.. a tartalomból .. Megemlékeztünk Március 15.-ről
A sítúrát is túléltük... Ami a világot mozgatja:
BarcelonaBarcelona-ban jártunk.. jártunk... Vicc-rovat
Hírbörze Vendégeink
Kedves diákok, kedves olvasók! Az iskolánk eredményeinek az értékelése, mérlegelése nagyon fontos mindannyiunk számára. Visszajelzést ad arról, hogyan végezzük munkánkat, mivel lehetünk elégedettek, esetleg mire kell jobban odafigyelnünk és több erıt kifejtenünk. A legfontosabbak az iskolánk tanulmányi eredményei. Az elsı félévben a diákok tanulmányi átlaga 1,52 volt, amely 8 századdal jobb az elmúlt tanév elsı félévének eredményénél. Diákjaink általános minısítése a következı: 24 diákunk kitüntetéssel megfelelt – ebbıl 7 tiszta egyes, 25 jelesen megfelelt, 7 megfelelt. Ezek a mutatók nagyon szépek, amelyekkel elégedettek lehetnénk. De nem lehetünk teljesen azok, mert ha külön vizsgáljuk a diákjaink eredményeit, akkor bizony azt is látjuk, hogy hol van javítanivaló. A legjobb eredményt a IV.A osztály érte el – átlaguk 1,43. A további sorrend a II.A – 1,50, az I.A – 1,52 és a III.A – 1,63. A tiszta egyes tanulók igazgatói dicséretben részesültek. A többi kitüntetett osztályfınöki dicséretet kapott. A mulasztott tanórák száma 1729, átlagosan 30,88, ami 2,6 – tal jobb a tavalyinál. Számos versenyen vettünk részt az 1. félévben: A Nagy Károly mat. – fiz. versenyen, a matematikai, fizikai, angol nyelvi olimpiászon, a Szép magyar beszéd vetélkedın, a matematika-fizika-informatika – triatlonon, a Kutató diákok versenyén, esszéíró versenyen, számos sportversenyen (focitorna, asztalitenisz, sakk), a Civitas fortissima történelmi vetélkedın, stb. A diákjaink kitőnıen szerepeltek ezeken a versenyeken, és sikeresen képviselték az egyházi gimnáziumot. Néhány eredményt külön is szeretnék kiemelni: a TUDOK – Kutató diákok országos versenyén Kovács Emese és Dálnoky Dávid a 2. helyen végzett és továbbjutottak a nemzetközi fordulóba. A döntıben Emese a vetélkedı különdíját érdemelte ki.
A Balassagyarmat-i Civitas fortissima – történelmi versenyen a 2. helyet szerezte meg csapatunk, a Szép magyar beszéd kerületi fodulóján Lészkó Katalin a 2. helyen végzett. A Felvidéki Matematika Versenyen Juhász Tibor 3. lett. Gratulálunk az elért eredményekhez. A diákoknak és a felkészítı tanároknak egyaránt köszönjük a sikeres munkát. Az elmúlt félév gazdag volt a rendezvények tekintetében is. Az iskola életében már hagyománnyá vált a diákavatás, a nyitott nap, a szalagavató ünnepség, a karácsonyi mősor. Másodízben szerveztük meg a Tudomány és technika napját, amelyen egyetemi tanárok tartottak érdekes elıadásokat. A Csendes nap – Ifjúsági nap sok zenével és énekkel nyerte el mindenki tetszését. Több lehetıségünk volt a tanulmányi utak szervezésére is. Az Euroscola programban elért eredményeink alapján jutalomkirándulást nyertünk Strasbourgba, az Európai Parlamentbe. Ezt háromnapos tanulmányi kirándulással kötöttük össze, amely keretében a fenntartó egyházközség csoportjával együtt Genfbe és Loussaneba látogattunk el. A Comenius programban is intenzíven dolgoztunk. Bulgáriában került sor az elsı találkozóra, majd hozzákezdtünk a spanyolországi találkozó programjának és útjának a szervezéséhez. Mindemellett ápoljuk a magyarországi kapcsolatainkat is – decemberben fogadtuk a pápai diákok csoportját, velük közös, jó hangulatú adventi mősort készítettünk. Az elsıseink a Rákóczi Szövetség jóvoltából Budapesten, a Gloria Victis emlékünnepségen, az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az elért eredményeknek és a gazdag programnak mindnyájan nagyon örülünk. Köszönjük mindazoknak a segítségét és hozzájárulását, akik ebben résztvettek. Ahhoz, hogy a következı félév is ilyen gazdag és sikeres legyen szükség lesz kitartásra, sok áldozatos munkára, de legfıképpen sok-sok áldásra, amelyet a Gondviselés készít el számunkra. Ehhez kívánok én a második félévben is mindenkinek sok-sok erıt, kitartást és hitet. Tisztelettel, Kluch János igazgató
