VEZETÕI PROGRAM
2010. január 27. Készítette: Spiesz Tamás
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév (nevek) / Utónév (nevek) Cím(ek)
Spiesz Tamás Wesselényi utca 58. H-1077 Budapest Magyarország
Telefonszám(ok)
+36-1-3-424-486
Fax(ok)
+36-1-280-62-63
E-mail(ek)
+36-30-466-65-65
[email protected],
[email protected]
Állampolgárság
magyar
Születési dátum
1973. 03. 02.
Neme
Mobil
Férfi
Betölteni kívánt munkakör / Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium – foglalkozási terület Intézményvezetı Szakmai tapasztalat Idıtartam Foglalkozás / beosztás Fıbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe
Idıtartam Foglalkozás / beosztás Fıbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe
Idıtartam Foglalkozás / beosztás Fıbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe
Idıtartam Foglalkozás / beosztás Fıbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Oldal 1 / 3 - önéletrajza Spiesz Tamás
2009. 02. 01. - 2010. 09. 30. Projektmenedzser A Szily TISZK TÁMOP 2.2.3. Projekt vezetése Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest (Magyarország)
2008 - 2009 Projektvezetı Nemzetközi kapcsolatok és - fejlesztések projektvezetıje Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest (Magyarország)
2008. Vezetı-helyettes Az iskola igazgatási, tanügyi és gazdálkodási tevékenységét érintı feladatok Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest (Magyarország)
2004 - 2008 Idegennyelvi munkaközösség-vezetı A munkaközösség vezetésével kapcsolatos feladatok Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest (Magyarország) További információért az Europassról, látogasson el a http://europass.cedefop.europa.eu oldalra © Európai Közösségek, 2003 20060628
Idıtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe
Idıtartam A munkáltató neve és címe
Idıtartam A munkáltató neve és címe
2001 - 2004 Angol nyelvtanár Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest (Magyarország)
2000 - 2001 Bánki Donát Mőszaki Szakközépiskola Budapest (Magyarország)
1997 - 2000 Terézvárosi Kéttannyelvő Általános Iskola és Gimnázium Budapest (Magyarország)
Tanulmányok Idıtartam Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Idıtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Idıtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Idıtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Idıtartam Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Idıtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
2008 – jelenleg Debreceni Egyetem; Történelem és Néprajz Doktori Iskola, PhD (Nemzetközi kapcsolatok alprogram) Debrecen (Magyarország)
2006 - 2009 Okleveles Európa Szakértı Debreceni Egyetem; Európa Tanulmányok, Debrecen (Magyarország)
2003 - 2004 Közoktatási Vezetı Budapesti Mőszaki Egyetem; Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Budapest (Magyarország)
1996 - 2001 Angol Nyelv- és Irodalom szakos Bölcsész / Tanár (MA) Eötvös Loránd Tudományegyetem; Bölcsészettudományi Kar Budapest (Magyarország)
1994 St. Martin’s College; Pedagogical Studies (Részképzés) Lancaster (Lancashire, Nagy-Britannia) 1992 - 1996 Angol Idegennyelv oktató Budapesti Tanítóképzı Fıiskola Budapest (Magyarország)
Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv
Oldal 2 / 3 - önéletrajza Spiesz Tamás
magyar
További információért az Europassról, látogasson el a http://europass.cedefop.europa.eu oldalra © Európai Közösségek, 2003 20060628
Egyéb nyelv(ek)
Szövegértés
Önértékelés Európai szint (*)
Hallás utáni értés
Beszéd
Olvasás
Írás
Társalgás
Folyamatos beszéd
angol
C2
mesterfokú nyelvhasználó
C2
mesterfokú nyelvhasználó
C2
mesterfokú nyelvhasználó
C2
mesterfokú nyelvhasználó
C2
mesterfokú nyelvhasználó
német
C1
mesterfokú nyelvhasználó
C1
mesterfokú nyelvhasználó
C1
mesterfokú nyelvhasználó
C1
mesterfokú nyelvhasználó
C1
mesterfokú nyelvhasználó
(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei
Társas készségek és kompetenciák
- csapatszellem, - jó alkalmazkodó készség multikulturális környezethez - jó szervezet-koordinációs készség, - kiváló kommunikációs készség, melyeket igazgató-helyettesi és projektmenedzseri munkáim, valamint tanulmányaim során szereztem.
Szervezési készségek és kompetenciák
- jó szervezıi, vezetıi és konfliktuskezelési készség, - kellı projekt- és csapatirányítási tapasztalat, - jó idıbeosztási képesség, döntésképesség, célmeghatározó és szervezıképesség, ellenırzı képesség, - egyszerre több munka végzésére való képesség, melyeket igazgató-helyettesi, projektmenedzseri és munkaközösség-vezetıi munkáim során szereztem
Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák
Microsoft Office eszközök (Word, Excel, Power Point) felhasználói szintő ismerete, PhotoShop alapszintő ismerete Internet felhasználói szintő ismerete. 2007. ECDL; Európai Számítógép-felhasználói jogosítvány,
Egyéb készségek és kompetenciák, továbbképzések
2009. COMENIUS ösztöndíj; Using New Technologies in Language Learning, Cambridge, Nagy-Britannia. 2007. TELC tanfolyamvezetı- és vizsgáztató (10 + 30 óra) 2007. Értékelemzı Szakvizsga 2006. Budapesti Kommunikációs Fıiskola; Projektmenedzsment és Pályázatírás (120 óra) 2006. EBC*L – Európai Gazdasági Tanúsítvány 2006. ARION ösztöndíj; General Studies of Finnish Education System, Joensuu, Finnország. 2004. Közép- és emelt szintő érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógus képzés 2004. City & Guilds Nemzetközi Minısített Vizsgáztató Tréning 2003. FPI; Teljesítménymérés angolórán és vizsgahelyzetekben (30 óra) 2002. FPI; „A” Nyelvi Kompetencia (30 óra) 1992. Belkereskedelmi Továbbképzı Intézet; Felsıfokú Idegenvezetı Képesítés és Szakvizsga
Jármővezetıi engedély(ek)
Oldal 3 / 3 - önéletrajza Spiesz Tamás
„B” – kategóriás jármővezetıi engedély
További információért az Europassról, látogasson el a http://europass.cedefop.europa.eu oldalra © Európai Közösségek, 2003 20060628
Vezetői program
1 T ARTALOMJEGYZÉK 2
Bevezetés ........................................................................................................ 3
3
Helyzetelemzés ................................................................................................ 4 3.1 Az iskola tanulói ..................................................................................................... 4 3.2 Osztályaink, képzési szerkezet szerint, a 2009 / 2010-es tanévben ...................... 5 3.3 Kompetenciamérések ............................................................................................ 6 3.4 Személyi feltételek ................................................................................................. 6 3.5 Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 6
4
Oktatás-képzés ................................................................................................ 8 4.1 Szakmai képzési kínálatunk .................................................................................... 8 4.2 Közismereti képzések ........................................................................................... 10 4.3 Tanügyi, esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági mutatószámok ........ 11
5
Gazdálkodás .................................................................................................. 13 5.1 Általános gazdálkodási helyzet ............................................................................ 13 5.2 Pályázatok ............................................................................................................ 13
6
Iskolánk jelenlegi helyzete.............................................................................. 15
7
Fejlesztési terv ............................................................................................... 16 7.1 Általános stratégiák ............................................................................................. 16 7.2 Szervezetfejlesztés ............................................................................................... 16 7.3 Középtávú tervek a szakmai oktatásban .............................................................. 17 7.4 Elektronika – Informatika (Távközlés) – (Épület)gépészet ................................... 18 7.5 Nyomdaipar ......................................................................................................... 21
8
Közismereti képzés ........................................................................................ 23 8.1 Humán munkaközösségek ................................................................................... 23 8.2 Reáltárgyak munkaközösségei ............................................................................. 24 8.3 Idegen nyelvi munkaközösség ............................................................................. 24 8.4 Informatikai munkaközösség ............................................................................... 24 8.5 Testnevelés munkaközösség ................................................................................ 24 8.6 Osztályfőnöki munkaközösség ............................................................................. 25 8.7 Tanórán kívüli tevékenység.................................................................................. 25 -1-
9
Nevelési munka ............................................................................................. 26 9.1 A hátrányos helyzetű tanulók fokozott segítése.................................................. 26 9.2 Prevenciós tevékenységek fejlesztése ................................................................. 26 9.3 A prevenciós munka kiemelt területei: ................................................................ 26 9.3.1
Dohányzás elleni küzdelem ......................................................................... 26
9.3.2
Drog- és alkohol-fogyasztás megelőzési tevékenysége .............................. 26
9.3.3
Agresszió visszaszorítása, kezelése ............................................................. 27
9.3.4
Egészségnevelés .......................................................................................... 27
9.3.5
Környezettudatos szemlélet kialakítása, fejlesztése; .................................. 27
9.3.6
Karrier-tanácsadás, életpálya-modellezés .................................................. 27
10
Kollégium ...................................................................................................... 28
11
Diákönkormányzat, Szülői közösség................................................................ 29
12
Beiskolázás .................................................................................................... 30
13
Minőségbiztosítás .......................................................................................... 31
14
Összegzés ...................................................................................................... 32
-2-
„Az őszinteség nem azt jelenti, hogy mindent kimondunk, amit gondolunk, hanem azt, hogy meggondolunk mindent, amit kimondunk.” (Hypolite de Livry)
2 B EVEZETÉS Kilencedik tanévemet kezdtem meg idén a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium falai között. Angol nyelvtanárként, majd 2004-től az Idegen Nyelvi Munkaközösség vezetőjeként dolgoztam, 2008-tól az iskola vezetőségéhez tartozom. Az intézmény életében nagyon sok változás történt az elmúlt évtizedben, amelyre jó példa a középiskola teljes elnevezésének szinte folyamatos módosulása, bővülése. A névváltozást persze az innováció, a megújulás és az oktatási szerkezet átalakulása ösztönözte. 2008-tól hét azonos profilú fővárosi szakközépiskola és szakiskola együttműködésével a Fővárosi Közgyűlés létrehozta a Szily Térségi Integrált Szakképző Központot (TISZK), amely alapvető szerkezetátalakítást hozott magával az intézményen belül is. Központi képzőhelyként a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás intézményünkben folyik, míg a hat másik – a dél-pesti régióban működő, önálló jogi személyiségű - középfokú intézmény a szakmai orientációt és a szakmai alapozást végzi. Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési prioritásai között szerepel a szakképzés, szakoktatás megújítása. Ennek érdekében Magyarország a Társadalmi Megújulásért Operatív Program (TÁMOP 2.2.3.) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP 4.1.1.) keretein belül humánerőforrás- és infrastrukturális pályázati projekteket írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezekben a projektekben már a pályázat írásának kezdetétől részt vettem, és végül a nyertes pályázatok összességében több mint 1.2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtottak. A TÁMOP 2.2.3.-as projekt fejlesztéseit projektmenedzserként koordinálom. Az intézményvezetői állást az iskola vezetőségi tagjaként pályázom meg. Vezetői pályázatomban az iskola személyi és tárgyi feltételeiből kiindulva a közismereti és a szakmai képzés helyzetét vázolom fel. A 2010-2015. közötti időszak fejlesztési koncepcióit három egyformán fontos és értékes terület köré csoportosítom; ezek a szakmai képzés, a közismereti tárgyak oktatása és a nevelési munka. A négy szakmacsoport képzéseinek egyenletes fejlesztési koncepciói mellett megoldási javaslatokat kínálok minden közismereti területen dolgozó pedagógus munkahelyének megőrzésére, valamint a pedagógiai munkát segítő nevelési tevékenység hatékonyságának növelésére.
