VII. ISMERETEINK FEJLŐDÉSE A NAPFÉNY VEGYTANI HATÁSÁRÓL*

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

io4 VII. ISMERETEINK FEJLŐDÉSE A NAPFÉNY VEGYTANI HATÁSÁRÓL* A napfény, mely csillagrendszerünk izzó központjából kisu gárzik, a földi élő és élettelen világra különféle hatással van. E h a tá so k közöl ném elyek emberi érzékeink elő tt tüstént ny ilv án v a lókká lesznek, m iért is m ár évezrek óta ism eretesek ; m ások ellenben nem lépnek föl oly szem betünőleg, s csakis az újkor m e g figyelései útján v á lta k ism eretesekké, v iz s g á lta tta k m eg és téte t te k haszn o sak k á az éle tre nézve. Az első hatás, m elyet mindenki, még a legm üveletlenebb em ber is, azonnal észre vesz, ha sötét éj után a N ap fölkel, a teste k láthatóvá létele. A fényforrás su g a ra it a különböző teste k visszaverik, szem ünkbe jutnak, a re c z e h á rty á ra benyom ást g y a korolnak, és az eredm ény a testek észrevevése szemünk által. C sak h a m ar m ég e g y m ásik h atás is nyilvánúl, m elyet m ár nem a szem, hanem az érzés vesz észre : a n a p s u g a ra k ugy an is nem csak m eg világítják, de m eg is m elegítik a testeket, m elyekre hullanak. Érzi ezt m ár a n a p ra ta r to tt kéz is. A k é t hatás, tudniillik a su g a ra k n a k fénylő v a g y m egvilágító és m elegítő h a tá s a igen lén y e gesen különbözik egym ástól. A v ilág ító h a tá s t rögtön észreveszszük ; a m elegítő h a tá s ellenben csak bizonyos idő múlva nyilvánúl, a m ely idő rövidebb v a g y hosszabb, a szerint, a m int a N ap m elegítő ereje erősebb v a g y g y e ngébb. A n ap fén y n ek ezen kétféle ha tá sá n kívül van m ég e g y h a r m adik is, m elynek leg tö b b n y ire hosszabb időre van szüksége, ho g y nyilvánvalóvá legyen, és a m elyet nem közvetetlenül a szem v a g y az érzés által, hanem csak azon sajátságos változások foly tá n lehet észre venni, m ely e k e t a fény az a n y a g v ilá g b a n létrehoz. És ez a fén yn ek chemiai hatása. — H a példáúl e g y d a ra b k a fát m eg h a jtu n k v a g y szétfürészelünk, a la k já t vá lto z ta tju k m e g ; ha m egdörzsöljük, a fa m egm elegszik, s ezzel m egváltoztattuk u g y a n hőm érsékét, de azért m ég fa m aradt. Ezt a változást, a m ely te h á t a test anyagára nincs befolyással, physikai változásnak mondjuk. De g y ú jtsu n k csak m eg e g y d a ra b fát, szagos gázok emelked nek föl belőle, ham u húll alá, s fekete a n y a g m arad h á tra , m ely m ár teljesen különbözik a fától. I tt m ár a fából másnemű anyag, a szén szárm azott. Ezt az anyagi változást nevezzük chemiai v á lto * D r . H e r m a n n V o g e l „Die chemischen W irkungen des Lichts und Photographie in ihrer Anwendung in Kunst, Wissenschaft und Industrie" czimű művéből. Megjelent az „Internationale wissenschaftliche Bibliolhek“ gyűjteményében, Lipcse, 1874.

die


A NAPFÉN Y VEGYTANI HATÁSÁRÓ L.

