VGT civil, szakértői megbeszélés, 2013.10.03., MEMÓ
Előadás: Hajósy Adrienne: EU értékelés és hol tart Magyarország Ennek kapcsán elhangzott észrevételek és javaslatok: •
A félidős jelentéshez nem kérték a civilek véleményét, igaz, ez nem volt kötelező előírás.
•
Gondot jelent az általános „államigazgatási titkolózás”, nagyon nehéz információt szerezni arról, bármilyen tervezési folyamatról, társadalom bevonásáról. Javaslat 1 : legyenek az intézményi honlapokon elérhetőek az információk! A vizeink.hu oldalt is hozzák rendbe, legyen tartalomjegyzéke.
•
Benyújtott költségvetési tervezet: 2014-ben a NEKI támogatását felemelik, létszáma 320-ra emelkedik.
•
A vízgazdálkodási tanácsokban az OT küldöttek fogadása teljesen rapszódikus, részleteket lásd később, külön pontban.
•
Magyarország VGT-ről az EU 13 pontban szedte össze a hiányokat és észrevételeket. Adrienne bemutatta a prezentációban. Amikor összeállítjuk a civil javaslatokat, akkor ez lehetne a sorvezető. Jutka: Nyáron küldött az EU Mo-nak részletesebb, friss kérdéseket, amiket Magyarország meg is válaszolt. Személyes megbeszélés is lezajlott, ennek van emlékeztetője, esetleg megszerezhető (Javaslat 2 : ezt a memot szerezzük meg). Ha máskor nem, akkor a következő értekezleten ezt elkérjük a VM-től, Neki-től.
•
eionet.eu oldalon található mindaz, amit az EU-nak elküldtünk.
•
Adrienne a http://vgt.kornyezetvedok.hu "történet" oldalára kigyűjti a VGT releváns iratait.
•
Kiss Józsi kérdése, hogy mi a tétje annak, hogy milyen lesz a következő VGT? Válasz, Rákosi J.: Ex ante kondicionalitás nélkül a vízre nem ad az EU pénzt. Az ex-ante kondicionalitás feltétele, hogy legyen megfelelő víz-árképzés: gazdasági elemzés a 9. cikk szerint (ennek hiányos volta miatt most kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen) és hogy legyen elfogadott VGT (ez a feltétel most megvan, de 2015-től is kell hogy legyen). Hajósy A. szerint a 2. VGT-ben már szigorúbb lesz a követelmény EU pénzek lehívása kapcsán. Általános gondolat (Javaslat 3), hogy ezt a feltételt úgy lehetne bebiztosítani, hogy ha nincs 4.7-es vizsgálat, akkor nem kezdhető el a projekt. Ennek első lépése, hogy a programokról készülő SKV-kba bele kell írni, hogy a 4.7 vizsgálat elkészítése feltétel.
•
A 4.(7)-est a kormányrendelet szerint kötelező lenne csinálni, de nem csinálják.
•
A monitoring még mindig nagyon elmaradott, nem EU-kompatibilis.
Előadás Marcal – Lajtmann Józsi •
Itthon eredő folyó, nagy vízgyűjtő, bakonyi patakok táplálják, karsztból
•
Több kisebb-nagyobb akadály, duzzasztó van rajta, céljuk nem egyértelmű a VGT szerint, duzzasztó van a torkolatnál is
•
Több veszélyes szennyező pont is van a vízgyűjtőn. A vörösiszap-katasztrófánál 3 gyors intézkedés: gipsz, ecetsavazás, kőakadályok (hordalék+ oxigén)
•
A Reflex a NYME-mel és a Limnológiai Intézettel közösen monitorozzák a visszatelepülést
•
Az egyik legnagyobb Marcal-árvíz volt 2013 április elején 80 m3/s (5-7 m3/s az átlag), aztán júniusban a Nagy-Duna visszaduzzasztása miatt még a Marcal mellékvizein is védekezni kellett.
•
Rossz példa: Nagy-Pándzsa-ér (30 km) „revitalizációs programot” a Vizig leporolta, VGT-be beletették: a projekt kifogásolható elemei: a holt-Rába vízszintszabályozó műveit ebből felújították, a Pándzsa vizét megpróbálták megemelni, hogy befolyjon egy szemétlerakó övárkába, ami N2000-re kijelölt nádas vízellátását javítaná; sok új műtárgy épült, a medret végig kipucolták, még egy kb. 1,5 km-es külterületen is kikövezték, stb.
