NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u. 30–32.

NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ FÁZIS

EGYEZTETÉSI ANYAG

Készült a Nógrád Megyei Önkormányzat megbízásából Budapest, 2005. március hó

b1.indd 1

2005.03.24. 16:22:16

VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: [email protected]

Nógrád megye területrendezési terve – Javaslattevő fázis Munkaszám: 402851

Megrendelő: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala A megrendelőt képviseli:

Dóra Ottó a közgyűlés elnöke

Megrendelő részéről szakmai témafelelős:

Guzmicsné Csonka Ágnes főosztályvezető, megyei főépítész

Vezető területrendező tervező:

Huszár Mária Tervezői nyilvántartási szám: TR1 01 4056/01

Tervezők:

Dálnokiné Devecseri Anikó Erdélyi Zsófia Faragóné Huszár Szilvia Földesné Thurn Judit Majorné Vén Mariann Sarkadi Katalin

Munkatársak:

Staub Ferenc Szekeres Orsolya Vajda Ferencné

Irodavezető:

Göncz Annamária

Vezérigazgató:

Csanádi Ágnes

Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő – szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik.

vati02.indb 3

2005.03.24. 16:23:24

SZAKÉRTŐK, KONZULENSEK, ADATSZOLGÁLTATÓK

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatala Települési Önkormányzatok Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Észak-magyarországi Területi Főépítészi Hivatal Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága Nógrád Megyei Védelmi Titkárság Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Magyar Állami Földtani Intézet – Magyar Geológiai Szolgálat Miskolci Bányakapitányság Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti Csoportfőnökség MÁV Vezérigazgatóság UKIG UVATERV Rt. Unitef Rt. Nógrád Megyei ÁK Kht. Tetthely Kft JOFFY Bt.

vati02.indb 4

2005.03.24. 16:23:24

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

II. AZ ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS VIZSGÁLAT ÉS TERVEZÉSI PROGRAM EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10

1. A HELYZETÉRTÉKELÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZEMPONTÚ ÖSSZEFOGLALÁSA . . . . . . . . . .10

1.1 Térszerkezeti konfliktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 1.2 Területfelhasználási konfliktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 1.3 Az infrastruktúrarendszer konfliktusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.4 Táj-, természet- és környezetvédelmi konfliktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13

2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐ CÉLKITŰZÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

III. ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15

1. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15

1.1 A térségi szerkezet alakításának összefoglaló javaslata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 1.2 Térségi területfelhasználás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 1.2.1 Erdőgazdálkodási térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 1.2.2 Mezőgazdasági térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 1.2.2.1 Belterjes mezőgazdasági térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 1.2.2.1 Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1.2.3 Vízgazdálkodási térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 1.2.4 Települési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.2.4.1 Városias települési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.2.4.2 Hagyományosan vidéki települési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.2.5 Építmények által igénybe vett térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 1.2.5.1 Bányászati tevékenységgel érintett területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 1.2.5.2 Térségi jelentőségű hulladéklerakó-hely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 1.3 Országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.3.1 Térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.3.1.1 Árvízvédelmi rendszerek és építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.3.1.2 Országos és térségi jelentőségű öntözőcsatornák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 1.3.1.3 Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 1.3.1.4 Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 1.3.2 Energiaközmű-hálózatok és építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 1.3.2.1 Villamosenergia-hálózatok és építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 1.3.2.2 Szénhidrogén-hálózatok és építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.3.3 Közlekedési hálózatok és építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 1.3.3.1 Közúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

5

vati02.indb 5

2005.03.24. 16:23:24

1.3.3.2 Vasúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3.3.3 Vízi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3.3.4 Légi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3.3.5 Kerékpáros közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3.3.6 Határátkelőhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42 43 43 43 44

2. TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

2.1 Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 2.2 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 2.3 Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 2.4 Védett természeti terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49 2.5 Védett természeti terület védőövezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52 2.6 Természeti terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52 2.7 Ökológiai (zöld) folyosó övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53 2.8 Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 2.9 Tájképvédelmi terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55 2.10 Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57 2.11 Hullámtér és nyílt ártér övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 2.12 Csúszásveszélyes terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59 2.13 Vízeróziónak kitett terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59 2.14 Széleróziónak kitett terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 2.15 Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61

3. TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

3.1 A megyei területrendezési tervben foglaltak érvényre jutását elősegítő, elsődlegesen megyei kompetenciába tartozó intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.2 A megyei területrendezési szabályzat érvényesítése érdekében kezdeményezés a szakágak felé . . . . . 64

IV. MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65

1. ELFOGADÁSRA NEM KERÜLŐ SZAKÁGI JAVASLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65

1.1 Nagytérségi összefüggések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65 1.2 Településrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 1.3 Elektronikus hírközlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71

2. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

FORRÁSMUNKÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

6

vati02.indb 6

2005.03.24. 16:23:24

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3/1. sz. melléklet 3/2. sz. melléklet 3/3. sz. melléklet 3/4. sz. melléklet

3/5. sz. melléklet 3/6. sz. melléklet 3/7. sz. melléklet 3/8. sz. melléklet 3/9. sz. melléklet 3/10. sz. melléklet 3/11. sz. melléklet 3/12. sz. melléklet

Nógrád megye területrendezési terve hatálya alá eső települések jegyzéke Térségi szerkezeti terv Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Tájképvédelmi terület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Hullámtér és nyílt ártér övezete Csúszásveszélyes terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete

FÜGGELÉK

Térképek: 1. sz. függelék 2. sz. függelék 3. sz. függelék 4. sz. függelék 5. sz. függelék 6. sz. függelék 7. sz. függelék 8. sz. függelék 9. sz. függelék

Nagytérségi kapcsolatok Településrendszer Védett természeti területek és értékek Térségi vízgazdálkodás Villamos energia hálózatok és építményeik Szénhidrogén hálózatok és építményeik Hírközlés, műsorszórás Közlekedési hálózatok és építményeik Országos és térségi jelentőségű kerékpárutak

Táblázatok, szöveges függelékek: 10/a sz. függelék Meglevő tározók Nógrád megyében 10/b sz. függelék Távlati tározási lehetőségek Nógrád megyében 10/c sz. függelék térségi jelentőségű tározási lehetőségek a megyében 11. sz. függelék A települések ár- és belvíz-veszélyeztetettsége Nógrád megyében 12. sz. függelék Sérülékeny vízbázisok Nógrád megyében 13. sz. függelék Nógrád megye helyi és (kis)térségi szennyvíztisztító rendszereinek meglévő és tervezett elemei 14. sz. függelék Nitrátérzékeny területen lévő települések jegyzéke Nógrád megyében 15. sz. függelék Országos jelentőségű védett természeti területek 16/a sz. függelék Ex lege védett barlangok 16/b sz. függelék Ex lege védett földvárak 16/c sz. függelék Ex lege védett lápok 17. sz. függelék NATURA 2000 területek Nógrád megyében 18. sz. függelék Helyi jelentőségű védett természeti értékek 19. sz. függelék Országos védelemre tervezett természeti területek 20. sz. függelék Védelemre javasolható természeti értékek

7

vati02.indb 7

2005.03.24. 16:23:25

I. BEVEZETÉS Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése, az országos és térségi területfejlesztési–területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés 1996-ban törvényt alkotott a területfejlesztésről és területrendezésről (1996. évi XXI. törvény), amely meghatározza a területfejlesztés és területrendezés célját, feladatát és a területi tervek rendszerét. Az 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban Tft.) 11.§-ának a) pontja szerint a megyei önkormányzat feladata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) összhangban a külön jogszabályban megállapított tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készíteni. Nógrád megye területrendezési tervének elkészítésére 2003 októberében jelentetett meg ajánlati felhívást a megyei önkormányzat. A közbeszerzési pályázatot a VÁTI Kht. nyerte el. A tervezési munka 2004 februárjában indult a területrendezési tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályban meghatározottak alapján az „Előkészítő fázis” kidolgozásával, amelynek során – széles körű helyzetértékelésre alapozva – elkészült és külön jogszabályban előírt körben egyeztetésre került a megyei területrendezési terv tervezési programja. A véleményezési eljárás eredményeinek figyelembevételével átdolgozott tervezési program – amelyet 108/2004. (XI.25.) sz. Kgy. határozatával a Megyei Közgyűlés elfogadott – képezte alapját a javaslattevő fázis kidolgozásának. Jelen dokumentáció a javaslattevő fázis egyeztetési anyaga. Az egyeztetési dokumentáció a jogszabályban rögzített tartalmi követelményeknek megfelelően tartalmazza Nógrád megye területrendezési tervének – elfogadásra kerülő munkarészeit: • a térségi szerkezeti tervet, • a térségi övezeteket, • a térségi területrendezési szabályzatot (szabályokat és ajánlásokat), • a területrendezési intézkedési javaslat tervezetét, valamint – a megalapozó munkarészeket: • az elfogadásra nem kerülő szakági javaslatokat és • a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatát. A megyei területrendezési terv hosszú és nagytávlatra, azaz 7–15 éves, illetve 15 éven túli időtávra készül, számos előirányzatában azonban, főleg a térszerkezet vonatkozásában tervtávlaton túli kitekintéssel. Az egyeztetési eljárás során az önkormányzatoktól, valamint az országos, regionális és megyei hatáskörű szervezetektől és hatóságoktól kért észrevételek figyelembevételével átdolgozásra kerülő dokumentáció képezi alapját az „Elfogadási fázis” kidolgozásának. Az egyeztetésben résztvevők munkáját és véleményét előre is köszönjük!

9

vati02.indb 9

2005.03.24. 16:23:25

II. AZ ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS VIZSGÁLAT ÉS TERVEZÉSI PROGRAM EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA köttetése a szomszédos térségi központok felé. Különösen a régióközpont, Miskolc megközelítése nehézkes, és Ózd, Eger irányában is fejlesztendő a kapcsolat. Ugyancsak kedvezőtlenek a Dunántúl felé irányuló közlekedési kapcsolatok. A megye térszerkezetét alapvetően két markáns észak–déli irányú közlekedési tengely határozza meg. A 2. számú elsőrendű főút szerepe főként a nemzetközi tranzitforgalomban jelentős. A megye belső közlekedési folyosójaként és így meghatározó térszerkezeti tengelyeként viszont a 21. számú főútnak van nagyobb jelentősége. A főút folytatásában szlovák területen haladó útvonal Közép-Szlovákia urbanizáltabb térségének fontos fejlődési-közlekedési tengelyéhez kapcsolódik. A 21. számú főút fejlesztése feltétlenül szükséges, mivel kapacitása a jelenlegi paraméterekkel nem felel meg a megnövekedett forgalmi igényeknek. A keresztirányú kapcsolatot a megye északi részén a 22. és 23. számú másodrendű főút regionális jelentőségű forgalmi tengelye teremti meg. A megye déli sávjában azonban hiányzik a kelet–nyugati főúti összekötés. A megye térszerkezete nem egységes. A megyeszékhely, Salgótarján vonzása – megyén belüli periférikus helyzete folytán – a megye nyugati részére kevésbé intenzíven terjed ki. Itt viszont erőteljesen érvényesül a főváros és agglomerációjának vonzó hatása. A megyének Budapest közelsége miatt jobb térszerkezeti pozícióba kerülő nyugati térségével szemben, – ahol Rétságon, továbbá Balassagyarmaton is új fejlődési pólus van kialakulóban – a kilencvenes évek végén lépéshátrányba jutottak az új befektetések ösztönzésében az ipari szerkezetátalakítás válságával küzdő, hagyományos ipari térségek. A megye településeinek csaknem 60 százaléka a társadalmi-gazdasági és infrastrukturálisan elmaradott, vagy magas munkanélküliséggel küzdő települések közé tartozik. Ezek több mint 80 százalékban az északkeleti megyerészen, a három leghátrányosabb helyzetű kistérségben találhatók. A megye településhálózati csomópontjaira a kisebb központok jellemzőek, amelyeknek komplex területi kapcsolatai még nem alakultak ki, csak részlegesen, gazdaságszervező erejük is többségében lokális. A kis-

1. A HELYZETÉRTÉKELÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZEMPONTÚ ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1 TÉRSZERKEZETI KONFLIKTUSOK

Nógrád megye térszerkezeti helyzetét – földrajzi fekvéséből, természet- és gazdaságföldrajzi adottságaiból adódóan – évtizedeken keresztül egyrészt a határ menti fekvése, másrészt az ország hagyományos DNy–ÉKi ipari–fejlesztési tengelyéhez való tartozása határozta meg alapvetően. A Salgótarján-térségi iparvidékkel kapcsolódott a hagyományos ipari-fejlesztési tengelyhez, ami kedvezően befolyásolta a megye fejlesztési lehetőségeit, a központi fejlesztési forrásokból való részesedését. A korábban inkább hátránynak számító határ mentiséggel szemben, az eurorégiós kapcsolatok fejlődésével az utóbbi évtizedben felértékelődött a nemzetközi munkamegosztásba kedvezőbben bekapcsolódni tudó határ menti megyék helyzete. Az európai hálózathoz tartozó gyorsforgalmi utak a megye területén kívül haladnak, hiszen a fő nemzetközi áramlási irányt jelentő helsinki folyosó hordozója az M3-as autópálya. Ennek ellenére a megye térszerkezeti helyzete a nagytérségi külső kapcsolatok szempontjából kedvezően alakítható. Alapvető fontosságú ugyanis a minél jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése az M3as autópályához, illetve a Helsinki-folyosók közép-európai csomópontjában fekvő fővároshoz és agglomerációjához. Határ menti megyeként a nagytérségi kapcsolatokban nagy jelentősége van a határon átnyúló kapcsolatfejlesztési lehetőségeknek. Nógrád megye fontos híd szerepet tölthet be az országhatáron átnyúló euroregionális kapcsolatokban, ezáltal a korábban hátrányt jelentő határ menti fekvés térszerkezeti előnyre váltható. Ehhez alapvető fontosságú azonban a nemzetközi közlekedési és fejlődési tengelyekhez való korszerű főúti, illetve gyorsforgalmi úti kapcsolódás minél előbbi kiépítése. A régión belüli szerves kapcsolatok tekintetében kedvezőtlen, hogy nem kielégítő a megye közlekedési össze-

10

vati02.indb 10

2005.03.24. 16:23:25

térségek a hat város köré szerveződnek, ezek vonzástere azonban nem kiegyenlített. A megye déli részén, Rétság és Pásztó vonzástere között hiányzik a térszervező erővel rendelkező település. A megye városhálózata itt hiányos. A megye területrendezési tervében a belső kohéziót elősegítő elemek erősítése és a külső kapcsolatok térségfejlesztő hatásainak kihasználása jelenthetik a legfontosabb stratégiai szempontokat.

Cserhát és környéke üdülőkörzettel együtt a teljes területét lefedi. Sokrétű adottságai azonban nincsenek megfelelően hasznosítva. Az üdülés-idegenforgalmi fogadóképesség mennyiségi és minőségi feltételei jelenleg hiányosak. A hagyományos mezőgazdasági tájhasználat a kistelepülések jellegzetes faluképével, építészeti jellemzőivel sajátos értéke a megyének, és a falusi turizmusnak is hasznosítható vonzereje. Ez különösen az összefüggő hegyvidéki erdőtömbök szegélyzónáit övező mozaikosabb, főként gyümölcsös és egyéb vegyes művelésű hegylábi területeken megtartandó érték. Ennek megőrzését segíti a megyei területrendezési tervnek a tájképvédelmi övezet lehatárolására és szabályozási irányelveire vonatkozó javaslata. A Cserhát-vidék természetföldrajzilag tagolt, változatos tájhasználatú, tájképileg érzékeny dombsági területén – ahol erdőkkel fedett dombháti területek váltakoznak eróziós völgyekkel, a vízfolyásokat kísérő ökológiai folyosókkal, a szelídebb morfológiájú üledékes térszíneken pedig mezőgazdasági művelésbe vont területekkel, valamint a völgyeket, kismedencéket sűrűn megülő faluhálózattal –, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság csaknem egyensúlyban van. A belterjes szántóművelés azonban csak korlátozottan egy-egy kisebb medencében jelenik meg. A megyében a medencék jelentik az elsődlegesen mezőgazdasági területfelhasználású tájakat, elsősorban a Nógrádi-medence és a megye déli részén a Zagyva-völgyre támaszkodó Cserhátalja mezőgazdasági térsége, ahol a belterjes mezőgazdaság meghatározó marad. A területrendezési terv mezővédő erdősávok telepítésére tesz javaslatot a mezőgazdasági területek erózió és defláció elleni talajvédelme érdekében. A megye talajadottságai általában kedvezőtlenek, a savanyú kémhatású, gyenge termőképességű területek kiterjedése jelentős. A mezőgazdaság várható átalakulása során felszabaduló területeken a jövőben kívánatos lenne a legelő- és gyepgazdálkodás „felélesztése”, az extenzív módszerek elterjesztése. A legelőgazdálkodás, állattartás számára kedvezőek az adottságok, az állatlétszám azonban erőteljesen lecsökkent az utóbbi években. A megye természeti viszonyai, talajadottságai nem kedveznek a mezőgazdasági művelés, ezen belül főként az intenzív szántóföldi növénytermesztés számára, az erdőgazdálkodás számára viszont igen kedvezőek. Természeti adottságainál fogva Nógrád megye az ország egyik legerdősültebb megyéje. A kedvező területi adottságok kihasználása érdekében további erdőtelepítés indokolt, amelynek során elsősorban az őshonos fafajokat kell preferálni. Az erdősítések során azonban ültetvényszerű erdőkre is szükség lesz a természetközeli erdők hasznosítási kényszerének csökkentése érdekében.

1.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KONFLIKTUSOK

A megye területének változatos földtani felépítése és domborzati adottságai folytán a felszíne is rendkívül változatos. Geomorfológiailag eltérő tájtípusok találkoznak a területén, amelyekre eltérő természeti adottságok jellemzőek, így a területhasználatuk, a rajtuk kialakult gazdasági-termelési szerkezet is különbözőképpen alakul. Az eltérő karakterű területeken az eltérő térségi területfelhasználás eltérő konfliktushelyzetek kialakulásához vezetett. A megyében egyaránt megtalálhatók a kiemelkedő tájképi szépségű, vonzó természeti környezetet őrző – jelentős részben természetvédelmi oltalom alatt álló – területek és a korábban jelentős környezetterhelést okozó, jelenleg pedig hasznosításra váró barnamezős területek, valamint a bányaművelés megszűntével tájrehabilitációt igénylő bányaterületek. A hagyományos ipari tevékenység és a bányaművelés környezetkárosító hatása elsősorban Salgótarján és Bátonyterenye térségében a legnagyobb, ezért a tájrehabilitációs feladatok legnagyobb része is itt koncentrálódik. A tájrehabilitáció igénye azonban szerte a megyében megjelenik, tekintettel a bányászattal érintett területek elterjedésére. A korábbi nagy arányú kitermelő iparra épült nehézipari vertikum az ipari szerkezetváltás során elvesztette jelentőségét. Nógrád megye gazdaságában azonban jelenleg is meghatározó nemzetgazdasági ág maradt az ipar, különösen Salgótarján és Bátonyterenye térségében. Az iparfejlesztés számára fontos területi adottságot jelentenek az ipari parkok. A hagyományos ipari térségben a zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben kellene részesíteni a barnamezős területek rehabilitációját. A salgótarjáni és bátonyterenyei ipari parkban azonban átlagosan több mint 70 százalékban részesednek a zöldmezős területek az ipari parki területből. A megye üdülés-idegenforgalmi vonzástényezőkben is igen gazdag. Az értékes tájképi elemek, természeti és épített környezeti értékek a turizmus számára kedvező vonzástényezőt jelentenek. Két kiemelt üdülőkörzet, a Dunakanyar és a Mátra–Bükk is érinti a megyét, és a

11

vati02.indb 11

2005.03.24. 16:23:25

Az Ipoly határfolyón az Egyezményes Általános Fejlesztési Terv alapján az 1990-es évek elején befejeződött az árvédelmi fővédvonalak mértékadó árvízszintre való kiépítése (Ipolyvece–Dejtár, Balassagyarmat és Szécsény térségében). A Zagyván Jobbágyitól épült fővédvonal. Jobbágyi fölött – a kisvízfolyás-szakaszon – tározók létesültek a Zagyva vízrendszerén a lefolyásviszonyok szabályozására. Az Ipoly és a Zagyva dombvidéki vízgyűjtője kisvízfolyásokkal rendkívül sűrűn behálózott. A vízfolyások szennyeződésének mértéke magas. A felszíni vizek minősége az elmúlt időszakban javult, de döntően nem a szennyvíztisztítás mértékének növekedése, hanem a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése folytán. Az ivóvízellátás gyakorlatilag megoldott a megyében döntően regionális rendszereken keresztül, illetve kisebb részben a helyi vízbázis felhasználásával. A legutóbbi évek jelentős közműberuházásai és az ennek eredményeként a szennyvízkezelés terén bekövetkezett fejlődés ellenére a közműolló még mindig kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A megye nyugati térségének megközelítően teljes lefedettsége és a keleti térség részleges szennyvízcsatornaellátottsága mellett a jellemzően aprófalvas településhálózatú Közép-Nógrád nagy részén még megoldatlan a szennyvizek ártalommentes elhelyezése. A szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított szennyvizek befogadói a megye kisvízhozamú folyói, patakjai, ami vízszintingadozáskor a tisztított szennyvíz feldúsulását eredményezheti, ezáltal sérülékennyé teszi a vízfolyást.

A jellemzően erdőborította középhegységi területeken a területfelhasználásban továbbra is az erdőgazdaságé marad a főszerep. A külterjes mezőgazdasági használat e területeken várhatóan nem növekszik, erősödik viszont az üdülő- és idegenforgalom szerepe a természet- és tájvédelem elsődleges szempontjainak szem előtt tartásával. A mozaikosabb tájhasználatú hegységperemi térszíneken, a hegylábfelszínek területén a külterjes mezőgazdaság további terjeszkedésével, az állattartás növelésével, a bogyós gyümölcsösök telepítésével megteremthető a hagyományos tájgazdálkodáshoz való minél jobb illeszkedés. A nagy reliefenergiájú, tagolt domborzat folytán Nógrád megyében az országos átlagnál lényegesen nagyobb az erózióveszély. A lejtőviszonyok, a szabdalt relief és a viszonylag nagy völgyhálózat-sűrűség miatt a lejtőkön hatékony az erózió, ami összességében több mint 140 ezer ha-t érint a megyében. Az eróziós domboldalak, alacsony aranykorona-értékű területek intenzív szántóföldi művelésből történő kivétele, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítása szükséges. Az eróziós kártétel csökkentése érdekében a területrendezési terv az érintett területek területhasználatára, a művelés módjára vonatkozóan szabályozási előírásokat és irányelveket határoz meg (vízeróziónak kitett terület övezete). A talaj erodálásához a domborzati adottságokon és a nem megfelelő művelési módon kívül az antropogén hatások (bányaművelés, rekultiváció hiánya, terepversenyek) is hozzájárulnak.

1.3 AZ INFRASTRUKTÚRARENDSZER KONFLIKTUSAI

Energiaellátás A meglevő hálózatok a beépítésre nem szánt területeken, valamint a beépített területek jelentős részén földfeletti vezetésűek, ez hátrányosan befolyásolja egyes területek táj-, illetve településesztétikai megjelenését. A védőtávolságok miatt elsősorban az észak-déli irányokban kialakult vezetékfolyosók mentén kell biztonsági övezetbeli területkorlátozással számolni. A fosszilis energiafelhasználást helyettesítő, környezetbarát megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségeit meg kell vizsgálni a megyében.

Vízgazdálkodás A kisvízfolyások nagy sűrűsége miatt a megye felszíni vízfolyásokban viszonylag gazdag. A folyók és patakok vízhozama azonban szerény és igen szélsőségesen ingadozó. Természetes tavakban szegény a megye területe. A dombvidéki tározási lehetőségek kihasználására viszont kedvezőek az adottságok. A dombvidéki patakok mentén az érintett települések belterülete több esetben nyílt ártéren fekszik, ami a szeszélyes vízjárás következtében helyi vízkárokat okoz. Ez a megye sajátos domborzati adottságai folytán térségi szinten jelentkező probléma, aminek megoldására az elkészítendő vízrendezési tanulmánytervek alapján hangsúlyt kell fektetni a településrendezési tervekben. A tározó tavaknak a kisvízfolyások szélsőséges vízjárásának kiegyenlítésében, a hirtelen árhullámok kialakulásának megelőzésében jelentős szerepe van, emellett az üdülés-idegenforgalom színhelyei is lehetnek.

Hírközlés A TV-adók jó minőségű vételének határa nem terjed ki az egész megyére, az északi területsáv változó szélességben azon kívül esik. A jó minőségű vételi határokon kívüli beárnyékolt területeken, a jelek felerősítésével TVátjátszókon át sugározzák az adásokat.

Közlekedési hálózat Belföldi nagytérségi kapcsolatait vizsgálva nem kedvező a megye közlekedési helyzete, mert bár a fővárossal

12

vati02.indb 12

2005.03.24. 16:23:26

való kapcsolat elfogadható, de ugyanez nem mondható el sem az Észak-magyarországi régió központja, Miskolc, sem a dunántúli, illetve nyugati irányú kapcsolatok vonatkozásában. A belső szerkezeti kapcsolatok fejlődését, a hátrányos helyzetű települések, illetve térségek felzárkózását sok esetben a megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya is gátolja. A megyén belüli kapcsolatok terén nem kielégítő egyrészt a megye déli részén elhelyezkedő települések és a megyeszékhely kapcsolata, másrészt a kistérségközpontok elérhetősége, továbbá a zsáktelepülések egy részének megközelíthetősége. Gyorsforgalmi utak nem érintik, a főutak nem hálózzák be a lehetőségek szerint egyenletesen a megye teljes területét, és kapacitásuk nem mindenütt felel meg a rajtuk lebonyolódó forgalomnak, továbbá jelentős környezetszennyezést okoznak az érintett településeken. Ezért kapacitásbővítésre, helyenként településelkerülő szakaszok építésére van szükség. A mellékúthálózat hiányosságai megnehezítik mind a közúti tömegközlekedés racionális és megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó szervezését, mind pedig a kistérségi kapcsolatokat. Ezért hálózati kiegészítések szükségesek. Földrajzi adottságai folytán a megyében ugyanis – főként a Cserhát-vidék dombok közé zárt aprófalvai között – viszonylag nagy számban (a településállomány 1/5-ét meghaladóan) találhatók zsákhelyzetben lévő települések. A hálózat hiányosságai miatt a vasút szerepe nem jelentős. A környezetbarát vasúti közlekedés fejlesztése kívánatos lenne annak érdekében, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet vállalhasson a közlekedésen belüli munkamegosztásban. A szlovák–magyar határszakaszon az átkelőhelyek száma kevés, nem felel meg a határ két oldalán élők kistérségi kapcsolati igényeinek, fejlesztésük szükséges. Kiépített kerékpárút mindössze négy helyen található a megyében, ez országos viszonylatban is nagyon alacsony mértékű. Regionális szinten az idegenforgalom terén lehet jelentős szerepe, bár nem kis jelentősége van ennek a környezetbarát közlekedési formának a településeken belüli, vagy a településközi forgalomban is.

oltalom alatt lévő területek kiterjedése országosan is kedvező. A nógrádi tájra jellemző jellegzetes tájképi együttesnek a megőrzése természet- és tájvédelmi szempontból kiemelt feladat. A természeti értékek ugyanakkor termelést korlátozó adottságok. A természetvédelmi érdekű korlátozások a települések számára esetenként konfliktushelyzetet jelentenek a mezőgazdasági tájhasználatban, a települési területek növelésében. A beépítésre szánt területek növekedése viszont táji, természeti értékeket veszélyeztet, és ezzel párhuzamosan területileg visszaszorul a hagyományos tájhasználat. Az extenzív területhasználatot igénylő területek természetvédelmi szempontból értékesek, szerepük különösen fontos a térségi biodiverzitás megőrzésében. A botanikailag értékes kaszálórétek gondozatlansága azonban a negatív kimenetelű szukcessziós folyamatok felgyorsulásához vezethet. A megye természeti és táji értékekben való gazdagsága kedvező adottságot jelent az üdülés-idegenforgalom számára, a fokozottan védett területeken ugyanakkor kedvezőtlen a növekvő idegenforgalmi terhelés (különösen problematikus a motoros terepversenyek, illetve gyakorlópályák elszaporodása). A megye gazdaságát hosszú időn át meghatározó bányászati és nehézipari tevékenység miatt nagy kiterjedésűek a rehabilitációt igénylő területek (külszíni bányaművelés okozta tájsebek, meddőhányók). Az ezek által érintett területet a szabályozási terv térségi rehabilitációt igénylő területek övezeteként határolja le, és térségi szabályozást határoz meg. Az elmúlt években a nehézipar erőteljes csökkenése következtében csökkent a légszennyezés és zajterhelés mértéke. A szennyezés mértéke továbbra is az ipari központokban és a nagy forgalmú közlekedési utak mentén jelentős (2. számú elsőrendű és 21. számú másodrendű főút). A felszíni vizek kedvezőtlen vízminősége elsősorban a helytelen vagy nem megfelelő szennyvíz-, szennyvíziszap, szippantott szennyvíz- és hulladékkezelés következménye, bár a felszíni vizek minősége az elmúlt időszakban javult, főleg a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése miatt. A felszín alatti vizek minőségét is fenyegeti a kommunális eredetű szennyezés. Ehhez hozzájárul, hogy a megye közel háromnegyedét sekély termőrétegű, erodált talajok jellemzik, amelyek könnyítik a beszivárgást a talaj mélyebb rétegeibe. Az eróziónak kitett és veszélyeztetett terület Nógrád megyében országos méretekben is rendkívül jelentős.

1.4 TÁJ, TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK

A megye természeti adottságaiból és a kialakult területhasználatból következően a környezet állapota ellentmondásos. Táji, természeti értékeinek gazdagsága folytán a megyében az országos jelentőségű természetvédelmi

13

vati02.indb 13

2005.03.24. 16:23:26

– értékeli a településrendszer összefüggéseit és célszerű jövőbeni változásának irányait; – a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására törekszik; ezen belül • az erdőgazdálkodás számára kedvező területi adottságok kihasználása érdekében további erdőtelepítésre tesz javaslatot a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok preferálásával; • az alacsony aranykorona-értékű területek, eróziós domboldalak intenzív szántóföldi művelésből történő kivételét, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítását tartja szükségesnek; – célul tűzi ki a komplex környezetgazdálkodást és tájhasznosítást; – mérsékli a települési területek növekedését, elősegíti az értékes beépített területek rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét; – elősegíti a megye védett természeti területeinek növelését (a Mátrai, Kelet-Cserháti és a Hollókői Tájvédelmi Körzet védett területeinek bővítését, valamint az Ipoly menti és a Nyugat-Cserháti Tájvédelmi Körzet létrehozását); – az árvízi biztonság növelése érdekében javasolja a komplex hasznosítású, elsődlegesen árvízcsúcscsökkentő célokat szolgáló tározók, valamint a dombvidéki tározási lehetőségek bővítését, záportározók létesítését, továbbá a vízfolyások rendezését, jó karba helyezését; – fontos a vízbázisok fokozott védelme, a védőterületek lehatárolása, az ivóvíz-ellátás fejlesztése terén – a mennyiségi ellátás megoldása mellett – elsődlegesen a minőség biztosításának előtérbe helyezése; – a szennyvizek elvezetésének, kezelésének, a szennyvíziszapok ártalmatlanításának, elhelyezésének megoldásával, továbbá a meglévő illegális hulladéklerakások megszüntetésével, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő kialakításával fontos arra törekedni, hogy a szennyező források sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletet ne veszélyeztessék.