I°5

zásnak. Ily vegyi változást leg in k á b b a m elegség szokott lé tre hozni. H a példáúl fényes vasso d ro n y t izzóvá hevítünk, látszólag csak physikai (nem anyagi) v álto zást szenved. De ha kihűtjük, azt tapasztaljuk, h o g y az előbb fénylő sodrony hom ályossá és feketévé lön, hog y érdes k é re g g e l vonódott be, m ely m eg h a jtá sk o r könnyen lepattogzik, s a m ely a fényes, szívós, hajlékony vastól n a g y o n is k ü lö n b ö zik ; ez te h á t chemiai, azaz a n y a g i változáson m ent át, a vas más testté, vas sziporkává v á lto z o tt át, mi közben a környező levegő e g y ik alkatrészével, az élenynyel egyesült. — Ilynem ü v egyi v á lto zást azonban nem csak a m elegség, hanem a fény hatása is hoz létre. R é g ó ta tudjuk, h o g y a nem igazi jó festésű kelm ék, a vilá gosságon megfakulnak, azaz h a lv á n y a b b a k k á lesznek. I tt a festő a n y a g színtelen v a g y másféle színű testté változik, a n y a g i v á lto záson m egy á t; és hogy azt c s a k u g y a n a fény okozza, k itűnik a b ból, h o g y az illető a n y a g n a k fénytől m egóvott részei, példáúl a befelé hajló ránczok, változatlanúl m aradnak. Sőt a mi több, a fénynek ezt a színváltoztató h a tá s á t a g y a k o rla ti életben m ár r é g óta alkalm azzák is a 7idszonfeltérítésnél. A szürke vásznat u g y an is kite reg e tik a n a p ra és vízzel m eg-m eg locsolják ; a szürke festő an y a g o t a fény és a nedvesség h a tá sa lassa n k é n t m egváltoztatja, o ldhatóvá válik, s kilúgozás á lta l azután eltávolítható. H a jd a n azt h itték , h o g y az im ént leírt változásokat a m elegség okozza, m elyet a n a p s u g a ra k idéznek elő a testekben. De hogy ez a nézet téves, legjobban k itű n ik abból, hogy a hamis festésű k elm éket forró k á ly h a m elegében hónapokig tarth a tju k ,a n é lk ü l h o g y m eghalav á n y o d n á n a k ; továbbá, h o g y a viasz, mely a napfényen szintén m eghalványodik, a m elegen in k áb b sötétszínü lesz, semm int világos. Mint m ár m egjegyeztük, a napfény ezen fehérítő h a tá s á ra m eglehetős hosszú idő kell, s ez a körülm ény kevésbbé engedte szem beötleni m ag á t a tünem ényt. A mi g y o rs a n és rö g tö n m eg y végbe, m eglepi az em bert, k u ta tá s r a és g o n d o lk o d ásra serkenti. A freibergi b á n y á k b a n ritk a sá g k é p e n üvegnem ü, zsiros fényű ezüstércz található, m elynek kinézése után szaru-ezüst a neve. Ez az érez ezüstnek és ch ló rn ak chemiai v e gyülete, s m esterségesen is előállítható, ha chlórgázt fém ezüstre vezetünk, fí szaru-ezüst eredeti fekhelyén teljesen színtelen, de nap fé n y re k ité v e , nehány perez ala tt violaszínt vesz föl. I tt bizonyos fén y h a tá s nyilvánúl, m ely a tudósok csodálkozását m ár ré g fölébresztette. M ég v ilá g o sa b b an észre le h e te tt venni ily változást e g y m ásik ezüst-tartalm ú a g y a gon. H a u g y a n is ezüstöt salétrom savval öntünk le, az pezsgés közt oldódik föl. E lp á ro lo g ta tv á n az oldatot, szilárd k ristály o s a n y a g áll elő, m ely m ár nem ezüst, hanem an n ak salétrom savas vegyü-


A N A P F É N Y VEGYTANT HA TÁSÁ RÓL.

