Vezeték- és cső- (víz, gáz, fűtés) hálózat-szerelő Szakmabemutató információs mappa

Vezeték- és cső- (víz, gáz, fűtés) hálózat-szerelő Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: FORGÓ ZOLTÁN, CÉGVEZETŐ, F.L.O. TRADE ÉPÍTŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)

Vezeték- és csőhálózat-szerelő

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

„Szeretned kell amit csinálsz, s akkor a legdurvább munka is alkotássá válik.”

/Gorkij/ A víz elengedhetetlen életfeltétel minden élőlény számára. A víz megszerzése mindenkor létkérdés volt. Már az őskorban a könnyebb megélhetés végett újabb és újabb, még nem lakott, tiszta, érintetlen területeket keresett az ember, hogy mind a maga, mind az állatai számára egészséges ivóvizet, valamint élelmet találjon. Az egészséges tiszta víz megszerzése nem okozott nagy problémát, mivel a Föld népsűrűsége még igen gyér volt ebben a korszakban. Amikor az emberek végleges lakóhelyekre kezdtek letelepedni, a vízkérdés megoldása egyre inkább előtérbe került. A vízellátás története Az ókori Egyiptomban körülbelül 5000 évvel ezelőtt üzemelt már rézből készült vízvezeték.

A görög városokban, Tirynsban és Mykénében már ie. 1500 évvel volt vízvezeték, Athén vízigényét pedig 18 vízvezetéken át elégítették ki. Ebben az időszakban sok kis-ázsiai és földközi-tengeri városban is építettek vízvezetéket. Időszámításunk előtt kb. a VI. században Tarquinius Priscus római király etruszk mérnököket bízott meg a Róma környéki tavak vízelvezetési terveinek elkészítésével. Minden római települést elláttak vízvezetékekkel, szenny- és csapadékvíz-csatornákkal.

A-1



Hazánkban a Duna szűrt vizét a rendelkezésre álló adatok szerint 1416-ban Zsigmond király budai palotájába vezették be. Budára az 1476 utáni években három forrás vizét kb. 4 km-es ólom- és agyagcső vezetékeken, gravitációsan vezették be. Az 1500-as évek körül újabb szivattyús vízművet építettek. Ebben az időben már Pest városának is volt forrás-vízműve. A középkor végén Buda és Pest városok vízművei tönkrementek. Buda három vízművét 1702 és 1750 között állították helyre, majd a század vége felé (1777-1784) – mivel az igényeket már nem tudták kielégíteni – bővítésükről gondoskodtak. Hazánk vízellátásában a budai vízmű korszerűsítési munkája jelentette az első nagyobb fejlődést, amikor is a budai vízmű ólomcsöveit 1831-ben öntöttvas csövekre cserélték ki. A város átalakított felszíni vízművét 1856-ban helyezték üzembe. 1868-ban megkezdték Pest város ideiglenes vízművének építését.

A XIX. század végére több hazai nagyvárosban is – Szeged, Cegléd, Hatvan, Pécs, Sopron, Szombathely, Veszprém – megkezdték az első vízművek építését. A XX. század első évtizedeiben indult meg számos település vezetékes vízellátásának kiépítése. Számos új vízmű épült a lakótelepülések, valamint az ipartelepek ellátására. Ugyanebben az időben még számos elavult vízmű bővítését és korszerűsítési munkáit is elvégezték. Különböző típusú művekkel elégítették ki a települések lakosságának vezetékes vízellátását, illetve az ipartelepek egészségügyi és termelési frissvíz-szükségleteit.

A-2



A csatornázás története

Az ivóvíz biztosítása mellett a csapadékvíz és szennyvíz elvezetése (csatornázás) is kiemelt fontosságú terület. A görögök csatornaépítésnél elődeik tapasztalataira támaszkodhattak. Athén csatornáit részben kőbe vésték, részben égetett agyagcsövekből készítették. A föld alatti csatornák összegyűjtötték és az emberi környezetből elvezették a szennyvizet, melyet valószínűleg öntözésre is felhasználtak. Rómában az i. e. 514. évben egy etruszk mérnök építette meg a közismert Cloaca Maxima nevű csatornát, amellyel a Róma hét dombja közötti mocsaras területet is lecsapolták. A város fejlődésével egyre több csatornát építettek. Ez szükségessé tette, hogy ugyanakkor a csatornák karbantartását is megszervezzék. A csatornahálózat elsősorban a talajvíz és a csapadékvíz elvezetésére szolgált. Julius Caesar uralkodása alatt már minden elhasznált vizet a csatornába kellett vezetni. Pompeji romjai arról tanúskodnak, hogy a városban összefüggő csatornahálózat volt, s emellett még vízöblítéses klozetokat is használtak. A római birodalom bukásával azonban a csatornázás fejlődése is megakadt. A középkorban a csatornázás visszafejlődött, a meglevő hálózatokat elhanyagolták. A középkor várrendszerű építkezései a várakba tömörítették a lakosságot, ennek megfelelően a szennyvizek szűkebb területen keletkeztek. A csatornahálózatok fejlesztése csak lassan haladt előre. Ennek oka lehetett, hogy

a

csatornázás

az

egyik

legköltségesebb

közművesítés.

