VI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version

VI. MELLÉKLETEK

Tartalomjegyzék

6.1. melléklet Jelentkezési, tájékoztatási lap...................................................................... 217 6.2. melléklet Előzetes tudásszint felmérő lap ................................................................... 220 6.3. melléklet Tanulási forgatókönyv.................................................................................. 221 6.4. melléklet Önellenőrző kérdések listája, otthoni feladatok jegyzéke .......................... 254 6.5. melléklet Esettanulmányok feldolgozása .................................................................... 265 6.6. melléklet Csoportmunka feladatok .............................................................................. 284 6.7. melléklet Otthoni irányított tanulásra alkalmas képzési segédanyag ....................... 285 Tanulási hatékonyságot vizsgáló teszt ................................................................... 285 Irányított tanulási napló ......................................................................................... 287 Személyre szabott akcióterv.................................................................................... 289 Mintadokumentumok............................................................................................... 290 6.8. melléklet Látogatási bizonyítvány ............................................................................... 291 6.9. melléklet Konzultációs tanácsadási űrlap .................................................................. 292 6.10. melléklet Írásos értékelő sablon, tesztlapok ............................................................. 295 6.11. melléklet Hallgatói/tanfolyami adminisztrációs űrlap............................................. 297

216

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

6.1. melléklet Tájékoztatási lap A Partnerség építési képzés a Paktum Platform projekt keretében került kidolgozásra a foglalkoztatási paktumok sikeres előkészítése és működtetése érdekében. A képzés alapjául szolgáló tananyag regisztrált paktummunkatársak, illetve paktumok által megnevezett és támogatott munkatársak számára készült és a hatékony és sikeres együttműködéshez kíván elméleti, gyakorlati és tapasztalati tanácsokkal szolgálni, egy hatékony Platform kialakítása céljából. A képzéshez csatlakozó munkatársak számára a tananyagban kínáltak mellett a továbbiakkal szolgálunk: ü ismeretek már működő helyi és kistérségi foglalkoztatási együttműködések műhelytitkairól, ü más paktumok munkatársaival történő tapasztalatcsere lehetőség a felkínált csoportmunka-felületünkön folytatható fórumok keretében, ü szakértőinkkel való konzultáció lehetősége, ü további partneri együttműködések kidolgozásának lehetősége a paktumok és képviselőik között. A Partnerség építési képzés ezen, távoktatási célokat szolgáló formája a pilot gyakorlati képzés által kínált és tesztelt tematikát követi. A gyakorlati képzés 15 óra jelenléti oktatást (a kialakított tematika alapján, elmélet

és csoportmunka) valamint 15 óra önálló tanulást tartalmazott – ezen tapasztalatokat alapul véve a részt venni kívánók számára is ennek megfelelő időkereteket kínálunk a tananyag egyéni elsajátításához. Az otthoni tanulást segítő internetes felület on-line belépést követően érhető el – a szükséges felhasználói azonosítók és jelszavak a regisztrált paktumok és partnerek révén igényelhetőek az on-line elérhető jelentkezési lap kitöltésével a www.paktumplatform.hu weboldalon keresztül. A bejelentkezett hallgató a képzéssel kapcsolatosan e-mailen keresztül további információkat kap – ez az induló csomag az első feljelentkezés, konzultációs lehetőség, csoportmunka-alkalom és feladatleadás időpontját is tartalmazza. Minden bejelentkezett hallgatónak külön hallgatói felületen alkalma van nyomon követni egyéni tanulási ütemét, a már teljesített és a még teljesítésre váró feladatok és tanulási egységek nyomon követésére szolgáló közös táblázatban. Amennyiben a hallgató minden teljesítendő egységet eredményesen befejezett, a képzésen való részvétele végén a képzés elvégzését igazoló látogatási bizonyítványban részesül. Elérni kívánt oktatatási eredmény A tananyagul szolgáló dokumentum alapos áttanulmányozása, a kérdésekre való válaszadások, a feladatok teljesítése révén azt kívánjuk elérni, hogy a paktummunkatársak képesek legyenek: ü felülvizsgálni saját, menedzser- és irányítótestületbeli szerepüket és tevékenységüket, ü differenciálni az együttműködéseken belüli funkciók és szerepek között, ü paktum együttműködésükön belül identifikálni a szükséges (esetleg kritikus), az együttműködés javítását szolgáló változtatási pontokat - ez által részt vállalva javító szándékú új stratégiák kidolgozásában, ü tapasztalatokat és ötleteket cserélni más foglalkoztatási paktumok munkatársaival és közös együttműködések kidolgozását kezdeményezni.

217


A képzés tematikája A tanulási segédanyag két nagy egységre bontható: Első fejezet: Tanulási segédlet Második fejezet: Függelék A tananyagul szolgáló dokumentum a Második fejezetben felsorakoztatott források között szerepel (Második fejezet 1), a tananyag elsajátítását és alkalmazását szolgáló egyéni és csoportos feladatok leírásaival, valamint esettanulmányokkal együtt. Az Első fejezet magába foglalja a tanulási forgatókönyvet magát, mely használatát a tananyaggal együttesen, annak kiegészítéseként javasoljuk. A forgatókönyv az egyéni tanulást segítve, a hatékony használat érdekében az alapul szolgáló tananyag lényegi felosztását követi. Ebből kifolyólag a következő fejezeteken keresztül kap vezetett kíséretet, és segítséget a képzésben résztvevő paktummunkatárs: I. Fejezet: A partnerségről általában A partnerség elvének megjelenése és formálódása A partnerség alapelvei, jellemzői Partnerség a Strukturális Alapok programozásában A partnerség és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata Az Európai Unió módszereinek felhasználása az NFT2 egyeztetési folyamatában A partnerség elvének érvényesülése projektek szintjén A partnerségi csoportok építkezése. II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése A partnerség építés a gyakorlatban A partnerek feladatai A partnerségre és együttműködésre épülő projektek előnyei Különböző szerepkörök a sikeres csapatmunkában A partnerség elvének érvényesülése a projektekben A partnerség és a csoportmunka Partnerség a megvalósításban Partnerség a projektek értékelésében és monitoringban III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek A foglalkoztatás paktum partnerség lényege, szereplői, formái A paktumok közötti koordináció A térségi foglalkoztatási partnerségek szintjei Partnerség a foglalkoztatási stratégiák elkészítésében A partnerséggel kapcsolatos kritériumok, minőségi követelmények Információs rendszer, kommunikáció a paktumokban A segédanyag a különböző fejezetek rövid, áttekinthető összegzését tartalmazza és mellette ellenőrző, öntesztelést szolgáló lehetőséget biztosit. Az egyes fejezetek között önálló, illetve csoportos feladatok teljesítése a kitétel a következő fejezetre történő továbblépés előtt. A feladatok és a tananyag kapcsán felmerülő kérdéseik tisztázásához személyes és csoportos konzultációs lehetőséget kínálnak az internetes felületen át elérhető szakértő munkatársak. A képzés elvégzésének időkeretei A képzésre történő jelentkezését követően az jelentkező által a jelentkezési lapon megadott email címre egy adminisztrátori visszaigazolásban küldjük meg személyre szabott jelszavát és azonosítóját, valamint a következő indított kurzus időpontjáról történő értesítést.

A képzés 15 óra önálló tanulást, valamint hozzávetőlegesen 15 óra (a kialakított tematikát követő) egyéni és csoportos elméleti és gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz. Az önálló tanulás eredményességének érdekében kérjük vegye figyelembe a következő javasolt időkereteket:

218


§

§ §

§ §

§

§

A tananyaggal történő ismerkedést már a képzés visszajelzett kezdési időpontja, az első bejelentkezés alkalmával kezdje meg. A tananyag letölthető. A jobb haladás érdekében nyomtassa ki. Átolvasásra és értelmezésére hozzávetőlegesen (egyéni tempótól függően) 3-5 órára lesz szüksége. Minden egyes fejezet, illetve alfejezet átolvasása előtt javasolt a vonatkozó gondolatok összegyűjtése, lejegyzetelése, saját tapasztalatainak átgondolása és összegzése. Ez esetenként 5-15 percet igényel. A forgatókönyv által nyújtott vezetett segédlet esetén ugyancsak javasolt önálló jegyzetek készítése – a tanagyag részletes tanulmányozása előtt készített jegyzeteinek átolvasását, és kiegészítését a rendelkezésére bocsátott Irányított tanulási napló (Második fejezet 2.2) használata révén teheti meg. Ennek segítségével könnyen mérhetővé teheti saját tanulásának eredményét és mértékét. Erre a feladatra esetenként 15 percet szánjon minimum. Javasolt a tananyag egyes szakaszai között a tanulási forgatókönyv vonatkozó, összegző szakaszainak tanulmányozása. A tananyagban való továbbhaladás feltétele a kapcsolódó feladatok egyéni, illetve internetes felületen keresztül történő teljesítése. Erre fejezetenként átlagosan 3-6 órát szánjon (tanulási egységenként – alfejezetenként – 10-30 perc fejezetek végén nagyobb lélegzetvételű, esetlegesen on-line felületen át elérhető csoportmunkával számoljon). Képzési egységenként, a fejezeteket lezáró nagyobb elemző kérdések révén felmerülő kérdései kapcsán tanácsadó szakértő munkatársunkkal való konzultációs lehetőséget biztosítunk. A tanulótársak közötti tapasztalatcserére külön felületen biztosítunk lehetőséget kérve, hogy a résztvevők osszák meg dilemmáikat, aktuális problémáikat, jó és rossz tapasztalataikat egymással (figyelembe véve azt az elvet, hogy „mindenki szakértő”).

További tippek a segédanyag használatához A következőkben néhány gyakorlati tanácsot gyűjtöttünk össze, annak érdekében, hogy hogyan teheti egyéni tanulási folyamatát igazán hatékonnyá. A hatékonyság legfontosabb eleme, hogy figyeljen oda az előkészületekre: ü A képzés kezdeti időpontjának és további on-line kereteinek ismeretében tervezze előre egyéni tanulási menetét (ha segít, készítsen órarendet). ü Tegye szabaddá magát és biztosítsa a zavartalan körülményeket az előre eltervezett időszakokra (órarendjét ossza meg munkatársaival, hogy azon időpontokra ne tervezzenek önnel). ü Győződjön meg a technikai feltételek adottságáról, ellenőrizze, hogy a kapott jelszava működik-e. ü Gondolaja át a soron következő témához, feladathoz kapcsolódó személyes tapasztalatait, kérdéséit, elvárásait, szükségleteit jelen futó, illetve tervezendő projektjei vonatkozásában – ezek előzetes, papíron történő rögzítése segít később visszaidézni aktuális, gyakorlatban megtapasztalt kétségeit, melyet szakértőnkkel átbeszélhet, illetve csoportmunkája során tisztázhat. Hatékonyságát a Második fejezetben található Tanulási hatékonyságot (Második fejezet 2.1) vizsgáló teszt kérdéseire történő válaszaival ellenőrizheti. A teszt elvégzését az első önálló tanulási idő végén javasoljuk! Amennyiben készen áll a munkára, azonosítója és jelszava a rendelkezésére áll, kérjük ide kattintva lépjen be a tananyag letöltéséhez és első bejelentkezéséhez!

Jó munkát kívánunk!

219


6.2. melléklet Jelentkezési lap

„Partnerség építési képzés” A Partnerség építési képzési tananyag regisztrált paktummunkatársak, illetve paktumok által megnevezett és támogatott munkatársak számára készült és a hatékony és sikeres együttműködéshez kíván elméleti, gyakorlati és tapasztalati tanácsokkal szolgálni, egy hatékony Platform kialakítása céljából. A képzés 15 óra önálló tanulást, valamint hozzávetőlegesen 15 óra (a kialakított tematikát követő) egyéni és csoportos elméleti és gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz.

Személyi adatok Név: Életkor: Elérhetőségek Levelezési cím Telefon Mobil Fax E-mail Képviselt szervezet/intézmény adatai Intézmény/szervezet neve: Képviselt intézmény/szervezet címe: Intézmény/szervezet tevékenységének rövid leírása: Iskolai végzettség Munkatapasztalatok Jelentkező jelenlegi beosztása: Betöltött munkaköre/feladatai: Korábbi munkatapasztalatok Személyes motiváció Indokolja miért kíván a képzésen részt venni Véleménye szerint milyen formában tud a képzés jelenlegi munkájához hozzájárulni Véleménye szerint Ön milyen formában, illetve kapcsolódó tapasztalatokkal tud a közös csoportmunkákhoz hozzájárulni a képzés során?

Ajánló személyek/referenciák (2 személy/intézmény) Minden elfogadott jelentkező egyénre szabott felhasználónevet és jelszót kap e-mailes értesítésben, mely a belépést lehetővé teszi a számára az on-line elérhető oktatási felületre.

220


6.3. melléklet Tanulási forgatókönyv

Partnerség Építési Képzés TANULÁSI SEGÉDANYAG a Paktum Platformon belüli foglalkoztatási együttműködések támogatására

© Copyright 2006 Paktum Platform

Tartalomjegyzék Ismertető Bevezetés Elérni kívánt oktatatási eredmény A képzés tematikája A képzés elvégzésének időkeretei További tippek a segédanyag használatához Első fejezet: Tanulási segédlet - Forgatókönyv I. Fejezet: A partnerségről általában II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek Második fejezet: Függelék 1 Tananyag 2 Tanulási segédanyagok 2.1 Tanulási hatékonyságot vizsgáló teszt 2.2 Irányított tanulási napló 2.3 Személyre szabott akcióterv 2.4 Otthoni feladat.doc 2.5 Esettanulmányok 3 Mintadokumentumok

221


Ismertető Bevezetés A Partnerség építési képzés a Paktum Platform projekt keretében került kidolgozásra a foglalkoztatási paktumok sikeres előkészítése és működtetése érdekében. A képzés alapjául szolgáló tananyag regisztrált paktummunkatársak, illetve paktumok által megnevezett és támogatott munkatársak számára készült és a hatékony és sikeres együttműködéshez kíván elméleti, gyakorlati és tapasztalati tanácsokkal szolgálni, egy hatékony Platform kialakítása céljából. A képzéshez csatlakozó munkatársak számára a tananyagban kínáltak mellett a továbbiakkal szolgálunk: ü ismeretek már működő helyi és kistérségi foglalkoztatási együttműködések műhelytitkairól, ü más paktumok munkatársaival történő tapasztalatcsere lehetőség a felkínált csoportmunka-felületünkön folytatható fórumok keretében, ü szakértőinkkel való konzultáció lehetősége, ü további partneri együttműködések kidolgozásának lehetősége a paktumok és képviselőik között. A Partnerség építési képzés ezen, távoktatási célokat szolgáló formája a pilot gyakorlati képzés által kínált és tesztelt tematikát követi. A gyakorlati képzés 15 óra jelenléti oktatást (a kialakított tematika alapján, elmélet

és csoportmunka) valamint 15 óra önálló tanulást tartalmazott – ezen tapasztalatokat alapul véve a résztvenni kívánók számára is ennek megfelelő időkereteket kínálunk a tananyag egyéni elsajátításához. Az otthoni tanulást segítő internetes felület on-line belépést követően érhető el – a szükséges felhasználói azonosítók és jelszavak a regisztrált paktumok és partnerek révén igényelhetőek az on-line elérhető jelentkezési lap kitöltésével a www.paktumplatform.hu weboldalon keresztül. A bejelentkezett hallgató a képzéssel kapcsolatosan e-mailen keresztül további információkat kap – ez az induló csomag az első feljelentkezés, konzultációs lehetőség, csoportmunka-alkalom és feladatleadás időpontját is tartalmazza. Minden bejelentkezett hallgatónak külön hallgatói felületen alkalma van nyomon követni egyéni tanulási ütemét, a már teljesített és a még teljesítésre váró feladatok és tanulási egységek nyomon követésére szolgáló közös táblázatban. Amennyiben a hallgató minden teljesítendő egységet eredményesen befejezett, a képzésen való részvétele végén a képzés elvégzését igazoló látogatási bizonyítványban részesül. Elérni kívánt oktatatási eredmény A tananyagul szolgáló dokumentum alapos áttanulmányozása, a kérdésekre való válaszadások, a feladatok teljesítése révén azt kívánjuk elérni, hogy a paktummunkatársak képesek legyenek: ü felülvizsgálni saját, menedzser- és irányítótestületbeli szerepüket és tevékenységüket, ü differenciálni az együttműködéseken belüli funkciók és szerepek között, ü paktum együttműködésükön belül identifikálni a szükséges (esetleg kritikus), az együttműködés javítását szolgáló változtatási pontokat - ez által részt vállalva javító szándékú új stratégiák kidolgozásában,

222


ü

tapasztalatokat és ötleteket cserélni más foglalkoztatási paktumok munkatársaival és közös együttműködések kidolgozását kezdeményezni.

