VI. ROCNÍK 1. CÍSLO FEBRUÁR 2001

CASOPIS SLOVENSKEJ SAMOSPRÁVY BUDAPESTI

S prílohou v madarcme

budape Stiansky

VI. ROCNÍK

FEBRUÁR 2001

1. CÍSLO

PR E CITATEEOV NÁSHO CASOPISU daroval túto fotografiu nás priatel’, známy slovensky spevák z rakúskeho Bádenu Jozef Ivaska. Zhotovil ju na nasom tradicnom podujatí Slovenské vianoce. N a sn ím k e z l’ava: Z u z a n a H o lló sy o v á p r e d se d n íc k a S lo v e n sk e j s a m o sp r á v y B u d a p e sti, p á n i A n n a I v a sk o v á a J o z e f Iv a sk a , G r eg o r P a p u c e k p o d p r e d se d a S S B , M ó n ik a S z e lé n y io v á p o sla n k y n a zboru SSB , J á n F ű z ik p r e d sed a C e lo stá tn e j slo v en sk ej sa m o sp rá v y .

~L o b s í i h i i 3. str. Z referátu cinnosti SSB 5. str. V Galante opát’ plesali dolnozemci 7. str. Zabudnutá, ale znovuobjavená 8. str. Odisiel básnik Subjektívny pohl’ad na situáciu Slovákov 10. str. 12. str. Ohlas na konferenciu uciteliek Nasa krízovka 13. str.

Február 2001

Den budapestianskych Slovákov - Slovenské vianoce

Predsednícka SSB Zuzana Hollósyová referuje o cinnosti nasej samosprávy

Divadelná siefi Paláca Dunaj (Duna Palota) zaplnilo - ako vzdy - pocetné obecenstvo slovákov z Budapesti a jej bezprostredného okolia

Pozdravit’ nás a zaspievat’ nám prisiel aj Jozko Ivaska

Súbor Osvetového strediska Novych Zámkov

Dfia 5. januára 2001 sa uskutocnilo pracovné stretnutie splnomocnenca vlády SR pre zyahranicnych Slovákov Claude Baláza s predstavitermi krajanskych organizáeií

Predstavitelia Celostátnej slovenskej samosprávy a Slovenskej samosprávy' Budapesti v bratislave na 4. plese zahranicnych Slovákov

Február 2001

Z referátu o cinnosti SSB v roku 2000 Etnické pozudie Z á k la d n o u

a

n e o d d e l i t e l ’n o u

-

(S S B )

je

v s e m o z n e

z ijú c e j

v

n a s o m

b iliz o v a f

ju

s lú z if

h la v n o m

d o

T a k

ro k u s to

s m e

1 9 9 6

a

lo c n o m

si to trv á m e

n y c h

a le

aj

a

n a

k ra jin y

a

c irk e v n í

p o d o b n e .

le z ity c h

a j

v y d á v a la

v

sa

tu

b e le tria ,

8 ., tz v . J o z e f o v o m

J o z e fa

e s te

d e ln e a

n a

s i

p o d

k o m p le x

ty z d e n n e

O k o lo

o b v .) k

a

C in k o ta

h la v n é m u

m n o z s tv o h la v n e te n

b o l

d e d ín ,

S lo v á k o v

z

B é k é s u

z á k la d ,

b o l

z a n e d b a n y , v y d a n y s a

o d

r.

1 9 9 6

S S B

sv .

p ra v i-

b o h o s lu z b y

(d n e s u l. R á k ó ­ p re k rá s n y

n e h o , a re á l z n á m y

k d e

sa

d o d n e s

k o n a -

b o h o s lu z b y . c e ly

rá d

R á k o s k e re s tú r

(1 7 .

b o li

aj

r.

1 9 5 0

ro k o c h

ró z n y c h S a rv a s,

p rip o je n é

se m

c a s tí

p r is lo

aj

k ra jin y ,

a le

K o m ló s ).

T o

5 0

ú p ln e

p o s le d n y c h

n a p o s p a s

je )

ro k o v

a s im ilá c ii a

o

Vel’k o ta rc a n k y v peknoin k roji

je

k to ry

o p ie ra .

Rok 2000

18. decembra m. r. sme v P alád Dunaj usporiadali slávnostné stretnutie pri prílezitosti Diía budapestianskych Slovákov - Slovenské Vianoce. - S S B s p o lo c n e s o b v o d n y m i s lo v e n s k y m i s a m o ­ s p r á v a m i u z o d r . 1 9 9 6 f m a n c u j e ú s p e s n y sloven­ sky jazykovy kurz, k t o r y v e d i e v t r o c h s k u p i n á c h p r o f . H ana Kollárová. U c e b n i c e , d e n n í k y a i n é -

u c e b n é

p o m ö c k y

S lo v e n s k á

p iá t,

ib a

c h o d c o v ia b o li v o

n e n a to

h o n o r á l ',

p ra c u jú

n a

d ’a l s í c h

d ru h é h o

s p o lo c n e h o d é s

8

o

s p o lu p rá c i.

sa m o s p rá v e ?

in s titú to m m e s ta ,

(M M I),

so

s

c o

c o

tie z

m á m é

P o d o b n e

z a h ra n ic n y c h

d ő c h o d c o v p ln y

ú v a -

K e d ’ im

o s ta m á ­

z n a m e n á

4 0

s p o l u p r a c o v a t ’, d ő le z ité

z a k o tv e n é

sa m o s p rá v o u ,

B u d a p e s f,

s lo v e n s k y m i

p o s la n -

v e c i

v

d o ­

s p o lu p ra c u je m e

M a d ’a r s k y m

B u d a p e s ti, s o

9

n e d o s tá v a

s a m o s p rá v y

sa v z á jo m n e

s lo v e n s k o u

h la v n é h o

m o m

d v o c h

p o d p o r o v a t ’, n i e k t o r é

v e n s k y m

c ia m i v

o k re m

m á

n ik to

in d e p r a c o v a t’ n a

o b v o d o c h ,

f m a n c o v a t ’,

C e lo s tá tn o u

v o m

n ic h

c a s a e n e rg ia . S lo v e n s k é

p o s la n c o v . U s ilu je m e je d e n

z

so

so

aj

S lo -

S a m o s p rá v o u

o s v e to v y m

c iv iln y m i

ú s ta -

o rg a n iz á -

s lo v e n s k y m i m é d ia m i, s D ó ­

S lo v á k o v

( B r a t i s l a v a ) , a t d ’.

Aj roku 2000 sme z násho rozpoctu, obcas aj za podpory verejnej nadácie Pre národné a etnické mensiny a programú Národnej kultúrnej základiny Ministerstva národného kultúrneho dedicstva a obvodnych slovenskych samospráv vydávali nás dvojmesacník Budapestiansky -

S S B

z o

S lo v e n s k á .

V y so k y c h

T a trá c h , v

B u k o v y c h

h o r á c h , P e t e r k e , M a g l ó d é , M e n d e , E c e r i , a t d ’.

SSB podporuje aj nábozensky zivot Slovákov hlavného mesta a okolia. Spolu s obvodnymi sa­ mosprávami sa pricihuje o to, aby sa kazdú ptvú nedel'u v mesiaci pravidelne konala slovenská katolícka omsa v Kostole s v . Jozefa v 8. obvode. - B o h a ty p ro g ra m n a v y s o k e j ú ro v n i sa u s k u to c ü u je a j p ro s tre d n íc tv o m Slovenskej besedy.

-

N a p r.

B u d a p e s ti

p o s la n e c

n ú te n í d a k d e

z o k . K e d y

v

a k o

m a ly

v s e tc i s ú

m é

s a m o s p rá v a

K e d ’z e

z a o b s ta rá v a

SSB ako vzdy, aj v tomto roku udelila stipendiá trom stredo- a írom vysokoskolákom. - S S B a j p r o s t r e d n í c t v o m Slovenského klubu dőchodcov r e a l i z o v a l a b o h a t y p r o g r a m . N a s i d ő -

B e s e d a

v la s tiv e d n y

c o v .

sv . J o z e fa ;

3 .

p a m á tn é

a

k d e

p o litik

o p ro ti. T á to

d e c e m b ra

ta b u le

b u d o v e ,

k n a z

v

s lá v n o s tn é

u lic i

b y v a l

s lo v e n s k y

F e rd in a n d

o d -

T a v a sz m e z ő :

J u rig a ,

e v a n -

d rn h ú

t a b u l ’a p r i p o m í n a , z e t á t o

o rg a n iz o v a la

s e m in á r

m e n s in o v y c h

s a m o s p rá v

s lo v e n s k e j k u ltú ry v lite rá m y

m ie ta n ie

v

d n o c h

a k tiv is to v a

in s titú te

o rg a n iz á c ií

v

D ö m e

E . B . L u k á c “ v

B u d a p e s f

n a ro d e n ia

2 1 .- 2 3 . jú la s lo v e n s k y c h

B é k é s s k e j C a b e ; u s p o ria d a la

v e c e r “ In m e m ó riá m

v e n s k o m v y ro c ia

p re

S lo -

p ri

p r íle z ito s ti

1 0 0 .

s p i s o v a t e l ’a ;

o rg a n iz u je

p re -

s lo v e n s k y c h

- Bohaté programy sa uskutochujú aj v spo­ lupráci s jednotlivymi obvodini a v obvodoch: 1. obvod - sa predstavil v Mlynkoch, pilísskom Santove, v rumunskom Nadlaku a v Slovenskom Komlósi, vsadé sprevádzala poslancov hudobnospevácka kapela Debnicka; v Osvetovom sdedisku 1. obvodu zotganizovali vel'mi pekny lite­ rárny vecer so saiyasskym básnikom Michalom Blaskom; v predvianocnom období si pozvali zensky spevácky súbor a skolskych divadelníkov ucitel’k y Keleczovej z Cívu; ... 3. obvod - z o r g a n i z o v a l i c a j o v é p o p o l u d n i e p r e d ő c h o d c o v ;

s p rá v o u

z o rg a n iz o v a li v ia n o c n y

S lo v á k m i,

s p o lu

s

n e m e c k o u

n a

n a

u lic a

s p o lu

s a m o ­

v e c e r s c ív s k y m i

...

6. obvod - 23. apríla organizovai vydareny prog­ ram s Debnickou; 30. apríla sprostredkoval slo-

so

1 7 .

fo lk ló m o m

o b v o d o m

f e s tiv a le ;

re c ita c n ú

v

sa

z ú c a s tn ili

d e c e m b ri z o r­

s ú t ’a z , . . .

14. obvod - 6.-7. mája dőstojne vystupovali na vel’k olepych oslavách Milénia; zorganizovali atraktívny kultúmy vecer pre miestnych Slovákov, na ktorí si pozvali aj sikovnych Kestúcanov; ... 17. obvod - 1 2 . j ú n a m a l i s l o v e n s k á o m s u v R á k o s k e re s tú ri;

o r g a n iz o v a li

z u p y ; tá b o r p re T o

v s e tk o

je

to ro m

v

u k á z k a

o b v o d o v .

s tru c n e

n a m n e js ie

m lá d e z

le n

je d n o tliv y c h

v y le t

B é k é s s k e j

z

b o h a te j

c in n o s ti

S S B

K v ö li o b m e d z e n y m

s p o m e n ie m e

a k tiv ity

d o

Z á n k e , . ..

S S B

u z

le n

s m e ro m

d o

a

p rie s -

n ie k to ré

v y z -

z a h ra n ic ia :

3. júna zavítala k nám delegáció Domu zahra­ nicnych Slovákov na cele s riaditel’om Claude Bálázom. Na nasu prosbu nám priniesli dar Stúrovej spolocnosti: bustu Ludovita Stúra, ktorú mámé vystavenú v zasadacej sieni. - Z a v íta la k n á m s é ffe d a k to rk a m a g a z ín u S lo ­ v á k o v v C R Slovenské DOTYKY Nad’a Vokusová a j e j z á s t u p c a Vladimír Skalsky. - V júni sme boli v Choivátsku na ostrove Brac. Tu sme navstivili obec Selca, kde zil a pősobil slávny slovensky spisovatel’ a lekár Martin Kukucín. Pri prílezitosti 190. vyrocia jeho narodenia smepolozili veniec kpamatnej tabuli spisovatel’a, pozreli sme si niekdajsí dóm Kukucínovcov a rodiny manzelky spisovatel’a, Didolicovcov. - Z a c ia tk o m jú la s m e b o li v B r a tis la v e n a k o n fe -

re n c ii z a h ra n ic n y c h u lo z e n ia

f i l m o v , a t d ’.

s v o jic h

v y s ta v u ;

D e tv e

g a n iz o v a li p a rá d n u

tu

S lo v á k o v

ro k o v

p o s ta v ili

o k o lo

(C a b a ,

k to ry

b o li

P ri fa m o s ti

k a to líc k e

d ili v

d ő -

lite ra tú ra , p ő s o -

1 9 4 0 -ty c h

ty c h

z

z

n o v ín , c a s o p is o v ,

o b v o d e .

o b v .) V

p o d -

n o v in á ri,

S lo v á k o v ,

k to ry c h

(1 6 .

se v e rm u rá ri,

aj je d n y m

( c ia s to c n e

z

m e s tu .

to

o b c h o d n íc i,

b o la

e v a n je lic k é

B u d a p e s ti

s lo v e n s k y c h

K o s to le

s a k e d y s i v o l a l a Slovenská ( S z l o v á k u t c a ) . 12. obvod- m á osobitny slovensky jazykovy kurz; zriadil skvelú vystavu trom slovenskym vytvarnym umelcom zijúcim v Budapesti; odhalil památnú tabul'u prof. L. Sziklayovi, ... 13. obvod - 2 7 . a p r í l a t r o m n a s í m u m e l c o m z r i a -

sp o -

m n o h o

z o

h o d n o s tá ri,

S lo v á c i

v

z ilo

B o li

Lutherov dvor,

m e n ő m

rá z

tu

o r g a n i z á c i e . V e l ’a

b u d o v

v

n ie le n

z ili

p rá c o u .

s lo v e n s k é

e v a n je lic k í

k o s to l a

m e s to m

Kerepesskej ceste

n ie k d a js e j

fa sia n -

d o m e

c h o d ilo

k o n c o m

p re b ie h a li

c z i)

jú

a j

A g ro .

P re d

c irk e v n á

z ilo

v

a

H o te ly

s ú c a s n o s ti.

to m u

s lo v e n s k y c h

s p o lk y

b u d ín s k o m

je lic k y

s e m

s tre d ís k

rő z n e

S lo v á k o v

v e l ’k o l e p y

S S B

v e d ’ sm e

B u d a p e s t5 v te d y

b ili tu

p re

o k o lia

v z n ik u

h la v n y m

c in ite lia ,

tla c ia m e , re d a k c ie

v

p le s

o rg a n iz o v a li

je h o

n a

ic h

k u ltú m y c h

g o v y

sm e a

je d n u

s ta v e b n í ro b o tn íc i, re m e s e ln íc i, n ik a te lia ,

-

m e s ta

a je j p o d s ta ty , s lo v e n s k e j

tó m

z a

s a m o s p rá v a m i h la v n é h o

d v e

P rim e ra n e v ia c

k o m u n ite

h a lili

s le d u jú c e j

S lo v á k o v ,

e s te

c a s tí

s lo v e n s k e j

v y ty c ili h n e d ’ p ri

U h o rs k u .

S lo v á k o v

v la s tn e

venskú omsu, ktorú celebroval pápezsky prelát Mons. Stefan Vrablec v Kostole sv. Terézie. Po omsi bola odltalená mramorová pamatná tabul’a Járta Palárika, ktory tu toho casu pősobil. 8. obvod - p r a v i d e l n e o r g a n i z u j e s l o v e n s k é o m s e

z a c h o v a n ie

ro k m i B u d a p e s t’ b o la

M a d ’a r o v ,

-

m e s te , o b ja v o v a t’ a m o -

c in n o s ti

n a s e j s lo v e n s k e j k u ltú ry r e c i.

ú lo h o u

Slovenskej samosprávy Budapesti

p o s la n ím

Slovák. Spolupracujeme s Ludovymi novinami a s bratislavskym casopisom Slovenské zahranicie. - K o n c o m ja n u á r a - s p o lu s n a s im i o b v o d n y m i

sk é h o

S lo v á k o v

z á k la d n é h o

k a m e n a

a

z ú c a s tn ili

P a m á tn ík a

sm e

sa

s lo v e n ­

v y s fa h o v a le c tv a .

Zaciatkom septembra sme boli v Nórsku, kde sme sa zoznámili s clenmi Nórsko-slovenského spolku, a pri prílezitosti 90. vyrocia úmrtia vel’kého spisovatel’a a publicistu, nositel’a Nobelovej ceny B. Björnsona, velkého zástancu Slovákov, sme polozili veniec na jeho hrob.

