VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE
Szám: KÖZP 33-3 /2011.
ELŐTERJESZTÉS Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. március 31-i Közgyűlésére
Tárgy: A. B. Előterjesztő:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014. Befektetés-ösztönzési stratégia Porga Gyula polgármester
Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Angyal Éva irodavezető Józan György csoportvezető Józsa Tamás kabinetfőnök Nagy Adrienn csoportvezető Prém József hivatalvezető Szauer István irodavezető Szödényi Kinga irodavezető T. Kiss Csaba szakmai tanácsadó Maurer Anita projekt koordinátor Rajmon Viktor ügyvezető, Pro Veszprém Kft. Az előterjesztést megtárgyalta:az önkormányzat valamennyi bizottsága Az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát végezte: Lőczi Árpád, csoportvezető
Tisztelt Közgyűlés!
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91 § (6) szerint a települési (és megyei) önkormányzatoknak 2011. első negyedévében ki kell dolgozniuk és el kell fogadniuk az adott település négy éves gazdasági programját, amely meghatározza a működés és a fejlesztések stratégiai kereteit Az Önkormányzati Törvény (1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról) 91. § (1) bekezdése szerint „Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését“. A törvény rögzíti azt is, hogy „A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el“. Ez azt jelenti, hogy a négy évre szóló gazdasági programot valamennyi önkormányzatnak el kell készítenie és el kell fogadnia április közepéig. Noha a törvény megfogalmaz általános irányelveket a gazdasági program tartalmi elemeire vonatkozóan, nincsen kötelező, egyértelmű szakmai-tartalmi iránymutatás. Veszprém MJV Önkormányzata esetén a törvényi előírásoknak és szakmai elvárásoknak minden tekintetben megfelelő - struktúra a következő elemeket tartalmazza: 1. A település jövőképe és stratégiai céljai 2. Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt fejlesztési elképzelések bemutatása 3. Összefoglaló helyzetkép a település jelenlegi problémáiról, kihívásairól és lehetőségeiről 4. Településfejlesztési politikák áttekintése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a 2011-2014-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programot és a gazdasági programhoz illeszkedő befektetés-ösztönzési stratégiát a mellékletben csatoltak szerint hagyja jóvá! Veszprém, 2011. március 23.
Porga Gyula polgármester Mellékletben: A. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2011.-2014. B. Befektetés-ösztönözési stratégia
HATÁROZATI JAVASLAT az előterjesztés „A” részéhez Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ……./2011. (…) VMJVÖK. határozata a gazdasági programról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a „Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-14.” című előterjesztést és a következő döntést hozza: A Közgyűlés jóváhagyja a határozati javaslat mellékletében szereplő gazdasági programot. Határidő: Felelős:
folyamatos Porga Gyula polgármester
Veszprém, 2011. március 31.
Porga Gyula s. k. polgármester
Dr. Büki Szilvia s. k. jegyző, címzetes főjegyző
________________________________________________________ HATÁROZATI JAVASLAT az előterjesztés „B” részéhez Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ……./2011. (…) VMJVÖK. határozata a befektetés-ösztönzési stratégiáról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a „Befektetés-ösztönzési stratégia jóváhagyása” című előterjesztést és a következő döntést hozza: A Közgyűlés jóváhagyja a határozati javaslat mellékletében szereplő befektetésösztönzési stratégiát. Határidő: Felelős:
folyamatos Porga Gyula polgármester
Veszprém, 2011. március 31.
Porga Gyula s. k. polgármester
Dr. Büki Szilvia s. k. jegyző, címzetes főjegyző
3
„A” jelű melléklet
Gazdasági Program
Veszprém Megye Jogú Város Önkormányzata
2011-2014.
Tartalomjegyzék
I.
FEJEZET: Veszprém MJV jövőképe és stratégiai céljai
II. FEJEZET: Összefoglaló helyzetkép város jelenlegi kihívásairól A város gazdasági helyzetének összefoglalása A lakossági közvélemény-kutatások eredményei
6. oldal 9. oldal 14. oldal 16. oldal
III. FEJEZET: Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt fejlesztési elképzelések bemutatása 18. oldal Veszprém Megyei Jogú Város településfejlesztési politikája Innovációs gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés A város környezetminőségének fejlesztése Kulturális turizmusfejlesztés
18. oldal 18. oldal 19. oldal 23. oldal 25. oldal
Vállalkozók bevonásával megvalósítani kívánt projektek
27. oldal
IV. FEJEZET: Településfejlesztési politikák áttekintése
29. oldal
Befektetés-támogatási politika, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése
29. oldal
Pénzügyi gazdálkodás, adópolitika
34. oldal
Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás feladatai, szervezeti felépítése Nem lakáscélú ingatlanvagyon Társasági vagyon
37. oldal 37. oldal 38. oldal 40. oldal
Közszolgáltatások biztosítása Oktatás Szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás, egészségügy Kultúra, szabadidő, sport Közigazgatás
42. oldal 43. oldal 47. oldal 59. oldal 62. oldal
Városüzemeltetés Lakásgazdálkodás Kommunális feladatok „Zöld város” projekt
65. oldal 65. oldal 67. oldal 68. oldal
5
I. Fejezet: Veszprém MJV jövőképe és stratégiai céljai
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó és az Új Széchenyi Terven keresztül biztosított forrásokkal és összhangban a 272/2008. (X.30.) számmal jóváhagyott integrált városfejlesztési stratégiával a vonatkozó jogszabályok alapján megalkotja gazdasági programját a 2011-2014-es időszakra. A gazdasági program elkészítésére nagyban rányomja bélyegét, hogy a rendszerváltást követő demokratikus állami berendezkedés időszakának legnehezebb pénzügyi évében kell a tervezését elvégezni, amikor változatlanul fennáll a központi költségvetésből származó állami támogatások szűkülése, ugyanúgy, ahogy a pályázati források is a kivezetés időszakába érkeztek.. A gazdasági válság még érezteti hatását, és a bevételi oldal minden fejezetében csökkenés tapasztalható, az állami ellátórendszerek átalakítása így az alkotmányozást követő átfogó ágazati jogszabály, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása viszont még nincs napirenden. Kiindulópontként tehát megállapítható, hogy a gazdasági program időszaka alatt az önkormányzat első sorban saját belső erőforrásaira támaszkodhat, ezért a hatékonyság fokozására irányuló belső átalakításokat kell elvégezni.. Az önkormányzat mindezek ellenére kiáll a megkezdett beruházások mellett, és folytatja a város fenntarthatóságát és a lakosság igényeit szolgáló fejlesztési tevékenységét, de mindent megtesz a költségvetés egyensúlyának megtartásáért. Veszprém vízióját mindemellett meghatározza megyeszékhely státusa, az egyre erősödő gazdasági szféra, a Pannon Egyetem jelenléte, és a történelmi egyházakkal, valamint a helyi közösségek által létrehozott szervezetekkel való harmonikus együttműködés is. A vízióra hatással van a város sokoldalúsága és az, hogy egyszerre több szerepet is képes betölteni: 1. a királynék városaként történelmi hagyomány-város; 2. az egyetemi és középiskolai központként a tudás (és főként az innovatív tudás) városa; 3. kulturális és vallási központként a kultúra-városa; 4. a Balaton és a Bakony városaként értékturizmus város; 5. az új energiastratégia alapján „ökováros”; 6. a város szellemisége miatt kreatív város; 7. a sport és a fiatalossága, valamint természeti szépségei miatt egy új életminőségváros; 8. s végül a lokális politika és demokrácia fejlesztési szándéka és a helyi közösségek bevonása miatt egy közösségfejlesztő (új típusú, avagy szakrális alapú) demokrácia város. A város a jövőben ezeknek a szerepeknek az integrációjával a „szív és az ész”, vagy a „teljesség városává” válik megtartva és továbbörökítve évezredes és legújabb értékeit. Célul tűztük ki, hogy Veszprém a Bakony-Balaton térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció
jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles és magas színvonalú kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A város víziója ezért, hogy a kettőezer húszas-harmincas évekre egységesítse a fenti szerepeket és képes lesz a „Teljesség Városaként” megjelenni nem csak a Dunántúl, hanem Magyarország és Kárpát-medence meghatározó alközpontjaként is. A teljesség városa víziót az integrált városfejlesztési stratégiában az alábbi átfogó célkitűzéssel azonosítottuk be: VESZPRÉM A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉLHETŐSÉGBEN VEZETŐ VÁROSA, AMELY TÁGABB TÉRSÉGÉNEK OKTATÁSI, INNOVÁCIÓS, KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZPONTJA.
A gazdasági program bevezető fejezetének célja az önkormányzat fejlesztési tevékenységének és beavatkozásainak rövid összefoglalása, amely következetesen támaszkodik az elmúlt időszak prioritásaira. Ezeket 2007-ben és 2008-ban így fogalmaztunk meg: - innovációs gazdaságfejlesztés, - közlekedésfejlesztés, - a város környezetminőségének fejlesztése, - kulturális turizmusfejlesztés, - önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja. A gazdasági programban foglalt tervek közül az alábbiak érdemelnek előzetes kiemelést: A fejezet az elkövetkező évek leghangsúlyosabb prioritásait külön is kiemeli, amely mintegy zsinórmértékül szolgálhat az elkövetkező évek költségvetési tervezése és végrehajtása során. Prioritások: önkormányzat hitelállományának csökkentése, ezzel felszabaduló forrás biztosítása a város fejlesztésére, feladatainak finanszírozására, önkormányzati vagyon értékének megőrzése, vállalkozásbarát gazdasági környezet és politika kialakítása, ezzel a költségvetési bevételek növelése hosszútávon, város lakossága foglalkoztatási szintjének emelése, önkormányzati intézmények/gazdasági társaságok működése hatékonyságának növelése, racionalizálás, ezzel a költségvetési kiadási költségek csökkentése, szociális juttatások, és szociális/kulturális/oktatási/egészségügyi ellátó rendszer minőségének legalább szinten tartása, városkép javítása, városi infrastruktúra szintjének növelése, környezetvédelem, történelmi múlt hordozta értékek kiaknázása (idegenforgalom), innováció (Pannon Egyetem), XXI. század vívmányainak használata (e-korszak), városi polgárság közösségi tudatának („Veszprém tudat”) erősítése, vonzó városmarketing, aktív kommunikáció a városi döntéshozó szervezetek/személyek és a lakosság között.
7
-A város jövője szempontjából a legfontosabb kérdés a népesség megtartása és esetleges növelése, ennek érdekében új munkahelyek megteremtése szükséges. Ezért megcélozzuk a vállalkozás-segítő program továbbvitelét és kibővítését, illetve egy ösztönző és marketing tartalmú szolgáltatás elindítását a még telephelyet kereső cégek megszerzése érdekében. A befektetés ösztönzésre az elmúlt időszakban egy feladatvivő szervezet került létrehozása a Pro Veszprém Kft. szerepében és ágazati stratégia is elkészült. Jelen gazdasági program ideje alatt –szintén a foglalkoztatás és a népességmegtartó erő fokozása miatt - tervezzük az iparűzési adó ütemezet csökkentését is, amely hozzájárulhat a vállalkozások terheinek enyhítéséhez, mivel azonban ennek a lépéssorozatnak az elindítója alapvetően egy új gyártó cég betelepülése a feltétele az önkormányzatnak az ipari parki szolgáltatásait is fejleszteni szükséges. Veszprém és térsége gazdasága szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a 8-as főút fejlesztése folytatódjon, és a vasúti közlekedés is fejlődjön, ugyanakkor a belső forgalmi problémák kezelésére is erősödő kihívás. -Az önkormányzat működése szempontjából a legégetőbb kérdéskör a hitelállomány kezelése. Az Államreform Operatív Program keretében végrehajtott szervezetátvilágítás – amely ugyan csak a polgármesteri hivatalra irányult – rámutatott, hogy az intézményi működésben még rejlenek tartalékok. Jóllehet a város a hitelek felvételére önhibáján kívüli okok miatt kényszerült és az állomány megnövekedése nem az önkormányzat magatartására, hanem a külső környezet változásaira vezethető vissza, az önkormányzatoknak kötelessége a saját feladatkörükben felmerülő racionalizálási lépések végrehajtása. Ennek érdekében elsőként a polgármesteri hivatal racionalizálása és létszámcsökkentése, második hullámban pedig az intézményi működés és finanszírozás átvilágítása történik meg, amellyel az a célunk, hogy a ciklus végére 1 milliárd forinttal csökkenjen a működésre fordítandó finanszírozási igény. A feladatfinanszírozására való átállás és az intézményi irányítási és szolgáltató (költség)központ létrehozása 2012. január 1-ig tervezett. -A működés körülményeinek rendezését követően be kívánjuk vezetni a mutatószámok alapján történő teljesítménymérést a kiemelt stratégiai mutatószámok rendszere alapján, amelyet szintén az ÁROP projekt végrehajtása irányzott elő. Ennek alapvető feltétele az integrált városfejlesztési stratégia újratervezése és olyan mérföldkövek és mutatószámok bevezetése, ami alapján a célok elérése pontosan mérhetővé válik. Az IVS egyébként is szükségszerű átvizsgálásával és módosításával létre kívánjuk hozni azt a 12 éves gazdasági stratégiát, ami alapján már a stratégiai területek teljesítmény-mérésére is alkalmasabbá válik, és amiből a későbbi gazdasági programok is megfogalmazhatóak. - Veszprém már rendelkezik a megtisztelő „családbarát önkormányzat” címmel, ami –úgy érezzük – további kötelezettségeket is jelent ezért az elkövetkező időszak kiemelt terve annak a programnak az elindítása, ami a meglevő, de el nem látott lakossági igényekre fog reagálni és célja a családot segítő és körülvevő környezetben meglevő helyi közösségek újraszervezése az önkéntesség és a közös társadalmi felelősségvállalás elve alapján. Az atomizálódó társadalomban ugyanis olyan intézmények látják el a korábbi nagy család egyes funkcióit, amelyek a szociális rendszer alulfinanszírozottsága és a gondoskodó állam visszaszorulása miatt már egyre kevésbé képesek a segítség biztosítására. A családok ezért
8
magukra maradnak a szociális, munkaügyi és generációs problémáikkal (ami kihat a város életének egészére; a vállalkozások sikerére, a közbiztonságra és így tovább). A családi kör és az otthonok pedig a folyamatos feszültég és stressz forrásává válnak. Az intézményi működés mellett ezért az önkormányzat egy több évet lefedő kiemelt projektet kíván elindítani, amelyre támogatást is igénybe kívánunk venni. - A gazdasági program ideje alatt el kívánjuk indítani a „zöld város” tervet, amit az INTENSE projekt alapján a nemzetközi segítséggel – és az uniós Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban - elkészülő jelenleg elfogadás alatt álló energiastratégia alapján kívánunk megvalósítani. A program célja a város CO2 kibocsátásnak 25%-os visszaszorítása lesz. - Fentieken túl kell végezni egyes területek átfogó rendezését is a gazdasági program ideje alatt, így el kell készíteni a város (turisztikai) marketingstratégiáját, el kell készíteni a kulturális koncepciót a területen működő párhuzamosságok megszüntetése és a szféra bevétel-termelőképességének fokozása érdekében, és 2014-ig el kell készülnie a közlekedésfejlesztési koncepciónak. - Változatlanul stratégiai erőforrásnak tekintjük a helyi identitást ezért az elmúlt időszakban az önkormányzat szorosabbra fűzte kapcsolatait a város társadalmi és gazdasági szervezeteivel és a megye, valamint a régió más településeinek helyi vagy területi önkormányzataival, és más meghatározó intézményekkel. A veszprémi öntudat és a térségi szerep erősödése a régió gazdasága és fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Az együttműködés számtalan formában megtestesült és új lendületet adott a város hétköznapjaihoz, amelyet a jövőben is feltétlen folytatni kívánunk. Ennek elsődleges színtere a „8”-as út Fejlesztési Tanács és a Balatoni Fejlesztési Tanács, ahol annak érdekében kívánunk fellépni, hogy kiterjesszük a város befolyását, hiszen gazdasági érdekeink is túlmutatnak a város határain, és első sorban az üdülőkörzet felé irányulnak. Stratégiai együttműködést kívánunk kötni a Pannon Egyetemmel és egyes nagyobb civil szervezetekkel is hosszú távú együttműködést kívánunk kialakítani. A kistérség gazdaságának a beindítása szempontjából fontos erőforrás lehet a helyi pénz bevezetése, ami természeténél fogva helyben fejti ki keresletnövelő hatását.
II. Fejezet: Összefoglaló helyzetkép a város jelenlegi kihívásairól Veszprém megye a bruttó hazai össztermék szempontjából országos szinten a középmezőny élén helyezkedik el. A bruttó hozzáadott érték több mint 60%-át a szolgáltatás adja, közel 30%-át az ipar, 6%-át az építőipar, és csak 5%-át a mezőgazdaság. Az ipar részesedése tehát magasabb az országos átlagnál, de még így is elmarad a KözépDunántúl másik két megyéjében (Komárom-Esztergom, Fejér) mérhető számoktól. A 2009. évi KSH adatok alapján Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén, mintegy 127 km2 –en, 63.898 lakos él. Veszprém város lakosság az 1987-es KSH adatok szerint 65.286 fő volt, majd egy csökkenő tendencia vette kezdetét. 1997-es statisztikai adatok szerint 62.514 fő volt.
9
Egészen 2004-ig folytatódott a negatív tendencia, amikortól is nőni kezdett az állandó lakosok száma. 2006-ban 58.431 fő volt, míg 2009-ben már a 1997-es szintet is meghaladva 63.898 fő lett. A 2006-os adatok alapján kijelenthetjük, hogy Veszprém város lakossága az országos, a régiós és a megyei szintnél is gyorsabban öregedik. Még rosszabb a helyzet, ha az eltartottsági rátát vesszük figyelembe, ami a fiatal- és az időskorú népességnek az aktív korúakra vetített százalékos értékét mutatja be (lásd.1. ábra). 70 68 66 64 62 60 58 56 54 1997
19 9 8
1 99 9
2 00 0
2 0 01
2 0 02
20 0 3
V e s zp r é m
V e s z p r é m i k is t é r s é g
K ö z é p - d u n án t ú li r é g ió
Or sz ág
2 00 4
2 00 5
2 0 06
V e s zp r é m m e g y e
1. ábra: Eltartottsági ráta alakulása 1997-2006 között Forrás: VMJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, 42. oldal
Az országos tendenciához hasonlóan Veszprémben is csökkenő gyereklétszámmal számolhatunk, illetve itt is egyre nagyobb százalékban tartják vissza a gyermekeket plusz egy évre az óvodákban. Az iskolai végzettségek tekintetében közép-magyarországi régióban mintegy duplája az aránya a felsőfokú (egyetem, főiskola stb.) végzettséggel rendelkező lakosságnak, amelyet az 1.3.1.2-es ábra mutat be. Ugyanakkor a pályakezdő diplomás munkanélküliség aránya Veszprémben a legmagasabb annak ellenére, hogy az összes munkanélküliség aránya az országos átlag alatti. Veszprém és kistérsége máig az ország legdinamikusabban fejlődő övezetébe tartozik és annak a meghatározó csomópontja: Az iparűzési adókötelezettség alá eső vállalkozások/vállalkozók helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy továbbra is két vállalkozási forma a legnépszerűbb, a kft. és az egyéni vállalkozás. A 2009. évben a megszűnő (583 db) és új adózóként (669 db) bejelentkező vállalkozások egyenlege pozitív, növekedés 8,5 %, csökkenés 7,4 %. Ezen belül a kft.-k részaránya nőtt, az egyéni vállalkozóké csökkent. A kft-k jelenleg az összes vállalkozások 33,8 %-át, az egyéni vállalkozások 44,4 %-át, a bt-k 15 %-át jelentik. A többi vállalkozási típus aránya stagnált. A 2010. évben tovább nőtt az újonnan belépő vállalkozások aránya, viszont számuk eddig kevesebb az előző évihez viszonyítva (60 %). Jelenleg adózóink száma több mint 8 ezer. Az egyéni vállalkozások mellett egyre több egyéni cég alakul, bár számuk egyelőre csekély. A vállalkozások számának össz volumene kis mértékben nőtt, ugyanakkor az adófizetési kötelezettségük csökkent a válság hatására csökkent.
10
A városban működő – itt adózó - vállalkozások számának alakulását a 2 sz. ábra szemlélteti: 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 1999
2000
2001
2002
Ves zprémi kis térs ég
2003
2004
2005
V es z prém
2. ábra: Működő vállalkozások száma (db) Forrás: KSH T-STAR
A társas vállalkozások tevékenységét illetően több, mint 1500 kiskereskedelmi üzletről beszélhetünk, nagy arányt képviselnek ugyanakkor az egyéb szolgáltatást (374 vendéglátó hely) és építőipari tevékenységet (1200) végző kis és közepes vállalkozások is. Ebben a tekintetben az 500 fő feletti foglalkoztatott létszámmal rendelkező termelő tevékenységet végző gazdasági társaságok aránya nem mondható dominánsnak.
CONTINENTAL TEVES IP.KFT. VALEO AUTO-ELECTRIC KFT. BALLUFF ELEKTRONIKA KFT. INVITEL ZRT. BRAMAC KFT. OTP BANK NYRT. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZT. ZRT. UNILEVER MO. GYÁRTO KFT. "VKSZ" ZRT. PANNON LAPOK KIADOI KFT. LASSELSBERGER-KNAUF KFT. VESZPRÉMTEJ ZRT. JOST HUNGÁRIA BT. SPAR MAGYARORSZÁG KFT. KERESKEDELMI ÉS HITELBANK NYRT BAKONYKARSZT ZRT. UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. PEPPERL ÉS FUCHS KFT. BEURER-HUNGÁRIA KFT. MAGYAR POSTA ZRT.
