FATSAR KRISTÓF
Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban A geofizikai kutatások jelentősége és a kutatás során alkalmazott módszer
t ö r t é n e t i k e r t e k r ő l szerzett i s m e r e t e i n k a l a p v e t ő -
A
i
en kétféle forrásból származnak: a d o k u m e n t u m o k , illetve a h e l y s z í n v a l l a t á s á b ó l . A levél-
tári d o k u m e n t u m o k k u t a t á s a s o r á n n y e r t i n f o r m á c i ó k -
A z u t ó b b i m á s f é l é v t i z e d n e m z e t k ö z i t a p a s z t a l a t a i azt
kal s z e m b e n a h e l y s z í n i f e l v é t e l e z é s a t é n y l e g e s e n
mutatják, hogy a kerthelyreállítások során különösen
m e g v a l ó s u l t k e r t r ő l a d k é p e t , e z é r t a z így n y e r t a d a t o -
nagy figyelmet fordítanak a geofizikai mérési eljárások-
k a t h i t e l e s e b b n e k i s m e r j ü k el. A k u t a t á s a l a p p r o b l é -
ra, m i v e l ez a m ó d s z e r s o k k a l g y o r s a b b az a r á n y l a g
m á j a v i s z o n t a k e r t e k p u s z t u l á s á n a k g y o r s irama.
n a g y k i t e r j e d é s ű k e r t e k e g y k o r i á l l a p o t á n a k felvétele-
A növények - élő szervezetek lévén - természetesen
zésére, mint az ásatás, és t ö b b e k között ezért jóval
a leghamarabb eltűnő elemei a művészeti alkotásnak.
o l c s ó b b is. A n a g y t e r ü l e t e k h a g y o m á n y o s r é g é s z e t i
D e n i n c s e n e k j o b b h e l y z e t b e n a kerti é p í t m é n y e k
f e l t á r á s a a k ö l t s é g k í m é l é s miatt t ö b b n y i r e a m ú g y is
sem, hiszen általában nincs olyan funkciójuk, a m e l y
c s a k k u t a t ó á r k o k k a l t ö r t é n i k . A z ilyen r é s z l e g e s feltá-
n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é t e n n é ő k e t . Ezért a z e l p u s z t u l t ker-
rás s o r á n c s a k a jellemző és e r e d m é n n y e l k e c s e g t e t ő
t e k m e g i s m e r é s é r e a helyszíni k u t a t á s o k k i t e l j e s í t é s e
p o n t o k k u t a t á s á r a k e r ü l sor. E g y g e o m e t r i k u s e l r e n d e -
hozhat áttörést.
z é s ű k e r t b e n a z a l a p r a j z s z a b á l y o s s z e r k e s z t é s e elvb e n lehetővé teszi e h a n g s ú l y o s részletek kiválasztá-
A t á j é p í t é s z e k által k o r á b b a n v é g z e t t k u t a t á s o k jell e m z ő e n h e l y s z í n i f e l v é t e l e z é s r e , illetve a levéltári f o r r á -
sát. E z e k á s a t á s s a l t ö r t é n ő k u t a t á s a a z o n b a n n e m
sok közül a tervek és térképek értelmezésére terjed-
m i n d i g a d kielégítő eredményt, és ezért a kutatóárkok-
t e k ki. Ezzel s z e m b e n a m ű v é s z e t t ö r t é n é s z - h a g y o m á n y
k a l feltárt t e r ü l e t e s e t é b e n m i n d i g ott m a r a d a n y u g t a -
e l ő n y b e n részesíti a levéltári d o k u m e n t u m o k a t , é s
lanító é r z é s , h o g y v a j o n a kert m á s p o n t j a i n e m rejte-
k i s e b b h a n g s ú l y t f e k t e t a n ö v é n y e k g y a k o r l a t i szere-
nek-e m é g értékes információkat.
p é r e . A két m e g k ö z e l í t é s ö s s z e k a p c s o l ó d á s a j e l l e m z i
Ezzel s z e m b e n a g e o f i z i k a i m é r é s e k k e l a k á r a t e l j e s
a legújabb kutatásokat.
