Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania
VI. Földmérő Találkozó A VI-a Conferinţă de Geodezie 6th Conference of Geodesy
Sepsiszentgyörgy, 2005. május 19-22. 19-22 mai, Sf. Gheorghe Sf. Gheorghe, May 19-22, 2005
Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Editura Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Edited by Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania Szerkesztő / Editor / Editor Dr. Ferencz József Felelős kiadó Dr. Köllő Gábor Nyomdai előkészítés Prokop Zoltán Nyomtatás Incitato nyomda – Kolozsvár Felelős vezető: Biró Á. Attila A kiadvány megjelenését támogatta Illyés Közalapítvány – Budapest Oktatási és Kutatási Minisztérium (MEC) – Bukarest
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a Românei CONFERINŢA DE GEODEZIE (6 ; 2005 ; Sfântu Gheorghe) VI. Földmérő Találkozó : Sepsiszentgyörgy, 2005. május 19–22. – Conferinţa de Geodezie, ediţia a VI-a : 19-22 mai 2005, Sf. Gheorghe – 6th Conference of Geodesy : Sf. Gheorghe, May 19–22, 2005. Cluj Napoca : Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2005 ISBN 973-7840-04-6 528(063)
Konferencia szervező / Organizator / Organising Institution Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania, Departamentul de Geodezie Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania, Department of Geodesy
Konferencia elnök / Preşedintele conferinţei / Chairman Dr. Ferencz József
Tudományos bizottság / Comitetul ştiinţific / Scientific Committee Dr. Ferencz József Dr. Apagyi Géza Simon Sándor Bartos Ferenc Dr. Joó István Dr. Márton Gyárfás Márton Edith
Szervező bizottság / Comitetul de organizare / Organising Committee Dr. Ferencz József Horváth Erika Matekovits Hajnalka Pap Tünde Prokop Zoltán Tankó Ildikó
Beköszöntő
Maradandó élmény számomra, hogy megtisztelő feladatot teljesítve, nagy szeretettel köszönthetem az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöksége és a Földmérő Szakosztály vezetése nevében a VI. Földmérő Találkozó tisztelt résztvevőit Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár történelmi telítettségű Gábor Áron termében, fontos szerepet töltve be a sepsiszentgyörgyi szakosztályunk életében, ugyanis 1991-ben, a Sepsiszentgyörgyi Fiókszervezet keretében alakult meg a Földmérő Szakosztály. Akkor idéztem az ágyúöntő Gábor Áron rövid, de tartalmas bejelentését: „Lészen ágyú!”, átfogalmazva azt: ”Lesz Földmérő Szakosztály!”. Nosztalgiával és némi elégtétellel gondolok szakosztályunk 1996-ig itt kifejtett tevékenységére és állandó, tartalmas, időszerű szakmai kérdéseket és feladatokat felvető jelenlétünkre az EMT napok rendezvényein. Remélem, hogy találkozónk jó alkalom és lehetőség a félbeszakadt sepsiszentgyörgyi tevékenységünk újraindítására. Találkozónkat a szakmánk jelenét és jövőjét alapvetően meghatározó bel- és külföldi, számunkra nem mindig kedvező, politikai és gazdasági döntésekkel telített időszakban tartjuk, ami alapvetően meghatározta találkozónk már ismert tematikáját: Kataszter és telekkönyv: Új helyzetben a romániai földmérés. Remélem hogy a szervezett keret, a választott tematika és a kollégák aktív, építő hozzáállása a szakmai kihívások megvitatására és az azokból eredő feladatok lehetséges megoldásainak megfogalmazására újabb lehetőséget nyújt számunkra. Három témakörbe csoportosítottuk az előadásokat és az azokat követő szakmai vitákat: − Az ingatlan-nyilvántartás szerepe napjainkban − Műszaki és technológiai lehetőségek − Az új ingatlan-nyilvántartást és más műszaki feladatokat támogató (és már elkészült) földmérési munkák bemutatása. Munkálkodjunk azon, hogy a VI. Földmérő Találkozó, időszerűen fontos tematikájával és a tisztelt résztvevők nagyra értékelt szakmai támogatásával újabb láncszeme legyen annak a töretlen folyamatnak, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya másfél évtizede kitartóan szervez azzal a céllal, hogy szakmánk és szakembereink a megérdemelt politikai, társadalmi, gazdasági és szakmai elismerésben részesüljenek. Ez
szavatolhatná szakembereinknek a szülőföldön való méltányos megélhetés és az európai szakmai körforgalomba való beilleszkedés lehetőségét. A pénteki, egész napot kitöltő kiránduláson ezúttal a Barcasági Medence és a szomszédos hegyvidék tájaival ismerkedhetünk. Tervezett útvonalunk: Sepsiszentgyörgy–Prázsmár–Brassó–Brassó Pojána–Barcarozsnyó–TörcsvárPredeál–Tömösi hágó–Brassó–Sepsiszentgyörgy. Szombaton az említett tematika összetevőihez kapcsolódó előadások, szakmai megbeszélések és viták adnak tudományos tartalmat találkozónknak. Remélem, ezúttal is egy, az érdeklődéseinket felkeltő, információigényeinket kielégítő, érdekes és hasznos, megfelelő színvonalú tudományos rendezvényen fogunk részt venni. A felhalmozott tudományos töltetet baráti, kötetlen hangulatban próbáljuk kiegészíteni, elmélyíteni és rögzíteni, a már szintén hagyományos esti fogadáson. Remélem, hogy találkozónk befejeztével elmondhatjuk majd, hogy a Sepsiszentgyörgyön együtt töltött pár nap aktívan hozzájárult közös emlékeink, szakmai ismereteink, kapcsolataink, együttműködéseink bővítéséhez és egy újabb sikeres Földmérő Találkozó aktív résztvevői és alakítói voltunk. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöksége és a Földmérő Szakosztály vezetése nevében minden kedves résztvevőnek kellemes, hasznos és tartalmas hétvégét kívánok! Dr. Ferencz József az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke
Tartalomjegyzék A Trimble 5503DR S elektronikus tahiméter technikai újdonságainak kihasználása célirányos terepi adatgyűjtésnél Folosirea noutăţilor tehnice ale staţiei totale Trimble 5503DR S la culegerea datelor în scop definit Purpose Defined Terrain Data Acquisition Using Technical Novelty of Trimble 5503DR S Total Station BÁLINT József, Dr. FERENCZ József_________________________________ 9
Hálózati pontmeghatározás különböző geodéziai GPS-vevőkkel Determinarea punctelor reţelelor cu diferiţi receptori GPS de precizie geodezică Network Point Determination Using Different Geodetic GPS-Receivers BÁLINT József, Dr. FERENCZ József________________________________ 14
MapSys 5 BOKOR Zoltán _________________________________________________ 22
Civil szervezetek a geodézia és geoinformatika területén Organizaţii civile în domeniul geodeziei şi geoinformaticii Civil Organizations in the Field of Surveying and Geoinformation Dr. CSEMNICZKY László_________________________________________ 24
Az ingatlan-nyilvántartás vezetése központi adatbázisban Conducerea evidenţei imobiliare în baza de date centrală The Management of Land Registry in a Central Database DOROSZLAI Tamás _____________________________________________ 28
Statikus és RTK GPS mérések Măsurări GPS statice şi RTK Static and RTK GPS Survey FANCSALI Csaba _______________________________________________ 35
Az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretek oktatása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén Învăţământul cunoştinţelor aferente imobilelor la Catedra de Geodezie Generală şi Superioară a Universităţii Tehnice şi de Ştiinţe Economice din Budapesta Real Estate Related Tasks in the Study Programme of the Budapest University of Technology and Economics (BME), Department of Land Surveying and Geodesy HOMOLYA András, KALACH Ferenc, Dr. SZESZTAI Attiláné, Dr. TIKÁSZ Emese, Dr. VARGA József_______________________________ 36
Geodéziai ponthálózat bővítése – Hátra metszés módszere Îndesirea reţelei de puncte geodezice – Metoda intersecţiei înapoi The Geodesical Pointnetwork Enlergement – Back Intersection Method KOVÁCS Loránt ________________________________________________ 43
INSPIRE Az Európai Közösségek adatpolitikája Politica de date ale Comunităţilor Europene Data Policy of the European Communities LÉVAI Pál _____________________________________________________ 48
Az ingatlan-nyilvántartás Romániában Evidenţa imobiliară în România Property Management in Romania Dr. MÁRTON Gyárfás____________________________________________ 50
Geotop térinformatikai szoftverrendszerek mint egységes technológia Sisteme de software spaţiale Geotop, ca tehnologie unitară Geotop GIS Software Systems as a Complete Technology MÁRTON Huba_________________________________________________ 51
Térbeli referencia alapadatok a térinformatika szolgálatában Datele de referinţă spaţiale de bază în slujba informaticii spaţiale Space Referencing Core Data For GI In Hungary Dr. MIHÁLY Szabolcs ____________________________________________ 52
Különbségek a földrajzi nevek használatában határokon innen és túl Deosebiri în utilizarea denumirilor geografice dincoace şi dincolo de graniţe Difference in the Use of Geographical Names in Hungary and Beyond the Boundaries MIKESY Gábor _________________________________________________ 54
Teljes urbanisztikai adat és dokumentum-nyilvántartás Evidenţă completă de date şi documente urbane A Complete Solution for Urban Data and Document Managemet System (UMS – Urban Management System) NAGY István ___________________________________________________ 61
Utcakataszter Cadastrul străzilor Street Catastre NEMES Botond _________________________________________________ 63
Központi adatjegyzék Catalog central de date (Nomenclator) Central Data Registry (Nomenclator) PAP Attila _____________________________________________________ 65
Nemzeti Kataszteri Program Magyarországon Programul Naţional de Cadastru în Ungaria National Cadastral Programme in Hungary SIMON Sándor _________________________________________________ 67
A birtokrendezés aktuális kérdései Problemele actuale ale organizării proprietăţilor imobiliare Actual Questions of Land Consolidation Dr. VINCZE László ______________________________________________ 72
A Trimble 5503DR S elektronikus tahiméter technikai újdonságainak kihasználása célirányos terepi adatgyűjtésnél Folosirea noutăţilor tehnice ale staţiei totale Trimble 5503DR S la culegerea datelor în scop definit Purpose Defined Terrain Data Acquisition Using Technical Novelty of Trimble 5503DR S Total Station 1
BÁLINT József , Dr. FERENCZ József
2
1
kataszteri mérnök, 2földmérő mérnök MASTER CAD Kft., Nagyvárad
Abstract In this paper a Trimble 5503DR S novelty aid terrain data acquisition, the need for the digital terrain model (DTM) creating, data processing, DTM creating and our conclusions were formulated. Összefoglaló Jelen előadásunkban a Trimble 5503DR S elektronikus tahiméter technikai ujdonságaival támogatott, a digitális domborzat modell (DDM) előállításához szükséges terepi adatok gyűjtését, feldolgozását és a DDM előállítását, valamint következtetéseinket mutatjuk be. 1. Bevezetés A terepi adatgyűjtést támogató elektronikus tahiméterek gyártói folyamatosan technikai újdonságokkal lepik meg a felhasználókat, állandóan bővítve azok feladatmegoldási lehetőségeit, munkavégzési kapacitásait, egyszerűsítve ugyanakkor a kezelésüket. Ezen új műszertulajdonságok ismerete és gyakorlati alkalmazásai nagyban megkönnyítik a terepi adatgyűjtési munkát, a célnak legmegfelelőbb mérési megoldásokat kínálva a felhasználóknak. Így a hagyományosnak tartott mérési technológiák célirányos módosítása a jelen és jövő valós követelése, amelynek megvalósítása számos előnyt biztosít a felhasználók számára.
A MASTER CAD Kft műszerparkja az utóbbi időben egy Trimble 5503DR S GEODIMETER típusú elektronikus tahiméterrel bővült. Ez a műszer több technikai újdonságot kínál számunkra, amelyek közül a következőket említjük meg: szervo meghajtás, lézeres célirányító, prizma nélküli (direct reflex DR) távolságmérési mód 100 m-ig, automata rácshálós tereppontmérés(szkennelés SZK). Ezek a technikai újdonságok nagyban elősegítik a célirányos (kataszteri, mérnökgeodéziai, topográfiai jellegű) terepi adatgyűjtés hatékonyságának és termelékenységének növelését. Előadásunkban egy DDM előállításához szükséges, a Trimble 5503DR S elektronikus tahiméterrel végzett adatgyűjtést, annak eredményeit mutatjuk be. Ugyanakkor megemlítjük a mérések feldolgozását és a DDM létrehozását is, amelyek számunkra már rutinszerű feladatoknak számítanak. Az elvégzett munka tapasztalatai nyomán következtetéseket fogalmaztunk meg a műszer nyújtotta új lehetőségek kihasználása terén. 2. Adatgyűjtés a Trimble 5503DR S elektronikus tahiméterrel Meghatározott feladatok megoldásához szükséges DDM terepi adatokra támaszkodó megvalósítása érdekében, egy kb.10 hektáros célterületen a Trimble 5503DR S elektronikus tahiméterrel adatgyűjtést végeztük. A műszer technikai újdonságai közül a prizma nélküli(DR) távolságmérést és az automata rácshálós tereppontmérést (SZK) tartottuk a célunkat legjobban támogató és általunk hasznosítható új műszertulajdonságoknak, amelyeket befoglaltunk a terepi adatgyűjtési technológiánkba. Az adatgyűjtés során a felmérési hálózat 10 pontjának, valamint a terepfelszín 622 jellegzetes pontjának helymeghatározó adatait (távolság, vízszintes és függőleges irányok, műszer és jelmagasság) mértük. A felmérési hálózattal, valamint a terep könnyen megközelíthető jellegzetes pontjaival kapcsolatos méréseket az ismert módon végeztük. A műszer által felkínált technikai újdonságokat a nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető, jellegzetes tereppontok mérésénél használtuk. A prizma nélküli (DR) távolságmérés és az automata rácshálós tereppontmérés (SZK) gyakorlati megvalósítását a műszer rendkívül felhasználóbarát programháttere és vezérlő menürendszere biztosítja. A mérés közben, a konkrét helyzet függvényében egyszerű a mérési mód általunk igényelt megválasztása és változtatása, a műszer menürendszere által felkínált lehetőségek ésszerű használatával. A prizma nélküli (DR) mérés érdekében előbb a prizmát igénylő távolságmérési üzemmódból áttértünk a prizma nélküli (DR) üzemmódba, a 7.
menüpont 2. alpontja kiválasztásával. A mérendő pont megirányzása, a jelmagasság értékének ellenőrzése és esetleges módosítása ( a 0.0 értékre) után, utasításra kezdődik a mérés, befejezése megismételhető folyamat. A sikeres DR mérés érdekében ajánlott a mérendő pont megfelelő kiválasztása, szem előtt tartva annak sugárvisszaverő tulajdonságait. Elegendő DR mérési gyakorlat után ez a probléma rutinszerűen kezelhető. A DR üzemmódban 53 megközelíthetetlen pontot mértünk. Az automata rácshálós tereppontmérés (SZK) indításához áttérünk a prizma nélküli (DR) üzemmódba, majd aktiváljuk a P 65 (Field Application) programot, melynek menüjéből kiválasztjuk az 5.(Surface) alpontot. A kért bal felső, jobb felső és alsó pontok méréses meghatározása után, a felkínált pontkiválasztási módok közül az automatát választottuk, majd a kért vízszintes és függőleges rácstávolságot 5m-re állítottuk be. A képernyőn megjelent, mérendő pontszám (55), mérési idő (33 perc), valamint az igényelt memóriakapacitás elfogadása után megadtuk a kért, kiinduló pontszámot és kódot, majd elkezdődött az automata mérés. Attól a pillanattól kezdve a mérést végző személynek csak felügyelési és döntési feladatai voltak. A mérés befejezése után a képernyőn megjelent a jó(sikeresen megmért) és a rossz(nem mért) pontok száma (39 illetve 16), majd felkinálásra dönteni kellett az esetleges újramérésről. Mi nem választottuk az újramérést és a konkrét helyzetnek megfelelően visszatértünk a prizmával való mérési üzemmódba. 3. Adatfeldolgozás A helymeghatározó mérési adatokat a Terramodel FDM programrendszerrel a romániai hivatalos viszonyítási rendszerben dolgoztuk fel. Előbb a felmérési hálózat pontjainak, majd a részletpontoknak a koordinátáit számítottuk, a megfelelő eljárásokkal. A felmérési hálózatot és a részletpontokat az 1. ábra mutatja.
1. ábra
A mért pontok koordinátáit kiinduló adatokként kezelve a célterület digitális domborzatmodelljét a SURFER 8 programrendszerrel generáltuk, 1 m rácssűrűséggel. A rácsháló sarokpontjainak interpolált magasságértékeit megbízhatóságuk szempontjából az ismert pontok mért(Zm) és interpolált (Zi) magasságértékeik különbségei (Dz) alapján elemeztük. E különbségekből szemléltetőként egy részletet az alábbiakban mutatunk be: Psz. 2074 2075 2076 2077 2081 2082 2083 2084 2085 2086 2087 541 542 543 544 545 546 547 548 550
X 614327.99 614332.94 614335.41 614343.15 614331.91 614334.94 614337.35 614339.51 614342.10 614344.03 614344.87 614623.22 614635.36 614640.14 614646.54 614631.42 614632.86 614636.23 614626.89 614634.36
Y 295273.07 295268.81 295264.28 295249.41 295274.17 295269.67 295265.19 295260.68 295256.53 295252.01 295250.39 294992.18 294987.9 295012.67 294996.66 295034.34 295038.92 295038.48 295048.46 295037.48
Zm 367.46 368.29 368.26 368.03 366.37 366.6 366.57 366.46 366.58 366.37 366.34 331.56 331.04 331.41 331.07 331.01 330.92 330.9 331.1 331.17
DZ -0.145 -0.014 -0.107 -0.103 -0.025 0.003 -0.016 -0.122 -0.008 -0.009 -0.090 -0.009 0.007 0.006 -0.000 -0.032 -0.017 -0.027 -0.017 0.076
A számított eredmények biztosítják a kitűzött cél elérését. A célfelület domborzatának ábrázolására 1 m szintkülönbséggel generáltuk a szintgörbéket, amelyeket 2.ábra szemléltet. Az adatfeldolgozás ismert feladat, ezért annak részleteire jelen előadásunkban nem tértünk ki részletesen.