IOÓ

lete. Ez a salétrom savas ezüst teljesen elüt a közönséges ezüsttől. Vízben könnyen föloldódik, mint a czukor ; keserű undorító ize van ; m elegben igen könnyen olvad és szerves a n y a g o k a t képes szétrom bolni. E tu la jd o n sá g á n á l fogva m aró szerül használják, „pokolkő u név a latt. — R é g ó ta tudjuk, h o g y ujjunk a pokolkővel érintkezvén, a bőr, m elyet pokolköves csávába m ártanak, v a g y más anyag, m e ly e t salétrom savas ezüst o ld atáv al locsolnak meg, igen ham ar m egbarnúl, sőt m egfeketedik. Csak e g y d a ra b k a p a p iro st kell ezüstol d a tta l m egnedvesítenünk, s m egszárítva a v ilá g o sság ra kitennünk, h o g y e tünem ényről azonnal m eggyőződjünk. — A salétrom savas ezüstnek ezt a tu la jd o n sá g á t c sakham ar fölhasználták az ú g y n e v e zett k itö rö lh e te tle n tinta készítésére, m ely nem egyéb, m int eg y rész salétrom savas ezüstnek o ld ata n é g y rész vizben, mihez m ég e g y kevés a ra b s gum ioldat van keverve. A vászonnem üre ezzel a tintával írt b e tű k eleinte ha'laványak, de napfényen kiszáradva,

i-sö ábra.

Borostyánlevél.

2-ik ábra.

Borostyánlevél másolata, fény hatása alatt, pokolköves papiroson.

h a m a r sö té t-b a rn á k k á lesznek, s a mosás nem á rt nekik. Ilyen ezüsttintát sok h e ly ü tt használnak fehérnem üek jegyzésére. A zon b a n csak ludtollat, s nem aczeltollat k e ll használni, m ert az aczeltoll a salétrom savas ezüstoldatot elbontja. A jeg y e k e t tö bbnyire fából k észült bélyegzővel szokás a vászonra kinyomni. A pokolkővel á tita to tt papiros m egfeketedesenek fölfedezesetől a fén y k ep iras föl talá lá sá ig m ár csak e g y lépés volt, és mégis sok időbe k e rü lt, m íg va laki azon g o n d o la tra jött, h o g y pusztán a fény segélyével k é p e k et á l lítson elő, és m ég több idő já r t le, m íg e k ísérletek et siker koronázta. W e d g e w o o d , an n a k a hires po rcz e llá n g y á ro sn a k a fia, a ki a m ég m ost is k e d v e lt W ed g ew o o d -ed én y t készítette, és D a v y, a hires angol vegyész, te tté k az első k ísé rle te k et 1802-ben. L apos tá rg y a k a t, például faleveleket, pokolköves p a p iro sra terítettek. A fentfekvő tá r g y a fényt visszatartotta, és íg y a pap iro sn ak épen


A N A P F É N Y VEGYTANI H A T ÁS Á RÓ L.

107

a tá r g y a la tt fekvő része fehéren m aradt, míg a fedetlen helyek a fénytől m e g fe k e te d te k ; ily módon a p ap iro sra te tt tá r g y n a k fe hér körrajza, úgynevezett fehér „árnyképe" állott elő fekete alapon (i-ső és 2-ik ábra). — W edge'w ood ezen a módon m ég üv eg re írt k épekről is k észített m á s o la to t: fehér vonalok voltak ezek fekete alapon, és ez a folyam at'lett a lap jáv á az újabb időben oly n a g y fon to sság ra em elkedett eljárásnak, a fény-más olásnak. — Csakhogy ezek a képek nem v oltak tartó sak . S ötétben kellett őket tartan i, és csak g y ö n g e fénynél leh etett m utogatni. H a hosszabb ideig a fény nek voltak kitéve, a k k o r az előbb fehéren m ara d t helyek is m e g feketedtek, s ez által a kép elenyészett. Nem ism ertek m ég szert m elyiyel a k é p e k et tartósakká, azaz fén yállókká teg y ék , vagy, m int m ostanság m ondani szokták, rögzítsék ; de az első lépés m eg volt téve a fényirás fölfedezéséhez, és a gondolat, h o g y az a n y a g i világ képeit rajzoló segítsége nélkül állíthassák elő, ezen első kísérletek u tá n oly nag y in g ert ébresztett, h o g y ez időtől kezdve A ngol- és Francziaországban sokan igen buzgóan foglalkoztak e tá rg y g y a l, a m ag á n y csendjébe elvonúlva. Világos, h o g y W e d g ew o o d és D avy eljárása szerint csak la pos teste k et lehet v a la lemásolni. M inden fejlesztés daczára, m elyre ez az eljárás m ég képes volt, csak nag y o n szűk h a tá ro k közt leh etett teh á t alkalmazni. A zonban m ár W ed g ew o o d b a n föltám adt az a gondolat, vájjon nem lehetne-e minden, b á r milyen testnek a képét, fény segítségével fényérző papíron előállítani ? — s ezt m eg p ró bálta azzal az érdekes optikai készülékkel, m elynek az a tulajdonsága

