V. Földmérő Találkozó 5 th Conference of Geodesy

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Hungarian Technical Scientific Society of Transilvania

V. Földmérő Találkozó 5th Conference of Geodesy

Kolozsvár, 2004. június 17-20. Cluj, June 17-20, 2004 EMT

1

Kiadó Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Edited by Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania Szerkesztő / Editor Dr. Ferencz József Felelős kiadó Dr. Köllő Gábor Nyomdai előkészítés Prokop Zoltán Nyomtatás Incitato nyomda – Kolozsvár Felelős vezető: Biró Á. Attila A kiadvány megjelenését támogatta Illyés Közalapítvány – Budapest

Oktatási és Kutatási Minisztérium (MEC) – Bukarest Városi Tanács – Kolozsvár

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a Românei FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓ (5 ; 2004 ; Cluj-Napoca) V. Földmérő Találkozó : Kolozsvár, 2004. június 17–20. – 5th Conference of Geodesy : Cluj-Napoca, June 17–20, 2004. – Cluj Napoca : Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2004 ISBN 973-86852-2-2 528(063)

2

V. Földmérő Találkozó

Konferencia szervező / Organising Institution Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania, Department of Geodesy

Konferencia elnök / Chairman Dr. Ferencz József

Tudományos bizottság / Scientific Committee

Dr. Ferencz József Dr. Apagyi Géza Dr. Joó István Dr. Mihály Szabolcs Dr. Márton Gyárfás Bartos Ferenc Márton Edith

Szervező bizottság / Organising Committee

Dr. Ferencz József Kovács Enikő Horváth Erika Matekovits Hajnalka Pap Tünde Prokop Zoltán

EMT

3

Beköszöntő

Rendkívül megtisztelő feladatot teljesítek, amikor Erdély fővárosában, Kolozsvárott, az V. Földmérő Találkozónk anyaországi és erdélyi résztvevőit nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöksége és a Földmérő Szakosztály vezetése nevében. Találkozónk eseményekben gazdag időszakban nyújt számunkra lehetőséget a jelen és jövő, szakmánk elé állított kihívásainak megvitatására és az azokból eredő feladatok lehetséges megoldásainak megfogalmazására. Ismert a korunkban megvalósult gazdasági fejlődések egyik jellemzője, miszerint a műveletlenség a perifériára szorít, a műveltség pedig, mint szellemi tőke, vonzza a gazdasági tőkét. Véleményem szerint ez szakmánkra is érvényes, ezenfelül ránk, Romániában élő magyar földmérőkre nézve, rendkívül időszerű, létfontosságú valóság, amelyet eredményesen kellene kezelni. Ezért választottuk találkozónk fő témájaként e valósághoz kötődő, rendkívül időszerű problémát: „Az Európa felé vezető út szakmai kihívásai”. Az anyaországi földmérés már megtette az Európa felé vezető utat és jelenleg már annak útjain jár. Kihasználom az alkalmat és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöksége, valamint a Földmérő Szakosztály vezetése nevében gratulálok az elért sikerekhez. Az erdélyi magyar földmérőket megillető szakmai és gazdasági pozíciók eléréséhez elengedhetetlen követelmény a „szakmai szellemi tőke” elvárt szintre való emelése, annak gyakorlati alkalmazása. Ennek a folyamatnak egyik láncszeme jelen találkozónk is, melynek munkálatai során lehetőségünk lesz egymás tudását, eredményeit, tapasztalatait meghallgatnunk, megismernünk, megértenünk, amire a tervezett három témakörbe csoportosított előadások és szakmai megbeszélések biztosítják a megfelelő feltételeket: − Európai normák a földmérés feladatainak megoldásához, − A kitűzött feladatok megoldási lehetőségei, − Szakmai felkészültségünk szintjének elemzése az elvégzett munkák alapján. Meggyőződésem, hogy e gazdag, időszerű és fontos problémákat felölelő tematikával az V. Földmérő Találkozó újabb konkrét összetevője lesz annak az állandó, töretlen erőfeszítésünknek, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya keretében több mint egy évtizede kitartóan folytatunk azzal a céllal, hogy szakmánk és szakem4


bereink a megérdemelt társadalmi elismerésben részesüljenek, ami a szülőföldön való méltányos megélhetés lehetőségeit szavatolhatná. Találkozónk programja ezúttal is a már ismert módon alakul. Csütörtök délután érkezés, pénteken az egész napot kitöltő kiránduláson a Mezőség tájait ismerhetjük meg. Tervezett útvonalunk: Kolozsvár, Torda (tordai sóbánya), Nagyenyed (ebéd, borkóstolással), remetei sziklaszoros, torockószentgyörgyi vár, Torockó, Kolozsvár. Szombaton az említett tematikákhoz kapcsolódó előadások, szakmai megbeszélések és viták adnak tudományos tartalmat találkozónknak. Remélem, ezúttal is az érdeklődéseinket felkeltő, információigényeinket kielégítő, érdekes és hasznos, megfelelő színvonalú tudományos rendezvényen fogunk részt venni. A felhalmozott tudományos töltetet baráti, kötetlen hangulatban próbáljuk kiegészíteni, elmélyíteni és rögzíteni, a már szintén hagyományos esti fogadáson. Remélem, hogy a Kolozsvárott, Mátyás király szülővárosában, a magyar kultúra és tudomány e fellegvárában együtt töltött pár nap aktívan hozzájárul közös emlékeink, szakmai ismereteink, kapcsolataink, együttműködéseink bővítéséhez és elmondhatjuk, hogy egy újabb sikeres Földmérő Találkozó résztvevői voltunk. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöksége és a Földmérő Szakosztály vezetése nevében minden kedves résztvevőnek kellemes, hasznos és tartalmas hétvégét kívánok! Dr. Ferencz József az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke

EMT

5

Tartalomjegyzék MapSys adatbankok felépítése MapSys Database Structures Bokor Zoltán ____________________________________________________ 8

A Digitális-Románia projekt Digital-Romania Project Condurateanu Bogdan, Kuszálik József _______________________________ 9

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Development of the Hungarian Land Parcel Identification System (2002- ) Csornai Gábor, Csonka Bernadett, Zelei Gyula, Dr. Martinovich László, Kocsis Attila, Tikász László, László István, Bognár Erika, Csekő Árpád ____________________________ 12

A Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors autópálya tervezését támogató földmérési munkáink Our Surveying Works for Support of the Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors Motorway`s Planning Dr. Ferencz József, Bálint József, Rácz László, Floriş Adrian _____________ 17

Földmérési és kataszteri munkáink a Bihar megyei SUINPROD PALOTA Rt. székelyhídi 12-es számú (HORÓ) farmjának privatizálásához Our Surveying and Cadastral Works for Privatization of Bihar County's SUINPROD PALOTA S.C's 12th (HORÓ) Farm from Székelyhid City Dr. Ferencz József, Bálint József, Rácz László, Floriş Adrian _____________ 26

HTML program tervezet Maros megye kataszterének interneten való eléréséhez Kovács Lóránt __________________________________________________ 39

Térinformatikai és turisztikai célú várostérképek megvalósítása Realization of GIS and Tourist City Maps Kuszálik József _________________________________________________ 44

Folyamatos és diszkrét koordinátarendszerek; kataszteri és földnyilvántartási adatok kapcsolata Continous and Discrete Coordinate Systems; Links Between Land Registry and Cadastre Dr. Márton Gyárfás______________________________________________ 50

6


Temesvár vártörténete Temesvar Historical City-center Márton Huba___________________________________________________ 51

MapSys Internet Map Server (egy modern kataszteralapú városigazgatás alapja) MapSys Internet Map Server – Cadastral GIS Based City Administration Nagy István ____________________________________________________ 52

Modell kataszteri adatbank frissítésére Cadastral Databank Update Model Nemes Botond __________________________________________________ 53

A közműhálózat nyilvántartás megvalósítása Székelyudvarhelyen és továbbfejleszthetőségének lehetőségei Utilities Cadastre in Székelyudvarhely and Development Perspectives Papp Attila ____________________________________________________ 54

A Nemzeti Kataszteri Program indítása National Cadastral Programme Simon Sándor __________________________________________________ 55

A második és harmadik katonai felmérés erdélyi lapjainak vetületi és dátumparaméterei The Projection and Datum Parameters of the Transylvanian Topographic Maps of the Second and Third Military Surveys Dr. Timár Gábor, Molnár Gábor, Dr. Cornel Păunescu, Florin Pendea ________________________________ 59

Magyarország digitális ortofotó programja (MADOP) és nagyfelbontású digitális domborzat modell (DDM) az ország teljes területére The National Orthophoto Program (MADOP) and High Resolution Digital Elevation Model Completed for the Whole Territory of Hungary Winkler Péter __________________________________________________ 66

EMT

7

MapSys adatbankok felépítése MapSys Database Structures Bokor Zoltán Geotop Kft., Székelyudvarhely

Egy térinformatikai rendszer több összetevőből épül fel: − Hardware − Software − Adatok − Technológia Egy ilyen rendszer egyik legfontosabb és legértékesebb része az adatok. Az adatokat jól megszervezett adatbankokban kell tárolni. Az adatbankok biztosítják a felhasználók számára szükséges adatok elérését. Előadásom során egy MapSys-ben használatos kataszteri adatbank struktúra felépítését, feltöltését és felhasználását mutatom be. Bemutatásra kerül egy konkrét kataszteri adatbank felépítése, tartalma, adatfeltöltési és adatnyerési technológiái.

8


A Digitális-Románia projekt Digital-Romania Project 1

Condurateanu Bogdan , Kuszálik József

2

1 igazgató, Sheba Exim Kft., Bukarest térképész igazgató, Micro Mapper Kft., Kolozsvár

2

Abstract The Garmin GPS receiver distributor in Romania, the Sheba Exim Ltd.at the end of last year started a big and original project: to fill in the white spot of Romania from the digital map of Europe: to realize the digital map of Romania and make it useable for a lot of persons on PC and Garmin GPS. The originality of this project consist in a very unusual solution: every person, institute, company who want to help this project can take part of it by giving its digital maps for the project. Összefoglaló A Garmin GPS termékeket forgalmazó cég – a Sheba Exim Kft. – eredeti és nagyszabású tervet indított útjára tavaly év végén: elkészíteni Románia digitális állományát és ezt nagy számú amatőr felhasználók részére elérhetővé tenni, elérhető áron. Az elkészült állományt, egyrészt PC-n, másrészt Garmin GPS-ekre töltve lehet majd használni. A projekt érdekessége és eredetisége, az, hogy a romániai helyzethez és lehetőségekhez mérten oldották meg a digitális alapadatok beszerzését: minden digitális térképet készítő magán személyt, intézményt, céget felkértek, hogy amennyiben sajátjuknak érzik a célt, vegyenek részt digitális adataikkal a projektben... Kulcsszavak: Garmin, MapSource, digitális térkép, GPS, Románia

1. Bevezető gondolatok Romániában, a térképekhez nagyon sokáig, sőt manapság is, a titoktartás miatt, nem, vagy nagyon nehezen lehetett hozzáférni. Ez nyomta rá a bélyegét és befolyásolja a mai napig a magán szektorban történő térképkészítést. Ez az oka annak, hogy Romániában nem alakult ki a térképhasználat kultúEMT

9

rája és igénye, és annak, hogy a romániai térképészeti piacon nincsenek (még) jelentős, minőségi térképeket készítő cégek. Többek között ez a helyzet szülte azt, hogy minden nagyobb cég, minden intézmény, saját maga állította elő a neki szükséges térképeket. Ez azt eredményezte, hogy különböző helyeken ugyanazokat a térképeket készítették el, természetesen nagyon változó minőségben. Ez a „titkolózás” és „térképnélküliség” oda vezetett, hogy Románia ezen a területen sokáig egy helyben mozgott és rengeteg időt pazarolt el...anélkül, hogy fejlődés, építés történt volna... Ez a helyzet már tarthatatlanná vált, mert a fejlődéssel nem lehet szembeszegülni... 2. A projektről... A projekt ötletét 2003 december 8.-án hozták nyilvánosságra és a GPS vásárlók több éves elégedetlenségét szeretnék ezáltal megszüntetni. A Garmin Romániai terjesztője egy rendkívül meglepő, merész és eredeti ötlettel állt elő: a romániai magánszemélyek, cégek és intézmények támogassák a projektet a saját digitális állományaikkal. Ennek ellenében reklámlehetőséget és termék-CD-ket kapnak majd cserébe. A projektben a következő intézetek cégek jelezték részvételi szándékukat: Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Intézet, Román Geológiai Intézet, Geodéziai Kar, Földrajz Kar, az Alpinet Projekt, valamint más cégek és magánszemélyek. Az első CD kiadását 2004 júliusára tervezik. Ezt később, 6 hónaponként frissítik. A digitális térképen a következő tematikák fognak szerepelni: domborzat, fedettség, közérdekű helyek (point of interest), vízrajz, közigazgatási határok, úthálózat és települések. 3. Technikai adatok A Romániára vonatkozó adatok 1:100.000 méretarányban, a települések pedig 1:15 000-es méretarányban készülnek majd el. A digitális termék a következőket fogja tartalmazni: A. pont típusú objektumok: − vendéglők, gyorséttermek, kávézók, pizzázók − szállodák, motelek, panziók, turisztikai üdülők, kempingek, sátorhelyek − iskolák, múzeumok, könyvtárak − bárok, korcsolyapályák, színházak, sípályák 10


− autó-szerelő műhelyek, benzinkutak, repülőterek, közszállítási megállók és vasúti állomások, parkolók és postai hivatalok − kórházak, vámhivatalok, polgármesteri hivatalok − templomok, temetők, műemlékek, stb. B. vonalas objektumok − − − − −

utak: európai, nemzeti, megyei és egyéb utak vízrajz közigazgatási határok szintvonalak és batimetria egyéb vonalas elemek

C. felületi objektumok − különböző nagyságú városok − parkok, vízfelületek − egyéb felületek: homokos felületek, gyümölcsösök, szőlősök, mocsarak, stb. A tervek szerint 1 CD ára 99 EUR+ÁFA lesz.