2. ábra
4. Összefoglalás A Trimble 5503DR S GEODIMETER típusú elektronikus tahiméter technikai újdonságai változást idéztek elő eddig alkalmazott terepi adatgyűjtési technológiánkban. Pozitív hatását máris észleljük, de ennek anyagi vetületét még nem tudjuk egyértelműen megfogalmazni. Megoldható új feladatok megfogalmazása, valamint a megfogalmazott feladatok új, gyors, hatékony, pontos megoldása viszont már körvonalazódik. A műszer hatékony kihasználása érdekében szükséges annak tökéletes ismerete és korrekt használata. Véleményünk szerint jó döntés volt e befektetés és reméljük, hozzá fűzött elvárásaink mielőbb gyümölcsözőek lesznek.
Hálózati pontmeghatározás különböző geodéziai GPS-vevőkkel Determinarea punctelor reţelelor cu diferiţi receptori GPS de precizie geodezică Network Point Determination Using Different Geodetic GPS-Receivers 1
BÁLINT József , Dr. FERENCZ József 1
2
2
kataszteri mérnök, földmérő mérnök MASTER CAD Kft., Nagyvárad
Abstract In this paper one city network points determination’s work is presented. After the achieved results analysis, our opinion, about different geodetic GPS-receivers using possibility for in common measurement, was formulated. Összefoglaló Jelen előadásunkban egy városi hálózati pontmeghatározás munkálatait mutatjuk be. Az elért eredményeket elemezve véleményt alkottunk a különböző gyártmányú, geodéziai pontosságú GPS-vevőkkel való közös mérések lehetőségéről. 1. Bevezetés A globális helymeghatározó rendszer (GPS) romániai térhódítása az alkalmazási lehetőségből technológiai valósággá változtatta a múlt évszázad végének e nagy elméleti és gyakorlati megvalósítását. Szakterületünkön tevékenykedő vállalkozók a geodéziai pontosságú GPS helymeghatározó technológia fizikai és logikai összetevőinek különböző változatait használják feladataik megoldásához. Sajnos, a szakmai hatóság a mai napig nem kezelte megfelelő módon az e téren reá háruló feladatokat, ami gyakran a kapott eredmények minőségének különböző szinten való megkérdőjelezéséhez vezetett. Gyakran a különálló munkák fedési zónáiban tapasztalt eredménykülönbségeket kizárólag az adatgyűjtéshez használt, különböző gyártmányú GPS ve-
vők „gyenge minőségével” magyarázzák, jóllehet azoknak a gyártó által közölt paraméterei megfelelnek a geodéziai pontosságnak. Ilyen körülmények között jogosan tehető fel a következő kérdés: „Valóban, az esetleges hálózati pontmeghatározásokat megcélzó munkákat kizárólag csak egyes(esetleg kedvelt) cégek tulajdonában lévő GPS vevőkkel lehet és kell elvégezni?” E kérdés válaszának megfogalmazására felhasználtuk az OŢELUL ROŞU -NÁNDORHEGY- város ponthálózata 2004. évben végzett megvalósítási munkálatainak eredményeit. Jelen dolgozatunkban az elvégzett munkákat és a kapott eredmények alapján megfogalmazott válaszunkat mutatjuk be. 2. A ponthálózat megvalósítási munkálatai A GPS-technológia megfelelő alkalmazása ponthálózatok megvalósítása érdekében már rutinszerű szakmai feladatként fogható fel Romániában is. E feladat megoldásának módszertana ismert az elérhető szakirodalomból, ezért külön nem foglalkozunk annak bemutatásával. De figyelembe kell vennünk a romániai szakmai körülményeket és azokból származó előfeltételeket, amikor ilyen jellegű munka elvégzésére vállalkozunk. 2.1. Előfeltételek Az általános, a romániai körülményekből adódó előfeltételek mellett a munkavégző csoportunk GPS-technikai felszereltsége és gyakorlata is meghatározta a ponthálózat megvalósítási munkálatainak konkrét menetét és azok eredményeit. A romániai körülményekből adódó előfeltételek közül a következőket érdemes kiemelni: − A szakmai hatóság nem dolgozott ki egy általános érvényű, megalapozott technikai normarendszert a GPS-technika geodéziai alkalmazására vonatkozóan. Így minden, a GPS-technikát alkalmazó munkavégző a saját kifejezéseit, mérési, feldolgozási és a hivatalos román vonatkoztatási rendszerbe való átszámítási módszereit használja. Ez a helyzet az idők során sok bizonytalanságot és bonyodalmat okozott. − Nincs országos GPS-hálózat. Így a különböző GPS-technikával megvalosított ponthálózatok különböző helyi rendszerekhez kötődnek, ami nehézséget és sokszor hibákat eredményez az átszámítás folyamatában. A munkavégző csoportunk GPS-technikai felszereltsége és gyakorlata, mint az előfeltételek második összetevője, a következőkkel jellemezhető:
A GPS-technikát jól ismerő, több éves gyakorlattal rendelkező, számos GPS-hálózatot megvalósító szakembereink mellett kezdők is résztvettek, a szükséges és megfelelő minimális felkészítő után, a mérések elvégzésében A méréshez 10 egyfrekvenciás GPS-vevőt ( három gyártó cég négy különböző tipusú GPS-vevőjét ) használtunk, amelyek főbb információit az alábbi táblázat tartalmazza: Nr.
Gyártó cég neve
GPS-vevő tipusa
1
GEOTRONICS SPECTRA PRECISION
GEOTRACER 2102 GEOTRACER 3140 GPS Module L1
2 3
ALLEN OSBORNE ASSOCIATES (AOA) THALES
ROGUE PRO MARK 2 ÖSSZESEN
Antenna tipusa
GPSvevők száma
Compact L1
3
MiniGeodetic L1/L2
2
Rascal L1
2
Ashtech L1/2.10./
3 10
− Az említett négy tipusú GPS-vevő a gyártó által kibocsátott technikai leirások szerint geodéziai pontosságot biztosít, de az alak, a súly, a beállítások, a vezérlés, az ellenőrzés, az energiabiztosítás, a vevő és antenna közti kapcsolat, a méréseket tartalmazó fájlok neve, a regisztrált adatok formátuma és azok átvitelét biztosító megoldások szerint különbözik egymástól, ami a mérés megszervezéséhez és zökkenőmentes elvégzéséhez nagy figyelmet, hozzáértést és megosztott problémamegoldási képességet igényelt − A munkálatokat irányító, figyelemreméltó tapasztalattal rendelkező szakemberek számára a ROGUE és a PRO MARK 2 típusú GPSvevők gyakorlatilag sok ismeretlent és azokból eredő, valós időben megoldandó problémákat tartogattak. A fent említett előfeltételek figyelembe véve, a vállalt feladatot érdekesnek találtuk és feltételeztük, hogy eredményei alapján a feltett kérdésre meg tudunk fogalmazni egy választ, ami egy esetleges szakmai vita tárgyát is képezheti. 2.2. Mérés A tervezett GPS-hálózat mérését két lépésben valósítottuk meg: előbb a kerethálózatot meghatározó méréseket végeztük el, majd azt követték a sűrített hálózathoz tartozó mérések. A GPS-hálózati pontmeghatározásnál al-
kalmazott mérésekkel kapcsolatos általános információk a szakirodalomból ismertek, ezért jelen dolgozatunkban nem foglalkozunk ezekkel. Csupán annyit tartunk megemlítésre méltónak, hogy függetlenül a mérésnél használt GPS-vevők tipusától, egységes mérési módszert és mérési paramétereket használtuk, amelyek közül megemlítjük a következőket: − Mérési módszer: relatív statikus − Mérési periódus: egységes, a mérendő bázisok függvényében − Kerethálózatnál: 2 óra − Sűrített hálózatnál: 15-30 perc − Adatrögzítési időköz: 15 sec. − A legkisebb magassági szög, ami alatt nem rögzítünk adatokat: 10˚ − A pontok számozási(kódolási) módja: egyértelműen, előre meghatározott − Mérési jegyzőkönyv készítése: egyszerűsített formában kötelező A méréseket a terv szerint három nap alatt végeztük el, a következőképpen: Napok száma 1. 2. 3. 3
Mérés 2004. Évben Mért pontok minősítése GPS nap Naptári nap 245 Szept. 01 Kerethálózati 246 Szept. 02 Sűrített hálózati 247 Szept. 03 Sűrített hálózati ÖSSZESEN
Mért pontok száma 17 73 5 95
A GPS-vevők adattáraiban rögzített mérési adatokat minden mérési nap végén a megfelelő logikai háttér segítségével terepi számítógép adattárolójába játszottuk át, majd azokat RINEX formátumba alakítottuk át. 2.3. Mérések feldolgozása A méréseket a GEOTRACER GPS V.2.29 és a Trimble Total Control V.2.70 kereskedelmi szoftverekkel dolgoztuk fel, betartva a szakirodalomból ismert feldolgozási menetet, amelyek közül megemlítjük a következőket: − Előkészítő lépések: új munka létrehozása, és az azt jellemző paraméterek beállítása − A mért adatok előkészítése: mérési adat és pontszám-ellenőrzés, antennamagasság és ismert koordináták bevitele, számítási megoldásokat jellemző paraméterek bevitele − Vektorok számítása: a kiszámítandó vektor kijelölése és a számítások elvégzése − Durva hibák keresése poligonzárás segítségével: paraméterek beállítása, ellenőrzés, az észlelt hibák azonosítása és kiküszöbölése
− Térbeli hálózat generálása és kiegyenlítése: paraméterek beállítása, ismert pontok rögzítése − A kiegyenlítés eredményeként kapott koordináták hivatalos geodéziai vonatkoztatási rendszerbe való átalakítása A számítások eredményeit analóg formátumban a szoftverek listázási lehetőségei biztosítják. A Trimble Total Control szoftver által generált térbeli hálózatkiegyenlítés eredménylistájának egy részét a továbbiakban mutatjuk be:
3D Network Adjustment
Network Adjustment in WGS84. Number of GPS Baselines Number of Total Station Measurements Number of Control Points in WGS84 Number of Adjusted Points Confidence level Significance Level for Tau Test Standard Error of Unit Weight Number of Iterations Refraction Coefficient
89 0 1 17 1σ 1.00 % 1.152 1 0.140
Adjusted Points in WGS84 (Cart. Coordinates and Std.Dev.)
3. Az eredmények értékelése A méréseknél használt GPS-vevők összehasonlítása érdekében csak a WGS84 geodéziai vonatkoztatási rendszerben végzett számítások eredményeit vettük figyelembe, a fő hangsúlyt a vektorok számításainak és a térbeli hálózat kiegyenlítésének eredményeire fordítottuk. Elemeztük az azonos és különböző típusú GPS-vevőkkel mért pontok által meghatározott vektorok számítási eredményeit és azok pontossági mutatóit( a vektor végpont számított koordinátáinak standard hibáit és a korrelációs együtthatókat). Ezen elemzésekhez a GEOTRACER GPS V2.29 kereskedelmi szoftver vektorszámítási eredménylistáit használtuk, amelyeknek megfelelő részeit az alábbi két vektorra vonatkozó listarészlettel mutatjuk be:
A mérésekből meghatározható összes vektorokat számítottuk, majd töröltük a nem megfelelő pontosságúakat. A számított vektorok pontossági mutatóit elemezve megállapíthatjuk, hogy azok nagyságrendben azonos tartományban helyezkednek, nem észlelhető kimagasló értékeltérés a vektorokat meghatározó adatokat gyűjtő GPS-vevők típusának függvényében. Az alábbi táblázat négy számított vektorra vonatkozó pontossági mutatókat tartalmazza, amelyek szemléltetik a fenti megállapítás alapjainak összetevőit.
Elemzett mutatószámok
Pontazonosítók / Standard hiba N Standard hiba E Standard hiba H Standard hiba X Standard hiba Y Standard hiba Z Korrelációs együttható CXY Korrelációs együttható CXZ Korrelációs együttható CYZ
PRO MARK2 / GEOTRAC ER 2000 Ciresa/ 131 0.5 0.3 0.8 0.6 0.4 0.7
Vektorok/GPS-vevők PRO GEOTRACER MARK2 ROGUE/ 2000/ / ROGUE GEOTRACER3 ROGUE 140 Ciresa/ Ruset2/ 132/ 2 Socet 21 0.2 0.3 0.3 0.2 0.2 0.2 0.5 0.5 0.6 0.3 0.4 0.4 0.2 0.2 0.3 0.4 0.4 0.6
0.37049
0.42080
0.41330
0.35778
0.54620
0.59583
0.49887
0.59572
0.20716
0.30022
0.34224
0.16140
A térbeli hálózat kiegyenlítési eredményei közül a pontossági mutatószámokat elemezve ismét arra a következtetésre jutunk, hogy azok közt nincs nagyságrendbeli különbség, amelyet a használt GPS-vevők típuskülönbségével lehetne kapcsolatba hozni. A kerethálózat pontjainak kiegyenlített ortogonális koordinátáit és azok standard hibáit tartalmazó 5. számú táblázat adatai szerint a CIOACA BAIA és PLESA MARE nevű pontokban a standard hibák egy nagyságrenddel nagyobbak a többi pontokban észlelteknél. Ez a különbség abból adódik, hogy az említett pontok az országos háromszögelési hálózat pontjai, erdőben vannak és nem biztosítanak ideális mérési körülményeket. Ezek, mint a koordináták transzformációjához szükséges közös pontok kerültek be a kerethálózatba. 4. Összefoglalás Az elvégzett hálózati pontmeghatározási munkáink terepi és irodai tapasztalatait figyelembe véve kijelenthetjük, hogy az ilyen jellegű munkáknál a várt siker érdekében oda kell figyelni egy pár fontos részletre, amelyek közül a következőket említjük meg: − Hálózati pontmeghatározáshoz az arra alkalmas, geodéziai pontosságot biztosító GPS-vevőket, megfelelő mérési módszert és mérésfeldolgozási szoftvert szabad és kell használni;
− Az energiabíztosításra kiemelt figyelmet kell szentelni és azt megfelelő operativitással kell megoldani, a GPS-vevők technikai adottságainak függvényében; − Az antennamagasságot a műszerre jellemző vonatkozási pont, (amely antennatipusonként változik) figyelembevételével kell megmérni; − Az egységes mérésfeldolgozás érdekében a rendelkezésre álló kereskedelmi szoftvernek biztosítania kell a adatfeldolgozási lépéseket és azokat a feldolgozás során szigorúan be is kell tartani. Véleményünk szerint megfelelő szervezéssel és a GPS technológia (ami Romániában hatósági szinten nem meghatározott) minden munkavégző általi szigorú betartásával elérhetőek a megfelelő pontosságú eredmények és kiküszöbölhetőek a bevezetésben említett, a különálló munkák fedési zónáiban tapasztalt eredménykülönbségek. Az eredmények elemzését figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a méréseknél használt, geodéziai pontosságú GPS-vevők alkalmasak a városi hálózatok pontmeghatározására.
MapSys 5 BOKOR Zoltán Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract The development of MapSys 5 GIS has started in 2002. The first commercial release was in 2003. The current 5.5 version, has all the functionality of the prior versions, and in addition it includes new, efficient functions, presented in the following. A MapSys 5 fejlesztése a 2002-es év folyamán kezdődött meg és 2003-ra elérte a végleges kereskedelmi formát. A jelenlegi legújabb verzió a MapSys 5.5–ben megtaláljuk a már jól ismert MapSys 4 es MapSys 5 összes funkcióit, ugyanakkor számos új funkció bevezetésére is sor került az új verzióban. A következőkben néhány fontosabb változás kerül bemutatásra.
Designed for Windows XP
− 2004 Január 14-tõl kezdõdöen a MapSys 5 "Designed for Windows XP" termékként van minõsítve a Microsoft által
Újdonságok − Új telepítő felület − Testreszabható eszköztár (funkciógomb hozzáadása, törlése) fogd és húzd módszerrel.
− Zoom az egér SCROLL gombjával − Derékszögű szerkesztés és távolság szerkesztés − Raszterkivágás poligonhatár mentén valamint tájolt raszterek egyesítése zavaró átfedések nélkül. − DWG formátumú állományok importálása − DXF és DWG formátumú állományok közvetlen megnyitása − GPS kezelő függvények. A MapSys új GPS függvényeivel lehetőség van on-line pontkeresésre, útvonalak mérésére, valamint off-line kapcsolat esetén, a mért pontokat a MapSys-be letölteni − MapSys IMS integrálása − Földrajzi és síkvetületi koordináták közti átalakítás − Automatikus vektorizálás − Térképgeneralizálás
Civil szervezetek a geodézia és geoinformatika területén Organizaţii civile în domeniul geodeziei şi geoinformaticii Civil Organizations in the Field of Surveying and Geoinformation Dr. CSEMNICZKY László Műszaki Térinformatika Egyesület, Budapest
Abstract The purpose of Technical GIS Association a non-profit, educational association, is to foster information exchange, educational opportunities and scientific research and development which will advance and promote the benefit of Geographic and Facilities Management Information Systems. The association serves utilities, basic map services, local, state and government agencies, other interested organisations and the general public. Technical GIS Association is a member of international organization gita (Geospatial Information and Technology Association). The increasing activity of the Section for Surveying and Geoinformation of Hungarian Chamber of Engineers is more and more required by the engineers working in the field of land surveying and GIS. The study is treating the engineering title possibilities that planning and the experts' titles. An important mission of the section is the representation of engineer interest in connection with ethical matters, tenders, price calculation etc. A close cooperation with university education is also a current topic.
A Műszaki Térinformatika Egyesület képviseletében veszek részt a Földmérő Találkozón, de rendelkezem a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata elnökségének a hozzájárulásával is, hogy tájékoztatást adjak a tevékenységéről.
