VÉSZTŐ VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010.
1. Településföldrajz
Vésztő Békés megye egyik városa (2001. július 1. óta) a megye északi részén, a Kis-Sárrét tájegységben, északi közigazgatási határával a Sebes Körössel, s a túlparton Hajdu-Bihar megyével érintkezik. Maga a település 680 ha belterületen fekszik, az összesen 12.576 ha terjedelmű közigazgatási területe Szeghalom, Körösladány, Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Sarkad és Újiráz településekkel határos (1. fotó). A megyeszékhely Békéscsabától való távolsága közúton 35 km, a fővárostól való távolsága pedig 220 km. Legközelebbi szomszédja Okány (7 km), a további szomszédos települések ennél nagyobb távolságra vannak. Az országos fő közlekedési hálózatokhoz közúton a Szeghalom-KörösladányGyomaendrőd-Szarvas útvonalon a 44-es főútvonalhoz, a Gyomaendrőd-MezőtúrTörökszentmiklós útvonalon pedig a 4-es számú főútvonalhoz van rájutási lehetőség a főváros irányába, ám viszonylag jó megközelítési lehetőség adódik a Szeged, Debrecen irányába tartó főútvonalakhoz is. Hasonló a helyzet a vasúti közlekedés terén is. Vésztő a mellékvonali vasúti közlekedés egyik csomópontja. A Lőkösháza-Békéscsaba-Szolnok-Budapest vasúti fővonalhoz a Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Gyoma mellékvonalon Békéscsabán és Gyomán egyaránt csatlakozni lehet, de lehetőség van arra is, hogy a BékéscsabaKötegyán-Vésztő-Szeghalom-Püspökladány mellékvonalról a Nyíregyháza-DebrecenBudapest vasúti fővonalhoz csatlakozzunk.
2. Vésztő talajtípusai
Vésztő és környékének talaja talajgenetikai értelelemben eléggé heterogén. A térszín – az Alföld egyik legmélyebben fekvő része – évezredeken át jelentős kiterjedésű mocsárvidék volt. A város határának legnagyobb részét - 75 % - réti talajok borítják. A terület lecsapolásával, a mocsarak kiszárításával összefüggő jellegzetes
1
talajféleség, a szikes talaj található jelentős felületeken. Ez a talajféleség a területen a talajvizek hatása következtében jelentősen változik.
Ezen belül fellelhető a mésztelen, semleges kémhatású, a mésztelen, gyengén lúgos átmeneti szikes talaj, valamint a nagyobb mértékben lepadkásodott, rossz vízgazdálkodású, úgynevezett terméketlen szikes talajok. A területen csak kisebb foltokban találhatók valamennyi esetben öntésiszapon képződő, mezőségi talajok A talaj termőképessége 9-25 ak. közötti határok között mozog (Ladányi, 2008)
2.1. A vésztői talaj állapota
Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető folyamat a külterületi földek birtokszerkezetének elaprózódása, amely a talaj állapotára nézve kedvezőtlen. A külterületi földek esetében a szikes gyepek feltörése és az alacsony termőképességű földek nem megfelelő hasznosítása, olykor a szakismeret hiánya a talaj minőségére és mikrobiológiájára káros hatással volt. Az állattartás átalakulása miatt a szerves trágyázás egyre jobban háttérbe szorult, a műtrágyázást sokszor nem a talaj igényének megfelelően, előzetes talajvizsgálat nélkül végzik. A műtrágya árak növekedése kedvezőtlen irányba befolyásolta a tápanyag-mérleget.
A földterületek belvíz elleni védelme érdekében az állami kezelésben lévő külterületi belvízelvezető rendszerek egy részében ugyan történtek felújítások (Dióéri főcsatorna, Holt-Sebes Körös), azonban ezek állapotának folyamatos fenntartása nem megoldott. Szélsőségesen csapadékos időszakokban gondot jelent a földterületeken felgyülemlő belvíz időben történő elvezetése, aszályos időszakban azonban éppen az öntözővíz biztosítása jelent gondot.
2.2. Talajproblémák a településen
1.
A mélyebb térszíneken gyakran felszín közeli helyzetbe kerülő talajvíz.
2.
A talajaink döntő többségére jellemző - különböző mélységben és eltérő erősséggel jelenlévő - só-felhalmozódás (szikesedés).
2
3. Az uralkodónak tekinthető agyagos mechanikai összetételből (is) eredő tömődöttség, kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok. 4. A földhasznosítás módja nem veszi figyelembe a talajadottságokat. 5. Helytelen agrotechnika
2.3. Talajvédelmi célok
1. A talajtakaró ésszerű használata és védelme. 2. A másodlagos szikesedés csökkentése. 3. Szakmai tudás emelése és rendszeres szaktanácsadás biztosítása. 4. A korábban feltölt gyepek visszagyepesítése, a gyenge minőségű – és arra alkalmas – szántóterületek visszaerdősítése, erdősávok telepítése. 5. Egyedi termékek termelésének preferálása (zöldség- és gyümölcsterületek, üvegházas
termálvíz
hasznosítás,
energianövények
termesztése,
gyógynövénytermesztés). 6. Természetvédelmi
területek
célirányos
hasznosítása;
vizes
élőhelyek
fenntartása, rehabilitációja; füves élőhelyek fokozott védelme, érintetlen, természetszerű állapotának megőrzése. 7.
A talaj- és árvízvédelmi területeken mező- és erdőgazdálkodás kialakítása és fenntartása javasolt.
A fentiekben rögzített ismeretek alapján indokolt lenne, hogy a település vonzáskörzetében található talajaink – és ezáltal közvetve a gazdálkodók által elért eredmények – védelme, fenntarthatósága érdekében új alapokra kerülne az intézkedési prioritás. Amíg korábban a kedvezőtlen szikesedési folyamatokat eredményező hatások elleni intézkedések voltak kitüntetett fontosságúak, mára a belvíz által okozott rendkívüli károk megelőzése, mérséklése sürgető, így az ezek elkerülésükre fordított erőfeszítéseknek kell elsőbbséget kapniuk.
3
3. A levegő, mint környezeti elem
Ipar és mezőgazdaság:
Vésztőn jelenleg komolyabb légszennyezéssel járó ipari tevékenység nem folyik, a működő telephelyek termelési profilját tekintve egyik sem olyan jellegű, amely a levegő minőségére komolyabb veszélyt jelentene. A mezőgazdasági tevékenység kapcsán elsősorban a gépek és berendezések üzemeltetése során kibocsátott kipufogógáz, valamint a munkavégzésből eredő kiporzás érdemel említést. Ezen túl a gabonaszárítók által kibocsátott füstgázok és porimisszió jelent terhelést a város levegő-tisztaságára nézve. A mezőgazdasági munkálatok szezonális jellegéből fakadóan az általuk felszabaduló szennyezések is időszakosan jelentkeznek. A szektor szennyezőanyag kibocsátásának csúcsidőszaka jellemzően a betakarítási periódusa tehető.
Fűtésből származó légszennyezés:
A vezetékes gázellátás a teljes belterületen biztosított, minden háztartás számára elérhető a rákötés lehetősége. A gázellátásba bekötött kertes családi házak jelentős részénél jellemző a kiegészítő vegyes tüzelés. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős energia áremelések miatt egyre inkább tapasztalható jelenség, hogy a háztartások a vegyes tüzelésre kezdenek visszaállni. Ebből fakadóan a szilárd tüzelőanyagok elégetése által kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségében emelkedés tapasztalható és a jövőre tekintve további növekedés prognosztizálható. A vegyes tüzelés ismételt előtérbe kerülése további problémákat vet fel, mivel számos olyan anyag is elégetésre kerül, amelyek égéstermékei fokozott veszélyt jelentenek a levegő tisztaságára nézve.
Közlekedés által okozott légszennyezés:
Vésztő belterületén az elmúlt években az átmenő forgalom jelentős emelkedése megfigyelhető, mivel a Vésztő-Komádi-Furta mellékútvonal burkolata felújításra került Az útszegély kiépítettsége a központban lévő szakaszokon folyamatosan bővül. A településen nem működik a levegő szennyezettségére vonatkozó értékeket rögzítő mérőállomás, ezért a helyi viszonyokra csak a környező - hasonló adottságú -
4
települések eredményeire támaszkodva lehet következtetni. A forgalomtól és a légköri viszonyoktól
függően
szálló
por,
ülepedő
por,
nitrogén-oxidok,
kén-dioxid
szennyezéssel lehet számolni, de a közlekedés kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén sem okoz a határértéket meghaladó légszennyező anyag koncentrációt az út menti területeken. Főleg száraz időszakokban fordul elő, hogy a város központi részein magas a porkoncentráció. Az ilyen esetekben a városüzemeltetési iroda fokozott intenzitással üzemelteti az utcaseprő és locsoló járművét.
Bűzzel, szaghatással járó tevékenységek:
A település belterületén elsősorban az állattartás, valamint a keletkező trágya tárolása során jelentkező bűzhatást lehet kiemelni, mint nem kívánatos hatótényezőt. A hatályos jogszabályokban előírt zárt, szivárgásmentes trágyatároló sok állattartónál a mai napig nem került kiépítésre, mivel egy ilyen egység létesítésének költségei aranytalanul magasak a gazdaság jövedelmezőségéhez képest. Az állattartás helyi vonatkozású szabályairól a képviselőtestület rendeletet alkotott, melyben övezetenként meghatározza a belterületi ingatlanokon maximálisan tartható állatok számát és a különböző védőtávolságokat. A rendelet városközpontban bizonyos állatfajok tartását nem is engedélyezi. Esetenként az ingatlanokon keletkező kerti hulladék és avar égetéséből származó füst jelent kellemetlenséget az közvetlen lakókörnyezetben. Az égetés módjának
részleteit
Vésztő
Város
Önkormányzat
Képviselő-testületének
a
környezetvédelem helyi szabályairól szóló 23/2009. (IX.01.) többször módosított rendelete tartalmazza. Ezen káros és kellemetlen jelenség mérséklése és visszaszorítása érdekében az önkormányzat több ütemben osztott ki házi komposztáló berendezést a háztartásoknak. A közterületre illegálisan kivezetett szennyvíz által okozott bűzhatás időszakosan előforduló jelenség, amely jellemzően a csatornázatlan, mélyebb fekvésű településrészeken fordul elő. Szélsőségesen csapadékos időszakokban ilyen esetek gyakorisága megsokszorozódik. Ezen tényező megszüntetését kizárólagosan a háztartások szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozása eredményezheti.
5
Növényi allergének:
A levegő növényi eredetű pollenkoncentrációját főként a külterületi mezőgazdasági területek és utak mentén, belterületeken pedig az elhanyagolt kiskertekben, lakatlan portákon növő gyomnövények, valamint a regionális hatások befolyásolják kedvezőtlenül. Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi dűlőutak állapotát az illetékesek rendszeresen figyelemmel kísérik, szükség szerint fokozott gyakorisággal gyommentesítik. A külterületeken elsőfokú élelmiszerlánc-biztonsági hatóságként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága közlése alapján az elmúlt években rendkívüli kirívó eset nem volt a parlagfű és egyéb allergén gyomok elleni védekezési kötelezettség elmulasztására vonatkozóan. A közterületek karbantartásával kapcsolatosan Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatáról szóló 2/2008. (I.29.) többször módosított rendelete állapít meg kötelezettségeket az ingatlantulajdonosok számára. Problémás esetek szezonálisan fordulnak elő, ezen belül is a legtöbb gondot a lakatlan, több tulajdonossal rendelkező ingatlanok jelentenek. Nagy mértékű parlagfűvel való szennyezettség elsősorban azon közterületeken figyelhető meg, ahol az elmúlt évek során fölmunkával járó munkálatok kerültek végrehajtásra. Az ilyen területeken az önkormányzat fizikai védekezési módokat együttesen alkalmaz.
3.1. Levegőminőségi problémák
1. Éghajlati és agrotechnikai okok miatt növekedő ülepedő- és szállópor terhelés 2. Mezőgazdasági tevékenységhez kötődő levegőszennyezések 3. A belterületi állattartáshoz kapcsolódó bűzkibocsátás 4. Közlekedésből eredő kibocsátások növekedése 5. A korszerűtlen közlekedési- tüzelőeszközök növekvő aránya 6. A vegyes tüzelésre való visszaállás jelensége 7. A levegő allergén pollentartalmának növekedése
3.2. Levegőminőség védelmi célok
1. A mezőgazdaságból eredő porszennyeződés csökkentése
6
2. Hatékony földhasználat megteremtése 3. Az állattenyésztés során keletkező bűz mérséklése 4. Az állati hullák és állattartási maradékok kezelése hasznosítás útján 5. Parlagfű és egyéb allergén gyomok elleni védekezés hatékonyságának növelése 6. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése 7. A
kommunális
eredetű
légszennyezés
csökkentése
a
lakosság
környezettudatosságának előmozdításával 8. A megújuló energiaforrások kihasználtságának növelése 9. A környezetszennyező magatartás visszaszorítása szankciók szigorításával 10. A közlekedésből eredő por csökkentése érdekében növelni kell a fő közlekedési utak mellett telepített sövény hosszát. A korábban megkezdett szegélykőépítést folytatni kell.
Vésztő levegőminőségére nézve káros tényezők tekintetében a mezőgazdasági tevékenységekből és a közlekedésből származtatható szálló és ülepedő porképződést, továbbá a téli vegyes tüzelés során felszabaduló korom és egyéb mérgező komponensek emissziója a legmeghatározóbb. A járművek számában tapasztalható emelkedésből számottevő kibocsátás-növekedésre nem kell számolni, mivel azt üzemanyagok árának emelkedése feltehetően ellensúlyozza azt, viszont javuló tendencia sem várható ebből fakadóan. A lakosság helytelen tüzelési gyakorlatának
kedvező
irányba
mozdítása
érdekében
preferálni
kell
a
környezettudatosságra irányuló társadalmi tájékoztatást.
4. A víz minősége a településen
4.1. Ivóvíz
Vésztő megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátása 1993-tól a Közép-Békési Regionális Vízrendszerről, távvezetékkel van biztosítva. A beérkező ivóvíz átmeneti tárolása a vízrendszer kiépítésével egyidejűleg megépített 2 darab 500 m3-es tározóban történik, a megfelelő víznyomást a Szabadság téren 1970-ben felépített 44 m magas, 250 m3 víz befogadására alkalmas víztorony biztosítja. A szétosztó hálózat az 1960-as években épült, rendkívül rossz állapotú. Nyomvonala helyenként nem ismert, ezért földmunkák esetében gyakran megsérül. Az
7
elmúlt években tapasztalható szélsőséges időjárás – nagy mennyiségű csapadék, majd a szárazság – az elavult, felújítandó hálózati szakaszokon további meghibásodásokat okozhat a későbbiekben. A törött és szivárgó vezeték hálózatban nyomásingadozás esetén gyakran szennyeződés jelenik meg. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet alapján városunkban 2009. december 25-i határidővel kellett volna biztosítani a 10 µg/l alatti arzéntartalmú ivóvizet a helyi lakosság számára. Eddig hazánkban a határérték ennek ötszöröse volt. Ezen probléma megoldására számos kezdeményezés és javaslat merült fel az illetékes körökben. A legalkalmasabb megoldást a szakemberek a közeli –megfelelő minőséggel rendelkező – vízművektől való vízátvételezésben látják. A jelenlegi tájékoztatások szerint 2012. év végére a Délalföldi Ivóvízminőség-javító Program II. verziójának sikerét elősegítve kiépülhet a vezetékrendszer, amely az Aradi Vízművek kutjainak kifogástalan minőségű vizét fogja a Békés Megyei hálózatba juttatni. A tervek szerint az Arad Megyéből érkező vizet közel azonos arányban fogják keverni a békési kutakból nyert vizekkel, amely révén az arzéntartalom már az előírt tartományon belül lesz. Amennyiben ez a fejlesztés megvalósul, úgy a megye 65 településének – köztük Vésztőnek is – megoldódik a vízminőség problémája.
4.2. Felszíni és felszín alatti vizek
A külterületen lévő mezőgazdasági földek belvíz-mentesítésére és öntözésére alkalmas csatornák állapota rendkívül elhanyagolt. Gondot jelent a nagyfokú vízinövényekkel való borítottság, valamint a partszegélyek fás- és lágyszárú növényekkel való benőttsége. Ezek kedvezőtlen feliszapolódást és növénytorlaszokat eredményezhetnek, amelyek a víztömegek elvezetésére nézve kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További káros jelenség, hogy a gazdák minden hasznos négyzetmétert kihasználva egészen a csatorna széléig beművelik földjeiket, ami ugyancsak kedvezőtlen a vízelvezetők állapotára.
Az északi városrész belvizeinek befogadójaként is szolgáló Dióéri főcsatorna az elmúlt csapadékos időszakokban éppen a fent leírt problémákból fakadóan nem tudta ezen funkcióját megfelelő ütemben ellátni, ezért több – alacsonyabb térszínen fekvő – lakóingatlan is veszélybe került.
8
Az elmúlt években pályázati forrásokból ugyan sikerült az önkormányzatnak egyes külterületi részek csapadékvíz-elvezető rendszerének bővítését-fejlesztését megvalósítani, de ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kell, mivel számos olyan terület van, ahol szükség lenne a rendszer felülvizsgálatára, rekonstrukciójára. Vésztő legmeghatározóbb felszíni vizei a Holt-Sebes-Körös, illetve annak egykori mellékágai, morotvái. Mára ezek funkciója a csapadékvíz tározása és elvezetése lett. A belterületen összegyűlő csapadékvizet a Holt-Sebes-Körös, valamint a folyó első mederszabályozása keretében levágott Cifraági holtág fogadja be. A város területén lévő csapadékvíz befogadók és elvezetők elsődleges funkciójának folyamatos biztosítása, valamint hatékonyságuk javítása érdekében a korábbi években több fejlesztési beruházásra is sor került. A Holt- Sebes-Körös rekonstrukciója 1999-2000-ben valósult meg, amely bel- és külterületi szakaszokat egyaránt érintett. A megfelelő vízhozam hiányából fakadóan a holtág jelenleg a beruházás előtti állapotokat idézi. Az ökológiai vízmennyiség biztosításához ugyan van lehetőség a Sebes-Körösből Körösszakálnál, azonban a vízvételezés során felmerülő költségeket az érintett önkormányzatok nem tudják vállalni. A Danckai lapos tórendszer, valamint a Kecskés-zugi és temetőszéli holtágak rekonstrukciója is megtörtént az elmúlt években. Ennek eredményeként a korábban elmocsarasodott holtágak „újjászülethettek”. Az elsődleges csapadékvíz tározó funkciójuk ellátásán túl a településképre nézve is kedvező hatással voltak ezen beruházások. A tavak vízjogi üzemeltetését és horgászati célú hasznosítását az önkormányzat helyi horgászegyesületek kezelésébe adta. A tavak csapadékszegény időszakokban történő vízutánpótlása jelenti a legnagyobb gondot, mivel a vízfrissítés csak a Holt-Sebes-Körösből biztosítható, amely ilyenkor hasonlóan vízpótlásra szorul. A tavak vízminőségére vonatkozóan a szennyvízcsatorna hálózat jelenlegi kiépítettségének bővítése, valamint a Holt-Sebes-Körösből való megfelelő minőségű vízpótlás lehetőségének megteremtése hozhat számottevő javulást.
A településen évtizedekkel ezelőtt kialakított csapadékvíz-elvezető rendszer állapota nem megfelelő. Azok szintezése sokszor a nem megfelelő szakértelemmel történt,
a
beépített
műtárgyak
nem
megfelelően
lettek
méretezve.
Egyes
településrészeken az elmúlt évek során sikerült ezen rendszereket korszerűsíteni pályázati források segítségével, de a fennmaradó területekre vonatkozóan is sürgető lenne a felújítás. A közterületeken lévő árkok karbantartásával kapcsolatosan helyi rendelet is állapít meg kötelezettségeket a lakosok részére. A leggyakoribb problémát
9
okozó jelenség a nem megfelelő keresztmetszetű átereszek feliszapolódása, eldugulása. A szabálytalanul kialakított szakaszokat fel kell térképezni, mivel komoly problémákat idézhetnek elő egy intenzív esőzés beköszöntével. A település vonzáskörzetében található felszín alatti vizekre nézve a szikkasztásos szennyvízkezelés, valamint a bezárt hulladéklerakó területén lévő hulladéktömegből kioldódó szennyeződések jelentenek kiemelt veszélyt. A nem megfelelően záró falazattal kialakított szennyvízaknákból tovaterjedő szennyezések a korábban állatok itatására és öntözésre használt ásott kutak vizét mára ezen felhasználási célok ellátására alkalmatlanná tette. Gyakori jelenség, hogy az ilyen ásott kutakba közvetlenül vezetik be a háztartásban keletkező szennyvizet. A hulladéklerakó területén üzemeltetett monitoring rendszer vizsgálati eredményei folyamatos képet adnak a területen mérhető szennyeződésekről és azok mértékéről. Az elmúlt évek eredményeinek ismeretében megállapítható, hogy a terület talajvize több komponens tekintetében is szennyezett, sok a határértéket jelentős mértékben meghaladó érték.
4.3. Vízminőségi problémák
1. Az ivóvíz minőségében időszakosan tapasztalható zavarosság, annak arzéntartalma 2. Az ivóvízhálózat műszaki állapota, gyakori meghibásodások 3. A felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezések 4. A Holt-Sebes-Körös elhanyagoltsága, vízutánpótlásának biztosíthatósága. 5. A kül- és belterületeket érintő belvízveszély 6. A
csapadékvíz
elvezető
művek
műszaki
állapota,
azok
működési
hatékonyságában tapasztalható problémák.
4.4. Vízminőség javításának céljai
1. A
vízellátó
hálózat
elavult
szakaszainak
korszerűsítése,
a
komplex
vízműrendszer romániai vízkészletekből való vízátvételezésének támogatása 2.A csapadékvíz-elvezető művek kiépítése, a meglévők fejlesztése bel és külterületeken. 3. A
belvízelvezető
művek
feliszapolódásának
megakadályozása,
növényborítottságának folyamatos szabályozása.
10
4. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, az új építésű szennyvíztárolók vízzáróságának megkövetelése és szigorú vizsgálata. 5. A szennyvizek illegális csapadékvíz elvezetőkbe történő kivezetésének fokozott vizsgálata, szükség szerint szankciók kiszabása. 6. A zárt, szivárgásmentes trágyatárolók megkövetelése azon ingatlanokon, ahol állattartással foglalkoznak. 7. A Holt-Sebes-Körös vízutánpótlásának biztosítása érdekében folytatni kell a tárgyalásokat az érdekeltekkel és illetékesekkel
A közeljövőben megoldódni látszik Vésztő lakói számára, hogy az uniós normáknak megfelelő minőségű ivóvízzel legyenek ellátva. Nagy előrelépést fog jelenteni a hamarosan elkezdődő szennyvízcsatorna-hálózat bővítés, amely a lakosság több, mint háromnegyedének megfelelő szennyvízelvezetését teszi majd lehetővé. Ezen fejlesztésék sikeres megvalósítása mellett, a bel- és külterületi csapadékvíz
elvezetésének
terén
tapasztalható
kedvezőtlen
viszonyok
megoldására kell a jövőben komolyabb erőfeszítéseket tenni.
5. Vésztő hulladékgazdálkodása
5.1. Települési szilárd hulladék
A Vésztőn keletkező települési szilárd hulladék elszállítását 2001-óta a Békési Hulladékgyűjtő Kft. végzi. Azon háztartásoknak, melyek szilárd útburkolattal rendelkező utcában vannak, kötelező igénybe venniük a közszolgáltatást helyi rendelet alapján. A szolgáltató heti egy alkalommal szállít, két ütemben, kedden és pénteken. Tájékoztatásuk alapján még mindig nagy arányban kerülnek olyan hulladéktípusok – veszélyes hulladékok, zöldhulladékok és egyéb eredetű szerves hulladékok - a gyűjtőedényekbe - majd ezt követően a lerakóba -, amelyeket egyébként nem lenne szabad a jelenlegi előírások alapján ezekbe üríteni. Az erre vonatkozó részletekről Vésztő
Város
Képviselő-testületének
a
települési
hulladékkal
kapcsolatos
közszolgáltatásokról szóló 44/2005. (XII.20.) rendelete foglalkozik.
11
1. táblázat: Az elmúlt években elszállított kommunális hulladékok mennyisége Év Elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (tonna/év)
2007
2008
2009
2010
1246
1216
1185
1173
Az intézményektől és a lakosságtól begyűjtött szilárd hulladék a békéscsabai regionális lerakó telepen kerül deponálásra, mivel a korábban erre a célra használt Vésztő, külterület 0467/33 hrsz alatti ingatlanon történő hulladék-elhelyezést a Környezetvédelmi hatóság 2005. szeptember 15-i hatállyal megtiltotta. Ezzel egyidejűleg további – a lerakó megfelelő bezárására, a szennyező hatások megakadályozására,
talajvíz
monitoring
rendszer
kiépítésére
és
a
terület
rekultivációjára vonatkozó – kötelezettségeket állapított meg az önkormányzat számára. A kiírt kötelezéseket az eddigiek során nem tudta a település teljesíteni maradéktalanul, anyagi fedezet hiányában. Egyedül a talajvíz-figyelő kutak kiépítése történt meg, ami által a terültet talajának szennyezettségének monitoringja van biztosítva. A rendszer üzemeltetése során a területen található három talajvíz-figyelő kút vízmintái kerülnek évi két alkalommal bevizsgálásra a Békés Megyei Vízművek Vállalat Központi Laboratóriumában. A vizsgálati eredmények a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet alapján kerülnek megküldésre az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A település tagja a Dél-Alföldi Régió 88 települése által 2006-ban DélkeletAlföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) néven létrehozott önkormányzati társulásnak. A társulás céljai között szerepel a működési területén lévő, megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező települési hulladéklerakók környezetterhelésének minimalizálása, vagy megszüntetése. Ezen célok megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program "KEOP-7.2.3.0 – A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése" elnevezésű project keretében sikeresen pályázott. Ennek
köszönhetően
előreláthatólag
2013-ra
megoldódhat
Vésztő
bezárt
hulladéklerakójának a rekultivációja. A közterületek kezelését és fenntartását az önkormányzati tulajdonú Városüzemeltetési Iroda látja el. Ennek során keletkező települési szilárd hulladékot a
12
közszolgáltató szállítja el. A legnagyobb gondot a nagy mennyiségben keletkező zöldhulladék jelenti, ugyanis helyben kezelésük nem megoldott. A település területén található köztéri hulladékgyűjtők mennyiségét vizsgálva megállapítható, hogy nagyságrendekkel kellene növelni azok darabszámát, valamint a meglévők egy részét is időszerű lenne lecserélni. A közterületeken már csak olyan helyeken található hulladékgyűjtő konténer, ahol szilárd útburkolattal nem rendelkező utcák, utcarészek találhatók.
Ezek
környezetében
alkalmanként
tapasztalható
nagyobb
fokú
szennyezettség, amely kedvezőtlen esztétikai hatása mellett olykor bűzhatással is jár és okoz kellemetlenséget a környéken élők számára. A településen 14 db darab szelektív hulladékgyűjtő sziget található, ahol műanyag, papír és üveg frakciók szelektív gyűjtése folyik. Ezek ürítését a szolgáltató a telítettség folyamatos ellenőrzése alapján, igény szerint végzi. A szelektív szigetek tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy nem mindenki tartja be a gyűjtésre vonatkozó szabályokat. Számos más olyan hulladéktípus is elhelyezésre kerül az edényekbe, amelyeket egyébként nem lenne szabad azokba üríteni. A legnagyobb gond a papír esetében van. A szolgáltató közlése alapján a papírhulladékot az elmúlt két évben már nem tudták értékesíteni, annak nagy fokú szennyezettsége miatt. Az elmúlt évek során házi komposztáló berendezések kerültek kiosztásra a lakosság részére, amely kedvező hatást gyakorolt a háztartásokban keletkező zöldhulladékok hasznosítottságára nézve.
5.2. Települési folyékony hulladék
Jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 35 %-os a településen. A csatornahálózat kiépítettségének 82 %-ra való bővítésére 2007-ben Vésztő Város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében KEOP-7.1.2.0-2007-0008 jelű, "Vésztő Város szennyvízcsatorna hálózat bővítése (1-2-3-5-6-8-9-10-11 öblözetek)" címen pályázott. A pályázat mindkét fordulójában meghatározott munkafolyamatokra sikeresen forrást nyert a település, így legkésőbb 2011. év nyarán elkezdődhet a beruházás. A hálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetését a Békés Megyei Vízművek Zrt. Szeghalmi Üzemmérnöksége végzi. A hálózat elválasztott rendszerű, de feltehetően több helyen is kerül csapadékvíz a csatornába, amely nem előnyős. A szélsőségesen csapadékos időszakokban gyakori jelenség, hogy egyes városrészeken a
13
telített csatornarendszer nem tudta megfelelő ütemben befogadni és elvezetni a háztartások szennyvizét, kellemetlenséget okozva az ott élőknek. A Város csatornahálózatában összegyűlt szennyvíz nyomóvezetéken érkezik a településtől nyugatra elhelyezkedő ingatlanon fekvő szennyvíztisztító telepre, továbbá a szippantott szennyvíz is itt kerül leürítésre.
A tisztítómű kapacitásának és üzembiztonságának növelése érdekében megvalósult beruházás 2007-ben befejeződött, amelyet követően a korábbi 500 m3/nap kapacitásról napi 1000 m3/nap szennyvíz befogadására vált alkalmassá a telep. A szennyvíztisztító telep hidraulikai túlterhelése csapadékos időszakban jellemző. Ennek ellenére a telep a bővítés óta nem bírságolt. További kapacitás-bővítés nem szükséges, de a technológia fajlagos üzemeltetési költségeinek csökkentése szükségszerű.
A
gazdaságos
működés
érdekében
létfontosságú
a
meglévő
csatornahálózat rekonstrukciója, a teljes csatornahálózat kiépítése, valamint a telep régi SBR műtárgyának (BIOGEST reaktor) gépészeti átalakítása. Indokolt lenne a gépészeti átalakítás tervezésével egyidejűleg a hatóság által korábban elbontatott megkerülő vezeték helyreállítása (mennyiségmérővel ellátva), valamint a folyamatirányító program módosítása a rendkívüli üzemállapotok - lehetőleg automatikus - kezelhetősége érdekében.
2. táblázat: A szennyvíztisztító telepen kezelt szennyvíz és keletkező rácsszemét mennyisége Év
Tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év)
2006 2007 2008 2009 2010
184 942 137 874 142 122 152 891 342 163
Ebből a szippantott szennyvíz mennyisége (m3/év) 3 376 4 334 4 560 4 144 5 041
Keletkező rácsszemét (kg/év) 6100 1200 7680 8020 16040
5.3. Veszélyes hulladékok
A településen a veszélyes hulladékok számottevő része a mezőgazdasági termelőknél, kisebb hányada pedig az ipari és egyéb szolgáltatási tevékenységet folytató társaságoknál keletkezik. Ezen veszélyes anyagok megfelelő gyűjtése, ártalmatlanítása és nyilvántartása a termelők kötelezettsége. A városban éves szinten 14
keletkező veszélyes anyagok mennyiségéről és azok részletes köréről konkrét, összesített eredmények nem állnak a rendelkezésre Az egészségügyi és szociális intézményekben
keletkező
veszélyes
hulladékok
elszállítását
a
Települési
Önkormányzat koordinálja. A veszélyes hulladékok lakosságtól való szervezett begyűjtésére az évi egy alkalommal szokott sor kerülni. Ekkor a hulladékok széles körére terjed ki gyűjtés egy előre meghirdetett helyszínen és időpontban. Ezt a gyakorlatot a jövőben egy hulladékudvar létesítésével lehetne felváltani.
3. táblázat: A település szociális és egészségügyi intézményeiben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége Év Elszállított veszélyes hulladéktároló (4l kapacitású edény/év)
2007
2008
2009
2010
65
69
55
51
A Vésztő, külterület 0120/35 hrsz alatti (3. számú melléklet) – a 70-es évektől községi dögtelepként működő – területen történő állati eredetű hulladékok elföldeléssel történő ártalmatlanítását a Környezetvédelmi hatóság 2006. január 29-i hatállyal megtiltotta. Azóta az állati eredetű tetemek problémája rendezetlen. A terület rekultivációját kizárólagosan önerőből nem tudja megvalósítani az Önkormányzat. Az 50 kg súly alatti állati tetemek elföldelését helyi rendelet engedélyezi, de a nagyobb egységtömegű állati eredetű hulladékok megfelelő kezelése jelenleg megoldatlan.
5.4. Hulladékproblémák a településen
1. A lakosság részéről tapasztalható helytelen hulladékkezelési gyakorlat 2. A zöldhulladékok megfelelő hasznosításának a mértéke. 3. Az illegális hulladéklerakásból eredő környezetszennyezések és azok városképre gyakorolt hatásai 4. A szelektív szigetek használatával kapcsolatos helytelen gyakorlat a lakosság részéről 5. Az illegális szennyvízkivezetések 6. Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanításának problémája
15
5.5. A hulladékgazdálkodás területén megvalósítandó célok
1. A
lakosság
folyamatos
tájékoztatása
a
helyes
hulladékgazdálkodási
gyakorlatról, oktatások szervezése a helyi iskolákban a környezettudatos szemlélet kialakulása céljából, civil szervezetek bevonásával. 2. A háztartásokban keletkező komposztálható hulladékok külön edényzetben történő gyűjtésének megszervezése és ezen hulladékáram helyi szinten való kezelésének feltételeinek megteremtése. 3. A vadlerakók folyamatos felderítése és felszámolása. A szennyező kilétének hatékony felderítése. 4. A szennyvízcsatorna hálózat bővítése-korszerűsítése. 5. Az állati hulladékok átmeneti tárolására alkalmas telep kialakítása és az elszállítás-ártalmatlanítás folyamatos biztosítása a lakosok számára.
Városunk legjelentősebb hulladékgazdálkodási problémái az elmúlt évek viszonyában nem mutatnak nagy eltéréseket. Továbbra is a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének bővülése jelenthet komoly mérföldkövet a felszíni és felszín alatti vizeink, valamint a talajaink védelme érdekében folytatott „küzdelemben”.
6. A természeti környezet
Az elmúlt két évszázad fokozódó ember behatása során a Sárrét növényvilága nagyérvű változáson ment keresztül. A környező falvak népesedésének számszerű emelkedése magával hozta a megművelhető területek kiterjesztésének igényét is. Megindult a harc az ingoványok ellen. A vízelvezető csatornarendszerek, a Körösök szabályozása néhány évtized alatt olyan tájátalakulást idézett elő, amely megváltoztatta a Sárrét és környékének arculatát. A feneketlen lápok fokozatosan kiszáradtak, a belvizes, mocsaras területek ekeföldekké, az ingoványok kaszálórétekké, majd szintén szántókká alakultak. A fokozódó épületanyag szükséglet az ősi erdőségek kiirtását eredményezte. Csak a széles ökológiai alkalmazkodóképességgel rendelkező fajok maradtak itt meg az ősi növényvilág hírmondójaként. Így a táj növénytakarójának nagymérvű átalakulása a XIX. sz. második felétől következhetett be, mely elsősorban a hidrográfiai viszonyok hirtelen megváltozásának volt a következménye (Ladányi, 2009)
16
A település környékén fellelhető – a Sebes-Körös korábbi, nagy kierjedésű vízgyűjtőjéből fennmaradt – vizes élőhelyek a legmeghatározóbbak az állatvilágra. Emellett a meglévő gyep és erdőtársulások is magukban hordozzák a Kis-Sárrétre jellemző flóra- és faunajegyeket. A vésztő-szeghalmi út mellett elhelyezkedő Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-SebesKörös ölelésében húzódó, mintegy 949 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák –szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok –holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. Láthatók itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürke gémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta). A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), a fürj (Coturnix coturnix). A túzok (Otis tarda) dürgőhelyül választja a pusztai területet. A Holt-SebesKörös partján az ártér fölé emelkedve magasodik a kettős Mágor-halom, mely gazdag történelmével
és
a
feltárás
bemutatásának
módjával
egyedülálló
hazánkban.(www.kmnp.hu) A település belterületén helyi védettség alatt áll a Bartók téren található 100 éves platán, valamint a Kossuth Lajos utca 124. szám alatt iskola területén található öreg tölgyfa. A városban lévő zöldterületek aránya összességében kedvezőnek értékelhető.
6.1. A természeti környezet problémái
1. A település bel- és külterületein lévő holtágak, morotvák vízminőségi és műszaki állapota.
17
2. Az alacsony erdősültségi arány, védőerdősávok hiánya. 3. A teleülés közigazgatási területén áthaladó kék túra nyomvonalának helyenként járhatatlansága. 4. A település természeti értékeivel kapcsolatos védelmi célú lakossági tájékoztatások gyakorisága.
6.2. A természeti környezet védelmi céljai
1. A helyi civil szervezetek közreműködésével fel kell mérni a fontosabb élőhelyeket, el kell készíteni a védett és fokozottan védett növény és állatfajok fellelhetőségének térképét. 2. Külterületi erdősítések preferálása. 3. A környezeti nevelés a legfiatalabb korosztályoktól, a helyes környezettudatos gondolkodásmód
kialakulásának
érdekében.
Iskolai
előadások,
természetismereti táborok, mozgalmak szervezése, támogatása.
V é s z t ő, 2011. január 31.
Készítette: Deák Balázs ügyintéző
18
