatának. Egy ilyen rendezvény nagyon sokfajta készséget, adottságot vesz igénybe – és mozgat meg - elkezdve a számítógépkezeléstől a bemondó szerepéig. Nagy Berta osztálytársam volt a „műsor” vezetője, aki életet vitt az egész rendezvénybe. A zsűri szerepét Darvasi Gyöngyvér magyartanárnő, Pállukács Hajnal tavalyi XII-es szervező diák és Pócsai Sándor történelemtanár vállalta el. Aki aznap délután ellátogatott a kis dísztermünkbe nézőként, egy élő, vidám hangulatú, pörgő, mozgalmas rendezvény részese lehetett - és talán tanulhatott is. Leginkább így jellemezhető: természetesség. Mindenki természetesnek vette azt, hogy aznap délután eljöjjön azért, hogy hozzáadja a Magyar Kultúra Napja ünnepségéhez azt, amit adni tud – és ez önmagában is felemelő. Kónya Eszter

7. oldal

“Mi a csoda legyek a farsangon?" 2012. február 22-én a 6.A osztályban

végre március 2, mindenki izgatott, hiszen itt a

minden diáktól ez hangzott el legalább kétszer:

FARSANG. Nagyon lassan telt a románóra, a

“Mi

farsangon?".

magyaróra, a fizika és így tovább... Délután 5-

Véleményem szerint nem csak nálunk, hanem

kor előadtuk a darabokat. Aztán eljött az a

a többi osztályban is. Hogy őszinte legyek, én

verseny, amelyen minden osztályból (5-8.) egy

az elején egyáltalán nem vártam, de a végén

fiú és egy lány kellett részt vegyen. Hála a sok

már kezdtem egyre jobban várni, amikor az

ketchupevésnek és a lufiborotválásnak, első

osztály "nagymenője", egyben az osztály

helyet nyert a 6.A. Ezután következett a várva

bolondja is, előállt egy viszonylag jó ötlettel,

várt buli. Mindenki táncolt, szaladgált, kiabált,

amit három nappal a farsang előtt lefújtak a

vagyis nem mindenki, a 27-es teremben

"drága" fiúk. Parasztfaktor lett volna, amelyen

tortával dobálóztak, de nem baj. Hiszen

3 zsűri és 6 versenyző vett volna részt. Aztán

farsang van, nem tanóra!

a

csoda

legyek

a

mi, a lányok, folytattuk a Parasztfaktort, és a

A bulit 10:30-kor lefújták, és a tanárok

fiúk kitaláltak valami Showderklubot, de

maradtak takarítani. A diákok is kellett volna,

nagyon rossz volt, semmi vicces dolog nem

de manapság ki olyan buta tanuló, hogy

volt benne.

takarítson egy jó buli után… Soós Beatrix VI.A

N a

8. oldal

Milyen volt…? Kérdezték tanárok, diákok egyaránt. Úgy

Szombat reggel a Falumúzeumnál talál-

gondolom, talán ideje lenne a rövid „nagyon

koztunk, hogy innen a Hója erdőbe kirándul-

jó” válaszomat bővebben kifejteni.

junk, ahol kreatίv, csapatépίtő játékokat ját-

Március 14-én, igaz, kicsit késve érkez-

szottunk, a Diáktanácsnak köszönhetően.

tek, de a szokott helyen fogadtuk madáchos

Kedvenc játékom, amely nem csak nekem

diáktársainkat. Elkίsértük őket az iskolába,

tetszett nagyon, abból állt, hogy bekötött

majd két rövidfilm illetve kis zenélés után

szemmel le kellett „tapiznunk” egy több

nem közvetlenül haza indultunk, mivel szer-

személyből álló szobrot, melyet aztán ne-

veztünk még vendégeinknek egy kis „foga-

künk is utánozni kellett. A kirándulás után

dót”.

szomorúan tértünk haza, mivel már nem sok

Csütörtök reggel már kipihenten indul-

együtt töltendő idő maradt hátra, viszont az

tunk iskolába, ahol később csoportosan

esti buli gondolata mindenkit felvillanyozott.