Műszaki Térinformatika Egyesület Az egyesület első jogelődjét 1993-ban AM/FM-GIS Hungary néven hozta létre tíz jogi személy szervezet, közöttük néhány nagy közműszolgáltató (Budapesti Elektromos Művek, Fővárosi Vízművek, Csatornázási Művek, néhány geodéziai és térinformatikai szolgáltató cég és néhány oktatási intézmény, pl. a Budapesti Műszaki Egyetem Általános Geodézia Tanszéke (a mai Általános és Felsőgeodézia Tanszék), amely egyúttal azóta is az egyesület bejegyzett székhelye is. Az angol elnevezés arra utal, hogy az egyesület az amerikai székhelyű AM/FM International (Aurora, Colorado) szervezet magyarországi képviseleteként jött létre és éveken át aktívan részt vett az AM/FM Europe munkájában. 1998-ban a nemzetközi szervezet a nevét gita-ra változtatta (Geospatial Information and Technology Association) és ettől kezdve mi a gita Magyarország nevet használtuk. 2004-ben célszerűnek láttuk magyar név felvételét, de a nemzetközi gita szervezethez tartozás deklarálása céljából a hivatalosan bejegyzett név jelenleg gita Műszaki Térinformatika Egyesület. Az egyesület nem gazdasági-vállalkozási (nem profit orientált), az alábbi célok eléréséért dolgozik, végzi feladatait: − elősegíteni a digitális földrajzi adatok és a földrajzi helyzethez kapcsolódó információk számítógépes feldolgozását, az ezen a téren folytatott hazai és nemzetközi együttműködést és terjeszteni az ezzel kapcsolatos ismereteket, − előmozdítani a kutatást és fejlesztést a közműszolgáltatói, önkormányzati és távközlési célú térinformatikai rendszerek területén, − előadások, kiállítások és tanulmányutak szervezése Magyarországon és külföldön, − bizottságok létrehozása, tanácsadás szervezése konkrét feladatok megoldására, igény esetén részvétel azok végrehajtásában, − részvétel a szakterületi továbbképzésben, az ezen a területen működő oktatási intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése, − a szakterület üzleti tevékenységének elősegítése; a szakmai ismeretek bővítésének és terjesztésének támogatása a piacfejlesztés érdekében, − előadások, tanfolyamok tartása, oktatási anyagok készítése. Egy-két évente rendezünk kiállítással egybekötött konferenciát. Az utolsót Műszaki Térinformatika címen Szegeden az új egyetemi továbbképzési központban rendeztük. Korábban tettünk kísérletet az erdélyi kapcsolatfelvételre, egyelőre sikertelenül. Honlapunk címe: www.agt.bme.hu/gita
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata Az 1989. évi rendszerváltozás egyik első „terméke” az egyesülési jogról szóló törvény volt. Megjelenését követően, március 9-én, alakult újjá a Mérnöki Kamara, akkor még egyesületként. A „Magyar” jelzőt csak a kamarai törvény 1996. évi kihirdetését követően vehettük fel, időközben, egy évig a Mérnök Egylet nevet kellett használnunk. Az 1989. évi alakuló közgyűlésen a szakterületünket két geodéta képviselte és a geodézia és térképészet azóta is aktív részese a mérnökkamarai tevékenységnek. A Magyar Mérnöki Kamarát a szervezeti felépítését illetően 19 területi kamara (a 19 megye) és 19 szakmai tagozat alkotja. A szakmai tagozatok az ország egész területén működnek és a megyeszékhelyeken területi szakcsoportot igyekeznek működtetni. A mi tagozatunk jelenleg 16 megyében rendelkezik képviselettel. A tagozat neve 1998-ig Földmérési és Térképészeti, majd Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai volt, végül 2004. nyarától a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat nevet vettük fel. Ennek rövid magyarázata, hogy a „geodéziai” elnevezés jobban fedi a szakmai tevékenységünket, azaz, a földügyi munkák mellett a mérnökgeodéziai, építésgeodéziai munkavégzést is reprezentálja. Másrészt a „térinformatika” ma már több szakterületnek is része és csak részben mérnöki tevékenység. Tehát a térinformatika azon részterületét kívántuk meghatározni, mely a geodéziai pontosságú térképi alapokra épül. Indokolt volt a „térképészeti” szó elhagyása is, mert a geokartográfusok nem mérnökök, szakembereiket a tudományegyetemen képzik. Röviden néhány fontosabb mozzanat tagozat munkájából Az elmúlt évek legjelentősebb eredménye tagozatunk életében, hogy végre szabályozásra került a geodéziai tervező és szakértő tevékenység. Ennek tanulmányozásához mellékelünk egy összefoglaló táblázatot. Fontos és talán nemzetközi összehasonlításban is egyedi megoldás, hogy az ingatlanrendezői szakmai minősítést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által vezetett bizottság adja ki, de a geodéziai vezető tervező kamarai jogosultsághoz e minősítés megszerzése szükséges. Hangsúlyozni kell még, hogy a geodéziai vezető tervezői és tervezői jogosultság a végzett munkák minőségtanúsításához szükséges és legalább egy minőségtanúsító személlyel rendelkeznie kell a munkát leadó vállalkozásnak. Szakértői kamarai jogosultságot eddig csak a mérnökgeodéziai területre bocsáthatott ki a kamara (SZGD), de egy új FVM rendelet értelmében már a
táblázat utolsó sorában feltüntetett F-T szakértői jogosultságokat is a kamara fogja kiadni (a táblázat még a korábbi rendeletben foglaltak szerint készült). Az MMK tagozatai minősítő bizottságokkal rendelkeznek, amelyek feladata a táblázatban is feltüntetett feltételek (végzettség, referenciák) vizsgálata. A tagozat egyik fő feladata a szakmai érdekérvényesítő munka. A tagozathoz eljutó panaszok többsége évek óta a földhivatali dolgozók (köztisztviselők) vállalkozói tevékenységével kapcsolatos. Ez Magyarországon sajnos egyelőre lehetséges. Az ebből következő összeférhetetlenség vitathatatlan, de a törekvésünk ennek a helyzetnek a megszüntetésére eddig nem járt sikerrel. Kiemelt feladatként kell tehát kezelnünk a továbbiakban is. További megoldatlan problémánk: egyelőre a földhivatalok nem vizsgálják, hogy a földhivataloknál leadásra kerülő ingatlanrendezési munkák minőségtanúsítói rendelkeznek-e kamarai tagsággal és megfelelő jogosultsággal, csupán az ingatlanrendezői minősítés meglétét követelik meg. Szerencsére az építéshatóságoknál és más megrendelőnél a többi mérnöki szakterülethez hasonlóan a geodéziai munkák leadásánál is vizsgálják a minőségtanúsító jogosultságának a meglétét. Jelenleg a tagozat vezetőségének egyik legfontosabb célkitűzése a mérnöki létesítmények geodéziai munkálatai korszerű szabályozásának elérése. Az ezzel kapcsolatos rendeletek és szabályzatok elavultak, a mérnökgeodéziai és közműnyilvántartási szabályozás közel 30 éves. A Mérnökgeodéziai Szabályzat írta elő a nagy beruházásokon geodéziai felelős intézmény létrehozását, amely biztosítani hivatott a geodéziai munkák egységességét és ezáltal az építkezések geodéziai rendjét. Az utóbbi két évtized folyamán ez az intézmény gyakorlatilag eltűnt és számos nagy beruházáson a túlzott takarékosság következtében minden részfeladatra a legolcsóbb geodéta nyer megbízást. Egy-egy beruházáson tízet is meghaladhatja a geodéziai alvállalkozók száma, ami a geodéziai rend rovására megy. Lényeges változás továbbá, hogy a nagy projektek és nagy intézmények (pl. közműszolgáltatók, erőművek) egységes informatikai rendszerrel rendelkeznek, melynek része a térbeni vonatkozású adatok egységes térinformatikai kezelése. Az új szabályozásnak már ennek figyelembe vételével kell készülnie. Hasonlóképpen szükséges a több szakterületet is érintő közműnyilvántartás szabályozása. Évek óta próbálkozunk a szakterületi irányárak meghatározásával. A kamara MÉDI rövidítésű mérnöki díjszámítása létezik ugyan, de piacgazdaságban igen nehéz az abban szereplő árakat érvényesíteni. A tagozat új, megfiatalított vezetésének többsége vállalkozó, de közvetlen kapcsolat van a szakterület felsőoktatási intézményeivel is. További információk találhatók a honlapunkon, amelynek címe: www.agt.bme.hu/kamara. A honlapon található fórum nyitva áll az erdélyi kollégák előtt is.
Az ingatlan-nyilvántartás vezetése központi adatbázisban Conducerea evidenţei imobiliare în baza de date centrală The Management of Land Registry in a Central database DOROSZLAI Tamás osztályvezető Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest
Abstract Today, the management of the authentic Land Registry would be impossible without the usage of computers. The Land Registry and map data of the Hungarian Land Office network consists of the databases of the 118 self-supporting Land Offices. These databases are interconnected by the TAKARNET network, which is an intranet. During the middle-term planning of the information technology of the Land Offices, a possible alternative is the application of the central database. In the phase of planning the central database, the persistent and prospective tasks of the sector, the development and management experiences of almost 15 years and also the efficient, modern hardware and software should be taken into consideration. Before making a decision on a switch to a new informatics system, an important task is the careful and blanket analysis, as the decision may have an impact on many areas of the sector. Összefoglaló Napjainkban a közhiteles ingatlan-nyilvántartás vezetése megoldhatatlan feladat lenne modern informatikai eszközök alkalmazása nélkül. A magyar földhivatali hálózat adatai (ingatlan-nyilvántartási és térképi adatok) 118 önálló, körzeti földhivatali adatbázisban találhatóak, melyek összekötése a TAKARNET (intranet) hálózat segítségével valósul meg. A földhivatali információ technológia középtávú tervezésekor felmerül lehetséges alternatívaként a központi adatbázis alkalmazása.
A tervezéskor figyelembe kell venni a folyamatos és várható ágazati feladatokat, a közel másfél évtizedes fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatokat, valamint a hatékony és korszerű informatikai rendszereket (hardver, szoftver). Egy új informatikai rendszerre való áttérés elhatározása előtt fontos feladat a körültekintő és mindenre kiterjedő elemzés, mivel a döntés kihatással lehet az ágazat számos területére. Kulcsszavak Informatikai megújulás, egységes nyilvántartás, felhasználók kiszolgálása, korszerű rendszerek alkalmazása. 1. A földügyi informatikai rendszerek áttekintése A politikai rendszerváltást követő években, a társadalmi és gazdasági események hatására elkezdődött a földügyi informatikai rendszerek átfogó tervezése, majd megvalósítása. Az ingatlan–nyilvántartási ügyirat forgalom jelentős növekedése miatt, elsődleges feladatként jelentkezett a körzeti és a fővárosi kerületek ingatlan–nyilvántartási és térképi adatait kezelő informatikai rendszerek létrehozása.
PHARE finanszírozással a TAKAROS projekt keretében kifejlesztésre kerültek a következő informatikai rendszerek: − KDIR Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer. A rendszer a körzeti földhivatalok ingatlan–nyilvántartási adatinak kezelését, nyilvántartását látta el. Az adatbázisok (115 db.) a földhivatalok illetékességi körébe tartozó összes ingatlan adatát teljes körűen tartalmazták. A rendszer DOS alatt, DataFlex adatbázis kezelővel működött, térképi adatokat nem kezelt, jelenleg csak az archív adatok lekérdezésére lehet használni. − TAKAROS Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése. A rendszer segítségével látják el jelenleg a körzeti földhivatalok az ingatlan–nyilvántartási feladataikat. Az adatbázisok feltöltése a KDIR–TAKAROS áttöltési eljárás keretében történt. A rendszer Windows–os környezetben üzemel, földhivatalonként önálló ORACLE adatbázis alkalmazásával (117 db.). − TAKARNET A TAKAROS és BIIR adatbázisok intranet hálózatba szervezése, elsődlegesen az adatszolgáltatási feladatok (tulajdoni lap)
ellátása érdekében. A TAKARNET hálózat biztosítja a tulajdoni lapok országos színtű lekérdezését a földhivatalok és külső regisztrált felhasználók részére is. − META A megyei földhivatalok feladatait támogató informatikai alkalmazás, mely az alaprendszerek (TAKAROS, BIIR, DAT, INFOCAM, DATView) ingatlan–nyilvántartási és térképi adataira épül. − MIR Megyei földhivatalok Iktató Rendszere (a META tender keretében készült el). − BIIR Budapesti Integrált Informatikai Rendszer. A rendszer a budapesti ingatlanok nyilvántartását látja el, önálló ORACLE adatbázis alkalmazásával a Fővárosi Kerületek Földhivatalában (FKFH). Költségvetési finanszírozásból a következő rendszerek kerültek kifejlesztésre: − FÖNYIR FÖldhasználati NyIlvántartó Rendszer. Az adatbázisok a TAKAROS és BIIR rendszerek mellet üzemelnek. − KAMRA Körzeti földhivAtalok ingatlan–nyilvántartási és földhasználati bejegyzéseit tartalMazó infoRmációs Adatbázis. A FÖMI-ben található központi adatbázis az adatok feltöltése esetén képes tárolni országos lefedettséggel az ingatlan– nyilvántartási és földhasználati adatokat is. A fentieken túl, a MEH finanszírozásában kifejlesztésre került a MEH portál felé adatokat szolgáltató rendszer. A térképi adatok vonatkozásában kialakításra került a Fővárosi Kerületek Földhivatalában üzemelő INFOCAM rendszer, valamint az NKP–Kht által finanszírozott DATView térképkezelő rendszer, mely a TAKAROS alkalmazáshoz integráltan kerül telepítésre. 2. Problémák a jelenleg üzemelő hardver és szoftver környezetben 2.1. Párhuzamosan futó rendszerek A felsorolt informatikai rendszerek közül a két leglényegesebb, az alap és kiszolgáló rendszerként üzemelő TAKAROS és BIIR. Ezek az informati-
kai rendszerek a közhiteles ingatlan–nyilvántartási adatok kezelését látják el, országos lefedettséget biztosítva. A két rendszer adatszerkezetében és az alkalmazás megvalósításában jelentős azonosságokat mutat, de informatikai szempontból nem tekinthetőek csereszabatosnak, ezért fejlesztésüket és üzemeltetésüket külön kell ellátni. A két azonos feladatot ellátó informatikai rendszer üzemben tartása jelentős többlet költséget jelent az ágazat részére. További probléma, hogy a két rendszer eltérő adatkezelését figyelembe kell venni a rájuk épülő rendszerek fejlesztésénél is (pl. TAKARNET, FÖNYIR, META). Az ügyintézők azonnali – oktatás nélküli – átcsoportosítása nem lehetséges, mert a felhasználói felület a két rendszernél nem azonos (pl. budapesti ügyirathátralék feldolgozás a körzeti földhivatalokból). 2.2. Duplikált személyek, adatátvétel a KÖNYV–től Az ingatlan–nyilvántartásban szereplő jogosultak az ország 118 földhivatalának adatbázisaiban találhatóak. Egy–egy természetes személy adata több földhivatalban is előfordulhat, attól függően, hogy az ország melyik helységében szerzett bejegyzési jogot. További problémát jelent, hogy a természetes személyek adatai több példányban előfordulhatnak egy körzeti földhivatal vonatkozásában is (ügyiratonként többször felvételre kerültek). Amennyiben egy adott személy adatainak aktuális állapotát szeretnénk nyilvántartani, akkor az ingatlan-nyilvántartási adatokat össze kell vetni (majd folyamatosan on–line üzemmódban karbantartani) a Központi Lakcím Nyilvántartó (KÖNYV) adataival. Ez a jelenlegi helyzetben (földhivatalonként önálló adatbázisok alkalmazása) bonyolult informatikai feladatot jelentene. A személyek és cégek egyértelmű azonosítása nélkül problémás az ingatlan-nyilvántartás más informatikai rendszerrel történő hatékony összekötése is. 2.3. Adattisztítási feladatok, egységes adatbázis szerkezet A KDIR–TAKAROS áttöltés során – melyet a FÖMI hajtott végre – a körzeti földhivatalok adatbázisaiban lévő hibák javításra kerültek együttműködve a körzeti földhivatalokkal. A javításra egy szabványos adatintegritási eljárás keretében került sor. A több éve óta üzemelő TAKAROS és BIIR adatbázisok felülvizsgálatára – és a felülvizsgálat során felszínre került hibák javítására – egy új központi rendszerre történő áttérés megfelelő alkalmat kínálna. Az áttérés egy-
ben biztosítaná az országosan egységes ingatlan–nyilvántartási adatbázis szerkezetet is. 2.4. Központi statisztikák, lekérdezések Az ágazaton belüli statisztikai feladatok elvégzése, illetve az ingatlan– nyilvántartás tartalmára vonatkozó külső ügyfelek, államigazgatási szervek országos lekérdezési igényeinek kielégítése, a jelenlegi helyzetben csak körzeti földhivatalonként hajtható végre. A lekérdezések összegyűjtése, feldolgozása minden esetben külön feladatokat ró az ágazatra vagy az adatigénylőre. A jövőben fontos igényként jelentkezhet a FÖNYIR-ben nyilvántartott földhasználók részletes vagy területileg összesített adatainak eljuttatása a földalapú mezőgazdasági támogatások bejelentését fogadó szervezethez (elérhetővé tétel az Interneten), az azonnali ellenőrzések elvégzése céljából. 2.5. Elektronikus ügyintézés Napjainkban az Internet elterjedése számos területen megteremtette a lehetőségét az elektronikus ügyintézés alkalmazásának. Meg kell vizsgálni a középtávú földhivatali informatika tervezésekor a földhivatali iratkezelés területeit (ügyiratok beadása, az ügyfél értesítése, stb.) az elektronikus ügyintézés bevezethetőségének szempontjából. Egy új, egységes informatikai rendszer tervezésekor – az ügyfélközpontúság prioritása miatt – fontos szempontként kell kezelni a lehetséges elektronikus ügyintézési folyamatokat. 3. Lehetséges megoldások 3.1. A jelenleg alkalmazott hardver–szoftver környezet megtartása, továbbfejlesztése A jelenlegi rendszerek további üzemeltetése a hardver (munkaállomások, szerverek) lecserélésével továbbra is biztosítható (2005-ben az FVM erre a célra amortizációs keretet különített el). A központban (FÖMI) fel kell állítani egy központi adatbázist, amely képes fogadni a földhivatali hálózat összes adatát. Központi adatbázisként figyelembe vehető a KAMRA, de feladatként jelentkezik az on-line adatfrissítés megoldása a TAKAROS-FÖNYIR, BIIR adatbázisok adataival.