A

csatornahálózatok fejlesztése egyik napról a másikra pénzügyi okok miatt nem volt megvalósítható. A lakosság számának növekedése azonban már

A-3



megkövetelte a rendszeres csatornázás szükségességét. Párizs, London, Berlin csatornázása kezdetét vette. A csatornák mészhabarcsba rakott kövekből épültek olyan minőségben, hogy belőlük a szennyvíz nem szivárgott ki, és nem fertőzte a talajvizet. Az Aquincumban található emlékek csupán a római civilizáció előretolt kis szigete volt, így nem tekinthetők a fővárosi csatornahálózat ősének. Székesfehérvárott és Veszprémben ma is működő, középkori boltozott csatornaszakaszok árulkodnak a csatorna korai létezéséről. A főváros középkorból származó csatornázási emléke a budai Donáti utcában található. A XIX. század derekán a már ismert közegészségügyi problémák világszerte felvetették a rendszeres és általános csatornázás gondolatát. Fővárosunk csatornázása is a XIX. században indult meg. A fűtés története A hideg elleni védekezés, azaz a fűtés a tűz megismerésével kezdődött. A tüzet valószínűleg egy vihar alkalmával fedezte fel az ősember, amikor belecsapott egy fába a villám, s a fa meggyulladt. Ekkor jött rá, hogy a tűz meleget tud adni, és később rádöbbent arra is, hogy a nyers húst meg is lehet sütni a tűznél. Magát a tűz meggyújtásának menetét sokkal később fedezte fel. Amikor már a tűzgyújtást is megtanulták, attól kezdve nem volt probléma a melegedés. Eleinte barlangokban égett a tűz, s a mellett melegedtek az ősemberek. Később már kövekkel is körbekerítették a tüzet, s ezzel elkezdődött a tűz kordában tartása, s szabályozott mederbe terelése. Hosszú idő telt el, amíg

A-4



sikerült megalkotni az első kályhákat, amiknek már volt füstelvezetése. Az ókori római birodalomban (több mint 2000 évvel ezelőtt) már ismerték a padlófűtést, persze ez még nem hasonlított a maihoz. A fűtött helyiség 60-80 cm magas oszlopokon állt. A fűtést az épületen kívülről rabszolgák végezték, s az égéstermék az oszlopok között haladt az épület másik oldalára, ahol a szabadba távozott, vagy egy a falban kiépített füstrendszeren át jutott ki a szabadba. Ezt a rendszert "hipokaustum" fűtésnek nevezték. Később a padló alatt csatornában vezették a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat. A füstjáratok zárásával, nyitásával már szabályozni lehetett a padló hőmérsékletét. A római birodalom bukása után ezek a fűtési rendszerek még itt-ott megtalálhatók voltak egészen a XIII-XIV. századig. A középkorban a szegényebb embereknél a fűtés és a főzés egy helyen történt. A gazdagabbaknál külön volt a fűtés. Eleinte a nyitott fűtés volt az uralkodó, aztán az 1400-as évektől kandallókban kezdtek tüzelni. A XI. századtól már megjelentek a cserépkályhafűtések. Természetesen nem mindenki engedhetett meg magának ilyen díszes cserépkályhát. Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd), amely tudta melegíteni a helyiséget, lehetett rajta főzni, és volt még egy sütőtere is. Ebben az időben még nem ez volt a neve, ezt csak a XX. század elején kapta, amikortól már fémből készítették. Gyakran kemencével együtt építették ezeket a tűzhelyeket. A XX. század elején építettek a tűzhelybe úgynevezett tűzhelypatkót, amellyel meleg vizet lehetett készíteni, vagy központi fűtést üzemeltetni. A tűzhelypatkót már fémből készült tűzhelyekbe építették be.

A-5



Egyedi fűtéshez készítettek különféle kályhákat. 1750-ben már készítettek öntöttvasból gőzkazánt. Az 1800-as évek elején jelent meg a melegvízfűtés. Természetesen ekkor még nem voltak szivattyúk, így azok gravitációs rendszerben üzemeltek. 1925-ben alkották meg az első szivattyús fűtést. A gőzfűtések magas hőmérséklete és gyenge szabályozhatósága miatt megalkották a vákuumgőzfűtést, amely 100°C-nál alacsonyabb hőmérsékletű gőz fűtőközeget tudott előállítani. A csővezetékkel történő takarékoskodás miatt elkészült az egycsöves fűtési rendszer. 1975-ben jelentek meg az első alacsony hőmérsékleten üzemelő melegvízkazánok. 1990-ben jelent meg a piacon a kondenzációs kazán, melynek a hatásfoka 100% felett van. Magyarországon a fűtés története a II. világháborúig megegyezett a világ más helyein történtekkel. Sajnos ezután a vasfüggöny visszavetett minket a fejlődésben, s elmaradtunk a nyugathoz képest. Az 1989-es nyitásig csak kullogtunk a nyugati technikák után, de ekkor felpörögtek nálunk az események. Ma már minden fejlett technika megvásárolható nálunk is. A fűtéstechnika fejlődése nem állt meg, elmondható, hogy az elmúlt 50 évben nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az azt megelőző évezredekben együttvéve.