Comenius találkozó Barcelonában A Comenius programnak köszönhetıen iskolánk képviselete lehetıséget kapott arra, hogy pár napra Spanyolországba, egészen pontosan Barcelonába utazhasson. Február 27-én, este 7 órakor repültünk Bécsbıl Barcelonába. Az út igazán zökkenımentes volt, még azoknak sem okozott gondot, akik elıször repültek közülünk. Legelsı éjszakánk kicsit hosszúra sikeredett, így mindannyian örültünk neki, mikor hajnalban végre ágyban fekhettünk. A szállásunk a város fı utcájának, a La Ramblának egyik mellékutcájában volt. Így akarva, s akaratlanul is kivehettük részünk a zajos éjszakai életbıl. Hétfın reggel Sabadellba utaztunk, ahol a város polgármestere fogadott minket. Ezután rövid városnézésre került sor, majd az iskolát tekintettük meg, s csak ezek után következett az ebéd! Délután visszautaztunk Barcelonába, s megkezdtük városnézı körutunkat. Ekkor a La Ramblát, a La Seu katedrálist, s a kikötıt láttuk. Vacsoránk - paella-, egy tipikus spanyol étel volt. Kedden a projektben résztvevı többi ország tagjai jöttek Barcelonába. Az idı is kedvezett nekünk, hisz 17 fok volt, s gyönyörő napos idı. Csoportokba osztottak bennünket (hozzánk a litvánok csatlakoztak), s egy angolul beszélı idegenvezetı vezetett körbe minket a gótikus negyeden. Délutánra ismét szabadidıt kaptunk, amit kihasználván a kikötıben, a Palau Nacional építménynél, s az olimpia falu és stadion megtekintésével töltöttünk.
Szerdán az ún. „munkanapra“ került sor, amikor is ismét Sabadellban találkoztunk a többiekkel. Itt minden ország bemutatta országáról, iskolájáról, s a kötelezı feladatokról, mint például a tündér-mese elıadásáról készített bemutatóját. Ezt mindenki csak szóban, esetleg számítógépes prezentáció segítségével tette, mi azonban nem. A mesénket mi el is játszottuk, s ezzel nagy sikert arattunk! Mindezeken kívül Dani bemutatta zongoratudását, így azt hiszem, tehetséges diákoknak könyveltek el minket, s az iskolánkat jó iskolának. Csütörtökön a többi csoporttal együtt busszal jártuk körbe a várost. Állomásaink között szerepelt a Güell park, a La Sagrada Familia, vagyis a Szent Család Temploma, a Casa Batlló, a Casa Milá. A találkozó sikerességét ebéddel ünepeltük meg. Ennek befejeztével mindenkitıl elbúcsúztunk, s gyors vásárlásokba kezdtünk. Legutolsó vacsoránkra – tapast- ettünk, ami szintén egy jellegzetes spanyol étel. Személy szerint én remekül éreztem magam, eltekintve attól is, hogy ez nemcsak egy kirándulás volt, feladataink is voltak. Barcelona egy gyönyörő város lélegzetelállító építményeivel, folyton nyüzsgı lakosságával, napos idıjárásával s még sok más különlegességével. Aki csak teheti, látogasson el ide! Nagy köszönettel tartozunk ezen élményekért iskolánknak! Botos Nikoletta
TUDOK verseny (2010. 11. 25.-26.) Minden évben megrendezésre kerül a TUDOK verseny, ami egy fiataloknak szóló kutatási verseny. Bárki indulhat, bármilyen témakört lehet választani, lényeg, hogy kutatás legyen, és legyen benne egy kis érdekesség is. Iskolánkból öten vettünk részt, 3 egyedülálló kutató és egy csoport. Ivkovič Krisztina, Kovács Emese, Dálnoky Dávid, Balla Dávid és Tuček Dániel. Balla Dávid és Tuček Dániel a repülés mővészetét mutatták be, Dálnoky Dávid a motorozást, Ivkovič Krisztina Léva város történelmével foglalkozott, Kovács Emese pedig Czeglédi Péter életérıl tartott elıadást. A verseny egy 3 napos akció volt, amire csütörtökön 10 óra körül indultunk vonattal. Kellemes két és fél óra utazás után megérkeztünk egy dunaszerdahelyi általános iskolába, ahol a verseny zajlott. Többféle kategóriába voltunk besorolva, fizikától kezdve egészen a történelemig. Csütörtök délután a résztvevık felét meghallgatták, minden kategória külön osztályt kapott, egy laptopot, vetítıt, és