Az aktuális földhivatali adatokat tartalmazó KAMRA kiszolgálhatja az országos jellegű statisztikai igényeket, valamint adatokat szolgáltathat a területalapú támogatás ellenőrzéséhez is. A TAKARNET szolgáltatás a jelenlegi megoldással működhet, ahol figyelembe kell venni az amortizáció (szerverek) és a sávszélesség bővítés költségeit. Az alkalmazói szoftverek további használata a TAKAROS vagy BIIR rendszerek valamelyikének továbbfejlesztésével és kiegészítésével történhet a jogszabályi változások és a földhivatali igények alapján. Ebben az esetben szükséges valamelyik (TAKAROS vagy BIIR) adatbázis átalakítása, mivel a két adatbázis különböző szerkezete miatt a szoftverek nem adaptálhatóak a szükséges változtatások nélkül. 3.2. A centralizált megoldás A centralizált megoldás lényege, hogy az adatbázis szerverek a központban helyezkednek el, a körzeti földhivatalokban (és az FKFH-ban) csak vékony kliensek üzemelnek. Az alkalmazások biztosítása a kliensek részére vagy WEB, vagy Terminál alapú szerver farm segítségével történhet. − A WEB-es megoldás fontosabb jellemzői: Nem szükséges a folyamatos állandó kapcsolat, a kliens oldalon elég egy böngésző a megfelelő komponensekkel. A megoldás sávszélesség igénye csekély, a licence díjak minimálisak − A Terminál alapú megoldás fontosabb jellemzői: A kis sávszélességi igény miatt a Citrix Metaframe XP megoldás megfelelőnek tűnik. A földhivatali hálózatban ez a megoldás már részlegesen üzemel (FKFH, ügyirathátralék feldolgozás). Az alkalmazásokat szinte átalakítás nélkül lehet publikálni a kliensek részére. A megoldás választása esetén viszonylag magas licence díjakkal kell számolni. A centralizált megoldás esetén költségként jelentkezik a központi szerver park kialakítása. A kliens oldalon a rendelkezésre álló munkaállomások megfelelők (az amortizációt figyelembe kell venni). A központi adatbázis feltöltése előtt a körzeti földhivatalok adatain el kell végezni az adattisztítást (TAKAROS és BIIR adatbázisok integritásának biztosítása). Az új, központi adatbázis struktúra kialakításakor figyelembe kell venni a BIIR és a TAKAROS adatbázisok eltéréseit. A hardver környezet biztosításán túl ki kell fejleszteni (Citrix-es megoldás választása esetén kismértékben át kell alakítani) az ingatlan– nyilvántartási és térképi feladatok ellátásához szükséges alkalmazói szoftve-
reket is. A TAKARNET alkalmazás vonatkozásában a szükséges fejlesztéseket végre kell hajtani az új hardver környezetnek megfelelően. A megoldás néhány előnye: − Egy alkalmazást kell fejleszteni és üzemeltetni, − Az alkalmazói szoftverkövetés egy verzióra korlátozódik, − Minden adat egy adatbázisban található, az országos szintű lekérdezések kezelése egyszerűbbé válik, − Az ingatlan–nyilvántartás egyszerűbben összekapcsolható más rendszerekkel, adatbázisokkal, − Elvégezhetőek a szükséges összevonások (személyek, cégek), − Az adatbázis üzemeltetését egy jól felkészített központi szervezet el tudja látni, − Az éjjel–nappali üzemmód biztosítása egyszerűbben megoldható és kisebb költségekkel jár, − Az adatvédelemi feladatok hatékonyabban és nagyobb biztonsággal elláthatók egy adatbázis esetén, − Az egyenletes terhelés elosztás jogosultság kezeléssel egyszerűen szabályozható (a földhivatalok kisegíthetik egymást a kampány jellegű munkákban), − Egységes kód és segédállományok, − Hatékonyabb és egyszerűbb az Internet alapú szolgáltatások biztosítása és fejlesztése, − Amortizációs költségek csökkenése.
Statikus és RTK GPS mérések Măsurări GPS statice şi RTK Static and RTK GPS Survey FANCSALI Csaba Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract Based on the author’s experience, an integrated processing technology is presented for GPS and Total Stations survey, together with the resulting accuracy and quality indicators and the TopoSys software’s role in the processing.
Összefoglaló Az előadásban a szerző által elvégzett munkák alapján értékeli a GPS és elektronikus mérőállomás mérési technolgiák közös használatát. Külön kitér a pontosság és a minőség vizsgálatára. Értékeli a Toposys program szerepét a mérési adatok feldolgozásában.
Az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretek oktatása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén Învăţământul cunoştinţelor aferente imobilelor la Catedra de Geodezie Generală şi Superioară a Universităţii Tehnice şi de Ştiinţe Economice din Budapesta Real Estate Related Tasks in the Study Programme of the Budapest University of Technology and Economics (BME), Department of Land Surveying and Geodesy HOMOLYA András, KALACH Ferenc, Dr. SZESZTAI Attiláné, Dr. TIKÁSZ Emese, Dr. VARGA József egyetemi adjunktusok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest
Abstract Political and economical transformation started in 1990 put real estate property into the focus of interest. The evolution of real estate market raised expectation towards the up-to-date, precise system of the land registry, the Uniformed Land Registry System of Hungary, which is resonsible for both the built-in type and rural property. According to the new credit-base education programme accredited and started in 1994 at the Civil Engineering Faculty of BME, a new trainig programme and some real estate related subjects have been developed and started.This paper will deal with these real estate related subjects of the Course. Összefoglaló A hazánkban tizenöt éve történt rendszerváltás egyik következménye az ingatlanvagyon piaci viszonyok közé helyezése. Ennek hatékony működtetése feltételezi a pontos, naprakész leltár és adatszolgáltatást. Magyarország
épített és termőföld ingatlanainak leltárát az Egységes Ingatlannyilvántartás fogja össze. A BME Építőmérnöki Kara 1994-ben vezette be a kredit rendszerű képzést, ennek következményeként az új szemléletmódú oktatást. A tanterv az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretek oktatását is megújította. Ezzel a témakörrel kapcsolatos tantárgyakat tekintjük át jelen dolgozatunkban. Kulcsszavak Felsőoktatás, geodézia, ingatlan-nyilvántartás, ingatlan értékbecslés, kataszteri informatika. 1. Bevezetés Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás alap munkarészeként készített ún. nyilvántartási térkép mindig kiemelt pontossággal készült, készítésének módját pontos szabályok rögzítették. A nyilvántartási térképek naprakészségét állami intézményekben képzett földmérési szakemberek irányították vagy végezték. Ahhoz, hogy valakiből kataszteri térképet kezelő szakember lehessen, állami alkalmazásban, ún. minta-szelvényt kellett készítenie, amelyet szigorú vizsgálatnak vetettek alá, és annak minősége, készítési ideje, stb. alapján döntött az irányító mérnök, hogy maradhat-e a kolléga, vagy nem felelt meg követelményeknek. Mindezt azért bocsátjuk előre, hogy érzékeltessük, ennek a szakmának, vagyis a kataszteri-mérnöki tevékenység magas fokú tudást és igényes munkát kívánt a múltban. Egy-egy régi szelvényt tanulmányozva, bizony ma is fejet hajthatunk eleink előtt, kiváltképp, ha belegondolunk, hogy akkor milyen mérési-, számítási- és térképezési technika állt rendelkezésükre. E minőségi örökséget szem előtt tartva igyekeztünk, és folyamatosan igyekszünk a magunk helyén – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán – földmérő- és térinformatika mérnököket képezni, többek között a nagy munkaerőt felvevő állami földmérést képviselő intézményeknek: a megyei és a körzeti földhivataloknak. Ezt a képzést egyetemünkön két tanszék végzi: az Általános- és Felsőgeodézia, valamint a Fotogrammetria és Térinformatika tanszékek. Ez a dolgozat az Általános- és Felsőgeodézia Tanszéken gondozott, jelenlegi graduális, kiegészítő levelező és posztgraduális képzésben mutatja be az ingatlanok kezelésével kapcsolatos tantárgyainkat. Jelenleg tíz féléves tanterv alapján képezzük a földmérő és térinformatikai szakos mérnököket.
2. Az ismeretek megalapozása 2.1. Geodézia I. és II. A képzés második és harmadik félévében a Geodézia I. és II. tantárgy keretében kapnak általános geodéziai alapismereteket a hallgatók heti két óra előadás és két óra gyakorlat keretében. Ekkor megismerkednek az alapvető felsőgeodéziai fogalmakkal, a földi felmérés hagyományos és korszerű eszközeivel, betekintést kapnak az egyéb adatgyűjtési eljárásokba (távérzékelés, fotogrammetria, GPS), foglalkoznak a pontkapcsolásokkal, egyéb számításokkal, térképezéssel. A több évtizedes oktatás tapasztalati alapján mondhatjuk, hogy az óraszám rendkívül szűk az ismeretek átadására, az elméletet tömörítve adjuk elő, a gyakorlatokon pedig elsősorban a műszerek használatát és az alapvető számításokat tanulják meg a hallgatók. A Geodézia I. és II. tantárgy tematikája azonos a kar valamennyi hallgatója számára, a szakok közötti átjárhatóság elősegítésére. 2.2. Nagyméretarányú digitális térképezés A földmérő szakos hallgatóink számára tovább folytatódik a geodéziai alapismeretek oktatása a harmadik félévben a Nagyméretarányú digitális térképezés tantárggyal. E tantárgyban a digitális térképi és térinformatikai alapismereteket sajátítják el a hallgatók, mérőállomással és digitalizálással nyert adatok feldolgozását végzik el. E tantárgy 56 tanórájából egyharmad rész elmélet, kétharmad rész gyakorlat. Ekkor készülnek fel a hallgatók a negyedik félévet követő terepi mérőgyakorlaton alkalmazandó mérőállomások és feldolgozó szoftverek használatára is. 2.3. Geodéziai mérőgyakorlat A három féléves alapismereteken elsajátított tudásanyagot mélyíti, és gyakoroltatja be a negyedik félévet követő 12 napos Geodéziai mérőgyakorlat. Ennek a tematikáját az évek alatt folyamatosan korszerűsítjük a rendelkezésre álló lehetőségek és a technika fejlődésének figyelembevételével. Elmondhatjuk, hogy a most érvényes mérőgyakorlati programot sikerült magas műszaki elvárás szerint kialakítani és lebonyolítani. A hallgatók 12 fős csapatokban dolgoznak, és a felmérési feladatokon túl mérnökgeodéziai és egyéb alkalmazott geodéziai feladatokat is megoldanak. Nemcsak minőséget, de komoly mennyiséget is teljesítenek. Ezzel lezárul az alapismeretek megszerzésének időszaka, melyet a geodéziai szigorlat zár.
3. Az ingatlanokkal kapcsolatos tantárgyak 3.1. Ingatlan-nyilvántartás Tanszékünkön az 1980-as években egy tantárgyreform keretében történt meg az oktatott tárgyak anyagának korszerűsítése és kiegészítése. Először a korábbi Felsőgeodézia és az Országos felmérés című tantárgyak megfelelő részeiből alakítottuk ki az Alaphálózatok, a Felmérések és a Műszaki földrendezés tárgyak anyagát. Ezek közül az utóbbi kettő tartalmazott – igen szerény terjedelemben – földnyilvántartási és telekkönyvi ismereteket, sőt a tananyagból olyan korábbi gyakorlati feladatok is kimaradtak, mint például az értékarányos területosztás, amelyet leginkább a két világháború közötti ún. polgári tagosítások idején alkalmaztak. Akkor kevesen gondolhatták, hogy a földmérőknek ezekre az ismeretekre hamarosan megint szükségük lesz. Az Ingatlan-nyilvántartás című tárgy 1994-ben történő bevezetésével az volt a célunk, hogy az egyetemről kikerülő hallgatóink kellő ismeretekkel rendelkezzenek a megváltozott körülményeknek megfelelő földmérési munkák végzéséhez és irányításhoz. A tantárgy oktatása heti két óra előadásban és heti egy óra gyakorlatban történik. Az Ingatlan-nyilvántartás tantárgy főbb témái a következők: az ingatlan fogalma, az ingatlanok nyilvántartásának kezdetei, különböző nyilvántartási módok, a földadókataszter, ideiglenes és állandó kataszter, az állami földnyilvántartás, a föld értékelése, telekkönyvi nyilvántartás, helyi és országos (központi) telekkönyvek, az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakítása és részei, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények, a tulajdoni lap, reálfólia, perszonálfólia, az ingatlan-nyilvántartás alapelvei, ingatlan-nyilvántartási eljárás, adatszolgáltatás, az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszere, hardver és szoftver feltételek, az egyes földhivatali rendszerek összekapcsolása. Gyakorlati házi feladatként területjegyzéket és értékarányos területosztás készítenek a hallgatók számítógépen. 3.2. Ingatlan értékbecslés 1992-ben dolgoztunk ki először Ingatlan értékbecslés címmel egy tantárgyprogramot, amely heti két órában, félévenként 28 előadási órában foglalkozott az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretekkel. A tárgy kezdetben a nappali tagozatos földmérő és térinformatika szakos hallgatóknak volt kötelező törzstárgya a 8. félévben. Előtanulmányként a magasépítéstan és az alapozás volt előírva.
A szűkre szabott cím mögött sokféle téma kapott helyet: épületszerkezettani ismeretek, közművek, ingatlan-nyilvántartás, építészeti ismeretek, ingatlannal kapcsolatos jogi ismeretek (szerződések, szerzési korlátozások, illetékek), épületgépészet, épületdiagnosztika, településrendezési tervek, ingatlan értékbecslési módszerek, ingatlanfejlesztés, ingatlanhasznosítás. A nagy érdeklődés miatt a következő félévben már az építőmérnök hallgatók is felvehették választható tárgyként. 1995-től az óraszám bővült heti egy gyakorlati órával. A gyakorlati foglalkozásokon számítási feladatok, környezetvizsgálati tanulmányok, félévközi feladat és az ezzel kapcsolatos konzultációk kaptak helyet. 3.3. Kataszteri informatika A hazai gyakorlatban a földkataszteri adatok kezelését a földhivatalok végzik speciális nyilvántartó rendszerekben, amelyek közvetlenül csatlakoznak már értéknövelt adatokat kezelő, megyei szintű térinformatikai rendszerekhez. Az elsőfokú nyilvántartó helyeken a DAT1 (Digitális AlapTérkép) Szabályzat szerint készítik a térképi adatbázist. Ennek előállítását meglévő digitális állományból ismerteti a Kataszteri informatika választható tantárgy. Ez a tantárgy heti 4 órában, egy féléven át, főleg gyakorlati feladatok elkészítésével segíti a hallgatók szakirányú képzését. Egyéni feladatok megfogalmazásával adatbázis készítenek a hallgatók, ezeket a hivatalos ellenőrző szoftverrel, részben a FÖMI segítségével ellenőrizzük. Különböző digitális állományokkal (raszter-vektor) végzünk térképi műveleteket, és erről dokumentációkat készíttetünk. Megismertetjük a hazai és nemzetközi aktuális projekteket, és útbaigazítást adunk a magánföldmérői tevékenység megkezdéséhez (jogosultságok megszerzésének lehetőségei, a Mérnöki Kamara szerepe, stb.). Ezt a tárgyat a tanulmányok befejezése előtt célszerű felvenni, ezért a képzési sorban a javasolt helye a 7-8-9. félévek. 4. Okleveles földmérő- és térinformatikai mérnöki kiegészítő levelező képzés Erre a képzésre a már szakirányú főiskolai diplomával rendelkező kollégák jelentkezhetnek, akik e speciális területen egyetemi szintű tudásanyagot és diplomát igényelnek. A tananyag – a levelező képzés sajátossága miatti eltéréstől eltekintve – megegyezik a nappali képzés tematikájával. Így a levelező hallgatók ugyanazokat az ingatlanokkal kapcsolatos tantárgyakat tanulják.
5. Posztgraduális képzések 5.1. Egyetemi szakirányú szakmai továbbképzések Ezeket a képzéseket szakmérnök-képzésnek is nevezzük. Szakirányú egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők öt féléves továbbképzését jelenti, amely egy második diploma megszerzésével zárul. Tanszékünk négy témakörben hirdet ilyen továbbképzést: a térinformatikai, a GPSnavigációs, a kataszteri, valamint az építőipari geodéziai szakmérnöki szakirányon. Valamennyi szakmérnök-képzés országosan akkreditált. Az építőipari geodéziai szakmérnöki képzésben több tantárgy részeként is tanulnak ingatlanokkal kapcsolatos ismereteket. A kataszteri szakmérnök képzésben – a kataszteri témakör miatt – már több tantárgy részletesen foglalkozik az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretekkel: Közigazgatás (A földmérés és az ingatlan-nyilvántartás jogi alapjai), Ingatlan-nyilvántartás korszerű alapjai, Nemzeti kataszterek, Ingatlanfejlesztés, Ingatlanhasznosítás, Ingatlan értékbecslés, Polgári birtokrendezés, LIS (Kataszteri térinformatika), Nagyméretarányú térképek. 5.2. Okleveles ingatlanszakértő képzés - MSc in Real Estate A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem (illetve jogelődeik) és az angol The Nottingham Trent University 1994-ben hirdettek meg először Okleveles Ingatlanszakértő Szakképzés (MSc in Real Estate) elnevezésű posztgraduális, országosan akkreditált képzést. A program azokat a műszaki, közgazdasági és üzleti ismereteket kínálja, amelyek – a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt – magas szintű szakértői tevékenységre képesítenek. Magyarországon az ingatlanpiac a rendszerváltás előtti időkben nagymértékben eltorzult. A lakás- és üdülőingatlanok forgalmát számos hatósági akadály korlátozta, és nem valósulhatott meg a piac szabad mozgása. A mezőgazdasági ingatlanok területén talán még inkább gúzsba kötötte a piacot az a körülmény, hogy olyan nagyüzemek uralták a mezőgazdaságot, amelyek még egymás között sem adhatták-vehették a földingatlanokat. Ilyen körülmények között a rendszerváltás után felkészültség, tapasztalatok és átláthatóság nélkül indult el nagyarányú ingatlanforgalom a gazdasági életben. A piaci résztvevők biztonsági igénye, az ingatlanpiac kiegyensúlyozott fejlődése csak akkor valósulhat meg, ha a piac átláthatóságának információs követelménye mellett az ingatlanközvetítés, értékelés szakmai színvonalát
megnyugtatóan sikerül javítani. A privatizálás és a nagy értékű állami ingatlanokkal való gazdálkodás eredményességének javítása is megköveteli a magas szintű szakismereteket. Az önkormányzatok mindennapos munkáját is alapvetően megkönnyítené, ha ingatlanvagyonukkal – megfelelő szakismeretek birtokában – tudatosan gazdálkodnának. Mindezen problémák leküzdéséhez, az ingatlanforgalmazás és gazdálkodás európai kultúrájának megközelítéséhez kíván ez az oktatási program hozzájárulni. A képzés előkészítése a British Council-Know How Fund támogatásával történt. A tárgy felvételéhez követelmény a mérnöki vagy közgazdasági főiskolai vagy egyetemi első diploma, valamint a biztos szóbeli és írásbeli angol nyelvtudás. Az angol oktatók angol, a magyar oktatók magyar nyelven tartják a foglalkozásokat. Az írásos tananyag is részben magyar, részben angol nyelvű. Az oktatási program fontosabb tantárgyai: Bevezetés az ingatlan tanulmányokba, Ingatlan-nyilvántartás, Földgazdaságtan, Ingatlan ügynökség, Ingatlanjog, Épület-szerkezettan, Ingatlanértékelés, Kutatási módszertan, Ingatlanfejlesztés, tervezés, Tervtanulmány, Ingatlangazdálkodás, Ingatlan befektetés, Vezetésszervezés és marketing, Diplomatervezés. Az oktatási program követelményeit sikeresen teljesítők a három egyetem közös diplomáját kapják kézhez: „okleveles ingatlanszakértő” elnevezéssel. E diploma birtokában, az államvizsgát követően egy év szakmában töltött idő teljesítésével, a jelölt teljes jogú tagságért folyamodhat a brit ingatlanbecslők társaságához (Royal Institute of Chartered Surveyors, RICS). 6. Az elkövetkezendő évek feladatai Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása nem hagyja érintetlenül a felsőoktatást sem. A 2005-2006. tanévben a BME Építőmérnöki Karán már a bolognai folyamatot követő kétszintű (BSc/MSc) képzés indul el. Ebben még több, az ingatlan témakörét különböző megközelítésből tárgyaló tantárgy kap helyet. Újonnan indul az MSc szintű, ingatlanmérnöki szakirány, a graduális képzésben. Itt kap helyet például az Értékbecslési módszerek, az Ingatlanforgalmazási ismeretek és a Földgazdaságtan című tantárgy. A kétszintű képzést – már a tapasztalatok birtokában – egy későbbi dolgozatban fogjuk ismertetni.