-

P re d s e d n íc k a b ro v o m n é h o

m e s ta

s a

p rie s to ry

p re

B o la

to

b y

S lo v á k m i o b je k ty m ie n k a S S B

a

S S B

v á ln o m

D ó m

n e p a trn á a

v

o b v o d n é

n á h ra d a

p o s le d n e j

L u th e ro v h o

ú s p e s n é

a b y

b u d a p e s tia n s k y c h

a s p o n

d v o ra ,

p ln e n ie

s lo v e n s k é

n a

d e c e m -

S a m o s p rá v y

o p á t’ d o z a d o v a la ,

p o s ta v e n é

tz v . n a

Z u z a n a H o lló s y o v á

z h ro m a z d e n í

a

h la v ­ u d e lili

S lo v á k o v . z a

d o b é

n a s im i s tra te n é

d ő le z itá

ú lo h , k to ré v o le n é

n á m

p o d -

si v y ty c ila

z b o ry .

(gr)

Február 2001

Vzdalism e

Srdecne zdravíme 70-rocného P avla K o n d a Ca !

h o ld p a m ia tk e

E. B. Lukáca a

Pavol Kondac (1 9 3 1 . S a rv as ) o d r. 1951 b o l re d a k to ro m n o v ín N a sa slo b o da, n e sk ő r (o d 1957) ty z d e n n ík a C udov y c h n o v ín . R. 1977 sa stal ich séfred ak to ro m . Z te jto fu n k c ie o d isiel do dőch o d k u . N a s u lite ra tú ru o b o h atil k n ih o u p o v ie d o k (O sa m e lá iz b a 1983) a d v o m i ro m á n m i (H rb o l’a tá c e sta 1984, N e sk o ry n á v ra t 1987). Z e lá m e m u v el’a d o b réh o z d ra v ia a d lh y ziv o t. (R edakcia)

v Budapesti a Bratislave Slovenská beseda

(S B ) p ö s o b ia c a p ri S lo v e n s k e j s a m o s p r á v e b u d a p e s ti (S S B ) s p o lu s o S lo v e n s k y m in s titú to m B u d a p e s t’ 6 . n o v e m b ra p ri 1 0 0 . v y ro c í b á s n ik a , p re k la d a te l’a a v e re jc in it e l’a Emila Boleslava u s p o r ia d a li lite r á r n y s p o m ie n k o v y v e c e r. 2 3 . n o v e m b ra p ri 5 0 .

ného

Lukáca

V restaurácii Alviano v y r o c í ú m r tia k a to líc k e h o k h a z a a p o lit ik a Ferdinanda Jurigu n a s a s a m o s p r á v a v s p o lu p r á c i s o S lo ­ v e n s k y m in s titú to m t ie z u s p o ria d a la s p o m ie n k o v y v e c e r, a 3. d e c e m b ra v Jozefovom obvode o d h a lila p a m á tn ú ta b u l’u n a b u d o v e , v k to re j J u rig a a k o p o s la n e c k r a jin s k é h o s n e m u z il v B u d a p e s ti v o b d o b í 1 9 0 6 -1 9 1 8 . K e d ’z e J u rig a v ro k o c h 1 9 0 5 -1 9 2 3 b o l fa r á r o m v te j d o b é e s te s a m o s ta tn e j o s a d y V a jn o ry , p o z v a li s m e a j s ta r o s tu t e jto c a s ti B ra tis la v y , p á n a Mariana

Pruzinu, k to ry s o s v o jim z á s tu p c o m Pavlom Feketeom p ris ie l n a b u d a p e s tia n s k e o s la v y . K ed’ sm e sa doz v e d e li, z e v e d ú c i S lo v e n s k e j bes e d y p lá n u ju u lo z it ’ v e n ie c na b ra tis la v s k y h ro b E. B. Lukáca, ro z h o d li s m e s a t ie z u lo z it’ v e n ie c n a b u d o v e v a jn o rs k é h o k o s to la a v y h l’a d a t ’ aj h ro b v c in to r ín e K a rlo v e j V s i. (P rip o m ín a m e , ze te le s n é p o z o s ta tk y p re d d v o m i ro k m i b o li e x h u m o v a n é a u lo z e n é n a v e c n y o d p o c in o k d o N á r o d n é h o c in to rín a v T u r c ia n s k o m sv. M a rtin é ).

v m ie s tn o m c in to r ín e s m e n a s li p ö v o d n y h r o b J u r ig u , n a k to r y s m e u lo z ili v e n ie c S S B a S lo v e n s k e j m e n s in o v e j s a m o s p r á v y J o z e fo v h o o b v o d u . P o to m s m e o d is li n a v a jn o rs k ú fa ru , k d e n á s p rija l p á n fa r á r Stanislav Stohl. T u s m e s tu h a m i v y b a v e n y v e n ie c n a s e j s a m o s p r á v y u lo z ili n a v o n k a js e j s te n e b u d o v y , v k to re j to h o c a s u z il F. J u rig a . N a s a d e le g á c ia s v o j p ro g ra m u k o n c ila v m ie s tn e j - p o p a rtn e rs k e j ta lia n s k e j o s a d e p o m e n o v a n e j - r e s ta u ­ rá c ii A lv ia n o , k d e p o s la n e c k y z b o r v a jn o r s k e j s a m o s p r á v y m a i s v o je k o n c o r o c n é s lá v n o s tn é z a s a d n u tie , n a k to ré s m e a j m y b o li p o z v a n í, a v k ru h u p á n a s ta ro s tu a je h o s p o lu p r a c o v n ík o v s m e s a c ítili p ríje m n e . S r a d o s t’o u s m e m e d z i n im i s p o z n a li fo lk lo r is tu Ondreja Dema, m ie s tn e h o o b y v a te l’a a p o s la n c a . V e rím e , z e o d h a le n ím p a m á tn e j t a ­ b u le F e rd in a n d a J u rig u v B u d a p e s ti, s o S lo v e n s k y m in s titú to m s p o lo c n e u s p o r ia d a n y m i p ro g ra m a m i, a d o tre tic e , u lo z e n ím v e n c o v n a p a m a tn é m ie s ta v B r a tis la v e s a n á m p o d a rilo d ö s to jn e p r ip o m e n ú t’ ju b ile á ty c h to dvoch vyznam nych s lo v e n s k y c h o s o b n o s tí.

Kazimír Kápolnai

Na faré so Stanislavom Stohlom

V karloveskom cintoríne

D o B r a tis la v y s m e v y c e s to v a li 1 4 .-1 5 . d e c e m b r a 2 0 0 0 s p o lu s Jozefínou Honti-Klányiovou a Pavlom Be­ nőm. N a jp rv s m e si v y h l’a d a li h ro b E. B. L u k á c a s v e n c o m S S B a S B , p o to m s m e p re s li d o K a rlo v e j V s i, k d e

Február 2001

VGalanteopat' plesali dolnozemci Reprezentacné podujatie v Galante bolo venované vyrociu nasej státnosti III. re p r e ze n ta c n y p le s d o ln o z e m sk y c h S lo v á k o v k o n a n y v M sK S G a la n ta b o l d’a lsím v y d a re n y m p o d u ja tím n ie le n slo ­ v á k o v z M ad ’arsk a, k to rí p re d v ia c ako 5 0 -tim i ro k m i n a sli svoj n o v y d o m o v n a S lo v e n sk u , ale aj d’a ls íc h zo sp o lk o v S lo v ák o v z B u lh arsk a, Ju h o slá v ie a R um u n sk a, p o p ri n ic h i sy m p a tiz a n to v tú ziacich po záb av e. P les o tv o rila sp o lu s p re d sta v ite l’m i d’a l­ sích sp o lk o v P a e d Dr. A n n a P ilá rik o v á , p re d s e d n íc k a S p o lk u slo v á k o v z M a d ’a r­ ska a ria d ite l’k a D o m u M a tic e slo v en sk ej v G alan te . P riv íta la h o stí, m ed zi k to ry m i b o li p re d s e d a M a tice slo v en sk ej a sú casn e c estn y p re d s e d a S p o lk u S lo v á k o v z M a ­ d’a rs k a J o z e f M á r k u s, p rim á to r m e s ta G a la n ty Ing. J á n Z á re c zk y , d e le g á c iu zo slo v en sk ej m en sin o v ej sa m o sp rá v y v B u ­ d a p e s ti na c e le s je j p re d s e d n íc k o u Z u za n o u H o lló sy o v o u , re d a k to ro v S eged ín sk eh o ro z h la su p re slo v e n sk é v y sie la n ie s h la v n y m re d a k to ro m J a n k ó m B en cík o m . S tre tn u tie sa stalo p rísp e v k o m sp o lu p atric n o sti l’u d í, k to rí si s ú c to u a re sp e k to m p rip o m ín a jú sv o jic h pred k o v , ale aj m ie sta, k d e o n i zili, u v e d o m u jú c si p rito m , ze S lo v en sk o b o lo , je a b u d e n a so u je d in o u a d rah o u v la s t’ou. P o p ri tó m im islo o p e k n é slovo, d o b n i z á b av u a tan ec . V ú v o d e p le s u sa so sv o jim i k rá tk y m i v y s tú p e n ia m i p re d s ta v il ta n e c n y p á r H e le n a B a d o v á a R o m á n G u ris, ta n e c n á s k u p in a C A L M A so s ó listk o u K a tk o u P e terv á rio vo u . O v y n ik a jú c u n á la d u n a ta n e c n o m p a rk e te sa p o sta ra la h u d o b n á sk u p in a P e tr a F a h n a , d y c h o v á h u d b a K riz o v ia n k a z K riz o v ia n so sv o jim k a p e ln ík o m M a r o so m V iselkom a só listam i M á r io u T o rn óciovou , G a b ik o u N e stic -

„PLES JE PRIPRAVENY, MŐZEME ZACAT!” hovorí predsednícka Spolku Slovákov z Mad’arska na Slovensku Anna Piláriková

Gregor Papucek

K presídlencom Posediacky sa rútim dopredu a s peront v ruke zahánam si nudu. Ráz sa ten zelezny kőn zastaví tam, kde ma krajania uz cakat’ budú. A zastaneme opat’ tvárou v tvár, po polstorocí podáme si rukv. Bude to zaslúzeny bozí dar, liek na tie nase starodávne muky, ked’ ste museii z rodísk odchádzaf, opúst’at’ predkov, deda, starú mát’, ak ste sa Slovákmi zachovat’ chceli. Dvíhajme pohár v láske, v nadsení na pominutie dávnych trápení, co tak boleli ráz, no preboleli!

Ing. Jozef Márkus preds. MS s host’ami z nasej samosprávy

k o u a M a r e k o m D rim a jo m . D o sp ev u na h a rm o n ik e v y h rá v a l P a l’k o J e zík z T renc ia n s k e j T u rn e j, a s k u to c n y m b o m b ó n ik o m b o lo v y stú p e n ie sp e v á c k y L y d ie V o lejn íck o v ej. M e d z i ú c a stn ík m i p le s u b o li aj m a n z e lia H la v á c o v c i - S lo v á c i z ijú c i v R ak ú sk u . Z á b a v e , ta n c u , sp e v u , ale aj d o b rém u o b c e rstv e n iu , k to ré p rip ra v ili p ra co v n íci u c n o v sk é h o stre d isk a p ri Z d m zen ej stred nej sk o le o b c h o d u a slu z ie b v G alan te n e b o lo k o n c a -k ra ja . N a b o h a to p rik ry ty c h sto lo c h n e c h y b a la o k re m in éh o p ik a n tn á d o ln o z e m sk á k lo b á sa . V d ’a k a p a trí v se tk y m , k to rí sa p ric in ili a p risp e li k ú sp e s n o sti p le su , n a jm á v sa k m a lé m u k o le k tív u D o m u M a tic e s lo ­ v e n sk e j v G a la n te , ro d in á m T u sk o vej zo S e re d e , M o t’o v s k e j z M a tú s k o v a a G á b o ro v e j zo S en ca. A j n a p rie k to m u , ze s p ríp ra v o u III. r e p r e z e n ta c n é h o p le s u d o ln o z e m s k y c h slo v á k o v j e v z d y sp o je n á n e sm ie m a fyz ic k á a p sy c h ic k á z át’az, v se tc i o rg an izáto ri sú p re s v e d c e n í, ako sa p re d se d n íc k a S p o lk u slo v á k o v z M a d ’a rsk a P a e d Dr. A n n a P ilá rik o v á vyj a d n ia , ze ten to p le s v G a la n te b u d e m á t’ sv o je p o k raco v an ie. K ta k é m u to p re s v e d c e n iu “ ako m a tk u p le s u “ , j u v e d ú n ie le n o d o z v y zúcastn e n y c h h o stí p le s u a sfa s tn é ú sm e v y pri ro z lú c k e v ra n n y c h h o d in á c h , ale aj sió v á v y ja d ru jú c e tú z b u a c a k a n ie stre tn ú t’ sa z n o v a o ro k . T ed a d o v id e n ia o ro k n a p le se s c ís lo m IV., p lá n o v a n o m (a k sa n ic n e z m e n í) n a 2 6 .1 .2 0 0 2 . V G a la n te , 2 2 .1 .2 0 0 1

Marcela Gallová

Galanta 23. ja n u á r 1999

D M S G a la n ta

A bolo veselo

6

Február 2001

Zlatá svadba Maródiovcov v Rákoskerestúri D o zit’ sa zlatej sv ad b y b y v a v rú c n o u tú z b o u n eje d n e j m lad ej d v o jic e p o c a s so b á sa a m e d o v y c h ty z d n o v ... N e sp ln í sa v sa k k a z d é m u . M a n z e lia H e le n a a J á n M a r ó d io v c i z R á k o sk e re stú ru sa v z á c n e h o ju b ile a - 50 ro k o v m a n ze lsk é h o z v a z k u a sp o lo c n é h o z iv o ta d o zili. N ep rip o m e n u li si h o le n sam i, ale aj ich dv e d c éry a sy n s ro d in a m i, k to rí im p rip ra v ili k rá sn u slá v n o st’. D n a 20. ja n u á r a 2001 v K o sto le sv. K riza , k d e si p rá v e v ten to d e n p re d 50 ro k m i p o v e d a li sv o je áno, sa k o n a la z la tá sv ad b a. S lá v n o s tn y o b ra d v y k o n a l d e k á n fa m o sti G yö rg y S n ell, k to ry ich v rú c n e p o z d ra v il a c ito v a l z P rv é h o lis tu K o rin t’an o v o d sv. P avla: “K e b y so m h o v o ril ja z y k m i l’u dskym i, ba a j an jelskym i, a lá sk y b y so m nem al, b o l b y so m iba cven d zia cim ko vo m a zu n ia c im g o n g o m ... L á sk a j e trpezlivá , táska j e dobrotivá, nezávidí, tá ska sa n e v y sta tu je a nenadúva; n esp rá v a sa neslusn e, n e h l’a d á s v o j p ro sp e c h , n ero zc u l’u je sa, n ezra tú va zlo; n era d u je sa z n ep rá vn o sti, a le ra d u je sa z p ra v d y ; vsetko znása, z a vsetkych o k o ln o s tí veri, d ú fa a vytrvá. ” H e le n a M a r ó d io v á rod. B in sk á a J á n M a r ó d i p o 50 ro k o c h sp o lo c n é h o z iv o ta si o pát’ o b n o v ili m a n z e lsk y sl’u b a v z á jo m n e si o d o v z d a li p o z e h n a n y z la ty so b á sn y p rste n . P o slá v n o stn o m o b rad e p o k ra c o v a la o sla v a h o stin o u , n a ktorej b o li ich tri d eti, p ú t’ v n ú c a t a n a jb liz sí p ríb u z n í. V tak y ch to chvíl’ach ro k y a k o b y u stú p ili do p o z a d ia , v se tk o sa z d á ja s n é a p e k n é , s d o ja tím sa sp o m ín a. O b a ja o slá v e n c i p o c h á d z a jú zo

se st’d e tn y c h k e re stú rsk y c h slo v e n sk y c h ro d ín a v sú c a sn o sti sú a k tív n y m i c le n m i S lo v e n sk é h o k lu b u d ó c h o d c o v p ri S lo v e n sk e j sa m o sp rá v e B u d a p esti. T eta H e le n a (1 9 3 3 ) p o p ri v y c h o v e tro c h d e ti a v e d e n iu d o m á c n o sti p ra c o v a la v y se trid sa t’ ro k o v v o farm ac e u tic k o m p rie m y sle , o d k ial’ isla aj do d ő c h o d k u . R a d a sp iev a, p reto sa zapojila do rá k o s k e re stú rsk e h o z en sk éh o sp e v á c k e h o zb o ru . U jo Já n p ra c o v a l v sp o tre b n o m d ru zstv e Á F É S Z . S p o lu s m a n z e lk o u sa tesia, ze ic h ro d o stro m sa ro z rá sto l, b o li b y v sa k st’astn í, k e b y sa d o z ili aj n a ro d e n ia p ra v n ú c a t. Ju b ilu jú c i p á r m ilo p re k v a p il n a h o stin e rá k o s k e re stú rsk y z e n sk y sp ev áck y zb o r, k to ry m u z a sp ie v a l k y tic k u k e ­ re s tú rs k y c h slo v e n sk y c h l’u d o v y c h p ie sn í. P ri p ríle z ito sti v z á c ­ n e h o ju b ile a m a n z e lo v M a ró d io v c o v p o z d ra v ila aj v e d ú c a sp e ­ v á c k e h o z b o ru a p re d s e d n íc k a S lo v e n s k e j m e n sin o v e j sa m o sp r á v y X V II. o b v o d u B u d a p e sti É v a G á c sio v á a o d o v z d a la im d arcek . K v y z n a m n é m u ro d in n é m u ju b ile u o slá v e n c o m srd ecn e zab la h o z e la la aj p re d se d n íc k a K u ltú rn e h o v y b o ru p ri S lo v e n sk e j sa m o sp rá v e B u d a p e sti Ild ik a K la u sz o v á F ű zi kovái, k to rá o d o v ­ z d a la m a n z e lo m M a ró d io v c o m d a rc e k SSB . Ju b ilu jú c e m u m a n z e lsk é m u p á ru g ra tu lu je m e a zelá m e im , aby sa d o z ili aj sv a d b y d ia m a n to v e j. T e x t a fo to : - i f -

