VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

II. KÖTET

2010. DECEMBER

1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................3 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése.....................................................................................8 1. Veszprém megye legfontosabb jellemzői................................................................................... 8 2. Természetföldrajzi adottságok jellemzése ................................................................................. 9 3. Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek............................................................................ 12 4. Természet- és tájvédelem ........................................................................................................ 20 5. Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (térségi jelentőségű értékek és történeti jelentőségű területek)........................................................................................................................ 25 6. Meghatározó demográfiai folyamatok bemutatása regionális és országos összehasonlításban 26 7. A megye településrendszerének bemutatása .......................................................................... 31 8. A megye idegenforgalmának - területrendezési vonatkozásban - legfontosabb jellemzői ...... 39 9. Árvíz- és belvízvédelem ........................................................................................................... 40 10. Felszíni és felszín alatti vízkészletek........................................................................................ 41 11. Közlekedés ............................................................................................................................... 42 12. Környezetvédelem.................................................................................................................... 45 13. Energiaközművek ..................................................................................................................... 51 14. Vízi-közművek, vízgazdálkodás ............................................................................................... 55 15. Elektronikus hírközlés............................................................................................................... 60 16. Tájterhelés és tájterhelhetőség ................................................................................................ 63

Veszprém megye - területrendezést is befolyásoló - fejlesztési célkitűzései összefoglalása......................................................................................................................66 A megyei területrendezési terv módosításának fő elemei ...............................................71 A területrendezési terv módosításának (a jóváhagyásra kerülő munkarészeket alátámasztó és kiegészítő) szakági tervjavaslatai és azok műleírásai............................74 1. Veszprém megye településhálózata fejlesztésének irányai..................................................... 74 2. Közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata................................... 77 3. A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Veszprém megye vizsgált részén .................................................................................................................................. 83 4. A térségi szerkezeti terv tájszerkezeti változásai..................................................................... 90 5. Ökológiai hálózat térségi övezetei............................................................................................ 93 6. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület............................................................ 94 7. Sajátos megyei térségek .......................................................................................................... 98 8. Az országos területrendezési terv környezetvédelmi célú övezetei....................................... 100 9. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek ............................................................................. 100 10. Erdőtelepítésre alkalmas területek ......................................................................................... 101 11. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek.......................................................................... 102 12. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület ................................................................. 102 13. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület .................................................................... 103 14. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület....................................................... 103 15. Környezeti konfliktusok és környezetvédelmi javaslatok........................................................ 104

Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának összhangja...............................................................................................109 Tervezői nyilatkozat ...........................................................................................................112 Környezeti, társadalmi, és gazdasági hatásvizsgálat a Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változásokról ................113

Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

2


Bevezetés Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.-én lépett hatályba. A megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában hatályos Országos Területrendezési Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o a jóváhagyott Veszprém megyei terv 23 §. (2) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2010-ben lejár. o Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament 2011. december 31-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.)

Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a 2008. évi LVII. törvénnyel módosította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényt (Btv.), egyértelművé vált, hogy Veszprém Megye Területrendezési Tervének területi hatálya mely települési körre terjedhet ki. (A kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések vonatkozásában a 2008-ban módosított 2000 évi CXII. törvény előírásait kell alkalmazni, csak az azon kívül eső települések körében van mód a Veszprém megyei területrendezési terv módosítására.) Jelen módosítás tárgya és területe fentiek értelmében Veszprém megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A megye területrendezési terve módosítására - közbeszerzési eljárás eredményeként - a PESTTERV Kft kapott megbízást. Bár a szerződés aláírásakor még nem volt hatályban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet, a megyei Önkormányzat és a Tervező megállapodott arról, hogy Veszprém megye Területrendezési Terve módosításánál a lehetőségek között legteljesebb mértékben érvényesíti az új kormányrendeletben rögzített követelményeket annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A 2005-ben elfogadott megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei még 1998-ban készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - ezért elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

3


területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, a megye településrendszerében, térszerkezetében, területfelhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. Ezért a korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. A megyei területrendezési terv módosítását megalapozó sokoldalú helyzetértékelés felrajzolásához felhasználásra kerültek mindazok a régiós, megyei és kistérségi területfejlesztési és ágazati dokumentumok, amelyeket vagy a megbízó megyei Önkormányzat bocsátott a Tervező rendelkezésére, vagy amelyek - mint egy-egy testület által jóváhagyott dokumentumok - az Interneten is publikálásra kerültek. A vizsgálati összefoglalók minden tématerületen megjelenítik a helyzetértékelésként felhasznált szakmai és szakági dokumentumok forrásait, azok szerzőit. A legjelentősebb felhasznált források egyebek mellett - A Közép-Dunántúli Régió Fejlesztési Programja és Veszprém megye Területfejlesztési programja. A módosítást megalapozó vizsgálat - amelyek a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak - 2009 decemberében került dokumentálásra. Az előkészítő munka eredményei felhasználásával elkészült Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetési dokumentációja, amelyek egyaránt tartalmazták a vizsgálatok rövid összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az egyeztetési dokumentáció a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazta a Megyei Területrendezési Terv szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazta a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: •

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.

A II. kötet tartalmazta a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: •

a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat,

•

valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét.


4


Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazta a tervmódosítás „környezeti értékelését”, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított „környezeti vizsgálati eljárás” első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) vizsgálati térképek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a módosított terv elemei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: •

a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok,

•

azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák,

•

a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei,

•

az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Veszprém megye Balaton Üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó elemei,

•

a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével),

•

a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei,

•

a módosítás tervezése során - Veszprém Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk,

•

valamint a tervezői munka eredményei.

A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása tervezetét a Megyei Közgyűlés Térségfejlesztési Bizottsága 2010. április 20-i, és a Megyei Közgyűlés 2010. április 22-i ülésén megtárgyalta, széleskörű egyeztetésre alkalmasnak tartotta és elfogadta. A megyei területrendezési terv módosításának tervezetét 2010. május 19-én megtárgyalta a Közép-Dunántúli Állami Főépítész Területi Tervtanácsa. A tervtanács a tervet – az opponensi véleményekben rögzített és a tervtanácson elhangzott vélemények és javaslatok figyelembevételével – továbbtervezésre alkalmasnak minősítette. (A Tervtanács állásfoglalása a mellékelt terviratok részét képezik.) Veszprém megye területrendezési terve módosításának – a jogszabályban előírt módon és körben történő - egyeztetésére és véleményezésére 2010. június 30. és 2010. augusztus 30. között került sor.


5


A módosítás tervezete felkerült az internetre is annak érdekében, hogy a tervezett változtatások a megye társadalma számára is megismerhetőek és véleményezhetőek legyenek. A területrendezési terv módosításának tervezetéről – a megadott határidőn belül - véleményt formált a megyében településekből mindössze 26 település, az érintett települések 18%-a. (A területrendezési terv módosítása nem terjedt ki a megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet által érintett településeire, ahol a területrendezés szabályait a Parlament által elfogadott BTrT határozza meg.) A módosítás tervezetét a települési önkormányzatokon kívül megkapta valamennyi – az egyeztetési jogszabályban meghatározott – minisztérium és azok illetékes területi szervei, valamint mindazok a szakmai és társadalmi szervezetek, amelyek szakmailag és területileg területrendezés vonatkozásában illetékesek. Az egyeztetésbe bevont szervezetek közel 60 %-a válaszolt a megkeresésre. A megyei Önkormányzat és a tervezők megköszönik, hogy az egyeztetési eljárásban résztvevők érdemben és részleteiben véleményezték a tervezetet, ezzel hozzájárultak ahhoz a megyei Közgyűlés tervezett rendelete és határozatai a térségi és a települési érdekekkel összhangban lévők, szakmailag pedig pontosak legyenek. Számos jobbító szándékú észrevétel, pontosítási javaslat fogalmazódott meg az elfogadásra nem kerülő megalapozó és alátámasztó munkarészek vonatkozásában is, ezek többsége (amelyek területrendezési vonatkozásúak) a terv véglegesítése során a háttéranyagon átvezetésre került. A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú város Veszprémmel kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú városokkal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért jelen megyei tervi módosítás a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a megyei jogú város vonatkozásában a hatályos településszerkezeti tervvel megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Veszprém vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás nem tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket, Veszprém közigazgatási területén a megyei területrendezési tervi módosítás nem határol le újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. (A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is hasznosíthatóak.) Veszprém megye területrendezési terve módosítása véglegesítése során az egyeztetési eljárásban megismert vélemények és javaslatok közül, amelyek területrendezési vonatkozásúak és amelyek érvényesítésének a hatályos OTrT nem képezte akadályát, többségében figyelembevételre kerültek. (Mivel a megyei területrendezési terv szerkezeti tervlapja nem tartalmazhat alternatívákat, az eltérő települési vélemények közül a kisebb területi és övezeti konfliktussal járó és a megye által támogatott megoldások kerültek beépítésre.)

A beérkezett vélemények, az azokra adott tervezői válaszok valamint annak figyelembevételének módja (a rajzi-, vagy a szöveges munkarészek módosítása) táblázatos formában kerültek feldolgozásra. A táblázat a terviratok részét képezi. Veszprém megye területrendezési terve módosításának (jelen) dokumentációja a tervtanácsi állásfoglalás valamint a széleskörű egyeztetési eljárásban megfogalmazott vélemények és Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

6


javaslatok figyelembevételével készült. Az átdolgozott anyag szerkezete megegyezik az egyeztetésre került anyag struktúrájával. Az I. kötet tartalmazza az egyeztetés eredményei figyelembevételével átdolgozott jóváhagyásra kerülő munkarészeket: •

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.

A II. kötet tartalmazza az átdolgozott megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: •

a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat,

•

valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét.

Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás „környezeti értékelését”, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően lefolytatott „környezeti vizsgálati eljárás” eredményét. A terv előterjesztésére és jóváhagyására ezt követően akkor kerül sor, amikor a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a „környezeti vizsgálat” együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a jóváhagyást követően kerül majd dokumentálásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható.


7


A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1. Veszprém megye legfontosabb jellemzői Veszprém megye az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli Régió része, amelyet északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, keletről Fejér, délről Somogy, nyugatról Zala és Vas megyék határolják. A megye kistérségei: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci kistérségek. Veszprém megyéhez 217 település tartozik. A megye közigazgatási területe: 4493 km2. Lakóinak száma 360.387 (2009). Népsűrűsége: 80 fő/km2. Lakosságának 61%-a városlakó. A 2000. évi Balaton törvényt módosító 2008. évi LVII. törvény szerint a Balatoni üdülőkörzethez Veszprém megyéből 72 település tartozik. Ennek figyelembevételével Veszprém megye Balatoni üdülőkörzeten túli területéhez 145 település tartozik, amelyek közigazgatási területe egyúttal a megye területrendezési tervének tervezési területét is képezi. A megye településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. A felső vidék (a Bakonytól északra) egyetlen városa Pápa, a Bakonytól északra kevés kistérségi központtá fejleszthető település található. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein sűrű városhálózat található. A megye közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város. Városi rangú települések: Ajka, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Berhida, Devecser, Herend, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Zirc. A megye legnagyobb városa 63.405 lakossal Veszprém, a megyeszékhely, amely kedvező fekvésének és történelmi adottságainak köszönhetően napjainkig betölti regionális közigazgatási, oktatási-kulturális és egyházi szerepkörét. A megye közepes méretű városai közül Ajka és Várpalota egykori ipari központok, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg - a Btv. területi hatálya alá tartozó - Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Veszprém megye területe gazdasági-társadalmi szempontból heterogénnek tekinthető. Miközben a megye összessége az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a gazdasági-társadalmi jellemzők csaknem minden mutatószáma szerint, a megyén belüli egyenlőtlenségek jelentősek. A korábbi területrendezési terv megállapításai és a rendelkezésre álló adatok alapján a megye természetföldrajzi megközelítésű felosztása, illetve a társadalmi-gazdasági szempontok alapján a megye területe három fő részre osztható: • Infrastrukturális és gazdasági szempontból „magterületként” jellemezhető középső sáv, mely a 1 megyét K-Ny irányban átszelő 8. sz. főút mentén fekszik. • Az átlagosnál fejlettebb területe a megyének a Balatonpart és - egyre növekvő mértékben - a parti területektől 15-20 km-es távolságig terjedő háttérterület is. (Ez a megyerész tartozik a

1

Földrajzilag ez a terület a Bakonyalja és a Balaton-felvidék közé ékelődik és inkább városias jellegű. Ez a sáv magába foglalja Ajkát, Veszprémet és Várpalotát, lényegében Székesfehérvárig szerves egészet alkot. Jellemzője – az átalakulóban levő, ismét mind versenyképesebbé váló ipari-szolgáltatási potenciálnak köszönhetően – a megyei átlagot meghaladóan magas életszínvonal. Ez a terület a múltbeli, nehézipari, valamint a katonai tevékenység miatt még számottevő, ám mind inkább kezelést, megoldást nyerő környezeti problémákkal terhelt. A sáv egészétől eltérően az ide eső megyei központ, Veszprém jellemzője – még a tradicionális központi szerepből adódóan – a gazdag kulturális örökség. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

8


•

Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területéhez, ezért erre a területre nem terjednek ki a megyei terv kompetenciái). 2 A megye legkevésbé fejlett és gazdasági társadalmi problémákkal leginkább terhelt területe a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as út sávjától északra fekvő terület3.

2. Természetföldrajzi adottságok jellemzése Földrajzi lehatárolás Veszprém megye a Dunántúl középső részén, a Balaton vonalától É-ra terül el. Legnagyobb keletnyugati irányú kiterjedése mintegy 82 km, észak-déli irányban pedig megközelítőleg 77 km. Területe 4493km2, amely az ország területének 4,82%-át teszi ki. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye legmagasabb pontja a Bakonyban található Kőris-hegy (709m), legalacsonyabb pontja a Balaton parton található (104m). A megye tájai öt nagytájhoz, a Kisalföldhöz, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez, a Dunántúlidombsághoz, a Dunántúli-középhegységhez és az Alföldhöz tartoznak. Veszprém megye természeti földrajzi, tájföldrajzi rendkívüli összetettségét jól mutatja, hogy a területét összesen 27 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. Földtani felépítés, felszínfejlődés Veszprém megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen a mezozóos képződmények, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, fiatal löszös üledékek, továbbá a miocén és pliocén kori andezites és bazaltos vulkánosságból keletkezett gazdag formakincs egyaránt megtalálható. A megye területét legnagyobb részét elfoglaló Dunántúli-középhegység fő szerkezeti sajátosságait a töréses, pikkelyes szerkezet jelenti. A táj meghatározó egységei az ún. vulkáni tanúhegyek. A vízfolyások mederváltozásai is hozzájárultak a táj mai arculatának létrejöttéhez. Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegű és kiterjedésű összefüggő tömbjét alkotja a Bakony, melyet a Veszprém-Devecseri árok oszt két részre, az Északi- és a Déli-Bakonyra. A Bakony építőkőzetei döntően a mezozóos mészkő és dolomit. Domborzatának mai képe a pliocén és pleisztocén kori szerkezeti mozgások, illetve az éghajlatváltozások nyomán fellépő lepusztulásfolyamatok hatására formálódott. Felszíni karsztjelenségekben szegény, mivel a paleozoikum és mezozoikum során még alacsony terület volt, ezért mállás- és lepusztulástermékek fedték be felszínét. Karsztformái közt találni ennek ellenére 100-nál több barlangot, továbbá számos kőfülkét, hasadékbarlangot. Ma is fejlődő barlangja alig van, ezek közül legismertebb a Tapolcaitavasbarlang. Karsztforrásai közül a jelentősebbek - Veszprém megye területén - Tapolcán, Lókúton, Pénzeskúton találhatók. A Balaton-medencéből 1,5-2 km széles lejtővel kiemelkedő Balatoni riviérával, ennek részeként a Tihanyi-félsziget egyedülálló adottságaival és a Balaton-felvidék alsó pliocén hullámos tönkfelületével, illetve a Tapolcai-medence egykori bazaltvulkánosságának emlékeiként a tájképet ma is meghatározó tanúhegyekkel a megyei területrendezési terv nem foglalkozik, mivel e tájegységek teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartoznak. 2

Ezt a térséget a turizmussal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák koncentrálódása, az elhalasztott és az elmúlt években bepótolni kezdett infrastrukturális- és szolgáltatás-fejlesztések pozitív hatása jellemzi. A terület egyaránt gazdag természeti és kulturális örökségekben. 3

Erre a területre a mezőgazdasági termelés, a megyei átlagnál magasabb munkanélküliség és alacsonyabb életszínvonal jellemző. Szigetként kiemelkedik ebből a térségből Pápa, ahol az elmúlt években megindult infrastruktúra és gazdaságfejlesztés a jövőben a térség számára is megoldást nyújthat. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

9


A megye táji arculatának meghatározó eleme a Bakony. Az Öreg-Bakony az alaphegység törések mentén történt feldarabolódásával alakult ki. A törésvonalak mentén függőleges tömegmozgásokkal eltérő magasságú térszínek - sasbérces-árkos szerkezet - alakultak ki, amelyek a táj domborzatának fő meghatározói. A különböző magasságokba emelkedett illetve süllyedt rögök között lösz halmozódott fel. A legnagyobb tönk a Tési-fennsík, mely 4-500m magasságú, meredek lépcsővel ereszkedik keleti pereme, a Móri-árok irányába. A Bakonyalja a Bakony Ny-i és É-i előterét foglalja magába. A tájegység mélyében rögös sasbérces, árkos szerkezet húzódik. A Bakonyalja felszíne völgyekkel szabdalt dombság, folyóvízi eredetű hordalékkúpokkal, löszös homokkal és szoliflukciós törmelékkel fedett lejtő. A megye Balaton-törvény hatályán kívüli területén is fellelhetők a vulkánosság nyomai. A Bakony 599 méter magas csúcsa a Kab-hegy, valamint a Somló vulkáni kúpja is vulkáni eredetű. Éghajlati adottságok A megye éghajlata a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutat. A különbözőségek a besugárzási viszonyok, a hőmérsékleti kép, a csapadékviszonyok és a vízháztartás tekintetében egyaránt megmutatkoznak. Veszprém megye éghajlatában az atlanti hatások már csak kisebb mértékben jutnak érvényre, mint az ország nyugati tájain. A csapadék országos eloszlásában a tengertől mért távolság és a magassági, valamint kitettségi viszonyok egyaránt szerepet játszanak. Veszprém megyében a csapadék területi eloszlása ezen tényezők következtében mutat különbözőséget. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800mm az éves csapadékmennyiség. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb térszín mellett az uralkodó nyugatias szeleknek is köszönhetik csapadékbőségüket, mivel a párás légtömegek a Kisalföld felől érkezve az ÉszakiBakony tömbjét elérve felemelkedésre kényszerülnek. A megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el, a legszárazabb terület a Sárrét. A megye leghűvösebb területei a magasabban fekvő középhegységi területek. A Sárrét és a Balaton-felvidék évi középhőmérséklete a legmagasabb. A napfénytartam területi megoszlásában nincsenek számottevő különbségek, a magasabban fekvő középhegységi területeken némileg kevesebb napsütés jellemző. Vízrajzi jellemzés A megye leginkább csapadékos, és forrásokban bővelkedő középhegységi területei gazdag vízrendszerrel rendelkeznek. A területen kialakuló vízfelesleget patakok, kisvízfolyások tucatjai szállítják el, többségük bővizű. A nagy vízfolyássűrűség leginkább a Magas-Bakony területén eredő patakok által behálózott Bakonyalját jellemzi. A folyómedrek irányultsága a szerkezeti meghatározottság következtében uralkodóan DK-ÉNy-i. A megye fontosabb folyóvizei: Cuha, Gaja, Gerence, Dudari-patak, Marcal, Rába, Séd, Torna, Kígyós-patak, Meleg-víz, Lesence, Kétöles-patak, Bittva-patak, Hajagos-patak, Eger-víz, Burnót-patak, Lovasi-séd. Legnagyobb vízgyűjtő területtel a Marcal rendelkezik, amely jobboldali mellékfolyóinak legnagyobb részét a megye területéről gyűjti össze. A megye területét érintő legnagyobb vízfolyás a Rába, azonban csupán néhány km hosszúságú szakasza esik a megyébe. 2 Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton. Területe 590km . Mivel a tó teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartozó terület része, ezért részletes bemutatása jelen tervnek nem feladata. A megye állóvizekben szegény. Csupán kisebb jelentőségű, patakok duzzasztásával létrehozott állóvizek találhatók területén.

A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően csak a folyóvölgyekben és a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A Bakony mészkőtömbje területén gazdag karsztvízkészlet található, amely számos karsztforrásban bukkan felszínre. A talajvíznívó a megye domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszínein 2-4 méteren van, mennyisége a Marcal mentén eléri a 3l/s értéket négyzetkilométerenként. A Marcal folyóvölgyétől a Bakony felé a térszín emelkedésével a Marcalmedencében már csak 2-4m, a Bakonyalja területén pedig a patakvölgyekben még 2-4m, de a dombhátakon már 4m alatti. A megye nagy része alapvetően szegény talajvízben, mennyisége nem


10


számottevő, és az is elsősorban a völgyekben jelentkezik. A megye területén a termálvízelőfordulás elmarad a szomszédos megyék adottságai mögött. Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét az uralkodó klímajegyek és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A megye magasabban fekvő, csapadékosabb, hűvösebb klímájú térségében a gyertyánelegyes bükkösök, gyertyános kocsánytalan tölgyesek és hegyvidéki égerligetek terjedtek el. A karsztos mészkőfelszíneken az uralkodó társulások között megtalálhatók a mészkő szurdokerdők és a karszterdők is. A Marcal medencéjében és a Bakonyalján a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az ártéri puha és keményfa ligetek, és a gyertyános kocsánytalan tölgyesek fordulnak elő leginkább természetes körülmények között. A Bakony keleti részén illetve a Balaton-felvidéken a cseres kocsánytalan tölgyesek is előfordulnak. A Bakonyban nagykiterjedésű telepített fenyőerdők is megtalálhatók. Kedvező, hogy a Bakonyban több helyütt máig megmaradtak az összefüggő zárt erdőségek. A Balaton-felvidék, Tapolcai-medence D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan részévé váltak a szőlőültetvények. A Bakonyalja és a Marcal-medence területén a mezőgazdálkodás viszonylag nagyobb területeket foglal el. Talajviszonyok A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. Összességében a megye területén a barna erdőtalajok különböző típusai az uralkodóak. Ugyancsak nagy területeket foglalnak el a litogén eredetű, azaz kőzethatású talajok. A megye talajadottságai elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermelésnek kedveznek, a mezőgazdasági termelés szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis területi kiterjedésben. A Bakony magasabb térszínein az uralkodó talajtípust a mészkövön képződött rendzina talajok adják. Átlagban kétharmad-háromnegyed arányban erdőborításúak, ám az Öreg-Bakonyban 95 százalékot is elér az erdősültségük, vagyis szinte összefüggő. A Bakony másik jellemző talajtípusát az agyagbemosódásos barna erdőtalajok adják, amelyek a medenceperemeken és a medencék egyes részein üledékeken képződtek. Nagyobb részt szántóként hasznosulnak. A Bakonyalján is az agyagbemosódásos erdőtalaj az uralkodó. Termékenységük VII-es VIII-as besorolású, gyenge. A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony is részben barna erdőtalajokkal, részben rendzinákkal borított. Az amúgy is sekély termőréteget az erózió is pusztítja. A Taplocai-medence egyes részein és a Sárréten láptalajok is kialakultak. A réti talajok a megyében csak foltszerűen jelennek meg. Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, az uralkodóan harmadidőszaki és negyedidőszaki képződmények a megye területén előforduló ásványkincsek palettáját is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas üledékes kőzetek és a szénféleségek magas előfordulása jellemző. A vulkáni tevékenységnek köszönhetően szintén különféle építőipari nyersanyagok és egyes ércek gazdag előfordulásai számítanak a megye ásványkincsvagyonának. Sajátos természeti erőforrást jelent a megye karsztvízkészlete. Építőkőnek használt mészkő és dolomit a Bakony építőkőzetei, ahol nagy mennyiségben található meg. Az építőipari nyersanyagok közül a homokkő a Balatonfelvidéken fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jellegzetes vöröses árnyalata miatt kedvelt építőkő. A Rába és az Ős-Rába egykori medrében ma folyó Marcal által felhalmozott építési kavics és kisebbrészt homok, illetve téglaagyag készletei számottevőek a Bakonyalján. A folyóvölgy közelében tőzegelőfordulás is található. A bazaltés andezitvulkánosság során képződött kemény kőzeteket építőkőnek, útalapozó kőnek bányászták. A védelem alatt álló területeken ma már a bányászat megszűnt. A szénféleségek közül az Ajkaimedence barnakőszén telepei emelkednek ki. Az ásványércek között a bauxit és a mangánérc fordul elő legnagyobb mennyiségben.


11


Veszprém megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztfelszíneket és karsztforrásokat, a vulkáni eredetű tanúhegyek páratlan tájképi értékeit. A Balaton-felvidék és a Balaton az ország kiemelkedő tájképi értéke és természeti potenciálja. A megye, azon belül is a Bakony magas fokú erdősültsége, nagy kiterjedésű egybefüggő erdei egyik leglényegesebb természeti potenciálját képezik.

3. Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak vizsgálatát elsődlegesen a tájterhelési és terhelhetőségi tényezők megállapítása szempontjából végeztük el, különös tekintettel a megye beépítésre nem szánt térségtípusainak, a mező- és erdőgazdálkodási területek szerkezetének, mennyiségi és minőségi jellemzőinek megállapításával, értékelésével. A vizsgálat során kialakított tematika szerint jelen tervfejezet tárgya elsődlegesen a nem védett táj jellemzőinek feltárása, a táj- és természetvédelem jelentőségének, súlyának megfelelően külön fejezetben kerül elemzésre. A terhelési és terhelhetőségi szempontból ugyancsak alapvető környezeti tényezők vizsgálata ugyancsak külön környezetvédelmi fejezet tárgyát képezték. A vizsgálat a megyében uralkodó mezőgazdasági tájhasználat és másodlagos, - de az egyéb tájhasználatokhoz képest területileg szintén domináns erdőgazdasági -tájhasználat főbb jellemzőinek megállapítására terjedt ki, összefüggésben az egyéb ökológiai (tájterhelési, tájterhelhetőségi) adottságok értékelésével. Megállapítást nyert, hogy a megye „védett” táji kategóriába tartozó területei jellemzően erdő- és mezőgazdasági tájhasználat alatt állnak, ezen belül a védett területek zöme erdő-, kisebb hányada gyep- és elenyésző része egyéb művelési ágú terület. A tájhasználati jellemzők számszerűsítésénél megállapítottuk egyrészt a védettségi területi arányokat, másrészt a művelési ágak területi megoszlását. Ezek főbb adatai: A megye védett/nem védett táji területaránya: A megye területének valamivel több mint 10%-a védett, ennek túlnyomó része (31.480 ha) a BfNP területe. A megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten (BKÜK) kívüli részén helyezkedik el viszont három Tájvédelmi Körzete (Tk.: 9.494 ha), természetvédelmi területeinek zöme (16 terület, 3.621 ha-on) és ex-lege védett lápterületeinek zöme (az érintett 31 településből 29), mintegy 3.300 ha. A védett területek összegét levonva a megye BKÜK által nem érintett területéből, megállapítható, hogy a tervezési terület döntő része, mintegy 90%-a a „nem védett táj” kategóriába tartozik, ahol elsődlegesen nem a védelmi, hanem a gazdálkodási típusú tájhasználati módok határozzák meg a térszerkezetet. A megye fő területhasználati adatai a nyilvántartott művelési ág adatok alapján: A megye jelenlegi területe4 kerekítve 4493 km2. E területből kerekítve termőterület 350.217 ha /~78%/, ebből 206.694 ha mezőgazdasági terület /~46%/, 141.140 ha erdő /~31%/ kivett terület 75.193 ha ~ 22%. A tájhasználati elemzés során a megye területének mintegy felét lefedő mezőgazdasági, illetve közel egyharmadát lefedő erdőgazdasági területek főbb jellemzőit vizsgáljuk. A megye erdőgazdasági térségei, az erdőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői Veszprém megye országos szinten is kiemelkedő adottsága az országos átlagnál magasabb erdősültsége, amely elsősorban a Bakonyi tájegység magasszintű erdőborítottságának köszönhető. A fenti adatnál frissebb szakterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterülete meghaladta a 140-ezer ha-t és az erdősültség megközelítette a 30%-ot (29,7 %), ezzel a Közép-dunántúli Régió legerdősültebb és az ország harmadik legerdősültebb megyéje. (A Régió erdőterületi átlaga ~22,2 %, az ország összes erdőterületének mintegy 7,1%-a a megyében található, holott a megye területe az országéhoz képest nem egészen 5 %.) Az erdősültségi mutatók megoszlása a megyében szélsőségesnek mondható, tájegységi és települési szinten is: a már említett, kimondottan erdőtájnak minősíthető Bakonyi tájegységgel szemben a Marcal-medence elsődlegesen agrártáj, alacsony erdősültségi mutatókkal. A települések között is 4

A megyei nyilvántartott összterület a felülvizsgálat alatt álló tervelőzmény készítése óta többször is változott, közigazgatási határmódosítások –település átcsatolások- miatt. A tervelőzményi vizsgálatok idején: 4.639-, 2001.évi KSH adat szerint: 4.613-, 2. jelenleg 4.493 km Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

12


széles skálán találunk erdősültségi arányokat 1 és 70 % között (sőt, pl. Zalagyömörő 0,4; Nemesgörzsöny 0,6%, ellenben az északi Bakony peremén fekvő Németbánya 70,2 és Csehbánya 79,8 %-os erdősültségével). Az alábbi erdőtervi ábra a települések erdősültségi arányait is jól szemlélteti (forrás: Veszprém megyei MgSZH Erdészeti Ig. honlapja: http://www.aeszveszprem.t-online.hu/).

A vizsgálatot elvégeztük a tervezési területre leszűkítve, a művelési ágak nyilvántartási adatai (2009.) alapján is. Ennek eredményét az alábbi ábrán mutatjuk be:

Erdőterület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%), 2009.


13


Az ábra beszédesen jelzi, hogy a megyei átlag (29,3%) felett erdősült települések a megye középső, Bakony-hegyvidéki területein koncentrálódnak (44 település), ettől elszakadva a nyugati megyehatárnál helyezkedik el további 4 település. A legalacsonyabb erdősültségi mutatók (0-10% közt: 46 település) a megye két legurbanizáltabb mikrotérségeiben állapíthatók meg: a Bakonytól D-Dk-re a megyeszékhelytől keleti irányban húzódó Veszprém - Várpalota tengely mentén (4 nagy igazgatási területű település, - itt magas karsztos kopárok aránya); a Bakonytól É-Ény-ra a Pápai medencében (Pápa és környéke: 13 település és ennek közelében további 12 település - itt a legmagasabb a szántóterületek aránya). A megye erdősültségi viszonyai összességében az országos átlagnál kedvezőbbek. Fokozottan igaz ez a megállapítás a megye BKÜK-en kívüli területére is, elsősorban a Bakony tájegység magasan átlag feletti (a Magas Bakony területén mintegy 75%-os) erdősültségének köszönhetően. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása az utóbbi időszakban folyamatosan változik: ma már túlsúlyba kerültek a termelési (gazdasági) célokkal szemben az egyéb különleges (összesítve a védelmi, turisztikai, stb.) funkciók, mintegy 43:57 % arányban. Az erdőterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterületeinek elsődleges rendeltetés szerinti aktuális megoszlása: - védelmi célú: 72.745 ha, - gazdasági célú: 57.594 ha, - eü.-turisztikai célú: 1.161 ha, - okt.-kutatási célú: 96 ha Æ mindösszesen kerekítve: 131.600 ha. Az OTRT az erdőterületeken belül megállapítja a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezetét. Veszprém megye érintett területén ez az övezet jelentős területet (kerekítve 79.150 ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes erdőterület jelentős hányada, több mint 60 %-a.

E kiemelt védettségi Kategóriába tartozó erdőterületek tömbszerűen elsősorban az Északi-Bakony, másodsorban a Déli-Bakony tájegységet érintik, de kisebb foltokban, illetve szórványosan a megye valamennyi erdőtervezési körzetében jelen vannak.

Az övezet lehatárolását az MSZH Erdészeti Ig. által a tervelőkészítés során a Megye rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás ábrája szemlélteti, amely együttesen tartalmazza az erdőleltár szerinti területeket (Erdészeti Adattár-ESZIR adatbázis, 2008. december 31-i állapot), ezeken belül megkülönböztetve a kiváló adottságú erdőrészeket is. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

14


A fenti ábra eltérő színnel ábrázolja a kiváló termőhelyi adottságú /kiemelten védendő/ erdőterületeket, valamint az ezen kívül eső egyéb erdőket. -a kiváló adottságú erdőterületek színkódja: világosbarna -az ezeken kívüleső erdőterületek színkódja: világoskék. Az OTRT viszont nem rögzíti az erdőtelepítésre /elsődlegesen/ alkalmas területek övezetét, amely a táj terhelési - terhelhetőségi viszonyai szempontjából jelentős tényező. Az alábbi ábra a termőhelyek erdőtelepítési szempontból való értékelésének eredményét mutatja be, a termőterületből kihagyva /a meglévő erdők mellett/ a kiváló és jó minősítésű mezőgazdasági területeket és a természeti védelem alatt álló, illetve egyéb okokból művelési ágában nem változtatható területeket, megkülönböztetve a javasolt erdőterületi övezeteket, az alábbiak szerint*:

A fenti, elvileg erdősítésre javasolható területek jellemzően meglevő erdőterületekhez kapcsolódó, elsődlegesen nem mezőgazdálkodásra alkalmas termőterületek, kedvező erdősítési potenciállal. A jelölt területek elsősorban, összefüggőbb foltokban, a megye nyugati és északi részén koncentrálódnak, jelenleg erdőben szegényebb, jellemzően közepes és gyengébb adottságú térségekben. Az övezet által másodlagosan érintett területek, szétszórtan, a Bakony és Bakonyalja meglevő erdőterületeinek szegélyterületi zónáiban helyezkednek el. A tervben valójában erdősítésre javasolható területek kijelölését nyilvánvalóan számos egyéb tényező befolyásolja, de ennek megállapítása során tájterhelési és terhelhetőségi szempontból is szükséges figyelembe venni a termőhelyi adottságok értékelésén alapuló elvi alkalmasságot. Konkrétan természetesen a szükséges erdészeti szakági vizsgálatok, termőhely-feltárás alapján lehet pontosítani a tervezett erdők területét, de ez már túlmegy jelen tervezés regionális léptékén és feladatán, amely lehetséges jövőképek felvázolásáig terjedhet. A megye térségi szerkezeti terven ábrázolt (távlati tervezett) erdőterülete, amely a meglévő kiváló adottságú (71.968 ha) + a meglévő egyéb erdőterületek (32.219 ha), valamint az erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek (15.829 ha) összege (= 120.016 ha), a megye TRT területére vetítve kerekítve ~37%-os erdősültséget eredményez, amely alatta marad az OTRT szerinti irreálisan magas ~48%-os mutatónak, de némileg közelíthet ehhez a fenti értékekben nem szereplő vegyes térségi Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

15


erdők hozzáadásával, igénybevétele esetén.

továbbá

az

erdősítésre

másodlagosan

alkalmas

területek

részbeni

A megye mezőgazdasági térségei, a mezőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői A mezőgazdasági területek a megye tájegységein és ezen belül egyes településein is meglehetősen eltérő területtel és súllyal vannak jelen. Ezeket az arányokat döntően meghatározzák a települések, kistérségek természetföldrajzi termőhelyi adottságai. A nagyobb tengerszint feletti magasságú és magasabb lejtőkategória értékekkel rendelkező területeken alacsonyabb a mezőgazdaságilag művelt földterületek részaránya, ezek inkább a Bakony és a Bakonyalja erdőtájaihoz tartoznak. Az agrártérségek ezek peremvidékein, az enyhébb lejtésű hegy- illetve domboldali területeken, valamint a síkvidékéi jellegű medencék területén jelennek meg domináns tájhasználati módként. A megye kereken 350.000 ha termőterületéből valamivel több, mint 206.000 ha mezőgazdasági terület /a megye területének közel 50%-a/, - a több mint 141.000 ha erdő és ~2.400 ha nádas + halastó területen kívül. A mezőgazdasági terület művelési arányai az utóbbi évtizedben a következő értékek közt változtak: 67-69% szántó, 4-5 % gyümölcsös, kert és szőlő, 26-27% rét és legelő. A mezőgazdasági tájhasználat összefoglaló adatai mellett azonban jóval több információt nyújtanak tájterhelhetőségi szempontból is a területek alaptérképi adatállomány és űrfelvétel kiértékelés alapján készített grafikus elemzései, valamit a településsoros statisztikai adatok és a termőhely-kataszteri adatok értékelése. Az első vizsgálati módszert az adatbázis alapján szerkesztett megyei értékelő ábrán mutatjuk be. Az összetevőket mezőgazdasági szempontból 3 főcsoportba agglomeráltuk, a különböző típusú beépített és kivett területek, erdőterületek és vízfelületek elkülönítése után. A mezőgazdasági területeken elkülönítettük a jellemzően szántó-, ültetvény- művelésű és gyepgazdálkodási felületeket. A településsoros statisztikai adatokat a kiterjedésük szerint legfontosabb művelési ágak (szántó és gyepek) tekintetében értékeltük ki grafikusan, valamint ezek ellentettjeként ábrázoltuk a kivett területi és erdőterületi arányokat is.

A mező- és erdőgazdasági területhasználat szerkezete az alaptérképi adatok és az űrfelvétel összevetése alapján: Jól látható a szántóterületek erdő- és települési területeken kívüli dominanciája, elsősorban a megye É - Ény-i részén, valamint a gyepgazdálkodási területek kapcsolódása a hegyvidéki erdőterületekhez, elsősorban az Északi Bakony déli lejtőinél (a Veszprém - Várpalota tengely mentén). Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

16


A szőlő - gyümölcs ültetvény területek a fentiekhez képest nagyságrendileg kisebbek és szórványosan helyezkednek el, nem képeznek olyan egységes zónákat, - de jól kirajzolódik pl. a Somló szőlőhegy területe és táji környezete. A fenti összefoglaló szintű elemzést kiegészítik a következő, települési szintű művelési ág nyilvántartáson alapuló vizsgálatok, amelyeket a megye BKÜK-en kívüli területére dolgoztunk ki: a szántó terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) 2009.

A magas (a helyi viszonyítási rendszerben 55 illetve 70% feletti) szántóterületi arányt mutató települések az agrotopográfiai adottságoknak megfelelően elsősorban a síkvidéki jellegű, mélyebb termőréteggel és lazább szerkezetű talajadottságokkal rendelkező térségekben helyezkednek el. Ezek a megyét két helyen érintik: - nagyobb területen a Marcal-medence térségében (Pápa városa körül, több mint 20 település összefüggő közigazgatási területén - itt 2 település rendelkezik 25 Ak/ha körüli szántóértékkel, és további tíz kb. 20 Ak/ha körüli szántóértékkel), - valamint a Balaton keleti partja mellett felnyúló Mezőföldi területen (Papkeszi, Berhida, Ősi), ahol a megye legmagasabb értékű ( ~ 25 Ak/ha) szántói találhatók. A fenti néhány adat összevetéséből is kiviláglik, hogy a legmagasabb termőértékű területek és a legmagasabb arányban szántóként hasznosított területek közelítő logikai kapcsolatban állnak egymással, de nem feltétlenül fedik egymást. A Marcal medence fent is említett, megyei szinten kiválónak minősíthető 20-25 Ak/ha-os átlagokkal rendelkező települései mellett számos, ennél jóval gyengébb termőhelyű (15 Ak/ha alatti) településen is 50% felett van a szántók aránya -„jobb híján, kényszerből”-, ahol tájrendezési - tájterhelési szempontból célszerű kezdeményezni akár a művelési ág szerkezet felülvizsgálatát is. A művelés ág váltás iránya - a helyi agrárgazdasági adottságok függvényében - többféle lehet, akár az intenzívebb kertészeti kultúrák (zöldség, dísznövény kertészet, gyümölcstermesztés) vagy akár a mezőgazdasági termelés alóli kivonás és az erdőtelepítés felé, vagy, extentzívebb tájgazdálkodás keretében a rét- legelőművelés kiterjesztésével.


17


A gyepgazdálkodási területek jelentős arányban vannak jelen, amint ezt a következő kiértékelés is szemlélteti: a gyep (rét, legelő) terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) 2009.