3-ik ábra.

van, h o g y a tá rg y a k ró l sík á rn y k é p e t vet. Ez a készülék a camera obscura, a sötétkam ra. H a teljesen elsötétített szobának a b la k tá b lá já n kis ly u k a t fú runk, n ap fén y es időben az á tellen es falon a szoba tá jé k á n a k vi lágos k é p é t vehetjük észre. H a p éldáúl A (a 3-ik ábrán) nyárfa, o a lyuk, W a szoba hátulsó fala : a fának minden pontjáról mennek


io8

A N APFÉNY VEGYTANI HATÁSÁRÓL.

su g a ra k a ly uk felé és egyenes irányban tovább tűznek egészen a falig. Ebből világos, h o g y a szoba falán levő a4 p o n tra a fának csak a pontjáról ju th a t fén y su g á r, a m ely a pont az a4o vonal m eghosszabbításába esik. A zért a falnak a4 pontja is csak azon fényt verheti vissza, m ely színben és helyzetben a fa a p o n tjá n a k felel meg. U gyanez áll az f és g p o n to k ra is ; a minek eredm énye az, h o g y a falon a fának fordított képe tűnik föl. Ezt legelőször P o r t a , a híres olasz physikus figyelte meg, kinek háza, m int kortársai beszélik, ritk á n volt hijján a kiváncsiaknak a tizenhatodik században. Ezt a készüléket csak h a m a r azzal javították, ho g y a szoba h e ly e tt kis szekrényt (4-ik ábra) v e tte k használatba, m elyben a hátuleó szilárd fal helyét m ozgatható hom ályos lemez (S) pótolta. Ezen a hom ályos lemezen tisztán lehet látni a szekrény elő tt levő t á r g y képét, ha a (legczélszerübben pléhből készült) szekrénynek W előfalán kis ly u k a t fúrunk.* M ég szebben tűnnek fel e képek, ha a

ly u k h e ly e tt üveglencsét, úgynevezett g y ú jtó -ü v e g e t illesztünk a nyílásba. A lencse a tá r g y világos k é p é t oly táv o lság ra veti, mely m egfelel a lencse „gyújtó p o n tjá n a k w ; az íg y v etett k é p sokkal tisztább és élénkebb, mint az, m ely et a lyukon k e re sz tü l lá ttu n k elő állani. W e d g ew o o d és D avy m ár m ost ebben a jav íto tt a la k já b a n használták a készüléket. Eszméjök az volt, hogy a k é p e t a hom á lyos lemezen fényérző papiros á lta l rögzítsék ; e végből kis d a ra b k a ezüstpapirost erősítettek a kép helyére, s azt órahosszakig o tt h a g y ták, de sajnos, siker nélkül. A k é p e k nem voltak elég világosak, h o g y a fényérző papiroson láth a tó nyom okat h a g y ta k volna, v a g y talán a papiros volt igen érzéketlen a fény irá n t. É rzékenyebb p rae p a ratu m o k at k e lle tt te h á t föltalálni, h o g y a g y ö n g e k ép et r ö g z íth e s sé k ; s ezt először a franczia N icephore N i é p c e ta lá lta föl. E czélra e g y sajátságos te s tre irányozta figyelmét, m elynek fényérzé k e n y ség é t előbb m ég senki sem is m e r te : az a sp h altra. Ez a fekete * A nézőnek fejét itt valami burokkal, takaró kendővel kell elfödni a bejutható idegen fény ellen.