M ii jaaMsiGfirö = di-roiünif Vázeny pán Petro,

Jubilanta pozdravil aj Ján Fűzik, predseda e s s

pri prílezitosti Vásho vyznamného zivotného jubilea prijmite nase úprimné pozdravy a pod’akovanie za niekoíkodesat’rocnú sústavnú a usilovnú prácu, ktorú ste venovali slovenskej veci v Mad’arsku ako uciteí, neskőr ako riaditeí skoly s vyucovacím jazykom slovenskym a v neposiednom rade ako zanieteny

V mene mládeze ho pozdravila K. Hollósyová

predstaviteí slovenskych civilnych a samosprávnych organizácií. Tesí nás, ze sa mőzete hrdo obzriet' za seba a so zadost’ucinením rekapitulovaf, co vsetko ste vykonali, bez coho by slovenská národnost v Mad’arsku uz akiste spievala svoju labutiu pieseű. Do d’alsích rokov zivota Vám zeláme dobré zdravie a pohodu, aby ste si aj nad'alej zachovali príznacnú bodrost, ktorá Vám dosiaí pomáhala preskakovat’ nepredvídané zivotné prekázky. Kiez by bolo tych prekázok co najmenej, aby Vám elán a bodrost vydrzala co najdlhsie. Budapest’ 24. januára 2001 1 Karol Wlachovsky k u ltú rn y ra d e a r ia d ite í S lo v e n s k é h o in s titú tu

0 S

. priatelskymi pozdravmi Stefan Márkus m im o r ia d n y a s p ln o m o c n e n y v e i'v y s la n e c S lo v e n s k e j re p u b lik y

Február 2001

Z a b u d n u tá - a le z n o v u o b ja v e n á (Ciánok Vladimíra Jamárika z casopisu Záhorie sitié prevzali z dővodu odhalenia pamatnej tabule spisovateVke Jozefine Mareckovej, ktoré sa konalo v 7. obvode Budapesti 10. decembra 2000). Z a b á d a t’ je l’u d sk é. N a n ie k to ry c h l’u d í v sa k n e v ie m e zab u d n ú t’, n a in y c h z a sa b ú d ’ ch cem e, aleb o m ám é z a b u d n ú t’. J o ­ ze fin a M a r e c k o v á n e z ije v sp o m ie n k a c h d etí, leb o n e m a la ro d in u . A n i z ia d n u o b ec sv o jo u c in n o s t’ou ta k n ep re slá v ila , a b y n a n u sp o m ín ali. A k o n o v in á rk a v sa k v y k o n a la z á slu z n ú p rá c u p re slo v e n sk y l’u d v t’a z k y c h ro k o c h po v z n ik u C S R . P re to si n a n u sp o m ín a m e p ri 120. v y ro c í n a ro d e n ia aspofi n a strá n k a c h Z áh o ria . (M y le n d o d ám e, ze te ra z u z aj v caso p ise B u d a p e stia n sk y S lo v ák - red .). A k o “lite rá m u b e z d o m o v k y n u " so m ju p ric h y lil do “L ite rá m e h o K u n o v a “ , leb o d o te jto o b ce siah ajú k o re n e je j rodicov. O tec Ján M are c e k sa tu n aro d il, m a tk a A n n a D a n k o v á p o c h á d z a la z K o p cian . P o so b ási ro k u 1873 isty cas b y v a li v P etro vej V si. T am sa v te jto ch u d o b n ej e v an je lic k o - k a to líc k e j ro d in e n a ro d il sy n F ra n tise k a 1. m a rc a 1880 d c é ra Jo zefin a. O n ed lh o sa v sa k o d st’ah o v a li z a p rá c o u do V ied n e, k d e o tec v ro k u 1886 zo m rel. M a tk a s d v o m a det’m i sa t’azko p re b íja la z iv o to m . Vo V iedni v y c h o d ila Jo z e fin a z á k la d n ú i m e stia n sk u sk o lu a p o to m sa u z p o tík a la p o slu zb ách , ab y si z a rá b a la n a ziv o b y tie. Vel’m i tú z ila p o v z d e la n í a p o z n á v a n í sveta. Z ila a p ra c o v a la v B u ­ d a p esti. Z a u se tre n é p e n ia z e si k u p o v a la p o u c n é k n ih y a u c ila sa cu d z ie reci. Aj e sp eran to . P o to m n a v stív ila v iace ro státov. D ak d e, a k o n a p rík la d v P a rízi, aj p o l ró k a p ra c o ­ v a la, ab y sa z d o k o n a lila v reci. R o k u 1910 sa z ú c a s tn ila n a e s p e r a n ts k o m k o n g re s e v n e m e c k y c h D rá z d ’a n o c h . V B u d a p e sti z a c a la p isá t’ aj k rá tk e p ríb eh y v n e m c in e p o d p se u d o n y m o m “P u e lla C la ss ic a “ (K la sic k é d iev ca ). P rv ú k n ih u v y d a la ro k u 1911 v L ip sk u , d m h ú ro k u 1913 o p a t’ ta m . P e s tia n s k a tla c v s a k k n ih u strasn e sk ritiz o v a la a n e d o p o ru c ila j u c íta t’. A le p rá v e ty m v z b u d ila o n u vo v e re jn o sti ta k y zá u je m , ze ro k u 1914 ju m u s e la v y d a t’ v m ad ’arcin e. P o to m u z c a ste jsie p ís a la aj po m ad ’arsky. P ísa la si s e sp e ra n tista m i v rő zn y ch k ra jin á c h , ale aj v c u d z o m sv ete si u d rz a la slo v e n sk é p o v e d o m ie a m a te rin sk ú rec. P o v o jn e sa p re st’a h o v a la d o B ra tisla v y a te lo m i d u so u sa p u stila d o n o v in ársk ej p ráce. P re to z e sv e t v te d y p ó z n á l len nem e c k o -m a d ’arsk é m e s to P re ssb u rg aleb o P o zso n y , z a c a la v y d á v a t’ v n e m c in e caso p is “B r a tis la v a e r P o s t“ a u z ro k u 1919

h o p o sie la la d o C ie c h , R a k ú sk a , N e m e c k a a S v a jc ia rsk a , a b y ta k sírila n o v y s lo v e n sk y n á z o v m e s ta a in fo n n o v a la o u d a lo s tia c h v n ő m p o o b sa d e n í cesk o slo v e n sk y m v o jsk o m . D ru h y ro c n ík v y c h á d z a l ro k u 1920 u z ako d v o jty z d e n n ík v slo v e n c in e p o d n á z v o m “B ra tisla v sk á

Pri odhalení pamatnej tabule Jozefine Marec­ kovej: Alzbeta Nobiková, Kazimír Kápolnai, Zuzana Hollósyová a biskup Iván Osusky p o s t a “ a p ré d á v a l sa p o 50 h a lie ro c h . V se tk y p rá c e s ty m sp o je n é k o n a la sam a. P e n ia z e n a p a p ie r a tla c z ís k a v a la n ie le n z p re d a ja c a so p isu , ale i k o lp o rtá z o u sv o jic h k n íh v slo v e n c in e . N a b a lila si ic h do p le c n ia k a a p e so p u to v a la n ie le n p o záp a d n o m S lo v e n s k u , a le p o c h o d ila aj T re n c ia n s k u , L ip to v s k ú i H o n tia n s k u z u p u . P re d á v a la p o d e d in á c h k n ih y , z ís k a v a la z a u jím a v é sp rá v y i n o v y c h cita te l’ov. B o l to t’a z k y ziv o t. D o p rá c e za n á ro d v lo z ila v se tk u sv o ju silu a o b e to v a la i m a je to k , p e n ia z e . D n e s, k e d ’je casto t’azk o n á jst’ d a k o h o n a n e p la te n ú fu n k c iu co i len v d e d in sk ej o rg a n iz á c ii, n ám ta k é to v la s te n e c tv o p rip a d á a z n e u v e re ite l’n é. F in a n c n ú p o d p o ru o d v te d a jsíc h v lá d c o v n e z ia d a la , a b y sa n e sta la o d n ic h z á v islo u a m o h la n e stra n n e in fo rm o v a t’ sv o jic h c ita te l’ov. O b sa h c a so p isu b o l p e stry a z a u jím a v y . T á l d o z iv é h o , k ritiz o v a l v lá d n e o p o z ic n é stra n y a n e se tril an i d u c h o v n y c h , k ed ’ sa p re v in ili. N e c u d o

p re to , ze M a re c k o v á m a la v el’a nep riatel’ov. T retí ro c n ík v y c h á d z a l ro k u 1922 u z iba v d ’a k a s p o n z o ro m a z á slu h o u a m e ric k é h o S lo v á k a P a v la K u k lis a K u n o v sk é h o , k to ry v te d y trá v il is ty cas v o v la sti a p ré d á v a l je j b ro z ú ru “K to v lá d n e n a S lo v e n sk u ? “ . V tó m ro k u z o m re l aj am eric k y o d b e ra te l’ je j c a so p isu P a v e l Járná­ n k , fu n k c io n á rN á ro d n é h o sp o lk u slovensk é h o , k to ry v P ittsb u rg u v y d á v a l caso p is “K ru h m lá d e z e N S S “ . Jo z e fin a M a re c ­ k o v á u k o n c ila n o v in á rsk u c in n o st’ a stak la sa sp iso v a te l’k o u . N e p ísa la v sa k u z z á b a v n ú b e le triu ak o v B u d ap esti, ale p o u c n é k n ih y . U z ro k u 1922 v y sla je j k n ih a “P re v ra t n a S lo v e n sk u " a v d’alsích ro k o c h d v o jz v a z k o v é d ielo “D u ch o v n é p rú d y v n asej re p u b lik e " . V pi"vom zv ázk u p ís a la o n e c irk e v n y c h a v d ru h o m o c irk e v n y c h z á le z ito s tia c h , kde za stá v a la e k u m e n iz m u s (s p o lu p rá c u c irk ví). O je j d’a lso m z iv o te sa v ie len m álo. P re st’a h o v a la sa do K o p c ia n , k d e sa p o k ú sala z rá st’ s d e d in s k y m k o le k tív o m . H oci ta m ro k u 1938 z a lo z ila sa m o v zd eláv ací k rú z o k a p ra c o v a la s m lá d e z o u , n e m a la ú sp e c h . V o c ia c h sta rsíc h o b c a n o v zo stala c u d z ím te le so m , le b o sa o d n ic h lísila v z d e la n ím i n á b o z e n sk y m i n á z o rm i. K ed’ sa z h o rsil je j z d ra v o tn y stav, p rest’ah o v ala sa d o D o m u d ő c h o d c o v v H o líci. P ri je j se d e m d e sia tk e ro k u 1950 si m n o h í n a nu sp o m e n u li a c e sk y e v a n je lic k y caso p is K o stn ic k é jis k ry ju o h o d n o til slovam i: “C e ly je j z iv o t b o l b o jo m p rie k o p n íc k y p ro le tá rk y u c h v á te n e j id e á lo m k re st’ansk é h o h u m a n iz m u a so ciáln ej sp rav o d liv o sti. V y sla z n ic h a p o z n a la k ru h y slov en sk ej b ie d y v o V ied n i e ste za cias R ak ú sk o -U h o rsk a . O p isu je ic h v n ev y d an o m z iv o to p is e . N ik n e z a c h y til tie to h lb in y ta k a k o o n a !“ Z o m re la z a b u d n u tá v D o m o v e d ő c h o d ­ c o v v H o líc i d n a 25. fe b ru á ra 1953 a je p o c h o v a n á v h o líc sk o m cin to rín e.

Poznámka redakcie: M ilí n asi S lováci, h l’a, m á m é n a k o h o b y t’ h rd í, m ám é si od k o h o b ra t’ d o b rí p rík la d . A j ta k sa to d á, aj ta k sa to m á a m ó z e ro b it’, k e d ’ u z to in ak n ejd e. S lo v e n s k á sa m o sp rá v a 8. o b v o d u si zaslú z i n a se u z n a n ie , ze tú to p re k rá sn u d u su n á m o b ja v ila a o d h a le n ím je j p am átnej ta b u le v z d a la je j h o ld aj v m e n e vsetk y c h n á s z a to , c o z a sv o j-n á s n á ro d uro bila.

Február 2001

Lúčime sa

Odisiel básnik pavel samuel

G reg o r P a p u c e k

Pavlovi Sam uelo vi Presiel si sedem bohatierskych mii’, ősmu desiatku si si rozmenil, míl’ové cizmv si si obúval, a este si ich ani nezodral, ostril si pero na posledny boj, ked’ osud zhasil ohník - práve tvoj. Ostali nám spomienky po tebe, Perly l’adu a pero - zlomené. V p o sledny den r. 2000 v predizbe m i necakane zazvonil telefon. N a druhom konci linky sa ozvala m anzelka básn ik a Durka Dolnozemského a slú ch ad lo o d o v z d a la m anzelovi. P opriali nám sfastliv y novy rok a ... este cosi chceli povedat’, ale akoby boli ot’azeli sióvá. Tazko im bolo vyslovit’ sm utnú a neodvratnú skutocnost’: nás spolocny priatel’, b ásnik Pal’o Sám uel v nem ocnici zom rel. E ste p red dvom i tyzdnam i som dostal od neho list p ln y elánu, radosti a plánov, ze dostal prísl’ub na vydanie d’alsej zbierky básní, ci by som bol je j re d a k to ro m ... "St’a stlivé sviatky a zd a r v növöm roku Ti prajem ! “ - píse, a konc! svoj list podpisom : P a vel Sámuel. K to by bol tusil, ze je to je h o posledny list! PAVEL SÁMUEL sa narodil 28. 8. 1927 v m a lo ro l’níckej ro d in e v S lo v en sk o m K om lósi, k de získal aj základné vzdelanie v m iestnej evanjelickej skole. C hcel byt’ ucitel’om slovenciny a preto po vojenskej prezencnej sluzbe (1948-49) odisiel do B u ­ dapesti na V ysokú skolu pedagogickú stud o v af odbor slovenciny. A vsak uz v druhom

(1927 - 2000) ro cn ík u zo zdrav o tn y ch dővodov m usel skolu opustit’. B ola to vel’k á skoda nielen prenho, ale aj p re literatúru nasej národnosti. O stal b ez vyssieho vzdelania, ktoré ako nádejny básnik b y bo l n esm iem e potreboval. D alej p racoval na rőznych m iestach ako robotník. L iterám e zacal tvorit’ pocas vysokoskolskych stúdií. Svoje básne uverejfioval v tyzdenníku N asa sloboda. B ol nesp o m e talentovany m ladík. R. 1955 získal 1. a 3. cenu za poéziu v literám ej sú fa z i D ZSM . V tóm ro k u b o l v y d a n y aj lite rá rn y z b o rn ík Hrusky mamovky Spiakovej, v ktorom m á u verejnenú ro v nom ennú básen, poviedk u P rofesor V ancík, a este dve d’alsie básne (S pom ínanie, A nka) p o d p seudonym om P. Slavko. B ol to je h o k n izn y debut a prvy skvely literám y úspech. Z b o m ík zostavil M ichal K rajcík a Dr. L adislav Sziklay. L o ­ g ika b y si b o la ziadala, aby po tom to prvom ú sp e c h u n a sle d o v a l p o stu p n y ro zm ach slovenskej literatúry v M ad’arsku. O to viac, ze osobné predp o k lad y k to m u uz boli dáné: v zb o m ík u sa hlásili aj d’alsí m ladí autori (Ján C h le b n ic k y , Iv á n Z a h o ra n , P av o l B aca), a v skolách uz urobili svoje prvé literám e krőcky aj d’a ls í... Ten rozm ach sa vsak nedostavil. C hybala k tom u u nás politick á vől’a. Trend sm eroval nie k rozkvetu, ale k p o tlaceniu nasich národnostnych snáh. R. 1960 n ám zrusili aj tych m izem e m álo (5!) jed n o jazy cn y ch slovenskych skől, cím sa v ychova budúcich citatel’ov a pestovatel’ov slovenského slova zastavila. N enasiel tu p o d p o m ani P. Sám uel. A ked’ze Slováci nem ali n a ruziach u stlan é ani v o vtedajsom C eskoslovensku, aj odtial’ sa m u usla iba k ritik a a znevazovanie. Z a tak y ch okolností nás talentovany básn ik -sam o tár sa postupne odm lcal. Z novu zacal pisát’ az v 80-tych rokoch na p o d n et a za p odpory novsej generácie m lad ych literátov. V tedy, ked’ ú tiak nasej národnosti v M ad’arsku tro sk u pol’avil. Vyhl’adali sm e si ho, za c a li sm e m u u v erejnovat’ bás­ n e v L u d o v y ch novinách, N asom k alen d á ri, v rocenke Z R O D , v r. 1984 sm e m u z a ra d ili d esat’ básní do antológie Chodníky a o tri ro k y neskőr sm e m u v y d ali sam ostatnú zbierk u b á sn í Perly

