VIII. MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS
1./
„(...) Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha ezt kivíttuk a mély süllyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához; Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!” (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban /1844./)
2./
„(...) Mosolygok immár. Hallom, mint kopácsol az ismeretlen kéz. De nem bitót, nem vérpadot, és nem koporsót ácsol; templomot épít, meghitt házikót, s tán minket edz és bennünket kovácsol kemény acéllá, tűzben izzított pengévé s rája vési rendelését: Te gyógyítod meg a világ kelését! (...)” (Dsida Jenő: Tükör előtt)
3./
„Meg ne inogj, népem, tarts ki nagy strázsádon, mert kell ma a bástya az omló világban, s talán éppen ez a te nehéz parancsod: tartani keményen a kopott ős roncsot. Mert nem véd az, amit te meg nem tudsz védni, de rozzantan is szent, ami tiéd s régi. Átkoztad elégszer... kicsi volt magadnak... S ma áldott, és tágabb, mint nagy birodalmak. (…) Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa, mint fához a levél, hulltomig kapcsolva, mert nem madár vagyok, hanem csak falevél, mely, ha fája kidőlt, sokáig ő sem él.” (Babits Mihály Hátrahagyott Versei; Ezerkilencszáznegyven /Nyugat/)
4./
„(...) Meddig lesz még úr a betyárság És pulya had mi, milliók?
Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk.” (Ady Endre: Magyar jakobinus dala) 5./ „A magyar nemzet léte kultúráján áll vagy bukik. Ebbe irodalom, nyelv, még a történelem is belefér. Tehát a kultúrája és a sorsa tartja a magyarságot. A vér harcában már többször csatát vesztett – nem kell mondani a tatár dúlást, a törökök másfél évszázadát, a betelepítéseket -, és ma is vesztésre áll. Viszont a kultúrájával ezt mindig ellensúlyozni tudta. Olyan vonzó műveltség ez, hogy ezért mindig jó volt magyarrá válni azoknak, akik ide érkeztek, például az én nagyapámnak is, vagy akik itt éltek idegen tömegek.” (Szerencsés Károly /történész/ ; /riport/) 6./ „Minden nemzetnek kötelessége, hogy ha kell, a tájékoztatás szigorú szabályozásával valósítsa meg azt a sajtót, amely egyes osztályok és hatalmi csoportosulások helyett a nép, a nemzet szolgálatában áll.” (Széchenyi István) 7./ „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.” (Jakob Grimm meseíró, az első német tudományos nyelvtan megalkotója /19. szd./) 8./ „(...) Sehol sem virul ilyen tökéletesen nemzetidegen nómenklatúra-maffia. Ez magyarországi sajátosság. Egyszer majd, egy boldogabb időben alaposabb elemzést érdemel, mert ennek gyökere egészen Trianonig visszanyúlik, következésképpen olyan vírus ez, amely fertőzőképességét hosszú időn át megőrizte, s máig nem veszítette el. A magyarországi bolsevizmus - ami tehát egy szűk elit üzleti célú terrorja a többség felett – megértése, felderítése és maradéktalan felszámolása a nemzeti túlélés legfontosabb feltétele lesz. (...)” (Bencsik András: A Magyar rózsa drámája /2009./) 9./ „A jelenlegi helyzet megértéséhez David C. Korten ad eligazítást. Ő azt írja a 'Tőkés társaságok világuralma' című könyvében, hogy a világban egyfajta modern 'kétpártiság' alakult ki. Az egyik oldalon a globális tőke érdekei, valamint a behatolása számára a terepet előkészítő és az extraprofiton osztozó helyi rezidenseik, a másik oldalon pedig a helyi közösségek, a nemzet és a családok állnak. Ez még
önmagában nem volna probléma. A baj az, mondja Korten, ha az állam, mint harmadik szereplő, amit a közösségek éppen azért hoztak létre, hogy korlátok között tartsa a hontalan tőke mozgását, intézményestül átáll a túloldalra. Megítélésem szerint ma éppen ezt látjuk itthon. A közösség állama dezertált Magyarországon. A multinacionális tőke rezidensei alkotnak kormányt, és a sors fintora az, hogy mindezt baloldali retorikával teszik. Az embernek az a benyomása, hogy az állam a zsákmányszerzést segíti elő minden eszközével. (…) - Mire irányul ez a zsákmányszerzés? A termőföldre, az emberek magánvagyonára és a közpénzekre. Az állami vagyonról szóló 2007-es törvény az 50.000 milliárd forintot meghaladó értékűnek becsült nemzeti vagyont kivonta a köz és a Parlament ellenőrzése alól. Ezzel megteremtette a gyorsított kiárusítás törvényi kereteit. (...) –
Hogyan tudna megerősödni a vidék Magyarországa?
Először is vissza kellene szereznie a közösségnek, a nemzetnek a saját államát. Célirányos kormányzati szándék esetén az összes eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy a helyi közösségeket, a kis- és közepes vállalkozásokat megerősítsük, az összefogásukat és a piacra kerülésüket segítsük. Az európai vidékfejlesztési rendelet tartalmazza a megerősítésüket célzó jogcímeket. (…) –
Most mintha egyre erősödnének a társadalmi elégedetlenség hangjai.
A baj az, hogy ezek a mozgalmak nem érnek össze. Minden csoport azt hiszi, hogy a saját problémáját egyedül is meg tudja oldani, és nem veszi észre, hogy a bajok gyökere azonos. Ezt használják ki tudatosan a kormányoldalon, és 'leszalámizzák' őket, mint a Rákosi-rendszerben. A társadalom különböző csoportjait egymás ellen fordítják, hogy ne tudjanak összefogni. (…) Van a társadalomban egy belső érési, rádöbbenési folyamat, amit sajnos nem lehet jelentősen gyorsítani, csak rá lehet segíteni. (…) Változásokat csak a nép, sőt, csak a nemzet tud elérni(...).” (Ángyán József a „Népakarat és tempóérzék” c. riportban; 2009. január 7.) 10./ „Minden információ, ami meghatározza a leendő új élet minőségét, ebben a parányi magban összpontosul. Ez az információhalmaz és energiamennyiség maga a TUDÁS. Az élethez szükséges minden információ, amely képes egy tökéletes létformát teremteni, ez a MAG tudása. Az ősi magyar nyelvben 'Mag-har'-ként nyilvánult meg a magyar kifejezés. Annyit jelentett, mint a tudást hordozó nép. Ennek a népnek a tudattalan tartományaiban benne lakozik az emberiség ősi tudásának teljessége. A megfelelő körülmények jelenléte esetén minden nehézség nélkül előhívható ez a tudás.”
(Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 11./ „Két időtálló koronaeszme alakult ki Európában az idők folyamán, az egyik az angol, a másik a magyar. 1990-ben angol történészek egy csoportja elcsodálkozva kérte számon, miért nem akarjuk újraéleszteni nemzetünk éltető alkotmányát.” (Tiszta Energiáért polgári kör: Az európai uniós csatlakozásról, … ) 12./ Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya: 1./ § Magyarország örökké szabad. 2./ § (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szüntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. 3./ § Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a./ Nem semmisítheti meg a birtokot. b./ Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c./ Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. § Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5. § (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályoknak megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.”