A gyepgazdálkodási területek - a szántókkal ellentétben - a gyengébb termőhelyi adottságú területekhez kapcsolódnak, a legmagasabb gyepterületi arányú települések túlnyomó többsége a 12 Ak/ha földértékű térségekben található, ahol a legalacsonyabb a szántó- és legmagasabb az erdőterületi arány. Ennek megfelelően a helyi viszonyítási rendszerben magas (15-20% feletti) gyepterületi arányt mutat települések a megye középső részén, a Bakony és a Bakonyhegyalja tájegységeken fordulnak elő. Ezek a megye legmagasabb ökológiai értékű területei, ahol a közel állandó növényzeti fedettséggel rendelkező felületek aránya a legmagasabb, különösen, ahol a magas gyepterületi arány párosul a magas erdőterületi borítottsággal is. (Az erdőterületi arányokat bemutató ábrát az erdőgazdasági fejezetbe illesztettük; a két ábra magasabb értékeket mutató területei többhelyütt átfedik egymást. Ilyen elsősorban a Szentgál, Városlőd, Hárskút településegyüttes. Ellenpéldaként hozhatók fel a legerdősültebb települések, ahol annyira magas az erdőarány, hogy a gyepterületek legfeljebb 10% körül vagy az alatt lehetnek jelen, pl. Csehbánya, Németbánya, Farkasgyepű településhármas.) A gyepterületek fenntartása és növelése ökológiai szempontból is egyre nagyobb szerepet játszhat a gyengébb adottságú termőterületek hasznosításában. A meglevő gyepek jelentős része természetvédelem alatt áll, illetve védelemre érdemes, értékes ökotóp.


18


Az OTRT a mezőgazdasági területeken belül megállapítja a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezetét.

Veszprém megye érintett területén ez az övezet viszonylag kevéssé jelentős területet (felkerekítve 28.150 ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes termőterület alig több mint 8 %-a. Ez is jelzi a megye viszonylagosan kedvezőtlenebb mezőgazdasági - termőhelyi adottságait. (Régiós szinten a három megye (Fejér, KEM, Veszprém) agráralkalmassági értékszámait tekintve Veszprém adottságai a leggyengébbek, mindössze a megye területének 23%-án érik el, vagy haladják meg a termőföld minőségi mutatók az országos átlagot, - tehát a termőterület több mint ¾-én átlag alatti adottságok jellemzők.) Az övezet jelölt területei két nagyobb, többé kevésbé összefüggő foltban, a megye északi és délkeleti peremén (utóbbi nagyrésze a BKÜK területén) találhatók. Több kisebb folt szórványosan helyezkedik el a megye nyugati - északnyugati peremén. A megy középső részén levő bakonyi erdőtáj ezen övezetből értelemszerűen kimarad. Az OTRT a településrendezési tervezés számára tett előírásai közt ebben az övezetben tiltja beépítésre szánt területek kijelölését, ezzel is védve a legjobb termőhelyek művelésben tartását. A megyei TRT készítése során javaslatot tettünk a termőhelyi adottságok értékelése alapján - a fenti OTRT övezet kiegészítéseként - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (művelési ágtól függetlenül) területek övezetének meghatározására is.


19


4. Természet- és tájvédelem

Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Veszprém megyében jelenleg 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 20 természetvédelmi terület és több mint félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A védett területek területi megoszlása: nemzeti park 31.480 ha, tájvédelmi körzet 9.494 ha, természetvédelmi terület 3.621 ha, 2 ex-lege védett lápterület 3.540 ha. A megye területének (4.493 km ) kb. 10,1%-a áll országos védelem alatt. Országos jelentőségű természetvédelmi területek

Nemzeti Park Veszprém megye területén egy nemzeti park található, a Balaton-felvidéki NP. A nemzeti park Veszprém megyébe eső területei teljes egészében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten belül találhatók, így a megyei területrendezési terv nemzeti parkba eső védett területeket nem érint. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

20


•

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik)

A nemzeti park összterülete 57.019 hektár, melyből 30.765 hektár esik Veszprém megye területére. A védelem célja alapvetően a Balaton és környéke táji és természeti értékeinek védelme, valamint a Balaton és vízgyűjtőjén a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészletek védelme. Veszprém megye területére a nemzeti park öt nagyobb kiterjedésű részterülete esik, ezek a következők: Tihanyifélsziget; Pécselyi-medence; Káli-medence; Badacsony és a környékbeli tanúhegyek; valamint a Tapolcai-medence. A Keszthelyi-hegység és Kis-Balaton Zala megye területére esik. Tájvédelmi körzetek A megye területén 3 tájvédelmi körzet található, a Magas-bakonyi TK, a Somló TK és a Pannonhalmi TK. Mindhárom tájvédelmi körzet védetté nyilvánításának alapvető célja volt a földtani- és a kultúrtörténeti értékek, természetes erdő- és növénytársulások, védett növény- és állatfajok, jellegzetes tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák megóvása és fenntartása, míg a Somló esetében ehhez társult még a hagyományos szőlőtermesztés és borászat táji feltételeinek biztosítása. Mind a három tájvédelmi körzet Veszprém megyének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívül eső, a megyei területrendezési terv által érintett területére esik. •

Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet a 4/1991 (III.22.) KTM rendelettel került védetté nyilvánításra. A védett terület teljes kiterjedése 8753 hektár, melyből fokozottan védett 478 hektár. A védett terület 87%-a, 7635 hektár található Veszprém megyében, míg 1118 hektár Győr-Moson-Sopron megye területén található. A tájvédelmi körzet által érintett Veszprém megyei települések: Bakonybél, Bakonyszücs, Ugod, Bakonyjákó, Szentgál, Hárskút, Pénzesgyőr. A terület kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

•

Somló Tájvédelmi Körzet A Somló Tájvédelmi Tájvédelmi Körzet a 8/1993 (III.9.) KTM rendelettel került védetté nyilvánításra. A védett terület nagysága 583 hektár, melyből fokozottan védett 88 hektár. A tájvédelmi körzet által érintett települések: Somlójenő, Doba, Somlószőlős, Somlóvásárhely. A terület kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

•

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet a 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelettel, majd bővítése a 20/2001. (IX. 21.) KöM rendelettel került védetté nyilvánításra. A védett terület teljes kiterjedése 8.271 hektár, melyből fokozottan védett 64 hektár. A védett terület alig 0,2%-a, 14,6 hektár található Veszprém megyében, míg a fennmaradó területek döntő hányada (94,6%) Győr-Moson-Sopron megye, kisebb része (5,2%) Komárom-Esztergom megye területén található. A tájvédelmi körzet által érintett Veszprém megyei település: Gic. A terület kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.

Természetvédelmi területek A megye területén 20 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Ebből 16 természetvédelmi terület teljes egészében Veszprém megyének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívül eső településein található, ezek a következők: Bakonygyepesi zergebogláros TT; Attyai-láprét TT; Nyirádi Sár-álló TT; Tapolcafői-láprétek TT; Zirci arborétum TT; Fenyőfői-ősfenyves TT; Várpalotai homokbánya TT; Úrkúti-őskarszt TT; Sümegi Fehér-kövek TT; Darvas-tó lefejtett bauxitlencse TT; Sümegi Mogyorós-domb TT; Farkasgyepűi kísérleti erdő TT; Devecseri Széki-erdő TT; Sárosfői Halastavak TT; Szentgáli-tiszafás TT; Somlóvásárhelyi Holt-tó TT. Az Uzsai csarabos erdő TT Uzsa és Sümeg területén található, melyből az uzsai területek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartoznak. Három természetvédelmi terület a Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete TT; Balatonkeneseitátorjános TT, valamint a Balatonfüredi-erdő TT a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére esik. A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó természetvédelmi területek: - Zirci arborétum Természetvédelmi Terület Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

21


-

Szentgáli tiszafás Természetvédelmi Terület Úrkúti őskarszt Természetvédelmi Terület Várpalotai homokbánya Természetvédelmi Terület Darvas-tói bauxitlencse Természetvédelmi Terület Sümegi mogyorós-domb Természetvédelmi Terület Farkasgyepűi kísérleti erdő Természetvédelmi Terület Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület Tapolcafői láprét Természetvédelmi Terület Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület Attyai-láprét Természetvédelmi Terület Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület Sárosfői halastavak Természetvédelmi Terület Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi Terület Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület (és erdőrezervátum) Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület (egy része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik) Fenyőfői-ősfenyves Természetvédelmi Terület (csak egy része tartozik a megyéhez)

Veszprém megyének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó természetvédelmi területei: - Tapolcai-tavasbarlang felszíne Természetvédelmi Terület - Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület - Balatonfüredi-erdő Természetvédelmi Terület A természetvédelmi törvény hatályánál fogva védett területek (ex lege védett területek) Az ex lege védett természeti területek közül szikes tavak Veszprém megyében nem találhatók, ellenben lápok több helyen is előfordulnak. A megye területén számos kisebb-nagyobb kiterjedésű, a természet védelméről szóló törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete mintegy 3540 hektár. Ezen védett lápterületek 31 település területét érintik, melyek a következők: Adorjánháza; Ajka; Bakonyoszlop; Bakonyság; Bakonyszentkirály; Borszörcsök; Csabrendek; Csögle; Egeralja; Gyulafirátót; Halimba; Kamond; Káptalanfa; Kisberzseny; Kispirit; Külsővat; Magyarpolány; Márkó; Mezőlak; Nagydém; Nagypirit; Nemeshany; Nóráp; Nyirád; Pápa; Sáska; Ugod; Várpalota; Zalaszegvár, valamint Nagyvázsony és Örvényes, amelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzehez tartoznak. Az ex lege védett természeti emlékek közül elsősorban az egykori földvárak védelmének van jelentősége a megye területén. A területek felmérése folyamatban van (a felsorolásukat tartalmazó jogszabály még nem jelent meg).

Helyi védettségű területek A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása nem teljes körű. Ez részben abból ered, hogy a helyi önkormányzatok által védetté nyilvánított területeknél, a védetté nyilvánítás folyamatát nem folytatják le teljes körűen. Így egyrészt a terület nem kerül be az országos nyilvántartásba, másrészt előfordulhat, hogy - a jó szándék ellenére - a védetté nyilvánítás folyamatának jogszerűségébe is hiba csúszik. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) 2008-as adatai alapján Veszprém megye területén a hatályos önkormányzati rendelettel védett természeti területeket a részletes vizsgálati dokumentáció tartalmazza.


22


A megye területén található erdőrezervátumok Veszprém megye Területrendezési terve által érintett (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívül eső) erdőrezervátumok: • •

Somhegy erdőrezervátum Az erdőrezervátum összes területe 293,2 ha, ebből magterület 103,6 ha, védőzóna 189,6 ha. Az érintett település: Bakonybél. Fehér sziklák erdőrezervátum Az erdőrezervátum összes területe 274,1 ha, ebből magterület 39,1 ha, védőzóna 235,0 ha. Az érintett település: Sümeg és Csabrendek.

Veszprém megyének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére eső erdőrezervátuma: •

Virágos-hegy erdőrezervátum Az erdőrezervátum összes területe 309,3 ha, ebből magterület 46,6 ha, védőzóna 262,7 ha. Az érintett település: Balatonederics.

Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) és Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet rendelkezik. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei: - Marcal-medence - Tapolcai-medence - Káli-medence Fontos ÉTT-ek térségei: - Sümeg-Rigács-Apácatorna-Káptalanfa települések közé eső területek - Dörögdi-medence - Bakonyjákó-Oroszi-Pápasalamon-Nagytevel régió erősen tagolt, erdővel borított része - Tési-fennsík, Gyulafirátót és Várpalota közötti terület Veszprém megye területén Tervezett Érzékeny Természeti Terület nem található.

Ökológiai hálózatok Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az ökológiai (zöld) folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekednek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az elmúlt években az ökológiai hálózatok átfogó, nagyobb léptékű elemeinek kijelölésére helyeződött a hangsúly. Ezek közé tartoznak a Natura 2000 hálózat (az Európai Unió ökológiai hálózata), az országos ökológiai hálózat és a megyei ökológiai hálózatok területei. (Az országos ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítása, valamint az ezt kiegészítő megyei ökológiai hálózat kijelölése a megyei Területrendezési Terv feladata.) Natura 2000 hálózat területei A Natura 2000 hálózat az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC ) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

23


számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként. Veszprém megyében a Natura 2000 hálózat területei elsősorban a már meglévő védett területekkel átfedésben kerülnek kijelölésre. A Natura 2000 hálózat területei a megye területének mintegy 24 %-át érintik. Ebből a megyei területrendezési terv által érintett területek 17%-át, míg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területének 41%-át teszik ki a Natura 2000 hálózat területei (beleszámítva a Balaton területét is).

Országos ökológiai hálózat területei A 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között - az országos ökológiai hálózat övezete területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. Az országos ökológiai hálózat területei Veszprém megye területének közel 53 %-át teszik ki (beleszámítva a Balaton területét is).

− − −

magterület ökológiai folyosó pufferterület összesen:


Veszprém megye összesen 40 % 2% 11 % 53 %

Veszprém megye Területrendezési terve 35 % 3% 9% 47 %

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 53 % 1% 17 % 71 %

24


5. Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (térségi jelentőségű értékek és történeti jelentőségű területek) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi és Koordinációs Főosztálya a megyei területrendezési terv módosításának megalapozására - kormányrendeletben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettsége részeként - meghatározta a világörökség és világörökségvárományos terület övezete által érintett települések és a történeti települési terület övezete által érintett települések körét. A világörökség és világörökség-várományos terület övezete által érintett valamennyi település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területének része, ezért ezek örökségvédelmével a megyei területrendezési terv nem foglalkozhat. A történeti települési terület övezete által érintett települések felsorolásánál dőltbetűvel kerültek megkülönböztetésre azok a települések, amelyek az Üdülőkörzet területéhez tartoznak, amelyekkel a megyei terv ezért nem foglalkozik. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete által érintett települések (valamennyi település a Btv. területi hatálya alá tartozik): - Ábrahámhegy, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Badacsonyederics, Balatonfüred, Balatonhenye, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Kapolcs, Képtalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóőrs, Köveskál , Lesencefalu, Lessenceistvándi, Lesencetomaj, Mindszentkálla , Monostorapáti, Monoszló, Nemesgulács, Nemesvita, Örvényes, Raposka, Salföld, Szentbékkála, Szigliget, Tapolca, Tihany


25


Történeti települési terület övezete által érintett települések övezete (dőlt betűvel szedve a Btv. területi hatálya alá tartozó települések): - Ajka, Aszófő, Badacsonytomaj, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Berhida, Csabrendek, Csesznek, Csopak, Dabronc, Devecser, Doba, Dörgicse, Felsőörs, Gyulakeszi, Hajmáskér, Hegymagas, Kisapáti, Kővágóőrs, Magyarpolány, Márkó, Nagyvázsony, Örvényes, Öskü, Pápa, Pécsely, Pula, Révfülöp, Salföld, Sümeg, Szentbékkálla, Szigliget, Taliándörögd, Tapolca, Tihany, Városlőd, Várpalota, Veszprém, Vöröstó, Zirc A részletes megalapozó vizsgálatban az OKM által meghatározott (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli) településkörben kerültek bemutatásra azok az értékek, amelyek a „történeti települési terület” lehatárolásokat indokolttá teszik. E települési körben az értékek részletes számbavétele, illetve a karakter megőrzése a településrendezési tervek kompetenciájába tartozó feladat. A régészeti érdekű területek lehatárolása a hatályos tervhez képest nem változik.

6. Meghatározó demográfiai összehasonlításban

folyamatok

bemutatása

regionális

és

országos

Népességszám, népsűrűség Veszprém megye lakónépessége a 2009 elején 360.387 fő. Ez az ország népességének 3,6 %-a, a Közép-Dunántúli Régió népességének pedig egyharmadát (32,7 %) teszi ki. A megye népsűrűsége 80 fő/km2, ami elmarad az ország (108 fő/km2) és a Régió (99 fő/km2) laksűrűsége mögött is. A megye népsűrűsége a Régió három megyéje közül a legalacsonyabb. Veszprém megye az ország nyolcadik legritkábban lakott megyéje. Az évtized elején, 2001-ben Veszprém megye lakossága még 375.617 fő volt, ami az évtized közepére 366.555 főre olvadt. A megye lakónépessége 2001. és 2009. között több mint 15 ezer fővel csökkent, ami ezer fő híján egy Tapolca méretű városnak felel meg. Az évtized során folyamatos népességszám csökkenés ment végbe, 2001-2009 között 8 év alatt a lakónépesség több mint 4 százalékkal (4,1%) esett vissza. A népességfogyás dinamikája erőteljesebb az országos tendenciánál, mivel ugyanebben az időszakban Magyarország népessége is csökkent ugyan, de csak 1,7 százalékos mértékben. A Közép-Dunántúli Régióban ugyanezen időszakban 1,6 százalékos volt a népességszám csökkenése, azaz Veszprém megye népességvesztése a Régiós átlagnál 2,5-ször gyorsabban megy végbe. 2 Népsűrűség területi különbségei Veszprém megye területén (fő/km )

PESTTERV (adatok forrása KSH) Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

26


A népesség megyén belüli területi elhelyezkedése kiegyenlítetlen. A megyeszékhely és kistérsége koncentrálja a legnagyobb népességet, mintegy 85 ezer fő él a kistérség 21 településén. A Sümegi kistérség szintén 21 településén viszont mindössze 16 ezren élnek. A megye délkeleti urbanizált térsége a legsűrűbben lakott, a Veszprémi, Várpalotai és a Balatonalmádi kistérségek népsűrűsége magasabb az átlagosnál, a megyeszékhely mellett ipari településeknek és a Balatonpart összefüggő településsávjának köszönhetően. A megye ritkábban lakott térségei a Bakony, a Tapolcai-medence és a Káli-medence zömmel kistelepülésekkel jellemezhető területén rajzolódnak ki. A népesség területi különbségeinek okai a - a megye természeti adottságai által determinált sajátos településhálózati adottságokkal magyarázhatók. A megye középső térségében a Bakony még ma is nagy kiterjedésű erdőkkel borított vidékén eleve alacsony a településsűrűség, és a falvak is döntően kis lélekszámúak. A Bakony déli előtere és a Káli-medence is hasonló adottságú. Ezzel szemben a megye DK-i - leginkább urbanizált - kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező térségében jóval átlag feletti a népsűrűség. A Veszprémi kistérség - elsősorban a megyeszékhely jelentős népességkoncentrációjának köszönhetően - a megye 2. legsűrűbben lakott térsége, itt az országos átlagot is elérő a népsűrűség. A legsűrűbben lakott a Várpalotai kistérség, ami az országos átlagot meghaladja. Természetes népmozgalom Veszprém megye népessége az elmúlt évtized alatt folyamatos csökkenést mutat, a lakosszám évről évre csökken. A megye lakosságának fogyása nagyobb részt a negatív természetes szaporodási értékek, kisebb részben a migrációs veszteség következménye. A Közép-Dunántúli Régió gazdasági dinamizmusa, Veszprém és Székesfehérvár kisugárzása, a Balaton gazdaságfejlesztő hatása ellenére a megyéből továbbra is többen költöznek el, mint ahányan érkeznek. Ugyanakkor a gazdasági, társadalmi változások időszakának az azelőtt megszokotthoz képest nagyobb bizonytalansága, a vidéki kistelepüléseken a munkalehetőségek beszűkülése demográfiai hatásokat is okozott, legfőképp a születések számának gyors visszaeséséhez vezetett. Így ma Veszprém megyében a népesség csökkenésének okát együttesen a migrációs veszteségben és a természetes fogyásban kell keresni. Veszprém megye elöregedő népességszerkezete következtében a halálozási arány meghaladja az országos átlagot, és a vizsgált utóbbi tíz év során lényeges ingadozás e téren nem következett be. A születési arány a 2000-es évtized során kismértékben növekedett, a halálozások aránya közel stagnáló. 2008-ban az élveszületések aránya 9,2 ezrelék, ezzel szemben a halálozások aránya 12,1 ezrelék volt. Az élveszületések országos aránya 9,9 ezrelék volt, amely mögött elmarad Veszprém megye, az országos 13 ezrelékes halálozási arányszámnál viszont a megye értéke kedvezőbb. A megye természetes fogyásának oka tehát elsősorban az élveszületések relatíve alacsonyabb mértékének következménye. A viszonylag magas halálozási arányszám magyarázata a megye nagyobb részében a településszerkezet aprófalvas sajátossága, és ezzel összefüggésben kedvezőtlen korszerkezete. Az 1000 fő alatti települések halálozási mutatói a legrosszabbak a megyében, s ezekben a - összesen 156 - településekben él a teljes lakosság 18,4%-a. Éppen a kistelepülések azok, amelyek korstruktúrájában a legmagasabb az idős lakosság részaránya, ami a magas mortalitási értékek legfőbb okozója. A kedvezőtlen népesedési mutatók gyakorlatilag a megye egész területét jellemzik, de a természetes fogyás mértéke mégsem teljesen homogén, e tekintetben léteznek területi differenciák az egyes térségek között. A megye 15 városa közül 13-ban természetes fogyás jelentkezik, egyedül a megyeszékhely Veszprém és Herend mutatója pozitív, igaz, esetükben is Veszprémben 1 ezrelék alatti, Herendé 1,7 ezrelék 2008-ban. A megye többi városa esetében jellemzően -1 és -10 ezrelék közötti a fogyás mértékének éves szintje. Azok a települések, amelyek népessége a természetes szaporodás révén is gyarapszik, jobbára a megye Veszprémhez közeli térségében találhatók. A megye relatíve jobb helyzetben lévő, kisebb mértékű természetes fogyással jellemzett területe a megye középső része és a Balaton keleti medencéjének térsége. A legsúlyosabb mértékű természetes fogyás a megyeszéli periférikus helyzetű, zömmel aprófalvas térségekben jellemző, ahol a mutató értéke a -10 ezreléknél is rosszabb. Ilyen összefüggő térségek a megye Ny-i perifériáján, DNy-i térségében a Balatontól É-ra eső területen fordulnak elő. Különösen


27


magas természetes fogyás jellemzi az Ajkai kistérség Ny-i településeit, a Sümegi kistérség É-i és a Tapolcai kistérség ÉNy-i településeit. Vándorlás A megye lakosságának csökkenését nagyobbrészt a természetes fogyás okozza, azonban a más megyékkel szembeni vándorlási egyenleg összességében évekre visszamenőleg ugyancsak negatív Veszprém megye szempontjából. A legnagyobb mértékű népességcsere a szomszédos Győr-MosonSopron, Vas, Fejér megyékkel, valamint Budapesttel mutatható ki. Ezekben a viszonylatokban alapvetően a népesség kicserélődéséről beszélhetünk, mivel kétirányú vándorlást regisztrálnak évről évre. Azonban a megyéből el- illetve az odaköltözések rendre Veszprém megye szempontjából mutatnak - nem túlságosan jelentős 1% körüli - passzívumot. 2008-ban -424 fő volt a megye vándorlási egyenlege. Veszprém megyében a migráció célterületei a délkeleti, Veszprémhez és a Balatonhoz közelebb fekvő térségben rajzolódnak ki. A megye pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező térségei közt is kiemelkedik a Veszprém és a Balaton között elhelyezkedő településcsoport. Itt az évtized során csaknem minden település jelentős, 10 ezrelék körüli és a feletti vándorlási nyereséget könyvelhetett el évente. A Veszprém - Balatonalmádi térségében jelentős vándorlási aktívumra szert tett települések népességgyarapodása több forrásból adódik össze. A lakónépesség számának migrációs eredetű növekedése e településeken egyrészt az egyre erőteljesebben nyomon követhető szuburbanizációból, másrészt a megye külső vándorlási nyereségének itteni realizálódásából, továbbá a megyén belüli lakóhelyváltoztatások irányultságának megyeszékhely-közeliségéből adódik össze. A Balaton közelsége szintén népességvonzó tényező, kiváltképp a partközeli települések esetében. Azonban a Veszprém környéki agglomerálódó települések legtöbbjénél a magas vándorlási többlet mögött egy jelentékeny lakosságcsere is meghúzódik. Ugyanis - a megye településeinek többségéhez hasonlóan - e településekről is kimutatható kisebb-nagyobb elvándorlás, amelynek célja nagy valószínűséggel éppen Veszprém. Azonban a szuburbanizáció trendje miatt az elköltözések számát többnyire felülmúlja a betelepedők létszáma. 2008-ban Veszprémből 2671-en költöztek el, mialatt valamivel több, mint 3716 beköltözőt regisztráltak. A korábbi években a vándorlási veszteség ennél magasabb értéket is elért. A Veszprémet övező, növekvő népességű települések nem csak a szuburbanizációs eredetű bevándorlásnak köszönhetik gyarapodásukat. A megye több száz fős külső vándorlási nyeresége is legnagyobb részt Veszprém és a Balatonhoz kapcsolódó településeken realizálódik. Számos Balatonhoz közeli, de a Balatonfelvidéken és a Tapolcai-medencében, a Káli-medencében fekvő kistelepülés lett népszerű, ahová sorra költöznek az ország távolabbi vidékeiről, sőt külföldről érkezők is. Nem véletlen, hogy a megye lakosságarányosan legnagyobb vándorlási nyereséget produkáló települései zömmel ilyen kistelepülések (pl. Salföld, Vöröstó, Aszófő, Lesencefalu), melyek egy része a Balaton-terv hatálya alá tartozik. Veszprém agglomerálódó térségének számottevő vándorlási nyeresége származik a megyén belüli költözésekből is. A megye erősen csökkenő lakosságú, elöregedő, elnéptelenedő aprófalvait, kistelepüléseit elhagyók igyekeznek a munkalehetőséget biztosító foglalkoztatási centrumok közelében letelepedni. E szempontból a városok mellett az idegenforgalomban kitüntetett települések fokozott szerepe mellett is Veszprémet vagy környékét választják sokan új lakóhelyül. A pozitív vándorlási mutatónak köszönhetően a megyeszékhely-környéki települések legtöbbje növelni volt képes lakosságát, még az általában negatív természetes szaporodási értékek ellenére is. A bevándorlás a céltelepülések demográfiai szerkezetét tekintve többek közt azzal az előnnyel is jár, hogy a lakosságon belül növekszik az aktív korúak részaránya, mivel a lakóhelyváltoztatásra leginkább a fiatalabb korosztályok szánják el magukat. Ennek köszönhetően az amúgy itt is jellemző elöregedés némileg mérséklődik, növekszik a produktív korúak aránya, ami hosszabb távon a települések lakosságának fiatalodásához, a korstruktúra kedvező változásához vezet. A megyében 143 olyan település van, amelyek vándorlási egyenlege negatív volt 2008-ban. E tekintetben a megye megosztott, mivel a negatív elköltözési aránnyal sújtott települések többsége a Sümegi, a Pápai és az Ajkai kistérségekben helyezkedik el. A Sümegi kistérség 21 településéből 14Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

28


ben negatív a vándorlási egyenleg. A legnagyobb népességvesztésű területek egyrészt a megye Ny-i részén, a Marcal-vidék Sümegtől északra fekvő részén, másrészt pedig a megye ÉK-i részén, a Bakony előterében, Pápától ÉK-re rajzolódnak ki.

A nagy elvándorlást mutató térségek nem minden esetben a legrosszabb vándorlási egyenlegű területek is egyben, mivel a beköltözések az egyenleget helyrebillenthetik. Ez fordítva is igaz, a sok betelepülőt fogadó települések vándorlási nyeresége nem feltétlenül lesz magas, ha a térségből sokan elvándorolnak. A megye ilyen területein a lakosság kicserélődése zajlik. Veszprém megye DK-i térségében - Veszprém-Várpalota-Balatonalmádi térsége - csaknem valamennyi település 25 ezreléknél is magasabb elvándorlási arányt mutat az évtizedben, de még a legutóbbi évben is. Ugyanakkor az odavándorlás is hasonló, sőt ezt meghaladó mértékű, így a két folyamat eredményeképpen migrációs nyereséggel számolhatnak ezek a települések. A megye valamennyi városa legalább 3%-os vagy ennél is magasabb elvándorlási aránnyal kénytelen számolni éves átlagban. Azonban a városok esetében az elköltözők nagyrésze pótlódik a letelepedők révén, mivel az odavándorlások nagyságrendje csak kismértékben marad az elvándorlásoké alatt. Ezt mutatja a városok mérsékelt vándorlási eredetű népességvesztése. A népesség struktúrája A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kedvezőtlen képe. A népességet a nagyfokú elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése jellemzi. A születési arány a 90es évtized közepétől a korábbi, viszonylag alacsony szinthez képest is tovább romlott, s ennek következtében a gyermekkorúak aránya is csökkenő. Ez a tény, figyelembe véve a népességszám folyamatos csökkenését is, a korstruktúra változásához vezet az idősebb korosztályok javára. 2008ban a fiatal (0-14 éves) korosztály aránya 14,3%, ami elmarad az országos átlagtól, és az idős (60 év feletti) lakosság 21,6%-os aránya is rosszabb az országos átlagnál. A megyében a lakosság születéskor várható élettartama magasabb az országos átlagnál, ami - a születések csökkenő száma mellett - erősíti a lakosság elöregedésének tendenciáját. A fiatal (0-14 éves) korosztály aránya a lakónépességen belül (ezrelék), 2008

PESTTERV (adatok forrása KSH)

A megye népességének elöregedő jellege javarészt a kistelepülések dominanciájával kitűnő településhálózati adottságában, illetve a Balaton térségének sajátos helyzetében gyökerezik. Leginkább a kistelepülések és aprófalvak azok, amelyeket a legalacsonyabb természetes szaporodás, ugyanakkor magas elvándorlás terheli. Az elvándorló népesség javarészt a fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett a települések Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

29


demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti, hiszen éppen a demográfiai és gazdasági értelemben is aktív korú lakosság költözik el. A megye olyan belső perifériái, ahol az elöregedő népességszerkezet fokozottan érvényre jut, a Ny-i sávban, és a Balaton mentén helyezkednek el. Gyakorlatilag a Veszprémi és az Ajkai kistérség kivételével valamennyi kistérségben előfordulnak ilyen összefüggő településcsoportok.

A 60 év feletti korosztály aránya a lakónépességen belül (ezrelék), 2008


Az öregedési index (a 60 év feletti korosztály a 14 év alatti korosztály százalékában) átlagos értéke 2008-ban a KSH adatai szerint a megyében 150,9 ami mintegy 5,5százalékponttal magasabb az országos átlagnál. 2001-ben még 117,8, 2003-ban még 127,5 időskorú jutott 100 gyermekre, 1990ben pedig még 76,9(!) százalék volt ez az arány. Az öregségi index legrosszabb értékei a fiatalabb korosztályok elvándorlásával sújtott, túlnyomóan kistelepülések alkotta Balaton-felvidéken, a Sümegi kistérségben és az Ajkai kistérség nyugati részén jellemzők.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a népesedési mutatók összességében a megye DK-i felében, elsősorban Veszprémtől délre és keletre, a megyeszékhelyhez a Balatonhoz és a 8-as úton keresztül Székesfehérvárhoz több szállal kötődő településcsoportban nyújtják a legkedvezőbb képet. Ebben döntő szerepe van a 60 ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkoztatottságban betöltött kimagasló szerepének, a Balaton idegenforgalmi adottságainak és a kiváló közlekedési kapcsolatoknak. A megye demográfiai értelemben leginkább hátrányos helyzetű térségei azok, ahol az erősen negatív természetes fogyás jelentős vándorlási veszteséggel párosul, így a települések népessége rohamosan fogy. Tovább rontja a helyzetet, hogy e településekről épp a reproduktív korú népesség vándorol el kedvezőbb életlehetőségek reményében. E térségek közös jellemzője az elöregedő népesség, az idős korosztályok relatíve magas aránya az aktív korú lakossághoz képest, azaz a rossz korstruktúra. A települések - utánpótlás hiányában - belső forrásokból nem lesznek képesek megfordítani a kedvezőtlen tendenciákat. E kedvezőtlen demográfiai adottságú települések összefüggő sávot alkotnak a megye D-i részén (a megyei területrendezési terv hatályán részben kívül eső területen), valamint a megye ÉK-i perifériáján


30


7. A megye településrendszerének bemutatása A megye településrendszere a kistérségi beosztás szerint A megye kistérségei: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci kistérségek. A megye kistérségeihez tartozó települések (ezen belül dőlt betűvel a Balaton Üdülőkörzet területéhez tartozó települések, kivastagítva a városi rangú települések): Az Ajkai kistérséghez tartozó települések: Adorjánháza, Ajka, Apácatorna, Bakonypölöske, Borszörcsök, Csehbánya, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Halimba, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Magyarpolány, Nagyalásony, Nagypirit, Noszlop, Nyirád, Oroszi, Öcs, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Szőc, Tüskevár, Úrkút, Városlőd, Vid A Balatonalmádi kistérséghez tartozó települések: Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Szentkirályszabadja A Balatonfüredi kistérséghez tartozó települések: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Lovas, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka A Pápai kistérséghez tartozó települések: Adásztevel, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Bakonytamási, Béb, Békás, Csót, Dáka, Döbrönte, Egyházaskesző, Farkasgyepű, Ganna, Gecse, Gic, Homokbödöge, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kup, Külsővat, Lovászpatona, Magyargencs, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagydém, Nagygyimót, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Nyárád, Pápa, Pápadereske, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Takácsi, Ugod, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Vinár A Sümegi kistérséghez tartozó települések: Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Káptalanfa, Megyer, Nemeshany, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentimrefalva, Ukk, Veszprémgalsa, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár A Tapolcai kistérséghez tartozó települések: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Taliándörögd, Tapolca, Uzsa, Vigántpetend, Zalahaláp A Várpalotai kistérséghez tartozó települések: Berhida, Jásd, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés, Várpalota A Veszprémi kistérséghez tartozó települések: Bánd, Barnag, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Papkeszi, Pula, Sóly, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya, Vöröstó A Zirci kistérséghez tartozó települések: Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Szápár, Zirc


31


Veszprém megye településrendszere

A megye településrendszere regionális és térségi összehasonlításban Veszprém megye településállománya nem alkot egységes regionális hálózatot, mivel a települések kapcsolatai, hatásai, vonzáskörzetei túllépnek a megye közigazgatási határain, ugyanakkor alapvető meghatározói a régió egésze térszerkezetének. A térszerkezet változását és a települések formálódását meghatározó folyamatok - bizonyos elemek kivételével - alapvetően lassan változnak a megyében, ezért Veszprém megye településállománya, illetve az annak szöveteként értelmezhető településhálózata sem reagál gyorsan az átalakulásokra. Egyértelmű azonban, hogy a rendszerváltozással járó társadalmi-gazdasági következmények az elmúlt mintegy 20 év alatt már jelentős hatást gyakoroltak - a térszerkezet mellett - a térség településeire is. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején eleve különböző helyzetben lévő települések a változásokra eltérően reagáltak, és különböző a települési átalakulások módja és mértéke. A településállomány átrendeződése folyamatos, jelen pillanatban is csak annak tendenciái, irányai határozhatók meg. Veszprém megye településállománya történeti távlatban igen sokoldalúan, gyorsan és látványosan fejlődött a térség hosszabb távon ható kedvező adottságai miatt. Ilyen adottság a természeti erőforrásokban és ásványkincsekben igen gazdag terület, az eltérő kultúrtájak találkozásából adódó potenciál és a térség kitűnő elérhetősége. E kedvező településfejlődési hatások miatt a megye legtöbb települése, illetve egykor volt és jelenlegi városai, jelentős hagyományokkal bírnak. A térségen áthaladó országos és regionális jelentőségű vonalak egyben kijelölik a régió főútvonalhálózatát is, amelyek a táji-természeti adottságoktól függő évszázados térbeli meghatározottságot Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

32


tükröznek, és biztosítják a térség kiváló külső elérhetőségét. A Közép-Dunántúl megyéiben két-két országos urbanizációs főtengely húzódik keresztül - Duna-vonal: (Bp.-Érd-Százhalombatta)-Ercsi-Adony-Rácalmás-Dunaújváros-(Baja); - (Bp.)-Martonvásár-Gárdony-Székesfehérvár, amely két irányba halad tovább: - Balaton déli partján: Polgárdi-Enying-(Siófok) irányába, illetve - Várpalotán át kettéválva Veszprém megyében folytatódik. Veszprém megye városai is két városvonalat alkotnak (a régiót átszelő országos urbanizációs tengely Veszprém megyében folytatódó altengelye válik újfent ketté Várpalotánál): - Várpalota-Veszprém-Herend-Ajka-Devecser irányába és - Várpalota-Berhida-Balatonkenese-Balatonfűzfő-Balatonalmádi-Balatonfüred-BadacsonytomajTapolca irányába a Balaton északi partján. Veszprém megye településeinek száma csak kisebb mértékben változott az utóbbi évtizedekben. Ez abból következik, hogy a településszám fogyás és növekedés nagyjából kiegyenlítette egymást. A rendszerváltozás óta fogyást okoztak a más régióba történő átcsatolások, amelyek - legalábbis egyelőre - meglehetősen egyedi jelenségét adják a magyar közigazgatás-történet 1990 utáni időszakának, mivel a Közép-Dunántúli Régió tizenkét ‘átigazolási’ esete mellett mindössze két másik település váltott megyét az országban. Veszprém megyéből 1992-2002 között három lépcsőben 11 település került át Győr-Moson-Sopron megyébe: először Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992ben, aztán Bakonypéterd és Lázi 1999-ben, majd Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002-ben. Az elválások indoka minden esetben egy másik megyeszékhely (Győr) relatív közelsége és szélesebb módozatú, jobb minőségű elérhetősége volt. Továbbá az ebből is fakadó - a megyeszékhelyek nyújtotta többletfunkciókkal összefüggő - kedvezőbb ellátási lehetőségek. A megyék és központjaik ellenében az egységesülő régió és annak központja szerveződésének, erősödésének kérdésével összefüggő települési félelem a további periferizálódástól sem volt egy elhanyagolható szempont. Ugyanakkor folyamatos településszám növekedéssel jár - ebben a megyében is - a korábban összevont települések rendszerváltozás utáni szétválása, a városból, vagy faluból történő településrész-kiválás, vagy a városhoz csatolás megszűntetése, azaz az új településsé szerveződések. E változások következtében 2009-ben a megye településeinek száma 217, amelyből 15 rendelkezik városi jogokkal. 1990-ben 214 község mellett még csak 9 város volt Veszprém megyében. A megye településállománya minden szempontból számottevő különbségekkel rendelkezve ért a rendszerváltás időpontjához. Részben a korábbi, a fejlesztéseket a szerepkörökhöz kötő településpolitika folyományaként, részben a fejlődési folyamatok eltérő érintettsége miatt. Például az egykori ipari-energetikai tengely városai, illetve a középfokú szerepkörre kijelölt városok vállalatkapcsolt szolgáltatásai kiemelkedtek, infrastruktúrájuk jól kiépült. A kisebb települések szolgáltatásai azonban több helyen csak körzeti jelleggel működtek, és a közművesítésük több területen is elmaradt. Főleg Veszprém megye nyugati zónájában, valamint a megye Komárom-Esztergom megyével érintkező határterületein volt ez jellemző. Mindezek alapján ma is a megye 1989 előtti városai adják az ellátás valódi központjait, azokat a centrumokat, amelyek korábban, mintegy másfél évtizeden keresztül is kiemelt fejlesztésekben részesültek. Ezek között kiemelkedik Veszprém (megyei jogú város), a városhálózat többi eleme közül pedig Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota. 1984-ben a megye városai közül néhány szerepet kapott a városkörnyéki közigazgatás területi rendszerében. Utóbbiak zömében hagyományos körzeti kispiaci, kisipari szolgáltató, helyi mezőgazdasági termékeket feldolgozó kisvárosi központok, ugyanakkor szerepköreik gyengébbek, a középfokú ellátási intézmények, a fizikai és humán infrastruktúra, a fejlett szolgáltatások, a városkép és más tekintetekben ma is hiányosságok jellemzik őket. Ezek kiépülése azonban, sokszor népesedési és fejlődési dinamikájukkal összefüggésben, erőteljes lendületet kapott az utóbbi években.