A-6



Ebben a mappában az ivóvízellátáshoz, csatornázáshoz és fűtéshez kapcsolódó vezeték- és csőhálózat, valamint a kapcsolódó készülékek szerelőivel, tehát a vezeték- és csőhálózat-szerelőkkel (víz, gáz, fűtés) foglalkozunk.

A szakemberek közös általános feladatai, tevékenységei Különböző halmazállapotú anyagok (víz, gőz, gáz, levegő, olaj stb.) szállítására szolgáló csővezetékeket és hálózatokat elkészíteni, összeállítani és szerelni, épületgépészeti és technológiai rendszereket kialakítani, üzembe helyezni és karbantartani, ezek azok a tevékenységek, amelyeket a csőhálózat-szerelő leggyakrabban végez. Ezen belül feladatai: • a tervrajzok és az előírások tanulmányozása; • a rendszer funkciója, a szállítandó anyag típusa, mennyisége és minősége ismeretében az építéséhez szükséges építőanyagok és szerszámok meghatározása; • a különböző technológiák (fémipari, műanyagipari, építőanyag-ipari) alkalmazásával a vezetékrendszer kiépítése és összeszerelése; • a csövek és csőszerelvények elhelyezésére lyukak, hornyok vésése és fúrása a fogadószerkezetekben; • a csövek és egyéb szerelvények kívánt méretre történő alakítása: fűrészelése, vágása, reszelése, hajlítása; • menetek metszése; • vezetékek, készülékek, berendezések fogadószerkezetbe helyezése; • a vezetékek menetes kötéssel, ragasztással, forrasztással vagy hegesztéssel egymáshoz, illetve szerelvényeihez rögzítése;

A-7



• a csővezetékek különböző hűtő, fűtő, légkondicionáló és egyéb ipari feldolgozó

készülékekhez,

berendezésekhez

és

rendszerekhez

csatlakoztatása, • az illesztések szivárgásmentességének ellenőrzése nyomás-, ill. üzempróbával, berendezések és készülékek üzembe állítása, működésének ellenőrzése, a hibák feltárása és kijavítása. A vezeték és csőhálózat-szerelő szakember munkája során: • biztosítja a folyamatos és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket; • kiépíti a csőhálózatot, biztosítja a beüzemelés feltételeit; • felújítási, javítási, karbantartási, időszakos ellenőrzési munkát végez; • munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet végez; • felméri az épületek energetikai állapotát; • költségbecslést készít (felsőfokú végzettségű épületgépész szakember által készített energiaellátási terv alapján); • javaslatot ad a korszerű energiafelhasználásra vonatkozó összes kérdésre; • kapcsolatot tart az ügyfelekkel; • dokumentálja

az

energiatakarékos

technológiák

alkalmazásával

kapcsolatos javaslatát; • felülvizsgálati jegyzőkönyvet készít. Az egyes területeken (gáz, víz, fűtés) tevékenykedő csőhálózat-építő és -szerelő szakemberek munkája az általános feladatokon túl speciális tevékenységeket is felölel.

A-8



A gázvezeték-szerelők általános munkafolyamata: • gázvezetékrendszerek kialakítása; • gázvezetékrendszerekhez tartozó berendezések és készülékek (kazánok, vízmelegítők, konvektorok, gáztűzhelyek stb.) csőhálózatba való bekötése, beszabályozása, üzembe helyezése, azok javítása és karbantartása, ellenőrzése; • a megfelelő csövek, szerelvények és készülékek kiválasztása; • a csövek alakítása (melegen vagy hidegen); • a csővégek egymáshoz illesztése, összekötése hegesztéssel vagy csőidomokkal, majd a földbe, az épület falára vagy falába rögzítése, illetve beépítése; • ennek során kisebb föld- illetve kőművesmunkák végzése; • a különféle gázkészülékek csőhálózatba kötése; • nyomás- és tömörségpróba; • készülékek üzembe helyezése; • csőhálózat,

gázberendezések

karbantartása,

javítása,

tisztítása,

biztonsági ellenőrzése, felülvizsgálata. A víz- és központifűtés-szerelők jellemzőbb feladatai: • vízvezeték kiépítése: a központi víztárolóktól a fogyasztókig történő vezeték kialakítása; • fűtést szolgáló hálózat építése; • mindkét (vízvezeték, fűtés) hálózat javítása és karbantartása; • szivattyútelepek, tároló terek kialakítása és karbantartása; • vezetékek hibáinak elhárítása, rejtett hibák megtalálásának jelentősége.