meghallgattuk a madáchosok kórusát, vala-

Aki többet szeretne megtudni erről a bizo-

mint megtekintettük szίnjátszókörük, a Thá-

nyos buliról, következő alkalommal fogad-

lia darabját. Ezt követően már lelkileg feltöl-

jon madáchost!

tődve, tanáraink kίséretében vonultunk át a

Elérkezett tehát az egyáltalán nem várt

Szent Mihály templomba a március 15-i ün-

nap, a vasárnap. Krokodilkönnnyekkel a

nepségre. A felvonulás után ebédelni siet-

szemünkben búcsúzkodtunk, ίgértünk egy-

tünk, hogy időben visszatérhessünk a város-

másnak szebbnél-szebb dolgokat. Majd el-

nézésre (amely nyilván csak vendégeinknek

indult a busz, és ezzel bezárult egy tökéletes

szólt az ezt követő szίnházi előadással

hét. Másnapra már kellett volna tanulni…

együtt, ίgy ezekről nem tudok részletesen

szóval back to reality.

beszámolni). A klubozásokról viszont már

Kálmán

annál inkább, viszont ezt objektίv okokból nem teszem. Pénteken vendégeink Segesvárra illetve Fehéregyházára mentek kirándulni, nekünk pedig órákon kellett kuksolni.

9. oldal

Apáczais Jókedvet Mindenkinek! Nemrég múlt el az idei tanév legutolsó vakációja, majd pedig a május elsejei minivakáció is csak úgy elröppent. Még csupán hat hét van a várva várt nyári vakációg. Hat hét, viszont minden erőre szükség lesz: jönnek a félévik, ballagás és különösen az Apáczai-napok. Mindenki várja már azt a pár izgalmas napot. Ezért mi szeretnénk előre köszönni, hogy ilyen jó iskolánk és közösségünk van, hálásak vagyunk a programokért is amiket nekünk szerveznek. De mivel mi úgymond „tehetetlenek” vagyunk, nem tudjuk viszonozni a törődést, így mást találtunk ki. Egyaránt adunk köszönetet és mutatjuk meg tehetségünket, ha himuszt írunk iskolánknak. Nézzétek mire vagyunk képesek: Bordó, fehér, fekete. Szívetek ezt ne feledje! vagytok s ameddig lehet: Büszkén hordjátok e színeket.

Iskolánk számunkra egy otthon, Mely valami újat nyújt folyton: Ameddig itt Tanulmányt, törődést, szeretetet, Szórakozást és állandó jókedvet. (Simon Brigitta VII.A)

Suli - All day, Házi – All night, Szünet – Viva la fiesta! Apáczai – Loca! (Kőrösy Aliz VIII.B)

Észjárásunk fondorlatos, Közösségünk csodálatos, Tehetségünk elképesztő, Csintalanság hajmeresztő! Tény amit nem tagadunk: Apáczaisok vagyunk! (Detti VIII. A)

Madár száll az Apáczai Líceum fölött S mintha mosolyogna, nevetgélne. Hát hogyne mosolyogna, hogyne nevetgélne, Hisz biz néki van oka a vidámságra.

Meleg nyári napon megszomjazik A madár, leszáll a csapra, Valamelyik nyitva hagyta, Itt szomját oltja, majd elrepül.

Vidám iskola ez, hisz te is tudod, Fényes új ablakain megcsillan a napfény, Mint az ezüstös Szamos vizén, Mely kígyóként tekereg nem messze innét.

Repül, repül a tanulás útján, Mely a végtelenségbe S onnan tova visz, E Líceummal a hátán. (Katona-Bugner Attila VI.A)

10. oldal

Az Apáczai Csere János az iskolánk, Ez az iskola nap, mint nap szívesen vár ránk, Az iskola kopott lépcsői, A falakra felrakott régi fényképei, Az ügyes, okos tanárai, diákjai. Annyi emlék fűződik e helyhez, Hogy elhagyni mindezeket nehéz, Illetve nehéz lesz. Elfeledni sosem lehet ezeket a dolgokat; Az igazgatót, az osztálytársakat, a tanárokat, A jó jegyekre való álmodozásainkat, A dolgozatok előtti tanulást, Ami mindenkinek izgulással járt... (Szász Gabriella V.A) Iskolánkban lenni jó, Még ha dolgozatot is hoz, Nem kell félni, nem esz meg, Csak izgulsz, de aztán megy!