2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐ CÉLKITŰZÉSEI

A területrendezési terv fő célja a megye sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságaira alapozva olyan területileg kiegyenlített fejlődés feltételeinek biztosítása, amely elősegíti a megye környezeti állapotának javítását, a különleges természeti értékek megőrzését, és – a megyén belüli térségi társadalmigazdasági-infrastrukturális különbségeket fi gyelembe véve – a térszerkezet és az infrastruktúrahálózat fejlesztését oly módon irányozza elő, hogy a fejlődésben lemaradt térségek fejlesztési potenciálja is felértékelődjön.

Fontos tehát • a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakítása, • a területhasználat adottságoknak és értékeknek megfelelő módosítása, • a természeti-, környezeti értékek kiemelt védelme, • a megye térszerkezeti kapcsolatainak javítása, a gazdasági fejlődés területi feltételeinek biztosítása.

Ennek érdekében: – a terv közlekedéshálózat-fejlesztési javaslata célul tűzi ki egyrészt • a megye külső kapcsolatrendszerének bővítését, az európai és országos közlekedési folyosókhoz való minél jobb kapcsolódás kiépítésével, lehetővé téve a megye gyors elérhetőségét, másrészt • a főúthálózat kiegészítésével a belső kapcsolatok fejlesztését, ami új fejlesztési vonal kialakításának lehetőségét teremti meg, továbbá • a hiányzó mellékút-hálózati kapcsolatok kiépítését a kistérségközpontok, valamint a turisztikai célpontok jobb megközelíthetősége, illetve a zsáktelepülések zsákhelyzetének megszüntetése érdekében; – térszerkezet-fejlesztési javaslataiban a megyén belüli és a szomszédos megyék közötti, valamint a közvetlen határ menti kapcsolatok javítására egyaránt figyelmet fordít;

14

vati02.indb 14

2005.03.24. 16:23:26

III. ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK – A térszerkezeti kapcsolatok fejlesztésének infrastrukturális vonzata elsődlegesen a közlekedés – és ezen belül döntően a közúthálózat (mint a térszerkezeti kapcsolatok fő hordozója) – fejlesztését jelenti. – Külső kapcsolatok fejlesztése érdekében a meghatározó nemzetközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás megteremtése az elsődleges, így fontos a megyében tervezett gyorsforgalmi utakhoz és a megyehatáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózathoz a megfelelő főúti kapcsolatok megteremtése, figyelmet fordítva a megyehatár menti kapcsolatfejlesztési igényekre. – Belső kapcsolatok fejlesztése érdekében kívánatos a megyerészek közötti kapcsolatot biztosító főút- és térségi jelentőségű mellékút-hálózati elemek kiépítése, illetve fejlesztése. – A vízgazdálkodás, vízellátás, szennyvízkezelés olyan területi szerkezetét célszerű kialakítani, amely biztosítja a megye felszíni vizeinek, valamint felszín alatti vízbázisainak védelmét, a közműolló minél nagyobb mértékű zárását. – Az energia- és hírközlési rendszerek olyan kiépítése szükséges, amely a területileg kiegyenlített lakossági ellátást a megye egész területén biztosítani képes. – A természeti értékekben gazdag megyeterületen nagy hangsúlyt kell helyezni a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására. – A településrendszer térbeli szerkezetének alakításakor figyelmet kell fordítani a beépítésre szánt területek növekedésének mérséklésére, elősegítve ezzel az értékes beépített területek rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét. – A megye- és régióhatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladatok koordinációjához biztosítani szükséges az információkat az Észak-, és Közép-magyarországi régió érintett megyéi felé. – A területrendezés eszközeivel is elő kell segíteni a határon átívelő eurorégiós kapcsolatok intenzitásának növelését.

1. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV

A térségi szerkezeti terv meghatározza a térségi területfelhasználás, a településrendszer és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények térbeli rendjét. A térségi szerkezet alakításának javaslatát a 2. sz. melléklet tartalmazza a területfejlesztési koncepciók és programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló, 1/2003. (IX.9.) TNM-rendelettel módosított 18/1998. (VI.25.) KTM-rendelet előírásainak megfelelően: – a térségi területfelhasználás térbeli rendjét az alábbi területfelhasználási kategóriák szerint: • erdőgazdálkodási térség; • belterjes mezőgazdasági térség; • külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség; • vízgazdálkodási térség; • városias települési térség; • hagyományosan vidéki települési térség. • építmények által igénybe vett térség – a településrendszer elemeit (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint); – a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint: • térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények; • energiaközmű-hálózatok és építmények; • közlekedési hálózatok és építmények.

1.1 A TÉRSÉGI SZERKEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATA

A megyei területrendezési terv Nógrád megyében – a területfejlesztési koncepció, az Országos Területrendezési Terv és megyei területrendezési program alapján – a következő szempontok és célkitűzések szerint javasolja meghatározni a megye térségi szerkezetét: – A megye külső és belső térszerkezeti kapcsolatainak javításával kiegyensúlyozottabb területi szerkezet kialakítására kell törekedni, amely a megye közlekedési infrastruktúrával kevésbé feltárt, városhiányos térségeinek fejlődési esélyét megteremti, a felzárkóztatásukat szolgáló területi és infrastrukturális feltételeket biztosítja.

1.2 TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Az OTrT-törvény a jellemző területhasználat szempontjából a megyék területrendezési tervében alkalmazható, hét különböző térségi területfelhasználási kategóri-

15

vati02.indb 15

2005.03.24. 16:23:26

át állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző.

•

1.2.1 Erdőgazdálkodási térség •

A megyei területrendezési tervben az erdőgazdálkodási térségbe legalább 75 százalékban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. Az erdőgazdálkodási térség, mint területfelhasználási kategória, tartalmazza a meglévő és az erdőtelepítésre javasolt területeket.

•

Erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó szabály: – Az OTrT-ben meghatározott erdőgazdálkodási térséget legalább 75 százalékban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. – A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. – A megye erdőgazdálkodási térségét a települési területfelhasználási egységek kijelölése során legalább 85 százalékban erdőterület kategóriába kell sorolni.

•

•

Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: •

• Az erdőgazdálkodás számára kedvező területi adottságok kihasználása érdekében, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, mintegy 21 000 ha új erdő telepítése javasolt tervtávlatban. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét. • Alapvető kívánalom, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt figyelembe venni. • A helyi munkaerő-potenciál és területgazdálkodási adottságok összehangolása érdekében fejlesztésre javasolt a faiparitermék-gyártás, fafeldolgozás volumene. • A meglévő erdők fenntartása, új erdők telepítése esetén fokozott szerepet kell kapnia a gazdasági

•

•

rendeltetésen – fatermesztésen – kívül a természet- és környezetvédelmi, egészségügyi, szociális és idegenforgalmi rendeltetésnek. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. Az egészségügyi- és szociális célú erdők telepítésére a településegyüttes, valamint a nagyobb települések és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Javasolt előnyben részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. A megye védett tájainak erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (talajvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep. A védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni. Gazdasági erdők telepítése esetén a gazdasági szempontok irányadóak a természeti-környezeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. Erdőtelepítések esetén – ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik – őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások létrehozását. Erdők, erdőfoltok telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a Mátra rossz minőségű szántói, gyepei, a Hevesi dombvidék erodált domboldalai, valamint a Cserhát dombvidéke, ezenkívül a szántóföldi táblák defl áció elleni védőfásításai, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, továbbá a tájsebek takarását szolgáló fásítások valamint a nagyobb települések és a hulladéklerakó-helyek körüli véderdők létesítése. A Cserhát jó minőségű termőhelyein értékes tölgyes állományok kialakítása ajánlott.

A megye területén 94032,8 ha faállománnyal borított erdőtervezett erdőterület és 3326,3 ha erdőtervezett egyéb részlet található. Fenti számokat figyelembe véve a megye erdősültsége 37,5 százalék, az országos átlag mintegy kétszerese.

16

vati02.indb 16

2005.03.24. 16:23:26

Bárna, Kazár, Kisterenye, Mátraszele, Vizslás, Zagyvaróna községek területe) a Hevesi dombvidék, míg a megye K-DKi sávja (Nagybátony, Dorogháza, Szuha, Mátramindszent, Tar, Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi községek területe) a Mátra erdőgazdasági táj része. A megye klimatikus adottságai viszonylag kiegyenlítettek, az erdőtenyészet szempontjából jónak mondható, hiszen a hegy- és domboldalak északi lejtőin, a kiszélesedő hegyhátakon és a völgyekben a gyertyános-tölgyes klíma nagy összefüggő területeket alkot. A déli oldalak cseres-tölgyes klímába sorolhatók. A megyében az uralkodó talajféleségeket a barna erdőtalajok különböző típusai alkotják. A podzolos barna erdőtalajokon közepes növekedésű kocsánytalantölgyes, cseres, cseres-tölgyes állományokat találunk. A bázisokban gazdag alapkőzeten kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok tápanyagellátottsága, víz- és levegőgazdálkodása kiváló, rajtuk kitűnő növekedésű gyertyános-tölgyeseket, tölgyeseket, csereseket találunk, de ezeken a talajokon a fenyők növekedése is kimagasló. A legnagyobb arányban előforduló talaj az ún. Ramann-féle barnaföld, amin gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, akácosok, erdeifenyvesek fordulnak elő. A rozsdabarna erdőtalajon elsősorban tölgyesek, cseresek, akácosok állnak. A táj őshonos fafajai: örökzöldek közül a boróka természetes előfordulású. Lombos fák közül megtalálható a bükk, a gyertyán, a kocsányos-, kocsánytalan-, molyhos- és csertölgy, a nagyés kislevelű hárs, a magas- és virágoskőris, a mézgás éger, a bibircses nyír, a rezgőnyár, szelídgesztenye, a mezei- és hegyiszil, a mezei-, hegyi- és koraijuhar, tatárjuhar, cseresznye, sajmeggy, lisztes- és barkócaberkenye, vadgyümölcsök, fehér-, kosárkötő-, törékeny- és csigolyafűz, fehér- és szürkenyár. A kultúr fafajok közül legnagyobb szerepet játszik az akác és az erdei-, illetve feketefenyő, valamint a nemesnyárak.

Az egyes erdőgazdasági tájak erdősültsége eltér egymástól, és a következőképpen alakul: Hevesi dombvidék erdőgazdasági táj: Mátra erdőgazdasági táj: Cserhát erdőgazdasági táj: Börzsöny erdőgazdasági táj:

47,9 % 47,6 % 32,9 % 46,1 %

A 2002/2003. tenyészeti évben 422,6 ha-on kezdődött új erdő telepítése (első kivitel) a megyében. A folyamatban lévő erdőtelepítések mennyisége (kötelezettség alá vont terület) 1663,0 ha, az erdőtelepítések műszaki befejezésének átlagos átfutási ideje 6 év. Az erdőtelepítés mértéke nem meghatározó Nógrád megyében. Ennek ellenére az előző évek átlagának másfélszerese a 2003. évben végzett I. kivitel területe. Az őshonos lombos fafajú (tölgy, cser-EKL) erdősítések területaránya az I. kivitelben 9 százalék, továbbra is meghatározó a rövid vágásfordulójú, gazdasági célokat szolgáló akác szerepe. A megye jó része nagyvadas vadászterület. Főbb vadfajok a vaddisznó, a gímszarvas és az őz. Az idegenforgalmi vonzerők gyarapításában az ökoturizmus mellett a vadászat, vadásztatás játszhat jelentősebb szerepet. A termőhelyi adottságokat figyelembe véve a jelenlegi szántó és gyepterületek mindegyike alkalmas erdőtelepítésre. Természetesen a gyengébb termőhelyi adottságú, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken fognak a földtulajdonosok elsősorban erdőtelepítést végezni, a gazdálkodói szándékot megfelelő támogatás képes orientálni és ösztönözni. A természeti viszonyok kedveznek az erózió kialakulásának. A meglévő vízmosások hossza nő és új vízmosások kialakulása is tapasztalható. E területeken az erdőtelepítés fontos célja a talajvédelem. Mindezt figyelembe véve az egyes erdőgazdasági tájak területén az alábbi erdőtelepítéssel számolhatunk tervtávlatban: Erdőgazdasági táj

Művelési ág Szántó (ha)

Hevesi dombvidék

Az erdőterületek funkció szerinti megoszlása:

Összesen

Gyep (ha)

Gazdasági rendeltetésű erdő

64.089,7 ha

65,8%

ha

Védelmi rendeltetésű erdő

29.159,2 ha

30%

783,9 ha

0,8%

94.032,8 ha

96,6%

1 530

1 820

3 350

Egyéb rendeltetésű erdő

920

880

1 800

Fával borított összes erdő

8 500

6 100

14 600

500

550

1 050

Mindösszesen: 11 450 Forrás: ÁESZ-Egri Igazgatóság

9 350

20 800

Mátra Cserhát Börzsöny

Egyéb részlet

3.326,3 ha

3,4%

Erdőtervezett összes terület

97.359,1 ha

100,0%

Az erdőterületek tulajdonviszonyainak alakulása: Jelenleg a megye erdőterületeinek 54,7 százalékán az Ipolyerdő Rt. öt erdészete, illetve az Egererdő Rt. Nagybátonyi Erdészete, valamint a HM Budapesti Erdőgazdaság Bujáki Erdészete gazdálkodik (állami tulajdonban lévő erdők, részvénytársasági kezelésben). Az egyéb állami területekkel (KvVM-szervek, HM-szervek) együtt a megye erdőterületeinek 57,4 százaléka van állami kezelésben. A közösségi (önkormányzat, egyház, alapítvány, egyesület) tulajdonban lévő erdők területe csekély, mindössze 0,2 százalékot tesz ki.

Az erdőterületek elhelyezkedése, főbb jellemzői: Az erdészeti területi tagolás szerint Nógrád megye az Északi-középhegység erdőgazdasági tájcsoport területén belül fekszik. E tájcsoporton belül a megye területének nagy részét lefedi a Cserhát erdőgazdasági táj. A megye nyugati részén néhány község (Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Nagyoroszi, Nógrád) a Börzsöny erdőgazdasági táj területére esik, a megye ÉK-i területe (Cered, Zabar, Szilaspogony, Mátranovák, Nádújfalu, Homokterenye, Nemti,

17

vati02.indb 17

2005.03.24. 16:23:27

A lassan befejeződő privatizáció során újra magánkézbe került a megye erdeinek 42,4 százaléka. Ezekben az állományokban néhány évig nem folyt erőgazdálkodás, sőt még ma is erdőgazdálkodó nélküli a magánerdők 41,8 százaléka (17226,9 ha, az összes erdő 17,7%-a). A magánerdő-gazdálkodás működőképességének megteremtése és folyamatos biztosítása az erdőgazdálkodási ágazat kulcsfontosságú feladata. Az eredményesebb tevékenység érdekében fontos az erdészeti integrációk (társulások) létrejöttének hangsúlyozott megjelenése az ösztönzőrendszerben.

térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. – Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg.

Mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: • Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel javasolható. • A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és más kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. • A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. • Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket erdősítéssel és gyepesítéssel célszerű hasznosítani.

Az erdőtelepítés jellemző adatai az elmúlt öt évben: Megnevezés Kötelezettség alá vont összes ter. (ha) Sikeresen erdősült (ha)

1999

2000

2001

2002

2003

1054,3 1077,8 1265,1 1470,0 1663,0

731,4

724,8

70

69

72

70

72

199,2

204,8

388,1

447,6

422,6

Pótlás (ha)

58,3

57,2

114,4

147,4

250,5

Átfutási idő (év)

8,8

6,9

6,6

9,4

6,0

134,6

102,5

87,2

89,5

96,4

Siker (%) Elvégzett I. kivitel (ha)

Hátralék – befejezés elhúzódása (ha)

905,2 1022,0 1189,8

Az erdőtelepítések fafaj-összetétele 2003-ban: Első kivitel Sikeresen erdősült ha % ha % Tölgy 43,2 10 222,1 19 Cser-EKL. 36,9 9 272,5 23 Bükk 0,0 0 1,2 0 Akác 298,5 71 542,0 45 Nemes Nyár-Fűz 41,6 10 90,0 7 Hazai Nyár-ELL. 0,0 0 18,0 2 Fenyő 2,4 0 44,9 4 Összesen: 422,6 100 1189,8 100

1.2.2.1 Belterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térségben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó, szőlő, illetve gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület. Belterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó szabály:

1.2.2 Mezőgazdasági térség

– A belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85 százalékban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni.

A mezőgazdasági térség mint területfelhasználási kategória elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területeket tartalmaz.

Belterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: • A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket – amelyek agrárpotenciálja kimagasló, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek – védeni szükséges. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén fogadható el, beépítésre szánt területté minősíté-

Mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó általános szabály: – A mezőgazdasági térséget legalább 75 százalékban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági

18

vati02.indb 18

2005.03.24. 16:23:27

ga-völgy, Szécsényi-dombság, Terényi-dombság) tájegységein belül helyezkedik el. A kistérségek közül főként a Rétsági északkeleti–délkeleti vonala, a Pásztói középső és déli része, a Balassagyarmati észak–déli tengelye és nyugati vonala, a Szécsényi középső és nyugati vonala, a Salgótarjáni nyugati része, valamint a Bátonyterenyei középső része érintettek. A belterjes mezőgazdasági térség mintegy 54 ezer ha-t tesz ki Nógrád megyében. A megye környezeti-, természeti-, területi adottságai nem kedvezőek az intenzív termelési módokkal hasznosított, gazdaságos művelés számára, így várható az intenzív mezőgazdasági területhasználat csökkenése. Nógrád megye savanyú kémhatású talajain, fontos feladatot képez a savanyúságtompítás, illetve a talajadottságokhoz alkalmazkodó termesztési szerkezet kialakítása. A természeti környezethez illeszkedő ökológiai gazdálkodás, gyógynövény- és erdeitermék-gyűjtés, -feldolgozás növekvő jelentőségű, a termékek keresettek a hazai és nemzetközi piacokon is. Az integrált földhasználati rendszer alapelvének megfelelően a termőterületet mindenütt arra és olyan intenzitással kell hasznosítani, amire az a legalkalmasabb, illetve amit károsodás nélkül képes elviselni. Ennek az elvnek megfelelően a belterjes (intenzív) termelési célú mezőgazdasági térség, kedvező agroökológiai potenciállal rendelkező, környezeti szempontból kevésbé érzékeny agrárzóna, amely a versenyképes mezőgazdasági árutermelés elsődleges területe. Fontos feladat a tápanyag-utánpótlás, a megfelelő vetésszerkezet alkalmazása, valamint az optimális talajszerkezet kialakítása. Pásztói kistérség: a megye egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területeit foglalja magába. A kistérség meghatározó fejlesztési feladata az intenzív integrált gyümölcstermesztés (kajszi, szilva, alma, meggy, birs, bogyósok) a kapcsolódó hűtő, tároló, feldolgozó kapacitásokkal Palotás, illetve Ecseg körzetében. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény felhatalmazása alapján a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM-rendelet a Mátrai borvidék Mátrai körzetéhez sorolja Pásztó szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit. Az elöregedett szőlőültetvények rekonstrukcióra szorulnak a versenyképes termelés helyreállítása érdekében. A hagyományokkal rendelkező takarmánygabona-termesztés és sertéshúselőállítás tenyészállat-előállítással és forgalmazással bővül ki Pásztó körzetében. A kistérség délkeleti részének igen jó termőhelyi adottságai megadják az intenzív szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás alapjait. Szécsényi kistérség: a legjobb minőségű területek jellemzően a völgyekben, Szécsény, Ludányhalászi és Endrefalva körzetében találhatók. E területek alkalmasak a hagyományokkal rendelkező növénytermesztés és állattartás fejlesztésére, megfelelően szervezett feldolgozói, értékesítési szövetkezéssel, valamint a helyi mezőgazdasági oktatás kihasználásával. Az öntözési lehetőség megteremtése a minőségi zöldség- gyümölcskultúrák biztonságos termelését segíti elő.

sük pedig csak a mezőgazdasági termeléssel öszszefüggő feldolgozás, szolgáltatás, kereskedelem céljából lehet indokolt. • A megye legjobb adottságú mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyaggazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni. • A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. • Ajánlott az eróziós domboldalak, alacsony aranykorona-értékű területek intenzív szántóföldi művelésből történő kivétele, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítása. • Az EU által megszabott mennyiségi korlátozások figyelembevételével törekedni kell az adottságoknak megfelelő termelés minőségi fejlesztésére. • A megye mezőgazdasági profilját meghatározó gyümölcstermesztés további fejlődését segítve javasolt az ültetvénytelepítések termőhelyi adottságokhoz illesztése, a feldolgozás, csomagolás helyi specialitásokhoz alkalmazkodó kialakítása, valamint termelési-értékesítési szövetkezés a piac bővítéséhez. • Ajánlott a gyümölcs-, illetve szőlőültetvények állapotának felmérése az újratelepítési támogatás megpályázásához. • A gyógynövény-, valamint erdeitermék-vertikum megfelelő kialakításához fejlesztendő a technológia, a feldolgozás minősége, a marketing, a gazdák pályázását segítő szervezetek működése, a tőkevonzó adottságok kihasználása. • Javasolt a zöldségtermesztésre alkalmas völgyek öntözési kapacitásának bővítése a minőség és termelési biztonság növeléséhez. • Ajánlott a mezőgazdasági úthálózat minőségi fejlesztése. A megye területére és kistérségeire vonatkozóan korábban készült koncepciók és programok megállapításai, a domborzati- és talajadottságok, a háromkategóriás földhasználati zónarendszer, valamint a helyzetértékelés eredményeinek öszszevetése alapján megállapítható, hogy a belterjes mezőgazdasági térség nagyrészt a Nógrádi-medence, Zagyva-völgy, illetve a Cserhátvidék (Cserhátalja, Ecskendi-dombság, Gal-

19

vati02.indb 19

2005.03.24. 16:23:27

Balassag yarmati kistérség: a területi adottságok meg felelőek a sörárpa, lucerna, vöröshere, burgonya termesztéséhez, ezenkívül a málna, szeder, szamóca, ribiszkefélék, biogyümölcs termesztéséhez és további mennyiségi, minőségi (tárolás, feldolgozás) fejlesztéséhez (Drégelypalánk, Ipolyvece, Hont, Magyarnándor körzetében). A völgyekben az öntözési lehetőségek bővítésével a kertészeti kultúrák (uborka, káposzta, paradicsom) termesztési volumene növelhető. Az adottságok az állattartás-, tenyésztés növeléséhez meg felelőek, ezzel együtt a minőségi tenyészanyagelőállítás és húsfeldolgozás fejlesztése szükséges. Rétsági kistérség: kevés versenyképes, intenzív termelésre alkalmas területe a kistérség északi részén húzódik végig. Kiemelendő feladat a mezőgazdasági úthálózat fejlesztése. A Mátrai borvidék Síkvidéki körzetéhez tartoznak Szendehely szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei. Aprómagvak termesztése, feldolgozása, csomagolása fejleszthető feladat a kistérségben. A gyümölcsültetvények (málna, szeder, ribiszke, egres, valamint a meggy, cseresznye, szilva, sárgabarack, alma, körte, dió, szelídgesztenye) területe várhatóan növekedni fog, szervesen kapcsolódva szükséges a hűtő, tároló, feldolgozó kapacitás és színvonal emelése. Salgótarjáni kistérség: minimális kiterjedésű jobb minőségű talajain takarmánynövények, ipari növények, rozs, zöldségfélék, valamint bogyós és csonthéjas gyümölcsök termeszthetők, az öntözési lehetőségek kihasználásával. Bátonyterenyei kistérség: almafélék és csonthéjasok telepítése javasolt Mátramindszent, Mátranovák környékén, bogyósgyümölcsök (málna, szeder, ribiszke) telepítésére alkalmas Mátraterenye térsége. Lucfalva és Nagykeresztúr területei jó adottságokkal rendelkeznek a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztéséhez, zöldségtermesztés javasolt Bátonyterenye körzetében. A biztonságos termeléshez szükséges a hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzem bővítése, illetve további létesítése, valamint a csepegtető öntözési mód megvalósítását szolgáló víztározók létrehozása. A pásztói tejüzem kapacitása kihasználható a tejhasznú szarvasmarha-tartás és a kapcsolódó takarmánytermesztés bővítésével.

Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségre vonatkozó szabály: – A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75 százalékban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni.

Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: • Területhasználat szempontjából ajánlott elválasztani a védelmi funkciójú és a mezőgazdasági szempontból külterjes hasznosítású területeket. • Az igen gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint talaj-, víz és élőhely-védelem szempontjából fontos területeken védelmi- és idegenforgalmi célú erdő- és gyepgazdálkodás javasolt. • A munkaerő-kínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógynövény-termesztés, erdeitermék-gyűjtés, biotermesztés stb.), piacképes árut előállító, szociális típusú mezőgazdaság támogatása és fenntartása indokolt. • Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagterületek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek karbantartása és a gyommentesítés. • Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben alkalmasság esetén támogatni javasolt a közvetett hasznosítási módokat (horgász-, vadász-, természetjáró turizmus, falusi vendéglátás stb.). • Az elhanyagolt gyepek legeltetéses állattartással történő karbantartása javasolt, alkalmasság esetén turisztikai jellegű bemutatással, illetve speciális termékek előállításával kombinálva. • Szükséges a termelési, beszerzési, értékesítési szövetkezés erősítése a piaci pozíció erősítéséhez, valamint az EU által preferált koncentráltabb termelés megvalósításához. • Törekedni kell magas feldolgozottsági szint elérésére, speciális, védjegyezhető termékek előállítására, hagyományos technológiák bevezetésére, fejlesztésére (pl. gyümölcsaszalás, pálinkafőzés, bioméztermelés, juhtermék-előállítás)

1.2.2.1 Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség tartalmazza mindazokat a mezőgazdasági területeket, amelyek nem sorolhatók a belterjes mezőgazdasági térségbe. Ezek általában olyan gyenge termőhelyi adottságú, illetve környezeti szempontból érzékeny, művelés alatt álló területek, amelyek a természet- és környezetkímélő, illetve hagyományos gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a környezeti egyensúly fenntartását, a tájképi értékek megóvását szolgálják.

A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség elhelyezkedését az eróziós-, domborzati- és talajadottságok, ezenkívül a természetvédelmi szempontból értékes területek megjelenése határozza meg. E területek esetében a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból adódó gazdasági hátrányok és a külterjes, kis energiabevitelű mezőgazdasági tevékenység támogatására a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ide vonatkozó intézkedései jelenthetnek megoldást. Nógrád megye nagy része külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségbe sorolható, amely főként a Központi-

20

vati02.indb 20

2005.03.24. 16:23:27

Cserhát, a Nézsa–Csővári-dombság, a Nógrádi medence, a Középső-Ipoly-völgy, a Karancs, valamint a Litke–Etesidombság tájkörzeteken belül jelölhető ki. A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség területi kiterjedése mintegy 90 ezer ha-ra tehető. A környezeti, termelési adottságok, valamint a belterjes mezőgazdasági térség várható területi csökkenése az extenzív gazdálkodási módok terjedését, így a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség növekedését vetíti előre. Ezeken a területeken az értékfenntartó gazdálkodás legfontosabb alapeleme a környezethez illeszkedő gazdálkodási rendszer és intenzitási fok megtalálása, amely a környezet adottságaiból és korlátaiból fakad. A megye külterjes hasznosítású térségében a kulturális, ökoszociális célokat szolgáló minőségi termelés elsődleges a gazdasági célokkal szemben. Az extenzív gazdálkodás kis anyag- és energiaráfordítással, élőmunka-igényes technológia alkalmazásával igyekszik hasznosítani a területet. Az egyes feldolgozó tevékenységek gazdaságos területi eloszlását a helyben rendelkezésre álló és megtermelt alapanyagok meghatározzák. A hatékonyabb működés érdekében közös szerveződésekre van szükség a beruházások, termelőeszközök beszerzése, sikeres pályázás, piacrajutás érdekében. Bátonyterenyi kistérség: jelentős része környezetkímélő gazdálkodási módot igényel, hasznosítható a terület gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással (szarvasmarha, juh, kecske), védelmi- és rekreációs célú erdősítéssel, méhészettel-méztermeléssel, erdei termékek (gomba, gyógynövény) gyűjtésével, biogazdálkodással, nyúltenyésztéssel, vadgazdálkodással, vadhús-előállítással. Salgótarjáni kistérség: a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a védendő természeti értékek és a munkahelyteremtés igénye a fenntartható, védelmi jellegű mezőgazdálkodás szükségességét vetítik előre. Eszerint gyepgazdálkodás, erdősítés, erdeitermék-feldolgozás (Karancs, Medves, Kelet-Cserhát), külterjes állattartás (juh, szarvasmarha), méhészet, biotermelés (pl. Kazár, Karancsság), gyümölcstermesztés, gyógynövénytermesztés javasolt a kistérségben. Törekedni kell a magas feldolgozottsági szint elérésére, speciális, védjegyezhető termékek előállítására (pl. bárányhús, juhsajt, juhíró, kecskesajt, biotökmagolaj, biogyümölcslé, mézpálinka). Rétsági kistérség: a vidéki gazdaság versenyképességének fejlesztését szolgálhatja a hagyományos feldolgozási, tartósítási módszerek magas minőségi igénnyel történő visszatérése, mint például gyümölcsaszalás, lekvárkészítés, tájjellegű gyümölcsbor, kisüsti pálinkafőzés. Várható az extenzív állattartás (juh, kecske, szarvasmarha) terjedése, juhtenyésztés minőségi fejlesztése az anyaállomány cseréjével, juhtej-feldolgozás beindulása, bioültetvények további telepítése. A terület alkalmas pillangós növények (lucerna, vörös here, szarvaskerep), valamint fűmagvak termesztésére, mely összehangolható a körzet állattartásával. Balassagyarmati kistérség: a kistérség északi részén elhelyezkedő homoktalajok a rozstermesztés hagyományainak folytatására kínálnak lehetőséget. A takarmánytermesztés

mellett a gyepgazdálkodási adottságok is jó alapot adnak a húshasznú szarvasmarha- és juhtartás mennyiségi növeléséhez. Az extenzív állattartás kedvezően kombinálható idegenforgalmi és génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, bemutatásával (pl. Bercel-Jákotpuszta /juh, sertés/, Drégelypalánk /magyar szürkemarha/). A víztározók, vízfolyások menti területek többcélú hasznosítása hal- és nádgazdálkodással, víziszárnyas-neveléssel hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz. Az akácerdők a méhészet, méztermelés számára kínálnak lehetőséget. Az exportra történő gyógynövény-gyűjtés és -feldolgozás mennyisége növelhető, minősége emelhető a térségben. Szécsényi kistérség: a hagyományokkal rendelkező, napjainkra eltűnt tájjellegű kertészeti kultúrák felélesztése fontos feladat a térség adottságainak megfelelő kihasználásához (endrefalvi „buci” káposzta, szécsényi szamóca). Az elhanyagolt legelők állapotának helyrehozása érdekében növelni kell a mára lecsökkent állatlétszámot. Az eltűnt Ipoly menti tájfajta, magyar tarka genetikai állományának megőrzése, további tenyésztése jelentős fejlesztendő tevékenység a területen. Az élőmunkaigényes méhészkedés, gyógynövénytermesztés terjedőben van, az eszközfejlesztést az EU előírásaihoz kell igazítani. Pásztói kistérség: a kistérséget körben övező kedvezőtlen agrárpotenciállal rendelkező terület rét-legelő és erdőterületekben bővelkedik. Az adottságok a hús- és tejhasznú szarvasmarha-, juh-, kecskeállomány növelését indokolják. A hagyományokkal rendelkező gyógynövény-, erdei termék-, gombagyűjtés, valamint akácméz-termelés további kapacitásokkal rendelkezik. A kistérségben további erdősítés, ültetvénytelepítés és feldolgozás-bővítés (aszalás, gyümölcsszárítás, szeszfőzés, liliomos pálinka-, mézespálinka-készítés, bioméztermelés) ajánlott.