EMT

11

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Development of the Hungarian Land Parcel Identification System (2002- ) Csornai Gábor, Csonka Bernadett, Zelei Gyula, Dr. Martinovich László, Kocsis Attila, Tikász László, László István, Bognár Erika, Csekő Árpád Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), Budapest

Abstract Building up the Integrated Administrative and Control System (IACS) is a key issue in accessing counties as Hungary. One of the main components of the IACS should be used from 2004, is the Land Parcel Identification System (LPIS-Hu) (called MePAR in Hungarian). Hungary started to build the LPISHu in 2002, after a pilot project called ProMePAR (2002). The aim of the ProMePAR project was to develop the country-wide LPIS-Hu on pilot sites with ortho-photo based physical blocks in harmony with the requirements of the IACS applied in the European Union. ProMePAR was an experimental system working on 6 settlements (3 counties) with voluntary participation of the farmers. It was built on the existing facilities and institutions and fulfilled the EU requirements of the IACS area-based subsidy handling. ProMePAR was a work-flow of area aid application procedure done by the farmers, advisory actions managed by institutional participants, with special emphasis on land parcel identification and the EU harmonic remote sensing control. On the basis of ProMePAR results, the creation of the LPIS-Hu database started in October 2002, and was finished by September 2003. The system is based on physical blocks with natural boundaries, which was found to fit the best to the country's agricultural utilization characteristics. The source data used in LPIS building were digital ortho-photo coverage of Hungary (mainly from year 2000, partially from 2003), topographic maps and high resolution satellite image data series between 2000 and 2003. The quality of ortho-photos have been checked thoroughly and was found to be of very high level. Approximately 300 000 physical blocks cover the entire area of Hungary. The average size of the blocks is 32 ha, including all land cover categories and the whole area of Hungary. Training of farmers for the use of LPIS started in the autumn of 2003, in line with farmers' registry. 12


Overview block-mapsheets (at scale 1:10 000, 4666 sheets) (Fig 2.) were distributed to the municipalities for collecting the farmer-block database and informing the farmers for claiming with the use of the new reference system. The LPIS-Hu project also includes the development of the GIS of physical blocks, integrating area based information for managing rural development schemes, LPIS-Hu Internet applications, and trainings for the institutional participants and the clients of the IACS. After the registry process the farmer-block database is built with the active participation of the farmers. Based on this farmer-block database individual farm tailored block maps will be distributed for the farmers in 2004 as part of their claim dossier. There will be approximately 300 000 area based applications in the Single Area Payment System, roughly 1,5 million blockmap prints in A/3 size, with color ortophoto background. These individual farm tailored block maps will be sent back to the Hungarian Paying Agency (HPA) as a part of all area based applications, with the drawing of the utilised agricultural parcels. The development of the LPIS-Hu is managed in connection with the HPA , harmonised with the IACS activities. The LPIS-Hu is the pulling force of the IACS development, had been appreciated by several EU missions and regular reviews, and had a positive reflection via the monitoring reports as well.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) csatlakozás utáni átvétele megköveteli az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kiépítését. Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének hazai bevezetésével a távérzékelés eredményeinek, szolgáltatásainak eddigi 7 éves állami, intézményes operatív felhasználása kiterjed a gazdaságok százezreire is. A FÖMI programjai két területen segítik az EU kifizetések fogadására történő felkészülést: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kiépítésével és a terület alapú támogatások távérzékeléses ellenőrzésével. A MePAR az EU területalapú támogatásainak igénybevételéhez szükséges. Ez a korszerű, új térképi, területi hivatkozási alap és azonosító rendszer a 2004-es kérelmezési évtől működik. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) legfontosabb alappilléreinek egyike. Az IIER kiépítése a KAP (Közös Agrárpolitika) kifizetéseinek folyósításához kötelező. A mezőgazdasági táblákat azonosító rendszereknek több típusa létezik Európában, Magyarországon az előtanulmányok után az ún. fizikai blokkokra épülő rendszer került kiépítésre. A fizikai blokk meglehetősen állandó földfelszíni határokkal (vasút, út, csatorna stb.) rendelkező felszíndarab, amelyen EMT

13

belül az egyes mezőgazdasági táblák (az egy gazdálkodó által, egy növényfajtával bevetett, összefüggő földterületek) évente változhatnak. Magyarországon a fizikai blokkok átlagos mérete 20-30 hektár. A térképhelyes légifelvételeken (ortofotón) alapuló földfelszíni egységek, a fizikai blokkok rendszerének országos kialakításával a MePAR biztosítja a támogatás alapját képező mezőgazdasági táblák helyének egyértelmű megadását, és segíti a gazdálkodót a támogatásra jogosult terület meghatározásában. A MePAR kiinduló adatai A MePAR alapja a térképhelyes légi-felvétel (ortofotó), amelyen vektoros állományban megjelenítve szerepelnek a fizikai blokkok és a támogatásra nem jogosult területek határai, valamint attribútumként a fizikai blokkok támogatható területei, azonosítói, és a vidékfejlesztési kifizetésre jogosító megkülönböztetései. Az egész országot lefedő térképhelyes légi-felvételek, a "Magyarország Légi-felmérése 2000" projektből származnak. A felvételek méretaránya m=1:30 000, egy felvétel 7x7 km-es területet fed le, a digitális felvételek képpontmérete 60 cm. A 2000. tavaszi árvíz- és belvízelöntések által érintett Tisza-menti területekre 2003-ban készült légi-felvétel. A fizikai blokkok lehatárolásához felhasznált további adatok a topográfiai térképek (amelyek segítik az időben állandó, blokkhatárként szolgáló földfelszíni elemek azonosítását), illetve az űrfelvétel-idősorok, amelyek a területek mezőgazdasági hasznosításának megítélésében döntenek. A MePAR kiépítése A MePAR tényleges kiépítése – a több éves megalapozó munka után – 2002. októberi kezdéssel indult a Földmérési és Távérzékelési Intézetben és 2003. szeptemberében fejeződött be a fizikai blokkok felépítése az ország teljes területére. A MePAR kiépítése és működtetése ezen túlmenően a MePAR-hoz kapcsolódó térinformatikai rendszer kiépítését, a szolgáltatások, ellenőrzési feladatok és szükséges oktatás valamint a kapcsolódó felkészítési, képzési tevékenységek rendszerét is jelenti. A fejlesztés eredményeként a térinformatikai alkalmazás eljut a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területi szerveihez és rajtuk keresztül a támogatások igénylőihez. A kiépítésen felül a rendszert a FÖMI évente felújítja, a változásokat új ortofotón és terepi ellenőrzéssel három éves rotációban átvezeti. A MePAR adatbázis és térinformatikai rendszere megfelel a 1593/2000 (EK) rendelet adatbázis és térinformatikai követelményeinek és a 2419/2001 14


(EK) rendelet legújabb módosítási javaslatában szereplő kritériumoknak is. A MePAR területazonosítási egységei a fizikai blokkok az ország teljes földrajzi területét (tehát az erdőket, legelőket, gyümölcsösöket és ültetvényeket, településeket, stb.) lefedik. Így tehát az ország bármely mezőgazdasági tábláját egyértelműen meg lehet adni a fizikai blokk azonosítójával és a táblasorszámmal, a területhez kapcsolódó kérelemben vagy pályázatban. A MePAR és a kapcsolódó adatbázisok A MePAR adatbázis tartalmazza fizikai blokkok határvonalait, a fizikai blokkon belül a meghatározó műveléstől eltérő és a támogatásra nem jogosító területek határvonalait, a támogatható és nem támogatható területek méretét, az egyedi blokkazonosítót és háttérben az ortofotót vagy nagyon nagy felbontású űrfelvételt. A MePAR további összetevői a külön jogszabályokban megfogalmazott támogatási jogcímeknek megfelelő tematikus rétegek, valamint a gazdálkodóknak 2004-ben a kérelmezéshez nyomtatott egyedi blokktérképeken a tájékozódás segítésére a kataszteri fedvény. Az ortofotókat 2004-től háromévente megújítják, azaz évente az ország területének 1/3 részére készül új ortofotó. A jogosultságot érintő tranzakciókat 5 évig tartja nyilván a MePAR. A MePAR keretében egységes térinformatikai rendszerben kerülnek nyilvántartásra a mezőgazdasági parcellák, amely EU-követelmény 2005. január elsejétől. A MePAR központi adatbázisa az MVH tulajdona, másolatán a FÖMI végzi az üzemeltetést az év folyamán: változásvezetés és felújítás, tanácsadás, fejlesztések formájában. A FÖMI minden év január 1-i állapotot rögzítő formában adja át az MVH részére a MePAR az évi hiteles példányát. Az MVH kirendeltségei egy hierarchikus struktúrán keresztül folyamatosan hozzáférnek a MePAR központi adatbázisához. Az MVH megyei kirendeltségeiben a teljes MePAR lefedés on-line, valós időben elérhető. A MePAR szerepe az IIER támogatás ellenőrzési lépéseiben sokrétű. Az MVH a kérelmek 100 %-án adminisztratív ellenőrzést végez, ennek keretében a MePAR területadatainak felhasználásával ellenőrzi a fizikai blokk szintű területei túligénylést. Szintén a MePAR felhasználásával történik a megjelölt terület jogosultságának ellenőrzése és a különböző kifizetések (pl. agrár-környezetvédelmi program és KAP-típusú kifizetés) közötti keresztellenőrzés. Az egyes fizikai blokkokban történt túligénylés kimutatása - és így a támogatások visszatartása, illetve ellenőrzésre történő kijelölés - is a MePAR adatai alapján történik. Az IIER alá tartozó vidékfejlesztési intézkedések tematikus rétegeinek integrálása a MePAR rendszerébe megtörtént. Ez érinti az agrárEMT

15

környezetgazdálkodási program és a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT), valamint az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) kifizetéseinek a FÖMI által elkészített területi lehatárolásait. A különböző terület alapú kifizetések együtt kérelmezése és a jogcímek közötti, adatbázis szintű adminisztratív ellenőrzések valósulnak meg ez által. Folyamatban van a 1593/2000-es (EK) rendelet alapján a szőlő- és ültetvényregiszterrel előírt harmonizáció kialakítása. A gazdálkodók 2003 őszén találkoztak az M=1:10 000-es áttekintő MePAR térképekkel. A 2004-es kérelmek mellékletét képező, gazdaságonként egyedileg készített A/3-as térképlapok az ügyfelek által megadott területegységek (fizikai blokkok) alapján készülnek el. A MePAR kiépítése és működtetése a távérzékeléses adatok (űr- és légi-felvételek) újabb országos felhasználási területét jelenti. A terület alapú támogatások kérelmezéséhez minden gazdálkodó színes ortofotó háttérrel kinyomtatott A/3-as méretű fizikai blokktérképeket kap. A rendszer további fejlesztésével nemcsak a nyomtatott térképek, de térinformatikai adatok, rendszerek szolgáltatására is lehetőség nyílik. Az internetes kérelem beadás a közeljövő terveiben szerepel.

Térkép részlet a MePAR adatbázisból: piros vonallal a blokkhatárokat, kék vonallal a nem támogatható valamint a blokkon belüli eltérő mezőgazdasági hasznosítású területek határait jeleztük. Feketével az ingatlan-nyilvártartási földrészlet-határokat tüntettük fel, segítve ezzel a gazdálkodók tájékozódását, területük megtalálását. Minden fizikai blokknak feltüntetett az egyedi azonosítója és a nettó támogatható területe.

16


A Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors autópálya tervezését támogató földmérési munkáink Our Surveying Works for Support of the Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors Motorway`s Planning Dr. Ferencz József, Bálint József, Rácz László, Floriş Adrian MasterCAD Kft., Nagyvárad

Abstract The surveying works for support of the Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors motorway`s planning was commanded for topographical preliminary study process. These complex works contain a lot of components , such as: GPS and classical network determination, field data collection and coordinate computation for the 1:1000 scale mapping , and digital terrain modeling, followed by contour lines and cross sections generation. Any part of the results of this works is presented in this paper.

1. Bevezetés A Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad-Bors autópálya tervezéséhez szükséges topográfiai előtanulmány elkészítéséhez a tervező meghatározta az elvégzendő feladatokat: − felmérési hálózat megvalósítása − az autópálya tengelyvonalának kitűzése, annak 100 méteres sűrűséggel rögzített pontjainak a STEREO1970 vetület síkjában megadott koordinátái alapján, 25-50 méteres sűrűséggel − a kitűzött pontok magasságának meghatározása − a 200 méter szélességű(a tengelyvonaltól 100 méter jobbra és 100 méter balra), szalag alakú célterület vízszintes és magassági értelmű felmérése az 1:1000 méretarányú helyszínrajzokra jellemző követelményeknek megfelelően − a mérések megfelelő feldolgozása és az eredményeknek a MOSS tervezési programrendszer által használt formátumban, a tervező által megszabott kódolással való átalakítása EMT

17

− a vízszintes és magassági elemeket tartalmazó digitális helyszínrajz elkészítése − a hosszanti- és kereszt-metszetek generálása. Az előbbiekben vázolt feladatok elvégzésére Szilágy és Kolozsvár megyékben egy-egy 20km.szakaszon kaptunk megbízást. A vállalt feladatokat egy komplex digitális technológia felhasználásával terepen és az irodában oldottuk meg a megfelelő sorrendben: − A terepen elvégzett munkák: − a felmérési hálózat megvalósítása globális(GPS) és hagyományos módszerrel − a szükséges pontok kitűzése a GEODIMETER 610M és ZEISS 3500 elektronikus tachiméterekkel, felhasználva a beépített programokat − a vízszintes és magassági értelmű részletes felmérés elvégzése a felmérési hálózat pontjaiból − Az irodában elvégzett munkák: − a mérések megfelelő feldolgozása a 2D+1D térben − az eredmények megfelelő formázása és kódolása − a digitális terepmodell létrehozása, szintgörbék generálása − a vízszintes és magassági elemeket tartalmazó digitális helyszínrajz elkészítése − a hosszanti- és kereszt-metszetek generálása. Előadásunkban a terepen és irodában végzett munkák összetevőiből válogattunk, ezúttal nagyobb hangsúlyt fektetve a tengelyvonal kitűzésére és a domborzat digitális modellezését támogató magassági adatok kezelésére. 2. A terepen végzett munkák A felmérési hálózat megvalósítása globális(GPS) és hagyományos módszerrel ismert tárgykör, előbbi találkozóinkon már többször előadásaink tárgya volt, ezért most nem térünk ki erre részletesen. Figyelembe véve a konkrét Szilágy megyei, a Meszes hegységen áthaladó tengelyvonalhoz tartozó munkazónát jellemző terepviszonyokat, az ismert pontokat felhasználva, relatív statikus GPS mérésekkel 5 kilométerenként pontpárokat határoztunk meg (1. ábra), majd azokat a hagyományos sokszögelés módszerével sűrítettük a megfelelő szintig (2. ábra). A Kolozsvár megyei szakaszon a tervező által megadott pontokat felhasználva, hagyományos sokszögeléssel sűrítettük a felmérési hálózatot(3. ábra).

18


1. ábra

2. ábra

EMT

19

3. ábra

A felmérési hálózat mérési eredményeinek megfelelő, 2D+1D feldolgozásának eredményei a kitűzési munkák kiinduló adatai, amelyeket a felhasznált elektronikus tachiméterek beépített programjai által kért adattárakba megfelelő módon tároltunk. A kitűzéshez a P20 és P23 programokat használtuk. A kitűzés alkalmazott elve abban áll, hogy a műszer valós időben számítja és a képernyőn kijelzi a mért prizmaponthely és az elméleti ponthely koordináta különbségeit, amelyeket a prizma megfelelő helymódosításával az elfogadott hibahatár alá kell szorítani. Amikor ez megtörtént, a prizmaponthelyet elfogadjuk, mint a kitűzendő pont helyét, majd azt az előírásoknak megfelelően állandósítjuk. A mi esetünkben a kitűzött pont helyét a tervező által meghatározott módon, a felső részén pirosra festett karóval állandósítottuk. A vízszintes és magassági értelmű részletes felmérést a felmérési hálózat pontjaiból tachimetriai mérésekkel végeztük, saját(UDS) mérési program felhasználásával. A mérés eredményeit a felhasznált elektronikus tachiméterek névvel azonosítható adattárakban rögzítik, kódérték formátumban. Ezek az adatok az irodai adatfeldolgozás kiinduló értékei.