A képzés tematikája A tanulási segédanyag két nagy egységre bontható: Első fejezet: Tanulási segédlet Második fejezet: Függelék A tananyagul szolgáló dokumentum a Második fejezetben felsorakoztatott források között szerepel (Második fejezet 1), a tananyag elsajátítását és alkalmazását szolgáló egyéni és csoportos feladatok leírásaival, valamint esettanulmányokkal együtt. Az Első fejezet magába foglalja a tanulási forgatókönyvet magát, mely használatát a tananyaggal együttesen, annak kiegészítéseként javasoljuk. A forgatókönyv az egyéni tanulást segítve, a hatékony használat érdekében az alapul szolgáló tananyag lényegi felosztását követi. Ebből kifolyólag a következő fejezeteken keresztül kap vezetett kíséretet, és segítséget a képzésben résztvevő paktummunkatárs: I. Fejezet: A partnerségről általában A partnerség elvének megjelenése és formálódása A partnerség alapelvei, jellemzői Partnerség a Strukturális Alapok programozásában A partnerség és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata Az Európai Unió módszereinek felhasználása az NFT2 egyeztetési folyamatában A partnerség elvének érvényesülése projektek szintjén A partnerségi csoportok építkezése. II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése A partnerség építés a gyakorlatban A partnerek feladatai A partnerségre és együttműködésre épülő projektek előnyei Különböző szerepkörök a sikeres csapatmunkában A partnerség elvének érvényesülése a projektekben A partnerség és a csoportmunka Partnerség a megvalósításban Partnerség a projektek értékelésében és monitoringban III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek A foglalkoztatás paktum partnerség lényege, szereplői, formái A paktumok közötti koordináció A térségi foglalkoztatási partnerségek szintjei Partnerség a foglalkoztatási stratégiák elkészítésében A partnerséggel kapcsolatos kritériumok, minőségi követelmények Információs rendszer, kommunikáció a paktumokban A segédanyag a különböző fejezetek rövid, áttekinthető összegzését tartalmazza és mellette ellenőrző, öntesztelést szolgáló lehetőséget biztosit. Az egyes fejezetek között önálló, illetve csoportos feladatok teljesítése a kitétel a következő fejezetre történő továbblépés előtt. A feladatok és a tananyag kapcsán felmerülő kérdéseik tisztázásához személyes és csoportos konzultációs lehetőséget kínálnak az internetes felületen át elérhető szakértő munkatársak.

A képzés elvégzésének időkeretei A képzésre történő jelentkezését követően az jelentkező által a jelentkezési lapon megadott email címre egy adminisztrátori visszaigazolásban küldjük meg személyre szabott jelszavát és azonosítóját, valamint a következő indított kurzus időpontjáról történő értesítést.

223


A képzés 15 óra önálló tanulást, valamint hozzávetőlegesen 15 óra (a kialakított tematikát követő) egyéni és csoportos elméleti és gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz. Az önálló tanulás eredményességének érdekében kérjük vegye figyelembe a következő javasolt időkereteket: §

§ §

§ §

§ §

A tananyaggal történő ismerkedést már a képzés visszajelzett kezdési időpontja, az első bejelentkezés alkalmával kezdje meg. A tananyag letölthető. A jobb haladás érdekében nyomtassa ki. Átolvasásra és értelmezésére hozzávetőlegesen (egyéni tempótól függően) 3-5 órára lesz szüksége. Minden egyes fejezet, illetve alfejezet átolvasása előtt javasolt a vonatkozó gondolatok összegyűjtése, lejegyzetelése, saját tapasztalatainak átgondolása és összegzése. Ez esetenként 5-15 percet igényel. A forgatókönyv által nyújtott vezetett segédlet esetén ugyancsak javasolt önálló jegyzetek készítése – a tanagyag részletes tanulmányozása előtt készített jegyzeteinek átolvasását, és kiegészítését a rendelkezésére bocsátott Irányított tanulási napló (Második fejezet 2.2) használata révén teheti meg. Ennek segítségével könnyen mérhetővé teheti saját tanulásának eredményét és mértékét. Erre a feladatra esetenként 15 percet szánjon minimum. Javasolt a tananyag egyes szakaszai között a tanulási forgatókönyv vonatkozó, összegző szakaszainak tanulmányozása. A tananyagban való továbbhaladás feltétele a kapcsolódó feladatok egyéni, illetve internetes felületen keresztül történő teljesítése. Erre fejezetenként átlagosan 3-6 órát szánjon (tanulási egységenként – alfejezetenként – 10-30 perc fejezetek végén nagyobb lélegzetvételű, esetlegesen on-line felületen át elérhető csoportmunkával számoljon). Képzési egységenként, a fejezeteket lezáró nagyobb elemző kérdések révén felmerülő kérdései kapcsán tanácsadó szakértő munkatársunkkal való konzultációs lehetőséget biztosítunk. A tanulótársak közötti tapasztalatcserére külön felületen biztosítunk lehetőséget kérve, hogy a résztvevők osszák meg dilemmáikat, aktuális problémáikat, jó és rossz tapasztalataikat egymással (figyelembe véve azt az elvet, hogy „mindenki szakértő”).

További tippek a segédanyag használatához A következőkben néhány gyakorlati tanácsot gyűjtöttünk össze, annak érdekében, hogy hogyan teheti egyéni tanulási folyamatát igazán hatékonnyá. A hatékonyság legfontosabb eleme, hogy figyeljen oda az előkészületekre: ü A képzés kezdeti időpontjának és további on-line kereteinek ismeretében tervezze előre egyéni tanulási menetét (ha segít, készítsen órarendet). ü Tegye szabaddá magát és biztosítsa a zavartalan körülményeket az előre eltervezett időszakokra (órarendjét ossza meg munkatársaival, hogy azon időpontokra ne tervezzenek önnel). ü Győződjön meg a technikai feltételek adottságáról, ellenőrizze, hogy a kapott jelszava működik-e. ü Gondolaja át a soron következő témához, feladathoz kapcsolódó személyes tapasztalatait, kérdéséit, elvárásait, szükségleteit jelen futó, illetve tervezendő projektjei vonatkozásában – ezek előzetes, papíron történő rögzítése segít később visszaidézni aktuális, gyakorlatban megtapasztalt kétségeit, melyet szakértőnkkel átbeszélhet, illetve csoportmunkája során tisztázhat. Hatékonyságát a Második fejezetben található Tanulási hatékonyságot (Második fejezet 2.1) vizsgáló teszt kérdéseire történő válaszaival ellenőrizheti. A teszt elvégzését az első önálló tanulási idő végén javasoljuk! Amennyiben készen áll a munkára, azonosítója és jelszava a rendelkezésére áll, kérjük ide kattintva lépjen be a tananyag letöltéséhez és első bejelentkezéséhez!

Jó munkát kívánunk!

224


Első fejezet: Tanulási segédlet - Forgatókönyv Emlékeztető: Kérjük, minden egymást követő tanulási egység előtt jegyezze le a témához kapcsolódó gondolatait, kérdéseit. Ennek rendszerezett vezetéséhez használja a javasolt Irányított naplót (lásd: Második fejezet 2.2)

I. Fejezet: A partnerségről általában A partnerség elvének megjelenése és formálódása A partnerség alapelve az Európai Unió regionális - régiók közötti fejlődési különbségek csökkentését szorgalmazó - politikájának egy lényeges eleme, mely a Strukturális Alapok 1988-ban bekövetkezett reformja során került bevezetésre. A partnerségi elv mára egyike az EU Strukturális Alapok alapelvnek: Koncentráció Programozás Addicionalitás Partnerség

működését

meghatározó

négy

A partnerségnek alapvetően két dimenziója van: a vertikális és a horizontális dimenzió. A partnerség első hivatalos megfogalmazását az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i 1260/1999/EK Rendelete tartalmazza. Az alapok felhasználását a 2006-ban elfogadott, új Kohéziós normatívák közt az általános szabályokat tartalmazó 8750/06-os EK Rendelet tartalmazza. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Ön szerint miért válhatott a partnerség, mint alapelv, a regionális és helyi fejlesztés, innováció és szociális politika, a gazdasági és szociális kohézió erősítésének – vagyis a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének - egyik legfontosabb erőforrásává az EU regionális politikája szempontjából? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ Fogalmazza meg az alapvető különbséget a partnerség vertikális és horizontális dimenziói között! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mely társadalmi szereplők együttműködése alkotja a horizontális dimenziót? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

225


Az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i 1260/1999/EK Rendelete miként határozza meg a partnerség területeit, és miként kívánja betartani a partnerség gyakorlatban történő érvényesítését? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mi a szerepe és felelőssége a Monitoring Bizottságnak? Kikből áll össze? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerség alapelvei, jellemzői Az Aarhusi Nemzetközi Környezetvédelmi Egyezmény szövegében (42 ország aláírásával, köztük Magyarország és az Európai Bizottság) jelent meg először a partnerség elve. A dokumentum a partnerségi elv alkalmazásának területén modellül szolgál: az információkhoz való hozzáférésről, a döntéshozásban történő részvételről és az igazságszolgáltatási jogról szól. A Strukturális Alapok rendeletei eredetileg a tagállamok és a régiók közötti „alá-fölé rendelt” partnerséget fogalmaztak meg. 1993-ban bővült a jelentés azáltal, hogy magába foglalta a - tagállamok által megnevezett, egymással „egyenrangú” szereplőként értékelt - gazdasági és szociális partnereket is, így 1994-től a már létező „társadalmi partnerség”-ről szóló koncepció került előtérbe. Mára a partnerség egy több szinten, több ágazatban megjelenő és elfogadott szerveződést jelent, túlmutatva a Strukturális Alapok tevékenységeire való korlátozódáson. A partnerség sajátosságai • Hatékony szerveződési forma, rugalmas, könnyen adaptálható, alakítható • Hálózatos szerveződési mód • Érdekszövetség, melyben a kockázatok és hasznok megoszlanak • Méltányosság, kölcsönös haszon a felek között • Átláthatóság • Alapvető képesség a sokszereplős intézményi együttműködésre A partnerség stratégiai és operatív kapcsolatok olyan komplex rendszerévé vált, amely érinti a programok kialakítását, előkészítését és menedzsmentjét egyaránt. A partnerség alapelvei:

Bizalom Hatékonyság Esélyegyenlőség

Jellemzői: • egyenrangú viszony, • a gyors és pontos információszerzés színtere, • az új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, • az innovációk, ötletek, új látásmód forrása, • visszajelzés saját munkánkról (kritika, bátorítás, sikerélmény) • a növekedés motorja,

226


•

tanulni kell

A sikeres partnerség követelményei • Bizalom, együttműködési készség • Azonosíthatóság, folyamatos aktivitás • Átláthatóság, területi jelenlét • Megfelelő kapacitás, képesség a folyamatos részvételre • Résztvevők hierarchiában formális egyenlősége • Kezdeményező indíték és energia a megszilárdításra → támogató • Kompromisszumkészség • Tisztelet mások legitim érdekei iránt • Első megbeszélések: közös célok, érdekek, elvárások meghatározása vitás témák mellőzése, • Döntések felbontása részdöntésekre Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mit takar a “társadalmi partnerség” fogalma és mikorra vezethető vissza a megjelenése? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Ön szerint alakuló vagy már létező foglalkoztatási paktumuk együttműködései vonatkozásában hogyan érvényesül vagy érvényesülhet a partnerség horizontális és miben nyilvánul vagy nyilvánulhat meg a partnerség vertikális dimenziója? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A partnerség fentebb felsorolt alapelvei és jellemzői tükrében, hogy látja, jelenleg hol tart a paktumuk? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

Partnerség a Strukturális Alapok programozásában A partnerség célja Programok hatékonyabb végrehajtása A program prioritásai és tevékenységei jobban illeszkedjenek a valós szükségletekhez A helyi fejlesztési kapacitások erősítése Ennek sikeres eléréséhez a partnerszervezetek részvétele rendkívüli jelentőségű a programozás egyes szakaszaiban. A programozás szakaszai Programkészítés

227


Identifikáció Kidolgozás Megvalósítás Monitoring Értékelés Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Fejtse ki a programozás egyes szakaszai alatt értendő tevékenységeket amennyiben van folyamatban lévő vagy tervezett partneri együttműködésük, vizsgálja meg a partnerek szerepét az egyes szakaszokra vonatkoztatva:  Programkészítés _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________  Identifikáció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Kidolgozás ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Megvalósítás ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Monitoring ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerség és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megalkotásának folyamatában a társadalmi konszenzus megteremtése szempontjából a leglényegesebb alapelv a partnerség elve Csak a társadalmi partnerek véleményének ismeretében biztosítható az NFT mögötti társadalmi konszenzus. A területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. Törvény megadja a regionális politika és a területfejlesztésjogi kereteit és rendelkezik a beavatkozások hátteréül szolgáló különböző szintű – nemzeti ill. regionális – intézményekről.

228


Az Európai Unió módszereinek felhasználása az NFT2 egyeztetési folyamatában Az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerében két olyan módszer is megtalálható, melyek fontosak a Nemzeti Fejlesztési Terv egyeztetési folyamatának szempontjából: 1. Konzultáció 2. Közös politikaformálás A fentiek alapján a társadalmi egyeztetés célja: ü A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésébe a szociális és civil partnereknek a partnerség elve szerint történő bevonása ü Az NFT-t készítő szakértői team támogatása a különböző szakmai és társadalmi partnerek véleményeinek, javaslatainak összegyűjtésével; ü A jövőbeni potenciális intézményi közreműködők, pályáztatók és pályázók előzetes tájékoztatása a majdani pályázati lehetőségekről, feltételekről. A társadalmi egyeztetés alapelvei: Koordináció, Dokumentáció, Folyamatosság, Visszacsatolás, Transzparencia, Esélyegyenlőség

Az egyeztetés módszere Az egyeztetési folyamat előkészítése és koordinálása során a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala szoros munkakapcsolatot alakított ki az érintett minisztériumokkal, és a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel. Az egyeztetés eszközei Adatbázis építés Személyes kommunikáció (egyeztetések; találkozók; konferenciák; országos fórumok) Nyomtatott formák (DM levelek; szóróanyagok; cikkek megjelentetése) Internet (a Hivatal honlapján interaktív fórumok üzemeltetése) Média Az első Nemzeti Fejlesztési Tervet követően kidolgozásra kerül egy Átfogó Fejlesztési Terv is, melybe a társadalmi partnerek – az NFT társadalmi egyeztetéséhez hasonlóan – bekapcsolódhatnak és melynek kialakításakor figyelembe veszik az NFT társadalmi vitája kapcsán beérkezett, az NFT lehetőségeit meghaladó fejlesztési javaslatokat, hozzászólásokat. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Fejtse ki a társadalmi egyeztetés alább felsorolt egyes alapelveinek lényegét, az alattuk értendő tevékenységeket - gondolja át, hogy az Önök paktumában ugyanezen alapelvek megállják-e a helyüket:  Koordináció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Dokumentáció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Folyamatosság

229


___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Visszacsatolás ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Transzparencia ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Esélyegyenlőség ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerség elvének érvényesülése projektek szintjén A partnerség 3 szintje: Tervezés Végrehajtás Projekt értékelése Európai Uniós tagállamként támogatásokhoz csak akkor juthatunk, ha projektünk rendelkezik: ü világosan megfogalmazott stratégiával ü megfelelő önrésszel a vállalt feladat teljesítéséhez ü olyan kitűzött nagy volumenű céllal, amit egyedül nem lehet, vagy nem hatékony elvégezni ü lehetőséggel segíteni és koordinálni az intézmények közötti kapcsolatépítést A partnerségre és az együttműködésre épülő projektek előnyei:  partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítása  olyan struktúrák és együttműködések kialakítása, amelyek a pályázati projektek befejezése után is fennmaradnak és pozitív hatást gyakorolnak a régió társadalmigazdasági fejlődésére A partnerség elvének érvényesülése makro és mikro szinten: Gazdasági, társadalmi és civil érdekcsoportokkal történő széleskörű egyeztetés Partnerek bevonása a tervezésbe és a folyamat értékelésébe Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Sorolja fel a jól átgondolt stratégia alapismérveit! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

230


Hogy tudja egy projekt biztosítani a társadalmi konszenzust? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Sorolja fel azon társadalmi partnereket, melyek potenciálisan érintettek az EU Strukturális Alapjainak felhasználásában közreműködőként, pályáztatóként, pályázóként, illetve végső kedvezményezettként (a partnerség lehetséges szereplői)! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerségi csoportok építkezése A programozás során a lényeges szereplőket bevonják a programozási folyamatba: információkat, konkrét adatokat, véleményeket gyűjtenek össze, dolgoznak fel, eredményeket véleményeznek az Operatív Program végleges elkészültéig. A regionális és helyi szereplők bevonásával az intézkedések reálisak, a szükségletekhez illeszkedők lesznek. A projektgenerálással kapcsolatban a hangsúly a horizontális partnerségen van és az operatív munkacsoportok kialakításán. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a szerepe a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak és hol helyezkednek el a vertikalitáson belül, mint partnerek? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Milyen technikák alkalmazásával alakítják Önök ki a horizontális partnerségeket és alakítanak vagy terveznek alakítani operatív munkacsoportokat? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mi a szerepe egy operatív munkacsoportnak? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

231


Fejezet-összefoglaló kérdéssor -

Mikor jelent meg a partnerség elve az Uniós szakpolitikában és hogyan változott meg az értelmezése?

