Vicc Az

2011. Ápprilis – Máju us - Június

6. évvfolyam 68 - 70. szám

József A Attila: Hom mály borult az a erdőre… ..................................................................................... 3  2011: A Az Erdők Neemzetközi Éve É ................................................................................................... 3  Vicc .............................................................................................................................................. 10  Közmonndások ............................................................................................................................... 10  Dánia, a 2011. évi Eszperantó Kongresszuus országa ................... . .............................................. 10  Múzeum mandragógiia ...................................................................................................................... 13  Falusi nnyaralás .............................................................................................................................. 23  2011 Azz Oktatás Nemzetközi N Éve ............................................................................................... 27  Kegyeleeti Hír ................................................................................................................................ 29  Eszperaantó történetti dokumenttumok az E Erkel Ferencc Múzeumbaan.......................................... 29  Április 222: A Föld Napja .............................................................................................................. 30  Japán vuulkánjai (H Honshu) ............................................................................................................. 30  Figyelem m! ..................................................................................................................................... 34 

2

József Attila: Homály bo orult az errdőre… Homálly borult az erdőre, A csennd susog ki belőle. Denevérr száll, szól a kuvik, Lassann a hold elő őbuvik.

Idő múúlik, felhők k jőnek, Egyennesen az erd dőnek. Ott megáállnak, némáán várnak: Áldástt adnak a haatárnak.

Majd leegyőzi őkett a hold: Tolvaj ééjbe fénykéévét told. De lassaanként sápaad fénye: Futtat atja a nap fölénye.

Tülköl a gyár, szól a madár: "Talpon leegyen mind denki már!" Hol vann az éj? A multé m lett: Ujra itt van, él az élet. /19921. febr. 20./ 2 / http://www w.szepi.hu/irrodalom/vers/jozsef/ja_ _1916-.htm ml/

2011: Az Errdők Nem mzetközi Éve É 3

Ha kedvves olvasóiink ránézneek Magyaroország térkéépére, megllátják, hogyy Miskolc város v az Északi ––középhegyységben, a Sajó S folyó kközelében terül t el úgy, hogy déli lejtői már az a alföld felé nyúúlnak. Márr öt éves koromtól k ittt élve, a szzívemhez nőttek n a heegyek, az erdők e és megannnyi csodájuk. Szeretem m az erdőkk puha, mo ohás talajátt, de ha szziklás, az sem s baj. Szeretem m a fák loombja közö ött átszivárggó napfényttől foltos hosszú h törzzsű fákat, a fenyők sötétjét,, a madaraak költése alatti mélyy csöndet és é a madárrcsevelyes eerdőt, lakó óit és az aljnövénnyzet sok féle f virágjátt. Pompás ddolog megffigyelni tavasszal a rüggyfakadáskor a sok lenge zööld levelet, hiszen az egyes e fafajtááknak más--más zölddeel bomlik kii levélzete és é ősszel ugyanúggy mindegyyik fa-fajta más színbeen pompáziik. Én is ellmondhatom m, amiről a magyar nóta szóól: „Árn nyas erdőbeen szeretnék k élni nyáro on át, Nekem m a zöld árnnyas erdő viidám kedvett ád…”

Az Egyyesült Nemzzetek Szervezete a tavaalyi év után n (2010 a Biodiverzitá B ás Nemzetkö özi Éve) most azz erdők foontosságát, az erdei ffa- és vadg gazdálkodáss és mindeezek megőrrzésének szükséggességét hanngsúlyozza az Erdő Neemzetközi Éve É kijelöléssével. Bolyggónk felszín nét 31%ban erddőségek boríítják. Az errdők tudatoss hasznosítáását, az erd dészetek az erdőgazdálk kodással teszik hhasznossá, hiszen h az erdők – akáár az óceán – oxigénnéé alakítják a szén-diox xidot, és élőhelyeet biztosítannak a világb ban találhattó biológiai sokféleség nagy részéének. Az építőanyag és a tűzzifa szinténn innen szárrmazik. R Rettenetes láátni erdőt szerető embbernek a tarrvágásos erdők teerületeit, ahhol még a vékonyka v errdei talajbóll a fák gyök kereit is kifo forgatják, ho ogy még ki se haj ajthasson újrra az élni váágyó növényy. Aztán ezzt az elárvult területet új újra nem teleepítik be fákkal éés ezzel kiteeszik a term mészetes eróózió pusztíttásának, hisszen a terüleeten nem marad m fa, mely jóttékonyan megkösse m gy yökereivel a talajt. Sajn nos a Misko olc körüli errdők nagy kára k még a felelőőtlenül okozzott erdőtűzz és az engeedély nélkü üli favágáso ok gyarapoddása. Gond dolják el, milyen szörnyű kár az élőviilág számárra, amikor a rügyfakadás utáni erdőben végeznek v fakiterm melést, vagyy amikor máár a fészkekkben ott lap pulnak és azztán onnan hullanak a földre a madárfiiókák. Éss nem csaak a madáárfiókék keerülnek veszélybe a fakitermellések és erdőtüzeekkor. Az erdőknek vannak v olyaan élőlényeei, melyek csak odvass fákban éllnek (pl: harkály)), mások azz ágakon épített fészkekkben élnek (ilyen a mó ókus is, mely ly faháncsbó ól épített fészkében telel át és é a korábbi tévhittel eellentétben nem n odukbaan húzza m meg magát téélére). A siklók kkövek alatt,, fák törzsee alatt, vagyy azok gyö ökerei között és alatt ddermedten várják a tavaszt. Az Észaak-magyaroországi régiióhoz tartozzik a Börzssöny, Cserh hát, Mátra, Bükk, a Zeemplénihegységg és ezek táj ájvédelmi kö örzetei, nem mzeti parkjaai. Ilyenek például p a Büükki Nemzeti Park, a Zemppléni Tájvédelmi Körzzet, az Agggteleki-karsszt, a régi Gömör-Torrna vármeg gyének a Zemplénnhez csatollt magyarorrszági részee: Putnok és é környékéén a Kelem méri – moho os tavak vidéke, a Lázbérci Tájvédelm mi Körzet, a Tokaj-B Bodrogzug Tájvédelmi T Körzet (A A TokajBodrogzzug Tájvéddelmi Körzeet teljes terrülete részee 2002-ben az UNESC CO Világörrökséggé nyilváníított Tokaj-Hegyalja ku ultúrtájnak)).

4

Lázbérci víztározó lépe /Lukácss László Déédes polgárm mester engeedélyével/ /http://w www.szeporrszag.hu/maain.php?ds__clock_deltaa=0&languaage=hungarrian&ds_sho ow=indi v&ds_nnoback=yes& &varos_id= =78&modify fy=38957 Azt tarttják, hogy a telepített erdőségei miatt a Bö örzsöny, Csserhát, és a Mátra növ vényzete sokban egyezik a Bükk és a Zemplénn hegységév vel. Mivel én a Borssod-Abauj-Z Zemplén megye, az Aggteeleki karszzt fás-erdőős tájain többször t kirándultam,, mint az Északi e inkábbb az általam már látogatott területeekről szólok k most. középheegység más vidékein, ezért A Bükkki Nemzeti Park Mag gyarország első nemzeeti parkjain nak egyike,, amely az Északiközépheegységben fekszik. f Igaazgatósága E Egerben taláálható. Alap pítás ideje: 1976. decem mber 28. Területee: 43 200 heektár. Ebbő ől fokozottaan védett terrület: 5 704 hektár.

nuda/http p://gomba.eextra7.hu/in ndex.php?go omba=95/ Ehető ggombái közüül ismerem és fogyaszttom: a Barn na Tinórut (Xerocomus ( s badius), az a ízletes vargányyát (Boletuss edulis) mellyekkel m B Bükkszentkeereszt - Répáshuta erddőiben talállkoztunk gyakrann, és Hollósstető körny yékén a Lilaa Pereszke gombát (L Lepista nudaa), Bükkszeentlászló környékki fenyves erdőkben e az Ízletes rizikke (Lactariu us deliciosu us) gombát. Az Észzaki-középhhegységnek k a többi vulkanikuss hegyétől eltérő fööldtörténeti múlttal rendelkeező tagja a Bükk heg gység. Naggy részét teengeri üled dékes eredeetű kőzetek k, főként dolomitt és mészkkő építik fel. fe 800 mééternél mag gasabb fen nnsíkját meeredek szik klaszirtek tarkítjákk. A Bél-kőő (786 méteer magas. A lábánál fek kvő Bélapáttfalvai apáttság templomában a háromhajós belső tér boltozaata barokk kkori), a Pess-kő (857 m, m függőlegges mészkő őfalain a mászók próbbálgatják tu udásukat), a Tar-kő (949 ( méter)). Róluk éss a többi "Kő"-ről " sziklam csodálattos kilátás nyílik n a hegy ység déli láábára. 5

A Bükkk hegységbeen kirándulv va találkozhhatunk Euró ópa legnagy yobb őshonoos varangyfféléjével. A barnaa varangy fiatal f egyed de hirtelen rránézésre olyan, o mint egy megbaarnult nagy y falevél, nehéz éészrevenni, ha az avarb ban találkozzunk vele. A Szentléleeki, Bánkúttra vezető út ú körüli erdőkbeen patak parrti kövek, tu uskók rejtekkébe szokottt behúzódnii. Siklókaat is lehet láátni mind a Bükk-benn, mind az Aggteleki A karszton k bar arangolva. A meleg, erősen nnapsütötte tájakon t ford dul elő, de kedveli az omladozó falakat, kőh őhalmokat. Az A erdei sikló (E Elaphe longiissima) 140-160 cm hoosszú, sárgássbarna, barn na vagy olajjszínű, több bségében mintázaatlan siklófaaj. Csodálom m ezeket azz állatokat, de inkább félek f tőlük. Okozhatnaak ugyan marást, ha véletlenül rájuk lép pünk az avarrban, de mééreg anyaggal nem renddelkeznek. n válttozatos növ vényzettel takart t szikllás, vagy erdõszéli e Hegyeinnken tavaszztól-õszig napos, területekken találkozhatunk széép zöld szíínű, és szürrke színű gy yíkocskákkkal is, amintt fejüket feltartvaa napoznak, vagy éppeen szomjukkat oltani fu utnak a kis erdei érhezz. A Bükki Nemzeti Park legérdekesebb természeeti jelenségeei az időszzakos karszztforrások, melyek a felszínre kéket, madaarakat és még a nedvessségigényess rovarokat is. Nem feltöréskkor odavonnzzák a lepk ritka m madár a hollló, ölyv, kerecsensól k lyom, héja, kövirigó, a vízirigó és az őrg gébics, a folyóvizzekben a piisztráng. Kedvenceim: K : a szép vö örös bundájú ritkán láttható róka, a vörös mókus, a kecses őzzek és az ok kos vaddisznnó a csíkos malacaival szintén itt llakók.

A halaastónál Harssányban A Bükkki Nemzeti Park P minteg gy 95%-át eerdő borítjaa. A bükki erdők e közül legelterjedtebbek a cseres-ttölgyesek, melyeket m a magasabb m rrégiókban gyertyános-t g tölgyesek, m majd kb. 60 00 méter fölött a hegyvidékii bükkösök követnek. A Bükki Neemzeti Park k egyik legéérdekesebb helye az 6

Őserdő,, melynek bükkfái 18 80-200 éveesek. Terüleetén több mint m 100 ééve nem végeznek v erdőművvelési tevékkenységet. A hegységgben a bükk kösök mellett előforduulnak fenyv vesek is, melyek kivétel nélkkül telepítettt erdők. Fookozott védelmet élvezznek a mereedek, északii, sziklás dolomitt-mészkő olldalakon, tö örmeléklejtőőkön kialak kult, csaknem m törpe, gööcsörtös fák kból álló sziklai bbükkösök, amelyek a száámos növénnyritkaságnaak és jégkorszaki maraadványfajnaak adnak otthont. Országos fennmaradá f ása szemponntjából kiem melkedően fontos a Büükk hegység g sziklai bükköseeinek, tölgyyeseinek meegóvása. /htttp://hu.wikiipedia.org/w wiki/Bükki__Nemzeti_P Park/

A Az Aggteleeki Nemzeeti Park (A ANP) Mag gyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzetii parkja. Ez volt az első e olyan nemzeti paark az orszzágban, am mely kimondottan a geológiaai értékek – a vidék felszíni karszztjelenségei és a híres cseppkőbarl c langok – véédelmére alakult meg, mindaazonáltal a területén sook védett növényn és állatfaj á is ellőfordul. A nemzeti park a S Sajó és a Hernád H folyó között, 2 0 170 hekttár területen n helyezkeddik el az Ag ggtelekikarsztonn, az egykkori Gömö ör–Torna vvármegyei-k karszt magyarországi részén. A terület alapvetőően alacsonnyhegységi--dombsági sszinten hely yezkedik ell, csak néhhány pontja éri el a középheegységi maagasságot. Ezen a vviszonylag kis területten a növéényvilág reendkívül változattos, fajgazddag. Ez a vááltozatos térrszínnek köszönhető: a karsztfennnsíkok, a déli lejtők, a barlaangok, a mély m szurdo okvölgyek és a szélsőséges mik kroklímájú töbörlyukaak mind másfajtaa életteret biztosítanaak a különnféle igényű ű élőlények knek. Az A Aggteleki Nemzeti Parkbann 1327 hekktáros erdő őrezervátum mot alakítotttak ki; en nnek magteerülete 596 6 hektár. Területéének 75 %-át % lombhu ullató erdőkk borítják Leggyakoriibb erdőtárrsulása gyerrtyános– kocsányytalan tölgyyes (Querco o petreae-Caarpinetum), a mélyebb b szurdokokkban középh hegységi bükkösööket, szurdookerdőket, a fennsíkokkon pedig hárs-kőris h sziklai s sztyeepperdők nőnek. n A délebbi,, kissé meelegebb vid dékeken szzáraz gyepeekkel, sziklagyepek ffoltjaival váltakozó v molyhos tölgyes bookorerdők találhatók. t ( A molyhoss tölgy (Gluercus pubesscens) levéll fonákja a szõrzettõl világoos szürkészzöld.) A kaarszt-mezők k gyakori növénye n a leánykökörrcsin, de megtaláálható a tavaaszi hérics is (Aggtelekk Almás-dűllő végén).