Geodéziai ponthálózat bővítése Hátra metszés módszere Îndesirea reţelei de puncte geodezice Metoda intersecţiei înapoi The Geodesical pointnetwork enlergement Back intersection method KOVÁCS Loránt Sapientia EMTE, Marosvásárhely
Abstract The object of this paper is the presentation of a new back intersection method. The use of this method could be more simple and the obtained data is more exact as by the old method of the back intersection. During the application of this new method there is allways the possibility of control. Az előadás célja a hátrametszés módszer egy újabb változatának ismertetése. A módszert a jelenlegi könyvészetben még nem találtam meg, a használata egyszerűbbnek tűnik és pontosabb adatokat szolgál az eddig ismert hagyományos módszereknél. A P0 pont koordinátáit ki lehet számítani a hátra metszés módszerével, ismervén három másik pont koordinátáit P1, P2, P3, ha megmérjük az α, β, γ szögeket, azzal a feltétellel, hogy a P0 pont a P1, P2, P3 pontok alkotta háromszög belsejében legyen.
γ
α β
A koordináták kiszámítása az alábbi képletek alkalmazásán alapszik: P X + P X + P3 X 3 [PX ] X0 = 1 1 2 2 = P1 + P2 + P3 [P]
Y0 =
Ahol:
P1Y1 + P2Y2 + P3Y3 [PY ] = P1 + P2 + P3 [P ] P1 =
1 ctgA − ctgα
P2 =
1 ctgB − ctgβ
P3 =
1 ctgC − ctgγ
(1)
Az A, B, C szögeket többmódszerrel is ki lehet számolni, az egyik hagyományos módszer az alábbi: A = θ13 – θ12
θ13 = arctg
B = θ21 – θ23
y3 − y1 ; x3 − x1
θ 21 = arctg
C = θ32 – θ31
θ 32 = arctg
y1 − y 2 ; x1 − x2
y 2′ − y3 ; x 2 − x3
θ12 = arctg
y 2 − y1 x2 − x1
θ 23 = arctg
y3 − y 2 x3 − x 2
θ 31 = arctg
Behelyettesítve a (1) képletbe: 1 y3 − y1 y − y1 − ctgα ctg arctg − arctg 2 x3 − x1 x2 − x1 1 P2 = y2 − y1 y − y2 − ctgβ ctg arctg − arctg 3 x − x x3 − x2 2 1 P1 =
P3 =
1 y3 − y1 y − y2 − ctgγ ctg arctg − arctg 3 x − x x3 − x2 3 1
y1 − y3 x1 − x3
A P0 pont koordinátáit ebben az esetben az alábbi képletekkel számítjuk ki: 1 1 1 x + x + x 1 2 3 y3 − y1 y2 − y1 y2 − y1 y3 − y2 y3 − y1 y3 − y2 − arctg − ctgα − arctg − ctgβ − arctg − ctgγ ctg arctg ctg arctg ctg arctg x3 − x1 x2 − x1 x2 − x1 x3 − x2 x3 − x1 x3 − x2 X0 = 1 1 1 + + y3 − y1 y2 − y1 y2 − y1 y3 − y2 y3 − y1 y3 − y2 − ctgα ctg arctg − ctgβ ctg arctg − ctgγ ctg arctg − arctg − arctg − arctg x3 − x1 x2 − x1 x2 − x1 x3 − x2 x3 − x1 x3 − x2
1 1 1 y + y y + 1 2 3 y − y1 y3 − y 2 y 3 − y1 y3 − y 2 y 2 − y1 y 2 − y1 ctg arctg 3 − ctgα − ctgβ − ctgγ − arctg ctg arctg − arctg ctg arctg − arctg x 3 − x1 x 2 − x1 x 2 − x1 x3 − x 2 x 3 − x1 x3 − x2 Y0 = 1 1 1 + + y − y1 y − y1 y − y1 y − y2 y − y1 y − y2 − ctgα ctg arctg 2 − ctgβ ctg arctg 3 − ctgγ ctg arctg 3 − arctg 2 − arctg 3 − arctg 3 x 3 − x1 x 2 − x1 x 2 − x1 x 3 − x 2 x 3 − x1 x 3 − x 2
Mivel a számításokban elég sok a szögfüggvény és ahány szögfüggvény van annyi tizedes, tehát megközelítő érték, a kapott eredmények pontossága is megkérdőjelezhető. Ha sikerülne kiküszöbölni a számításokból legalább egy szögfüggvényt pontosabb értékeket kapnánk. A kiküszöbölés akkor lehetséges, ha az A, B, C szögek kisszámítására az akármilyen háromszögekben érvényes képleteket használjuk, ezzel a módszerrel a P0 koordinátái kevesebb számítással és pontosabban lesznek kiszámítva. Az A,B,C háromszögben alkalmazzuk a koszinusz tételt: a2 = b2+c2-2bc·cosA => cos A =
(
)
a2 − b2 + c2 a 2 − (b 2 + c 2 ) ; A = arccos 2bc 2bc
(
)
(
)
(
)
B = arccos
b2 − a2 + c2 2ac
(
)
C = arccos
c2 − a2 + b2 2ab
cos B =
b2 − a2 + c2 ; 2ac
cos C =
c2 − a 2 + b2 ; 2ab
ahol: a=
(x3 − x2 )2 + ( y3 − y 2 )2
b=
( x3 − x1 )2 + ( y3 − x1 )2
c=
(x1 − x2 )2 + ( y1 − y2 )2
Van ellenőrzési lehetőségünk is, amelyet bármikor lehet alkalmazni: a = bcosC+ccosB
Behelyettesítve az (1) képletbe: P1 =
P2 =
P3 =
1 a 2 − b2 + c 2 ctg arccos − ctgα 2bc
(
)
1 b2 − a2 + c2 ctg arccos − ctgβ 2ac
(
)
1 c2 − a2 + b2 ctg arccos − ctgγ 2ab
(
)
Ebben az esetben a P0 koordinátáit az alábbi képletekkel számítjuk ki: 1 1 1 x + x + x 1 2 3 a2 − b2 + c2 b2 − a2 + c2 c2 − a2 + b2 − ctgα − ctgβ − ctgγ ctg arccos ctg arccos ctg arccos 2 bc 2 ac 2 ab X0 = 1 1 1 + + a2 − b2 + c2 b2 − a 2 + c2 c2 − a2 + b2 − ctgα ctg arccos − ctgβ ctg arccos − ctgγ ctg arccos 2bc 2ac 2ab
(
)
(
(
)
)
(
(
)
)
(
)
1 1 1 y + y + y 1 2 3 a2 − b2 + c2 b2 − a2 + c2 c2 − a2 + b2 − ctgα − ctgβ − ctgγ ctg arccos ctg arccos ctg arccos 2 bc 2 ac 2 ab Y0 = 1 1 1 + + a2 − b2 + c2 b2 − a2 + c2 c2 − a2 + b2 − ctgα ctg arccos − ctgβ ctg arccos − ctgγ ctg arccos 2bc 2 ac 2ab
(
)
(
(
)
)
(
(
)
(
)
)
A módszer pontosságának az igazolására egy hátra metszést végeztem. Az álláspont egy nagy pontosságú GPS segítségével meghatározott pont, amelynek a koordinátái az európai hálózatban vannak besorolva.
A pont koordinátái:
X0=560622,832 Y0=464363,115 Z0=309,571 Az álláspontból hat, ideális elhelyezettségű, geodéziai pont felé végezhettem megfigyelést. Nord Sîncrai Electromureş Cablu Bis.Ref.Cetate Tg.Mş Siloz Fab.de Zahăr Mureşeni Nord SMA Sîncrai
X = 562065,710 X = 561948,410 X = 560873,150 X = 559307,520 X = 559596,860 X = 560747,600
Y = 463634,880 Y = 465612,990 Y = 466877,200 Y = 465192,620 Y = 463436,190 Y = 462967,120
A két legjobb elhelyezésű háromszögből kiszámítottam az álláspont koordinátáit:
A kiszámított értékek: Hagyományos módszer: X0=560622,815 Y0=464363,112 Új módszer: X0=560622,832
Y0=464363,115
Az új módszert alkalmazva 1,7 cm- el kerülünk közelebb az állásponthoz.
INSPIRE Az Európai Közösségek adatpolitikája Politica de date ale Comunităţilor Europene Data Policy of the European Communities LÉVAI Pál Földmérési és Távérzékelési Intézet Adat és Térképtári Osztály, Budapest
Abstract There is tension between the data provider and data user regarding the data usage, the pricing, the copyright etc... In 2002 this general problem was recognised and an initiative was started to establish the infrastructure for spatial information in Europe (INSPIRE). After 3 years intensive collaboration and discussion among the governmental, academic and private bodies, from the initiative the draft INSPIRE Directive was formed. Currently the legislative process of Directive has been prepared. The most sensitive theme is the nature conservation and environmental policy, where the new Directive will mainly be applied.
Kulcsszavak Adat, meta-adat, adatszolgáltatás, EK irányelv, térbeli információk. Mintegy másfél évtizeden keresztül heves viták folytak a kormányzati, az akadémiai és a privát szféra képviselői között - az adatok minőségéről, áráról, az itt alkalmazható szerzői jogokról, az ingyenes vagy fizetéses használatról – az egységes uniós szabályozás hiánya miatt. Végül – felismerve a szabványok, az adatok és az adatpolitika hiányát – 2002-ben egy kezdeményezés született az európai térbeli adat-infrastruktúra fejlesztésére (INSPIRE - INfrastructure for SPatial InfoRmation in Europe). A résztvevők, a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG Environment), az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) és az Egyesített Kutatóközpont
(JRC), megállapodtak, hogy meghatározzák a jogi és szervezeti kereteket a térbeli információk koordinált gyűjtésére és használatára. Első lépésként az együttműködés a környezetvédelmi célok, politikai határoktól független megvalósítására vonatkozik, majd később kiterjesztik a többi ágazat felé (mezőgazdaság, szállítás stb.). Az elmúlt 3 évben a tagországok és a csatlakozó országok szakértőinek részvételével, több munkacsoportban, tanulmányokat és felméréseket készítettek a szabványokról, a jogi és pénzügyi kérdésekről, az alap- és metaadatokról valamint a tematikus környezetvédelmi együttműködésről. Ezek alapján az Európai Bizottság elkészítette az INSPIRE Irányelveket, melyet 2004-ben elfogadásra benyújtott az Európai Parlamenthez és az Európa Tanácshoz. A jogalkotási folyamat végén – várhatóan 2007. január 1.től ez az Irányelv lesz az Európai Közösség „quasi” adattörvénye, melyet a tagországoknak alkalmazni kell.
Az ingatlan-nyilvántartás Romániában Evidenţa imobiliară în România Property Management in Romania Dr. MÁRTON Gyárfás Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract Today, millions of people in Romania are in some kind of legal relation with land property. The same relations apply for State properties and Local Administration’s properties. Commonly, for all owner categories and ownership relations, the registration forms for the same kind of ownership and property may differ in the Registry, because the lack of standards and data dictionaries. This causes a platform for the development of many unclear juridical situation. The presentations shows a brief summary of the actual legal frame, and gives some examples of the hundreds of conflictual cases and their origin. In the same presentation, a modern property registration system will be shown based on the Geotop GIS tehnology. Összefoglaló Ma Romániában a földekkel és ingatlanokkal sok millió állampolgár van valamilyen jogi kapcsolatban, különböző állapotban. Az állami és önkormányzati föld- és ingatlantulajdon is számottevő és sok tisztázatlan jogi helyzetben. Az előadás röviden kitér a jelenlegi számos és nem egységes jogi keretekre, az ezekből eredő rengeteg peres ügyek okaira. Bemutatjuk egy tesztterületre a német kormány által támogatott számitogépes ingatlannyilvántartás és a GEOTOP által kidolgozott kataszteri technologiát.
Geotop térinformatikai szoftverrendszerek mint egységes technológia Sisteme de software spaţiale Geotop, ca tehnologie unitară Geotop GIS Software Systems as a Complete Technology MÁRTON Huba Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract GIS Software systems designed by Geotop are presented as an inegrated technology for the tasks of GIS data collection, geo-database creation and geo-database query. All software components developed by Geotop can be used as well as stand-alone solutions for specific tasks, in order to generate component relational databases or to solve geo-referencing problems, making possible a distributed, parallel data processing as long as the user defines a relational database structure according to the project requirements. A City Administration GIS will be presented, as a working example. Összefoglaló Az előadásban bemutatásra kerül a Geotop által kifejlesztett szoftverek rendszere mint egységes térinformatikai adatgyüjtő, adatbázis generáló-, és lekérdező technológia. A rendszer komponensei egyénileg is felhasználható szoftvertermékek, amelyek a fent emlitett technológia komponens adatbázisainak generálására képesek, valamint a referencia-problémák megoldására, lehetővé téve a disztributív, párhuzamos feldolgozást, amennyiben a felhasználó pontosan kitűzi céljait és egy előre megtervezett relációs adatstruktúrában gondolkozik. Gyakorlati példaként egy nagyváros Térinformatikai Adminisztrációs Rendszere kerül bemutatásra.
Térbeli referencia alapadatok a térinformatika szolgálatában Datele de referinţă spaţiale de bază în slujba informaticii spaţiale Space Referencing Core Data For GI In Hungary Dr. MIHÁLY Szabolcs Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest
Abstract The Hungarian National Spatial Data Infrastructure is under establishment. In that frame the space referencing core data for GI plays basic role, as usual. Under the administration of the Hungarian National Mapping and Cadastre Agency at the Ministry of Agriculture and Rural Development the space referencing core data exist, however recently is under development for GI digital applications as well harmonisation with INSPIRE and GSDI. The paper presents the respective developments performed in Hungary in Making these core data applicable for GI, as well as the results at recent time. Details are given about the space ferencing geodetic frameworks (geodetic networks, active GPS network), the space referencing base maps (topographic and cadastral maps) and remote sensing base data including the CORINE land cover database as well. The system of digital data supply is also presented, including the TAKARNET network service of land registry information for wide community of Internet users. The whole Hungarycovered orthophoto and land parcel identification system digital data browser is also presented in the paper.
Összefoglaló Az információs társadalmak döntő erőforrása az információ. Az információk nagy hányadát képezik a helyfüggő információk, amelyek kezelésére térinformációs rendszereket hoznak létre és az országok világszerte kiépítik nemzeti vagy régiós szintű téradat-infrastruktúráikat. Ezek mindegyikéhez szükség van földfelszíni geodéziai pontokkal, vagy szatellitapályák által fizika-
ilag megvalósuló koordináta keretrendszerre, vetületi keretre. Szükség van továbbá a helyfüggő információk helyzetének megítélését viszonyítási alapon elfogadott, a legáltalánosabban elfogadott térbeli objektumokat tartalmazó térképekre. Ezek a térinformációs rendszerekhez térbeli referenciát biztosító alapadatkörök. Alapkövetelmény, hogy ezek az alapadatkörök digitálisan álljanak rendelkezésre, hogy tartalmukban és méretarány (felbontás) kiterjedésüket illetően, valamint minőség leírásukban teljes körűek legyenek. Az előadás áttekinti a térinformatikai rendszerek térbeli referencia alapadatainak fogalomkörét, kiindulva a mai elméletekből és nemzetközi gyakorlatból, valamint illesztve a magyar terminus-technicusokhoz. Lényeges része az előadásnak az, hogy bemutatja a térinformatikai rendszerek működtetéséhez szükséges és Magyarországon rendelkezésre álló térbeli referencia alapadatköröket és a FÖMI-ben digitálisan szolgáltatható állami földmérési, térképészeti, távérzékelési és ingatlan-nyilvántartási adatokat, valamint azok összekapcsolhatóságát és közös kezelhetőségét országon belül és az európai kontinensen. Az előadás érdekes a térinformatika rendszerelmélet szempontjából, továbbá a térbeli viszonyítási alapot magyarországi felhasználói és előállítói számára.