33


Veszprém megye településhálózatának főbb jellemzői a Közép-Dunántúli Régió megyéi összehasonlításával 2009. július 1-én 2

Területi egység

Városok száma

Községek száma

100 km re jutó település

Városi népesség aránya (%)

Egy városra jutó megyei 2 terület (km )

Egy városra jutó megyei népesség (fő)

Fejér megye

15

96

2,5

55,2

291

28 553

KomáromEsztergom nmegye

11

66

3,4

63,2

206

28 586

Veszprém megye KözépDunántúl Magyarország

15

202

4,7

60,3

300

24 026

41

365

3,6

59,1

271

26 906

328

1856

3,4

66,9

284

30 582

Települések Városok /Községek /átlagos népességszám a (fő) 3966 / 16 696 / 1912 4142 / 18 758 / 1664

1682 / 14 839 / 682 2763 / 16 570 / 1177 3204/20.923 (15.740 Bp. nélkül) Forrás: KSH

Veszprém megye településeinek nagyságrendi tagozódása a Közép-Dunántúli Régió megyéi összehasonlításával 2009. július 1-én Települé sek száma Fejér megye KomáromEsztergom megye

108 76

Települések száma a népességnagyság szerinti településcsoportok (fő) alapján -499 500-999 10002000-4999 500010 000-49 50 000-99 1999 9999 999 999 4 19 32 40 8 34 0 6 15 22 22 5 5 1

Veszprém megye KözépDunántúl

217

102

56

34

15

4

5

1

-

401

112

90

88

77

17

14

2

1

Magyarország

3173

1073

677

634

490

133

128

26

12 Forrás: KSH

100 000felett 1 -

Veszprém megye és a Közép-Dunántúli régió eltérő adottságait (Veszprém megyében az 500, illetve 1000 főnél kisebb települések jelentős túlsúlyát) összességében a települések méret szerinti eloszlását az alábbi diagram szemlélteti. Településméret szerinti arányok Veszprém megyében és Közép-Dunántúli régióban 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 500 főnél kisebb

500-1000

1000-2000

2000-5000

Veszprém megye


5000-10000

10.000-50.000 50.000 fő feletti

KD régió

34


A régióban nagyjából a községek felét lakják 1000 főnél kevesebben, ugyanakkor Veszprém megyében ugyanez az arány már az 500 főnél kisebb falvakra vonatkozik, de itt a 200 főnél kisebb törpefalvak aránya is eléri a 15%-ot. (Egyes közgazdasági számítások szerint bizonyos közösségi szolgáltatások 2000 fős népességszám felett működtethetők igazán rentábilisan.) A régió 500 főnél alacsonyabb népességszámú falvainak 91%-a található Veszprém megyében, az 500-999 lakosúak 62%-a, míg az 1000-1999 fős falvak 39%-a. Fenti adatok azonban nagyobbrészt elfedik a megye (és a régió) településszerkezetében és népességeloszlásában meghúzódó jelentős (belső) területi különbségeket, a települések egyenlőtlen területi eloszlásból következő társadalmi-gazdasági sajátosságokat. A települések társadalmi-gazdasági helyzetét, fejlettségét ugyanis a lakosságszám jelentősen befolyásolja, mivel hatással van a demográfiai folyamatokra, az életkörülményekre, valamint az intézményi és infrastrukturális ellátottságra, amely a lakosság és a magángazdaság döntéseit, illetve közvetetten - a gazdaságosságon és hatékonyságon keresztül - a közösségi szolgáltatásokat és döntéseket is nagymértékben alakítja. A megye 30 ezer fő körüli lakosságszámú két városa Ajka és Pápa középvárosok, amely besorolás elsősorban népességszámuk alapján illeti meg őket. Középfokú szerepeik - főleg Ajka esetében - több területen még fejletlenek, vagy hiányosak (pl. bizonyos gazdasági szolgáltatások, egészségügyi ellátási elemek, oktatási-képzési formák, speciális kereskedelmi funkciók), de területi és munkaerővonzó képességük is korlátozott. (Pápa helyzete ezen belül speciális, hiszen a Győr-MosonSopron megye déli peremére is kiható óriási vonzáskörzete, illetve egyes felsőfokú oktatási és egészségügyi intézményeinek szolgáltatásai - az esetenkénti középfokú ellátási hiányok ellenére kiemelik a várost ebből a településkörből.) Devecser bizonyos középfokú funkciók (pl. egészségügyi szakellátás, okmányiroda) ellátásával egyre inkább szerepet vállal a funkciók területi megosztásában. E középvárosok helyi infrastrukturális rendszerei széles körben kiépültek, intézményhálózataik és szolgáltatásaik kapacitása és színvonala fejlett, valamint jelentős beruházásokkal - sokszor kiemelkedő külföldiekkel is - bírnak, amelyek térségeik jól képzett - illetve átképzett - munkaerejét alkalmazzák. Veszprém megye 1 és 2 ezer fő közé eső lakosságszámú kisfalvai (34) a megye népessége töredékének adnak otthont. Ezekben a falvakban az infrastruktúra fejletlen, de az alapvető egészségügyi, oktatási és egyéb közszolgáltatási feladatok nagyrészt megoldottak, ugyanakkor erőteljesen fennáll a párhuzamos népesség-, funkció-, szolgáltatás- és intézményvesztés veszélye. A fokozott központi költségvetési függőség zömükben nem teszi lehetővé többletfeladatok és -funkciók ellátását, a lakóhelyként való vonzás és az életminőség fenntartása, javítása a legfontosabb feladat. Az elhelyezkedésből (közlekedési fővonalak, városok közelsége), a speciális helyzetből származó előnyök megragadása (pl. jelentősebb idegenforgalmi attrakció, hasznosítható objektum, egyedi adottság), illetve a helyi erőforrások mozgósítása (pl. a mezőgazdaság eredményességének javítása, kiemelkedő természeti erőforrás hasznosítása) jelentheti a kitörési lehetőséget, ellenkező esetben érdemi fejlődésre nem lehet számítani. Az 1000 főnél alacsonyabb népességszámú apró- és törpefalvakban - amelyek Veszprém megyében területileg koncentráltan helyezkednek el - a települési szolgáltatások közül leginkább a kereskedelem az, amely valamilyen jellegű és szintű szolgáltatási egységgel képviselteti magát (vegyesbolt, italbolt). E településkategória infrastruktúrája a rendszerváltás óta szintén sokat javult (telefon, gáz), de csatorna-, út-, járda- és felszíni vízelvezető-hálózataik hiányosak, elavultak. Az általános iskoláik alsó tagozatai is már csak kevés helyen működnek, tömegközlekedéssel való elérésük gyenge, zömében orvosi ellátásuk - és egyre több szolgáltatásuk: pl. postajáratok - körzetesített. Nagyobb hányaduk népességszáma folyamatosan csökken, társadalma öregszik, kisebb részük - főként a roma népesség térnyerése miatt - fiatalodó korszerkezetű. A szűk rétegű aktív korúak képzettségi, foglalkoztatottsági, mobilitási és alkalmazkodási szintje alacsony, a lakosság zöme nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, hanem nyugdíjból, szociális segélyből és más társadalmi juttatásokból él. A problémák együttes megnyilvánulása legtöbbször halmozottan hátrányos térségi szintű társadalmigazdasági helyzetet teremt (a településin túl). Az alapellátási és részleges intézményhiány mellett az elöregedés több, az országos községi átlagnál jóval kedvezőtlenebb népesedési folyamat eredménye pl. magasabb az időskorúak aránya (átlagosan 25% körül), magasabb a halálozás (18-20‰) és Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

35


minimális a születések száma, így kiemelkedő a természetes fogyás. Ugyanakkor a tényleges fogyást mérsékli, hogy az elvándorlás kisebb, de nem az aprófalvak nagy népességmegtartó képessége, hanem éppen az elöregedés, a kevés fiatal, az alacsonyabb képzettség és az immobilitás miatt. Alig van továbbá települési megújulás a lakásépítések alacsony száma miatt, a gazdasági aktivitás alacsony, nem keletkeznek lakossági, vállalkozói és települési fejlesztési források. A Balaton-felvidék apró- és törpefalvaiban az idegenforgalom biztosította többletjövedelmek miatt ugyanakkor kedvezőbb a helyzet, de a jobb közlekedési feltételekkel rendelkezőkben és a nagyobb városok közelében fekvőkben szintén megfelelőbb az intézményi ellátottság; ezek sokszor költözési célpontokká váltak, amely társadalmi-gazdasági helyzetük - legtöbb esetben konfliktusos átalakulásával is jár. Településhierarchia Veszprém megye településeinek egymáshoz viszonyított relatív helyzetét, településszerkezetben betöltött pozícióját, a településrendszer hierarchikus felépülését alapvetően a települések központosultsága határozza meg. Ezt több tényező befolyásolja, hozzájárul például a gazdaságirányításban betöltött, illetve a térségi szerepkör, a lakosságszám, az igazgatási rang, az ellátási funkciók és azok színvonala, stb. A települések településhierarchiában elfoglalt helyét legtöbbször a központi (alap-, közép- és felsőfokú) funkciók leltározásának, számbavételének módszerével állapítják meg. A települések viszonyrendszerét alapvetően befolyásolja a centrumperiféria kettősség is. Ugyanakkor a központi és a központi szerepekkel nem rendelkező települések csoportjai is szegmentáltak, további részekre bonthatók a funkciók mennyiségétől, sokféleségétől, vagy éppen egyediségétől függően. A településhierarchia központi funkciókat ellátó centrumai jogállásuk, népesség- és vállalkozáskoncentráló, valamint gazdaság- és térszervező erejük révén képesek térségi irányító szerepköröket kialakítani vonzáskörzetükben. Főbb tagjaik egyben a területi közigazgatási rendszer kiemelt elemei is, egyben a decentralizációs folyamatok lehetséges nyertesei. Az ország szőlőfürtszerűen felépülő településhierarchiájának kiemelt pontjain, csúcsain a központi települések különböző típusai állnak: a rendszer tetején a főváros foglal helyet, majd az öt regionális központ következik, amelyek szintje azonban hiányzik az egész Közép-Dunántúlon. Az országos rangsor következő lépcsőfokán álló - teljes körű és gazdag választékú középfokú funkcióin túl felső- illetve részleges felsőfokú funkciókkal is rendelkező - térségi központ, megyeközpont és régiós társközpont Veszprém. Vonzásterülete a megye nagy részére kiterjed. Térségi központként Veszprém mellett Pápa (és bizonyos részfunkciókban Ajka) rendelkezik részleges felsőfokú ellátási funkciókkal. A tradicionális, vagy az 1950-es évek erőltetett iparosításának következtében kifejlődött további kis- és középvárosok csak hiányos, vagy részleges középfokú ellátást nyújtanak, nem beszélve a jóval később, vagy napjainkban várossá nyilvánított települések jóval kisebb választékú, olykor egyoldalú szolgáltatásairól, térségi szerepeiről. A középfokú ellátás viszonylag széles palettáját nyújtja Veszprém megyében Pápa, Ajka, Tapolca, Balatonfüred és Várpalota. Hozzájuk képest is hiányosak Zirc és Balatonalmádi nyújtotta lehetőségek. Sümeg részleges középfokú funkciókat betöltő városias jellegű település, míg a többi új törpeváros ellátási körzete gyengén kitapintható, vagy speciális jellegű (idegenforgalmi, jelentősebb ipari, vagy kistérségi szervezőközpont). A régió falusi települései között is találhatók olyan kisközpontok, amelyek a teljes alapfokú ellátást nemcsak a saját, hanem a környező falvak lakossága számára is biztosítani tudják, körzetesített feladat-ellátási helyként, kispiaci körzetként, idegenforgalmi vagy kistérségi szolgáltató alközpontként. A központi szerepkörökkel nem rendelkező falvak általában kisebb-nagyobb alapellátási hiányosságokkal jellemezhetők, vagy csak részlegesen, illetve csekély mértékben töltenek be ilyen funkciókat, esetleg csak lakóhelyként vehetők számba (külterületi lakott helyek különböző típusai). A kisebb falvak esetében is megmutatkozó további hierarchikus tagozódás egyik elemét, egyben a településközi munkamegosztást és együttműködést jelzi, hogy 2009-ben a Közép-Dunántúl 401 településéből - fokozatosan csökkenő trend mellett - mindössze 153 működtetett önálló polgármesteri


36


hivatalt. Ugyanakkor 95 település látta el székhelyként összesen 240 település körjegyzőségi feladatait (Veszprém megyében 66 székhely település összesen 176 csatlakozott települését). Vonzáskörzetek és településegyüttesek Veszprém megye sajátos település-együttesei között leginkább sajátos urbanizációs formáció a balatoni agglomerálódó térség emelhető ki. Ebben a sajátos adottságú és potenciálú térségben a központi településeken kívül is érzékelhető a népesség gyarapodása, továbbá a különböző infrastruktúra-elemek is térségi rendszerszerű szerveződési tendenciákat mutatnak. A Balaton mentén egy üdülési jellegű agglomerálódó térség van kialakulóban. A településhatárok sok helyen összemosódnak a parti sávban, ugyanakkor nem minden demográfiai folyamat alakul kedvezően (pl. beköltöző népesség összetétele; Balatonvilágos és Zánka között népességnövekedés mutatható ki, tovább azonban kis mértékben csökken vagy stagnál a lakosság száma). Az agglomerálódó balatoni térségen kívül Veszprém megyében a megyeszékhely körül kialakuló település-együttes mutat jellegzetes térségi formációt. Ez a nagyvárosi település-együttes évekkel ezelőtt lépett az urbanizációs ciklus szuburbanizációs szakaszába, ahol a központi település és a tágabb térség rovására a közvetlen környezet településeinek lakosságszáma nő. A nagyvárosi település-együttes települései kevéssé szorosan fonódnak össze, ugyanakkor az már az agglomerálódás folyamatának előbbre lépésére utal, hogy a településközi kapcsolatok intenzitásának növekedése csak a környező települések egyre szűkülő körére terjed ki. A szűken értelmezett veszprémi nagyvárosi település-együttes is egyközpontú (összesen 10 település alkotja). Kitekintéssel egy nagyobb térbeli szerkezetre azonban a várostérség valójában átmenetet képez az egy- és a többközpontú településrendszer között. Ajka és Várpalota ugyanis olyan körzeti társközpontok, amelyek egy összetartozó településláncot fognak közre - Veszprém és Herend várossal együtt -, és leginkább együttesen különülnek el környezetüktől, településtengelyt alkotnak. E zónában a megyeszékhely, az ipari centrumok és a közbenső települések ugyan területi összefonódás nélküli, de igen intenzív termelési, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatban állnak egymással. A központok lakosságszáma zömében a vonzott települések javára csökken (a Veszprém körüli falvakba a legjelentősebb a beköltözés, melynek dinamikája a településtengely két irányába a legkiemelkedőbb). Az országoshoz és más régiók tendenciáihoz hasonló folyamatok zajlanak le Veszprém megye városhálózatában is. A középfokú szerepkörök és a városi jogállás szétváltak egymástól. Ma több olyan város van a megyében is, amelyek középfokú központi szerepkörei gyengék, illetve amelyek az állam helyi szervei körzeti egységeinek hiányaival jellemezhető (Herenden pl. egy sincs, de Badacsonytomajban, Balatonfűzfőn, Devecserben is csak egy-egy), Ezen városok egy része, mint Balatonfűzfő, Balatonkenese, Badacsonytomaj, Berhida, Herend kisebb, Devecser nagyobb vonzáskörzettel rendelkezik. Az újabb várossá nyilvánításokkal a funkcióhiányos városok száma tovább emelkedhet a megyében, annak ellenére, hogy ma már az urbánus terek szétterülése miatt lokálisak a megye (akárcsak az ország) városhiányos térségei. Korábban a városfogalomhoz a központi hely és a jó elérés is hozzátartozott, amelyek mára veszítettek jelentőségükből. Az 1950-es évekig például még minden városon keresztülhaladt fő közlekedési út, ma viszont már ¼-ükön sem, sőt egyesek több km-re vannak a legközelebbitől (Tapolca, Ajka mintegy 3-5 km-re). A rendszerváltozás után egyes települések (főként a városok) élete nagymértékben megváltozhatott, de a régió települési rendszerének egésze még az átformálódás időszakában tart. A települések lehetőségeit és sikeres alkalmazkodásuk feltételeit elhelyezkedésük és irányításuk erőteljesen befolyásolja, mivel a differenciák mérséklődtek az ellátó és szolgáltató tevékenységek települések közti terjedésének és a centralizált intézmények megszűnésének köszönhetően. A városok esetében ehhez hozzájárul, hogy egyes jelenségek inkább a határaikon kívül, a vidékeiken erősödtek fel, illetve térségi szintre helyeződtek (pl. munkanélküliség, agrárpiac szűkülése) Fentiek hatására a Közép-Dunántúli Régió részeként Veszprém megye urbanizációjára - a korábbi koncentrációs folyamatokkal ellentétben - a differenciált térszerkezeti keretekben zajló viszonylagos dekoncentráció jellemző, amely egyben a területi és települési egyenlőtlenségek egyik alapvető alakítója is. Miközben a régió városhálózatán belüli feszültségek fokozódnak, a kis- és elővárosok Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

37


dinamikusan fejlődnek, és a városok környezetében különböző település-együttesek formálódnak, addig a falusi településállomány is modernizálódik, népessége átalakul, a legtöbb helyen növekszik. Ezt sok esetben a közeli nagyvárosok sikeres fejlődése és átalakulása, illetve az idegenforgalmi központok vonzása ösztönzi. Az egykori ipari gazdasági központok, mint Ajka és Várpalota azonban ma is folyamatosan veszítik népességüket összefüggésben átalakulásukkal. A végleges elvándorlás, vagy a környékre történő kiköltözés relatív tendenciái a válság kezelésére, elhúzódására, vagy területi kiterjedésére is utalnak. A települési és térségi átalakulások újjáélesztették a vándorlási, költözési folyamatokat, valamint átalakították az ingázás irányait, idejét és távolságát is. E folyamatokkal összefüggésben a települések, elsősorban is városok társadalma szintén az átalakulás stádiumában van. A városi elit az erős gazdasági alapokkal rendelkező és népesebb városokban így Veszprémben is általában szélesebb, az elkülönült negyedekben megjelenő lakásépítkezések is e réteg megnövekedett igényeit elégítik ki. A kiemelkedő jövedelmi viszonyokkal rendelkezők települési, illetve területi elhelyezkedése azonban erősen koncentrált (a nagy- és a dinamikus kisvárosok és térségeik). Jellemző, hogy elit-igények alapján építkezések - kisebb méretekben és mértékben - még a legkisebb, legfiatalabb városokban is zajlanak a dinamikus zónákban (pl. Herend, Balatonalmádi), illetve magánerős módon, családi házas beépítési jelleggel a nagyvárosok környezetének legközelebbi falvaiban. Az új építések főként a nagyszámú újonnan betelepedők, a fiatalok, a magasabban képzettek igényeit és lehetőségeit tartják szem előtt. Veszprém megye településhálózatának összefoglaló értékelése: A településhálózat erősségei: •

Kialakult a megye városhálózatának váza, ma már nem találunk (legalábbis közigazgatási és jogi értelemben véve) városhiányos térséget

•

A városok térbeli megoszlása viszonylag sűrű

•

A településhálózat policentrikusnak tekinthető

•

Sokszínűség és sokféleség jellemzi a településhálózatot, ami alkalmassá teheti a többféle fejlesztési mód és eljárás befogadására

A településhálózat gyengeségei: •

Az egyes települések térségi-, (településhálózati) szerepének esetlegessége (illetve e szerepek pontos ismeretének és tudatosításának hiánya)

•

A településhálózat nem funkció és munkamegosztásban együttműködő települések hálózataként, hanem egymás melletti identitások halmazaként működik.

•

Az aprófalvas térség fejlődési potenciáljai romlanak

•

A települések hálózati kapcsolatrendszerének javítását esetenként a rossz közúti és vasúti elérhetőség is nehezíti.

•

A korábbi felülről vezérelt fejlesztéseket még mindig nem tudta felváltani egy alulról építkező, a meglévő sajátosságokra építő, differenciált, nyitott szellemiségű, a települési közösségek által felismert közös érdekeken alapuló hálózatfejlesztés.


38


8. A megye idegenforgalmának - területrendezési vonatkozásban - legfontosabb jellemzői Veszprém megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balaton-felvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. Ezek a tradicionális turisztikai központok egyrészt a kiemelkedő történelmi múlttal rendelkező megyeszékhely, másrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A vízparti üdülés kizárólagos terepe a Balaton, mely a megye elsődleges vonzerejét jelenti. A Balaton partvonalából közel 40 kilométer a strandok hossza, amelyek kb. 200 hektár területet tesznek ki. A strandok befogadóképessége 250-300 ezer fő. Részleteiben a megyei területrendezési terv a Balaton turisztikai adottságaival és az idegenforgalom értékelésével nem kell, hogy foglalkozzon. 2 A Bakony üdülőkörzet 1067 km területét 36 Veszprém megyei település (illetve a Fejér megyei Isztimér) teszi ki. A bakonyi erdők a pihenés mellett az aktív turizmus sajátos lehetőségét (lovaglás, vadászat, kerékpározás, gyalogos túrázás) is kínálják. A megyei területrendezési terv hatálya alá eső területen a Magas-Bakony kiemelkedő turisztikai jelentőségű terület. A bakancsos turizmus országos jelentőségű célterülete, legfontosabb központjai Zirc és Bakonybél, ahol szállásférőhelyek bőséges kapacitása áll a vendégek rendelkezésére. A Bakonyban számos tanösvény létesült, amelyek a természetjárás népszerűsítése, az ismeretterjesztés szempontjából lényegesek.

A szálláshelyet is igénybe vevő idegenforgalom területi megoszlása a megyében igen egyenlőtlen. A legfrekventáltabb terület mind szállásférőhelyek mind pedig az eltöltött vendégéjszakák kiugróan magas arányával a Balatonpart térsége - a megyei területrendezési terv hatályán nagyobbrészt kívül eső - a Balatonalmádi, Balatonfüredi és a Tapolcai kistérségek. A parti települések, valamint a nagyobb partközeli városok (Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca, Sümeg) adják a szálláshelykapacitás túlnyomó részét. A megyébe látogató vendégeket 2008-ban 31 és félezer kereskedelmi szállásférőhely fogadta. A Veszprém megyébe látogatók mintegy 4/5-ének uticélja a Balaton. A megye turizmusának szezonális adatai is a tóparti pihenés vonzerejét bizonyítják. 2008-ban összesen több mint fél millió (520.304 fő) vendég fordult meg a megye kereskedelmi szálláshelyein, akiknek több mint negyede volt külföldi vendég. Ez lényegesen magasabb arány a többi megye átlagánál. A kereskedelmi szállásférőhelyek területi megoszlását a megyében a koncentráció jellemzi. A szállásférőhelyek a megye két összefüggő térségében összpontosulnak, ami egyben megfelel a megye elsődleges turisztikai célterületeinek, idegenforgalmi körzeteinek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein, azon belül is a közvetlen parti sáv településein találni a legtöbb szállásférőhelyet. Másrészt a megye Bakonyi üdülőkörzethez tartozó települései között is a megyei átlagot mesze meghaladó szállásférőhelyet kínálnak a vendégeknek. A legtöbb szálláshelyet kínáló települések a Bakonyban Zirc, Bakonybél, Porva, Farkasgyepű, Hárskút, Városlőd, Döbrönte, és természetesen a megye városai, Veszprém, Pápa, Sümeg, Ajka. A megyében összesen 163 településen nem található semmilyen kereskedelmi szálláshely.


39


Kereskedelmi szállásférőhelyek száma a megyében, 2008


A szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban megtermelt GDP-részaránya a megyében magasabb az országosra jellemzőnél, a megye gazdaságában az idegenforgalom-turizmus meghatározó jelentőségű. A Balaton közvetlen környezete és a Balaton-felvidék országos jelentőségű üdülőterületek, emellett a Bakony települései veszik ki részüket az országos átlagot meghaladó mértékben a szálláshely biztosításból, vendéglátásból. A Balaton északi partját magába foglaló Balatonalmádi, Balatonfüredi és Tapolcai kistérségekben megközelítőleg 20 és 30% közötti a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások részesedése a regisztrált vállalkozások sorában. Ugyanakkor a megye többi kistérségében is 6,5 és 10% között van az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások aránya. A megye turisztikai koncepcióján túl valamennyi kistérség is készített koncepciót a turizmusfejlesztésről. Lényeges szempont, hogy ezek, illetve az ebből adódó stratégiai célokként kijelölt feladatok kifejezetten az önkormányzati szférára, illetve intézményrendszerükre, azaz a nonprofit feladatok megvalósítására irányulnak, figyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségeket, személyi és anyagi feltételeket. Mindezek azonban természetszerűleg korlátozottak az önkormányzatok anyagi forrásainak beszűkülése miatt. Elsősorban az információ és marketing tevékenység, a promóció fenntartására, az ebből adódó tevékenységre összpontosulnak. Mindez elsősorban a Megyei Önkormányzat szakintézményeként funkcionáló Megyei Turisztikai Hivatal tevékenysége keretében, valamint a Tourinform hálózat munkája révén jelenik meg. Magyarországon a megyék közül ez a legerősebb turisztikai intézményrendszer. E területen rontotta a helyzetet, hogy 2009. évben nem volt, és várhatóan 2010-ben sem lesz lehetőség a marketing tevékenység pályázati úton történő megerősítésére, a nonprofit hálózat részére ilyen kiírás nem történt. Veszprém megye számára a turizmus hosszú távon is húzóágazat. A megye területrendezési tervéhez történő kapcsolódása különösen az idegenforgalmi ágazatot is segítő infrastruktúra (közúthálózat, vasúti és autóbusz közlekedés, regionális repülőterek, műemlékvédelem, természet- és tájvédelem, közműhálózatok, településfejlesztés, stb.) folyamatos fejlesztésében tud érvényesülni, illetve azt igen nagymértékben elősegíteni.

9. Árvíz- és belvízvédelem A megye területén nagyvízi meder csupán egy rövid, 20,6km hosszúságú szakaszon található. A megye ÉNy-i településeit érintő Rába mentén fekvő jobbparti területek érintettek Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések közigazgatási területén. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

40


Veszprém megye domborzati, litológiai és vízrajzi adottságainak köszönhetően belvizekkel alapvetően nem, vagy csak mérsékelten veszélyeztetett. Területének mintegy kétharmada középhegységi felszín, amelynek nagyobb része - a Bakony túlnyomó része - karsztos felszín. Ezért belvizek kialakulásától a megye legnagyobb részén nem kell tartani. Belvíz megjelenésével a jellemzően síkvidéki, folyóvölgyekhez közeli és magas talajvíznívóval rendelkező területeken kell számolni a megyében. Két ilyen összefüggő terület található a megyében: egyrészt a Sárrét területén, másrészt a Rába völgyének megyei szakaszán. A belvízzel nem vagy alig veszélyeztetett terület (I. veszélyeztetettségi kategória) által érintett települések a Sárrét területén: Várpalota, Ősi, Pétfürdő, Berhida. A Rába-völgyben Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések folyóvölgyet kísérő partközeli sávja tartozik az alig veszélyeztetett I. kategóriába. Várkesző területének egy része a mérsékelten veszélyeztetett II. kategóriába tartozik. Marcaltő településen találni a megyében egyedül III. veszélyeztetettségi kategóriába eső közepesen veszélyeztetett területet.

10. Felszíni és felszín alatti vízkészletek A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe által érintett települések Veszprém megye területén az alábbiak (adatok forrása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása az OTrT és a 28/2004. (XII.25.) KVVM rendelet alapján): Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye, Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Barnag, Csajág, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hidegkút, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Küngös, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lovas, Mencshely, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Tihany, Tótvázsony, Vászoly, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vöröstó, Zánka. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Veszprém megyében az alábbi településeket érinti (adatok forrása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása a 27/2004. Korm. rendelet alapján): Adásztevel, Ajka, Aszófő, Bakonybél, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypölöske, Bakonyszentkirály, Bakonyszücs, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Bánd, Barnag, Bazsi, Berhida, Bodorfa, Borzavar, Csabrendek, Csehbánya, Csesznek, Csopak, Devecser, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Eplény, Farkasgyepű, Felsőörs, Ganna, Gyepükaján, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hidegkút, Homokbödöge, Jásd, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Kékkút, Királyszentistván, Kisapáti, Kislőd, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Magyarpolány, Malomsok, Márkó, Mencshely, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyesztergár, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Németbánya, Noszlop, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Öcs, Örvényes, Öskü, Paloznak, Pápa, Pápakovácsi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Sáska, Sóly, Somlóvásárhely, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Tés, Tihany, Tótvázsony, Ugod, Úrkút, Uzsa, Városlőd, Várpalota, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vilonya, Vöröstó, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zánka, Zirc


41


11. Közlekedés Az ország megyéit tekintve Veszprém megye közlekedésföldrajzi helyzete közepesnek mondható. A megye közlekedéshálózatának hiányosságai ellenére ki lehet jelenteni az előbbi megállapítást, ugyanis az országon belüli elhelyezkedését és a nemzetközi kapcsolatok lehetőségeit tekintve magában rejti a pozitív irányú elmozdulás lehetőségeit. A közúti közlekedés tekintetében hátrányként fogalmazható meg az a tény, hogy a megye gyakorlatilag nem rendelkezik gyorsforgalmi útvonallal, de az utóbbi évek út-fejlesztései csökkentették ezt a hátrányt (az igen rövid, periférikus helyzetű M7 szakasz nem alkalmas arra, hogy a „megye autópályája” legyen). A megyének a környezetében működő autópályákkal való kapcsolata főutakkal megoldott, de ezek az összeköttetések a szolgáltatási színvonal tekintetében több kívánnivalót hagynak maguk után (kivéve a 8. sz. főút Székesfehérvár irányú fejlesztését). A közlekedésföldrajzi meghatározottsághoz hozzátartozik a mellékúthálózat általános helyzetének áttekintése is. E tekintetben szintén megállapíthatók általános hiányosságok. Veszprém megye alsóbbrendű úthálózata az igényeknek többnyire megfelel, a probléma egyes területeken éppen az, hogy az alapfeladatokon túl többlet-igénybevétel is terhel bizonyos mellékúthálózati elemeket a gyorsés főúthálózat hiányosságai miatt. A megyei terv módosítása során át kell tekinteni a mellékúthálózattal kapcsolatos egyéb problémaköröket is, mint például a hálózat egészséges működőképessége miatt szükséges új hálózati elemek szükségességét, beleértve ebbe a megyén belüli és a szomszédos megyékkel való településközi kapcsolatok felülvizsgálatát, illetve a zsákfaluk helyzetét. Ez utóbbi témakörben felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes terv koncepcióját, amely a zsákfaluk számának radikális csökkentését, mondhatni teljes felszámolását tűzte ki célul. A megváltozott (kimondható: szigorodott) környezeti és természetvédelmi szemlélet, a közlekedésfejlesztés költség-haszon elemzést alapul vevő közelítésmódja az igen kisforgalmú bekötőutak esetében sok esetben szükségtelennek ítéli a zsákfalu státusz megszüntetését (pl. a kimondottan üdülőfalu funkció felé elmozduló települések esetében kifejezetten előnyös a csendesebb és zavartalanabb környezetet biztosító átmenő-forgalom mentes helyzet). A vasúti közlekedés vonatkozásában is vegyes a kép a megye helyzetét tekintve. A megye területén igen különböző státuszú vasútvonalak haladnak át a nemzetközi forgalmat is lebonyolító törzshálózati fővonaltól a megszüntetés (üzem-szüneteltetés) előtt álló, vagy már régebben megszüntetett vonalakig. A közúti közlekedés A megye területét ugyan érinti igen rövid szakaszon az M7 autópálya (a Balaton törvény által érintett területrészen), de szerkezetileg csak minimális a hatása. Azonban forgalmilag fontos tényező a megye Budapest irányú megközelítésében, mert (különösen a 710. sz. főút elkészülte óta) „versenyképes” a Székesfehérvár - 8. sz. főút kapcsolati lehetősséggel szemben. A 7. sz. főút igen rövid szakaszon érinti a megyehatárt (a Balaton törvény által érintett területrészen), a megye közúti közlekedésének rendszerében az M7 miatt szerepe minimális. A megye főúthálózatában a legjelentősebb elem a 8. sz. főút, amelyről nyugodtan állítható, hogy a megye legfontosabb közlekedési tengelye, mivel a megyén belüli súlyponti elhelyezkedése, külső és belső hálózati kapcsolatai egyértelműen ezt a helyzetét erősítik. Az országon belüli és a nemzetközi közúti forgalomban is igen jelentős szereppel bír. Megindult a főút fejlesztése, amely szakaszosan halad nyugat felé. A 71. sz. főút Veszprém megyei szakasza teljes hosszában a Balaton-törvény hatálya alá eső területen halad, így jelenleg nem foglalkozunk ezzel az útvonallal. A 72. sz. főút ugyan rövid útvonal, de igen fontos szerepe van az M7 autópályán a megyébe érkező forgalom fogadásában és a 8. sz. főútra vezetésével. A térségben új, elkerülő útvonalként jelentkezik a 710. sz. főút, amely nagyrészt az M8 nyomvonalán haladva köti össze Akarattyát Balatonfűzfővel, tehermentesítve a 71. sz. főút átkelési szakaszait. A 73. sz. főút Veszprém és Balatonfüred (az északi Balaton-part) kapcsolatát biztosítja.


42


A 82. sz. főút a megye fontos észak-déli kapcsolata Veszprém és Győr között, összeköti a két jelentős város térségét. Forgalma jelentős, de az útvonal műszaki paraméterei nem felelnek meg a forgalmi igényeknek. A 83. sz. főút a megye szintén jelentős másik észak-déli tengelye, a 8. sz. főutat köti össze Pápával, majd tovább vezet Győrbe. A Bakonyon átvezető szakasza a terepviszonyok által nem mindig indokolt módon alacsony paraméterekkel rendelkezik. Miután elkészült a Pápát nyugatról elkerülő új szakasza, mind az út használhatósága (legalább lokálisan), mind a város élhetősége nagyot javult. A 84. sz. főút a Dunántúl igen fontos közlekedési tengelye. A megyébe eső szakasza (a Balaton törvénnyel meghatározott területen kívül) viszonylag rövid. A megyének az országos (állami) úthálózati rendszerbe tartozó mellékúthálózata a jellemzőit tekintve magán viseli az ország egyéb területein fellelhető, így általánosnak nevezhető tulajdonságokat, problémákat. Egyes településközi kapcsolatok hiánya miatt jelentős többlet-útvonalakat kénytelenek megtenni a járművek, amely nem csak a lakosság számára jelen terhet, de befolyásolja a kereskedelmi és a szociális ellátást, a tömegközlekedési ellátottságot, stb. Itt tárgyalható a zsákfaluk léte és helyzete is, de ez a kérdéskör (a megváltozott környezeti és természetvédelmi szemlélet okán is) az előzőtől eltérő szemléletmódot igényel. A zsákfalu léte ugyanis nem egyértelműen az úthálózati hiányosság szemszögéből vizsgálandó, sokkal differenciáltabb szemlélet szükséges a kérdés kezeléséhez. Vasúti közlekedés Veszprém megyét az alábbi vasútvonalak érintik: A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: − Győr - Celldömölk − Székesfehérvár - Szombathely − Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) − Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország) /a Balaton törvény által érintett területrészen/ Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak: − Győrszabadhegy - Veszprém − Tapolca - Ukk − Szabadbattyán - Tapolca (a Balaton törvény által érintett területrészen) − Balatonszentgyörgy - Tapolca (a Balaton törvény által érintett területrészen) A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet. A megye területén levő (működő vagy üzem-szüneteltetett) mellékvonalak: − Pápa - Csorna − Tatabánya - Kisbér - Pápa − Lepsény - Hajmáskér Az üzemelő vonalak közül ez idő szerint a Székesfehérvár - Szombathely vonal villamosított, a Boba Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye vonal villamosítása jelenleg folyik a szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt. Vizi közlekedés A megyében a vízi közlekedést a balatoni vízi közlekedés jelenti, azonban ez a terület a Balaton törvény hatálya alá tartozik, így ezzel a területtel nem foglalkozunk. Légi közlekedés Veszprém megyében repülőtérrel rendelkező települések az alábbiak: − Veszprém-Szentkirályszabadja (OTrT szerint: „Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető”), (a Balaton törvény hatálya alá eső terület) − Pápa (OTrT szerint: „Állami repülések céljára szolgáló repülőtér”) − Tapolca: sport- és modell repülőtér a volt katonai repülőtér helyén (a Balaton törvény hatálya alá eső terület). Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

43


Kerékpáros közlekedés A megyében a Balaton törvény területén kívül térségi szintű kiépített kerékpáros útvonal nincs. A kerékpáros turizmus a kisebb forgalmú közúton, a mellékutakon bonyolódik. A megye jelentős része domborzatilag csak részlegesen alkalmas kerékpározásra (talán ezért is épült a megye belső részein ilyen kevés kerékpárút), ezért a tervezés során különös tekintettel kell lenni a megye morfológiájára. A megye külső és belső közlekedési kapcsolatrendszerének értékelése A megye külső közúti közlekedési kapcsolatai a forgalom döntő hányadát lebonyolító főúthálózaton realizálódnak, mivel gyorsforgalmi úttal nem rendelkezik. Kelet-nyugat irányban a 8. sz. főút elvileg megfelelő kapcsolatot biztosít, de a még fel nem fejlesztett szakaszokon problémák jelentkeznek. Kapcsolatrendszerét erősen korlátozza a megye teljes déli határát lezáró Balaton, amely miatt az ország déli területeivel való kapcsolata nehézkesebb. Hasonló a helyzet a megyétől északra fekvő országrészekkel, ahol viszont az odavezető utak (82. és 83. sz. főutak) műszaki paraméterei csökkentik a kapcsolat színvonalát. A megyének a külső vasúti kapcsolatai jelentősen jobbak, mint a közútiak. Fontos hazai és nemzetközi vonalak haladnak át a megyén, amelyek a jelentősebb irányokban adnak kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok ma is megadják a lehetőségét a vasúti szállításnak, de inkább lehetőségként léteznek, mert a vasútvonalak műszaki állapota, illetve a vasúti teherszállítás általános helyzete nem jelent vonzó szállítási módot. A megye belső közlekedési kapcsolatrendszerét különböző szinteken vizsgálhatjuk, amelyeket az alábbi főbb viszonylatok értékelését jelentik: − a megyeszékhely és a kistérségi központok kapcsolata, − a kistérségi központok egymás közötti kapcsolata, − a kistérségi központok és a saját kistérségükben levő települések kapcsolata, − a települések egymás közötti (leginkább a szomszédos településekkel való) kapcsolata. A megyeszékhely és a kistérségi központok kapcsolata eléggé erősen függ a két település távolságától. A Veszprém körüli, viszonylag kisebb távolságban levő településgyűrűben levő kistérségi központok közúti kapcsolata a megyeszékhellyel jó. Várpalota, Zirc, Balatonfüred főúton, a legközelebb fekvő Balatonalmádi mellékúton, de igen rövid távolságon belül közelítheti meg Veszprémet. Ajka valamelyest nagyobb távolságra van, de a közelében haladó 8. sz. főút megfelelő kapcsolatot jelent. Pápa ugyan főúti kapcsolattal rendelkezik Veszprémmel, de a távolság már elég jelentős és a 83. sz. főút bakonyi átkelési szakasza tovább csökkenti a kapcsolat színvonalát és intenzitását. A kapcsolatot tekintve a legnehezebb helyzetben a két nyugati kistérségi központ, Sümeg és Tapolca van. A kistérségi központok egymás közötti kapcsolata a településközi munkamegosztás javítása érdekében szükséges. A teljesen, vagy nagyrészt főúton megtehető kapcsolat ugyan jónak minősíthető, de a kistérségi központok kapcsolatában legnagyobb probléma a távolság, amely szinte lehetetlenné teszi a napi kapcsolat kialakítását. Ezért javasolható az egymáshoz közel fekvő települések úthálózati kapcsolatának javítása és ezáltal az együttélés lehetőségének megteremtése, javítása. A kistérségi központok és a saját kistérségükben levő települések kapcsolata természetesen tükrözi a megye mellékúthálózatának állapotát. A megye kistérségi központjai többnyire régebben kialakult települések, így a vonzásuk következtében az őket a környezetükből közvetlenül megközelítő alacsonyabbrendű úthálózat általában jellemzően sugárirányú, így most jelentősebb hiányosság e tekintetben kevés tapasztalható. A települések egymás közötti (leginkább a szomszédos településekkel való) kapcsolata meghaladja a megyei terv mélységét. Ezek a kérdések inkább a településtervezés mélységében rendezhetők, kivéve, ha egy ilyen jellegű kapcsolattal nagyobb térség közlekedési kapcsolatai javíthatók. Jellemzően ilyen hiányosság a megyehatárok átjárhatóságát javító kapcsolatok fejlesztése és megyén belüli úthiányos térségek lehetőség szerinti kiegészítése. Hasonló problémakör a zsáktelepülések megtartása vagy felszámolása, amellyel a vizsgálat korábbi fejezete foglalkozik. Ezen utolsó témakör (települések egymás közötti kapcsolata) esetében a táj- és természetvédelem mellett a települések Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

44


élhetőségi viszonyait, funkcióit, valamint az igények nagyságrendje és a pénzügyi megvalósítás lehetőségei közötti igen bonyolult összefüggéseket kell komplexen mérlegelni. A települések egymás közötti kapcsolatában a vasúti közlekedés csak korlátozottan jelentkezhet a hálózati adottságok alapján. Az általában sűrűbb autóbusz közlekedés, az autóbuszvonalak által jobban feltárt települések és a tarifális problémák vonzóbbá teszik az autóbuszközlekedést a vasúti közlekedéssel szemben. Jellemző példa erre a megyeszékhely Veszprém esete, ahol az autóbuszpályaudvar a városközpontban van, míg a vasúti pályaudvar periférikus elhelyezkedése nem teszi vonzó alternatívává a rövid távú vasúti utazások esetében a vonatot. Természetesen van rá igény, de tömeges kereslet nincs a megyén belüli vasúti közlekedés iránt.