1.2.3 Vízgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe meghatározóan a vízgazdálkodási területek tartoznak. Az OTÉK 30.§-ában vízgazdálkodási területbe sorolja a folyó- és állóvizek medrét és parti sávját, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigeteket, a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, a vízbeszerzési területeket és védőterületüket, a hullámtereket, a fakadó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területeket. Vízgazdálkodási térség terület-felhasználására vonatkozó szabály: – Az országos terület-felhasználási kategóriákon belül a megyei terület-felhasználási kategóriák kijelölése

21

vati02.indb 21

2005.03.24. 16:23:28

során a vízgazdálkodási térséget legalább 90 százalékban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki. – A megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során a vízgazdálkodási térséget legalább 90 százalékban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

•

•

Vízgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: • A hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges, és az Ipoly, illetve a Zagyva részvízgyűjtőjére a jogszabályban rögzített tartalommal kidolgozandók a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. • A kis kiterjedésű időszakos, illetve állandó vizű tavak felszámolását el kell kerülni, mivel jelentős természeti értéket képviselnek. • Új víztározót a patakokon csak oldalkivezetéses megoldással ott és olyan módon szabad kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja, illetve nem veszélyezteti. • A vízfolyások és állóvizek vízminőségének védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű építési és egyéb tevékenység folytatásához az illetékes KÖVIZIG hozzájárulása szükséges. • Tekintettel arra, hogy a vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökofolyosók is, az ökofunkciót erősíti az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítása, ennek során a vízfolyások menti fásítás. • A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhető, belterületi vízrendezést csak rendezett (felújított) befogadó esetén lehet elvégezni. • A megye sajátos domborzati és vízrajzi adottságai folytán a településekre vonatkozó vízrendezési tanulmányterveket célszerű lenne térségi szinten elkészíteni. Ezekben szükséges meghatározni a vízfolyások menti nyílt ártereket, a beépítésre szánt területek fejlesztési igényének figyelembevételével a meglévő hálózat és befogadók jelenlegi állapotát, a fejlesztési feladatokat, a kiépítendő csapadékvíz-elvezetési rendszereket, különös tekintettel a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM-rendelet előírásaira. • A mederrendezés elsőrendű szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekről

•

•

•

érkező csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékvíznek. A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illő megvalósítására, a természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterület), az épített környezetbe illesztve. Hordalékfogók, övárkok, záportározók építésével vízkárelhárítási szempontból kiemelten kell kezelni a belterületek védelmét a hordaléktól, külvizektől. A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetését csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után célszerű engedélyezni. A helyi vízkárelhárítás érdekében a domb- és hegyvidéki településeken különösen fontos a kisvízfolyásokon a záportározó-építési lehetőségek kihasználása. A vizek megfogásával és késleltetésével mentesíthető a beépített terület a hirtelen lezúduló, sok uszadékot és hordalékot szállító vizektől. A tározási lehetőségek többségükben a települési területek védelmét, a vízfolyás heves vízjárását kedvezően befolyásolják, és egyéb hasznosítási lehetőséget is biztosítanak.

Nógrád megye területét két folyó érinti, az Ipoly és a Zagyva. A Zagyva azonban csaknem a teljes megyei szakaszán kisvízfolyás, csupán Jobbágyitól tartozik folyó kategóriába. Domborzati adottságainál fogva a megye kisvízfolyásokkal rendkívül sűrűn behálózott. A vízgazdálkodási térség terület-felhasználási kategóriában a megyében a vízfolyásokon kívül a tavak, tározótavak és a vízbázisvédelmi területek érintettek. Jelenleg a megyében 39 tározó található összesen csaknem 480 ha üzemi vízszinthez tartozó vízfelülettel (10/a sz. függelék). Ezek mintegy harmadánál az árvízcsúcs-csökkentés meghatározó cél, jelentős továbbá az ivó- és iparivíz-tározás, és csak mintegy 15 százalékuk létesült öntözési célból. A tározók mintegy 30 százaléka elsődlegesen jóléti célokat szolgál, a horgászat azonban többnyire járulékos célként szerepel. A távlati tározási lehetőség (további 13 létesíthető víztározó) területi kiterjedése megközelíti a 270 ha-t. A tervezett tározók 1/3-a komplex hasznosítású, 1/3-a pedig elsődlegesen jóléti és 1/4-e öntözési célokat szolgál. (10/b számú függelék) Az 1 millió m3-nél nagyobb vízmennyiséget befogadó, térségi jelentőségű tározókat a 10/c számú függelék tartalmazza. Mindkét folyóra jellemző a keskeny hullámtér, a Zagyván átlagosan mindössze 50 m, de az Ipolyon is csak 200–400 m széles, általában gyeppel borított. A keskeny

22

vati02.indb 22

2005.03.24. 16:23:28

hullámtér miatt hullámverésre veszélyes helyek nem jellemzőek. Az árvízi terhelés nagysága folytán általában nem fakadóvíz-veszélyes a terület. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre vonatkozóan a 2.2 számú fejezet (Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete) tartalmaz szöveges indoklást. Az Európai Unió Víz Keretirányelve előírásainak érvényesítése a jogharmonizáció keretében a magyar vízi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokban már meglévő vízgazdálkodási és vízvédelmi eszközök tovább erősödését eredményezi. A vízgyűjtőkön való integrált gazdálkodás követelménye jelentősen emelni fogja a vízvédelem szintjét. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül tizenhét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységre egységes tartalommal 2009-ig kell elkészíteni a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendeletnek megfelelően. A megye területét két tervezési részegység érinti: • a Duna vízgyűjtőjéhez tartozóan az Ipoly részvízgyűjtője, • a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozóan a Zagyva részvízgyűjtője.

során a városias települési térség bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható.

1.2.4.2 Hagyományosan vidéki települési térség A hagyományosan vidéki települési térségbe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések területei tartoznak. Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználására vonatkozó szabály: – A megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható.

Városias települési térségre és hagyományosan vidéki települési térségre vonatkozó ajánlás: • A beépítésre szánt területek növekedésének mérséklésére célszerű törekedni. Az új beépítésre szánt területek kijelölésének korlátozásával a meglévő települési területek rehabilitációját, a települési és építészeti értékek megőrzését kívánja a területrendezési terv elősegíteni. • A települési területeken a lakó-, intézmény-, valamint ipari-kereskedelmi területek bővítésére igénybe vehető rehabilitációs, illetve barnamezős területek jelentős kiterjedésére, valamint a megye népességszámának csökkenő tendenciájára figyelemmel, a megyei területrendezési terv a beépítésre szánt területek összes kiterjedése tekintetében számottevő növekedéssel nem számol. • A települések beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó-, gazdasági-, üdülő- vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem valósítható meg, illetve ha ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. • Az urbanizálódó, agglomerálódó térségekben a települések körüli ökológiailag aktív területek védelme érdekében törekedni kell a szomszédos településeken a beépítésre szánt területek összenövésének megakadályozására. • A hagyományos településszerkezet és beépítési mód megőrzése javasolt, különösen a kulturális örökségi értékek, valamint a természeti és tájképi értékek szempontjából érzékeny területeken. Szigorú feltételekhez célszerű kötni és a településrendezési tervekben szabályozni a beépítésre szánt területek bővítését és területhasználatát a védett

1.2.4 Települési térség A települési térség mint terület-felhasználási kategória elsősorban települési területeket tartalmaz. A települési terület a beépítésre szánt területek közül a település belterületét és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttesét foglalja magába. Települési térség területfelhasználására vonatkozó szabály: – Az országos terület-felhasználási kategóriákon belül a megyei terület-felhasználási kategóriák kijelölése során a települési térséget legalább 75 százalékban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni.

1.2.4.1 Városias települési térség A városias települési térségbe elsősorban a városok települési területei, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti. Városias települési térség területfelhasználására vonatkozó szabály: – A megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése

23

vati02.indb 23

2005.03.24. 16:23:28

• •

•

•

•

•

•

•

természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, a vízminőség-védelmi területeken, árvízveszélyes területeken, valamint ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. Lejtős beépítés esetén figyelmet kell fordítani a terület erózióvédelmének megoldására. A városias települési térségbe tartozó települések rendezési terveiben a beépítés differenciált szabályozása szükséges, csak a településképhez illeszkedő beépítés alkalmazható. A kisvárosokban kerülni kell a nagyvárosias beépítést. Ilyen jellegű épületmagasság és beépítés engedélyezését előzetes vizsgálathoz célszerű kötni. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseivel összhangban (ld. Városi Környezetminőség akcióprogram) korlátozni szükséges a települési területek terjeszkedését. Az ipari parkok kialakításakor is – a pályázati lehetőségek felhasználásával – törekedni kell az ésszerű területhasználatra. Ennek megfelelően a zöldmezős beruházásokkal szemben célszerű előnyben részesíteni a meglévő területek újrahasznosítását, különösen a megye hagyományos ipari térségeiben, ahol jelentős kiterjedésben barnamezős területek várnak rehabilitációra és hasznosításra. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató központok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben – a környezetvédelmi követelmények biztosítása mellett – szabályozni szükséges. A megye ipari szerkezetváltását, az ipari kultúra megújítását, a hagyományos ipari térségek tőkevonzó képességét és a mikro-, illetve kkv-szektor fejlesztését, ezáltal a foglalkoztatási helyzet javítását kedvezően segítheti a megfelelő iparipark-bázisok hálózatának kialakítása és fejlesztése. A települési- és tájkarakter védelme érdekében térségi jelentőségű bevásárló- és szolgáltató központok létesítése csak a jelentősebb városok közigazgatási területén engedélyezhető. A döntés során környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat keretében vizsgálni szükséges a települési környezetre, a helyi, hagyományos kereskedelemre, szolgáltatásra, termelésre gyakorolt hatásokat. A levegőminőségileg érzékeny területeken a településrendezési tervekben a beépítés szabályozása során a kondicionáló zöldfelületi rendszer bővítése mellett különös figyelmet kell fordítani a települések átszellőzését biztosító folyosók megtartására. Javasolt a belterületi zöldfelületek, parkok növelése, továbbá a településeket védő zöldövezeti er-

•

•

•

•

•

•

•

•

dők, fásítások létesítése, különös tekintettel a települések beépítésre szánt területe és a települést elkerülő főutak, utak tervezett nyomvonala közötti védő-takaró zöldsávok kialakítására. A történelmi településközpontok rehabilitációja során a közművezetékeket a településkép javítása érdekében lehetőség szerint föld alatti vonalvezetéssel javasolt elhelyezni. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóra csatlakozik. A hagyományosan vidéki települési térségekben figyelmet kell fordítani a gazdálkodás befogadásának lehetőségéhez szükséges feltételek biztosítására (gazdálkodáshoz kötött építési lehetőség biztosítása megfelelő infrastrukturális feltételek – főleg szennyvíz- és hulladékkezelés – esetén). Az értékes és érzékeny rekreációs területeken az extenzív (hétvégi üdülőtelkes) üdülőterületi bővítéseket, fejlesztéseket kerülni kell. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében is fontos feladat a települések jelentős turisztikai vonzástényezőt jelentő, vonzó természeti környezetének megőrzése, védelme. Törekedni kell arra, hogy a szép tájképi környezetben fekvő, értékes faluképet, népi építészeti értékeket és élő néprajzi hagyományokat őrző települések növekvő mértékben bekapcsolódjanak a falusi vendégfogadásba, hiszen jelenleg is kedvező célterületei a falusi turizmusnak a megyében. A jövőben várhatóan felértékelődő adottságokra alapozva az adott térség egyediségét, sajátos arculatát bemutató, környezetbarát turizmusfejlesztést javasolt megvalósítani. A jövőben szorgalmazni szükséges a turizmus számára jelentős vonzástényezőként számba vehető épített környezeti értékek (elsősorban Hollókő – amely a Világörökség részeként már ma is nemzetközi idegenforgalmat vonzó, országos jelentőségű turisztikai célpont –, továbbá a kiemelkedő építészeti és műemléki értéket képviselő várak, valamint kastélyok és kúriák) fokozottabb mértékű idegenforgalmi célú hasznosítását. A megye adottságaira, s ezekre alapozott üdülésidegenforgalmi kínálatára a több, kis vonzerővel bíró kínálati elem sokszínűsége jellemző, ezért az idegenforgalom fejlesztése során súlyponti feladat a több, kisebb jelentőségű vonzástényező területileg összehangolt egységes kínálati rendszerbe foglalása.

24

vati02.indb 24

2005.03.24. 16:23:28

zül fejlődő, növekvő népességszámú Nagyoroszi, Romhány és Diósjenő. A megye központhiányos területe Bercel térsége, amelynek fejlődési esélyeit, településeinek népességmegtartó képességét növeli a térséget feltáró, a jövőben új fejlődési vonalat képező kelet–nyugat irányú főútfejlesztés (Rétság–Gyöngyös közötti új főúti kapcsolat).

Városias települési térség: A lehatárolás az OTrT által megadott kritériumokra épül. Ennek alapján idetartozik a megye hat városa: Salgótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság és Szécsény. A nem városi rangú települések közül a belterületi laksűrűség Érsekvadkerten, Jobbágyiban, Karancslapujtőn, Mátraverebélyen, Nagybárkányban, Szendehelyen és Szügyön haladja meg a 15 fő/ha értéket. Fenti községek általában a megye meghatározó közlekedési tengelyei mellett, vagy városi terekben fekvő településekhez tartoznak. Közülük Karancslapujtő a Salgótarján központú településegyüttes tagja, Jobbágyi térszerkezeti pozíciója távlatban várhatóan felértékelődik az M21-es gyorsforgalmi út és a Rétság–Gyöngyös között tervezett főút kereszteződésének térségében, Érsekvadkert pedig a megye legnagyobb lélekszámú, mikroközponti funkciókat ellátó községe. A városias települési térségekbe tartozó települések köre utóbbi településekkel bővülhet. A városias települési térségbe tartozó települések közül a leginkább urbanizált területhasználat a városok intenzív beépítettségű lakó- és intézményterületeihez, továbbá az ipari és rekreációs területekhez, valamint az infrastrukturális létesítményekhez kötődik. Az Európai Unió tagjává válásunkkal felerősödhet a határ menti régió szerepköre, így a megye északi vonalában lévő városok és települések fejlődése. A megye észak–déli irányú főútjai, valamint a nagyobb városok kivezető útjai mentén várható a külföldről érkező tranzitforgalmat kihasználó tercier szektor bővülése. Növekedhet a nagy helyigényű, illetve az autós fogyasztókra számító kereskedelmi, szolgáltatási, ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások telephelyigénye. Az intenzívebb forgalomból, a fokozódó környezetterhelésből származó problémákkal leginkább a 2. számú főút mentén elhelyezkedő települési térségekben kell számolni.

1.2.5 Építmények által igénybe vett térség Az építmények által igénybe vett térségbe mint terület-felhasználási kategóriába elsősorban a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területei és szükséges védőterületeik tartoznak. Építmények által igénybe vett térség területfelhasználására vonatkozó szabály: – Az országos terület-felhasználási kategóriákon belül a megyei terület-felhasználási kategóriák kijelölése során az építmények által igénybe vett térség más térségi terület-felhasználási kategóriába nem sorolható. – A megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési terület-felhasználási egységbe kell sorolni. A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok – A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

Hagyományosan vidéki települési térség: A megye hagyományosan vidéki települési térségét azoknak a településeknek a beépített, illetve beépítésre szánt területei alkotják, amelyeket a területrendezési terv nem sorolt a városias települési térségbe. Nógrád megye településhálózatára a sűrű hálózatot képező, kis területű aprófalvak és a domborzati adottságok, illetve a hiányos közlekedési infrastruktúra által behatárolt zsáktelepülések nagy száma jellemző. A falvak népességkoncentrációja alacsonyabb az országos átlagnál, népességcsökkenés leginkább a megye középső és keleti részén tapasztalható. Távlatban – beavatkozás híján – a népesség elöregedésének és a törpefalvasodás tendenciájának további folytatódása várható. Legfontosabb feladat a térségek közlekedési kapcsolatainak – a szolgáltatások elérhetőségének – javítása, hogy az itt működő vagy működni kívánó vállalkozások fejlődhessenek. A hagyományosan vidéki települési térségbe tartozó települések kö-

1.2.5.1 Bányászati tevékenységgel érintett területek Bányászati tevékenységgel érintett területek területfelhasználására vonatkozó szabály: – A bányászati tevékenységgel kapcsolatban – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – a következő előírásokat kell alkalmazni: a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki; b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.

25

vati02.indb 25

2005.03.24. 16:23:28

Bányászati tevékenységgel érintett területek területfelhasználására vonatkozó ajánlás:

lyamatosan csökkent, és a mélyművelésű bányászat ma már mindenütt megszűnt a térségben. A bányaművelés környezeti hatásai azonban megoldandó problémát jelentenek a továbbiakban. Jelentősek az alábányászott területek (több mint 100 táró és lejtősakna, illetve légakna) főként Salgótarján településrészein – Baglyasalja, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna –, valamint Etes, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, továbbá Bátonyterenye, Kazár, Mátraterenye, Mátranovák, Nemti településeken). A területen visszamaradt meddőhányók (szénmeddők és ipari salakhányók) rekultiválása környezet- és tájvédelmi szempontból fontos feladat, ugyanakkor hasznosításuk gazdasági érdek is. Salgótarján környékén újrahasznosításuk céljából megkezdődött a meddőhányók vizsgálata. A nemérces ásványok közül jelentős tűzállóagyag-készletek vannak Nógrád megye területén (a Cserhátban, Romhány–Felsőpetény térségében és a Mátra környékén, Nemti közelében). Felsőpetény–Romhány térségében részben felszínközeli, részben mélyműveléssel folyik a termelés. Nemtiben illites csempeagyagot bányásznak. Szuhán is ismertek hasonló telepek. A megye bányászatában volumenét tekintve meghatározó a főleg külszíni építőanyag-bányászat. Az építőipari és építőanyagipari nyersanyagok bányászatán belül elsődleges a kőbányászat, de jelentősek az agyag-, homok- és kavicselőfordulások is. A megye DNy-i részén, Keszeg–Nézsa térségében található triász időszaki jó minőségű dachstein mészkőből cementipari mészkövet fejtenek. Jó minőségű közlekedésépítési követ (telérandezitet) fejtenek a Cserhátban a Szanda- és a Berceli-hegyen. (A Karancs hegységben a közelmúltban befejeződött az andezit fejtése.) Helyi jelentőséggel a megye vulkáni eredetű hegységeiben többfelé találhatók kőfejtők, egy részük ma is működik (faragottkő-bányászat – andezit, andezittufa, riolit- és dácittufa – a Mátrában, pl. Jobbágyi, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar térségében, a Cserhátban Alsótold, Bér, Cserhátszentiván, Felsőtold, Hollókő, Kozárd stb., a Börzsönyben, pl. Nagyoroszi területén). A Nógrádi bazaltvidék hegyeinek bazaltvagyonára alapozva hatalmas kőbányák találhatók a Salgótarján térségében, főként Somoskőújfalun (Eresztvényi bazaltbányák, Bagókő bazaltbánya stb.). Megyeszerte többfelé fordul elő építési homok, kavics és téglagyári agyag bányászata (pl. Balassagyarmat, Bercel, Bér, Csécse, Ipolytarnóc, Litke, Ludányhalászi, Pásztó, Szécsénke /vázkerámiai agyag/, Szécsény).

• A megkutatott készletekkel rendelkező működő és szabad ásványi nyersanyag-lelőhelyek védelmét a településrendezési tervekben biztosítani szükséges. • Az állami ásványvagyon-gazdálkodási követelmények érvényesítése érdekében a megállapított és nyilvántartásba bejegyzett bányatelekkel lefedett ásványi nyersanyaglelőhelyeken (mintegy 70 db megkutatott készlettel rendelkező lelőhely a megyében) a jogszerűen végzett bányászati tevékenység folytatását biztosítani szükséges. • A felhagyott bányaterületek rekultivációja kiemelten kezelendő, hiszen a tájsebek a táj értékét, továbbá a víztér és a talajvíz minőségét károsan befolyásolják. • Hosszú távú projektek kidolgozása szükséges az érces meddőhányókkal, a nagy tömegű kohászati salak, erőművi pernye hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák megoldására. A megyében megközelítően 70 db megkutatott készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyet tartanak nyilván. A Miskolci Bányakapitányság információszolgáltatása szerint jelenleg 24 településen 66 megállapított és nyilvántartásba bejegyzett bányatelek található, ahol az állami ásványvagyon-gazdálkodási követelmények érvényesítése érdekében a jogszerűen végzett bányászati tevékenység folytatását biztosítani szükséges. A megyében több helyen van folyamatban engedélyezett szénhidrogén- és szilárdásvány-kutatás: - szénhidrogén kutatást végez a MOL Rt. „111. Salgótarján” és „136. Bátonyterenye” elnevezéssel; - Erdőtarcsa és Nagyréde térségében lignitkutatás (Carboninvest Kft.); - Ludányhalászi területén kavicskutatás (N-DIORIT Kft.); - Csécsén homokkutatás (AT-TI Plus Kft.); - Bujákon homokkutatás (DEJÓ-S Kft.). A korábbi bányászati tevékenységekről 63 településen több mint 240 bányaművelésre vonatkozó adatot tart nyilván a Miskolci Bányakapitányság. (A legtöbb bányahely Salgótarján, Kazár, Bátonyterenye, Mátranovák és Nemti közigazgatási területét érinti.) Ezek nagyobbik hányada a szénbányászathoz kapcsolódik és mintegy 15 százaléka a kőbányászathoz. Jelentős részt képviselnek továbbá a homok-, agyag- és kavicsbányák. A megyében a bányászat és az erre települt nehézipar alapját a megye barnakőszén-vagyona határozta meg. A széntermelés súlypontja a Nógrádi-szénmedence északi részén felszínközelben levő telepek lefejtésével Salgótarján térségéből déli irányba tolódott. Dél felé haladva azonban egyre mélyebbre húzódnak és elvékonyodnak a széntelepek. A kitermelés gazdaságossági problémák miatt 1967 óta fo-

1.2.5.2 Térségi jelentőségű hulladéklerakó-hely A térségi jelentőségű hulladéklerakó-helyek az egynél több települést kiszolgáló hulladéklerakó-helyek. Ezen belül megkülönböztethető a nagytérségi vagy regionális hulladéklerakó-hely, amely legalább 100 ezer lakosra vonatkoztatott hulladékkezelést lát el. Ez tele-

26

vati02.indb 26

2005.03.24. 16:23:28

A bátonyterenyei és a szécsényi lerakó kvázi regionális jelleggel működik. A megyei hulladékgazdálkodási terv állapotfelmérése a települési hulladéklerakók számának csökkentésével számol (pl. Érsekvadkert, Hugyag, Nógrádkövesd felszámolja helyi telepeit). A térségi lerakók komplex hulladékkezelő teleppé való átalakítása szükséges, amely válogatórendszer, komposztáló, biodegradációs, egyéb kezelő technikák kiépítésével jár együtt. A regionális lerakók részeként átrakó állomások és hulladékudvarok kiépítését kell szorgalmazni. A területrendezési terv a megye lakónépességét tekintve (közelítően 100–150 ezer fős beszállítói lakosságszámot figyelembe véve) elégségesnek tekinti a két meglévő térségi jelentőségű hulladéklerakó-hely távlati fenntartását, illetve a lehetőségekhez és a szükségletekhez mért bővítését. Ezt erősíti a megyének a megyehatáron átnyúló hulladékelhelyezési kapcsolata is (jelenleg Aszóddal, illetve a megépülő püspökszilágyi regionális lerakóval). A Püspökszilágy közigazgatási területén megvalósításra kerülő regionális lerakó az Északkelet-Pest megyei regionális települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer része, amely az ISPA-pályázat keretében elnyert támogatásban épül ki. A régió tervezett hulladékkezelési rendszere ezen kívül tartalmaz még egy átrakóállomást Vácrátóton, egy hulladékszelektáló üzemet, 9 hulladékudvart és 486 gyűjtőszigetet. A projekt összesen 106 település hulladékgazdálkodási tevékenységének megoldását tűzte ki célul. Nógrád megyében összesen 54 település érintett. E települések nagyrészt már kifejezték csatlakozási szándékukat.

pülésszámmal mérve legalább 10–15 települést feltételez. Az ennél kevesebb lakosra vonatkoztatott, egy-egy kistérségnyi területet lefedő hulladékrekakók a kistérségi vagy térségi hulladéklerakó-hely néven jelölhetők. Jelen program a térségi hulladéklerakó-helyek közül a regionális hulladéklerakó-helyek térszerkezetet alakító szerepére összpontosít.

Térségi jelentőségű hulladéklerakó-hely területfelhasználására vonatkozó ajánlás: • A települési hulladéklerakók számának csökkentése és a regionális hulladéklerakók rendszerének kialakítása javasolt átrakó állomásokkal és hulladékudvarokkal. • A területi érzékenységnek megfelelő prioritási sorrend figyelembevételével a nem megfelelő műszaki védelemmel működő lerakók folyamatos kiváltása, illetve az illegális lerakások megszüntetése és rekultiválása szükséges a lehetséges pályázatok igénybevételével. • Az EU irányelveknek megfelelően kialakított, megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakók létesítése szükséges, ahol a települési szilárd és folyékony hulladékokon kívül a veszélyesnek nem minősülő termelési hulladékok is elhelyezhetők és ártalmatlaníthatók. • A térségi lerakók komplex hulladékkezelő teleppé való átalakítása szükséges válogatórendszer, komposztáló, biodegradációs és egyéb kezelő technikák kiépítésével. Szorgalmazni kell a regionális lerakók részeként átrakó állomások és hulladékudvarok kiépítését. • Olyan hulladékgazdálkodási rendszer működését célszerű biztosítani, amely prioritást ad a hulladékképződés megelőzésének és csökkentésének, a hulladékok szelektív gyűjtésének, az újra-hasznosításnak és a hulladékon belüli szerves komponensek biológiai hasznosításának. • A szervezett hulladékgyűjtés arányát megközelítően 100 százalékra szükséges növelni. A szervezett gyűjtés terjedjen ki minden településre, illetve a települések teljes területére. • A felvevőpiaci háttér fejlődésével párhuzamosan a részben szelektív (komposztleválasztás, papír, fém, üveg) hulladékgyűjtési módról fokozatosan szükséges áttérni az egyre bővebb szelektív gyűjtésre.

1.3 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRAHÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK

Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabály: – Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. – Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerűen okozott kár ésszerű ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthető.

Jelenleg két regionális hulladéklerakó üzemel a megyében Salgótarján–Kotyházán és Nógrádmarcalban. Mindkettő szilárd kommunális hulladékot fogad és megfelel a jogszabályi előírásoknak, azaz megoldott a műszaki védelme és monitoring-rendszere. A salgótarjáni lerakón szennyvíziszap-komposztálásra alkalmas telep kivitelezése is folyamatban van.

27

vati02.indb 27

2005.03.24. 16:23:29

– Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket – az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a szerkezeti terv figyelembevételével a törvény 1/1-8. mellékletben felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani.

•

Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó ajánlás:

•

• Építmények által igénybe vett területek növelése esetén törekedni kell a leggyengébb termőképességű területek igénybevételére, és ezen túlmenően érvényesíteni szükséges a természetvédelem és a régészeti leletmentés szempontjait is. • A térségi szerkezeti terv érvényesülése érdekében az érintett települések közigazgatási területén – műszakilag megalapozott tervek alapján – területet kell biztosítani a térszerkezetet meghatározó közlekedési hálózatnak (tervezett gyorsforgalmi-, főúti nyomvonalaknak) és létesítményeknek, a vízgazdálkodás és energiaellátás és a hírközlés országos és térségi létesítményeinek, valamint ezek védőövezeteinek. A térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatának és létesítményeinek megvalósíthatóságát biztosító sávok, illetve területek, országos és térségi létesítmény által igényelt magassági és egyéb korlátozások övezetének szabályozásában az ágazati szabványok és előírások irányadók. • Települést elkerülő útszakaszok mentén a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés csökkentését szolgáló védőfásítás szükséges az utak település felőli oldalán. • Védett természeti területen, továbbá erdőterületen és erdősítésre javasolt területen haladó gyorsforgalmi- és főúti nyomvonalak mellett kiszolgáló létesítmények csak kivételesen indokolt esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. • A közmű- és hírközlési hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervekben szabályozni szükséges. Új vezeték létesítésekor a műszaki-gazdaságossági szempontokat és a környezeti állapot javításának szempontjait egyaránt mérlegelni kell. A táj- és településkép védelme érdekében a települések beépítésre szánt területén és a tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken, valamint a védett természeti területeken, (amennyiben azt az élőhely jellege lehetővé teszi), az új vezetéket 120 kV-os vagy annál ala-

•

•

•

•

•

csonyabb feszültségszint esetén föld alatti vezetéssel kábelben javasolt elhelyezni legalább a beépített területeken. A vezetékes hírközlési hálózatok fejlesztése és rekonstrukciója során törekedni kell a hálózatok földkábelben történő fektetésére. A földkábelesítés kedvezően segíti a látványjavítást, zöldsávokkal, fasorokkal kísért utcakép kialakítását. E téren kiemelten kell kezelni az üdülő- és idegenforgalom által látogatott településeket, valamint a város- és községközpontokat. A beépített területeken kívül haladó – a közlekedési hálózattól függetlenül vezetett – áthelyezésre kerülő és az újonnan létesülő középfeszültségű villamosenergia- és vezetékes hírközlési hálózatokat a meglévő úthálózattal párhuzamosan javasolt vezetni a szükséges védőtávolságok biztosításával, ami lehetővé teszi a gyorsabb hibakeresést és az üzemzavar-elhárítást. A műsorszórás és a vezeték nélküli hírközlés bázisállomásainak védőterületét, valamint a bázisállomások közötti mikrohullámú összekötés sávját a terület-felhasználás szempontjából korlátozó tényezőként szükséges figyelembe venni a településrendezési tervekben. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény előírásainak megfelelően a mikrohullámú állomásokat üzemeltető szolgáltatók között együttműködés kialakítására kell törekedni annak érdekében, hogy – a berendezéseket közös, többfunkciós állomásra telepítve – csökkenthető legyen a bázishelyek száma. Az átjátszó állomásokat meglévő magasépítményekre, vagy közös hírközlési toronyra célszerű telepíteni. Ezek létesítésekor környezetbe illő megoldásokra kell törekedni. Célszerű a hírközlési bázisállomások (antennatornyok) elhelyezésének átfogó, megyei szintű rendszerben történő tervezése. Szélerőmű telepítése nem javasolható az ökológiai hálózat övezeteiben, tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken, felszín alatti védett természeti, vagy régészeti érték területének felszíni vetületén, beépített területen és ezek 1000 m-es védőövezetében. A telephely-kiválasztás során figyelemmel kell lenni a természet-, táj-, tájkép- és településkép-védelmi feltételekre. A beruházást előkészítő hatástanulmány keretében látványterv készítése szükséges. A belterületi vízrendezés megoldása érdekében a vízfolyásokra elvi vízjogi engedélyes tervek készítése ajánlott. A pályázatok előkészítését segíti, ha hidrológiai számításokkal megalapozott csapadékvíz-elvezetési tanulmány áll rendelkezésre a felszíni vízelvezetés megvalósításához a település számára.