A Leányköökörcsin és a

Tavaszzi hérics

Az erdőők nagyvaddállománya gazdag, fő képviselő ői a gímszaarvasok, őzzek és vad ddisznók. Örvendeetes, hogy az utóbbi időben ollyan nagyraagadozók is visszateleepültek az Északiközépheegységbe, mint m a farkaas vagy a hiúúz. A kisem mlősök közü ül az ürge éés hörcsögálllományt fontos m megemlítenni, mivel ezzek a terüleetnek ragadozó madaraai – az egeerészölyvek és ritka parlagi sasok – számára szzolgál préddául. A neemzeti park k erdőibenn költ az egyetlen Magyarrországon fészkelő f fajdféle, a cssászármadárr. Sok hüllőfajnak is otthont ad, többek között nnéhány siklóófajnak, de vipeera márr nem él az Aggteleki – karszton. Viszont, éln nek itt is gyíkok, és itt él az ANP címerén c szeereplő sárg ga foltos szzalamandraa is. A karrsztvizek 7

halállom mánya is naagyon gazdaag: eddig 442 fajt szám mláltak össze, melyek kközül 13 véédett. A lepkék ffajszáma meeghaladja a kétezret.

A Baraadla – Tanössvényen – K Kép: Aggtelleki Nemzetti Park Igazzgatóság htttp://www.nnordtour.hu//info/temakk/tanosvenyeek/aggtelek kikarszt-tanoosvenyei.htm ml Aggteleeken az Alm más dűlőben n 1986-19888 között azz egyik évben húsvétko kor néhány napot n az egyik rrokonunk által bérelt erdészeti hházban töltö öttünk el, mely m családdja üdülőh helyeként szolgáltt. Már nem m emlékszeem melyik évben törttént, csak a ritka eseemény maraadt meg emlékezzetemben. Éjjel É arra ébredtem, é hhogy nappaali világossáág töltötte meg a szobát ahol aludtam m. Kimentem m a kertbee, és csodáálkozva nézztem az égre. Házunkk, két hegy y közötti keskenyy völgyben feküdt, a szzlovák határr nem messsze volt tőlü ünk, az erdőők mögött húzódott. h A völgyyet három oldalról errdő védte, a völgy másik m végén n az országgút futott, kb. egy kilométterre volt hoozzánk a falu. A nappaali fény töb bb percen átt tartott. Maajd zöldes-sszürkévé alakult át, aztán hajnali h szürk kületté váltt a völgyet teljes széleességében bbetöltő fény ycsík, és miután eltávozott Jósvafő iráányában a hhegy túlold dala felé, issmét az éj sötétje borrult rá a völgyre és a két oldali erdő őre. A rokkonok közü ül egy szem mély UFO-r -ra gondolt a nagy fényesséég miatt, énn meteoritraa, (de kételkkedtem, meert azt fényccsóvának ism mertem, neem pedig széles ssávban az égen é terjedő ő fényként..) Másnap a falubeliek k közül néhhányan úgy y vélték, hogy a hhatárövezettet a szlovák kok világíthhatták meg valamilyen v erős fénnyeel. De a hattárőrök a telek m mellett elhalaadva azt mondták, hoggy a Magyaarországon igen ritkánn látható Saarki fény fényjeleenségének voltunk v tanú úi. A Zemppléni Dombbvidék Tájv védelmi Köörzet területe 26 496 hektár, h ebbőől fokozottaan védett 2395 heektár. A Táájvédelmi körzet k az A Aggteleki Neemzeti Park k Igazgatóssága alá tarrtozik. A vulkanikkus eredetűű Zempléni-hegység kkisebb-nagy yobb kúppá szelídült tű tűzhányók, keskeny völgyekk, és üledéékes kőzeteek által feddett, alacsonyabb dom mbhátak vááltozatos vidéke. A tájvédellmi körzet a hegység jó ól körülhatáárolható hárrom részébő ől a két zavaartalanabb területen t került kkialakításra. A hegység további geoológiai érdeekességei a több helyenn is előfordu uló nagy kiterjeddésű kőgörggetegek, am melyek az andezit év vezredes aprózódásávval jöttek létre, l és alakulnaak manapsáág is. Több b helyen tallálkozhat a látogató a szél és az eső által pu usztított, alakítottt 'kőszobrokkkal' is, am melyek közüül a legszebb bek nevet is kaptak (ppl. a Rákóczzi-kő). A Zemplénni-hegység geológiailaag a Kárpáátok északi vonulatánaak belső kaaréjához tarrtozik. A Kárpátookat idézik a meredek gerincek, a mély szurrdokszerű völgyek, v és a vulkáni működés m nyománn létrejött kúúpsorok csaakúgy, mint a máig hataalmas kiterjedésű, egybbefüggő – majdnem m 8

kilencveen százalékkos borítottsságot adó – erdők. A hegység több pontján is viszonyllag nagy területekket foglalnnak el a teelepített, táájidegen fen nyvesek. Jól érzi maagát ott a szarvas, vaddisznó, nyúl, vaadmacska, a nyuszt, éss borz. A dú ús vegetáció ó alapja a K Kárpátokhoz hasonló hűvös, ccsapadékos éghajlat, a vízjárta völlgyaljakban n több helyen is találkozzhatunk zso ombékos láprétekkkel, égerlápp foltokkal, szépséges nnyíres-bükk kös elegyerd dőkkel, tőzeegmohalápo okkal. /A zsombékk nem más, mint sűrű csomókban an fejlődő lápi l növény yek, elhalt növényi réészekből keletkezzett halmokk lápból kieemelkedő kéépződményei. A zsomb békok közöött tőzeges sár vagy sekély áállóvíz szokkott lenni. Növényvilág N ga rendkívüll érdekes és változatos../

Keleméri Mohos-tavaak látképei A Keleemér mellettt található ó Piroska-h hegy az ag gyagos altalajra épülő homokos, kavicsos k réteg saavanyú kém mhatású, a teerületet jelleemző erdőtáársulás; a gy yertyános-töölgyes pediig – igen jól záróódó lombszzintjével – nem n engeddi felmelegeedni a talajfelszínt, éss elősegíti a hűvös, páratelt légréteg kialakulását. Az együüttesen is mindössze m öt ö hektár terrületű Nagy ymohos-, éss Kismohoss-tó létrejötttét is az agyagoss altalaj tettte lehetővéé, amelyen hosszan taartó esőzéseek során gy gyakran meg gcsúszik (suvad) a felső talaj ajréteg, elzárrva így a heegyek közöttti kisebb vö ölgyeket, paatakmedreket. A két tó medeencéje is ígyy keletkezettt – a nagyoobbik valam mikor tízezerr éve, a jégkkor után, a kisebbik pedig m mintegy öttezer éve. A háromhhektáros Naagymohos a tófejlődéés előrehaladottabb állapotáában van: a dagadóláp tőzegrétege t e több mint három méteer vastag, m már egyáltallán nincs nyílt vízzfelülete, teerülete is szzárazabb, joobban benőttte a nyíres, füzes szeggélytársuláss, mint a kisebb, nyílt vízszegéllyel kö örbevett – éés még úszó ólápot ringaató – tavat (sajnos rég gebben a lecsapollásukkal is megpróbálk m koztak). A tőzeggmohalápokkat – a Nagy ymohos eseetében széleesebb, a Kissmohos esettében keskeenyebb – mocsárööv veszi körrül, náddal, gyékénnyeel, nádtippan nnal, a szárrazabb részeeken nyírrell, fűzzel. A lápokk közepe felé f ez a szzegélyrétegg alakul át tőzegmoháás füzes és tőzegmoháás nádas társulásbba, majd peedig az igen n értékes gyyapjúsásos tőzegmohás dagadólápbba. A láp teerületére nem csaak természeetvédelmi okokból o tiloos belépni, a beszakadó ó láp életveeszélyes is lehet! A Putnok ki-dombságg nyugati réészén találhaató, az erdő őtől körülöllelve fekvőő lápokon az a elmúlt évtizedeekben jelenntős változássok történteek a lápok életében: a nyílt vízfellszín szinte teljesen eltűnt, m miközben a fásszárú vegetáció jjóval fejletttebbé, a mocsáröv m kititerjedtebbé vált.Az Aggteleeki Nemzeeti Park Igazgatósáág, mint természetv védelmi kkezelő felaadata a természzetvédelmi értékek megóvása, m fenntartásaa, helyreállítása és bbemutatása. Ennek jegyébeen biztosítjaa a természzeti értékekk fennmarad dását, és hozta létre K Keleméren,, az újjá varázsolt parasztháázban, a Mo ohos Házbann a lápokat bemutató állandó kiálllítást. /Barth ha Csaba RS és a//http://www w.foek.hu/zssibongo/term mve/tt/kelem mer.htm/

9

Pásztor Lászlóné L

Vicc Ügyesséég Két baráát sétálgat az a erdőben: - Látod azt a hatalm mas fát? Kép pzeld, tavally két perc alatt a felmásztam a tetejjére. - Ne moondd! És láttta valaki? - Aha, eegy medve....

Köözmondássok Nem láttja a fától azz erdőt. Cserfaerdőben alm mát keres. Egyszerr ment ki azz erdőbe, ak kkor is megeette a farkass…

Dá ánia, a 201 11. évi Es zperantó Kongresszus orszáága Tények k Dániáról D Dániát gyaakran nevezzik a jólétt országánaak, vagy a társadalom m által tám mogatott államnaak. Mit jellent ez? Valóban V ez az értelmeezés a költeemények viilágában keezdődött, amikor a pap, íróó, politikus N.F.S. Gru rundtvig /17 783-1871/ egyik költeeményében azt írta Dániáróól, hogy azz ország virágozni fogg, ha „kevesen fogják k túlzottan birtokolni és még kevesebbben kevésbbé.” Ez lettt a dán jólétt formulája. Az adókk kal anyagi eegyensúlyt érnek é el, így minnden polgárnnak meg van n az anyagi alapja, hog gy eléggé jó ó életet terem mtsen magáának. A modeel azt jelentii, hogy az adók a harmadda visszakerrül a polgárrokhoz, merrt a közszférra 32 %a alkalm mazott, ameelyből 69 % nő. Mégssem panaszzkodnak a világ v legmaggasabb adójja miatt, mert a ppolgárok taapasztalják, hogy valam mennyit vissszakapnak a pénzükbből, mint pééldául az ingyenees nevelést és é az orvosii és kórházi szolgáltatásokat.

10

Még haa Dánia a maga m 43 098 8 négyzetkillométerévell viszonylag g kicsi orszzág, összehaasonlítva sok másssal és a leggkisebbel a skandináv országok közül, k mégiss magas nem mzetközi szzintet ért el, amikkor szó van a fejlődő orrszágok meggsegítéséről. Az orszzág Európaa északi réészén helyeezkedik el, a Jutland félszigetbőől áll és még m 406 szigetbőől, melyek közül 78 lakott. M Mindez az országnak o 7314 7 km hhosszú teng gerpartot biztosít.. Dánia leggmagasabb pontja p elérii a nem töb bb mint 172 2 métert, m mégis néhán ny vidék teljesenn sík. A legnnagyobb rész dombos, ssok helyen igen szép teermészeti kéépeket mutaat. Az orszzág különbböző időszaakokban laakott volt már m több mint 120000 éve. Az emberi lakóhelyyek első megjelenési m formái a K Krisztus elő őtti 12 000 évből szárrmaznak. A dánok nemzetkközi figyelm met szerezteek a Vikinggek idejében n a 8. század dtól a ll. száázadig, de nemcsak n pozitiv értelemben. A skandin náv vikingeek fedetlen fahajóikon f félelmet neem ismerve hatoltak be a Fööldközi tengger mindkét oldalára éss elérték Grrönlandot iss, és Észak--Amerikát. Gyakran voltak csirkefogókk és hódító ók. Mégis foglalkoztaak békés kereskedelem mmel is, és a dán A Normandiiában és azz Északi parasztook ezrei váándoroltak ki, és teleppedtek le Angliában, Tenger mellett. A 14. sszázadtól Dánia D uralta Norvégiát és Svédorsszág egy réészét, de a hadi esélyttelenség, aroganccia és a szövvetségesek rossz r megváálasztása miatt m lakossáága nagyon llecsökkent 1658-ig. Dánia hhosszú ideigg Svédorszáággal állt haadban. Aztáán a 19. században konnfliktusok léétesültek a déli sszomszéddaal Németorsszággal, am mely hatásárra 1864-ben n Dániának át kellett engednie e területe harmadát. Dániábaan 5 534 7338 személy lakik, akiknnek 9,5 %-aa bevándorlott. A dánook közös jellemzője az iróniia, amely gyakran g neh hezíti a meggértést a kü ülföldiekkell, amikor tuulajdonképp pen nem lehet tuudni, hogy azok mit gondolnak. A Az eltávolííthatatlan jo ogok tartalm mazzák a jo ogokat a szabad vvallásról, a megnyílván nulási formááról, amelyeek az Alkottmány részéét képezik. Az utollsó évszázaddban Dániaa mezőgazddasági és haalászati közegeit iparirra változtattta meg a nem moozgatható energiaforrá e ások segítséége nélkül, hála a maagasan képzzett és mozgatható munkaeerőnek. A 18. századb ban a dánokk főleg mezzőgazdaságii munkásokk voltak, akiik 1788ban szabbadok lettekk. Ez a tény y ösztönöztte a mezőgaazdasági mu unkásokat, hhogy termellékenyek legyeneek. Az ő szellemi szaabadságukhhoz járult hozzá h N.F.S S. Grundtvvig, aki főiiskolákat alapítottt főleg a fiaatal mezőgaazdaságiak sszámára, ah hol a fiatalo ok megtanullták méltány yolni, és használnni a nyelvvképességett és a ggondolkodáás szabadsáágát. Öntuddatos és alkalmas a gazdálkkodók lettekk, akik tiszztelték szom mszédjaikatt és megprróbáltak birrtokuk nag gyságától függetleenül szöveetkezeti cso oportokban egyesülni a közös termelés céljából. Az; A egy mindenkkiért, minddenki egyértt – volt az elvük. Ezt az elvet so ok országbaan utánoztáák, és ez Dánia aj ajánlatának része r azon országok o feelé, amelyek k dán fejleszztési támogaatást kapnak k.