20


3. Az irodában elvégzett munkák A bevezetőben vázolt irodai munkákat megfelelő tehnológiai sorrendben végeztük és a következőkben röviden bemutatjuk azokat. 3.1. A mérések feldolgozása A tervező által kért termékek előállításához szükséges felmérési hálózat és részletpontok koordinátáit a mérések megfelelő, 2D+1D ételmű feldolgozásával biztosítottuk. A Szilágy megyei szakaszra vonatkozó GPS mérési adatokat a GEOTRACER GPS v.2.29, a hagyományos méréseket pedig a TOPOSYS programrendszerekkel dolgoztuk fel. A Kolozsvár megyei szakaszon, hagyományos módon gyűjtött adatokat a TERRAMODEL FDM programrendszerrel dolgoztuk fel a hivatalos romániai sík- és magassági vonatkoztatási rendszerekben. A mérések feldolgozásának menete és az eredmények felépítése szakembereink előtt ismert, ezért előadásunkban nem térünk ki e kérdéskör ismertetésére. A kapott eredményeket a tervező által kért MOSS programrendszer-kompatibilis formátumban, megfelelő kódolással leadáshoz előkészítettük, a START NRPCT X Y Z KÓD formátumban. 3.2. A digitális terepmodell létrehozása, szintgörbék generálása A vonalas objektumokra jellemző szalag alakú munkaterület digitális terepmodelljét a SURFER 8 programrendszerrel, a terepen megfelelő módon választott és mért pontok számított koordinátáit kiinduló adatokként használva, a Szilágy megyei szakaszon 5 méteres, a Kolozsvár megyei szakaszon 2 méteres felbontású rácshálót kriggelés módszerével generáltuk. A magassági értékek interpolálása után az ismert pontokban a ∆Z = Zmért Zinterpolált értelmezésben számított magasság-különbségeket a programrendszer által generált lista tartalmazza, amelynek egy részét pontszám, X Z Y koordináták és ∆Z magasság-különbségek, a programrendszer által generált formátumban, az alábbiakban, változtatás nélkül mellékeljük: 43294 43295 43296 43297 43298 43299 6840 6838 6836

EMT

574828.17 574831.45 574831.18 574834.98 574836.74 574835.59 574805.91 574804.39 574804.93

384474.824 384473.86 384474.315 384474.883 384476.037 384475.915 384520.26 384521.25 384526.06

520.316 520.15 520.165 520.11 520.13 520.135 534.03 534.3 536.11

-0.0601482631482213 -0.0946697334500186 -0.0509226995432073 -0.0582509001333165 -0.0666666757825851 -0.0496229052415629 -0.0290946523796265 -0.0441724282065934 -0.00703840289872915

21

6835 6816 6837 6834 6814 6813 6829 6833 8323 6825 6828 6832 6811 6830 6831 6827 6809 6807 6826 6805 8326 8327 43781 43782 43783 43784 43787 43788 43789 43792 43793 43794

574816.69 574837.71 574811.01 574802.12 574834.65 574834.02 574825.91 574811.72 574827.05 574835.38 574821.93 574802.96 574830.29 574808.96 574802.13 574819.48 574826.72 574826.37 574819.73 574823.34 574825.86 574835.02 574814.345 574814.22 574823.1 574823.05 574837.93 574834.193 574830.457 574837.1 574833.523 574829.947

384523.8 384528.83 384525.29 384532.9 384533.25 384534.36 384532.56 384531.02 384532.65 384542.42 384538.8 384539.07 384542.59 384543.54 384543.22 384548.34 384552.26 384553.46 384550.12 384561.91 384572.91 384581.2 384546.83 384545.94 384550.3 384551.79 384557.035 384555.443 384553.852 384558.48 384556.807 384555.133

536.24 536.6 537.3 537.65 537.9 538.5 538.63 538.68 538.7 539.26 539.56 539.57 539.85 540.6 540.97 541.6 541.68 542.28 542.51 543.78 545.11 546.42 541.555 541.1 541.64 542.395 541.16 541.333 541.507 541.965 542.07 542.175

0.0112257101505975 0.0871777617949192 0.0759084960818655 -0.0214709394509782 -0.0636045484865235 0.0617378251477021 0.00637403291511873 0.0308255953092385 0.0415039121309064 -0.0218655782894075 -0.0133437915908416 0.00756004416734868 -0.0231133962707872 -0.0675216195210169 -0.0575689033342996 0.0650445160880508 0.0899247661155869

0.054926058765659 -0.0427871924229066 -0.0759286614858183 0.0493638949434398 -0.0148822836720228 -0.0625127286068619 -0.0587459019662901 0.0542531582233323 0.0578150703739766 0.0304119991312746

A generált terepmodell egy szakaszát a 4. ábra szemlélteti. A létrehozott digitális terepmodellből, a választott paraméterek beállítása után a szintgörbéket 2 valamint 1 méteres magasság-különbségekkel generáltuk, amelyeket a vízszintes és magassági értelmű információkat tartalmazó digitális helyszínrajz egy részének bemutatásával szemléltetünk (5. ábra).

4. ábra

22


3.3. A vízszintes és magassági elemeket tartalmazó digitális helyszínrajz elkészítése A MAPSYS programrendszerrel történő digitális térképszerkesztés problémája szakembereink számára ismert folyamat, ezért nem kívánjuk részletezni azt. A tervező által rögzített feltételek betartásával szerkesztett, vízszintes és magassági elemeket tartalmazó digitális helyszínrajz egy részét az 5. ábra szemlélteti. 3.4. A hosszanti- és keresztirányú metszetek generálása. A tervező által kért hosszanti és megfelelő sűrűségű keresztirányú metszeteket adatait a SURFER8 programrendszerrel, a metszetek szerkesztését a MAPSYS programrendszerrel oldottuk meg. A metszetek vonalának meghatározása után a digitális terepmodell adataiból a SURFER8 programrendszerrel generáltuk a metszetek adatait, megfelelő adattárokban rögzítve. A Szilágy megyei szakasz hosszanti metszete generált adatainak egy részét, pontszám X Y Z koordináták, kumulált távolság, metszetkód, a programrendszer által generált formátumban, változtatás nélkül, a továbbiakban mellékeljük: 347947.04335 630495 347945 630496.18575 347940 630499.087234 347938.427071 630500 347935 630501.988719 347932.101 630503.671 347930 630504.888548 347929.807678 630505 347925 630507.786091 347921.17968 630510 347920 630510.683635 347915 630513.581179 347912.551683 630515 347910 630516.478722 347905 630519.376266 347903.923685 630520 347900 630522.27381 347895.295687 630525 347895 630525.171353 347890 630528.068897

EMT

317.884526453 318.232785889 319.240380353 319.633171701 320.118941527 320.34811286 320.530092155 320.54396435 320.838150819 320.951516456 321.088956437 321.966576011 322.600572572 323.541390816 325.20948377 325.554627661 326.409776546 327.077458185 327.105684922 327.805163343

8550.05359962 8552.41607276 8558.19695626 8560.01553964 8563.97783976 8567.32959601 8569.75789248 8569.98017442 8575.53679887 8579.95225271 8581.31570526 8587.09461166 8589.92433101 8592.87351805 8598.65242444 8599.8964093 8604.43133084 8609.8684876 8610.21023723 8615.98914362

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

23

5. ábra

A kért metszetek generált adatait felhasználva, a MAPSYS programrendszerrel, az x=Z és y=kumulált távolság átrendezés után, azonos módon szerkesztettük a hosszanti metszetet és az 50 méteres sűrűségű keresztmetszeteket. A szerkesztett metszetek bemutatására a Szilágy megyei szakasz hosszanti metszetét választottuk, amelyet a 6. ábra szemléltet.

6. ábra

4. Befejező gondolatok A bemutatott munka komplex jellegű, számos szakmai feladat megoldását igénylő kihívás volt számunkra. A székhelyünktől több mint 100km-re 24


lévő munkaterület és a változatos időjárás sok adminisztratív probléma megoldását is igényelte. A rendelkezésünkre álló technológia fizikai, logikai és humán összetevői megfelelő feltételeket biztosítottak a tervező által rögzített paraméterek betartásához és a munka időben való elvégzéséhez. Figyelemre méltó az eddig kimondottan irodainak számított munkafázisok terepi elvégezhetősége felé való eltolódás, ami a számítástechnológiában tapasztalható fejlesztések szakmánkra gyakorolt befolyásának eredménye. Véleményünk szerint ez a folyamat az elkövetkező időszakban tovább fokozódik. Figyelembe véve a tényt, hogy az adatgyűjtésben műholdas és hagyományos alapú technológiákat, az adatfeldolgozásban és termék-előállításban megfelelő, különböző szoftver-házak programrendszereit használtuk, kiemelkedő figyelmet szenteltünk az adatok és eredmények kompatibilitásának, ami lehetővé tette a zökkenőmentes problémamegoldásainkat. Így tovább erősödik bennünk az a tudat, hogy jó úton és jó ütemben haladunk a napjainkra jellemző, rohamos technológiai fejlődés útján.

EMT

25

Földmérési és kataszteri munkáink a Bihar megyei SUINPROD PALOTA Rt. székelyhídi 12-es számú (HORÓ) farmjának privatizálásához Our Surveying and Cadastral Works for Privatization of Bihar County's SUINPROD PALOTA S.C's th 12 (HORÓ) Farm from Székelyhid City Dr. Ferencz József, Bálint József, Rácz László, Floriş Adrian MasterCAD Kft., Nagyvárad

Abstract In this paper are presented some components of the surveying and land registering works for privatization of Bihar county `s SUINPROD PALOTA SC`s 12th(HORÓ)farm from Székelyhíd city. After the field and the office surveying works presentation, we describe the land registration works for the obtained proprietary rights registration. At the end is presented the old 1:2880 scale cadastral map`s transformation into the Romanian official re ference system.

1. Bevezetés A rendszerváltás utáni tulajdonviszonyok átrendeződési folyamatának egyik fontos összetevője az állami tőkéjű részvénytársaságok privatizálása, amelyet eléggé ellentmondásos, gyakran változtatott jogi és technikai normarendszer szabályoz. A privatizálás tárgyát a jogi személy tulajdonában lévő ingatlan és ingó javak képezhetik. Az érintett részvénytársaságok létrehozásakor az általuk használt földterületek állami tulajdonban voltak, a régebbi kisajátítások alapján. A földterületek tulajdonjogának megváltoztatása a privatizálandó részvénytársaságok javára, összetett, hosszas folyamat, amelyet a rendszerváltás utáni jogi normák szabályoznak , amelyeknek alapján meg kell szerezni a „TULAJDONJOGOT BIZONYÍTÓ OKIRAT”-ot, aminek alapján a tulajdonjogot a telekkönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Ebben a folyamatban a földmérésre mindkét, az előbbiekben említett tulajdonjog-rendezési fázisban konkrét feladatok hárulnak: a „TULAJDONJOGOT BIZONYÍTÓ OKIRAT” megszerzéséhez szükséges topográfiai dokumentáció elkészítése, majd a megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéshez előírt kataszteri dokumentáció összeállítása. 26


Előadásunkban a Bihar megyei „SUINPROD PALOTA” RT székelyhídi 12.számú (HORÓ) farmjának privatizálásához szükséges topográfiai és kataszteri dokumentációk elkészítésekor végzett földmérési és kataszteri munkák során alkalmazott technológiai megoldásokból mutatunk be két, általunk érdekesnek tartott részt . 2. A tulajdonjogot bizonyító okirat megszerzéséhez szükséges topográfiai dokumentáció elkészítése A már többször módosított „HG.Nr.834/1991” Kormányhatározat és annak gyakorlati alkalmazását szabályozó „Kritériumok” előírásainak megfelelően az állami tőkéjű részvénytársaságok használatában lévő földterületek meghatározása és felértékelése egy új, terepi felméréseken alapuló komplex, a hivatalos romániai vonatkoztatási rendszerben készült topográfiai dokumentáció alapján történik. A dokumentáció elkészítését egy sor, technológiailag összefüggő terepi és irodai munkafázis megvalósítása biztosította: − felmérési hálózat létrehozása: adatgyűjtés, szavatos kiegyenlítés; − részletpontok meghatározása: adatgyűjtés, koordinátaszámítás; − digitális topográfiai térkép szerkesztése; − területek azonosítása, csoportosítása a megadott kritériumok alapján, öt területtípusba sorolva, megfelelőek kódolva és számozva; − területszámítás, területtípusonként és összesítve; − a topográfiai dokumentáció összeállítása, megjelenítése analóg és digitális formában. Felhasználva az elkészített topográfiai dokumentációt, végigjárva egy eléggé bonyolult ellenőrzési folyamatot, az arra illetékes hatóság kiadta a részvénytársaságnak a TULAJDONJOGOT BIZONYÍTÓ OKIRATot. A továbbiakban ebből a folyamatból az első munkafázis terepi és irodai összetevőit ismertetjük röviden. 2.1. A felmérési hálózat megvalósításának terepi munkái A hivatalos romániai sík vonatkoztatási rendszer az 1970-ben bevezetett sztereografikus vetület síkjában meghatározott egységes koordinátarendszer, amelyben adottak az országos geodéziai hálózat pontjainak koordinátái. A gyakorlatból ismert a valóság: a hajdani, a terepen megfelelő módon kővel állandósított I-IV.- rendű geodéziai pontok jó része eltűnt, az V.-rendűnek minősített templomtornyok viszont megvannak. Ez a helyzetértékelés érvényes a székelyhídi munkazónára is. Így a felmérési hálózat pontjai koordinátáinak hagyomáEMT

27

nyos technológiával történő meghatározásához csak a munkazónából látható templomokat használhattuk. Figyelembe véve a sík terep és az egy vagy többszintű épületek összeláthatóságot gátló hatását, egy magas pont köré létrehozott poligon (ötszög) csúcsai és a centrális pont alkotta felmérési hálózat mellett döntöttünk. A centrális pontot egy háromszintű épület vízszintes tetőterén festéssel állandósítottuk. Ebből a pontból 11 templomtorony látható amelyek felé a vízszintes irányokat GEODIMETER 610M elektronikus tahiméterrel, az iránysor módszerével mértük.(1. ábra).

1. ábra

A felmérési hálózat centrális pontjából (2. ábra, 1 számú pont) a föld felszínén karóval állandósított pontok felé vízszintes és függőleges irányokat valamint távolságokat mértünk. A hálózat többi pontjából (2. ábra, 2-6 számú pontok) kölcsönösen, a sokszögelés módszerével vízszintes, függőleges irányokat és távolságokat, valamint a látható templomok felé (2. ábra, 2,4,6 számú pontok) vízszintes irányokat mértünk a GEODIMETER 610M elektronikus tahiméterrel.

28


2. ábra

2.2. A felmérési hálózat megvalósításának irodai munkái A terepi munkák eredményei, a mérések, az irodai munkák kiinduló adatait képezik. A megfelelő adatfeldolgozás után a felmérési hálózat pontjainak a romániai hivatalos vonatkoztatási rendszerben számított koordinátáit kapjuk, amelyek a bevezetésben felsorolt következő fázisok kiinduló adatait alkotják. Az adatfeldolgozást a TOPOSYS programrendszerrel végeztük, a következő sorrendben: a pontok közelítő koordinátáinak számítása és szabatos kiegyenlítés. 2.2.1. A közelítő koordináták számítása A centrális pont (2. ábra, 1számú pont) koordinátáit hátrametszéssel számítottuk, figyelembe véve az összes lehetséges kombinációkat, amelyek eredményei közül ejtettük az elfogadott hibahatár feletti értékeket. A számítás eredményeként a programrendszer által generált lista egy részét fordítás nélkül mellékeltük:

EMT

29

A hálózat többi pontjainak közelítő koordinátáit a centrális pontból poláris koordinátaszámítással kaptuk. A számítás eredményeként a programrendszer által generált listát fordítás nélkül mellékeltük:

30


EMT

31

2.2.2. A felmérési hálózat szabatos kiegyenlítése A kiegyenlítést a TOPOSYS programrendszer által biztosított, kényszerfeltételeket használó közvetítő egyenletek módszerével végeztük. A 11 templomtorony, ismert koordinátáival fix pontokként szerepelt a kiegyenlítésben. A prog32


ramrendszer által kért paraméterek beállítása utáni iterációs számítási folyamat végén kaptuk a kiegyenlített koordinátaértékeket. A kiegyenlítés eredményeit tartalmazó, a programrenszer által generált listát fordítás nélkül mellékeltük:

EMT

33

34


A kiegyenlítés eredményeihez számított megbízhatósági és pontossági mutatószámokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a megvalósított felmérési hálózat megfelel az előírt követelményeknek, jó alapot biztosítva a munka további fázisaihoz, amelyeket az 1998. év folyamán végeztünk el. 3. A megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéshez előírt kataszteri dokumentáció összeállítása A „SUINPROD PALOTA” R.T. a székelyhídi 12.számú (HORÓ) farmja által használt földterületre a TULAJDONJOGOT BIZONYÍTÓ OKIRATot 2004 március 1.-én állította ki az illetékes hatóság. A megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez a már többször módosított L.nr.7/1996 Kataszteri és ingatlan-nyilvántartási törvény 61. cikkelye által előírt kataszteri dokumentációt kell készíteni, amely az érvényben lévő technikai utasítások alapján a következőket kell tartalmazza: − Technikai leírás( a munka megnevezése, megrendelője, tárgya, célja, a birtoktest területi elhelyezése, a birtoktest helyzete a régi telekkönyvi nyilvántartásban és az elvégzett topográfiai-kataszteri munkák leírása); − A birtoktest elhelyezkedési és elhatárolási rajza ( a birtoktest adminisztratív adatai, a tulajdonos adatai, a birtoktesthez rendelt kataszteri szám, a területszámítás adatai és eredménye, a birtoktest kataszteri térképe); EMT

35

− A birtoktest kísérőjegyzéke( a birtoktest adminisztratív adatai, kataszteri nyilvántartási információk, a birtoktest rajza, a területre, épületekre és tulajdonosra vonatkozó adatok). A kataszteri dokumentációt a TOPOSYS és MAPSYS programrendszereket használva, az előírásoknak megfelelően állítottuk össze, e folyamat ismertetése nem képezi előadásunk tárgyát. Figyelembe véve azt, hogy az előírások alapján a birtoktestre vonatkozó régi telekkönyvi nyilvántartási adatokat a dokumentációban az előirt helyen fel kell tüntetni, érdemesnek tartjuk e probléma kezelésének rövid bemutatását. Romániában a régi és új telekkönyvi nyilvántartás alapját képező kataszteri térképek különböző geodéziai dátumokon alapuló vonatkoztatási rendszerekben készültek. Azok egységes kezelésére a megfelelő átalakítási megoldást kell alkalmazni, a 3. ábra szerint. A továbbiakban két vonatkoztatási rendszer átalakításának az általunk használt megoldását mutatjuk be röviden. A székelyhídi 12.számú (HORÓ) farm területét is ábrázoló, régi, 1:2880 méretarányú ölrendszerű telekkönyvi térkép a budapesti sztereografikus vetületi rendszerben készült. Ismerve az ölrendszerű szelvény-hálózatrendszert és a szelvények jelzési módját, a Székelyhíd községet ábrázoló szelvények szelvénykeret-sarkainak koordinátáit könnyen számítottuk.