28

vati02.indb 28

2005.03.24. 16:23:29

• A településrendezési tervekben a tervezett szennyvíztisztító telepek helyének kijelölése során javasolt a szélirány, valamint a tervezett távlati fejlesztési területek helybiztosításának figyelembevétele.

ben biztosítani kell a vízfolyások éves rendszeres karbantartását. A vízgazdálkodási feladatok végzéséhez szükséges területek és hullámterek nem építhetők be. • A felszíni vízrendezéssel összefüggő, többnyire önkormányzati kompetenciába tartozó feladatok térségi szintű kiemelése Nógrád megyében a sajátos domborzati adottságokból fakadóan javasolt. A dombvidéki patakok mentén – több esetben nyílt ártéren fekvő – településeken a szeszélyes vízjárás okozta helyi vízkárok enyhítésére térségi szinten összehangolt vízrendezési tanulmánytervekben szükséges rögzíteni a védelmi feladatokat. Ennek alapján a probléma megoldását a településrendezési tervekben kiemelten kell kezelni.

1.3.1 Térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények 1.3.1.1 Árvízvédelmi rendszerek és építmények Árvízvédelmi rendszerek és építmények a megyei területrendezési tervben az első- és másodrendű árvízvédelmi védvonalak, árvízi szükségtározók és a folyami műtárgyak.

Elsőrendű árvízvédelmi védvonalak

Nógrád megye területe két folyó, az Ipoly és a Zagyva vízgyűjtő területéhez tartozik. (4. számú függelék) Az Ipoly teljes hosszának mintegy felén (összesen 143 km hosszon) határfolyó Magyarország és Szlovákia között. Nógrád megyéhez a határfolyó Hont és Ipolytarnóc közötti 97,2 km hosszú szakasza tartozik. 1965 óta sorolták kisvízfolyásból folyó kategóriába. Az Ipoly állandó medrének kialakítását célzó rendezését és szabályozását elsősorban a határfolyó volta indokolta. Az 1975. évi egyezményes Általános Fejlesztési Tervben a torkolat–Ipolyvece és a Balassagyarmat–Ipolytarnóc közötti szakaszon irányoztak elő mederszabályozást lehetőség szerint a régi meder megtartásával, az árvíz biztonságos levezetéséhez azonban a meanderek kizárásával. A mederszabályozások kedvezően hatottak a folyó vonalvezetésére, kevesebb a mederelfajulás, s a megépült védművek mára jól beilleszkednek a tájképbe. A KÖQ értéke a balassagyarmati szelvényben 4–5 m3 /s. A folyó Nógrád megyei szakaszát négy ártéri öblözet érinti: • az Ipolyvecei ártéri öblözet a szlovák magyar határtól a Derék-patak jobb partjáig; • a Dejtári ártéri öblözet a Derék-patak jobb partjától az ipolyszögi magaspartig; • a Balassagyarmati ártéri öblözet az ipolyszögi magasparttól a patvarci magaspartig; • a Szécsényi ártéri öblözet a patvarci magasparttól az Ipolytarnóc–Kalonda közötti szlovák–magyar szárazhatárig. Az egyezményes terv alapján az ávízvédelmi fővédvonalak kiépítése az 1990-es évek elején befejeződött, a kiépült árvédelmi és folyószabályozási művek biztosítják az árvíz levezetését. (Az árvízvédelmi töltések koronaszintjét 0,5-1,0 m-rel a mértékadó árvízszint fölé emelték.) A folyó Nógrád megyei szakaszán Ipolyvece–Dejtár, Balassagyarmat és Szécsény térségében épült fővédvonal, beleértve a nagyobb mellékvízfolyások (Derék-, Lókos-, Szentlélek-patak)

– Az Ipoly folyó Ipolyvece–Dejtár–Balassagyarmat– Szécsény-i (29,246 km hosszú) védelmi szakaszán: • Ipoly balpart 18,181 km; • Derék-patak balpart 1,546 km; • Derék-patak jobbpart 2,090 km; • Lókos-patak balpart 1,850 km; • Lókos-patak jobbpart 1,768 km; • Szentlélek-patak jobbpart 3,811 km; – A Zagyva folyó Jászfelsőszentgyörgy–Jobbágyi közötti (82,915 km hosszú) védelmi szakaszán: • Zagyva balpart 36,792 km; • Zagyva jobbpart 39,084 km; Nógrád megyét csak a Zagyva folyó Jobbágyi közigazgatási területéhez tartozó jobb- és balparti fővédvonala érinti. Másodrendű árvízvédelmi védvonal és árvízi szükségtározó nincs a megyében.

Árvízvédelmi rendszerekre és építményekre vonatkozó ajánlás: • Az árvízi biztonság növelése érdekében a két folyó vízgyűjtőjén további – elsődlegesen árvízcsúcs-csökkentő célokat szolgáló – többfunkciós, komplex hasznosítású tározók építése és a kiépült árvízvédelmi fővédvonalakhoz tartozó művek folyamatos karbantartása szükséges. • Az árvízveszély csökkentése a kisvízfolyásokon is fontos, a torrens jellegű árhullámok megelőzése érdekében a vízfolyások rendezése, jó karba helyezése, a dombvidéki tározási lehetőségek bővítése, záportározók létesítése szükséges. • A helyi vízkárok elhárítása érdekében közép- és hosszú távon egyaránt fontos feladat a vízfolyások rendezése, s a már rendezett vízfolyások vízszállító képességének helyreállítása. A felújított vízfolyások állapotának hosszú távú megőrzése érdeké-

29

vati02.indb 29

2005.03.24. 16:23:29

torkolati szakaszát is mindösszesen 29,246 km hosszban. Fővédelmi vonal az Ipolyvecei öblözetben Ipolyvece belterületét, a Dejtári öblözetben a teljes öblözetet, a Balassagyarmati öblözetben Balassagyarmat belterületét, a Szécsényi öblözetben Szécsény–Pösténpuszta területét védi. Az ártéren fekvő települések, településrészek az Ipoly balpartján: Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Patak*, Dejtár*, Ipolyszög*, Újkővár*, Balassagyarmat, Patvarc*, Őrhalom*, Hugyag*, Szécsény, Pösténpuszta, Ludányhalászi, Nógrádszakál*, Litke*, Ipolytarnóc*. Az Ipoly jelentősebb balparti mellékágai viszonylag kis esésűek, a hosszan elnyúló völgyekből fürtszerű elrendezésben torkollanak a folyóba. Vízjárásuk szeszélyes, a 30 l/stól akár 30 m3 /s-ig is terjedhet. A mellékvízfolyások árvíz elleni védelmére töltések csak az Ipoly határszelvényének visszaduzzasztásáig épültek meg. Az Ipoly mellékágai között jelentős a Derék-patak, amely Ipolyvece térségében éri el a befogadót. Lakott területet csak Patak községben érint, ezen a részen árhullámok esetén lakóházakat veszélyeztet. Torkolati szakasza az ipolyvecei töltésrendszer részeként a Balassagyarmat–Drégelypalánk vasútvonalig árvédelmi töltéssel védett. Az Ipoly visszaduzzasztása miatt ezen a szakaszon az év nagy részében pang a víz, amely feliszapolódáshoz vezet. A Lókos-patak nagyvizei jelentősen befolyásolják az Ipoly árvizeit, ezért a vízrendszer árvízcsúcs-csökkentő tározói nemcsak a patakparti települések védelmét biztosítják, hanem az Ipoly árvizeinek hatását is kedvezően befolyásolják. A Feketevíz-patak Herencsény, Cserhátsurány, Cserháthaláp, Mohora, Szügy, Patvarc községeket érintve Őrhalom térségében éri el az Ipolyt. A patak két jelentősebb mellékágán már tározó épült. Több mellékvölgy vizét gyűjti össze a Szentlélek-patak, amelynek bizonyos szakaszai a kis fenékesés miatt feliszapolódtak. A 0+000–5+517 km szelvények közötti szakasza 2002–2003-ban felújításra került. Az Ipoly szlovákiai és magyar vízgyűjtőjén több árvízcsúcs-csökkentő tározó üzemel, amelyeknek döntő szerepe van abban, hogy az Ipoly nagyvizei csak kezelhető mértékben veszélyeztessék a folyó menti településeket, mezőgazdasági területeket. A Zagyva csaknem a teljes Nógrád megyei szakaszán kisvízfolyás, Jobbágyitól sorolták folyó kategóriába. Vízjárása rendkívül szélsőséges. A domborzati adottságokból fakadó jelentős reliefenergia miatt vízrendszerét is szeszélyes vízjárású patakok alkotják, melyek rövid hosszon alakulnak torrens állapotból kisesésű, síkvidéki vízfolyássá. A vízgazdálkodási szabályozó rendszer tározókon keresztül megvalósuló vízkormányzással törekszik a legkedvezőbb lefolyási viszonyok kialakí-

tására. A hetvenes évek második felében erre a célra épült a Maconkai-, Mátraverebélyi és Tarján-pataki tározó 6,8 millió m3 együttes árvízi befogadóképességgel. Az árvízvédelmi rendszeren kívül a vízgyűjtőn jelentős befogadókapacitású tározó még a Hasznosi- és a Palotási-tározó. A főágon és a mellékágakon létesített tározók kedvezően befolyásolják a folyó vízjárását. A tározók össztérfogata jelenleg az éves vízhozam mintegy 10 százalékát teszi ki. További tározási lehetőséggel lehet számolni 1 millió m3 feletti tározótérfogattal a Kis-Zagyva-patakon Sámsonházánál és a Zsunyi-patakon Ecsegnél, továbbá kisebb befogadóképességgel Alsótoldnál, valamint a Herédi-Bér-patakon Héhalomnál. A Zagyva folyó árvízvédelmi szakaszát Nógrád megyében a Lőrinci öblözet érinti, amelynek mintegy 12 km2 területéből 1,5 km2 (12%) jut Nógrád megyébe. A Jászfelsőszentgyörgy–Jobbágyi közötti védelmi szakasz fővédvonalai Nógrád megyét érintően csak Jobbágyi közigazgatási területén a Zagyva két partjára terjednek ki. A település nem esik közvetlen veszélyeztetettség alá. A Tarna-patakra a természeti, domborzati viszonyok miatt ugyancsak a szélsőséges vízjárások jellemzőek. A megyében a domborzati adottságok folytán a nagyobb mellékvízfolyásokon kívül az érintett dombvidéki jellegű vízgyűjtők kisvízfolyásait is általában szélsőséges vízjárás jellemzi. Az év nagy részében a vízszállításuk minimális, azonban a nyári nagy intenzítású csapadékból, illetve csapadékkal társuló tavaszi gyors hóolvadásból rövid idő alatt rendszerint ugrásszerű a vízhozam-növekedésük. A patakok többsége mentén az érintett települések belterülete nyílt ártéren fekszik (pl. Bárna-, Derék-, Lókos-, Nógrád-Vanyarci-, Rimóc-Sipeki-, Szuha-, Tarján-, Zagyva-patak). A tározási lehetőségek többnyire a vízfolyás heves vízjárását, ezáltal a belterület védelmét kedvezően befolyásolják. A helyi vízkárok elhárítása érdekében fontos feladat a vízfolyások rendezése, s a már rendezett vízfolyások vízszállító képességének helyreállítása, fenntartása (hordalékfogók, övárkok, záportározók építése). A települések felszíni vízrendezési feladatai a megye sajátos természeti adottságai folytán térségi szintű problémaként jelennek meg. Ezek megoldására térségi szinten összehangolt vízrendezési tanulmányterveket célszerű az önkormányzatoknak elkészíttetnie, amelyek meghatározzák a vízfolyás menti nyílt ártereket, és a beépítésre szánt területek fejlesztési igényének figyelembevételével feltárják a meglévő hálózat és a befogadók állapotát, a fejlesztési feladatokat, a kiépítendő csapadékvíz-elvezetési rendszereket, különös tekintettel a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM-rendelet előírásaira. A rendelet ár- és belvízveszélyeztetettség szempontjából a megye településeinek 40 százalékát sorolja a veszélyeztetettek közé, s ezek 90 százalékban erősen veszélyeztetettek (11. sz. függelék).

* Árvízzel általában nem veszélyeztetett belterületek

30

vati02.indb 30

2005.03.24. 16:23:29

1.3.1.2 Országos és térségi jelentőségű öntözőcsatornák

• Észak-Nógrád Vízmű Kft. működési területén: Szécsény, Endrefalva, Hollókő, Karancsság, Kishartyán, Ludányhalászi, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Varsány – Nyugat-nógrádi regionális rendszer: • Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. működési területén: Balassagyarmat, Alsópetény, Bánk, Becske, Bercel, Berkenye, Borsosberény, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Felsőpetény, Galgaguta, Herencsény, Hont, Horpács, Hugyag, Iliny, Ipolyvece, Keszeg, Kétbodony, Kisecset, Legénd, Magyarnándor, Mohora, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Nógrádsáp, Nőtincs, Őrhalom, Ősagárd, Patak, Patvarc, Pusztaberki, Rétság, Romhány, Szanda, Szátok, Szendehely, Szente, Szécsénke, Szügy, Tereske, Terény, Tolmács, Vanyarc • Nyugat-nógrádi regionális ivóvíz-távvezeték meghosszabbításaként kiépítés alatt lévő Kálló térségi ivóvíz-távvezetékre kapcsolódó települések:** Cserhátszentiván, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Héhalom, Kálló, Palotás – Kistérségi vízellátó rendszer • Salgótarján és környéke Vízmű Kft. működési területén: Szilaspogony–Cered–Zabar kistérségi rendszer.

Országos és térségi jelentőségű öntözőcsatornák a megye területén nem találhatók, kiépítésüket a területrendezési terv távlatában sem lehet reálisan számításba venni. 2001-től állami támogatások révén megindult az öntözés fejlesztése. Az öntözési célú, engedélyezett vízhasználat nagyobbrészt az Ipoly vízgyűjtőjén található, az öntözött területek nagysága azonban nem éri el a 300 ha-t. A felszíni vízkivétel meghatározóan az Ipolyra és a Nőtincsi-víztározó, illetve a kapcsolódó Lókos-pataki oldaltározó vízbázisára támaszkodik. Ez utóbbira alapozva öntözőfürt-fejlesztés van folyamatban, Berkenyén pedig újabb tározó létesül (mintegy 2 ha vízfelülettel) a további öntözési igények kielégítésére. A felszíni vízkivételen kívül öntözés (pl. gyümölcsültetvények csepegtető öntözése) felszín alatti vízkivétellel is történik (csőkutak).

1.3.1.3 Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerek Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszer a megyei területrendezési tervben a legalább két település ivóvízellátását biztosító rendszer. (4. sz. függelék)

Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerek – Közép-Nógrád–Mátravidék térségében működő regionális vízellátó rendszerek: • Dél-Nógrád Vízmű Kft. működési területén: Pásztó, Jobbágyi, Mátraszőlős, Szurdokpüspöki, Tar, továbbá Alsótold, Bér, Bokor*, Buják, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Felsőtold, Garáb, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó*, Szarvasgede, Szirák • Bátonyterenye és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. működési területén: Bátonyterenye, Rákóczibánya, Mátraverebély • Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. működési területén: Salgótarján, Bárna, Dorogháza, Kazár, Kisbárkány, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Sámsonháza, Szuha, Vizslás – Észak-Nógrád térségében üzemelő regionális rendszer: • Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. működési területén: Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Litke, Mihálygerge, Nógrádszakál

Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó ajánlás: • A vízellátás-fejlesztési feladatokban a mennyiségi ellátás megoldása mellett a minőség biztosításának igényét célszerű előtérbe helyezni. • A távlati vízigények az összekapcsolt regionális rendszerek koncentrált, nagy kapacitású vízbázisairól kielégíthetők, azonban további vízminőség-javító intézkedések szükségesek. • A vízelosztó-továbbító művek folyamatos rekontstrukciója – különösen a régi, korszerűtlen anyagból készült vezetékek esetében – fontos feladat a jövőben. A másodlagos vízszennyezés csak a régi vezetékek, műtárgyak kiváltásával kerülhető el. • Biztosítani szükséges, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az érvényben lévő előírásoknak (201/2001. (X. 25.) kormányrendelet) megfeleljen. A tisztítási feladatok prioritásai: - A 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb ammóniumtartalmú vízművek: Cered, Mátranovák, Mátraszele, Salgótarján–Eperjes és Paptag. - A 0,2 mg/l koncentrációnál nagyobb vastartalmú vízművek: Cered, Zabar, Salgótarján–Zagyvaróna, Mátranovák.

* Bokor és Kutasó közös önálló vízműről ellátott, de kapcsolódik a rendszerhez. ** Jelenleg helyi vízműről ellátott települések.

31

vati02.indb 31

2005.03.24. 16:23:30

•

•

•

•

•

•

•

A megyében a vízigények kielégítésére felszín alatti és felszíni vízkészletek egyaránt rendelkezésre állnak. A felszín alatti vízkészleteket döntően a rétegvíz- és talajvízkészlet alkotja. A mélységi vízkészletek szerény volta miatt a megye ivóvízellátása a tisztított felszíni vízre és a felszínközeli vízkészletre alapozódik. Ennek alapvető bázisa az Ipoly, Zagyva, Galga, Kövicses patakok betározott, illetve partiszűrésű vízkészlete és a talajvíz. A megye nyugati térségében jelentős vízpótlásként átvezetésre került a Pest megyei Duna-szakaszon (Vác–Hermány) kitermelt parti szűrésű víz. A vízkészletek mindegyikének közös jellemzője a szenynyeződés-érzékenység. A termelt nyersvíz jelentős része vízkezelést igényel. Nemcsak a nagyobb vízkivételi művek mentén üzemelnek víztisztítók (Mihálygerge, Dejtár, Hasznos, Bátonyterenye), hanem az egyedi kutas, rétegvizet hasznosító víznyerő helyeknél is jelentkezik vízkezelési igény a vas és mangán jelenléte miatt (Kálló, Palotáshalom, Erdőtarcsa, Erdőkürt, Bárna, Mátraszele). A viszonylag nagy kapacitású, koncentrált vízbeszerző helyek ellátási körzete regionális kiterjedésű. A megye ivóvízellátását uralkodóan a térségi rendszerek biztosítják. Kapcsolatuk révén az ellátás biztonsága megoldott, korszerű irányítástechnikai rendszerük rugalmas és gazdaságos vízkormányzást biztosít. Vízbázisuk a távlati igények kielégítésére is alkalmas, a víz továbbítására és a tározásra szolgáló főműveik az elosztóhálózatok menti, jelenlegi alacsony vízfogyasztásokhoz képest túlméretezettek. Fontos fejlesztés a Kálló és térsége vízellátását szolgáló távvezeték folyamatban lévő kiépítése, amely a dél-nógrádi települések vasas-mangános vizet adó, szerény hozamú vízműveinek kiváltását teszi lehetővé, bekapcsolva e településeket (Kálló, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Héhalom, Palotás) a regionális vízellátó rendszerbe. Így térségi rendszerről valamennyi település ellátható. Kistérségi rendszerre alapozódik a vízellátás Szilaspogony–Cered–Zabar térségében. Az egészséges ivóvízzel történő ellátás országos programja keretében Nógrád megye összes településén kiépült a szolgáltató rendszer. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya jelenleg meghaladja a 96 százalékot. Fontos a közüzemi ivóvízellátás kiépítése azokon a településrészeken, külterületi lakott helyeken is, ahol jelenleg még nincs megfelelő ivóvízellátás (pl. Mátracserpuszta, Aranyospuszta, Gyulatelep). A jövőben fontos feladat a vízelosztó–továbbító művek folyamatos rekontstrukciója, különösen a régi, korszerűtlen anyagból készült vezetékek esetében a másodlagos vízszennyezés elkerülése érdekében. Ahhoz, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az érvényben lévő előírásoknak (201/2001. (X. 25.) kormányrendeletben foglaltaknak) megfeleljen, az ÁNTSZ Nógrád Me-

- A 0,05 mg/l koncentrációnál nagyobb mangántartalmú vízművek: Mátraszőlős-forrás, Szurdokpüspöki, Erdőkürt, Mátranovák, Jobbágyi. - A 350 CaO mg/l koncentrációnál nagyobb keménységű vízművek: Erdőkürt, Szécsény, Ludányhalászi, Szurdokpüspöki, Erdőtarcsa, Bátonyterenye–Gyulatelep. - Az 50 CaO mg/l koncentrációnál kisebb keménységű vízművek: Salgótarján–Paptag, Mátranovák falusi terület, időszakosan ÉRV.Rt. Hasznosi üzeme. - A 250 mg/l koncentrációnál nagyobb szulfáttartalmú vízművek: Szurdokpüspöki, Erdőtarcsa, Szécsény, Ludányhalászi. Kiemelten fontos feladat a vízbázisok jókarba helyezése, a védőterületek lehatárolása és a védelem biztosítása. Az ivóvízbázisok védelmének fejlesztése (jogi és műszaki eszközökkel) alapkövetelmény, hiszen ez alapfeltétel a szolgáltatott víz megfelelő minőségének biztosításához. Felszíni tározó esetében a védelmi célú előírásokat célszerű kiterjeszteni az egész vízgyűjtő területére. A védőterületek fenntartásával összefüggő problémák vonatkozásában hangsúlyozni szükséges, hogy a vízadó kutak, illetve források felhagyását a fenntartási költségek nem indokolhatják, egyedül a vízminőség romlása. A tartalékként visszavett vízadó kutak védőterületeinek fenntartását szintén biztosítani szükséges a tulajdonos önkormányzatoknak. Törekedni kell a közüzemi ivóvízellátás teljes kiépítésére a megyében azokon a településrészeken, külterületi lakott helyeken is, ahol jelenleg még nincs megfelelő ivóvízellátás (pl. Mátracserpuszta, Aranyospuszta, Gyulatelep). Javasolható az ipari üzemek (bányák) lakótelepeit ellátó művek közüzemi szolgáltatásba vonása, rekonstrukciója, valamint a felhagyott művek magán-, ipari- mezőgazdasági célú hasznosítása az igény– adottság keretein belül. Az ivóvízellátó rendszereken belül célszerű biztosítani a tűzoltó vízellátást. A települések szabályozási tervében a 9/2000. (II.16.) BM-rendelettel módosított 35/1996. (XII.29.) BM-rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően szabályozni szükséges az oltóvíz biztosítását. Javasolt a pásztói termálvízadottság bázisán az egészségturizmus feltételeinek bővítése. A megyében ugyanis – ahol jelenleg a rövid tartózkodású vendégforgalom a meghatározó –, fontos turizmusfejlesztési irányt jelent a hosszabb tartózkodású, magasabb költési szintű vendégkört vonzó termál- és gyógy-idegenforgalom fejlesztése.

32

vati02.indb 32

2005.03.24. 16:23:30

– Héhalom*, Bér*, Egyházasdengeleg*, Kisbágyon*, Szirák*; – Horpács, Borsosberény, Nagyoroszi, Pusztaberki; – Jobbágyi*, Szarvasgede*, Szurdokpüspöki*, Csécse*, Ecseg*; – Karancslapujtő, Etes, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi; – Kálló**, Erdőkürt**, Erdőtarcsa**, Vanyarc**; – Litke, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Mihálygerge; – Magyarnándor, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Debercsény, Mohora, Herencsény**, Szanda**, Terény**; – Mátraterenye*, Mátranovák*, Bárna**; – Nógrád, Berkenye, Diósjenő; – Nőtincs, Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Ősagárd; – Pásztó; – Rétság, Tolmács*; – Romhány, Kétbodony**, Kisecset**, Szente** – Salgótarján, Kazár, Mátraszele, Vizslás; – Sóshartyán, Kishartyán, Ságújfalu*; – Szécsény, Endrefalva, Hollókő, Karancsság, Ludányhalászi, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Varsány – Szilaspogony, Cered, Zabar; – Tar, Mátraszőlős;

gyei Intézetének információszolgáltatása szerint mintegy 15 vízmű esetében szükséges prioritást biztosítani a tisztítási feladatoknak. Kiemelten fontos feladat a vízbázisok jókarba helyezése, a védőterületek lehatárolása és a védelem biztosítása. A meglévő üzemelő sérülékeny vízbázisok számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterületeinek meghatározása a megyében folyamatban van. A védőterület lehatárolására és a tevékenységi kör határozatba foglalt szabályozására azonban csak a dejtári vízműnél került sor. További négy vízbázisnak elkészült dokumentációval meghatározott, de határozattal még nem kijelölt védőterülete van (Szécsény–Déli- és Pösténpusztai vízbázis; Pásztó–városi vízmű; Salgótarjáni vízmű–Zagyvaróna, Csatókút; Nagybátony–Káposztási vízmű). A telekkönyvi bejegyzésre alkalmas dokumentációk elkészültéig a meglévő, előzetes védőterület-lehatárolások vannak érvényben. Nógrád megye területén 20 db sérülékeny vízbázis található, amiből 5 db tartalék-vízbázis (12. számú függelék) A védőterülettel kapcsolatos problémákra jellemző, hogy a fenntartási költségeket vállalni nem tudó tulajdonos önkormányzat és a vízmű megtartásában nem érdekelt üzemeltető sok esetben a vízadó kút, illetve forrás felhagyása mellett dönt (Pl. Balassagyarmat, Bercel, Cserháthaláp, Hollókő, Horpács, Ipolyvece, Ludányhalászi, Magyarnándor, Nőtincs, Nagybárkány, Nógrádkövesd vízművei). A megye termál- és gyógyvízkészlettel is rendelkezik. Sóshartyánban a jódtartalmú gyógyvizet a Jódaqua Gyógyvíz Kft. palackozással hasznosítja. A pásztói termálkútnak a megye termálvíz-adottságaként nagy az idegenforgalmi jelentősége, vízének hasznosítására 1962-ben fürdő települt.

Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerekre vonatkozó ajánlás: • Törekedni kell arra, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb hányada szennyvíztisztító telepeken, ellenőrzött körülmények között kerüljön kezelésre, tisztításra. • Azokon a településeken, ahol a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletx szerinti időintervallumon belül meg kell valósítani a szennyvízelvezetést és kezelést, ott a pályázati rendszerek keretei között szükséges megvalósítani a művek tervezését és kiépítését. • Azokon a kis lélekszámú településeken, amelyek nem tartoznak a szennyvízelhelyezési program szerint ellátandó települések körébe, – az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28.) kormányrendeletnek megfelelően – egyedi megoldások javasolhatók a rendelkezésre bocsátott pénzügyi alapok igénybevételével. Ha helyzetükből adódóan gazdaságosan megvalósítható, célszerű valamely agglomerációhoz csatlakozásuk. (Pl. Bárna, Ságújfalu, Tolmács, továbbá Csitár, Iliny, Nógrádmarcal, valamint Kétbodony, Kisecset, Szente esetében. A Középső-Cserhát aprófalvaiban viszont, ahol a térség táji, természetvédelmi

1.3.1.4 Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerek Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszer a megyei területrendezési tervben a legalább két település szennyvízelvezetését biztosító rendszer. (4. számú függelék)

Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerek – Balassagyarmat+, Hugyag, Őrhalom, Patvarc, Csitár*, Iliny *, Nógrádmarcal*, Szügy **; – Bátonyterenye, Dorogháza*, Mátramindszent*, Mátraverebély *, Nemti*, Szuha* (folyamatban); – Dejtár, Ipolyvece, Patak, Drégelypalánk*, Hont*; – Érsekvadkert, Szátok, Tereske; – Galgaguta, Becske, Bercel, Legénd, Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Szécsénke; + Balassagyarmat: a szennyvíztisztító telep helye * tervezett (megvalósíthatósági tanulmánnyal, előtervekkel, illetve vízjogi engedélyes tervekkel rendelkező települések) ** javasolt (nincs megvalósíthatósági tanulmány) x Módosította a 163/2004. (V. 21.) kormányrendelet.