-

Mi a partnerség alapelve és melyek a jellemzői?

-

Hogyan jelentik meg a partnerség a hazai szabályozásban és a mi a társadalmi egyeztetés lényege?

-

Hogyan és mely szakaszokban jelenik meg a partnerség a Strukturális Alapok programozási tevékenységiben?

-

Hogyan érvényesül a partnerség elve a különböző szinteken?

-

Hogyan építkeznek a különböző partnerségi csoportok?

A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. A tananyag következő fejezetéhez kapcsolódó oldalakra a fenti kérdések megválaszolása után léphet.

232


II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése A partnerség építés a gyakorlatban A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának eszköze, mely a humánerőforrás fejlesztés céljait összhangba hozza a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel. A foglalkoztatási paktum a lehető legszélesebb együttműködésre épít. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. A siker        

kulcsfontosságú tényezői: Minden lehetséges partner bevonása Kölcsönös bizalom és magas fokú információ- és tapasztalatcsere Partnerek közötti erős megállapodás a jövőbeni célokról, jövőképről, eredmények meghatározása Partnerek számára világos feladat és projektben betöltött szerep Innovatív eszközök és modellek alkalmazása a szükségletek meghatározásnál Kiváló menedzsment és koordináció Elégséges forrás a partnerség fenntartására és támogatására Jó kommunikáció és PR a sikerek közvetítésére

Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Sorolja fel a paktum térségi szereplőit és a kulcsfontosságú szereplők potenciális érdekeltségeit és céljait – vegye számba saját, specifikus célkitűzéseiket is a felsorolásnál! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen szereplőket vontak vagy terveznek bevonni Önök a paktumpartnerek körébe? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Kik számítanak paktumpartnernek (formálisan és érdemileg)? Sorolja partnereit a formális és érdemi partnerek közé, átgondolva szerepüket, feladataikat és lehetőségeiket! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mit tartalmaz egy keret-megállapodás_ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Egy 1-10-ig terjedő skálán értékelné a következő kritériumok szükségességét (az 1-es szám jelöli a legkevésbé, míg a 10-es szám a leginkább fontos felkészültségi szempont) A partnerek közötti kulturális különbségek megértése és elfogadása

233


1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A partnerség céljai és a feladatok pontos meghatározása reális időtervvel 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Elérhető célok megfogalmazása, világos és rugalmas stratégia kidolgozása a kitűzött célok, közös elképzelések és bizalom kialakítása elérése érdekében 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Jól megfontolt partner-kiválasztás, az egyes partnerek szerepének és a kötelezettségek tisztázása 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Elégséges források (tudás, információ, idő, anyagi forrás) 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Hatékony szervezeti struktúra felállítása a partnerség és kapacitás biztosítására 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A kommunikáció és a felelősségre vonhatóság biztosítása 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Mi hiányzik a sikerhez? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerek feladatai A partnereknek hosszú távú stratégiát kell kifejleszteniük, ha hatékonyan akarnak működni és hosszan tartó eredményeket elérni. A stratégiának tartalmaznia kell: ü egy a régióra fókuszáló jövőképet ü egy akciótervet ü egy összehangolt feladat-meghatározást Ezen kívül szükség van a kötelezettségek felosztására, hogy a tervezett munka elkészüljön, a monitoring és az előrehaladási jelentések előkészületei megvalósuljanak. A partnerség valószínűleg nem hatékony, ha:  a partnerek nem osztják meg az értékeiket és az érdeklődésüket,  nincs kockázati, felelősségi, elszámolási vagy haszoni megosztás,  a partneri erőforrások és szakértelem egyenlőtlensége,  egy személy vagy partner az irányító,

234


   

partner által nem ismert rejtett motiváció, éppen csak „fenntartja a látszatot”, tagjai nem törekednek arra, hogy megállapítsák a vitapontokat, megoldják a belső ellentéteket, a partnereket nem megfelelő körültekintéssel választják ki.


Mit tartalmaz/jellemez a stratégián belül: A jövőkép? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Az akcióterv? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Az összehangolt feladat-meghatározás? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mitől lesz és hogy tehető hatékonnyá a partnerség keretében folytatott munka? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerségre és együttműködésre épülő projektek előnyei Egy partnerség hatékony működését segíti, ha önálló szervezetről van szó. E l ő n y ö s , h a a s z e r v e ze t : stabil és hosszútávon működő rugalmas független kialakított kommunikációs hálózattal rendelkezik A partneri együttműködés előnyei a következők:  politikailag és társadalmilag elismertek  a partnerek irányt mutatnak és elfogadják a politikai kötelezettségeik gyakorlatát  a tulajdonviszonynak nagy jelentősége van  a megállapodások jól azonosítható felelősségeken alapulnak  az érintett szereplőket bevonják a tervezésbe és a megvalósításba  minden partnerszervezet egyformán teljesít  a kötelezettségek és az együttműködés jellege tisztázott  a partnerségek koordinátorait a partnerek jelölik ki  a partnerek ragaszkodnak a vezetői döntésekhez  anyagi eszközök, ismeretek, know-how és elméletek megosztása a partnerekkel  egyenlő lehetőségek biztosítása a partnerségen belül  a kielégítő anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állnak a megvalósításhoz  képes pénzalapot el különíteni a rendelkezésre álló forrásokból

235


   

a helyes gyakorlatnak szilárd alapja van a partnerségen belül az erőforrások és az egyéni képességek a monitoringra és az értékelésre fordítódnak minden partner tud tanulni a másiktól, és él a nyílt tapasztalatcsere az erőforrások, a kötelezettségek és a feladatok különbözhetnek egymástól, de a partnerségek hozzáadott értéke minden egyes partner számára elismert.


Soroljon fel legalább 6 tényezőt amelyek segíthetnek növelni a partnerség hatékonyságának megítélését?! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Sorolja fel, mely előnyökkel szembesült saját élő, vagy alakuló partnersége kapcsán! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Jelölje be azon kívánatos előnyöket, amelyeknek híján van jelenlegi partnerségi kapcsolatrendszerük:  politikailag és társadalmilag elismertek  a partnerek irányt mutatnak és elfogadják a politikai kötelezettségeik gyakorlatát  a tulajdonviszonynak nagy jelentősége van  a megállapodások jól azonosítható felelősségeken alapulnak  az érintett szereplőket bevonják a tervezésbe és a megvalósításba  minden partnerszervezet egyformán teljesít  a kötelezettségek és az együttműködés jellege tisztázott  a partnerségek koordinátorait a partnerek jelölik ki  a partnerek ragaszkodnak a vezetői döntésekhez  anyagi eszközök, ismeretek, know-how és elméletek megosztása a partnerekkel  egyenlő lehetőségek biztosítása a partnerségen belül  a kielégítő anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állnak a megvalósításhoz  képes pénzalapot el különíteni a rendelkezésre álló forrásokból  a helyes gyakorlatnak szilárd alapja van a partnerségen belül  az erőforrások és az egyéni képességek a monitoringra és az értékelésre fordítódnak  minden partner tud tanulni a másiktól, és él a nyílt tapasztalatcsere  az erőforrások, a kötelezettségek és a feladatok különbözhetnek egymástól, de a partnerségek hozzáadott értéke minden egyes partner számára elismert. Írja össze javaslatait arra vonatkozóan, hogy Ön szerint hogy lehet a hiányzó kompetenciákra szert tenni a funkcionális javulás érdekében! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

236


Különböző szerepkörök a sikeres csapatmunkában A csapatmunka fogalmát meg kell különböztetnünk a projektmunka fogalmától! A legjobb csapatmunka az egyének és a szerepek sokféleségéből ered. Fontos az informális partnerség-építésnek inspiráló és bizalomépítő hatása van. A projektekben egy-egy intézményt általában 1-3 fő képvisel, azonban a projekt-munkacsoport létszáma 6-8 fő - viszonyítva a projekt méretéhez. A munkacsoport hatékonyságának feltétele:  világos, közös cél;  közös felelősségvállalás;  célok felé vezető munkamenet és haladás mérése;  partnerek motivációinak felismerése;  kis/kezelhető méret;  készségek és szerepkörök szerinti felépítettség, egyértelmű feladatfelosztás;  megfelelő erőforrások;  megfelelő támogatás a vezetők részéről;  közös munka alapvető szabályaiban történő megegyezés;  egymás problémáira való odafigyelés, segítőkészség;  egyéni, és kollektív sikerek elismerése, közös eredményre való képesség;  konfliktusok konstruktív kezelése;  megfelelő kommunikációs rendszer, változatos munkamódszerek;  a kulturális sokszínűség megértése, tagok megismerése, bátorítása;  munkastílus gyakorin mérlegelése, hajlandóság a változtatásra. A csoportmunka kezdete a lehetőségek felmérésének és személyes pozíciók megerősítésének ideje – az érdekeltségek alapjait adja. Az aktivitást segíti a feladatok konkretizálódása. A projekttermék létrehozása végén ne felejtsünk el ünnepelni. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a különbség és mi az azonos a projekt- és a csapatmunka között? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Jelenleg zajló együttműködésük, együttműködéseik során a Belbin-féle 9 szerepkör közül mely szerepköröket látja betöltöttnek? Esetlegesen mely szerepkörök nincsenek beazonosítva, felvállalva az adott együttműködésen belül?  koordinátor  alakító (világosan láttatja a tagokkal a célokat)  munkálkodó, végrehajtó (ötletek és tervek gyakorlati végrehajtója)  befejező (a részleteket ellenőrzi, határidőkért és a pontosságért felel)  innovátor (új ötletekkel és kreatív megoldásokkal áll elő)  monitorizáló, értékelő személy  erőforrások figyelője (naprakész információkkal rendelkezik)  csapatmunkás (bátorítja, kisegíti a munkacsoport tagjait)  szakértő Miben látja aktuális munkacsoportjuk/munkacsoportjaik erősségét?

237


___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Miben látja aktuális munkacsoportjuk/munkacsoportjaik erősségét és gyengeségét? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerség elvének érvényesülése a projektekben A projektben résztvevő partnerek együttműködését partnerségi nyilatkozatban is deklarálni kell. A projekt partnerség kialakításának lépései: I. Előkészítés II. Tárgyalás

III. Befejezés

A projektpartnerség lényege a partnerek között létrehozott kapcsolat, a partnerek közötti felelősség megosztása a projekt vonatkozásában, deklarálása a hivatalos Szerződéskötő Hatóság felé. A projekt partnerek feladatai közös pályázat esetén:  a pályázat pontos ismerete, betöltendő szerepük meghatározása,  a pályázó és partnerei közti folyamatos konzultáció a projekt menetére vonatkozóan,  a szükséges dokumentumok figyelemmel kísérése és időbeni eljuttatásuk a Szerződéskötő Hatóság felé,  a projektben bekövetkező lényeges változásokat illetően egyet kell érteniük a partnereknek, még a Szerződéskötő Hatósággal való jóváhagyás előtt,  a partnereknek meg kell egyezniük a projekt keretében létrehozott termékek, beszerzett berendezések, felszerelések, eszközök arányos szétosztásáról. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Jellemezze mely feladatokat foglalják magukba a projektpartnerség kialakításának egyes szakaszai: I. az Előkészítés ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ II. a Tárgyalás ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ III. a Befejezés ____________________________________________________________

238


____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Mely információkat és adatokat kell a partnerségi nyilatkozatban szerepeltetni és kinek kell azt a pályáztató szervekhez eljuttatnia? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A projekt alatt történő szükséges változtatás esetén Ön hogy járna el? Kikkel és milyen formában konzultálna? (Konzultálja meg a kérdést hallgatótársaival és szakértőnkkel a közös csoportmunka-felület lehetőséget kínáló fórum felületen!)

A partnerség és a csoportmunka Csoportmunka módszerek:

Brainstorming (ötletelés)

6-8, illetve 15-20 fős heterogén összetételű kiscsoportokban alkalmazható. Időtartama általában rövid, 15-20 perc – hozama hosszabb, alkotó jellegű beszélgetés. A brain storming részvételi szabályai:  tilos a vita, bírálat és mérlegelés,  az ötletek mennyisége fontosabb a minőségnél,  idegen ötletek is közölhetők, nincs szerzői jog,  a szokatlannak, utópisztikusnak is van itt helye,  az ötleteket tömören fejezzük ki.

GOPP (Goal Oriented Project Planning / Célorientált Projekttervezés)

Új projektmenedzsment eszköz - a projekt életciklus különböző szakaszaiban való együttes munkán alapul. Maximum 20 fő részére. Időtartama 1-5 nap. Facilitátor alkalmazása különösen hasznos a transznacionális partnerekkel együttműködő nemzetközi projektekben. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen csoportmunka technikákat ismer a brainstorming-on és a GOPP módszereken kívül? Milyen esetekben alkalmazhatóak? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mely előkészületek mellett tehető a legeffektívebbé a módszer alkalmazása?

239


___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Válassza külön az alábbi felsorolásban a GOPP, illetve a Brainstorming módszere által elérhető eredményeket! A felsorolt eredmények elé, választásának megfelelően tegyen „G” vagy „B” jelet: __ célok meghatározása, __ akciótervek elkészítése, __ a megbeszélés hatékonyságának növelése, __ a team hatékonyságának fejlesztése, __ tervezés minőségének javítása, __ partnerek felelősségének tisztázása, __ bizalom-építés, __ kreatív problémakezelés, __ a csoport teljesítményének fejlesztése Mire van szüksége a GOPP módszer eredményes alkalmazásához? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

Partnerség a megvalósításban A partnerség legfontosabb feladata a különböző politikai területek és a hasonló területen tevékenykedő szervezetek közötti kapcsolatrendszer kiépítése (networking). Ebben fontos szerepet kap a PR és a kommunikáció: ü A partnerek munkájáról készült jelentések publikálása ü Szemináriumok és konferenciák - a partnerség munkájának elterjesztésére, kapcsolatépítésre ü A helyi lakossággal és a célcsoportokkal történő kommunikáció A kommunikáció típusai:

A belső kommunikáció A külső kommunikáció A kétirányú kommunikáció

A partnerség formalizálása egy jogi keret-megállapodás kölcsönös aláírásával történhet. A partnerségen belül kétféle jogi típus létezik: az általános jogi keret a jogi szabályozás A partnerek szakmai csoportot alkalmaznak az alapvető szervezeti feladatok ellátására, a regionális szociális-gazdasági feltételek vizsgálatára, a tervek megvalósításához, a munkaprogram véghezviteléhez és az elvégzett tevékenységek értékelésére. Alapvető a feladatok és követelmények a partnerség jogi helyzetétől és az általános jogi kerettől függően való formális módon (statútum, alapszabály, szabályzat - ügyrend) történő meghatározása, valamint hogy kinek, mikor és mi a teendője.