A N A P F ÉN Y VEG YTANI H A T ÁSÁ RÓ L.

109

(a Holt- és a K a s p i ten g e r m ellett és sok más helyen található) fö ld sz u ro k , aetheres olajokban, például terpentinben, levendulaolajban, to v áb b á petróleum ban, aeth erb en stb. feloldható. H a ezen a n y a g o ld a tá t fémlemezre öntjük, s rajta szétfutni hag y ju k , vékony fo lyadékréteg ta p a d rá, m ely c sak h a m a r kiszáradván, finom, b a rn a a sp h altré teg e t képez. Ez a r é te g a fényen nem sötétedik meg, de a fény h a tá s a a la tt elveszti aetheres olajokban való oldhatóságát. — H a te h á t a sötét k a m rá b a a kép helyére ily lemezt teszünk, az asphaltréteg a kép n ek minden sötét helyén (árnyékán) oldható m a rad, a világos helyeken ped ig oldhatatlanná válik. S zem ünkkel e változásokból m ég m itsem veszünk észre, a lemez a m egvilágítás u tán is olyan, m int azelőtt volt. De ha az a sp h a ltré te g e t leven dulaolajjal leöntjük, a k k o r a vá lto z a tla n u l m a ra d t h e ly e k fölol dódnak, m íg a fénytől m egváltozott, az o ld h ata tla n n á v ált részek m egm aradnak. Niépce a k a m a rá b a n órahosszakig tartó m egvilágí tás u tán és aetheres olajjal való kezelés á lta l c s a k u g y a n k é p e t nyert. Igaz, ho g y ezek a k é p e k m ég nagyon tökéletlenek, de mégis érdekesek voltak, mint első k isérleti e re d m é n y e k , a sö tét k am ráb an e lő á llíto tt k é p e k rögzítésére, és m ég érdekesebbek an n ak m eg m u tatása á ltal, hogy v a n n a k testek, m elyek a n a p fényen o ld h ató sá g u k at elvesztik. Ezt a tén y t s o k á ra Niépce h a lá la u tá n ism ét figyelem be vették, s ez alkalom m al a fényirás eg y ik leg szebb alkalm azására, az úgynevezett h e lio g rap h iá ra vezetett, vagyis a p h o to g ra p h iá n a k com binatiójára rézm etszet-nyom ással, oly combinatióra, m elyet igen valószínűleg m ár m ag a Niépce is ism ert. R ézm etszetet ú g y készítenek, hogy a sik rézlap b a a m etsző á rra l vésnek, t. i. a képen feketének szánt vonásokat a la p b a bemélyesztik. L enyom áskor előbb nyom dafestéket dörzsölnek a m élye désekbe, s aztán (a sik részt tisztára letörülvén) e g y ív p ap iro st illesztenek rá, m elyet a sajtó hengerével a lemezen kem ényen vé g igsim ítanak, midőn is a festéket a p apiros fölveszi, s a rézmetszet le van nyom va. Niépce m e g p ró b á lta a rézm etszők fáradságos m unkáját, a b e vésést, a rézlemezen fény segélyével állítani elő. E czélra rézlemezt a s p h a ltta l vont be, a m ár em lített módon, s azt papiroson levő rajz a la tt m egvilágította. A rajz fekete vonalai a fényt nem bo c s á to ttá k át, az ily h e lyeken te h á t az a s p h a ltré te g oldható m a rad t ; a papiros világos részei a la tt ellenben o ld h atatlan n á lett. A lemezt levendulaolajjal leöntvén, az o ld h atatlan n á lett a sp h altrészek a lemezre ta p a d v a m arad tak , az oldhatók feloldódtak és lem osódtak, mi á lta l a lemez az illető h e lyeken csupaszon m aradt. E módon a le mezen oly a sp h a ltré te g áll elő, melyen az eredeti rajz m integy b ele


