vii. A művészettörténeti és építészettörténeti kutatás eredményei és forrásai a. összefoglaló művek 242. A 50 éves magyar vasút 846–996. Szerk. Mezei István. Budapest, MÁV Rt., 996. 479 p., ill. 2422. Az 988. év régészeti kutatásai. Szerk. Czeglédy Ilona. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 99. 2 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 42.) 2423. Az 989. év régészeti kutatásai. Szerk. Czeglédy Ilona. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 99 92 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 43.) 2424. Az 990. év régészeti kutatásai. Szerk. Czeglédi Ilona. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 992. 0 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 44.) [németül: Archaeologiai Értesítő, 20, 993, /2. 06–29.] 2425. Az 99. év régészeti kutatásai. Szerk. Wollák Katalin. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 993. 7 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 45.) [németül: Archaeologiai Értesítő, 2/22, 994/995, /2. 24–260.] 2426. Az 992. év régészeti kutatásai. Szerk. Wollák Katalin. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 994. 38 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 46.) 2427. Az 993. év régészeti kutatásai. Szerk. Wollák Katalin. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 996. 0 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 47.) 2428. Az 994. év régészeti kutatásai. Szerk. Wollák Katalin. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 997. 3 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 48.) 2429. Az 995. év régészeti kutatásai. Szerk. Wollák Katalin. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 997. 39 p. (Régészeti füzetek. Ser. . No 49.) 2430. Albu, Ioan: Iconografia funerar la Saşi tipologie, concepte şi teme iconografice. = Studia Universitatis BabeşBolyai. Historia, 4, 996, 3. 4–6. Albu, Ioan: Das Grabdenkmal in der Kirche. > 0. 243. Államalapítás, ispáni vár, megye. Világi és egyházi központok a X–XI. század fordulóján. Kalauz az Ezredévi kiállításhoz. Írta: Tomka Péter, László Csaba. Győr, Xantus János, 2000. [50] p., ill. (Artificium et Historia, 5.) 2432. András László András: A nagy-alföldi – kiemelten a hajdúsági és bihari tájegység – népi építészet történetének vázlatos áttekintése. = Építésügyi Szemle, 4, 999, 5. 46–48., ill. 2433. Angyal László: A szakrális építészeti örökség Hajdú-Bihar megyei emlékeiről. = Debreceni Szemle, 6, 998, . 38–47., ill. 2434. The Architecture of Historic Hungary. Ed. by Dora Wiebenson, József Sisa. Contributions by Pál Lővei, Péter Farbaky, György Kelényi, József Sisa, Tibor Sabján, János Gerle, András Ferkai. Foreword by Anna Zádor. Cambridge
(MA), MIT Press, 998. 327 p., ill. ism. Long, Christopher = Journal of Society of Architectural Historians, 59. 2000. 2–23. 2435. Ave beata regina Gisela. Ausstellung zum 000 jährigen Jubiläum der christlichen ungarischen Staatsgründung im Veszprémer Museum Dezső Laczkó. Text Pál Rainer. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2000. 5 p., ill. Avram, Alexandru: Bauplastik. > 0. Avram, Alexandru: Die Kirchenbaukunst. > 0. 2436. Azzola, Friedrich Karl: Die Schreibenkreuzplatte im Balassa Bálint Museum zu Esztergom (Gran). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2. 990. (99) 35–4., ill. 2437. Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon. Budapest, Mikes Kiadó, 999. 92 p., ill. ism.
Román András = Műemlékvédelem, 43, 999, 2. 07.
2438. Bagyinszki Zoltán: Nemzeti örökségünk. Kastélyok a történelmi Magyarországról. Budapest, Publi-CITY „492” Kiadó, 998. 29 p., ill. ism. B. I.: Kastélykönyv. = Nszb 998. november 24. 3.; Bellér Ágnes: Nemzeti örökségünk. = MN 998. december 2. 2.
2439. Baják László: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez. = Esztergom Évlapjai, 994. 7–22. 2440. Bajzik József: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 945 után. I. rész. = Vasi Szemle, 52, 998, . –28., ill. 244. Bajzik József: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 945 után. II. rész. = Vasi Szemle, 52, 998, 2. 70–88., ill. 2442. Bajzik József: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 945 után. III. rész. = Vasi Szemle, 52, 998, 3. 287–304., ill. 2443. Bajzik József: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 945 után. IV. rész. = Vasi Szemle, 52, 998, 4. 429–442., ill. 2444. Bajzik Zsolt: Vasi kastélyok a Tanácsköztársaság idején. I. rész. = Vasi Szemle, 54, 2000, 5. 636–660., ill. 2445. Bajzik Zsolt: Vasi kastélyok a Tanácsköztársaság idején. II. rész. = Vasi Szemle, 54, 2000, 6. 793–82., ill. 2446. Bakay Kornél: Az Árpádok országa. Kőszeg, MBE Nagy Lajos Király Magánegyetem, 2000. 52 p., ill. benne: Királysírok: 349–396.; Ábrázoló művészetünk eredete. 409– 46.; Királyi székhelyek. 47–432.; Városok. 433–458. 2447. Bakó Ferenc: Barlangépítmények a Bükkalján. In: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából. Szerk. Cs. Schwalm Edit. Eger, Dobó István Vármúzeum, 992. 4–24., ill. 2448. Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön. = Agria, 3/32. 996. 239–272., ill. 2449. Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén. = Mátrai Tanulmányok, 997. 05–38., ill. 2450. Bakó Zsuzsa: Székely Bertalan freskói. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 242–248., ill. 245. Balassa Iván: „Isten szeme” a magyar népi díszítőművészetben. = Néprajzi Látóhatár, 9, 2000, 3/4. 365–378. Balassa M. Iván: Az Alföld szerepe a népi építészet innovációinak közvetítésében. > 9.
32
2452. Balassa M. Iván: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése. = Ház és Ember, 7. 99. 35–74., ill. 2453. Balassa M. Iván: „Fizesse meg Te néked az Úr a Te Tselekedetedet”. Bibliai idézetek a kelet-magyarországi templomok festett famennyezetein és berendezésein. = Széphalom, 7. 995. 07–4. Balassa M. Iván: Kelet-magyarországi és erdélyi festett templomok kutatása. > 0. Balassa M. Iván: A magyar falusi lakóházak fejlődése. > 68. Balassa M. Iván: A magyar népi építkezés terminológiájának vizsgálata. > 63. 2454. Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 994. 309 p., ill. ism. Dám László = Ethnographia, 05, 994, 3/4. 334–336.; Dám, László = Acta Ethnographica, 45, 2000, /2. 229–230.
2455. Balassa M., Iván: De terre, de bois et de chaume. Les villages et les fermes. = Monuments Historiques, No 20. 996. 40–43., ill. Balázs György: Malmok a Kisalföldön. > 80. 2456. Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 8/9. században. = A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 995/997. (998) 83–07., ill. 2457. Balažic, Janez: Tokovi poznogotskega stenskega slikarstva na zahodnem panonskem robu. In: Népek a Mura mentén. I. Szerk. Janez Balažic, Vándor László. Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum, 996. 63–70. 2458. Bálint, Sándor: Apotheke der Seele. = Acta Ethnographica, 39, 994, 3/4. 259–26. 2459. Bálint, Sándor: Die Verehrung des heiligen Johannes von Nepomuk im alten Ungarn. = Acta Ethnographica, 45, 2000, /2. 09–20., ill. 2460. Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, Szent István Társulat, 994. 384 p., 32 t., ill. 246. Balogh Ferenc: A nép építészet kutatásáról Erdélyben. = Korunk, 4, 993, 5. 69–7., ill. 2462. Balogh Jolán: A régi magyar és európai művészet. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. és utószó: Szmodisné Eszláry Éva. Budapest, Püski, 2000. 228 p., ill. 2463. Baloghné Lasics Judit: Iskolai építkezések Vas megyében a 9. század derekán. = Vasi Szemle, 48, 994, . 76–90., ill. B. Balsai Jolán: Zemplén várai és várkastélyai a 7–8. század fordulóján. > 08. 2464. Bányai Judit – Fabiny Tibor: Evangélikus templomok Magyarországon. = Magyar Építőművészet, 82, 99, 4. 6–7., ill. Barabás Jenő: Építészeti régiók a 9. század közepén a Kárpát-medencében. > 63. Barabás Jenő: Népi építészeti régiók a Dunántúlon. > 9. Barabás Jenő: Sajátosságok a kisalföldi parasztház történeti alakulásában. > 80. 2465. Baranya megyei sváb házak. Kiállítás az OMvH pin-
cegalériájában, 998. febr. 2. – márc. 8. ism. Horváth Edina =
Műemlékvédelem, 42, 998, 2. 05–07., ill.
2466. Bárkány, Eugen – Dojč, Ludovit: Židovské náboženské obce na Slovensku. Bratislava, Vydavatelstvo Vesna, 99. 439[8] p., ill. ism. Tirčan, Vladimir = Pamiatky muzea,
9, 993, . 43.
2467. Barna Gábor: A barokk búcsújárás változatai. = Népi kultúra – népi társadalom, 8. 995. 93–204. Barna Gábor: Búcsújárás a XVII. század végi Magyarországon. > 8625. 2468. Barna Gábor: Búcsújáró helyek a Győri Egyházmegyében. In: A Győri Egyházmegye ezer éve. Szerk. Kiss Tamás. Győr, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, 2000. 69–82., ill. 2469. Barna, Gábor: Gnadenorte der „tränenden Marienbilder” in Ungarn. Mittel der Ideologie der katholischen Restauration und der kirchlichen Union. = Acta Ethnographica, 45, 2000, /2. 37–50., ill. 2470. Barna Gábor: A kiskunsági Mária-szobrok eredetéről. = Néprajzi Értesítő, 75, 993, /4. 207–24., ill. 247. Barna Gábor: A Loretói Boldogasszony tisztelete Magyarországon. = Létünk, 25, 995, /2. 5–56. 2472. Barna Gábor: A Loretói Boldogasszony tisztelete Magyarországon. In: Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gál Károly professzor 75. születésnapjára. Szerk. Csoma Zsigmond. Szombathely, Vas Megye Önkormányzata, 997. 4–56., ill. 2473. Barna Gábor: Máriacell és Magyarország. Adalékok a Celli Mária – Magna Domina Hungarorum hazai tiszteletéhez. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 97–29., ill. 2474. Barna Gábor: Remeték a XVIII. századi egri egyházmegyében. In: Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Szerk. Benedek Katalin, Csonka Eszter. Budapest, Néprajzi Múzeum, 999. 467–476. 2475. Barna Gábor: Szent László-kultusz Magyarországon és Európában. In: Szent László és Somogyvár. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár, Somogy Megyei Múzeumi Igazgatóság, 992. 07–4. 2476. Barna Gábor: Távolsági zarándoklatok és búcsújáró helyek az Árpád-kori Magyarországon. = Ethnographia, 07, 996, /2. 65–72. 2477. Barna Gábor: Távolsági zarándoklatok és búcsújáró helyek az Árpád-kori Magyarországon. = Honismeret, 9, 99, 4. 0–7., ill. 2478. Barna Gábor: Zarándok utak a XVIII. századi útlevelek alapján. = Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 2. 996. 9–200. 2479. Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Tudományos szerk. Galavics Géza. Szerk. Bardoly István, Maros Donka. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 994. 465 p., ill. 2480. Bárth Dániel: A kalocsai felső esperesi kerület plébániái a 8. század közepén. In: Múzeumi kutatások BácsKiskun megyében, 997. (998) 47–52.
33
248. Bárth János: A tartozéktanyák kutatásának néhány kérdése. = Ethnographia, 04, 993, 2. 405–43., ill. 2482. Bartha Elek: A lakóház szakrális funkciói. In: Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Szerk. Újváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 99. 287–293. 2483. Batári Ferenc: Régi magyar patikák. = Magyar Iparművészet, 994, 2. 7–2., ill. 2484. Bayer M. Katalin: Vallomás a szószékekről. = Művelődés, 40, 99, 2. 62–65., ill. 2485. Belényesy Károly: Pálos kolostorok a Zemplénihegységben. = ÚMo 997. április 5. 9., ill. Bencze, Zoltán: Die Paulinerorden im mittelalterlichen Ungarn. > 2. 2486. Benczik Gyula – Feiszt György: Pusztatemplomok Vas megyében. = Vasi Szemle, 54, 2000, . 73–84. 2487. Bene Csaba: Árpád-kori lakóházak régészeti ásatásainkon (különös tekintettel a felmenő falú házakra). = Pannoniculus. Ser. B. No . 997. 63–69., ill. Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében. > 6. 2488. Bende Katalin: A Duna tárgyai. Esszé tárgykultúránkról. = Limes, 0, 997, . 4–56., ill. Benedek Béláné: A bírósági épületek története. > 78. 2489. Benke István: Szent Borbála tiszteletének hagyománya a bányászatban. Miskolc, Péch Minibetűs Könyvgyűjtők Klubja, 99. 55 p., [8] t. 2490. Benkő Elek: Harangok a középkorban. In: Déli harangszó. Tanulmányok a pápai rendelet félezeréves jubileumára. Szerk. Visy Zsolt. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000. 25–83., ill. 249. Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Budapest, MTA Régészeti Intézet, 992. 272 p., [88] t., ill. (Varia archaeologica Hungarica, 5) 2492. Benkő Elek: A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának eredményei és feladatai. = Aetas, 993, 3. 5–20. 2493. Béres Mária: Régészeti adatok Duna-Tisza közi magányos településekről a török korból. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 998. (2000) 9–20., ill. 2494. Bereznai Zsuzsa: A ház és az ember. = Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében, 992. (994) 92–97. 2495. Berta Péter: A túlélők teendői. A posztmortális szolgálatok rendje későközépkori városaink vallásos közösségeiben. = Századok, 32, 998, 4. 765–792. 2496. Bertsch, Christoph: Das Ephemere fordert Dauerhaftigkeit. Einige Anmerkungen zur politischen Ikonographie der Habsburgischen Triumphbögen im 8. Jahrhundert. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 48, 994, /2. 42–59., ill. Beszédes Valéria: Az alföldi lakóház vajdasági vonatkozásai. > 9. Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás délalföldi vonatkozásai. > 63.
Beszédes Valéria: A napsugaras oromzatú házak a Vajdaságban. > 3. Beszédes Valéria: Az oromi szélmalom és a hozzá kapcsolódó szakkifejezések. > 3. 2497. Beszédes Valéria: Regionális és lokális búcsújáró helyek a Vajdaságban. = Létünk, 29, 999, /2. 36–42. 2498. Beszédes Valéria: Szentkutak a Mosztonga mentén. Hét nép kegyhelyei a Nyugat-Bácskában. = Üzenet, 23, 993, . 530–540., ill. 2499. Beszédes Valéria: Szentkutak a Mosztonga mentén. Hét nép kegyhelyei a Nyugat-Bácskában. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. III. Szerk. L. Imre Mária. Pécs, Baranyai megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 96–05. Beszédes Valéria: A vajdasági gabonatárolók sajátosságai. > 3. Bibó István: A magyar Országháza kérdése a reformkorban és Pollack Mihály Országháza-terve. > 463. 2500. Binder, Hermann: Orgeln in Siebenbürgen. Kludenbach, Gehann-Musik-Verlag, 2000. 60 p., [64] t., ill. (Musikgesdchichtliche Studien, 5.) 250. Biró Donát: Teleki-kastélyok a Maros mentén. = Művelődés, 4, 992, . 4–44., ill. Bíró Friderika: Füstösház az Alpok alján. Nyugat-Dunántúl népi építészetének helye az Alpok-Adria régióban. > 86. 2502. Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete. Szentendre, Magyar Népi Építészeti Archívum, 992. 03 p., ill. (Magyar Népi Építészeti Archívum kiadványai, 5.) ism. L. Imre Mária =
Ethnographia, 04, 993, 665–666.
2503. Biró József: Erdély művészete. [reprint kiadás] Budapest, Dovin Kft., 989. ism. K. K. Gy. [Kovács Kiss Gyöngy] =
Korunk, 2, 99, 0. 36.; Szilágyi György = Magyar Múzeum, , 99, /4. 252–254.
2504. Biró József: Erdélyi kastélyok. [reprint kiadás] Bev. Lővei Pál. Budapest, Heraldika Kiadó, 997. 4,209 p., LXXII t., ill. 2505. Blazovich László: Városi plébániák az Alföldön a XIV–XVI. században. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2000. 83–98. Boda Zsuzsanna: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon. > 29. 2506. Bodor Ferenc: A harmincas évek modern épületei. = Európai Utas, 4, 993, 3. 20–23., ill. 2507. Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán. Műemlékeink nyomában. Budapest, Országépítő, 2000. 24 p., ill. 2508. Bogyay Tamás: Történeti forrás- és művészettörténeti stíluskritika. Megjegyzések Tóth Sándor „A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára” című tanulmányához. = Zalai Múzeum, 4. 992. 69–77., ill. 2509. Bohár András: Adalékok a történelem, és a kultúra társadalomfilozófiájához. Barokk és rokokó. = Limes, 8. 996. különszám: 25–29. 250. Bóna István: Az Árpádok korai várairól. –2. századi ispáni várak és határvárak. Debrecen, Kossuth Lajos Tudo-
34
mányegyetem Néprajzi Tanszék, 995. 36 p., 46 t., ill. ism. Németh Péter: Szabolcsvárról – a viták tükrében. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 30, 995, 2. 265–268.; Németh Péter = Műemlékvédelmi Szemle, 6, 996, . 225–229. és Bóna István: Baráti megjegyzések és kiegészítések Németh Péter írásához. = Műemlékvédelmi Szemle, 6, 996, . 230–234. 25. Bóna István: Az Árpádok korai várai. 2. bőv. kiad. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 998. 98 p., ill. 252. Bóna, Martin: Prevéty opevnených sidiel šľachty na strednom a hronom Ponitry. = Archaeologica historica, 24. 999. 273–290., ill. Bonta, János: Functionalism in Hungaraian architecture. > 2607. 253. Bor, Ferenc: Lignes courbes et vifs coloris. Art nouveau magyar. = Monuments Historiques, No 20. 996. 70–74., ill. 254. Borbély Gábor: Festett kazetták nyomában. = Partium, 6, 999, 2. 2–6., ill. 255. Boros László: Az európai barokk térhódítása a Dunántúlon. = Somogy, 23, 995, . 27–33., ill. 256. Boroviczény Károly: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéből. = Orvostörténeti Közlemények, 37/38, No 33/40. 99/992, 7–48. 257. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Szerk. Fügedi Márta. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 997. 542 p., [80] t., ill. (Népművészeti örökségünk) 258. Borsodi Csaba: A herceg Esterházy hitbizomány süttöri uradalmának igazgatása a 8. század második felében. In: Unger Mátyás emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. E. Kovács Péter. [Eger], [Heves Megyei Levéltár], 99. 233–240. 259. Bořutová, Dana: K otázke národného štýlu v slovenskej architecture. = Ars, 997, /3. 43–66., ill. 2520. Brave New Worlds. An Exhibition of Modern Architecture in Scotland and Hungary 930–950. Glasgow, Mackintosch Museum, March–3 March 999. Ed. by Ray McKensie, Christian Hermansen. Glasgow, Glasgow Scool of Art, 999. 39 p., ill. benne: Hermansen, Christian: The Emergence of Modern Architecture in Hungary and Scotland: The Context. 8–.; Ferkai, András: Hungarian Modernism in Architecture. 2–5.; Plank, Ibolya: The Effect of Modernist Architecture on Hungary Photography. 20–23. 252. Brenner Vilmos: Pannónia. Gondolatok egy középeurópai többnemzetiségű régió témájához. = Vasi Szemle, 52, 998, 2. 3–40. 2522. Budai Aurél: Hagyomány, modernizmus, „szocreál”. = Élet és Irodalom, 992. június 2. 2. 2523. Buganová, Klaudia: Piety – sochy bolestného okruhu zo zbierkového fondu ľudového výtvarného umenia Východoslovenského múzea. = Historica Carpatica, 27/28. 998. 63–74., ill. 2524. Bugár Mészáros Károly: Klebelsberg, az építő. In: Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete 994. Szerk. Klebelsberg
Éva. Budapest, Klebelsberg Kuno Alapítvány, 994. 69–80., ill. Bunzl, Franz: Die Burgen des Burgenlandes = Burgenlandi várak. > 69. 2525. Búran, Dušan: Príspevok k charakteru nástennej malby na prelome 4. a 5. storičia na Slovensku. Nástenné malby v Ponikách. = Ars, 994, . –47., ill. 2526. Burány Nándor: Magyar és keresztény értékek a középkori délvidéken. I. = Üzenet, 26, 996, /3. 67–75. 2527. Burány Nándor: Magyar és keresztény értékek a középkori délvidéken. II. = Üzenet, 26, 996, 4/6. 86–93. Burnichioiu, Ileana: Despre tipologizare în arhitectură: bisericile gotice den Transilvania cu închideri de altar î ax. > . Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon. > . 2528. Buzás Gergely: Számítógép és építészettörténet. Cluny III. rekonstrukciója. = Építés – Felújítás, 2, 995, . 64–65., ill. 2529. Buzási Enikő: A művészeti tevékenység mint szerephelyzet az Esterházy család portréin. Részletek a magyar főúri műkedvelés 7–8. századi történetéből. = Limes, 3, 2000, 4. 67–74., ill. Buzási Enikő: Az egykori Zrínyi-eptáfium és a Zrínyi–kultusz mint a 6. század végi családi reprezentáció forrása. > 29. Buzási Enikő: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben. > 29. 2530. Buzilă, Adriana: Architectura – oglindâ a diferitelor mentalităţi bănăţene din secolul al XVIII-lea. = Ars Transsilvaniae, . 99. 77–82., ill. Buzinkay Géza: A középosztály lakásideálja. > 26. 253. Cabello, Juan: Le château en Hongrie au XVI et XVII siecles. = IBI Bulletin, 49. 993. 7–22., ill. 2532. Cabello, Juan: Fouilles archéologiue d’un chateau feodal en Hongrie. = Chateau Gaillard, 6. 992. 53–55., ill. 2533. Cházár László: Kastélyaink. Boardman, Hazánk, 989. ism. Sisa József = Új Művészet, 2, 99, 8. 73–75. 2534. Cristiche-Panait, Iona: Obştea Transilvană, ctitor de cultură şi de ărta (secolul al XVIII-lea). = Revista Monumentelor Istorice, 45, 996, /2. 27–39., ill. 2535. Cifka Péter: A biedermeier korának szobrászata Magyarországon. = Helikon, 37, 99, /2. 25–29., ill. 2536. Csáky Károly: Isten házai és szolgái. Az Ipoly mente egyházi műemlékei és jeles személyiségei. Dunaszerdahely, Lilium Aurum Kft., 993. 57[24] p., ill. Csanády Pál: Gondolatok a tér minőségéről különös tekintettel a századforduló építészetére. > 78. 2537. Császár László: XIX. és XX. századi ipari és mezőgazdasági épületek. = Műemlékvédelem, 38, 994, 3. 72–84., ill. 2538. Császár László: Az aquaeductus-motívum a magyar építészetben. = Pavilon, No 6. 99. 52–57., ill. 2539. Császár László: Építészek, építészet. Épített világunk
35
kis tükre. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., 997. 68 p., ill. ism. Petravich András = Műemlékvédelem, 4, 997, 3. 224–225.
Császár László: Korai „népieseink” és a modernizmus. > 58. 2540. Császár László: A magyaros építőstílus tegnap és ma. = Műemlékvédelem, 36, 992, . –9., ill. 254. Császár László: A nagyüzemi termelés épületeinek alaptípusai Magyarországon. = Műemlékvédelem, 43, 999, 4. 83–92., ill. 2542. Császár László: Századunk magyar templomépítészete. = Vigília, 57, 992, . 35–39., ill. 2543. Császár László: „Szocreál” – építészetünk és a posztmodern. = Műemlékvédelem, 35, 99, . 65–7., ill. 2544. Császár László: A térművészet alkotóelemei. Tradicionális vonások a modern térművészetben. > 65. Császár László: Újabb szempontok az építészeti múlt feldolgozásához. > 56. 2545. Cséfalvay Pál: A műgyűjtő és építtető Simor. In: Simor János emlékkönyv. Szerk. Beke Margit. Budapest, Márton Áron Kiadó, 992. 57–63., ill. Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén. > 58. 2546. Csergő Bálint: Az Udvarhely vidéki székelykapu. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 999. 9 p., ill. 2547. Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében. = Agria, 34. 998. 33–89., ill. 2548. K. Csilléry Klára: Képek a szentsarokban. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Szerk. S. Lackovits Emőke. Veszprém, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkacsoport, 99. 30–43., ill. K. Csilléry Klára: Parasztházbelsők. > 65. K. Csilléry Klára: Stíluskorszakok a Dél-Dunántúl népi építészetében. > 63. 2549. Csobai Elena – Martin Emília: A Magyarországi Román Ortodox Egyház kincsei. Gyula, Magyarországi Román Ortodox Püspökség, 999. 23 p., ill. 2550. Csoma Gergely – Bottyán Kristóf: Magyar feliratú harangok moldvai csángó falvakban. = Élet és Tudomány, 99. augusztus 6. 028–029., ill. 255. Csorba Csaba: Legendás váraink. Budapest, Magyar Könyvklub, 999. 344 p., ill. 2552. Csorba Csaba: Regélő váraink. Budapest, Hatágú Síp, 993. 3 p., ill. ism. Dankó Imre: Regélő váraink. = Honismeret, 23, 995,
2. 03–04.
2553. Csorba Csaba: Regélő váraink. Budapest, Magyar Könyvklub, 997. 39 p., ill. Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében. > 06. Csorba Csaba: Várak a Rákóczi-szabadságharcban. > 08. Csorba Csaba: A végvári rendszer néhány kérdése Északkelet-Magyarországon. > 07. 2554. H. Csukás Györgyi: Barokk vonások a Balaton-felvi-
dék népi építészetében. = Néprajzi Értesítő, 75. 993. –4., ill. H. Csukás Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban. > 6. 2555. H. Csukás Györgyi: Népi építkezés az Eger-patak menti falvakban. In: Előadások az Eger-völgye településeinek történetéből. I. Szerk. Hudi József, Kapiller Imre, Ladányi István. Kapolcs, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyesülés, 996. 8–98., ill. 2556. DaCosta Kaufmann, Thomas: Court, Cloister and City. The Art and Culture of Central Europe 450–800. London, Weidenfeld and Nicolson, 995. 576 p., ill. 2557. Dám László: Adatok a pápa környéki falvak népi építészetéhez. = Ethnographia, 04, 993, /4. 469–482., ill. 2558. Dám László: Az Alföld népi építészete. In: A mi Alföldünk. Szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc. Szeged, Nagyalföld Alapítvány, 996. 5–32., ill. 2559. Dám László: Barokk elemek a falusi építészetben. In: Barokk a magyar népművészetben. Kiállítási katalógus. Szerk. Szacsvay Éva. Budapest, Néprajzi Múzeum, 993. 9., ill. 2560. Dám László: Barokk elemek a magyar népi építészetben. = Néprajzi Értesítő, 75. 993. 97–0., ill. 256. Dám László: Építészete régiók az Alföldön. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerk. Domokos László, Fejér Gábor, Halmágyi Pál. 2. kiad. Makó, Makói Múzeum Barátok Köre, 994. 33–35. 2562. Dám László: Építkezés. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 992. 266 p., ill. 2563. Dám László: Hagyomány és építészet. Tanulmányok a magyar népi építészet történetéről. Debrecen, Ethnica Alapítvány, 995. 255 p., ill. tartalma: A Sárrét népi építkezése. –45.; A hajdú-bihari szőlőskertek népi építkezése. 46–57.; Hajdú-Bihar megye népművészete. Építészet. 58–77.; Biharnagybajom települése és nép építészete. 8–8.; A alsóház alaprajzi és funkcionális tagozódása a Nyírségben. 99–35.; Szabolcs–Szatmár megye népi építészetének táji tagozódása. 36–42.; Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében. 43–56.; Település, lakóház és házberendezés a Zempléni-hegyvidéken. 57–80.; Interetnikus kapcsolatok a Zempléni-hegység népi építészetében. 8– 85.; A lakóházak díszítményei Dél-Gömörben. 86–99.; Az alföldi lakóház történeti fejlődésének vázlata. 200–207.; A lakóház táji változatainak és történeti fejlődésének problémái az Alföldön. 208–222.; Adatok az Alföld népi építészetének morfológiai vizsgálatához. 223–238.; Barokk elemek a magyar népi építészetben. 239–254. ism. Páll István = Ethnographia, 06, 995, 2. 5–7.
Dám László: Kölcsönhatások a Nagy-Sárrét népi építészetében. > 88. 2564. Dám László: A magyar paraszti állattartás építményei. = Ház és Ember, 0. 995. 39–68., ill. 2565. Dankó Imre: A toronygombról és a toronygombiratokról. In: Vallási néprajz, 5. Szerk. Dankó Imre et al. Debrecen, Református Teológiai Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekció, 99. 77–20. 2566. Dávid Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegy-
36
zéke egyházi építkezéseiről, 77-ből. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 225–23., ill. 2567. Dávid István: Műemlék orgonák Erdélyben. Kolozsvár – Budapest, Polis Könyvkiadó – Balassi Kiadó, 996. 343 p., ill. ism. Balogh Béla = Református Szemle, 89, 996, 3. 444–445.;
Benkő András = Erdélyi Múzeum, 58, 996, 3/4. 362.; Binder, Hermann = Református Szemle, 90, 997, 3. 239–240.; Devich Márton: Orgonákért szól a harang. Pusztulással fenyegetett hangszerek Erdélyben. = MN 996. december 3. 9.; Enyedi Pál = Forrás, 29, 997, 9. 92–93.; Kósa László = Református Szemle, 58, 996, 3. 246–247.; Trajtler Gábor = Evangélikus Élet, 997. február 9. 2.
2568. Dávid István: Az orgonaépítés története Erdélyben. I. = Magyar Egyházzene, , 993/994, 4. 467–478., ill. 2569. Dávid István: Az orgonaépítés története Erdélyben. II. = Magyar Egyházzene, 2, 994/995, . 79–93., ill. 2570. Dávid István: Rövid Erdélyi orgona történet. = Korunk, 5, 994, 9. 09–9. 257. Dávid László: Adatok a Küküllői Egyházmegye történetéhez. = Református Szemle, 84, 99, 2. 9–94. 2572. Deák Varga Dénes: Középkori kerek templomok Somogyban. = Somogyi Honismeret, 998, 3. 34–4. 2573. Deák Varga Dénes: Somogy megye várairól. = Somogyi Honismeret, 993, . 3–7 2574. Debreczeni László: Kalotaszegi tornyok Szilágyban. In: Szilágysági magyarok. Szerk. Szabó Zsolt. Bukarest – Kolozsvár, Kriterion, 999. 96–202., ill. 2575. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Barok. Ed. Ivan Rusina. Bratislava, Slovenská národná galéria, 998. 5 p., ill. ism. Pötzl-Malikova, Maria = Ars, 999, /3. 96–2.; Szilágyi István: A szlovákiai barokk művészet kiállítása Pozsonyban, 998–999. = Művészettörténeti Értesítő, 47, 998, 3/4. 264–265.
2576. Dejiny spoločnostu ježišovej na Slovensku. Zost. Emil Krapka, Vojtech Mikula. Ontario, Dobna kniha, [99]. 326 p., ill. 2577. Dénes József: Az Árpád-kori kisvárak kérdései. Vas, Sopron és Moson megye várai. = Vasi Szemle, 54, 2000, . 55–64. Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 6–7. században. > 07. 2578. Dénes József: Régészeti kutatások Vas megyében: 952–987. = Vasi Szemle, 45, 99, 3. 33–334., ill. 2579. Dercsényi Balázs: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon. Baranya megye középkori templomai. In: Kereszténység és államiság Baranyában. Szerk. Huszár Zoltán. Pécs, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 95–09., ill. 2580. Dercsényi Balázs – Foltin Brunó – G. Györffy Katalin – Hegyi Gábor – Winkler Gábor – Zászkaliczky Zsuzsanna: Evangélikus templomok Magyarországon. Budapest, Hegyi és Társa, 992. LXIV, 44 p., ill. ism. Vincze Csaba
= Vasi Szemle, 47, 993, 2. 297–299.
258. Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Takács Béla: Református templomok Magyarországon. Budapest, Hegyi és Társa, 992. LIV, 82 p., ill. ism. Bodonyi Csaba = Egyházi Építészet, 2, 992, . 25.; Dercsényi Balázs = Magyar Építőművészet, 82, 99, 4. 62.; Galantay, Ervin Y.: A Bouquet for the
Pope. = The New Hungarian Quarterly, 34, 993, No 29. 44–47.; Szilágyi Mihály: Mitológia és templomépítés. = Tudomány, 992, . 44–45.
2582. Dercsényi Balázs – Kaiser Ottó – Koppány Tibor: Magyar várak. Budapest, Officina ’96 Kiadó, 2000. 60 p., ill. 2583. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. [reprint] Bev. Marosi Ernő. Budapest, Akadémiai Kiadó, 990. ism. Faller
László = AK Magazin, 2, 992, . 20.; Végh János = Ars Hungarica, 20, 992, 2. 0.
Derer, Hanna: Proiectul unei reşedinte de secol XVIII. [Egy XVIII. századi rezidencia tervei] > 00. 2584. Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Budapest, Plinthosz Bt., 995. 254 p., 48 t., ill. 2585. Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet 867–945. Budapest, Urbino, 2000. 270 p., ill. ism. Bächer
Iván: Házilagosan bekötött könyv. = Nszb 2000. november 3. .
2586. Détshy Mihály: Az építtető Lorántffy Zsuzsanna. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, Rákóczi Múzeum, 2000. 7–2., ill. 2587. Dicţionarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş. Coordinator: Adrian Andrei Rusu. Cluj-Napoca, Presa Universitară, 2000. 286 p., ill. 2588. Diocanescu, Marius: Biserica catolică din Maramureş în XIII–XVIe. = Satu–Mare, 5/6. 2000. 277–293. Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma. > 580. 2589. Dobosy László: Egyházi emlékek a Hangony-völgyben. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 99. 66 p., ill. (Gömör néprajza, 28.) 2590. Dobosy László: Faragott és fűrészelt díszítmények gömöri falvakban. In: Gömör néprajza 33. Tanulmányok Faggyas István tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 992. 3–30., ill. 259. Dobosy László: Festett asztalosmunkák a Borsod megye északnyugati részén lévő templomokban. = Honismeret, 9, 99, . 60–69., ill. 2592. Dobosy László: Gömöri festőasztalosok munkái a templomokban. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, 992. 30 p., ill. (Gömör néprajza, 30.) ism. Tóthné Péti Mária = Ethnographia, 05, 994, . 338. 2593. Dobosyné Antal Anna: A sárközi lakóházak architektúrája. = Műemléklap, 3, 999, 6. 6., ill. Dobrescu, Florian: Architecture et paysage des eglises fortifiees de Transylvanie. > 82. 2594. Dóka Klára: Adalékok a baranyai vízimalmok történetéhez. = Hidrológiai Közlemények, 72, 992, . 45–5. 2595. Dóka Klára: Baranya megyei vízimalmok a vízjogi törvény kiadása (885) után. In: VII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Szerk. Nagybákay Péter, Németh Gábor. Veszprém, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, 99. 4–54. 2596. Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 8–9. században. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 997. 463 p., ill. (METEM-könyvek, 9.) ism. Kiss Réka = Ethnographia, , 2000, /2. 28–283.; Kőhegyi Mihály = Századok, 33, 999, 4. 857–859.
37
2597. Dóka Klára: A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 8–9. században egy táj átalakulása. Gyula, Békés megyei Levéltér, 997. 345 p., ill. 2598. Dóka Klára: Patrocíniumok és búcsúk az egri egyházmegyében (746). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 9, 997, 3/4. 43–48. 2599. Dománszky Zoltán: Búcsújáróhelyek [Bonyhád környékén]. In: Bonyhád és környéke. Bonyhád, Völgységi Múzeum et al., 2000. 9–95. 2600. Dománszky Zoltán: Várak Bonyhád környékén. In: Bonyhád és környéke. Bonyhád, Völgységi Múzeum et al., 2000. 96–0. 260. Dominkovits Péter: Adatok a Soproni Főesperesség településeinek 8. század végi búcsújárási szokásaihoz. = Néprajzi Látóhatár, 9, 2000, 3/4. 267–294. Dominkovits Péter: Armalista, kúrialista és birtokos nemesek lakóházai, gazdasági épületei Vas megyében, a 8. században és a 8–9. század fordulóján. > 86. Dominkovits Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 9. század első felében. > 80. Dominkovits Péter: Nemesi lakóházak, gazdasági épületek leírása a 8. századi Sopron megyéből (764–798). > 3695. Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében. > 76. Domokos György: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúkban. > 07. 2602. Domokos György: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúban. In: Unger Mátyás emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. E. Kovács Péter. [Eger], [Heves Megyei Levéltár], 99. 35–43. 2603. Domokos György: Várépítészet és ostromtechnika. Négy várostrom a török korból. = Rubicon, 6, 995, 5. 6–20., ill. Domokos György – Hatházi Gábor: Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában. > 06. Domonkos Ottó: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 9. század végéig. > 80. Duranci, Bela: A vajdasági népi építkezés jellegzetességei. > 3. 2604. Durdík, Tomáš: Burgen des mitteleuropäischen Kastelltyps. = Forschungen zu Burgen und Schlösser, 2. 996. 77–84., ill. 2605. Durdík, Thomáš: Kastellburgen des 3. Jahrhunderts in Mitteleuropa. Wien, Böhlau, 994. 259 p., ill. ism. Biller, Thomas = Forschungen zu Burgen und Schlösser, 3. 997. 226–228.
2606. Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2000. 392 p., ill. (Gyulai füzetek, 2.) benne: Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei. 5–69.; Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV–XVIII. század) 70–9.; Bél Mátyás és Békés vármegye fölfedezése. 38–85.
2607. East European Modernism. Architecture in Czeshoslovakia, Hungary and Poland between the Wars. Ed. by Wojciech Leśnikowski. London, Thames and Hudson, 996. 304 p., ill. benne: Macsai, John: Competing ideas in Hungarian architecture. 3–2.; Bonta, János: Functionalism in Hungaraian architecture. 25–77. ism. Bojár Iván András: A világszinvonal kora. = Nszb 997. április 4. 7., ill.; Klein Rudolf = Műemlékvédelem, 4, 997, 2. 50–53.
2608. Emlékhelyek és műszaki emlékek a baranyai utak mentén. Bev. Kiss István. 2. kiad. Pécs, Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht., 998. [66] p., ill. Emődi Tamás: Cercetări efectuate la biserica reformată din Săcuieni (jud. Bihor). > . Emődi Tamás: Reneszánsz emlékek Biharban. > 95. 2609. Emődi Tamás: Szilágysági kastélyok és udvarházak. = Művelődés, 50, 997, 8. 3–35., ill. 260. Emődi Tamás: Szilágysági kastélyok és udvarházak. In: Szilágysági magyarok. Szerk. Szabó Zsolt. Bukarest – Kolozsvár, Kriterion, 999. 54–7., ill. 26. Emődi Tamás: A Telegdi család és a reneszánsz művészet néhány emléke a 6. századi Bihar és Bereg megyékben. = Művészettörténeti Értesítő, 47, 998, 3/4. 77–98., ill. 262. Endrődi Gábor: Fejezetek a „Galgóci Betlehem” történetéből. = Művészettörténeti Értesítő, 47, 998, /2. –37., ill. 263. Engel Pál – Lővei Pál: A gerecsei vörösmárvány használata Zágrábban és környékén a középkorban. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 47–5. 264. Entz Géza: Erdély építészete a –3. században. Előszó: Marosi Ernő. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 994. 260 p., 30 t., ill. ism. ifj. Barta János = Debreceni Szemle, 6,
998, 4. 699–703.; Dávid László = Erdélyi Múzeum, 57, 995, 3/4. 67–69.; Kovács, András = Ars Transilvaniae, 6. 996. 8–84.; L. D.: Erdély építészete az Árpád-korban. = MN 994. november 26. 8.; Murádin B. Katalin = Korunk, 6, 995, 4. 7–8.
265. Entz Géza: Erdély építészete a 4–6. században. Bev. Marosi Ernő. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 996. 684, [208] t., ill. ism. ifj. Barta János = Debreceni Szemle, 6, 998, 4.
699–703.; (h. k.) [Hanthy Kinga]: Az erdélyi gótika. Entz Géza monográfiája. = MN 996. december 9. 9.; Kovács, András = Ars Transilvaniae, 6. 996. 8–84.; Marosi Ernő = Kortárs, , 997, 3. 9–20. Valter Ilona = Műemlékvédelem, 4, 997, 2. 49.
Entz Géza: Az európai koldulórendi építészet. > 8. 266. Entz Géza: A hátszegi nemesi udvarházak kincsei. = Új Erdélyi Múzeum, , 99, /4. 8–83., ill. 267. Entz Géza: Középkori udvarházak Erdélyben. = Korunk, 3, 992, 4. 09–3. 268. Enyedi Pál: Az ezredévi kiállítás orgonái. = Magyar Egyházzene, 3, 995/996, 4. 45–458., ill. 269. Eörsi Anna: Egy ritka ikonográfiai típus: Krisztus létrán a keresztre megy. = Művészettörténeti Értesítő, 45, 996, /2. 47–60., ill. 2620. Az építészet és a magyar vasút. Szerk. Kiss Zsuzsanna, Kummer István, Vörös Tibor. Budapest, [MÁV], 999. 84 p., ill. 262. Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon.
38
Szerk. Császár László. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ, 995. 26 p., ill. tartalma: Császár László: Bevezető. 5–7.; Déry Attila: Bérházak. 9–22.; Winkler Gábor: Szállodák. 23–33.; Petravich András: Kastélyok. 34–44.; Szinnyai Katalin: Múzeumok. Színházak és filmszínházak. A közoktatás épületei. 79–96.; Petravich András: Az Országház. Megyeházak. Városházak. 97–22.; Pusztai László: Igazságügyi épületek. 23–28.; Császár László: Ipari és mezőgazdasági épületek. Üzletházak. Vásárcsarnokok. Kiállítási épületek. 29–58.; Déry Attila: Pénzintézetek. 59–64.; Kubinszky Mihály: Pályaudvarok. Garázsok. Kocsiszínek. Postaépületek. 65–85. Winkler Gábor: Kórházak, klinikák. 86–94.; Szinnyai Katalin: Fürdők. 95–20.; Császár László: Fontosabb irodalom. 2–24. 2622. Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete. Gömörszőlős – Hanva – Ózd, Tompa Mihály Kulturális Alapítvány, 996. 28 p., ill. (Gömöri műhely, 3.) ism. Kováts
Dániel = Honismeret, 25, 997, 5. 90–9.; Nagy Károly = Műemléklap, , 997, 8. 2.
2623. Erdélyi Géza: Klasszicista templomépítészet Gömör megye területén. In: Vallási néprajz, 5. Szerk. Dankó Imre et al. Debrecen, Református Teológiai Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekció, 99. 5–59. 2624. Erdélyi Géza: A protestáns templomépítészet jellegzetes vonásai. = Confessio, 2, 997, . 07–8., ill. 2625. Erdélyi Géza – B. Kovács István: Műemlékek Alsórákostól Felsővágig. In: Vág-völgy. Szerk. B. Kovács István. Pozsony, Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, 99. 23–246., ill. 2626. Erdőközi Zoltán: Tövishát. A tájegység műemlékeinek leltárszerű felsorolása. = Partium, 6, 999, . 9–0. 2627. Európa közepe 000 körül. Történelmi, művészeti és régészeti tanulmányok. A tanulmánykötet magyar változatának szerk. Marosi Ernő. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. 603 p. ism. Trogmayer Ottó = Archaeologiai Értesítő, 25, 998/2000, /2. 49–5.
2628. Fabini, Hermann: Kirchenburgen in Siebenbürgen. Ein Netzwerk gegen äussere Bedrohung und zur Erhaltung der eigenen Identität. = IBI Bulletin, 47. 99. 3–6., ill. 2629. Fabini, Hermann: The Transylvanian defence. = IBI Bulletin, 48. 992. 75–78., ill. 2630. Fallenbüchl Zolán: Grassalkovich Antal. Hivatalnok és főnemes a XVIII. században. Gödöllő, Gödöllői Városi Múzeum, 996. 9 p. (Gödöllői múzeumi füzetek, 2.) Farkas Attila: A keresztény templom liturgikus terének fejlődése. > 0. 263. Farbaky Péter: „Szatmári György mint mecénás” című Phd. értekezésének vitája. [Koppány Tibor, Prokopp Mária opponensi véleménye, Farbaky Péter válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 224–228. Fazekas István: Plébániaépületek a Kisalföldön a 7–8. században írott források tükrében. > 80. Feld István: A 5. századi castrum mint kutatási probléma. > 62. 2632. Feld István: 6. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. A régészeti kutatások eredményei. Sárospatak, Rákóczi Múzeum, 2000. 62 p., [200] t., ill.
2633. Feld, István: Der Beginn der Adelsburg im mittelalterlichen Königreich Ungarn. = Chateau Gaillard, 6. 994. 89–205., ill. 2634. Feld, István: Castles and Mansions in Hungary in the Late Middle Ages. = IBI Bulletin, 49. 993. 9–6., ill. 2635. Feld István: Középkori váraink kutatásáról. = Műemlékvédelem, 35. 99. 97–29., ill. hozzászólás: Kubinyi András: Középkori váraink néhány kérdéséhez. = Műemlékvédelem, 36. 992. 7–2. Feld István: Kúriák, kastélyok és várkastélyok a 6–7. századi Magyarországon. > 3839. Feld István: A magyarországi várak fejlődéstörténetének vázlata. > 69. 2636. Feld, István: Residenzen der Aristokratie der Sigismund-Zeit in Ungarn. Ein archäologischer Forschungsbericht. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 387–437. Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf, Fahlbusch Verlag, 994. 235–253., ill. 2637. Feld, István: Spätmittelalterliche Residenzen in Ungarn. = Chateau Gaillard, 5. 992. 7–87., ill. 2638. Feld István: Városok és erődítések a késő reneszánsz idején. = Műemléklap, 2, 998, 0. 2–3. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (365–78). > 07. 2639. Ferenczi Géza – Ferenczi István: A kora középkori kelet-erdélyi mészhabarcskötésű várak kérdéséhez. I. = Acta, 997/. 99–234., ill. 2640. Ferenczi István: Megjegyzések egy véleménynyilvánítással kapcsolatban, amely Kelet-Erdély kora középkori várainak kérdését taglalta [Benkő Elek: Kelet-Erdély „korai” kővárai. In: Castrum Bene 989 (990)]. = Műemlékvédelem, 35, 99, 4. 220–226. hozzászólás: Benkő Elek: Szent László-kori kővárak Erdélyben? = Műemlékvédelem, 35, 99, 4. 227–236., ill.; Rusu, Adrian Andrei: Arheologia, cronologia şi interpretarea istorică a unor cetăţi medievale timpurii din Transilvania de Est. Note critica. = Crisia, 24. 994. 43–54. 264. Ferenczi István: Sóvidéki várainkról. Korond, Firtos Művelődési Egyesület, 994. 49 p., ill. ism. Vincze Zoltán = Erdélyi Múzeum, 58, 996, /2. 80–8.