3. ábra

36


Az így kapott, ölben kifejezett koordinátákat a romániai hivatalos sík vonatkoztatási rendszerbe közös pontok alapján, ortogonális (Helmert) transzformációval számított paraméterek segítségével transzformáltuk. Közös pontként a székelyhídi 12. számú (HORÓ) farm területét megfelelő módon körülvevő 13 templomtornyot választottunk, amelyeknek megkaptuk a mindkét rendszerben kifejezett koordinátáit. A számítások eredményeit a TOPOSYS programrendszer által generált lista tartalmazza, amelyet fordítás nélkül mellékeltük:

Az így meghatározott paraméterekkel a régi telekkönyvi térképek szelvényeinek már számított, ölben kifejezett sarokpont-koordinátáit a hivatalos román vonatkoztatási rendszerbe transzformáltuk. A budapesti sztereografikus vetületi rendszerben készült régi, 1:2880 méretarányú ölrendszerű telekkönyvi térkép Székelyhíd község területét ábrázoló szelvényeit független, digitális formátumban megkaptuk, amelyeket a MAPSYS programrendszerrel, a sarokpontokat közös pontokként használva transzformáltuk a romániai hivatalos vonatkoztatási rendszerbe. Ettől a pillanattól kezdve a két különböző típusú térképállományt egységesen kezelhetjük. A digitálisan szerkesztett „Birtoktest elhelyezkedési és elhatárolási rajz” adatállományát, megfelelő rétegkiosztás mellett, egyesítve a transzformált régi telekkönyvi térképek adatállományával, azonosítottuk az érintett földterület helyzetét a K.o.XXXI.33sz.ci és K.o.XXXI.33sz.di (8, 9) jelölésű szelvényeken, amelyet a következő, 4. ábra szemléltet.

EMT

37

4. ábra

Ezután az előírt helyzetelemzés rutinszerű feladat, amelyre nem térünk ki. 4. Befejező gondolatok A tulajdonviszonyok átszerveződése számos új feladatot állít szakmánk és szakembereink elé. Azok kompetens megoldása sok esetben a munkavégzők problémafelismerő és optimális megoldás kidolgozó képességük függvénye. Sok esetben ebből adódik azonos problémák változatos kezelése és különböző megoldások alkalmazása. Az előadásunkban bemutatott két probléma és annak alkalmazott megoldása egyéni kezdeményezések eredménye. A felmérési hálózat megvalósításának bemutatott megoldását, magasan elhelyezett centrális ponttal, a konkrét terepi viszonyok, valamint a kornak megfelelő technológiai háttér határozták meg. Ma, valószínűleg másképp oldanánk meg e feladatot. Véleményünk szerint ezen a területen mindig is helye lesz az alkotó jellegű szakmai kezdeményezésnek, betartva a hatóság által rögzített megbízhatósági és pontossági mutatószámokat. A régi telekkönyvi térképeknek a hivatalos romániai vonatkoztatási rendszerbe való átalakítása, véleményünk szerint nem lehet egyéni kezdeményezésen alapuló megoldások kérdése, ezt legrosszabb esetben is megyei hatósági szinten egységesen kellene megoldani és megfelelő módon a munkavégzők rendelkezésére bocsátani, az érvényben lévő jogi és technikai normák alapján.

38


HTML program tervezet Maros megye kataszterének interneten való eléréséhez Kovács Lóránt Locativ SA, Marosvásárhely

Az előadás célja egy Web oldal bemutatása, HTML (Hyper Text Markup Language) nyelvezetben, amely hasznos információkat tartalmaz, az (ONCGC) Országos Kataszteri, Geodéziai, Térképészeti Hivatal által földmérési munkálatokra engedélyezett személyek, valamint ezen személyek munkálatait megrendelő nagyközönség számára. A program Java Script nyelvezetben van megírva és következő a szerkezete: <TITLE>Cadastrul municipiului Tg.Mures <META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-1"> <META content="MSHTML 6.00.2600.0" name=GENERATOR> <script language="JavaScript"> 0&&parent.frames.length) { d=parent.frames[n.substring(p+1)].document; n=n.substring(0,p);} if(!(x=d[n])&&d.all) x=d.all[n]; for (i=0;!x&&i
EMT

39

if ((x=MM_findObj(a[i]))!=null){document.MM_sr[j++]=x; if(!x.oSrc) x.oSrc=x.src; x.src=a[i+2];} } //-->

CADASTRUL MUNICIPIULUI TG.MURES

............................................................................................................................................

A Web oldal bemutatása Az első oldal, amely egyben a címlap is a Maros megye katasztere nevet kapta, innen lehet megnyitni a többi oldalt.

40


A következő oldal az OKGTH által földmérési munkákra engedélyezett személyek névsorát tartalmazza cím, telefon szám, e-mail cím, rövid önéletrajz, amely segíti a megfelelő földmérő kiválasztását. Utána vissza lehet térni a címoldalra. A kiválasztott személy, munkájának sikeres elvégzése érdekében bizonyos adatokat kell begyűjtsön, ilyenek a térképek, geodéziai pontok koordinátái, kódok, az adatbázisból bizonyos információk. Az információk nem nyilvánosak, csak az Országos Kataszteri, Geodéziai, Térképészeti Hivatal által földmérési munkálatokra engedélyezett személyek számára elérhetőek, éppen ezért csak személyi szám alapján lehet bejutni az oldalakra.

A térképeket AutoCAD és jpeg formátumban lehet letölteni, a használt feldolgozási programok függvényében.

EMT

41

A geodéziai pontok koordinátái és az adatbázis szintén csak az engedélyezett személyek számára elérhető, személyi szám alapján.

42


A Web oldalt használva nagyon sok időt takaríthatunk meg és az információink is nagyon pontosak lesznek.

EMT

43

Térinformatikai és turisztikai célú várostérképek megvalósítása Realization of GIS and Tourist City Maps Kuszálik József térképész igazgató, Micro Mapper Kft., Kolozsvár

Abstract From 2002 our company prepares digital maps from romanian cities for tourist and business GIS applications. In this paper I briefly present briefly the technology and working process, the layer structure and the precision of these maps, and also the domains that uses and benefits from these maps. Összefoglaló 2002-től kezdődően cégünk romániai városok kettős hasznosítású térképeink és térinformatikai adatbázisok elkészítésében vesz részt. A jelen dolgozatban a térképek megvalósítási módját, az elkészült térképek szerkezetét, pontosságát, valamint a lehetséges hasznosítási területeket sorolom fel. Kulcsszavak turisztikai várostérképek, digitális utcatérképek, üzleti térinformatika, web-GIS, GPS-es adatgyűjtés

1. Bevezetés Romániának az Európa fele vezető útján sokféle követelménynek és elvárásnak kell megfelelnie, úgy a földmérés, mint a térképészet területén: különböző léptékű és célú térképek elkészítésével. Cégünk, a nagy- és közepes léptékű, turisztikai és szociális-gazdasági célú térképek készítésével veszi ki a részét Románia térbeli digitális adatbázisának megvalósításában. Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal a tájékozódást és a helyhez kötött információt igénylő magánszemélyeket és cégeket szeretnénk kiszolgálni. 2001 végétől kezdődően a budapesti GeoX kft. (www.geox.hu) közösen megkezdtük Románia városainak házszámos térképeinek elkészítését. A 2002-es évben Kolozsvár, Bánffyhunyad és Marosvásárhely, 2003-ban Nagyvárad, Arad 44


és Temesvár térképeit fejeztük be. Jelen dolgozatban, az így szerzett tapasztalatokról, a munkamódszerről és a digitális térképek szerkezetéről szeretnék írni. Bemutatom továbbá az elkészült térképek hasznosítási területeit néhány konkrét megvalósításon keresztül. Itt elkülönítem a turisztikai célú térképeket, amelyek egyrészt nyomtatott formában, másrészt az interneten kerül értékesítésre. A másik terület a térinformatikai elemzések oldala, ahol különböző üzleti (marketing) elemzések, valamint tudományos kutatások valósíthatók meg. Egy másik lehetséges alkalmazási terület, a járműkövetés és jármű-navigáció, habár ezen a területen még nem dolgoztunk ki speciális térképeket.

2. A térképek terepi adatgyűjtése A készülő digitális állomány geometria és attribútum adatait egyaránt terepi adatgyűjtéssel nyerjük. Az utcahálózat térbeli meghatározása egy navigációs GPS-el történik. A mért adatok rögzítéséhez egy PDA-t használunk (1. ábra). Ez két másodperces időközönkénti adattárolást tesz lehetővé. A térbeli koordináták egy szöveges állományban tárolódnak, amelyek később dxf formátumba alakíthatók és grafikusan megjeleníthetők. Ugyancsak terepi bejárással gyűjtjük össze a különböző leíró információkat: utak jellemzőit (funkció, szélesség, burkolat)és az utcakereszteződésekben levő házszámokat (2. ábra), valamint a különböző turisztikai érdekű pontokat: közintézményeket, benzinkutakat, parkolókat, gyógyszertárakat, egészségügyi intézeteket, postai hivatalokat, könyvtárakat, templomokat, múzeumokat, színházakat, szobrokat, emlékműveket, szállodákat, panziókat, kempingeket, strandokat, vendéglőket, bevásárlóközpontokat. A különböző funkciójú területeket is terepbejáráskor vesszük fel, megkülönböztetve: lakott-, ipari területeket, parkokat, erdőt és gyümölcsösöket (3. ábra).

1. ábra Az utcaháló GPS-el történő felmérése

EMT

45

2. ábra A házszámok és az utcák jellemzőinek gyűjtése

3. ábra A fedettség és a turisztikai érdekű objektumok feltűntetése

46


3. A digitális állomány felépítése Térkép megrajzolása az OCAD nevű térképkészítő szoftverrel történik. Ez egy speciálisan térképészeti célokat szolgáló szoftver, amely lehetővé teszi a GPS track DXF formátumon keresztül való betöltését, egyéb raszteres tereplapok megjelenítését feldolgozás közben és ugyanakkor egy hatékony digitalizálási környezetet és módszereket kínál a térképrajzolásra. Szimbólum kezelése és grafikai lehetőségei miatt az OCAD-ből készítjük elő a kinyomtatandó papírtérképet. Az utcaszakaszok feltöltése házszámokkal MAPINFO-ban történik. OCAD-ből DXF vagy SHAPE formátumokon keresztül lehet exportálni a már megrajzolt térképet. A házszámok feltöltése minden utcaszakaszra a következő adattáblába történik: Típus (char 15)

Elnevezés (char 50)

Fromleft (integer)

Toleft (integer)

Fromright (integer)

Toright (integer)

A házszámok összegyűjtése egy meglehetősen körülményes folyamat, főleg a házszámok hiánya miatt. Tömbházas lakónegyedekben előfordul egyes városokban (Temesvár, Arad), hogy nem létezik házszám, csak tömbház-név. Ilyen helyeken ezeket gyűjtöttük össze és külön mezőkben tároltuk. Az így elkészült térképeknek (digitális adatbázisoknak) a következő jellemzőik vannak: − UTM-WGS84-es vetületi rendszer; − 1:10 000, 1:15 000-es lépték és ennek megfelelő részletgazdagság; − a GPS-es helymeghatározásból adódó 5-20 méteres pontosság; − tartalmilag és rétegszerkezetileg az előző pontban felsorolt információkat tartalmazza;

4. Hasznosítási területek A két nagy hasznosítási terület a turisztikai célú információs térképek, valamint a térinformatika területén: az üzleti térinformatikában és a különböző célú tudományos kutatások esetében (gondolok itt a digitális utcatérképek adta geo-kódolási lehetőségekre és a térinformatikai elemzési módszerekre, pld. radon-térképezés). A két területre készített sokban hasonlítanak (vetület, szerkezet, lépték, ábrázolt terület), mégis a lényeges különbség a megjelenítésben / funkcionalitásban van. Éppen ezért, két külön térképről kell beszélnünk. Az OCAD-ben készült térkép esetében a tartalmi pontossági követelmények mellett nagy hangEMT

47

súlyt kell fordítani az esztétikai/grafikai megjelenésre, hiszen a papírra kinyomtatott térkép információgazdasága és szépsége talál majd vásárlóra. Ezzel szemben a térinformatikai környezetben tárolt digitális térkép csak korlátozott megjelenítési és nyomdai előkészítési funkciókkal rendelkezik. Ennél a térkép a funkcionalitás dominál és a használhatóság teszi a terméket eladhatóvá.

4.1. Nyomtatott térképek A papírtérképek OCAD-ből kerülnek nyomtatásra. A belváros esetében részletesebb kiemelt térképrész szükséges, hiszen itt koncentrálódik a látnivalók legnagyobb része. A városok központi területeire, ezért más forrásokból megvásárolt (megyei kataszteri hivatal, polgármesteri hivatal) részletesebb alaptérképek alapján készítjük el a térképet. Ennek az értékesítési módnak a hátrányai, hogy a nyomtatási egységár csökkentése miatt egyszerre nagy mennyiséget kell nyomtatni, ami természetesen egy kezdeti nagy befektetést igényel, ami aránylag hosszú idő alatt térül meg. További gondokat jelent az értékesítés: kereskedelmi hálózat kiépítése, a pénzek behajtása. Úgy gondolom, hogy ezekről a térképekről kevesebbet kellene írni, hiszen egy térkép többet tud elmondani megjelenésével, mint több oldalas írott jellemzés (4. ábra).

4. ábra Részlet Marosvásárhely turistatérképéből

48


4.2. Üzleti térinformatikai alkalmazások A MAPINFO-ban elkészített digitális adatbázis lehetővé teszi különböző címek geo-kódolását, valamint különböző cím mélységű adatok / területek lehatárolását. Ezáltal az elkészült digitális utcatérképek különböző tematikus térképek szerkesztési alapját biztosítják. Hogy csak egy pár, alkalmazást említsek az üzleti térinformatika területéről: vonzáskörzet lehatárolás (5. ábra), ingatlanár-térképek készítése (6. ábra).

5. ábra Budapesti bankfiókok vonzáskörzete

6. ábra Debrecen ingatlanártérképe

4.3. Internetes térképek Cégünk két típusú internetes térképet készített el. Az egyik a vektoros rajzot felhasználó, dedikált szerveren működő házszámos keresési lehetőséggel ellátott interaktív térkép. A másik raszteres alapú, keresési funkciókkal ellátott internetes térkép. Az első a GeoX kft. segítségével készült, míg a másodiknál az OCAD által felkínált lehetőségeket használtuk ki. A vektoros térképnek több keresési lehetőséggel rendelkezett: címre (utca és házszám szinten), valamint különböző turisztikai objektumokra. Ez utóbbiakról rövid leírást is tartalmazott. Nagyítási, kicsinyítési és mozgatási funkciókkal is rendelkezett. A raszteres térkép számos GIF kiterjesztésű apró képből tevődik össze, ezáltal a letöltés gyorsabban történik. Ez a térkép utcára, valamint turisztikai objektumokra biztosít keresést. Mivel ez a térkép az OCAD-ben, nyomtatásra elkészített térképből lett előállítva, ezért az elsőnél sokkal szebb a megjelenése. A két térképtípus közül jelenleg csak e második – raszteres – működik honlapunkon. A vektoros változatról körülményes használata, valamint a gyengébb esztétikai megjelenítés következtében mondtunk egyelőre le. EMT

49

Folyamatos és diszkrét koordinátarendszerek; kataszteri és földnyilvántartási adatok kapcsolata Continous and Discrete Coordinate Systems; Links Between Land Registry and Cadastre Dr. Márton Gyárfás Geotop Kft., Székelyudvarhely

Egy jól megtervezett térinformatikai rendszerben alapvető követelmény a grafikus és alfanumerikus adatok integrált tárolása egységesen kezelhető vonatkoztatási rendszerekben. Az előadásban ezen problémák megvalósítását és kezelését mutatjuk be, gyakorlati megközelítésből.

