VII. Földmérő Találkozó A VII-a Conferinţă de Geodezie 7 th Conference of Geodesy

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania

VII. Földmérő Találkozó A VII-a Conferinţă de Geodezie 7th Conference of Geodesy

Szatmárnémeti, 2006. május 11-14. 11-14 mai 2006, Satu Mare Satu Mare, May 11-14, 2006

Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Edited by Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania Szerkesztő / Editor Dr. Ferencz József Felelős kiadó Dr. Köllő Gábor Nyomdai előkészítés Prokop Zoltán Nyomtatás Incitato nyomda – Kolozsvár Felelős vezető: Biró Á. Attila A kiadvány megjelenését támogatta Illyés Közalapítvány – Budapest Oktatási és Kutatási Minisztérium (MEC) – Bukarest

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a Românei CONFERINŢA DE GEODEZIE (7 ; 2006 ; Satu-Mare) VII. Földmérő Találkozó: – A VII-a Conferinţa de Geodezie – 7th Conference of Geodesy – Cluj Napoca: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; 2006. Antetitlu: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság ; Societatea Maghiară Tehnico Ştiinţifică din Transilvania; Hungarian Scientific Society of Transilvania ISBN (10) 973-7840-11-9 ; ISBN (13) 978-973-7840-11-0 528

Konferencia szervező / Organising Institution Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania, Departamentul de Geodezie Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania, Department of Geodesy

Konferencia elnök / Chairman Dr. Ferencz József Konferencia védnökei / Patrons of the conference Dr. Detrekői Ákos Ilyés Gyula Tudományos bizottság / Scientific Committee Apagyi Géza Bartos Ferenc Dr. Ferencz József Dr. Joó István Márton Edith Dr. Márton Gyárfás Dr. Mihály Szabolcs

Szervező bizottság / Organising Committee Brem Jürgen Matekovits Hajnalka Prokop Zoltán Szabó Zsófia Tankó Ildikó

BEKÖSZÖNTŐ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöksége és a Földmérő Szakosztály vezetése nevében szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket a VII. Földmérő Találkozónkon itt, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium közös történelmünket idéző falai között. Az erdélyi városokban szervezett rendezvényeink után ezúttal a partiumi Szatmárnémetiben találkozunk, ahol már az 1999. évi Országos Szakmai Napok keretében szakosztályunk sikeres szekciórendezvényein tapasztaltuk e város hagyományteremtő vendégszeretetét. Találkozónkat fontos politikai események és kemény természeti csapások után tartjuk. Az anyaországi parlamenti választások eredménye, a romániai szakmai hatóság vezetőségének újbóli cseréje, valamint az árvizek gazdaságot érintő hatásai szakembereink jövőbeni tevékenységét meghatározó módon fogják befolyásolni. Románia elkövetkező Európai Uniós csatlakozása a még mindig megoldatlan, szakmánkra váró nehéz feladatokat újakkal szaporítja, amelyeknek technikai és jogi megoldásai számunkra még most is nagyon nehezen körvonalazódnak. Ilyen körülmények között találkozónk ismét rendkívüli lehetőségeket teremthet a jelenlegi és jövőbeli komplex feladatok és feltételek rendszerében a helyes szakmai irányválasztásban, ami megélhetésünket és a minket megillető társadalmi hely elfoglalását biztosíthatja számunkra. Ehhez azonban szükséges a naprakész szakmai tájékozottság és felkészültség, a konkrét feladatok korszerű, operatív megoldására. Ezen kérdések tisztázásában és konkrét megoldásaiban találkozónk ezúttal is eredményes szakmai fórum lehet, amelyről remélem ismereteinkben gazdagodva távozunk.

Hagyományainkhoz híven, találkozónknak ismét időszerű témát választottunk: „A földmérés szerepe és lehetőségei az önkormányzatok és a gazdaság előtt álló feladatok megoldásának támogatásában.” E kérdések megvitatásához a megfelelő ráhangolódás és erőgyűjtés céljából találkozónkat ez alkalommal is egy kirándulással kezdjük, melynek útvonala történelmünk eseményeihez és kultúránk kimagasló egyéniségeihez kötődő helységeket célozza meg. Remélem, ez a kirándulás is maradandó élményekkel gazdagítja a tisztelt résztvevőket. A folytatás a szakmáé: az érdekesnek ígérkező előadások és az azokat követő viták a tapasztalataink, eredményeink kölcsönös megismerését, az előttünk álló új feladatok megvilágítását és azok megoldásában való aktív, eredményes és hatékony részvételünk lehetőségeit szolgálják. Ugyanakkor megfogalmazhatjuk szakmai ajánlatainkat a gazdaság és önkormányzatok képviselői felé komplex, időszerű feladataik megoldásának támogatása céljából, egy jövőbeli konkrét együttműködés reményében. A szakmai kérdések megvitatása után ez alkalommal is a lazítás, szórakozás területére lépünk, amely kötetlen körülmények közt kitűnő alkalom a kiértékelésre. Remélem, egy kellemes légkörben lezajló, jó hangulatú, szakmai szempontból sokat nyújtó találkozóban lesz részünk. Ehhez mindenkinek jó munkát és kellemes szórakozást kívánok. Dr. Ferencz József az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke

Tartalomjegyzék – Content Kartográfiai vetületek a megoldandó gazdasági és közigazgatási feladatok szolgálatában Economical and Administration Solving Tasks Aided Map Projections BÁLINT József, ERDÉLYI Marcell, Dr. FERENCZ József _________________ 8

A helyi önkormányzatok tevékenységének támogatása a közigazgatási határok helyzetének tisztázásával Local Government΄s Activity Aiding by Clearing up a Position of Administrativ Boundaries BÁLINT József, Dr. FERENCZ József________________________________ 15

Gazdasági létesítmények tervezését támogató geodéziai-topográfiai munkáink Our Surveying Works Aiding the Economical Projects Planning BÁLINT József, Dr. FERENCZ József________________________________ 21

Mezőgazdasági blokk-térkép készítése MapSys-ben Agricultural Block Mapping Using MapSys BOKOR Zoltán _________________________________________________ 27

Az információs társadalom és a geometria The Information Society and the Geometry Dr. DETREKŐI Ákos ____________________________________________ 28

TAKARNET Egységes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatás a gazdasági élet szereplőinek és az önkormányzatok céljaira TAKARNET A Uniform Land Registry Service for Communes and Economic Life DOROSZLAI Tamás _____________________________________________ 33

Helyi geodéziai hálózatok Local Geodetic Network FANCSALI Csaba _______________________________________________ 38

A magyarországi szabatos magasságmeghatározások lehetőségei és problémái Possibility and Problems of the Hungarian Precise Altitude Measurements Dr. JOÓ István _________________________________________________ 39

A földmérés szerepe az önkormányzatok közigazgatási feladatainak ellátásában The Role of Topological Surveys in Stockholders Processes of Local Governments KOVÁCS Lóránt ________________________________________________ 44

A geodéziai mérések feldolgozása Processing of Geodetical Surveys Dr. MÁRTON Gyárfás____________________________________________ 51

A Geotop fejlesztési stratégiája 2005–2006-ban Geotop Develompent Strategy for 2005–2006 MÁRTON Huba_________________________________________________ 52

Döntéstámogatás raszteres elemzéssel Decision Support with Raster Based Analysis MÁTÉ Szilárd __________________________________________________ 53

Com Interface alkalmazása a MapSys 6 térinformatikai rendszerben Using Com Interface in MapSys 6 GIS NAGY István ___________________________________________________ 59

Tematikus térképek, városgazdálkodás szempontjából Thematic Maps from a City Planning Point of View NEMES Botond Albert____________________________________________ 60

Adatlapok megjelenítése PDF formátumban Document Display in PDF Format PAP Attila _____________________________________________________ 61

Önkormányzati térinformatikai rendszerek fejlesztése GIS Development for Local Municipalities Dr. SIKI Zoltán _________________________________________________ 62

A digitális ortofotó mint a magyar gazdaság térbeli információs referencia-kerete The Digital Ortophoto, Covering Hungary Serves as a Reference Base of GIS WINKLER Péter ________________________________________________ 67

Kartográfiai vetületek a megoldandó gazdasági és közigazgatási feladatok szolgálatában Economical and Administration Solving Tasks Aided Map Projections BÁLINT József, ERDÉLYI Marcell, Dr. FERENCZ József MASTER CAD Kft, Nagyvárad

Abstract In this paper we are analyzing, after the enumeration of the map projections used and those that can be used in Romania, their characteristics (linear and area deformations, meridian convergence) . We present the distribution of the linear deformations of the map projections in 3D format (spatial) overlaid with Romania’s borderline. We end our communication with conclusions. Összefoglaló Jelen előadásunkban a Romániában alkalmazott és alkalmazható kartográfiai vetületek felsorolása után azok jellegzetes tulajdonságait (lineáris és területi deformációk, meridiánkonvergencia) elemezzük. A vetületek lineáris deformációinak eloszlását Románia területére térbeni ábrázolással szemléltetjük. Következtetéseinkkel zárjuk előadásunkat. 1. Bevezetés A megoldandó gazdasági és közigazgatási feladatok egy része jól meghatározott földmérési munkákat igényel tervezés és/vagy megvalósítás céljából. A földmérési munkákat általában három jól elkülöníthető munkafázisban végezzük: adatgyűjtés, adatfeldolgozás és termékelőállítás. Ezen munkafázisok összetevői a konkrét tervezési és/vagy megvalósítási feladatok függvényei. Hagyományos módon az adatgyűjtést a fizikai felületen végezzük, az adatfeldolgozást és a termékelőállítást pedig egy megfelelő módon választott kartográfiai vetület síkjában. Romániában az idők folyamán különböző kartográfiai vetületeket használtak, a megoldandó feladatok

függvényében. Előadásunkban a STEREO70 elnevezésű azimutális sztereografikus-, GAUSS-KRÜGER és UTM transzverzális henger- valamint LAMBERT érintő és metsző kúp- szögtartó vetületek deformációinak területi eloszlásait elemezzük. A vetületek matematikai modelljei a szakirodalomból ismertek, ezért nem foglalkozunk azok bemutatásával. Kiinduló adatokként egy 30´ sürüségű, Románia területét lefedő rácsháló 231 sarokpontjának a KRASZOVSZKIJ 1940 ellipszoidális koordinátáit vettük. A vetületi számításokat a TOPOSYS és TOTAL CONTROL, a deformációk területi eloszlásának térbeni megjelenítését a SURFER 8 programrendszerekkel végeztük.

2. A vetületi számítások A Románia területét lefedő 30´ sürüségű rácsháló 231 sarokpontjának

φ

λ

értelmezési tarományát a 43º 30´ ≤ ≤48º 30´ és 20º≤ ≤30º értékek határozzák meg a KRASZOVSZKIJ 1940 ellipszoidon. Az így értelmezett ponthalmaz és Románia határvonalának kölcsönös helyzetét a következő 1.ábra szemlélteti:

1. ábra

Így egy megfelelő sürüségű, egyenletesen eloszlott ponthalmaz síkkoordinátáit és a hozzájuk tartozó lineáris és területi deformációt, valamint a

meridiánkonvergenciát az említett programrendszerekkel számítottuk, a következő paraméterekkel: − A STEREO70 metsző síkú sztereografikus vetületnél: - A vetület főpontjának ellipszoidális koordinátái: φ = 46º és λ = 25º - A vetület főpontjában a lineáris deformáció: ml = 0,99975 − A GAUSS-KRÜGER transzverzális hengervetületnél: - A vetületi sávok: 34 és 35 - A vetületi sávok középmeridiánjaiban a lineáris deformáció: ml = 1,00000 − Az UTM transzverzális hengervetületnél: - A vetületi sávok: 34 és 35 - A vetületi sávok középmeridiánjaiban a lineáris deformáció: ml = 0,9996 − A Lambert érintő kúpvetületnél: - Az érintő parallelkör ellipszoidális szélessége: φ = 46º - A vetület főpontjának ellipszoidális koordinátái: φ = 46º és λ = 25º - A vetület érintő parallelkör mentén a lineáris deformáció: ml = 1,00000 − A Lambert metsző kúpvetületnél: - A metsző parallelkörök ellipszoidális szélességei: φ1 = 44º50´ és φ2 = 47º10´ - A vetület főpontjának ellipszoidális koordinátái: φ = 46º és λ = 25º - A metsző parallelkörök mentén a lineáris deformációi: ml1 = ml2 = 1,00000 A számítások eredményeit pontonként a Psz. X Y ml mt msz mk tartalmú, az elemzett vetületekhez rendelt fájlokban tároltuk, ahol: − Psz.: a pont száma − X Y: a számított síkkordináták − ml mt msz: a lineáris, területi és szögdeformációk( msz = 1.00000) − mk: meridiánkonvergencia A kapott eredmények jó alapot bíztosítanak az emített elemzések elvégzéséhez. 3. Az eredmények elemzése

Az eredmények elemzéséhez a rácsháló pontjainak a STEREO70 vetület síkjában számított X,Y síkkoordinátáit, a lineáris deformáció és a meridiánkonvergencia vetületenkénti értékeit használtuk, külön fájlokban tárolva azokat. A könnyebb átláthatóság érdekében a lineáris deformáció és a meridiánkonvergencia vetületenkénti értékeit egy összesítő táblázatba másoltuk, amely jó alapul szolgált az említett vetületek összehasonlításához. Elemzésünket a lineáris deformációk összehasonlítására irányítottuk. Az említett 5 vetületben kapott lineáris deformációk a 0,9996-1,0012 értelmezési tartományban helyezkednek el, amelyet 16 0,0001 szélességű intervallumra osztottunk és ezekbe csoportosítottuk a kapott értékeket, meghatározva az intervallumokra jellemző frekvenciákat. Az így nyert adatokat a 1.T. táblázat tartalmazza. 1. T. Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

INTERVALSTEREO LUM 70 0.9996 0.9997 0.9997 0.9998 0.9998 0.9999 0.9999 1.0000 1.0000 1.0001 1.0001 1.0002 1.0002 1.0003 1.0003 1.0004 1.0004 1.0005 1.0005 1.0006 1.0006 1.0007 1.0007 1.0008 1.0008 1.0009 1.0009 1.0010 1.00101.0011

VETÜLET/FREKVENCIA GAUSSUTM KÚPKRÜGER ÉRINTŐ

KÚPMETSZŐ

-

-

110

-

-

11

-

33

-

21

22

-

18

-

42

26

22

15

21

42

28

88

30

42

-

16

33

3

42

42

30

18

12

-

-

22

15

10

42

21

14

30

-

-

21

16

3

-

-

-

18

18

-

42

-

8

4

-

-

42

8

-

-

-

-

4

-

-

42

-

4

-

-

-

-

16

1.0011 1.0012

4

-

-

-

-

Frekvencia

120 Stereo 70

100

Gauss-Krüger

80

UTM

60

Kúp-érintő

40

Kúp-metsző

20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Intervallum

2. ábra

Az 1.T. táblázatban foglalt adatok grafikus ábrázolását a 2.ábra szemlélteti. Az 1.T. táblázat és a 2. ábra adatait elemezve láthatjuk, hogy a különböző vetületekkel számított lineáris deformációk eloszlása különböző: a legszélesebb értéktartománya a STEREO70 vetületnek (0,9997-1,0012 között), a legkeskenyebb az UTM vetületnek (0,9996-1,0004között) van. A Gauss-Krüger vetület lineáris deformációinak értéktartománya 1,0000-1.0008, mig az UTM vetületé 0,9996-1,0004, az érintő kúpvetületé 1,0000-1,0010 és a metsző kúpvetületé 0,9997-1,0008 A lineáris deformációk területi eloszlását azok térbeni ábrázolásával oldottuk meg, felhasználva a SURFER 8 programrendszer kinálta megoldásokat. A pontonkénti STEREO70 síkkordináták és az elemzett 5 vetületi számításból nyert lineáris deformációk [(X,Y)STEREO70, (ml)Vetületek] képezték a kiinduló adatokat, az eredmények pedig a vetületek lineáris deformációinak térbeni mobelljei, amelyek tartalmazzák Románia határvonalait is. Ez az ábrázolási mód világos képet ad a szóban forgó vetület alkalmazása esetén várható lineáris deformációkról és azok területi eloszlásáról. A 3.ábra felül a STEREO70, alul pedig a Gauss-Krüger vetülethez tartozó lineáris deformációk 3D térmodelljeit ábrázolja.