(Halász József: Van más megoldás) 13./ „(...) A Szent Korona-tan éppen hatálytalaníthatatlansága által válhat legfőbb garanciájává a jogfolytonosság helyreállításának. A Szent Korona tana hatálytalaníthatatlansága pedig megkérdőjelezhetetlen, hisz miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát. (…) 'amikor azt kérdezzük – nyilatkozta Túri Béla -, hogy mi a jogfolytonosság, nem törődöm azzal, hogy Franciaországban vagy másutt mit tartanak a jogfolytonosság elvének; én azt kérdezem, hogy mi a magyar alkotmány szerint a jogfolytonosság és mi a Szent Korona országában és tanában a jogfolytonosság... ' (…).” (Kocsis István: A Szent Korona és a jogfolytonosság) 14./ „Hogyan működött a jogfolytonosság helyreállítása? Alapelv: a törvénysértés nem alapít jogot, vagyis a jogfolytonosságot helyreállító országgyűlés kimondja az idegen megszállás idején hozott káros rendelkezések semmisségét. A jogfolytonosságunkat hangsúlyozó történelmi alkotmány gyémántból van, kikezdhetetlen. A jogfolytonosságunkat tagadó sztálini alaptörvény anyaga a törékeny üveg. A török megszállók által ránk kényszerített terheket a megszállók kivonulása után semmissé tettük. Szóba sem jöhetett a török adószedők által ránk erőltetett adók további fizetése. A törökök kivonultak, és talpnyalóiknak lehetetlen lett volna elhitetni egy országgal, hogy az adókat továbbra is fizetnünk kell a törökök által megjelölt bankoknak. Sztálin pontosan tudta, mit csinál, amikor erőszakkal megakadályozta ősi alkotmányunk helyreállítását. Pontosan tudta, hogy létünk lényegét kell kitépnie tudatunkból ahhoz, hogy nemzetünk gerince megroppanjon. Rögtön megértjük, miért nem beszélnek politikusaink a Szent Korona-alkotmány jogfolytonosságának helyreállításáról, ha a szovjet megszállók diktatúrája alatt ránk kényszerített hiteladósság kérdését vizsgáljuk. A Szent Korona jogfolytonossága esetén ezt a népet nem lehet kamatfüggőségbe, adósságcsapdába, rabszolgaságba hajtani. Ez egyszerűen lehetetlen. (…) (Tiszta Energiáért Polgári Kör: Az európai uniós csatlakozásról...) 15./ „A történelmi alkotmány, a Szent Korona-eszme hatodik alaptétele: 'HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT' (Egy motor nem szerelheti, állíthatja, illetve szabályozhatja be önmagát. - a szerk.). Csak a Magyarország népe történelmileg alakuló közös tudatában élő történelmi alkotmány, a Szent Korona szellemében, népi kezdeményezésre felálló Alkotmányozó Nemzetgyűlés által kidolgozott és népszavazással jóváhagyott Alkotmányos Alaptörvény érvényes. Minden más 'alkotmány'-nak vagy 'alaptörvény'-nek nevezett dokumentum érvénytelen. Az Alkotmányos Alaptörvény módosítása is csak ilyen eljárással
hajtható végre.” (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia) 16./ „Miért kell helyreállítani az alkotmányosságot? (Mi kell és mi nem kell Magyarország népének?) NEM KELL a GDP (teljes hazai termék) állandó növelése, NEM KELL a külföldi tőke becsábítása, NEM KELL a világpiaci versenyképesség erőltetése, mert mindezek arra szolgálnak, hogy a bankokat és az exportot a kezükben tartó multikat és hazai multimilliomos kiszolgálóikat továbbgazdagítsák az ország népe nagy többségének továbbszegényedése árán. KELL a történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme visszahelyezése az ország társadalmi rendjének alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, mert erre az alapra épülhet a független, jóléti Magyarország.” (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia) 17./ „A királyság visszaállítása csak népszavazás útján lehetséges. Ami azt jelenti/jelentené, hogy formálisan visszatérünk az alkotmányos királyság – ez volt az utolsó, még jól működő államformánk – államformájához; ámde azzal a lényegbe vágó kiegészítéssel, hogy ez az államforma a Szent Korona-tan alapján ezúttal a valódi demokráciát fogja megvalósítani, amelyben a király nem egy újabb teljhatalmú diktátor, hanem a parlamenti demokrácia rendeltetésszerű működésének szakrális felettese, legfőbb egyszemélyi ellenőre. Olyasvalaki, aki (…) garancia arra, hogy Magyarországon soha többé nem valósulhat meg a törvénytelenség, a hazugság, a csalás és a káosz istentagadó, igazságtipró rémuralma. A szakrális királyság egyrészt garancia arra, hogy bolsevik (51%-os) többséggel nem tagadhatók le az égről a csillagok, mert a király minden ilyen és hasonló 'többségi döntést' hivatalból megvétóz, megsemmisít; másrészt arra, hogy Magyarország vagyona (földje, vízkincse, GDP-je stb.) többé semmilyen 'privatizációs trükkel' nem idegeníthető el, mert a magyar vagyon , a magyar érték - a Szent Korona közvetítésével – szakrális, isteni védelem alatt áll.” (Czike László: A magyar nemzet legsürgősebb tennivalói a királyság mielőbbi visszaállításáért) 18./ „A jogfolytonosság helyreállítása megkerülhetetlen feladat, éspedig két okból. Az egyik az, hogy Magyarországon nincs közjogi stabilitás. (…) A másik ok a
nemzeti egység hiánya. (…) 'Királyi perspektívából' szemlélve nincsenek különböző politikai oldalak, szekértáborok, csak az egyetemes nemzet létezik. Vagyis a király mint szuverén entitás nem része a politikai küzdelmeknek, azok felett áll, ő áll középen. - Tehát a jogfolytonosság helyreállítása államformaváltást is jelent? Szükségképpen igen. De nem államformaváltásról, hanem az államforma helyreállításáról kell beszélnünk. A jogfolytonosság helyreállítása ugyanis egyet jelent a történeti alkotmányhoz és a Szent Korona tanához való visszatéréssel, ezek viszont köztársasági keretek között értelmezhetetlenek és értelmetlenek. Az 1989-90es rendszerváltozást levezénylő politikai osztály legnagyobb bűne, hogy nem állította helyre a jogfolytonosságot. Az ideiglenességet – nem mellesleg – a jelenlegi alaptörvény is rögzíti. (...) A köztársasági (…) államforma születésétől ellentmondásban van önmagával, hiszen a népszuverenitásra hivatkozik, de sohasem kérdezték meg róla a népet, hanem mindig ráerőltették a nemzetre. A királyságot a nemzet önmaga alkotta meg, a köztársaság egy oktrojált rendszer vele szemben, (…) önmaga logikája szerint sincs legitimitása. - A köztársaság keretei között nem lehet visszatérni a jogfolytonossághoz? Nem, mert a jogfolytonosság a királysághoz kötődik, abban gyökerezik, attól elszakítani ugyanolyan forradalmi tett, mint egy tanácsköztársaságot létrehozni. (…) A köztársaság kifejezetten megtagadta a történelmet, szembefordult vele, így lényegileg képtelenség jogfolytonosságról beszélni republikánus keretek között. (…) A magyar politikai elitnek kötelessége volna visszatérni a történeti alkotmányhoz. (…) - Miként lehetne itt és most helyreállítani a jogfolytonosságot, vagyis a királyság intézményét? Ez kifejezetten és kizárólag az e célból összeülő nemzetgyűlés feladata lenne. (…) Elodázhatatlan a feladat. A nemzetgyűlésnek addig is ideiglenes államfőt kellene választani. (...) - No és ki lenne alkalmas uralkodónak? (…) Nem ez a legfontosabb, hanem a történeti alkotmány, a Szent Korona tana és a jogfolytonosság helyreállítása. (…) - Nem anakronizmus királyságról beszélni 2009-ben? Nem, sőt, most újra nagyon is aktuális. Ezer éven át ez volt választott, magunknak
megalkotott államformánk. (…) Meggyőződésem, hogy a következő kormánynak történelmi felelőssége visszavezetni Magyarországot a jogfolytonossághoz. (…) Ki kell mondani, hogy a királyságnak nincs alternatívája Magyarországon, a köztársaságnak pedig csak jelene van, jövője nincsen. Most minden mozgásban van, történelmi lehetőség és felelősség eredeti államformánk helyreállítása.” (Pánczél Hegedüs János 'A királyság örök' c. riportban /2009./) 19./ „A Korona, mint nemzeti szimbólum, a lélek szintjén programoz. Ahogy áttör a lelkiség, ha eljön az idő, teljesen természetes módon megnyilatkozik a Kárpátmedencei integritás törvényszerűsége is. (…)” (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 20./ „Jövőnk koronája a múltunkban született.” (A Magyar Szent Korona) (Tölgyesi Ágnes filmje /2000./) 21./ „A /'Neoliberalizmus, a közellenség'/ könyvben próbálom igazolni, a neoliberalizmus egyik lényeges eleme a ferdítés, csúsztatás; röviden a hazudozás, ami persze nem meglepő, ha kezdjük megérteni a mai neo-izmusokat. Bibónak pedig nyilván igaza van, amikor azt mondja, hogy ez a fajta hazudozás szükségképpen vezet az erkölcs eltűnéséhez és a szellem elsilányosodásához. (...) Az azonban tény, hogy egy rabláson alapuló rendszer jól elvan 'izmusok' nélkül; pláne miután mindannyian elfogadtuk, hogy a pénz imádatán, illetve a GDP szüntelen növelésén kell alapulnia az új neo-vallásnak. (…) - Vagyis vissza kellene menni legalább 1989-ig és megcsinálni egy valódi rendszerváltást, ha életben akarunk maradni? Igen. Erre lenne szükség, bár előbb meg kellene állapodnunk néhány alapvető dologban. Például abban, hogy egymással egyetértésben akarunk-e élni, vagy valamiféle szociál-darwinizmus szerint akarjuk berendezni a rendszerünket. Olyan rendszert akarunk-e, amelyikben együtt, egymást segítve dolgozunk és alanyi jogon jár az egészségügyi ellátás, vagy olyat, amelyikben szabad egymást legázolni, becsapni, kizsigerelni. Tisztáznunk kellene elveket. Megjegyzem, mindezt játszva képesek lennénk megtenni, ha a politika hagyná. (…) Kidolgoztunk egy hipotézist, amely szerint, ha a politika komolyan venné az Emberi Jogok Kiáltványát, illetve a törvényhozók eszerint tevékenykednének, felépíthető lenne egy többé-kevésbé ideális társadalom (…) amennyire lehet, kizárva a spekulációt, és valóban munkára, teljesítményre alapítani a társadalmi elismerést.(…) Olyan vagyoni különbségek mellett, amelyek a mai világunkat jellemzik, nem lehet igazságos társadalomról beszélni, de még demokráciáról sem.”