-3-
3 H ELYZETELEMZÉS Vezetői programom kidolgozásánál a jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva és a fenntartói stratégiai fejlesztési terv tükrében fogalmazom meg a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégiummal kapcsolatos elképzeléseimet. Az intézmény vezetőségi tagjaként jó rálátásom van az iskola jelenlegi pozíciójára, stratégiai, technikai, humánerőforrás, szervezetfejlesztési és gazdasági helyzetére, így reális elemzésből kiindulva térek ki a fejlesztési, vezetői céljaimra, elképzeléseimre. 3.1
Az iskola tanulói
Tanulóink Budapest és Dél-Pest vonzáskörzetéből (Pest megyei településekről) járnak elsősorban hozzánk, a diákok közül csak 5-6 % érkezik iskolánkba távolabbi megyékből, akiket kollégiumunkban tudunk elhelyezni. Tanulóink létszáma – elsősorban a demográfiai hullám miatt – enyhén csökken. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan Térségi Integrált Szakképző Központként elsősorban a szakképzési évfolyamokra iskolázhatunk be. Szakközépiskolai, érettségit adó képzéseink és osztályaink száma radikálisan lecsökkent. Mindezek együttes hatása érzékenyen érinti a tanulói létszámot, mivel a 9. évfolyamtól a szakközépiskolai képzés iránt érdeklődők közül sok jelentkezőt veszítünk el, olyanokat, akik az iskola hagyományaira és jó hírére alapozva keresnék ezeket a képzési lehetőségeket. Tapasztalataink szerint az elmúlt években egyre nagyobb arányban jelentkeznek nevelési problémák, amelyek elsődlegesen a tanulók otthoni közegéből eredeztethetőek. Megállapítható, hogy a (halmozottan) hátrányos helyzetűek száma magas, akik mögött sokszor egyszülős család áll. Számos esetben maguk a tanulók látják el a családfenntartói szerepet, az iskolába kényszerűségből járnak, valódi motivációk, életpálya-elképzelések nélkül. Nagyon sok esetben a 18 éves korig tartó tankötelezettség az egyetlen ok, ami a középiskolába vezeti, tartja őket. Ezt tovább nehezíti az intézmény országos beiskolázási kötelezettsége, amely a tényleges tanulói szelekciót, a hozzánk jelentkezők kiválasztását lehetetlenné teszi. Tanulóink nagy hányada fiatal kora ellenére komoly lelki-fizikai problémákkal küszködik, amelyek gyakran káros szenvedélyekben (dohányzás, drog), fizikai vagy verbális agresszióban kerülnek levezetésre. Megszaporodtak a lopások is. Mindezek kezelése új kihívások elé állítja a pedagógusokat. A problémás családi hátterű tanulók gyakran 16-18 évesen kerülnek be a szakképzést előkészítő évfolyamokra, ahol „bandavezérként” viselkednek, negatív irányba terelve a motivált, normál korú tanulókat. A nyelvi előkészítős és általános szakközépiskolai évfolyamokon azonban gyakran jó képességű, rendezett, támogató szülői háttérrel rendelkező diákok tanulnak, akik elkötelezettek az érettségi utáni szakmaszerzés iránt is.
-4-
3.2
Osztályaink, képzési szerkezet szerint, a 2009 / 2010-es tanévben
A 2009 / 2010-es tanévben összesen 54 osztályközösség1 indult az intézményben, ebből túlnyomórészt a szakiskola előkészítő és a szakképzési osztályok dominálnak. A kihelyezett szakképzésben két-két osztály indult a Szily TISZK-be tartozó Ganz Ábrahám SZKI-ban és a Pataki István SZKI-ban. Az alábbi táblázatok a tanév elején indított osztályokat mutatják be képzéstípusok szerint, valamint a százalékos eloszlásukat a jelenlegi helyzet szerint.
1
A 12. B. és 13. D. osztály külön került beszámításra.
-5-
3.3
Kompetenciamérések
Iskolánk rendszeresen részt vesz az OH és a Mérei Ferenc FPPTI által szervezett felmérésekben. A mérések eredményei támpontot nyújtanak a pedagógusoknak, hogy egyes osztályokban hol van elmaradás, mely területeket kell fejleszteni. A mérések eredményeinek elemzése alapján megállapítható, hogy tanulóink teljesítménye az országos átlaggal megegyező, így intézkedési terv elkészítésére nem volt szükség. Ennek ellenére nagyon fontos visszajelzést adnak a különböző mérések iskolánk helyzetéről, így fontosnak tartom az együttműködést a pedagógiai szakmai szolgáltatóval. Az iskolában mérési szakember elemzi az eredményeket, amelyek pontos képet nyújtanak a fejlesztési területekről, fejlesztendő kulcskompetenciákról. A fejlesztések alapja a pedagógus közösség munkája, így az iskolai működés személyi feltételeinek, a nevelőtestület jelenlegi helyzetének bemutatását fontosnak tartom. 3.4
Személyi feltételek
Jelenleg 160 főállású, 9 óraadó pedagógus és 108 technikai dolgozó lát el különböző feladatokat az intézményben. A nevelőtestület jól képzett és többségében kiválóan dolgozó pedagógusokból áll. A kollégák közül néhányan újabb képesítések megszerzéséért tanulmányokat folytatnak. A tantestület megfelel az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott feladatoknak. A tanári fluktuáció alacsony, a 6-7 évvel ezelőtti munkaerő-mozgáshoz képest jelentősen lecsökkent (gyakorlatilag megszűnt) a más munkahelyet választók, esetleg pályát módosítók aránya. Az oktatási szerkezet változása azonban jelentősen átalakíthatja a tantestületet, a szakképzési feladatok elsődlegessé válásával elveszíthetjük értékes tantestületi bázisunk egy részét, míg szakmai elméleti és gyakorlati feladatokra a megfelelő végzettséggel és szakértelemmel rendelkező munkatársakat nehezen találni a munkaerőpiacon. Ezekkel a problémákkal a következő intézményvezetőnek is szembe kell néznie, habár ez a nehézség rövidtávon orvosolható. 3.5
Tárgyi feltételek
Az iskola székhelye a IX. és a XX. kerület határán helyezkedik el, a Timót utcában. A megközelítése tömegközlekedéssel nehézkes. Az iskola területe összesen 4.5 hektár, amelyen tanműhely, sportpálya és 200 fő befogadására alkalmas kollégiumi épület helyezkedik el. A háromszintes főépület az elméleti oktatás színtere. Emellett több kisebb épület szolgálja az intézmény oktatási és adminisztrációs céljait (Bagolyvár, Gazdasági Épület, Hegesztő vizsgaközpont, stb.). A belváros szívében található az iskola telephelye, a VIII. kerületi Tolnai utcában. A szép iskolaépület jó állapotú, alkalmas az itt folyó elméleti és gyakorlati (közismereti és nyomdaipari) oktatás céljaira egyaránt.
-6-
Az épületek tehát összességében alkalmasak a színvonalas oktatás feltételeinek biztosítására, vannak azonban sürgős felújítást igénylő területek (a teljesség igénye nélkül), amelyekhez a forrást –lehetőség szerint pályázati úton – feltétlenül meg kellene teremteni: • • • • •
A víz-gáz csőhálózat cseréje; nagyon sok problémát okozott a félévszázados csövek elhasználódása az elméleti épületben A nyílászárók cseréje; energiatakarékossági szempontból nagy megtakarítást eredményezne az intézménynek A tornaterem nyílászáróinak cseréje, a beázás megakadályozása, mennyezetfestés A Kollégium épület előtti részen a konyhai zsírfogó cseréje Festési munkálatok a székhely aulájában, egyes tantermekben, lépcsőházban
Az idei tanévben már nagy eredményt sikerült elérni egy évtizedes probléma megoldásában. A korszerűtlen, elöregedett kazánház évekig nagy zavarokat okozott a tanműhely és a kollégium fűtésének biztosításában. Ez a súlyos probléma a sikeres uniós pályázatnak köszönhetően elrendeződött, a 2010 / 2011-es tanévtől kezdődően új kazánok, az épületrészek fűtésének leválasztásával biztosítják a megfelelő fűtési körülményeket. Az épületek mellett fontos az eszközpark feltérképezése is. A modern multimédiás eszközök iránt megnövekedett az igény mind a tanárok, mind a tanulók részéről. Ezek beszerzése folyamatos, ám súlyos anyagi terheket ró az intézményre. A szakiskolai „laptopos” osztályokban tanulók azonban nagy lehetőséghez jutnak azáltal, hogy az iskola oktatási célokra számukra a digitális technikához jutás feltételeit biztosítja. Természetesen, több eszköz vár még beszerzésre. A számítógép-park fejlesztése lehetővé teszi, hogy minden tanáriban legyen egy-két korszerű, nagyfelbontású, szemkímélő lapmonitorral felszerelt számítógép. A KMOP 4.1.1.-es európai uniós projekt pedig számos eszköz beszerzését bonyolítja le 2010 szeptemberéig, amelyek már a jövő tanévben hozzáférhetővé válnak.
