agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:46 AM
Page 1
Vidékfejlesztés:
Túlélô vagy fenntartható vidék?
A
vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi vagy vidéki térségek minden problémáját. Ezzel az esetenként eltúlzott elvárással szemben jelenleg a romániai vidékfejlesztési politika még gyermekcipôben jár, most kezd, mint fejlesztési lehetôség világossá válni a vidéken élôk és a szakpolitika számára egyaránt. Az agrár-környezetgazdálkodás és agrár-környezetvédelem olyan fogalmak, amelyek már kivívták létjogosultságukat a régi EU-s tagországokban, ott, ahol szívesen megóvnák természeti értékeiket – ám lassan nincs mit. A vidéki térségek meghatározó tevékenysége mind a mai napig a mezôgazdaság, amely mint egy gerinc felfûzi magára a rurális térségek egyéb funkcióit is. Azonban tudnunk kell azt is, hogy az Európai Unióban egyre jobban elterjedt az a nézet, hogy az agrárium és a természetvédelem nem ellenfelei egymásnak, hanem jól kiegészítik egymást. Ha a Székelyföldet vizsgáljuk, akkor még szembetûnôbb ez a helyzet, hiszen itt az intenzív mezôgazdaságnak nincsenek meg a feltételei, azonban sok olyan természeti és táji értéket találunk, amelyeket a hagyományos, extenzív paraszti gazdálkodás hozott létre és tartott fenn sikeresen évszázadokon keresztül.
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
3
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:46 AM
Page 2
Gyepgazdálkodás
A
4
romániai mezôgazdaságban mindig is fontos szerepet játszott az állattenyésztés, fôleg az extenzív állattartás volt jellemzô az erdélyi területekre, a domb és hegyvidékre. A hagyományos fajták ma is a legelterjedtebbek, leginkább alkalmasak a változatos és gazdag gyepterületek karbantartására, hozzájárulnak a mozaikos tájszerkezet fenntartásához. Térségünkre is leginkább a legeltetéses állattenyésztés jellemzô, a téli tartáshoz a gazdák jelentôs mennyiségû szénát „csinálnak”. E hagyományos állattartás eredményeként alakult ki az a mozaikos tájszerkezet, amely uralja a Székelyföld arculatát és amely nagyon változatos élôvilágot képes fenntartani. Természetvédelmi szempontból igen értékesek ezek a gyepterületek – kaszálók és legelôk egyaránt – fenntartásuk mindenképpen indokolt, az ország EU-s csatlakozásával pedig esély nyílik támogatásokat szerezni a gazdáknak a hagyományos gazdálkodás további fenntartására. A legelôk esetén nagyon fontos pontosan meghatározni a terület állateltartó képességét, mert úgy gazdasági, mint természetvédelmi szempontból a túlvagy alullegeltetés egyaránt negatív lehet. Ha túl sok állat legel, akkor a megnövekedett taposás hatására üres, csupasz foltok keletkezhetnek, amelyeken különbözô eróziós folyamatok indulnak be. Túl alacsony állatlétszám esetén elkezd gyomosodni, megjelenik a
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:46 AM
Page 3
cserjés és a fás növényzet, zártabbá válva a terület, értékes fajok kipusztulását eredményezheti. Hogy ez nem egy újkeletû találmány az mi sem bizonyítja jobban, mint a Székelyföldön ma is gyakori tavaszi legelôtakarítás, amikor – a fôleg szarvasmarhatartó gazdák – önkéntes munkában elôkészítik a május elején kezdôdô legeltetés számára a közös legelôket. A kaszálók általában a falvakhoz közelebb helyezkednek el, megkönnyítve a téli takarmány beszállítását. Vidékünkön a szakaszos kaszálás jellemzô, a területeket általában évente kétszer kaszálják: június elején-közepén és augusztus végén (sarjúkaszálás). Elônye, hogy egyszerre kisebb területeket tudnak lekaszálni, ezáltal az élôvilágra gyakorolt hatás is csökken, ugyanakkor a fûfajok megfelelô mennyiségû magot tudnak teremni. A gyepterületek tápanyagokkal való ellátása változatos képet mutat, a kommunizmus alatt jelentôs mennyiségû mûtrágyát használtak a kaszálókon is, az elmúlt másfél évtizedben a gyakorlat szerint kevés szerves- és mûtrágya jut a gyepekre. Ajánlatosabb istállótrágyát használni, hiszen amellett, hogy többféle tápanyagot tartalmaz, amelyet a növények fokozatosan tudnak felvenni, kevesebb szennyezés kerül a talajvízbe, ugyanakkor jó hatással van a talaj humusztartalmára. A tarlóégetés haszna egy másik tévhit, amit szeretnénk eloszlatni. A tarlóégetés jelentôs levegôszennyezést okoz, károsodik a talaj élôvilága, és gyorsabban tudnak fejlôdni az agresszív gyomfajok és cserjék. Sajnos nagyon sok állat is áldozatául esik a lángoknak (kétéltûek, hüllôk, illetve a talajon és talajközelben fészkelô madarak).