12. Környezetvédelem Jelen vizsgálat célja az, hogy megalapozza a megyei rendezési terv módosításának tervi munkarészeit, ezért a vizsgálati összefoglaló tartalmát elsősorban az határozza meg, hogy - a hatályos terv elfogadása óta eltelt kb. 5 év során bekövetkezett változásokra (azoknak is elsősorban területi vonatkozásaira) helyezi a hangsúlyt, - azokat a környezetvédelemmel összefüggő folyamatokat emeli ki, amelyek a területrendezési tervezés eszközrendszerével befolyásolhatók, - foglalkozik az elmúlt évek környezetvédelemmel összefüggő jogszabályi változásaival, amelyek a tervezést befolyásolják. A környezetvédelmi vizsgálat elkészítéséhez felhasználtuk „Veszprém megye környezetvédelmi programját”, és annak 2006-os felülvizsgálatát (BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.). A helyzetértékeléshez további információkat szereztünk a tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől, a megyei önkormányzat által rendelkezésre bocsátottakból és a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból. A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel, mert a vizsgálathoz szükséges adatok, információk beszerzése ezen struktúra szerint gyakorlatias/szokásos. Ugyanakkor már e vizsgálati részben is érezhető, hogy a környezetvédelmi problémák értékelése nem kielégítő színvonalú - nem tud kellőképpen rendszerszemléletű lenni - környezeti elemenkénti bontásban. A konfliktusok komplexebb elemzésére a B - KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK című fejezetben kerül sor. A megyei TrT módosítása tervi tartalmát a fent említett meghatározó tényezők közül a jogszabályi változások és az új jogszabály keletkezések is jelentős mértékben befolyásolták/befolyásolják. Jelen tervi egyeztetési dokumentáció felmérte ezen jogszabályokból fakadó következményeket, melyeket a tervbe beépítettünk és melyek következtében a területfelhasználási és övezeti tervlapok is jelentős mértékben módosulnak a hatályos tervhez képest. Érdekességképpen vizsgálati munkarészben a vonatkozó jogszabályok felsorolása mellé feltüntettük azok módosításainak számát 2005. év elejétől napjainkig, melyek nagy száma különböző következtetések levonására ad lehetőséget. Levegőtisztaság-védelem A levegő állapotára, minőségére vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisa és értékelése alapján a nagyobb városok levegőminőségi állapotát lehet vizsgálni, és megállapítható, hogy Ajka, Veszprém és Várpalota levegőjének szennyezettsége (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, PM10, szén-monoxid értékek) 2005 és 2008 között jelentősen nem változott, 2008-ben ugyanolyan minősítést kapott, mint 2005-ben. Veszprém és Ajka „jó” minősítésű, Várpalota - a PM10 (szálló por) miatt - csak „megfelelő”.


45


A gazdasági szerkezet átalakulásának, a környezetvédelmi jogi szabályozásnak, illetve az alkalmazott korszerűbb technológiáknak köszönhetően csökkent az ipari eredetű légszennyezés. Az Inotai Hőerőmű leállításra került, az Ajkai Hőerőmű kazánjait biomassza tüzelésre állították át, ennek következtében nincs jelentős légszennyező anyag kibocsátással üzemelő erőmű. 2007. október 30ától jelentős környezeti hatással járó ipari tevékenység csak a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelmények betartásával folytatható. A nagyobb ipari régiókban (Várpalota, Ajka térségében) a jelentős környezeti hatással működő üzemeket leállították, szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszerű, az elérhető legjobb technológiával üzemelő egységeket telepítettek, telepítenek. Az ipari szektorban megfigyelhető kedvező tendenciával ellentétben a közlekedésből származó légszennyezettség mértéke növekedett. A gépjárművek műszaki állapota, környezetvédelmi technológiai jellemzői javulnak, és a gépjárműpark átlagos életkora is csökkenőben van, ugyanakkor a közúti személy- és teherszállítás volumene olyan nagy mértékben nő, hogy összességében a légszennyezés jelentősebb, mint korábban. A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban az átmenő forgalommal terhelt települések belterületein okoz problémát. A települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik és a beépítés miatt nem biztosított az átszellőzés, az egészségügyi határértéket meghaladó koncentráció alakul ki. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szennyezett területek levegőjének minősége még nem hasonlítható Budapest egyes részein kialakuló nagy terhelésekhez, de a szennyezett területeken beavatkozásra van szükség. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X 7.) KvVM rendelet Ajka várost zónán kívüli városként jelöli meg. A rendelet - a megalapozó vizsgálatok és modellszámítások eredményei alapján - szerint a város környezeti levegőjében egyedül a szálló por koncentrációja haladja meg az egészségügyi határértéket. A rendeletben rögzített légszennyezettségi zónák közül a Székesfehérvár-Veszprém zóna érinti a megyét. Zaj és rezgés elleni védelem A települések beépített, és beépítésre szánt, védett területfelhasználású területein a környezeti zajterhelés meghatározó forrása az országos főutakon és vasúti fővonalakon folyó forgalom, illetve a települések belső közúti forgalma. A közúti forgalom növekedésével a belső területek terhelése folyamatosan nő, csúcsforgalom idején és üdülési időszakban kritikus. A megyei területrendezési terv elfogadása óta a tervezett elkerülők közül a pápai, tapolcai és márkói szakaszok megépültek, így ezeken a településeken a zaj- és rezgés-terhelés jelentősen csökkent, a levegőminőség pedig számottevően javult. Az ipari eredetű terhelés az elmúlt években csökkent a környezetvédelmi szabályozás szigorodásának eredményeként. A szabályozásnak megfelelni nem tudó üzemeket leállították, a megmaradóknak pedig be kell tartaniuk a szigorúbb követelményeket. Új üzemek létesítésénél a környezetvédelmi konfliktus kialakulásának megelőzésére szigorú engedélyezési eljárás van érvényben a telepítés helyének megválasztásától a technológia megválasztásáig. Vízgazdálkodás, vízvédelem Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve” (2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizeit jó ökológiai és kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kell hozni. Ennek eléréséhez Magyarország is vállalta a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) kidolgozásának kötelezettségét. A 2009-ben elkészült Országos VGT-ben (1127/2010. (V.21.) Korm. határozat) az alábbi tervezési alegységek érintik a megyét: 1-4 Marcal, 1-5 Bakony-ér és Concó, 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony, 4-2 Balaton közvetlen vízgyűjtő. A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt célját tekintve, mivel a vizek állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelmével, állapotuk javításával, így átfogóbb környezetvédelmi szempontrendszer érvényesül. Másrészt fontos jellemző, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és intézkedéseket határoz meg a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

46


kitűzött cél elérése érdekében. A területrendezési terv készítésével párhuzamosan készülő (stratégiai) környezeti vizsgálat biztosítja az ágazati és a területi terv összhangját. Az adatgyűjtés (az emberi tevékenységekből eredő terhelések, hatások számbavétele) elsősorban a 2004-2008 közötti évekre terjedt ki. Az adatok feldolgozása, a hatáselemzés országosan egységes módszertannal történt. A vizsgálatok elvégzését akadályozó (esetleg ellehetetlenítő) hiányosságok és problémák feltárásra kerültek. Bár a felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi monitoring programja kielégíti a VKI előírásait, az állapotértékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított intézkedési programok hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és programok bővítésére, megerősítésére van szükség. Felszíni vizek A felszíni vizek szennyezettségét adathiány miatt nem lehet pontosan meghatározni, a VGT készítése során a kémiai állapotról a tervezési terület egyetlen részén sincsenek adatok, a VGT térképein a tervezési terület minden vízfolyásán az „adathiány” jelzés található. Az ökológiai állapotra vonatkozóan is túlnyomórészt az „adathiány” megjegyzés szerepel, ahol pedig találunk értékelést, ott a víztest minősítése szerint nem éri el a jó állapotot (ebből valószínűsíthető, hogy a kémiai állapot sem jó), valamint sok helyen szerepel az „erősen módosított folyóvíz” értékelés. A vizek szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg egyre növekszik, csökkentése és megszüntetése fontos feladat. A probléma országos méretű, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei a Balaton vízgyűjtője és a karsztos területek. A települési szilárd hulladék felszíni vizekbe kerülése jellemzően lokális probléma, az illegális hulladék-elhelyezéssel függ össze. A szennyezés általában vízminőség-romlással is jár, de legalább esztétikai konfliktust okoz. Jelentős diffúz terhelést jelent a korszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megoldások miatt keletkező szennyeződés-bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz-elvezetés sok településen ma is megoldatlan, és a csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a települések burkolt felületeiről, az így összegyűlő víz pedig tisztítatlanul a felszíni vízfolyásokba kerül. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák és vegyszerek okszerűbb használatával és mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken, de továbbra is jelentős. Különösen a hegy- és dombvidéki, eróziónak kitett területek érzékeny területek érzékenyek. Az ipari eredetű szennyezés mértéke jelentősen csökkent az előírások és engedélyezések szigorodásával. A VGT vizsgálatai szerint a megyében található víztestek nagy része erősen módosított vízfolyásnak minősül. A hidromorfológiai beavatkozások újabb és újabb szabályozási műveleteket indukálnak, így a műtárgyak, a mederrendezés és egyéb vízjárást befolyásoló beavatkozások fenntartják, és egyre növelik a víztestek módosított jellegét. Felszín alatti vizek Veszprém megyében a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez okozza terület érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok felmérése országosan, s így a vizsgált térségben is megtörtént. A felszín alatti víztestek állapotának értékelésére vonatkozóan a VGT alapján megállapítható, hogy elsősorban a karsztvizek, másodsorban a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek állapota nem éri el a jó minősítést. A karsztvíz mennyiségi állapotának gyenge minősítése szinte a teljes tervezési területen érvényes, és a terv a gyenge minősítés okaiként a felszín alatti vízkészlettől függő ökoszisztémák vízhiányát, valamint a hasznosítható vízkészletnél nagyobb vízkivételt jelöli meg. A Veszprém és Várpalota környékén található víztest jelenleg jó minősítésű, de a gyenge állapot kockázatát hordozza, mert a vízkivétel mennyisége nagyjából megegyezik a hasznosítható vízkészlet mennyiségével. A kémiai állapot gyenge állapotának oka a sekély porózus és sekély hegyvidéki Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

47


víztestek esetében a felszíni víztestek szennyezettsége, valamint egyéb diffúz szennyeződés. A karsztvizek gyenge minősítésének okaként a Sümeg, Pápa, Herend térségében húzódó víztest esetében a diffúz szennyezés és a szennyezett ivóvízbázis került megjelölésre, Veszprém és Várpalota környékén pedig ezek mellett az ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés. A felszíni vizek alfejezetben leírt szennyező források, környezeti folyamatok érvényesek a felszín alatti vizek esetében is. Egyrészt azért, mert a leírt szennyező források a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik, másrészt pedig azért, mert a felszíni vizek szennyezése közvetve a felszín alatti vizek szennyeződését okozza. Az elműt öt évben a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása, a dögkutak megszüntetésének kötelezettsége, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának szabályozása, és a támogatásokkal ösztönző programok (pld. AKG) bevezetése a mezőgazdaságban. Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj szennyezettsége. Ezek a területek jellemzően az iparvállalatok tulajdonosainak birtokában vannak, és területükön megtörtént, vagy jelenleg is folyik a kármentesítés valamint a szennyezés alakulásának nyomon követése. Ivóvízminőség A Veszprém Megyei ÁNTSZ és a szolgáltatók által rendszeresen elvégzett vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a vízbázisok védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhetők. A megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott települések: Magyargencs és Várkesző. Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott települések: Bakonytamási, Borszörcsök, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamond, Kemeneshőgyész, Kispirit, Külsővat, Nagypirit, Nóráp és Vínár. Talaj- és földvédelem A Veszprém megyei talajokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a domborzati viszonyokból adódóan vannak – erózió által veszélyeztetett területek (a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén) és – mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence). A talaj védelme a felszíni és felszín alatti vizek védelmével szorosan összefügg, ezért e fejezet a vizekkel foglalkozó fejezetben leírtakkal együtt ad teljes képet. Veszprém megye területén a vizek védelme a karsztos területek és a Balaton miatt kiemelt figyelmet követel, és ez a figyelem a talajvédelemre is közvetlen hatással van. A talaj szennyezettsége az intézkedések hatására csökken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek minősége nem kifogásolható, a szennyezett ipari területeken pedig folytatódik a kármentesítés. A mezőgazdasági területek talajállapotának javításához hozzájárult a KvVM 2006-os akciója, melynek keretében Zala, Somogy és Veszprém megyékben 58 tonnányi „történelmi” növényvédőszer hulladék került begyűjtésére és ártalmatlanítására. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk A hulladékgazdálkodás átfogó keretszabályozását a 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény (Hgt.) adja meg. Az egyes tevékenységek és technológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb arányban szaporodott az elmúlt évtizedekben, mint a hulladékgazdálkodás eredményei. Természetesen Veszprém megye mentségére mondható, hogy helyzete gyakorlatilag nem rosszabb az országos átlagnál. Azt is meg kell említenünk, hogy az alábbiakban szereplő - ill. a vizsgálati munkarészben is már leírt - hiányosságok mellett jelentős eredmények is születtek, amelyek azonban még mindig nem elegendőek sem az EU, sem tágabb vagy szűkebb környezetünk, sem saját lelkiismeretünk megnyugtatása számára.


48


A vizsgálati munkarészben részletesen leírt ill. az azóta is folytatott adatgyűjtésekből megismert - és a több évtizedes erőfeszítések ellenére még mindig fennálló - hulladékkezelési hiányosságokból adódó többrétű „környezetszennyezési rendszerből” eredő problémákat és azok - e területrendezési tervvel szabályozható/befolyásolható - megoldásait próbáljuk ismertetni jelen fejezetben. A hulladékok léte miatt - ahogy azt az IPPC is felismerte - gyakorlatilag minden környezeti tényező veszélyeztetett, úgy mint - a levegő - pl. bűz terjesztése, - a talaj - pl. lúgok, savak bemosódása, - a termőföld - pl. hígtrágya nem megfelelő módon való kijuttatása, - a víz - pl. szennyvíz felszíni vízbe kötése, - a fauna - pl. mérgezett állati tetem más állat által való elfogyasztása, - a flóra - pl. illegális hulladéklerakás valamely védett természeti területen, - a lakosság - pl. a lakóterülethez közeli hulladékkezelő tevékenység miatt. Nem éppen tudományos, viszont gyakorlatias csoportosítása a hulladékoknak: - szilárd - a hulladék legmegszokottabb megjelenési formája, pl. kommunális szemét - folyékony - a legátlagosabb pl. a háztartások szennyvize - légnemű - a legkevésbé említett „hulladékfajta, pl. a légszennyező anyagok. E rövid - különböző csoportosítású - felsorolásokból is látszik, mennyire összetett gondolkodást és problémarendszer-kezelést igényel akár csak egyfajta szennyezés csökkentésének igénye. Az EUban és hazánkban egyaránt kiemelt figyelmet kap a probléma megoldásának kidolgozása, így sok terv foglalkozik a kérdéssel. A „Hulladék Információs Rendszer” adatai: Összes képződött hulladék Magyarország

Közép-dunántúli Régió

Veszprém megye

2005-ben nem veszélyes veszélyes összesen

24 202 782 t 2 167 203 t 26 369 985 t

3 567 352 t 634 072 t 4 201 424 t

900 377 t 428 510 t 1 328 887 t

2008-ban nem veszélyes veszélyes összesen

17 550 198 t 861 657 t 18 230 855 211 t

3 136 532 t 204 794 t 3 341 326 t

930 646 t 121 786 t 1 052 432 t


49


Szennyezett területek számbavétele


50


13. Energiaközművek Energiaközmű-infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése Veszprém megye az ország területének középső részén helyezkedik el, ezért területén országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó gerinchálózatok haladnak át. Ezek a gerinchálózatok egyrészt a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet, másrészt csak áthaladnak a területen helyfoglalási igénnyel. A gerinchálózatok jellemzően nagy állóeszköz értékűek, így helyüknek megváltoztatásának kicsi a realitása. A gerinchálózatokat, valamint azok biztonsági, illetve védőövezeteinek helyét, mint helyhez kötött adottságokat kell kezelni, így meghatározó elemek a megye térszerkezeti tervében. Veszprém megye területén korábban két jelentősebb közcélú energiatermelő bázis üzemelt, az egyik az Inotai Hőerőmű, a másik az Ajkai Hőerőmű. A két erőmű a múlt század közepén épült, mindkettő erőmű szenes tüzelésű volt, hőt szolgáltatott a környezetének és villamosenergiát termelt az országos hálózatra. Az Inotai Hőerőmű volt az első, amelyben szélkereket helyeztek üzembe villamosenergia termelésre. A bányászat leállításával ezek az erőművek elvesztették primer energiahordozó ellátásukat. A két hőerőmű a Bakonyi Erőmű Zrt. tulajdonában, kezelésében van. Az Ajkai Hőerőművet biomassza tüzelésre való átállásával tartották üzembe. Az Inotai Hőerőmű jelenleg üzemen kívül van. Az Ajkai Hőerőmű jelenlegi szerepe elsősorban nem a villamos energia piacon mivel kapacitása országos szinten nem tekinthető jelentősnek - hanem a környező város és iparterület hőenergia igényeinek kielégítésében vált meghatározóvá. Kombinált ciklusú gázturbina üzembe állításával tervezik az intenzívebb termelését újra elindítani, az Inotai Hőerőmű újraindítását is tervezik. A megyében üzemelő további hő- és energiatermelő bázisok közvetlen helyi energiaigényeket elégítenek ki. Meg kell említeni az egyre szaporodó szélkerekeket, amelyek a villamosenergia hálózatra termelnek, termelésük szorosan összefügg az időjárással, így alapellátásra kevésbé vehetők figyelembe. A megyében jelenleg 5 üzemelő szélkereket tartanak nyilván. Várpalotán egy, 2000-ben üzembe helyezett, 0,25 MW egységteljesítményű, Szápáron egy, 2005-ben üzembe helyezett, 1,8 MW teljesítményű, Csetényben kettő, 2006-ban üzembe helyezett, 2*2 MW teljesítményű és Pápakovácsiban egy, 2008-ban üzembe helyezett, 2 MW teljesítményű termel villamosenergiát, amelyet átveszi a szolgáltató. További szélkerekek elhelyezését is tervezik, erre pályázati támogatásra lehet pályázni. Jelenleg is folyamatban van ezirányú pályázat. Közcélú jelentősebb 50 MW-nál nagyobb kapacitású energiatermelő bázis, erőmű a megye vizsgált részén nem üzemel, szénhidrogén kitermelés sincs, így a fogyasztók energiaellátása jellemzően a megye területére érkező, azon áthaladó energiaközmű gerinchálózatokról történik. Ezek nyújtanak lehetőséget a megye egyes településein élők és üdülők korszerű energiaellátására, biztosítják a komfortos életkörülményt, a gazdasági életet megalapozó komfortos munkakörülményt és a termeléshez szükséges technológiai célú energiafelhasználás lehetőségét. A megye vizsgált részének jelenlegi ellátottságának értékelése a statisztikai nyilvántartás alapján készült. A korszerű és környezetbarát energiaellátás vezetékes energiahordozók alkalmazásával, illetve a megújuló energiaforrások igénybe vételével valósítható meg. Az energiaellátáshoz szükséges vezetékes energiahordozók közül a villamosenergiaellátás valamennyi település számára rendelkezésre áll, földgázellátás is, nyolc település (Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Pápasalamon, Pénzesgyőr) kivételével, valamennyi település ellátására kiépítésre került. A távhőszolgáltatás öt településen (Ajka, Pétfürdő, Várpalota, Veszprém, Zirc), a telepszerű többszintes beépítésű, illetve egyéb lakótelepek jellegű beépítés ellátására épült ki, de annak hőellátó rendszerére kapcsolódóan egyéb városrészek is, illetve intézmények is részesülnek távhőszolgáltatásban. A megye vizsgált részében a távhőellátásban részesülő lakások aránya nem is Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

51


jelentéktelen, mivel a lakásállományának 18,3 %-a, a központi melegvíz ellátásban részesülők aránya is 17,2 %. A lakások 61 %-a rendelkezik gázbekötéssel, ebből 52,5 % (57390 háztartás) a termikus (fűtés és használati melegvíztermelési) energiaellátásukat közvetlen gázfelhasználással oldják meg. A távhőszolgáltatással és a közvetlen gázfűtéssel ellátott lakások, a megye vizsgált részének a lakásállományának 70,8 %-ában biztosítják a komfort nyújtotta, automatikus üzemvitelű, környezetbarát hőellátás kényelemét, s a lakásállomány majdnem 30 %-ában kell egyéb, döntő hányadában hagyományos, nem vezetékes (szén, fa, olaj) energiahordozó felhasználásával, a kevésbé környezetbarát és folyamatos kezelést igénylő termikus (fűtési) célú energiaellátást igénybe venni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közhálózat (kiépített földgázhálózat) kínálata szinte valamennyi településen lehetővé tenné, hogy további ingatlanok hálózatfejlesztési igény nélkül rácsatlakozhatnának, de a könnyen beszerezhető nem vezetékes energiahordozó és az alacsonyabb komfort elfogadása, ezzel a takarékosabb életvitel, visszatartóan hat. Pl vannak települések, ahol a gázelosztó hálózat település-szinten kiépítésre került, hisz állami segítséggel is lehetett hálózatot építeni a település népességcsökkenésének a mérséklése édekében, s a rácsatlakozás mértéke mégis 20 % alatti. A megye vizsgált részének az energiaellátásában a megújuló energiaforrások hasznosítása néhány szélkerék és a szorványosan előforduló napkollektorok alkalmazásának, valamint az ajkai biomassza hasznosításának kivételével nem jellemző, így az energiamérlegben a jelenlegi szerepük minimális. A megye vizsgált részének térszerkezetét érintő meglevő energiaközmű infrastruktúra elemek Az ország energiaigényét döntően import és csak részben hazai energiahordozókkal elégítik ki. Az energiahordozó behozatal, az import vezetékes szállítórendszerek segítségével történik, a kőolaj és a földgáz csővezeték hálózaton, a villamosenergia nagyfeszültségű kooperációs szabadvezeték hálózaton keresztül érkezik. Az országon belül az energiaszétosztás a kiépített egységes országos alaphálózati (szénhidrogéneknél szállító és villamosenergia vonatkozásában átviteli hálózati) rendszerek segítségével megoldott. A hazai kitermelésű energiahordozók, valamint azok felhasználásával termelt energiát szintén az országos alaphálózati rendszerek segítségével szállítják tovább a felhasználókig. Az energiaigények kielégítésére szolgáló energiahordozók között meg kell említeni a megújuló energiaforrásokat is, amelyek ugyan helyi jelentőséggel bíró természeti adottságok és ma még hasznosításuk minimális mértékű, de távlatilag az ország nemzetközi vállalásainak teljesítésére az energiaellátásben a részvételük jelentősebb mértékű növelését kell megoldani. A megújuló energiahordozók közül a természeti adottságként hasznosítható geoenergiát (termálvízkincs és a földenergia), a szél- és a napenergiát kell említeni, valamint közvetve a biomassza hasznosítható, mint hasznosítható energiaforrást. A vizsgált Veszprém megye rész-területén áthaladó országos szállító és átviteli hálózati rendszerekről történő vételezéssel történik az energiaigények kielégítése, a helyi energiahordozók (megújuló energiaforrások felhasználásának ma még mérhető jelentősége alig van. Villamosenergia ellátás hálózati rendszerei A megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózathoz tartozó 400 kV-os nagyfeszültségű hálózatokat, valamint a 120 kV-os hálózat egyes szakaszait a MAVIR Zrt üzemelteti. A megye területén, de annak a Balaton törvény által érintett részén van a magyar villamosenergia rendszer egyik jelentős csomópontja a Litéri 400/120 kV-os alállomás. De az oda befutó, illetve induló átviteli hálózatok áthaladnak a vizsgált Veszprém megyei területrészen. A megye területén áthaladó: 400 kV-os nagyfeszültségű átviteli hálózat távvezeték elemei: Litér-Martonvásár, Litér-Hévíz, Litér-Győr, Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

52


Paks-Litér 120 kV-os nagyfeszültségű átviteli és szolgáltatói hálózat elemei: Százhalombatta-Várpalota (Inota), Várpalota (Inota)-Dunaújváros, Várpalota (Inota)-Kaposvár, Várpalota (Inota)-Oroszlány, Várpalota (Inota)-Litér (1), Várpalota (Inota)-Litér (2) Várpalota (Inota)-Litér (2) felhasítva Pét (kétrendszerű nyomvonal), Litér-Ajka, Litér-Hévíz (kétrendszerű nyomvonal), Litér-Hévíz felhasítva Veszprém (kétrendszerű nyomvonal), Ajka-Nyirád, Ajka-Hévíz, Ajka-Hévíz felhasítva Sümeg (kétrendszerű nyomvonal), Ajka OVIT-Ajka (kétrendszerű nyomvonal), Ajka-Győr, Ajka-Győr felhasítva Pápa (kétrendszerű nyomvonal), Ajka-Szombathely A megyében a villamosenergia szolgáltatást korábban az ÉDÁSZ Rt. biztosította, amelynek központja Győr volt. Ma a szolgáltatást a pécsi központú E.ON Hungária csoporthoz tartozó E.ON-ÉDÁSZ Zrt. biztosítja. Veszprém megyei fogyasztók villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja. A 120 kV-os hálózat táppontjai a megye vizsgált területrészén kívül eső, Hévízi és Litéri 400/120 kV-os alállomás, valamint az ajkai Bakonyi Hőerőmű és a várpalotai Inotai Hőerőmű (volt November 7. Hőerőmű) 120 kV-os kivezetései. A 120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a megye 120/35(/20)(/10) kV-os alállomásait, amelyek a megye területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthető. Az országos 120 kV-os alaphálózatból a villamosenergia vételezés lehetősége távlatilag is biztosított. A 120/35 kV-os alállomásról induló 35 kV-os gerinhálózat táplálja a kisebb térségek helyi 35/20 kV-os központjait. A 120/20, 120/10, ill. a 35/20 kV-os alállomásokról indul a települések ellátását szolgáló 20, illetve 10 kV-os gerinchálózat. A megye vizsgált részének villamosenergia ellátásának főbb bázis, ill. gócközpontjai: Ajka Ajka Timföld Várpalota (Inota) Nyirád bauxitbánya Pápa város Pápa OVIT Pét NIKE Sümeg Várpalota Veszprém Veszprém lakótelep Veszprémvarsány Zirc Az alállomásokról induló középfeszültségű (35, 20, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit. A megye területén áthaladó és az alállomásokat bekötő nagyfeszültségű (400 és 120 kV-os) átviteli hálózat oszlopokra szerelten kerültek kivitelezésre. A középfeszültségű (35, 20 kV-os) hálózatok általánosan oszlopokra szerelten haladnak. A 20 és 10 kV-os közép- és a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatok a nagyobb városok szűkebb városközpontján és a lakótelepeken földkábelbe fektetve, azon


53


kívül oszlopokra szerelten épültek. Az oszlopokra szerelt középfeszültségű hálózattal felfűzött állomások jellemzően oszlopállomások. Villamosenergia ellátás vonatkozásában foglalkozni kell a villamosenergia ellátás hálózatának és létesítményeinek megjelenési módjával is. A műszaki lehetőségek 0,4-120 kV-os hálózatig (benne a 120 kV-os hálózat is!) a vezetékek oszlopokra fektetését, vagy földkábeles elhelyezését is egyaránt biztosítják. Szénhidrogén ellátás hálózati rendszerei A megye területén áthaladó országos alaphálózati rendszerhez tartozó szénhidrogén szállító hálózatokat a MOL csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt üzemelteti. A szénhidrogén szállító hálózati rendszerek közül a nagynyomású földgázszállító hálózat néhány nyomvonala érinti Veszprém megye vizsgált területrészét. A megye területén áthaladó földgázszállító hálózati rendszerhez tartozó távvezeték elemei: Balatonfűzfő-Papkeszi-Ősi-Nádasladány-Székesfehérvár-Kápolnásnyék, Papkeszi-Nádasladányból bekötés Pétre, Balatonfűzfő-Papkeszi-Mezőszentgyörgy, Balatonfűzfő-Ajka-Jánosháza, Jánosháza-Tapolca, Ajka-Győr Szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti a megye területét. A megye földgáz szolgáltatási szempontból a KÖGÁZ Rt. szolgáltatási területéhez tartozott, amelynek központja Nagykanizsa volt. Ma a szolgáltatást az E.ON Hungária csoporthoz tartozó E.ON-KÖGÁZ Zrt. biztosítja, amelynek központja Pécs. A megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. Veszprém megye vizsgált területrészén üzemelő átadóállomások, mint bázishelyek a következők: Várpalota, Pétfürdő. Berhida, Papkeszi, Veszprém I. Veszprém II, Herend, Ajka, Devecser, Jánosháza, Tapolca, Pápa, Vanyola, Lovászpatona közigazgatási területén. A gázátadónyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy-közép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a nagy-középnyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagy-közép-, vagy középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású foldgázzal lehet a fogyasztói igényeket kielégíteni. Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson került kiépítésre.


54


A földgáz komplex hasznosításával automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, teljes komfortot nyújtó termikus energiaellátás (fűtés, használati melegvíz termelés, főzés) biztosítható. A megye vizsgált területrészén nyolc település nem rendelkezik jelenleg kiépített gázhálózati kapcsolattal. Ezek a települések vezetékes gázellátás vonatkozásában ellátatlan. Meg kell jegyezni, hogy az infrastruktúra településfejlesztő hatását elemző kutatások a vezetékes gázellátást tekintik az egyes települések népességmegtartó képességét segítő közműágnak, amelyek által biztosított és gazdasági szempontból is fenntartható automatikus üzemvitelre alkalmas, kezelést nem igénylő termikus hőellátás az idősek helyben maradását lehetővé teszik és a fiatalok elvándorlását fékezik. A statisztikai adatok elemzése ezeknél a településeknél ezt igazolják is, így vezetékes gázellátásának kiépítése indokolt lenne. Távhőellátás hálózati rendszerei A megye vizsgált részében távhőellátás öt településen (Ajka, Pétfürdő, Várpalota, Veszprém, Zirc) üzemel. Az összesen 20.050 távhőellátással rendelkező lakás döntő hányada kb 15.000 Ajkán és Veszprémben. A távhőellátás hőbázisai helyi kazánházak-fűtőművek, fűtőerőművek. A kazánházak primer tüzelőanyaga jellemzően a földgáz, néhány közülük korábban szén, illetve olajtüzelésű volt, törekedtek azok földgázra való átállítására. A hőbázistól primer gerincvezeték épült, amelyről a helyi hőközpontok ellátása történik. A hőközpontokból induló szekunder hálózatokról történik a közvetlen fogyasztói hőellátás. A hőtermelés, a hőelosztás településen belüli energiaközmű infrastruktúra elemként fordul elő, így a megye térszerkezetét érdemileg nem érinti. Nem vezetékes és megújuló energiahordozók A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, a fa, az olaj, a PB, valamint a megújuló energiahordozók. A megyében a közvetlen lakossági célú nem vezetékes energiahordozók használata ma még jellemző, s ezek hasznosítása hosszabb távon is fennmarad különösen a vezetékes gázellátással nem rendelkező településen. A nem vezetékes energiahordozó beszerzési helyek településen belüli telepek, kereskedelmi üzletek. A megújuló energiaforrások, a nap, a szél, a föld energiája helyi létesítményekkel hasznosíthatók. Az ezirányú természeti adottságokat feltáró tanulmányok alapján a napenergia hasznosítására jelentősebb mértékben a megye déli részén nyílik lehetőség, elsődlegesen a Balaton vízgyűjtőjére eső településeken, illetve az ahhoz közeleső vizsgált településeken. A szélenergiára vonatkozóan a meteorológiai felmérések szerint 50 m magasságban, illetve afelett viszont szinte az egész megye területén adott a lehetőség a szélenergia gazdaságos hasznosítására. A nem vezetékes energiahordozók, a megújuló energiahordozók hasznosítása településen belüli, egyedi ingatlanonkénti alkalmazásban fordul elő, így a megye térszerkezeti tervét érdemileg nem érinti.

14. Vízi-közművek, vízgazdálkodás Vízi-közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése Veszprém megye vizsgált részének vízgazdálkodási feladatait alapvetően meghatározzák a vizsgálatban feltárt geológiai, hidrológiai és topográfiai, valamint meteorológiai adottságai. A megye hidrológiai adottságait a felszín alatti vizek, a talajvizek, az artézi vizek, a karszt vizek és a felszíni vizek határozzák meg. Az artézi vizek legfőbb előfordulási területe a Marcal medence és a Balaton felvidék, a Tapolcai medence. A mélyebb rétegben található artézi vizek kevésbé érzékenyek a felszínről érkező, beszivárgó szennyeződésre, a magasabban fekvő rétegekbe nyúló artézi vizek, a természetes védőréteg hiányából érzékenyebbek a külső szennyeződésekre. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

55


Veszprém megye legfontosabb típusú felszín alatti vize a karsztvíz. A megye, de még a szomszédos megye vízellátásának is az alapját szolgálja. A karszt sok helyen fedetlen. A nagykiterjedésű nyitott karszt a szennyeződésekre nagyon érzékeny. A készletek a beszivárgó esővizekből és az állandó, vagy periodikus vízfolyásokból töltődik. A felszíni vizek minősége így nagyon befolyásolja a karsztvíz minőségét. Felszíni vizek vonatkozásában a megye vizeinek végbefogadója a Duna, így közvetve a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A megye vizsgált területrésze (a Balaton vízgyűjtőjén kívüli területrész) három vízgyűjtő körzetre oszlik, a Rába-Marcal, a veszprémi Séd-Nádor és a Cuha vízgyűjtőjére. A megye vizsgált területrészén még egy kisebb rész vízgyűjtő terület határolható le, a Gaja folyó körzetében. A Gaja a Séd-Nádor körzetéhez kapcsolva vizsgálható. Veszprém megye településeinek vízellátására az egészséges vezetékes ivóvízellátás az utóbbi 20 évben helyi, vagy regionális vízbázisra támaszkodva kiépült. Ma a megye vezetékes vízellátás vonatkozásában, mivel minden település rendelkezik vezetékes ivóvíz ellátással teljesen ellátottnak tekintendő. A térségben vízellátás vonatkozásában a vízbázis védelme jelent kiemelt feladatot. Az érzékeny vízbázisok felmérése országosan, s így a vizsgált térségben is megtörtént. A nyílt karsztos adottsága eredményezi a terület érzékenységét. Az érzékeny területekre országos felmérés készült, amely eredményeként tervszerűen foglalkoznak a védelmi feladatok megoldásával. A felszín alatti vizek minőségi védelme érdekében szükséges a felhagyott, tönkrement vízbeszerzési helyek, elsősorban fúrt kutak szakszerű eltömése, a bányagödrök, hulladéklerakás helyetti rekultivációja, bányatavak óvatos (nem többcélú) hasznosítása. Utóbbi esetben kerülni kell a nyílt talajvíz szervesanyag terhelését. Ezeken keresztül ugyanis komoly szennyeződés érheti a védett rétegvizeket. A szennyvizek talajba szikkasztásának a felszámolása is nagyon fontos. A szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés kérdésének a rendezésében is az elmúlt két évtizedben lényeges előrelépések történtek. A szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése területén ennek ellenére még jelenleg is a megyében jelentős hiányosságok vannak, hisz ma is 72 olyan település van, amelyen még nincs kiépített közcsatorna. A nem csatornázott településeken és az ugyan csatornázott, de egyes közcsatornára nem csatlakozó ingatlanokból Veszprém megye vizsgált 3 területén, jelenleg naponta átlagosan 4800 m szennyvíz szikkad a talajba, amely veszélyezteti a karsztvíz bázist, de valamennyi egyéb vízbázist is. Ezért a szennyvíz közcsatornával történő összegyűjtése, és szennyvíztisztító telepen történő kezelése mielőbb megoldandó feladat. A vízgazdálkodás körében meg kell említeni a településeken az épített környezetben a legkevésbé megoldott közműellátást, a csapadékvíz elvezetésének jelenlegi hiányosságait, amelyre a térség topográfiai adottságaira tekintettel fokozottabb szükség lenne. Általánosan jellemző a nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, amelynek kiépítettsége is nagyon hiányos. Vízellátás hálózati rendszerei A vízellátás az elmúlt évtizedekben kormány program eredményeként, a szükséges állami támogatás biztosításával kiépült. Ma a megye vizsgált részén fekvő valamennyi település rendelkezik vezetékes ivóvíz ellátással, s a megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os. Az ország, s benne Veszprém megye is vízgazdálkodási szempontból - földrajzi elhelyezkedése következtében - vizekben gazdagnak tekinthető. A kommunális, az ipari és mezőgazdasági célú ivóés iparivíz minőségű vízellátás is teljes mértékben hazai vízbázisokról kielégíthető. A települések vízellátása részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, mint helyi vízbázissal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát.