-7-
4 O KTATÁS - KÉPZÉS Az intézményvezetői pályázatom jelen fejezetében a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium - mint a Szily TISZK szakképző központja - szakképzési kínálatát, az iskola közismereti oktatásának helyzetét, valamint az intézmény néhány fontos tanügyi, esélyegyenlőségi, környezeti fenntarthatósági mutatóinak három tanévre visszatekintő alakulását kívánom bemutatni. 4.1
Szakmai képzési kínálatunk
TISZK-ünk 7 fővárosi fenntartású intézmény együttműködése érdekében jött létre 2007ben, melynek célja elsősorban az volt, hogy az intézménycsoport ennek az együttműködésnek a keretein belül több fejlesztési forráshoz juthasson, költséghatékonyabban működjön, jobban összehangolhassa képzési kínálatát, és a munkaerőpiac pillanatnyi, illetve jövőbeli elvárásaihoz igazodjon. A központi képzőhely szakképzési kínálatának kialakításakor természetesen nem kerülheti meg a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) döntéseit, mely a közpénzeket felhasználó TISZK-ekre nézve kötelező érvényű. Az alábbiakban egy táblázatban foglalom össze, hogy mely szakképzések beindítását tervezzük a következő tanévben, és ezeket a KM-RFKB mely kategóriába sorolta be. Bemeneti követelmény
Szakma-csoport
Szakma OKJ száma
Szakma megnevezése
Szakképzési évfolyamok száma
545230100000000
Elektronikai technikus
2
B
545230200000000
Orvosi elektronikai technikus
2
Iskolarendszer-ben nem oktatott szakképesítés
525230110000000
Automatikai műszerész
2
B
525230300000000
Mechatronikai műszerész
2
A
545820100000000
Épületgépész technikus
2
B
545210100000000
Gépgyártástechnológiai technikus
2
B
544810110000000
CAD-CAM informatikus
2
B
544810300000000-
Informatikai rendszergazdaInformatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazás
2
B
Elektrotechnikaelektronika
Érettségi Gépészet
Informatika
544810300105401
KM-RFKB besorolás 2010/2011
-8-
544810400000000544810400105405
InformatikusTávközlési informatikus elágazással
2
B
B
522130310000000
Nyomdai gépmester
2
Országos beiskolázás
Nyomdaipar B
542130500000000
Nyomdaipari technikus
2
Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelőEnergiahasznosító berendezés szerelője; Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat szerelő; Központifűtés- és csőhálózat-szerelő; Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő elágazásokkal
2
Országos beiskolázás
315820900000000-
315820900103101;
315820900103102;
Gépészet 8 befejezett évfolyam
B
315820900103103;
315820900103104 A
315210910000000
Gépi forgácsoló
2
Kiemelten támogatott szakképesítés
315210710000000
Finommechanikai műszerész
2
B B
Nyomdaipar
315270100000000
Könyvkötő
2
Országos beiskolázás A
10 befejezett évfolyam
Elektrotechnikaelektronika
335220100000000
Elektronikai műszerész
2
Kiemelten támogatott szakképesítés
-9-
335230200000000
Távközlési és informatikai hálózatszerelő
335220200000000
Hűtő és klimaberendezésszerelő, karbantartó
2
Kiemelten támogatott szakképesítés
Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelőVízvezeték- és vízkészülék-szerelő elágazással
2
B
2
A
A
Gépészet
315820900000000-
8 befejezett évfolyam-3 éves alternatív szak-képzés
315820900103104 Gépészet A
315210910000000
Gépi forgácsoló
2
Kiemelten támogatott szakképesítés
335220200000000
Hűtő és klimaberendezésszerelő, karbantartó
2
A
A táblázatból látható, hogy 5 meghirdetett szakképesítésünket is a fejlesztendő (A) kategóriába sorolta a KM-RFKB –közülük 4 kiemelten támogatott szakképesítés mind a 7 magyarországi régióban-, míg a többi szakképesítésünk mindegyike a szinten tartandó (B) kategóriába került. Ilyen szakképzési kínálat mellett úgy hiszem, a hozzánk érkező diákok legyenek akár külső, vagy a partnerintézményekből érkezők-, mindannyian megtalálhatják a számukra megfelelő szakképesítést 4 szakmacsoportunkban. 4.2
Közismereti képzések
Iskolánk képzési rendszerének egyik legfontosabb pillére a közismereti képzés. A matematika, az informatika és az idegen nyelvek tanítása csoportbontásban történik, a többi humán és reáltárgy esetében nincsen kompetenciaszint szerinti csoportbontás. Mindegyik érettségi tárgyból indítunk emelt szintű felkészítést igény szerint, valamint – elsősorban a kötelező érettségi tantárgyakból – a diákoknak lehetőségük van felzárkóztató, tehetséggondozó szakkörökön való részvételre, tanterven kívüli többletórák látogatására teljesítményük javítása érdekében. Az elmúlt két tanévben csökkent a közismereti órák száma, mivel a szakiskolai osztályokban eleve kisebb óraszámban lehet közismereti képzést szervezni, és a csoportbontás (a tanterv által engedett alacsonyabb osztálylétszámok miatt) sem lehetséges.
-10-
Komoly veszélyeket rejt ez a folyamat, hiszen a tantestület szakmai összetételében visszafordíthatatlan változásokat okozhat, és az iskola pedagógiai munkájában is negatív tendenciákat idézhet elő. Az intézményvezető sürgető feladata a probléma megoldása az iskola és a közismereti tárgyat oktatók együttes érdekében.
4.3
Tanügyi, esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági mutatószámok
Intézményünk különös figyelmet fordít - a tanügyi adatok figyelmemmel kísérése mellett – az esélyegyenlőségi- és a környezeti fenntarthatósági mutatószámok, indikátorok javítására. Az iskola tudatos munkaerő-politikai és racionális gazdálkodási érdeke, hogy kövesse az esélyegyenlőség szempontjainak betartását és az energiatakarékos működési elvek alkalmazását. Mindezek mellett az európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések miatt 2015. december 31-ig – az Európai Unió direktívái szerint – a tanügyi, az esélyegyenlőségi és a környezeti fenntarthatósági mutatószámokról évente egy alkalommal jelentést kell adni. Az alábbiakban mutatom be a fenti indikátorok alakulását az elmúlt három évben.
Tanügyi indikátorok 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2007-2008 2008-2009 2009-2010
-11-
Esélyegyenlőségi indikátorok 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2007-2008 2008-2009
2009-2010
Környezeti fenntarhatósági indikátorok 70 60 50 40
2007-2008
30
2008-2009
20
2009-2010
10 0 Összes keletkezett hulladék [t/hó]
Összes kibocsátott CO2 [t/hó]
Vízfelhasználás [ 100 m3/hó]
Összes energiafelhasználás [ 10000 kWh/hó]
-12-
5 G AZDÁLKODÁS Az intézmény működésének legnehezebb területe a gazdálkodás. A költségvetési támogatások szűkössége miatt az üzemeltetés biztosítása, a karbantartások szervezése komoly anyagi megterhelést jelent. A kulturált munkakörülmények megfelelő biztosítása, a hatósági előírások betartásához szükséges tűzvédelmi, munkavédelmi ráfordítások rendkívül takarékos gazdálkodásra kényszerítik az intézményvezetőt és a gazdasági vezetőt. 5.1
Általános gazdálkodási helyzet
Az iskola költségvetése a személyi és dologi kiadásokra fordítható összegeket irányozza elő. A személyi kiadások az intézményi dolgozók béreit, míg a dologi kiadások az iskola működtetésének, felújításának, az iskolai eszközök karbantartásának szerteágazó költségeit foglalják magukban. A dolgozók alapbéreit a kjt szerinti besorolásuk definiálja. A béren kívüli juttatások rendszerét a mindenkori gazdasági helyzet, a központi finanszírozás határozza meg. Amennyiben lehetséges, az egyéb juttatásokat (pl. étkezési jegyek) biztosítani szükséges, amelyek mértéke kedvező pénzügyi körülmények között akár emelhető is. A szűkös dologi kiadásokra fordítható összeg kiegészítése az iskola helyiségeinek kiadásából (tantermek, tornaterem, stb.) csak részben pótolható, így nagyon körültekintően kell gazdálkodni ezen a területen. A tanműhelyi, nyomdai termelőtevékenység a tanműhely átépítése miatt nem jövedelmező jelen pillanatban, így arra komoly fejlesztési munkálatokat nem lehet építeni. Éppen ezért a jelenlegi helyzetben a fejlesztési hozzájárulások jelentik a fejlődés kizárólagos útját. 2008. szeptember 1.-től a fenntartónak utalható a fejlesztési hozzájárulás, amely az együttműködő gazdasági szervezet társadalombiztosítási járulékalapjának 1.5 %-a. Sokszor okoz gondot a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége is, amely nemcsak nagyon drága, de hónapokat igénybe vevő folyamat, amely azonban meghatározott összeghatár felett kötelező érvényű és nagyban megnehezíti a napi munkafolyamatokat. Ezért tehát pontos tervezése meghatározó fontosságú nem csak gazdálkodási, de iskolaműködtetési szempontból is. Nagy lehetőséget jelent a fenntartó által finanszírozott nyelvi program, amely lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő tanulónak biztosítsuk a megfelelő nyelvi képzést a délutánok folyamán. Ezt a lehetőséget mind a szülők, mind pedig a tanulók keresik, fontosnak és rendkívülinek érzik az ingyenes idegen nyelv-tanulás lehetőségét. 5.2
Pályázatok
Az intézményi külső forrásbevonás legsikeresebb területe a pályázatokon való részvétel. Az elmúlt években a TEMPUS Közalapítvány által kezelt projekteken folyamatosan nyertes pályázatot adtunk be, amely sok tanulónk (valamint tanáraink) számára tette lehetővé a legalább 2-4 hetes külföldi szakmai tanulmányutakon való részvételt. -13-
2008-tól a következő projekteket valósítottuk / valósítjuk meg, amelyek lehetővé tették a diákcsere-rendszer felépítését: • • •
•
2008. Leonardo-projekt: „Együttműködés a bio-energia használata terén” a würzburgi szakképző iskolával; diákcsere-program 2009-2010. Szakiskolai Mobilitási Projekt; „Gáztüzelésű kazánok” a belga Liedekerke KTA szakképző iskolájával; diákcsere-program 2009.-2011. Comenius-projekt: „A vizekért és a levegőért” környezetvédelmi projekt a német Staatliche Handelsschule mit Wirtschaftsgymnasium (Hamburg), a török Antalya Anadolu Otelcilik (Antalya) és az olasz Liceo Scientifico Galilei (Manfredonia) középiskolákkal; diákcsere-program 2010.-2011. Szakiskolai Mobilitási Projekt; „CNC képzés – termelési gyakorlat keretében az EMCO cégnél”; diákcsere-program
Ezek a lehetőségek tehát nemcsak pénzügyi, hanem szakmai támogatást is adnak a diákok valamint nem utolsó sorban tanáraink szakmai eszmecseréjére is. A külföldi szakmai tanulmányi utakat annyira fontosnak és hasznosnak tartjuk, hogy saját költségvetési keretet is megpróbálunk biztosítani rájuk. Így például saját forrásokból finanszírozzuk a finn csereprogramot a kelet-finnországi Niinivaaran Lukio nevű intézményével, ahol a szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóink két-két hónapos tanulmányi időszakot tölthetnek el. Nagy lehetőség továbbá az immár tízéves múltra visszatekintő kapcsolat a belga KTA Liedekerke szakképző iskolájával. Minden évben szakmát tanuló diákjainknak lehetősége nyílik a Brüsszel melletti középiskolában szakmai gyakorlati tréningen való részvételre. Az iskolánk ezt a programot tehát szintén saját forrásból támogatja.