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
5
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:47 AM
Page 4
A haris védelme
Fontos tudni, hogy azok a gazdák, akik engedély nélkül leégetik területüket, törvénysértést követnek el és nem részesülhetnek területalapú és agrárkörnyezetvédelmi támogatásokban sem. A büntetés magánszemélyek esetében 3000-6000 RON, jogi személyek esetén 25000-50000 RON, a környezetvédelmi törvény értelmében.
6
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
A haris (Crex crex) a nedves rétek igen ritka, értékes és védett faja, az utóbbi években veszélyeztetett is. Rejtôzködô életmódot folytat, a 25 cm-nél magasabb füves területeken fordul elô tavasztól kora ôszig. A kaszálatlan gyepeket és a sûrû bokrosokat kerüli, mert nehezen mozog bennük. Mozgáskörzete igen nagy, a tojóké elérheti a több tíz hektárt is, a hímeké jóval kevesebb. Évente két fészekaljat rak (május végén és júliusban), ilyenkor a hím különleges recsegô hangon hívogatja a tojót (latin neve jól utal összetéveszthetetlen hangjára). A fiókák valamivel több mint egy hónap alatt képesek röpülni, azonban a gépi kaszálás elterjedése megtizedeli a fiatal példányokat. Fontos lenne, hogy élôhelyeiken szakaszosan kaszáljanak, amennyiben a terület nagy részén levágják a füvet, hagyjanak néhány árat minden évben ami búvóhelyül is szolgálhat, a kaszálást pedig célszerû a tábla egyik szélén kezdeni, fokozatosan haladva a másik széléhez, kiszorítva a nem kaszált területekre a harist. Túlélésének záloga tehát a mozaikosan meghagyott magas füvek biztosítása a haris élôhelyén.
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:47 AM
Page 5
Támogatások a 2007–2013. idôszakban
A
mezôgazdasági minisztérium dolgozza ki az érintettek (gazdálkodók szervezetei, más civil szervezetek, egyéb intézmények és hatóságok) részvételével a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, amelyet jóváhagyás céljából elküld az Európai Bizottságnak. Ez a dokumentum képezi a következô hét év vidékfejlesztési politika gerincét, itt szabályozzák az elkövetkezendô idôszak pénzforrásai (EU-s és nemzeti támogatások) felhasználásának a módozatát, magyarul mire, mennyit, mikor, kinek és hogyan költenek? A rendelkezésre álló több mint 8 milliárd euró, amely kiegészítôdik a nemzeti támogatással véleményünk szerint nem elegendô annak a lemaradásnak a pótlására, amellyel gazdálkodóink csatlakoztak az európai közösséghez, de igyekezzünk megszerezni minél több támogatást, hogy megmaradásunk záloga – a vidék – ne néptelenedjen el, tájaink fennmaradjanak. Az alábbiakban röviden ismertetjük a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv második tengelyének (környezet- és tájgazdálkodás) intézkedéseit. 1. Kedvezôtlen adottságú területek támogatása Három kategóriát különítenek el: a). hegyvidéki területek: olyan községek, amelyek tengerszint feletti magassága meghaladja a 600 métert, illetve 400-600 m. között he-
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
7
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:47 AM
Page 6