2642. Ferenczi Sándor: Régészeti kutatások Háromszék megye váraiban. (926) Sajtó alá rend. és bev. Ferenczi István. = Acta, 998/. 89–225., ill. 2643. Ferkai, András: Entre nostalgie et modernité. L’entre-deux-guerres. = Monuments Historiques, No 20. 996. 75–78., ill. Ferkai András: Hivatalos építészet a Horthy korszakban. > 70. 2644. Ferkai András: A mérhető és a mérhetetlen. Megjegyzések az ötvenes és hatvanas évek építészetéről. = Arc, No 4. 2000. 82–98., ill. Ferkai, András: Hungarian Modernism in Architecture. > 2520. 2645. Ferkai András: „Nemzeti építőművészet. A nemzeti fogalom jelentésváltozásai a két világháború közötti magyar építészetben” című kandidátusi vitája, 995. május . Az érte-
39
kezés tézisei, Vámossy Ferenc és Végh János opponensi véleménye. = Építés- Építészettudomány, 25, 995, 3/4. 307–338. 2646. Ferkai András: A sztálinizmus építészetéről. In: A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Szerk. György Péter, Turai Hedvig. [Budapest], Corvina, 992. 24–33., ill. 2647. Ferkai András: Vita a nemzeti építészetről. II. 930– 939. = Építés- Építészettudomány, 24, 994, 3/4. 255–278. 2648. Feuer-Tóth, Rózsa: Art and Humanism in Hungary in the Age of Matthias Corvinus. Budapest, Akadémiai Kiadó, 990. ism. Bogyay, Thomas von = Kunstchronik, 46, 993, 6. 34–37.; Pajorin Klára = Irodalomtörténeti Közlemények, 96, 992, 5/6. 685–666.
2649. Fiala, Andrej: Pokrokové prvky fortifikačnej achitektúry 6. storočia. = Pamiatky a múzea, 996, 3. 24–27., ill. 2650. Fiala, Andrej: Sakrálne architektúry v stredovekých oprevnených feudálnych sídlach. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 8–2., ill. 265. Fiala, Andrej: Sakrale Architekturen in mittelalterlichen befestigten Feudalsitzen. = Pamiatky a múzea, 996. Sonderausgabe 6–9., ill. 2652. Fidler, Petr: …alla moderna gebaut und vom sehr artigen goůt...sa Palais Dietrichstein-Lobkowitz in Wien. Zur Frage des französischen Einflusses in der mitteleuropäischen Architektur des 7. Jahrhunderts. = Acta Historiae Artium, 37, 994/995, /4. 45–74., ill. 2653. Fidler, Petr: K architectuře středoevropského Seicenta. = Ars, 994, 2. 35–56., ill. 2654. Fidler, Petr: Die Barockearchitektur in der Slowakei. = Pamiatky a múzea, 992, Sonderdruck, 2–3., ill. Fidler, Petr: Domenico Sciassia und seine Landsleute in Österreich und im Königreich Ungarn. > 425. 2655. Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme). In: Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 00. évfordulója tiszteletére. Szerk. Dominkovits Péter, Turbuly Éva. Sopron, Soproni Levéltár, 993. 38–400. 2656. Filep Antal: Kérdések, feladatok a magyar nép csűrés pajtaépítési hagyományainak kutatásában. In: „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin, Kücsán József. Sopron, Soproni Múzeum, 998. 333–346., ill. Filep Antal: Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. > 80. 2657. Filep Antal: Szőlőhegyi településtörténet a 8–9. században. [Győr és környéke] In: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Zoltán, Benyák Ferenc. Budapest, Hermész Kör, 999. 55–68. 2658. Fisković, Igor: Az adriai Horvátország – Mátyás király Magyarországa. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Društvo mađarskih znanstvenika u imjetnika u Hrvatskoj, 2000. 368–385., ill. 2659. Fisković, Igor: A magyar-horvát térség képzőművészeti kultúrája Mátyás korában. In: Horvátország / Magyar-
ország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Most, 995. 30–34., ill. 2660. Futtató Norbert: Adalék az Árpád-kori magyarság életmódjának és lakóházainak kérdéséhez. = Pannoniculus. Ser. B. No . 997. 7–72. 266. Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor. = Századok, 25, 99, . 35–67. 2662. Fügedi Erik: A szerzetesrendek a középkori Magyarországon. In: A katolikus egyház Magyarországon. Szerk. Somorjai Ádám, Zombori István. Budapest, Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága, 99. 37–48. 2663. Fügedi Mária: Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 993. 228 p., ill. (Officina musei) ism. Flórián, Márta = Acta Ethnographica, 44, 999,
/2. 268–269.
2664. Fülöp Éva: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (848–849). Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 995. 252 p. (METEM könyvek, 8.) ism. Kőhegyi Mihály
= Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 7, 995, 3/4. 252–254.
2665. Fülöp Éva: Művészeti tevékenység és művészetpártolás az Esterházy családban. = Limes, 3, 2000, 4. 6–65. 2666. Fülöp Gyula: Régészeti feltárások [Fejér megye 989–992]. = Alba Regia, 26. 997. 88–200., ill. 2667. Gaál Károly: A nyugat-pannóniai harangtornyok. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 3. 49–57., ill. 2668. Gábor Anna: A zsidó falusi építkezés emlékei. [Borsod-Abaúj-Zemplén megye] = Szombat, 8, 996, 9. 33–35., ill. Gábor Eszter: Az állandó Országház tervpályázata 883ban. > 463. Gábor Eszter: Polgári villák a dualizmus korában Magyarországon. > 68. 2669. B. Gál Edit: Az Orczy-bárók. Család és birtoktörténeti vázlat. = Agria, 36. 2000. 63–99., ill. 2670. B. Gál Edit: Az Orczy család vagyoni helyzete és javai a XIX. században. = Archivum. Supplementum, 993. 69–86. Galavics Géza: Barokk művészet Magyarországon. Képzőművészet és társadalom. > 64. 267. Galavics Géza: Főúri búcsújárás a XVII. században, a búcsújárás mint a néprajz és a művészettörténet közös kutatási feladata. In: Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Szerk. Mohay Tamás. Debrecen, Ethnica, 992. 65–69. 2672. Galavics Géza: „Hogy gerjesszem az ájtatos szíveket.” Egy kis ájtatossági kép történetéhez. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 33–325., ill. 2673. Galavics, Géza: Hungary. In: The Baroque in Central Europe. Places, Architecture and Art. Ed. by Manlio Brusatin and Gilberto Pizzamiglio. Venice, Marsilio Editore, 992. 55–206., ill. 2674. Galavics, Géza: The Hungarian Royal Court and Late
40
Renaissance Art. = Hungarian Studies, 0, 995, 2. 306–332., ill. 2675. Galavics Géza: A „képtelen Gödöllő” és más történetek. Három legenda Grassalkovich Antalról. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 27–224., ill. Galavics Géza: Ősök, hősök, szent királyok. Történelmünk és a barokk képzőművészet. > 29. 2676. Galavics, Géza: Paul Fürs Esterházy (653–73) als Mäzen. Skizzen zu einer Laufbahn. = Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 45. 992. 24–4., 277–290., ill. Gall, Anthony: Kós Károly kalotaszegi román templomai. > 70. 2677. Gáll Imre: Clark Ádám jegyzetfüzetei. Budapest, MTA Technikatörténeti Kutatásokat Koordináló Központ, 993. 64 p., ill. 2678. Gáll Imre: Pest megyei és budapesti hidak. Budapest, [Pest Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság], 997. 20 p., ill. 2679. Garas, Klára: Barockbeiträge zu den Werken von Johann Wenzel Bergl, Franz Anton Palko und Anton Kern. In: Ars baculum vitae. Sborník studií z dějin umění a kultury k 70. narozeninám prof. PhDr Pavla Preisse, DrSc. Ed. Vít Vlnas, Tomáš Sekyrka. Praha, 996. 243–249., ill. 2680. Garas Klára: 8. századi osztrák mesterek művei Magyarországon. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 93–98., ill. 268. Gáspár Dorottya: Gondolatok a pannóniai ókereszténységről. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 5, 993, /2. 5–2. Gáspár László: Határőrizeti szempontok érvényesülése a magyar végvárrendszer kialakulásában. > 06. 2682. Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó közösségek Magyarországon – térképek, rajzok, adatok. Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 99. 242 p., ill. (Hungaria judaica, .) ism. Dávid Ferenc = Ars Hungarica, 20, 992, 2. 06–08.; Jólesz László = Szombat, 4, 992, 4. 43.
Gellér Ferenc: Történeti csárdák az alföldi tájban. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon. > 82. 2683. Gellér Katalin: Szent László ábrázolások a 9. század végén és a 20. század elején. = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 299–304. 2684. Genée, Pierre: A burgenlandi zsidók és zsinagógák. = Múlt és Jövő, , 99, . 02–0., ill. 2685. Gerát, Ivan: Naratívny cklus zo živta sv. Ladislava v ikonografickom programe gemerských kostolov (poznámky ku vzťahu obrazov k textom). = Ars, 996, /3. –56., ill. 2686. Gerát, Ivan: Willehalm und Ladislaus – Liebe und Kampf in Text und Bild. = Ars, 998, /3. 49–94., ill. Gere László: Várak a Szerémségben. > 8. 2687. Gergely András: A birtokos nemesi élet színtere: a kúria. = Rubicon, 9, 998, 7. 30–32., ill. 2688. Gergely Katalin: Lakóhely és életminőség a századfordulón. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 28. 999. 295–30.
2689. Gerle János: Ki lakik a részletekben? = Múzsák, 22, 99, . 4–5., ill. Gerle János: A nemzeti stílustörekvések nemzetközi jellegéről. > 78. 2690. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, Bonex, Szépirodalmi, 990. ism. Branczik Márta: Ornamentika és forma. = Art,
99, 3. 0.; Gábor Eszter: Ki mit csinált, és mit nem csinált? = Buksz, 3, 99, 4. 434–439.; Gábor, Eszter = Budapest Review of Books, 2, 992, . 26–28.; Kiss Szemán Róbert = Vigilia, 56, 99, . 75.; Kunszt György: „Századfordulós” és „népnemzeti” magyar építészet. = Holmi, 3, 99, 8. 070–075.; Lóska Lajos = Új Művészet, 2, 99, 4. 7.; Sármány-Parsons, Ilona = Journal of Society of Architectural Historians, 52. 993. 509–50.; Vadas József: A héttorony pavilon titka. Levélféle Makovecz Imrének az építészet demokráciájáról. = Nszb 99. január 2. 9.
269. Gerő, Győző: La florasion des arts ottomans. Les monuments turcs. = Monuments Historiques, No 20. 996. 35–39., ill. Gerő Győző: A török falfestészet magyarországi emlékei. > 55. Gerő Győző: Török építészeti emlékek Magyarországon. > 72. 2692. Gerő, László: Fortresses in Hungary in the XVI and XVII Centuries. = IBI Bulletin, No 49. 993. 5–8., ill. Gilyén Nándor: A barokk stílus a magyar népi építészetben. > 64. 2693. Gilyén Nándor: A parasztház alaprajzi fejlődése és a lakáskultúra. = Ház és Ember, 0. 995. 4–8., ill. 2694. Gilyén Nándor: Szatmári, Beregi sütőházak és nyári konyhák. = Etnographia, 04, 993, 2. 482–498., ill. 2695. Gilyén Nándor: A szatmári és beregi tornácok. = Ház és Ember, 7. 99. 09–20., ill. Gilyén Nándor: Veszprém megyei pajták. > 58. 2696. Glück Jenő: Adatok a magyarországi görög-keleti román plébániák történetéhez az aradi püspöki levéltárból. (792–848). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 4. 992. 43–54. 2697. Glück Jenő: Nagyváradi források a magyarországi görögkeleti parókiák történetéhez (793–847). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 7, 995, 3/4. 6–8. 2698. Goer, Michael: Baranya megyei sváb házak. = Műemlékvédelmi Szemle, 7, 997, /2. 225–234., ill. 2699. Gotické umenie z Bratislavských zbierok. Mestské múzeum v Bratislave, Slovenská národná galéria v Bratislave. Koncepcia a adborná redakcia: Anton C. Glatz. Bratislava, Mestské múzeum v Bratislave, Slovenská národná galéria, 999. 70 p., ill. 2700. Gotické umenie z košických zbierok. Zodpovedný red. Ladislav Olexa. Koncepcia a odborná redakcia: Anton C. Glatz. Košice, Východoslovenské múzeum, 995. 223 p., ill. ism. Oriško, Štefan: Gotické umenie z košických zbierok. = Pamiatky a múzea, 996, 3. 70–7., ill.
Gráfik Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez. > 86. 270. Gráfik Imre: A mezőváros népi építészeti gyakorlatá-
4
nak elemzése szemiotikai-esztétikai szempontból. „Jelbeszéd az életünk.” A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor. Budapest, Osiris, 995. 566–59., ill. A Grassalkovichok kora. > 5. 2702. Grynaeus Tamás: Remete Szent Antal a hazai képzőművészetben. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 8–90., ill. 2703. Guy Marica, Viorica: Interferenţe sud-germane în arta transilvăneană. Sec. XV–XVII. = Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Historia, 4, 996, /2. 7–30. 2704. Guzsik Tamás: A pálosok és a „koldulórendek” (későgótikus építészet Magyarországon). In: Varia Paulina I. Pálos rendtörténeti tanulmányok. Szerk. Sarbak Gábor. Csorna, Árva Vince, 994. 37–53., ill. 2705. Guzsik Tamás: Westwerk, nyugati kórus, nyugati karzat. (Dr. Entz Géza professzor gondolatmenetét folytatva…). = Építés- Építészettudomány, 28, 999/2000, /4. 69–83., ill. 2706. Gyökér István – Kubinszky Mihály: Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról. Budapest, Közdok, 99. 59 p., ill. (Vasúthistória könyvek) 2707. Gyöngyössy János: A középkori Csík-GyergyóKészonszékek templomerősségei. = Pavilon, No 5. 99. 6–2., ill. 2708. Gyöngyössy János: Székely templomerődök. 2. kiad. Székelyudvarhely, Lupopress Rt., 997. 0 p., ill. ism. M. Z.
[Móser Zoltán]: Templomok, várfalak. = ÚMo 997. április 26. 8., ill.
2709. Gyöngyössy János – Kerny Terézia – Sarudi Sebestyén József: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 995. 240 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok könyvtára, 5.) ism. Kelen Károly: Erős várunk
a templom. Szakértőknek és laikusoknak is szól Gyöngyössy János könyve. = Nszb 995. december 4. 7., ill.; L. G. [Lőcsei Gabriella]: Székelyföldi vártemplomok. = MN 995. május 25. 5.; Mezey László Miklós = Honismeret, 24, 996, . 99–00.; Petővári Ágnes = Havi Magyar Fórum, 4, 996, . 82–85.
270. G. Györffy Katalin: Die Erscheinungen der Theaterhaftigkeit und Stofflichkeit an einer Altargruppe aus Nordostungarn. In: Studien zur Werkstattpraxis der Barockskulptur im 7. Jahrhundert. Hrsg. von Konstanty Kalinowski. Poznań, Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, 992. 29–307., ill. 27. G. Györffy Katalin: Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai, 99. 97 p., [24] t., ill. (Művészettörténeti füzetek, 20.) ism. Bodor Béla =
Élet és Irodalom, 992. szeptember . .; Hopp Lajos = Irodalomtörténeti Közlemények, 96, 992, 5/6. 696–698.; Jávor Anna = Művészettörténeti Értesítő, 42, 993, /2. 69–75., ill.
G. Györffy Katalin: Magyar oltárok a XVIII. században. > 57. G. Györffy Katalin: A színpadszerűség és anyagszerűség megjelenése az északkelet-magyarországi oltárművészetben. > 57. Gyurkó János: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Árpád-kori kolostorai. Tanulmány. > 694. Gyurkó János: Háromszék vártemplomai. > 694. 272. H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az
ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon. = Budapest Régiségei, 32. 998. 267–290., ill. Hadik András: Kastélyépítészet Magyarországon (867– 98). > 00. Hadik András: Magyar templomok a századfordulón. > 0. 273. Hála József: Adatok az Ipoly és a Garam menti gyógyforrások és szent kutak ismeretéhez. = Néprajzi Látóhatár, 9, 2000, 3/4. 323–354., ill. 274. Hála József: Boldog Kinga és Szent Miklós tisztelete a sóbányászok körében. In: Vallási Néprajz 0. Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Küllős Imola. Budapest, Református Egyház Teológiai Doktorok Kollégiuma, 999. 39–52., ill. 275. Halmainé Bartó Anna: Ezredéves emlékművek a történelmi Magyarország hét pontján. = Honismeret, 24, 996, . 3–5., ill. 276. Harkai Imre: Házrendszerek és szerepük a magyar népi építészetben. Budapest, LaVik, 995. p., ill. Harkai Imre: Vajdasági szélmalmok. > 3. 277. Házad ékessége. Görög katolikus templomok, ikonok, ikonosztázok Magyarországon. Szerk. Puskás László. Nyíregyháza, Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 99. [2] p., ill. 278. Heckenast János: Az őrségi Árpád-kori templomok. = Savaria, 22/4. 995/998. (999) 245–250., ill. 279. Hegyeli Attila: Mi van a küszöb alatt? A határ archetípusának egyik példája: a küszöb szimbolikája. = Acta, 999/2. 24–259. 2720. Heitler László: Iratos házak a Balatonnál. = Pannon Tükör, 4, 999, . 7–73., ill. Hermansen, Christian: The Emergence of Modern Architecture in Hungary and Scotland: The Context. > 2520. 272. Hermansen, Christian: Modern Architecture in Scotland and Hungary 930s and 94s. In: Britain and Hungary. Contacts in Arhitecture and Design during the Nineteenth and Tweintieth Century. Ed. by Gyula Ernyey. Budapest, Hungarian University of Craft and Design, 999. 84–88. 2722. Herucová, Marta: K ikonografii náhrobku fin-desiècle na Slovensku. = Ars, 997, /3. 65–42., ill. 2723. Hervay, Ferenc: Die Geschichte der Zisterzienser in Ungarn. In: 800 Jahre Zisterzienser im Pannonischen Raum. Katalog Burgenländischen Landes-Sonderausstellung 996. Red. Jakob Perschy. Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, 996. 27–42., ill. 2724. Hervay F. Levente: Szerzetesházak a középkori Baranyában. = Baranya, 3, 99, /2. 39–54., ill. 2725. Hidak Bács-Kiskun megyében. Szerk. Tóth Ernő, Asbóth Miklós. [Kecskemét], Kecskeméti Lapok, 999. 44 p., ill. 2726. Hidak Heves megyében. Szerk. Tóth Ernő, Bereczné Huszár Éva. Eger, [Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht.], 998. 80 p., ill. 2727. Hints Miklós: Adalékok a mezőségi Melles-völgy
42
építészeti emlékeihez. [Szolnok–Doboka megye] = Műemlékvédelem, 36, 992, 3. 7–83., ill. 2728. Hints Miklós: Adalékok a mezőségi Melles-völgy építészeti emlékeihez. [Szolnok–Doboka megye] = Művelődés, 4, 992, 8. 26–33., ill. 2729. Hlobil, Ivo: Morava a uhorsa (italská) renesance za Matyášé Korvína. = Časopís Matice moravské, 60, 99, 2. 325–338. 2730. Hofer Tamás – Fél Edit: Magyar népművészet. Budapest, Corvina, 994. 208 p., ill. 273. Hoffmann Tamás: Élet a középkori házakban Magyarországon. = Debreceni Szemle, 3, 995, 2. 204–220., ill. Hoffmann Tamás: „Felnémet ház” – „Pannon ház” és vidéke. > 63. Hoffmann Tamás: A kerített udvarok. > 86. Hoffmann Tamás: A kisalföldi parasztház szobája. > 80. 2732. Hoffmann Tamás: Néprajzosok az alföldi parasztházról. = Ház és Ember, 0. 995. 9–38. Holl Imre: A középkori várak feldolgozásának néhány elvi kérdése. > 62. 2733. Hollósi Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet a művészetben. = Vigilia, 58, 993, . 849–852., ill. 2734. Hollósi Éva: Szent László a magyar képzőművészetben. = Vigilia, 57, 992, 5. 350–354. 2735. Homonnai Sarolta: A magyarországi bencések 4. századi reformtörekvései. = Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, 0. 999. 43–55. Horler Miklós: Reneszánsz építészet Magyarországon Corvin Mátyástól a török hódoltságig. > 95. 2736. Horvat, Zorislav: Heraldički štitovi gotičke architekture kontinentalne Hrvatske. Zagreb, Društvo povjesničara umjetnosti Hrvatske, 996. p., ill. (Društvo povjesničara umjetnosti Hrvatske. Knjiga, 58.) 2737. Horváth Alice: „Musis Patriis – Gratisque Posteris” – Öt múlt századi könyvtár építéséről.= Esztergom Évlapjai, 994. 49–70., ill. Horváth Alice: „Tenplum Domini”. A magyarországi reneszánsz pasztofóriumokról. > 95. 2738. Horváth Endre: Nyugat-magyarországi templomok az Árpád-kortól napjainkig. Győr, Pannonhalma, Sopron és környéke. Iván – Sopron, Önkormányzat, 2000. 7 p., ill. 2739. Horváth Ferenc: Vízimalmok a Rinyán. = Somogyi Honismeret, 998, 2. 39–47., ill. 2740. Horváth Ferenc – Kubinszky Mihály: Magyar vasúti építkezések Erdélyben. Budapest, MÁV, 998. 252 p., ill. (Vasúthistória könyvek) Horváth Gyula: A délnyugat-dunántúli szőlőhegyek szakrális építményeinek gazdasági- és kultúrtörténeti vonatkozásai. > 86. 274. Horváth Hilda: J. Pachmayer szentképsorozata az Iparművészeti Múzeumban. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 383–389., ill. 2742. Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, Gemini Kiadó, 998. 30 p., ill.
2743. Horváth József: A Vajdaság hídjai. = Bácsország, 5, 999, 5/6. 22., ill. 2744. Horváth Lajos: Monostor-háromszög, nemzetségek a Galga-mentén a XII–XIV. században. In: Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére Szerk. Asztalos Tamás. Aszód, Osváth G. Múzeumi Alapítvány, 998. 49–69., ill. Horváth Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében. > 86. 2745. Horváth Sándor: Páduai Szent Antal vasi kultuszához. In: Páduai Szent Antal emlékezete 95–23. Tanulmányok. Szerk. Farkas Attila, Kerny Terézia. Sümeg, Fórum Alapítvány, 995. 57–64., ill. 2746. Horváth Zita: Miskolc és környékének egyházi élete a 8. században a Canonica visitatiók tükrében. In: Miskolc a millecentenárium évében. Szerk. Dobrossy István. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 997. I.: 29–226. 2747. Hörcsik Richárd: Adatok a 8. század végi protestáns kollégiumok provinciális barokk építészetéhez. Különös tekintettel a sárospataki Berna-sorra. = Széphalom, 7. 995. 37–43., ill. Hudi József: Kisnemesi társadalom és építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. > 6. 2748. Ikon és Liturgia. A görög katolikus egyház művészeti emlékei 7–9. század. [katalógus] Írta Puskás Bernadett. Nyíregyháza, Görög katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény, 996. 32 p., ill. (A Görög katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény kiadványai, .) 2749. Ilon Gábor – Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. 2., jav. kiad. Pápa, Ilon Gábor, 995. 309 p., ill. ism. Kiss Viktória = Múzeumi Hírlevél, 6, 995, 2. 36–362. 2750. Illyés Mária: A hős alakváltozásai. A téma és a stílus kapcsolata a historizmus szobrászatában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 99–0., ill. Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori magyar művészetről. > 740. 275. Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Mária kegyhelyek Mária országában. Budapest, Móczár Béla, 998. 43 p. Irás-Melis, Katalin: Die Herausbildung und Entwicklung des mittelalterlichen Dorfsystems von den Anfängen bis 24. > 2. Irás-Melis, Katalin: Spätmittelalterliche Dörfer (24– 54). > 2. 2752. Istvánfi Gyula: Az Alföld építészete. In: A mi Alföldünk. Szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc. Szeged, Nagyalföld Alapítvány, 996. 5–60., ill. 2753. Iván Zoltán: A századforduló építészeti emlékei régiónkban. In: Miskolc a millecentenárium évében. Szerk. Dobrossy István. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 997. I.: 229–243., ill. Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, várhelyek Vas megyében. > 07. Ivicsics Péter: Vas megyei kastélyok sorsa „Borovszky” nyomán. > 58.
43
Jánó Mihály: Háromszék középkori falképei. > 0. 2754. Janota, Ludovit: Slovenské hrady. Bratislava, Colombus, 996. 330 p., ill. 2755. Jármai Ervin: Szt. Borbála ábrázolások Európában. = Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 30. 997. 483– 486., ill. 2756. Jármai Ervin: Szent Borbála a bányászok védőszentje. Ajka, Bakonyi Erőmű Rt., 993. 08 p., ill. 2757. Javorský, František: Románska architektúra na Spiši. = Pamiatky a múzea, 999, 2. 56–60., ill. 2758. Jékely, Zsombor: Medieval Murals in Székler Villages – research Problems. In: Mitteleuropa. Kunst – Regionen – Beziehungen. Studentenkolloquium von 28. bis 29. April 994 in Budapest. Hrsg. Krisztina Passuth. Budapest, ELTE Művészettörténeti Tanszék, 995. 2–38., ill. Jenei, Dana – Kertesz, Andrei: Die Wandmalerei. > 0. 2759. Juhász Antal: Földbe mélyített házak a szegedi tájon. = Ethnographia, 07, 996, /2. 30–35., ill. 2760. Juhász Katalin – G. Szabó Zoltán: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében. = Ház és Ember, 9. 994. 87–4., ill. 276. Jurković, Miljenko: Adalék a horvát-magyar román kori képzőművészeti kapcsolatok megismeréséhez. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Društvo mađarskih znanstvenika u imjetnika u Hrvatskoj, 2000. 328–339., ill. 2762. Kahoun, Karol: Regionálna sakrálna architektúra na Slovensku v 3. storoči. = Pamiatky a múzea, 999, 4. 2–4., ill. 2763. Kahoun, Karol: Transformácia, rustikalizácia alebo akcelerácia slohu? (K možnostiam interpretácií gotickej architekúry Slovenska). In: Pocta Václavovi Menclovi. Zborník štuúdií k otázkam interpretácie stredoeurópskeho umenia. Zostavili Dana Bořutová, Štefan Oriško. Bratislava, Katedra dejín výtvarného umenia FF UK, 2000. 97–2., ill. Kaján Imre: Mérnöki irányzatok a reformkorban. > 32. 2764. Kalapis Zoltán: Történelem a föld alatt (948–848). Újvidék, Fórum, 995. 222 p., ill. benne: Bazilita monostorok Észak-Bánátban. 5–2.; A bélakúti apátság dunai erődje. 23– 28.; Az aracsi pusztatemplom. 29–6.; Várromok a Bácskában és Bánátban. 63–85.; Egy Árpád-házi herceg szlavóniai sírja. 87–98.; A zimonyi Hunyadi-torony tövében. 99–23.; Corvin János utolsó útja. 25–52.; Hadik András generális Futakon. 53–67.; Az utolsó Zrínyi halála. 69–76.; A Koháry testvérek síremléke Péterváradon. 77–89.; Negyvennyolcas emlékeink. 9–25. ism. Magyar László: Élő történelem. = Bácsország, , 995, 6. 5.; Ricz Péter = Üzenet, 26, 996, 4/6. 8–20.
2765. Kállai Géza: A formák forradalma. = Élet és Irodalom, 997. április 4. 4. 2766. Kállai Géza: Szocreál. = Élet és Irodalom, 99. november 29. 2. 2767. Kállay István – Pusztai László – Stipta István: Bírósági épületek Magyarországon. Bev. Balsai István. Budapest, HG és Társa Kiadó, 993. 220 p., ill. ism. Sarlós Júlia = Magyar Építőművészet, 85, 994, 5. 7.
2768. Kaposi Zoltán: Földesúri épületek Somogyban a 8–9. században. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. IX. Mágnások, birtokosok, címereslevelek. Szerk. Ódor Imre, Pálmány Béla, Takács Péter. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 997. 26–272. 2769. Karasová, Zuzana: Stavby veží a ich dostavby v teórii a praxi. = Ars, 2000, /3. 94–33., ill. 2770. Karátson Dávid: Felcsíki templomok vulkáni maradványokon. = Élet és Tudomány, 994. május 6. 560–562., ill. 277. Karner, Herbert: Apsisaltäre. Zur Typengeschichte des barocken Hochaltars im Wiener Einflussgebiet. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 5, 997, 2. 366–379., ill. 2772. Kárpáti László: A Bódva-völgy múltjának épített emlékei. In: Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Szerk. Bodnár Mónika, Rémiás Tibor. Putnok, Gömöri Múzeum és Baráti Köre, 999. 603–68., ill. 2773. Kattoš, Karol: Vývoj architektúry železničných staníc. = Pamiatky a múzea, 996, 2. 30–33., ill. Kecskés Péter: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. > 80. 2774. Kecskés Péter: Présházak és pincék a Dél-Dunántúlon. = Ház és Ember, 8. 992. 67–204., ill. Kelenik József: A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es éveinek végén. > 06. Kelényi György: Közhely és eredetiség. Élet a barokk kastélyban. > 65. 2775. Kelényi György: A magyarországi barokk és koraklasszicista kastélyépítészet áttekintése. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Društvo mađarskih znanstvenika u imjetnika u Hrvatskoj, 2000. 446–453., ill. 2776. Kelényi György: Megjegyzések 8. századi egyházi építészetünkhöz. = Ars Hungarica, 22. 994. 63–66. 2777. Keletiová, Magda: Témy, scény, motívy krestanskej ikonografie zo zbierok Slovenskej národnej galérie. = Pamiatky a múzeá, 2000, . 50–56., ill. 2778. Kerecsényi Edit: A Kanizsa környéki végházak helyzete a vár 594–96 közötti protokollumai alapján. = Zalai Múzeum, 4. 992. 29–34., ill. 2779. Keresztes Gyula: Maros megyei kastélyok és udvarházak. Marosvásárhely, Interpress Kiadó, 995. 67 p., ill. 2780. Kerny Terézia: Adalékok Páduai Szent Antal XVII– XVIII. századi magyarországi tiszteletéhez (A kutatás új lehetőségei). In: Páduai Szent Antal emlékezete 95–23. Tanulmányok. Szerk. Farkas Attila, Kerny Terézia. Sümeg, Fórum Alapítvány, 995. 3–36., ill. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. > 29. 278. Kerny Terézia: A kerlési (cserhalmi) ütközet képzőművészeti ábrázolásai a középkori Magyarországon. = Sümegi Szűz Mária Képes Ferences Naptára 996. évre. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, 996 38–40., ill. 2782. Kerny Terézia: László király szentté avatása és kul-
44
tuszának kibontakozása (095–30). In: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjából. Szerk. Pócs Éva és Voigt Vilmos. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézete, 996. 75–97. 2783. Kerny Terézia: „Páduai Szent Antal híres csodák által...” Adalékok Páduai Szent Antal XVII–XVIII. századi magyarországi tiszteletéhez. = Új Művészet, 6, 995, /2. 4–7., 94., ill. 2784. Kerny Terézia: Szent László egyházalapításai az irodalomban, képzőművészetben és néphagyományban. = Pavilon, No 9. 994. 2–9., ill. 2785. Kerny Terézia: Szent László ereklyéi. = Vigilia, 57, 992, 5. 348–350., ill. 2786. Kerny Terézia: Szent László halála és temetése a képzőművészetben. = Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 2. 996. 73–83., ill. 2787. Kerny Terézia: Szent László lovas ábrázolásai. = Ars Hungarica, 2, 993, . 39–54., ill. 2788. Kerny Terézia: Szent László népi tisztelete. = Ars Hungarica, 24, 996, 2. 23–235., ill. 2789. Kerny Terézia: „Szíz Máriának választott vitéze”. Egy barokk kori Szent László ábrázolásról. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 255–268., ill. 2790. Kerny Terézia – Hankovszky Béla: Ave rex Ladislaus. Budapest, Kairos Kiadó, 2000. 03 p., ill. 279. Keserü Katalin: Magyar-indiai építészeti kapcsolatok. = Néprajzi Értesítő, 77. 995. 67–82., ill. 2792. Keszeg Vilmos: Aranyosszéki gömbiratok. = Néprajzi Látóhatár, 9, 2000, 3/4. 389–36., ill. 2793. Kis Bálint: A Békési-Bánáti Református Egyházmegye története, 836. Sajtó alá rend. Gilicze László, Kormos László. Békéscsaba – Szeged, Csongrád Megyei Levéltár, 992. 443 p., 6 t., ill. (Dél-alföldi évszázadok, 5.) 2794. Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki harangok. = Acta, 995. 29–298., ill. 2795. Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki harangok. Sepsiszentgyörgy, Editura Publisher, 996. 27 p., ill. Kiss Éva: Polgári enteriőrök a XIX. század második felében. > 65. 2796. Kiss Gábor: A templomépítészet kezdetei Vas megyében. Régészeti módszerekkel a –2. századra keltezhető plébániatemplomok. = Vasi Szemle, 54, 2000, . 65–72., ill. 2797. Kiss Imola – Bălu, Daniela: Az úr háza a mi hajlékunk. Nemzeti értékeink a multikulturalitás jegyében. Szatmár megye egyházi műemlékeinek katalógusa. Satu Mare, Editura Muzeului Sătmărean, 2000. 88 p., ill. 2798. Kiss István: Ezeréves magyar templomépítés. = ÚMo 997. március 29. 20., ill. 2799. Kissová, Darina: Zum Problem der Vier-SäulenSynagogen. Synagogen des 8. und zu Beginn des 9. Jahrhunderts in der Slowakei. In: Mitteleuropa. Kunst, Regionen, Beziehungen. Beiträge der Studentenkollegiums von 9. bis . Juni in Bratislava. Hrsg. von Štefan Oriško. Bratislava, Institut für Kunstgeschichte der Comenius Universität, 993. 63–7., ill.
2800. Klamár Zoltán: Az észak-bácskai Tisza-vidék népi építészete. = Ház és Ember, 2. 998. 23–240., ill. 280. Klaniczay Gábor: Családi kolostor: a szent hercegnők uralkodói rezidenciája. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 993. 3–26. Klaniczay Gábor: Képek és legendák Árpád-házi Szent Margit stigmatizációjáról. > 22. Klein Rudolf: Építészet és identitás. A huszadik századi magyar építészet rövid története. > 70. 2802. Kližanová, Hana – Škulavík, Peter: Sakrálne pamiatky Slovenská. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 2–7., ill. 2803. Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői. I. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 7/8. 997. 23–59. 2804. Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői. II. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 9. 999. 93–30. 2805. Knapp Éva: Az emblematika oktatásának forrásai a magyarországi jezsuita kollégiumokban. = Magyar Könyvszemle, 6, 2000, . –26. 2806. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Barokk kori mirákulumos könyvek illusztráció-sorozatai. = Magyar Könyvszemle, , 995, . 23–40., ill. 2807. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Barokk társulati kiadványok grafikai ábrázolásai. = Magyar Könyvszemle, 5, 999, . –34., ill. 2808. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Emblémaelméletek Magyarországon a XVI–XVIII. században. In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Szerk. Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 996. 7–87. 2809. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Irodalmi emblematika és emblémarecepció Magyarországon 564–796. = Magyar Könyvszemle, , 995, 2. 42–63., ill. 280. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Jezsuita szentek emblematikus életrajzai a 7–8. században. = Magyar Könyvszemle, 2, 996, 3. 320–355., ill. 28. Knapp Éva – Tüskés Gábor: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből. = Századok, 28, 994, . 3–45. 282. Knapp, Éva – Tüskés, Gábor: Der Kult der Katakombenheiligen in Ungarn. Ein Kapitel aus der Geschichte der Heiligenverehrung im Barock. = Ungarn Jahrbuch, 9. 99. 67–88. 283. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Osztrák-magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében. = Századok, 25, 99, 5/6. 57–566. 284. Knapp, Éva – Tüskés, Gábor: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte. Dettelbach, J-H. Röll, 996. Dettelbach: Röll, cop. 996. 65 p., ill. (Quellen und Forschungen zur europäischen Ethnologie; 8.) ism. Bahlcke, Joachim = Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 22. 999. 309–30.; Scheiner, Klaus = Budapest Review of Books, 7, 997, 4. 72–74.
45
285. Knézy Judit: Adatok a jómódú somogyi középnemesek építkezéséhez és lakáskultúrájához a XVIII. század végétől a reformkor végéig. In: „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin, Kücsán József. Sopron, Soproni Múzeum, 998. 353–364. Knézy Judit: Táji különbségek a somogyi paraszti építkezésben, 696–860. A beltelek gazdasági épületeinek tekintetében. > 63. 286. Koczó József: „Édes fája keresztnek, erős záloga kegyelemnek”. Az Alsó-Ipoly mente egyházashelyei a középkorban. = Honismeret, 27, 999, 6. 46–54. Komárik Dénes: Az 844/45-ös pesti Országháza-tervpályázat. > 463. Komárik Dénes: Az 86-es ideiglenes országháza „tervpályázata”. > 463. 287. Komárik Dénes: A historizmus problémája. = Ars Hungarica, 20, 992, . 59–66., ill. 288. Kónya Ádám: 7. századi boltozat- és falfestmények székelyföldi kúriákban. = Acta, 995. 32–328., ill. Kónya Péter: A sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelésben. > 06. 289. Koós Judith: A magyarországi református templomok stílusváltozásai. = Magyar Építőművészet, 82, 99, 4. 4–5., ill. 2820. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 993. 276 p., [84] t., ill. (Művészettörténet – Műemlékvédelem, 3.) Koppány Tibor: Castellumok a késő-középkori Magyarországon. > 62. 282. Koppány, Tibor: Châteaux de Hongrie XIIe–XIXe siecles. Exposition presentée par l’Office National des Monuments Historiques de la Hongrie. Angers-ParisTournai. Préf. Miklós Horler. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 993. 73 p., ill. 2822. Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 999. 30 p., [92] t., ill. (Művészettörténeti füzetek, 26.) Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI–XVII. században. > 76. 2823. Koppány, Tibor: Les magnats en leurs demeures. Châteaux, parcs et jardins. = Monuments Historiques, No 20. 996. 54–59., ill. 2824. Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 8. században. Adatok Tolna megye barokk kori építészetének történetéhez. = A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 7. 992. 229–275., ill. Koppány Tibor: Reneszánsz kastélyépítészet a XVI–XVII. századi Magyarországon. > 95. 2825. Koppány, Tibor: Le soif de bâtir des dynasties. Forteresses médiévales et châteaux de la Renaissance. = Monuments Historiques, No 20. 996 3–34., ill. 2826. Koppány Tibor: A Séd-völgy református templomai. [Budapest], TKM Egyesület, 2000. 20 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 656.) 2827. Koppány Tibor: Várak és kastélyok Magyarországon
a –9. században. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása. Bev. Horler Miklós. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 995. 64 p., ill. 2828. Koppány Tibor – Hegyi Gábor: Magyar kastélyok. Budapest, Officina Nova, 990. ism. F. K. [Forray Katalin] = Ott-
hon, 4, 992, 5. 7., ill.; Sisa József = Új Művészet, 2, 99, 8. 73–75.
2829. Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, Holnap, 999. 270, [2] p., ill. ism. Kapronczay Katalin = Valóság,
43, 2000, . 08–.
2830. Kostyál László: Adatok a Szent István-ikonográfiához néhány zalai ábrázolás alapján. = Zalai Múzeum, 4. 992. 95–204., ill. 283. Kostyál László: Gróf Batthyány Lajos, mint mecénás. = Magyar Művészeti Fórum, , 998, . 39–45., ill. 2832. Koszta László: Ciszterci rend története Magyarországon a kolostoraik alapítása idején. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 5, 993, /2. 5–28. 2833. Koszta, László: Die Bischofs wahl im Jahre 306 in Fünfkirchen (Pécs). Bemerkungen zur Archontologie des Bistums von Fünfkirchen am Anfang des 4. Jahrhundert. In: Im Gedächtnis der Kirche neu erwachten. Studien zur Geschichte des Christentums im Mittel- und Osteuropa. Festgabe für Gabriel Adriányi zum 65. Geburstag. Hrsg. von Reimund Haas. Wien, Böhlau, 2000. 463–467. Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. > 8. 2834. Koszta László: A keresztény egyházszervezet kialakulása. = Szeged, 8, 996, 6. 8–3. 2835. Koszta László: A keresztény egyházszervezet kialakulása. In: Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Szeged, József Attila Tudományegyetem, 996. 08– . 2836. Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a 2. század elejéig. = Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, 03. 996. 67–82. 2837. Kovács András: I. Rákóczi György fejedelem erdélyi építkezéseiről. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, Rákóczi Múzeum, 2000. 63–96., ill. 2838. Kovács, Annamária: Costumes as Symbols of Warrior Sainthood: the Pictoral Representations of the Legend of King Ladislas in Hungary. = Annual of Medieval Studies at CEU, 6. 2000. 45– 62., ill. 2839. Kovács József: Fa haranglábak és harangtornyok. = Országépítő, 6, 995, 3. 58–6., ill. 2840. Kovács József: Fatemplomok Kárpátalján. = Országépítő, 6, 995, . 52–6., ill. 284. Kovács József: Maradék szélmalmaink. = Országépítő, 0, 999, . 23–27., ill. 2842. Kovács, Orsolya: The Hungarian Image and Eastern Patterns in Hungarian Architecture and Applied Arts at the turn of the Century. In: Panorama. Architecture and Applied Arts in Hungary 896–96. Kyota, The National Museum of Modern Art, 995. 24–30. [japánul]
46
2843. Kovács Sándor: Postaépítészet Magyarországon. = Műszaki tervezés, 33, 993, 3. –8., ill. 2844. Kovács Zoltán: Antropomorf Szentháromság-ábrázolások a középkori Magyarországon. Újabb adatok a típus ikonográfiájához. = Művészettörténeti Értesítő, 55, 996, 3/4. 87–202., ill. 2845. Kovács, Zoltán: Trinitas in Hominis Specie. Quelques remarques à propos de l’iconographie des représentations antropomorphes de la Trinité. = Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 77. 992. 4–58., ill. 2846. Kovačevičova, Sonja: Nemecká vidiecka architektúra na Slovensku. = Pamiatky a múzeá, 992, . 2–5., ill. 2847. Kováčová, Eliška: Malá sakrálna architektúra – rozšírenie kkltu sv. Jána Nepomuckého v krajinách záujmovej sféry Habsburgovcov. = Monumenta tutela – Ochrana pamiatok, 3. 997. 36–42., ill. 2848. Kovalovszky Márta: „Bronzba öntött halhatatlan.” A historizmus emlékműszobrászata. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 79–98., ill. M. Kozár Mária: A Vas megyei szlovén ház a századfordulón. > 86. 2849. Körmendi Géza: Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. In: Paraszti élet a Duna két partján. I. Szerk. Körmendi Géza. Tatabánya, Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat, 992. 25–57., ill. Körmendy József: Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a canonica visitatiók alapján. > 6. Körmendy József: A veszprémi egyházmegye rövid története a XVIII. században. > 97. 2850. Kövecses-Varga Etelka: Barokk stílusú szakrális népi emlékek Esztergomban és környékén (volt dorogi járás). = Limes, 8, 996, /2. 33–49., ill. 285. Kövecses-Varga Etelka: Szakrális emlékek és hagyományok Esztergomban és környékén. = Ethnographia, 06, 995, 2. 639–672., ill. Krähling János: A Dél-Dunántúl evangélikus templomépítészete. > 0. 2852. Krähling János: A Dél-Dunántúl késő barokk Lutheránus templomépítészete. = Építés- Építészettudomány, 22, 99, 3/4. 293–298. 2853. Krähling János: A hazai evangélikus templomépítészet kutatásának feladatairól. = Építés- Építészettudomány, 26, 986/987, /4. 65–73. Krähling János: A nyílászárók kutatása az épületkutatás (Bauforschung) korszerű módszerének tükrében. > 96. 2854. Krähling, János: South Transdanubian Late Baroque Lutheran Church Architecture. = Periodica Polytechnica. Architecture, 36. 992, /4. 75–80. Kralovánszky Alán: Koldulórendek Székesfehérvárott és Veszprém megyében. > 8. 2855. Krešák, Fedor: O počiatkoch renesancie na Slovensku. = Ars, 995, . –23., ill.
2856. Krešák, Fedor: Staré slovenské radnice. = Ars, 992, 2. 56–74., ill. 2857. Križanová, Eva: Datovanie zvónic na Spiši. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 46–49., ill. 2858. Križanová, Eva: Slovenské hrady, zámky a kastiele. Žilina, Knižné centrum, 998. 240 p., ill. 2859. Kriźanová, Eva – Takátsová, Julia: Považské kaštiele z okolia Trenčína. = Pamiatky a múzea, 997, 3. 34–40., ill. 2860. Kriźanová, Eva – Takátsová, Julia: Stredoveké jadrá kaštielovná Slovensku. = Pamiatky a múzeá, 992, 2. 34–36., ill. 286. Kronbichler, Johann: Der Barock aus Rumänien in mitteleuropäischen Kulturraum. = Österreichische Zeitscrift für Kunst und Denkmalpflege, 46, 992, 3/4. 29–220. 2862. Krutilla Attila: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlék templomai. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, 992. 30 p., ill. 2863. Kubáček, Jiří: Konská železnica Bratislava, Trnava, Sereď. = Pamiatky a múzeá, 99, 2. 34–35., ill. 2864. Kubinszky, Mihály: Bahnhofbauten des Historismus und die Probleme ihrer Erhaltung. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 48, 994, 3/4. 45–59., ill. 2865. Kubinszky, Mihály: A hazai vasútépítés kezdeteinek magasépítményei. In: Magyar vasúttörténet. I. A kezdetektől 875-ig. Főszerk. Kovács László. Budapest, MÁV Rt., 995. 22–246., ill. 2866. Kubinszky, Mihály: „Indóházak”. Ami elveszett, ami megmaradt és amit megmentettek a MÁV-nál. = Magyar Építőművészet, 85, 994, . 34–35., ill. 2867. Kubinszky, Mihály: A magyar vasutak 50 évesek. = Magyar Építőipar, 46, 996, /2. 343–348., ill. 2868. Kubinszky Mihály: Technikai tökély és a menny kapuja. Gondolatok a gótikus katedrálisokról. = Magyar Szemle, 9, 2000, 9/0. 89–94. 2869. Kubinszky Mihály: A vasúti ház reneszánsza. = Café Bábel, 996, 4. 59–7., ill. 2870. Kubinszky Mihály: Visszatekintés a huszadik század magyar építészetére. I. = Magyar Szemle, 9, 2000, /2. 94–08., ill. 287. Kubinszky Mihály – Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek 846–988. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 989. ism. Gerő László = Műemlékvédelem, 35. 99. 4.
2872. Kubinyi András: Dél-magyarországi bencés apátok 449. évi szekszárdi gyűlése. In: Hermann Egyed emlékkönyv. Szerk. Sümegi József és Zombori István. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2000. 89–94. 2873. Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 999. 332 p. (METEM könyvek, 22.) benne: Püspöki rezidenciák a középkori magyar királyságban. 23–223.; A pásztói Szentlélek-ispotály a középkorban. 249–252.; Orvoslás, gyógyszerészek, fürdők és ispotályok a késő középkori Magyarországon.