persze teret az elıadásának. Az elıadások nagy részét meghallgatták, majd a jó hangulatot Zsapka Attila fokozta gitározással és énekléssel. A „kultúrmősor” befejeztével a szervezık közül egy kutató tartott érdekes elıadást a mikológiáról (gombákról). Szállást az egyik szakközépiskola internátusán kaptunk. Miután mindenki elhelyezkedett a szobán, az est hátralévı részében lehetett szórakozni a kollégium többi lakójával, a szervezıkkel, vagy lehetett pihenni. Reggel újult erıvel kezdtük az új napot. A reggelinél a média is „lecsapott”, ugyanis a legtöbb diák-kutatóval interjút készítettek, amit a Pátria Rádió közvetített is. Sajnos az én sztorim itt befejezıdik, mert személyes okok miatt még az eredményhirdetés elıtt el kellett mennem. A végeredmények: Dálnoky Dávid, II. helyezés Balla Dávid és Tuček Dániel, III. helyezés Egy jó kis verseny volt, amiben ugyanúgy tanultunk valamit más elıadóktól is, mint ahogy ık tanultak valamit a mi elıadásunkból. Reméljük jövıre is akad kutató, és iskolánk újra részt vesz a versenyen. Tuček Dániel
Kovács Emese és Dálnoky Dávid továbbjutottak, így a következı beszámoló is létrejöhetett:
A BÉKÉSCSABAI TUDOK KONFERENCIA Szeretném veletek megosztani azokat az élményeket és tapasztalatokat, melyeket a Tudok Konferencián szereztem. Nem arról fogok írni, amirıl kellene, hanem amirıl szeretnék és arról, mit is éltem át ezen a két napon. Remélem érdekes olvasmány lesz akárki számára. Körülbelül reggel 5 órakor indultunk autóval. Kísérı tanárunk, Dálnoky Ernı tanár úr fuvarozott. Az út viszonylag hosszúnak mondható (4 óra 30 perc), de ahhoz képest, hogy Békéscsaba az ország másik felén található és elıször jártunk arra autóval, az utat egész gyorsan megtettük. Miután megérkeztünk a városba még egy kis gyors városnézésre is idıt szakítottunk. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium aulája, melyben a regisztráció folyt, engem elıször egy fürdıre emlékeztetett. Itt megkaptam az azonosító kártyámat és egy csomagot, melyben mindenféle érdekességet találtam. Majd ezután pólókat osztogattak, ennek is meg van a saját kis története :D. A következı órákban lezajlott a szobák elfoglalása, a prezentációk feltöltése és a bıséges ebéd, melyet a Gépészeti Kollégium ebédlıjében fogyasztottunk el. Késıbb meg is jegyeztük, hogy valószínőleg azért volt olyan sok az étel, mert a fiúk többet bírnak enni. A megnyitóra már a gimnázium ebédlıjében került sor, beszédet mondott nagy megtiszteltetésünkre Sólyom László, volt köztársasági elnök is. Ezután megkezdıdött a várva várt verseny, amiért olyan szép számban összegyőltünk más-más országokból. Bevallom ıszintén, szerintem maga a verseny nem különbözött sokkal az elsı fordulótól, csupán két dologban: a hangulatban és a bemutatók színvonalában. Azonban a vártnál hamarabb befejezıdött a szekcióülésünk, mivel az egyik csapat nem jelent meg. Ennek örültem, de nem azért, mert csökkent a konkurencia száma, hanem mert több idınk maradt az ismerkedésre. Az egyik szobatársam és egyben új barátnım megjegyezte, milyen jó, hogy különbözı országokból jöttünk mégis ilyen hamar összebarátkoztunk, és hogy nem tekintjük egymást ellenfélnek annak ellenére, hogy egy szekcióba osztottak. Én is ugyanezt gondolom. És ha már az ismerkedésnél tartunk, adnék egy jó tanácsot, ha ti is elmentek egy ilyen versenyre, ne féljetek megszólítani a másikat, ne hezitáljatok sokat, mert elszalasztotok egy rendkívüli esélyt. Ezt tapasztalatból írom, mert ha nem ültem volna le a padra beszélgetni az egyik leendı szobatársammal (akkor még nem ismertem), nem hívtak volna meg a 7-es szobába, és akkor valószínőleg nem ismerkedtem volna meg azokkal, akikkel, és nem szereztem volna annyi kellemes emléket, amennyit. Viszont észrevettem, hogy a magyarországi magyarok nem értenek, vagy nem vesznek mindent viccnek, amit mi felvidéki magyarok.