-14-
6 I SKOLÁNK
JELENLEGI HELYZETE
Erősségek
Gyengeségek
Erős, kiválóan képzett, gyakorlott közismereti pedagógus közösség
Közismereti óraszámok lecsökkenése
Képzési kínálatunk nyitottsága, alkalmazkodás a partneri igényekhez
Érettségi vizsgát előkészítő osztályaink számának folyamatos csökkenése
A Tolnai utcai épület szép, jól megközelíthető
Csak pályázati úton lehetséges épületrész felújítások
A székhelyen kollégiumi elhelyezés biztosított
A tanulók fegyelmének gyors romlása
Külföldi szakmai kapcsolatok kezelése
Gyengülő szociális hátterű tanulói bázis
Ifjúságvédelmi gondoskodás
Egyenlőtlen tanári leterhelés
Magasan képzett, szakmailag elkötelezett tantestület
Tanári adminisztrációs fegyelem lazulása
Hagyományaink megőrzése
Magas arányú lemorzsolódások
Nyitottság a folyamatos továbbképzésre, alkalmazotti és vezetői részről egyaránt
Rongálás gyakorisága
Pedagógiai alapelveink érvényesülése a tanórákon
Agresszivitás növekedése a tanulók körében
Gyerekközpontú pedagógia
Gyengülő szülői és tanulói erkölcsi színvonal
Tehetséggondozás, szakköri lehetőségek, versenyeken, pályázatokon való szereplés biztosítása
Tanulói dohányzás
Színvonalas szakmai képzés, hiányszakmák oktatása
Költségvetési források szűkössége
Sikeres pályázatok
Belső kommunikáció nem megfelelő
-15-
7 F EJLESZTÉSI 7.1
TERV
Általános stratégiák
Az intézményi helyzetelemzésre alapozva, a legfontosabb stratégiai célok figyelembevételével az alábbiakban kívánom kibontani – a teljesség igénye nélkül - azokat a konkrét elképzeléseimet, amelyeket 2010 – 2015 között meg kívánok valósítani. 7.2
Szervezetfejlesztés
Szakmai fejlesztési terveim kiindulópontjaként a modern, magas szintű, kompetencia alapú tudás szolgáltatását tekintem. Ezen szolgáltatás eléréséhez szervezeti, humánerőforrás, eszköz, valamint kapcsolati-tőke fejlesztéseket kívánok végrehajtani. Fejlesztési stratégiám első lépésekén a folyamatban lévő vezető irányítási rendszer (VIR) bevezetését befejezem, amellyel lehetővé válik az iskolai folyamatok összetettebb áttekintése. A már meglévő iskolaadminisztráció mellett ezzel komplexebb döntéstámogatás valósul meg. A VIR rendszer részeként bevezetésre kerülő gazdálkodási modul pontos képet mutat a rendelkezésre álló forrásokról, valamint felhasználási lehetőségekről, nagyban megkönnyítve ezzel nemcsak a napi döntéseket, hanem az éves tervezést is. Nagyon fontos szempontnak tartom a fenntartó által szorgalmazott informatikai rendszerekkel való együttműködést. Az iskolánkba telepített rendszer fejlesztése a TAMOP projekt keretein belül valósult meg így - projektmenedzserként - a tervezési folyamatban is aktívan részt vettem, ezáltal biztosítva a szakma, a fenntartó, és a napi gyakorlat hatékony összehangolását. Ezen rendszer hatékony működtetését olyannyira fontosnak tartom, hogy a vezetésbe külön szervezeti egységet kívánok létrehozni hozzá. A vezető döntései alapján tulajdonképpen ezen egység végezné a finomhangolást és a döntésvégrehajtást a fejlesztések, a szakmai igények és a pénzügyi lehetőségek között. Vezető helyettesi tapasztalataim alapján problémát látok abban, hogy a szakfejlesztés az oktatás, az oktatásadminisztráció és a gazdálkodás, egymástól függetlenül, néha információ hiányban működnek (lásd közbeszerzések, tervek, karbantartások, igényfelmérések, ütemezés, fenntartói direktívák). Ezek fontossága alapján egyértelműen látható, hogy e területek összehangolt irányítását az iskolavezetésbe kell integrálni. Iskolánk igen tekintélyes humánerőforrás tőkével rendelkezik. Az évek során nagy gyakorlati tapasztalatra tett szert a tanári kollektíva is. A folyamatos eszközfejlesztéseknek, valamint a jelenleg is folyamatban lévő EU-s projekteknek köszönhetően, a szakmai oktatás eszközfeltételei javultak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség további fejlesztésekre, azonban tapasztalataim szerint a kollektíva részére rendelkezésre álló – órára felkészülést, mérés-értékelést támogató - eszközök szegényesek. Az oktatás gyors megváltozása új igényeket támaszt a tanárok felé is. Egyre inkább teret hódítanak a digitális tananyagok, digitális naplók, fórumok, üzenő falak. A hatékony oktatásirányításhoz (mely a
-16-
mai tanárok legfontosabb feladata) tehát elengedhetetlen, hogy minden tanár önálló számítógéppel rendelkezzen. A digitális napló (e-napló) tesztfázisainak első lépései már elindultak az intézményben. A felület mind a szülők, mind pedig a pedagógusok számára könnyen kezelhető, átlátható. Elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartás a szülői házzal erősödjön. Ennek érdekében a digitális naplóban a hiányzások, az érdemjegyek, a házi feladatok nyomon követése megvalósul, folyamatosan biztosítva a szülőknek gyermekük iskolai magatartásának, tanulmányi eredményeinek számonkérését. 7.3
Középtávú tervek a szakmai oktatásban
Középtávú terveim között szerepel – a közép-magyarországi régió középtávú szakképzésfejlesztési stratégiájával összhangban -, hogy a szakmai képzési kínálatunkat tovább bővítsem, egyre inkább teret nyitva a hiányszakmák (Géplakatos, Hegesztő, Gépi forgácsoló, Távközlési hálózatszerelő) felé. Csak címszavakban, felsorolásszerűen vázolom a továbbiakban, milyen egyéb lépéseket tervezek arra vonatkozólag, hogy szakképző központként emeljem a szakmai képzésünk színvonalát: • • •
•
• • • • • • • • •
szakmai kamarákkal történő együttműködés erősítése munkaerő-piaci kapcsolatok megerősítése-tanulószerződések, együttműködési megállapodások felsőfokú szakképzések tervezett beindítása (pl. web programozó és egyéb szakképzések a logisztika, gépészet, nyomdászat piacképes szakterületeiről) felnőttképzés (FAT intézményi- és program akkreditációk) és a tanfolyamok beindítása a munkaügyi központtal együttműködve (munkanélküliek képzése-átképzése) az FSZ és a felnőttképzés koordinálására önálló szervezeti egység létrehozása felnőttoktatásban való részvétel lehetősége minden érettségivel nem rendelkező tanulónk számára (9-10. évf. beszámítással) pályaorientációt, karrier tanácsadást felölelő foglalkozások minden szakképzésben résztvevő tanuló számára pályakövetési rendszer kidolgozása az iskolai minőségirányítási rendszerbe ágyazva visszajelzés a munkaadók részéről-végzett tanulók tudásszintjével való elégedettségmérés visszajelzés a végzett tanulók részéről; végzett tanulók elégedettség mérése
-17-
• • •
• •
• • • •
7.4
pályázati lehetőségek (hazai és uniós) állandó nyomon-követése, a lehetséges források felkutatása szakképzési hozzájárulások célszerűbb felhasználása, további együttműködő cégek felkeresése együttműködés szakmai szervezetekkel, gazdálkodó szervezetek (munkaerő igény) o NSZFI o OH o OFI o MKIK o ÁFSZ nemzetközi projektekben való részvétel Európai szinten is elismert bizonyítványok, végzettségek megszerzésének lehetősége o Europass o IES o ECVET o EKKR magas színvonalú idegen nyelvi oktatás a szakmai képzésben résztvevők számára, nyelvvizsga megszerzésének lehetősége alternatív szakképzési lehetőségek bővítése szakmunkás ösztöndíj program beindítása, kiterjesztése az intézményt érintő hiányszakmákban
Elektronika – Informatika (Távközlés) – (Épület)gépészet
Korábban vázolt alapelképzeléseimet a következőképpen képzelem megvalósítani ezeken a területeken. A területek vezetőivel, tanáraival szakértőivel való egyeztetés alapján eszközfejlesztésre, a meglévők melletti nemzetközi oktatási rendszerek bevezetésére, a kompetencia alapú oktatás erősítésére, valamint egy komplex, működő oktatási gyakorlóterep kialakítására van szükség. Természetesen, a szűkös finanszírozási lehetőségek miatt gyakran a napi általános működési gyakorlat kerül veszélybe. Ezt pontos, előremutató anyagigény-tervezéssel, az eszközök hosszú-távú, megbízható karbantartási szerződéseivel kívánom orvosolni. Ennek érdekében nagyobb szabadságot igényelnek a területvezetők, akiket a tervezési folyamatba „fejlesztési pénzügyi keret” biztosításával vonok be. Saját területükön a vezetők – közvetlen munkatársaikkal együtt – tudják a leghatékonyabban eldönteni, hogy mire van szükségük, éppen ezért az alulról építkező fejlesztési gyakorlatot szándékozom bevezetni. Ezzel összefüggésben a szakmai gyakorlati és a szakmai elméleti munkaközösségek hatásköre és felelőssége is növekszik. Iskolánk fontosnak tartja a nemzetközi irányvonalakkal való kapcsolattartást. Rendelkezik CISCO akadémiával, amely mind az informatikai szakmacsoportokban tanított szakmákhoz, mind a távközlési szakmákhoz elengedhetetlen többletet jelent. A képzés nagyon -18-
népszerű, a beszerzett eszközeink pedig igen modernek. Jól mutatja elkötelezettségünket, hogy nem csak az alap modulokat, de az IPT, Wireless, és egyéb modulokat is akkreditáltuk. (Ez utóbbiak a távközlési szakmában előremutató technológiák, rendszergazda/hálózatépítő ismeretekhez elengedhetetlenek). Az alap informatikai képzésben ECDL szintek teljesítésére van lehetőségük a tanulóknak, amelyeket szeretnénk általános szintfelmérővé emelni. A jelenleg bevezetett rendszereken kívül a szakma más igényeket is támaszt. A hálózati ismerek fejlesztése mellett (amelyhez a magasabb szintet a CISCO akadémia moduljai adják) a vezérlő, szerver ismeretek is szükségesek az oktatott szakmáinkban. A közeljövőben Microsoft Akadémia bevezetését is tervezem. Ez az akadémia a manapság legelterjedtebb platform szerver-kliens megoldásaival ismerteti meg a hallgatókat rendkívül részletesen, valamint kiváló segédanyagokat biztosít a diákok, tanárok számára. Ezen minősítések megszerzésével végzett tanulóink biztosan megállják majd helyüket a munkaerőpiacon. A szakmai irányultságunk másik fejlesztési vonala az adatbázis kezelés (web fejlesztés). Ebben a témában az ORACLE nyújt nemzetközi szinten elismert akadémiát, amely szintén szakmai előrelépést jelent diákjaink számára. A távközlési informatika sajátos területe intézményünknek. Lehetőségünk van arra, hogy átgondolt fejlesztésekkel országos bázishelyet alakítsunk ki ennek a területnek az épületben, amely az erős szakemberbázisra és a már meglévő szakmai kapcsolatokra erőteljesen támaszkodhat. A mobil- és vezeték nélküli hálózatok irányába való fejlesztés olyan telekommunikációs cégek támogatásával valósulhat meg, mint a WATT 22, a T-COM, a SAGEM, az ERICSSON vagy a SEVACOM. Ezeknek a kapcsolatoknak az ápolására, további kapcsolatok kialakítására nagy szükség van a jövőben is. A szakma biztosította szakembergárdán keresztül oldható meg az iskolaépületek közötti sikeres kommunikáció. Kialakításához egy gerinchálózatot kell megvalósítani, amelynek felépítése, karbantartása, fejlesztése folyamatosan valós, életszerű feladatokat adna a távközlési informatikusoknak. Az ily módon megnövekedett hálózat számos szerver üzemeltetését követeli, amelyek közül (a nem kritikus fontosságúakat, vagy nem fontos adatokat tartalmazó) szervereket tanulók üzemeltethetnék. Ezen a gerinchálózaton intranet-es tartalmak megosztása válik lehetővé, tartalomszolgáltatások fejlesztését valósíthatnák meg a tanulók. A rendszer vezeték nélküli komponensein teljeskörű (mindent lefedő) internet szolgáltatást lehet megteremteni, ideértve például a teljes kollégiumi lefedettséget. Az általános informatikai képzések mellett vezető helyettesként egy új képzési forma bevezetésében is részt vettem. Az angol oktatási rendszerben honos City and Guilds vizsgaközpontjaként nem csak nyelvvizsga letételére, de szakmai (pl. informatika) vizsgák teljesítésére is lehetőség van. Ezen oktatási irányvonal fejlesztését is fontosnak tartom, amely kiterjeszthető gépészeti, épületgépészeti valamint elektronikai területekre is. A KM-RFKB döntése értelmében az elektronikai műszerész szakma a kiemelten támogatott képzések közé került mind a 7 magyarországi régióban, ezáltal bekerült a szakmunkás ösztöndíj programba is. Ez a szakma meglehetősen szerteágazó ismereteket igényel, így az alapozó képzést -a partnerintézményekkel együttműködésben- a villamos iparban dolgozóktól elvárható legkorszerűbb ismeretekkel kívánom gazdagítani. Ez jelenti
-19-
egyrészt a hagyományos furatszerelt technológiák folyamatos kiváltását felületszerelt (SMD) eszközökkel. Fontos, hogy a gyerekek kézügyessége nagymértékben fejlődjön ezen a területen, hiszen sok kisebb, az elektronikai iparban tevékenykedő vállalkozás foglalkozik javítással, hibakereséssel, pénzügyi forrásai viszont nem adnak lehetőséget arra, hogy megvásároljon egy komolyabb anyagi terhet jelentő SMD beültető gépet. A drága, nagy szakértelmet igénylő gépet így kézi munkaerővel kívánja kiváltani. Erre vonatkozólag rengeteg visszajelzést kaptunk az utóbbi években (pl. NOKIA Magyarország Kft, Fénytechnikai rendszerüzemeltető Kft, Drégelyvár GSM mobilszerviz) végzett tanulóink részéről, miszerint a cég részéről a technológia ismerete alapvető feltétele a munkába állásnak. Kiemelt figyelmet kívánok fordítani a különböző elektronikai CAD rendszerek alapos ismeretére, úgy a nyomtatott áramköri tervezés, mint az áramkör szimuláció területén. Nagy hangsúlyt kell fektetni az alapozó képzés keretein belül az elméleti alapok megszilárdítása mellett a mérési, hibakeresési-javítási, tesztelési ismeretek megerősítésére, a pontos, tiszta, átlátható mérési-ellenőrzési dokumentáció elkészítésére. A mérési jegyzőkönyvek, féléves feladatok dokumentálása különböző irodai programcsomagok használatát igényli a tanulók részéről, ebből következik, hogy ezen ismeretek nélkül a modern szakember tevékenysége napjainkban már elképzelhetetlen. A ráépülő, szakosodási évfolyamokon erősíteni kívánom a tanulók „számítógép” központú elektronikai szemléletét. Meg kell értetni a gyerekekkel, hogy a programtervezés, programszerkesztés és ellenőrzés nélkül ma már egyetlen gyártósor mellett sem dolgozhatnak. A tananyag nagy részében az alapvető digitális mérések mellett, mikrokontrolleres és PLC-s ismereteket, majd erre alapozva egyszerű ipari folyamatokat, ipari robotokat és pneumatikus rendszereket tervezhetnek, mérhetnek és ellenőrizhetnek a tanulók. Ha az elektronikai szakmacsoportban sikerül frissíteni képzési anyagunkat, akkor iskolánk egyrészről alkalmas lesz elsősorban a budapesti és a Pest megyei villamos iparban tevékenykedő cégek pályakezdő munkaerőigényének kielégítésére, valamint a már régebben az iparban dolgozók átképzésére, továbbképzésére. A legkiterjedtebb kapcsolati hálózattal a gépészeti szakmacsoport rendelkezik, amely kapcsolatokra különös figyelmet szándékozom fordítani. Ezen személyes kapcsolati hálózatokat a hagyományos mellett az alternatív energiák felhasználásával foglalkozó cégek (pl. Alternatív Energia Centrum Kft.) felé kell bővíteni, ahol a kihelyezett tanulóink a korszerű bio-technológiákat ismerhetik meg, míg az intézményünk – ezeken a céges kapcsolatokon keresztül – könnyebben hozzájut az iparban használt környezetkímélő eszközökhöz. A gépészeti területen dolgozó kollégákkal történt egyeztetés után egyértelműen körvonalazódott az igény részükről, hogy nagyon hasznos lenne, ha a diákok tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretein belül cégeknél ismerkednének meg a modern technológiákkal, ez az igény hosszú távú terveimmel és a fenntartói elképzeléssel is összhangban van. A folyamatos gyakorlati munka gördülékeny biztosítása és a hatalmas anyagigény kiküszöbölése érdekében a gyártástechnológiai szimulációs eszközök fejlesztését célzom meg -20-
gépészeti-épületgépészeti területen. Ezek a gyakorló gépek lehetővé teszik a különböző vezérléstechnikák egyidejű alkalmazását, így a szakmai kompetenciák széleskörű fejlesztését – a környezeti tudatosságot is szem előtt tartva – lehet biztosítani. A modern technológiák, a felkészült szakember-bázisunk jó lehetőségeket teremtenek a külföldi cserekapcsolatainkban is, ahol a külföldi diákoknak hasznos gyakorlati ismereteket tudunk átadni. A kapcsolatok ápolásánál azonban lényeges az idegen (szak)nyelv ismerete, amelyet mindenképpen fejleszteni szeretnék. Minden szakember számára biztosítani kívánom az idegen nyelv tanulását, a folyamatos továbbképzés, továbbfejlődés lehetőségét. Ezzel párhuzamosan – a kéttannyelvű képzéseink megszűnése miatt – a szakmák egyes moduljait idegen nyelven (gépészet-épületgépészeti területen németül, elektronikai területen angolul) akkreditáltatni és az intézményben bevezetni szándékozom. Ezzel kiváló lehetőséget teremtünk az idegen nyelvű minősítővizsgák letételére, a szakmai idegen nyelv fejlesztésére. A négy kiemelten támogatott képzésünk közül három a gépészet-épületgépészeti szakmacsoportba került besorolásra. Ezeket a szakmákat - Hűtő és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, valamint a Gépi forgácsoló – különösen fejleszteni kívánom, ezek oktatása fontos feladata az intézményünknek. 7.5
Nyomdaipar
A fentiek mellett külön kiemelném páratlan értékünket, a Tolnai utcai telephelyen működő nyomdaipari tanműhelyt. A patinás épület a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola intézményünkkel való összevonásakor került hozzánk 2007-ben. Önálló vezetői irányítás alatt működik a tagozat, amelyet a jövőben is fent kívánok feltétlenül tartani. A hagyományok, az iskola egykori névadójának (Tótfalusi Kis Miklós) tisztelete nagyon fontos a számunkra. Így a „telephely” elnevezés helyett „Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Tagozat” elnevezést kívánom bevezetni és használni. Az ezzel kapcsolatos emléktábla ünnepséget idén Miklós-napon, a nagy betűművész és tipográfus 360. születési évfordulóján méltó körülmények között, politikusok, művészek, nyomdász szakemberek részvételével szeretném megtartani. Továbbá a Miklós-napi versenyek visszaállítását is szorgalmazom. A közösségi programok és ünnepek szintén nagy múltra tekintenek vissza. A Mikulásnapi ünnepség kiváló alkalom arra, hogy a „kismamákat”, a gyes-en, gyed-en lévő kollégákat megismertessük a megújuló iskolai környezettel, folyamatos kapcsolatot tartsunk velük. Törvényi kötelesség a családbarát munkahely, a rugalmas munkavégzési és részfoglalkoztatási forma megteremtése. Erre különös figyelmet szeretnék szentelni; olyan körülményeket teremteni, amely segíti a gyermekszülés utáni visszatérést a munkába. Az intézmény képzési struktúrájának része a felnőttoktatás, amely a felnőttkorú tanulóknak biztosítja az érettségihez jutást. Ez a lehetőség az átjárhatóságot, a képzési szerkezet rugalmasságát fokozza. Azok a diákok, akik szakmához jutottak (akár a 3 éves alternatív szakképzésben szerezték meg szakmájukat, akár a „hagyományos” szakképzésben jutottak el a szakmai bizonyítvány megszerzéséig), az érettségi vizsgát nem négy, hanem két-21-
három év alatt szerezhetik meg. Ennek lehetőségét szeretném szorgalmazni a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari tagozat belvárosi épületében. A szakmai programok, tantervek összeállításában, a képzési kínálatunk folyamatos megújításában erőteljesen támaszkodni kívánok a nyomdász munkaközösség munkájára. A nyomda üzleti bevételi lehetőséget is rejt, amelyet célzott marketing-tevékenységgel, folyamatos hirdetésekkel kell fokozni.
-22-
8 K ÖZISMERETI
KÉPZÉS
A szakmai képzések mellett intézményünk nagyon fontos, komoly hagyományokkal rendelkező területe a közismereti képzés. Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a közismereti területen dolgozók munkahelyeit megőrizzem. Ehhez már rövidtávon a szakközépiskolai osztályok számának növelésében kell gondolkodni felmenő rendszerben, hiszen csak így tudjuk megakadályozni az értékes munkaerő-bázis elvándorlását. Kívánatos cél, hogy a szakiskolaiszakközépiskolai osztályok száma kiegyenlítetté váljon, a nyelvi előkészítő osztályok számát növeljük (a Tolnai utcai épületben német nyelvi előkészítővel). Ennek érdekében személyes kapcsolatokra támaszkodva erőteljesen szorgalmazom az osztályok képzési szerkezetének fenntartói oldalról való újragondolását, az érettségire felkészítő képzési formák erősítését az intézményben. Az átmeneti időszakban azonban a munkahelyek megóvására a megoldást abban látom, hogy egyrészt a szakképzés előkészítő osztályok áttérnek a magasabb osztálylétszámú „B” tantervi képzésekre, ahol a megnövekedett osztálylétszámok lehetővé teszik a csoportbontásokat, így egy helyett két közismereti tárgyat oktató tanár taníthat tantárgyanként. A kiscsoportos oktatás a diákok célirányos, kompetencia-alapú fejlesztését szolgálja. Másrészt az iskola már meglévő intenzív külföldi kapcsolatrendszerébe való eredményes bekapcsolódás is megköveteli, hogy pedagógusaink idegen nyelvi kompetenciája fejlődjön. Így a kötelező tanítási időkeret terhére idegen nyelvi tanfolyamon való részvételt kívánok biztosítani, amely – sikeres vizsga esetén – teljes óraszám beszámítással kerül elszámolásra. Ebbe a programba mindenegyes közismereti területről be kívánok vonni kollégákat, akik idegen nyelvi ismereteik révén külföldi egyéni tanulmányutakon (Comenius továbbképzés pedagógusoknak, CEDEFOP továbbképzés pedagógusoknak és oktatási szakembereknek) szerzett tapasztalataikat az iskolai innováció szolgálatába állíthatják. A tapasztalt közismereti bázisunk megtartása egyben komoly lehetőség arra, hogy a demográfiai hullám okozta iskolabezárások időszakában mindig készen álljunk arra, hogy a szakközépiskolai képzéseket a partnerintézményektől átvegyük. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a 2010 – 2015 közötti időszakban lényeges feladat hárul a munkaközösségekre, így fontosnak tartom az egyes közismereti területek feladat-kiemelését az alábbiakban. 8.1
Humán munkaközösségek • • • •
9. évfolyamon fejlesztő osztály létrehozása magyar nyelvből, ahol az olvasási- és a kifejező-készség fejlesztése kis csoportokban (csoportbontásban) történik Lexikális tudás mellett az alkalmazható tudás elsajátítása (szövegértés, műelemzés, forráselemzés, problémaközpontú szemlélet) A tanárok értékelési rendszerének közelítése, közös mérési pontok kialakítása Rendezvények, megemlékezések, versenyek szervezésével fejleszteni tanulóink általános műveltségét, erkölcsi szintjét, történelmi, irodalmi érdeklődését
-23-
•
8.2
Kulturális programok előadások)
• • •
• • • • • • •
filmvetítések,
A nehezen érthető tananyag-részekhez e-learninges segédanyagok létrehozása A matematika tantárgy csoportbontásainak megőrzése, erős matematikai alapok biztosítása Alternatív tantárgyak bevezetése (pl. gazdaság-földrajz, egészségtan) Egységes minimum szint, értékelési rendszer kialakítása Segíteni a tanulókat a minimum szint eléréséhez
A nyelvi sokszínűség fenntartása; angol – német - francia idegen nyelvek támogatása A nyelvi előkészítő évfolyam és – amennyiben a fenntartó biztosítja a pénzügyi forrásokat – a példátlanul sikeres idegen nyelvi projekt folytatása Az előrehozott érettségi vizsga, illetve a C típusú középfokú állami nyelvvizsga utáni képzés egységes rendszerének kidolgozása Nyelvvizsgát szerző diákok számának növelése Szakmai évfolyamok nyelvoktatásának fejlesztése, a tényleges szakmai nyelv oktatásának bevezetése Nem nyelvszakos kollégák, kollégiumi nevelők nyelvtanulásának támogatása- az eddigi jó gyakorlat folytatása Pályázatokon való részvétel, sikeres pályázatok számának növelése Külföldi kapcsolatok fenntartása, újak kialakítása, működtetése
Informatikai munkaközösség • • • • • • • •
8.5
múzeumok,
Idegen nyelvi munkaközösség •
8.4
(színházlátogatás,
Reáltárgyak munkaközösségei • •
8.3
szervezése
Informatika tanárok továbbképzési lehetőségeinek biztosítása Belső továbbképzés szervezése a nem informatika szakos tanárok számára a számítástechnikai eszközök használatához szükséges ismeretek fejlesztése Rendszergazdai tevékenység hatékonyabbá tétele Fokozott kapcsolattartás a rendszergazdákkal, akik a tanév végén telepítik a következő tanév oktatási anyagaihoz szükséges szoftvereket Segítségnyújtás az iskola belső információs rendszerének fejlesztésében Tanfolyami felnőttoktatás, ECDL- tanfolyamok szervezése, tartása igények szerint Web portál és fejlesztésének fokozott támogatása
Testnevelés munkaközösség •
A mozgás megszerettetése, a sport szerepének kihangsúlyozása. -24-
• • • • • • 8.6
Osztályfőnöki munkaközösség • • • • • • •
8.7
Új, alternatív sportok kialakításának támogatása (pl. falmászás) Az iskolai diáksport egyesület erősítése A tömegsport jelleg erősítése, sportegyesületekkel való kapcsolattartások fokozása. Sportrendezvények szervezése, az iskola sportcsapatainak támogatása. Délutáni sportkörök, sportfoglalkozások biztosítása; 9. osztályban „délutáni sporttagozat” elindítása Fitness-terem, tornaterem fejlesztése
A hatékonyabb működés érdekében megfontolandó a munkaközösség munkamegosztási rendszerének és működtetésének újragondolása. Viselkedéskultúra, tanulási módszerek hatékony közvetítése Kiemelt szerepet kell játszania az iskolai nevelési feladatainak megvalósításában. Támogatás az ifjúságvédelmi felelősnek, szoros együttműködés a pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, művelődésszervező kollégával Másik kiemelt területe az osztályfőnöki adminisztrációs munka megkönnyítése, színvonalának javítása. (Az e-napló széleskörű bevezetésével ez a terület lényegesen gördülékenyebbé válik.)
Tanórán kívüli tevékenység
Művelődésszervező kolléga alkalmazásával az iskola közösségi életének serkentése a cél. Az iskolai hagyományok, a nemzeti ünnepek méltó megünneplése mellett a közösségi programok (színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, szakmai programok) kiemelt szerephez jussanak. Fontosnak tartom a munkatársak közösségi életének fejlesztését, amelyet két területen látok megvalósíthatónak: „Internet-kávézó” létrehozása a könyvtárban, amely számítógépekkel felszerelve várja az iskola minden dolgozóját iskolaidőben. Ennek keretében lehetőséget kívánok biztosítani a korszerű, hatékony ismeretszerzésre, a dolgozók tapasztalatcseréjére. A tornateremben heti két alkalommal tanári-sport, fitness lehetőség, az egyik napon a női, a másikon a férfi kollégák igénye szerint. A sport, a mozgás fokozza a stressz-tűrő képességet, amelyre a pedagógusok mindennapi munkája során nagy szükség van.
-25-
9 N EVELÉSI
MUNKA
Nagy hangsúlyt fektetek a nevelési oldal fejlesztésére (iskolánk harmadik fontos pillérére), mivel a már említett szerkezetváltás – tanulói beáramlás szempontjából - új kihívások elé állítja a nevelőtestületet. Kötelességemnek érzem, hogy a sokszor sajnos a mindennapi viselkedési normákat sem ismerő diákok megfelelő kezelésére a pedagógusok számára biztosítsam a szellemi, technikai és az anyagi bázist. Ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős, pszichológus és fejlesztő pedagógus közreműködésével önálló szervezeti egységet kívánok létrehozni. Az osztályfőnökökkel, az iskola pedagógusaival és a kollégiumi nevelőkkel szorosan együttműködve komoly eredményeket lehetne elérni az alábbi területeken: 9.1
A hátrányos helyzetű tanulók fokozott segítése
Rendkívül fontos feladatunk, hogy hathatósabb segítséget tudjunk nyújtani (halmozottan) hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulóinknak. Jobb együttműködést kell megvalósítani a sajátos nevelési igényű gyermekeket tanító tanárok és az osztályfőnökök között az összehangolt nevelői hatás eredményesebbé tétele érdekében. Kiemelt figyelmet kívánok fordítani erre a területre az esélyegyenlőség biztosítása és követése érdekében. A tanári továbbképzéseken is fontos szempont az új ismeretek, új módszerek tanulása ezen a téren. 9.2
Prevenciós tevékenységek fejlesztése
A fogyatékos, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a részképesség zavarral és tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók aránya évek óta növekvő arányt mutat iskolánkban. Ennek okán az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok az iskolavezetés és a nevelőtestület számára egyaránt fontosak. A tanulók az egészséges életmódra nevelése, az egészséget károsító hatások minél nagyobb mértékű csökkentése minden pedagógus kötelessége. 9.3
A prevenciós munka kiemelt területei: 9.3.1
Dohányzás elleni küzdelem
9.3.2
Drog- és alkohol-fogyasztás megelőzési tevékenysége
Az eddigi jó gyakorlatnak megfelelően minden lehetőség kihasználása a felvilágosító munka területén, s megjelenés esetén szigorú és következetes fellépés a használat, terjesztés ellen.
-26-
9.3.3
Agresszió visszaszorítása, kezelése
Ahogyan társadalmunkban, úgy az iskolában is egyre gyakoribb jelenség az agresszió, annak sokféle változata. Az agresszió visszaszorításához szükséges eszközök: • • • •
• •
• •
9.3.4
A Diákönkormányzat bevonása a probléma megoldásába Az épület kamera- rendszerrel való felszerelésének folytatása, ami visszatartó erővel bír, hiszen lehetővé teszi az elkövető személyek megállapítását és felelősségre vonását. (A tanári ügyeleti rendszer reformját is magával hozza az épület bekamerázása) Az agresszió minden megnyilvánulásával szembeni azonnali és következetes fellépés minden tanár részéről Folyamatos továbbképzés, felkészítés a pedagógusok részére a probléma kezelése érdekében Egészségnevelés
• 9.3.5
egészséges életmód kialakítása (rendszeres étkezés, sport, stb.) Környezettudatos szemlélet kialakítása, fejlesztése;
• 9.3.6
Rendezett, esztétikus környezet kialakítása, ami fegyelmező erővel bír A tanárok példamutató, kifogásolhatatlan magatartása a problémamegoldásban, konfliktuskezelésben Széles körben megismertetni a pedagógusokkal a mediáció és a resztoratív facilitálás technikáit Diáksegítők képzése A 2009 / 2010-es tanévben beindult és 16 tanulóval sikeresen működik a „Diákok az iskolai agresszió ellen” program. Ezen program továbbfejlesztése, minél több diáksegítő képzése fontos, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a diáksegítők nemcsak az iskolai agresszió visszaszorításában tudnak segíteni, hanem olyan osztályközösségi és emberi problémákat hoznak a felszínre, amelyek esetleg még sokáig ismeretlenek maradnának az osztályfőnökök számára
szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés, papírgyűjtés Karrier-tanácsadás, életpálya-modellezés
-27-
10 K OLLÉGIUM Az iskola szerves része, mégis önálló egységként kezelendő terület a kollégium, amely 2009-ben elnyerte az „Öko-Kollégium” címet. Ez a cím feljogosítja arra, hogy olyan környezettudatos nevelést folytasson, amely a helyes életszemléletre, a fenntartható fejlődés támogatására ösztönöz. Úgy gondolom, a kollégiumi nevelők ebben a munkában példamutatóak, és hitelesen képviselik ezt a nevelési irányt. Ezt tovább szeretném erősíteni a jövőben, a már együtt megkezdett környezettudatos fejlesztéseket (környezetvédelmi verseny, öko előadások, faültetés, PET-palack prés, víztisztító-berendezés előirányzása, stb.) a továbbiakban pályázati lehetőségeken keresztül rönk-bútorok beszerzésével, a fásítási program folytatásával szeretném biztosítani. A kollégiumi élet színtere – a belső helyiségek mellett – az udvar. Éppen ezért lényeges, hogy a bentlakó diákjaink méltó körülmények között tudják használni ezt az életteret. Fontos, hogy a kertépítéssel olyan rönk-bútorok telepítését irányozzam elő, amelyek beleillenek a szép környezetbe és nem szennyezőek, elhasználódásuk után pedig újra felhasználhatóak. Ugyanilyen törekvésem, hogy az allergén fák emberi környezetre nem ártalmas anti-allergén növényekre-fákra cserélését szorgalmazzam. A környezet mellett fontos a modern mozgáskultúra eszközeinek fejlesztése. A fitness terem eszközparkjának bővítése éppen ezért elengedhetetlen. A kulturálódás, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése elengedhetetlen feladata a kollégiumnak. A közösségi programok, a hagyományos ünnepek és a szakkörök támogatását éppen ezért feltétlenül szükséges fenntartani. A kollégium kapacitási lehetőségeinek optimális kihasználására kell törekedni. Ennek érdekében az országos beiskolázási börzéken és az interaktív szakmai bemutatókon folyamatos ösztökélést, reklámot kívánok biztosítani arra, hogy a távoli megyékből hozzánk készülő tanulók megismerjék a kollégiumi elhelyezés lehetőségét, igazi otthonra, otthonos légkörre találjanak nálunk. Ebből adódóan is szükségszerűvé válhat a hétnapos munkarend visszaállítása, amennyiben ezt a szülők igénylik. Szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezését vállaljuk fel. Az országos konferenciák résztvevőinek a kollégiumi szálláshelyek biztosítottak, de ehhez megfelelő színvonalú informatikai fejlesztéseket szükséges végrehajtani. Ez elsősorban nemcsak a tanulói-tanári gépek számának folyamatos növelését, a géppark korszerű igényekhez való fejlesztését, hanem a nagysebességű, önálló, vezeték-nélküli hálózat fejlesztését is szükségessé teszi. Fontosnak tartom a kollégium bevétel-alapú kihasználását is. A nyári és más iskolai szünetekben való szoba-kiadás lehetősége alapot teremthet arra, hogy apránként egy-egy szobát összkomfortos vendégszobává alakítsuk át, amelyek jobban kiszolgálják a fizető vendégeink körét is. A sportpálya és a szálláshely kitűnő lehetőséget nyújt edzőtáborok befogadására.
