PDF created with pdffactory Pro trial version

Szorongásos kórképek: pánikzavar, fóbiák, szociális szorongás, GAD

1

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szorongásos zavarok (DSM IV.) n n n n n n n n n

Pánikzavar agorafóbia nélkül (F 41.0) Pánikzavar agorafóbiával (F 40.01) Agorafó Agorafóbia pánikzavar né nélkü lkül (F 40.00) Specifikus fóbia (F 40.2) Szociális fóbia (F 40.1) Kényszeres zavar (F 42x) Poszttraumá Poszttraumás stressz zavar (F 43.1) Akut stressz zavar (F 43.0) Generalizált szorongásos zavar (F 41.1)

2


Pánikzavar (1.) n

Pánik roham: jól kö körülírható rható id tartam alatt jelentkez intenzí intenzív fé félelem vagy diszkomforté diszkomfortérzé rzés, mely hí hírtelen alakul ki és az alá alá bbi tü tünetek kö közül legalá legalább 4 maximá maximális intenzitá intenzitását 10 perc alatt elé eléri: n Palpitá Palpitáció ció, tachycardia n Izzadá Izzadás n Remegé Remegés n Fulladá Fulladás vagy lé légszomj n Mellkasi fá á jdalom vagy diszkomfort f n Hányinger, hasi diszkomfort n Szé Szédülés, ájulá julásérzé rzés n Derealizá Derealizáció ció, deperszonalizá deperszonalizáció ció n A meg rülést l, az önkontroll elveszté elvesztését l való való f élelem n Halá Halálfé lfélelem n Zsibbadá Zsibbadá s, érzé rzéketlensé ketlenség, bizsergé bizsergés n Hidegrá Hidegrázás vagy kipirulá kipirulás, hevü hevülés

n n

Pánikroham élettartam prevalenciá prevalenciája: ja: 10 % Izolá Izoláltan vagy ismé ismételten el fordul szorongá szorongásos, affektí affektív és pszichotikus betegsé betegségekben

n

Önálló lló el fordulá fordulá sa: Els dleges pá pánikzavar (betegsé (betegség, szindró szindróma)

3


Pánikzavar (2.) n

Betegsé Betegség kezdete: kezdete: serdü serdül kor 2. fele és 30 éves kor kö között ( fizioló fiziológiai és mentá mentális érettsé rettség bizonyos szintjé szintjén alakul csak ki)

n

Diagnosztikus krité kritériumai: riumai: (DSM IV.) n Ismé Ismétl d pánikrohamok vá vá ratlanul, kiszá kiszámíthatatlanul a legkü legkülönbö nböz bb helyzetekben. A rohamokat legalá legalább 1 hó hónapos anticipá anticipátoros szorongá szorongás kö követi. n Az anticipá anticipátoros szorongá szorongás megnyilvá megnyilvánulhat a rohamoktó rohamoktól vagy azok következmé vetkezményeit l (meg rülést l) való való félelemben vagy magatartá magatartás-változá ltozásban n Agorafobia: Agorafobia: pá pánikroham utá utá n kialakuló kialakuló félelem azoktó azoktól a helyekt l, ahol a segí segítsé tségnyú gnyújtá jtá s ill. a menekü menekülés akadá akadályozott az esetleg jelentkez roham alatt. n A pá pánikrohamot nem ké kémiai szer provoká provokálja, vagy nem má má sik ismert betegsé betegség (pl. Hyperthyreosis) Hyperthyreosis) kö következmé vetkezménye n Nem má más mentá mentális betegsé betegség (pl. szorongá szorongásos kó kórformá rformák) tü tünete

n

Formá Formái n n n

n

:Pá :Pánikzavar agorafó agorafóbia nélkü lkül (F 41.0) Pánikzavar agorafó agorafóbiá biá val (F40.01) Agorafobia pánikzavar né nélkü lkül (F40.00) : a pá pánikzavar krité kritériumai soha sem teljesü teljesültek

Epidemioló Epidemiológia: gia:éves prevalencia:2,3 % . N kné knél 22-3-szor gyakoribb

4


Pánikzavar (3.) n

Pathogenezis: csak részben tisztázott: biológiai, pszichológiai és szociális prediszponáló tényez k n

