VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

VESZPRÉM MJV „UNILEVER” TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

A Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrszú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület-felhasználásának és szabályozásának módosítása

ÉTV. 9.§.(3) SZERINTI EGYEZTETÉSRE

VESZPRÉM - BUDAPEST, 2010. DECEMBER 01.

VESZPRÉM MJV, UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

MEGRENDELŐ:

VESZPRÉM MJV ÖNKORMÁNYZATA

KÖLTSÉGVISELŐ: UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT.

Készült:

Tervezők:

a Mű-Hely Zrt generáltervezésében

Városrendezés Kotsis István

Mű-Hely Zrt.

Kovács Zsófia

TT1-01-1348/06

munkatárs

Tájrendezés és környezetvédelem Sólyom Rudolf

Mű-Hely Zrt.

K2-01-5131/06

Közlekedés Macsinka Klára

Mobil City Bt

13-1017, K1-1

Víziközművek Nemes Attila

Mű-Hely Zrt.

Energiaközművek Tóth Sándor Munkatársak:

IXION Bt

Erdei Gyula Varga Zoltán Zahumenszky Dávid

A munka során a Költségviselő adatszolgáltatásaként felhasználásra került a Blautech Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató kft szakértői iroda által készített előzetes környezeti vizsgálat

Vezérigazgató: Dr. Nagy Béla

2


VESZPRÉM MJV, UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE A Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület-felhasználásának és szabályozásának módosítása. TARTALOM ELŐZMÉNYEK, TERÜLETI LEHATÁROLÁS................................................................................ 4 HATÁLYOS TERVEK KIVONATA.............................................................................................. 5 A TERVEZÉSI TERÜLET KÖRNYEZETE .................................................................................... 6 ÉPÍTETT KÖRNYEZET, FOTÓDOKUMENTÁCIÓ ........................................................................ 7 A MÓDOSÍTÁS CÉLJA.......................................................................................................... 10 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA ..................................... 13 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK: TSZT MÓDOSÍTÁS ................................................ 14 KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................ 15 ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA............................................................................................. 19 KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT .................................................................................... 21 ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT .................................................................................. 23 KÖZMŰVIZSGÁLAT ............................................................................................................. 25 KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ........................................................................................... 29 KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ.............................................................................................36-43 Tervlapok Szabályozási tervlap áttekintő, valamint eredeti szelvényezettség szerint Közművizsgálat Közműfejlesztés Közlekedési vizsgálat Közlekedésfejlesztési javaslat Környezeti és zöldfelületi állapot vizsgálat Környezetalakítási javaslat KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI MUNKARÉSZ, ÉPÍTETT KÖRNYEZET, RÉGÉSZET: önálló dokumentum

ELŐZETES KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (Blautech Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató kft szakértői iroda) önálló dokumentum

3


ELŐZMÉNYEK, TERÜLETI LEHATÁROLÁS A Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület-felhasználásának és szabályozásának módosítása, a 188/2010.(VII.15.) és 211/2010.(IX.07.) VfKB határozatok alapján. ELŐZMÉNYEK A szabályozási terv módosítását a Kistó utca mentén működő UNILEVER Magyarország Kft. jégkrémgyárának bővítése teszi szükségessé. A munka során a Költségviselő adatszolgáltatásaként felhasználásra került a Blautech Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató kft szakértői iroda által készített előzetes környezeti vizsgálat, valamint a távlatban tervezett beépítés terve. A munka készítése során a szakmai felügyeletet Veszprém Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda gyakorolta.

Megyei

Jogú

Város

A tervezési terület lehatárolása Kistó utca - a tervezett északi körgyűrű - az Ipar utca felől a körgyűrűig vezető, tervezett kiszolgáló út – Ipar utca által határolt terület. A tervezési terület egy része jelenleg is beépített.

A módosítással érintett terület:

A terület a városban, a TSZT kivonatán

A terület elhelyezkedése a városban, légifotón

4


A hatályos SZT kivonata (53-54 szelvény), szürke szaggatott vonallal a tervezési terület határa

A terület telek és épületállománya a telkenkénti beépítettséggel

5


A tervezési terület környezete A terület É-i K-i és Ny-i irányban egyaránt ipari területek határolják. Sok az ipari övezetű, de nem beépített terület is ezek között. A terület D-i határa mentén már Dózsaváros lakóterülete helyezkedik el. A kettő között egy széles, jelenleg beépítetlen területsáv található, ahová a Belső Útgyűrű északi szakaszát tervezik, ami a Pápai utat és a Jutasi utat köti majd össze. A tervezési területet É-on, az Ipar utca mentén erdő, K-en, a Kistó utca túloldalán szabadonálló jellegű, laza beépítésű iparterület, D-en, az UNILEVER Magyarország Kft. telephelyét határoló cca 8 m magas környezetvédelmi célból kialakított domb előtt húzódó közlekedésre szánt terület – az Avar utcai fszt+1 emeletes sorházakból álló lakóterület, a Ny-i részen pedig ugyancsak erdő határolja. A vizsgált térség településképének karakterét alapvetően a növényzet, a szabadonálló beépítési mód és a modern, funkcionalista stílusú ipari épületek határozzák meg. A Kistó utca mentén és a megnyitásra tervezett belső útgyűrű K-i szakaszán – a DK-i sarokrészen – alacsonyabb földszintes és fszt+tetőteres, a belső részen pedig magasabb doboz jellegű épületek és tartályok helyezkednek el. A Veszprémtej vállalat telephelyén, az Ipar utcai oldalon emelkedik a tervezési terület legmagasabb épülete, amely fszt+4 emelet magasságú. A tágabb térségben újabb utcák megnyitására az 1970-es évektől kezdődően került sor. Az Ipar utca részleges megnyitása minden bizonnyal arra az időszakra esik, amikor a Veszprémtej Rt. 1979-ben kiköltözött a jelenlegi, Kistó utcai telephelyére.

6


ÉPÍTETT KÖRNYEZET A terület jellemzően ipari hasznosítású. A tervezési területen jelenleg a Veszprémtej Rt. telephelye mellett az UNILEVER Magyarország Kft. ALGIDA Jégkrémgyára, a Borsod Sör kereskedelmi Kft. 15. sz. kirendeltsége, két autókereskedés, valamint a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet telephelye található. Az Ipar utca É-i oldalán erdőterület húzódik, és részben erdőterülettel határos a vizsgált terület Ny-on is. A terület jellemzően szabadonálló beépítési módú. A Veszprémtej, illetőleg az UNILEVER Magyarország Kft. telkén a különböző alapterületű és magasságú, ipari funkciójú, modern, funkcionalista stílusú épületek és tartályok az üzemi technológia által megkövetelt rendszerben helyezkednek el. Az UNILEVER Magyarország Kft. telephelyén már épülő és majdan építendő üzemi épületek magassága Veszprémtej vállalat telkén emelkedő legmagasabb (iroda)épület magassága alatt marad. Vannak jelenleg beépítéssel nem rendelkező ipari övezetű területek is, ahol jellemzően extenzív jellegű fás-bozótos gyepes területek találhatók. A terület részét képezi még egy nagyobb kiterjedésű véderdő sáv is. FOTÓ DOKUMENTÁCIÓ A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL

A tervezési terület D-i határa K felől

Kilátása zajvédelmi dombról K felé

Az UNILEVER telep jelenlegi nyugati határa, balra a véderdő.

Épülő üzemi épületek az UNILEVER Magyarország Kft. telepén

7


A tervezési terület D-i határa, előtérben autókereskedés telephelye, mögötte a NKH telepe

Kistó utcai utcakép DK felől

Az Ipar utca Kistó u csatlakozás

Telephely bejárat az Ipar utca mentén

A Veszprémtej Rt irodaépülete

A Veszprémtej Rt Ny-i nem használt része

8


Jelenlegi területfelhasználás a Kistó u. Belső útgyűrű csomópontjában:

Jelenlegi területfelhasználás a Unilever telephelyén:

9


A módosítás célja Az 1954 hrsz-ú telephelyen működő gazdasági társaság 2013-ig további technológiai fejlesztéseket kíván megvalósítani. A gyárat bővíteni szeretnék, amely miatt az eddig megengedett 10,5 m-es építménymagasság helyett 12,5 m átlagos építménymagasságra van szükség - a szintterület növelése nélkül - technológiai okokból. A teljes telek olyan Gip övezetbe kerülne, amely a beépítettség és a környezetterhelés mértékét nem változtatja meg, de megengedi a tervezett átlagos építménymagasság alkalmazását. Az épületegyüttes jelenlegi elrendezése és funkcionális kialakítása alapján a bővítést a nyugati irányban tudják megvalósítani a technológiai kötöttség miatt. Ennek érdekében a szomszédos, 1951 hrsz-ú, védelmi rendeltetésű erdő (Ev) övezetbe tartozó terület egy részét (8200 m2) telek-kiegészítésként meg kívánják vásárolni és a területet a szomszédos Gip övezetbe szeretnék besoroltatni. A településrendezési terv módosításának alapvető célja, hogy az 1951 hrsz-ú területből cca. 8200 m2-es rész az Ev övezeti besorolásból a Gip-10 övezetbe kerüljön és a módosítás után az 1954 hrsz-ú telek területéhez telek-összevonással becsatolható legyen. A biológiai aktivitás veszteség pótlása érdekében az – 1951 hrsz-ú telekkel szomszédos 1950/2 hrsz-ú, gazdasági – ipari övezeti besorolású telek arányos részét szintén megvásárolnák, amely a településrendezési terv módosítása során védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználásba kerülne átsorolásra - ezzel biztosítva a biológiai aktivitás egyensúlyának fenntartását. Mivel a területek egymással szomszédosak a védelmi rendeltetésű területek felülete továbbra is összefüggő marad. Az UNILEVER veszprémi telephelyének bővítésével jelentős munkahely teremtő és gazdaságélénkítő hatás valósul meg.

A javasolt területcsere:

10


A TSZT vonatkozó előírása A hatályos terv szerint a tervezési területen a területfelhasználási kategória Gazdasági ipari (Gip) és Erdő, védelmi erdő (Ev).

A HÉSZ vonatkozó övezeti előírása Az üzem területén egy korábbi telek állapotnak megfelelő Gip-05 és Gip-09 közötti övezeti határvonal húzódik, mely a korábban végrehajtott telekalakítás folyamán értelmét vesztette, a terület jelenlegi felhasználása a Gip-09 övezet előírásainak felel meg. A módosítás során Gip10 jelű építési övezet kerül kijelölésre. Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Gip-05 Gip-09 Gip-10

SZ SZ SZ

2000 5000 5000

35 35 35

Megengedett Legnagyobb Építménymagasság (m) 10,5 10,5 12,5

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m)

Megjegyzés

40 35 35

30 45 45

-

„Gazdasági területek 9.§

(3) Az egyéb ipari területen a) elhelyezhető: 1. nem zavaró hatású ipari épület és gazdasági tevékenységi célú épület, 2. az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei, 3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 1 db a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 4. oktatási, egészségügyi és szociális épületek 5. üzemanyagtöltő, 6. egyéb közösségi szórakoztató épület.” Környezeti állapot, zöldfelületek A hatályos szabályozási terv a déli irányban elhelyezkedő lakóterületek védelme érdekében 15 m széles kötelező telken belüli zöldfelület létesítését írja elő, a tervezet fejlesztés ennek megfelel, a rendezési tervhez kapcsolódóan környezetvédelmi terv készül. A környezeti terhelések nem haladják meg az övezetben előírt mértéket.

Közlekedés Közlekedési szempontból a meglévő, illetve a SZT-ben kiszabályozott kapcsolatokat használnák továbbra is.

A módosítás várható hatása A módosítással érintet területek területfelhasználási kategóriája megváltozik, de összességében területegyenleg alakul ki, a Gip övezetek nagysága változatlan marad, az Ev övezetek terület kis mértékben növekszik.

11


A TSZT módosítás A módosítás egyrészt területfelhasználási változást jelent, melynek során 8200 m2 nagyságú Ev terület Gip területfelhasználásba kerül, ugyanilyen arányban pedig Gip területen Ev területfelhasználás kerül kijelölésre a szomszédos meglévő erdőterületekhez kapcsolódva. A módosítással a biológiai aktivitás érték nem csökken.

A HÉSZ és SZT módosítás A szabályozási terv módosítása során az UNILEVER területe Gip-10 jelű építési övezetbe kerül, mellyel a telephely további bővítése biztosítható. Az alkalmazandó technológiához ugyanis 12,5 méteres legnagyobb építménymagasság értékre van szükség. A tervezési terület déli része - többek között a bővítéssel érintett telephely - jelenleg Gip-05 jelű építési övezetbe sorolt. Az övezeti besorolás felülvizsgálata a kialakult és tervezett beépítés valamint a meglévő telekalakulatok miatt vált szükségessé. A módosítással az UNILEVER telke egy építési övezetbe fog tartozni. Az Ev övezet kijelölésekor elsődleges szempont volt a szomszédos meglévő erdőterületekhez való csatlakozás oly módon, hogy ne alakuljon ki „zárvány” erdőterület (megközelíthetőség, eltérő tulajdonviszonyok), ugyanakkor az övezetek nagysága is változatlan maradjon. Az önkormányzati tulajdonban maradó „fennmaradó” területrész övezeti besorolása (Gip-10) pedig lehetővé tegye annak későbbi megosztását, beépítését. Tekintettel arra, hogy új övezet megalkotása nem vált szükségessé, speciális előírások pedig nem indokoltak, így a HÉSZ érdemi – új előírásokkal történő – módosítására nem kerül sor.

A módosulás összefoglalása: A Gip-09 övezet helyett Gip-10 kerül alkalmazásra, míg az UNILEVER terület déli határa mentén az eddigi mintegy 15 m széles „telek zöldfelületként fenntartandó része” helyett mintegy 30 m széles sávban „telek erdőterületként fenntartandó része” kerül alkalmazásra. Ugyanitt a már elkészült zajvédő domb „zajvédelmi létesítmény helye” jelöléssel kerül lehatárolásra, illetve ettől keleti irányban telken belül a tervezett zajvédő fal is feltüntetésre kerül.

12


A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA Az Országos Területrendezési Tervéről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (OTrT) az Országgyűlés a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A 2008 júliusában hatályba lépett módosítással több új térség is meghatározásra került. A hatályos OTrT a módosítással érintett területet települési térség kategóriába sorolja. Veszprém Megye Közgyűlése az 5/2005. (V.27.) számú rendeletével fogadta el a megye területrendezési tervét (VMTrT). Jelen tervi elhatározások a VMTrT-ben foglaltakkal összhangban vannak. A módosítással érintett terület városias települési térség kategóriába tartozik. A VMTrT 5.§ e) pontja értelmében „a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható”. A VMTrT mellékletei tartalmazzák a megye térségi övezeteit, melyek közül egyik sem érinti a módosítással érintett területet.

OTrT Szerkezeti Terv - kivonat

VMTrT Szerkezeti Terv - kivonat

Fentiek alapján a TSZT módosítás megfelel a területrendezési tervek elhatározásainak.

13


Jóváhagyásra kerülő munkarészek Határozat-tervezet

Javasolt TSZT módosítás

Rendelet-tervezet: Mivel nem kerül új övezet bevezetésre, és a szabályozási tervlapon sem kerül új elem alkalmazásra, ezért csak a SZT módosul.

14


KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA VESZPRÉM MJV, UNILEVER gyár és környéke Települési környezet - területhasználat A tervezési terület Veszprém, Északi Ipari területén található a Kistó utca mellett, közvetlenül a Dózsaváros városrésszel határos területen. A terület jellemzően ipari hasznosítású. Itt található a Veszprémtej üzeme, az Unilever jégkrémgyára, valamint további kisebb üzemi létesítmények is. Ezen kívül egyéb létesítmények, így autószerviz, NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) vizsgaállomás, járműkereskedés, étterem található még a területen. Vannak jelenleg beépítéssel nem rendelkező ipari övezetű területek is, ahol jellemzően extenzív jellegű fás-bozótos gyepes területek vannak. Terület részét képezi még egy nagyobb kiterjedésű véderdő sáv is. A terület É-i K-i és Ny-i irányban egyaránt ipari területek határolják. Sok az ipari övezetű, de beépítéssel nem rendelkező terület is ezek között. A terület D-i határa mentén már Dózsaváros lakóterülete helyezkedik el. A kettő között egy széles, jelenleg beépítetlen területsáv található, ahová a Belső Útgyűrű északi szakaszát tervezik, ami a Pápai utat és a Jutasi utat köti majd össze.

Levegőminőség A terület légszennyezettségi besorolása a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a következő: Légszennyezettségi zóna, 4. Székesfehérvár - Veszprém, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid (SO2): F, Nitrogéndioxid (NO2): C, Szénmonoxid (CO): F, Szilárd (PM10) D, Benzol F, Talajközeli ózon O-I, PM10 Arzén (As) F, PM10 Kadmium (Cd) F, PM10 Nikkel (Ni) F, PM10 Ólom (Pb) F, PM10 benz(a)-pirén (BaP) D. A területen érvényes légszennyezési határértékeket a 14/2001.(V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet szabályozza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékei a következők: Légszennyező anyag Kén-dioxid Nitrogén-dioxid* Nitrogén-oxidok (mint NO2) Szén-monoxid Ólom Szálló por (PM10) Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) Benzol Légszennyező anyag Ülepedő por, toxikus anyagot nem tartalmaz Légszennyező anyag Ózon

Órás 250 100 200

Határérték [μg/m3] 24 órás 125 85 150

10 000

5 000

200

50 100 10 Határérték 30napos 16 g/m2 x 30 nap

Éves 50 40 70

Veszélyességi fokozat III. II. II.

3 000 0,3 40 50

II. I. III. III.

5

I. Veszélyességi fokozat IV.

Éves 120 t/km2 x év

Határérték [μg/m3] Napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma 120

K-1. táblázat

Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei

15

Veszélyességi fokozat I.


A város levegője a 2009 évi mérések alapján jó minőségű. A városban az országos légszennyezettség mérő hálózat elemeként 1 automata és 3 manuális mérőállomás működik. Országos automata mérőhálózati mérőpont a Kádár utcában van (NOx, NO2, SO2, CO, Ózon, PM10, Benzol). A 2009 évi mérési eredmények alapján a következő értékelés adható: NO2 jó, NOx - jó, SO2 - kiváló, PM10 - jó, Ózon - jó, CO – kiváló, Benzol – kiváló. A tervezési területhez a legközelebb a Halle utcai manuális mérőpont van, ahol NO2 értékeket mérnek és a 2009 évi adatok alapján a levegő itt is jó minőségű. A területen belül a Veszprémtej telephelyén van légszennyező pontforrás, ahol gáz kazánokkal állítják elő a gőzt mind az Unilever, mind a Veszprémtej üzemei és irodái részére. Információink szerint a berendezések a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. A vonatkozó határértékek betartásával működnek. A területen több kisebb légszennyező van még, de azok nem bejelentés kötelezettek (pl az Unilever irodáit egy 24 és egy 28kW hőteljesítményű kazán látja el). Légszennyező vonalforrásként kell figyelembe venni az Északi Iparterület fontos feltáró útját a Kistó utcát. Az utcán a napi forgalom a 2002 évi részletes forgalomszámlálási adatok alapján 8833 Ejm/nap, valamint jellemzője, hogy a teherforgalom aránya magas 25% körüli. A forgalomnagyság alapján az út mellett 20-25 m-nél távolabb a közlekedésből eredő szennyezés hatása már minimális. A térség levegőjét kedvezően befolyásolja a létesítmények körüli intenzív és fásított zöldfelületek, valamint a környező erdősávok a területen belül és a határai mentén (Ipar utca É-i oldala).

Zaj és rezgésterhelés A terület K-i határán halad a Kistó utca, mely az É-i Iparterület jelentős feltáró útja. Az út mentén számított zajterhelés mértékét a 2002. évi részletes veszprémi forgalomszámlálási adatok alapján meghatározott mérhető mértékadó napi járműforgalom (Ejm/nap) adataiból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet számítási módszere alapján készítettük el.

helyszín

Mértékadó óraforgalom (Ejm/nap)

8833

Kistó utca

K-2. táblázat

Zajterhelés ref. Zajterhelés a távolságon (7.5m) (dB) épülethomlokzat (dB) 70,73/62,83

legközelebbi előtt 2m-re. 63,62/56,05

Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint a területen a közlekedési eredetű zajterhelés határérték nappal 65 dB, éjjel 55 dB értékben határozható meg. A számítás alapján megállapítható, hogy a Tervezési területen belül a Kistó utcához legközelebbi épület mellett van zajterhelés határérték túllépés az éjszakai időszakban, melynek mértéke kb 1 dB. A területen üzemi jellegű zajkibocsátás is van. Fő zajforrásnak az Unilever jégkrémgyár valamint hűtőházak hűtőkompresszorai minősülnek. Ezek a berendezések vannak legközelebb a dózsavárosi lakóterülethez, mely (95-100 m). Az Unilever Magyarország Gyártó Kft. megbízása alapján a BLAUTECH Kft. 2009. április hónapban elvégezte a telephely környezeti zajkibocsátásának vizsgálatát és hatásterületének lehatárolását. A mérési jegyzőkönyvek alapján a kijelölt legközelebbi mérési pontok közelében az alábbi értékeket mérték:

16


Mérőpont

A−hangnyomásszint LAM (dB) Nappal

Éjjel

M411

45

40

M412

43

37

50 dBA

40 dBA

Zajterhelési határérték

A mérés alapján megállapítható, hogy az üzem zajkibocsátása nem haladja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket. Információink szerint az üzem környékén a zajmérés vizsgálata folyamatosan történik, és a mérések alkalmával zajhatárérték túllépést nem regisztráltak.

Talajadottságok – talajvíz A tervezési terület a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szerint a terület felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik. A területen a talajt vagy talajvizet érő ipari eredetű szennyezéssel nem kell számolni. Ilyen jellegű tevékenység nincs és nem folyt a területen. A terület az Aranyosvölgyi vízbázis hidrogeológiai ’A’ és ’B’ védőövezetének határán helyezkedik el. A vizsgálati lapon feltüntetett vonaltól K-re az ’A’ zóna, míg Ny-ra a ’B’ zóna területe található. A vízbázis területén be kell tartani a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben a védőövezetre előírt korlátozásokat. A területen jelenleg nincs és nem tervezett olyan beruházás, amely a rendeletben foglaltakkal ellentétes lenne. A vízbázis a városi vízbázisok közül a leginkább veszélyeztetett, illetve szennyezett vízbázis. 2000-ben csak az 5ös számú kút üzemelt, de itt is magas és növekvő tendenciájú volt a víz nitrát koncentrációja (a többi kút a szennyezettség miatt nem üzemelt). A tejgyár és jégkrémgyár technológiai szennyvizeinek kezelését a Veszprémtej Zrt telephelyén lévő automatizált előkezelő (ICI típusú, flotációs elven működő zsírtalanító) berendezés biztosítja és a kezelés után kerül a városi szennyvízhálózatba. A berendezés jelenlegi kihasználtsága 30-40%-os. A kommunális szennyvizek közvetlenül a városi szennyvízhálózatba vannak kötve valamennyi telephelyről. A felszíni csapadékvizek a Kistó utcai árokba vannak bekötve. A kistó utcai árok végső befogadója a Séd-patak.

Hulladékkezelés és gyűjtés A területen lévő telephelyeken kisebb mennyiségben keletkeznek veszélyes hulladékok. A hulladékok elsősorban a tej és jégkrém gyártással kapcsolatosak, illetve a gyár műszaki berendezéseinek karbantartása során keletkeznek. A hulladékokat az egyes telephelyeken kialakított telephelyi gyűjtőkben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően gyűjtik és szállítják el ártalmatlanításra. A hulladékok többségét a Balatonfűzfői hulladékégetőben ártalmatlanítják. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése döntően szelektív módon történik a terület telephelyein. A tovább már nem szelektálható kommunális hulladékok a városi hulladéklerakóra kerülnek, többségüket egy helyi vállalkozó szállítja el. A szelektált és újrahasznosítható hulladékokat a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., valamint az Észak Dunántúli MÉH Zrt. szállítja el saját hulladékudvaraiba.

17


Védőterületek A területen az alábbi jelentősebb az építést befolyásoló védőterületeket kell figyelembe venni: -

nagyközép nyomású gázvezeték védősávja – a vezeték szélétől mért 5-5m

-

20 kV-os légkábel – a szélső szálaktól mért 5-5m

-

szennyvízkezelő berendezés védőtávolsága – legalább 15m

-

Aranyosvölgyi vízbázis hidrogeológiai védőterület ’A’ és ’B’ zóna.

A védőterületek a vizsgálati tervlapon jelölésre kerültek. A közművek kiváltásával (más nyomvonalra helyezés, földkábel létesítés) a védőterületek mérte és helye módosulhat. A vízbázis védőterületi korlátozások a jelenlegi tevékenységeket nem korlátozzák a területen.

18


ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA A terület zöldfelületei A tervezési terület jellemzően Gip (Gip-09, Gip-08) ipari övezetekbe, EV védelmi erdő övezetbe és keretövezetbe nem sorolt közterületbe tartozik (közlekedési területek). Az egyes övezetekre a minimális zöldfelületi mértékek az alábbiakban vannak meghatározva: Gip övezetekben 35%, Ev övezet – nem maghatározott, de gyakorlatilag 100%. A tervezési területen a minimális zöldfelületi előírások teljesülnek. A telepheléyeken jellemzően 50% körüli a zöldfelületi arány, egyes ipari övezetű telkek jelenleg beépítetlenek, így ott a zöldfelületek arány 100%. Védelmi erdő (EV) övezetben két telek van. A nagyobbik ténylegesen erdővel borított. Az erdőtervi adattárban is szerepel a terület, mint erdőtervezett erdő. Erdőtervi üzemtervben szereplő száma 202A. A terület A HM Verga Erdőgazdasági Zrt. tulajdonában van. Az erdő elsődleges rendeltetése honvédelmi, másodlagos rendeltetése településvédelmi erdő. Természetességi szempontból „kultúrerdő” besorolású. Az erdő egy telepített széles véderdő sáv, melyben lombhullató (tölgy, hárs, juhar) és tűlevelű fák (fekete fenyő) megtalálható. Az erdőt cserjesáv szegélyezi, jellemzően cserszömörce, vadrózsa és kökény. A kisebbik erdő övezetű teleken erdős faállomány nem található. A telek jellemzően becserjésedett, főleg kökény, vadrózsa borítja. Az ipari övezetű telkek zöldfelületei változatosak. Az Unilever, a Veszprémtej, a NKH valamint a Kistó utcai autószalon zöldfelületei jellemzően intenzív fenntartásúak, rendszeresen gondozottak. Ezen részeken számos díszítő értékű fával cserjével és örökzöldekkel is találkozhatunk. Ezen telephelyek zöldfelületei az ipari övezetben elvártnak megfelelő kialakításúak. A zöldfelületeik jellemzően a telekhatárok menén öszefüggően vannak kialakítva. Az előbbiekben fel nem sorolt telephelyek zöldfelületei viszont elhanyagoltak, gyomosak. A néhány beépítetlen telephelyen egyértelműen extenzív, teljesen kezeletlen területeket találunk, ahol lassú cserjésedés helyenként már ligetes fásulás folyamatai is megkezdődtek. A közterületi zöldfelületek jellemzően átlagos minőségűek. Közös jellemzőjük, hogy minimális a fásítottságuk, ami az út menti fasorok szinte teljes hiányát jelentik. A tervezési területen belül két zöldfelületi szabályozási elem is megtalálható. Egyik a kistó utca mentén a „telek erdőterületként fenntartandó része” jelölés. Ez a jelölés az Északi Iparterület szabályozása során keletkezett és az iparterület erdősáv rendszerének kialakítását, megőrzését szolgálta a területen. A tervezési területen belül ténylegesen nincs erdőterület jelenleg. A Kistó utca többi szakaszán ez a jelölés az út túloldalán van feltüntetve, ahol több helyen erdősáv jelenleg is megtalálható. A tervezési területnek a Belső Körgyűrű mentén lévő telekhatár sáv a „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott. Ez a szabályozási elem az Északi Iparterület zöldfelületi rendszeréből adódóan került meghatározásra, a területen jelenleg meglévő véderdő folyatásaként a Belső körgyűrű mentén. A zöldsáv kijelölését az indokolta, hogy a Belső útgyűrű túloldalán már lakóterület van, így a zöldfelület az ipari funkciók és a lakóterület közötti távolságtartást, izolációt szolgálják.

19


A TERÜLET BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA A terület biológiai aktivitásértékének számítását a hatályos 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet és Veszprém város hatályos szabályozási terve alapján határoztuk meg. A számított biológiai aktivitási értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Jelenlegi övezet EV Gip-09 kt GIP-09 kt

Övezet biológiai Terület aktivitás értéke (m2) 1657

9,0

Terület Övezet biológiai Terület biológiai aktivitás Tervezett aktivitás biológiai értéke értéke aktivitás értéke övezet 1,491300 EV

9,0

1,491300

16369

0,4

0,654760 Gip-09

0,4

0,654760

3710

0,6

0,222600 kt

0,6

0,222600

50500

0,4

2,020000 Gip-09

0,4

2,020000

918

0,6

0,055080 kt

0,6

0,055080

Gip-09

3275

0,4

0,131000 EV

9,0

2,947500

kt

1865

0,6

0,111900 kt

0,6

0,111900

Gip-09

38905

0,4

1,556200 Gip-09

0,4

1,556200

Gip-08

13163

0,4

0,526520 Gip-09

0,4

0,526520

kt

129

0,6

0,007740 kt

0,6

0,007740

Gip-08

5076

0,4

0,203040 Gip-08

0,4

0,203040

Gip-08

8247

0,4

0,329880 Gip-08

0,4

0,329880

Gip-08

1288

0,4

0,051520 Gip-08

0,4

0,051520

kt

153

0,6

0,009180 kt

0,6

0,009180

Gip-08

1024

0,4

0,040960 Gip-08

0,4

0,040960

EV

8200

9,0

7,380000 Gip-09

0,4

0,328000

Gip-10

4925

0,4

0,197000 EV

9,0

4,432500

Gip-10

12725

0,4

0,509000 Gip-10

0,4

0,509000

kt

1902

0,6

0,114120 kt

0,6

0,114120

kt

573

0,6

0,034380 EV

9,0

0,515700

EV

11744

9,0

10,569600 EV

9,0

10,569600

kt

1220

0,6

0,073200 EV

9,0

1,098000

8765

9,0

7,888500 EV

9,0

EV

Összesen:

196333

34,177480

7,888500

35,683600

A táblázatban a terület valamennyi területrésze szerepel. A területen az övezeti módosítás hatására a terület biológiai aktivitás értéke növekszik, mivel a jelenlegi szabályozás alapján a terület biológiai aktivitásértéke 34,177480, ami a szabályozás hatására 35,683600-ra fog növekedni. Ez megfelel a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletben foglaltaknak, hogy a szabályozás hatására a terület biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet.