3. ábra

4. Összefoglalás A kartográfiai vetületek kiválasztása fontos feladat, amelynél mindíg szem előtt kell tartani a kitűzött célt, az igényelt pontosságot és a vetületek által bíztosított lehetőségeket. Azokon a területeken, amelyeket a szakmai hatóság állami szinten szabályoz, nagy mozgástér a vetületek kiválasztása terén nincs. De a különböző helyi jellegű, önkormányzati és gazdasági megvalósításokat támogató földmérési munkákhoz tanácsos a megfelelő kartográfiai vetületet választani annak érdekében, hogy a szükséges és igényelt pontosságot minden szinten biztosítani tudjuk. Ezért a vetületi lineáris deformációk helyes értelmezése és kezelése a terepi adatgyűjtés és irodai adatfeldolgozás folyamatának egyik meghatározó tényezője. Ugyanakkor szem előtt kell tertani a mindenkori hivatalos vetületrendszerbe való áttérés korrekt megoldását, a hivatalos vonatkoztatási rendszerekhez való csatlakozás érdekében. Ez a kérdés az Európai Uniós csatlakozás perspektivájában egyre időszerübb feladat.

A helyi önkormányzatok tevékenységének támogatása a közigazgatási határok helyzetének tisztázásával Local Government΄s Activity Aiding by Clearing up a Position of Administrativ Boundaries BÁLINT József, Dr. FERENCZ József MASTER CAD Kft, Nagyvárad

Abstract In this paper two administrative territory’s legal dividing line determination’s surveying works and those results are presented. After a short historical view and enumeration of expectations formulated by boots local administrations, we discuss the terrain and office components of dividing line determination’s surveying works and those results. We presents the reciprocal position of the present legal and in accordance with the old, and valid too at present land register administrative limits. The paper is closed by our conclusions. Összefoglaló Jelen előadásunkban két közigazgatási területet elválasztó, törvényes határvonal kitűzésének földmérési munkálatait és azok eredményeit mutatjuk be.Rövid történelmi áttekintés és az önkormányzatok által megfogalmazott elvárások felsorolása után tárgyaljuk az elhatárolási munkálatok terepi és irodai összetevőit, valamint azok eredményeit. Bemutatjuk a jelenlegi, törvényes, és a régi, de most is érvényes telekkönyvi nyilvántartás szerinti közigazgatási határok kölcsönös helyzetét. Következtetéseinkkel zárjuk az előadást. 1. Bevezetés Az önkormányzatok problémamegoldó tevékenysége mindig operativ döntésekkel zárul, amelyeknek konkrét jogi következményei vannak. Ezen döntések megalapozásához szükségük van a közigazgatott terület összete-

vőire vonatkozó hiteles információkra. Ezen információk többsége mindig a közigazgatási terület egy konkrét helyére vonatkoznak. Így a felhasznált információk térbeni, helyhez kötött jellegűek. De helyhez kötött maga az önkormányzat és annak teljes tevékenysége is, ugyanis az csak a közigazgatott területre vonatkozhat. Feltehető a kérdés: hol van és mekkora ez a terület? Erre a kérdésre Romániában a mai körülmények között elég nehéz pontos választ adni. Ez a valós helyzet jelentős mértékben megnehezíti az önkörmányzatok tevékenységét. Romániában az önkormányzatok tevékenységét a 2001 április 23-án elfogadott 215. számú törvény szabályozza, amelyet utoljára 2004 december 7.-én módosítottak. E törvény alapján az önkormányzatok hatásköre azok közigazgatási területeire vonatkozik. A közigazgatási területek határvonalait az 1968-ban elfogadott 2. számú, Románia közigazgatási felosztását szabályozó törvény szerint határozták meg, több mint három évtizeddel ezelőtt. Ezek a határvonalak általában nem esnek egybe a régi telekkönyvi ingatlannyilvántartás leíró és grafikus összetevőiben szereplő közigazgatási területek határvonalaival. A különböző méretarányú kataszteri térképeken ábrázolt határvonalak töréspontjainak helyét terepen rögzítő kövek rég eltűntek, úgy azok pontos terepi azonosítása az önkormányzatok számára nehéz feladat, amelynek negatív vetületei a még mindig folyamatban lévő ingatlan-tulajdonjog visszaállítása terén nyilvánulnak meg. E feladat szakmánk általi operatív, korrekt megoldása az önkormányzatok tevékenységének komoly támogatásaként értékelhető. Ilyen körülmények közt került sor 2005. év folyamán a Bihar megyei Érmihályfalva városa és Értarcsa község közigazgatási területeit elválasztó határvonal töréspontjainak terepi állandósítására, azok helymeghatározására és a régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonallal való összehasonlítás eredményeinek elemzésére. A továbbiakban ezt a munkát és annak eredményeit tárgyaljuk.

2. A kataszteri elhatárolási munkálatok A közigazgatási területek határvonalainak meghatározását érintő munkálatok összességét, az azt szabályozó ” AZ ÁLTALÁNOS KATASZTER BEVEZETÉSÉNEK TECHNIKAI NORMÁI ” 4. fejezete kataszteri elhatárolási munkálatokként határozza meg. E fejezet 4.2.1. alpontja előírja a kataszteri elhatárolási munkálatok összetevőit, a következő sorrendben: − Az elhatárolási bizottság létrehozása és annak hatósági jóváhagyása; − Az határvonal végigjárása, a töréspontok konkrét helyének terepi rögzítése, az elhatárolási bizottság által, a munkavégző jelenlétével;

− A töréspontok terepi állandósítása, − A töréspontok koordinátáinak meghatározásáhor szükséges mérések elvégzése; − A mérések feldolgozása és a töréspontok koordinátáinak számítása; − A határvonal bizottság általi elismerését igazoló dokumentumok elkészítése; − A kataszteri elhatárolás dokumentációjának összeállítása, − A kataszteri dokumentáció ellenőrzése, − A kataszteri dokumentáció hatósági átvétele. A kataszteri elhatárolási munkálatok terepi és irodai összetevőit 2005. november 3. és december 23. közti időszakban végeztük, betartva az előbbiekben felsoroltakat. A tereten végzett munkálatok közül a következőket említjük meg: − A kb.13 km hosszúságú elhatárolási vonnal töréspontjainak terepi állandósítását szabványosított betonjell, fémcsővel, valamint létező építészeti elemekkel oldottuk meg, a bizottság által meghatározott helyen, két változatban: – Az érmihályfalvai változatban: összesen 21 pontban – Az értarcsai változatban: összesen 16 pontban. − A töréspontok koordinátáinak meghatározásáhor szükséges méréseket statikus relativ GPS technológiával végeztük, 8 egyfrekvenciás, geodéziai pontosságú GEOTRACER típusú vevő felhasználásával. Az irodai munkák közül a következőket említjük meg: − A mérések feldolgozását és a töréspontok koordinátáinak számítását a TRIMBLE TOTAL CONTROL programmal végeztük, a 2000ben meghatározott Bihar megyei GPS ponthálózat helyi WGS rendszerében, valamint a hivatalos romániai vonatkoztatási rendszerben. − Az elhatárolási munkálatokhoz kapcsolódó dokumentációkat az érvényben lévő technikai normák előírásainak megfelelően állítottuk össze a MapSys programrendszer felhasználásával és nyújtottuk be a megfelelő hatósági ellenőrzésre és jóváhagyásra. Az elhatárolási munkálatokat, az összeállított dokumentáció alapján, a törvényes ellenőrzések után a megyei szakhatóság elfogadta és átvette. 3. A törvényesen meghatározott és a régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonal összehasonlítása A Bihar megyei Érmihályfalva város és Értarcsa község önkormányzatai a következő kérésekat fogalmazták meg:

− Elemezzük a két típusú, különböző történelmi korokban érvényes határvonalak közti kapcsolatot − Határozzuk meg a régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonal helyzetét a ma érvényes és az összeállított kataszteri dokumentációban lévő határvonalhoz viszonyítva − Számítsuk ki a két típusú határvonal által közbezárt földterület nagyságát. A két közigazgatási terület kataszteri elhatároló munkálatainak eredménye megbízható alapul szolgál az önkormányzatok által megfogalmazott összehasonlítás elvégzéséhez, amihez a MapSys programrendszer kinálta lehetőségeket használtuk fel. 3.1. A két típusú, különböző történelmi korokban érvényes határvonalak közti kapcsolat elemzése Különböző történelmi korokban érvényes közigazgatási területekhez különböző elhatárolási vonalak tartoztak, amelyek csak véletlenszerűen estek egybe, kisebb-nagyobb szakaszokon. A szóban forgó határvonalakat elemezve, a következő kapcsolatokat állapítottuk meg köztük: − A két közigazgatási területet elválasztó, két tipusú határvonal kezdő és végpontját képező hármashatárpontok megnevezése azonos maradt (persze, román nyelven ): Érmihályfalva – Értarcsa – Érkörtvélyes és Érmihályfalva – Értarcsa – Érsemlyén − A határvonalak tájékozási iránya nagyjából megegyezik. 3.2. A régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonal helyzetének meghatározása az összeállított kataszteri dokumentációban lévő határvonalhoz viszonyítva A két tipusú határvonalat tartalmazó grafikus dokumentumok különböző történelmi korokban, az akkor hivatalos, különböző geodéziai dátumok és vonatkoztatási rendszerek felhasználásával készültek. Így kölcsönös helyzetük meghatározásához ezeket a grafikus dokumentumokat a romániai vonatkoztatási rendszerbe kell alakítani. A régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonalat is ábrázoló, régi, 1:2880 méretarányú ölrendszerű telekkönyvi térképlapok a budapesti sztereografikus vetületi rendszerben, a XIX. század végén készültek . Ismerve az ölrendszerű szelvényhálózatrendszert és a szelvények jelzési módját, a határvonalat ábrázoló szelvények szelvénykeret-sarkainak koordinátáit könnyen számítottuk. Az így kapott, ölben kifejezett koordinátákat a romániai hivatalos sík vonatkoztatási rendszerbe közös pontok alapján, ortogonális (Helmert) transformációval számított paraméterek segítségével transzformáltuk. Közös pontként a célterületet körűlvevő templomtornykat választottunk, amelyeknek megkaptuk a mindkét rendszerben kifejezett koordinátáit.

E transzformációk után a régi telekkönyvi nyilvántartás 1:2880 méretarányú szelvényei a hivatalos romániai vonatkoztatási rendszerbe kerültek, lehetővé téve a kért összehasonlítást, amelynek eredményét a következőkben fogalmaztuk meg: − A két közigazgatási területet elválasztó, két tipusú határvonal kezdő és végpontját képező hármashatárpontok helyzete lényegesen különbözik egymástól − A régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő határvonal kb.10%-a egyezik a törvényes határvonallal, 90% -a általában 300m távolságra Észak-Nyugatra (Érmihályfalva felé) eltolódva helyezkedik el − E két tipusú határvonal nagyjából párhuzamosnak mondható − A bemutatott elhatárolási munkák alapján meghatározott, törvényesen érvényes határvonal a régi telekkönyvi nyilvántartásban szereplő Értarcsa község területére tolódott el Délkelet irányába, az említett 300m távolságra annak határvonalától 3.3. A két típusú határvonal által közbezárt földterület nagyságának számítása A két típusú határvonal által közbezárt területet a határvonalak metszése határozza meg, 3 különböző területű sokszög formájában, a következőképpen: − Az első sokszög területe: 56,24 ha − A második sokszög területe: – Az első változat szerint: 58,88 ha – A második változat szerint: 55,06 ha – A harmadik sokszög területe: 159,63 ha 4. Következtetések A kataszteri elhatárolási munkák az általános kataszter bevezetésének alapvető fázisát képezik. Sajnos, hatóságilag nem észlelhető meghatározó igény ilyen irányban sem, továbbra is fenntartva bizonyos felemás, egyértelműen nem kezelhető helyzeteket, amelyek komoly nehézségeket gördítenek az önkörmányzatok amúgy sem könnyű, az ingatlan – tulajdon visszaállítását célzó tevékenységeik elé. Az elvégzett elhatárolási munka eredményeiből megállapítható, hogy Érmihályfalva város közigazgatási területét az 1968. évi 2.számú törvény alapján megnövelték Értarcsa község területét pedig lecsökkentették a következőképpen: − Az első változat szerint: 270,93ha területtel − A második változat szerint: 274,76ha területtel.

A kialakult helyzet konkrét, hiteles bemutatása konkrét támogatást jelent a két önkormányzat számára, világos képet biztosítva a jelenlegi közigazgatási területek viszonyáról.

Gazdasági létesítmények tervezését támogató geodéziai-topográfiai munkáink Our Surveying Works Aiding the Economical Projects Planning BÁLINT József, Dr. FERENCZ József MASTER CAD Kft, Nagyvárad

Összefoglaló Jelen előadásunkban az utóbbi években végzett, két különböző tipusú gazdasági objektum tervezéséhez szükséges geodéziai-topográfiai munkáinkat és azok eredményeit mutatjuk be. A munkálataink általános bemutatása után a két, különböző feladat általunk alkalmazott megoldásait elemezzük. Következtetéseinkkel zárjuk az előadást.