Lúčime sa

l’adu (1987). Touto zbierkou P. Sám uel sa nespom e zapísal do knihy zlatého desat’rocia (1981-1990) slovenskej literatúry v M ad’ar­ sku. V asokoskolsky profesor A ladár K rálik takto vystizne charakterizoval jeho literám u tvorbu: “S a m u elo ve verse, odvratom od spolocn osti v nicli vyjadrenym , vyvolávajú dojem celkom zvlástnej originality a svojou n eo b yca jn o u fo r m o u , k u ltivo va n o st’ou i l’a h o sta jn o st’ou, su g estívn ou n á ladov o st’ou k raskovskéh o sym b olicko-im presionistického charakteru vzbudzujú nem alú p o z o r n o s f “ {ZR O D 1985). Z aciatkom 1990-tych rokov situácia literám eh o diania S lovákov v M ad’arsku sa o p á f zau zlila a zacala sa zhorsovat’. D opadlo to nepriaznivo zvlást’ na násho “ sam o tára“ P av la Sam uela, k tory sa znovu ó d ­ tól akosi “m im o ihriska". V poslednej dobé bol bezrad n y a skepticky. U vazoval nad vydaním antológie kom lósskych básní (co by m im o ch o d o m bolo opodstatnené). B ral to v sak aj sám skőr za zbozné zelanie. “Ja by som sa n ajradsej vzd a lp ísan ia. N em á to vel’k y vyznam , sk ő r m aly. Ty zato p í s ,j a to rá d c íta m “ - pisai m i pred rokoni. Je to tragické, ked’ sa básnik v beznádeji vzdáva svojho pera. A zároven je aj dojím avé, ze takto “na dne“ nasiel v sebe dostatok síi rozdávat’ povzbudenie. To dokáze len clov ek sl’achetnej duse. P red o m n o u lezí je h o p o sle d n y list. “S T ú b ili m i, ze vyd a jú m oju n o vsiu z b ie r k u ... “ - zd ő v em je sa m i a prosí o p o d ­ pom . M ozno on to este ani netusil, no m y uz viem e, ze to bolo je h o p o sle d n é zelanie p red ortiel’om nem ilosrdného osudu. A to sa patrí, to sa m usí sp ln if. M ily nás p riatel’, my, k torí si ctím e Teba, aj T voju poéziu, lúcim e sa s T vojou pozem skou p o dobou, no nie s T vojím duchom , ktory m ás zakódovany do svoj ich básní, do krásnej zbierky P erly l’adu, lebo ten ostáva navzdy m edzi nam i. G regor P apucek

Február 2001

Pavel Sámuel

LIST K BÁSNIKOM Nuz, chlapci, len sa drzme pera, nech nám ho skepsa nezoziera, ani víchor, co stále veje, nech nám ho z ruky nevyberie. Hoc práva má aj vyvrhel’, aj pach sa síri z hustych hmiel, hoc mrtvych smútia vo zvone, aj vől’a nasa ochromie, no novsia sa hne ku vzletu, a ráz sa uzly rozpletú, a odrazu nám odvetí: - Pod’me si zavse v ústrety! Za aprílom máj príde zvodne, a nad nami sa opát’ zodnie. Hoc bijű nás: cas, duch i lós, my povznesme sa nad chaos! Prípis: Húf hesiel vlnil sa kedysi ako dnes. Sebecká elita chcela nás za nos viest’. Navzdory vyrástlo, hl’a, básnikov tu plemá! Mozno aj práv mensín sa este dozijeme?

Juraj Dolnozemsky P avlovi S amuelovi Bolo to dávno, ked’ plny elánom vydal si sa na pút’ po zarúbanej ceste a nézi síel si z nej. Bojom ti presli t’azké desat’rocia. Hl’adal si pravdu pre seba i pre nás v tej dobé zakliatej. Presiel si celych sedem mű’, slovami si si brúsil kosu, ty vecny samotár. Vel’a dobra si nezazil, nemilosrdny osud ti bicom hladil tvár. Poumyvany dazd’om skúseností si menü na drobné tú t’azkú minulost’. No osud milosti pre teba nemal dóst’. Odmena bola skromná, nanajvys ak to jarmo... A este dobry pocit, ze: nezil si darmo.

Co bude s tebou, Zdruzenie? Je alarmujúce a prílis okaté, ze v nasej — vraj demokratickej — krajine v poslednych desiatich rokoch vsetko zaniklo, co tu vzniklo ako skutocne (nie iba tzv.) slovenské práve vd’aka demokratickym zmenám po roku 1989. Tak nám po niekoPkorocnom aktívnom pősobení postupne zanikla Slobodná organizáció Slovákov (SOS), zaniknút’ m usel aj literárny a kultúrnospolocensky casopis SM E, ktory zacala vyd ávaf Literárna sekcia nasich spisovatePov, potom pre nedostatok státnej podpory ho musela prevziat’ organizácia SOS, odum ieraním ktorej odumrel aj casopis. N epochodil st’astnejsie ani nábozen sk y ca­ sopis Krest’anského spolku Slovákov v Mad’arsku, ktory vychádzal pod m enőm Cesta, Pravda,

Zivot.

T iez pre nedostatok státnej podpory prestal vychádzat’, a hl’a, v roku 2000 zanikla aj samotná organizácia, ktorá ho vydávala. Ani katolícka, ani evanjelická cirkev ani okom nemihla nad touto stratou. V M lynkoch r. 1995 zacal vychádzat’ u nás jed in ecn y m iestny casopis Pilísan, ktory zacínal m af ambície stat’ sa casopisom novovzniknutého Pilísskeho regiónu. Aj ked’ slovenská vácsina dediny ho vydávala tak, ze az polovica jeho strán vychádzala po mad’arsky, niektorí novoobyvatelia M lynkov ho zacali kritizovat’: naco je v nőm tol’ko slovenskych strán, potom si zacali paralelne vydávat’ svoj mad’arsky casopis F orrás (Pramen), v ktorom sotva bolo nieco slovenského, az nakoniec v dedine, v ktorej paralelne vychádzali dva casopisy, odrazu sa nenasli peniaze ani na ten p ővodny jeden p o losloven sk y (P i­ lísan). Este st’astie, ze u pána farára sa

nájde tol’ko penazí, aby obcas vydal pre svojich slovenskych veriacich casopis pod röznymi názvami (Szentév 2000, M ILLENNIUM 2000, P ilisszentkereszti karácsony,...), ktory vsak vychádza iba po mad’arsky. Skoda, ze pán farár nezapojí do redigovania tychto casopisov aj tych slovenskych odbomíkov, ktorí predtym vydávali pekny slovensko-m ad’arsky casopis P i­ lísan. Takto to opát’ ide na úkor slovenciny. A nakoniec v referáte o cinnosti CSS za rok 2000 (En. c. 2/2001) m usím e cítat’ smutnú správu o “pasivite Zdru-

zenia sloven ­ skych spisovatel’ov a umelcov v M ad’a rsk u “. A k je v tóm nieco prekvapujúce, tak iba to, ze sa táto skutocnost’ uz aj v referáte CSS takto vyp ovie. Zaciatok tohto konca bolo vidno uz vtedy, ked’ túto organizáciu m usela opustit’ práve tá osoba, z iniciatívy ktorej pővodne vznikla. Bezpochyby to bola najúspesnejsia a najslovenskejsia organizácia povojnového obdobia v Mad’arsku. Rozbitá bola vlastnou palicou. N edá sa povedaf, ze by to bol nejaky novy spősob. Poplasnym znamením bola uz aj najprv vypísaná, potom nevyhodnotená literáma sú faz, ale aj viac néz divné oslavy 20. vyrocia antológie Vyhonky v Slovenskom Kom lósi v roku 1998. A dnes, hl’a, je uz namieste aj otázka: Co bude s tebou, Zdruzenie? A k zanikne, tak nám uz ostane len Zváz, a budeme tam, kde sme boli v 1950-tych a 1960tych rokoch. Co je prícinou tejto tak okatej série neúspechov? Zrejrne to, ze zachovaf si slovenskú rec a kultüru tu chcem e len my, este úplne neodrodení Slováci. A m y sm e tu v mensine.

Gregor Papucek

Február 2001

Matej éipicky

Subjektívny pohl’ad na situáciu slovenskej mensiny v Mad’arsku

“Pre prednásku som si vybral dóst’ netradicny názov: Subjektívny pohl’ad na situáciu slovenskej mensiny v Mad’arsku. Chcel som tym zdőraznit’, ze nie som odbomíkom na mensinové otázky, ale za to mám mienku o situácii. Moje názory sa neopierajú o vedecky vyskum a ani nevychádzajú z politickej orientácie alebo straníckej sympatie. Som iba radovy mensinovy obcan, ktory nezije izolovane v spolocnosti, ale sleduje udalosti. Obcas dokonca precítam aj odbomú publikáciu. V prednáske by som sa zaoberal niektorymi otázkami, ktoré nemozno obíst’, ak sa vás opytajú, ako hodnotíte situáciu slovenskej mensiny v Mad’arsku.

Patrit’ k mensine má nevyhody

k záveru ze zijem v státe, pre ktory sú problémy svojich národnostnych obcanov l’ahostajné. Bol som ignorovany v takej otázke, za ktorú sa bojuje, ak ide o práva Mad’arov. Nic to, ze ma v Mad’arsku ignorujú, mozno ma potrebujú na Slovensku! Ved’ by bolo logické predpokladat’, ze aj slovensky premiér —podobne ako jeho mad’arsky kolega - chce byt’ premiérom celého svojho národa, aj tej jeho casti, ktorá zije mimo Slovenska. Ale ja, ako Slovák, od Slovenska vel’a starostlivosti nedostanem. Nanajvys ma pochvália, ze celkom dobre hovorím po slovensky, co je vel’mi pekny vykon od Mad’ara. 0 Mad’aroch totiz tak vedia, ze neradi sa ucia cudzie jazyky. Cize, pozerajú sa na müa ako na cudáckeho Mad’ara, ktory sa naucil hovorit’ po slovensky. A aby som sa v slovencine mohol zdokonal’ovat’, damjú mi zopár slovenskych kniziek. Len pre zaujímavost’, aj od pána prezidenta Schustera som dostal jednu knizku o Kosiciach, v anglictine. Mai pravdu, ani moja anglictina nie je dokonalá. Pravda, odbomíci na Slovensku vidia vec inak. Vel’mi dobre poznajú nasu situáciu a voci nasim problémom prejavujú úprimny záujem, ale ich vácsina situáciu slovenskej reci a kultúry v Mad’arsku pokladá za beznádejnú. Niektori sa úprimne priznajú, ze podl’a ich mienky uz nic nie je v stave zachránit’ slovenskú rec v Mad’arsku, v najlepsom prípade sa dá iba predízit’ jej agóniu. Po tak^ch skúsenostiach nie je l’ahké byt’ optimistom. Tu nás nemajú za nic, a tam, na Slovensku, nás uz ako Slovákov odpísali. Kam teda patrím? Kto som ja vlastne? Este Slovák, alebo uz Mad’ar?

Tym, ze sa hlásim za Slováka, zarad’ujem sa do mensiny. Mohol by som sa zaradit’ aj do vácsiny, lebo nevidiet’ na mne, ze som Slovák, a mad’arcinu ovládam perfektne. Dokonca ovel’a lepsie ako slovencinu. Hlásim sa za Slováka dobrovol’ne, lebo ma k tomu nic nenúti. Mozno iba úcta voci predkom, ktorí boli Slováci, a nemal by som cisté svedomie, keby som zaprel svoje korene. Ale tymto rozhodnutím si poriadne skomplikujem zivot. Ak som Slovák, nie som Mad’ar. A v krajine Mad’arov nie je vzdy dobré byt’ Nemad’arom. Clovek sa casto cíti na periférii a ignorovany. Napríklad ak sa opytate Mad’ara, kol’ko Mad’arov zije vo svete, zacína rátát’ takto: desat’ miliónov zije v Mad’arsku, potom tol’ko a tol’ko v Erdélyi, na Felvidéku, atd’. Teda desat’ miliónov v Mad’arsku. Ked’ze Mad’arsko má presne tol’ko obyvatel’ov, mali by v nőm zit’ samí Mad’ari. Ale Dvojitá vázba potom kde som ja? A ostatní Slováci, Rumuni, Srbi, Nemei, o Rómoch ani nehovoriac. Kde sme Speciálna ideológia, ktorú nazyvame dvojitou my, Nemad’ari s mad’arskym obcianskym preukavazbou, vznikla nedávno, a rozsiruje sa prezom? Je táto krajina vőbec moja vlast’? Ved’ so dovsetkym medzi nasou humanitnou inteligenmnou tu ani nerátajú. ciou. Podl’a tejto ideológie nemusím si vybrat’ Alebo by som mohol citovat’ zosnulého premiéra jeden z národov, ale mözem byt’ naraz tak Józsefa Antallá, ktory vyhlásil, ze chce byt’ preMad’arom ako aj Slovákom. Mad’arsky národ a miérom 15 miliónov Mad’arov, celého mad’arslovensky národ mőzu mi byt’ rovnako blízke. Na ského národa, a svojou prácou by chcel slúzit’ prvy pohl’ad vyzerá táto myslienka vel’mi sympacelému národu. Nedodal, ze pritom by chcel byt’ aj ticky. Poznávanie dvoch kultúr, byt’ doma v obidobrym premiérom svojich nemad’arskych spoludvoch, ovládat’ dve reci - to vsetko obohacuje obcanov. Pán Antall si hádam poplietol pojmy cloveka a otvára nővé perspektívy. Navyse mensi­ národ a stát? Vylúcené, ved’ bol historikom. Opát’ na s “dvojitou vazbou” by mohla byt’ ten povestny sa vynorí otázka: kde je moje miesto? Ak je národ most, ktory spája dva národy. Mohla, keby sme totozny so státom, ako to vnímajú Americania, tak nezili práve v tejto casti sveta, ktorá je zat’azená som v tóm národe mad’arskom aj ja. Ale ak je ten tol’kymi konfliktami medzi národmi, nevyriesenynárod 15-miliónovy - ako to vníma pán Antall a mi problémami, starymi krivdami a nezahojenymi prevazná vácsina mad’arskej politickej elity ranami. Napríklad Trianon a vodné dielo na Matej §ipicky nemőze byt’ totozné so státom, ktory má iba 10Dunaji sú takymito váznymi problémami. miliónové obyvatel’stvo, ale s celou mad’arskou populáciou Karpatskej Trianon: tragédia národa na jednej strane a oslobodenie spod tisícrocného kotliny. V tomto prípade ja ako Slovák nepatrím k tomuto národu. Túto útlaku na strane druhej. Gabcikovo-Nagymaros: diabolské dielo na jednej otázku som polozil aj J. Antallovi. On nevidel ziadny vázny rozpor, ved’ vraj strane a grandiózny technicky bravúr na druhej. Urobme pokus: skúsme konnaseproblémy a záujmy sú spolocné. Mozno mai pravdu. Ale preco je to tak frontovat’ “dvojitá viizbu” s Trianonom. Ak beriem tú “dvojitú vázbu” iba u nás? Preco nemajú mensiny a vácsiny spolocné záujmy aj v susednych vázne, tak potom musím naraz súhlasit’ s Trianonom a odsúdit’ ho. Avsak akykol’vek názor, ktory pripustí, ze Trianon mohol mát’ aj pozitívnu stránku, státoch? Preco sa tam nemőze zaradit’ aj mensina do národa? Ale mőzem uviest’ aj konkrétnejsí a novsí príklad. Aj nás terajsí premiér lebo napríklad umoznil samostatny vyvoj národom, ktoré dovtedy zili v mensinovom polození, vyvoláva hnev Mad’arov. Kategoricky odmietajú Viktor Orbán je horlivym bojovníkom za práva Mad’arov zijúcich v sused­ takúto interpretáciu a zacnú argumentovat’ tym, ze “Vel’ké Mad’arsko”, cize nych státoch. Vlani napríklad vystúpil pred davom sedmohradskych Uhorsko, bolo perfektnym hospodárskym celkom, a vsetci by sme zili ovel’a Mad’arov s recou, v ktorej sa venoval aj otázke plánovanej mad’arskej unilepsie, keby sme boli zostali spolu. Na druhej strane akykol’vek názor, ktory verzity v Rumunsku. Okrem iného povedal, ze düfa zeprídu také casy, v ktospochybfiuje hranice medzi Slovenskom a Mad’arskom, vyvoláva hnev rych kazdy bude möct’ studovat’ vo svojej matercine. Práve vtedy sa vracala Slovákov. Oni argumentujú tym, ze juzná hranica slovenského etnika pred moja dcéra z Kosíc, kde absolvovala Univerzitu veterinárskeho lenásilnou mad’arizáciou bola este nizsie, ako tzv. trianonská hranica. Ak sa kárstva.\ysvitlo, ze je j diplom sa neuznáva v Mad’arsku, kym nezlozípat’ nechceme pohádat’ ani s jednou stranou, lebo sa pridrziavame svojej dvojitej státnych sküsok napestianskej univerzite. Musí zopakovat’ prakticky vsetky vázby, tak potom je najmúdrejsie mlcat’. A mohol by som povedat’ desat’ dőlezitejsie skúsky, ktoré uz zlozila v Kosiciach. Samozrejme, v mad’aracine. d’alsích podobne komplikovanych príkladov. Preto si myslím, ze zit’ v dvo­ Kde sú teda tie sl’achetné myslienky pána premiéra o moznostiach studovat’ jitej vazbe v tychto casoch je fikciou. Súcasná politika a súcasnou politikou v matercine? Preco V. Orbán neurobi poriadok najprv vo svojej krajine, kde manipulovaná verejná mienka netoleruje kompromis v otázkach národna to má právomoc? Nech potom kritizuje susedov. Napísal som mu list, nyeh. Skolstvo a cirkev stoja takisto na národnejplatformé a prejavujú málo v ktorom som mu polozil túto otázku a opísal dcérin prípad s diplomom. empatie voci obavám susednych národov a národnostnych mensín. Nemal som také st’astie, ako s pánom J. Antallom, lebo mi neodpovedal. Nast’astie sú l’udia, vedei, intelektuáli, sem-tam aj politici, ktorí sú ochotní Odpoved’ som dostal iba od úradníka z jeho kancelárie, ktory ma infonnoval, akceptovat’ aj druhú stranu a hl’adajú moznosti riesenia problémov cez ze mőj list poslali na Ministerstvo skolstva MR. Po mesiaci mi prisiel list zblizenie národov, a nie cez jednostranne vyhodné opatrenia. Avsak politik z ministerstva s dlhym zoznamom vsetkych paragrafov, ktoré sa vzt’ahujú na s takymi názormi a s takym programom nezíska vel’a hlasov vo volTiách. nostrifíkáciu. Na otázku, ze ako je to vlastne s tym princípom o vzdelávani Volicom sa viac páci trochu konfrontacná národná ideológia. v matercine, mi ani ministerstvo neodpovedalo. Zasa som musel dospiet’