TIO

A N A P F É N Y VEGYTANI HATÁSÁRÓL.

metszve látszik. — H a m ost ily lap ra étető sav at öntünk, ez a fémlemezre csak ott fog hatni, a hol az a sp h a lt nem óvja. Ily h e lyeken a fémlemezt a sav csak u g y a n m eg rá g ta , s a fémen bem élyí t e tt vonások á llo tta k elő, és a lemezt letisztítván, réznyom ólapúl leh e te tt használni. — Niépce h a g y a té k a közt ta lá lta k is ilyen réz nyom ásokat, m ely ek et ő h e lio g rap h iá k n a k nevezett, s b a rá ta in a k m ár 1826-ban m uto g ato tt.. Ezt az e ljárást tö k éle te sb íte tt alak jáb an m ég napjainkban is használják, nevezetesen a papírpénz nyom ásánál, a hol fődolpg több és egym áshoz tökéletesen hasonló nyomó la p o k a t készíteni, h o g y íg y e g y ik b a n k je g y szakasztott olyan leg y en mint a másik, s íg y az utánzatoktól m eg lehessen különböztetni. A porosz tíztallérosok hom lokán például a czimer és az írás ilyen heliographikus lem ez ről van nyomva. E g y é b irá n t attól nincs mit tartani, hogy az ily b a n k je g y e k e t p h o to g ra p h ia v a g y helio g rap h ia segélyével könnyű szerrel lehetne utánozni. A színes alap, a papiros, és az irás színe itt jól kiszám ított a k a d ály o k , m elyek az ily u tán záso k at szer fölött m egnehezítik, ha u g y a n lehetetlenné nem teszik. Niépce nyom ásai, természetesen, n ag y o n tö k éle tle n e k voltak, s ennélfogva nem v é te tte k figyelembe. M aga is fö lh a g y o tt velők, s azontúl ismét a sötét k am ara ösztönző képeinek rögzítésére te tt kísérleteket. Hozzá csatlakozott 1829-ben D a g u e r r e , s közösen e x p e rim e n tá lta k 1833-ig, midőn Niépce jobb létre szenderült, anélkül hog y évekig tartó fáradzásainak ju ta lm á t m e g ta lá lta volna. D a g u e rre tovább fo ly ta tta kísérleteit, s talán ő sem v itte volna so k k al tö b b re mint Niépce, ha egy szerencsés véletlen a k e zére nem játszik. Jódezüst-lem ezekkel te tt kísérleteket : ezüstlem ezeket a fe kete jód, e g y sajátságos, könnyen illanó chemiai elem gőzének te tt ki. Az ezüstlap g y ö n g e s á rg á ra szineződött, a m ely szín a jód és ezüst vegyületének tulajdonsága. Az ily jódezüst-lemezek a fény irá n t érzékenyek, a világosságon b a rn á ra szineződnek, s ennélfogva, h a a sötét kam rában a fény h a tá sá n a k v a n n a k k i téve, c sak h a m a r kép keletkezik rajtok. E rre igen hosszas m egvi lágítás kell, s azért bajosan le h e te tt a rra gondolni, h o g y e módon ta lá n em bert is v e g y e n ek le, m ert annak ó rahosszakig kell v ala m ozdulatlanul m aradnia. E g y napon D a g u e rre nehány oly lemezt, m elyek csak rövid ideig v o lta k m egvilágítva, s azért m ég semmiféle kép sem látszott rajtok, m int hasznavehetetleneket egy szekrénybe tett, m elyben különféle vegyi a n y a g o k voltak. E g y idő múlva történetesen a lem e zekre pillantott, s nem kévéssé csodálkozott, midőn k é p e t lá to tt