8200 8200 8201 2040 8200 1876 1054 1138 8200 8900 8200 8201 8200 2061 1851 8201 1138 8200 8200 3546
11
VESZPRÉM VESZPRÉM VESZPRÉM BUDAÖRS VESZPRÉM BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST VESZPRÉM ZALAEGERSZEG VESZPRÉM VESZPRÉM VESZPRÉM BICSKE BUDAPEST VESZPRÉM BUDAPEST VESZPRÉM VESZPRÉM MISKOLC
HÁZGYÁRI U. 6-8. PIRAMIS U.1. PF.302. PUSKÁS T.U.8-10. HÁZGYÁRI U.1. NÁDOR U.16. BAJCSY-ZS. UT 52. VÁCI UT 182. HÁZGYÁRI U.1. ADY E.U.60. HÁZGYÁRI U.9. KISTO U.9. HENGER U. 1. PF: 27. PF:1354. PF: 41. VÁCI U.182. KISTO U.16-18. PÁRNA U.1. KAZINCZY U.16.
1. Táblázat: A 20 legnagyobb iparűzési adót fizető cég Veszprémben (2010) Forrás: Adóhivatal VMJV
Erős a banki és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazat jelenléte a városban, ezek a szolgáltatások inkább a belvárosban koncentrálódtak, amíg a város külső útgyűrűje mentén nagy arányban települtek le és könnyen elérhetőek a kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi üzletláncok egységei. A tercier szektorban tehát főleg a kereskedelem erőteljes, ami kihat a foglalkoztatási szerkezetre is, magas szinten van a foglalkoztatási szerkezeten belül az autó- és műszertechnikai összeszerelés, a szenzor és elektronikai gépgyártás. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 68,9%-a a szolgáltatási szektorban, 30,2%-a az iparban, míg 0,8%-a a mezőgazdaságban dolgozik. 70 60 50 40 30 20 10 0 V esz prém
V esz prém megy e
Közép-Dunántúli régió
Országos
Foglalkoztatottak Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők Foglalkoztatott nélküli háztartások 3. ábra: Foglalkoztatottság helyzete (2001) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001
Ugyanezt az egyediséget erősíti, hogy minden tízedik veszprémi egyetemi hallgató, és a foglalkoztatottak arányán belül magas, 70 %-os arányt mutat a szellemi foglalkoztatottak száma. Demográfia: A kistérség területe 657 km2, lakossága 81.052 fő, településeinek száma: 20 népsűrűsége: 130 fő/km2. Veszprémben él a kistérség népességének közel háromnegyede, ami jelzi a település meghatározó szerepét. Az utóbbi években megfigyelt pozitív elmozdulás ellenére a város korstruktúráját a közeljövőben felgyorsuló ütemű öregedés fogja jellemezni. A 60 éven felüliek össznépességen belüli aránya 2030-ra megnő, és – a jelenlegi 16 százalék körüli mértékkel szemben – elérheti a 25-30 százalékot. Álláskeresők, foglalkoztatottság: A foglalkoztatottsági mutatók jónak mondhatóak: 2006ban a népesség 17,5%-a fiatal, 63%-a aktív, 19,5%-a idős korú volt. A fiatal és az időskorúak aránya egyaránt alul marad az országos átlagnak, az aktív korúaké azonban 3 százalékponttal magasabb volt.
12
Veszprém lakosságának 44,7%-a foglalkoztatott, 28,9%-a eltartott, 23,8%-a inaktív kereső, és 2,6%-a munkanélküli volt 2001-ben. A foglalkoztatottak 83,7%-a helyben talál munkát, míg a többi 4500 fő eljár a városból dolgozni. Veszprémbe több mint 12 ezer ember jár be munkába. Száz foglalkoztatottra 53 inaktív és 65 eltartott lakos jut. Az álláskeresőkről nyilvántartott adatok alapján a város munkanélküliségi adatai mára már enyhe romlást mutatnak, ám még így is az átlagosnál jobbnak tekinthetőek. A munkanélküliségi ráta 2006-ban az aktív korú népesség 3,7%-át jelentette. Jelenleg az összesen 2528 fő 4 % körül váltakozóan mozgó álláskeresői rátát jelent, amely összetételére jellemző, hogy összesen 1857 fizikai foglalkozású főt tartalmaz. A földrajzi adottságok mellett jó a munkaképes lakosságon belüli arány a magasan (egyetemet, főiskolát végzett) képzettek javára (70% fizikai 30% szellemi foglalkozású), ez országosan a legjobbnak számít, amellyel a város hatékonyan járul hozzá az „innováció régiójának” víziójához. A város erőssége a lakosság kiemelkedő szintű iskolázottsága: a 25 évesnél idősebb népesség 21,7%-a rendelkezik felsőfokú oklevéllel. Ez az országosnál 9, a megyeinél pedig 11 százalékponttal magasabb. A 18 évesnél idősebb lakosság 53% rendelkezik középiskolai végzettséggel, ami 15-20 százalékponttal magasabb az országos illetve a megyei átlagnál. Sok a nyelveket beszélő fiatal, több ágazat számára áll rendelkezésre képzett, ambiciózus fiatal mérnök, amit erősít, hogy a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán elindult a logisztikai képzés. A kar 2008-ban minőségbiztosítási nívódíjat kapott. Mindezen feltételek mellett a betelepülő cégek gyorsan és kevés ráfordítással, átképzések nélkül indíthatják termelő-projektjeiket. Lakáshelyzet: a város 12 693 hektáros területén 58431 fős népesség él (állandó lakos), összesen 24 907 darab lakás céljára kialakított ingatlanban. 2009-ben a veszprémi teljes lakásállomány 26.193 db lakás (2001-ben 23.544 db volt), ebből családi ház 6.828 db. A félkomfortos és komfortnélküli lakások mintegy 2%-át teszik ki a teljes lakásállománynak. Veszprémben az egy lakásra jutó átlagos lakószám 2,44 fő, (amelyből visszaszámolva 63.918 főre jön ki a veszprémi lakosok száma. Ez megközelítőleg azonos a KSH által megadott bejelentett lakók (63.898 fő) számával A statisztikai adatokból jól látszik, hogy Veszprém város lakóinak túlnyomó többsége társasházban lakik (megközelítőleg 50 e lakos), míg kisebb hányada családi házban, vagy egyéb épületben (pl.: nyaralóban – kb. 1250 fő). Nem jelenik meg a statisztikai adatokban be nem jelentett albérletben élők száma. Nagyjából becsülhető, hogy 5000 hallgató bérel ingatlant, akik átlagosan 2-4 fős társaságokban oszlanak meg ingatlanonként, Mivel a lakáshelyzet ismertetésében a legbeszédesebb a lakások építési éve, a 3-as és 4-es sz. ábrából kitűnik, hogy a legtöbb lakás 30-40 éves, amely időszak alatt és komoly felújítások maradtak el, ami első sorban panel épületeket érint A veszprémi lakás célú épületeknek mindössze 2,2 %-a esett át komplex felújításon.
13
építési év / lakásszámok
7000 6205 6000 5000 4000 3000 1910
2000 1000
1673
1410 495
413
0 1960 előtt
1960-1969
1970-1979
1980-1989
1990-1999
2000-2009
3.ábra: Lakásépítési számok alakulása Forrás: energiastratégia helyzetfelmérése építési technológia / lakások száma
6%
4% 25% salakblokk tégla panel egyéb
65%
4. ábra: A lakásállomány építés technológiák szerinti megoszlása Forrás: energiastratégia helyzetfelmérése
A város gazdasági helyzetének összefoglalása: Erősségek: a munkaerő kedvező állapota mellett számolhatunk az infrastrukturális háttér fejlődésével. A nagy infrastrukturális beruházások elérik a várost, a vonalas infrastruktúra fejlődése pedig nemzetközi láthatóságot és jó megközelíthetőséget eredményez, ami összeadódva a már helyben meglevő egyéb termelési tényezőkkel (jó szolgáltatási és kiváló munkaerő színvonal) és az épített környezet vonzerejével felértékelik a város
14
tőkevonzó-képességét. Jók a lehetőségek a logisztikai és a turisztikai potenciál kibontakoztatásához és ahhoz, hogy az ágazatok új kitörési pontként megtalálják a fejlődési irányokat. A városban az áltagoshoz képest jobb a közbiztonság. Gyengeségek: mint általában mindenhol az országban, az üzleti környezet meglehetősen bürokratizált, ami megnehezíti a kezdő vállalkozások lehetőségeit a felfutás időszakában. Ezt megerősítette az a felmérés is, ami az integrált városfejlesztési stratégia kapcsán készült: a megkérdezett helyi nagyvállalatok legnegatívabbnak az adózási és jogi környezetet jellemezték, amit a mai napig még ellensúlyozott a könnyen elérhető és jól képzett munkaerő, valamint a tudományos kutatói háttér. Lehetőségek: A gazdaság fejlődésének kulcsa a nemzetközileg is versenyképes és elismert exportképes termékek és technológiák előállítása, a város ezért érdekelt az agglomeráció hagyományos vegyipari bázisán kinövő környezetbarát zöld-technológiák, és a bio-energia hasznosítás előmozdításában (Ökopolisz program). Jó esélyeket látunk a hagyományos vegyipari vertikum, mai elnevezéssel élve horizontális környezetipari klaszter újbóli felfejlődésében és kibontakozásában, amelyre együttműködések indultak.
Veszélyek: a verseny, mint alapvető gazdaságformáló magatartás az élet egyre szélesebb spektrumára terjed ki, és olyan szférákban is meghatározóvá válhat, ahol az össztársadalmi érdekek kibontakozása lenne előbbre való. A verseny kiéleződése a társadalombiztosítási alrendszerekben negatív hatásokat indíthat el, ugyanúgy ahogy a versenyhelyzet kiéleződése földrajzi értelemben sem kívánatos, a régiók és városok között szintén a munkamegosztásnak, az együttműködésnek és a szolidaritásnak lenne inkább szerepe. A recesszió konzerválódása a társadalmon belüli feszültségek kiéleződésével és a szolidaritási elv visszaszorulásával is fenyeget. A Város SWOT elemzése: Erősségek
Gyengeségek
A város kiterjedt településhálózati központi szerepkörrel rendelkezik A városban az ipar legversenyképesebb ágazatival van jelen A város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Veszprém megyében A Város kulturális téren régiós vezető szerepet tölt be, jórészt kulturális attrakciói és intézményei (pl. Veszprém Aréna) miatt jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik A középiskolák és az egyetem számos tanulót/hallgatót vonz a városba A város jelentős K+F potenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik Kedvező foglalkoztatottsági mutatók A felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya igen magas Élénk kulturális élet
15
A népességszám folyamatosan csökkent a legutóbbi időkig Elöregedő társadalom A városba látogatók száma jóval alacsonyabb a megyei átlagnál Szálláslehetőségek, idegenforgalmi kínálat hiánya A város zöldfelületei és épületállománya felújításra szorul A várost elkerülik az autópályák Nincsenek önkormányzati tulajdonban lévő, iparfejlesztésre alkalmas területek A város felélte az ingatlanállományának zömét Jelentős intézményhálózat, nagy fenntartási igénnyel
Lehetőségek • •
• •
•
•
Veszélyek
A VeszprémSzentkirályszabadjai 4-es kategóriájú repülőtérként és ipari célú területként való hasznosítása Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a bakonyi ill. a GyőrVeszprém, Bp.-Székesfehérvár-Veszprém- Boba vasútvonal fejlesztése révén Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységüket A városi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakony-Balaton térség kulturális és turisztikai vonatkozásában A balatoni turizmus új lendületet vesz, ami kihat Veszprémre is
• •
A megcélzott befektetői kör megnyerése meghiúsul infrastrukturális hiányosságok miatt Más nagyvárosok „elszívják” a frissen végzett fiatalokatA válsághelyzet további hullámának begyűrűzése átterjedése más szektorokra (élelmiszeripar, mezőgazdaság).A város környezeti állapota romolhat, ami további ráfordításokat igényel
A városrehabilitáció kapcsán bővülő és javuló városi funkciók jelennek meg
Forrás: IVS
A lakossági közvélemény kutatások eredményei A 2009-2010-ben végrehajtott ÁROP projekt kapcsán vizsgálatra került a hivatal teljesítményének a mutatószámok alapján történő mérésének a lehetősége. A mutatószámok és ezek rendszere a működés egyes területein alkalmasak arra, hogy az önkormányzat vezetésének folyamatosan visszajelzése legyen (vezetői kontrolling) arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatások milyen minőségűek, mekkora elégedettséget váltanak ki a lakosság körében. A mutatószámok alkalmazási körének a kiterjesztése ezért elengedhetetlenül fontos, hiszen ezek alapján a város vezetése folyamatosan képes lesz informálódni a feléje irányuló elvárásokról és ezeket minden döntési helyzetben mérlegelni tud, azáltal, hogy pontos információkkal rendelkezik arról mi az ami igényként felmerül és mi az ami kevésbé fontos a lakosság szempontjából. Az ÁROP pályázat keretében 2010-ben májusban és szeptemberben gyűjtöttek elégedettségi visszajelzéseket a szakemberek és képeztek mutatószámokat a lakossági vélemények alapján az alábbi területeken. A vizsgálatot telefonos megkeresések alapján kétszer 500-500-as mintán végeztük el, az első 6 kérdés osztályozásos, amíg az utolsó 3 megválaszolásánál a „soha”, „ritkán” és a „gyakran” válaszokból lehetett választani.
1. 2. 3.
Elégedettségi mutató megnevezése Mennyire elégedett a város kulturális életével? Mennyire elégedett a város oktatási intézményeinek színvonalával? Mennyire elégedett a város közterületeinek és útjainak állapotával?
16
Átlag 3,4 3,51 2,7
4. 5. 6.
Mennyire elégedett az önkormányzat tájékoztatási tevékenységével? Mennyire tartja a polgármesteri hivatalt ügyfélbarátnak? Milyennek ítéli a város lakossága és a hivatal kapcsolatát?
3,59 3,51 3,59
Fenti táblázat eredményeiből jól látszik, hogy a lakosság a közterületeken várna nagyobb fejlesztéseket, bár általános elégedettsége sem mondható kiemelkedően jónak. Jóllehet a fenti táblázat a 2010. májusi eredményeket mutatja és szeptemberben már kisebb javulás volt mérhető, a vizsgálat visszaigazolja az az igényt, ami megalapozta a belváros rehabilitációs projektet és 2007-ben került elvégzésre. A megjegyzések között a kulturális élettel kapcsolatban sokan megjegyezték a szórakozóhelyek hiányát, amíg az oktatási intézmények kapcsán az infrastrukturális helyzetet tartják sokan elégtelennek és az akadálymentesítés hiányát említették meg. Elégedettségi mutató megnevezése 7. Milyen gyakran használja az önkormányzat honlapját? 8. Milyen gyakran keresi fel személyesen a hivatalt? 9. Milyen gyakran vesz részt az önkormányzat által szervezett rendezvényeken?
Válasz soha (41,2 %) ritkán (52,15 %) ritkán (41,93 %)
Fenti válaszoknál első sorban az figyelhető meg, hogy a veszprémiek mindhárom kérdésnél nagyjából azonos arányban jelölték meg a három válaszlehetőséget, ami a korosztályok szórásának megoszlásából és az ebből fakadó eltérő életvitelre és magatartásformákra vezethető vissza és például az idősek közül sokan nem rendelkeznek internettel, de gyakran járnak a hivatal valamelyik ügyfélszolgálatán. Tanulságos ugyanakkor, hogy az önkormányzat és a lakosság kapcsolatában jelentős fejlődési pálya áll kihasználatlanul. A felmérésből ugyanakkor az is egyértelművé válik, hogy a város jó irányvonalat jelölt ki, amikor a környezetminőség és a közlekedésfejlesztését tűzte ki célul, ezen projektek azonban még nem hozták meg a várt hatást. Ami ugyanakkor jelenleg még nem is lehet elvárható, hiszen a pályázatok benyújtása főként 2008-2009-ben történt és a fejlesztések (Kolostorok és kertek, a Dózsa Gy. Ált. Iskola és a családsegítő stb. fejlesztése) még a jelen időszakban kerülnek lezárásra, elszámolásra.
17
III. Fejezet: Az elkövetkező években végrehajtásra javasolt
fejlesztési elképzelések bemutatása Veszprém Megyei Jogú Város településfejlesztési politikája A fejlesztéspolitikai célok az egyes domináns fejlesztési területekben és projektekben is megmutatkoznak, ezért a gazdasági programban indokolt a fejlesztési prioritások részletes áttekintése, melyre az alábbiakban kerül sor. A fejlesztési prioritások tekintetében alapvető, hogy azok a beruházások élveznek előnyt, amik külső támogatási források bevonására adnak lehetőséget
Innovációs gazdaságfejlesztés A Magyar Köztársaság Országgyűlése 97/2005 (XII.25) határozatával fogadta el az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK), amely Veszprémet a pólusprogram kooperáló társközpontjaként nevesíti. A fejlesztési tengely elképzelés szerint Veszprém város a Közép-dunántúli régióban Székesfehérvár társpólussal közösen alkot fejlesztési tengelyt, amely tekintetében hét éves innovációs gazdaságfejlesztési stratégia került megfogalmazásra. A versenyképességi pólus koncepció és stratégia a városfejlesztés markáns gazdasági dimenziója: a gazdasági versenyt felismerve olyan hálózatos koncepciót ajánl a vidéki nagyvárosok számára, amelyben az egyetemi tudásközpontokra és a gazdasági specifikumokra és adottságokra épülő kapacitások egyedibb és piacképesebb termelő tevékenységet tudnak megvalósítani. Veszprém nemzetközi versenyképességének növeléséhez fontos a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket, az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatokat fejlesztő projektek elindítása, amelyek a Pannon Egyetem karaival közösen kerültek megfogalmazásra. A város szerepe ezért az országos pólus programban az „Ökopolisz” és az „Infopolisz” projekteken keresztül biztosított, amelyek felkarolják az egyetem két domináns kutatási területét. A „Pannon Tudományos és Technológiai Parkkal”(PTTP) , az önkormányzat saját és önálló fejlesztési elképzelését kívánja az előzőekben leírt pólusprojektek területi és infrastrukturális igényeit új kapacitásokkal kiszolgálni. A megfogalmazott pólus programra létrejött projekt tervek megvalósítása elmaradt, aminek okai: A pólus program pályázatainak kiírása, amire az önkormányzatok pályázhattak kizárólag a művelődési központok felújítására és új tartalommal való megtöltésére vonatkozott, ami az alacsonyan tervezett támogatási források miatt Veszprémben nem hozott nyertes pályázatot (Agóra Pólus). A pólus programban az Agóra Pólus pályázaton kívül egy kiírás jelent meg, ami nem volt elég vonzó és a Székesfehérvár-Veszprém tengelyről egy társaság sem nyújtott be pályázatot: a tudományos és technológiai park projektekhez a támogató hatóság ugyanis, túlzott 50%-os önerőt várt el (GOP 1.2.2.).
18
2008-ban a program már a klaszterek megalakulását favorizálta, így klaszterszervezetek kezdtek megalakulni. VMJV több klaszter megalakulásában is vállalt koordinációt és csatlakozott az Ökopolisz Klaszterhez.
A pólus programról változatlanul elmondható, hogy nem képez egységes rendszert, a pályázatok az ÚMFT-ben az operatív programokban „elrejtve” lelhetőek fel, és ezekre a nem pólusvárosok is pályázhatnak. A program koordinációjára 2008. áprilisában állt fel a központi Pólus Program Iroda, de a pályázatok kiírása sokat késett, és a források radikálisan beszűkültek. A pólus program PTTP eleme ennek ellenére az önkormányzat számára változatlanul tervezett beruházás, ami végrehajtása érdekében a repülőtér ingatlanjainak a tulajdoni helyzete visszaállítása érdekében indítottunk eljárást, tekintettel arra, hogy a vásárló befejtető Zrt nem tett meg mindent a repülőtér fejlesztése érdekében. A Budawest Zrt. az ingatlanokat és a repülőtér infrastruktúráját dokumentáltan működésre alkalmas állapotban vette át, ezzel szemben az állagmegóvásáról sem gondoskodott. A minimális ráfordításait és a kevés elvégzett fejlesztési tevékenységet az ingatlanállományt szándékos rongálásával, használhatatlanná tételével kívánta ellensúlyozni, hogy így kevesebb építményadót kelljen fizetni. Miután 2011-ben a leromlott műszaki állapot részletes rögzítése fog megtörténni, kimutatható látható lesz az értékcsökkenés és magatartás, ami a fejlesztés elmaradásához vezetett. Ez pedig egyértelműen nem a befektetői szándékról árulkodik és várhatóan a peres eljárásban is az önkormányzatok igényének érvényesítéséhez vezet. Az innováció alapú gazdaságfejlesztés érdekében a város elkészítette a befektetésösztönzési stratégiáját, amit a gazdasági program külön fejezetben tárgyal.
Közlekedésfejlesztés Veszprém máig kihasználatlan erőssége földrajzi elhelyezkedése, fekvése, mely adottság eredményes kiaknázásához a külső infrastrukturális fejlődés előmozdításában, az elérhetőség fokozásában kell szerepet vállalni, főleg a 8-as út vonatkozásában. Ebben az elindult folyamatban az önkormányzat egyeztető-partnerként vesz részt:
8. sz. főút 31+500-57+000 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás megerősítés, 2x2 sávos fizikai elválasztással - Veszprém elkerülő szakasszal;
8. sz. főút veszprémi külső útgyűrű csomópontjainak két szintű kialakítása;
8. sz. főút Márkó–Ajka között (3 szakasz);
8. sz. főút Ajka–Veszprém megyehatár;
8. sz. főút Veszprém–Várpalota burkolat-megerősítés 32+000-57+100 km között;
82. sz.főút átkötése a 8.sz. főútra (Gyulafirátót térsége).