20


KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési területen jelenleg két konkrét fejlesztés, bővítés van. Az egyik az Unilever jégkrémgyárának bővítése, ami jelenti a gyár termelési kapacitásának bővítését és a területen belüli raktározás (hűtőtároló kapacitás) bővítését. A Másik jelentősebb beruházás a Belső Körgyűrű kiépítése, ami a tervezési terület D-i határa mentén valósulna meg és ezzel összefüggésben körforgalmi csomópontok épülnének a Belső Körgyűrű és Kistó utca, valamint a Kistó utca és Ipar utca (tervezési terület É-i határa) mellett. A jégkrémgyár bővítéséhez a jelenlegi telephely területének bővítése is szükséges. A Bővítésre a Szomszédos EV övezetű területből valósulna meg, olyan módon, hogy 8200 m2 terület iparterületbe kerülne, és ezzel együtt a meglévő erdőterülettel szomszédos jelenleg iparterületi övezetű területek véderdő övezetbe kerülnének azonos térmértékben, melyeken az igénybe vett erdőterület visszapótlása lehetséges lesz oly módon, hogy erdőgazdasági szempontból is kedvező, összefüggő erdőterületek legyenek a területen. A Belső Körgyűrű kiépítésére jelenleg jóváhagyott tervek vannak. A tervekben egy 2*1 sávos út létesülne, mellette járdával és kerékpárúttal. A Jelenleg meglévő és kialakított közúti telkek területén az út és mellette zöldsávok, valamint zajvédő fal létesítése is tervezett a lakóterület felé. A jóváhagyott úttervek alapján az út számára fenntartott területsáv csökkenhet, így a meglévő erdőterületet csak kisebb mértékben kell igénybe venni, mint azt a korábbi szabályozás tartalmazta. A tervezett létesítmények főbb környezeti hatásai az alábbiak: Zajterhelés növekedése

-

A jégkrémgyár kapacitásának növekedésével a telephelyen új zajforrások jönnek létre (kompresszorok, stb.) melyek a Blautech Kft által készített környezeti vizsgálat alapján a zajterhelés növekedés a környező lakóterületeken a határértékek alatt marad. A határértékek betartása úgy biztosított, hogy az új zajos berendezések zajárnyékolt épületekben kerülnek elhelyezésre, valamint a telephely D-i határánál Zajvédő domb valamint az új zajos létesítmények közelében zajvédő fal fog létesülni.

-

A jégkrémgyár járműforgalma jelenleg és a jövőben is a Kistó utca valamint a Házgyári út felé fog bonyolódni, így a forgalomnövekedésből eredő zajterhelés lakóterületet nem érint. A forgalom növekedéséből eredő zajterhelés a Kistó utca esetében nem éri el a 3 dB-t sem nappal, sem éjjel.

-

A Belső Körgyűrű mellett a lakóterület felé méretezett zajvédő fal létesítése tervezett, ami a megfelelő zajárnyékolást hivatott biztosítani.

Légszennyezettség növekedése

-

A jégkrémgyár kapacitásának növekedése nem okoz érzékelhető légszennyezettség növekedést, mivel a telephelyen a technológiai gőzigényt a meglévő Veszprémtej telephelyén lévő kazánok bővítés nélkül tudják biztosítani. A gyárbővítéshez egy újabb nem bejelentés kötelezett 24kW-kazán létesítése elégséges lesz.

-

A jégkrémgyár járműforgalma a Kistó Utcán és a Házgyári úton fog bonyolódni. A lakóterületektől távol okozva a forgalom növekedéséből eredő légszennyezettség növekedést, így az a lakóterületek levegőminőség állapotára minimális hatással lesz.

-

A jégkrémgyár D-i határa mentén a jelenlegi ’telek zöldfelületi részeként fenntartandó része’ jelöléssel ellátott terület meg fog változni. A területsáv a jelenlegi átlagos 20mről 30m-re fog szélesedni, valamint ’telek erdőterültként fenntartandó része’ jelölésre fog változni, így ott intenzív fásítás létesítése lesz előírva, ami a telephely jelenleg is minimális légszennyező hatását tovább fogja csökkenteni.

21


-

A kiépítésre kerülő Belső Körgyűrű mentén a számottevő járműforgalom fog megjelenni. A forgalom hatásaként a légszennyezettség növekedése az út 20-25 m-es sávjában várható. A légszennyezettség csökkentése érdekében az út mindkét oldalán széles zöldsávok kialakítása tervezett fasorokkal. (Itt a fasorok telepíthetősége érdekében mind a gázvezeték, mind a légkábel kiváltása szükséges lesz.)

Vízbázisra gyakorolt hatás -

A területen olyan tevékenység jelenleg nincs és nem is tervezett, amely a vízbázist károsan befolyásolná. A területre tervezett fejlesztések egyike sem ellenétes a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben a védőövezetre előírt korlátozásokkal. A fejlesztéseknek így nem lesz kedvezőtlen hatása a vízbázisra.

A terület kedvező környezeti minőségének megőrzése céljából a fentieken túl az alábbiakat javasoljuk: -

A Belső Körgyűrű érintett szakaszán „csendes” aszfalt burkolat létesítése, ami a zajterhelést csökkenti.

-

A Belső Körgyűrű mentén adszorpciós jellegű, azaz zajelnyelő hatású zajvédő fal létesítése javasolt.

-

A terven „telek erdőterületként fenntartandó részek”-ént jelzett telekrészen intenzív fásítás, többsoros faállomány telepítése javasolt.

-

Javasolt a jégkrémgyár területén meglévő zajvédő domb fákkal cserjékkel való sűrű betelepítése.

-

Javasolt a kijelölt új erdőterületeken a csereerdősítések megvalósítása.

-

A Belső Körgyűrű, valamint az ahhoz kapcsolódó utak mentén csak minimális mértékben kerüljenek erdőterületek igénybe vételre. A szabályozás a Belső körgyűrű mentén kisebb területet vesz igénybe a meglévő erdőterületből mint azt a korábbi szabályozás tartalmazta.

-

Az épületek hőszigetelésénél az elérhető legjobb technika alkalmazása javasolt.

-

A fűtésrendszerek kialakításánál a legkisebb emissziót okozó, takarékos rendszerek telepítése preferálandó – hőszivattyús rendszer létesítése is figyelembe veendő.

-

A telephelyeken a veszélyes hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyűjteni és ártalmatlanításra arra jogosult szervezeteknek átadni.

-

A területen a kommunális hulladékok mennyisége növekedni fog. A hulladékok szelektív gyűjtésével azok újrahasznosíthatósága növekszik, így a jelenlegi szelektív gyűjtés további bővítése javasolt.

-

A területen a technológiai szennyvizek kezelése a meglévő berendezésekkel távlatilag is biztosított. A berendezés rendszeres ellenőrzése, működési hatékonyságának ellenőrzése javasolt.

-

Új épületek elhelyezésekor javasoljuk a humuszos termőréteg letermelését, deponálását, a depónia gyommentesen tartását, mely a földmennyiség felhasználását a zöldfelületek kialakításához.

-

A szabadon maradó, be nem zöldfelületként alakítandók ki.

épített

22

területek

túlnyomó

részben

fásított


ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT A tervezési területen a jégkrémgyár bővítése tervezett. A telephely bővítése meglévő erdőterület (övezetileg és erdészeti nyilvántartás szerint is) igénybevételével történik. Az erdőterület igénybevétele más, az erdőkkel határos, jelenlegi iparterületek visszaminősítésével valósul meg azonos térmértékben, így a tervezési terület egészében az iparterületek és az erdőterületek aránya nem változik meg. A tervezési területen jelölt „telek erdőterületként fenntartandó része” jelölés törlésre kerül a Kistó utca menti területsávban. Helyette a jégkrémgyár telephelyének déli részén a „telek zöldfelületként fenntartandó része” jellel ellátott területsáv „telek erdőterületként fenntartandó része” jelölést kapja és az átlagos szélessége a jelenlegi átlagos 20 m-ről 30mre fog nőni. A területsávban intenzív fásítás létesítése kerül előírásra. Ezzel a területen belüli intenzív zöldsávok területe csökken, de a lakóterületek közelében nőni fog így a védő hatását jobban képes lesz kifejteni. A szabályozás alapján a telkek minimális zöldfelületi előírásai nem fognak megváltozni, így az iparterületek esetében továbbra is minimum 35%-nyi zöldfelület létesítése lesz előírva. A tervezési területre vonatkozó további zöldfelületi javaslatok: -

Javasolt a csereerdősítésre kijelölt területek erdősítése.

-

Javasolt a jelenleg is erdő övezetben nyilvántartott, de jelenleg nem erdősített telken az erdőtelepítés megvalósítása.

-

A Belső Körgyűrű, valamint az ahhoz kapcsolódó utak mentén csak minimális mértékben kerüljenek erdőterületek igénybe vételre, ahol ez lehetséges ott a szabályozási szélességek csökkennek az erdőterület megtartása érdekében. A meglévő fákat is érdemes figyelembe venni és azokat az út menti fásítás tervezésekor meglévő/megtartandó fákként figyelembe venni.

-

A telkeken történő építési engedély köteles tevékenységek végzése során biztosítani kell valamennyi építési paraméter betartását, így a minimális zöldfelületet is ki kell alakítani, illetve meg kell tartani.

-

A területen az építési övezetek teljesértékű növénytelepítésnek megfelelően kell kialakítani.

-

A terven „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként valamint a „telek erdőterületként fenntartandó része”-ként jelzett telekrészen intenzív fásítás,

zöldfelületeit

a

háromszintű

többsoros faállomány telepítése javasolt. (Belső körgyűrű menti területsáv.)

-

A jégkrémgyár területén meglévő zajvédő domb fákkal cserjékkel való sűrű betelepítése javasolt.

-

A területen lévő és újonnan kialakuló közterületeknél a kétoldali fásítás lehetőségét a szabályozás biztosítja.

-

A Belső Körgyűrű menti zöldsávokban a közművek (légvezeték, gázvezeték) kiváltásával is szükséges biztosítani a megfelelő út menti fásíthatóság biztosítását.

-

Az átalakuló telephelyek esetében továbbra is betartható az az általános iparterületi előírás, mely szerint a zöldfelületek jelentős része a telekhatárok mentén összefüggően legyenek kialakítva. Ezt a jelen tervezett fejlesztések is figyelembe veszik és biztosítják.

23


-

Az utcák fásítására legalább közepes lombkoronát nevelő, várostűrő, és a tájban honos fajtát javasolt választani.

-

A fásíthatóság érdekében a területen a közművek föld alatti, lehetőleg járda, vagy útburkolat alatti elhelyezése javasolt.

24


KÖZMŰVIZSGÁLAT

VÍZIKÖZMŰVEK Vízellátás A vizsgált terület vízellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. az Aranyosvölgyi vízbázisról biztosítja. A terület az 1. szóna vízellátási nyomásövezetben helyezkedik el. A zóna vízellátását a Séd-völgyi-, az Aranyosvölgyi- és a Kádártai kutakból biztosítják. A zóna ellennyomó medencéje az ÉDÁSZ medence (2*400m3-es, túlfolyószintje 209,55 mB.f. fenékszintje 287,35 mB.f.), melyet az Egry ltp. I.sz. átemelője, az Aranyosvölgyi DN300-as, valamint a Kádártai DN450-es vezetékek töltenek. Erről a zónáról biztosítják az É-i iparterület, a volt orosz laktanya és környékének, a Dózsa város és a Belváros területeinek, valamint egy nyomáscsökkentőn keresztül a Jutas-lakótelep vízigényeit. A tervezési terület közvetlen vízellátását a Kistó utcai, valamint az Ipar utcai DN200-as elosztóvezetékek biztosítják. A terület jelenlegi kiépítettsége megfelelően ellátott úgy kommunális-, mint tűzoltó vízzel. Az iparterület mellett található — a Séd-patak völgyében — az Aranyosvölgyi vízbázis, a tervezési terület túlnyomó része a vízbázis hidrogeológiai "A" védőterületén fekszik. SZENNYVÍZ ELVEZETÉS A vizsgált területen keletkező szennyvizeket a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és juttatja a városi szennyvíztisztító telepre. A vizsgált terület szennyvizeit a Kistó utcai DN300b. szennyvízcsatorna gyűjti össze és juttatja gravitációs úton a Házgyári úti DN300b. szennyvízcsatornába. A Kistói utcai DN300b. szennyvízcsatorna a befogadója az Ipar utcai DN300b. szennyvízcsatornának. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A területről elvezetett csapadékvizek befogadója a Kistó utcában található DN800b. csapadékcsatorna, amely nyílt árokban folytatódik a Házgyár utcáig, ahol a nyílt árok folytatódik, majd befolyik a Békatói-árokba.

energia közműHÁLÓZATOk A Részletes Szabályozás alá vont területen, a közterületeken épült közműhálózatok nyomvonalát az üzemeltetői adattárakban fellelhető nyilvántartás, illetve az üzemeltetési adatszolgáltatások alapján tüntettük fel. A szóban forgó -; a részletes rendezés tárgyát képező - területre vonatkozó általános és alapadatokat a generáltervezői és a bevezető szakirodalom részletesen rögzítette. Jelen szakági tervanyagunkban kizárólag az energia közműhálózatokkal kapcsolatos vizsgálataink eredményének ismertetésére szorítkozunk. Általánosságban rögzíthető, hogy a szorosan vett vizsgált terület az iparváros területének határvonalában, annak Déli részén helyezkedik el.

25


VILLAMOS ENERGIA KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A tervezési területen egyrészt a Kistó út mellett, de közterületeken kívül az ipari jellegű területeken megközelítőleg Észak – Déli irányú nyomvonalvezetéssel; húzódik keresztül a Veszprémi 120/20 kV-os alállomástól indított „Városi külső kör” elnevezésű 20 kV-os szabadvezeték hálózat nyomvonala. Másrészt pedig a fenti gerincvezetékhez Dél – Nyugati irányból csatlakozó és szintén az új Északi útgyűrűt keresztező; majd az UNILEVER Kft üzemi területén kiépített leágazó oszlopig húzódó nyomvonalon illetve tovább, a VESZPRÉMTEJ Rt üzemi területén lévő következő leágazó oszloptól a Kistó utat keresztezve haladó, közel Kelet – Nyugati irányú nyomvonalvezetéssel épült ki két további 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték hálózat. A Szabályozási Terv által érintett terület, és környezetének primer oldali tápfeszültség ellátása a fenti 20 kV-os szabadvezetékes gerinc hálózatokról kiépített légvezetékes, és földkábeles hálózatokkal történik. A közvetlen villamos energia ellátásra, az ezekről a középfeszültségű légvezetékes, és földkábeles hálózatokról táplált, 20/0,4 kV-os ÉHTR-; és OTR típusú transzformátor állomások szolgálnak az alábbiak szerint. A vizsgált területünket ellátó, és azt Déli irányból megközelítő, fenti középfeszültségű hálózat az Északi útgyűrű keresztezését követően primer feszültséget szolgáltat a Közlekedési felügyelet 20/0,4 kV-os OTR állomása részére, majd ezt követően a fenti Dél – Nyugati irányból csatlakozó hálózatról kiépített „Déli irányú” földkábeles leágazás táplálja az UNILEVER Kft 20/0,4 kV-os ÉHTR állomását. A szóban forgó transzformátor állomás másik oldali „Északi irányú” betáplálása, a már a VESZPRÉMTEJ Rt üzemi területén lévő leágazó oszloptól földkábeles csatlakozással, megközelítően a 20 kV-os légvezetékek mellett azonos nyomvonalon, került kiépítésre. Ugyancsak a fenti leágazó oszloptól további légvezetékes leágazás épült ki a VESZPRÉMTEJ Rt 20/0,4 kV-os ÉHTR állomáshoz, illetve szintén ide csatlakozik, ennek az állomásnak a másik oldali betáplálása, az Ipar utcai légvezeték hálózatról, majd ezt követően a tovább húzódó gerincágak elhagyják vizsgált területünket. A fentiekben rögzítésre került 20/0,4 kV-os transzformátor állomásokon keresztül történik tehát a vizsgált terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátása. A rendelkezésünkre álló alapadatokból és helyszíni felmérésünk alapján rögzíthető, hogy az érintett közületi jellegű fogyasztók „saját” transzformátor állomásoktól kapnak villamos energiát. KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK A vizsgált területen a közvetlen kisfeszültségű villamos energia ellátás a 20/0,4 kV-os transzformátor állomások szekunder kapcsaitól indított földkábeles, vagy sínátadásos kitáplálásokkal, és elosztó hálózati vezetékekkel valósult meg. KÖZVILÁGÍTÁS A rendezési területen kiépült és a meglévő közvilágítás rendszerének táppontjait a kommunális közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik.

26


A megvalósult közvilágítási áramkörök a vizsgált terület érintett szakaszain a kisfeszültségű hálózatok tartószerkezetein, velük azonos módon kerültek kiépítésre. Az üzemelő közvilágítás megoldásmódja, és a közvilágítási hálózatok és berendezések is ebből adódóan egységes arculatot mutatnak, nátrium fényforrásos lámpatestekkel. HŐENERGIA Jelen tervünk által érintett területen belül a beépítési volumennek megfelelően a területi egységeken belül egyedi üzemeltetésű, központi jellegű hőenergia ellátó rendszerek valósultak meg. A meglévő épületek esetében a téli hőveszteség pótlására, valamint a használati melegvíz előállítására, továbbá technológiai, primer energiahordozóként gőz; és vezetékes földgáz kerül felhasználásra. Hőenergia ellátás Tervezési területünk közvetlen hőenergia ellátása egyrészt, a Közlekedési felügyelet földgáz üzemű kazánházi berendezésétől saját céljaira előállított hőenergiával; másrészt pedig a VESZPRÉMTEJ Rt központi kazánházi berendezésében saját, és az UNILEVER Kft részére előállított gőzenergiával történik. FÖLDGÁZELLÁTÁS A szóban forgó területi egységek földgázellátása a MOL 40 bar-os nagynyomású fővezeték hálózatról táplált Veszprémi II. számú 40/20/6 báros gázátadó, és gázfogadó állomástól történik. Szakági tervlapunkon rögzítettek szerint a részletes szabályozás alá vont területen földgázhálózati ellátás szempontjából nagyközép nyomás fokozatú vezetékhálózat üzemel, a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók, a Közlekedési felügyelet és a VESZPRÉMTEJ Rt földgáz üzemű kazánházi berendezései saját ipari jellegű gáznyomás szabályozó berendezéseiken keresztül a nagyközépnyomású földgázvezeték hálózatokról kapnak gázellátást. NAGYKÖZÉPNYOMÁSÚ FÖLDGÁZ VEZETÉK HÁLÓZATOK A vizsgált Terület közvetlen földgáz energia-ellátása tehát az előzőekben leírt Veszprémi nagy/nagyközépnyomású gáznyomás szabályozó állomástól az új Északi útgyűrű – Kistó utca nyomvonalon, DN 200 mm-es; míg az Ipar utcában DN 150 mm-es acél csővezetékkel kiépített 6 báros nagyközépnyomású gerincvezeték hálózatokon keresztül történik. A fenti gázvezeték hálózatokról indított fogyasztói leágazásokon keresztül történik ezen a területi egységen belül, a már ismertetett meglévő intézményi jellegű létesítmények közvetlen nagyközépnyomású földgázellátása. A földgázvezetékek felülvizsgálata és karbantartása tervszerű, az esetleges hibák kijavítása folyamatosan történik. Jelenlegi állapotuk és üzemvitelük megfelelő.

TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS – TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A vizsgált terület az INVITEL Távközlési Rt Veszprémi Távközlési Gócközpontjához tartozik.

27


A vizsgált terület irányába, a Kistó utcán légvezetékes távközlési hálózatok és műanyag tömbcsatornás, műanyag védőcsöves alépítményekben páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolatok alatt, illetve itt halad keresztül a városi távközlési gerinchálózat szerves részét képező üvegszálas optikai fénykábel. Az alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik területünkön az intézményi jellegű előfizetők távközlő hálózati ellátása. A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerültek kiépítésre. A vizsgált területen belül, a fenti utca érintett szakaszán, a közületi, és a lakóépületek távbeszélő - hálózati ellátása, az alépítményi törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálással történik, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A tervezési terület közvetlen Északi határvonalában a Sepsiszentgyörgy utcában, a fent leírt távközlési hálózatnak mintegy folytatásaként, szintén műanyagcsöves alépítményi távközlési hálózatok üzemel. A tervezési területen nem található nyilvános távbeszélő állomás. A távközlési hálózatok folyamatosan épülnek ki, és valamennyi előfizetői igényt kielégítenek. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A tervezési terület távbeszélő-hálózati ellátása 100%-osnak minősíthető, az INVITEL Rt. a térségben színvonalas szolgáltatást nyújt. Igény esetén mód van ISDN rendszerű hálózati csatlakozásra, illetve a távbeszélőhálózatokon keresztül lehet igénybe venni az Internet és ezen belül az E-mail szolgáltatásokat. Mobil távközlés A vizsgált területen önálló traverz szerkezetre mobil-távközlési antenna – árboc és antenna berendezés, illetve bázis állomás, nem található. A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és ott még megfelelő térerősségeket mérhettünk. Hírközlés A vizsgált területen Intézményi; (polgári jellegű) adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. Telekommunikáció A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a vizsgált terület az „UPC Magyarország” Rt. ellátási körzetébe tartozik, a Szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeit a vizsgált terület irányába már kiépítette.

28


KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT JAVASOLT BEÉPÍTÉS Jelen javaslat szerint a tervezési területen csak az UNILEVER Magyarország Kft. tervez saját területén belül épületbővítést. A tervezési területen egy új utcanyitást terveztünk.

Víziközművek VÍZELLÁTÁS Az UNILEVER Magyarország Kft. — saját adatai szerint — jelenleg 345 m3/d lekötött vízkontingenssel rendelkezik, és a jelenlegi vízfelhasználása a városi hálózatról 305 m3/d. A tervezett fejlesztés után a kommunális vízigény Qd = 19 m3/d-re, a technológiai vízigény Qd = 390m3/d-re, összesen Qd=410 m3/d-re növekszik. A külső tűzoltó vízigény 1800 l/min. HÁLÓZATFEJLESZTÉS A többlet vízigények a házi bekötő vízhálózaton keresztül biztosítható a meglévő vízkontingens növelésével. A város tervezett Belső útgyűrűje, valamint a tervezett új utcanyitás mentén, a Kistó utcai DN200-as vízvezetéket — a településszerkezeti tervnek és a korábbi rendezési tervnek megfelelően javasoljuk összekötni az Ipar utcai DN200-as vízvezetékkel. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. előzetes közműnyilatkozatát, melyet beérkezése után megküldünk a Megbízónknak. A fejlesztést a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. előzetes közműnyilatkozata alapján kell elvégezni. CSATORNÁZÁS Az UNILEVER Magyarország Kft. — saját adatai szerint — jelenleg 260 m3/d lekötött szennyvíz kontingenssel rendelkezik, és a jelenleg 150 m3/d szennyvizet vezet a szomszédos Veszprém Tej házi szennyvíztisztítójába. A tervezett fejlesztés után az elvezetendő szennyvíz mennyisége Qd = 200 m3/d-re növekszik. A jelenlegi szennyvízkontingens várhatóan továbbra is elegendő lesz. A csapadékvíz mennyiségének számításánál 1 éves gyakoriságú, 15 perces záport vettünk figyelembe. A fejleszteni kívánt telek jelenlegi lefolyási tényezője — a meglévő burkolt felületeket figyelembe véve — α=0,71, így ez elvezetendő mértékadó csapadékvíz mennyisége Qm=374 l/s. A tervezett telekbővítés után az övezeti előírások alapján a minimálisan megengedett zöldterület 35%, így a bővítés után a lefolyási tényező α=0,64-re csökken, az elvezetendő mértékadó csapadékvíz mennyisége Qmt=390 l/s, vagyis az elvezetendő többlet csapadékvíz mennyisége 16 l/s-mal növekszik.

29


HÁLÓZATFEJLESZTÉS A többlet szennyvíz mennyiség miatt várhatóan nem kell a városi szennyvízcsatorna hálózat bővítésével számolni. A szennyvíz kontingensen belül marad a bővítés után is a jelenlegi befogadó tényleges szennyvíz terhelése. A csapadékvizeket javasoljuk a telken belül tartani, amit locsolásra javasolunk felhasználni, és csak az ezen igény feletti mennyiséget javasoljuk a Kistó utcai DN800 csatornába vezetni. A tervezett parkoló miatt szükséges a Kistó utcai nyílt árok zárt csatornába helyezése. A meglévő DN800b. csapadékcsatornát tovább kell építeni az Ipar utcai meglévő áteresz É-i kitorkollásáig. Az Ipar utcában és a tervezett új utcanyitás mentén DN300b., a távlatban tervezett Belső útgyűrű mentén DN400b. zárt csapadékcsatorna kiépítésével javasoljuk a közterület csapadékvizét összegyűjteni és a Kistó utca DN 800b. csatornába vezetni. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. előzetes közműnyilatkozatát, melyet beérkezése után megküldünk a Megbízónknak. A fejlesztést a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. előzetes közműnyilatkozata alapján kell elvégezni.

ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK ELŐZMÉNYEK Jelen munkafázist megelőzően készítettük el a szabályozási terv által érintet területre vonatkozó vizsgálati anyagrészeket, melyben rögzítettük valamennyi, - az energia közműhálózatok vonatkozásában - a szakági szolgáltatóknál fellelhető és nyilvántartásukban szereplő alapadatot, valamint helyszíni felméréseink eredményeit. A vizsgálati anyagrész megállapításai szerint rögzíthető, hogy a tervezési terület energia közműhálózati ellátása a jelenlegi beépítés követelményeit maradéktalanul ki tudja elégíteni. VILLAMOS – ENERGIA KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A Szabályozási Terv által érintett terület, és közvetlen környezetének primer oldali 20kV-os tápfeszültség ellátása a Veszprémi 120/20 kV-os alállomástól indított 20 kV-os légvezetékes gerinc hálózatokról kiépített szabadvezetékes, és földkábeles hálózatokkal táplált 20/0,4 kVos ÉHTR-; és OTR típusú transzformátor állomásokon keresztül történik. VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK Az Üzemeltetői adatszolgáltatás szerint a területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, a tervezési területen a bővítésre kerülő UNILEVER Kft tervezett új épületrészei részére szükséges összes becsült többlet villamos energia igény mintegy:3.000 kW Ez az igény a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai

30


következtében, továbbá a beépített gépészeti -; lég és víz, kezelő -; installációs -; és világítási - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhat. FEJLESZTÉSI JAVASLAT Fenti teljesítmény igény szolgáltatásához, a meglévő középfeszültségű 20 kV-os hálózatokról táplált, a felépítésre kerülő új épületekben elhelyezett, mintegy két további új (1db iker) ÉHTR 20/0,4 kV-os transzformátor állomás telepítése szükséges. A nagy léptékű területszabályozási elképzeléseknek „áldozatul esik” a tervezési területen keresztül húzódó 20 kV-os középfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatok érintett szakasza, melyek új nyomvonalát az előzetes terv koncepció szerint földkábeles hálózatokkal, a tervezett új utak nyomvonalához „igazítva” kell kiépíteni, és ezekről csatlakoztatható a tervezett új 20/0,4 kV-os transzformátor állomások középfeszültségű megtáplálása is. Tekintettel arra, hogy az "kiváltó földkábelek egyeztetett nyomvonala" több túlnyomó részben magán területen belül fog húzódni, ezért a szolgáltatónak kezdeményezni kell az ingatlanra a szolgalmi jog bejegyeztetését. A fenti becsült villamos energia igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhat. A középfeszültségű hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Villamos energia Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, továbbá az MSz. 151; az MSz.-EN.60076/2001; az MSz.-EN.2364/2003; és az MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített előírásokat. KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK Az előbbiekben rögzített tervezett új 10/0,4 kV-os transzformátorállomás szekunder kapcsoló berendezéseitől kiépítendő földkábeles, és fővezeték jellegű sínátadásos, kisfeszültségű hálózatokról fogyasztói csatlakozó vezetékeken keresztül történik majd az új épületek villamos energia fogyasztóinak közvetlen kisfeszültségű ellátása. KÖZVILÁGÍTÁS A részletes rendezés alá vont terület közvilágítási táppontját a fentiekben részletesen ismertetett 10/0,4 kV-os transzformátorállomásokban kialakított közvilágítási kapcsoló egységek képezik. A meglévő köz- és térvilágítási rendszereket a szakági vizsgálati anyagrész rögzítette, miszerint: A közvilágítási berendezések korszerűsítése, a nátriumosítási program keretében, az energiatakarékos fényforrások beépítése, az idők folyamán mindenütt megtörtént. A közlekedési utakon a fő, és a főbb útvonalak esetében a forgalmi viszonyoknak megfelelő közvilágítás üzemel, de jelen szakági javaslatunk szerint az új Északi útgyűrűn, valamint a

31


Kistó utcán, továbbá a tervezett új gépjármű forgalmú útvonalakon új közvilágítási hálózatok és berendezések kiépítése szükséges. A megfelelő megvilágítási értékek eléréséhez földkábeles hálózattal táplált új, formatervezett 10 m fénypontmagasságú lámpaoszlopok; és megfelelő teljesítményű; nátrium fényforrásos, egyedi jellegű világítótestek; alkalmazásával a szükséges közvilágítási kategóriát elérő paramétereket nyújtó, 0,15-ös határegyenletességet adó, közvilágítási berendezéseket kell kiépíteni. A fényvédelmi követelmények betartásához az alábbiakat kívánjuk rögzíteni: -

egy potenciális észlelő felé csak lefele irányuló fénysugarak érkezhetnek, melyek sugárzási iránya nem haladhatja meg a függőlegessel bezárt 70 fokot. Nem engedhető meg a talajban, vagy közvetlenül a talajon elhelyezett, felfele világító lámpatestek alkalmazása, a világítótestek átlátszó burája még díszvilágítás esetében sem nyúlhat túl a felső árnyékoló szerkezet függőleges síkjánál.

HŐENERGIA Jelen szabályozási tervünk által érintett területen, és annak közvetlen környezetében az épületek téli hő veszteségeinek pótlására, valamint a technológiai -; és használati – melegvíz előállítására, földgáz; és gőz - energia kerül felhasználásra. Tervezési területünk közvetlen hőenergia ellátása egyrészt, a Közlekedési felügyelet földgáz üzemű kazánházi berendezésétől saját céljaira előállított hőenergiával; másrészt pedig a VESZPRÉMTEJ Rt központi kazánházi berendezésében saját, és az UNILEVER Kft részére előállított gőzenergiával történik. HŐENERGIA-IGÉNYEK A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, a tervezési területen a bővítésre kerülő UNILEVER Kft tervezett új épületrészei részére, gőzenergia ellátási változat esetében, szükséges összes becsült többlet hőenergia igény mintegy:

7.700 GJ/év

FEJLESZTÉSI JAVASLAT Fenti többlet gőzigény szolgáltatására továbbra is alkalmas a VESZPRÉMTEJ Rt hőenergia bázisa, a tervezett új épületrészek többlet hőenergia ellátásához szükséges konkrét műszaki és gazdasági feltételeket a Hőenergia szolgáltatójával kell egyeztetni. FÖLDGÁZ A szóban forgó területi egységek földgázellátása a MOL 40 bar-os nagynyomású fővezeték hálózatról táplált Veszprémi II. számú 40/20/6 báros gázátadó, és gázfogadó állomástól történik. Szakági tervlapunkon rögzítettek szerint a részletes szabályozás alá vont területen földgázhálózati ellátás szempontjából nagyközép nyomásfokozatú vezetékhálózat üzemel, a földgáz - szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók ezekről a vezeték hálózatokról kapnak közvetlen ellátást.

32


FÖLDGÁZ-IGÉNYEK A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, földgáz ellátási változat esetében a tervezési területen az UNILEVER Kft területére, szükséges összes becsült földgáz igény:

100 - 110 nm3/ó

FEJLESZTÉSI JAVASLAT Az UNILEVER Kft területének közvetlen földgázellátását a Kistó utcai DN 150 mm-es acél csöves nagyközép nyomású vezetékről csatlakoztatandó, új kiépítésű PE műanyag csővezetékes házi bekötéssel illetve saját ipari jellegű gáznyomás szabályozó berendezés telepítésével tervezzük. Tekintettel arra, hogy az meglévő nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonala részben magán területen belül húzódik, ezért amennyiben még nem történt meg, a szolgáltatónak kezdeményezni kell az ingatlanra a szolgalmi jog bejegyeztetését. A fenti becsült földgáz igények kielégítésére, a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében, megváltozhat. A földgáz hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Földgáz Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, és a 2003. évi XLII. sz. törvényben; valamint az MSz.7487 számú magyar szabványban rögzített előírásokat.

TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS – TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A tervezési terület az INVITEL Távközlési Rt Veszprémi Távközlési Gócközpontjához tartozik. A tervezési terület irányába, a Kistó utcán légvezetékes, és műanyag tömbcsatornás, műanyag védőcsöves alépítmény és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolatok alatt. Az alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik az intézményi jellegű ellátás. TÁVKÖZLÉSI - IGÉNYEK A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, a tervezési területen a bővítésre kerülő UNILEVER Kft tervezett új épületrészei részére szükséges A tervezési terület becsült többlet távközlési igénye:20 - 25 analóg egyenértékű fővonal FEJLESZTÉSI JAVASLAT Ezek az igények a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, rendeltetése következtében, továbbá a

33


beépített installációs távközlési - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak. A fent rögzített távközlő hálózati igény a meglévő alközpont bővítése után és a szükséges hálózatbővítési munkálatok elvégzését követően elégíthető ki. A Béla utcában és a Tomori utcában jelenleg meglévő légkábeles távközlési vezetékeket el kell bontani, és helyettük új alépítményes, földkábeles hálózatokat kell kiépíteni. A tervezési terület távközlési – ellátására tervezett alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik majd a tervezett új épületek távközlő hálózati ellátása. A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerülnek majd kiépítésre. A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre új antenna berendezések elhelyezésével nem számolunk. Várhatóan a távközlési, és a telekommunikációs hálózatok további fejlesztése során, kiépítésre kerül, a nagysebességű többszörösen védett aktív optikai hálózat, valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja az ellátás színvonalát. A fenti becsült távközlési igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhat. A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkori hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági Kormány -; és Miniszteri rendeletek, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései. Ezek értelmében hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően az M. Sz. 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető. A tervezett épületeken belüli konkrét tevékenységek megoszlásának ismeretében (a további terv fázisok során) lehet meghatározni a tényleges szükségletet, és azon belül az analógISDN vonalak szám szerinti megoszlását. MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési területen önálló traverz szerkezetre mobil-távközlési antenna – árboc és antenna berendezés, illetve bázis állomás, nem található. A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és ott még megfelelő térerősségeket mérhettünk.

34


Fentiek következtében a szabályozási terület mobil hálózati ellátására közterületen újabb bázis állomás, vagy antenna berendezés elhelyezésével nem számolunk a jelen szabályozási tervünk által érintett területegységen belül. FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezet új épületek tetőszerkezetein történő elhelyezések lehetőségeit, a mindenkori hatályos jogszabályok; jelenleg a módosított, 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a szintén módosított, 46/1997 (XII. 29.) KTM illetve az ÖTM rendeletek, ide vonatkozó alpontjai rögzítik, fenti jogszabályokban biztosított lehetőségeket jelen szakági terveinkben korlátozni nem kívánjuk. A rendelet 1.sz. melléklet III. fejelzet 5. pontja szerint építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: •

antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és

műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és

•

antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli. • • HÍRKÖZLÉS A tervezési területen Intézményi; (polgári jellegű) adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési területen létesítendő új épületekben telepítésre kerülő tűzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser jellegű rendszereinek üzemeltetése során célszerűnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történő összekapcsolását, így megoldható a központi felügyelet, a szelektív behatárolás és a szükséges azonnali beavatkozások megtétele bármilyen hiba, vagy rendellenesség esetén. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a tervezési terület az „UPC Magyarország” Rt. ellátási körzetébe tartozik, a Szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeit a tervezési területen a távközlési hálózatokkal azonos módon, általában velük párhuzamos nyomvonalvezetéssel építette ki. FEJLESZTÉSI JAVASLAT A telekommunikációs szolgáltatás biztosítása érdekében a tervezett új épületek esetében a tervezett új telekommunikációs hálózatokról üzemeltetett rendszerek és belső hálózatok megvalósításával számolunk, melyek csatlakoznak a fenti kábeltelevíziós hálózathoz. A területünkön tervezett új épületek belső kábeltelevíziós hálózatainak is alkalmasaknak kell lenni valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti TV műsorok továbbítására valamennyi előfizető részére. Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan kell ki építeni.

35


VESZPRÉM UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE (KISTÓ UTCA – TERVEZETT ÉSZAKI GYŰRŰ – TERVEZETT KISZOLGÁLÓ ÚT – IPAR UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET) KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ

20010. NOVEMBER

36


VESZPRÉM KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ

Megbízó:

MŰHELY RT.

Vállalkozó:

MOBIL CITY Mérnöki Tanácsadó Bt.

Tervező:

Macsinka Klára okl. közlekedésépítőmérnök, ügyvezető 13-1017, KÉ-T, TRk-T/K1d-1

Dátum:

2010. november

TARTALOM

ELŐZMÉNYEK JELENLEGI ÁLLAPOT, KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK

ÁBRAJEGYZÉK KV-1.ábra KV-2.ábra K-1.ábra K-2.ábra K-3.ábra

Meglévő úthálózat Közösségi közlekedés hálózata Tervezett úthálózat Mintakeresztszelvények Helyszínrajz

37


ElŐZMÉNYEK A szabályozási terv módosítását a Kistó utca mentén működő UNILEVER Magyarország Kft. jégkrémgyárának bővítése teszi szükségessé. A közlekedési munkarész vizsgálja az üzem bővítésének közlekedési vonatkozásait: a megközelíthetőség, forgalomnövekedés, parkolás kérdéseit. Tervezési terület: a Kistó utca - a tervezett belső körgyűrű - az Ipar utca felől a körgyűrűig vezető, tervezett kiszolgáló út – Ipar utca által határolt gazdasági terület, amely jelentős része jelenleg is beépített. Ipar utcától északra beépítetlen gazdasági, illetve iparterület számára kijelölt területek találhatók. A Kistó utca keleti oldalát már beépített területek határolják (gazdasági, ipari funkció). A tervezési területen csak a helyi úthálózat elemei találhatók, amelyek tulajdonosa és kezelője Veszprém város Önkormányzata. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK 1.

Közúthálózat

Úthálózati elemek A tervezési terület közúthálózatának legjelentősebb eleme a Kistó utca, amely belterületi gyűjtőút (útkategória: B.V.c.B.). Aszfaltburkolattal ellátott, 2x1 forgalmi sávval, helyenként buszöblökkel szélesített útszakasz, amely a város északi útgyűrűje (Házgyári út) és a városközpont között halad észak-déli irányú kapcsolatként. Vízelvezetése (külterületi jellegének megfelelőne) nyílt árkokkal megoldott. A Házgyári úttól délre elhelyezkedő gazdasági és iparterületek legfontosabb feltáró útja az útszakasz. A vizsgált terület egyéb közúthálózati elemei kiszolgáló utak (útkategória: B.VI.d.C.): Ipar utca – aszfaltburkolattal, egyes telephelyek mellett merőleges parkolóállásokkal bővítve, 2x1 forgalmi sávval, jelenleg zsákutcaként üzemelő útszakasz, nyílt árkos vízelvezetéssel kiépítve. 470 m hosszú kiépített szakaszán az aszfaltburkolat 5,5 m szélességű. Földútként továbbhalad nyugati irányban, ahol a Pápai útról megközelíthető gazdasági területekhez (Precision Controls Kft. ingatlana) vezető kiépített úthoz (Henger utca) kapcsolódik. Nemzeti Közlekedési Hatóság telephelyéhez vezető kiszolgáló út – a tervezési terület déli határán a Kistó utcáról nyílik a NKH ingatlanához vezető megközelítő útszakasz, 120 m hosszan kiépítve (innen földútként vezet nyugati irányba, az Avar utcal lakóterületek hátsó részének kiszolgálását biztosítva). Az aszfaltburkolattal ellátott útszakasz 2x1 forgalmi sávval kiépített és nyílt árkok biztosítják vízelvezetését. A NKH telephelyének bejárata és a Kistó utcai csomópont között egy többletsáv is biztosított a vizsgára várakozó járművek számára. Ingatlanok megközelíthetősége A tervezési területen minden ingatlannak van közúthálózati kapcsolata.

38


A Kistó utcára nyílik az UNILEVER ingatlanának két kapuja, valamint az attól délre elhelyezkedő három kisebb gazdasági funkciót ellátó telek kapcsolata. Az Az Ipar utca három ingatlan számára biztosít közterületi kapcsolatot. A Nemzeti Közlekedési Hatóság telephelye a Kistó utcáról nyíló szervízútról kap közterületi kiszolgálást. Forgalmi terhelés A városban 2002-ben végzett forgalomszámlálás szerint a Kistó utca forgalmi terhelése: Szgjm

Busz

(j/nap) (j/nap) 5786

294

Középtg Nehézt szerelvén Mkp Kp ÁNF j y (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) Ejm/nap 442

353

178

568

113

8833

A Kistó utcát terhelő forgalom az útszakasz kapacitását nem használja ki (ÁNF<1200 Ejm/h), de a teherforgalom aránya magas (25%). Ennek oka, hogy az útszakasz által feltárt területek nagyrésze gazdasági, illetve iparterület. A tervezési terület kiszolgáló útjaira vonatkozó forgalmi adatok (zsákutca jellegükből következő korlátozott használatuk következtében) nem állnak rendelkezésre. Forgalomtechnika A tervezési területen a Kistó utca Ipar utcával és a Nemzeti Közlekedési Hatóság megközelítő útjával alkotott csomópontjában jelzőtáblás forgalomirányítás található. Kijelölt gyalogátkelőhely, vagy jelzőlámpával vezérelt keresztezés a vizsgált területen nincs. UNILEVER Magyarország Kft. belső közlekedési kapcsolatai Az ingatlan közúti kapcsolatát a Kistó utca jelenti. A Kistó utca és az üzem kerítéssel körbezárt területe között (ingatlanon belül) jelenleg két nagyobb parkolófelület található, az északi rész nyitott a látogatók számára (parkolóhelyek száma: 20), a déli rész sorompóval elzárt, csak a telephely dolgozói számára használható (parkolóhelyek száma: 60). Az ingatlanra bevezető út körüljárást biztosít a teljes ingatlanon. A központi irodaépület közelében 10 db, személygépjárművek számára kiépített parkolóhely található. A telepen több, tehergépjárművek várakozására szolgáló parkolófelület van kijelölve. 2.

Közösségi közlekedési hálózat

Veszprém városban a helyi közösségi közlekedés lebonyolítását a Balaton Volán ZRt. végzi, autóbuszjáratok üzemeltetésével. A tervezési területen jelenleg csak a Kistó utcában haladnak buszjáratok. A vizsgált területen az 1-es és 3-as jelű buszjáratok haladnak át, amelyek megállói 450-600 m távolságban helyezkednek el. (Házgyári útnál, Ipar utcánál, Avar utcánál.) A megállóhelyek autóbuszöbölben találhatók, így a közösségi közlekedés nem zavarja a Kistó utcán haladó forgalmat.

39


Az 1. sz. viszonylat a vasútállomással és a városközponttal köti össze az iparterületet, a 3. sz. járat pedig a Cseredő és a Haszkovó lakóteleppel teremt közvetlen kapcsolatot az utasok, az iparterületen dolgozók számára. A tervezési terület 70 %-a közösségi közlekedéssel ellátott területnek tekinthető (300 méteres rágyaloglási távolságot figyelembe véve). 3.

Parkolás

A tervezési területen összes ingatlanán található parkolási felület, valamint közterüleen lehet parkolni még az Ipar utca mentén kiépített merőleges parkolósávokban, illetve az NKH-hoz vezető kiszolgáló út mentén. A területen jelentkező összes parkolási igény kielégített ingatlanokon belül is. Kiépített közterületi parkolóhelyek száma: Ipar utca mentén 34 parkolóállás. 4.

Kerékpárosforgalom

A vizsgál területen kiépített kerékpárút, vagy kerékpársáv nem található, de a Kistó utcában kerékpárosforgalom észlelhető. 5.

Gyalogosforgalom

Kistó utca mentén szakaszonként egyoldali járda vezet a buszmegállókhoz, változó szélességgel (1,5 – 1,9 m), jellemzően aszfalttal burkolava. A gyalogosfelületek a gazdasági funkciójú ingatlanok bejárata és az autóbuszmegállók között teremtenek biztonságos gyalogos-kapcsolatot. Az Ipar utca mentén elhelyezkedő parkolóállások mellett keskeny (1,3 m), betonlapokkal borított járda található, a parkolók és a telephelyek kapuja között. A Kistó utca buszmegállók felé aszfaltburkolatú, 1.5 m széles gyalogjárda vezet. A tervezési területen kijelölt gyalogos-átkelőhely nem található, a közösségi közlekedés megállói közelében sem. 6.

Áruszállítás

A tervezési területen (jellegének megfelelően) jelentős teherforgalom jelentkezik. Áruszállításra csak a közúthálózat alkalmas a területen, mivel vasúti kapcsolat nincs kiépítve. Az áruszállító tehergépjárművek időkorlátozás nélkül közlekedhetnek. Parkolásuk, rakodásuk minden esetben a telephelyeken belül megoldott.

40


KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 1.

Közúthálózat

Tervezett úthálózati elemek

Főúthálózat:

Kistó utca – gyűjtőúti szerepe megmarad, de többnyomúsítása (sávok számának növelése) nem tervezett jelenleg. A városi főúthálózat tervezett új elemei (belső útgyűrű kiépítése a Pápai út és a Jutasi út között, az iparterületi úthálózati kapcsolatainak bővülése, valamint a Házgyári út keresztmetszetének módosítása) a Kistó utcán várhatóan a forgalom kismértékű csökkenését eredményezik majd. Ennek következtében a távlati forgalmi igények jelenleg nem indokolják a Kistó utca keresztmetszetének bővítését. A város joghatályos szabályozási tervében a Kistó utca szabályozási szélessége (úthálózati szerepének megfelelően) 30m, amely szélesítés nem érinti a tervezési területet, csak a keleti oldal ingatlanait. Belső útgyűrű – a város közlekedésfejlesztési tervei között régen szerepel a belső körgyűrű kiterjesztése a Pápai úttól északra eső területekre is. Ennek nyomvonala a tervezési terület déli határán, az Avar utcával párhuzamosan haladna. Útkategória: B.IV.b.C. (belterületi, II. rendű főút). A Kistó utcával alkotott csomópontja körforgalomként, Juhar utcai kereszteződése hagyományos csomópontként tervezett. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előtti szakaszán a tervek fenntartják a várakozásra alkalmas többletsávot. Az útszakasz mentén gyalogjárdát vezet végig a terv, valamint menetrendszerű autóbuszjáratok közlekedtetése is várható az útszakaszon. Az északi körgyűrű engedélyezési tervei elkészültek (Pannonterv Kft.). Szabályozási szélessége: 40 m, az Avar utca mentén hanggátló fal építése szükséges. A nyomvonal megvalósulása a Kistó utca és Ipar utca mentén elhelyezkedő gazdasági területek megközelíthetőségét is javítaná és jelentős forgalomcsökkenést eredményezne a Házgyári úton és a városközponton átvezető főúton is.

Mellékúthálózat:

Távlatban tervezett az Ipar utca kiépítése teljes hosszban a Henger utcáig. Ez a nyomvonal a Pápai út és a Kistó utca között közvetlen közúti kapcsolatként gyűjtőúti szerepkört látna el. (Útkategória: B.V.c.C.) Tervezett szabályozási szélesség: 22 m. Az iparterület további beépülése következtében az Ipar utca és a Kistó utca csomópontjában a forgalmi terhelés növekedése várható. A forgalombiztonság és a forgalom folyamatos lefolyása érdekében javasoljuk a kereszteződésben hely biztosítását az esetleges későbbi körforgalomként való kiépüléshez. A gyalogosforgalom az iparterületről a Kistó utcai buszmegállók irányába biztonságosan átvezethető a körforgalom ágain épülő szigetek védelmében. A tervezett úthálózati elemek között található a tervezési terület nyugati oldalán haladó, az Ipar utca és a belső útgyűrű között kiépítendő kiszolgáló út is, amely az iparterület jobb feltárását, kiszolgálhatóságát szolgálja. Tervezett szabályozási szélesség: 20 m. A kiépítendő útszakasz nem csupán a mellette fekvő ipari telkek közúti kapcsolataként tudna működni, de esetlegesen (szükség szerint) az UNILEVER Kft. ingatlanának vészkijárata is lenne (megfelelő telekalakítás esetén).

41


UNILEVER Magyarország Kft. belső közlekedési kapcsolatai: Az ingatlan nyugati részén tervezett épületek funkciói: gyártócsarnok, raktár és hűtőház. Az épületbővítés technológia-változással is együtt jár, amely befolyásolja (kedvezőbbé teszi) a keltett forgalmat is. A tulajdonostól kapott tájékoztatás szerint a hűtőház megvalósulása következtében (bár a termelői kapacitás, vagyis a termelt áru mennyisége nő), nem növekszik a szállítási igény. Ennek oka, hogy a központi tárolás megvalósulása eredményeként nincs szükség a fagyasztott áru kiszállítására az ország egyéb területein elhelyezkedő helyi raktárakba. Így viszont a tehergépjárművek számára több parkolóhelyre lesz szükség az üzem területén. 12 férőhely nagyságú kamionparkoló tervezett az ingatlan délkeleti részén (Kistó utca mentén, a jelenlegi 60 férőhelyes zárt személyautó-parkoló helyén). Tervezett személygépjármű parkolók: „külső”parkoló (ingatlanon belül): 94 parkolóállás. üzemi területen belül: 26 parkolóállás. Összesen 120 parkolóállás. Parkolási mérleg: Tervezett bővítés: Funkció

Alapterület

gyártóegység-bővítés 711 m2 raktár-bővítés 2704 m2 Többletparkolási igény:

Parkolási igény 711/200= 4 ph 2704/500= 6 ph 10 ph

Jelenlegi parkolóhelyek száma: 90 db. Tervezett parkolóhelyek száma: 120 db > 90+10 = 100 ph. A parkolási igények nem haladják meg a biztosított parkolóhelyek számát, így a parkolási mérleg kielégített. A tervezett parkolók kialakítása az OTÉK előírásainak megfelel. Az új épületek belső megközelítése, a körbejárhatóság megoldott. 2.

Közösségi közlekedési hálózat

A tervezett belső útgyűrű kiépítése után az útszakaszon közösségi közlekedési járművek üzemeltetése tervezett. A tervezési területen két megállópár kiépítése tervezett: a Juhar utcánál, illetve a Kistó utcai csomópont közelében. 3.

Parkolás

A területen továbbra is az ingatlanon belül való parkolás lesz jellemző.

42


4.

Kerékpárosforgalom

A város távlati kerékpárúthálózat-fejlesztési elképzelései szerint a területet két tervezett kerékpárút-hálózati elem érinti: kerékpárút haladna a Kistó utcán észak-déli irányba a keleti oldalon, ehhez a szabályozási szélesség növelésére van szükség (joghatályos állapot szerinti kisajátítás). Kerékpárút megvalósítása tervezett az északi körgyűrű nyomvonala mentén, a déli oldalon vezetett gyalogjárdával párhuzamosan. 5.

Gyalogosforgalom

A tervezett úthálózati fejlesztések eredményeképpen a gyalogosforgalom kedvezőbb helyzetbe kerül a tervezési területen. A belső útgyűrű északi szakaszának nyomvonalán végigvezetett gyalogjárda tervezett (déli, lakóterületi oldalon). Ezzel együtt kijelölt gyalogosát-kelőhely épül ki a körgyűrű mentén tervezett autóbuszmegállóhelyek közelében a Juhar utcánál és a Kistó utcánál tervezett körforgalomnál is. Javasoljuk a Kistó utcai autóbusz-megállóhelyek között is kijelölt gyalogosátkelőhely építését az Ipar utcánál. Az UNILEVER gyalogosforgalmának biztonsága érdekében javasoljuk 2 m széles gyalogjárda kiépítését az UNILEVER-telek bejáratától az Ipar utcai megállókig, a személygépjármű-parkoló oldalán, a Kistó utca mentén.

43

Blautech Humán− −és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Szakértői Iroda 8200 Veszprém, Hársfa u. 39.

Tel: (88) 590-050

Honlap: www.blautech.hu

Fax: (88) 590-059

E-mail cím: [email protected]

A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara által Környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére feljogosított szervezet Regisztrációs száma: VMMK 19/0457.

ELŐZETES KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT A VESZPRÉM, HRSZ. 1952/17 CÍM ALATTI INGATLANT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSRÓL ÉS AZ UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT., VESZPRÉM, KISTÓ U. 5. SZÁM ALATTI TELEPHELYÉNEK TERVEZETT BŐVÍTÉSÉRŐL

A dokumentáció azonosító jele:

2010101806

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda

Környezetvédelmi Szaktanácsadó Csoport

2/31

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Neve: Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Címe: 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Telefon száma: (88)-590-050 Telefax száma: (88)-590-059 Felelős vezető: Németh Zoltán ügyvezető Cégbejegyzés száma: 1909000038 Felügyeleti szerv: Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Neve: UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. Címe: 8200 Veszprém, Kistó u. 5. Levélcíme: 8200 Veszprém, Kistó u. 5. Telefon: 88/ 547-191 Fax: 88/ 424-052 Felelős képviselő Szatóri László gyárigazgató A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE: Veszprém, hrsz. 1952/17 hrsz cím alatti ingatlan A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: 2010. október hónap A VIZSGÁLAT CÉLJA: A Veszprém, hrsz. 1952/17 cím alatti ingatlan tervezett gazdasági funkció előzetes környezeti vizsgálatának elvégzése helyszíni vizsgálat és a Megbízó adatszolgáltatása alapján. A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A vizsgálatot vezette, és a tanulmányt Bárány Lajos irodavezető készítette: A vizsgálatban közreműködött: Kovács Antita okl. környezetmérnök Felelős vezető: Németh Zoltán ügyvezető A FELHASZNÁLT ÜZEMI ADATOK FORRÁSA: A Megbízó képviselőjének írásbeli és szóbeli adatközlése, helyszíni szemle tapasztalatai és eredményei. A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült 11 hiteles példányban. Tartalmaz 31 számozott oldalt. Ügyirat száma SZI 2010-146 A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülé-se esetén értelmezendőek.

Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Előzetes környezetvédelmi vizsgálat - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


3/31

TARTALOMJEGYZÉK 1.

ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................. 4

2.

AZ ÜZEMELTETŐ ADATAI ........................................................................................................................ 4

3.

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE ÉS SZÜKSÉGESSSÉGE ............................................ 5

4.

A TELEPÍTÉSI HELY JELLEMZÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL.................................. 5

4.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS........................................................................................................................ 5 4.2. MORFOLÓGIAI VISZONYOK .................................................................................................................. 6 4.3. FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI VISZONYOK ................................................................................. 6 4.4. A VIZSGÁLT TERÜLET VÍZRAJZI JELLEMZÉSE ................................................................................. 7 4.5. ÉGHAJLATI VISZONYOK ........................................................................................................................ 7 5. A VIZSGÁLT INGATLAN MELLETT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE ..................... 8 6.

A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A TERVEZETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE................... 8

7.

A TERVEZETT BERUHÁZÁS VÁRHATÓ KIBOCSÁTÁSAI ................................................................... 9

7.1. VIZEK IGÉNYBEVÉTELE ÉS TERHELÉSE ............................................................................................ 9 7.1.1. VÍZELLÁTÁS, VÍZFELHASZNÁLÁS ....................................................................................................... 9 7.1.2. SZENNYVÍZKELETKEZÉS-, ELVEZETÉS ............................................................................................ 10 7.1.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ................................................................................................................ 10 7.2. LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁS ............................................................................................ 10 7.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS................................................................................................................. 12 7.3.1. VESZÉLYES HULLADÉKOK ................................................................................................................ 13 7.3.2. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ....................................................................................................... 13 7.4. A TALAJ ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME .......................................................................... 14 7.5. TERMÉSZETVÉDELEM .......................................................................................................................... 15 7.6. ZAJKIBOCSÁTÁS .................................................................................................................................... 15 8. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................ 23

MELLÉKLETEK: 1. Átnézeti helyszínrajz, feltüntetve az új épületegyüttes elhelyezkedését 2. Részletes helyszínrajz az új épületegyüttesről 3. Közműrajz a jelenlegi csapadékvíz elvezető hálózat feltüntetésével 4. A parkolók csapadékvíz elvezetési helyszínrajza

Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


4/31

1. ELŐZMÉNYEK Az Unilever Magyarország Kft. 2010. 07. 08.-án, 1844/5/2010 szám alatt módosított építési engedélyt kapott. A kivitelezés a kiadott építési engedélynek megfelelően jelenleg is folyik. (Ez az engedély az alábbi bővítmények építésére vonatkozott: gyártócsarnok, csomagolóanyag érkeztető, mix érlelő, trafóház, hűtőház és kompresszorház). Emellett jelenleg egy hűtőházi épületegyüttes terve is elkészült, ezzel kapcsolatban jelenleg építési engedélyezési eljárás van folyamatban. A közeljövőben Építtető újabb gyárbővítéseket tervez, elsősorban a gyártócsarnokot és a hűtőházat szeretné bővíteni. Az ingatlan jelenlegi területének nagysága nem teszi lehetővé a szándékolt bővítéseket, ezért Építtető a telek bővítését telekvásárlással oldotta meg. A bővítések így megvalósíthatók. A tervezett mutatók (beépítési százalék, zöldfelületi mutató) így megfelelnek az előírtaknak. A megvásárolt, hrsz. 1952/17 cím alatti telek azonban véderdő funkciójú és a tervezett gyártócsarnok építését ez a területi funkció nem teszi lehetővé. A tervezett gyártócsarnok megvalósításához szükséges a település szabályozási tervének módosítása, vagyis a jelenleg véderdő besorolású ingatlan átsorolása gazdasági területté. A módosítással érintett ingatlan területe: 8200 m2 (0,82 ha). Az ingatlanon tervezett B5 jelű gyártócsarnok alapterülete: 1036,82 m2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 131. pontja szerint az ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása 3 ha-tól előzetes környezeti vizsgálat köteles tevékenység. Mivel az érintett ingatlan nem éri el a 3 ha-t, továbbá nem védett természeti területen van, nem tartozik a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá, így nem környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Az Unilever Magyarország Kft. megbízta a BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft-t a tervezett gazdasági funkció várható környezeti hatásának vizsgálatával. A tervezett funkcióváltás környezetvédelmi hatásainak megbecsüléséhez egy előzetes környezeti vizsgálatot végeztünk, mely tartalmilag illeszkedik a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének előírásaival - bár az eljárás alapján nem volna szükséges ilyen szintű dokumentáció összeállítása. Az előzetes környezeti vizsgálatot a Megbízó által szolgáltatott adatok, a helyszíni vizsgálat tapasztalatai, valamint a helyszíni mérések eredményei felhasználásával készítettük el a vonatkozó jogszabály előírásainak figyelembe vételével.

2. AZ ÜZEMELTETŐ ADATAI Név: Cím: Levélcím: Telefonszám: Telefax-szám: KSH azonosító: KÜJ száma: Felelős vezető:

Unilever Magyarország Kft. 8200 Veszprém, Kistó u. 5. 8200 Veszprém, Kistó u. 5. (88)- 547-173 (88)- 424-052 10584473-4639-113-01 100198454 Szatóri László gyárigazgató


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


5/31

3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE ÉS SZÜKSÉGESSSÉGE Az Unilever Magyarország Kft. a tervezési területtel szomszédos, 1954 hrsz-ú ingatlanon jelenleg is jégkrém gyárat üzemeltet. A megnövekvő kereslet és a piaci igények kielégítése miatt a gyártó kapacitás növelése vált lehetővé, viszont a szükséges gyártási terület a meglévő ingatlanon már nem alakítható ki. Kézen fekvő volt, hogy a bővítést a szomszédos ingatlanok irányába végezzék el, különös tekintettel arra, hogy a meglévő gyárterületen építési engedély szinten rendelkezésre áll a tervezett gyártás bővítést is kielégítő hűtőkapacitás. Így a termelési folyamatokon belüli logisztikai tevékenység és az ezzel kapcsolatos környezetterhelés minimalizálható. Lényeges továbbá, hogy a víz, csatorna és elektromos közmű hálózat kiépítése a szomszédos ingatlan beépítésével járna a legkisebb költséggel és környezetterheléssel. A tervezett gazdasági területre egy új gyártócsarnok Ny-i fele nyúlna át. A tervezett tevékenység a tervezési területen folytatható úgy, hogy az ne okozza a védendő lakóterületek határérték feletti környezeti terhelését, a meglévő gazdasági terület hatásaival együtt sem. A tervezett gazdasági terület elhelyezkedése az 1. számú mellékleten látható.

4. A TELEPÍTÉSI HELY JELLEMZÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL 4.1.

ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS

A vizsgálati helyszín Veszprém jelenleg véderdő belterülete, a hrsz.: 1952/17 cím alatti ingatlan. A tervezési terület elhelyezkedését a mellékelt helyszínrajzon mutatjuk be. A határoló területek beépítettsége és jellege az alábbiak szerint alakul: 1. irány: K

Ebben az irányban az Unilever Magyarország Kft. meglévő telephelye húzódik, a Kistó utcáig. Az utca túloldalán, gazdasági területen a VKSZ ZRt. nagy kiterjedésű telephelye található, ahol több nem védendő, kisebb cég üzemel (Cédrus Kft., FAA PRODUKT Kft., Tobak–Metál Kft., Bakó és Társa Kft.). Mellette beépítetlen véderdő terület húzódik. A telephely mellett (DK-i irány) a Kistó út 1. sz. alatti telken a Veszprémi Közlekedés Felügyelet irodaépülete található, melynek védendő homlokzata Ny-i tájolású. Mellette nem védendő gazdasági terület található (raktárak, Suzuki gépjármű kereskedés).

2. irány: É

É-i irányban a telephely közvetlen szomszédságában a Veszprémtej Zrt. nem védendő telephelye található. Távolabb véderdő terület húzódik.

3. irány

Ebben az irányban véderdő terület található, illetve távolabb nem védendő gazdasági, ipari terület helyezkedik el.

Ny

4. irány: D

A telekhatártól mintegy 40 méter távolságban a telephely mellett védendő kisvárosias lakóterület található. Az Avar utcára, valamint a Háncs utcára számozott F+1 szintes lakóházak védendő homlokzata É-i tájolású. Távolabb kertvárosias lakóterület található (Temetőhegy utca, Erkel Ferenc utca, Esze Tamás utca, Szérűskert utca, Martinovics Ignác utca, Bercsényi Miklós utca).


BLAUTECH Kft.

4.2.

Szakértői Iroda


6/31

MORFOLÓGIAI VISZONYOK

Veszprém város – és a felülvizsgált telephely – a Veszprém-Nagyvázsonyi-medence kistáj területén fekszik. A Veszprém-Nagyvázsonyi-medence a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék között lesüllyedt tektonikus hegységközi medence. A magas fekvésű (330 mAf) medencék csoportjába sorolható. A töréses, egyenetlen mezozóos medence alapzatát pannóniai homok, agyag, illetve édesvízi mészkő fedi. Alakrajzilag középhegységi csapású árkos medence, amelyet mérsékelt tagoltság jellemez. Átlagos völgysűrűsége 1,5 km/km2, a relatív relief értékei (30-40 m/km2) gyenge függőleges tagozódását fejezik ki. A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék fennsíkjából enyhe lejtőszögű hegylábfelszínek (pedimentek) hajlanak a medencére. A pedimentek sekély termőrétegű, helyenként rendzina takarós száraz felszínei agrár- és erdőgazdasági szempontból kedvezőtlen ökológiai adottságú területek. A kistájat domborzatilag karbonátos alapkőzetű, eróziós-deráziós völgyekkel mérsékelten tagolt hegylábfelszínek és alacsony, fennsíkszerű hátak jellemzik. A Veszprém-Nagyvázsonyi-medence alapzatát és a keretező fennsíkokat, hegylábfelszíneket dolomit és mészkő képződmények építik fel.

4.3.

FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI VISZONYOK

Tekintettel arra, hogy a karsztvíz nagy területre kiterjedő, összefüggő hidraulikai rendszert képez, indokolt egy nagyobb térség, az ún. Tési Vízháztartási Egység területét vizsgálni földtani és hidrogeológiai szempontból. A terület határai nyugaton Hidegkút-Szentgál, északnyugaton Bánd-Hárskút irányában húzódnak. Északon hozzásimul a Várpalota-Bakonybéli törésrendszerhez, keleten a Malom-patak völgyében egészen Hajmáskérig húzódik. A terület déli határa a litéri feltolódási öv mentén felszínre került idősebb képződmények mentén Sóly-Litér-Veszprémfajsz községektől északra húzódik. A változatos kifejlődésű alsó triász a litéri, illetve a veszprémi feltolódási övhöz kapcsolódva jelenik meg a területen. Teljes vastagsága 500 méterre tehető. A tágabb térség szeizi és alsó-középső kampili képződményei általában márgás, aleuritos kifejlődésűek, alárendelten gipszes-sejtes dolomitokkal, mészkőpadokkal (Arácsi Márga Formáció, Csopaki Márga Formáció). A felső kampili összlet már jóval nagyobb karbonáttartalmú sejtes dolomitokból, lemezes mészkövekből áll, amelyek erősen töredezettek, és lokális gyűrődöttséget mutatnak a nagyobb törésvonalak mentén (Aszófői Dolomit Formáció, Iszkahegyi Mészkő Formáció). A szeizi-középső kampili képződmények gyenge vízvezető képességűek, ami részben a márgás kifejlődésnek, részben a kőzethasadékok agyagos kitöltődésének az eredménye. Hidrogeológiai szempontból a vizsgált területen a felső triász rétegcsoportnak van a legnagyobb jelentősége, elsősorban a fődolomitnak és a márgacsoportnak. A fődolomit tartalmazza a területen regionálisan összefüggő karsztvizet. Veszprém a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM Rendelet előírása szerint a vizsgált terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik. Az Unilever Magyarország Kft. számára a „VITAQUA” Közműtervező és Kivitelező Kft. 2009 májusában hidrogeológiai szakvéleményt készített, amelyben részletesen bemutatásra kerültek az érintett terület hidrogeológiai és hidrometeorológiai jellemzői. Ez alapján mind a vízbázisok, mind utánpótlódási területeik túlnyomó részt nyílt karsztos, fedetlen területre esnek, ezért a terület fokozottan sérülékeny kategóriába tartozik. Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


7/31

A magasan fekvő nyílt karsztos területektől az utánpótlódás irányába áramlik a víz. A fő áramlási irány DNy-ról ÉK-re, az Aranyos-völgyben K-ről Ny-ra mutat a morfológiának megfelelően. Az Unilever Magyarország Kft. Veszprémi Jégkrémgyára és az Aranyos-völgyi vízmű kutak távolsága 1000-1100 m, amely szerint az érintett gyár területe az 5 éves elérési idő határán belül helyezkedik el, mint szennyező forrás.

4.4.

A VIZSGÁLT TERÜLET VÍZRAJZI JELLEMZÉSE

A vizsgált térség a Veszprémi Séd vízgyűjtő területéhez tartozik. A vízgyűjtő terület érintett része mérsékelten vízhiányos (Lf = 3 l/s*km2; Lt = 15 %; Vh = 11 mm/év). A Séd-patak veszprémi szelvényében a vízállások 19-190 mm, a vízhozamok pedig 0,2-26 m3/s között ingadoznak. Ez erős karsztos jellegű kiegyenlítődést mutat. A kisvizek időszaka a nyár vége és az ősz, míg az árvizek főként tavasszal fordulnak elő. Fontos körülmény, hogy a karsztvízszint közelében folyó Séd-patak vize kétirányú kapcsolatban van a karsztvízzel, azaz hol leadja vizét a karsztba, hol megcsapolja azt. A jelenleg is üzemelő Kistó u. 5. sz. alatti gyár területére eső csapadékvizeket kiépített csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a nyílt rendszerű Kistó utcai árokba vezetik, ami az összegyűjtött városi csapadékvizekkel együtt a Házgyári úti árokba, majd a Békatói-árokba jut. A Békatói-árok állandó jellegű vízfolyás, mely a veszprémi Séd patakba köt, amely az északi iparterület csapadékvizeinek befogadója. A Séd vízminősége III. osztályú, és Veszprém alatt tovább romlik. A tervezett funkcióváltozást követő gyárbővítéssel érintett területre (hrsz.: 1952/17) eső csapadékvizeket szintén kiépített csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül, a meglévő telephelyi csapadékvizekkel együtt a nyílt rendszerű Kistó utcai árokba vezetik majd.

4.5.

ÉGHAJLATI VISZONYOK

Veszprém város – és a felülvizsgált telephely – a Veszprém-Nagyvázsonyi-medence kistáj területén fekszik. A kistáj a mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet sokéves átlaga 9,09,6 oC. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb hónap a július. A 10 oC középhőmérsékletet meghaladó napok száma 185 körüli (április 15 – október 16). A fagymentes napok száma átlagosan 195 nap. A napsütéses órák száma 1950-1970 óra körüli évente. Az éves csapadékösszeg sokévi átlaga 600-700 mm. A hótakarós napok száma évente 40. Az uralkodó szélirány egyértelműen északnyugati, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A vizsgált telephely levegőtisztaság-védelmi besorolása: Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területe a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 4. zónába (Székesfehérvár-Veszprém) tartozik, amelyre a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyezőanyagonként a következő zónacsoportokat adja meg: kén-dioxid: nitrogén-dioxid: szén-monoxid: szilárd (PM10): benzol: talajközeli ózon:

F C F D F B


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


8/31

5. A VIZSGÁLT INGATLAN MELLETT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE A tervezett beruházás során a 1952/17 hrsz-ú ingatlan területi funkcióját megváltoztatnák (a jelenlegi véderdőről gazdasági területté) és a megváltozott funkciójú ingatlanon a későbbiekben gyártócsarnokot építenének és helyeznének üzembe. A tervezett beruházással érintett ingatlan szomszédságában a beruházó Unilever Magyarország Kft. jelenleg is üzemelő telephelye helyezkedik el. Az ingatlanon tervezik a meglévő gyártó kapacitás bővítését, a bővítés jelenleg építési fázisban van (erről készült környezetvédelmi tervfejezet - Rózsa Sándor Környezetvédelmi Szakmérnök KTF04/2009 számú dokumentációja). További bővítésként tervezik a hűtőkapacitás megnövelését, a bővítés jelenleg engedélyezési fázisban van (erről készült környezetvédelmi tervfejezet - Blautech Kft. 2010090902 számú dokumentációja). Az Unilever Magyarország Kft. veszprémi jégkrémgyára tej-, illetve vizes alapanyagú mélyhűtött jégkrém előállításával és értékesítésével foglalkozik. A beérkezett alapanyagok minőségi átvételét követően az alapanyagokat speciális receptúrák alapján összekeverik, homogenizálják és pasztőrözik. Ezt követően +10 C 0-on tartályokban érlelik, majd -5 C 0-on előfagyasztják és habosítják, és a kívánt formára alakítás után -40 C 0-on fagyasztják, majd csomagolják. A készterméket kiszállításig -25 C 0-on a rendelkezésre álló hűtőházban tárolják. A telephelyhez tartozik egy irodai részleg is, ahol az adminisztrációs munkákat végzik el.

6. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A TERVEZETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A tervezett gazdasági területre a Megbízó által tervezett B5 – Gyártócsarnok bővítmény épület egy része nyúlna át. Az üzemrészben a zajforrások a nappali és az éjszakai időszakban azonos módon működnek majd. A Gyártócsarnok bővítmény területén jégkrém gyártó gépsorokat (várhatóan 2 db) telepítenek majd. A technológiai bővítés során tervezik még a D5 jelű hűtőház bővítmény megépítését is, ez az épület azonban nem a vizsgált, a szabályozási terv módosítással érintett ingatlanon állna, így hatásával ezen vizsgálati dokumentációban nem foglalkoztunk. A D5 hűtőház hatását egy későbbi eljárás során, az esetleg aktuálissá váló éppítési engedélyezési eljárás során foglalkozunk. Ekkor egyébként a vizsgált ingatlanon tervezett B5 gyártócsarnok bővítmény hatását is részletesen megvizsgáljuk.

A jelenlegi és a tervezett gyártócsarnokokban tej alapú és vizes jégkrémek gyártása folyik. A felhasznált alapanyagok növényi és állati eredetű zsírokból és olajokból, folyékony cukor, kizárólag természetes alapú aromákból, stabilizátorokból, emulgeáló anyagokból tevődnek össze. A szilárd alapanyag tárolás raklapokon, klimatizált helyiségekben történik. A speciális receptúrák alapján összekevert és homogenizált alapanyagokat pasztőrözik, majd +10 C°-on tartályokban érlelik. Ezután a hűtő-habosító egységekben -5 C°-ra hűtik, majd a töltőfejekben a megadott formára kialakítva -40 C°-ra fagyasztják. A kész termékeket a -25 C°-os raktárban tárolják a kiszállításig. A kiszállítást hűtőkamionok és terítő gépkocsik végzik. A szabályozási terv módosítással érintett 1952/17 hrsz-ú ingatlanon nem alakítanak ki kamionparkolót. A szállító járművek a korábbi engedélyezési dokumentációkban szereplő aszfaltozott kamion parkolóban és a beálló helyeken fognak megállni. Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


9/31

Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 2010 évi, valamint a tervezett, jelenleg építés, ill. engedélyezés alatt álló beruházások (2011 évi), ill. a szabályozási terv funkcióváltást érintő beruházás (2012) megvalósulását követően várható víz, villamos energia és gáz felhasznált mennyiségét. 2010 ÉV ALAP

Mennyiség

Kommunális vízigény Technológiai vízigény

2011

2012

Technológia kapacitás Technológia bővítés kapacitás (építés, ill. bővítés engedélyezés (jelenleg alatt álló gyártó vizsgált csarnok + gyártócsarnok) hűtőház)

éves: 4.400 m3

éves: 5.300 m3

éves: 6.900 m3

87.000 m3

102.000 m3/ év

117.000 m3/ év

Kötött szennyvíz kontingens

éves limit: 94.900 m3 napi limit: 260 m3 Éves mennyiség: 55.000 m3

64.000 m3

72.000 m3

Lekötött villamos energia kont.

jelenlegi: 2700 kW

4700 MW

5700 MW

Lekötöt gáz (gőz) kont.

éves gőz felhaszn.: 17.700 GJ

21200 GJ

25400 GJ

Megjegyzés

2011: + 20% (létszám növekedés) 2012: + 20% (létszám növekedés) 2011: + 20% 2012: + 20% 2011: + 15 % 2012: + 10 % VeszprémTej Zrt. tisztítómű kapacitás növekedési igény 2011: 1+1MW (termelésnövekedés + hűtőház) 2012: +1 MW (termelésnövekedés) 2011: + 20% (termelésnövekedés) 2012: + 20% (termelésnövekedés) VeszprémTej Zrt-vel kapacitás igény növelés előzetesen egyeztetve

7. A TERVEZETT BERUHÁZÁS VÁRHATÓ KIBOCSÁTÁSAI 7.1.

VIZEK IGÉNYBEVÉTELE ÉS TERHELÉSE

7.1.1.

VÍZELLÁTÁS, VÍZFELHASZNÁLÁS

Az Unilever Magyarország Kft. jelenleg meglévő, Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelyének a vízellátása a városi ivóvízhálózatból történik, melynek az üzemeltetője a Bakonykarszt Zrt. A telephely saját vízkivételi művel nem rendelkezik. A telephely jelenlegi technológiai célú vízfelhasználása kb. 87 000 m3. A felhasznált vízből kb. 44 100 m3 a termékbe épül, míg kb. 6500 m3 hűtővízként elpárologva hasznosul. A kommunális szennyvíz éves mennyisége kb. 4 400 m3 . A vízellátás a tervezett beruházás után is megoldható lesz a városi ivóvízhálózatból. A tervezett beruházások (mindhárom projekt) megvalósulását követően a szociális jellegű vízigény a megnövekedő dolgozói létszámból adódóan várhatóan meg fog növekedni, mintegy 20 % + 20%-al. Mintegy 20 + 20 %-os növekedés várható a technológiai célú vízfelhasználás tekintetében is, elsősorban a termelésvolumen növekedés miatt.


BLAUTECH Kft.

7.1.2.

Szakértői Iroda


10/31

SZENNYVÍZKELETKEZÉS-, ELVEZETÉS

A vizsgált telephelyen keletkező mosó, illetve tisztító vizek képezik a technológiai szennyvíz döntő hányadát. A technológiai szennyvíz várható mennyisége a már engedélyezett, jelenleg építés alatt álló beruházás, valamint az új ingatlanon tervezett további fejlesztés (lsd. Rózsa Sándor Környezetvédelmi Szakmérnök KTF04/2009 számú dokumentációja, ill. a Blautech Kft. 2010090902 számú dokumentációja) figyelembe vételével együttesen mintegy évi 64 000 m3. A technológiai szennyvíz előkezelését és közcsatornába bocsátását a szomszédos Veszprémtej Zrt. biztosítja. Az automatizált előkezelő egy ICI típusú, flotációs elven működő zsírtalanító berendezés. Jelenlegi kihasználtsága kb. 30-40 %-os. Kapacitását még a már engedélyezett, jelenleg építés alatt álló beruházás, valamint a tervezett további fejlesztés együttesen sem használják ki, a megnövekedett szennyvíz előkezelési igényt a Veszprémtej Zrt-vel egyeztetni kell. A keletkező kommunális szennyvizet a telephely szennyvízcsatornáján egy mérőórán keresztül a városi közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba vezetik, mennyisége a területbővítést követő beruházás után mintegy 20 + 20 %-os mértékben fog növekedni, figyelembe véve a jelenleg futó 2 beruházást és a vizsgálat során figyelembe vett beruházást. Elvezetése továbbra is az eddigi módon történik majd.

7.1.3.

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

A gyár területére eső csapadékvizeket kiépített csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a nyílt rendszerű Kistó utcai árokba vezetik, ami az összegyűjtött városi csapadékvizekkel együtt a Házgyári úti árokba, majd a Békatói-árokba jut. A tervezett területbővítést követően, az 1952/17 hrsz. alatti ingatlan beépített részén képződő csapadékvizek is a Kistó utcai árokba kerülnek majd, kiépített csapadékvíz elevezető rendszeren keresztül. Az új területen tervezett gyártóterület megépítésével a csapadékvizek összegyűjtése és elvezetésének rendszere abban a tekintetben változik, hogy az itt keletkező csapadékvíz is elvezetésre fog kerülni. A jelenlegi csapadékvíz elvezető hálózatot a 3. mellékletként csatolt közműrajzon mutatjuk be. A szállító kamionok a telephelyen belül, szilárd burkolattal ellátott útvonalon közlekednek, melyről a csapadékvizeket kiépített csapadékelvezető rendszerbe vezetik. Szükség esetén a szennyezőanyag telephelyről történő kijutása a csapadékelvezető rendszer utolsó aknájában elvégzett lokalizációval meggátolható. A tervezett gazdasági területen parkolót nem létesítenek, a tervezett gyártócsarnok által keltett termelésvolumen növekedést a korábbi beruházások során bővített kamionparkoló kiszolgálja. A kamionforgalom által majd igénybe vett 12 férőhelyes kamionparkoló megfelelő burkolattal történő ellátását és a csurgalékvizek elvezetésének, illetve az olajfogó műtárgy kiépítésének megvalósítását a hűtőház bővítés keretében fogja az Unilever Magyarország Kft. elvégezni. A tervezett gazdasági terület infrastruktúrájának tervét és a telepítésre tervezett technológiák, műveletek várható hatását vizsgálva megállapítható, hogy a felszíni víz minőségére gyakorolt hatása elviselhető lesz, a felszíni víz szennyezése nem várható.

7.2.

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁS

Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelyén jelenleg nem üzemel légszennyező pontforrás. A telephelyen egy 24 és egy 28 kW névleges fűtőteljesítményű tüzelőberendezés üzemel, amely az alacsony névleges teljesítmény (<140 kW) miatt nem bejelentés köteles. A telephely nem rendelkezik gőzkazánnal, a technológiához szükséges gőz mennyiségét a szomszédos Veszprémtej Zrt. szolgáltatja. Az új épületegyüttes megépítésével új kazánok telepítésére nem kerül sor. Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


11/31

A szabályozási terv módosításával érintett ingatlanon nem tervezik új pontforrás létesítésével járó technológia bevezetését. A tervezési területen nem építenek új hűtőházat, így a tervezett szabályozási terv módosítás nem érinti a hűtőrendszerben felhasznált ammónia, mint hűtőközeg szükséges mennyiségét és tárolásának módját. A tervezett gazdasági területen telepítésre tervezett műveletek és technológiák várható környezeti hatásait vizsgálva megállapítható, hogy ezek megfelelő tervezés és üzemeltetés esetén elviselhető mértékűek lesznek. A tervezett gyártóterület és az épületek kiépítése építési engedély birtokában kezdhető el. Az engedélyezi eljárás során meghatározásra kerülnek azok a követelmények, amelyek teljesítése esetén levegőtisztaság-védelmi problémák nem merülnek fel. A tervezett gazdasági terület létesítése és az ide telepített tevékenység végzése során a légszennyező anyag kibocsátás további forrását a kiszolgáló szállító járművek fogják képezni. A tervezett, mintegy 20 %-os termelésvolumen növekedés a jelenlegi 50 db/nap kamion forgalmat is megnöveli, 10 db fordulóval naponta. A járművek a Kistó útról hajtanak rá a várost elkerülő körgyűrűre, majd a 8-as számú főforgalmi útra. A 8as számú főút részeként, a körgyűrű egy szakaszán közel elhalad a forgalom a Boglárka utcára számozott kisvárosias lakóterület mellett, attól kb. 30 méterre. A várható forgalom alapján meghatároztuk a szállításból eredően várható légszennyezés mértékét. Kiszámítottuk az 1,25 db elhaladás/óra forgalom (a járművek oda-vissza közlekednek, a nappali 16 órában) esetére a lakóházak környezetében várható légszennyezettség mértékét és a számítási eredményeket az alábbiakban foglaltuk össze. A szállításra használt kamionok fajlagos emissziós tényezőit használva (Közlekedéstudományi Intézet Kht. Levegőtisztaság-védelmi és Motortechnikai Tagozat) számítottuk ki a várható légszennyezés mértékét szállítási útvonal 30 méteres környezetében, a járművek 80 km/h sebességét feltételezve. A számításokhoz az alábbi táblázatban összefoglalt adatokat használtuk. Nehézgépjárművek (3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb) fajlagos emissziós tényezői – g/km Üzemmód km/h

Szén-monoxid CO

Nitrogén-oxid NO2

Kén-dioxid SO2

Részecske Pm

5

27,7

9,55

0,202

3,21

10

23,5

8,56

0,159

2,60

20

17,1

7,01

0,123

2,03

30

13,4

6,37

0,108

1,79

40

11,5

6,12

0,100

1,65

50

9,51

6,11

0,0974

1,59

60

8,41

6,43

0,0974

1,58

70

7,20

7,02

0,999

1,56

80

6,32

7,94

0,108

1,63

90

7,20

9,25

0,124

1,84

100

8,99

11,39

0,150

2,06

A számításokat a légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározásáról szóló MSZ 21 459/2-81 /Területi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása/ szabvány előírása szerint végeztük. A légszennyező anyagok transzmissziós paramétereit az MSZ 21 457/4-80 szabvány előírása szerint számítottuk. A vizsgált területre jellemző szélsebességét figyelembe véve a számításokat elvégeztük 2 m/s Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


12/31

szélsebességre és semleges légköri viszonyokra. A számítások eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A szállítási útvonal 30 méteres környezetében a légszennyezettség várható növekedését az alábbi táblázat tartalmazza. Légszennyező Koncentráció anyag (µ µg/m3) Szén-monoxid 1,9 Nitrogén-oxidok 2,4 Kén-dioxid 0,03 Szilárd 0,5 Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területe a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 4. zónába (Székesfehérvár-Veszprém) tartozik, amelyre a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyezőanyagonként a következő zónacsoportokat adja meg: szén-monoxid: nitrogén-dioxid: kén-dioxid: szilárd (PM10):

F C F D

A következő táblázatban bemutatjuk az alapállapoti terhelést, a várható terhelést és a vonatkozó határértékeket. 3

Alapállapoti terhelés (µg/m ) Tervezett beruházás szállítási forgalmától származó terhelés (µg/m3) Összegzett terhelés (µg/m3) 1 órás határérték (µg/m3)

CO 2500 alatt

NO2 40-58

SO2 50 alatt

PM10 14-40

1,9

2,4

0,03

0,5

< 2502 10 000

< 61 100

< 51 250

< 41 50

* 24 órás határérték

A vizsgálati adatokból látható, hogy a szállítási útvonal környezetében a várható forgalomból eredő légszennyező anyag kibocsátás számottevően nem növeli meg a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációit. A várható terhelések minden légszennyező komponens tekintetében a határérték alatt maradnak.

7.3.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. szám alatti telephelye 2009-2014 időszakára, a 126/2003. (VIII. 15.) Kormány Rendelet alapján elkészítette egyedi hulladékgazdálkodási tervét. A veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését munkautasításban szabályozza. A nem veszélyes hulladékok konténeres tárolását, gyűjtését az „Utasítás a hulladékok gyűjtéséről és kezeléséről” munkautasítás, a veszélyes hulladékok gyűjtését az „Utasítás a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és kezeléséről” munkautasítás szabályozza. A tervezett gazdasági területen olyan technológiák és tevékenységek telepítését tervezik, amelyek végzése során különleges kezelést igénylő hulladékok nagy mennyiségben nem keletkeznek. Az UNILEVER Magyarország Kft. kibővített telepén a jelenleg is végzett tevékenységhez hasonló hulladékok keletkezésére lehet számítani, ami a jelenlegi rendszerben kezelhető. Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

7.3.1.

Szakértői Iroda


13/31

VESZÉLYES HULLADÉKOK

Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelyén 2009-ben keletkezett veszélyes hulladékokat, és azok éves mennyiségét az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Veszélyes hulladékok és azok mennyisége 2009-ben Hulladék megnevezése

EWC 2009. évi mennyiség [kg] kódja

Kénsavas hulladék

060106*

293

Hulladék tonerek

080317*

26

Emúlzió

120109*

130

Fáradt olaj

130205*

117

Metil-etil-keton alapú hígító

140603*

74

Veszélyes hulladék csomagoló anyag (festékes dobozok stb.)

150110*

65

Kiürült spray-s flakonok

150111*

36

Olajos rongy

150202*

118

Szárazelemek

200133*

14

Összesen

873

A beruházás után új típusú hulladék keletkezése nem várható. A tervezett beruházás következtében a telephelyen keletkező veszélyes hulladékok (karbantartási hulladék, mint fáradt olaj, olajos rongy) éves mennyisége várhatóan minimálisan (0,5%) növekedni fog. Jelenleg a veszélyes hulladékok a telephely déli részén található zárt konténerben, kármentők felett, 200 literes hordókban kerülnek elhelyezésre. A konténer kb. 18 db 200 literes hordó elhelyezését teszi lehetővé. A konténer zárt, illetéktelenek számára nem hozzáférhető, a tárolt hulladékok kármentő tálcákon vannak elhelyezve, belőlük a szennyező anyag kijutása, csapadékcsatornába való bekerülése nem lehetséges. A meglévő telephelyen új, az érvényes jogszabályoknak (98/2001. (VI. 15.) Kormány Rendelet) megfelelően kialakított üzemi veszélyes hulladékgyűjtő hely kerül kialakításra. Ennek várható elhelyezkedését a 2. mellékletben csatolt részletes helyszínrajzon mutatjuk be. A tervezett beruházás működése során keletkező veszélyes hulladékokat is itt gyűjtik majd elszállításig. A tervezett és a jelenleg is üzemelő telephely veszélyes hulladékait együtt szállítják majd el. A veszélyes hulladékok nagyobb részét a Balatonfűzfői hulladékégetőben ártalmatlanítják, ahova a 2009-es évben az erre a szolgáltatásra megfelelő engedéllyel rendelkező Varga József vállalkozó szállította el. A használt szárazelemeket a veszprémi Közüzemi Zrt., saját telephelyére szállította el.

7.3.2.

NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

Az Unilever Magyarország Zrt. Veszprém, Kistó utca 5. szám alatti telephelyén a csomagolóanyagok és a technológia során keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtése külön történik a kommunális hulladékoktól. A vizsgált telephelyen 2009-ben keletkezett nem veszélyes hulladékfajták éves mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


14/31

Nem veszélyes hulladékok és azok mennyisége 2009-ben

Hulladék megnevezése

EWC kódja

2009. évi mennyiség [t]

Leselejtezett késztermék

020501

47,860

Esztergaforgács

120111

0,110

Műanyagforgács

120105

0,27

Hullámkarton

150101

1037,872

PE fólia

105102

53,640

Papír

200101

18,990

Csomagolási hulladék

150160

200 t

Kommunális hulladék

200301

500 t

Összesen

1858,499

A beruházás után a kommunális hulladék mennyisége változni fog, mivel a gazdasági területté minősíteni kívánt ingatlanon gyártó területet alakítanának ki, ami többlet létszámot igényel. A tevékenység során keletkező egyéb nem veszélyes hulladékok mennyisége szintén növekedik, tekintettel a megnövekedő termelési kapacitással járó csomagolóanyag, késztermék selejt mennyiségének növekedésére. A növekedés mértéke várhatóan kb. 20 % lesz. A papír hulladékot 2 db SP112 típusú tömörítő géppel tömörítik, majd konténerekben elszállítják. A tervezett telephelyen keletkező kommunális hulladékot (kb. 20 t/év) a jelenleg is üzemelő gyár hulladékaival együtt szállítják majd el. A kommunális hulladékokat jelenleg Barcza Géza egyéni vállalkozó szállítja el a veszprémi hulladéklerakó telepre. Az újrahasznosítható hulladékokat a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., valamint az Észak Dunántúli MÉH Zrt. szállítja el saját hulladékudvarába. Az üzemelés során képződött veszélyes és nem veszélyes hulladékok továbbra is csak az adott hulladéktípus szállítására és kezelésére feljogosított szervezetnek adhatók át megfelelő dokumentáció kíséretében („SZ” jegy, szállítólevél). A tevékenység során keletkezett hulladékokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét, elszállításuk időpontját és mennyiségét, a szállító és átvevő adatait. A tervezett gazdasági területen végzett műveletekből olyan hulladék keletkezése nem várható, amely a gyűjtése, kezelése során a környezetét elszennyezné.

7.4.

A TALAJ ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

A tervezett gazdasági területen nem terveznek olyan alapanyag, termék vagy hulladék tárolást, amelyből kockázatos anyag kerülhet a talajra vagy a felszín alatti vízbe. A tervezett technológiák, tevékenységek végzése során kiemelt szabályozást igénylő talajterhelés nem várható. A tervezett beruházásra a már meglevő telephely melletti, véderdő funkciójú ingatlanon kerül sor. Az építkezés és tereprendezés során kitermelt humuszt a telephelyen tervezik felhasználni, füvesített terület kialakításának céljából. Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelye érinti a veszprémi ivóvízbázist, a telephely a hidrogeológiai védőövezet „A” zóna határán belül található.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


15/31

A gyár területén legnagyobb mennyiségben jelen lévő veszélyes anyag a hűtőrendszerben felhasznált ammónia. A tervezett, funkcióváltással járó beruházást követően a felhasználásra kerülő ammónia mennyisége nem változik, mivel a területen hűtőházi bővítés nem lesz majd. A beruházás során kialakítandó raktárakban az anyagok, alkatrészek tárolása, épületen belül, megfelelő védelem mellett történik, a talajra, felszín alatti vizekre nem jelent kockázatot. A bővítés során új parkolót a szabályozási terv módosítással érintett területen nem terveznek. Az új gyárcsarnok körüli útvonal szilárd burkolatot kap, a csurgalékvizek róla megfelelő módon elvezetésre és kezelésre (olajfogó műtárgy beépítése) kerülnek, ami által megelőzhető a felszín alatti vízrendszer veszélyeztetése. A parkolók és útvonalak csapadékvíz elvezetési helyszínrajzát és rajta az olajfogó műtárgy elhelyezkedését a 4. mellékletben csatoljuk. A korábbi engedélyezi eljárásban részletezett tervezett beruházás során (lsd. Blautech Kft. 2010090902 számú dokumentáció, környezetvédelmi tervfejezet) egy új, a jogszabályoknak megfelelő üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely is kialakításra kerül, amely alkalmas lesz, hogy meggátolja a veszélyes hulladékok gyűjtőhelyen kívülre kerülését, a csapadék vizekkel történő továbbterjedését. Amennyiben a veszélyes hulladék a padozatra kerül, haladéktalanul össze kell gyűjteni, maradékát homokkal fel kell itatni; a felmert hulladékot és a szennyezett homokot 200 literes hordókban kell összegyűjteni, és a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni. A kárelhárítás során keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról soron kívül gondoskodni kell, a normál üzemállapotban keletkező hasonló jellegű hulladékokkal azonos módon, megfelelő engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással. Megállapítható, hogy a tervezett beruházás a felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából csekély kockázatot jelent. A fentebb leírt raktározási és hulladékgyűjtési mód a talaj és a felszín alatti vizek védelmének a biztosítására alkalmas.

7.5.

TERMÉSZETVÉDELEM

A tervezett beruházás és a telephelyen folytatott tevékenység nem érint természetvédelmi területet, sem terület nélkül védett természeti értéket. A véderdő kiváltásához az üzemeltető újabb területek vásárlásával biztosítja hogy a településen a zöldterület felülete ne csökkenjen.

7.6.

ZAJKIBOCSÁTÁS

Üzemi létesítmények zajkibocsátása A tervezett gyártócsarnok átnyúlna egy jelenleg véderdő funkciójú telek (hrsz.: 1952/17) területére. A terület és környezetének elhelyezkedését, valamint a felvett zajvédelmi megítélési pontok helyét a mellékelt helyszínrajz szemlélteti. A határoló területek beépítettségét és jellegét a 4.1. fejezetben részleteztük. Az üzemi létesítményektől származó várható zajterhelést a kritikus helyen lévő megítélési pontokon határoztuk meg. A vizsgálati pontok elhelyezkedését a mellékelt helyszínrajzon mutatjuk be. A felvett vizsgálati pontok adatai jele helye Az Avar u. 44. C/D sz. alatti F+1 szintes lakóépület É-i védendő emeleti M411 szobaablaka előtt 2 méterre felvett mérési pont Az Avar u. 48. A/B sz. alatti F+1 szintes lakóépület É-i védendő emeleti M412 szobaablaka előtt 2 méterre felvett mérési pont

magassága 4,5 méter 4,5 méter


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


16/31

Az érintett ingatlanon tervezett tevékenységet a 6. fejezetben mutattuk be. Zajvédelmi szempontból jelentősége a gyártócsarnok határoló felületein lesugárzott hangteljesítménynek van. A vizsgált telephely jelenlegi zajkibocsátása Az Unilever Magyarország Gyártó Kft. megbízása alapján a BLAUTECH Kft. 2009. április hónapban elvégezte a telephely környezeti zajkibocsátásának vizsgálatát és hatásterületének lehatárolását (mérési jegyzőkönyv azonosító: 2009041501, vizsgálati bizonyítvány azonosító: 2009041502). A telephely zajkibocsátása jelenleg egyetlen irányban sem haladja meg a határértékeket, így a zajvédelmi előírásoknak megfelel. A tervezett beruházásról elmondható, hogy abban az esetben felel meg a zajvédelmi előírásoknak, ha a telephely jelenlegi zajkibocsátását nem befolyásolja, tehát zajkibocsátása legalább 10 dB-el a jelenlegi zajkibocsátás alatt van. A vizsgálati pontokon meglévő jelenlegi zajterhelést a várható zajt bemutató táblázatokban közöljük és a várható eredő zajszint számításánál figyelembe vesszük. A 2009. április hónapban végzett mérési eredmények alapján a kritikus pont jelenlegi zajterhelését az alábbi táblázatban mutatjuk be. Megítélési A−hangnyomásszint a 411 megítélési ponton, a jelenlegi állapotban Megítélési A részterület jele Kritikus pont jele A−hangnyomásszint LAM (dB) nappal éjjel 4/1. M411 45 40 4/1. M412 43 37 A zajkibocsátási határérték meghatározása A település szabályozási terve alapján a vizsgált zajforrás környezetének zajvédelmi szempontú területi besorolása a 4/1. részterületen: „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület” Zajterhelési határérték : nappal LTH= 50 dBA éjjel LTH= 40 dBA A vizsgált zajforrás közvetlen hatásterülete nem áll fedésben egyéb üzemi, vagy szórakoztató létesítmény hatásterületével, ezért N = 0 db KN = 0 dB LKH = LTH


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


17/31

A funkcióváltáshoz kapcsolódó zajforrások leírása A tervezett gazdasági területre a Megbízó által tervezett B5 – Gyártócsarnok bővítmény épület egy része nyúlna át. Az üzemrészben a zajforrások a nappali és az éjszakai időszakban azonos módon működnek majd. A Gyártócsarnok bővítmény területén jégkrém gyártó gépsorokat (várhatóan 2 db) telepítenek majd. A gépsorok típusa jelenleg nem ismert, de a meglévő csarnokban végzett mérési eredményeink alapján az üzemterületen várható térbeli és időbeli átlagos belsőtéri A-hangnyomásszint értéke LB = 82 dB. A Gyártócsarnok bővítmény alapterülete 56,75 x 18,27 m2, magassága 9,42 méter. A K-i homlokzata a jelenleg építés alatt álló B4 csarnoképülethez kapcsolódik, így ezt a felületet a számítás során figyelmen kívül hagytuk. A homlokzatok 8,0 cm vastag PUR-habos hőszigetelésű ipari falpanelek, a tető 8,0 cm vastag PUR-habos hőszigetelésű tetőpanel. A külső határoló falak mögött és a tető alatt 20,0 cm vastag PUR-habos hőszigetelő födémpanel kerül beépítésre. A Ny-i homlokzaton 1 db 3 x 3 m2 felületű ipari kaput építenek be. A fenti létesítésen kívül jelenleg épülnek új üzemrészek, melyek egy korábbi építési engedélyezési eljárás során kaptak építési engedélyt. Ezen bővítések zajvédelmi munkarészét a BLUATECH Kft. által készített 2010012207 és 2010090902 számú szakértői vélemény részletezi. Mivel a bővítések zajterhelő hatását az alapállapoti zajmérési eredmény nem tartalmazza, ezek zajvédelmi hatását is ismertetjük és az eredő zajterhelés számításakor figyelembe vesszük ezen szakértői véleményben. A korábbi engedélyezési tervben szereplő, jelenleg építés alatt álló beruházásokat jelen szakértői véleményben újra nem ismertetjük, csupán a várható eredő zajszint számításnál mutatjuk be a várható zajterhelő hatásukat. A korábbi engedélyezési dokumentációban szereplő üzemrészek: B3 – Csomagolóanyag raktár B4 – Gyártócsarnok bővítmény B4 – Gép és Alkatrész tároló TR – transzformátorház bővítmény C3 – Kompresszorház III. M1 – MIX érlelő bővítmény D2 – Hűtőház bővítmény (a korábbi engedélyben szereplő D1 hűtőház bővítmény helyett) D3 – Hűtőház bővítmény D4 – Hűtőház bővítmény C4 – Kompresszorház IV. F2 – Kiadó RA – Raktár TT – Targonca töltő IR – Iroda A telephely várható zajkibocsátása A telephelynek a tervezett beruházás megvalósulását követő zajkibocsátását a jelenleg is üzemelő berendezések, a korábbi eljárás során engedélyezett, jelenleg építés alatt álló berendezések, valamint a telepítésre tervezett gépek zajkibocsátása határozza meg. A tervezett beruházás zajkibocsátását a B5 gyártócsarnokban kialakuló belsőtéri A-hangnyomásszint által az épületek határoló felületein lesugárzott A-hangteljesítményszint határozza meg.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


18/31

A számítások során alkalmazott összefüggések: - Az üzemépület egyes határoló felületei által lesugárzott A-hangteljesítményszintet az üzemrészek belsőtéri A-hangnyomásszintjéből kiindulva az alábbi képlet segítségével számítottuk: (1) LW = LB + 10lgS - 6 - RW , ahol LW LB S RW

a határoló felület által lesugárzott zaj várható A-hangteljesítményszintje, dB a helyiség átlagos, belsőtéri A-hangnyomásszintje, dB a felületelem mérete, m2 a felületelem súlyozott léghanggátlása, dB

- A vizsgálati pontokon fellépő, a tervezett beruházás zajforrásainak A-hangteljesítményszintje által okozott zajkibocsátási A-hangnyomásszintet a 25/2004. (XII.20.) KvVm rendelet alapján az alábbi képlet segítségével számítottuk: LK,i = LW + KIr + KΩ + Kr – Kd – KL – Km – Kn – KB – Ke (2) , ahol LK,i LW KIr KΩ Kr Kd KL Km Kn KB Ke

a vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajkibocsátási A-hangnyomásszintje a zajforrások várható A-hangteljesítményszintje a zajforrás iránytényezője a sugárzási térszög miatti korrekció a védendő homlokzati visszaverődéstől függő korrekció a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció a növényzet csillapító hatását kifejező korrekció a lakott terület beépítésének csillapító hatását kifejező korrekció zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége

- A zajforrások vizsgálati pontokon várható eredő A-hangnyomásszintjének (LAK) meghatározása:

n  LAK = = 10 * lg ∑ 10 0,1∗ LK ,i )   i =1 

(3)

,ahol: LK,i:

Az egyes zajforrások zajkibocsátási A-hangnyomásszintje

A terhelési ponton fellépő hangnyomásszint kialakulását befolyásoló korrekciók számítása: - A KIr (zajforrás iránytényezője) korrekció megállapítása a 25/2004. (XII.20.) KvVm rendelet 7. melléklet 2. ábrája alapján történt. - A KΩ (sugárzási térszög miatti korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII.20.) KvVm rendelet 7. melléklet 2. táblázata alapján történt, félgömbi terjedést alapul véve. - A Kr (védendő homlokzati visszaverődéstől függő korrekció) értéke 3 dB mivel a pontokat védendő homlokzat előtt vettük fel. - A Kd (távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció) számítása a következő összefüggés alapján történt: Kd = 20 lg (st/s0) + 11 , ahol s0 st

a vonatkoztatási távolság (1 méter) a vizsgálati pontok és a zajforrások távolsága (lsd. következő táblázat)


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


19/31

- A KL (levegő elnyelő hatását kifejező korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII.20.) KvVm rendelet 7. melléklet 3. táblázata alapján történt. A táblázatban 500 Hz frekvencián, 10 °C és 70 hr % légköri paraméterek mellett a levegő elnyelő hatása 1,93 dBA / 1 km. Ezt az értéket visszaszámoltuk a vizsgálati pontok és a zajforrások közti távolságra. - A Km (talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció) számítása a következő összefüggés alapján történt: Km = [4,8 – (2hm/st) * (17 + 300/ st)] , ahol st a vizsgálati pontok és a zajforrások távolsága (lsd. következő táblázat) hm a terjedési út közepes föld feletti magassága (lsd. következő táblázat) - A Kn (növényzet csillapító hatását kifejező korrekció) értékét 0 dBA-nak vettük, mivel a zajforrás és ezen vizsgálati pontok között növénysáv nem helyezkedik el. - A KB (terület beépítésének csillapító hatását kifejező korrekció) értékét 0 dBA-nak vettük, mivel a zajforrás és a vizsgálati pontok között beépített terület nem helyezkedik el. - A Ke (zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége korrekció értékét) 0 dBA-nak vettük, mivel a zajforrás és a vizsgálati pontok között zajárnyékoló létesítmény nem helyezkedik el. Számítási eredmények: Az alábbi táblázatban megadjuk az egyes épületek felületelemei által lesugárzott A-hangteljesítményszint számított értékét és a számítás során felhasznált alapadatokat. Az egyes épületek felületelemei által lesugárzott A-hangteljesítményszint számított értéke zajforrás zajforrás megnevezése LB S RW LW sorszáma (dB) (m2) (dB) (dB) 1 B5 gyártócsarnok D-i homlokzat szendvicspanel 82 172 25 73,4 2 B5 gyártócsarnok É-i homlokzat szendvicspanel 82 172 25 73,4 3 B5 gyártócsarnok Ny-i homlokzat szendvicspanel 82 526 25 78,2 4 B5 gyártócsarnok Ny-i homlokzat ipari kapu 82 9 20 65,5 5 B5 gyártócsarnok tető 82 526 25 78,2 A következő táblázatokban megadjuk a zajforrások által lesugárzott A-hangteljesítményszint értékét, a hangterjedés során fellépő korrekciók értékét, valamint a vizsgálati pontokon fellépő várható zajterhelés mértékét. A 411 vizsgálati ponton fellépő zajterhelés mértéke zajforrás sorszáma st hm LW +KIr +KΩ +Kr - Kd - KL (m) (m) (dB) (dB) (dB) (dB) (dB) (dB) 125 4,5 73,4 1 0 3 3 52,9 0,2 181 4,5 73,4 -20 2 3 3 56,2 0,3 153 4,5 3 78,2 -5 3 3 54,7 0,3 153 3 4 65,5 -5 3 3 54,7 0,3 153 7 5 78,2 -5 3 3 54,7 0,3 A korábban tervezett beruházások zajkibocsátása Telephely jelenlegi zajkibocsátása A vizsgálati ponton várható A-hangnyomásszint eredő értéke

- Km (dB)

Lt (dB)

3,4 3,9 3,7 4,1 3,1

11,8 – 9,5 2,5 10,2

29,9 40,0 40,4


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


A 412 vizsgálati ponton fellépő zajterhelés mértéke zajforrás sorszáma st hm LW +KIr +KΩ +Kr - Kd - KL (m) (m) (dB) (dB) (dB) (dB) (dB) (dB) 108 4,5 73,4 1 0 3 3 51,7 0,2 164 4,5 73,4 -20 2 3 3 55,3 0,3 136 4,5 78,2 -5 3 3 3 53,7 0,3 136 3 4 65,5 -5 3 3 53,7 0,3 136 7 5 78,2 -5 3 3 53,7 0,3 A korábban tervezett beruházások zajkibocsátása Telephely jelenlegi zajkibocsátása A vizsgálati ponton várható A-hangnyomásszint eredő értéke

20/31

- Km (dB)

Lt (dB)

3,2 3,8 3,5 4,0 2,8

13,3 – 10,7 3,7 11,5

29,9 37,0 37,8

Zajvédelmi hatásterület: A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható. Esetünkben ez az éjszakai időszak, a Blautech Kft. 2009041501 számú mérési jegyzőkönyve alapján. A2009041501 számú mérési jegyzőkönyvben részletesen közöljük a háttérterhelés vizsgálat eredményeit, valamint a hatásterület határát kijelölő zajszintek meghatározásának módját. Bemutatjuk továbbá térképen a hatásterület határát, valamint részletesen ismertetjük - táblázatos formában - a hatásterületen belül elhelyezkedő ingatlanokat. A tervezett beruházás a telephely jelenlegi zajkibocsátását nem befolyásolja, a jelenleg határértéken lévő zajterhelést nem emeli meg. Emiatt a hatásterület határait sem tolja el, így a hivatkozott dokumentációban szereplő hatásterület lehatárolás a tervezett beruházást követően is érvényes marad. A zajvédelmi hatásterület térképi ábrázolását a mellékletben csatolt rajzon jelenítettük meg. A vizsgált zajforrás hatásterületébe eső védendő és nem védendő ingatlanok címét, helyrajzi számát és funkcióját a Blautech Kft. 2009041501 számú mérési jegyzőkönyve tartalmazza. Az eredmények értékelése:

Vizsgálati pont jele 411 412

A telephely várható eredő zajkibocsátása a beruházás megvalósulása után LAM (dBA) Nappal Éjjel 45 40 43 38

Határérték LKH (dBA) Nappal 50 50

Éjjel 40 40

A vizsgált ingatlan gazdasági területbe vonását és a tervezett beruházások megvalósítását követően a telephely eredő zajkibocsátása a környezetvédelmi előírásoknak várhatóan megfelel. A tervezett beruházás a telephely jelenlegi zajkibocsátását nem befolyásolja. A fentiek alapján – a jelenlegi zajhelyzet, a határértékek és a várható zajkibocsátás figyelembe vételével – a 1952/17 hrsz-ú ingatlan gazdasági területté történő minősítése zajvédelmi szempontból javasolható.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


21/31

A tervezett gazdasági terület működéséhez kapcsolódó közúti szállítási forgalom várható zajkibocsátása A tervezett gazdasági terület létesítése és az ide telepített tevékenység mintegy 20 %-os termelésvolumen növekedést jelent. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi 50 db/nap kamion forgalom is növekszik, 10 db fordulóval naponta. A járművek a Kistó útról hajtanak rá a várost elkerülő körgyűrűre, majd a 8-as számú főforgalmi útra. A 8as számú főút részeként, a körgyűrű egy szakaszán közel elhalad a forgalom a Boglárka utcára számozott kisvárosias lakóterület mellett, attól kb. 30 méterre. A fenti szállítási forgalom a nappali 16 órás megítélési időben óránként 1,25 db kamion (III. akusztikai járműkategória) elhaladását jelenti. Q3n = 1,25 jármű / óra A közlekedés zajkibocsátását a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk meg, az út tengelyétől 7,5 méteres távolságban felvett referenciapontra: LAeq(7,5)i = (Kt + KD)i Kt értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottuk. Kti = 10*log(10Ai+Ki+Bi+10Ci+Di*log(vi)+10Ei+Fi*log(11+Pi)) A képletben használt állandók értéke: Az „A, B, C, D, E, F” jelű állandók értékét a rendelet 2. sz. mellékletének 4. táblázata alapján állapítottuk meg, a vizsgált járműkategóriára. A „K” állandó értékét a 6. sz. táblázatából vettük, „C” akusztikai érdességi kategóriájú útburkolat alkalmazásával. (K=0,49) A „P” állandó értékét a járműkategóriához tartozó terhelési paraméter 5. sz. táblázata alapján határoztuk meg, egyenletesen áramló forgalom és vízszintes terep (c=0%) alkalmazásával. (p=4) A „v” értéke a szállító járművek várható sebessége (80 km/h) Kt értéke a fentiek alapján: 88,0 dBA KD értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottuk. (KD)i = 10 log (Qi/v) – 16,3 , ahol Q a járműkategóriához tartozó forgalomnagyság A „v” értéke a szállító járművek várható sebessége KD értéke a fentiek alapján: - 34,4 dBA A fentiek alapján, a közúti szállítási forgalom zajkibocsátása a szállítási útvonal referencia pontján, a számítás során figyelembe vett útszakaszjellemzők mellett, a nappali időszakban, az elhaladás 1 órás időtartamára vonatkozóan: LAeq(7,5)g = 53,6 dBA A számítások során abból indultunk ki, hogy a teljes számítási útszakaszon a forgalmi jellemzők, az útburkolat, az emelkedési viszonyok és a terjedést befolyásoló tényezők állandóak. Az 1 órás időtartamra számított egyenértékű A-hangnyomásszint egyben a kérdéses napszakra vonatkozó megítélési időre is érvényes, mivel az adott napszak minden egyes órájához a megadott forgalomnagyságot rendeltük. A lakóterületek legkisebb távolsága a szállítási útvonal akusztikai tengelyétől: 30 méter.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


22/31

A lakóterületen fellépő, szállítási forgalomtól várható zajszintet a forgalom referenciaponton várható zajkibocsátási A-hangnyomásszintjéből számítottuk, a távolságtól függő korrekció és a hangvisszaverődéstől függő korrekció figyelembe vételével. A számítások során a növénysáv, a talaj- és a meteorológiai viszonyok, a hangárnyékolástól és az adott útszakasz látószögétől függő korrekciót figyelmen kívül hagytuk. A védendő létesítmény előtt fellépő, várható eredő zajszint számítása a következő összefüggés alapján történt: LAeq,i = LAeq(7,5)i + Kd,i + Kh,i , ahol Kd a távolságtól függő korrekció Kh a hangvisszaverődésektől függő korrekció A Kd korrekció (távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció) értékét a Kd = C * log7,5/d összefüggés alapján számítottuk. A C állandó értékét (15,0) a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. számú melléklete alapján határoztuk meg, a forrás és a megítélési pont között akadálytalan terjedést és hangelnyelő tulajdonságú területet alapul véve. A fentiek alapján Kd értéke: - 9,0 dBA A Kh a hangvisszaverődésektől függő korrekció értéke: 3 dB

A vizsgálati pontokon várható, a többlet szállítási forgalomtól származó zajszint a fentiek alapján: LAM,kö (nappal) = 48 dB A fenti zajszintek a lakóterületen csak a nappal időszakban érvényesülnek, mivel az éjszakai időszakban (2200 – 600) a szállítás szünetel. A jelenlegi közúti zajterhelés: A lakóterület jelenlegi közúti zajterhelését a Blautech Kft. 2008. szeptember, október hónapban műszeres méréssel vizsgálta. A mérések alapján kiállítottuk a 2008110403 számú mérési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv adatai alapján a Boglárka utcában elhelyezkedő lakóterület jelenlegi közúti közlekedési zajterhelése LAM,kö (nappal),jelenleg = 60 dB A vizsgálat idején a következő forgalom volt jellemző a lakóterüelt mellett elghaladó útszakaszra I. járműkategória: 700 db / óra II. járműkategória: 42 db / óra III. járműkategória: 68 db / óra A közúti zajterhelés határértékei: A szállítási forgalom környezetében a közúti közlekedési forgalom által érintett lakóépületek zajvédelmi szempontú területi besorolása: „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” A zajvédelmi szempontú területi besorolás figyelembe vételével, a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei az érintett közút I. rendű főút jellege alapján: A zajterhelési határérték:

nappal: éjjel:

65 dBA 55 dBA Szakvélemény azonosító jele: 2010101806

Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


23/31

A várható eredő közúti zajterhelés értékelése: Várható közúti Jelenlegi közúti Eredő közúti zajterhelés LAM,kö zajterhelés LAM,kö zajterhelés LAM,kö számított (dBA) jelenlegi (dBA) eredő (dBA) Nappal Nappal Nappal 48

60

60

Zajterhelési határérték LTH (dBA) Nappal 65

A tervezett beruházás megvalósítását követően, az üzemelési időszakra jellemző közúti közlekedés számított zajkibocsátása és a jelenlegi közúti közlekedési zajkibocsátás összevetése alapján az alábbiakat állapítottuk meg. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó nappali szállítási forgalom alatta marad a vonatkozó határértékeknek, továbbá a jelenlegi, közúti forgalomtól származó zajterhelés mértékét nem növeli, az eredő zajterhelést nem befolyásolja. A tervezett beruházás nem okoz az érintett közutak mellett 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást sem a nappali, sem az éjszakai időszakban, így a beruházásnak közvetett hatásterülete nincs.

8. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Az Unilever Magyarország Kft. 2010. 07. 08.-án, 1844/5/2010 szám alatt módosított építési engedélyt kapott. A kivitelezés a kiadott építési engedélynek megfelelően jelenleg is folyik. (Ez az engedély az alábbi bővítmények építésére vonatkozott: gyártócsarnok, csomagolóanyag érkeztető, mix érlelő, trafóház, hűtőház és kompresszorház). Emellett jelenleg egy hűtőházi épületegyüttes terve is elkészült, ezzel kapcsolatban jelenleg építési engedélyezési eljárás van folyamatban. A közeljövőben az Építtető újabb gyárbővítéseket tervez, elsősorban a gyártócsarnokot és a hűtőházat szeretné bővíteni. Az ingatlan jelenlegi területének nagysága nem teszi lehetővé a szándékolt bővítéseket, ezért a telek bővítését telekvásárlással oldották meg. A bővítések így megvalósíthatók. A tervezett mutatók (beépítési százalék, zöldfelületi mutató) így megfelelnek az előírtaknak. A megvásárolt, hrsz. 1952/17 cím alatti telek azonban véderdő funkciójú és a tervezett gyártócsarnok építését ez a területi funkció nem teszi lehetővé. A tervezett gyártócsarnok megvalósításához szükséges a település szabályozási tervének módosítása, vagyis a jelenleg véderdő besorolású ingatlan átsorolása gazdasági területté. A módosítással érintett ingatlan területe: 8200 m2 (0,82 ha). A tervezett tevékenység nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá. A tervezett gazdasági területre a Megbízó által tervezett B5 – Gyártócsarnok bővítmény épület egy része nyúlna át. A Gyártócsarnok bővítmény területén jégkrém gyártó gépsorokat (várhatóan 2 db) telepítenek majd.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


24/31

VIZEK IGÉNYBEVÉTELE ÉS TERHELÉSE Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelyének a vízellátása jelenleg a városi ivóvízhálózatból történik, melynek az üzemeltetője a BAKONYKARSZT Zrt. A telephely saját vízkivételi művel nem rendelkezik. A vízellátás a tervezett beruházás után is megoldható lesz a városi ivóvízhálózatból. A tervezett beruházások (mindhárom projekt) megvalósulását követően a szociális jellegű vízigény a megnövekedő dolgozói létszámból adódóan várhatóan meg fog növekedni, mintegy 20 % + 20%-al. Mintegy 20 + 20 %-os növekedés várható a technológiai célú vízfelhasználás tekintetében is, elsősorban a termelésvolumen növekedés miatt. A technológiai szennyvíz várható mennyisége a már engedélyezett, jelenleg építés alatt álló beruházás, valamint az új ingatlanon tervezett további fejlesztés figyelembe vételével együttesen mintegy évi 64 000 m3. A technológiai szennyvíz előkezelését és közcsatornába bocsátását a szomszédos Veszprémtej Zrt. biztosítja. Az automatizált előkezelő egy ICI típusú, flotációs elven működő zsírtalanító berendezés. Kapacitását a tervezett fejlesztések együttesen sem használják ki, a megnövekedett szennyvíz előkezelési igényt a Veszprémtej Zrt-vel egyeztetni kell. A keletkező kommunális szennyvizet a telephely szennyvízcsatornáján egy mérőórán keresztül a városi közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba vezetik, mennyisége a területbővítést követő beruházás után mintegy 20 + 20 %-os mértékben fog növekedni, figyelembe véve a jelenleg futó 2 beruházást és a vizsgálat során figyelembe vett beruházást. Elvezetése továbbra is az eddigi módon történik majd. A gyár területére eső csapadékvizeket kiépített csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a nyílt rendszerű Kistó utcai árokba vezetik, ami az összegyűjtött városi csapadékvizekkel együtt a Házgyári úti árokba, majd a Békatói-árokba jut. A tervezett területbővítést követően, a 1952/17 hrsz. alatti ingatlanon képződő csapadékvizek is a Kistó utcai árokba kerülnek majd, kiépített csapadékvíz elevezető rendszeren keresztül. Szükség esetén a szennyezőanyag telephelyről történő kijutása a csapadékelvezető rendszer utolsó aknájában elvégzett lokalizációval meggátolható. A tervezett gazdasági területen parkolót nem létesítenek, a tervezett gyártócsarnok által keltett termelésvolumen növekedést a korábbi beruházások során bővített kamionparkoló kiszolgálja. A kamionforgalom által majd igénybe vett 12 férőhelyes kamionparkoló megfelelő burkolattal történő ellátását és a csurgalékvizek elvezetésének, illetve az olajfogó műtárgy kiépítésének megvalósítását a hűtőház bővítés keretében fogja az Unilever Magyarország Kft. elvégezni.

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁS Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelyén jelenleg nem üzemel légszennyező pontforrás. A szabályozási terv módosításával érintett ingatlanon sem tervezik új pontforrás létesítésével járó technológia bevezetését. A tervezési területen nem építenek új hűtőházat, így a tervezett szabályozási terv módosítás nem érinti a hűtőrendszerben felhasznált ammónia, mint hűtőközeg szükséges mennyiségét és tárolásának módját. A tervezett gazdasági terület létesítése és a tervezett, mintegy 20 %-os termelésvolumen növekedés a jelenlegi 50 db/nap kamion forgalmat is megnöveli, 10 db fordulóval naponta. A szállítási útvonal környezetében a várható forgalomból eredő légszennyező anyag kibocsátás számottevően nem növeli meg a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációit. A várható terhelések minden légszennyező komponens tekintetében a határérték alatt maradnak. Szakvélemény azonosító jele: 2010101806 Szabályozási terv módosítás - Unilever Magyarország Kft.

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


25/31

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A tervezett gazdasági területen olyan technológiák és tevékenységek telepítését tervezik, amelyek végzése során különleges kezelést igénylő hulladékok nagy mennyiségben nem keletkeznek. Az UNILEVER Magyarország Kft. kibővített telepén a jelenleg is végzett tevékenységhez hasonló hulladékok keletkezésére lehet számítani, ami a jelenlegi rendszerben kezelhető. A tervezett beruházás következtében a telephelyen keletkező veszélyes hulladékok (karbantartási hulladék, mint fáradt olaj, olajos rongy) éves mennyisége várhatóan minimálisan (0,5%) növekedni fog. A meglévő telephelyen új, az érvényes jogszabályoknak (98/2001. (VI. 15.) Kormány Rendelet) megfelelően kialakított üzemi veszélyes hulladékgyűjtő hely kerül kialakításra. A tervezett beruházás működése során keletkező veszélyes hulladékokat is itt gyűjtik majd elszállításig. A tervezett és a jelenleg is üzemelő telephely veszélyes hulladékait együtt szállítják majd el. A beruházás megvalósulása után a kommunális hulladék mennyisége változni fog, mivel a gazdasági területté minősíteni kívánt ingatlanon gyártó területet alakítanának ki, ami többlet létszámot igényel. A tevékenység során keletkező egyéb nem veszélyes hulladékok mennyisége szintén növekedik, tekintettel a megnövekedő termelési kapacitással járó csomagolóanyag, késztermék selejt. A növekedés mértéke várhatóan kb. 20 % lesz. A tervezett telephelyen keletkező kommunális hulladékot (kb. 20 t/év) a jelenleg is üzemelő gyár hulladékaival együtt szállítják majd el. Az üzemelés során képződött veszélyes és nem veszélyes hulladékok továbbra is csak az adott hulladéktípus szállítására és kezelésére feljogosított szervezetnek adhatók át megfelelő dokumentáció kíséretében („SZ” jegy, szállítólevél). A tevékenység során keletkezett hulladékokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét, elszállításuk időpontját és mennyiségét, a szállító és átvevő adatait. A tervezett gazdasági területen végzett műveletekből olyan hulladék keletkezése nem várható, amely a gyűjtése, kezelése során a környezetét elszennyezné. TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A tervezett gazdasági területen nem terveznek olyan alapanyag, termék vagy hulladék tárolást, amelyből kockázatos anyag kerülhet a talajra vagy a felszín alatti vízbe. A tervezett technológiák, tevékenységek végzése során kiemelt szabályozást igénylő talajterhelés nem várható. A tervezett beruházásra a már meglevő telephely melletti, véderdő funkciójú ingatlanon kerül sor. Az építkezés és tereprendezés során kitermelt humuszt a telephelyen tervezik felhasználni, füvesített terület kialakításának céljából. Az Unilever Magyarország Kft. Veszprém, Kistó u. 5. alatti telephelye érinti a veszprémi ivóvízbázist, a telephely a hidrogeológiai védőövezet „A” zóna határán belül található. A beruházás során kialakítandó raktárakban az anyagok, alkatrészek tárolása, épületen belül, megfelelő védelem mellett történik, a talajra, felszín alatti vizekre nem jelent kockázatot. Megállapítható, hogy a tervezett beruházás a felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából csekély kockázatot jelent. A fentebb leírt raktározási és hulladékgyűjtési mód a talaj és a felszín alatti vizek védelmének a biztosítására alkalmas.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


26/31

TERMÉSZETVÉDELEM A tervezett beruházás és a telephelyen folytatott tevékenység nem érint természetvédelmi területet, sem terület nélkül védett természeti értéket. A véderdő kiváltásához az üzemeltető újabb területek vásárlásával biztosítja hogy a településen a zöldterület felülete ne csökkenjen. ZAJVÉDELEM A vizsgált telephelynek a tervezett beruházás megvalósulását követő zajkibocsátása a környezetvédelmi előírásoknak várhatóan megfelel. A tervezett beruházás a telephely jelenlegi zajkibocsátását nem befolyásolja. A fentiek alapján – a jelenlegi zajhelyzet, a határértékek és a várható zajkibocsátás figyelembe vételével – a tervezett beruházás zajvédelmi szempontból javasolható. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó nappali szállítási forgalom alatta marad a vonatkozó határértékeknek, továbbá a jelenlegi, közúti forgalomtól származó zajterhelés mértékét nem növeli, az eredő zajterhelést nem befolyásolja. A tervezett beruházás nem okoz az érintett közutak mellett 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást sem a nappali, sem az éjszakai időszakban, így a beruházásnak közvetett hatásterülete nincs. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Unilever Magyarország Kft. tervezett területbővítésével járó várható kibocsátások semmilyen tekintetben sem lépik túl a megengedett határértékeket. A várható kibocsátások minden tekintetben alacsony szinten maradnak. A tervezett létesítmény tehát a környezet minőségének romlása nélkül üzemeltethető lesz. Az tervezett gazdasági terület környezetét, kialakítását és a telepítésre tervezett technológiák várható hatását vizsgálva a tervezett helyen történő kialakításával szemben kizáró okot nem találtunk. A terület átsorolását követően, a tervezett építkezések megkezdése előtt építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Ennek során részletes környezetvédelmi tervfejezetet kell elkészíteni, melyben már a telepítés részleteinek ismeretében lehet a további, esetlegesen szükséges előírásokat megtenni.

Veszprém, 2010. október 27. A vizsgálatot vezette és a jelentést összeállította: .................................................... Bárány Lajos környezetmérnök A vizsgálatban közreműködött: .................................................... Kovács Anita környezetmérnök Felelős vezető: .................................................... Németh Zoltán ügyvezető igazgató környezetvédelmi szakértő SZKV 19-0457/2015


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Átnézeti helyszínrajz


Részletes helyszínrajz az új épületegyüttes feltüntetésével


Közműrajz a jelenlegi csapadékelvezető hálózat feltüntetésével


A parkolók csapadékvíz-elvezetési helyszínrajza


27/31

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


28/31

1. számú melléklet ÁTNÉZETI HELYSZÍNRAJZ

2. irány

Jelmagyarázat: Mérési pont

1. irány

M ~ 1 : 4580

Tervezett B5 Gyártócsarnok

3. irány

É

A jelenlegi telekhatár

4. irány

A tervezett bővítéssel érintett terület Hatásterület határa Védendő homlokzat

VKSZ ZRt.

Véderdő sáv

1955.

Gépészeti berendezések Zajvédő domb

24.

412

411 38. A/B/C

36. A/B

34.

A/B

32.

A/B

30. A/B

28.

26. A/B

A/B

40. 42. A/B-C/D 44. A/B-C/D 46. A/B-C/D 12. 48. A/B-C/D 11. A/B-C/D 50. 52. A/B-C/D 54. A/B-C/D A/B-C/D 14. 10. 9. 13.11. 9. 15. 12. 19. 17. 8. 13. 51. 25. 23. 21. 2. 10. 6. 11. 4. 8. 49. 6. 9. 4. 6. 47. 14. 7. 8. 2 45. 10. 12. 4. 5. 13. 10. . 43. 12. 4/1. részterület 2. 3. 14. 11. 18. 8. 16. LKH = nappal 50 dB 1. 41. 9. 6. 14. 7. éjszaka 40 dB 4. 39. 5. 37. 2. 12. 3. 35. 10. 1. 33. 8. 31. 6. 29. 27. 4. 2.


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


2. számú melléklet RÉSZLETES HELYSZÍNRAJZ

Tervezett veszélyes hulladék gyűjtőhely


29/31

BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


30/31

3. számú melléklet KÖZMŰRAJZ A JELENLEGI CSAPADÉKELVEZETŐ HÁLÓZAT FELTÜNTETÉSÉVEL


BLAUTECH Kft.

Szakértői Iroda


4. számú melléklet A PARKOLÓK CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI HELYSZÍNRAJZA


31/31

Örökségvédelmi hatástanulmány

Veszprém,

Kistó utca, belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv területfelhasználásának és szabályozásának módosításához

Készítette: Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő

(Iktsz.: 8166-5/2009.)

Mercedes és Társa Bt. Budapest, 2010. november

1

1. Vizsgálat: Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező terület a Veszprém város É-i részén, a Dózsaváros fölött kialakult Iparváros területén helyezkedik el.

a) történelem: Veszprém városának napjainkig tartó folyamatos települési élete tulajdonképpen a honfoglalással kezdődik. A térség a honfoglalást követően – a fejedelmi leszármazottak Jutas, majd később Fajsz révén – a Kárpát-medencében megtelepülő magyarság egyik fejedelmi szálláshelye lett1. A fejedelmi központ kialakulásában minden bizonnyal szerepet játszhatott a természetföldrajzi adottság – a Sédfolyó –, továbbá a Dunántúlt ÉK-DNy irányban átszelő római kori nagyút használatban maradt nyomvonala,

melyet

„…Óbuda–Martonvásár–Velence–Fehérvár–Berhida

(akkor:

Berénhida)-

Peremarton–Veszprém–Almád (ma: Monostorapáti)–Tapolca–Keszthely–Zalavár–Magyaród–Kolon (ma: puszta Balatonmagyaródtól délre)–Komár–Kanizsa–Zákány vonalon…” jelöl ki a kutatás2. Máig tisztázatlan a veszprémi vár eredete: elképzelhető, hogy a vidéken megtelepülő magyarság egy korábban, a VIII-IX. században emelt erődítményt vett birtokába3, tehát a szálláshely központ egy már meglévő objektum köré szerveződött, s elképzelhető az is, hogy a várat a magyarság emelte4. A X. században „Géza kezébe kerítette az egykor Fajsz fejedelem bírta Veszprém-várat…, s ezt Saroltnak engedve át, alapítója lett a királynéi székhely intézményének. Sarolt tevékenységéhez kapcsolható a várbeli Szent György-körkápolna építése.”5 Veszprém városának kibontakozásához mindezek mellett hozzájárult az is, hogy a település a XI. század elejétől kezdve ispánsági központ és több vármegyére kiterjedő püspökség székhelye lett. A Betekints-völgyi görög apácakolostor letelepítését az 1010-es évek végén éppúgy magyarázza a megjavult és szövetségi szintre emelt magyar-görög viszony, mint Veszprém királynéi székhelyből adódó települési jelentősége: Imre „…kiskorú menyasszonya, a név szerint nem ismert bizánci hercegnő… Gizella királyné székhelyére került, ahol a gyermek Imre herceg anyja mellett nevelkedett…”6 „A középkori vár kiépítésének az ideje meglehetősen bizonytalan. Az 1002-es civitas=vár értelmű említés után 1206-ban terra castri, 1237-ben comes castri alakban szerepel. 1242-ben alkalmazzák rá a castrum elnevezést, sőt 1307-ben castrum Omnium Sanctorumról is hallunk. A vár középkori alaprajzát az 1566-os ostrom után készült felmérések őrizték meg. Ezek szerint a Várhegy domborzatát követő falakkal körülvett vár két részre oszlott: É-i részén volt a belső vár a legfontosabb épületekkel (székesegyház, püspöki palota), D-i részén pedig a külső vár, mely az említett castrum

Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Gondolat Budapest, 1983. 436. oldal. Ikits, Tamás szerk: Veszprém megyei közutak története. (Felelős kiadó: Vági István a Veszprém megyei Közúti Igazgatóság vezetője.) 19. oldal. 3 Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957. 15. oldal. 4 Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Gondolat Budapest, 1983. 195. oldal. 5 i.m.: 102. oldal. 6 i.m.: 321. oldal. 1 2

2

Omnium Sanctorummal azonos. A két részt fal választotta el, középen köríves bástya mögött meghúzódó kaputoronnyal.”7 A veszprémi Vár körül kialakult váraljatelepülések közül „…homályos eredetű, de a körülötte talált leletek alapján XI. századi alapításúnak számít és történelmi sorrendben másodiknak mondható a Szent

Miklós-egyház.

Körülötte

alakult

ki

idők

folyamán

az

első

veszprémi

külváros,

a

Szentmiklósszeg.”8, amelynek „…központja a Kama-kút (a későbbi Koma-kút)…” körzetében volt.9 A Vártól D-re elhelyezkedő Szentmiklósszegtől eltekintve a váralja települések elsősorban a Vár ÉNy-i körzetében jöttek létre. „Az újabb nyomok a vártól északra, a Balácáról Pogánytelekre vivő útvonal környékén kerültek elő; az útvonal eredete is még a római korra tehető. A Szenttamásfalva nevű püspöki városrészről, amelyet 1237-ben említenek először a mai Dózsavárost magában foglaló területen, az 1488-as összeírásban is hallunk. Kezdetben csak „mező” megjelöléssel illették, de jelentőségében fokozatosan emelkedve, 1370-ben már „vásáros” hely, tehát lakossága elég nagyszámú. 1489-ben országos vására van, ahol vámot is szednek, majd 1503-ban a király még egy országos vásárt engedélyez számára. Ez az egyetlen középkori külvárosi település, amelynek templomát az oklevelek nem említik.”10 „Tragikus történelmi eseményt, a tatárjárást idézi a várhoz legközelebb eső, időrendben negyedik középkori veszprémi városrész a Szentkatalinszeg (Zenth-katherina azzonzege), az 1240-ben domonkos apácák részére alapított Szent Katalin-zárda környékén, a Benedek-hegy alatti Séd-szakasz két oldalán. Itt élt IV. Béla királynak és feleségének – a tatárjárásból való megmenekülésük emlékére tett fogadalmuk megvalósításaként –, leánya, a későbbi szentek sorába emelt Árpádházi Margit, négytől tízéves koráig, 1246-tól 1252-ig. A Benedek-hegy alatti, a várból jól látható romos, gótikus zárdatemplommaradvány Veszprémnek „legépebb” Árpád-kori műemléke…E városrészen keresztül vezetett az út Jutasra. Gazdasági jelentősége, hogy közelében volt a középkori Veszprém egyik piactere: a vár hátsó, kiskapujától levezető útnak a vár alatti kiszélesedésében, a másik városrészből, Szenttamásfalváról vezető főút mellett (a mai Jókai utca).”11 „A legújabb kori Dózsaváros déli részén, a völgy fölött egy több száz éves öreg hársfa lombjai mögött, a Völgyhídról jól látható templom áll. 1912-ben épült, annak a korábbi templomnak helyére, amit 1740-ben Pöstényi Mihály kanonok létesített. Az utóbb említett templom a török időkben régibb egyház megmaradt szentélye körül épült meg. Ez az első, elpusztult templom volt a vártól északra kialakult másik településnek, a már említett Szenttamásfalvától nyugatra létesült ötödik külvárosnak, Szentmargitszegnek „Szent Margit” plébániatemploma. A helytörténeti kutatás 1318-tól tud létezéséről, habár jóval régibb. Környéke, már a XIV. század közepétől betelepült, lakott. Magyarország régészeti topográfiája 2. Főszerk.: Gerevich László. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Szerk.: Éri István. Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. 225. oldal. 8 Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 12. oldal. 9 Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957. 24. oldal. 10 i.m.: 12. oldal. 11 i.m.: 12. oldal. 7

3

Városföldrajzi jelentősége: e templom alatt, a ma is álló és még 1789-ben emelt iskola helyén ágazott el a város egyik középkori főútja kétfelé. A mai iskolától a Völgyhíd felé kanyarodó darabja a „Menyekére vezető”, az iskola előtt a Szabad Nép utca folytatásaként Szombathely felé vivő útszakasz pedig, az „Essegvár, Bánd felé” vezető út volt. E terület, a mai Dózsaváros régebbi megnevezése: Temetőhegy, mert a templom dombján volt a XVII. századvégi, legrégibb ismert veszprémi köztemető. …a hatodik külváros a mai Buhim-völgy területén volt a középkorban. A „váralja” keleti felét helyrajzi szempontból két kisebb település alkotja a középkor folyamán. Egyik a sokat vitatott „Büdöstó” környéke, a vár alatti iskolai sporttelep és a körülötte levő utcák helye az ennek közelében feltételezett és még problematikusabb „Keresztelő Szent János” egyházzal, ami a török kori harcokban elpusztult. A másik a középkori káptalani városrész, amit az oklevelek „Sárszeg” néven említenek – a tulajdonképpeni „Sárszeg-hegy”. A két helyet átszeli a Séd (Veszprémvize). Mind a Büdöstó völgye, mind a káptalani birtoklású Sárszeg (Saarzeg, Sarzeg, Sarzegh) a fennmaradt adatok szerint a XIV. századtól benépesült, lakott helyek, szántóföldekkel, rétekkel, gyümölcsösökkel. Az egyik főút, a „strata publica” mentén, a Veszprémből Kádártára vivő útvonalon feküdtek.”12 A középkori Veszprémet tehát több település alkotta. A nagyobbrészt a Vár É-i karéjában kialakult településhálózatnak az egyik fő szerkezeti eleme, csomópontja maga a Vár volt, a másik pedig, Sédfolyó, a harmadik elem pedig, a településközi úthálózat, amely az ÉNy-DK-i tengelyállású Várhegy DK-i előterében futott össze. A másfél száz éves magyarországi török uralom Veszprém városának az országos településhálózatban betöltött korábbi szerepét és jelentőségét alaposan megváltoztatta. Buda 1552. évi eleste után a veszprémi püspök elhagyta a települést, székhelyét Sümegre tette át, és csak 1628-ban költözött vissza Veszprémbe. A város – vára révén – a Balaton környéki végvárrendszerbe tagozódott13: hosszú időn keresztül a fejlesztéseket – erődítéseket – alapvetően a védelmi szempontok határozták meg; az erődítési munkálatok érthető okokból elsősorban a Várra korlátozódtak. „A török kiűzetése után Veszprém a pusztulás képét mutatta. Végvári helyzetében – 1552-től 1683-ig ötször volt török kézen, vagyis tízszer cserélt gazdát a török és magyar seregek között. Ezekhez a harcokhoz kell hozzászámítani a sikertelen ostromokat és az ország belső megosztottságának pártharcai során a török idők előtt – főként 1537-ben Török Bálint- és a török idők után – 1704-ben Heister seregétől – elszenvedett pusztításokat. A romos város megmaradt erődítéseit 1702-ben Lipót országos rendelete romboltatja le. Így pusztul el Veszprém hősi korszakának szimbóluma: a bástyákkal megerősített Vár erődműve, amelyet ekkor

i.m.: 13. oldal. Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén 1541 -1566. Veszprém Megyei Múzeumok közleménye. 11. 1972. IV. 06. 3. 12 13

4

híres, erős várnak ismertek országszerte. Lerombolják a nagy- és kiskaput, a Vigyázó-torony kivételével a tornyokat, a külső védőműveket, valamint a bástyák és a falak nagy részét…”14 A város XVIII. századi átépülése és a Várat övező települések területi terjeszkedése a Rákócziszabadságharcot követő politikai nyugalommal veszi kezdetét. A védelmi funkcióját veszített vár egyházi rezidenciális központtá való át- és újjáépítése szinte az egész XVIII. századot átfogja, és belenyúlik a XIX. századba is. „A XVIII. század első felére esik a temetőhegyi városrész első kiépülése, ahol németek telepednek meg…Ez a városrész eredetileg nyilván a középkori Szent Tamásfalvához csatlakozott, az akkori Jutasi út (Vörös Október utca) nyugati oldalán. Mikor azután Mária Terézia 1741-ben három országos vásárt engedélyez a káptalannak a Tizenháromváros részére, ennek határai kiterjednek a Séd balpartjának többi településére.”15 „A Vár nagyvonalú átalakulásához képest a tulajdonképpeni város fejlődését elsősorban a területi növekedés jellemzi. Bezárul a Vár körül a városrészek gyűrűje. Az újabb piac környéki városrész összenő a Buhim völgyi középkori Szent Iván városrész maradványaival. A település átterjed a Cserhát városrészre, melynek helyén még a török időkben is erdő állott. Kiépül a Palotai út új bekötőszakasza (a mai Kossuth Lajos utca), mely 1740-ben Vásárállás néven szerepelt. Vásárok alkalmával a Vásárállás utca és déli környezete, a Vásárállás – mely utóbb Vásártérré alakul – a kocsik felállásának szokásos helyévé válik. Utoljára – a század vége felé – déli irányban összeépül a középkori Koma-kút téri település a Piac tér tájékával; és beépül a Jeruzsálemhegy, ahol 1783-ban az itteni református lakosság nagyobb száma miatt külön temető létesítése válik szükségessé.”16 A város XVIII. század végi állapotát az 1783-1785. évi I. katonai felmérés örökítette meg. A térképről kitűnik a Séd-folyó mentén elterülő, magaslatokra és a magaslatok közötti völgyekbe települt város úthálózati csomópont jellege. A településközi viszonylatok a XVIII. század nyolcvanas éveinek közepén a következők: Kádárta felől (a Kádártai úton át), Várpalota felől (a Budapesti úton át), SzékesfehérvárBerhida

felől

(nagyjából

a

mai

Ady

Endre

úti

nyomvonalon

keresztül17),

Balatonalmádi-

18

Szentkirályszabadja felöl (az Almádi – Bajcsy Zsilinszky Endre utca útvonalon át ), Alsóörs – Felsőörs és Csopak felöl (a Füredi út – Mártírok útja nyomvonalon keresztül), Fajsz felöl (az út városi szakasza ismeretlen), Tapolca – Nagyvázsony felől (a József Attila – Egyetem utca nyomvonalon), Városlőd –

14

Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957. 46. oldal. . i.m.: 48. oldal. 16 i.m.: 50-51. oldal. 17 „Fehérvár felől az út nem Palotán, hanem Peremartonon, Berhidán át érkezett, de nem a mai Kossuth Lajos utca vonalán érte el a főutat, hanem a Köztársaság tér déli oldalának helyén vezetett a mai Rákóczi tér területére, ahol a Szabadja felől érkező út csatlakozott hozzá.” i.m.: 16. oldal. 18 „A szabadjai út, még a XVIII. században is, a mai Vörösmarty teret kelet felől nagy ívben megkerülve és a fehérvári úttal egyesülve, vezetett a mai Bajcsy-Zsilinszky út erős emelkedésű szakaszának délkeleti végéhez, ahonnan a jelenlegi út vonalán ereszkedett le a Szabadság tér helyére és kötött bele a főútba.” i.m.: 16. oldal. 15

5

Bánd felől (a Pápai út – Eszterházy Antal utca – Jókai Mór utca útvonalon keresztül), és Zirc – Jutas felöl (a Tüzér utcán át). A XIX. század folyamán folytatódik a város területi terjeszkedése. Jelentős esemény volt a város életében

a

vasút

megtelepedése.

„A

székesfehérvár-celldömölki

vasútépítés

alkalmával

a

Vaspályatársaság ajánlata a városi tanács többségének tiltakozását váltotta ki. Időközben a vasúttársaság a káptalan 63 000 holdas jutaspusztai birtokából vásárolta meg a módosított terv megvalósításához szükséges területet, melyen 1870-ben felépítette a jutasi pályaudvart. Az itt átvezetett vasútvonal mentén a vasúttársaság megtakarította ugyan a Sédvölgy bevágásos szakaszának költséges áthidalását, de ezzel a vasútépítéssel a város fejlődésének jövőjét súlyos problémával terhelte. Veszprém tulajdonképpen vasút nélkül maradt, s így nélkülözte a nagyipari fellendülés alapvető feltételeit is.”19 S habár a vasút nyomvonala a város kialakult szerkezeti rendszerén nem változtatott, „helyzetbe hozta” a Jutas pusztára kivezető mai Jutasi utat, amely az 1870-es évektől kezdve, mint a pályaudvarra is kivezető út, a város egyik fontos településszerkezeti eleme lett. „Nagyot lendített a fejlődésen - 1909-től kezdődően – az akkor megépített Balatoni Vasútvonal, mely közvetlen kapcsolatot létesített egyfelől a jutasi állomással, másfelől – Almádi-Alsőörs-Füred felé – a Balatonnal. Ezzel a vasúttal, mely 60 m-rel mélyebb szinten fekvő jutasi pályaudvartól 3,5 km hosszú meredek szárnyvasúton kapaszkodik fel a Palotai útig, a város belső pályaudvarhoz jutott. Az első világháború után a szombathelyi vasút fővonal lett, de a vasúti bekötés közvetítő helyiérdekű jellege maradt a régi.”20 A Balatoni vonalat az 1960-as évek legelején szüntették meg. A XX. századi települési fejlesztések „Területi vonatkozásban… nagy kiterjedésű városrészeket virágoztatott fel; délen a Nádor telepet, északon a Temetőhegy északkeleti részén a Hadirokkanttelepet, és a Jutasi úttól keletre, a belső pályaudvartól északra a volt Szent Imre-, most Széchenyivárost, attól délre pedig, a Csomai-telepet látjuk kibontakozni. A két világháború között a városfejlesztés általában észak és kelet irányú terjeszkedésre törekedett, aminek kettős oka volt: egyrészt a város súlypontjával jobban megközelíteni a Veszprém-külső pu.-nak elnevezett jutasi állomást, másrészt fenntartani a várostól délre fekvő jó termőföldeket mező- és kertgazdasági művelés céljára. Mégis, 1951-ben, új kollektív lakótelepülés részére a déli területek látszottak alkalmasabbnak (Hóvirág utcai építkezések), annál is inkább, mert az egyetem és a kutatóintézetek építkezései is itt indultak meg.”21

19 20 21

i.m.: 62-63. oldal. i.m.: 65. oldal. i.m.: 65. oldal.

6

Az 1783-1785. évi I katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára

7

Megjelent: Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957. kötetben.

8

Az 1857. évi II. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

9

Az 1882. évi III. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára

10

Az 1927. évben felújított III. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára

11

Az 1951. évi katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára

12


13


14

b) természet, táj, tájhasználat – településhálózati és településszerkezeti összefüggések: Veszprém városa a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék között hosszan elnyúló, lesüllyedt tektonikus hegységközi medence ÉK-i részén helyezkedik el. „A töréses, egyenetlen mezozóos medence alapzatát pannóniai homok, agyag ill. édesvízi mészkő fedi. Alakrajzilag középhegységi csapású árkos medence; mérsékelt tagoltság jellemzi. Átlagos völgysűrűsége 1,5 km/km2 , a relatív relief értékei (30-40 m/km2 )gyenge függőleges tagozódását fejezik ki. A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék fennsíkjából enyhe lejtőszögű hegylábfelszínek (pedimentek) hajlanak a medencére. A pedimentek sekély termőrétegű, helyenként rendzina takarós száraz felszínei agrár- és erdőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezőtlen ökológiai adottságú területek.”22 „A város a Bakonytól leereszkedő Nagymező terméketlen dolomitpusztasága és a Balaton szintje fölé kimagasodó veszprémi fennsík termékeny lankája között bevágódott vízgyűjtő törésvonal mentén alakult; azon a helyen, ahol a Herend felől érkező Séd folyó és vízrendszere ősidők óta a Várhegytől északra kettős S kanyarulatú völgybevágódásokat mélyített a felszínbe. A Várhegy közel 40 m-rel emelkedik a Séd alluviális lapálya fölé. Keskeny platóját a Benedekheggyel együtt a völgyek felé sziklás hegyoldalak övezik. A térszín törésvonalát a folyó völgye határozza meg, a terepformákat főképpen a dél felől leereszkedő mellékvölgyek jelölik ki (Fejesvölgy, Hosszúvölgy, Buhimvölgy és Völgykútvölgy). Ezek között magasodik ki a Jeruzsálemhegy, a Várhegy és a Cserhát. Hozzájuk zárkózik a Sédtől északra a Temetőhegy a Kőképalja dombháttal. A Séd követi a terepformákat: a déli oldalán sziklatömbökkel határolt Betekintsvölgyön át érkezik a város alá, majd a Benedekhegyre támaszkodó Várhegyet kehelyszerűen övező lejtők karéja mentén átfordul a Buhimvölgybe és innen észak felé kanyarodva hagyja el a várost az Aranyosvölgyön keresztül.”23 A Jutasi út mentén fekvő térség tulajdonképpen a Séd-folyó magas partja. Az enyhén hullámos felszínű terület nagyobbrészt még beépítetlen. A folyóvölgy K-i oldalát a magas parti részre is kiterjedő erdő borítja, a területhasználatot döntően e természeti adottság határozza meg. A település fő szerkezeti tengelye napjainkban a 8. sz. út városon átvezető szakasza, amely a Budapesti út – Brusznyai Árpád út – Óvári F. utca – Dózsa György út – Pápai út nyomvonalon szeli át Veszprémet. A Budapesti útról ÉK felé kiágazó Kádárta – Gyulafirátót – Zirc felé irányuló Kádártai útnak a városon belüli szakasza mostanra, az Északkeleti útgyűrű megépítése következtében elveszítette településhálózati kapcsolatot betöltő jelentőségét. A városon átvezető szerkezeti tengelybe köt bele a Balatonalmádi felől érkező Almádi út – Bajcsy Zsilinszky Endre utca útvonal, a Balatonfüredről és Csopakról, illetőleg Felsőörs érintésével Alsóörsről érkező Füredi út – Mártírok útja tengely, valamint a Tapolca – Nagyvázsony felől érkező út, amely a József Attila utca – Egyetem utca nyomvonalon érkezik a vár D-i előterébe. Fontos településszerkezeti és településközi kapcsolati eleme az eredetileg sugaras szerkezeti rendszerű városnak a települést karéjozó külső közúti gyűrű, amely az

22 Szerk.: Dr. Marosi Sándor – Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. II. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1990. 616. oldal. 23 Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957. 11. oldal.

15

1970-es évektől kezdődően épült ki és jelentős mértékben lecsökkentette a belső területek átmenő forgalmát. Az 1870-es évek elejére kiépült Székesfehérvár – Celldömölk – Szombathely vasútvonal pályája a város északi részén vezet át: a vasútvonalnak – habár a településközi kapcsolat fontos eleme – városszéli helyzetéből következően településszerkezeti jelentősége nincs. c) településkép és utcaképek:

A tervezési terület D-i határa K felől

Kilátás környezetvédelmi dombról K felé



A tervezési terület D-i határa menti beépítés látványa

Kistó utcai utcakép DK felől

16

Az Ipar utca K-i végének látványa Ny felől

Telephelyi bejárat az Ipar utca mentén

Beépítés az Ipar utca mentén



Az Ipar utca Ny felől

A tervezési terület É-on, az Ipar utca mentén erdő, K-en, a Kistó utca túloldalán szabadonálló jellegű, laza beépítésű iparterület, D-en, az UNILEVER Magyarország Kft. telephelyét határoló cca 8 m magas környezetvédelmi célból kialakított domb előtt húzódó közlekedésre szánt terület túloldalán fszt+1 emeletes sorházakból álló lakóterület, a Ny-i részen pedig, egy szakaszon ugyancsak erdő határolja. A vizsgált térség településképének karakterét alapvetően a növényzet, a szabadonálló beépítési mód és a modern, funkcionalista stílusú ipari épületek határozzák meg. 17

A Kistó utca mentén és a megnyitásra tervezett belső útgyűrű K-i szakaszán – a DK-i sarokrészen – alacsonyabb földszintes és fszt+tetőteres, a belső részen pedig magasabb dobozépületek és tartályok helyezkednek el. A Veszprémtej vállalat telephelyén, az Ipar utcai oldalon emelkedik a tervezési terület legmagasabb épülete, amely fszt+4 emelet magasságú.

d) településszerkezet és területhasználat: A Veszprém város É-i részén, a Dózsaváros fölött elhelyezkedő tervezési területet magába foglaló tágabb térség a Tüzér utca és a Pápai út között részen – a vonatkozó térképi adatok szerint – eredetileg katonai gyakorlótér volt: a gyakorlóteret ÉNy-DK-i tengellyel átszelő mai Kistó utca elődjének nyomvonala már az 1927. évi katonai térképen feltüntetésre került. A tágabb térségben újabb utcák megnyitására az 1970-es évektől kezdődően került sor. Az Ipar utca részleges megnyitása minden bizonnyal arra az időszakra esik, amikor a Veszprémtej Rt. – amely eredetileg Veszprém belvárosában, a hajdani belső vasútállomással szemben fekvő faárugyár udvarán működött – 1979-ben kiköltözött a jelenlegi, Kistó utcai telephelyére24. Napjainkban a tervezési területet D-en közlekedési terület számára kijelölt széles területsáv választja el a Dózsaváros lakóövezetétől. A hatályos terv szerint a tervezési területen a területfelhasználási kategória Gazdasági ipari (Gip) és Erdő, védelmi erdő (Ev). A tervezési területen jelenleg a már említett Veszprémtej Rt. telephelye mellett az UNILEVER Magyarország Kft. ALGIDA Jégkrémgyára, a Borsod Sör kereskedelmi Kft. 15. sz. kirendeltsége, két autókereskedés, valamint a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet telephelye található. Az Ipar utca É-i oldalán erdőterület húzódik, és részben erdőterülettel határos a vizsgált terület Ny-on is.

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok: Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező terület telekszerkezetére a szabálytalan alakú nagyméretű telkek (Veszprémtej telke, UNILEVER Magyarország Kft. ALGIDA telke), továbbá az ugyancsak szabálytalan alakú, de kisebb méretű telkek – Borsod Sör kereskedelmi Kft. 15. sz. kirendeltségének a telke, a két autókereskedés, valamint a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet telke – a jellemzők. A terület beépítését a szabadonálló beépítési mód uralja: a Veszprémtej, illetőleg az UNILEVER Magyarország Kft. telkén a különböző alapterületű és magasságú, ipari funkciójú, modern, funkcionalista stílusú épületek és tartályok az üzemi technológia által megkövetelt rendszerben helyezkednek el.

24

www.veszpremtej.hu

18

f) védettségek: műemléki védelem (területi és egyedi védettség) – g) az örökségi értékek elemzése: Műemléki védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség: - Nincs. Helyi védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség:

- Nincs. h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében: A D-i oldalán lakóövezettel határos, É-on pedig erdőterülettel övezett és tagolt tervezési terület területhasználata – ipari, telephelyi, kereskedelmi és intézményi terület – és beépítése a XX. század utolsó évtizedeiben jött létre, a mai területhasználatnak a múltba visszanyúló emléke nincs.

A területhasználat területi állapota jó.

2. Változtatási szándékok a) településhálózati és tájhasználati változások – b) területhasználati, településszerkezeti és beépítettségi változások:

„A módosítás célja Az 1954 hrsz-ú telephelyen működő gazdasági társaság 2013-igtovábbi technológiai fejlesztéseket kíván megvalósítani. A gyárat bővíteni szeretnék, amely miatt az eddig megengedett 10,5 m-es építménymagasság helyett 12,5 m átlagos építménymagasságra van szükség – a szintterület növelése nélkül – technológiai okokból. A teljes telek olyan Gip övezetbe kerülne, amely a beépítettség és környezetterhelés

mértékét

nem

változtatja

meg,

de

megengedi

a

tervezett

átlagos

építménymagasság alkalmazását. Az épületegyüttes jelenlegi elrendezése és funkcionális kialakítása alapján a bővítést nyugati irányban tudják megvalósítani a technológiai kötöttség miatt. Ennek érdekében a szomszédos, 1951 hrsz-ú, védelmi rendeltetésű erdő (Ev) övezetbe tartozó terület egy részét (8200 m2) telek-kiegészítésként meg kívánják vásárolni és a szomszédos Gip övezetbe szeretnék besoroltatni.

19

A településrendezési terv módosításának alapvető célja, hogy az 1950/2 hrsz-ú területből cca. 8200 m2-es rész az Ev övezeti besorolásból a Gip-10 övezetbe kerüljön és a módosítás után az 1954 hrsz-ú telek területéhez összevonással besorolható legyen. A biológiai aktivitás vesztség pótlása érdekében az – 1951 hrsz-ú telekkel szomszédos – 1950/2 hrszú, gazdasági-ipari övezeti besorolású telek arányos részét szintén megvásárolnák, amely a településrendezési terv módosítása során védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználásba kerülne átsorolásra – ezzel biztosítva a biológiai aktivitás egyensúlyának fenntartását. Mivel a területek egymással szomszédosak, a védelmi rendeltetésű területek felülete továbbra is összefüggő marad.” c) infrastrukturális változások: „Közlekedési szempontból a meglévő, illetve a SZT- kiszabályozott kapcsolatokat használnák továbbra is.” d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása: A tervezett változtatások – üzembővítés – gazdasági-technológiai célúak.

3. Hatáselemzés a) történeti településhálózati következmények: A tervezett változtatások megvalósítása a történeti településhálózatra nincs hatással. b) természeti, táji hatások: A változatási szándékok megvalósításával a napjainkra kialakult tájhasználat alapvetően nem változik – a területcsere révén a térség biológiai aktivitása változatlan marad. c) a településkép feltárulásának változásai: A tervezett változtatások eredményeképpen a tervezési terület településképe megváltozik. Az UNILEVER Magyarország Kft. telephelyén már épülő és majdan építendő üzemi épületek magassága Veszprémtej vállalat telkén emelkedő legmagasabb épület magassága alatt marad, a zajvédő domb és tervezett fasor mögött rejtőznek el, így a tervezési terület D-ről feltáruló látványainak nem lesznek meghatározó építészeti elemei. d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei: Lásd a „Régészeti munka”-részt.

20

e) történeti térbeli rendszerek alakulása: A tervezési terület térbeli rendszere a közelmúltban alakult ki – a tervezett változtatások megvalósítása értékes történeti térbeli rendszereket nem érint. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében – g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei: A tervezési területen védett műemléki érték nincs, a változtatások műemléki értékeket nem érintenek. h) településkarakter változásának hatásai: Az UNILEVER veszprémi telephelyének bővítésével jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatással jár.

4. Összefoglalás A Veszprém város É-i részén, a Dózsaváros fölött elhelyezkedő tervezési területet magába foglaló tágabb térség a Tüzér utca és a Pápai út között részen – a vonatkozó térképi adatok szerint – eredetileg katonai gyakorlótér volt: a gyakorlóteret ÉNy-DK-i tengellyel átszelő mai Kistó utca elődjének nyomvonala már az 1927. évi katonai térképen feltüntetésre került. A tágabb térségben újabb utcák megnyitására az 1970-es évektől kezdődően került sor. Az Ipar utca részleges megnyitása minden bizonnyal arra az időszakra esik, amikor a Veszprémtej Rt. – amely eredetileg Veszprém belvárosában, a hajdani belső vasútállomással szemben fekvő faárugyár udvarán működött – 1979-ben kiköltözött a jelenlegi, Kistó utcai telephelyére. Napjainkban a tervezési területet D-en közlekedési terület számára kijelölt széles területsáv választja el a Dózsaváros lakóövezetétől. A hatályos terv szerint a tervezési területen a területfelhasználási kategória Gazdasági ipari (Gip) és Erdő, védelmi erdő (Ev). A tervezési területen jelenleg a már említett Veszprémtej Rt. telephelye mellett az UNILEVER Magyarország Kft. ALGIDA Jégkrémgyára, a Borsod Sör kereskedelmi Kft. 15. sz. kirendeltsége, két autókereskedés, valamint a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet telephelye található. Az Ipar utca É-i oldalán erdőterület húzódik, és részben erdőterülettel határos a vizsgált terület Ny-on is.

„A tervmódosítás célja Az 1954 hrsz-ú telephelyen működő gazdasági társaság 2013-igtovábbi technológiai fejlesztéseket kíván megvalósítani. A gyárat bővíteni szeretnék, amely miatt az eddig megengedett 10,5 m-es építménymagasság helyett 12,5 m átlagos építménymagasságra van szükség – a szintterület növelése nélkül – technológiai okokból. A teljes telek olyan Gip övezetbe kerülne, amely a beépítettség és 21

környezetterhelés

mértékét

nem

változtatja

meg,

de

megengedi

a

tervezett

átlagos

építménymagasság alkalmazását. Az épületegyüttes jelenlegi elrendezése és funkcionális kialakítása alapján a bővítést nyugati irányban tudják megvalósítani a technológiai kötöttség miatt. Ennek érdekében a szomszédos, 1951 hrsz-ú, védelmi rendeltetésű erdő (Ev) övezetbe tartozó terület egy részét (8200 m2) telek-kiegészítésként meg kívánják vásárolni és a szomszédos Gip övezetbe szeretnék besoroltatni. A településrendezési terv módosításának alapvető célja, hogy az 1950/2 hrsz-ú területből cca. 8200 m2-es rész az Ev övezeti besorolásból a Gip-10 övezetbe kerüljön és a módosítás után az 1954 hrsz-ú telek területéhez összevonással besorolható legyen. A biológiai aktivitás vesztség pótlása érdekében az – 1951 hrsz-ú telekkel szomszédos – 1950/2 hrszú, gazdasági-ipari övezeti besorolású telek arányos részét szintén megvásárolnák, amely a településrendezési terv módosítása során védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználásba kerülne átsorolásra – ezzel biztosítva a biológiai aktivitás egyensúlyának fenntartását. Mivel a területek egymással szomszédosak, a védelmi rendeltetésű területek felülete továbbra is összefüggő marad.” „Közlekedési szempontból a meglévő, illetve a SZT- kiszabályozott kapcsolatokat használnák továbbra is.” A tervezett változtatások – üzembővítés – gazdasági-technológiai célúak. A tervezett változtatások megvalósítása a történeti településhálózatra nincs hatással. A változatási szándékok megvalósításával a napjainkra kialakult tájhasználat alapvetően nem változik – a területcsere révén a biológiai aktivitás változatlan marad. A tervezett változtatások eredményeképpen a tervezési terület településképe megváltozik. Az UNILEVER Magyarország Kft. telephelyén már épülő és majdan építendő üzemi épületek magassága Veszprémtej vállalat telkén emelkedő legmagasabb épület magassága alatt marad, a zajvédő domb és tervezett fasor mögött rejtőznek el, így a tervezési terület D-ről feltáruló látványainak nem lesznek meghatározó építészeti elemei. A tervezési terület térbeli rendszere a közelmúltban alakult ki, a tervezett változtatások megvalósítása értékes történeti térbeli rendszereket nem érint. Az UNILEVER veszprémi telephelyének bővítésével jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatással jár. A tervezési területen védett műemléki érték nincs, a tervezett változtatások műemléki értékeket nem érintenek.

22

5. Nyilatkozat

Alulírott, Frankó Ákos művészettörténész, NKÖM műemlékvédelmi szakértő nyilatkozom, hogy a NKÖM jogosító engedélye alapján, műemlékvédelmi szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult vagyok.

Budapest, 2010. november hónap

……………………………………………………….. Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő

(Iktsz.: 8166-5/2009.)

23

Veszprém MJV „Unilever” tömb

Kistó utca, belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz‐ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz‐ú erdőterületet, 1950/2 hrsz‐ ú közlekedési és gazdasági‐ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület‐ felhasználásának és szabályozásának módosításához

Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo‐Art Bt.

Veszprém, „Unilever” tömb

I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület-felhasználásának és szabályozásának módosításához készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. A tervezési területek bemutatása A tervezett szabályozási terület Veszprém belterületének ÉNy-i felében található a Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben. A terület, részben már beépített, részben erdővel, gyeppel fedett.

1. Ábra: A tervezési terület elhelyezkedése Veszprémben Régészeti örökség Azonosított régészeti lelőhely A vizsgált tervezési területen a régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján nem található nyilvántartott, vagy más régészeti lelőhely. A tervezési területtől É-ra, de már annak területén kivül egy régészeti lelőhelyet tartanak nyilván a KÖH nyilvántartásában. Archeo‐Art Bt.

oldal 2


Tervezési területtől É-ra nyilvántartott régészeti lelőhely: • Veszprém – Kistó utca, (KÖH 57241), avar-kori temető A Kistó utca Ny-i oldalán 1977-ben négy darab, 1981-ben egy darab későavarkori sírt tárt fel S. Perémi Ágota földmunkák kapcsán. Forrás: B. Sárosi Edit: Veszprém Kistó utca, KÖH 600/2162/2007. A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái: Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által nyilvántartott lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak.

KÖH 57241 lelőhely

Tervezési terület

2. Ábra: A tervezési terület és a szomszédos régészeti lelőhely

Archeo‐Art Bt.

oldal 3


II. Tervezett változtatási szándék A településrendezési terv módosításának célja a már részben beépített gazdasági terület beépítésének növelése.

3. Ábra: Meglévő (teli szürke) és tervezett (sraffozott) beépítések III. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása •

A tervezési terület szomszédságában megfigyelt régészeti lelőhelyet nem érintik a tervben szereplő fejlesztési szándékok. A tervezett fejlesztések a nyilvántartott lelőhelytől legalább 150 m-re valósulnak meg.

A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. A) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) a Kötv. 24. §-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják. Archeo‐Art Bt.

oldal 4


IV. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő ingatlanok területén nem található nyilvántartott régészeti lelőhely. A tervezési területtől É-ra fekvő, de már azon kívül eső ingatlanokon található 1 darab azonosított régészeti lelőhely, mely szerepel a KÖH nyilvántartásában. A tervezett változások hatása A szabályozási tervben szereplő módosítási szándékok nem érintik és ezáltal nem veszélyeztetik a tervezési terület szomszédságában található nyilvántartott régészeti lelőhelyet. V. Nyilatkozat A Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő településrendezési terv terület-felhasználásának és szabályozásának módosításához szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére jogosult.

Vágner Zsolt, sk. okleveles régész 459/2002

Pécel, 2010. november 18.

Archeo‐Art Bt.

oldal 5

MŰ - HELY ZRT. Tervező és Tanácsadó Részvénytársaság 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

A ../2011. ../2011. (......) (......) ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RENDELETE (UNILEVER) (UNILEVER) A

SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI

VESZPRÉM MJV MJV HELYI HELYI ÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZABÁLYZATÁRÓL ÉS ÉS SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL TERVÉRŐL SZÓLÓ SZÓLÓ VESZPRÉM VESZPRÉM MJV MJV SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERV, TERV, BELTERÜLET BELTERÜLET M M == 11 :: 2500 2500 EGYEZTETÉSRE! EGYEZTETÉSRE! 2010.12.01. 2010.12.01. VESZPRÉM 61/2003. (XII.22.) (XII.22.) ÖR. ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL 61/2003.

1959/55

19

25 59/

Ev Ev

2174 1959/44

1959/61 /5 59 19

Gip-05 Gip-05

8

1959/63

61/2003. (XII.22.) (XII.22.) ÖR. ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL 61/2003.

24

1959/62

1959/46

1959/57

6 195

1959/64

1959/60

2170

Gip-05 Gip-05

utca

Ev Ev

Ev Ev

m

Ip a r

Ev Ev

Ki stó

ut ca

1955

Ev Ev

1950/8

a 50/4 Ipar utc19

Ipar utca

1950/6

Ipar utca

22 ,0

m

1957/3

22,0

Ev Ev

21 68

1950/14

Gip-10 Gip-10 1950/7

20,0 m

m

22 ,0

Ev Ev

m ,0

c en

1 18 793 62 T/e1m 18 et őh 6 18 3 eg 66 y ut 18 ca 67 18 65

30

18

29

18

18

/4

/3 12

18 31 18 32 33 18 34

/2 12 19

0 175 1749

tca su

19

7 174 1748

1952/1

1723 1722 1724 1725 1726

1721

1727 Lk-14 Lke-14 Lke-14 Lk-14 1720 1728 1729 1719 1730

utca

1752

er

19

45

lF ke

6

/1 13

/1 13

7

19 44

1733Avar utca 9 173 1741 0 42 174 17 4 174 1743

7 1746 1Lke-14 Lke-14

1734

1735

Lk-17 Lk-17

nác utca inovics Ig

á am eT sz

tca rt u ske érű

42E 18

ru tca

1736

E1r

/ 60

/1 13

Pil lé

1813

18

19

19

19

1

/

19 4

1 19

1

/3 1 9 45

19 4 19 3/8 43 /9

8

19 45

Gip-10 Gip-10

19 43 /7

10

1945/5

Lk-02 Lk-02

/ 12

u tc a

Gip-10 Gip-10 1945/12

1911/5

6

1945/21

/ 12

1911/4

/ 12

19

1945/2

19

1945/51 1945/52

19

/13

Gip-10 Gip-10 19 45 /P2a3 lló

19

/42

19 45

1945/19

1945/22

19 45

Lk-17 Lk-17

1737

1646

Os zlo p

/41

1814

1812

2 Sz 179

1945/39

/410 94 5

12

tca

1818

1815

1816

1817

1793/2

1811

1738

09 94 18 8 17 ca ut r va 0 A 19 18 5 18 179 18 7 20 21 8 8 1 1 0 41 1828 6 18 1822 1 179 1911/3 1823 43 6 83 18 0 8 1827 1826 7 18 40 824 9 519 18 4 179 18251 38 5 18 8184 1 0 Lke-14 Lke-14 83 5 18 98 18 45 Lke-14 Lke-14 18 183 7 4 17 19 8 0 7 1 8 3 6 5 9 6 12 1 5 Lk-02 Lk-02 3 79 18 6184 19 /1 00 19 80 1 2 5 1 18 12 7 13 8 4 1 19 /1 01 61 18 ca 1 13 /2 Lke-14 Lke-14 18 55 ut 18 8 2 8 s 4 4 / 0 19 1 3 6 8 1nc 18 13 514 49 18 3H/á 8 1 / 1 8 1 3 4 0 91 Lk-02 51 19 8 18 51 185 3/ Lk-02 19 19 Lke-14 Lke-14 186 9 5 8 1 13 13 6 ca 1 ca 91 ut ut / 17 18 52 2 1911/1 Ev Ev

19

ny u

1793/3 0m

Ev Ev

43 /5

19 45 /38

lvá

1952/16

1951 , 38

19 45

1952/10

Ev Ev

1732Mart

u tc a

/1Á7l

1952/17

30,0 m

Ev Ev

15,0 m

30,0 m

Ev Ev

Gip-10 Gip-10

19 45

13

1952/14 m

,5

/ 52 19

1950/2

19 45 /15

GipGip-

1953/3

1952/1

34

945/34

Gip-05 Gip-05

1950/12

19 45 /16

2162

2163/

Gip-10 Gip-10

Gip-09 Gip-09

m

1950/3

1950/13

54

,0 22

1954

Zkp Zkp

1731 1715 1718 Lke-14 Lke-14 716 1 1714 1717 3

A A ../2011. ../2011. (......) (......) ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RENDELETE (UNILEVER) (UNILEVER) VESZPRÉM VESZPRÉM MJV MJV HELYI HELYI ÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZABÁLYZATÁRÓL ÉS ÉS SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL TERVÉRŐL SZÓLÓ SZÓLÓ 61/2003. 61/2003. (XII.22.) (XII.22.) ÖR. ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVE, BELTERÜLET M=1:2.000 JELMAGYARÁZAT ALAPTÉRKÉPI JELEK

közigazgatási terület határa belterület határ 2005 június 123/4

telekhatár (helyrajzi szám)

megszüntető jel

épület, építmény, lépcső

javasolt telekhatár (tájékoztató elem)

közutak, terek burkolatszegélye

zajvédelmi létesítmény helye

folyó- és állóvizek, csatornák szintvonal

telek játszótérként, játszóhelyként kialakítandó része Pm: 9,5

SZABÁLYOZÁSI JELEK

építési hely határa

tervezett belterület határ

építési vonal

szabályozási vonal I.

+

szabályozási vonal II.

+

22m

szabályozási szélesség övezeti határvonal

Lke-01

építési övezet, övezet jele, tömbhatár

Párkánymagasság határvonala

szennyv. 500m

helyi jelentőségű védett természeti emlék helyi jelentőségű védelemre javasolt természeti emlék helyi jelentőségű védett művi érték országos jelentőségű műemlék védőterület, védőtávolság, védősáv határa megnevezéssel

feltételhez kötött beépítés területe

ivóvízbázis belső védőövezet

telek zöldfelületként fenntartandó része

ivóvízbázis külső védőövezet határa

telek erdőterületként fenntartandó része

hidrogeológiai védőövezet A zóna határa

MJ

műemléki jelentőségű terület határa

hidrogeológiai védőövezet B zóna határa

M

műemlék telke

hidrogeológiai védőövezet C zóna határa

Mk

műemléki környezet telke

P

repülőtér, zajzóna 60 dB

ismert régészeti terület határa

P

jelentős szintbeni gépjárműtároló határa és jele

helyi értékvédelmi terület határa természeti terület határa országos jelentőségű természetvédelmi terület határa országos jelentőségű védett természeti emlék

G

jelentős szint alatti gépjárműtároló határa és jele

he Tt T

. ht

helyi jelentőségű természetvédelmi terület

A TERV CSAK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATTAL EGYÜTT ÉRVÉNYES. KÉSZÜLT VESZPRÉM MJV ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT ALAPADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

13 13 13

14 14 14

333

444

555

666

777

888

999

10 10 10

11 11 11

15 15 15

16 16 16

17 17 17

18 18 18

19 19 19

20 20 20

21 21 21

22 22 22

23 23 23

24 24 24

25 25 25

26 26 26

27 27 27

28 28 28

29 29 29

30 30 30

31 31 31

32 32 32

33 33 33

34 34

35 35 35

36 36 36

37 37 37

38 38 38

39 39 39

40 40 40

41 41

42 42 42

43 43 43

44 44 44

45 45 45

46 46 46

47 47 47

48 48 48

49 49 49

50 50 50

51 51 51

52 52 52

53 53 53

54 54 54

55 55 55

56 56

57 57 57

58 58 58

59 59 59

60 60 60

61 61 61

62 62 62

63 63 63

64 64 64

65 65 65

66 66 66

67 67 67

68 68 68

69 69

70 70 70

71 71

72 72 72

73 73 73

74 74 74

75 75 75

76 76 76

77 77 77

78 78 78

79 79 79

80 80 80

81 81 81

82 82 82

83 83 83

84 84 84

85 85 85

86 86 86

87 87 87

88 88 88

89 89

90 90 90

91 91 91

92 92 92

93 93 93

94 94 94

95 95 95

96 96 96

97 97 97

98 98 98

99 99 99

100 100 100

101 101

102 102 102

103 103 103

gyalogút kerékpárút

Á

222

12 12 12

zajvédő domb

vasúti pálya vonala

111

104 104 104

kilátás és látványvédelem 105 105 105 106 106 106


A ../2011. ../2011. (......) (......) ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RENDELETE (UNILEVER) (UNILEVER) A SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI VESZPRÉM MJV MJV HELYI HELYI ÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZABÁLYZATÁRÓL ÉS ÉS SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL TERVÉRŐL SZÓLÓ SZÓLÓ VESZPRÉM EGYEZTETÉSRE! EGYEZTETÉSRE! 2010.12.01. 2010.12.01.

VESZPRÉM VESZPRÉM MJV MJV SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERV, TERV, BELTERÜLET BELTERÜLET M M == 11 :: 2000 2000

da ßr

6 5/ 7 21

falt

jßrd

/ 37 81

aszfalt

asz

21

2181/39

2179

Gksz-13 Gksz-13

61/2003. (XII.22.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL 61/2003. 61/2003.(XII.22.) (XII.22.)ÖR. ÖR.MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL

burk.

38 46 45 46 46 47 46 54

2181/44

2181/31

Gip-07 Gip-07

a

46

. rk t bu al zf as

t jß al zf as

aszfalt

rd

a

2180/1

jßrda

al zf as t bu . rk

2181/38

Gip-07 Gip-07 6 /1 59 19

/3

4 /1 9 5 19

Gip-06 Gip-06

Gip-07 Gip-07

rk bu ol at

/1 2

1959/13 al zf as

al zf as

t bu

ol rk

2180/5

2 5/ 7 21

alt zf as

19 59

ol rk t bu

2180/4 2175/3

at

Gip-06 Gip-06

at

be t.l ap rd jß a

1959/36

21 60

19 59

1959/42 /25

/1

1959/62

as

zfa lt bu rk ola t

21 69 /2

/2 4

Ev Ev 2174

1959/44

1959/61 19 59

Gip-05 Gip-05

/5 8

959/63

be

t.la

p

jßr da

1959/46 as

zf

alt

bu

rk

.

1959/57 al zf as t jß rd

as zf al

t bu

rk ol at

a

6 195 olat alt burk aszf

1959/60

alt jßrd aszf

1959/64 alt jßrd aszf

alt jßrd aszf

a

as

zfa

as lt

jßr da

zfa lt bu rk ola t

a

a

as zf alt

jß

2170

rd a

b. b. b. b.

2 2 ,0

Ev Ev utca

bet.

lap jb

m

Ipar

olˇ . park aszf

Ki

olat alt burk aszf

zf

alt

jß rd

ut ca

Ev Ev as

as

zfa

lt jß rd a

zfa lt bu rk ola t

a as b.b .

Ev Ev

as

stó

zf.

bu rk

.

2181/34

2181/35

2180

2181/36

m

/7

,0

75

30

21

/21



45 53 5253 53 54 53 61 Ev Ev

A ../2011. ../2011. (......) (......) ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RENDELETE (UNILEVER) (UNILEVER) A SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI VESZPRÉM MJV MJV HELYI HELYI ÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZABÁLYZATÁRÓL ÉS ÉS SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL TERVÉRŐL SZÓLÓ SZÓLÓ VESZPRÉM EGYEZTETÉSRE! EGYEZTETÉSRE! 2010.12.01. 2010.12.01. 61/2003. (XII.22.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL 61/2003. 61/2003.(XII.22.) (XII.22.)ÖR. ÖR.MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1957/2

Ev Ev

53 Ev Ev

Ev Ev

1957/3

1948/6Ipar utca

aszfalt burkolat

t

ola

Ipar utca

lt bu rk

1950/8

a 50/4 Ipar utc19

Ipar utca

1950/6

zfa

1950/1Ip 0 ar utca

as

Gip-05 Gip-05

1950/14

parkolˇ

aszfalt burkolat

1948H/5 enger utca

Gip-10 Gip-10 1950/7

1950/9

20,0 m

1950/3

1950/13

Gip-09 Gip-09

1950/12

1948/7 ,5

m

22

,0

m

34

Gip-10 Gip-10

1950/2

1945/47

1949/2

asz

fal

t bu

rko lat

19 45 /Á1l7lv

jßr da

rko lat

fal

t bu

na utc a

tc

Os

1945/19

1945/22 bur kol at

falt

at

bur kol at

1945/51 1945/52

bur kol

at

1945/5

Gip-10 Gip-10

asz falt

bur k.

rko t bu fal asz ˙t falt

19 45G /4er e

bu rko lat

lat

asz

fal

t bu

rko

Gksz-13 Gksz-13

6605/4 1945/36

nd a asz falt

bur kol

ut at

L

bur kol at

asz falt

a

lat

1945/29

utc

Gip-10 Gip-10 1945/12 19

19 45 19 /25 45 /26

19 45 /9

19 45 /3 19 45 /10 194 5/

19 43 /5

asz

bur kol

1945/21

19 44

asz falt

19 45 /2a3l P ló

asz falt

asz falt

1945/34

Gip-10 Gip-10 Ev Ev

1945/2

Gip-10 Gip-10

1947

Ev Ev

19 45 /13

ut c a

bu rko lat

asz

falt

Ev Ev

19 45 /140 19 94 45 5/4 /42 1

1945/39 a

zlo

asz

asz

19 46P /á8r

194 6Ev /Ev 9

19 45 /15

án yu

pu tca

f.jb

falt

asz

asz

Ev Ev

Pil lér

t jßr da

1945/54 19 45 /38

19 46 /2

Gip-09 Gip-09

19 45 /16

be t.b .

1949/1

11

43

19 4 19 3/8 43 /9 19 43 / 10 19 43 /1



Ki

Ipa olat alt burk aszf

as

Ev Ev

46 54 53 54 54 55 54 Ev Ev 62

A ../2011. ../2011. (......) (......) ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RENDELETE (UNILEVER) (UNILEVER) A SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI SZAKHATÓSÁGI VESZPRÉM MJV MJV HELYI HELYI ÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZABÁLYZATÁRÓL ÉS ÉS SZABÁLYOZÁSI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL TERVÉRŐL SZÓLÓ SZÓLÓ VESZPRÉM EGYEZTETÉSRE! EGYEZTETÉSRE! 2010.12.01. 2010.12.01.

zf

alt

jß rd

stó

61/2003. (XII.22.) ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL 61/2003. 61/2003.(XII.22.) (XII.22.)ÖR. ÖR.MÓDOSÍTÁSÁRÓL MÓDOSÍTÁSÁRÓL

ut ca

as

as

zfa

54

lt jß rd a

zfa lt bu rk ola t

a as

zf.

b.b

bu rk

.

.

1955 as

olˇ park

lat rko lt bu zfa

zf.

Ev Ev

jb

22

,0

m

as

21 68

,0 22

Gip Gip

2162 zf as

1954

m alt bu rk t ola as

rko lt bu zfa

lat

Gip-10 Gip-10

1953/3

Gip-05 Gip-05

6/2

Gip-10 Gip-10

216

2163/3

/3 1952/1 zf. as

3 /1 2 5 19

bu rk . be

t.b

ur

k.

pa

rk

olˇ

2163/4

b.b . b.b

b.b

.

a.jb

1952/14

.

. rk ola t

aszfalt jb.

30,0 m

1952/17

aszfalt burkolat

1952/10

Ev Ev

19 ,0

1817

1814

Lk-17 Lk-17

1813

aszfalt jb.

lt jb. zfa

kol bor

at

rk ol

al t bo

as zf

t jb .

al

as zf

jb.

at kol bur

alt jb. aszf

a aszf

al aszf

18 7

falt

falt

asz

asz

17 5

7

jb.

ca

6

rk ol at

t bo

as zf al

b.

dÝ sz k˘

19

olat

. lt jb

lt zfa as

ut

zfa as

19

1 18 793T 62 /e1m 18 et őh 63 18 eg 66 y ut 18 ca 67 18 18 65 18 70 71 74

rk ol at

t bo

as zf al

12 /4

12 /3

.

t jb

as zf al

alt jb. aszf

tca

a i utc Cser

lt burk aszfa

olat alt burk aszf

1611 2 1 6 1 1614 3 161 Lke-14 Lke-14 1615 1616 1618 1617 1619 0 2 16 14 Lke-14 Lke-14 Lke Lke 14 22

tca án u t Istv Szen

12 /2

1609

u 1731 1752 1715 1718 Lke-14 Lke-14 6 1 17 Zkp Zkp 1714 1717 1713 711 712 1 1 Martinovics Ignác tér 10 aszfalt jb.

19

tca

19

1610

a.b.

sportpßlya

c

lt jb. zfa as

aszfalt jb.

ca aszfalt b.

lt jb. zfa

Vt Vt

Lk-08 Lk-08

1729 1719 1730

.

15

1608

1728

lt jb. zfa

lt jb. zfa

as

s Ignác u

t ut

olat alt burk aszf

b.b

aszfalt burkolat

er űsk

as

1727 Lk-14 Lke-14 Lke-14 Lk-14 1720

aszfalt jb.

zér

18 29 18 30 18 3 18 18 1 33 32 18 34

at

as

alt jb. aszf

lt jb.

falt asz

a utc ás

.

0 175 1749

1607 1646

2S 179

lat rko lt bo zfa

m Ta

as

t jb

n re Fe

at ol rk

al

l ke

/1 12

t bo al zf as

.

t

.

t jb al zf as

ola rk bo

jb

.

lt zfa as

19

a.

jb

jb.

a.

k˘ b. dÝsz

E /1r 60 18

.

lt zfa as

jb

lt jb. zfa

jb.

a.

as zf

as

ol at

lt zfa as

10

. t jb al zf as

e sz

rk

a.jb.

al

. t jb

7 /1 13 6 /1 19 13 5 /1 19 13 4 19 /1 13 1 / 19 13 19

/ 12 19

zf as

al t bo

. jb

. t jb

lt jb. zfa

as zf

al zf as

b. b.

6 2/

8 2/

ˇ

alt

as

a.jb.

1 19

1 19

pa rk ol

zf as

42E 18

.

zfa

aszfalt borkolat

jb.

t jb

as

falt

. jb

lt jb.

asz

alt

jb.

zfa

jb.

inovic 1732Mart

falt

zf as

alt

1606

as

asz

aszfalt jb.

al

1723 1722 1724 1725 1721 1726

/2

aszfalt jb.

aszfalt borkolat

Vt-02 Vt-02

aszfalt jb.

aszfalt jb.

aszfalt jb.

as zf

aszfalt jb.

aszfalt borkolat

1733Avar utca 9 173 1741 0 42 174 17 4 1741743 5 1741746 Lke-14 Lke-14 7 1741748

olat alt bork aszf

b.lap

zf as

aszfalt jb.

aszfalt jb.

aszfalt jb.

as

aszfalt j

aszfalt burk.

9 4 80 1 8 179 r utca a v 0 A 1819 5 18 179 1 7 0 18211820 84 1828 1 18 1796 13822 1 3 2 8 1911/3 1 6 4 83 18 7 18271826 80 18 24 5198 44 9 40 1 179 8 182518 1 38 5 1 8 0 81 Lke-14 Lke-14 83 18 85 5 1 79 8 7 4 1 Lke-14 Lke-14 1 4 18 83 8 19 0 71 35 6 9 1911/4 12 18 85 8 4 6 Lk-02 3179 0 1 1911/5 Lk-02 19 0 / 1 6 1 1 8 80 Lk-02 Lk-02 5 91 2 1 1 12 7 8 4 1 19 3/ a /1 61 01 158 tc 2 8 1 1 Lke-14 Lke-14 u 5 18 19 1 8 3 2 8 s 4 4 0 43 c 19 /3 1 /7 86 /á1n 18 148 9 13 5 1 3 H 1 1 18 51384 /4 19 91 Lk-02 19 50 43 Lk-02 8 8 8 1 1 3 6 1 19 / 8 19 5 19 Lke-14 Lke-14 18 /5 43 9 18 13 ca 13 1 ca 6 19 /9 t ut 8 u 2 1 79 19 43 s / 1 1 / 5 2 s 9 1 6 ó / l c 94 18 7 0 13 13 9 Lke-14 a ik Lke-14 18 3/1 79 1788 18 3 u8b 1 iM / /7 19 1 1 1 2 y 0 G / 7 n 9 91 43 0 sé /17 19 18 13 1 9 1 3 3/1 89 87 3 rc 9 4 e / 17 167 1 1911/1 Ev Ev

Lk-17 Lk-17

aszfalt jb.

alt jb. aszf

aszfal

aszfalt burk.

60

1818

1815

1812

aszfalt b.

21

1816

1811

1793/2

1952/12

1604

.

m ,0 38

1793/3

1738

1734

1735

1736

1737

1605/1 1605/2 Lk-17 Lk-17

lt jb zfa as

1952/16

1951

m

lt bu zfa as

Ev Ev

15,0 m

30,0 m

Ev Ev

0/ 1

46 6 46 46

222222444

8 88 88 48 44 44 24 22 22 2

1959/55 195

21 69

/2 4

0 000 40 444 2224

44000 2 222 2444

5 4555 44 44 222 24

19 59

1959/42

/2

1959/62

5 9/2

2174 1959/44

1959/61

2 4111 444 24 222

444 2 222 2 42 24 222

444222222 222222444

44444 4/58 44 2 24444 22 22 59 19

1959/63

É

22222244444111

1959/57

40000 222222444 6

333 2222244433

99 99 9 24 24 249 24 24 24

111 222222555555111

195

1959/64

1959/60

0 000 250 25 25 25 25

2170

ADDDNNNNN1115555500000aaa..... CA DD TTC U U R R A A P IIP

7 4777 222 2444

222222555 555111111

222222555 222

OPPP O O O O PPPTTT kkkVVVVV 2222200000

(

f f 222222555 555111111

222 222555555222

V V V kk kk V V 00 00 kV 2220 0k 2

VESZPRÉM TEJ

1950/4

1950/6

1950/14

2222244 444666666

68

! ! ! !

2*ÉBTR 2*ÉBTR 20/0,4kV 20/0,4kV

1954

UUTT CCAA

2162

TTT PPPTTT O O OO OO

2

V V V kV kk kk V V 0k 00 00 20 22 22 2

24 24 24 5 555 245 24

1950/7

21

2222244444111 111

444333333 222222444

222222555 555444444

KKII SSTT ÓÓ

2

V VV VV kkkkkkV 2222220000

222222444 444444444

f f

222222555 555333333

555444444 222222555

1950/8

1955

aa aa a...... 00 00 0a 00 00 00 11 11 10 N N N N N1 D D D D D DN

222222555 555333333

1957/3

DNN D DDD NNN22222 0000000 00aaaaa.. ...

222 2222244444422

V V V V V kV kk kk 2 0k 00 00 20 22 22

222222000 000kkkkkk V VV V VV

1950/3

UNILEVER

1950/13

1953/3 333 222222444444333

1950/12

222222444222 444222

9 999 24 249 24

kkkkkVVVVV 22222000

000 222255550

111 2222244444111

55 55 5 44 44 45 2224

1959/46

1952/1

44888888 222222444

> > ÉHTR ÉHTR 20/0,4kV 20/0,4kV

1950/2

1952/17

2 22 25 22 59 55 55 9 99 99

55 55 5 25 25 255 25 25 5 25 55 55 2 55 55 55 25 22 22

19 45/ 16

kV kV kV 20 20kV kV 20 20 20

1952/16

1951

00000 2222255555

1911/1

246 246 246 246 246 246

1819

1945/39

2/ 4

18 31

18 30

18 29

43

06 18 1

4 84

57 18

34

19 13

19 13 Bontandó 20kV-os villamos földkábel /1 9 20kV-os villamos földkábel /2 0 Nagyközépnyomású földgáz vezeték

Távközlési alépítmény, kábel

04 18

46

03 18 1

61 18 64 18 18 63

! ! 22

7 84

55 2222244444888 18

20/0,4kV-os TR. állomás Gáznyomás szabályozó 68 18 9 6 Kábelívek száma 18 72 18 73 18

179

54 18

1743

174

5

1721

1746 1727

7 174

8

179

1725 1726

1720

1748 1728

9

175

00 18

0

1749

1729

EZ A TERV A MŰ-HELY ZRT.01SZELLEMI TULAJDONA, VÉDELMÉT A 7/ 1978/ II. 1./ MT RENDELET BIZTOSÍTJA

18

4 18 53 18

52 18

8

02 MŰ - HELY ZRT. 18

18

49

51 18

Tervező és Tanácsadó Részvénytársaság 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő terület településrendezési terv

1731

1752 JAVASLAT 18 KÖZMŰFEJLESZTÉSI 17

50 18

91

17 ENERGIAKÖZMŰVEK, HÍRKÖZLÉS HELYSZÍNRAJZA SZERKESZTŐ

1719

1730

GIS 90 17

TERVEZŐ

88 17

TÓTH SÁNDOR TE-T, TH-T; 01-7443

V.IG.:

DR. NAGY BÉLA TT1-01-0022/06

87 89 17 A MÉRETEK A HELYSZÍNEN ELLENŐRÍZENDŐK! KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI ALAPADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL. 17 1753 6 78 84

1

/2 2

/2 1

18

4 174

175

19 13

17 93 /1

18 33

19 13

1

1742

7 179

05 18

5 84

56 18

18 66

2/ 3

19 1

/5

6 /1

43

18

58 18

36

18 62

2/ 2 19 1

44 19

7 /1

19

59 18

/1 60 18

13 19

8 /1 13 19

40

37

Bontandó 20kV-os villamos szabadvezeték

5 /1

/

35

Javasolt épület bővítés

13 19 13 19

19 43

19 13

/8

3 /1

OPT OPT OPT OPT OPT OPT

19 13

2 /1

19 43 /12

1Távközlési 94 alépítmény, kábel 3/1 7 19 Optikai kábel 43 /1 9

13 19

19 43 /11

/3

4 /1

/11

13 19

19 43 /10

/2

13 19

20kV-os 19 villamos földkábel 43 /18 Nagyközépnyomású földgáz vezeték

18

tervezett

111 2222255511

194 5

20kV-os villamos szabadvezeték

/1

19 45/ 9

45 / 10

> > c c

Tervezési terület határa

19 43 /8 19 43 /9

12 19

666000000 222222666

19

19 45/ 25

19 45/ 26

45 /3

19 13 / 20/0,4kV-os TR. állomás 4 /1 3 1 1 91 9 1 3/ 20/0,4kV-os oszloptrafó 5 19 13 szabályozó Gáznyomás /6 19 13 /7

0

19

19 13

/1

99 99 9 55 55 59 22 22 25 2

1945/5

555222222 222222555

94 3/7 meglévő

11

12 19

JELMAGYARÁZAT JELMAGYARÁZAT 1

19 13

19 1

1945/21

2/ 12

18

18

19 12 /

1945/12

18

18

39

38

18 32

1911/5 19 45/ 23

18

6 179

1724

444777777 22222444

1911/4

/6

999 222222555999

19 1

1824

1825

07 18

1722

1741

0 174

5 179

42 18

1945/2

/8 12 19

12 19

222 1945/22 222555555888888

1826

41

18 77

1827

45 / 13

18

1823

08 18

2 179

444 222222555555444

19

1822

1911/3

1945/19

18

1821 1820

1828

4 179

1723

1732

45 / 42

18 71

19

45 / 41

18 74

19

9 173

09 18

87 6

45 / 40

25 25 6 66 66 222 2555666 25 256 25 2 666

1737

1738

1793/2

1733

18 65

19

222244444455 555 1734

1735

1812

1813

18 70

45 / 17

1816

1817

1818

1814

1815

18 67

8 194 5/3

19

1736

1811 222222444 444999999

555333333 222222555

222222555 555777777

1952/10

0a 0a..... 20 20 200a N N20 D DN N 20 20 D N D D

1793/3

19 45/ 15

444444 2 2244444 22

V V V V V kV kkk 000 0k 222 20 2

D Dkkk D 111111111000 000P PEEE PPP EE

c c

Ű RŰ ŰR YŰ G GY T T Ú Ú kV kV Ő Ő kV 20 20 S S kV kV 20 E E L L 20 20 B B

kV kV 20 20 20 kV kV kV 20kV 20 20

1952/14

222 2000kkkVV 2 kkV V V

2222444 4777777

3 /1 52 19

OTR OTR 20/0,4kV 20/0,4kV

LÉPTÉK DÁTUM

1716 7 1711:2.500 1713

2010. 11. HÓ 1712 1709

0/ 1

46 66 46

222222444

8 88 88 48 44 44 24 22 22 2

1959/55 195

444000 22 22444000

/2

1959/62

5 9/2

2174 1959/44

1959/61

1 111 2 41 444 24 222

2 222 2 42 444 24 222

444222222 222222444

444444 8 2 24444449/5 22 22 5 19

1959/63

1959/46 111 22222244444

555 5 444 45 2224

000 222255550

11 22222444444111

1959/57

É

00000 222244444 195

1959/64

1959/60

99 99 9 24 24 249 24 24 24

333 22222244444333

0 000 250 25 25 25 25

22255555 22222

2170

222222555 555333333

DDNN 3300 00bb ..

222 222224444422

1955

KKII SSTT ÓÓ

VESZPRÉM TEJ 222222555 555333333

DN3 00b.. DN300b

222222555 555111111

555222222 222222555

555444444 222222555

1950/8

DDNN 8800 00bb ..

N N DN D D D D

00bb.. N3300 D DN 1957/3

6

00bb.. N3300 D DN

A CA TTC U U R AR PA IIP 0 00 00 00 000 20 222 N2 N N

777 4447 22 22 24 2

222222555 555111111

111 222222555555111

DD DNNN DD D NNN222222 000000000

1950/4

1950/6

222222444 444444444

21

68

2222244444111

1950/14 444333333 222222444

DN 3000 DN30 b. b.

222222555 555444444

UUTT CCAA

2222244 44466666

2162 1954

.. 00bb 8800 DDNN

24 24 24 5 555 245 24

200 200 200 DN DN DN200 200 200 DN DN DN

1950/7 1950/13

222222444222 444222

9 999 24 249 24

21 69

/2 4

44000 2 222 2444

5 2 4555 2444 22 22

19 59

1959/42

1950/3

UNILEVER

222222

.. 00bb 3300 DDN4N3333 444

1950/12

1953/3

1952/1

44888888 222222444

3000 DN DN30 b. b.

3 /1 52 19

1952/14

1952/17

1952/16

1951

1952/10

0b.. N40 400b DN D

000 0 200 20 D D DN N20 N D D D

000000 2222255555

1911/1

45 / 40

246 246 246 246 246 246

1819

1945/39

18 29

59 18

18

43

58 18

36

1

34

18 32

57 18

18 63

18 62

17 93 /1

18 33

18

04 18

46

03 18 1

7 84

55 22222244444888 18 88

Javasolt épület bővítés Vízvezeték

54 18

174

5

8

179

1725

9

1721

1746 1727

7 174

1720

1748 1728

175

00 18

0

1749

1729

1719


18

4 18 53 18

68 18 Szennyvízcsatorna 69 18 Csapadékcsatorna 52 18 72 18 Telekbővítés 73 18 Megszűnő nyílt vízelvezető árok

8


18

49

51 18


1730

Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési és gazdasági-ipari besorolású területet érintő terület településrendezési terv

1731

1752 JAVASLAT 18 KÖZMŰFEJLESZTÉSI 17

50 18

91

17 VÍZIKÖZMŰVEK HELYSZÍNRAJZA SZERKESZTŐ

GIS 90 17

88 17 NEMES ATTILA

TERVEZŐ

TV-T; 01-0768

V.IG.:



1

/2 2

/2 1

tervezett 64 18

18

179

1743

1726

175

19 13

19 13

19 1Csapadékcsatorna 3/ 20 Nyílt vízelvezető árok

1

1742

4 174

7 179

05 18

5 84

56 18

61 18

6 179

06 18

4 84

18 77

2/ 4 19 1

40

37

18 66

2/ 3 19 1

/5 43

Vízvezeték 19 13 Szennyvízcsatorna /1 9

f f

2/ 2 19 1

44 19


6 /1

19

7 /1

5 /1 8 /1 13 19

35

18

18

39

38

/1 60 18

13 19

/3

13 19

/

JELMAGYARÁZAT

13 19

19 13

/8

3 /1

/1 9

/7

2 /1

19 43

43

19 13

/6

13 19

19 43 /12

19

19 13 19 13

18

/2

/4

/5

4 /1

19 43 /17

19 43 /11

19 13

13 19

19 43 /10

/11

/1 13 19

18 18

meglévő

13 19

19 43 /18

19 13 5511111 222222555

194 5

19 13

0

45 / 10

11

/1

19 45/ 9

19

/1

19 45/ 26

19 43 /8 19 43 /9

12 19

666000000 222222666

19 45/ 25

45 /3

19 13

12 19

99 99 9 55 55 59 22 22 25 2

19

52222 2222555

19 43 /7

2/ 12

1824

1825

18

07 18

1724

4477777 2222444

1945/21

1945/5

19 12 /

1945/12

1826

1822

41

1722

1741

0 174

5 179

42 18

1911/5 19 45/ 23

/6

1911/4

/8 12 19

999 222222555555999

19 1

12 19

1945/2

18 30

1827

45 / 13

1945/19

1823

18 31

1911/3

18

1821 1820

08 18

2 179

555444444 222222555

19 222222555 1945/22 555888888

1828

4 179

1723

1732

45 / 42

18 71

19

45 / 41

9 173

09 18

18 65

19

25 25 222 25 6 666 256 25 25 555 56 2 666 6 25

1733

18 70

19

1793/2

1812

1813

1

45 / 17

1816

1817

1818

1814

1815

7 f86f

8 194 5/3

555333333 222222555

19

222222444 444555555 1734

1735

1811 222222444 444999999

19 45/ 15

222222555 555777777

1736

1737

1738

1793/3

87 6

19 45/ 16

444444 22 244444 22 2

18 74

2 25 22 22 55 59 55 99 9 99

55 55 5 25 25 255 25 25 5 25 55 55 55 55 55 25 22 22 2

DDNN 3300 00bb ..

Ű RŰ ŰR YŰ G GY T T Ú Ú Ő Ő S S E E L L B B

DDNN

222222444 444777777

1950/2

LÉPTÉK DÁTUM

1716 7 1711:2.500 1713

2010. 11. HÓ

1712 1709

0/ 1

6 46 66 6 46

222222444

8 488 244 88 22 44 22

1959/55 195

0 00 40 44 00 24 22 44 22 2

/2

1959/62

5 9/2

2174 1959/44

1959/61

2 4111 444 24 222

222 222444222

444222222 222222444

444444 2 24444449/58 22 22 5 19

1959/46 111 2222244411

000 222225555500

55 55 44 445 22 224 2

1959/63

111 2224444411

1959/57

É

000 222222444440 195

1959/64

1959/60

99 99 9 24 24 249 24 24 24

2170

A CA U UTTC R R A PA IIP

77 77 7 44 44 47 22 22 24 2

222222555 555111111

111 222222555555111

444222222 222222444

1955

KK IISS TTÓÓ

222222555 555333333

1957/3

222222555 555111111

222222555555222

222222555 555333333

555444444 222222555

1950/8

6

333 2222244444433

000 0 25 250 25 25 25

22255555 22222

1950/4

21

VESZPRÉM VESZPRÉM TEJ TEJ

1950/6

222222444 444444444

68

22224444111 1

UUTT CC AA

222222444222 444222

24999 24 24 24 24 24

21 69

/2 4

4000 222 2444000

5 4555 222 2444

19 59

1959/42

1950/14 444333333 222222444

222222555 555444444

22222244 44466666

2162 1954

24 24 24 24555 24

1950/7

1950/3 1953/3

1950/13

444333333 222222444

UNILEVER UNILEVER

1950/12

1952/1

444888888 222222444

3 /1 52 19

NKH NKH

1952/14

4 44 44 44 2444 222

222222444 444777777

1950/2

1952/17

2 25 22 22 59 55 55 9 99 99

25 25 25 555 5 255 5 25 55 55 2 55 55 55 25 22 22

1952/10

Ű RŰ YŰ ŰR GY ÚTTG ŐÚ SŐ ELLS B BE 1952/16

1951

19 45/ 16

00000 22222555555

1911/1

246 246 246 246 246 246

1819

1945/39

1827

18

43

19 13

57 18

34

17 93 /1

18

Zajos, légszennyezett, túlterhelt útvonal

64 18 18 63

33

Zajvédő domb

61 18

/1 9

55 2222244444888 18

68 18

69 18

03 18 1

7 84

54 18

18

4 18 53 18

52 18

72 18

Közlekedési eredetű zajterhelés

174

5

9

1721

1746

7 174

1727

1720

1748 1728

175

00 18

0

1749

1729

8


1719

18

49

51 18


50 18

1730 Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési 1731 és gazdasági-ipari besorolású területet érintő terület 1752 településrendezési t 1718

91 17 ÉS ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA KÖRNYEZETI ÁLLAPOT SZERKESZTŐ

GIS 90 17

88 SÓLYOM RUDOLF 17

TERVEZŐ

K2 01-5131/06

V.IG.:



1

3 87 Meglévő lombos/tűlevelű fa1

1725 1726

8

179

1743


Vízbázis hidrogeológiai 'A' zóna határa Pontszerű zajforrás

65 dB/55 dB

179

04 18

46

4 174

175

/2 0 19 Szennyvízkezelő létesítmény 13 /2 1 épület Porta /2 2

Védőterület határa

18

Elektromos légvezeték 20kV

Felszíni parkoló

19 13

1

1742

7 179

05 18

5 84

56 18

Kiszolgáló melléképület

6 179

06 18

4 84

Gázvezeték

Szabadtéri tárolóterület

19 13

1

58 18

18 32

18 31

18 29

59 18

36

18 66

2/ 4

19 1

2/ 3

40

37

18 62

2/ 2

19 1

/5 43

19 1

44 19 19

6 /1

8 /1 13 19

35

18

18

39

38

/1 60 18

7 /1

/

13 19

19 13

Kereskedelmi funciójú terület (gk. kereskedés)

5 /1

/8

Szabályozás szerint "telek erdőterületként fenntartandó része"

3 /1

/1 9

13 19

/7

Környezetterhelő funkciójú létesítmény (üzemi épület)

Raktár

4 /1

43

/3

13 19

/6

2 /1

19 43

19

Étkeztetés, vendéglátó funkció

13 19

19 13

19 13

/2

Környezetterhelő funkciójú létesítmény (gk. szervíz)

/5

Szabályozás szerint "telek zöldfelületként fenntartandó része"

Murva

Salakos sportfelület

Extenzív bokros-cserjés felület

18

Irodai funkciójú épület

/4

13 19

19 43 /12

19 43 /17

19 13

Extenzív, gazos, gyepfelület

Extenzív ligetes-cserjés felület

Burkolt árok

19 13

13 19

19 43 /11

/1 13 19

Átlagos intenzitású, közterületi zöldfelület

111 2222255555511

/11

1 Beton járda 943 /18

0

194 5

19 43 /10

Beton út

19 13

/1

19 45/ 9

45 / 10

/1

19 45/ 26

19

Intenzív, üzemi zöldfelület Átlagos intenzitású, üzemi zöldfelület

Aszfalt járda

12 19

666000000 222222666

19 45/ 25

45 /3

19 13

12 19

19

Telekhatár Aszfalt út

19 43 /8 19 43 /9

11

Meglévő véderdő

555222222 222222555

99 99 9 55 55 59 22 22 25 2

1945/5

19 13

18 18

18

Meglévő épület

19 43 /7

2/ 12

1824

1825

18

1724

777 22222244444777

19 12 /

Nyílt talajfelszín (föld)


1822

07 18

1722

1741

0 174

5 179

42 18

1945/21

1911/5

/6

1945/12

/8 12 19

19 45/ 23

12 19

999 222222555999

1911/4 JELMAGYARÁZAT JELMAGYARÁZAT

19 1

1826

18 30

45 / 13

1945/19 1945/2

1823

41

18 77

1911/3

18

1821 1820

08 18

2 179

555444444 222222555

19 222222555 1945/22 555888888

1828

4 179

1723

1732

45 / 42

18 71

19

45 / 41

18 74

19

25 25 6 66 66 222 25 256 25 25 555 5666 25 2

9 173

09 18

87 6

45 / 40

1733

18 65

19

1793/2

1812

1813

18 70

45 / 17

1816

1817

1818

1814

1815

18 67

8 194 5/3

555333333 222222555

19

222244445 555 1734

1735

1811 222222444 444999999

19 45/ 15

222222555 555777777

1737

1738

1793/3

1736

LÉPTÉK DÁTUM

1716 7 1711:2.500 1713

2010. 11. HÓ

1712 1709

0/ 1

46 46 46 46 46 46

222222444

8 88 88 48 44 44 24 22 22 2

1959/55 195

21 69

/2 4

0 000 40 444 24 22 22 2

/2

44000 2 2444000 222

5 4555 222 2444

19 59

1959/42

1959/62

5 9/2

2174 1959/44

1959/61

111 2 2444111 222

111 222224444411

55 55 5 44 445 22 224 2

1959/46

000 222255550

111 2222244444111

1959/57

É

444000000 222222444 195

1959/64

1959/60

0 00 00 250 25 25 25 25

2170

A A A A A C C CA C C TC TT TT U U U UT U R R RU R R A A AR A A P P IIIIIIP PA P P

2 444777 222 24

222222555 555111111

111 222222555555111

444222222 222222444

1955 222222555 555333333

1957/3

KKKKIII IIISSSSSTTT TTTÓ ÓÓÓ 222222555 555111111

2222255555222

222222555 555333333

555444444 222222555

1950/8

6

333 2222244444433

99 99 9 24 24 249 24 24 24

222225555522 222

1950/4

VESZPRÉM VESZPRÉM TEJ TEJ

1950/6

UU U UT UU TTTC CA CCC 21 A AAA 68

222222444 444444444

222222444222 444222

249 24 24 999 24 24 24

222 2 44 44 42 2224

444222222 222222444

44444 2 244444/58 22 22 59

19

1959/63

22222244444111 11

1950/14 444333333 222222444

222222555 555444444

2222244 44466666

2162

1954

24 24 24 5 555 245 24 24

1950/7

1950/3 1953/3

1950/13

333 22222444333

UNILEVER UNILEVER

1950/12

1952/1

4488888 22222444

3 /1 52 19

NKH NKH

1952/14

44444 22 244444 22

222222444 444777777

1950/2

1952/17

2 25 22 22 55 59 55 99 9 99

55 55 5 25 25 255 5 25 55 55 25 25 55 55 55 25 22 22 2

1952/10

Ű Ű RŰ ŰR R Ű Ű Ű Y Ű R R Y Ű Ű TG Y YŰ Ú TG Ú Ő Ő TG TGY Ú ÚTG LS Ő Ő ŐÚ LS BE BE LS LSŐ BE BE BELS 1952/16

1951

19 45/ 16

000 222225555550

1911/1

246 246 246 246 246 246

1819

1827

18 29

34

17 93 /1

33 18

61 18

Tervezett veszélyes hulladékgyűjtő

64 18Közlekedési eredetű zajterhelés

18 63

1

18

68 18

69 18

04 18

46

03 18 1

7 84

55 22222244444888 18 88 54 18

Meglévő / Tervezett lombos/tűlevelű fa

73 18

174

5

9

1721

1746

7 174

8

179

1725

1727

1720

1748 1728

175

00 18

0

1749

1729

1719


18

4 18 53 18

52 18

72 18

179

1743

1726

7 179

05 18

5 84

6 85 Meglévő / Tervezett pontszerű zajforrás 1

18 66

2/ 3

19 1

/5

43

57 18

Tervezett zajvédő fal

18

/2 2

1

6 179

06 18

4 84

4 174

8


18

49

51 18


50 18

1730 Veszprém, Kistó utca, a belső útgyűrű és az Ipar utca által határolt tömbben elhelyezkedő 1954 hrsz-ú UNILEVER telephelyét, 1951 hrsz-ú erdőterületet, 1950/2 hrsz-ú közlekedési 1731 és gazdasági-ipari besorolású területet érintő terület 1752 településrendezési t 1718

91 17 ÉS ZÖLDFELÜLETI JAVASLAT KÖRNYEZETI ÁLLAPOT SZERKESZTŐ

GIS 90 17

88 SÓLYOM RUDOLF 17

TERVEZŐ

K2 01-5131/06

V.IG.:



1

19 13

/2 0 19 Gázvezeték 13 /2 1 Vízbázis hidrogeológiai 'A' zóna határa

43

1742

175

8 /1 13 19

/1 9

18

58 18

36

18 32

19

13 légvezeték Elektromos

59 18

37

18 62

2/ 2

44

19

19

6 /1

19

13 Védőterület határa

40

/1 60 18

7 /1

/

13 19

19 13

/8

/7

35

18

18

39

38

65 dB/55 dB

Zajos, légszennyezett, túlterhelt útvonal

5 /1

19 43

19 Szabadtéri tárolóterület 43 /1 9

19 13

2 /1

19 43 /12

Raktár

Kiszolgáló melléképület Zajvédő domb

13 19

19 43 /1 Extenzív ligetes-cserjés1felület

/3

13 19

19 43 /17

Extenzív bokros-cserjés felület

3 /1

/11

13

3/ 6

13 19

Murva

194 5

19 Kereskedelmi funciójú terület (gk. kereskedés)

Porta épület

4 /1

Burkolt árok

19 Környezetterhelő funkciójú létesítmény (gk. szervíz) 1

13 19

19 45/ 9

43 /10

19 43 /18

/2

/4

/5

18 18

18

Szennyvízkezelő létesítmény

13 19

Extenzív, gazos, gyepfelület 19

Beton járda

19 13

111 222225555511

45 / 10

/1

19 45/ 26

19

/1 13

Környezetterhelő funkciójú létesítmény (üzemi 19 épület)

12 19

666000000 222222666

Beton út

0

45 /3

19 13

/1

99 99 9 55 55 59 22 22 25 2

Aszfalt járda 19

19 45/ 25

Étkeztetés, vendéglátó funkció

19 43 Átlagos intenzitású, üzemi zöldfelület /8 19 43 /9 Átlagos intenzitású, közterületi zöldfelület

19 13

Irodai funkciójú épület

Intenzív, üzemi zöldfelület

Aszfalt út

1945/5

19 13

12 19

Meglévő / Tervezett véderdő

555222222 222222555

Telekhatár

19 43 /7

2/ 4

Nyílt talajfelszín (föld)

19 1

Meglévő / Tervezett épület

19 zöldfelületként fenntartandó része" Szabályozás szerint "telek

19 1

1945/21

2/ 12 12 /1 1 Szabályozás szerint "telek erdőterületként fenntartandó része"

1911/5

1824

1825

18

07 18

1724

444777777 222222444

Salakos sportfelület

1945/12

1822

41

42 18


19 1

/6

19 45/ 23

1911/4

/8 12 19

222222555555999

JELMAGYARÁZAT JELMAGYARÁZAT

12 19

1945/2

1826

18 30

45 / 13

1945/19

222222555 1945/22 555888888

1823

18 31

1911/3

18

1821 1820

1722

1741

0 174

5 179

2 179

5544444 222222555

19

1828

08 18

18 77

1945/39

4 179

1723

1732

45 / 42

18 71

19

45 / 41

18 74

19

25 25 2225 555 56 6 666 256 25 25 666 6 25

9 173

09 18

87 6

45 / 40

1733

18 65

19

1793/2

1812

1813

18 70

45 / 17

1816

1817

1818

1814

1815

18 67

8 194 5/3

555333333 222222555

19

222222444 444555555 1734

1735

1811 222222444 444999999

19 45/ 15

22222555 5577777

1737

1738

1793/3

1736

LÉPTÉK DÁTUM

1716 7 1711:2.500 1713

2010. 11. HÓ

1712 1709

VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

Recommend Documents