11

Szíveseen látjuk Koppenhág K ában a kövvetkező Egy yetemes Eszperantó K Kongresszu us bájos városában n. A köveetkező Egyyetemes Eszperantó E Kongresszu us már neegyedik alk lkalommal történik Koppennhágában, amely a így besorakozzik Bécs mellé m olyan n városnakk, ahol Eg gyetemes Kongressszus gyakrran történt. A „csodáálatos Koppenhága” hírrből jól ism mert város mégis m új azoknakk, akik résztt vettek az előző e kongrresszuson 19 975-ben. Azon kíívül a modeern metropo olis, Koppennhága sok láátnivalót ajáánl megtekiintésre főkéént a régi városköözpontban; a jellemző szép régi éépületekkel, sok toronnyal, melyeek a templo omok és paloták réz teteje fölé emelk kednek. A rrégi városk központ nag gyrészt autóómentes és ott van Európa leghosszabbb sétáló utccája. M 1417 Koppennhága, a fővváros, és Dáánia legnagyyobb városaa, több mintt egy millió lakossal. Már óta a világ legidőseebb monarcchiájának ottthona, és a dán királyo ok nyomot hagytak a városban v a az elm múlt több miint 1000 év során. A leegvállalkozó óbb király IV.. Krisztiáán volt /1577-1648/, különössen építkezőőkedvű, ameelyről a Rossenborg kasstély tanúsk kodik, ahol a koronaéksszerek, a Tőzsde és a Kerekk Torony taalálhatók. E Ennek csúccsáról szép panoráma nnyílik a váárosra. A királyi ccsalád az Amalienborg A g palotában lakik, amelly négy épü ülettel a nyoolcszögű térr körül a dán rokkokó stílus legszebb példája. p Azzt feltétlenü ül érdemes meglátogattni minden nap 12 órakor, amikor az őrségváltáss szertartásaa történik. A híres Selllő könnyenn elérhető gy yalog az Amaliennborgtól, vaagy csatorn nacsónakos kirándulásssal a szép régi r Nyhavvn kikötőből./ kicsit / irónikussan az „Új Kikötőből”. K Régi töörténete elleenére Kopp penhága moodern metro opolis is, még m ha nem m is fognak k találni modernn felhőkarcoolókat a váro osközpontbaan. Ennek ellenére e lazaa légkört tallálnak a hum mánusan arányoss városban. Az „Új Kikötőben” K eegyedüli káávéházi légk kört fognakk találni, ah hol hideg italokat élvezhetneek a rakparton. Tivoli eegyike a villág legidőseebb szórakoozóhelyeinek, 1847ben alappították. A legnépszerű l űbb turistacssalogató Ko oppenhága központjába k an, ahol egy yedülálló hangulaatot, fényekeet, szórakozztató dolgokkat és parád dékat élvezh hetnek. Tivooli koncerttermében lesz a neemzeti est, ahova a kon ngresszusi ttagok díjmeentesen léph hetnek be. A Bellaa Centro a kongresszus k helye egy egészen új városnegyeedben: Øresstadban van, a város déli résszén az Amager A szig geten. A nnegyed az Øresund-rról van elnnevezve, a Sundo tengerszzoros dán nevéről, n am mely a Dániaa és Svédorrszág közöttti határt jellöli. A kon ngresszus helyéneek saját meetró megállója van, aahonnan 10 percig észak é felé haladva érrik el a városköözpontot, és két perc után délre ériik el az Øresstad állomáást; a közlekkedési csom mópontot. Az Øreestad állomáás mellett van v az E 220 autópályaa, amely a vasút melllett vezet a nagyon a elpuhult közlekedők kről sem közeli nnemzetközi repülőtérree /és továbbb Svédorszáágba./ De az felejtkezztek el: sokk kerékpárútt van, és Øreestad melleett van egy nagy n termésszetes park, amelyet a motorros közlekedésnek keríítettek el. É És ráadásull, ha az emb berek elfáraadnak kerék kpározás közben,, akkor vonaaton és metrrón viszik a kerékpárt csúcsidőn c kívül! k /Ileana Schhröder cikkét az Esperaanto című újság ú 2010. novemberi számából magyarra m fordíto totta Pásztorr László/

12

Múzeeumandra agógia Az I.. Országos Múzeumand M dragógiai Ko onferencia válogatott v annyaga Miskollc-Szentendre 2010 Szeerkesztette: Kurta Mihá ály-Pató Má ária

-

Recenzzió -

A Miskkolcon 2010. június 4-én 4 bemuttatott fenti című 16 x 21 cm-ees nagyságú ú könyv borítólaapját (B 1) Fekete F Róbeert tervezte.. Kép: Gyerrmekek és egy nő láthat ató a földgöm mbön. A gyermekkek: a jövőő nemzedékee, a nő: az anya és a nevelő; n a tan nítónő szim mbóluma. A többiek kezét foogó férfi a képen k az apaa, a pedagóggus szimbóluma, a figu uraegyüttes a hiánytalaan család jövőbelii képét mutatja, s egyb ben a családdközpontú múzeumi m ok ktatás szimbbóluma. Az alakok a háttéri dderűs kék égggel a kiadv vány megjellenését mutatóssá teszik. A Múzzeumandraggógia című ű – előadáás-szövegi – válogatás, az Oktaatási és Kulturális K Miniszttérium, a Múzeumi M Oktatási O és Képzési Központ, K vaalamint, a T TIMPNET Műhely támogattásával készzült. Kiadta a Borsod – Abaúj - Zeemplén Meegyei Múzeu umi Igazgattóság és a SSzabadtéri Néprajzi N Múzeum m, Szentenddre Felelős kiadó: Vereess László megyei m múzzeumigazgaató, Cseri Miklós M főigazzgató. omdaüzeméében, Debrecenben, Fellelős kiadó: Kapusi Józzsef. Készültt: a Kapitális KFT. Nyo megírt, jól szerkesztett mű. A kiadvvány széles témakört feelölelő, jól m A Múzeeumandragóógia I. - Az I. Múzeumaandragógiaii Konferenccián / A Mag agyar Nyelv Múzeuma Széphalom m 2009.máj ájus 11-12// elhangzottt előadásookból 30 múzeumi m szakembber előadássát foglalja magában S zabó Józseff zárszavával. Ez a műű Közép-Eu urópában egyedüllálló, unikuum, múzeum mi szakkönyyv. Sorozattszerkesztők k: Káldy M Mária – Kriston Vizi József éés Kurta Mihály – Szab bó József. A fent leírt adattú szakkön nyv ismerttetését az előadások könyvbelii sorrendje szerint olvashaatják. A dőlt betűs szövegek a kkiadványbó ól vett idézetek, a norrmálbetűs részek r a ménye, szövveghozzáad dásai. recenzióót végző szeemély vélem

13

1.

S Szamosvölggyi Péter - Sátoraljaújh S hely város polgármesterre – nyitó ellőadása ism merteti

a könyvv témáját azzt olvasókkaal: „Jót és jjól! Ebben áll a nagy titok…” t – i dézte Kazin nczy Ferencc szavait azz előadó, aki szintén Kazinczzy nyomdookán haladv va kíván llehetőleg minden m tőlee telhetőt elvégezni a maga kulturállis, múzeum mi területén n. „Így szüületett meg évekkel ezzelőtt az a gondolat, amely a múzeum mandragógiáát állította a figyelem m középpon ntjába. Az andragógiaa görög szzó, mely felnőttkképzést jelölli.” 2. D Dr. Kovácss János: Bo orsod – Abbaúj – Zemp plén megyee főjegyzőj e, Auguste Renour francia festő gondoolatának felidézésével kkezdte meg g a konferen ncia résztvevvőinek köszzöntését: kad, akinek k jelent vaalamit, akkkor van érrtelme a ”…Ha millió közzött csak egy is aka mnak.” Dr. Kovács Ján nos rámutattott arra, hogy a múzeu umandragóggia révén a múzeum m múzeum nyitottab abbá válik a felnőtt naagyközönséég felé, és ezáltal nem m csak az átlagos mű űveltségi színvonnal emeléséhhez járul ho ozzá, hanem m a képzettt személy személyiség s gének formálásához is.” Ezzzel az új múzeumi m teevékenységggel a múzeeumok egy y biztos anyyagi alapott jelentő normatíív költségvetési támog gatás eléréssét célozzáák meg. „Jeelenleg a ccélok, az elvárások sokszorr országos érdekből é erednek, a fiinanszírozáss pedig hely yi nem egyyszer kölcsö önökből, ingatlannértékesítésbből, nem szakmai jelleggű tevékeny ységek bevéételeiből vaannak finansszírozva. Kérdés, meddig taartható fenn n, s mikor jjelent majd súlyos szaakmai vesztteségeket azz anyagi feltételeek esetenkénnti teljes hiáánya?...” 3.

V Vígh Annam mária: „Gon ndolatok a M Múzeumok jövőképérő ől” címmel ttartotta előaadását.

„Napjaainkban azt látjuk, l hogy y a múzeum mlátogatás céélja, hogy a legfontosab abb látogatói elvárás az ismeeretek megsszerzése és az ismerettlen iránti kíváncsiság k g kielégítéséét szolgálnii tudjuk. Ebben az inforrmációközvetítői szerrepben a múzeumo ok felértékkelődtek…Gyakran tapasztaalható, hogyy a kis teleepüléseken a tájházak, emlékházaak, helytörtééneti gyűjteemények látogatoottsági szinttje magas. Ezek esetéében válik kézzelfogha k atóvá a társsadalmi hassznosság elve. Így alakul és formálódik k egyre értéékesebbé a helyi h kultúrra, ezért az egyik kiem melt cél a muzeáliis kiállítóheelyek és gyű űjteményekk tervszerű fejlesztése, f a lokális érrtékek meg görzése a helyi iddentitás erőssítése érdek kében…. A fejlesztési folyamat ellkezdődött 22000-2009 között a Múzeum mok Mindennkinek prog gram keretébben, szűköss hazai forráásokra támaaszkodva alaakították ki azt a célrendszeert, amelyett 2009-ben Európai un niós forráso ok bevonásáával teljesíttettek ki. Ennek m megfelelőenn hatékonyaabban kell ttovábbhalad dni, növelvee a műtárgyyállomány oktatásai o célú feelhasználásáát.” Véleméényem szerrint ezekheez a munk kákhoz szééleskörű tárrsadalmi összefoggás szüksééges. Ebben n a folyam matban meghatározó szerep jut mindazok kra, akik gyakorlatban is hajlandók elsaajátítani az éélethosszig tanulás elvéét. 4. K Kurta Miháály: Múzeu umandragóggia és Múzzeummeditááció. Innová vációs törek kvések a Múzeum mi kultúrakközvetítésben. „A mai magyar tárrsadalom, azz európai úúniós közössség és a bennünkket körülvvevő világ g jelenségeeit, folyam matait elem mzendő, m múzeumand dragógiai nézőponntból olyaan követkeeztetésekre jutottunk, amelyek múzeumi kultúrakö özvetítési teóriáninknak és a múzeumok cselekvési gyakorlatán nak is új iráányokat jelöölhetnek ki.