-28-
A külföldi kapcsolatok ápolása terén eddig is kiemelt szerepet kapott a kollégiumi elhelyezés lehetősége. Ahhoz, hogy a kollégiumi nevelők minél magasabb nyelvi szinten aktív kommunikációt tudjanak folytatni az ott tartózkodó külföldi vendégeinkkel, biztosítani kívánom nekik a továbbiakban is – a Gazdasági Osztály dolgozóival egyetemben - az angol, német vagy francia nyelvtanulás lehetőségét, valamint az ECDL vizsga megszerzését.
11 D IÁKÖNKORMÁNYZAT , S ZÜLŐI
KÖZÖSSÉG
Az iskola tanulóinak, az iskolába járó tanulók szüleinek – jogszabályban is rögzített módon – joga van az iskola szabályzataiba betekinteni, az iskolai folyamatokat megismerni. A jogok azonban kötelességekkel is járnak, amelyek között meg kell őrizni a megfelelő összhangot. Lényeges feladat, hogy a diákönkormányzat felelős véleményt nyilváníthasson a szünetek kialakításáról, valamint hitelesen tudja képviselni a tanulói közösséget. Ennek elérése érdekében a DÖK gyűléseket az órarenddel összehangolva (havi egy ülésezéssel) szervezem meg, valamint támogatom a csapatépítő kirándulások hagyományának kialakítását. Mint arra már fentebb utaltam, a szülők, diákok bevonása az agressziókezelésbe szükséges, hiszen a szélsőséges, agresszív verbális-fizikális megnyilvánulásokat csak úgy lehet hatékonyan kezelni, ha a belső partnereket bevonjuk a folyamatba. Az Öko-iskola programban az eddigi – a TÁMOP projektben elindított – jó gyakorlatokat a DÖK közreműködésével folytatni lehet. A PET - palack prések felügyelete, a szelektív hulladékgyűjtés mind-mind remek lehetőségeket biztosítanak az együttműködésre. A közös akcióprogramok a szülők bevonásának erősítésével közelebb hozzák a szülő-diák-tanár érdekeket, amelyek az intézmény fejlődésének fontos lépései. A külhoni kapcsolatok, a demokratikus gyakorlatok szintén fontosak a diákság önálló, véleményformáló személyiségének kialakulásához. A DÖK külkapcsolati lehetőségeinek, külföldi tanulmányúton való részvételének (társszervezetek meglátogatása) – pályázati úton – való támogatását szorgalmazom. Elengedhetetlennek tartom a szülői házzal való lehető legjobb kapcsolat kiépítését. Fontos, hogy a szülők megismerjék és azonosuljanak az iskola célkitűzéseivel, a döntés előkészítési folyamatokat pedig véleményezzék. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a „Szülők Fóruma” rendezvény megtartását tervezem, ahol az intézményi stratégiai célok, a fő fejlesztési irányvonalak ismertetése mellett a szülők kifejezhetik az iskolával szemben támasztott igényeiket. A digitális napló a szülői házzal való együttműködést tovább erősíti, mivel az iskolát viszi el a tanulóink otthonába. A szülő teljes hozzáférést kap – saját jelszó és egy egyszerű és felhasználóbarát felület segítségével - a tanulói érdemjegyek megtekintéséhez, a hiányzások, késések ellenőrzéséhez, a házi feladatok tematikájához. Az így biztosított intenzív és folyamatos ellenőrizhetőség felelősségteljesebb magatartást és munkát követel a diákoktól, akik ezáltal már nem közvetítőként jelennek meg a szülő-tanár kommunikációban.
-29-
Az „Egy nap az iskoláért” – néhány éve már sikerrel megtartott – iskolaszépítési akciót hagyományossá szeretném tenni, amelynek keretében jó alkalom nyílik a szülők iskolai életbe való bevonására közös célok érdekében. A tanulók életterének javítása pedagógus-szülő számára egyaránt fontos, és a kötetlen eszmecsere is hatékony megoldása lehet az iskolai problémáknak.
12 B EISKOLÁZÁS Kulcskérdés a következő öt éves időszakban, hogy a csökkenő gyereklétszám hatásait hogyan sikerül ellensúlyozni. Amellett, hogy a TISZK partnerintézményeivel konszenzusra törekedve – figyelembe véve az RFKB, a munkaerőpiac és a fenntartó elvárásait – összehangoljuk a beiskolázási terveket, valamint a partnerintézményeinkben megismertetjük a szakmai kínálatunkat kihelyezett beiskolázási rendezvényeken keresztül, az intézményünknek saját beiskolázási tevékenységet is feltétlenül folytatnia kell. Természetesen, az intézmény-rendszeren belüli beáramlás nem elégséges a kapacitásainkhoz viszonyítva, így a szakma kínálatunkat vidéki általános és középiskolákban meg kell ismertetni, a helyi kapcsolatainkat országos szinten kibővíteni, a szakmai kínálatunkat (interaktív módon) egynapos bemutatókon prezentálni. Szerencsére az iskola infrastrukturális adottságai megvannak az ilyen jellegű „szakma-mozgató” rendezvényekre. A TÁMOP projekt törekvése, hogy az ország különböző részeiből hátrányos helyzetű, ám jó képességű diákoknak mutassa be az intézményt, a kollégiumi lakhatási lehetőségeket. Nem titkolt szándékunk, hogy a tanulókat távolabbi megyékből ide csábítsuk tanulni. Ezt a gyakorlatot a jövőben folytatni, fejleszteni kívánom. A beiskolázásunk jó gyakorlatainak megtartása (interaktív sulibörze megrendezése, szakmai kiállítások, osztályfőnöki órákon való részvétel) elengedhetetlen a minél szélesebb körű ismertség elérésének érdekében. Az általános iskolákkal kialakult kitűnő kapcsolatok fenntartása szintén jó alapokat teremthet a tanulói bázis szinten tartásához. A hozzánk jelentkező 8. osztályos tanulók szüleivel már gyermekük iskolába való beiratkozása előtt személyes beszélgetést kívánok kezdeményezni, ezzel biztosítva az iskola lehetőségeinek személyes feltárását, motiválva a pozitív szülői-tanulói jövőkép formálását. Hiszem, hogy ez a tevékenység jó képességű és magaviseletű gyermekeket képes az iskolánkba vonzani és hosszútávon itt tartani. A sikeres beiskolázás – már akár rövidtávon is, de középtávon mindenféleképpen - a tanulói szelekció lehetőségét rejti magában, a jobb „gyerek-anyag” pedig csökkenti az iskolai agressziót és markánsabban jeleníti meg az érettségit adó képzésekre való igényt.
-30-
13 M INŐSÉGBIZTOSÍTÁS Az iskola működésének rendkívül fontos területe a minőségbiztosítás. Az ellenőrzés, értékelés a mindennapi munkafolyamat része, így minden területen készül ellenőrzési terv, amely a megfelelő visszacsatolásokat is tartalmazza. Az ellenőrzések, folyamatos értékelés az alapja a hiányosságok feltárásának, az új irányvonalak kialakításának. A magas szintű pedagógiai munka biztosítása érdekében feltétlenül fontos a tanári munka - az iskola Minőségirányítási programja szerinti - értékelése. Ezt a feladatot az igazgatóhelyettesek, valamint a munkaközösség-vezetők bevonásával szeretném elvégezni. Fontosnak tartom a pedagógiai munka differenciált értékelését, az erkölcsi és anyagi elismerés értékelés szerinti kifejeződését. A fentiek érdekében a 2010/2011-es tanév végére ki szeretném alakítani a pedagógus értékelés átfogó rendszerét, amelynek munkálataiba minél szélesebb körben be kívánom vonni az egyes munkaközösségeket, annak érdekében, hogy a kialakítandó rendszer mindenki számára elfogadható keretek között működjön. Ez jó alapokat teremthet a pozitív gyakorlatok bemutatásához, megerősítéséhez, valamint a problémás területek feltárásához, konstruktív kijavításához. Az iskolai alapszabályzatok (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend, stb.) folyamatos felülvizsgálata szintén fontos része a minőségirányításnak, csakúgy, mint a nevelési feladatok (pl. agresszió) megfelelő kezelésének biztosítása, releváns program kidolgozása, továbbfejlesztése.
-31-
14 Ö SSZEGZÉS Vezetőként elsődleges fontosságú számomra, hogy a pedagógusok és technikai dolgozóink jó kedvvel, jó egészséggel végezzék munkájukat, nyugodt körülmények között, egymást megbecsülve, segítve a munkahelyükön. Ezt személyes példával is erősíteni próbálom. Emberi és vezetői hitvallásom, hogy a kiemelkedő szakmai munkát végző kollégák számára az erkölcsi és anyagi megbecsülést meg kell teremteni, ezzel is ösztönözve, motiválva a munkatársak minél jobb teljesítményét. A nevelési-oktatási céljaink elérése csak akkor lehetséges, ha felkészült, folyamatosan továbbképzett tantestület áll a vezető rendelkezésére, akik a nehézségekkel megküzdve képesek azonosulni az intézményi célokkal, törekvésekkel, valamint azonosulnak a pedagógiai programmal és elfogadják, konszenzuson alapuló megegyezéssel alakítják az intézmény szabályzatait. Ezek a célok, lehetőségek folyamatosan megújulnak, ahogy az intézmény képzési struktúrája változik. Mindent egybevetve az a kiemelt általános célom, hogy a minden szempontból megbecsült és képzett, folyamatosan újítani képes munkatársak stressz-mentes környezetben képesek legyenek magas szintű szakmai tudásuk átadására. Emellett szilárd, kitartó, következetes nevelő munkával olyan ifjúságot tudjanak „kinevelni”, akik magabiztos, korszerű szakmai ismeretekkel sikeresen elhelyezkednek a munkaerőpiacon, képesek tudásuk folyamatos megújítására, a felsőoktatásban való részvételre, és szilárd erkölcsi és viselkedési normákat kapnak az „alma matertől”, ahová még évtizedek múlva is szívesen visszajárnak, szeretettel emlékeznek.
A programban lefektetett vezetői koncepciómhoz tisztelettel kérem a támogatást.
Budapest, 2010. január 27.
Spiesz Tamás
-32-