Bioló Biológiai: giai: n n n n

n

Pszicholó Pszichológiai: n n n

n

Genetikus: els fokú fokú rokonokná rokonoknál 55-szö ször gyakoribb Noradralin hipothé hipothézis: zis: yohimbinnel és szé széndioxid belé belélegezteté legeztetéssel provoká provokálható lható (locus coeruleus túlm ködése?) Serotonerg rendszer zavara: SSRI szerek hatá hatásosak GABA AA-receptor m ködési zavara: benzodiazepinek hatá hatásosak Kiszá Kiszámíthatatlan esemé eseményekkel teli gyermekkor Szü Szül k tú túlzott reagá reagálása a gyermek szomatikus panaszaira Inadekvá Inadekvát megkü megküzdé zdési straté stratégiá giák

Szociá Szociális: n

A szociá szociális tá támasz hiá hiánya

5


Pánikzavar (4.) n

n

n

Differenciá Differenciál diagnó diagnózis: zis: n Gyakori el fordulá fordulása Mitrá Mitrális prolapsussal n Kizá Kizárandó randó: hyperthyreosisi, hyperthyreosisi, Myocard. Myocard. infactus, infactus, Pheochromocytoma, Pheochromocytoma, temp. temp. epi. epi. Terá Terápia: n Gyó Gyógyszeres: n Antidepresszivumok n SSRI, RIMA, TCA n Nagypotenciá Nagypotenciálú benzodiazepinek n Pszichoterá Pszichoterápiá piák: n Kognití Kognitív- vagy (é (és) viselkedé viselkedés terá terápiá piás mó módszerek n Dinamikusan orientá orientált n Csalá Családterá dterápia Igazoltan leghatá leghatásosabbnak a CBT -t és a gyó gyógyszeres kezelé kezelést tartjá tartják!

6


Pánikzavar (5.) n

n

n

Pánikzavar kognití kognitív modellje: n Fokozott pszichofizioló pszichofiziológiai hajlam a szorongá szorongásos vé vészreakció szreakció kivá kiváltó ltódásá sa és kifejezett érzé rzékenysé kenység a hiperventillá hiperventillá ció cióra (elhú (elhúzódó alkaló alkalózis) zis) n Kognití Kognitív zavar: szomatikus érzetek szisztematikus tú túlérté rtékelé kelése, katasztró katasztrófizá fizálása n Az anticipá anticipált szorongá szorongás miatt fokozott önmegfigyelé nmegfigyelés n Elkerü Elkerül viselkedé viselkedés: rö rögzí gzíti és fokozza a szorongá szorongá st Kognití Kognitív terá terápia: n A kognití kognitív disztorzió disztorzió ( katasztró katasztrófizá fizálás) megszü megszünteté ntetése: a pá pá nikroham vé végiggondolá giggondolásának megtaní megtanítása. Szembesí Szembesítés el z rohamai katasztró katasztrófális kimenetelt cá cáfoló foló élmé lményeivel, vagy mások rohamá rohamára való való reakció reakciójukkal Viselkedé Viselkedésterá sterápiá piá s techniká technikák: n Expozí Expozíció ció s technika ( a tü tünetek mestersé mesterséges el idé idézése pl. HV) n Direkt szorongá szorongáscsö scsökkent módszerek: n Relaxá Relaxáció ció n Légzé gzéskontroll n Figyelemelterelé Figyelemelterelés n Az elkerü elkerül viselkedé viselkedés megszü megszünteté ntetése

7


Specifikus fóbia (1.) n n

Korá Korábbi elnevezé elnevezés: simplex (egyszer ) fó fóbia Specifikus fó fóbia diagnosztikus krité kritériumai (DSM IV. F 40.2) n n n n n

n n

Tartó Tartós és tú túlzott fé félelem, amelyet egy adott tá tárgy vagy helyzet jelenlé jelenléte vagy el relá á tható ó bekö ö vetkezé é se okoz. rel that bek vetkez A fó fóbiá biás stimulus jelenlé jelenléte majdnem minden esetben azonnali vá választ provoká provokál az adott helyzethez kö kötött pá pánik roham formá formájában. A szemé é ly felismeri, hogy fé é lelme tú ú lzott, vagy ésszer tlen (gyermekekné szem f t (gyermekeknél hiá hiányozhat) A szemé személy a fó fóbiá biás helyzeteket elkerü elkerüli, vagy intenzí intenzív szorongá szorongással, szenvedé szenvedéssel viseli. Az anticipá anticipátoros szorongá szorongás. Elkerü Elkerül viselkedé viselkedés vagy szenvedé szenvedés jelent sen kihat a napi tevé tevékenysé kenységre, teljesí teljesítmé tményre, szociá szociális aktivitá aktivitásra és kapcsolatokra és észrevehet szenvedé szenvedést okoz. 18 év alatti szemé személyekben a tü tünetek fenná fennállá llásának id tartama legalá legalább 6 hó hónap. A tü tünet nem magyará magyarázható zható más mentá mentális betegsé betegséggel

