VII. félévfolyam, 1. szám

KultúrNyúz ultúrNyúz 2010. október 13. VII. félévfolyam, 1. szám A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete http://nyuz.elte.hu mailto: [email protected]

Mobil + Fátima Avagy Szűzanyám, mi az ott?! Mindjárt lekapom a telcsimmel. „Halló! Tessék? Nem hallom! Mi? Mi van? Nem értem! Mi? Tessék? Metrón vagyok, nem hallak! Várj kicsit, mindjárt beérünk egy állomásra! Na, most mondd! Tessék? Nem értem! Mi van? Várj nemsokára leszállok, és visszahívlak! Most leteszem. Szia!” A fentihez hasonló beszélgetés manapság már bárkivel megeshet, feltéve, ha rendelkezik egy nagyothalló nagymamával, aki épp a Hungária és a Kerepesi sarkán áll. Bezzeg huszonhét évvel ezelő�! Akkoriban még álmodni se mertünk a négyes metró elkészültéről – no jó, arról manapság se – a hármas is csak az Élmunkás térig járt, és hiába le� volna bárkinek is nagyothalló nagyija a Hungária és a Kerepesi sarkán, nem értesülhete� volna róla utazás közben. Hiányzo� ugyanis egy eszköz, aminek első kereskedelmi forgalomba szánt változatát 1983. október 13-án muta�ák be a nagyközönségnek. Ez a dolog, ami szinte már létünk értelmévé vált, ami nélkül élni sem érdemes, amivel egyaránt rendelkezik hajléktalan, óvodás és nagyothalló nagymama, a mobiltelefon. 1983-ban idehaza telefon a kiváltságosoknak juto�, nekik is évekig kelle� várakozni rá, és jobbára be kelle� érniük az

41kultmell1_veglegesszines.indd 1

ikervonallal. Ma van, aki három mobilt hord magánál, egy cégeset, egy magánt, aminek a számát bárki tudhatja, de nincs mindig bekapcsolva, és egyet a közeli ismerősöknek, amin bármikor elérhető. Nem is olyan rég még elmebetegnek néztük volna az utcán magukban beszélőket, mostmár kezd az furcsa lenni, ha valaki nem teszi ezt. Megváltozo� az életünk. Régen levelet írtunk tollal papírra, ma SMS-t pötyögünk. Egy megbeszélt találkozóra elmentünk, és nem mondtuk le tíz perccel előbb mobilon. A szakítás is szemtől szembe történt, nem SMS-ben. A születésnaposnak képeslapot, esetleg dísztáviratot küldtünk, vagy személyesen kerestük fel, nem üzenetet küldtünk a telefonjára. Persze vitathatatlanul van jó is az új világban. Ha balesetet látunk, azonnal tudunk segítséget hívni, utána pedig hála a beépíte�

kamerának, minden gyomorfordító részletet felvehetünk. Természetesen 13-án nem csak rossz dolgok történnek. I� vannak például a fátimai jelenések. 1917-ben májustól októberig eredetileg mindet 13-ára időzíte�e a három pásztorgyereknek megjelenő Szűz Mária. Aztán, ahogy az lenni szoko�, emberi közreműködésnek hála volt változás a meghirdete� programhoz képest. A negyedik időpontban a gyerekeket nem engedték a megado� helyre egy körzetvezetőnek köszönhetően, így az égi látogatás két nappal későbbre tolódo�. Bár szkeptikusok kétségbe vonhatják a csoda hitelességét, azért természettudományos szemléle�el is érdemes elgondolkodni pár részleten. Az ötödik alkalommal a jelenlévő tizenöt-húszezer ember lá�a, ahogy a Nap fénye annyira elhalványult, hogy feltűntek a csillagok, valamiféle csillogó virágszirom vagy hópehelyszerűség hullo�, amely földet érés elő� elenyésze�, és egy fénylő gömb keletről nyugatra, majd visszafelé haladt. Az utolsó alkalommal az úgyneveze� napcsoda történt ötvenhatvanezer ember elő�. A Nap megremege�, ide-oda cikázo�, és úgy tűnt, a rémült tömegre zuhan, végül visszatért eredeti helyére és normál módon sütö� tovább. Ha ennyi ember egyszerre ilyeneket lát, érdemes körülnézni. hlk

2010.10.10. 18:05:29

2

Tárlat

“Stand-up matematikus” Interjú Holló-Szabó Ferenccel A matematika sokunk számára nem több unalmas aritmetikánál és kombinatorikánál. Egyetemünk egyik oktatója szüntelenül azon dolgozik, hogy ezt a sztereotípiát eloszlatva megismertesse a jövő matektanárait tudományuk szépségeivel. Holló-Szabó Ferenccel, a Matematikai Múzeum alapítójával és vezetőjével beszélge�ünk. Hogyan jö� létre a Matematikai Múzeum? Az 1990-es évek elején kerültem az ELTE-re, a Középiskolai Matematikai Lapok (KÖMAL) éppen akkor volt száz éves. Eredetileg a KÖMAL teljes feladatanyagát akartuk feldolgozni, amikor lá�uk, hogy a száz év során az ország legjobb matematikusai küldtek megoldásokat, egy feladatra gyakran hat-hét féle különböző megoldás is érkeze�. Egy nagyon jó középiskolai tanár ezekből körülbelül háromnégyet ismer, így azonnal tudatosodo� bennünk, hogy micsoda nemzeti kincs van a kezünkben. Miközben gyűjtöttük és rendszereztük a KÖMAL számait, kiderült, hogy vannak olyan feladatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a matematika szépségeire rácsodálkoztathassunk úgy, ahogyan azt a fizika esetében Öveges József profeszszor te�e. A rendszereze� feladatokból készíte�ünk egy CD-t, amelyhez elengedhetetlen segítséget nyújto� egy nagyon kedves barátom, Bakos Tibor, aki évekig a KÖMAL feladatmegoldója, majd főszerkesztője volt. Precízen megőrizte a korábbi számokat, még a II. világháború utáni Surányi János és Soós Paula írta Szegedi Íveket is. Az ő hagyatékából alapíto�uk a Múzeum elődjének számító Bakos Tibor Matematikai Gyűjteményt. Eközben hosszú-hosszú kutatómunka során, antikváriumokból, hagyatékokból elkezdtünk írásos emlékeket, modelleket, eszközöket, ábrákat gyűjteni, és egyszer csak azt ve�ük észre, hogy komoly múzeumnyi anyagot halmoztunk fel! Nagy szerencsénk volt, mert Zboray Géza, a Természetrajzi Múzeum akkori vezetője az egyik egyetemi nyílt napon megállt a matematikai stand elő�, és lá�a, hogy nem csak példatárak, feladatgyűjtemények vannak kiállítva, hanem érdekes szemléltető eszközök.