A N APFÉN Y VEG YTANI HATÁSÁRÓ L,

I I I

rajtok. T üstént az a gyanúja tám adt, hogy a k é p bizonyosan a szekrényben levő valam elyik szernek a h a tá s a folytán á llo tt elő. E gym ás u tá n kiszedegette a szekrényből az an y a g o k at, s m egvilá g íto tt fris lem ezeket rak o tt bele. T öbb órai várak o zás u tán m egint k é p e k tű n te k elő. U toljára m ár m inden a n y a g o t sorban kiszedett a szekrényből, s a képek csak mégis elő á llo ttak az előbb m egvilá g íto tt lemezeken. Most m ár csaknem hajlandó lett volna azt hinni? hogy a szekrény m eg van bűvölve, midőn a fenekén e g y előbb észre nem vett, h ig an y n y a l te lt csészét fedezett föl. A z t sejtette, h o g y e testn e k a gőze (mert a kéneső m ár közönséges hőm érséken elpárolog) v a rá z so lh a tta elő a képeket. H o g y e sejtelem v aló ság át kipuhatolja, ismét elő v ett e g y oly lemezt, m ely a sö té t k a m rá b a n csak rövid ideig volt m egvilágítva, s a m elyen kép m ég nem látszott. Ezt a lemezt higanygőznek te tte ki, á ime, e lra g a d ta tá s a teljes volt, a k ép c sak u g y an előtűnt, és — a világ a legszebb 'fölfedezé sek egyikével lett g a z d a g a b b ! K ö z l i : L. I.

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. Á L L ATTAN. (R o v a tv e z e tő : K

A

riesch

JÁNOS.)

ennek tény ész ési térköre hazánkban csak az Alföld. A ragadozók egész rendében nincs több két oly nem, melyek to jásai annyira hasonlítnának egymás hoz, mint a kánya és ölyv tojásai. D e egyszersmind van ezeknek oly biztos jelvényük, mely által minden hozzá hasonló, másnemű madártojá soktól biztosan megkülönböztethetők. Jelen soraimban csak a fenn jel zett négy faj költési viszonyait kívá nom megismertetni, fenntartván ma gamnak jövőre a s ó l y m o k (accipitrinae) családjába tartozó nemek tojásainak összehasonlító leírását. Az említett négy faj erdőlakó, fészkeiket tehát erdei fákra rakják. * E k ö zlem én y még a múlt n o v emKivétel nélkül legjobban kedvelik ber elején érk ezett hozzánk, de k özlését, fészekfáúl a iölgyet (Quercus). Tölgy tárgyhalmaz miatt, k énytelenek voltun k erdőben lehet leggyakrabban fölta a maHászat idejének megnyiltára elha lálni fészkeiket, sőt vegyes fanemű lasztani. Szerk. (i.)

K Á N Y A ÉS

ÖLYV

KÖLTÉSI

— Hazánkban a kányaés öiyv-nemnek két-két faja van. A k á n y a (Milvus Briss.) nemhez tar tozik a k ö z ö n s é g e s k á n y a (M. regalis Briss.) és a f e k e t e k á n y a (M. ater Gm. [niger Briss.]); az ö 1y v (Buteo Bechst.) nemhez pe dig az e g e r é s z ö l y v (B. vulgaris Bechst.) és a g a t y á s ö l y v (B. lagopus L.) — Nálunk ezek közt legközönségesebb a M. regalis, ez után a B. vulgáris; a B. lagopus ritkább (néhány bihari ornitholog állítása szerint azon a környéken a B. lagopus gyakoribb, mint a vulgá ris) ; végre legritkább a M. a t e r ; v is z o n y a i.*

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

VII. ISMERETEINK FEJLŐDÉSE A NAPFÉNY VEGYTANI HATÁSÁRÓL*

Recommend Documents