240


A feladatok és hatáskörök ellenőrző listája  minden egyes partner feladatának és hatáskörének megbeszélése, értelmezése, együttes meghatározása;  a feladatok és hatáskörök rendszeres mérlegelése;  a kötelességek, kötelezettségek tisztázása és a terhek korlátozása minden partnerségnél;  a részesedések és a hozzájárulások egyensúlyban tartása;  a partnerek erősségeinek legjobb kihasználása;  egy erős menedzsmentstruktúra megalapozása;  gondoskodás a partnerségek összehangolásáról. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen formái lehetnek a nyilvánosságra kerülésnek? Mik a különböző formák előnyei és hátrányai? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mire szolgál a külső kommunikáció és mi szükséges a hatékonnyá tételéhez? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mi a feladata a belső kommunikációnak? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Kikkel való kommunikációt szolgál a kétirányú kommunikáció? Hogyan működik az Önök együttműködései esetében és véleménye szerint hogy lehet jobbítani? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen összefüggésben van egymással a partnerségen belül az „általános jogi keret” és a „jogi szabályozás”? Ismeri Ön a paktumuk keret-megállapodását? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen megoldás van a paktum-munkatársak foglalkoztatására, amennyiben a partnerség nem rendelkezik saját jogi személyiséggel? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mit és kikre vonatkozóan kell tartalmaznia egy statútumnak? __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

241


Partnerség a projektek értékelésében és monitoringban A sikeres partnerség alapjai: a stratégiai tervezés, a monitoring és az értékelés. Értékelés és monitoring: folyamat, mely segít megbecsülni a folyamat alatt, hogy a működés helyénvaló-e, az eredmények kielégítők-e. Ha a projektek értékelésére történik: - szakértők külső értékelését révén - a szervezeten belül A legeredményesebb a kettő kombinációja. Egy új értékelő és monitoring folyamat bevezetésének három alapelve: 1. A partnereket bevonása a feladatokba - Az eredmények ( é s a v á r h a t ó h a t á s o k ) elérhetővé tétele a partnereknek között és által, - A fő indikátorokban való megállapodás megteremtése - Részvétel az értékelő stratégia és annak módszerei kidolgozásában - A monitoring folyamatok meghatározásában és az adatgyűjtő eszközök fejlesztésében való közreműködés. 2. A szakértőknek felelősnek kell lenniük az értékelés egyes szakaszaiért -A szakértőknek meg kell osztaniuk a szakértelmüket (alap tréning az értékelési technikákat illetően) - Vezetniük kell a partnereket a folyamatokon át és megerősítést kell adniuk a fő indikátorok megválasztását vagy az ellenőrző technikákat illetően. - Bizonyos szakaszokban elégedettségi kutatásokat kell végezni a partnerségek ügyfelei körében -A projekt résztvevőinek egyet kell érteni a saját részükre szükséges adatok és információk összeállításában. Külső értékelő alkalmazása, a partnerség bevonásával kombinálva, biztosítja az optimális bemutatható eredményt. A folyamatos belső ellenőrzése segíti a partnerség megbízhatóságát és hitelességét 3. Az értékelő és monitoring folyamatot a partnerség elején kell bevezetni. Fontos a kezdeti alaphelyzet megállapítása. A kezdetektől szükséges költségvetés felállítása az értékelésre és a monitoringra. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a gyakorlati különbség a monitoring és az értékelés között? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Saját jelenleg futó vagy tervezett projektjeik alapján hozzon példát külső és belső értékelési technikákra. ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

242



Mire kell figyelmet fordítani a partnerség építése során?

-

Mik az egyes partnerek feladatai?

-

Milyen szerepkörök vannak a partnerségi csoportmunkán belül?

-

Hogy érvényesül a partnerség elve projektszinten és annak egyes projekt szakaszokban?

-

Mi a partnerség szerepe a monitoringban és az értékelésben?

A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. A tananyag következő fejezetéhez kapcsolódó oldalakra a fenti kérdések és az otthoni feladat elvégzése után léphet. Otthoni feladat.doc

243


III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek A foglalkoztatás paktum partnerség lényege, szereplői, formái A foglalkoztatás ügye számos terület együttműködését igénylő komplex társadalmi kérdés. A paktum partnerség lényege: - a foglalkoztatás színvonalának javítása a munkaerőpiac szereplőinek összefogását, a gazdasági és a humánerőforrás stratégiák összehangolását igényli, - a partnerség alulról építkezik - a helyi társadalom szükségleteiből és problémáiból indul ki - a partnerség az igények és szükségletek vonatkozásában területileg rugalmas (átfoghat egy kistérséget, megyét, régiót, megyei jogú várost, határ menti térséget), - szereplői az térség munkaerőpiacának releváns szereplői (tevékenységükkel hatnak a helyi munkaerőpiacra). A foglalkoztatási partnerség szereplői: - az önkormányzat - a munkaügyi szervezte - a gazdaság, a helyi vállalkozók - a szakszervezetek, valamint a munkáltatói érdekképviseletek, kamarák - a képzőintézmények - a civil szektor Összefoglalva: a foglalkoztatási paktum egy olyan alulról építkező partnerség, amely egy asztalhoz ülteti a helyi társadalom munkaerő piacának legfontosabb szereplőit, összehangolja a gazdaság és a humánerőforrás stratégiai céljait, s ennek érdekében erőforrásokat koordinál és mozgósít. A foglalkoztatási partnerségeknek Magyarországon kialakult formái: kistérségi megyei regionális határon átnyúló megyei jogú város (települési) paktumokról. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen tényezőktől függ a foglalkoztatás színvonala? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Kistérségükön, régiójukon belül hogyan értékeli Ön a foglalkoztatás lehetőségeit és mik a befolyásoló tényezők? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Nevezze meg a paktum partnerségben szereplő csoportokat és a foglalkozás megoldása terén folytatott célkitűzések vonatkozásában az általuk képviselt hozzáadható értéket és korlátokat! Húzzon párhuzamot az egyes csoportok érdekeltségei között! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

244


Mielőtt továbbhalad az anyaggal, kérjük tanulmányozza a Mintadokumentumok.doc-ban található anyagokat!

A paktumok közötti koordináció Az egyes területi paktumok kapcsolódása érdekében fontos a paktumok között koordináció. Okai: - módszertani tapasztalatcsere biztosításának lehetősége a partnerségek között, - informatikai kapcsolat (internetes fórumok, honlapok fejlesztése), a gyors információcserére és kapcsolatépítés céljából, - gyakorlati tapasztalatok cseréje (a jó gyakorlat terjesztése), - minőségi kritériumok betartásának lehetősége, - a monitoring, értékelés módszereinek közös kidolgozása érdekében, - esély a nemzetközi kapcsolatrendszerhez történő kapcsolódásra. Javasolt forma: a kistérségi paktumokat a megyei, vagy regionális paktumokba be kell csatornázni és kialakítani a régiós szintű koordinációt, amely bekapcsolódik az országosba. Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

A paktumok közötti koordinációban hol helyezkedhet el a területi platform? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen szerepet tölthet be a paktum–platform az országos koordinációban? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A térségi foglalkoztatási partnerségek szintjei

A térségi foglalkoztatási partnerségek szintjei: Határon átnyúló partnerségek Regionális partnerség Megyei foglalkoztatási paktumok Kistérségi foglalkoztatási paktumok Határon átnyúló partnerség A határ menti területek munkaerőpiacait köti össze. A specialitása, hogy két különböző országról van szó, ahol eltérő az államberendezkedés, a jogrendszer, a bérszínvonal, esetleg a képzettségi szint, a szociális partnerek befolyása, munkaerőpiacuk. Deklarálása sok diplomáciai, külpolitika megfontolást hordoz.

245


Az ilyen jellegű foglalkoztatási partnerségek előkészítésének főbb lépései: - politikai szándéknyilatkozat - megvalósíthatósági tanulmány - az előkészítés (helyzetértékelés partneri csoportokkal) - a stratégiai célok megalkotása - az együttműködési megállapodás megszövegezése, politikai döntéshozókkal vqló megvitatása - az Irányító Csoport létrehozása - az együttműködési megállapodás aláírása Regionális partnerség A regionális foglalkoztatási partnerséget meg kell különböztetni a regionális szinten működő paktum platformtól. Az előkészítés során a szereplőknek a képviselőjével, szakértőivel kell a helyzetértékelést és az arra épülő stratégiát megoldani a regionális Fejlesztési Tanács döntése mellett. Irányító csoportja a regionális Fejlesztési Tanács döntése alapján alakul meg. A megválasztott irányító csoport fogadja el ügyrendjét, működési formáját. Megyei foglalkoztatási paktumok Indokolt-e a közigazgatási reform küszöbén megyei szinten létrehozni partnerséget? Igen, amíg a foglalkoztatottak több mint 90%-a a megyében dolgozik. A régiós munkapiac kialakítása és kialakulása hosszabb időt vesz igénybe. A megyei partnerségeknek tükrözni kell a kistérségek gondjait, ezért érdemes a partneri kört megyei paktumok esetében a kistérségek képviseletével bővíteni. Kistérségi foglalkoztatási paktumok A területet kiválasztásnál, ahol a paktumot célszerű létrehozni, olyan – főleg munkaerő-piaci szempontból – hátrányos helyzetű térséget indokolt meghatározni, ahol önkormányzati oldalról nyitottság tapasztalható. Az előkészítés folyamata 4 fázisból áll a következő részfeladatokkal: - Első fázis - a résztvevők közötti konszenzus és a kölcsönös feladatvállalás - Második fázis - a térségi munkaerőpiac problémaelemzése - Harmadik fázis - a helyzetértékelésre épülő stratégia - Negyedik fázis - az együttműködési megállapodás megszövegezése és az ahhoz tartozó döntések meghozatala Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Miben speciális a jelentősége a határom átnyúló partnerségeknek? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mire szolgál a politikai szándéknyilatkozat és kik teszik meg? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mi a különbség a „regionális foglalkoztatási partnerség” és a „regionális szinten működő paktum platform” fogalmak között?

246


___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Soroljon fel általános intézményi formákat, példákat a szükséges hat szereplői körre vonatkozóan (önkormányzatok, munkaügyi szervezetet, gazdaság, szociális partnerek, képző intézmények, civil szektor)! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen eredményt kell elérni az első paktumelőkészítő szakasz során ahhoz, hogy érdemben lehessen továbblépni az előkészítés többi szakaszára? Milyen veszélyeket rejt magában, ha figyelmen kívül hagyjuk az első előkészítő szakasz által elérendő célkitűzést? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A térségi munkaerőpiac problémaelemzésére milyen alkalmazott módszerek találhatók és az előkészítés mely szakaszában javallott az alkalmazásuk? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

Fejezet-összefoglaló kérdéssor - Mi a foglalkoztatási paktumok partnerségének lényege? - Milyen feladatok vannak a paktumok közötti koordináció terén? - Melyek a különböző szintű partnerségek jellemzői? - Mi a szerepe a partnerségnek a foglalkoztatási stratégiák elkészítésében? - Melyek a PPP jellemzői? - Milyen minőségi kritériumok vannak a paktumokkal kapcsolatban? - Mik a paktum információs rendszerekkel szemben támasztott követelmények? A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. Gratulálunk a tananyag sikeres elvégzéséhez!

247


Második fejezet: Függelék 1 Tananyag A tananyag közvetlen eléréséhez, kérjük kattintson a következő linkre: link A tananyagul szolgáló dokumentum közvetlenül a Platform Dokumentumtárából is letölthető a www.paktumplatform.hu oldalon keresztül.

2 Tanulási segédanyagok 2.1 Tanulási hatékonyságot vizsgáló teszt Az alábbi kérdésekre való válaszadást, az első önálló tanulási idő végén javasoljuk. Válaszai útmutatásul szolgálhatnak önálló tanulási lehetőségének - a jobb koncentráció elérését segítendő - egyéni szükségleteinek értelmezéséhez, a feltételek és tanulást szolgáló körülmények megteremtéséhez.

Tanulási Hatékonyságot vizsgáló teszt

Emlékszik az átvett tanulási egységekben tanultakra? Esetleg szüksége van visszatekintésre, jegyz

Mielőtt új tanulási egység teljesítésébe kezd, próbálja meg felidézni az előző egységben tapasztaltakat, tanultakat. Hasznos

_______________________________________________________________________________________________________ ____________________________ Tipp: Ha gondja van az előzőekben tanultak felidézésével, próbálja meg a következő technikák alkalmazását:

1. 2. 3. 4.

Ne engedje, hogy megzavarják Készítsen jegyzeteket Nézze át a jegyzeteit Helyezze a tanultakat a gyakorlatba!

H a g y j o n i d ő t e r r e a g y a k o r l a t r a – az elsajátított képességeket és/vagy koncepciókat hozza párhuzamba jelenlegi munkájá

Jegyzetek:

Volt bármi is, ami megzavarta az önálló tanulása során?

Vegye számba, hogy egyéni tanulásra szánt ideje során kapott, fogadott-e e-mailt, telefonhívást, esetleg voltak munkatársa _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Hogy tudja a jövőben elkerülni a hasonló zavaró tényezőket az egyéni tanulási ideje alatt

Fülhallgató használata távol tarthatja kollégáit attól, hogy félbeszakítsák, ugyanakkor a kommunikációs eszközök átmeneti s _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Előnyös lehet a tanulási idő újragondolása - másik napszak, esetleg másik napra való üte

Érdemesebb, egy másik időpontot találni, amikor zavartalanul tanulhat?A zavaró tényezők minimumra történő csökkentése órákra. _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Előkészített minden szükséges eszközt, amire a nyugodt tanulás során szükséges volt?

Sorolja fel, milyen eszközök álltak rendelkezésére és miket kellett a képzési egység elvégzése közben előkeresnie a hatékon _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

248


2.2 Irányított tanulási napló Ez a segédlet arra szolgál, hogy a tanulás folyamatában legyen alkalma kiemelni és egy formátumban lejegyezve összegyűjteni az Ön számára leghasznosabbnak bizonyuló, frissen szerzett ismereteket és a témát érintő új meglátásokat. A leghatékonyabban úgy használhatja a naplót, ha minden on-line teljesített egység elvégzése előtt 10-15 percet arra szán, hogy a tanultakat átgondolja és röviden reflektáljon a képzés adott szakaszában szereplő gondolatokra, amely gondolatokat 1-1 új naplólapon jegyezhet le. Ne feledje el, hogy a naplót Önmaga számára készíti és azt sem, hogy az egységenként lejegyzett gondolatok gyűjteménye segíthet a tanultak gyors áttekintésében is a jövőben.

Irányított tanulási naplólap Fejezet_________________________ Teljesített egység címe____________________________________ Dátum_________________________________

MIT VÁR Az adott képzési egységtŐl? Mielőtt belekezdene a munkába, gondolaja át a soron következő témához, feladathoz kapcsolódó személyes tapasztalatait, kérdéséit, elvárásait, szükségleteit jelen futó, illetve tervezendő projektjei vonatkozásában.

249


MIT TANULT A teljesített képzési egység során?

Az adott képzési egység végére érve gyűjtse össze és rendszerezze újonnan szerzett tapasztalatait a következő kérdések segítségével. Mit tanult a fenti fejezet kapcsán? Gyűjtse össze a tananyag adott részén keresztül frissen megismert új módszereket/megközelítéseket/információkat. Használja a fejezet átolvasása előtt készített kapcsolódó jegyzeteit, kérdéseit - vesse össze azokat az olvasottakkal és készítsen jegyzeteket gondolatairól.

Milyen képességek, készségek, ismeretek hiánya és szüksége merült fel Önben az alfejezet tanulmányozása során? Milyen további felkészültségre van szüksége ahhoz, hogy munkája és partneri együttműködései során effektívebb legyen? A mai lecke kapcsán melyek voltak a felmerülő további kérdéseket felvető, utánkövetést igénylő ismeretek, tapasztalatok? Kik tudnak ebben segítségére lenni? Milyen további képzések szükségességét látja, esetleg milyen további képzéseken való részvételre lenne szüksége?

Melyek azok a kompetenciák és koncepciók amelyek nem egyértelműek az Ön számára az olvasottak alapján? Gondolja végig és készítsen listát arról, hogy ki tudna mélyebbre ható magyarázattal szolgálni, segítséget nyújtani, tanácsot adni, esetleg segíteni további anyagok vonatkozásában (családtag, munkatárs, elérhető szakértő)? Hol találhat további forrásul szolgáló anyagokat (weboldalak, könyvtárak, stb.)?

Hogy alkalmazhatja az újonnan szerzett készségeket és tapasztalatokat a munkája során? Miben látja az újonnan szerzett ismeret gyakorlati alkalmazásának lehetőségét, illetve mely részeket és hogyan tudná megosztani munkatársaival? Dolgozik jelenleg olyan feladaton, esetleg projekten, ahol ezen tapasztalatok, felvetések, képességek alkalmazhatóak?

Sorolja fel a teljesített egység kapcsán felmerülő új ötleteit, gondolatait… Itt jegyezheti le esetleges új projekt- vagy együttműködési javaslatát, a már létező együttműködéseik javítását szorgalmazó kezdeményezéseit, említhet meg, emelhet ki esetleges, vagy lehetséges partnereket későbbi emlékeytetőül…

250


Lehetséges együttműködési és szükséges potenciális partnerek átdolgozatlan listája: Partner neve Megbeszélendő téma/ötlet/projekt/tapasztalatjavaslat

KONKLÚZIÓ:

2.3 Személyre szabott akcióterv

SZEMÉLYRE SZABOTT AKCIÓTERV A személyes akcióterv a képzést követően összegezhető szükségleteinek, javaslatainak összegyűjtésére szolgál – fontos és releváns eleme lehet a további lehetőségeinek mérlegelése vonatkozásában. Ennek érdekében kérjük, hogy ezt a részt a képzés befejezését követően töltse csak ki. A kitöltés során segítségére lehetnek az összegyűjtött Irányított tanulási naplólapokon szereplő jegyzetei.