14

Általánoos megállappításainkat az a alábbiakkkal foglaljuk k össze: 1. H Hazánk, azz európai közösség, a globális viilág válságaa nem pénzzügyi és gazdasági természzetű, hanem m az embeeri világonn belül hosszútávon érvényes, elnyúló ku ulturális, közösséégi, erkölccsi válságg gal állunk szemben. A pénzü ügyi, gazddasági krízzis csak követkeezménye a kulturális, k közösségi éss erkölcsi váálságnak.” 2. „„Megfigyellésünk alapjján azt tapaasztaltuk, hogy h a feln nőttek körébben terjedő modern elbutuláási folyamaatok emelk kedő tendennciát mutattnak a viláágban. A jjelenségek nem az analfabeetizmussal, inkább a globalizáció g óval, a mod dernizáció teljes mértéékű törekvéseivel, a modernnizmus válsáágával, az autonómiára a a, hatalomraa törő embeer másik em mber iránt fokozódó f a informááció-kommu unikáció ro obbanásszerrű fejlődéssével, a kegyetleenségével, részben az világhálló által közvvetített információk hat atalmas men nnyiségével függnek össsze.” 3. A múzeum mandragógiia a múzzeumok, a muzeális jellegű iintézmények, civil közösséégek, a kultuurális öröksség védelméével, örzésével megbízo ott szervezeetek felnőtt--képzési, felnőttooktatási, felnőttneveléssi tevékeny ségének leh hetőségeit, feltételeit vizsgálja, valamint v azokat a törvényísszerűségekeet igyekszikk feltárni, amelyek a in ntézményes vagy intézzményen kívüli m múzeumi keeretek közöttt hatékonyyabbá tehetik a felnőtt egyének, a felnőtt közzösségek számáraa „az élett teljes körére k kiteerjedő” tan nulási, önk képzési, szzemélyiségffejlesztés ertedméényeit. A múzeumaandragógiaii konferen ncián a muzeológus m sok, a múzeumi m kultúrakközvetítők a főiskolák, egyetemekk kutatóival,, oktatóival közösen érttekezhettek k a kettős tanításróól, amelynnek lényege, hogy a nyugaati civilizááció tudássrendszeréree épülő tudáselssajátítás egyetemes érrvényességűű tudást biztosít. A magyar m kulltúrában, a magyar muzeolóóügiűban a múzeum mandragógiaa jövőjét az a dönti el, e hogy llesznek-e ennek e a tudománnyágnak inttellektuális bátorsággfaal bíró tudom mánygyarap pítói. Ugyaníggy cél; segííteni a felnő őtt embert, a felnőtt közzösséget a múzeumban m n biztosítottt tanulási helyszínnen abban, hogy az élleten át törtténő tanulást gyakorollhassa, segítítség abban,, hogy a múzeum mi érdeklőddő, a közö önség megiismerhesse és elsajátííthassa annnak módszeereit.”Az élethossszig tartó taanulás nem új dolog náálunk, hiszeen a magyar szólás-moondás szeront: „a jó pap is hholtig tanull.” A különb bség az, hoogy eddig csak c keveseen gyakoroltlták, most viszont v a társadallom egészénnek kell így y élnie az úttmutatás szeerint. „ Ez azt a jelenti, hhogy aki éleete késői szakaszában is gyűűjt ismereteket, az minndig meg tu ud felelni kö örnyezete ellvárásainak, mindig hasznossnak érezhetti magát.” „Európa „ orsszágaiban – talán egyed dül Magyaro rországon keevésbé – csaknem m minden nap n élesedik k a helyzet a fejlődő viilág kulturáj ája és az eurrópai közöttt…Ezért napjainkkban a múzzeumok továábbi célja, hhogy segítséék a felnőtt embert, a ffelnőtt közö össéget a múzeum mban biztosított tanulássi helyszíneen abban, ho ogy megism merhesse az emberiség g sokrétű tudását, a világnézetet is tükrö öző más kuultúrák tanításait. Az 19 997. évi CX XL törvény IV. rész II. fejezzet c, pontjaa szerint:”azz egyetemess, a nemzetiiségi és máss kisebbséggi kultúra érrtékeinek megism mertetése, a megértés, a befogadáss elősegítése, az ünnep pek kultúrájjának gondo ozása” a helyi kközművelőddés feladataa.” A M Múzeumok múltjával, jelenével és jövőjév vel való foglalkoozás világm méretűnek teekinthető, aamely már önmagában n is új keleetű jelenség g, hiszen korábbaan a múzeeumok a tevékenységgüket a ku ulturális örrökség múlltbeli vizsg gálataira, kutatásaaira közponntosítottak.A A pozitív ttársadalmi viszhangra találó hazzai példák közül a 15

múzeum mi nagyrenddezvényekett említjük. „A Múzeu umok hosszú ú éjszakája,, a Múzeum mok Őszi Fesztiváálja, Múzeeumi Majáális” – neevű kiállítáások rengeeteg látogaatót vonzaanak. A múzeum mokban feelhalmozódo ott tudás, ismeret, tapasztalat semmilyeen más kulturális k rendszerhez nem hasonlítható h . A múzeum mi közműveelődés a törv vény szerinnt a muzeális jellegű alkotás, közvetítéss és befogadás folyam matát jelen nti, amelyn nek során a muzeáliss jellegű szervezőődések, a múzeumi civil c közössségek isko olán kívüli múzeumi keretet terremtenek ahhoz, hhogy a kultturális örökség lényegéét az emberr/ek, egyéneek, közösséégek, függettlenül az életkori sajátossággoktól öntaanító módoon (is) megismerjék, elsajátítsákk és befog gadják.A múzeum m a kulturális ágazaatot alkotóó valamenn nyi kulturáális al-ágazzati tevékeenységet gyakoroolja: oktatás, közműveelődés, műv űvészet, tud domány, méédia-tömegkkommunikááció. A múzeum mok alapításuk óta alaapfeladatánaak tekintettee a kultúra tárgyi örökkségének gyűjtését, g feldolgoozását, reggisztrálását, őrzését éés bemutatáását.A 20. század vvége robban násszerű átalakullásokat generált a múzzeumi szféráában. A nem mzetközi múzeumi m fórrumok rend dszeresen értekeznnek a múzeeumok jövőjjéről. Az Eu Európai Unió ó oktatási rendszere r a bolognai fo olyamatrendszer, melynek alapja a ny yugati civiliizáció érték k- és hagyom mányrendszzerére épül.,, de igaz az is, hoogy ez a többbpólusú ciivilizáció viilágában neem jelent igazi tudást. M Más civilizzációban, más kulltúrákban szzerzett tudáss is más, miint amit Eurrópában, és Magyarorsszágon talállhatnak a bevándoorlók. Magyyarországon n etnikai kissebbségnek minősülnek k a: bolgár,, a cigány, a görög, a horváát, a lengyell, a német, az örmény,, a román, a szerb,a szzlovák, a szzlovén, és az a ukrán népcsopportok. Földdrajzilag széétszórtan, álltalában a laakóhelyükö ön is kisebbsséget alkotv va élnek. a népessség nemzeetiségi és/v vagy etnikaai csoportjaai a nemzeeti sajátságooknak meg gfelelően különbööznek egym mástól. A ro omák helyzeete a többi kisebbségh hez képest eegyedi, miv vel nincs anyaorsszáguk, ameely nemzetk közi szintenn felléphetn ne, amely képviselhetn k né érdekeikeet. Így a romák hhelyzetét súúlyosbítja a napjainkbaan nem csak Európa-szerte, hanem m az egészz világon tapasztaalt erőszakoos fellépés ellenük.” e A bevándorló ó etnikumok k között nrm mcsak a ,igránsok és a menekkültek szám maránya nő. hanem azokknak az etn nikai csoportoknak is, aakiknek mottivációja gazdasáággal, utazáással, túrizm mussal függnnek össze. Magyarországon emellkedő a kín naiaknak, araboknnak, vietnám miaknak a számarányya, ezért fo ontos téma az identittás kérdésk köre. Az identitáss a helyi reprezentáci r ió, a lokáli s értékek felmutatásáb f ban hangsúúlyos. A ku ultúra az Európaii Unión bellül a nemzeetek belügyye, ám a ku ultúrák közötti párbeszzédet a közzösségek fejlesztéését kiemelten támog gatják az uuniós fórum mok.” A kulturális k ddiverzitás esetében ugyanezzek a moderrnizációs jeelenségek veeszélyeztetiik kihalásra itélve a kiss nyelveket, melyek az állat és növényy-világnak is veszélyt jjelentenek. Ezért a kiss népek, kiss nyelvek, kultúrák mentésee éppen olyyan fontos, mint az áállat és növ vényvilágé. A múzeum mi meditáció a jog szemponntjából azz UNESC CO kulturáális jogokrról szóló már em mlített nyillatkozata tervjavaaslatának ellső cikkelyee szerint a kultúra fo ogalmi elem mei azok azz értékek, vallások, v nyelvekk, tudományyok és műv vészetek, haagyományok k, intézmén nyek és élettmód – valamennyi tényezőőbe beleértvve egyaránt az anyagi és szellemi alkotásokat –, amelyyekkel egy személy vagy cssoport kifejeezésre juttatja magát, m megvalósull és fejlődik k. Magyarorrszágon a múzeumi m gyakorlat a múzeum mmediációss eljárásokaat a roma téma és más etnikumok mellett kiteerjeszti a bevándoorló és az itt élő valamennyi ettnikumra, a multikultu urális világgkihívások ugyanis, amelyekk egyidejűleeg európai és nemzetii kihívások is, a múzeu umokat hiteeles válaszaadásokra inspiráljják. A beváándorló etn nikumnok kközött nemccsak a migrránsoknak éés menekültteknek a száma eemelkedő, hanem azo oknak az ettnikai csopo ortoknak a száma is nnövekszik, akiknek 16

motivácciója gazdaasággal, utaazással, turiizmussal fü ügg össze. Magyarorsszágon emeelkedő a kínaiak,, az arabokk, vietnámiaak stb arányya, ezért fontos múzeu umi téma azz identitás kérdése. Nagyonn fontos teehát ezekneek a népessségeknek az identitásuk megőrrzése és a magyar népesséégé is úgy, hogy ezek egymásho z közelítésének útját megmutass a. A legfo ontosabb érvek az állam szerepét hangsúlyozzták a tö öbbetnikumú ú társadalm mak esetéében, al állampoolgárok közötti teljeskö örű egyetérttés megtereemtésében, valamint v a rend, az álllandóság és a joggbiztonság fenntartásáában. A hettvenes évek k óta beletaartozik a ku kultúra fogaalmába a tömegtáájékoztatás minden formája f (azz újságtól a divatig és az élletmódkultú úráig), a „tájékozztatási kultúúra” is, még gpedig azzall a céllal, ho ogy minden nki számáraa biztosítva legyen a saját vállasztás leheetősége a szaabadság és az emberi jogok tisztelletben tartássa jegyében n.” 5.

S Sári Mihályy-Dominek Dalma Lillaa: Iskola a Múzeumban M n

Az új euurópai törekkvések átvétteléhez elvéégzett kutatás során kétt múzeumott hasonlított össze a kutató: a British Múzeumot M Lo ondonban éés a Szépmű űvészeti Mú úzeumot Buudapesten. A kutatás m ill. különbböző a két országos o célja annnak megálllapítása voltt, hogy melly elemekbeen azonos,m múzeum m működésse.”A külön nbségek a programok k szervezésii mennyiséégében vannak. Az idegen kulktúrákbaa (kínai, arrab, indiai, európai, affrikai…) több betekinttést nyújt a British Múzeum m és állanddó az ango ol nyelvtanffolyam-szerrvezés szin nten tartásaa, hogy a nem n brit látogatóók minél jobban meg gismerhesséék a bemu utatott anyagokat. A mindkét múzeum m program mjában meggtalálhatók a saját kézzzel készíteett tárgyak elkészítése,, vagy a taapintható tárlatvezzetés, de a fogyatékk kal élőknek készített programok p is. Mindkéét múzeum szervez tanárképpzést, de különböző k módon m valóósítja meg mindkettő.. A Britishh Múzeumb ban ez a képzés eerőteljesebbb, mint a Szzépművészeeti Múzeum mban. A Széépművészetii Múzeumban sok a gyermekkprogram, és ezek töb bbsége az európai ku ultúrához kö ötődik.”Véleeményem szerint s a gyarapítaania kwell az Európ Szépműűvészetu Múzeumnak M pán kívüli kultúrákró ól szóló előadűáásokat, hiszen Magyarországon iss nő az onn nan ide törrténő bevánndorlók szááma. De, mégis inkább maggyar nyelvű ű tanfolyam mokaít kellen ne vezetni nagyobb szzámban a múzeumi m anyagaiink megérttetése érdeekében. Azz angol taanfolyamok k nagy szááma a po otenciális államhaataliomnál Angliában A ez e célszerű a British Múzeumnál M , de nem aaz Magyaro országon, amikor úgyis erősszakosan hódít h az anngol nyelv. És azért sem, mert a Magyarrországra bevándoorlóknál elssődleges cél c aí magyyar nyelv és é kultúra kell k hogy leegyen. Hiszzen itt a bennszüülött lakossáággal magy yarul kell érrintkezniük k és nem an ngolul vagyy a bevándo orló saját nemzetii nyelvén. Még M annyit a Szépműv észeti, ill. más m magyarr múzeumokkról, hogy általában á kevés a prospektuss és a léátniivalókrat rekklámozó szzóróanyag. (Pl. ( Tiszafüüreden csak 1991-es Börtzönmúzzeum és kiadvánnyúak a proospektusok.) Dicséretees viszont Sátoraljaujjhelyen a B Széphallmon a Maggyar Nyelv Múzeuma, mely több nyelvű n prosspektusain kkívül a látniivalókról még eszzperantó nyyelvű szöveget is maagáénak mo ondhat, mellyet a látoggató rendelk kezésére bocsátannak ha kéri.. 6. É Éles Csabaa: Szép Szaavak, Mélyy eszmék a Magyar „Muszeioni”” Szemlélettért. „/A Nemzetti Örökség és é Önbecsü ülés, az Em mlékhely és Múzeum Gondolatkör G re a Reform mkortól a kiegyezzésig./ A múlt m tiszteleetén, a jeleen munkássságán, a jövőbe vetetttt hiten nyu ugszik a társadallom, az állaam és az egész e embeeriség” – id dézte a szeerző Gyulaii Pál szavaait, majd Vörösm marty Mihályy, Szécheny yi István, K Kossuth Lajos, Petőfi Sándor S és a magyar reeformkor 17

nagyjainnak gondollatait fejtettte ki. Ezekk lényege az, a hogy a nemzeti em mlékezet ápolására á kézzelfoogható elem meket kell létrehoznii. Például szobrokat, emlékszobbákat…” De D lehet emlékheely várrom, csatamező is. Ezeken emlék-oszlloppal, emléék-művel illlik ellátni, hogy h oda el lehesssen zarándookolni. Ilyeen történelm mi emlékhelly nálunk a Muhi csataa emlékére létesített emlék-ppark, Északk-Magyarország várai, a zusinag gógák Tokajjban, Mádoon. És az irodalmi emlékheelyek közül például a Tompa M Mihály emléékszoba Keelemérben, és Abaújszzántón a város hííres két szüülöttjének: Jászai J Pál A Abaújszántó ón élt író, és az eszpera rantó nyelveet magas fokon m művelő dr. Kalocsay K Káálmán orvoss professzorr emlékszob bája. 7.