lyezkednek el, de a lejtôkitettség 15%-os vagy nagyobb. A támogatás mértéke: 65 /ha. b). halmozottan hátrányos térségek. A támogatás mértéke: 48 /ha. c). természeti hátrányokkal rendelkezô térségek: azon térségek, ahol a következô négy hatás valamelyike érvényesül: szárazság, erózió, glejesedés és szikesedés. A támogatás mértéke: 45 /ha. 2. Natura 2000 hálózatba esô területek támogatása Nincs még teljesen kidolgozva a rendszer, ezért az EU-s rendeletbôl átvett összegek szerepelnek itt: évente max. 200 /ha, illetve elsô öt évben, ha indokolt a kifizetés elérheti a max. 500 /hektárt. 3. Agrár-környezetvédelmi kifizetések Az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket három alintézkedésbe sorolták, egy-egy táblázatba foglalva mutatjuk be ezeket. 1. al-intézkedés: Organikus mezôgazdaság 1.1. csomag: Átállás organikus termelésre 1.1A szántóterületek átállás alatt 1.1B gyepterületek átállás alatt 1.1C zödségesek átállás alatt 1.1D aroma- és gyógynövények átállás alatt 1.1E évelô növények átállás alatt 1.2. csomag: Organikus termelés 1.2A szántóföldi növénytermesztés 1.2B gyepterületek 1.2C zöldségesek 1.2D aroma- és gyógynövények 1.2E évelô növények 8
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
Támogatás (EUR/ha/év) 233 101 343 220 414 205 81 319 195 375
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:47 AM
Page 7
2. al-intézkedés: Extenzív gyepgazdálkodás
Támogatás (EUR/ha/év)
2.1. csomag: Extenzív gyepgazdálkodás nem hegyvidéki térségekben 2.1. alapcsomag extenzív gyepgazdálkodás 2.1A talajjavítás korlátozása 2.1B hagyományos vidéki táj fenntartása
134 59 91
2.2. csomag: Extenzív gyepgazdálkodás hegyvidéki térségekben 2.2. alapcsomag extenzív gyepgazdálkodás hegyvidéken 2.2A talajjavítás korlátozása 2.2B hagyományos vidéki táj fenntartása
194 59 127
3. al-intézkedés: Talaj- és vízvédelem 3.1. csomag zöldugar, vagy másodvetés alkalmazása 3.2. csomag szántóterület-gyep konverzió
Támogatás (EUR/ha/év) 144 115
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
9
agora_szorolap.qxd
25-Jun-07
7:47 AM
Page 8
1. al-intézkedés: Organikus mezôgazdaság Támogatás (EUR/ha/év) 1.1. csomag: Átállás organikus termelésre 1.1A szántóterületek átállás alatt 233 1.1B gyepterületek átállás alatt 101 1.1C zödségesek átállás alatt 343 1.1D aroma- és gyógynövények átállás alatt 220 1.1E évelô növények átállás alatt 414 1.2. csomag: Organikus termelés 1.2A szántóföldi növénytermesztés 205 1.2B gyepterületek 81 1.2C zöldségesek 319 1.2D aroma- és gyógynövények 195 1.2E évelô növények 375 2. al-intézkedés: Extenzív gyepgazdálkodás Támogatás (EUR/ha/év) 2.1. csomag: Extenzív gyepgazdálkodás nem hegyvidéki térségekben 2.1. alapcsomag extenzív gyepgazdálkodás 134 2.1A talajjavítás korlátozása 59 2.1B hagyományos vidéki táj fenntartása 91 2.2. csomag: Extenzív gyepgazdálkodás hegyvidéki térségekben 2.2. alapcsomag extenzív gyepgazdálkodás hegyvidéken 194 2.2A talajjavítás korlátozása 59 2.2B hagyományos vidéki táj fenntartása 127 3. al-intézkedés: Talaj- és vízvédelem Támogatás (EUR/ha/év) 3.1. csomag zöldugar, vagy másodvetés alkalmazása 144 3.2. csomag szántóterület-gyep konverzió 115
Irodalom Kelemen Judit szerk. (1997) Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 30-56. Kapocsi István – Kontos Tivadar (2001) Javaslatok a környezetkímélô gazdálkodáshoz, „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Elektronikus tartalmak: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései (www.maap.ro) www.agromediu.ro www.nakp.hu www.ec.europa.eu/agriculture
10
Vidékfejlesztés és gyepgazdálkodás