Február 2001

Dvojitá vázba je vel’mi dobrá ideológia na zastieranie schizofrénie, do ktorej sme sa dostali na ceste, ktorá vedie k úplnej asimilácii. Krácame v jednosmemej ulici, vzd’al’ujeme sa ireverzibilne od starych slovenskych korenov a blízime sa k novej mad’arskej identite. Opacnym smerom nemozno íst’. Je nám l’úto tych korenov, ale némámé na vyber. Niektori sa pokúsili vrátit’ k tym korenom. Dosiahli iba tol’ko, ze ostatní sa dívajú na nich nechápavo, ako na vodica, ktory ide oproti premávke v jednosmemej ulici. Je to síce mozné, ale aj riskantné a konfrontacné.

Vzorny národnostny zákon Bol by som vel’mi nespravodlivy, keby som sa nezmienil o národnosínom zákone. Mad’arsko sa totiz mőze pochválit’ so zákonom urcenym pre národnostné a etnické mensiny. Schválením tohoto zákona Mad’arsko ukázalo “dobrypríkladpre célú Európu ”, a získalo medzinárodné uznanie aj zo strany Ameriky. Avsak pri praktickej realizácii sa ukázali vázne nedostatky. Vysvitlo, ze zákon deklaruje krásne princípy, ale negarantuje podmienky a prostriedky pre ich realizovanie. Neuskutocnila sa ani harmonizácia ostatnych zákonov s národnostnym zákonom.Takze darmo deklaruje národnost­ ny zákon právo mensín napríklad na parlamentné zastúpenie, ak volebny zá­ kon neumoznuje vofby mensinovych poslancov. Mámé sa deklaruje právo na vzdelávanie v matercine, na pouzívanie mensinovych jazykov na úradoch a vo verejnom zivote, ked’ chyba potrebná infrastruktúra, institúcie a chybajú najmá financné prostriedky. Nestací deklarovat’ právo na skolstvo v národnosínom jazyku, ak nie sú prostriedky na takéto skoly. Nestací vyhlásit’, ze národnostny obcan má právo studovaf v materskej krajine, ak získaná kvalifikácia sa v Mad’arsku neuznáva. Takze národnostny zákon zostáva iba v teoretickej rovine a jeho úcinnost’je závislá na dobrej alebo zlej vőli aktuálnej vládnej gamitúry a miestnych samospráv. Tazkoje nesúhlasif s podozrením, ze zámier tvorcov tohto zákona nebolo riesenie problémov tunajsíclt mensín. Islo im skőr o to, aby mali d ’alsíprostriedok na vyvíjanie politického tlaku na susedné státy v záujtne etnickych Mad’arov.

Kultúrna autonómia Národnostny zákon deklamje právo mensín na samosprávu a na kultúmu autonómiu. Autonómia mensín je vel’mi citlivá otázka v nasom régióné, lebo nosi v sebe zárodky dezintegrácie státu. Kultúrna autonómia ako taká este neohrozuje nic, ale tym, ze vzniká na etnickom základe, mőze byt’ akymsi predchodcom nárokov na územná autonómiu etnickej mensiny, co je uz iba na krok od separatizmu. Preto sú vlády susednych státov natol’ko opatmé, ked’ si etnickí Mad’ari ziadajú autonómiu. U nás, v Mad’arsku nic takéto nehrozí, lebo tunajsie mensiny uz netvoria kompaktné obyvatel’stvo, májú pomeme slabé národné povedomie a ich materské krajiny ich nepovzbudzujú v tomto smere. Takze aj my, Slováci v Mad’arsku, si mőzeme vytvorit’ svoju kultúmu autonómiu, lebo tym pravdepodobne negenerujeme politické obavy vo vacsine. Ale nerobme si vel’ké ilúzie, neocakávajme od nej zázraky. Ziadna kultúrna autonómia nemöze aktivizovat’ zivot v kultúre, ktorá je pre l’udí neznáma. My, tunajsí Slováci, sme zvykli na mad’arskú kultúru, slovenská spájame skőr s folklórom. Vsetko co by sme mohli nazvat vyssou alebo modemou kultúrou, prichádzalo k nám v mad’arcine alebo v novsích casoch v anglictine. Okrem toho sú tu este aj nase t’azkosti so spisovnou slovencinou. Prevazná vacsina z nás hovorí nárecím a nenaucila sa spisovnú slovencinu. Je paradoxom, ze nasa humanitná elita, ktorá ovláda spisovny jazyk, mohla by ho odovzdat’ d’alsej generácii a tym rozsírit’ intelektuálnu bk m pre modemú slovenskú kultúm, si coraz castejsie dáva svoje deti do mad’arskych skől.

Jazyk Kl’úcovou otázkou prezitia národnostnej mensiny je zachovanie svojho jaz.yka. A práve tu je nasa najváznejsia bieda. Slovencina uz stratila skoro vsetky funkcie v nasich komunitách. Uz prestáva byt’ dorozumievacím prostriedkom aj v rodinách. Pred dvadsiatimi rokmi este nebolo zriedkavost’ou, ze v rodinnom kruhu sa hovorilo po slovensky. Postupne vymrela, vymiera aj posledná generáció, pre ktorá slovencina bola jazykom prvyrn. Terajsie dospelé generácie ovládajú slovencinu uz iba pasívne: rozumejú, ale vyjadrujú sa uz vel’mi t’azko. Uprednostnujú mad’arcinu, ktorn ovládajú perfektne. Za svoju slabú slovencinu sa niektori aj hanbia, takze sa vyhybajú stretnutiam so Slovákmi zo Slovenská. Vyskytne sa aj taká paradoxná situácia, ze ked’ pride k nám delegácia zo Slovenská, nasim Slovákom odl’ahne, ak medzi host’ami je aj Mad’ar, s ktorym sa dá zhováraf po mad’arsky a nemusia sa tá p it so slovencinou! Casto sa nás pytajú, preco si necháme vymriet’ slovencinu? Preco si ju nechránime, nepestujeme, nepouzívame. Ved’ vojvodinskí a nadlackí Slováci, ktorí pochádzajú z toho istého dolnozemského jazykového ostrova, si

JJL Á ^T E Zakladá sa miesany spevácky zbor pri Slovenskej samospráve Budapesti. Veková kategória: od 18 do 70 rokov. Záujemci sa mőzu hlásit’ na sekretariáte SSB (T.: 3025117). Skúsky by mali byt’ kazdy piatok. Cakáme vasé prihlásky! Vedenie SSB zachovali jazyk. Je to komplexná otázka. Jeden z faktorov mőze byt’, ze v ich prípade sa zmenil státny jazyk, a tym pádom zmizol mad’arizacny tlak (ide o jednu zo spomínanych pozitívnych stránok Trianonu). V nás ten tlak zostal, dokonca zosilnel a úspesne vytlácal slovencinu zo spolocenského a hospodárskeho zivota. Na vel’mi dlho znemoznil kazdy pokus o zalozenie institúcií pre kultúm v slovenskom jazyku. Dostali sme sa do takého stavu, ze síce este mámé slovencinu, ale uz bez funkcie. Okrem malej skupiny slovencinárov a humanitnej inteligencie takmer nikto ju nepotrebuje v práci, ani v spolocenskom zivote, ale uz ani v rodinnych stykoch. Módnym vyrazom: zivot nás nemotivuje zachovat’ si ju. Vezmime si napríklad inziniera, lekára, alebo takého vyskumníka, ako som ja. Vsetci sme studovali na mad’arskych vysokych skolách z mad’arskych ucebníc. Póznámé mad’arské odbomé vyrazy. V Mad’arsku nikdy nebolo, ani dnes neexistuje kníhkupectvo, v ktorom by sa predávala slovenská odbomá literatúra. Po skoncení univerzity sme si coskoro uvedomili: ak chceme drzat’ krok s technikou a vedou, musíme sa neprestajne ucit’. Avsak prírodné a technické vedy sú medzinárodné, a jazykom odbomej literatúry je anglictina. Je to vlastne diktát Ameriky, ktorá uz niekol’ko desafrocí panuje nad prírodovednymi vyskumami. K tomu sa cely svet musí prispösobit’ a naucif sa anglictinu. Aj na Slovenskú, aj v Mad’arsku. Pre nás, Neamericanov, je to vel’ká nevyhoda, ze po stúdiu v malych státnych jazykoch si musíme osvojit’ este aj anglickú terminológiu. Americanom na vsetko stací jediny jazyk. Ale zbehlosf v anglickej terminológii má aj vel’kú vyhodu. Po célom svete so vsetkymi kolegami sa dohovorím vo svojom odbore, v tejto reci sa vsetci dokázu so mnou zhovárat’! Aj moji slovenskí kolegovia. Nie som teda zainteresovany na osvojení si slovenskej terminológie. Ak sa ju predsa naucím, má to inú, néz praktickú prícinu. Ja som to urobil. Nie vsak preto, ze by som to bol v práci potreboval.

Celkové hodnotenie Celkovo ako hodnotím situáciu nasej mensiny? Ci je zlá alebo dobrá? Odpoved’ závisí od toho, ktorym kritériám dávam prioritu. Ak je prezitie národnosti ako jazykovej a kultúrnej mensiny najddlezitejsie kritérium, tak je situácia tragická. Neverím, ze mámé sáncé na dlhú existenciu pri tychto spolocenskych a materiálnych podmienkach a pri takejto absencii politickej dobrej vőle vo vláde a v parlamenté. Z tohto hl’adiska mad’arská národnostná politika je najhorsia v célom régióné, lebo nedokáze zabránit’ totálnej jazykovej asimilácii svojich mensín. Nemőzem vsak tvrdit’, ze sme pod silnym politickym tlakom. Nie sme nútení vzdaf sa národnej identity. Z tohto hl’adiska je situácia dobrá. Ale politika vlády voci nám je dvojtvárna. Nevenuje nám vel’a pozomosti, lebo si je pravdepodobne vedomá toho, ze nie sme schopní na politickú sebaobranu. Nie sme uvedomelí etnickí Mad’ari, némámé politické ambície a némámé odvahu obrátit’ sa na medzinárodné fára so st’aznost’ami. Sme dobrá mensina, poslusná, lojálna, mozno trocbu aj servilná. Spievame, tancujeme, milujeme svoju krajinu, nevyjadrujeme sa o nej hanebne a neprekázame pri politickych ambíciach vlády, ked’ vyvíja tlak na susedné kra­ jiny, aby vynútila tamojsím mad’arskym mensinám aj také práva, aké ani my némámé. Susedné státy mőzu závidiet’ M ad’arsku nielen ekonomické úspeclty, ale aj mierumilovné a prispősobivé mensiny. ”

(Prednáska Mateja Sipického, profesora Univerzity L. Kossutha v Debrecine, uznávaného genetika a byvalého predsedu ZSM, odznela v októbri m. r. na vedeckej konferencii ZSM a DSK v Békésskej Cabe ‘‘Slováci, slovenská národnost'-ako d’a lej”.)

Február 2001

Ohlas na konferenciu "Pouzivanie slovenského

jazyka v materskych skolách" Pácilo sa nám, ze V y c h o v n o -v z d e lá v a c í v y b o r C e lo státn ej slo v en sk ej sa m o sp rá v y (C S S ) p o d n á z v o m “P o u zív a n ie slo v e n sk é h o ja z y k a v m a tersk y c h sk o lá c h ” na 23. novembra m. r. zorganizoval kon­ ferencia, prvé rokovanie slovenskych uciteliek materskych sköl (Eudové noviny c. 49/2000). Síce to malo mát’ dnes uz aspon polstorocnú tradíciu, ale lepsie neskoro ako nikdy. Tesnie sa ze sa to stalo, bud’me vd’acní organizátorom a Slovenskému institútu Buda­ pest’, ktory ako vzdy, aj tento ráz nám vysiel v ústrety poskytnutím priestorov.

sk y m m a te rsk y m sk ő lk a m . R o b im é to c a sto aj v n á d e ji, ze s lo v e n c in u sa v sk ő lk e n a u c ia , v e d ’ sa ta m s n im i z a o b e ra jú aj p o slo v en sk y . A p o to m sa c u d u je m e , ze n á m d eti “n e c h c ú h o v o rit’ p o slo v e n sk y "! V m a d ’arskej sk ó lk e d o m in u je m a d ’arcina. T y c h p á r h o d ín slo v e n c in y ty z d e n n e b y ani v te d y n e sta c ilo , k e b y to ro b ili slo v e n c in u p e rfe k tn e o v lá d a jú c e , z a n a su n á ro d n o s tn ú v e c o d u se v n e n é u c ite l’ky. Z ia l’, ta k y c h m á m é m álo . To z n a m e n á , ze n é m á m é z a b e z p e c e n é p re d p o k la d y k to ­ m u , a b y si n a se d eti m o h li z a c h o v a t’ rec sv o jic h ro d ico v . Ved’ len si p re d sta v m e ,

P á c ilo sa n á m , z e s k ő lk á ri b u d a p e s tian sk ej slo v en sk ej sk o ly ú v o d o m p re d n ie sli aj ta k ú to p e k n ú b ásn ick u :