33

vati02.indb 33

2005.03.24. 16:23:30

•

•

•

•

•

•

•

•

értékei különösen indokolttá teszik a szennyvízkezelés környezetszennyezés-mentes megoldását – pl. Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó – helyi kistisztítók létesítése célszerű.) A fokozatosan kiépülő szennyvízcsatorna-elosztó rendszerek mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a lakossági bekötések számának növelését. A szennyvízcsatorna-hálózatra rákötést követően a szikkasztók és az egyedi közműpótló berendezések szakszerű felszámolása szükséges a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése érdekében. Az elválasztott rendszerben a szennyvízcsatornákat és tisztítótelepeket csapadékvíz elvezetésére, illetve fogadására nem méretezik, ezért fontos az ingatlanok illegális csapadékbevezetéseinek megszüntetése. A tisztítótelepeknél puffermedence kialakítása javasolt a gyűjtőhálózat aknáin bejutó csapadékvíz lökésszerű terhelésének kiegyenlítése érdekében. Az aprófalvak, vagy külterületi lakott helyek csatornázatlan részéről elszállítandó kommunális szennyvizek fogadására és kezelésére a nagyobb tisztítótelepeken kialakított fogadóhelyeken a jövőben is lehetőséget kell biztosítani (legalább a regionális tisztítótelepeken előkezelő-fogadó műtárgyat javasolt építeni). A csatornázásra nem kerülő településrészeken, illetve kisfalvakban a környezetkímélő közműpótló egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények nagy választékban rendelkezésre álló technológiáinak alkalmazását is szorgalmazni kell. A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelően működő, szennyvízbírság alá tartozó tisztító telepek esetében minél előbb biztosítani szükséges azok intenzifikálását, illetve a tisztított szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A meglévő és tervezett tisztítótelepeken a szigorodó környezetvédelmi és természetvédelmi előírások kielégíthetősége érdekében teret kell biztosítani a befogadóba vezetés előtt utókezelő működtetésére, amely utótisztítást, kiegyenlítő tározást tesz lehetővé. A technológiai folyamat végén keletkező szennyvíziszap elhelyezésének környezetvédelmi szempontból megnyugtató rendezése szükséges a megyében. A telepeken megoldandó a fél éves érlelési időt biztosító helyi tárolás (deponálás), s a hasznosításra (pl. biogázfejlesztés), illetve kihelyezésre megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozása szükséges. A nem megfelelő műszaki védelemmel működő szennyvíztisztító és -szikkasztó helyek (pl. a nem

közüzemi, korszerűtlen tisztító telepek) felszámolása, vagy korszerűsítése és ehhez felmérés, ütemezés szükséges. A megyében a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén a legutóbbi években megvalósult közműberuházások jelentős előrelépést eredményeztek a csatornázottság ellátási mutatóiban. 2003. év végére a települések több mint 57 százaléka rendelkezett közüzemi csatornahálózattal, míg 1990ben ez az arány mindössze 9 százalék, és 2000-ben is alig több mint 16 százalék volt. A közműolló azonban még mindig kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A közműberuházások jellemzően kistérségi rendszerek kialakításával valósultak meg. A megye nyugati térségének megközelítően teljes lefedettsége és a keleti térség részleges ellátottsága mellett az aprófalvas településhálózatú KözépNógrád nagy része jelenleg is ellátatlan. (A megye helyi és térségi szennyvíztisztító rendszereinek meglévő és tervezett elemeit a 13. sz. függelék tartalmazza.) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló a 25/2002. (II. 27.) kormányrendelet hatálya alá a megye településállományának 2/3-a tartozik (77 települést sorol a rendelet szennyvízagglomerációba, és 2000 lakosegyenérték terhelés alatt további 10 települést – valamint Salgótarján-Zagyvaróna településrészt – nevesít). Ezek mintegy 10 százaléka csatornázatlan jelenleg. A kis lélekszámú települések – amelyek nem tartoznak a szennyvízelhelyezési program szerint ellátandó települések körébe –, egyedileg oldhatják meg szennyvízelvezetési feladataikat a rendelkezésre bocsátott pénzügyi alapok igénybevételével, illetve valamely agglomerációhoz csatlakozhatnak, ha az földrajzi helyzetükből adódóan gazdaságosan megvalósítható. Így pl. Bárna, Ságújfalu, Tolmács, továbbá Csitár, Iliny, Nógrádmarcal, valamint Kétbodony, Kisecset, Szente esetében javasolható meglévő agglomerációhoz való csatlakozás. A két meglévő szennyvíz-agglomeráció között szigetként ellátatlan Nézsa* esetében helyi kistisztító létesítése javasolható. Helyi kistisztítók létesítése célszerű a Középső-Cserhát aprófalvaiban is (Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kozárd, Kutasó), ahol a térség táji, természetvédelmi értékei különösen indokolttá teszik a szennyvízkezelés környezetszennyezés-mentes megoldását. A dél-nógrádi települések esetében a megyei területrendezési terv szennyvíz-agglomerációk kialakítását javasolja Kálló, Szirák és Jobbágyi térségében** (ld. 13. sz. függelék).

* Megvizsgálandó az agglomerációhoz csatlakozás lehetősége is. ** A Jobbágyi környéki települések esetében – ha Jobbágyiban helyi szennyvíztisztító valósulna meg – alternatív megoldásként megvizsgálandó Szurdokpüspöki Pásztóhoz csatlakozásának és a Zagyva-jobbparti települések (Szarvasgede, Csécse, Ecseg) részvételével agglomeráció kialakításának a lehetősége.

34

vati02.indb 34

2005.03.24. 16:23:30

1.3.2 Energiaközmű-hálózatok és építmények A megyei területrendezési tervben az energiaközmű-hálózatok és építmények térségi területfelhasználási kategóriába tartoznak az országos és térségi ellátást biztosító villamosenergia-, valamint a szénhidrogén-vezetékek és építményeik a szükséges védőtávolságokkal együtt. Ezek a közműhálózatok és építményeik a terület-felhasználás szerint három csoportot képeznek: – A megye területén átvezető, a közlekedési hálózattól független vonalas hálózatok: Önálló szerkezeti rendszert alkotó, a terület-felhasználást a helyigényük és a védőtávolságuk miatt korlátozó térszín feletti és a térszín alatti vezetésű, országos és a településeket ellátó energiaközmű gerinchálózatok, valamint a vezeték nélküli hírközlési és az adatátvitelt bonyolító mikrohullámú hálózatok. – A közlekedési hálózatok vonalát követő vonalas rendszerek: A villamos energia, a vezetékes gáz és a vezetékes hírközlési hálózatok és azok járulékos elemei. Ezek a szabályozási szélességen belüli, illetve azt kísérő hálózatok a bel- és a külterületen egyaránt megtalálhatók. – Pontszerű közműbázisok: Védőterületükön belül okoznak korlátozást, nem igazodnak minden esetben a közigazgatási területekhez.

•

•

•

•

•

Energiaközmű-hálózatokra és építményekre vonatkozó ajánlás:

Az új vezetékek nyomvonalát a közlekedési útvonalak mellé szervezve, közterületeken vezetve javasolt kijelölni. A gázhálózatok méretezésekor a települések gázigényét számításba vették. Az ellátatlan települések csak megfelelő gazdaságossági szempontok figyelembevételével kapcsolhatók be a rendszerbe. A megyében a fosszilis energiafelhasználást helyettesítő nap-, szél- és bioenergia-hasznosítási lehetőségeket javasolt megvizsgálni a jövőben. Napenergia-kollektorok alkalmazása a sík területeken és a dombvidékek K-i, D-i és Ny-i lejtőin ajánlott. Napkollektorokat tájképvédelmi szempontból nem érzékeny területeken ajánlott elhelyezni, a helyüket a nemzeti park igazgatóságokkal javasolt egyeztetni. A szélenergia hasznosítását megelőzően, a szélerőmű-telepítést megalapozó szélméréseket szükséges végezni. A szélerőművek védőtávolságát a beépített területektől biztosítani kell. Szélerőmű elhelyezésekor a természet- és a tájképvédelmi szempontokra figyelemmel kell lenni, továbbá a zaj- és fényhatást vizsgálni szükséges. Nagyobb kapacitású szélerőműparkok telepítése esetén biztosítani szükséges a villamosenergia főelosztóhálózatra történő csatlakozást. Telepítésük környezeti hatástanulmány alapján történhet.

1.3.2.1 Villamosenergia-hálózatok és építmények

• Az energiaközmű-rendszerek további hálózatfejlesztéssel távlatban is alkalmasak a többletigények kielégítésére. • A megyén keresztül vezető nagyfeszültségű villamosenergia-hálózaton és nagynyomású szénhidrogén-vezetéken kooperációs kapcsolat létesült Magyarország és Szlovákia között. A védőtávolságok biztosítása végett elsősorban az észak–déli irányokban kialakult vezetékfolyosók mentén kell területkorlátozással számolni. • Kooperációs igény esetén Magyarország és Szlovákia között a meglévő nagyfeszültségű 220 kV-os távvezeték felújításával, illetve új távvezeték építésével 120 kV-on összeköttetés létesülhet, amelynek nyomvonalát hatásvizsgálat alapján a természeti és a táji érdekek érvényesítésével javasolt kijelölni. • A településkép védelme és javítása érdekében földalatti vezetésű villamoskábel-hálózatok fektetését célszerű előirányozni az intenzívebb és az igényesebb beépítésű területeken. • Hálózatfejlesztéskor a racionális területhasználathoz igazodva koordinálni szükséges az új vezetékek telepítését. Régi nyomvonalak kiváltásával területrészek szabadíthatók fel a távvezetéki korlátozás alól.

Országos és térségi jelentőségű nagyfeszültségű villamos hálózatok Meglévő 400 kV-os távvezeték: – (Göd)–(Léva, Szlovákia) 400 kV – (Göd)–(Tiszaújváros) 400 kV Meglévő 220 kV-os távvezeték: – (Göd)–(Bisztricsány, Szlovákia) 220 kV Meglévő 120 kV-os főelosztó hálózati távvezetékek: – (Lőrinci Erőmű)–Nógrádkövesd–Balassagyarmat– Nagybátony–Lőrinci Erőmű) 120 kV – (Lőrinci Erőmű)–Nagybátony–(Recsk)–(Detk, Mátrai Erőmű) 120 kV – Nagybátony–Salgótarján–SKÜ (Salgótarjáni Kohászati Üzem)–Salgótarjáni Erőmű (üzemen kívül)– Nagybátony 120 kV – Nógrádkövesd–Rétság 120 kV – Nagybátony–(Borsodnádasd)–(Ózd)–(Sajóivánka) 120 kV Térségi jelentőségű építmények Meglévő villamos alállomások: – Rétság 120/35/20 kV ( ) megyén kívüli település

35

vati02.indb 35

2005.03.24. 16:23:31

– – – – – –

házási költségeik miatt az infrastruktúra-hálózatok a térség meghatározó részei maradnak, melyhez igazodni kell a terület hasznosításával. Új beruházást akadályozó szakaszaikat azonban ki kell váltani, az átépítés költségei a beruházást kell, hogy terheljék. Kooperációs igény esetén a Göd – országhatár – Bisztricsány 220 kV-os rendszerű villamos távvezeték felújításával, illetve új távvezeték építésével 120 kV-on létesíthető Magyarország és Szlovákia között összeköttetés. Az új nyomvonalat hatásvizsgálat alapján a természeti és a táji érdekek érvényesítésével javasolt kijelölni. Térségi jelentőségű középfeszültségi hálózatok: A főelosztó hálózati alállomásokból indulnak a települések ellátását szolgáló középfeszültségű (20, 35 kV) gerinchálózatok. A vezetékek betáplálása két illetve több irányból, a villamos alállomásokból biztosított. Ez a rendszerkialakítás, a többszörösen hurkolt hálózat az ellátás biztonságát szolgálja. A középfeszültségű gerinchálózat táplálja a településeken a fogyasztói transzformátorállomásokat, a transzformátorokból pedig kisfeszültségű hálózaton keresztül történik a fogyasztói igények kielégítése. A hálózatkép vegyes, a városokban többségben földkábeles hálózat épült, a városok peremterületein és a községekben viszont a szabadvezetékes hálózat jellemző. A hálózatrekonstrukciók az igények növekedésétől és a hálózat állapotától függően történnek. A felújításokat és a rendszerek fejlesztését a terv időtávjában is folytatni kell.

Nógrádkövesd 120/20 kV Balassagyarmat 120/20 kV Nagybátony 120/35/20 kV Salgótarján 120/20/10 kV Salgótarján Kohászati Üzem 120/10 kV Salgótarján Erőmű 120/10 kV

Az energiaelosztás a kiépített országos alaphálózati és a főelosztó hálózati rendszerek segítségével megoldott, távvezetékeken szállítva a villamosenergiát. Nógrád megye területén az országos adatátviteli rendszer alaphálózati 400 és 220 kV-os, valamint az országos főelosztó hálózat 120 kV-os vezetékei haladnak át. (5. sz. függelék) A nagyfeszültségű villamos vezetékek föld feletti vezetésűek, tartóoszlopokra vannak felszerelve. Három dél-észak irányú vezeték-folyosó alakult ki a megyében, amelyek között megépültek a kelet-nyugat irányú hálózati összekötések is. A nagyfeszültségű villamosenergiahálózatok jellemzően egyrendszerűek. A 400 kV-os távvezetékek átvezetnek a megye területén, de róluk lecsatlakozás Nógrád megyében nem létesült. Ezek a hálózatok részét képezik a kelet-európai energiarendszer hálózatának. A táppontokat tekintve a térségben nincs igény 220 kV feszültségszintű villamosenergia szállítására, ezért a Göd – országhatár – (Bisztricsány, Szlovákia) 220 kV-os rendszerű villamos távvezeték jelenleg nem 220 kV-on üzemel. A vezeték beforgatása megtörtént a Rétság alállomásba. Ez a megoldás lehetővé tette Göd–Rétság alállomások között 120 kV-on történő villamosenergia szállítást és a Rétság állomás két oldali betáplálását. A távvezetéknek a további, Rétság és országhatár közötti szakasza középfeszültségszinten vesz részt az ellátásban és Szlovákiába nem szállít villamosenergiát. Nógrád megye ellátása a 120 kV feszültségszintű főelosztó hálózati rendszerben a tervezési területen kívüli fő csomópontok felől a Göd-MVM, a Sajóivánka MVM, a Lőrinci és a Mátrai Erőmű felől biztosított. A hurkolt rendszerben kialakított főelosztóhálózatra 7 db alállomásból történik az egyes térségek villamosenergia-ellátása. A 120 kV-os hálózatra telepített villamos alállomások betáplálása két, illetve több irányból megoldott. A két, illetve több oldalról történő betáplálás az egyrendszerű vezetékeken az ellátás biztonságát szolgálja. A kétrendszerű vezetékekre jellemző, hogy két egymástól független távvezeték rendszer üzemel egy oszlopsoron. Ilyen távvezetékek épültek a Salgótarjáni Erőmű – Salgótarján Kohászati Üzem közötti, valamint a Nagybátony – (Recsk) – (Detk, Mátrai Erőmű) között működő vezetékszakaszon. A kétrendszerű hálózat-kialakítás is az ellátás biztonságát szolgálja. Nagyfeszültségszinten a hálózati rendszer kialakult. A rendszer jól felépített. Új nyomvonal építését a szolgáltatók nem tervezik. A szükséges rekonstrukciókat általában a nyomvonal változtatása nélkül végzik el. Magas beru-

1.3.2.2 Szénhidrogén-hálózatok és építmények Országos jelentőségű nagynyomású gázvezeték hálózat Meglévő nagynyomású gázvezetékek: – (Göd)–Bánk–Romhány–Érsekvadkert–Balassagyarmat – (Zagyvaszántó)–Pásztó–Bátonyterenye–Mátraterenye–(Pétervására) – Bátonyterenye–Szécsény – Bátonyterenye–Salgótarján

Térségi jelentőségű gázátadók és nagyközépnyomású gázvezetékek Meglevő gázátadók: – Balassagyarmat – Érsekvadkert – Romhány – Bánk – Szécsény – Salgótarján – Bátonyterenye – Mátraterenye – Pásztó – (Zagyvaszántó)

36

vati02.indb 36

2005.03.24. 16:23:31

Térségi jelentőségű termékvezetékek: A nagynyomású földgázellátó hálózati rendszerek mellett az országos rendszer részeként a Barátság I. olajvezeték halad át a megye nyugati részén. A tranzitvezeték dél – észak irányban (Vecsés) – országhatár (Hont–Parassapuszta) – (Szlovákia) nyomvonalon vezet át a megye területén, róla fogyasztói lecsatlakozás nem épült ki. A termékvezetékek helyét és védőtávolságát a terület-felhasználás tervezésekor biztosítani kell.

A gázátadóktól továbbépített nagyközép-nyomású vezetékek szállítják a földgázt a települési gázfogadókig és a nagyobb gázfogyasztók saját szabályozójáig. A települések többsége számára az elosztás nagyközép-nyomású vezetéken történik. Az 1990-es évek elején kezdődött Nógrád megyében a földgázszolgáltatás széles körű igénybevétele. 1990-ig csupán 7 településen használtak vezetékes gázt. 2004-re a településeket ellátó vezetékes földgázhálózat 7 település kivételével mindenhol megépült. (6. sz. függelék) A bekötések számát tekintve a városok és községek között vannak ellátottságbeli különbségek. A gázellátottság a Balassagyarmati kistérségben a legmagasabb, ezt követi a Salgótarjáni, a Pásztói és a Szécsényi kistérség. Legalacsonyabb az ellátottság Bátonyterenye és Rétság kistérségekben. Országos jelentőségű nagynyomású gázvezeték hálózat: Magyarországon a nagynyomáson történő földgázellátás országos egységes hálózati rendszerként épült ki. A nagynyomású gerinchálózat vezetékei Nógrád megye két szélén haladnak keresztül, felfűzve a sorban következő gázátadó állomásokat, melyek nagynyomásról nagyközép-nyomásra csökkentik a hálózati nyomást. A nagynyomású hálózat betáplálása a megyén kívül lévő gödi, zagyvaszántói és pétervásárai átadók irányából történik. A gázvezeték-hálózat ellátása az országos nagynyomású szállítóvezeték-rendszerről biztosított. A megye nyugati része Göd felől, a megye keleti része pedig Zsámbok és Tiszaújváros felől ellátott. A települési gázfogadók és az egyéb szabályzók a nagyközép-nyomású vezetékeken 8, illetve 6 bar nyomásról csökkentik a földgázt. A települések nagy része saját szabályzóval rendelkezik. Jelenleg a lakások több mint 52 százaléka részesül vezetékes gázellátásban. Az országos tapasztalatok alapján hosszú távon várhatóan ez az arány növekedni fog. Összességében lakásszámra vetítve a fogyasztók kb. 60–65 százaléka részéről várható hálózatra csatlakozási igény. Az új fogyasztók ellátására a jelenlegi rendszerből a meglévő nagy-, nagyközép- és középnyomású hálózatokon tud a szolgáltató többlet igényt kielégíteni, hidraulikai méretezés alapján. Szükség esetén nyomásszint emelésével is biztosítani lehet a többlet gázmennyiség-szállítást. A vezetékes nagyközép és a középnyomású gázhálózat továbbfejlesztésével a még ellátatlan 7 település – Kisecset, Rákóczibánya, Tar, Egyházasgerge, Szalmatercs, Karancsság és Ipolytarnóc – is beköthető a rendszerbe, mert a műszaki lehetőségek adottak. Az ellátatlan falvak bekötését falusegítő programok kidolgozásával lehetne elérni. Így a beruházásokat időben előbbre lehetne hozni. A kis fogyasztói létszám miatt nagy beruházási költséggel jár a bekapcsolásuk a rendszerbe. A földgáz komplex hasznosításával automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, teljes komfortot nyújtó termikus energiaellátás biztosítható.

Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségei: A Kyotói egyezményben Magyarország vállalta a környezetterhelés csökkentése érdekében a fosszilis energiahordozók használatának csökkentését és a hazai energiatermelésben a megújuló energiahordozók részarányának növelését. Ennek a térségnek is részt kell vállalnia a környezetterhelés csökkentésében. A környezetbarát megújuló energiahordozók támogatási rendszerének a kidolgozásával lehet majd jelentős eredményeket felmutatni a megújuló energiák alkalmazása területén. A megyében a fosszilis energiafelhasználást helyettesítő nap-, szél- és a bioenergia hasznosítási lehetőségét célszerű megvizsgálni. Magas beruházási költségük alkalmazásukat akadályozza, mivel két hőbázist kell megépíteni, a hagyományost és a megújulót. Ha a megújuló átmenetileg nem üzemel, pótlására a klasszikus hőbázisnak (kazán, villanyboyler) be kell lépnie. A megújulók alkalmazása kisebb fogyasztói kört érint, elsősorban helyi szinten ad lehetőséget a hasznosításra. Megtermelhető a saját hőhordozó nagy része és ezzel tüzelőanyag-, illetve villamos- és gázenergia-megtakarítás érhető el. (Pl. nagyobb állattartó telepek biomasszára alapuló fűtése és kombinált fűtési rendszerek létesítése is eredményes lehet.) Napenergia kollektorok alkalmazása a sík területeken és a dombvidékek K-i, D-i és Ny-i lejtőin ajánlott. Szélerőmű, illetve szélerőmű-park létesítését megelőzően, a telepítést megalapozó, legalább éves szélmérési eredmények szükségesek. A szélerőművek védőtávolságát a beépített területektől biztosítani kell. Elhelyezésükkor a tájba illesztést, a zaj- és fényhatást vizsgálni szükséges. Referenciák létesítése javasolt. A vizsgálatokat gazdaságossági számításokkal alátámasztva kell elkészíteni a tervezés folyamán.

1.3.3 Közlekedési hálózatok és építmények A közlekedési hálózatok és létesítmények Nógrád megyét érintő elemeit a 8. és 9. sz. függelékek tüntetik fel.

1.3.3.1 Közúti közlekedés Közúti közlekedési létesítmények a megyei területrendezési tervben a gyorsforgalmi és főutak, valamint a térségi jelentőségű mellékutak.

37

vati02.indb 37

2005.03.24. 16:23:31

Gyorsforgalmi utak: • M2: (Budapest–Vác*)–Rétság*–Parassapuszta***– (Szlovákia) • M21: (M3 Hatvan térsége*)–Salgótarján* –Somoskőújfalu***–(Szlovákia)

Cserháthaláp–Alsótold közötti szakaszon a 2123 j. út nyomvonalán), • Salgótarján–Cered–Zabar–(Ózd) (a Salgótarján–Zabar közötti szakaszon a 2303 j. és a 2304 j. út, míg a Zabar–megyehatár közötti szakaszon a 2306 j. út nyomvonalán). • 1201 j. (Szob)–honti összekötő út Nógrád megyei szakasza • 2411 j. Mátraterenye–(Recsk) közötti összekötő út Nógrád megyei szakasza.

Főutak: • 2. számú főút: (Budapest–Dunakeszi–Vác)–Rétság–Parassapuszta**–(Szlovákia) • 21. számú főút: (3. számú főút Hatvan)–Salgótarján–Somoskőújfalu** (Szlovákia) • 22. számú főút: 2. számú főút Rétság–Balassagyarmat–21. számú főút Salgótarján • 23. számú főút: 21. számú főút Kisterenye–(25. számú főút Tarnalelesz) • Rétság–Jobbágyi–Szurdokpüspöki–(Gyöngyös) új főút • Bátonyterenye–(24. számú főút) közötti új főút

Közúti közlekedési létesítményekre vonatkozó ajánlás: • A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a zaj- és levegőszennyezés megfelelő szinten való tartását, illetve csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem követelményeit. • A megye gazdasági versenyképességének elősegítése érdekében mielőbb kiépítendők a tervezett gyorsforgalmi utak, illetve a főutakon megvalósítandók a szükséges kapacitásnövelő beruházások. • A közlekedés okozta környezetszennyezés hatásainak csökkentése érdekében a települések túlterhelt szakaszain elkerülő szakaszok építése javasolható. • Minden új gyorsforgalmi út, főút, illetve települést elkerülő szakasz végleges nyomvonala csak kellő mélységű műszaki terv elkészítését követően – természetvédelmi hatástanulmánnyal alátámasztva – jelölhető ki. • A tervezett új nyomvonalak, illetve nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó. • A gyorsforgalmi úthálózat ütemezett, szakaszos kiépítését a tárgyban mindenkor érvényes kormányrendeletnek megfelelően kell feltételezni, azonban minden lehetséges megoldás és ütemezés során gondoskodni kell a párhuzamos lassú, kiszolgáló, illetve közforgalmú járművek balesetmentes közlekedésének biztosításáról. • Nógrád megyében kiemelt feladatként kezelendő a határon átnyúló együttműködés elősegítése a közúthálózati kapcsolatok elemeinek újjáélesztésével és továbbfejlesztésével. • A belföldi nagytérségi kapcsolatok továbbfejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a megye és az Észak-magyarországi Régió központja,

Térségi jelentőségű mellékutak: • (Aszód)–Bercel–Balassagyarmat–országhatár (az Aszód–Galgaguta közötti szakaszon a 2108 j. út, a Galgaguta–Bercel közötti szakaszon a 2129 j. út, a Bercel–Becske közötti szakaszon a 2138 j. út, a Becske–Magyarnándor közötti szakaszon a 2108 j. út, a Magyarnándor–Cserháthaláp közötti szakaszon a 2125 j. út, a Cserháthaláp–Mohora közötti szakaszon a 2123 j. út, a Mohora–Balassagyarmat közötti szakaszon a 2108 j. út, a Balassagyarmat–országhatár közötti szakaszon a 2204 j. út nyomvonalán), • Pásztó–Szécsény–Pösténpuszta–országhatár (a Pásztó–Szécsény szakaszon a 2122 j. út, a Szécsény–országhatár közötti szakaszon a 2205 j. és 22 105 j. utak nyomvonalán, új Ipoly híd építésével), • (Tenk–Kál–Pétervására)–Cered–országhatár (Nógrád megye területén a megyehatár és Cered között a 2305 j. és 2304 j. utak nyomvonalán, míg Cered–országhatár között önkormányzati út nyomvonalán), • Salgótarján–Litke–Ipolytarnóc–országhatár (Salgótarján és Litke között a 2206 j. út, Litke–Ipolytarnóc között a 2205 j. út nyomvonalán) • Kétbodony (illetve Rétság)–Herencsény–Alsótold (Pásztó) (a Kétbodony–Magyarnándor közötti szakaszon a 2118 j. út, a Magyarnándor– Cserháthaláp közötti szakaszon a 2125 j. út, a jel nélkül: meglévő elemek * tervezett elemek ** meglévő határátkelők *** tervezett határátkelők

normál betűtípus – megyei szakasz (…) – megyén kívüli szakasz (dőlt) – országhatáron túli szakasz A térség a település közigazgatási területét és annak 10 km-es környezetét jelöli.

38

vati02.indb 38

2005.03.24. 16:23:31

nemcsak jelenleg, hanem feltehetően a jövőben is a megye legforgalmasabb útvonala lesz. A gyorsforgalmi út kiépítését a szaktárca a 21. számú főút továbbfejlesztésével tételezi fel (párhuzamos szervizúttal), míg az OTrT azzal számol, hogy a 21. számú főút az M21 megvalósítása után is megmarad főútként. Mindezek alapján a területrendezési terv az utóbbi változatnak megfelelően tartalmazza a nyomvonalakat, azonban ennél az útnál – ellentétben az M2-vel kapcsolatban leírtakkal – a terv távlatában a 21. számú főút továbbfejlesztése az elsődleges feladat. A gyorsforgalmi út végleges kiépítését illetően a szaktárca még nem rendelkezik elfogadott nyomvonallal. A megmaradó 2. számú főút /(Budapest–Vác)–Rétság– Parassapuszta**–(Szlovákia)/ szerepköre változni, forgalma csökkenni fog az M2-es gyorsforgalmi út több ütemben elképzelt teljes kiépítésével összhangban. Ennek megfelelően – mint ahogy az már megemlítésre került – a területrendezési terv távlatában feltételezhető a főút teljes Nógrád megyei szakaszának rehabilitációja, melynek során az átkelési szakaszokon forgalomcsillapításra kerül sor. A 21. sz.ámú elsőrendű főút: /(3. számú főút Hatvan)– Salgótarján–Somoskőújfalu**–(Szlovákia)/ – a megye legforgalmasabb útja – fejlesztése igen hosszú idő óta késedelmet szenved. A főút megyei szakasza Salgótarján térségét leszámítva 2x1 forgalmi sáv szélességű. A tervek szerint 2006-ig még további négy Nógrád megyei szakaszon épül át a pálya 2x2 sávval és elválasztósávval, a következő helyeken: • 21+250-23+300 km szelvények között, Szurdokpüspöki térségében • 27+820-29+190 km szelvények között Pásztó térségében • 32+920-35+000 km szelvények között Tar térségében • 39+700-41+500 km szelvények között Mátraverebély térségében. Heves megyében további két szakaszon tervezett a 2x2 sávos kialakítás. A folyópálya átépítésén túl az érintett csomópontok átépítése, továbbá Bátonyterenye térségében is 2x2 sávos kialakítás, vagy elkerülő szakasz építése szükséges. (Tervezők: CIVIL-PLAN Kft. és az UVATERV Rt.) A 22. számú – jelenleg másodrendű – főút /2. számú főút–Rétság–Balassagyarmat–21. számú főút Salgótarján/ a megye belső közlekedésében fontosabb szerepet tölt be, mint a 2. számú főút Rétság és országhatár közötti szakasza, ráadásul Rétság – Balassagyarmat közötti szakaszán a nemzetközi tranzitforgalom is igénybe veszi (mivel a balassagyarmati határátkelőhelyen nincs tengelysúly-mérő állomás). Bár az M2-es gyorsforgalmi út kiépítését követően a tranzitforgalom csökkenése várható, azonban a jövőben számítani lehet Balassagyarmat jelentőségének növekedésére (felsőoktatás beindítása, dél-szlovákiai munkaerőt is

Miskolc közötti kapcsolatok javítására. • A megyén belüli közúti kapcsolatok fejlesztése során a főúthálózatot oly módon kell kiegészíteni, hogy ezzel javulhasson elsősorban a megye déli részén elhelyezkedő települések elérhetősége, továbbá kapcsolatuk a megyeszékhellyel. • A mellékúthálózat kiegészítésével arra kell törekedni, hogy javulhasson a kistérség-központok elérhetősége, valamint a zsáktelepülések egy részének megközelíthetősége. Az M2: (Budapest–Vác*)–Rétság* –Parassapuszta*** – (Szlovákia) között kiépülő észak-déli irányú gyorsforgalmi út, elsősorban a tranzit forgalom szempontjából jelentős, mivel a nemzetközi TINA (Transport Infrastructure Needs Assessement) hálózat része. Napjainkban ugyan egyelőre nincs napirenden a páneurópai (Helsinki) közlekedési folyosók kiegészítése, de az EU illetékes szerve elé beterjesztett javaslat elfogadása esetén Magyarországon keresztül vezetne a Gdansk – Ploce közötti útvonal. Az új páneurópai közúti folyosó Zsolna–Budapest közötti szakaszának nyomvonalát illetően még végleges döntés nem született (ehhez még szlovák–magyar egyeztető tárgyalások, szükségesek), de lehetséges, hogy az M2-es nyomvonalán fog haladni, tovább növelve annak nemzetközi jelentőségét. A gyorsforgalmi út I. ütemeként már megépült a 2/A autópályává fejleszthető autóút Budapest és Vác (pontosabban 12. számú főút) között 2x1 sávval, melynek továbbfejlesztése, bővítése 2x2 sávra távlatban várható. A nyomvonal folytatására a szaktárca még nem rendelkezik jóváhagyott nyomvonallal. A jelenlegi elképzelések szerint a gyorsforgalmi út teljesen új nyomvonalon kerül megépítésre, míg a 2. számú főút a későbbi rehabilitációt követően az átkelési szakaszokon forgalomcsillapítással kerülne kialakításra. A szempontok mérlegelésekor döntő tényezőként jelentkezett az a körülmény, hogy a mai 2. számú főút geometriai kialakítása hosszabb szakaszokon nem teszi lehetővé a gyorsforgalmi úttá fejlesztést. Közbenső ütemként viszont lehetőség van arra, hogy a 2. számú főút Rétság és Nagyoroszi településeket elkerülő szakasza megépüljön oly módon, hogy az a tervben szereplő M2-es nyomvonalának későbbiekben része legyen. Az M2-es és ezzel összefüggésben a 2. számú főút terveit – nyomvonal-változatokat tartalmazó tanulmányterv szinten az UVATERV Rt. készíti. (A nyomvonal véglegesítése során megkülönböztetett figyelemmel kell lenni arra, hogy az M2-es jelenleg tervezett nyomvonala országos jelentőségű védett természeti terület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén halad keresztül.) Az M21: (M3 Hatvan térsége)–Salgótarján–Somoskőújfalu–(Szlovákia) között kiépülő gyorsforgalmi út nyomvonala által jellemezhető közúti közlekedési folyosó