56


A statisztikai adatok elemzése összesítve azt jól mutatja, hogy vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése (jelenlegi vízellátottság 98,3 %) , a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik, amely az általánosan terjedő elszennyeződés következtében egyre nehezebben biztosítható. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. Veszprém megye vízbeszerzési lehetőség tekintetében kedvező adottságokkal rendelkezik. A megye legnagyobb része a Bakony hegység és a Balatonfelvidék területére esik. A Bakony a Dunántúli középhegység legnagyobb és geológiai szempontból legteljesebb tagja, vízföldtani szempontból rá is és a Balaton-felvidékre is jellemző a karbonátos kőzettömege hasadékrendszerében tározódó karsztvíz kincs. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye vizsgált területrészén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez képest elenyésző mennyiségű. (A megyében a Balaton törvény által érintett települések ellátására felszíni vízkivétel is történik, ez az un Balatoni vízkivétel.) A megye területén korábban jelentősebb bányaművelést végeztek és ez veszélyeztette a felszín alatti vizeket. A bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, ami források elapadását és a Hévízi tó vízháztartásának felborulását eredményezte. A problémák megszüntetésére a vízkiemelést megszüntették, ami után a karsztvízszint lassú emelkedése következett be. Veszprém megye vizsgált területrészén levő települések döntő hányadának vízellátását három jelentősebb regionális vízmű szolgáltatja, a Bakonykarszt Zrt.(125 település), a DRV Zrt. és a Pápai Víz és Csatornamű Zrt (39 település), a többi település vízellátása egyedileg megoldott, jellemzően saját vízbeszerzéssel rendelkezik és maga a település üzemelteti a vízellátó rendszerét, esetleg kistérségi rendszerként egy-két település működik együtt. A három nagy szolgáltató részben regionális hálózatról látja el a településeket, de vállal úgy is szolgáltatást, hogy önálló vízművel rendelkező településen is vállalja a vízmű és a hálózat üzemeltetését. A távlatilag kielégítendő vízigények részben a területfejlesztés során prognosztizált új igényekből, részben a már meglevő fogyasztók igény növekedéséből tevődnek össze. A megye vizsgált részében a lakosság által vételezett ivóvíz 2008. évben 8965 ezer m3 volt. Az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás 90 l/fő,nap volt. A várható vízfogyasztás 120-150 l/fő,nap közé várható, ez jelzi, hogy nagyobb távlatban a víztakarékosságra törekedve is a jelenlegi vízfogyasztás kb 30 %-os növekedése várható. A várható távlatban kielégítendő igényeknél így az új fejlesztési javaslatoknál várható igényeken felül a meglevő fogyasztók igénynövekedését sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az igénynövekedés bázis oldalról várhatóan kielégíthető lesz, de a regionális hálózati rendszer átfogóbb fejlesztési igényével kell számolni. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés Az elmúlt évtizedekben kiépített vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan lényegesen megnőtt a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fontos feladat. A szennyvízgyűjtés és kezelés problémájának megoldatlansága, valamint a keletkezett szennyvizek jelentős hányadának még ma is kezeletlenül a talajba szikkasztása, az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. A vízügyi ágazat az közelmúltban a korábbi vezetékes ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, kormánytámogatás segítségével bonyolította a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van folyamatban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megye vizsgált 144 településéből 72 település nem rendelkezik szennyvíz közcsatorna hálózattal, szerencsére a közcsatornával nem rendelkező települések kisebb lakosszámúak, így Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

57


figyelembe véve a már csatornázott településeken is a közcsatornára nem csatlakozókat is csak 19 %-a a lakosságnak, akiknek szennyvíze jellemzően talajba szikkasztásra kerül. A fejlesztési igényeket elsődlegesen a veszélyeztetett vízkészlet védelme határozza meg. Ezért a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott településeknek a teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetését és annak szennyvíztisztító telepen történő tisztítását mielőbb kéne megoldani. A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a legnagyobb befogadói a Séd, a Marcal és a Balaton. A talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződést tovább fokozta a településeken elszikkasztott szennyvízmennyiségen túl, annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezve. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megye szinte teljes területe az ivóvízbázisán, a karszt összlet területére esik, és mivel a karsztvíz az utánpótlását a felszín felől kapja, a szennyvízszikkasztás a megye vízbázisát veszélyezteti. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A megye topográfiai adottságából eredően vízfolyásokban, vizes felületekben, tavakban rendkívül gazdag, természeti adottságából eredően a megye kellő mennyiségű csapadékvizet is kap. A vizek elvezetését döntő hányadban természet alakította vízfolyások, s az azokat kiegészítő mesterséges víztározók és vízelvezető rendszerek biztosítják. A felszíni vízrendezés probléma körébe tartoznak a megye területén haladó vízfolyások, patakok, árkok, erek mellett a településeken belüli (belterületi) csapadékvíz levezetési feladatok is. Rendezett, hidraulikailag méretezett csapadékvíz elvezetésre szolgáló kiépített hálózat (akár zárt, akár nyitott) jelenleg általánosan csak a nagyobb településeken beépített területén, vagy, annak is csak egy részén található, kisebb településeken legfeljebb a központjában. A települések döntő hányadán részben a természet, részben az érintett ingatlan tulajdonosok, vagy az útépítés során kialakított nyílt árkok fogadják be a csapadékvizeket, amelyekből a továbbvezetés hidraulikailag méretezett módon nem nagyon megoldott. A vízelvezetésre kialakult, illetve kialakított rendszert sokhelyütt feliszapolódott árkok, árok-szakaszok alkotják. A feliszapolódott nyílt árkok a település arculatát mindig rendezetlenné teszik. Még a kezelt, fokozottan karbantartott virágosan szegélyezett árkok is csak a virágzási időben, az év max. egy-harmadában tudnak javítani a látványán. A települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz, egy 10-15 perces zápor esetén kedvezőtlenebb összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről és folyik a felszíni vizeken keresztül a befogadóba, mint amilyen szennyezést a szennyvíz a talajvízen keresztül juttat a felszín alatti vizekbe. Ezért a közeljövőben kiemelt feladatként kell kezelni a csapadékvíz elvezetésének, tisztításának kérdését is. Csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózattal az összegyűlő csapadékvizeket a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba kell továbbvezetni. A befogadó patakok, a folyók vezetik a vizeket tovább a végbefogadóba, amelynek a Duna tekinthető. A megye területe négy (Balaton, Marcal, Séd-Nádor, Cuha) vízgyűjtő területre osztható, a megye vizsgált területrésze, a Balaton vízgyűjtőjén kívüli, így az három vízgyűjtő területre tartozik. Valamennyi vízgyűjtő végbefogadója a Duna. A Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: Lesence patak Kétöles patak Tapolca patak Eger-víz Burnót patak A Rábába torkoló Marcal vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

58


Torna Hajagos Bitva Gerence A Séd-Nádor vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: Veszprémi Séd Péti-víz A Cuha vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyás: Bakony-ér-Cuha

Szinte valamennyi vízfolyás szállítóképessége korlátozott, így a településrendezési tervek keretében, azok helyi építési szabályzatában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nagyobb területre (akár 5000 m2) kiterjedő új beépítési javaslat esetén a vízelszállítás lehetőségét meg kell vizsgálni a vízgyűjtőre kitekintéssel, s ha a víz továbbszállítása nagy biztonsággal a vég befogadóig nem oldható meg, akkor a helyi víz-visszatartás kiépítésével lehet a vízgyűjtő területén az elöntés veszélyt kizárni. A megyében a zavarmentesebb vízelvezetés érdekében 5 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből 3 (Lesencei nádas mező, Balatonhenyei tározó, Lovasi tározó) a Balaton vízgyűjtőjére esik, s 2 esik a megye Balatoni vízgyűjtőjén kívüli területre. Az egyik a Nagyteveli tározó rendszer, amely két tározó tóból áll. Ezt 1981-ben adták át a Pápai Bakony ér tehermentesítésére, a vízgyűjtő területéről lefutó vizek okozta árvízi hozam csökkentésére. Az I. tározó 1450 ezer m3 víztároló kapacitású 30 ha vízfelületre kiépített a II. 5 ha vízfelületre kiépített. A másik a Devecseri tározó, amelyet 1978-ban létesítettek a Csigere patak völgyében, amely a Torna patakba torkolló, s a Marcal vízgyűjtőjét tehermentesítő tározó. Létesítésekor öntőzési célú hasznosítása volt az elsődleges, ma az árvízi vízhozamok csökkentésében van döntő szerepe. 66 ha-os vízfelületével tároló kapacitása 2380 ezer m3. Veszprém város zavartalanabb vízelvezetésére már három helyi kisebb záportározót létesítettek. Ezek:

település

Veszprém Veszprém Veszprém

vízfolyás

Veszprémi Séd mellékága Veszprémi Séd mellékága Veszprémi Séd mellékága

tározó neve

Keleti záportározó Nyugati záportározó Fejesvölgyi záportározó

max vízszinthez tartozó víztároló térfogata m3ben 6200 5200 5700

A megye területéről a vízelvezetés javítására, a befogadók tehermentesítésére, a vízügyi ágazat további, kisebb kapacitású záportározók létesítését tervezte. Ezek a víztározók a következők:

település


vízfolyás

tározó neve

max vízszinthez tartozó víztároló térfogata m3-ben

59


Porva Porva ér mellékága Porva (1) 31500 Porva Porva ér mellékága Porva (2) 44800 Ajka Széles víz Rendeki 112000 Kislőd Kis-Torna Kislődi 26000 Városlőd Torna patak mellékága Városlődi (1) 10800 Városlőd Torna patak mellékága Városlődi (2) 11000 Szentgál Cinca patak Szentgáli 28000 Herend Veszprémi Séd mellékága Herendi (1) 41600 Herend Veszprémi Séd mellékága Herendi (2) 28600 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (1) 18700 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (2) 10000 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (3) 47000 Lesenceistvánd Csengő árok Istvándi 27000 Lesencefalu Lesencepatak mellékága Lesencei (1) 16800 Lesencefalu Lesencepatak mellékága Lesencei (2) 23000 A döntött betűs sorokban azok a záportározók szerepelnek, amelyek a megye déli részére, a Balaton vízgyűjtőjére tervezett. A megyében az egyetlen folyó a Rába, amely jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, s ezek nagyobb árhullámokat okoznak. A nagyobb árhullámok mederben tartására földgát épült, így a megyét érintő árvízi veszélyeztetést nem okoz. A Rába medre és a gáttest közötti terület hullámtér, s annak megfelelően lehet a terület hasznosítását tervezni. A KDV-VIZIG területén belvízvédekezési igény csak helyi jelleggel jelentkezik. Az egyes települések mélyebben fekvő részein fordul elő, belvizes terület, de ezek kezelése település szintű feladat. A vizes adottságok kapcsán meg kell említeni a megye területén a sportolási célú, illetve szabadidős célú hasznosítást szolgáló vízfelületeket, a horgásztavakat. Horgászati célú tavak: Grábler-tó (Várpalota), Városlőd Karthausi-tározó, Várpalotai bányatavak, Várpalotai Beszálló-tó, Várpalotai Fenyves-tó, Nagyteveli víztározó, Nagyteveli víztározó II., Pápai téglagyári agyaggödör, Pápateszéri-tó, Gannai tó, Rókadombi horgásztó, Strandi-tó Borsosgyőr, Borsosgyőri agyaggödrök, Szarvas-tó, Széki-tó, Marcali Egyházaskeszőtől Marcaltőig , Nagybirkás horgásztó, Nagybivalyos-horgásztó-Várpalota, Darvas-tó, Fenyvestó Őskü, Hajmáspusztai horgásztó, Halimbai Kis-tó, Halimbai Nagy-tó, Herendi bányatavak, Inotai víztározó, Kádártai Bányató, Kádártai Tanki-tó, Kálvária-völgyi víztározó, Karszt horgásztó (Bánta-puszta)

15. Elektronikus hírközlés Elektronikus hírközlés vizsgálatának összefoglaló értékelése 1990-ig a távközlési feladatokat a Magyar Posta látta el. A feladatait 1990-ben, kormányrendelet alapján, három önállóan gazdálkodó szervezetre osztotta: a távközlést a MATÁV Rt., a műsorszórást az Antenna Hungária Rt. és a hagyományos postai funkciókat a Magyar Posta Rt. látta el. A hagyományos postai tevékenységet ma is a Magyar Posta látja el, de úgy a távközlés, mint a műsorszórás azóta több szereplős lett. A legnagyobb hányadát a szolgáltatásnak a Magyar Telekom Zrt és az Invitel Zrt látja el. A hírközlési szolgáltatás magába foglalja a távközlési és a műsorszórási szolgáltatást is, amely szolgáltatások részben vezetékes, részben vezeték nélküli hálózati rendszeren keresztül történnek.


60


Az elmúlt években a hírközlési szolgáltatás rohamosan fejlődött, ma már valamennyi településen pl a vezetékes távközlési szolgáltatás teljes körűen megoldott, hiszen valamennyi igény kielégített. A nem vezetékes távközlési szolgáltatás Veszprém megye vizsgált településein nem teljeskörű, mivel a topográfiai viszonyok további antennák elhelyezését igényelnék ahhoz, hogy a településen kellő lefedettséggel a szolgáltatást biztosítani lehessen. Vannak vezetéke nélküli távközlési szolgáltatók, akik egyes településen nemcsak beltéri, de még kültéri lefedettséggel sem állnak rendelkezésre. A műsorszóráshoz a kedvezőbb vételi lehetőséget nyújtó kábel TV szolgáltatás nem áll minden település számára rendelkezésre, ezeken a településeken helyi egyedi antennák segítségével oldják meg a műsor vételt. A statisztikai nyilvántartás mindössze két települést jelöl, amelyben a vezetékes távközlés nem épült ki a mai napig, az egyik Lókút, a másik Nagyesztergár. A megye vizsgált településeinek vezetékes ellátottsága 65,9 %, ezzel az igények kielégítettek. A kábel TV szolgáltatás még 65 település ellátására nem épült ki, de ahol kiépítésre került ott az igénybevétele meghaladja a vezetékes telefonellátottság mértékét. Így annak ellenére, hogy 65 településen nem üzemel kábel TV szolgáltatás, a megye vizsgált településeinek átlagos kábel TV ellátottsága 62,3 %. A megye vizsgált részének térszerkezetét érintő elektronikus hírközlési elemei Vezetékes hírközlés térségi rendszerei Magyarországon a megépült távközlési hálózat helyközi tranzithálózatból, másik nevén távközlési gerinchálózatból és a primer körzeti hálózatokból áll. Az országos digitális gerinchálózatnak Veszprém megye területén átmenő: - a Székesfehérvár -Veszprém -Tapolca - Keszthely, - a Veszprém - Zirc - Győr, - a Veszprém - Balatonfüred - Tapolca elnevezésű optikai kábel, valamint a - a Veszprém - Városlőd - Pápa és - a Pápa - Győr elnevezésű koaxiális kábel fűzi fel Veszprém megye primer központjait. A helyközi tranzithálózat a tranzit funkciót ellátó primer központokat, a szekunder központokat és a nemzetközi központot köti össze egymással. A Veszprém megyei primer körzetek a Nyugat-Magyarországi Hírközlési Felügyelet alá tartoznak. Veszprém megye primer körzetei a távközlési rendszer hierarchiájában a primer feletti síkban a Székesfehérvári szekunderközpontnak vannak alárendelve. A Veszprémi, a Tapolcai és a Pápai primer körzet a székesfehérvári szekunder központhoz besorolt Székesfehérvár és Dunaújváros primer központokkal együtt alkotja a Székesfehérvári szekunder területet. A helyközi tranzit hálózat alatti sík a primer központot a körzet helyi központjaival összekötő primer körzeti hálózat. A helyi távbeszélő központhoz csatlakozó helyi hálózat és a végberendezések együttesen alkotják az előfizetői hálózatot. A megye területén, a primer körzeteken belül az irányítás rendjét, besorolását az optikai hurkokból álló körzethálózat képezi. Jelentős az előrehaladás a felzárkózó 49. és 50. primer körzetben. Megépült a digitális rendszerű körzethálózat. A digitális hálózat anyagát tekintve fényvezető(optikai) kábel, koax, PCM stb. A megépült távközlési hálózatok jellemzően az utak szabályozási szélességén belül, az útburkolatot kísérő zöldsávban ill. a járdában és a vasútvonalak nyomvonalát követően vannak vezetve. A műsorszórásra kábel TV szolgáltatók állnak rendelkezésre. Ez a szolgáltatói kör sem homogén, településeken belül is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az általuk kiépített hálózat csak a városok központi belterületén került föld alatti elhelyezéssel kivitelezésre, ma általánosabb a föld feletti nyomvonal építés.


61


Vezeték nélküli hírközlés térségi rendszerei Veszprém megye területén a vezeték nélküli szolgáltatás a mikrohullámú rendszer részeként üzemelő mikrohullámú állomások biztosítják. A legjelentősebb állomások: Kab-hegyen, Veszprémben és Taliándörögdön (amely nem tartozik a vizsgált települések közé) üzemelnek. A mikrohullámú összekötés két pontja között az üzembiztos működéshez az optikai átlátást kell biztosítani. Ezért területfelhasználási szempontból a mikrohullámú állomások közötti összekötés védősávjában korlátozási értékekkel számolni kell a továbbtervezés során. A magassági építéskorlátozási értékek -a domborzati viszonyok függvényében- a megengedhető maximális magasságokat jelentik a mindenkori talajszinttől számítva. A gerinc-mikrohálózatához tartozik a Taliándörögd ÜFA-Kab-hegy-Rábaszentandrás mikrohullámú összekötés, melyen kívül a tervezési területen a Kab-hegy-Veszprém és a Kőris-hegy-Győr mikrohullámú összekötés is építéskorlátozási sávval veendő figyelembe. A Rábaszentandrás-Kabhegy-Taliándörögd ÜFA mikrohullámú összekötés védősáv korlátozási értékeit: a részletes vizsgálati dokumentáció tartalmazza. Veszprém megye területén további mikrohullámú összekötés védősávját kell figyelembe venni, amelyek ugyancsak korlátozást jelentenek területfelhasználási szempontból, melyek a következők: -Kab-hegy - Pápa - Rábaszentandrás -Kab-hegy -Veszprém -Kab-hegy -Siófok -Kab-hegy-Balatonboglár posta mikrohullámú összekötés. Vezeték nélküli szolgáltatáshoz a kellő lefedettség biztosítására több antennát üzemeltet a T-Mobil, a Pannon-GSM és a Vodafon is. Ennek ellenére jelenleg a terület topográfiai viszonyai miatt több településen a szükséges lefedettség, még a szabadtéri lefedettség sem áll rendelkezésre, így valamennyi szolgáltató további antennák elhelyezését szeretné a szolgáltatási lehetőségének biztosításához. A rádió és a televízió műsorának sugárzását Veszprém megyében Kab-hegyen rádió és TV adó és a Bakony hegységben hat TV átjátszó adó segíti. Az adókat magas pontokra telepítették A mikrohullámú összeköttetéseken keresztül történik a Kab-hegyi gerincadóhoz a moduláció eljuttatása, melynek kiemelt szerepe van a szolgáltatás minőségének biztosításában. A TV átjátszók biztosítják a Bakony-hegység "beárnyékolt" területein -a Kab-hegyi gerincadó által ellátott területen belül- a TV adások jó vételi lehetőségét. A műsorszórásban és az adatátvitelben résztvevő mikrohullámú állomások és adók Veszprém megyében Adók telepítési helye Védőövezetük TV és rádió gerincadó Kab-hegyi adó R=1,0 km TV átjátszók - Bakonybél R=100 m - Bakonyszentkirály ‘ R=100 m (Csesznek külterületén) - Bakonyszentlászló ‘ R=100 m (Veszprémvarsány külterületén) - Dudar R=100 m - Zirc R=100 m - Pénzesgyőr R=100 m Mikrohullámú állomások - Kab-hegyi adó - Kőrishegy (Bakonyszücsi külterületén) -Veszprém Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

62

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás Űrtávközlési Földi Állomás - Taliándörögd ÜFA ‘A besugárzási területről lettek megnevezve

R=2,6 km

16. Tájterhelés és tájterhelhetőség Az erdőgazdasági és a mezőgazdasági térségek vizsgálata a tájszerkezeti - tájhasználati adottságok mellett a terhelési és terhelhetőségi összefüggések meghatározására is kitért. Ezen elemezések kiegészültek a megye táj- és természetvédelmi, továbbá környezetvédelmi helyzetének, adottságainak értékelésével. A részletesen vizsgált tájterhelési és terhelhetőségi tényezők összefoglaló kartogramja:

A táji adottságok, tájterhelési és terhelhetőségi tényezők vizsgálata jelen tervfejezetben elsődlegesen a mező- és erdőgazdasági tájhasználati módok és tájszerkezet leírására és elemzésére terjedt ki. Ezekhez felhasználtuk a megyei terv készítéséhez rendelkezésünkre álló adatbázist, valamint az OTRT jogszabályi- és tervanyagát. A fenti összefoglaló ábra együttesen tartalmazza a vizsgálat során számbavett legfontosabb tényezőket, amelyek térségi szinten a vizsgált megyei terület legfontosabb táji, erdőterületi és mezőgazdasági területi adottságait és alkalmasságát jellemzik: Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

63


-

tömör zöld foltok határolják le /két árnyalatban/ a meglevő erdőterületeket és ezeken belül a kiváló termőhelyi adottságú erdők területét; tömör sárga foltok határolják le a színezés nélkül hagyott mezőgazdasági területeken belül a kiváló termőhelyi adottságú szántók területét; sraffozva jelöli /ajánlásként/ az erdősítésre elsődlegesen igénybevehető termőterületeket.

Az eddigiek összefoglalását követően, néhány egyéb, a tájterhelés és terhelhetőség szempontjából lényeges szempontra is kitértünk. Tájterhelhetőségi szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni a külön jogszabályban meghatározott érzékeny természeti területek (ÉTT) kategóriát sem, - függetlenül attól, hogy ez övezetként az OTRT-ből kikerült. Az ÉTT-ek komplex, egyben agrárgazdálkodási és egyben természetvédelmi tartalmú kategóriát képeznek, amelyek lehatárolása településhatáros szinten történt. A megye érintettségét az alábbi ábra szemlélteti:

Az ÉTT-re vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet rendelkezik. Az ÉTT célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Az ÉTT kategóriái: kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; (a harmadik kategória a tervezett ÉTT Veszprém megye területét nem érinti). (Az ÉTT-k kategóriák szerinti elhelyezkedését a részletes vizsgálat településenként felsorolja.) A táj terhelését, terhelhetőségét befolyásoló egyéb tényezők A tájterhelési és terhelhetőségi adottságok megállapítása során számos összetevő figyelembe vétele szükséges, amint ezt jelen fejezet több pontján is hangsúlyoztuk. A terhelési és terhelhetőségi viszonyokat alapvetően meghatározó mező- és erdőgazdasági tájhasználat elemzése mellett utaltunk Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

64


a téma számos természet- és környezetvédelmi összefüggésére. Ezek területrendezési jogszabályoknak megfelelő övezeteit foglaljuk össze az alábbiakban. Az OTRT tájterhelési és terhelhetőségi szempontból, a megyei terv készítése során is figyelembeveendő övezetei: − országos ökológiai hálózat − országos jelentőségű tájképvédelmi terület − országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület − kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület − felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület − ásványi nyersanyag gazdálkodási terület − kiváló termőhelyi adottságú erdőterület − kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete. A fentiek közül az utóbbi két övezet tájrendezési, tájterhelési és terhelhetőségi összefüggéseit részletesen ismertettük. Az ökológia és tájvédelmi övezetek a természetvédelmi fejezetben, a többi említett - tájrehabilitációs, vízvédelmi-, ásványvagyonvédelmi - övezet a környezetvédelmi fejezetben került részletes ismertetésre. A tervfejezet jellegének megfelelően a tájterhelési és terhelhetőségi értékelés a megyei terv (TRT) programszintjén lesz komplex módon feldolgozható és lezárható, amikor ismertté válnak azok a hatótényezők /tervezett területfelhasználási változtatások, infrastruktúra elemek, stb./, amelyek potenciális terhelésként jelennek meg a tájban.


65


Veszprém megye - területrendezést is befolyásoló fejlesztési célkitűzései összefoglalása (Az elkészült és jóváhagyott stratégiai fejlesztési dokumentumok szerint)

A Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Veszprémi Egyetem szakértői által 2001-ben készített: VESZPRÉM MEGYE ÉS KISTÉRSÉGEI STRATÉGIAI PROGRAMJA az alábbi jövőképet és fejlesztési célokat fogalmazta meg: „Veszprém megye eléri, hogy az Európai Unió keretein belül is versenyképes terület legyen gazdaságának dinamikus erősödése és átalakulása mellett, amelyet magasan képzett, alkotó munkaerő és erőteljes innováció fejlesztés biztosít. Megvalósul a környezeti állapot javulása, a térségek közötti egyenlőtlenségek mérséklése, a térségi, megyei, regionális identitástudat fokozódása és az életminőség jelentős javulása.” A JÖVŐKÉP: Veszprém megye az innováció régiójának elismert tagja, dinamikusan fejlődő kiegyenlített kistérségek jó szemű és biztos kezű navigátora Veszprém megye és kistérségei stratégiai programjának a hosszú távú koncepcióban lefektetett alapelvei: • a megyekép és megyetudat, a megyemarketing eszközeinek koordinált alkalmazása, a megye területi integritásának erősítése; • a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának megindítása különös tekintettel a megyehatár menti települések fejlesztésére, a helyi gazdasági erőforrások feltárásával, az infrastrukturális ellátottság javításával, a kistérségek ráfűzése - a közlekedési és kommunikációs rendszereik megújításával - a megyei és a regionális fejlődési magterületekre; • a telepítési tényezők kínálatának bővítése, a helyi-térségi gazdaság élénkítése, a megye ipari centrumai fogadóképességének bővítése, azok regionális kapcsolatainak erősítése; • a rendelkezésre álló szellemi bázisok, kutatás-fejlesztési potenciál és felsőoktatási kapacitások koordinált fejlesztése; • a centrumok szolgáltató funkcióinak szélesítése, térségszervező szerepköreik élénkítése, egymás közötti kapcsolataik megújításával; • az interregionális együttműködések intézményi és szervezeti formáinak támogatása, a régiót érintő közös fejlesztések képviselete, határozott orientáció Közép-Dunántúl irányába, részvétel és érdekérvényesítés a Balaton-régióban, annak hatásterületének kiszélesítése, együttműködés a Nyugat-Dunántúllal; • a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése a mikroregionális programok és az ipari zónák rehabilitációjának fokozása, a környezeti potenciál (öko-potenciál) kínálta gazdasági hasznosítás tudatos megjelenítése a mikroregionális programokban. A 2001-ben megfogalmazott és elfogadott stratégiai célok: 1. MEGYEÉPÍTÉS A megyén belüli együttműködési szintek bővítése 2. VIDÉKFEJLESZTÉS A periférikus térségek leszakadásának megállítása 3. MEGYE GAZDASÁG A telephelyi tényezők kínálatának bővítése, a helyi-térségi gazdaság aktivitásának fokozása 4. RÉGIÓSZERVEZÉS Regionális együttműködés élénkítése, azok szervezésében aktív szerepvállalás 5. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A környezeti állapot megóvása, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése A megyére vonatkozó korábbi valamennyi (területfejlesztési-, turizmusfejlesztési-, innovációfejlesztési) dokumentum, illetve a 2005-ben megfogalmazott és elfogadott (területfejlesztési, megyefejlesztéspolitikai irányokat is megfogalmazó) MEGYEI MARKETINGSTRATÉGIA (MMM) szinte egybehangzóan: • a kiemelkedő értékű és sokszínű természeti-környezeti adottságokat, potenciálokat; • a termelési hagyományokat és kultúrát, Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

66

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás • a helyi hagyományokat, kulturális értékeket • valamint a meglévő szellemi erőforrások és a „tudástermelés” eredményeit tekintik a megye fejlesztésének, fejlődésének fő erőforrásainak. Az „MMM stratéga” Veszprém megye számára - szomszédaival és vetélytársaival való megkülönböztetési lehetőségeként és versenyelőnyeként tekinti: • az elhelyezkedésből, földrajzi adottságokból származó erőforrások meglétét, • a természeti adottságokból eredő turisztikai vonzerőket, azt a nemzetközi szintű és jelentőségű adottságot, amelyet Veszprém megye tud felmutatni jelentős vendégforgalommal párosítva, • a kiemelkedő értéknek számító épített örökséget, műemlékeket és páratlan építészeti együtteseket • a „vidék” gazdagságát, ahol speciális lehetőségek akadnak a versenytársak tömegtermelési tradícióihoz viszonyítva, • a helyi speciális termékek sokrétű, széles kínálatát • a szellemi bázist (az oktatás - a közművelődés, - a kultúra - és a sport eredményeit) • valamint a tradíció erősségét. A fejlesztési dokumentumok szerint Veszprém megye versenyelőnyt jelentő kedvező adottságai az alábbiak: •

Természeti adottságokból adódó turisztikai vonzerők: Balaton, Balaton-felvidék, bakonyi erdő, tanúhegyek, értékes növényfajok (apró nőszirom, erdei ciklámen, bíboros kosbor, pókbangó stb.), védett állatok (egerészölyv, vidra, kócsag, gyurgyalag stb.), vadállomány (gímszarvas, muflon, őz), jégbarlang - a Szent György hegyen, gyógyvíz (Pápa, Tapolca), 19 természetvédelmi terület, négy történelmi borvidék,

•

Jelentős természeti attrakciók: lovaskori őskori festékbánya, balatonedericsi csodabogyós barlang, Lóczy Lajos sétaút, geológiai, botanikai tanösvény (Badacsony), Boroszlán tanösvény (Magas-Bakony) hagyományos állatfajokat bemutató majorság (Salföld), hegyestűi geológiai bemutatóhely (Tihanyi-félsziget),

•

Épített örökség: történelmi városok (pl. Veszprém, Pápa), műemlékek és műemlék jellegű épületek (pl. veszprémi várnegyed, tési szélmalmok, magyarpolányi Kálvária), kastélyok, kúriák, várak (pl. pápai Eszterházy várkastély, nagyvázsonyi Kinizsi vár), vallási helyszínek, épületek (pl. sümegi Plébániatemplom, tihanyi Bencés Apátság, Zirci ciszterci Apátság), történelmi emlékek (pl. balácai római kori emlékek), Gazdaságtörténeti és kultúrtörténeti emlékek (pl. herendi Porcelánmanufaktúra, pápai Kékfestő Múzeum), népi építészet, népszokások, hagyományok (Balatonfelvidéki építészeti stílus, szőlőművelés, sváb települések),

•

Helyi „vidéki” gazdaság: biogazdálkodás, olajpréselés-sajtolás, kézműipar, évszázados munkakultúra, szőlő és gyümölcskultúra,

•

Szellemi bázis: oktatás - közművelődés - kultúra - sport: Egyetem, történelmi hagyományok, Fotex kézilabdacsapat, Olimpiai felkészülőhelyek (Balatonfűzfő, Balatonfüred), Veszprémi Színház, Művésztelep, Rendezvények (pl. sümegi Középkori Várjátékok és Vigasságok, veszprémi Gizella Napok, Művészetek Völgye) stb., Kabóca Bábszínház, Pápai Református Kollégium,

•

Speciális termékek: Herendi porcelán, Ajka kristály, Tüskevári kerámia, borok (badacsonyi, somlói, balatonfelvidéki, tihanyi), bakonyi vadételek és vadgyümölcsök, ásványvíz (Theodora), savanyúság (Lucullus), gasztronómia (Bakony ízei - Csetény, Pápai sonka, kecskesajt), Bakonyi tejtermékek: tej, tejföl, túró, joghurt, Pápai Hús, Veszprémi Balaton Bútorgyár, fazekasság (Sümegprága, Tüskevár), majolika (Városlőd).

Veszprém megye adottságainak pozícionálása során az MMM stratégiát megalapozó helyzetértékelés a következőket állapítja meg: • A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb természeti környezetét képviseli • Veszprém megye Magyarország hagyományainak, tradícióinak és a kulturális értékeknek egyik legjobb hordozója • Veszprém megyében a mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon belül a Balaton-felvidék szőlő és borkultúrája, és történelmi borvidékei jelentősek. Ezen túlmenően megállapításra került, hogy: • Veszprém megye ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző megye, • Veszprém megye Magyarország és Közép-Európa tudásiparának egyik potenciális fejlesztője, az egyetemi oktatás regionális központja, Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

67

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás • •

Veszprém megye Dunántúl és a Közép-Dunántúl régió egyik legkeresettebb turisztikai célállomása, Veszprém megye a hagyományos ipari gazdaság egyik regionális innovációs központja

Az MMM stratégia fenti elemekre építve a megye jövőképét az alábbiak szerint fogalmazta meg: Veszprém megye a Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző és az innovációra nyitott, interaktív, valamint a megyében élő emberek jövője iránt elkötelezett megye. A korábban jóváhagyott fejlesztési dokumentumok - a fentiekben összefoglalt adottságokra és erőforrásokra alapozva - a fejlesztési célkitűzéseket (a prioritások) elsősorban • a versenyképesség növelése, • a gazdaság további fejlesztése, • a turizmus fejlesztése, • valamint az oktatás, a képzés, és a kultúra fejlesztése érdekében fogalmazták meg. A 2005-ben jóváhagyott megyei marketing stratégia keretében megfogalmazott megyefejlesztési politika (fenti stratégiai prioritásokat fenntartva) a jólét kérdését helyezte a középpontba és a részcélokat is az életminőség javítása szolgálatában ennek (az alábbiak szerint) fogalmazta meg: Ökológiai, környezeti célok: • megőrizni és megvédeni a természeti és épített környezetet és annak értékeit, • az életminőség javítása: fejleszteni az infrastrukturális feltételeket, • megteremteni és fenntartani az „egészséges” környezetet. Gazdasági célok: • a gazdaság teljesítőképességének, a hozzáadott értéknek, és a növekedés ütemének emelése, • a gazdaság szerkezetének korszerűsítése, új perspektivikus ágazatok megtelepülése, • új munkahelyek teremtése, • új beruházók megjelenésének elősegítése, „tudásalapú ipar” letelepítése. A marketing stratégia (MMM) megállapítása szerint a versenyképesség megteremtésével elérendő cél a település gazdaságának növekedési pályára állítása, esetenként a válság kezelése. Ebben a fázisban a stratégiai feladat a település fogadóképességének kialakítása. Célszerű befektetésösztönzési politikával elérhető, hogy kialakuljon egy meggyőző, hosszú távon is vonzó gazdálkodási környezet, amelynek a jellemzői: Kiszámíthatóság • információ, adatszolgáltatás • kidolgozott, stabil szabályozási környezet megteremtése • rendezett tulajdonviszonyok a fejlesztések fogadó területein. Biztonság, megbízhatóság • hosszú távú politikai garanciák arra vonatkozóan, hogy a megismert, illetve egyeztetet feltételek valósak és nem változnak meg meghatározott időtávlaton belül. Fejlett infrastruktúra • az alapinfrastruktúra biztosítása • a település általános szolgáltatási színvonalának fejlesztése • humán erőforrások megléte fejlesztési lehetőségei. Gyorsaság • a teljes egyeztetési, döntéshozatali, engedélyezési és kivitelezési időben A fő prioritások mellett további egyedi értékek is megjelentek a koncepciókban, melyek tovább javíthatják a megye megítélését. Ilyenek (elsősorban az idegenforgalom fejlesztéséhez kapcsolódóan): • a természeti adottságok fokozott védelme, • a hagyományőrzés és a kultúra ápolása. Emellett a területfejlesztés kapcsán kiemelt célként fogalmazódott meg: • az infrastruktúra-fejlesztése, • a kutatás-fejlesztés erősítése, Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

68

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás •

valamint a lakossági igények kielégítése

Az elfogadott fejlesztési célok figyelembevételével megfogalmazott megyestratégia (és ez alapján meghatározott megyemarketing) szerint: Veszprém megye akkor töltheti be a küldetését, ha a megyében élő, dolgozó, ott tartózkodó, piaci és non-profit szférában tevékenykedő szervezetek számára megfelelő életminőséget biztosít. A megyestratégia fentiek szerint a jóléthez, a színvonalas életminőség kialakításához kapcsolódik. Ez az az átfogó cél, amelynek érdekében a területrendezés eszközeit is alkalmazni kell. A területrendezés lehetőségei a fejlesztési célok szolgálatában: •

a táji-, természeti és kulturális értékek védelme (a védelmi övezetek lehatárolásával, a kapcsolódó szabályozás és ajánlások tartalmának érvényesítésével),

•

a területi potenciálok fenntartható módon történő kihasználását elősegítő területi szabályozások alkalmazása - illetve a racionális földhasználat követelményeinek - érvényesítése,

•

a megye településhálózata, - a foglalkoztató-, ellátó- és szolgáltató központok rendszerének fejlesztése a települések népességmegtartó képessége javítása érdekében,

•

a megye térszerkezetének - ezen belül a műszaki és ökológiai térszerkezetének - összehangolt fejlesztése, ennek részeként:

•

-

a térszerkezetet meghatározó műszaki elemek - köztük kiemelten a gyorsforgalmi, a főúti és a mellékúti kapcsolatok - átfogó fejlesztése

-

a térségi ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása, illetve az erdőterületek növelése a területi alkalmasság következetes érvényesítésével,

a települések fejlődése térbeli kereteinek biztosítása egyrészt a takarékos területfelhasználás követelményei érvényesítésével, másrészt kielégítő mértékű terület biztosításával a települések fenntartható fejlesztéséhez.

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS STRATÉGIAI PROGRAMJA 2007-2013 című régiós fejlesztési dokumentum 2006-ban készült. Eszerint a Közép-dunántúli Régió hosszú távú jövőképe, hogy az Innováció Régiójává váljon. Olyan magterületté, amely adottságai hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és húzószerepet tölt be Magyarország modernizációjában. A jövőkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli Régió az innováció, az állandó megújulás elemeit befogadja, elterjessze és közvetítse, ezzel javítsa a régióban élők életminőségét. A stratégiai cél megvalósulását segíti a Közép-dunántúli Régió további két átfogó fejlesztési célja: 1. Innovatív társadalmi-gazdasági szerkezet létrehozása; 2. Kiegyensúlyozott területi fejlődéssel vonzó élettér kialakítása. Az átfogó fejlesztési célok elősegítik a Közép-Dunántúli Régió kiegyensúlyozott fejlődését, és hosszú távon önfenntartó közösségek kialakulását biztosítják. Specifikus fejlesztési célok A Közép-dunántúli Régió átfogó fejlesztési céljainak elérését három specifikus fejlesztési cél támogatja: 1) Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása 2) Minőségi humán erőforrás fejlesztés 3) Fenntartható életminőség megteremtése


69


A Régiós stratégiában meghatározott stratégiai fejlesztési területek és prioritások a következők: A Közép-Dunántúli Régió fejlesztésének három prioritása a jövőkép, valamint a stratégiai, az átfogó és a specifikus célok során megfogalmazott elképzelések elérési módját jelöli ki, amelyhez az operatív program beavatkozási területeket és támogatható tevékenységeket rendel. A prioritási tengelyek - amelyek több fejlesztési magterületet fognak össze - a következők: − Regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés − Humán és települési infrastruktúrafejlesztés − Környezet- és közlekedésfejlesztés


70


A megyei területrendezési terv módosításának fő elemei A megyei területrendezési terv módosítása széleskörű egyeztetésének és véleményezésének megkönnyítése érdekében térképen és szövegesen is összefoglalásra kerültek azok a változtatások, amelyeket a módosítás egyeztetési dokumentációja tartalmaz. Szövegesen elkülönítésre kerültek •

a térségi szerkezeti tervet érintő terület-felhasználási változtatások,

•

a térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő – változtatások

•

valamint a térségi övezeti tervet érintő kiegészítések és változások.

A változásokat megjelenítő (mellékelt) térképlapon megjelenítésre kerültek •

•

a térségi terület-felhasználásban, azon belül is kiemelten o a települési térségek kiterjedésében, o az erdőgazdálkodási térség kiterjedésében, o és fentiekkel összefüggésben a mezőgazdálkodási kiterjedésében tervezett változások

térség

területi

a térszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra hálózatokban (kiemelten a közlekedési hálózatban) tervezett legfontosabb változtatások, módosítások.

A térségi szerkezeti tervet érintő terület-felhasználási változtatások •

A megyei terv módosítása előkészítése során - a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával - elkészült a terület-felhasználás jogi állapotát - ezen belül a települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

•

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest tovább nő, miközben a hatályos OTrT-ben tervezetthez képest csökken

•

Az OTrT-ben módosítása során megváltozott terület-felhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnik kül- és belterjes minősítéssel összefüggő művelési ág (gyep, legelő, ültetvény terület) megkülönböztetése

•

A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb terület-felhasználásra ösztönöz azzal, hogy - új övezetek alkalmazásával - korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.

•

A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák.

•

A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a


71


korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek. •

A települési térség ajánlásai új elemekkel egészülnek ki: o

az új gazdasági terület kijelölésének indokoltságát kistérségi szinten kell igazolni

o

új terület igénybevételére ott van lehetőség ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve ahol a tervezett új területfelhasználás határos az adott település belterületével.

•

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi terület-felhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

•

A térségi terület-felhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei terület-rendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő változtatások •

Az M8 autópálya nyomvonalának pontosítása (az OTrT törvény módosítása, illetve a megvalósítás előkészítésére készülő tervek figyelembevételével).

•

A 8. számú főút lehetséges új nyomvonalának kijelölése (mintegy szervízútként a kiépülő M8 mentén adott közlekedési folyosó részeként).

•

A térségi jelentőségű mellékutak pontosítása (pld. Várpalota-Szápár) illetve a felesleges vonalak elhagyása (Pápasalamon-Gyepükaján, Pápa-Beled)

•

A módosítás keretében sor kerül az országos és a megyei kerékpáros hálózat módosítására az OTrT-ben történt változások érvényesítésére.

A térségi övezeti tervet érintő változtatások •

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák.

•

Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített területfelhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására

•

Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, a „védett természeti terület övezete”, a védett természeti terület védőövezete”, a „természeti terület” övezete, valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete”


72


•

A terv módosítása során - az OTrT-ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között.

•

Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

•

Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

•

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az FVM adatszolgáltatása figyelembe-vételével.

•

A hatályos tervben lehatárolt „térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” felülvizsgálatával pontosításra kerül az érintett terület.

•

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra)

•

Tekintettel arra, hogy Veszprém megye térségeiben tervszinten és hosszú távon megoldott a térségi hulladékgazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó lerakók kérdése, a megyei terv módosítása ábrázolja e térségi létesítmények helyét, új lerakó telepítésére a terv távlatában nem lesz szükség, ezért a megyei terv módosítása a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” övezetet nem határol le.

•

Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” az OKM adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területi lehatárolásokkal

•

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

•

Új övezetként lehatárolásra kerül adatszolgáltatása felhasználásával

•

Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete

•

Új övezetként kerül lehatárolásra a „vízeróziónak kitett terület” övezete

•

Új övezetként kerül lehatárolásra a „széleróziónak kitett terület övezete

•

A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével módosításra kerül a „honvédelmi terület” övezete

•

Új övezetként kerül lehatárolásra az együtt tervezendő területek övezete.


a

„nagyvizi

meder”

övezete

a

KvVM

73


A területrendezési terv módosításának (a jóváhagyásra kerülő munkarészeket alátámasztó és kiegészítő) szakági tervjavaslatai és azok műleírásai A fejezet a jóváhagyásra kerülő megyei területrendezési terv szerkezeti és övezeti munkarészeinek megalapozását és indoklását tartalmazza a tartalmi követelményekben rögzített tématerületekre.

TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV 1. Veszprém megye településhálózata fejlesztésének irányai A jelenlegi tervek, valamint a jóváhagyott fejlesztési dokumentumokban foglaltak megvalósulása esetén előre látható folyamatok •

A településhálózat fő elemei - mivel történetileg kialakultak - alapvetően nem változnak. A területi differenciálódásra, belső polarizálódásra csak a földrajzi és a gazdasági potenciál változása következtében kerül sor.

•

Erősödik Veszprém - mint regionális társközpont - szerepe.