8


Specifikus fóbia (2.) n

Leggyakoribb formá formái: n n n n

n n n

Állatoktó óbia, llatoktól (ailurof (ailurofó bia, künofó nofóbia, bia, arachnofó arachnofóbia) bia) Termé óbia, Természeti jelensé jelenségekt l (asztrapof (asztrapofó bia, nüktofó ktofóbia) bia) Vért l (injekció (injekció, orvosi beavatkozá beavatkozás) Szituá óbia, Szituáció cióktó któl (gefirof (gefirofó bia, akrofó akrofóbia) bia)

Epidemioló Epidemiológia: 5-16 % (n kné knél 22-szer gyakoribb) Kezdete: általá ltalában gyermek és serdü serdül korban Pathogenezis: Pathogenezis: n n n

Az emberi nem fokozott prediszpozició prediszpoziciója bizonyos fó fóbiá biákra (archaikus fé félelmek). Vitatott, hogy genetikus vagy kulturá kulturális eredet -e. Pszichodinamikus megkö megközelí zelítés: az intrapsziché intrapszichés konfliktus miatti szorongá szorongás sikertelen elfojtá elfojtása, és áttolá ttolás semleges tá tárgyra, helyzetre. Behaviorista megkö megközelí zelítés: a fó fóbia klasszikus kondí kondícioná cionálással alakul ki (ké (két, egymá közeli esemé esemény összekapcsoló sszekapcsolódik). A kioltá kioltás nem m ködik, egymáshoz id ben kö hanem operá operáns kondicioná kondicionálással (ismé (ismételt jutalommal já járó viselkedé viselkedés) az elkerü elkerül viselkedé é s vá á lik jellemz v é . viselked v

9


Specifikus fóbia (3.) n

Terá Terápiá piás lehet ségek: n

Pszichoterá Pszichoterápiá piák: n

Viselkedé Viselkedésterá sterá piá piás mó módszerek: n n n n

n

n

n

Dinamikusan orientá orientált: tudattalan konfliktusok feltá feltárása, adaptí adaptívabb én-véd mechanizmusok kialakí kialakítása

Gyó Gyógyszeres kezelé kezelés általá ltalában nem indokolt

Kezelé Kezelési haté hatékonysá konyság: n

n

Szisztematikus deszenzitiz deszenzitizááció sszeáállllíítása) ció ( fé félelem hierarchia össze Ingerelá Ingerelárasztá rasztás (in vivo, vivo, in senso) senso) Vikariá Vikariáló kondí kondícioná cionálás (modellkö (modellköveté vetés) Relaxá Relaxáció ció

Igazoltan egyformá egyformán hatá hatásosak a behavior techniká technikák (egyé (egyéni kombiná kombináció cióban is)

Lefolyá Lefolyás: a kezeletlen esetek általá ltalában kró krónikusak (é (évtizedeken át perzisztá á lhat) ) perziszt lhat

