2009. április III. évfolyam 4. szám Ára: 945 Ft
Ü
VILÁG
Magánvádak, közerkölcsök A jövő mérnökei
n
da
lo
le m ol
o
5.
az
m
De
Jo
gt ár k
ie
gé
sz
íté
sü
ez
gy
vé de
kn
ek
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek
TARTALOM
SZAKMA
4
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek Bírósági végrehajtás és Ügyvédi hivatás
7
Magyar eszme, angol lélek Beszélgetés dr. Keresztes Tamás ügyvéddel
Köszöntő
8
„Ha végre itt a nyár, és meleg az idő...” – ötlik fel akaratlanul is az egyszerű szerkesztőben a híres sláger, és bár strandra azért még nem merészkednék ki, az idő valóban a legforróbb évszakot idézi így tavasszal. Meleg pillanatokat azonban nem csak az időjárás tud okozni. Kiadónk az ilyen pillanatok elkerülése érdekében Jogtár kiegészítések ügyvédeknek címmel a Jogtár és Jogtár Plusz DVD-k adattartalmát kiegészítő adatbázisokat készített a legfontosabb témakörökben, erről az egyes adatbázisok DEMO változatát tartalmazó CD telepítésével lehet meggyőződni. Amíg a CD felmászik a gépre, el lehet gondolkozni az élet nagy kérdésein, mint például a tuk-tuk, vagy az ügyvédi képzés, esetleg a magánvádról is eszünkbe juthat egy-két gondolat. Ha mégsem – csak lapozgatni kell!
Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő
A Kbt. módosítása – a kizáró okok és a kétszakaszos eljárás Közbeszerzési kerekasztal dr. Kardkovács Kolos ügyvéd és dr. Lukács Andrea külső szakértő
10
A válság kényszer, de egyben lehetőség is Alapításának ötödik évfordulóját ünnepli a régióra specializálódott bnt-csoport
12
SZABADIDŐ
26
Sport az egyszerűség jegyében
KARRIER Tudja a jobb kéz, mit csinál a bal Mesterséges intelligencia és munkaerőmenedzsment
27
ÜGYVÉDHOBBIK
29
Lovaglás, lótartás
UTAZÁS
30
14
ÉLETMÓD
Tatai sortűz és strasbourgi perbeszéd Beszélgetés Cech András ügyvéddel
16
CompLex Reggeli – Az ügyvédi továbbképzés alapelvei dr. Kiss Daisy, a MÜK titkára
Tuk-tuk Taxi tippek keletjáróknak
32
Digitális kor, digitális gyerekek? Emberré formálódni csak emberek között, valódi, személyes kapcsolatok által lehet HAJÓZÁS
18
Adó- és energiajogi szakemberekkel erősít a Horváth és Társai DLA Piper; Csődöktől tartanak az európai szállodaipar vezetői Sajtóközlemények
20
Damoklész kardja Bankárperek Magyarországon
33
Adria 300 Az első magyar off-shore tengeri vitorlásverseny A Yacht Life magazin rovata
KULTÚRA
35
Gaztettek és vezeklések Mozikban A felolvasó
TUDOMÁNY Magánvádak, közerkölcsök
Az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.
23
Kell-e nekünk Európa? (II. rész) Az Európai Ügyészről és az Európai Ügyvédről
22 Tájékoztató
PORTRÉ Lényeges, hogy a tárgyalótermen kívül is tiszteljük egymásts Dr. Szalay Péter ügyvéd, alkotmányjogi szakértő
37
A jövő mérnökei
Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk:
[email protected] Nyomdai előkészítés: László Ágnes, Filei Nikoletta Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fekete Attila ügyvezető igazgató
Hirdetésfelvétel: (40) 464-565;
[email protected] ISSN 1789-2430
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
3
SZAKMA
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek
Bírósági végrehajtás E hónapban jelenteti meg kiadónk a Jogtár, Jogtár Plusz termékek három tematikus kiegészítését: a fizetési meghagyás, a bírósági végrehajtás és az ügyvédi hivatás témakörét feldolgozó kiegészítő lemezeket. E tematikus termékek legfőbb sajátossága, hogy a Jogtár, Jogtár Plusz termékek „alá beépülve” kínálnak egy jogterület részére eső hasznos, a felhasználó által mindennapi munkája során alkalmazandó anyagokat: kommentárokat, szerkesztett bírósági döntéseket, iratmintákat, nyomtatványokat, szabályzatokat, kalkulátorokat. Olyan célirányos információkat hordoznak e lemezek tehát, amelyek a jogalkalmazó felhasználó napi munkájában hivatottak segítségül, „támaszként” szolgálni.
A Jogtár kiegészítés ügyvédeknek – Bírósági végrehajtás lemez nóvumként lép e hónapban a kiadó termékpalettájára. Tekintsük át, mit is kínál e lemez. Telepítést követően a Jogtár kiegészítés ügyvédeknek sorozatunk fent nevezett, már elérhető, megvásárolható termékeihez hasonlatosan, sőt a szeptemberben megjelenő további termékekhez hasonlatosan, a bírósági végrehajtást feldolgozó e termékünk nyitóoldaláról közvetlenül elérhetőek a plusz tartalmak. Elsőként a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) kommentárját nyithatjuk meg. E több mint 25 szerzői ívnyi – vagyis 400 átlagos oldal terjedelmen túli – kommentár tömör, lényegretörő stílusban készült. A Vht. legfrissebb időgépes változatának egyes szakaszai, sőt számos esetben egyes bekezdései alatt kerül megjelenítésre a kommentár szövege, melyben a Jogtárról ismert „linkek” révén érhetők el a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések, bírósági döntések, európai uniós joganyagok. A kommentár szerzői között a bírósági végrehajtás jeles szakembereit találjuk: évtizedek óta egyetemi oktatásban dolgozó, tudományos fokozottal rendelkező specialistákat, e jogterületen praktizáló ügyvédet, továbbá bírósági végrehajtóként munkálkodó szakembert. A magyarázat különös hangsúlyt fektetett a Vht. egyes rendelkezéseinek gyakorlati szempontból történő elemezésére, a gyakorlat által felvetett kérdések ismertetésére. A Jogtár kiegészítés ügyvédeknek – Bírósági végrehajtás termékünk nyitó oldalán a kommentár alatt közvetlenül a feldolgozott témakörhöz szorosan kapcsolódó, szerkesztett bírósági döntéseket talál a felhasználó. E 160 döntés a Legfelsőbb Bíróság egyedi ügyben hozott, anonimizált, az elmúlt néhány évben kiadott „legfrissebb” döntései, melyek elé az adott döntésről készült összefoglalót és a kapcsolódó jogszabályok felé
4 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
mutató „linket” helyeztünk el. Mind a 160 döntés egy listában érhető el, mely tartalmazza az összefoglalót, így a felhasználó gyorsan tud dönteni arról, hogy az előtte fekvő jogi probléma igényeinek megfelelően melyik döntésre van leginkább szüksége, melyik döntés tud munkájában a legnagyobb segítséget nyújtani. E döntések megjelentetése, szerepeltetése kiadónk utóbbi években egyre erőteljesebben felvállalt azon törekvését jelzi, mely szerint az irányadó, jogfejlesztő szereppel rendelkező, iránymutató bírósági döntéseket szerkesztett, feldolgozott formátumban adjuk közre felhasználóink számára. A Jogtár kiegészítés ügyvédeknek – Bírósági végrehajtás termékünk nyitó oldalán a kommentár és a szerkesztett bírósági döntések alatt iratmintákat, nyomtatványokat találunk. E tartalmak szervesen hozzájárulnak ahhoz, hogy ügyfeleink egy felületről érhessenek el minden, munkájukhoz nélkülözhetetlen anyagot, tartalmat. Ezen iratminták szintén nóvumot jelentenek: 51 darab, a bírósági végrehajtás területére eső, Word alapon szerkesztett iratminta mindegyike lábjegyzetelt formában tartalmaz magyarázatot, nyújt támpontot kitöltéséhez. E minták között értesítések, jegyzőkönyvek, foglalási jegyzőkönyvek, felhívások kaptak helyet, közvetlenül a bírósági végrehajtásban dolgozó szakemberek, szerzők munkája eredményeként. A nyomtatványok alatt kitölthető nyomtatványként jelenítjük meg a végrehajtási lap és a végrehajtási záradék mintáit. A lemezhez kapcsolódik egy Címtár adatbázis is, melyben a bírósági végrehajtásban leginkább érintett intézmények elérhetőségei, adatai találhatók: így a bíróságok, a rendőrkapitányságok, a bírósági végrehajtók adatait érhetjük el. A lemez nyitóoldalán elhelyeztünk még egy kalkulátort is, mely a peres és nemperes eljárásban, a választottbírósági eljárásban, továbbá a büntetőeljárásban fizetendő ille-
ték mértékének kiszámításában van a felhasználó segítségére, figyelemmel a sokszor igen bonyolult, szövevényes jogszabályi háttér feldolgozásával.
Illeték kalkulátor E kalkulátor célja, hogy segítse az illeték kiszámítását a bírósági és a választottbírósági eljárásban. A program számításainak alapját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) képezi. A kalkulátor háromféle eljárásban számol eljárási illetéket: peres és nemperes eljárásban, választottbírósági eljárásban és büntetőeljárásban.
Az illeték számítása polgári peres és nemperes eljárásban Abban az esetben, ha a jogszabálynál fogva az ügyben a tárgyi vagy személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, lehetőséget kínál a program annak dokumentálására, hogy az adott ügyben nem kell illetéket fizetni. Az Itv. 43. § határozza meg azoknak az ügyeknek a körét, melyekben tételes illetéket kell fizetni. A program legördülő menüjéből kiválasztható a tételes illetékfizetési kötelezettség alá tartozó ügyek típusa. Az ügytípus kiválasztásával a tételes illeték mértéke megjelenik a Tételes illeték sor mellett található mezőben, ami szintén dokumentálható. Az illetékszámítás alapját az Itv. rendelkezései szerint a pertárgy értéke képezi. Ha összegszerűen meghatározható a pertárgy értéke, akkor ennek beírásával a program a megadott pertárgyérték alapján számolja ki az illetéket.
Az ügyvédeknek szóló
Jogtár kiegészítések témakörei: ■ Ügyvédi hivatás ■ Büntetőjog ■ Fizetési meghagyás ■ Bírósági végrehajtás Várható megjelenés: 2009. szeptember
■ Cégjog ■ Házassági vagyonjog ■ Ingatlan-nyilvántartás
SZAKMA
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
5
SZAKMA
Abban az esetben, ha a pertárgy értéke nem határozható meg, az Itv. 39. § (3) bekezdésében előírt módon számol a program. Ehhez egy legördülő menüből ki kell választani, hogy milyen típusú eljárásban számolandó az illeték. A pertárgy értéke mezőt a program a választás alapján automatikusan tölti ki. Az illeték mértékét az Itv. 39–41. §-a alapján meghatározott illetékalap (pertárgy értéke) alapul vételével számítja a program. Azokat a lehetőségeket ajánlja fel, melyeket az Itv. 42. §-a, illetve 44–51. §-ai előírnak. A számított illeték összege a pertárgy értéke és annak alapján kerül meghatározásra, hogy milyen eljárásban kerül sor az illeték számítására. Az Itv. 58. §-ában meghatározott esetekben mérsékelt illeték megállapítására van lehetőség. A jogalap kiválasztása után a program az eredetileg meghatározott illetéket az Itv.-ben meghatározott mértékben csökkenti.
Az illeték számítása választottbírósági eljárás során Ebben az esetben az Itv. 55. §-ában meghatározottak szerint számol a program. Ha összegszerűen megadható az eljárás tárgyának értéke, akkor a program a továbbiakban a megadott forint összeg alapján számolja ki az illeték mértékét. Ha nem állapítható meg az eljárás tárgyának értéke, akkor a program automatikusan az Itv. 55. §-ában meghatározottat – jelenleg 10 000 Ft-ot – adja meg a fizetendő illeték összegeként.
Az illeték számítása a büntetőeljárásban Ebben az esetben az Itv. 52. §-ában és 54. §-ában meghatározottak szerint számol a program. Háromféle illeték számolható a kalkulátor segítségével: kizárólag
Ügyvédi hivatás Folytatva a CompLex Kiadó új kiadványsorozatának, a Jogtár kiegészítés ügyvédeknek nevű alkalmazáscsomag bemutatását, lássuk mit tartalmaz az Ügyvédi hivatás lemez.
Először is összegyűjtöttük az ügyvédi szakmát szabályozó, vagy más módon érintő jogszabályokat. A gyűjtés tartalmazza az Ügyvédi törvényen át az Ügyvédi székhelyszolgáltatásról szóló IRM rendeletig a relevánsnak ítélt, közel harminc joganyagot. A Szerkesztett bírósági döntések rész két további csoportra oszlik: magyar és európai bírósági döntésekre. Itt megtalálhatók azok a BH-k, melyek érintik az ügyvédi hivatást, mind polgári, mint büntetőügyekben. Az ítéletek vagy határozatok előtt egy rövid öszszefoglaló található az ügyről, mely tartalmazza a hivatkozott jogszabályok elérését is. Az Európai bírósági döntések is hasonlóképp épülnek fel, rövid rezümé és a hivatkozott bírósági ítéletek, szinte mindegyikük magyar nyelven. A következő részben a kamarai nyomtatványokat találjuk, megyék szerint bontva. Intelligens nyomtatványkitöltő segíti a speciális dokumentumok kezelését. Ezek közt megtalálhatók többek közt az ügyvédi átjegyzéshez és a tulajdoni lap lekéréséhez szükséges nyomtatványok is, melyeket folyamatosan bővítünk a területi Kamaráktól érkező dokumentumokkal. Kísérletet teszünk összegyűjteni az összes Kamara szabályzatát és nyilvános dokumentumait, elsősorban a Kamarai Alapszabályo-
6 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
kat. Ezeket is megyék szerint bontva találhatják meg a lemezen, kiegészülve a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének anyagaival, valamint a Magyar ügyvédi kamara szabályzataival, ajánlásaival és állásfoglalásaival. Nem csak a magyar ügyvédi szervezetekkel foglalkozunk, de nemzetközi kitekintést is nyújtunk az érdeklődők számára. Az Európai Ügyvédi Kamarák (CCBE) ajánlásai és iránymutatásai szintén helyet kaptak a kiadványon. A Címtár szintén hasznos segítség lehet a mindennapi munka során, mely többek közt tartalmazza a Bíróságok, illetékhivatalok és bírósági végrehajtók listáját, elérhetőségekkel és nyitvatartási időkkel. Természetesen ez a lemez is tartalmaz egy kalkulátort, mely jelen esetben az ügyvédi díj számításához nyújt segítséget. A programban beállítható az ügytípus, a képviselet típusa (kirendelt vagy pártfogó ügyvéd), az eljárás típusa és az is, hogy megállapodás vagy jogszabály alapján kívánjuk számolni az ügyvédi díjat. Meghatározhatjuk, hogy tételes költségelszámolással, vagy költségátalánnyal kívánunk élni, továbbá hogy áfafizetésre kötelezett-e az ügyvédi iroda. A kiszámolt adatok külön fájlba menthetők és ki is nyomtathatók. ■
magánvádra folyó eljárás illetéke, büntetőeljárással kapcsolatos egyéb kérelmek illetéke és a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény illetéke. Előbbi két esetben a törvény tételesen határozza meg az illeték mértékét, ezért elegendő a legördülő listából kiválasztani, hogy milyen eljárási szak (kizárólag magánvádra folyó eljárás esetén), illetve milyen kérelem illetéke a meghatározandó. A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény illetéke esetén a program a polgári peres és nemperes eljárásra vonatkozó szabályok alapján számol.
A kalkulátor egyik nagy erénye, hogy az eredmény elmenthető egy külön dokumentumban, vágólapra helyezhető, kinyomtatható. ■
Az illetékkalkulátor és az ügyvédi díj kalkulátor – csakúgy, mint a Kiadó által fejlesztett többi kalkulátor – önállóan nem kerülnek forgalomba, hanem részét képezik a már megjelent Ügyvédi Jogtár kiegészítéseknek (illetékkalkulátor – Bírósági végrehajtás kiegészítés, ügyvédi díj kalkulátor – Ügyvédi hivatás kiegészítés). Az adott kiegészítés megvásárlója a 30 000 Ft + áfa éves előfizetési díj – illetve a lapban meghirdetett akciós kedvezmények – befizetésével jogosulttá válik nemcsak a megvásárolt kiegészítés többlettartalmainak, hanem az ahhoz tartozó kalkulátornak a használatára is. A kiegészítés előfizetője a CompLex Jogtár/ Jogtár Plusz alá települő és azzal együttműködő indító lemezt kap. A tartalmi és programfrissítések online történnek. Ha a kalkulátorok alapjául szolgáló jogszabályi környezet változik, a Kiadó a program háttéranyagát az előírásoknak megfelelően módosítja, és a letöltés lehetőségéről az előfizetőnek e-mail értesítést küld. A kalkulátorok használatát, kezelését a jogszabályi hátteret is leíró részletes súgó segíti.
Az Ügyvédi Jogtár kiegészítések DEMO változatát megtalálhatja az Ügyvédvilág e havi számában.
SZAKMA
Beszélgetés dr. Keresztes Tamás ügyvéddel
Magyar eszme, angol lélek Azt tapasztalom, hogy a válóperes ügyek olyan típusú ügyek, ahol a családi kötelék, a házasság felbontásán kívül jó bírói döntéseket nagyon nehéz hozni, főként gyermek elhelyezési ügyekben. Vagyoni ügyekben megvan a jó döntés lehetősége, csak nagyon nehéz, mert szerteágazóak, lassú, bonyolult bizonyítást igényelnek. Maga az egész eljárás is nagyon elhúzódik. Sokkal hatékonyabbak azok az ügyek, ahol ezeket a vagyoni kérdéseket házassági szerződés rendezi, ugyanis ez esetben nem kell részletes bizonyítást lefolytatni, csupán azt kell vizsgálni, hogy a szerződés, megállapodás, egyezség megfelel-e a felek méltányos érdekeinek és a jogszabályoknak. A megegyezéses válóper 20– 30 perces tárgyalás. A tényállásos válóper vagyon közösség megszüntetésével akár több évig is eltarthat, iszonyatos feszültséggel, nagyon súlyos emberi problémákkal és a végén mindenki vesztesnek érzi magát. A megoldás erre a megegyezés, ami elsősorban nem a válófelek iskolázottságától függ, hanem tapasztalatom szerint a felek egyénisége a meghatározó. Az a szép ebben a pályában, hogy mindenkinek saját egyénisége van. Aki sokat jár bíróságra, az tudja, hogy melyik bírótól mire számíthat, milyen stílusban tárgyal, mit szeret. Ugyanez a helyzet az ügyvédeknél is, mindenkinek megvan a saját arca. Ezért az arcért felelünk, mi magunk alakítjuk és ettől válik igazán széppé, érdekessé ez a pálya. Bízni kell bennünk, hogy képesek vagyunk a feladat megoldására. Ha az ügyvéd érzi, hogy feladata van és hatáskört is kap, akkor nagyobb hatékonysággal tud dolgozni.
?
Ön a dinasztikus ügyvédi irodákban hisz. Az ügyvédi pálya speciális szakma, ami egyszerre jelent szabadságot és kötöttséget. Vannak kudarcok, vereségek, de mindig eredményt kell produkálni. Ez igazolja vissza a munkát. És a legjobb eredmény az ügyfél hálája, elismerése, elégedettsége. Valahol a mi pályánk is egy kicsit a színházhoz hasonlít, mert egy színész is kudarcként éli meg, hogyha nem tapsolják vissza háromszor. Lehet, hogy rossz volt a darab, a szereposztás vagy a forgatókönyv, mégis
Fotó: Hudák László
?
Egyszemélyes ügyvédi irodát vezet. Mást nem is tud elképzelni, minthogy ügyvéd legyen? Ez a szakma egy hivatás és nem egy választható vállalkozás. Úgy gondolom, hogy amikor az ember pályát választ, akkor a lehetőségek, az egyéniség és a képesség az, ami meghatározza a döntését. Az ügyvédi pálya egy fontos és meghatározó választás. Döntéseket kell hozni nap mint nap, viselni és vállalni kell a felelősséget. Persze van ebben rutin is, de elsősorban nem erről szól. Minden ügy más, minden ügyvéd másként áll az ügyeihez. Van, aki jobban szereti a harcos igényérvényesítést és az utolsó töltényig küzd, de van olyan is, aki inkább a békés megoldásokat szereti. Én magam inkább a kompromisszum felé hajlok. Nem azért, mert esetleg kényelmesebbnek tűnik, hanem azért, mert meggyőződésem szerint minden háborúnak csak vesztesei vannak. Igazi győztes nincsen. Jobb elkerülni a csatákat. Meg kell próbálni összebékíteni az ellenfeleket és inkább engedni, mint minden áron teljes győzelemre törekedni. A bíróság a jogvitákban végül is a szükséges rossz és csak végső esetben lenne szabad perre vinni a vitás ügyeket. Persze vannak ügyek, amiket bírósági közreműködés nélkül nem lehet megoldani. Én elégedett vagyok a bíróságokkal, remekül végzik a dolgukat, de vannak esetek, ügyek, amiket egyszerűen jogi kényszerrel nem lehet megoldani. Sokszor találkozom olyan ügyekkel, amikor tudom, hogy bármilyen ítélet születik is, a vitát nem oldja meg. Az egyezség sokkal hatékonyabb, mert azonnali eredményt hoz. Hosszú távon a bíróságon kívüli eljárási rendeket, így például a mediációt kellene előtérbe helyezni, különösen a családjogi ügyekben. Nagyon sok a válóperes ügy és a válóperekkel kapcsolatos járulékos kérdések sok esetben méltatlan és eredménytelen módon intéződnek. A házassági szerződések intézményét elterjedtebbé kellene tenni, hiszen a válóper folyamatát tisztázhatóbbá teszi, valamint jelentős mértékben könnyítené a bíróságok munkáját is. E tekintetben nagyobb teret kellene adni az ügyvédeknek. A bíróság csak akkor találkozik az üggyel, amikor már vita van. Az ügyvéd a házassági szerződés megkötése során akkor találkozik az üggyel, amikor még nincs vita. A családjogi szerződések jelentőségét kellene fokozni, elterjedtebbé, szabályozhatóbbá tenni. A válóperek általában nem igazán és nem eredményesen záródnak le. Egy nem tökéletes egyezség nagyságrendekkel jobb, mint egy végrehajthatatlan bírósági ítélet.