A-9



Munkahely, munkakörülmények

A munkavégzés helyszíne igen változatos, részben zárt térben (lakásokban, pincékben, ipari üzemekben, műhelyekben, földön, állványzaton vagy létrán egyaránt), részben szabadban folyik a munkavégzés.

A

vezeték-

kivitelezésére

és

csőhálózat-szerelők

vagy

javító-karbantartó

elhelyezkedhetnek szolgáltatásra

új

épületek

specializálódott

vállalkozásnál, gyárakban, üzemekben, intézményekben, ahol a folyamatos üzemvitel érdekében karbantartói feladatokat látnak el. A munkavégzéshez való előkészítés során a szakember dolgozhat szakműhelyekben, de a végzettséggel el lehet helyezkedni speciális csőhálózat-építő vállalkozásoknál is (pl. fúrótornyok építésénél vagy nemzetközi szállítóvezeték-építő cégeknél). A kisebb munkákon egyedül, nagyobb munkákon, illetve csőhálózatok fektetésénél csoportosan dolgoznak. A szakember dolgozhat önálló vállalkozóként is. Többnyire nappali munkáról van szó, de a közműveknél éjszakai munka és vasár-, illetve ünnepnapi készenléti szolgálat is előfordulhat. Előfordul hétvégi

munkavégzés,

gyorsszolgálatoknál

rendszertelen

vagy

több

műszakos munkarend is. A munkavégzés során használt eszközök A vezeték- és csőhálózat-szerelők sokféle kézi és gépi eszközt, szerszámot használnak. Vannak közös, általános munkaeszközeik és speciális – csak az

A-10



adott

szakterületre

jellemző

–

eszközeik.

A

legjellemzőbb

közös

munkaeszközök: • munkaeszközök – csövek (acél, ólom, réz, műanyag stb.), csőszerelvények, kiegészítő szerelvények stb. • szerszámok – fúrók, csőfogók, csavarkulcsok stb. • segédanyagok – tömítések (gyűrűk, dugók stb.), szigetelőanyagok, hegesztőpálcák, kenderkóc, csavarok, alátétek, anyák, bilincsek, kitámasztók, ragasztóanyagok, építőipari anyagok stb. • berendezések – kézi és gépi menetmetszők, satuk, fűrészek, vágók, hajlító berendezések, munkaállványok, hegesztő berendezések, fúrógépek, mérőműszerek stb.

A gázvezeték-szerelők speciális munkaeszközei ezen felül például: • • • • • •

gáztűzhelyek, fali gázmelegítők, gázkazánok, gázbojlerek, gázórák, nyomásszabályzók.

A víz- és központifűtés-szerelők speciális munkaeszközei ezen felül például: • • • • •

különböző fűtőberendezések, szerelvények, hőfok- és hőmennyiség-szabályozók, vízvezetékrendszerek szerelvényei, szaniterek.

„Édesanyám keresztapja vízvezeték-szerelő volt, még kenderkóccal és rézcsövekkel dolgozott. Szüleim házát is ő modernizálta a fúrt kutat kiszorítva a napi használatból. Harminc év után kellett csak felújítani a rendszert, amit készített, akkor is csak azért, mert a vízkő teljesen beszűkítette a csöveket.” – így válaszol József arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a szakmát.

A-11



Kapcsolatok A vezeték- és csőhálózat-szerelők munkájuk során kapcsolatba kerülnek: • • • • • • •

kisegítőkkel, tanulókkal, munkatársakkal, üzemvezetővel vagy építésvezetővel, szállítókkal, megrendelőkkel, ügyfelekkel, megbízókkal, termékforgalmazókkal, minőségvizsgáló szakemberrel.

A-12

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?


KÖVETELMÉNYEK

Fizikai igénybevétel, megterhelés A vezeték- és csőhálózat-szerelők tevékenysége igen gyakran jár fizikai igénybevétellel: közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkát végeznek. A testi erőkifejtés szükségessége nyilvánvaló, hiszen a testi megerőltetés és a fizikai terhelés nem kerülhető el csövek és vezetékek fektetésénél, ha hajlott testtartásban, térdelő, guggoló, álló testhelyzetben vagy a fej felett kell dolgozni. A különböző gépek és emelőszerkezetek elterjedésével a munkavégzés egyre könnyebbé válik. Különleges terhelési tényezők lépnek fel a nehezen hozzáférhető helyeken, kényszertartásban, aknában, illetve csatornákban végzett munka során, és nem ritka a magasban végzett munka sem. Nagyobb testi terhelést jelenthet nehéz csövek, illetve szerkezetek elhelyezése és szerelése is. További megterhelést jelent a védőfelszerelések használata pl. a klórozásnál vagy szénmonoxidmérgezés lehetősége esetén, illetve a hegesztések során. Környezeti ártalmak Speciálisnak tekinthető környezeti ártalomról nem lehet beszélni, mivel a szakma gyakorlásának helyszíne állandóan változik. Ennek ellenére előfordulhat a vizes munkakörnyezet, amely egészségre ártalmas lehet. A vezeték kiépítés során számolni kell a szűk, esetleg sötét helyszínekkel, amelyek korlátozzák a mozgást, a nehéz terhek emelése károsíthatja a gerincoszlopot és húzódásokat okozhat. Balesetveszély léphet fel a különböző szerszámok, vagy a gyakran