•
Marcal+Bornát-ér a pozitív példa: Reflex két javaslatát elfogadták, egyik, hogy az átjárhatóság javuljon az árapasztó csatornán keresztül folyjon a Marcal, és az egyébként jó állapotú holtRába (horgász-kezelésben) kapjon vízfrissítést. Következő rossz példa, hogy 13 km-es szakasz jobb parti árvízi védekezés javítására, kevés műszaki tartalomra 3,9 milliárd forint, és csak a tervezése 187 millió volt, benne gátőrház-felújítások
Előadás Sajó, Bódva – Kiss Józsi •
Nagyobb része szlovák oldalon van, civil szinten mégsincs semmi kapcsolat, bár talán szakértői szinten volt egyeztetés
•
2010 tragikus árvíz: egyszerre áradt a 3 folyó (Hernád a 3.), gyorsan jött, váratlanul, és hiányzott az irányítás (nem tudták az emberek, mit csináljanak, rosszul rakott zsákok, stb.), Edelénynél átszakadt a gát, egy hónapig álltak vízben a 15 ezres város házai. Áruházak, benzinkutak a nagyvízi mederben
•
Elöntött területeket térképen ábrázolták
•
Ezután gyors árvízvédelmi beruházások indultak a folyókon, patakokon (záportározó, gátépítés, csapadékvíz-elvezetés, patakmeder-rendezés, szennyvíz) – ezeket sorolják be a VGT alá: záportározó, szükségtározó, patakmeder-rendezés. (sok a korábbról megmaradó bányaterületen a lévő gép, amiket ilyen beruházások alkalmával kiválóan tudnak használni)
•
Felszín alatti: Gömör-Tornai karsztvidék, Bükk szintén karsztos, sérülékeny (a 2006-os szennyezés után valami figyelési beruházás volt), nem nagyon tesznek a védelmükért
•
Pitypalaty völgyben a Nyögő-patak rehabilitációja: ebben is volt betonozás. Máshol nem volt beavatkozás, csak tervek készültek, például kárelhárítási tervek, vagy képzés volt, de itt is sok pénz haszontalanul lett elköltve.
•
Jó példák:
•
ANP: Sajó vízgyűjtő vizes élőhelyeinek felmérése, 2014-ig tartó szlovák Interreg, Natura élőhelyek és fajok státuszának a leírása, VKI elemek vizsgálata. Másik Interreg: Világörökségi barlangok kezelése, karsztvíz is
•
Miskolci Egyetem: Interreg, földtani alapadatok. Katasztrófavédelmi Interreg: potenciális havária esetén előforduló szennyezések hatásainak modellezése, elhárítási/kezelési lehetőségek tervezése
Vízgazdálkodási Tanácsok •
A vízgazdálkodási tanácsokban az OT küldöttek fogadása teljesen rapszódikus. Az Országosban Fazekas S. jelölte ki a küldötteket (Kiss Józsi, Gruber T., és Global Water Partnership – Ligertvári F.) (Megj.: A 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat 21/u pontja szerint az OVT civil tagjai: "a vízgazdálkodásért felelős miniszter által felkért civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, szakmai-tudományos szervezetek által delegált 5-5 fő".
•
RVT-k: Dunaiból két OT delegáltat kitettek, Jánossy maradt csak civil, plusz a települések/megye delegáltjai
•
Drávai: Toldi Miki alelnök volt, de az újjáalakulás után már nem az (nem tudott ott lenni az újjáalakuló ülésen), most a tanács iránymutatást kér a VM-től, hogy a civil küldöttekkel mit kezdjen. Nagyon félnek attól, hogy mit szabad tenniük és mit nem. Miki benne maradt, Pécsi Zöld Kör volt korábban delegált, és talán a Kempl Zsolt vagy Tomi. Ős-Dráva program egyik vízügyes vezetője is delegált, szóba került egy tervezett vízerőmű, amit ő jóformán támogatott.
Horvát-Magyar határon átnyúló vízügyi bizottságról volt-e szó? Nem, de úgy tűnik, hogy működik, kb. mint eddig. Miki: Szlovénia vízerőművet tervez a Murán, konkrét helyszín ismert. GT: Eredetileg 8-at akartak, de csak 1 maradt, viszont ezt már el is kezdték tervezni. Ausztriát hivatalosan értesítették, de Mo-t és Horvátországot nem. Mi továbbítottuk az illetékes minisztériumoknak, akik kérnek értesítést a szlovénektől. Másik az eszéki erőmű, amit most terveznek a horvátok, 1-2 zöld szempontot figyelembe vettek. •
Közép-Tiszai – ott tagok a civil delegáltak miután Klári bejelentkezett szívesen fogadták, nem igazán tudják mi a hatáskörük, és általában minden feladatot próbálnak elutasítani.
•
Adrienne javaslata (Javaslat 4), hogy kezdjünk párbeszédet a VM-mel arról, hogy a tanácsokba civilek által delegált küldöttek is kerülhessenek.