Rövid távú akcióterv (3 hónappal a képzés befejezését követően elérendő célok, teljesítendő feladatok)

Hosszú távú akcióterv (3 hónappal a képzés befejezte után kezdődő célok, teljesítendő feladatok)

Teljesítendő feladatok

További kutatást és információt igénylő kérdések Fejlesztendő képességek, kompetenciák listája

Hasznos, esetleg újonnan

251


szerzett kapcsolatok (kompetenciák fejlesztéséhez, partnerség kivitelezéséhez, stb.)

További egyeztetést igénylő projekt ötletek, javaslatok

2.4 Otthoni feladat A feladat közvetlen eléréséhez, kérjük kattintson a következő linkre: link A dokumentum közvetlenül a Platform Dokumentumtárából is letölthető a www.paktumplatform.hu oldalon keresztül.

2.5 Esettanulmányok A csoportos munkát szolgáló esettanulmányok közvetlen eléréséhez, kérjük kattintson a következő linkre: link A dokumentum közvetlenül a Platform Dokumentumtárából is letölthető a www.paktumplatform.hu oldalon keresztül.

3 Mintadokumentumok Dokumentumtárhoz link A mintadokumentumokat tartalmazó dokumentumban a következő tartalmakat találja: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás Az Irányító Csoport ügyrendje Helyzetelemzés és foglalkoztatási stratégia Foglalkoztatási akcióterv Munkaprogram Monitoring

252


6.4. melléklet Önellenőrző kérdések listája, otthoni feladatok jegyzéke

Első fejezet: Tanulási segédlet - Forgatókönyv I. Fejezet: A partnerségről általában A partnerség elvének megjelenése és formálódása Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Ön szerint miért válhatott a partnerség, mint alapelv, a regionális és helyi fejlesztés, innováció és szociális politika, a gazdasági és szociális kohézió erősítésének – vagyis a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének - egyik legfontosabb erőforrásává az EU regionális politikája szempontjából? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ Fogalmazza meg az alapvető különbséget a partnerség vertikális és horizontális dimenziói között! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mely társadalmi szereplők együttműködése alkotja a horizontális dimenziót? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

253


Az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i 1260/1999/EK Rendelete miként határozza meg a partnerség területeit, és miként kívánja betartani a partnerség gyakorlatban történő érvényesítését? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mi a szerepe és felelőssége a Monitoring Bizottságnak? Kikből áll össze? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerség alapelvei, jellemzői Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mit takar a “társadalmi partnerség” fogalma és mikorra vezethető vissza a megjelenése? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Ön szerint alakuló vagy már létező foglalkoztatási paktumuk együttműködései vonatkozásában hogyan érvényesül vagy érvényesülhet a partnerség horizontális és miben nyilvánul vagy nyilvánulhat meg a partnerség vertikális dimenziója? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A partnerség fentebb felsorolt alapelvei és jellemzői tükrében, hogy látja, jelenleg hol tart a paktumuk? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

Partnerség a Strukturális Alapok programozásában Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

254


Fejtse ki a programozás egyes szakaszai alatt értendő tevékenységeket amennyiben van folyamatban lévő vagy tervezett partneri együttműködésük, vizsgálja meg a partnerek szerepét az egyes szakaszokra vonatkoztatva:  Programkészítés _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________  Identifikáció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Kidolgozás ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Megvalósítás ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Monitoring ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerség és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata Az Európai Unió módszereinek felhasználása az NFT2 egyeztetési folyamatában Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Fejtse ki a társadalmi egyeztetés alább felsorolt egyes alapelveinek lényegét, az alattuk értendő tevékenységeket - gondolja át, hogy az Önök paktumában ugyanezen alapelvek megállják-e a helyüket:  Koordináció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Dokumentáció ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Folyamatosság ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Visszacsatolás

255


___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Transzparencia ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________  Esélyegyenlőség ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerség elvének érvényesülése projektek szintjén Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Sorolja fel a jól átgondolt stratégia alapismérveit! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Hogy tudja egy projekt biztosítani a társadalmi konszenzust? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Sorolja fel azon társadalmi partnereket, melyek potenciálisan érintettek az EU Strukturális Alapjainak felhasználásában közreműködőként, pályáztatóként, pályázóként, illetve végső kedvezményezettként (a partnerség lehetséges szereplői)! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerségi csoportok építkezése Önellenörző kérdések

256


Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a szerepe a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak és hol helyezkednek el a vertikalitáson belül, mint partnerek? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Milyen technikák alkalmazásával alakítják Önök ki a horizontális partnerségeket és alakítanak vagy terveznek alakítani operatív munkacsoportokat? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mi a szerepe egy operatív munkacsoportnak? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése A partnerség építés a gyakorlatban Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Sorolja fel a paktum térségi szereplőit és a kulcsfontosságú szereplők potenciális érdekeltségeit és céljait – vegye számba saját, specifikus célkitűzéseiket is a felsorolásnál! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen szereplőket vontak vagy terveznek bevonni Önök a paktumpartnerek körébe? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Kik számítanak paktumpartnernek (formálisan és érdemileg)? Sorolja partnereit a formális és érdemi partnerek közé, átgondolva szerepüket, feladataikat és lehetőségeiket! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mit tartalmaz egy keret-megállapodás_ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Egy 1-10-ig terjedő skálán értékelné a következő kritériumok szükségességét (az 1-es szám jelöli a legkevésbé, míg a 10-es szám a leginkább fontos felkészültségi szempont)

257


A partnerek közötti kulturális különbségek megértése és elfogadása 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A partnerség céljai és a feladatok pontos meghatározása reális időtervvel 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Elérhető célok megfogalmazása, világos és rugalmas stratégia kidolgozása a kitűzött célok, közös elképzelések és bizalom kialakítása elérése érdekében 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Jól megfontolt partner-kiválasztás, az egyes partnerek szerepének és a kötelezettségek tisztázása 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Elégséges források (tudás, információ, idő, anyagi forrás) 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Hatékony szervezeti struktúra felállítása a partnerség és kapacitás biztosítására 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A kommunikáció és a felelősségre vonhatóság biztosítása 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Mi hiányzik a sikerhez? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerek feladatai Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mit tartalmaz/jellemez a stratégián belül: A jövőkép? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Az akcióterv? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Az összehangolt feladat-meghatározás? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

258


Mitől lesz és hogy tehető hatékonnyá a partnerség keretében folytatott munka? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

A partnerségre és együttműködésre épülő projektek előnyei Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Soroljon fel legalább 6 tényezőt amelyek segíthetnek növelni a partnerség hatékonyságának megítélését?! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Sorolja fel, mely előnyökkel szembesült saját élő, vagy alakuló partnersége kapcsán! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Jelölje be azon kívánatos előnyöket, amelyeknek híján van jelenlegi partnerségi kapcsolatrendszerük:  politikailag és társadalmilag elismertek  a partnerek irányt mutatnak és elfogadják a politikai kötelezettségeik gyakorlatát  a tulajdonviszonynak nagy jelentősége van  a megállapodások jól azonosítható felelősségeken alapulnak  az érintett szereplőket bevonják a tervezésbe és a megvalósításba  minden partnerszervezet egyformán teljesít  a kötelezettségek és az együttműködés jellege tisztázott  a partnerségek koordinátorait a partnerek jelölik ki  a partnerek ragaszkodnak a vezetői döntésekhez  anyagi eszközök, ismeretek, know-how és elméletek megosztása a partnerekkel  egyenlő lehetőségek biztosítása a partnerségen belül  a kielégítő anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állnak a megvalósításhoz  képes pénzalapot el különíteni a rendelkezésre álló forrásokból  a helyes gyakorlatnak szilárd alapja van a partnerségen belül  az erőforrások és az egyéni képességek a monitoringra és az értékelésre fordítódnak  minden partner tud tanulni a másiktól, és él a nyílt tapasztalatcsere  az erőforrások, a kötelezettségek és a feladatok különbözhetnek egymástól, de a partnerségek hozzáadott értéke minden egyes partner számára elismert. Írja össze javaslatait arra vonatkozóan, hogy Ön szerint hogy lehet a hiányzó kompetenciákra szert tenni a funkcionális javulás érdekében! ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

259


Különböző szerepkörök a sikeres csapatmunkában Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a különbség és mi az azonos a projekt- és a csapatmunka között? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Jelenleg zajló együttműködésük, együttműködéseik során a Belbin-féle 9 szerepkör közül mely szerepköröket látja betöltöttnek? Esetlegesen mely szerepkörök nincsenek beazonosítva, felvállalva az adott együttműködésen belül?  koordinátor  alakító (világosan láttatja a tagokkal a célokat)  munkálkodó, végrehajtó (ötletek és tervek gyakorlati végrehajtója)  befejező (a részleteket ellenőrzi, határidőkért és a pontosságért felel)  innovátor (új ötletekkel és kreatív megoldásokkal áll elő)  monitorizáló, értékelő személy  erőforrások figyelője (naprakész információkkal rendelkezik)  csapatmunkás (bátorítja, kisegíti a munkacsoport tagjait)  szakértő Miben látja aktuális munkacsoportjuk/munkacsoportjaik erősségét? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Miben látja aktuális munkacsoportjuk/munkacsoportjaik erősségét és gyengeségét? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

A partnerség elvének érvényesülése a projektekben Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Jellemezze mely feladatokat foglalják magukba a projektpartnerség kialakításának egyes szakaszai: IV. az Előkészítés ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________

260


V.

VI.

a Tárgyalás ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ a Befejezés ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________

Mely információkat és adatokat kell a partnerségi nyilatkozatban szerepeltetni és kinek kell azt a pályáztató szervekhez eljuttatnia? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A projekt alatt történő szükséges változtatás esetén Ön hogy járna el? Kikkel és milyen formában konzultálna? (Konzultálja meg a kérdést hallgatótársaival és szakértőnkkel a közös csoportmunka-felület lehetőséget kínáló fórum felületen!)

A partnerség és a csoportmunka Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen csoportmunka technikákat ismer a brainstorming-on és a GOPP módszereken kívül? Milyen esetekben alkalmazhatóak? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mely előkészületek mellett tehető a legeffektívebbé a módszer alkalmazása? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Válassza külön az alábbi felsorolásban a GOPP, illetve a Brainstorming módszere által elérhető eredményeket! A felsorolt eredmények elé, választásának megfelelően tegyen „G” vagy „B” jelet: __ célok meghatározása, __ akciótervek elkészítése, __ a megbeszélés hatékonyságának növelése, __ a team hatékonyságának fejlesztése, __ tervezés minőségének javítása, __ partnerek felelősségének tisztázása, __ bizalom-építés, __ kreatív problémakezelés, __ a csoport teljesítményének fejlesztése Mire van szüksége a GOPP módszer eredményes alkalmazásához? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

261


Partnerség a megvalósításban Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen formái lehetnek a nyilvánosságra kerülésnek? Mik a különböző formák előnyei és hátrányai? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mire szolgál a külső kommunikáció és mi szükséges a hatékonnyá tételéhez? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mi a feladata a belső kommunikációnak? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Kikkel való kommunikációt szolgál a kétirányú kommunikáció? Hogyan működik az Önök együttműködései esetében és véleménye szerint hogy lehet jobbítani? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen összefüggésben van egymással a partnerségen belül az „általános jogi keret” és a „jogi szabályozás”? Ismeri Ön a paktumuk keret-megállapodását? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen megoldás van a paktum-munkatársak foglalkoztatására, amennyiben a partnerség nem rendelkezik saját jogi személyiséggel? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Mit és kikre vonatkozóan kell tartalmaznia egy statútumnak? __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

Partnerség a projektek értékelésében és monitoringban Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Mi a gyakorlati különbség a monitoring és az értékelés között?

262


___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Saját jelenleg futó vagy tervezett projektjeik alapján hozzon példát külső és belső értékelési technikákra. ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek A foglalkoztatás paktum partnerség lényege, szereplői, formái Önellenörző kérdések Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

Milyen tényezőktől függ a foglalkoztatás színvonala? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Kistérségükön, régiójukon belül hogyan értékeli Ön a foglalkoztatás lehetőségeit és mik a befolyásoló tényezők? ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ Nevezze meg a paktum partnerségben szereplő csoportokat és a foglalkozás megoldása terén folytatott célkitűzések vonatkozásában az általuk képviselt hozzáadható értéket és korlátokat! Húzzon párhuzamot az egyes csoportok érdekeltségei között! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mielőtt továbbhalad az anyaggal, kérjük tanulmányozza a Mintadokumentumok.doc-ban található anyagokat!

A paktumok közötti koordináció Önellenörző kérdések

263


Mielőtt továbbhaladna, a kérdések segítségével gondolja át az újonnan tanultakat – ha szükséges, beszélje át közvetlen munkatársaival, illetve fórumon keresztül konzultáljon más paktumokat reprezentáló hallgatótársakkal.

A paktumok közötti koordinációban hol helyezkedhet el a területi platform? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Milyen szerepet tölthet be a paktum–platform az országos koordinációban? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

6.5. melléklet Esettanulmány minta

Esettanulmány

Egy kistérségi foglalkoztatási partnerség kialakítását megalapozó projekt bemutatása

264


1. Előzmények, háttérinformációk A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás kezdeményezésére 2004. év végén született elhatározás Foglalkoztatási Paktum létrehozásáról, 2005. januárjában pedig a kistérség pályázatot nyújtott be „Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere” címmel a Phare CBC Magyarország – Szlovénia program „A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása c. támogatási konstrukcióra. A projekt nyitó rendezvénye 2005. szeptember 28-án került megrendezésre, ahol bemutatásra került a projekt, illetve mind a Keszthely-Hévízi kistérség, mind a Pomurje régió foglalkoztatási helyzete, és lehetőségei. Emellett kerekasztal beszélgetés folyt a paktumhoz kapcsolódó azt befolyásoló szándékokról, igényekről és lehetőségekről. Ezzel egy időben elkezdődött a helyzetelemzés készítése térségi szereplők bevonásával. A helyzetelemző szakasz 2005. októbere és 2006. februárja között zajlott. Ez idő alatt három workshop lebonyolítására került sor, melyeken lehetőség nyílt a helyzetelemzés bemutatására, többszöri véleményezésére és javítására, tökéletesítésére. A szakasz lezárása után a Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának intézményi, menedzsment, szervezeti, jogi hátterének kialakítása (a paktumot létrehozó együttműködési megállapodás, Foglalkoztatási Fórum, illetve Foglalkoztatási Irányító Csoport létrehozása, ügyrend kidolgozása) indult el. Ennek keretében egyeztetések kezdődtek a paktum lehetséges szereplői körében, és kezdetét vette a szervezetfejlesztési folyamat is. Az előkészítés során a paktum céljai, a célok megvalósításában közreműködni hajlandó helyi szereplők meghatározásra kerültek, valamint a paktum szervezetrendszerére is javaslat született. A paktum együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása 2006. március 30-án történt meg a szlovén és magyar munkaügyi kormányzat képviselőinek jelenlétében. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás, valamint a Zala Megyei Munkaügyi Központ és Keszthelyi Kirendeltsége kezdeményezésére 9 támogató partner, 27 önkormányzat, 15 munkaadó, 4 képzőintézmény, 13 civil szervezet, 3 szakmai szervezet és 2 médium vállalta aláírásával, hogy felelősséget érez a térség foglalkoztatási helyzetének javításáért, és ennek érdekében hajlandó szellemi és anyagi erőforrásainak mozgósítására. 2006. május 11-én megalakult a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja, és megtörtént az ügyrend elfogadása. A 2006. május végéig tartó javaslattevő szakasz végére a szereplőkkel közösen meghatározásra került a stratégia jövőképe, fő céljai, irányai, célcsoportjai, a foglalkoztatási stratégia megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások. Az elkészült javaslat a 2006. május 29-i workshopon került egyeztetésre.

265


A stratégia-kidolgozás mellett a stratégia céljait szolgáló, reálisan megvalósítható, feladat és időtervvel, valamint költségvetéssel is rendelkező foglalkoztatási akcióterv kidolgozására került sor, amely végrehajtható projekteket is tartalmaz, és kiemelten kezeli a háttértelepülések problémáit. A sikeres előkészítéshez és a későbbi megvalósításához szükség van aktív projektgazdákra, és a helyi szereplők anyagi és szellemi erőforrásaira. Ezt követően 2006. június végére készült el, és került társadalmi vitára a foglalkoztatási stratégia egyeztetési változata, valamint az akcióterv munkaközi változata, amelyek a 2006. június 27-i szemináriumon kerültek bemutatásra. A stratégiát és az akciótervet, kiegészülve a paktum munkaprogramjával és költségvetésével a Paktum Irányító Csoportja 2006. szeptember közepére tervezett ülésén fogadja el. A stratégia előkésztése és végrehajtása során – figyelembe véve, hogy a térségben ez az első hasonló jellegű fejlesztési folyamat - nagy hangsúly került az érintettekkel való egyeztetésre. Ez a valós problémákra válaszoló stratégia elkészüléséhez és az egyes szereplők elkötelezettségének kialakulásához is fontos előfeltétel volt. A stratégiaalkotás folyamatát nehezítette, hogy a térség nem rendelkezik elfogadott gazdaságfejlesztési stratégiával, amelyhez a foglalkoztatási stratégiának illeszkednie kellene.