Különbségek a földrajzi nevek használatában határokon innen és túl Deosebiri în utilizarea denumirilor geografice dincoace şi dincolo de graniţe Difference in the Use of Geographical Names in Hungary and Beyond the Boundaries MIKESY Gábor főtanácsos Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest
Abstract The preservation of geographical names, which are an organic and invaluable part of our language and culture, can be helped by an appropriate practice of choosing map names. On the other hand, the system of geographical names is altering constantly, hence it seems impossible to find a source that can be regarded complete. The stock of toponyms has to be controlled and updated permanently, which needs a complex preparedness, i.e. specialised linguistic and geographical knowledge. In my paper, I give a brief description of the database Gazetteer of Hungary. I argue that in the use of map names the very same principles should dominate in the whole speech area, concluding that this needs consultations of experts of the countries concerned. Összefoglaló A nyelvünk és kultúránk szerves részét képező földrajzinévkincs megőrzését a helyes és körültekintő térképi névírással segíthetjük elő. A földrajzi nevek rendszere viszont folyamatos mozgásban van, ezért nincs és nem is lehet teljesnek mondható, lezárt forrásmunka ezen a területen. Szükséges a névanyag karbantartása, ami speciális nyelvi és geográfiai felkészültséget igénylő feladat. A cikk bemutatja Magyarország Földrajzinév-tárának adatbázisát. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a névhasználatban a teljes magyar nyelvterületen azonos elveknek kellene érvényesülnie, ami szakmai konzultációk sorát igényli. Kulcsszavak Földrajzi név, helynév, helységnév, tájnév, névírás, névhasználat.
1. Magyarország Földrajzinév-tára A budapesti Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) otthont ad annak a gyűjtő és rendszerező munkának is, ami a „Magyarország Földrajzinév-tára” címen futó programon keresztül a térképek egyik fontos tartalmi elemének, a névírásnak a kezelését végzi, és végső soron a nyelvünk szerves részét képező földrajzinévkincs megtartását célozza meg. Az emberi közösségek általános tulajdonsága, hogy a földfelszín részleteit – legyen az természeti képződmény vagy emberi tevékenység terméke - nevekkel látja el. A környezetünkben való tájékozódás igénye, meghatározott helyek felkereshetőségének igénye, helyhez kötődő tapasztalataink átadásának igénye, munkánk, gyakran szabadidőnk eltöltésének lényeges követelménye, hogy ismerjük, számon tartsuk földrajzi neveinket, és azokat azonosítani tudjuk a tereprészletekkel. Egy kis közösség – falu - számára a szűkebb környezet terepi részleteinek és neveinek ismerete közvetlen tapasztaláson alapszik. Egy nagyobb közösség, akár az ország, a nemzet számára térkép az, ami a helynevek és a névvel jelölt objektum közti kapcsolatot biztosítja. A kezdetektől fogva minden térképi produktum lényegi eleme volt a név, a név és a rajz együtt kezelve bír jelentéssel. S bár a földmérők és térképészek körében a névírás funkcionalitására kell a fő hangsúlyt helyezni, ne feledjük, a nevekben letűnt koroknak, társadalmi viszonyoknak, gazdálkodásnak, korábbi természeti állapotoknak mind-mind erős lenyomata van. Ma már csak egy-egy településnév emlékeztet honfoglaló törzseink szálláshelyeire, velünk élt népcsoportokra, a letelepedettek gazdálkodására, egy-egy dűlőnév őrzi egyes árpádkori falvaink helyét, századokkal ezelőtt volt állat- és növényvilág emlékét. De nemcsak a rég-, de a közelmúlt viszonyai is benne vannak névkincsünkben, ami történelmi tudatunk, kultúránk, identitásunk támasza egyben. A név azonban változékony kategória is. Mert változik földfelszín, a gazdálkodás szerkezete, változik a közigazgatás, a nevet használó-birtokló társadalmi közeg, változnak a térszerkezeti viszonyok, pl. új utakat húznak, dűlőket összeszántanak vagy éppenséggel szétmérnek, vizeket elterelnek, lecsapolnak stb. Ami a névírás konkrét megvalósulását illeti, fontos, hogy a helyesírási szabályok is számos módosuláson estek át. Már csak változásokból nagy számából is következik, hogy nincs olyan térképi produktum avagy névtár, amire ki lehetne jelenteni, hogy az tartalmazza helyneveinket, és ahhoz kell igazodni, hanem a névállomány karbantartást igényel, és erre egyéb körülmények is késztetnek. Elsősorban a méretarányok közti különbségek áthidalása. Természetes, hogy kis- és közepes méretarányú térképek névigénye, névsűrűsége a nagy méretarányok alatt marad. A kicsinyítéseknél elfogadható bizonyos szelektálás a névanyagból, vagy földrajzi jelzőt
tartalmazó előtagok elhagyásával keletkező gyűjtőnevek alkalmazása, pl. Alsó- és Felső-haraszt helyett Haraszt(ok), vagy ugyanez az utótagok elhagyásával: Berki-rétek, Berki-kertek és Berki-tag helyett Berek. Elfogadhatatlan viszont az, ha egy kis- vagy közepes méretarányú térkép neveit vetítik egy részletesebbre. Sajnos volt rá példa. Nemcsak névhiányos területek keletkeztek így, de a nevek lokalizációja is esetlegessé vált. A szelvényhatárok különbözősége folytán ugyancsak sérülhet a névanyag lokalizációja. A szelvényhatárok többnyire metszik a területi egységeket, és előfordulhat ugyanis, hogy a levezett térképek egy nagyobb területnek csak arra részére helyezik a feliratot, amelyik szelvényen mód nyílt a megírásra. Néha egy vízfolyás más néven „folyik be” egy szelvényre, mint amelyikről „lefolyt”. Számos esetben tapasztalható, hogy a földmérő vagy a topográfus nem tud mit kezdeni a nyelvjárási vagy egyéb helyi jellegzetességgel bíró szavakkal, illetve régi térképek erősen történeties adataival. Pl. az l-ező Dunántúlon ’gula-kút’-nak hallott kifejezés Gúla- (és nem Gulya-)-kút alakban került térképre, a köznyelvi révnek megfelelő nyelvjárási ’ré’ szó gyakran rét lesz, a nyilas nyílás, a magyarósból (<mogyorós) magyaros, a bodzásnak megfelelő borzás pedig borzas, ami téves képzetet kelthet a helyi vadállományról. A legújabb kihívás a számok, kódok térnyerése a földrajzi nevekkel szemben: táblaszámok, vízfolyások mellékágainak számozása, erdőkerületek számai. Nemzetiségi nyelvű vidéken az erőltetett fordítások következtében torzulhat a névanyag: az egykor a Tiefenbach család birtokában volt Tiefenbachacker lehet Tiefenbach-dűlő, de Mély-patak-dűlő nem. A térképkészítő intézmények névírási utasításai is sem voltak összhangban. Míg a földmérési alaptérképekre többnyire változtatás nélkül kerültek az első kataszteri felmérések térképei által rögzített nevek, a topográfiai térképekre ideális esetben saját névgyűjtés eredménye került. Az egyes ágazatok, pl. a vízügy, ezektől eltérő, saját belső névhaszálatukat tükröző térképeket jelentettek meg. Egyéb, pl. turistatérképek névhasználata nagyban függ attól, hogy mit tekint alapvető forrásmunkának. Így alakult ki az a helyzet, hogy ha manapság az ember ugyanarról a területről több térképet vesz elő, annak névanyaga jelentős eltéréseket mutahat. Talán sikerült kellőképpen megindokolnom a FÖMI-nek azt a vállalkozását, ami a földrajzi neveknek az egész ország területén való felülvizsgálatát célozza meg (erre egyébként kormányrendelet is született). Ennek során tekintettel kell lenni az élő névhasználatra és a művelésben bekövetkezett változásokra, de segíteni kell a hagyományos, helytörténeti jelentőségű nevek fennmaradását a térképeken, és érvényesíteni kell a nyelvhelyesség követelményeit. 1978 és 1983 között 20 kötetben megjelent a Magyarország Földrajzinév-tára (Földi
Ervin szerkesztésében), az 1:150000-es térképmellékletek azonban nem tették lehetővé maradéktalanul sem névkincs bemutatását, sem a pontos lokalizációt. A bővítés igénye azonnal jelentkezett. Az 1:10000 méretarány az eddigi tapasztalatok szerint alkalmasnak bizonyult a térképi ábrázolásban szokásos valamennyi névtípus feltűntetésére, helyének rögzítésére. A munka a források (elsősorban térképi források, pl. a 19. századi kataszteri térképek és a különböző méretarányú topográfiai térképek, a statisztikai hivatal helységnévtárai, de számos más, főleg nyelvészeti célú névgyűjtés) feldolgozásával kezdődik, amit helyi egyeztetés követ. Ennek során a területet jól ismerő helyi lakosok kikérdezésével meghatározzuk a helytálló nevet, és 1:10000 ma. munkatérképeinken körülrajzolva lokalizáljuk a névvel jelölt földfelszíni részletet úgy, hogy az adott település teljes területe le legyen fedve. Így elkerülhető, hogy a névírás elcsúszszon, akármilyen feldolgozás készüljön is a gyűjtésünkből. A jelenlegi állapot szerint az ország közel felére végeztük el az úgy nevezett névrendezést. A rendelkezésre álló névanyagból digitális földrajzi névi adatbázist (FNT) hoztunk, illetve hozunk létre. A nevek a Földrajzinév-bizottság által jóváhagyott alakban kerülnek az adatbázisba. Az egész ország területére vonatkozóan elkészült az a rész, ami az első, fent említett köteteken alapszik, azok kiegészítésével készült, és a nevek mennyiségét tekintve 1:50000 ma. térképek névanyaga lehet. Ez egy táblázatos adatbázis, amit jelenleg MS Access környezetben kezelünk. Ebben a verzióban a nevek lokalizálását koordinátapárral megadott beszúrási pont biztosítja. Adatbázisunk számos egyéb, a felhasználást és szelektálást könnyítő attributumot tartalmaz: a névvel jelölt objektum helyét közigazgatási egységek szerint, a földrajzi jelleget (község, hegy, vízfolyás, szikla, barlang, stb, összesen 40 típus), tengerszint feletti magasságot, lakosságot, a forrásokban fellelt, ugyanazon részletre vonatkozó névváltozatokat, stb. A jelenleg folyó, 1:10000 ma. munkatérképeken adatolt névanyagból egy külön logikai egységet képező, részletesebb adatbázis készül, amihez térinformatikai háttér, az ún. digitális névelhelyezési vázlatok fognap kapcsolódni. Ez jelenleg a fejlesztés stádiumában van. Az előbbi adatbázis terjedelme több mint 78000 névrekord, az utóbbiét 300000-re becsüljük. 2. Ellentmondásos névhasználat a magyar nyelvterületen A Földrajzinév-tár gyűjtőköre a Magyar Köztársaság területe. Vannak azonban olyan kategóriák, jelesül a tájnevek és a helységek nevei, melyek esetében a Kárpát-medence egy komplex kérdéskört jelent. Még a 20. század elején lefektette az Országos Községi Törzskönyvbizottság a helységnevek használatának és megalkotásának alapelveit. Ezek közül kettőt emelnék ki: először az
egy helység egy név elvét, azaz, hogy minden helységnek egyedi, minden más helységtől jól elkülönülő neve legyen, s ez a cél az 1913-as helységnévtár megjelenéséig meg is valósult. Töbek között ekkor lettek tömegesek a differenciáló előtagok, pl. a számos Szentmihály, Szentmiklós, Tótfalu helyett Székelyszentmihály, Sárszentmihály, Székelyszentmiklós, Krasznaszentmiklós, Mosonszentmiklós, illetve Kolozstótfalu, Bánffytótfalu, Rábatótfalu, Tahitótfalu. A másik elv az egységes magyar helyesírás alkalmazásának elve, pl. a helységnevek egybeírása, vagy a közszói elemek egységes írása. Az utóbbira vonatkozó szabályokat a század folyamán többször is megváltoztatta a Magyar Tudományos Akadémia: a korábbi ’cz’ helyett egységesen ’c’-t írunk. A helynevekben is egységesült a gyakori víz, híd, fűz, búza stb. elemekben a hosszú magánhangzó vesszővel való jelölése. Amióta határok választanak szét bennünket, s nem létezik olyan szakmai szervezet, amelynek kompetenciája a teljes magyar nyelvterületre kiterjedne, kezdünk a földrajzi nevek használatát tekintve eltávolodni egymástól. A magyar nyelvterület széttagoltsága miatt különösen fontos lenne, hogy a tudományos, kulturális és szakmai szervezeteken keresztül nagyobb figyelmet fordítsunk egymásra. A legújabb időkben már a kommunikációt is zavaró módon szaporodtak meg a helységnévi homonimák. Egy attrocitás kapcsán került a hírekbe egy Torda nevű falu, s hogy ne lehessen összekeverni, a szerkesztők a „Nagybecskerekhez közeli Tordát” és ehhez hasonló körülírásokat alkalmaztak a világos és egykor hivatalos Torontáltorda helyett. Helytelenül jártak el a magyar hatóságok az 50-es éveben, amikor a somogyi Alsósegesd és Felsősegesd egyesülésekor engedték a Segesd nevű község megalakulását, jóllehet az erdélyi Maros megyében volt már egy hasonnevű község. Hasonlóképp zavaró, hogy a Pest megyei Eperjes és Apaj megalakulásakor nem voltak tekintettel a felvidéki névrokonra. A Kolozs megyében újonnan alakult Bodrog község neve pedig a Somogy megyei Bodroggal keverhető össze. A differenciáló előtagok elhagyása vagy kicserélődése folytán ma van Szécsényünk Nógrád és Temes megyében, Sárospatakunk Zemplénben és Kolozs megyében, Mezőkövesdünk Borsod és Maros megyében, Feketeerdőnk Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt. Erdélyi példáimat azok közül a helységnevek közül vettem, ahol a magyar név használatát a 20%-ot meghaladó népességarány miatt a törvény is engedélyezi. A budapesti Földrajzinév-bizottság, aminek a véleményét kötelezően ki kell kérni új község nevével vagy névváltoztatással kapcsolatban, megalakulása óta konzekvensen az egész történelmi Magyarországra vonatkoztatja az egy név, egy helység elvét: 1994-ben az
önállósuló Jászfalu a Pilis előtagot kapta, hogy neve ne ütközzék a felvidéki Jászfaluéval. Bartos-Elekes Zsombor a problémák alapos számbavétele után a Geodézia és Kartográfia 2002/4-es számában joggal állapítja meg, hogy „a romániai magyar helységnevek ugyanabban a helyzetben vannak, mint bő száz évvel ezelőtt: nincs kölcsönös, egyértelmű megfeleltetés helység és helységnév között.” Számos esetben különbözik az utolsó hivatalos magyar név, a térképeken található név, a 2001-ben újonnan hivatalossá lett magyar név és a helyi névhasználat. Két példáját idézem Hargita megyéből: Ivó, Ivómezeje, Ivópataka, és Libán, Libántelep, Libánfalva, Gyergyólibánfalva. Nem tudott megbírkózni a térképésztársadalom olyan új városok magyar nevével, amelyek nevét csak államnyelven határozták meg. Az egyes hétfalusi települések összevonásával keletkezett Sacele, továbbá a délerdélyi Victoria magyar nevére négyes szinonimia alakult ki, mind helyi forrásokra hivatkozva: Szecsele, Szecseleváros, Négyfalu és Hétfalu, illetve Viktória, Viktóriaváros, Győzelem és Győzelemváros. Hasonló problémák más államok vonatkozásában is vannak, mint ahogy a kettészakadt Komárom és Sátoraljaújhely esete is mutatja. A helytelenül értelmezett államnyelvi elv, az ENSZ földrajzinév-egységesítési ajánlásai két alapfogalmának, az exonimának és az endonimának helytelen értelmezése a fentiek szerint nem hogy az egységesülést, de éppen a változatok terjedését hozta azokban az évtizedeben, amikor korlátozva volt az anyanyelvi névhasználat. Az ingadozás, a szinonimák a természetföldrajzi és tájnevekre is jellemzők lettek. A földrajztudomány és térképészet az 1. világháború előtt még nem készült el az ország teljes természetföldrajzi leírásával, de legalábbis az eredmények közkinccsé válása nem következett be. Ezért lehetséges, hogy az Erdélyi-medencét és az Alföldet elválasztó hegység a különböző magyar nyelvű térképeken négy néven is szerepelhet: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-szigethegység, Bihar-hegység, Biharerdő. Más példák: Vlegyászahegység vagy Kalota-havas, Orsovai-hegység vagy Szretinye-hegység, Kudzsiri-havasok vagy Szászvárosi-havasok, Ló-havas, Bodzai-havasok vagy Bodzafordulói-hegyvidék. A két világháború magyarországi földrajztudományában megjelent egy erős névmagyarosító tendencia. A kárpátaljai Szinyákra a Kéklő-hegység, a Bánffyhunyad fölötti Vlegyászára Vigyázó, a Ciblesre a Széples nevet aggatták, és még sorolhatnám a példákat. Ezeknek az erőszakolt újításoknak a hangzásbeli hasonlóságon kívül semmi közük nem volt a hagyományos, több nyelvben egyaránt használt és a tájékozódást jól szolgáló nevekhez.
Ezek újbóli feltűnése a térképeken az elmúlt évtizedben csak szaporítja a problémákat. A problémák előbb-utóbb átszivárognak az oktatásba és a médiába is, jobb minél hamarabb kiküszöbölni őket. Az elvek és a konkrét névalakok egységesítésében komoly szerepe lehet a határokon átnyúló szakmai konzultációknak. Ami a nyelvészeti célú névgyűjtéseket illeti, örömteli, hogy az utóbbi időben több tucat erdélyi és partiumi munka jelent meg a Magyar Névtani Dolgozatok sorozatban, és már az 5. kötetnél jár a nagy polihisztor, Szabó T. Attila kéziratos helynévgyűjteményének kiadása. Ami kevésbé örömteli, hogy mindezek Budapesten történnek, s csak remélni lehet, hogy eljutnak az elsőszámú célközönséghez, az erdélyi magyar tudományos szervezetekhez.