50


Temesvár vártörténete Temesvar Historical City-center Márton Huba Geotop Kft., Székelyudvarhely

A több mint ezer éves múltra visszatekitő városközpont térinformatikai elemzése régi térképek alapján, betekintést nyújt a Vár területfelhasználási alakulásába, fejlődési folyamatába. A létező méretarányos térképek egymásrahelyezése a XVIII. századtól kezdve napjainkig és a legüjabb műholdfelvételek felhasználása lehetővé teszi a régészeti helyszínek könnyebb azonosítását valamint a régészeti munkálatok hatékonyabb megszervezését.

EMT

51

MapSys Internet Map Server (egy modern kataszteralapú városigazgatás alapja) MapSys Internet Map Server – Cadastral GIS Based City Administration Nagy István Geotop Kft., Székelyudvarhely

A MapSys Internet Map Server, a székelyudvarhelyi GEOTOP Kft. MapSys 5 nevű kataszteri adatbank szoftverének internetes/intranetes megjelenítő, lekérdező szoftvere. Az előadásban részletesen bemutatom a szoftver funkcióit, az adatok előkészítésének folyamatát, egy munka konfigurációjának folyamatát, és a lekérdezések beállítását. Az előadás végén, felvázolok egy modern városigazgatást, amelynek szerves része a fent említett szoftver.

52


Modell kataszteri adatbank frissítésére Cadastral Databank Update Model Nemes Botond Geotop Kft., Székelyudvarhely

Az előadás célja egy lehetséges modell szolgáltatása egy elkészült kataszteri adatbank adatainak frissítésére. A modell hiánypótló szándékkal készül, mivel jelen pillanatban, Romániában még nem létezik egy olyan elfogadott és általános rendszer, amely megoldást kínálna mind a térképháttér, mind az adatbázis adatainak szakszerű és pontos frissítésére. A felvetett probléma megoldására már léteznek kezdeményezések, például Temesváron, de ez még egy nagyon kezdetleges forma, ezt a helyzetet szeretnénk megszűntetni, lehetőleg országos szinten, és egy komplett rendszert kínálni, amely segítségével hatékonyan és pontosan módosítani lehet egy kataszteri adatbankot. Az előadás részletesen bemutatja a modellt, tárgyalva a kővetkező esteket: − A változtatást végző kataszteri mérnők, építész mérnők, stb. hozzáférése a meglévő digitális kataszteri térképháttérhez és az adatbázis adataihoz. − A leadandó munkával szemben támasztott elvárások és az elvárások ellenőrzése. − A leadás formája és formátuma. − Az elkészült, ellenőrzött és elfogadott munka integrálása a digitális térképbe és az adatbázisba.

EMT

53

A közműhálózat nyilvántartás megvalósítása Székelyudvarhelyen és továbbfejleszthetőségének lehetőségei Utilities Cadastre in Székelyudvarhely and Development Perspectives Papp Attila Geotop Kft., Székelyudvarhely

Az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz elengedhetetlen a megfelelő informatikai, információtechnológiai háttér biztosítása, de mindenekelőtt a európai uniós elvárásoktól függetlenül a települési önkormányzatok életében fontos a térinformatikai alapú önkormányzati hivatal kialakítása. A térinformatika alkalmazásával az önkormányzati hivatalokon belül eredményesen oldhatók meg olyan feladatok, mint a városfejlesztéssel összefüggő feladatok térképi feldolgozása és megjelenítése, a közterületek nyilvántartása, a közműhálózat állapotának követése, karbantartása, felújítások tervezése. A térinformatika hivatali bevezetését egy sor probléma hátráltathatja, egyfelől a személyi és tárgyi feltételek hiánya, valamint a különböző intézmények, közművállalatok gyenge együttműködési hiánya. Fontos lenne megtalálni és biztosítani a kölcsönös és folyamatos adatforgalmat a rendszerben levő intézmények között. E törekvés középpontjában a település vezetőinek kell, hogy legyenek, fontos, hogy megértsék a térinformatikai rendszerek fontosságát a mai modern kor elvárásainak megfelelően, mert ez a település továbbfejlődésének egyik feltétele. Mindezek megteremtődése a térinformatikai fejlesztések elindításának egyik fontos alapköve. A közművállalatok által a rendelkezésünkre bocsátott adatokból és a terepen felmért adatok felhasználásával megszerkesztettük a közműhálózatok (gázhálózat, vízhálózat, szennyvízcsatorna hálózat, csapadék-csatorna hálózat, távhőhálózat, elektromos hálózat és távközlési hálózat) nyomvonalait, az aknákról gyűjtött adatokat egy aknanyilvántartó alkalmazás segítségével adatbázisban tároltuk. Egyedi azonosítók alapján a térképhez kapcsolhatók a relációs adatbázisban tárolt adatok. Egy egységes lekérdezőrendszeren keresztül megjeleníthető az alaptérkép és a hálózatok nyomvonalai. A kiválasztott aknának lekérdezhetőek az adatai, adatlap formájában. Az Internet adta lehetőséget kihasználva, az adatok hozzáférhetőek és lekérdezhetőek a lakosság számára is.

54


A nemzeti Kataszteri Program indítása National Cadastral Programme Simon Sándor Nemzeti Kataszteri Program KHT, Budapest

Abstract The first phase of the acceleration of the National Cadastral Programme started at 01. January 2004 in Hungary. The project objective is to finish the vectorised version of base cadastre maps in rural areas till the end of 2005, and in the urban areas till the end of 2007. The National Cadastral Programme Non-profit Co. implementing the project from a government guarantied loan 9,8 billion HUF. A program indításának gondolata éppen tíz évvel ezelőtt született, felismerve azt, hogy a magyarországi tulajdonviszonyokban történő jelentős változások, az informatika és számítástechnika robbanásszerű fejlődése, a digitális technológiák térnyerése, elengedhetetlenül szükségessé teszik az állami földmérési alaptérképek digitális formában történő elkészítését és térképi adatbázisok létrehozását. A program egy olyan digitális térkép készítését célozza meg, melynek végeredményeként az ország egész területére elkészül a számítógépen kezelhető állami alaptérkép állomány, amely az ingatlan nyilvántartás geometriai alapját, valamint a térinformatikai rendszerek alapját is képezik. A program végrehajtása abban a vonatkozásban is jelentős eredménnyel bír, hogy a kiinduló helyzetbeli sokszínű, különböző vetületi rendszerű, különböző méretarányú, különböző megbízhatósággal bíró állami alaptérképek egységes vetületi rendszerben (Egységes Országos Vetületi Rendszerben un. EOV-ban) és egységes méretarányban ill. megbízhatósággal fognak rendelkezésre állni. A térképkészítési tevékenység indítása A térképkészítési munkák 1997 év végén indultak meg, a Földügyi és Térképészeti Főosztály területkijelölése alapján.

EMT

55

A munka alá vett területi egység alapjában véve egy település közigazgatási határán belüli területet jelentett, annak belterületével, külterületével és zártkertjével (különleges külterületével) együtt. A feladat a vonatkozó szabvány ill. DAT Szabályzat szerinti digitális földmérési alaptérkép előállítása, vagy újfelmérés vagy már előzőleg más digitális rendszerben elkészült állomány átalakításával. Alapjában véve a végrehajtás sorrendiségének a stratégiája az volt, hogy elsősorban a megyeszékhelyek, a megyei jogú városok, egyéb városok és települések kerüljenek megvalósításra. 1997-ben az említett munkák 6 településen indultak meg. Folytatásként 1998-ban 23, 1999-ben 7, 2000-ben 25, 2001-ben 10, 2002-ben 7, 2003-ban 2 település feldolgozása indult el. 2002-ben igen jelentős előrelépés történt a külterületi digitális vektoros térképek előállítása terén. Az FVM Földügyi és Térképészeti főosztálya 6 megye teljes területét jelölte ki indításra. A külterületi munkák beindítása azt a célt szolgálta, hogy kialakuljon a további végrehajtás feltételrendszere és olyan vektoros térképi állományok jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Kataszteri Programban a DAT szabvány és szabályzatrendszer szerinti adatbázis felépítésében a későbbiekben felhasználhatók legyenek. Ugyanakkor azonnali igény jelentkezett, hogy a vízügyi szakágazat Vásárhelyi terv keretében megvalósítandó un. Tisza projekthez (amely az árvízvédelmi feladatok kapcsolódik) a lehető leghamarabb álljon rendelkezésre számítógépen kezelhető digitális alaptérkép. A 2003. év végéig elért eredményekről A 2003. év végéig 91 közbeszerzési eljárást bonyolított le az NKP Kht. 80 település (ebből 13 a megyeszékhely és 9 a fővárosi kerület) DAT szabályzat szerinti állami földmérési alaptérképe készült el. 7 megye külterületi digitális vektoros alaptérképének kezdődtek meg a munkái és ebből 3 megye elkészült, 4 megye munka alatt van. A folytatás lehetőségének a megteremtése 2003 május elejére elkészült az előterjesztés a Kormány részére a Nemzeti Kataszteri Program folytatásához, végrehajtásának felgyorsításáról és ütemezéséről. Az előterjesztés alapján megszületett a 2122/2003 számú Kormány határozat, az NKP megvalósításáról és végrehajtásának felgyorsításáról, amely kimondja:

56


A Nemzeti Kataszteri Program gyorsítása I. ütemének 2004-2007 közötti végrehajtásához – mely az ország egész területére az állami alaptérképek vektoros digitális változatának elkészülését eredményezi – szükséges 9,8 milliárd forint forrást hitelből kell biztosítani, állami kezességvállalással. Az NKP Kht. és a K&H Bank Rt. között 2003 december 17.-én került aláírásra a hitelszerződés. A hitel futamideje 15 év, 5 év törlesztési halasztással. A felgyorsítás I. ütemének tervezése Az NKP Kht. az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával egyeztetetten elkészítette a végrehajtási ütemtervet. A feladat három főcsoportra lett felosztva, nevezetesen: Külterületi vektoros térképek (KÜVET) Belterületi és zártkerti vektoros térképek (BEVET) Fővárosi kerületek A felosztást figyelembe véve a 2004-2007 években az I. ütem feladatmennyisége az alábbiakat jelenti: Külterületi vektoros térképek (5,6 millió ha) 12 megye , amelyből 7 megye teljes területével kerül indításra, 5 megye a már említett vízügynek készülő területrészek feletti maradó területekre. A közbeszerzési pályáztatás előkészítéseként szakértői vélemények készülnek, amelyek pontosan felmérik a kiinduló térképi állapotokat és ezek mennyiségi adatait és javaslat készül az elkészítés módjára. Az értéknövelt adatszolgáltatás a földhivatalok feladata, a további végrehajtás vállalkozói feladatkörbe tartozik. A külterületi vektoros alaptérképeknek 2005 december végéig kell elkészülni. Belterületi és zártkerti vektoros térképek (0,6 millió ha) A közbeszerzési pályáztatást itt is szakértői vélemény elkészítése előzte meg. Lényeges megemlíteni, hogy a BEVET kapcsán nem csupán a meglévő alaptérképek vektorizálásáról van szó, a feladat ennél összetettebb. A program keretében például a jelenlegi vetület nélküli alaptérképekkel bíró területek újfelmérésre kerülnek és van olyan 1:2880-as méretarányú igen rossz állapotú térkép is, ahol indokolt az újfelmérés azzal együtt, hogy a program vektoros átalakítás megnevezést visel. Ahol a belterület az előzőek miatt újfelmérésre kerül, az csak a DAT szabvány és szabályzat szerint készülhet. EMT

57

Az elmondottak tehát egyértelműen jelzik, hogy a Nemzeti Kataszteri Program felgyorsításának I. ütemének végrehajtása igen komplex szakmai ismereteket, szakmai gyakorlatot és jogosultságot igényel. A BEVET térképek az egész ország területét lefedően 2007 év végéig kell hogy elkészüljenek. Ez év második felében további négy megyét kívánunk indítani. Fővárosi kerületek (17 ezer ha) A fővárosban folyamatban van három kerület DAT szabályzat szerinti átalakítása és 10 db kerület feldolgozása van még hátra. Jelen pillanatban 3 db kerület van közbeszerzési pályáztatás alatt. A további kerületek indítása az ütemterv szerint 2005-2006-ra tehetők. 2004. április végéig indított munkákról Minden törekvésünk az volt, hogy az év első negyedévében előkészítsünk és elindítsunk annyi munkafeladatot, amennyi egyrészt lehetővé teszi a tervezett ütemű végrehajtást, másrészt piacot és munkalehetőséget teremt a szakterület vállalkozásai részére. Ugyanakkor az sem volt kevésbé fontos szempont, hogy ezt a mennyiséget még az új, 2004. május 1.-től életbe lépő Közbeszerzési Törvény alkalmazása előtt írhassuk ki közbeszerzési eljárásra, tekintettel arra, hogy az új törvény jó néhány végrehajtási rendelete és melléklete még nem jelent meg és információink szerint csúszni fog a megjelenésük. Mivel a Nemzeti Kataszteri Program I. ütemének végrehajtása az ismert határidőkhöz kötött, semmilyen időbeni késleltető kockázat nem vállalható. Igen kemény munkával megvalósultak a törekvéseink oly módon, hogy minden hátralévő KÜVET munkákra megtörténtek a szerződéskötések, 4 megye (Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy, Zala) belterületi és zártkerti (gyűjtőnéven: BEVET) munkáira folyamatban van a közbeszerzési eljárás és ugyanez van 3 fővárosi kerület (XI, XV, XXII.)vonatkozásában is. Az adott megyékből „kiemelve” a megyeszékhelyeket, nevezetesen Miskolc és Szolnok külön közbeszerzési eljárás alatt van. Ugyancsak külön kezeljük Baranya megyéből Szentlőrinc várost és még 12 települést, melyek zömében vetület nélküli alaptérképekkel rendelkeznek, ezeknél is DAT szabályzat szerinti elkészítés történik, a belterületi és zártkerti fekvéseknél jelentős mennyiségű újfelméréssel. Fentiekből látható, hogy a Nemzeti Kataszteri Program felgyorsításának I. üteme közel sem csak digitalizálást és vektorizálást jelent. Összeségében ebben az évben mintegy 4 milliárd forint összegű szerződést tervez az NKP Kht. megkötni, ami nyilván jól érzékelteti, hogy a projekt az intenzív megvalósítás szakaszába lépett. 58


A második és harmadik katonai felmérés erdélyi lapjainak vetületi és dátumparaméterei The Projection and Datum Parameters of the Transylvanian Topographic Maps of the Second and Third Military Surveys 1

1

Dr. Timár Gábor , Molnár Gábor , 2 3 Dr. Cornel Păunescu , Florin Pendea 1

ELTE Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport, Budapest 2 S.C. Cornel & Cornel Topoexim s.r.l., Bukarest, 3 Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajzi Tanszék, Kolozsvár

Abstract In this paper the grid and datum parameters of the second and third military surveys of the Habsburg Empire are presented. These parameters can be used for the integration of these maps to GIS databases. According to our new method, the fitting of the map sheets can be done without ground control points (with an error of 20-30 meters) or using just one control point per sheet (error less than 10 meters) to the modern (Gauss-Krüger or Romanian Stereo-70) maps or to GPS measure points. Összefoglaló A jelen munkában bemutatjuk a második katonai felmérés során, ill. a marosvásárhelyi sztereografikus rendszerben készült, Erdélyt ábrázoló topográfiai térképek térinformatikai rendszerbe integrálásához szükséges vetületi és geodéziai paramétereket. Ezek felhasználásával a térképek illesztőpontok megadása nélkül kb. 20-30 méter, laponként egy illesztőpont megadásával 10 méter alatti hibával illeszthetők a mai (Gauss-Krüger, Sztereo-70) térképekhez és GPS mérési pontokhoz. Kulcsszavak: Erdély, második katonai felmérés, marosvásárhelyi rendszer, térinformatika, GPS