47
253–267.; Egyház és város a késő középkori Magyarországon. 287–300.; Főváros, rezidencia és egyházi intézmények. 30–33. Kubinyi András: Magyarország déli határvárai a középkor végén. > 62. 2874. Kubinyi András: Nagybirtok és főúri rezidencia Magyarországon a XV. század közepétől Mohácsig. = A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei, 2. 99. (992) 2–228. Kubinyi András: Palota – terem. Terminológiai kérdések. > 62. 2875. Kubinyi, András: Residenz- und Herrschaftsbildung in Ungarn in der zweiten Halfte des 5. Jahrhunderts und am Beginn des 6. Jahrhunderts. In: Fürstliche Residenzen im spätmittelalterlichen Europa. Hrsg. von Hans Patz, Werner Paravicini. Sigmaringen, Thorbecke, 99. 42–462., ill. 2876. Kubinyi András: Vallásos társulatok a késő-középkori magyarországi városokban. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 0, 998, /2. 23–34. Kummer István: A századforduló vasúti építészete. > 78. 2877. Kunszt György: Deleuze barokk redőzés-koncepciója az építészetben. = Limes, 8. 996. különszám: 29–34. 2878. Kurecskó Mihály – Stossek Balázs: A Szent sír Kanonokrend története Magyarországon. In: Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szerk. Koszta László. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 998. 83–28. 2879. Kušnierová, Edita: Seminar o stredovekej nástennej melbe. [Gömör megye] = Pamiatky a múzea, 993, 2. 4–42., ill. Kutnyánszky Ildikó: A koldulórendek és építészetük az Árpád-kori Magyarországon. > 59. 2880. Kútvölgyi Mihály: Magyar tűzoltóemlékek. Budapest, Timp Kiadó, 200. 29 p., ill. Kvassay Judit: Régészeti adatok Zala megyei 5–6. századi háztípusokhoz. > 86. 288. Lábadi Károly: Istennek hajlékai a Drávaszögben. Budapest, Ráday Kollégium, 994. 23 p., ill. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai, 5.) ism. Balassa Iván = Honismeret, 23, 994, 2. 08–09.
2882. Lábadi Károly: A templomépítő. [Grassalkovich Antal] = Új Ember, 995. augusztus 6. 4., ill. S. Lackovits Emőke: Református parókiák építése és típusai a Balaton-felvidéken a 8. századtól 900-ig. > 6. 2883. S. Lackovits Emőke: A templom a református közösség életében. = Confessio, 5, 99, 3. 82–87. 2884. S. Lackovits Emőke: Az útszéli keresztek és szobrok egyháztörténeti jelentősége: a vallásos világnézet hordozói (Dunántúl). = Műemlékvédelmi Szemle, 993, . 09–24., ill. 2885. S. Lackovits Emőke: Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Szerk. S. Lackovits Emőke. Veszprém, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkacsoport, 99. 44–66., ill. Lamiová, Mária: A zempléni ásatások. > 69.
2886. Lamping, Heinrich: Kirchenburgen in Siebenbürgen. Geographische Analysen, Kurzbeschreibungen, Bilddokumentation. Frankfurt am Main, Institut für Wirtschafts- und Sozialgeographie der Johann Wolfgang Goethe Universität, 99. 222 p., ill. (Frankfurter wirtschafts- und sozialgeographische Schriften, Heft 57). 2887. Langer, Juraj: Oravské kamenné obrazy. [Árva vidék] = Pamiatky a múzeá, 992, 2. 0–3., ill. 2888. Lángi József: Új, eddig ismeretlen Szent László-ábrázolások. = Műemlékvédelem, 39, 995 83–9., ill. 2889. Lantosné Imre Mária: Baranya népművészete. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 999. 75 p. ill. 2890. Lantosné Imre Mária: „Ihr Vierzehn Heiligen, gross bei Gott, o helfet uns in Not und Tod”. Adatok a Tizennégy Segítőszent ikonográfiájához). = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 22–232., ill. L[antosné] Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében. > 63. 289. [Lantosné] Imre Mária: A népi vallásosság emlékei a Völgységben. In: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében. Előadások a II. Völgységi konferencián (995. november 24–25). Szerk. Szita László, Szőts Zoltán. Bonyhád, MTA PAB, 996. 238–246., ill. 2892. Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. I. Csodaforrások és szentkutak. = A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 39. 995. 97–2., ill. 2893. Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. II. Kálváriák és a passió emlékei. = A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 40. 996. 39–58., ill. 2894. Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák. = A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 4/42. 998. 5–47., ill. 2895. Lantosné Imre Mária: „Szent Bálint, gyógyítója lelki és testi szükségeknek.” (Adatok dél-dunántúli kultuszához és ikonográfiájához). In: Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Szerk. Benedek Katalin, Csonka Eszter. Budapest, Néprajzi Múzeum, 999. 487–500., ill. 2896. Lantosné Imre Mária: Védőszentek kultusza a pécsi egyházmegyében. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. Szerk. S. Lackovits Emőke. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, 997. 235–246. 2897. Lantosné Imre Mária: Szűz Mária gyógyító forrásai. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. III. Szerk. L. Imre Mária. Pécs, Baranyai megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 7–76., ill. 2898. Lapitková, Zuzana: Interpretacia ikonografickeho obsahu dvoch navrhoh slavobran na zaklade archiných dokumentov. = Ars, 999, /3. 68–84., ill. 2899. Laposa József – Dékány Tibor: Borpincék Vas és Zala megyében. = Műemlékvédelem, 39, 995, 3. 62–70., ill. 2900. László Gyula: A Szent László legenda középkori falképei. [Budapest], TKM Egyesület, 993. 262 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok könyvtára, 4.) ism. Balassa Iván = Ethnographia, 05, 994, 2. 683–684.; Beke György: Örök kortársunk: László király. = Új Horizont, 2, 993, 4/5. 6–20., ill.; D. Gy.: Középkori képregények. = Nszb
48
993. június 26. 5., ill.; Demény István Pál: Megjegyzések László Gyula Szent László-könyve kapcsán. = Erdélyi Múzeum, 55, 993, 3/4. 45–48.; Falvay Károly: A Szent László-legenda falképei. = ÚMo 993. december . 3–4., ill. és december 8. 8., ill.; Hankó Ildikó = MN 993. április 26. 0.; Kádár Zoltán = Vigilia, 58, 993, 9. 76–77.; Kállai Géza: A szép leányt elmémben tartottam. = Élet és Irodalom, 993. július 30. 0.; Magyar Zoltán = Honismeret, 23, 995, 6. 03–05.; Prokopp Mária = Aetas, 994, . 234–235.; Prokopp Mária = Új Művészet, 4, 993, 2. 76–77.; Udvarhelyi Nándor = Honismeret, 22, 994, 2. 96–98.; Wolf Mária = Dimenziók, , 993, /2. 69–70.
290. Lehoczky Alfréd: Várak, urak, háborúk. Bán-völgye és Hegyhátság a középkorban. Miskolc, Felsőmagyarországi Kiadó, 996. 200 p., ill. 2902. Lengová, Jana: Hudobné motívy na gotických nástenných malbách Korunovania Panny Marie. = Pamiatky a múzea, 997, . 6–., ill. 2903. Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben. = A Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei, 22. 998. 47–68., ill. 2904. Lengyel Ágnes – Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása a népi kultusza a Palócföldön. = A Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei, 24. 2000. 05–43., ill. 2905. Lengyel Ágnes – Limbacher Gábor: A szent és a profán – népi vallásosság a Palócföldön. Salgótarján, Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 997. 243 p., ill. 2906. Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye. Budapest, Magyar Képek, 993. 32 p., [48] t., ill. 2907. Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Kolozsvár, Gloria Kiadó, 996. I.: 443 p., II.: 486 p., ill. ism. Glück Jenő = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 9, 997, /2. 232–233.
2908. Limbacher Gábor: A kápolnák néprajzi kutatásáról. In: Vallásos népélet a Kárpát-medencében. Népismereti tanulmányok és közlések. Szerk. Barna Gábor. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 995. 7–3. 2909. Limbacher Gábor: A templombúcsúk és egyéb búcsúszerű ünnepek vázlatos története. = A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 20. 995. 29–42., ill. 290. Limbacher, Gábor: A typical and traditional roodside chapel in North Hungary. = Acta Ethnographica Hungarica, 39, 994, 3/4. 37–324., ill. 29. Limbacher Gábor: Vallási néprajz és népművészet (Észrevételek a népművészetkutatás témájához). = A Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei, 23. 999. 3–26., ill. 292. Liszka József: Állíttatott kerestínyi búzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2000. 222 p., ill. tartalma: A képoszloptól a kápolnáig. (Javaslat a szakrális kisemlékek magyar terminológiájára). 9–3.; Szakrális kisemlékek és szerepük egy faluközösség életében. (Kürt példája). 33–63.; Adalékok Nepomuki Szent János kisalföldi tiszteletéhez. 65– 79.; Szent Vendel tisztelete a kisalföldi néphagyományban. (Patrocíniumok, köztéri szobrok és a kapcsolódó kultusz.) 8–26.; Szent Orbán tisztelete a Kisalföld északkeleti részén. 27–42.; Szent Kristóf kisalföldi emlékei. 43–47.; Temetőink szakrális kisemlékei. (A falusi és mezővárosi temetők kultúrája a Kisalföld szlovákiai részén.) 49–69.
293. Liszka, József: Die Flurdenkmäler des hl. Wendelin im slowakischen Teil der Kleinen Ungarischen Tiefebene. = Ungarn Jahrbuch, 24. 998/999. (2000) 275–304., ill. 294. Liszka József: A szakrális kisemlékek állíttatásának társadalmi hátteréhez. (A szlovákiai Kisalföld példája.) = Tisicum, . 999. 57–62., ill. 295. Liszka József: „Szent képek tisztelet.” Dolgozatok a népi vallásosság köréből. Dunaszerdahely, Lilum Artium, 995. 70 p., ill. (Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából, 2.) tartalma: Bevezetés helyett. (A szlovákiai Kisalföld felekezeti tagolódásáról és annak néprajzi kutatásáról.) 3–8.; Egy elfelejtett középkori mágikus szokáscselekmény kisalföldi emlékei és párhuzamai. 9–26.; A képoszloptól a kápolnáig. (Adalékok a falusi szakrális kisemlékek terminológiájához a kisalföldi adatok tükrében.) 27–38.; Szakrális szabadtéri emlékek és szerepük egy faluközösség életében. (Kürti példa.) 39–64.; Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. 65–02.; Szent Orbán tisztelete a Kisalföld északkeleti részén. 03–2.; Szent Donát szobra a peredi határban. 3– 6.; Szent Kristóf kisalföldi emlékei. 7–20.; Egy öltöztetős Szűz Mária szobor a komáromi Szent András-templomban és párhuzamai. 2–28.; Utószó helyett. (A szakrális kisemlékek dokumentálásának és megőrzésének kérdéséhez.) 29–36. ism. Silling István = Híd, 6, 997, 6. 489–49. 296. Liszka József: Szent Vendel kultusza a Kisalföld néphagyományában. Egy kutatás részeredményei a köztéri szobrok tükrében. = Ethnographia, 05, 994, . 0–28., ill. 297. Liszka József: Településnéprajz, népi építkezés Délnyugat-Szlovákiában. In: Paraszti élet a Duna két partján, . köt. Szerk. Körmendi Géza. Tatabánya, Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat, 992. 59–73., ill. 298. Losonci Miklós: Építőművészetünk kérdései. = Művészet és Barátai, 7, 997, 3. 6–8., ill. 299. Lovász István – Villányi György – Kubinszky Mihály: Régi magyar villamosok. A régi Magyarország közúti vasutjai a kezdetektől a II. világháború végéig. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 2000. 362 p., ill. ism. Lovas Gyula
= Várkör, 7, 2000, 2. 5–7.
Lőrincz Zoltán: Barokk-kori Szent Márton ábrázolások a szombathelyi egyházmegyében. > 28. 2920. Lőrincz Zoltán: Szent Márton, Savaria szülötte. Szombathely, B.K.L.K Pannon Lapok Társasága, 2000. 74 p., ill. 292. Lővei, Pál: Fassaden mit gemalter Quaderung bei Profanbauten des mittelalterlichen Ungarns. In: Putz und Farbigkeit an mittelalterlichen Bauten. Hrsg. Von Hartmut Hofrichter. Stuttgart, Theiss, 993. 85–96., ill. 2922. Lővei Pál: A középkori Magyarország síremlékei – kutatási helyzetkép. = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 243–256., ill. Lővei, Pál: Mittelalterliche Grabdenkmäler in Buda. > 2. 2923. Lővei Pál: Néhány címeres emlék a 4–5. századból. = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, /2. 49–67., ill. 2924. Lővei, Pál: De la nécessité des fortifications. Les villes, du XIe siecles au XIXe siecle. = Monuments Historiques, No 20. 996. 50–53., ill. Lővei Pál: Saxa loquuntur. Egy képzeletbeli nemzeti sírkőpantheon felé. > 29.
49
Lővei Pál: A Stibor-síremlék mestere. > 5025. Lővei Pál: A tömött vörös mészkő – „vörös márvány” – a középkori magyarországi művészetben. > 342. 2925. Ludová architektúra a urbanizmus vidieckych sídiel na Slovensku. Textová čast: Mojmír Benža et al. Bratislava, Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky, 998. 345 p., ill. 2926. Ludová architektúra a urbanizmus vidieckych sídiel na Slovensku. z pohladu najnovších poznatkov archeológie a etnografie. Textová čast: Jan Botík et al. Bratislava, Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky, 998. 0 p., ill. 2927. Lukács László: Feuerstätten im Haus des Káler Beckens. = Acta Ethnographica Hungarica, 40, 995, /2. 77–20. 2928. Lukács László: Födémszerkezetek a Káli-medencében. = Ház és Ember, 0. 995. 69–92., ill. Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében. > 6. 2929. Lukács László: Szent Donát tisztelete. = Honismeret, 25, 997, 4. 30–32. 2930. Lukács László: „Vándorló templomok”. = Élet és Tudomány, 994. február . 80–8., ill. Machat, Christoph: Wehrkirchen und Kirchenburgen in Europa. > 0. 293. Machat, Christoph: Wehrkirche und Kirchenburgen in Siebenbürgen. In: Denkmäler in Rumänien. Hrsg. von Christoph Machat. München, ICOMOS Deutschen Nationalkomitees, 995. 6–73., ill. Macsai, John: Competing ideas in Hungarian architecture. > 2607. 2932. Madar Ilona: A Sóvidék vallásossága. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 998. 74, XXXII p., ill. Madas Edit: Szent Márton középkori liturgikus kultusza. > 28. 2933. Magyar Adorján: Magyar építőízlés. Budapest, Kráter Kiadó, 99. 70 p., 2 t., ill. ism. Szegő György = MN 99.
április 4. 0.
2934. Magyar Kálmán: Államszervezésünk legújabb somogyi forrásairól. (Ispánsági és nemzetségi központok kutatásáról.) = Somogyi Honismeret, 2000, 2. 3–20., ill. Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében. > 63. 2935. Magyar Kálmán: A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei… Kaposvár, Magyar Nemzeti Történeti Társaság, 993. 8. p., ill. Magyar Kálmán: Mezővárosi háztípusok és berendezési tárgyak a középkori Somogy-megyében. >94. 2936. Magyar Kálmán: Milyen lehetett Somogy megye ötszáz évvel ezelőtt? (A Rippl-Rónai Múzeum régészeti kutatásai alapján). = Múzeumi Tájékoztató, 998, . 8–25., ill. Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 699–723 között. > 08. 2937. Magyar Kálmán: A somogyi várak és erődítmények kutatásáról. I. = Múzeumi Tájékoztató, 997, . 3–7., ill.
2938. Magyar Kálmán: A somogyi várak és erődítmények kutatásáról. II. = Múzeumi Tájékoztató, 997, 3. 7–., ill. 2939. Magyar Kálmán: A somogyi várak és erődítmények kutatásáról. III. = Múzeumi Tájékoztató, 997, 4. 8–., ill. 2940. Magyar László: Iratvallató. Egy levéltáros írásaiból. Szabadka, Szabadegyetem, 999. 97 p., ill. (Életjel könyvek, 77.) benne: Macskovics Titusz téglagyára. 50–52.; A fregattkapitány kertészeti telepe. Némethy Zoltán úttörő vállalkozása Szabadkán. 80–82.; A Szeged–Szabadkai vasútvonal építése (864–869). 83–96.; Szabadka városfejlesztése (867–98). 00–25.; A régi Városháza lebontása. 26–28.; A szabadkai Szentháromság-szobor. A műemlék 80 évfordulója kapcsán. 29–32.; Egy falrepedés históriája, avagy hogyan mentették meg a Teréz-templomot már a múlt században is? 33–35.; Gimnázium és kápolna. 4–43.; Palics felvirágoztatásáért. A fürdőhely múlt századi gondjairól. 50–52.; Ajóka ecettel. A palicsi kisvendéglő múltjából. 53–55.; Hajdani palicsi kioszkok. 56–57. 294. Magyar néprajz nyolc kötetben. Szerk. Paládi-Kovács Attila. Anyagi kultúra 3. Életmód. Főszerk. Balassa Iván. Budapest, Akadémiai Kiadó, 997. 905 p., ill. benne: Bárth János: Település. 7–88.; Füzes Endre et al.: Építészet. 89–325. 2942. Magyar Zoltán: Abaúj-Torna megye Szent Lászlófalképei. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 33/34. 996. 58–584., ill. 2943. Magyar Zoltán: „Keresztény lovagoknak oszlopa” (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 996. 445 p., XVI t., ill. benne: Szent László a művészetben. 79–60. és Szent László falképciklusai. 6–267. 2944. Magyar Zoltán: A liliomos herceg. Szent Imre a magyar kultúrtörténetben. Budapest, Európa, 2000. 69, [3] p., [8] t., ill. 2945. Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben. Budapest, Helikon Kiadó, 996. 206 p., ill. benne: Szent István művészeti ábrázolásai. 68–05. 2946. Magyari Márta: A nagypénteki szentsír és a hozzá kapcsolódó népi liturgia. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 992/993. (994) 33–343., ill. 2947. Magyari Márta: A szentsír-állítás szokása. In: Történeti és néprajzi tanulmányok [a 60 esztendős Gazda László tiszteletére]. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 994. 289–292. 2948. Magyarország építészetének története. Szerk. Dora Wiebenson, Sisa József. Budapest, Vince Kiadó, 998. 368 p., ill. ism. Kubinszky Mihály = Új Magyar Építőművészet, 999, 3. 62–63.;
Kubinszky Mihály = Magyar Szemle, 8, 999, 5/6. 9–96.; M. L.: Rég hiányzó kézikönyv. = Nszb 999. január 2. 27., ill.; Mendöl Zsuzsa = Műemlékvédelmi Szemle, 999, /2. 57–60.; White, Ian Boyd = Octogon, 999, . 4.
2949. Major Miklós: A Berettyó-felvidék magyar népi építészete. = Művelődés, 52, 999, 3. 3–7., ill. 2950. Makkay, János: The Sarmation Connection. Stories of the Arthurian Cycle and Legends and Miracles of Ladislas King and Saint. = The Hungarian Quarterly, 37, 996, No 44. 3–25., ill. 295. Makkay János: ‚A tempore regis Atile conservata’. Új
50
történetek Szent László királyról. Budapest, Szerző kiadása, 997. 30 p., ill. (Tractata minuscula, 6/7.) 2952. Makoldi Sándor: Gondolatok a dél-gömöri házormok, tornácok ékességeiről. In: Kultúra és tradició. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Szerk. Viga Gyula. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 992. II.: 667–678., ill. 2953. Mándity György: Délvidék orgonaépítészete. = Magyar Egyházzene, 5, 997/998, 2/3. 257–272., ill. Markovič, Ksenija: Adalékok a szláv lakáskultúra folytonosságához. > 63. 2954. Márkus Mihály: A templomépítés református szempontjai. = Confessio, 20, 996, 3. –4. Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. > 6. Markušová, Kristina: Szentségházak a kelet-szlovákiai templomokban. > 0. 2955. Marosi Endre: XVI. századi váraink (52–606). Budapest – Miskolc, HEA Alapítvány – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 99. 79 p., ill. (HEA könyvek) Marosi Ernő: A 5. századi vár mint művészettörténeti probléma. > 62. Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és az értelmezés módszeréhez. > 55. 2956. Marosi, Ernő: Le belle ouvrage des croyants. Les églises et autres lieux de culte. = Monuments Historiques, No 20. 996. 44–49., ill. Marosi Ernő: Bencés építészet az Árpád-kori Magyarországon. A „rendi építőiskolák” problémája. > 923. 2957. Marosi, Ernő: Centrallizujúce tendencie v architektúre Uhorska okolo roku 400. In: Pocta Václavovi Menclovi. Zborník štuúdií k otázkam interpretácie stredoeurópskeho umenia. Zostavili Dana Bořutová, Štefan Oriško. Bratislava, Katedra dejín výtvarného umenia FF UK, 2000. 53–68., ill. 2958. Marosi, Ernő: Die Corvinische Renaissance in Ungarn und ihre Ausstrahlung in Ostmitteleuropa. In: Humanismus und Renaissance in Ostmitteleuropa vor der Reformation. Hrsg. von Winfried Eberhard und Alfred A. Strnad. Wien, Böhlau Verlag, 996. 73–87. 2959. Marosi, Ernő: History Displayed Anniversary. Exhibition Medieval Art and the Hungarian National Museum. = Budapest Review of Books, 7, 997, 3. 98–06. 2960. Marosi Ernő: A honfoglalás a művészetben. = Magyar Tudomány, 40, 996, 8. 026–034., ill 296. Marosi Ernő: A katedrális. = Café Bábel, , 99, . 9–6. 2962. Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 4–5. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 995. 295 p., [62] t., ill. (Művészettörténeti füzetek, 23.) ism.
Bak János: Harcosok vagy ősök: Még egyszer a Képes Krónika címlapjáról. = Buksz, 0, 998, . 65–66.; Kádár Zoltán = Új Ember, 996. május 9. 7.; Kép és hasonmás. Új könyvéről nyilatkozik Marosi Ernő művészettörténész az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója. = AK magazin, 6, 995, . 6–8.; Tóth Sándor: Képesség és képtelenség. Tudományos kín-torna a XX. század végén. = Buksz, 0, 998, . 67–75.; Végh János: Egy műfajilag nehezen definiálható könyvről. = Buksz, 0, 998, . 58–62.; Végh, János =
Budapest Review of Books, 9, 999, 4. 88–92.; Wehli Tünde: Széljegyzetek a Képes Krónika elemzéséhez. = Buksz, 0, 998, . 62–65.
Marosi Ernő: A koldulórendi építészet Magyarországon. > 8. 2963. Marosi Ernő: A középkor művészete. I. 000–250. Budapest, Corvina, 996. 252 p., ill. (Egyetemi könyvtár) ism.
Kádár Zoltán = Új Ember, 997. szeptember 7. 8.; Lővei Pál = Műemlékvédelem, 4, 997, 4. 298–300.; Osztovits Ágnes: Utazzunk a középkorba! [beszélgetés Marosi Ernővel] = MN 996. november 29. 8., ill.
2964. Marosi Ernő: A középkor művészete. II. 250–500. Budapest, Corvina, 997. 37 p., ill. (Egyetemi könyvtár) 2965. Marosi Ernő: Magyar kiállítási kézikönyvek. = Magyar Múzeumok, 3, 997, 2. 9–3., ill. 2966. Marosi Ernő: A magyar középkor művészete a Nemzeti Múzeumban a millecentenáriumi év kiállításain. = Buksz, 9, 997, 3. 58–67., ill. Marosi Ernő: A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művszetben. > 29. 2967. Marosi Ernő: Magyarok középkori ábrázolásai és az orientalizmus a középkori művészetben. = Néprajzi Értesítő, 77. 995. 76–97., ill. 2968. Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon. In: Magyarok térben és időben. Szerk. Fülöp Éva Mária. Tata, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 999. 277–292. 2969. Marosi Ernő: Mátyás király és korának művészete. A mecénás nevelése. = Ars Hungarica, 2, 993, . –38., ill. 2970. Marosi Ernő: Mátyás király udvari művészete: stílus és politika. = Korunk, 9, 998, 5. 4–. 297. Marosi Ernő: Megjegyzések a középkori magyarországi kőszobrászathoz. = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 233– 24. Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romanika épülettipológiájához. > . 2972. Marosi, Ernő: Modelle Mitteleuropas ind der Historiographie zur Kunst des Mittelalters. In: Westmitteleuropa – Ostmitteleuropa. Vergleiche und Beziehungen. Festschrift für Ferdinand Seibt zum 65. Geburstag. Hrsg. von Winfried Eberhard et. al. München, Oldenbourg Verlag, 992. 59–69. Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 4-5. századi magyar művészet képén. > 58. 2973. Marosi, Ernő: Die Persönlichkeit Sigismunds in der Kunst. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 387–437. Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf, Fahlbusch Verlag, 994. 255–270., ill. 2974. Marosi Ernő: „Realitás és esztétikai értékrend a XIV– XV. századi Magyarország művészetében” című doktori értekezésének vitája. [Rózsa György, Kristó Gyula, Vayer Lajos opponensi véleménye, Marosi Ernő válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, /2. 09–3. 2975. Marosi Ernő: „A számok mértéke gyönyörködtet”. Mérték és arány a középkori művészetben. = Vigilia, 56, 99, 8. 6–65. Marosi Ernő: Újabb Zsigmond-porték. > 57.
5
2976. Marosi Ernő: Van-e értelme és létjogosultsága a középkori művészet történetének Kelet-Közép-Európában. In: Kelet és nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 995 367–379., ill. 2977. Marosi Ernő – Wehli Tünde: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Képes atlasz. Budapest, Balassi Kiadó, 997 68 p., [8] t., ill. ism. Kállai Géza: Romanika. = Élet és Irodalom, 998.
február 3. 4. Lővei Pál = Műemlékvédelem, 4, 997, 4. 298–300.
2978. Marosi Krisztina: Tömlöcök és várbörtönök. = Rubicon, 7, 996, 6. 8–20., ill. 2979. Marta, Doru: Cercetări de arheologie medievală în Bihor. Istoric şi perspective. = Crisia, 23. 993. 85–89. Marton József: Férfi szerzetesrendek a középkori Erdélyben. > 0. 2980. Mayer, Marian: Die slowakische Orgelbau. = Pamiatky a múzea, 992, Sonderdruck, 46–5., ill. 298. Mayer, Marian: Az orgonaépítés története Szlovákiában I. = Magyar Egyházzene, , 993/994, 2. 232–236., ill. 2982. Mayer, Marian: Az orgonaépítés története Szlovákiában II. = Magyar Egyházzene, , 993/994, 3. 343–352., ill. 2983. Mayerová, Innet: História architektúra vyšších dievčenských škôl v Hornom Uhorsku. = Ars, 997, /3. 87– 206., ill. 2984. Medvecký, Jozef: Medzi renesanciou a barokom. K charakteru domácej maliarskej tvorby prvej polovice 7. storočia. = Ars, 998, /3. 7–45., ill. 2985. Medvecký, Jozef: Von Troger bis Maulbertsch. = Pamiatky a múzea, 992, Sonderdruck, 5–27., ill. 2986. Megkérdeztük: Van-e nemzeti stílus az építészetben? Vadász György, Zádor Mihály, Császár László válaszai. = Műemléklap, 3, 999, 0. 2. 2987. Mentes Zoltán: Győr-Moson-Sopron megyei hidak története. [Győr], [Győri Közúti Igazgatóság], 993. 79 p., ill. 2988. Merényi, Ferenc: Il futuro della architetture di ieri. In: La Scuola Viennese di storia dell’arte. A cura di Marco Pozzetto. Gorizia, Istituto per gli Incontri Culturali Mitteleuropei, 997. 75–82. 2989. Merényi Ferenc: Historizmus és szecesszió, 850– 94. A XIX. század és századforduló építészetének néhány sajátosságáról. = Műszaki Tervezés, 35, 995, 5/6. 35–37. Merényi Ferenc: Historizmus és szecesszió, 850–94. A XIX. század és századforduló építészetének néhány sajátosságáról. > 78. 2990. Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása. = Századok, 25, 99, /2. 68–78., ill. 299. Mešša, Martin: Kované kríže z okolia Bardejova. = Pamiatky a múzea, 993, 3. 4–6., ill. 2992. Mező András: Adatok Szent László középkori tiszteletéhez (XIII–XV. század). = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 27, 992, 2. 23–35. 2993. Mező András: Árpád-házi szentek templomai a Felső-Tisza vidékén. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 35, 2000, 3. 257–286. 2994. Mező András: A középkori templomneveink kutatá-
sának néhány problémája. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2000. 365–380. 2995. Mező András: A patrocíniumi helységnevek keletkezése. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, . 995. 395–490. 2996. Mező András: A templomcím helynévadó szerepe a középkori Magyarországon. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 30, 995, 4. 505–52. 2997. Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben (–5. század. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 996. 34 p. (METEM könyvek, 5.) 2998. Mezős Tamás: Az építészeti tér fogalmának kialakulása. = Alaprajz, 999, 6. 34–37. Mihály Ferenc: Középkori szobrok és táblaképek a Csíkimedencében. > 0. 2999. Miklós Zsuzsa: Falvak, várak, kolostorok a Dél-Börzsönyben. = Váci Könyvek, 8. 997. 7–53., ill. 3000. Miklós Zsuzsa: A Galga-völgyi földvárkutatás újabb eredményei. In: Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére Szerk. Asztalos Tamás. Aszód, Osváth G. Múzeumi Alapítvány, 998. 93–., ill. 300. Miklós Zsuzsa: Várak a Börzsönyben. = Honismeret, 22, 994, 3. 38–4., ill. 3002. Miklósi-Sikes Csaba: A dunántúli Szent Antal ábrázolásokról. Első rész. Sümeg és környéke. In: Páduai Szent Antal emlékezete 95–23. Tanulmányok. Szerk. Farkas Attila, Kerny Terézia. Sümeg, Fórum Alapítvány, 995. 67–02., ill. Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen a romanika és a gótika évszázadai (540–ig) adattár. > . 3003. Miklósi-Sikes Csaba: Népies és urbánus hatások Kalotaszeg egyházi építészetében. = Református Szemle, 90, 997, 4. 282–297., ill. 3004. Miklósi-Sikes Csaba: Sorok a romániai népi építészetről, kutatásról. = Magyar Építőművészet, 82, 99, 4. 58–59., ill. Miklósi-Sikes Csaba: A szilágysági falvak építészetéről. > 92. 3005. Mikó Árpád: All’antica művek és alkotóik Budán és Zágrábban Mátyás király és a Jagellók idején (480–526). In: Horvátország / Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Most, 995. 35–322., ill. 3006. Mikó Árpád: Báthori András Madonnája. = Művészettörténeti Értesítő, 47, 998, 3/4. 67–75., ill. 3007. Mikó Árpád: Divinus Hercules és Attila secundus. Mátyás király műpártolásának humanista aspektusai. = Ars Hungarica, 9, 99, 2. 49–56., ill. Mikó Árpád: Mátyás műpártolása és a humanisták. > 95. Mikó Árpád: Pannónia újjászületése. > 25. Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk. > 58.
52
3008. Mikó Árpád: A szentképek árulása. A magyar szent királyok ábrázolásai a zágrábi egyházmegye liturgikus nyomtatványaiban (505–525). = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 33–44., ill. 3009. Mikó Árpád: Vitruvius redivivus? Bonfini Filaretefordítása és az antik hagyomány. = Ars Hungarica, 22, 994, . 30–35., ill. 300. Mirković, Marija: Magyar szentek a horvát képzőművészetben. In: Horvátország / Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Most, 995. 279–287., ill. 30. Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 9/20. 994. 535–556., ill. Módy György – Nyakas Miklós – Rácz Zoltán: A megye településeinek története és épített emlékei. [Hajdú-Bihar megye] > 6. 302. Modern építészet Magyarországon 930–49. [A kiadvány a DOCOMOMO nemzetközi munkacsoportja által javasolt nyilvántartás alapján készült] Szerk. Horváth Edina. Bev. Hadik András. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 996. 64 p., ill. 303. Módy György: A helytörténetírás hitelességéért. I. = Debreceni Szemle, 7, 999, 4. 574–582. 304. Módy György: A helytörténetírás hitelességéért. II. = Debreceni Szemle, 8, 2000, . 20–32. 305. Molnár Antal: Pietro Massarecchi érsek és szendrői apostoli adminisztrátor egyházlátogatási jelentése a hódolt Dél-Magyarországról (633). = Fons, 2, 995, 2. 75–28. Molnár Péter: Közelítés egy korszakhoz. > 3., 4. 306. Monumentumok az első háborúból. Szerk. Kovács Ákos. Budapest, Corcina, 99. 65 p., ill. (Irisz) 307. Moravánszky, Ákos: Die Architektur der Donaumonarchie. Budapest, Corvina, 988. ism. Bořutová, Dana = Ars, 99, . 92–93.
308. Moravánszky, Ákos: Le aspirazioni ad uno stile nazionale nell’architettura ungherese a cavallo del secolo e la Scuola di Vienna. In: La Scuola Viennese di storia dell’arte. A cura di Marco Pozzetto. Gorizia, Istituto per gli Incontri Culturali Mitteleuropei, 997. 69–74. 309. Moravánszky, Ákos: Competing Visions. Aesthetic Invention and Social Imagination in Central European Architecture 867–98. Cambridge, Mass., MIT Press, 998. 508 p., ill. 3020. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest, Corvina, 988. ism. Gábor Eszter: Ki
mit csinált, és mit nem csinált? = Buksz, 3, 99, 4. 434–439.; Gábor, Eszter = Budapest Review of Books, 2, 992, . 26–28.; Vámossy Ferenc: Recenzió helyett. = Magyar Építőművészet, 82, 99, . 60–6.
302. Moravánszky Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 867–98. Budapest, Vince Kiadó, 998. 45 p., ill. ism. Albet, Samuel D. = Octogon, 999, . 3–4.; Vukoszávlyev
Zorán = Új Magyar Építőművészet, 999, 3. 60–62.; White, Ian Boyd = Octogon, 999, . 4.
Móró Mária Anna: Malmok Baranya megyében a 8. században. > 63. 3022. Móser Zoltán: Szent László, a kun és a leány története. = Hitel, 5, 992, 2. 94–98., ill. Mózes Teréz: Bihar népi építészete. > 9. 3023. Muchka, Ivan – Rusina, Ivan: Czechoslovakia. In: The Baroque in Central Europe. Places, Architecture and Art. Ed. by Manlio Brusatin and Gilberto Pizzamiglio. Venice, Marsilio Editore, 992. 6–05., ill. Mújdricza Péter: Szocreál architektúra az Uitz Teremben. > 3., 4. 3024. Murádin B. Katalin: Faragott kőszószékek Erdélyben. Murádin B. Katalin műépítész rajzai. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Magyar Építészeti Múzeum kiállítása. A kiáll. rend. Murádin B. Katalin et al. Bev. Entz Géza, Murádin B. Katalin. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 992. 24 p., ill. 3025. B. Murádin Katalin: Faragott kőszószékek Erdélyben. Budapest – Kolozsvár, METEM – Polis Kiadó, 994. 68 p., ill. ism. Balassa Iván = Honismeret, 24, 996, 4. 07–08.; Porumb, Marius = Ars Transilvaniae, 5. 995. 95.; Rainer Pál = Turul, 68, 995, 3/4. 2.
3026. Müller, Inez: „Dort, in Kakanien, diesem untergegangenen, unverstandenen Staat…” Synagogen zwischen Wien und Budapest. In: Juden im Grenzraum. Geschichte, Kultur und Lebenswelt. Schlaininger Gespräche 990. Red. Rudolf Kropf. Eisenstadt, Burgenländischen Landesmuseum, 993. 245–286., ill. 3027. Naďová, Mária: A Bódva völgyi népi építészet. = Művelődés, 52, 999, 3. 8–9., ill. 3028. Nagy, Emese: Sach- und technische Kultur am Hof Sigismunds. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 387–437. Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf, Fahlbusch Verlag, 994. 227–234. 3029. Nagy Ildikó: A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. –3., ill. Nagy Klára: Magyarországi erődök. > 69. Nagy Klára: A magyarországi ortodox templomok. > 0. 3030. Nagy Márta: Görög egyházművészeti emlékek Magyarországon. Budapest, Görög Országos Önkormányzat, 996. 80 p., ill. 303. Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon. = Zounuk, 6. 99. 3–75., ill. 3032. Nagy Márta: Hagyományos elemek a magyarországi ortodox templomfestészetben. = Posztbizánci Közlemények, . 994. 3–43., ill. 3033. Nagy Márta: Ikonfestészet Magyarországon. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 2000. 48 p., 26 t., ill. 3034. Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra egyházművészeti emlékei. I. Ikonok, ikonosztázionok. Deb-
53
recen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 998. 270 p., ill. ism. Kádár
Zoltán = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 86–88.
3035. Nagy Márta: A magyarországi ortodox ikonfestészet barokk elemeinek gyökerei. = Limes, 8, 995, 3. 5–24., ill. 3036. Nagy Márta: Ortodox falképek Magyarországon. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 994. 90 p., ill. 3037. Nagy Márta: Ortodox ikonosztázionok Magyarországon. Debrecen, 994. 88 p., ill. 3038. Nagy Márta: „Ortodox ikonosztázionok Magyarországon” című kandidátusi értekezésének vitája. [Ruzsa György, Berki Feríz opponensi véleménye. Galavics Géza, Szilárdfy Zoltán hozzászólása, Nagy Márta válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, /2. 5–9. 3039. Nagy Márta: A ráckevei festőműhely görög feliratos ikonjai. = Posztbizánci Közlemények, 3. 997. 33–46., ill. 3040. Nagy Márta: Tiszántúli görögkeleti képfalépítő és fafaragó műhelyek a 9. században. In: Hodinka Antal emlékkönyv. Szerk. Udvari István. Nyíregyháza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Russzisztikai Tanszéke, 993. 349–354., ill. Nagy, Mihály – Biczó, Piroska: Lapidarium Hungarian National Museum. Roman. Mediaeval. Early Modern. > 64. 304. Nagy Szabolcs: A mai Szigetköz történetének középkori településszerkezete. = Pannoniculus. Ser. B. No . 997. 79–83., ill. 3042. Nagymihályi Géza: A görög katolikus templomok tervezésének és építésének néhány kérdése. = Egyházi Építészet, 3, 993, . 6–7., ill. – 8. sz. 3043. Nagymihályi Géza: Ikonosztáz a múltban és a jelenben. I. = Egyházi Építészet, 2, 992, . 8–0., ill. 3044. Nagymihályi Géza: Ikonosztáz a múltban és a jelenben. II. = Egyházi Építészet, 2, 992, 2. 6–8., ill. 3045. Nagymihályi Géza: Ikonosztáz a múltban és a jelenben. III. = Egyházi Építészet, 2, 992, 3. 8–9., ill. 3046. Nagymihályi Géza: Képmás és világkép. Művészettörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, MTA SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei tudományos Testülete, 995. 66 p., ill. (A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei) benne: Ikonosztázion-töredékek Északkelet-Magyarországon. 24–32. A bedői ikonosztázion-töredékek. 32–37. A görök katolikus templomok tervezésének és építésének néhány kérdése. 48–50. 3047. Nemeskéri-Kiss Géza: A magyar vasúti hídépítés története (846–875). In: Magyar vasúttörténet. I. A kezdetektől 875-ig. Főszerk. Kovács László. Budapest, MÁV Rt., 995. 206–220., ill. 3048. Németh Gyula: Szent Flórián Győr-Moson-Sopron megyében. Győr, Győr-Sopron-Moson Megyei Tűzoltóparancsnokság, [99]. 80 p., ill. 3049. H. Németh István: Végvárak, városok, hadseregszállítók. A felső-magyarországi városszövetség és a védelmi rendszer 526–593. = Történelmi Szemle, 42, 2000, 3/4. 203–244.
Németh Péter: Szatmár vármegye a 4. század első felében. > . Németh Péter: Nemességünk eredete: 396 vagy 428? A vajai freskók. > 0834. 3050. M. Nepper Ibolya – Sz. Máthé Mária: A HajdúBihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 986–99. Leletkataszter. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 99. (993) 09–40., ill. 305. M. Nepper Ibolya: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 999. (2000) 5–04., ill. Nevizánszky Gábor: A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai. > 80. 3052. Niedermaier, Paul: Concepţia bisericilor romanice din Transilvania. = Ars Transilvaniae, 6. 996. 2–25., ill. 3053. Niedermaier, Paul: Dinamica construirii catelelor în Transilvania [Az erdélyi kastélyépítés dinamikája]. > 00. 3054. Niedermaier, Paul: Notwendigkeiten und Möglichkeiten baugeschichtlicher Forschung in siebenbürgischsächsischen Dörfern. = Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 8. 995. 92–94. 3055. Nógrád megye népművészete. Szerk. Kapros Márta. Balassagyarmat, Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 433 p., [6] t., ill. (Népművészeti örökségünk) 3056. Novák László: Jászkunsági középületek arculata a XVIII–XX. században. In: A Jászkunság összefogása. Tanulmányok a Jászkunság történetéből. Szerk. Bellon Tibor, Örsi Julianna. Karcag, Önkormányzat, 996. 99–23., ill. 3057. Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában. = Mátrai Tanulmányok, 997. 7–20., ill. 3058. Nováki Gyula – Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén. = Agria, 36. 2000. 5–46., ill. 3059. Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai. I. A várkutatás jelenlegi állása Nógrád megyében. = Műemlékvédelem, 35, 99, 4. 258–267., ill. 3060. Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai. II. Középkori várak Nógrád megye nyugati felében. = Műemlékvédelem, 36, 992, . 52–58., ill. 306. Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai. III. A megye középső része és a Mátra északi lejtője. = Műemlékvédelem, 36, 992, 3. 47–54., ill. 3062. Nováki Gyula – Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Miskolc, Magyar Várkutatók Egyesülete, 992. 50 p., ill. 3063. Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37. 999. 329–348., ill. 3064. Olajos Csaba: Honfoglalás- és Árpád-kori emlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. = Magyar Építőipar, 46, 996, 9. 270–273., ill. 3065. Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Budapest, Panoráma, 99. 55 p., [32] t., ill. 3066. Orbán Imre: Egy érdekes kultuszkeveredésről (Antiochiai Szent Margit és Árpád-házi Szent Margit tiszte-
54
letének érintkezései). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 4, 992. 79–90., ill. Ordasi Zsuzsa: Olasz hatások a két világháború közötti magyar építészetben. > 47. 3067. Oriško, Štefan: Románska stavebná plastika a kameňosochárstvo na Slovensku. = Pamiatky a múzea, 999, 2. 39–45., ill. 3068. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 526–598. Győr, Győr–Moson–Sopron Megye Győri Levéltára, 999. 33 p. (A győri főkapitányság története a 6–7. században, .) 3069. Pálffy Géza: A magyarországi dálvidéki végvárrendszer 576. és 582. évi jegyzékei. = Hadtörténelmi Közlemények, 08, 995, . 4–85. 3070. Palkó Attila: Felső Marosmente középkori településtörténete és a katolikus egyházszervezet az Ózdi Főesperesség területén. = Református Szemle, 84, 99, 6. 538–548., ill. – templomok 307. Páll István: Református parókiák a 9–20. században a mai Magyarország északkeleti részén. Paplakok a Sóstói Múzeumban. = Ház és Ember, 0. 995. 77–90., ill. 3072. Pálóczi Horváth András: A környezeti régészet szerepe Magyarországon a középkor kutatásban. In: Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Budapest, Orpheus Könyvkiadó, 993. 44–66. 3073. Pálóczi Horváth András: Középkori régészetünk újabb eredményei és a környezeti régészet. = A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 995/997. (998) 2–42., ill. 3074. Pámer Nóra: Szent István felajánlása és a Regnum Marianum. = Credo, 6, 2000, /2. 4–6. 3075. Pap Gábor: „Az ég mennyezeti”. Festett kazettás mennyezeteinkről – dióhéjban. = Műemléklap, 2, 998, 9. 8–9., ill. 3076. Pap Gábor: „Az ég mennyzeti”. Festett kazettás menynyezeteinkről – öt tételben. [H. n.], [k. n.], [999]. [2] p., ill. 3077. Pataky Emőke: Elfelejtett kincsek Európa szívében. Középkori falfestmények Gömörből. Budapest, Szlovák Intézet, 2000. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 3. 9–93. 3078. Pataky László: Az őrségi református egyházmegye története. Budapest, Szabad Tér Kiadó, 992. 454 p., ill. 3079. Patay Pál: Corpus campanorum antiquarum Hungariae = Magyarország régi harangjai és harangöntői 7 előtt. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 989. ism.
Kőhegyi Mihály = Baranya, 3, 99, /2. 29–30.; Kőhegyi Mihály = Somogy, 20, 992, 3. 9–92.
3080. Patay Pál: A magyarországi harangok új- és legújabbkori története. In: Déli harangszó. Tanulmányok a pápai rendelet félezeréves jubileumára. Szerk. Visy Zsolt. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000. 85–07., ill. 308. Patay Pál: Hétszilvafás kisnemesek, mint vándorló harangöntők. = Folia Historica, 9. 998. 23–5., ill. 3082. Paulusová, Silvia: Artikularkirchen. = Pamiatky a múzea, 996, Sonderausgabe, 40–45., ill.
3083. Paulusová, Silvia: Artikulárne kostoly. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 50–55., ill. 3084. Pekár Zsuzsa: A román kori sellő megjelenése a középkori heraldikában és ikonográfiában. = Turul, 69, 996, 3/4. 78–02., ill. Pénovácz Antal: A vajdasági magyar falu, ház. > 3. 3085. Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában. = Műemlékvédelmi Szemle, 7, 997, /2. 57– 67., ill. Petravich András: Város- és megyeházak a dualizmus korában. > 78. 3086. Petravich, András: Ungarische Bauten der Fünfziger Jahre. In: Stalinische Architektur unter Denkmalschutz? Einige Tagung des Deutschen Nationalkomitees von ICOMOS un der Senatsverwaltung für Stadtentwicklung und Umweltschutz in der Architektenkammer Berlin, 6.–9. IX. 995. Red. Florian Fiedler, Michael Petzet. München, ICOMOS Nationalkomitee der Bundesrepublik Deutschland, 996. 95–99., ill. 3087. Petrová-Pleskotová, Anna: K činnosti rakúskej maliarskej školy na Slovensku v 8. storočí. = Ars, 993, . 84–90., ill. 3088. Plaček, Miroslav: Opevněný kostel. Reflexe spojení laického a cirkeního světa na prikladu Sednihradska. = Archaeologica historica, 2. 996. 259–279., ill. 3089. Pomfyová, Bibiana: K niektorým otázkam hodnotenia stredovekej architektúry na Slovensku (Príklad Spiša). = Ars, 2000, /3. 33–60., ill. 3090. Pomfyová, Bibiana: Zur Problematik der mittelalterlichen Zentralbauten in der Region Spiš (Zips). In: Stredná Európa = Mitteleuropa, 3. Ed. Štefan Oriško. Bratislava, Katedra dejín výtvarného umenia FFUK, 998. 7–35., ill. 309. Popa, Radu: Kreuzritterburgen im Südosten Transsilvaniens. = IBI Bulletin, 47. 99. 07–2. 3092. Popular Architecture int he Small Hungarian Plain and the Gömör Region. Ed. by. József Liszka. Budapest, Néprajzi Múzeum, 99. 90 p., ill. (Series historica ethnographiae, 4.) 3093. Postaépítészet Magyarországon. Szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. Budapest, Távközlési Kiadó, 992. 59 p., ill. ism. Kubinszky Mihály = Magyar Építőművészet, 85,
994, 2. 55.; Merényi Ferenc = Építés- Építészettudomány, 23, 992/993, 3/4. 424–426.; Pámer Nóra = Műemlékvédelem, 37, 993, 2. 24.