39

vati02.indb 39

2005.03.24. 16:23:31

foglalkoztató iparfejlesztés stb.), ezért a területrendezési terv távlatában számolni kell a főút továbbfejlesztésével, melynek keretében egyrészt elsőrendű főúttá való átminősítésével, másrészt az előbbi következményeként településtelkerülő utak építésével Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény térségében, illetve Kishartyán–Salgótarján között kapaszkodósáv építésével. Ezen túlmenően felmerült annak szükségessége is, hogy az Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán szakaszon összefüggő elkerülő út, vagyis a főút nyomvonal-korrekciója valósuljon meg, azonban ebben a kérdésben még részletesebb vizsgálatokon alapuló döntés szükséges. (A Balassagyarmat térségében létesülő északi elkerülő út három ütemben valósul meg, ezek közül az első /középső/ szakasz jelenleg épül, melyet a nyugati, majd a keleti szakasz fog követni. Tervező: Tetthely Kft. – Az Érsekvadkertnél megépítendő elkerülő szakasz terveit az UNITEF-Szalamandra Kft. készítette.) A 23. számú másodrendű főút–/21. számú főút Kisterenye–(25. számú főút Tarnalelesz)/–elsősorban a Budapest–Nógrád megye–Ózd közötti közlekedésben játszik fontos szerepet, és távlati szerepkörének növekedése abban az esetben lenne várható, ha megvalósulna az az Északmagyarországi Régió átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójában megfogalmazott javaslat, mely szerint a 25. számú főút–Miskolc között új főút épülne, azonban ezt az új főutat az OTrT nem tartalmazza, így a jelen munka tárgyát képező megyei területrendezési terv sem vette figyelembe. Feltételezve azonban, hogy a főút szerepköre a jövőben sem módosul jelentősen, mielőbb szükséges Bátonyterenye-Kisterenye térségében egy elkerülő szakasz megépítése, mely egyúttal két vasúti híd és két Zagyva-híd megépítését is jelenti. (Tervező: CIVIL-PLAN Kft.). A későbbiekben Nemti viszonylag hosszú átkelési szakaszának déli elkerülése is szükséges lehet, amit az indokol, hogy a település ingatlanjainak 70 százalékát érinti az átmenő forgalom káros hatása, melynek következtében azok értékcsökkenése jelentős és folyamatos. Az elképzelések szerint ennek az új útnak a nyomvonala, a vasútvonal közelében haladna, de azt nem keresztezné. Rétság–Jobbágyi–Szurdokpüspöki–(Gyöngyös) új főút: Ezt az új, másodrendű főutat mind az OTrT, mind a szakági koncepciók tartalmazzák, azonban végleges nyomvonalvezetését illetően végleges döntés még nem született. Az új főút hiánypótló és megépítése esetén Nógrád megye déli, főúttal eddig fel nem tárt térségének biztosíthat kedvezőbb közlekedési kapcsolatot nemcsak a megyén belül, de nagyobb távolságokban is. Az új főút kijelölése, illetve kiépítése két nyomvonalon képzelhető el. A korábban elkészült közlekedésfejlesztési koncepciókban megfogalmazott javaslat szerint ez a főút a megye déli határának közelében, a Rétság–Nógrádsáp–Szirák–Szurdokpüspöki–Gyöngyös útvonalon haladt

volna, míg az utóbbi időben készült tervekben a Rétság– Szirák közötti szakasz kissé északabbra: Romhány–Nógrádkövesd–Bercel–Bér bekapcsolásával kerülne kialakításra. Az új főút mindkét változata részben meglévő összekötő utakon, részben ezután kiépítendő út-szakaszokkal képzelhető el. A Nógrádkövesd–Bercel felfűzésével kialakítandó nyomvonal-vezetés esetén megteremthető az infrastrukturális lehetősége annak, hogy az eddig feltáratlan BelsőCserhát térségében egy új kistérség-központ alakulhasson ki, ezért a területrendezési terv ez utóbbi nyomvonal-vezetést tartalmazza. Bátonyterenye–(24. számú főút) közötti új főút: Ezt az új másodrendű főútként kiépítendő nyomvonalat – mely Nógrád megye és a Mátra, illetve a délkeleti országrészek közötti közúti kapcsolatot javítaná – az OTrT tartalmazza, de a közlekedési szakág terveiben nem szerepel, mivel a várható forgalmi igények nincsenek arányban a nehéz, hegyvidéki terepen, főúti paraméterekkel kiépítendő út megvalósítási költségeivel. Ezen túlmenően természetvédelmi szempontból sem támogatható, mivel NATURA 2000 területeket érintene, továbbá a Mátra erdeiben jelentős fakivágással járna, és a kiépítést követően, a jelenlegi erdészeti forgalomhoz képest jelentős többlet környezeti terhelést eredményezne. Mindezen szempontok miatt ez a főút a korábban véleményezésre kiküldött egyeztetési anyagban nem szerepelt főútként, csak a MEH, a Nógrád Megyei Építész Kamara, valamint Salgótarján város észrevétele alapján került bele a területrendezési tervbe. A mellékút-hálózaton belül kiemelten kezelendők azok a mellékutak (útvonalak), melyek a főúthálózat kiegészítéseként több településen áthaladva, térségi jelentőségű szerepkört töltenek be. A területrendezési terv távlatában, Nógrád megyében összesen hat térségi jelentőségű útvonal kialakításával indokolt számolni. Ezek közül három (két észak-déli és egy kelet-nyugati) a megye belső kapcsolatait javíthatja, míg kettő a megye keleti részén Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye irányában segítheti a közlekedést. Mind a négy észak-déli út egy-egy fejlesztendő határátkelőhelyhez, illetve új határmetszési ponthoz vezetne, így a Magyarország és Szlovákia közötti úthálózat sűrítését is elősegítheti. Ezeken túlmenően még további két olyan útvonal érinti Nógrád megye területét, melyek a szomszédos megyék valamelyikében (Pest megye, illetve Heves megye) töltenek be térségi jelentőségű szerepkört. Kiépítendő mellékutak: További kiépítendő mellékutak a kistérségi kapcsolatok javítása, illetve zsáktelepülések zsákjellegének megszüntetése érdekében kistérségenként: • Rétsági kistérség: o Keszeg–(Kosd) között (a Belső-Cserhát közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a jelenlegi föld-

40

vati02.indb 40

2005.03.24. 16:23:32

út kiépítésével, egyúttal megszüntetve a Pest megyei Kosd zsákjellegét) o Diósjenő–Borsosberény között (Diósjenő zsákjellegének megszüntetése érdekében a meglévő földút kiépítésével) o Diósjenő–(Kemence) között (a jelenlegi erdészeti úton) o Szente–Szátok között (a meglévő földút felhasználásával) o Berkenye–Nógrád között (a vasútvonallal párhuzamosan kialakítandó nyomvonalon Berkenye zsákjellegének megszüntetése érdekében). • Balassagyarmati kistérség: o Galibapuszta–Csesztve között (a 21 127 j. és 21 128 j. utak összekötésével, Csesztve zsákjellegének feloldása érdekében) o Csesztve–22. számú főút (vagy Érsekvadkert) között (a meglévő földút felhasználásával) o Becske–Kisecset között (a 21 154 j. út megfelelő színvonalú kiépítésével) o Herencsény–Terény között (a Belső-Cserhát kedvezőbb közlekedési feltárása érdekében, a jelenlegi földút nyomvonalán) o Terény–Bokor között (HM erdészeti utak nyomvonalán) o Bokor–Buják között (HM erdészeti utak nyomvonalán) o Szanda–Bér között (a Belső-Cserhát kedvezőbb közlekedési feltárása érdekében, a Bér-patak mentén) o Újkóvár térségében a 22. számú főút–országhatár között (a tervbe vett új Ipoly-híd megközelíthetősége érdekében) o Őrhalom térségében a 22. számú főút–országhatár között (a tervbe vett új Ipoly-híd megközelíthetősége érdekében) o Hugyag–(Szécsénykovácsi) között a 22104 j. út folytatásaként az egykori híd visszaépítésével. • Szécsényi kistérség: o Nógrádsipek–Herencsény között (Nógrádsipek zsákjellegének megszüntetése és a Belső-Cserhát kedvezőbb közlekedési feltárása érdekében részben meglévő földúton, részben új nyomvonalon) o Iliny–Varsány között (Iliny zsákjellegének megszüntetése érdekében) o Varsány–Rimóc között (Rimóc zsákjellegének megszüntetése érdekében a meglévő földút nyomvonalán) o Rimóc–Nagylóc között (a megyeszékhely jobb elérhetősége érdekében) o Nagylóc–Nógrádmegyer között (a megyeszékhely jobb elérhetősége érdekében) o Nógrádszakál térségében a 2205 j. út–országhatár között (a tervbe vett új Ipoly-híd megközelíthetősége érdekében).

• Salgótarjáni kistérség: o Piliny–Mihálygerge között (Piliny zsákjellegének megszüntetése érdekében a mai erdei utak felhasználásával, a víztározó partján, Litke közigazgatási területén haladva) o Bárna–2304 j. út között (Bárna zsákjellegének megszüntetése és a Medves-alji települések /Bárna – Cered – Szilaspogony/ kapcsolatai erősítése érdekében) o Szilaspogony–Cered között (Szilaspogony zsákjellegének megszüntetése és a Medves-alji települések kapcsolatai erősítése érdekében) o Karancsberény–országhatár útszakaszon (egykori kapcsolat helyreállítása) o Zabar–országhatár útszakaszon (egykori kapcsolat helyreállítása). • Bátonyterenyei kistérség: o Lucfalva–Kisbárkány között (mindkét település zsákjellegének megszüntetése érdekében) o Kisbárkány–Zsunypuszta (a két kistérség együttműködésének érdekében) o Márkháza–Szúpatak (a kistérség belső kohéziójának elősegítése érdekében, figyelemmel a természetvédelem szempontjaira) o Mátramindszent–Szuha között (Szuha zsákjellegének megszüntetése érdekében a meglévő főút felhasználásával) o Mátranovák–Bárna között (Mátranovák zsákjellegének megszüntetése érdekében) o Mátramindszent–a 23. számú főút (a használaton kívüli vasútvonal mentén, a település és a 23. számú főút jobb kapcsolata érdekében) o Dorogháza–23. számú főút (Újtelepen keresztül Dorogháza zsákjellegének megszüntetése érdekében). • Pásztói kistérség: o Buják–Ecseg között (a kistérség-központ jobb elérhetősége érdekében, a jelenlegi főút felhasználásával) o Bér–Buják között (a meglévő földút kiépítésével). Az előbbiekben felsorolt mellékút-szakaszok kiépítése esetén a jelenlegi 28 zsáktelepülés közül megszűnik a zsák jellege a következőknek: Bárna, Berkenye, Bér, Buják, Csesztve, Diósjenő, Dorogháza, Iliny, Kisbárkány, Kisecset, Lucfalva, Mátramindszent, Mátranovák, Nógrádsipek, Piliny, Rimóc, Szilaspogony, Szuha Karancsberény és hídépítés esetén Hugyag. A megmaradó 8 zsáktelepülés (Bokor, Debercsény, Egyházasgerge, Garáb, Hollókő, Márkháza, Mátraszőlős, Szécsényfelfalu) egy részénél nem is lenne kívánatos a zsák jelleg feloldása, mert ezzel a sérülne a védettség (pl. Hollókő), más részüknél a határ menti fekvés, vagy a domborzati adottságok akadályozzák, vagy legalábbis nehezítik a zsákjelleg feloldását.

41

vati02.indb 41

2005.03.24. 16:23:32

1.3.3.2 Vasúti közlekedés

– nemzetközi és hazai – vasúti közlekedésben előreláthatólag a területrendezési terv távlatában sem fog változni, vagyis megtartja másodrendű fővonal jellegét. Napjainkban ugyan felmerült az eddig elfogadott páneurópai összközlekedési folyosók észak-déli hálózatának kiegészítése a Zsolna–Budapest közötti szakasszal (mivel ezzel egy Gdansk–Ploce közvetlen összeköttetés jöhetne létre), azonban a hálózatbővítés elfogadása esetén is a szlovák–magyar egyeztetéseket követően lehet csak a folyosó vasúti útvonalát kijelölni. Ebben az esetben is azonban az valószínűsíthető, hogy a nemzetközi tranzitközlekedési folyosó a Budapest–Vác–Szob–Párkánynána–Érsekújvár–Galánta–Pöstyén–Trencsén–Zsolna vasútvonalon kerül kijelölésre, ahol kétvágányú pálya áll rendelkezésre, vagy esetleg a Budapest–Hatvan– Miskolc–Hidasnémeti–Kassa–Poprád–Zsolna vasútvonalon, de nem a Hatvan–Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonalon. Ugyanakkor viszont az EU-csatlakozást követően várható, hogy az eurórégiós együttműködések erősödésének eredményeként a szlovák– magyar forgalom viszonylatában a vonal forgalma elsősorban a személyközlekedés terén növekedni fog. A vasútvonal belföldi távolsági szerepkörén túlmenően viszont kiemelten indokolt számolni a területrendezési terv távlatában a helyiérdekű, elővárosi jellegű vasúti közlekedés igényével Salgótarján-Somoskőújfalu–Bátonyterenye között, mely ütemes, a jelenleginél sűrűbb menetrendi kínálatot tételez fel, ennek műszaki feltételeit azonban ezután kell megteremteni. Mindezek alapján a terv távlatában a vonalon a következő fejlesztésekkel kell számolni: • pályarehabilitáció a vonal teljes hosszán • villamosítás a vonal teljes hosszán • második vágány építése két szakaszon: • Selyp–Jobbágyi között • Zagyvapálfalva–Salgótarján között. A Nógrád-vidéki Térségi Vasút (NTV) hálózatának jövőbeni szerepkörét elemezve indokolt kiemelten foglalkozni az Ipoly-völgyben húzódó vasútvonal távlati szerepkörével. Szlovákia és Magyarország 2004 májusában megtörtént EU csatlakozását követően ugyanis célszerűnek látszik a határ mindkét oldalán található vasútvonalakkal kapcsolatos eddigi intézkedéseket, döntéseket ismételten felülvizsgálni, mivel valószínűsíthető, hogy az eurórégiós együttműködések eredményeként indokolt a Drégelypalánk–Ipolyság között 1963-ban felszedett, 6,5 km hosszú vasúti pálya visszaépítése, megteremtve ezzel a Rimaszombat–Losonc– Balassagyarmat–Ipolyság–Párkány–Pozsony kapcsolat alternatív, közvetlen útvonalát. Ennek első ütemeként Balassagyarmat–Losonc között javasolható a menetrendszerű személyforgalom újraindítása, mivel ebben a viszonylatban a pálya ma is rendelkezésre áll, azonban a terv távlatában a Drégelypalánk–Ipolyság közötti vonalszakasz újraépí-

Vasúti közlekedési létesítmények a megyei területrendezési tervben a tervezett nagysebességű vasútvonalak elképzelt nyomvonalai, a nemzetközi és hazai törzshálózati vonalak, az egyéb fővonalak és mellékvonalak. Nógrád megye területét sem nagysebességű, sem nemzetközi törzshálózati vasútvonalak nem érintik. Vasúti fővonal: • 81. (Hatvan)–Salgótarján-Somoskőújfalu–országhatár hazai törzshálózati fővonal Mellékvonalak: • Nógrád-vidéki Térségi Vasút (NTV) kezelésében: o (Ipolyság)–Drégelypalánk–Balassagyarmat– Ipolytarnóc–(Losonc) o (Vác /kiz./)–Diósjenő–Drégelypalánk o Diósjenő–Romhány o (Galgamácsa /kiz./)–Balassagyarmat • Mátrai Térségi Vasút kezelésében: o Bátonyterenye-Kisterenye–(Recsk-Parádfürdő– Kál-Kápolna)

Vasúti közlekedési létesítményekre vonatkozó ajánlás: • A környezetbarát vasúti közlekedés fejlesztése kívánatos annak érdekében, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet vállalhasson a közlekedésen belüli munkamegosztásban. Ennek érdekében a fővonalon korszerűsítésre és továbbfejlesztésre van szükség, míg a mellékvonalakon a hálózat rehabilitációjára, ezen belül a vasúti pályák felújítása, illetve helyenkénti korszerűsítése mellett a Drégelypalánk–Ipolyság között korábban felszedett vasúti pályaszakasz újjáépítésére is. • A vasúti személyforgalomban a területrendezési terv távlatában a helyiérdekű, elővárosi jellegű vasúti közlekedés igényével is kell számolni, és ennek műszaki feltételrendszerét is meg kell teremteni, elsősorban Salgótarján–Bátonyterenye között, de Balassagyarmat térségében is. • Az áruszállítás terén a Salgótarján-külsőn létesült konténer-pályaudvar eredeti rendeltetésének megfelelő jövőbeni hasznosítását célszerű tervbe venni, a közúti teherforgalom lehetőség szerinti csökkentése érdekében. • A vasúthálózat rehabilitációja során azokon a vasútállomásokon, melyek közelében az országos, vagy térségi jelentőségű kerékpáros útvonalak haladni fognak, olyan magas peronokat kell kialakítani, amelyek alkalmasak a kerékpárok szállítására is. A 81. (Hatvan)–Salgótarján-Somoskőújfalu országhatár hazai törzshálózati fővonal szerepköre a nagytérségi

42

vati02.indb 42

2005.03.24. 16:23:32

tése is feltételezhető. A Nagykürtös–Nógrádszakál–Ipolytarnóc–Losonc között jelenleg lebonyolódó peage-jellegű teherforgalom megmaradásával a jövőben is számol a területrendezési terv, változatlan feltételek mellett. Az NTV hálózatának csaknem teljes hosszára jellemző a rossz műszaki állapot, melynek eredményeként sebességés súlykorlátozás van érvényben. A területrendezési terv távlatában mindenképpen szükséges oly mértékű pálya-rehabilitáció ezeken a vonalakon, mely lehetővé teszi az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) szerint mellékvonalakra előírt műszaki paraméterek betarthatóságát. Ez a feltétele annak, hogy a jövőben a vasút fontosságának megfelelő részt vállalhasson a közlekedésen belül az alágazatok közötti munkamegosztásban. Ezen túlmenően célkitűzés a menetrendi kínálat bővítése, továbbá helyiérdekű jellegű közlekedés bevezetése Balassagyarmat térségében is. A Mátrai Térségi Vasúthoz tartozó Bátonytereny-Kisterenye–(Recsk-Parádfürdő–Kál-Kápolna) vonal szerepköre a jövőben akkor növekedhet számottevően, ha Kisújszállásig, és ezen keresztül a debreceni vasútvonalig biztosítva kapcsolatot, Nógrád megye nagytérségi kapcsolatát is javítja. Ennek igénye ma nehezen becsülhető, így továbbra is elsősorban turisztikai forgalommal, illetve kőszállítással kell a vonalon a jövőben is számolni, és ennek megfelelően kell a terv távlatában a pálya-rehabilitációt a még hiányzó szakaszon végrehajtani.

Ezért ez a repülőtér – mivel Szlovákia és Magyarország 2004. májusi EU csatlakozását követően az országhatár belső EU határrá vált – az elkövetkező időben esetleg betöltheti a Nógrád megyei kisebb távolságú légi-közlekedésben a regionális feladatkört. Ennek az esetleges megoldásnak azonban még részletes vizsgálata szükséges, és csak szlovák–magyar egyeztetések után építhető be a megyei tervekbe. A megye területén található két kis repülőtér közül felmerülhet a Bátonyterenye területén Világostetőn üzemelő sportrepülőtér nemzetközi kisgépek fogadására alkalmassá tétele. Ez a repülőtér ugyanis nagyon közel van a Salgótarjáni és a Bátonyterenyei Ipari Parkhoz, közúti kapcsolatai kiválóak, meteorológiai adottságai kedvezőek, azonban megfelelő színvonalú kialakításának költségvonzata miatt kiépítése csak távlatban tűnik reálisnak. A Balassagyarmat területén, a kórház mellett található repülőtér – jelenlegi feladatkörének ellátásán túl – a jövőben az idegenforgalomban hasznosítható.

1.3.3.5 Kerékpáros közlekedés Kerékpáros közlekedési létesítmények a megyei területrendezési tervben az országos kerékpárút-törzshálózat elemei, valamint a térségi jelentőségű kerékpárutak. A Nógrád megyét érintően kialakítandó kerékpárúthálózat fontosabb útvonalai: – Az országos kerékpárút-törzshálózat elemei: • Dunakanyar–Ipolymente kerékpárút: (Budapest– Vác–Szob–Letkés** –Szlovákia)– Balassagyarmat ** –(Szlovákia)–Ipolytarnóc** –(Szlovákia)– Litke–Salgótarján–Somoskőújfalu**–(Szlovákia) • Karancs )–Mátra–Tisza-tó kerékpárút: Somoskőújfalu**–(Szlovákia)–Salgótarján– Cered**–(Szlovákia–Pétervására–Eger–Noszvaj–Mezőkövesd– Poroszló–Tisza-tó) – Térségi jelentőségű kerékpárutak: • (Vác)–Szendehely–Berkenye–Nógrád–Diósjenő–(Kemence), vagy más néven „Naszály–Börzsöny túra útvonal” • (Nagymaros–Kóspallag)–Diósjenő–Borsosberény–Dejtár–Ipolyszög, vagy más néven: „Keleti-Börzsöny túra útvonal” • (Verőce)–Szendehely–Ősagárd–Keszeg–Nézsa– Galgaguta–Bercel–Ordaspuszta–Bokor–Zsunypuszta–Bátonyterenye–Szorospatak–(Galyatető)–Mátrakeresztes– Pásztó, vagy más néven „Duna–Mátra túra útvonal” • Balassagyarmat–Szügy–Cserháthaláp–Magyarnándor–Becske–Bercel–Kálló–(Verseg –Aszód), vagy más néven „Észak–Déli kerékpáros főtengely” • (Hatvan–Lőrinci–Apc)–Szurdokpüspöki–Pásztó–Tar–Mátraverebély–Bátonyterenye-Kistere-

1.3.3.3 Vízi közlekedés Vízi közlekedési létesítmények a megyei területrendezési tervben az országos- és térségi jelentőségű közforgalmú kikötők. Nógrád megye területén olyan vízfolyások nem találhatók, melyek rendszeres hajózásra alkalmasak, ezért a területrendezési terv programja a vízi közlekedéssel részletesen nem, foglalkozik. Az Ipolyon a vízi túrázás lehetőségeinek a javítását célszerű tervbe venni, elsősorban eurórégiós együttműködés keretében. Ennek részletes feltételrendszerét közös szlovák–magyar javaslat kidolgozásával lehet megteremteni.

1.3.3.4 Légi közlekedés Légi közlekedési létesítmények a megyei területrendezési tervben az országos és térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőterek. Nógrád megye területén a területrendezési terv távlatában sem lehet számolni a polgári, menetrendszerű légi közlekedés céljaira alkalmas, kereskedelmi repülőtérrel. A térségben, Szlovákia területén, Losonc közelében, Bolykon található regionális repülőtér, amely mintegy 40 km távolságban van csak Salgótarjántól.

43

vati02.indb 43

2005.03.24. 16:23:32

• Balassagyarmat (közúti) • Salgótarján-Somoskőújfalu (közúti és vasúti)

nye–Salgótarján, vagy más néven „Hatvan–Salgótarján kerékpáros túraútvonal” • Balassagyarmat–Iliny–Rimóc–Hollókő–Nagylóc–Nógrádmegyer–Salgótarján–Kazár– Bárna– Cered–Szilaspagony–Zabar–(Ózd), vagy más néven „Nógrád–Borsod kerékpáros túraútvonal”.

Térségi (továbbá kistérségi és helyi jelentőségű) határátkelőhelyek: • Hont–Ipolyság között (vasúti) • Drégelypalánk–Ipolyhídvég között (kerékpáros és gyalogos)–új Ipoly-híd építése szükséges! • Újkóvár–Kóvár között (közúti)–új Ipoly-híd építése szükséges! • Őrhalom–Ipolyvarbó (kerékpáros és gyalogos, illetve távlatban közúti)–új Ipoly-híd építése szükséges! • Hugyag–Szécsénykovácsi (közúti) – új Ipoly-híd építése szükséges! • Pösténpuszta–Pető (térségi jelentőségű közúti) – új Ipoly-híd építése szükséges! • Nógrádszakál–Nagykürtös (vasúti) • Nógrádszakál–Rárósmulyad (gyalogos és kerékpáros)–új Ipoly-híd építése szükséges! • Ráróspuszta–Dályópuszta (közúti) – új Ipoly-híd építése szükséges! • Ipolytarnóc–Kalonda (közúti és vasúti) • Karancsberény–Nagyromhány (közúti) • Somoskő–Somoskővár (kerékpáros és gyalogos) • Cered–Tajti (térségi jelentőségű közúti) • Zabar–Gömörpéterfalva (közúti).

A térségi jelentőségű megyei kerékpárút-hálózatot kiegészítő további rövidebb kiépítendő kerékpáros útvonalak: • új nemzetközi kapcsolatként a „Dunakanyar– Ipolymente” kerékpáros útvonal és Losonc között a Karancslapujtő–Karancsberény–(Nagyromhány /Lipovany/–Losonc) útvonalon • a 22. számú főúttal párhuzamosan Rétság–Érsekvadkert és Szécsény–Kishartyán között • összekötő elemként Salgótarján–Cered között • összekötő elemként Szécsény–Rimóc–Nagylóc között • összekötő elemként Felsőpetény – Nézsa között • összekötő elemként Cserháthaláp–Herencsény– Ordaspuszta között • összekötő elemként (Acsa)–Kálló–Palotáshalom– Jobbágyi között • kerékpáros gyűrűként Rétság–Bánk–Felsőpetény–Pusztaszántó–Nőtincsi horgásztó–Rétság útvonalon • kerékpáros gyűrűként Balassagyarmat–Szügy– Csesztve–Nyírjes–Balassagyarmat útvonalon.

Határátkelőhelyekre vonatkozó ajánlás:

Kerékpáros közlekedési létesítményekre vonatkozó ajánlás:

• A meglévő és tervezett nemzetközi jelentőségű határátkelőhelyek továbbfejlesztésén túlmenően sűrítendő a határátkelési lehetőségek száma, részben a korábbi kapcsolatok újraélesztésével (ahol szükséges Ipoly hidak újjáépítésével), illetve az újabb kétoldalú igények figyelembevételével.

• A területrendezési terv távlatában egy összefüggő hálózat kialakítására kell törekedni, összhangban az országos kerékpárút-hálózati tervekkel. A kiépített kerékpárutak vonatkozásában Nógrád megye elmarad a többi megye szolgáltatási színvonalától: mindössze négy helyen található kiépített kerékpárút. A kerékpáros úthálózati elemeket a legtöbb esetben meglévő kisforgalmú mellékutakon érdemes kijelölni, megfelelő forgalomtechnikai kialakítás és jelzőrendszer alkalmazása mellett. Ezek általában csekély költséggel megvalósíthatók, ugyanakkor lényegesen javíthatják egyes mikrotérségek idegenforgalmi ismertségét, látogatottságát.

A szlovák-magyar határszakaszon az átkelőhelyek száma kevés, nem felel meg a határ két oldalán élők kistérségi kapcsolati igényeinek. Magyarország és Szlovákia 2004. május 1-től kezdődően az Európai Unióhoz tartozik, ennek eredményeként a határátkelőhelyek szerepe is megváltozott. Ez Nógrád megye esetében azt jelenti, hogy mindazon pontokon, ahol a két ország társadalmi-gazdasági kapcsolatai azt indokolttá teszik, lehetővé kell tenni a közlekedési kapcsolatokat, legfeljebb az ehhez szükséges kiépítések sorrendje mérlegelendő. Ezt az igényt még tovább erősíti az Ipoly és Neogradiensis Eurórégiók megalakulása. Mindezek alapján a területrendezési terv – a jelenleg is meglévő nemzetközi határátkelőhelyek megtartása és továbbfejlesztése mellett – számol további térségi, illetve helyi jelentőségű átkelési lehetőségek létesítésével az előbbiekben

1.3.3.6 Határátkelőhelyek Határátkelőhelyek a megyei területrendezési tervben a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti főhálózaton lévő nemzetközi határátkelők, továbbá a térségi jelentőségű határátkelők. Nemzetközi határátkelőhelyek: • Parassapuszta térsége (közúti)

44

vati02.indb 44

2005.03.24. 16:23:33

felsorolt helyeken, szükség szerint új Ipoly-hidak építésével együtt.

Nógrád megye területén, a területrendezési terv távlatában, sem az OTrT, sem a szakági koncepciók nem tartalmazzák sem országos, sem regionális jelentőségű logisztikai központ létesítését. (Országos jelentőségű logisztikai központ kiépítése az ország északkeleti körzetében Miskolc/Tiszaújváros térségében tervezett.)

1.3.3.7 Logisztikai központok Logisztikai központ a megyei területrendezési tervben az országos és térségi jelentőségű logisztikai központ.

45

vati02.indb 45

2005.03.24. 16:23:33

– országos övezet pontosításával képzett megyei övezet (pl. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete); – megyei szinten lehatárolt megyei övezet (pl. tájképvédelmi övezet). A megyei területrendezési tervekben lehatárolható maximum 18 térségi övezetből Nógrád megye vonatkozásában 15 térségi övezet azonosítható (kiemelten fontos érzékeny természeti terület, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és rendszeresen belvízjárta terület övezete a megyében térségi szinten nem határolható le). A megyei területrendezési terv tervezési programja lehatárolta a térségi övezetek első változatát a szakmailag illetékes területi szervek bevonásával. A térképi formában lehatárolt térségi övezeteket a települések rendezési tervei pontosítják. A javaslattevő fázisban a térségi szabályozási terv elfogadásra kerülő munkarészén belül kidolgozásra kerül a területrendezési szabályzat, amely a térségi övezetekre vonatkozó szabályozási előírásokat és irányelveket foglalja magába. Az OTrT-törvény által kötelezően előírt szabályok mellett a megye sajátosságaiból fakadó, további speciális, helyi, irányelv-szintű ajánlásokat is tartalmaz a területrendezési szabályzat, amelyet a megyei önkormányzat határozattal fogadhat el, és a továbbtervezés – így a településtervezés – számára figyelembevételre ajánlhat. Az OTrT-törvény övezeti előírásait a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. Egyes övezetekre az OTrT-törvény külön előírásokat nem határoz meg, ezekre az övezetekre a megfelelő ágazati jogszabályok vonatkoznak. A megyei övezetek közül - a védett természeti területek védőövezetére a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai megfelelő szabályokat tartalmaznak; - a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezetét a honvédelmi területek esetében a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján, a katasztrófavédelmi területek esetében a Belügyminisztérium adatszolgáltatása, az ország településeinek polgári védelmi besorolását meghatározó 18/1996. (VII. 25.) BM-rendelet és a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) kormányrendelet alapján kell kijelölni.

2. TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

A megyei területrendezési terv az Országos Területrendezési Tervvel összhangban határolja le az országos és megyei övezeteket. Az övezetek olyan térképi formában lehatárolt területek, amelyek adott térségi érdekből egységes szabályozást igényelnek. Az övezetek nem fedik le szükségszerűen a megye területét és egymással átfedésben lehetnek. Az országos és megyei szabályozási övezeteket és kapcsolatrendszerüket az OTrT-ről szóló törvény 1/10. számú melléklete rögzíti:

Térségi övezetek és azok kapcsolata Országos övezetek

Kiemelt térségi és megyei övezetek a) Országos ökológiai há- a) Védett természeti terület lózat b) Védett természeti terület védőövezete c) Természeti terület d)Ökológiai (zöld) folyosó b) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület d) Komplex tájrehabilitá- e) Térségi tájrehabilitációt ciót igénylő terület igénylő terület f) Tájképvédelmi terület g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület e)Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület f)Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe h) Rendszeresen belvízjárta terület i) Hullámtér és nyílt ártér j) Csúszásveszélyes terület k) Vízeróziónak kitett terület l) Széleróziónak kitett terület m) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület

2.1 KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE

A megyei szabályozási övezetek a lehatárolás mikéntje szerint tehát lehetnek: – országos övezetet tovább részletező megyei övezet (pl. az országos ökológiai hálózat területén lehatárolt megyei övezetek);

Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe azok az ipari és bányászati területek tartoznak, amelyek

46

vati02.indb 46

2005.03.24. 16:23:33

kezdődött, és terjedt ki Bátonyterenye–Mátranovák térségébe. A mélyművelésű bányászat ma már megszűnt a térségben. Szükséges – és Salgótarján környékén meg is kezdődött - a meddőhányók vizsgálata újrahasznosításuk céljából. A területen található meddőhányók (szénmeddők és ipari salakhányók) hasznosítása egyrészt gazdasági érdek, másrészt környezet- és tájvédelmi szempontból elengedhetetlenül fontos rekultivációs feladat. A szénbányászat mellett jelentős a térség kőbányászata a Nógrádi-bazaltvidék bazaltjára és a Karancs jó minőségű közlekedésépítési andezitjére alapozva. (Ez utóbbinak a bányászata a közelmúltban fejeződött be.) A bányaművelés nyomán keletkezett felszíni bányák és létesítmények rekultivációja fontos elvégzendő feladat a jövőben.

az országban a hagyományos ÉK–DNy-i ipari tengelyhez kapcsolódva a több évtizedes ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászati tevékenység együttes jelenléte következtében kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek, ahol a meddőhányók, ipartelepek környezeti szennyezése folytán a rekultiváció halaszthatatlanul szükségessé vált. (3/1. sz. melléklet) Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó szabály – A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.

2.2 KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZ MINŐSÉGVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó ajánlás • A területek újrahasznosításának célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. • A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítésére. • Különös figyelmet kell fordítani a meddőhányók rekultiválására, folytatni szükséges a szénmeddők és ipari salakhányók újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálatát. • Célszerű megvizsgálni a felhagyott gyöngyösoroszi bányaterület esetleges hatását a hasadék-, talajés élővizekre, különös tekintettel a fontos ivóvízbázist jelentő Hasznosi-víztározóra.

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete az OTrT-ben a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) kormányrendelet* 2/2. számú melléklete szerinti szempontrendszer alapján és az 1999-ben készített térképekre támaszkodva került lehatárolásra. (3/2. sz. melléklet) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó szabály – A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás

A komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetét az OTrT Nógrád megyében lényegében a Salgótarjáni szénmedence és iparvidék térségéhez kapcsolódva határolta le. A megyei területrendezési terv programja a léptékéből fakadó pontosítással korrekciót javasolt a Zagyva völgyétől nyugatra lévő, Etes térségéig húzódó alábányászott területek övezetbe vonásával. Kis részben érinti a megye területét továbbá a felhagyott gyöngyösoroszi bányaterülethez kapcsolódó komplex tájrehabilitációt igénylő terület Pásztó–Mátrakeresztes közigazgatási területének keleti csücskében. A térség gazdasági és társadalmi fejlődését hosszú évtizedeken keresztül a bányászat és az erre települt nehézipar határozta meg. Az észak-magyarországi barnakőszén-vagyon mintegy 1/5-ét adta a Nógrádi-szénmedence nyersanyagvagyona. A bányászat Salgótarján környékén

• Az ivóvízbázisok védelmének fejlesztése alapfeltétel a szolgáltatott víz megfelelő minőségének biztosításához. Felszíni ivóvíztározók esetében a védelemi célú előírásokat célszerű kiterjeszteni az egész vízgyűjtő területre. • Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, illetve felülvizsgálata során – még a védőzóna kijelölése előtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. * A 33/2000. (III. 17.) kormányrendeletet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII. 21.) sz. kormányrendelet hatálytalanította. A megyei területrendezési terv a rendelet célját, előírásait figyelembe vette, a megyei tervben az országos övezet lehatárolásának módosítására azonban csak az OTrT felülvizsgálatát követően kerülhet sor.

47

vati02.indb 47

2005.03.24. 16:23:33

száma csökkent ugyan, de a kommunális terhelés is jelentős. A csatornázottság a megye nyugati részén kedvező, a keleti felén részleges, a középső részén viszont hiányos az ellátottság. Az üzemelő sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezésére irányuló vízbázisvédelmi központi beruházási programok az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtásáról szóló 2052/2002. (II. 27.) kormányhatározat szerint országos szinten készülnek. A sérülékeny vízbázisok védőövezetein a területhasználatok és a tervezett beruházások során korlátozó intézkedéseket kell hozni. A védőterületeken a 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet előírásai érvényesek, a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetére, a felszín alatti vízbázisoknál az előzőeken kívül a hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetekre írja elő a rendelet a korlátozásokat. A meglévő üzemelő sérülékeny vízbázisok számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterületeinek meghatározása a megyében folyamatban van. A telekkönyvi bejegyzésre alkalmas állapot eléréséig jelenleg a VITUKI által elkészített előzetes védőterület lehatárolások vannak érvényben. A megye területén a Dejtár–Patak-i kútsor rendelkezik kijelölt védőterülettel. Meghatározott, de határozattal még nem kijelölt a védőterület a Szécsény–Déli és –Pösténypusztai vízbázis, Pásztó városi vízmű és a nagybátonyi Káposztási vízmű esetében. A többi vízbázis esetében csak az előzetes védőterület-lehatárolások veendők figyelembe, a végleges kijelölést a 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet előírásai szerint 2007. 09. 01-ig kell megtenni.

• A fokozottan érzékeny területeken a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor figyelemmel kell lenni a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkező szennyezés megakadályozására. Mérsékelni szükséges az élővízbe bevezetett tisztított szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést. • Az övezet területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely megfelel a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, továbbá a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet előírásainak. • A nitrátérzékeny és az ivóvízbázis-védelmi területeken különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -kezelés mielőbbi megoldására, valamint az állattartó telepek rekonstrukciójára. (14. sz. függelék) • Általában kívánatos felszámolni, vagy biztonságos védelemmel ellátni az ivóvízbázist veszélyeztető minden tevékenységet. • A sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületén belül a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén fokozott védelem biztosítása szükséges. Nógrád megyében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek elszórva és kis kiterjedésben találhatók. Az „A” érzékenységi kategóriába tartozóak a felszíni karsztok a Naszály hegy északi előterében Szendehely és Keszeg, Nézsa közigazgatási területén, és az üzemelő, valamint távlati vízbázisok (a betározott, illetve parti szűrésű vízkészletek, valamint talajvíz) az Ipoly, Galga, Zagyva és a Kövicses-patak mentén. A „B” érzékenységi kategóriába tartoznak a 100 m mélységen belül előforduló karsztos térszínek, amelyek a megyében Szendehely, Keszeg és Nézsa közigazgatási területén a felszíni karsztokat körülölelő területek. Vízbázisvédelmi területek „B” érzékenységi kategóriában a megyében Salgótarján közigazgatási területén (Karancs, Medves) találhatók. A felszín alatti vízkészleten belül (talaj- és rétegvíz) a mélységi vízkészlet szerény volumenű. Emiatt az ívóvízellátás a felszínközeli és tísztított felszíni vizekre alapul. A vízkészletek közös jellemzője a szennyeződésérzékenység: a termelt nyersvíz jelentős része vízkezelést igényel. (A nagyobb vízkivételi művek mentén – Mihálygerge, Dejtár, Hasznos, Bátonyterenye – víztisztítók üzemelnek.) A vízbázisvédelem a jelenlegi és távlati ivóvízellátás biztosítása érdekében feltétlenül szükséges. (A megye 20 sérülékeny vízbázisának részletes felsorolását ld.a 12. sz. függelékben.) A vízbázisok minőségét a szennyvizek jelentős mértékben veszélyeztetik. Az ipari és mezőgazdasági kibocsátók

2.3 FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK ÖVEZETE

Az OTrT-ben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetének lehatárolása (3/3. sz. melléklet) megfelel a települési szennyvizekről szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) kormányrendeletnek, valamint a használt és szenynyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM–KöViM együttes rendeletnek*. A kormányrendelet hatálya alá tartoznak az ország nagytavai (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó), valamint azok a területek, amelyekre vízminőségük védelme ér* A 9/2002. (III. 22.) KöM–KöViM együttes rendeletet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM-rendelet 2004. XII. 30-tól hatályon kívül helyezte. A megyei területrendezési terv az országos övezetet pontosíthatja, a lehatárolás módosítására azonban csak az OTrT felülvizsgálatát követően kerülhet sor.

48

vati02.indb 48

2005.03.24. 16:23:33

A 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. sz. mellékletének területi lehatárolásában a 2. sorszámmal jelzett „Egyéb védett területek (befogadók)” cím alatt a megyére eső területek: – A Duna (közvetlen) vízgyűjtő területe, – A Komra-völgyi tározó vízgyűjtő területe, – Hasznosi tározó és vízgyűjtő területe. Az OTrT alapján az övezet része a Varsányi Tábi-tározó és a Diósjenői-tó vízgyűjtő területe is. Az övezet lehatárolása a települések közigazgatási területére vonatkozik, nem a természeti viszonyok alapján lehatárolt vízgyűjtő területként jelenik meg. Az érintett települések a következők: Szendehely, Diósjenő, Varsány, Mihálygerge, Litke, Piliny és Pásztó *

dekében a hivatkozott kormányrendelet 4. §-ának felhatalmazása alapján a környezetvédelmi felügyelőségek az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területére vonatkozó követelményeket írják elő. A második vízminőségvédelmi kategóriába a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöVIM együttes rendelet 1. sz. mellékletében lehatárolt „Egyéb védett területek (befogadók)” cím alatti területek tartoznak, illetve amelyet a felügyelőségek egyedi határozattal ide sorolnak. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetére vonatkozó szabály – Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

Országos ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózatot tovább részletező négy megyei övezet területére az OTrT-törvény előírása szerint alkalmazni kell az országos övezetre vonatkozó alábbi szabályt is.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetére vonatkozó ajánlás • A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint vízfolyások terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. • A felszíni vízkészletek vízminőségének hatékony védelmét elsősorban a holtágak, tavak, víztározók esetében biztosítani szükséges, különös figyelmet fordítva az ivóvíztározókra. E területeken alapvetően fontos a szennyvízcsatornázás. • Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású mező- és erdőgazdálkodás ajánlott. • A természetes vízfolyások mentén biztosítani kívánatos a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét. • Fontos szem előtt tartani a Környezetvédelmi törvényből következő alapelvet, hogy az ország öszszes felszíni vize számára legalább „általános” védettséget kell biztosítani, így Nógrád megye nem kiemelt folyói, patakjai, tavai esetében is.

Országos ökológiai hálózat övezetére vonatkozó szabály: – Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. – A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. – Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. – Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni. *

A kormányrendelet szerint csak az egyéb érzékeny felszíni vizek érintik a megyét. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása szerint olyan víztestek, amelyekre a kormányrendelet 4. §-ának felhatalmazása alapján a környezetvédelmi felügyelőségek az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területére vonatkozó követelményeket írják elő, nem kerültek lehatárolásra. A kormányrendelet 3. sz. melléklete alapján viszont a megyében egyes eutrofizálódó tavak az érzékeny felszíni vizek körébe esnek. Ezek: Litkei Feneketlen-tó, nagybárkányi Nádas-tó, Mátraszelei Csalános-tó.

2.4 VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET ÖVEZETE

Az övezetbe a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalom-

49

vati02.indb 49

2005.03.24. 16:23:33

ban részesülő) földterületek tartoznak. A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint erdőrezervátummá nyilvánított erdőterület. Kezelésük szerint e területek országos vagy helyi védettségűek. (3/4. sz. melléklet)

• Védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése védelmi. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető, erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával, erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal, természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel javasolt végezni. Tarvágás csak a nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra nem képes állományokban (összefüggően max. 3 ha kiterjedésben) engedélyezhető. • A gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltörés tilalma javasolt. • Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. • A védett területek bővítése során a védetté nyilvánítás előkészítéseként szükséges a gazdasági kihatások értékelése, különös tekintettel az esetleges műveléság-váltásra, illetve a termelésből történő kivonásra

Védett természeti terület övezetére vonatkozó szabály – Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.

Védett természeti terület övezetére vonatkozó ajánlás • Védett természeti területek állagának, állapotának, hasznosítási formájának, illetve módjának a természetvédelmi célokkal ellentétes megváltoztatása nem megengedhető. • A gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. • Védett területek jogszabályokban rögzített védettségi szintje nem csökkenthető, ennek biztosítása érdekében a védett természeti területek kiterjedése sem csökkenhet. • Védett természeti területen nem javasolt hírközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény; így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszap-tározó, hígtrágyatározó létesítése. • A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása indokolt. • Turisztikai és tudományos kutatási célból a 10 méternél nem magasabb kilátótorony építése javasolt. • Az övezetet érintő belterületbővítés csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva javasolt. • Védett természeti területet beépítésre szánt területté minősíteni vagy beépítésre nem szánt területet beépíteni csak természetvédelmi fenntartási, kutatás, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, illetve az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból akkor lehet, ha a cél másként nem érhető el. • Az övezet szántóterületein épület elhelyezése kerülendő, a gyepterületeken csak a hagyományos állattartást szolgáló építmény elhelyezése javasolt. • A károsodott, degradálódott védett természeti területek helyreállítását, rekonstrukcióját biztosítani kell, e területek rekonstrukciója érdekében a tulajdonosok támogatásban részesítendők.

A védett természeti terület övezete Nógrád megyében a következő kategóriájú területeket foglalja magában (3.sz. függelék) : 1. Országos jelentőségű védett természeti területek a) Egyedi jogszabályban védetté nyilvánított, országos jelentőségű védett természeti területek (15. sz. függelék) nemzeti park (1996. évi LIII. tv.): az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. A megyében a Börzsöny hegység és az Ipoly völgye a Duna–Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik, melynek felügyeletét is ez a nemzeti park igazgatóság látja el. A megye nagyobbik keleti felét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli, nemzeti park státuszú terület azonban a megyére nem esik. Tájvédelmi körzet (1996. évi LIII. tv.): az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, összefüggő területe, tájrészlete, ahol

50

vati02.indb 50

2005.03.24. 16:23:34

az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet nyugati nyúlványa, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Hollókői Tájvédelmi Körzet (UNESCO világörökségi érték) tartozik a megyéhez. Természetvédelmi terület (1996. évi LIII. tv.): az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme. A megyében az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, mely Európai Diplomás terület is egyben és a Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi Terület található. Természeti emlék (1996. évi LIII. tv.): valamely különleges jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Nógrád megyében egyedi jogszabályban védetté nyilvánított természeti emlék az ex lege védett területek között van. b) Országos jelentőségű, ex lege védett természeti területek: 1996. évi LIII. törvény 28. § alapján a törvény erejénél fogva védelmet élvez és országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül valamenynyi láp és szikes tó, országos jelentőségű természeti emléknek minősül továbbá valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom, földvár és barlang. A védett lápok jegyzékét a környezetvédelmi miniszter 8005/2001 (MK) KöM tájékoztató, a védett szikes tavak jegyzékét a környezetvédelmi miniszter 8006/2001 (MK) KöM tájékoztató mellékletét képező Környezetvédelmi értesítő 2002. évi. 1. száma tartalmazza. A megyében a védett lápok Etes, Ipolytarnóc, Karancslapujtő, Litke, Nógrádszakál, Patvarc, Pásztó és Zabar közigazgatási területén fordulnak elő (16/c függelék). Többségük a tervezett Ipoly-menti TK része. A megyében a történelmi: őskori, középkori és újkori eredetű várak felmérését a Bükki Nemzeti Park végezte a felügyelete alá eső területekre. A megye területén 53 földvár azonosítható (16/b függelék). Barlangok, kőfülkék nagy számban találhatók a megye területén. Nógrád megye védett természeti értékeinek 1997. évi felmérése 104 barlangot, kőfülkét és mesterséges üreget azonosít a megyében. Ezek közül 54 felel meg a az ex lege védettségnek. A legtöbb barlang és hasadék a Cserhát üledékes kőzeteiben, de jelentős számban találhatók a vulkáni eredetű hegységekben is (16/a függelék). c) Egyéb hazai vagy nemzetközi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területek:

- A megyében Diósjenő közigazgatási területén a Pogány-rózsást nyilvánították erdőrezervátummá. - Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek (Ramsari) területe az Ipoly-völgy (2227,6 ha). [8004/2003. K.ÉA 11. KvVM-tájékoztató]. d) Natura 2000 területek (17. sz. függelék): Az övezetnek részei a Natura 2000 területek, abban az esetben, ha annak egyes területi egységei egyidejűleg külön jogszabály alapján is védett természeti területnek számítanak. A hazai jogszabályi kereteit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) kormányrendelet határozza meg, mely a különleges madárvédelmi területekre, a különleges természet-megőrzési, illetőleg a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területekre választja szét a területlehatárolást és a szabályozást. A hrsz-os földrészlet miniszteri kihirdetése még hiányzik. A Natura 2000 területek az európai jelentőségű természeti területek hálózatának az elnevezése. Európai jelentőségűnek kell értelmezni azokat az élőhelyeket és fajokat, amelyek az Európai Unió területén ritkák, kipusztulással veszélyeztetettek illetve jellemzőek Európa természeti képére. Azaz a Natura 2000 a tagállamok által egységes szempontrendszer szerint javasolt nagyságú és elhelyezkedésű területek rendszere, az Európai Unió ökológiai hálózata. Jogi kereteit két irányelv határozza meg: a madarak védelméről szóló 79/409/ EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. Nógrád megyében a védett természeti területek övezetébe tartozó Natura 2000 területek a következők: Börzsöny, Nyugat-Cserhát és a Naszály egy része, Ipoly-völgye már védett, illetve tervezett védett része, Mátra tervezett védett része, Szandaivárhegy, Bézma, Tepke, Sóshartyáni Hencse-hegy, Karancs, Salgó és Gortva-völgy. e) Országos védelemre, illetve átminősítésre tervezett területek (19. sz. függelék). Új tájvédelmi körzet jön létre Ipoly-menti TK néven a védetté nyilvánítási eljárás után. A védett új Ipoly-szakasz az Ipoly-völgy már védett, a Duna–Ipoly NPI által felügyelt szakaszának szerves folytatása és a szlovákiai védett területek kapcsolatát is megteremti. A Nyugat-Cserhát TK a DINPI területeként tervezett védett terület. A Mátrai Tájvédelmi Körzet bővítése Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar települések közigazgatási területén előterjesztés alatt áll. Bővül a Hollókői TK területe (Hollókő, Rimóc). A Kelet-Cserháti Tájvédelmi Körzet bővítése Buják, Csécse, Ecseg, Jobbágyi és Szarvasgede települések közigazgatási terüle-

51

vati02.indb 51

2005.03.24. 16:23:34

tét érinti, előterjesztés alatt áll a védetté nyilvánítás. Új országos jelentőségű természetvédelmi területekké válnak a következők: Márkházapusztai Fás Legelő TT (Bátonyterenye, Lucfalva, Salgótarján), Mátraverebélyi Kőszirt-hegy TT (Mátraverebély, Bátonyterenye), és az Etesi Fás legelő (Etes, Ságújfalu), Maconkai-rét TT (Bátonyterenye). 2) Helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek összesen 66 található a megyében (18. sz. függelék). Ezek közül tekintélyes kiterjedésű, 100 ha feletti területek is szép számmal előfordulnak, mint például a mátranováki Nyírmedi-tó és környéke, Jobbágyiban a kibukkanó andezitrétegek. Az Ipolyszögi égerláp, a dejtári Páskon-legelő, a Honti szakadék, a patári Kifli-tó országos jelentőségű védettséget kapott azáltal, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park részévé vált. A helyi védelem alatt álló természeti értékek számának növelése, tekintettel a megye természetföldrajzi adottságaira teljes mértékben megalapozott. Az egyedi tájértékek kataszterének elkészülése ebben sokat segítene. A folyamatban lévő felmérés központi irányítása azonban jelenleg hiányzik. A védelemre javasolható természeti értékek száma a megyében egy 1997. évi felmérés szerint 44 (20. sz. függelék).

•

• •

•

•

•

építmények létesítése nem javasolható. Az övezetben hulladéklerakó telepítése nem engedélyezhető, regionális hulladéklerakó-hely pedig nem jelölhető ki. A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása indokolt. A védőövezetben a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység nem folytatható. A védőövezetben a meglévő természetes és természetközeli művelési ágak fenntartása, művelési ág változtatás csak intenzív módból extenzív módba javasolható. A gyepek erdősítése csak a természetvédelmi szempontoknak megfelelően, a másodlagosan kialakult gyepterületeken lehetséges. Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja vagy nem veszélyezteti. Védőövezet területén ipari-gazdasági terület kijelölése nem javasolt.

Védett természeti terület védőövezete a védett természeti terület határa mentén húzódó természetes és természetközeli állapotokat mutató sáv. Feladata a védett és nem védett területek elválasztása, kiterjedésénél fogva átmenet képzése a két területfajta között. A védőövezetben a természetes élőhelyek nem uralkodó jellegűek, szinte teljesen hiányozhatnak is. A megyében a védőövezet területei döntő részben a nemzeti park igazgatóságok által szolgáltatott adatok alapján, a nemzeti ökológiai hálózat rendszerében lehatárolt pufferterületekkel azonosíthatók, másrészt a nemzeti park igazgatóságok által felhatalmazva, egyéb, a nemzeti ökológiai hálózat elemei közül kijelölt területekkel (főként magterületek) azonosíthatók. Ennek alapján a megyében a védett természeti területek védőövezete a Börzsöny keleti előterében, a KeletCserhát TK és a Karancs-Medves TK körül található.

2.5 VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET VÉDŐÖVEZETE

A védőövezet a védett természeti terület körül szükség szerint kijelölt terület. Rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák. A megyében a védőövezet területei a nemzeti ökológiai hálózat rendszerében lehatárolt pufferterületekkel és magterületekkel azonosíthatók. (3/4. sz. melléklet) Védett természeti terület védőövezetére vonatkozó szabály

2.6 TERMÉSZETI TERÜLET ÖVEZETE

– Az OTrT az övezetre szabályt nem állapít meg. Természeti terület valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, azaz az élőhelyen, illetve a tájban végbemenő folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak (potenciálisan minden gyep, erdő, nádas és művelés alól kivett – nem építmény elhelyezésére szolgáló földterület /1996. évi LIII. Tv./) (3/4. sz. melléklet)

Védett természeti terület védőövezetére vonatkozó ajánlás • A kijelölt védőövezeten belül nem engedélyezhető olyan területhasználat, ami a védett természeti területeket, értékeket veszélyezteti vagy károsítja. • Védett természeti terület védőövezetének terhelését jelentősen növelő beépítések, valamint természet- és tájvédelmi szempontból zavaró egyéb

52

vati02.indb 52

2005.03.24. 16:23:34

északi előterében, a Medves keleti részén, a Kelet-Cserhát nyugati felében, a Litke-Etesi-dombságon Nógrádszakál környékén és a Kosdi-dombságon találhatók, valamint kisebb, szabdalt egységek a Nyugat-Cserhát területén (Nézsa-Csővári-dombság) alakultak ki. Természetvédelmi szempontból legértékesebb élőhelytípusok a természetközeli erdők közül a középhegységi bükkösök és gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, melegkedvelő tölgyesek, andezit bokorerdők, molyhos tölgyes bokorerdők, égerligetek, fűzligetek és törmeléklejtő-erdők, a természetközeli gyepek közül a lejtősztyep-rétek, sziklagyepek, valamint a féltermészetes gyepek közül a félszáraz gyepek és a legelők. A flóra legértékesebb fajai fenti élőhelytípusokban jelennek meg. Kiemelkedők az erdőssztyep-fajok, a szubmediterrán, pannon, pontusi flóraelemek. A számos védett faj mellett a nagy regionális jelentőségű, növényföldrajzi szempontból fontos nem védett fajok közül is több megjelenik. Növénytársulásaik közül különösen értékesek a szubmontán bükkösök és tölgyesek, a molyhostölgyes bokorerdők és a sziklagyepek még megmaradt foltjai, valamint száraz tölgyesek, lejtősztyepek és félszáraz gyepek. A féltermészetes gyepek fás legelőinek kialakulása a cserestölgyes és gyertyános-tölgyes erdők kiirtására vezethető viszsza, ahol aztán évszázadokig mezőgazdasági művelés folyt. Jelenleg ezek védelmének célja: megőrizni az eltűnőben lévő hagyományos tájhasználati formát, a fás legelőt mint a biodiverzitás fenntartását biztosító extenzív művelés egyik típusát. Fenntartani a mozaikos élőhelyekhez kötődő erdőssztyep jellegű vegetációt, valamint a már beerdősült, kedvező természetességi állapotú területeken az erdei növényzetet. Biztosítani az öreg hagyásfákhoz, a mozaikos jellegű fás legelőhöz, az erdőhöz kötődő gazdag élővilág fenntartását, különös tekintettel a rovarfaunára, illetve az odúlakó madarakra.

Természeti terület övezetére vonatkozó szabály – Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

Természeti terület övezetére vonatkozó ajánlás • Az övezetben kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz való közelítés érdekében indokolt. • Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás javasolható, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja. • Természeti területen természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg. • A gyepek erdősítése csak a természetvédelmi szempontoknak megfelelően, a másodlagosan kialakult gyepterületeken lehetséges. • Természeti területen új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható. • Fás legelőn, lápos-mocsaras területen, illetve azok 500 méteres körzetében térségi jelentőségű vonalas létesítmények telepítése kerülendő. • A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása indokolt. • Természeti terület beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltan csak abban az esetben, ha a terület természeti értékei nem károsodnak, tájképi értékei, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége nem károsodik. • Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja vagy nem veszélyezteti.

2.7 ÖKOLÓGIAI ZÖLD FOLYOSÓ ÖVEZETE

Természeti területnek minősülő területek a törvény értelmében az erdő-, gyep-, nádas művelésű termőföldek, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterületek (ha nem építmény elhelyezésére szolgálnak, vagy a természet védelméről szóló törvény megjelenésének idején nem álltak bányaművelés alatt), valamint a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területek. A megyében azon területek számítanak a természeti terület övezetébe, melyek a nemzeti park igazgatóságok által közölt adatok alapján e kategóriának megfelelnek és nem ökológiai folyosó területek egyben, illetve a program ezen kívül olyan magterületeket sorol ide, melyek nincsenek fedésben a Natura 2000 területekkel. Ennek alapján nagyobb egybefüggő területek a Mátra

Ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy azt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket jelenti. (2004. évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról). (3/4 sz. melléklet) Funkciójukat tekintve lehetnek folytonos, illetve megszakított folyosók, eredetüket illetően pedig ter-

53

vati02.indb 53

2005.03.24. 16:23:34

• Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja vagy nem veszélyezteti.

mészetes (ökológiai), illetve mesterséges eredetű (zöld) folyosók. Folytonos folyosó: valamennyi természetes állandó illetve időszakos vízfolyás. A folyók hullámtere teljes egészében olyan természeti terület, mely alakzatánál fogva ökológiai folyosónak minősül (a kormány 46/1999. /III.18./ rendelete). Megszakított folyosó: kisebb, elszórt természetes és természetközeli szárazföldi illetve vizes élőhelyek, melyek között konkrétan meghatározható fizikai kapcsolat nem mutatható ki.

A megyében a folytonos folyosók az Ipoly mentén kelet– nyugati irányban, a Zagyva, Galga és egyéb kisebb patakok mentén jellegzetesen észak–déli irányban futnak. Megszakított folyosókkal a megye egész területe átszőtt, egyedül a Cserhát nyugati fele hiányos, ahol a természeti területek kerülnek túlsúlyba. A megye területén kedvező jelenség, hogy az ökológiai folyosók döntő többsége természeti területnek minősül, ami állapotuk természeteshez közeli viszonyát jelenti. Ahol ez nem áll fenn, pl. vízfolyások és csatornák esetében, az az elégtelen parti vegetáció, mesterséges beavatkozások következménye lehet. Itt célként megjelölhető a valós ökofunkció betöltéséhez szükséges természetes vizes élőhelyek mederláncolatának kiépítése. A Cserhát nyugati felében pedig több természetközeli terület kialakulásához szükséges feltétel megteremtése, hogy ezek ökológiai folyosókká álljanak össze. A program ennek az övezetnek a részeként tekinti a Natura 2000 területeket a megye domborzati és egyéb természetföldrajzi jellemzői ismeretében. Ez a hozzárendelés azokon a területeken nyilvánul meg szemmel láthatóan, ahol a Natura 2000 területek nem esnek egybe a védett természeti területekkel, ami a megyében különben legnagyobb részt fennáll. Ezeken a helyeken, úgymint a Mátrában, Mátralábánál, az Ipoly mentén, az amúgy magterületnek minősülő vagy az országos ökológiai hálózat részét nem képező Natura 2000 területek ökológiai folyosó övezetbe kerültek.

Ökológia (zöld) folyosó övezetére vonatkozó szabály – Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.

Ökológiai (zöld) folyosó övezetére vonatkozó ajánlás • Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás, valamint tevékenységek folytatása javasolt. • A meglévő természetközeli művelési ágú földterületek művelési ágának megváltoztatása nem javasolható. Kivétel, ha az a táj arculatának megfelelően, a termőhelyi viszonyokhoz igazodva a természetközeli gazdálkodás irányába – külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás – történik. • Az övezetben új építmény, létesítmény, műszaki infrastruktúra létesítése, telepítése, bányanyitás, hulladékkezelő, ártalmatlanító létesítmény vagy bármilyen más környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak kivételesen, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a természet védelméhez fűződő érdekek sérelme nélkül javasolható. • Meglévő természetes vagy természetközeli állapotú, jellemzően gyepvegetációjú területeken az erdőtelepítés általánosságban kerülendő. A gyepek erdősítése csak a természetvédelmi szempontoknak megfelelően, a másodlagosan kialakult gyepterületeken lehetséges. • Az övezetben külterjes gazdálkodás kívánatos. • Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorok, cserjesávok, erdősávok fenntartása, illetve telepítése javasolt. • Az ökológiai folyosók hézagainak pótlására javasolt törekedni. • A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása indokolt. • Folytatni indokolt a holtágak rehabilitációját és biztosítani azok racionális, fenntartható hasznosítását.