K Kocsis Zsuzzsa: A Múzeumandragóógia kihívásai az USA-ban

„Az am merikai múúzeumok leegfontosabbb küldetésü üket az ok ktatási funnkció teljessítésében határozzzák meg. Erre E utal azz a tény iss, hogy ok ktatásra éveente 18 milllió dollárt költ. A múzeum mok népszeerűségére utal az a ténny is, hogy y a statiszttikák szerinnt a családo ok nyári program mjai között szinte elsső helyen áll a múzzeumlátogattás. Az am merikai ind diánok a kultúrájukat a kiálllítások gyűjteményes aanyagaiból ismerhetik i meg m és ez aazért is fonttos, mert ezek naagy részéneek szóbeli vagy v írásbeeli forrásai már nagyréészt kiveszttek. De a múzeumi m tárlatvezzetés mellettt kifejlődteek az előadáások, viták, galéria-besszélgetések is, sőt az in nternetes és a moobilinformáációk is.” Az informááció áramo oltatás és a hírek közllésének, a figyelem f felkeltéssének fontoos helyeivé váltak v a múúzeumi honllapokon, pro ospektusoko konEnnek azz útnak a követését ajánlják a nyugati államok m múzeumai is Magyarorsszágnak. Sőőt, lehetőséég nyílik nem csaak a tárgyaak megszem mléléséhez a kézbevéttelre, hanem m az is, hoogy az adattbázisból kiválaszztott képekeet a felhaszználó megoossza ismerrőseivel, baarátaival. A fenti mód dszer, a múzeum mi felnőtt-ooktatási prrogramok nnem csak a középkorúaknak nnyújtanak hasznos időtöltést, hanem fontos fo az utó ódok, a csalládtagok nev velésében, világnézetü v ük fejlesztésében is. 8. JJuhász Eriika: A Mú úzeumi Froontszemély yzet Képzésétől A M Múzeumand dragógiai képzésigg. „Fontoss itt megem mlíteni, hog gy a látogaatóbarát mú úzeumokértt, Múzeum mok minden nkinek – program mok az oktatási és Ku ulturális Miinisztérium Alfa-progrramja kerettében valóssul meg. Ennek ccélprogramjja, hogy a láátogatókkall elsődlegesen találkozó ó úgynevezeett frontszemélyzet, tehát a tteremőrök, pénztárosok k, jegyszedőők és a bizttonsági őrök k szolgálhattnának elsőd dlegesen az oktaatás célponntjaiként a tárlatvezeetőket is bevonva, b hogy h a múúzeumba látogatók érdeklőddéseire márr ők adhassák meg az első felviláágosításokatt. „Lényegéében ezt a képzést k a múzeum mok lefolytaathatják tréningekkel, belső múzeeumi tovább bképzési reendszerrel, valamint v akkredittált felnőttkképzés keretében. Azz ilyen feln nőtt-fokú to ovábbképzéés végzettsééghez is kötődheet. A felvéteeli követelm ményeit is a kérelmező felsőoktatáási intézménny adja meg g.” Ilyen képzés a feltételekk hiányában n Miskolconn sajnos nem m történik, csak a Debbreceni Tud dományegyetem men folyik ilyen irány yú szakképzzés. Jól mű űködő frontszemélyzettet találtam m többek között Miskolcon a Színéssz-Színház Múzeumbaan, a Herm man Ottó Emklékháázban, a múzeumban n, Szolnokoon a múzeumban, Várban::Sárospatakkon, Budatétényben: a kastélym Szlovákkiában több múzeumbaan, és a Frannciaországban meglátog gatott múzeeumokban. 9.

S Szabó Józseef: A Múzeu umok új kihhívása: A Múzeumandr M ragógia

18

Ebben az előadássban az elő őadó a maai modern múzeumok k szerepét fejti ki és elemzi, megmuttatva a jeelenleg köv vetendő új utakat, melyek m a múzeumokknak nem csak a megmarradásához, hanem h továábbfejlődésééhez, virágzzásához vezethetnek. Az ú.n: „lifelong-leearning” (éllethosszig taartó tanuláss) programn nak az értelm mezése a 21 1. század elején nnyerte el mai m változatáát a gyorsuuló változássok, valamint a techniikai és tech hnológiai fejlődéss következtéében megváltozott muunkafeltételekhez szük kséges képzzettség meg gszerzése került a középponntba. Ebben n a folyamaatban olyan n információkhoz juthhatnak a láátogatók, amelyekk segítik a gyorsan változó koorunkban az a eligazod dást, egyfaj ajta támasztt és jól körvonaalazható háttteret jelentenek mindeen korosztálly számára. Azért válas asztott helyeesen ez a szerepkkör, hiszen a múzeumo ok rendelkezznek olyan eszköztárraal, amely errősen fokozzhatja az informááció átadásának és befogadásánnak hatékon nyságát. A múzeumook részéről történő kultúrakközvetítés az a egyik ok k, a másik pedig, hog gy a múzeu umok a köözjavak kategóriába tartozvaa csak igenn alacsony mértékben van finan nszírozva. Ha H tehát a múzeumok k tovább akarnakk fejlődni, profit-termel p lő, oktató, sszórakoztató intézménn nyé kell vál álnia, tehát meg m kell termelnnie az anyaggi javakat saaját maga réészére. „Az Európai Un nió ezt várjaa el tőlünk, tehát ezt az új utaat kell felváállalnunk.” 10. H Herpainé Lakó L Judit: Gerontol ógiai Adallékok a Gerontológia G a Ls A MúzeumM Gerontoológiai Tevéékenység Seegítéséhez. „A gerrontológia az öregsééggel, az öregedés folyamatával foglalkoozó tudom mány. A gerontológia célja és feladata kutatni, meegismerni azz emberi örregedés folyyamatait, megtalálni matot gyorssítják, lassítjják, és ezzeel meghosszzabbítják azokat a tényezőkeet, amelyek ezt a folyam az embberi élet aktív, tev vékeny időőszakát. Ezz azért iss fontos, mert napjjainkban Magyarrországon minden m 5. ember 60 éven felüli. Ez a tu udomány aaz időskori tanulás kérdéseivel is fogllalkozik. Ezzért a múzeeumok a feelnőttképzéss (andragóggia) mellettt az idős emberekk oktatását is célul tű űzte ki. A V VHO feloszztása szerin nt az átmenneti kor 45-60.éves korig, aaz idősödés szakasza 60 0-75 éves koorig, az időskor 75-90 éves korig, az agg kor 90-100ig és a „Matuzsállemi kor”: a 100 év felettiek kategóriája.” k ” Jó elképzzelésnek taartom az idősökkkel történő foglalkozást f t, hiszen azz idős, egyedül élő emb berekre kom moly veszéllyt jelent az elmaagányosodáss, a fizikai és é lelki elszzigetelődés. A múzeum mok segítségget adhatnak k a velük történő kommunikkációs leheetőségek léétrehozásáraa, azonos és é más koorosztályokk kal való találkozzásokra is, hogy sik kerélményeiik gyarapo odása révén n életkedvvük, energiiájuk is megélénnkülhessen,, hiszen tudjjuk saját tappasztalatain nkból, hogy az időskorúúaknak is mennyire m sokat jeelent a szereeplés, a közö össég előtt elért siker. Ha az úgyn nevezett „haarmadik korrosztály” (időskorrúak” egyyetemi, főiskolai képpzése műk ködik Leng gyelországbban, miért is ne működhhetne jól Magyarorszá M ágon is? Hiiszen vállalkozó szelleemű embereek mindig léteztek, vannak ma is és lesznek a jövőben iss. Ebből azz elképzelésből ha máár születettt egy új tudománnyág, akkorr most már a tetteknek kell követk kezniük. 11. V Vadász Istvván: Az Infformális Taanulás egyik k lehetséges Példája: A Az Invite Projekt P a Kiss Páll Múzeumbban. „2007 ááprilisban eggy csehorszzági felnőttkképzést vég gző szervezeet azzal a ké kéréssel kereeste meg a tiszaffüredi múzzeumot, ho ogy az csaatlakozzon az ú. n: ”kultúrák kközötti találkozás” 19

program mhoz. Ennekk a lényege,, hogy olyann tevékenysséget indítso on el, (múzeeumok, kön nyvtárak, színházaak, kézművvesek, amaatőr művésszeti csoporrtok…stb. között.), m mellyel a kulturális k sokszínűűség felmuttatása melleett az európ ai együvé taartozást is kifejezésre k jjuttatják. A tervezet a: CYR RIL: Culturre in Your Region R in IInformal Leearning – ellnevezést kaapta. A nem mzetközi projekt a cseh keezdeményezzésre végüll is nem csak c Magyaarországon,, hanem; Izlandon, Walesbeen, Litvániiában, Rom mániában iss beindult. (L: www..decside.ac. uk/employeers/cyril/ honlapoon) Ennek célja c Tiszaffüreden úgyy valósult meg, m hogy a Kiss Pál M Múzeum mu utatja be Tiszafürred és körnnyékének nééprajzi elem meit és ezálttal az ott éllő idegen ajjkú lakosság és oda látogatóó bel-és küllföldi turisták megismeerhetik a magyarorszá m ági kultúra eezen tájegy ységének legjellem mzőbb vonnatkozásait. A terveezett időszzakos és állandó á kiiállításokra történő tárlatvezzetések révvén ezeknek k az idegeneeknek módjjuk nyílik megismerke m edni a helyb beliekkel és így jobban, közzvetlenebbüll részesülheetnek a múzzeum nyújttotta kulturáális élmény yben. Ezt fokozzaa az a kezzdeményezéés is, hogyy nyarankéént július augusztusba a an a felnő őttképzés keretébeen magyar nyelven kívül k előkéépzett diáko ok is tartan nak angol és német nyelven tárlatvezzetést, sőt előadást e is a külföldiek részére.” 12. K Kállai Irénn: az „Életeen át tartó tanulás Biiharban” Képzéséének tapaszztalatai a Bih hari Múzeum umban.

Című Pro rojekt Referrencia –

„A proj ojekt célja: A települéések, a térrség (Beretttyóújfalu) fejlesztése,, népességm megtartó erejénekk hasznosítáása, a népessség általánoos műveltséégének, tanu ulás iránti iigényének növelése, n az embberek képeesség-készséégfejlesztésse. Mindezek mellett a felnőttkképzés eurrópai új elvárásaainak gyakkorlati kipró óbálása és az ehhez szükséges tárgyi és humánerő őforrások fejlesztéése, ahogyyan Kállai Irén fogallmazott. Aa A gyakorlaatok során megélt élmények aktivizáálják az egyén rejtett tu udását, felszzínre hozzák k igényét a folyamatos f tanulásra.” 13. K Kriston Vizzi József-től kezdve tööbb előadó a saját múzzeumi terülletén az and dragógia keretébeen működőő múzeumo okk és főiskkolák tevék kenységéről szóltak, m melyekről majd az Északm magyarországi Hír/Norrdhungaria Informo című c intern netes újságg cikkeiben n fogok további ismertetéstt nyújtani: Magyarorszá M ág Múzeum mai a Múzeu umandragóggia útján - cíímmel. 14.