EMT

59

1. Bevezetés Erdély az első világháború végéig a Habsburg birodalom része volt, így korai katonai topográfiai felméréseit az osztrák Katonaföldrajzi Intézet végezte el. Az első katonai felmérést a XVIII. század végén készítették, az eredményeket 1:28800 méretarányú felmérési szelvényekben foglalva össze (Hofstätter, 1989). Ennek még nem volt szabályos geodéziai alapja, így a térképek sem tekinthetők szabványosan vetítetteknek. Emiatt a szelvények illesztése a mai térképekhez több-kevesebb pontossággal illesztőpontok (a régi és a mai térképeken is egyértelműen azonosítható és egymáshoz párosítható pontok) segítségével lehetséges, dolgozatunkban azonban ezzel nem foglalkozunk. A Habsburg Birodalom második katonai felmérését Erdélyben 1860 körül végezték (Jankó, 2001). A felmérés erdélyi részén más geodéziai alapot és vetületi kezdőpontot használtak, mint Magyarországon. Meg kell jegyezzük, hogy Erdély nyugati határa nem esett egybe a mai magyar-román határral: a történeti Máramaros, Szatmár, Bihar, Arad, Temes és KrassóSzörény vármegyék nem tartoztak Erdélyhez, ezeket a továbbiakban Partium néven említjük. 2. A felmérések geodéziai és térképészeti alapjai A felmérés alapjául fejlesztett háromszögelési hálózatot a Zach-Oriani hibrid-ellipszoidon értelmezték (Bod, 1982). Kezdőpontja a Nagyszebentől északnyugatra emelkedő Vízaknai-hegyen (románul Dealul Sibiului) akkoriban működő obszervatórium volt (Mugnier, 2000; Varga, 2002). A felmérési szelvények méretaránya 1:28800, terepi kiterjedése 9600 * 6400 bécsi öl (18206 * 12137 méter) volt, ezek az értékek a birodalom egész területére érvényesek voltak (Jankó, 2001). A vízaknai kezdőmeridiántól nyugatra fekvő szelvények a „westliche”, a keletre fekvők pedig az „oestliche” jelzést kapták. A közelítő vetületi rendszer a Cassini-Soldner projekció (Snyder, 1987; Varga, 2000), amelynek kezdőpontja szintén a Vízaknai-hegy volt, amely a „Section 19 oestliche Colonne I” szelvény északkeleti sarokpontjában található. A szelvényeken semmilyen koordinátajelzés nincs; a geo-referenciát a szelvények számozása és kiterjedése, illetve a kezdőpont helye hordozzák. A Partiumban mind a geodéziai hálózat, mind a vetületi kezdőpont és a szelvényszámozás ettől eltérő volt (Timár és Molnár, 2003). 1867 és 1918 között Erdély Magyarország része volt, ez idő alatt, kb. 1890-től kezdődően újabb felmérést hajtottak végre. A korabeli Magyarország nagy kiterjedése miatt az erdélyi területeken külön rendszert használ60


tak, amelyet „Marosvásárhelyi rendszer” néven jelöltek. Geodéziai és vetületi kezdőpontja a Marosvásárhelytől kb. 15 kilométerre nyugatra található Kesztej-hegy (románul: Dealul Cîstei), a felmérés alapfelülete pedig a Bessel 1841 ellipszoid. A térképek kezdetben vetületnélküli (a Cassini-vetülettel közelíthető, de azzal nem pontosan egyező, vö. Varga, 2002) rendszerben készültek, amelyet csak Észak-Erdélynek a második világháború idején Magyarországhoz tartozó részén követett valódi, sztereografikus felvételezés. 1935 után a vetületnélküli rendszerű térképek keretén is elhelyezték a marosvásárhelyi sztereografikus vetületnek megfelelő kilométerhálót. A kezdőponti koordináták: (600000 m; 600000 m), a rendszer északkeleti tájékozású. A térképek 1:75000 és 1:25000 méretarányban készültek. A budapesti rendszerű partiumi szelvények térinformatikai illesztését más paraméterekkel kell elvégezni (Timár et al., 2003). Az illesztések ellenőrzésére helyszíni GPS-méréseket és geodéziai alappontok adatait használtuk, illetve a második katonai felmérések térképeinek egymáshoz illeszkedését is ellenőriztük. 3. A felmérések geodéziai dátumainak paraméterezése A GPS-technológiával lehetővé vált a helyzet-meghatározás a Föld tömegközéppontjához képest (Montag et al., 1996), és így abszolút elhelyezésű, ún. földi ellipszoidok definiálása is. A WGS84 (World Geodetic System 1984; DMA 1986) ilyen, és a térinformatikai gyakorlatban az egyes helyi (relatív elhelyezésű) ellipszoidokat a WGS84-hez képest érvényes térbeli helyzetükkel jellemzik. A vizsgált esetekben mindössze a geodéziai középpontok voltak azon pontok, amelyek ellipszoidi koordinátáit mind a korabeli alapfelületen, mind pedig közvetett számítások eredményeképp a WGS84 felületen ismertük. Ezért a dátumok paraméterezését azok középpontjainak a Föld tömegközéppontjához képest érvényes eltolási vektorokkal, az ún. Molodenskytraszformáció paramétereivel tettük meg. Az ún. Molodensky-féle áthidaló formulák (Molodensky et al., 1960; DMA, 1990): ∆Φ" =

− dX sin Φ cos Λ − dY sin Φ sin Λ + dZ cos Φ + ( a ⋅ df + f ⋅ da ) sin 2Φ ) (1) M sin 1"

∆Λ" =

EMT

− dX sin Λ + dY cos Λ N cos Φ sin 1"

(2)

61

(3)

∆h = dX cos Φ cos Λ + dY cos Φ sin Λ + dZ sin Φ + (a ⋅ df + f ⋅ da ) sin 2 Φ − da

ahol

M (Φ ) = a

1− e2 (1 − e 2 sin 2 Φ )

3

a meridiángörbületi sugár; N (Φ) = 2

a

a 2

2

1 − e sin Φ

harántgörbületi sugár; ∆Φ” és ∆Λ” a kiinduló és a céldátumon értelmezett szélesség- és hosszúságkülönbség szögmásodpercben; ∆h az ellipszoid feletti magasságok különbsége; a és f a kiinduló dátumellipszoid félnagytengelye és lapultsága; da és df pedig ezek különbsége a kiinduló- és a céldátum között. Ha az ellipszoidi magasságok nem adottak, megbecsülhetjük őket helyi vagy globális geoidmodellek felhasználásával, vagy a (3) egyenletet el is hagyhatjuk a számításnál. A dX, dY és dZ, méterben adott Molodensky-féle eltolási paraméterek írják le a vizsgált dátumellipszoid geometriai középpontjának a földi tömegközépponthoz viszonyított helyzetét. Ezeket úgy határoztuk meg, hogy a kezdőponti koordinátákat a (4) X = ( N + h) cos Φ cos Λ

Y = ( N + h) cos Φ sin Λ

(5)

Z = [ N (1 − e 2 ) + h] sin Φ

(6)

egyenletekkel geocentrikus derékszögű koordinátákká alakítottuk először a vizsgált dátumon, majd a WGS84 ellipszoidon, majd a (7) dX = X WGS 84 − X helyi dY = YWGS 84 − Yhelyi

(8)

dZ = Z WGS 84 − Z helyi

(9)

különbségeket képeztük. Az alappontok koordinátáit a helyi dátumokon Varga (2002) megadta. Rendelkezésünkre álltak az alappontok GaussKrüger koordinátái a Pulkovo-dátumon, amelyekből (a DMA, 1990, által publikált paraméterek felhasználásával) a WGS84 koordinátákat ki tudtuk számítani. A helyi dátumok esetén az ellipszoidi magasságokat a szintezett magasságokkal megegyezőnek tekintettük, a WGS84 esetén a szintezett magasságokat megnöveltük az EGM96 globális geoidmodell (NIMA, 1997) által az adott pontra megadott geoid-unduláció értékeivel. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja. A fenti módszer alkalmazása során eltekintettünk a helyi alapfelületek és a WGS84 közötti tájékozási különbségektől. Ez az egyszerűsítés egy Er62


dély-méretű területen a második felmérés esetén max. 25 méter, a marosvásárhelyi rendszer esetében pedig max. 10 méter hibát eredményez. A felsorolt paramétereket a gyakorlatban kipróbáltuk: korabeli térképszelvényeket illesztettünk modern térképekhez és globális adatbázisokhoz. A Vízakna-dátum esetén konzekvens, mintegy 40 méter elcsúszást tapasztaltunk, amely manuálisan is korrigálható ugyan, mégis, feltételezve a régi és a mai alappontok nem teljesen azonos elhelyezését, a hibát korrigáló, módosított paramétersort (javított Vízakna) is megadunk. 1. táblázat. Molodensky-féle eltolási paraméterek az erdélyi dátumok és a WGS84 között. Dátum dX (m) dY (m) dZ (m) ellipszoid a (m) b (m)

Vízakna 1722 376 595 Zach-Oriani 6376130 6355562.258

javított Vízakna 1734 399 595 Zach-Oriani 6376130 6355562.258

Kesztejhegy Pulkovo 1942 (Románia) 642 27 -142 -121 530 -78 Bessel 1841 Krasovsky 1940 6377397.155 6378245 6356078.963 6356863.019

Érdemes megfigyelni, hogy – bár azonos alapellipszoidon vannak definiálva – a kesztejhegyi és a gellérthegyi (+571 m; -174 m; +572 m; Timár et al., 2003) dátumok eltolási paraméterei valamelyest eltérnek. Ennek oka az eltérő területeken létesített, külön-külön kiegyenlített háromszögelési hálózatokban keresendő. 4. A térképek vetületi paraméterei 4.1. A második katonai felmérés erdélyi szelvényei Vetület típusa: Cassini. A már említetteknek megfelelően ez csak közelítő vetület, viszont az elérhető illeszkedési pontosság (10 méter alatti hiba) a térinformatikai alkalmazások számára elegendő. Alapellipszoid: Zach-Oriani Vetületi kezdőpont az alapfelületen (Marek, 1875): Φ=45° 50’ 25.13” Λ=24° 6’ 46.69” (A fenti hosszúságérték eredetileg Ferrohoz képest volt megadva. Itt a Ferro-Greenwich különbséget 17° 39’ 46.02”-nak vettük.) Mivel a szelvényeken vetületi koordináták nincsenek megadva, a kezdőpont vetületi koordinátáit tetszőlegesen definiálhatjuk. Javasolható és egyEMT

63

szerű megoldás, hogy ezeket nullának válasszuk. A gyakorlatban a szelvények georeferálása a következő lépéseket követi: − a vetületi- és dátumparaméterek definiálása a GIS-szoftverben; − a vizsgált szelvény sarokpontjai Cassini-koordinátáinak kiszámítása, a szelvény terepi kiterjedésének és a szelvényszámnak a felhasználásával; − a sarokpontok definiálása illesztő-pontokként, a 2. pontban kiszámított koordináták felhasználásával; − a szelvény átmintavételezése először a Cassini- majd tetszőleges más vetületbe; − szükség esetén egyetlen illesztőpont felhasználásával a térképi tartalom forgatásmentes vízszintes csúsztatásával a transzformáció esetleges hibái javíthatók.

4.2. Marosvásárhelyi rendszer Vetület típusa: ferdetengelyű sztereografikus („oblique” vagy „extended” Stereographic) Alapellipszoid: Bessel 1841 Vetületi kezdőpont az alapfelületen (Fasching, 1909): Φ=46° 33’ 8.85” Λ=24° 23’ 34.935” A kezdőpont eltolási értékei: False Eastings=False Northings=600000 méter Méretaránytényező=1.0 Ez utóbbi rendszer esetén a GIS-szoftverekbe integrálhatóság érdekében elhanyagoltuk a kettős vetítést. Az ebből származó hiba néhány centiméter nagyságrendű, és gyakorlatilag jelentéktelen az alapfelületi definíció hibájához képest. Köszönetnyilvánítás A kutatást a Magyar Űrkutatási Iroda és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös, TP094. számú témapályázata keretében végeztük.

64


Irodalom [1.] Bod E. (1982): A magyar asztrogeodézia rövid története 1730-tól napjainkig, I. rész. Geodézia és Kartográfia 34: 283-289. [2.] DMA, Defense Mapping Agency (1986): Department of Defense World Geodetic System 1984 – Its Definition and Relationships With Local Geodetic Systems. Technical Report 8350.2. St. Louis, Missouri, USA. [3.] DMA, Defense Mapping Agency (1990): Datums, Ellipsoids, Grids and Grid Reference Systems. DMA Technical Manual 8358.1. Fairfax, Virginia, USA. [4.] Fasching A. (1909): A magyar országos háromszögelések és részletes felmérések új vetületi rendszerei. A Magyar Kir. Pénzügyminisztérium megbízásából, Budapest, 15. o. [5.] Hofstätter, E. (1989): Beiträge zur Geschichte der österreichischen Landesaufnahmen, I. Teil, Bundesamt für Eich- und Vermessungwesen, Wien, 196 p. [6.] Jankó A. (2001): A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények 114: 103-129. [7.] Marek J. (1875): Technische Anleitung zur Ausführung der trigonometrischen Operationen des Katasters, Budapest. [8.] Molodensky M. S., Eremeev, V. F., Yurkina, M. I. (1960): Metody izucheniya vnesnego gravitatsionnogo polya i figuri Zemli. Trudy CNIIGAiK [Moscow], vol. 131. [9.] Montag, H., Gendt, G., Wilson, P. (1996): On the determination of the terrestrial reference frame by SLR and GPS techniques. Journal of Geodinamics 22: 63-77. [10.] Mugnier, C. J. (2001): Grids & Datums – România. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing 67: 545 & 547-548. [11.] NIMA, National Imagery and Mapping Agency, National Aeronautics and Space Administration GSFC (1997): WGS84 EGM96 (complete to degree and order 360) 1st Edition. NIMA-NASA GSFC, St. Louis, Missouri, USA. [12.] Snyder, J. P. (1987): Map Projections – A Working Manual. USGS Prof. Paper 1395: 1-261. [13.] Timár G., Molnár G. (2003): A második katonai felmérés térképeinek közelítő vetületi és alapfelületi leírása a térinformatikai alkalmazások számára. Geodézia és Kartográfia 55(5): 27-31. [14.] Timár G., Molnár G., Márta G. (2003): A budapesti sztereografikus, illetve a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 55(3): 16-21. [15.] Varga J. (2000): Vetülettan. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 196 o. [16.] Varga J. (2002): A vetületnélküli rendszerektől az UTM-ig. Kézirat, BME, Budapest, URL: http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/Osszes/Dok3uj.htm

EMT

65

Magyarország digitális ortofotó programja (MADOP) és nagyfelbontású digitális domborzat modell (DDM) az ország teljes területére The National Orthophoto Program (MADOP) and High Resolution Digital Elevation Model Completed for the Whole Territory of Hungary Winkler Péter Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), Budapest

Abstract Within the frame of the European Harmonization Program of the Ministry of Agriculture and Rural Development, three nation-wide connected projects were launched by FÖMI in 2000 to be carried out during 3 years. These are the following: a.)“Wall to wall Aerial Photography of Hungary”; b.) Creation of a 5mx 5m/1 m Resolution DEM of Hungary; c.) Set-up of Full Digital Orthophoto Coverage of Hungary. The project "Aerial Photography of Hungary 2000" was finished successfully during a relatively short period of time (3 month). Now, about 7000 aerial photos at scale 1:30 000 in analogue and digital forms are available in the archives of FÖMI. As a result of the projects completed in the past 30 years till 1999, Hungary is covered by ~ 4100 topographic map sheets at scale 1:10 000 in analogue form. The estimated and overall quality-controlled accuracy of contour lines is ± 0.5 - ± 1.5 m, in line with the national standard. This served as a basis for creating a high-resolution DEM of Hungary. The vectorization of the contour lines for the whole country was finished in May 2003. A complete photogrammetric technology was elaborated: analytical and digital aerial triangulation based on existing 4th order national triangulation network for determining the orientation elements of each aerial photo. The technology includes the creation of orthophotos on the base of DEM derived from topo-map contour lines and also the orientation elements of aerial photos adjusted for the whole country. During the creation of digital orthophotos a technology for overall quality control of the full process was applied. In line with this new quality control technology, we used the highly precise triangulation network of Hungary, 66