Más területek tapasztalatai: •
Szigetközben és a Mosoni-Dunán folyik a munka, köveznek, de nincs róla információ. 6milliárdos KEOP-ok, plusz a Duna-árvízvédelmi projekt még további 10 milliárd.
•
Cseló: saját projektjük a Bodrogközben, egy főcsatorna részvízgyűjtőjén a fakadóvizek megtartására és tájgazdálkodásra. A terveket ők csinálták, a kivitelezésre a társulat pályázhatott, a VTT-s öblözetekben zajlott projektekkel versenyez, elbírálás alatt van, hogy melyik projekt nyer pénzt kivitelezésre. Bármelyik is lesz a megvalósításra nagyon kevés idő lesz, mert 2015 közepéig be kell fejezni a terepmunkát, és utána elszámolni a költségeket. Cselóék projektje fajlagosan elég drága, mert sok benne a földmunka az 50 ha magterülethez képest. Sokkal olcsóbb lenne, ha nagyobb területen lehetne ezt a koncepciót követni és nem kéne arra ügyelni, hogy a szomszédos földeket ne érintse az ő vízpótlási munkájuk.
•
A tájgazdálkodást támogató konstrukció jelenleg még benne van a Vidékfejlesztési OP-ban a célok közt, és a VGT-ben kijelölt vízvédelmi sávok finanszírozása – DE nincsenek lehatárolva. A kijelölésük a mostani VGT-tervezés feladata lenne! Javaslat 5: Azért lenne fontos a lehatárolásuk, mert ez keretet adna annak, hogy pontosan hol van szükség művelési-ág váltásra, más intézkedés bevezetésére – ezek vízvédelmi zónák lehetnének (puffer zóna). A másik lehetőség, hogy zöld infrastruktúraként nevesítik a tájgazdálkodási programot. Ez azért esélyes, mert a zöld infrastruktúra most nagyon tetszetős az EUban, és az EU meghatározta, hogy a támogatások hány %-át kell erre költeni. Volt műhelymunka a VOP-ról a Szövetben, készült állásfoglalás, és beküldték a véleményezési szakaszban: ártéri tájgazdálkodási programcsomagok legyenek.
•
A VTT tájgazdálkodási projektek közül 1-2-ben Öko részt vett, de a megbízó a társulat, akik csatornákat akarnak kotorni. A Beregi tározóban pl. valóban lesz csapadék-visszatartás és víz odavezetés, de az se a megbízón múlt.
•
2 mintaprojekt a Homokhátságon, amikben az Öko részt vesz. Beadott pályázatok, 2 mintaterületen vízpótlás, keleti és nyugati, a nyugati az teljesen VKI-konform, a keleti kevésbé, mert az öntözést is erőltetni kell benne. 8 milliárd lenne, de csak 4 milliárd van a keretben.
•
Jó példa: Fertő-Hanságban a Nyirkai-Hany vízvisszatartása. A FHNPI erőszakosan belobbizott a VGT-be újabb területeket elárasztásra.
•
A Rábán a határon lévő duzzasztót átépítették, hallépcső, csónakleeresztő rámpa is épült hozzá. Az első jelek szerint a rámpát jobban használják a halak, mint a hallépcsőt. Nemrég adták át, kellene monitorozni, hogy melyik hogyan működik.
Következő időszak: •
VGT és VOP viszonya egymáshoz: a VOP pénzek finanszírozhatnák a VGT-t. Nincs még VGT a 2015-2021-ig szóló időszakra, pedig a strukturális alapok pénzeinek sorsa erre az időszakra
most dől el. Magyarország dec 15-ig el akarja küldeni az Operatív programok tervét Brüsszelbe, addig le kéne folytatni a társadalmi egyeztetést és az SKV-t. Csak a vízvédelmi zónák lehatárolása van benne.??? – ezt jól értettük? Az ex-ante kondicionalitás megoldását le kell írni benne részletesen (ütemterv és munkaprogram, hogyan fogja az ország teljesíteni ezt a feltételt). Legközelebb 2016-ban nézi az EU, hogy állunk az ex-ante kondicionalitásokkal. •
A többi OP-k közül a KEHOP áll a legrosszabbul, annak még lesz társadalmi vitája. És az SKVknak is lesz társadalmi vitája (30 napos). Tele van nevesített nagy projektekkel, az árvízvédelemben. A vízvédelembe korábban beterveztek vízbázisvédelmet, kármentesítést meg hidromorfológiai állapot javítást, de ez mind kimarad, csak monitoringra lesz pénz. A természetvédelmi keret csökkent a legkevésbé, 2/3-ra.
•
Javaslat 6 : A kiválasztási kritériumok közé kell belobbizni a VGT-t és a VKI-szempontokat, minél konkrétabban. A többi OP-ban a horizontális szempontok közé.
•
Mi a legfontosabb: a VGT-tervezés vagy az OP-k és a támogatási rendszer? Az OP-k, mert anélkül megint nem lesznek meg a szükséges keretek. Ehhez még most lehet hozzá szólni! Javaslat 7: osszuk be a feladatokat, hogy ki milyen szinten tud ezzel foglalkozni. Ki kell kérdezni az MTVSz-t, hogy ők mit tudnak erről.
•
Javaslat 8 a következő tervezésre: alulról épüljön, kezdjék azzal, hogy a költséges projektek és tervek előtt (már a cím megfogalmazása előtt) megkérdezik az érintetteket, hogy ők mit tartanának fontosnak és helyesnek a saját környezetük változtatásához. Legalább mutatóba, néhány kisebb vízfolyás és tó esetén. Ez azt is eredményezhetné, hogy a 3. vízgyűjtő-terv készítésére megbátorodnának a civilek.
•
TOP-ok (területi op) minden régióra van, kivéve Közép-Magyarország, mert itt Versenyképességi OP lesz, ez a régió már fejlettebb a többinél.
•
A strukturális alapok tervezése bonyolult és nagyon sok intézmény vesz benne részt: Az NGM fogja össze és a Nemzeti Tervezési Hivatal tervezi. A szakmai részt e minisztériumok tervezik. A KEHOP-ot például hárman, NFM, BM, VM. Az IH-k most a MEH-ben vannak, de majd a minisztériumokhoz kerülnek. Minek mi a határideje, ezt írjuk körbe! Bárki hall véleményezhető anyagról és határidőről, azt írja körbe
•
Template-ekbe kell az operatív programokat tervezni/beírni. (A kitöltése komplikált) Az SKV miatt Jutkáék átgondolták a VGT-kapcsolódási pontokat. MTVSz, Gyulai Iván – segíthet még több kapcsolódási pontot megtalálni. Indikátorok nagyon fontosak, azok fogják orientálni a kiírásokat. És az intézkedések leírása.
•
A JVK-t valszeg Tahy Ági fogja pár nap alatt összedobni, vele kell beszélni, ha valamit ebbe be akarunk lobbizni.
•
Nem csak támogatás, hanem szabályozási és ösztönző eszközök is kellenek.
•
Hogy nevezzük/nevesítsük a tájgazdálkodást (nagy a zavarodottság)? Zonális rendszer (zonális értékelési és pontozási rendszer): minden zónához kritériumok és támogatások
tartoznak, aminek a tájgazd. is része. Ez kapcsolódna az ÁKK tervhez is. Podma és Kati ilyeneket próbáltak. •
Jutka, vízközmű-vonal: itt csak a derogációra van pénz, erre megy az összes, kiegészítő intézkedésre semmi pénz nincs. Az egyedi megoldásokra a 2000 LE alattira semmi. Kimarad a szennyvízhasznosítás.
•
Megyénként készülnek Integrált Területi Programok is.
•
Nagyon sok a HMWB, ezt Zoli és a vizigek határozták meg. Ezek jogos besorolását gazdasági szempontból kell alátámasztani, bizonyítva, hogy aránytalan költségekkel járna ezekhez jó állapot célt hozzárendelni. A 2009es VGTben csak szempontokat adtak meg arról, hogy a következő tervben miket/milyen szempontokat kell vizsgálni, 6.1 háttéranyag.
•
A 4.(7)-es vizsgálat nincs benne a hazai KHV és SKV jogszabályban, de EU-szinten sem. A VGTben benne van, hogy bele kell tenni, de nem került be. Nincs rá módszertan sem, aminek veszélye hogy nincs követelmény, amit követni kell és rizikós projektek, például Duna hajózás bármikor fellángolhat ismét. (Javaslat 9) Fontos, hogy a VGT végrehajtása olyan elvárás legyen, amire jogi szabályozók vonatkoznak, hogy ne lehessen megkerülni a VKI-t.
•
A KEHOP SKV-jában említették, de a BM-ben Jakusék teljesen kiborultak, nehogy olyan erős akadály legyen, mint a Natura 2000 hatásbecslés.
•
JVK-hoz példa az illegális felszín alatti vízkivételek legálissá tétele (bejelentési kötelezettség enyhítése) és a termálvíz-visszasajtolás kötelezettségének elodázása. Egyebekben az is hasznos, ha elővesszük a 2007-es anyagokat (vízügyesekhez hasonlóan kicsit leporoljuk) és minimálisan kell csak aktualizálni ahhoz, hogy ma is el tudjuk küldeni, mint jelentős vízgazdálkodási probléma.