Poszler Györgyi: Az Árpád-házi királyok a magyar középkor századaiban. > 29. 3094. Pour László: 00 éve nyílt meg a budapesti Riegerorgonaüzem. = Magyar Egyházzene, 2, 994/995, 2. 95–00., ill. 3095. Prakfalvi Endre: Alapok – tervek – épületek 947– 949. In: A fordulat év 947–949. Politika, képzőművészet, építészet. Szerk. Standeisky Éva et al. Budapest, 56-os Intézet, 998. 287–309., ill. Prakfalvi Endre: Elmélet és gyakorlat építészetünkben 945–956/59. > 3., 4. 3096. Prakfalvi Endre: Az építészet sajátosságai Magyar-
55
országon 945–959 között. = Műemlékvédelem, 43, 999, 5. 272–277., ill. 3097. Prakfalvi, Endre: Au paradis de la classe ouvriere. = Monuments Historiques, No 20. 996. 79–8., ill. 3098. Prakfalvi Endre: Tornyok és ideológiák. Elmélet és gyakorlat építészetünkben, 945–956. = Valóság, 35, 992, 4. 00–., ill. Prickler, Harald: Die Lockenhauser Maurer- und Steinmetzenzunft. Eien Beitrag zur Kunst- und Handwerkgeschichte des Barock im burgenländisch-westungarischen Raum. > 3383. Prokopp Mária: Magyar szentek az itáliai trecento festészetben. > 22. 3099. Prokopp Mária: Simone Martini: A Szt. Erzsébet-kápolna falképei az Assisi Szt. Ferenc-bazilika alsó templomában. = Ars Hungarica, 25, 997, –2. 47–55., ill. 300. Puskás Bernadett: Adalékok a XVIII. századi görög katolikus egyházi építészet kutatásához. = Posztbizánci Közlemények, 5. 2002. 22–37., ill. 30. Puskás Bernadett: Ikonosztázionjaink hagyományai. I. A középkori ikonosztázion a Kárpát vidéken (XV–XVI. század). = Athanasiana, 5. 997. 5–26., ill. 302. Puskás Bernadett: Ikonosztázionjaink hagyományai II. A klasszikus „ikonosztázion” a Kárpát vidéken (XVII. század). = Athanasiana, 7. 998. 9–04., ill. 303. Puskás Bernadett: „A munkácsi görög katolikus egyházmegye művészete (6–9. század)” című PHD értekezésének vitája. [Kádár Zoltán, Ruzsa György opponensi véleménye, Puskás Bernadett válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 220–224. 304. Pusztai, Bertalan: Ex voto texts. Written Devotion int he Cult of the Sacred Heart of Jesus. = Acta Ethnographica, 43, 998, /2. 63–79., ill. 305. Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai. I. = Vasi Szemle, 54, 2000, . 7–26. 306. Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai. II. = Vasi Szemle, 54, 2000, 2. 59–80., ill. 307. Rácz Zoltán: Emlékműemlék. Underground középkor Hajdu-Biharban. = Országépítő, 2, 99, 4. 59–62., ill. Rácz Zoltán: Építészettörténeti áttekintés. [Hajdú-Bihar megye] > 6. 308. Radić, Mladen: Dva ulomka kamene plastike XI. st. iz Baranje u Muzeju Slavonije u Osijeku. = Osiječki zbornik, 22/23. 997. 99–2., ill. 309. Rainer Pál: Az Eger-völgye középkori települései. In: Előadások az Eger-völgye településeinek történetéből. I. Szerk. Hudi József, Kapiller Imre, Ladányi István. Kapolcs, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyesülés, 996. 9–22., ill. Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori és késő középkori falusi lakóházai. > 6. 30. Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori öröksége. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 6. 996. 7–22., ill.
3. Raj Tamás: Színek és növények a zsinagógában. = Élet és Tudomány, 99. január 8. 83–84., ill. 32. Ratkaji Velikotaborski u Hrvatskoj povijesti i kulturi 502–793 u povodu 200-te obljetnice izumŕca. Grad Veliki Tabor, . Rujna – 0. Listopada, 993. Uredništvo izložbe i kataloga: Josip Šimac et al. Zagreb, Hrvatski povijesni muzej, 993. 96 p., ill. Rázsó Gyula: A magyar várak a jelentősebb harci eseményekben. > 69. 33. Regényi Kund: Karmeliták a középkori Magyarországon. In: Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szerk. Koszta László. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 998. 67–8. 34. Régészeti kutatások Vas megyében (952–989). Öszszeáll. Mayer László, Tóth Kálmán. Szombathely, Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 993. 09 p. ism. Lengvári István =
Történ ész, 2, 994, 3/4. 67–68.
35. Reingrabner, Gustav: Ikonographische Beobachtungen zu den evangelischen Kirchen im Burgenland. = Burgenländische Heimatblätterm 57, 995, 3. 97–6., ill. 36. Reingrabner, Gustav: Die Gebäude der ehem. evangelischen Volksschulen im Burgenland. = Burgenländische Heimatblätter, 59, 997, . –22., ill. 37. Richter, Otmar und Gisela: Siebenbürgische Flügelatäre. Thaur bei Innsbruck, Wort und Bild Verlag, 992. 280 p., ill. (Kulturdenkmäler Siebenbürgens, .) ism.
Dunca, Mircea = Revue Roumaine d’Histoire de l’Art. Série Beaux-Arts, 30, 993. 6–64.; Kertesz, Andrei = Ars Transsilvaniae, 4. 994. 27–29.; Kertesz, Andrei = Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 6. 993. 28–29.; Végh János = Művészettörténeti Értesítő, 46, 997, /2. 8–99.
38. Ridovics Anna: Az Isten mindenhatóságának tárháza. Szent Anna barokk kori tisztelete és ábrázolásainak ikonográfiája egy korabeli imádságoskönyv tükrében. I. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 247–254., ill. 39. Rokay Péter: A középkori egyházak, mint a magyarság jelenlétének tanúbizonyságai a Vajdaság területén. = Híd, 64, 2000, 2. 9–23. 320. Romhányi, Beatrix: Klöster und Stifte im mittelalterlichen Ungarn. = Südost-Forschungen, 58. 999. 9–22. 32. F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Budapest, Pytheas, 2000. 55[9] p. 322. Royt, Jan: K zobrazování Nejsvětější Trojice skupinou třech postav, hlav a tváří. = Ars, 99, 2. 54–59., ill. 323. Rózsa György: Vízkelety Béla litografált magyar királyképsorozata. = Magyar Könyvszemle, 2, 995, . 97– 00., ill. Rudinski, Antun: A pannon ház észak-bácskai változatai. > 3. 324. Rusu, Adrian Andrei: Arheologia cetăţilor medievale ale Transilvaniei. = Arheologia medievală, 2. 998. 5–20., ill. 325. Rusu, Adrian Andrei: Bisericile româneşti din districtul Haţeg pînâ la 700. = Ars Transsilvaniae, . 99. 39–42., ill. Rusu, Adrian Andrei: Die Burgen des Hatzeger Distrikts im 5. jahrhundert. > 62.
56
326. Rusu, Adrian Andrei: Ctitori şi biserici din ţara Haţegului până la 700 [Stifter und Kirchen im Hatzeg bis 700]. Satu Mare, Editura Muzeului Sătmărean, 997. 386 p., ill. ism. Pop, Ioan-Aurel = Medievalia Transilvanica, , 997, /2. 55–57. Rusu, Adrian Andrei: A hátszegi kerület középkori templomai 700-ig. > 56. Rusu, Adrian C.: Arad és Temes megye középkori erődítményei. [Feld István: Függelék.] > 8. 327. Rusu, Adrian Andrei – Hurezan, George Pascu: Cetăţi medievale din judeţul Arad. Arad, Complexul Muzeal Arad, 999. 27 p., [4] t., ill. ism. Mitzgan, Vasile = Medievalia Transilvanica, 3, 999, /2. 60–6.
Ruttkay, Alexander T.: Szlovákiai várak és kastélyok. > 69. 328. Ruttkay, Alexander: Feudálne sídla na Slovensku do polovice 3. storočia. = Pamiatky a múzeá, 999, 2. 9–23., ill. 329. Ruttkay, Alexander: Počatky krestanskej sakrálnej architektúry v archeologických nálezoch. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 8–3., ill. Ruzsa György: Magyar szentek az ortodox művészetben. > 22. 330. Sabău, Nicolae: Alcuni maestri ialiani nella Transilvania del Settecento. = Ars Transsilvaniae, 2. 992. 5–28., ill. 33. Sabău, Nicolae: Einführung in die baroche Skulptur aus Siebenbürgen. = Ars Transsilvaniae, . 99. 63–74., ill. 332. Sabău, Nicolae: Klassizismus in Siebenbürgen. Das Epitaph des Kellinger Pfarrers Martin Haupt. = Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 20. 997. 8–4., ill. 333. Sabău, Nicolae: Sculptura barocă in România. Bucureşti, Meridiane, 992. 299 p., ill. ism. Guy Marica, Viorica
= Ars Transsilvaniae, 4, 994. 29–222.; Sinigalia, Tereze = Studii şi cercetâri de istoria artei. Seria artâ plasticâ, 40, 993. 96–97.
Sabján Tibor: Nagyalföldi ház – kisalföldi ház. > 80. 334. Sajó Tamás: Az Erény templomából a Tisztesség templomába. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 63–72., ill. 335. Sakrálna architektúra na Slovensku. Autori: Eva Lukáčová et al. Komarno, Vydavatelstvo KT, 996. 209 p., ill.
ism. Sisa József = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 500–50.
336. Sallay, Dóra: The Eucharistic Man of Sorrows in Late Medieval Art. = Annual of Medieval Studies at CEU, 6. 2000. 45–80., ill. 337. Salontai Sanda, Mihaela: Architectura mănăstirilor dominicane. = Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Historia, 42, 997, 3. –5. 338. Salontai Sanda, Michaela: Consideraţii privind identificarea amplasamentului unor mãnãstirii dominicane din Transilvania. = Arheologia medievalã, . 996. 87–93., ill. 339. Salontai Sanda, Michaela: Lettnerul în biserica medievală. Studia introductiv. = Acta Musei Napocensis, 3. 994. (995) 207–29., ill. 340. Sármány, Ilona: Entfremdete und Nachbarn. In: „Kakanien”. Aufsätze zur österreichischen und und ungarischen Literatur, Kunst und Kultur um die Jahr-
hundertwende. Hrsg. von Eugen Thurnher. Budapest, Akadémiai Kiadó, 99. 45–437., ill. 34. Sármány Ilona: Historizáló építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest, Corvina, 990. ism. Gábor Esz-
ter: Ki mit csinált, és mit nem csinált? = Buksz, 3, 99, 4. 434–439.; Gábor, Eszter = Budapest review of Books, 2, 992, . 26–28.; Vadas Ferenc = Új Művészet, 2, 99, 8. 75–76.
342. Sármány Ilona: Magyaros stílusban épült városházak a századelőn. = Ars Hungarica, 22, 994, . 47–53. 343. Sármány Ilona: Magyarországi városházépületek a századfordulón. = Történelmi Tanulmányok, 3. 994. 53–70. Sármány Ilona: Sorspárhuzamok a századfordulón. Otto Wagner és Lechner Ödön pályarajza. > 404. Sármány-Parsons Ilona: Villa és családi ház. > 26. 344. Sasvári László: Görögajkú ortodoxia Magyarországon a 6–20. században. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 6, 994, 3/4. 7–54., ill. Scafi, Alessandro: Filarete eszményi városa és a magyarországi reneszánsz. > 95. 345. Schemper-Sparholtz, Ingeborg: Graubündner Stukkateure in Österreich. In: Grabünder Baumesiter und Stukkature. Beiträge zur Erforschung ihrer Tätigkeit im mitteleuropäischen Raum. Hrsg. von Michael Kühlenthal. Locarno, Armando Dadò Editrice, 997. 339–355. p., ill. 346. Schenk, Annemarie: Deutsche in Siebenbürgen. Ihre Geschichte und Kultur. München, Beck Verlag, 992. 9 p., ill. Schildmayer Ferenc: Balaton-felvidéki falusi és szőlőhegyi épületek hasznosításának változásai. > 6. 347. Scitaroci, Mladen – Scitaroci, Bojana: Slawoniens Schlösser. Von Zagreb bis Vukovar. Leopold Stocker Verlag, 2000. 443 p., ill. 348. Schuster, Gerhard: Giebel und Tore: Zur Fassadengestaltung des sächsischen bauernhauses in Siebenbürgen. I. = Revista Monumentelor Istorice, 4, 992, . 77–86., ill. 349. Schuster, Gerhard: Giebel und Tore: Zur Fassadengestaltung des sächsischen bauernhauses in Siebenbürgen. III. = Revista Monumentelor Istorice, 44, 995, /2. 66–88., ill. 350. Schwarz, Michael Viktor: König Sigismund als Mäzen und der Weiche Stil in der Skulptur. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 387– 437. Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf, Fahlbusch Verlag, 994. 306–338., ill. 35. Schwarz, Michael Viktor: Die Schöne Madonna als komplexe Bildform. = Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 46/47. 993/994. (994) II.: 663–678., 867–870., ill. Sebestyén József: Néhány erődített székelyföldi templomról. > 0. Sebestyén József: Nepomuki Szent János szobrok Heves megyében. > 99. Sebestyén József: Szász és székely erődített templomok Erdélyben. > 0. Sebestyén József: A székelykapu, mint az erdélyi népi építészet egy sajátos emléke. > 98.
57
352. Sebestyén Kálmán: Kalotaszeg népi építészete a 8. században. = Ház és Ember, 2. 998. 69–80., ill. 353. Sedlmayr János: Anjou-kori magyarországi mérművek. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 3. 63–70., ill. 354. Sedlmayr János: Hatsüveges boltozatok Magyarországon. = Műemlékvédelem, 42, 998, . 26–3., ill. 355. Sedlmayr János: Magyar középkori toronysisakok. = Műemlékvédelem, 4, 997, 4. 263–272., ill. 356. Sedlmayr János: Magyarországi kora gótikus mérművek. = Műemlékvédelem, 42, 998, 3. 44–48., ill. Selmeczi Kovács Attila: Gazdasági épületek a Káli-medencében. > 6. 357. Selmeczi Kovács Attila: A Palóc csűrközösség. = Agria, 33. 997. 43–42., ill. 358. Selyem Anikó: Balaton-felvidéki présházak. = Élet és Tudomány, 999. október 29. 385–387., ill. 359. Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. = Alba Regia, 27. 998. 23–204., ill. Sillaba Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 8–9. században. > 86. 360. Silling István: A kálváriák. = Bácsország, 2, 996, 7. 9., ill. 36. Silling István: Nepomuki Szent János tisztelete Nyugat-Bácskában. = Néprajzi Látóhatár, 9, 2000, 3/4. 383–388., ill. 362. Silling István: A Nyugat-Bácska kápolnái, avagy a védőkultuszkutatás egyik lehetősége. = Létünk, 25, 995, /2. 57–59. 363. Silling István: Nyugat-bácskai Jézus Szíve-kultusz és társadalomtörténeti vonatkozásai. = Híd, 60, 996, 2/3. 220–226. 364. Silling István: Régi vagyonleltárak népi vallásosságra vonatkozó utalásai. = Üzenet, 25, 995, /3. 796–799. 365. Silling István: Szent Anna tisztelete és ábrázolásai a Bácskában. = Üzenet, 27, 997, /2. 65–72. 366. Silling István: Szent Anna tisztelete a Bácskában. = Ethnica, 2, 200, 4. 06–09. 367. Simon Mariann: „Az ökologikus gondolkodás és a századvég építészetelmélete” című kandidátusi értekezésének vitájából, 995. június 9. Merényi Ferenc opponensi véleménye. = Építés- Építészettudomány, 25, 995, 3/4. 339–348. Sinkó Katalin: Historizmus – antihistorizmus. > 29. 368. Sisa József: Kastélyépítészet a historizmusban. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 65–79., ill. Sisa József: Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. > 460. 369. Sisa József: Magyar építészek külföldi tanulmányai a 9. század második felében. = Művészettörténeti Értesítő, 55, 996, 3/4. 69–86., ill. 370. Siska József: Bodrogközi kocsmák és vendégfogadók. = Széphalom, 0. 999. 473–49., ill.
37. Siska József: Bodrogközi malmok. = Széphalom, 9. 997. 55–66., ill. 372. Slivka, Michal: Cisterciti na Slovenska. = Archaeologica historica, 6. 99. 0–7., ill. 373. Slivka, Michal: Stredoveké rehoľné kommunity na Spiši a ich význam v štruktúre osídlenia. = Archaeologia historica, 8. 993. 53–6. 374. Slivka, Michal – Vallašek, Adrián: Hrady a hrádky na východnom Slovensku. Košice, Východoslovenské vydavateľstvo, 99. 27 p., ill. 375. Slivková, Miroslava: Mittelalterliche Wandmalerei in der Slowakei – ein nationales Kulturdenkmal. = Pamiatky a múzea, 996. Sonderausgabe 20–25., ill. 376. Slivková, Miroslava: Stredoveká nástenná malba na Slovensku národná kultúrná pamiatka. = Pamiatky a múzeá, 995, 4. 32–37., ill. 377. Slovak Theatre. Historical Theatre Architecture in Slovakia. Zost. Ivan Lacika, Oleg Dlouhý. Bratislava, Narodné divadelné centrum, 996. 75 p., ill. 378. Smoláková, Mária: Najstaršie sgrafitá v oblasti stredného Slovenska. = Archaeologia historica, 25. 2000. 25–32., ill. 379. Smoláková, Mária – Nožička, Jaromír: Bemalte Holzdecken aus dem 8. Jahrhunderten. = Pamiatky a múzea, 992, Sonderdruck, 78–8., ill. 380. Sófalvi András: Nem épített várat a székely? = Honismeret, 26, 998, 3. 43–53., ill. 38. Solymár Imre: Várak a Völgységben. In: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében. Előadások a II. Völgységi konferencián (995. november 24–25). Szerk. Szita László, Szőts Zoltán. Bonyhád, MTA PAB, 996. 5–22., ill. 382. Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 996. 76 p., [36] t., ill. (METEM könyvek, 6.) ism. Kőhegyi Mihály = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, , 999, 3/4. 295–296.
383. Solymosi Ferenc: Az Angster-orgonák jegyzéke. = Magyar Egyházzene, 4, 996/997. 4. 33–374., ill. 384. Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben. = Somogy Megye Múltjából, 30. 2000. 25–54. 385. Somorjai Ádám: Bencés monostorok Magyarországon a X–XVI. században. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 8, 996, /2. 9–4. 386. Somorjay Sélysette: 8. századi városi lakóépületek belső kialakítása. Funkció és dekoráció kapcsolata lakóhelyiségekben. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, . 35–52., ill. Somorjay Sélysette: Barokk kastélyok és polgári lakóházak falfestészete. > 64. 387. Somorjay, Sélysette: Le plaisir vrai de l’illusion. Les décors intérieurs peints du XVIIIe siecle. = Monuments Historiques, No 20. 996. 60–63., ill. 388. Sonkoly Károly: „Isten dicsőségére…” Keresztek és
58
szentszobrok a somogyi országos közutak mentén. Kaposvár, Infomark Kft., 998. 27 p., ill. 389. Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF pécsi kirendeltségén. = Magyar Műemlékvédelem, 0. 996. 25–230., ill. 390. Stirling János: Boldogasszony ága, Szent György virága. A szakrális növényszimbólumok eredete és megjelenési köre. In. Boldogasszony ága. Szerk. Erdélyi Zsuzsanna. Budapest, Szent István Társulat, 99. 8–202., ill. 39. Streja, Aristide – Schwarz, Lucian: Synagogues of Romania. Bucuresti, Editura Hasefer, 997. 95 p., ill. 392. Studničková-Černá, Milada: Sigismund von Luxemburg und die Hofkunst. Ein Beitag zu Ikonographie Karls IV. und Sigismunds von Luxemburg. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 387–437. Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf, Fahlbusch Verlag, 994. 27–278. 393. Sugár István: Az egri török vilajet várai. I. = Az Egri Vár Híradója, No 24. 992. 7–63., ill. 394. Sugár István: Az egri pasalik török várai. II. = Az Egri Vár Híradója, No 25. 993. 3–28., ill. Sulyok János Ignác: A jezsuiták Székesfehérváron és Fejér megyében a XVIII. században. > 078. 395. Sümegi György: Kiskunsági Madonnák. Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum Baráti Köre, 2000. 22 p., ill. (Bibliotheca Cumanica, 3.) 396. Sümegi József: Az Oltáriszentség és a Szent Vér tiszte tisztelete a középkori Magyarországon. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 3. 99. 07–20. 397. Svätci v Strednej Európe = Heilige in Zentraleuropa. Hrsg. von Ivan Rusina. Bratislava, Slovenská národné galéria, 993. 83 p., ill. 398. Šćitoraci, Mladen und Bojana: Slawoniens Schlösser von Zagreb bis Bukovar. Graz–Stuttgart, Leopold Stocker Verlag, 2000. 447 p., ill. ism. Sisa József = Műemlékvéde-
lem, 46. 2002. 383–385.
399. Šćitaroci, Mladen Obad – Bojanić, Bojana – Šćitaroci, Obad: XVIII. és XIX. századi szlavóniai kastélyok. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Društvo mađarskih znanstvenika u imjetnika u Hrvatskoj, 2000. 454–466., ill. Szabó Ágnes: A vajdasági építészeti szecesszió és annak főbb képviselői. > 78. 3200. Cs. Szabó István: Adatok a Békési Egyházmegye templomainak történetéhez. In: Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának életéből. [katalógus]. Szerk. Havassay Péter. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum, 995. 5–26. 320. Szabó, János: Der Ursprung des Streitkolbens als Rangzeichnen im ungarischen Adelsporträt im 7. Jahrhundert. In: Mitteleuropa. Kunst, Regionen, Beziehungen. Beiträge der Studentenkollegiums von 9. bis . Juni in Bratislava. Hrsg. von Štefan Oriško. Bratislava, Institut für Kunstgeschichte der Comenius Universität, 993. 37–4., ill. 3202. Szabó Júlia: Szent László, a magyar romantika hőse
(Adalék egy téma történetéhez.) = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 293–298., ill. 3203. Szabó Júlia: Szent László a XIX. század magyarországi festészetében és grafikájában. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 202–222., ill. 3204. H. Szabó Lajos: Történelmi emlékhelyek Pápán és környékén. Pápa, Pápa Város Önkormányzata, 996. 28 p., ill. 3205. Szabó László: A barokk eszmeisége és a barokk stíluselemek a népművészetben. In: Szabó László: Társadalom, etnikum, identitás. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 996. 73–80. 3206. Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében. = Közlekedési Múzeum Évkönyve, . 996/998. (999) 237–260., ill. 3207. L. Szabó Tünde: Somogy megye középkori emlékei. = Somogy, 27, 999, 6. 568–57. 3208. L. Szabó Tünde: Somogy megye középkori emlékei. = Somogyi Honismeret, 2000, . 28–32., ill. L. Szabó Tünde: Spuren des Mittelalters im Landkreis Somogy. > 83. 3209. L. Szabó Tünde: Szobrok, útmenti keresztek Somogyban. = Somogyi Honismeret, 2000, 2. 42–45., ill. L. Szabó Tünde: Szőlőhegyi pincék, présházak a Balaton déli partján. > 63. G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában. > 6. G. Szabó Zoltán: „Pitar–kódisállás–forház”. Egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen. > 86. 320. Szabóky Zsolt: A Kárpát-medence várai. Bev. Csukovits Enikő. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 996. 207 p., ill. 32. Szabolcsi Hedvig: Gondolatok a biedermeier lakáskultúráról. = Helikon, 37, 99, /2. 220–230., ill. 322. Szabolcsi Hedvig: Az iparművészeti historizmus kezdetei Magyarországon. = Ars Hungarica, 22, 994, . 0–0. 323. Szacsvay Éva: A Mária-ház. = Magyar Iparművészet, 994, 6. 24–25., ill. 324. Szakács Béla Zsolt: Az államalapítás korának építészete Magyarországon. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 2. 67–74., ill. 325. Szakács, Béla Zsolt: Ambivalent Spaces in Western Complexes of Medieval Hungarian Conventual Churches. In: Czas i przestrzeń w kulturze średniowiecza. Materiały XIV seminarium mediewistycnego. Poznań, Poznańskie towarzystwo przyjaciół nauk, 994. 30–32. Szakács Béla Zsolt: Az oszlop az Árpád-kori építészetben. > 59. Szakács Béla Zsolt: Szent Márton a magyar Anjou legendáriumban. > 28. 326. Szakács, Béla Zsolt: Zur Typologie der Westemporen. In: Mitteleuropa. Kunst, Regionen, Beziehungen.
59
Beiträge der Studentenkollegiums von 9. bis . Juni in Bratislava. Hrsg. von Štefan Oriško. Bratislava, Institut für Kunstgeschichte der Comenius Universität, 993. 4–3., ill. 327. Szakács, Béla Zsolt: Western complexes of Hungarian churches of the early XI. century. = Hortus Artium Medievalium, 3. 997. 49–63., ill. 328. Szakály Ferenc: Templom és hitélet a 7. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünneplésére. Szerk. Tusor Péter. Budapest, ELTE, 998. 223–23. 329. Szalay Károly: Groteszk és karikatúra a középkori magyar művészetben. Festészet. = Kortárs, 4, 997, 3. 36–53., ill. 3220. Száraz Miklós György: Hídmatuzsálemek a történelmi Magyarországon. = NMo 2000. január 5. 26., ill. 322. Szarkáné Bíró Piroska: Épületek fadíszei öt sárréti településen. Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom, Vésztő. [Szeghalom], Sárréti Múzeum Közalapítvány, 999. 09 p., ill. 3222. Szatmár megye népi építészete. Szerk. Kónya László. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság, 995. 87 p., ill. (Szatmári füzetek, 4.) 3223. Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza, Kelet Press Kiadó, 2000. 4 p., ill. ism. Sipos László = Műemlékvédelem, 44, 2000, 5. 39–320.
Szebeni Nándor: XIX. századvégi középületek ornamentális festészeti díszítése a tervezéstől a megvalósulásig. > 78. 3224. Szegő György: Építő áldozat. Válogatott építészeti írások 98–998. Budapest, Gyorsjelentés Kiadó, 999. 257 p., ill. 3225. Szent Márton egyházmegyéje. Szerk. Szamos Rudolf. Szombathely, Pannon Műhely, 99. 44 p., ill. Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 828-ig. > 29. 3226. Szentesi Edit: Néhány megjegyzés az 840–50-es évek építészeti ornamentikájához. = Ars Hungarica, 20, 992, . 66–79., ill. 3227. Szentesi Edit: Szent sírok. = Nappali Ház, 99, /2. 29–34. 3228. Szentpétery Tibor: Erődtemplomok – templomerődök. = Egyházi Építészet, 2, 992, 3. 9–20., ill. 3229. Szentpétery Tibor – Kerny Terézia: Az Olttól a Küküllőig. Erdélyi szász erődtemplomok. Budapest, Officina Nova, 990. ism. Knopp, Wolfgang = Zeitschrift für Siebenbürgische
Landeskunde, 5. 992. 03–04.; Szilágyi István = Műemlékvédelem, 36, 992, . 70.; Udvarhelyi Nándor = Honismeret, 9, 99, 4. 09–.; Zakariás János = Műemlékvédelmi Szemle, 99, . 43.
3230. Szép új világ. Modern építészet Skóciában és Magyarországon 930–950. Szerk. Ray McKenzie, Christian Hermansen. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 999. 39 p., ill. ism. Császár László = Műemlékvédelem, 43, 999, 3. 67.; Hajdú Virág = Új Magyar Építőművészet, 999, 3. 56., ill.; Cs. Plank Ibolya: Brave New Worlds. Szép új világok. = Műemléklap, 3, 999, 3/4. 9., ill.
323. Szikszai Mihály: Az I. világháború „Hősi emlékei” Jász-Nagykun-Szolnok megyében. = Zounuk, 4. 999. 369– 4. 3232. Szikszai Mihály: Révátkelőhelyek, hajóhidak JászNagykun-Szolnok vármegyében a XIX. század végén. = Zounuk, 5. 2000. 409–432. 3233. Szilágyi András: Esterházy Miklós herceg (765– 833), a művészetpártoló. = Limes, 3, 2000, 4. 75–79. 3234. Szilágyi István: Barokk kálváriák bűnbánó Szent Péter ábrázolásai. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 232–245., ill. 3235. Szilágyi István: Kálváriák a Pannon térségben. = Savaria, 2/. 992/995. (994) 77–2. 3236. Szilágyi István: Szent lépcsők – Szentlépcsők. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 4. 992. 25–50., ill. 3237. Szilágyi István: A történeti Magyarország kálváriái az 766–785-ös katonai felmérésen. = Művészettörténeti Értesítő, 46, 997, /2. 86–93. Szilágyi István: Vörös keresztek Vas megyében. > 86. 3238. Szilágyi Miklós: A paraszti építkezés társadalmi és gazdasági háttere a XIX. század utolsó harmadában. In: In memoriam Sztrinkó István 953–992. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 994. 03–0. 3239. Szilárdfy Zoltán: Die Aktualität des Kultes und der Ikonographie des heiligen Karl Borromäus im Ungarn der Barockzeit. In: Ex Fumo Lucem. Baroque Studies in Honour of Klára Garas. Presented on Her Eightieth Birthday. Ed. by Zsuzsanna Dobos. Budapest, Museum of Fine Arts, 999. I.: 267–284., ill. 3240. Szilárdfy Zoltán: Aspektusok a messianizmus ikonográfiájára. Kisgrafikai ábrázolások a XVII–XVIII. században. In: A messiási kérdés. Szegedi Biblikus Konferencia. Szeged, 995. szeptember 4–7. Szerk. Benyik György. Szeged, JATEPress, 997. 2–28., ill. 324. Szilárdfy Zoltán: Borromei Szent Károly kultuszának és ikonográfiájának aktualitásai a barokk kori Magyarországon. = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 76–78. 3242. Szilárdfy Zoltán: A częstochowai és a sasvári Boldogasszony tisztelete és ikonográfiája Magyarországon. In: Varia Paulina I. Pálos rendtörténeti tanulmányok. Szerk. Sarbak Gábor. Csorna, Árva Vince, 994. 205–2., ill. 3243. Szilárdfy Zoltán: A częstochowai Fekete Mária ábrázolásai és tisztelete Magyarországon. = Honismeret, 9, 99, 4. 3–32., ill. 3244. Szilárdfy Zoltán: Az Egyház anyjának ikonográfiája. = Vigilia, 56, 99, 5. 350–352. 3245. Szilárdfy Zoltán: „És az angyalok szolgálának neki”. Egy barokk téma ikonográfiájához. = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, 3/4. 205–207., ill. 3246. Szilárdfy Zoltán: Kalazanci Szent József ikonográfiája metszetek tükrében. In: Piaristák Magyarországon 642–992. Szerk. Holl Béla. Budapest, Magyar Piarista Tartományfőnökség, 992. 28–36., ill. 3247. Szilárdfy Zoltán: A Kármelhegyi Boldogasszony ikonográfiája. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 3. 99. 97–208., ill.
60
3248. Szilárdfy Zoltán: A kettős kereszt. Kultusz és szimbólum Kelet és Nyugat között. = Néprajzi Értesítő, 77. 995. 67–76., ill. 3249. Szilárdfy Zoltán: A Krisztus-arc mint palladium, s egyéb védőpajzsokról. = Ars Hungarica, 27, 999, 2. 273–29., ill. 3250. Szilárdfy Zoltán: A legrégibb magyar Mária-ábrázolás. Az Orans Mária típusa: a mennybemenetel-ikontól a mennybevitele-kompozícióig. = Posztbizánci Közlemények, . 994. 5–22., ill. 325. Szilárdfy Zoltán: „Le-ült Szent Borbára már vachorához. Az örök élet Nagy lakodalmához”. Szent Borbála ikonográfiájához. = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, 3/4. 95–99., ill. 3252. Szilárdfy Zoltán: A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből. I. 7–8. század. Szeged, Néprajzi Tanszék, 995. 86, [76] p., [8] t., ill. (Devotio Hungarorum, 2.) 3253. Szilárdfy Zoltán: A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből. II. 9–20. század. Szeged, Néprajzi Tanszék, 997. 93, [22] t., ill. (Devotio Hungarorum, 4.) 3254. Szilárdfy Zoltán: Magyar vonatkozások Nepomuki Szent János tiszteletében és ikonográfiájában. = Művészettörténeti Értesítő, 42, 993, 3/4. 203–23., ill. 3255. Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és szobrok tipológiája és jelentése. Budapest, Szent István Társulat, 994. 32 p., ill. 3256. Szilárdfy Zoltán: Mater Ecclesiae – Mater Ecclesia. Az Egyház anyjának ikonográfiája. = Vigila, 56, 99, 5. 350– 352. 3257. Szilárdfy Zoltán: A Napbaöltözött Asszony tisztelője. Szent Gellért ikonográfiája a barokk kori grafika tükrében. = Jászkunság, 42, 996, 2. 67–80., ill. 3258. Szilárdfy Zoltán: Páduai Szent Antal a magyar barokk művészetben. In: Páduai Szent Antal emlékezete 95–23. Tanulmányok. Szerk. Farkas Attila, Kerny Terézia. Sümeg, Fórum Alapítvány, 995. 2–29., ill. 3259. Szilárdfy Zoltán: Remény és kereszt. = Café Bábel, 992, . 43–44. Szilárdfy Zoltán: Sajátos típusok a magyar szentek barokk kori ikonográfiájában. > 22. 3260. Szilárdfy Zoltán: Szent István király fölajánlásának attribútumai. = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 7–86., ill. Szilárdfy Zoltán: Szilassy János gödöllői úrmutatójának értelmezése. Meditáció egy barokk monstrancia fölött. > 5. Szilárdfy Zoltán: A török háborúk emléke barokk szentképeken. > 29. 326. P. Szojka Emese: Adatok a Baja környéki falusi templomok berendezésének történetéhez, különös tekintettel a Dél-Tirolban készült szobrokra. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. III. Szerk. L. Imre Mária. Pécs, Baranyai megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 304–30. Szőke Annamária: Székely Bertalan mennyezet-elmélete és mennyezettervei. > 446.
3262. Szőke Béla Miklós: A karoling-kori Kárpát-medence a régészet tükrében. = Életünk, 36. 996. 599–633. 3263. Szőke Béla Miklós: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon. = Ars Hungarica, 26, 998, 2. 257–39., ill. 3264. Szöllőssy Ágnes: A napba öltözött asszony. Adalékok egy képtípus kialakulásának előzményeihez. = Honismeret, 9, 99, 4. 7–20. 3265. Szőnyi Endre: Pozsonytól Kassáig. Felső-Magyarország építészete 848–98 között. Utószó: Kubička Kucsera Katalin. Pozsony, Kalligram Kiadó, 996. 49 p., ill. ism. Csá-
szár László = Műemlékvédelem, 4, 997, . 73–74.; Mezey László Miklós = Honismeret, 24, 996, 4. 06–07.
3266. Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből. = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 26. 999. 253–272., ill. Szücs György: A millennium emlékműszobrászata. > 0620. 3267. Szvircsek Ferenc: A védőszentek kultusza a nógrádi bányavidéken. = A Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei, 24. 2000. 49–6., ill. 3268. t. r.: A „zsidós” építőművészetről [Klein Rudolf előadása]. = Új Élet, 993. január . 5. Takács Imre: A gótika műhelyei a Dunántúlon a 3–4. században. > 25. Takács Imre: Villard de Honnecourt, újabb szempontok a kutatásban, különös tekintettel a magyar művészettörténetírásra. > 39. Takács Imre: Villard de Honnecourt utazása a művészettörténetben. > 392. 3269. Takács Miklós: A 0–4. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön. Kutatástörténet és perspektívák. = Győri Tanulmányok, 6. (995) 5–50. Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár. > 69. Takács Miklós: Az észak-adriai térség és Magyarország –2. századi, korinthizáló oszlopfőinek levélornamentikája. > 8. Takács Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 0–6. században. Kutatási eredmények és további feladatok. > 80. 3270. Takács, Miklós: Ornamentale Beziehungen zwischen der Steinmetzkunst von Ungarn und Dalmatien im XI. Jahrhundert. = Hortus Artium Medievalium, 3. 997. 65– 78., ill. 327. Takács Tibor: Felvidéki várak. Budapest, Zrínyi Kiadó, 999. 60 p., ill. Tám László – Tüskés Tibor: Keresztek, szentek, kálváriák, temetők. A magyarországi németek szakrális emlékei. > 366. 3272. Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén. Cegléd, Kossuth Múzeum, 995. 203 p., ill. (Ceglédi füzetek, 3.) 3273. Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén. = Studia Comitatensia, 22. 99. 389–433., ill. 3274. Tari Edit: Középkori fatemplomok Magyarországon. Előtanulmány. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos
6
konferencia II. 998. Szerk. Korkes Zsuzsa. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 999. 92–98., ill. 3275. Tari Edit: Középkori falusi templomok kutatásának tanulságai. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. Szerk. Korkes Zsuzsa. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 997. 378–382. 3276. Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 267 p., [6] t., ill. (Studia Comitatensia, 27.) ism. Reznák Erzsébet =
Műemléklap, 4, 2000, 5/6. 3.
Tarján Gábor: Fáziskülönbségek a dél-dunántúli népi építkezés 8–9. századi történetében. > 63. 3277. Tarnóczi Tamás: Az irányválasztás kényszere képzőművészeti alkotásokban az Angyali üdvözlet példáján. = Művészettörténeti Értesítő, 44, 995, /2. –8., ill. 3278. Tasi Réka: Magyar szentek ábrázolása Csúzy Zsigmond prédikációiban. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 0, 998, 3/4. 69–86. 3279. Thain János: Kisalföldi és gömöri népi építészet. Sajtó alá rend. Liszka József. Budapest, Néprajzi Múzeum, 99. 90 p., ill. (Series historica ethnographiae, 4.) 3280. Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai. [Budapest], TKM Egyesület, 2000. 28 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 65.) 328. Togner, Milan: Monumentálna nástenná malba na Spiši 300–500. = Ars, 992, 2. 00–49., ill. 3282. Togner, Milan: Stredoveká nástenná malba v Gemeri. Bratislava, Tatran, 989. ism. Žary, Juraj = Ars, 99, 3. 237–239. 3283. Tomisa Ilona: Változások a szentek tiszteletében, a Zsitva és Garam menti falvak 7. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. = Néprajzi Látóhatár, 75, 993, /4. 63–67. 3284. Tóth Endre: A 4–8. századi pannoniai kereszténység forrásairól és a leletek forrásértékéről. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2. 990. 7–33., ill. 3285. Tóth Endre: Adatok Valeria tartomány kereszténységének történetéhez. In: Szent István és Európa. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 99. 9–33. 3286. Tóth Ernő – Szarka Judit – Szomolányi Antal: Hidak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Miskolci Közúti Igazgatóság, 994. 37, [3] p., ill. Tóth János: Olajipari lakótelepek Zalában. > 82. 3287. Tóth Melinda: Falfestészet a középkorban. Kutatási helyzetkép. = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 37–53. Tóth Sándor: A . századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez. > 25. Tóth Sándor: Az aracsi kő rokonsága. > 8. Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. > 7389. Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában. > 58. 3288. Tóth Zsuzsanna: Szent Lipót alakja a Duna-medence művészetében és kultúrájában. Budapest, Belvárosi Ifjúsági Ház, 2000. 43 p., ill. (Helyismereti füzetek, 2.)
3289. Török Gyöngyi: Újabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről. = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 8–96., ill. 3290. Török József – Legeza László: A kalocsai érsekség évezrede. Budapest, Mikes Kiadó, 999. 40 p., [00] t., ill. 329. Török József – Legeza László: A váci püspökség évezrede. Budapest, Mikes, 200. 64 p., [60] t., ill. 3292. Török Márta: Abaúj–tornai várak a 6–7. századi levéltári források tükrében. = Levéltári Évkönyv, 7. 994. 44–62. Tripolsky Géza: A búbos kemence. > 3. Trogmayer Ottó: Jó emlékezetű Márk püspök. > 020. Trogmayer Ottó: Márk püspök epitáfiuma. > 02. 3293. [Tüdősné Simon Kinga]: Tüdős S. Kinga: Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században. Háromszéki templomvárak. Budapest, Püski, 995. 230 p., ill. ism. Hausner Gá-
bor = Hadtörténelmi Közlemények, 09, 996, 3. 70–72.; Pannonicus = Somogy, 24, 996, 4. 405–406.; Sylvester Lajos = Honismeret, 24, 996, 6. 7–9.
3294. Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 993. 454 p., ill. Tüskés Gábor: Szakrális térstruktúrák a barokk kori zarándokhelyeken. > 5. 3295. Tüskés Gábor: Az út menti keresztek. = Somogy, 22, 994, 4. 293–294., ill. 3296. Tüskés Gábor: Zarándoklatok térbeli sajátosságai a 7–8. században. = Néprajzi Lótóhatár, 9, 2000, 3/4. 253– 266. 3297. Tüskés, Gábor – Knapp, Éva: Ein ungarischer Bischof zwischen Gegenreformation und Aufklärung. Marton Padányi Bíró. = Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des achtzehnte Jahrhunderts, 6. 990/99. 39–54., ill. 3298. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Előzetes körkép a barokk kori búcsújárásról. In: Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Szerk. Mohay Tamás. Debrecen, Ethnica, 992. 7–9. 3299. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Vallásos társulatok Magyarországon a 7–8. században. = Néprajzi Látóhatár, , 992, 3/4. 8–36., ill. 3300. Ţeicu, Dumitru: Arheologia satului medieval din Banat. Resita, Inspectoratul pentru Cultura al Judetului Caras-Severin, 996. 07 p., ill. ism. Roman, Ioan C. = Arheologia medievalã, . 996. 209–2.
330. Ţeicu, Dumitru: Forschungen mittelalterlicher Archäologie im Banat. = Arheologia medievalã, . 996. 9–34., ill. 3302. Učníková, Danuta – Bakošová, Jindra – Janovíčková, Marta: Sakrálne umenie a umelecké remeslo 4.–8. storočia na Slovensku zo zbierok Historického múzea Slovenského národného múzea=Sakrale Kunst und KunstHandwerk vom 4.–8. Jahrhundert in der slowakei aus den Sammlungen des Histrischen Museums des Slowakischen Nationalmuseums. Bratislava, 992. 97 p., ill.
62
3303. Uram, Te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! [Erdélyi református templomok]. Szerk. Bodnár Éva. Kolozsvár, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 996. [40] p., ill. 3304. A váci egyházmegye ezer esztendeje. Szerk. Zomborka Márta. Írta: Tettamanti Sarolta et al. Vác, Váci Múzeumért Közalapítvány, 2000. 39 p., ill. 3305. Vadas Ferenc: A bazártól a csarnokig. = Élet és Tudomány, 994. június 0. 72–74., ill. 3306. Vadas Ferenc: Programtervezet a millennium megünneplésére (893). = Ars Hungarica, 24, 996, . 3–55. 3307. A vallási élet emlékei a Kiskunságban. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum Baráti Köre, 2000. 72 p., ill. 3308. Valter Ilona: A Győri Egyházmegye műemléki templomai. In: A Győri Egyházmegye ezer éve. Szerk. Kiss Tamás. Győr, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, 2000. 6–27., ill. 3309. Valter Ilona: A magyar keresztény államiság emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében. In: Kereszténység és államiság Baranyában. Szerk. Huszár Zoltán. Pécs, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. –37., ill. Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása. > 8. 330. Vályi Katalin: Középkori eredetű erődített templomok élelmiszertároló funkciója. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 99–992/. (992) 75–8., ill. 33. Vámossy Ferenc: A „huszadik század” magyar építészei – Lajtától Fintáig. = Műemlékvédelem, 43, 999, 5. 249–262., ill. 332. Vančo, Martin: Stredoveké rotundy na Slovensku 9– 3. storočie. Bratislava, Museum Hominis, 2000. 74 p., ill. 333. Vándor András: 6–9. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon. = Magyar Műemlékvédelem, 0. 996. 77–02., ill. 334. Vándor László: Boldog Buzád. Gondolatok középkorkutatásunkról, kulturális emlékeinkről az egyetlen és méltatlanul elfelejtett középkori zalai szent kapcsán. = Pannon Tükör, , 996, . 48–50., ill. 335. Vándor László: A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjai. In: Népek a Mura mentén. I. Szerk. Janez Balažic, Vándor László. Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum, 996. 35–4., ill. 336. Vándor László: Képek 00 esztendő zalai történetéből. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 996. 97 p., ill. Vándor László: Zalai castellumok kutatásának eredményei. > 62. Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok. > 8. Vándor László: Zala megye középkori falusi építészetéről. > 86. 337. Várady Zoltán: Az epigráfiai kormeghatározást segítő néhány tárgycsoport rövid áttekintése. = Az Illyés Gyula
Pedagógiai Főiskola Társadalomtudományi Tanszékének Közleményei, . Szekszárd, 999. 29–38. 338. Várady Zoltán: Középkori epigráfiai adatok Vas megyéből. = Vasi Szemle, 54, 2000, . 85–97., ill. Várady Zoltán: A középkori epigráfiakutatás Magyarországon. > 402. 339. Várady Zoltán: Románkori, korai gótikus és gótikus maiuscula feliratok a Dunántúlon. Szekszárd, IPF-Kv, 2000. 4 p., ill. (IPF kiskönyvtár) 3320. Várady Zoltán: Tolna megye középkori kőfeliratainak epigráfiai elemzése. = A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2. 999. 75–96., ill. 332. Varga Gyula: Magtárak a Bihari síkság népi építészetében. = Ház és Ember, 7. 99. 35–54., ill. Varga Gyula: A népi építkezés. [Hajdú-Bihar megye] > 6. Varga J. János: A nyugat-magyarországi végvárak 683-ban. > 07. 3322. Varga J. János: Magyar végvárrendszer a hódoltság peremén. = História, 22, 2000, 2. 33–34., ill. 3323. Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 8. században: Grassalkovich I. Antal. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, 2. 2–40., ill. 3324. Varga Kálmán: Egy templomépítő főúr a 8. században: Grassalkovich I. Antal. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, , 999, 3/4. 65–80., ill. 3325. Varga Kálmán: Grassalkovich Antal, a kastélyépítő. [Budapest], TKM Egyesület, 999. 6 p., ill. 3326. V. K. [Varga Kálmán]: Paloták, kastélyok, úri lakok. Grassalkovich Antal építőtevékenysége. = Szalon, 2, 998, 3. 7–23., ill. 3327. Varga Sándor: A dobronkai plébániához tartozó falvak szakrális emlékei. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 996, . 35–40. 3328. Várkonyi Gábor: Hévizek és fürdők a 7. századi Magyarországon. In: Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Budapest, Orpheus Könyvkiadó, 993. 05–2. 3329. Vas megye építészete. Szerk. Boda László és Gácsy József. Szombathely, B.K.L. Kiadó és Reklám Kft., 998. 4 p., ill. ism. Jancsó Anna = Octogon, 999, . 55.; Salamon Nándor = Vasi
Szemle, 53, 999, 2. 287–288.
3330. Vas megye népművészete. Szerk. Gráfik Imre. Szombathely, Savaria Múzeum, 996. 400 p., ill. ism. Domonkos Ottó
= Ethnographia, 09, 998, . 39–396.