266


2. A Keszthely-Hévízi Kistérség helyzetelemzése – kivonat

foglalkoztatási

szempontú

Tartalomjegyzék 1.

Általános térségi helyzetleírás 1.1. Környezeti állapot, adottságok 1.1.1. Terület, népesség, népsűrűség 1.1.2. Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok 1.1.2.1. Domborzat 1.1.2.2. Éghajlat 1.1.2.3. Talajok 1.1.2.4. Vízrajz 1.1.2.5. Környezetvédelem 1.1.3. Épített környezet, infrastrukturális ellátottság 1.1.4. Településszerkezet 1.1.5. Közigazgatási rendszer, közművelődés, oktatás 1.1.5.1. Közigazgatási struktúra 1.1.5.2. Oktatás 1.1.5.3. Közművelődés 1.1.5.4. Egészségügy 1.1.5.5. Kereskedelem, szolgáltatás, posta 1.2. Népesség, népmozgalom 1.2.1. Korösszetétel, nemek aránya 1.2.2. Iskolázottság, szakképzettség 1.2.3. Népmozgalom, vándorlás 1.2.4. Nemzetiségek, kisebbségek 1.3. Háztartások, családok jellemzői 1.3.1. Háztartások száma, összetétele 1.3.2. Családösszetétel, családjellemzők (generációk együttélése) 1.4. Lakáshelyzet, közműellátottság, információs infrastruktúra 1.4.1. Lakásállomány, lakásépítések 1.4.2. A lakások felszereltsége, komfortossága 1.4.3. Kommunális ellátás (csatorna, víz, gáz) 1.4.4. Személygépkocsi állomány 1.4.5. Távbeszélő-hálózat, kábeltelevízió 1.4.6. Teleház, telekunyhó, e-Magyarország pont 1.5. Jövedelmek, szociális helyzet 1.5.1. Személyi jövedelemadó 1.5.2. Helyi adóbevételek 1.5.3. Helyi önkormányzatoknak nyújtott állami hozzájárulás, támogatás 1.5.4. Szociális ellátórendszer, a rászorultak támogatása 1.5.5. Közcélú foglalkoztatás, munkaügyi programok 1.6. Településközi kapcsolatok, határon átnyúló együttműködések 1.6.1. Településközi kapcsolatok 1.6.2. Testvértelepülési kapcsolatok

267


1.6.3. Keszthely testvérvárosi kapcsolatai 1.6.4. A Kistérség tagtelepüléseinek testvérvárosi kapcsolatai 1.7. Csatolt térképek 1.8. Csatolt táblázatok, diagrammok 2. A térség foglalkoztatási helyzetének felmérése 2.1. A foglalkoztatás helyzete, a foglalkoztatottak jellemzői, ingázás 2.1.1. Gazdasági aktivitás 2.1.2. Foglalkoztatottak összetétele (nemenként, foglalkozási főcsoportonként, gazdasági áganként) 2.1.3. A térségben elérhető kereseti viszonyok, és a helyi adóbevételek 2.1.4. Napi ingázás, napi közlekedés 2.2. Munkanélküliség, a munkanélküliek jellemzői 2.2.1. Nemek, korcsoportok, iskolai végzettség szerinti elemzés 2.2.2. Munkanélküliségi mutatók alakulása havi bontású adatok felhasználásával 2.2.3. Szezonális ingadozás elemzése, mérséklésére kidolgozott programok 2.2.4. Tendenciák kimutatása 2.3. Működő gazdasági szerveztetek, a gazdálkodás jellemzői 2.3.1. Vállalkozások száma, a mikro-, kis és középvállalkozások előfordulása 2.3.2. Vállalkozások működésének támogatását biztosító körülmények 2.3.3. Non-profit szervezetek 2.3.4. Ágazati jellemzők, folyamatok 2.3.4.1. Mezőgazdaság 2.3.4.2. Turizmus 2.3.4.3. Beruházások 2.4. Termálturisztikai vállalkozások szerepe a térség lakosságának foglalkoztatásában. 2.4.1. Az egészségturizmus meghatározása 2.4.2. A gyógyturizmus jellemzői 2.4.3. A wellnessturizmus jellemzői 2.4.4. Mentőöv lehet az egészségturizmus 2.4.5. Keresleti és kínálati trendek 2.4.5.1. Keresletelemzés 2.5. Városok, part közeli és háttértelepülések viszonya 2.6. Sármelléki FlyBalaton Repülőtér hatása a térség foglalkoztatásái helyzetére 2.6.1. A FlyBalaton Repülőtér fejlesztésének hatása a régió gazdaságára, az egészségturizmusra 2.6.2. A FlyBalaton Repülőtér és a térség fejlődésének kapcsolata 2.6.3. A FlyBalaton Repülőtér fejlesztési lehetőségeinek bemutatása 2.7. Csatolt táblázatok, diagrammok 3. Létező foglalkoztatási paktumok bemutatása, elemzése, értékelése 3.1. A foglalkoztatási paktum fogalma 3.2. A foglalkoztatási paktumok kialakulása 3.2.1. Foglalkoztatási paktumok kialakulása a Nyugat-dunántúli régióban 3.3. A Nyugat-dunántúli régió paktumainak rövid ismertetése 3.3.1. Kemenesalja Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Célkitűzések 3.3.2. ZFP – Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum 3.3.3. Szombathely Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktuma

268


3.3.4. Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum 3.3.5. Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Foglalkoztatási Paktuma 3.3.6. Határon Átnyúló Osztrák-Magyar Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, Lövő 3.3.7. Határ menti Foglalkoztatási Paktum a West/Nyugat Pannon EuRégió területén – Megvalósíthatósági tanulmány 3.4. A bemutatott paktumok közötti hasonlóságok és eltérések 3.5. Az Európai Uniós tapasztalatok 3.5.1. Írország 3.5.2. Finnország 3.5.3. Olaszország 3.5.4. Az osztrák példa 4. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések tapasztalatai, foglalkoztatásra vonatkozó stratégiai elképzelések 4.1. Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv 4.2. A Nyugat-dunántúli régió humánerőforrás-fejlesztési programja 4.3. Határ menti Foglalkoztatási Paktum a West/Nyugat Pannónia EuRégió területén – Megvalósíthatósági Tanulmány 4.4. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2002-2006 4.5. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 4.6. A kistérségben 2000 óta megvalósult képzési és foglalkoztatási projektek 4.6.1. A 2000 óta megvalósult képzési és foglalkoztatási projektek elemzése 5. A Keszthelyi kistérség munkanélküli és inaktív lakossága körében készített kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése 5.1 A lakossági mintavétel módszertana 5.2. A feldolgozás módszere 5.3. A válaszadók jellemzői 5.4. A válaszadók foglalkoztatási helyzetének, státuszának jellemzői 5.5. A munkakeresés módja, jellemzői 5.6. A munkába állásra való felkészültség, alkalmasság, készségek 5.7. A munkaügyi központ szerepének megítélése 5.8. Összefoglalás

269


Vezetői összefoglaló A Keszthely-Hévízi kistérség a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megye keleti csücskében, a Balatonnal határos. Területe mindösszesen 50.454 ha, állandó népessége a 2001. évi népszámláláskor 47.040 fő, lakónépessége 47.561 fő, népsűrűsége 94,3 fő/km2. 2004-re a lakónépesség és az állandó népesség is enyhe növekedést mutat (lakónépesség 2004.-ben 47.635 fő, állandó népesség 47.842 fő). A 27 településből álló kistérség fejlődésének motorja két város: Keszthely, és a tradicionális gyógyfürdőcentrum, Hévíz. A települések nagyobb része a Keszthelyihegység területén fekszik. A két város mellett a térségben 25 kis település, községek és falvak találhatók. A kistérségre jellemző aprófalvas településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak, felerősödnek; legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településen különböző intézmények és szolgáltatások, valamint az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségéről. A városokon kívüli települések: - 7 part közeli település (Alsópáhok, Balatongyörök, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Gyenesdiás, Rezi, Vonyarcvashegy), - 18 parttól távolabb fekvő, úgynevezett háttértelepülés (Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Karmacs, Nemesbük, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Zalaapáti, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentmárton, Zalavár).

Népesség, népmozgalom, civil társadalom A térség állandó lakosainak száma az elmúlt évek alatt kis mértékben növekedett, ami önmagában kedvező változást jelent, viszont ellenkező tendenciák érvényesülnek. A városok és part közeli települések esetében a lakosságszám emelkedik, míg a parttól távolabb elhelyezkedő települések esetében csökkenő tendenciát mutat. Az idősek aránya a parttól távolabbi településeken jóval magasabb, mint a városokban és part menti településeken, és az állandó népesség folyamatos csökkenésével ez az arány egyre kedvezőtlenebb irányba változik. A falvakban tetten érhető jelentős népességfogyás elsősorban a munkalehetőségek hiányának, a képzett fiatalok elvándorlásának, és a kisfalvak életlehetőségeinek beszűkülésének következménye. A kistérségben a balatonihoz hasonló nagy civil aktivitás figyelhető meg, viszont kevés azon szervezetek száma, akik a foglalkoztatás, a közszolgáltatások területén fejtik ki tevékenységüket. Elsősorban jellemző a non-profit szervezetek rendkívül alacsony gazdasági súlya, hiszen nevükből következően nem elsődleges céljuk a profit termelése, a jövedelmező gazdálkodás. Ennek megfelelően tagjaik többnyire másodállásban, vagy fizetség nélkül tevékenykednek a szervezet érdekében. Jellemző, hogy a civil szervezetek maximum 1-2 főállású alkalmazottal tevékenykednek, és a foglalkoztatás többnyire az elnyert támogatásokhoz, adományokhoz kötődik. A legtöbb szervezetnek azonban

270


időlegesen sincs főállású alkalmazottja, így társadalmi szerepüket nem lekicsinyelve kijelenthetjük, hogy a munkaerőpiacon betöltött szerepük elenyésző.

Jövedelmek, szociális helyzet, egészségügyi ellátás A keszthelyi kistérség versenyképessége, gazdasági pozíciója az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, mely leszakadási folyamatban nyilvánul meg, melynek egyik komponense az elszegényedés. Az alacsony foglalkoztatás, a munkanélküliség és azon belül a tartós munkanélküliség súlya, az alacsony egy főre jutó jövedelmek egészében véve negatív jelleggel jellemzik a keszthelyi kistérséget. A jövedelemtermelés alacsony szintje életforma meghatározóvá vált hosszabb távon. A kistérségben mindösszesen 22.077 adófizető található, 14.993 főállású dolgozó, 571 társas vállalkozás, és 1.375 egyéni vállalkozás. Mindez települési bontásban rendkívül kedvezőtlen képet mutat, hiszen több településen se társas, se egyéni vállalkozás nem található (Egeraracsa, Gétye, Vállus, Vindornyafok, Vindornyalak, Zalaköveskút, Zalaszentmárton). A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége – a városokban és azok környezetében - nagyobb részt a turizmus ágazatához kapcsolódó adottságaihoz, vonzerőihez kötődik, a térség gazdasága a korábbi felismerés ellenére továbbra is egy lábon áll. A térség jövedelemtermelő képessége meghatározóan a turizmus aktuális trendjeitől függ. A térség egyik legsúlyosabb gazdasági problémája a tőke- és információhiány, melynek egyik oka a gazdasági, civil, és állami szervek közti együttműködés és koordináció hiánya. Ezt a helyzetet súlyosbítja az általános önkormányzati forráshiány. A szociális ellátórendszer a városokban fejlett, míg a háttértelepüléseken jelentős hiányosságokkal küszködik. Térségi problémát jelent, hogy nincs a térségben idősek otthona. Ezen a területen meglehetősen alacsony a civil aktivitás.

A foglalkoztatás helyzete, a foglalkoztatottak jellemzői Az elmúlt években az összes lakos arányában a foglalkoztatottak és eltartottak aránya csökkent, viszont nőtt a munkanélküliek, és az inaktív keresők aránya. Mindezek hátterében az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem a térségben. Az összes lakosság valamivel több, mint fele, 52,7%-a nő, a foglalkoztatottakon belül arányuk csupán 45,4%, a munkanélkülieken belüli arányuk 42,0%, eltartottakon belüli arányuk 51,8%, viszont az inaktív keresőkön belül az arányuk viszonylag magas, 64,0%. Mindez azt is mutatja, hogy a gazdaságilag aktív nők jelentős része, számszerűsítve 37,3%-a inaktív kereső. A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint végzett elemzéséből kitűnik, hogy a legtöbben a szolgáltatási (27%) és az ipari, építőipari szektorban (24%) dolgoznak. Sokan dolgoznak még egyéb szellemi és vezető, értelmiségi foglalkozásúként (18-18%). Alig

271


10% azonban az egyéb foglalkozásúak, és mindössze 3% a mezőgazdaságból élők aránya a térségben.

Munkanélküliség, célcsoportok

a

munkanélküliek

jellemzői,

hátrányos

helyzetű

A térségi társadalomban is jelen van – igaz más térségeknél kisebb arányban – az a csoport, amelyik a munkaerőpiacról tartósan kiszorultnak tekinthető. Ezeknek az embereknek az egyik része a centrumoktól távolabb elhelyezkedő falvakban él, másik csoportjuk pedig hajléktalanszállókon, ill. a szociális ellátórendszer teremtette viszonyok között. A 2000-2005-ös adatokból kitűnik, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a térségben, évente folyamatosan növekszik, tehát stabilan növekvő tendenciát mutat, mind a 27 településre vizsgálva. A szezonalítás, a ciklikus munkanélküliség jelenleg is hangsúlyozottan jellemző a térségre. A munkanélküli nők-férfiak arányában, most inkább kiegyensúlyozott a helyzet, mint évekkel ezelőtt. A szakmunkás munkanélküliek száma növekszik, illetve a legmagasabb a munkanélküliek között. Ezzel szemben betöltetlen munkahelyek vannak villanyszerelő, asztalos, kőműves, burkoló és lakatos szakmákban, az építőipar munkaerő felvétele jelentős, illetve a húsipar is több hentest és húsfeldolgozót tudna foglalkoztatni. Úgy tűnik a fent felsorolt szakmák nem tartoznak a „divatszakmák” közé, vagy az oktatási intézmények nem képesek lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Felsőfokú végzettségűek magas elvándorlása tapasztalható, főleg Budapestre és a nagyobb városokba (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár). A térségben kevés a felsőfokú végzettséggel ellátandó álláshely, és az ezeken elérhető jövedelmek is messze elmaradnak a nagyvárosok kínálta lehetőségektől. A kistérség egészére jellemző, hogy a főiskolai oklevéllel, illetve diplomával rendelkezők jelentős hányada a közszférában (oktatás, egészségügy, államigazgatás) helyezkedik el, illetve saját vállalkozást alapít. A munkanélküliség Zala megyei adatainak vizsgálatakor egyértelmű a munkanélküliek számának drasztikus emelkedése, és ezen belül is legdinamikusabban a fiatalok és pályakezdők száma növekedett. A Zala Megyei Munkaügyi Központ 2005. októberi nyilvántartása alapján 1 554 fő regisztrált munkanélküli van a térségben, amely 7,3%-os munkanélküliségi rátát jelent. Ez az érték 1,1%-kkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Ebből pályakezdő 166 fő (10,6%), 17-25 éves 304 fő, 25- 40 éves 590 fő, 40-49 éves 305 fő, 50 feletti 396 fő.

Működő gazdasági szervezetek, a gazdálkodás jellemzői A keszthely-hévízi kistérség 27 településén a ténylegesen működő vállalkozások száma 5 600 körül mozog. A térség speciális turisztikai adottságai hatással vannak a helyi vállalati szektor szerkezetére. Leginkább az idegenforgalomhoz köthető vállalkozások dominálnak. A kistérség azonban nem tekinthető gazdaságilag koherens egységnek,

272


mivel a háttértelepülések nem részesülnek olyan nagymértékben az idegenforgalomból, mint a part közeli települések. Nagy jelentőséggel bírnak az egyéni vállalkozások, amelyek a mintegy 2/3-os részarányt képviselnek. A vállalkozások megoszlása méretkategóriák alapján a következőképpen alakul: Mikrovállalkozások: 94% Kisvállalkozások: 4,2% Közepes méretű vállalkozások: 1,28% A legtöbb vállalkozás tevékenységi kör szerinti megoszlás alapján, a térség két jelentős gazdasági ágazatában, a kereskedelemben és a vendéglátás területén mutat magas értékeket. Ezen belül nagy jelentőségű az élelmiszer jellegű üzletek száma, amely szinte minden településen megtalálható, beleértve az aprófalvas háttértelepüléseket is. A kis- és közepes vállalkozások szigetszerűen működnek, nem túl fejlettek és alacsony a beszállítói kapcsolatok szintje. Továbbá a magyar tulajdonú, erős fejlődési potenciállal rendelkező középvállalatok hiánya és a hosszú távra is mozgósítható forgótőke hiánya. Hátrányt jelent az is, hogy a külföldi és a hazai ágazatok közötti kooperációs, technológiai/beszállítói kapcsolatok a lehetőségekhez képest gyengék.