(more than 50 000 points), ground-truth GPS measurements and other techniques. As a result of the quality control, the estimated accuracy of the DEM (consisting of about 4 billion raster points) is about ± 0.7 m in Z; the accuracy of digital orthophotos is about ± 0.6 m in X and Y co-ordinates. The quality-checked orthophotos of high resolution were archived as part of a metadata base and are available for the use by end-users of several professions and can serve as common spatial reference for the Hungarian GIS and RS systems. Előzmények A Magyar Köztársaság modernizációs programja a 2159/1996 (VI.28) számú kormányhatározatban önálló feladatként tartalmazza Magyarország légi-felmérését. Ennek a rendeletnek a végrehajtása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM FTF) EU Harmonizációs ANP programja (1,2) keretében 2000ben három, egymással összefüggő nagy programot (együttesen: Magyarország Digitális Ortofotó Programja - MADOP) indítottunk el: − 1:30 000 méretarányú légifelvételek készítése; − 5 m x 5 m rácsméretű, ±1 m magassági pontosságú digitális domborzat modell (DDM) előállítása; − az előző kettő adatainak felhasználásával 1:10 000 méretaránynak megfelelő digitális ortofotó előállítása Magyarország teljes területére. Az ország közel egy-időben, egységes méretarányban végrehajtott légifényképezésének elsődleges célja a mérőkamerás légifelvételek digitális fotogrammetriai feldolgozásával, a meglévő térképi alapok felhasználásával, legalább 1 m felbontású, 1:10 000 méretaránynak megfelelő, az ország teljes területét Egységes Országos Vetületi rendszerben lefedő digitális képi adatbázis létrehozása. Ez az adatbázis a térképészeti célú további felhasználás mellett az ország geometriai rendjének biztosítása érdekében alapul szolgálhat bármely, tetszőleges térinformatikai rendszer létrehozásához, illetve a különböző helyeken, különböző céllal felépített térinformatikai rendszerek egymás közötti átjárhatóságának, összekapcsolásának biztosításához. Ennek jelentőségét, az így megnyíló alkalmazási lehetőségek különböző szintű (országos, regionális, lokális - majd az EU-hoz való csatlakozás során kontinentális) és különböző szakterületi (környezetvédelem, mező-

EMT

67

gazdaság, vízgazdálkodás, polgári védelem, területfejlesztés, stb.) nemzetgazdasági hasznosítását könnyű átlátni. Célunk volt olyan légifelvételek készítése, melyek alkalmasak többcélú felhasználói igények kielégítésére is, többek között: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

68

A tervezett Magyar Topográfiai Program igényei szerint háromdimenziós digitális adatok előállítása. 1:10 000 méretarányú EOV topográfiai térképek helyesbítése/felújítása digitális ortofotók alapján. 1: 4000 méretarányú külterületi térképek digitális felújításának tervezéséhez a Nemzetei Kataszteri program számára digitális ortofotók előállítása. Az agrártámogatási ellenőrzési rendszer feladatainak végrehajtásához kataszteri térképekkel összevethető, parcella szintű digitális fotótérképek előállítása. Belvízzel, árvízzel sújtott területek rendezési tervéhez aktuális térképi adatok szolgáltatása. CORINE 1: 50 000 felszínborítási adatbázis előállításához kiegészítő információ biztosítása. Különböző célú interpretációs feladatok végrehajtása egyéb felhasználási területeken, úgymint: − az adott időponthoz rögzítetten a szántóföldi növények, szőlő, gyümölcsösök állapotának felmérése, − művelési állapot ellenőrzése, − parlagon hagyott területek lehatárolása, − talajtérképek állapotának ellenőrzése, − talajerózió lehatárolása, − belvízkárok kimutatása, − meliorációs feladatok megtervezése, − agrár támogatási ellenőrzési rendszerhez egységes állapotot tükröző etalon adatbázis megteremtése, a későbbi ellenőrző légiűrfelvételekkel az adott állapot összevetési lehetőségének megteremtése, − művelési anomáliák kimutatása, − erdőterületek felmérése, erdőterületen belül faállomány felmérése, − a tényleges erdőterületek és a jogi állapot összevetése (a meglévő kataszteri adatokkal való összehasonlítás alapján), − falvak, települések, városok tényleges állapotának rögzítése, − településfejlesztési feladatok végrehajtása, − elmaradt régiók, települések EU normák szerinti lehatárolása, V. Földmérő Találkozó

agglomerációk lehatárolása, környezeti állapot felmérése, szemétlerakó telepek kimutatása, engedély nélküli építkezések felderítése, kárpótlási viták eldöntése, birtokrendezési, földrendezési feladatok megtervezése, út-, vasút hálózat jogi és tényleges határvonalainak kimutatása, autópálya tervezéseknél az optimális változat kiválasztása, meghatározása, − mobil telefonhálózatok antennáinak összelátási vizsgálata, − és számtalan egyéb, sokszor a felhasználók által meghatározott területen....

− − − − − − − −

1. „Magyarország légi-fényképezése 2000” (3) Az egész országot lefedő, gazdaságosan előállítható és kezelhető, többcélúan felhasználható légi-fényképezési méretarány megválasztásához elkészítettük a különböző méretarányú légi-fényképezések repülési tervét. Ehhez Magyarországot egy képzeletbeli téglalapba helyezve végeztük el a számításokat. Ennek alapján egy összehasonlító, elemző táblázatot állítottunk össze (1. sz. táblázat). Az így kapott adatok megfelelő támpontot adtak az országos méretű légi-fényképezési program végrehajtásának döntés előkészítéséhez. 1. sz. táblázat Légifelvétel méretaránya 1:10 000 1:20 000 1:25 000 1:30 000

Döntés előkészítési tervezési adatok Felvételek Légi-fényképezési Légi-felvételek száma idő terepi db (fordulókkal együtt) felbontása óra cm 58 812 192 8 - 12 14 732 9338 6591

96 77 65

20 - 25 25 - 32 30 - 36

Szkennelés 21µm: egy kép 375 MB 22,1 TB 5,5 TB 3,5 TB 2,5 TB

Megjegyzés az 1. sz. táblázathoz: hasonló elemző számításokat végeztünk a 21 µm szkennelési apertúra megválasztásához is.

A légi-fényképezési és fotogrammetriai feldolgozási gazdaságossági szempontok mérlegelésével az 1:30 000 felvételi méretarány mellett döntötEMT

69

tünk. Ezen méretarány alkalmazása esetén – a táblázat adatai alapján - az 1:25 000 méretarányhoz viszonyítva is mintegy 50 %-kal kevesebb kép feldolgozásával közel azonos felhasználási célokat érhetünk el. 2000-ben, a millennium évében a közbeszerzési eljárásban nyertes cég, az EUROSENSE Kft. mintegy három hónapos intervallumban sikeresen végrehajtotta az ország teljes területének légi-fényképezését az Intézetünkben kidolgozott, szigorú feltételeket tartalmazó „Műszaki dokumentáció” előírásainak megfelelően (4). A “Magyarország légi-fényképezése 2000” program keretében elkészült és a FÖMI-nek archiválásra, szolgáltatásra átadott felvételek felsorolását a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2. sz. táblázat Ismétlések száma 2x 3x 4x 1x Felvételi álláspontok száma Ismétlésekkel együtt FÖMI-nek átadott összesen:

5884

719

32

7

Összes felvételi álláspont

Digitális Színes kép diapozitív

Papír kontakt másolat* 3321

6642 7446 db

5884 1438 96 28 6667 db

7446 db

3321 db

*

ügyfelek kiszolgálása érdekében A FÖMI-ben archivált felvételek száma

2. Digitális ortofotók előállítása A digitális ortofotók előállításának technológiáját három fő lépésre (5) oszthatjuk (ld. ábra): I. lépés: II. lépés:

70

a képek abszolút tájékozási elemeinek meghatározása sugárnyaláb légi-háromszögelési eljárással. a digitális domborzat modell előállítása.


III. lépés: az I. és II. lépésben meghatározott adatok egyidejű felhasználásával a képek képelemeinek (p = pixel) transzformációjával a digitális ortofotó előállítása. Ezen feladatok végrehajtása igen magas szintű technológiai eszközök alkalmazása, a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett jelentős munkaidő és költség ráfordítást igényel. Ezért az országos mértékű feladat végrehajtását csak olyan egységes technológia alapján szabad elvégezni, amely: − biztosítja az adott légifelvételekből gazdaságosan kinyerhető maximális pontosság elérését; − figyelembe veszi a tradicionális és korszerű fotogrammetrai eljárások nyújtotta lehetőségeket; − költségkímélő, gazdaságos műszaki megoldás mellett optimális időráfordításban is; − a FÖMI-nél évtizedek alatt kiépült, jelentős értéket képviselő országos adatbázisokra támaszkodik; − biztosítja a digitális ortofotók egységes minőségét, pontosságát bárhol is történjen azok előállítása; − biztosítja az ortofotók minőségi tanúsítvánnyal igazolt állami átvételét; EMT

71

− támogatja a további forgalmazáshoz, archiváláshoz szükséges metaadatbázis kiépítését; − alapul szolgál az 1:10 000 EOV topográfiai térképek felújításához, valamint a Magyar Topográfiai Program beindításához. 2.1. Légi-háromszögelés Magyarországon az 1970-es évek közepén indították el a IV. rendű háromszögelési hálózat kiépítését, mely 1992-ben fejeződött be. Az előírásoknak megfelelően a IV. rendű pontok sűrűsége 1 pont/ 2 km2 a külterületeken, míg belterületen ennél sűrűbb, kevesebb, mint 1 km2/pont. A IV. rendű hálózat pontossága igen jó, ± 3-4 cm, felépítésében a felsőrendű háromszögelési hálózat pontjaira támaszkodik, így az egész ország vonatkozásában egységes geometriai alapot képez. A MADOP program megvalósításánál tehát célszerűnek tartottuk ezen pontokhoz illeszteni a légi-háromszögelési tömböket. A IV. rendű pontok pontossága nagyságrenddel jobb az 1:30 000 méretarányú légifelvételekből elérhető pontossági értéknél, így megbízható alapot szolgáltatnak a légi-háromszögelési tömbök geometriai illesztéséhez. A légi-háromszögelés kiegyenlítő számítása eredményeként megkapjuk az egyes légifelvételek tájékozási paramétereit is, melyek a légiháromszögelés hibahatárán belül biztosítják a légifelvételek illesztését az országos geodéziai alaphálózathoz (ld. ábra I. lépés). A képek tájékozási paramétereinek pontossága, valamint a digitális domborzat modell megbízhatósága együttesen határozzák meg az előállítandó ortofotók pontosságát, azaz azok illeszkedési pontosságát az országos geodéziai rendszerhez. A terepen betonlapokkal állandósított IV. rendű pontok a légifelvételeken terepi előrejelölés nélkül nehezen azonosíthatók. A technikai lehetőségeket figyelembe vevő, erre a célra kidolgozott légi-háromszögelési mérési eljárás segítségével azonban a kiegyenlítő számításhoz elégséges számban azonosítható és mérhető IV. rendű pontok illesztőpontként történő alkalmazásával elértük, hogy a digitális ortofotók az egész ország területére vonatkozóan egységes geometriai rendben illeszkedjenek egymáshoz. 2001. – 2003. között elvégeztük az ország teljes területét lefedő 6667 db légifelvétel légi-háromszögelését kezdetben az eredeti színes diapozitívok felhasználásával, analitikus eljárással (Carto-Hansa), majd a raszteres képi állomány alapján digitális eljárással (Eurosense). A légi-háromszögelési tömbök mérete az éppen aktuális feladat függvényében 50 – 500 légifelvételi darabszám között váltakozott. A 3. sz. és 4. sz. táblázat a 2003. 72


július 5-éig elvégzett statisztikai elemzést (melybe még nem vontunk be minden eredményt, de az adatok jól reprezentálják a légi-háromszögelés volumenét és pontosságát) tartalmazza. A 4. sz. táblázatból megállapíthatjuk, hogy az egész ország területére az eredeti légifelvételek geometriai illesztésének pontossága ± 0. 20 – 0.25 m X,Y koordináta középhibával jellemezhető, ami igen jó érték. 3. sz. táblázat Légi-háromszögelési eljárás Analitikus Digitális Összesen Kép- és pontfüggő Ismeretlenek száma

Képek száma (db) 2 843 3 056 5 899

Kapcsoló pontok száma (db) 59 282 94 194 153 476

41 293

460 428

Illesztőpontok száma (db) 10 012 11 968 21 980

Légi-háromszögelési eredmények összesítő statisztikája

4. sz. táblázat Légi-háromszögelési eljárás

Analitikus 2 843 kép Digitális 3 056 kép

Terepi pontosság

Képsíkra vetített pontosság

mx (m) ± 0.22

my (m) ± 0.25

mz (m) ± 0.42

mx (µm) ± 7.7

my (µm) ± 8.8

mz (µm) ± 14.8

± 0.18

± 0.17

± 0.10

± 6.0

± 6.0

± 3.3

Tömbönkénti légi-háromszögelések összesített pontossága

2.2. A digitális domborzat modell (DDM) előállítása Az ortofotó előállításához szükséges digitális domborzat modell többféle módon nyerhető. 1. Analitikus műszerben fél-automatikus rácsméréssel. 2. Automatikus eljárással, megfelelő szoftver/hardver segítségével a digitális sztereo-képpárok alapján. 3. A meglévő topográfiai térképek szintvonalainak és egyéb domborzati elemeinek vektorizálásával. 4. Egyéb módszerekkel /pl. laser légifelmérés, részletes GPS felmérés stb./.

EMT

73

Mint ismeretes, a FÖMI archívumában nemcsak az 1:10 000 topográfiai térképek színes nyomatait, hanem az egyes fedvények - domborzat, síkrajz, vízrajz és névrajz - eredeti, mérettartó fóliáit is őrizzük. A MADOP esetében úgy döntöttünk, hogy az 1:10 000 topográfiai térképek domborzati fedvényein ábrázolt szintvonalak vektorizálásával hozzuk létre az ortofotó előállításához elégséges pontosságú un. csökkentett tartalmú EL-DDM_5 rácsmodellt. (A csökkentett tartalom arra utal, hogy a topográfiai térképek síkrajzi, vízrajzi fedvényeken ábrázolt domborzati elemeinek – bevágás, töltés, horhos stb. – beépítésére csak ezen fedvények vektorizálása után kerülhet sor. A rendelkezésre álló anyagi források ugyanis nem tették lehetővé, hogy egyidejűleg elvégeztessük mindhárom fedvény vektorizálását.) Az alábbi indokok alapján döntöttünk ezen eljárás alkalmazása mellett. Számtalan tanulmány, projekt foglalkozik az automatikus digitális fotogrammetriai eljárásokkal, többnyire azok előnyeit emelve ki, elfelejtkezve arról, hogy a légifelvételek alapján 100%-os tartalommal a tereppel megegyező adatok előállítása gyakorlatilag nem megvalósítható. A nélkül, hogy ennek részletes elemzésébe bocsátkoznánk, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fotogrammetriai eljárások mindig is igényelték az utólagos terepi ellenőrzést, a képeken nem látható, nem jól leképződött vagy nem interpretálható tartalom földi méréssel történő kiegészítését. Így történt ez Magyarország 1:10 000 méretarányú topográfiai térképeinek előállítása esetében is. Az országos topográfiai program mintegy 25 éves végrehajtása alatt (1975 – 1999 között) az alkalmazott technológia is sokat változott. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a térképszelvények jelentős része légifelvételek alapján, különböző fotogrammetriai eljárásokkal, de jelentős terepi kiegészítő mérési adatok felhasználásával készült, a T.1. Szabályzatban, illetve a Komplex utasításban (6) előírt szigorú technológiai fegyelem és pontossági követelmények betartásával. Annak érdekében, hogy meggyőződjünk a meglévő 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek domborzat ábrázolási pontosságáról, 2000-ben felkértük a BME Fotogrammetria és Térinformatika tanszékét, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérői és Földnyilvántartási Főiskolai Kara Fotogrammetria tanszékét a FÖMI archívumában tárolt térképek domborzati pontosságának ellenőrzésére. Mindkét Intézmény 40 – 40 db, egymástól eltérő, véletlenszerűen kiválasztott 1:10 000 méretarányú szelvény vizsgálatát végezte el különböző mérési módszerek alkalmazásával. A vizsgálat eredményéről tanulmányt készítettek(7, 8). A tanulmányok készítői egymástól független területeken, összesen mintegy 7500 ellenőrző pontot mértek meg. A 2000-ben mért pontokat beillesztették a 10 – 15 évvel azelőtt készített topográfiai térképek koordinátarendszerébe. A pontok magas74


sági koordinátáit összevetették a térképek szintvonalaiból interpolált magassági értékekkel és képezték az eltérések különbségeit. Összefoglalva – egymástól függetlenül – a következő megállapításokat tették: 1. A domborzat változása a készítéstől eltelt idő óta százalékos arányban nem számottevő. 2. Ahol jelentősebb változások voltak, a magassági eltérések durva hibaként jelentkeznek. 3. A térképszelvényekre elvégzett ellenőrző mérések alapján kapott domborzatábrázolási középhiba a 2. pontban vázolt kirívó esetektől eltekintve belül van a vizsgált szelvényre vonatkozó, T.1. Szabályzat által előírt megengedett hibahatáron. Az 5. sz. táblázat a 2000. évben elvégzett vizsgálati eredményeket tartalmazza. 5. sz. táblázat Vizsgáló intézmény BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

db2

11 m z (m)3

815

±0,56

1826

±1,03

35

±1,0

NyME Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar

2316

±0,47

2313

±0,73

-

-

T1. Szabályzat előírása a domborzat pontosságára

Megjegyzés:

± 0.40

2.51 m 51 m db2 z(m)3 db2 z(m)3

±1.0

±2.0

1

– szintvonalköz értéke – vizsgálatba bevont pontok száma 3 – „Z” eltérések középhibája méterben. 1:10 000 topográfiai térképek domborzatának pontosság ellenőrzése 2

Fentiek alapján a DDM előállításához elvégzett feladatok: a.) 1:10 000 méretarányú, EOV vetületű topográfiai alaptérképek raszteres adatbázisának (DRTA_10) előállítása Az FVM FTF EU Harmonizációs programja keretében, illetve részben állami alapmunka feladatként 2000. év folyamán elvégeztük az ország teljes területét lefedő, 4098 db 1:10 000 méretarányú topográfiai alaptérképek színes nyomatainak, síkrajzi-, vízrajzi-, és domborzati fedvényeinek szkennelését, geokódolását EOV rendszerbe. A raszteres formátumú állományok szolgáltatása Intézetünkben 2001 elejétől folyamatos. EMT

75

A Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) keretében a raszteres állomány több célú felhasználását terveztük. Így pl. a légiháromszögelés végrehajtásánál a síkrajzi fedvények segítségével választhatók ki a légifelvételek előzetes tájékozásának végrehajtásához szükséges illesztőpontok. Az áttetszővé tett síkrajzi, vízrajzi vagy domborzati fedvények az elkészült ortofotókra vetítve növelik azok tartalmi olvashatóságát. Alapul szolgálhatnak a felújítási programok tervezéséhez stb. b.) Magyarország 5 m x 5 m rácssűrűségű, szintvonalak vektorizálásával előállított digitális domborzat modellje (EL_DDM_5, J_DDM-5) Technológiai leírást készítettünk az 1:10 000 topográfiai térképek domborzati fedvényei vektorizálására - mely alapját képezi az ortofotó előállításához szükséges 5 m x 5 m rácssűrűségű, kb. 1 m magassági pontosságú, csökkentett tartalmú un. "előzetes" domborzat modell, ez EL_DDM_5 előállításának – az egységes eredmény és minőség biztosítása érdekében (9, 10). 2000-ben – közbeszerzési eljárás lefolytatásával elkészíttettük 1400 db szelvény domborzati fedvényének vektorizálását (Alba Geotrade Rt., Geoadat-GAF),. A FÖMI Állami Alapmunka (PGT Rt, Carto-Hansa Kft.) és egyéb külső feladatai keretében további szelvények domborzatának vektorizálása is elkészült 2001 decemberéig. 2002-ben ismét lehetőségünk nyílt közbeszerzési eljárás keretében újabb 860 szelvény domborzat vektorizálását elkészíttetni (Flexiton Kft.). A vektorizálás eredményét a FÖMI munkatársai, vagy FÖMI előírások szerint külső cég (PGT Rt.) folyamatosan ellenőrizték, javították vagy javításra visszaadták, ezzel is biztosítva a digitális átalakítás egységes minőségét. Külön számítógépi programot készítettünk a vektorizált szintvonalak megbízhatósági ellenőrzésére (11). A MADOP program végrehajtását meggyorsította a 2285/2002. (IX.26.) Korm. határozat, mely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) EU kompatibilis térinformatikai adatbázis kiépítéséről rendelkezett. Ennek eredményeként 2002. októberében közbeszerzési eljárást folytattunk le az ország területére még hátralévő − 2500 felvétel légi-háromszögelésére; − 963 szelvény domborzatának vektorizálására; − 3100 szelvény digitális ortofotójának előállítására.

76


A pályázaton nyertes EUROSENSE Kft. (két alvállalkozóval: CartoHansa Kft. és DigiKart Kft.) a pályázat kiírása alapján (12) vállalta, hogy a 3100 szelvény EL_DDM-jét a sztereo-képpárok alapján megjavítja, illetve kiegészíti a hiányzó domborzati elemekkel (töltés, bevágás, stb.), azaz előállítja az un. J_DDM_5-öt is. Ennek a programnak az eredményeként 2003. májusáig befejeződött az egész ország területére a légi-háromszögelés, a domborzati fedvények vektorizálása, az 5 m x 5 m DDM előállítása. Ezen belül 3100 szelvényre már a javított, illetve kiegészített J_DDM-5 készült el. A végleges, a síkrajzi, vízrajzi fedvényeken nem szintvonalakkal ábrázolt magassági elemeket is figyelembe vevő, mérnöki tervezési feladatokra is alkalmas DDM_5 előállítását az anyagi források rendelkezésre állásának függvényében tervezzük végrehajtani. Ehhez jó támpontot ad a 3100 szelvényre elkészült J_DDM, illetve különbség-DDM, mely a változásokat tükrözi. Értelemszerűen mintegy 1000 szelvényre el kell még készíteni a javított DDM-et is. Eljárást dolgoztunk ki a mintegy 55 000 db pontból álló IV. rendű háromszögelési hálózat pontjai koordinátáinak felhasználásával a DDM pontosságának ellenőrzésére, a FÖMI-ben korábban előállított 100 m x 100 m DDM ellenőrzésének tapasztalataira (14). Az így kidolgozott ellenőrzési program DDM-5-re vonatkozó eddigi vizsgálati eredményei (6. sz. táblázat) nagyon jó megbízhatóságot mutatnak – igazolják, hogy elődeink a 25 éves topográfiai program végrehajtása során a T.1. utasításait szigorúan betartották és magas színvonalú, gondos munkát végeztek. Egyben a kapott vizsgálati eredmények igazolják az elmúlt három év feszített tempójú munkavégzése mellett a számítógépi, digitális adatállomány előállításakor is jó munkát végeztek Intézetünk munkatársainak irányításával és hatékony közreműködésével a MADOP program kidolgozásában résztvevők. 6. sz. táblázat Alapszintvonal-közök megoszlása 1m 2,5 m 5m Összes pont (db) Eltérés >2.5 m* (db) Elfogadott pont (db) RMS (m)

Összes

26826

19894

2772

49492

764

704

245

1713

26062

19190

2527

47779

0,59

0,72

1.0

0,68

IV. rendű pontok magasságainak és a DDM_5 összehasonlítása Megjegyzések:

EMT

a statisztika mintegy 92%-os készültségi állapotnak megfelelő, * a 2.5 m-nél nagyobb eltérést mutató pontok hibaelemzése folyamatban

77

2.3. Ortofotó készítés Az EOV-ba illesztett légifelvételek, valamint az ugyancsak EOV-ban meghatározott DDM alapján az eredeti, perspektív leképezésű légifelvételeket ortogonális vetítésű, térképi rendszernek megfelelő felvételekké alakítottuk át. Az így kapott digitális ortofotó tartalmát tekintve megegyezik az eredeti légifelvételekkel, ugyanakkor mentes a légifelvételek dőlésszöge és a domborzat hatása okozta geometriai torzulásoktól. Az ortofotó készítés folyamatára, az elvégzendő feladatokra a FÖMIben a szükséges technológiai lépéseket, geometriai és fotográfiai kritériumokat tartalmazó „Műszaki dokumentáció”-t készítettünk az egységes feladat-végrehajtás és ellenőrzés biztosítása érdekében. A jobb fotográfiai minőség eléréséhez az ortofotókat 0.5 m-es „újra mintavételezett” pixel méretben kellet elkészíteni. Ha egy szelvényt több időpontban készült felvételek fedtek le, nem engedtük meg a szelvényen belüli színkiegyenlítés elvégzését a megfelelő minőségű interpretáció biztosítása érdekében. Ebben az esetben a „vágó-vonalak” mentén fel kellett tüntetni a felvételek készítésének időpontját is. Eljárást dolgoztunk ki az archiválás, szolgáltatás és egyértelmű kezelés szempontjait figyelembe véve az 1:10 000 szelvényezésnek megfelelő kiszerelésben szállítandó ortofotók minőség ellenőrzésére is. Ennek eredményeként valamennyi szelvényhez tartozik egy „Minőségi tanúsítvány”, mely igazolja a digitális ortofotó-szelvények geometriai és fotográfiai minőségét. A minőségvizsgálatok jelentős részét a FÖMI munkatársai, illetve FÖMI megadott szempontjai, előírásai szerint külső cég (Geodézia Rt.) végezte. Az ortofotók előállítására nyilvánvalóan csak a megelőző munkafázisok (légi-háromszögelés, DDM előállítás) adott területre eső elvégzése után kerülhetett sor. A végrehajtás ütemezése részben a felmerült igények (NKP Kht, FÖMI állami alapfeladatok), részben a rendelkezésre álló anyagi források alapján történt. Ennek megfelelően 2001-2002 novemberéig mindössze kb. 500 szelvény területére készült el a digitális ortofotó. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer kiépítésének már hivatkozott felgyorsított programja eredményeként 2002. november – 2003 június között készült el 3500 szelvényre (3100 szelvényt az Eurosense és alvállalkozói, 400 szelvényt a FÖMI ortofotó minőségvizsgáló csoportja készített el, mintegy felkészülendő a minőségi átvételre) a digitális ortofotó, melyek minőségi ellenőrzése és a feltárt hibák kijavítása jelenleg befejezés alatt áll. Az EU normáknak megfelelően az ország területére véletlenszerű eloszlásban 260 szelvényre elvégeztettük a fénykép-terep azonos pontok alapján az ortofotó X, Y koordinátáinak ellenőrzését is, szelvényenként átlagban 15 78


– 25 pontra GPS mérések alapján (GeoLevel kft.) Ezen ellenőrzés végrehajtási ütemenkénti összesített eredménye (7. sz. táblázat) igazolja, hogy a MADOP keretében jó pontosságú, a kataszteri térképekkel is összevethető, az ország állapotát a milleneum évében rögzítő digitális, ortogonális vetületű, geometriailag helyes képi adatbázist hoztunk létre. 7. sz. táblázat Ütem

Szelvény (db) Ellenőrző

Hibás Elfogadott

pont (db) pont (db)

pont (db)

mx

my

(m)

(m)

I.

99

1740

31

1709 ± 0.65 ± 0.60

II.

100

1737

21

1716 ± 0.65 ± 0.70

III.

60

1131

7

1124 ± 0.58 ± 0.55

GPS vizsgálat eredményét összesítő táblázat Megjegyzés: a hibás pontok elemzése folyamatban van

Összefoglalás Az FVM EU ANP és a MEPAR programok együttes eredményeként 2000 - 2003. júniusáig bezárólag elkészült, s az elkészülés ütemében folyamatosan szolgáltatásba került: 1. „Magyarország légi-fényképezése 2000” (1:30 000 méretarányban, 4500 m magasságból összesen 7746 db színes diapozitív, 6667 db felvétel szkenneléssel digitálissá alakítva); 2. 6667 db felvétel légi-háromszögelése; 3. 4x4098 db 1:10 000 méretarányú topográfiai szelvény/fedvény geokódolt raszteres állománya; 4. 4098 db szelvény domborzatrajzának vektorizálása, ennek alapján 5 m rácssűrűségű, mintegy 4 milliárd pontot tartalmazó DDM előállítása; 5. 4098 db digitális ortofotó szelvény, mely kb. 2.5 TB volumenű. Valamennyi munkafázist – mint láthattuk - szigorú minőség ellenőrzés követte. Ennek alapján az előállított digitális ortofotókat ± 0.60 m koordinátahibával jellemezhetjük. Ezzel a pontossággal jellemezhetjük az ország teljes felszínét a milleneum évében rögzített légifelvételek teljes tartalmát megőrző térképi pontosságú digitális ortofotók képelemeinek mérhetőségét. Az egyszerűen olvasható, mindenki számára sokféle információt nyújtó digitális ortofotó EMT

79

egységes térinformatikai alapot képez a különböző felhasználói területek számára. A DDM-5 megbízhatósága átlagosan ± 0.70 m az egész ország területére. A digitális domborzat modell önállóan is felhasználható pl. árvízvédelem, belvízvédelem, nagypontosságú lejtőkategória, kitettség , magassági intervallum térképek stb. előállítására. A DDM_5 szolgáltatása megkezdődött. Tervezzük Magyarország légi-fényképezési programjának megismétlését, 3 éves ciklusokban. Az újabb felvételekből digitális ortofotó előállítása gyorsabban lesz elvégezhető, mivel az előállításhoz szükséges DDM már rendelkezésre áll.

Irodalom [1.] Apagyi Géza: Európai integráció és a földügyi igazgatás (Geodézia és Kartográfia, 2001. június) [2.] Dr. Remetey F. Gábor: Szakterületi felkészülés az EU csatlakozásra – a 2000. évi ANP intézményfejlesztési programok (Geodézia és Kartográfia, 2000. április) [3.] Winkler Péter: „Magyarország légi-fényképezése 2000” (Geodézia és Kartográfia, 2001. július). [4.] Winkler Péter: A „Magyarország légi-fényképezés 2000” program keretében készített légifelvételek egész ország területére egységes, kiegyenlített geometriai illesztése (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített tanulmány, 2001. FÖMI könyvtár) [5.] Winkler Péter: Ortofotótérkép készítés Drobüsev féle réstranszformátorral (1968, diploma munka.) [6.] Komplex utasítás az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek készítéséhez (ÁFTH, 1966) [7.] Detrekői Á.: - Barsi Á. – Mélykúti G. – Szabó Gy.: 1:10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek domborzati tartalmának ellenőrzése (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített összegző jelentés, 2000. FÖMI könyvtár). [8.] Busics Gy. – Engler P.: 1:10 000 méretarányú, földmérési topográfiai térképek domborzati tartalmának vizsgálata (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített zárójelentés, 2000. FÖMI könyvtár) [9.] 9. Iván Gy. – Maucha G. – Petrik O. – Solymosi R.: Technológiai eljárás az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek domborzatmodelljének előállítására (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített technológiai leírás, 2000. FÖMI könyvtár) [10.] Iván Gy. – Solymosi R. – Winkler P.: Műszaki leírás az 1:10 000 méretarányú földmérési alaptérképek csökkentett domborzati tartalmának vektorizálásához

80


[11.] [12.] [13.] [14.]

EMT

(FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített műszaki leírás, 2000, FÖMI könyvtár) Iván Gy. – Solymosi R. – Winkler P. Nagyfelbontású domborzatmodell minőségvizsgálata, minőségbiztosítási eljárás-rendszere (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített tanulmány, 2003. FÖMI könyvtár) Joó István – Mihály Szabolcs – Csornai Gábor: A magyar geodézia és távérzékelés hozzájárulása az EU csatlakozási feladatok megoldásához, Magyar Tudományos Akadémia, 2001 Csornai G.: A FÖMI távérzékelési és térinformatikai feladatai az EU csatlakozás elősegítésére. GIS Open 2003 konferencia., Székesfehérvár. 2003. március 10-12. Iván Gy. – Solymosi R. – Tóth K. – Winkler P.: Műszaki leírás „Magyarország Digitális Ortofotó Programjának (MADOP) befejezésére. . . . (FVM FTF ANP EU Harmonizációs Program keretében készített műszaki leírás, 2002. FÖMI könyvtár)

81

Jegyzetek

82


Jegyzetek

EMT

83

Jegyzetek

84


Jegyzetek

EMT

85

86


V. Földmérő Találkozó 5 th Conference of Geodesy

Recommend Documents