Mint diák elmondom, Hogy elveszni nem hagyom! Minden szünet – hülyéskedés, Szórakozás, de nem verekedés!

Osztályunk sok jó tulajdonsággal rendelkezik, Jóban, rosszban együttműködik, Szeretném, ha ez mindenhol így lenne, Semmitől sem függne: Ez iskola diákjai Legyenek egymás barátai! (Kulcsár Blanka VIII.A) Apáczais hangulat, Szomorkodni nem szabad, Mert aki ezt megteszi: A sulit nem érdemli! (Vincze-Peti Izabella VIII.A) Remélem tetszett, és mindenki nevében mégegyszer köszönöm a ránk szánt időt, türelmet és törődést. Köszönjük Apáczai! Detti

11. oldal

Idén iskolánknak és néhány felkészí-

fiú

volt.

tő tanárnak köszönhetően két apáczais csapat

Kedden lezajlott a megnyitó ünnepsége,

(Fodor Hilda & Cserei Márton, Jánosi Zsuzsa

amelyen minden ország bemutatta versenyzőit.

& Kovács Zsolt) is részt vett a 2012-es ICYS-

Szerdán megkezdődtek a projektek bemuta-

Young

tásai, reggel 9-től délután 5 óráig. Természete-

Scientists), amely Nijmegenben, egy hollandiai

sen aznap reggel inkább élő halottak voltunk,

városban

megrendezésre.

annyira izgultunk a bemutatók miatt, de sze-

Előtte Budapesten vettünk részt a TUDOK-on,

rencsére hamar túl estünk rajtuk, és ezután már

majd vasárnap onnan repülővel jutottunk el

gondtalanul élvezhettük a hátralévő néhány

Eindhovenbe, és innen már mindössze egy

napot.

en

(International

Conference

került

of

órányi autózásra voltunk a szálláshelyünktől.

Csütörtökön újabb előadások következtek,

Egy Het Heijderbos nevű üdülőhelyen száll-

de akkor néhányan, akik már szerdán bemutat-

tunk meg, ígyhát igazán irigylésre méltó kö-

ták projektjüket várost nézni mentek. Emellett

rülmények között tölthettük el az elkövetke-

pedig minden délután és este szórakoztató

zendő egy hetet, mivel itt minden volt, mi

programokon, mint például bowling vagy ép-

szemnek s szájnak ingere. A tervezettnél né-

pen különböző sport tevékenységeken vettünk

hány órával hamarabb érkeztünk így felaján-

részt: röplabda, kötélhúzás, foci vagy paintball.

lották, hogy időtöltésképpen próbáljuk ki az

A vasárnapot pedig a vidámparkban töltöt-

élményfürdőt. Kiderült, hogy a lányok otthon

tük el, és itt a nap végére már mindenkit kerül-

felejtették a fürdőruhát, így már első nap aján-

getett a rosszullét a sok hullámvasúttól. Az es-

dékot kaptak, a szervezők vásároltak nekik

tét pedig együt töltöttük el a tábortűz mellett,

egy-egy fürdőruhát. Később az idegenveze-

búcsúzkodtunk, illetve lencsevégre kaptuk az

tőnkkel is megismerkedtünk, aki egy 17 éves,

utolsó együtt töltött pillanatokat.