273


3. SWOT analízis

274


A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése -

Erősségek Idegenforgalmi adottságok, vonzó és változatos természeti környezet, gazdag kulturális és épített örökség Működő és fejlődő termálturizmus Kis mértékben növekvő lakónépesség Megjelenő helyi hagyományőrző, kulturális és közösségfejlesztő tevékenységek Elkötelezett, erős identitással rendelkező helyi lakosság Erős civil aktivitás Vidéki átlaghoz képest magas GDP A térségben nem voltak jelentős létszámleépítések a 90-es évek üzembezárásai után Komoly hagyományokkal rendelkező vállalkozások jelenléte a kistérségben Bor-, és gasztronómiai kultúra erőssége Magas vállalkozói aktivitás a városokban és a part menti településeken Széles spektrumú, oktatási kínálat, nagy hagyományú oktatási intézmények Növekvő pályázati aktivitás

-

-

Lehetőségek Foglalkoztatási paktum létrehozása, képzettségi szint növelése, munkaerő-piaci igényekhez igazítása, vállalkozói ismeretek bővítése, együttműködések erősítése Forrásszerző képesség növelése, partnerségek, pályázati konzorciumok létrehozása Sármelléki repülőtér és ipari park fejlesztése Kistérségi „Hazatérés” program bevezetése Távmunka bevezetése Keszthely oktatási centrum szerepének erősítése Hévíz tudásközpont szerepének erősítése a gyógyturizmus területén Kistérségi kohéziós politika Alternatív energiaforrások használatának ösztönzése Szociális gazdaság fejlesztése (pl. falugondnoki szolgálatok indítása, idősgondozás stb.) Beszállítói hálózatok fejlesztése Nyelvi képzések ösztönzése Turisztikai szezon meghosszabbítása, turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) ösztönzése a foglalkoztatás-bővítés érdekében Közmunkaprogramok indítása (természet megóvása, környezetvédelem, kulturális szolgáltatások stb. területeken) Környezettudatos gazdálkodás, helyi termékfejlesztés

-

Gyengeségek Egy lábon álló gazdaság, gazdasági stratégia hiánya A szálláshely forgalmazás bevételeiből kis mértékben részesülnek a helyiek Térségen kívülről érkező vállalkozások aránya magas, helyi identitás hiánya Foglalkoztatás erős szezonalitása, kevés éves foglalkoztatást nyújtó munkalehetőség Nők munkaerő-piaci helyzete rossz Megváltozott munkaképességűek oktatási és munkalehetőségei hiányoznak Diplomás munkahelyek hiánya, fiatalok elvándorlása Szakképzetlen szezonmunkások jelentős aránya Vállalkozói ismeretek hiányosságai, alacsony színvonalú szezonális szolgáltatások, magas a szürke-fekete munka aránya Egyoldalú idegen nyelvismeret, angol nyelvtudás hiánya Idegenforgalom válságban van Túlkínálat és hiányszakmák egyidejű jelenléte, strukturális munkanélküliség Tartós munkanélküliség folyamatos jelenléte A munkanélküliek, inaktívak alacsony képzési hajlandósága Szakképzett munkaerő hiánya, nincs összhang a képzési kínálat és a munkaerő-piaci igények között Térségen belüli belső egyenlőtlenségek: háttértelepülések leszakadása, közlekedési nehézségek csökkentik a munkavállalók mobilitását, helyi munkahelyek hiánya a háttértelepüléseken, hiányos szociális ellátórendszer, a lakossági jövedelmek alacsony szintje a háttértelepüléseken Elöregedés Közszolgáltatást végző civil szervezetek alacsony száma Állami, önkormányzati, vállalkozói, oktatási, civil szféra közötti partneri viszonyok, együttműködések nem megfelelő szintje Tőke- és információhiány Információs társadalom kiépületlen Hiányzó erőforrástérkép Veszélyek Kistérségen belüli társadalmi gazdasági egyenlőtlenségek növekedése, a foglalkoztatottsági szint csökkenése Fiatalok elvándorlása, elöregedés, háttértelepülések elnéptelenedése Az idegenforgalom válsága folytatódik, és növekszik a munkanélküliség A turizmus és az ipari tevékenységek átgondolatlan fejlesztése az épített és természeti környezet állapotának romlását okozhatja A szakképzés nem tudja követni a munkaerőpiac igényeit, amely a vállalkozások fejlődését gátolja Helyi vállalkozások munkahelymegtartó- és teremtő képessége romlik Külső gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása

275


4. A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási stratégiája – kivonat Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés, a stratégiakészítés folyamata 1.1. Háttér 1.2. A stratégiakészítés folyamata 2. Szakmapolitikai keretek 2.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) 2.2. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2.3. Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008) 2.4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2007-2013) 2.5. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) 2.6. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás Közös Térségfejlesztési Koncepciója (2005-2015) 2.7. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma 3. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 3.1. Jövőkép 3.2. Stratégiai célok 3.3. Stratégiai prioritások 3.3.1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetűek bekapcsolása a munka világába 3.3.2. prioritás: Alkalmazkodóképesség növelése 3.3.3. prioritás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása 3.3.4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerő-piaci helyzet javításáért 3.4. Indikatív forrástérkép 3.5. Monitoring és értékelés 3.6. Végrehajtás intézményrendszere 4. Mellékletek 4.1. A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése 4.2. Keszthely-Hévíz kistérség fejlesztési többcélú társulás területfejlesztési céldiagramja 4.3. Keszthely-Hévízi Kistérség Területfejlesztési Koncepció sajátos céljai, stratégiai programjai, projektjavaslatai 4.4. A Keszthely-Hévíz Többcélú Kistérségi Társulás közös területfejlesztési koncepciója, stratégiai célja, középtávú program prioritásai, intézkedései intézkedéseinek összefüggései, szerkezeti sémája 4.5. Keszthely-Hévízi Kistérség Integrált Projektcsomag (2007-2013) 4.6. A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának (2007-2013) célrendszere, prioritásai 4.7. Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program

276


Vezetői összefoglaló Foglalkoztatási jövőképünk, amit el szeretnénk érni Az alábbiakban a kistérségi foglalkoztatási stratégia jövőképét mutatjuk be, amely tartalmazza a jövőt építő értékeket, alapelveket, célokat és fejlesztési irányokat. Felvázoljuk azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi, és számításba veszi a realitásokat. A jövőkép célja, hogy lelkesítse a kistérségi közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erőfeszítések értelmét. „Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkező, nyitott, együttműködő és esélyteremtő Keszthely-Hévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlő lehetőségeket, az embert értéknek tekintő helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatás-központú és a természeti környezetével harmóniára törekvő gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplők partnerségével több, minőségileg jobb, a munkaerőpiac igényeinek és a térségben élő, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelő munkahelyeket hoz létre.” Stratégiai céljaink, amelyeket meg szeretnénk valósítani A stratégiai célok (a jövőképpel és a paktum megállapodással összhangban): Ø A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése Ø Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése Ø Élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása Ø Helyi foglalkoztatási partnerségek erősítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása Ø Munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségek csökkentése Prioritások, amelyek a cselekvési területeinket jelentik

1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetűek bekapcsolása a munka világába Melyek a céljaink? Ø Éves foglalkoztatást nyújtó foglalkoztatási lehetőségek felkutatása és munkahelyek teremtése Ø A munkanélküliség (különös figyelemmel a tartós munkanélküliekre) csökkentése Ø A szezonális foglalkoztatottak szakképzési szintjének növelése Ø A nem helyben lakó szezonális foglalkoztatottak arányának csökkentése, a helyben lakók foglalkoztatásának ösztönzése Ø A lakosság képzettségi szintjének emelése (kiemelten a háttértelepüléseken) Ø A hátrányos helyzetű rétegek bekapcsolása a munka világába Ø A képzett munkaerő vonzása, a pályakezdők helyben tartásának és elhelyezkedésének segítése, diplomás munkahelyek teremtése Ø Térségi munkaerő-piaci információk folyamatos nyomon követése, elemzése 277


Ø Ø Ø Ø

Térségi munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése A szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználása A foglalkoztatási paktum révén a szektorközi partnerségek erősítés A munkavállalók térségi mobilitásának segítése

Milyen intézkedéseket tervezünk? 1.1. A szociális gazdaság fejlesztése1 1.2. Az éves foglalkoztatást célzó foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 1.3. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési, továbbképzési programok indítása 1.4. Munkaerő-piaci információs és szolgáltatási rendszer fejlesztése a helyi szereplők partnerségével 1.5. Munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenséget csökkentő akciók támogatása Mely célcsoportok helyzetén szeretnénk elsősorban javítani? Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

pályakezdők (kiemelten a diplomások) megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok nők roma lakosság tartós munkanélküliek szezonális foglalkoztatottak helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók

2. prioritás: Alkalmazkodóképesség növelése Melyek a céljaink? Ø Vállalkozások, munkaadók alkalmazkodóképességének növelése Ø Az alkalmazottak folyamatos továbbképzése, felkészítése a változásokhoz való alkalmazkodásra, a több lábon állásra való törekvés Ø Vállalkozások, munkaadók munkahelyteremtő és -megtartó képességének növelése Ø A munkaszervezetek gazdasági és társadalmi hatékonyságának növelése Ø A gazdasági változások előrejelzése, azokra való tudatos felkészülés Ø Az üzleti kultúra külső igényeknek megfelelő fejlődése Ø Az alapkompetenciák minél teljesebb körű elsajátítása Milyen intézkedéseket tervezünk? 2.1. Korszerű és rugalmas szervezetirányítási és munkaszervezési modellek bevezetése 2.2. Korszerű vállalkozási és menedzsment ismeretek terjesztése 2.3. Az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, tanuló szervezeti modell bevezetése 2.4. Változás-előrejelző rendszer kidolgozása és működtetése Mely célcsoportok helyzetén szeretnénk elsősorban javítani? 1

A szervezeti háttér kialakítása, a kapacitásépítés a 4. prioritás keretében történik.

278


Ø térségi munkavállalók Ø helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók vezetői

3. prioritás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása Melyek a céljaink? Ø A piaci igényeknek megfelelő és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni tudó oktatási és képzési rendszer kialakítása a térségben Ø A gyakorlati szakképzés szélesebb körűvé tételéhez szükséges együttműködések létrehozása Ø Az életpályamodell tervezés segítése, a fiatalok helyben maradásának és hazatérésének segítése, ösztöndíj rendszer felállítása Ø A kistérségben Keszthely iskolaváros funkciójának, képzési, továbbképzési centrum szerepének erősítése minden képzési szintet érintően Ø A korszerű oktatási módszerek adaptálásának, új tanulási formák elterjesztésének elősegítése (e-Learning, kompetencia alapú képzések) Ø A felnőttképzéssel és átképzéssel foglalkozó intézmények információ-áramlásának és együttműködésének elősegítése Ø A foglalkoztathatóság javítása gyakorlatorientált kompetencia képzések közös kidolgozásával a foglalkoztatási paktum keretében Ø A közoktatás, szakképzés és felsőoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése a paktum segítségével Ø A kistérségi oktatás, képzés minőségének, eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése Ø A kistérségen belüli oktatási és képzési intézmények szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével Ø A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása, a modulrendszerű szakképzés kistérségi bevezetése, az előzetes tudás elismerése Ø A kistérségen belüli intézmények oktatási, képzési infrastruktúrájának fejlesztése Ø Modern szolgáltató és kutató egyetem megteremtése a kistérségben Ø Az intézmények fizikai állapotának javítása, felszereltségük korszerűsítése, különös tekintettel az IKT eszközöknek az oktatásban való széles körű meghonosítására. Ø A helyi vállalkozások és az egyetem együttműködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, spin off cégek létrehozása, közös programok, kutatási szolgáltatások) Milyen intézkedéseket tervezünk? 3.1. A kistérség oktatási-képzési rendszerének fejlesztése, az innováció ösztönzése, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten 3.2. A pályaorientációs, életpálya-tervezési, a képzett munkaerő hazatérését és helyben maradást segítő kezdeményezések támogatása 3.3. A térség munkaerő-piaci igényeinek megfelelő képzési, továbbképzési programok kidolgozása, szakmai, módszertani és infrastrukturális feltételeinek biztosítása 279


3.4. A gyakorlati képzések feltételeinek kialakítása, partneri együttműködések segítése a munkaerő-piaci információs és szolgáltatási rendszer segítségével Mely célcsoportok helyzetén szeretnénk elsősorban javítani? Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

közép és –felsőoktatásban résztvevő tanulók és hallgatók pályakezdők (kiemelten a diplomások) megváltozott munkaképességűek nők roma lakosság tartós munkanélküliek alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek 45 év feletti munkavállalók helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók

4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerő-piaci helyzet javításáért Melyek a céljaink? Ø A közösségek önszerveződő és innovációs képességének növelése, az állampolgári öntudat és a tolerancia erősítése. Ø A térségben meglévő társadalmi tőke növelése, szinergikus hatások kihasználása a foglalkoztatás érdekében Ø A közösségfejlesztés elterjesztése, nyitott és összetartó helyi társadalom megteremtése Ø A térségben élők közösségi tudatának kistérségi identitásának erősítése Ø Önkéntesek számának növelése Ø A lakosság aktivizálása, cselekvőképességének javítása Ø Térségi kapacitásépítés, társadalmi vállalkozások létrehozásának ösztönzése Ø Kistérségen belüli és kívüli partnerségépítés Ø Határon átnyúló együttműködések erősítése a stratégia céljainak megvalósítása érdekében Ø A foglalkoztatási fejlesztések megvalósításhoz szükséges partnerségek kialakítása és megerősítése Ø Civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése a foglalkoztatási képességük növelése, és a szociális gazdaság térnyerése érdekében Ø A vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása Milyen intézkedéseket tervezünk? 4.1. Kistérségi közösségfejlesztés 4.2. Kistérségi, hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében 4.3. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése 280


4.4. Társadalmi felelősségvállalás ösztönzése a vállalkozók és munkaadók körében Mely célcsoportok helyzetén szeretnénk elsősorban javítani? Ø Ø Ø Ø

Helyi lakosság Közösségi kezdeményezések Civil szervezetek Helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók

A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának rendszere Jövőkép „Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkező, nyitott, együttműködő és esélyteremtő Keszthely-Hévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlő lehetőségeket, az embert értéknek tekintő helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatás-központú és a természeti környezetével harmóniára törekvő gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplők partnerségével több, minőségileg jobb, a munkaerőpiac igényeinek és a térségben élő, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelő munkahelyeket hoz létre.”