Teljes urbanisztikai adat és dokumentum-nyilvántartás Evidenţă completă de date şi documente urbane A Complete Solution for Urban Data and Document Managemet System (UMS – Urban Management System) NAGY István Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract The most important challenge for a GIS database is actuality. Often happens that after the completion of field measurements, or sometimes before, parts of the database are already outdated. The update process requires legal operation at the following authorithies: − Cadastral /Land Book office − City Administraitons /Urban database office Documentation and dataflow at the institutional level necessary to release a construction license or other legal documents concerning any urban development issues are characterized by time-consuming, paper-based birocratic operations that are actually slowing down important infrastructural investments. In order to make efficient and simplify this process, Geotop has developed the Urban Management System, designed to administrate and supervise all institutional processes concernig urban development, using the Intranet. UMS uses GIS-data and in the same times updates this data segment and creates organized records of the mentioned processes and documentation in digital, georeferenced graphical formats. This system can be used also as a general Process and dataflow administration system.
Egy térinformatikai rendszer legnagyobb kihívása a naprakészség. Egy terepfelmérés és adatgyűjtés befejezte után, sőt a legtöbb esetben már a felmérések során változik a felmért terület, új épületeket építenek, meglévőket alakítanak át vagy bontanak le, földterületeket egyesítenek, osztanak fel, tulajdonost cserélnek az ingatlanok, közművesítéseket hajtanak végre, azaz egy eleven rendszerként működnek a települések. Ezek a mozgások három főbb intézményen mennek keresztül: Kataszteri hivatal / Telekkönyv Polgármesteri Hivatalok Urbanisztikai osztálya Ez utóbbi hivatalban adnak ki építkezési engedélyeket, épületmódosítási engedélyeket, közművesítés engedélyeket. A szükséges dokumentumok begyűjtésétől az engedélyek kiadásáig egy elég hosszú folyamat vezet. Jelenleg főleg papíralapú nyilvántartások léteznek. Ennek a nyilvántartását megkönnyítendő fejlesztette ki a székelyudvarhelyi GEOTOP kft az urbanisztikai adat és dokumentum nyilvántartó rendszerét az UMS-t (Urban Management System). Rendszer nemcsak a nyilvántartást végzi, de teljes urbanisztikai folyamatot képes felügyelni. A rendszer egysége a folyamat. Folyamatokat hozhatunk létre, törölhetünk, adatait módosíthatjuk. A folyamat során több dokumentumot is kezelhetünk, ezek lehetnek bármilyen dokumentumtípusból (Word dokumentum, DXF file, képek). Ezeket megtekinthetjük, nyomtatni tudunk belőle. A rendszer egyik erőssége a formanyomtatványok kezelése. Ezeket ki tudjuk tölteni, a folyamathoz tudjuk rendelni, majd nyomtatni tudunk belőle. A rendszer másik fő erőssége a MapSys Internet Map Serverrel való összekapcsolhatósága. Ezzel együtt tud egy jó térinformatikai rendszert alkotni, mivel csak egy kattintás a folyamaton, és máris megnézhetjük, hogy az adott ingatlan hol helyezkedik el, vagy a szűrt folyamatokra tematikus térképet generálhatunk, így könnyen meglelhetőek a térképen. Jól megtervezett szűrésekkel és keresésekkel könnyebbé tudjuk tenni a munkánkat. A rendszer kisebb átalakításokkal általános folyamatkezelőként is használható. Felhasználói felülete web alapú, intranet/internet környezetben működik, ezért softver installálás nélkül használható egyszerre akár több számítógépen is. A végrehajtott műveletek naplózva vannak, ezért egy teljes folyamatábrázolást is tudunk kérni a rendszertől, ki mikor mit módosított, épp milyen munkafázisban van ... Ennek a rendszernek a bemutatása az előadásom témája.
Utcakataszter Cadastrul străzilor Street Catastre NEMES Botond Geotop Kft., Székelyudvarhely
The presentation shows a specialized GIS developed to administrate all the specific elements that belong to street cadastre. All this is presented on a theoretical and a practical level. Theoretical: − main entities related to street cadastre − street catastre concepts Practical: − presentation of a complete street catastre − pre-requisits of a street-cadastre − map background and structure − object hierarchy − query possibilities
Összefoglalás Az előadás során bemutatásra kerül egy kataszteri rendszer, amelynek célja az utcákkal kapcsolatos kataszteri elemek és entitások adatainak lekérdezése. Az előadás két síkra osztható, egy elméleti és egy gyakorlati síkra. Elmélet: − Bevezetésként tárgyalásra kerülnek az utcakataszterrel kapcsolatos fontosabb fogalmak, entitások és azok bemutatása. − Az utcakataszterrel kapcsolatos elméleti tudnivalók tárgyalása. Gyakorlat: − Az előadás részletesen tárgyalni fog egy már elkészült utcakataszter modellt. − A rendszer megvalósítása, a megvalósítás feltétele. − A térképháttér, a térképháttér felépítése. − A modell entitásainak hierarchikus elrendezése. − Lekérdezési lehetőségek.
Központi adatjegyzék Catalog central de date (Nomenclator) Central data registry (Nomenclator) PAP Attila Geotop Kft., Székelyudvarhely
Abstract Cadastral data registry implies the development of three main databases: property, owner and address. These information must be stored in an independent core-database, administrated by the presented application deveoped by Geotop. The Central Registry application called ’Nomenclator’ developed by Geotop assures an up-to-date, non-redundant storage of the continously changing primary identifier data, including functionalities like update, export, filtering, query and archive, using te Internet as a platform, and allowing the permanent acces from every external application that uses such kind of information.
Összefoglaló A kataszteri nyilvántartásnak többek között három fő entitása van. Ezek a következők: a tulajdon, a tulajdonos és lakcím. Ennek a három entitásnak a teljes körű karbantartását valósítja meg a Geotop Kft által fejlesztett Nomenclator nevű rendszer. A rendszer egy központi adatbázison alapszik, a redundancia elkerüléséért és a naprakészség folyamatos megvalósításáért. Lehetőség van a rendszer függvényein keresztül: adatmódosításra, exportálásra, adatleszűrésre feltételek megadásával, illetve archív adatok megjelenítésére és azok szűrésére. Felhasználói felülete Web alapú, intranet/internet környezetben működik, ezért kliens oldali szoftvertelepítés nélkül használható, egyszerre akár több számítógépen is.
Nemzeti Kataszteri Program Magyarországon Programul Naţional de Cadastru în Ungaria National Cadastral Programme in Hungary SIMON Sándor Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság, Budapest
Abstract The National Cadastral Program began in 1997. in Hungary with the designation of making avilable the base maps and databases in digital form. By the end of 2005. the whole area of the rural areas, to the end of 2007. the whole area of the urban and garden areas is going to be converted to vectorised form, as a result of the acceleration of the program in January of 2004. The scale of implementation of the program is correct. Összefoglaló Magyarországon 1997-ben indult el a Nemzeti Kataszteri Program, amelynek rendeltetése, hogy számítógépen kezelhető állami földmérési alaptérképek ill. adatbázisok álljanak rendelkezésre. 2004 januárjában elindult a program felgyorsítása, melynek eredményeként 2005 év végére az összes külterület, 2007 év végére pedig az összes belterület és zártkert digitális vektoros állománya elkészül. A program megvalósítása időarányosan megfelelően halad. Előzmények Köztudott, hogy igen széles az a felhasználói kör és terület, ahol elengedhetetlenül szükséges az állami földmérési alaptérképek (kataszteri térképek) felhasználása. Az ország területére ezek a térképek analóg formában régóta rendelkezésre állnak. A számítástechnika, az informatika robbanásszerű fejlődése, valamint az EU csatlakozási feltételek követelményei, a jelentőssé váló magántulajdon elvárásait kielégítő, pontos térképi adatbázisok létrehozásának igénye, mind sürgetőbbé tették, hogy mielőbb rendelkezésre álljanak a kataszteri térképek
digitális formában. A szakágazat részéről már ezt megelőzően is „dédelgetett” gondolat volt ennek a megvalósítása, amit alapjában véve elsősorban a pénzügyi lehetőségek gátoltak. A szakterület a maga részéről kellő időben felkészült a megvalósításra, megalkotta a digitális térképkészítésre vonatkozó „MSZ 7772-1:1997 Digitális alaptérkép, forgalmi modell” szabványt és a DAT1, DAT2 szabályzatokat illetve azok mellékleteit, a felsőfokú oktatási intézményekben nagy számban szereztek számítástechnikai-informatikai ismereteket a hallgatók és a szakemberek. A törvényi támogatottság is adott volt, mégpedig a földmérési és térképi tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. tv. valamint e törvény végrehajtására kiadott 16/1997. (III.5.) FM rendelet. E törvény 15.§.(1) bekezdése szerint „Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni.” A program indítása A sokszínű, sokszereplős erőfeszítések eredményeképp döntés született a digitális térképkészítési program elindítására. A döntés értelmében a Nemzeti Kataszteri Program finanszírozása hazai pénzpiaci, állami garanciavállalással felvett hitelből (6,6 milliárd forint) indítható. A program irányítására, koordinálására és ellenőrzésére megalakult a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság. A hitelt az NKP Kht. vette fel. Az NKP Kht. feladata alapvetően a digitális földmérési alaptérképek készíttetése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a vállalkozási szerződések megkötése és a földhivatali fogadókészség elősegítése, kapcsolattartás a szakmai irányítást ellátó FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztállyal, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a Megyei Földhivatalokkal, az együttműködő Önkormányzatokkal, intézményekkel és természetesen a végrehajtás szereplőivel, az értékesítési rendszer kidolgozása. A Nemzeti Kataszteri Program keretében a térképkészítési feladatok végrehajtása 1997 szeptember elején kezdődött el, a program eredeti rendeltetése, hogy számítógépen kezelhető állami alaptérképek ill. adatbázisok álljanak rendelkezésre, melyek egyidejűleg az ingatlan nyilvántartás geometriai alapját is képezik. Az állami földmérési alaptérképek készítésének ütemezett végrehajtása nem területi elvek alapján, hanem a települések nagysága szerint történt. A program a megyei jogú városok, a városok és végül a községek feldolgozásával tervezte a megvalósítást. Az eddigiek során 80 település készült el DAT szerint.
Módosuló program Az EU csatlakozás idejéig jelentős feladat állt a földügyi szakigazgatás előtt. A termőföld alapú EU-s agrártámogatás ellenőrzési rendszeréhez szükséges térképi alapok biztosításához 2001-ben mintaprojekt indult, ennek keretében külterületek vektoros digitális térképei készültek el. A vektoros feldolgozás jelentősen felgyorsítja a digitális térképek elkészítését és egyben alkalmasak arra is, hogy a későbbiek során a DAT szabványnak megfelelő térképi adatbázisok a szükséges kiegészítő mérések és helyszíni adatgyűjtések után előállíthatók legyenek. A mintaprojekt kedvező tapasztalatokat mutatott, ennek alapján teljes megyék külterületére vonatkozóan hat megyét érintve - megindultak a vektoros térképkészítési feladatok. A Nemzeti Kataszteri Program felgyorsítása A fenti alaphelyzetből kiindulva olyan döntés született, hogy a megvalósítást végig kell vinni. Tekintettel arra, hogy a hitelkeret kimerülőben volt, a további forrásokat is biztosítani kellett. 2003-ban kormány előterjesztés készült a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtásának felgyorsítására. A Kormány 2122/2003. (VI. 6.) határozatot hozott a Nemzeti Kataszteri Program megvalósulásáról, végrehajtásának felgyorsításáról, mely kimondja, hogy „A Nemzeti Kataszteri Program gyorsítása I. ütemének 2004-2007 közötti végrehajtásához – amely az ország egész területére az állami alaptérképek vektoros digitális változatának elkészítését eredményezi – szükséges 9,8 milliárd forint forrást hitelből kell biztosítani.”, állami kezességvállalással. A Nemzeti Kataszteri Program Kht. a Bankok pályáztatását követően 2003 decemberében megkötötte a hitelszerződést a nyertes Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel, 15 éves futamidőre. A felgyorsítás és a jelenlegi állapot Külterületek (KÜVET) Az EU-s követelményeknek megfelelően, a külterületi vektoros térképeknek 2005 év végéig el kell készülni. 2004-ben 10 megye közbeszerzési eljárását folytattunk le és kötöttük meg a vállalkozási szerződéseket. Ezzel az ország összes megyéje lekezelésre került. 9 megye elkészült, megtörtént az állami átvétel. 10 megyében folyamatban vannak a munkák, ez év végére ezek is elkészülnek és állami átvételre kerülnek.
Belterületek és zártkertek (BEVET) Ezeknek a vektoros térképeknek az elkészítési véghatárideje 2007 év vége. A 19 megyéből 8 megye és két város (Miskolc, Szolnok) közbeszerzési eljárását zártuk le és kötöttünk vállalkozási szerződést. 3 további megye közbeszerzési eljárása most van folyamatban. Ez évben még további 6 megye közbeszerzési eljárását indítjuk el. 2 megye pedig 2006 év elején lesz indítva. Fővárosi kerületek 3 kerület közbeszerzési eljárását folytattuk le, ezek a kerületek befejezés előtt állnak.. A fővárosi kerületek közül már csak a XII. kerület van hátra, ezt ez év második felében kívánjuk indítani. A résztvevő intézmények együttműködése Mint bizonyára jól érzékelhető, kiemelt jelentőségű, óriási feladatról van szó, az intézmények közötti szoros és jó együttműködésnek is meghatározó szerepe van. Az NKP Kht.-nak az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztállyal szinte napi kapcsolata van, ugyancsak folyamatos kapcsolatban van a földhivatalokkal és a Földmérési és Távérzékelési Intézettel. Az előzőekben már említésre került, hogy az NKP Kht. feladatköréhez tartozik a földhivatali fogadókészség elősegítése is. Ahhoz, hogy a változásvezetések, nagytömegű adatbetöltések és a forgalomba adások zökkenőmentesen menjenek, elkészíttettük a DATView 3 továbbfejlesztett szoftvert. Ennek a szoftvernek a FÖMI általi tesztelése is lezárult és folyamatosan történnek a forgalomba adások. Az NKP Kht. a megyei földhivatali rendszergazdák és az érintett körzeti földhivatali munkatársak részére biztosította a szükséges oktatást szervezett formában, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar közreműködésével. A Földügyi és Térképészeti Főosztály igen nagy erőfeszítéseket tett az alapvetően szükséges földhivatali hardvereszközök biztosítására. Fentiekből látható, hogy széleskörű az együttműködés, jelentős lépések történtek a feladat megoldása érdekében. Az értékesítés jelenlegi rendszere Az elkészült térképműveknek két alapvető célt kell kielégíteni, egyfelől biztosítani a felhasználói igényeket, másfelől az értékesítésük révén biztosítani a hitelek visszafizetésének a fedezetét.
Az elkészült térképművek adatgazdája az NKP Kht. Az NKP Kht. az értékesítést a földhivatalokon keresztül végzi, erre vonatkozóan Megállapodást kötött a Megyei Földhivatalokkal. Egy-egy teljes település vagy összefüggően nagy terület esetén a felhasználó az NKP Kht.-val köt közvetlen megállapodást, ennek alapján a földhivatal átadja a kért adatokat és számláz az NKP Kht. díjszabályzata alapján. Természetesen lehetőség van csökkentett adattartalom igénybevételére is. Összegzés 2007 év végére megoldódni látszik az eddigi állami földmérési alaptérképek sokszínűsége, ami a különböző vetületi rendszerek és méretarányok miatt nem kevés gondot okozott a felhasználóknak. Rendelkezésre fog állni az ország teljes területére a számítógépen kezelhető, egységes EOV rendszerben létező állami földmérési alaptérkép, ami mind az ingatlannyilvántartás, mind a különböző informatikai rendszerek, mind az egyéb célú felhasználási területeknél különös jelentőséggel bír és óriási nemzeti értéket képvisel. Már most el kell kezdeni felkészülni a Nemzeti Kataszteri Program 2008tól induló tervezett II. fázisára, melynek a fő célkitűzései: DAT szabvány szerinti adatbázisok felépítése, a korszerű technológiák alkalmazásának előtérbe helyezése (pl. GPS, ortofotó), az adatbázisok aktualizálásának ütemezett végrehajtása, állami alapadatok hálózaton történő adatszolgáltatása. Reményeim szerint a rendelkezésre álló lehetőségeken belül sikerült egy átfogó képet adnom a Nemzeti Kataszteri Programról és a megyékre vonatkozó jelenlegi állapotról pontos képet kaphatnak az ábrák segítségével. Várjuk a felhasználók jelentkezését, mindenkor készséggel állunk rendelkezésre.
A birtokrendezés aktuális kérdései Problemele actuale ale organizării proprietăţilor imobiliare Actual Questions of Land Consolidation Dr. VINCZE László főiskolai docens, tanszékvezető Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar, Felmérési és Földrendezői Tanszék, Székesfehérvár
Abstract Therefore the land privatisation of some countries in the years of 90’ was passed off a structure of landowners, that is not allow of the efficiently farming. The properties of one owners or the properties of one family take place scattered in the countryside and their size and structure are unfavourable. On that score is necessary the land consolidation procedure. The main principle of the execution are common in the processes of the transactions. The different things are in the historical premise, in the raw data and in the local makings. The colloquy of the specialist make use for find the best solution on behalf of the landowners.
Összefoglaló Azokban az országokban, ahol a ’90-es években a földprivatizáció kampány-szerűen zajlott le, óhatatlanul olyan birtokszerkezet alakult ki, amely sok esetben nem teszi lehetővé a kistulajdonosok létfenntartására alkalmas hatékony gazdálkodást. Egy-egy személy vagy család tulajdonában levő földrészletek a külterületen szétszórva helyezkednek el és/vagy a parcellák alakja, mérete is kedvezőtlen. Emiatt szükségszerű a birtokok rendezése. A végrehajtás fő elvei valószínűleg közösek, a lebonyolítás folyamatában azonban – a történeti előzmények, a rendelkezésre álló alapadatok és a helyi adottságok miatt lesz némi különbség. Ennek ellenére hasznosnak tartjuk az eszmecserét, mely az előadás kapcsán a szakemberek között kialakulhat annak érdekében, hogy az érintett tulajdonosok kívánságait, érdekeit a legjobban szolgáló megoldások születhessenek.