nem csekély humorérzékkel megáldott holland

12. oldal

Iskola másképpen Hétfő „Az iskola másképpen" első napján a siket kultúrával, a vakság érzetével és pár különleges emberrel ismerkedhettünk meg. A program a díszteremben kezdődött, ahol pár technikai hiba miatt nem lehetett vetíteni. Azonban az előadás folytatódott, legelőszőr a siket kultúrával ismerkedtünk meg, többek legismertebb elemét, a jelnyelvet, melyből pár jelet mi is megtanulhattunk. Megtudtuk azt is, hogy a süket kifejezés számukra sértő és diszkriminatív, mivel bolondot vagy ostobát jelent, ezért a helyes megnevezés a “siket”. A nap második felében a vaksággal és a részleges vaksággal ismerkedtünk meg. Megtudtuk hogyan írnak, munkálkodnak vagy akár sportolnak. Kifejezetten a siketek számára fejlesztették ki a csörgő labdát. A csörgő labda csak egy dologban tér el a tőlünk megszokott labdától: abban, hogy van valami benne ami szól. Ugyanakkor kipróbálhattuk a gépet amivel írnak és átérezhettük azt az érzést, hogy milyen vaknak lenni. Egy improvizált pályán szemünket bekötve, a fehér botot használva közlekedtünk (a fehér bot a vak emberek nemzetközi segédeszköze). Egybefoglalva az egészet, a hétfői nap érdekes és tanulságos élményekkel gazdagított bennünket, melyek során két különleges kultúrát ismertünk meg. Téglás Noémi VIII. A Kedd Kedden első foglalkozásként forgószínpad volt, majd ezt követően tánc. A forgószínpad tevékenységen minden asztalnál különböző tantárgyból kellett teljesíteni. Volt képeslapkeszítés románból, egy tojás átmérőjét és térfogatát mértünk meg fizikából, szójáték és keresztrejtvény angolból, kockakirakás ás feladatoldás matekből, történelmi személyek felismerése és tulajdonságaik megnevezése történelemből, tavaszi ének énekelése és húsvéti témájú versírás. Minden tevékenységen csapatban kellett teljesíteni. Délben lementünk a tornaterembe a kapusi fiatalok néptáncát megtekinteni és hangjukat hallgatni. Majd ezt követően mi, az 5-8. osztályosok is felálltunk, és két tánctanár megtanított táncolni és ritmusra tapsolni, dobbantani és fütyülni. Szerintem ez volt a második legérdekesebb nap a hétfői után. Kulcsár Blanka

13. oldal

Pedro Almodóvar – La piel que habito Pedro Almodóvar, a kétszeres Oscar-díjas rendező legújabb filmje, A bőr, amelyben élek (La piel que habito) az emberi kapcsolatok groteszkjének, abszurdumának a több zsánerből összegyúrott filmje, melyet maga a szerző sikítás nélküli horrorként jellemez. A főszerepben Antonio Banderast láthatjuk, aki 21 évvel ezelőtt már szerepelt Almodóvar Matador c. filmjében, mely a thriller és a horror jegyeit hordozza. Robert Ledgard (Antonio Banderas) Toledóban plasztikai sebész. Felesége egy autóbaleset után, mely súlyos égési sebekkel hagyta, saját lánya láttára öngyilkos lesz. Robert az otthoni laborban, egy Vera (Elena Anaya) nevű nőn kísérletezve hódol beteges szenvedélyének, egy új típusú emberi bőr előállításával, mely ellenáll bármilyen külső hatásnak, és megmenthette volna felesége életét. Kísérlete sikeresnek bizonyul, azonban a melodrámába illő, szinte sci-fi-be átnyúló történet ezzel nem ér véget: Robert Vera bőrét nemcsak átalakítja, de halott felesége mására szabja őt át. Ettől a ponttól fogva válik nyilvánvalóvá: az orvos-páciens kapcsolaton túl beteges szenvedély fűzi össze őket, a sebészt, aki feleségét szeretné újjáéleszteni és a pácienst, aki törvényszerűen elfogadta sorsát. Ez a groteszk Pygmallion-történet még nem minden. A karnevál időszakában előbukkan Zeca (Roberto Álamo) aki, mint később kiderül, Robert féltestvére. Zeca megerőszakolja az egyedül otthonhagyott Verát, azonban Robert rajtakapja, és megöli. A nemi erőszak vagy inkább a nemiség visszatérő motívumává válik a filmnek, mivel a főhős egy flashback-je által lánya (Blanca Suárez) megerőszakolásának vagyunk tanúi. Almodóvar többszöri bevallása szerint, nyíltan vállalja homoszexualitását, mi több, filmjeiben gyakran elszór erre utaló jegyeket. A bőr, amelyben élek azonban ilyen téren túltesz minden eddigi almodóvari kontroverszalitáson, és egyenesen a transzszexualitás folyomatát mutatja be, mint a múltbeli vétkek büntetése, mely a szerző szerint ily módon meglehetősen ilyesztő és horrorisztikus. A főhős ugyanis halott felesége másának megteremtésével nem oldja meg a problémát, hiába dolgozik éveken keresztül Vera új külsején. „Méretre készültem neked” - mondja a lány, mégis, a valódi tragédia az, hogy hiába veszi sorsát öntörvényűen a maga kezébe, bűnbánat nélkül nem nyerhet bűnbocsánatot.