Dr. Keresztes Tamás 1958-ban született Budapesten. 1982ben az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát. 1991 óta saját ügyvédi irodát vezet. Szakterülete a családjog, gazdasági jog, ingatlanjog. Autóban a terepjáró, órában az IWC a kedvence. Főként a magyaros ételeket kedveli. Szabadidejében sportol, teniszezik. Konzervatív ember, az angol mentalitást kedveli a hagyománytisztelet, a konzervativizmus és a tradicionális gondolkodásmód miatt.
a színész személyes kudarcként éli meg. Mi is így vagyunk ezzel. Kell a taps nekünk is. A dinasztikus irodák jól működnek, részben a betanítás is sokkal egyszerűbb, mert megvan a bizalom a családi kapcsolat révén, másrészt pedig a folytonosság, a felhalmozódott tudás, tapasztalat átadása. Az ügyfelek szinte meg sem érzik a váltást. Nagyon hiszek a dinasztikus ügyvédi irodákban és szeretném, ha a lányaim révén ezt meg is tudnám valósítani. dr. Pál Edith
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
7
SZAKMA
Közbeszerzési kerekasztal dr. Kardkovács Kolos ügyvéd és dr. Lukács Andrea külső szakértő
A Kbt. módosítása – a kizáró okok és a kétszakaszos eljárás Lukács Andrea: A két szakaszból álló eljárásban az ajánlatkérőnek hol kell vizsgálnia a kizáró okok hiányát? Kardkovács Kolos: Ezt a kérdést magam is feltettem már néhányaknak, de nem kaptam egyértelmű választ. Az új szabály szerint a kizáró okok fenn nem állásáról a részvételi jelentkezőnek és ajánlattevőnek a jelentkezésben, illetve az ajánlatban nyilatkoznia kell, és csak a nyertes ajánlattevőnek kell igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Az egyszakaszos eljárásnál mondjuk úgy, hogy világos ez a szabály. A kétszakaszos eljárásnál viszont az a furcsaság van, hogy egyrészt a törvény szerint sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik, másrészt azonban azt is kimondja, hogy a nyílt eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit jelent a megfelelő alkalmazás? Mert a nyílt eljárásban a törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó igazolást csak nyertes ajánlattevőtől lehet bekérni, ráadásul az eredményhirdetést követő 8 napon belül. A kétszakaszos eljárásnál azonban kérdés, hogy ugyanezen igazolás vajon a részvételi szakasz eredményhirdetésétől számított 8 napon belül kérhető, ha igen, akkor pontosan kitől, hiszen a részvételi szakaszban még nincs nyertes ajánlattevő. További probléma, hogy kétszakaszos eljárásnál mindkét szakasz végén, azaz mind a részvételi, majd az ajánlattételi szakasz eredményhirdetését követően vizsgálni kell az igazolások bekérése alapján a kizáró okokat is, vagy elegendő csak az utóbbinál? Van olyan vélemény, hogy a „megfelelő alkalmazás” úgy értendő, hogy csak az ajánlattételi szakasz végén lehet az igazolások benyújtását elrendelni és megkövetelni. Ez a megközelítés azonban felveti, hogy az ajánlattételi szakaszban esetlegesen olyan részvételre jelentkezők fognak részt venni, akikről csak utóbb állapítható meg, hogy a kizáró okok miatt erre nem is lettek volna jogosultak. Lukács Andrea: Mind a 40., mind a 101. § tartalmaz mögöttes szabályt, ami már többször tett jó szolgálatot. Egy konkrét, egzakt rendelkezés a 101. § (4) bekezdésében: a jelentkezőnek a kizáró okok, és az azzal kapcsolatos igazolások tekintetében a 63. § és 63/A. § (4) bekezdése szerint kell eljárni. A 114. §-ban a jelentkezések érvénytelensé-
8 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
gének körében nincs említés olyan érvénytelenségi okról, mint amit a 88. § (1) bekezdés új i) pontja tartalmaz (vagyis, ha az igazolást nem csatolja). A 114. § (2)–(3) bekezdések viszont nem lettek az új igazolási rendszerhez igazítva. Tehát, ha az eljárás második szakaszának végén kell igazolni a kizáró okok hiányát, akkor a rangsorolást szerintem elfelejthetjük, létszám, keretszám nem lesz meghatározva, mivel nem tudom kiválasztani azt a három, illetve öt legalkalmasabb, és egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőt, mert ad abszurdum kizáró okok hatálya alatt állhatnak. A gyorsított eljárásra vonatkozóan pedig, nem változott a 136. § (3) bekezdés, így ezen bekezdés alapján egyértelmű, hogy az első szakasz eredményhirdetését követő 15 napon belül kell a jelentkezőnek az igazolásokat csatolnia. Az engem megkérdező kollégáknak azt szoktam ezzel kapcsolatosan tanácsolni: ha két szakaszból álló eljárást akarnak alkalmazni, akkor legfeljebb a gyorsított fajtát alkalmazzák, mivel ott legalább egyértelmű a tételes jogszabályi rendelkezés. Legfeljebb nem kell határidőt rövidíteni, jelentkezési határidőként 37 napot kell adni. A gyorsított eljárás alkalmazásának indoka pedig 2006. január 15-én egyébként is módosult. A két szakaszból álló eljárás alkalmazása esetén tehát, ha gyorsított eljárási fajtát alkalmazok, az első szakasz eredményhirdetését követő 15 napos határidő az irányadó a Kbt. rendelkezése alapján, ellentétben azzal, ha nem a gyorsított fajtát alkalmazom, ahol az eljárás ajánlattételi szakaszának eredményhirdetését követő 8 napos határidő az irányadó? Egyébként pedig, a második ajánlattételi szakaszra vonatkozó rendelkezések nem módosultak az új törvényszövegben, amely rendelkezések viszont a jelenlegi rendszerhez igazodnak, így a jogalkalmazást ez a jogszabályi környezet egyáltalán nem könnyíti meg.
vételre jelentkező, illetve ajánlattevő él a kizáró okok igazolásának lehetőségével, de a benyújtott okirat nem megfelelő, akkor természetesen el kell rendelni rá a hiánypótlást, attól függetlenül, hogy neki ezt még nem kellene benyújtania. Ha elfogadjuk Andrea érvelését, ami egyébként teljesen logikus, akkor a kétszakaszos eljárásban a részvételre jelentkező, illetve ajánlattevő valójában nemhogy tehertől mentesül, de a nyertes ajánlattevőnek kétszer kell majd igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
Kardkovács Kolos: Ezt a kérdéskört a Közbeszerzések Tanácsa is vizsgálja és feltehetően ki fogja alakítani álláspontját, hiszen ki kell adnia azt a tájékoztatót, hogy a kizáró okokat mégis hogyan kell igazolni. De ez megint visszavezet majd ahhoz, hogy el kell-e rendelni hiánypótlást, ha az eljárás résztvevője azt egyébként benyújtja a részvételi szakaszban. Dr. Bűrös László kollégánk következetesen azt mondja, hogyha a rész-
Lukács Andrea: A jogalkotó szándéka elvileg az lett volna, hogy csökkenjenek az ajánlat készítésével kapcsolatos terhek. Más tagállamokban ezt már megoldották, mivel kialakítottak egy elérhető és közhiteles elektronikus adatbázist, amelynek köszönhetően az ajánlatkérők az eljárás alatt figyelemmel kísérhetik, hogy a kizáró ok hatálya alatt állnak-e, vagy sem az ajánlattevők. Nálunk ezzel szemben úgy akarják az ajánlattevő
Lukács Andrea: Magam részéről nem értek egyet ezzel a módosítással, már csak azért sem, mert az eljárás végén, az eredményhirdetés után még mindig függő jogi helyzet van. Ha ugyanis a nyertes, illetve alvállalkozója, vagy erőforrást nyújtó szerve nem, vagy nem megfelelően csatolja az igazolásokat, az értékelést nem nyithatom meg újra, jóllehet, ha a nyertes ajánlatát ab ovo nem veszem figyelembe, egészen más lenne az eredmény. Ennek eredményeként álláspontom szerint nem teljesítem a Kbt. 90. §-ában rögzített követelményt. Rendszeridegennek tartom azt a megoldást, miszerint utólag kérjek valamiről igazolást, ami alapvetően befolyásolja a nyertes személyét. Kardkovács Kolos: Ha pedig azt az álláspontot fogadjuk el, hogy nem kell az igazolást benyújtani, és az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot nem jelöli meg a hamis nyilatkozattétel körébe tartozó nyilatkozatként… Lukács Andrea: …mert éppen attól válik hamissá… Kardkovács Kolos: …akkor valaki ad abszurdum részt vehet az ajánlattételi szakaszban úgy is, hogy egyébként tudja, hogy ő a kizáró okok hatálya alá tartozik. Nem mellékesen felmerül a kérdés, van-e és milyen teendője van az ajánlatkérőnek, ha ezt észleli?
SZAKMA
terheit csökkenteni, hogy mindeközben az ajánlatkérő – akinek a közpénzeket egyébként a preambulumban foglaltak szerint kellene elköltenie – kiszolgáltatott lesz a szerződés odaítélésekor. Hajlok arra, hogy elfogadjam az érvelést, miszerint a helyes válasz az lesz a beszélgetés elején felmerült kérdésre: a második szakasz végén kell a kizáró okokat igazolni. Kardkovács Kolos: Ha pedig a példa kedvéért feltételezzük, hogy az ajánlatkérő a létszám vagy keretszám meghatározásával a részvételre jelentkezőket rangsorolja és mondjuk a keretszámot öt jelentkezőben állapítja meg, akkor bevonható-e a hatodik, ha az egyikről időközben mégis kiderül, hogy kizáró okok hatálya alatt áll. Pótlólagos felhívást kell küldeni? Ez meglehetősen problémás lesz. Egy másik érdekesség: az április 1-je előtti normaszöveg szerint akár egy-, akár kétszakaszos volt az eljárás, az ajánlatkérő eldönthette, hogy az ajánlattevővel megjelölteti-e a 10 százalék feletti alvállalkozókat vagy sem. Ha ezeket kérte megnevezni, akkor rájuk vonatkozóan is be kellett csatolni az igazolásokat. Az új szabály szerint a részvételre jelentkezőnek, illetve az ajánlattevőnek ex lege – az ajánlatkérő döntésétől függetle-
nül – meg kell neveznie az alvállalkozókat. A Kbt. 105. §-ában ugyanakkor két bekezdéssel lejjebb ez a változás nem került átvezetésre. Lukács Andrea: Ehhez kapcsolódna még egy kérdésem. Az 54. § akként módosul, hogy ajánlatkérőnek a szerződéstervezeten kívül egy „checklistát” is a dokumentációban rendelkezésre kell bocsátania; meg kell adni az ajánlathoz csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok körét. Ha ajánlatkérőként úgy járok el, ahogy az adott helyzetben tőlem elvárható, de a legnagyobb odafigyelés mellett a listából mégis kimarad egy igazolás – ami a gyakorlatban sűrűn előfordul –, akkor mi lesz azokkal az igazolásokkal, nyilatkozatokkal, amelyeket egyébként a törvény erejénél fogva, automatikusan kellene csatolni? Azon fog múlni a csatolási kötelezettség, hogy a dokumentációban található checklista teljes-e? Ha nem teljes a lista, ajánlattevő hivatkozhat arra, hogy azért nem csatolta, mert nem volt felsorolva? Kardkovács Kolos: És ennek fényében mit fog jelenteni az a rendelkezés, hogy érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban vagy a jogszabályban meghatározott feltételeknek?
Egy másik kérdés: milyen részletességű legyen az ellenőrző lista, hiszen erről a törvény nem rendelkezik? Lukács Andrea: Valamilyen gyűjtőfogalommal lesz érdemes operálni, adott esetben azzal a kiegészítéssel: ha a checklista nem tartalmazza azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket egyébként a Kbt. igen, azoktól az ajánlattevő nem tekinthet el. Az „egyéb” kategóriát is érdemes ezért feltüntetni. Nehezen alkalmazható ez az új szabály is. Kardkovács Kolos: A Kbt.-módosítás afelé való elmozdulás, hogy gyakorlatilag az ajánlatkészítés felelőssége az ajánlatkérőre tevődik át, aki az ellenőrző listával, mintadokumentumok, illetve a szerződéstervezet rendelkezésre bocsátásával tulajdonképpen összeállítja az ajánlatot, az ajánlattevőnek „csak a megfelelő rovatokat” kell kitöltenie. Emellett az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő lebonyolításának egyre szélesebb körű bevezetése sem fogja megkönnyíteni az ajánlatkérők helyzetét. dr. Schmidt Gábor
20%
A HVG Könyvek ajánlata EMET MERJ NEMET MONDANI N NI
HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf 20.
-
W H I T E VA L E R I E
AZ ELS ELSŐ BENYO BENYOMÁS
igg! – és juss el az igenig!
Bolti ára: 4200 Ft | kiadónktól megrendelve: 3780 Ft | HVG-klubkártyával: 3360 Ft | terjedelem: 320 oldal
ény
0 Ft kiszállítá s
DEMARAIS ANN
JIM CAMP
Az író egyike azoknak üzletem-akk az üzletem bereknek, akik tárgyalópartnereiket yaalópartnereiket megeszik reggelire. Mindenki szeM szeretne hasonló képességekkel rendel-séégekkel rendel kezni. Egy kompromisszumokkal miisszumokkal és előítéletekkel teli világban ággban Jim Camp fejtetőre állítja a hagyományos, gyyományos, konvencionális tárgyalástechnikákat. yaalástechnikákat. Azt állítja, bátran adjunk juunk hangot nemtetszésünknek, éss adjunk erre lehetőséget a partnerünknek rüünknek is. Érje el a tárgyalások során n kitűzött céljait, és építsen ki tartós ka kapcsolatot tár-apcsolatot tár gyalópartnereivel!
kedvezm
Tudd meg, mily milyennek látnak mások!
Bolti ára: 4200 Ft | kiadónktól megrendelve: 3780 Ft | HVG-klubkártyával: 3360 Ft | terjedelem: 252 oldal
www.hvgkonyvek.hu
benyomás a legfontosabb Az első benyomá másokra teszünk – és hatás, amelyet m Tőle függ, nincs második esélyünk. es létrehogy egy üzleti megállapodás m jön-e, vagy sem, hogy az első randevút követi-e a második, másod hogy barátság alakul-e ki, vagy öörökre elválnak útjjaink. ja ink. in k Minden ezen k. ez a sorsdöntő első találkozáson múlik, sokan mégsem tal ta lá lálkozáson múl tisztában azzal, milyennek vagyunk tisztába A könyv hiánylátnak minket mások. má kapcsolatok pótló kalauz az emberi e pillanatához: az elsőhöz. legfontosabb pill
(06-1)436-2012
[email protected] ÜgyvédVilág ■ 2009. április
A kiadványt az ország bármely pontjára 5 munkanapon belül 0 Ft csomagolási és postaköltséggel házhoz is szállítjuk.
9
SZAKMA
Alapításának ötödik évfordulóját ünnepli a régióra specializálódott bnt-csoport
A válság kényszer, de egyben lehetőség is Idén Romániában és Bulgáriában tervez irodát nyitni a közép-kelet-európai régióra fókuszáló, független irodákból álló bnt-csoport. Az ügyvédi piac kettős szorításban van; egyre nagyobb teret kapnak az elektronikus eljárások, az ügyvédségnek másrészt a válságból eredő új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell.
Ötéves lett a bnt-csoport, a kifejezetten a közép-kelet-európai régióra specializálódott ügyvédi irodák hálózata, budapesti irodájuk pedig januártól új székhelyre, az egykori német követség Stefánia úti épületébe költözött. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Szabó Levente Antal és Tom Rainer, a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda partnerei úgy fogalmaztak: előbbiek apropóján itt az alkalom, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatkozzanak, illetve beszámoljanak arról, milyen tendenciákat érzékelnek a közép-kelet-európai ügyvédi piacon. A cég markáns megkülönböztető ismérvek alapján építkezik. A legfontosabb a középkelet-európaiság, hiszen a budapesti iroda egy közép-kelet-európai hálózat része. Dr. Szabó Levente Antal elmondása szerint azért erre a régióra fókuszálnak, mert hiszik, hogy annak gazdasági ereje és sokszínűsége jelenleg és a jövőben is izgalmas működési terepe lesz az ügyvédi irodáknak. A régióban az ügyvédi piac több tízezer embernek ad munkát, a csak a gazdasági jog területén működő irodáknál több tízmilliárd forintos árbevételről lehet beszélni. Fontos ismérve a bnt-csoportnak a függetlenség, az alapítók már a kezdetben elhatározták, nem a hagyományos utat követik. „Magunk akartunk felépíteni egy Közép-Kelet-Európára koncentráló hálózatot, amely-
ben az egyes irodák nem egy nagy iroda fiókjaiként működnek” – jegyezte meg dr. Szabó Levente Antal. Vállalkozásuk a kizárólag ebben a régióban dolgozó ügyvédek irányításával alakult, a budapesti iroda tagjai egyben a bnt-csoport alapítói között is voltak, és irányító szerepet töltenek be a régiós aktivitás szervezésében. Tudatosan úgy építették fel szervezetüket, hogy az rugalmas és teljesítményorientált legyen, ne legyen benne olyan főhadiszállás, overhead, amelyet az irodáknak el kell tartani, és amely nem végez produktív tevékenységet. A bnt-csoport tavaly év végére érte el a 150 fős létszámot a régióban, több mint száz jogász és adótanácsadó kollégát foglalkoztatva. A bnt-csoport fontos alapelve, hogy szétterített ügyfélkört épít, azaz nem csak a multikra vagy csak a kis- és középvállalkozásokra, hanem minden területre kiemelt figyelmet fordít. Az igen széles ügyfélbázis biztosítja, hogy a szervezet „válságálló” legyen. Az elsők között nyújtottak a régiót átfogó nemzetközi gazdasági jogi szolgáltatást a nagy nyugat-európai vagy tengerentúli ügyvédi irodahálózatoktól függetlenül. Az egyik legfontosabb szakterületük az ingatlanjog, számos nagy nyugat-európai befektetőt képviselnek. Több, Budapest ékességét jelentő ingatlanprojektben vettek részt, azokhoz jogi támogatást nyújtva. Lényeges szakterületük a klasszikus társasági és munkajog, amelyre az irodán belül külön csapatot hoztak létre. Fontos területnek tartják a versenyjogot, amelynek körében a klasszikus vállalkozási összefonódások engedélyeztetése mellett fogyasztóvédelmi ügyekben is komoly praxisuk alakult ki. Az adójog képviselete nélkül nincs komolyan vehető gazdasági-jogi iroda. Ide kapcsolódnak azok a speciális területek is, amelyeket úgymond az ügyfelekkel együtt alakítottak ki, például az alternatívenergia-jog (szélerő-
10 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
mű beruházások jogi támogatása révén), külön csapat dolgozik a vállalatfelvásárolásokra szakosodva, több nyugat-európai befektető zöldmezős beruházásának komplex kezelését is ők végezték, az első kapavágástól a teljes munkajogi szervezet felépítéséig.
Az első, budapesti és nürnbergi bnt-irodák 2003-ban jöttek létre, rá egy évre Rigában, Prágában, Pozsonyban és Vilniusban, 2005ben Varsóban nyitottak irodát, 2006-ban Tallinban, 2007-ben pedig (a nemzetközi ügyvédi irodák közül elsőként) Minszkben és Kijevben. Az ügyfélkör jelentős része német ajkú, német jogi környezetből érkezik, ezért a németországi, nürnbergi iroda akvizíciós szerepet tölt be, illetve a közép-kelet-európai ügyfelek németországi jogvitáit és jogi tanácsadási feladatait látja el – tette hozzá dr. Szabó Levente Antal. Idén tervezik megnyitni a bukaresti és szófiai irodájukat. Romániával kapcsolatban azt mondta: hosszú távra terveznek, „bár nagyon fontos piacról van szó, nem az a fontos, hogy azonnal ott
SZAKMA
legyünk, hanem az, hogy megtaláljuk a megfelelő partnereket, akik értik és érzik a bnt-csoport filozófiáját”. Az indulás óta a munkatársak száma megduplázódott, jelenleg több mint 150 embert foglalkoztatnak, és azt remélik, hogy ez a tendencia a válság közepette is folytatódik. A bnt-csoport nettó árbevétele folyamatosan nő, tavaly meghaladta a hatmillió eurót. Dr. Szabó Levente Antal úgy fogalmazott: szokatlan egy ügyvédi irodától, hogy ezeket
a számadatokat közzéteszi, de ebben nincs semmi rejtegetni való. Stabil az árbevételük és a saját tőke helyzetük, ez biztosítja a finanszírozási hátteret a működéshez és a fejlesztéshez válság idején is. E tekintetben is hosszú távra terveznek, a bevételeket fejlesztésre, építkezésre, új munkatársak alkalmazására, a régiek továbbképzésére költik, valamint sokat áldoznak a legmagasabb színvonalú IT-háttértámogatásokra is, hogy növeljék versenyelőnyüket. Utóbbival kapcsolatban elhangzott: az a stratégia, hogy ahol lehet, jól bevált és komoly fejlesztői háttérrel rendelkező szoftvereket használnak (az év végére készül el az összes irodát kiszolgáló, egységes szoftver-
hálózat), de saját fejlesztéseket is végeznek, különösen a projektmenedzsment szoftvereket tekintve. E körben ügyvédi szempontból fontos az adatbiztonság, az elektronikus archiválás és a dokumentumkezelés, egyre nagyobb teret hódítanak ugyanis az elektronikus eljárások. Az ügyvédi irodák működésében korábban alig ismert fogalom volt az elektronikus alapú tudásmenedzsment vagy a minőségbiztosítás, rövidesen azonban nem lesz ezek nélkül minőségi ügyvédi szolgáltatás. A gazdasági válság kényszerűen változásokat hozott az ügyvédi piac szereplőinek is; több nagy tengerentúli és nyugat-európai irányítású ügyvédi iroda hagyta el a régiót, vagy létszámleépítést hajtott végre. „Nekünk ez inkább lehetőség, mint aggály. Nem lett kevesebb munkánk, rugalmasan kezeljük a megbízási díjak rendszerét, azt helyi vagy régiós szinten meghatározva. Ha rugalmasan állunk az ügyfél gondjaihoz, ha vele együtt, mondhatni kéz a kézben túléljük a válságot, akkor még jobban megerősödhet ügyvéd– ügyfél között a kapcsolat.” Visszaszorulóban vannak az egyes beruházásokhoz kapcsolódó, projekt jellegű tevékenységek, előtérbe kerültek viszont a munkajogi kérdések (a csoportos létszámleépítések, a munkáltatási rendszerek átgondolása, az újfajta bérezési struktúrák megjelenése, a csökkentett munkaidő jogi kezelése miatt). Egyre gyakoribb, hogy újratárgyalják a hosszú távú szerződéses kapcsolatokat a költségcsökkentés érdekében, belső átvizsgálással, majd a célok rögzítése után következik a szerződéses partner felkeresése, hozzáállásának feltérképezése, illetve a szerződés újrakötése. Érezhetően nő a jogviták száma is, a válság előtt megkötött szerződések újratárgyalása, a beruházások leállítása, halasztása miatt. Az ügyvédi reklámokkal kapcsolatban dr. Szabó Levente Antal úgy fogalmazott: a jelenlegi, megengedőbb szabályozás (bár vannak újragondolandó pontjai) mindenképpen üdvözlendő. Mint mondta, gyakori félreértés, hogy az ügyvédi reklám korábban általában tiltott lett volna, és csak az új sza-
bályozás nyitotta volna meg ezt a területet az ügyvédeknek. Eddig is volt arra lehetőség, hogy az ügyvédek legális keretek között propagálják a tevékenységüket. Az ügyvédi reklám – a régió speciális adottságai és hagyományai miatt – aligha fog úgy működni, mint mondjuk az USA-ban. Az ügyvéd „szabadabban gondolkodhat arról, hogyan nyit a nyilvánosság felé”, de az eddig is igénybe vehető eszközök lényegesen nem változnak, hiszen az ügyvédi munka jellege és presztízse sem engedi, hogy fogpasztareklám-szerűen hirdessék magukat a nyilvánosság előtt. Az ügyvédi honlapokat tekintve a jelenlegi hazai szabályozás egyes esetekben szembemegy a nemzetközi trendekkel; az ügyvédi iroda legfontosabb értéke, hogy milyen ügyekben vett részt és milyen munkatársakkal dolgozik, ezért előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy minderről a weboldalon is információt adhassanak az ügyvédi irodák, természetesen amennyiben ehhez az ügyfél megadja a szükséges hozzájárulást. dr. Schmidt Gábor
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
11
SZAKMA
Az Európai Ügyészről és az Európai Ügyvédről
Kell-e nekünk Európa? (II. rész) Az Ügyvédvilág márciusi számában megjelent cikk első része azzal ért véget, miszerint a Lisszaboni Szerződés megteremtette az Európai Ügyész létrehozatalának jogi kereteit azáltal, hogy a szerződés 69e cikke kimondja: az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács egyhangú döntésével, a Parlament egyetértésével rendeleti úton az Eurojustból létrehozhatja az Európai Ügyészt. Felvetettük továbbá annak lehetőségét, hogy az EU Ügyész mellett a védelem oldalán is változtatásokra lesz majd szükség. Kérdés viszont, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknél indult eljárásokban kik járhatnak el védőként. Milyen különös feltételekkel kell rendelkezniük ezekben a büntetőeljárásokban fellépő ügyvédeknek? Szükséges-e külön képesítés megszerzése, különböző nyelvek ismerete? Speciális, erre szakosodott irodához kell-e tartozniuk? Beszélgetőpartnereinket (dr. Farkas Ákost, dr. Fenyvesi Csabát, dr. Nagy Anitát és dr. Róth Erikát) most erről kérdeztük.