•

A regionális hatókörű ellátási formák bővülésével, az ellátás színvonalának erősödésével Veszprém mellett erősödik elsősorban Pápa, másodsorban Ajka térségi szerepe.

•

A kisvárosok is tovább erősödnek, a mikrotérségi szerepkörű és vonzáskörű kisvárosok figyelme egyre inkább kiterjed várostérségükre is, ennek következtében javul a várostérségi fejlesztések összehangoltsága.

•

Az üdülési funkciójú kisvárosok a turisztikai potenciál erősödésével, a rekreációs funkciós funkciók bővülésével, illetve a szolgáltatási színvonal és kultúra emelkedésével fejlődnek.

•

Folytatódik a szuburbanizáció, amely a városkörnyéki településeket erősíti

•

A falvak többségében folytatódik a népesség csökkenése

•

Az EU támogatások elsősorban a települések műszaki kereteinek korszerűsödésében hoznak változást

•

Erősödnek a településközi együttműködésre épülő fejlődési folyamatok, de a piaci verseny nem csökken.

A településhálózat-fejlesztés keretei Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megalapozására 2008-ban a VÁTI MTA RKK által „Funkcionális Várostérségek Magyarországon” címen elkészített szakmai dokumentum:


74


•

Veszprém megye keleti térségét (a Várpalotai kistérséget) - a munkaerőpiaci vonzást és ellátási tényezőket együttesen vizsgálva - a Székesfehérvári Funkcionális Várostérség részeként értékeli,

•

Veszprém város Funkcionális Várostérségét képezi a tanulmány szerint a Veszprémi, a Balatonalmádi és a Zirci kistérségek területe együttvéve,

•

Pápa önálló Funkcionális Várostérséget képez saját kistérségével erőtejes győri kapcsolatokkal,

•

éppúgy, mint Ajka, Sümeg, Tapolca és Balatonfüred külön-külön saját kistérségükkel, utóbbiak a Balatoni agglomeráció részeként és városi központjaiként is definiálva.

A településhálózat-fejlesztés fő feladatai Veszprém megyében •

Veszprém, mint regionális központ (társközpont) - OTK szerint fejlesztési pólus erősítése, a felsőfokú városi és szolgáltatási funkcióiak további bővítése, a város versenyképességének, gazdasági és kulturális potenciáljának együttes növelése, kooperativitási képességének növelése, város és környéke összehangolt fejlesztése.

•

Veszprém és Székesfehérvár (mint társközpontok) egymást erősítő és kiegészítő fejlesztése, a fejlesztések régió szintű összehangolása (a területi és kulturális sajátosságok megőrzése mellett)

•

Veszprém és Tatabánya kapcsolatrendszerének erősítése, a közlekedési és gazdasági kapcsolatok erősítése (ezzel Veszprém régió társközponti szerepkörének növelése)

•

Pápa átfogó fejlesztése, térségi szerepének növelése (a Győr felé irányuló kapcsolatrendszer figyelembevételével és erősítésével), a Tapolca - Pápa - Győr tengely erősítése, a város és környéke (kistérsége települései) közötti közlekedési kapcsolatrendszer (az elérhetőség) javítása. Illetve Győr-Moson-Sopron megyei térségekben lévő, de Pápára vonzódó települések ellátása.

•

A megye térségi szerepkörű kisvárosi központjainak (kiemelten Ajka, Sümeg, Tapolca, Sümeg és Zirc) fejlesztése, a városi (ellátási és foglalkoztatási) funkciók bővítése, a gazdasági hálózatok kialakítását, a kisvárosok közötti funkciómegosztást segítő közlekedési hálózatok fejlesztése, a város és környéke közötti közlekedési kapcsolatrendszer (az elérhetőség) jelentős javítása, illetve e városok központjainak megújítása.

•

A rurális terek területileg integrált fejlesztése a falvak népességmegtartó-képességének növelésére.

•

Balatonfüredi és Balatonalmádi kistérségek és a Balaton észak-keleti partvidéke Veszprém irányú kapcsolatrendszerének erősítése

•

A Balaton térség összehangolt fenntartható fejlesztése.


75


A megyei területrendezési terv eszközei a megye településhálózata fejlesztésében •

A településrendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok részeként javaslat megfogalmazása a települések szerepköreinek meghatározására (az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció véglegesítéséhez

•

A településrendszer fejlesztését szolgáló közlekedési rendszer fejlesztése, ennek részeként: -

A megye országos (gyorsforgalmi) közlekedési hálózatba való bekapcsolódása erősítése, a regionális kapcsolati irányok bővítése (M8 az OTrT elhatározásaival összhangban)

-

A Veszprémtől nyugatra fekvő térség közlekedési feltártságának javítása az M8 és a 8-as főút elkülönített elemként való tervezésével

-

A Veszprém - Tatabánya kapcsolat erősítése, az elérhetőség javítása (a Veszprém Zirc - Mór - Tatabánya kapcsolat főúti, illetve térségi jelentőségű mellékúti elemek hálózatba szervezésével, (amely egységes nyomvonal összhangban van a Fejér, illetve Komárom - Esztergom megyei területrendezési tervekben rögzítettekkel).

-

Veszprém és a kistérségi körzettel bíró kisvárosok kapcsolatrendszerének javítása

-

A Tapolca - Pápa - Győr közlekedési tengely erősítése, amely a nagytérségi kapcsolatokon túlmenően a megyén belül elősegítheti Tapolca, Sümeg, Devecser és Ajka (mint különböző jellegű kisvárosok) településhálózati együttműködését Veszprém részleges tehermentesítésére.

-

A kistérségi és mikrotérségi foglalkoztatási és ellátó központok és a térségeikben érintett települések közlekedési kapcsolatrendszerének javítása, a hiányzó hálózati elemek kijelölése és betervezése

-

A megye mellékúthálózatának továbbfejlesztése a településközi kapcsolatok erősítése érdekében a hálózatfejlesztési és a területfejlesztési szempontok együttes figyelembevételével.


76


2. Közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata A közlekedési hálózatok és létesítmények jövőbeni sorsát és állapotát meghatározó változások történtek a közelmúltban jóváhagyott OTrT-ben, a megyei terv-módosításnak ez az alapvető oka. Így a terv leírásakor a változásokra koncentrál a szöveg, bemutatva az országos terv és a megyei terv összeilleszthetőségének lehetőségeit úgy, hogy a Balaton tervvel érintett területre nem terjed ki a megyei terv hatóköre, így az ezeken a területeken levő közlekedési hálózatokkal és létesítményekkel a terv nem foglalkozik.

Közúti közlekedés A hálózati hierarchia alapján az M8 gyorsforgalmi út kérdéskörét kell elsősorban tárgyalni. Az OTrT szerint a Dunántúlon a Szentgotthárd - Veszprém - Dunaújváros nyomvonalon halad, azaz Veszprémig a jelenlegi 8. sz. főút nyomvonalát követi, innen délkeleti irányba fordulva tart a dunaújvárosi hídig. Az utóbbi időben előtérbe került Veszprém megyében az M8 gyorsforgalmi út kiépítésével kapcsolatban az a megoldás, hogy az általános országos Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

77


gyakorlattal ellentétben a gyorsforgalmi út nem új nyomvonalon halad, hanem a jelenlegi 8. sz. főút épül át gyorsforgalmi paraméterekkel. Ennek a megoldásnak az első szakasza már meg is épült Veszprém és Márkó között, a további szakaszok tervei is készülnek ebben a szellemben és az építés is várhatóan folyamatos lesz (természetesen a tárca, illetve az ország teherbíróképessége szerint). Az ilyen jellegű kiépítés viszont felvet több hálózati és települési, területi problémát, melyet a megyei tervben kezelni kell. Az egyik alapvető kérdés a 8. sz. főút kialakításának lehetőségei. Az OTrT-ben foglaltaknak a megyei terv teljes mértékben meg kell hogy feleljen, az országos terv I/1. számú mellékletének 2.a) pontja viszont tartalmazza a 8. sz. főutat a Székesfehérvár - Veszprém - Szentgotthárd útvonallal. Így egyrészről a magasabbrendű terv adta kötelezettség a főút betervezése, de a hálózati hierarchia és nem utolsósorban a megyei településközi kapcsolatok, illetve az érintett területek, települések kiszolgálása is szükségessé teszi. Ha a 8. sz. főút nyomvonala gyorsforgalmi funkciót kap (ezáltal magasabb osztályba lép, azaz elveszíti az eddig meglevő közvetlen terület-kiszolgáló szerepét), az érintett települések közlekedési ellátása igen jelentős színvonalcsökkenést szenved. A főútnak természetesen van nagyobb térségi (még nemzetközi szintű is) forgalmi szerepe, de a megyén és a Dunántúlon való elhelyezkedése révén igen jelentős a település közi, illetve rövidebb távú kapcsolati jellege is. A fentiek alapján tehát egyrészt kötelezettség (az OTrT-ből adódóan), másrészt területi igény a 8. sz. főút számára a lehetséges nyomvonal megtalálása. A főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését tartalmazó tanulmányterv érezte a kapcsolati hiány jelentkezését, ezért az M8 gyorsforgalmi úttal párhuzamosan jelentős hosszban (a megyei M8 nyomvonal pontosan egyharmad hosszában) szervizút kiépítésének szükségességét jelezte, ezzel adva meg az átépítéssel elveszett, de hálózatilag szükséges településközi és térségi kapcsolatokat. Mivel az újonnan fellépő kapcsolati hiány az M8 mentén jelentkezik, célszerű a javasolt szervizutak kiegészítésével, folyamatossá tételével kialakítani a főutat. Ennek a megoldásnak több előnye van. Területi szempontból ott biztosítja a közúti kapcsolatokat, ahol azok az idők folyamán természetes módon kialakultak és így a leginkább szükségesek, a kiépítés szempontjából pedig maximálisan rugalmas megoldást ad. Ugyanis a fellépő igények szerint fokozatosan építhető ki, a végső állapotként előirányzott, teljes hosszban való kiépítés hosszabb távon is elképzelhető. Az ütemezett kiépítés lehetősége a műszaki tartalomra is vonatkozik. Az első ütemben kiépítendő, legszükségesebb szakaszok - mivel még csak mellékutak összeköttetését biztosítják – alacsonyabb, mellékúti paraméterrendszerrel építhetők és csak a későbbiekben, esetleg megvalósuló teljes hosszban való kiépítésnél merülhet fel a főúti szintű kiépítés igénye. Az M8-al kapcsolatban meg kell említeni a nyomvonal Somló-hegy alatti vezetését. A közlekedési tárca az érintett települések (Somlóvásárhely, Somlójenő) tiltakozása ellenére a hegy és a települések között – itt is a jelenlegi nyomvonal felhasználásával – kívánja megépíteni a gyorsforgalmi utat. A települések rendezési tervében szereplő déli elkerülő nyomvonalat megvalósítása könnyebbséget jelentene ezen települések mindennapi életében, amely teljes mértékben összefonódott a Somló heggyel, valamint turisztikai szempontból is sokkal előnyösebb megoldás lenne. A 8. sz. főút Veszprém és megyehatár közötti szakaszának forgalmát elemezve az előzőben foglaltakhoz képest körvonalazható más megoldás is a főút fejlesztésével kapcsolatban. A főút forgalomterhelése a hasonló terhelésű szakaszok összevonásával két markáns részre bontható: a Veszprém - Ajka és az Ajka - megyehatár szakaszra. Ezen szakaszok átlagosan jellemző forgalmát 25 évre előrebecsülve (kerekítve) 35.000 illetve 24.000 E ÁNF adódik. Ez a forgalomnagyság kényelmesen levezethető négysávos főúti viszonyok között is, ebben az esetben a két szakasz kapacitáskihasználása „megfelelő” szolgáltatási szint mellett 74 %, illetve 51 %. Tehát a távlati forgalom levezetése főúti kategória mellett is biztosítható. Javítja a helyzetet, ha a kiépítés műszaki paraméterei megegyeznek, vagy közelítenek a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

78


gyorsforgalmi utak paraméterrendszeréhez, amely lehetővé teszi a Székesfehérvár Veszprém szakaszhoz hasonlóan az emelt sebesség engedélyezését. Ennek következtében, mivel főútként üzemelő út esetén a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos korlátozások nem jelentkeznek, az előbbiekben leírt úthasználati, település- és terület-kapcsolati problémák sem jelentkeznek, tehát a szervizút kiépítése nem szükséges. Ez a megoldás út-szakmai, területi, gazdasági-gazdaságossági szempontból is előnyösebb lenne. A jelenleg érvényben levő terv a Székesfehérvár - Veszprém szakaszon az M80 sz. gyorsforgalmi utat tartalmazza, az OTrT alapján azonban ez a szakasz is a 8. sz. főút részét képezi. A megyei terv módosításában szereplő egyéb főutak esetében a jelenleg érvényben levő megyei tervben foglaltakhoz képest csak kismértékű helyi nyomvonalvezetési különbségek vannak egyes rövidebb szakaszokon. A főutak ismertetése: - A 72. sz. főút jelenlegi nyomvonalán marad. - A 73. sz. főút megyei tervbe tartozó rövid szakasza változatlan. - A 82. sz. főútnak a 72. sz. - 8. sz. főútak csomópontjához vezető átkötő szakasza változatlanul megmarad. Az OTrT-ben szerepel Csesznek térségében egy hosszabb tervezett elkerülés a jelenlegi rossz vonalvezetésű, balesetveszélyes szakasz kiiktatása céljából. Ennek tervezésénél komoly figyelmet kell fordítani az itt levő természeti értékek megőrzésére. - A 83. sz. főút a jelenlegi terven szintén a jelenleg érvényes terv szerinti kialakítású. - A 84. sz. főút sümegi elkerülése változik: a főút a települést nyugati irányban fogja elkerülni. Egyéb új főúti kapcsolatok az OTrT szerint: - A Rábacsanak - Pápa útvonal a korábbi térségi jelentőségű mellékút kategória helyett főútként szerepel a tervmódosításban. - A Sárvár - Celldömölk - Pápa - Kisbér - Tatabánya főút változatlanul megmarad, csak nem 88. sz. főúti jelzéssel. - A Pápa - Devecser - Tapolca főút szintén változatlanul szerepel a jelenlegi tervben. - A 77. sz. főútként jelzett Nemesvámos - Tapolcai új főút Veszprém város szerkezeti terve szerint nem a jelenlegi helyen lép ki a városból, hanem a 8. sz. főút városi elkerülő szakaszának déli szakaszából ágazik ki. A város belső területeinek védelme érdekében ez szerencsésebb megoldás a korábbinál. - A 72. sz. főútból a 8. sz. főúttól délre kiágazik egy új nyomvonalú főút, amely az M8 gyorsforgalmi út ezen szakaszával létesít kapcsolatot. A főutak OTrT-ben jelenleg szereplő elkerülő szakaszai az érvényben levő terven is szerepelnek (csak Sümeg esetén a város másik oldalán). A térségi jelentőségű mellékutak a számottevő forgalmú, nagyobb térségeket kiszolgáló jelentősebb mellékutak, amelyek főutakat kötnek össze, megyei szinten jelentősebb térségeket kapcsolnak egybe, illetve szolgálnak ki. Ezek az alábbiak: − Zirc - Dudar - (Mór/Bodajk - 81.sz. főút) − Bakonyszentkirály - Dudar - Szápár - (Bakonycsernye) - Várpalota − Veszprém – (Balatonalmádi /71 sz. főút/) − Várpalota - Berhida – (Küngös - Balatonfőkajár - Lepsény) − Nyirád - Halimba - Ajka − Ajka – (Öcs - Pula) − Ajka - Noszlop − Sümeg - Gyepükaján - Devecser - Kolontár - Ajka Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

79


− − − − − − −

Sümeg - Bazsi - (Zalaszántó - Keszthely) Somlójenő - Külsővat (csatlakozik az új főúthoz) Pápa - Kerta - (Jánosháza) Nagygyimót -Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc Bakonykoppány - Lovászpatona - (Tét) Márkó - Hárskút - Pénzesgyőr Sümeg – (Zalabér - Zalaegerszeg)

A jelenlegi tervmódosításban nem szerepelnek az érvényben levő tervben levő alábbi térségi jelentőségű mellékutak: - Pápa - Kemenesszentpéter - Beled útvonal a közelében, vele közel párhuzamosan haladó új főúti kapcsolat miatt. - Pápa - Dáka - Somlójenő - Sümeg útvonal hasonló okokból (a Pápa - Devecser főút és a Devecser - Sümeg térségi út közelsége, párhuzamossága miatt). - Lovászpatona - Gic szakasz: nagyságrendjénél fogva nem térségi út. - Celldömölk - Magyargencs - Szany útvonal: jelentős hosszban új nyomvonalon való építést igényel, gazdaságtalan, ez az alárendelt kapcsolat meglevő mellékutakon is lebonyolódik. A településközi mellékúthálózat esetében a tervmódosítás során csak azok az új településközi (két, vagy legfeljebb három települést érintő) szakaszok kerültek ábrázolásra (lásd a Közlekedési hálózatok c. tervlapot), amelyek az adott szakaszon közvetlenül érintett településeken túl egyéb települések közúti kapcsolatait is javítják. A főutakkal vagy egyéb mellékutakkal párhuzamosan vezetett, azok közelében haladó tervezett útszakaszok tervi ábrázolása nem reális, megvalósítása még igen nagy távban sem reális. Ugyanígy minimális a megvalósulás esélye a bármilyen természetvédelmi kategóriába tartozó területen átvezetett új útnak, különösen ha az új kapcsolat kapacitáshiánnyal nem támasztható alá. A kisebb számú tervezett mellékút könnyebbséget jelent a települések számára is a településrendezési terveik készítése során, mert kevesebb a kötöttségük, de ennek ellenére a terveikben egyéb közúti kapcsolatokat is feltüntethetnek, ha ezt a településük számára előnyösebbnek ítélik. A tervezett mellékutak hozzásegítik a településeket a népességmegtartó képességük növelésében is. A jobb közlekedési kapcsolatokkal könnyebben elérhetők a távolabbi munkahelyek, szolgáltatások és egyéb, a lakosság számára fontos uticélok, ezáltal javítják a lakosság komfortérzetét, növelik a helybenmaradók létszámát (pl. Lókút - 82. sz. főút, Vaszar - Lovászpatona, Bakonyjákó - Döbrönte, stb.) A tervben szereplő mellékút-fejlesztések: − Malomsok - Sobor − Takácsi - Nagyacsád − Nagyacsád - 8405 j. ök. út (Kemeneshőgyész) − Egeralja - Dabrony − Marcalgergelyi - Külsővat − Vinár - Békás − Ganna - Bakonypölöske − Bakonyjákó - Döbrönte − Vaszar - Csót − Vaszar - Lovászpatona − Lovászpatona – Sokorópátka − Nagydém - Kajárpéc − Bakonynána - Olaszfalu − Bakonykuti - Várpalota (Inota) Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

80


− − − − − − − − − − − − − − − − −

Bakonykoppány - Fenyőfő Bakonyszentlászló (Vinye) – Bakonyszentkirály Pápateszér - Bakonyszentlászló Lókút - 82. sz. főút Nagytevel - Pápa (Tapolcafő) Bakonyoszlop - Csatka Csetény - Jásd Márkó - Nemesvámos Kislőd - Úrkút Úrkút - Ajka (Jókaibánya) Pusztamiske - Nemeshany - Tüskevár Gyepükaján - Csabrendek (Nagytárkánypuszta) Zalagyömrő - Kisvásárhely Gógánfa - Mihályfa Megyer - Hetyefő Kisberzseny - Veszprémgalsa Öskü - Várpalota

Vasúti közlekedés A hatályos és a jelenleg készülő megyei tervben ugyanazok a vasúti pályák szerepelnek, de az OTrT-ben ezek más vonalbeosztással szerepelnek. A jelenleg érvényes beosztás szerint az alábbi vasútvonalak haladnak át a megye Balaton törvényen kívüli részén: A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: - Győr – Pápa - Celldömölk - Székesfehérvár – Veszprém - Szombathely - Boba – Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet. A Győr Celldömölk vonal egyvágányú, nem villamosított. A jövőben villamosítása mindenképpen várható, esetleg kétvágányúsítása is. A Székesfehérvár - Szombathely villamosított vonal a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala, ennek ellenére jelentős hosszban egyvágányú, csak Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között kétvágányú. Jelenleg folyik a vonal-rekonstrukció tervezése, amellyet a rajzi mellékletek már tartalmaznak. A nyomvonalak helyszínrajzát tekintve a módosítások olyan kis mértékűek, hogy a terv adta léptékek ezt nem is érzékelik. A Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) egyvágányú vonal villamosítása jelenleg folyik a szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak: - Győrszabadhegy - Veszprém - Tapolca - Ukk A Győrszabadhegy - Veszprém egyvágányú, dízelvontatású vonal jelentősége nagymértékben csökkent a környezetében bezárt bányák szállítási igényének elmaradása miatt, ezért a közlekedési tárca folyamatosan fontolgatja a vonalon az üzem szüneteltetését. A vonal műszaki létesítményeinek ipartörténeti értékei, valamint az általa feltárt terület Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

81


Magyarországon szinte páratlan turisztikai szépségei szükségessé tennék a fennmaradását, mert elősegítheti a térség idegenforgalmi vonzerejének növekedését. A Tapolca - Ukk egyvágányú, dízelvontatású vonalat hálózati szerepe miatt (fontos keletnyugati vonalakat köt össze) megszüntetés jelenleg nem érinti. A Balaton-északi part villamosításakor, vagy az után villamosítása célszerű. Vasúti mellékvonalak (térségi jelentőségű vasútvonalak) Az alábbi mellékvonalak találhatók a megyében: - Tatabánya - Környe - Pápa - Pápa - Csorna - Lepsény - Veszprém Mindhárom vonalon a személyszállítás jelenleg szünetel. Bizonyos szakaszaikon a teherforgalmat fenntartják, illetve szükség esetén mentesítő, elkerülő vonalként üzemelnek. A személyszállítás visszaállítására folynak kísérletek, de eddig nem sikerült olyan műszaki és gazdasági megoldást találni, hogy ez megindulhasson.

Légi közlekedés Az OTrT-ben a megye két repülőtere az alábbi besorolással szerepel: - Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér: Veszprém-Szentkirályszabadja - Állami repülések céljára szolgáló repülőtér: Pápa A repülőterek műszaki állapota lehetővé tenné az intenzívebb használatot, de Magyarországon a légiközlekedéssel szemben támasztott igény még nem érte el a nyugateurópai színvonalat. Mindkét repülőtér igen értékes állóeszközállománnyal rendelkezik, ennek megtartása lehet a jövő fejlődésének alapja. A megyében egyéb, menetrendszerű polgári repülésre alkalmas repülőtér építése nincs előirányozva.

Logisztikai központok Az OTrT a jelenleg érvényes állapotában a logisztikai központokkal nem foglalkozik, mert a gazdaságnak ez a szegmense piaci alapokon működik, tehát központilag nem célszerű ebbe a folyamatba beleavatkozni. A megyei terv ennek ellenére kijelöl két területet (települést), ahol térségi jelentőségű logisztikai központ elhelyezése vélelmezhető. Ezek: Veszprém vasútállomás környezetében, ahol a vasúti és közúti kapcsolat rendelkezésre áll. Pápán a repülőtér közvetlen környezete alkalmas erre a célra, ahol a légi kapcsolaton kívül a vasúti és a közúti is rendelkezésre áll, így a három közlekedési alágazat együttműködése előnyös egy ilyen jellegű beruházásra.

Kerékpáros közlekedés A megyei terv kerékpárhálózata két rétegből épül fel. A hálózat alapját az OTrT-ben szereplő országos hálózat elemei adják, erre épül a térségi jelentőségű hálózati elemek rendszere. A kerékpáros útvonalak rendszere a fentiek alapján az alábbiak szerint alakul. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

82


Az országos kerékpárút törzshálózat elemei (a megyét érintő szakaszok az OTrT szerint): 8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút 8.A: (Győr – Pannonhalma) – Csesznek - Zirc - Veszprém – (Balatonalmádi Balatonfüred - Badacsonytomaj - Szigliget - Keszthely - Őriszentpéter) 81. Balaton-Rába kerékpárút Veszprém – (Nagyvázsony - Kapolcs – Tapolca) - Sümeg - Somlóvásárhely Pápa – (Árpás - Győr) 83. Rába-Bakonyalja kerékpárút (Sárvár - Celldömölk – Mersevát) - Pápa A térségi (megyei) kerékpárút hálózat elemei: -

(Szany - Vág )- Kemenesszentpéter - (Pápoc) Pápa - Bakonyszücs, Bakonykoppány - (Fenyőfő)- Bakonyszentkirály -- (Kisbér) Sümeg - (Mihályfa - Zalabér) Pápa - Ganna - Magyarpolány - Ajka - Halimba – (Taliándörögd - Kapolcs Monoszló - Zánka) Nemeshany - Devecser - Ajka - Városlőd - Szentgál - Bánd - Veszprém Ajka -Úrkút – (Nagyvázsony -Vászoly-Balatonszőlős - Balatonfüred - Tihany /komp/) Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc - Jásd - Szápár - (Bodajk) (Balatonfűzfő) - Berhida - Várpalota -(Bakonykúti) Veszprém – (Balatonfüred) (Celldömölk – Jánosháza) - Rigács -Sümeg Somlószőlős - Doba - Noszlop - Ganna Pápa - Egyházaskesző – Kemenesszentpéter Pápa – Gecse – (Csorna)

A fentiekben leírt hálózat adja az alapját a kisebb hosszon haladó településközi és kistérségi kerékpárutak rendszerének, amelyek már a településrendezési tervek hatókörébe tartoznak. A megyei terv a viziközlekedéssel nem foglalkozik, mert a balatoni hajózás a Balaton-törvény hatókörébe tartozik.

3. A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Veszprém megye vizsgált részén Veszprém megyében az energiaközműveket érintő fejlesztési feladatokat a megye településeinek hosszú távú fejlődéséhez szükséges élet- és munkakörülmény javítása, a gazdasági élet fejlődésének segítése, a megye idegenforgalmi vonzerejének növelése, valamint a környezetvédelmi igények kielégítése határozza meg. A fejlesztési javaslattal többirányú célkitűzést kell egyidejűleg kielégíteni. Az energiaközmű fejlesztésnek segíteni kell a megye gazdasági életének a fejlődését. Szinte valamennyi település külön-külön elkészített településrendezési tervében kijelölt új lakó-, üdülő- és gazdasági területtel szeretne kínálatot nyújtani a fejlődését segítő be-, illetve letelepülőknek, amelynek energiaellátási lehetőségét biztosítani kell. A vonzóképesség növelése érdekében pedig részben az egyes településeken belül, de regionális kapcsolatok szintjén is az energiaközmű fejlesztési javaslatnak hozzá kell járulnia a megye tájképi megjelenésének a javításához. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

83


Ezen célkitűzések teljesítésére az energiaközmű fejlesztéssel kapcsolatos a megyét érintő feladatokat három csoportba lehet sorolni: Az első csoportba tartoznak: az egyes települések fejlesztési szándékainak megvalósításához szükséges energiaközmű igényeinek kielégítéséhez szükséges térszerkezetet érintő területigényes fejlesztési igények meghatározása. A második csoportba tartoznak: a megye területét érintő tágabb térség fejlesztési igényeinek kiszolgálásához szükséges iparági ágazati fejlesztési elképzelések térszerkezetet érintő területi igényeinek biztosítása. A harmadik csoportba tartoznak: a közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok.

A megye településeinek fejlesztési energiaközmű fejlesztési feladatok

szándékainak

kiszolgálásához

kapcsolódó

A megye jelenlegi energiaközmű ellátottságának az elemzése során a megyén belüli ellátottsági egyenetlenségek is előtérbe kerültek. Az egyenetlenség villamosenergiaellátás területén kevésbé regisztrált, de a korszerű és gazdasági szempontból fenntartható hőellátás lehetőségét biztosító vezetékes gázellátás rendelkezésre állása vonatkozásában a megyén belüli ellátottság egyenetlensége jól vizsgálható. A megyén belüli kiegyenlítés érdekében, az esély-egyenlőség segítésére az alacsonyabb ellátottságú települések, köztük a nyolc vezetékes gázellátással nem rendelkező település gázellátásának a kiépítéséhez fokozottabb támogatásra szorul. A települések természetes szaporodási mérlege a települések döntő hányadában, összesítve Veszprém megye vizsgált területrészén is negatív. A bevándorlási mérleg is negatív, így Veszprém megyében, megyei átlagban is csökkent az elmúlt évben a népességszám. A népességszám csökkenéssel terhelt megyében a települések számára figyelmeztető jel, hogy az egyes településekre készített településfejlesztési kínálathoz szükséges területelőkészítési igények mennyire reálisak. A megye területén jelentkező jelenlegi és várható energiaigények kielégítése távlatilag is döntően az országos hálózati rendszerekről történő vételezéssel történik, a helyi energiahordozók (benne a megújuló energiaforrások is) felhasználásának távlatilag nagyobb lesz a jelentősége, de az összes energiaigényből a részesedése a 10 %-ot reálisan csak hosszabb távon érheti el, addig jellemzőbb marad a jelenlegi ellátási rendszer használata. A várható új, többlet kielégítendő igények részben a területfejlesztés során prognosztizált új igényekből, részben a már meglevő fogyasztók igény növekedéséből tevődnek össze. A megye vizsgált részében a lakosság által vételezett villamosenergia 2008. évben 288 ezer MWh volt. Az egy lakásra jutó átlagos éves villamosenergia felhasználás 2300 kWh volt. A háztartások kedvező, korszerű felszereltsége mellett - takarékos villamosenergia fogyasztású berendezésekkel is - az egy lakásra jutó villamosenergia fogyasztás termikus célú hasznosítás nélkül, ha meghaladja a 250 kWh/hó körüli fogyasztási volument akkor tekinthető a lakások felszereltsége kedvezőbbnek. Veszprém megyében ez az adat még a 200 kWh-t sem éri el, így átlagosan megye szinten a lakások felszereltsége várhatóan még fejlődés előtt áll. A várható kielégítendő igényeknél így az új fejlesztési javaslatoknál várható igényeken felül a meglevő fogyasztók igénynövekedését sem lehet figyelmen kívül hagyni. A megyében a lakosság által vételezett földgáz 2008. évben 66,7 ezer m3 volt. Az egy lakásra jutó átlagos éves földgázfogyasztás 1000 m3 volt. Az egy lakásra jutó átlagos havi 80 m3 körüli fogyasztási volumen azt jelzi, hogy a gázellátást igénybevevők fűtési célra jellemzőbben lakóhelyiségenkénti, csak komfortot jelentő pl. konvektoros fűtési módot veszik Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

84


igénybe, kevésbé jellemző az összkomfortot nyújtó cirko fűtés használata. A lakáson belüli egyenletesebb hőellátást nyújtó, összkomfort iránti igény növekedése várható, amely a meglevő fogyasztók gázigény növekedését fogja eredményezni. Az energiaigények a takarékos energiafelhasználásra való törekvés, az energiatakarékos berendezések alkalmazása, a megújuló energiaforrások helyi alkalmazásának intenzívebb előtérbe kerülése ellenére, mivel az élet- és munkakörülmény javítása, a termelés korszerűsítése mindig növekvő energiafelhasználással jár, a települések vezetékes energiaigényei - ingadozó növekedési trenddel - folyamatosan emelkednek. A vezetékes energiahordozókkal szembeni növekvő energiaigények kielégítését a hálózati rendszerek fejlesztésével kell biztosítani. A távlati vezetékes energiaellátás, a villamosenergia és a földgázellátás továbbra is az országos egységes hálózati rendszerre támaszkodik. Ezért az országos, Veszprém megye területén is áthaladó energiahálózati rendszerek fenntartása, fejlesztése Veszprém megye érdeke is. A megye kapcsolata a területén áthaladó hálózatokhoz, a csatlakozási-vételezési lehetőségei kiépültek. Az országos energiaellátó rendszer biztonsággal áll rendelkezésre az energiaigények kielégítésére. A nemzetközi kapcsolatok rendelkezésre állásával az országban, s ezen belül a megyében várható vezetékes energiaigények bázis oldalon várhatóan kielégíthetők lesznek. A várható igénynövekedéssel az iparág számol, így a hálózatfejlesztési terveit ennek megfelelően alakítja. A közvetlen ellátáshoz szükséges hálózatfejlesztési igények településeken belül jelentkeznek.

Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás vonatkozásában a meglevő fogyasztók várható igénynövekedése, a tervezett új fogyasztók igénye mellett a társadalmi, gazdasági élet fejlődése is a villamosenergia folyamatos fajlagos igénynövekedését eredményezi. Ehhez folyamatos hálózatfejlesztési igény csatlakozik. A hálózatfejlesztési igény lépcsőzetesen település közi hálózatfejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a települések ellátási lehetőségének a bővítéséhez szükségesek. Ebbe a csoportba sorolhatók villamosenergia ellátás vonatkozásában az új alállomások telepítési feladatai és új középfeszültségű hálózatok fektetési igénye. A középfeszültségű hálózatfejlesztési igények település szintű tervezés részét képezik, a nagyfeszültségű hálózatfejlesztési igényt az iparági fejlesztés egyéb fejlesztési terveivel együttesen határozza meg. A megye villamosenergia ellátási rendszerének vizsgálatában rögzítettek szerint a megye fogyasztóinak villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszerén keresztül biztosítja. Az átviteli hálózatokon keresztüli villamosenergia vételezés lehetősége távlatilag is biztosított. A 120 kV-os hálózati rendszerről táplálják a megye területén üzemelő, illetve ahhoz közel fekvő 120/35, 120/20, vagy 120/10 kV-os alállomásokat, amelyek a megye területének villamosenergia ellátási bázispontjainak tekinthető. A 120-as alállomásokról induló 35 kV-os gerinchálózat táplálja a kisebb térségek helyi ipari, vagy 35/20 kV-os központjait. A 120/20, a 120/10 ill. a 35/20 kV-os alállomásokról indul a települések ellátását szolgáló 20, illetve 10 kV-os középfeszültségű gerinchálózat. A fajlagos villamosenergia igények vonatkozásában egyenletesen növekvő tendenciájú igénynövekedés prognosztizálható. Az egyenletes fajlagos villamosenergia igény növekedés a kommunális évi 3-5 %-kal, az egyéb ipari, vagy nagyfogyasztóknál 1-2 %-kal fog növekedni. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

85


A megye kiépített hálózati rendszere és az iparági fejlesztési tervek a várható igények távlati kielégítését is helyi elosztóhálózati fejlesztésekkel biztosítani tudják.

Földgázellátás A földgázellátás vonatkozásában a meglevő fogyasztók komfortnövelési (helyiségfűtésről a cirkofűtésre történő átállás) igényével együtt járó igénynövekedés mellett, a tervezett új fogyasztók igénye együttesen jelentkezik. Az ehhez megvalósítandó hálózatfejlesztési igény döntően településen belüli fejlesztési igényként jelentkezik, de a többlet vételezés lehetőségét az iparág egyéb fejlesztési terveivel összehangoltan határozza meg. A megye földgázellátása az országos szállítóhálózati rendszerhez több helyen kapcsolódik. A nagynyomású szállítóhálózatra telepített átadó állomások segítségével történik a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép, vagy nagy-közép/kisnyomású nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi gázzal ellátott település a nagy-közép-nyomású vezetékekre telepített 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. A szükséges fejlesztési igények az iparági fejlesztési tervek keretében együttesen kerülnek megvalósításra.

Távhőellátás A távhőbázis és elosztás településen belüli szolgáltatás, így érdemi hatása megyei tervet érintő térszerkezeti hatása nincs.

Nem vezetékes energiahordozó ellátás és megújuló energiaforrások A megyében a nem vezetékes energiahordozók használata - a fokozottabb környezetterhelése ellenére -, valamint a vezetékes energiaellátás fejlesztésének ellenére, hosszabb távban is jelentős marad. Ellátása településen belüli feladat, így térszerkezeti hatása nincs. Jelentős vezetékes energiahordozó felhasználás takarítható meg hosszabb távon a térség természeti adottsága, a szél-, a föld- és a napenergia hasznosításának kínálkozó lehetőségével. A megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségére az átfogó tervek, a fenntartható fejlődés lehetőségét kutató tanulmányok hívják fel a figyelmet, amelyek közül a legeredményesebben a napenergia hasznosítható. A napenergia passzív és aktív hasznosítására is gazdaságos lehetőséget biztosít a napsütéses órák száma. A kedvező fekvésű napos területeken a 3000 napsütéses órát is meghaladóan lehet a napenergiát hasznosítani. A korszerű termikus energiaellátás biztosítási lehetőségei közül azért is kell kiemelni a napenergia hasznosítását, mert üdülő-, kiránduló területeken az igények jelentkezése is jelentősen kapcsolódik az időjáráshoz. Napsütéses napokon lényegesen nagyobb a termikus igény, ezeket az igény csúcsokat kedvezően lehet napenergiával kielégíteni. Jelenleg a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

86


napenergia használata még alig jellemző, de általa elérhető jelentős energia megtakarítás szélesebb körű alkalmazásra predesztinálja. A szél energiájának hasznosítására telepített szélkerékkel élen járt Veszprém megye, de további szélkerekek telepítési igénye is várható. A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében várhatóan a szél- és a föld energiájának a hasznosítási igénye is növekedni fog. Ezek hasznosítása többnyire telken belüli, vagy településen belüli fejlesztési igényként jelentkeznek, így a település tervezés szintjén kezelhető, a megye térszerkezeti tervét nem érinti. A vizsgált térség természeti adottsága az erdőgazdasági nyesedék, apríték előfordulásának nagyobb jelenléte, az energiaültetvényként termelhető nagyobb szárazanyag tartalmú növény, amely a biomassza támasz anyagaként nagyobb településeken üzemelő hőbázisnak primer energiahordozójaként szolgálhat. A megye energiafelhasználásában a hagyományos energiahordozó felhasználást lényegesen csökkentheti, hatást gyakorolva ezzel közvetve a térszerkezetet is befolyásoló hálózatokkal szembeni fejlesztési igényeket. De közvetlen hasznosítása energetikai szempontból településen belüli, így közvetlen térszerkezetet érintő hatása nincs.

Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések területi igényeinek biztosítása Iparági fejlesztési feladatok egy részét a megye területén jelentkező igények kielégítésére, egy részét a tágabb térségbe jelentkező igények kielégítése érdekében kell megvalósítania. A megye területén működő ajkai Bakonyi Erőmű jelenlegi 102 MW kapacitásának fejlesztését tervezik kombinált ciklusú gázturbinával, földgáz primer energiahordozó hasznosításával. Az iparág üzemen kívül helyezte az Inotai Erőművet, a kiépített infrastruktúrája a területet továbbra is erőművi célra predesztinálná, újra üzembe állítása esetén is valószínű csak helyi szűkebb térségi ellátást szolgálna, 50 MW alatti teljesítménnyel. Az iparág egyéb új energiatermelő bázis, 50 MW teljesítményt meghaladó villamosenergia termelő erőmű létesítését Veszprém megye területén nem tervez, de egyéb beruházó általi, a megye területét érintő sem 50 MW feletti, sem alatti erőműfejlesztési szándék (Inotára vonatkozóan is) nem ismert. A megye területén jelentkező igények továbbra is a megye területén történő energiatermelés helyett, a megye területén áthaladó átviteli és szállítóhálózatokról való vételezéssel oldható meg. Villamosenergia átviteli hálózat iparági fejlesztési tervei: Veszprém megye területét érintően nincsenek, az OTrT-ben sem került rögzítésre Veszprém megyét érintő átviteli hálózatépítési szándék. Földgázszállító hálózat iparági fejlesztési tervei: -A megye területét, annak észak-keleti szélét érinti, illetve azon halad át jelentősebb tervezett földgázszállító nemzetközi tranzitvezeték nyomvonal. A Nabucco néven ismert tranzitvezeték Komárom megye felöl éri el Veszprém megyét, majd rajta keresztül halad tovább Győr-Moson-Sopron megyébe, ahol a Baumgarten vezeték mellett, azzal párhuzamosan halad tovább Ausztriába. Meg kell jegyezni, hogy nem zárható ki az sem, hogy a tervezett másik, un déli áramlat nyomvonala is áthaladjon a megye területén, a tervezett Nabucco vezetékkel párhuzamosan, de ennek kisebb az esélye, valószínű a Balaton déli oldalán halad el. Egyéb iparági fejlesztési szándék nem ismert.