(Mészáros G. László a „Közellenség” c. riportban /2009. január 7./) 22./ „Biológiai törvényeken alapuló elgondolásom szerint azt tartom, hogy az emberek többségét, s minden bizonnyal a társadalmat nem az buzdítja cselekvésre, hogy 'szeresd felebarátodat, mint tenmagadat' (mert ez lehetetlen), hanem az, hogy 'érdemeld ki felebarátod szeretetét'. Ez az ember legjobb képességeit hozza felszínre, a biztonság és a lelki egyensúly megtartásának alapján. Az altruista egoizmusnak (önzetlen önzés) ez a formája kifejezi az élő anyag természetes önzését, ami nem kifogásolható, mert mindenki számára hasznos. (…) Az altruizmust az egoizmus egy módosult formájának tekinthetjük, a kollektív önzés olyan formájának, amely segíti a közösséget azért, hogy hálát ébresszen. A jóindulatot úgy nyerjük el, hogy mások a mi boldogulásunkat kívánják azért, amit értük tettünk és újra megtennénk. Talán ez a legemberibb módja a biztonság (homeosztázis) megteremtésének a társadalomban, mivel megakadályozza az önző és az önzetlen hajlamok összeütközését. Hálát és bizalmat teremtve másokat is arra ösztönzünk, hogy osztozzanak velünk saját jólétünk természetes kívánásában. (…) Életem nagy eredményének tartanám, ha az önzetlen önzés elvét olyan világosan és meggyőzően tudnám bemutatni, hogy ez az általános emberi erkölcs jelszavává lehessen. (…) Hiszek abban, hogy (…) az önzetlen önzés megnyugtató együttműködést eredményez a versengő sejtek, szervek, emberek, sőt egész társadalmak között. (…) Hasonló elveknek kell érvényesülniök a nemzetek együttműködésében: mint ahogy egy ember egészsége attól függ, hogy szervei összehangoltan működnek-e, éppúgy az egyes emberek kapcsolatait, ezen túl a családok, törzsek és nemzetek tagjainak viszonyát az önzetlen önzés érzelmeinek és indulatainak kell harmonikussá tenni, ami önmagában biztosítja a békés együttműködést.” (Selye János: Stressz distressz nélkül /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983./) 23./ „A magyarság sorsa a kis népek zónájához, Kelet-Középeurópához kötött; ha elit tud lenni, s egy új eszmét forr ki magából, nemességének tornatere, eszméi kisugárzásköre csak ez a terület lehet. Ami persze nem azt jelenti, (…) hogy nyelessük le magunkat szőröstül-bőröstül a kis ántánttal. A népeknek vannak felületesebb és mélyebb érdekei: s a kisántánt vezetők ma népeik felületesebb érdekeit képviselik. Hivatkozzunk mi a mélyebbekre.” (Németh László: A minőség forradalma; Mozgalom; Kisebbségi sors /1935./) 24./ „(...) Kétféle embertípus és ennek megfelelően kétféle társadalom-modell működik emberlétünk kezdetétől a világban. Mint egyének másokért vagy másokból (mások rovására) élhetünk.
Az első esetben két-két ember vagy embercsoport között minden fajta küzdelem csakis egymásért folyhat. A tétje pedig az, hogy a másik félben szunnyadó értékeket felszínre hozza, kibontakoztassa. Az ilyen küzdelemnek nincs vesztese, győztesnek pedig az a fél mondhatja magát, aki a másikat maga fölé tudja emelni. A mi mondai őstörténetünkben ezt a küzdelemtípust Hunor és Magyar életvitele példázza. A másik esetben a küzdelem az egyéni, illetve csoport-érdek kíméletlen érvényesítésére irányul. Az erkölcs ebben semmiféle szerepet nem játszik. Az érdek pedig a következő stratégiát diktálja: tudd meg, ki lehet jobb nálad, és idejében semmisítsd meg! Az ilyen típusú küzdelemből szükségszerűen a rosszabbik fél kerül ki győztesen, az áldozat pedig az ártatlan testvér lesz. Példa rá a bibliai Káin, illetve az indoeurópai hagyomány ugyancsak testvérgyilkos Romulusa. Ha az emberiség ezt a viselkedés-modellt érvényesíti mindennapi gyakorlatában – ma, sajnos, ezt tapasztaljuk mind a gazdasági, mind a politikai életben! - a leépülése feltartóztathatatlanul bekövetkezik. A mások rovására történő érdek-érvényesítés ugyanis az állatvilág jellemző viselkedés-modellje, nem az emberé. Ezen az úton legfeljebb a főemlős (a majom) szintjéig lehet eljutni a törzsfejlődésben. Ha pedig történetesen emberősöktől származunk, óhatatlanul ide csúszunk vissza. Ha a káini-romulusi modellt akarom érvényesíteni, mindenek előtt zárt rendszereket kell képeznem az emberközösségeken belül. (…) Egyenlő esélyeket kell biztosítanom a másokért élő és a másokból élő egyedeknek ... (…) Legyen példa a zárt rendszerre a tyúkudvar, benne az egymásért élő egyedek a baromfiak, a rajtuk élősködő egyedek a a rókák. Belátható, mi lesz a baromfiudvar sorsa, ha JOGEGYENLŐSÉG-et hirdetünk meg a TYÚKOK és a RÓKÁK között. Az ilyen társadalmi rendszert hagyományosan DEMOKRÁCIÁ-nak nevezzük, és magyarra ezt a szót népuralomnak fordítjuk. Valójában azonban ebben a működési modellben (…) nem a nép, hanem az arc nélküli alattvalókból összeverődött tömeg a jogok gyakorlója. Ez azt jelenti, hogy egy élősködő senkiházinak ugyanolyan mértékű a beleszólási lehetősége az államügyek intézésébe, mint annak az egyénnek, aki egy élet önfeláldozó munkájával építi, gyarapítja a közösséget. (…) Az egymásért vállalt küzdelem jegyében működő társadalomban nem a tömeguralom, hanem a magasabb elvek által irányított rend (idegen szóval 'hierarchia' vagyis 'szent uralom') határozza meg az egyedek, illetve a kisebbnagyobb közösségek egymáshoz való viszonyát. Az ilyen működésrendű társadalomban minden és mindenki ott és addig jut szerephez, ahol és ameddig a képességeit a legszerencsésebben, illetve legeredményesebben tudja kamatoztatni – a köz javára. Tudnunk kell: a teremtett világ – tudományos szakszóval: az Univerzum – nem demokratikus, hanem hierarchikus rendben működik. Ha a társadalom hosszabb távon egészségesen akar működni, a saját működésrendjét ehhez a tágabb, őt is magában foglaló egyetemes rendhez kell igazítania.
A hierarchikus rendszerű társadalom-működést egyetlen igazi veszély fenyegetheti, és az ellenzői minden esetben erre hivatkozva is támadják. A zsarnoksággá fajulás veszélyéről van szó. Ez akkor következik be, ha a 'szent uralom' kulcsfontosságú pozícióit - kakukkfiókákként – hatalmi tébolyban szenvedő önjelöltek vagy mindenre elszánt maffiavezérek kaparintják meg. Az emberiség egyetemes történetében egyetlen olyan társadalomszerveződési modellt ismerünk, amelyik a hierarchia keretei között hathatósan el tudja hárítani a zsarnokságba torkollás veszélyét. Ez a Szent Korona működési elve, illetve ennek az elvnek az érvényesülése a napi gyakorlatban. (…) A Szent Korona jogainak érvényesítése nem egyetlen személyre, a királyra hárul, hanem egyenlő arányban foganatosítja azokat a nemzet és a király. Így mind a tömeg-uralomba, mind a parancs-uralomba csúszás lehetősége kiküszöbölődik. Nem a magyarságnak, hanem az emberiségnek a létérdekei diktálják a Szent Korona felségjogainak helyreállítását! (…) Tudnunk kell: a Szent Korona által képviselt jogrend nem időleges érvényű! Ahogy tegnap érvényes volt, úgy érvényes ma is, holnap is, amíg emberi közösségek emberhez méltó életet akarnak élni a Földön. (…) Minden ember, születésétől fogva, egyszerre kétféle idő-nagyságrendben él. Mint egyén, egy 365/366 napból álló ún. 'kis évben', egyúttal mint valamely nemzet fia, egy kereken huszonhatezer 'kis évből' álló precessziós vagy 'nagy Nap-évben'. (Ezek nem asztrológiai, hanem asztronómiai, azaz szigorúan tudományos megalapozottságú adatok!) A magyar Szent Korona is ebben a kétféle nagyságrendben fejti ki a maga közjogi tevékenységét, amikor egyrészt a 'precessziós' nagyságrendű nemzetre, másrészt a 'kis éves' időkerethez kötött egyénre, a királyra – hangsúlyozottan így, együtt – bízza a benne megtestesülő jogok gyakorlását. A két tényező közötti összhang a hierarchia, azaz a 'szent uralom' zökkenőmentes érvényesülésének záloga. (...) Ősi és mind ez ideig jogszerűen nem módosított törvényeink értelmében a történelmi Magyarország teljes területe ma is a Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdona, amelyből egy talpalatnyi földet sem lehet kisajátítani vagy áruba bocsátani. Ilyen módon a külföldről becsalogatott földvásárlók, illetve az erőszakosan behajtott idegen telepesek legfeljebb ideiglenes haszonélvezői lehetnek az általuk birtokba vett földterületeknek, valamint a hozzájuk tartozó ingó és ingatlan javaknak. A Szent Korona jogrendjének – várhatóan a közeljövőben történő – helyreállítása esetén azonban valamennyi jogszerűtlenül eltulajdonított földterület és vagyontárgy ellenszolgáltatás nélkül visszaszáll jogos tulajdonosára, a magyar Szent Koronára. (...) Szent Koronánk képrendje, benne a két ingyen gyógyító szent orvossal, királynak és nemzetnek egyforma hangsúllyal példázza: mi nem hódítani, hanem gyógyítani igyekszünk, az élet minden területén. Mert a világ ma nagyon beteg. És … csakis
személyes jó példával orvosolható. (…) Az utat azonban nemcsak megtalálni kell. El is kell indulni rajta. Úgy legyen!” (Pap Gábor: Hívogató) 25./ „Felgyorsuló nemzeti sorscsapások, természeti katasztrófák, esetleg járványok, erőszakos megmozdulások, fegyveres összecsapások, egyszóval: az agresszió felerősödése. Ezt megszüntetni egyetlen módon lehetséges. Nemzeti közmegegyezéssel, szakrális ünnepen a Koronával engesztelő szertartást szükséges végezni, ami után a Korona elhelyezésének szabályait megtartó elhelyezésről kell gondoskodni. Amíg ez nem történik meg, a nemzeti csapások folytatódnak, addig nem lehet szó nemzeti felemelkedésről. Vegyük tudomásul, a Szent Korona nemzeti szimbólum. Bánjunk ennek megfelelő tisztelettel vele. (…) A Korona (…) ránk fogja kényszeríteni, hogy felismerjük erejét. Felismerjük azt, hogy szükségünk van nekünk is, de az egész emberiségnek is rá.” (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 26./ „Püski Sándor (…) az egész életét (…) arra áldozta, hogy a magyarságot előbbre vigye. Elsősorban összefogást próbált létrehozni – ahogy ő fogalmazott – a harmadik utat, hogy ne a kapitalizmus és a kommunizmus között kelljen választani, legyen más megoldás is. (Püski István) (…) Én ma azt tartom harmadik útnak, amelyik nem a politikai játszma része, nem jobb- és baloldalról szól, hanem egy egységes nemzetről. (Püski László)” (Farkas Anita, Herbák Dóra: Új Szárszó kellene /riport, 2009./) 27./ „A globalizmus pénzuralmi rendszerét felváltó természetes gazdasági rendszer csak a természetes személyhez kötődő, annak a teljesítményét tükröző és a többi ember iránti felelősséggel megterhelt magántulajdonon alapulhat. A magántulajdon azonban szabad egyének társulásaként különböző fokozatú közösségi változatokban, szövetkezeti formákban is működhet. A lényeg az, hogy se az állammonopolista hatalom, se a magánmonopolista hatalom ne vehesse el az értékelőállító személytől egyéni szabadságát, függetlenségét, személyes felelősségét és azt, hogy ő rendelkezhessen munkája eredményével, vagyis teljesítményének ő maradjon az ura.” (Drábik János: A természetes gazdasági rend Magyarországon) 28./ „A nem-nyugati civilizációk jelenlegi fejlődési szakaszának fontos jelensége az, amit Huntington – Ronald Dore nyomán – 'második generációs őshonosodási jelenségnek' nevez. 'Mind az egykori nyugati gyarmatokon, mind pedig a független országokban – például Kínában és Japánban – az első „modernizáló” vagy „függetlenedés utáni” nemzedék gyakran szerezte képesítését külföldi (nyugati)
egyetemeken, kozmopolita (nyugati) nyelveken... A jóval nagyobb második generáció zöme ezzel szemben otthon szerzi meg képesítését... és az oktatás nyelve mindinkább helyi, semmint a gyarmati nyelv. (…) a nyugati befolyás visszaszorul, a fiatal feltörekvő vezetők már nem folyamodhatnak többé a Nyugathoz erőért és jólétért. A siker eszközeit saját társadalmukon belül kell megtalálniuk, ezért alkalmazkodniuk kell értékeihez és kultúrájához.' Az őshonosodás folyamatának nem feltétlenül kell kivárnia a második generációt. A rátermett, érzékeny és alkalmazkodó első generációs vezetők maguk is őshonosodnak.” (Síklaky István: A civilizációk összecsapása – magyar szemmel) 29./ „Egy megújult nemzeti identitás alapja az a tudat kell legyen, hogy létünk az emberiség számára nem közönyös.” (Zárug Péter Farkas: Néhány gondolat a nemzet fogalma...) 30./ „A szemfényvesztő kihasználóktól óvták országukat a szent magyar királyok és a transzcendentálisan képzett máguspapok vagy spirituális tanítók. Ma ezer sebből vérző országunkat és nemzetünket nem védi szakrális király és fajtáját szívvellélekkel fölemelő, tanító, nevelő mágus-papság. Magyarországnak évszázadok óta nincs nemzeti érzésű papi értelmisége és nincs 1849 óta nemzeti érzésű világi kormányzó testülete. A leigázott, az őrületig meggyötört nép pedig a maga erejéből nem lát át az országvesztő összeesküvés illuzórikus fátylán. Kevés a példa, az irányt mutató egyéniség. Döbbenetes erejű lelki föltámadásra, új szenvedélyes reformkorra van szükség és a követhető példák ezreire, mert a démoni intelligencia újabban megfoghatatlan személytelenségbe burkolódzik, mondhatni testületekkel /bankok, multinacionális tőkés társaságok, politikai pártok, rádiók, televíziók, újságok... stb./ támad. Ám aki leránthatja az illúzió fátylát, az mindig csak egy személy. S ha egynek sikerülhet, akkor miért ne millióknak. (...)” (Bakos Attila: A Duna Evangéliuma) 31./ „A Szent Korona értékrendje és a tulajdonviszonyok A Szent Korona az egyes ember személyes teljesítménye nyomán létrejött tulajdont ismeri el jogos magántulajdonként. Minden más vagyon az egész emberiségnek – Magyarország vonatkozásában a magyar nemzet egészének – a közös öröksége. Az előttünk járó nemzedékek százai és ezrei munkája nyomán előálló vagyon az újabb nemzedékek közös örökségévé válik. Amit ehhez az új nemzedék a saját teljesítményével hozzátesz, az az ő személyes energiáinak testet
öltött formája, objektivációja, s ennyiben az ő személyéhez kapcsolható. Ez a személyes teljesítményhez köthető tulajdon méltó a védelemre. Azért szent ez a tulajdon, mert szent az emberi élet is. És ha ez a tulajdon az adott ember életét tartalmazza tárgyiasult formában, akkor közvetve az élete részesül védelemben. Az emberi élet olyan alapfeltételei, mint a föld (termőföld), a víz és a levegő, nem tekinthetők ember által előállított árunak, és ezért nem lehetnek magántulajdonban, nem lehetnek az adásvétel tárgyai. Mai megfogalmazás szerint nem tekinthetők szabadon elidegeníthető tőkevagyonnak. A fent felsorolt életmegtartó javak, ha vallásosak vagyunk, Isten adományai, ha pedig agnosztikusok, vallástalanok vagy ateisták, akkor a természet, a világmindenség adományai. Ha csak galaxisunkat nézzük, a Tejút-rendszer több milliárd mienkéhez hasonló naprendszerből áll. Naprendszerünk egyik szerencsés helyzetű bolygója Földünk, amely az emberiség otthona. E Földnek egyetlen darabkája sem emberi teljesítmény eredménye, következésképp nem is lehet magántulajdonban. Nem lehet magántulajdonban azonban a gazdasági élet közvetítő közege, az áruk és szolgáltatások forgalmát biztosító 'közútrendszer', a pénzrendszer sem. Ez a gyakorlatilag ingyen előállított jelekből álló gazdasági 'közútrendszer' közvetíti a valódi értéket hordozó termelővagyont, az életfenntartó árukat és szolgáltatásokat. A gazdasági közútrendszer működtetéséhez szükséges ésszerű 'útfenntartási díj' elfogadható. Ugyanakkor ellentmond a természet törvényeinek, Isten parancsolatának és az emberi igazságosságnak, a pénzrendszer használatáért kamat és kamatos-kamat formájában díjat követelni. A közpénzrendszert magántulajdonukban lévő monopóliummá átalakító pénzvagyon-tulajdonos érdekcsoportok valójában az időt adják el, amikor kamatot és kamatos-kamatot követelnek az értékelőállító tevékenységet végzőktől. Az idő pedig - a földhöz, a vízhez és a levegőhöz hasonlóan – nem lehet magántulajdonban, mert nem az emberi teljesítmény eredménye. A Szent Korona értékrend tehát olyan tulajdonrendszerből indul ki, ahol a magyar nemzet életmegtartó földterülete, Magyarország, csak a magyar nép nemzedékeinek sorát jogi személyként képviselő Szent Korona tulajdona lehet. Nem véletlen, hogy egészen a XIX. század közepéig Magyarországon csak földbirtokosok voltak, mert egyetlen földtulajdonos létezett, a magyar nemzet nemzedékeit jogi személyként képviselő Szent Korona. A mindenkori magyar király is ennek a Szent Koronának volt az első számú szolgája, képviselője. Magyar földet mindenki más csak birtokolhatott, használhatott, de tulajdonosa csak a Szent Korona lehetett. A Szent Korona értékrendből következik, hogy Magyarország termőföldje, vizei, levegője és gazdasági közútrendszere – a nemzeti tulajdonban lévő közpénzrendszer - csak a magyar Szent Korona értékrendjét elfogadó, és Magyarország területén élő, az előző nemzedékekhez szervesen, vagyis spirituálisan és érzelmileg is kötődő természetes személyek közösségének a birtokában és a
használatában lehet. A magyar föld, víz, levegő és pénzrendszer a magyar nemzedékek sorának közös értékrendjét el nem fogadó személyek (jogi személyek) tulajdonában nem lehet. Ebből az is következik, hogy nem lehet tőkének tekinteni Magyarország földjét, vizeit, levegőjét és saját pénzrendszerét, és azt nem lehet alárendelni a tőke szabad áramlásának. Ez az elv az Európai Unió négy legfontosabb követelményéhez – a tőke, a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása - tartozik, ezért Magyarországnak újra kell tárgyalnia az Európai Unió illetékes szerveivel az Unióhoz tartozás feltételeit. Ha pedig ez nem lehetséges, elsőként ki kell lépnie abból az Európai Unióból, amely elsősorban a nemzetközi pénztőke érdekeit szolgálja, és legfőbb rendeltetése a nemzetállamok felszámolása egy államok feletti bürokratikus birodalmi rendszer létrehozásával.” (Drábik János: A természetes gazdasági rend Magyarországon) 32./ „A Kárpát-medence minden egyes polgára, függetlenül nemzeti hovatartozásától, vallásától, hitétől, energetikailag szerves részét képezi a Föld szívközpontjának. Mindenkinek lehet különböző vallási meggyőződése; nincs fajtiszta energetikai minőség. A Kárpát-medence energiái szemléletesen megmutatják az energiák keveredésének törvényszerű voltát. A Föld és ember együttműködése, a faji és népi hovatartozásokkal együttesen az, ami meghatározó a Föld szívcsakrájának működésében.” (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 33./ „Húsz év után: újra kell gombolni a mellényt. (…) Az 1989-1990-ben begombolt mellényt. Figyelő szemekkel követni a világban végbemenő változásokat, az új világrend születését. (…) És ennek érdekében új kiegyezést kell kötni a politikai osztály és a társadalom között.” (Glatz Ferenc beszéde a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjátadásán) 34./ „A feltornyosuló ártások láttán ma csak egyet tehetünk. Együtt kell kiáltanunk: ÍGY NEM MEHET TOVÁBB! Fordulat kell! A sok-sok életellenes ártás után az életnek kell végre az értéknek lenni! A Föld kitüntetett, egyedi értéke az élővilág. Ezt kell végre mindenkinek felfogni, elfogadni. Ennek örömében kell élnünk. Az „őrizd!” parancsnak végre érvényre kell jutni. Vissza kell erdősíteni a Földet, mert csak az erdőségek által lesz újra tiszta levegő, tiszta víz, langyos eső. Most, amikor az emberiségnek a kőszén, a kőolaj, a földgáz teljes elhasználása, elégetése után önellátónak kell lennie, tudatosulnia kell, hogy a 'kizsákmányolás' mentalitásnak kell végre véget vetni. Az energia nem lehet áru! Minden embernek ingyen kell hozzájutnia, ahogy a napból jövő energiához minden élőlény igazságosan hozzájutott, mielőtt az ember a kizsákmányolást parancsoló életvitellé nem tette. De most a kizsákmányolás helyett az 'őrizd!' és a 'szeresd!' isteni parancsoknak kell az életünk iránytűjévé lenni. Vagyis az egész emberiségnek végre igazán meg kell térnie. Ez az új evangelizáció lényege.”
(Kellermayer Miklós: Az első és a második kopernikuszi fordulat) 35./ „A szükséges elmozdulás egy valóban ésszerű és együttérző civilizáció felé gyökeresen új rendszereket követelne – nem pusztán tatarozást, hanem teljes átalakítást.” (Daniel Pinchbeck: 2012 – Egy titokzatos civilizáció elképzelése közeljövőnkről) 36./ „Az alkotmány a nemzetnek a maga eredetéről, céljáról és a hatalomról megfogalmazott közös tudata, amely a Szent Korona-tanban testesül meg, annak szimbólumrendszerében mutatkozik meg, tehát elsődlegesebb, mint az alaptörvény. (…) Nyilvánvaló, hogy az alkotmány szerinti cselekvést, vagyis az alkotmányosságot a 'lex naturalis' szabályozza, , vagyis az alkotmányosságnak a 'ius naturale'-ban van meg a végső alapja. Mivel a 'lex naturalis' változhatatlan, az is következik, hogy az alkotmány lényege is változhatatlan, csak koronként a körülményekhez kell alkalmazni. Ez az alkalmazás azonban már nem az alkotmány lényegét változtatja meg, hanem az alaptörvényt módosítja, és az azon alapuló tételes törvényeket ('leges positivae'). (…) A 'ius naturale' biztosítja, garantálja az önfenntartáshoz való jogot: ez az elsődleges hatásai közé tartozik. Az önfenntartás a puszta léten és életen kívül a saját jelleg fenntartását is jelenti. Ezt alátámasztja az a metafizikai igazság, amely szerint minden lény annyiban tökéletes, amennyiben megőrzi specifikus jellegét. Ámde a magyar nemzet specifikus jellegének megőrzését az alkotmány és a Szent Korona-tan biztosítja. Tehát az alkotmányunkhoz és a Szent Koronatanhoz való ragaszkodásunknak természetjogi alapjai vannak. A majdan helyreállítandó kétkamarás országgyűlés felsőházának leghelyénvalóbb feladata elsődlegesen a tételes törvények természetjogi alapjai feletti őrködés, szemben az alsóházzal, amely tételes törvények alkotója.” (Tudós-Takács János: Alkotmányosság és természetjog...) 37./ „Evidenciák – Jelenlegi alkotmányos állapotunk Legalább ezer éves a magyar alkotmány (amelynek első összefüggő, teljes értékű ránk maradt oklevele az Arany Bulla), amelyet 1944-ig elismert a magyar politika. Történelmi alkotmányunktól nem a modern életben való alkalmatlansága miatt szakadt el a magyar törvényhozás, hanem a német, majd a szovjet megszállás kényszere miatt. (…). Evidenciák – A történelmi magyar alkotmány lényeges jellemzői
(…) A pillanatnyi hatalom nem határozhatja meg a magyar alkotmányt, hanem a hatalomnak kell az alkotmányt elfogadnia és – felelősségre vonás terhe mellett – megtartania. A magyar alkotmány, kiváltképpen az alapjául szolgáló szentkorona eszme nem pótolható és nem múlható felül. Kultúránkban a legmélyebb gyökerekig hatolnak hajszálerei, ható erőként mozgatta történelmünket, (...) Alkotmányunk utánozhatatlan rendszere egyaránt képes felölelni az egység, a teljesség, és az esetlegesség, a megoldandó válsághelyzetek világát, fontos esélyt kínálva ezzel számunkra, mint kulturális és politikai közösség számára. (...) Az alkotmány nem szüntethető meg szavazással, mert más a természete. Nem egy okmány, hanem a nemzet identitásának része. (...) A szentkoronához való viszonyát sem a nép, sem az uralkodó (sem a nemzet – a szentkorona tagsága, sem a hatalom gyakorlója) nem változtathatja meg. Ezért volt fogalmilag kizárt az önkényuralom a magyar közjogban (...) A nemzet a politikailag szervezett nép. Tehát a nemzet szentkorona nélkül nép, tömeg, sokadalom. A nép, ha alkotmányához hű /vagy ahhoz visszatér/, akkor nemzet. Megszálló hatalomtól mentesen nem hatálytalanították (nem tagadták meg arra megválasztott testület keretében) az alkotmányt. Tehát az alkotmány érvényben van, csak figyelmen kívül hagyjuk. Ezért alkotmánysértésben van a magyar állam. Törvénysértés jogot nem alapíthat – a megszálló hatalom diktátuma nem szerezhet alkotmányos legitimitást. Az önkényuralmat kizárta a magyar alkotmány – a szentkorona volt a szuverén és nem a nép, nem az uralkodó (…). Az alkotmány az államra kötelező igazságokat tartalmaz, amely a sok generációs nemzet egészéhez kötődik. Aktuális viták szerint nem formálható. (...) Evidenciák – Elmélyült alkotmányos válságot élünk Akik új alkotmányt akarnak, vagy tájékozatlanok, vagy el akarják törölni a legalább ezer éves államot, amely, mint a legalább ezer éves nemzet önkormányzati szerve, felelős a nemzet, mint politikai közösség tagjainak életfeltételeiért. A magyar nemzet tudatos megfosztása a szentkoronától, az alkotmányától való tudatos elszakítása a magyarság identitásának felszámolását jelenti, amit a
világháború utáni nemzetközi egyezmény szerint népirtásnak, idegen szóval genocídiumnak neveznek. Nyersebben fogalmazva a magyar nemzetnek a magyar alkotmánytól való megfosztására törekvés genocidiális cselekedet. Ma ez a folyamat zajlik, ezt ma tudatosan és büntetlenül szervezik. (…) A sajtófinanszírozás teljességgel megoldatlan, csak a társadalommal szembeni ellenérdekeltség vezethetett ahhoz a cenzúrázó-manipuláló sajtórendszerhez, amely egyik kulcselemévé vált jelenlegi kiszolgáltatottságunknak. (…) Az egész privatizációs folyamat egy minden képzeletet felülmúló szemfényvesztés, amely az elemi törvényességet is átlépve, megtagad minden társadalmi szolidaritást (…). A természeti erőforrások nemzeti tulajdonlása elvének megtagadása az EU csatlakozási szerződésben, belső privatizációs műveletekben, higgadt fejjel csak genocidiális céllal magyarázható. (A szentkorona tulajdonlási elve jó hivatkozást adhatna a 'természetes monopóliumok' nemzeti tulajdonlása mellett, illetve e monopóliumok magántulajdonlása, főleg külföldi magántulajdonlása ellen.) A hitel- és tágabban a pénzrendszer nemzetközi magántulajdon-érdekű pénzügyi köröknek történt kiszolgáltatása nem illeszthető össze a nemzet érdekével, így természetjogi elvű alkotmányos alapelvekkel sem. (...) Evidenciák – kiút az alkotmányos válságból – jogfolytonosság helyreállító nemzetgyűlés szükségessége Az alkotmány nem azonos az alaptörvénnyel. (…) Olyan időkben, amikor természetes, hogy az írott törvények, megállapodások az alkotmányos szellemiségnek alávetik magukat, a kettőt (íratlan elveket és írott megállapodásokat, sőt intézményeket) együtt nevezték alkotmánynak. Amikor azonban olyan 'természetellenes' helyzet van, hogy az esetleges hatalmi erőfölényt szentesíteni kívánó írott alaptörvény nem ismeri el az íratlanul is kötelező magyar alkotmány hagyományát (örök emberi-közösségi értékeit és igazságait), akkor alapvetően fontos az erőteljes megkülönböztetés alkotmány és alaptörvény között. (...) Evidenciák – A magyar alkotmány elismerésének útja „A jogfolytonosságot helyreállító és alkotmányreformot megvalósító nemzetgyűlés megtartása az alkotmányhoz való visszatérésnek már intézményesült útja. Külön e feladatra választott nemzetgyűlésre van szükség – az elképzelhető legteljesebb társadalmi részvétel és legsokoldalúbb kontroll mellett. (…) A megvalósítandó felsőház funkciója a nemzetgyűlési tevékenységből fejlődne ki. (…) a civil szervezetek érdekérvényesítése a képviselőházi bizottságokba
csatlakozhatna be, megfelelő reprezentativitás és legitimitás esetében akár meghatározó súlyú döntéshozatal erejéig. (...) Három, egymást részben átfedő közösségnek közösen öröksége a magyar alkotmányos hagyomány, ha felvállalják hagyománykincsét – értékeit, igazságait, az alkotmányos szolidaritást: (a) a mai Magyarország területén élőknek (ha alaptörvényben elismerik), (b) a magyar tudatúaknak, a magyar nemzet tagjainak, bárhol is éljenek a világon (közösségeik, autonómiájuk által felvállalva), (c) a Szentkorona országainak, a Kárpát-medence népeinek (a 'hungarusoknak'), vallásuktól függetlenül, még ha nem magyar anyanyelvűek is, mindenkinek, aki felvállalja az alkotmányos örökséget (alaptörvényükben, közösségeik/autonómiájuk által deklaráltan).” (Fáy Árpád: Tények és evidenciák a magyar alkotmányról) 38./ „Az alkotmány elveinek, alapvető szabályainak elfogadásáról szólhat a népszavazás (nem pedig az alkotmány pontosan rögzített szövegéről.) Így kerülnek az alkotmányba a történetileg meghonosodott alkotmányos értékek és a korszerű alkotmány alaptételei; ezek szövegezése az alkotmányjogászokra és más közéleti szereplőkre, politikusokra hárul. (...) A népszavazás által elfogadott alkotmányos elvekre épülnek a sarkalatos törvények – a szociális, kulturális és hatalmi viszonyok rendezésével kapcsolatban. S ez abból is következik (arra is utal), hogy az alkotmány az egész társadalom átfogó normája, és nem szűkül az állami, politikai és jogi viszonyok szabályozására, hanem alkotmányos értékként rögzíti a hatalmi, politikai, szociális, kulturális és gazdasági viszonyok humanizálásának elvárásait, követelményeit, valamint távlatos fejlesztésük elveit.” (Samu Mihály: Új út a magyar alkotmányozásban /cikk, 2009./) 39./ „(...) A Szent Korona-tan és Történeti Alkotmányunk alapja a Szent Korona, amely nem más, mint maga a szuverén, független magyar nemzet. Szántai Lajos többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szimbólum nem jelképez valamit, nem valami helyett áll, a szimbólum maga az élő valóság. Ennek a megállapításnak legjobb példája a Szent Korona. A Szent Korona nem a független magyar nemzet jelképe, nem a szimbóluma, a Szent Korona maga a független és szuverén magyar nemzet. (…) Tarr Dániel megfogalmazásával értek egyet, aki szerint 'a Mágia az igazság kutatása – az ember teljességének keresése: a testi-lelki-szellemi tökéletesség megvalósításának tudománya'. (…)
A Szent Koronával összefüggésben a mágia kifejezés kizárólag a Magia Divina értelemben használható, amely a kozmikus rend megerősítését és az isteni akarattal való együttműködést célozza meg.” (Tóth Judit: A mágikus pecsét /riport/) 40./ „(...) Ne üljünk fel semmiféle manipulációnak. Ma a Magyar Szent Koronának nincs jogos örököse. Csak elhívás és csodás tettek végrehajtása útján lehet elnyerni ezt a méltóságot, a nemzet teljes egyetértésével.” (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 41./ „Hazugságban és félelemben élünk. Hazudunk magunknak és kifelé is. E kettő erősíti egymást. Öngerjesztő örvényekben vagyunk. (…) Segíts magadon, az Isten is megsegít. Csak akkor tud segíteni, ha bennünk indulnak meg a teremtésnek azok a folyamatai, amelyek bátor és becsületes cselekedeteken keresztül adnak tanúbizonyságot arról, hogy képesek vagyunk felismerni , és bátrak vagyunk képviselni a saját létérdekeinket, amit minden élőlény megtesz ezen a világon. (…) Tudnunk kell, hogy - a felvilágosodástól a bolsevizmuson át a neoliberalizmusig - a 'múltat végképp eltörölni' gondolata pusztuláshoz vezet. Elpusztítanak minden szakrális és nemzeti hagyományt, feje tetejére állítják a világot azzal, hogy alapjává a hazug anyagi viszonyokat teszik. A (…) nemzetnek (…) megfordítani (…) a lepusztulási lejtőt (…) a lelki-szellemi-erkölcsi talapzat segíthet. (…) Újra kell teremteni a nemzetet mint beszédközösséget! (..) A kommunikációs teret létre kell hozni. A lepusztításunk azért ment könnyen(…) , mert szétverték a beszédközösséget, és a nemzet nem állt szóba önmagával. Nem tudja elmesélni és feldolgozni a meglévő helyzetet. (…) Ha a nemzet maradéka nem tudja létrehozni azokat a nagy erejű kényszereket, amelyekkel rákényszeríti a politikusokat, hogy ne legyen más választásuk, mint a nemzet érdekét képviselni, akkor elvész a nemzet. (…) A globális hatalom szerint a jó vezető a kifosztást maximálisan lehetővé teszi és a bennszülötteket féken tartja. Egyhamar a világ nem fog kiszabadulni ebből a csapdából, de el kell kezdeni, mert nincs tovább. Elérkeztünk a falig. Szétrohad, szétrobban minden, amit valaha Magyarországnak hívtak. Ez sajnos pont ránk szakad. Itt és most nekünk kell megteremteni azokat a cselekvési stratégiákat, amelyek esélyt adhatnak. (…) Sok kis csoportosulás jött létre, miközben a nemzetnek kellene az egységet létrehozni. (…) Reménykeltő, hogy az élet igenlésének, az élet vizének harmatcseppjei dúsan
gyöngyöznek már ebben a nemzetben, csak azok a kelyhek hiányoznak, amelyekben fel tudnánk ezt fogni, össze tudnánk gyűjteni, hogy ne váljon semmivé (…). Szinergia azt jelenti, hogy nem elég matematikailag összegezni az erőnket, hanem meg kell hatványozni. Nem az összegre, hanem a szorzatra van szükség. Össze kell fogni a nemzetet. Itt tűnik ki, hogy az értelmiség az elmúlt évtizedekben áruló lett, cserbenhagyta a nemzetet. (…) Karizmatikus vezető kell egy ilyen rendkívüli helyzetben. Kell felelős vezető értelmiségi réteg, és egy olyan réteg, amely abban van otthon, hogy konkrétan milyen szervezési technikákkal, konspiratív módon kell szervezkedni. Amit kezdetben természetesen titkolni kell, mert az országot teljes egészében megszállva tartja ez a világerő (…) Közben azt is látni kell, hogy benne vagyunk abban a ketrecben, a hivatalosan szervezett világ azon ketrecében, ami a NATO- és EUtagsággal jár, mert ezek valójában erőszak-szervezetek. Többek közt azért vallom, hogy az egyetlen realitás: a csoda.” (Bogár László: A polgárháborúnál is veszélyesebb a társadalmi rothadás /riport/) 42./ „A jelenlegi globális pénzügyi rendszer alapvetően alkalmatlan az össztársadalmi feladatok ellátására. A megoldáshoz vezető út feltételez egy újfajta gondolkodási módot, ami mentes a jelenlegi gazdaság vélt és valós problémáitól. Ehhez először is el kell vetni a közgazdasággal kapcsolatban tanultakat. Azért kell ezt megtennünk, mert az egyetemeken csak azt tanítják, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rendszert tartja fenn, illetve szolgálja ki. Már sokadszor bebizonyosodott, hogy ez mennyire nem képes megoldani a társadalom gazdasági és egyéb problémáit. E helyen meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer alapvetően csalások és szélhámosságok sorozatára épül. A problémákból kivezető megoldás emiatt nem nyugodhat a hazugság talapzatán, hanem azt elvetve, egy gyökeresen új, igazságos alapra kell helyezni. Sokan abban reménykednek, hogy ha X vagy Y párt kerül hatalomra a következő választásokon, akkor majd minden jobb lesz. Ki kell ábrándítanom mindenkit ebből a sajnálatos tévhitből. Nem lesz, és nem is lehet jobb, mert mindegyik kormány alapvetően kényszerpályán mozog. Viszont egy elegáns, laza mozdulattal kibújhatunk a ránk erőltetett gazdasági kényszerzubbonyból, és elkerülhetjük a kényszeredett szerepünkbe kódolt szükségszerű bukást. Sem az államtól, sem a politikusoktól ne várjuk a megoldást, hanem vegyük végre
kezünkbe saját sorsunk irányítását – közösségi szinten. Az alább felvázolt megoldás kiutat mutat bármilyen helyzetben, bármikor. A megoldás ebben az esetben az, hogy mi magunk bocsássunk ki közösségünk számára saját fizetőeszközt, pénzt. Jogilag és műszakilag ez ma már lehetséges Magyarországon is és az EU-ban is! Ehhez csak a következőt kell megtennünk: összefogni és egymás iránt bizalommal megalapozni saját pénzrendszerünket, vele együtt saját jövőnket. (…) (…) A ...torz pénzforgalom hozta létre torzszülöttjeit: a kamatot és a kamatos kamatot, a visszafizethetetlen adósságot, a levegőpénzt és a spekulációt. A pénz funkcióiban rejlő ellentmondásokat csak kiegészítő pénzek kibocsátásával lehet feloldani. (…) (…) A kamatos kamat … abszurd, és valójában csak egy trükk, a kifosztásunk egyik kifinomult módszere. A legtöbb vallás nem ok nélkül tiltja a kamatszedést. (…) (…) Az 1. ábra azt mutatja, hogy az adósság a bank felé nagyobb, mint az a pénzmennyiség, amely még forgalomban van a bank által teremtett hitelpénzből. Ez matematikai törvényszerűség, a hitelezési mechanizmusból következik. Viszont a kevesebből nem lehet a többet visszafizetni. Ez is matematikai törvényszerűség. Tehát a teljes adósságot ebben a pénzügyi rendszerben visszafizetni lehetetlen! Matematikailag is! (…)” (Vezér-Szörényi László: Közösségi pénzrendszerek) 43./ „A munkaközpontú kultúrát egy másfajta kultúrának kell felváltania. Ebben már nem kap kiemelt, mindent meghatározó súlyt a munka, hanem a többi értelmes emberi tevékenységgel egyenrangúvá válik. (…) Ebben az új kultúrában alapvetően megváltozik az értékrend, a morál, és minden egyéb. A közösség nem a munkamániás szakbarbárt fogja nagyra becsülni, sőt talán egy kicsit sajnálja is majd az ilyen embert. A magával kezdeni nem tudó, unatkozó, nívótlan tevékenységeket végző, elzárkózó embert viszont ugyanolyan megvetés fogja övezni, mint korábban a lusta munkakerülőt. (…) A kultúraváltás nagyon nehéz, bonyolult időszak. Ilyenkor a régi válaszok, gondolkodási rutinok még makacsul tartják magukat, noha kimosódott alóluk a talaj. Különösen a gazdaságban és a kormányzásban érdekelt uralkodó elitek számára tűnnek a szükségszerű változások alig elviselhetőnek, mindenáron kiküszöbölendőnek. (…) A jóléti állam nem a véletlen szülötte. Arra ad választ, hogyan lehet a jóléti problémát
megoldani ilyen változások közepette. Lehet, hogy a jóléti állam „koraszülött” volt – bár koraszülötteket nem szokás agyonütni -, de világosan látszik, hogy holnapra erőteljes kamasszá válik. Egyáltalán nincs tehát vége a jóléti államnak. A bekövetkező kultúraváltás miatt éppen most jön el az ideje!” (Németh Tibor /idézi Síklaky István: Létbiztonság és harmónia/) 44./ „Ha akarjuk, kisétálhatunk a világból, és élhetünk, nem törődve azzal, összeomlik-e a kapitalista társadalom, mert nekünk akkor is lesz energiánk, vizünk, élelmiszerünk. (…) Helytelen az a magyarországi gazdaságpolitika, ami csak a befektetőknek kedvez, visszaszorítja a helyi tulajdont, s így elszegényíti a közösséget. Az autonóm településekre, az ökologikus építészetre nemcsak azért van szükség, hogy reagáljunk a klímaváltozásra, hanem azért is, hogy javuljon az emberek és a közösségek önfenntartó képessége. A klímaváltozást már nem fogjuk tudni elkerülni, s a túlélés érdekében is szükség van erre. Az energetikai, víz- és élelmiszerönellátás lenne az igazi stratégiai cél bármely település számára. (...) Hozzátehetném példaként Erdélyt is; a székelyek sokkal közelebb vannak az önellátáshoz, mint a magyarországi falvak. (…) A globális gazdasági és klímaválság most rengeteg embert rádöbbentett arra, hogy ez így nem mehet tovább. Ha például valami miatt megszűnik az üzemanyagszolgáltatás, napok alatt összeomlik az ellátási rendszer. (…) Vannak olyan megrendelőim, akik azzal az igénnyel jelentkeztek, hogy ki akarnak költözni a városból, vettek egy kis földet, tervezzek rá önellátó vagy közel önellátó tanyát. (…) Az emberek egy része rájött, hogy ki kell vonnia magát abból a szisztémából, amiben ma élünk, mert az a többség számára leépülés. (...) Az autonóm ház (…) kicsit úgy néz ki, mint Nemo kapitány Nautilusa. Talán ijesztőnek tűnhet egy ilyen ház metszete, de ha belegondolunk, sokkal ijesztőbb egy városi lakás: különböző köldökzsinórokon lóg; az egyik végén egy atomerőmű van, a másik végén egy szibériai gázmező, a harmadik végén egy szeméttelep, a negyediken egy vízmű. Ezekből bármelyiket elvágjuk, a lakók élete ellehetetlenül. Mi mindezt a szolgáltatást egy házba és udvarába gyömöszöltük. Egy alaposan hőszigetelt épületről van szó, amit bioszolár fűtés, vagyis biomasszakazán és napkollektor fűt, nagy puffertárolóval. Az áramot napelem és szélkerék adja, amelyek egy akkumulátort táplálnak, de akár a hálózathoz is kapcsolódhat a ház egy áramátalakító és egy oda-vissza mérő villanyóra segítségével. Ezenkívül az épület gyűjti az esővizet, van ciszterna, az ivóvíz pedig talajvízből, rétegvízből származik. (…) Tanulság, hogy a felújítás során összekovácsolódtak a lakók, például az új tetőteraszon tartott összejövetelekkel. Tehát szükség van közös terekre. (…)
A járható középút az úgynevezett szelíd technológia, amire jó példa a komposztáló toalett vagy a nádgyökérzónás szennyvíztisztító, ahol a természet végzi el a munkát. (…) Van minta: tudjuk régről, akár a nagyszüleink és a dédszüleink korából, hogy az ember képes a Földdel együtt élni, és ezek az értékek még ma is élnek és működnek. Ám azok a változások, melyekre a világnak szüksége van, nem várhatóak a piacgazdaság önmozgásától, sem az államtól mint gyámtól. Csak a felelősséget érző emberektől és közösségektől.” (Ertsey Attila /építész, kulturális kreatív/: Autonóm világok /riport/)