De az erdélyiek és a szerbiaiak már nagyon is. Rendkívül kíváncsi voltam az akcentusokra, de csak két erdélyi lánynál fedeztem fel különbséget. Szerintem mindannyian örültünk annak, hogy már pénteken átestünk a bemutatókon, mivel így este is felszabadultabbak voltunk. Ezt úgy kell érteni, hogy nyugodtabb körülmények között tudtunk beszélgetni és már ismételnünk sem kellett. A lánykollégium 7-es szobájában 8-an laktunk. Két magyarországi, négy erdélyi, egy szerbiai magyar és én. Még egy észrevétel: este se sajnáld az idıdet és energiádat az ismerkedésre, mivel akkor tudod igazán megismerni a másikat, vagyis több izgalmas percet éltek át. Mint például: hajnali egy óra körül tanúja voltam egy aranyos pár kialakulásának és éjszaka olyan személlyel is találkoztam, aki még akár az egészségét is feláldozta volna a Wifi-ért, mivel nem zavarta, hogy a kapcsolatot csak a járda közepén találta meg, ott is helyet foglalt. Emiatt viszont nem aludtam túl sokat, már 5:30-kor fent voltam, de ezt sem bántam, mert így beszélgethettem az 1. forduló nyertesével (tehát a dunaszerdahelyi forduló, helytörténet szekció 1. helyezettjével). A reggelit és az ebédet már a barátnıim társaságában fogyasztottam el és mivel volt még egy kis idınk, bevásároltunk a szemben lévı kis élelmiszerüzletben (Match). A szekcióülések és az ebéd után már kicsit engem is elfogott a kíváncsiság és az izgalom. De még a díjkiosztó elıtt megtörtént a faültetés, melyet maga a gimnázium igazgatója végzett el ásóval a kezében. Maga a díjkiosztó szintén az Andrássy Gyula Gimnázium ebédlıjében történt. A díjakat többek között, egy Széchenyi – díjas kémikus, Joó Ferenc osztotta ki. Az egyik barátnımmel és egyben szekciótársammal egymás mellett foglaltunk helyet. Furcsálltam, hogy a színpadtól szinte a legtávolabbi helyet választotta, meg is kérdeztem miért. Ezt válaszolta: „Csak azok ülnek közelebb, akik nyertesnek hiszik magukat, de 0% annak az esélye, hogy én is köztük legyek.” Szóval ı is egy nagyon „optimista” lány. A végeredmény viszont igen csak meghökkentette, mivel mind a hárman (volt egy társa is) különdíjban részesültünk. Leírhatatlan az az érzés, amikor felhívnak a színpadra, de mindenkinek csak ajánlani tudom. A végén könnyes búcsút vettünk (na jó, csak ölelés és puszi volt) és megígértük, hogy tartjuk a kapcsolatot, hol máshol, mint a Facebookon :D. Szerintem egyszer mindenkinek részt kellene vennie ezen a konferencián, mert bevallom, életemben még egy versenyen sem éreztem olyan jól magam, mint a Tudok-on. Még ha nem is nyertem volna díjat, akkor is úgy gondolnám, megérte elmenni. Remélem, sokan elolvassák ezt a cikket és megfogadják a tanácsaimat a jövıre nézve. Kovács Emese
Különleges hobbik Rengeteg különleges hobbiról hallunk manapság. Vannak, amelyek mások szemével unalmasnak tőnnek. Például ilyen hobbik közé tartozik a lepkevadászat, a bélyeggyőjtés is (ki az a modern gyerek, aki manapság ilyet csinál???). Ezután következnének azok a hobbik, amelyek kifejezetten veszélyesek, például az ejtıernyıs ugrás, amihez, hozzáteszem, nem kis bátorság kell. Na és persze ki ne hagyjam a legjobb kategóriát, az eget rengetıen nagy baromságokat. Hogy mik is tartoznak ide? Na igen, ez egy jó és jogos kérdés, de szerintem legbelül mindenki gondol most valamire. Kisebb hülyeségre, nagyobbra, vagy éppen semmire sem mert, hogy olyan is elıfordulhat. Jelen esetben olimpiai játékok közé (MÉG) be nem sorolt hobbikat hozok fel példának. Ilyen lehet a 100 méteres véraláfutás vagy a fedett-pályás távolbanézés is. Most egy különleges hobbit fogok bemutatni, amirıl majd utólag eldöntitek, melyik kategóriába sorolható. Ez a hobbi a kézmosás. Mint a legtöbb hobbi, ez is besorolható a sportok kategóriába is, hiszen rendkívüli elhivatottság és kitartás kell hozzá, a fizikai erınlét, vagyis a kondíció is fontos, de ezeket a legfontosabbal a komolysággal kell vegyíteni, hogy az emberbıl valamikor profi kézmosó válhasson. Mint sport elég régóta ismert, de mégis ritkaság maradt egészen mostanáig. Az elsı írásos emlék magában a bibliában található, az ókori Róma idejébıl, amikor már maga Pilátus helytartó is mosta kezeit! Ez a sport rendkívül megerıltetı. Napi 4-5 edzést kell tartani, hogy meglegyen a kellı kondíció. Ezenfelül a szappan minısége sem elhanyagolható, hiszen a sportnak higiénikusnak kell lennie a fertızések elkerülése érdekében. A szappan puhasága is elengedhetetlen az ízületi bántalmak elkerülése végett, hiszen egy kemény szappan okozta ízületi sérülés a sportoló karrierjébe is kerülhet! Ez egy veszélyes sport, hidegvérő embereknek. Hiszen egy átlagember nem ismeri a megfelelı kézmosó technikákat, amelyeket még a szakavatottak sem árulnak el másoknak a saját gyızelmük érdekében. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy ki merné próbálni ezt az extrém sportot, elıször tudnia kell, hogy nem olcsó, mivel a jó szappanok bizony drágák, a sok gyakorlás pedig szárítja a bırt, esetleg még az is elıfordulhat, hogy betörik a körmöd, de aki ezt mind be meri vállalni, annak csak ajánlani tudom. Hiába, ez egy életveszélyes adrenalin sport, melyet csak nagyon kevesen mernek őzni! Dálnoky Dávid
Aranyköpések Összegyűjtöttünk számotokra pár vicces beszólást, amelyek az órákon hangzottak el vagy amit a diákok vetettek papírra. A következő aranyköpések az első és második évfolyamból származnak. Mivel nem kívánjuk, hogy az egyes személyek kellemetlen helyzetbe kerüljenek, ezért a tanárokat T-vel, míg a diákokat D-vel jelöljük. Jó szórakozást kívánunk! ☺ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T: Hogyan kezdődött a népvándorlás? D: Felszálltak a lóra. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T(informatikán): Mi fertőzi meg általában a számítógépet? D: Háááát....a bacilus! ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------D: Aranyhajú Izolda nem sampont, hanem aranykorróziót használt! ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T(matekon): Mennyi időnk van még? D: Már csak pár év... ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T(biológián): A kövér embereknek problémájuk van a szívműködéssel, az idegrendszerükkel... D:...a közlekedéssel. ----------------------------------------------------------------------------T(kémián): Jöjjön ki felelni! D1: De én ezt nem tudom. D2: Mondd el az alkoholokat, arról sokat tudsz. -----------------------------------------------------------------------------T(kabát a kezében): És egy tanári akasztó nincs? ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T: A háromnyomásos gazdálkodásnál egyik földön például gabonát, a másikon kukoricát, a harmadikon lóherét termesztettek. D: És a lóherén milyen termés van, lócitrom? ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
D: Én leszek az a hetes, aki letörli Miri arcáról a vigyort! T: A fáraók temetkezésénél milyen módszereket alkalmaztak? D: Egy nyílást vágtak az oldalukba, amin keresztül kivették a belső szerveiket, majd ezt bebetonozták. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T: Mondj pikkelyest. D: Jaguár! ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az 1.A sítúrán volt Korán reggel indultunk Léváról Árvába. Útközben megálltunk Bodokon, ahol felszálltak az ottani diákok. Így teljes létszámmal folytattuk a hosszú utat. Amikor odaértünk, elszállásoltak minket. Mindenki elfoglalta a szobáját. Miután kicsit megpihentünk és kipakoltunk, rögtön el is indultunk a síközpontba. Rövid bemelegítés után a tanár úr 2 csoportra osztott bennünket: haladókra és kezdıkre. Ezután nekivágtunk, jobban mondva „nekiestünk” a dombnak. Délután kisebb-nagyobb sérülésekkel visszaérkeztünk a szállásra, ahol meleg vacsorával vártak minket. Vacsora után a szobánkban pihentük ki a nap fáradalmait. A következı napokban mindenki felért a csúcsra, bár elıször kicsit nehézkesen. Elıfordult, hogy közelebbi kapcsolatba kerültünk a természettel. A síelık és a hódeszkások együtt szántották a havat. Néhányszor porzott utánunk a pálya, amikor belehuppantunk a hóba. Délelıttönként forró csokival vidítottuk fel magunkat, miközben vidám dalokat dúdoltunk és a kamerának pózoltunk. Az idıjárás általában felhıs volt, de a táj szépsége enyhítette a fájdalmunkat. Esténként a szobáinkban kisebb bulikat csaptunk, hogy a jókedv megmaradjon. Reggelre minden fáradalmat kipihentünk és újult erıvel kezdhettük a mókázást. Sajnos a hét nagyon gyorsan elrepült, így péntek reggel már csomagoltunk. Beteljesült hát a Tanár úr akarata: mindenki egy darabban hazajutott =) Križan Kinga, Tóth Klaudia & Zakhariás Laura