7. félévfolyam 1. szám 2010. október 13.

41kultmell1_veglegesszines.indd 2

Hitelesnek lá�a a dolgot, így sikerült a Természetrajzi Múzeumon belül egy matematikai gyűjteményt létrehozni. Sajnos azt is elmondhatom, hogy igazi magyar sors a miénk, hiába van nagyon sok jó ötletünk, a legtöbb kérésünkre az a válasz, hogy sajnos nincsenek anyagi források. Nem könnyű a helyzet, de vannak lelkes hallgatóink, akik a Múzeumnak dolgoznak, például a matekos teadélutánt évek óta sikeresen üzemeltetjük a HÖKkel közösen. A hallgatók készülnek teával, aprósüteménnyel, én pedig a Múzeum részéről biztosítok társasjátékokat, ördöglakatokat, és minden olyan matematikai szemléltető eszközt, amire igény van. Miért fontos a Múzeum a tanárképzésben? Sokan viszolyognak a matematikától, mert nem elég tehetségesek, vagy rossz jegyet kaptak belőle. És ők is rá tudnak csodálkozni a matematika szépségeire, amikor egyszerű, mindenki által elérhető alapanyagokból, gyufaszálból, szívószálból, zipzárból tudunk varázsolni matematikai szemléltető eszközt. Szerencsére naponta vannak magyar vonatkozású matematikai ötletek, például a Gömböc vagy Rubik Ernő legújabb találmánya, a Rubik-gömb, amelyek a gyerekek számára is érdekesek és továbbadhatók. Szeretnénk rávenni a tanárjelölteket, hogy ezekről az érdekes dolgokról meséljenek az iskolában. A matematikát tanulóknak nem elég jó az, ha csak elképzeli a tételeket, és csak számol, számol, számol. A klasszikus poroszos oktatás mellé szeretnénk valami olyan dolgot átadni a leendő tanároknak, amitől ez a tárgy napról napra szerethető lesz. A középiskolai kollégák nem vállalják fel ezt, mivel sajnos ezek anyagi

forrást igényelnek, hiszen minden nyílt napon, kiállításon a tárgyak kopnak, tönkremennek, és nincs az a zseniális ember, aki mindezeket folyamatosan gondozza és restaurálja. Nekünk ez mégis sikerült. Hogyan és mikor látogatható a Múzeum? A Természetrajzi Múzeum rendes nyitvatartással rendelkezik, ezala� bárkit szívesen látunk. A matematikai tárnak azonban nincs önálló kiállító része. Miután a TTK-ból kivált az IK, és a TÁTK is Lágymányosra költözö�, sajnos nem lehete� arról szó, hogy egy tanteremben alakítsunk kiállítóteret. Várjuk a lehetőséget, hátha egyszer kapunk egy félreeső zugot, ahol létrehozhatjuk az önálló Matematikai Múzeumot. A Múzeumot kik látogatják, elsősorban az ide járó matematikus egyetemisták, vagy inkább középiskolások, esetleg középiskolai tanárok? Igazából baráti körök. Nagyon sok olyan csoport jön, akik közül valaki ide járt régebben, és volt a múzeumban, aztán később elhozta a barátnőjét, testvérét, majd azok barátait, és így tovább. Hogyan próbálják reklámozni a nagyközönság számára? Milyen programokat szerveznek? Minden olyan konferencián, rendezvények megjelenünk, amin csak tudunk, és többször írtak már rólunk a KÖMAL-ban is. Részt veszünk az egyetemi nyílt napokon, az Educatio Kiállításon, illetve legutóbb a Kutatók Éjszakáján. Járjuk az országot, a határon túlra is megyünk, ha valami konferencia vagy rendezvény van.

2010.10.10. 18:05:32

Tárlat & Páholy A Múzeum maga is számos programot szervez, ilyen például a már említe� matekos teadélután. Pár éve indíto�unk egy Interaktív matematikai múzeum nevű speciálkollégiumot, ennek is nagy sikere van. Emelle� a Bolyai János Matematikai Társulat oktatási bizo�ságában próbálom képviselni minden országos konferencián azt az ügyet, hogy legyen kézzelfogható a matematika. Például versenyeken, iskolai szertárakban lehessenek olyan eszközök, amelyek a múzeumunkban is megtalálhatóak. Az érdi Földrajzi Múzeumban tavaly megrendeze� természe�udományos konferencián a legtöbb múzeum elmesélte, hogy milyen virtineket és kiállításokat muta�ak be. Az ELTE-re összesen juto� 15 perc, én ebből csupán három percet kaptam. Mit tudtam tenni? Pillanatok ala� elővarázsoltam az egységcsomagom segítségével egy matematikai szertárat, és olyan szituációkat muta�am be, amikre rá lehete� csodálkozni. Meglepő módon a sok humán beállíto�ságú is rendkívül érdeklődő volt, egy középkorú hölgy például el is sírta magát, mondván, hogy ez olyan szép. Ezek hatalmas erőt adnak, hogy nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is komoly jelentőségünk van. I� az egyetemen is kellene olyan dolgokat plántálni, ami ezt a rideg, hivatalos közeget kicsit élhetővé teszi.