“Slovák som ja, Slovák maly, Slovácik ja k ruza. Ak som dnes aj malulinky, vyrastiem na muza. Slovenská rec je rec moja, v tej som sa aj zrodil, aby som sa tejto reci nikdy neodrodil. ” Je to p re k rá sn a b ásn ick a , n a v y se z ú st ta k y c h d ro b cek o v . A asp o n ráz, v z á u jm e z a c h o v a n ia d o b rej n álad y , sa ozaj m ő z e m e u v o rn it’. Z ab u d n im e k d e sm e, co j e o k o lo n á s, n e p rip u st’m e k seb e z ia d n e p o c h y b n o s ti, n e c h a jm e sa u n á s a t’ d o in y c h k rajo v , do sv eta ilú zií. T ak p ríje m n e j e o b c a s p e k n e sn ív a f, aj k e d ’ n á s sen v tó m st’a stn e jso m p ríp a d e - sa k o n c! p reb u d e n ím . A k e d ’ sa p re b u d ím e , v y trie z v ie m e , ta k to z b a v e n í k rá sn y c h ilú zií n e m ő z e m e n ep o c h y b o v a t’ o tó m , ze b y sa tie d e tic k y ozaj b o li “z ro d ili v slo v en sk ej re c i" a to p re to , “ ab y sa te jto rec i n ik d y n e o d ro d ili“ . B o li casy, b o li, ale sa m in u li. B o lo b y ic h tr e b a sp á t’ p ric a rit’. T rie z v o u h la v o u n e m ő z e m e n e v id ie t’ n a su p la c liv ú realitu : n a se deti u z aj s n a sim p ric in e n im sa m a s o v e o d n á ro d n u jú , n e v e d ia a n e c ítia p o slo v en sk y , leb o n e m a jú k to m u v h o d n é p o d m ie n k y u z ani v n a sic h p ríb y tk o c h , to b o z n ie v m a te rsk y c h sk ő lk a c h . A k o S lo v áci sm e d u se v n e chorí: m ie sto to h o , ab y sm e p re n a se slo v en sk é d e ti v y b o jo v ali slo v e n sk é m a te rsk é skoly, m y si n a se deti ja z y k o v o p risp ő so b u je m e k m a d ’ar-

ze n a k o n fe re n c ii se d ia “p o c e tn í zá u je m ci, u c ite l’k y m a te rsk y c h s k ó l z c e le j k ra jin y T ak p ísu n o v in y . To o n y sa z a o b e ­ ra jú s m a ly m i d e tic k a m i slo v e n sk y c h ro d ico v . R o b ia to v m a d ’a rsk y c h m a te r­ sk y c h sk ő lk a c h v o v el’m i o b m e d z e n o m case. N a v y se v ia c n é z c u d n é je , ze n a k o n fe re n c ii “na ich z ia d o s t’ ro ko va cím ja z y k o m j e m a d ’a rcin a , aby pochopili prednásky“! A k o j e to teda?! P rv y p ríz n a k n e z n a lo sti ja z y k a je , a k sa c lo v e k t’a z k o v y ja d ru je , n e sp rá v n e sklon u je ... D m h y m , v á z n e j sím p ríz n a k o m je , ak u z an i n e h o v o rí, ale e ste p o c h o p í slo v e n sk ú rec. N a jt’a z sí stu p e n n e z n a lo sti ja z y k a je , k e d ’ u z an i n e p o c h o p í co m u h o v o ria . D a jm e to m u , z e n a se u c ite l’k y n ie sú v tó m n a jh o rso m sta v e , o n y m á jú len t’a z k o sti s p o c h o p e n ím . A le p re p á n a já n a , p o to m ako m ö z u v y u c o v a t’?! A zial’, te n to sta v m á m é p o tv rd e n y aj p ria m o z “ te ré n u ", z k o n k ré tn e j m a te rsk e j skőlky, k to rá j e v raj o d ta k é h o to v y u c o v a n ia “ n á ro d n o stn á "! (V id’ c iá n o k Já n a B en cíka: Kde je svedomie?, E n 1 1/2000). A le v id n o to aj v k to re jk o l’v e k z n a sic h slo ­ v e n sk y c h d e d ín a m ie st n a “ z n a lo sti" z v e re n c o v ty c h to “u c ite lie k " (N e c h m i p re p á c ia tie sv e d o m ité u c ite l’k y , k to ry c h sa to n e ty k a ). Take'to nieco by sme ne-

nasli ani v Tramtárii, a nájdeme to tu, práve u nás, v Mad’arsku. P isai u z o tó m aj n e d á v n o z o sn u ly Jú liu s H e m e rk a , aj este z iv y G re g o r P a p u c e k , a le v id n o to na k a z d o m k ro k u , k a z d y o tó m v ie ,... a p re d s a s a to ta k to ro b í u z v y se p o l sto ro cia. Kde je tu zodpovednost’ patricného rezortu, k to ry b y m ai b y f zo d p o v e d n y z a ja z y k o v ú v y c h o v u deti. A síce n ie le n m a d ’arsk y c h , ale aj n á ro d n o stn y ch ! A le b o im je d ő le z ité le n je d n o : aby v e d e li p e rfe k tn e p o m a d ’a rsk y ? N a d h o d í sa aj o tá z k a , p re c o v e d ú c i nasej n áro d n o sti n a d ty m to k a ta s tro fá ln y m ja v o m v y se 50 ro k o v z a tv á ra li o ci, p reco p ro ti to m u n e v y stú p ili? P á c i sa n á m , ze te ra jsí z b o r C S S ten to d ő le z ity k ro k u ro b il, z acal hl’a d a f náp ra v u . L e n z e p o to l’k y c h ro k o c h z a n ed b áv a n ia n e b u d e l’ah k é te n to stav z m e n it’. V iem e, ze m e d z i ty m i te ra z p ő so b ia c im i 16 9 -m i u c ite l’k a m i m a te rsk y c h sk ő l sú aj d o b re p rip ra v e n é u c ite l’ky. S ú v sa k aj tak é, k to ré n e d o k á z u s re d a k to ro m slo v en sk é h o v y sie la n ia M R p o slo v e n sk y k o m u n ik o v a f ! A m e d z i ty m ito d v o m i j e siro k á sk á la v á c síc h -m e n síc h , ale aj vel’m i v ázn y c h n e d o sta tk o v . A k o ic h o d strá n it’? O tó m n a jz á v a z n e jso m n e d o sta tk u an i neh o v o ria c , ze v n a sic h slo v e n sk y c h dedin á c h sú o d ja k z iv a le n m a d ’arsk é m a tersk é skőlky, v n ic h k o n v e rz a c n o u re c o u v z d y b o l a p o d n e s j e ib a m a d ’arcin a, len o b cas v n ic h n a s e d e ti p o c u jú s p rá v n e n e sp rá v n e aj slo v e n sk é slo v o , len ta k m im o c h o d o m . Je p o to m div, ze p o c e t Slov á k o v v M a d ’a rsk u ra p íd n e u b ú d a ? A b y si d e ti m o h li z a c h o v a f sv o j m a te rin s k y ja z y k , slo v e n c in u , to b y si v y z a d o v a lo ta k m e r o p a c n ú situ áciu : slo v en sk ú m atersk ú sk ő lk u , v k to re j sa o b c a s h o v o rí aj po m a d ’arsk y , le b o o v lá d a t’ m á jú aj (ale n a z ia d n y p á d n ie len ) m a d ’a rsk y ja z y k . P o sta v ím e sa k o n e c n e n a v lastn é n o h y a d o k á z e m e to d o sia h n u t’? N a k a z d y p ád, tie “u c ite l’k y " , k to ré n e o v lá d a jú n a p o tre b n e j ú ro v n i slo v e n c in u , d o k o n c a je j a n i n e ro z u m e jú , b y n e m a li im ito v a f ú lo h u s lo v e n s k e j u c ite l’k y m a te rsk e j skoly, le b o to j e h o rs ie ako n ezm y sel. B o lo b y ic h tre b a v y m e n it’ n a tak é, k to ré n á s ja z y k d o b re o v lá d a jú , a tie o z a jstn é u c ite l’k y b y m a li k svojej p rá c i d o stat’ p o tre b n ú p o d p o ru n ie le n o d C S S , ale aj o d p a tric n y c h ú ra d o v re z o rtu sk o lstv a.

Gregor Papucek

Február 2001

OZNAMY A PROGA MY Z nasej posty

Nová zbierka básní na obzore!

V ázen á re d a k c ia ! P íse m Vám zo S lo ven ska . D n a 20. ja n u á r a 2001 so m sa z ú c a s tn il n a III. re p re ze n tá ln o m p le s e d o ln o zem skych S lo v á k o v v G alante. Tu so m o b ja v il Vás c a so p is B u d a p e stia n sky S lo v d k (6. císlo - d ecem b er/2 0 0 0 ), k to iy tam p rin ie sla p á n i Z u zk a H o lló syo vd , p re d se d n íc k a S lo v e n s k e j sa m o sp rd v y v B u d a p esti. H n e d ’ na d ru h y deli so m ho c e ly p r e c ita l a zd ro ven so m v y p ln il a j Vasú krízo v k u s tajnickou. P ra je m Vám v roku 2001 v e l’a p ra c o v n y c h a o so b n ych úspechov. A e s t e d o k o n c e n i e :

U z ro k y pracujem e na tóm , aby b ásn e L a ca K la u sa , m lynského rodáka a ucitel’a slovenciny (dnes uz na dőchodku) - ktoré napísal z vd’aky svojim rodicom , predovsetkym m atke - vysli nie len v casopise v p o d o b e ukázok, ale aj kom pletne, v podobe knizky. Zdá sa ze tento dlhé roky, ba dnes uz tak m er dve desat’rocia pestovany a v lahou dobrej v őle p olievany plod k o necne dozreje a z pom yselného strom ceka nasej literárnej tvorby v p o d o b e n o v u c k e j, zrelu ck ej k n iz k y n ám cu p n e ro v n o do nárucia. C akám e túto chvíl’u. M ozno p ríd e skór, n éz vyjde prvé tohtorocné císlo násho casopisu. K i ez b y to m u tak bolo!

Podporte 1%-om nás súbor PRAMEN! Vázení a milí nasi sponzori a priaznivci, prosíme Vás, podporte Vasim 1%-om nás úspesny súbor PRAMEN! Danové císlo: 19653527-2-42

Podporte nasu literatúru!

PROGRAM

M ilí n a s i c ita te lia ! L ite r a tú r a , a j n a s a n á r o d n o s tn á , m ő z e z it’ le n a k m á s v o jic h c ita te l'o v . A k c h c e te , a b y n a s a lite r a tú r a z ila , k ú p te sí n iz s ie u v e d e n é k n iz k y a c í ta jte ic h ! N a p ís te n á m s v o ju m ie n k u o n ic h !

A co novo na Kissénási ( B á s n e ) Nezabúdaj ( B á s n e ) W e ö r e s ; Keby svet bol drozdom ( D e ts k é

Slovenského klubu dőchodcov na prvy polrok

M ic h a l B la s k o :

2001

G re g o r P a p u c e k : Sándor

b á s n e v p r e k la d e

G re g o ra P a p u c e k a ) M ic h a l B e r n u ia :

Prekliate casy ( R o m á n

o P itv a r o s i)

P r íd ’te k n á m n a s a m o s p r á v u , m ő z e te s i b e z p la tn e o d n ie s t ’ n á s c a s o p is B u d a p e s t ia n s k y S lo v á k !

K lu b o v é p r o g r a m y o r g a n íz u je m e

kazdy druhy stvrtok od 14. hodiny.

V y n im k u tv o r ia tie a k c ie , k to r é sí v y z a d u jú in é r ie s e n ie , a le b o s ú to z á ja z d y . A k c ie m ie s to m n e v ia z a n é p lá n u je m e u s p o r ia d a t' p r e v a z n e v p r ie s to r o c h

Slovenského institútu v Budapesti na Rákócziho tr. 15.

V la s t n é p r o g r a m y s a s n a z ím e d o p ln it p o n u k o u v o n k a js ie h o p r o s tr e d ia .

Kto nemá este NÁS KALENDÁR? V á z e n í S lo v á c i z B u d a p e s ti a o k o lia , n a s a m o s p r á v e e s te m á m é n a p re d a j k a le n d á r o v d ó s t’, p ríd ’te a k ú p te si! C e n a : 3 0 0 F t. A n i je d n a ro d in a , v k to re j z ije a s p o n je d e n S lo v á k , b y n e m a la o s ta t' b e z N á s h o k a le n d á ra . B o l u ro b e n y p re v á s , c íta jte h o a ro z s iru jte h o !

Oznamujeme nasim citatel’om, ze V erejná nadácia pre národné a etnické m ensiny v M ad’arsku (A M agyarországi N em zeti és Etnikai K özalapítvány) sa odst’ahovala na novú adresu: 1065 B u dapest’, B ajcsy Zs. u. 31. III./6. E -m ail: m n ekk@ jnail.datanet.hu In tern et: h ttp://w 3.datan et.h u /~ m n ekk P ostová adresa: 1 3 8 7 B u d a p est’ 62., Pf. 25. Telefon: (06) (1) 3122824, 332-7334, 331-9711, 302-6713 R ia d itel’: M árton M olnár.

CÍTAJTE A ROZSIRUJTE obl’úbeny casopis Budapestiansky Slovák!

Február 1. 3. 15. Marec 1. 8. 29. Apríl 12. 26. Máj 12.

O tv á r a c ie p le n á r n e z a s a d n u t ie F a s ia n g o v y p le s ( m ie s to a c a s p o d l'a p o z v á n k y ) N á v s te v a o b n o v e n é h o p a lá c a K á r o ly io v c o v v B u d a p e s ti E x k u r z ia d o ja s k y n n é h o la b y r in tu

n a B u d ín s k o m h r a d e

P o z d r a v z ie n V y le t d o N a g y té té n y u , n á v s t e v a ta m o js ie h o m ú z e a V y le t d o c h r á n e n é h o a r e á lu n a S a s h e g y i N á v s te v a U n iv e r z ity v y t v a r n y c h u m e n í N á v s te v a s lo v e n s k y c h d e d ín v p o h o r í M á tr a ( H o r n á H u ta , K is k a litá s H u ta , M á tr a s z e n tim r e )

24. Jún 8-10. 21.

E x k u r z ia k v o d n e j n á d r z i n a G e llé r to v o m v r c h u V y le t n a S lo v e n s k o (B . S t ia v n ic a , B . K r e m n ic a a o k o lie ) B ila n c ia p o lr o c n é h o p r o g r a m ú “ p ri b ie lo m s t o le ”

Vedenie Klubu

Február 2001

Chichotance

NASA k r íz o v k a M ilí lústitelia nasej krízovky, vitajte v növöm tisícrocí! Krok urobeny z poslednej sekundy druhého tisícrocia do prvej sekundy toho nasledujúceho tretieho je jednoducho fantasticky! A k koncom obycajného roku sFubujeme svojmu okoliu, ze vstupom do nasledujúceho sa polepsíme, potom na kiok z jedného tisícrocia do nasledujúceho to musí platit’ az tisícnásobne! T ű je vynikajúca prílezitosf, aby ste sa rozhodli nie iba lústit’ nase krízovky, ale ich aj vylústit’ a vysledok poslat’ do nasej redakcie. Veríme, ze tak urobíte a my do 15. m arca od vás dostaneme kopu vylústení. Ak sa tak stane, od vel’kej radosti vsetkych úspesnych lústitel’ov odmeníme. Vylústenie krízovky zo 6. Ő./2000: Veselé Vianoce a st’astny novy rok! Daríek vyhrali: H elena Hajtmanová, Tmovec nad Váhom; Pavol Hudák, Sládkovicovo. Blahozeláme! Zlatko Papucek

- V z n á m e j d e d in k e G a lg a g u ta p risla z e n ic k a k p á n o v i fa rá ro v i. N a s e b e m ala s e d e m d e s ia t s u k ie n a na c h rb te “ h á tiko sá r". Z a s ta v ila sa v o d v e rá c h a p o ve d a la: - D o b ry d é ri, pá n fará r, p rin ie s la s o m od l’u d í m ilo d a ry. K d e ich m á m polozit'? - P án fa rá r ju s ra d o s t'o u v ita a c h c e l b y íst' v o n , u k á z a t' je j, kd e to m á polozit', h l'a d l s p ra v a , h fa d í z l’a v a , a le p re js t’ c e z d v e re p o v e d l’a d o s iro k a o b le c e n e j ze n iő k y je b e z n á d e jn é , - V s im n e si to aj z e n ic k a a o z v e s a : - Pán farár, útba som? S ta lo s a to v p ilis s k y c h M ly n k o c h . B a b ka kl’a c í v k o s to le p re d s o c h o u B lah o s la v e n e j p a n n y M á rie a ú p e n liv o s a m ó d ii: - Panencicko Mária, daj téjto

staréj babenke za holbicku vína! K o s to ln ík z a o ltá ro m to p o c u l a z v o la l: - V b dy, baba, vody! B a b k a n ik o h o n e v id e la , ib a p á n a J e z is a na krízi nad o ltá ro m , m y s le la si z e to o n , a ta k to s a n a n h o o s o p ila : - MIc ty soplák, tvojá mamenka lepsí ví, co

takéjto staréj babenke trebal - P a n e , n e v ie te n á h o d o u , kol’ko je h o d ín ? - V ie m . - Ö a k u je m . P ríd e b a b k a d o k o s to la a m ó d ii sa. U p ro s tre d m o d litb y si s p o m e n ie , ze d o m a z a b u d la v y p n ú f v a ric a ta k to s a m ó d ii: - Anje-

lícku, mőj stráznícku, prepni varic na jedniöku! - K d e p ra c u je te ? - N a z e le z n ic n e j s ta n ic i. A k o v y h y b k á r. - A c o v la s tn e ro b íte ?