19
A térség közlekedésfejlesztéséhez tartozik a vasútfejlesztés is, melynek két fő feladata a történelmi Veszprém-Győr vasútvonal, illetőleg a gyors közlekedést biztosító Székesfehérvár–Szombathely nagysebességű villamosvasút fejlesztések elősegítése. A belterületi úthálózat fejlesztése: Veszprémben összesen 19.912 darabra gépkocsi van regisztrálva. Ennek következménye és kiemelendő statisztikai adat, hogy a közlekedés 25%-ban tehető felelőssé a város CO2 őszkibocsátásában és ez a terhelés is első sorban a lámpás kereszteződések környékén, főleg a belvárosban jelenik meg. Az egyéni közlekedés átlagosan autónként 2 fővel számolva az éves CO2 kibocsátása 6.765,503 kg/év/fő, amíg ugyanez a szám a tömegközlekedés esetében 0,257 kg/év/fő. Egyértelmű tehát, hogy az önkormányzatnak első sorban a tömegközlekedés ösztönzésében, másodsorban a belváros forgalmi rendjének a megváltoztatásában, harmadsorban pedig a nem szennyező egyéni közlekedésben, a kerékpáros hálózat fejlesztésében kell szerepet vállalnia. A közlekedési problémák megoldása érdekében minden egyes jelentősebb beruházáshoz külön közlekedési vizsgálat készül, amely –fokozottan veszi figyelembe a gyalogosok és kerékpárosok igényeit megnyugtatóan alakítja a parkolási kérdések megoldását. A jövőben ezeket a beruházói igényeket a településrendezési szerződés keretében kell kezelni. Továbbra is alapelv, hogy a közlekedésfejlesztés bármely projektjének tervezésekor kötelező a kerékpárral használható utak és járdák kialakítása, a város ezen túlmenően ösztönözni kívánja a kis energiafelhasználású vagy alternatív üzemanyaggal – mint a bioüzemanyag és villamos áram– működő járművek és tömegközlekedési eszközök használatát. További alapelv, hogy a közlekedés megtervezésekor figyelembe kell venni a lakosság azon részének igényeit is, akiknek nincs autójuk, vagy nem tudnak vezetni (különösen az idős embereket, a fiatalokat és a mozgásukban korlátozott személyeket), akiknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférését a város előmozdítja, ugyanakkor bátorítja a lakosságot az önálló közlekedési módozatokról a közösségi módozatokra történő áttérésre. A gazdasági program ideje alatt az alábbi közlekedésfejlesztési projektek valósulhatnak meg, vagy indulhatnak el:
A Szent István Völgyhíd nagy ívének felújítása: 2005 óta műemlékként jegyzett Szent István völgyhíd, melynek tartószerkezete és szigetelése újul meg a KDOP-20094.2.1/B infrastruktúra-fejlesztési pályázatnak köszönhetően. A kivitelezési munkák 2010. őszén kezdődtek meg és 2011. tavaszán fejeződnek be. A projekt eredményeképpen a belváros egyik legforgalmasabb lámpás kereszteződése (Budapest út – Jutasi út) ötágú körforgalmú csomóponttá alakul át. Észak–déli főtengely kiépítése: a Jutasi út belvárosi szakasza további csomópontjainak körforgalmú csomóponttá történő átépítése: Kopácsi utca, a Bagolyvári utca és a Budapest utca-Brusznyai Á. utca csomópontjában, illetőleg az észak-déli közlekedési kapcsolat fejlesztésének érdekében a Jutasi út meghosszabbításával egy 500 m új út és
20
a Radnóti Miklós téren egy csomópont kialakításával. A projekt jelenleg tervezés alatt áll, megfelelő pályázati lehetőség esetén a gazdasági program ideje alatt a megvalósítás 1 üteme elindulhat. A 2. ütem a Radnóti M. tértől a belső útgyűrűig tart. A Pápai és a Házgyári u. összekötése a Henger utca megnyitásával, gazdasági területek feltárása a Piramis utca Henger u. –Kistó u. közötti szakaszának összekötésével. Pápai út belterületi szakaszának teljes rekonstrukciója Pápai út külterületi szakasza melletti járda és kerékpárút létesítése is megtörténhet a Henger utcai csomópontig. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott KDOP-4.2.2.-2007-0017 azonosítószámú pályázatához kapcsolódó „közlekedésbiztonsági” kerékpárút építési projekt keretében 2011-ben 4,3 km kerékpárút kerül kiépítésre a Wartha Vince u. – Stadion u. – Cholnoky Jenő u- - Kádártai út nyomvonalon. Nyugat–keleti irányú főtengely kiépítése, a belső körút befejezése. Ennek keretében a már régóta előkészítés alatt álló Jutasi és Pápai utak összekötését, a belső körgyűrű befejezését valósítja meg a város. A beruházás jelentős közlekedésszerkezeti változást generál a kelet-nyugati irányú közlekedésben, jelentősen tehermentesítve a belváros túlterhelt útjait. A tervezett további fejlesztési elképzelésekről a 2 sz. táblázat ad áttekintést, a gazdasági program ideje alatt megvalósítandó fejlesztést a Közgyűlés egyedi döntésével határozza meg: engedélyezési terv
projekt megnevezése Körforgalmak Jutasi u-Budapest u Jutasi-Bagolyvári Jutasi-Kopácsi Almádi u.-Radnóti tér K-NY-i tengely (Pápai u) K-NY-i tengely (Kistó u.) K-NY-i tengely (Tüzér u.)
van van van tanulmányterv van van van
Útépítés K-Ny irányú főtengely kiépítése, belső körút a Jutasi és Pápai út összekötésével van Henger u.- Piramis u. folyamatban Egyetem u. nincs Fenyves u I/2. ütem van Veszprémvölgyi u van Pápai út belterületi szakasz van Németh u. van
21
jogerős engedély van nincs van nincs van van van
van nincs nincs van nincs van nincs
Lánci u. 8. sz. főút – Vadaspark K-Ny-i irányú bekötőút
van nincs
van nincs
József Attila utca – Vadaspark közötti gyűjtőút Ady Endre utca II. ütem Csillag utca II ütem Harmat utca II. ütem Csererdő ltp. úthálózati rekonstrukció Jutaspuszta úthálózati rekonstrukció Petőfi Sándor utca
nincs van van van nincs nincs nincs
nincs van van van nincs nincs nincs
Kerékpárút Wartha V. u. – Kádártai u. („Közlekedésbiztonsági)
van
van
József A. u -Vámosi úti temető- Nemesvámos Kádárta Vasút utca 82 sz. út
folyamatban van
nincs folyamatban
Gyalogút Pápai út melletti járda belterületi szakasz Pápai út melletti járda külterületi szakasz
van nincs
nincs nincs
Hidak Jutasi u- Tüzér u. völgyhíd Szt. István Völgyhíd
van van
van van
Dózsa város csapadékvíz elvezetés
folyamatban
nincs
Kertváros (Ady E. u.) csapadékvíz elvezetés
folyamatban
nincs
Újtelep városrész
nincs
nincs
nincs van van van
nincs van van
Csapadék csatorna
Parkoló Radnóti tér Ranolder tér Belváros rehabilitációja, Bagolyvári parkolóház Belváros rehabilitációja, Vas Gereben u-i parkolóház
A projektek ütemezése és a további igények felmérése érekében 2014-ig el kell készíteni a város régóta hiányzó hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját is. Az alternatív, kis szennyezőanyag kibocsátású és kis energiaigényű, vagy zöld energiákkal működő közlekedési változatok meghonosítását az önkormányzat támogatja, ezek között különösen a panoráma liftek telepítését a város morfológiájából adódó problémák áthidalására. Az Önkormányzat a szabadidős tevékenységek és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódva az EuroVelo (Győr-Balaton) nemzetközi kerékpárút Veszprémet érintő észak-déli nyomvonalát is meg kívánja valósítani, tervezett az Ajka –Veszprém szakasz és a Kistérségi nyomvonal kiépítése is.
22
A város környezetminőségének fejlesztése A város környezetminőségének megóvása - az elővigyázatos használat és megelőzés elvei szerint - érinti a magas és mélyépített infrastruktúra állapotának fenntartását, javítását és megőrzését, és a természetes környezet elemeinek megóvását, valamint olyan feltételek megteremtését a város lakói számára, amellyel a legkevesebb ártalom- és szennyezés kibocsátás érhető el. A rendezett környezet és annak folyamatos fejlesztése, a rendben tartott köz- és magánterületek az életminőség meghatározó elemei. Az önkormányzat támogatja a helyi szervezetek és gazdasági társaságok erre irányuló tevékenységét, a város támogatja az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló civil kezdeményezéseket. A város életében két akuttá váló problémakör azonosítható be, ezek egyrészről a megnövekedett gépjárműpark és az egyéni közlekedés szervezési gondjaiból adódó, emelkedő gépjárműhasználat, másrészről az illegális hulladéklerakók, és vízbázis-védelmi kockázatai. A város útjai túlterheltek, ami jelentős rezgés- és közepes méretű zajproblémákat okoz, kifejezetten a központi városrészre koncentrálva a terheléseket, de a többi nagy forgalmú út mentén is jelentkezik ez a probléma. A forgalomnövekedés által generált környezetszennyezést ellensúlyozni kell, a probléma kezelését a közlekedésfejlesztési koncepcióban kell kidolgozni. A város négy vízbázisának - Séd-völgyi, Aranyos-völgyi, Kádártai és Gyulafirátóti – tartós biztonsága érdekében a gazdasági program ideje alatt a Bakonykarszt ZRt-vel együttműködve folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és meg kell előzni az ivóvíz lakossági vagy ipari szennyezését. Mivel a vízbázist veszélyeztető Csererdő-i szennyezés előírt kárelhárítására a tulajdonosoknak nincsenek meg az eszközei és így a hatósági úton történő rendezés nem lehetséges, rendhagyó megoldást kell a városnak javasolni. A városi szennyvízhálózatra történő lakossági rákötéseket ösztönözni érdemes, amely a talajterhelési díjról szóló rendelet (68/2004. (IX.20.) Ör.) felülvizsgálatát is jelenti a rendszeren kívüli elvezetésekre. Veszprém MJV közreműködésével megvalósult az Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési Program, valamint a Kistérségi Szennyvízkezelési Társulás Projektjének I-II. üteme, mely projektek az Európai Unió Kohéziós Alapjából kaptak finanszírozást. A projektek szabályos lezárása és a fenntartásuk körülményeinek érdekében továbbra is kiemelten kell foglalkozni. Környezeti szemlélet a rendeletalkotásban: 2012-14-ben tervezett a HÉSZ bizonyos fokú átvizsgálása a klímapolitikai célok szabályozásba való beemelésének az igényével, illetve tervezett az egészséges környezet érdekében a „szmog” rendelet mielőbbi megalkotása illetve a dohányzás játszótereken és buszmegállókban való tiltása. Leromlással veszélyeztetett településrészek rehabilitációja: Veszprém város rehabilitációs irányú terveit az integrált városfejlesztési stratégiában foglaltak szerint hajtja végre. Az IVS 1-es számú akcióterülete a belváros, amely rehabilitációja a 2011-2014-es időszak leglátványosabb beruházása, ami csak a közszféra
23
beruházásait tekintve is 5 db területi megújítást jelent a Kossuth utcát és környezetét illetően, ami évtizedekre határozza meg a város leglátogatottabb felületeinek az arculatát. Az Akcióterületi fejlesztés a konzorcium tagjai: 1. A városrehabilitációs projekt fő kedvezményezettje, a városrehabilitációs konzorcium vezető tagja: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2. A városrehabilitációs pályázat támogatásban részesülő partnerei az alábbi ingatlanok tulajdonosai, helyi kiskereskedők, szolgáltató vállalkozók köre, a konzorcium tagjai: o A „Lepény” (Kossuth u. 6. alatti kereskedelmi központ felújítás) tulajdonosainak egy bizonyos köre – támogatásban részesülő partnereket lásd 2. számú mellékletben, o Vas Trend Kft. (Vas Gereben u. 3. alatti ingatlanprojekt), o Bakony Társasház (volt Korona Szálló felújítás) tulajdonosainak egy bizonyos köre - támogatásban részesülő partnereket lásd 2. számú mellékletben, o Swing-Swing Kft. (Hangvilla projekt), o Bagolyvári utcai (Cserhát ltp.) Parkolóház beruházója (High Station Kft.). A városfejlesztési elképzelés célja a központ értékmegőrző fejlesztése, a turizmus feltételeinek és a bemutathatóság infrastruktúrájának javítása, valamint a zöldfelületek arányának növelése. A beavatkozás mentén a sétáló utca méltó megjelenítését kívánjuk elérni olyan egységes arculat kialakításával, amely erősíti Veszprém európai városhálózatban betöltött szerepének erősítéséhez és hozzájárul a helyi lakosság megtartásával és életminőségével kapcsolatos kedvező folyamatok elindításához. Az első számú akcióterületen a Kossuth Lajos utca a projekt fókuszterülete, a projekt első ütemének megvalósításához nagy számú KKV-vel kötött az Önkormányzat konzorciumi megállapodást. A belvárosban jelentős közműszolgáltatás fejlesztését is tervezzük. A revitalizációs célú beavatkozások folytatása a leromlással legerősebben veszélyeztetett Jutasi úti lakóövezetekben történik meg szintén a jelen gazdasági program időszaka alatt az ún. „szociális város rehabilitáció”. Az érintett terület lakossága erősen motivált lakóhelyének elhagyásában, és a városból történő kényszerű kitelepülésben. Ennek megakadályozására a projekt a városrész sokszínűségének visszaadásával, az élménydúsabb és komfortosabb környezet kialakításával ér el pozitív hatásokat, és elősegíti az életfeltételek fokozatos javulását. A projekt megcélozza az iparosított vagy elavult technológiákkal készült épületek és környezetük élhetőbbé és vonzóbbá tételét, a zöldfelületek látványos megújítását, de a fizikai beavatkozások mellett kiegészül a szociális problémák, az elöregedő lakosság, és a munkanélküliség jelenségeinek kezelésével is. A projektben ezért tervezett a HEMO megújítása is, amely ingatlan városi tulajdonba vételére több megoldás is körvonalazódik. A decentralizált városszerkezet erősítése érdekében ugyanakkor kisebb léptékű városrészi rehabilitációs projektek elindítása is tervezett 2014-ig Kádárta városrészen és a Dózsaváros területén.
24
Kulturális turizmusfejlesztés A szakmai felmérések és elemzések, valamint az ágazat stratégiai dokumentumai rámutatnak, hogy a balatoni üdülőkörzet háttér-országaként számon tartott Veszprém város a kulturális és vallási turizmus terén mutatkozó potenciáljának jobb kihasználásával és a piaci szegmens felé történő hatékonyabb nyitással képes lehet a Bakony-Balaton térség turisztikai központjává válni. Veszprémben az egyes attrakciókhoz kapcsolódó vendégforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a város látogatottsága révén kedvező helyet foglal el a magyar városok között, az eltöltött vendégéjszakák azonban ettől eltérően alig haladják meg az évi 100 ezret. Az attrakciók összekapcsolásával, kulturális örökségvédelmi és turisztikai célú fejlesztéssel, a bemutathatóság feltételeinek, és a marketingmunka javításával azonban jobb körülmények teremhetők az ágazat számára. A beavatkozásokkal el kívánjuk érni, hogy a gazdasági program ideje alatt Veszprémben minden évben 10 %-kal növekedjen az eltöltött vendégéjszakák száma, amellyel új, fenntartható munkahelyek alakulnak ki, növekedik az átlag 1,5 napos tartózkodási idő és javul a költési hajlandóság. A „kolostorok és kertek” projekt fenntartásában megfogalmazódik az állatkerttel és a várral való tematikus kapcsolat tartalommal való megtöltése is és ennek mentén a völgy olyan rendezvények megszervezésének színhelyeként kelhet életre, amelyek eddig máshol történtek, vagy hagyományteremtő jelleggel az új helyszínhez kötődve most indulnak majd el. Az integrált városfejlesztési prioritások között a turizmusfejlesztés további célja, hogy a város gazdasági növekedésének és a népességmegtartásnak alárendelve ellássa a helyi rekreációs igényekhez kapcsolódó funkciókat, és identitásépítő, lokálpatrióta szemléletet alakítson ki. Ennek érdekében olyan projektek valósultak meg a városban, mint a Veszprém Aréna, a Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében című projekt, ahogyan a Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark Nonprofit Kft is nagy léptékű fejlesztésekbe kezdett. A turisztikai egyesülettel közös fenntartásban új helyen kezdte meg a működését a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet az Óváros téren. A TDM feladata többek között a vagyonrendelet szerint a város marketing stratégiájának az elkészítése. Veszprém város felvállalta, hogy a TDM rendszert bővíti és a gazdasági program ideje alatt aktívan részt vesz a térségi szervezet létrehozásában és azt követően annak működtetésében, ami a helyi TDM Kft-n keresztül lesz lehetséges. A turisztikai és helyi kulturális igények kielégítésén és fokozásán túl olyan színvonalas programokat kell szervezni, melyek fizetőképes keresletet képesek kiszolgálni és alkalmasak arra is, hogy a veszprémiek jobban megszeressék és megismerjék a városukat. A fenti célok érdekében a kulturális intézményhálózat átalakítása a ciklus egyik kiemelt feladata lesz, amelyben a jelenlegi szereplők erőforrásainak egyesítésén keresztül egy program és fesztiváliroda – a TDM-hez hasonlóan – felállítása a cél. Az iroda feladata lesz –a Kolostorok és kertek Kft-vel közösen - a megújult veszprémvölgy rendezvényekkel történő megtöltése is.
25
A város turisztikai fogadóinfrastruktúrájához kapcsolódóan kiemelt elem lesz a várkapu megújítása, ami 2012-ben tervezett a már benyújtott pályázat alapján és a 2011-es év feladata a vár gépkocsiforgalmának fizikai akadályokkal történő a korlátozása. Ami a látogatói élmény erősítése érdekében kiegészül a várban történő vendéglátói kitelepülése támogatásával is . A belvárosrehabilitációs projekt részeként 2013-tól az Óváros tér vonzáskörzetében egy új parkolóház létesül a Vas Gereben utcában. Az elkövetkező időszak feladata a turisztikában a „Kolostorok és kertek” projekt megvalósulásának lezárásán túl a projekt helyszíneinek az élettel és programokkal való feltöltése, amivel a vár és az állatkert fizikai összekapcsolása mellett megtörténik a virtuális összeolvadás is. A zöld ökofolyosó az ország olyan egyedi arculatú természeti képződményében helyezkedik el, ami önmagában is vonzerőt képvisel, a középkori zárdák romjainak felújításán keresztül azonban jelentősen hozzájárul Veszprém műemléki imázsához és a „Királynék Városa” arculatához. A projektben már megjelenik az egyedi veszprémi élmény, ami sikerrel pályázhat arra, hogy a város kínálatát egységes turisztikai termékké integrálja.
26
Vállalkozók bevonásával megvalósítani kívánt fejlesztési projektek A helyi önkormányzatok kötelező feladatait az Ötv. és más ágazati törvények rögzítik. Az Ötv. alapján ellátandó feladatokon túl a XXI. századi élhető város kritériumainak való megfelelés érdekében számos olyan projekt megvalósítását is elő kell segíteni, amelyet nem az önkormányzat, hanem az aktív vállalkozói részvétel közreműködésével lehet csak elképzelni. A fejezetben megfogalmazott fejlesztési elképzelések igazodnak a jelenleg érvényes városrendezési tervekhez. Az ipar, kereskedelem, szolgáltatás, sport, szabadidő funkciók megfelelő infrastrukturális háttérrel történő fejlesztése egyes területeken további szabályozásokat, újabb területfeltárásokat kíván. A projektek megfogalmazásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • alap közműkapcsolatok közelsége, • a közlekedési kapcsolat helyzete, ideértve a közúti és vasúti közlekedést (gyalogos, kerékpáros, személy‐, teherforgalom, és helyi‐ és helyközi közlekedést), • tulajdonosi összetétel (becslések szerint hány ingatlan, hány tulajdonos érintett a vizsgált területen), • a településen belüli piaci elhelyezkedése, (mint a terület fejlesztés utáni piaci értékét vettük figyelembe). • projekttámogatás lehetőségei (EU, állami, regionális, települési). Ezek mind olyan előzetes információk, melyek nélkülözhetetlenek a befektetői döntésekhez, a befektetői beruházások a már említett Településrendezési Szerződés alkalmazásával lesznek végrehajthatóak. A témakörökön belül javasolt fejlesztési projektek: Takácskert bővítése A fejlesztés a tulajdonosok feladata, az önkormányzat koordináló szerepet tud vállalni a településrendezési szerződés keretein belül, cél a takácskerti lakáscélú fejlesztések folytatása: a terület jól megközelíthető, és továbbépítését a Gulyadombon tervezett fejlesztési elképzelések közelsége is indokolja. A terület hasznosítható a rendezési terv szerinti funkcióval lakóingatlanok számára, illetve a 8-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalának közelsége miatt a területen kialakítható egy hiánypótló szolgáltató központ is. Pápai út – Házgyári út közötti terület gazdasági-kereskedelmi célú fejlesztése A Pápai út–Házgyári út melletti ipari területeken lévő gazdasági, kereskedelmi területeken a tervezett 8-as gyorsforgalmi út hatása, a domborzati és telekviszonyok, valamint a tulajdonosi összetétel miatt nem javasolt a lakóterületi fejlesztés. A kereskedelmi gazdasági célú fejlesztés lehetősége itt első sorban a Henger utcai által biztosított összekötő kapcsolat megteremtését követően lesz adott.
27
Balaton Bútorgyár területének fejlesztése Veszprém belvárosának igen értékes területe mára használaton kívül van. Ez a terület alkalmas a Balaton Plaza és a belváros közötti kapcsolat megteremtésére, új szolgáltatási, közösségi arculat kialakításával. Javasolt egy intenzív, új városközpont arculatát mutató beépítés, melyek első sorban a belváros kereskedelmi szolgáltatásainak kínálatát színesíti. A projekt szorosan kapcsolódik a belváros nagyléptékű rehabilitációjához. A Veszprém Aréna környezetének fejlesztési lehetőségei A szabályozási terv gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási övezetet jelöl, melybe sport és szabadidő funkció is telepíthető. Fontos azonban a csarnok működésére ható pozitív, szinergiahatásokkal járó szolgáltatások megtelepedésének elősegítése. Ennek alapján a következő, vagy hasonló szolgáltatást nyújtó tevékenységek támogatása –iránymutatási céllal - javasolt, amennyiben a terület közlekedési szempontból történő feltárása más irányból is megtörténik: Vár utcai ingatlan A projekttel kapcsolatban a város és a megye közös tervet készít elő. Dózsa tér fejlesztése A projekt keretén belül meg kell teremteni a városrész működéséhez elengedhetetlenül fontos alközpont funkció ellátásához szükséges kereskedelmi-szolgáltatási feltételeket 2013-ig. Jégpálya Veszprémben ma már a korcsolyázáshoz kapcsolódó valamennyi sportág jelen van, az igények kielégítésére alkalmas lehet egy állandó jégpálya, ami a városi diákságot a délelőtti órákban kedvezményes feltételek mellett tudja fogadni. Szintén a Jutasi út melletti Barátság parkban valósulhat meg egy kereskedelmi alközpont fejlesztési beruházása, amely a Munkácsy M. utcai körforgalomból lesz elérhető.