10


Szociális fóbia (1.) (szociális szorongás zavar) n

n n n n

n n n

Diagnosztikus krité kritériumok: (DSM IV. F 40.1) n Észrevehet és tartó tartó s fé félelem egy vagy tö több olyan szociá szociális vagy el adó adói teljesí teljesítmé tményt igé igényl helyzett l, amelyben a szemé személy idegen emberek vagy má mások lehetsé lehetséges figyelmé figyelmének van kité kitéve. Fé Félelem attó attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedé viselkedése (vagy a szorongá szorongás lá látható tható jelei) miatt zavarba jö jöhet, vagy megalá megalázó helyzetbe kerü kerülhet. Gyermekekné Gyermekeknél bizonyí bizonyítandó tandó, hogy ké képes életkorá letkorának megfelel , ismer s szemé személyekkel szociá szociális kapcsolat kialakí kialakításá ra és a szorongá szorongásnak egyenrangú egyenrangú szemé személyek tá társasá rsaságában is jelen kell lennie, nem csak feln ttekkel. Fentebb emlí í tett helyzetekbe kerü ü l é s majdnem minden esetben szorongá eml ker szorongásos vá választ provoká provokál, az adott helyzethez kö kötö tt pá pániknik- roham formá formájában. A szemé személy felismeri, hogy fé félelme tú túlzott vagy ésszer tlen (gyermekekné (gyermekeknél ez hiá hiányozhat) A szemé személy a fenti helyzeteket elkerü elkerüli, vagy intenzí intenzív szorongá szorongással vagy szenvedé szenvedéssel viseli. A fé félelmetes szociá szociális vagy el adó adói helyzetek miatti anticipá anticipátoros szorongá szorongás, elkerü elkerül viselkedé viselkedés vagy szenvedé szenvedés jelent sen kihat a szokvá szokványos napi tevé tevékenysé kenységre, teljesí teljesítmé tményre vagy észrevehet szorongá szorongást okoz. 18 év alattiakná alattiaknál a tü tünetek legalá legalább 6 hó hónapig fenná fennállnak. Nem pszichoaktí pszichoaktív szer kö közvetlen élettani hatá hatásával, vagy ált. egé egészsé szségi állapottal fü függ össze Nem magyará magyarázható zható más mentá mentális betegsé betegség jelenlé jelenlétével

11


Szociális fóbia (2.) n n

A szemé személy attó attól retteg, hogy nem tud megfelelni a tá társadalmi elvárásoknak. Formá Formái: n n n

n n n

Generalizá Generalizált (minden szociá szociális szituá szituáció ciótól) Körülírt (csak bizonyos szituá szituáció ciótól: pl. szí színpadi szereplé szereplés) A fé félelem kiterjedhet a nyilvá nyilvános helyen tö törté rtén étkezé tkezésre, mosdó mosdó haszná használatra, telefoná telefonálásra, írásra stb.)

Epidemiológia: éves prevalencia: 8 %, élettartam prevalencia: 11,5 % (n knél némileg gyakoribb) Kezdete: kés i gyermek- és serdül korban Pathomechanizmus: n n

Bioló Biológiai té tényez k szerepé szerepét az SSRI és RIMA hatá hatásossá sossága igazolja Pszichoszociá Pszichoszociális tényez k meghatá meghatározó rozóak

12


Szociális fóbia (3.) n

Terápiás lehet ségek: n

Gyógyszeres: n n

n

Antidepresszivumok (SSRI, RIMA) Nagypotenciá Nagypotenciálú benzodiazepinek

Pszichoterápiák: n

Kognití Kognitív megkö megközelí zelítés (a beteg jellemz patholó pathológia) gia) n n n n

n

A szociá szociális helyzetekkel kapcsolatos diszfunkcioná diszfunkcionális sémákkal rendelkeznek A szorongá szorongás lá látható tható jeleit tú túlérté rtékelik Biztonsá Biztonságkeres viselkedé viselkedés ( elbú elbújás, szemkontaktus kerü kerülése) Sajá Saját viselkedé viselkedés állandó llandó monitorozá monitorozása,é sa,és negatí negatív interpretá interpretáció ciója, mely gátolja abban hogy észrevegye a kö környezet elfogadó elfogadó, pozití pozitív visszajelzé visszajelzéseit. Korá Korábbi kudarcosnak ítélt helyzeteken való való tartó tartós rá rágódás

13


Szociális fóbia (4.) n

Kognitív terápiás technikák: n n n n

n n

Konceptualizáció ( egyéni kognitív modell megalkotása konszenzussal) Szerepjátékok a szociális visszahúzódás megszüntetésére Mások visszajelzéseire való figyelem és a reális jelzések tudatosítása Szociális készségek tréningje: viselkedés repertoár kialakítása, b vítése (csoportban is)

CBT és a gyó gyógyszeres kezelé kezelés kombiná kombinálható lható Lefolyás: krónikus n n

Sok a kezeletlen eset ( szociális izoláció) Öngyógyítás: gyakori alkohol és drog abúzus