B-1


KÖVETELMÉNYEK

terjedelmes beszerelési tárgyak kezelésénél – különösen a szűk és nehezen hozzáférhető helyeken (kéz-, láb- és szemsérülés, esés, elcsúszás, botlás, emelés okozta megerőltetés). Előfordulhat robbanásveszélyes munkaterületen történő munkavégzés, a különböző hegesztések során fennáll az égési sérülések veszélye is. Bőrmegbetegedések lehetségesek az olajokkal, zsírokkal és szennyezőanyagokkal való közvetlen érintkezéskor. A kedvezőtlen, szélsőséges időjárás lehetséges hatásai a megfázás és reumatikus jellegű megbetegedések lehetnek. Továbbá egészségre ártalmas tényező lehet még a porártalom, az ívfény, a légáramlás (huzat) is. Egészségügyi tényezők Ehhez a munkához jó szemmérték, térérzék és egyensúlyérzék szükséges. A munkadarabok kezelése, a műveletek erős kezet igényelnek.

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők •

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat

B-2


KÖVETELMÉNYEK

•

karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet

•

szabadban munkát nem végezhet

•

kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas

•

közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet

•

fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet.

A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők

A

szakma

sikeres

gyakorlása

szempontjából

fontos

képességek

(kompetenciák) A munkavégzés körülményei kézügyességet, önállóságot és megfelelő állóképességet kívánnak meg. Az ismételt ellenőrzések és javítások minden szerelési és beállítási munkánál sok gondosságot és türelmet igényelnek. A munkavégzés környezeti tényezői kellő óvatosságot és kiegyensúlyozott fizikai állapotot feltételeznek. A műszaki rajzok értelmezéséhez térbeli gondolkodóképességgel és számolási képességgel, jó formaemlékezettel és áttekintőképességgel kell rendelkezni. A technológiai összefüggések megértése, a gyors gondolkodási képesség, a mások iránt érzett felelősség és a megbízhatóság fontos követelmények a szakmában. A matematikai és természettudományos ismeretek megléte hasznos lehet a szakma gyakorlása során.

A gázvezeték-szerelők számára a fizikai és kémiai ismeretek a legfontosabbak.

B-3


KÖVETELMÉNYEK

A víz- és központifűtés-szerelés igen gyakran elrejtett, szemmel nehezen látható és így a megrendelő által nem ellenőrizhető helyeken folyik, így szükség van a fokozott lelkiismeretességre, precizitásra és bizonyos mértékű esztétikai igényességre. A vezeték- és csőhálózat-szerelő munkája a balesetveszély elkerülése végett nagy pontosságot és fegyelmet igényel. Az egyéb, vezeték- és csőhálózat-szerelő szakmák mindegyikére vonatkozó általános, közös fontosabb kompetenciákat az alábbiakban részleteztük.

Szakmai kompetenciák: • szakmai alap-kompetenciák: elemi szintű számítógép használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség • komplex eszközhasználati képesség – csőszerelési kéziszerszámok, általános kézi kisgépek használata stb. • mennyiségérzék • információk kezelése • műszaki táblázatok kezelése • műszaki, gépészeti rajzok olvasása, értelmezése • csőhálózati rajzkészítési készség • munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Személyes kompetenciák: • döntésképesség • mozgáskoordináció • tűrőképesség • türelem Társas kompetenciák: • irányítási képesség és irányíthatóság

B-4


KÖVETELMÉNYEK

• határozottság • kapcsolatteremtő és -fenntartó készség • együttműködési hajlandóság • logikus gondolkodás • konszenzuskészség • kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: • • • • • • • • • • •

figyelemmegosztás és összpontosítás következtetési képesség gyakorlatias feladatértelmezés áttekintő képesség hibakeresés (diagnosztizálás) rendszerező képesség lényegfelismerés (lényeglátás) körültekintés, elővigyázatosság tervezési képesség abszrakt gondolkodás módszeres munkavégzés

Fontos tárgyak Az iskolai tantárgyak közül a matematika, technika, illetve a rajz, műszaki rajz tantárgyakban kell jó eredményt elérni. A fizika tárgyból átlagos, míg testnevelésből vagy a sport területén kiváló teljesítmény várható el. Érdeklődési kör Ebben a szakmában az új megoldások iránti fogékonyság nagyon előnyös, ugyanakkor a mások igényeihez való alkalmazkodás, együttműködés fontos. Érdeklődni kell a természetes környezet, a természetes alapanyagok (víz, levegő) valamint az épített környezet iránt is. Fontos lehet más

B-5


KÖVETELMÉNYEK

emberek problémáinak megértése, például télen a távfűtés hibáinak elhárításakor. A szabálykövető magatartás, az utasítások betartásának igénye és elfogadása is segítheti a sikeres munkavégzést. A szakemberek szerint a különböző vezeték- és csőhálózat szerelőszakmához az alábbi hat érdeklődési irány a legfontosabb: • • • • • •

testi erő, kézi erővel, szerszámokkal végzett munka, gépeket összeszerelni és javítani, formákkal, vonalakkal végzett munka, fémekkel dolgozni, építőiparban dolgozni.