terület aránylag k ö n n y e n feltérképezhető. A k ü l ö n b ö z ő eljárások a talajok és b e n n ü k rejtőzködő o b j e k t u m o k
A levéltári m u n k á n a k az u t ó b b i é v e k b e n t a p a s z t a l t látványos fellendülése mellett a terepkutatások jellege
fizikai t u l a j d o n s á g a i b a n ( p é l d á u l e l l e n á l l á s , m á g n e s e s -
szinte é v t i z e d e k ó t a v á l t o z a t l a n . A z e g y e t l e n e l m o z d u -
ség) megmutatkozó különbségek mérésén alapulnak.
lás e k ö r b e n a r é g é s z e t i á s a t á s o k m i n d n a g y o b b sze-
N e m s z ü k s é g e s m e g b o l y g a t n i a területet, m e r t a mű-
r e p e a k e r t h e l y r e á l l í t á s o k s o r á n . Ez a v á l t o z á s ö s s z e -
s z e r e k a f e l s z í n a l á J á t n a k " . A f e l d e r í t é s u t á n n a g y biz-
f ü g g a kertépítészet történetének egyre hangsúlyo-
t o n s á g g a l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y m e l y e k a z o k a részle-
s a b b j e l e n l é t é v e l az é p í t é s z e t t ö r t é n e t t é m a k ö r é n b e l ü l .
t e k , a m e l y e k e t á s a t á s s a l is s z ü k s é g e s feltárni. A k ü l ö n -
Az á s a t á s o k a z o n b a n n a g y o n i d ő i g é n y e s e k és költsé-
b ö z ő m ó d s z e r e k más-más jellegű o b j e k t u m o k kimuta-
g e s e k , e z é r t c s a k ott é l n e k e z z e l a l e h e t ő s é g g e l , a h o l
tására képesek. A legáltalánosabban és legtöbb célra h a s z n á l h a t ó m ű s z e r e k a talaj k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i k ö z ö t -
a m ű e m l é k k i e m e l k e d ő r a n g j a ezt m e g k ö v e t e l i .
ti f a j l a g o s e l e k t r o m o s e l l e n á l l á s t m é r i k . Az OTKA műszerpályázatának jóvoltából tanszékünk b i r t o k á b a k e r ü l t t a l a j e l l e n á l l á s - m é r ő m ű s z e r új l e h e t ő ségeket adott a hazai kerttörténeti kutatásoknak.
51
A fajlagos talajellenállás mérése a régészetben már
A kutatási helyszínek több csoportba sorolhatók.
hatvan évre tekint vissza, Magyarországon viszont alig
A régészeti helyszínhez kapcsolódó méréseket enge-
két évtizede alkalmazzák. A kerttörténeti kutatásokban
déllyel rendelkező régész irányításával végeztük,
még egyáltalán nem vetették be ezt a módszert, tehát
és általában épületek, épületrészek megtalálása volt
kutatássorozatunk úttörő jelentőségűnek tekinthető
a feladatunk. A nemesvámos-balácapusztai (Veszp-
a magyarországi gyakorlatban.
rém megye) római kori villagazdaság területén elsősorban a fényűző villaépület melletti egykori díszkert
E geofizikai módszer lényege, hogy a talajba szúrt elektródák között a talaj nedvességtartalma, pontosab-
létét kívántuk igazolni, és ez a méréssorozat nem várt,
ban az oldott ionok vezetik az áramot, a felszín felett
még az ásatások vezetőjét is meghökkentő eredményt
pedig egy ellenállásmérő műszeren keresztül záródik
hozott. A korábbi elméleti rekonstrukciók nem foglal-
az áramkör. A földfelszín alatt egyes tárgyak, például a
tak állást az épület melletti udvar kialakításának mód-
falak szigetelőként lépnek fel, tehát növelik az ellenál-
járól, vagy azt egyenesen üresnek gondolták el.