87


Szénhidrogénszállító hálózat iparági fejlesztési tervei: Veszprém megye területét érintően nincsenek. Megújuló energiahordozók hasznosításának iparági fejlesztési tervei: A megyét érintő iparági fejlesztési feladatok között ki kell emelni a megújuló energiahordozók használatának fontosságát és szükségességét. A Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008 —2020" dokumentum szerint a magyarországi energiaellátáson belül 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása elérje a 186 PJ-t, ami a 2020-ra szóló energiaigényprognózis (1.248 PJ) több mint 14%-a. Az Európai Unió Magyarország felé 2020-ra 13%-os megújuló energiahordozó részarány elvárást határozott meg. Ennek teljesítéséhez jelentősen járulhat hozzá - természeti adottságai alapján - Veszprém megye. A nemzetközi megállapodás teljesítése érdekében várható a megújuló források hasznosításához támogatási rendszer kidolgozása, különös tekintettel a környezeti állapot javításáért. A jelenleg még meg nem térülő beruházásnak számító szél-, föld- és napenergia, energiaültetvény hasznosítás ezzel a támogatással válhat gazdaságossá. A megye területének előforduló magas talajvízszint állású területen, időszakosan vízzel borított területek hasznosítására lehetőséget kínál az energiaültetvény telepítése. Az így kedvezőtlenebbül hasznosítható mezőgazdasági művelésű területeket célszerű energiahordozó termelésre hasznosítani. Ezeken a felszabaduló területeken energiaültetvényt érdemes létesíteni, ezzel a termelésből kieső terület hasznosítása is egyúttal megoldható. Az energiaültetvény pedig energiatermelésben hasznosítható.

Az energia közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok A közműfejlesztési feladatok közé sorolhatók azok az esztétikai igények kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési feladatok, amelyek jellemzőbben településen belüli fejlesztési feladatok. Közművek szempontjából vizsgálva nem lennének megyei szintű tervekben meghatározók, de a települések táji megjelenését, a vonzóképesség növelését szolgálják, hatással vannak a megye gazdasági életére és ezáltal kapnak szerepet a megyei területi tervezésben. Hosszabb távon a települések esztétikai megjelenésével szembeni igények várhatóan lényegesen növekedni fognak. Az energiaellátás vonatkozásában a közműfejlesztések során távlatban előtérbe fog kerülni a tájképet és a településeken belüli arculatot alakító szabadvezetékes, vagy légkábeles villamos energia ellátó rendszerek látványjavítási igénye is. Veszprém megye gazdasági életének a fellendülését főként az idegenforgalomtól várja, közműveket érintően is a vonzóképességét az esztétikai megjelenésével tudja fokozni. Egyelőre látványjavítás érdekében a hálózatok föld alatti elhelyezésével csak településeken belül, beépített, illetve beépítésre javasolt területeken kell az igényesebb, de egyben költségesebb műszaki megoldás felé törekedni. Csak távlatilag említhető meg, hogy foglalkozni kell a településközi hálózatok földkábelesítésének távlati ajánlatával egyelőre csak a természetvédelmi területeken, vagy egyéb szempontból védett területeken, mivel a műszaki feltétele biztosított, hogy a 120 kV-ig bezárólag a közép- és nagyfeszültségű hálózat is földkábelbe fektetve kerüljön kivitelezésre.


88


Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezetének kijelölése Az energiatermelés korszerűsítése olyan megoldást igényel, amely hosszútávon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket és területeket. A szélerőművek telepítésére alkalmas területek övezete több szempontrendszer összevetésével került lehatárolásra. Az éves átlagos szélsebesség 70 méteres magasságban mért alakulását tartalmazó széltérkép adatai jelentették a kiindulási alapot. A széltérkép információit egybevetettük a megye védett területeinek kiterjedéséből adódó korlátozásokkal, továbbá figyelembe vettük a szélkerekek - szélerőművek - szélerőmű parkok telepíthetőségére vonatkozó jogszabályokat, ajánlásokat.

Fentiek alapján három alkalmassági kategória kerülhet meghatározásra a kistérségi vagy települési szintű továbbtervezés során, - például: a) szélerőművek telepítésére kedvező, preferált, b) szélerőművek telepítésére preferálható, c) szélerőművek telepítésére még elfogadható - ezek a kategóriák további részletes vizsgálatok alapján határozhatók meg. A megyei területrendezési terv léptékének megfelelő pontossággal került lehatárolásra a szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete. A településrendezési tervezés során a települési tervek mélységének megfelelő pontosítás szükséges. •

Szélerőművek elhelyezési feltételei:

-

megfelelő erősségű, gyakoriságú és magasságú szélenergia potenciál jelenléte, az áramszolgáltató képes fogadni (bár ez törvényben előírt kötelessége) a megtermelt elektromos energiát (nyilatkozat beszerzése szükséges), környezetvédelmi hatástanulmány, ami kitér a következőkre: természetvédelem, mezőgazdaság (különös tekintettel a meliorált területekre és a repülőgépes növényvédelemre), bekötő utak, rendezési terv, erdészet, geológia (alapozási problémák és ásvány vagyon védelem), vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közúti közlekedés, légi közlekedés, zaj- és rezgés ártalom, építészet, erőműgépészet, légszennyezés és meteorológia, a megtermelt elektromos energiát kábelen vezetik a meglévő rendszerbe, a földtulajdonossal megkötött bérleti szerződés, ami kitér a terület rekultivációjára (újrahasznosítására) a felhagyás után, amennyiben felszín alatti természeti értéket nem veszélyeztet, földkábelt kell alkalmazni (a vonatkozó jogszabály által meghatározott kapacitás esetén környezetvédelmi engedély megléte szükséges)

-

-

•

Elhelyezést korlátozó okok:

-

az EU irányelvek alapján kijelölt Natura 2000 terület, kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területek, a kulturális örökségvédelem kiemelt területei, vízeróziónak kitett területek övezete, magas termőértékű földterület, tájba illeszthetőséget gátló kicsi terület (5 szélkeréknél kevesebb fér el rajta).

•

Elhelyezést kizáró okok:

-

magterület, ökológiai folyosó és pufferterület,


89


-

-

-

„ex lege” védett területek, védett értékek, valamint felszín alatti védett természeti érték esetén azok felszíni vetületének területe, nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó természetvédelmi jelentőségű területek (Ramsaari területek, bioszféra rezervátumok, stb.) vadon élő védett állatfajok (különös tekintettel a fokozottan védett fajokra) élő-, táplálkozó- és fészkelő helye, vonulási útvonalak és azok közelsége (a lehatároláshoz vizsgálat szükséges!), kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, egyedi tájértékekhez tartozó területek, vízeróziónak kitett terület, települési térségben, a turisták által sűrűn látogatottnak számító, hagyományos, vagy emblémaszerű látványokat jelentő területek (kilátás és rálátás biztosítása) belterület, és az azon kívüli beépített és beépítésre kijelölt terület (kivéve a gazdasági területeket) és ezek 10h m-es körzete (ahol h a szélkerekek teljes magassága) gazdasági, tehát ipari és kereskedelmi területek, tanyás térségek és ezek 6h m-es környezete (ahol h a szélkerekek teljes magassága), kivéve a tanyák saját energiaellátását szolgáló, legfeljebb 20 kW teljesítményű szélerőműveit, melyeket a jogszabályok szerint méretezni kell, s a dőléstávolság megtartása mellett telepíthetők a tanyák közelébe, a település három oldala (csak egyik oldalra telepíthetők szélerőművek), utak és közművezetékek h m-es /dőléstávolság/ környezete (ahol h a szélkerekek teljes magassága), erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, kiemelt fontosságú honvédelmi területen, országos és térségi jelentőségű polgári repülőterek 10 km-es környezetében

4. A térségi szerkezeti terv tájszerkezeti változásai A hatályos megyei térségi szerkezeti tervhez képest a változások elsősorban a 2008-ban módosított OTrT és Balaton TRT következményei. A 2003-ban elfogadott OTrT-hez képest a 2008-as módosítás Veszprém megye területén jelentős mértékben növelte az erdőgazdálkodási térség területét, illetve lehetőséget adott a vegyes területfelhasználású térség alkalmazására (amelyen belül a településrendezési tervezés során további lehetőség adódik erdőterületek kijelölésére). A megyei terv módosítása nem él a „vegyes térség” kijelölésének - OTrT-ben biztosított - lehetőségével. A területfelhasználási és táji vizsgálatok, illetve a megbízóitervezői egyeztetések eredményeként az a megoldás rajzolódott ki, hogy a megye települései számára kedvezőbb az elkülönített mezőgazdasági és az erdőgazdasági térség lehatárolása. Az OTrT-ben ilyen módon meghatározott és lehatárolt területek nem mutatnak olyan mértékű, vagy jellegű mozaikosságot, amely a „vegyes” besorolás megyei tervben való alkalmazását indokolná. Veszprém megyében minden terület számára meghatározható volt, hogy ott a mezőgazdasági vagy az erdőgazdasági célú területfelhasználásnak van-e prioritása. A területek ennek az értékelésnek a figyelembevételével kerültek besorolásra és meghatározásra.


90


Az erdőgazdasági és a mezőgazdasági térségen belül az erdőterület, illetve a mezőgazdasági terület kijelölésére biztosított 15%-os mozgástér (amennyiben az erdőgazdasági és mezőgazdasági térség területének 85%-át kell a településszerkezeti tervekben erdőterület, illetve mezőgazdasági terület kategóriába sorolni) elegendő ahhoz, hogy a térségen belül kiemelt a táj változatosabbá, turisztikai szempontból is vonzóbbá tételének jelentőségi tovább javuljanak. Az erdőgazdálkodási térség a megye másodlagosan uralkodó területfelhasználása (jelenlegi közel 30%-os aránya az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas” övezettel összesítve megközelíti a 40%-ot) és az ökológiai hálózaton belül is meghatározó. Jelentőségét tovább növeli a megye magasszintű erdősültsége mellett az OTrT azon szabálya, hogy az erdőgazdálkodási térség területét a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterületként kell kijelölni. A szerkezeti terven jelölt legjelentősebb erdőgazdálkodási térségek a Bakony - hegység hagyományos erdőtáján találhatók. Ezek a hatalmas összefüggő erdőtömbök foglalják magukban a megye legértékesebb erdőterületeit, legkiválóbb termőhelyi adottságú erdőit, elsősorban az Északi - Bakony tájegységen. Az erdőségen belül magas a természetszerű erdőállományok aránya, amelyek a megye ökológiailag legértékesebb területei. További jelentős erdőgazdálkodási térségek találhatók megye nyugati határán Sümeg térségében. Itt a mozaikosan már meglévő erdőterületeket egészíti ki a terv nagyobb erdőgazdálkodási térségekké. További erdőgazdálkodási térségek a megye területén elszórtan, mozaikosan találhatók meg. A megye térségi szerkezeti tervén tervezett erdőterületként, azaz erdőgazdálkodási térségként meglevő erdők és erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek együttese került lehatárolásra. Az erdőterületi bővítés további területi alapjait biztosítja az egyedi megyei övezetként meghatározott erdősítésre másodlagosan alkalmas területek övezete, amely fakultatív településtervezési információ és ajánlás formájában szerepel a TRT-ben. A mezőgazdasági térség területe a jövőben is meghatározó marad, mint területi súlyát illetően elsődleges (jelenlegi aránya közel 50%), ökológiai szempontból másodlagos tájhasználati mód. A megye tájgazdálkodásában továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó az erdőgazdálkodás mellett, csökkenő területi aránya ellenére is (a fent említett „erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek övezete” elsősorban a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek rovására került kijelölésre).


91


A TRT agrárgazdasági céljaként a módosítás során, a racionális földhasználati elveknek megfelelően, a legjobb termőképességű területek művelésben tartásának biztosítását fogalmaztuk meg. Ezek lehatárolást két oldalról közelítettük: részben az OTRT alapján, az ott meghatározott kiváló termőképességű szántók övezete, valamint az agrárgazdasági vizsgálatok eredményeképp létrehozott mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek övezete alapján. Ezt a két mezőgazdasági területi kategóriát tartjuk szükségesnek a településszerkezeti tervekben feltétlenül mezőgazdasági területbe - ezen belül is elsődlegesen általános mezőgazdasági övezetbe - sorolni. Az ábra a két prominens mezőgazdasági övezet elhelyezkedését szemlélteti (barna színnel az elsődleges szántó, sárgával a közepes adottságú agrárterületek). A Térszerkezeti terv mezőgazdasági térségi lehatárolása ennél nagyobb területet foglal magában. A térségi szerkezeti tervhez kapcsolódó ajánlások, irányelvek részletes ajánlásokat fogalmaznak meg a táji, természeti értékek védelmére, az ökológiai hálózat területeinek biztosítására, a tájképvédelemre, a hagyományos tájszerkezet megőrzésére, fejlesztésére és a mezőgazdaság, erdőgazdaság több funkciós fejlesztésére vonatkozóan is.


92


ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK 5. Ökológiai hálózat térségi övezetei A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai hálózat övezeti rendszere, kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat területét a hatályos területrendezési terv az OTrT vonatkozó övezeti rendszere alapján védett természeti terület övezetbe, védett természeti területek védőövezetébe, természeti terület övezetébe és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe sorolta. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetekkel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a terv az új övezeti rendszert tartalmazza. Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben koncentrálódnak: Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a védett területek és a magterületek között helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is megfogalmaz. A táj- és természetvédelmi vizsgálat megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi lehatárolásokkal is alátámasztotta, hogy Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve károsodott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, amelyek védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az időközben megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba. Az országos ökológiai hálózat területei A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között - az országos ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. (Az országos ökológiai hálózat területei Veszprém megye területének közel 53 %-át teszik ki, beleszámítva a Balaton területét is. A BKÜK nélküli megyeterület OÖH általi lefedettsége is megközelíti a terület felét, 47%.).


93


OÖH övezet:

Veszprém megye összesen:

magterület ökológiai folyosó pufferterület összesen:

40 % 2% 11 % 53 %

Veszprém megye Területrendezési terve: 35 % 3% 9% 47 %

A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt területen (tájképvédelmi, tájrehabilitációs és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek elhelyezkedését külön övezeti tervlap szemlélteti. Ennek kicsinyített összesített ábrája az ökológiai övezetek egyesített területeinek illetve a Natura2000 területeknek az átfedését szemlélteti:

6. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a megyei területrendezési terv közigazgatási területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. A tájképvédelmi terület övezete a megye nagyobbik részét lefedi, a megye városait, a bakonyi települések nagyrészét és néhány szigetszerűen megjelenő települést, az alábbi ábra szerint:


94


Az OTrT Tájképvédelmi övezet által érintett települések:

Az övezet két sávban érintkezik a BKÜK területével, a Sümeg - Szőc szakaszon, illetve Úrkút és Veszprém között. A 2008-ban módosított OTrT új övezetként bevezette az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetet. A megye területén ebbe az övezetbe a Pápa, Doba, Nemeshany, Úrkút, Veszprém, Várpalota, Jásd, Bakonyszentkirály, Bakonyszűcs sarokpontokkal meghatározható közigazgatási területek együttese összefüggő térséget alkotva (31 település) és ettől elszakadva Békás, Kisszőlős, Nagypirit, a Sümeg - Zalahaláp - Sáska Szőc településegyüttes és Bakonyság - Bakonyszentiván igazgatási területe került be. Ezen területek pontosítása a megyei terv feladata. Az OTrT az országos tájképvédelmi övezet mellett továbbra is fenntartja a lehetőségét térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet kijelölésének. A települések és a táj harmonikus egységének megőrzése, a tájképi értékek halmozott jelenléte, a természeti értékekben való gazdagság és természetvédelmi érzékenység figyelembevételével tájképi szempontból kiemelten érzékenynek tartjuk a fenti településeken túl egyes hegyláb menti térségeket és egyes medence - szituációban lévő településcsoportokat is, amelyeket térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetként határoztunk meg. Ezek elhelyezkedését a tájképvédelmi tervlap külön övezetként határolja le. Az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek nem foglalják magukba a települési térségek területét, fontos azonban a települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az ártéri többszörösen védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT két övezetre vonatkozó szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások alkalmazását is az érintett települések rendezési terveinek készítése során.

A tájképvédelmi terület övezete lehatárolásának módszertana Hazánkban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996-os törvény és a végrehajtásáról szóló 18/1998-os rendelet teremtette meg a területrendezési tervekben a tájképvédelmi övezetek lehatárolásának lehetőségét. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete rendelet szerint a területrendezési tervek övezetei között kell az országos és a térségi jelentőségű jelentőségű tájképvédelmi terület megjeleníteni. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

95


Az OTRT tájképvédelmi területének lehatárolásához kialakított módszertan megpróbált egy olyan egységes, tájalkotó elemekre alapozott módszert kialakítani, amely kisebb módosításokkal jól alkalmazható a térségi tájképvédelmi övezet lehatárolásokhoz is. A tájképet meghatározó legfontosabb adottságok két fő csoportba sorolhatók. A rurális tájban a természeti adottságok közül a domborzat, a növényzet, a borítottság, a területhasználat szerkezete, az urbánus tájban kulturális örökség adottságai, az épített elemek száma, minősége, együttese a meghatározó. A tájképben, a vizuálisan megjelenő látványban az elemek sajátosan keverednek és mindkét csoport fontos meghatározója lehet a tájképnek. Az értékelésnél követett alapelvek ezért a következők: - Az értékelés a vizsgált elemek sokszínűsége, eltérősége és jelentős száma miatt csak térinformatikai feldolgozással valósítható meg. - Minél több vizsgálati szempontot veszünk számításba annál pontosabb értékelést kapunk. - A szubjektivitásból származó arányeltolódásokat a vizsgálatba bevont elemek számának - növelésével csökkentjük. - Csak olyan tájképileg fontos elemeket vizsgálunk, amelyekhez adatbázisa teljes lefedettségű. - A technikailag a még kezelhető, legrészletesebb adatbázisokat használjuk a feldolgozáshoz. - Az egységes adatbázis alapját a DTA50 digitális topográfia térkép és a CORINE CLC50 adatbázisok jelentik. - A rendkívül eltérő, különböző jellegű tematikus fedvények (pont, vonal, felület, településsoros adat) összehasonlításának, összekapcsolásának megkönnyítésére, az adatokat egy egységes rácshálós modellbe (500 x 500 m) konvertáljuk. Az értékelések elvégzése után az eredményeket területhatáros fedvénnyé alakítjuk vissza. - A vizuális hatások értékelése a legtöbb szakirodalmi adat szerint a vizsgált objektum körüli 2 km-es távolságig terjed, ezért az értékelési cellák rácsméretét ennek negyedében 0,5 km-ben határozzuk meg. - Új, önálló felmérésekre, kutatásokra az értékelés szűk határideje miatt nincs lehetőség, ezért csak meglévő adatokat használunk. - A nemzetközi gyakorlatban elterjedt tájökológiai méréséi módszereket (landscape metrics) felhasználjuk. - Az automatikusan kapott eredményeket manuálisan finomítjuk, területhatárok alapján pontosítjuk, de az övezet határa nem jelent területhasználat határokat, mivel az övezet több fontos tényező együttes fellépése eredményeként jött létre. - A vizsgált elemeket a könnyebb összehasonlíthatóság és számolás kedvéért 10 pontos értékskála rendszerbe konvertáljuk. - Az értékelésben a pozítív „adottságok”, tájképi értéket növelő tényezők mellet a tájképi értéket csökkentő tényezőket is vizsgálunk.


96


A tájképvédelmi övezet lehatárolásának módszertana, felhasznált adatok Természeti adottságok (+) Csökkentő tényezők (-) Domborzat (A) - reliefenergia (1)

Anyagnyerőhelyek (I) - anyagnyerőhelyek, bányater (14)

Láthatóság (B) - láthatóság (2)

Utak (J) - autópálya, főút, mellékút (15)

Borítottság (C) - erdőterületek (3) - gyepek (4) - szőlőterületek (5)

Vasút (K) - Vasútvonalak (16)

Felszíni vizek (D) - folyóvizek, tavak (6)

Légvezeték (L) - Légvezetékek (17)

Tájszerkezet, diverzitás (E) - szegélyek (7)

Természetvédelmi területek (F) - ökológiai hálózat (8) - természetvédelmi területek (9) - Natura2000 (PSci), (10) - Natura2000 (SPA), (11)

Kulturális örökség (+) Kulturális örökség (G) - szakrális építmények, romok (12) - műemlékek (13)

Tájképi értékek összesített denzitástérképe (500x500 m rácsháló)

Tájképvédelmi övezetek azonosítása (topográfiai terkép és ortofotó alapján a az övezetek azonosítása)

A térségi jeletőségű tájképvédelmi terület övezetének lehatárolása az alábbi szempontok figyelembe vételével történt: - Domborzat a relief energia szerint - Erdőterületek - Gyepek - Szőlőterületek - Folyóvizek, tavak - Szegélyek - Ökológiai hálózat Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

97


-

Természetvédelmi terület Natura2000 (PSci) Natura2000 (SPA) Szakrális építmények, romok Műemlékek Értékek összesítve Anyagnyerőhelyek Légvezetékek Utak Vasútvonalak Csökkentő tényezők Tájképvédelmi értékesség (Összesített értékelés)

A tájképileg legértékesebb felső 40% értékhatár területeit mutatja az ábra. Jól látható, hogy a tájképileg értékes területek gyakran egy tömbben helyezkednek el, de sok az egy-két cellára kiterjedő terület is. A tájképvédelmi övezet lehatárolása az ortofotón és 10-ezres topográfiai térképen történő beazonosítással történt.

7. Sajátos megyei térségek A Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetének kijelölését több tényező is indokolttá teszi. A növekvő igény a megújuló energiaforrások hasznosítására szükségessé teszi a szélerőmű-parkok elhelyezésére alkalmas térségek feltérképezését is. Sajnálatos, hogy erre nézve az OTRT nem nyújt iránymutatást, mivel ilyen típusú övezeteket nem határoz meg, de lehetőséget ad egyedileg meghatározott övezetként ilyenek meghatározására. A sajátos megyei térségtípus javaslatának másik oka speciális természeti és tájképi tájvédelmi vonatkozásai. A létesítmények telepíthetőségének alapfeltétele a megfelelő természeti erőforrás, a szükséges erejű és gyakoriságú szél jelenléte és hasznosíthatósága. A létesítménytípus toronyszerű építményei ugyanakkor természeti szempontból és tájképileg érzékeny területeken nem helyezhetők el. Az alkalmassági és kizáró tényezők együttes mérlegelésével szükséges meghatározni azokat a településeket, ahol a későbbiekben a településrendezési tervezés során a legkevesebb konfliktussal kijelölhetők a szélerő hasznosító művek telepei. A Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (művelésre másodlagosan alkalmas) területek övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete, ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben tartásának biztosítása. A mezőgazdálkodásra másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földművelésre igénybe vehető területi alapjai megőrizhetők legyenek, a megyei területet kevésbé érintő kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. A mezőgazdálkodásra másodlagosan alkalmas területek lehatárolása településrendezési tervek számára iránymutatást ad a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó területfelhasználási változások tervezéséhez.


98


Az övezet területe 31.826 ha, amely a kiváló szántóterületi övezet mellett jelenik meg. A két övezet együttes területe 47.289 ha, ami a tervezési terület viszonylag kis hányadát, mintegy 27 %-át fedi le - összhangban a megye előzetesen vázolt mezőgazdasági termőhelyi adottságaival. Az Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezetének kijelölése részben a fenti elveknek való megfelelés másik logikus eleme, gyakorlatilag pedig az országos és európai irányelveknek megfelelő erdőterület növelési elvárásoknak való megfelelés egyik eszköze. Az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület”-et kiegészítő övezeti kategória. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdősítésre igénybe vehető területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdőtelepítésre alkalmas területekhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. Javasolt ezért az övezet területét elsősorban a tervezett erdők kijelölésére fenntartani. A megyei szinten meghatározott erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területeket kiegészítő övezet kijelölése elősegíti az erdősítés területi alapjainak növelését, illetve az e célra igénybe vehető területek meghatározásának elősegítését. Amennyiben a településszerkezeti tervekben az elsődlegesen és másodlagosan alkalmas erdőtelepítési területek tervezett erdőként kerülnek besorolásra, nagy valószínűséggel nemcsak az erdőterületek mennyiségi, hanem minőségi fejlesztése is megvalósulhat. Az övezet területe 74.982 ha, amely az elsődleges övezet mellett jelenik meg. A két övezet együttes területe 86.237 ha, ami a tervezési terület viszonylag jelentősebb hányadát, mintegy 27 %-át fedi le összhangban a megye előzetesen vázolt erdőtelepítési-termőhelyi alkalmasságú adottságaival. Az Együtt tervezhető térségek övezet kijelölésének célja, hogy a turisztikai idegenforgalmi ágazat területi alapjainak meghatározása a megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területein is megalapozottan megtörténjen. Ezen túl indokolt a megye nagy múltú szőlőtermő területének és hagyományos borvidéki településeinek együttes tervezése is. Az idegenforgalom egyre inkább húzóágazattá vált és a jövő gazdaságának is egyik perspektivikus befektetési területe. A turisztikai fejlesztés kiemelt területeit a táji - természeti és a kulturális - települési adottságok együttes figyelembevételével javasoljuk meghatározni. Területileg legjelentősebb az Északi - Bakony, Zirc turisztikai kistérség, amely 18 település igazgatási területére terjed ki. Fő jellemzője a táji - természeti alapú turisztikai értékek magasszintű koncentrációja (hegyvidéki erdőterületek, a természetjárás és a bakancsos turizmus paradicsoma), kiegészítve a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó létesítmények adottságaival, télisport (Eplény) és műemléki adottságokkal (Cseszneki vár, Magyarpolány Europa Nostra díjas település) és Zirc történelmi kisvárosi attraktivitásával. Az övezethez sorolt további településcsoport Sümegtől északra, Csabrendek térségében jelenik meg a megye területén. Ebben az 5 településben a hatályos településszerkezeti tervek mind volumenükben, mind területi igényükben jelentős rekreáció fejlesztést terveznek. A fejlesztések tervezett mérete megyei léptékben is számottevő, ami indokolja e települések együttes tervezésének lehetőségét. A Somlói történelmi borvidékhez tartozó megyei településeken a szőlő- és borkultúra, az ahhoz kapcsolódó termelési hagyományok és a sajátos tájhasználat hosszú távú megőrzése érdekében javasolja a megyei területrendezési terv az együttes, összehangolt tervezést. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

99


A megye kiemelt üdülőkörzeten (BKÜK) kívüli része - a TrT tervezési területe - turisztikai szempontból a Balaton KÜK északi háttérterületének tekinthető. A turisztikai fejlesztési terület övezetének kijelölése ennek a rekreációs funkciónak a térbeli megjelenítését célozza és szolgálja.

8. Az országos területrendezési terv környezetvédelmi célú övezetei A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv övezeti rendszere megváltozott, így a hatályos megyei terv által kijelölt térségi övezetek is módosítást igényelnek. Az OTrT környezetvédelmi célú, illetve a környezet és természeti erőforrás-gazdálkodással összefüggő övezetei a következők: Országos övezetek: • kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek • kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek • országos komplex tájrehabilitációt igénylő területek • kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek • felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe • ásványi nyersanyag-gazdálkodás területe Megyei övezetek: • erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei • mezőgazdálkodásra másodlagosan alkalmas terület • térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület • térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület • rendszeresen belvízjárta terület • nagyvízi meder • földtani veszélyforrás területe • vízeróziónak kitett terület (a megye nem érintett) • széleróziónak kitett terület A környezet védelmét, a környezet- és természeti erőforrás-gazdálkodást szolgálják az ökológiai hálózat övezetei, továbbá a tájképvédelmi övezetek is, de azok részletezése a tájés természetvédelmi fejezetben található meg. Az országos övezetek területét az OTrT kijelölte, így a megyei területrendezési terv feladata azok pontosítása az érdekelt államigazgatási szervek adatszolgáltatása, ill. véleménye alapján. A térségi övezetek területét a megyei területrendezési terv jelöli ki. Azon övezetek, amelyek már a 2003-as OTrT-ben is megvoltak, a hatályos megyei terv már tartalmazza. Az övezetekből kiderül, hogy a területrendezési tervek térségi szintű szabályozása meghatározóan a vízvédelem és földvédelem témakörét érinti, továbbá az ökológiai hálózat övezeteinek az élővilág védelmében van kiemelt jelentősége.

9. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezeti térkép a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ - Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján készült. Az övezet OTrT szerinti fogalom meghatározása a következő: „Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek.” Az OTrT övezetre vonatkozó szabályozás szerint egyrészt a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

100


külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges, másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági engedély alapján jelölhető ki. Az övezetre vonatkozóan az OTrT a következő fogalom meghatározást alkalmazza: „Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek.” Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz: Egyrészt a külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági engedély alapján jelölhető ki. A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme indokolja, hogy a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken sem beépítésre szánt területek, sem külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen megengedhető. Az övezet területe - a meglevő erdőterületeken belül - ~71946 ha, azok közel 70%-át fedi le, ami utal a megye erdészeti szempontból kiváló termőhelyi adottságaira.

10. Erdőtelepítésre alkalmas területek Az „erdőtelepítésre alkalmas terület”-re vonatkozóan ágazati adatszolgáltatás nem áll rendelkezésre, így az övezet terület szakértői megalapozással, tervezői javaslatként került kijelölésre. Az övezet területe a megye szerkezeti tervén erdőgazdálkodási térségként kijelölt terület már meglévő erdőterületen kívüli erdőtelepítésre alkalmas területeket fedi le. Figyelembe vettük a hatályos megyei terv által lehatárolt szél- és vízerózió által veszélyeztetett területeket, amelyeket törekedtünk erdőtelepítésre alkalmas területnek minősíteni, amennyiben más tényező (pl. ökológiai besorolás) ezt nem korlátozta. Az övezet területének meghatározása során kiemelt szempont volt, hogy a mezőgazdálkodási szempontból gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz nem tartozó területek elsődlegesen erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az erdősítés termőhelyi feltételei is elvileg biztosítottak. Az erdőtelepítésre alkalmas övezetek kétszintű rendszerét javasoljuk kialakítani. Ennek első szintje az OTrT alapján meghatározott övezet, amelyet erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területként tartalmaz a terv. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT 19/A §-a kimondja, hogy beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területek erdőterületi besorolása és erdőtelepítésre való igénybevétele kívánatos, ezért a térszerkezeti lapon ábrázolt erdőgazdasági térség részét képezik. Az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezetét ennek kiegészítéseként javasoljuk meghatározni. Az övezet leírása az egyedileg meghatározott megyei övezeteknél található. Az övezethez ajánlás-szintű előírások kapcsolódnak, ezért csak az erdő-övezeti tervlapon jelenik meg. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

101


Az „elsődleges és másodlagos” övezet területe 11.255 + 74.982 ha, azaz együttesen 86.237 ha.

11. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. Ezt az övezetet már tartalmazta a 2004-ben elfogadott megyei területrendezési terv, azonban a 2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a területnek a kiterjedését. Az övezeti lehatárolását ennek megfelelően kellett felülvizsgálni. Az új övezeti lehatárolás a megye ÉNy- Ny és DK-i perifériáit érinti, a Kisalföld, a Marcal Medence és a Mezőföld kistájakon. A megye nagy része alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, ezért fontos, hogy ezeken a területeken a településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági termelés feltételeit, ezen belül a mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a nem üzemelő majorok újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben törekedni kell a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítására, meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező alakítása mellett, a termőföld védelmét is szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre vonatkozó ajánlások is. Véleményünk szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó, inkább gyenge közepes minőségű termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű meghatározni. Ennek az értékelésnek alapján tettünk javaslatot a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, a megyében még jobb minőségűnek számító mezőgazdasági övezet meghatározására. A Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (művelésre másodlagosan alkalmas) területek övezet leírása az egyedileg meghatározott megyei övezeteknél található. Az „elsődleges és másodlagos” övezet területe a szerkezeti terv mezőgazdasági térségén belül helyezkedik el, annak mintegy 27 %-a.

12. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe tartozó lehatárolásokat az OTrT rögzíti. A lehatárolások által érintett települések: Bakonyszentlászló, Dudar, Csetény, Jánd, Bakonynána, Bakonyjákó, Németbánya, Várpalota, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Berhida, Papkeszi, Vilonya, Ajka, Halimba, Szőc, Kolontár, Nyírád, Csabrendek, Sümeg, Mezőlak


102


13. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület A hatályos TRT-n pontszerűen lehatárolt területeket a módosítás során az érintett közigazgatási területek szerint határoztuk meg. Az övezetbe soroltunk minden települést, amely jelentős tájrehabilitációt vagy ökológiai rehabilitációt igénylő területtel rendelkezik, vagy legalább két rehabilitációt igénylő objektum (pl.: rekultiválandó terület) található a területén. Az érintett települések (a részbeni átfedés *-gal jelölve az országos övezettel): Sümeg*, Ajka*, Devecser, Csabrendek*, Pusztamiske, Bakonykoppány, Márkó, Hajmáskér, Öskü, Tés, Várpalota* Nem soroltuk övezetbe az egy-egy kisebb rekultiválandó objektummal rendelkező településeket, ahol a probléma megoldása véleményünk szerint nem térségi feladat és a településtervezés keretében önállóan kezelhető. Ezek az (övezeten kívüli) települések: Mihályháza, Nyárád, Döbrönte, Magyarpolány, Pápa, Pápateszér, Fenyőfő, Herend, Szentgál, Bánd, Halimba, Királyszentistván, Vilonya, Berhida, Ősi. A tervmódosítás ezen települések tekintetében módosítani javasolja a tervelőzményt, a „térségi tájrehabilitációt igénylő területek” csökkentésével.

14. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület A szélerőművek, szélerőmű parkok kijelölésére vonatkozóan nincs általános országos szintű szabályozás, így a településrendezés szintjén okoz problémát, hogy hol szabad, illetve hol nem szabad szélerőművek létesítésére területet biztosítani. A terv ehhez kíván segítséget nyújtani azzal, hogy kizárja azokat a térségeket, ahol szélerőmű telepítése természetvédelmi, tájképvédelmi, ökológiai, kultúrtörténeti szempontból nem javasolható. Ezzel szemben kijelöli azokat a területeket, ahol a szélerőmű telepítés lehetősége vizsgálható. A vizsgálható térség kijelölésénél kizáró okként vettük figyelembe a következő területeket: • az országos ökológiai hálózat övezetei • erdőgazdálkodási térség, erdőtelepítésre alkalmas területek • országos jelentőségű tájképvédelmi területek • világörökségi terület, történeti település településkép-védelmi területe • a geológiai és vízügyi szempontból korlátozás alá eső területek Ezen térségekben az ökológiai hálózat, tájképi, természeti értékek védelme, a kulturális örökség, világörökség értékeinek megőrzése miatt véleményünk szerint szélerőművek kialakítását meg kellene akadályozni. Fontos szabály továbbá, hogy szélerőmű a repülőterek műszaki infrastruktúra hálózatok védőterületeinek, továbbá a települési területek zajtól védendő területhasználatainak védőtávolsága figyelembe vételével létesíthető. Az övezet leírása az egyedileg meghatározott megyei övezeteknél található.


103


15. Környezeti konfliktusok és környezetvédelmi javaslatok A környezeti konfliktuselemzés azért szükséges, hogy a megyei területrendezési terv módosítása során célirányosan lehessen alkalmazni a területrendezés azon eszközkészletét, amely - a környezeti értékek megőrzésével, (a védelmi övezetek területi lehatárolásával) - a térszerkezet fejlesztésével, - a védőtávolságok és védőterületek következetes alkalmazásával, - a terület- és környezethasználat alakításával, - a közlekedési hálózat formálásával, - valamint a közmű infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal járul hozzá a megye környezeti állapotának javításához, a környezeti elemek veszélyeztetésének csökkentéséhez, közvetve pedig a lakosság egészségi állapotának javításához. Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve (IPPC - 96/61/EK irányelv), ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. A területrendezési tervezés során más területeken is kiemelten fontosak az ágazati folyamatokat és politikákat átfogó megoldási javaslatok, ezért a konfliktuselemzést és megoldási javaslatokat problémakörönként rendeztük alfejezetekbe.

Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk Veszprém megye területén a légszennyezettség mértékét döntően a közúti közlekedés befolyásolja. A helyzet jelenleg nem kritikus, de beavatkozást igényel, mert beavatkozás nélkül már középtávon is további romlás várható. A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban az út menti területek levegőminőségének alakulásában meghatározó, ezért elkerülhetetlen fejlesztési, illetve rendezési feladat nagy forgalmú szakaszokon az érzékeny területeket elkerülő utak építése. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból is környezeti konfliktust okoz a közlekedés. A vasúti közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés csökkentését a meglévő vonalakon elsősorban nem területrendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal építésével, korszerű szerelvények beállatásával) lehet megoldani, a közúti közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet a helyzeten. A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat és havária esetén egyaránt. A csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba és közvetlenül vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítandó a környezeti elemek megóvását. Megállapítható tehát, hogy a közúti közlekedés volumenének jelentős növekedése miatt továbbra is folytatni kell az elkerülő utak építését. Egyre sürgetőbb feladat a a nagy forgalmú utak azon szakaszainak kiváltása, ahol a védendő épített környezet megóvása, a lakókörnyezet egészségügyi helyzete és a természeti értékek védelme miatt ez szükséges. A fentiek miatt javasolt elkerülő utak építését már a módosítás tárgyát képező megyei Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

104


területrendezési terv is javasolja, és időközben több településnél meg is épült a javasolt körgyűrű. A Tapolca és Pápa városokat és Márkó községet elkerülő utak megépítésével és az átmenő forgalom városon kívülre terelésével ezeknek a településeknek a központi részén a környezeti levegő minősége jelentősen javult, az időnként előforduló határérték feletti légszennyező anyag koncentrációk megszűntek, az egyéb zavaró hatások mértéke is csökkent. Fontos feladat tehát a további szakaszok megépítése az alábbi települések elkerülése érdekében: - a 8-as sz. főúton Várpalotánál és Tüskevárnál, Bakonygyepesnél és Devecsernél, - a 82-es sz. úton Zircnél, Eplénynél, Veszprémvarsánynál és - a 84-es sz. úton Sümegnél.

Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás javítását célzó (folyamatban lévő) fejlesztések, tervek • • •

•

•

•

Veszprém Megye Önkormányzata 2005. évben elkészíttette „Veszprém megye Hulladékgazdálkodási Tervét”, amely számba véve a kialakult szomorú helyzetet, a megye hosszútávú hulladékgazdálkodási feladatait részletezte és határozta meg. 5 nagy hulladékgazdálkodási rendszer fedi le a megye területét, melyekből a települések 73%-át az „Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer” foglalja magába. A „Landfill Projekt” keretében megtörtént a hulladéklerakók vizsgálata, felmérése. A felmérés eredményeként környezeti kockázati tényezőket rendeltek az egyes hulladéklerakókhoz. Ennek alapján a nagy és közepes kockázati tényezőjű hulladéklerakókat 2005-ig, a kis kockázati tényezőjűeket pedig 2008-ig kellett volna rekultiválni. A ”Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016” című stratégia célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében. Az országosan kiépítendő kapacitások regionális megbontását a „Régiós szintű települési szilárd hulladékgazdálkodási stratégia, 2007-2016” című stratégia részletezi. A stratégia megvalósítása érdekében az országos az adatokat kell összevetni a helyi igényekkel, az egyes regionális projektek tartalmának meghatározása során. A „Hulladék Információs Rendszer” épült ki, mely a legkülönfélébb csoportosításban kezeli és közli a hulladékokkal kapcsolatos adatokat a helyi szinttől, a régiós szinten át az országos szintig.

A hulladéklerakók helyzete a megyében Az EU-s szabályozás, kötelezettségvállalás miatt 2009. július 15. óta a hulladéklerakóknak szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük. A követelményeknek való megfelelésre a hulladéklerakók többsége nem tudott felkészülni, így többségüket bezárták, 36-ról 5-re csökkent az üzemelő lerakók száma. Jelenleg veszélyes hulladék lerakó Királyszentistvánon működik (vegyipari hulladék, azbeszt) és Várpalotán (alu-kohászati hulladék), valamint B1b (nem veszélyes, alacsony szervesanyagtartalmú) hulladékot fogad az ajkai lerakó (vörösiszap, erőmű salakja). Települési szilárd hulladékot fogadó lerakók Ajkán, Veszprémben és Zalahalápon működnek, tervezett helyszín a Királyszentistváni telep. Hulladék ártalmatlanító létesítmény a megyében egyedül Veszprém, Szabadságpusztán található, ahol a Lab Research Kft. éget laboratóriumi hulladékot.


105


Konfliktusok a hulladékgazdálkodás területén • • • • • • • • •

Még mindig nincs a hulladékgazdálkodásnak megfelelően kiépített, rendszerszemléletű hálózata. Veszprém megye Pest megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. A keletkezett hulladékmennyiség túl sok. A hulladékok hasznosításának aránya túl kicsi. A megyében nincs megfelelő műszaki védelemmel ellátott települési szilárd hulladéklerakó. 2009. július 15. óta a korábbi 36 hulladéklerakóból csak 5 működik. Nem került sor a nem megfelelő hulladéklerakók rekultivációjára. Még mindig a lerakás az uralkodó „hulladékeltüntetési” mód. Nem kielégítő a szelektív hulladékgyűjtés módja, aránya, a szelektivitás mértéke.