Abstract In this paper are presented our surveying works performed in the last years, needed for two different economical projects planning and those results. After a general presentation of our surveying works, we analyze our adopted solutions of the two different technical problems. The paper is closed by our conclusions.

1. Bevezetés A gazdasági létesítmények tervezését támogató geodéziai-topográfiai munkáink két szakmai területre vonatkoznak: nyomvonalas létesítmények és felszini fejtések. Mindkét terület igényli a megfelelő földmérési munkákat és jól meghatározott követelményeket támaszt céljaik elérése érdekében. Az igényelt és a két szakterület tervezési tevékenységét támogató geodéziaitopográfiai munkák elvégzésében a földmérés romániai helyzetéből adódóan komoly nehézségekbe ütközünk, amelyekből a következőket említjük meg: − Még mindig nem létezik a hivatalosan közzétett országos vonatkoztatási rendszer

− Az országos sík és magassági alapponthálózat egy része csak papiron létezik, hiányoznak a terepen megfelelő módon állandósított és felhasználható pontok − A felhasználható térképalap elavult, inkább történelmi jellege van: a legujabbak is több mint 15 évesek, nem a valós helyzetet ábrázolják − Hiányoznak a kornak megfelelő, a digitális technológiákat figyelembe vevő szakmai utasítások és normák Ilyen körülmények között az igényelt munkák elvégzése során számos olyan munkafázist is meg kellett valósítanunk, amelyek általában az állami szakhatóság hatáskörébe tartoznak, de az említett két tipusú gazdasági létesítmény tervezésének támogatására végzett földmérési munkához elengedhetetlenek. Ezek közül megemlítjük a következőket: – Alapponthálózat sürítése műholdas (GPS) technológiával – A visszaállított tulajdonjogú célterület határvonalainak kitűzése és az arra vonatkozó nyilvántartási adatoknak a valósággal való egyeztetése Az igényelt földmérési munkák terepi és irodai összetevőit műholdas (GPS) és hagyományos digitális technológiákkal végeztük, az eredményeket pedig a megrendelők igényei szerint szolgáltattuk. Előadásunkban a Nagyvárad-Békéscsaba 400kV-os távvezeték, valamint egy, a Bihar megyei Báród község közigazgatási területén lévő felszini homokkitermelés tervezését támogató munkáinkat mutatjuk be röviden. Mindkét munkánkban, különböző konkrét célok megvalósítása érdekében nagyjából azonos problémákat oldottunk meg: alapponthálózat sürítése, felmérési hálózat létesítése, részletpontmérés, pontkitűzés, digitális terepmodell megvalósítása, megadott irányú metszetek generálása. 2. A Nagyvárad-Békéscsaba 400kV-os távvezeték tervezését támogató munkánk A magasfeszültségű távvezeték romániai tervezője, a bukaresti ISPE rendelte meg a tervezéshez szükséges földmérési munkákat, a következőképpen határozva meg feladatunkat: „ A jövőbeni Nagyvárad-Békéscsaba 400kVos távvezeték nyomvonala STEREO70-es alapponthálózatának meghatározása GPS technológiával”, megfogalmazván a következö elvárásokat: − Az alapponthálózat lefedi a jövő magasfeszültségű távvezeték nyomvonalát és tartalmaznia kell annak törés- és ellenörző pontjait − A távvezeték töréspontjainak koordinátáit a STEREO70 rendszerben a tervező rendelkezésünkre bocsájtja

− Az ellenörző pontok helyét mi kell meghatározzuk − Az alapponthálózat pontjait a terepen az érvényben lévő normák szerint beton jelekkel kell állandósítani − A pontok koordinátáit GPS technológiával a STEREO70 és egy, a tervező által rögzített helyi rendszerben kell meghatározni. − A tervező által megadott koordináták alapján 275 oszlop helyének kitűzése. Az igényelt alapponthálózat egy 100km hosszú és10km széles szalag alakú, Bihar és Arad megyék területén áthaladó területet fed, és megfelelő pontosságú megvalósítása komoly szakmai kihivás volt számunkra. A munkálatokat három különálló, de egymáshoz szervesen kapcsolódó fázisban végeztük: tervezés, terepi illetve irodai munkák. A tervező által megszabott feltételeket betartva, a töréspontok megadott koordinátái alapján, a TRIMBLE 5500 DR S digitális tachiméterrel tűztük ki azokat, az ellenőrző pontok helyét pedig a megfelelő helyeken mi rögzítettük, majd betonjelekkel állandósítottuk. A helymeghatározáshoz 5 GEOTRACER tipusú, egyfrekvenciás GPS vevőt használva, relativ statikus méréseket végeztünk. A mért adatokat a TOTAL CONTROL programrendszerrel, helyi WGS84 rendszerben dolgoztuk fel, majd közös pontokat felhasználva transzformáltuk a romániai hivatalos rendszerbe a térbeli kiegyenlítés után kapott geocentrikus koordinátákat, majd azokat a megadott helyi rendszerbe ortogonális sík transzformációval számítottuk. A 275 oszlop helyének kitűzését hagyományos technológiát alkalmazva a TRIMBLE 5500 DR S digitális tachiméterrel és műholdas RTK technológiát alkalmazva a GEOTOP KFT SOKKIA RADIAN és RADIAN IS mérőrendszereivel végeztük. Ezúton is megköszönjük segítségüket. A tervező utólagos kérésére a nyomvonal mentén 400mszélességű digitális terepmodellt és az oszlopok mentén hosszanti metszeteket generáltunk. Ezeket a termékeket digitális és analóg formátumban adtuk át a tervezőnek. A metszet egy részét az alábbi, 1. ábra szemlélteti, ahol a felső rész magát a metszetet, az alsó rész pedig az oszlopok kitűzött helyét ábrázoló, 400m szélességű szalagtérképet mutatja be.

1. ábra

3. A Bihar megyei Báród község közigazgatási területén lévő felszíni homokkitermelés tervezését támogató munkáink A tervező azt kérte tőlünk, hogy végezzük el mindazokat a földmérési munkákat és készítsük el azokat a termékeket, amelyek a Romániában jelenleg érvényben lévő bányatörvények szerint szükségesek egy felszini homokkitermelés beinditásához. Ebben az értelemben a konkrét elvárásokat részletekben, a tervezési munka előrehaladásának és az észlelt buktatóknak a függvényében fogalmazta meg számunkra, amelyeket így foglalhatunk össze: − Az érintett terület határvonalainak kitűzése és a megfelelő kataszteri dokumentációk elkészítése a törvény szerint visszaállított tulajdonviszonyoknak megfelelően − Az érintett területet lefedő topográfiai térkép aktualizálása − Megfelelő pontosságú digitális terepmodell generálása − Adott irányok mentén metszetek meghatározása Ezen feladatok elvégzése igényli a megfelelő sürüségű és a kért pontosságot kielégítő alap- és felmérési ponthálózat meglétét. Sajnos, az érintett terület közelében csak egy kővel állandósított országos hálózati alappontot találtunk, ami nem bíztosíthatta az előttünk álló feladatok megoldását. Ezért alapponthálózatsürítést végeztünk, az előző pontban említett GPS eljárással, amihez egy 10-15km sugarú, hegyvidéki zónában, nem éppen könnyű módon, még 4 országos hálózati alappontot találtunk. Meglepetésünkre az említett zónában véletlenül még 2 KF jelzésű, kővel állandósított pontot is találtunk, amelyek közül az egyiket bekapcsoltuk a létrehozott sűritett, 11(5 régi és 6 új) pontot tartalmazó alapponthálózatba. A mért adatok az előzőekben vázolt

feldolgozása után, a pontok romániai hivatalos rendszerben ismert koordinátáinak birtokában hagyományos technológiával meghatároztuk a szükséges felmérési és kitüzési hálózatot, ami 18 karóval állandósított pontból áll, majd rátértünk a tervező által megfogalmazott feladatok megoldására. Az érintett terület határvonalainak kitűzését (17 kitűzési pontból 53 kitűzött pont), a TRIMBLE 5500 DR S digitális tachiméterrel végeztük, erdővel borított hegyvidék által meghatározott nehéz terepi viszonyok között, majd elkészítettük a megfelelő kataszteri dokumentációkat a törvény szerint visszaállított tulajdonviszonyoknak megfelelően. Az érintett területet lefedő topográfiai térkép aktualizálását részletméréssel és a MAPSYS programrendszerrel végzett szerkesztési eljárásokkal oldottuk meg, felhasználva a régi térképlap digitálissá alakított változatát. Ezután generáltuk a megfelelő pontosságó digitális terepmodellt, felhasználva a SURFER 8 programrendszer kinálta lehetőségeket. A digitális terepmodell birtokában határoztuk meg a tervező által kért és megadott irányú 27 metszetet, amelyek közűl az alábbi 2.ábra tartalmaz négyet:

2. ábra

4. Összefoglalás A két bemutatott munkánk két tipusú, gazdasági jellegű létesítmény tervezését támogatta. A tervezők a számukra szükséges földmérési feladatok megoldását és az azokhoz kapcsolódó termékek előállítását kérték. A feladatok különböző rendeltetésű célkitűzések megvalósítását szolgálták, de megoldásukhoz nagyjából azonos földmérési eljárásokat használtunk, figyelembe véve a rendelkezésünkre álló modern technológiák által biztosított lehetőségeket. A tervezők elismerésüket fejezték ki az elvégzett munkánk és az előállított termékek iránt. A munkálatok folyamán gyakran kináltuk fel a tervezőknek a rendelkezésünkre álló technológiák alkalmazásával előállítható termékekinket, amelyek figyelembe részesültek. Reméljük, hogy az ilyen irányú alkotó együttmüködés tovább növelheti szakmánk hirnevét és elismertségét, szakembereink felkészültségének értékelését valamint megfelelő anyagi honorálását is. Meggyőződésünk, hogy a hagyományosan szakhatósági feladatok mellett szakmánk és szakembereink aktívan részt kell vegyenek a különböző gazdasági jellegű létesítmények megvalósítási munkálatainak megfelelő szakaszaiban, felhasználva a modern technológiák által nyújtott lehetőségeket. Ebből a hozzáállásból egyaránt nyerhet mind a két fél.

Mezőgazdasági blokk-térkép készítése MapSys-ben Agricultural Block Mapping Using MapSys BOKOR Zoltán GEOTOP Kft, Székelyudvarhely

Abstract For Romania, one of the conditions to join EU, is the implementation of the LPIS system necessary for agricultural subventions in EU for farmers in rural areas. The implementation consists of phases like creation of ortophoto images for the entire area, digitisation of physical blocks based on the ortophotos, and other operations necessary for granting the subventions for the farmers. The presentation contains the digitisation technology of agriculture blocks, developed by Geotop. Összefoglaló Románia az Európai Unióba való belépésének egyik feltétele az LPIS rendszer kialakítása, amely az Uniós agrártámogatáshoz szükséges mezőgazdasági blokkok azonosító rendszerét valósítja meg. Az LPIS rendszer kialakítása több fázisból áll, a légifelvételek (ortofoto) biztosítása az ország teljes területére, a mezőgazdasági blokktérkép digitalizálása az ortofotok alapján amelyet majd további fázisok követnek a farmerekkel való kapcsolatfelvétel és az agrártámogatások megítélése céljából. Előadásomban bemutatom a mezőgazdasági blokkok digitalizálásának folyamatát a GEOTOP által fejlesztett tehnológiával.

Az információs társadalom és a geometria The Information Society and the Geometry Dr. DETREKŐI Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és térinformatika tanszék

Abstract In the paper is discussed the role of the geometry in the Information Society. The various kinds of activity of Information Society (e.g. e-business, e-government) need a lot of geometrical data. The increasing need of geometrical data is typical for the last years. The new technologies, some new laws and large projects are the signals of the changing period. In the paper is given an overview about the thinking of informatics people about geometry. In the last part of paper will be discussed the future of our profession in the Information Society. Összefoglaló Az előadás a geometriának az Információs Társadalomban betöltött szerepével foglalkozik. Az Információs Társadalom alapvető megjelenési formái (például e-üzlet, e-kormányzás) számos geometriai adatot igényelnek. A növekvő igényeket új technológiák, törvények, nagy projektek szemléltetik. Az előadás foglakozik az informatikusok geometriával kapcsolatos elképzeléseivel is. Végül szakterületünk jövőbeli szerepét tárgyalja. Kulcsszavak: Információs társadalom, geometria, új technológiák, helymeghatározás, jövőkép. 1. Információs társadalom – geometriai alapok Az áttekintéshez kiinduló pontnak közel három évvel ezelőtti előadásom néhány megállapításából indulok ki (Detrekői, 2003): „Az információs társadalom legfontosabb jellemzőinek a következőket érzem: − az információ mennyiségének rohamos növekedése, − az információk felhasználói körének bővülése,

− a hozzáférés módjainak változása (Internet). Az információs társadalom létrejöttének jellemző – a felhasználási területre is utaló - jelszavai a következők: − e – üzlet (e-business), − e – kormányzat (e-goverment ), − e – demokrácia, − e – tanulás (e-learning). Arra hívom fel a figyelmet, hogy mindegyik kifejezés mögött húzódó tevékenységhez igen sok, helyhez kötött információ szükséges. A helyhez kötött információk az információs infrastruktúra részei. Alkalmazásuk sokrétű. Az alkalmazási fejlődési tendenciáit a következőkkel szemléltetem: − katonai projektek, − nagy állami projektek, majd önkormányzatok, − üzleti alkalmazás (Business GIS, pl. autógyárak), − szociális alkalmazás (pl. szociális segély) A konkrét alkalmazási területeknek sokféle csoportosítása létezik. Néhány nagyon jelentős alkalmazási terület a következő: telekommunikáció, energiagazdálkodás, közlekedési rendszerek, környezetvizsgálat, kataszter (beleértve az ingatlan nyilvántartást), katasztrófavédelem, biztonságpolitika, üzleti tevékenység. A térbeli információs infrastruktúra jelentőségét tükrözi az a tény, hogy az elmúlt fél évtizedben három nagy nemzetközi program is kialakult ezen a területen. Ezek a programok a következők (magyar elnevezésük mellett az angol elnevezést és az indítás évét is megadom). − Globális térinformatikai infrastruktúra (Global Spatial Data Infrastructure, GSDI) (1998, 2002), − Digitális Föld (Digital Earth), (1998), − Térinformatikai világnap (1999).” 2. Az elmúlt évek változásai Az elmúlt években bekövetkezett változások alapvető tendenciája: a helyhez kötött információk jelentőségnek növekedése. A most leírt megállapítást: − szemléleti, − technológiai, − törvényi, − projektekhez kapcsolódó − változások egyaránt alátámasztják.