Pöci

14. oldal

LICD As we all well know, nowadays it’s an unforgivable sin to kill one single tree or 10000, it doesn’t make a difference… Anyway because of this little fashion orientation web comics have become popular which are the same as normal comic books, except for some crucial differences . The first thing is that these comics aren’t usually branded like Marvel or DC. Movies haven’t really been made about them except for short, animated videos which are usually very funny and can be found on youtube. This is mostly because they are not very old, but maybe the fact that they have a very low number of staff is the other strong reason. These comics usually paradise everyday life and revolve around a small group of funny people who although lead a very normal life, go through interesting adventures… There are a LOT of interesting web comics out there, but my personal favourite is Least I Could DO or LICD. It’s about a very lucky guy named Rayne Summers, who has a god complex, a small, but loyal group of friends and a lot of sex. The last one is his most characteristic feature and the one he is most loved for… But LICD isn’t only about that, it’s about much, much more. Do you sometimes feel like just having a one night stand with someone? You can live that in the comic… Do you ever dream of getting randomly employed as a vicepresident at a worldwide known company just because you happen to be handsome? How about buying a horse a prostitute? I like LICD because you never know what can pop out of Ryan Shomer and Lar Desouza’s (the creators of Least I Could oand Looking For Group) brain!... Actually like doesn’t really cover my feelings for the comic “because I can only adore one thing… ME!”. If by some miracle I’ve impressed you and you actually want to check the comic out just google LICD.com. What you will see at first will be this day’s comic strip which is a virtual page (a new strip appears every day except for Sundays ). Don’t try to understand it because you won’t understand a thing… press the button that says “first”. Now the first thing you need to do is NOT freak out… the early strips are black and white and pretty lame but it gets better if given some time. The comic’s storyline starts in February and it begins being colorful in the middle of 2003 around June or July and after that in 2004-5 it becomes what it is today. It’s a great way of spending time… I read it when the computer science class is boring or when I feel sad or down. But be careful it tends to be addictive… at least I’ve got addicted to it and I can’t wait for more strips to appear online. There are other types of comics with other types of stories if you happen to not have the same tastes as I do. I recommend LFG, Control-Alt-Delete, The order of the stick, And about anything that you can find on BlindFerret.com. Have fun!