Célok • •

elsősorban a keletkező hulladékmennyiség csökkentése másodsorban az újrahasznosított hulladékok arányának növelése - a lerakásra kerülő hulladékok csökkentése

Megoldási javaslatok • • • • • • • •

Ki kell építeni az egész országot átfogó hulladékgazdálkodási rendszert, és ezen belül a regionális rendszereket (Veszprém megyére vonatkozóan elsősorban az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszert). Meg kell valósítani Királyszentistvánban a regionális hulladékkezelő telepet. Meg kell valósítani Veszprémben az építési törmelék feldolgozó telepet. Meg kell valósítani az ajkai, tapolcai és pápai gyűjtőkörzetekben az átrakó állomásokat. Meg kell valósítani a 400 db új szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőszigetet. A felhagyott/bezárt lerakók rekultivációját szervezett formában kell megoldani. Növelni kell a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok számát. Növelni kell a szelektív hulladékgyűjtés szelektivitását, javítani annak módját.

A csapadék és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk A szennyezett csapadékvíz és az elsősorban települési szennyvíz elvezetésének hiányosságai ill. korszerűtlen megoldásai a megyében kiemelt környezetvédelmi konfliktust eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, felszín alatti vizek, talaj és ivóvízbázis rendszerének állapotát jelentősen rontják, különösen azért, mert a rendkívül érzékeny természeti rendszert (karsztos területet) hosszú idő óta jelentős szennyezés terheli. A vízügyi ágazat az közelmúltban a korábbi vezetékes ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, kormánytámogatás segítségével bonyolította a települési szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van folyamatban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megyében a 98,3%-os ivóvíz-ellátottsággal mellett a lakásállomány 80,2 %-a van a szennyvízcsatorna hálózatra rákötve. 2009. január 1-jén még mindig 89 olyan település van, ahol a szennyvizeket nem gyűjtik össze közcsatorna hálózatra, és a szennyvíz döntő hányadát még a talajba szikkasztással helyezik el. A Megyei Önkormányzat saját felmérése alapján Veszprém megye területén mintegy 7500 m3/nap szennyvíz szikkad Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

106


naponta átlagosan a talajba, veszélyeztetve ezzel a felszín alatti vízkészleteket. Az elszennyeződést tovább fokozta a településeken az elszikkasztott szennyvízmennyiség növekedése mellett a minősége romlása is, mivel a házi szennyvíz (a megnövekedett mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezik. A probléma megoldása érdekében jelenleg is több szennytisztító telep és gyűjtő csatorna hálózat beruházás van folyamatban, részben előkészítés, részben már kivitelezés alatt. A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről. Ez a csapadékvíz tovább szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózattal az összegyűlő csapadékvizeket megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba kell továbbvezetni.

A közműellátás javítását célzó (folyamatban lévő) fejlesztések, tervek • •

•

A „Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program”ban kijelölt agglomerációk területén a települési szennyvizek ártalommentes elvezetését három ütemben valósítják meg (2008, 2010 és 2015-ig). A „Veszprém és térsége szennyvíz-elvezetési és kezelési projekt” 3 részterületre bontotta a terület szennyvízkezelésének fejlesztését: Veszprémi, Zirci és Hegyesdi agglomerációra. A projekt 2 ütemben valósult meg, a kivitelezés vége 2010. december 31. A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. Rendeletet kell alkalmazni.

Konfliktusok a közműellátás területén • • • •

Még mindig nincs az összes településen szennyvízcsatornázás vagy azzal egyenértékű egyedi szennyvízkezelő létesítmény. Még mindig jelentős a szikkasztott szennyvíz mennyisége. A beszállított szennyvízmennyiség megyei szinten nem éri el a keletkező mennyiség 1 %-át sem. Még mindig kicsi a folyékony szennyvizek megfelelő technológiájú mezőgazdasági hasznosításának aránya.

Célok •

A közműolló további, gyorsabb és hatékonyabb csökkentése.

Megoldási javaslatok • • • •

Növelni kell a gazdaságosan megvalósítható szennyvízcsatornázás arányát. A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területeken egyedi szennyvíztisztító, -kezelő létesítményeket, építményeket kell megvalósítani. Fel kell számolni a szikkasztókat. Ki kell jelölni és meg kell valósítani a kommunális szennyvíziszapok gyűjtési körzeteit.


107


•

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a potenciális és tényleges talajszennyező forrásokat föl kell számolni.

Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk Várpalota térségében a MOL Rt. inotai telephelye, a Bakonyi Erőmű Rt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénművek Zrt. telephelyei környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek a szennyezés alakulásának nyomon követésére. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illetően korlátozásra van szükség. Ajka térségében az erőművi pernye és a timföldgyári vörösiszap nem megfelelő tárolásából eredően jelentős területen elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj. Az 1990-es években megtörtént a szennyezés lokalizálása, a tárolók vízzáró függőfallal történő körbezárása. A szennyezés alakulásának folyamatos nyomon követésére figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek és üzemeltetnek. A vizsgálati adatok a szennyezés csökkenő trendjét mutatják. A szennyezés megszűnéséig szükség van a felszín alatti víz és a talaj használatának korlátozására. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a megye ipari területein a felszín alatti víz és talaj szennyezettségének a feltárása megtörtént. A szennyezett területek az iparvállalatok tulajdonosának a birtokában vannak. Ahol a szennyezettség élővilágot, felszíni vagy felszín alatti vízbázist veszélyeztetett, ott kármentesítés történt, illetve megtörténik. Az egyéb területeken a kiépített monitoring rendszer elemzési adatainak a függvényében kell a felszín alatti víz és a talaj használatot engedélyezni, illetve korlátozni. Az ipari tevékenység volumenének csökkenésével és a környezetvédelmi szabályozás erősödésével csökkent az ipari eredetű szennyezés okozta konfliktusok jelentősége, de legalábbis a szabályozás elviekben biztosítja a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történő üzemelést. A lakóterületen, a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások, kisipari műhelyek működése gyakran okoz környezeti terhelést, de ennek a problémának a megoldása nem térségi jellegű intézkedést igényel.


108


Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának összhangja Térségi területfelhasználás összhangja Erdőgazdálkodási térség A területrendezési tervre vonatkozó szabályok elvileg nem teszik lehetővé, hogy 50 hektárnál kisebb területfelhasználási egységek ábrázolásra kerüljenek a szerkezeti tervlapon. Ugyanakkor más szabályok szerint lehetséges az összes erdőterület erdőtörvénnyel összhangban történő ábrázolása. Jelen tervjavaslat a két követelményt együttesen érvényesíti. A léptéknek megfelelő részletezettségben ábrázolja az erdőterületeket, a tervezett erdőgazdasági térség elemeket pedig 50 hektárt meghaladó egységekben tervezi. Veszprém Megye Szerkezeti terve 119.415,4 ha erdőgazdasági térséget jelöl ki, amely az OTrT-ben tervezett 151.651 hektárnál kevesebb (78,7%-a), de a hatályos megyei tervben jelöltnél több. A növekedés oka a megye területeinek erdősítésre való alkalmassága (a kijelölés a területi alkalmassági vizsgálatok eredményei felhasználásával történt). A hatályos OTrT szerint belterületükön kívül teljes mértékben erdőgazdasági térségbe sorolt települések településszerkezeti tervei készítésénél nem lenne mód új - beépítésre szánt területek kijelölésére, ami indokolatlanul szűkítené e települések fejlesztési lehetőségeit. Ezeket az (OTrT) lehatárolásokat egyedileg felülvizsgáltuk, a térségi területfelhasználási lehetőségeket a mezőgazdasági térségtípus javára differenciáltuk (elsősorban a megye ÉK-i részén). Mezőgazdasági térség A megyei területrendezési tervben tervezett mezőgazdasági térség kiterjedése 172.558,8 hektár, az OTrT szerinti mezőgazdasági térségnél (149.486 ha) több (115.4%), - elsősorban a fent említett erdőgazdasági térség OTrT-hez képesti csökkentése illetve a vegyes területfelhasználású térség elhagyása miatt. Vegyes területfelhasználású térség Veszprém megye területrendezési tervének módosítása nem alkalmazza ezt a térségi területfelhasználási kategóriát. Vízgazdálkodási térség A vízgazdálkodási térség megyei tervben tervezett kiterjedése: 969,0 hektár. Települési térség Tekintettel arra, hogy a belterületi laksűrűség a megye városai többségében is alacsonyabb, mint a definícióban rögzített 15 fő/ha, a városi rangú települések települési területei - a jogi státusznak megfelelő - „városias települési térség”-ként kerültek ábrázolásra. Az OTrT a megyében Veszprém, továbbá Ajka és Pápa városokat ábrázolja a települési térség tényleges kiterjedésének megfelelően, a megye további településeit szimbólummal ábrázolja. A három város városias települési térségének nagysága a módosított megyei tervben meghaladja az OTrT-ben lévőt, de bőven az eltérési lehetőség keretein belül marad. A megyei tervben tervezett városias települési térség területe 6678,9 hektár, ami az OTrT városias települési térség 113,2%-a. A növekmény oka a léptékbeli különbségből adódóan a Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

109


hatályos településszerkezeti tervek feldolgozásának nagyobb pontossága, továbbá az OTrT készítésének idejében hatályban lévő városi tervekhez képest a megyei tervmódosítás készítésekor az aktuálisan legfrissebb települési tervek kerültek feldolgozásra. A hagyományosan vidéki települési térség területe 15.651,1 hektár. Építmények által igénybe vett térség Az építmények által igénybe vett térség megyei tervben tervezett kiterjedése: 771,1 hektár.

A tervmódosítás és az OTrT közötti területi megfelelés Kiterjedése Veszprém megye térségi Térségi területfelhasználási kategória szerkezeti tervében (ha) Erdőgazdálkodási térség 119.415,4 Mezőgazdasági térség 172.558,8 Vegyes területfelhasználású térség Települési térség (Veszprém, Ajka, Pápa) 6.678,9 A tervmódosítás összesített területi mérlege Térségi területfelhasználási kategória Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

Kiterjedése az Ország szerkezeti tervében (ha) 151.651,1 149.486,2 12.115,1 5.898,5

Hektár 9.908,33 15.651,07 771,11 119.415,40 172.558,77 968,98

Az OTrT-nek való megfelelés (%) 78,7 115,4 113,2

% 3,10 4,90 0,24 37,40 54,05 0,30

Műszaki infrastruktúra-hálózatok összhangja Gyorsforgalmi utak Név M8

OTRT hossz 65,05 Főutak OTRT hossz 1,01 1,09 3,86 6,65 88,16 33,59 40,8 19,69

Név 3km-nél rövidebb 72 73 77 8 82 83 84 Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút) Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút) Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

Megyeterv eltérés megjegyzés hossz 64,80 -0,4% Megyeterv hossz eltérés megjegyzés 0,00 -100,0% nincs ilyen 1,12 2,7% 3,92 1,5% 6,92 4,1% 90,04 2,1% 34,13 1,6% 41,13 0,8% 19,87 0,9%

48,55

47,95

-1,2%

12,84

12,94

0,8%

110


Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége Pápa - Kisbér - Környe - Tatabánya - Tát (105. sz. főút) 48,99 48,73 -0,5% Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8) 0,2 0,20 0,9% Transzeurópai áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal Név Hajmáskér – Balatonfűzfő

OTRT hossz

Megyeterv eltérés megjegyzés hossz 5,95 6,04 1,5% Országos kerékpárút törzshálózat OTRT hossz

Név

Délnyugat - magyarországi Rába - Bakonyalja Balaton - Rába Északnyugat - dunántúli

Megyeterv hossz eltérés

1,45 0,00 20,44 20,72 90,75 92,39 47,23 42,72 400 kV-os elektromos távvezeték

Név Litér - Paks Győr - Litér Litér - Martonvásár Hévíz - Litér

megjegyzés A nyomvonalat teljes hosszon a Btv -100,0% tartalmazza 1,4% 1,8% -9,6%

OTRT Megyeterv eltérés megjegyzés hossz hossz 11,73 11,69 -0,3% 36,45 35,54 -2,5% 17,61 17,40 -1,2% 68,33 67,99 -0,5%

Nem érinti a (Hévíz - országhatár) - Szlovénia 0,04 0,00 -100,0% megyét Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték Név (Románia) - országhatár - Nagylak Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka országhatár - (Ausztria)


OTRT hossz 10,80

Megyeterv eltérés hossz 10,80

megjegyzés

0,0%

111


Tervezői nyilatkozat


112


Környezeti, társadalmi, és gazdasági hatásvizsgálat a Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változásokról Veszprém Megye Területrendezési Terve Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.-én lépett hatályba. A tervkészítés mindkét (előkészítő és javaslattevő) fázisában elkészült - és a tervdokumentációval együtt széleskörű egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak vizsgálatát tartalmazó hatásvizsgálati dokumentum. A hatásvizsgálat a területrendezési tervezés sajátosságait figyelembe véve elemezte a lehetséges hatások összefüggéseit. Ennek figyelembevételével a terv megyei közgyűlési előterjesztési fázisában - az indoklás részeként - összefoglalásra kerültek azok a hatások, amelyek a terv elfogadásával várhatóak. E szerint Veszprém Megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és várható hatások együttes ismeretében döntött a megye térszerkezetéről és területfelhasználásáról. Jelen módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor. A módosítás célja ugyanakkor - az OTrT módosítással bővült területrendezési eszközkészlet alkalmazásával - az időközben elfogadott fejlesztési és fenntarthatósági dokumentumokban elfogadott célok, valamint a térségben érintett települési önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának javítása Tekintettel arra, hogy Veszprém megye térszerkezetének és területfelhasználásának fő elemeit és szabályait a hatályos megyei terv már meghatározta, jelen módosítás előkészítése keretében készített társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat csak azokra az elemekre vonatkozik, amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre.


113


Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változások társadalmi-, környezeti-, gazdasági hatásainak vizsgálata

A tervezett változtatás várható A tervezett elemek

Társadalmi

Gazdasági

Környezeti

hatásai

A térségi szerkezeti tervet érintő területfelhasználási változtatások A megyei terv módosítása előkészítése során - a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával elkészült a területfelhasználás jogi állapotát - ezen belül a települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

A tervezés során választott megoldás jogbiztonságot biztosít, azt, hogy a települési önkormányzatok által az önkormányzati és az épített környezet alakításáról szóló törvényekben biztosított döntések beépültek a megyei szerkezeti terv alapját képező területfelhasználási adatbázisba, tehát a tervezés során e döntésekben meghatározottakhoz képest terület-felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor.

Gazdaságilag is kiszámíthatóvá válik a terület-felhasználás, biztosított az egyes területek folyamatos fejleszthetősége.

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest tovább nő, miközben a hatályos OTrT-ben tervezetthez képest csökken

A növekedés az erdőgazdasági hasznosításra való elsősorban alkalmas területeken tervezett, a másodsorban alkalmas területeken javasolt.

Az erdőterületek kiterjedésének - az erdősítésre elsősorban alkalmas területeken történő - növelése javítja az erdő és a vadgazdálkodás térségi potenciáljait.

Ennek következtében a településszerkezeti tervekben tervezendő Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

Az alkalmazott megoldás biztosítja, hogy a települési térség további bővítése során következetesen lehessen alkalmazni azokat a térségi övezeteket, amelyek a területfelhasználást befolyásolják, korlátozzák. (E korlátozások a jóváhagyott településszerkezeti tervekben beépítésre szánt és jogszerűen kijelölt területeket nem érinti.)

Az erdőterületek növelésének egyértelműen kedvezőek a környezeti hatásai. Annak, hogy az OTrT-ben tervezetthez képest visszalépés történik az erdőgazdasági térség területeiből, annak nincs számottevő

114


erdők kiterjedése - ezzel együtt a megye erdősültsége - tovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken, amely egyaránt kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmusidegenforgalom fejlesztése szempontjából.

negatív környezeti következménye, mivel a visszalépés elsősorban az erdőtelepítésre relatív kevésbé alkalmas területeken történt

Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását.

Az OTrT-ben módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnik kül és belterjes minősítéssel összefüggő művelési ág (gyep, legelő, ültetvény terület) megkülönböztetése.


Mivel megyei szinten nem fűződnek direkt érdekek a területhasználat meghatározásához, a gyűjtőkategória alkalmazása nem jár kedvezőtlen hatással a térség társadalmára. A megyei terv alkalmazott övezetei a megyei szerkezeti terven kijelölt mezőgazdasági térségen belül akár a szántó művelésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság vonatkozásában, akár az erdősítésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság megjelölésével, akár az ökológiai hálózathoz való tartozás meghatározásával kellő információt szolgáltatnak az egyes területek településrendezési tervben történő meghatározásához.

Mivel a területrendezési tervnek nincsenek hatékony eszközei az egyes területek művelési ágának meghatározására (ez nem is feladata) ez a változtatás nem jár kedvezőtlen gazdasági hatással, ellenkezően a területek alkalmassága figyelembevételével tágabb teret enged a mezőgazdasági hasznosítás területi alkalmasságnak megfelelő kialakításának.

Környezeti szempontból nem értékelhető a változtatás hatása, ugyanis a területekre vonatkozó minden más szabályozási feltétel változatlanul teljesül.

115


A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb területfelhasználásra ösztönöz azzal, hogy - új övezetek alkalmazásával korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.

A hatályos településszerkezeti tervekben megfogalmazott területfelhasználás (amely a településenként külön-külön megfogalmazott és elfogadott településfejlesztési koncepciók célkitűzései figyelembevételével került megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A kijelölt területek e szerint elegendőek és alkalmasak a tervezett funkciók megvalósítására.

A helyi és a térségi gazdaság fejlesztéséhez szükséges területek a településszerkezeti tervekben rögzített mértékben rendelkezésre állnak. Az új területek igénybevétele ütemének csökkentése gazdasági szempontból is kedvező, hiszen közelíti a területigény és a területi kínálat értékeit, hozzájárul ahhoz, hogy először a már kijelölt és előközművesített területek tényleges igénybevételére kerüljön sor.

Környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú az új - beépítésre szánt területek kijelölésének és igénybevételének lassítása. A megoldás hozzájárul a térség egésze hosszú távú fenntarthatósága biztosításához.

Amennyiben a megyei terv hatálya időszakában ma még nem ismert új funkció számára válik szükségessé olyan új területi kijelölés, amelynek nagyságrendje meghaladja a területrendezési szabályokban megengedett mértéket, úgy lehetőség van annak területrendezési eljárásban történő beillesztésére. Így az indokolt helyi fejlesztési célok megvalósítása - már amennyiben nem sértenek táj- természetvédelmiföldvédelmi érdeket megvalósíthatóvá válik. A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák. Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

Az OTrT-ben is érvényesített össztársadalmi érdek fűződik az országos és térségi jelentőségű - a térség hosszú távú potenciáljait is meghatározó táji-, természeti értékek

A területhasználat koordinálásának közvetve és hosszú távon gazdasági hasznai is vannak. Már a fejlesztési gondolkodás és a projekttervezés kezdeti időszakában kiderül ez által,

Az új területek kijelölésének - térségi övezetek meghatározásával történő erőteljes korlátozása biztosítja, hogy új területek kijelölésére és igénybevételére csak ott kerülhessen

116


és területek megőrzéséhez. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek.

A települési térség ajánlásai elemekkel egészülnek ki:

új

o

Az új gazdasági terület kijelölésének indokoltságát kistérségi szinten kell igazolni

o

új terület igénybevételére ott van lehetőség ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve ahol a tervezett új területfelhasználás határos az adott település belterületével.

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

A korlátozással nem érintett területek megjelenítésével a terv elősegíti, hogy a települések már fejlesztési célkitűzéseik és irányaik meghatározásánál figyelembe tudják venni a térségi jelentőségű és értékű területeket.

Az új előírások társadalmi vonatkozásban kedvező hatásúak, hiszen megakadályozzák, hogy miközben térségi szinten elegendő tartalékterületek állnak rendelkezésre - olyan új területek kerüljenek bevonásra o amelynek szükségessége kistérségi összefüggésben nem igazolt. A kistérségi szinten igazoltan szükséges területek kijelölése és fejlesztése hosszú távon előnyt jelent a helyi társadalom szempontjából.

A terület- és településfejlesztésért és rendezésért felelős tárca által megjelenített érdekek fűződnek a

hogy mely területeken nem érdemes jelentős költségráfordítással előkészíteni fejlesztéseket, mivel ott nincs reális esélye a megvalósításnak, vagy hogy a megvalósítás csak a korlátozásokból adódó többletköltségek vállalásával valósítható meg.

sor, ahol az nem sért természetvédelmi-, talajvédelmi-, erdővédelmi érdekeket.

Gazdasági vonatkozásban az új gazdasági terület kijelölése indokoltságának az igazolása hozzájárul a gazdaságfejlesztés térségi összehangolásához, a települések közötti fejlesztési megállapodások rendszerének kialakításához.

Környezeti vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybevételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát

A települések belterületeitől elszakadó új területi kijelölések korlátozása hasonlóképpen közvetett és közvetlen gazdasági előnyökkel jár, csökkentve a közműhálózat fejlesztések bővítésének hosszát, az alacsony hatékonysággal igénybe vett hálózatok üzemeltetésének fenntartását, általában gazdaságosabbá teszi az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó településüzemeltetési költségeket.

A területekkel való átfogó önkormányzati gazdálkodáshoz helyi gazdasági érdekek is fűződnek, így a

A kompakt településfejlesztés támogatásával, a tájban véletlenszerűen és szigetszerűen kialakuló új beépítések korlátozása pedig tájvédelmitájképvédelmi szempontból is pozitívak.

A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének

117


valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

területfelhasználási szabályok betartásához és ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, hogy a tervmódosítás során a területi mérleg is kidolgozásra és elfogadásra kerül, amely kiindulási alapjává, illetve mérőszámává válik az azt követő változtatásoknak.

tervezési dokumentumok ilyen tartalmú kiegészítése kedvező hatású lehet.

biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára

A térségi területfelhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei területrendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával

A kiegészítések kedvező hatásúak az egyes térségek fenntartható fejlesztése feltételei differenciált meghatározásához, amelyhez össztársadalmi és térségi érdekek egyaránt fűződnek.

Gazdasági szempontból a kiegészítő szempontok érvényre juttatása járhat ugyan többletköltséggel, de hosszú távon ezek a többletköltségek jelentik a fenntarthatóság árát.

A kiegészítések többsége a fenntarthatósági követelmények teljesülését segíti ajánlásként és nem kötelező szabályként. (Utóbbit a megyei tervek tartalmi követelményei nem teszik lehetővé.)

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások

Az M8 autópálya nyomvonalának pontosítása (az OTrT törvény módosítása, illetve a megvalósítás előkészítésére készülő tervek figyelembevételével).

A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati továbbtervezés feltételei.

Az M8 mentén várható gazdasági fejlesztő hatás elősegíti a térség fejlődését. Ezért is fontos a nyomvonal és a kapcsolatrendszer véglegesítése.

A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji-, természeti-, környezeti érdekeket.

Az új útvonal (jobb kapcsolatai és a rövidebb megközelítési idők következtében) illetve a konkrét fejlesztési területek megközelíthetősége biztosításával

Az M8 és a 8-as főút távlatban külön nyomvonalon (de azonos közlekedési folyosóban vezetése) környezeti szempontból egyértelműen kedvező, hiszen az átmenő forgalom

szintű

A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati időmérleg javulását is eredményezheti a lakosságnál.

A 8. számú főút lehetséges új nyomvonalának kijelölése (mintegy szervízútként a kiépülő M8 mentén adott közlekedési folyosó részeként). Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

A nyomvonal elfogadása és megvalósítása nagyobb távon a főút által érintett kistérségek egymás közötti és belső kapcsolatrendszerének jelentős

118


javulását eredményezheti.

önmagában is kedvező gazdaságfejlesztési hatású.

A gyorsforgalmi és a főúti kategória elválasztása elősegíti a települések közötti kapcsolatrendszerek erősítését, a 8-as út gyorsforgalmivá való átépítésével az egy nyomvonalon kedvezőtlenül keveredő forgalmak szétválasztását.

gyorsforgalmi útra való terelésével lehetővé teszi a településeket érintő és esetenként azokon áthaladó főutakon a forgalom és ezzel együtt a környezeti terhelés csökkentését, esélyt adva az érintett lakóterületek tehermentesítésének. Ugyanakkor a forgalom (és ezzel a környezeti terhelés) megosztása káros is lehet azáltal, hogy szétteríti a kedvezőtlen környezeti hatásokat.

A térségi jelentőségű mellékutak pontosítása (pld. Várpalota-Szápár) illetve a felesleges vonalak elhagyása (PápasalamonGyepükaján, Pápa-Beled)

A hatályos megyei területrendezési tervben tervezett mellékút hálózat kis mértékű ritkítása miközben társadalmi szinten költségmegtakarítással jár, nem veszélyezteti az érintett települések megközelíthetőségét, nem rontja élhetőségüket (onnan a szolgáltatások elérhetőségének lehetőségét) és nem csökkenti adott települések fejlesztési potenciáljait.

A változtatás mivel nem rontja a munkába járás feltételeit, nem csökkenti adott terület gazdasági potenciáljait, nem minősíthető kedvezőtlen hatásúnak.

A változtatással csökken az útépítésre mező és erdőgazdasági művelésből kivonandó terület, csökken a területek szabdaltsága. E változások környezeti szempontból kedvező hatásúnak minősíthetők.

A módosítás keretében sor kerül az országos és a megyei kerékpáros hálózat módosítására az OTrT-ben történt változások érvényesítésére.

Térségi és megyei érdek a kerékpárutak hálózattá fejlesztése, ezért a továbbtervezéssel pontosított hálózat társadalmi szempontból kedvező hatású.

A turizmusidegenforgalom fejlesztése érdekében fontos gazdasági érdek is, hogy a térségi és a helyi kerékpárutak országos hálózatokhoz kapcsolódjanak, egységes rendszert alkossanak. Ezzel javul a megye turisztikai potenciálja.

Környezeti szempontból a hálózat fejlesztése kedvező, mert miközben nem veszélyeztet fontos védett és védendő táji-, természeti értékeket, lehetővé teszi azok megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel.


119


A térségi övezeti tervet érintő változtatások

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák. Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített területfelhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására

Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, a „védett természeti terület övezete”, a védett természeti terület védőövezete”, a „természeti terület” övezete, valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete”

A terv módosítása során - az OTrTben is alkalmazott módszertan alkalmazásával - felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra Tsz.: 1-09-604 2010. december Fájl: Vp_TrT_mod2010e_II_JAV

Össztársadalmi érdekek fűződnek a táji-, természeti értékeink védelméhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. Az ennek figyelembevételével a módosított OTrT-ben átalakított és az ágazati fogalomhasználattal és követelményekkel is összhangba hozott - védelmi övezeti rendszer mivel szigorúbb és egyértelműbb szabályokat tartalmaz a táji-, természeti értékek védelmére, - kedvező változást jelent a védelem hatékonysága érdekében. Ezen övezetek és övezeti szabályok megyei tervben való alkalmazása ezért egyértelműen pozitív hatású táji-, természeti potenciálok megőrzése valamint a fenntarthatósági követelmények teljesítése érdekében, amelyekhez - a fejlesztési dokumentumok tanusága szerint - Veszprém megyében is hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek.

Mivel hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek a racionális földhasználati módok és rendszerek kialakításához, a

A lehatárolások érvényesítésének korlátozó hatása lehet egyes települések önkormányzatai számára, mivel az érintett területeken nem dönthetnek szabadon a területhasználat módjáról. A területfelhaszálási lehetősége szűkítésének gazdasági hatása is lehet, amennyiben ezeken a területeken szűkül a gazdaság fejlesztéshez szükségesnek tartott új területek kijelölésének és használatbavételének a lehetősége.

Ez hatás csökkenthető, ha olyan településfejlesztési politikát folytat az Önkormányzat és azon belül olyan gazdaságfejlesztési célokat fogalmaz meg, amely összhangban van a térség táji-, természeti és ökológiai potenciáljával.

Országos összehasonlításban Veszprém megyében kevés a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület”, ezért gazdasági

Az OTrT-ben bevezetett és Veszprém megye tervében is alkalmazott új övezetek lehatárolása környezeti vonatkozásban egyértelműen pozitív hatású, mivel a korábbinál hatékonyabban, szigorúbb szabályok alkalmazásával biztosítja a táji-, természeti értékek védelmét. Ugyanakkor a szabályozás területrendezési hatósági eljárás beiktatásával - kivételes esetekben lehetőséget ad az egyedi helyzetek értékelésére, (ennek alapján csak olyan döntések területfelhasználási meghozatalára, amelyek nem járnak együtt a táji-, természeti értékek jelentős sérelmével).

A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két kategóriának alkalmazásával. Ennek pozitív környezeti hatása kiemelkedő.

120


kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között. Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

megyei tervben alkalmazott övezetek pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni. Az övezeti lehatárolásokhoz kapcsolódó - a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások pedig hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához.

érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a területek hosszú távon is a mezőgazdasági termelést szolgálják. Ez gazdaságilag pozitív hatású. Mivel az övezeti szabály lehetővé teszi, hogy „egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján” beépítésre szánt terület is kijelölhető, az övezet alkalmazása nem jelent az indokoltnál erőteljesebb korlátozást a gazdaságfejlesztést szolgáló új területek kijelölésében.

A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a „mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági művelésben tartásához.

A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek lehatárolása tájékoztató jellegű és segítséget az ad Önkormányzatok számára a racionális földhasználat szempontjait figyelembe vevő területfelhasználás érvényesítésére akár az új fejlesztési területek kijelölése, akár az erdősítésre kijelölésre kerülő területek kiválasztása során.

Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

Hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek a területek racionális használatához, a táji és a turisztikai potenciálok növeléséhez, a biológiai aktivitásérték emeléséhez. Az erdőtelepítésre való alkalmasság új elemként jelenik


Az övezetek lehatárolásának gazdasági vonatkozásában is pozitív hatása van, mivel a lehatárolások lehetővé teszik az erdőgazdálkodás területi alapjainak bővítését úgy az „erdőtelepítésre alkalmas”, mint „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület

Az új övezetek alkalmazásának környezeti hatása pozitív egyrészt azért, o mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában

121


fenti társadalmi érdekek érvényesítése, a racionális területhasználati módok és rendszerek kialakítása érdekében. A megyei tervben is alkalmazott új övezetek ebben a vonatkozásban is pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni.

övezete” által érintett területen. Gazdasági érdekek is fűződnek ahhoz, hogy a települések - az épített környezet alakításáról szóló törvényben szabályozott „biológiai aktivitásérték” romlását - elsősorban olyan területeken kompenzálják - a biológiai aktivitásérték javítását eredményező erdősítéssel, zöldfelületek kialakításával - amely területek alkalmasak az ilyen irányú fejlesztésekre.

o

másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel - a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára - az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is.

A kapcsolódó - a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások itt is hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához.

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az FVM adatszolgáltatása figyelembevételével.

Az erdők - és azokon belül is a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek megőrzéséhez társadalmi érdekek fűződnek, mert többnyire ezek azok a erdőterületek, ahol a területi potenciáloknak megfelelő, honos állományok alakultak ki.

A „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” lehatárolása gazdasági szempontból is kedvező hatású, mert tájékoztat az erdőállományok differenciáltságáról, a gazdálkodási és ökológiai szempontból is legkedvezőbb adottságú erdők területi elhelyezkedéséről.

A „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület”- mint a szántóterület lehatárolása és a hozzá kapcsolódó szigorú szabály alkalmazása - amely csak kivételesen indokolt esetben, területrendezési hatósági eljárás lefolytatása esetén teszi lehetővé e területeken új beépítésre szánt terület kijelölését és a bányanyitást is korlátozza - környezeti és tájvédelmi szempontból egyaránt kedvező hatású

A hatályos tervben lehatárolt „térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” felülvizsgálatával pontosításra kerül az érintett terület.

Mivel az övezettel érintett területek kiterjedése alapvetően nem változik csak pontosodik, ennek nincs számottevő hatása

Mivel az övezettel érintett területek kiterjedése alapvetően nem változik csak pontosodik, a változtatásnak nincs számottevő gazdasági hatása

Mivel az övezettel érintett területek kiterjedése alapvetően nem változik csak pontosodik, a változtatásnak nincs számottevő környezeti hatása


122


A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra)

A tájképvédelemnek - egy olyan megyében, mint Veszprém megye, ahol a táji- és az üdülési potenciál védelme és fejlesztése kiemelt fejlesztési cél kiemelkedő jelentősége van.

A tájképvédelem - ma még kellően ki nem dolgozott - szempontjainak érvényesítése, (az e szempontból szükségessé váló változtatások) többletköltséget okozhatnak a beruházások előkészítése és megvalósítása során.

A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji-, környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatású.

Nem kerül lehatárolásra „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” ezért annak gazdasági hatása sem értelmezhető.

Nem kerül lehatárolásra „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” ezért annak környezeti hatása sem értelmezhető.

Azok a szabályok, amelyek a hatékony tájképvédelmet biztosítanák - tájvédelmi törvény hiányában - még csak formálódnak a területrendezési-, településrendezési eszközök részeként.

Tekintettel arra, hogy Veszprém megye térségeiben tervszinten és hosszú távon megoldott a térségi hulladékgazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó lerakók kérdése, a megyei terv módosítása ábrázolja e térségi létesítmények helyét, új lerakó telepítésére a terv távlatában nem lesz szükség, ezért a megyei terv módosítása a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” övezetet nem határol le.

Nem kerül lehatárolásra „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” ezért annak társadalmi hatása sem értelmezhető

Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” az OKM adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területeken.

A történeti települési területek meghatározásához a térségi érdekeken túl helyi érdekek is fűződnek. A közigazgatási határos


A szabályozás, amely a léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki - a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül - a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv.

(Megjegyzendő, hogy a kialakított térségi hulladékgazdálkodási rendszerek túlzottan centralizáltak, ami a hosszú távon keresztül és jelentős működési többletkiadással fog járni a megye lakossága és gazdasága számára.)

Gazdasági hatása itt sem releváns az övezeti lehatárolásnak, mivel a védelem érvényestéséből adódó többletköltségek itt sem a

Környezeti szempontból ez a lehatárolás is pozitív hatású, mert felhívja a figyelmet a történeti belvárosok és településközpontok

123


lehatárolást kiegészítő - a konkrét területet a lépték adta pontossággal megjelölő - ábrázolás elősegíti annak településrendezési tervben történő pontosítását. Ezzel a kiegészítéssel válik ez a lehatárolás az OTrT-ben rögzítetthez képest továbblépésnek - társadalmi szempontból pedig pozitív hatásúnak.

területrendezési következnek.

szabályozásból

megkülönböztetett kezelésének és az örökségvédelem szempontjait is érvényesítő továbbtervezés szükségességére, illetve kijelöli a továbbtervezés, a speciális szabályozás célterületeit, ezzel lehetőséget ad a fejlesztési és rendezési tervezés eszközkészletének összekapcsolására.

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás társadalmi szempontból is hasznos, mert tájékoztat azokról a veszélyekről és kockázatokról, amelyek ezeken a területeken a belvizekkel együtt járnak.

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezete lehatárolásnak kiemelkedő gazdasági haszna és hatása van, mert megakadályozza, hogy a települések belvízjárta területek irányába bővüljenek, ezzel hosszú távon csökkenthető a belvizek okozta gazdasági károk.

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás környezeti szempontból is pozitív hatású. A lehatárolások elősegítik a településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készítésénél a veszély megelőzés szempontjainak érvényesítését.

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvizi meder” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A „nagyvizi meder” övezete Veszprém megyében kis területet érint. Annak a szabálynak érvényesítéséhez, amely ezeken a területeken megakadályozza az új beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

Annak a szabálynak érvényesítéséhez, amely ezeken a területeken megakadályozza az új beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

A nagyvizi meder lehatárolás környezeti hatása is pozitív, mert indirekt módon megremti a „teret a folyónak” EU-s irányelv érvényesítésének lehetőségét.

Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak gazdasági hatása sem értelmezhető.

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak környezeti hatása sem értelmezhető.


124


ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására.

Új övezetként kerül lehatárolásra a „vízeróziónak kitett terület” övezete

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására.



Új övezetként kerül lehatárolásra a „széleróziónak kitett terület övezete

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás itt sem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására, ezért a társadalmi hatás e vonatkozásban sem értékelhető.



A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása figyelembevételével módosításra kerül a „honvédelmi terület” övezete

Össztársadalmi érdekek fűződnek a honvédelmi célú területek fenntartásához és biztosításához, ezen érdekek azonban csak a hosszú távon is e célt szolgáló

A változtatás megnyitja az utat a felszabaduló területek más célú - az érintett kistérségek és települések fejlesztési célkitűzéseivel összhangban lévő - rekreációs,

A módosítás környezeti szempontból negatív hatású lehet abban az értelemben, hogy míg a honvédségi területeken - a zavartalanságnak köszönhetően - általában biztosított a


125


területekkel relevánsak.

kapcsolatban

Veszprém megyében a hatályos megyei területrendezési tervben rögzített honvédelmi területi lehatárolásokhoz képest a HM adatszolgáltatása szerint jelentősen csökkent az övezettel érintett terület.

vagy gazdasági célú hasznosítása előtt, amely változás gazdasági szempontból egyértelműen pozitívnek értékelhető.

természeti értékek védelme, ez a védelem más funkciójú területen csak ott érvényesül maradéktalanul, ahol azt más (védelmi) övezeti szabályok biztosítják.

A települések együtt tervezése gazdasági szempontból jelentős, mert a párhuzamosságok kiszűrésével, a térségileg optimális megoldások kialakításával lehetőséget ad a fejlesztési költségek csökkentéséhez, illetve gazdaságfejlesztés vonatkozásában ahhoz, a fejlesztés egyes létesítményei a térségen belül optimális helykijelölésűek legyenek.

Környezeti szempontból kiemelkedően fontos az együtt tervezés a területekkel való racionális gazdálkodás kialakításához, az ökológiai térszerkezet térségi összefüggéseket is figyelembevevő alakításához.

Pozitív változás, hogy a módosított terv már csak a csökkentett kiterjedésű területet tartalmazza a „honvédelmi terület” övezetében

Új övezetként kerül lehatárolásra az együtt tervezendő területek övezete. Az OTrT-ben is kijelölt Veszprém várostérség – mint együtt tervezendő terület – megyei övezetként kiegészül a Somlyó hegy térségében érintett településekkel, valamint a Kelet-Bakony turisztikai jelentőségű településeivel


A települések településfejlesztési célkitűzéseinek és településszerkezeti terveinek összehangolásához alapvető térségi társadalmi érdekek fűződnek. Az együtt tervezés hozzájárul a térség egésze és az érintett települések potenciáljainak, értékeinek jobb feltárásához a fejlesztési irányok és a helyi sajátosságok reálisabb meghatározásához, a települések közötti funkció és feladatmegosztás térségi és helyi érdekeknek is megfelelő meghatározásához.

126


TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK NÉVSORA MEGBÍZÓI KONZULTÁCIÓ Veszprém Megyei Önkormányzat részéről Fakász Tamás megyei főépítész, Arnold György területrendezési referens

GENERÁLTERVEZŐ: PESTTERV KFT Felelős tervező: Schuchmann Péter Területrendezési vezető tervező Károlyi János Területrendezési vezető tervező

TERVEZŐK NÉVSORA Burányi Endre (K1 01-5014, TR1 01-5014) Tájszerkezet, mező- és erdőgazdálkodás, a táj terhelhetősége megyei területrendezési övezetek Hanczár Zsoltné (mksz. 01-2418), Bíró Attila (mksz. 01-2456), Molnár Dávid, Tóth Gábor, Beke Ágnes, Hanczár Gábor Vízgazdálkodás, vízi és energiaközművek, elektronikus hírközlés Károlyi János (TR1 13-1017) Természeti adottságok, demográfia Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek tervezési koordináció Dr. Kollányi László Tájképvédelem, környezeti vizsgálat Lombár István (mksz.: 01-1167) Közlekedés Mándi József (TR1 01-5147) Természet- és tájvédelem Térinformatikai feldolgozás területfelhasználás megyei területrendezési övezetek Dr. Molnár Balázs Településrendszer vizsgálata Nádai Brigitta, Payr Anna Környezetvédelem Schuchmann Péter (TR1 01-5068) Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek tervezési módszerek, hatásvizsgálat, tervezési koordináció A TERVLAPOK ÉS A KARTOGRAMOK KÉSZÍTŐI Mándi József Gertheis Mátyás, Drexler Dóra, Makkai Krisztina, Károlyi János, Molnár Dávid


127

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

Recommend Documents