A szemléleti változások közül kettőt emelek ki: − a virtuális valóság alkalmazásának terjedését, − a hálózatok jelentőségének növekedését. A virtuális valósággal kapcsolatos alkalmazások az elmúlt 2-3 évben robbanásszerűen fejlődtek (Rátai, 2006). Az alaptechnológia a 3D grafikus környezet már 10-15 éves múltra tekint vissza. Az újdonságot ezeknek a technológiáknak az Internet adta kommunikációs lehetőségekkel történő ötvözése jelenti. A virtuális világ technológiák lehetővé teszik, hogy a szemlélő – speciális segédeszközöket felhasználva – a háromdimenziós grafikus térben virtuális szereplőként megjelenjen, a virtuális tér objektumaival és más szereplőkkel kapcsolatba lépjen. A virtuális valósággal kapcsolatos játékok, de már az ezzel összefüggő üzleti tevékenység is, rohamosan terjed. A hálózatok különböző típusainak terjedése a hírközlés és az informatika közös jellemzője. A hálózatok jelentőségének növekedése együtt jár a geometria speciális területe – a topológia – jelentőségének növekedésével. A technológiai változások közül: − geometriai adatnyerés tömegessé válását, − az Internet új szolgáltatásait tartom a leginkább meghatározónak A geometriai adatnyerés tömegessé válását két technológia egyidejű térnyerése okozza. Az egyik technológia a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás (ezen belül is mindenek előtt a GPS). Mára az ilyen alapuló helymeghatározás széles körben elterjedt, s azt a turistáktól kezdve a gépjárművezetőkig tömegesen használják. A másik technológia a mobil telefonokon alapuló helymeghatározás. A mobil távközléssel foglalkozó társaságok helymeghatározást is tartalmazó szolgáltatásaival Magyarországon is találkozhatunk. Ilyen például annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy jelenlegi helyzetemhez képest hol található a legközelebbi gyógyszertár. Érdekességként említem, hogy távközléssel foglakozó szakemberek újra felfedezik szakterületünk olyan hagyományos eljárásait, mint a háromszögelés, vagy az előmetszés. A technológia változások másik eredménye az Internet új szolgáltatásainak –mindenek előtt a sok térképnek és a nagyfelbontású űrfelvételeknek – az elterjedése. Az űrfelvételek hozzáférését. például a Google honlapján jelentős szoftver fejlesztés tette lehetővé. Egyes vélemények szerint a 2005. esztendő alapvető áttörést jelentett a térbeli adatok felhasználásában. Két tragikus esemény: a cunami és a New Orleansi hurrikán az emberek százmillióival ismertette meg az űrfelvételeket.

A törvényi változások közül Magyarországon két törvény: − a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (ket), − a 2005. évi XC. törvény az elektronikus információ szabadságról jelentheti hosszabb távon a legnagyobb kihívást és lehetőséget szakterületünknek. A térbeli információs infrastruktúra jelentőségének növekedését két nemzetközi projekt megindítása mutatja. Ez a két projekt a következő: − INSPIRE (Infrastructure for Spatial Information in Europe), − GEOSS (Global Earth Observation System of Systems). 3. Hogyan látják az informatikusok a geometira jelentőségét? A kérdés megválaszolása érdekében nem végeztem szélesebb körű felmérést. A választ egyetlen konferencia a Gartner cég 2005. novemberi szimpóziumán elhangzott egyik előadás felhasználásával szemléltetem. (A Gartner a világ egyik legjelentősebb informatikai és hírközlési szakértő cége, amely rendszeresen tesz közzé technológiai előrejelzéseket). Az említett előadás szerint a következő évek 10 legjelentősebb technológiája a következő: LINUX, közvetlen üzenetküldés (Instant Messaging), új megjelenítő eszközök (OLEP/LEP), virtualizáció (Virtualization), helyhez kötődő szolgáltatások (Location-aware services), információ megközelítés (Information acces), számítástechnika rohamos terjedése (Pervasive computing), szolgáltató szoftverek (Software as service), GRID, microcommerce. A felsorolt 10 technológia közül a „Virtualizáció” közvetve, a „Helyhez kötődő szolgáltatások” pedig közvetlenül kapcsolódnak a geometriához. A „Helyhez kötődő szolgáltatások” fontosságát azzal indokolják, hogy a hely nem ismerete, vagy pontatlan ismerete csökkenti a szolgáltatások hatékonyságát. Példaként a következő területeket említik: logisztika, ingatlangazdálkodás, eltűnt személyek keresése, biztonságpolitika. A helymeghatározási módszerek közül a következőket sorolják fel: WiFi, Bluetooth, GPS/Galileo, Cellular, mobil telefon (GSM, illetve UTDOA), rádió frekvenciás azonosítás (RFID). A bemutatott – szemléltetésül szolgáló – példa a következő tanulságok levonását teszi lehetővé: − az informatika és a hírközlés területén fokozatosan növekszik a geometriai adatok jelentősége,

− a felsorolt szakterületek képviselői a „hagyományostól” eltérő – annál kiterjedtebb – területen használják a geometriai adatokat, − a helymeghatározás módszereinek kiválasztásakor támaszkodnak saját területük eredményeire.

4. Szakterületünk jövőjéről Talán már az eddig leírtakból is kitűnik, hogy szakterületünk „fő termékei”, a geometriai adatok iránti igény növekszik. Ez egyfelől a szakterület lehetőségeinek bővülését jelenti. Másfelől viszont a bővüléshez erősödő verseny kapcsolódik. Ennek a versenynek számos résztvevője nem „szakmabeli”. A nem „szakmabeli” versenytársak számos példát láthatunk. Mi lehet a kiút a jelenlegi helyzetben? A kiút kereséséhez három szempontot említek meg. Az első szempont azon területek megtartására való törekvést jelenti, amely területeken ismereteink, hagyományaink miatt előnyünk van más szakterületek képviselőivel szemben. Ilyen területnek érzem a vonatkozási rendszerek létrehozását és az állami alapadatok előállítását. Második szempontnak a szolgáltató szemlélet erősítését tartom. Az informatika fejlődésében a szolgáltató szemlélet növekszik. A versenyképes szolgáltatások előfeltétele a megrendelő igényeihez történő nagymértékű alkalmazkodás. Versenyképességünk megtartásához szükséges az alkalmazkodó képesség elsajátítása. A korábbiakban már említettem, hogy a geometriai adatok iránti igény olyan új területeken is jelentkezik, amelyekkel szakterületünk képviselői korábban nem találkoztak. A versenyképesség előfeltétele az is, hogy ezeknek – esetleg „határterületnek” nevezhető – területeknek sajátosságait megismerjük. Irodalomjegyzék [1.] Detrekői, Á. (2006): A geometria szrepe az információs társadalomban. Geodézia és Kartográfia, Budapest, Vol. 58, No. 2, pp. 12-14. [2.] Detrekői, Á. (2005): A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatai, Híradástechnika, Budapest, Volume LX. 2005/2. pp.2-3. [3.] Detrekői, Á. (2003): Információs társadalom – geometriai alapok. Geodézia és Kartográfia, Budapest, Vol. 55, No. 4, pp. 12-15. [4.] Rátai, B. (2006): Virtuális jelenlét és virtuális világok, Információs Társadalom Technológiai Távlatai (szerk.: Dömölki Bálint) II. kötet pp. 111-120. (Kézirat)

TAKARNET Egységes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatás a gazdasági élet szereplőinek és az önkormányzatok céljaira TAKARNET A Uniform Land Registry Service for Communes and Economic Life DOROSZLAI Tamás Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), Budapest

Abstract The data management of Hungarian real property registry (land registry) became completely computer based by the end of the 1990s. It consists of 120 local land office databases, and is totally decentralised from computational point of view. The local land registry databases are in connection through the close network TAKARNET, which has been elaborated in the frame of the project TAKAROS. The aim of this network is to provide the users with the frequently required data, e.g. land records (property sheets), cadastral map copies etc. covering the whole country from every land office. TAKARNET makes it possible for external users, e.g. banks, administration, communes, notaries public, lawyer’s offices as well, to access the land office databases. TAKARNET supplies communes with the data that are necessary in their official work, as well as, with the help of special queries, it can afford any kind of data required by the participants of economic life. As a result of technical development, the possibilities of data service are continuously increasing, e.g. announcing the changes of property sheets in e-mail or sms. Összefoglaló A magyar ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes kezelése a 90-es évek végére vált teljes körűvé. Az informatikai szempontból decentralizált nyilvántartás jelenleg 120 körzeti földhivatali adatbázisból áll. A TAKAROS projekt keretében kialakításra került a zárt TAKARNET hálózat, mely informatikailag összeköti az önálló földhivatali adatbázisokat. A TAKARNET

hálózat elsődleges célja, hogy biztosítsa az összes földhivatalból a leggyakrabban igényelt körzeti földhivatali szolgáltatásokat (tulajdoni lap és térképmásolat) országos lefedettséggel a hálózaton keresztül .A TAKARNET lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók részére is, pl. bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára. A TAKARNET biztosítja az önkormányzatok részére a hatósági feladataik ellátásához szükséges adatokat, valamint egyedi lekérdezési lehetőségekkel kiszolgálhatja a gazdasági élet szereplőinek bármilyen adatigényét. Az informatikai lehetőségek fejlődésével a szolgáltatások köre folyamatosan bővül (pl. tulajdoni lap változás figyelés sms és e-mail szolgáltatással). Hálózatos adatelérés, országos szintű lefedettség, közhitelesség, on-line értesítés, továbbhasznosítható forma 1. Az elérhető adatok köre a TAKARNET hálózaton Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás alfa-numerikus adatainak (tulajdoni lapok) feltöltése az ezredfordulóra befejeződött. A manuálisan vezetett tulajdoni lapok TUL1 (kataszteri adatok), TUL2 (tulajdonosi adatok), TUL3 (teher és tény adatok) tartalma 120 önálló körzeti földhivatali adatbázisba került felvételre. A 120 adatbázis hozzávetőlegesen 10 millió ingatlan adatát tartalmazza. Az adatok kezelése jelenleg két alkalmazói rendszerben történik: a 118 vidéki körzeti földhivatalban a TAKAROS adatbázist és alkalmazást használják, Budapesten a két körzeti földhivatalban a BIIR rendszer üzemel. A térképi adatok vonatkozásában a TAKARNET két informatikai rendszer adataiból készíthet lekérdezéseket. A fővárosban az INFOCAM rendszer üzemel, ahol a DAT állományokat kerületenként adják forgalomba. A vidéki körzeti földhivatalokból a TAKARNET-en keresztül a térképi adatszolgáltatás az ITR rendszerben kezelt KÜVET és BEVET állományokból biztosítható (a szolgáltatás beindításának dátuma: 2006. április 3). A felsorolt adatbázisok adatszerkezete az ingatlan-nyilvántartás és a térképi adatok vonatkozásában is eltérő. A TAKARNET alkalmazásnak a kétkét azonos adattartalmú adatbázisból a felhasználók felé az adatokat egységes formai és tartalmi szerkezetben kell szolgáltatnia.

2. A TAKARNET hálózat kialakítása A TAKARNET hálózat fa struktúrában összeköti a 120 körzeti földhivatalt, a 20 megyei földhivatalt, a FÖMI-t és az FVM-et. A központ a

FÖMI-ben található, a végpontokat a körzeti földhivatalokban üzemelő TAKAROS, BIIR (INFOCAM és ITR) adatbázisok jelentik. A TAKARNET hálózatra kifejlesztett alkalmazói szoftvernek az alap adatbázisok tartalmával megegyezően kell szolgáltatnia a tulajdoni lap és térkép másolatokat. A működés alapvető feltétele az adatbiztonság megteremtése, amit a zárt hálózat a hozzáféréseket korlátozva és ellenőrizve biztosít a külső felhasználók részére is (védett átjárók, üzenetek titkosítása, jogosultságok, jelszavak). 3. A TAKARNET hálózat elsődleges feladatai A hálózat kialakításánál elsődleges célként jelölték meg a leggyakrabban igényelt földhivatali szolgáltatások biztosítását. A tulajdoni lap szolgáltatás minden földhivatalból országos lefedettséggel működik (pl. Zalaegerszegről nyíregyházi ingatlan tulajdoni lapjának lekérdezése). Ugyanez a helyzet a térképek vonatkozásában is, de a térképek tekintetében korlátot jelent az adatbázisok feltöltöttsége. A hálózathoz „távolról” külső, regisztrált felhasználók is csatlakozhatnak (bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák, stb.). A hálózat fontos komponense a számlázási adatokat tartalmazó adatbázis és szoftver, melynek segítségével vezethető az ügyfelek folyószámlája, valamint információ nyerhető a tranzakciókról és számlaegyenlegekről. 4. Változás figyelő rendszer kifejlesztése a pénzintézetek részére A mindennapi életben a gazdasági élet és a közszféra szereplői részére fontos a tevékenységükre hatással bíró információk és események azonnali ismerete. A feladat megoldása érdekében kutatás fejlesztési megállapodásra került sor a FÖMI és egy pénzintézet között. A megállapodás keretében kifejlesztésre került az un. változás figyelő rendszer, melyet az alábbiakban foglalok össze. A hitelek és jelzálogok kezelésénél a pénzintézetnek információra van szüksége az érintett ingatlanok adataira vonatkozóan. A banki munka során problémát jelent, hogy a pénzintézet a szükséges információkat az ingatlan tulajdoni lapjának ismételt és sok esetben felesleges lekérésével tudja csak biztosítani a munkájához. A kifejlesztésre kerülő rendszer segítségével a pénzintézetek a figyelt ingatlanok változásairól on-line információt kapnak egy E-mail üzenetben. Ez a módszer lényeges megtakarítást és gyors reagálást tesz lehetővé, mivel elégséges csak a megváltozott adattartalmú ingatlanok tulajdoni lapját lekérni. A tulajdoni lap adattartalmában bekövetkező összes változást ad-