A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése

Stratégiai célok Munkaerőpiaci Élethosszig tartó Helyi Munkahelyek esélyegyenlőtlenfoglalkoztatási tanulás megtartása ségek csökkentése partnerségek mellett helyi és meghonosítása, erősítése, ösztönzése, térségi szinkronba feltételeinek munkahelyek fejlesztése a hozása, az teremtése információáramkistérségben, tanuló kistérség lás javítása kialakítása

Prioritások/stratégiai programok 1. prioritás: A 2. prioritás: 3. prioritás: A foglalkoztathatóság Alkalmazkodókémunkaerő-piaci javítása, hátrányos pesség fejlesztése igényeknek megfelelő helyzetűek versenyképes, rugalmas bekapcsolása a és hatékony oktatásimunka világába képzési rendszer kialakítása

4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerő-piaci helyzet javításáért

281


Intézkedések 1.1. A szociális 2.1. Korszerű és 3.1. A kistérség 4.1. Kistérségi gazdaság fejlesztése rugalmas oktatási-képzési közösségfejlesztés szervezetirányítási és rendszerének munkaszervezési fejlesztése, az modellek bevezetése innováció ösztönzése, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten 1.2. Az éves foglalkoztatást célzó kezdeményezések támogatása

2.2. Korszerű vállalkozási és menedzsment ismeretek terjesztése

1.3. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési, továbbképzési programok indítása

2.3. Az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, tanuló szervezeti modell bevezetése

1.4. Munkaerő-piaci információs és szolgáltatási rendszer fejlesztése a helyi szereplők partnerségével

2.4. Változáselőrejelző rendszer kidolgozása és működtetése

3.2. A pályaorientációs, életpálya-tervezési, a képzett munkaerő hazatérését és helyben maradást segítő kezdeményezések támogatása 3.3. A térség munkaerő-piaci igényeinek megfelelő képzési, továbbképzési programok kidolgozása, szakmai, módszertani és infrastrukturális feltételeinek biztosítása 3.4. A gyakorlati képzések feltételeinek kialakítása, partneri együttműködések segítése a munkaerőpiaci információs és szolgáltatási rendszer segítségével

4.2. Kistérségi, hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében 4.3. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése

4.4. Társadalmi felelősségvállalás ösztönzése a vállalkozók és munkaadók körében

1.5. Munkaerő-piaci esélyegyenlőtelenséget csökkentő akciók támogatása

282


6.6. melléklet Csoportmunka feladatok minta

Partnerség építési képzés - otthoni feladatok Határidő: 2006. szeptember 25. előtt e-mailen elküldeni ([email protected]), vagy a képzésre hozni elektronikus adathordozón. 1. Foglalkoztatási paktum partneri körének meghatározása (szerződő felek, támogató partnerek, csatlakozó partnerek) a tananyag III. fejezet, 2. pontja alapján, illetve kialakult, vagy alakulóban lévő partnerségek esetén önértékelés a tananyag III. fejezet, 2. és 10/a. pontja alapján. 2. Saját paktumra vonatkozó munkaterv leírása az alábbi munkarészekhez kapcsolódóan (partnerségi szempontból): paktum megállapodás, helyzetelemzés, stratégia, akcióterv, munkaprogram, költségvetés, ügyrend. A munkaterv tartalma: Részfeladat Bevont Munkarész megnevezése megnevezése partnerek köre

Egyeztetés módja, módszertana, alkalmazott technikák

Az egyeztetés elvárt eredménye

Ütemezés (év, hónap)

283


6.7. melléklet Otthoni irányított tanulásra alkalmas képzési segédanyag

Második fejezet: Függelék 1 Tananyag

A tananyag közvetlen eléréséhez, kérjük kattintson a következő linkre: link A tananyagul szolgáló dokumentum közvetlenül a Platform Dokumentumtárából is letölthető a www.paktumplatform.hu oldalon keresztül.

2 Tanulási segédanyagok 2.1 Tanulási hatékonyságot vizsgáló teszt Az alábbi kérdésekre való válaszadást, az első önálló tanulási idő végén javasoljuk. Válaszai útmutatásul szolgálhatnak önálló tanulási lehetőségének - a jobb koncentráció elérését segítendő - egyéni szükségleteinek értelmezéséhez, a feltételek és tanulást szolgáló körülmények megteremtéséhez.

Tanulási Hatékonyságot vizsgáló teszt

Emlékszik az átvett tanulási egységekben tanultakra? Esetleg szüksége van visszatekintésre, jegyz

Mielőtt új tanulási egység teljesítésébe kezd, próbálja meg felidézni az előző egységben tapasztaltakat, tanultakat. Hasznos

_______________________________________________________________________________________________________ ____________________________ Tipp: Ha gondja van az előzőekben tanultak felidézésével, próbálja meg a következő technikák alkalmazását:

1. 2. 3. 4.

Ne engedje, hogy megzavarják Készítsen jegyzeteket Nézze át a jegyzeteit Helyezze a tanultakat a gyakorlatba!

H a g y j o n i d ő t e r r e a g y a k o r l a t r a – az elsajátított képességeket és/vagy koncepciókat hozza párhuzamba jelenlegi munkájá

Jegyzetek:

Volt bármi is, ami megzavarta az önálló tanulása során?

Vegye számba, hogy egyéni tanulásra szánt ideje során kapott, fogadott-e e-mailt, telefonhívást, esetleg voltak munkatársa _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Hogy tudja a jövőben elkerülni a hasonló zavaró tényezőket az egyéni tanulási ideje alatt

Fülhallgató használata távol tarthatja kollégáit attól, hogy félbeszakítsák, ugyanakkor a kommunikációs eszközök átmeneti s _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Előnyös lehet a tanulási idő újragondolása - másik napszak, esetleg másik napra való üte

284


Érdemesebb, egy másik időpontot találni, amikor zavartalanul tanulhat?A zavaró tényezők minimumra történő csökkentése órákra. _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

Előkészített minden szükséges eszközt, amire a nyugodt tanulás során szükséges volt?

Sorolja fel, milyen eszközök álltak rendelkezésére és miket kellett a képzési egység elvégzése közben előkeresnie a hatékon _______________________________________________________________________________________________________ ____________________________

2.2 Irányított tanulási napló Ez a segédlet arra szolgál, hogy a tanulás folyamatában legyen alkalma kiemelni és egy formátumban lejegyezve összegyűjteni az Ön számára leghasznosabbnak bizonyuló, frissen szerzett ismereteket és a témát érintő új meglátásokat. A leghatékonyabban úgy használhatja a naplót, ha minden on-line teljesített egység elvégzése előtt 10-15 percet arra szán, hogy a tanultakat átgondolja és röviden reflektáljon a képzés adott szakaszában szereplő gondolatokra, amely gondolatokat 1-1 új naplólapon jegyezhet le. Ne feledje el, hogy a naplót Önmaga számára készíti és azt sem, hogy az egységenként lejegyzett gondolatok gyűjteménye segíthet a tanultak gyors áttekintésében is a jövőben.

Irányított tanulási naplólap Fejezet_________________________ Teljesített egység címe____________________________________ Dátum_________________________________

MIT VÁR Az adott képzési egységtŐl? Mielőtt belekezdene a munkába, gondolaja át a soron következő témához, feladathoz kapcsolódó személyes tapasztalatait, kérdéséit, elvárásait, szükségleteit jelen futó, illetve tervezendő projektjei vonatkozásában.

285


MIT TANULT A teljesített képzési egység során?

Az adott képzési egység végére érve gyűjtse össze és rendszerezze újonnan szerzett tapasztalatait a következő kérdések segítségével. Mit tanult a fenti fejezet kapcsán? Gyűjtse össze a tananyag adott részén keresztül frissen megismert új módszereket/megközelítéseket/információkat. Használja a fejezet átolvasása előtt készített kapcsolódó jegyzeteit, kérdéseit - vesse össze azokat az olvasottakkal és készítsen jegyzeteket gondolatairól.

Milyen képességek, készségek, ismeretek hiánya és szüksége merült fel Önben az alfejezet tanulmányozása során? Milyen további felkészültségre van szüksége ahhoz, hogy munkája és partneri együttműködései során effektívebb legyen? A mai lecke kapcsán melyek voltak a felmerülő további kérdéseket felvető, utánkövetést igénylő ismeretek, tapasztalatok? Kik tudnak ebben segítségére lenni? Milyen további képzések szükségességét látja, esetleg milyen további képzéseken való részvételre lenne szüksége?

Melyek azok a kompetenciák és koncepciók amelyek nem egyértelműek az Ön számára az olvasottak alapján? Gondolja végig és készítsen listát arról, hogy ki tudna mélyebbre ható magyarázattal szolgálni, segítséget nyújtani, tanácsot adni, esetleg segíteni további anyagok vonatkozásában (családtag, munkatárs, elérhető szakértő)? Hol találhat további forrásul szolgáló anyagokat (weboldalak, könyvtárak, stb.)?

Hogy alkalmazhatja az újonnan szerzett készségeket és tapasztalatokat a munkája során? Miben látja az újonnan szerzett ismeret gyakorlati alkalmazásának lehetőségét, illetve mely részeket és hogyan tudná megosztani munkatársaival? Dolgozik jelenleg olyan feladaton, esetleg projekten, ahol ezen tapasztalatok, felvetések, képességek alkalmazhatóak?

Sorolja fel a teljesített egység kapcsán felmerülő új ötleteit, gondolatait… Itt jegyezheti le esetleges új projekt- vagy együttműködési javaslatát, a már létező együttműködéseik javítását szorgalmazó kezdeményezéseit, említhet meg, emelhet ki esetleges, vagy lehetséges partnereket későbbi emlékeytetőül…

286


Lehetséges együttműködési és szükséges potenciális partnerek átdolgozatlan listája: Partner neve Megbeszélendő téma/ötlet/projekt/tapasztalatjavaslat

KONKLÚZIÓ:

2.3 Személyre szabott akcióterv

SZEMÉLYRE SZABOTT AKCIÓTERV A személyes akcióterv a képzést követően összegezhető szükségleteinek, javaslatainak összegyűjtésére szolgál – fontos és releváns eleme lehet a további lehetőségeinek mérlegelése vonatkozásában. Ennek érdekében kérjük, hogy ezt a részt a képzés befejezését követően töltse csak ki. A kitöltés során segítségére lehetnek az összegyűjtött Irányított tanulási naplólapokon szereplő jegyzetei.

Rövid távú akcióterv (3 hónappal a képzés befejezését követően elérendő célok, teljesítendő feladatok)

Hosszú távú akcióterv (3 hónappal a képzés befejezte után kezdődő célok, teljesítendő feladatok)

Teljesítendő feladatok

További kutatást és információt igénylő kérdések Fejlesztendő képességek, kompetenciák listája

Hasznos, esetleg

287


újonnan szerzett kapcsolatok (kompetenciák fejlesztéséhez, partnerség kivitelezéséhez, stb.)

További egyeztetést igénylő projekt ötletek, javaslatok

3 Mintadokumentumok (A megalapozó tanulmányokban korábban leadásra került dokumentum.) Dokumentumtárhoz link A mintadokumentumokat tartalmazó dokumentumban a következő tartalmakat találja: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás Az Irányító Csoport ügyrendje Helyzetelemzés és foglalkoztatási stratégia Foglalkoztatási akcióterv Munkaprogram Monitoring

288


6.8. melléklet Látogatási bizonyítvány

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 keretében A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása” támogatási konstrukció „A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című az Európai Unió és a Magyar Köztársaság által támogatott projekt

TANÚSÍTVÁNY Amely igazolja, hogy

______________________________________

289


aktív részvételével érdemben hozzájárult a Szombathelyen, a Vállalkozói Központban 2006. 2006. szeptember 18-án és 25-én megrendezésre került „Partnerség építés” című szakmai képzés sikeres lebonyolításához.

Szombathely, 2006. szeptember 25. Dr. Kovács Péter Igazgató 6.9. melléklet Konzultációs tanácsadási űrlap

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 „A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása” támogatási konstrukció

Vas megyei Munkaügyi Központ A támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02 Adatlap sorszáma:

TANÁCSADÁSI ADATLAP A tanácsadás helyszíne:

Időpontja:

A tanácsadó neve:

200 ….. év ………….……….. hó …… -n. 290


A tanácsadásban részesülő paktum adatai Státusz  települési paktum

Paktum neve:

Alapítás éve

 kistérségi paktum

A megadott cím: Irányítószá Település

Menedzsment szervezet neve:

 megyei, regionális paktum

székhely:  telephely: 

 egyéb (pl. határon átnyúló paktum) Kapcsolattartó neve:

Cím:

Telefon(ok):

Az e-mail címe:

Fax:

Internet cím:

E-mail cím:

A tanácsadásban résztvevő személy(ek) neve:

A menedzsmentben foglalkoztatottak száma:  Nincs

 1-5 fő

 5 főnél több

Főtevékenysége: Nyújtott szolgáltatásai: Előzetes adminisztráció A tanácsadás időtartama: ……… -tól ……… -ig. Szükséges még igénybe venni tanácsadást? Ha igen, a soron következő tanácsadás tervezett időpontja:

 Igen  Nem

200 ….. év ………….……….. hó …… -n.

A tanácsadás tárgya:………………………………………………..……………………………………………………… ………………………………………………………

Igénybevételi adatlap Adatlap sorszáma:

Ismertesse röviden a tanácsadás célját, a megoldandó problémát: ……………………………………………………………………………………………… … ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………

291


……………………………………………………………………………………………… … A javaslat(ok): ………...…………………………………………………………………………………… …… ……………………………………………………………………………………………… … ……………………………………………………………………………………………… … ……………………………………………………………………………………………… …

A tanácsadás értékelése A Vas megyei Munkaügyi Központ ezúton kéri közreműködését abban, hogy megismerhessük tanácsadói szolgáltatásunkkal kapcsolatos véleményét. Kérjük, a kérdésekre adott értékelő pontszámaival segítse munkánkat! A következő kérdéseknél kérjük, karikázza be a megfelelő számot! (A színvonal lehet: 1: nem megfelelő 2: kevéssé elfogadható 3: közepes 4: megfelelő 5: kitűnő) 1. Elégedett a tanácsadás alkalmával nyújtott információk színvonalával?1 2 3 4 5 2. Elégedett a tanácsadás alkalmával nyújtott információk mennyiségével?1 2 3 4 5 3. Elegendőnek tartja a tanácsadás időtartamát? 1 2 3 4 5 4. Megfelelőnek tartja a tanácsadó szakmai felkészültségét? 1 2 3 4 5 5. Milyenek voltak a körülményki? (várakozási idő, komfortérzet, stb.) 1 2 3 4 5 Összegezve, átlagolva az 1-5.pontoknál adott értékeket: .....................%

Összesen: .................... pont,

A paktum nyilatkozata Kijelentem, hogy a feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Elfogadom, hogy feltüntetett adataimat a paktum platform projekt céljából a VMMK statisztikai célból felhasználja. 200….. év ………………… hó ……… -n.

……………………………………… a tanácsadó aláírása

……………………………………… a tanácsadásban részesülő aláírása

292


6.10. melléklet Írásos értékelő sablon, tesztlapok

Első fejezet: Tanulási segédlet - Forgatókönyv Fejezet-összefoglaló kérdéssor -

Mikor jelent meg a partnerség elve az Uniós szakpolitikában és hogyan változott meg az értelmezése?

-

Mi a partnerség alapelve és melyek a jellemzői?

-

Hogyan jelentik meg a partnerség a hazai szabályozásban és a mi a társadalmi egyeztetés lényege?

-

Hogyan és mely szakaszokban jelenik meg a partnerség a Strukturális Alapok programozási tevékenységiben?

-

Hogyan érvényesül a partnerség elve a különböző szinteken?

-

Hogyan építkeznek a különböző partnerségi csoportok?

A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. A tananyag következő fejezetéhez kapcsolódó oldalakra a fenti kérdések megválaszolása után léphet.

293


II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése A partnerség építés a gyakorlatban


Mire kell figyelmet fordítani a partnerség építése során?

-

Mik az egyes partnerek feladatai?

-

Milyen szerepkörök vannak a partnerségi csoportmunkán belül?

-

Hogy érvényesül a partnerség elve projektszinten és annak egyes projekt szakaszokban?

-

Mi a partnerség szerepe a monitoringban és az értékelésben?

A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. A tananyag következő fejezetéhez kapcsolódó oldalakra a fenti kérdések és az otthoni feladat elvégzése után léphet. Otthoni feladat.doc

III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek A foglalkoztatás paktum partnerség lényege, szereplői, formái

Fejezet-összefoglaló kérdéssor - Mi a foglalkoztatási paktumok partnerségének lényege? - Milyen feladatok vannak a paktumok közötti koordináció terén? - Melyek a különböző szintű partnerségek jellemzői? - Mi a szerepe a partnerségnek a foglalkoztatási stratégiák elkészítésében? - Melyek a PPP jellemzői? - Milyen minőségi kritériumok vannak a paktumokkal kapcsolatban? - Mik a paktum információs rendszerekkel szemben támasztott követelmények? A fejezet végére érve használja szakértőink segítségét. Gratulálunk a tananyag sikeres elvégzéséhez!

294


6.11. melléklet Hallgatói/tanfolyami adminisztrációs űrlap

Tartalmi minta a képzés szakmai teljesítésére:

KÉPZÉSI SZAKASZOK

Hallgató 1 Teljesítés Megj. (I/N)

Hallgató 2 Teljesítés Megj. (I/N)

Hallgató ….. Teljesítés Megj. (I/N)

I. Fejezet: A partnerségről általában

Partnerség elvének megjelenése és formálódása Partnerség alapelvei, jellemzői Partnerség a strukturális alapok programozásában Új Magyarország fejlesztési terv és partnerség NFT II. Partnerség elvének érvényesülése a projektek szintjén Partnerségi csoportok Összegző feladat II. Fejezet: A partnerség létrehozás és működtetése

Partnerség építés a gyakorlatban Partnerek feladatai

295


Partnerségre épülő projektek előnyei Szerepkörök a sikeres csapatmunkában A partnerség és a projekt A partnerség és a csoportmunka Partnerség a megvalósításban Értékelés és monitoring Összegző feladat III. Fejezet: A térségi foglalkoztatási partnerségek

Foglalkoztatási paktum és partnerség Paktumok közötti koordináció Térségi foglalkoztatási partnerségek szintje Összegző feladat

A képzés egészének teljesítése

296


VI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version

Recommend Documents