Március 15−e képekben
A modern tudomány világa, hol a korrupciónak nincs hiánya, errıl szól most e rövid kis mese, nem mondom, hogy igaz, ezt döntsd el te. Egyszer volt, hol nem volt vagy bár sose lett volna, de volt egy szegény szolga, ki nem unta a szolgaságot, és az ezzel járó rabságot de nem tehette, amit akart, szája panaszt csak néha hadart, ıróla mondom e történetet, vegyük, hogy használt már internetet, és ha azt mondtam, hogy a mai világban, lehetne akár egy EU-s országban, hol a pénz már szinte mindent jelent, s amit a szegény, elı nehezen teremt, a gazdag meg csak úgy szerteszórja, kénye-kedve szerint pocsékolja, fınökök sikkasztanak, mert megtehetik, más fizetésébıl még le is törleszthetik, azt, amit ık más elıtt jól el is titkolnak, a munkásokhoz néha csak úgy odaszólnak, megmondja neki, hogy túl kicsi a keret, ezért máshol kell ezután keresni kenyeret, így volt ez akkor is, mikor ez a szolga, ki kemény munkának volt szolgasorsa, és majdnem egész napokat robotolva, családját már majdnem félretolta, mert a munka az elsıdleges dolga, és ı nem ér rá családi bajokra, gondokra pedig volt neki nem is egy gyermeke, házában ott várta szeretı hitvese, hiányzott nekik féltı szeretete, szerette ıket, de nem volt rá ideje kora reggel már elment munkába, és csak késı este tért haza utána. hát egyszer volt, hogy el is mondta, fınökének, hogy van egy gondja a fınök kemény szíve megmeredve, hallgatta a hosszas panaszt, melyre csak annyit felelt, „hmm, és nekem mi közöm ehhez, nekem is van nejem”. Végül mégis sok év után, egy gazdasági válság okán a cégnél újabb leépítések voltak, s egyre kevesebben maradtak, így történt, hogy fıhısünk,
ki nevére nem is emlékszünk, de nem is azon van a lényeg, mert nem csak róla szól történet, sokan vannak, s lassan már mindenki, hogy munka mellett már csak enni, sıt, néha azt is elfelejtünk, mondjátok, hát mi lesz velünk? úgy begyorsult már a mostani élet, hogy pár hét alatt kell ledolgoznod egy évet, de most visszatérve a történetre, a sok munkának is néha van értelme, de ez a hıs nem volt megfizetve, és családját is hamar elvesztette, lényegében a valóságban soha sem élt, és nem tudni azt se, hogy mit is remélt, végül, mivel már nem is volt családja, egyszer, amikor bement a munkába, talán úgy már 40-45-dik évében, azt mondták neki, hogy köszönjük szépen, még nyugdíjazás elıtt volt bıven, de a cég megint leépülıben, az életmővét, aminek élt, pár perc alatt taposták szét. Tovább mi lesz, ı nem tudta, s kit érdekelt a másik gondja, barátra eddig nem volt ideje, s most már se neje, se gyereke, de a maradtaknak sem volt jobb túl sokkal, dolgoztatták ıket éjjel is és nappal, ha már e történetet eddig elolvastad, akkor két esélye lehet a dolgoknak, egyik, hogy te vagy a fınök, akkor ne ülj tovább, mint a tök, hanem dolgozz és segíts, a többiek terhén könnyíts, ha mégse fınök vagy, akkor pont te vagy az, aki még él ebben a világban is, és szakít idıt másra, másokra is, nem csak mindig a munka bővköre, hát tiéd a valóság gyönyöre. Üzenem hát most az egész világnak, mindenki követhet el hibákat, de figyeljünk egymásra s lássuk a jót, ne csak a rosszat, a gonoszt, valót. Amit szemmel láthatsz, sokszor ármány, gaz. De amit szíveddel látsz, csak az legyen igaz.
2011. március 14. hétfı Iskolánkba látogattak Barcs diákjai, hogy közösen emlékezzünk meg március 15-rıl. A kisbusznyi diák Vasárnap érkezett Lévára és a kollégiumban voltak elszállásolva. Hétfın iskolánk dísztermében mősort adtunk elı egymásnak megemlékezésképpen. Az Igazgató urat és Kiss Beáta tanárnıt követıen a barcsiak is bemutatták nekünk kis mősorukat, majd iskolánk diákjai is felléptek. Az ebéd után pár diák az iskolánkból elkísérte a barcsiakat, a lévai temetıbe, ahol tiszteletüket tették a hısi halottaknak. A délután folyamán egy kis városnézésen vettek részt, majd a közös együttlét folyamán jobban összeismerkedtek diákjainkkal és másnap hazaindultak.