- Vyhybam sa poctivej roboté.

Takto sa rodí strana é. 14

Za podporu násho casopisu srdecne d’akujeme slovenskym samosprávam 1., 6., 8., 13., 14. a 17. obvodu b u d a p e St ia n s k y

Slo VA'K

(Redakcia)

Casopis Slovenskej samosprávy Budapesti. Náklad: 1500 vytlackov. Redakcná rada: G regor Papucek (hlavny redaktor), Zuzana Hollósyová, Ladislav Petro, K azim ír Kápolnai. Adresa redakcie: 1054 Budapest’, Akadémia u. 1., Tel./Fax: 302-5117., E-mail: [email protected] ISSN 1416-6453, Tlac: ZORO Stúdió Kft. Budapest’

BUDAPESTI

A FŐVÁROSI SZLOVÁK ONKORMANYZAT LAPJA

mm VI. ÉVFOLYAM

iim i ej

SIPICKY

1. SZÁM

2001. FEBRUÁR

szubjektív képamagyarországi szlovák kisebbség helyzetéről

dos országokban miért nincsenek közös érdekeik a kisebbségeknek A fenti címmel azt akartam hangsúlyozni, hogy bár nem vagyok a k i­ sebbségi kérdés szakértője, azért még van véleményem a helyzetről. és a többségnek? Ott miért nem tud a kisebbség is besorolódni a nemzetbe? Nem tudom ányos kutatások, politikai beállítottság, vagy pártszimpátia De hozhatok konkrétabb, újabb példát is. M ostani miniszterelnökünk, alakította nézeteimet. Én csak egy egyszerű kisebbségi polgár vagyok, Orbán úr is lelkes élharcosa a szomszéd államokban élő magyarok jo ­ aki nem elszigetelten él a társadalomban, hanem figyelemmel kíséri az gainak. Tavaly például erdélyi magyarok előtt mondott beszédet, amely­ eseményeket. Sőt, időnként átolvasom a szakirodalmat is. Előadásom­ ban szeretnék néhány olyan dologgal foglalkozni, amely megkerülhetet­ ben a Romániában létrehozandó magyar egyetem kérdésével is foglalko­ zott. Többek között azt mondta, hogy reméli el­ len a mai magyarországi szlovák kisebbség jön az az idő, amikor mindenki saját anyanyel­ helyzetének értékelésekor. vén tanulhat. Éppen akkor tért vissza a lányom A kisebbséghez tartozásnak megvannak a m a­ Kassáról, ahol elvégezte az Állatorvosi Egyete­ ga hátrányai. Ha szlováknak vallom magam, met. Kiderült, hogy a diplomáját Magyarorszá­ kisebbségi sorba kerülök. Tartozhatnék a több­ gon nem ismerik el, amíg le nem tesz öt állam ­ ségbe is, hiszen nem látszik rajtam, hogy szlo­ vizsgát a pesti egyetemen. Gyakorlatilag az vák vagyok, és tökéletesen tudok magyarul. összes legfontosabb vizsgáját meg kell ismétel­ Sőt, sokkal jobban, mint szlovákul. Önként val­ nie, melyeket m ár Kassán letett. És természete­ lom magam szlováknak, minthogy semmi nem sen magyarul. Hol vannak hát a miniszterelnök kényszerít rá. Talán csak a szlovák őseim irán­ úr fennkölt gondolatai az anyanyelven való ta­ ti tisztelet, mert nem lenne tiszta a lelkiisme­ nulásról? M iért nem csinál rendet először a sa­ retem, ha megtagadnám a gyökereimet. De ját országában, ahol erre a teljes jogköre is ezzel a válaszommal alaposan megnehezítem megvan? A ztán felőlem bírálhatja a szom szé­ az életemet. Ha szlovák vagyok, nem vagyok dokat is. írtam neki egy levelet, melyben feltet­ magyar. A magyarok országában pedig nem tem neki ezt a kérdést és leírtam lányom esetét mindig jó “nem magyarnak” lenni. Az ember a diplomájával. N em volt olyan szerencsém, gyakran periférián levőnek és mellőzöttnek ér­ mint Antall úrral, mivel nem válaszolt. Csak a zi magát. Ha például egy magyartól megkérde­ titkárságának egyik munkatársa értesített, hogy zik, hány magyar él a Földön, úgy kezd számol­ a levelemet elküldték az Oktatási M inisztéri­ ni, hogy tízmillió Magyarországon, aztán ennyi umba. Egy hónap múlva levelet kaptam a m i­ meg ennyi Erdélyben, Felvidéken stb. Tehát tíz­ nisztériumból, melyben felsorolták a honosítás­ millió Magyarországon. De ha Magyarország­ sal kapcsolatos jogszabályok hosszú jegyzékét. nak pontosan ennyi lakosa van, akkor csak m a­ De arra, hogy tulajdonképpen mi is a helyzet az gyarok élnek itt. De akkor hol vagyok én? Nem Matej Sipicky anyanyelvi képzés elvével, a minisztérium sem is beszélve a többi szlovákról, románról, szerb­ válaszolt. M egint arra a következtetésre kellett jutnom, hogy egy olyan ről, németről, a romákat nem is említve. Hova vagyunk mi, “nem magya­ államban élek, amely számára a nemzetiségi állampolgárainak rok” beszámítva a magunk személyi igazolványával? Egyáltalán ez az problémái közömbösek. Semmibe vettek egy olyan ügyben, amelyért ország az én hazám is? Hiszen velem itt nem is számolnak. harcolnak, ha a magyarok jogairól van szó. Vagy idézhetném az elhunyt Antall Józsefet, aki kijelentette, hogy 15 Sebaj, ha Magyarországon mellőznek, lehet, hogy kellek Szlovákiában! millió magyar miniszterelnöke akar lenni, az egész magyar nemzeté, és Hisz logikus lenne a feltételezés, hogy a szlovák miniszterelnök is - m a­ a munkájával az egész nemzetet szeretné szolgálni. N em fűzte hozzá, gyar kollégájához hasonlóan - egész nem zetének miniszterelnöke akar hogy egyidejűleg a nem-magyar polgártársainknak is jó miniszterelnöke lenni, nemzete azon részéé is, amely a Szlovák Köztársaság területén k í­ akar lenni. Csak nem összekeverte Antall úr a nemzet és az állam fogal­ vül él. Én azonban, mint szlovák, Szlovákiában nem kapok túl sok gon­ mait? Ez kizárt, hisz történész volt. És megint felmerül a kérdés: hol az doskodást. Legfeljebb megdicsérnek azért, hogy egész jól tudok szlová­ én helyem? Ha a nemzet azonos az állammal - ahogy ezt az amerikaiak kul, ami nagyon szép teljesítmény egy magyartól. A m agyarokul gondolják -, akkor ebbe a magyar nemzetbe én is beletartozom. De ha ez ugyanis úgy tudják, hogy nem szívesen tanulnak idegen nyelveket. Úgy a nemzet 15 milliós - ahogyan ezt Antall úr és a politikai elit nagy része tekintenek tehát rám, mint egy különc magyarra, aki megtanult értelmezi -, akkor az nem lehet azonos a 10 millió lakosú állammal, ha­ szlovákul. S hogy tökéletesíthessem szlovák nyelvtudásomat, néhány nem csakis a kárpát-medencei teljes magyar populációval. Ebben az szlovák könyvet kapok ajándékba. Csak érdekességképpen Schuster el­ esetben én, mint szlovák, nem tartozom ehhez a nemzethez. Ezt a dilem ­ nök úrtól is kaptam egy könyvet - Kassáról, angolul. Igaza volt, az an­ m át felvetettem magának Antall Józsefnek is. 0 azonban semmi lénye­ golom sem tökéletes. Szlovákiában persze a szakértők másképp látják a ges ellentétet nem látott, hiszen szerinte a problémáink és érdekeink k ö ­ dolgot. N agyon jó l ismerik a helyzetünket és őszintén érdeklődnek a zösek. Talán igaza volt. De miért csak nálunk van ez így? A szomszé­

2001.február

problémáink iránt, de többségük az itteni szlovák nyelv és kultúra hely­ zetét reménytelennek tartja. Néhányan őszintén bevallják, hogy vélem é­ nyük szerint semmi sem képes megmenteni a szlovák nyelvet M agyaror­ szágon, legjobb esetben az agóniáját lehet meghosszabbítani. Ilyen tapasztalatok után nem könnyű optimistának maradni. Itthon sem­ mibe vesznek, ott, Szlovákiában már leírtak mint szlovákot. Akkor hát hová tartozom? Tulajdonképpen ki vagyok én? Még szlovák, vagy m ár magyar?

Kettős kötődés Ebből a skizofrén helyzetből kiutat jelenthetne egy speciális ideológia, melyet “kettős kötődésnek” nevezünk. Ez az ideológia nem régen jött létre és elsősorban humán értelmiségünk körében terjed. E szerint az el­ mélet szerint nem kell egy nemzetet kiválasztanom, hanem egyszerre le­ hetek ugyanúgy magyar és szlovák is. A magyar és a szlovák nemzet egyaránt közel állhat hozzám. Első hallásra ez a gondolat nagyon szim patikusnak tűnik. M egismerni két kultúrát, m indkettőben otthon lenni, két nyelvet beszélni - mindez gazdagabbá teszi az embert és új perspektívát nyit előtte. Sőt, ez a “ket­ tőskötődésű” kisebbség ama nevezetes híd szerepét is betölthetné, mely összekapcsol két nemzetet. Betölthetné, ha a világnak nem ezen a részén élnénk, ahol a nemzetek közti viszonyok oly sok konfliktus­ sal, megoldatlan problémával, régi sérelem mel és begyógyulatlan seb­ bel terheltek. Ilyen súlyos problém a például Trianon és a dunai vízi erőmű. Trianon: az egyik oldalon a nemzet tragédiája, a másikon felszabadulás az ezeréves elnyomás alól. Bős-Nagymaros: ördögi mű az egyik olda­ lon, hatalmas technikai bravúr a másikon. Tegyünk egy kísérletet és szembesítsük a “kettős kötődést” Trianonnal. Ha ezt a “kettős kötődést” komolyan veszem, akkor egyszerre kell egyetértenem Trianonnal és el­ ítélnem azt. De bárm ilyen vélemény, amely elismeri, hogy Trianonnak pozitív oldala is lehetett, mert például lehetővé tette azon nemzetek fej­ lődését, amelyek addig kisebbségi helyzetben éltek, felháborodást vált ki a magyarokból. Kategorikusan elutasítják az effajta interpretációt és azzal érvelnek, hogy “Nagy-M agyarország“ egy tökéletes gazdasági egység volt, hogy mindnyájan sokkal jobban élnénk, ha együtt m arad­ tunk volna. A másik oldalon bármilyen vélemény, mely kétségbe vonja a Szlovákia és Magyarország közötti határt, felháborodást kelt a szlová­ koknál. Ők azzal érvelnek, hogy a szlovák etnikum déli határa az erősza­ kos magyarosítás előtt még délebbre volt, mint a trianoni határ. Ha nem akarok összeveszni egyik oldallal sem és kitartok a “kettős kötődés” mellett, legokosabb, ha hallgatok. De további tíz hasonlóan komplikált példát is hozhatnék. Ezért úgy gondolom, hogy kettős kötődésben élni manapság fikció. A jelenlegi politika és az általa manipulált közvéle­ mény nemzeti kérdésekben nem tolerálja a kompromisszumokat. Az ok­ tatásügy és az egyházak szintén nemzeti alapon állnak és kevés em ­ pátiát mutatnak a szomszédos nemzetek és nemzeti kisebbségek félelmei iránt. Szerencsére vannak olyan emberek, tudósok, értelmiségiek, itt-ott politikusok is, akik hajlandók figyelembe venni a m ásik oldalt is és a problém ák megoldását a nem zetek közeledése és nem az egyoldalúan hasznos intézkedések útján keresik. Á m az a politikus, aki ilyen néze­ teket vall és ilyen programja van, nem sok szavazatot kap a választáso­ kon. A szavazóknak jobban tetszik a kissé konfrontatív nemzeti ideo­ lógia.

A kettős kötődés nagyon jó ideológia annak a skizofréniának a lep­ lezésére, melybe a teljes asszimilációhoz vezető úton kerültünk. Egy­ irányú utcában lépegetünk, visszafordíthatatlanul távolodunk a régi szlovák gyökerektől és egy új magyar identitás felé közeledünk. Ellen­ kező irányba nem lehet menni. Sajnáljuk ezeket a gyökereket, de nincs más választásunk. Voltak, akik megpróbáltak visszatérni ezekhez a gyö­ kerekhez. Csak azt érték el, hogy a többiek értetlenül néznek rájuk, mint arra az autósra, aki ellenkező irányban hajt az egyirányú úton. Lehetsé­ ges ugyan, de kockázatos, feszültséget keltő és értelmetlen is.

Példás nemzetiségi törvény Nagyon igazságtalan lennék, ha nem tennék említést a nemzetiségi tör­ vényről. M agyarország ugyanis büszkélkedhet a nemzeti és etnikai k i­ sebbségek jogairól szóló törvénnyel. E törvény elfogadásával M agyaror­ szág “jó példát mutatott egész Európának" és nemzetközi elismerést ka­

pott még Amerikától is. A gyakorlati megvalósítás során azonban sú­ lyos hiányosságok mutatkoznak. Kiderült, hogy a törvény szép elve­ ket deklarál, de a megvalósításukhoz nem biztosít feltételeket és eszkö­ zöket. N em valósult meg a többi törvénynek a nemzetiségi törvénnyel való összehangolása sem. így például hiába deklarálja a nemzetiségi tör­ vény a kisebbségek jogát a parlamenti képviseletre, ha a választójogi törvény nem teszi lehetővé kisebbségi képviselők megválasztását. H iá­ ba van a törvényben az anyanyelvi oktatáshoz való jog, vagy a kisebb­ ségi nyelvek használatának lehetősége a hivatalokban és a közéletben, amikor hiányzik hozzá a szükséges infrastruktúra, az intézmények és az anyagi eszközök. Nem elég deklarálni a nemzetiségi nyelven való okta­ tás jogát, ha az ilyen iskolákra nincsenek eszközök. Nem elég kijelente­ ni, hogy a nemzetiségi állampolgárnak joga van az anyaországban tanul­ ni, ha a megszerzett képesítést nem ismerik el Magyarországon. A nemzetiségi törvény tehát csak elméleti síkon marad és hatása az ak­ tuális kormány garnitúra és a helyi önkormányzatok jó vagy rossz indu­ latán múlik. Nehéz nem egyetérteni azzal a gyanúval, hogy a törvény-

alkotók szándéka nem az itt élő nemzetiségek problémáinak megol­ dása volt. Sokkal inkább az volt a céljuk, hogy újabb eszközt hozza­ nak létre a szomszédos országokkal szembeni politikai nyomásgya­ korláshoz a határon túli magyarok érdekében.

Kulturális autonómia A nemzetiségi törvény deklarálja a kisebbségek önkormányozáshoz és autonómiához való jogát. A kisebbségek autonómiája nagyon érzékeny kérdés ebben a régióban, mert magában hordja az állam dezintegráció­ jának csíráit. A kulturális autonómia, mint olyan még nem veszélyeztet semmit, de azzal, hogy etnikai alapon jön létre, egyfajta előfutára le­

het az etnikai kisebbség területi autonómiára irányuló igényének, amit már csak egy lépés választ el a szeparatizmustól. Ezért annyira óvatosak a szomszéd államok kormányai, amikor a határon túli m agya­ rok autonómiát követelnek. Nálunk, Magyarországon nincs ilyen veszély, mert az itteni kisebbségek nem élnek egy tömbben, viszonylag gyenge a nemzeti tudatuk, és anya­ országaik nem ösztönzik őket ilyen irányban. Mi, szlovákok ezért létre­ hozhatjuk Magyarországon a magunk kulturális autonómiáját, mert ez­ zel valószínűleg nem váltjuk ki a többség politikai aggodalmait. N e le­ gyenek azonban túlzott illúzióink, ne várjunk tőle csodákat. Semmiféle kulturális autonómia sem képes kulturális életet serkenteni olyan kultú­ rában, amelyet az emberek nem ismernek. Mi, itt élő szlovákok m eg­ szoktuk a magyar kultúrát, a szlovák kultúrát inkább a folklórral kap­ csoljuk össze. Minden, amit magas- vagy m odem kultúrának nevezhet­ nénk, magyar vagy újabban angol nyelven került hozzánk. Azután itt vannak az irodalmi szlovák nyelvvel kapcsolatos nehézségeink is. Túl­ nyomó többségünk tájnyelven beszél és nem az irodalmi szlovák nyel­ vet. Paradoxon, hogy az a humán elit, amely tudja az irodalmi nyelvet és átadhatná azt a következő nemzedékeknek - szélesítve ezzel a modem szlovák kultúra intellektuális bázisát -, egyre gyakrabban járatja gyere­ keit magyar iskolákba.