B-6

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?


SZAKKÉPZÉS

A vezeték- és cső- (víz. gáz, fűtés) hálózat-szerelők az építőipari jellegű szakmák, ezen belül a vezeték- és csőhálózat-szerelők foglalkozási szakmacsoport körébe tartoznak.

Az

épületgépészeti

csőhálózat-

és

berendezésszerelő

szakma

elágazásaiként lehet víz-, gáz-, illetve központifűtés-szerelőnek tanulni. Ilyen elágazása a szakmacsoportnak még az energiahasznosító berendezés szerelője is. A képzésen belül még több rész-szaképesítés közül is lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet a tanuló. Ezek: • duguláselhárító, • karbantartó, csőszerelő, • műanyagcső-szerelő, • tűzvédelmi eszköz- és rendszerelő, karbantartó. A

vezeték-

és

csőhálózat-szerelő

végzettségre

ráépülésként

még

fűtésirendszer-felülvizsgálónak, korszerűsítőnek vagy gázipari műszakibiztonsági felülvizsgálónak is tanulhat a hallgató.

A szakképzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak arra, hogy gyakorlati munkájukat elméletileg megalapozottan, önállóan szervezzék, végezzék és ellenőrizzék, képesek munkakörüket önállóan, szakszerűen ellátni és képesek a szakma fejlődését, változásait nyomon követni.

C-1


SZAKKÉPZÉS

Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek Iskolai előképzettség tekintetében a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és egészségügyi alkalmasság szükséges. A vezeték- és csőhálózat-szerelői végzettséget (OKJ-s tanfolyam) iskolai rendszerű képzés és felnőttképzés keretében is meg lehet szerezni. Az OKJ-s képzés esetében a képzési idő két év, felnőttképzésben pedig 2000 óra. A tanfolyamon 30%-ban tanulnak elméletet és 70%-ban gyakorlatot. A felnőttképzési tanfolyamokat többnyire költségtérítéses formában indítják. A képzés középszintű szakképesítést ad, amellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni.

A képzés során tanulandó közös tárgycsoportok/modulok: • általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) • általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok • épületgépészeti alapfeladatok • általános csőszerelési feladatok • csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép-szerelési feladatok Ezen alaptárgyak mellé valamely elágazást, rész-szakképesítést vagy ráépülést

választó

hallgatók

további

–

az

adott

elágazáshoz/rész-

szakképesítéshez tartozó – tárgyakat/modulokat vesznek, amelyeket az alábbiakban soroltunk fel.

C-2


SZAKKÉPZÉS

Az elágazások további moduljai: • gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő: o gázkészülék-szerelési feladatok o gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő feladatok • vízvezeték- és vízkészülék-szerelő: o vízvezeték- és vízkészülék-szerelő feladatok • központi fűtés- és csőhálózat szerelő: o központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok • energiahasznosító berendezés szerelő: o energiahasznosító berendezés szerelő feladatok A rész-szakképesítések további moduljai: • duguláselhárító: o duguláselhárítási cső- és berendezésszerelési feladatok o duguláselhárítási feladatok • karbantartó, csőszerelő: o karbantartó központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok o karbantartó vízvezeték- és készülékszerelő feladatok • műanyagcső-szerelő: o tűzvédelmi eszköz- és rendszerelő és műanyagcső-szerelő épületgépészeti alapfeladatok o csőhálózati, vegyipari és kalorikusgépészeti műanyagcső-szerelő feladatok o energiahasznosító, gáz-, fűtési és vízhálózati műanyagcsőszerelési feladatok • tűzvédelmi eszköz- és rendszerelő, karbantartó: o tűzvédelmi eszköz- és rendszerelő és műanyacső-szerelő épületgépészeti alapfeladatok