Kisbusszal Léván – a pápai diákok írták 2010. december 16-án reggel fél nyolckor elindult egy kisbusz a Pápai Református Kollégium elıl. Hogy, hogy nem, talán a véletlen mőve bár, de igaz, hogy a buszban a Rákóczi Szövetség ifjúsági tagozatának tagjai ültek, akik epedve várták, hogy újra láthassák Léva városát és a lévai Magyar Tanítási Nyelvő Egyházi Gimnázium tanulóit. Voltak ugyan olyanok is, akik elıször jártak e Felvidéki városban, de az út is jókedvően telt. Érkezésünkkor már vártak minket, és együtt elmentünk ebédelni. A kiadós étek, (mely knédli volt) után néhány helyi tanulóval karöltve elmentünk a református templomba, ahol híres szlovák operaénekesek adventi elıadását hallgattuk meg. Itt foglaltak még helyet a városban tanuló magyar általános iskolások. A csodálatos hangversenyen két pápai diák is, Kerpel Fanni és Kaufman Zsófia énekelt egy karácsonyi éneket. A templomból meghatódva mentünk vissza az iskola dísztermébe, ahol elıször a Rákóczit ábrázoló mellszobrot csodáltuk meg, merthogy emlékeink szerint e tárgy az elızı látogatásunkkor még nem volt ott. Ezután kezdıdött meg a már nem hivatalos és fiatalos programunk, amelyet egy végzıs diák konferált fel. Bemutattuk mi pápaiak a kis mősorunkat, majd a lévaiakon volt a sor. İk elıadtak egy Petıfi verset „japánul”, majd következett egy kis táncos elıadás. Mindezeket követte egy kvízverseny, majd karaoke csalt mosolyt az arcokra. Bizony, mosolyt csalt, s errıl számos videó, illetve képanyag tanúskodik. Ezután jött egy kis városnézés ahol kötetlenül tudtunk megismerkedni, és beszélgetni egymással. Este meglátogattuk a „Csillagdát”, a helyi csillagvizsgálót, ami nagyon érdekes volt, mert nem volt hasonló a budapestihez, vagy akár valamelyik nagyvárosihoz Magyarországon. Egyszerő volt, és tanulságos. És hideg, bár azt is módfelett élveztük a friss hó miatt. Megleshettük a szunyókáló Holdat, minden kráterével, s mélyedésével együtt, majd egy belsı szobában sátraztunk a „szabad ég” alatt. Másnap reggel elköszöntünk a sulitól, és újra felültünk a buszra. Az útirány Garamszentbenedek. Meglátogattuk az apátságot, majd 11 óra körül elindultunk hazafalé. Az egész út nagyon jó volt, és örültünk a szívélyes fogadtatásnak. Reméljük, hamarosan még találkozhatunk egymással. Pátkai Ádám Sándor és Sárközi Gergely
Hódít a Zumba-ırület Asszonyainkat és lányainkat teljesen elvarázsolta a zumba fitnesz, amely 10 éve indult hódító útjára a napsütötte Miamiból. Mi a zumba, és mitıl más, mint az aerobik? A zumba szó a zumbear igébıl, kolumbiai szlengbıl ered. Azt jelenti „gyorsan mozogni, és szórakozni”. Atyja Beto Perez aerobik és latintánc oktató, aki a salsa, merengue és cumbia slágerekre építve könnyed figurákkal megspékelve forradalmasította a fitneszt. Beto Perez egy szép napon aerobik órájára megérkezve döbbent rá, hogy otthon hagyta a szükséges zenéit. Az óra megmentése érdekében elıkapta latin zenéit (tradicionális salsa, merengue, cumbia slágerek vágatlan eredeti változatban akusztikus hangszerelésben), és improvizált. Levezette élete elsı “Zumba® aerobik” óráját. Ez volt számára az elsı óra, amikor nem kellett vendégeiért harcolnia, hiszen ık saját magukat motiválták, majd az óra végére rajongóvá is váltak. A véletlenbıl született meg a Zumba® Fitness Party. A monoton, egyhangú tornagyakorlatok helyett tehát megjelennek a latinamerikai zenék dinamikus, energikus ritmusára az egyszerő tánclépések és koreográfiák. Egy 60 perces zumba oktatás alkalmával kb. 600 kalóriát égetünk el, miközben növeljük az állóképességünket. A gyakorlatokba beépített zumba gyakorlatokkal erısítjük izmainkat , és formáljuk alakunkat úgy, hogy nem is tudunk róla. A zumba órákon bárki részt vehet életkorra, testsúlyra való tekintet nélkül. Ha valamilyen lépéssorozatot nem sikerül elsajátítani elsıre, jöhet a második, harmadik nekifutás, hiszen a lépéssorozatok ismétlıdnek. A résztvevık