A nyelv A nemzetiségi kisebbségek túlélésének kulcskérdése anyanyelvűnk megőrzése. Éppen ez a legnagyobb bajunk. Közösségeinkben a szlovák nyelv már szinte minden szerepét elvesztette. M ár a családokon belüli érintkezés eszközeként is eltűnőben van. Húsz évvel ezelőtt még nem számított ritkaságnak, ha családi körben szlovákul beszéltek. Folyama­ tosan kihalt, kihalóban van az az utolsó nemzedék, melynek a szlovák az első nyelve volt. A mai felnőtt generáció már csak passzív módon tud szlovákul: értik a beszédet, de m ár csak nagyon nehezen fejezik ki m a­ gukat. Előnyben részesítik a magyar nyelvet, amelyen tökéletesen be­ szélnek. Gyenge szlovák nyelvtudásuk miatt néhányan szégyellik is m a­ gukat és ezért kerülik a szlovákiai szlovákokkal való találkozást. Előfor­ dul olyan paradox helyzet, hogy amikor delegáció érkezik Szlovákiából, a mi szlovákjaink valósággal fellélegeznek, ha a vendégek között m a­ gyar is van, akivel lehet magyarul beszélni és nem kell a szlovák nyelv­ vel kínlódni. Gyakran kérdeznek minket, miért hagyjuk, hogy kihaljon a szlovák nyelv? M iért nem óvjuk, ápoljuk, használjuk? Hiszen a vajdasági és » nagylaki szlovákok, akik ugyanahhoz a délalföldi nyelvi szigethez tar­

2001. február

toznak, megőrizték a nyelvüket. Bonyolult kérdés ez. Egyik oka az le­ het, hogy esetükben megváltozott az államnyelv, és ennek következ­

H a ezt mégis megteszem, annak más, nem praktikus oka van. Én m eg­ tettem, de nem azért, mintha szükségem lett volna rá a munkámban.

tében megszűnt a magyarosító nyomás. (Ez Trianon egyik említett pozitívuma). Nálunk ez a nyomás megmaradt, sőt, erősödött, sikere­

Összegző értékelés

sen kiszorítva a szlovák nyelvet a társadalmi és gazdasági életből, és na­ gyon sokáig a szlovák nyelvű kultúra intézményeinek létrehozására irá­ nyuló minden kísérletet lehetetlenné tett. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy bár még létezik szlovák nyelvünk, de funkciók nélkül. Egy kis szlovák nyelvész társaságon és a humán értelmiségen kívül már senki­ nek sincs rá szüksége. Sem a munkában, sem a társadalmi életben, de már a családi kapcsolatokban sem. Divatos kifejezéssel élve: az élet nem motivál minket arra, hogy megőrizzük. Vegyünk például egy mérnököt, orvost, vagy egy olyan kutatót, mint én vagyok. M indnyájan magyar felsőoktatási intézményekben tanultunk, magyar tankönyvekből. A magyar szaknyelvet és terminológiát ism er­ jük. Soha nem volt, most sem létezik M agyarországon olyan könyves­ bolt, ahol szlovák szakirodalmat árulnának. Az egyetem elvégzése után szembesültünk a valósággal: ha haladni akarunk a technikával és tudo­ mánnyal, folyamatosan tanulnunk kell. A természet- és műszaki tudo­ m ányok azonban nemzetköziek és a szakirodalom nyelve az angol. Ez valójában Amerika diktátuma, amely már több évtizede uralja a term é­ szettudományi kutatásokat. Ehhez az egész világnak alkalmazkodnia kell és meg kell tanulnia angolul. Szlovákiában is, M agyarországon is. Nekünk, nem-amerikaiaknak nagy hátrány az, hogy a kis államnyelve­ ken való tanulás után még az angol szaknyelvet is el kell sajátítanunk. Az amerikaiaknak elég egy nyelv mindenhez. Az angol szaknyelvben való jártasságnak azonban van egy nagy előnye. Az egész világon m in­ den kollégámmal megértetem magam a szakmámban, mert ezen a nyel­ ven mindenki tud velem beszélni. Még a szlovákiai kollégáim is. Nem vagyok tehát érdekelt abban, hogy a szlovák szaknyelvet megtanuljam.

Hogyan értékelem összességében kisebbségünk helyzetét? Rossz-e, vagy jó? A válasz attól függ, mely kritériumokat részesítem előnyben.

Ha a nemzetiség - mint nyelvi és kulturális kisebbség - túlélése a leg­ fontosabb kritérium, akkor a helyzet tragikus. N em hiszem, hogy esélyünk lenne a fennmaradásra ilyen társadalmi és anyagi feltételek mellett, a kormány és a parlament politikai jóindulatának ilyen hiánya mellett. Ebből a szempontból a magyar nemzetiségi politika a leg­ rosszabb az egész régióban, mivel nem képes kisebbségeinek teljes nyelvi asszimilációját megakadályozni. N em állíthatom azonban, hogy erős politikai nyomás alatt lennénk. Nem kényszerülünk feladni nemzeti identitásunkat. Ebből a szempontból a helyzet jó. De a kormány politikája velünk szemben kétarcú. Nem fordít ránk sok figyelmet, mert valószínűleg tudatában van annak, hogy nem vagyunk képesek politikai önvédelemre. Nem vagyunk öntudatos határon túli magyarok, nincsenek politikai ambícióink és nincs bátorsá­ gunk panaszainkkal nemzetközi fórumokhoz fordulni. Mi jó kisebbség vagyunk, szófogadók, lojálisak, talán egy kicsit szolgalelkűek is. Éneke­ lünk, táncolunk, szeretjük országunkat, nem nyilatkozunk róla gyaláz­ kodva és nem gátoljuk a kormány politikai ambícióit, amikor nyomást gyakorol a szomszédos országokra azzal a céllal, hogy olyan jogokat is kikényszerítsen az ottani magyar kisebbségeknek, amelyek nekünk sin­ csenek. A szomszéd államok nem csak a gazdasági sikerekért iri­

gyelhetik Magyarországot, hanem békeszerető és alkalmazkodó ki­ sebbségeiért is. (Elhangzott Békéscsabán, 2000. október 13.-án, szlovák nyelven)

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat 2001. évi munkaterve B u d a p e s ti S z lo v á k K ó ru s lé tr e ­ A F ő v á r o s i S z lo v á k Ö n k o r ­ h o z á s a , m ű k ö d te té s e m á n y z a t (F S Z Ö ) e g y ü ttm ű k ö ­ A „ B u d a p e s ti S z lo v á k o k K u ltu r á ­ d é s i m e g á lla p o d á s t k ö tö tt v a la ­ lis Ö r ö k s é g e ” m u n k a c s o p o r t lé t­ m e n n y i fő v á ro s i k e rü le ti s z lo ­ r e h o z á s a , k u ta tá s i e r e d m é n y e i­ v á k ö n k o r m á n y z a tta l v a la m in t n e k k ö n y v fo r m á já b a n v a ló k i­ k ü lö n fé le in té z m é n y e k k e l, s z e r ­ adása v e z e t e k k e l, m e ly e k k e l s z o r o ­ s a n e g y ü ttm ű k ö d ik . A m e g á lla ­ Tapasztalatcsere: p o d á s é r t e lm é b e n a k ie m e lt A F ő v á ro s i S z lo v á k Ö n k o rm á n y ­ k é p z é s e k e t, t a n fo ly a m o k a t , z a t ré s z t v e s z a F ia tá ro n T ú li n e m z e ti ü n n e p e k e t , e g y h á z i A FSZÖ kibővített ülése S z lo v á k o k H á z a ta n á c s k o z á s a in re n d e z v é n y e k e t é s fo ly ó ir a t k i­ é s k u ltu rá lis re n d e z v é n y e in S z lo v á k iá b a n a d á s u k a t a k e rü le ti s z lo v á k ö n k o r m á n y z a to k k ö z ö s e n • A F S Z Ö fe lv e s z i a k a p c s o la to t a k ü lfö ld i s z lo v á k s z e r v e ­ s z e rv e z ik , re n d e z ik é s e z e k e t k ö z ö s e n fin a n s z ír o z z á k . z e te k k e l S z ü k s é g e s e z a z é rt, m e rt a k e rü le ti s z lo v á k ö n k o r ­ m á n y z a to k n a k e h h e z s e m a s z e m é ly i, s e m a z a n y a g i 3 . A F S Z Ö lé tre h o z z a a S z lo v á k K ö n y v tá r á t é s k ia la k ítja f e lté te le k n in c s e n e k b iz to s ítv a . K ö z ö s e rő v e l v is z o n t a n n a k m ű k ö d é s i fe lté te le it e z e k a fe la d a to k s ik e re s e n m e g v a ló s íth a tó k . 4 . A F S Z Ö tá m o g a tja a z e lm ú lt id ő s z a k b a n lé tr e h o z o tt c i­ v il s z e r v e z ő d é s e it Közös szervezésű feladataink: • S z lo v á k N y u g d íja s o k K lu b ja - K lu b s lo v e n s k y c h d ő • S z lo v á k n y e lv ta n fo ly a m - 3 c s o p o r tb a n - ja n u á r tó l d e ­ chodcov c e m b e r ig fo ly a m a to s a n • S z lo v á k T á r s a s k ö r - S lo v e n s k á b e s e d a • „ B u d a p e s tia n s k y S lo v á k ” fo ly ó ir a t m e g je le n te té s e k é t­ • S z lo v á k J á ts z ó h á z - D e b n ic k a h a v o n ta 1.

• • • •

E g y h á z i r e n d e z v é n y e k tá m o g a tá s a - e v a n g é lik u s , k a to ­ lik u s S z lo v á k o k F a rs a n g i re n d e z v é n y e K é p z é s , ta p a s z ta la tc s e r e P rá g á b a n a s z lo v á k k is e b b ­ s é g i s z e r v e z e te k k ö ré b e n B u d a p e s ti S z lo v á k o k N a p ja - S z lo v á k o k K a rá c s o n y a m e g re n d e z é s e

5. 6. 7.

A F S Z Ö ö s z tö n d íja t b iz to s ít 6 ta n u ló s z á m á ra A F S Z Ö tá m o g a tja a s z lo v á k f ia ta lo k tá b o r o z ta tá s á t A F S Z Ö e z é v b e n is m e g e m lé k e z é s t ta r t e g y - e g y e l­ h u n y t s z lo v á k k ö z é le ti s z e m é ly is é g s írjá n á l

2001.február

Akiket a sors elszólított tőlünk

A Szlovák Nyugdíjas Klub PROGRAMJA 2 0 0 1 . év e lső fé lé v é re

T isztelt K lu b v e ze tő sé g ! F á jd a lo m m a l v e tte m át a m e g h ív ó t. U g y a n is d rá g a férjem , Benyecskó László 2 0 0 0 . 12. 10.-én, é le té n e k 61. é v é b e n in fa rk tu s b a n e lh u n y t. O ly a n v á ra tla n u l h a g y o tt itt b e n n ü n ­ k et, h o g y m é g m a se m tu d ju k felfo g n i. Mindig nagyon

büszke volt arra, hogy a Szlovák Önkormányzat Klub­ jának tagja lehetett. Ü d v ö z lö k m in d e n k it és jó e g é sz s é ­ g e t k ív á n o k . S zere te tte l: B e n y e c sk ó L á sz ló n é . O sz to z u n k a c sa lá d fá jd a lm á n és e z ú to n is b ú c sú z u n k B e n y e c sk ó L á sz ló tó l. T isz te ltü k , sz e re ttü k , e m lé k é t m e g ­ ő rizzü k . P etro L á sz ló K lu b v e z e tő ú rn a k ! K ö sz ö n e tte l v e tte m é rte síté sü k e t és a m e g h ív ó t a fé lé v n y itó ü lé sü k re . S ajn o s, sz o m o rú b e je le n té s se l k e ll éln em . F é rje m , Dr. Hrabovszky Mihály 2000. 12. 8 .-á n e lh u n y t - íg y m á r n e m é rte sü lh e t a to v á b b ia k b a n a sz lo v á k e se m é n y e k rő l. M e g é rté sü k e t k ö sz ö n ö m . T isztelettel: Dr. H ra b o v sz k y M ih á ly n é . S zo m o rú an v e ttü k a h írt, ré sz v é tü n k e t n y ilv á n ítju k a csa lá d n a k . E lh u n y t tá rsu n k e m lé k é t m e g ő riz z ü k .

Adójuk 1%-ával támogassák a Központi Szlovák Táncegyüttest! Adószám: 19653527-2-42

Klubfoglalkozásainkat kéthetente csütörtö­ ki napon 14 órai kezdettel tartjuk, kivéve a zo ka t, melyek értelemszerűen más megol­ dást igényelnek. Az egyéb, helyhez nem kö­ tött programjaink színhelye a Szlovák Inté­ zet (Bp. Rákóczi út 15.). Saját szervezésű programjainkat az érdeklődésnek megfele­ lően kiegészítjük külső programkínálatokkal.

Február 1. Félévnyitó plenáris ülés 3. Farsangi Bál (helye és időpontja a meghívó szerint) 15. A felújított Károlyi-palota megtekinteése

Március 1. A Budavári barlanglabirintus megtekintése 8. Nőnapi köszöntő 29. A nagytétényi Kastélymúzeum megtekintése

Április 12. Kirándulás a Sashegyi Természetvédelmi Parkba 26. A Képzőművészeti Egyetem megtekintése

Május

FELHÍVÁS! A F ő v á ro s i S z lo v á k Ö n k o rm á n y z a t v e g y e s k ó r u s t s z e r v e z 1 8 -7 0 é v k ö z ö tti k ó ­ ru s ta g o k s z á m á ra . A je le n tk e z ő k e t a fő v á ro s v a la m e n n y i k e rü le té b ő l é s a k ö ­ z e li s z lo v á k te le p ü lé s e k r ő l v á rju k a 3 0 2 -5 1 1 7 te le fo n s z á m o n . A z a la k u ló ü lé s t 2 0 0 1 . m á rc iu s 2 .-á n 1 7 .3 0 - k o r ta r tju k a F S Z Ö s z é k h á z á b a n .

A Budapesti Szlovákok Báljának kedves vendégei Szlovákiából és Bécsből

12. Barangolás a mátrai szlovák falvakban (Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraszentimre) 24. A Gellért-hegyi víztározó megtekintése

Június 8-10.

Kirándulás Szlovákiába (Selmec­ bánya, Körmöcbánya és környéke) 21. A féléves tevékenység értékelése, „fehérasztal-ünnepség”

A Klub vezetősége

PRAMEN Központi Szlovák Táncegyüttes

Köszönjük a jó zenét Peter Fahn zenekarának és a sok szép dalt Lydia Volejnícková, Jozef Ivaska és Dodo Ivaska énekeseknek

A fővárosi székhelyű szlovák táncegyüttesünk is kitett magáért

2001. február

I. kerületi szlovákok karácsonya - piliscsévi kedves vendégeikkel

Rozka Keleczová tanítónő elhozta hozzánk Budára női énekkarát, iskolai színjátszóit és a csévi szlovák népdalokat

A csévi iskola tanulói nagyon szépen adták elő a B etlehem i csilla g c. karácsonyi játékot

Amit ezek az asszonyok énekelnek, az csak szép lehet

A fiatalok is énekeltek - dalaink Cséven nem fognak kihalni

Önkormányzataink vezetői is jelen voltak

A cséviek szép programja lenyűgözte a közönséget

Az asszonyok és a lányok közös fellépése

Búcsúzóul a közönség is bekapcsolódott

2001. február

Λ B udapesti Szlovákok Bálja a Duna P alotában - képekben

A PRAMEN Központi Szlovák Táncegyüttes bevezető tánca

A szlovákiai Lydia Volejnícková énekesnő elbűvölte a budapesti szlovákokat

Reményeink szerint a Budapesti Szlovákok Farsangi Báljának vendégei - közös örömünkre - jól érezték magukat

A bálozók által megválasztott szépségek: a bál királynője - Margita Garajská, I. hercegnő - Mariana Pappová, II. hercegnő - Andrea Valková

A társastáncok mellett jelen voltak a népi táncok, és voltak, akiknek kedvezett a bál szerencsecsillaga is, a tombola

A lap anyagi támogatásáért köszönetét mondunk az I., VI., V ili., XIII., XIV. és XVII. kerületek szlovák kisebbségi önkormányzatainak. (sze rk e sztő ség )

BUDAPESTI

SZLOVÁK

A Fővárosi Szlovák Ö nkorm ányzat lapja. M egjelenik 1500 példányban. A kiadásért felelős: H ollósy Tiborné. Szerkesztőbizottság: Gregor Papucek főszerkesztő,

Hollósy Tiborné, Petro László, Kápolnai Kázinér A szerkesztőség címe: 1054 B udapest, A kadém ia u. 1., Tel./Fax: 302-51-17., E-m ail: ssb@ m atavnet.hu ISSN 1416-6453, N yom dai kivitelezés: ZORO Stúdió K ft., B udapest