S Simándi Szilvia: Múzeeumok és a T Turizmus

„A túrizzmus korunnk egyik, nagyon n fonttos szabadid dő eltöltési módja, meely zömmell a nyári időszakkra jellemzőő. A turistták vagy a természeeti vonzerőnek, vagy az emberr alkotta vonzerőőnek engedvve töltik el szabadságuuk jelentős részét. A múzeumok m aaz utóbbi teerülethez tartoznaak.” Ha a már m látott múzeumba m ttérnek visszza, azt jelen nti, kíváncssiak a válto ozásokra, hogy vvajon éppenn akkor milyen értékket kínál a már ismert múzeum m megtekin ntésre az értékeibből. Ha új helyet h keres fel az utaazó, kívánccsi az adottt helység hhelytörténetii és más jellegű kulturális értékeire, látnivalóiraa és alig várja v a hazzatérést, am mikor majd d otthon o k beszámollhat. A továbbadott mindezeekről az élményeiről a feltöltődééséről az otthoniaknak ismereteek felkeltik a többiek kíváncsiságá k át és sok esetben történ nik meg, hoogy adott esetben ők is felkerresik az ism mertetett hely yeket.” Ezéért fontos a kulturális k tu urizmus megghatározó szerepe s a kulturállis értékek közvetítéssében. Itt eemlítendő meg az in nterneten töörténő info ormációáramolttatásról, merrt ez által iss sok féle issmeret jut ell az azokat keresőkhözz. De a szem mélyesen a múzeumokban szerzett, s meegtapasztal élmény méégis csak más. m Mélyeebb nyomott hagy a 20

látogatóóban. „Az internetre i feltöltött f infformációknak éppen ezért e olyanooknak kell lenniük, hogy azz emberekett a helyszín ni bejárásokkra késztessék.”- vélem ményezte azz előadó és én ezzel egyetérttek.

29. Ricczu Zoltán: Múzeumok M k és Látogatóók – Vonzó óbbá tehetők k-e a Múzeuumok? Az előaadó, mint ahhogy jelezte előadása keezdetén, töb bbször is felltette azt a kkérdést mag gának, hogy ha nem kötőődne a múzeeumhoz, vajjon magáneemberként bemenne b – e oda. A véégén arra a megggyőződésre jutott, hog gy ”a múzzeumi tárgy yak a múlt bizonyítékkai, melyek k nélkül történelmet írni neem lehet, ezért e a múzzeumok miinden kiállíítási darabjaa kincs.” Ő ezeket szereti, neki szükssége van ezzek csodálaatára, tehátt, ő biztosaan felkeresnné azt gyak kran. De ahhoz, hhogy a múzzeum más számára voonzást jelen ntsen, nem ez e az egyeddüli ok. „Fontos az épület kkülső megjeelenése, a járművektől j l való távolsága, a belépési díj m mértéke, a kiállított tárgyak elhelyezéése, azok megvilágíítottsága az a írásos anyagok jól olvash hatósága szemponntjából is, a tárlatvezeetés mikéntj tje, mely alatt jól meg tudja-e figgyelni annak k hallott szövegéét és a tárgyyakat is képees-e megszeemlélni, és milyen a múzeumi m szeemélyzet; vaajon tude felvillágosítássall élni a láátogató fellé, hogy mit m hol talál meg, vvagy mit érdemes megtekiintenie. Toovábbá mily yen a múzzeum nyitv vatartási ideeje, egyeseeknek fonto os, hogy találnakk-e ott barrátokat, vag gy tudnak--e új ismeretséget kö ötni valakivvel, esetleg g éppen hozzáérrtő személllyel.” Véleményem szzerint fonttosak a kiáállítás kísérrő program mjai. Ha érdekeinnek a múzeum által kínált k lehettőségek meegfelelnek, akkor másskor is betéér oda a látogatóó, újabb csoodára várva,, újabb kinccsekre vadászva. Ha a múzeumlátoogatás szórrakoztató volt, akkkor nagy a csábítás c arra, hogy a láátottakat elm mesélve, máásokat is odaacsábítson. 31. S Szabó Jóózsef Záárszó: Muzeum mandragógiia jövője

Orrszágos

Muzeuman ndragógiai

ncia konferen

–

„Az E Első Országgos Múzeumandragóógiai Konfferencia új utat nyiitott a kü ülönböző tudománnyterületek között.” – kezdte Szzabó Józseff a könyv zárszavát. „Ez a kon nferencia ráirányíította a figyyelmet arra,, hogy a haagyományoss múzeumi szerepek a modern korban új feladatookkal bővülltek ki és ezek újabbb szakembeereket igényelnek. A korábbi jó ól bevált szemlélet – az iskoolásokkal tö örténő kapcssolattartás szükségessé s ége – most iis érvényes, de ez a kör moost a felnőtttekre hatványozottabbban terjed ki. Itt különböztetjükk meg a felsőfokú f oktatásbban részesüülőket, a do olgozó közéépkorúakat és az idősskorúakat, aakik tekinteetében a velük töörténő kapccsolat kiépítését, érdeeklődésük felkeltését f másm más m módszerekk kel lehet elérni. A Az embernnevelés legjobb helyszzínének a múzeumokat m t tartják, hiiszen ott álllítják ki azokat a tárgyakaat, melyeken történelm münk, szok káskultúránk k nyugszik.. Az új tárrsadalmi művelőddési igényeek, a társadaalom felé irrányuló nevelési törekv vések a múzzeumandrag gógiában fogalmaazódnak meg.” m Szabó ó József eezekkel a mondatokk kal fejezte ki vélem ményét a múzeum mandragógiaa jövője irránt:„A hossszabb életttartam leheetővé teszi, hogy a nyugdíjas n korosztáály olyan iggényekkel lépjen fel,am mit eddig kevésbé k tapaasztaltunk. IIlyen az ok ktatásban való résszvétel, az aktív szabaadidős proggramok kereesése...” „E Ezekre a vááltozásokraa minden ilyen területen dolggozó szakem mbernek iddőben fel keell készülniee, többek kközött az ok ktatásnak 21

is. Ennnek jegyében találkozzunk néhánny képzésb ben az andragógia ttárggyal, am miből a későbbiiekben akár önálló képzzés is kinőhhet. Ezért is fontos, hog gy a konfereencia folytaatásaként nemzetkközi szintű kitekintésb ben is meggmutassuk az általunk k elért ereddményeket.”” Én a múzeum mokat a gyyakorlati és elméleti kképzés első osztályú színterének ismerem el, e de az elméletii oktatásba mindenkép ppen bevonnnám az egy ykori „népm művelő” szakk ismeretan nyagát, a retorikáát, az oktatáási módszeertant és a pszichológ giát a külön nböző koro sztályokkall történő könnyebbb és színvoonalasabb foglalkozás fo érdekében. A Múzeumandragógia szakirodalm mi könyv so ok érdekessséget, egy teeljesen új kulturális k ágazatot tárt fel előttem, e bem mutatta az ország nag gy múzeum mainak életéét, törekvésseit és a megkezzdett új utat, azok ind dokait és a jövő múzeeumairól szzóló elképzeeléseket. Iskoláim I elvégzése óta vagyyok múzeum mokba, képptárakba, ellőadásokra szívesen jááró ember. Mivel a rendszerváltás maagával ránto otta teljes kulturális életünket, úgy látom m, hogy a hiányok mi oktatóren ndszer kiépíítése jó gon ndolat. Valósnak fogadoom el, Riczzu Zoltán pótlásárra a múzeum hitvallássát: „a múzzeumban taalálhatók neemzetünk kiincsei, mely yeket mindden honfitárrsunknak és az idde bevándorrlóknak ism mernie kell.”” És célszerrű, hogy az itt vendégeeskedő, ide látogató idegeneek is megism merjék, meert általuk ffogják megéérteni népü ümnket és töörekvéseink ket.Ezért fontosnaak tartom, hogy h a hazánkba bevvándorolni kívánóknak k a magyar nnyelvi tanfo olyamon belül m magyar irodaalom órákat éa a magyaar múzeumo ojkról általáános ismerteetést, hogy legalább induló kkulturális útravalóban ú részesüljennek. Javaslo om továbbá, hogy a m múzeumok honlapjai h naprakéész állapotbban tartalmaazzák az addott múzeum m, galéria, kiállító k intéézmény pro ogramját, hogy arrról az érdeeklődő tudo omást kaphaasson, és már m előre leh hessen válaasztási lehetősége a program mokból. Haa nincs prrogramközléés az hibaa, elkerülen ndő. Figyellemfelkeltő ő volt a Bolognaai oktatási rendszerheez csatlakozzott magyaar felsőoktatási intézm mények beléépése az andragóógus, múzeuumandragóg gus képzésbbe. Ez szinttén felboríto otta az 19455 óta építettt és már jól beváált magyar oktatási ren ndszert, de rremélem, hogy h ez is kialakul k majjd minden jelenlegi j bizonytaalanságai elllenére. Az Európai Únnióban a ku ultúra mindeen ország beelügye. De miért ne próbálhhaná meg Magyarország g is a javasoolt új kultúrraközvetítő módszert? hezedik aa magyar m embberekre, a végsőkig v A politiikai rendszeerváltás óta hatalmas nnyomás neh kihasznnálnak munkkáltatóik a munkaidő meghosszaabbításával, a munkam mennyiség növelése n mellett a munkásléétszám állan ndó csökkenntésével, a megnehezeedett megélhhetési viszo onyok és az álláseelvesztés leehetősége álltal kiváltottt állandó strressz miatt, pedig minddenki tudja, hogy az EU orszzágai közöttt Magyarorrszágon a leegnagyobb a halálozási arányszám m. A munkaahelyi és az otthooni feladatookon kívül már m nincs eerejük a ku ulturális élett megélésérre. Legjobb esetben erre a nnyári szabaadság idejéét tudják cssak ráfordítani. Ez ma m a dolgozzó felnőtt lakosság l helyzetee, melyre a múzeum-andragógiaa támaszkod dni kíván. A múzeum mpedagógia szerepe tehát jooggal teljessedhet ki – szerintem m – legelőszzör is az iskolás i korúú gyermek kekre, az andragóógia a főiskkolák, egyeetemet végzzőkre, és haa az idősko orúaknak m marad még ideje az unokaneevelés utánn, akkor ráju uk; a harmaadik koroszztályra a gerontológiai képzés szeerint. Az Európaii Unió új elvvárásai túl sok s terhet róónak a mag gyar lakossáágra, túl sokkat kívánnak k. Mégis remélem m, hogy a múzeumi m fellnőttképzés t végző szaakemberek ki k fogják m majd találni azokat a lehetőséégeket, meelyek által a múzeum mok anyag gi gondjai mégis meegoldódnak k, életük

22

zökkenőőmentessé válik majd és beköveetkezhet a múzeumokv virágzása M Magyarorszzágon is. Ehhez ssok lelki erőőt, jó egészsséget és kitaartást kíváno ok minden magyar m múzzeumnak. Végül ppedig megkköszönöm e könyv szeerzőinek megtisztelő bizalmát, b hoogy erről a nagyon értékes 309. oldalas könyvről véleményt, könyvismeertetőt írhatttam. Miskolc, 20011. márciu us 19-én. Pásztor Lászlóné L az Eszperantó Világszövetség m miskolci egyéni tagja Pásztor Lá ászló

Fallusi nyara alás Gyermeekkorom elsső iskolás éveit é egy allföldi telepü ülésen töltö öttem. Csaláádi házban laktunk, ahol szüüleim állatttartással, száántóföldi éss konyhakeerti növénytermesztésseel foglalkozztak. Így ellátták a családot mindennel, ami a házztartáshoz kellett. k Ez az a igyekezeetük tetszettt nekem, akkor szzerettem meeg a természzetet. 12 évess voltam, am mikor apám mat kineveztték főkönyv velőnek, és áthelyeztékk Miskolcra, ahová családunnk is követtte. Itt már nem családdi házban, hanem úgy ynevezett. „„bérházban éltünk”. Nem voolt már álllattartásra, konyhakertt műveléséére alkalmaas területünnk és ezek nagyon hiányozztak nekünkk. Szomorú voltam, és ezt mások is i láttak rajttam. Nem ta találtam a helyemet. Hiányzoott a mezőkk illata és a szabadság. s A köveetkező nyáron (1953-b ban) még nnem voltam m 13 éves. Szüleim S eggyszer csak azzal a kérdésseel fordultakk hozzám, volna-e kedvvem faluhely yen nyaraln ni. - Hogynne volna – feleltem f lelk kesen, miveel a kérdés nagyon n felv villanyozottt. Eltelt néhány nap, és közbben édesappámék meg ghozták dööntésüket: iskola i befejjezésétől aaugusztus közepéig k mehetekk nyaralni falura. f A fallu neve ma iis Újkígyóss, Békés megyében taláálható. Kereesztapám hentes vvolt ott, minnt anyám tö öbbi nagybáátyja, tagja volt a term melőszövetkeezetnek, és a kapott háztáji fföldön gazddálkodott. Szüleim m megvettékk a vasúti menetjegyet m gfelelő mennetrendet és másnap , felírták neekem a meg reggel m már útra kellhettem. Háromszor keellett vonato ot váltanom.. Az átszálláások után mindig m új utazóköözösségbe kerültem, k ahol a olykorr voltak gy yerekek is, így jól szzórakoztam m. Estére érkeztem m meg Újjkígyósra. A falu uttcái tiszták k voltak, a házak ellőtt virágoss ágyak gyönyörrködtették a szemlélő ődőt. Nagyyon élvezteem gyermeekkoromnakk ezt a viisszatérő látványáát. Megérkkezvén a Koossuth- utcai házba kerresztanyáméék kedvesen n fogadtak kkérdezgetvee hogyan utaztam m, fáradt vaagyok-e, vaagy talán ééhes-e. Egy y pohár háázi tejjel éés frissen sült s házi kenyérrrel kínáltakk, mert tudtták, hogy szerettem mindkettőt. m oltak, de Nagyon ffinomak vo legjobbaan a szíves kínálás nőtt n a szíveemhez. Kiss pihenés után u – igazz kora estee volt – bementeem az istálllóba és meg gnéztem réggen látott teh heneiket, lovaikat. Széttnéztem az udvaron 23