szinte észrevétlenül sajátítják el a salsa, a merengue, a csa-csa, a szamba, a cumbia, a flamengo alaplépéseit, nem kell elızetes táncismeret. A ritmusos zene pedig örömet, felszabadultságot, jó érzést vált ki az emberben. Az egy óra intenzív mozgás-tánc megmozgatja testünk minden porcikáját, s megerısít tudatunkban, hogy ismét tettünk valamit az egészségünk érdekében. A zumba fontos kellékei: élénk színek, kényelmes cipı és öltözék és sok-sok víz. Kinek ajánlom a zumbát? Mindenkinek, aki élvezi a táncot, a mozgást, a zenét, akinek fontos az egészsége. Mára a világ minden kontinense zumbázik! Kotora Andrea
Hírbörze
Mivel a közeljövıben az Egyházközség Lelkészi Hivatala átköltözik a gimnáziumba, az eddig általunk használt öltözık helyén alakítják ki az új irodákat. Ezért jó ideje építkezési munkálatok folynak, melyek nem kis zajjal járnak. A robaj és a levegıbe került por bizonyos mértékben irritálja az iskola tanulóit. A mostani körülmények kissé a tanárok munkáit is hátráltatják. Így már mindenki türelmetlenül várja a munkálatok befejezését. Kaptunk viszont egy új öltözıt… Húzzatok bele a tanulásba, mert két hét múlva itt a háromnegyedévi konferencia! Április 18-án a tanárok kiértékelik az elért eredményeket, a hiányzásokat, a tanulók viselkedését, tehát a harmadik negyedévet-minden szempontból. Ha még javítani szeretnél, igyekezz, év végéig nincs sok hátra! Idén iskolánk is bekapcsolódik a Nárciszok napja címő jótékonysági rendezvénybe. Az esemény április 15én kerül megrendezésre, a tanulók közül kiválasztanak pár embert, akik pénzt győjtenek a városban az arra rászorulóknak. De hogy mit is jelképez a nárcisz? Ez egy támogatás a rákos gyerekek részére, hogy gyógyíthassák ıket, különbözı mőszerekre stb. A támogatás jelképe a nárcisz. Ezen a napon szinte mindenhol felbukkannak az emberek, akik osztogatják a kis kitőzıket, cserébe valamilyen adományt kérnek. Arra buzdítok tehát mindenkit, hogy anyagi képességeihez mérten adományozzon a kis betegeknek!
A 2011. április 5-én, kedden megrendezésre kerülı matek olimpiászon iskolánk diákjai közül Zakhariás Laura, Zsiga Krisztián és Dálnoky Dávid vesz részt. A tanulókat az Igazgató úr kíséri Nyitrára. Sok sikert kívánunk nekik. 2011. április 8-án, pénteken 12:00 órától a gimnázium dísztermében pár Comeniustag tart élménybeszámolót. Botos Nikoletta, Blunár Gabriella, Lészkó Katalin és Tuček Dániel mutatnak be egy prezentációt, amely a Barcelona-i kirándulásukról szól. 2011 márciusától jelentıs változások mennek végbe az iskola épületében. Elsı nagyobb újdonság, amely fıleg a diákokat érintette, az öltözı áthelyezése. Az eddig több, különálló öltözıt felváltotta egy közös helyiség, ahol a diákok szebb körülmények között válthatják át ruházatukat. KÖZELEDIK A HÚSVÉTI SZÜNET (április 21-26)! A fiatalok általában a locsolkodás és az egyhetes szünet miatt várják, azonban ne feledkezzünk meg az ünnep igazi jelentésérıl: Jézus Krisztus feltámadásáról. Élvezzük ki minden percét, mert aztán Júniusig nincs megállás...
- Mi lesz az útlevélbıl, ha kimossák? - ??? - Vízum. Rendırök beszélgetnek: - Úgy szeretném, ha anyámnak sok szárnyas állata lenne otthon! - Miért? - Hát szegény minden reggel azon sóhajtozik, hogy neki csak egyetlen barom-fia van. - Miért a talpad a legkisebb sakktábla? - Mert azon csak egy paraszt áll! - Miért mennek a szıke nık egyszerre 19-en moziba? - ??? - Mert 18 alatt nem ajánlott a film... A nı olyan, mint az olimpiai érem: Rengeteget küzdesz érte, aztán egy életen át lóg a nyakadon...
Kiadja a Lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium Iskolánk új honlapja: www.gimnazium.refleva.com Közreműködtek: Bálint Júlia, Balla Dávid, Kakas Tünde, Zakhariás Laura, Bogyó Mátyás, Botos Nikoletta, Kovács Emese, Dálnoky Dávid, Tuček Dániel, Križan Kinga, Kotora Andrea, Tóth Klaudia, Juhász Tibor, a pápai diákok, Kluch János igazgató úr, Göbő Sándor tanár úr