Róth Erika: Mielőtt az EU Ügyvéddel kapcsolatos kérdésekre válaszolunk, mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az EU Ügyész intézményének létrehozása még csak terv. Bár a Lisszaboni szerződés elvileg megteremtette ennek jogi kereteit, ez mégsem jelenti azt, hogy az EU Ügyész már gombolhatja talárját, és rohanhat a tárgyalásra. A jogintézmény felállítására való elképzelések ugyanis még csak a javaslatok szintjén mozognak, és jó néhány év szükséges majd ahhoz, hogy valóra váljon az Európai Bizottság álma. Farkas Ákos: Teljesen egyetértek Róth Erikával, hiszen az EU Ügyész intézményét – legalábbis a szervezet konkrét felépítését és működését illetően – ma még homály fedi. Pillanatnyilag annyit tudunk a Lisszaboni szerződés alapján, hogy az Eurojustból hoznák létre, és feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekményeknél a vádfunkció ellátása lenne. Nem tisztázták ugyanakkor a működési feltételeket, a pontos joghatóságot és azt sem, hogy milyen legyen a nemzeti ügyészségekhez való viszonya. Fenyvesi Csaba: Amennyiben létrejön az EU Ügyész, akkor tevékenysége az egyes tagállamokban csak kiegészítő-kisegítőpótlólagos jellegű lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor lép fel, ha a „tagállami ügyészek tétlenek” maradnak, vagyis ha nem gyakorolják a legalitásból eredő kötelességüket. Hasonlóan a hágai székhelyű ICC (Nemzetközi Büntető Bíróság) eljárási rendjéhez. Ennek valószínűsége a magyar viszonyok között kicsi. Az EU ügyész fellépése esetén is a vádat az általa delegált ügyész fogja képviselni. Alaposan feltételezhetjük, hogy a nyomozás irányítása is a kezében lesz. Az is életszerűnek tűnik, hogy a delegált ügyész a tagállamokban jártassággal bír majd, hiszen ismeri a nyelvet, a helyi viszonyokat, eljárási rendet stb.
12 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
?
A pillanatnyi álláspontoknak megfelelően az EU Ügyész fellépése nem attól függ majd, hogy a tagállami ügyész tétlen-e, hanem a védett jogtárgy lesz eljárásának alapja. Vagyis szigorúan szektorális szemléleten alapul majd a fellépése, hiszen a Bizottság szerint az EU Ügyész eljárására akkor lesz lehetőség, ha a Közösség pénzügyi érdekei sérülnek. A tagállami szinten eljáró delegált ügyész pedig valószínűleg majd az ún. kétkalapos pozíciót foglalja el, ez pedig azt jelenti,
hogy ezek az ügyészek nemcsak az Európai Ügyész, hanem a tagállami ügyészség alá is tartoznak, és helyi ügyekben is eljárhatnak. Az EU Ügyész mellett gondoltak-e már az Unióban annak párjára, az EU Ügyvédre? Farkas Ákos: Az 1990-es évek végén egy OLAF által finanszírozott nemzetközi kutatás megpróbálta feltárni a jogi környezetet. Az eredményeket öt kötetben az Intersentia Kiadó jelentette meg, de a védő szerepéről
SZAKMA
– a beszélgetésünkhöz kapcsolódó kontextusban – nem volt szó, és a kutatási eredmények is legfeljebb búvópatakként élnek tovább. Ezt követően jött létre egy másik nemzetközi kutatócsoport, Bernd Schünemann müncheni büntetőjog professzor vezetésével, amelynek én is tagja voltam. 2004–2006 között egy, az EU hivatalos koncepciójától eltérő elvek mellett, de a formálódó új jogintézmények – mint például az európai elfogatóparancs – felhasználásával igyekeztünk egy EU igazságszolgáltatási modellt kidolgozni. Ennek már része volt az Eurodefenzor intézménye is. (Bernd Schünemann /ed./ Programme for European Criminal justice. Carl Heymanns Verlag 2006) A bizottság javaslata szerint ez az intézmény a transznacionális büntetőeljárások esetén lépne működésbe.
?
Hogyan képzelték el ennek felépítését?
Farkas Ákos: Státusát tekintve az EU egyik intézménye lenne; a tagállamok ügyvédi kamaráinak delegáltjaiból állna, akik EU köztisztviselői státusban lennének. A szervezetet természetesen az EU finanszírozná. Az EU Ügyész ellensúlyaként EU-intézmény lenne. Két funkciót töltene be. Az egyik: a joghatóság tisztázásáig a terhelt képviselete, jogi segítése. A másik: a több országban szükséges védelem, védői tevékenység öszszehangolása, dokumentumok fordítása, továbbítása. Az adott országban a védői feladatokat a hazai jog szerinti ügyvéd látná el. Eddig ez az egyedüli javaslat a témával kapcsolatban. Én ezt életképesnek tartom a védelemmel kapcsolatos feladatok EU szintű koordinálására, bár még az EU támogatását nem nyerte el.
?
– akik eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászként akarnak ténykedni, – akik az alkalmazott európai közösségi jogászi státust preferálják. Mindhárom kategóriába tartozó jogász kollégák felvételre kerül(het)nek a kamara által vezetett európai közösségi jogászok névjegyzékébe. Aki a névjegyzékben szerepel és megfelel az ügyvédi törvény által támasztott egyéb elvárásoknak is, azt kérelmére a kamarába tagként is fel kell venni, s ezzel a kamara teljes jogú tagjává válik. Az európai közösségi jogász bármilyen ügyvédi tevékenységet elláthat, így büntetőügyekben védőként is eljárhat. Az ügyvédi törvény részletesen rendelkezik a névjegyzékbe és a kamarába történő bekerülés feltételeiről, s ezt egészíti ki a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2005. (I. 10.) számú szabályzata az európai közösségi jogász tevékenységéről.
?
Feltételezzük, hogy létrejön az EU Ügyész intézménye. Az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt indult magyar büntetőeljárásokban a vádat képviselő delegált ügyész ellenpólusaként szereplő EU Védővel szemben milyen speciális feltételeket szabnának?
Nagy Anita: Szerintem nem elegendő a hagyományos jogi diploma és a szakvizsga ahhoz, hogy valaki az Európai Ügyész mellett védőként eljárjon, mivel az EU-s ügyek sokkal magasabb szintű képesítést igényelnek. Alapvető követelmény lehetne a minimum „jó” szintű szakvizsga bizonyítvány, valamint a legalább 5 éves, kifejezetten a büntetőeljárási jog területén szerzett gyakorlat, és ezt igazolnia is kell, továbbá az európai uniós szakjogász oklevél szintén alapfeltétel lehetne, nem is beszélve az idegen nyelvek ismeretéről.
Fenyvesi Csaba: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. módosítása gondolt a hasonló esetekre. Ugyanis a magyar ügyvédeken kívül lehetőséget ad az európai közösségi jogászok belépésére. Így más EU-tagállamból érkező ügyvéd is láthat el ügyvédi, védői feladatot akár az EU Ügyész által indított eljárásban is. Azonban, ami az életszerűséget illeti, kevés esélyt látok a vezető védőként való részvételre, erre csak akkor, ha anyanyelvi szinten ismeri a magyar nyelvet. Társvédőként sokkal inkább tartom reálisnak, mint ahogyan előfordulhat, hogy magyar ügyvéd jár el más EU-országban – akár hasonló EU ügyészes ügyben – védőügyvédként, társvédőként.
Róth Erika: Az Európai Ügyész által képviselt vád alapján induló eljárásokban valóban nagyon fontos, hogy magas színvonalú legyen a védői tevékenység is. Nem is feltétlenül azért, mert ezek az ügyek minden esetben bonyolultabbak lennének a nemzeti ügyészek részvételével zajló eljárásoknál, hanem mert bizonyára nagyobb (nemzetközi) figyelem, fokozott sajtóérdeklődés kíséri majd az ilyen büntetőpereket. Tekintettel arra, hogy – az eddig nyilvánosságra került elképzelések szerint – az eljárás a nemzeti szabályok szerint folyik majd, úgy gondolom, az eljárás helye szerinti tagállami ügyvédeknek lesz a legnagyobb szerepe ezekben a processzusokban is. Ennek ellenére fontos lehet, hogy a külföldi vádlott ellen indult eljárásban az állampolgársága szerinti EU tagállamban tevékenykedő ügyvéd is elláthassa a védelmet.
Róth Erika: Az európai közösségi jogász kategóriáján belül többfélét különböztet meg az ügyvédi törvény: – akik állandó jelleggel kívánnak ügyvédi tevékenységet folytatni,
Fenyvesi Csaba: Nem tartom szükségesnek, hogy speciális feltételektől tegyük függővé az EU Ügyvéd eljárását, hiszen napjainkban is már több nemzetközi kapcsolódású, határokon átnyúló ügyet tárgyalnak a bíróságok,
Milyen más elképzelések jöhetnek még szóba?
ahol a hazai ügyvédek járnak el. Ugyanakkor az ilyen ügyekben eljáró védőnek hasznos lehet az idegen nyelv tudása, különösen azon nyelveké, amelyek kötődnek az eljárásban szereplő országokhoz, esetlegesen a terhelt anyanyelvéhez, azonban ennek jogszabályi előírását nem tartom fontosnak, tekintettel arra, hogy a tárgyalás nyelve a magyar, és a védőt egyébként is segítheti tolmács, fordító az egyes dokumentumokban való alapos eligazodás érdekében, illetve az esetlegesen nem magyar anyanyelvű terhelttel való kommunikációban. Ami az ECtHR által is megkövetelt hatékony szaktudást illeti, ott sem látom a különös feltétel (szaktudás, képesítési követelmény, bizonyítvány, kurzus elvégzése, netán erre szakosodott ügyvédi irodához való tartozás) beiktatásának szükségét a védők esetében, mivel már az egyetemi képzés is erőteljesen EU szemléletű, emellett külön európai szakjogászi kurzusok is léteznek. Ahogyan nincsenek a jogszabályban külön közlekedési, fiatalkorú, netán nemzetközi ügyekben eljáró ügyvédek, ügyvédi irodák, úgy itt sem látom ennek szükségét. Ezt még akkor is így gondolom, ha a magyar büntetőeljárási törvényen kívüli, külön eljárási rend jön majd létre az EU Ügyésszel kapcsolatos procedúrára. Specialitásként, az általános védőkényszeri okokon túlmenően, több külön eljáráshoz hasonlóan célszerűnek tartom viszont a kötelező védőkényszer előírását, akár külön, akár Be.-n belüli szabályozás valósul meg az EU Ügyész által indított ügyekben.
?
Hogyan tovább?
Farkas Ákos: A közeljövőben az OLAF támogatásával, a Freiburgi MPI für Strafrecht koordinálásával az EU Ügyész létrehozásának elméleti és gyakorlati problémáiról egy újabb kutatás indul. Ennél a magyar kutatást én vezetem. Feltehetően ez is hasznos támpontokkal szolgál mind az EU Ügyész, mind az EU Ügyvéd jövőbeni intézményéről. dr. Kiss Anna
ADÓ
-
TANÁCS
-
ADÓ
Alapítvány-, cégalapítási és offshore tanácsadás Liechtensteinben, Cipruson és más adórégióban www. lichtax. eu
[email protected]
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
13
SZAKMA
Beszélgetés Cech András ügyvéddel
Tatai sortűz és strasbourgi perbeszéd
?
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Ön képviselte a kérelmezőt a tatai sortűzperként elhíresült perben. Miként vált a kérelmező ügyvédjévé?
Az ügybe úgy csöppentem bele, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról (EJEB) kerestek meg – más ügyekből fakadó szakmai ismeretség útján – azzal, hogy ebben az igen jelentős ügyben jogi képviselőre van szükség, mivel a Nagykamara előtt tartandó nyilvános ülésen a kérelmező ügyvédje nem tud felszólalni. Megkerestem a kollégát, aki örömmel fogadott, minden segítséget megadott a felkészülésben.
?
Mi történt ezután?
?
Hogyan zajlott le a nyilvános ülés?
Azt tudni kell, hogy a nyilvános ülés előtt kb. egy héttel el kellett küldeniük a feleknek a perbeszédeik vázlatát. Erre azért volt szükség, hogy a tárgyaláson dolgozó szinkrontolmácsok az egyik hivatalos nyelvről a másikra (angol–francia) a lehető legpontosabban tudják lefordítani a beszédeket. A nyilvános ülés délelőtt 9 órakor kezdődött és 11-kor rekesztette be az elnök. Fél 9-kor fogadta irodájában a felszólalókat a Bíróság elnöke egy udvariassági beszélgetésre, ahol a nyilvános ülés technikai részleteit is átvettük. Először jómagam tartottam
14 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
Fotók: Hudák László
Bejelentettem, hogy a kérelmező képviseletében én tartom meg a perbeszédet franciául. Röviddel ezután a Bíróság megküldte azon kérdéseket, amelyekre a perbeszédben választ várt. Ezek elsősorban a következőket firtatták: az Egyezmény 7. cikkének (nullum crimen/nulla poena sine lege) megsértésével mondták-e ki idehaza bűnösnek az ügyfelünket, a Genfi Egyezmény és annak kiegészítő Jegyzőkönyve alkalmazhatósága egymáshoz miként viszonyul, van-e erre vonatkozóan nemzetközi szerv által kialakított mérvadó jogértelmezés, a fegyvert viselő sértett tekinthető-e a Genfi Egyezmény 3. cikke szerinti védett személynek (non-combattant), a magyar bíróságokat köti-e e téren valamilyen hiteles jogértelmezés, a nemzetközi jog értelmezésének határait átlépték-e a bíróságok? Külön felhívták a figyelmet arra, hogy csak ezekkel a kérdésekkel lehet foglalkozni a perbeszédekben. A nyilvános ülésre 2007. július 4-én került sor a Bíróság tárgyalójában a Nagykamara előtt, amely 17 bíróból áll, ide értve az elnököt és helyetteseit is.
meg a perbeszédet, majd a Magyar Állam képviseletében Dr. Höltzl Lipót úr, aki a neki korábban feltett kérdések kapcsán fejtette ki a Kormány álláspontját, kifogástalan angolsággal. Egymás mondandóját előtte nem ismertük. A bírák végig érdeklődően figyeltek, majd a perbeszédek után az ügyre vonatkozó további kérdéseket tettek fel. Negyed óra felkészülési szünet után előbb én, majd Dr. Höltzl válaszolt az ott feltett kérdésekre, illetve a másik fél perbeszédére. Az ülésről amúgy felvétel is készült, ami a mai napig megtekinthető a Bíróság honlapján (http:// www.echr.coe.int/ECHR/EN/Header/Press/ Multimedia/Webcasts+of+public+hearings/ 4 July 2007 Korbely v. Hungary).
?
Mikor született meg az ítélet?
A tárgyalás után is többször összeültek tanácskozni, míg végül 2008 júniusában hoz-
ták meg a végleges döntést. Az ítélet kihirdetésére pedig szeptemberben került sor. Ekkor én éppen nászúton voltam, így az internetről és a jelölt kollégám elmondásából értesültem annak tartalmáról.
?
Mennyiben adtak igazat a kérelmezőnek és mennyiben a Kormánynak?
A strasbourgi eljárásban az idehaza jogerősen megállapított tényállásból indultak ki, a Bíróság abba nem nyúlhatott bele. Így nem vehette figyelembe az ügyfelünk azon hivatkozását sem, hogy ő nem adott tűzparancsot. Ezért a perbeszédben ezt már nem is lehetett vitatni. Azon érvünket amúgy nem fogadta el a Bíróság, hogy az ügyfelünk a Genfi Egyezmény ismeretének hiányára azért hivatkozik, mivel azt nem szabályosan hirdették ki az incidens előtt pár héttel; az volt ugyanis az EJEB álláspontja, hogy egy katonának ezt ismernie kellett. Azt sem fo-
SZAKMA
Dr. Cech András Az ELTE-n végzett 1997-ben (summa cum laude), 2005-ben európai jogi szakjogász diplomát szerzett. Több nemzetközi büntetőjogi képzésen vett részt külföldön, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) védői közreműködők listájára idén nyert felvételt. Tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának, a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora. Angol és francia nyelven is dolgozik, oroszul középszinten beszél, jelenleg spanyolul tanul. Igazolt röplabda játékos, szabadidejében lovagolni, biciklizni, időnként táncolni jár. Rajong a magyar borokért, kedvenc városa Budapest.
gadták el, hogy a Genfi Egyezmény 3. cikkének hatálya csak a kiegészítő Jegyzőkönyvvel együttesen értelmezhető. Ugyanakkor egyetértett velünk abban a Bíróság, hogy a fegyvert viselő sértett, aki egyértelműen nem adta meg magát, hanem a védencünkkel vitába keveredett, nem tekinthető védett személynek, így az ő lelövése emberiség elleni bűntettet nem valósít meg. Abban is egyetértett velünk a Bíróság, hogy a kérelmező cselekményeit az 1956-os nemzetközi jog szerint kellett vizsgálni. Azt kutatta, hogy a nemzetközi jogi szempontból megvalósult-e emberiség elleni bűntett. E körben aláhúzta, hogy a Genfi Egyezmény megalapozhatja ugyan a nemzetközi jog szerinti emberiség elleni bűntettet, azonban annak megsértése önmagában nem elegendő, vizsgálni kell a nemzetközi jog által megkívánt egyéb feltételek megvalósulását is. Úgy ítélte meg, hogy ezen feltételek a perbeli esetben hiányoznak a tényállásból, így nem valósult meg emberiség elleni bűntett.
?
Akkor mégis miért ítélték el ismét felülvizsgálati eljárásban idén februárban védencét emberiség elleni bűntett miatt?
Nos, ez előtt én is értetlenül állok. A tárgyaláson kifejtett szóbeli indokolás szerint immár nem a fegyvert viselő sértett lelövése miatt, hanem – a tényállás szerint a véden-
cem által, szerinte más által – a kiadott – egyébként nem szakszerű – tűzparancs miatt, aminek következtében több ember meghalt, illetve megsebesült. A Legfelsőbb Bíróság szerint ezzel a magatartással „igenis” elkövette az emberiség elleni bűntettet. Számomra nem világos, miért hagyták figyelmen kívül a strasbourgi ítélet azon rendelkezését, illetve azon indokolási részét, mely egyértelműen arról szól, miszerint a védencünk (irányadó tényállás szerinti) cselekményei nem merítették ki az emberiség elleni bűntett megvalósulásának összes feltételét, tehát ilyet nem követett el, még a tűzparanccsal sem. A döntés azért is meglepő, mert egyébként a vádhatóság is egyetértett a vádlott javára előterjesztett felülvizsgálati indítványommal. A Be. szerint pedig az EJEB ítélete alapján kell a felülvizsgálati eljárásban a döntést meghozni. Olyan érvekkel ítélték el, amire nyilatkozni sem tudtam.
?
?
Mi lesz ezek után?
Ez nyilván az ügyfél döntése. Megítélésem szerint a februári ítélettel ismét megsértették a védencem alapvető emberi jogait, ezért most legalább akkora eséllyel, ha nem nagyobbal, lehetne eljárást kezdeményezni Strasbourgban, mint 2002-ben. Ugyanakkor azt is számba kell venni, hogy egy ilyen eljárás legalább 3 évig eltart, egy idős emberről van szó, akit a 15 éve tartó eljárás és a börtönévek eléggé megviseltek, és aki már inkább a nyugalmát keresné, akár annak az árán is, hogy beletörődik az őt ért vélt jogsértésekbe. Jóllehet egy újabb eljárás az EJEB előtt, illetve az abban hozandó döntés a hazai és nemzetközi jogtudomány és igazságszolgáltatás szempontjából komoly mérföldkövet jelenthetne. dr. Bodolai László
De úgy tudom, az ügy korai szakában nem ítélték el.
Valóban. Bár a védelmet ekkor nem én láttam el, az ügyet elég jól ismerem. Többször is megszüntették az eljárást elévülés miatt, mert az emberiség elleni bűntett megvalósulását nem látták a bíróságok bizonyítottnak. Majd az első felülvizsgálati eljárásban kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Genfi Egyezmény értelmezése szerint ez a cselekmény emberiség elleni bűntett, így a megismételt eljárásban már csak azt kellett vizsgálni, hogy a védencünk elkövette-e vagy sem. Az eredmény ismert.
INTERNATIONAL LEGAL SERVICES
OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail:
[email protected] www.ilshungary.hu
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
15
SZAKMA
CompLex Reggeli
a hagyományos kereteket nehéz megőrizni. Az ügyvédi törvény uniós szabályokhoz illeszkedő módosítása hamarosan hatályba lép. Mindemellett meghatározó a magyarországi környezet is; a jogalkotó ugyanis „nem bánik kesztyűs kézzel” az ügyvédséggel, egyre több kötelezettséget teremt a számára, az ügyvédi tevékenységnek a közbeszerzési törvény hatálya alá helyezése rendkívül komoly gondokat fog okozni. De a jogalkalmazó sem barátságosabb: a Gazdasági Versenyhivatal nem engedi, hogy a díjaknak legalább a minimumát meghatározzuk, korlátlanná kellett tenni az ügyvédi reklámozást, ami szintén nem feltétlenül csak kedvező hatásokkal jár majd. A bíróság az ügyvédi munkadíj meghatározásánál rendre úgy véli, hogy az ügyvéd–ügyfél szabad megállapo dását felülmérlegelheti, kijelentve, hogy a kikötött díj nem arányos az ügyben végzett ügyvédi tevékenységgel. Mindezt tetézi a gazdasági válság, amely elsőként a szolgáltatói szektorra (így az ügyvédségre is) van hatással.
Ötéves továbbképzési rendszert vezetne be a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédeknek, akiknek ez idő alatt elméleti és gyakorlati képzési formák teljesítésével 120 kreditpontot kellene összegyűjteniük. A továbbképzési rendszer alapelveiről, tervezett működéséről és részleteiről tartott előadást a CompLex Ügyvédreggeli keretében dr. Kiss Daisy, a MÜK titkára.
Az ügyvédi továbbképzés alapelvei Az ügyvédség helyzetét három tényező befolyásolja; elsősorban az egyetemi túlképzés. Az egyes jogászi szakmák keretében foglalkoztatható szakemberek száma vagy eleve limitált, vagy csak az álláshelyek megüresedésével lehet bejutni, miközben egyre több a végzett joghallgatók száma. Tudomásul kell venni, hogy a nyilvántartott ügyvédek nagy száma egy bizonyos munkanélküliséget is takar, hiszen aki máshová nem tud bejutni, az él azzal az alanyi jogával, hogy ügyvéd lesz. A kamarának nincs módja a létszám korlátozására; a nyilvántartott ügyvédek száma jelenleg tízezer körül van, és hamarosan 12 ezer fölé emelkedhet, ami a fizetőképes kereslethez, illetve az ügyfelek által igényelt munkához képest rendkívül magas.