is a ddisznóólak körül és megcsodálltam a száárnyasaikat is. Hamaar észrevettem és megdicssértem a kúút körül újo onnan kialaakított kis konyhakerte k et. Szépen ssorakoztak benne a petrezseelyem, sárgaarépa, hagy yma, majoráánna és bab sorok. A laakóházban kkét szoba éss konyha volt, valamint a kaamra. E hely yiségek melllett volt egy hosszú veeranda, mely lynek végén n tűzhely volt elhhelyezve, ahhol keresztan nyám a főzéést végezte nyáron. Így y a ház kony nyhája tisztaa maradt, benne vvolt a kemeence, melyben keresztaanyám a ken nyeret, olyk kor a töltöttt tyúkot és a tökösmákos vvagy almás, túrós rétest sütötte. E Ezen a porttán meg vollt minden, aami a falusii élethez szükségges volt. E nézellődés után keresztanyáám vacsoráához hívott. Maguk kéészítette szaalonnával és é csabai kolbásszzal kínált, valamint v frrissen fejt hházi tejjel. Ilyen élmén nyekkel térrtem nyugovóra, de sokáig nnem tudtam m aludni, meert a látottakk miatt nem jött álom a szememre.. És mirre ébredtem m? – Kak kasszóra reeggel 5-ko or! Kereszttszüleim m már talpon voltak. Kereszttapám a regggeli munk kákat végezzte: éppen „ganajászo ott (ganéjozzott)”; az istállóból hordta kki a trágyát a trágyakazzalra, kitakaarította a diisznóólakat, enni, inni aadott az állatoknak. Miután készen voolt, kereszttanyám hívvott bennün nket reggelizni. Ő m már előkészzítette a reggelizző asztalt, ellhelyezve azon a frisseen készített rántottát, r mézet, vajat éés egyebekeet. Reggelii után kereesztapám megmutatta m a, hogyan kell a lov vakat felszeerszámozni,, azután befogtuuk a két lovvat a szekérrbe. Elindulltunk vele a falu postájára, ahonnnan vittük a postai küldeméényeket a vasútállomá v sra és hoztuuk a falu po ostájára a vonattal érkeező küldem ményeket. Sajnos ez a keskenny nyomtáv vú vasút maa már nem létezik, meegszüntettékk azt, és a lakosság autóbussszal közlekkedik. Kereszttapámék hááztáji gazdaasága nagyoon tetszett nekem. Tö öbb darabbaan kapták az ilyen termeléssre alkalmaas falubeli földterületeet a helyi Termelőszöv T vetkezettől. Mindegyik k földön termeszztett valamitt. Takarmán nynövényekket az állato ok számára / lóherét, llucernát, ku ukoricát/, zöldségeket, burgoonyát a kon nyhára, búzzát a kenyérsütéshez, a görögdinnnyét pedig g eladás céljábóll. Keresztappám nagyon n értett a gazzdálkodásho oz a saját heentesi szakm mája mellettt. Kereszttanyám a hááztartást vezzette, valam mint egy szo obányi területen a kút kkörül a márr említett konyhakkerti növényyeket is ő teermesztette,, sőt gondozzta a virágágyásokat, dde virágpaláántákat is nevelt. N Nagyon büsszke volt a paradicsom maira, paprik káira és a virágaira. A porta elejérre, a ház előtti viirágágyakbaa és a temetőben a csal ádi sírhanto okra ültette virágjait. A hétvégeken n sütötte a kenyeeret a konyhhában lévő kemencébeen, melyet annak a idejéén még az ő szülei késszítettek. No, ez vvolt csak iggazi élmény számomra.. Előző nap p segítettem behordani a kukorica íziket (a rövidre tört kukorricaszárat) a kemence elé, mert azzal fűtöttte fel a keemencét elő őző este. b tta kenyérnnyersanyago ot a dagaszztó tekenőbben, és miiután az Hajnali négykor bedagasztot v mostan ni kenyérfoormájúra megformázta m a, és a kenyyérlapáttal betolta b a megkeltt, kerekre vagy kemenccébe. Amíg a kenyér sült, megfejtte a tehenek ket és miuttán leszűrtee a frissen fejt f tejet, odakínáált nekem innni belőle egy e fél literrt. De közbeen már az illatáról i tuddta, hogy mikor sült meg a kenyér. Kivette a kem mencéből éés hagyta kihűlni k Min ndig egy héétre valót sütött. s A kenyereeket tiszta vászonruháb v ban tartottaa. Azok nem m penészed dtek meg, nnem száradttak ki és nem is m morzsálódtaak, mint a mostaniak. m IIlyen kenyéér manapság g nincs! A ttej is nagyo on finom volt. Beelőle mindigg csinált „aaludt tejet”, túrót, vajatt. Ezeket mindig m lehűttve tartotta. A nyári 24

nagy m melegben igazán üd dítő volt eelfogyasztani a savaanyú tejbőől egy-egy y mázas cserépbögrével. Mindig M öröm mmel nyaltaam le a szájam szélérre tapadt vvastag fölét. A mai gyerekeek talán nem m is tudják k, milyen éélvezet ez, nem tudják k miből lessz a tej. Ők k csak a „téglatej ej-et” ismeriik. Napközzben elmenntem játszan ni egy mássvárosbeli barátommal, aki Újszzászról jöttt szintén nyaralnii az ő rokonnaihoz. Azt játszottuk, hogy indiáánok vagyun nk; utánoztuuk az indián nkiáltást, nyilat kkészítettünk magunknaak és célba lőttünk. De az indián n úgy indiánn igazán, ha h színes tollak ddíszítik a feejékét. Nekü ünk nem vvoltak ilyenen tollaink.. Végül dönntöttünk ho onnan és hogyan szerezzük be a szük kséges tollaakat. Megfo ogtuk a szomszéd két ét kakasát, kitéptük legszebbb farok tolllaikat nem törődve t a siivalkodásuk kkal, és sap pkánk melléé tűztük a gyönyörű g szerzem ményeket. Amikor A a tullajdonos meeglátta szegény, farok díszüktől d m megfosztott kakasait, k szidva bbennünket végig v kergeetett a falun,, aztán elpaanaszolta rokonainknakk a csínytev vésünket. Kérdésüükre, hogy miért m csinálltunk ilyen bbutaságot, bevallottuk, b hogy indiáánok akartun nk lenni. Csak feejmosást kaaptunk, de meg kellettt ígérnünk k, hogy mááskor nem teszünk ily yet, nem kínozzuuk meg azookat a szegéény állatokkat. Reggel és este nem m volt játéék, mert meentünk a vasútálllomásra és a postára a küldeméényekért. Élmény voltt viszont szzámomra, hogy h én hajthattaam a lovakkat, tarthattaam a gyepllőt és pattin ntgathattam a díszes szzíjú, farago ott nyelű ostorral. De kereszztapám nem m engedte, hhogy zavarjam, megijeesszem a lovvakat, mertt nagyon szerette és kímélte őket. Élvezztem, hogy én lehetek a kocsis, ak ki irányítja a bakról a kocsit k és a lovakaat. Tudtam, hogy külön nleges gyereek vagyok, mert ilyen élményt é a leegtöbb iskolatársam nem élhhetett meg. Igazi éllmény volt még számo omra az araatás. Kereszztapám kaszzálta a gabbonát, keresztanyám összeszeedte és kévvébe kötötte, utána kereesztekbe rak kta. Azután n keresztapáám felrakta a szekér két oldaalára a két petrence p rud dat, és megm mutatta, hog gyan kell minél több kéévét rakni a kocsira. Ő feladdogatta a kévéket, én pedig a szzekéren. elő őször a pettrence rudakkra, majd a szekér közepérre igazítottaam azokat. Amikor a rrakomány elérte e a 2 méteres m maggasságot, azz egészet kötéllel lekötöttük és úgy szálllítottuk hazza. Boldogaan ültem a rakomány r teetején és baallagásra biztattam m a két lovvat. Otthon leadogattam m a kévékett, keresztapám pedig rrakta asztag gba, mert így kellett előkészííteni őket a cséplőgépees kicsépeléshez, mely különválaszztotta a szemeket, a szalmátt, ocsút, töreeket. Nagyo on örültem, hhogy e mun nkánál is seg gíthettem keeresztapáméknak. Korán rreggel és késő k este tö örtént a „gaanéjozás”, amikor a az állatoktól á kkihordtuk a szalmás trágyát a trágyakazzalra. Ezt a trágyát horrdta ki keressztapám őssszel a háztáj áji földekre, hogy jó érett istáállótrágyakéént pótolja a talaj tápannyagait. A vakácció idejére esett a görrögdinnye sszedése. Máár korán reeggel mentüünk a dinny yeföldre. Akkor iis én lehetteem a kocsiss. A dinnyeeföldre meg gérkezve neem fogtuk kki a lovakatt, hanem mindjárrt szedni kezzdtük az éreett dinnyékeet. - Igen áám, de melyek az érett dinnyék? d Kereszttapám elmaggyarázta, ho ogy amelyikk dinnye szzára elszáraadt, könnyenn leválik a tőről, és ha megkkopogtatom m, akkor kon ng. Boldogaan kerestem m az ilyenek ket. A leszeddett görögdinnyéket csomóbba raktuk, majd m feladog gattam azokkat a kocsirra. Ezután mentünk m a ggörögdinnyével tele 25

szekérreel az átvevő helyre, ahol a az átveevő lemázsálta a rakományt és a megállapíított árat keresztaapámnak kiifizette. Boldog voltam m mintha én é is gazdaa lettem voolna, de leg galább is azért, hhogy én is hozzájárulttam a dinny nyetermés sikeréhez, keresztanyám k mék örömééhez. De tudtam, hogy a palántákat kap pálni, gyomttalanítani iss kellett és keresztszüle k eim sokat dolgoztak a siker éérdekében. Már em mlítettem, hogy h az udvaron u voolt egy áso ott kerekess kút. Annnak vize hideg h és kristályttiszta volt. 8-10 m méélységben hhűtőszekrén nyként szolgált, bár vaagy 20 métter mély volt. Keeresztanyám m ebben hű űtötte le azz ételt, amii megmarad dt az étkezéés után, éss néhány görögdiinnyét is ide engedett le vödörbenn. A lehűtö ött dinnye a nyári nagyy melegben n nagyon üdítő voolt. Mindig mondtam iss nekik: - Ez azttán a felségees dinnye! Amikorr a háználl elfogyott az állatooknak szán nt takarmán ny /lóhere,, lucerna, vagy a silókukoorica/ szólt keresztapám m, hogy meegyünk a heere földre. Már M ugrottaam is, hogy segítsek felszerszámozni a lovakat. Feltettünk eggy kaszát és é egy villát a kocsirra, búcsút intettünk i keresztaanyámnak és már meentünk is. Keresztapáám kaszált egy köteg lóherét, én é pedig feladogaattam neki azt a kocssira. Otthonn pedig én adogattam m neki le a szekérről. Másnap silókukooricát, köveetkező nap pedig p lucern rnát hoztunk k haza. Nap plementekorr vártuk a gulyás g és kondás dudaszavátt, mely jelezzte, hogy haajtják már haza h az állaatokat a legeelőről. Been ngedtem az udvaarra őket, keeresztapám pedig beterrelte az állaatokat a szok kott helyükr kre. Ha az álllatok az udvaronn, vagy a hááz előtt vég gezték el doolgukat, aztt nekem kelllett összeszzednem és vinni az udvar vvégében lévőő trágyakazzalra. Nem m maradhatottt utánuk szeemét az utccán a porta előtt, e ezt mindenkki tudta. Errről jut eszem mbe egy ottt hallott tréffás kérdés: „ Mi azz abszolút biztos? b - Azz, hogy a teehén szar mindig m a lap pjára esik”- világosítottak fel a falubeli gyerekek. morú voltam m, hogy nyaaralásom Amikorr letelt a szüünidőm és készülnöm kellett hazzafelé, szom véget ért, de boldog b is, mert keddves élméényekkel gazdagodtam g m. Megkö öszöntem keresztaanyáméknakk a gondoskodást, és hhogy sok mindent m meegismerhetteem a falusii életből. Felejtheetetlenek száámomra a naplementék n k csodás láttványai, és az a esti nyugaloom a csillaggfényes rón nán. A szerrzett élmény yek hatásárra végül is sikerült dö öntenem. Mezőgaazdasági terrületről válaasztottam szzakmát; kerrtész lettem m. És, mivell keresztapáámékhoz hasonlóóan én is át akartam a adn ni tudásomaat másoknak k, így lettem m kertész tannár. Ilyen éllményeket a gyerekek a városokbaan kár, hogy nem élhetnek át. E m miatt nem is tudják, milyen is a falusi élet, mely sok áldozaatos munkátt kíván, de rengeteg öörömöt, lelk ki békét, kiegyennsúlyozottsáágot nyújt. Hála H istenneek, én akkorr ízelítőt kap ptam belőlee. /Megbecsü ült Múlt c. HAT-MAIT H T Antológiaa - 2010./

26

201 11 Az Okt ktatás Nem mzetközi Éve É "Miinden emberrnek kell vaalami hitval lása legyen n. Valami eliintézni valóó feladata ezzen a földön. Amíg A van feeladata, adddig él, amiko or nincsen több, t akkor meghal." (Wass Albert: Ember az országút o széélén)

A köveetkező képeeket Teodo or Andreas eszmetársu unk küldte Kassa teestvérvárosu unkból a nagyszüülő és az unoka u tanullási kapcsollatáról. Az otthoni eg gyütt tanuláás jó kiegésszítője a közösséégi oktatásnak.