15. oldal

Sziasztok, Én vagyok a DT oldal! Az elmúlt pár hónapban sajnos nem történt olyan nagyon sok minden a Diáktanácsban. Viszont az, ami törtent az jócska volt és gyümölcseit sok-sok emberke kóstolgatta munkánknak. Március második napján farsangot rendeztünk az 5-8. osztályosoknak. Igazából gólyabál csontvázra húztunk egy réteg bőrt, kiszíneztük kékre, zöldre meg mindenfélére és húztunk rá egy maszkot. A rendezvény négy részben bonyolódott le. Az első részben nagyjából minden osztály szerepelt egy-egy rövidke darabbal. Általában humoros darabok voltak, de komoly meggyőződésünk, hogy igazából a diákok üzenetet akartak küldeni a közönségnek például azzal, hogy egy bizoyos darabban a fiúk mind krampuszok voltak és a lányok mind „nagyon szép” boszorkányok, legalábbis ezt hajtogatták a krampuszok. A rendezvény második része volt az igazán gólyabál jellegű, mivel volt nyolc párunk, akik öt próbát kellett átvészeljenek anélkül, hogy bárkinek is baja essen. Ez majdnem sikerült... de tanultunk belőle. Mégpedig azt, hogy nem mindenki szereti a csípős ketchup-ot. A sok próba és gyomor-nyelv torna lejárta után megkértük a résztvevőket, hogy ha van olyan köztük, aki valóban beöltözött valaminek, mutatkozzon be a színpadon és engedje a közönség többi részét megcsodálni a jelmezét. Sok érdekes jelmezt láthattunk, reméljük jövőre több lesz belőlük(:P). A nagy erőfeszίtések után elérkezett az este negyedik és legfontosabb része: a kajálás és a bulizás... Nagyon jó bulit csaptunk (mint általában), és egyes személyek szerint azon az estén az 5-8-osok jobban táncoltak és jobban érezték magukat, mint a licisek valaha. Az egésznek természetesen takarítás lett a vége, mert másnap reggel a dísztermet más kulturális eseményre használták fel.

Annak ellenére, hogy ma este (március 28-án, 22:46 órakor) csepereg az eső, március 17én vígan sütött a nap, és a Madách Imre Gyakorló Gimnáziumból érkező vendégeinket emiatt elcipeltük a Hójába túrázni egyet, mozogni egy keveset, és természetesen pár csapatépítő játékot játszani együtt. Ezeket habár nem élvezték annyira a program elején, a végére annyira megkedvelték , hogy egyesek már nem akartak távozni. Biztosan más is fog írni a madáchosok látogatásáról, tehát nem pocsékolnánk a tintát arra, hogy kétszer leírjuk ugyanazt... Viszont az tény, hogy JÓ VOLT :). Kovács Áron XI.B

16. oldal

Ezüsteső az atlétikaversenyen Idén is eredményesen szerepeltek is-

Dóra), mind a fiúk (Dezmeri Tibor, Magya-

kolánk diákjai a Killyéni Péter Emlékverse-

ri Szilárd, Szabó Csongor és Visky Bence)

nyen. Az immár negyedik alkalommal meg-

ezüstérmesek lettek.

rendezett

atlétikaversenyre

május

első

Ezen kívül persze voltak diákok, akik

szombatján, délelőtt került sor. Idén kilenc

nem állhattak ugyan fel a dobogóra, de az-

iskola 110 diákja gyűlt a Iuliu Haţieganu

zal, hogy az első hatban benne voltak, érté-

Egyetemi Sportpark atlétikapályájára, hogy

kes pontokat szereztek az Apáczainak az

az öt versenyszám valamelyikében (vagy

összesített pontversenyben. Így lettek elsők

többen is) bizonyítson.

összesítettben a lányok, s másodikok a fiúk.

80 méteres síkfutásban Horváth Orsolya bronzérmet szerzett, míg a fiúk 100

Iskolák szintjén az Apáczai csapata a második legjobb lett (a Báthory után).

méteres síkfutásán két apáczais is felállhatott

Aranyérem tehát (egyéni versenyben)

a dobogóra: Visky Bence lett a második és

ezúttal egy apáczais atléta nyakába sem ke-

Magyari Szilárd a harmadik. Az égető napon

rült, a pontverseny eredménye viszont annál

hosszútávot szaladók is elég gyorsnak bizo-

inkább bizonyítja, hogy iskolánkban sok a

nyultak. A lányoknak 800, s fiúknak 1000

tehetséges, lelkes atléta. Vannak, akikre

méteres távot kellett megtenni, Kerekes

büszkék lehetünk.

Emese másodiknak és Adorján Róbert har-

Dalmi

madiknak érkezett be. Kerekes Emese a súlyt is messzire lökte, ebben a versenyszámban is ezüstérmes lett. A távolugrásnál Sabó Klára szerzett ezüstérmet. A fiúk ebben a versenyszámban nem kerültek a három legjobb közé, Visky Bence egyetlenegy centiméterrel csúszott le a dobogóról. A váltó viszont sokkal jobban sikerült. A 4x100 méteres síkfutásban mind a lányok (Horváth Orsolya, Sabó Klára, Szabó Linda és Visky 17. oldal

Új év, új sikerek Iskolánk sportolói ebben az évben sem okoztak csalódást, újjabb trófeákkal bővítették a már úgyis nagy kollekciónkat, sőt, régóta el nem ért eredményekkel tündököltek. Habár nem minden sportágból értünk el lenyűgöző eredményeket, mégis nagyon sikeresen kezdtük az évadot. A 2012-es sportévadot a február végi röplabdabajnokság nyitotta meg. A férfi csapat egészen a második helyezésig jutott el, és habár tudjuk, másodiknak lenni nem a legkellemesebb, mégis gratulálnunk kell a fiúknak hősies küzdelmükért. A legnagyobb sikere a női röplabda csapatnak volt, a lányok a tavalyinál is jobb formában voltak és harmadik helyezést értek el a városi bajnokságon. Érdemes megemlíteni, hogy ilyen eredménnyel már öt éve nem találkozhattunk városi szinten. Nekik köszönhetjük az újabb első helyezést, amelyet a március 5-9. alatt lezajló magyar líceumok közti bajnokságon szereztek. Az utolsó játszmájuk a rivális Báthory ellen történt, amelynek végkifejletében győzelmet arattak, megismételvén a tavalyi sikereket. Ez a mérkőzés bizony sok feszültséget keltett, hiszen ez volt egyben a legnehezebb és a legutolsó is, de a lányok sikeresen levezették a feszültséget és leverték ellenfeleiket. A férfi csapat sajnos nem teljesített jól a tavalyihoz képest, hiszen sok játékosunk ballagott el tavaly év végén, ezért egy tapasztalatlanabb csapattal vágtak neki a bajnokságnak. Eredményeik nem voltak kimagaslóak, viszont nagyon sok tapasztalatot nyertek, ami szükséges az idén összeállt csapatnak. Március 22-én zajlott le a Coca-Cola focibajnokság, ahol iskolánk férfi és női csapata egyaránt részt vett. A fiúk két mérkőzést nyertek meg, de sajnos a harmadik játszmában, büntetők során vereséget szenvedtek, ezért nem jutottak tovább. A lányok viszont itt is tündököltek, nekik sikerült továbbjutni, érdemes lesz majd figyelni őket a megyei bajnokságon.

Áron

18. oldal

Interjú a kicsikkel Már hamarosan egy tanév telt el azóta, hogy a kicsik és a nagyok külön épületben tanulnak. Kíváncsiak voltunk, hogy ők mit is szólnak ahhoz, hogy külön rezidenciában laknak. A válaszokból kiderül mindennek az előnye, illetve a hátránya is:

 Szerintem ennek az iskolának lehetne legalább füves udvara, de az tetszik, hogy nem kell 7:30-ra  

jönni. Az én véleményem az, hogy túl kicsi, és nincsenek folyosók, és túl büdös a WC. Szerintem nem olyan jó ez az iskola, mint a nagyépület.

Másodjára azt kérdeztük a kicsiktől, hogy tudják-e, kik laktak még annak idején az épületben. A válaszokból kiderült, hogy nem is olyan tudatlanok ezek a kicsik.    

Régen-régen ferencesek laktak. Szerintem az öregek laktak itt és a ferencesek. Emberek. Itt ferencesatyák laktak.

Ezután arról kérdezősködtünk, hogy hiányzunk-e nekik mi, a nagyok.   

Hiányoznak. Azért, mert ők jó bunyókat vívtak és azokon jót lehetett kacagni. Nem hiányoznak, mert beképzeltek voltak. Hiányoznak, mert nagyon jól egyezek velük.

Igen, nekünk is hiányoznak a kicsik, nélkülük az iskola már túl „nagyos” lett, nem gondoljátok? Utolsó kérdésként arról faggatuk a kicsiket,hogy milyen lenne az ideális iskola számukra. Talán nem is lenne rossz, ha egyes kívánságuk valóság lehetne. Íme a válaszok:  Én egy olyan iskolát szeretnék, amelyben fegyveres kapus van, és ami a Polus mellet lenne és a    

tanci elvinne minket az üzletbe. Legyen nagy, legyen a McDonald’s mellett, legyenek biciklik, autók meg szukkozás. Olyan iskola legyen, ahol mindenki kedves. És nem kell írjunk, mert egy sisakkal tanulunk, ami betáplálja a tudást a fejünkbe. Szép színes legyen, és legyen lány és fiú iskola is külön-külön. Kevés házival... és csak román órákkal. Köszönjük: Góber Boglárka Szabó Oszkár Farkas Kerekes Ákos Mursán Áron Koszorus Áron Csákány Csaba Szabó Mihály

~Mondták~       

New York az Atlantikus óceán partján fekszik. (Roby) E.M.E.= Erdei Egyesült Múzeum (Gabi) Milyen bástya maradt meg a Szabók bástyáján kívül? A kerekdomb. (Brigi) Mi románul tanuljuk a latint és magyarul a németet. (Detti) 1907-ben létrejött a CFR, és Anglia szerződést kötött az oroszokkal. (Roby) Oximoronul este figura de stil cu nume de medicament... Két egyenes két pontban találkoznak. (N) 19. oldal

Az agresszív kismalac megy az erdőben és meglátja a nyuszikát. Megfog egy palacsintát és hozzávágja. A nyuszika megfordul és megszólal: - Ez szándékos volt kismalac? - Nem, lekváros!

A férj későn ér haza. Az asszony egyből nekiugrik: - Hol tekeregtél mostanáig? - Drágám, azért késtem, mert horgászni voltam. Kifogtam egy keszeget, kifogtam öt pontyot, kifogtam... - Nem érdekelnek a kifogások!

Az orosz hűtőgépgyár öreg munkása nyugdíjba megy és ebből az alkalomból interjút készítenek vele. - Mondja elvtárs, van magának otthon hűtőszekrénye? - Nem, nekem nincs. - De ember, maga 40 évig egy hűtőgépgyárban dolgozott, ahol semmi mást nem gyártottak, csak hűtőgép alkatrészeket! Ha minden nap csak egy kis alkatrészt vitt volna haza, már lenne otthon hűtője! - Higgye el, próbálkoztam több éven kersztül, de akárhogy raktam otthon össze az alkatrészeket, mindig tank jött ki belőle. Két szomszéd beszélget: - Mi trágyázzuk az epret. - Mi inkább cukorral esszük. Két skót beszélget: - Képzeld, az én feleségem születésnapja és a névnapja is Karácsonyra esik. - Nohát, micsoda véletlen! - Dehogy véletlen! Mit gondolsz, miért pont őt vettem feleségül? 20. oldal

Bölcs mondások: - Mindig van két lehetőség, vagy nincs. - Némelyik nő mind egyforma. - Ha döntened kell, az is döntés, ha nem döntesz. - Aki fél az alkoholmérgezéstől, ne igyon mérgezett alkoholt. - Óriási ötletem volt ma reggel, de nem tetszett. - A pénz beszél: azt mondja, viszlát. - A dohányzás megrövidíti a cigarettádat.

Világnégyzet © az Apáczai Csere János Gimnázium diáklapja XVII. évfolyam, 2. szám 2012. május

Főszerkesztő: Jánosi Zsuzsa-Anna Szerkesztők: Batiz Orsolya Kovács Áron Kötő Emese Kruppa Noémi Müller Dalma Sallai Eliza Tasnádi Márta Visky Janka Munkatársak: Horváth Orsolya Katona Edina Kónya Eszter Ursu Laura Kovács Zsolt Lukács Ferenc Soós Beatrix Kulcsár Kálmán Török-Czirmay Áron Téglás Noémi Kulcsár Blanka Steuer Edina Korrektúra: Sallai Eliza Tördelés: Cserei Márton Goga Tamás Felelős tanár: László Kitty Nyomtatták 150 példányban YOSOMO GRUP nyomdájában