16 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
Az uniós környezet is meghatározó; az EU alapelvei alapján a (többek között ügyvédi) szolgáltatások szabadon áramolhatnak, az ügyvédek szabadon letelepedhetnek a közösség területén. Emiatt az ügyvédi tevékenységben is megjelenik egy új szemlélet, amelynek következtében a klasszikus ügyvédi munkát végző ügyvédek mellett megjelennek a piacon az ún. üzleti tevékenységet végző ügyvédek. Ennek következtében átértékelődik a fogyasztóvédelmi, versenyjogi, reklámjogi szabályok alkalmazhatóságának a kérdése. Bár az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, melyek az ügyvédi hivatás alapértékei, és kinyilvánította, hogy az ügyvéd közfeladatot lát el, amely jogállami védelmet igényel és kap,
A Magyar Ügyvédi Kamara feltett célja, hogy megőrizze azt a bizalmat, amely az állam és az ügyfelek részéről az ügyvédséget jelenleg is övezi. Arra kell garanciát nyújtani, hogy az ügyvédi tevékenység biztonságos és színvonalas legyen, és igyekeznünk kell megőrizni az ügyvédség alkotmányos jogállását is. A kamara törekvéseihez tartozik, hogy – francia példára – ismét teljes körűvé tegye az ügyvédi titoktartást, és minél több munkaterületet nyisson meg az ügyvédség előtt (pl. minél szélesebb körben váljon kötelezővé a jogi képviselet). Kiss Daisy megjegyezte, hogy ellentétben más szabályozott szakmákkal, az ügyvédek szakmai továbképzése nem megoldott, holott ez külföldön teljesen általános. A MÜK a nemzetközi (belga, francia, holland és német) példák alapján évi 16–20 tanórát magába foglaló, a területi kamarák által minősített, ötéves továbbképzési rendszert dolgozott ki. A továbbképzés fő irányelveit illetően eldöntendő kérdés, hogy azokat törvényben vagy a kamara szabályzatában szabályozzák. A kamara inkább az előbbit pártolja. Az új rendszer bevezetésére megfelelő átmeneti időszakot biztosítanának, és kedvezményeket is bevezetnének a korábban megszerzett képzési formák beszámításával, elismerésével. A továbbképzésben részvétel igazolása kreditrendszer alapján működne; az ötéves időszak alatt kellene meghatározott számú creditet összegyűjteni, a kreditpontok fele elméleti képzésen résztvétellel, másik fele pedig a gyakorlati munka végzésével lenne igazolható. Az elméleti képzés körébe tartozna az elfogadott tanfolyamokon, előadássorozatokon, tudományos konferenciákon, szakmai tanulmányutakon való részvétel,
SZAKMA
a tudományos tevékenység, az oktatás, a publikáció és a cikkírás is. Bevezésre kerülne egy távoktatási rendszer, amely fizikailag is megkönnyítené a képzéseken való résztvételt. „Ha a CompLex Ügyvédreggelijét akkreditált továbbképzési formának ismeri el a kamara, ezen előadás végighallgatása két tanórának számítana, amelyért két pont járna.” Kiss Daisy szerint nagy reményeket fűznek a távoktatáshoz, amely rugalmassága miatt a leginkább illeszkedhetne az ügyvédek munkaidejéhez és időbeosztásához. Az ügyvédek szabadon választhatnának, milyen továbbképzési formát választanak. A továbbképzés rendszerét a Magyar Ügyvédi Kamara dolgozza ki és szervezi meg, meghatározva annak kereteit. Minősíti az elméleti továbbképzéseket, meghatározza, miért mennyi pont jár, rögzíti az oktatási intézmények és a területi kamarák által összesített kimutatásokat, valamint honlapján közzéteszi az oktatással kapcsolatos információkat. A területi kamarák szervezhetnek általános és speciális képzéseket (előbbi például egyegy jelentősebb, átfogó jogszabály-módosításról való tájékoztatás keretében minden kamarai tag ügyvédnek ingyen járna, utóbbiak térítéses alapon lennének igénybe vehetőek), finanszírozhatnak minősített képzéseket, nyilvántartják a tagok által öszszegyűjtött kreditpontokat és szankcionálják azokat az ügyvédeket, akik nem teljesítik továbbképzési kötelezettségüket. A továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartások a bejelentett és lezajlott képzések adatait, valamint az ügyvédek aktuális pontszámát tartalmazná, utóbbihoz csak az érintett férne hozzá.
szerzése esetén az adott ötéves továbbképzési időszak teljesítettnek lenne tekinthető. A tudományos tevékenységet illetően; a lektorálás első szerzőként 5, társszerzőként 3 pontot érne, a tudományos konferencia ugyancsak 5-öt, az opponensi tevékenység 10, a tudományos szakkönyv megírása fejezetenként hat pontot jelentene. A továbbképzés szabályozása az Ügyvédi törvényben és MÜK-szabályzatban történne, előbbivel kapcsolatos javaslatait a kamara már eljuttatta a szakminisztériumhoz. A kamara azt szeretné, ha a továbbképzési rendszert az ügyvédség nem újabb tehernek, hanem támogatásnak érezné, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy a változó és egyre nagyobb kenyérharccal járó körülmények között is a lehető legmagasabb színvonalon és biztonságban végezhessék munkájukat. A szankciókat mindazonáltal szigorúan érvényre kell juttatni a továbbképzési kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben. Nyilván e szabályok is megkerülhetők, de a Magyar Ügyvédi Kamara arra törekszik, hogy olyan értékes előadásokat, továbbképzési formákat alakítson ki, amelyeken érdemes részt venni. Miért nem vette figyelembe a kamara az életkor szerinti differenciálást a kreditpontok megszerzésénél? – tette fel a kérdést az előadást követően dr. Szabó Gyula. Szerinte félő, hogy a kollégák nem a számukra leghasznosabb képzési formákat választják, hanem azokat, amelyekért a legtöbb pont jár. Úgy vélte, előnyben vannak az ügyvédi hivatás mellett az egyetemeken tanító kollégák, akik amúgy is publikálnak. A negyven év fe-
A minősített képzésekért kétszer annyi pont járna, mint a nem minősítettekért, az akkreditált képzés pedig lehet nem jogi tárgyú is. A minősítést a MÜK végzi, várhatóan az e célra megalakult bizottság útján. Az előre meghatározott minősítési szempontok közé tartozik a képzés tematikája, hasznossága, az oktatók személye, a tananyag minősége és elérhetősége, az oktatási intézmény és az oktatás minőségbiztosítási rendszere. A minősített képzések lehetnek szeminárium jellegűek, konferenciák-előadások, távoktatás és szakirányú továbbképzés. Minél inkább igénybe veszik a résztvevők aktivását (például vizsgázni kell), annál több pont jár a teljesítéséért.
www.sopronbank.hu
A kreditpontok meghatározása körében a szabályzat megalkotásakor többféle módszer választható. A jelenlegi elképzelés szerint pl. a tanfolyamon, előadáson való részvétel tanóránként egy pontot érne. Kétszeres pontszám járna, ha valaki a tanfolyam végén vizsgát is vállal, vagy beszámolót, konzultációt. A további diploma vagy további szakvizsga megszerzése 30 pontot jelentene. A PhD vagy az akadémiai doktori cím meg-
BUDAPESTI fiókjaink: II. ker., Lajos u. 4-6. Tel.: +36 (1) 336-3140
letti, nem egyetemi oktató ügyvédeknek szerinte az új rendszer többletnyűgöt fog jelenteni. Válaszában Kiss Daisy megemlítette, a kamara fontolgatta az életkor szerinti differenciálást, végül elvetette az egyenlő elbánás elve miatt. „Ha valaki hetvenévesen ügyvéd, szellemileg bizonyára friss, és nem jelent neki terhet, hogy a szakmával foglalkozzon” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hibátlan mérőrendszert nyilván nem lehet kidolgozni. Jó pap is holtig kényszerül tanulni – reagált a közönség soraiból szólásra emelkedő dr. Pataky Csaba. „Aki ezt a szakmát vállalja, annak folyamatosan tovább kell képeznie magát” – fogalmazott, utalva arra, hogy négy évtizede államvizsgázott, ötvenéves korában posztgraduális képesítést szerzett, hetvenéves kora körül is folyamatosan részt vesz külföldi konferenciákon, illetve jelenleg is több publikációja vár megjelenésre. „Nincs megállás, az ügyvédeknek tovább kell képezniük magukat, különösen a mai éles versenyhelyzetben” – tette hozzá. Ez nem életkor, hanem affinitás és hozzáállás kérdése – hangsúlyozta. Kiss Daisy azzal zárta a beszélgetést, hogy az ügyvéd tevékenységét megfelelő színvonalon akkor végezheti, ha jogi tudása magas szintű, napra kész. Így kötelessége, hogy „a tudománya szerzett fokozatát annak továbbművelésével mindinkább kiérdemelje, általános műveltségének, jogi képzettségének meglévő szintjét állandóan emelje”. dr. Schmidt Gábor
Nem kell messzire zarándokolnia
a csúcs hozamokért! Államilag garantált EURO befektetés
évi V. ker., Bajcsy-Zsilinszky út 12. Tel.: +36 (1) 327-9070
5-6%
felett.
További részletekrõl érdeklõdjön a www.sopronbank.hu-n és fiókjainkban. Jelen hirdetés nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak. Az ajánlat visszavonásig érvényes. A Bank a hozamváltoztatás jogát fenntartja.
közvetlen - rugalmas - gyors
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
17
SZAKMA
Sajtóközlemények
Adó- és energiajogi szakemberekkel erősít a Horváth és Társai DLA Piper
Torma Levente
Bóné László
Budapest, 2009. március 12. – A Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda adó- és energiajogi specialistákkal erősítette tovább csapatát. Az irodához újonnan csatlakozó munkatársaknak komoly szakmai előrelépést biztosít a DLA Piper kiterjedt hazai és nemzetközi vállalati ügyfélköre. Torma Levente (32 éves) a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodához történő csatlakozása előtt a budapesti Allen & Overy Iroda adójogi csoportját vezette, előtte pedig a Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda adójogásza volt. Széles körű tapasztalatokra tett szert a hazai és nemzetközi adózás, adótervezés területén, különösen az adózási alapú vállalati átszervezések, akvizíciók, adójogi jogviták, az Európai Unió adójoga, nemzetközi adóoptimalizálási struktúrák felállítása, egyes pénzügyi eszközök adójogi aspektusai, adókedvezmények igénybevétele, munkavállalói juttatási programok, az áfa és a transzferárak területén. Torma Levente feladata, hogy a DLA Piper gyorsan bővülő adójogi csoportját tovább fejlessze.
Bóné László (32 éves) ez év februárjáig a CMS Cameron McKenna ügyvédi iroda társasági jogászaként, ezt megelőzően pedig a PricewaterhouseCoopers adótanácsadójaként dolgozott. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a társasági jog szinte minden területén, különösen a határokon átnyúló M&A ügyekben. Rendszeresen nyújt társasági jogi tanácsot az ipari, kereskedelmi és pénzügyi szektorban tevékenykedő hazai és külföldi ügyfelek részére. Bóné László a már jelenleg is meghatározó társasági jogi csoportot fogja tovább erősíteni. Simon Gábor (30 éves) ez idáig a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. senior jogtanácsosaként tevékenykedett, ezt megelőzően a Magyar
Simon Gábor
Kántor Balázs
Villamos Művek Zrt.-nél dolgozott jogtanácsosként. Korábbi munkahelyein jelentős tapasztalatokat szerzett az energiaipar szabályozási kérdéseiben mind a villamos energia, mind a földgáz piacának jogi szabályozása, és kereskedelmi gyakorlata tekintetében. Széles körű ismeretekkel rendelkezik továbbá az átviteli rendszerirányító és kereskedő társaságok engedélyezése, valamint a konvencionális és megújuló energiaforrásokat használó erőművek létesítése területén. Simon Gábor tevékenységének fókuszában az iroda energiajogi praxisának bővítése áll. Kántor Balázs (29 éves) a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodához történő csatlakozása előtt a budapesti Allen & Overy Iroda adójogi csoportjánál dolgozott ügyvédjelöltként. A vállalati egyesülések és felvásárlások, nemzetközi lízingügyletek adójogi aspektusai, valamint adójogi jogviták és transzferárak területén szerzett tapasztalatokat.
Csődöktől tartanak az európai szállodaipar vezetői Bár a várakozások meglehetősen negatívak, vannak, akik szerint eljött az idő a vásárlásra Budapest, 2009. március 20. – A DLA Piper nemzetközi jogi tanácsadó iroda által készített legújabb felmérés szerint az európai szállodaipar vezető beosztású szakemberei meglehetősen pesszimistán ítélik meg az iparág rövidtávú kilátásait. A 261 megkérdezett vezérigazgató, pénzügyi igazgató és ügyvezető igazgató mintegy 80 százaléka várja azt, hogy csődök lesznek a kontinens hoteliparában az elkövetkező egy évben. A DLA Piper Jelentés az Európai Szállodaipar 2009. Évi Kilátásairól című kiadványa (2009 Europe Hospitality Outlook Survey) az Egyesült Államok piacán végzett hasonló
18 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
felmérést követően készült el, és a mérések tanúsága szerint az európai iparági menedzserek pesszimistábban ítélik meg saját iparáguk kilátásait tengerentúli társaiknál.
Az összes megkérdezett 84 százaléka látja negatívnak az iparág kilátásait ez elkövetkező 12 hónapra, és többségük (52 százalék) csak 2011-re várja a szállodaipar talpra ál-
SZAKMA
lását, míg 39 százalék az, aki szerint már 2010-ben megtörténhet a kilábalás. Összehasonlításképpen, az amerikai hotelvezetők 59 százaléka már 2010-re várja az iparág fellendülését. Ugyanakkor az eredményeket feltehetőleg befolyásolhatta, hogy az USA felmérés egy hónappal korábban zárult, mint az európai, és a nemzetközi hangulat romlott ennyit ez idő alatt. Az európai felmérés szerint a pesszimizmus legfőbb okai a forráshiány a piacon, mind a tőke, mind a hitelek tekintetében (43 százalék), valamint az európai gazdaság rossz helyzete (33 százalék). Ugyanakkor a felmérés több pozitív megállapítást is tesz a szállodaipar jelenlegi lehetőségeit illetően, miszerint a jelen helyzet kedvező alkalmat nyújthat a vásárlásokra, új befektetésekre. A megkérdezettek 82 százaléka szerint a tőkeerős befektetőknek már most is kiváló lehetőségekkel kecsegtet a piac, és főleg az alacsonyabb árkategóriájú (budget, economy osztályú) szállodákat tekintik vonzó célpontnak. A többség (71 százalék) a környezetbarát hotelek fejlesztésébe való befektetést is hosszú távú trendnek véli. Némi kettősség, illetve bizonytalanság is érződik mindazonáltal a jelenlegi helyzet megítélését illetően, hiszen míg több mint 80 százalék szerint jó vételi lehetőségek
A DLA Piper az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi jogi szolgáltató, amely ma már 28 országban 66 irodával áll ügyfelei rendelkezésére. A Chicagoból és Londonból közösen irányított cég tavaly a Mergermarket hírügynökség szerint a világ első számú M & A jogi tanácsadója volt a vállalatfelvásárlási ügyletek száma alapján. Magyarországon a Horváth és Társai DLA Piper gazdasági joggal foglalkozó nemzetközi ügyvédi irodaként hazai és külföldi vállalati ügyfeleknek nyújt teljes körű jogi szolgáltatásokat, nagymértékben támaszkodva munkatársai nemzetközi tapasztalataira és helyi szakértelmére. 1988-as megalakulása óta, az ügyvédi iroda elsősorban a társasági jogi és finanszírozási ügyletek területén alapozta meg hírnevét, ám a médiajoggal, a kereskedelmi ügyletekkel valamint az ingatlanokkal foglalkozó szakcsoportjai is komoly erőt képviselnek a hazai jogi szolgáltatók piacán. ■
vannak már most is a piacon, az általános fellendülést csak 2011-re várják, mi több, 81 százalék szerint a hoteleszközök értéke tovább fog csökkeni a következő évben. Ez arra utal, hogy 2009 hátralévő részében adódhatnak még a mostaninál is jobb vételi lehetőségek. Karen Friebe, a DLA Piper szállodaipari- és rekreációs tevékenységeket átfogó csoportjának vezetője, több tanácsot is megfogalmaz az iparági szereplőknek arra, hogy mi-
Hogyan jellemezné a kilátásait az európai szállodaipar elkövetkező évére? Pozitív
5,4%
Negatív
83,9%
Egyik sem/nem tudja
10,7%
Várakozásai szerint hány hotellánc / márka fog csődöt jelenteni a következő 12 hónapban? Egy sem
6,5%
1–5
38,7%
5–10
23,0%
10-nél több
16,9%
Nem tudja
14,9%
Az alábbiak közül mely lépések lesznek a legfontosabbak, hogy minimalizálja a gazdasági válság hatását az Ön szervezetének nyereségességére? Működési költségek csökkentése
36,4%
Elbocsátások
18,8%
Beruházások halasztása Új bevételi források keresése
6,9% 19,5%
Hitelfeltételek újratárgyalása
3,4%
Sales csapat bővítése
2,7%
Átlag szobaárak csökkentése Egyik sem/nem tudja
1,9% 10,3%
ként javíthatják esélyeiket a jelenlegi válság túlélésére. „A működési költségek csökkentése és a vállalati struktúra optimalizálása egy biztos lépés a jó irányba, de ajánlott a beszállítói láncot érintő szerződések teljes auditja is, megakadályozandó hogy meglepetések érjenek minket erről az oldalról.” A DLA Piper felmérés egyéb érdekes megállapításai: – A válaszadók többsége jelentős kockázatot lát több európai hotellánc fizetésképtelenségére. 39 százalék szerint 1–5 között lesz a fizetésképtelenségi esetek száma, míg 23 százalék szerint 5–10 közé lesz tehető, és további 17 százalék szerint több mint tízen fognak csődöt jelenteni a következő évben. – Az economy/budget hotelkategória jelenti a legvonzóbb befektetést a kővetkező egy évben a többség számára (47 százalék), ezt követik a középkategóriás szállodák (21 százalék), míg a felső-, illetve luxuskategóriák kevésbé vonzóak a jelenlegi környezetben (6, ill. 10 százalék), mivel a fogyasztók, beleértve az üzleti utazókat, csökkentik kiadásaikat. – A megkérdezettek szerint a külföldi befektetők (37 százalék) és a magántőke társaságok (31 százalék) lehetnek a legaktívabbak a szállodapiacon a következő évben. – A válaszadók 70 százaléka érzékelt jelentős csökkenést az üzleti turizmusban. – Az iparági vezetők szerint a működési költségek csökkentése (36 százalék), illetve elbocsátások (19 százalék) jelenthetik a legfontosabb ellenlépést a válságra, valamint új bevételi csatornák keresése (20 százalék). A szobaárak csökkentése csak mint végső lehetőség merül fel (2 százalék). – Az EU terve, miszerint végleg megszüntetné a tagállamok jelenlegi jogát, hogy kilépjenek a Munkaidő Direktíva hatálya alól (mely jelenleg 48 órában maximálja a munkavállalók heti munkaidejét), inkább negatív hatásokat válthat ki a szállodaiparra a válaszadók szerint (32 százalék). Ugyanakkor a szakma egyelőre megosztott, hiszen 20 százalék szerint a lépésnek pozitív hatása lehet, míg 28 százalék szerint semleges lenne a hatás. ■ ÜgyvédVilág ■ 2009. április
19
SZAKMA
Bankárperek Magyarországon
„Semmiben sem lehet boldog az, akit mindig valami félelem fenyeget”
Damoklész kardja „Dionüziosz egyik hódolója és hízelgője volt Damoklész. Egyszer beszélgetés közben felemlegette a türannosz kincseit, birtokait, királyi házát, hatalmát, és állította, hogy soha senki nem lehet boldogabb. A zsarnok válaszul megkérdezte: Akarod-e Damoklész, ha Téged ennyire gyönyörködtet ez az élet, magad is megízlelni és kipróbálni az én szerencsémet? Damoklész azt felelte, hogy ő bizony nagyon szeretné! A türannosz elrendelte, hogy fektessék Damoklészt aranykerevetre, tegyenek oda mellé míves aranyasztalt, köréje gyönyörű, válogatott rabszolgafiúkat rendelt. Kéznél voltak a finom, illatos kenetek, koszorúk, égtek a füstölök, ínyenc falatokkal rakták meg az asztalt, és Damoklész boldognak hitte magát. És ekkor, a fény és pompa közepette Dionüziosz megparancsolta, hogy lószőrszálra kötve egy villogó kardot bocsássanak alá a mennyezetről, hadd csüngjön ott, annak a boldog embernek a nyaka fölött. Damoklész nem nézte már tovább a gyönyörű szolgákat, nem nyújtotta ki kezét az asztal felé a finomságokért, még a virágfüzér is lecsúszott a fejéről, s végül könyörgött, hadd mehessen el, mert már nem akar többé boldog lenni. Na látod – szólt a zsarnok – semmiben sem lehet boldog az, akit mindig valami félelem fenyeget!”
A közvélemény gyakran úgy véli, hogy a bankárok dúskálnak a javakban csakúgy, mint Dionüziosz annak idején. Mégsem gondolják, hogy szeretnék kipróbálni és megízlelni ezt a világot, hiszen a rendszerváltás óta eltelt mintegy húsz év bankárpereiből éppen azt a tanulságot vonták le, mint korábban Damoklész, hogy az „ínyenc falatok” nyújtotta boldogság mit sem ér, ha a menynyezeten „lószőrszálra kötve egy villogó kard” csüng éppen „a boldog embernek a nyaka fölött”. Miért e párhuzam? A mostani banki vezetők egyrészről sohasem tudhatják, hogy mikor indítanak ellenük eljárást, hiszen bizonyos pénzintézetek esetében ez már megtörtént, míg másoknál a hasonló vagy éppen ugyanolyan pénzügyi konstrukciók pedig rejtve maradtak, tovább gazdagítva ezzel nálunk a látens „bűnözés” világát. (Ez utóbbi megjegyzéshez csak annyi magyarázatot fűznék, hogy amíg pl. az Agrobank vezetőinek korábbi ténykedése Justitia jogerős mérlegén nehéznek bizonyult, és szabadságvesztés büntetést vont maga után, addig ugyanez a magatartás a pénzügyi világban Európa-szerte jutalommal értékelhető. Ebből két kérdés is adódik: 1. Ott miért igen, itt miért nem? 2. Amennyiben itt nem jogszerű, akkor miért csak egyes bankintézetek vezetőivel szemben indult büntetőeljárás, hiszen Magyarországon még a legalitás elve – miszerint minden bűncselekményt üldözni kell – érvényesül főszabályként.) Másrészről sokan azt sem értik, hogy a megindult büntetőeljárások egy részében az első fokú felmentő ítélet után hogyan születhetett másodfokon bűnösséget megállapító döntés (Agrobank, Postabank). Egy állam büntető igazságszolgáltatási rendszere akkor működik megfelelően, ha érvényesülnek benne azok az elvek, amelye-
20 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
ket a történelem nehéz vajúdásában szült: ártatlanság vélelme, közvetlenség, nyilvánosság, ügyfélegyenlőség stb. Csakhogy azt látjuk, hogy a büntetőhatalom sokszor Janus arcú: egyfelől óvja az emberek és a társadalom nyugalmát, másfelől viszont – éppen azért, mert hatalom – olyan eszközöket is igénybe vesz, amelyek sértik vagy korlátozzák (hol törvényesen, hol nem) a jogokat. Ez a kettősség kényszeríti ki tulajdonképpen a kérdést: meddig terjed a büntetőhatalom, vannak-e ismert és elismert korlátai? Igen, vannak. A büntetőjog egyrészt csak szankciós zárkő lehet, és nem teheti be a lábát oda, ahol nincs helye. Másrészt viszont a büntetőjognak – ott, ahol szükség van rá – olyan értékkel kell rendelkeznie, amelyek főleg az igazságosság és a jogbiztonság köré Richard Westall, Damoklész kardja, 1812, Ackland Art Museum épülnek. Ott ugyanis, ahol igazságosságra már nem törekszenek, reshető. Richard A. Posner óta tudjuk, hogy ott a törvény csak helytelen jog lehet, mert a jogot nem lehet önmagában művelni, hahiányzik belőle a jogi jelleg. nem csak a többi tudomány felhasználásával hozhatunk jó döntéseket. Persze szakkérdésA fent írtak a bankárperek esetében talán ben továbbra is szakértőt kell a jogalkalmaarra világítanak rá, hogy valóban elgondolzónak igénybe vennie, de nem árt, ha a kodjunk a büntetőjog és az erre épülő bünténykérdések jogi következtetéseinek levotető jogalkalmazás szerepén. násánál megérti a szakvéleményben írtakat. A jog ugyanis nem azonos a jogszabályok Kérdés, hogy a mindenki által – ma már vihalmazával, hanem azáltal válik joggá, hogy lágszerte – használt pénzügyi konstrukcióegy arra jogosult és hozzáértő alkalmazza kat tilalmazhatja-e a büntetőjog, és ha azokat. Indokolási kötelezettsége pedig azért igen, akkor miért csak egyeseknél büntetik van, hogy a döntését megmagyarázza, elfoazt? Hogyan lehet ugyanaz a magatartás az gadhatóvá, közérthetővé tegye. egyik jogszabály alapján megengedett (Ptk.), egy másik terület szerint nem tiltott (pénzA jogalkalmazás folyamán így tehát nem ügyi jogszabályok), míg a harmadik (Btk.) egy ún. jogászi gondolkodásmódnak kell érszankcióval sújtja annak elkövetőjét? A vávényesülnie, hanem ugyanazt a logikát kell a lasz talán a jog és gazdaság viszonyában ke-
SZAKMA
döntéshozónak használnia, mint a hétköznapi tevékenység folyamán bárkinek, azaz a józan ész logikáját. Ezzel úgy gondolom, hogy a bírák többsége is egyetért, hiszen az ítéletek indokolásának többségében hivatkoznak arra, hogy mi életszerű, és mi nem az. Mindig azt a célt kell figyelembe venniük, amelynek megvalósítására a törvényhozó a jogot létrehozta. Ez visszafelé is igaz. Ha a törvény ezt a célt már nem képes betölteni, akkor hatályon kívül kell helyezni. A bankárperek esetében ez azt jelenti, hogy a gazdasági ügyekben eljáró bírónak
közgazdasági ismeretekkel is kell rendelkeznie. Az említett két per (Agrobank, Postabank) első fokú ítélete arról tanúskodik, hogy a bíró rendelkezett ezekkel az ismeretekkel. Az Agrobank-per jogerős ítéletének indokolása viszont azt sugallja, hogy az okfejtésben inkább egy ún. élettől elrugaszkodott jogászi logika nyilvánult meg. Ennek megértéséhez röviden idézzük fel a per fontosabb részeit. (Mivel a jogerős döntés több mint 10 éve született, és az eljárás alá vont személyek már régen kitöltötték büntetésüket, ezért remélhetőleg senkit sem sért ennek az ügy-
nek a jogi és gazdasági szempontú elemzése. Azért is indokolt mindezt megtenni, mert a végkövetkeztetések talán tanulságul szolgálhatnak a jövőre nézve. Az sem mellékes szempont, hogy a múlt kútjából szeretnénk kimenteni egy kis emléket; valamit, ami évekkel ezelőtt ott maradt, s így emléket állítunk az I. rendű vádlott védőjének, Orosz Balázsnak, aki most lenne 65 éves, ha 8 évvel ezelőtt nem távozik el közülünk. Az ő védői tevékenysége is nagymértékben hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy az első fokú bíró megértette a privatizáció körül történteket, és ezért döntött úgy, hogy a vádlottak cselekménye nem volt veszélyes a társadalomra.) dr. Kiss Anna
Az Agrobank-per rövid összefoglalása A kilencvenes évek közepén a Fővárosi Főügyészség többrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen – egy vádpont esetében – kötelességszegéssel is – elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta a bank vezetőit. A tárgyaláson a bizonyítási eljárás hosszú időt vett igénybe. A védőbeszédekre 1997 áprilisában került sor. Orosz Balázs rámutatott arra, hogy a vádlottak teljesen szabályosan jártak el, amikor a vitatott pénzügyi műveleteket végezték. Aki kicsit is ért ahhoz, hogyan működik legálisan a hétköznapok valóságában egy pénzintézet, annak eszébe sem jut, hogy ebben az ügyben bűncselekmény történt. Ugyanis a bank nem azért folyósított E-hitelt, hogy ezzel a kivásárolt cégekből illetéktelen vagyoni előnyre tegyen szert, hanem az volt a célja, hogy olyan társaságokat kapcsoljon a bankhoz, amelyek számláikat az Agrobanknál vezetik, így megnő az általuk kezelhető pénztömeg, és a bank több lehetőséghez jut a hitelezés folytatása során. Ha jól értelmezzük az egzisztencia-hitelről (E-hitel) szóló 28/1991. (II. 21.) Kormányrendeletet, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a jogalkotó voltaképpen fejlesztési bankos tevékenységre gondolt, hiszen a rendszerváltás körüli években csak egy fejlesztési bank volt. Ez nem tudta volna kielégíteni az akkori érdekeket, ezért a kormányrendelet ezt a fajta fejlesztést – mintegy hitelezési formaként – a kereskedelmi bankokhoz telepítette. E mögött az a cél állt, hogy lehetővé tették az államadósság magánadósággá válását, és megteremtették annak a lehetőségét, hogy a hazai tőke is megjelenhetett a privatizációban. A magyar privatizátor tehát az E-hitel segítségével megszerezhette az ÁVÜ-től a tulajdonjogot. A mögötte lévő hitelszerződés viszont rendkívül kockázatos ügyletnek számított a bankok szempontjából, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a hitelt csak nyereséges cégek tudják majd visszafizetni. Ezért mindenkinek (nemcsak a bankoknak, a társaságoknak, hanem az országnak is) az volt az érdeke, hogy a cégek rentábilisan működjenek. Ezért az Agrobank vezetői a hitelezési kockázat csökkentése céljából sajátos biztosítéki rendszert dolgoztak ki. Ennek pedig az volt a lényege, hogy az egzisztencia-hitellel megvásárolt társaságokból közvetve tulajdonjogot szerzett a bank, így a tulajdonos jogán tudta nemcsak ellenőrizni, hanem segíteni is a vállalkozásokat. Mivel ez a biztosítéki rendszer a bank és betétesei érdekeit védte, és a megszerzett vagyonrészek a bank tulajdonába kerül-
tek, ezért az első fokú bíróság bűncselekmény hiánya miatt felmentette a vádlottakat. A bíróság a felmentő ítéletben rámutatott a rendszerváltás okozta jogszabályi nehézségekre is, és hangsúlyozta, hogy a társadalmi viszonyok változása folytán a büntetendővé nyilvánított cselekménytípus olykor olyan konkrét cselekményeket is felölelhet, amelyek egyáltalán nem veszélyesek a társadalomra, s ilyenkor éppen a bűncselekmény törvényi fogalmából következik, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A vádlottak cselekménye pedig büntetőjogi értelemben egyáltalán nem veszélyes a társadalomra, ezért döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy bűncselekmény hiánya miatt felmenti őket a vád alól. A másodfokú bíróság viszont ezt a döntést megváltoztatta, és a korábbi bíróság által megállapított tényállást alapul véve arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak bűnösök. Rámutatott arra, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a jogi tárgy vizsgálata helyett az érdekeket vizsgálta, és erre alapozta a társadalomra veszélyesség hiányát. Figyelmen kívül hagyta a korrupciós kapcsolatok tipikus jellegzetességét, miszerint a vesztegetésnél az ilyen viszonyban állók mindegyike érdekelt a cselekmény elkövetésében. A gazdasági vesztegetés közvetlen jogi tárgya a gazdasági életben felmerülő ügyeket intéző személyek szabályszerű működése, és a gazdasági szervezetek szabályszerű, részrehajlás nélküli működésébe vetett bizalom. Ezen a közvetlen tárgyon lehet eljutni a különös jogi tárgyhoz, amely a gazdasági életet is magában foglaló közélet tisztasága, és ez vezet el végül is az általános jogi tárgyhoz, amelyet a törvényhozó társadalomra veszélyességként fogalmaz meg. Vajon melyik a helyes jogi érvelés? Ha az utóbbi, akkor viszont mikor szakad el a Damoklész kardját tartó lószőr, hogy további fejek hulljanak a porba? A jogi kérdések mellett ugyanakkor gazdasági szempontok is felmerülnek. Következő számunkban ezért olyan riportokkal folytatjuk ezt a témát, amelyekből talán kiderül, hogy mi is az ország valódi érdeke ezen a területen. ■
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
21
SZAKMA
Magánvádak, közerkölcsök Néhány, a közelmúltban nyilvánosságot kapott ügy újra rávilágított arra, miként lehet remekül visszaélni büntetőjogrendszerünk egyes elavult elemeivel. Sajnos a kívülállók számára korántsem egyértelmű, hogy a becsületsértés és rágalmazás büntetőjogi tényállások alapján megindított magánvádas büntetőeljárások kiválóan alkalmasak arra, hogy bosszúból, sértődöttségből, netán politikai célzattal kriminalizáljuk, és akár bizonyos pozíciókban ellehetetlenítsük polgártársainkat. Az új Btk. koncepció kapcsán ugyan felmerült néhány szakember részéről, hogy a becsületsértést és rágalmazást ki kellene emelni a bűncselekmények köréből, ugyanis a polgári jogi kártérítés és elégtétel lehetősége elvileg megfelelően kompenzálja az ilyen jellegű sérelmeket, de nem valószínű, hogy a jogalkotó ezt megteszi.
A jelenlegi gyakorlat szerint – persze ezzel a kollégáknak nem mondok újat –, ha valaki úgy érzi, hogy a becsületébe gázoltak, valami általa becsületsértőnek ítélt, vélt kijelentéssel, vagy valótlan tény híresztelésével megrágalmazták, csekély összegű illeték megfizetése mellett – harminc napon belül – magánvádas büntetőeljárást indíthat, gyakorlatilag minden szakmai kontroll nélkül, hiszen az eljárásjog nem ír elő ügyvédkényszert ezekben az esetekben. Ilyenkor az ügyész szerepét a magánvádló veszi át – ez persze nem zárja ki, hogy indokolt esetben az ügyész átvegye a vádat. A magánvádlót természetesen ügyvéd is képviselheti. Ha az első tárgyaláson – az úgynevezett személyes meghallgatás során – nem fogadja el a magánvádló a feljelentett bocsánatkérését, akkor a bíróság lefolytatja a büntetőeljárást. Persze így első olvasatra akár korrektnek is tűnhet a folyamat, de néhány megtörtént jogeset tükrében nézzük, hogy is néz ki ez valójában. Azzal nem mondok újat, hogy az ilyen irányú büntetőeljárásoknak leginkább az újságírók a szenvedő alanyai. Mint például egyik közeli kollégám, néha ügyfelem, egy országos napilap neves publicistája, aki egy borvidéken ténykedő, volt állami borászat termékeit kritizálva azt merte írni, hogy a cég alacsony árkategóriába tartozó borai közül némelyik majdhogynem ihatatlan. Sőt, dohos hordószagú, és cukrozott. A borászat feljelentést tett az ügyben. A személyes meghallgatáson beismerte, hogy ő írta a cikket, mondjuk a neve is az írás alatt szerepelt. Vártuk az érdemi tárgyalás kitűzését, e helyett kaptunk egy ítéletet. A bíróság ügyészségi indítványra tárgyaláson kívül megrovásban részesítette. Az ügy még nem zárult le, tárgyalást kérő beadványunkra fél éve nem reagált a bíróság. De itt legalább még nem jogerős a marasztalás. Megesett az is, hogy egy másik publicista egy nagy port vert ingatlanszövetkezeti csa-
22 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
lás gyanúsítottját – akit szökés közben kaptak el, és bilincsbe verve hozták haza külföldről, azóta első fokon el is ítélték – azzal a jelzővel illette, hogy gazember. Ezt olyan súlyú becsületsértő kifejezésnek minősítette a bíróság, hogy a valóság bizonyításának nem adott helyt, erre a jogszabályok szerint lehetősége is van. Az újságírót bűnösnek mondta ki, és megrovásban részesítette.
Születnek persze felmentő ítéletek is. Egy szürkemarha–pusztulásról szóló riport kapcsán legalább nyolc tárgyaláson keresztül folyt a bizonyítási eljárás, nem egy négy órán át tartott. A jogi képviselő nélkül eljáró feljelentő talán még a szövegben elhelyezett pontosvesszőket is sérelmezte, időt és energiát nem spórolva majd 300 kilométert utazott minden tárgyalásra. A több éven keresztül elhúzódó per felmentéssel végződött, de a feljelentő, mint várható volt, megfellebbezte az ítéletet.
A helyi kispolitikában is jól alkalmazható ez az eszköz. Egy vidéki település polgármestere magánbeszélgetés során gerinctelennek nevezte az egyik intézményvezetőt. Az időközben sikkasztás gyanúja miatt elbocsátott intézményvezető feljelentette becsületsértésért a polgármestert, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy marasztaló ítélet esetén megszűnjön a polgármesteri megbízatása. Az ügy a második kört futja, jelenleg egy első fokú marasztaló ítéletnél tart. Magánváddal régi, családi sérelmeket is meg lehet torolni, főleg, ha az egyik szereplő a fél életét az elvált házastársa tönkretételére teszi fel. A volt férj által indított, a közös gyermek körüli, ki tudja hányadik gyámhatósági eljárás során egy hivatalos beadványban az édesanya megírt egy, a gyermek által elpanaszolt esetet, miszerint az apja meglehetősen durván bánt vele az iskolában, amikor érte ment. Ebből is magánvádas ügy lett, persze az apa feljelentése alapján, az édesanya mellett csak a gyermek konzekvens tanúvallomása állt. Az ügy háromszor járt első fokon, kétszer született felmentő ítélet, de végül elmarasztalták az anyát, a gyermek tanúvallomását nem tartották elegendőnek a beadványban tett állítás igazolására. Az eljárás nem titkolt célja az volt, hogy a volt feleség közalkalmazotti jogviszonyára kihatással legyen a bűnösséget kimondó ítélet. Ezt a folyosón többször is odasziszegte a feljelentő a gyermeke anyjának. A fenti esetek nem egyediek sajnos. Igaz, a bűnösség kimondása esetén többnyire nagyon enyhe marasztaló ítéletek születnek, de ezzel az eszközzel nagyon könnyű bárkit kriminalizálni. Senki sem gondolhatja komolyan józan ésszel, hogy büntetőjogi eszközökkel kellene sújtani újságírókat egy borkritikáért, vagy egy véleménycikkben elsütött, a mindennapi beszéd során gyakran használt jelző használatáért. Főleg, hogy egy megrovás is rákerül az ember pedigréjére, ami adott esetben később komoly kihatással is lehet egyes munkakörök betöltésére, vagy egy későbbi, közlekedési kihágás megítélésére is. Ha már a jogalkalmazók nem tudják helyén kezelni az ilyen ügyeket, legalább a jogalkotónak illene elgondolkodni azon, megéri-e az igazságszolgáltatást terhelni az efféle ügyekkel. De mint többször kimondták már, előzetes hatástanulmány készítése a jogalkotás során nem nagyon szokványos. De legalább néhány utólagost vennének végre figyelembe. dr. Bodolai László
PORTRÉ
Dr. Szalay Péter ügyvéd, alkotmányjogi szakértő
Lényeges, hogy a tárgyalótermen kívül is tiszteljük egymást
Fotók: Bakcsy Árpád
Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán végeztem 1984-ben, utána tudományos ösztöndíjas gyakornokként folytattam a pályafutásomat. Ehhez felvételiznem kellett az MTA Tudományos Minősítő Bizottságánál, alkotmányjogi szakterületre kerültem Takács Imre professzor szárnyai alá. Akkori elképzelésem szerint egyetemi oktató szerettem volna lenni, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy az ezzel járó jövedelem nem lesz elegendő családalapításhoz és egy nagyobb család eltartásához. Ezért 1987-től átmentem az Igazságügyi Minisztériumba dolgozni, ahol nagyon izgalmas időszakot sikerült kifognom. Ekkor folyt ott a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvények előkészítése, ezek megszövegezésében is volt szerencsém közreműködni. 1988-ban Pozsgay Imre megkeresésére alkotmányjogi szakértői tisztséget vállaltam az államminiszter titkárságán, előbb tanácsosi, majd főtanácsosi beosztásban. Pozsgay Imre akkor hirdette meg az úgynevezett „Demokrácia csomagtervet”. Egyszer csak benne találtam magam az alkotmányozás folyamatában. Kedvező légkör alakult ki a változásokra, Kulcsár Kálmán lett az Igazságügyi Miniszter, miniszterhelyettes lett Sárközi Tamás, és Kilényi Géza is. Létrehoztak egy önálló alkotmány-előkészítői főosztályt, amelynek többek között Holló András, Bogdán Tibor, Somogyvári István is munkatársa volt. Az alkotmányreform koncepciója 1988 késő őszére készült el, akkor még a „Magyar Népköztársaság új alkotmányának koncepciója” nevet viselte az anyag. Kulcsár Kálmán a koncepció megvitatására az év decemberében együttes ülésre az általa ismert ellenzéki szervezeteket is meghívta, amelyek véleményt nyilváníthattak. Ezt követően a tervezet a „Magyarország új alkotmányának koncepciója” címet kapta. A koncepciót társadalmi vitára bocsátották, ezt főként a Hazafias Népfront szervezte, de az államigazgatás berkein belül is köröztették az anyagot. A folyamat az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásával és tevékeny fellépésével oda konkludált, hogy 1989 nyarára létrejött a Nemzeti Kerekasztal elnevezésű képződmény, amely valójában egy háromoldalú
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
23
PORTRÉ
tárgyalásra létrehozott plénum volt, amelyben tárgyaló félként az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, és különböző szervezetekből (mint pl. Hazafias Népfront, Nőtanács, Münich Ferenc Társaság) álló ún. Harmadik Tárgyaló Fél vett részt. Az 1989-es tárgyalássorozat során a markánsan szembenálló felek az érdemi döntés reményében tudták egyeztetni álláspontjaikat, minden fél tisztában volt az alkotmányozási kényszerhelyzettel. Ehhez párosult az Alkotmány reformjának tudományos megalapozottsága is, amely az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, illetőleg az itt szervezett Államtudományi Kutatások Programirodája nemzetközi értelemben is kimagasló kutatómunkájának volt köszönhető. A Pozsgay Imrén keresztül megtestesült politikai akarat, az MSZMP-n belüli megosztottság, és a nemzetközi helyzet kedvező változása is meggyorsította az alkotmányozási folyamatot. Rendkívüli jelentőséggel bírt az is, hogy az Ellenzéki Kerekasztal csak egységes szervezetként volt hajlandó tárgyalni az MSZMP-vel. Mindezek eredményeképpen 1989 őszéig sikerült kiizzadni többek között az Alkotmány módosítására, és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslatokat. A Főbizottsági Ülés tanácskozásának lezárásakor a Parlament Gobelin-termében megszakadt az Ellenzéki Kerekasztal addigi egyetértése. Antall József és Pozsgay megegyeztek, ám az Ellenzéki Kerekasztal számos szervezete nem írta alá a megállapodást. Igaz, nem is vétózták meg azt. Ennek nyomán született meg az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény is. Így az alkotmánymódosításnak álcázott, lényegében és tartalmában új Alkotmány 1989. október 23-án kihirdetésre került. Az abszolút bizalmatlanságra épülő alkotmányszöveg tehát tartalmilag újnak volt tekinthető, de szerkezetében és elnevezésében megőrizte az 1949. évi XX. törvényt. Ennek alapvetően talán az volt az indoka, hogy egy új alkotmányt csak népszavazással megerősítve lehetett érvényesen megalkotni, így jogtechnikailag biztosabbnak tűnt a módosítás. Fontos tudni, hogy 1989 őszéig számolni kellett a Munkásőrség létével, továbbá nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a szovjet hadsereg is itt állomásozott még „ideiglenesen”, és ennek folytán kiszámíthatatlan volt, hogy az előző rendszer hívei milyen visszarendezési folyamatokat tudnak elindítani a háttérben. Az 1989. évi XXXI. törvény záró rendelkezése szerint, ha az országgyűlési választások előtt kerül sor a köztársasági elnök választására, akkor a köztársasági elnököt általános választások útján kellett volna megválasztani. Az úgynevezett négy igenes népszavazás a közvetlen választást volt hívatott meghiúsítani, így a köztársasági elnököt, mint
24 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
tudjuk, végül az országgyűlés választotta meg később, személyre szabott jogkörrel. 1990-ben az MDF–SZDSZ paktummal átalakult az Alkotmány – egyebek mellett kiiktatták az alkotmányerejű törvény kategóriáját, ezek helyett ezt a szerepet részben az úgynevezett 2/3-os törvények vették át, míg számos törvény az egyszerű többséggel elfogadható, így a kormánytöbbség felelősségi körébe tartozó kategóriába került át. Ennek folytán a szélsőséges, a kormánytöbbség és az ellenzék közötti bizalmatlanságon alapuló parlamentáris demokrácia irányt váltott a kancellári típusú kormányforma felé. A Pozsgay Imre titkárságán eltöltött másfél év után Antall József miniszterelnök közeli munkatársaként dolgoztam tovább. A Miniszterelnök Úr megkeresett, dolgozzam a kabinetjében, mint alkotmányjogi tanácsadó. Az időm nagy részét ettől kezdve a parlament 8-as páholyában töltöttem. Az esti órákban be kellett számolnom, hogy mi történt a Parlamentben, ha Antall József nem tudott részt venni az ülésen. Referálnom kellett esetleg arról is, hogy el kell-e határolódnia éppen valakitől. Antall József meglehetősen szűrve jutott hozzá a médiából származó információkhoz, ezért gyakran a hírműsorokat is figyelemmel kellett kísérnem ebből a szempontból. Hihetetlen hatással volt rám Antall József közjogi érzékenysége és affinitása, ami annál lenyűgözőbb volt, hogy nem rendelkezett kimondott jogi végzettséggel. E mellett káprázatos humora volt, gyakran tréfálkozott velünk, és nagyon emberien viselkedett a fiatal kollégákkal. Ez az időszak azért is maradt meg nagyon pozitív élményként bennem, mert egyfajta mikszáthi életérzés volt jellemző a közéletre, az ellentétes padsorokban ülő képviselők is kedélyesen szóba elegyedtek egymással, csak később alakult ki a mai viszonyokat is annyira megmérgező sajátos „lövészárok-hangulat”. 1992-ben kaptam egy ajánlatot a Pénzügyminisztérium volt közigazgatási államtitkárától, Király Pétertől, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójától, hogy legyek ezen intézmény jogi igazgatója. Mivel itt a hivatali munkarend is reményekkel kecsegtetett, elfogadtam az ajánlatot. Persze az alkotmányjogtól sem távolodtam el – 1984 szeptembere óta folyamatosan tanítottam az ELTÉ-n, és az oktatást a Pénzintézeti Központban betöltött jogi igazgatói állás mellett is folytattam. A Pénzintézeti Központot (PK) 1916-ban hozták létre a felszámolás alá került bankok megsegítésére, esetleg megmaradt ügyeinek továbbvitelére, először határozott, majd 1920-tól határozatlan időre. A 40-es években történt államosítás után átalakult, illetőleg megszűnt a PK bankokkal kapcsolatos funkciója. Érdekes jogi helyzetet jelentett
1992-ben az a körülmény, hogy a PK-t annak idején a Kereskedelmi törvény alapján alapították, és szövetkezeti formában működött. Az államosítások idején állami vállalatként lajtsomozták, pedig nem vesztette hatályát a Kereskedelmi törvény. Amikor az állami vállalat státus megszűnt, a PK szövetkezetként sem funkcionálhatott, és ezt a sajátos állapotot az akkor hatályos Gt. sem tudta egyértelműen kezelni. A cégbíróságon – folyamatosan egyeztetve Tőkés Géza bíró úrral és az ügyészséggel – végül 1993 tavaszára sikeresen átalakítottuk a Pénzintézeti Központot állami tulajdonú részvénytársasággá. A társaság fő profilja a felszámolási és ingatlanfejlesztési üzletág volt, többek között a nevéhez kötődik a nemzetközi kereskedelmi központok – ITC–ék – létrehozása. Az rt. felett a tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium gyakorolta, amely később átkerült az ÁPV Rt.-hez. Közben a Pénzintézeti Központ bankszerű tevékenységet is végzett, hitelintézeti, illetőleg akkori terminológiával pénzintézeti profilt is megpróbált megvalósítani, ide értve a betétgyűjtést, hitelezést, bankgarancia nyújtását. Ezt a tevékenységet jól elkülönített szervezetben folytatta, és egyre inkább elkerülhetetlenné vált a kereskedelmi bankká alakulása, ami aztán – fúzió révén – be is következett. (A fúzió az MFB egyik nem túl jó mutatókkal rendelkező leánybankjával jött létre). Ez volt az első bankfúzió 1945 óta, és sajnos hosszú távon meg is pecsételte a Pénzintézeti Központ sorsát. A 90-es évek végére egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a PK Bank Rt.-t értékesítik, mint állami vagyont: 1997-ben az ÁPV Rt. eladta a Postabanknak. Az addigi vezetés és a Postabank vezérkarának koncepciója nem volt összeegyeztethető, a vezetők is kicserélődtek, így én is másutt kerestem a boldogulásomat. Nem csak az új tulajdonosra tekintettel hagytam ott a céget, hanem mert akkorra elegem lett a hierarchikus szervezetekből, így ügyvédként kezdtem el dolgozni. Az ügyvédkedés mellett tagja lettem a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságának, továbbá a felügyelőbizottság elnöke lettem a Sportlétesítmények Rt.-nél. Eltöltöttem pár évet a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma mellett szervezett Ellenőrző Testületben is. Ügyvédként az ügyek sokféleségével találkozom természetesen, a személyiségi joggal, a jó hírnév védelmével kapcsolatos ügyek – mint például a sajtóperek – munkámnak csak egy részét képezik, ám az kétségtelenül igaz, hogy ezek kapnak a szokottnál nagyobb nyilvánosságot, mint például az Élet és Irodalom hetilap és a FIDESZ vezetői közötti sajtó-helyreigazítási per 1998ban, ahol a felperesi oldalt képviseltem. A politikai élet egyes szereplői az egyre indulatosabb közegben nem ritkán sértege-
PORTRÉ
tik egymást, és a becsületsértő kijelentések, a jó hírnevet sértő valótlan állítások miatt nem egyszer bíróságon folytatódnak ezek az ügyek. Egyes médiumok megbízásából alperesi képviselőként is eljárok az ilyen típusú perekben, így nem egyszer tapasztalom, hogy bizony nehéz az újságírókkal is megértetni, hogy a más orgánumoktól átvett információk valóságtartalmáért is ugyanúgy helyt kell állni, mint a saját forrású cikkekért, mert híresztelés ugyanúgy jogellenes lehet, mint az állítás. Figyelemmel arra, hogy az ilyen ügyeknek lehet büntetőjogi vetülete is, érdemes tartózkodni a sértő, vagy valótlan tartalmú állítások leközlésétől.
A személyiségvédelmi pereknél nagy előrelépés volt, amikor az első fokot megyei, fővárosi szintre emelték. Ez az eljáró bírók specializálódásához is vezetett, ezek az ügyek bírói részről is különös szakértelmet, tájékozottságot igényelnek. A bírói gyakorlat folyamatosan változik, az igényelt nem vagyoni kár esetében egyre nagyobb bizonyítási teher nehezül a felperesi félre, míg korábban egy bizonyos fokú kártérítést úgymond jóvátételként automatikusan megítéltek a jogsértés megállapítása esetén. A vagyoni kárt természetesen csak konkrét, számokkal, okiratokkal, egyéb bizonyítékokkal alátámasztott bizonyítási eljárásban sikerülhet eredményesen érvényesíteni.
Mint említettem, nem csak ilyen pereket vállalok, a média által kevésbé felkapott gazdasági és egyéb ügyekben is gyakran eljárok jogi képviselőként. Azért is szeretek ügyvéd lenni, mert örülök, hogy nem nekem kell eldönteni az ügyet. Számomra lelkiismereti okokból megnyugtató, hogy a bíróság „minden titkok tudója”, és viseli a döntés felelősségét. Érdekes kérdés, hogy szeretném-e ezt életem végéig gyakorolni? Nekem nagyon szimpatikus az angolszász módszer, ahol a szakmailag elismert ügyvédek egy bizonyos kor és a pályán eltöltött idő után bíróvá válhatnak. Az alkotmányjogi ismereteimet is fel tudom használni az ügyvédkedés során, számos alkotmányjogi panaszt szerkesztettem, amelyek közül akadt, amelynek az Alkotmánybíróság helyt adott, és jelenleg is több ügyem várakozik a testület elbírálására. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy nagyon fontosnak tartom a kollégák közötti tiszteletet, hogy a tárgyalótermen kívül partnerként és ne ellenfélként viszonyuljanak egymáshoz. Sajnos, a párbeszéd hiánya a közélet számos területét megmérgezi, legalább a tárgyalótermek világában maradjon meg a már említett klasszikus mikszáthi hangulat. dr. Bodolai László
Dr. Szalay Péter ügyvéd, alkotmányjogi szakértő Mind az általános, mind a középiskolában meghatározó hatással voltak rám magyartanáraim, kora gyermekkoromtól kezdve a legtartalmasabban olvasással tudom eltölteni a szabadidőmet. Azóta is olvasok buszon, villamoson, vonaton, tárgyalásra vagy ítéletre várakozva, de két ügyfél között az irodában is, mert otthon csak a gyerekek nyugovóra térte után nyílik erre alkalmam. Egyaránt szeretem a klasszikusokat, a moderneket, a régieket és a kortárs szerzőket, ebben a vonatkozásban is mindenevő vagyok. Szeretek a kertben ténykedni, élvezem a vetemény gondozását, a fűnyírást, a virágokat a sziklakertben, és nagyon szeretek főzni is – a kertben bográcsban, de a konyhában a sparherten is. Szeretem az állatokat, vannak kutyáink, teknőceink és akváriumi halaink, és a legnagyobb élmények közé tartozik, ha lovagolhatok egyet. A gyerekekkel minden nyáron körbebiciklizzük a csodálatos Balatont, ahol egyébként olykor vitorlázom is. Télen síelünk, ha tehetjük, a kisebbeket már a nagyfiam tanította és képzi tovább, nekem a kevésbé fárasztó oldala jut néhány éve. Szeretünk kirándulni a hegyekben. Ha egyedül csinálok magamnak programot, akkor horgászom: a horogkötés, a szerelékkészítés, a csali és az egyéb eszközök előkészítése döntően más, mint amit a mindennapok során kell csinálnom, ezért minden pillanatát élvezem. Mindez lehetővé teszi számomra, hogy a szakmai munkámat is nagyon szeressem. További hobbiként posztgraduális hallgatókat oktatok alkotmánytanra.
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
25
SZABADIDŐ
Sport az egyszerűség jegyében Végre itt a tavasz! Nem árt ilyenkor lakásunkban nagytakarítást végezni és a testünket, lelkünket is megújítani. A hosszú téli estéken gyakrabban eszünk édességet, kevesebbet mozgunk, a sötét miatt lelassult szervezetünk, így sokaknál plusz kilók jelentkeznek, amivel – legkésőbb nyár elején – muszáj szembesülnünk. Az egészséges életmódhoz nem elég megfelelően táplálkozni, sokat kell mozogni és a lelki harmónia is elengedhetetlen. A testmozgást az alapoknál kell kezdeni és nem árt először szakember segítségét kérni. – A kor nem akadály a sportolás elkezdésében – szögezi le Kovács Zsuzsanna gyógytornász. Kezdhetjük sétával. A közérzetünknek is jót tesz a napsütésben levegőn lenni, gyönyörködni a virágzó növényekben. A keringési problémákban szenvedők tartsák szem előtt, hogy az erőltetés árt! Figyelni kell a test jeleire, ami nem megy, nem szabad erőltetni. Erőnlétfejlesztéshez tempósabb és rendszeres séta ajánlott. A távolságot és a mozgás idejét is fokozatosan növelni kell. Ebben segíthet a lépésszámláló, ami néhány ezer forintért kapható a sport- és túraboltokban. Segítségével kialakíthatjuk saját edzéstervünket. Futni városban és betonon nem jó, sőt káros. A fokozott levegővétel miatt a szennyezett levegő még mélyebbre jut és az ízületeink is megsérülhetnek az aszfalton, a csípőnek, lábfejnek és a térdnek is árthat. Természetes talajon, futópályán, füvön, salakon, apró kavicson célszerű futni. A hegyes-dombos terep is kiváló, felfelé ugyan nehezebb, de lefelé lehet pihenni, közben pedig a változatos táj-
ban is gyönyörködhetünk. Fontos a megfelelő cipő: ruganyos talpú futócipőt válaszszunk, amelyek csökkentik az ütközések erejét és így a sérüléseket is. A futás remek
26 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
betegségmegelőző hatással is bír és növeli az állóképességet. A bátrabbak biciklire is ülhetnek, remek sport minden korosztálynak. Aki zárt térben szívesebben mozog, annak a futópadokat ajánlja a szakember. Az edzőtermekben kb. 10–15 féle különböző óratípusból választhatunk. A legújabbakat – kangoo, spinning, body art, pilates stb. – egyre több férfi is kipróbálja. Ezek nyújtásokat, lazításokat is tartalmaznak, a lelki harmónia elérését is segítik. A senior korosztálynak és az erősebb testalkatúaknak is nagyszerű mozgást adnak a különböző vízitornák. Sokféle van már hazánkban is, nagyobb konditermekben, helyi uszodákban és wellness központokban is tartanak ilyen edzéseket. A víz felhajtó ereje tehermentesíti az ízületeket, kisebb a sérülésveszély, nem kell saját súlyunkat emelni. Úszni tudást sem igényelnek az aquafitness órák. Az úszás jótékonyan hat a keringési rendszerre, a visszerekre (a víz hidraulikus nyomása kiüríti a visszereket), növeli a tüdő kapacitását, pláne, ha szabályosan – a fejünket a vízbe téve – úszunk. És edzi a szívünket is. A szauna, persze mértékkel, szintén növelheti az erőnlétet, fokozza a vérkeringést, épp ezért nem mindenkinek ajánlott.
tornakellék, pláne ha nem ruhafogasnak használjuk őket. Először naponta 10 percet tekerjünk vagy tapossunk, majd fokozatosan 1-1 perccel növeljük a gépen töltött időt. Mivel ezek egyoldalú mozgások, ezért javasolt néhány has- és hátizom gyakorlatot is végezni mellettük. A kisebb-nagyobb kézisúlyzókkal is többféle izomcsoportot mozgathatunk. Ha az alapoktól kezdjük a testmozgást és a fokozatosság elvét betartjuk, sikerélményünk lesz, ami még nagyobb kedvet hoz a folytatáshoz. A rendszeres sport mellett fontos, hogy fogyaszszunk sok gyümölcsöt, zöldséget és naponta másfél–két liter folyadékot is. Krausz Viktória
Otthonülőknek is tudnak jó tanáccsal szolgálni a fittness edzők: számos dvd kapható, amin a legegyszerűbb gyakorlatsoroktól kezdve a bonyolultabb, koreográfiát is tartalmazó erőnléti edzésterveken át minden korosztálynak megfelelő gyakorlatok találhatóak. Tartásjavító, speciális ízületi betegségekre való tornák és gyógytorna dvd-k is léteznek. A szobabicikli és a taposógép is remek otthoni
KARRIER
Mesterséges intelligencia és munkaerőmenedzsment
Tudja a jobb kéz, mit csinál a bal A gazdasági szférában, a nagy és még nagyobb vállalatok bonyolult folyamatainak egységes és átlátható működtetésére az elmúlt évtizedekben számos, az egyes vállalati funkciókat hatákonyan támogató, ún. integrált vállalatirányítási rendszer született. Ezek legkevésbé kiszámítható eleme – csakúgy, mint a vállalati szervezeté – az ember, divatosan szólva az emberi erőforrás. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre több és jobb, kifejezetten humánerőforrás-kezelő szoftver vált elérhetővé, speciálisan ügyvédi irodák számára is.
Az ügyvédi irodák, mint szervezetek, sok szempontból alapvetően különböznek más szervezetektől: többnyire a klasszikus vállalati struktúrától eltérő modell szerint épülnek fel, vezetőik pedig a folyamatos, magas színvonalú szakmai munka mellett gyakorta egy személyben látják el a klasszikus vezetési funkciókat is. Így, míg egy vállalati szervezetben a feladatok funkcionálisan megoszlanak az egyes felsővezetők között, addig az ügyvédi irodákban, különösen a nagyobb létszámúakban e sokrétű tevékenységek terhe együttesen a vezető partner(ek) vállára nehezedik. Mégis, mikor egy jól menő, kisebb iroda növekedésnek indul, vagy a sikeres ügyvéd egyre magasabb posztot tölt be a nagy iroda szervezeti struktúrájában, pontosan ugyanaz játszódik le az iroda szervezetét tekintve, mint a gazdasági szféra bármely más területén bekövetkező szervezeti változások során. Az ügyvédi irodák, mint szervezetek éppen olyan életciklusokat élnek meg, olyan problémákkal küzdnek, mint a termelő, kereskedelmi vagy pénzügyi vállalatok. Emiatt és bizonyos dolgozói létszám fölött a jogi szférában is nagy szükség van humánerőforrás-menedzsment tevékenységre. A nagyobb, a multinacionális vállalatokhoz sok tekintetben hasonló, nemzetközi ügyvédi irodákon kívül azonban a munkatársakat érintő, komplex feladatok ellátására (felvétel, kiválasztás, leépítés, fejlesztés, karriertervezés, szervezetfejlesztés stb.) az ügyvédek nem alkalmaznak külön szakembert. Pedig, ha az irodában legalább tízen vagy annál többen dolgoznak, ha a feladatkörök (jogterületek) világosan elkülönülnek, ha az irodán belüli karrier elvben tervezhető és esetleg még különböző képzésekkel fejlesztik is a munkatársakat, ez esetben rendkívül nagy szükség volna a modern munkaerő-gazdálkozás hatékony eszközrendszerére. A megoldás ebben az esetben egy humánerőforrás-szoftver lehet, amely hozzásegíti a
vezető vagy tulajdonos partnert ahhoz, hogy a vállalati szférában évtizedek óta bevált technikákat a saját területén alkalmazhassa, a rendkívül gyorsan változó gazdasági helyzetben rugalmasan reagálhasson, és ha már nincs más megoldás, a létszám csökkentését a lehető legkevesebb hátránnyal oldja meg. Egy ilyen HR-szoftver tulajdonképpen tükröt tart a vezetőnek: megmutatja, mennyire hatékonyan működik valójában az iroda, azaz a szervezet, amit irányít; összemérhetővé teszi a hasonló munkaköröket, számszerűsíti a munkatársakba való „befektetéseket“, a szubjektív értékelési szempontok mögé egzakt számokat, statisztikát, adatokat állít, lehetővé téve a személyi döntések racionális alapokra helyezését.
a tőle elvárható maximális teljesítménnyel. Egy dolgozó fejlesztése ugyanis költséges dolog, ezért minden szervezet tudatosan és költséghatékonyan szeretne tervezni a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezért a HRszoftverekben létrehozható vagy megtalálható egy ún. kompetenciakatalógus, amelyben rögzíteni lehet az adott munkakörben elvárt képességek, készségek körét, majd a képzések után a képességek, készségek, képzettségek terén történt változásokat is. Így a kompetenciakatalógus segítségével lehetőség nyílik fejlesztési tervek létrehozására. Lehet például évi rendszerességgel, különböző mérési eszközök segítségével az adott munkakörben elvárt kompetenciákkal összevetni a dolgozóéit; vagy ennek alapján a vezető(ség) a kollégával közösen karriertervet készíthet, definiálva az elérni kívánt munkakörhöz tartozó követelményeket, kompetenciákat, majd együtt kijelölhetik a fejlesztés lépéseit (szakmai továbbképzés iránya, külföldi tanulmányutak, esetleg személyes képességfejlesztés, tréningek stb.). Ezeket a fejlesztési terveket elsődlegesen azon kollégák vonatkozásában érdemes megalkotni, akik a vezető partnerek által támasztott követelményeket az elvárt szinten vagy azon felül képesek teljesíteni. Lehetőség van arra is, hogy a szoftver segítségével a vezetők a belső utódlástervezés szempontjait is figyelembe vehessék, hogy adott
Hogyan képes minderre egy szoftver? Röviden és szakszerűtlenül fogalmazva, rendszerezi a vállalaton, az irodán belül különböző módon és helyeken tárolt, fontos információkat, egységesen kereshetővé teszi a releváns adatokat ahhoz, hogy az azonos funkciók és feladatkörök több, különböző szempontból összevethetőek, átláthatóak s így tervezhetőek legyenek. A humánerőforrás-kezelő programok, akár egy nagy és drága, integrált vállalatirányítási rendszer részeként működnek, akár könnyen elérhető, szakma-, ill. szektorspecifikus, önálló szoftverek, amelyeket a fejlesztők cégre, irodára szabnak, abban mind egységesek, hogy modulos szerkezetben épülnek fel. Minden HR-szoftver rendelkezik egy személyi modullal, amelyben a dolgozók alapadatait, végzettségeit, képzettségeit, előző munkatapasztalait, jogviszonyait, státusát lehet tárolni. Nyilvánvalóan egy szervezet számára alapvető szükséglet, hogy a vezető tisztában legyen a dolgozó képességeivel, ÜgyvédVilág ■ 2009. április
27
KARRIER
szervezet aktuális állapotát, segíti a vezetőt a szervezeti átalakítások tudatosabb megvalósításában. A feladatkörök átszervezésekor, megszüntetésekor, esetleges létszámcsökkentéskor megmutatja, mindez milyen következményekkel járhat a maradó kollégák leterheltségére vonatkozóan, képesek lesznek-e ellátni a meglévő feladatokat, lehet-e még növelni a hatékonyságot, csökkenteni a létszámot, vagy a szervezet eljutott arra a pontra, amikor a vezető partnernek új munkatársak felvételén kell gondolkodnia.
esetben felkészülten nézhessenek szembe egy nem várt eseménnyel. E funkciókon túl egy HR-szoftver másik, ún. szervezeti modulja a munkakörökre–feladatkörökre vonatkozó információkat gyűjti egy csokorba. Sorvezetőt, „sablont” ad a vezetőknek, amelynek segítségével könnyedén meg lehet fogalmazni a felelősségi köröket, világosan el lehet különíteni a kritikus, át nem ruházható, illetve a munkakörhöz szorosan nem kapcsolódó feladatokat, így csökkentve az átfedéseket és ellentmondásokat az egyes munkaterületek között, jelentősen növelve ezzel a szervezet hatékonyságát. Amikor a vezető valamilyen formában (írásban vagy szoftveres támogatással) pontosítja a beosztott kollégáival szembeni elvárásokat, egyúttal létrehozza az alapját egy későbbi teljesítményértékelésnek is. A munkakörök pontos definiálása révén az egyes feladatkörök összemérhetővé válhatnak, így mögéjük lehet rendezni egy koherens bérezési–juttatási rendszert is. Egy HR-szoftver tehát képes arra, hogy öszszevesse az adott munkakör vonatkozásában megfogalmazott elvárásokat a munkakört betöltő képességeivel a kompetenciakatalógus alapján, majd statisztikát, akár százalékokban kifejezett kimutatást készít arról, hogy az adott munkatárs mennyire felel meg az elvárásoknak. Ezek alapján
biztonsággal tervezhetővé válik például a képzés, fejlesztés, tréning büdzséje, láthatóvá válik, hogy bizonyos feladatokra kik lehetnek a legmegfelelőbbek, vagy a másik oldalról tekintve: az adott kollégához mely munkakör áll a legközelebb, mely területen lehet ő a leghatékonyabb, hogyan, milyen fejlesztéssel tudja ezt elérni és ez mennyibe kerülne a szervezet számára. Így a teljes szervezetben megjelenő fejlesztési igényt összesítve, átfogóan lehet megtervezni az optimális költségelosztást. Az oly sokszor rendkívül nehezen megfogható indokok és érvek helyett így a vezető egy HR-szoftverre támaszkodva számszerűsített információk alapján tud döntéseket hozni személyi kérdésekben is. Az informatika mindemellett megkönnyíti a stratégiai tervezést is. Miután a szoftver pillanatfelvételként rögzítette a
Kártya és fényképezôgép. Mindenhova elkísér. FINO AMEX .52
Igényeljen American Express® Gold hitelkártyát és nyerjen Orex utalványt!
A tájékoztatás nem teljes körû, ezért további részletes infor mációkért kérjük, tájékozódjon az OTP Bank Nyrt. fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabály zatokból és hirdetményekbôl.
28 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
Amíg keresem a tökéletes képet és a tökéletes sztorit, sokfelé eljutok a világban. A fényképezőgépemen kívül egy dolgot mindig magammal viszek: az American Express® Gold hitelkártyámat. Igényeljen American Express® Gold hitelkártyát Ön is, és használja minden nap! Vásároljon American Express® Gold hitelkártyájával 2009. április 6. és június 6. között összesen 160 000 Ft értékben, és értékes OREX utalványt nyerhet! A promóció részleteiről a www.otpbank.hu/americanexpress oldalon és az OTP Bank Nyrt. fiókjaiban tájékozódhat.
Egy HR-szoftver számos fontos, a szervezetet érintő kérdésben támasza lehet egy ügyvédi irodát vezető, humánerőforrás-gazdálkodás terén járatlan jogásznak. Segít, mert „megmondja”, a vezető/tulajdonos partner mikor, kit fejlesszen és milyen irányban, rendszerben láttatja az irodát, mint emberek alkotta, működő szervezetet, mérhetővé tesz szubjektív, mérhetetlennek és összevethetetlennek tartott dolgokat is, tudatossá teszi az iroda utódlási és karriertevezési lépéseit, megalapozza a bérezés és a büdzsé hatékony tervezését és felhasználását is. Az ügyvédi iroda, mint szervezet működése sokkal áttekinthetőbbé válik, s nem keveredik többé, mit csinál a jobb kéz és mit tesz a bal. dr. Bakó Krisztina – dr. Blaski Judit
ÜGYVÉDHOBBIK
Lovaglás, lótartás Az egyik klasszikus ügyvédhobbi a lovaglás. Sportos, férfias (és nőies), kondiban tart, látványos, jól hangzik, és nagyon dögösen fel lehet hozzá öltözni. De persze költséges, és rendkívül időigényes, mint a legtöbb hasonló sportág. Továbbá nem kicsit veszélyes is, elég csak a Superman-t alakító, 2004-ben elhunyt Christopher Reeve-re gondolni, aki a sors fintoraként egy lovasbaleset során bénult le.
Lovagolni megtanulni sem most, sem régebben nem ütközött különösebb nehézségbe. Csak ki kell nézni egy közeli lovardát, ahol a tanonc alá tesznek egy megfelelően bamba lovat, amit a tréner a szárral körbesétáltat néhányszor a porondon, és a harmadik alkalommal már azt hinné az ember, ez nem is olyan nehéz, de akkor hirtelen jön a galopp, ha ez sem riasztja el, akkor az első vágta nagy valószínűséggel megteszi a magáét. Ha ezek után is kitartunk az ősmagyar hobbink
mellett, akkor jön a következő sokk, amikor meglátjuk egy nyereg, csizma, nadrág és kobak árát, amely a nagy és olcsó sportáruházakban sem alacsony. De az első szabad tereplovagláson mindezt gyorsan elfeledjük. Hát még egy éjjeli vágta során, a mongol sztyeppén. Az igazi kihívás nem is lovagolni megtanulni, hanem lovat tartani. Jelen sorok írója három évvel ezelőtt kvázi munkadíjként kapott egy gyönyörű herélt csikót. Persze nagyon fellelkesültem, éppen egy egyhónapos mongol út előtt álltam, alapfokon konyítottam valamit a lovagláshoz is, osztottam, szoroztam, úgy nézett ki, hogy a családi költségvetés elbírja a zab árát, így elfogadtam a nem mindennapi természetbeni juttatást. Az előző tulajjal megállapodtam, hogy a tanyáján marad a ló, és ő megfuttatja néha. Mert bizony a lovat naponta futtatni kell. Persze kiderült nem ilyen egyszerű a helyzet. Csak néhány hónappal később esett le, hogy az állatorvosi vizsgálatok, és a patkolás költsége nem része a kialkudott árnak. Ráadásul a helyszínre is elég sokat kellett utazni, így együttesen már nem igazán tűnt
költséghatékonynak a tartás. Át kellett gondolni az egészet, és új alapokra helyezni. Végül a következő megoldás született, amelyben a csillagok kedvező együttállása is segített: sikerült szerezni két tulajdonostársat meg egy közeli lovardát a Pilisben, ahol egy, a lovardánál lakó kislány mindennap megfuttatja vagy meglovagolja Bonifácot – ez a paci becsületes neve. A lovardák többsége csak a lótartást vállalja, a belovaglást nem, erre vagy külön szakembert kell fogadni, vagy mindennap ki kell járni megfuttatni a lovat. Személy szerint én nagyon irigylem azt az ügyvéd kollégát, akinek erre lenne ideje. Lehetőségként néhol felajánlják, hogy bérlovaglásra kiadják a lovunkat, így a díj mérsékeltebb, igaz ettől lesz halmozottan hisztis, vagy bamba a jószág, és szerencsések vagyunk, ha nem sérül le, de elrontani így mindenképpen elrontják a legjobban belovagolt lovat is. Kevesen tudják, hogy a ló az érintés, simítás alapján is be tudja azonosítani az embereket, ugyanúgy rögzül benne a tenyér érintésképe, mint bennünk egy másik ember vonásai. És a durvaságra is ugyanígy emlékszik, nagyon megsínyli. A törődést, csutakolást viszont nagyon meghálálja. Nagyapám huszárként szolgált a II. világháborúban, gyakran mesélte, hogy a reggeliből – ami egy
szelt kenyérből, és pótkávéból állt – a kenyeret minden reggel a lovának adta. A ló később megmentette az életét. Váltsunk néhány szót a szerszámokról is. Egy jobb nyereg ára 100 000 Ft felett jár, és hol van még a kengyel, a kötőfék és a zabla... Lovunknak mindenképp jár egy takaró is a téli időszakra, és egy kefékből, patatisztítóból álló pipere szett. Ez így ismét egy újabb, közel 100 000 Ft-os költség. Az öltözékről csak annyit, hogy egy közepes minőségű bőr lovaglócsizma majdnem 50 000 Forint, mondjuk ez sokáig kitart. Ehhez kell még nadrág, mellény, kesztyű, és persze kobak. A maximalistáknak lovaglópálca is. Ha megvan a lovas jelmezünk, az persze még közel sem elég a lovagláshoz. A legnehezebb találni egy megbízható személyi trénert, aki nem csak mutatványos módjára köröztet hónapokig a porondon, hanem valódi titkokat is elárul. Ha van erre pár évünk, akkor talán meg is tanulunk igazán lovagolni. Látogatáskor sose feledjünk el almát vagy répát vinni a lovunknak. A kockacukor szigorúan tilos. dr. Bodolai László
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
29
UTAZÁS
Taxi tippek keletjáróknak
Tuk-tuk Aki Kelet-Ázsiát nem egy légkondicionált luxusút keretében próbálja megismerni, menthetetlenül kapcsolatba kerül egy semmivel sem összetéveszthető, jellegzetes háromkerekű járművel. Az ázsiai tömegközlekedés titkos fegyvere: a tuk-tuk.
A tuk-tuk voltaképpen beszélő név, aki hallotta már az éppen beindított tuk-tuk semmivel sem összetéveszthető, de azért Komár Mopedre és a Rigára valamelyest hasonlító, felpörgő motorkattogását: tuk-tuk-tuk-tuktuktuktuktukuk, rögtön tisztában lesz az elnevezés gyökereivel. A tuk-tuk különben nem is mindenhol tuk-tuk: Indiában és Pakisztánban motoriksaként fut, Nepálban is ezt az elnevezést használják gyakrabban. A helyi BKV, a Katmandu Tuk-tuk Ltd. azonban már utal a főként Délkelet-Ázsiában divatos elnevezésre. 1991-ben, az afganisztáni Dzsalalabadban találkoztam először a szerkezet megkapó látványával – első pillantásra meg voltam róla győződve, hogy egyedi konstrukció. Aztán néhány nappal később az alvó fronton és a Kyber-hágón történt kalandos és sikeres átkelés után a pakisztáni Peshavarban meglepetten kénytelen voltam konstatálni, hogy ezt bizony valakik sorozatban gyártják.
Nézzük valójában mi is a tuk-tuk: a tuk-tuk az egy olcsó taxi. A James Bond rajongók az Octupussy című epizódban láthatták kedvencüket tuk-tukon menekülni, ez a motívum tűnik fel egy, az interneten is megtalálható Bond alapú bankkártya reklámfilmben. Alapváltozata egy háromkerekű vázra szerelt kb. 125–250 köbcentis erőgéppel meghajtott személyszállításra konstruált, fedett motortricikli. A tuk-tuknak persze vannak különböző alfajai és vadhajtásai. Az alfajok a motor elhelyezése alapján különböztethetők meg. Az indiai–pakisztáni–bangkoki változatban a motor rejtve marad az alváz alá beépítve, a „járműszekrény” zárt és egybeépített. A thai–laoszi határon és Laoszban gyakoribb a leginkább rendőrmotorra emlékeztető szélvédővel felszerelt klasszikus motorkerékpár-szerkezetű fejtor, kissé szűkebb deszantterű potrohhal. Sebességváltást illetően láttam botváltós, kormányváltós és lábváltós változatot is.
A lao változat még felismerhető a tárcsafékes első kerékről, rozsdától rohadó tárcsával. Laosz és Kambodzsa különlegesen ötletes tuk-tuk-téren: többnyire Laoszban található a bővített és fedett oldalkocsis P20-as mintájú Yamaha motorkerékpár, amelyben a tuk-tuk sofőr védtelenül marad. Ez elmondhatjuk az utasról is, mert telibe kapja a menetszelet, amely egy 10–15 fokos lao reggelen nem kellemes élmény, ha valaki csak pólóban indult el. Laoszi vadhajtás a kerti traktorból átalakított chopper, ami szinte „korlátlan” férőhelyű. Inkább csak a helyiek használják, de valószínű néhány elvetemült turista is kipróbálta már. A chopper feltűnik a kambodzsai falvakban is, itt a Pol Pot-ot túlélt khmerek szerint különösen praktikus, mert a hosszan előrenyúló kerekes orr-rész aknára futás esetén megkímélheti az utasokat, és talán a sofőrt is a sérüléstől. Kambodzsai – főleg Angkor környéki – változat a kínai kismotor után erősített hintó, amely megfelelő alkudozás után 3 utast is képes szállítani. Ilyenkor ketten a kényelmes fotelban, egyvalaki a kevésbé komfortos favázon kénytelen ülni. A jobban felszerelt hintókon villanyvilágítás is található. A tuk-tuk régiók szerint megkülönböztethető a sebessége alapján, de ez útminőségfüggő is. Az indiai–pakisztáni–nepáli motoriksákban nem kell félni, hogy kiszédül az utas a kanyarban – az alacsony sebesség a legelképzelhetetlenebb helyekről előszédelgő teheneknek is betudható. Bangkokban viszont találkoztunk sapka nyűvő tuktukkal is. Indiai sebességen szocializálódott útitársamnak pillanatok alatt lekapta a fejéről a menetszél sokat megélt kedvenc baseballsapkáját, a trendin rábigygyesztett napszemüveggel együtt. A gázmeghajtású speedy tuk-tuk hátsó ülése komoly próbatétel a gyorsforgalmi úton. A motorzajon átütött a szerencsétlen szemüveg reccsenése, ahogy áthajtott rajta a nyomunkban loholó Toyota pickup. A tuk-tukok felszereltsége is differenciált: lemérhető, hogy legmuzikálisabbak a
30 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
UTAZÁS
pakisztáni sofőrök. Náluk ugyanis a legszakadtabb tuk-tuk is komolynak tűnő kínai tuk-tuk hi-fivel van felszerelve. Nemritkán négy hangszóróból dübörög a zene, volt szerencsém egy ilyenben a Modern Talking együttes Brother Lui-ját hallgatni indiai remixben. A pakisztániaknak a szépérzékük is erős, a legtöbb, alaphangon freskókkal már telefestett motoriksát színes üvegcserép-intarzia berakások díszítik, villogó karácsonyfaégőkkel. A variációs lehetőségek nem ismernek határt, a tuk-tuk-konstruktőrök megpróbálnak minden igényt kielégíteni. Az ülések elrendezése lehet menetiránynak oldalt, háttámla középen, mint a Magyar Néphadsereg által is rendszeresített páncélozott csapatszállító jármű – BMP – deszant terében, a szállítható személyek számát tekintve pedig láttam 20 személyes, 3 kerekű tuk-tukot is. A meghajtás módja első vagy hátsó kerék, az üzemanyag gáz, benzin, illetve vegyes üzem, minden megtalálható. Néhány szót a tuk-tuk-sofőrök is megérdemelnek. A legelvetemültebbek tapasztalataim szerint az indiaiak. Az új-delhi iráni nagykövetségen megismertünk egy new-york-i muzulmán zarándok csoportot.
Az egyik tagja, alsó hangon 2,3 méter magas fekete figura az angol nyelvű vízumkérelmet a mi segítségünkkel töltötte ki. Kicsit csodálkoztunk, amikor megtudtuk, honnan jött. Később a követségtől visszaúton derült fény az illető társaságban betöltött szerepére: egy felborított motoriksa mellett álldogált halálos nyugalomban, miközben a sofőr az öklét rázta ordítozva. A többi zarándok csak röhögött. Az indiai motoriksák egyedülálló módon taxaméterrel felszereltek. A leggyakoribb sofőr-trükk, hogy beülsz külföldiként a járműbe, és elfelejtesz előzetesen az árban megegyezni. Az úti célhoz érve általában a sofőr ilyenkor olyan horribilis összeget mond, ami legalább 3 éves indiai átlagfizetés. Ez esetben nincs mit tenni, fizetni kell. Ez kivédhető úgy is, hogy előre megalkuszunk a sofőrrel, így talán csak háromszor kell többet fizetni, mint a reális ár.
Pierre, a francia tanított meg a sofőrök megfelelő kezelésére. Pierre, a francia, az új-delhi Connaught Place legtapasztaltabb és legrafkósabb turistája, például a minden irányból támadó fülpiszkálók – kötőtűvel fültisztítást végző magánvállalkozók – ellen egy óriás fejhallgatóval védekezett, így az orvul történő fülbetúrástól is védetten a visszautasíthatatlan ajánlatokat sem kellett végighallgatnia. Tehát a kezelés: az utas beül a motoriksába, a sofőr mögé. A gyanútlan sofőr elindul, közben az utas a sofőr háta mögött lévő taxamétert halkan lefordítja. Az úti célnál a sofőr jön az általa megálmodott viteldíjigényével. Ilyenkor határozottan a taxaméteren lévő számra kell hivatkozni, ami persze az infláció miatt általában jóval kevesebb, mint a reális ár. Ha eléggé kitartóak és állhatatosak vagyunk, valahonnan – általában a tetőkárpit mögül – előkerül egy fordítókulcs, amely a taxaméteren lévő számhoz tartozó rúpiaösszeget tartalmazza. De ilyenkor sem mindig lejátszott a menet, mert akkor a sofőr különböző árdrágító tényezőkre hivatkozik: emberek száma, másik kerület, a fehér ember nehezebb, mint a helyi stb. Na, ilyenkor kell egy 2–3 méteres zarándok muzulmán! Vigyázni kell akkor is, amikor sietünk, mert a tuk-tuk-sofőrök hajlamosak túlértékelni a jármű teljesítményét. A lao határ mellett sikerült kifognunk Laosz egyik leglepukkantabb tuk-tukját, ami miatt majdnem egy napot csúsztunk. A sofőr – miután megalkudtunk – odavezetett szétesőfélben lévő járgányához – az alkudozás előtt nem tudtuk, mely sofőr melyik tuk-tukhoz tartozik.
Riadtan kérdeztük, jó-e a gép, kibírja-e az utat a 30 km-re lévő thai határig. Ő büszkén kihúzta magát: Good tuk-tuk, very speedy! A speedy tuk-tuk fogalom lett, ez után, szerencsétlen, kettesből nem tudott feljebb váltani. Néhány kilométer után előre kellett ülni a sofőr mellé, hogy kibalanszírozzuk a járgányt. Így az első kerék nem emelkedett a levegőbe és kormányozhatóvá vált. Miközben az erősen hűlő levegő és a szembeszél miatt szétfagytam – a szélvédő csak a sofőrt védte – néha véletlenül ráléptem a fékre, és komoly irtást végeztem a Mekong szúnyogállományában, kábé kétszázat sikerült lenyelnem útközben. Egyedül az útszéli kínai porcelánlerakat gyöngyszemeként felbukkanó, életnagyságú ülő németjuhász kutya szobrának látványa okozott némi visszafogott vidámságot a keserves út alatt. Szólnék néhány szót a tuk-tuk mutációiról is. Ezek négykerekű, átalakított járművek, kisteherautók, pickupok rakterei, tetőkkel és ülésekkel felszerelve. Ezek közül extremitásként megemlíteném a thai rabszállító tuk-tukot, és a lao Uaz és Zil tuktukot. A tuk-tukot vagy imádni vagy gyűlölni lehet, köztes állapot nincs. Engem az első utazás élménye örökre a tuk-tuk rabjává tett. Egy pakisztáni hűtőgép-fegyvercsempész társaság vendégeként eltöltött, nem mindennapi éjszaka után, vissza nem térő pszichedelikus érzés a peshawari kavalkádban száguldani alkonyatkor, a forgalommal szemben, folyamatosan tülkölve, dübörgő hangfalak alatt a sofőr mellett, félfenékkel ülve. Ölemben lengyel alumíniumvázas hátizsák, a lábamat el-elkapkodom a törékeny járgányt súroló teherautók hatósugarából. De élve sikerült megúszni, mint minden későbbi tuk-tuk utat. dr. Bodolai László
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
31
ÉLETMÓD
Emberré formálódni csak emberek között, valódi, személyes kapcsolatok által lehet
Digitális kor, digitális gyerekek? A csonka családok, a rengeteg válás, a család hiánya mind rossz hatással lehetnek a gyermekek lelki fejlődésére. Időhiány és fáradság miatt eltűnnek az esti játékok, beszélgetések és meseolvasások. Ezek helyett inkább a tv-ben vagy a számítógépen néznek filmeket, „meséket”, amelyek többsége sematikus vagy agresszív, villódzó képek összessége. – Ezek a rajzfilmek gyakran inkább krimik – mondja Vozár Anna klinikai gyermek-szakpszichológus. – Nincsen bennük történet, szabályrendszer, a főhős átváltozással, váratlanul, újonnan megjelenő képességekkel menekül meg. Ez vonzó a gyerekeknek, mert látványos, mozgalmas és érdekes. Ám károsan hat rájuk, mert nem is értik, negligálják a szöveget, félelmükben az agresszorral azonosulnak. Gyakran nem is lehet tudni, hogy miért is folyik a küzdelem. Sok számítógépes játékban is a pusztítás maga a cél. Ma már általánosan elterjedtek a digitális technológia eszközei, jó dolog az internet, a mobiltelefon, akár a számítógépes játékok is, de megfelelően kellene ezeket használni. Óriási a szívóerejük, ezért a mértékletesség elengedhetelen. Ha egy gyermek estig a gép előtt ül, egyfolytában csetel, öldöklőset játszik, agresszív filmeket néz, ahelyett, hogy sportolna, tanulna, biciklizne vagy beszélgetne és játszana társaival, az igen káros. A szakértő szerint az a baj, hogy a gyerekek nem is tudják felfogni, feldolgozni ezeket a gyakran túlszexualizált, szörnyen agresszív filmeket, játékokat, hiszen életkorilag nem elég érettek hozzá. És mivel általában egyedül találkoznak mindezzel, nem is tudják megbeszélni a felnőttekkel, hogy mit láttak, mit éreztek. A feszültségüket oldaná, jót tenne, ha a szüleikkel együtt megbeszélnék
„A szülő viselkedésével mintát nyújt, hatással van a gyermekére, ezért hitelesnek kell lenniük, és megértetni a gyerekkel, hogy nem önkényes tiltás miatt nem számítógépezhet egész délután.”
a látottakat. A gyerekekben óriási szorongás keletkezik, ha ösztön-felszabadító, az indulatokat szabályozatlanul kiélő képekkel találkoznak. A gyakorlat azt mutatja, hogy az erőteljes és felzaklató élmények hatásaként pszichés tünetképződés is elindulhat. Kóros mértékű szorongás, gátlásosság vagy pedig ennek ellenkezőjeként durvaság és agresszivitás jelenik meg a gyermekek viselkedésében. Alvásproblémákat, illetve a már kialakult szobatisztaságban történő visszaesést
32 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
is okozhat. Ha pedig az emberi kapcsolatok helyébe a gépekkel és a játékokkal töltött számolatlan idő lép, akkor deviancia is kialakulhat. A csetelés egy viszonylag új szokás, de már nem csak a tinik körében, hanem a 10– 11 évesek is mértéktelenül „beszélgetnek” a gép előtt ülve. Könnyebb arc és metakommunikáció nélkül, a tekintetet, mimikát nem látva, a helyes beszédre, a helyesírásra nem ügyelve írogatni egymásnak. Aztán, amikor személyesen találkoznak egymással vagy felnőttekkel, nehezükre esik megszólalni, zavarban vannak, esetenként nem tudják mondatokká alakítani gondolataikat, érzéseiket. Emberré formálódni csak emberek között, valódi, személyes kapcsolatok által lehet. Ha valaki csak a virtuális világban mozog, akkor nem ismeri meg saját magát valamint a valódi társas kommunikáció és az alkalmazkodás szabályait. Csecsemőkortól kezdve fontos a jó kapcsolatot gyermek és szülő között. Sokat kell játszani, beszélgetni a gyerekekkel, megtanítani őket az együttélés szabályaira. Meg kell tanulni szülőnek, gyermeknek egyaránt az egymásra hangolódást, hogy a kapcsolatukat a kölcsönös bizalom és a megélt, megtapasztalt szeretet és elfogadás jellemezze. A szülő viselkedésével mintát nyújt, hatással van a gyermekére, ezért hitelesnek kell lenniük, és megértetni a gyerekkel, hogy nem önkényes tiltás miatt nem számítógépezhet egész délután. Hetente többször töltsünk olyan „minőségi időt” gyermekeinkkel, amikor beszélgetünk velük, értelmes, hasznos programokban veszünk részt, közös élményeket szerzünk. Vozár Anna szerint nehezíti a szülők dolgát az is, hogy nincs közmegegyezés az elfogadott, erkölcsi értékrendben, a szabályok felborultak, megkérdőjeleződtek. Nehéz egy 4–5 évesnek megmagyarázni, miért nem mehet kilakkozott körömmel óvodába, amikor a többi kislánynak ezt megengedik. A szülőknek ki kell állniuk saját erkölcsi értékrendjük mellett, persze ez sok esetben nagyon nehéz. Könynyebben menne, ha általánosan elfogadott konszenzus lenne bizonyos kérdésekben és a szülőknek nem egyedül kellene képviselniük véleményüket. Nagyobb kárt okoz a fejlődésben, ha válogatás nélkül megnézhet minden filmet egy gyerek, mintha kis időre
Fotó: CD Projekt Magyarorszag Kft. engedélyével
esetleg hátrányba kerül a társaival szemben azért, mert nem látta az előző esti krimit. A gyógyításban egyre nagyobb szerepet kap a mozgásterápia, ugyanis sok gyerek nem képes szimbolikus játékra, mert verbális szinten vannak problémái. A bajok még a beszéd kialakulása előtti időkben keletkeztek. Az ilyen esetekben nonverbális eszközökkel lehet hatékonyan gyógyítani. Például különböző mozgáseszközökkel (labdák, gömbök, bordásfal, gyűrű, csúszda, építő- és társasjátékok stb.) játszik a gyerek egyedül vagy csoportban. Játék közben megtanul alkalmazkodni, vigyázni magára és társaira, miközben jól érzi magát, növekszik a biztonságérzete, az önbizalma és intenzív, komplex élményeket él át. Mindeközben lehetővé válik korai érzelmi traumák feldolgozása is. Az értelmetlen, agresszív játékok a nyelvi fejlődést is kedvezőtlenül befolyásolják. Sokkal több az ilyen jellegű eset, mint 5–10 éve. A beszédészlelés, a fogalomalkotás, a beszédértés a jó intellektusú gyerekeknél is gondot okozhat. Ennek terjedésében a mértéktelen számítógépezés, az öldöklős, szexuális tartalmú számítógépes játékok korlátlan használata is jelentős szerepet játszik. Krausz Viktória
HAJÓZÁS
Az első magyar off-shore tengeri vitorlásverseny
Adria 300 Annak a kijelentésnek, hogy a magyar nem hajósnemzet, már több sikeres cáfolatát ismerjük – gondoljunk itt akár az egyéni sikerekre, akár az egyre élénkebb hajóséletre. Ez utóbbinak – és az emberi természetnek is – szerves része a versenyzés. A Balatonon örvendetes módon egyre több regattával találkozunk, a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokság pedig idén már ötödik ízben kerül megrendezésre. Lehetséges még itt bármiféle továbblépés? Az Equator Kft. és a Performance Sailing Croatia erre tesz sikergyanús kísérletet az első magyar szervezésű Off-shore Tengeri Vitorlásverseny, az Adria 300 megrendezésével. Erről beszélgettünk Szűcs Ákossal, a Performance Sailing ügyvezetőjével.
?
Igen, mindenképpen. Meggyőződésünk, hogy sok olyan hazai vitorlázó van, aki hozzánk hasonlóan szereti az Adriát, a túrázást, és egy ilyen megmérettetés sem áll távol tőle. Ami külön öröm – és fontos támogatás – számunkra, hogy a Magyar Vitorlásszövetség tavaly november 19-i ülésén megtárgyalta és egyhangú igen szavazatok mellett támogatta a Tengeri bizottság javaslatát, amely szerint off-shore tengeri versenyek kerüljenek kiírásra magyar vitorlázók részére Nemzeti Bajnokság szinten.
? ?
?
Szűcs Ákos: Borzasztó egyszerűen: egyrészt van tíz remek Dufour 44 Performance hajónk Sibenikben, ami egyedülálló kollekció, hiszen ebből a típusból nincs is több az Adrián, másodsorban jól látható, hogy az adriai vitorlázás megélénkült – gondolok itt a túrázásra és a versenyzésre egyaránt, hiszen egyre többen vágnak neki az adriai üdülésnek hajón és a Tengeri Nagyhajós Bajnokság népszerűsége is immár vitathatatlan. Mindazonáltal eddig nem volt az Adrián olyan túraverseny, sem magyar, sem nemzetközi szervezésben, ami valódi esélyt adott volna a nem kishajós és nem pályaversenyzésen felnőtt vitorlázóknak komoly eredmények elérésére.
Ebből nem csinálunk titkot: szeretnénk, ha rövidesen olyan nemzetközi rendezvény lenne a verseny, amin színvonalas mezőny gyűlhet össze, akár európai vagy tengerentúli „nagy nevek” részvételével is.
Honnan jött az ötlet?
A cél eszerint az, hogy akár nemzetközi versennyé is kinője magát az Adria 300?
Az elsődleges cél jelenleg azonban a hazai vitorlázók, ha jól értjük?
Mit érdemes tudni annak, aki érdeklődik?
Először is tegye szabaddá magát július 11– 18. között, hiszen ekkor kerül megrendezésre a Gál József vezette Equator Kft. és a Performance Sailing Croatia közös fellépésével az első magyar szervezésű Off-shore Tengeri Vitorlásverseny. Másodsorban fontos tudni, hogy ez az egy hét nem csak versengés, hanem igazi kihívás is lesz. Fontos a csapat, hiszen a verseny több napon keresztül, éjjel-nappal, megállás nélkül folyik, így számít a beosztás, a legmegfelelőbb váltások
?
Érdemes még egy tengeri bajnokságot szervezni?
A válasz határozottan: igen! Nem érezzük közvetlen vetélytársaknak egymást a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnoksággal, sőt, együttműködő kapcsolat áll fenn közöttünk, hiszen a tengeri vitorlázásban élesen elkülönül egymástól az „in-shore” és „off-shore” versenyzés. A nemzetközi gyakorlatban ugyancsak láthatunk hagyományos és sikeres off-shore versenyeket is, mint pl. az ausztráliai Sydney-Hobart, vagy a kétévenként megrendezésre kerülő Fastnet Race, vagy nem utolsósorban a Rolex Middle Sea Race a Földközi-tengeren.
Fotók: Performance Sailing
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
33
HAJÓZÁS
Yacht Life magazin Magyar kiadású, magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. Új, 2009. tavaszi számunk tartalmából: B38, Southern Wind 100RS – Mrs. Seven, Lürssen – Martha Ann, Peri 37, Classic PE21 Europe, exkluzív interjú a hatszoros világbajnok vitorlázó Majthényi Szabolccsal, Türelemüvegek, Whiskyritkaságok, Nagy balatoni borok, Szivaretikett.
kialakítása, a pihenés, az étkezés megszervezése. Másrészt, mivel a versenyzők hosszabb távú terhelésnek vannak kitéve, megnő a fáradtság, a kialvatlanság tűrésének a szerepe. Nem utolsósorban nagyobb az időjárásnak való kiszolgáltatottság, és a taktikában is fontosabb a nagy területekre kiterjedő időjáráselemzés, a napokra kiterjedő meteorológiai navigálás.
?
Ezek szerint csak felkészült, rutinos vitorlázókat várnak?
Azt hiszem a verseny jellege már kijelöli, hogy ez nem a kezdők viadala. Viszont egyrészt a 12-mérföldes zónában tartjuk az útvonalat, hogy minél többen indulhassanak, másrészt igyekszünk minél több segítséget megadni a versenyzőknek. Így az előzetes tervek alapján a rendezvény egy félnapos szakmai konferenciával indul majd, ahol neves szakértők tartanak előadást taktikai, vitorlázástechnikai és meteorológiai témakörökben. Hajónként minimum 6 főt, ebből 2 képesített verenyzőt várunk, de ajánlásunk szerint inkább 8 fővel érdemes nekivágni a versenynek.
34 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
?
Milyen osztályok indulnak?
A mezőny, ami hétfőn délben rajtol el és vág neki a 300 tengeri mérföldes távnak, – amely az Adria legszebb tájain át vezet –, 84 órás szintidő alatt kell hogy teljesítse a távot. A rendezők 10 db Dufour 44 Performance és 18 db Bavaria 42 Match hajót tudnak a csapatok rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az egyes hajóosztályokból legalább 6 induló összegyűlik, akkor ezen kategóriákban is hirdetnek majd győztest. Ugyanakkor természetesen bármilyen osztályú hajó részt vehet a regattán, és azok teljesítményének összehasonlításában az ORC-számítás fog segíteni.
?
További részletek?
Rövidesen életre kel a verseny hivatalos internetes honlapja a www.tengerivitorlazas. hu oldalon. Itt a versenykiírás és egyéb fontos információk mellett bőséges, folyamatosan frissülő hírekhez juthatnak az érdeklődők, és online nevezésre is lesz lehetőség. Körösvölgyi Zoltán
www.tengerivitorlazas.hu www.performance-sailing.eu
KULTÚRA
Mozikban A felolvasó
Gaztettek és vezeklések A lehető legritkább esetben fordul elő, hogy ügyvédek és bírák játékfilmben szerepeljenek, ráadásul egykori önmagukat alakítsák. Az Oscar-díjat is nyert A felolvasó című alkotásban ennek lehet szemtanúja a néző, 2009. április 23-tól immáron a magyar filmszínházakban is.
1963 decemberétől csaknem két éven át zajlott egy frankfurti bíróság előtt a később frankfurti Auschwitz-per néven elhíresült tárgyalássorozat, melyben huszonkét SS-tagot állítottak bíróság elé, akik a második világháború idején Auschwitz-Birkenauban szolgáltak. Több millió emberen elkövetett tömeggyilkosságban való bűnrészességgel vádolták meg őket. Ezt megelőzően már két híresebb perben ítélkeztek nagyobb számban háborús bűnösök fölött. Az 1945-ös nürnbergi perben a Gestapo és az SS felső vezetőire szabtak súlyos ítéletet, 1947 végén pedig a lengyel hatóságok a krakkói Auschwitzperben táborparancsnokokat, orvosokat állítottak a vádlottak padjára. A frankfurti tárgyalások azonban több szempontból is különböztek a korábbiaktól. Olyan letartóztatott német állampolgárokra összpontosult a figyelem, akik kisebb beosztásban szolgáltak a haláltáborokban és segítették elő a tömeges gyilkosságokat. Másrészt ekkor történt meg először, hogy a koncentrációs táborok túlélői tanúként jelentek meg a bíróság előtt és farkasszemet néztek fogvatartóikkal. Tizenkilenc országból tanúk százai vonultak fel a bíróság előtt. A német bírósági perek történetében először fordult elő, hogy a tanúk és a vádlottak vallomását hangszalagra rögzítették.
E per anyagára is épül A felolvasó (The Reader) című film, amelyben a korabeli, ma már nyugalmazott ügyvédek és bírák közül többen is szerepet vállaltak a bírósági jelenetek felvétele során. Név szerint Thomas Borchardt, Thomas Paritschke, Burglinde Kinz, Stefan Weichbrodt és Kark Heinz Oplustiel. Az Auschwitz-per ügyésze, Gerhard Wiese és Gregor Herb bíró – akik elismert jogtudósok Németországban – tanácsadóként vették részt a produkció munkálataiban. A Stephen Daldry által rendezett alkotás a második világháborút követően játszódik Németországban. A főhős a kamaszkorú Michael Berg, akit egy ismeretlen járókelő kísér haza, miután rosszul lesz az utcán. Amikor a fiú felépül betegségéből, felkeresi segítőjét, a nála kétszer idősebb nőt, Hannát, hogy megköszönje segítségét. Michael összebarátkozik Hannával, aki szereti, ha felolvasnak neki. Michael így szívesen olvas fel a nőnek népszerű irodalmi művekből, miközben szenvedélyes és titokzatos viszony szövődik közöttük. Hanna azonban egyik napról a másikra hirtelen eltűnik Michael életéből, aki csak sejti, hogy titokzatos dolog lehet a nő életében. Nyolc évvel később Michaelt már joghallgatóként látjuk viszont,
Kate Winslet: átváltozás és díjhalmozás – Meglehetősen lassan olvasok könyveket, de A felolvasót nem tudtam letenni, és egyetlen nap alatt elolvastam… Általában nagyon szeretek felkészülni a szerepeimre. Fontos, hogy megcsináljam a házi feladatomat, és hagyni, hogy beépüljön a figurába. De Hanna esetében olyan sok könyvet kellett elolvasnom és dokumentumfilmet kellett megnéznem a koncentrációs táborokról, hogy egy bizonyos ponton úgy éreztem, nem bírom tovább. Rengeteg olyan képet láttam, ami beégett az emlékezetembe és nem tudok tőle megszabadulni, hiába próbálom… Az idős „Hanna megtestesítése” négy órát vett igénybe. Nemcsak a külsőm, de a mozgásom is megváltozott. Nem okozott gondot belenézni a tükörbe és vén banyának látni magam… A felolvasót 2009-ban négy Oscar-díjra jelölték a legjobb film, adaptált forgatókönyv, rendezés, operatőri munka és női főszereplő kategóriában. Ez utóbbit Kate Winslet révén február végén el is nyerte az alkotás, csakúgy, mint ugyanebben a hónapban a Brit Filmakadémia (BAFTA) díját. Januárban a legjobb női epizodista díját szerezte meg a színésznő a Golden Globe-gálán, Los Angelesben. Emellett Kate Winslet alakításával elnyerte az Egyesült Államok filmkritikusainak díját és besöpörte a chicagói, San Diego-i, Las Vegas-i kritikusok elismerését. Ugyanitt David Kross is díjat kapott, mint a legjobb fiatal szereplő. Londonban és Vancouverben is Kate Winsletnek ítélték a legjobb női főszereplő díját, és az amerikai színészek is őt tartották teljesítményéért a legjobbnak a 2008-as filmtermés alapján.
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
35
KULTÚRA
Bűn és bűntudat Bernard Schlink, A felolvasó című regény írója: – Regényem az úgynevezett „második nemzedék” története. Teljesen naivan éltünk és nőttünk fel, majd egy bizonyos életkorban szembesülnünk kellett azzal, mit tettek szüleink, tanáraink és lelkipásztoraink. Felkavaró érzés, amikor rájössz, hogy az általad szeretett emberek milyen rémségekben vettek részt… Mindannyian elítéltük a szüleinket, még akkor is, ha nem csináltak semmit, csak 1945 után megtűrték maguk között a bűnök elkövetőit. A náci múlt még azoknak is problémát okozott, akik semmivel nem tudták, vagy nem akarták megvádolni szüleiket... Egyszerre akartam megérteni és elítélni Hanna bűneit. Amikor megpróbáltam megérteni, az volt az érzésem, hogy nem sikerül annyira elítélnem, mint azt a tett szörnyűsége megköveteli. Amikor az elvárható módon elítéltem, nem maradt hely a megértésnek... Mindkét elvárásnak meg akartam felelni, de szinte lehetetlen volt a kettő egyszerre. David Hare, a film forgatókönyvírója: – A felolvasó a legismertebb német regény a háború utáni időszakról és a nácizmus német nemzetre gyakorolt hatásáról. Keveset írtak eddig arról, milyen érzés lehetett megszületni és megörökölni a múlt rémtetteit… Nem lehet a háború utáni német bűntudatról úgy írni, hogy ne váltson ki indulatokat… Stephen Daldry rendező: – A film háborús bűnökkel foglalkozik. Hétköznapi emberekről szól, akik végrehajtják a mindenki által ismert gaztetteket. Ezáltal még hangsúlyosabbá válik a gonoszság hétköznapisága, banalitása.
aki a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Egy napon megdöbbenve látja a vádlottak padján egykori szerelmét. Ekkor kell rájönnie, milyen szörnyű titkot is rejtegetett Hanna ismeretlen múltja. A film egy megrendítő emberi történeten keresztül próbál szólni arról, hogy a fiatal generáció miként tudja megismerni, felfogni, feldolgozni az idősebb generáció bűneit, gaztetteit, majd megbánását, vezeklését. A műben nincs szó megbocsátásról, csak a múlt szörnyű örökléséről és a hogyan továbbról: hogyan viszonyuljon az új, demokratikus Németország nemzedéke szülei, nagyszülei megbocsáthatatlan tetteihez. Az alkotás női főszereplője Kate Winslet, Michaelt az ötvenes és hatvanas években David Kross ifjú színész formálja meg, míg a hetvenes–kilencvenes évek Michaeljét Ralph Fiennes kelti életre. A film az 1944-ben született Bernhard Schlink azonos című, önéletrajzi ihletésű regénye alapján született, és először 1995-ben látott napvilágot. (Érdekesség, hogy Schlink statisztaként látható a film egyik jelenetében, amikor Hanna és Michael egy biciklis kirándulás során egy sörkertben ebédel.) A szerző jelenleg a berlini Humboldt Egyetem jogi és filozófia-professzora. Számos je-
Jelentésrétegek Ralph Fiennes, az idősebb Michael megformálója: – A filmben szereplő kérdések felelősségről, bűnösségről, ítélkezésről, szerelemről és szexualitásról bonyolult problémákat vetnek fel, de összességében egy nagyon is emberi történet rajzolódik ki. Gyakran a jó forgatókönyv ismérve, hogy az egyszerűnek látszó jelenetek nagyon fontos tartalommal rendelkeznek. A felolvasó forgatókönyvének szépsége, hogy a hétköznapi mondatok mögött különböző tartalmak és jelentésrétegek lelhetők fel.
36 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
lentős irodalmi elismerést kapott az írás, negyven nyelvre fordították le és több mint hétmillió példányban fogyott el a nagyvilágban. A regény ma már a német tananyag része, mind az irodalmárok, mind a történészek úgy tartják, a mű nélkülözhetetlen a német történelem megismeréséhez és megértéséhez. Az író a maga és kortársai sajátos helyzetét fogalmazza meg: nem felelősek szüleik szörnyű tetteiért, mégis azok árnyékában születtek és nőttek fel s szembe kell nézniük a náci háborús bűnökkel. El kell ítélniük azokat, az áldozatoknak pedig meg kell adniuk a tiszteletet. Németország mert szembenézni múltjával: a politika, a jog, a történetírás, a kultúra eszközeivel. Falus Tamás
TUDOMÁNY
A jövő mérnökei Ami tegnap science-fiction volt, holnapra tudományos ténnyé válhat – figyelmeztetnek előszeretettel futurológusok. A jövőkutatás mára önálló diszciplína lett, melynek eredményeit világcégek is hasznosítják stratégiájuk megtervezésekor. A felgyorsult világban – ne féljünk a nagy szavaktól – az emberiség sorsa múlhat azon, hogy milyen jövőt hagyományozunk utódainkra.
Mindennapos űrturizmus? A mai helyzet abból a szempontból nem újdonság, hogy az emberiség történelmében mindig is születtek újabb és újabb találmányok. Korunk azonban annyiban különbözik a megelőző századoktól, hogy a technikai fejlődés minden korábbinál gyorsabban következik be, minek következtében kis túlzással napra pontosan előre lehet jelezni, hogy a kutatóknak mikorra sikerül kifejleszteni egy szerkezet tökéletesebb, gyorsabb, pontosabb vagy éppen olcsóbb változatát, illetve az emberiség mikorra talál fel egyes, ma még csak álmainkban létező alkalmatosságokat. E folyamat tanulmányozásának tudománya a XX. században népszerűvé vált – s ma már vezető cégek által is alkalmazott – futurológia, melynek nevében persze sok megalapozatlan jóslat is napvilágot látott. Se szeri, se száma az inkább science-fiction regények lapjaira illő elképzeléseknek és fatális tévedéseknek. Utóbbira az egyik legnevezetesebb példa bizonyos Simon
Newcomb nevéhez fűződik – annak a férfiéhoz, aki a Wright testvérek történelmi repülése előtt néhány héttel talált úgy nyilatkozni, hogy egyszerűen fizikai képtelenség a levegőnél nehezebb szerkezettel levegőbe emelkedni. A – legalábbis az adott időpontig – beteljesületlen jóslatok közé tartozik az az 1967-es jövendölés, mely szerint a földet néhány évtizeden belül éjszakánként mesterséges holdakról világítják meg, egy futurológus pedig 1964-ben úgy vélekedett, hogy 2000-re minden autót és háztartási gépet atommotor fog majd hajtani, és napjainkban mindennapos lesz az űrturizmus. A jövő technikai újdonságainak előre jelzése mellett a futurológiának kevésbé kézzel fogható, ám annál jelentősebb vetülete a következő évtizedek, évszázadok demográfiai, környezeti, energetikai változásainak kiszámítása. A leginkább adatolható előrejelzés a népesség várható alakulása – ami pedig szorosan összefügg a világ jövőjét befolyásoló többi tényezővel. Nos, ebből a szempontból az utóbbi évszázadok drámai változást hoztak magukkal. A föld népessége ugyanis az elmúlt háromszáz évben a tízszeresére, vagyis hatmilliárd főre növekedett, méghozzá szédületes ütemben. Míg bolygónk lakosságszáma 1700 és 1750 között mindössze 115 millióval emelkedett, ez a szám a XX. század első felében 950 millió, a második felében pedig már 3,5 milliárd volt.
A növekedés határai És ha azt vesszük, hogy a Nemzetközi Családtervezési Szövetség becslése szerint a világon naponta mintegy 110 millió nemi közösülés történik, melyből bő 900 ezer vezet fogantatáshoz, akkor – a halálozási adatok figyelembevételével – könnyen kiszámítható, hogy a tendencia folytatódni fog. Eszerint az emberiség létszáma még jó darabig évente nyolc magyarországnyi fővel fog nőni, s száz megszületendő földlakóból 98 valamelyik fejlődő országban látja meg a napvilágot. A föld népessége így 150–200 év múlva akár megkétszereződhet, vagyis elérheti a 10–12 milliárd főt, de már 2050-re is megközelítheti a kilencmilliárdot.
http://regeszet.aquincum.hu
„A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni” – így hangzik az egyik legtekintélyesebb XX. századi futurológus, a magyar származású Gábor Dénes szemléletes mondása. És hogy mennyire igaza volt az emberiség jövőjének elemzésére 1968-ban létrejött Római Klub alapítójának, az az utóbbi évtizedekben többször is bebizonyosodott. Vegyünk csak példának egy, a klub alapításakor született embert és annak írási szokásait. Világra jöttekor még elsősorban a mechanikus írógép – nota bene, a XIX. század végének találmánya – állt rendelkezésre, ha valaki nem kézzel akarta papírra vetni gondolatait, majd hamarosan egyre elterjedtebbé váltak az egyébként a múlt század harmincas éveitől kezdve kifejlesztett villanyírógépek. Emberünk alig múlt húszéves, amikor kitört a digitális forradalom, és a korábbi szerkezeteket felváltotta a számítógép – ma pedig már ott tartunk, hogy évről évre dobnak piacra egyre intelligensebb, a szöveg szerkesztését akár okostelefonon lehetővé tevő készülékeket.
„Ha a lakosság számának, az iparosítás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés méreteinek, az erőforrások kimerítésének jelenlegi növekedési tendenciái változatlanok maradnak, akkor a növekedés határait bolygónkon már valamikor a következő száz év folyamán elérjük.” – ez az idézet a Római Klub számára 1972-ben A növekedés határai címmel készült jelentésből származik; abból a tanulmányból, mely akkora vihart kavart, hogy sokan szinte az utolsó ítélet napjának megjövendöléséhez hasonlították. Az írás, illetve a klub jóslatainak egy része nem vált valóra – így a világ népessége 2000-re nem érte el a hétmilliárdot, és az ezredfordulón Magyarországon sem élt 11 millió ember –, ám a fenntartható fejlődésről szóló figyelmeztetésük ma időszerűbb, mint valaha. Míg ugyanis az elmúlt évtizedekben a föld élelmiszertermelése úgy, ahogy lépést tudott tartani a népszaporulat növekedésével, a prognózisok szerint hamarosan mindennaposak lehetnek az időnként már most is jelentkező élelmiszerhiányok. A becslések szerint a következő húsz évben az élelmiszerszükséglet negyven százalékkal nőni fog, és
Hétezer éves ház Óbudán Egy lakópark építését megelőzően végzett régészeti feltárás során több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai az óbudai Duna-parton. A kutatások eredményeképpen egy teljes újkőkori ház rekonstruálhatóvá vált. A leletek döntő többsége a középső neolitikum időszakából származik, de felszínre kerültek a középső rézkor emlékei és egy római kori, vélhetően a Duna-part menti terület víztelenítését szolgáló árokrendszer részlete is. A régészek egy húsz méter hosszú, hat méter széles, oszlopos szerkezetű épület teljes alaprajzát, illetve több hasonló ház részletét dokumentálták az újkőkor középső szakaszából. Budapesti Történeti Múzeum
ÜgyvédVilág ■ 2009. április
37
TUDOMÁNY
nagy kérdés, hogy a termelés ki tud-e elégíteni ekkora igényt, főleg úgy, hogy ma az évenként előállított élelmiszer zömét a földlakók negyede fogyasztja el, s csaknem egymilliárd embertársunk szabályosan éhezik. Ezzel áll összefüggésben az az adat, mely szerint a világ fogyasztásának 96 százaléka a népesség öt százalékára jut, miközben 1,3 ember napi egy dollárnál is kevesebből él. A demográfia másik nagy kihívása, hogy egyre nagyobb számú ember mind hosszabb ideig él a földön. Míg a fejlődő országokban 1975-ben az átlagéletkor 22 év volt, 2050ben már 38 lehet; ha valaki 1997-ben valamelyik fejlett ipari országban született, várható élettartama 66 év volt, mely szám 2050-re 73-ra emelkedhet. Ezzel áll szoros összefüggésben a jövő nyugdíjasainak helyzete: míg a fejlett országokban ma minden újszülöttre tíz 65 évesnél idősebb ember jut, ez az arány húsz év múlva egy a tizenötre
Bővíthetik a paksi atomerőművet Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága egyhangúlag támogatta a paksi atomerőmű kibővítésének előkészítését, amelyhez a kormány előzetes parlamenti hozzájárulást kért. Az erőmű bővítése mellett a kabinet szerint gazdasági, környezetvédelmi, valamint energetikai és szociális érvek is szólnak. Egy új atomerőművi blokk építésével ugyanis alacsonyabbá és kiszámíthatóbbá válhat a villamos energia ára, csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, növelhető az ország energetikai függetlensége, illetve az építkezés és a fenntartás révén a gazdaság élénkülésére és a foglalkoztatottság bővülésére lehet számítani. A fejlesztés jelenleg 2,5–3 milliárd euróba kerülne, ami a hosszú és olcsó üzemeltetés során 40 százalékkal hatékonyabban térül meg, mint a hagyományos erőművekhez szükséges beruházások. A környezetvédők ugyanakkor fenntartásokkal fogadják a tervet. MTI
változhat. A tendencia alól Magyarország sem kivétel: nálunk ma száz aktív ember befizetett járulékából 76 nyugdíjast kell finanszírozni – a várakozások szerint 2050-ben már másfélszer annyit. Nemhiába tartják világszerte a jövő egyik legnagyobb kihívásának a hamarosan finanszírozhatatlanná váló nyugdíjrendszert.
Meghökkentő jóslatok
Huszonhét éves? Akkor már öreg! A Virginiai Egyetem munkatársai kétezer nőt és férfit vizsgáltak meg különféle tesztekkel, amelyekkel a mentális képességeiket mérték föl. Kiderült, hogy 27 éves kor az, amikor már a mentális képességek jelentősen gyengébbek. A csúcs a szakemberek szerint a 22 éves kor, az emlékezet pedig 37 éves kor körül kezd hanyatlani. Mindezzel szemben csak annyi jó hírrel tudtak szolgálni a tudósok, hogy a felhalmozott tudáson, például a szókincsen és az általános műveltségen alapuló képességek legalább 60 éves korig fejlődnek. www.stop.hu
38 ÜgyvédVilág ■ 2009. április
Ennél talán már csak az előbbutóbb ki apadó energiakészletek ügye okoz nagyobb gondot a világ döntéshozóinak. Az előrejelzések szerint a világ energiaigénye – és ezzel együtt szén-dioxid-kibocsátása – 2030-ra várhatóan 60 százalékkal fog növekedni. A fosszilis, vagyis nem megújuló energiakészletek ugyanakkor előbbutóbb kimerülnek, így mindinkább előtérbe kerülhetnek a megújuló energiaforrások. Az átállás azonban hosszú időt vesz igénybe, és nem is minden tekintetben kecsegtet megnyugtató megoldással. Persze a problémára nem csak újabb energiaforrások bevonásával adhatunk választ, hanem ellenkezőleg: azzal is, hogy csökkentjük a fogyasztást. Éppen ezt célozza például az Európai Bizottság vonatkozó terve, melynek értelmében földrészünkön 2020-ig húszszázalékos energiamegtakarítást kellene elérni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a következő 20–30 évben az unió energiaigényének 70 százalékát kell importból beszerezni – ma ez az arány 50 százalék –, ráadásul ezen termékek némelyike olyan térségből érkezik, amely nem tekinthető biztonságosnak.
A felhasznált energiával áll szoros összefüggésben a globális felmelegedés ügye. Az ipari korszak beköszönte óta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának következtében a föld éghajlata már 0,6 fokkal melegebb lett, s a század végére további akár ötfokos hőemelkedés várható. Ennek következményei pedig beláthatatlanok. Ha ugyanis a hőmérséklet tovább nő, a földön élő fajok tekintélyes része kipusztulhat, s ez végzetes csapást mérhet a bolygó ökoszisztémájára. Emellett belátható időn belül elolvadhat az Északi-sark jege és a szibériai jégtakaró, ami viszont megemeli a tengerszintet, és a klímát gyökeresen befolyásoló gázok felszabadulásával járhat. Ami pedig a jövő technikai újdonságait illeti, a jelenleg forgalomban lévő jóslatok minden képzeletet felülmúlnak. Az egyik legnevesebb mai futurológus, a korábban a British Telecomnak dolgozó Ian Pearson szerint 2012-ben megjelenik otthonainkban a háromdimenziós tévé, 2017-ben előállítják a mesterséges májat és tüdőt, és tíz éven belül lehetőség lesz rá, hogy egy kontaktlencseként a szemre kerülő miniatűr alkalmatosságon nézzük a tévét. Pearson jóslatai azért is figyelemre méltóak, mert korábbi, 1993-as jövendöléseinek több mint nyolcvan százaléka valósággá vált. Ahogy előre megmondta, a kilencvenes évek közepén, illetve második felében lehetővé vált a digitális rendszámfelismerés, ma már televízió működhet a karórában, és aki akar, egyméteres átmérőjű lapos képernyőn is nézheti a tévét. A legmerészebb, Ray Kurzweil jövőkutató által is megerősített jövendölés azonban arról szól, hogy néhány évtizeden belül össze lehet vonni a biológiai és a mesterséges intelligenciát, aminek értelmében az ember képes lesz arra, hogy elméjének tartalmát számítógépre mentse. Hogy ebből mi válik valóra, az, ahogy mondani szokás, a jövő zenéje. Akárhogyan alakul is a sorsunk, a futurológusoknak érdemes megfontolniuk a foglalkozásukra alkalmazott bölcsességet: „Minél többet jósolj, légy azon, hogy ne maradjon róla feljegyzés, és később csak a bevált jóslataidat idézd fel.” Szőnyi Szilárd