Kulcsszavak Birtokrendezés, vidékfejlesztés, fenntarthatóság, birtokméret, földérték földalapú támogatás. 1. Birtokszerkezet, birtokrendezés A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Magyarországon jelentős, különösen, ha az egyre inkább erősödő multifunkcionális jellegére és a vidék helyzetére gyakorolt hatásaira gondolunk. A mezőgazdasági tevékenységek eredményességét a föld minőségén túl a földhasználati- és birtokstruktúra, továbbá tulajdonviszonyok és a birtokok tagoltsága is erőteljesen befolyásolják. Legutóbb a kilencvenes években változott meg gyökeresen a földhasználati- és birtokstruktúra. A kárpótlás és a privatizáció a termőterület közel háromnegyedét érintette. 2003-ban: a külterületi földek − 66,7%-a természetes-, − 33,3%-a jogi személyek tulajdona. A területet jellemezően nem egy földdarabban kapták meg, hanem sok esetben szétszórtan, több parcellában (átlagosan 20-30 AK értékben és 1-1,5 ha területben). A földmagánosítás sajátos következménye az osztatlan közös tulajdon létrejötte is, mintegy 1,5 millió hektár területet érintve (ez a részarányban szerepel!). Megnőtt azoknak a földtulajdonosoknak a száma, akik a mezőgazdasághoz lazán, vagy egyáltalán nem kötődnek, nem gazdálkodnak, következésképp a földtulajdon és a földhasználat igen erőteljesen (a szokásostól jelentőseben) elkülönült: Birtokkoncentráció, ugyanakkor méretcsökkenés is tapasztalható. A földhasználatban a birtokkoncentráció jellemző, – a gazdaságok száma 2003-ra 2000-hez képest 958, 5 ezerről 765,6 ezerre csökkent: − a gazdálkodó szervezetek átlagos termőterülete (503 ha) mintegy 30%kal kisebb, − az egyéni gazdaságoké (3,3 hektár) 22%-kal nagyobb, mint 2000-ben volt. A tulajdon tekintetében az „osztódás”, figyelhető meg a hiszen 2000-2004 között a birtoktestek száma 2,7%-kal gyarapodott (40 ezer új tulajdon) (öröklés, illetve adás-vétel folytán), így 2004-ben megközelítette a 7,7 milliót. Magánszemélyek tulajdona 2,6 földdarabban, gazdaságoké: 30,6 db földrészletben található átlagosan. A külterületi földrészletek átlagos területe mindössze 3,2 hektár. A földforgalom (földpiac) alacsony, általában nem éri el a földterület 1%-át.
A magántulajdon sajátos gondja az osztatlan ingatlanok megléte. Eszerint sok tulajdonos, gyakran igen kis területtel szerepel egy földrészletben, amit nemcsak nehéz lenne megművelni, de az közös tulajdon a rendelkezési jogokat is nehezíti. Tehát a birtokok rendezése szükségszerű, mivel a jelenlegi tulajdoni szerkezetből eredő alacsony hatékonyság miatt a földterület „nem tartja el” a falusi lakosságot. A bérbeadott földeken a viszonylag alacsony bérleti díj mellett a talajerő-utánpótlás elmaradása hosszabb távra is kedvezőtlen hatású lehet. További indok, hogy az EU földalapú támogatásából is kiszorulnak ezek a területek, ezért nemcsak a fenntartható fejlődés nem érhető el, de a jelenlegi életszínvonal is veszélybe kerülhet ezeken a területeken. A birtokrendezés olyan helyileg (a földtulajdonosok- és földhasználók részéről) támogatott, jogilag szabályozott, összetett tevékenység, amelynek során vidéki térségekben újrarendezik a földtulajdon- és a földhasználat szerkezetét. A földtulajdonosok és földhasználók szétszórtan elhelyezkedő földrészeit egyesítik azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és a vidék fenntartható fejlődését elősegítsék. Ebben a megközelítésben a birtokrendezés egyben a vidékfejlesztés eszközének is tekinthető. A birokrendezés, földrendezés, tagosítás nem új-keletű felvetés. Münchenben 2002-ben megrendezett, a Közép- és Kelet- Európa, valamint a FÁK országaiban végbement „birtokfel-aprózódás” tapasztalatait megvitató konferencián a Nyilatkozat egyik ajánlása az volt, hogy a „Közép- és KeletEurópa, valamint a FÁK országai tekintsék a birtokrendezést a vidékfejlesztés lényeges eszközének”. A FAO birtokrendezési irányelvek kidolgozásával segítette elő. 2. Célok, lehetőségek 2.1. Célok és eszközök, feltételek a közeljövő birtokrendezéséhez A birtokrendezés egységes rendszerbe foglalt, egymást kiegészítő, öszszehangolt intézkedések végrehajtásával valósítandó meg. Ebben a fő cél: A versenyképes mezőgazdasági termelést és racionális tájhasználatot elősegítő földhasználati- és birtokstruktúra kialakítása. További általános (átfogó) célok 1.)
A birtokszerkezet elaprózottságának csökkentése, a birtokok tagoltságának megszűntetése
2.) 3.) 4.)
A földhasználat és földtulajdon elkülönülésének mérséklése A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növelése Integrált vidékfejlesztés – a vidéki népesség életfeltételeinek javítása.
Teendők és prioritások 1.) 2.) 3.) 4.)
A birtokrendezés elvi- és jogi megalapozása, azaz a birtokrendezés elősegítése jogi eszközökkel (jogszabályokkal) Hatékony, az igényekhez igazodó intézmény-rendszer működtetése, a koordináló intézmény kialakítása, a kapcsolódó intézményrendszer modernizálása Pénzügyi- és egyéb feltételek megteremtése Társadalmi elfogadtatás és felkészítés, a tudatosság erősítése − Figyelemfelkeltés a birtokrendezés iránt, elfogadtatása a társadalommal − A birtokrendezésben érdekeltek felkészítése a birokrendezésre.
2.2. Korábbi birtokrendezési tapasztalatok A legrégebbi hazai birtokrendezés az úgynevezett polgári tagosítás volt (már 1863-ból vannak előzményei). Az 1908-tól 1943-ig végrehajtott polgári tagosítás során összesen 268 községben történt meg a község külterületeinek racionális átalakítása. Ez a munka azonban a világháború miatt félbemaradt. A rendszerváltás (1990) után – jórészt külföldi példák nyomán és segítséggel (német, holland) – kísérleti programok (TAMA 1, és 2, PRIDE, TALC projektek) indultak és az agrártámogatási rendszerben is megjelent a „birtokösszevonás célú földvásárlás és földcsere támogatása”. Az önkéntes földcserék és a birtokösszevonás célú földvásárlás és földcsere támogatása azonban gyakorlatilag nem hoztak érzékelhető eredményt. 2.3. A birtokrendezés lehetséges változatai A birtokrendezés módozatainak körvonalazásakor, a lehetséges megoldások közötti választáskor több kérdést, illetve befolyásoló tényezőt kell mérlegelni. Ezek alapján elvileg több, gyakorlatilag három változat érdemel részletesebb áttekintést. 1.) Spontán birokrendezés (az önkéntes földcserén alapuló, kevés eredménnyel bíztató),
2.) Intézményesített birtokrendezés (jogszabályi háttérrel és kialakított intézményrendszer, valamint pénzügyi háttér-támogatással magalapozott, látható eredményt kínáló megoldás) 3.) Teljes körű (komplex és, erőteljes ütemű) birtokrendezés, állami levezényléssel. Utóbbi azonban többféle indok alapján nem javasolt. 3. A megvalósítható birtokrendezés főbb irányelvei Jelenleg az intézményesített (mérsékelt ütemű, de érzékelhető eredményt hozó, „látható”) birtokrendezés” tekinthető reális megvalósítható célkitűzésnek, a mostani társadalmi-gazdasági viszonyok között. 3.1. Általános elvek A legfontosabb elvek a következők: − kezdeményezésben az önkéntesség szorgalmazása mellett közérdek is szerepelhet; − minél nagyobb területi kiterjedésű legyen, de csak addig, amíg az érdekegyeztetést, a „kivitelezést” nem hátráltatja (egyébként célszerű több ütemben gondolkodni), − nem tanácsos siettetni, de kerülni kell az elhúzódást is (5-6 év várható községenként), − a földhasználat (földhasználók) és a tulajdonosok érdekeit közelíteni kell, − tekintettel kell lenni a földtulajdonosok, földhasználók érzelmi kötődésére is, − szükséges a helyi önkormányzatokkal való szoros együttműködés, − a birtokrendezés társfinanszírozású tevékenység (állami-közösségi támogatás, és az érintettek hozzájárulása), − a birtokrendezés kötődjön szorosan a vidékfejlesztési elvekhez, programokhoz, − az értékarányos csere az aranykorona korrigált értékeivel történjen, − csereföldként az NFA1 kezelésében lévő földterületek is felhasználhatók, − figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítésére.
1
NFA=Nemzeti Földalap
3.2. Jogi megalapozás Sikeres birtokrendezés egyik alapfeltétele a jogi környezet kialakítása, mely magában foglalja a birtokrendezésről szóló törvény megalkotását, a végrehajtást szabályozó rendelet kidolgozását, a kapcsolódó jogszabályok módosítását és a birtokrendezést lebonyolító szervezetekkel-személyekkel támasztott követelmények megfogalmazását. 3.3. Intézményi háttér biztosítása A birtokrendezés szervezeti rendszere magába kell foglalja: − az országos szintű (legalább Tárcaközi Bizottság,, Kormánybiztosi titkárság), − a helyi koordinációt (földhivatali vezetéssel alakított Birtokrendező Bizottság), − a végrehajtást (a „kivitelezést”) megvalósító szervezet és vállalkozói szféra együttműködését, − a jogorvoslat lehetőségeinek biztosítását minden fontosabb fázisban. Az intézményrendszer alapjául a jelenlegi magyar földügyi igazgatás tűnik a legalkalmasabb-nak: (FVM FTF, földhivatali hálózat, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) és az NKP Kht. Ebben rendelkezésre állnak olyan információk, információs rendszerek [légi- és űrfelvételek, a TAKAROS 2 ingatlan-nyilvántartási rendszer, a TAKARNET hálózat, a Földhasználati - Nyilvántartó Rendszer (FÖNYIR), a MePAR3, a META4], melyek a birtokrendezés során is felhasználhatók. De vannak további hasznosítható projektek is, különféle témákban. A meglévő intézményrendszer a föld(birtok)rendezéssel kapcsolatos eddigi kísérleti munkákat (projekteket) eredményesen lebonyolította, és az eddigi önkéntes földcseréket is megfelelően intézi. Emellett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, mint az állami tulajdonú termőföldek egy részének vagyonkezelője, kiépült megyei hálózattal segítheti a munkát. 3.4. Pénzügyi forrásigény és fedezete A birtokrendezés költséggel jár és a következő elemekből tevődik össze: 2
TAKAROS=Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése MePAR=Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 4 META= Megyei TAkaros rendszer 3
− Egyszeri költségek (az intézményhálózat kialakítása, bővítése) − Folyó évi kiadások (az intézményrendszer fenntartásának évi költségei, tájékoztató anyagok, kiadványok, tanfolyamok) − Az eljárással kapcsolatos külön költségek (helyi birtokrendezési bizottságok működtetése, adategyeztetés, szakértők alkalmazása, tervezési díjak, kivitelezés költségei). A birtokrendezés költsége a helyi viszonyoktól (így például az érintett terület, a birtokok tagoltsága), de a komplexitás mértékétől is függ. Fontos lenne elérni, hogy a birtokrendezés az EU következő tervezési időszakában is támogatható vidékfejlesztési intézkedés legyen. A megtérülésnél több tényező mérlegelendő, így: a termelési költségek csökkenése, az egybefüggő birtoktestek értéknövekedése, a birtoknyilvántartás egyszerűsödése és költségeinek csökkenése, a közvetlen kifizetések egyszerűbbé válása, kedvezőbb feltételek más vidékfejlesztési intézkedések (például: erdősítés, agrárkörnyezeti programok) hatékonyabb alkalmazására. 3.5. A birtokrendezés várható folyamata A birokrendezés folyamata sok mindentől függhet (változat, intézményrendszer, törvényi szabályozás, stb.), de azért jól körvonalazhatók a tennivalók a folyamat során. Ezt kísérli meg bemutatni az 1. ábrán, melyek az öszszetett folyamat fontosabb lépéseit szemlélteti. 4. Tennivalók és feltételek A tennivalók sokrétűek és végrehajtásukat számtalan feltétel befolyásolja. A legfontosabb feladatokat – amelyek az eredményes birtokrendezés feltételei is egyben – a következők szerint foglalhatjuk össze. A birtokrendezés jogi megalapozása keretében: 1.) A birtokrendezésről szóló törvény (és a végrehajtási rendelet) megalkotása 2.) Kapcsolódó jogszabály-módosítások 3.) A birtokrendezéshez szükséges információk elérésének szabályozása 4.) Az értékarányos csere módszerének (és összetevőinek) kidolgozása 5.) Az osztatlan földtulajdon felszámolása 6.) Követelmények, szakmai elvárások megfogalmazása.
földhivatalok vezetői, vagy kormánybiztos)
FVM, bíróságok
A feltételek felülvizsgálata (megyei földhivatal) az egyeztetések után döntés az elrendelésről (megyei
Jogorvoslat
Megindítás
Kezdeményezés (földtulajdonosok, földhasználók, önkormányzat, központi)
Birtokrendező Bizottság (BrB) megalakítása
Előkészítés
Földhivatal, önkormányzat, FM Hivatal, falugazdász, kistérségi menedzser, érdekeltek képviselői
Előkészítés Munkaterület lehatárolása, azonosítása (település, fekvés, kimaradó területek, tömbök, művelési ágak) Igényfelmérés és folyamatterv (feladat-ütemezés) készítés
Előzetes költségvetés (Birtokrendező Bizottság, szakértők bevonásával) és források megállapítása, pontosítása
Előzetes birtokrendezési (elhelyezkedési) terv [vonalas létesítmények (út, vízhálózat) felülvizsgálata, kialakítása, birtokösszevonások]
Hatósági egyeztetések (szakhatóságok: KvVM-szervek, vízügyi- és bányahatóság, építési hatóság, tervek, , stb.)
Az Elhelyezkedési Terv közzététele
Végrehajtás
(falugyűlésen, a BrB szervezésében)
Új vonalas létesítmények kitűzése Komplex rendezés esetén megbízás: építési és kiviteli tervekre
Egyénenkénti egyeztetések (a tulajdonos-, földhasználó-, haszonbérlő igényei)
Végleges részletes birtokrendezési terv összeállítása (és területkimutatások)
Hatósági egyeztetések, koordináció Földhivatali és építésügyi ellenőrzés, jóváhagyás
Új birtoktestek kitűzése Helyszíni birtokbaadás
Befejezés
Kártalanítás (értékkülönbözetek elszámolása)
Szerződések, megállapodások Ingatlan-nyilvántartási, földmérési átvezetés
Közszemle
1. ábra A birtokrendezés folyamata
Jogorvoslat Földhivatalnál, FVM-nél, illetve bíróságoknál
Költségelszámolás (a költségek lebontása érdekeltekre)
Az intézményrendszer (és koordináló intézmény) kialakítása modernizálása keretében: 1.) Az irányító, koordináló szervezet létrehozása (központi és helyi) 2.) Műszaki-technikai, informatikai és munkahelyi feltételek javítása a földhivataloknál. 3.) Földhivatali dolgozók továbbképzése, a képzési anyag összeállítása 4.) A földárakra és bérleti díjakra vonatkozó adatbázis kialakítása 5.) Az adatbázisok összekapcsolása, a hozzáférési feltételeinek kimunkálása. Pénzügyi- és egyéb feltételek megteremtése érdekében: 1.) Forrásteremtés a megvalósításhoz (és a források koordinálása) 2.) A nagyobb projektek környezetében a birtokrendezés feltételeinek megteremtése. Társadalmi elfogadtatás és felkészítés, a tudatosság erősítése 1.) Tájékoztatás, felvilágosítás, a program népszerűsítése 2.) A földpiac élénkítése az NFA közreműködésével (keretében) 3.) Az érdekegyeztetés mechanizmusának kidolgozása.
5. A birtokrendezés javasolt célterületei A birtokrendezés - elsősorban pénzügyi megfontolásból - 2013-ig csak korlátozott területen valósítható meg, melynek eredményeképpen az alábbi területeken jelentkeznek mérhető hatások: − felszíni vonalas infrastruktúra (út, vasút) megvalósítása, országos jelentőségű logisztikai központok környezetében, − bizonyos vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódóan (különösen: LEADER és falumegújítási programok), − a kijelölt NATURA 2000, (környezet- és élőhely) védelmi területeken, − a VTT (a Tisza folyó árvíz elleni védekezés) által érintett területeken (különösen a vésztározókkal érintetett területeken és hullámtereken), − a mezőgazdasági (üzemi) telephelyek (különösen új telephelyek) környezetében, − megvalósuló települési- és területrendezési tervekkel érintett településeken, − állami tulajdonú (meglévő- és állami tulajdonba kerülő) földterületeken, − ahol a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nagyobb arányú földterülettel rendelkezik, és ahol a birtokrendezés egyébként is indokolt.
− Ezen kívül további pilot projektek beindítása indokolt, aminek eredményeit megismerve és népszerűsítve katalizálható a folyamat a birtokszerkezet optimalizálására. Mindenesetre mielőbb szükséges a vonatkozó törvény és végrehajtási rendeleteinek megalkotása, valamint az előző fejezetben megfogalmazott intézményrendszer működtetése, a pénzügyi támogatások kidolgozása, mert nemcsak az érintett gazdák, de az ország egésze lenne szegényebb a birtokrendezés elmaradásával. A 2004-2013 közötti időszakra ajánlott stratégiát megalapozó magyarországi háttértanulmányt készítették: Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKII) Dr. Dorgai László, témafelelős, Bíró Szabolcs, Hamza Eszter Kovács Henrietta, Miskó Krisztina, Székely Erika, Dr. Tóth Erzsébet, Dr. Varga Péter, Külső munkatársak: Dr. Romány Pál, Dr. Szűcs István, Szent István Egyetem, Gödöllő; NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar (GEO): Dr. Vincze László, témafelelős, Dr. Dömsödi János, Dr. Fenyő György, Dr. Márkus Béla, Dr. Szabó Gyula, Kovács Miklós, Közreműködött: Mizseiné Dr. Nyiri Judit, Monek Mónika, Dr. Udvardy Péter, Varga Judit, Dr. Mihály Szabolcs Külső munkatársak: Dr. Hőna Eszter, REGIS 2100 Kft Osskó András, Fővárosi Földhivatal, Budapest Dr. Riegler Péter, Baranya Megyei Földhivatal, Pécs.