C-3


SZAKKÉPZÉS

o tűzvédelmi eszköz- és rendszerelő csőszerelési feladatok o tűzvédelmi

eszköz-

és

rendszerelő,

vízvezeték-

és

berendezésszerelési feladatok A ráépülő szakképesítések moduljai: • fűtési rendszer felülvizsgáló, korszerűsítő: o épületek energetikai és műszaki állapotfelmérése o fűtéskorszerűsítés o energetikai, műszaki-biztonsági tanácsadás • gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló: o energetikai, műszaki-biztonsági tanácsadás o gázipari műszaki-biztonsági tanácsadás A gázvezeték- és -készülék-szerelő képzés során a tanuló a következő ismereteket sajátítja el: • a

különböző

anyagú

és

méretű

csövek

tulajdonságait,

megmunkálásának, alkalmazásának szabályait és módját; • alap- és szerelési műveletekhez szükséges kézi szerszámok, gépesített kézi

szerszámok,

hegesztőberendezések,

csőmegmunkáló

gépek

működési elveit, szerkezeti felépítését, kezelésének és üzemeltetésének szabályait és módját; • a

készítendő

alapanyagok,

csőhálózatokhoz tömítőanyagok

és

fizikai

azok és

elemeihez kémiai

szükséges

tulajdonságait,

felhasználási területeit, beépítésük szabályait és módját; • az egyszerű mérő- és ellenőrző eszközök működési elvét, használatát, a mérési technikák szabályait, felhasználását; • a munkatárgyak elkészítésére, összeszerelésére vonatkozó technológiai folyamatokat, műveleteket és az ehhez szükséges dokumentációkat;

C-4


SZAKKÉPZÉS

• a szakmával kapcsolatos baleseti veszélyeket, foglalkozási ártalmakat, környezetszennyező hatásokat és az ellenük való védekezés szabályait; • tűz és robbanás elleni védelem szabályait; • a készítendő csőhálózathoz és azok elemeihez a követelményeknek megfelelő alapanyagok, előre gyártott elemek, félkész gyártmányok, építő-

és

szigetelőanyagok,

festékanyagok,

tömítőanyagok

megválasztását, előkészítését, felhasználását; • egyszerű mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztását és használatát. A csőhálózat-szerelő képzés során a tanuló következő ismereteket sajátítja el: • hogyan kell munkafolyamatokat megtervezni és előkészíteni; • hogyan kell a műszaki rajzokat értelmezni, tervrajzokat készíteni; • a vizsgálatnál, mérésnél és kalibrálásnál mi mindent kell figyelembe venni, pl. a gyártási darabok szögméretét, formapontosságát; • melyek a különböző anyagú és méretű csövek tulajdonságai, megmunkálásának, alkalmazásának szabályai; • hogyan működnek az alap- és szerelési műveletekhez szükséges kézi szerszámok, hegesztőberendezések, csőmegmunkáló gépek, milyen azok szerkezeti felépítése; • mire kell figyelni a csövek összekötésénél, fektetésénél és szerelésénél; • hogyan kell a munkadarabokat kézzel, illetve géppel megmunkálni, pl. reszelni, köszörülni, fúrni, hajlítani, kiegyenesíteni, fűrészelni; • mire kell figyelni a kiviteli terv, összeszerelési és karbantartási terv, valamint az üzemi útmutatók olvasásakor; • milyen szempontokat kell figyelembe venni szerkezeti elemek és szerelési egységek szállításakor; C-5


SZAKKÉPZÉS

• hogyan kell a közművesítéshez a csővezetékeket előkészíteni, össze- és szétszerelni; • hogyan lehet lemezeket és szerelvényeket acélból és egyéb fémekből hegeszteni; • mire kell figyelni a gázelvezető beépítésénél és szigetelésénél; • hogyan kell mérő- , vezérlő-, szabályzó- és biztonsági berendezéseket, gázbevezető és vízelvezető rendszereket összeszerelni; • mire kell figyelni közüzemű berendezések felülvizsgálatánál, üzembe helyezésénél és karbantartásánál; • milyen lehetőségek vannak a csapadékvíz elvezetésére és hogyan kell ezeket a berendezéseket elkészíteni és karbantartani. Képzésbe felvehető létszám Ezeket a képzéseket országosan indítják és sok esetben az indítási gyakoriságot és a felvehető létszámot is befolyásolják a konkrét munkaerő-piaci igények. Fontos tudni!

A szakma sikeres gyakorlásához a szakképesítés megszerzése mellett szinte ugyanolyan fontos, hogy a szakember – akár egy mester segítő felügyeletével – megfelelő gyakorlatot szerezzen. „A szakmunkásképző elvégzése után rögtön egy fűtésszerelő Rt.-hez kerültem - tizenkét éve dolgozom ott. Az öreg szakiktól sikerült ellesnem a különböző

fogásokat,

fortélyokat,

megtanultam

C-6

tőlük,

hogyan

lehet


SZAKKÉPZÉS

hatékonyabban, időt megtakarítva dolgozni. Nem biztos például, hogy ha valami nem működik, akkor teljesen szét kell szedni ahhoz, hogy meg lehessen találni a hibát. Nagy merészségnek tartom, ha valaki az iskola után rögtön önálló munkavégzésbe kezd. Én tizenkét évnyi gyakorlat után is úgy érzem, van még mit tanulnom!” – mondja munkájáról József, a szerelő. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