14


Generalizált szorongás zavar ( GAD) n

Diagnosztikus krité kritériumok: (DSM IV: F 41.1) n

n n

Túlzott szorongá szorongás vagy aggodalom (fé (félelem teli vá várakozá rakozás) szá számos esemé eseménnyel, körülmé lménnyel vagy aktivitá aktivitással kapcsolatban (pl. munka vagy iskolai teljesí teljesítés) legalá legalább 6 hónapon keresztü keresztül (ez id alatt tö több szorongá szorongásos, mint szorongá szorongásmentes nap). A szemé személy nehezen tudja a szorongá szorongást kontrollá kontrollálni. A szorongá szorongás az alá alábbi 6 tü tü netb l legalá legalább há há rommal tá társul (amelyeknek legalá legalább egy ré része hat hó hónapja, a napok nagy ré részé szében fenná fennáll). Gyermekekné Gyermekeknél egy tü tünet is elé elég. n n n n n n

n n n

Nyugtalansá Nyugtalanság Fáradé radékonysá konyság Koncentrá Koncentrálás zavara Ingerlé Ingerlékenysé kenység Izomfeszü Izomfeszülés Alvá Alvászavar

A szorongá szorongás nem korlá korlátozó tozódik má má s I. tengely zavar tü tüneteire Jelent s szenvedé szenvedést vagy a szociá szociális funkció funkciók jelent s romlá romlását okozza Nem tulajdoní tulajdonítható tható pszichoaktí pszichoaktív szer hatá hatá sának, vagy ált. egé egészsé szségi állapot élettani hatá hatá sának és nem kizá kizárólag hangulatzavar, pszichotikus zavar, vagy átfogó tfogó fejl dési zavar folyamá folyamán fordul el .

15


Generalizált szorongás zavar (2.) n n n

Epidemiológia: egyéves prevalencia: 2-6 % (n knél 2-4szer gyakoribb) Kezdete: fiatal feln tt korban Pathogenezis: Pathogenezis: pontosan nem ismert n

Biológiai tényez k: n n

n

n

Genetikai prediszpozí prediszpozíció ció (els fokú fokú rokonokná rokonoknál 15 %%-ban) GABAGABA-erg rendszer elé elégtelen m ködése (BDZ (BDZ--ek hatá hatásossá sossága)

A pszicholó pszichológiai té tényez k szerepé szerepét a kü különbö nböz iskolá iskolák másképpen közelítik meg és ezen alapuló terápiás modelleket használnak. A szociokulturális megközelítés szerint a társadalom fel l érkez veszély vagy egyre nagyobb nyom ás teremti meg a GAD kialakulá kialakulásának há hátteré tterét.

16


Generalizált szorongás (3.) n

Terápiás lehet ségek: n n

Gyó Gyógyszeres: gyszeres: igazoltan hatá hatásosak a nagypotenciá nagypotenciálú benzodiazepinek Pszichoterá Pszichoterápiá piák: Kognití Kognitív elmé elméleti megkö megközelí zelítés: a szorongá szorongás alapja a beteg maladaptí maladaptív felté feltételezé telezése arró arról, hogy állandó llandó veszé veszély fenyegeti: Terá Terápia: megkü megküzdé zdésre való való felké felkészí szítés, öninstrukció ninstrukciós tré tréning n Humanisztikus megkö megközelí zelítés: a szorongá szorongás az énké nkép fenyegetettsé fenyegetettségének következmé vetkezménye. Terá Terápia: klienskö kliensközpontú zpontú (Rogers) Rogers) n Egzisztencialista megkö megközelí zelítés: a szorongá szorongás lé létezé tezésünk korlá korlátaibó taiból, szabadsá á g á b ó l é s felel ssé é g é b l fakad. Terá á pia: tá á mogató ó kezelé é szabads ss Ter t mogat kezel s a felel ssé sség vállalá llalására, az élet értelmé rtelmének megtalá megtalálására n Pszichodinamikus megkö megközelí zelítés: .FreudFreud-i: a szabadon lebeg szorongá szorongás az intrapsziché intrapszichés konfliktusbó konfliktusból ered és az elhá elhárítást szolgá szolgáló énvé nvéd mechanizmusok elé elégtelensé gtelensége hozza lé létre. Terá Terápia: intrapsziché intrapszichés hátté ttér feltá feltárása és rendezé rendezése SelfSelf-elmé elmélet: let: dezintegrá dezintegráció ciós szorongá szorongás a szü szül -gyermek kapcsolatbó kapcsolatból ered (bizalom hiá hiánya) terá terápia: dinamikusan orientá orientált. n

17


Ajánlott irodalom Tringer L.:A pszichiátria tankönyve Semmelweis Kiadó Bp.,1999. n Ronald J. Conner: A lélek betegségei Osiris Kiadó Bp., 2000.149-189. n Wendy K.et all:Anxiety disorder in children and adolescent Cambridge University Press 2001. n

18


PDF created with pdffactory Pro trial version

Recommend Documents