minisztrálja a rendszer (széljegyzés, TUL1-TUL2-TUL3 adatok változása, ügyintézés befejezése, jogosult adatainak módosítása, stb.). A rendszer részét képezi a regisztráló modul, melynek segítségével a felhasználó megadhatja a figyelni kívánt ingatlanokat. A rendszer működése leegyszerűsítve a következő: a TAKARNET központi modulja monitorozza a TAKAROS és BIIR adatbázisok módosulásait, és amennyiben egy figyelt ingatlanra vonatkozóan változás történt, akkor egy E-mail-t állít össze a változott adatok alapján, melyet továbbít a felhasználó részére. A rendszer kísérleti üzemének beindítása 2005-ben történt, majd a sikeres próbák után a rendszer használatának kiterjesztése megtörtént a szolgáltatást igénylő TAKARNET felhasználók részére is (önkormányzatok, végrehajtók, közjegyzők, ügyvédek, ingatlan irodák, tervező cégek, stb.). 5. Változás figyelés értesítés küldéssel Az FVM intézkedés sorozatot kezdeményezett a lakás maffia tevékenységének visszaszorítására, aminek egyik állomása az ingatlanok adataiban bekövetkezett tranzakciókat figyelő – változás figyelésen alapuló értesítést küldő rendszer kifejlesztése. A kifejlesztésre kerülő rendszer további céljaként határozták meg, hogy on-line információt nyújtson a szolgáltatást igénylő földhivatali ügyfelek részére a figyelni kívánt ingatlant érintő beadványokkal kapcsolatos ügyintézési lépésekről. Az ügyfél SMS vagy E-mail üzenet útján kap értesítést a figyelésben regisztrált ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról. A rendszer fontos részét képezi a regisztráló modul, mely támogatja a földhivatali szerződés kötéseket, valamint segítséget nyújt a figyelni kívánt ingatlanok kiválasztásában. A szerződés kötéseket – ami az ügyfél és a FÖMI között jön létre bármely földhivatalban lehet bonyolítani. A felhasználó az igényének (az ingatlant érintő változások gyakoriságának) megfelelően különböző darabszámú értesítést tartalmazó csomagok közül választhat (4, 10, 20, 50 SMS vagy E-mail). Az ingatlan figyelésének időtartama 1 év, mely ismételt szerződés kötéssel meghosszabbítható. A rendszer 2006. április 3.-ától üzemel. 6. Adatok továbbhasznosítható formában A közigazgatás és a gazdasági élet szereplői tevékenységük folytán sok esetben kapcsolatba kerülnek az ingatlan-nyilvántartással. Feladataik elvégzése céljából, nyilvántartásuk pontosítása érdekében, gyakorta nagy tömegben igényelnek a földhivataloktól adatokat. A fellépő igények kielégítésé-

nek leghatékonyabb módja az adatok továbbhasznosítható formában történő leválogatása és átadása a felhasználók részére. A nagy tömegben történő adatleválogatások szerződés kötéseinél minden esetben figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartási adatok kezelésére, feldolgozására vonatkozó jogi szabályozást. A leválogatást igénylőnek rendelkeznie kell TAKARNET igazolvánnyal, ami alapján a nagytömegű leválogatásra jogosulttá válik. A TAKARNET hálózaton keresztül lehetőség nyílik a földhivatali adatbázisok egyenkénti monitorozására a felhasználó leválogatási szempontjai szerint. A leválogatási szempontoknak megfelelő adatok kigyűjtése után az adatok átadása több formában történhet (XML, Excel, PDF). Az átadott adatok szerkezetét előzetesen a felhasználónak és a FÖMI-nek egyeztetnie kell. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a közelmúltban végzett nagytömegű adatleválogatások.

Elbirtoklással kapcsolatos adatok leválogatása: − ÁPV Rt, − KVI, − NFA. A gazdálkodó szervezet kezelésében lévő ingatlanok kigyűjtése: − Útkezelő Rt., − Vízgazdálkodási Társulatok. Védett területek legyűjtése (NATURA 2000).

Helyi geodéziai hálózatok Local Geodetic Network FANCSALI Csaba Geodézia-topográfia irodavezető Geotop Kft, Székelyudvarhely

Abstract The presentation will show the Local Geodetic Network created using GPS technology of Sebes and belonging localities. The network contains 25 points defined by using static GPS observations and proofed with RTK observations. For static observations base stations in Sibiu and Deva were used. GPS vectors were adjusted using TopoSys software and point heights were calculated using geometric levelling. Összefoglaló Bemutatásra kerül Szászsebes municípium és a környező települések műholdas helymeghatározással meghatározott geodéziai hálózata. A 25 pontot magába foglaló hálózat statikus mérésekkel volt meghatározva és valós idejű kinematikus (RTK) mérésekkel ellenőrizve. A statikus meghatározáshoz a nagyszebeni és a dévai permanens GPS állomások mérései is felhasználásra kerültek. A GPS vektorok a Toposys programban is ki voltak egyenlítve. A pontok végleges magassága geometriai szintezéssel volt meghatározva.

A magyarországi szabatos magasságmeghatározások lehetőségei és problémái Possibility and Problems of the Hungarian Precise Altitude Measurements Dr. JOÓ István Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár

Abstract A short review about the history of the Hungarian levelling networks from the 19th century till now has been done, moreover a more detailed presentation about the most important characteristics of the last two Hungarian levelling networks including the special „zero order” levelling net of Hungary (for example: total length of the lines ≈ 4000 km; accuracy

L and twice deep foundation benchmarks at every 40–80 km, with the maximum depth of 18 m) is included. There have been outlined also the problems between classical levelling and GPS technology. In the paper the most important results of the Hungarian investigation on recent vertical crustal movements have been outlined also, the aspects of the question on the accuracy of classic geometric levelling, and of the GPS measured heights and of the accuracy of the geoid.

±0,31 mm

Az országos felsőrendű geodéziai alaphálózatok létrehozásának és fenntartásának kifejezett célja, hogy biztos alapot szolgáltasson az adott ország egész területén később sorra kerülő geodéziai és felmérési munkákhoz, továbbá elősegítse a Föld főbb jellemzőinek (méret, alak és nehézségi erőtér) tudományos vizsgálatát, megismerését. Ez a megfogalmazás egyaránt vonatkozik mind a vízszintes (2D), és magassági (1D), mind pedig a műhold-geodézia eszközeivel kifejlesztett 3D hálózatokra. A mostani összeállítás tárgya elsősorban a felsőrendű magassági alaphálózat helyzetének áttekintő bemutatása és a továbbfejlesztés lehetséges irányainak vázolása. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ebből az alkalomból nem foglalkozunk sem a vízszintes, sem pedig a 3D-hálózatokkal, kivéve a gra-

vimetriai hálózatokat, továbbá azon eseteket, amikor ez nem kerülhető el; de ilyeneknél is csupán a szükséges mélységig. Az előadás fő kérdései: − tengerszint feletti magasság, − szabatos szintezések, − a GPS felhasználásának előnyei és gondjai, − a jelenkori vertikális felszínmozgások vizsgálata. A továbbiakban nagy vonalakban bemutatjuk a korábbi és a jelenlegi használatban lévő magyarországi felsőrendű magassági (másképpen szintezési) hálózatokat, azok főbb jellemzőit; beleértve a folyamatban lévő Egységes Országos Magassági Alaphálózati (EOMA) munkálatokat; EOMA II. és III. rendű hálózatokat, továbbá a kéregmozgás-vizsgálatok céljára készült ún. 0-ad rendű hálózatot; amely ma már az EOMA I. r. hálózataként hasznosul. A leírtak szerint a következő fejezetekben vázlatosan áttekintjük a magyar magassági alaphálózatok kialakulásának történetét. Itt azonban részletesebben foglalkozunk a két utóbbi hálózat jellemzőivel (a Bendefy-féle hálózat; a 0-ad rendű hálózat és EOMA). Külön fejezetben foglalkozunk a szabatos szintezéssel, illetve a műholdmegfigyelésekből levezethető magasság-meghatározások megbízhatóságával. Áttekintjük a GPS-sel mért magasságokból (átalakítással nyerhető) geoid-feletti (tengerszint-feletti) magasságok megbízhatóságát, és ezt öszszevetjük a szabatos szintezéssel nyerhető értékek megbízhatóságával. Ezek birtokában aztán már választ tudunk adni arra a kérdésre is, hogy a műholdas technikák révén feleslegessé válik-e a szabatos szintezés, pontosabban mikor és milyen rendű szintezések esetében; figyelembe véve a geoidundulációk bizonytalanságának ma még magas értékét! Ugyancsak külön fejezetben foglalkozunk a Magyarországon már több tíz éve folyó jelenkori vertikális felszínmozgások geodéziai vonatkozásaival, az így nyert információk lehetséges hasznosításával; például: − a magasságértékek időfüggése, − az emelkedések és süllyedések helyfüggésének megismerése, − a geológiai törésvonalak és a szintezési vonalak találkozása földrajzi helyének pontosabb megismerése. Ezeken túlmenően a szintezési adatok és a földtani/geofizikai jellemzők együttes kvantitatív elemzése (regressziók és korrelációs együtthatók), továbbá a sebességek modellezése révén lehetőség nyílik azon szintezési vonalak (vonaldarabok) felismerésére, amelyeknél a vizsgálathoz végzett szintezéseket (vagy azok egyikét) nagyobb szabályos hiba terhelheti.

A sorra kerülő fejezetekben leírtak alapján – figyelembe véve a műholdas magasság-meghatározás, tovább a geoid-kép meghatározás megbízhatósága lehetséges korlátait – reálisabb álláspontot tudunk kialakítani. Amennyiben a magasság-meghatározáshoz nem a szintezést alkalmazzuk, hanem a GPS-eljárást, akkor a műhold-geodéziához használt ellipszoid feletti magassághoz (h) jutunk. Mivel a műszaki gyakorlat (és egyéb vizsgálatok is) mindenképpen a geoid-feletti magasságokat igényli, ezért az ellipszoid feletti magasságokat (h) geoid-feletti magassággá (H) kell átalakítani. Ezt a következő (egyszerűsített) összefüggés felhasználásával lehet elérni:

H = h-N, ahol − H = geoid-feletti magasság; − h = ellipszoid-feletti magasság és − N = geoid-unduláció. Mindezt a csatolt ábra alapjáén lehet értelmezni.

1. ábra Különböző magassági felületek ( Rapp, R. H., 1995)

Az ábrán található jelölések a következők: N = a geoid-unduláció ∆ = a geoid és a referencia felület – illetőleg a dátum telluroid és az ideális telluroid – közötti eltérés h = a P pont elipszoid feletti magassága

H = a P pont geoid-feletti magassága

H D* = a dátum telluroid magassága az ellipszoid felett HD = a P pont magassága a dátum ref. felület felett ζ = a P pont magassága az ideális telluroid felett Ami a vertikális felszínmozgásokat illeti, ezek jelentőségét és eredményeit már számos publikációban tárgyaltuk. A lényeg: a mozgások az alappontok magassági helyzetét módosítják, ezért ezeket vizsgálni kell. Ez egyúttal segítség a földtan és a geofizika számára is. Összefoglalás Az áttekintés révén megismertük a magyar felsőrendű magassági alaphálózat jelenlegi helyzetét, és vizsgáltuk az alaphálózat jövőbeli szerepét. Ennek alapján a következőket fogalmazhatjuk meg. a) Megállapíthatjuk, hogy a hazai geoinformatika harmadik elemének (magasság) jövőbeli szerepe nem csökken; inkább felértékelődik (térinformatika). Erre tekintettel Magyarországnak rendelkeznie kell egy olyan országos magassági alaphálózattal, amely megfelelő alapot biztosít mind a gyakorlati és műszaki, mind pedig a tudományos tevékenység számára. b) Megvizsgáltuk, hogy a felsőrendű magassági alaphálózat további munkálatainál megérett-e az idő arra, hogy a klasszikus (geometriai) szintezés helyett (vagy mellett) a GPS-technikát lehessen alkalmazni. c) Az eredmény továbbra is az, hogy a GPS révén végzett igényes meghatározások legalább egy teljes nagyságrenddel kisebb megbízhatóságú magassági adatokat szolgáltatnak, mint a szabatos szintezés. d) Figyelemmel arra, hogy a földfelszín (a rajta elhelyezett magassági alappontokkal együtt) változtatja magassági helyzetét, ezért meghatározott időközönként el kell végezni az I r. hálózat szabatos újra-mérését. Tekintettel arra, hogy az EOMA I. r. hálózata létrehozása és mérése óta átlagosan mintegy 20 év telt el, és az adott alappontok magassági helyzete 3,0–10,6 cm-rel is megváltozhattak, a hálózat újra-mérését nem lehet tovább halogatni, hanem azt még 2006-ban meg kell kezdeni. e) Áttekintettük a földfelszín vertikális irányú mozgásait meghatározó eddigi vizsgálatokat. Tekintettel arra, hogy a vertikális mozgás-vizsgálatok fontos információkat szolgáltatnak az I. r. magassági alaphálózat minőségi állapotáról és a pontok magas-

f)

sági helyzetét befolyásoló tényezőkről, ezért e vizsgálatokat továbbra is folytatni kell. Megállapítható, hogy a kisebb költségigényű GPS-magasságmérések megbízhatósági teljesítményét ma elsősorban a magyarországi geoid-undulációs értékek jelentős bizonytalansága gátolja. Mivel pedig a nehézségi erőtérre vonatkozó (továbbá egyéb, pl. földtani) adatok révén egyelőre nem lehet nagyságrenddel pontosabb geoid-képet elérni (lásd GGKI és BME vizsgálatokat), ezért a lehetséges út az EOMA I. r. hálózat nagypontosságú újra-mérése. Ekkor a friss geoid-feletti magasságok és a GPS-mérések adatainak együttes felhasználásával van esély az undulációs értékek megbízhatóságát lényegesen növelni, és ezzel lehetővé válik a GPS-sel végzett magasságmeghatározások szélesebb körű alkalmazása a III. r. hálózatoknál előírt követelményeket meghaladó módon.

A földmérés szerepe az önkormányzatok közigazgatási feladatainak ellátásában The Role of Topological Surveys in Stockholders Processes of Local Governments KOVÁCS Lóránt Sapientia-EMTE, Marosvásárhely

Abstract The speech themes are the role of the topological surveys in authority decisions of local economical issues. I am going to emphasis two principal file register document, one of them is the historical monument protection and the other is the environmental protection registration in castle park surveys from Dumbravioara. Az előadás témája a földmérés szerepe az önkormányzatok közigazgatási feladatainak ellátásában, két alapnyilvántartást, a műemlékvédelmi információt és a környezetvédelmet alkalmazva a sáromberki kastélykert állapotfelmérésére. Az önkormányzatok a közigazgatási feladataiknak ellátásánál az alábbi alapnyilvántartásokra támaszkodhatnak: − Építésigazgatás, városrendezés, teleknyilvántartás − Ingatlan-nyilvántartás − Állami földmérési adatok − Közmű alapadatok − Közmű szakadatok − Adózási adatok − Ingatlanok forgalmi értéke − Statisztikai adatok − Népességi adatok − Műemlékvédelmi információk − Környezetvédelmi adatok

Az utóbbi két alapnyilvántartást alkalmaztam a sáromberki Teleki kastélykert állapotfelmérésénél és revitalizációs programjavaslatának az elkészítésénél is. A sáromberki kastélykert méret- és stílusbeli fejlődésének, alakulásának nyomon követése a századok során az erdélyi katonai felmérések térképeinek elemzésével mutatható ki a legjobban. Az I. Katonai Felmérés térképe szerint Sáromberke egy 38 házas falu, melynek telkeit az országút két oldalán építették. A falu észak-nyugati felében már látható egy nagyobb épület, feltételezhetően a kastélyegyüttes északi szárnya, melynek építése éppen a felmérés idején folyt. A térképen park vagy kert a kastély közelében nem jelenik meg, ami valószínűleg a térképkészítési és a kastélyépítési munkák viszonylagos egybeesésének is tulajdonítható.

Katonai felmérés

II. Katonai felmérés

A II. és III. Katonai Felmérések térképlapjai között a két felmérés közt eltelt viszonylag rövid időnek köszönhetően (egy évtized) jelentős különbség nem észlelhető, ezért a nehezebben értelmezhető második felmérés közlésétől eltekintünk. A III. Katonai Felmérés térképe már a két megépült földszintes kastélyszárnyról tájékoztat, a Teleki Samu által építtetett középszárnynak, azonban még mindig nincs semmilyen nyoma a térképen. A kastély mögötti részen egészen a majdnem másfél km távolságban folyó Marosig kiterjedt kert látható, melynek a kastélyépületekhez közvetlenül kapcsolódó része tájkert-

szerű allékkal szabdalt. A terület közepe táján az országúttal párhuzamosan két csatorna épült ki, amelyek közül az északi, melynek partján sorfa ültetés is látható, az intenzívebben fenntartott, kastélyközeli parkrész nyugati határának tűnik. Ilyenformán a kastélyhoz tartozó tájkert kiterjedése 60 ha körüli lehetett. A parkban a hátravezető út két oldalán összesen négy, aránylag szimmetrikusan elhelyezett halastó látható. Az első katonai felmérés időszakához képest az azóta eltelt nagyjából 100 év alatt a falu területileg megnőtt, elsősorban dél felé terjeszkedett. Az alábbi felmérés 2005. júliusban, digitális formában készült el, 1:1000-es méretarányba.

A 2005-ös felmérés

Kertépítészeti felmérőlap

A felmérés során 439 jellemző pontot vettünk fel a vizsgálati területen. A felmérés tartalmazza a terület jellemző magassági adatait, határait, a területen elhelyezkedő épületeket, építményeket, utakat, gyalogutakat, szabadtéri architektúrákat, műtárgyakat, légvezetékeket, 10 cm-es törzsátmérőjűnél nagyobb fákat, továbbá minden más kertépítészeti szempontból jellemző adatot. Megjegyzendő, hogy a felmért terület a hajdani kertnek csupán egy része, éspedig az, ami jelenleg a Sáromberki Mezőgazdasági Líceum (Grupul Scolar Agricol Dumbravioara) tulajdonában van. Az egykori dendrológiai park nagy része - a líceum kerítésén kívül eső terület - mezőgazdasági hasznosítás alatt van, tulajdonviszonya tisztázatlan. Ezen a területen látható az egykor a kerthez tartozó halastó maradványa is. A kertépítészeti érték- és állapotfelmérés a topográfiai alaptérkép segítségével készült el. A felmérőlapokon műemlékvédelmi, tájképi, településképi és dendrológiai szempontok alapján rögzítettük a vizsgálati területre jellemző adatokat, elsődleges feladatként meghatározva a területen fellelhető botanikai-, építészeti-, és egyedi tájértékeket. A kert jelenlegi állapota: A sáromberki történeti kert elemzésénél az örökségi helyszín értékelésének az English Heritage Történeti Kert Tanácsadó Bizottság alapító tagjának, Peter Goodchildnak a meghatározása szerinti négy fő kritériumát vettük figyelembe, a következők szerint: 1. a történeti helyszín értékei 2. a helyszín típusa, fajtája

3. a helyszín állapota 4. a földrajzi kontextus A kertet az épületegyüttes két különálló, egymástól gyakorlatilag független kertrészre osztja: az előkertre (az egykori „court d’honneur” helyén), amely az épületek keleti, országút felöli oldalán fekszik, valamint az épületegyüttes nyugati oldalán, a Maros felöli részen elhelyezkedő hátsó kertre. Ennek megfelelően a vizsgálataink és elemzéseink a két kertrészre külön készültek, de a legfontosabb elemek egy, a teljes jelenlegi kertterületet 1:1000–es méretarányban ábrázoló, kertépítészeti felmérőlapon is meg vannak jelenítve Az előkert kerülete 228 m, területe 3241 m2. A jelenlegi használat szerint nagy forgalomnak kitett kertrész, a tanulók és az iskolai személyzet ezen keresztül közelíti meg az iskolaépületeket.

Előkert

Az előkert kertépítészeti szempontból historizálni próbáló, több ponton megkérdőjelezhető kompozíció. A hátsó kertbe számos utólag épített-tákolt, oda nem illő, a kerti képet elcsúfító és a kert hangulatát nagymértékben romboló elemet mértünk fel, melyek közül a legjellemzőbbek a következők:

− a hajdani cselédségi épületektől induló, a kertet kelet-nyugati irányba átszelő villanyvezeték beton oszlopai és huzalai − a jelenlegi kert észak-nyugati felében, a szántók előtti vízpumpa ház − a vízpumpa ház szomszédságában, ennek országút felüli oldalán található romos üvegház − a használaton kívüli üvegház déli szomszédságában egy, a líceumi mezőgazdasági oktatás tantervében szereplő traktorvezetés tárgy gyakorlati oktatását szolgáló tanuló pályát alakítottak ki az 1970-es években, beton felálló rámpával, mára már romos forgalomirányítóval A meglévő útrendszer állapota ugyancsak beleillik az összképbe: elhanyagolt, kátyúkkal tűzdelt gazos-murvás, szegély nélküli utakon lehet közlekedni, amelyek elsősorban a traktorgarázsként használt egykori istálló és a tanulórámpa, illetve a kert országút felöli mellékbejárata között biztosítják a kapcsolatot. Az épület-kert együttest belengi az 1970-1980-as évek „megkeseredett kollektivista” hangulata. A hátsó kertben semmilyen kertépítészeti kompozíciós szándékra utaló jelet nem sikerült felderíteni. Jóllehet a hajdani, hatalmas biológiai értéket is képviselő dendrológiai parkból alig valami maradt, a kert történeti értéke adott, hiszen egyrészt jelentős történelmi személyiségekhez (családhoz) köthető, másrészt műemlék épület környezetét képezi, ezáltal az épületnek egyféle értelmezését, kontextusát is jelenti. Mindamellett, hogy az esztétikai érték tág fogalom, és viszonylag szubjektív kategória, sajnos a második világháborút követő államosítás egyenes következményeként a kert jelenleg esztétikai értéket nem képvisel. Sajnos a kertészeti érték kategória sem alkalmazható a sáromberki kastélykert esetében, hiszen a kertben megmaradt értékes növényegyedek már nem a hajdani, jól megkomponált kert részei, hanem a kert szétrombolása folytán pusztán szigetszerűen megmaradt növényegyedek, amelyek legfeljebb dendrológiai értéket képviselnek. Az épület oktatási funkciójánál fogva egy szépen fenntartott kert hatalmas közösségi, társadalmi használati értékkel bírna, hiszen az értéktudatosítás legfontosabb időszakában lévő generáció kulturális-rekreációs érdekeit szolgálná. Sajnos elhanyagolt állapota miatt a kert használati értéke minimális. A helyszín ugyan rossz fizikai állapotban van, mint megállapítottuk kertészeti jelentőségét is elveszítette. Ez azonban nem kérdőjelezheti meg a hely történelmi jelentőségét. Senki sem mondaná egy középkori várromra, például, hogy nem védendő, csak azért, mert romos állapotban maradt fenn. A fizikai állapot és a történeti jelentőség viszonya nem határozható meg ilyen egyértelműen. Főleg nem a sáromberki kert esetében, ahol a kert nagy

része teljességgel megsemmisült, a fennmaradt részek pedig a történeti anyag és a helyi karakter megőrzését nem tudják biztosítani. Jelen esetben a földrajzi kontextus az, ami a kert történeti jelentősége mellett szól, történeti értékét alátámasztja, kiemeli. Az a tágabb regionális keret, amelyben a sáromberki kastély és kert a többi – sárpataki, vajdaszentiváni, abafáji, gernyeszegi, görgényszentimrei, nagyernyei, marosvécsi, marosszentgyörgyi kastélykertekkel, valamint a körtvélyfáji, pókai, pókakersztúri, mezőcsávási, erdőszengyeli, székelykáli, stb. udvarházak kertjeivel, birtokrendszerével több évszázadon át ökológiai-gazdasági rendszert képezett, és részben képez még ma is. Ebben a megközelítésben egyedi jelentőségű értéknek semmiképp sem mondható a sáromberki kastélykert, igazi értéke viszont ennek a történeti együttesnek is – a Teleki család történelmi jelentőségén túl – az erdélyi történeti kertek rendszerében elfoglalt, jól meghatározott helyében rejlik. A sáromberki kert történeti helyszín azért is, mert a humanista tradíció szerint létrehozott, az erdélyi főúri vidéki életet annak szimbolikus teljességében felvállaló legjelentősebb képviselője. Éppen ezért műemléknek tekintendő, megmentése közérdek.

A geodéziai mérések feldolgozása Processing of Geodetical Surveys Dr. MÁRTON Gyárfás Geotop Kf., Székelyudvarhely

Abstract Observation data in RINEX format for 146 points defined in the EUREF geodetic network in ETRS reference system is available 24 hours a day (ftp://igs.ifag.de/, [IGS], [obs]). Dayly, hundreds of observations are made, using Total Stations, and levelling is executed using high-accuracy levels, all using local horizontals and verticals. Regarding the accuracy and efficiency of satellite GPS observations, and the advantages of “classical” surveying, it is recommended to use both methods in conjuction. The presentation contains research conclusions and test data processed in EUREF and Krassovsky datums and belonging projections. Az EURF 146 permánens ponthálozat ETRS vonatkozási rendszerben 2004 óta az ANCPI által létrehozott permanens állomásai folyamtosan biztositják a nap 24 órájában a GPS mérési eredményéket RINEX formátumban (ftp://igs.ifag.de/, [IGS], [obs]). Naponta több száz elektronikus mérőálomással végeznek az országban horizontális és vertikális irány mérést, valamint távolságmérést a helyi hálozatok létrehozásához a Föld fizikai felszinén a helyi függővonalak rendszerében. A magasságkülömbségeket továbbra is a nagypontosságű szintező müszerekkel mérik. Figyelembe véve a müholdmérések pontosságát és teljesitményét, valamint a „klasszikus” geodéziai terepmérések előnyeit, a két mérési módszert továbbra is egymás kiegészitésében érdemes használni. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a témával kapcsolatos kutatási eredmények, probaállományok feldolgozási eredményei EUREF és Krasovski datumban, valamint ezekhez tarozó vetületekben.

A Geotop fejlesztési stratégiája 2005-2006-ban Geotop Develompent Strategy for 2005-2006 MÁRTON Huba Székelyudvarhely

Abstract In present, it is hard to find any GIS-oriented companies not interested in following and using the benefits offered by the expanding possibilities of Information Technology. At Geotop, this issue is approached from two directions represented by the main activities of the Company: GIS projects and Software development. Összefoglaló Jelenleg nincs olyan térinformatikai projektekkel foglalkozó vállalkozás, amely tevékenységében ne követné és használná ki az információs technológia adta egyre bövülő lehetőségeket. A Geotop esetében ez a jelenség a cég két fő tevékenysége irányából van megközelitve: egyrészt a térinformatikai projektek elvégzése irányából, másrészt a térinformatikai szoftverek fejlesztése irányából.

Döntéstámogatás raszteres elemzéssel Decision Support with Raster Based Analysis MÁTÉ Szilárd SAPIENTIA EMTE, Csíkszereda

Abstract Results of GIS analysis are playing a growing role in decision-making. In Romania – despite of the latest years progress – the number of GIS applications is quite small, especially in those domains (agriculture, forest management, environment protection) where the use of an adequate GIS application would be a fast and professional tool in complex decisionmaking processes. This paper presents the facilities of raster based GIS analysis relieving an example: finding an adequate placement for a dump. Összefoglaló A térinformatikai elemzések által elért eredmények egyre nagyobb szerepet játszanak egy-egy döntés meghozatalában. Romániában - az utóbbi évek fejlődése ellenére - a térinformatika alkalmazások száma még mindig csekélynek mondható, különösen igaz ez azokon a területeken (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, környezetvédelem,...), ahol egy megfelelő térinformatikai alkalmazás segítségével gyorsabban és szakszerűbben lehetne bizonyos komplex döntéseket meghozni. A dolgozat a raszteres térinformatikai elemzések nyújtotta lehetőségeket tekinti át, kiemelve egy gyakorlati példát, egy szeméttározó elhelyezésének a problémáját. Kulcsszavak: Térinformatika, raszteres modellezés, raszteres elemzés, döntéstámogatás 1. Raszteres modellezés A raszteres adatmodell elemi rácspontokból (cellákból, pixelekből) felépülő adatmodell. Minden egyes cella egy adott területegységet fed le. A cellák értékeit tematikus kódoknak nevezzük. A tematikus kód a cella által lefedett terület jellemzésére szolgál. Minden cellát a sor- és oszlopsorszáma azonosít. A modell két részből áll, egy fedvényből: a cellák értékeinek hal-

maza, és a hozzájuk tartozó kísérő információk, sor, oszlopszám, felbontás, cellaméret, földrajzi elhelyezés. A felbontás a cellamérettől, illetve a sor és oszlopszámtól függ. A cellaméretet a feldolgozás céljának megfelelően kell megválasztani. Túl nagy cellaméretet választva a jelenségek körvonalai torzulnak, jelenségek veszhetnek el. Kis cellaméret esetén a jelenségeket pontosabban ábrázolhatjuk, viszont a tároláshoz szükséges hely és a feldolgozás ideje jelentősen megnövekedhet. Fontos lépés a térbeli regisztráció. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy cella a valóság melyik részletét ábrázolja, kell ismernünk a cellák földrajzi koordinátáit. Mivel a cellák szabályosak, elegendő, ha ismerjük valamelyik pontnak (pl. valamelyik saroknak) a földrajzi koordinátáit, ez lesz a koordinátarendszerünk kezdőpontja. Ismernünk, kell a cellák méreteit is a megadott mértékegységben (pl. egy cella 50x50 méter) és ezek után már könnyen kiszámolható bármelyik cella pontos helye. A térbeli regisztráció után lehetővé válik, hogy a raszteres fedvényben tárolt jelenségeket más, ugyanarra a területre vonatkozó jelenségekkel (más fedvényekkel) összehasonlítsuk, és közöttük műveleteket végezzünk. [2] 2. Raszteres elemzések A raszteres elemzéseket, műveleteket 5 kategóriába sorolhatjuk [1]: a) Helyi műveletek. Ezek segítségével új fedvényeket hozunk létre 1 vagy több meglévő fedvényből. Minden új cella értékét a műveletbe bevont fedvények ugyanazon celláinak értéke fogja meghatározni, a szomszédos celláknak nincsen hatása. Ebbe a csoportba tartoznak: az átkódolás, az átosztályozás, a fedvények metszése, átlapolása, a konstanssal alkalmazott műveletek és a logikai műveletek b) Műveletek közeli szomszédokon. Az új fedvény értékeit a bemenő fedvény(ek) azonos celláinak és szomszédos celláinak értéke határozza meg. Ilyen műveletek: a szűrés, a lejtés- és kitettség számítás. c) Műveletek távoli szomszédokkal. Az új fedvény értékeit a távoli szomszédok határozzák meg. Ilyen műveletek: távolságképzés, sáv- vagy övezetképzés és a láthatóság vizsgálata. d) Műveletek övezeteken: területszámítás, kerületszámítás, alakvizsgálat. e) Fedvények tartalmának az elemzése: statisztikai elemzések.

3. Gyakorlati alkalmazás Feladat: Csíkszereda környékén keressünk egy szeméttároló elhelyezésére alkalmas területet. Feltételek: 1. A terület lejtése ne haladja meg a 3%-ot, hogy a lehulló csapadék elszivárgása során ne szennyezzük a környező területet 2. A terület legyen mezőgazdasági vagy mezőgazdasági művelésből kivont terület. 3. A területnek lakott településtől, vagy iparteleptől messzebb kell esnie, mint 1000 m. 4. A terület víztől számított távolsága legalább 500 m kell lennie 5. A hulladéktároló közutakról 2 m-es magasságból 250 m-en belül nem lehet látható Megjegyzés: a felsorolt feltételek nem tartalmazzák a szemétlerakókra vonatkozó összes előírást, csak a legfontosabbak vannak kiemelve [3]. A feladatot az IDRISI térinformatikai szoftver segítségével végeztem el. Rendelkezésre állt 4 db. raszteres fedvény Csíkszereda környékéről, a cellák felbontása 10x10 m: 1. C – felszínborítás CORINE-kódokkal 2. Csikdem – domborzatmodell (digitális magasságmodell - DTM) 3. Folyó – a folyóvizeket tartalmazó fedvény 4. Utak – az úthálózatot tartalmazó fedvény

1. ábra Csíkszereda környékének felszínborítása (CORINE-kódokkal) és DTM-je

2. ábra Csíkszereda környékének út- és vízhálózata

A Feladat megoldása − Módszer: mind az öt feltételre előállítunk egy logikai (0-sokat és 1eseket tartalmazó) raszter fedvényt: az 1-es értékek jelentik azokat a cellákat, amelyek megfelelnek a feltételnek, az 0-os értékek jelentik azokat a cellákat, amelyek nem felelnek meg a feltételnek. − Az öt fedvényt összeszorozva (metszve) megkapjuk azt a fedvényt, amelyiken az 1-sek azt jelentik, hogy teljesül mind az öt feltétel. Első lépésként a terepmodellből (csikdem) kiindulva kiszámoljuk a lejtést (%-ban), majd ezt átosztályozzuk: a 0%-3% közötti értékek 1-est kapnak, a többiek 0-st. Ezzel megvan az első feltételt teljesítő fedvény: lejtes-ok.

3. ábra A lejtés térkép és a feltételnek megfelelő átosztályozás

Következő lépésként, átosztályozzuk a felszínborítási fedvényt (c), minket most csak a mezőgazdasági használatban levő területek

érdekelnek, ezek kapnak 1-est, a többi értéke 0 lesz. Ezzel megvan a második feltételt teljesítő fedvény: mezogazd-ok. A 3. feltételt teljesítő fedvény előállításához először átosztályozzuk a felszínborítás fedvényt (c), 0-st kapnak a települések és az ipari területek, 1-est a többiek (ezek felelnek meg), majd ennek a fedvénynek a 0-s értékeit kiterjesztjük egy 1000 m-es övezettel (Buffer).

4. ábra A 2. és 3. feltételt teljesítő fedvények előállítása

Ezután megkeressük azokat a területeket, amelyek a folyóvizektől több mint 500 m-re vannak. Először alkalmazzuk a Distance parancsot a folyó fedvényre, majd átosztályozzuk ezt, úgy, hogy a 0 és 500 m közötti távolságra levő területek 0-st kapnak az 500 m fölöttiek, pedig 1-est (ezek felelnek meg). Ezzel megvan a 4. feltételt teljesítő fedvény: folyó-ok

5. ábra A 4. feltételt teljesítő fedvény előállítása

Következik a láthatóság vizsgálat: felhasználjuk a DTM-et (csikdem fedvény), nézőpontok az utak fedvény 1-es értékei lesznek, magasság 2 m, látókörzet 250 m. A következő kódolású fedvényt kapjuk: 0 – nem látható terület, 1 – látható terület, 2 – nézőpontok. Az így kapott fedvényt átosztályozzuk: 1-est kapnak 0-tól 0-ig, 0-st kapnak 1-től 3-ig. Ezzel megvan az 5. feltételt teljesítő fedvény: utak-ok Utolsó lépésként az öt fedvényt (lejtes-ok,mezogazd-ok,telepipar-ok, folyo-ok, utak-ok) összeszorozva (metszve) megkapjuk azt a fedvényt, amelyiken az 1-sek azt jelentik, hogy teljesül mind az öt feltétel.

6. ábra A fenti térképen a zöld zónák azok, amelyekre elhelyezhető a szeméttároló

Könyvészet [1] [2] [3]

The NCGIA Core Curriculum in GISciencehttp://www.ncgia.ucsb.edu/education/curricula/giscc/ Kiss Richárd: A raszteres adatmodell-http://www.geo.u-szeged.hu/~ricsi/gispaper/cap2/rasztermod.html Tamás János: Térinformatika I. – jegyzet, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar

Com Interface alkalmazása a MapSys 6 térinformatikai rendszerben Using Com Interface in MapSys 6 GIS NAGY István Geotop Kft., Székelyudvarhely

Abstract During the execution of a GIS Project efficiency is very important. In order to maintain this at a high level, it is recommended to use automated processes excluding human factor if possible. For this purpose MapSys 6 offers MSCI (MapSys Command Interface ), a script language wich is executed through the COM interface. In the presentation, existing applications and new script writing will be exemplified. Összefoglaló Egy GIS projekt kivitelezésekor nagyon fontos tényező a hatékonyság. A minél nagyobb hatékonyság eléréséhez szükség van olyan automatizált rendszerre, amelynek segítségével, gyorsan, pontosan el tudunk végezni olyan feladatokat, amelyek nem igényelnek emberi kiértékelést, felügyeletet. Ezekre a feladatokra MapSys 6-ban használhatjuk az MSCI-t (MapSys Command Interface), amely egy COM Interfészen keresztül működő saját szkript-nyelv. Előadásomban bemutatok néhány létező alkalmazást, és útmutatót adok, saját igényeknek megfelelő automatizálások kialakításához.

Tematikus térképek, városgazdálkodás szempontjából Thematic Maps from a City Planning Point of View NEMES Botond Albert GEOTOP KFT, Székelyudvarhely,

Abstract Most important capabilities of a GIS is to offer dynamic and reliable information extracted from the base data. Between other results, are very expressive, and are able to represent graphically the various alphanumerical entities. To exemplify this, some examples will be presented from the urban planning area and tax collection. Összefoglaló Egy térinformatikai rendszer egyik legfontosabb feladata, hogy adatokat szolgáltasson, arról a területről, amelyre kifejlesztették. Ezen adatok lehetnek grafikus vagy alfanumerikus adatok. A térinformatikai rendszerek nagy előnye a hagyományos térképekkel szemben, hogy könnyen és gyorsan készíthetünk tematikus térképeket a rendszer adataiból. Ezeknek a térképeknek a szerepük, hogy vizuálisan szemléltessék egy adott térkép entitásainak tulajdonságait. Ezek a térképek, természetesen nem minden esetben maradnak a vizuális információ szolgáltatás szintjén, hanem egyes esetekben a rendszer felépítésének függvényében adatokat is kérdezhetünk le a különböző entitásokból. Az előadásban bemutatásra kerül néhány olyan példa tematikus térképekre, amelyek elősegítik a városgazdálkodásban résztvevők munkáját. Az előadás érinteni fog néhány nagyon népszerű területet, mint például adózás, figyelmet szentelve a külterületek, mezőgazdasági parcellák adózására. Továbbá szó lesz minden olyan tematikus térképről, amelynek szerepe lehet városgazdálkodás szempontjából.

Adatlapok megjelenítése PDF formátumban Document Display in PDF Format PAP Attila Geotop Kft., Székelyudvarhely

Abstract PDF format is the most popular document exchange format. The Print Previews of Geotop’s applications like FBI (Fisa Bunului Imobil), FCE (Fişa Căminului Edilitar) şi DTPG (Descrierea Topografică a Punctelor Geodezice), are generated in PDF format. The advandtages of the PDF format are fast display, standard display mode, no matter if they are generated from the data input applications or MapSys ori Internet Map Server. Összefoglaló Napjaink egyik legelterjedtebb dokumentumtárolási formátuma a PDF fileformátum. A Geotop kft által készített adatbeviteli alkalmazások nyomtatási nézetei, mint a FBI (kataszteri adatnyilvánítás), FCE (közműhálózati aknák adatainak nyilvántartása) és DTPG (topográfiai pontok leírásának nyilvántartása), PDF formátumban vannak generálva. Az eljárás előnye, a gyors generálás/megjelenítés és a nyomtatási nézetek azonos formabeli megjelenítése, a beviteli alkalmazásból, a MapSys térinformatikai rendszerből és az IMS (Internet Map Server) –ből.

Önkormányzati térinformatikai rendszerek fejlesztése GIS Development for Local Municipalities Dr. SIKI Zoltán Budapesti Műszaki Egyetem

Abstract Large scale municipal GIS systems are based on cadastre maps but they must be extended for several areas. It primary makes difficulties updating the base map. Users of municipal GIS systems prefer simple user interface accessed through the interne/intranett. Municipal GIS, Spatial databases, WEB mapping, data conversion Összefoglaló A nagyméretarányú önkormányzati térinformatikai nyilvántartások alapját az ingatlan-nyilvántartási térképek képezik, de több helyen annak kibővítését igénylik. Ez elsősorban az alaptérképi tartalom frissítésével kapcsolatban jelent problémát. Az önkormányzati térinformatikai rendszerekben az egyszerű felhasználói felületet kell biztosítani a felhasználóknak, lehetőleg az interneten/intraneten elérhető módon. Kulcsszavak: Önkormányzati térinformatika, térinformatikai adatbázisok, internetes térképek, adatkonverzió

1. Az ingatlan-nyilvántartási adatok fogadása az önkormányzati rendszerekben Az ingatlan-nyilvántartási és az önkormányzati térinformatikai rendszerek általában eltérő adatformátumokat alkalmaznak. Az eltérésnek az egyes területeken folyó eltérő tevékenységek és igények az okai. Az ingatlannyilvántartás elsősorban a térkép szerkesztésére koncentrál, ennek megfelelően CAD jellegű szoftverek használnak, melyek ezirányú tevékenységüket a leghatékonyabban támogatják. Ezzel szemben az önkormányzatoknál a térinformatikai rendszert elsősorban az adatok megjelenítésére, lekérdezésé-

re és elemzésére használják, ezért elsősorban az asztali térinformatikai megoldásokat részesítik előnyben. A kétféle megközelítés eltérő adatformátumokat alkalmaz. A földhivatali megoldásokban az ITR, INFOCAM, DAT, dgn, DXF formátumok, az önkormányzati rendszerekben pedig az ESRI Shape, MapInfo TAB, Geobázis formátumok dominálnak. Az adatformátumok közötti konverzióra nem feltétlenül alkalmasak a kereskedelmi szoftverekben rendelkezésre álló konvertálási lehetőségek, például a DXF formátum nem képes az úszó telkek megfelelő strukturáltságú átadására. Az ESRI Shape fájlok esetén a feliratok átvétele okozhat nehézséget. A speciális adatformátumok (pl. DAT, IFOCAM sequental) miatt illetve a teljes adattartalom veszteség nélküli átvitele érdekében speciális konvertáló programokra lehet szükség. Az ingatlan-nyilvántartási térkép konvertálását rendszeres időközönként el kell végezni. Ez történhet a teljes adattartalom rendszeres (általában negyedéves) átalakításával illetve a változások átvételével. Az első megoldás egyszerűbben szervezhető és programozható, míg a második megoldás segítségével naprakész állományok érhetők el. 2. Bővített térinformatikai tartalom az önkormányzati rendszerekben A földmérési alaptérkép az önkormányzati munkához szükséges adatokat tartalmaz, de nem tudja kielégíteni az összes igényeket. Elsősorban a közterületi tartalom hiányzik a városüzemeltetési és városrendezési irodák számára. A földmérési alaptérképre alapozva, a közmű-alaptérkép tartalmát meghaladó tartalmú városi műszaki térkép kialakítása célszerű. Ez felület elemenként tartalmazza a különböző burkolat típusokat, belőlük egyszerűen számíthatók burkolati terület kimutatások az önkormányzati ingatlankataszter céljára. Jelen pillanatban ilyen térképre vonatkozó országos szabályozás nincs. Ezt a tartalmat egészítheti ki a közmű-alaptérképen szereplő felszínből kiemelkedő közmű szerelvények és fák illetve a felszínen megjelenő közmű szerelvények (pl. csatorna szemek, víz-, gázelzárok stb.). A közterületi kiegészítő tartalom új felméréssel állítható elő.

1. ábra Városi műszaki térkép részlet

A városrendezési és építési hatósági feladatok ellátásához a települési szabályozási tervek digitális feldolgozására van szükség. Ezek a teljes településre vagy annak egy részészére vonatkozó szabályozási tervek zömében már digitális formában készülnek. Ezeknek elsősorban az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban van szerepük. Az egyes építési övezetek járulékos adatait is célszerű felvinni a térinformatikai adatbázisba (pl. megengedett beépítési százalék, minimális és maximális építmény magasság, stb.). Ezek segítségével ingatlanonként lekérdezhetővé válnak az oda vonatkozó szabályozások.

2. ábra Összetett lekérdezés eredménye a szabályozási tervekből

Az ortofotók, a nagyfelbontású űrfelvételek nagymértékben növelhetik az önkormányzati rendszer használhatóságát. Ezek várható nagy mérete miatt, a nagyméretű állományok (esetleg több GByte) hatékony kezelésére kép mozaikokat illetve kép piramisokat szükséges kialakítani. Ilyenek kialakítására elsősorban a MrSID, ECW vagy JPEG2000 formátumok használata célszerű. Az önkormányzati térinformatikai rendszertől elvárható, hogy a helyrajzi számok mellett a postai címek alapján is tudjon keresni a digitális térképen. Ez nem csak a térkép gyors pozícionálása miatt szükséges, hanem azért is, hogy az egyéb alfanumerikus adatbázisok tartalmát a térképen meg tudjuk jeleníteni. Segítségével tematikus térképeket állíthatunk elő például az adózási, segélyezési adatokból. A postai címek kezelésével kapcsolatban olyan megoldást kell alkalmazni, mely lehetővé teszi az egy ingatlanhoz több postai cím kapcsolását. Ezt például úgy érhetjük el, hogy az egyes postai címeknek egy-egy pontot feleltetünk meg a térinformatikai rendszerben (címpontfelhő). 3. A térinformatikai adatok kezelő szoftvere A térinformatikai adatbázisban tárolt adatok megjelenítésére, karbantartására, lekérdezésére és elemzésére az adott feladatokhoz jól illeszkedő, lehetőleg egyszerűen kezelhető a feladatokhoz jól illeszkedő szoftver szükséges. A dobozos térinformatikai szoftverek csak testreszabás után felelnek meg ezeknek a kívánalmaknak. A térinformatikai adatok központi szerveren történő tárolása és az azokhoz kapcsolódó asztali térinformatikai programot futtató kliensekre épülő megoldás költséges és nagy térinformatikai adatbázisok esetén nem kellőképpen hatékony. Az önkormányzati gyakorlatban a térinformatikai munkahelyeken döntő többségben az adatbázis megjelenítése és lekérdezése a cél. Az ilyen irányú igényeket egyszerűbb eszközökkel szerver oldali WEB-es technológiákkal is ki lehet elégíteni. Ez a megoldás az egyes kliens munkahelyek költségét és a hálózati forgalmat drasztikusan csökkenti. Ilyen megoldás már létezik a nyíltforrású szoftverek körében is. A Minnesota egyetemen indították el több évvel ezelőtt a MapServer program fejlesztését, mely jelenleg a nyíltforrású programok között a legelterjedtebb. A térinformatikai vektoros és raszteres adatformátumok széles körét támogatja (ESRI Shape, MapInfo Tab, Microstation dgn, PostGIS, SDE, Oracle Spatial, TIFF, JPEG, ECW, stb.). A kliens oldalon csak egy böngésző programra van szükség (pl Internet Explorer, FireFox, stb.). A MapServer támogatja a térbeli indexelést, a kép piramisokat. Több önkormányzat számára készítettünk erre épülő térinformatikai alkalmazást, mely

több tucat felhasználó számára publikál 500MB-2GB méretű térinformatikai adatbázist.

3. ábra WEB-es kliens MapServer-hez

A digitális ortofotó mint a magyar gazdaság térbeli információs referencia-kerete The Digital Ortophoto, Covering Hungary Serves as a Reference Base of GIS WINKLER Péter Földmérési és Távérzékelési Intézet

Abstract Within the frame of the European Harmonization Program of the Ministry of Agriculture and Rural Development, three nation-wide connected projects were launched by FÖMI in 2000 to be carried out during 3 years. These are the following: a.)“Wall to wall Aerial Photography of Hungary”; b.) Creation of a 5m x 5m/1 m Resolution DEM of Hungary; c.) Set-up of Full Digital Orthophoto Coverage of Hungary. The project "Aerial Photography of Hungary 2000" was finished successfully, and was repeated in year 2005, too. On the base of these aerial photos full coverage of digital ortophoto of Hungary was created two times. As a result of the projects completed in the past 30 years till 1999, Hungary is covered now by ~ 4100 topographic map sheets at scale 1:10 000 in analogue form. The estimated and overall quality-controlled accuracy of contour lines is ± 0.5 - ± 1.5 m, in line with the national standard. This served as a basis for creating a high-resolution DEM of Hungary. The vectorization of the contour lines for the whole country was finished in May 2003. The orientation elements of each aerial photo were determined by digital aerial triangulation based on existing 4th order national triangulation network for. The ortophoto technology includes the creation of orthophotos on the base of DEM derived from topomap contour lines and also the orientation elements of aerial photos adjusted for the whole country. For quality control we used the highly precise triangulation network of Hungary, (more than 50 000 points), ground-truth GPS measurements and other techniques. As a result of the quality control, the estimated accuracy of the DEM (consisting of about 4 billion raster points) is about ± 0.7 m in Z; the accuracy of digital orthophotos is about ± 0.6 m in X and Y co-ordinates. The quality-checked orthophotos of high resolution were archived as part of a metadata base and are available for the use by end-users of several professions and can serve as common spatial reference for the Hungarian GIS and RS systems.

1. Célkitűzés Magyarország történetében először 2000-ben sikerült teljes országos fedésű légifényképezést végrehajtani, majd a teljes feladatot 2005-ben megismételni. A légifényképezések célja elsődlegesen az volt, hogy a közel egyidőben, közel azonos méretarányban készült mérőkamerás légifelvételek digitális fotogrammetriai feldolgozásával, a meglévő térképi alapok felhasználásával, legalább 1 m felbontású, 1:10 000 méretaránynak megfelelő, az ország teljes területét Egységes Országos Vetületi rendszerben lefedő digitális képi adatbázis hozzunk létre. Ez az adatbázis a térképészeti célú további felhasználás mellett az ország geometriai rendjének biztosítása érdekében alapul szolgálhat bármely tetszőleges térinformatikai rendszer létrehozásához, illetve a különböző helyeken, különböző céllal felépített térinformatikai rendszerek egymás közötti átjárhatóságának, összekapcsolásának biztosításához. Ennek jelentőségét, az így megnyíló alkalmazási lehetőségek különböző szintű (országos, regionális, lokális – majd az EU-hoz való csatlakozás során kontinentális) és különböző szakterületi (környezetvédelem, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, polgári védelem, területfejlesztés, stb.) nemzetgazdasági hasznosítását könnyű átlátni. 2. Méretarány megválasztás − A légifényképezési és fotogrammetriai feldolgozási gazdaságossági szempontok mérlegelésével az 1:30 000 felvételi méretarány mellett döntöttünk. Ebben az esetben még a − 1:25 000 méretarányhoz viszonyítva is mintegy 50 %-al kevesebb kép feldolgozásával közel azonos felhasználási célokat érhetünk el, amint azt az 1. sz. táblázat is igazolja 1. sz. táblázat Különböző légifelvételezési méretarányú országos fedettség, felbontása tárigénye 7 µm és 20 µm appertúrával történő szkennelés esetén Légifelvétel méretaránya

Felvételek száma db

Szkennelt légifelvételek terepi felbontása (cm) 8 - 12 20 - 25

7µm: egy kép 3.375 GB 198,5 TB

21µm: egy kép 375 MB 22,1 TB

1:10 000

58 812

1:20 000

14 732

20 - 25

40 - 45

49,7 TB

5,5 TB

1:25 000

9338

25 - 32

50 - 55

31,5 TB

3,5 TB

1:30 000

6591

30 - 36

60 - 65

22,2 TB

2,5 TB

3. Geometriai illesztés A Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) keretében előállítandó ortofotók országosan egységes illesztését a IV. rendű háromszögelési hálózat alkalmazásával biztosítottuk. Magyarországon az 1970-es évek közepén indították el a IV. rendű háromszögelési hálózat kiépítését, mely 1992-ben fejeződött be. Az előírásoknak megfelelően a IV. rendű pontok sűrűsége 1 pont/ 2 km2 a külterületeken, míg belterületen ennél sűrűbb, kevesebb, mint 1 km2. A IV. rendű hálózat pontossága igen jó, ± 3-4 cm, felépítésében a felsőrendű háromszögelési hálózat pontjaira támaszkodik, így az egész ország vonatkozásában egységes geometriai alapot képez. A digitális ortofotó előállításánál a geometriai illesztés másik lényeges eleme a jó megbízhatóságú digitális domborzat modell. Mind a 2000. évi, mind a 2005. évi légifelvételeket az 1:10 000 méretarányú, EOTR topográfiai térképek szintvonalainak vektorizálásával előállított, 5 m x 5 m rácssűrűségű, nagyfelbontású DDM alapján transzformáltuk át EOV rendszerbe. Az azonos rendszerben meghatározott DDM és IV. rendű pontok együttesen biztosították az ortofotók egységes pontosságát az ország teljes területére, melyet a következő táblázatok adatai igazolnak.

3. a. Légiháromszögelés 2. sz. táblázat A 2000. évi légifelvételek légiháromszögelési eredményei mx (m)

my (m)

mz (m)

IV. db

Kép (db)

Analitikus

0.22

0.25

0.42

10 012

3100

Digitális

0.18

0.17

0.10

11 968

3300

3. sz. táblázat A 2005. évi légifelvételek légiháromszögelési eredményei 1a tömb

1b tömb

2 tömb

3 tömb

4 tömb

my (m)

0,32

0,44

0,36

0,36

0,32

mx (m)

0,28

0,46

0,40

0,32

0,34

mz (m)

0,25

0,31

0,27

0,24

0,24

IV. db

161

178

327

377

394

5 tömb

6 tömb

my (m)

7 tömb

8 tömb

9 tömb

0,44

0,42

0,54

0,34

0,40

mx (m)

0,46

0,45

0,50

0,50

0,46

mz (m)

0,40

0,41

0,28

0,27

0,39

IV. db

294

320

236

228

248

Összes IV. db.

2763 db

Összes kép

6470 db

3. b. Nagyfelbontású digitális domborzat modell 4. sz. táblázat DDM pontosságának ellenőrzése a IV. rendű háromszögelési pontok alapján Szintvonalközök 1m Összes pont (db)

2,5 m

Összes 5m

26826

19894

2772

49492

Eltérés >2.5 m* (db)

764

704

245

1713

Elfogadott pont (db)

26062

19190

2527

47779

0,59

0,72

1.0

0,68

RMS (m)

3. c. Digitális ortofotók geometriai megbízhatósága: 5. sz. táblázat „MADOP 2000” ortofotó pontosságának ellenőrzése GPS pontok alapján Ütem I II III

Szelvény (db) 99 100 60

Mért pontok (db) 2100 1737 1131

Eltérés > 2.5 m (db) 20 21 7

Elfogadott pontok (db) 2080 1716 1124

mx (m) 0.43 0.65 0.58

my (m) 0.45 0.70 0.55

6. sz. táblázat „MADOP 2005” pontosság vizsgálata a „MADOP 2000” összehasonlításával (több, mint 300 db szelvényből vett minta) EOV

Max. elt.

Átlag

mx,y

57-111

0,605

0,267

0,245

57-112

0,729

0,611

0,114

57-113

0,695

0,207

0,252

57-121

0,681

0,221

0,290

57-122

1,108

0,326

0,442

57-124

2,328

1,187

0,847

57-131

0,899

0,215

0,359

57-132

0,853

0,614

0,167

57-134

0,479

0,283

0,207

57-142

1,526

0,326

0,474

57-143

0,817

0,278

0,340

57-211

0,593

0,304

0,274

57-212

0,873

0,365

0,162

57-213

0,974

0,425

0,357

Végeredményként létrehoztuk eddig két alkalommal Magyarország Egységes Digitális Ortofotó Adatbázisát, megteremtve ezzel a különböző térinformatikai rendszerek egységes geometriai alapját.

4. Alkalmazás, tapasztalatok A Magyarország Digitális Ortofotó Programja keretében két alkalommal is előállított digitális ortofotó termék számos alkalmazási területen bizonyította, hogy könnyű kezelhetősége, érthetősége, gazdag információ tartalma alkalmassá teszi különböző szakterületek, ágazatok információs rendszereit egybe kapcsolja, azaz egységes geometriai alapul szolgál a különböző térinformatikai rendszerekhez. Az ortofotó szükséges „melléktermékeként” előállított nagyfelbontású digitális domborzat modell önálló adatbázisként szolgál számos egyéb területen, egyben az ismételt ortofotó előállítások termelékenységét is jelentős mértékben megnöveli, ugyanakkor a költség ráfordításokat csökkenti. A MADOP program terméke és DDM_5 kölcsö-

nös ellenőrzési lehetőséget nyújt a FÖMI több országos adatbázisának vonatkozásában, továbbfejlesztésében, illetve más szaktárcák programjainak elősegítésében is. Kiemeljük, hogy mind a „MADOP 2000”, mind a „MADOP 2005” létrehozásában kulcsszerepe volt a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek (MePAR), mely mindkét esetben elsődleges felhasználó volt. Ezen túlmenően számos alkalmazási területről számolhatunk be az elmúlt évek tapasztalatai alapján: Így pl. − az 1:10 000 topográfiai térképek felújításának tervezése és végrehajtása folyamatossá és gazdaságossá vál; − az MKH fekvéshatáros adatbázisának ellenőrzése egyszerűsödött; − a MADOP adatbázisa alapját képezi az EU blokk rendszer szerinti támogatás ellenőrzési programjának ; − a MADOP kiindulási alapul szolgál a Magyarország Topográfiai Programja megvalósításának, lehetőséget biztosít a DITAB végleges kialakítására; − a külterületi kataszteri térképek vektorizálási programjának ellenőrzéséhez jó alapot szolgáltat az egységes ortofotó rendszer; − elősegíti az NKP Kht. programjainak tervezését, végrehajtását; − alapul szolgál a nemzeti parkok, természetileg védett területek területrendezési programjainak megvalósításában; − segítséget jelent árvíz - és belvíz sújtotta területekkel kapcsolatos tervezési és védekezési feladatok megoldásában; − jól használható az országos erdőrendezési, erdőgazdálkodási feladatok és a kataszteri adatok egyeztetésében, egységesítésében; − pótolhatatlan információ a nemzeti kulturális örökségeink dokumentálásában, archiválásában, − jó informatikai alapot jelent a megyei és helyi önkormányzatok településpolitikai programjainak tervezésében, engedély nélküli építkezések felderítésében; − értékes kiegészítő információt nyújt az újra induló földértékelési program megvalósításához; − alapját képezi a birtokrendezési program végrehajtásának; − térinformatikai alapként szolgálhat a Magyar Nemzeti Földalap Kht. feladatainak elősegítésében; − a hátrányos helyzetű kistérségek, a környezetvédelmi szempontból érzékeny területek lehatárolásának nélkülözhetetlen eszköze;

− jelentős szerepet játszhat az EU SAPPARD program megtámogatásában; − egységes, egy időpontra vonatkozó alapot nyújt a szőlő- és gyümölcs kataszter felmérésének pontosításában, stb. A felsorolt szakágazati területek egyben sejtetik, mennyi további alkalmazási lehetőséget rejt magában ez a hatalmas adatbázis. Ugyanakkor ez a hatalmas adatmennyiség új feladat elé is állította Intézetünket – hatékony és korszerű adatszolgáltatás megszervezése, a felvételek digitális és analóg archiválása, célkitűzés, az országos méretű egységes digitális ortofotó– térképek ciklusokban ismétlődő előállításának megvalósítása. Ez a szigorú technológiai fegyelmet és komoly befektetést igénylő feladat azonban olyan, geometriailag pontos és tartalmában új terméket szolgáltat, mely először a millennium évében, majd öt évvel később, 2005-ben rögzítette hazánk teljes területének állapotát a jelen és az utókor számára, lehetőséget teremtve a változások időbeni és térbeni dokumentálására is.