C-7

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A szakma iránti kereslet nagymértékben függ az aktuális gazdasági helyzettől, a beruházások alakulásától, az egy-egy időszakban jelentkező építkezési hullámoktól. Befolyásolja a fizetőképes kereslet, a banki hitelkonstrukciók és az aktuális kormányzati ingatlanépítési politika.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal nyitottabbá vált az út a külföldi befektetők előtt, akik újabb és újabb leányvállalatokat hoznak létre szerte Európában, így Magyarországon is; ezzel együtt telephelyeket, irodaházakat létesítenek. Az építőipari tevékenység szezonális jellegű, míg a téli időszakban csökken az építkezések száma, addig tavasszal és nyáron ugrásszerűen megnő. A karbantartási és javítási munkák viszont évszaktól függetlenek, így azokra egész évben van kereslet. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben várhatóan növekedni fognak. A munkakört jellemző teljesítményorientáltság és a minőségi elvárások, a felelősség, a túlórázások és a szervezetet igénybe vevő fizikai munka miatt a munkavállalók egy része idővel más foglalkozást keres. A mindig változatos munka, az új feladatok, a növekvő kereseti lehetőségek azonban vonzóak lehetnek a pályakezdő fiatalok számára. A foglalkoztatottak között alacsony az 50 év felettiek aránya, a többi korosztály körülbelül azonos arányban képviselteti magát a szakmában.

D-1



A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő Összes munkanélküliek munkanélküli és álláskeresők és álláskereső 2007 376 4 285 2008 216 3 527 2009 310 3 443

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 1 706 2008 1 181 2009 1 159

A fentiekben említettek ellenére egyelőre még nem mutatkozik növekedés a vezeték- és csőhálózat-szerelők iránti munkaerő-keresletben, illetve munkanélküliség csökkenésében. Az elmúlt években mind a szakmában elhelyezkedni kívánók, mind pedig a keresleti oldal – amely ez előbbinek csak felét fedi le – fokozatos csökkenése figyelhető meg. Átlagkereset

A

foglalkozásra

megtalálhatók

az

jellemző Állami

átlagkeresettel Foglalkoztatási

http://foglalkozasok.afsz.hu.

D-2

kapcsolatos Szolgálat

információk honlapján:



A szakma kereseti / fizetési viszonyaira jellemző, hogy a munkáltatóval általában havi fix bérben állapodnak meg, a további juttatások attól függnek, hogy egy adott időszakban hány megrendelőre tudott szert tenni a cég; illetve a juttatások mértéke függ az elvégzett munka minőségétől is. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 99 442 123 087 2008 110 317 137 149 2009 120 334 149 980

A munkakeresletben mutatkozott kereslet-csökkenés ellenére a vezeték- és csőhálózat-szerelők bérezése az elmúlt években fokozatosan növekedett. Ez az összeg jelenleg meghaladja a szakmunkások nemzetgazdasági átlagát.

Szakmaváltás, átképzés, karrier A munkavállaló előrelépése leginkább a fizetésnövekedésben mutatkozhat meg; de a továbbtanulás is lehet cél (például mestervizsgát tehet, továbbtanulhat épületgépész-mérnöknek). Előrelépést jelenthet az is, ha saját vállalkozást hoz létre, ekkor azonban a siker feltétele a megfelelő szakmai képességek mellett a vállalkozás-szervezési képesség megléte is.

D-3



„Fizetésben akkor lehet előrelépni, ha valaki nemcsak jó szakember, hanem emellett még meg tudja szervezni a munkát, a brigádokat, tud irányítani, elintézi a beszerzést ha kell, és jó a beszélőkéje, tudja tartani a kapcsolatot a főnökeivel és a megrendelővel is. A brigádok megszervezése ezek közül talán a legfontosabb: az összeszokott, egymással jó kapcsolatban lévő emberek jobban dolgoznak, mint azok, akik között valamilyen nézeteltérés van. A súrlódásokat nagyon fontos elkerülni, mert azok jelentősen ronthatják a csapat teljesítményét. Tartani kell a hátadat az emberek miatt, néha le kell őket tolni, de ki is kell állni mellettük. Ez egy kicsit stresszes, csakúgy, mint a reklamációk kezelése.” - mondja nevetve a csőmester, nem titkolva, hogy az is előfordul néha. (Forrás: www.munka.org) Az épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő szakma a Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a 2010/2011. tanévben hiányszakmának minősített a régió Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságának határozata alapján. Így a szakmát nappali rendszerű iskolai oktatásban, szakképzési évfolyamon, szakiskolai képzésben tanulók a megnevezett régió(k)ban tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.

D-4

Egyéb információs források

- Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források


EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

Szakkönyvek • Fűtési módok házban, lakásban (Cser Kiadó, 2000) • Csőhálózat-szerelő szakrajz (Műszaki Könyvkiadó, második kiadás, 2005) • Szakrajz a vízvezeték- és központifűtés-szerelő számára (Műszaki Könyvkiadó, második kiadás, 2005) Elektronikusan elérhető források www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál

E-1

Vezeték- és cső- (víz, gáz, fűtés) hálózat-szerelő Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents