IV. ÉVFOLYAM.
ll.
SZÁM
FRAN KLIN-TÁRSULAT
KIADÁSA
. .
- . .. !>',
~,
821
Télen pompás
AGGTELEK,
[éqkép ződrnények
keletkeznek
a bejáratok
közelében
A VILÁG
LEGNAGYOBB
CSEPPKŐBARLANGJA
A szerző felvételeivel
A világhírű Aggteleki cseppkőbarlangról bizonyára mindenki hallott már, de annál kevesebben vannak, akik ezt a maga nemében pál atlan természeti csodát ismerik. Igaz ugyan, hogy még néhány évvel ezelőtt valóságos expedícószám ba ment ennek a barlangnak a felkeresése. 1935 óta azonban nagyot változott az eddigi helyzet. A legutóbbi években történt nagyszabású felfedezések egyszerre az egész világ legnagyobb cseppkőbarlangjává léptették elő az Aggteleki-cseppkőbarlangot, és ekkor a kor má ny figyelme is ráterelődött az addig kiaknázatlan, beláthatatlan jövő előtt álló idegenforgalmi látványosságra. A kormány a Magyar Turista Seovetséges. bízta meg a cseppkőbarlang kezelésével és azóta évről-évre rendszeresen folytatják a barlang feltárását és korszerű idegcnforgalmi keretbe való illesztését. A barlangban veszélytelen sétautakat építettek, pompás villanyvilágítást vezett ek be és legújabban a barlang aggteleki bejáratánál modern turistaszállodát építettek. A szakszerű .o.<.ezclésnekés a bernházásnak hamarosan meg
Lrrta
KESSLER HUBERT
is lett az eredménye. Rövid időn belül a belés külíöldi látogatók tízezrei keresték fel a barlangot és gyönyörködtek szinte meseszerű szépségében és minden képzeletet felülmúló, hatalmas méreteiben. A barlang egy részét, leülönösen a legújabban felfedezett szakaszokat azonball szándékosan abban az állapotban hagyták, amilyenben a felfedezés idejében volt azok számára, akik fáradságot nem sajnálva a természet eredeti érintetlenségében akarnak gyönyörködni. A barlang elülső szakaszait már a csiszolt kőkor (neolithicum) barlanglakója ismerte. Számtalan kultúrmaradványát napjainkig megőrizte a barlang agyagkitöltése. A páratlan érdekesség ii kő- és bronzkori leleteket most az új turist.aszálló üvegvitrinjei őrzik. A barlang tudományosnak mondbató kutatása a XVIII. század végén indult meg, amikor két angol a barlang eddig ismeretlen szakaszaiba merészkedett, de annak végét nem találta meg. Tapasztalataikr6l írt tudományos beszárnolóik révén az egész tudományos világ figyelme a bm lang felé fordult.
-
822
Különöscn
tul.ilt
aharlangban
nyák keltettek elején Gömör
Keresztély
cnrbcri
nagy Iel t űuúst , A X1.'\. vármegye «Iöldméröjc»,
k()p()-
száz.«! Ra i«:
újabh
barlungszakaszokat fc.Iczctt fel. Földalatti patak partjára ért, amelynek folyását több k ilornétcres !JoSSZlÍs;ígban követte. Végül teljesen összeszííklilt a barlang és Ll szűk ülctct k it ölt víz e lá ll t n ,t b.i t or ő
édes rcmúuyt ól klkc,;it let ve a lxllyebhi g,í lódáshoz kész ül t ern. ;\ víz köziinsl'gcs
vizsfolyá-
sakor is lj lá hnv i 11l,"lvsl?ghell lepi el ezen öblöt. Tsa k kó pze ln i i,; borz,lszt/), milyen állaput b,1 lellel te vol ua a l x-u t lcvőr , miuckt ladik volt, ha mcgárurl: volna és c mély gödröt ll11'gliiltiiltc volna. Lizonvosan 1((·j,;(;..;lw('s(',s. jaj ('s k inis !t;tI:i1
clőt
r.
a
viz
h
irt
ulc
n
kutató
további útját. Raisz pontr», mér nők i rajzot készített a barlangról. Ez volt a vilrigon ismert els6 kornoly har1angtl·rkl~p. Utódja Irrss l nirc 18z5-ben k ülőnleucs
volt volna sorsa a n n.r k , m or t <1 Illajd' fiiggi.lcgL'S, m inckn kupsz ko.ló nt·lkiil lc vő oldaIr:!l,lk amélly v iz t ő! nyalat va teljessl\,;gel Sl'lllfl,i lábt.ut odzóvul bizt a t nak. Eliít crjcszt cll ern
csónak segíbégével áthatolt ,1ZOll az akarlrilyon, amely Ra isz útját állta és úju bb, kiiriilbelül négy k ilornétcrcs bar langjá ra t ot fedczett fel. Ez a szomszédos Jósvafő kiizsl;g kiiz(>lébe vezetett. Vass Imre próbálkozásait ("s sikerét tükrözi az alábbi néhány sor, mclvcket megható lelkesedéssel írt, 1932-ben megjelent könyvéből idézele :
ezen
« ... az I824. évi szüntelen tartó szárazság azon reménységet gerjesztvén fcl benncm , hogya (barlangi-) tó talán át lábolható lesz, s a barlang felfedezésével
hazámnak nagyobb
rejtekeibe juthatnek s azoknak a barlangot nevezetesebbe. s a ebbeli ritkaságát a külíöld előtt
figyelemre
!',;
,':'
"
méltóvá
tehetném
: illv
Gömör
veszedelmcs Ili'lylteztctl'st !ckintdl's vármegye rcmljcinck , akik is egy Lldik-
nak ot t l>(~nn va ló "']Jít ld I'S(',t kegyesen •.1határozta k ... » «... vl'gre aL. rH2')-ik e,;ztend{í Szt. 1\';'111 havának eJ:.;íí n.ipj.i n ;'IIL,lvl'rg{;dtCIl1 a t ón.i k kclcpccs ver me in (',s __ milly öröm lepte Illl'g o
keblemct
-
ft>lytatlt,lltam utarnat . .» A felfedezés h írérc egyre többen jiil t ck,
a barlang csodáiban gyönyijrkiirllli dc a barlang mcg tck intósc óriási ségckbe űt kőz tt . Hol síkos, agyago,;
ak.ir1\('11l'·zt alu jun kellett mcn n i, hol p(!dig emelet magas~,ígú szik lat orluszokon kellett á.t má sz n i. A harlaru; végére érve azután vissza kellett fordulni '~s ugyanazon az úton kellett visszajönni. Valóságos expedíció volt a lJarl:lIlg lútogatúsa. mert megtekin tcsc 12-- I4 óráig is el t art ot t. Vass egyre kereste az általa felfedezett harlangsz.n kasz fol yt a t ását, mert remélt e, hogy majd Jósvaf{} községböl mest er sóuc» t árót akik tak,
ő
törhet a barlangba, ami a megtekintést lényegescn megkönnyítette volna. Fáradozása azon ban hiába va lónak bizonyul t. Vass szakaszok ellenében. azonban
megkísérelte ml'lS további har1angfelfedezését a barlangi patak Iolyá sa Az akkori kezdetleges fclszerclósscl nem boldogult·, mer t il barlang holtozata egyes helyeken teljesen a víz színo alá hajolt, úgyncvezett «szifon t» alkotott és ezzel lehetet lenné vált minden t ováhbhatolás
Vass meg volt gy[5zöc!ve, hogya
h:lrlallg összebarlanggal. amelynek
függ egv másik,
k isebb
Domica a neve még ismeretlen
Ha a két barlang
között levő szakaszt fel lehetne fedezni, akkor a barlang amúgyis tek int ólyes hossza megkétszerezőclne. A barlangi patak (Slyx) folytatását a. barlangról készült t érké púbc «. . , félig setétes sz ínbcn t sak iránvzonua tetki. majd valaki vizéhez érenc! s' tovább
tem
A Paradicsom
a Tilalomfával
szcrencsésb ' a' Styx folytatja a. felvételt».
Ez volt tellát a barlang utolsó nagy problémája, amelybe száz évvel később c sor ok írój a bekapcsolódott.
b23
A barlang tolytatását ter fedezte
jósva.lö
fell' vezető
1923-ban Kalllra Péfel. Abaui-Torna vár-
megye támogatásával lől mcsterséges tárót
Jósvafő töretett
feLl
hegyoldalba és végre J928-ban létesült az új jósvafői barlang. bejárat. A barlangot tehát már kényelmesen meg lehetett tekinteni, keleti végér ismerték és most már sát kellett
csak nyugati folytatámr-g ta lálni. Ezt a bar-
lang patakja, a Styx azonban féltékenycn elrejtette. A j0ghi(leg víz, az ismer ctlen mél ysógck , vízesesek (;s főleg il legyé5zhctet1en szi fonok megh i úsit ott a k mi nrlcn kísérletet. Külföldön köz bcn egyne nagy'Jbb barlangokat fedeztek fel és a m i magvar büszkcsógiink végül h(l~szúság tekintetében a legnagyobb cseppkőbarlangok rangsorában a harmadik helyre került. (Pos/llli1iai-barlallg 17, a Dcchstein-Moninnuh-Höhí e 15, az Aggteleki-barlang 9 k ilornétcr IC)3z-ig.) 19z6-ban néhányszáz mcternvirc a trianoni határon túl nagvkitcrjcdésű bar langhálózatra bukkantak a csehek az eddig Donnea néven ismert k is barlangnyílásból. Az új barlangban is patak folyt, ele a cseh L'S nórnct kutat ók nn k nem sikeriilt keleti folytatását bejárn iok , mcrt rcrid k iviil mély szifon útjukat ál lta. Arra a helyre, ameddig nagy nehézst;gek árán hatol LI k , kis hárlogdo boz t hel yeztek el, me 1y be nóvjcg ycikct (;s feljegyzései ket t et tók. A szcrzó It)]2-ben k ísércl t c meg clsőÍzben magyar ol.ln lról a két barlang iisszdiiggt'-s0nck IcHcdczósé t. Az első kisór lct tupasz-
tnlatait
Iclh.rsz n.ilva, il köve t kező óvben újra. megpn'Jhúlkozlllllk it sz i íonok alatt való útjut ssa l. A földalatt levő patak vizének a é
patai~mC'der tágításával gyorsabb lefolyást hixt ositol t un k , amivel clért ük a v izszf n n(oh~lly ccnt imút crr s süllycdésót . Egyl1cti rnunkával sikerül! llleg\'alr')sítani, hog\' a harl;tng mcnnyczctc r-s a víz szinc közöt t néhány ce n t i-
mcteres lcveg{írt'-tc!; keletkezett.
HJ32. augusztus z r-ón ,·,"grC' r-lér kczct t nok láttam az id,'5t, hogy az u(ob,\ {~s diJllUí k ísór lctet is megkock.iz tassuk. l«(ozi vi Ilunvlá III pá in kat lel jesen vízzáróau sz igetelt ük {os mcg kczd t iik utn n ka t a Vgltideg vízben. Egyre mólycbbrc kellett a lámerülnün k. J1lÍg: \("gii1 m.ir csak orrnnk lút szot t ki a vízből A fiild alatt Iev,í patak agyagos Icnck:- mindell lt">pl'sIl('1 cl lcná 11hat a lan crőv cl IIúzt a 1('[('1(, lá hunkat. Érthető volt tehát nlcgí
Kutatóutam
a földalatt
levő patakmederben
könnyebbülésem, amikor végre láttam, hogy a barlang mennyezete lassan emelkedik, a patakmeder kitágul és sz iklás partra léphettünk. Már azt hittem, hogy megtaláltuk az összefüggést és bent vagyunk a Dornicában, amikor második szifon állta utunkat. Újabb csákányozás következett: Addig tágítottuk apatakmedret és vágt uk le a vizet duzzasztó kis mésztuffagá t akat , míg elértük a vízszint újabb néhány centimétéres süllyedését. Reménykedve nekivágtunk tehát a második szifonnak. amely az elsőnél jóval hosszabb volt. Már-már vissza akartam fordulni, amikor végül megszűnt a szűkület, felemelkedhettem és lámpáru gyér fényénél a sz iklafalba karcolt neveket láttam: odaát voltunk tehát a Domicában l Nehéz elképzelni a felett való örömünket, hogy végre siker ült it barlang nagy problémájának megoldása és annak bizonyítása, hogy ez a két hatalmas barlang tulajdonképpen egyetlen összefügg{j óriási barlangrendszer : a világ legnagyobb cseppkőbarlangja , Még ugyanabban az évben a barlang több k ilornóter hosszú oldalágait is felfedezt li k, a követ kezó években pedig megtaláltuk a már r{-gen sejtett «alsó bar langot», amely a rl~gen ismert barlang alatt kőr ülbelül 30 méter mt"lysl-gben húzódik. Az összes ismert és felmór t
járatok
hossza
ma már meghaladja
a 22
k ilornétert , Az új felfedezések révén a korrnány figyelme is ráirányult abarlangra. Felismertók nagy idegenforgalmi jelentőségét {~s fokozatosan megkezdődött az idegenforgalmi beruházás. A barlang aggteleki bejáratától az úgynevezett Paradicsom-ig (kőr lbelül egy órás útj villanyvilágítást vezettek be {os ma már hatalmas reflektorok árasztják f('nyüket a pum pás cseppkökópződményckre. Ugyancsak villanyvilágítást kapott a jósvafői bejárattói ű
az Óriástereiltig terjedő szakasz. Az utóbbi termet a Kormányzó Úr látogatása emlékére Horthy Miklós-teremnek nevezték el újabban. A barlangban azonkívül pompás sétautak épültek, amelyek lehetővé teszik a barlang veszélytelen látogatását, sőt megkezdték már a barlang főjáratába tervezett keskenyvágányú kisvasút alépítményének építését is, ez év júniusában pedig villanyvilágítással látták el a barlang hatalmas, többszázméteres föld alatt levő tavát is. Az elektromos áramot saját erőtelepünk adja. A barlang és idegenforgalmának fej lődését komolyan fellendítette az aggteleki bejárat előtt épült modern turistaszálló, ahol a legegyszerűbb és a legnagyobb igényű látogatók is elhelyezhetők. A szállóban kiállították a barlangban talált számos őskori leletet is. Kőből és csontból csiszolt szerszámokat, bámulatosan művészi rajzokkal ékesített kőkori agyagedény töredékeket, agancsból készült kapákat, csontt űket , agyaggyöngyöket láthatunk itt szakszerű magyarázat mellett. Rendkívül érdekesek a jégkori barlangi medve mészkővel összeforrt csontmaradványai, hatalmas agyarai, de fiatalabb bronzkori leleteket is találunk. Bi cnzfibulák, bronzkések és lándzsahegyek, római korabeli mérlegek stb. mind arról tanúskodnak, hogy a barlang elülső szakaszait mindenkor menedékhelyül használták. Tanulságos rajzokon, metszeteken láthatjuk a barlang keletkezésének magyarázatát. Megtudjuk, hogy a barlang tulajdonképpen nagy kiterj edésű karsztfennsík egyetlen, óriási vízlevezetője. Az Aggtelek környéki területen ugyanis nincsenek nyilt völgyek, hanern csak hasszabb-rövidebb mélyedések vágódtak a mészkőhegységbe, amelyek végén nyílások tátonganak. A csapadékvíz. hólé ezekben a mélyedésekben összegyűl és a sziklanyílásokon, vÍznyelőkön keresztül a barlangba ömlik. Ennek patakjaban a Styxszel egyesülve végül
A viziturista a föld alatt is hódolhat sportjának
J ósvatő
községnél hatalmas források alakjában ismét napfényre kerül, A barlangban épített utak lehetövé teszik, hogya barlangot tavaszi árvízker is megtekinthessék, amikor a dübörgő, rohanó f6ldalatt levő patak sz int c félelmetes látványt nyujt. A barlangban egyébként megfelelő felszerelés áll rendelkezésükre azoknak, akik a barlang legújabban, ma még nehezen megközelíthető járatait is meg akarják tekinteni. Bejárásuk a természeti szépségeken kívül nagy sportélvezet is. Különösen izgalmas 65 egyedülálló élményt ad a szeptemberben a csehektől földalatti határrevízió útján visszaszerzett barlangszakasz bejárása, amihez körülbelül öt óra szükséges. Mire e sorok az olvasóközönség elé kerülnek, már miénk lesz a teljes, 22 kilométer hosszú barlangrenclszer. Erről a páratlan szépségű barlangszakaszról hamarosan k ülön cikk keretében fogunk beszámolni.
\ II \
It..