lást, a betemetett árkokban azonban jobban meggyű-
Ezzel szemben az udvar közepe táján, a főépület falá-
lik a víz, itt tehát kisebb az ellenállás. A különböző
ra merőleges észak-déli irányban a talaj egy falsza-
pontokon mért ellenállásértékek különbségei árulják
kaszt rejt. Hogy ez az alapozás milyen jellegű épít-
el, hogy a felszín alatt hol találhatók jobban, és hol
ményt hordott, nem tudjuk, de lehetséges, hogy kerti
kevésbé vezető objektumok.
tartózkodásra vagy növények felfuttatásra alkalmas objektum lehetett. Régészeti célú méréseket végeztünk a középkori
A kutatások eredményei
Szárszó és Teleki (mindkettő Somogy megye) templo-
A kutatás azzal a szándékkal indult, hogy a magyaror-
a Máza (Baranya megye) melletti, ugyancsak középko-
mainak környezetében a temetők feltárására, valamint szági történeti kertek emlékanyagának megismerésé-
ri koromszói kolostor falainak megtalálására Itt külö-
ben egy újabb, a korábbiaknál hatékonyabb eszközt
nösen látványos eredményeket értünk el, még az
vessen be. Kutatási elképzeléseink gyakorlati célja
apátsági templom támpillérei is jól kivehetők voltak
az volt, hogy a mérések hasznosíthatók legyenek
a felmérésen (1. ábra).
a magyarországi történeti kertek helyreállításának
A felmérések második csoportjába azok a helyszí-
folyamatában. Az alapkutatási program az elméleti
nek tartoztak, ahol az adott történeti kertek egyes
kérdések - a hazai kertművészet korszakainak ponto-
részleteit kíséreltük meg feltárni. A kutatás egyik alap-
sabb megismerése, ennek keretében az egykori ter-
vető célkitűzése az volt, hogy minél több helyszínen
vek megvalósításának minősége és az emlékek meg-
végezzünk próbaméréseket. E szándék mögött az
őrzöttségének mértéke - mellett tehát a műemlékvé-
a gondolat húzódott, hogy különböző körülmények
delem részére az alkalmazott kutatásban kívánt jelen-
(talajviszonyok, fedettség, kerttörténeti változások stb.)
tős szerepet játszani.
között is kipróbáljuk a műszer alkalmazhatóságát. Távlati célunk ugyanis az, hogy megfelelően felbecsül-
1. ábra. A Máza melletti koromszól kolostor geofizikai fel-
hessük egy jövőbeli mérés sikerességének lehetősé-
mérése - az északnak tájolt lap bal felső sarkában
látható
gét, annak várható időtartamát, ideális környezeti fel-
kolostorszárny,
tételeit, a terepfelszín méréshez történő előkészítésé-
a templom hajója és az ahhoz délről csatlakozó legfelül egy rotunda
nek módjait. Mindezek érdekében az egyes helyszíne-
részlete
ken olykor több alkalommal, és az egyes kertek különböző területein is méréseket végeztünk. Ezek váltakozó eredménnyel folytak, akadt olyan terület is, ahol a mérések kudarccal végződtek - a műszer alkalmazhatóságának minden ismérvével még ma sem vagyunk teljesen tisztában. Mindazonáltal a legjelentősebb magyar történeti kertekben végeztünk eredményes méréseket. A csákvári (Fejér megye) Esterházy-kastélykert belső területén a kert első, szentimentális korszakában létesített egykori medencét, valamint az út- és vízfolyáshálózatot kutattuk. A fertődi (Győr-Moson-Sopron megye) Esterházy-kastély kertjeinek területén az 1770 körül épített mulatóházak egyikének, a Fortuna- vagy a Vénusz-
52
•