Spárga, spicc és pipa – három a magyar igazság Egy: Kések Háza. Érdekes koncepció, Gold Bea újszerű és igen kreatív meglátása Lorca darabjának, a Bernarda Alba házának. Az eredeti darabhoz még gimiben volt szerencsém sok évvel ezelő�. Egyik barátnőm azévi színi záróvizsgájának napján több osztály is előadta. Be kell valljam, nagyon megfogtak az előadások és maga a darab is. Most az egyik lánytestvér veszi fel az anyaszerepet és egyre dominánsabbá és agresszívabbá válva szép lassan átveszi az apa szerepét is. Az agresszió pedig agressziót szülvén körbeér, kiutat a változás jelenthet csupán. Az inga, mint Damoklész kardja kileng, és hogy jelen esetben ki menekül meg, az legyen a darab titka. Már a zene is önmagáért beszél: Muse, Moby, Radiohead, Jonny

A sok elvont, megterhelő óra közepe�e olyan dolgokat is be kellene vinni az oktatásba, ami jó matematikatanárrá teszi a hallgatókat. Mi lehet a Múzeum jövője? Mindig nagyot szoktam álmodni, ha becsukom a szemem, elfelejtem az üzemeltetés körüli problémákat. Ha Lágymányoson felépült volna a B épület, el tudnék képzelni o� egy Science House-t, ahol szerveze� iskolai csoportokat fogadhatnánk, és Öveges József professzor mintájára játékosan tanítanánk a gyerekeket. Ha valahol, valaki majd egyszer igazán komolyan veszi a Múzeumot, szeretnénk létrehozni egy olyan mozgó egységet, amivel külső helyszínre is ki tudunk menni interaktív foglalkozásokat tartani. Olyasmi, mint a Csodák Palotája, csak matematikából. O� is voltunk már egyébként, és nagyon izgalmas kihívás volt egy fizikus és egy kémikus közö� előadást tartani. A fizikus mindenféle puffogást, robbanást, lézershow-t, a vegyész látványos reakciókat, szép robbantásokat mutato� be. Én meg csak o� álltam, hogy hogy is nyerhetném el a közönség figyelmét. Szerencsére sikerült, a hallgatóság táto� szájjal nézte a trükkjeimet, az egyik kollégám el is neveze� “stand-up matematikusnak”. Jelenleg o� tartunk, hogy az ELTE természetrajzi múzeumát nem csak Greenwood. A darab megtekinthető október 14-15-én este 8 órai kezdéssel. Kettő: október 23-án este 8-kor láthatjátok a TranzDanz Bankett című táncelőadását, Kovács Gerzson Péter rendezésében. A zenét Dj Csodafarkas szolgáltatja, de a zeneszerző Dj Palotai volt. Nagyon kelet-középeurópai összművészet, ugyanakkor nem mindennapi előadás, ami kicsit olyan mint egy modern népmese, e s e t l e g p o n y va r e g é n y. M i n d e n ki mindenki szeretője, elszeretője, haragosa, ellensége és barátja: tipikus archetípusok az életben is, ha megfigyeljük. Tulajdonképpen úgy is tekinthetjük, hogy egy sajátos torra gyűlünk össze, ahol mindenki valamit ünnepel, valamit búcsúztat. De vajon ki mit? Három: Adaptáció Trikolor, avagy „told jobbra a bajt”. A bajt mindenki ismeri: „Az a helyzet, ami azért alakul ki, mert lusta disznó vagy.

3

mint egyetemi gyűjteményt fogják nyilván tartani, hanem országos, nagy tekintélyű múzeummá szeretnénk fejleszteni. Nyilván az lenne szerencsés, ha önfenntartók lehetnénk, ennek több lehetősége van, szóba kerültek olyan lehetőségek, hogy lehetne egy múzeumi shop, ami hallgatók üzemeltetnek, és kapnának érte fizetést. Olyan jellegű elfoglaltságot keresünk, ami az ő szakmája, és a profitból lehetne fejleszteni magát a múzeumot. A sok munka és a múzeum vezetése melle� milyen hobbira, elfoglaltságra van ideje?

A múzeum vezetése teljes embert kíván, ezért nagyon hálás vagyok a családom türelméért. Néha azért ők is nehezen viselik, hogy velem mindig történik valami, de ha az ember megalapíto�a az ország első matematikai múzeumát, akkor az kötelezi... A feleségem és a három gyerekem a legfőbb hobbim. Próbálom őket minél több dologgal megismertetni, ez azt hiszem sikerült is, hiszen egyik fiam kajakozik, a másik evez, a lányom pedig grafikus. Ha időm engedi, szeretek rajzolni, bütykölni, szerelni, kertészkedni, kirándulni, illetve a kollégákkal minden hétvégén kosarazunk. De a végső hobbim a “túlélés”. Gansperger Gábor Legkönnyebben úgy idézhető elő, hogy több félévet piálással, bulizással és alvással lógsz el, ezért a kirúgás veszélye környékez meg.” /Tajthy Ákos/ Mi történjék a bajjal? Talán a legismertebb megoldások a söpörhetjük szőnyeg alá vagy a rákenhetjük másokra kezdeményezések, azonban van egy kevesebbek által ismert, azonban valószínűleg hatékonyabb megoldás: meg is oldhatjuk! A táncos darab erősen a humorra épít, azonban a baj alatt nem pont azt kell érteni, amit pár sorral fentebb poénnak szánva megemlítettem. Terítékre kerül minden: öltözés, vetkőzés, nacionalista önirónia és szabadúszás, antidepresszáns és nézeteltérés, mosoly és könny, nomeg művészi torna. Mindez október 29-30-án, este 8-kor. Mindhárom darab a MU színházban látható, a diák jegyár egy ezres, amúgy 1800 Ft. Csicseriborsó

KultúrNyúz 41kultmell1_veglegesszines.indd 3

2010.10.10. 18:05:33

A csoki és a szerelem

Akkor most mi legyen?

A csokoládé édes. A szerelem nem? ládét e�em. A minap borsos csoko ) rosszul is le�em… Sajnos kicsit (nem kicsit ve�em. Viszont kezembe tollat

Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a szemem – de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével. – Szia, csináltam neked egy csésze teát. – Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal. Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát. – Akkor most mi legyen?

biológiai eredetű. Az édesség iránti vágy meg mint ezernyi tű A szeretet iránti vágy ez, szúrkál és belülről seb ber egy csokit bevesz, em az ha z, les b De job t a szájban, Mely finoman olvad szé a világban... n be Szeretethiány van eb

Vörös falak, kényelmes kanapé, puha szőnyeg, hangulatos világítás, Adele kellemes hangja, a legfinomabb torta. – De ne röhögj, mert tényleg nem vicces! – mondja fülig érő mosollyal. Én csak nevetek. – Jó, azt hiszem meg tudlak érteni… pár hete kissé i�asan smároltam egy csajjal. Azóta találkoztunk még egyszer, de most nem tudom, mit tegyek. Nem fogo� meg igazán. – Neked azért könnyebb. Mert én minden nap találkozom vele, és hát nem akarok nagyon ellenséges lenni, de egy cseppet sem vonzódom hozzá. – Akkor szerintem, ha megint próbálkozik, elutasítod. Addig meg nem csinálsz semmit. – Igen, eddig is így te�em, talán ez a legjobb megoldás… jézusom, de hideg le�! Egy pillanat, felveszek egy zoknit. – Ne, nem kell. Majd én felmelegítem a lábaid. Régóta a barátom vagy… megérdemelsz egy lábmasszázst! – kacsinto�am rá. – Hát, jó…

Valakit, Néha én is megölelnék meg egesmacit (köszi Áron ssj plü Nem csak egy-egy ), is t cicsoki kocká a barackos kekszes bo net, ort i� (egy újabb köszö aty Sz Vagy egy félszemű nyzónak) ezú�al egy biológus leá kocka csokit y eg k po S ilyenkor beka !!!)

(nomeg az Andrást Én szeretem a Tibit is! Meg persze a Bocikat, , Hisz állatbarát vagyok atot,... áll e fél en nd mi Elviselek is bekapok... S néha macskanyelvet (Ugye? ) De nem vagyok kövér. unk, Még... Bár ha így halad Csokival telítődik az ér, en napunk. S édes lesz majd mind

EG1

Lehet mogyorós, tejes s Vagy barackos-keksze s, no pá Fekete vagy marci , Körtés vagy mézes s ne sbé édes... (csak borso Még az sem baj ha kevé tekese dv ke ha g yezzétek me legyen... hé fiúk ezt jeg nek csokit vesztek!!!) S míg kedvesemet várom tom... Csokiba folytom bána , rfin do en kis y De kell eg , ok gy va ta lus g Futni me nálják a ‚nagyok’... Csak tudnám, hogy csi tipp… Jól jönne most néhány , Meg egy szabad kanapé gy művész, va Egy romantikus film, ekszes, vagy körtés, s-k ko Egy tábla csoki-barac , esetleg Szatyor Egy plüssjeges(s)maci srác...Tarsoly? jú No meg egy hosszha eim Nincsennek nagy igény Iszok teát.

Erdészek gyöngye

– Elfáradt a karom. – tornázta�am és nyomogattam közben. – Akkor én meg megmasszírozom a karod! Nehogy ne sikerüljön a holnapi meccs… Ahogy o� ültünk vesze�ül közel egymáshoz, érezve a finom illatát, és látva az érzéki, csupasz vállait, nem bírtam magammal. Simoga�am, és csókoltam.

Irkálok

Ceruzával, két bé ssel, Parker tollal, töltő vel, Rúzzsal, csak piro ssal, Ha étcsokis, az uj jammal. Sorban állva, Sarokban ülve, Hason fekve, Fejen állva, Vonaton zakatolv a, A moziban sötétb en, Van, hogy a Csen desben, Egyszer az Alibib en. Éj leple s a takaró ala�, A tenyerembe, né ha a Tiédbe. A noteszembe, A naplómba,

41kultmell1_veglegesszines.indd 4

CA5

…

Mozijegy hátuljá ra, Boríték belsejébe, Dirib-darab pósz titre, Klotyópapír fecn ire. Fonnyadozó lufir a, Muffintündér sz árnyaira. Véres Mazsi pánc éljára, Meli balkarjára. De leginkább go ndolatban, S mert lustaságo m el nem száll, Mindaz mit irkál ok, Meg nem marad . Cziffra Andi

CA2

2010.10.10. 18:05:35

– Be Csön bájá csak

5 óra csipk feléb – Ne – Ne nem össz Tény kevé – De folyt –M egy nal e

Töké kezd Nem Jó vo ni, n Szép csi v dem már már egy – Sz – Dr Mag – Ak Láto zava –M félsz És m hang

n?

ze-

al. t.

CA5

eg-

nd-

ssé k

nzá. así-

egve-

b-

t-

ogy

ezve válam,

– Bemegyünk a szobádba? Csöndesen megfogta a kezem, és behúzo� a szobájába. Először csókoltam meg az ajkait… és nem csak először, harmincötödszörre is, hajnali 4ig.

PT6

5 óra. Ő már alszik. I� fekszik melle�em, egy csipkecsodában… átkarolom, simogatom, felébresztem. – Nem tudok aludni. Kimegyek a kanapéra. – Nem mész. Nem fogsz elférni. Ha i� melle�em nem férsz el, o� pláne nem fogsz. Majd jobban összehúzom magam. Tényleg nem ér�, hogy nem az a problémám, hogy kevés a hely?! – De ha i� fekszel melle�em, rád mászok. És ezt folytathatjuk reggelig. – Maradj i�… én átmegyek a másik szobába. – és egy lehele�inom csókot ad a számra. Szinte azonnal elalszom. Tökéletes befejezés. … Tökéletes befejezés? Lehet, hogy egy tökéletes kezdet, nem? Nem tudom. Jó volna valakit ke�őnél többször magamhoz ölelni, naponta ötször, mondjuk fél éven keresztül. Szép, okos, megértő, kellemes… de elég ez? Kíváncsi vagyok, ő mit gondol az egészről. Ezen elmélkedem, miközben az ágyában fekszem. Amikor reggel már sokadszorra nyito�am ki a szemem –de most már szándékomban állt felkelni – Hanna jö� felém egy bögrével. – Szia, csináltam neked egy csésze teát. – Drága vagy – viszonoztam egy meleg mosollyal. Magamhoz öleltem, aztán megi�am a forró teát. – Akkor most mi legyen? Látom, hogy a bokszerem nézi félszemmel, és zavarban van. – Megyek, összeszedem magam… – mondom kissé félszegen. És mindke�őnknek ugyanaz a kérdés visszhangzik a fejében… C.A.

Sárga

dal ult ujjad g r á s e b tól zolsz Nikotin kört raj n la t a t a Láth , majd papírra sz. A fehér b szálra gyújta b a j ú Egy olna, utolsó v a h t in Szívod m tudod: nem az, l Pedig jó agad mondtad, lmas. m da Hisz te lesz: fáj ú ndi z s s o h Cziffra A Halálod

CA4

41kultmell1_veglegesszines.indd 5

PECSICS TIBOR

Madár

-vers

Ó de szép e kis m csengő adár -b hangja ongó s füleim záll nek szinte sebese fáj ns minde uhan szárn ya ni süvít, dőben, hóba a szélben mint e n, téle gy amilye n n gyor tüzes nyíl, . san cs és mes ak etestét, színek borí bír. tjá mint h armato k estét a s Na aláme p, midőn rü Földre l, és a ar szín v anyetül. rovare SL3 vő fa meg , mentő nem más mint ő Szécsi

László

2010.10.10. 18:05:37

6

Kotta & Könyvelő

Napjaink leghíresebb különce All we hear is Radio Ga Ga „Az éj legsötétebb óráján, ismerd be magadnak, meghalnál ha nem írhatnál. És nézz mélyen a szívedbe, ahol a válasz van, ahová gyökereit verte, és kérdezd meg magadtól, írnom kell?” És hogy kiről szól a fenti Rilke idézet? Stefani Joanne Angelina Germano�a, művésznevén Lady Gaga, november 7-én meglátogatja kis hazánkat és ez alkalomból ha már i� van egy koncertet is ad a BS-ben. Az énekesnő New Yorkban született, 1986. március 28-án. Négy évesen kezdett el zongorázni, tizenhárom évesen írta első zongoradarabját. 17 évesen felvételt nyert a N e w Yo r k - i E g ye t e m r e a T i s c h School of the Arts nevű művészeti iskolába, zene szakra. Írt dalszövegeket is szép számmal, (például a Pussycat Dolls-nak vagy Britneynek) de emellett igen tehetségesnek bizonyult az esszék és elemző dolgozatok terén is, amelyeket főleg művészet, vallás, szociológia és politológia témákban írt. Másodévesen mégis otthagyta az egyetemet (nem követendő példa). Miután New York Lower East Side nevű részébe költözött, néhány New York-i barátjával elkezdett komolyabban zenélni, készítettek egy lemezt is. Emellett, hogy pénzhez jusson, több bárban is go-go táncosnőként dolgozott.

Síri csend és A Nyugalom Bartis A�ila 2001-ben megjelent műve és az ebből készült 2008-as film egyaránt „emészthető”, bár ennek a futamideje kétséges és akár a végtelenbe, de ha nem a következő vizsgaidőszakig is elnyúlhat, megfeküdve gyomrunk helye� a lelkünket. Miután az előbb sikerült felvillantanom azt, amire ti is rájöhe�etek, miután leemeltétekek a könyvet és a cím elolvasását követően bele is lapoztatok, a könyvben minden van, csak nyugalom nincs. Ez az absztrakció még inkább emeli a kontrasztot és azt a feszültséget, amelyet a tizenöt éve a szobájában élő – agorafóbiás – színésznő és fia ke�őse, szembenállása okoz. A férfi, Weér Andor, huszas éveinek elején jár, mégis be van zárva anyja világába, akit kitaszíto� az élet, és akitől elmenekült még

7. félévfolyam 1. szám 2010. október 13.

41kultmell1_veglegesszines.indd 6

Egy kis pletyka művésznevének eredetről: Rob Fusari zenei producer, aki Stefani néhány korai dalának szövegírásánál segédkeze�, Freddie Mercury-hoz hasonlíto�a Gaga énekképességeit. Innen a művésznév is, a Queen Radio Ga Ga című slágeréből. Extrém, már-már bizarr stílusának kialakulásához nagyban hozzájárult egy szintén go-go táncosnő munkatársa, aki segített neki kitalálni és megalkotni egyéni öltözködésmódját. Énekesi képességeit Akon fedezte fel, majd leszerződtette saját kiadójához. Karrierje elején csak az avantgárd elektronikus és a dance zenével foglalkozo�, később talált rá saját stílusára, amikor keresztezte mindezt a popzenével, illetve a David Bowie és Queen-féle glam rockkal. Debütáló albuma, a The Fame („A hírnév”) 2008ban jelent meg. A korongon számtalan

különböző zenei stílust kevert, például a popot, a dance-t, a rockot, és az R&B-t is. Az album olyannyira jól sikerült, hogy a lemezeladási listák élére került Ausztriában, Kanadában, Hollandiában, Írországban és az Egyesült Királyságban is. A The Fame hat Grammy-jelölést kapo�, amelyek közül ke�őt meg is nyert. Tavaly őszszel kiadta második albumát, a The Fame Monstert is, rajta sokak kedvencével a Bad Romance-szel. Az énekesnő harmadik nagylemeze várhatóan 2011 március-április környékén jelenik meg Born This Way címmel. Zenéjének, öltözködésének és személyének megítélése enyhén szólva sem egységes, és ugyan közismertek egykori drogproblémái és nemi hovatartozásának vitái, mi mégis nagyon szeretjük, úgy ahogy van, mert így tökéletes. Csicseriborsó

hegedűművész lánya, Judit is, ahogyan azt annak elő�e férje is te�e. Ez az előzménye Rebeka halálának, a regény i� kezdődik: Andor abba a sírba temeti el anyját, ahová anyja a kitagado� és a világot körbejárt, de haza nem térő lánya emlékeit dobta. A fiú élete, és az igen komor könyv bemutatja az anyai zsarnokoskodást. Andornak végig kell kísérnie anyja vergődését a szocializmuson át a posztszocializmusig, a fényes karriertől a pártpolitikai okokból kitagado�á le� színésznőn át a kapitalizmusban saját világba zárkózo� korcs, elmebeteg személyiségig. Az anyai kisajátítás, ami mia� Andor kaotikus és gyötrő kapcsolatokba keveredik, végül aztán – mintha megváltás érkezne – egy Eszter nevű lánnyal akad össze, ami a prostituáltakhoz és galambgyilkosokhoz képest valóban felüdülésnek mondható. A vidéki felolvasások közben megismerkedhetünk Lázár atyával, aki talán

a legpozitívabb hatást gyakorolja ránk a regény során, kis cigánygyerekeknek osztogat savanyúcukrot szentképek helye�. Ám nem ez az, amiért érdemes elolvasnunk Bartis A�ila könyvét, hanem a szavak görgetegéért, a lavináért, amely ránk zúdul és belep, a ránk nehezedő nyomásért kell elolvasni ezt a könyvet. Persze nem azoknak, akik a könnyed ponyvák csecsein nevelkedtek, inkább azoknak javaslom, akik már olvastak valamilyen hasonló fajsúlyú könyvet, ők már tudják, milyen a könyv letétele után a fellélegzés öröme. A film remek rendezésben valamelyest a könyv cselekményén vezet végig. Udvaros Doro�ya (Rebeka), Makranczi Zalán (Andor) és Gryllus Dorka (Eszter) színházi teljesítményt hoznak a filmben is, ezt persze segíti Alföldi Róbert rendező is, így olyan érzésünk lehet, mintha bársonyos székekben néznénk a színpadot a sivár képernyő helye�. Törceee

2010.10.10. 18:05:41

Tárlat & Kópia A Petőfi Irodalmi Múzeum A szépen felújíto� Károlyi Mihály utcában (korábban Kecskeméti utca) álló Károlyi-palota, amelyben a reformkorban irodalmi szalon működö�, ötven éve ad o�hont a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Maga az épület is egy darabka történelem: vendégként megfordult benne Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Ba�hyány Lajos, estélyein Liszt Ferenc zongorázo�, de lako� benne a véreskezű Haynau is. A múzeum állandó kiállításán Petőfi Sándor életének szellemi és tárgyi emlékeit ismerheti meg a látogató. A fiatalon elhunyt költőről így vall egyik kortársa: „Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki első föllépése után oly rövid idő ala� a közfigyelmet magára vonta volna, mint Petőfi”. Nincs az a magyar kisiskolás, aki ne ismerné a nevét. De kicsoda Petőfi Sán-

dor? Az elismert poéta, kinek művei több mint ötven nyelven jelentek meg világszerte? Vagy a „zöldhajtókás, sárga pitykés közlegény”, aki verset firkál a fakabát oldalán? A törékeny i�ú, akit alig egy évi katonaság után a rokkantsághoz közeli állapotban felmentenek a szolgálat alól? Vagy az elnyomo�ak védelmezője, aki a francia forradalmárok arcképével társalog szobájában, s azt vallja „Én inkább betöröm fejem, semhogy meghajtsam derekam”? Jómódú hentes fia vagy földönfutó? Aki név szerint ismerte a Kiskunság legszegényebbjeit? Vagy akit ismertek a haza legnagyobb irodalmi, politikai alakjai? Ez mind igaz rá. Ő mondta: „én Pestnek mindig jóbarátja voltam”, ahogy azt is: „Lenn az alföld tengersík vidékin / O� vagyok honn, o� az én világom”. A múzeum – amit rendszeres látogatói maguk közö� csak PIM-ként emlegetnek – azonban nem merül ki ennyivel, i� mindig zajlik az élet. Mostanában időszaki kiállításai közö� tekinthetjük meg Kelecsényi

7

Csilla textilművész munkáit, október végéig tart a „Olvass, bolyongj, szeress…” című kiállítás, ahol bepillanást nyerhetünk Faludy György író, költő, műfordító gazdag életútjába. A Mikszáth-emlékévhez kapcsolódóan október 12-én nyílt a Rend vesztő múlt idő című tárlat, ahol Mikszáth Kálmán fekete városaival ismerkedhetünk meg. Aki szereti a magyar realizmus nagy alakját, az pénteken 18 órától a Mikszáth Maraton címmel rendezendő maratoni felolvasáson is részt vehet, de a PIM szinte minden napra tartogat csemegét a kultúra szerelmesei és az amatőr irodalomkedvelők számára: könyvbemutatót, előadást, beszélgetést. Különösen ajánlom figyelmetekbe az október 27-én szerdán 17 órakor kezdődő PIM esti extrát. A múzeumhoz tartozik többek közö� könyvtár, médiatár, kézira�ár és ajándékbolt. Érdemes felkeresni a honlapját is, ahol tájékozódhatunk az aktuális kiállításokról, rendezvényekről. tajmi

In Memoriam – Tony Curtis Egy külhonba szakadt hazánkfia Szeptember 30-án halt meg Tony Curtis, aki a nyáron töltö�e be 85. életévét. Úgy gondolom a fiatalság a régebbi korok színészeit – amikor még a tehetség is számíto� – kevésbé ismeri. Azon kevés külföldre került magyar származású híresség közé tartozo�, aki sosem titkolta származását. Curtis élete tipikus színészi pálya, kezdve o�, hogy eredeti neve Bernard Schwartz. New York Bronx negyedében születe�, de családja Mátészalkáról származik. 1943-ban a tengerészetnél szolgált, és a háború után színészi karrierbe kezde�. Tipikus szépfiú lévén a Universal rögvest leszerződte�e. I� ve�e fel művésznevét, amelyen aztán egy egész világ megismerte. Fiatal korszakában főleg kaland és kosztümös filmekben játszo�, mint az 1951-es A tolvaj hercege, vagy az 1952-es Ali baba fia. Ezután nősült meg először. Nem is adta alább, a Pszichóval híressé le� szőke démon Janet Leigh-nél. 1962-ig élt vele, ők voltak az akkori Hollywood álompárja. Házasságukból két lány születe�: Jamie Lee Curtis és – talán csak kevesen tudják – Kelly. Mindkét lány az apja nyomdokaiba lépe�. Curtis ezt követően még hatszor nősült – a hoszszú élet titkát a fiatal nőkben lá�a – és összesen hat csemetéje születe�.

Évente öt-hat filmben is játszo�, így villámgyorsan ismer�é vált. 1956ban a Trapéz című filmben figyelnek fel rá elsőként a kritikusok, és innentől már ő is hajlamosabb a nagyobb kihívást jelentő szerepeket választani. Első – és egyetlen – Oscar jelölését hozta meg neki az 1958-as Megbilincseltek című film, ahol Sidney Poitier oldalán játszo�. Egyik legemlékezetesebb szerepe az 1959-es Van, aki forrón szereti Jack Lemmonnal és az isteni Marilyn Monroe-val. A film hozza el számára a világsikert. Ezután igazi szuperprodukciók következtek, mint az 1960-as Spartacus Kirk Douglas-szal, vagy az 1968-as Bostoni fojtogató. Az 1970-es évek elején kezde� Roger Moore-al közösen játszani a mára legendássá ére�, Minden lében két kanál című bri� sorozatban. I� egy életre szóló barátságot kötö� az angol színésszel, s Moore-nak később még a dohányzásról is ő segíte� leszokni.

A sorozat azért lehete� ilyen sikeres, mert a szerepeket egy az egyben a színészekre írták, hiszen Moore egy kifogástalan arisztokrata, Curtis pedig keménykötésű, igazi nőcsábász. A ’7080-as években rengeteg televíziós szerepben és egyéb sorozatban tűnt még fel, az igazi moziszerepek azonban egyre kevesebbek le�ek, és 2000 óta már nem is játszo� semmiben. Magyarországra először 1996ban látogato�, s minthogy apja odakint taníto�a, egy keveset ő is beszélt magyarul. 2003-ban részt ve� az ország népszerűsítő programjában; úgy tarto�a a legfinomabb szalámit hazánkban gyártják. Utolsó éveiben leginkább festegete�, kiállításokra járt, valamint az emlékiratait írta. 2006ban súlyos tüdőgyulladást kapo�, de egészségi állapota egészen haláláig kielégítő volt. Családja szerint békésen, ágyban érte a halál. tibbi

KultúrNyúz 41kultmell1_veglegesszines.indd 7

2010.10.10. 18:05:43

8

Kultúra

Európa kulturális fővárosa Melina Merkúritól a Mecsek fővárosáig 1985-ben, Athénban kezdődö�. Azóta 39 városban járt, és ezú�al a németországi Essennel, és a török fővárossal, Isztambullal megosztva Magyarországra érkeze�. A KultúrNyúz a kulturális főváros-program történetének felelevenítésével, illetve büszkeségünk, Pécs kapcsolódó bemutatásával ünnepli, hogy 2010-ben a kultúra fővárosa végre hazánkban található!

A kezdetek Melina Merkúri nevét érdemes megjegyeznie mindenkinek, aki az Európa Kulturális Fővárosa cím története iránt érdeklődik. Az említe� hölgy ugyanis amelle�, hogy híres énekesnő, és nemzetközi hírű színésznő volt, a hetvenes évek görög katonai diktatúrájának (amely ellen egyébként emigránsként küzdö� Franciaországban) megbukását követően parlamenti képviselő, majd Görögország első női kulturális minisztere le�. Merkúri már miniszterként kezdeményezte az Európai Közösség kultúrpolitikájának fellendítésére az Európa Kulturális Fővárosa cím megalapítását. Így 1985-ben természetesen elsőként a görög főváros, Athén viselhe�e a kitüntető címet, majd több tagország összesen 39 városa köve�e. (Ez úgy lehetséges, hogy 2000 óta egy évben akár két-három város is befutó lehet, sőt, az ezredforduló évében összesen kilenc fővárost választo�ak). Érdekesség, hogy évente egy, az Unión kívüli ország is felkerülhet a listára, így eshete� meg, hogy 2000-ben Reykjavík és Bergen, illetve Prága és Krakkó, majd 2008-ban Stavanger, idén pedig szintén megosztva Isztambul is Európa Kulturális Fővárosa lehete�. A jövőben egyébként megváltozik a kiválasztási rendszer, minden évben két főváros lesz, és minden tagállamnak egyenlő esélye lesz elnyerni a címet, egyfajta „vetésforgó”-elv alapján. Jövőre Pécs, Essen és Isztambul a finn Turkunak, és az észt Tallinnak adja majd át a stafétát.

Az egykori Sopianae és a kultúra Az egykori Pannónia déli bástyája, Sopianae már a korai időkben is jelentős szerepet töltö� be a környéken élők társadalmi, szellemi és kulturális életében. Amelle�, hogy a város méltó volt arra, hogy tartományi székhely legyen, az ókeresztény sírkamrák néven ismert építményrendszer – amely (leszámítva a

7. félévfolyam 1. szám 2010. október 13.

41kultmell1_veglegesszines.indd 8

természeti kategóriában listán lévő, így „verhetetlen” Aggteleki-karszt barlangrendszerét) a magyar világörökségi helyszínek közül a legrégebbi, és kultúrtörténeti szempontból az egyik legérdekesebb – ékes bizonyítéka annak, hogy Sopianae már több mint 1500 évvel ezelő� is a korai kereszténység egyik központja volt, ami az akkori világban egyet jelente� azzal, hogy a legjelentősebb városok egyikeként tarto�ák nyilván. A királyi Magyarország ala� püspökséget, és egyetemet is kapo� Pécs büszke

városa, a Pécsi Tudományegyetem 2017ben fogja ünnepelni alapításának 650. évfordulóját. A kései középkorból Pécs kapcsán egy nagy nevet érdemes kiemelni, aki már akkor a kulturális élet fellegvárává te�e a várost: Janus Pannoniust. A török hódoltság 150 éve Pécset sem kímélte, Szeged melle� legdélebbi nagyvárosunkként hamar oszmán fennhatóság alá került. Ám érdekes módon az addig felépíte� kulturális értékek épen maradtak, az építészeti, szellemi örökség vonala nem szakadt meg, hanem pikáns ízesítőt kapo� a török kultúra beépülésével. E korszak olyan jelentős és érdekes emlékeket hagyo� maga után, mint Kászim pasa dzsámija a főtéren. A fent említe� tény, miszerint a hoszszú időn át egymásra rakódo�, eltérő társadalmi és kulturális irányvonalak nem kiolto�ák, hanem erősíte�ék egymást, tet-

ték Pécset azzá, ami ma is jellemző rá: az ország egyik legélhetőbb, legsokszínűbb, legbefogadóbb városává. A Délvidék közelsége mia� Pécse� a magyarok melle� jelentős horvát és sváb közösség él, teljes békében és kulturális egyvelegben. Ez a közösség te�e lehetővé, hogy a török kor után a város kiemelt támogatásokat kapjon, gazdag polgárosodás induljon be, és olyan ma is világhírű ipari alkotások székhelye legyen, mint a Zsolnay-porcelán, vagy az Angster-orgona. A városnak egyébként nem az Európa Kulturális Fővárosa cím az első komoly elismerése. 1998-ban Városok a békéért díjat kapo� a fent említe� nemzetiségi sokszínűség békés ápolásáért, és a jugoszláv háború menekültjeinek befogadásáért, 2008-ban pedig második volt a világon (!) az Élhető Települések listájának 75-200 ezer lakos közö�i kategóriájában.

Pécs 2010 A végül győztesnek hirdete� pécsi Európa Kulturális Fővárosa pályázat nagy részét helyi civilek állíto�ák össze, amely így nagyrészben igazodik a pécsiek kulturális hagyományaihoz, és igényeihez. A győzelem ténye 2005 óta ismert volt ugyan, de az előző néhány évben mégis több probléma, utólagos módosítás, és politikai ellentétek merültek fel a projekt megvalósítása során, ám végül 2010-re a beruházások nagy része ha késve is, de megvalósult. A program négy fő beruházása a Pécsi konferencia- és koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Múzeumok utcája, és a Zsolnay Kulturális Negyed. Emelle� mellékprogramként pécsi köztereket és parkokat újíto�ak, újítanak fel. A beruházások összértéke 35 milliárd forint, és az ország jelenlegi legnagyobb városfejlesztési projektjét jelentik, ami a későbbi években is komoly pozitív kihatással lesz a város és a környék gazdasági és társadalmi életére. A 2010-es évhez kapcsolódó kulturális programok az egész évet végigkísérik. Tíz kategóriában számtalan Európa-hírű rendezvénynek ad o�hont a város. A színvonal és a kínálat óriási, részletes bemutatására ezen keretek közö� nincs lehetőség, akit érdekelnek az elmúlt és a még hátralévő programok, az látogasson el a pecs2010.hu oldalra, ahol kedvére böngészhet! Egyébként pedig legyünk büszkék, és ha Pécse� járunk, gondoljunk arra, hogy még több mint két hónapig a Kultúra Fővárosának utcáit rójuk! Marci

2010.10.10. 18:05:45