Bármeennyire kom moly tudomáány is a mattek,egy kis huncutságga h al sokkal em mészthetöbb bé lehet vváltoztatni...

27

É Énektanulás

Jé, az aalma mindig g le esik. Pásztor Lászlóné L

28

Keegyeleti Hír H 100 éve született Fajszi Ká ároly (Fülööpszállás, 1911. áprillis 25. — 2004) kön nyvtáros, könyvgyyűjtő, bibliográfus, eszperanntista. A Fajszi Gyűjteméény megaalkotója. Könyvggyűjteményee ma az Orsszágos idegeennyelvű Könyvtárban K n Budapesteen található meg. Az OIK K-ban Marrosvölgyi Lászlóné L kkiállítást ren ndezett egy ykori nyelvvtanára, a Fajszi Könyvggyűjtemény létrehozójaa tiszteletéree A Farkasrréti temetőben a MESZ Z és az OIK részéről Fajszi K Károly enlékére koszorrúzás történnt, melyen az OIK mu unkatársa a Fajszi Gyű űjtemény kezelőjee az OIK koszorúját k helyezte ell. Szervező ő Szabó Im mre volt. A MESZ hivatalos h helyiséggében 2011. április 27--én ünnepsééget rendezttek a nagy könyvgyüjt k tő emlékéree.. Ennek az ünneepségnek előőadói: Szab bó Imre, Barrtek Anna, Marosvölgy M yi Lászlóné (OIK), Juh hász Éva, Bardóczz Erika a Postás P eszp perantisták nevében, dr. d Molnár Lajos az O Orvos-egészzségügyi Eszperaantó Csoporrt nevében beszélt b Fajszzi Károlyról. Pásztor lászlóné

Eszperantó ó történetti dokumeentumok az Erkel Ferenc M Múzeumba an Az Erkkel Ferenc Múzeum Barátainak B Egyesülete elnöke, Gyarmathy G Z Zsolt nyugalmazott pedagóggus, a Békéés Megyei Múzeumok M IIgazgatóság ga Erkel Ferrenc Múzeuumának aján ndékozta az eszpeeantó rendezvényekkell, nyelvtanfo folyamokkall kapcsolato os gyűjteméényét. Szilvássi László

29

Április 222: A Fölld Napja Sajnos még nem ünnepelhettü ü ük a Föld N Napját, amiikor márciu us 11-én fööldrengés ráázta meg k is: a cunam mi és az attonreaktoréé. „A kőzettlemezek Japánt és követte azt több katasztrófa ületésére, a hegységkéépődésre, mozgása választ add: a kontineensek vándoorlására, az óceánok szü a vulkáánok működésére és a földrengéések kialak kulására. Az ezeket vvizsgáló maagyarázó elmélet a lemeztekktonika” – tudtam t megg dr. Dudich h Endre geo ológus profe fesszor eszp perantóul írt: Ĉu vi konas la teron?/ Ismeri Ön a Földet? - című tu udomány-ism mertető kön nyvéből. érdekes, hogy hiábba van szeizm mológiai kéészülék, a földrengés fö mégsem m jeleezhető előree, csupán az azt kkövető cunaami ideje szzámítható ki számítógéépes számítáásokkal. ezzek révén ad dják ki a cunami riadókat. De, D előfordu ul, hogy a cuunami olyan gyorsan jön, hogy a riadó kiboccsátására már ninncs elegendőő idő. A Jap pánt ért pussztító földreengésről, a partokat p véégigsöprő cu unamiról és az aatomerőmű balesetről és é okairól számtalan magyarázattot hallottunnk a médiáákból. A Japánt ért katasztrrófákról Jap pánból besszámoló kü üldését igértték. A beéérkezése utáán majd É Japán vu ulkánjai hellyzetét vizsg gáltam meg, ezekről írook most. közzétesszük azt. Én,

Japán vu ulkánjai (Honshu) ( n híres pl. a már kialud dtnak hitt Bandai-san B (Bandaj-szaan, 1819 „A tűzhhányók közüül különösen m), ameely több minnt ezer évess szunnyadáás után 1888-ban váratlanul tört ki ki. A heves freatikus f (vízzel telített) expplózió (robb banás) soránn a régebbii kitörések anyagából felépült kú úp északi fele, kb. 1,2 km³ annyag röpült a levegőbee. A kitörés mintegy 70 0 km² terüleetet tarolt lee teljesen A ismétt alszik, de fumarolák (olyan nyíílások a föld dkérgen, és 460 emberéletett követelt. Azóta vegőbe), és hévforráso ok jelzik amelyenn keresztül vízgőz és egyéb gázzok távoznaak el a lev aktivitássát. Tőle délre d a 104 km² terüleetű Inawasshiro (Inavasiro)-tó a Bandai ezer évvel korábbi nagy kitörrése során keletkezett, k vulkáni elg gátolással. Még M délebbbre a kettőss kráterű másik nnagy, Vulcaano-típusú andezit a réteegvulkán, az a Asama-y yama (Aszaama-jama, 2568 2 m) szinte áállandóan működik. m Mintegy 12 0000 emberééletet követeelő legnagyyobb kitörésse 1783ban voltt, de 1935-bben is nagy y pusztítást okozott. Vu ulkáni ered detűek északkon a nagy kalderát kitöltő Towada-tó,, vagy a kiemelkedő iidegenforgaalmi közpon nt, a híres N Nikko közeelében a Shiranee-san (Siraane-szan) és é Nantai--san (Nanttaj-szan) vulkánok v láábánál elgátolással keletkezzett Chuzen nji (Csúzen ndzsi)-tó is;; az utóbbi vize Japán n legszebb m mintegy 10 00 méter szintküllönbségű vízesésén (Keegon-vízeséés) keresztü ül zúdul le. Jórészt J vulkkáni kőzetek kből áll a nyugati part mentéén fekvő egy ykor aranybbányászatárról ismert Sado S (Szadoo)-sziget (857 km2) is. A Fujitóól délkeletrre fekvő Hakone egykkor, 200 00 00 éve, kb. feleakkoraa tűzhányó lehetett, mint a F Fuji ma. Ekkkor robbanáásos kitöréssét követően n krátere beszakadt, maajd mintegy y 30 00050 000 éve a kaldeerából kiem melkedő új kkisebb vulk kán is erre a sorsra jutoott. Ma a táálszerűen egymásbban fekvő két nagy kalderából k hhét fiatal vulkáni v kúp p és lávadóóm emelked dik ki, a 30

legmagaasabb 1438 m. Az időssebb, 10 km m átmérőjű kaldera mo ozgását jól jjelzi a félho old alakú Ashino (Asino)-tó. A Hakonee környéke Japán egyik k utóvulkán ni jelenségeekben leggaazdagabb területe. A mozggékony öveezet a kesk keny Izu-féélszigeten, majd az Izu- és a ddélebbi Oga asawara (Ogaszaavara, más néven n Boniin-) szigetekken folytató ódik. Az „Izu hét szigeetének” is nevezett, n mintegyy 300 km² területű ésszakabbi szzigetcsoporrt minden tagja t lényeegében egy vulkán, melyek többsége aktív; a legism mertebb O-sshima (Ó-ssima) szigette, melynekk központi vulkánja, v a 764 m m-es, Hawaiii-típusú Mihara-yamaa szinte szün net nélkül működik. m A szigeetek környékkén nem rittka a tengerr alatti vulk kánosság sem m. 1952-been így szüleetett meg Tokiótóól 420 km-ree délre egy 150 m átméérőjű, 30 m magas kis sziget, a M Myozin-syo (Mjózin( szjó) vuulkán, melyy az állandó ó erupció nyyomán elein nte folyamaatosan növeekedett, de a kitörés lanyhuláása után a szigetet a hullámzás „elmosta”. A különleg ges jelenségg vizsgálatára több kutatóhaajó ment a helyszínree; ám ekkoor újabb kitörés k köveetkezett be,, hatalmas gáz- és vízoszloop szökött az a égre, s az a éppen a tenger alattti kráter fellett haladó egyik kutaatóhajó 7 kutatóvaal és 22 főnnyi legényséégével eltűnnt az örvény ylő habokban. Később a roncsokbaa mélyen belefúróódva megtaalálták a kiitörésből szzármazó kő őzettörmelék k-darabokatt. Egy év múlva m a vulkán elcsendesedett, de működése m azzóta is fel--felújul, álllandó tsunaamiveszélytt keltve. (Ázsia, Ausztrália és Óceániaa földrajza; szerkesztettte: Próbáld d Ferenc – Horváth Gergely – Eötvös Kiaddó – Budapeest, 1998.) © 1999-2005 BEBTE www.beebte.hu” ELTE E

31

Fotojj de vuulkanoj MMt.Fuzi

Mt.Sakkurazima

Mt..Aso

Fotojj de vaarmaj fontoj

A fenti képek Japán működő ő vulkánjaait és meleg gvizű fürdő helyeit muutatják. „Egy hhét erőteljess aktivitás után, u a japáán Sinmoedake vulkáán nem mut utatja a csen ndesedés jeleit.A Sinmoedaakét a Kirrisima vulkkáni mező egyéb kép pződményeei - többek k között északkeeleten egyy jéggel borított krátertó – veszik körbe./20011. febru uár 04. 15:48/H Híradó,hu/”H Harmo Nett híre: Japáán 3900 szzigetből álll földkérgi lemezek találkozó t 32

vonalánn. Ez okozza a számtallan kisebb-nnagyobb fölldrengést éss az erős vuulkáni aktiv vitást. 36 működőő vulkánjaa van. Szun nnyadó vulk kánjai között a 3776 m magas F Fuji a legn nagyobb. A szenttként tisztelt hegy a sin ntoisták és a buddhistáák zarándok khelye. Minnden Japán életében egyszerr megmásszza a Fujit, hogy a heegycsúcsról megtekintse a csodáálatos és azz ország jelképévvé vált napffelkeltét. Jap pán ezernyii ásványvíz-- és termálv víz-forrássall rendelkezik „

Vuulkana mapo m dee Japan nio

Aktiva Dormanta Kvieta Mt.Usuzann

Mt.Asamayyama

○ Hir rosima Unzen-dake Mt.Fuzi

Insulo Miyake-zzima

Mt.Sakurazima Mt. Aso

33

Japán vvulkánjai térképén a rózsa színű ű jelzés mutatja az ak ktív vulkánookat, az erő ős sárga szín mu utatja, hogyy a vulkán még nem aalszik mertt vagy füstöl, vagy krráteréből meleg m víz bugyogg föl. A világos sárga szín s az alvóó vulkánok kat mutatja a. „A renggés akkora volt, hogy egész Japáán 2,4 méteerrel elmozzdult, és a fföld tengely ye is 10 centivell került arréébb. A legnaagyobb Japáán szigetet ezentúl 2,4 méterrel arrrébb kell keresni.A k partok eelmozdulásáát az epicen ntrumhoz köözeli Sendaii városáról készült műhholdfelvétellen is jól lehet láátni. A forggástengely kibillenéséével a napo ok hossza észrevehete é etlen mérték kkel, de rövidültt./Forrás: Hír: H Kibillen nt a Föld tenngelye…/” Most az fö öldrengés é s cunami kapcsán k , amikor megláttam a Japán régi és mostaani tűzhány yóiról készü ült térképet,, az jutott eszembe, e hogy taalán a világoon nincs méég egy ilyenn ország, mely m ennyi tűzhányót t m mondhat maagáénak. Nem m mondhatja ell talán egyeetlen nép seem, hogy tű űzhányói közül több iis működni kezdhet bármikoor, és akkorr a lakosság g még nagyyobb része kerülhet véégveszélybee. Lehet, ho ogy nem vagyok egyedül azzal a gondolatom mmal sem m, hogy ilyen tűzháányó-szfáráában 16 atomerőőművel renddelkezni naagyon veszéélyes dolog g. És talán más is egyyetért azzal,, hogy a természzet erői kiszámíthatatlan nsága miattt az atombom mbának Jap pánra kétszzeri ledobásaa, a Föld nagyhattalmai által végzett föld dalatti, légkköri és tengeeri atomrob bbantás-kíséérletek beind díthatták a szunnnyadó sárkáányt, azaz a földmozzgások olyaan láncreak kcióját, melly a földm mozgások felerősöödéséhez és talán a klím maváltozás eerősödő foly yamatához vezetett…. Pásztor Lászlóné L

F Figyelem! K (Buudapest, Mo olnár u. 11) arra kéri a tisztelt Az Orszzágos Idegeennyelv ű Könyvtár könyvtáárhasználókkat, hogy az eszperantó anyagokkaal kapcsolato os kérdésekket, kérésekeet a Fajszi G Gyűjtemény új ú eszperantó nyelvi referrense: Nemess Anikó köny yvtáros e-maail címére szíveskeedjék küldenii: nemes.anik [email protected]

Az OIK K képviselője Mender Tiborné T főiggazgatónő 2011.június 2 -i kérése aalapján: Pásztor Lászzlóné

34

Tel.: + 36 70 206 6 1739 Tel.: + 36 70 570 0 8895 Tel.: +36 46 738 8 982 E--Mail: paszttorlaszlo.ad [email protected] Weblap: hhttp://kiralyllajos.uw.hu

35