ság nem tekinthető általánosnak, ezért az egyes kertekben a kataszteri térkép információit mindig ellenőrizni kell. A határon túli kertek közül a borsi (egykor Zemplén megye, ma Borsa, Szlovákia) Rákóczi-várkastély rendkívüli jelentőségű, Lorántffy Zsuzsanna által létrehozott reneszánsz kertjét próbáltuk feltárni, de a korábbi emlékek nyomait a később ott létesített erdő művelése
2. felmérési terület
feltehetően elpusztította. A bonchidai (egykor Kolozs megye, ma Bontida, Románia) Bánffy-kastély kertjének kutatása jó eredményeket mutatott, egykori utak és árkok helyeit találtuk meg. A távolabbi összefüggéseket azonban nem ismerjük, mert nincs olyan egykori kertalaprajz, amellyel a mérési eredményeket összevethetnénk. Ennek ellenére is világos, hogy a kert egykori struktúráját tártuk fel, amely egy későbbi ásatás fényében válik majd értelmezhetővé. kastély
A kutatások harmadik csoportjába sorolhatjuk
3. felmérési terület
azokat a helyszíneket, ahol az egyes történeti kertek átfogó, szinte teljes területre kiterjedő kutatása történt meg. Az így végzett kutatások azért voltak kiemelkedő jelentőségűek, mert a nagy felületek mérése megmutatta, hogyan lehet egy kertet több hetes mérés eredményeképpen is egyben láttatni. A mérések közvetlenül kapcsolódtak a műemléki munkához, tehát alkal2. ábra. Geofizikai felmérés szelvényei a bicskei kastélykert
19. század végi és jelenlegi kataszteri
előállított alaptérképre
Batthyány-
mazott kutatásként is hasznosultak. A teljes kertfelmé-
térképeiből
rések igazolták a kutatási program értelmét és a jövő-
vetítve - a felmérés kerti utak alapo-
zását és egy épület alapfalait
beni alkalmazás szükségességét.
mutatja
Két olyan történeti kertben végeztünk méréseket, ahol a kutatás jóval messzebb jutott, mint a többi hely-
templomnak alapfalait mértük fel, valamint a belső
színen. Ezeket a méréseket azért végeztük el e kertek
parterek területén az egyik díszmedence falkiszedési
nagy részének területén, mert a tudományos szem-
árkát. Mindazonáltal mind Csákváron, mind Fertődön
pontokon, tehát egyes helyszínekről gyűjtött adatokon
végeztünk olyan méréseket is, amelyek nem hoztak
túlmenően alapvető szándékunk volt, hogy a módszer
értékelhető eredményt. A műszer a péceli (Pest megye)
hatékonyságát bizonyítsuk a műemlékvédelem gyakor-
Ráday-kastély kertjében az egykori narancsház előtti
latában is.
kert nyomait mutatta ki, annak tengelye előtt egy hatá-
Az oroszlány-majkpusztai (Komárom-Esztergom
rozott kör alakú objektum helyezkedik el a felszín alatt,
megye) egykori kamalduli remeteség, majd Esterházy-
a hozzá csatlakozó árkokkal. Különösen szép eredmé-
kastély kertjeinek két fontos korszakaként a 18. szá-
nyeket értünk el a bicskei (Fejér megye) Batthyány-
zad közepének kamalduli birtoklását és az e korszak-
Kastély kertjében, ahol a 19. század végi kataszteri tér-
hoz tartozó barokk, köznapi szóval franciás jellegű ker-
kép megbízhatóságát teszteltük, teljes sikerrel (2. ábra).
teket, valamint a 19. század második felét, az Ester-
A konkrét helyszín történetéhez szolgáltatott adatokon
házy-birtoklás korában létrehozott kései tájkertek,
túl jelentősebb e mérések általánosan is hasznosítha-
köznapi szóval angolkert korát jelölhetjük meg.
tó eredménye, vagyis a 19. század végén készült
A mérések során csak kis részben találtunk a barokk
-ataszteri térképek megbízhatóságának ellenőrzése.
korra utaló nyomokat, viszont a 19. századi nagy táj-
E térképek olykor olyan részletes kerti úthálózatokat
képi kertrész teljes úthálózatát feltártuk (3. ábra).
mutatnak, hogy már-már stilizált ábrázolásokra gyana-
Az edelényi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) L'Huil-
• Ddhatunk. A bicskei mérések azonban igazolták
lier-Coburg-kastély a magyar műemlékállomány egyik
a kataszteri térkép tartalmát, bár ennek alapján nem
különösen nagy értékű darabja, tíz legnagyobb ba-
rhet az összes kataszteri térkép megbízhatóságára
rokk kastélyunk egyike. A barokk korból ennek ellené-
onatkozó következtetést levonni. Máshol végzett mé-
re a felmérések során csak egyes kertfalakat, kerti
cseink azt mutatják, hogy az itt tapasztalható pontos-
építmények alapjait (narancsház), illetve falkiszedési
53
kutatás első lépcsőjének pedig a geofizikai mérést kell tekinteni. Nem lehet tehát úgy tenni, mintha a történeti kertek teljesen elpusztultak volna azáltal, hogy egykori területük felszínén jelenleg nem lehet felfedezni korábbi állapotuk részleteit. Különösen az utolsóként tárgyalt teljes kertfelmérések adták a kutatási program legjobb
3. ábra. Az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély
kamalduli remeteség,
később
kertjeinek geofizikai felmérése - az első
három szelvény a barokk kori teraszokat mutatja, a negyedik a főépület előkertjét, az ötödik, legnagyobb az angolkerti részt, annak jól kivehető
szelvény
pedig
úthálózatával
árkait (sarokpavilon) találtuk meg. Több későbbi épü-
4. ábra. Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély
let alapja viszont jól kimutatható maradt, bár az angol-
kertjének
geo-
fizikai felmérése - az épületek és épitmények alapfalai az első
kerti korszak úthálózatának nyomait nem találtuk meg -
és az ötödik szelvényben látszanak legjobban, a harmadik
ennek okai között szinte biztosan a területen később lét-
szelvény jobb szélén látható fehér gyűrű a barokk kori kert
rehozott sportpályák terepmunkáit kell keresni (4. ábra).
sarokpavilonjának
falkiszedési árkát
mutatja
A kutatás eredményeinek összefoglalása
és legfontosabb eredményeit. Azt bizonyították, hogy
Egész kutatási programunk azért indult, hogy a szű-
tekintettel kell lenni a kert korábbi korszakaira is, olyan
kebb műemlékes szakma számára igazolja e módszer
időszakokra, amelyeknek jelenleg nincsenek a felszí-
a kert helyreállítási programjának megalkotásánál
létjogosultságát. Azt kívántuk bizonyítani, hogy a törté-
nen látható nyomai. Nem lehet tehát hitelesen helyre-
neti kertek helyreállítását okvetlenül meg kell előznie
állítani egy kertművészeti alkotást anélkül, hogy kert-
egy részletes helyszíni vizsgálatnak. A helyszíni kuta-
régészeti kutatások, különösen geofizikai felmérések
tás természetesen magában foglalja az eddig is alkal-
meg ne előzzék a munkálatokat.
mazott módszereket (geodéziai felmérés, fakataszter
A hitelesség pedig a műemlékek helyreállításának
felvétele stb.), de nem állhat meg azoknál. Nincs olyan
egyik leglényegesebb kérdése. A nemzetközi gyakor-
kert, amely teljes épségben vészelte volna át az idők
latban a helyreállításokat kertrégészeti ásatások ala-
változását. Szinte mindenhol számolhatunk pusztulás-
pozzák meg, ezek megelőző kutatását pedig a geo-
sal, nemcsak a növényanyag, hanem az épített objek-
fizikai mérések alkotják. Ennek így kell(ene) lennie
tumok terén is. A kert eltűnt részleteinek feltárását célzó
hazánkban is. •
OTKA 42833:
Terepkutatások
Kutatóhely:
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - KERTMŰVÉSZETI TANSZÉK
történeti kertekben elpusztult emlékek
Vezető kutató:
FATSAR KRISTÓF
Részt vevő kutatók:
GECSÉNÉ TAR IMOLA, GYŐR ATTILA
54
után
Szemelvények az OTKA támogatásával készült alapkutatások újabb eredményeiből