28
IV.
Fejezet: Településfejlesztési politikák áttekintése
Befektetés-támogatási politika, munkahelyteremtés feltételeinek 1 elősegítése Veszprém számára a gazdasági és szociális kihívások sok feladatot vetnek fel, hiszen egyszerre kell érdemleges és használható választ adni a leszakadással veszélyeztetett rétegek helyzetéből fakadó nagyobb társadalmi különbségekre, és a gazdasági válságból való kilábalásra. A város szempontjából első sorban a termelő munkahelyek körének a szélesítése és az innovációs kapacitásokkal rendelkező cégek bevonzása a cél. Az ösztönzés elsődleges eszköze pedig az iparűzési adó mértékének a csökkentése, erre ugyanakkor csak akkor nyílik lehetőség, ha egy újabb multinacionális vállalat kerül be az adófizetői körbe. Pozitív fejlemény ugyanakkor a személyi jövedelem adó egy kulcsos egységesítése, ami az ország eddig létező versenyképességi hátrányát képes (részben) kompenzálni. Megállapítható, hogy Veszprémben az országos átlaghoz képest alacsony ugyan a munkanélküliség, de érezhető a Balaton-parti szezonalitás hatása. Szintén veszprémi sajátosság, hogy az országos átlagnál magasabb a diplomások aránya, ezáltal a helyi munkaerő az innovációs gazdaságfejlesztés egyik alappillére lehet. Mindezek mellett fontos ugyanakkor, hogy a város rendelkezzen összefüggő ipari beruházásokra alkalmas területekkel, amelyeket egy kedvező áralku mellett fel tud kínálni a befektetők számára a munkahelyteremtés érdekében. A regionális gazdaság szerkezetében végbemenő változások a tudásigényes és kvalifikáltabb munkaerőt igénylő ágazatok letelepedése és a magas szintű szolgáltatások bővülése irányába mutatnak. Az elmúlt időszakban jelentkező űrt a területen a Pannon Egyetem képzési kínálata és a menedzsment tudományokban és a logisztika területén indított mesterképzése mára valamelyest enyhítette, és szerephez jutott a Pannon TISZK Nonprofit Kft. is. Mindezek együtthatása azonban csak a közeljövőben lehet képes a működő-tőke befektetések ösztönzésére. Kialakulhat ugyanis fenti elemekből egy olyan potenciál, amit a város sikerrel tud a befektetői kör felé felmutatni. Ehhez ugyanakkor a megfelelő marketing és tájékoztató munka is szükséges lesz, ezt a feladatot pedig a Pro Veszprém Kft-nek kell ellátnia. A tőke mozgásának törvényszerűségeit, a befektetők motivációit elemző tanulmányokat vizsgálva megállapítható, hogy a befektetők céljai alapján a külföldi működőtőkebefektetéseket négy csoportba lehet sorolni: 1. Helyi erőforrásokat kihasználó külföldi befektetések. 1
A befektetés-ösztönzési stratégia jóváhagyása jelen előterjesztés B pontjában szerepel, külön napirendi pontként.
29
2. Piacorientált befektetések. 3. Hatékonyságnövelő befektetések. 4. Stratégiai előnyöket érvényesítő befektetések A befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezetek egybehangzó véleménye szerint a külföldi befektetők telephelyválasztási szempontjai között előkelő helyen szerepel és egyben óriási előnyt jelent - az autópálya megléte mellett - az ipari parkok jelenléte. Tekintettel fentiek jelentőségére és Veszprém lehetőségeire, megfogalmazódott az az igény, hogy a város találjon egy erre a célra és ipari parknak alkalmas területet (Házgyári út, Henger utca fejlesztése, Kistó utca…), ahol beindulhat egy gazdasági koncentráció, vonzerőt jelentve további betelepülő hazai és külföldi beruházásoknak. A befektetésösztönzés szempontjából fontos lehet az a kb. két éve tartó tendencia, miszerint a befektetők részéről országos szinten már több az igény a barnamezős beruházási lehetőségre, mint a zöldmezősre. A befektetők vonzásában Veszprémre nézve ez kedvező fordulat lehet. Az önkormányzat gazdaságélénkítő tevékenysége egyik eredményeként mindenképpen érdemes megemlíteni, - a város gazdasági életére minden bizonnyal dinamizáló hatással lesz és húzóerőként hathat - hogy 2010 év végén a város vezetése egy kiemelkedő jelentőségű, előremutató együttműködési megállapodást írt alá az IBM-mel. Egy település és térsége tőkevonzó és ösztönző képességének javításához többféle eszköz alkalmazható, amelyet két nagyobb csoportba lehet osztani. Egyfelől megcélozható a külföldi működőtőke, valamint alkalmazhatóak az általános befektetési körülményekre ható gazdaságpolitikai módszerek is. Az első eszköz azokat a gazdaságpolitikai ösztönzőket jelenti, amelynek célja a külföldi befektetők segítése, szektorális, vagy térségi orientálása. Ezen belül az adókedvezmények, pénzügyi szubvenciók, vagy egyéb támogatások helyezkednek el, amelyek közül a települések leggyakrabban – és növekvő mértékben – az adókedvezményeket használják. Ennek legelterjedtebb formája a társasági/vállalati nyereségadó mértékének csökkentése, továbbá az adó- és az importvámok elengedése, a gyorsított leírás engedélyezése és az adózott nyereség nagyságának csökkentését lehetővé tevő speciális kedvezmények. A másik csoportot alkotó pénzügyi ösztönzők/támogatások közül gyakori a vissza nem térítendő, vagy valamilyen mértékben (de nem teljes egészében) visszafizetendő támogatás. A 2001. évi L. törvény A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok 2007. december 31-ig kötelesek a vállalkozások számára biztosított adókedvezményeket, adómentességeket hatályon kívül helyezni, vagyis ez a befektetés ösztönzési lehetőség megszűnik. Közvetett támogatás lehet a beruházóknak nyújtott technikai segítség, a megfelelő, szubvencionált infrastruktúra biztosítása, a gyorsított ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás, vagy akár a menedzseri szolgáltatások. Egy befektető számára fontos szempont lehet a munkaerő-piaci politika, és közvetetten az oktatás-képzés rendszere, vagy akár az egészségügyi rendszer. Mindezek áttételesen hatnak ugyan a befektetői döntésekre, de szerepüket nem szabad lebecsülni.
30
Veszprém gazdasági víziója szerint minőségi munkahelyteremtésre van szükség, hogy az egyetemisták egy része a városban maradjon, ide lehessen vonzani az értelmiségieket és a magasan képzett munkaerőt, erősítve ezzel Veszprém regionális szellemi központ szerepét. A város egyértelműen érdekelt a Pannon Egyetemhez köthető kutatás-fejlesztési projektekben, melyek illeszkednek ahhoz az elképzeléshez, hogy Veszprém a tágabb térségének innovációs, oktatási és kulturális központja kíván lenni. Ehhez fontos elem az Egyetemmel való folyamatos stratégiai együttműködés és az operatív szintű egyeztetés. A diplomás szakemberek elhelyezésével és különös tekintettel a hiányszakmákra, az intézmény révén betölthetők a régióban szereplő vállalatok munkaerő utánpótlás igényei, erősítve a település regionális szerepkörét, és élénkítve a gazdaságot. Nem feledkezhetünk meg az alacsonyabb képzettségű munkavállalókról sem, akik könnyebben vesztik el munkahelyüket. Azok számára, akik nem tudnak elhelyezkedni, de a szándékuk megvan a munkavégzésre, közcélú foglalkoztatás keretében nyújtunk munkalehetőséget. A munkahelyteremtés alkalmas az adóbevételek növelésére, és a város megyeszékhely és a kistérségi központ szerepét is erősíti. Hozzá kell tenni azonban, hogy tömeges mértékű munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés elsősorban a nagyméretű, tőkeintenzív ipari beruházásoktól várhatóak, a kutatás-fejlesztés önmagában nem feltétlenül tölti be ezt a szerepet. Jelentősebb, prioritásként kezelt ipari koncentráció, és az arra települő hasznosító cégek hiányában mérsékelt gazdasági fellendülés várható. Az ipari szektor – települési érdekekhez és imázshoz illesztett – további erősítése és súlyozása szükséges a gazdaság még nagyobb mértékű fellendítéséhez. A proaktív ösztönző tevékenységek közül három főbb ágat különböztetünk meg: 1. a településről és a térségről alkotott kép javítását szolgáló tevékenységek; 2. a közvetlen tőkevonzó politika; 3. a jelenlegi és jövőbeli befektetőknek nyújtott szolgáltatások. Veszprémhez hasonlóan a hazai települések sorra ismerik fel a turizmus és a kutatásfejlesztés jelentőségét a gazdaságélénkítésben, ezért a célok tekintetében ma már nincs sok különbség település és település között. Itt válik igen fontossá, hogy az adott település ténylegesen rendelkezzen egy olyan egyediséggel és markáns arculattal, amely – koncentráltan megjelenítve és beépítve a köztudatba - egyértelműen megkülönbözteti minden más településtől, és amiért érdemes a nagybefektetőnek ezt a várost választania. Egy térségről, településről kialakult pozitív kép, benyomás, vélemény sokat lendíthet a befektetői döntésekben. Ennek elősegítése érdekében célszerű egy alapos feltérképezést végezni a potenciális érdeklődők körében, meg kell keresni azokat a társaságokat, amelyek illeszkednek a város fejlesztési elképzeléseihez és szektorális terveihez – informatika és környezetipar –, valamint működtetni egy olyan támogató szervezet, amelynek üzleti kapcsolatai, ismeretsége és a jelenlegi és potenciális befektetőknek nyújtott szolgáltatások, úgy mint a tanácsadás, a hivatalos ügyek, beruházás-engedélyezés gyors lebonyolítása, információk nyújtása, a befektetők „felkarolása” pozitívan befolyásolhatja a döntéseket.
31
Amikor egy multinacionális cég a profit visszaforgatása révén hoz létre új befektetést az adott településen, az a sikeresen működő befektetéseknek egyik bizonyítéka. Az elmúlt években számos ilyen jellegű befektetés történt, pl. a BALUFF Elektronika, a Valeo, Continental Teves vonatkozásában. Ezért nem szabad megfeledkezni a meglevő befektetések megtartásáról sem. Ennek érdekében célszerű figyelemmel kísérni a befektetők véleményét, észrevételeit, kritikáit, és ezek alapján fontos orvosolni a jogos felvetéseket. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulását szolgálhatja annak az igénynek a megoldása, miszerint a letelepült vállalkozások alkalmazottainak munkába járását biztosító helyi tömegközlekedés rendszerét úgy célszerű megreformálni, hogy az optimálisan illeszkedjen a vállalkozás és a dolgozói igényekhez. Ennek eszköze lehet a járatsűrűség bővítése, illetve az útvonalak igazítása, valamint az eljutási idő optimalizálása. A menetrend ilyen irányú módosításában az Önkormányzat eddig is partner volt, a beérkező igényeket a jövőben is figyelembe vesszük a Balaton Volánnal folytatott tárgyalások során. Veszprém dinamikus és fenntartható fejlődése számára kiemelten fontos, hogy a helyi KKV-k egyre jobban megerősödjenek, javítsák piaci pozícióikat, valamint olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozások egyéni érdekein kívül az itt élőket – új munkahelyek létesítése, a foglalkoztatottak jó színvonalú bérezése – és a kapcsolatban álló más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett viszont szükséges olyan tőkeerős hazai és külföldi vállalkozások bevonása, letelepítése és ösztönzése, amelyek szintén hozzájárulhatnak a város és térsége fejlődéséhez. Az előzőekben említett ösztönző eszközök közül a város adottságaihoz illeszkedően a szűkebb értelemben vett ösztönzőket célszerű alkalmazni. A pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat szűk és meghatározott körben eddig is alkalmazta az önkormányzat, pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve a továbbiakban is lehetne a vállalkozásokat akár visszatérítendő, akár vissza nem térítendő támogatásokban részesíteni. Az egyes döntéseknél mindig mérlegelni kell azt, hogy ez a támogatás mennyiben járul hozzá a város fejlődéséhez, ezért legfőképpen vizsgálni kell, hogy a betelepülő vállalkozás illeszkedjen a város gazdasági szerkezetébe, a helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki, valamint új munkahelyeket teremtsen és lehetőleg ez tartós foglalkoztatást jelentsen. Továbbá cél, hogy az informatika és a környezetipar témájában olyan innovatív vállalkozások települjenek le, amelyek húzó hatást gyakorolnak Veszprémre és térségre. Végeredményben pedig a betelepedés a város egészének fellendüléséhez járuljon hozzá. A gazdasági marketing szempontjából a potenciális befektetők felkutatása és érdeklődésük felkeltése érdekében célszerű egy folyamatosan aktualizált „projekt portfoliót” összeállítani, amelyben ismertetni lehet a kínálatot, azok jellemzőit, paramétereit. A portfólió elsődleges elemeként ugyanakkor a legfontosabb az összefüggő nagy méretű ipari célú terület kijelölése. Ezt a marketinganyagot érdemes több nyelven is kidolgozni, és azt az interneten keresztül is népszerűsíteni. Továbbá az internet megfelelő fórum lehet, hogy a városban működő vállalkozások is tematikus rendszerben megjelenhessenek annak érdekében, hogy még jobban összeköthető legyen Veszprém város és vállalkozásai. A városi honlapról linkek segítségével el kell jutni a vállalkozásokhoz, illetve a vállalkozások is megjeleníthetnék a város honlapját. A testvér-városi kapcsolatokat is fel lehet használni, hiszen a találkozók számos alkalmat teremthetnek a potenciális üzleti partnerek egymásra találására, egymás
32
tájékoztatására. Ezzel is elősegíthető a betelepedés mellett döntő vállalkozások felkutatása. Külföldi és hazai szakmai kamarákkal, minisztériumokkal, gazdasági ügynökségekkel és nagykövetségekkel építhető ki kapcsolat annak érdekében, hogy az ott élő kis- és közepes vállalkozásokat befektetésre, együttműködésre ösztönözzük. Ezen túl számos olyan kiállítás, vásár, rendezvény van, amely szintén megfelelő fóruma lehet az ismertetésnek. A sikeresség érdekében a befektetési lehetőségek közzétételét az önkormányzat marketingtevékenységébe be kell építeni, ennek során minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni a széleskörű tájékoztatásra. Az ingatlan-kínálat mellett az egyéb attrakciót képviselő elemekre is célszerű kiterjednie a tájékoztatásnak. Ennek során érdemes hangsúlyozni a helyi és térségi munkaerőpiac előnyeit, az oktatási, tovább- és átképzési intézményeket, szervezeteket. Továbbá az itt tevékenykedő vállalkozások ismertetésével a beszállítói, együttműködői kapcsolatokat lehet elősegíteni. A helyi gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők betelepítése mellett figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások fejlődésére, véleményük, javaslataik kikérésére, fejlesztési elképzeléseik segítésére. Ennek formalizált módon is fórumot lehet biztosítani rendszeres konzultációk, beszélgetések, vagy vállalkozói klubestek szervezésével. Továbbá infrastrukturális oldalról a helyi vállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében célszerű megteremteni Gyulafirátót környezetében egy olyan Kisipari Parkot, amelyben a jelenleg a város lakóövezetében működő „garázs” és „pince” vállalkozások számára lehet olyan vonzó telephelyi infrastruktúrát és egységes szolgáltatást nyújtani, amellyel elősegíthető a veszprémi KKV-k költséghatékonyságának javulása és beszállító láncolataik kialakítása. A jogszabályi keretek között az önkormányzat a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében kisebb mozgástérrel rendelkezik, viszont országgyűlési képviselőin, minisztériumi kapcsolatain keresztül javaslatokkal élhetnek a város érdekében. Ez alapján megállapítható, hogy a veszprémi önkormányzatnak is megvannak a lehetőségei és eszközei ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a várost, új befektetőket vonzanak, valamint elősegítsék, hogy az új és a régi vállalkozások megtalálják boldogulásukat, fejlődjenek, ezáltal Veszprém és térsége fejlődéséhez járuljanak hozzá.
33
Pénzügyi gazdálkodás, adópolitika A távlati célok eléréséhez rövid távon első sorban az önkormányzat gazdálkodását kell stabilizálni a működés új alapokra helyezésével, a kiadások szigorú átvilágításával és – ha szükséges - szerkezeti átalakítások elvégzésével. A ciklus alatt –lehetőség szerint -1 mrd forinttal kívánjuk csökkenteni az intézményrendszerre fordított költségeket, ennek érdekében –ahol szükséges és hatékonyabb – bevezetjük a feladatalapú finanszírozást és közös költségközpontba (egységes intézményirányítási modell) vonjuk össze az intézményhálózat műszaki-gazdasági fenntartásának kiadásait. A négy éves kitekintésű gazdasági program végrehajtásának egyik alapfeltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államigazgatás korszerűsítése során az ágazati jogszabályok változása és első sorban az ÖTV tervezett módosítása, az adórendszer további esetleges átalakítása az önkormányzat pénzügyi szabályozását is várhatóan befolyásolják. A központi költségvetési források további csökkentése következtében az önkormányzat saját bevételei, ezen belül a helyi adókból származó bevételek növelése kiemelkedő jelentőségű. A helyi adómértékek utolsó emelése a 2009. évre vonatkozóan történt. Ekkor az építményadón belül a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 1.100 Ft/m2-re, az idegenforgalmi adó esetében pedig 380 Ft/vendégéjszakára emelkedett az adó mértéke. A 2011. évi maximum értékekhez képest ez jelenleg az építményadó esetében 69,5 %-os beállás, az idegenforgalmi adónál pedig 88 %. A 2008. évi mélyponthoz képest a város gazdasági potenciálja növekedett. Ez elsősorban az itt hosszabb ideje letelepedett és stabil gazdálkodást folytató ipari nagyvállalkozások érdeme. A gazdasági válságra időben kerestek megoldási lehetőséget, amit az állandó alkalmazottaik létszámának minimális csökkentése mellett értek el. Az iparűzési adóból származó adóbevétel 2010. évben (3.569.530 eFt) már némi optimizmusra adhat okot. Az elkövetkező időszak gazdasági kilátásai javulóak, bár továbbra is számítani lehet a kisebb vállalkozások jelentős fluktuációjára. Az építményadóból származó adóbevétel várhatóan nem emelkedik, mivel az ingatlanpiacon minimális az újonnan épített építmény és ezzel párhuzamosan több esetben a nem hasznosítható épületet a tulajdonosai inkább lebontották. Ezen adónem felülvizsgálata és a telekadó bevezetése, az alanyi kör kiterjesztése érdekében a gazdasági program ideje alatt –éppen ezen magatartás miatt – tervezett. Jelentős előre lépés az ipari park megnyitása és benépesítése során várható. További kitörési pont lehet a reptér újrahasznosítása, bár a peresítés után ennek esélye jelenleg minimális. Addig a fiskális adópolitika követése a javallott. Az adózók komfortérzetét az elektronikus ügyintézés fejlesztése befolyásolta kedvezően. Most már bármilyen adónemben a beregisztrált ügyfelünk elektronikusan nyújthatja be az adóbevallását és bármikor ellenőrizheti az adószámlájának állását.
34
A behajtás és az ellenőrzés területén várunk előrelépést. Ennek érdekében szorosabb kapcsolatokra törekszünk a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (az egyeztetések már lezajlottak), egyéb társhatóságokkal (Kormányhivatal, önkormányzatok) továbbá belső munkamegosztással is tovább kívánjuk erősíteni a behajtási munka hatékonyságát. Jelenleg az adópolitikában nem várható az értékalapú adóztatás bevezetése a vagyonelemek tekintetében. A versenysemlegesség uniós alapelve miatt a helyi adókra vonatkozó egyedi kedvezmény vagy mentesség csak magánszemélyek tekintetében adható. Így a befektetés-ösztönzés területén csak a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvényben foglalt kedvezmények érvényesíthetők. A központi költségvetési források csökkenéséből következik, hogy az önkormányzat saját bevételei, elsősorban a helyi adókból származó bevételek felértékelődnek. Ennek ellenére a jelenlegi gazdasági környezet miatt most adómérték mérséklés nem javasolható. Ennek további javulása illetve jelentős gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozások letelepedése, a sikeres befektetés-ösztönzés eredményeképpen és esetén érdemes csak az adómértékeket felülvizsgálni. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fő célkitűzése a pénzügyi gazdálkodás terén ezekben az években a működőképesség biztosítása, és a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami forrásból származó bevételek egyre csökkentek. Így a következő években sem számolhatunk az állami normatív támogatásból és az átengedett bevételekből származó költségvetési bevétel növekedésével, sőt a saját bevételek is elkezdenek csökkenni. A központi szabályozásban olyan irányú elmozdulás várható, amely a központi források lehívhatóságát hatékonysági feltételekhez kötik, vonatkozik ez a működési és fejlesztési forrásokra egyaránt. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor törekednünk kell arra, hogy a hatékonysági elvárásoknak maximálisan meg tudjunk felelni és a hatékonyság mérése a teljesítmény-mutatókon keresztül folyamatosan megvalósuljon és az eredménye rendelkezésre álljon. Az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó jogszabályváltozások következtében 2007. december 31-ét követően helyi adókra vonatkozó kedvezmény vagy mentesség csak magánszemélyeknek nyújtható. Ez azt jelenti, hogy a befektetés-ösztönzés keretében ez az eszköz már nem alkalmazható, de a helyi vállalkozásokat más módon – területelőkészítéssel, infrastruktúrafejlesztéssel stb. – lehet csak támogatni. Az Önkormányzat saját bevételeinek számottevő részét jelentik az ingatlanértékesítésből származó bevételek. Törekedni kell arra, hogy ezeket a bevételeket az Önkormányzat fejlesztésekre és azok önrészeire fordítsa, és ne működési kiadás finanszírozásával élje fel. A költségvetési egyensúly biztosításához nem elégséges a bevételek növelése, szükséges a kiadási oldal csökkentése is. A költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az önkormányzati intézményrendszer fenntartása. Míg a felhalmozási, felújítási kiadások a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítva ütemezhetők, addig a működési kiadások évről-évre, fokozatosan növekvő mértékben jelentkeznek. A bevételi és a kiadási oldal közötti különbség csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges az intézményrendszer működtetésének
35
hatékonyabbá tétele, vagyis a közszolgáltatások megőrzése mellett a működtetési költségek csökkentése. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az Önkormányzat intézményeinek gazdasági önállóságát, az önálló és részben önálló intézmények gazdasági területen foglalkoztatottak létszámát. Emellett az Önkormányzat takarékos gazdálkodást vár el a Polgármesteri Hivataltól és az önkormányzati intézményektől egyaránt, valamint szakáganként áttekinti az intézményrendszerben rejlő megtakarítási lehetőségeket.
36
Vagyongazdálkodás
A vagyongazdálkodás szűken vett értelmezés szerint a nem önkormányzati alapfeladat ellátását szolgáló vagyonelemekkel kapcsolatos bevételszerző tevékenységet, illetve ezek értékesítését jelenti, a tágabb értelmezés szerint az önkormányzati gazdálkodás komplex, átfogó tevékenység, ami magában foglalja a teljes vagyonelemekkel való gazdálkodást is. A vagyongazdálkodás célja az önkormányzati célokhoz - a feladatellátáshoz - szükséges feltételek biztosítása. A vagyongazdálkodás feladatai, szervezeti felépítése Az önkormányzati vagyongazdálkodás-és hasznosítás szabályait a 22/2010 (VI.28) rendelet tartalmazza. A tulajdonosi döntések a vagyonrendelet szabályozása szerint megoszlanak a Közgyűlés, a Tulajdonosi Bizottság és a polgármester között. A vagyongazdálkodási irányelvekről a Közgyűlésnek évente, a költségvetési koncepciót megelőzően kell döntenie. A Tulajdonosi Bizottság a költségvetés elfogadását megelőzően elfogadja a tárgyévi ingatlanértékesítési tervet, mely alapján tervezhető az ingatlanértékesítésből származó bevétel. Az önkormányzati vagyongazdálkodás feladatai megoszlanak a Polgármesteri Hivatal és a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt között. A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. feladatai közé tartozik: • • • • •
Nem lakáscélú forgalomképes vagyonelemek hasznosítása: döntés-előkészítés, végrehajtás (bérbeadás, értékesítés) Bérlakások üzemeltetése Köztemetők vagyonkezelői joga Piac- és vásárcsarnok hasznosítása Önkormányzati parkolók üzemeltetése
A Polgármesteri Hivatal által ellátott vagyongazdálkodási feladatok több szervezeti egység között oszlanak meg. Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodán belül működő Vagyongazdálkodási és Projektkoordinációs Csoport végzi az alábbi feladatokat: • • • • • • • •
Bérlakások pályáztatása, szerződéskötés, panaszkezelés cégfelügyelet, részvényértékelés vagyongazdálkodási koncepciók előkészítése fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanügyek (kisajátítás, szolgalmi jogok), állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele (döntéselőkészítés, végrehajtás) A nem bérlet vagy értékesítés jellegű hasznosítási formák döntés előkészítése (apport, haszonkölcsön, vagyonkezelésbe adás), szerződéskötés kiskertek hasznosítása, Ellenőrző funkció (előterjesztések, vagyonkezelő beszámoltatása)
37
Az önkormányzati ingatlanállomány adatait a vagyonkataszter tartalmazza, melynek vezetéséről a Városépítészeti Iroda ingatlan-nyilvántartó csoportja gondoskodik. A Pénzügyi Iroda feladata a pénzügyi nyilvántartás vezetés, vagyonértékelés, és a vagyonvédelem (biztosítás megkötése). Az önkormányzat forgalomképes vagyona: Az önkormányzat forgalomképes vagyonába tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy önkormányzati rendeletek nem soroltak a törzsvagyonba, például: • lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek • mezőgazdasági, ipari épületek, • építési telkek, • belterületi földterületek, külterületi termőföldek • részvények, részesedések stb. Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartása szerint 425 db (2010.09.30.), összesen 5.250.735.000,- Ft könyvszerinti értékű forgalomképes ingatlannal rendelkezik az Önkormányzat. Nem lakáscélú ingatlanvagyon hasznosítása A nem lakáscélú ingatlanvagyon (irodák, üzlethelyiségek, garázsok, műhelyek, raktárak, szabad területek) bérbeadása, valamint értékesítése a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. feladata, melyet a vagyonrendeletben meghatározott előírások szerint végez. Ezen kívül az ingatlanüzemeltetési tevékenység során a napi működtetés, ellenőrzés, saját erős karbantartás, takarítás mellett feladatuk a nagyobb volumenű javítások, felújítások beruházások megrendelése, a kivitelezés ellenőrzése és a munkák átvétele is. A költségvetés egyik jelentős saját bevételi forrása az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó bevétel: 2007 Ingatlanértékesítésből származó bevétel: 97.796 eFt Bérbeadásból származó bevétel: 60.627 eFt
2008
2009
853.049 eFt 63.978 eFt
160.524 eFt 57.126 eFt
2010 395.917 eFt 54.812 eFt
Az értékesíthető ingatlanok köre azonban olyannyira leszűkült, hogy csak tudatos, átgondolt vagyongazdálkodással lehet biztosítani egyidejűleg a költségvetés számára nélkülözhetetlen bevételt, és csak olyan esetben lehet indokolt az eladás, ha az a város fejlődése szempontjából szükséges fejlesztést alapoz meg. A vagyongazdálkodási irányelveknek megfelelően ingatlanfejlesztési célként határoztuk meg azt is, hogy célirányos területcserékkel és vásárlásokkal törekedni kell a későbbi fejlesztésekhez alkalmas nagyobb földterületek megszerzésére. Veszprémnek a többi megyeszékhelyhez képest jelentős versenyhátrányt jelent, hogy nincs önkormányzati
38
tulajdonban lévő ipari park. Önkormányzati tulajdonú ipari ingatlanok bővítése, ipari park kialakítása (déli intézményközpont, repülőtér melletti terület) a gazdasági program egyik prioritása. A mezőgazdasági célú ingatlanok közé tartoznak a kiskertek (össz. 6 ha), erdők (össz. 19,1 ha), szántók, legelők (össz:79,3 ha). Erről a vagyoncsoport általánosságban elmondható, hogy alulhasznosított, melynek hasznosítási lehetőségét vizsgálni szükséges. Az ingatlangazdálkodási stratégiánál figyelembe kell venni, hogy az Önkormányzat abban különbözik az összes többi ingatlantulajdonostól, hogy a maga sajátos eszközeivel (Építési Szabályzat, közművesítések) ingatlan fel, és leértékelődési folyamatokat tud generálni. A gyakorlatból ismert az a tény, hogy egyes ingatlanok értéke megnő azzal, ha a Településszerkezeti és Szabályozási Terv, és az Építési Szabályzat módosításával az adott ingatlan beépíthetővé válik, vagy ha az ingatlant belterületbe vonják. Kimutatható az is, ha az Önkormányzat valahol jelentős fejlesztéseket végez, a környező ingatlanok ára megnő. A város saját célú fejlesztései érdekében célirányos területcserékkel és vásárlásokkal ott kell törekedni nagyobb, összefüggő, későbbi fejlesztési célok megvalósítására alkalmas területek kialakítására, ahol az ingatlanok felértékelődése várható. Ezt követően kell az előzőeken említett szabályzásokat elvégezni. Az Önkormányzat, mint tulajdonos a bérelt ingatlan (üzlet) funkciójának kijelölésével, a bérleti díjak kialakításával, esetleg az első időszakban díjkedvezménnyel befolyásolhatja a belváros, mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó képének kialakítását. Ezzel a lehetőséggel élni kell, összhangban a belvárosi rehabilitációs programmal. A tulajdonosnak folyamatosan gondoskodnia kell az ingatlan „jókarbantartásáról”, melyhez a megfelelő forrást biztosítani szükséges. Forrás hiányában esetleg megállapodás köthető a bérlővel a feladat elvégzésére, mely alapján a felújítás költsége a bérleti díj összegében beszámításra kerül. A pénzügyi válságra való tekintettel az önkormányzat 2009 óta a nem lakáscélú helyiségek bérleti díjainak emelésétől eltekint, a belvárosi helyiségek esetében a Gazdasági Bizottság – indokolt esetben, kérelemre – bérleti díj csökkentéshez is hozzájárult. Üres helyiségek esetében a vagyonrendelet lehetőséget biztosít nem piaci alapú hasznosításra, melynek keretében közfeladatok ellátása érdekében társadalmi szervezetekkel ingyenes haszonkölcsön szerződés megkötését teszi lehetővé. A törvény alapján ingyenesen önkormányzati tulajdonba adható állami tulajdonú megszerzése folyamatos feladat, ahol az elmúlt időszakban a Gulya-domb kapcsán értünk el eredményeket. Lehetőség szerint továbbra is folytatni kell az állami tulajdonú ingatlanok megszerzését, pl. a honvédségi áthelyezések következtében megüresedő, és egyéb HM ingatlanokat. Fontos alapelv, hogy a vagyongazdálkodásból származó bevételt, vagy annak egy részét a vagyon értékének megőrzése érdekében szükséges visszaforgatni. Ennek egyik lehetséges módja a vagyonkezelői jog alkalmazásának vizsgálata a különböző vagyonelemeknél, mivel ezt a vagyonhasznosítási technikát jelenleg csak két esetben alkalmazza az önkormányzat: a köztemetők vagyonkezelője a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt, a 2010-ben vásárolt tüdőszűrő gép vagyonkezelője a Csolnoky Ferenc Kórház nonprofit Kft.
39
Társasági vagyon Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának nincs tőzsdén jegyzett részvénye, és kötvényt sem bocsájtott ki. Az önkormányzat jelenleg 9 gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonrésszel, ebből 2 részvénytársasági, 2 korlátolt felelősségű társaság, és 5 nonprofit korlátolt felelősségű társaság formájában működik:
Név
Tevékenység
részesedés
Veszprémi Közüzemi Távfűtés, hulladékszállítás, 98,5% Szolgáltató Zrt vagyongazd., stb. Bakonykarszt Víz- és ivóvíz, csatorna szolgáltatás 38,3% Csatornamű Zrt 100% Veszprém Városi Televíziós Televízió Kft műsorszolgáltatás Pro Veszprém Kft Belváros rehabilitáció, 100% befektetés-ösztönzés Összesen: VMJV Önkormányzat részesedése:
Név
Tevékenység
részesedés
Kittenberger Kálmán Veszprémi állatkert Növény- és Vadaspark üzemeltetés, fejlesztés nonprofit Kft Veszprémi Regionális Kutatás-fejlesztés Innovációs Centrum nonprofit Kft Pannon TISZK Veszprém Szakképzés-szervezés nonprofit Kft Veszprémi Turisztikai Tourinform iroda nonprofit Kft Veszprémi Egyetemi Stadion működtetése Stadion nonprofit Kft.
97,5 %
Jegyzett tőke/ saját tőke (2010. várható) 2.250.000.000 Ft 4.011.803.000 Ft 886.170.000 Ft 9.733.800.000 Ft 50.000.000 Ft 55.000.000 Ft 3.500.000 Ft 10.300.000 Ft 3.189.670.000 Ft 13.810.903.000 Ft 2.608.700.000 Ft 7.744.971.000 Ft Jegyzett tőke/ saját tőke (várható) 431.820.000 Ft 637.762.000 Ft
63%
58.500.000 Ft 58.474.000 Ft
87%
1.000.000 Ft 13.269.000 Ft 1.000.000 Ft 3.613.000 Ft 4.000.000 Ft 6.419.000 Ft
70% 50%
Kolostorok és kertek Kft. Összesen: VMJV Önkormányzat részesedése:
496.320.000 Ft 719.537.000 Ft 461.450.000 Ft 675.940.000 Ft
40
Egyes egyedi projektek végrehajtása – a támogatások igénybe vétele érdekében indokolja új cégek létrehozását. Ilyen új gazdálkodó szervezet a 2008-ban alapított Pannon TISZK Veszprém nonprofit Kft, a belváros-rehabilitációs projekthez kapcsolódó Pro Veszprém Kft, illetve a turisztikai területet felkaroló menedzsment szervezet, a Veszprémi Turisztikai nonprofit Kft. Utóbbi kettőt 2009–ben alapítással, illetve átalakítással hozza létre az Önkormányzat. 2011-ben pedig a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében című kiemelt turisztikai fejlesztés kapcsán hoz létre az önkormányzat egyszemélyes kft-t Kolostorok és kertek Kft. névvel a projekt turisztikai és műszaki fenntartása érdekében. Az aktuális feladatok ellátásához kötelezően létrehozandó, vagy a hatékonyabb működéssel indokolható esetben az Önkormányzat változatlanul élni kíván a lehetőséggel, hogy a feladatokhoz nem a már meglevő hivatali vagy intézményi keretekből választ felelőst. Ahol ez indokolt, új gazdasági társaság létrehozása fog történni, a Közbeszerzésekről szóló törvény vizsgálata minden esetben szükséges. A Veszprémi Innovációs Centrum nonprofit kft tulajdonosai között alapításkor egy szindikátusi szerződés jött létre határozatlan időre, melyben a Pannon (akkor: Veszprémi) Egyetem vállalta, hogy a területükön lévő ingatlanok inkubációs célra történő átadásával segíti a cég működését. Az egyetem a szindikátusi szerződést felmondta, az ingatlanok visszaadása megtörtént. A nonprofit Kft működése a jelenlegi helyszínen ellehetetlenült, ezért az a döntés született, hogy a saját tulajdonú ingatlanait értékesítse, és keressen új helyszínt, amely megfelelő az alapfeladatának, az inkubációnak az ellátásához. A Kittenberger Kálmán Növény–és Vadaspark nonprofit Kft. az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, melyhez az önkormányzat 12 hektáros területbővítéssel járult hozzá a Gulya-dombon. Az állatkert az új területen további fejlesztéseket, bővülő állatállományt tervez.
41
Közszolgáltatások biztosítása Veszprém város polgárai abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem csak Veszprém Megyei Jogú Város által nyújtott közszolgáltatásokat, hanem állami, a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott, illetve egyházi és egyéb közhasznú szervezetek által működtetett intézmények szolgáltatásait is helyben vehetik igénybe. A gazdasági program egyik fő irányelve, hogy a megyei önkormányzattal és az egyházakkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani, melynek következtében olcsóbbá és hatékonyabbá válhat a közszolgáltatások biztosítása. Ezen kívül fel kell mérni a helyi civil szervezetek és vállalkozások esetleges szándékát arra vonatkozóan, hogy részt kívánnak-e vállalni a közszolgáltatások nyújtásában. 2009-től fokozott feladat a gazdasági világválság által a szociális ellátórendszerben generált megnövekedett szolgáltatási igények hátterének megteremtése. Éppen erre a jelenségre reagál a bevezetőben is említett kiemelt „családbarát önkormányzat” munkacímű TÁMOP projekt, amely végrehajtásával a családok szétesését megelőző közösségi kezdeményezések lesznek megvalósíthatóak. A költségvetési hiány visszaszorítása érdekében a közszolgáltatások megőrzése mellett az önkormányzati intézményrendszer működését racionalizálni kell: takarékos gazdálkodással és az intézményrendszerben rejlő megtakarítási lehetőségek feltárásával el kell érni, hogy a működési költségek csökkenjenek. A gazdasági program második felének időszakában a racionalizálási feladat változatlanul napirenden van és folyamatos feladat. A kedvezőbb ár érdekében törekedni kell az összehangolt, központi beszerzésekre. Az önkormányzati intézmények, a Polgármesteri Hivatal, és a VKSZ ZRt által igénybe vett vonalas és mobil telefonszolgáltatásokat sikerült 2008-ban egy flottaként megversenyeztetni, az így elért előfizetési és percdíjak révén jelenős – 30%-os költségcsökkentést – mintegy 20 millió forint megtakarítást - eredményezett. 2011-ben az elektromos áram és a gáz-szolgáltatást tervezzük ezen elvek alapján megversenyeztetni. Valamint az eszközbeszerzéseket is szeretné az Önkormányzat központosítva elvégezni, az intézményhálózat vonatkozásában erre egy új szervezet (összevont irányítás) tervezett. A KSMR bevezetése: A bevezető fejezetekben már volt szó a mutatószámokkal történő teljesítménymérésről és a lakossági elégedettség mutatókkal való monitorozásáról. A kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámok rendszere (KSMR) egy olyan továbbfejlesztett vezetői irányítási eszköz, amivel nem csak az közszolgáltatások egyes területein lehet visszajelzéseket szerezni, vagyis nem az első sorban az operatív működés, hanem a stratégiai célok elérésének a mérése a teljesítménymérés fő tárgyköre. Illetve nem kizárólag a lakossági nézőpont jelenik meg benne, hanem a hivatal teljes belső folyamataiban elért teljesítmény és a gazdasági teljesítmény mutatói is. Ezek tükrében illetve kihatásaképpen pontosabban megérthető a lakossági visszajelzések eredménye is a közszolgáltatások minőségével kapcsolatban. Ezen stratégiai mutatószámok gyűjtésének feltétele az integrált városfejlesztési stratégia újradefiniálása és céljainak lebontása mutatószámokra, mutatószámok gyűjtését a hivatalban kijelölt felelősökön keresztül féléves gyakorisággal kell végezni. A KSMR ennek bevezetése 2014-ig tervezett.
42
Számos olyan probléma jelentkezik az intézményeknél, melyek nem egyediek, ezért ezek megoldására, ütemezésére városi szinten programot kell kidolgozni (akadálymentesítés, energiatakarékos fűtés- és világításkorszerűsítés).
Oktatás Veszprémet gyakran nevezik iskolavárosnak, utalva arra, hogy az itt található oktatási intézményrendszer az óvodáktól az egyetemig kiépített, kínálata széles és magas színvonalú. A fenntartók között megtalálható Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett a Veszprémi Érsekség, a Veszprém Megyei Önkormányzat, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint egyéb fenntartók. Veszprém Megyei Jogú Város 2007-ben elkészítette Települési Esélyegyenlőségi Programját és Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervét, s ez utóbbinak többszöri felülvizsgálatát is elvégezte. Óvodák Veszprém városában az Önkormányzat fenntartásában 6 óvoda (7 tagóvodával) található, összesen 82 csoporttal. A városban működik még egy óvoda az egyház fenntartásában és egy a megye fenntartásában. Az Önkormányzati fenntartású óvodák 2010 októberében 2046 gyermeknek biztosítottak férőhelyet és mintegy 120 előfelvételis jelentkezésével számoltak. A 2046 gyermeknek csupán elenyésző hányada, összesen 23 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az aktuális korfa szerint az óvodás korú gyermekek számának csökkenése várható, így a jelenlegi intézményhálózat – 6 körzeti óvoda, 7 tagintézmény és két nem önkormányzati fenntartású óvoda - feladatellátáshoz megfelelő kereteket nyújt. Az önkormányzati fenntartású intézményekben a veszprémi állandó lakóhelyű gyermekek ellátására kell törekedni. Az elkövetkező időszakban elsősorban az épületállomány minőségének, és a nevelési feltételeknek a javítása lehet a cél, 2008 év elején az Egry Úti Körzeti Óvoda felújítására és a Cholnoky Jenő Lakótelepi Tagóvoda akadálymentesítésére pályáztunk. Utóbbi nyertes pályázat végrehajtása megtörtént. A fejlesztési, felújítási feladatok a pályázati lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségvetési források ismeretében évente a költségvetés elfogadásakor kerülnek ütemezésre. Az ÚSZT keretén belül várhatóan kevesebb lehetőség lesz pályázatot benyújtani óvoda teljes körű felújítására. A gyulafirátóti Kastélykert Óvoda rekonstrukciója a legindokoltabb az óvodák közül, ezért ezt a projektet kell előkészíteni a pályázat benyújtására. 2011-ben az önkormányzat közrehatásával az Evangélikus Egyház indít új óvodát. Sajnos, Sajnos, országos jelentőségű probléma a 40 évvel korábbi építésű „NDK” típusú (acél vázszerkezet és "papír" kitöltőfal) módszerrel épült intézmények –főleg óvodák - helyzete. Veszprémben a körzeti óvodák készültek ilyen szerkezettel (Bóbita, Egry, Ringató) és mára teljesen korszerűtlenek, végleg elavultak. Ezek helyett új épületeket kell emelni, felújításuk műszakilag és gazdaságilag is teljesen értelmetlen lenne, az előkészítéseket 2011-14-ben nem szabad tovább halogatni.
43
Általános iskolák 2010-ben az Önkormányzat fenntartásában lévő 10 általános iskolában összesen 4071 gyermek tanult. A városunkban működik még egy megyei és két egyházi fenntartású általános iskola is. Az aktuális korfa alapján az általános iskolai korosztályban a gyermeklétszám kismértékű emelkedésére számíthatunk. A rendelkezésre álló épületállományt és pedagógus létszámot ehhez szükséges alakítani. A fejlesztési, felújítási feladatok a pályázati lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségvetési források ismeretében évente a költségvetés elfogadásakor kerülnek ütemezésre. Folytatódik a Báthory István Általános Iskola tanuszodájának felújítása. A KDOP keretében pályázaton 20 millió forintot nyertünk a Hriszto Botev Általános Iskola teljes körű akadálymentesítésére, és pályázati forrásból a Dózsa György Általános Iskola főépületének a felújítására is sor került. El kell kezdeni a „CLASP” rendszerű épületek felújításának ( Vetési, Középfokú nevelési Kp., Deák F. és Rózsa út Ált. iskolák) előkészítését. Ugyan nem ezek nem a legrégebbi módszerrel épületek, hiszen a 80-as években kerültek kialakításra, de mára a "szendvicspanel” szerkezettel épült intézményeknél is megkezdődött a visszaszámlálás. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a város általános iskoláiban igen alacsony, egyik oktatási helyszínen sem éri el az 5%-os arányt. Az általános iskolákat érintő legfontosabb strukturális változások 2010-ig: - 2007. augusztusától a Nagy László Általános Iskola jogutóddal megszűnt. - Társulási együttműködést kezdeményezett Felsőörs Önkormányzata az általános iskolai feladatellátásra. A település iskolájának a Hriszto Botev Általános Iskola tagintézményévé válásáról a két önkormányzat megállapodást kötött. (2007) - 2008. szeptember 1-vel megalakult az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola bázisán. -
A 2008/2009-es tanévtől kezdődően közoktatás típusú sportiskolai osztály indult első és ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben a Báthory István Általános Iskolában.
-
2009. március 31-én került aláírásra, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és Eplény Községi Önkormányzata között a Gyulaffy László Általános Iskola Intézményfenntartó Társulásáról szóló megállapodás.
-
Az Általános Iskolák Központi Előkészítő Műhelye 2009. augusztus 16-ától beolvadt a Deák Ferenc Általános Iskolába, annak tagintézményeként működik tovább.
-
A közoktatási törvény változása miatt 2009. szeptember 1-vel megszűnt a Bárczi Gusztáv Általános Iskola tagintézménye az Alternatív Általános Iskola.
44
-
2009. novemberében született döntés értelmében, az intézményeinkben dolgozó gyógypedagógiai asszisztenseket 2010. augusztus 16-ától a városban a Bárczi Iskola foglalkoztatja és szervezi munkájukat.
A Csermák Antal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény patinás épülete továbbra is felújítására szorul. Középfokú intézmények A városban 11 középiskola működik, ebből hét önkormányzati fenntartású, egy egyházi, kettő alapítványi, és egy pedig megyei fenntartásban működik. Ezen kívül a város még egy középiskolai kollégiumot is fenntart. Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények közül négy iskolában zajlik gimnáziumi képzés, ötben szakközépiskolai, és kettőben szakiskolai. Speciális szakiskolai képzést folytat a Bárczi G. Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Az önkormányzati intézményeken belül gimnáziumi képzésben 1.728 tanuló (37 %), szakközépiskolai képzésben 2.137 (46 %), szakiskolaiban pedig 774 (17 %) tanuló vesz részt a jelen tanévben. Szükségessé vált a szakképzés felülvizsgálata, struktúrájának meghatározása. Ennek érdekében a Veszprém Megyei Önkormányzat által vezetett konzorcium hároméves szakképzés-fejlesztési tervének figyelembevételével pályázatot nyújtottunk be 2007-ben a szakma és intézményi struktúra hatékonyságának növelésére. A 2007. nyarán bekövetkezett törvényi változások alapján ez a konzorcium megszűnt és szükségessé vált az úgy nevezett térségi integrált szakképző központ (TISZK) létrehozása. VMJV Önkormányzata úgy döntött, hogy az 5 szakképző intézményével, a Pannon Egyetem felnőttképzésével karöltve hoz létre egy szakképzés-szervezési kiemelkedően közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságot. A „Pannon TISZK” 2008. júliusában megalakult. Az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében meghirdetett Társadalmi Megújulási Operatív Program (TÁMOP) „TISZK rendszer továbbfejlesztése” címmel pályázatot írt ki, melynek célja a megalakuló TISZK-ben résztvevő intézmények vezetési és irányítási rendszerének kialakítása, humán erőforrás fejlesztése és hátránykompenzációs programok kidolgozása. Ezen a két fordulós pályázaton VMJV sikerrel szerepelt és 270 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ez a nyertes TÁMOP-os pályázat adott alapot, - az ugyancsak ÚMFT keretében meghirdetett - Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” címmel kiírt pályázatán való induláshoz. A pályázat célja egyrészt a szakképző intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, másrészt a gyakorlati képzés korszerű technikai feltételeinek a megteremtése. Ezen a pályázaton is sikerrel szerepelt a város, 580 milliós fejlesztésre nyílt lehetőség. Közel 170 millió Ft-ba került az építkezés, mely a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában valósult meg, és majd 340 millió forintot költöttünk eszközfejlesztésre (melyből 76 millió Ft a Pannon Egyetem intézményeiben, a többi a város intézményeiben elsősorban a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában és a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskolában).
45
Az Ipari Szakközépiskola és a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola rekonstrukciójának lehetőségét meg kell vizsgálni, a fejlesztési felújítási feladatok a pályázati lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségvetési források ismeretében és évente a költségvetési elfogadásakor kerültek ütemezésre. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2008/2009-es tanévet már a teljesen felújított Csap utcai épületben kezdte meg, melyre az Önkormányzat saját forrásból 183 millió forintot költött. -
A gazdasági program első felében lezárult a Lovassy László Gimnázium rekonstrukciója (2007).
-
Az intézményekben befejeződött a Szemünk Fénye világításkorszerűsítési program.
-
A Lovassy László Gimnázium és a Vetési Albert Gimnázium a 2008/2009-es tanévben elnyerte a Tehetséggondozó Középiskola címet.
-
2009-ben aláírásra került az Oktatási Hivatal, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és két intézménye közötti együttműködési megállapodás, amely értelmében a Lovassy László Gimnázium és a Vetési Albert Gimnázium „Kiváló Érettségiztető vizsgahely”-ként működik tovább.
-
A Táncsics Mihály Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium együttműködési megállapodást kötött a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel. Az együttműködés alapján a 2008/2009-es tanévtől kezdődően a tanulók a Táncsics Mihály Szakiskolában végzik a művészeti orientációs 9. és 10. osztályt. A gyakorlati képzést a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. biztosítja.
-
A Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben általános tantervű, emelt testnevelés óraszámú gimnáziumi osztály indult.
-
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése 2010. márciusi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerüljön az „előrehozott szakképzés” A Táncsics Mihály Szakiskolában a jelenlegi oktatott szakmák közül a bútorasztalos, ács-állványozó, kőműves, szobafestő, csőszerelő, villanyszerelő és a járműfényező szakmák esetében, 4 előrehozott szakképző osztály indítását jelenti.
-
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése ugyancsak a 2010. márciusi ülésén támogatta, hogy a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerüljön egy osztályban, az előrehozott szakképzés keretében a motor és kerékpárszerelő, valamint élelmiszer és vegyi áru-eladó képzés, valamint 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerüljön az előrehozott szakképzés két osztályban, pincér, szakács, gépi forgácsoló és karosszéria lakatos szakmák esetében.
-
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2010. áprilisában hozzájárult ahhoz, hogy a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és
46
Kollégiumban a 2011/2012-es tanévtől évfolyamonként 1 osztállyal, felmenő rendszerben, rendészeti tantervű középiskolai képzés induljon. -
Egyéb, folyamatban levő, vagy már megvalósult uniós pályázatok a szférában: TÁMOP 3.1.5-09/A/2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) c. pályázat (Lovassy, Dohnányi, Vetési, Nevelési Tanácsadó, Csermák) TÁMOP-3.2.9/B-08/2 Audiovizuális emlékgyűjtés c. pályázat (Vetési, Lovassy) TÁMOP-3.1.3-10/2 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című pályázat a Vetési Albert Gimnáziumban (folyamatban) TIOP 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” címen (folyamatban) KDOP-2008-5.1.1/2/2F Dózsaváros XXI. századi iskolája TÁMOP -3.4.3-08/2 Iskolai Tehetséggondozás című pályázathoz (Közgazdasági, Dohnányi) TÁMOP 3.2.4-09/02 Tudásdepó-Express pályázat (könyvtár használat Vetési).
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás, egészségügy Veszprém Megyei Jogú Város 2008-ban jóváhagyta a város antiszegregációs tervét, ami a terület eddig elkészült legátfogóbb és talán legalaposabb dokumentuma. Még ebben az évben megtörtént az Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények és szolgáltatások tevékenységének átvilágítása és intézkedési terv elfogadása. 2009 év végén az Önkormányzat felülvizsgálta szolgáltatástervezési koncepcióját. Ezek szerint a város szociális helyzetét jellemző segélyezési adatok a helyi szociális védelem rendszerének az országos átlag körüli terhelését mutatják. Felmerülnek azonban a jövőben olyan a demográfiai okokból fakadó problémák, amelyek az aktív korú népesség –már bemutott zsugorodásával jellemezhetőek. Kiemelt figyelmet érdemel ezen kívül azoknak a családoknak a helyzete, amelyek lakásfenntartási támogatásban, illetve aktív korúak ellátásban részesülnek. Számuk 2010. december 31-én 711, illetve 568 fő volt, ám az utóbbi években lassan növekvő tendenciát mutat. Ebből következik, hogy a városi szociális szolgáltatások felzárkóztató és esélynövelő programjainak hatékonyságát és célzottságát növelni szükséges, a szegregálódás veszélye ugyanis csak így kerülhető el. Kiemelt TÁMOP projekt „családbarát önkormányzat”: A szociális szférában egy átfogó tartalom fejlesztés végrehajtását tervezzük, amely előzetes helyzetfelmérése 2011-ben már elindult. A projekt célja a szolgáltatások iránti igény kielégítése azokban a nem kötelező, de a társadalom gazdasági erőforrásainak az újratermelése szempontjából nagyon fontos önkormányzati feladatokban és területeken, mint a például a nők szülés után munkába állása,vagy az idős korú de még aktív népesség munkaerejének kihasználása a közösségi tevékenységekben. A projekt munkaneve a
47
„családbarát önkormányzat” címet kapta, és benyújtása a Társadalmai Megújulás Operatív Program keretében kiemelt eljárásrendje tervezett 2011-ben. Szociális város rehabilitáció: A szociális akcióterületi rehabilitációs projekt pályázati eljárásnak a lefolytatása és a projekt teljes körű előkészítése, illetve a beruházás megkezdése. A projekt beavatkozásai a Jutasi úti városrész és lakótelep, az IVS-ben a 2-es számmal jelölt akcióterület krízisterületét célozza, ahol a tömbszerűen elhelyezkedő veszélyeztetett társadalmi réteg gyengébb ellenállókésséggel bír a gazdasági hatásokkal szemben. A projekt a fizikai megújítás mellett az alacsonystátuszú réteg munkába állását, képzését és identitásépítését is képes ellátni.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86.§ -a meghatározza, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata mely szociális alapszolgáltatásokat és szakellátásokat köteles biztosítani. Az alábbi táblázatban feltüntetésre kerül, hogy ezen kötelezettségeinek az Önkormányzat milyen módon tesz eleget és mely feladatokat kell megvalósítani a jövőben. Szolgáltatás megnevezése
Teljesítés Igen Nem
Teljesítés módja
Ellátást nyújtó Fenntartó/ Intézmény megnevezése
Alapszolgáltatások Étkeztetés
X
Ellátási szerződéssel
Házi segítségnyújtás
X
Ellátási szerződéssel
Családsegítés
X
Intézményfenntartó társulás útján
Idősek ellátása
nappali
X
Ellátási szerződéssel
Hajléktalan személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása
X
Ellátási szerződéssel
X
Ellátási szerződéssel
Szenvedélybetegek
X
Ellátási szerződéssel
48
Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása/ Egyesített Szociális Intézmény Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása/ Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás/ Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása/ Egyesített Szociális Intézmény Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület / Befogadás Háza Horgony” Pszichiátriai Betegekért Kiemelten Közhasznú Alapítvány/ „Horgony” Pszichiátriai Betegek Nappali Klubja Alkohol
-
Drogsegély
nappali ellátása
Szolgáltatás megnevezése
Ambulancia Egyesület/ Szenvedélybetegek Nappali Ellátó Intézménye
Teljesítés Igen Nem
Teljesítés módja
Ellátást nyújtó Fenntartó/ Intézmény megnevezése
Alapszolgáltatások Fogyatékos személyek nappali ellátása Fogyatékos autista személyek nappali ellátása Utcai szociális munka
Időskorúak gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely
Hajléktalan személyek átmeneti szállása
X
Saját intézmény által
VMJV Önkormányzata/ „Éltes Mátyás” Fogyatékosok Nappali Intézménye és Gondozóháza
Ellátási szerződéssel
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület / Gondviselés Háza
X
X
Szakosított Ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények X Ellátási szerződéssel Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása/ Egyesített Szociális Intézmény X Saját intézmény által VMJV Önkormányzata/ „Éltes Mátyás” Fogyatékosok Nappali Intézménye és Gondozóháza X
X X
Ellátási szerződéssel
X
Ellátási szerződéssel
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület / Gondviselés Háza Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület / Gondviselés Háza
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94.§. meghatározza, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata mely gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátásokat köteles biztosítani. Az alábbi táblázatban feltüntetésre kerül, hogy ezen kötelezettségeinek az önkormányzat milyen módon tesz eleget és mely feladatokat kell megvalósítani a jövőben. Szolgáltatás megnevezése
Teljesítés Igen Nem
Teljesítés módja
49
Ellátást nyújtó Fenntartó/ Intézmény megnevezése
Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Gyermekjóléti Központ
X
Bölcsőde
X
Családok átmeneti otthona
X
Gyermekek átmeneti otthona
Intézményfenntart ó társulás útján
Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás/ Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Saját intézmény VMJV Önkormányzata/ által Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Saját intézmény VMJV Önkormányzata/ által Egyesített Bölcsődék
Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek átmeneti gondozása Saját intézmény VMJV Önkormányzata/ által Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona X Gyermekvédelmi Szakellátások
Otthont nyújtó ellátások Utógondozói ellátás
X X
Ellátási szerződéssel Ellátási szerződéssel
Veszprém Megyei Önkormányzat/ Gyermekvédelmi Intézményei Veszprém Megyei Önkormányzat/ Gyermekvédelmi Intézményei
Egyesített Szociális Intézmény Az intézmény feladata az idősellátás keretében az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, tartós bentlakást biztosító ellátás. A kötelező önkormányzati feladatok közül az idősgondozás területén az átmeneti bentlakásos intézmény (időskorúak gondozóháza) nem valósult meg. A kórházstruktúra átalakításával egyidejűleg az egészségügyi szaktárca országszerte, így Veszprém megyében is jelentős mértékben hoz létre ápolási, rehabilitációs osztályokat. Az átmeneti otthon létjogosultságról (szükségességéről) szóló döntést csak az átalakítás hatásainak figyelembevételével lehet meghozni. A II. sz idősek otthona felújítása és a kistérségi jelzőrendszeres szolgáltatás bevezetését a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében pályázat útján tervezete megvalósítani az önkormányzat, a pályázat azonban nem nyert támogatás.
50
Mivel a TÁMOP keretében 84,6 millió forintos projektre benyújtott pályázat nem nyert, így a II. számú Idősek Otthonának teljes felújítása elmaradt. A feladatot ellátását ezért más konstrukcióban és formában kell a jövőben megoldani. A demográfiai öregedés ugyanakkor Veszprémben is megfigyelhető, és ez előrevetíti az idősek ellátását segítő szociális szolgáltatások fejlesztésének szükségességét, egyben jelzi, hogy növelni kell a helyi szociális védelmi rendszer teherbíró képességét. A kötelező önkormányzati feladatok közül az idősgondozás területén az átmeneti bentlakásos intézmény (időskorúak gondozóháza) anyagi források hiányában továbbra sem valósult meg. 2010. január 1. napjától az Önkormányzat ellátási szerződés útján tesz eleget az idősellátással kapcsolatos kötelező feladatainak, intézmény fenntartói jogait ugyanis átadta a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásának. A fenntartói jogok átadásának célja: - a társult önkormányzatok közigazgatási területén a szociális alapszolgáltatásokra rászorulók ellátásán túl, - az idősotthonokban (a 2009. december 31-ig hatályos ORSZSZI által végzett szigorú gondozási szükséglet vizsgálatok következtében) megüresedett férőhelyek kihasználtsága, - valamint a kistérségi kiegészítő normatívából a kistérség településein a szociális védelmi rendszer bővítése és fejlesztése.
Bölcsődék Veszprémben öt bölcsőde működik az Egyesített Bölcsődei Intézmény keretében. A bölcsődék épületeinek külső és belső állapota igen leromlott annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős korszerűsítések történtek. A fejlesztési, felújítási feladatok a pályázati lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségvetési források ismeretében évente a költségvetés elfogadásakor kerülnek ütemezésre. A Közép-dunántúli Operatív Program keretében benyújtott pályázaton a Napsugár és Hóvirág Bölcsődék fejlesztésére, kapacitásbővítésére összesen 80 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el VMJV Önkormányzata. A projekt teljes költségvetése: 99 147 732 Ft,- Ft. A kivitelezési munkák 2011. február elején kezdődtek meg és még ez és nyarán befejeződnek. A KDOP-5.2.2-2009/B.C. „Felújítás és kapacitásbővítés bölcsődében” című nyertes pályázattal: - A Napsugár Bölcsőde összes, a Hóvirág bölcsőde 1 pavilonjának felújítására és bővítésére kerül sor 2011 első félévében. - A kapacitásbővítés 12 új férőhelyet jelent a Napsugár bölcsődében. Két gyermekgondozási egység kerül kialakításra 2 x 24 férőhellyel. A felújítás egyben az intézmény teljes – a szakmai előírásoknak maximálisan megfelelő korszerűsítését is jelenti.
51
-
A Hóvirág Bölcsődében 6 új férőhely, mozgássérült bejáró kialakítására kerül sor, valamint ezzel párhuzamosan az egyéb akadálymentesítés is megvalósul. A korai fejlesztésben résztvevő gyermekek esetében részleges integrációt valósítanak meg. A Módszertani Bölcsőde vizesblokkjainak felújítása érdekében pályázatot nyújtottunk be az Önkormányzati Minisztériumhoz. A kivitelezés 2010-ben valósult meg. A pályázaton elnyert összegből csak 4 db vizesblokk felújítására lett volna lehetőség, de az ötödik fürdőszoba felújítását az Önkormányzat saját költségvetéséből biztosította. Az Egyesített Bölcsődei Intézmény férőhelyeinek száma az elmúlt években 382 –ről 456ra növekedett. A férőhelyek bővítésére továbbra is igény mutatkozik a lakosság részéről, melyhez pályázati források felkutatása szükséges. Szociális Gondozási Központ Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Befogadás Háza Az intézmény biztosítja a hajléktalan-ellátást Veszprém, Jutasi u. 24-26-28. szám alatt. A hajléktalan-ellátás területén törekedni kell arra, hogy az önkormányzat továbbra se saját intézményén keresztül, hanem – ellátási szerződés alapján – civil szervezettel együttműködve biztosítsa e feladatellátást. Az együttműködésre a feladat ellátása érdekében a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal nyílt lehetőség. A Szolgálat a Házgyári út 1. sz. alatt mintaprojektet valósít meg a krízishelyzet felszámolására. 2009. január 1-től az Önkormányzat a hajléktalanok ellátását nem saját fenntartású intézményben (Szociális Gondozási Központ), hanem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés útján biztosítja. A fenntartói jogok átadásával az Önkormányzat költségvetésében megtakarítás keletkezett. A hajléktalan személyek ellátását biztosító szociális alapszolgáltatást és szakellátást nyújtó szervezeti egységek jogutódlás nélkül szűntek meg. A Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti alapellátást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását biztosító szervezeti egysége a Szociális Gondozási Központnak, jogutódlással az Önkormányzat fenntartásában működő Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézménybe integrálódott a fenti időponttal. A hajléktalanok rehabilitációs otthonának létrehozására, (mely kötelező önkormányzati feladat, (az intézmény létrehozásának határideje 2008. december 31-e volt) anyagi forrás hiányban nem került sor. Amennyiben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület létrehozza a hajléktalanok rehabilitációs otthonát, az Önkormányzat kiterjeszti az ellátási szerződést ezen ellátási formára is. „Éltes Mátyás” Fogyatékosok Nappali Intézménye és Gondozóháza
52
Az értelmi fogyatékosok nappali ellátását 2004-ig az Egyesített Szociális Intézmény biztosította. 2004 január 1-én az Önkormányzat - a szociális intézmények profiltisztítása érdekében - egy új, részben önálló költségvetési intézményt hozott létre ennek a feladatnak az ellátására és a Veszprém, Ördögárok u. 5. szám alatt lévő óvodai pavilon átalakításával 10 férőhelyes, átmeneti gondozást biztosító intézményt alakított ki. Pályázati lehetőség esetén, támogatás elnyerésével lehetőség nyílna az Ördögárok utca 5. szám alatti 10 férőhelyes átmeneti gondozást biztosító intézmény férőhelyeinek bővítésére, valamint a fogyatékosok otthonának létrehozására. Erre a két intézményi ellátásra ugyanis nagy igény van a lakosság körében. 2005. január 1-től kötelező önkormányzati feladat az értelmi fogyatékosok nappali intézménye keretében, az autista személyek nappali ellátásának biztosítása. Ezen feladat megvalósításának eddig Önkormányzatunk nem tudott eleget tenni. Az autista csoport létrehozásának feltételeit vizsgáló szakmai egyeztetések megkezdődtek. Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona A szolgálat 2006. májusában a Veszprém, Budapest u. 9-11. szám alatti forfa épületből átköltözött a Veszprém, Mikszáth K. u. 13. szám alatti (volt „Sün Balázs” Óvoda) épületbe. Az épület átalakítását 3 ütemben tervezték, melynek I. üteme 2006. májusában megvalósult. Az intézmény épületének II. ütemben tervezett átalakítása 2009. december 15-ére megvalósult. Önkormányzatunk sikerrel pályázott az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” keretében meghirdetett KDOP-5.2.2/A-2008 programra, melynek eredményeként a 37 395 028 forint összköltségű fejlesztés megvalósulhatott. Ebből az összegből 160 m2 intézményi terület került felújításra: nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, belső burkolatok cseréje, két új helyiség kialakítása, berendezési tárgyak beszerzése, az udvar kültéri eszközökkel történő beépítése, adományraktár renoválása. Az épület átalakításának III. üteme - a 16 férőhelyes gyermekek átmeneti otthonának kialakítása (megyei jogú városok számára kötelezően előírt ellátási forma) – még nem valósult meg. Ilyen jellegű intézmény kialakítására pályázati kiírás az elmúlt években nem volt, Önkormányzatunk saját forrásaiból, önállóan az átalakítást nem tudta és nem tudja megoldani. 2009. január 1-től a Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti alapellátást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását biztosító szervezeti egység a Szociális Gondozási Központtól az intézményhez került jogutódlással. A Gyermekjóléti Központ 2009. január 01-től a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Megyei Módszertani Intézményeként működik, miután a kijelölést 5 év időtartamra, pályázat útján elnyerte. A tevékenység ellátását utólagos finanszírozással a Minisztérium támogatja évente 3 900 000 forinttal.
53
A Családok Átmeneti Otthona szervezeti egység jelenlegi elhelyezése nem felel meg a jogszabályi előírásokban foglalt feltételeknek. A rászoruló családok, gyermekek megfelelő ellátása érdekében meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy egy új vagy megfelelően felújított ingatlanba kerüljön elhelyezésre az intézmény. A 2007-2010 évi gazdasági program időszakában megvalósult kötelező önkormányzati feladatok: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályi előírásokban előírt kötelezettségei közül, a település közigazgatási területén élő lakosság számára biztosítja: -
-
2009. január 1-től, Veszprém Megyei Önkormányzattal kötött ellátási szerződés útján a gyermekvédelmi szakellátások közül az otthont nyújtó ellátásokat és az utógondozói ellátást. 2011. január 1-től a „Horgony” Pszichiátriai Betegekért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal kötött ellátási szerződéssel a pszichiátriai betegek nappali ellátását.
A 2011-2014 évi gazdasági program időszakában teljesítendő kötelező feladatok: 1. Szociális alapszolgáltatások és szakellátások területén: Fogyatékos személyek nappali intézményén belül autista csoport kialakítása, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti gondozásának biztosítása civil szervezettel kötött ellátási szerződés útján vagy saját fenntartású intézmény létrehozásával. 2. Gyermekjóléti alap- és szakellátások területén: Pályázati lehetőségek felkutatásával a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény fejlesztésének III. ütemében meghatározott, gyermekek átmeneti otthonának kialakítása a Veszprém Mikszáth K. u. 13 szám alatti székhelyén. Egészségügyi Alapellátási Intézmény Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelező feladatai között - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§ (1) bekezdése alapján - az alábbi egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladat ellátásról gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról /25 felnőtt, 14 házi gyermekorvosi körzetben, vállalkozó orvosokkal, feladat-ellátási szerződés alapján, főként önkormányzati tulajdonú háziorvosi rendelőkben/, b) a fogorvosi alapellátásról /14 fogorvosi körzetben, vállalkozó fogorvosokkal feladatellátási szerződés alapján, részben sajáttulajdonú, részben önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzat részére tartós, ingyenes használatba adott fogorvosi rendelőkben/, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról / felnőtt és házi gyermekorvosi ügyelet a Veszprém, Cserhát ltp. 1.sz. alatti Központi Ügyeletben, a fogorvosi ügyelet pedig:
54
Veszprém, Halle u. 5/e szám alatt működik, főként területi ellátási kötelezettségű háziorvosokkal és részben ún. külsős orvosokkal, közreműködői szerződés alapján /, d) a védőnői ellátásról /18 területi védőnői körzetben, önkormányzati tulajdonú védőnői tanácsadókban/, e) iskola-egészségügyi ellátásról /főként vállalkozó ifjúság-egészségügyi orvosokkal, közreműködői szerződés, illetve feladat-átvállalási megállapodás alapján, az iskolákban lévő orvosi rendelőkben, jelenleg még egy közalkalmazott ifjúság-fogorvossal, valamint 13 iskolavédőnői körzetben közalkalmazott védőnővel/. A VMJV Egészségügyi Alapellátási Intézmény önkormányzati fenntartású, feladata: az egészségügyi alapellátás szervezése és működtetése. Az intézményvezető főorvos véleménye szerint az alapvető felújítási-karbantartási munkálatok megtörténtek. Az elkövetkezendő időszakban több fontos feladat van, amelynek konkrét gazdasági intézkedési terve még nem ismert, ezért azok megvalósíthatóságát folyamatosan vizsgálni kell, a költségvetési forrás biztosításáig: 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat kezdeményezte a fogorvosi rendelők áthelyezését a Rendelőintézet épületéből. Nem valósult meg, mivel nem áll rendelkezésre az elhelyezésükre alkalmas más önkormányzati épület. A Veszprém Megyei Önkormányzattal kötött megállapodásunk alapján térítésmentesen használhatjuk a Rendelőintézet 3. emeleti fogorvosi rendelőit mindaddig, amíg fogorvosi körzeti ellátási célra vesszük igénybe. Támogatjuk a fogorvosok saját rendelőbe történő kiköltözését, azonban legutóbb: 2007.évben egyetlen területi ellátási kötelezettségű fogorvosnak nyílt erre lehetősége. A fogorvosi rendelők áthelyezése a nagy értékű fogászati gépek, berendezések miatt is problematikus lenne, erre a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és azóta egy-egy vállalkozó is jelentős beruházási költséget fordított a korszerűbb betegellátás biztosítására. Továbbá a lift megléte miatt itt biztosított a városi szintű mozgáskorlátozottak fogászati ellátása is népegészségügyi szakhatósági működési engedély alapján. /Ugyanakkor a Március 15. utca 4/c szám alatti fogászati rendelőben térítésmentes elhelyezést biztosítunk a Veszprém Megyei Önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó fogszabályozási szakellátás számára/. 2./ A Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen pályáztunk a központi ügyelet áthelyezésére Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Zrt-vel a kórház épületébe. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a114/2008. (IV.30). Kh. számú határozat alapján a közös pályázathoz az önrész 10 %-nak megfelelő, 5,8 millió Ft fejlesztési célú hozzájárulást utalt át a Veszprém Megyei Önkormányzatnak a mentőszolgálattal és a kórházzal közös diszpécserközponttal működtetett sürgősségi centrum megvalósítására. A 2008. július 02-i, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt ügyvezető - jelenleg is érvényben lévő - megállapodás alapján az főigazgatójával kötött Önkormányzatunk az alapellátási sürgősségi betegellátás korszerűbb elhelyezési feltételeinek kialakítását és az integrált hatékonyabb működtetést szeretné ezzel biztosítani. A város egészségügyi helyzetét alapvetően a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház működése határozza meg, amely megyei szinten legjelentősebb egészségügyi szakellátást biztosító
55
intézmény. Az itt működő kórházi ágyak száma 2004 óta meghaladja az ezret, előtte 750 körül alakult. Jelenleg összesen 1026 db kórházi ágyat tart fenn az intézmény, melyből az összes aktív ágyak száma 697 db, a krónikus ágyak száma 329 db. A régió kiemelt kórházainak rangsorában Veszprém város Székesfehérvár után a második legnagyobb ágyszámmal rendelkező /súlyponti/ kórház. A kórház onkológiai központjának, valamint a „sürgősségi centrumnak” a megvalósítása, és a projektek sikere a városnak is fontos érdeke. A „sürgősségi centrum” magában foglalná az alapellátási és a kórházi sürgősségi betegellátás szervezeti egységeit, melyek a mentőszolgálattal együttműködve látnák el Veszprémben, és a veszprémi kistérségben az ügyeleti betegellátást. /A megvalósítás feltétele, hogy a kórház e célú pályázata sikeres legyen./ A TIOP-2.2.2/08/2F jelölésű pályázat sikeres volt és a fenti beruházást is tartalmazó pályázati projekt megvalósítására 439 454 944 Ft támogatást nyert a kórház. Az elbírálás és a támogatási szerződés aláírása a tervezettnél lényegesen később történt meg. A fenti beruházás befejezésének időpontja is ennek megfelelően kitolódott, várhatóan 2012. március 1. a használatba vételi engedély határideje, az aláírt támogatási szerződés szerint. Sajnos több háziorvosi rendelőnk nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek, ezért a szakhatósági működési engedélyeik is folyamatosan veszélyben vannak. A Központi Ügyelet Veszprém, Cserhát ltp. 1.sz. alatti rendelői csak részben oldhatták volna meg ezt a problémát, de 2012-ig ezeket a helyiségeket sem tudjuk más egészségügyi célra hasznosítani. A védőnői tanácsadók száma is kevesebb a jogszabályi kötelezettségnél. A területi védőnői ellátásról a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendeletnek megfelelően kell gondoskodni. 3./ Az egészségház projekt egy összevont szolgáltatásokat nyújtó befektetői forrásból megvalósuló létesítmény, amely megvalósítására a város megkeresést kapott. A projekt helyszínének kiválasztása folyamatban van. Nem valósult meg a tervezett Halle utcai, illetve a belvárosba tervezett két egészségház. Ezzel több, korszerűtlen épületi adottságú felnőtt háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelő jobb feltételű elhelyezése oldódott volna meg. Jelenleg a legsürgetőbb problémát a Budapesti utcai, illetve Ádám Iván utcai felnőtt háziorvosi rendelők akadálymentesítése okozza. Műszaki szempontból a kialakítás feltételei ismertek, a megvalósítás pénzügyi forrása a 2011. évi önkormányzati költségvetésbe került betervezésre. A 2007-2010. közötti gazdasági tervezési időszak alatt az alábbi fejlesztés történt meg: - 2010-ben az Ördögárok utca 4. szám alatt meglévő önkormányzati tulajdonú épületrész átalakításával - jelentős beruházási ráfordítással – egy új védőnői tanácsadó létesült, mely az 5. és 6. védőnői körzet lakossága számára nyújt korszerű védőnői ellátást. Az új tanácsadó alkalmas városi szintű védőnői konferenciák, szakmai bemutatók tartására is. - Nem készült még el a Gyulafirátóti városrészben - szintén meglévő épület átalakításával tervezett – védőnői tanácsadó.
56
A 2011-2014 közötti gazdasági programtervbe az alábbi egészségfejlesztések betervezése szükséges: -
-
-
-
Gyulafirátót, Posta utcai védőnői tanácsadó 2011. áprilisára várható befejezése, illetve átadása; A fenti tanácsadó új berendezési, felszerelési tárgyi feltételeinek biztosítása az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletnek megfelelően; A Veszprém, Cserhát ltp. 1.szám alatti védőnői tanácsadó jelenleg nem felel meg a fenti minimumfeltételeket szabályozó jogszabályi előírásoknak, ugyanis nincs külön álló tanácsadó helyiség /jelenleg az ügyelet helyiségét veszik igénybe a védőnők, az eszközök folyamatos átszállításával, továbbá a takarítás is zavarja a tanácsadást. Ez az elhelyezési probléma csak az ügyelet kórházba történő beintegrálása után számolható fel/; 2011-ben a Budapesti illetve Ádám Iván utcai felnőtt háziorvosi rendelők/összesen: 6 felnőtt háziorvosi körzet betegellátását érintő/ akadálymentességét kell biztosítani, a szakhatósági működési engedély megtartása érdekében; 2012-ben várhatóan befejeződik a kórházi beruházás, mely elhelyezést biztosít az alapellátási sürgősségi betegellátás veszprémi és kistérségi feladat ellátásához, közös mentőszolgálati diszpécserközponttal.
- Korszerűbb elhelyezési megoldás hiányában az alábbi rendelők felújításáról kell gondoskodni: 1./ Táncsics u. 1.sz. alatti felnőtt, házi gyermekorvosi rendelő és védőnői tanácsadó; 2./ Jutasi út 59.sz. alatti házi gyermekorvosi rendelők; 3./ Március 15. utca 4/D.sz. alatti rendelők és védőnői tanácsadó; 4./Március 15. utca 4/B.sz. alatti felnőtt háziorvosi rendelő; 5./ Halle u. 9/C sz. alatti felnőtt háziorvosi rendelő; 6./ Halle u. 5/E sz. alatti fogászati ügyelet (a felújítás mellett a jogszabályi minimumfeltételek közül szükséges lenne egy új fogászati kezelőegység, mivel a jelenleg használt 20-25 éves berendezés már elavult); 7./Halle u. 5/F. sz. alatti felnőtt háziorvosi rendelő; 8./legalább védőnői tanácsadónként 1-1 szűrőaudiométer készüléket is (5db)biztosítani kell, mivel a minimumfeltételek meglétét ellenőrző egészségügyi szakhatóság kifogással élt, ugyanis a hallásvizsgálatokhoz nélkülözhetetlen. A fenti felújításra szoruló – zömmel korszerűtlen épületi adottságú - rendelők más korszerűbb elhelyezését (egészségház) indokolná továbbá az a körülmény, hogy az emeletes házak alatti rendelők fűtése csak rendkívül költséges távfűtéssel oldható meg jelenleg.
57
Az egészségügyi feladat ellátás további privatizációja szükséges (1 fő ifjúság-fogorvos közalkalmazotti foglalkoztatásának megszüntetése, védőnők vállalkozóvá válásának elősegítése, az alapellátási feladatok költséghatékonyabb ellátásának biztosítása).
58
Kultúra, szabadidő, sport Veszprém számára a kultúra alapvető fontosságú ágazat, a város arculatának és fejlődési irányainak meghatározó tartalmi eleme. Színes történelmi, kulturális hagyományaink, gazdag épített és természeti környezetünk kiaknázása, örökségünk megőrzése és továbbfejlesztése az egyik célunk. A másik magunk elé tűzött cél a város komfortosságának növelése a városlakók, és vonzerejének növelése az idelátogató vendégek számára a kulturális turizmusfejlesztés fejezetben került bemutatásra. Veszprémben a kultúra erőforrás, esélyteremtés: ennek a város gazdasági programjában, és a költségvetés tervezésekor is kellő súllyal kell szerepelnie. A területet az IVS is kiemelten kezeli és több akcióterületet tölt meg rekreációs, turisztikai tartalommal, ezek között: − Belváros AT − Turisztikai AT (Séd-völgy, Vár, Állatkert) − Kádárta Akcióterület (AT) − Gyulafirátót AT − Rekreációs AT (Barátság –park) − Aréna AT A veszprémi Vár a nemzeti kultúra örökségének része, városunk büszkesége, és az ország egyik leglátogatottabb épségben megmaradt barokk stílust képviselő épített helyszíne. Állapotának megőrzése, felújítása, fejlesztése, valamint létezésének vonzóbbá tétele az előttünk álló időszak egyik legfontosabb feladata. A kulturális turizmus fejlesztése a prioritások között szerepel és a gazdasági program külön fejezetben foglalkozik a témával. A lakossági igényfelmérések alapján különösen fontos ebben az időszakban ifjúsági közösségi terek kialakítása, mivel ebben a tekintetben jelenleg a városban hiány mutatkozik. Ilyen szempontból is át kell gondolni a meglévő intézményrendszer (VMK-, klubkönyvtárak, Művészetek Háza, közoktatási intézmények, stb.) átalakítását, funkcionális átszervezését – de a civil szervezetek bevonásának lehetőségét és stratégiai partekapcsolatok kiépítését. Hosszabb távon kívánatos egy komplex ifjúsági szolgáltató rendszer (ifjúsági multicenter) kialakítása, ahol egy helyen, egymást erősítve, egymás lehetőségeire és adottságaira építve működhetnek a legkülönbözőbb szolgáltatások (gyermek- és ifjúságvédelem, oktatás, munka, közművelődés-szabadidő, információ és tájékoztatás) és programok, ezáltal kölcsönösen növelve a keresettséget, a hatékonyságot és az átjárhatóságot, s nem utolsó sorban a több irányból történő finanszírozás lehetőségét. Ennek a funkciónak az ellátására a Hangvilla projekt és a HEMO épülete jöhet szóba. Büszkék lehetünk Veszprém gazdag művészeti életére, különösen ki kell emelni a zene világát. A város hírnevét öregbítő, magas művészi színvonalon dolgozó művészeti együttesek számára az Önkormányzat a kiemelt művészeti együttes elnevezést adományozza, mely azzal is jár, hogy e csoportok évről-évre számíthatnak az önkormányzat anyagi támogatására.
59
A kiemelt együttesekhez hasonlóan a város kiemelt fesztiváljainak körét is szükséges meghatározni. Ennek lényege – az erkölcsi elismerésen és támogatottságon túl –, hogy a fesztiválok gazdái, szervezői biztonságos támogatási környezetben tervezhetik programjuk jövőjét, fejlesztését. Törekedni kell arra, hogy a város kulturális életét meghatározó nagyrendezvényeinek költségvetési háttere továbbra biztosítva legyen. A kulturális élet meghatározó szereplői a színházak, melyből városunkban három is található, a Pannon Várszínház, a Petőfi Színház, valamint a Kabóca Bábszínház. Az önkormányzati fenntartású intézmények közül Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata utóbbit 2008-ban átvette a megyétől. A Kabóca Bábszínház nemcsak mint színház, hanem mint a gyermek-közművelődés legfontosabb szereplője is részt vesz a város életében. A megye és a város a 2011. januárjában megtartott egyeztetőfórumán döntött egy vegyes munkacsoport felállításáról a Petőfi Színház fenntartói státuszának –esetlegesen a tulajdonjogának – az átvételének a megvizsgálása céljából. A színház, mint kiemelt városi létesítmény főleg a veszprémi közönséget vonzza ezért a város nyitott a feladatellátásban való fokozott részvételre, a fenntartás átvétele azonban az egyeztetések és a megállapodás elérésének a függvénye. Hiány viszont, hogy a városban nem működik olyan art mozi, amely kínálatával valódi alternatívát nyújtana a szórakozni, művelődni vágyó városlakóknak a tömegkultúra lehetőségeihez képest. Egy ilyen intézmény megalapításához mindenképpen szükséges állami és önkormányzati támogatás, bíztatás. Az önkormányzatnak arra kell törekednie, hogy vállalkozók, nonprofit szervezetek lássanak lehetőséget egy ilyen intézmény létrehozásában. Magánberuházásban valósul meg a Séd-mozi helyén egy 550 fős hangverseny- és konferenciaterem, a Hangvilla projekt a belváros-rehabilitáció részeként várhatóan 2013ban kerül átadásra a bevárosrehabilitációs projekt keretében. Az önkormányzat évek óta magas színvonalú kulturális kínálattal gazdagítja a nemzeti ünnepeket, s évente több alkalommal szervez ingyenesen látogatható kulturális programokat, amit csak tovább színesít a Veszprémi Aréna kínálata. Az ország, a megye és a város lakói anyagi helyzetének várható romlásával ezek a területek is veszélybe kerülhetnek, védelmükben az Önkormányzatnak is feladatokat kell vállalnia. Sokan vannak a városban, akiknek ezek a műsorok jelentik az egyetlen közösségi kulturális lehetőséget. Ezt a tényt az Önkormányzat költségvetésének tervezéskor szükséges figyelembe venni. Az elmúlt gazdasági program ideje alatt megtörtént a Városi Művelődési Központ funkciójának felülvizsgálata is, a belvárosban lévő VMK – miközben jelenleg a a legfontosabb közösségi térként funkcionál – épülete elavult, felújítására pályázatot nyújtottunk be a TIOP Agóra Pólus pályázati felhíváshoz. A pályázat keretében az intézmény fizikai megújításán túl a tartalmi kínálati oldalának a reformálása tervben volt, mivel azonban a pályázat több alkalommal sem volt támogatható (forráshiány miatt) az intézmény helyzetének újbóli rendezése szükséges.
60
Mivel a kultúra és a közművelődés területén több szereplő igényét és lehetőségeit kell összhangba hozni, akikre az Önkormányzat befolyással bír, az első és legfontosabb a fent említettek egységes szerkezetű fejlesztési koncepcióba foglalása. A kulturális koncepció elkészítése 2011-ben esedékes. A veszprémi sport helyzete és fejlesztési igényei: Veszprém városában elismert – egyes sportágakban világszínvonalú – sportélet zajlik, melynek nemzetközi szintű presztízs értéke van. A versenysportágak országos és nemzetközi eredményességével azonban nem tudott lépést tartani a városi sportlétesítményi ellátottság, Veszprém az elmúlt 2 évben ezen a területen tett nagy előrelépést, a Veszprém Aréna megépítésével, és a „kultúra és oktatás városa” imázs kiegészülhet a „sport városa” motívummal is. Az új, megvalósult létesítményre is figyelemmel a gazdasági program ideje alatt aktuális a 2007-ben jóváhagyott sportfejlesztési koncepció felülvizsgálata. Veszprém legnagyobb értéke a lakosság egészsége, ezért a családokban erősíteni kell a sporttevékenységeket, mint közös élményt és követendő mintát a gyermekek számára, hiszen - ugyanakkor - a mozgás a megelőzés első számú eszköze. Ugyanis az iskolában is csak azok a gyermekek lesznek fogékonyak, akik otthon is ezt tanulják, ezért az egészségmegőrzés és az utánpótlás nevelés érdekében a szabadidős sporton túl támogatni kell az iskolákban zajló diáksportot is, és a nemzetközi szintű sporteseményeknek teret és lehetőséget kell biztosítani, hogy városunk hírnevét öregbítsék (kézilabda, röplabda, kosárlabda Veszprém Rally, Tour de Hongrie, és 2012-ben a tájkerékpár világbajnokság). A sportfejlesztési koncepciónak ezért első sorban a meglevő intézmények fejlesztése, bővítése lehet a témája, főleg ott ahol a termek kihasználtsága túlnő a kapacitásokon és az iskolán túli szabadidős sporttevékenységek is megjelennek igényként. Ezeket a fejlesztéseket az igények és a lehetőségek biztosította keretek között ütemezve kell végrehajtani, és közöttük minden létesítményre kiterjedően meg kell vizsgálni a Kádár utcai sportpálya felújításának az aktualitását is. A professzionális sportrendezvények és csapatok támogatása mellett fokozott figyelmet kell fordítani a közösségi sport, ezen belül is az ifjúsági tömegsport támogatására. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedékek minden lehetőséget megkapjanak egy egészséges életmódot biztosító szemlélet kialakításához. Annak érdekében, hogy minden városrész lakói könnyen hozzájuthassanak sportolási lehetőséghez, az intézményi kültéri sportpályákat alkalmassá kell tenni arra, hogy a város lakói ingyenesen, szabadon használhassák azokat a tanítási idő után. A téli időszakban egy állandó jégpálya üzemeltetése tervezett a Barátság parkban magánbefektetői keretek között. A játszóterek, melyek a gyermekek számára jelentenek kikapcsolódási lehetőséget, felújításra szorulnak. A játszótérprogram folytatása városunkban sikeresnek mondható és töretlen pályán mozog, 2009-10-ben is összesen 10 db játszótér felújítására nyílt lehetőség és 2011-ben is nyílik 3 új park a Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében című projektben keretében. Sőt az állatkerti fejlesztési program is tartogatott ilyen elemeket. Vállalkozói tőke bevonásával továbbra is támogatjuk egy kalandpark megvalósítását is a Turisztikai Akcióterületen.
61
Közigazgatás A közszolgálatiság fejlesztése két alapvető módon valósítható meg, minél teljesebb körű informatikai támogatottsággal és a szervezet feladatokhoz igazított, naprakész struktúrájával. Ennek megfelelően a korábbi években pályázatokon nyert támogatásokból realizáltuk hivatalunk informatikai szemléletváltását, valamint a szervezetfejlesztést. Mindkét projekt több éves utógondozás formájában jelen van mindennapjainkban. A Polgármesteri Hivatal a már megvalósított „Nyitott önkormányzat az állampolgárokért” projekt továbbvezetéseként, alkalmazkodva a megváltozott jogszabályi környezethez, tovább folytatja a már megkezdett e-ügyintézési modell alkalmazását. A régióban kialakítandó ASP központhoz csatlakozva, felhasználva annak műszaki-informatikai hátterét, újabb és újabb szakrendszereket von be az integrált elektronikus ügyintézés folyamatába. Tovább bővíti az elektronikus ügyintézésbe bevonható ügytípusok körét, és a rendszereit úgy alakítja ki, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek a KET által megkövetelt ügymodellnek, azaz az ügyfelektől a lehető legkevesebb adat bekérésével inkább az egymás közötti elektronikus adatcserével – szolgálja ki az állampolgárokat. A rendszernek rugalmasan kell alkalmazkodnia a kialakítás alatt álló kormány-ablakhoz, szorosan együttműködve az ott kialakítandó rendszerekkel úgy kell megvalósítani az átállást, hogy az a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza az állampolgárok részére. A rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok adott esetben alkalmasak legyenek nemcsak a városi, hanem a kistérségi feladatok ellátására is, azaz a meglevő informatikai potenciálunkat ki kell terjeszteni a kistérségi fejlődés érdekében. Veszprém, mint potenciális informatikai szolgáltató hely, központi, integráló szerepet kell, hogy betöltsön a kistérség elektronikus közigazgatást bevezetni kívánó szereplői számára A Hivatalban már kialakított térinformatikai rendszert újabb és újabb funkciókkal ruházza fel. Térinformatikai alapon megjelenítésre kerülnek a már meglévő közművek mellé az ingatlan adatvagyonnal kapcsolatos információk, környezetvédelmi, közút igazgatási (jelzőlámpák, táblák, útfestések) is. A közigazgatás a közszolgáltatások minőségi jellegének és minőségbeli elért eredményeinek a fenntartását is jelenti. A minőség a szolgáltatást igénybevevő szemében a közszférában a szolgáltatás azon tulajdonsága és képessége, amivel képes az igények valódi és gyors kielégítésére. Mivel az önkormányzat erősíteni kívánja a hivatal és az intézmények ügyfélbarát és szolgáltató jellegét fontos elem, hogy mindig legyen visszajelzés a szolgáltatást igénybe vevőktől. Az elégedettséget operatív és stratégiai mutatószámokkal mérhetjük, amelyek vezetésének és fejlesztésének feltételeit meg kell teremteni a hivatalon belül. Ez szintén igényli az informatikai rendszerek fejlesztését. Veszprém város portálja, mint legfontosabb kommunikációs felület, legyen alkalmas arra, hogy az állampolgárok, valamint a civil társadalom rajta keresztül tudjon információt cserélni. Ezzel hatékonyan elősegíti a helyi közéleti demokrácia kiteljesülését, és segíti Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát abban, hogy a testület a veszprémi polgárok akaratát tükröző, megalapozott döntésekkel alakítsa Veszprém város jövőjét.
62
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programja a közigazgatás modernizációja és hatékonyságának növelése, a helyi önkormányzatok hivatalai szervezeti és működési mechanizmusainak fejlesztése érdekében 2008-ban több alkalommal is meghirdette az ÁROP-1.A.2 támogatási konstrukcióját. Az Államreform Operatív Program 1.A.2 pályázati kiírás megjelenésekor azonosítottuk, a további fejlődésünk útja a pályázaton való részvétel, hiszen annak deklarált, átfogó célja, hogy (tovább) növekedjen a közigazgatás teljesítménye. Specifikus célként jelent meg a társadalmi eredmény javítása, a takarékosan felhasznált társadalmi erőforrások igénye, és a közszolgálatiság javítása. Három prioritási tengely a „Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés”, az „Emberi erőforrás minőségének javítása” és a „Kormányzási és megújulási képesség javítása”, melyek mentén valósítjuk meg – az eredmények kötelező öt éves utógondozása keretében jelenlegi programunkat. A projekt tervezési ciklusában megfogalmazott, majd megvalósított feladatok: 1. Adatbázisok, tanulmányok készítése a. Működési rendszerelemzés b. Intézményi sztenderd készítése c. Szolgáltatási sztenderd készítése d. Munkafolyamatok sztenderdizálása e. Munkaköri leírások sztenderdizálása f. Működési folyamattérkép készítése g. Szabályozási folyamatok átalakítása h. Intézmény felügyeletének átalakítása i. Szervezetátalakítási program alapjainak kidolgozása j. Projektirányítási kézikönyv elkészítése k. Közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése 2. Képzés 3. Egyéb, a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások a. Rendeletalkotási audit b. Stratégiai tervezés és költségvetés tervezés összekapcsolása Eredmények informatizálásának előkészítése-tanácsadás c. Vezetői tanácsadás d. Stratégiai menedzsment tanácsadás e. Partnerség erősítése f. Szervezeti szintű teljesítmény mérési és értékelési eszközök g. Ügyfél elégedettség mérés h. Szervezeti megoldások a lakosság naprakész tájékoztatása érdekében Néhány további cél, melyet a folyamatos fejlesztéssel el kívánunk elérni a következő egy év alatt:
63
• • • • • • • • •
Az IBM Hungary-val való együttműködés eredményeként felmérésre kerül 2011ben a város gazdasági potenciálja és intelligens IT projektek bevezetésére kerülhet sor a felmérés alapján. Javaslat elkészítése egy átláthatóbb, egyszerűbb szervezeti felépítésre. A kiemelt stratégiai mutatószámok és a 12 éves gazdasági stratégia alapján történő „stratégiai működés” bevezetése. A döntési folyamatok megalapozottságának további javítása, átlátható információáramlás biztosítása a döntési folyamat szereplőinek tájékozottságát fokozandó. A civil szervezetek minél teljesebb körű bevonása a döntéshozataltól a megvalósításig. Javul a gazdasági feltételek elemzésének képessége a korszerű költségvetési technikák támogatásával. Erősödik a távlati gondolkodás képessége, a stratégiai szemlélet beépül a meghatározó döntési folyamatokba. Színesedik a szervezeti kultúra, ami biztosítja a fejlesztések fenntarthatóságát. További képzések, tréningek tartása.
Fontos momentum hivatalunk működésének szempontjából, hogy az immár 12 éve bevezetett és karbantartott, MSZ ISO 9001:2001 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszer a 2011. évben megújításra kerül. Ezt egészíti ki - a következő évben - Integrált Irányítási Rendszerré az SzMSz-ben feladatként megfogalmazott EMAS környezetirányítási rendszer bevezetése. Mindezen eszközök együttes alkalmazásában a hivatal biztosítja, hogy a szervezeti kiválóság útján elért korábbi eredményeinket fokozni tudjuk és a garantáljuk a közszolgáltatások minőségét.
64
Városüzemeltetés Lakásgazdálkodás 1993 óta a bérlakások zöme értékesítésre került (4749 db-ról indult, össz. bevétel: 625millió Ft). Jelenleg 168 db bérlakással rendelkezik az Önkormányzat, melyből 102 szociális, 24 költségelvű, 42 piaci alapon bérbe adott. Nincs telepszerűen elhelyezkedő bérlakás csoport, sem szegregátum a városban. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata nem hozott döntést arról, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvényben meghatározott elővásárlási jogával élni tudjon. A bérlakások üzemeltetését a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt látja el. Az elmúlt években a bérleti díjak és a közüzemi díjak esetében is megnövekedett a bérlők részéről a felhalmozott hátralék, miközben az üzemeltetési költségek is növekedtek: 2007.
2008.
Bérlakások üzemeltetési költsége: 26.872 eFt Bérlakásokból származó bérleti díj: 24.863 eFt
34.332 eFt 26.778 eFt
2009. 32.727 eFt 23.926 eFt
2010. 37.664 eFt 23.201 eFt
Veszprémben az elmúlt években a tömeges lakásépítések következtében a lakáspiac átalakult, a kis alapterületű, társasházi lakások piacán túlkínálat figyelhető meg. Ennek ellenére még mindig jellemző, hogy vidéki viszonylatban magasak az ingatlanárak. A városi kínálat az elmúlt időszakban a minőségi ingatlankínálat felé mozdult el, és családi házak építésére alkalmas telkek előkészítésével szólította meg az Önkormányzat részvénytársasága a fizetőképes keresletet. A Veszprém ZRt. az ilyen irányú fejlesztéseit az Aranyosvölgyben és Jutaspusztán folytatta. A gazdasági válság következtében azonban jelenleg az építési telek iránt sem mutatkozik kereslet és a lakáshitelezés is alábbhagyott. Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló rendeletet felülvizsgálata 2008-ban megtörtént, az Önkormányzat megemelte a támogatás mértékét, és könnyített a hozzájutás feltételein, amelyet a jövőben is fenn kíván tartani. A közelmúltban leállt az oly népszerű iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának a támogatása. Sajnos elmaradt a Kossuth L. u. 6. szám alatti Toronyház Társasház felújítás is, amelyre a közelmúltban újabb lehetőség adódott és az Önkormányzat 2010-ben döntött az ún. „TEST BED” projektben való részvételről. A K+F projekt a megújuló panel program előfutára lehet, ami szintén épít az önkormányzat-állam- társasház közös szerepvállalására. Ezért bízunk benne, hogy a társasház a pályázatát újra be tudja nyújtani, ez esetben a város a saját számba vehető eszközeivel támogatja a projekt megvalósulását, amellyel a belváros arculatát markánsan meghatározó épület megújulhat.
65
Az önkormányzat az energiastratégiában foglalkozik a háztartások lakáshelyzetével, ami alapján látszik, hogy a szennyezőanyag-kibocsátások majd 30 %-ért az elavult lakásállomány tehető felelőssé ( 89 kt/év CO2). A probléma jelentékeny mértét és a fokozódó igényt tekintve azonban csak egy állami finanszírozási mechanizmus elindítása mellett lesz megoldható, amire azonban rövid időn belül sort kell keríteni. Ugyanakkor a takarékos használati módokat és a fogyasztói magtartás tudatosítását is meg kell célozni egy időben a fizikai beavatkozásokkal. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás állomány 200 db alá csökkent, és így nem képes kielégíteni a keresletet. Különösen a szociális bérlakások iránt mutatkozik a lehetőségeket jóval meghaladó lakossági igény. A Vár alatti utcák rehabilitációjának egyik nem várt következménye lett, hogy a felszámolt bérlakások lakóinak egy része a csatári zártkerteken álló, vagy a Házgyári út 1. alatti társasházban jelent meg, ezen ingatlanok közművesítettségi szintje alacsony vagy nem megoldott. A jelenséget az antiszegregációs terv is észleli, mivel a területeken fenn áll a szegregációval veszélyeztetett népesség koncentrált megjelenése. Bár az ingatlanok nem önkormányzati tulajdonban vannak, a városvezetés felelősséget érez a perifériára szorult lakosság irányában ezért vállalta, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal közösen intézkedési tervet dolgoz ki és elindította azt a Házgyári út 1 alatti társasház és lakosságának a fokozatos rehabilitációját. A bérlakás állomány esetleges növelésére meg kell találni a költségvetés lehetőségeihez mért megoldást, ezért meg kell vizsgálni egy életjáradék program bevezetésének lehetőségét is. Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló rendelet felülvizsgálata szintén megtörtént 2008-ban.
66
Kommunális feladatok A városüzemeltetés egyik fontos kérdésköre a lakosság számára nyújtandó kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok, a kommunális közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatokhoz a jogszabályi környezet egy minimumszintet meghatároz, azonban nyilvánvalóan a lakosság igényeit szem előtt tartva az ezt meghaladó szinten szükséges teljesíteni. 2007-2008-ban több új autóbuszváró, egy köztéri illemhely és több ivókút került kihelyezésre, és számos új játszótér került kialakításra. Ezeket a kisebb volumenű közterületi beavatkozásokat az önkormányzat folyamatosan végzi, és az alapfeladatának tekinti. A korábbi évek során megújult és kapacitásában kibővült szennyvíztisztító telep utómunkálatai 2007-2008-ban befejeződnek. A megnövelt kapacitás megteremtette a lehetőséget a város 100%-os csatornázására, illetőleg további fejlesztési területek szennyvízének befogadására. A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és szennyvízkezelési projekt keretében a város lakossági szennyvízelvezetése, a csatornázottság 99%-os szintet ért el. A projekt 2010-ben lezárult, ezt követően szükség lesz a maradék 1%-os hiány pótlására, mely az ivóvízbázis védelem egyik kulcsfontosságú lépése. Ezért a város külső részein fekvő területek csatornázásának műszaki és gazdasági lehetőségeit is fel kell mérni, és azok megvalósításához pályázat, vagy más formában fejlesztési forrásokat kell keresni. A Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Projekt keretében - ami 158 településen mintegy 300.000 ember kiszolgálását, szilárdhulladék-kezelésének problémáját oldja meg - Veszprém egy átfogó regionális programban vállalt vezető szerepet. Az Európai Unió Bizottsága által is befogadott és támogatott projekt I. ütemének kivitelezése 2009-ben indult meg és a létesítmény építési fázisa 2010 végén lezárult Királyszentistván község szomszédságában, jelenleg a próbaüzem van folyamatban, majd ezt követően a létesítmény üzembe helyezése is megtörténik. A létesítmény a hulladékelhelyezés mellett szélesebb lehetőséget biztosít majd a szelektív hulladékgyűjtésnek, és az újrahasznosítás alapvető feltételeit is megteremti, ezzel is elősegítve a környezettudatos életmód és a fenntartható fejlődés alapgondolatának érvényesülését. A projekt II. üteme keretében az eddig működő hulladéklerakók rekultivációja megindul, köztük a veszprémi hulladéklerakóé is. Ezzel egyidejűleg a környezet védelme érdekében az illegális hulladéklerakók felszámolását tovább kell folytatni. Az illegális hulladéklerakók felszámolásának érdekében 2007-08-ban megtörtént a probléma körének felmérése, és a szennyezett pontok beazonosítása és ezek ártalmatlanítása folyamatos feladat. Amíg a Kohéziós projekt II. üteme elindul szükséges lesz a közmunkaprogramok kiterjesztése, és a szemét gyűjtés szervezett formáinak folytatása, különösen a lakóövezetek környezetében, pl. a volt szovjet laktanya sitt-elhelyező illegális depója és a műemléki ingatlanok és a védett természeti értékek környezete vonatkozásában. A KvVM azonos tartalmú pályázatán az Önkormányzat az elmúlt években is elindult.
67
Lezárult a Vámosi úti temető bővítése érdekében a kisajátítási eljárás is, melyet az Önkormányzat indított el. Veszprém MJV Önkormányzata 2007-ben vagyonkezelői szerződést kötött a VKSZ Zrt.vel a köztemetők működtetésére. A vagyonkezelő 2008-ban megkezdte a köztemetők fejlesztését, 2008-ban a város köztemetőiben a közvilágítás kiépült. 2010-ben a Vámosi úti temetőben hamuszóró parcella került kialakításra. A 2010-ben zárult Séd-völgy fejlesztése (Kolosotok és kertek) keretében megtörtént a turisztikai fejlesztésekhez igazodóan elsősorban a turisztikailag, és a szabadidős tevékenységek környezetében a légvezetékek földkábelbe helyezése. Ezt a lehetőséget tovább kell vinni és ki kell terjeszteni más, különösen a várhegy és környékén jelentkező további helyszínekre. A projektben 12 hektár közpark újult meg, amely műszaki turisztikai fenntartására az önkormányzat külön gazdasági társaságot alapított. A társaság részére az önkormányzat évente megbízást ad megbízást a fenntartói feladatok elvégzésére. A projekt tanulsága a közműszolgáltatókkal való közreműködés nehézsége, ami miatt törvényi szintű szabályozás kezdeményezése is felmerül annak érdekében, hogy a szolgáltatót az állam kötelezze a légkábeles vezetékek felújítását és 25-30 éven belül a hálózat föld alá helyezését. A közterületek fenntartásában is változások történtek, a vagyonrendelet módosításával a VKSZ Zrt. kapott felhatalmazást a feladat ellátására. Az első tapasztalatok alapján a szolgáltatást a városi cég hatékonyabban és magasabb színvonalon nyújtja az eseti közbeszerzésekkel kialakított szerződéses jogviszonnyal szemben. Komplex közlekedésfejlesztési koncepció: A komplex közlekedésfejlesztés megvalósulásával a tömegközlekedés jelenlegi útvonalait és járatait át kell gondolni, lehetséges új nyomvonalak és gyorsított haladási irányok vizsgálatával. A városban – ideértve az iparterületeket is - nem maradt olyan terület, mely tömegközlekedéssel nem érhető el. Ennek eredményeként a 2008-as menetrend változáskor új járat indult, mely a Buhim völgyet kapcsolja be a városi tömegközlekedésbe. Hangsúlyos az elektromos tömegközlekedési módozatok lehetőségének kiszélesítése is, amely ügyben a Balaton Volánnal folynak egyeztetések, az elektromos alapú üzemeltetésre való átállást támogatjuk a Szombathely - Tapolca – Vp- Székesfehérvár -Budapest vasútvonal tekintetében is, és változatlanul támogatott és prioritásként kezelt a GyőrVeszprém közötti vasúti közlekedés fenntartása egy olyan racionalizált menetrend alkalmazása mellett, ami összehangolja a közúti és vasúti érkezéseket és figyelemmel van az átszállási igényekre. Ezek összehangolt menetrend mellett már valós lehetőség a vasútállomáson egy intermodális regionális közlekedési alközpont megvalósítása is, amely állami beruházást az Önkormányzat korlátozott eszközeivel, de mindenféleképpen támogatni kívánja.
„Zöld város” projekt Veszprém Megyei Jogú Város mint nagyközösség – eltérő mértékben, de - felelős a közigazgatási területén, közvetlen környezetében, a régióban, a nemzetszinten hozott
68
döntésekért, az ott élő emberek és ökoszisztéma életkörülményeinek fenntartásáért. Ezen felelősségét elismerve döntött arról, hogy hosszú távú stratégiát készít, amelyben megjeleníti klímapolitikáját. Mivel a klímaváltozás elsődleges okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása, így elsődleges szempontként ezek kibocsátásának csökkentése érdekében kíván tenni. Az üvegházhatású gázkibocsátást elsősszámú forrása az energiatermelés és felhasználás. A város vezetése a klímaváltozásban rejlő kockázatok hatásainak csökkentésére, a megelőzésre és társadalmi értékrend megváltoztatására intézkedéseket kíván foganatosítani. Tekintettel arra, hogy erőforrásaink végesek, illetve a hozott intézkedések csak lépésről – lépésre történő végrehajtással érhetnek el eredményt, így egy stratégiában, Veszprém Megyei Jogú Város Energetikai Stratégiájában kívánjuk ezen intézkedéseket összefogni. A stratégia megalkotásához a társadalom legszélesebb rétegeit vontuk be: lakossági csoportokat, civil és szakmai szervezeteket, gazdasági társaságokat, felsőoktatási intézményeket, illetve államigazgatási szerveket. Az Energetikai Stratégiában megfogalmazott vízió és célok a város élhetőségének fenntartásán túl a kistérségre és a megyére kiható intézkedéseket, monitorozó és értékelő, javító feladatokat, folyamatokat, illetve azokért felelős személyeket, szervezeteket is meghatározza. A város energiastratégiájának elfogadása után prioritást kell élveznie a megújuló, főleg szélenergián alapuló és azt kiegészítő, egyenletes, megbízható energiát adó helyi energia előállításnak. Ez kedvező lehetőséget biztosíthat más vállalkozások Veszprémbe településéhez, a zöldgazdaságról szóló konferenciaturizmus erősödéséhez. A helyi energiatermelés lehetőséget adna biogáz termelésre, amivel (motorcsere után) a korszerűtlen diesel buszokat fel lehet újítani. A belváros közlekedési korszerűsítése 2011-ben megkezdődik a Jutasi - Budapesti u. körforgalmával, folytatódik a Déli irányú továbbvezetéssel, majd a Budapest u. Mártírok u. (Hotel - Mc. Donald's) körforgalmával. A folyamatos közlekedés érdekében azonban meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az Iskola utca és a Megyeház tér menetirányának felcserélésével egy harmadik körforgalom is kialakítható legyen, ami csökkenti a Szél utca leterheltségét, a színházkert két oldalán (Óvári F. u. és átellenben, egyirányusításuk után) parkolókat lehet kialakítani. A városi közlekedésben a város támogatja (elsősorban elektromos hajtású) mopedautók elterjedését, esetleg gyártó, összeszerelő üzem Veszprémbe hozását. A stratégiában megfogalmazottak végrehajtása mindannyiunk feladata és felelőssége, csak a lakosok, a gazdasági és társadalmi, szakmai szervezetek összefogásával hajtható végre. Az energiastratégia elfogadása 2011. májusában tervezett, végrehajtása 2026-ig tartó folyamat. A stratégiát a város az Európai Uniós Intelligens Energia programjából az INTENSE projekten keresztül finanszírozza, a végrehajtásának monitorozása érdekében a város belépett az unió „Polgármesterek Szövetségébe” (Convent of Mayors).
Porga Gyula Veszprém MJV Közgyűlése a gazdasági programot a ………2011. (III. 31.) Kh. számú határozattal fogadta el.
69