Végh János: Gótikus szobrok barokk oltárokban. > 29. 333. Végh János: Szent Kozmáról és Damjánról. = Lege Artis Medicinae, 2, 992, 9. 890–89., ill. 3332. Vekov Károly: Az erdélyi reneszánsz és a mátyási modell. = Korunk, 9, 998, 5. 2–25. 3333. Veľasová, Ľubica: Karnerové kaplnky v románskej architektúre Slovenská. = Pamiatky a múzea, 999, 2. 46–48., ill. 3334. Velladics Márta: A II. József korabeli szerzetesrendi
63
abolíció statisztikája (782–847). = Századok, 33, 999, 6. 259–278. 3335. Velladics Márta: A feloszlatott szerzetesrendek felszereléseinek sorsa. A tárgyak kezelésének, tárolásának és szétosztásának módja. In. Miscellanea fontium historiae Europae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Budapest, ELTE, 997. 286–29. 3336. Velladics Márta: A templom- és kolostorépületek hasznosítása II. József szekularizációs rendeletei után (782– 850). = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 345–353. 3337. Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon (782–790). = Levéltári Közlemények, 7. 2000, /2. 33–52. 3338. Veress D. Csaba: Várak a Balaton körül. A balatoni várak hadtörténete. Budapest, Zrínyi Kiadó, 996. 24 p., ill. 3339. Veress D. Csaba: Várak Baranyában. Budapest, Zrínyi, 992. 2 p., ill. 3340. Veress D. Csaba – Vízi László Tamás: A bakonyi végvárak története. A XVI. századi végvári szervezet a Duna és a Balaton között. Székesfehérvár, Videoton József Attila Művelődési Ház és Könyvtár, 99. 97 p., ill. (História klub füzetek, 7.) 334. Vida, Mária: Die Heilige Elisabeth und die Betruung der Aussätzigen in den Legenden und den ikonogrpahische Andenken des mittelalterlichen Ungarn. = Orvostörténeti Közlemények, 37/37, 99/992, No 33/40. 49–68., ill. 3342. Vida, Mária: Der Kosmas- und Damian-Kult in Ungarn im Mittelalter und um Program der Gegenreformation (von 5. bis 8. jahrhundert). = Orvostörténeti Közlemények, 39, 993, No 4/44. 63–82. 3343. Vida Mária: Művészet és orvostudomány a történelmi Magyarországon. Budapest, Magyar Képek Kiadó, 994. 60 p., ill. 3344. Vida Mária: Patikamúzeumok, műemlékpatikák. = História, 20, 998, 2. 33–34., ill. 3345. Vida Mária: Patikamúzeumok, műemlékpatikák ma – Magyarországon. = Magyar Iparművészet, 996, 2. 6–9., ill. 3346. Vida Mária: Patikamúzeumok – műemlékpatikák Magyarországon. Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 996. 58 p., ill. ism. Mohos Márta: Műemlék patikáink. =
Élet és Tudomány, 997. január 7. 75.; Szelényi Zoltán: Hazánk, a gyógyszerészettörténeti nagyhatalom. = MN 996. szeptember 20. 8.
Vidákovitsné Szinnyai Katalin: Elemi iskolák és gimnáziumok építéséről 867-től. > 78. 3347. Vujicsics Sztoján: A Duna menti szerbek művészeti emlékei Magyarországon. = Európai Utas, 2, 99, . 87–92., ill. 3348. Vukičević-Samaržija, Diana: Észak-Horvátország és Magyarország késő középkori kapcsolatainak képzőművészeti tanúbizonyságai. In: Horvátország / Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Most, 995. 297–300., ill. 3349. Vukičević-Samaržija, Diana: Gotičke crkve Hrvatkog zagorja. Zagreb, Institut za povijest umjetnosti,
993. 27 p., ill. (Studije i monografije Instituta za povijest umjetnosti. Knjiga, .) 3350. Vukičević-Samaržija, Diana: Horvátország és Magyarország kapcsolatai a késő középkori közép-európai művészet fényében. In: Horvátország/ Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Damjanov. Zagreb, Društvo mađarskih znanstvenika u imjetnika u Hrvatskoj, 2000. 349–360., ill. Vukočević-Samaržija, Diana: Mittelalterliche Kirchen in Bettelorden in Kroatia. > 8. Vukov Konstantin: Kapu, ajtó és ablak, mint történeti épületszerkezeti jelenség. > 96. Vukov Konstantin: Kelet-Magyarország és Kárpátalja egyházi faépítészetének kapcsolatai. > 56. Wehli Tünde: Magyarország történelme a középkori illusztrációk tükrében. > 29. 335. Wehli Tünde: A magyarországi művészet helyzete a tatárjárás körüli években. = Hadtörténeti Közlemények, 04, 99, . 34–44. 3352. Wehli Tünde: Szemtől szembe istennel. A román kori művészet témavilága. = Életünk, 32, 994, 5/6. 555–562., ill. 3353. Wehli Tünde: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, Prímási Levéltár, 2000. 65–72., ill. 3354. Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben. In: Doctor et apostol Szent Istvántanulmányok. Szerk. Török József. Budapest, Márton Áron Kiadó, 994 07–40. Wehli Tünde: Szent Márton alakja a középkor magyarországi művészetben. > 28. Winkler Gábor: Gróf Eszterházy Károly építkezései Pápától Egerig. > 73. 3355. Wolf Mária: X–XI. századi települések Borsod-AbaújZemplén megyében. In: Miskolc a millecentenárium évében. Szerk. Dobrossy István. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 997. I.: 0–2. Wolf Mária: Földvárak. > 69. 3356. Wöller István: A malomipar fejlődése, különös tekintettel Veszprém megyére. In: IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém, 994. . 9– . Szerk. Dóka Klára, Éri István. Budapest, Veszprém, MTA VEAB, 995. 7–73. Zakariás Attila: Háromszék fatornyai. = Pavilon, No 7. 992. 3–0., ill. Zentai Tünde: Az alföldi lakóház hatása a Dunántúlon. > 9. 3357. Zentai Tünde: Dél-dunántúli adatok a padló történetéhez. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andorfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk. Csoma Zsigmond et al. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 99. 337–338. 3358. Zentai Tünde: Domus rusticae Baranyiensis. A baranyai parasztházak változása a 8. század végén. Szentendre, 989. ism. L. Imre Mária = Ethnographia, 04, 993, 2. 663.
64
3359. Zentai Tünde: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 8–9. században. = Ház és Ember, 8. 992. 4–54., ill. 3360. Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a DélDunántúlon. = A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 35. 99. 63–88., ill. Zentai Tünde: A lakóház fejlődése a Dél-Dunántúlon. > 63. Zentai Tünde: A nyugat-dunántúli ház dél-dunántúli kapcsolatai. > 86. 336. Zentai Tünde: A parasztházak díszítése a Dél-Dunántúlon. In: Kultúra és tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Szerk. Viga Gyula. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 992. II.: 653–665., ill. 3362. Zentai Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 992. 27 p., ill. (Pannónia könyvek) ism. Sztrinkó István: A magyar ház táji típusairól. =
Forrás, 24, 992, 2. 95–96.
3363. Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Szerk. Mojzer Miklós, Imre Györgyi, Lengyel László, Somorjay Sélysette. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 994. 406 p., ill. 3364. Zsolnay László: Adatok Eszterházy Károly egri püspök építési irodájának működéséhez. = Tisicum, 9. 996. 205–24. 3365. Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII–XIX. század fordulóján. = Tisicum, 8. 993. 407–420., ill. 3366. Zsolnay László: Oltárképek a Jászságban. Adatok a jászsági patrocínium választás kérdéséhez. In: A Jászság a magyar kultúrában (Konferencia, 995). Szerk. Ujváry Zoltán. Szolnok, MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testülete, 998. 62–70. 3367. Zsolnay László: Tornyok őrködtek a hajdani tájon. [a Tisza menti települések templomai] In: „A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője.” Ezer év a Tisza mentén. Szerk. Sári Zsolt. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. 343–354., ill. b. építőmesterség, építési gyakorlat, építési szervezet és igazgatás 3368. Barabás Jenő: A népi építészet szókészletének tanulságaiból. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály, Kiss Jenő. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 99. 74–77. Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala a XIX. század első felében. > 32. 3369. Csiszár Attila: Egy kisalföldi kőművesközpont és céhes hagyományai. Kőművesek és cserepezők a Sopron megyei Gartán. = Ethnographia, 09, 998, /2. 47–70., ill. 3370. Csontos László – Fejér László: Mérnökök, természettudósok, politikusok a magyar vízgazdálkodás történetében. Budapest, Magyar Hidrológiai Társaság, 2000. 78 p., ill. Dóka Klára: Mérnökeink a XVIII. század végétől a polgári forradalomig. > 32.
Domonkos Ottó: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 9. század végéig. > 80. 337. Fodor József: Magyar Építőipari Múzeum születésének története Veszprémben. I–II. Veszprém, Szerző, 999. 248 p., ill. ism. Lanczendorfer Zsuzsanna = Honismeret, 27, 999, 6. 99–00.
3372. Frisnyák Sándor: A Kárpát-medence lakóházainak építőanyagok szerinti megoszlása 900-ban. = Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 5. 998. 43–5., ill. 3373. Juhász Antal: Építőmesterek és paraszt specialisták a szegedi tájon. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerk. Domokos László, Fejér Gábor, Halmágyi Pál. 2. kiad. Makó, Makói Múzeum Barátok Köre, 994. 37–40. 3374. Koppány Tibor: 7. századi tervrajzok a Zichy-család levéltárából. = Ars Hungarica, 20, 992, . 53–57. ill. 3375. Koppány Tibor: Építési gyakorlat az újkori Magyarországon. Az építési irodák története a 6–9. században című kandidátusi értekezésének 994. március -i vitája [Az értekezés tézisei, Kubinyi András és Komárik Dénes oppponensi véleménye]. = Építés- Építészettudomány, 24, 994, 3/4. 297–34. 3376. Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek: adatok egy 7. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez. = Műemlékvédelmi Szemle, 0, 2000, /2. 45–60. Koppány Tibor: Keszthely, egy dunántúli művészeti központ. > 866. Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI–XVII. században. > 76. Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 8. században. Adatok Tolna megye barokk kori építészetének történetéhez. > 2824. 3377. Lantosné Imre Mária: Kőfaragóműhelyek és a kőfaragás emlékei a Dél-Dunántúlon. = Ethnographia, 08, 997, /2. 29–58., ill. 3378. Gy. Lovassy Klára: Építőipari műszaki emlékek Veszprémben – a Magyar Építőipari Múzeum. = Műemlékvédelem, 43, 999, 6. 349–352., ill. 3379. A magyar építőmesterség történetének kisenciklopédiája. Szerk. Császár László, Sedlmayr János. Budapest, ÉTK, 992. 254 p., ill. 3380. Magyar Mária: Az építésügyi hatóságok története Magyarországon. = Építésügyi Szemle, 39, 997, 4. 6–8. 338. D. Mezey Alice: Gondolatok a történeti építőmesteri munka néhány sajátosságáról, az építéstörténeti kutatások szemszögéből nézve. = Magyar Építőipar, 50, 2000, /2. 8–2., ill. D. Mezey Alice: Amitől a helyreállítás hiteles és jó – előzetes tudományos feltárás és kutatás. > 7. A Mester Emberek Míveinek árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (626–820). > 3669. Mezős Tamás: Amit a német nyelvterületen „Bodendenkmalschutz”-nak neveznek. > 72. Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk. > 58.
65
3382. Páll István: Építési szerződések, építőmesterek a 8– 9. századi Szabolcs és Szatmár megyékben. = Ház és Ember, 8. 992. 43–52., ill. 3383. Prickler, Harald: Die Lockenhauser Maurer- und Steinmetzenzunft. Eien Beitrag zur Kunst- und Handwerkgeschichte des Barock im burgenländisch-westungarischen Raum. In: Zur Landeskunde des Burgenlandes. Festschrift Hanns Schmid. Red. Gerald Schlag, Lieselotte Weghofer. Eisenstadt, Burgenländischer Landesmuseum, 998. 77– 97., ill. 3384. Szinyai Katalin: Építőmesterekre emlékezve. = Építésügyi Szemle, 36, 993, . 28–29. hozzászólás: Kató Pál: Építőmesterek, építészek, építőmérnökök. = Építésügyi Szemle, 36, 993, 5/6. 45–46. 3385. Szinnyai Katalin: Fejlődéstörténeti érdekességek az építési múltból. Hogyan építettek elődeink? Budapest, ÉTK, 992. 228 p., ill. 3386. Valkay Zoltán: Zentai építőiparosok. = Létünk, 27, 997, /2. 9–0. Zsolnay László: Adatok Eszterházy Károly egri püspök építési irodájának működéséhez. > 3364. b. a. építőipar, építőanyag, épületszerkezet, technikai eljárások 3387. Árpás Endre – Emszt Gyula – Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az úgynevezett Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben. > 57. 3388. S. Asztalos Éva: Festett kövek, kövek festése. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, 999, 2. 8–9., ill. 3389. Bakó Ferenc: A magyar parasztház középoszlopának néprajzi jelentősége az Országos Kérdőív válaszai alapján. = Mátrai Tanulmányok, 995. 6–79., ill. 3390. Balassa Iván – Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához. In: „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin, Kücsán József. Sopron, Soproni Múzeum, 998. 267–302., ill. Bálint János: Ember és fa a Nyugat-Dunántúl faépítészetében. > 86. Beszédes Valéria: Mészégetés Monostorszegen. > 3. Beszédes Valéria: A nádvetés mestersége. > 3. Buzás Miklós: Téglaépítkezés gyakorlata a Nyugat-Dunántúlon. > 86. 339. Buzás Miklós: Téglagyártás, téglaépítkezés Magyarországon. A kezdetektől a gépi formázás megjelenéséig. = Alaprajz, 4, 997, 8. 42–44., ill. 3392. Császár László: Új szerkezeti törekvések a Millennium idején. = Műemlékvédelem, 40, 996, 2. 9–22., ill. 3393. Cseri Miklós: A kővel való kereskedés hatása ÉszakMagyarország népi építkezésére. = Ethnographia, 04, 993, 2. 537–552., ill. 3394. Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században. = Agria, 35. 999. 77–208., ill. 3395. Csordás Lajos: Azok a csodálatos téglák. Az óbudai
Kádár Józsefé az egyik legszebb magánkollekció. = Nszb 998. május 2. 38., ill. H. Csukás Gyöngyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban. > 6. 3396. Dám László: A sövényfal az Alföld népi építészetében. In: In memoriam Sztrinkó István 953–992. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 994. –7., ill. Déry Attila: Az építészeti eklektika anyaghasználatának kérdéséhez. > 56. Déry Attila: A historizmus korának építési technikája és a helyreállítás problémája. > 7. 3397. Déry Attila: Régi habarcsok és vakolatok. = Alaprajz, 5, 998, 2. 44–47., ill. Déry Attila: Tartószerkezetek korai méretezési elvei és megoldásai. > 58. 3398. Déry Attila: Történeti anyagtan, régi építőanyagok, összetételeik, technológiájuk… Budapest, TERC Kft., 2000. 25 p., ill. 3399. Dulácska Endre: A beton múltja, jelene és jövője. = Építés – Felújítás, 995, 5. 30–3., ill. 3400. Endrei Walter: Vázszerkezetes építkezés. = Rubicon, 4, 993, 4. 32–33., ill. Engel Pál – Lővei Pál: A gerecsei vörösmárvány használata Zágrábban és környékén a középkorban. > 263. 340. Fehér József: Az erdőbényei kőfaragómesterség története. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 35/36. 997/ 998. (997) 447–489., ill. 3402. Fehér József – Szakáll Sándor – Viga Gyula: Kőmunkák Erdőbényén. Erdőbénye, Önkormányzat, 997. 77,[2] p., ill. ism. Bencsik János = Honismeret, 26, 998, 2. 08–09. 3403. Fodor József: Téglamúzeum története a királynék városában. Veszprém, Fodor József, 998. 286 p., ill. 3404. Fodor József: A volt veszprémi Téglamúzeum emlékére. Veszprém, Fodor József, 997. 58 p., ill. 3405. P. Fodor Sára: A várpalotai meszesek. Várpalota, P. Fodor Sára, 995. 98 p., ill. 3406. Földényi György: Műemlékeink padlói, burkolatai és ezek védelme. = Pavilon, No 8. 993. 8–2. Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken. > 6. 3407. Gálos Miklós – Szabó Attila: Múltja van, jövője lesz. [homokkő] = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, 2, 2000, 2/3. 4–6., ill. 3408. Gilyén Jenő: Régi épületek tartószerkezete. Értékelés, megerősítés, átalakítás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 99. 42 p., ill. (Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 5329.) 3409. Gilyén Jenő: A századforduló városi épületeinek tartószerkezetei. = Magyar Építőipar, 46, 996, . 22–24., ill. Gilyén Jenő: Új anyagok és szerkezetek a századforduló építészetében. > 78. 340. Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. Budapest, MTA Néprajzi Intézete, 995 400 p., ill. (Életmód és tradíció, 7.) tartalma:
66
Adatok a Csák-hegyi kőbányászat történetéhez. 3–5.; Útépítőkő-bányászat Magyarországon. 6–36.; A bagi kőtörők és kövezők. 37–72.; A rezi kőipar. 73–04.; A porlott dolomit bányászta és hasznosítása Pilisvörösvárott. 04–26.; A sárospataki „francia” malomkő. 27–55.; Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán. 56–88.; Történeti és néprajzi adatok olasz kőbányászok és kőfaragók magyarországi tevékenységéhez. 89–20.; Archaikus tűzgyújtási módok a Kárpát-medencében, különös tekintettel a kovatartalmú ásványok és kőzetek felhasználására. 23–245.; Az erdélyi gömbkövekről. 246–260. Kőbe zárt lábnyomok. 26–288.; A barlangok mint „gazdasági épületek”. Barlangi állattartásra vonatkozó XVII–XX. századi adatok a Kárpát-medencéből. 29–307.; Kőbányászat és kőfaragás a Gerecse hegységben, különös tekintettel a tardosbányai kőfejtők barlanglakásaira. 308–334.; Barlangi képződmények a népi gyógyászatban. 335–365.; Vérkút, egy régi parasztfürdőhely a Balaton partján. 366–373.; Egy börzsönyi búcsújáró hely: a hont-csitári Kutyika. 374–383. ism. K. T. = Élet és Tudomány, 997. január 0. 47.;
Viga, Gyula = Acta Ethnographica, 43, 998, /2. 2–24.
34. Hála József: The Collection of the Research and Science History of the Hungarian Geological Institute. In: Museums and collections in the history of mineralogy, geology and paleontology in Hungary on the occasion of the 6th International Symposium of INHIEGO, Dresden, 99. Ed. by Gyula Vitális. Budapest, Hungarian Geological Survey Hungarian Geological Society, 99. 205–24. 342. Hála József: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán. = Ház és Ember, 9. 994. 65–86., ill. 343. Hála József: A rezi kőipar. = Ház és Ember, 0. 995. 9–20., ill. Harkai Imre: A mezei téglaégetés. > 3. Hegyeli Attila: Mi van a küszöb alatt? A határ archetípusának egyik példája: a küszöb szimbolikája. > 279. 344. Hoppe László: Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből. = Műemlékvédelmi Szemle, 994, 2. 5–20., ill. 345. Hoppe László: Az ötszög szerkesztése a középkorban. Hans Hammer ötszögszerkesztése. = Építés- Építészettudomány, 25, 995, /2. 39–7., ill. 346. Hoppe László: A történeti építészet méretmeghatározó módszerei. = Építés- Építészettudomány, 23, 992/ 993, 3/4. 35–388., ill. Horváth Alice – Pattantyús-Ábrahám Antal: Fa tetőszerkezetek a XIX. században. > 2274. 347. Horváth Zoltán: Sopron szabad királyi város téglaégetője (830–893). In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei Attila, G. Szende Katalin. Sopron, Soproni Múzeum, 996. 279–302., ill. 348. Klespitz János: Magyar kőkincs. I. A mecseki kőbánya. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, 2, 2000, . 36–37., ill. 349. Klespitz János: Magyar kőkincs. II. A Dunántúli hegység bányái. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, 2, 2000, 2/3. ., ill. 3420. Körmendi Géza: A tatai tégla- és cserépgyárak története. Tata, Önkormányzat, 2000. 64 p., ill.
Kubinszky Mihály: A XX. századi hazai építéstechnológia fejlődése Sopron város építészetének példáján. > 9737. Lővei Pál: Pannonhalmi téglák. > 923. 342. Lővei Pál: A tömött vörös mészkő – „vörös márvány” – a középkori magyarországi művészetben. = Ars Hungarica, 20, 992, 2. 3–28., ill. Lukács László: Födémszerkezetek a Káli-medencében. > 2928. Magyar László: Macskovics Titusz téglagyára. > 2940. 3422. Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Adalékok a Zsolnay díszítő épületkerámia kutatásához. = Pavilon, No 8. 993. 36–4., ill. hozzászólás: Déry Attila: Észrevételeim Mattysovszky Zsolnay Tamás írásához. = Pavilon, No 8. 993. 4–42. Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Kerámia díszítő elemek a századforduló budapesti épületein. > 78. 3423. Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Lechner Ödön és a Zsolnay épületkerámia.= Magyar Építőipar, 45, 995, 9. 280–283., ill. 3424. Mattyasovszky Zsolnay Tamás: A Zsolnay épületkerámia. = Magyar Építőipar, 45, 995, 7/8. 234–239., ill. 3425. Mendöl Zsuzsa: Az építészeti kerámia szerepe a historizmusban. A Zsolnay-gyár. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993. 3–48., ill. 3426. Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyár üzleti könyveinek művészettörténeti forrásértéke. In: Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Szerk. Szirtes Gábor, Vargha Dezső. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 999. 228–237., ill. Mentesné Zöldi Sarolta – Andorka Tibor: A régi budapesti lakóépületek tartószerkezetei. > 4623., 4624., 4625. A Mester Emberek Míveinek árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (626–820). > 3669. Nagy Endre: A tetőszerkezetek a nyugat-Dunántúlon. > 86. Mezősi József: Földfal? Vályogfal? (Mi a vályog? Miből készül a vályog?). > 2298. 3427. Németh Józsefné: A sóskúti kőbányászat. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, , 999, 3. 8–9., ill. 3428. A pécs-baranyai téglaipar története. Dokumentumok. Szerk. Csikós Zoltán. Pécs, Magánkiadás, 2000. 479 p., ill. 3429. Petrovits László: Egy kis aszfalttörténet. = Élet és Tudomány, 999. május 2. 646–648., ill. 3430. Sobó Jenő: Középítéstan és erdészeti építéstan. I–II. köt. [Az 899-ben Selmecbányán megjelent kötetek reprintje] Sopron, Soproni Egyetem Építéstani Tanszék, 998–2000.
ism. Szabó Péter: Az első korszerű magyar nyelvű építészeti tankönyv újabb kiadása. = Magyar Építőipar, 49, 999, 7/8. 238–24., ill.
343. Somfai Attila: Ízelítő a múlt század faépítés-tudományából. = Magyar Építőipar, 48, 998, /2. 332–338., ill. Sugár István: Az egri vár építőanyagainak beszerzési helyei 548–564. > 06.
67
Szabó Bálint: Bevezetés a történeti tartószerkezetek felújítás-elméletébe. > 2307. 3432. M. Szabó Ilona: A piszkei márvány. = Kő és Gipsz, 2, 998, 3. 23–24., ill. 3433. Szakáll Sándor: Az erdőbényei kőbányák és egyéb kőanyagok. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 35/36. 997. 44–462., ill. 3434. Szőnyi József: Így égettem meszet. Pilisszántó, Szőnyi József, [998]. 9 p., ill. 3435. Tóth Ferenc: Rózsabánya. [Baranya m.] = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, , 999, 3. 26., ill. 3436. Tóth Ferenc: Tardos vörös „márványa”. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, , 999, . 29–30., ill. 3437. Tóth Róbert: A bántapusztai durva mészkő a Balaton felvidéken a római kortól napjainkig. Adalékok a magyar műemléki kőanyag származása kutatásához. = Pannoniculus. Ser. B. No . 997. 85–87. 3438. Viga Gyula: Az erdőbényei kőipar néprajzi vonatkozásai. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 35–36. 997 463–489., ill. 3439. Viga, Gyula: Traditionelle Steintechniken – Steinkultur. = Acta Ethnographica, 45, 2000, /2. 9–35., ill. 3440. Vukov Konstantin: A történelmi épületszerkezetek vizsgálata a műemléki helyreállítások szempontjából. = Építésügyi Szemle, 4, 999, 3. 69–72., ill. b. b. szakipari munkák Balassa M. Iván: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése. > 2452. Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron. > 085. Budapest. In Detail – építészeti részletek. > 4690. 344. Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = Technikatörténeti Szemle, 2. 994/995. (996) 0–3., ill. 3442. Csordás Lajos: Vissza a kandeláberekhez. [Kandeláber Rt.] = Nszb 998. július 24. 28., ill. 3443. Debreczeni Gábor: Fény és építészet. = Magyar Építőművészet, 84, 993, 3/4. 66–70., ill. 3444. Endrei Walter: Kémény, kályha, szobafűtés. = Historia, 5, 993, 5/6. 2–4., ill. Fátrai György: Ácsolt fedélszerkezetek fejlődésének szakirodalmi vetületei és történeti megközelítése győri barokk tetők felújítása kapcsán. > 2264. 3445. B. Gál Edit: Kastélyok, fogadók a 8. században. [fűtés] = Historia, 5, 993, 5/6. 2–22. 3446. Grencsó István: Kilincsek könyve. Bev. Tolnai Ottó. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 998. 63 p., ill. ism. Trencsényi Zol-
tán: A kilincsekkel kezet kell fogni. = Nszb 999. január 7. 9., ill.
3447. Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 992. 80 p., ill. (Borsodi kismonográfiák, 37.) H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon. > 272.
Hadik András: Egy „várépíttető” a századfordulón. Adalékok a XIX–XX. század magyar építőiparának történetéhez. > 56. 3448. Hajós György: A homlokzati lyuktól az üveghomlokzatig – az ablak formálódásának története. = Magyar Építőipar, 47, 997, 5–6. 39–45., ill. 3449. Halbauer, Zdeněk: Zobrazení Dračního řádu Zikmunda Lucemburského na vrcholně gotických středoevropských kachlích. = Archaeologica historica, 24. 999. 387–399., ill. Hemmert László: Az önthető kő építészeti világforradalma. Szerkezeti és stílustörténeti gondolatsor, szegedi példákkal. > 9980. 3450. Hoffmann Tamás: A parasztházak fűtése. Előzmények, technikai megoldások – Európai vázlat. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 28/29. 99. 38–4., ill. 345. Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon. VII. = Budapest Régiségei 33. 999. 33–323., ill. 3452. Holl, Imre: Spätgotsiche Ofenkacheln. = Acta Archaeologica, 50. 998. 39–24., ill. 3453. Hurezan, Pascu G. – Szatmári Imre: Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye. I. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica, 4. 998. 274–296., ill. 3454. Hurezan, Pascu G. – Szatmári Imre: Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye. II. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica, 6. 2000. 429–467., ill. 3455. Hurezan, Pascu G. – Szatmári Imre: Colectia cahle şi de ochiuri de cahlă din evul mediu târziu a Muzeului din Arad. = Ziridava, 2. 998. 83–38., ill. Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 9. században. > 63. 3456. Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái. A rögzített napórák katalógusa. Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület, 998. 28 p., ill. ism. Horvai Ferenc: Beszélő napórák. = Nszb 998. augusztus 7. 28., ill.
3457. Knézy Judit: Paraszti fűtő-, sütő-, főzőberendezések az újkorban. = Historia, 5, 993, 5/6. 5., 8–20., ill. 3458. Kovács Éva: Fűtőberendezések, kályhák. 20. század. = Historia, 5, 993, 5/6. 24–26., ill. 3459. Kubinyi András: A szobafűtés kezdete. Középkor. = Historia, 5, 993, 5/6. 9–2., ill. 3460. Kücsán József: Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez. = Arrabona, 36. 998. 75–84., ill. 346. Lukács László: Építési előírás a dorikályháról az enyingi Batthyány-uradalomban 869-ből. = Ethnographia, 04, 993, 2. 523–536., ill. 3462. Martos Gábor: Ablak-szembenézés. = Dimenzió, , 2000, 3. 66–67., ill. Maviez, R.: A szoba-, dekorációs- és díszítőfestés nagy kézikönyve. (részlet). > 3668. A Mester Emberek Míveinek árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (626–820). > 3669.
68
Mészáros Ferenc: Szemelvények az épületgépészeti szakma történetéből, jelenéből és jövőjéből. > 78. Miklós Zsuzsa – Sabján Tibor: Késő középkori szemeskályha Galgahévíz-Szentandrásparton. > 7560. Neubarth, Karl: A faablak mint a történeti építészet szerkezeti része. > 96. 3463. Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művesség technikája és eredményei a plasztika műfajában. = Technikatörténeti Szemle, 9. 992 43–6., ill. 3464. Pereházy Károly: Kovácsoltvas-művességünk története kutatásának és művelésének jelenlegi helyzete. = Pavilon, No 8. 993. 94–0., ill. 3465. Pereházy Károly: A kovácsoltvasművességről. Budapest, Öntödei Múzeum, 2000. 60 p., ill. (Öntödei múzeumi füzetek, 6.) 3466. Pusztai László: Öntöttvasművesség Magyarországon. [2. bőv. és átdolg. kiad.] Budapest, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 998. 32 p., ill. ism. Petravich
András = Műemlékvédelem, 42, 998, 4. 225–226.
3467. Pusztai László: Az öntöttvas dicsérete. XIX. századi magyar öntöttvasművesség. Kiállítás az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumában, 998. június 26. – 999. május. = Műemlékvédelem, 42, 998, 4. 223–224. 3468. Rusu, Adrian Andrei: Cahle din Transilvania. I. = Ziradava, 9/20. 996. 43–63., ill. 3469. Rusu, Adrian Andrei: Cahle din Transilvania. II. = Arheologia medievalã, . 996. 25–53., ill. 3470. Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez. = Studia Comitatensia, 23. 994. 9–30., ill. Sabján Tibor: Kemence és kályha együttese a Nyugat-Dunántúl parasztszobáiban. > 86. Sabján Tibor: Középkori elemek népi cserépkályháinkon. > 63. 347. Sabján Tibor: Népi cserépkályhák. Budapest, Múzsák, [99]. 87 p., ill. 3472. Sabján Tibor: Takaréktűzhelyek bontási tapasztalatai. = Ház és Ember, 9. 994. 5–34., ill. 3473. Sabján Tibor: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztháznál. = Ház és Ember, 0. 995. 09–44., ill. Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához. > 6. 3474. Sabján Tibor: Tüzelőberendezések a történeti forrásokban. I. = Ethnographia, 09, 998, . 7–46., ill. 3475. Sabján Tibor: Tüzelőberendezések a történeti forrásokban. II. = Ethnographia, 09, 998, 2. 477–503., ill. 3476. Szebényi, Katalin: Renaissance stove constructions. = Magyar Restaurálás, , 99, . –25., ill. Szűcs Endre – Füri Judit: A díszüveg kutatás kezdetei Magyarországon és egy konkrét helyreállítás. > 99. Tamási Judit: Reneszánsz kályhacsempék Magyarországon. > 95. 3477. Tamási, Judit: Verwandte Typen im schweizerischen und ungarischen Kachelfundmaterial in der zweiten Hälfte
des 5. Jahrhunderts. Vorw. Pál Lővei. Budapest, Ungarisches Landesdenkmalamts, 995. 79 p., 28 t., ill. (Kunstgeschichte – Denkmalpflege) ism. Meyer, Werner: Verwandtschaften. Ofen-
kacheln aus der Schweit und Ungarn. = Neue Züricher Zeitung, 995. augusztus 5. 38.
3478. Váli István: A cserépkályha a barokk és a késő barokk időszakban. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, . 63–76., ill. 3479. Váli István: A kandallófűtés vázlatos története. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, . 77–202., ill. 3480. Vaskohászat-történeti helynévmutató. Összeáll. Kovács László. Budapest, Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma, 996. 27 p., ill. (Öntödei Múzeumi füzetek, .) 348. Vasöntészeti emlékek a múlt század végéről. Budapest, Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma, 996. július . – 997. május 3. ism. Kozma Gyula – Lengyelné Kiss Katalin = Műemlékvédelem, 40, 996, 4. 33–35., ill.
3482. Zentai Tünde: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban. = Ház és Ember, 7. 99. 2–34., ill. 3483. Zentai Tünde: A „hidasi kályha”, a takaréktűzhely egy szokatlan változata. = Ethnographia, 06, 995, . 27–36., ill. 3484. Zentai Tünde: A takaréktűzhely a parasztházban. = Ház és Ember, 0. 995. 93–08., ill. c. történelmi településszerkezet, városkép, városépítés, városrendezés Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. > 6. 3485. Bariska István: Vas megye városai a XV–XVI. században. = Vas Megyei Levéltári Füzetek, 9. Előadások Vas megye történetéből, 3. 2000. 35–52. 3486. Bárth János: Bácskai megosztott települések. = Cumania, 3. 992. 345–372., ill. 3487. Bárth János: Juhász Antal néhány településnéprajzi írása a szegedi tájról. = Ethnographia, 09, 998, 2. 74–744. Benkő, Elek: Häuser, Grundstücke und Strßen szeklerischer mittelalterlicher Marktflecken. > 83. Blazovich László: Dél-alföldi városok a 4–6. században. > 8. 3488. Blazovich László: Gondolatok az Alföld középkori településhálózatáról. = Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica, 53/4. 998. 45–56. 3489. Bodnár Tamás – Sárközy Sebestyén – Szolyák Péter: A történeti Borsod megye településtopográfiája (A Sajó völgye Alsózsolcától Sajópetriig). = Levéltári Évkönyv, 0. 2000. 87–50. 3490. Čaplovič, Dušan: Počiatky stredovekéhe mesta na území Slovenská. = Archaeologica historica, 20. 995. 247– 266., ill. Csorba Csaba: Vár és város megváltozott kapcsolata a XVI– XVII. században (vázlatos áttekintés). > 76. 349. Dobány Zoltán: Adalékok a csereháti települések
69
8. század végi történeti földrajzához. = Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 5. 998. 22–42., ill. Égető Melinda: Szőlőhegyi települések keletkezése a Dunántúlon a 8–9. században. > 82. 3492. Elenchus fontium historiae urbanae. Quem edendum curavit András Kubinyi. Volumen tertium, pars secunda. Quam ediderunt Monika Jánosi et al. Budapest, Balassi Kiadó, 997. 92 p. (Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis) 3493. Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája. = Történelmi Szemle, 29, 997, 3/4. 297–32. 3494. Fazekas Csaba: Városok és szerzetesrendek Magyarországon 846-ban. In: A Mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor, Mátay Mónika, Tóth Árpád. Budapest, Osiris, 2000. 09– 50. 3495. Frisnyák, Sándor: Contribution to the Historical Geography of the Market Towns of the Tokaj-Hegyalja Region (6th–9th Centuries). = Acta Ethnographica, 40, 995, /2. 99–202. 3496. Gazda Anikó: A zsidó közösségi épületek településformáló szerepe. = Pavilon, No 5. 99 39–44., ill. Gerő, Győző: Die Entwicklung der Stadtstruktur im türkischen Eroberunsgebiet Ungarn. > 83. 3497. Gojdič, Ivan: Východoslovenské mestá so šošovkovitým námestím. = Pamiatky a múzea, 999, . 33–38., ill. 3498. Gyulai Éva: Úthálózat és hírközlés a hódoltság peremvidékén. (A diósgyőri vár és Miskolc szerepe a kora újkori közlekedésben és információcserében.) = Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37. 999. 59–433., ill. 3499. Havassy Péter: Békés megye kialakulásáról és korai történetéről. = Bárka, 8, 2000, 4. 6–23. 3500. Herényi István: Magyarország nyugati végvidéke 800–242. Budapest, Argumentum Kiadó, 996. 534 p., ill. ism. Bariska István = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 2. 74–76.
Holl Imre: Középkori városi topográfia és a kézműves műhelyek. > 94. 350. Kókai Sándor: Az Alföld vonzásközpontjai és –körzetei a XIX. század közepén. = Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 7. 999. 7–80. p., ill. 3502. Kókai Sándor: A tokaj-hegyaljai mezővárosok fejlődése a XIX. században. = Tokaj és Hegyalja, 7. 996. 3–9. Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. > 8. 3503. Kosztolnyik, Zoltán: Early Hungarian Towns, and Town Life, int he Recorf of Western Chronicls. = Specimina nova dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominatae, . 995. 25–259. 3504. Kristó Gyula: Az alföldi megyék kialakulása. In: A mi Alföldünk. Szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc. Szeged, Nagyalföld Alapítvány, 996. 77–86.
Kristó Gyula: A Dél-Alföld történeti helye a középkori Magyarországon. > 8. 3505. Kristó Gyula: Megyék születése a Felső-Tisza vidéken. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 34, 999, 4. 403– 42. 3506. Kubinyi András: Egyház és város a középkori Magyarországon. In: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Budapest, ELTE, 994. 74–87. Kubinyi András: Egyház és város a késő középkori Magyarországon. > 2873. Kubinyi András: A középkori magyarországi városi fejlődés vitás kérdései. > 94. 3507. Kubinyi András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyében. = Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37. 999. 499–58. Kubinyi, András: Plätze und gassen in den mittelalterlichen Städten und Märkten des Königreichs Ungarn. > 83. 3508. Kubinyi András: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár, 2000. 97 p. (Dél-alföldi évszázadok, 4.) 3509. Ladányi Erzsébet: A városfogalom kutatásának módszertani kérdései. In: A Dunántúl településtörténete. IX. Szerk. Solymosi László, Somfai Balázs. Veszprém, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, 992. 43–52. Lichneckert András: Szőlőhegyek – hegyközségek a 6– 9. században. > 6. 350. Magyar királyi városok. Szerk. Gáspár Zsuzsa. Budapest, Gabo, 2000. 87 p., ill. ism. N. Kósa Judit: Magyarország szebbik
arca. = Nszb 2000. július 29. 3.
35. Majdán János: A vasúti csomópontok településfejlesztő hatása a Dunántúlon. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. IV. Mezőváros – kisváros. Keszthely, 990. június 23–25. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, Csokonai Kiadó, 995. 9–205. 352. T. Mérei Klára: A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna XVIII. századi újratelepítésében és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén. In: Magyarok kelet és nyugat között. Szerk. Beke Margit, Bárdos István. Esztergom, Esztergom–Budapesti Érsekség, 994. 57–66. 353. T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 8–9. század fordulóján. = Somogy Megye Múltjából, 28. 997. 69–239., ill. 354. Módy György: Debrecen környéke Árpád-kori egyházas települései kutatásáról, 975–985. In: Parasztság és magyarság Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére szerk. Rácz István. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 989 [99!]. 39–49. 355. Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 997/998. (999) 29–244. Módy György: Település- és birtoklástörténet a XII. századtól a XVI. század közepéig. [Hajdú-Bihar megye] > 6. 356. Molnár István: Az abaúji településfejlődés. = Széphalom, 3. 990. 73–86.
70
357. Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata. = Savaria, 22/4. 995/998. (999) 45–80., ill. 358. Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, Ethnica, 996. 224 p., ill. 359. Németh Péter: Szabolcs–Szatmár–Bereg a kései középkorban. In: Történelem, régészet, néprajz. Tanúlmányok Farkas József tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 99. 43–70. 3520. Németh Péter: Szolnok megye kialakulásának kérdéséhez. In: Tanulmányok és közlemények. [Tálas László 60. születésnapjára] Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 995. 09–8. 352. Niedermaier, Paul: Der mittelalterliche Städtebau in Siebenbürgen, im Banat und im Kreischgebeit. Teil . Die Entwicklung vom Anbeginn bis 24. Heidelberg, Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskundem, 996. 324 p., ill. (Kunsdenkmäler Siebenbürgens, 2.) ism. Benkő Elek =
Századok, 32, 998, . 264–268.; Eggers, Martin = Ungarn-Jahrbuch, 23. 997 (998) 390–392.; Rusu, Adrian Andrei = Medievalia Transilvanica, , 997, /2. 58–59.
3522. Novák László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 38. 999. 903–926., ill. 3523. Novák László: A Jászkunság településnéprajza. In: Történeti és néprajzi tanulmányok [a 60 esztendős Gazda László tiszteletére]. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 994. 03–09. Nyakas Miklós: A mai Hajdú-Bihar megye és jogelődjének története a hajdúk letelepítésétől a közelmúltig. > 6. 3524. Pál, Judit: Urbanism, sistematizare, servicii comunale în oraşele secuieşti, înainte de primul război mondial. = Acta, 997/. 255–273. 3525. Pálóczi Horváth András: Komplex településtörténeti kutatások a Nagykunságban. In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Budapest, ELTE Kora-újkori Magyar Történelmi Tanszék, 993. 4–80. 3526. Pók Judit: Szabolcs és Szatmár vármegye a XVIII. század végén. Történeti földrajzi vázlat. = Szabolcs-SzatmárBeregi Levéltári Évkönyv, 0. 994. 75–79. 3527. Siska József: A 7. századi Bodrogköz. = Herman Ottó Múzeum Közleményei, 28. 993. 04–0. 3528. Slivka, Michal: Mendikantské rehole v mestotvornom procese na Slovensku. = Archaeologia historica, 25. 2000. 267–277., ill. 3529. Szántó Imre: A végvárak mellett (presidealis) mezővárosok települési szerkezetének megváltozása Zala megyében. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. IV. Mezőváros – kisváros. Keszthely, 990. június 23–25. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, Csokonai Kiadó, 995. 75–83. Székely, György: Städtische Agglomeration im Osten Mitteleuropas (3.–5. Jh.): Berlin, Buda, Prag, Krakau. > 83. Székely György: Szervezés és szabályozott növekedés a magyarországi városhálózatban, 300–450. > 94. 3530. Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 832–36. évi or-
szággyűlésen. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 996. 39 p. (Várostörténeti tanulmányok) ism. Dóka Klára = Levéltári Szemle, 42, 997, 3. 53–56.
353. Tímár Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái a magyar városról. = Századok, 29, 995, 3. 67–628. 3532. Towns in Medieval Hungary. Ed. by László Gerevich. Budapest, Akadémiai Kiadó, 990. ism. Crossley, Paul = Journal
of Society of Architectural Historians, 53. 994. 373.; Jankovich B. Dénes = Archaeologiai Értesítő, 9, 992, /2. 26–27.; Siklósi Gyula = Acta Archaeologica, 45, 993, /4. 353–354.
Tripolsky Géza: A Tisza-vidék tanyái. > 3. 3533. Udvari István: Tokaj-hegyaljai mezővárosok és falvak Molnár András: Tekintetes nemes, nemzetes Zemplén vármegye leírása c. munkájában. = Tokaj és Hegyalja, 5. 99. 59–77. 3534. Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX– XX. században. = Jászkunság, 44, 998, 5. 237–240. 3535. Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX– XX. században. A Közép-Tiszafüred központi jellegű településeinek szerepköre és vonzáskörzet-rendszere a XIX–XX. században. Szolnok, Tiszafüred, Damjanich János Múzeum, 995. 204 p. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei, 54.) Valter Ilona: Mezővárosi kutatások újabb eredményei Észak-Magyarországon. > 94. Valter Ilona: Az észak-magyarországi mezővárosok és Pápa fejlődésének rokon vonásai és különbözőségei. > 949. Vándor László: Mezővárosok Zala megyében. > 94. 3536. Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Készült Sándor Frigyes középkori templomokról írott kéziratának felhasználásával. Vác, Váci Egyházmegyei Hatóság, 997. 578 p. 3537. Veres László: A diósgyőri koronauradalom mezővárosai. In: Tanulmányok és közlemények. [Tálas László 60. születésnapjára] Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 995. 85–90. 3538. Vörös Károly: Városépítészeti modell Kelet-Európában. In: Vörös Károly: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 997. 36–32. Vukičević-Samaržija, Diana: Die mittelalterlichen Burgen und die Entstehung von Städten und Ansiedlungen in Nordkroatien. > 83. 3539. Winkler Gábor: Városépítészet a historizmusban. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 993 3–48., ill. Winkler Gábor: Városépítészet a századforduló idején. > 78. Zelić, Danko: Public and Private Space in a Meiaeval Dalmatian Town. > 83.
7
d. kultúrtáj, történeti táj, történelmi kertek és temetők d. a. általában 3540. Baráz Csaba: Szakrális táj kultúrtájkarakterológia a kaptárkövek ügyében. = Műemlékvédelem, 42, 998, 6. 36–322., ill. 354. Bartha Elek: A szakrális táj néprajza. = Protestáns Szemle, 59, 997, 3. 206–220. Cleer, Henry: Cultural landscapes and world heritage = Világörökség és kultúrtáj. > 82. 3542. Csemez Attila: Tájalakulás a Dunakanyarban. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 992. november 4–8. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 992. 8–2. Csemez Attila: A tájtervezési lehetőségek a történeti örökség megőrzésére. > 82. 3543. Csima Péter: Történelmi tájak védelme. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 992. november 4–8. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 992. 2–24. Csima Péter: Történelmi tájak védelmének elvei és lehetőségei Magyarországon=Principles and options for the protection of historical landscapes in Hungary. > 82. Darwill, Timothy: Landscape archeology and evidece for the social use of space = Tájrégészet és a hely társadalmi használatának bizonyítéka. > 82. Dorn, Hans: Concept and interpretation of cultural historical landscapes – and its conseqences = A táj – kultúrtáj, történeti táj – fogalma, értelmezése és ennek következményei. > 82. Dower, Michael: Cultural landscapes – what are they, and why are important?=Kultúrtáj – mi az, és miért fontos? > 82. Duhay Gábor: Tájvédelmi körzetek és települések tájvédelmi problémáiról. > 82. Fabó Zsigmondné: Falvak, lakóházak, szőlőhegyek építészeti kultúrája = The architectural culture of villages, houses and vineyards. > 82. Fejérdy Tamás: Kultúrtájak védelme Magyarországon. Szándék és realitás. > 7. Fejérdy Tamás: Les paysages culturels et patrimoniaux (Les intentions la réalité). > 24. 3544. Garami László: Védett természeti értékeink. Képes útikalauz. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 993. 272 p., ill. Herceg Ágnes: A kultúrtáj történeti fejlődése és a történeti táj megőrzésének kérdései ma, kis régiók példáján. Dörögdimedence. > 82. Illyés Zsuzsanna: Táj – kultúrtáj. Fogalommeghatározás és szemlélet = Landscape versus cultural and landscape. Definition and aspects. > 82. Jeschke, Hans Peter: Comprehensive cultural heritage maps-inventorying the cultural landscape = Átfogó kulturális örökség-térképek a kultúrtáj nyilvántartására. > 82. Kákonyi Árpád: A természetes és a kultúrtáj a Dél-Alföldön. > 82.
3545. Kárpáti László: A Fertő tó és környéke mint kultúrtáj. = Műemlékvédelem, 42, 998, . 8–2., ill. 3546. Kiss József: Táj és műemlékvédelem. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 992. november 4–8. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 992. 35–37. 3547. Kubinszky Mihály: Táj + építészet. A természeti környezet egy építész szemével. Budapest, Mezőgazdasági, 995. 73 p., ill. ism. Bartha Dénes = Soproni Szemle, 50, 996, 2/3. 279–280.; Császár László = Műemlékvédelem, 40, 996, 4. 36–37.
Labbancz Marianna: A faluháló egyesületekről. > 82. Laposa József: A tájvédelem lehetőségei a tervezési gyakorlatban. > 82. Lőrinczné Szabó Tünde: Szőlőhegyek védelme a Balaton déli partján. > 82. Márcis Mária: Tájvédelem a zsámbéki-medencében. > 82. Magyarországi települések védett természeti értékei. > 970. Misley Károly: A történeti táj védelme Magyarországon = Protection of historical landscapes in Hungary. > 82. 3548. Mőcsényi Mihály: Ember és táj. Szarvas, DATE MVKFK, 999. 94 p. 3549. Mőcsényi Mihály: Fordítások, ferdítések. Szarvas, DATE MVKFK, 999. 9 p. 3550. Oroszi Sándor: Erdészet-, vadászat- és természetvédelem-történeti tanulmányok. Budapest, Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya, 999. 5 p. (Erdészettörténeti közlemények, 42.) 355. Oroszi Sándor: A természetvédelem előzményei. In: Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Budapest, Orpheus Könyvkiadó, 993. 64–83. 3552. Oroszi Sándor: A természetvédelem története Magyarországon 945-ig. Budapest, Országos Erdészeti Egyesület, 992. 22 p., ill. (Erdészettörténeti közlemények, 7.) ism. Surányi Béla = Debreceni Szemle, 2, 994, . 5–54.
3553. Oxfordi deklaráció a tájról. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 4. 235–236. 3554. Örsi Károly: A természetvédelem, erdészet és műemlékvédelem kapcsolata. = Műemléklap, 2, 998, 0. 4., ill. 3555. Örsi Károly: A Tokaj-hegyaljai (Abaúj-Zemplén-Szabolcsi) kultúrtáj. = Műemlékvédelem, 42, 998, . 3–8., ill. 3556. Román András: Kultúrtáj… = Műemlékvédelem, 42, 998, . . 3557. Román András: Mőcsényi Mihály: A táj, amiben az ember-természet kölcsönhatása, lényege, kifejezésre jut: az műemlék. [beszélgetés] = Műemlékvédelem, 42, 998, . 9–22. Sára János: Kultúrtáj, történeti táj, műemlékvédelem = Cultural landscapes, historical landscapes, protection of historical monument. > 82. Srágli Lajos: Az épített és természeti környezete helyi védelmének elvi és gyakorlati problémái. > 82. 3558. Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 995/996. (998) 235–258., ill.
72
Sylvester Edina: Tájvédelem és tájfejlesztés a Balaton északi és nyugati partvidékén a bioszféra nooszférává válásának folyamatában. > 82. 3559. Szabó Miklós: Ember és táj az erdélyi Mezőségen a XVIII–XIX. században. = Valóság, 38, 995, 9. 30–44. 3560. Szilassy Zoltán: Bevezetés a kultúrtájba. = Műemlékvédelem, 42, 998, . 2–7., ill. Szilassy Zoltán: A kultúrtáj: a műemlékvédelem és a természetvédelem határterülete. > 82. 356. Szili István: Fejér megye természeti értékei – alul- és felülnézetben, a teljesség igénye nélkül. = Honismeret, 28, 2000, 3. 83–90., ill. Théront, Daniel: Protection du paysage culturel en Europe! = A kultúrtáj védelme Európában. > 82. 3562. Tomka Péter: A táj a régész szemével. = Honismeret, 25, 997, 6. 50–5. 3563. R. Várkonyi Ágnes: A táj mint világkép. = Liget, 995, 4. 25–36. d. b. kertek, parkok 3564. Ambrus Lajos: Szókalauz – Kert – Ország – Kertország. = Életünk, 996, 4. 298–303. 3565. Babarczy Eszter: Kertek. = Nappali Ház, 99, /2. 8–6., ill. 3566. Baloghné Ormos Ilona: „50 év hallgatói munkái a műemlékvédelemért”. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 3. 82–84., ill. Balogh-Ormos, Ilona: Authenticity and Landscape Architecture. > 24. Baloghné Ormos Ilona: Hitelesség és kertépítészet. > 7. Baloghné Ormos Ilona: Hitelesség a kertépítészetben. > 76. 3567. Baloghné Ormos Mária: Kertművészet és műemlékvédelem. = Műemlékvédelem, 44, 2000, . 25–30., ill. 3568. Baloghné Ormos Ilona – Kollányi László: Kerttörténeti archívum multimédia alapokon. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak (Budapest, 996. október 7–8.) előadásainak és posztereinek összefoglalása. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 996. 246–247. Bartha Dénes – Mészáros Károly: Faóriások a magyar táj arculatában. > 82. Bellon Tibor: A Tisza-ártér rekonstrukciójának kérdései. > 82. 3569. B. Boldizsár Brigitta: „Képtár a szabad ég alatt.” = Dimenzió, , 2000, 2. 38–4., ill. 3570. B. Boldizsár Brigitta: Lugasok hűvösében, pergolák árnyékában. = Atrium, 997, 3. 00–03., ill. 357. B. Boldizsár Brigitta: Tükörképek kertjei. = Dimenzió, , 2000, 3. 79–8., ill. – franciakert 3572. Bowe, Patrick – Sapieha, Nicolas: Gardens in Central Europe. New York, Scala Books, 99. 25 p., ill. 3573. Buttlar, Adrian von: Az angolkert. A klasszicizmus és a romantika kertművészete. Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, Balassi Kiadó, 999. 302, 48 p.,
ill. ism. Magyar Erzsébet = Protestáns Szemle, 62, 2000, 4. 266–269.; Surányi Béla = Debreceni Szemle, 8, 2000, 2. 309–32.
3574. Csoma Zsigmond: Haszonkertészeti ismeretek és uradalmi gyakorlat a Dunántúlon és Nyugat-Magyarországon a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig. = Agrártörténeti Szemle, 39, 997, 3/4. 343–452. 3575. Csoma Zsigmond: Kertészet és polgárosodás. Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban. Budapest, Centrál Európa Alapítvány, 997. 365 p., ill. 3576. Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 997. 40 p., ill. ism. Oroszi Sándor =
Agrártörténeti Szemle, 42, 2000, /2. 27–272.
Dávid Ferenc: Díszkertek Magyarországon a 8. század utolsó évtizedeiben (térkép és kommentár). > 30. 3577. Dömötör Tamás: Hagyomány és harmónia. I. A parasztkertek struktúrája. = Szép Kertek, , 998, 3. 20–22., ill. 3578. Dömötör Tamás: Hagyomány és harmónia. II. A parasztkertek növényhasználata. = Szép Kertek, , 998, 4. 22–24., ill. 3579. Elődeink kertjei – „boldog békeidők”. Kiállítás a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, 997. április 8–2. ism. Baloghné Ormos Ilona = Műemlékvédelem, 4. 997. 46., ill. Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. > 3573. Galavics Géza: A magyarországi kertek képzőművészeti ábrázolásai. I. rész. 7. század. > 30. 3580. The Garden of Europe. Ed. Penelope Hobhoure et al. London, Georg Philipp Limited, 990. ism. Sisa József = Buksz,
3, 99, . 28–29.
Gerzanics Annamária: Folyóvölgyek a magyar tájhasználat alakulásában. > 82. Granasztóiné Györffy Katalin: Magyarországi kertek 8. századi útleírásokban. > 30. 358. Halasi Rita: Utak a kertben. = Atrium, 998, 5. 02– 07., ill. 3582. Halasi Rita – Török Péter: Mozdítható kertrészletek, avagy a dézsás növénykultúrák eredete. = Atrium, 997, 2. 2–6., ill. 3583. Sz. Jónás Ilona: Kolostorkert a barokk korban. In: Majk és Grosbois. (Kamalduli szerzetesek, Rákócziak és Esterházyak.) Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Oroszlány, Oroszlány város Önkormányzata, 999. 35–42. 3584. Kerényi Nagy Judit: Kerttörténeti archívum. = Műemléklap, 2, 998, 0. 8–9. 3585. Kiss József: Parkok, kertek burkolata. = Díszítő-, Termés-, Építő-, Műkő, 2, 2000, 2/3. 32–33., ill. Kósa Géza: A magyarországi tájkertek dendrológiai értékei. > 30. 3586. S. Lauter Éva: Főúri kertek és reprezentáció a 7. században. = Korunk, 4, 993, 5. 03–09. 3587. S. Lauter Éva: Főúri kertek és reprezentáció a 7. században. In: Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Budapest, Orpheus Könyvkiadó, 993. 87–04., ill.
73
Magyar László: A fregattkapitány kertészeti telepe. Némethy Zoltán úttörő vállalkozása Szabadkán. > 2940. 3588. Nagy-Tóth Ferenc – Fodorpataki László: Tündérkertész. Lorántffy Zsuzsanna kertészeti jelentősége. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, Rákóczi Múzeum, 2000. 23–40., ill. 3589. Ožvaldová, Mária: Parky nitrianskeho okresu. = Pamiatky a múzea, 993, 3. 32–34., ill. 3590. Ožvaldová, Mária: Zrekonštruováné parky v nitriankom okrese. = Pamiatky a múzea, 995, 2. 55–56., ill. Örsi Károly: Az elmúlt tíz év műemléki munkái a magyarországi történeti kertek védelmében. > 30. Örsi Károly: A kastélykertek. > 00. Örsi Károly: Kertépítészet a Velencei Carta szellemében. > 99. Örsi Károly: Kertépítészet Magyarországon a XVIII. században a francia barokk építészet – kertépítészet Európaszerte sőt azon túl is követőkre talált. > 65. Örsi Károly: Kertek, évek, emlékek Koppány Tibor mellett. > 58. 339. Örsi Károly: Kertépítészeti ásatások, kutatások. = Műemléklap, 2, 998, 0. 0., ill. Örsi Károly: A magyar kastélykertek. > 98. 3592. Örsi Károly: Műemlékkert és műemlék környezet. = Műemléklap, 2, 998, 0. 5., ill. 3593. Örsi Károly: A Táj- és Kertépítészeti Osztály munkája. = Műemléklap, 2, 998, 0. 3., ill. 3594. Örsi Károly: Történeti kertek. = Ökotáj, 2. 999. 8–3., ill. 3595. Örsi Károly: Történeti kertek Magyarországon. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 992. november 4–8. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 992. 05–09. 3596. Örsi Károly: A történeti kertvédelem története. = Műemléklap, , 997, 8. ., ill. 3597. Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században. = Agria, 34. 998. 4–60., ill. Párkányi Ildikó: Kastélykertek. > 72. Radó Dezső: Az építőművészet és a kerttervezés utolsó házassága. > 78. 3598. Régi magyar kertek. Szerk. Géczi János, Stirling János. Veszprém, Művészetek Háza, 999. 402 p., ill. (Vár utca, 999,3.) benne: Alföldy Gábor: Az 790–99 közötti magyarországi kertművészet válogatott bibliográfiája. 383–397. ism. Surányi Béla = Debreceni Szemle, 8, 2000, 2. 308–309.; Tilmann J. A. = Élet és Irodalom, 2000. április 2. 7.
3599. Sipos Csaba: Cserei Farkas, a botanikus és krasznai füvészkertje. = Korunk, 5, 994, 4, 97–03. 3600. Sisa, József: The ’English Garden’ and the Comfortable House. British Influences in Nineteenth-Century Hungary. In: Britain and Hungary. Contacts in Arhitecture and Design during the Nineteenth and Tweintieth Century. Ed. by
Gyula Ernyey. Budapest, Hungarian University of Craft and Design, 999. 7–94., ill. 360. Stirling János: A késő középkori művészet szakrális szimbólumai a növénynevek tükrében. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 992. november 4–8. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 992. 4–7. Stirling János: Kuriózum- és divatnövények 6–7. századi kertjeinkben. > 30. 3602. Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI–XVII. században. Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 996. 304 p., ill. tartalma: Bevezetés. 5–9.; A nyugat-magyarországi humanista kör és hatása a díszkertkultúrára. 2–3.; Nemesi udvarházak és kastélyok kertjei, különös tekintettel a Felvidékre és Erdélyre. 33–73.; Városi polgárok kertjei. 75–88.; Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje. 89–02.; A hódoltsági területek díszkertkultúrája. 03–22.; A kertészeti szakirodalom fejlődése a XVII. században. 23–36.; Kitekintés: Bél Mátyás a kertkultúra összegzője. 37–39.; Kertek művelése. 4–48.; Kertek vagyonbecslései a XVII. században. 49–5.; A kertek pusztulása. 53–57.; Függelék: Lippay János: Posoni kert. 205–302. ism. Csoma Zsigmond = Agrártörténeti Szemle, 38, 996, /4.
43–44.
3603. Stirling János: Egy pannóniai sírfelirat kertművészeti nézőpontból. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak (Budapest, 996. október 7–8.) előadásainak és posztereinek összefoglalása. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 996. 252–253. 3604. Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei. Budapest, TIT Pest Megyei Egyesülete, 992. 43 p., [6] t., ill. Szabó T. Attila: Erdélyi történeti kertek egy biológus szemével. > 30. Szabó T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás (aedobotanica és in situ génmegőrzés). > 86. Száz éve nyílt meg a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet 894–944. > 940. 3605. Szentesi Edit: Lábjegyzet a Grassalkovich-levéltár három egykori kerttervéhez. = Ars Hungarica, 22, 994, . 77–80., ill. 3606. J. Szikra Éva: A 9. századi tájképi kertek Magyarországon. = Műemléklap, 2, 998, 0. 6., ill. 3607. [J.] Szikra Éva: Az elveszett Éden. = Kert Kultúra, 998. tavasz-nyár, 36–4., ill. 3608. J. Szikra Éva: A kertépítészet műemlékei: a történeti kertek. = Szép Kertek, 3, 2000, . 0–., ill. 3609. J. Szikra Éva: Kertművészet. = Iskolakultúra, 996, 3. melléklet 5 p., ill. 360. J. Szikra Éva: A magyar tájképi kertek elméleti kérdései és műemlékvédelmi lehetőségei. In: A „Lippay János” tudományos ülésszak (Budapest, 996. október 7–8.) előadásainak és posztereinek összefoglalása. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 996. 254–255. 36. Tájképi kertek Magyarországon. [A kiadvány az Országos Műemlékvédelmi Hivatal aulájában, 996-ban megrendezett kiállítás anyagából készült válogatás]. Összeáll. Örsi
74
Károly. Budapest, Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, 996. 48 p., ill. 362. Török Csaba – Balogh Péter: A kertépítés történelmi divathullámai. = Nszb 998. február 26. 25., ill. Vágenknechtová, Veronika: Történeti kertek Szlovákiában. > 30. 363. Veress Kata: A kertépítő Jókai Mór. = MN 2000. június 7. 37., ill. 364. Wiebenson, Dora: English Observations on the Park of Versailles. = Művészettörténeti Értesítő, 43, 994, /4. 77–82., ill. d. c. temetők, határkövek 365. Adorjáni Rudolf Károly: Temető és temetkezés a Maros megyei unitáriusoknál. = Honismeret, 23, 995, 6. 43–48., ill. 366. Balassa Iván: Despre cimitirele din Bazinul Baraolt (Erdővidék). = Acta, 996. 59–82., ill. 367. Balassa Iván: Das Epitaph. = Ethnologica et Folcloristica Carpatica, 7/8, 992, . 32–330., ill. 368. Balassa Iván: A református temetők néhány vonása. = Széphalom, 7. 995. 0–05., ill. 369. Balassa Iván: A székelyföldi Erdővidék temetői. Debrecen, Etnica, 992. 80 p., ill. ism. Szabó, Magdolna = Acta Ethno-
graphica, 4, 996, /4. 333–336.; V. Szathmáry Ibolya = Ethnographia, 04, 993, 2. 679–680.
3620. Bartha Júlia: A török sírjelölések történeti áttekintése. In: Tisicum, . 999. 69–92., ill. 362. B. T. [Bárkay Tamás]: Holtukban védtelen halhatatlanok. Huszonöt év után a legnagyobbak sírjait is feltúrhatják. = Nszb 996. április 26. 32., ill. 3622. Borsos Balázs – Penckóferné Punykó Mária: Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben. = A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 27. 99. 320–33., ill. 3623. Debreczeni László: Szilágysági temetők. In: Szilágysági magyarok. Szerk. Szabó Zsolt. Bukarest – Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 999. 85–9., ill. 3624. Az emlékezet kövei. Háromszéki és marosszéki temetők sírkövei. Péterfy László szobrász rajzai és Sarudi Sebestyén József építész fotói. [katalógus] Szerk. Péterfy László, S. Sebestyén József. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 996. 32 p., ill. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállításának katalógusai) 3625. Erdélyi Lajos – Jólesz László: Az élők háza. Budapest, Héttorny Kiadó, 995. 47 p., ill. ism. Radnóti Zoltán: Az örök béke udvara. = Szombat, 7, 995, 3. 44.
3626. Faggyas István: Fejfás temetők a magyarországi Gömörben. = Műemléklap, 3, 999, . 2., ill. 3627. Felhősné Csiszár Sarolta: A fejfa szerepe a BeregiTiszahát halottkultuszában. In: Kultúra és tradició. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Szerk. Viga Gyula. Miskolc, [Herman Ottó Múzeum], 992. 67–7., ill. 3628. Frojimovics Kinga – Pusztai Viktória: Pusztuló temetőinkről. = Új Élet, 994. június . 2.
Herucová, Maria: Náhrobky Viktora Oskara Tilgnera a ich význam v sepulkrálnom umení. > 453. 3629. Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén. = Studia Comitatensia, 23. 994. 233–242., ill. 3630. Hol sírjaink domborulnak. Partiumi temetők. Szerk. Dukrét Géza. Nagyvárad, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, 999. 237 p., ill. (Partiumi füzetek, 7.) 363. Horányi Ildikó: A magyarországi halotthamvasztók mozgalma a századfordulón. = Café Bábel, 997, 2. 6–7., ill. Horváth Imre: Temetőkertek művészete. [Hajdú-Bihar megye] > 6. Horváth Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében. > 86. 3632. Kappanyos András: A temető retorikája. = Café Bábel, 997, 2. 73–89., ill. 3633. N. Kósa Judit: A művészetek művészete. Hazánk száz védett történeti kertjének negyede van jó állapotban. = Nszb 997. október 5. 2., ill. 3634. N. Kósa Judit: A temető esztétikája. = Nszb 2000. október 28. 30., ill. 3635. Lakner Judit: Halál a századfordulón. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 993. 92 p., ill. (História könyvtár. Monográfiák, 3.) 3636. Laluja András: Sírkövek élete. = Új Ember, 995. október 22. 2., ill. 3637. Lichvár, Leo: Liatinová krása. O železných náchrobníkoch v okolí Hronca. = Pamiatky a múzea, 992, 2. 4–6., ill. Liszka József: Temetőink szakrális kisemlékei. (A falusi és mezővárosi temetők kultúrája a Kisalföld szlovákiai részén.) > 292. 3638. Lővei Pál: Határkövek. = Pavilon, 8. 993. 22–27., ill. 3639. Luthár Péter: Temetőink védtelenek és védetlenek. [beszélgetés L. Szabó Tündével] = Új Ember, 99. november 3. 2. 3640. Műemlékek magyarországi temetőkben. = Műemléklap, 3, 999, . 4–5. 364. Nagy Márta: Jászkunsági görög sírkőformák. = Zounuk, 7. 992. 87–98., ill. 3642. Nagy Zoltán: A temető arcai. = Műemléklap, 3, 999, . . 3643. Novák László: Sírversek, „nevető fejfák”. In: Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 99. 359–364. 3644. Novák László: Temetkezési helyek és építményeik az Alföldön. = Ház és Ember, 0. 995. 65–76., ill. 3645. Novák László: Temetők a Duna-Tisza közén. = Műemléklap, 3, 999, . 7., ill. 3646. Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek. = Zounuk, 7. 992. 6–86., ill. Pippidi, Andrei: About graves as landmarks of national identity. > 36.
75
Pippidi, Andrei: A sírkövekről, mint a nemzeti identitás mérföldköveiről. > 362. 3647. Ráday Mihály: Szószék a szőlőben. A kripták, kápolnák, síremlékek sorsa rendszerint a pusztulás. = Nszb 998. november 7. 34., ill. 3648. Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 43. 999. 8–92., ill. 3649. Riczu Zoltán: Zsidó temetők Szabolcs-SzatmárBereg megyében. = Szabolcs-Szatmári Szemle, 26, 99, . 58–62., ill. 3650. Ritoók Ágnes: A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei. = Folia Archaeologica, 46. 997. 65–77. 365. Ritoók Ágnes: Templom körüli temetők Árpád-kori sírjelei Magyarországon. = Communicationes Archaeologicae Hungariae, 997. 205–23., ill. 3652. Sáros László – Váli Dezső: Tanú ez a kőhalom. Zsidó temetők Közép-Európában. (Csehország–Szlovákia–Lengyelország–Magyarország–Románia.) Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 993. 49 p., ill. 3653. Sarudi Sebestyén József: Háromszéki temetők sírköveiről. = Pavilon, 5. 99. 30–35., ill. 3654. Sisa Béla: Temetővédelem. = Műemléklap, 3, 999, . 4., ill. 3655. Stern, Tomáš: Beth Olam – dom večnosti. Židovské cintoríny na Slovensku. = Pamiatky a múzea, 998, . 33–38., ill. 3656. (sz. zs.): Zsidó temetők. Romló műemlékek. = MN 997. október 3. 7. 3657. Szacsvay Éva – Kuta Eszter: Tárgy és kultusz. Egy kiskunsági Madonna restaurálásának tapasztalatai. = Néprajzi Értesítő, 78. 996. 9–204., ill. 3658. Szakál Aurél: A magyar sírjelek kutatásáról. = Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében, 992. (994) 98–99. 3659. Szijgyártó Sándor: Az erdélyi panteon. Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár, 996. 359 p., ill. 3660. Takátsová, Júlia: Sochy svätcov na Orave. = Pamiatky a múzea, 997, . 38–4., ill. – 366. Tám László – Tüskés Tibor: Keresztek, szentek, kálváriák, temetők. A magyarországi németek szakrális emlékei. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 999. 03 p., ill. (Pannónia könyvek) ism. Kalász Márton: A magyarországi németek
szakrális emlékei. = Somogy, 29, 2000, 3. 30–304.; Szilágyi István = Műemlékvédelem, 43, 999, 6. 392–393.
3662. Tomka Péter: Régészet és néprajz. Az interpretáció kérdései a temetkezési szokások kutatásában. = Az Arany János Múzeum Közleményei, 7. 992. 65–73., ill. 3663. Tordon Ákos: Sírkertek, síremlékek. = ÚMo 992. október 26. 0. 3664. Toronyi Zsuzsa: Kavics a síron. = Műemléklap, 3, 999, . 9., ill.
e. források e. a. általában 3665. Dóka Klára: Az egyházi birtokok történetének forrásai, különös tekintettel az egyházi levéltárakra. = Agrártörténeti Szemle, 42, 2000, 3/4. 469–474. 3666. Domokos György – Hausner Gábor – Veszprémy László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. = Magyar Könyvszemle, 3, 997, . 33–57. 3667. Hausner Gábor – Veszprémy László: Magyarországi hadtudományi kéziratok és nyomtatványok katalógusa a kezdetektől a XVIII. század közepéig. = Hadtörténelmi Közlemények, 09, 996, 2. 8–26. 3668. Maviez, R.: A szoba-, dekorációs- és díszítőfestés nagy kézikönyve. (részlet). Ford. Igaz Rita. Bev. Dávid Ferenc. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, . 4–52. 3669. A Mester Emberek Míveinek árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (626–820). Szerk. és bev. H. Csukás Györgyi. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 996. 75 p. e. b. építészeti gyűjtemények, adattárak, levéltárak 3670. Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (870–949). I. = Levéltári Szemle, 42, 997, 3. 3–3. 367. Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (870–949). II. = Levéltári Szemle, 42, 997, 4. 2–0. 3672. Építészeti emlékek a magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére, 996. szeptember. Katalógus Összeáll. Nyulásziné Straub Éva – P. Szigetváry Éva. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 996. 65 p., ill. ism. P. Szigetváry Éva = Levéltári Szemle,
6, 996, 4. 64–65.
3673. A Helytartótanácsi Levéltár műszaki tárgyú metszeteinek rézlemezei. Közli: Trostovszky Gabriella. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 992. 33 p., ill. (Technikatörténeti források, .) Magyar Építészeti Múzeum > 402., 403., 404., 405., 406., 407., 408., 409., 40., 4., 32., 43, 44., 45., 46., 47. 3674. Riba István: Vázlatos megoldások. Építési tervtárak sorsa. = Heti Világgazdaság, 998. június 3. 93–95. 3675. Vadas Ferenc: Gyűjtemények szerepe a műemlékhelyreállításban. Három vasútépítészeti példa. = Műemlékvédelem, 43, 999, 6. 329–334., ill. e. c. leírások 3676. Abaúj-Torna vármegye katonai leírása, 780-as évek. Közreadja: Barsi János, B. Balsai Jolán, Csorba Csaba. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 993. 95 p., ill. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári füzetek, 33.) 3677. Angol és skót utazók a régi Magyarországon 542–737. Vál., szerk., bev. Gömöri György. Budapest, Argumentum Kiadó, 994. 33 p., ill. 3678. Bagi Gábor: Egyházi patrocíniumok, patrocíniu-
76
mokra utaló településnevek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 526 előtt. = Múzeumi Levelek, No 73/74. 994. 47–52. 3679. Bagi Gábor: A Jászkun kerület településeinek leírása 750-ben. = Zounuk, 0. 995. 233–284. Bajzik Zsolt: Életmód a 8. században. Chernel Jób tömördi nemes 784. évi hagyatéki leltára. > 0739. 3680. Bécsi utazások. 7–8. századi útinaplók. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta S. Sárdi Margit. Budapest, Tertia, 2000. 285 p., ill. 368. Bél Mátyás: Békés vármegye leírása. Gyula, Békés Megyei Levéltár, 993. Szerk. Krupa András. 43 p., ill. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 8.) 3682. Bél Mátyás: Gömör vármegye leírása, 749. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 992. 98, [4] p. (Gömör néprajza, 35.) 3683. Bél Mátyás: Komárom vármegye. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 996. 262 p. (Csallóközi kiskönyvtár) 3684. Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, 989. ism. Kaposi Zoltán = Agrár-
történeti Szemle, 36, 994, /4. 446–448.; Matyikó Sebestyén József = Honismeret, 22, 994, . 88–90., ill.; Matyikó Sebestyén József = Somogyi Honismeret, 992, . 44–45.
Bél Mátyás: Zala vármegye leírása. > 378. 3685. T. Bereczky Ibolya: Egy XIX. századi forrás a Tiszafüred környéki református eklézsiák történetéhez. = Múzeumi Levelek, No 75/. 996. 09–6. 3686. Bereg vármegye katonai leírása, 782–785. Közreadja: Pók Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 994. 63 p., ill. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. II., Közlemények, 8.) ism. Frisnyák Sán-
dor: Térkép és országleírás. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 30, 995, 3. 442–443.
3687. Bősze Sándor: Gróf Batthyány Kázmér somodori uradalmának leltára (849). = Somogy Megye Múltjából, 30. 999. 93–252. 3688. Csáki Árpád: 7–8. századi egyházvizsgálatok az orbai református egyházmegyében. = Acta, 999/. 303–32. 3689. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Honismereti olvasókönyv. Pozsony, Madách, 992. 339 p., ill. 3690. Cseh Géza: A Jászság leírása az 699. évi Pentz-féle összeírásban. = Zounuk, 0. 995. 23–232. Csóka Gáspár: Schematismus dioecesis Juariensis. > 27. 369. H. Csukás Györgyi: Balatoncsicsó épületei a 8. század közepén. (Forráselemzés) = Ház és Ember, 2. 998. 7–32. H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 8–9. században. > 63. Divald Kornél: Felvidéki séták. > 574. 3692. Dóka Klára: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek forrásértéke a székesfehérvári püspökség dokumentumai alapján (778–868). = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 5, 993, /2. 8–20. 3693. Dóka Klára: Egyházlátogatások Zala megyében 848 előtt. (8–9. századi vizitációk, különös tekintettel a Veszp-
rémi Érseki levéltár dokumentumaira. = Zalai Múzeum, 7. 997. 50–56. 3694. Dominkovits Péter: Báró Ebergényi László iváni uradalmának épületei egy 73-as leírás alapján. = Ház és Ember, 0. 995. 229–234. 3695. Dominkovits Péter: Nemesi lakóházak, gazdasági épületek leírása a 8. századi Sopron megyéből (764–798). = Ház és Ember, 9. 994. 39–52. 3696. Draveczky Balázs: Adatok a reformkori Somogy ismertetéséhez (forrásközlés). [Horváth Bálint leírása, 848] = Somogyi Honismeret, 993, . 6–3. Dusnoki-Draskovich József: Bél Mátyás és Békés vármegye fölfedezése. > 2606. 3697. Egyházközségi dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában. Sajtó alá rend. György Kosztik Gábor. Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye, 2000. VII, 54 p., ill. (Acta Patakina, 2.) 3698. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. I. Kalocsai főegyházmegye. Összeáll. Dóka Klára. 2. kiad. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 998. 4 p. 3699. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. II. Váci egyházmegye. Összeáll. Patkóné Keringer Márta. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 997. 36 p. 3700. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. III. Székesfehérvári egyházmegye. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 997. 27 p. 370. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. IV. Veszprémi főegyházmegye. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 997. 296 p. 3702. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. V. Egri főegyházmegye. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, 998. 24 p. 3703. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Sajtó alá rend. Kovács Béla. Heves és Külső-Szolnok vármegye, 766–767. Eger, Érseki Gyűjteményi Központ, 997. 489 p. (Az egri egyházmegye történetének forrásai, .) 3704. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Sajtó alá rend. Kovács Béla. Borsod vármegye, 768–769. Eger, Érseki Gyűjteményi Központ, 998. 360 p. (Az egri egyházmegye történetének forrásai, 2.) 3705. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Sajtó alá rend. Kovács Béla. Szabolcs vármegye, 779. Eger, Érseki Gyűjteményi Központ, 998. 72 p. (Az egri egyházmegye történetének forrásai, 3.) 3706. Fülöp Éva: A Győri Egyházmegye Canonica Visitatioi. = Soproni Szemle, 54, 2000, . 54–70. 3707. B. Gál Edit: A debrő-parádi uradalom átvételi leltára 777-ből. = Agria, 29/30. 994. 39–59. 3708. Galcsik Zsolt: A szécsényi evangélikus egyházközség canonica visitatiója 928-ban. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 0, 998, /2. 245–276.
77
3709. Gömör vármegye katonai leírása, 780-as évek. Közreadja: Barsi János, B. Balsai Jolán, Csorba Csaba. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 993. 95 p., ill. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek, 34.) 370. Heves megye II. József-kori katonai leírása, 783–785. Közreadja: Csiffáry Gergely, Bereczné Huszár Éva. Eger, [Heves Megyei Levéltár], 999. 229 p., [4] t., ill. 37. Horváth Terézia: Korabinszky János Mátyás és fő műve: a Geograpisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. = Magyar Könyvszemle, 09, 993, . 37–53. 372. Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és Balaton mellyékről. Szerk. Müller Róbert. Keszthely, Balatoni Múzeum, 998. 52 p., [4] t., (Balatoni füzetek, .) 373. Janka György – Lakatos Pál: A makói görög katolikus egyházközség canonica visitatiója 844-ben. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 4. 992. 25–222. 374. Kazinczy Ferenc utazásai 773–83. Vál. és szerk., jegyzetelte Busa Margit. Budapest – Miskolc, Széphalom Könyvműhely – Felsőmagyarország Kiadó, 995. 593 p., ill. (Litteraria Hungarica) 375. A keszthelyi uradalom 850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. II. Keszthely 82–849. Sajtó alá rend. Benda Gyula. Budapest, Néprajzi Múzeum, 995. 343 p. 376. Kőhegyi Mihály – Roos Márton: Hungarica pars vetustae Diocesis Csanadiensis (Magyar plébániák iratanyaga a Temesvári Püspöki Levéltárban). In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 998. (2000) 35–44. 377. Kőhegyi Mihály – Rózsa Gábor: Ferenczy: Pest–Pilis–Solt megyék és a Kiskúnság tökélletes név-tára Föld-képekkel 833–34. = Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében, 995/996. (997) 93–202., ill. Körmendy József: Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a canonica visitatiók alapján. > 6. 378. Kulcsár Krisztina: 8. századi német utazók Magyarországon (740–785). = Sic Itur ad Astra, 996, /3. 83–3. 379. Lakatos Pál – Orbán Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián 835-ben és 859-ben. I. rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica, . 995. 5–35. 3720. Lakatos Pál – Orbán Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián (835-ben és 859-ben). II. rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica, 2. 999. 37–362. 372. Margit István: Református püspöklátogatások a Bácskában. = Bácsország, , 995, 4. 5. 3722. Mizsér Lajos: A nagykállói járás Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában 864. Nagykálló, Városi Könyvtár, 994. 24 p., (Nagykállói helytörténeti füzetek, 7.) 3723. V. Molnár László: Orosz utazók feljegyzései Magyarországról a XVII. század végétől 85-ig. = Hungarológia, . 999, /2. 5–83. 3724. Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém vármegye. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000. 387 p. 3725. Naplók és útleírások a 6–8. századból. Sajtó alá rend. Szelestei N. László. Budapest, Universitas, 998. 204 p. (Historia litteraria, 6.)
3726. Olter László: Brit utazók Magyarországon 792–85. = Történelmi Szemle, 42, 2000, 3/4. 267 3727. Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti járása leírása. 2. mód. kiad. Szerk. Dankó Imre, Ujváry Zoltán. Debrecen, Ethnica, 996. [4], 428 p., ill. Páll István: Gróf Eszterházy Miklós kisvárdai uradalmának épületei 802-ben. > 8270. Pápai várleltárak a XVII. századból. . A pápai, az ugodi és a devecseri vár 639. évi leltára. > 96. 3728. Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 66– 637. Sajtó alá rend. Beke Margit. Budapest, Márton Áron Kiadó, 994. 477 p., ill. (Strigonium antiquum, 3.) 3729. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 864. Bihar vármegye. . köt. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 996. 335 p. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai) 3730. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém vármegye. Szerk. Ny. Nagy István. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000. 387 p., [] t., ill. 373. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 864. Bihar vármegye. I–II. Sajtó alá rend. Hoffmann István, Kis Tamás. Debrecen, [Kossuth Lajos Tudományegyetem], 996–998. 650 p. 3732. [Pesty Frigyes]: Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke Pesty Frigyes helynévtárában. Szerk. Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, Kazinczy Múzeum, 998. 200 p., ill. (A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum füzetei, 3.) 3733. [Pesty Frigyes]: Szabolcs megye Pesty Frigyes 864. évi helynévtárában. A szöveget gondozta: Mizser Lajos. = A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 42. 2000. 227–372. 3734. [Pesty Frigyes]: Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 864–66. évi helynévtárában. Szerk. Mizser Lajos. Nyíregyháza, Stúdium, 999. 57 p. (A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének közleményei) Pető Mária: Vác és a Migazzi gyűjtemény római kőemlékeinek leírása D. Sestini útinaplójában. > 0795. 3735. Pók Judit: A Rétköz Szabolcs vármegye katonai leírásában (782–785). = Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 9. 993. 5–. 3736. Reguly Antal: Magyarországi jegyzetek. Szerk. és közreadja Selmeczi Kovács Attila. Budapest, Néprajzi Múzeum, 994. 99 p., ill. (Series historica etnographiae, 8.) 3737. Rott Nándor veszprémi püspök bérmálási feljegyzései 92–938. Sajtó alá rend. Körmendy József, Rajczi Pál. Veszprém, Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 2000. 20 p., ill. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 7.) 3738. Schwarcz Katalin: Kósa Jenő magyar nyelvű klarissza rendtörténete 768-ból. = Lymbus, 5. 994. 03–44. 3739. Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Kethelyen 757-ben. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 995, . 28–36., ill. 3740. Sill Ferenc: Batthyány-vizitáció Kőszegen, 756. I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 996, 4. 57–64.
78
374. Sill Ferenc: Batthyány-vizitáció Kőszegen, 756. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, . 28–34. 3742. Sill Ferenc: Batthyány-vizitáció Kőszegen, 756. III. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 2. 37–43. 3743. Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja SáriSárváron, 758-ban. I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000, 3. 47–53. 3744. Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja SáriSárváron, 758-ban. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000, 4. 46–49. 3745. Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Szentgotthárdon 757-ben. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 995, 2. 63–67. 3746. Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja. I. rész. = Vasi Honismereti Közlemények, 993, . 39–43. 3747. Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja. II. rész. = Vasi Honismereti Közlemények, 993, 2. 40–47. 3748. Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 840. I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 999, 2. 60–65. 3749. Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 840. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 999, 3. 58–65. 3750. Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 840. III. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 999, 4. 7–78., ill. 375. Sill Ferenc: Bőle András kánoni vizitációja a szentgotthárdi plébánián 829-ben. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 996, . 53–57. 3752. Sill Ferenc: Kazó István kánoni vizitációja Kőszegen, 697. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 996, 3. 32–39. 3753. Sill Ferenc: Kazó István kánoni vizitációja Sárvár mezővárosban, 698-ban. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000, 2. 27–32., ill. 3754. Sill Ferenc: Kazó István kánoni vizitációja Sárvár-Sáriban, 698. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000, . 2–25. 3755. Sill Ferenc: Kéthely – Szentgotthárd kánoni vizitációja. = Vasi Honismereti Közlemények, 994, 2. 73–75. 3756. Sill Ferenc: Somogyi Lipót kánoni vizitációja. I. rész. (Szombathely, 85. okt. .) = Vasi Honismereti Közlemények, 99, . 73–76. 3757. Sill Ferenc: Somogyi Lipót kánoni vizitációja. II. rész. = Vasi Honismereti Közlemények, 992, . 83–87. 3758. Sill Ferenc: Somogyi Lipót kánoni vizitációja. III. rész. = Vasi Honismereti Közlemények, 992, 2. 57–65. 3759. Sill Ferenc: Somogy püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 85. I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 998, 3. 53–57. 3760. Sill Ferenc: Somogy püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 85. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 998, 4. 36–43.
376. Sill Ferenc: Somogyi püspök kánoni vizitációja Kőszegen 85. III. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 999, . 74–79. 3762. Sill Ferenc: Somogy Lipót kánoni vizitációja Szentgotthárdon 808-ban. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 995, 4. 48–5. 3763. Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 780. I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 3. 58–63. 3764. Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 780. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 4. 54–6. 3765. Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 780. II. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 998, . 58–65. 3766. Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 780. IV. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 998, 2. 45–52. 3767. Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Szentgotthárdon 779-ben. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 995, 3. 72–75. és ill. 3768. Surján Miklós: Német utazó Baranyában. [Jenne, 788] = Pécsi Szemle, 3, 2000, 4. 6–20. 3769. Szabolcs vármegye (782–785) [I. sz. katonai felmérés]. Szerk., bev. és ford. Pók Judit. Nyíregyháza, SzabolcsSzatmár-Bereg Megye Önkormányzata Levéltára, 996. 22 p., ill. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata Levéltára. Közlemények, .) 3770. Szabolcs vármegye katonai leírása, 782–785. Közreadja: Pók Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Leváltár, 992. X, [2], 28 p., ill. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. Közlemények, 6.) ism. Riczu Zoltán: Szabolcs vármegye leírása 785-ből. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 28, 993, 4. 476–477.
377. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 782–785. Közreadja: Pók Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Önkormányzat Levéltár, 2000. 24, [7] p., ill. (A Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Levéltár kiadványai. Közlemények, 20.) 3772. Szatmár vármegye, 783–785. Közreadja: Pók Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, 998. 24, [5] p., ill. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. Közlemények, 5.) 3773. Szatmár vármegye katonai leírása, 782–785. Közreadja: Pók Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, 996. 90 p., ill. (Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Levéltár kiadványai. II., Közlemények, 7.) 3774. Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 6–7. században. = Egyháztörténeti Szemle, , 2000, . 65–73. 3775. Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein. = Levéltári Szemle, 50, 2000, . 3–9. 3776. Udvari István: Szatmár vármegyei görög katolikus parókiák 74. évi összeírása. = Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 8. 2000. 366–38. 3777. Ugocsa vármegye leírása, 783–785. Közreadja: Pók
79
Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, 998. 64 p., ill. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. Közlemények, 6.) 3778. Új bécsi tudósítások a tatai, veszprémi és palotai erődök és más helyek elfoglalásáról a kiváló Schwarzenberg gróf által, a szigeti erőd összeomlásáról és a Törökországban napról-napra erősödő hanyatlásról, 599. Sajtó alá rend. Lévai Judit. Szeged, József Attila Tudományegyetem, 993. p. (Documenta historica, 3.) 3779. Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 647–674. Vál., sajtó alá rend. és bev. Tomisa Ilona. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézete, 992. 307 p. ism. Kőhegyi
Mihály = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 6, 994, /2. 262–263.
3780. Visitatio Canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből 776–779. Vál. és sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézete, 997. 25 p. 378. Zala megye a XVIII–XIX. században két korabeli leírás alapján. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 999. 225 p. (Zalai gyűjtemény, 46.) tartalma: Bél Mátyás: Zala vármegye leírása. Ford. Szabó Béla. –70. T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII–XIX. század fordulóján. 7–225. 3782. Zeiler, Martinus: A magyar királyság leírása [664]. Ford. Glósz József, Élesztős László. Utószó: G. Etényi Nóra. Szekszárd, Babits Kiadó, 998. 368 p., ill. e. d. térképek 3783. Brichzin, Hans: Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und Aufrisse ungarischer Festungen aus dem Jahr 566 im Sächsische Haupstaatsarchiv zu Dresden. Teil . = Cartographica Hungarica, No 3, 992. 39–43., ill. hozzászólás: Szathmáry Tibor: A szerkesztő utószava. = Cartographica Hungarica, No 3. 992. 43. 3784. Brichzin, Hans: Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und Aufrisse ungarischer Festungen aus dem Jahr 566 im Sächsische Haupstaatsarchiv zu Dresden. Teil 2. = Cartographica Hungarica, No 4. 992. 2–8., ill. 3785. Brichzin, Hans: Eine Ungarnkarten von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und Aufrisse ungarischer Festungen aus denm Jahr 566 im Sächsischen Hauptstaatsarchiv zu Dresden. Teil 3. = Cartographica Hungarica, No 6. 996. 8–., ill. 3786. Deák Antal András: Geográfiai barangolás a Duna mentén Bécstől Budáig. A folyó és környezete régmúlt idők leírásaiban és térképeken. = Limes, 0, 997, . 7–20., ill. 3787. Dóka Klára: A kalocsai érseki gazdasági levéltár térképei. = Geodézia és Kartográfia, 43, 99, 2. 97–0., ill. 3788. Dóka Klára: Dunántúli városok a feudális kori térképeken. In: A Dunántúl településtörténete. IX. Szerk. Solymosi László, Somfai Balázs. Veszprém, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, 992. 89–2., ill. 3789. Dóka Klára: Matematikusok, geometrák, földmérők a XVIII–XIX. században az egyházi birtokokon. = Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, . 994. 25–5., ill. 3790. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levél-
tárakban. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 992. 272 p., XXX t., ill. (Levéltári módszertani füzetek, 5.) ism. Keresztessy
Csaba = Levéltári Szemle, 65, 994, –2. 209–22.; Keresztessy Csaba = Műemlékvédelmi Szemle, 994, 2. 35–39., ill.
379. Dóka Klára: A Váci Egyházmegyei Könyvtár térképgyűjteménye. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 6, 994, 3/4. 27–242. 3792. Az Egri érseki tartomány térképeinek katalógusa. Öszszeáll. Dóka Klára, Bereczné Huszár Éva, Soós Imre. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 258 p., ill. 3793. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. I. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei: törzsanyag, birtokrendezési térképek. Összeáll. Dóka Klára, Beke Margit. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 992. 262 p., ill. 3794. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. II. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei: kataszteri térképek, erdőtérképek, mezőgazdasági térképek. Összeáll. Dóka Klára, Beke Margit. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 992. 99 p., ill. 3795. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. III. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei: általános térképek, mutatók. Összeáll. Dóka Klára, Beke Margit. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 992. 56 p., ill. 3796. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. IV. Az Az Esztergomi Főkáptalani Levéltár térképei. Összeáll. Dóka Klára, Beke Margit. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 992. 87 p., ill. 3797. Az Esztergomi Érseki Tartomány térképeinek katalógusa. V. A Győri Egyházmegye térképei. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 990. 292 p. 3798. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. VI. A Pécsi Egyházmegye térképei. Összeáll. Dóka Klára, Kersák Pál, Kopasz Gábor, Várnagy Antal. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 280 p., ill. 3799. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. VII. A Veszprémi, Székesfehérvári, Szombathelyi Egyházmegye térképei. Összeáll. Dóka Klára, Kiss Mária. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 224 p., ill. 3800. Az Esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. VIII. A Váci Egyházmegye térképei, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye térképei. Dóka Klára, Dudás Bertalan, Varga Lajos. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 08 p., ill. 380. A Kalocsai Érseki Tartomány térképeinek katalógusa. A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképei No -től No 470-ig. Összeáll. Dóka Klára Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 990. 24 p. 3802. A Kalocsai Érseki Tartomány térképeinek katalógusa. A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképei No 47-től No 826-ig : A Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár és a kapcsolódó intézmények térképei No 827-től No 895-ig. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 990. 95 p. 3803. Lakos Ágnes: Térképek a Pest Megyei Levéltárban. Budapest, Pest Megyei Levéltár, 999. 34 p. (Pest Megyei Levéltári füzetek, 3.) 3804. Pálffy Géza: Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határőrvidékén a 6–7.
80
században. 2. bőv. és jav. kiad. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000. 62 p., ill. 3805. Pálffy Géza: Várak, térképek a török korban. Haditérképészek műhelyében. = História, 22, 2000, 4. 32–34., ill. 3806. Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa. Zsinati, dunamelléki, dunántúli református egyházkerületi levéltárak térképei. Összeáll. Dóka Klára Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 989. 28 p. 3807. Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa. Tiszáninneni, tiszántúli református egyházkerületi levéltárak és az evangélikus levéltárak térképei. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 989. 89 p. 3808. Rendi levéltárak térképeinek katalógusa. I. A Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár térképei. Összeáll. Dóka Klára, Csóka Gáspár, Reichardt Aba. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 267 p., ill. 3809. Rendi levéltárak térképeinek katalógusa II. Pálos és piarista térképek. Összeáll. Dóka Klára, Csányi László. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 99. 72 p., ill. 380. Reisz T. Csaba: Lipszky János térképészeti „hagyatéka”. (A Lipszky-térképek és feldolgozásaik jegyzéke.) = Fons, 4, 997, 2. 203–242. 38. Rózsa György: A kartográfus Lipszky János és rézmetszői, Karacs és Prixner. = Művészettörténeti Értesítő, 49, 2000, 3/4. 30–34., ill. 382. Suba János: Magyarország első katonai felmérése. = Pannon Tükör, 5, 2000, 2. 57–58., ill. 383. Suba János: Müller Ignác (727–804) és térképe. = Pannon Tükör, 5, 2000, 2. 52–55., ill. 384. Szántai Lajos: Atlas Hungaicus. Magyarország nyomtatott térképei 528–850. Budapest, Akadémiai Kiadó, 996. I.: 422 p., ill. II.: 429–770. p., ill. 385. Szántai Lajos: Magyarország városképes, sokszorosított térképmetszetei 626–850. I. = Cartographica Hungarica, No 4. 994. 9–33., ill. 386. Szathmáry Tibor: Térképkincsek Kalocsán. Kalocsa, Főszékesegyházi Könyvtár, 998. 49 p., ill. (Miscellanea, 3.) Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein. > 3775. 387. Varga J. János: „Ungarisches Kriegs-Theatrum”. Szerbia és a Temesi Bánság 76–78. [Johann Baptiste Homann 730-ban megjelent térképe délvidéki várak alaprajzával]. = Századok, 29, 995, 4. 873–882. + színes térkép 388. Winkler György – Raum Frigyes: A magyar földmérés és térképészet története Mikoviny Sámuel fellépésétől a XIX. század közepéig. Budapest, Fömi, 992. 34 p., ill. e. e. épület- és városábrázolások Askercz Éva: Soproni tájakon. Válogatás id. Storno Ferenc vázlatkönyveiből 845–860. > 062. 389. Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon. Budapest, HG és Társa, 994. 92 p., ill. ism. Stockné Horváth
Mária = Honismeret, 22, 995, . 90–9.
3820. Balázs Károly: Elpusztított emlékműveink. Az utódállamokban elpusztított vagy megrongált emlékműveink és szobraink képeslapokon. Budapest, NOTESz+K Kft., 996. 60 p, 22 t., ill. (Képeslevelezőlap-gyűjtők kiskönyvtára, 4.) 382. Balázs Károly: Régi magas-tátrai képeslapok. Kiadók, nyomdák, illusztrátorok, fényképészek és témák. Budapest, [k. n.], 992. 79 p., IX t., ill. (Képeslapgyűjtők kiskönyvtár, .) 3822. Basics Beatrix: Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái. = Folia Historica, 20. 2000. 233–24., ill. 3823. Cennerné Wilhelmb Gizella: Fürdőhelyek magyar grafikai sorozatokon. In: Libay Károly Lajos (84–888). Festői utazások. Katalógus. Szerk. R. Bajkay Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 994. 33–42., ill. 3824. Dóka Klára: A kisvárosok ábrázolásai a későfeudális térképeken. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. IV. Mezőváros – kisváros. Keszthely, 990. június 23–25. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, Csokonai Kiadó, 995. 245–264., ill. 3825. Domokos György: Törökkori várrajzok Stockholmban. Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásokról. = Hadtörténelmi Közlemények, 2, 999, . 2–6. 3826. Építészet porcelánon és üvegen. Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeum, 999. [katalógus]. Szerk. és írta: Pusztai László. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeum, 999. 43 p., ill. ism. Városképek porcelánon. = Nszb 999. október 7. 37.; Császár László = Műemlékvédelem, 43, 999, 6. 387.
3827. Fatuska János: A tizenötéves háború csataképei a weikersheimi Hohenlohe-kastélyban. In: Tata a tizenötéves háborúban. Szerk. Fatuska János. Tata, Kuny Domokos Múzeum, 998. 89–28., ill. Galavics Géza: A magyarországi kertek képzőművészeti ábrázolásai. I. rész. 7. század. > 30. Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. > 2742. 3828. Igrinyiová, Adriana: Veduty slovenských hradov a miest (8.–9. storočie). = Pamiatky a múzea, 997, 3. 63–64., ill. 3829. Jankó Annamária: Komárom-Esztergom megye várainak térképi ábrázolása a XIX. század végéig. = Limes, 7, 994, 3. 5–65., ill. Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein. > 06. 3830. Karasová, Zuzana: Ruiny a ich význam v dejinách architektúry a pamiatkovej starostlivosti. = Pamiatky a múzeá, 998, . 2–3., ill. 383. Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából. Budapest, Kisari Balla György, 2000. 703 p., ill. 3832. Kisari Balla György: Száz várrajz Württembergben. Budapest, Kisari Balla György, 998. 88 p., ill. ism. (hanthy) [Hanthy Kinga]: Török kori térképek Németországból. = MN 999. január 6. .
3833. Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban. Budapest, Kisari Balla György, 996. 98 p., ill. 3834. Kőszegfalviné Pajor Klára: Vas megye települései
8
képes levelezőlapokon. Szombathely, MG Kereskedelmi és Szolgáltató BT, 999. 2 p., ill. 3835. Lugosi Lugo László: Időutazás Klösz Györggyel. = Magyar Építőművészet, 87, 996, 4. 57–60., ill. 3836. Magyarország különösen híres erődítményeinek ábrázolása. Magyar várak német szemmel 664-ben. Ford. a jegyzeteket írta és a térképeket szerk. Varga J. János. Budapest, Balassi Kiadó, 995 I.: Icon sive delineatio praecipuorum et maximae notabilium Hungariae utriusque. [Fakszimile] [46] t., ill. II.: [Kísérőtanulmányok] 32, XVI p. tartalma: Petneki Áron: Előszó. –2.; Varga J. János: Magyar végvárrendszer a hódoltság peremén. I–XII.; Rózsa György: A képek forrásáról. XIII–XIV. 3837. Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. Szerk. Kolta Magdolna. Budapest, Balassi Kiadó, 993. 60 p., ill. (A magyar fotográfia történetéből, 3.) 3838. Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 994. 207 p., ill. 3839. Régi magyarországi várkastélyok. Rajzok, grafikák és fényképek az Országos Műemlékvédelmi Hivatal gyűjteményeiből. [katalógus] Összáll. és írta Feld István et. al. Sárospatak, Rákóczi Múzeum Baráti Köre, 997. 85 p., ill. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei, 32.) tartalma: Feld István: Kúriák, kastélyok és várkastélyok a 6–7. századi Magyarországon. 3–8. G. Györffy Kata: Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal gyűjteményei. 9–0. Cs. Plank Ibolya: Műemlékek fényképezése. –3. Fülöp Csilla: Myskovszky Viktor (838–909) és műemléki grafikái. 4–25. A kiállításon bemutatott 6–7. századi kastélyok rövid története. 6–25. Katalógus. 27–85. 3840. Rózsa György: Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek. Budapest, HG és Társa Kiadó, 995. 73 p., ill. ism. Götz Eszter: Ország-látás-história. = Fotóművészet, 38, 995, 5–6. 64–66., ill.
384. Sisa Béla: Erdélyi képek. Nyíregyháza, Múzeumfalu Baráti Köre, 996. 264 p., ill. (A Sóstói Múzeumfalu kiskönyvtára, 4.) 3842. Soltész Erzsébet: Régi magyar várak. Budapest, Helikon, 993. 76 p., ill. 3843. Sršan, Stjepan: Baranya a régi térképeken és tervrajzokon. Eszék, Eszéki Történelmi Levéltár, 997. 32 p., ill. 3844. Történeti ábrázolások Zala megyéről. A Zala Megyei Múzeumok és Levéltár kiállítása, Bécs, Alsó-ausztriai Tartományi Könyvtár, 992. Bev. Vándor László. Írta: Kostyál László. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumi Igazgatóság, 992 24 p., ill. e. f. mesternévsorok, életrajzok, dokumentumok 3845. Gy. Balogh Ágnes: Adatok a Budai Kőműves és Kőfaragó Céh életéből (690–872). = Építés- Építészettudomány, 27, 998, /2. 93–23. 3846. Gy. Balogh Ágnes: Buda főváros kőműves és kőfaragó céhe mesterei. = Építés- Építészettudomány, 27, 2000, 3/4. 269–333. 3847. Gy. Balogh Ágnes: Német származású építészek, építőmesterek tevékenysége Budapesten. In: Németek Buda-
pesten. Szerk. Hambuch Vendel. Budapest, Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 998. 379–389. 3848. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. I. = Szeged, 3, 99, No 4. 35–40., ill. 3849. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. II. = Szeged, 4, 992, . 7., ill. 3850. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. III. = Szeged, 4, 992, 2. 4., ill. 385. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. IV. = Szeged, 4, 992, 3. 4., ill. 3852. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. V. = Szeged, 4, 992, 5. 4., ill. 3853. Bátyai Jenő: Régi szegedi mérnökök. VI. = Szeged, 4, 992, 6. 4., ill. 3854. Császár László: Építészek rajzművészete. = Építésügyi Szemle, 38, 996, 3. 79–80., ill. 3855. Építészet érmeken. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása. [katalógus] Írták: Pusztai László, Timon Kálmán, Gosztonyi József. Szerk. Pusztai László. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 993. 45 p., ill. 3856. Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 953–994. Főszerk. Schéry Gábor. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ, 995. 476 p., ill. ism. Heckenast János = Vasi
Szemle, 5, 997, . 05–06.; (o. á.) [Osztovits Ágnes]: Negyven év építészete az Ybl Miklós-díjak tükrében. = MN 995. december 5. 5.; Petravich András = Műemlékvédelem, 40, 996, . 85–86.
3857. Fidler, Petr: Beiträge zu einem Künstler- und Kunsthandwerkerlexikon des Donaugebietes (Österreich, Slowakei und Ungarn). Exzerpta aus den Archiven in Preßburg und Tyrnau. I. = Ars, 995, . 82–93. 3858. Fidler, Petr: Beiträge zu einem Künstler- und Kunsthandwerklexikon des Donaugebietes (Österreich, Slowakei und Ungarn). Exzerpta aus den Archiven in Preßburg und Tyrnau. II. = Ars, 995, 2/3. 205–28. 3859. Fidler, Petr: Beiträge einem Künstler- und Kunsthandwerkerlexikon des Donaugebietes (Österreich, Slowakei und Ungarn). Exerpta aus den Archiven in Preßburg und Tyrnau. III. = Ars, 996, /3. 225–239. 3860. Fidler, Petr: Beiträge einem Künstler- und Kunsthandwerkerlexikon des Donaugebietes (Österreich, Slowakei und Ungarn). Exerpta aus den Archiven in Preßburg und Tyrnau. IV. = Ars, 997, /3. 22–252. 386. Fónagy Zoltán: József nádor és német építészei. In: Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. Budapest, Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 998. 375-378. 3862. Kiss Lajos – V. Szinnyai Katalin: A magyar építőmesterek és Budapest építészeti öröksége. Budapest, Építésügyi és Tájékoztatási Központ Kft., 997. 56 p., 24 t., ill. ism.
Császár László = Műemlékvédelem, 4. 997. 300–30.
3863. Kubicska Kucsera Klára: Elfeledett nevek, ismeretlen épületek. Kisebbségi építészek a két világháború közötti szlovákiai építészetben. = Limes, 999, 2. 07–7., ill. 3864. Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. [Hauszmann Alajos, Maróti Géza, Kozma Lajos, Kotsis Iván, Borbiró Virgil, Fischer Jó-
82
zsef, Gádoros Lajos] Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 995. 380 p., [6] t., ill. ism. Kunszt György: Tör-
ténelmi lecsúszás. = Magyar Építőművészet, 87, 996, 2. 8–2.; Sisa József = Műemlékvédelem, 40, 996, 2. 59–60.
3865. Lapis angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. [Foerk Ernő, Vágó József, Warga László, Fábián Gáspár, Molnár Farkas, Nyiri István] Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 998. 505 p., ill. ism. –ng– = Octogon,
999, 4. 75.; Császár László = Műemlékvédelem, 43, 999, 5. 37.
Patay Pál: Corpus campanorum antiquarum Hungariae = Magyarország régi harangjai és harangöntői 7 előtt. > 3079. 3866. Petrová-Pleskotová, Anna: Bratislavskí výtvarní umelci a umeleckí remeselnicí 8. storočia – dodatky. = Ars, 998, /3. 240–246. 3867. Petrová-Pleskotová, Anna: Dokumenty o umeleckej, umelecko-remeselnickej a stavebnej aktivite na panstev a objektoch grófa Františka Esterházyho z rokov 738–785. = Ars, 995, 2/3. 29–250., ill. 3868. Schumacher, Kuno: Dokumenty umeleckej a stavebnej činnosti 7. a 8. storočia v Bratislave z archívov rodu Pálffyovcov v ŠSÚA. = Ars, 99, 3. 93–202. 3869. Spiritza, Juraj: Corpus campanorum Slovaciae. I. Trnava, Zápodoslovenské múzeum, 992. 22 p., ill. 3870. Tirnitz József: Soproni polgárjogot nyert művészek és képzőművészeti kultúrával kapcsolatba hozható mesteremberek. In: Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 00. évfordulója tiszteletére. Szerk. Dominkovits Péter, Turbuly Éva. Sopron, Soproni Levéltár, 993. 287–303. 387. Toranová, Eva: Údaje k bratislavskému cinárstvu a medikováčstvu v 6. storočí. = Ars, 99, 2. 50–53. e. g. egyes mesterek Alpár Ignác 3872. Dávid László: Alpár Ignác erdélyi templomai. = Pavilon, No 9. 994. 3–38., ill. Aquila, Johannes 3873. Brenner Vilmos: Johannes Aquila. Adatok és gondolatok a gótikus festészet nagy Pannon mesterének életéről és műveiről. = Vasi Szemle, 54, 2000, 4. 47–488., ill. Árkay Aladár 3874. Hajós György: Árkay Aladár – 868–932. = Magyar Építőipar, 42, 992, 9. 294–299., ill. Thüroff, Adél: Lakótelep a századelőn: Árkay Aladár házai bírók számára. > 68. Badányi Ödön Melega Miklós: A modern város főmérnöke. Adalékok Badányi Ödön életrajzához. > 0429.
Baldauf János építész Mendöl Zsuzsanna: Baldauf János pécsi építész (83– 890). > 927. Baldigara, Ottavio 3875. Domokos György: Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében. Ottavio Baldigara élete és tevékenysége. = Hadtörténelmi Közlemények, , 998, 4. 767–856., ill. 3876. Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, Balassi, 2000. 60 p., ill. Barabás Sámuel 3877. Szőcsné Gazda Enikő: Egy régi papolci orgonakészítő mester. = Honismeret, 27, 999, 5. 73–76. Baranyai Aladár Zelmanovic, Diordie: Baranyai Aladár zágrábi házai. > 029. Baumhorn Lipót 3878. Baumhorn Lipót építész 860–932. [katalógus] Szerk. Hadik András, Szegő György. Budapest, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár – Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 999. 57 p., ill. ism. Baumhorn Lipót
építészettörténeti kiállítás. = Octogon, 999, . 07–08., ill.; Dávid Ferenc: Baumhorn Lipót építész 860–932. kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban. = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, 2. 203–22., ill.; Gerle János = Új Magyar Építőművészet, 999, 3. 54.; Pusztai László: Baumhorn Lipót (860–932). = Műemlékvédelem, 43, 999, 2. 02–04., ill.; Szegő György: Baumhorn Lipót álma. = Nszb 999. június 22. 30., ill.
3879. Szegő György: Baumhorn Lipót építész (960–932). = Új Magyar Építőművészet, 999, 3. 54–55., ill. Berzenczey Domokos Valkay Zoltán: Százhúsz éve született és hatvan éve húnyt el Berzenczey Domokos, a „zentai építészeti léptékváltás” építésze. > 07. Beszédes József Fejér László: Beszédes József – egy kiváló társulati mérnök a reformkorban. > 32. Bieber Károly 3880. Pereházy Károly: Bieber Károly, a vasműves. = Építés- Építészettudomány, 25, 995, /2. 07–38., ill. Boronkai Pál Kubinszky Mihály: Emlékezés Boronkai Pál városi főmérnökre (897–970). > 9739. Brenner, Johann 388. Brenner, Wilhelm: Johann Brenner (85–879). Leben, Werk und sozial-wirtschaftliches Umfeld eines aus dem südlichen Burgenland stammenden Baumeisters des 9. Jahrhundert. = Burgenländische Heimatblätter, 58, 996, . –23., ill.
83
Canevale, Isidore 3882. Bibó, István: Ein französischer Architekt in Mitteleuropa: Isidore Ganneval (Canevale). = Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 49, 997, 3. –7. Clark Ádám Gáll Imre: Clark Ádám jegyzetfüzetei. > 2677. A Széchenyi – Lánchíd és Clark Ádám. > 4574. Conti Lipót Antal 3883. Jernyei Kiss János: Néhány adalék Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez. = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 269–288., ill. Czigler Győző 3884. Szegő György: Másodrangú építész elsőrendű művekkel. Százötven éve született Czigler Győző, a Műegyetem tanára, Budapest század eleji reneszánszának egyik jelese. = Nszb 2000. július 4. 30., ill. Csomós és Sztelek család 3885. Gál József: Búcsú egy építész dinasztiától. = Múzeumi Tájékoztató, 995, . 4–47. 3886. Gál József: Búcsú egy építész dinasztiától. = Somogyi Honismeret, 995, 2. 5–0. Danhauser, Josef 3887. Czifka, Brigitta: Josef Danhauser in Ungarn. = Mitteilungen der Österreichischen Galerie, 34/35. 99. 6– 45., ill. 3888. Cifka Brigitta: Pyrker és Danhauser. Danhauser oltárképei Magyarországon. = Henszlmann-Lapok, No 5. 996. 30–3. Demetrius lapicida Szekér György: Demetrius lapicida. Egy pécsi kőfaragó mester az 500 körüli időkből. > 9286. Dietrich mester 3889. Liedke, Volker: Dietrich mester Zsigmond király építőmestere. [Lővei Pál megjegyzésével] = Pavilon, No 7. 992. 2–3. Dobovszky József István 3890. Rózsa Gábor: A magyar szecesszió egyik termékeny alföldi mestere, Dobovszky József István építőmester fél élete (882–930). = Országépítő, , 2000, 4. 25–26., ill. Donner, Georg Raphael 389. Fidler, Petr: G. R. Donner – Baudirektor und Architekt? = Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 92. 996. 49–64. 3892. Francová, Zuzana: K viedenskej výstave „Georg Raphael Donner”. = Pamiatky a múzea, 994, . 38–39., ill. 3893. Georg Raphael Donner 693–74. Austellungskatalog. Hrsg. von Sabine Grabner et al. Wien, Österreichische
Galeria, 993. 686 p., ill. tartalma: Krapf, Michael und Almut: Georg Raphael Donner – Adam Friedrich Oeser – Johann Joachim Winckelmann: Edle Einfalt und stille Grösse. –29.; Pötzl-Malikova, Maria: Zu Leben und Werk von Georg Raphael Donner. 3–83.; Öhliner, Walter: Der Wiener Magistrat als Auftraggeber und Eigentümer des Donnerbrunnens. 85–92.; Philippon, Jean: Georg Raphael Donner ein österreichischer Bildhauer zwischen Barock und Klassizismus. 93–99.; Mojzer, Miklós: Die szenische Ordnung des Pressburger Hochaltares von Georg Raphael Donner. 0–07.; Krapf, Michael: Georg Raphael Donner – Paul Troger: eine Künstlerfreundscahft. 08–26.; Schemper-Sparholz, Ingeborg: Georg Raphael Donner und seine Rezeption an der „Kaiserl. freyen HofAcademie der Mahlerey /Bildhauerey/ und Bau-Kunst” im 8. Jahrhundert in Wien. 28–59.; Ronzoni, Luigi A.: Jacob Gabriel de Mollinarolo detto Müller Polycletes Austricus. 60–85.; Stehlík, Milos: Georg Raphael Donner und Mähren. 86–205.; Krapf, Michael: Georg Raphael Donner: Gedanken zur Situation des Bildhauers im 8. Jahrhundert in Wien. 207–224.; Katalog. 225–676. 3894. Jávor Anna: A Donner-évforduló művészettörténeti eseményei (992–993). = Művészettörténeti Értesítő, 44, 995, 3/4. 30–3. 3895. Jávor, Anna: G. R. Donner als Unternehmer. Kollektive Monumentalwerke und Werkstattarbeiten. = Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 92. 996. 39– 48., ill. 3896. Kohlprath, Günter: Neue Funde zur Biographie Georg Raphael Donners. = Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 92. 996. 2–27. 3897. Maué, Claudia: Georg Raphael Donner (693–74) in der neueren Forschung. = Kunstchronik, 53, 2000, 5. 209–225., ill. Mojzer Miklós: Donner egykori pozsonyi főoltáráról. > 9456. 3898. Neuhardt, Johannes: Raphael Donner und Salzburg oder Betrachtung zu einem weltberühmten Stiegenhaus. = Arx, 5, 993, 2. 284–285., ill. 3899. Neumann, Jaromír: Zu den Anfängen Georg Raphael Donners. Unbekannte Werke Georg Raphael Donners in Budischau? = Ars, 993, . –45., ill. Pötzl-Maliková, Maria: Donnerovsky nahrobok Mikulasa Pálffyho v Malackach. > 8598. Pötzl-Malíková, Mária: Georg Raphael Donner: Hl. Martin mit dem Bettler. > 9457. Schemper-Sparholz, Ingeborg: Lovasszobor az oltáron. Gondolatok Georg Raphael Donner pozsonyi főoltáráról, Joseph Thaddäus Stammel gráci Szent Márton-főoltárával összehasonlítva. > 9458. Dorffmaister István Boda Zuzsanna: A hegyfalusi „képes szála” – Dorffmaister István elveszett pannósorozata 794-ből. > 7890. Boda Zsuzsa: A Nádasdy-kastély dísztermének Dorffmaister-falképei. > 959. 3900. Dorffmaister István emlékkiállítása. [katalógus] A
84
kiáll. anyagát vál. és rend. és a katalógust szerk. Kostyál László, Zsámbéky Monika. Szombathely, Szombathelyi Képtár, 997. 350 p., ill. tartalma: Dorffmaister István életrajza. 9–. Kostyál László: A templomfestő Dorffmaister István I. 760–780. 7–3.; Zsámbéky Monika: A templomfestő Dorffmaister István II. 78–797. 43–65.; Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei. 83–09.; Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői. 27–54.; Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja. 79–95.; Boros László: Dorffmaister István Somogy és Baranyai megyei mecénásai. 207–22.; Dorffmaister István oeovre-katalógusa. 29–36. ism. (benyó):
Egy festő reneszánsza. = MN 998. március 9. 3.; Deák Klára: A Dorffmaister-vándorkiállításról. = Műemlékvédelem, 4, 997, 4. 293–294.; Heckenast János = Vasi Szemle, 52, 998, 5. 636–637.; Jávor Anna: Megnyitó beszéd a Dorffmaister-emlékkiállításon, 997. november 30. = Soproni Szemle, 52, 998, . 53–54.; Salamon Nándor: „Freskófestő vagyok…” Dorffmaister-kiállítás Szombathelyen. = Várhely, 3, 997, 3. 9–95., ill.; S. S. [Somorjay Sélysette]: Dorffmaister életműkiállítása. = Szalon, , 997, 3. 66., ill.
390. Kostyál László: Dorffmaister Zalában. = Művészettörténeti Értesítő, 45, 995, 3/4. 2–237., ill. 3902. Kostyál László: „Stephan Dorffmeister pinxit 803”. Ifjabb Dorffmeister István zalai tevékenységéről, különös tekintettel csesztregi freskóira. In: Fejezetek Csesztreg történetéből. Szerk. Vándor László. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 997. 96–4. p., ill. 3903. Turbuly Lilla: Dorffmaister-konferencia Zalaegerszegen. = Soproni Szemle, 5, 997, 4. 369–370. 3904. Zsámbéky Monika: Barokk képek vándorlása, avagy Dorffmaister István hazaérkezett. = Múzeumi Hírlevél, 9, 998, . 6–7., ill. 3905. Zsámbéky Monika: Dorffmaister István emlékezete. = Várhely, 3, 997, 3. 88–90., ill. 3906. Zsámbéky Monika: Dorffmaister István Vas megyében. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 997, 3. 5–36., ill. Fábián Gáspár Lapis Angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3865. Falconer, Franciscus 3907. Repanić-Braun, Mirjana: Franciscus Falconer Pictor Budensis. Ein Spätbarocker Maler sakraler Thematik und seine Tätigkeit in Kroatien. = Művészettörténeti Értesítő, 49, 2000, 3/4. 57–66., ill. Feketeházy János 3908. Iványi Miklós: Feketeházy János. = Építés- Építészettudomány, 23, 992/993, 3/4. 243–249. 3909. Laár Tibor – Szabó László: Feketeházy szerepe a magyar hídépítés történetében. = Építés- Építészettudomány, 23, 992/993, 3/4. 279–286., ill. Fellner Jakab 390. (f.): Tata építésze. = Új Ember, 997. augusztus 24. 4., ill.
39. Fellner Jakab élete és munkássága. A Fellner Jakab Kulturális Egyesület kiállítása. Magyary Zoltán Művelődési Központ, Tata, 993. április 6. – május 0. A kiáll. rend. és írta Payer Gábor. Tata, Magyary Zoltán Művelődési Központ, 993. [20] p., ill. 392. Merényi László: Emlékezés Fellner Jakabra. = Magyar Építőipar, 50, 2000, 7/8. 235–240., ill. 393. Merényi László: Emlékezés Fellner Jakab építőművészre. = Új Ember, 2000. november 26. . Fellner és Helmer 394. Molnár Gál Péter: Fellner és Helmer. . = Mozgó Világ, 7, 99, . 73–80., ill. 395. Molnár Gál Péter: Fellner és Helmer. 2. = Mozgó Világ, 7, 99, 2. 09–20., ill. 396. Szegő György: A színházépület – profán templom. = MH 995. szeptember 30. 3., ill. 397. Szegő György: A színházcsinálás mérnökei. = Nszb 999. július 7. 36., ill. Feszl Frigyes 398. Kauser József Feszl-életrajza. közzéteszi és bev. Komárik Dénes. = Ars Hungarica, 2, 993, . 3–26. 399. Komárik Dénes: Adalékok Feszl Frigyes művészkapcsolataihoz. = Ars Hungarica, 22, 994, 2. 227–236., ill. 3920. Komárik Dénes: Feszl és Széchenyi. = Ars Hungarica, 9, 99, 2. 79–92., ill. 392. Komárik Dénes: Feszl Frigyes (82–884). Budapest, Akadémiai Kiadó, 993. 59 p., ill. ism. Daragó László = Magyar
Építőművészet, 85, 994, 5. 6–7.; Gábor Eszter: Az önkorlátozás könyve. = Buksz, 6, 994, 4. 40–44., ill.; Prohászka László: Építészportré. = Könyvvilág, 38, 994, 2. 34.; Sisa József = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 328–329., Sperlágh Sándor = Magyar Tudomány, 40, 995, 3. 356–357. –gh– [Végh Ferenc]: Alkotó eredetiség és nemzeti jelleg. = AK Magazin, 4, 993, 2. 35–37., ill.
3922. Komárik Dénes: „Feszl Frigyes 82–884” című kandidátusi értekezésének vitája. [Marosi Ernő opponensi véleménye, Komárik Dénes válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 42, 993, /2. 95–0. 3923. Komárik Dénes: „Feszl Frigyes, 82–884” című doktori értekezésének vitája (992. december 7.). A doktori értekezés tézisei. Kubinszky Mihály, Marosi Ernő, Vörös Károly opponensi véleménye, Komárik Dénes válasza. = ÉpítésÉpítészettudomány, 23, 992/993, 3/4. 389–42. 3924. Komárik Dénes: Feszl Frigyes és megbízói. = Budapesti Negyed, 3, 995, 3. –30., ill. 3925. Komárik Dénes: Fotódokumentumok Feszl Frigyes és Feszl László hagyatékából. = Ars Hungarica, 20, 992, . 2–32., ill. Komárik Dénes: Izsó Búsuló juhászának felnagyított változatai. > 57. Komárik Dénes: A kőbányai Szent László templom első terve. Feszl Frigyes és Kőbánya. > 6554. Feszler Leó 3926. Török Albert: A Danubius-kút alkotója. Százhatvan
85
éve született Ybl Miklós kedvenc szobrásza, Feszler Leó. = Nszb 2000. november 22. 36., ill. Feszty Adolf 3927. Szegő György: A magyarok bejövetelének mecénása. Száz éve halt meg Feszty Adolf építész. = Nszb 2000. január 28. 30., ill. 3928. Szénássy Árpád: Feszty Adolf élete és pályája. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 993. 3 p., ill.
szeptember 22. – október 5. = Műemlékvédelem, 4, 997, 4. 290–29., ill. 3944. Weiler Árpád: Száz éve született világhírű pécsi építészek. = Műemlékvédelmi Szemle, 7, 997, /2. 235–242., ill. Francesco di Giorgio Martini Kovács András: Francesco di Giorgio Martini és a kézdiszentléleki templomvár. Egy olasz reneszánsz építészeti traktátus erdélyi recepciójáról. > 8206.
Feszty Gyula 3929. Szénássy Árpád: A polgári építészet Feszty Gyula alkotásaiban. Komárom, KT Kiadó, 997. 90 p., ill.
Fruhmann Antal 3945. Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről. II. Fruhmann Antal, Győr. = Arrabona, 26/30. 99. 43–72., ill.
Fischer József 3930. Bojár Iván András: A szabadság titka. Fischer József emlékét őrzi Budapest. = Nszb 995. március 6. 5., ill. 393. Erdődy János: Elment Juszuf is. = NSz 995. március 4. 6., ill. 3932. Fischer József 90 éves. Részletek Fischer József visszaemlékezéseiből. = Magyar Építőművészet, 82, 99, . 5., ill. 3933. K. A. [Kaiser Anna]: Fischer József (90–995). = Műemlékvédelem, 39, 995, 2. 24., ill. 3934. Krajczár Gyula: Nem kemény, bátor ember voltam – mondja Fischer József, Budapest díszpolgára. = Nszb 993. november 23. VIII., ill. Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3864. 3935. Polónyi Károly: Fischer József (90–995). = Magyar Építőművészet, 86, 995, 4. 60., ill.
Gádoros Lajos Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3864.
Fischer von Erlach, Johann Bernhard 3936. Fischer von Erlach und die Wiener Barocktradition. Hrsg. von Friedrich Polleross. Wien, Böhlau, 995. 46 p., ill. ism. Wolfert, Jörg = Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 48, 996, 3. 6–8.
3937. Koller, Manfred: Zur Farbigkeit der Salzburger Bauten Johann Bernhard Fischers von Erlach. = Barockberichte, 8/9. 998. 77–87., ill. 3938. Rizzi, Wilhelm Georg: Ein Turmentwurf Johann Bernhard Fischers von Erlachs? = Österreichische Zeitscrift für Kunst und Denkmalpflege, 45, 99, 2. 75–8., ill. Forbát Alfréd 3939. Ferkai András: Forbát Alfréd első megvalósult családiházairól. = Ars Hungarica, 9, 99, 2. 22–228., ill. 3940. Lampel Miklós: Forbát Alfréd (897–972). = Új Magyar Építőművészet, 997, . 58., ill. 394. Lampel Miklós: Fred Forbat – a svéd építész és városrendező. = Építésügyi Szemle, 39, 997, 5. 33–37., ill. 3942. Mendöl Zsuzsa: Forbát Alfréd munkásságáról. = Jelenkor, 40, 997, 9. 866–874., ill. 3943. Ritoók Pál: Kiállítás és konferencia a száz éve született Forbát Alfréd és Molnár Farkas emlékére. Pécs, 997.
Gebauer Ernő 3946. Pandur József: Gebauer Ernő, a templomfestő. = Jelenkor, 40, 997, 9. 857–865. Gerster Kálmán 3947. Szegő György: Gerster Kálmán ellentmondásos időszerűsége. = Nszb 2000. október 9. 34., ill. Geyling, Karl 3948. Oršulová, Jana: Sklomaliarska fírma Karola Geylinga. = Zborník Slovenského Národného Múzea. Historia, 38. 998. 5–24., ill. Gregersen Guilbrand 3949. Csordás Lajos: Gregersen építőmester. = Nszb 999. december . 40., ill. 3950. Gönczi Anna: Magyar nemes, norvég ácsmester. = Szalon, 4, 2000, 2. 22–25., ill. 395. Hajós György: Norvég ácsból magyar nemes. 75 éve született a híd- és vasútépítő Gregersen Guilbrand. = Nszb 999. április 6. 32., ill. 3952. Valachi Anna: Norvég ácsból magyar nemes és vállalkozó. = Nsz 2000. március 7. 2. Gross család 3953. Chmelinová, Katarína: Nové poznatky k životu a dielu sochárskej rodiny Grossovcov. = Galeria, 2000. 5– 22., ill. Hajós Alfréd 3954. Tóth Vilmos: Megtervezte a Margit-szigeti sportuszodát. Negyvenöt éve hunyt el Hajós Alfréd építész, az ország első olimpiai bajnoka. = Nszb 2000. november . 38., ill. Handler Nándor 3955. Winkler Gábor: Handler Nándor soproni építész vázlatkönyve. = Művészettörténeti Értesítő, 43, 994, /2. 09–7., ill.
86
Harminc, Milan Michal 3956. Milan Michal Harminc (869–964). [katalógus] Szerk. Hadik András, Ritoók Pál. A katalógust írta: Hadik András, Klara Kubicková, Anna Zajková. Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma, 992. 22 p., ill. ism. Nagy Zoltán: Életpálya a századelőn. = ÚMo 992. február
8. 0., ill.
3957. Zajková, Anna: Milan Michal Harminc (869–964). = Pavilon, 8. 993. 60–65., ill. Hárs György Kubinszky Mihály: Adatok soproni építészek életéhez és működéséhez (900–945). > 58. Hartmann Vilmos 3958. Gát Eszter: Régi történetek levéltárak mélyéről. = Hangszervilág, 2, 992, 2. 7–8. Hauszmann Alajos 3959. Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón. Összáll. és jegyz. Seidl Ambrus. Budapest, Gondolat, 997. 200 p., ill. ism. Balogh Gábor = Vasi Szemle, 42, 998, 2. 246–247. (s. t.):
Építész a századfordulón. = MN 997. június 9. 9.
Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3864. 3960. Seidl Ambrus: 50 éve született Hauszmann Alajos építész. = Magyar Építőipar, 47, 997, 5/6. 7–74., ill. Seidl Ambrus: Építésznapló a századforduló idejéből. Hauszmann Alajos naplója. > 78. 396. Seidl Ambrus: Az országnak álmodott teret. Hauszmann Alajos emlékezete. = ÚMo 997. június 9. ., 8., ill. 3962. P. Szűcs Julianna: Hauszmann kárpótlása. = Nszb 997. június 9. 6. Hefele Menyhért 3963. Brenner Vilmos: Adatok és összefüggések Hefele életéhez és munkásságához ausztriai szemmel. = Vasi Szemle, 48, 994, 3. 364–374., ill. 3964. Brenner, Wilhelm: Melchior Hefele)76–794). Zum 200. Todestag des bedeutenden Baukünstlers im Spätbarock. = Burgenländische Heimatblätter, 55, 993, 4. 42–64., ill. 3965. Dobri Mária: Hefele Menyhért. Szombathely, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 990. (Vasi életrajzi bibliográfiák, 26.) ism. Szilágyi István = Vasi Szemle, 46, 992, 2. 293–295.;
Tilcsikné Pásztor Ágnes: Vasi életrajzi bibliográfiák. = Vasi Honismereti Közlemények, 994, 2. 93.
3966. Dobri Mária: Hefele Menyhért. 2. jav. bőv. kiad. Szombathely, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 994. 68 p., ill. (Vasi életrajzi bibliográfiák, 33.) 3967. Heckenast János: Szombathely, Hefele Menyhért és Szily János. = Vasi Szemle, 48, 994, 3. 375–394., ill. 3968. Karner, Herbert: Der Anteil Melchior Hefeles am Turmbau der Stiftskirche in Herzogenburg. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 49, 995, . 64–7., ill. hozzászólás: Koller, Manfred: Zur Architekturfarbigkeit des österreichischen Barock: Die
Stiftskirche Herzogenburg. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 49, 995, 3. 204–207., ill. 3969. Melchior Hefele (76–794) építész emlékkiállítása. [katalógus] A kiáll. rend. és a kat. szerk. Zsámbéky Monika. Szombathely, Szombathelyi Képtár, 994. 67 p., XLIII t., ill. tartalma: Brenner, Wilhelm: Hefele Menyhért – egy közép-európai építész (76–794). 3–20.; Zsámbéky Monika: Melchior Hefele mecénásai. 29–34.; Schmidmaier, Edith: Hefele Menyhért mint a passaui rezidencia „felújítója”. 39– 48.; Puhl, Sibylle: A pozsonyi prímási palota. A homlokzat stílusbeli és tipológiai eredete. 59–69.; Kelényi György: A szombathelyi székesegyház helye a XVIII. századi építészet történetében. 79–86.; Szilágyi István: Mesterek és művek a 8. századi Szombathelyen. 93–97.; Galavics Géza: A szombathelyi püspökség mint műalkotás. 05–0.; Batthyány József prímás és Melchior Hefele szerződése a pozsonyi prímási palota építéséről. 5–6. Katalógus. Összeáll. Zsámbéky Monika. 9–40. ism. Dávid Ferenc = Ars Hungarica, 23, 995, 2. 323–328.; Heckenast János: Melchior Hefele (76–794) építészről emlékkiállítása kapcsán. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 995, 2. 82–86.; Kubinszky Mihály: Hefele Menyhért kiállítás Szombathelyen, 994. = Magyar Építőművészet, 86, 995, 3. 8., 0. Kubinszky Mihály = Soproni Szemle, 49, 995, 4. 359.; Lővei Pál: A Hefele-életmű Szombathelyen. = Új Művészet, 6, 995, 3. 74–78., ill.; Zsámbéky Monika: Nagyvonalúság és fegyelem. Melchior Hefele építész emlékkiállításáról. = Műemlékvédelmi Szemle, 994, 2. 93–94.
3970. Kelényi György: „Melchior Hefele (76–794) életműve” című kandidátusi értekezésének vitája. Koppány Tibor és Dávid Ferenc opponensi véleménye és Kelényi György válasza. = Művészettörténeti Értesítő, 55, 996, 3/4. 326–330. 397. Zsámbéky Monika: Melchior Hefele tervrajzai a szombathelyi püspöki levéltárban. = Művészettörténeti Értesítő, 4, 992, /4. 79–86., ill. Zsámbéky Monika: Melchior Hefele tervrajza a szombathelyi vártemplomról. > 058. 3972. Zsámbéky Monika: Vázlatos pályakép Hefeléről. = Vasi Szemle, 48, 994, 3. 353–363., ill. Hegedűs Ármin 3973. Szegő György: 30 éves született Hegedűs Ármin. = Nszb 999. október 5. 30., ill. Hein János 3974. Alföldy Gábor: Hein János emlékezete. Emléktáblaavatás és életmű-kiállítás Pilisszántón, 997. október. = Műemléklap, 2, 998, . 9., ill. 3975. Alföldy Gábor: Tájkertész a századfordulón. Hein János (866–935). = Szalon, 2, 998, . 49–5. Herzog Fülöp 3976. Szegő György: Herzog Fülöp, a menedzser építész. = Nszb 2000. február 6. 32., ill. Hesz János Mihály 3977. Jávor Anna: Hesz János Mihály (768–836) művészi hagyatéka. = Művészettörténeti Értesítő, 40, 99, 3/4. 24– 220., ill.
87
Hevesy Sándor 3978. Szecskó Károly: Hevesy Sándor római katolikus templomtervei. = Egyházi Építészet, 3, 993, 2. 20–2., ill. Hieronymi Ottó Ferenc Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (766/68–829). Adalékok Győr festészetéhez és rajziskolájának történetéhez a XIX. század első harmadában. > 7749. Hild János Sisa József: A bicskei Batthyány-kastély és Hild János. > 44. Hild József 3979. Horváth, Alice – Pattantyús-Ábrahám, Antal: Joseph Hild Architekt, Bauingenieur und Baumeister (Ein Bitrag zur Palladianismus in Ungarn). = Periodica Polytechnica. Architecture, 35, 99, 3/4. 23–88., ill. 3980. Horváth, Alice – Pattantyús-Ábrahám, Antal: Joseph Hild, Architekt und Meister der Baukonstruktion. = Architectura, 992. 58–85., ill. Kemény Mária: A kor stílustendenciáinak jelentkezése Hild és Ybl Bazilikatervein. > 47. 398. Komárik Dénes: Hild József és a romantika. = Pavilon, No 5. 99. 2–24., ill. Prokopp Mária: Az esztergomi reál-tanoda épülete (853) Hild József és Prokopp János ismeretlen műve. > 7339. 3982. (r. j.): Hild József, a városteremtő. = MN 999. április 30. 2., ill. 3983. Szegő György: A klasszicista építészet nagymestere. 789. december 8-án született Hild József. = Nszb 999. december 8. 32., ill. Hildebrandt, Johann Lucas 3984. Mayr, Vincent: Beobachtungen an Johann Lucas von Hildebrandts Gartenpavillon in Obersibenbrunn. = Die Gartenkunst, 4, 992, 2. 232–235., ill. Hillebrandt, Franz Anton Bozóki Lajos: Franz Anton Hillebrandt elbontott temploma az esztergomi Várhegyen. > 7393. Hoffmann László Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (897–943). > 928. Horváth Béla Horváth Béla építőmester élete és munkássága, 896. december 7 – 98. december 20. > 8694. Hültl Dezső 3985. Seidl Ambrus: Az első építész doktor. = Magyar Építőművészet, 86, 995, 5. 6., ill. Ilsemann Keresztély 3986. Sisa, József: Biographien europäischer Garten-
künstler. Keresztély Ilsemann in Budapest. = Stadt und Grün, 46, 997. 4–43., ill. 3987. Tóth Vilmos: A főváros elfeledett főkertésze. Százötven éve született Ilsemann Keresztély, akit eredetileg Christiannak hívtak. = Nszb 2000. február 9. 40., ill. Jánszky Béla 3988. Hadik András: Jánszky Béla 884. VII. 9. – 945. I. 6. = Műemléklap, 4, 2000, . 6., ill. Juhász László 3989. Kiss Éva: Juhász László emlékezete. = Magyar Iparművészet, 999, . 2–5., ill. Jummerspach Frigyes 3990. Winkler Gábor: Jummerspach Frigyes-emlékülés Mosonmagyaróvárott, 998. november 0. = Műemlékvédelem, 43, 999, . 47–48., ill. Juvenel, Paul Rózsa György: Paul Juvenel elveszett pozsonyi mennyezetképei. > 29. Kaesz Gyula 399. Mikó Sándor: 00 éves lenne Kaesz Gyula. = Magyar Iparművészet, 996, 4. 7–0., ill. 3992. SZMJ [Sz. Molnár János]: Nemzedékek nevelője. = Portál, 997, 6. 30., ill. Kakuk Imre 3993. Koroknay Gyula: „Kakuk Imre átsmester tsinálta…” = Műemlékvédelem, 44, 2000, 5. 290–29., ill. Károlyi Gyula 3994. Kostyál László: Károly Gyula emlékezete. [H. n.], [Kostyál László], 995. 20 p., ill. Kaufer Sándor Mendöl Zsuzsa: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (863–900) működése Pécs város mérnöki hivatalában. > 929. Kauser József Kauser József Feszl-életrajza. közzéteszi és bev. Komárik Dénes. > 398. Kismarty-Lechner Lóránd és Kismarty-Lechner Jenő 3995. Kismarty-Lechner Lóránd (883–963), KismartyLechner Jenő (878–962). Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának kiállítása, 990–99. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál. Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség, 990. ism. Gerő László = Műemlékvédelem, 35, 99, . 74–76., ill.;
Szegő György: Építészeti tradíciók. = MN 99. január 4. 4.
88
Kiss József (748–83) 3996. Bordás Attila: Kiss József bácskai középületei. = Híd, 64, 2000, 2. 47–67., ill. 3997. Hovány Lajos: Csatornát lehet kapálni a várostól egész a Tiszáig. Kiss József tevékenységének szabadkai vonatkozásai. I. = Bácsország, , 995, 4. 2., ill. 3998. Hovány Lajos: Csatornát lehet kapálni a várostól egész a Tiszáig. Kiss József tevékenységének szabadkai vonatkozásai. II. = Bácsország, , 995, 5. 2., ill. Komor Marcell és Jakab Dezső 3999. Bächer Iván: Egy polgárház Budán. = Nszb 994. március 9. 9. 4000. Martinovič-Cvijin, Kata: Komor Marcell és Jakab Dezső szabadkai munkássága. = Pavilon, No 5. 99. 48–52., ill. Kopasz István Laczó Katalin: Egy közmegbecsülésnek örvendő szegedi építész. Kopasz István (869–93). > 9988. Korb Flóris 400. Szegő György: Korb Flóris, az aranykor építésze. A Hauszmann-iskola vezéregyénisége száznegyven éve született. = Nszb 2000. április 7. 34., ill. Korrentsch Márk 4002. B. Papp Györgyi: Korrentsch Márk harangja 850-ből. = Agria, 33. 997. 39–329., ill. Kós Károly 4003. Balogh Ferenc: Kós Károly építészeti stílusáról. = Művelődés, 42, 993, 2. 2–5., ill. 4004. Benkő Samu: Kós Károly és az alku erkölcse. = Valóság, 36, 993, 2. 8–25. 4005. Cseke Péter: A sztánai tűzhely. Kós Károly otthonosság élménye. = Forrás, 32, 2000, 2. 6–77. Gall, Anthony: Kós Károly kalotaszegi román templomai. > 70. Gall, Antony: A Return to the Pure Sources. The Role of Folk Architecture in the Early Architectural Works of Károly Kós. > 03. Gall, Anthony: A templom és tervezője. > 9646. 4006. Kós Károly: Életrajz. Budapest – Bukarest, Szépirodalmi – Kriterion, 99. 252 p., ill. ism. Hartyányi István = Havi Magyar Fórum, 2, 994, 6. 80–83.; Mezey László Miklós = Alföld, 43, 992, 6. 84–87.
4007. Kós Károly levelezése Czine Mihállyal. Budapest, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, 2000. 20 p. ism. Vasy Géza = Vigilia, 65, 2000, 2. 655–656. 4008. Kós Károly: Testamentum és agrikultúra. Válogatás a szerző életműváből. Az előszót írta: Mészáros József. Kolozsvár, Gazda Kiadó, 997. 30, [32] p., ill. 4009. Kós Károly művésztelep-programja – 99. Közli: Sümegi György. = Országépítő, 0, 999, . 8–2.
400. Kovácsné Szigeti Klára: Kós Károly az építőművész. = Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 3. 993. 87–95. 40. Nagy Elemér: Az építő Kós Károly. Budapest, Balassi Kiadó, 995. 54 p., ill. ism. Devich Márton: Az építő Kós Károly. = MN 995. december 5. 4.; Gall, Anthony = Műemlékvédelem, 40, 996, 3. 228–229.; (takács): Az építő Kós Károly. = ÚMo 995. december 4. 9.
Sas Péter: Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum. > 964. 402. Újváry Ferenc: Időszerű-e Kós Károly? = Havi Magyar Fórum, , 993, . 9–. 403. Vajk Ilona: Kós Károly. Bibliográfia. Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár, 994. 93 p. + 8 t., ill. Kovács Mihály 404. Kovács Mihály önéletírása. Sajtó alá rend., a bevezetőt írta, a jegyzeteket és az adattárat összáll. Ludányi Gabriella. Eger, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, 992. 206 p., ill. (Studia Agriensia, 2.) Kozma Lajos 405. H. Bognár Zsuzsa: Kozma Lajos emlékülés a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban 999. január 7-én a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Somogy Megyei Építész kamara szervezésében. = Múzeumi Tájékoztató, 999, . 2–23., ill. 406. Halásová, Anna: Zahlerov dom v Košiciach. Neznáma prvotina architekta Ľudovíta Kozmu. = Pamiatky a múzea, 999, . 26–27., ill. 407. Kiss Éva: Kozma Lajos – évfordulás megemlékezések. = Magyar Iparművészet, 999, 2. 78. 408. Kiss Éva: Népművészet és dekorativitás, a fiatal Kozma Lajos tulipános tervei. In: Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Szerk. Mohay Tamás. Debrecen, Ethnica, 992. 39–322. 409. Kozma Lajos emlékkiállítás (884–948). Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 998. A kiáll. rend. és a katalógust írta: H. Bognár Zsuzsa. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 998. [56] p., ill. ism. H. Bognár Zsuzsa = Múzeumi Tájékoztató, 999,
. 7–20., ill.
4020. Kozma Lajos, az iparművész (884–948). Budapest, Iparművészeti Múzeum, 994. A kiáll. rend. Kiss Éva, Lovay Zuzsanna. A katalógust írta: Kiss Éva, Horváth Hilda. Budapest, Iparművészeti Múzeum, 994. 76 p., ill. Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3864. 402. Szegő György: Hasznosság és szépség. Ötven éve halt meg Kozma Lajos. Munkássága nem került értékének megfelelő helyre. = Nszb 998. november 27. 36., ill. 4022. Vadászi Erzsébet: Miért védett? Kozma Lajos ebédlője. = Magyar Iparművészet, 993, . 26–28., ill. König, Carl 4023. Szegő György: A birodalmi stílus professzora. Carl König építészeti iskolát teremtett. = Nszb 999. augusztus 3. 28., ill.
89
Kövér Tibor Bátyai Gitta: Épültek a Speyer-kölcsönből… Kövér Tibor és a 20-as évek szegedi építészete. > 9974. Kronfuss János 4024. Rauscher, Carola – Klein, Dieter: Kronfuss János magyar építész munkái Argentínában. = Magyar Építőművészet, 83, 992, 4. 54–57., ill. Kurtz, Jozef Medvecký, Jozef: Bratislavský barokový maliar Jozef Kurtz. Novozistené diela a vztahy. > 9399. Kvassay Jenő 4025. B. T. [Bárkay Tamás]: Egy nagy magyar kultúrmérnök. Százötven éve született Kvassay Jenő, akinek munkásságát a csepeli szabadkikötő és a nevét viselő dunai zsilip is őrzi. = Nszb 2000. július 5. 32., ill. 4026. Nyiri János: 50 éve született Kvassy Jenő. = MN 2000. július 8. 35., ill. Lajta Béla 4027. Biraghi, Marco: Béla Lajta. Ornamento e Modernita. Milano, Electa, 999. 96 p., ill. 4028. Ecsery Elemér: A nagyvonalú egyszerűség építőművésze. = ÚMo 993. január 23. ., ill. 4029. Kiss Éva: 25 éve született Lajta Béla. = Magyar Iparművészet, 998, 4. 2–3., ill. A Parisiana újjáépítése. Tisztelgés Lajta Béla emlékének. > 6056. Landi, Johannes Détshy Mihály: Joannes Landi fundator. > 58. Lechner Lajos Kiss Lajos: Szeged árvíz utáni várostervezője, Lechner Lajos. > 9984. Kiss Lajos: Szeged kiemelkedő várostervezői. Vedres István, Lechner Lajos és Pálfy-Budinszky Endre. > 9985. 4030. Lechner és Szeged. Emlékülés Szeged Nagyárvíz utáni újjáépítője tiszteletére, 997. november 2–22. Szeged. Szeged, [Csongrád Megyei Építész Kamara], 2000. 2 p., ill. tartalma: Péter László: A Víz utáni helyreállítás tervezése és megszervezése. 9–20.; Novák Attila: Felűlről nézvést… 2–22.; Molnár Attila: A Lechner-féle alapterv tanulságai az általános rendezési terv készítése során. 23–26.; Takács Máté: A Lechner-féle alapterv hatása az 979-ig készült fejlesztési-rendezési tervekre. 27–36.; Kováts Gábor: A városrendezési terv vízügyi összefüggései. 37–42.; Bugár-Mészáros Károly: Lechner Lajos budapesti tevékenysége. 43–46.; Horváth Béla: Lechner Lajos Miskolcra készített rendezési terve. 47–56.; Meggyesi Tamás: Lechner Lajos helye és jelentősége a hazai, valamint nemzetközi várostervezésben. 57–60. Hozzászólások: Borvendég Béla, Kaszab Imre, Bodor Dezső, Jójárt János, Horváth Béla, Koczor György, Máté Zsolt, Csizmadia Gábor, Balló Zoltán, Kern Ferenc, Medgyesi Pál, Takács János, Tarnai Ist-
ván. 6–0. ism. Kőhegyi Mihály = Műemlékvédelem, 44, 2000, 6.
409–40.
403. Lechner Lajos: Szeged újjá építése. Bev. Meggyesi Tamás. Utószó: Péter László. Szeged, Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület, 2000. 92, [XV] p., ill. Lechner Ödön 4032. (bán) [Bán András]: Invitálás Lechner úrhoz. = NSz 992. szeptember 25. 6. 4033. Dercsényi Balázs: Tisztelet az elődöknek. 50 éve született Lechner Ödön. = Építésügyi Szemle, 37. 995. 5– 54., ill. 4034. Falkenau, Karsten: Bemerkungen zu Bauten Ödön Lechners. Ein Beitrag zur Geschichte der europäischen Architektur der Jahrhundertwende. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 47, 993, –2. 65–80., ill. 4035. Hadik, András: Lechner and Hungarian Architecture of the turn of the Century. In: Panorama. Architecture and Applied Arts in Hungary 896–96, Kyoto, The National Museum of Modern Art, 995. 4–5., ill. 4036. Kismarty-Lechner Kamill: „Szeretett hazámnak javára lehessek”. Százötven éve született Lechner Ödön. = MN 995. augusztus 28, 8., ill. 4037. Lechner Ödön 845–94. [katalógus] Szöveg: Gerle János. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 999. 40 p., ill. ism. Horváth Edina: Lechner – Münchenben. = Műemléklap, 3,
999, . 20.; Vékony Márta = Műemlékvédelem, 43, 999, 6. 385–386., ill.
Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Lechner Ödön és a Zsolnay épületkerámia. > 3423. 4038. Megyeri Dávid: A nemzeti formanyelv megálmodója. Lechner Ödön építészete. [beszélgetés Hadik Andrással] = ÚMo 992. február 24. ., ill. Nemes Márta: Lechner Ödön Földtani Intézete Budapesten. > 6857. Nemes Márta: Százötven éve született Lechner Ödön. > 78. 4039. Nemes Márta: Százötven éve született Lechner Ödön. = Magyar Építőművészet, 86, 995, 5. 55. 4040. Noriko, Sato: Lechner-irodalom Japánban. = Pavilon, No 6. 99. 58–63., ill. 404. Sármány Ilona: Sorspárhuzamok a századfordulón. Otto Wagner és Lechner Ödön pályarajza. In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 99. 34–355., ill. 4042. Schelken Pálma: Lechner Ödön alkotásai egy iskola kiállításán. = Új Ember, 993. június 6. 6., ill. 4043. Schelken Pálma: „Lechner Ödön neve a mi egünkre van írva.” = Evangélikus Élet, 995. szeptember 24. 2., ill. 4044. Sümegi György: Egy Lechner-álom: víztorony Rákóczi-lovasszoborral. = Magyar Szemle, 3, 994, 8. 863–87., ill. 4045. Szegő György: Személyesebb fényben. Egy kiemelkedő stílusú, iskolateremtő építész, Lechner Ödön műve és méltósága. = Nszb 2000. augusztus 28. 28., ill.
90
4046. Sz. R. [Szíj Rezső]: Lechner Ödön és a millecentenárium. = Művészet és Barátai, 6, 996, 6. 5. 4047. Th. B. [Thüringer Barbara]: A nemzeti építészet mestere. 50 éve született Lechner Ödön. = MH 995. augusztus 26. 8., ill. Leidenfrost, Anton Pötzl-Malíková, Mária: Bývalé súsošie Panny Márie so sv. Štefanom v areáli kaštiela v Bernolákove a jeho tvorca Anton Leidenfrost. > 7040. Lessner Manó 4048. Branczik Márta: Lessner Manó építész. A Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményéből. = Magyar Építőművészet, 85, 994, 6. 37–39., ill. Lieb Ferenc 4049. Jávor Anna: Lieb Ferenc, az „edelényi festő”. = Művészettörténeti Értesítő, 49, 2000, 3/4. 67–86., ill. Link, Lorenz 4050. Pickler, Harald: Ein Eisenstädter Orgelbauer im 7. Jahrhundert: Lorenz Link. = Burgenländische Heimatblätter, 60, 998, 4. 90–9., ill. Lohr Ferenc Sinkó Katalin: Lohr Ferenc freskója a vajai vár lovagtermében. > 0834. 405. B. Szabó László: A két Lohr. Budapest, Herminamező Polgári Köre, 999. 28 p., ill. (Zuglói füzetek) Luchese, Filiberto 4052. Détshy Mihály: Adatok Filiberto Luchese építész munkásságához. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 67–70. Magyar Ede 4053. Bakonyi, Tibor: Ede Magyar. Introd. by Mihály Kubinszky. Szeged, Gyorsjelentés Kiadó, 995. 50 p., ill. ism.
Laczó Katalin: „Beírta nevét a város történetébe”. = Szeged, 7, 995, 7/2. 89–90.; Laczó Katalin = Magyar Építőművészet, 87, 996, 3. 2.
Márföldy Aladár Gy. Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. > 09. Marmorek, Oskar 4054. Kristan, Markus: Oskar Marmorek. Architekt und Zionist 863–909. Wien, Böhlau, 996. 290 p., ill. 4055. Szegő György: Oskar Marmorek, a vizionárius. Budapest és Bécs építésze volt a századfordulón. = Nszb 999. június 8. 30., ill. Maróti Géza 4056. 25 éve született Maróti Géza (875–94). [részlet emlékirataiból] = Új Magyar Építőművészet, 2000/2. 54. Ács Piroska: Maróti Géza művei Csepelen. > 6947.
4057. Balogh Gyula: Egy új Atlantisz víziója. = MH 2000. június 5. 8. Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3864. 4058. Lőcsei Gabriella: Magyar sors – magyar vésővel. „Maróti neve majdnem inkognitó.” = MN 2000. június 0. 32., ill. 4059. Tóth Vilmos: A máshol megépült Budapest szobrásza. Százhuszonöt éve született Maróti Géza, a szecesszió egyik legkiválóbb magyar mestere. = Nszb 2000. március . 32., ill. hozzászólás: Nagy József: Maróti a Munkásotthonban. = Nszb 2000. március 7. 3., ill. 4060. V. Gy.: Magyar Atlantisz Velencében. = Nszb 2000. május 7. 5. A velencei biennálé magyar pavilonja. > 0893. A velencei Magyar Ház = Casa Ungherese a Venezia = The Hungarian House in Venice. > 0894. Martinelli, Anton Erhard 406. Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinelli 720. évi tevékenysége Süttörön. = Ars Hungarica, 28, 2000, . 9–96. 4062. Kiss József: Anton Erhard Martinelli a barokk építészet élvonalában. = Jászsági Évkönyv, 995. 8–0., ill. Martinelli, Domenico 4063. Lorenz, Hellmut: Domenico Martinelli und die österreichische barocke Architektur. Wien, Österreichiche Akademie der Wiss., 99. 365 p., ill. ism. Franz, Heinrich
Gerhard = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 47, 993, 3–4. 227–228.
Maulbertsch, Franz Anton 4064. Dachs, Monika: Franz Anton Maulbertsch in Langenargen. = Barockberichte, 6/7. 998. –8., ill. Dávid, Ferenc: Ein Entwurf von Maulbershs Architekturmaler von Győr und Ikonographie der Erneuerung des Doms. > 776. Dávid Ferenc: Maulbertsch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája. > 7762. 4065. J. P.: Maulbertsch és a barokk. = ÚMo 992. december 3. 9. 4066. Jász Attila: Idea és realizált kép. Vázlat F. A. Maulbertsch Utolsó vacsora című képének megértéséhez/szakrális aspektusból. = Limes, 8. 996. különszám: 99–08., ill. 4067. Jász Attila: Későbarokk képek: Franz Anton Maulbertsch. In: Barokk és Maulberts. Összeáll. Kőszeghi Lajos és Várhegyi Miklós. Veszprém, Comitatus, 992. 87– 97., ill. 4068. Franz Anton Maulbertsch und sein Kreis in Ungarn. Hrsg. von Eduard Hindelang. Gebundene Ausg. Sigmaringen, Jan Thorbecke Verlag, 998. 92 p., ill. 4069. Franz Anton Maulbertsch und sein schwäbischer Umkreis. Hrsg. von Eduard Hindelang. Sigmaringen, Jan Thorbecke Verlag, 996. 535 p., ill. 4070. Franz Anton Maulbertsch und die Wiener Aka-
9
demiestil. Hrsg. Eduard Hindelang. Sigmaringen, Jan Thorbecke Verlag, 994. 348 p., ill. ism. Rosigkeit, Jens = Mit-
ról. = Építés- Építészettudomány, 27, 2000, 3–4. 369–372.; Lővei Pál = Műemlékvédelem, 4, 997, 3. 27–220.
tervezője. 50 éve hunyt el Molnár Farkas a második világháború áldozataként. = Új Ember, 995. január 22. 2., ill. 408. Horváth Edina: Molnár Farkas (897–945). = Műemléklap, 4, 2000, . 7., ill. Lapis Angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3865. 4082. Madzin Attila: Molnár Farkas mozgóképen. = Új Magyar Építőművészet, 2000, 4. . 4083. Mátrai Péter: Filmzene. = Új Magyar Építőművészet, 2000, 4. 0–., ill. 4084. (mezei): A weimári Bauhausban tanult Molnár Farkas. = MN 2000. január 29. 9., ill 4085. Mezei Ottó: Megemlékezés Molnár Farkas építészről. = Építés- Építészettudomány, 27, 998, /2. 25–27. 4086. Molnár Farkas festő, grafikus, építész. Szerk. Csaplár Ferenc, R. Bajkay Éva. [Budapest], Kassák Múzeum és Archívum, 997. 32 p., ill. Ritoók Pál: Kiállítás és konferencia a száz éve született Forbát Alfréd és Molnár Farkas emlékére. Pécs, 997. szeptember 22. – október 5. > 3943. 4087. Román András: Egy kiállítás képei. Molnár Farkas villái nyomában. = Műemlékvédelem, 43, 999, 5. 286–289., ill. 4088. Román József: A bútorzattól a teáskannáig. Molnár Farkas gyűjteményes kiállítása a Kassák Múzeumban. = Nsz 997. december 3. ., ill. 4089. Rózsa Gyula: A mi Bauhaus-emberünk. Molnár Farkas-kiállítás a Kassák Múzeumban. = Nszb 997. december 2. 9., ill. 4090. Szegő György: A modern építészet mestere. Ötven éve hunyt el Molnár Farkas, a hazai Bauhaus egyik legismertebb mestere. = Nszb 2000. január 2. 26., ill. 409. Vadas József: Ünneplés helyett. Molnár Farkas életmű-kiállítása a Kassák Múzeumban. = MH 998. január 5. 8. 4092. Válogatás Molnár Farkas korai építészeti írásaiból. Vál., bev. Mezei Ottó. = Építés- Építészettudomány, 27, 998, /2. 28–78. Weiler Árpád: Száz éve született világhírű pécsi építészek. > 3944.
Meinig Artúr 4076. Bende Csaba: Meinig Artúr, az építész. = Műemléklap, 2, 998, 7/8. 9.
Molnár György Mitrović, Vladimir: Georg Molnár – novosadski graditel druge polovine XIX veka. > 0783.
Menyhárd István 4077. Dulácska Endre: Egy magyar mérnökóriás: Menyhárd István. = Magyar Építőipar, 48, 998, 5/6. 75–78., ill.
Molnár Tibor 4093. Csutiné Schleer Erzsébet: Molnár Tibor (909– 990). = Árgus, 9, 998, 4. 72. 4094. Molnár Tibor: Fehérvári évek, emlékek (985). = Árgus, 9, 998, 4. 63–7., ill.
teilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 47, 995, 3. 7–8.
407. Möseneder, Karl: Franz Anton Maulbertsch – Aufklärung in der barocken Deckenmalerei. Wien, Böhlau, 993. 266 p., ill. (Ars viva, 2.) ism. Schmidt, Gerhard = Österreichische
Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 48, 994, /2. 98–99.
4072. Sági Károly: In memoriam Franz Anton Maulbertsch (724. június 8–796. augusztus 7.). = Hévíz, 996, 3. 45–46. Végvári Lajos: Maulbertsch bicentenárium. > 9844. Végvári Lajos: Maulbertsch halálának kétszázadik évfordulójára. > 9856. Végvári Lajos: A rokokó Sixtus-kápolnája. Maulberts falképciklusa. > 9857. Vitai Lászlóné: A sümegi Maulbertsch-freskók. > 9858. Vitai Lászlóné: A sümegi Maulbertsch-freskók. > 9859. Maurer, Huber Zsuppán István: Huber Maurer pápai oltárképe. > 97. Mayer Miklós Bátyai Gitta: Szeged – virágváros. Mayer Miklós főkertész. > 9998. Medgyaszay István 4073. Bögiová, Adriana: Dva secesné kostoly architekta Istvána Madgyaszaya. = Pamiatky a múzea, 993, 2. 4–7., ill. 4074. Kathy Imre: Medgyaszay István, 877–959. [Gödöllő], Petőfi Művelődési Központ, 99. [2], 23 p., [32] t., ill. ism.
Szegő György: Két építészeti tárlat. = MN 99. április 22. 8.
4075. Keletre Magyar! Medgyaszay István 932-es indiai útja során készített fotóinak kiállítása. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 997. A kiáll. rend. Hadik András és Ritoók Pál. Bev. Hadik András. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 997. 8 p., ill. ism. Keserü Katalin: Megemlékezés a Medgyaszay István-évforduló-
Molnár Farkas 4078. Bonta János: Ötven éve halt meg Molnár Farkas építész. = Magyar Építőművészet, 86, 995, 5. 58–59., ill. 4079. Bonta János: A „Vörös Kubus.” = Nszb 995. május 5. 2., ill. 4080. (f. g.) [Fekete Gábor]: A Magyar Szentföld-templom
Ney Béla Déry Attila: A kiegyezés korának építészeti programadója: Ney Béla. > 57.
92
Nyiri István Lapis Angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3865. Olgyay Viktor és Olgyay Aladár 4095. Olgyay & Olgyay. = Új Magyar Építőművészet, 2000, 4. 60., ill. Pálfy-Budinszky Endre Kiss Lajos: Egy tudatos várostervező. Dr. Pálfy-Budinszky Endre emléktáblája előtt. > 9982. Kiss Lajos: Szeged kiemelkedő várostervezői. Vedres István, Lechner Lajos és Pálfy-Budinszky Endre. > 9985. Zombori István: A Pálfy-Budinszky hagyaték. > 9996. Palko, Franz Anton Garas, Klára: Barockbeiträge zu den Werken von Johann Wenzel Bergl, Franz Anton Palko und Anton Kern. > 2679. 4096. Preiss, Pavel: František Karol Palko. Život a dílo malíře slonku střdoevropského baroka a jeho bratra Františka Antonína Palka. Praha, Národní galerie, 999. 44 p., ill. Pecz Samu 4097. Karácson Sándor: Pecz Samu (Pest, 854. március . – Budapest, 922. szeptember .) = Műszaki Tervezés, 39, 999, 2. 6–8., ill. Róka Enikő: Pecz Samu Szilágyi Dezső téri református temploma és a protestáns centralizáló templomépítészeti hagyomány. > 595. Végh János: Pecz Samu önéletírása. > 58. Pécsi József 4098. Timon Kálmán: Pécsi József 890–959. Egy pestszentlőrinci polgár munkássága. = Magyar Építőipar, 45, 995, 4. 34–35., ill. Petschacher Gusztáv 4099. Szegő György: Egy reneszánsz racionalista építész. = Nszb 2000. január 7. 26., ill. Pfaff Ferenc Kubinszky Mihály: 00 éves a pécsi főpályaudvar. Pfaff Ferenc építész munkássága. > 9266. 400. Márkus János: Pfaff Ferenc emlékezete. = Műemlékvédelem, 44, 2000, 5. 32–33., ill. Pilgram, Franz Anton 40. Bodnárné Jávor Éva: Új adatok Franz Anton Pilgram magyarországi működéséhez. = Művészettörténeti Értesítő, 43, 995, 3/4. 92–20., ill. Pintér Béla 402. Simon Magdolna: 75 éve született Pintér Béla építész. = Új Magyar Építőművészet, 2000/. 58., ill.
Pollack Mihály Bibó István: A magyar Országháza kérdése a reformkorban és Pollack Mihály Országháza-terve. > 463. 403. Ecsery Elemér: Pollack Mihály, a klasszicista építész. = ÚMo 993. augusztus 30. 8. Portenhauser, Franz Pötzl-Malíková, Mária: František Portenhauser – bratislavský stavitel . polovice 8. storočia. > 940. Preisich Gábor 404. Faucher, Pascal: Az utolsó interjú Preisich Gáborral. = Új Magyar Építőművészet, 998, 6. 56–57., ill. 405. Faucher, Pascal: Az utolsó interjú Preisich Gáborral. = Új Magyar Építőművészet, 999, . 54–55., ill. 406. Finta József: In memoriam Preisich Gábor (909– 998). = Új Magyar Építőművészet, 998, 3. –2., ill. 407. Haller Szilveszter: Díszpolgáraink. Preisich Gábor építész: Fáj a szívem a beépített zöld területekért. = MN 992. december 24. 5., ill. 408. Meghalt Preisich Gábor. = MN 998. április 22. 0. 409. Preisich Gábor. = Octogon, 998, . 86–89., ill. 40. Preisich Gábor. Szerk. Bojár Iván András. Budapest, Kijárat, 999. 96 p., ill. (Architectura – Vallomások) ism. Kállai Géza: A magyar építészet eposza. = Élet és Irodalom, 999. június 25. 5.; Prakfalvi Endre = Új Magyar Építőművészet, 2000, 2. 63.
4. Vadas József: Preisich Gábor halálára. = MH 998. május 2. 3. Prokopp János 42. Prokopp János (825–894) Esztergom megye és város első mérnöke. Emlékkiállítás a Balassa Bálint Múzeumban, Esztergom. A katalógust írta és összeáll. a kiállítást rend. Prokopp Mária. Bev. Komárik Dénes. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, 994 52 p., [2] t., ill. ism. Komárik Dénes: Prokopp János építész (825–894) kiállítása. = Műemlékvédelmi Szemle, 6, 996, 2. 53–56.; Prokopp Mária = Műemlékvédelem, 40, 996, 2. 55–57., ill.
Prokopp Mária: Az esztergomi reál-tanoda épülete (853) Hild József és Prokopp János ismeretlen műve. > 7339. Rabl Károly 43. Bibó István: Rabl Károly építőmester munkássága. = Ars Hungarica, 22, 994, . 87–94., ill. Räde Károly Illyés Zsuzsa: Räde Károly, Budapest első kertészeti igazgatója. > 4604. Radó Sándor Hadik András: Egy elfelejtett marosvásárhelyi építészről. > 98. Raichl Ferenc József Aladžić, Viktorija: Architect Ferenc József Raichl – his Work and Contemporary Problems of Protection. > 85.
93
Rasner család 44. Pötzl-Maliková, Maria: Prispevok k barokovemu socharstvu stredneho Slovenska Archivne dokumenty k cinnosti socharskej rodiny Rasner (Radsner). = Ars, 999, /3. 62–67. Reitter Ferenc Fodor Béla: Az ifjú Budapest kultúrmérnöke. Reitter Ferenc Duna-csatornát álmodott a Kőrútra. > 466. Reveley, Henry William 45. Balázs György: Henry Willey Reveley szélmalom tervei a Festetics család levéltárában. In: „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin, Kücsán József. Sopron, Soproni Múzeum, 998. 303–322., ill. Rieger-cég 46. Pour László: 00 éve alapították a budapesti Rieger Orgonagyárat. = Hangszervilág, 5, 995, . 3–9., ill. Rimanóczi Gyula 47. Rimanóczy Gyula (903–958). Weichinger Károly (893–982). Katalógus. Szerk. Hadik András et al. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, 994 26 + 30 p., ill. tartalma: Pusztai László: Rimanóczy Gyula kiállítása elé. 5.; Császár László: Rimanóczy új Műegyeteme. 6–8.; Dévényi Tamás: A pasaréti ikervilla rekonstrukciója. 9–2.; Ferkai András: Rimanóczy Gyula a családi házairól. 3–27.; Hajdú Virág: Ősmagyar postás. Boda Gábor szobrai a Dob utcai postaépületen. 28–35.; Hallas, Karin: Rimanóczy és Észtország: a Művészeti Múzeum pályázata 937-ben. 36–4.; Kiss Katalin – Cságoly Ferenc: A 30-as években épült modern építészeti együttesek megőrzésének lehetőségei napjainkban. 42–49.; Tomiczek, Marek: Rimanóczy Gyula Luiza Markowska számára épített villája Milanówekben. 50–56.; Molnár Péter: Rimanóczy. 57–6.; V. Pázmándi Margit: Emlékeim Rimanóczy Gyuláról. 62–63. Katalógus 64–0. Dokumentumok –99.; Pusztai László: Weichinger Károly kiállítása elé. 5.; Ordasi Zsuzsa: Olasz hatások a két világháború közötti magyar építészetben. 6–2.; Prakfalvi Endre: Vázlat a budapesti Központi Városháza kibővítésének történetéhez. 3–34.; Prohászka László: Szobortalapzattól a keresztelőmedencéig. 35–38.; Csete György: Professzor úr. 39.; Polónyi Károly: Emlékezés Weichinger Károlyra. 40–48.; Zrinszky József: Weichinger Károly. 49–52.; Katalógus 53–78.; Weichinger Károly: Egy építész számvetése. 79–84. ism. Szalai András: Rimanóczy Gyula és Weichinger Károly emlékkiállítása. = Műemlékvédelmi Szemle, 5, 995 28–288., ill.; Szíj Rezső = Havi Magyar Fórum, 2, 994, 5. 73.
Rimanóczy Kálmán, ifj. és id. 48. Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy. = Országépítő, , 2000, 4. 33–35., ill. 49. Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy. = Partium, 7, 2000, 2. 8–9., ill.
Romano vom Ringe, Johann Julius Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez. > 58. Rosenstingl, Franz 420. Fatsar Kristóf: Franz Rosenstingl kerttervezői tevékenysége Károlyi Antal szolgálatában. = Ars Hungarica, 27, 999, 2. 293–308., ill. 42. Fatsar, Kristóf: Franz Rosenstingl als Gartenarchitekt in Ungarn. = Gartenkunst, 2, 2000, . 53–60., ill. Róth Miksa Bene Attila: „Te vagy a színek mestere...”. Róth Miksa szecessziós műveinek műszeres színmérésen alapuló elemzése. > 78. 422. Varga Vera: Róth Miksa művészete. Budapest, Helikon, 993. 82 p., ill. Sambach, Caspar Franz Kostyál László: Sambach oltárkép Nagykanizsán. > 8844. Sámsondi Kiss Béla 423. Szegő György: Száz éve született az élő beton atyja. = Nszb 999. október 6. 38., ill. Schaefer Ferenc 424. Schefer György: Apámról. Schaefer Ferenc (897– 975). = Pavilon, No 8. 993. 70–76., ill. Schármár Károly Kubinszky Mihály: Adatok soproni építészek életéhez és működéséhez (900–945). > 58. Kubinszky Mihály: Schármár Károly, a soproni építész (877–946). > 9740. Sciassia, Domenico 425. Fidler, Petr: Domenico Sciassia und seine Landsleute in Österreich und im Königreich Ungarn. In: Grabünder Baumesiter und Stukkature. Beiträge zur Erforschung ihrer Tätigkeit im mitteleuropäischen Raum. Hrsg. von Michael Kühlenthal. Locarno, Armando Dadò Editrice, 997. 309– 338. , ill. Schickedanz Albert Gábor Eszter: „…megkezdjük, de bevégezni, létesíteni nem tudtuk.” Schickedanz Albert pályakezdése: A Batthyány-mausoleum. > 6326. 426. Gábor, Eszter: Monuments du Millénaire pour le passé et pour l’avenir: Albert Schickedanz 846–95 – Ezredévi emlékmű múltnak és jövőnek: Schickedanz Albert 846–95. = Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 86. 997. 7–82., 45–53., ill. Komárik Dénes: Gábor Eszter Schickedanz-tanulmányának méltatása. > 639. 427. N. Kósa Judit: Schickedanz, a részletek mestere. = Nszb 995. június 6. VIII., ill.
94
428. Schickedanz Albert (846–95). Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, 996. szeptember 9-től december 3-ig. A katalógust szerk. Gábor Eszter, Verő Mária. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 996. 456 p., ill. tartalma: Mojzer Miklós: Bevezető. .; Gábor Eszter: Schickedanz Albert építőművész. 3–64.; Építészeti alkotások és tervek. 65–23.; Építészeti rajzok és akvarellek más építészek épületeihez. 232–242.; Hessky Orsolya: Schickedanz festészete. 243–245.; Festmények, akvarellek, tanulmányrajzok. 246–268.; Zlinszkyné Sternegg Mária: Bútorok és bútortervek. 269–290.; Különféle díszművek. 29–302. Dokumentumok. 303–307. ism. Bojár Iván András:
Schickedanz és Lechner. = Európai Utas, 8, 997, . 56–59.; Borossay Katalin: Építészettörténeti kiállítások Budapesten. = Műemlékvédelmi Szemle, 7, 997, /2. 69–80., ill.; Gábor Eszter: Ezredéves emlékmű múltnak és jövőnek. = Múzeumi Hírlevél, 7, 996, 0. 262.; H. T.: Emlékművek múltnak és jövőnek. = Múzeumi Hírlevél, 7, 996, . 292–293.; Halasi Rita: Schickedanz Albert Budapestje. = Atrium, 996, 4. 00–02., ill.; Komárik Dénes: Az építészeti historizmus problémája és kutatásának problémái. = Művészettörténeti Értesítő, 47, 998, /2. 53–56.; Kőbe foglalt álmok a térről. Schickedanz Albert eleven hagyatéka. = ÚMo 996. szeptember 2. 6., ill.; Litván Katalin: A Hősök tere építője. = Élet és Tudomány, 995. október 25. 347–3450.; Ritoók Pál: „Ki az a Schickedanz?” = Új Művészet, 8, 997, 5/6. 65–66., ill.; Rózsa Gyula: Schickedanz, a közepes. = Nszb 996. november . 5. Sisa József = Ars Hungarica, 25, 997, /2. 475–487.; Tímár Árpád: Schickedanz Albert (846–95). = Műemlékvédelmi Szemle, 8, 998, 2. 27–29.; Vadas, Ferenc: Schickedanz au Musée des BeauxArts – Schickedanz a Szépművészetiben. = Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 86. 997 83–94., 54–6., ill.; Vadas József: Emlékműépítés. = MH 996. december 3. 3., ill.
Schiller János Baumann Edit: Egy elfeledett építőmester. > 9729. Grászli Bernadett: Egy elfelejtett építőmester: Schiller János. > 9733. Kubinszky Mihály: Egy kiállítás margójára. Schiller János emlékkiállítása. > 9738. Schlauch Imre Pilkhoffer Mónika: Építők és építtetők a századfordulón. Adalékok Schlauch Imre munkásságához. > 922. Pilkhoffer Mónika: Schlauch Imre építész és villatelepe Pécsett. > 935. Schmidt, Anton 429. Petrová-Pleskotová, Anna: Adalékok Anton Schmidt festő életútjához és pályakezdéséhez. = Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 99. 99–204., ill. Schmidt, Friedrich von Boros László: A pécsi dóm történetének és műalkotásainak áttekintése az épület Schmidt-féle átépítésének centenáriumán. > 9328. Boros László: A pécsi székesegyház 882–89. évi átépítésének indítékai. > 9329. Emlékkiállítás Friedrich Freiherr von Schmidt halálának és az általa épített pécsi dóm felszentelésének centenáriumán. > 933. 430. Friedrich von Schmidt (825–89). Ein gotischer
Rationalist. Ausstellungkonzeption und Katalog: Peter Haiko. Wien, Historisches Museum der Stadt Wien, 99. 293 p., ill. (Historisches Museum der Stadt Wien. Sonderausstellung, 48.) 43. Seeger, Ulrike: Zwischen Auspruch und Realizierung. Friedrich von Schmidt als Denkmalpfleger, Bauforscher und Lehrer im Spiegel der Planzeichnungen zum Klosterneuburger Stiftkirchen. = Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 50. 997. 297–36., 423–432., ill. 432. Vybíral, Jindřich: Die Toten im Dienst an den Lebenden: Die Schwarzenberg-Gruft bei Wittingau. = Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 5, 999, 2/3. 8–6., ill Schmidt, Johann Boda Zsuzsanna: Martin Johann Schmidt váci főoltárképéről. > 0820. Schöntheil Richárd 433. Simon Magdolna: Schöntheil Richárd (874–?), a Ligettelkek építésze. = Új Magyar Építőművészet, 2000, 6. –2., ill. Schulek Frigyes 434. Fodor Béla: Középkori céhmester a nagyvárosban. Schulek Frigyes (84–99). = Nszb 999. szeptember 6. 28., ill. 435. Horler Miklós: Schulek Frigyes emlékkiállításának megnyitója. = Műemlékvédelmi Szemle, 99, 2. 72–75. 436. Sándor Tibor: Schulek Frigyes mozgalmas hétvégéje. = Nszb 999. október 20. 32., ill. 437. Schulek Frigyes építész (84–99) önéletírása, 895. február 22-én. Az eredeti kézirat szövegét kiegészítette Schulek János. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete, 99. [32] p. Sipos Dávid 438. Murádin B. Katalin: Egy erdélyi kőfaragómester a 8. században – Sipos Dávid. = Pavilon, No 9. 994. 9–22., ill. Smigelschi Oktáv 439. Matits Ferenc: Megemlékezés Smigelschi Oktávról és néhány Budapesten található művéről. = A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 4. 999. 447–458., ill. Spalinszky Tádé és Mihály 440. Puskás Bernadett: Két Lengyelországból származó festő a munkácsi püspök szolgálatában – Spalinszky Tádé és Mihály, XVIII. század második fele. = Athanasiana, 2. 995. 20–23., ill. Speciecasa, Johann Maria Détshy Mihály: Adatok Johannes Maria Speciecasa hadiépítész életpályájáról. > 56.
95
Speth, Franz Anton Sonkoly Károly: Képfaragók háza. Franz Anton Speth szobrász otthona és műhelye. > 9287. Spillenberger, Johann 44. Balcarek, Petr: Život malire Spillenbergera. = Ars, 999, /3. 86–04., ill. Steindl Imre 442. Papp Gábor György: Adalékok Steindl Imre építészeti tevékenységéhez. = Ars Hungarica, 28, 2000, 2. 259–272., ill. 443. Sisa József: Steindl, az Országház építésze. = Nszb 999. október 29. 34., ill. Stelczel Frigyes Bátyai Gitta: Akit Stelczel papának becéztek. Arcképvázlat Stelczel Frigyes építőmérnökről. > 9972. Bátyai Gitta: Egy szegedi polgár a századfordulón Stelczel Frigyes. > 9973. Sterk Izidor 444. Szegő György: Földbe süppedt Sáros fürdőből palota. Száznegyven éve született Sterk Izidor, a Gellért Szálló tervezője. = Nszb 2000. október 28. 44., ill. Stulhoff Sebestyén Haris Andrea: Egy tihanyi mester legendája. Stulhoff Sebestyén. > 0648. Haris Andrea: A templom Szűz Mária-oltára. > 0649. Szeghalmy Bálint Bereczky Kálmán: Egy újra felfedezett építőművész. Szeghalmy Bálint. > 7899. Horváth Béla: Emlékezés Szeghalmy Bálintra, a Deszkatemplom tervezőjére. > 8727. Székely Bertalan 445. Hessky Orsolya: Székely Bertalan meg nem valósult freskóvázlatai. A vajdahunyadi tervek. A Halászbástya tervei. In: Székely Bertalan (835–90) kiállítása. [katalógus] Szerk. Nagy Ildikó. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 999. 59–64., ill. 446. Szőke Annamária: Székely Bertalan mennyezet-elmélete és mennyezettervei. In: Székely Bertalan (835–90) kiállítása. [katalógus] Szerk. Nagy Ildikó. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 999. 293–303., ill. Szendrői Jenő 447. Arnóth Lajos: Búcsú Szendrői Jenőtől a Mesteriskolán. = Új Magyar Építőművészet, 2000, 4. 2–3., ill. Szkalnitzky Antal 448. Sisa József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 994. 2 p., ill. ism. Bojár Iván András: Egy elfelejtett építész. Könyv
Szkalnitzky Antal munkásságáról. = Nszb 995. május 9. VIII., ill.; Mendöl Zsuzsa = Ars Hungarica, 24, 996, . –3.
449. Sisa József: „Szkalnitzky Antal – egy építész a kiegyezés-kori Magyarországon” című kandidátusi értekezésének vitája. [Gábor Eszter, Komárik Dénes opponensi véleménye, Sisa József válasza] = Művészettörténeti Értesítő, 42, 993, /2. 89–95. Sisa József: Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós – két építész pályájának kapcsolódásai. > 47. Szrogh György 450. Pálinkás György: Szrogh György. Budapest, Kijárat Kiadó, 999. 88 p., ill. (Vallomások… architectura sorozat)
ism. Prakfalvi Endre = Új Magyar Építőművészet, 2000/2. 63.
45. Tahi-Tóth Ilona: Szrogh György emléke. = Műemléklap, 4, 2000, . 5. Sztraka Ernő Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. > 4346. Teichner Ádám 452. Pereházy Károly: Az ezüstkoszorús műlakatos Teichner Ádám munkássága. = Műemlékvédelem, 36, 992, 4. 238–242., ill. Thék Ede Lovay Zsuzsanna: Thék Ede szerepe a budai királyi palota Szent István termének berendezésében. > 5057. Tilgner Viktor 453. Herucová, Maria: Náhrobky Viktora Oskara Tilgnera a ich význam v sepulkrálnom umení. = Ars, 995, . 67–8., ill. Torre, Carlo della Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 7. századi építésze. > 57. Zsámbéky Monika: Carlo della Torre szerződése a szombathelyi Szent Márton-templom építésére. > 0499. Zsámbéky Monika: Carlo della Torre szerződése a szombathelyi Szent Márton-templom építésére. > 0500. Troger, Paul Medvecký, Jozef: Troger-Malereien in der klosterkirche des Elisabethinenordens. > 9446. Medvecký, Jozef: Trogerove maľby v kláštronom kostole alžbetínok v Bratislave. > 9447. Plekanec, Vladimír: Reštaurovanie Trogerových malieb v Kostole sv. Alžbety v Bratislave. > 9448. Unger Emil 454. Gábor Eszter – Hidvégi Violetta: Pollack Mihály unokája: Unger Emil. = Ars Hungarica, 20, 992, 2. 89–90.
96
Vágó József Gábor Eszter: A Gutenberg-ház és Vágó József. > 6337. 455. Hajdú Virág: Egy magyar építész európai életművének nyomában. Vágó József emlékülés Budapesten, 998. április 3. = Műemlékvédelem, 42, 998, 3. 55–56. 456. N. Kósa Judit: Vágó József újjáépített Budapestje. Az európai hírű művész a harmincas években a fővárosban ma is gondot jelentő csomópontokat tervezte meg. = Nszb 2000. január . 26., ill. Vágó László 457. Hajdú Virág: Vágó László. = Új Magyar Építőművészet, 2000/2. 53., ill. Lapis Angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3865. 458. Szegő György: Az oldalági Vágó. 25 éve született a szecesszió építésze. = Nszb 2000. március 0. 38., ill. Vásárhelyi Pál Deák Antal András: A reformkor mérnöke – Vásárhelyi Pál. > 32. Matula Gy. Oszkár: Vásárhelyi Pál és a Lánchíd építése. > 4570. Vedres István Kiss Lajos: Szeged kiemelkedő várostervezői. Vedres István, Lechner Lajos és Pálfy-Budinszky Endre. > 9985. Kiss Lajos: „…a városának egyik legérdemesebb fia”. Vedres István élete és munkássága. > 9986. Miklós Péter: Szeged Széchenyije és a nemzeti lélek. Vedres István művelődéspolitikai nézeteiről. > 9990. Visy Zoltán -y -n [Visy Zoltán]: Visy Zoltán építész 903–938. > 9225. Wälder Gyula 459. Horváth Alice: Tradicionalizmus és történeti kutatás. Wälder Gyula és az egri barokk építészet. = Egyházi Építészet, 3, 993, . 7–0., ill. 460. Károlyi Antal: Emlékezés Wälder Gyula építészre (884–944). Közreadja Károlyi Mária. = Vasi Szemle, 54, 2000, 5. 686–692., ill. Wälder József Güntner Péter: Wälder József soproni főmérnök (862– 93) életútja és tárgyi világa. > 9736. Kubinszky Mihály: Adatok soproni építészek életéhez és működéséhez (900–945). > 58. Kubinszky Mihály: Sopron úttörő jellegű városrendezési terve 905-ből. Emlékezés Wälder József főmérnökre. > 9743. Kubinszky Mihály: Wälder József emléktáblája előtt. > 9744.
Walla József Hadik András: Egy „várépíttető” a századfordulón. Adalékok a XIX–XX. század magyar építőiparának történetéhez. > 56. Warga László Lapis Angularis. II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. > 3865. Weichinger Károly 46. Bonta János: 00 éve született Weichinger Károly. = Magyar Építőművészet, 84, 993, 6. 50–54., ill. Hadik András: A népi irányzatról, a falu építészetéről – Weichinger Károly moszkvai pavilonja kapcsán és a korabeli publikációk tükrében. > 3., 4. 462. Hajós György: Weichinger Károly. 00 éve született az alkotó és oktató építész. = Magyar Építőipar, 43, 993, 5. 73–77., ill. Mujdricza Péter: Beszélgetés Zádor Annával. > 54. Rimanóczy Gyula (903–958). Weichinger Károly (893– 982). > 47 463. Virág Csaba: Weichinger professzor. = Magyar Építőművészet, 84, 993, 6. 55., ill. Wieser Ferenc 464. Zsuffa András: Egy elfelejtett építész nyomában. = Pavilon, No 8. 993. 27–29., ill. Wind István 465. Szecskó Károly: Az egri főkáptalan és az érsekség építésze volt. Wind István (845–94). = Egyházi Építészet, 3, 993, 4. 7–8. Winkler Oszkár Posgay Csaba: Dr. hc. dr. Winkler Oszkár életműve. > 9753. Ybl Miklós 466. Ágh István: Utak Ybl Miklóshoz. Halála centenáriumán. = Magyar Fórum, 99. január 3. 8–9., ill. 467. Farkasné Ács Erzsébet: Ybl. Egy építész életműve képekben. 2. kiad. Budapest, Püski Kiadó, 999. 9 p., ill. 468. Gerő László: Ybl Miklós építészete világvárossá tette Budapestet. = Műemlékvédelem, 36, 992, . 67–68. 469. -otruba-: Megemlékezés Ybl Miklósról. = Heti Budapest, 99. február . 5. 470. Ráday Mihály: Ybl emléke. = Élet és Irodalom, 99. január 25. 2. 47. Ybl Miklós építész 84–89. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban, 99. december –992. március. Katalógus. Szerk. Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, Hild-Ybl Alapítvány, 99. 279 p., ill. tartalma: Zádor Anna: Előszó. .; Komárik Dénes: Ybl és a romantika. 5–22.; Farbaky Péter: A fóti templom. 23–32.; Hidvégi Violetta: Adatok az Unger-ház történetéhez. 33– 37.; Sisa József: Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós – két építész
97
pályájának kapcsolódásai. 39–45.; Ritoók Pál: Ybl Miklós bérházainak alaprajzi tipológiájához. 47–63.; Pereházy Károly: A régi pesti Képviselőház. 65–7.; Déry Attila: Neoreneszánsz motívumok Ybl pesti palotáin és az egykori Vámházon. 73–76.; Kemény Mária: A kor stílustendenciáinak jelentkezése Hild és Ybl Bazilikatervein. 77–88.; Vadas Ferenc: A margitszigeti Nagyvendéglő. 89–97.; Gábor Eszter: A Wechselmann-villa. 99–05.; Bor Ferenc: A Várkertbazár. 05–.; Antalné Czétényi Piroska: Az Operaház. 3–2.; Szvoda Dománszky Gabriella: Ybl Miklós szerepe a budapesti falképfestészet kiteljesedésében, a XIX. század második felében. 23–39.; Sisa József: Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. 4–49.; D. Mezey Alice: A természetes fény felhasználásának néhány sajátos példája Ybl kastélyépítészetében. 5–56.; Pusztai László: Arcképek Ybl Miklósról. 57–63.; L. Kovásznay Viktória: A Magyar Mérnök és Építész Egylet Ybl érme. 65–66.; C. Harrach Erzsébet: A Budapesti Fővárosi Levéltárban lévő Ybl Miklós tervek sorsának alakulása. 67–69.; BFL-ben lévő Ybl-hagyaték terveinek jegyzéke. Gerle János jegyzéke nyomán. 70–73.; Zádor Anna: Emlékezés Ybl Ervinre. 75–79.; Bardoly István: Megemlékezések Ybl Ervinről 965–99. 79.; Bardoly István: A klasszicizmus és historizmus építészetének irodalma 956–99. Válogatás. 8–88.; Bardoly István: Ybl Miklós életművének méltatása 956–99. 89.; Komárik, Dénes – Sisa, József: Miklós Ybl (84–89). 9–94.; Katalógus 95–279. ism. (bán) [Bán
András]: A virilista. = Nsz 992. január 24. 6., ill.; Bogyay, Thomas von = Ungarn Jahrbuch, 2. 995. 305–306.; Chikán Bálint: Királyi palotától a galambitatóig. = MH 992. március 4. IV., ill.; k. m. [Kádár Márta]: Ybl Miklós-emlékkiállítása. = Élet és Tudomány, 992. január 3. 5.; Marosi Ernő: Ybl Miklós centenáriuma. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. = Új Művészet, 3, 992, 4. 48–53., ill.; M. D. [Megyeri Dávid]: Ybléletmű a Várban. = ÚMo 99. december 9. .; (M. D.) [Megyeri Dávid]: Ybl konferencia a budai Várban. = ÚMo 992. január 23. 2.; Mendöl Zsuzsanna = Új Művészet, 3, 992, 9. 8–84., ill.; Sármány-Parsons, Ilona = Journal of Society of Architectural Historians, 52. 993. 503–504.; P. Szabó Ernő: A toronyszoba titka. = ÚMo 99. december 24. 26., ill.; Szegő
György: Ybl Miklós centenáriumi kiállítása. = MN 992. január 7. 0., ill.; Székely András: Csekonicsok kerestetnek. Ybl kiállítás a várban. = Nszb 992. március 3. 9., ill.; Ybl Miklós emlékkiállítás. = Múzeumi Hírlevél, 3, 992, . 6–7.; V. T.: Ybl Miklós-kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. = Magyar Építőművészet, 83, 992, 2/3. 92., ill.; Vadas József: Yblpolisz. = Élet és Irodalom, 992. január 0. 3.; Vargha Mihály: Ybl Miklós kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. = Magyar Építőművészet, 83, 992, 2/3. 92.; Winkler Gábor: Ybl Miklós emlékkiállítása Budapesten. = Művészettörténeti Értesítő, 4, 992, /4. 29–32., ill.
Zielinski Szilárd 472. Gáll Imre: Zielinszki Szilárd. = Országépítő, , 2000, 4. 27–28., ill. 473. Hajós György: A vasbetonépítés hazai megteremtője. = Nszb 999. július 4. 26., ill. Zinner, Franz 474. Koppány Tibor: Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke. = Művészettörténeti Értesítő, 55, 996, 3/4. 283–288., ill. Zirkler János 475. Igric Eszter: Zirkler János művészi hagyatéka. = Művészettörténeti Értesítő, 49, 2000, 3/4. 87–95., ill. 476. Jávor Anna: Zirkler János Borromei Szent Károlyképeiről (784, 79). = Művészettörténeti Értesítő, 48, 999, /4. 65–69., ill. Zivkovic, Mihailo Vujicsics Sztoján: Egy budai szerb festő. > 4533. Zrumetzky Dezső 477. Szegő György: Az épületek magyarul beszéljenek. Zrumetzky Dezső (883–97). = Nszb 999. szeptember 29. 32., ill.
98