2.8 TÉRSÉGI TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE

A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetbe a térségi jelentőségű tájrehabilitációt igénylő bányák és tájsebek tartoznak. (3/5. sz. melléklet) Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó szabály – A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó ajánlás • A felhagyott bányaterületek rekultivációja kiemelten kezelendő, hiszen a tájsebek a táj értékét,

54

vati02.indb 54

2005.03.24. 16:23:34

•

•

•

•

•

•

lálható Pásztó, Tar, Szurdokpüspöki térségében (andezit, faragható dácittufa). A megye DNy-i részén (Keszeg, Nézsa) triász időszaki dachstein mészkő található, amelyből cementipari mészkövet fejtenek. A Cserhátban több helyen vannak még kisebb működő, illetve felhagyott mészkőbányák. Megyeszerte többfelé fordul elő az építési homok, kavics, és a téglagyári agyag bányászata. Működő bányák vannak pl. Balassagyarmat, Bercel, Bér, Csécse, Ipolytarnóc, Ludányhalászi, Pásztó, Szécsény térségében. Az agyag és homok kitermelése nyomán nagy számban találhatók a megyében felhagyott anyagnyerőhelyek, ahol a rehabilitációt el kell végezni.

továbbá a víztér és a talajvíz minőségét károsan befolyásolják. A megyében található számos felhagyott külszíni bánya és meddőhányó rekultivációját kidolgozott intézkedési tervek alapján el kell végezni, a tájsebeket ki kell korrigálni. A rekultiváció során a bányákban pl. geológiai bemutatóhelyek, rekreációs célú tavak alakíthatók ki (kivéve, ha jelentős természeti értékeik zavartalanságukat igénylik). A tájsebek eltüntetésére őshonos fafajokkal történő fásítás javasolható. A területek újrahasznosításának célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítésére. A felhagyott anyagnyerőhelyek rehabilitációja során tekintettel kell lenni a homok- és löszfalakba betelepült gyurgyalag- és partifecske-telepek védelmére. A felhagyott bányagödrök egy részében hulladéklerakás is folyik. Környezetföldtani, vízvédelmi szempontból fontos a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók megszüntetése és rekultiválása. Az övezetbe sorolt területeken kívül nagyszámú, kisebb felületű tájseb található a megyében. Ezek feltárását és rekultivációs javaslatát a településrendezési tervekben szükséges meghatározni.

2.9 TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Tájképvédelmi terület a megyei területrendezési tervben lehatárolt olyan terület, ahol a lehatárolás célja a tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése, valamint a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagy távolságból látható, illetve nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelme. (3/6. sz. melléklet) Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó szabály – A tájképvédelmi terület övezetben a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. – Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. – Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Földtani adottságai folytán – a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe sorolt Salgótarján környéki ipar- és bányavidéken kívül – a megye több térsége rendelkezik műrevaló mennyiségben kitermelhető nyersanyag-előfordulással, amit hosszú ideje bányásznak. Napjainkban is jelentős az ásványbányászati, valamint építőipari és építőanyag-ipari nyersanyag-kitermelés. Első helyen kell említeni a Romhányi tűzállóagyag-bányával érintett területet. Felsőpetény–Romhány térségében mintegy 20 km2 területen fordul elő és részben mélyművelésű bányászattal termelhető ki az oligocén kori magas kaolintartalmú tűzálló agyag. Az építőipari és építőanyag-ipari nyersanyagok bányászatán belül meghatározó a kőbányászat, de jelentősek az agyag-, homok- és kavicselőfordulások is. Nagy kőbányák működtek a Karancson, amelynek andezitlakkolitja különösen jó minőségű közlekedés-építési követ szolgáltatott. Jó minőségű telérandezitet fejtenek a Vulkáni-Cserhátban a Szanda- és Berceli-hegy kőbányái (andezit-zúzottkő). A Mátrában szintén több kőbánya ta-

Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás • Az övezetben törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. Művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. • A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületi építési lehetőségek szigorú szabályozása, különösen a város-közeli kertes

55

vati02.indb 55

2005.03.24. 16:23:35

•

•

• • •

•

•

•

•

•

•

területeken, valamint a szőlőművelés fenntartását segítve a hagyományos szőlőterületeken. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolható, a természeti értékek sérelme nélkül. A településrendezési tervekben javasolt lehatárolni az övezeten belül a kertes mezőgazdasági területeket. A kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, -feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb teleknagyság nem javasolható. Beépítésre szánt terület az övezet I-II. szőlőkataszteri osztályú szőlőterületein nem alakítható ki. Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévő beépítési területhez kapcsolódva javasolható. A települések beépítésre szánt területét csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként célszerű növelni a jelenlegi beépítési terület legfeljebb 20 százalékáig. A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a szomszédos települések közötti külterületi beépítetlen szabad területek megőrzése, beépítésre szánt területeik összenövésének megakadályozása szükséges. A tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését célszerű kerülni, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (gerincmagasság). A jellemző falusi környezetben törekedni kell a hagyományos tájszerkezet kialakítására, megőrzésére, az értékes táji elemek fokozottabb védelmére. A városi környezetben ugyanakkor fő célnak tekinthető a zöldfelületek arányának növelése. A települések és a táj harmonikus egységének megóvása érdekében a tájba harmonikusan illeszkedő, építészetileg egységes településképet őrző települések védelmét a helyi építési szabályzatban biztosítani szükséges. A településszerkezeti és településképi értékek védelme terén fontos a településszerkezetileg elkülönülő településrészek – pl. Mátraalmás, Nádújfalu, Nógrádgárdony, Salgóbánya, Somlyóbánya, Somoskő, Szúpatak stb. – szerkezeti, építészeti jellegzetességeinek, településképi egységének megóvása. A kilátás–rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (várak, várromok környéke, általában

•

•

•

•

•

•

széles panorámát megnyító hegyvidéki/magaslati kilátópontok, a kastélyparkok, főleg a történeti kertek és arborétumok) idegenforgalmi vonzástényezőt jelentenek. Törekedni kell a nógrádi tájban rejlő kiváló idegenforgalmi lehetőségek természetkímélő módon történő, a táji adottságok fennmaradását segítő hasznosítására. A településrendezési tervekben figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek számbavételére és ezek védelme érdekében előírásokat szükséges meghatározni a település szabályozási tervében. A tájképet csúfító létesítmények megfelelő takarását biztosítani kell, az „óriás plakátok” és más nagyméretű reklámhordozó műtárgyak felállítása a közutak mentén tájképi és közlekedésbiztonsági okból sem javasolható. Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet. A kiépítendő közlekedési utakat lehetőség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni. Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek létesítése csak nemzetgazdasági érdekből, a tájés természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő, megszüntetésre kerülő hulladéklerakók rekultiválására az övezet területén kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az adott tájra jellemző tájkaraktert elsődlegesen a természetföldrajzi adottságok, a természetes tájalkotó tényezők határozzák meg. Az ember tájalakító tevékenysége által formált kultúrtáj sajátos arculata mint tájképi érték azonban az élő és élettelen tájalkotó elemek, valamint a hagyományos gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakuló esztétikai érték. A tájképi értékek hordozói elsődlegesen a nagy kiterjedésű, változatos látványú, de hasonló tájkarakterű, jellemzően nem-települési területek. Változatos természetföldrajzi adottságainak megfelelően a megye tájképi adottságai rendkívül kedvezőek. A „nógrádi táj” sokszínűségét eredményezi, hogy eltérő karakterű, változatos domborzati adottságú tájak találkoznak a megye területén. A megyét Ny-ról, K-ről és ÉK-ről övező andezit- és bazaltvulkáni hegységek (Mátra, Börzsöny, Karancs–Medves) összefüggő hegyvidéki erdőségeivel szemben a Cserhátnak nincs összefüggő erdőtakarója. A lágyabb homokos, agyagos üledékek alkotta, mezőgazdasági művelésbe vont dombvidéki tájból emelkednek ki a mészkő- és andezithegyek és a teléres szerkezethez igazodó, jellegzetes futású kisvízfolyásokkal tagolt völgyközi hátak

56

vati02.indb 56

2005.03.24. 16:23:35

erdőborította foltjai. A Cserhát tájképileg legszebb részei a Vulkáni-Cserhát hegyei. A mozaikos szerkezetű hegység belsejében sűrű településhálózat alakult ki. A „nógrádi táj jellegét egyrészt a vízfolyásokkal sűrűn szabdalt, szelídebb morfológiájú dombvidék határozza meg, hiszen középtáj-szinten a Cserhát tekinthető a „legnógrádibb” középtájnak, ahol uralkodóak a dombsági tájtípusok. Másrészt viszont a Cserháthoz hozzátartoznak a keményebb kőzetből felépülő mészkő és andezithegyek, a jellegzetes telérekhez kapcsolódó, hosszan követhető hátak. A megyeterület tájképéhez ugyanakkor hozzátartoznak a középhegységi térszínek a Mátra, Börzsöny, Karancs, öszszefüggő hegyvidéki erdőterületeivel, a széles panorámát nyújtó hegycsúcsok kilátópontjai, gyakran műemléki értékű várakkal, várromokkal, valamint az alacsony dombságok felé átmenetet képező hegylábfelszín-rendszerek. A nógrádi tájra jellemző jellegzetes tájképi együttesnek a megőrzése természetvédelmi, tájvédelmi szempontból is kiemelt feladat. Az országos természetvédelmi oltalom alatt lévő (Duna–Ipoly Nemzeti Park, Karancs–Medves, KeletCserhát és a Hollókői Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi területek) és a védelemre tervezett területek a táj- és tájképvédelem fontos területei. A megye területének tájképvédelmi övezetbe sorolható, tájképileg megőrzendő egységei: – az országos természetvédelmi oltalom alatt lévő (DunaIpoly Nemzeti Park, Karancs–Medves, Kelet-Cserhát és a Hollókői Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi területek) és a védelemre tervezett területek; – a folyóvölgyek, általában az ökológiai folyosók térsége a vízfolyások mentén, tavak környékén (Ipoly és Zagyva völgye, Bánki-tó, tározótavak stb.) és a dombsági erdőfoltokon; – a Mátra, Börzsöny, Karancs–Medves összefüggő erdőtömbjei, a Központi-Cserhát jelentős erdőterületei (mint a hegyvidéki táj arculatának jellemző elemei), továbbá a dombsági térszínek kisebb erdőfoltjai; – általában a mezőgazdasági kultúrtáj mozaikos területfelhasználású, hagyományos tájhasználatú részletei; a természetföldrajzilag tagolt, változatos tájhasználatú, tájképileg érzékeny dombsági térszínek, az erdőkkel fedett dombháti területek, eróziós völgyek és mezőgazdaságilag művelt dombsági lejtők váltakozásával; valamint a vízfolyásokat kísérő ökológiai folyosókkal (Bujáki-patak, Csitári-patak, Darázsdói-patak, Fekete-víz-patak, Galga, Szuha-patak, Zagyva és mellékvizeinek völgye stb.); – a szőlőterületek, jellemzően Pásztó környékén a Mátra hegylábi lejtőin és kisebb részben Szendehely környékén; – a beépítésre érzékeny város-közeli kertes területek, volt zártkertek tájképileg még nem rontott részei; – a tájba harmonikusan illeszkedő, építészetileg egységes településképet őrző települések (településrészek) te-

lepülési területe az épített környezetük sziluettjével (pl. Cserhátsurány, Hollókő mint a Világörökség része, Kazár, Nagylóc, Nádújfalu, Szandaváralja, Szúpatak); – a kilátás–rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (várak, várromok környéke, általában széles panorámát megnyító hegyvidéki/magaslati kilátópontok, mint pl. Drégely, Hollókő, Nógrád, Salgó, Somoskő, Szanda vára, Ágasvár, Csóványos, Bárnai Nagy-kő, nagylóci Őr-hegy); – a település és táj kapcsolatának fontos elemeként a kastélyparkok, főleg a történeti kertek és arborétumok (pl. Benczúrfalva, Cserhátsurány, Csesztve, Erdőtarcsa, Kisterenye, Ludányhalászi, Szécsény, Szirák).

2.10 TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓHELY KIJELÖLÉSÉHEZ VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET

Az övezet a megyei területrendezési tervben kijelölhető azon területeket foglalja magába, ahol a térségi övezetek és területfelhasználási elemek védelmi érdekeit a hulladéklerakó nem veszélyezteti. (3/7. sz. melléklet) Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére vonatkozó szabály A térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó-hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. – Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdőben, e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentős mértékű zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, –

57

vati02.indb 57

2005.03.24. 16:23:35

j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 kmes körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó-hely nem jelölhető ki.

ságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. • A hullámterek erdősítése az árvízelvezető képesség sérelme nélkül, az árvízvédelmi töltés védelmét szolgálva (legfeljebb 30 m-es sávban) javasolható. • A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani. • A szeszélyes vízjárású dombvidéki vízfolyások mentén – gyakran azok nyílt árterén – fekvő településeken a hirtelen lezúduló, heves esőzések nyomán, rövid idő alatt levonuló árhullámok helyi vízkárokat okoz(hat)nak. A megyében ezt a térségi szinten jelentkező – a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KvVM–BM együttes rendelet szerint a megye településeinek mintegy 40 százalékát érintő – problémát a településrendezési tervekben az érintett településekre készített, térségi szinten összehangolt vízrendezési tanulmánytervek alapján kiemelten kell kezelni.

Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére vonatkozó ajánlás • A térségi hulladéklerakó-helyek kijelölését a vizsgálat alá vont területeken a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint szükséges megvalósítani, minden esetben a földtani érzékenység figyelembevétele alapján elvégzett, részletes, lokális terület-alkalmassági vizsgálatra alapozva, illetve a területi hulladékgazdálkodási tervvel összehangolva. • A térségi lerakók folyamatos rekultiválásáról és védőfásítás létesítéséről gondoskodni kell. Feltétlenül szükséges továbbá a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók megszüntetése és rekultiválása. A 3/7. sz. melléklet tartalmazza azokat a természeti-, környezeti-, biztonsági szempontból kevésbé érzékeny területeket a megyében, amelyek a térségi hulladéklerakó-helyek megfelelő kiválasztásához vizsgálat alá vonhatók. Az övezet által leginkább a Pásztói kistérség érintett.

A megye területe az Ipoly és a Zagyva, s ezen keresztül a két nagy folyó, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Az Ipoly folyó Nógrád megyei szakaszán négy ártéri öblözet található, amelyek részben vagy egészben fővédművel bevédettek. Az Ipolyvecei öblözetben Ipolyvece belterületének védelmére épült védelmi vonal. Az öblözet összterületének több mint 90 százaléka töltéssel nem védett nyílt ártér. A Dejtári öblözet teljes egészében árvízvédelmi gáttal bevédett. A Balassagyarmati öblözetben fővédvonal csak Balassagyarmat belterületét védi, az öblözet összterületének 35 százalékát. Az ártéri öblözetek közül a Szécsényi öblözet a legnagyobb kiterjedésű (22,5 km2), amelyből csak 6 km2 (26,6%), Szécsény pösténpusztai területe bevédett, a többi nyílt ártér. Az ártéri területek szélessége általában 1,0–1,2 km, helyenként eléri a 2,5–3 kmt-t is. A védetlen területeken az árvíz többször lakott területeket is veszélyeztet. A Zagyva Jobbágyi felett kisvízfolyás kategóriába tartozik, és árvízvédelmi védvonal a Zagyva-patakon nem épült. A folyó Jobbágyi–Jászfelsőszentgyörgy közötti (39 km hoszszú) védelmi szakaszán épült fővédvonal érinti Nógrád megyét Jobbágyi közigazgatási területén. A Zagyva menti ártér szélessége ezen a védelmi szakaszon 0,5–5,0 km között változik. A mentesített ártér 1‰es vízszintre vonatkoztatva 54,5 km2. A Nógrád megyei települések közül csak Jobbágyi érintett a Zagyva ártere által, azonban árvíz által közvetlenül nem veszélyeztetett. A hullámtér keskeny, mindössze 50 m széles, általában rendezett, füvesített terület. A keskeny hullámtér miatt hul-

2.11 HULLÁMTÉR ÉS NYÍLT ÁRTÉR ÖVEZETE

Az övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvédelmi töltés közötti területet és a nyílt ártereket, azokat a területeket tartalmazza, amelyeket a folyók medréből kilépő víz szabadon elönthet, minthogy árvízvédelmi védvonal nem épült ki. (3/8. sz. melléklet) Hullámtér és nyílt ártér övezetére vonatkozó szabály – A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Hullámtér és nyílt ártér övezetére vonatkozó ajánlás • A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) kormányrendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el. • A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz bizton-

58

vati02.indb 58

2005.03.24. 16:23:35

lámverésre veszélyes helyek nincsenek. Az altalaj ugyan vízáteresztő, de a terület nem fakadóvíz-veszélyes, mivel kicsi az árvízi terhelés a Zagyván. A szeszélyes vízjárású dombvidéki vízfolyásokon egy–egy hirtelen lezúduló, heves csapadék rövid idő alatt levonuló árhullámot idézhet elő, ami a patak menti településeken helyi vízkárokat okozhat, minthogy ezek részben e patakok nyílt árterén fekszenek. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KvVM– BM együttes rendelet a megyéből 47 települést sorolt a fokozottan, kettőt a közepesen és hármat az enyhén veszélyeztetettek közé. (Részletes felsorolásukat ld. a 11. sz. függelékben.) Ez együttesen a települések 40 százalékát teszi ki. A településrendezési tervekben ezt a problémát az adott településre készített vízrendezési tanulmányterv alapján kiemelten kell kezelni.

• A mélyművelésű bányászattal összefüggő antropogén hatások felszínmozgás-veszélyt és ebből fakadó épület- illetve építménykárokat okozhatnak az alábányászott területeken és azok környezetében (felszínsüllyedés, csúszások, lejtőmozgások stb.). E területeken – amelyek 27 település közigazgatási területét (és részben beépített területeit is) érintik –, igen fontos hangsúlyt helyezni a területhasználat szabályozására a települések szabályozási tervében. Ennek során nemcsak az alábányászottság mértékére, hanem a felszín alatt lévő műtárgyak számára és helyzetére is figyelmet kell fordítani. Az övezetben az aktív és a potenciálisan csúszásveszélyes területek egyaránt lehatárolásra kerültek, mivel ez utóbbi területek egy részének aktívvá válása az antropogén beavatkozások (pl. útépítés) hatására bekövetkezhet. A megyében a csúszásveszéllyel érintett területek övezete földrajzilag egyrészt a bányászattal megbolygatott Salgótarján–bátonyterenyei térséghez, s ezen belül is jelentős részben a Zagyva- és Tarján-patak völgyéhez, másrészt a Cserhát-vidék eróziós völgyekkel sűrűn tagolt, változatos felszínű dombvidéki-középhegységi térszínéhez kapcsolódik. A mélyművelésű bányászattal érintett, alábányászott, ennek folytán teljes kiterjedésükben potenciálisan csúszásveszélyes területnek tekintendő területeken, illetve ezek környezetében sűrűsödnek az aktív csúszásveszélyes területek. Salgótarjánban ezek belterületi részeket is érintenek. A mélyművelésű bányászat hatásához rendszerint lejtőmozgások társulnak, csúszások, rogyások keletkeznek. A Cserhátban a szerkezeti-morfológiai adottságok folytán nagy számban fordulnak elő felszínmozgásos területek. A mozgalmasan tagolt, nagy reliefenergiájú Központi-Cserhátban gyakoriak a lejtős felszínmozgások. A tektonikusan előrejelzett, eróziós völgyekkel szabdalt, oligocén–miocén üledékekből álló dombsági térszínek különösen kedvezőek a csuszamlásos, suvadásos, lejtőmozgásos folyamatok kialakulására. Aktív csúszásveszéllyel érintett területek nagy számban fordulnak elő pl. a Lókos-patak völgyében, Galga-völgyben, Litke–Etesi-dombságon.

2.12 CSÚSZÁSVESZÉLYES TERÜLET ÖVEZETE

Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek geomorfológiai adottságuk és földtani felépítésük, a vízelvezető-vízzáró rétegek váltakozása, a vízjárás megváltozása, s az ezeket követő térfogatváltozás következtében csúszásveszélyessé válhatnak. (3/9. sz. melléklet) Csúszásveszélyes terület övezetére vonatkozó szabály – A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.

Csúszásveszélyes terület övezetére vonatkozó ajánlás • Az érintett településrendezési tervek szabályozási tervében – a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-magyarországi Területi Hivatalának aktualizált adataira alapozott – részletes vizsgálattal szükséges meghatározni a csúszásveszélyes területek határait. • Az övezet területén gondoskodni kell a meglévő fás növények védelméről és fenntartásáról, továbbá talajvédő fásítások létesítéséről. • Csúszásveszéllyel potenciálisan veszélyeztetett területeken a csúszásveszélyt kiváltó tényezők és a tervezett beavatkozás kapcsolatát vizsgálni kell. Ennek függvényében szükséges a területfelhasználást korlátozó előírásokat meghatározni a településrendezési tervekben, illetve a létesítmények alapozását a csúszást kiváltó tényezők figyelembevételével megtervezni. • A településrendezési tervekben tervezni kell a felszíni vizek (belvizek) szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket.

2.13 VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE

Az övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a csapadék- és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása következtében tényleges vagy potenciális erózióveszély áll fenn. (3/10. sz. melléklet)

59

vati02.indb 59

2005.03.24. 16:23:35

Nógrád megye lejtőviszonyai, illetve csapadékvízi-, folyóvízi és talajszerkezeti jellemzői alapján országos összehasonlításban erózió által erősen érintett területnek minősül. Az erózió által valamely mértékben károsított talajok nagyságrendje a megyében mintegy 147 ezer hektár, amelyből az övezetbe sorolt erősen károsodott terület 43 százalék, közepesen károsodott terület pedig 40 százalék. Területi elhelyezkedés alapján erősen erodált területek (a termőréteg 70% feletti lepusztulása) a Karancs, Medvesvidék, a Nyugati- és Magas-Mátra, a Központi-Cserhát, a Börzsönyi-peremhegység, valamint a Nézsa–Csővári-dombság egyes részei. Középfokú erózió (a termőréteg 30–70%os lepusztulása) által veszélyeztetett területek jellemzően a Nógrádi-medence, a Terényi-, Ecskendi-, Szécsényi-, LitkeEtesi-dombság és a Mátraalja egyes területei. Az eróziós talajpusztulás kártétele csökkenthető a megfelelően kiválasztott talajművelési, termesztési módok alkalmazásával. Az agrotechnika, lejtőtagolás (sáncolás, teraszolás stb.), erdőtelepítés mellett műszaki talajvédelem létesítése segítheti a hatékony erózió elleni védelmet.

Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó szabály – A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. – Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. – Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy – borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén – szőlőre változtatható.

Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlás • Az övezetben borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén szőlőtelepítés és szőlőművelés a talajvédelmi hatóság által előírt agrotechnikai feltételekkel (a sorok lejtőre merőleges, rétegvonal irányú kialakításával, sorközök füvesítésével, teraszos műveléssel) történhet. • Az eróziónak erősen kitett lejtőkön lévő szántóterületeken gyepesítéssel, erdősítéssel védekezni szükséges az erózió ellen. Az erdősítésnek jelentős szerepe lehet a vízmosások megkötésében is. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, jó talajvédő növények (pillangósok, kalászosok) termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika és műszaki talajvédelem alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély. • A lejtős területeken fokozottan szükséges a vízrendezés, amit célszerű a vízfolyások teljes vízgyűjtő területére kiterjedően egységes rendszer szerint megoldani. A lefolyásviszonyok alakítása során fontos célkitűzés, hogy a csapadék minél nagyobb hányada szivárogjon a talajba, illetve a beszivárogni nem képes víz elvezetése a befogadókig a lehető legkisebb eróziós kártétellel – talaj- és tápanyagveszteséggel – valósuljon meg. • Az övezeten belül az ökológiai hálózat területein – különösen a védett természeti területeken – erózió elleni védekezést szolgáló tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásának megfelelően végezhető.

2.14 SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE

Az övezet a szél által okozott talajpusztulás területeit foglalja magába, amely a talajösszetétel, a talajfelszín jellemzői és a növényborítottság által befolyásolt potenciálisan vagy ténylegesen erózióveszélyes terület. (3/11. sz. melléklet) Széleróziónak kitett terület övezetére vonatkozó szabály – A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. – Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. – Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.

Széleróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlás

Az övezet lehatárolása az erózióra közepesen és fokozottan érzékeny területek, lejtőkategóriák szerinti elhelyezkedése alapján történt.

• Az övezethez tartozó települések rendezési tervének külterület-szabályozási tervében gondoskod-

60

vati02.indb 60

2005.03.24. 16:23:36

•

•

•

•

ni kell a szántóterületeken a mezővédő erdősávok telepítéséről és a meglévő szárazföldi ökológiai folyosók védelméről. A szántóterületeken alapvetően sűrű térállású növénykultúrák (gabonafélék, lucerna stb.) termesztése javasolt. A mezővédő erdősávok létesítésének elsődleges szerepe a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása. Az erdősávok telepítését a szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni. Az erdőterületeken természetes felújításra alkalmas erdőkben tarvágás nem engedhető meg. Ültetvényszerű erdőkben a tarvágás összefüggően legfeljebb 3 ha lehet. Különös figyelmet kell fordítani a gyepterületek megtartására és a gyenge minőségű szántóterületek gyepesítését elő kell segíteni. A véderdősávok kialakításának igénye a természetvédelmi célokkal is találkozik, minthogy a védett területek átmeneti zónájaként telepíthetők (ld. ökológiai hálózat).

módosított 114/1995. (IX. 27.) kormányrendelet, illetve a 35/1997. (V. 30.) BM rendelettel, az 5/2001. (III. 30.) BM rendelettel, 29/2002. (X. 29.) BM-rendelettel és a 14/2003. (IX. 3.) BM-rendelettel módosított, a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM-rendelet alapján kerültek meghatározásra. (3/12. sz. melléklet). Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetére vonatkozó szabály Az OTrT az övezetre szabályt nem állapít meg.

Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás • A megyei területrendezési terv a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezetében a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásain kívül külön szabályozást nem határoz meg. • A honvédségi területek környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően a települések szabályozási tervében védőövezetet és ezen belül területhasználati korlátozásokat szükséges meghatározni egyrészt a honvédelmi érdekekre tekintettel, másrészt a környező nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztonsága érdekében. • Az övezet településeinek településrendezési terveiben a külön jogszabály előírásai alapján készülő általános polgári védelmi alaptervben és veszélyelhárítási alaptervben foglaltakat figyelembe kell venni. • Célszerű a főközlekedési útvonalak mindkét oldalán várakozóhelyek kialakítása a nehéztehergépjárművek egyidejű várakoztatása céljából, különös tekintettel a veszélyesanyag-szállítási útvonalakra. A 21. számú főút tehermentesítése és esetleges mentési akció esetén történő megközelíthetősége érdekében egyaránt indokolt elkerülő út építése. • A megye sajátos domborzati és vízrajzi adottságai folytán az időszakos veszélyeztetettség kategóriájában természeti katasztrófát okozhat a vízfolyások heves csapadék után hirtelen levonuló árhulláma a vízfolyások, patakok, víztározók menti települések potenciálisan árvízveszélyes területein. Megelőzés szempontjából fontos a csapadékelvezető rendszerek karbantartása, igény szerint további kiépítése.

Nógrád megyében a szélerózióra hajlamosító adottságok (talajszerkezet, szervesanyag-tartalom, vízgazdálkodás, növényborítottság, művelési szerkezet tulajdonságai) nem foglalnak el jelentős kiterjedésű területeket. Ezek a területek a Középső-Ipoly-völgy, a Felső-Tarnai-dombság Cered települést érintő, valamint a Nógrádi medence Tolmács és Diósjenő településeket érintő részének homokos talajszerkezetű, nagy víznyelésű és vízvezető képességű talajai. Az övezetbe tartozó területek összesen mintegy 11 000 ha-t tesznek ki, amelyből fokozottan veszélyeztetett 6000 ha. A szél pusztító hatása elleni védekezés nagyrészt agrotechnikai módszerek alkalmazásával történik. Ezek közül alkalmazható többek között a mezővédő erdősávok, fasorok telepítése, talajművelő eszközök helyes megválasztása, kis adagokban történő öntözés, megfelelő növényszerkezetváltás, és a talajtakarás.

2.15 HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Honvédelmi területek a megyei területrendezési tervben a Honvédelmi Minisztérium nyilvántartása szerinti honvédelmi tulajdonban lévő területek. Polgári védelmi területek a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 134/1996. (VIII. 28.) kormányrendelettel és a 313/2001. (XII. 28.) kormányrendelettel

Honvédségi objektumok Nógrád megyében – csökkenő számban – Buják, Jobbágyi, valamint Nagyoroszi és Drégelypalánk térségében találhatók. A HM kezelésében lévő

61

vati02.indb 61

2005.03.24. 16:23:36

objektum és területe Buják térségében összesen 4086 ha-t, Jobbágyiban (HM-KAJÜ) 76 ha-t tesz ki. A Nagyoroszi területén lévő laktanya és katonai bázis 341 ha, a Drégelypalánkon található használaton kívüli lőtér 42 ha területet foglal el. Katonai repülőtér a megye területén nincs, a megye északi részét a kórházhoz tartozó balassagyarmati repülőtér és védőövezete érinti. A katasztrófavédelem hatáskörébe tartozó területek között veszélyforrást a megyében a 2. számú főút mint nemzetközi jelzésű veszélyesanyag-szállítási útvonal, valamint a 81. számú Hatvan–Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonal jelenthet. A 21. számú főút tehermentesítése és esetleges mentési akció esetén történő megközelíthetősége érdekében elkerülő út építése szükséges. Célszerű a főközlekedési útvonalak mindkét oldalán várakozóhelyek kialakítása a nehézteher-gépjárművek egyidejű várakoztatása céljából. A megye területét egy felszínalatti törésvonal érinti, ezzel együtt Nógrád megye földrengések szempontjából nem veszélyeztetett.

Nukleáris veszélyeztetettség szempontjából Nógrád megyében a Mochovcei atomerőmű 70 km-es védőzónájába nagyjából a Balassagyarmat–Érsekvadkert–Rétság–Berkenye köríven belüli települések tartoznak. Az időszakos veszélyeztetettség kategóriájában természeti katasztrófát okozhat például hirtelen jött felhőszakadás, potenciális árvízveszélyes területek a vízfolyások (Ipoly, Zagyva) hegyi patakok, víztározók (Maconkai, Hasznosi, Palotási, Komra-völgyi tározók) menti települések területe. Megelőzés szempontjából fontos a csapadékelvezető rendszerek karbantartása, igény szerint további kiépítése. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében polgári védelmi kirendeltségek működnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A két kirendeltség – feladataik ellátása érdekében – polgári védelmi irodát működtet Rétságon, Szécsényben, valamint Bátonyterenyén és Pásztón. (A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 36/2003. (VII. 29.) BM-rendelettel módosított 46/1997. (IX. 16.) BM-rendelet szerint.)

62

vati02.indb 62

2005.03.24. 16:23:36

nak a megyei TEIR-adattárba történő beépítéséről, valamint a területrendezési terv érvényesülésének, folyamatos karbantartásának, a terv megvalósulása társadalmi-gazdasági és környezeti hatásainak figyelemmel kísérése és értékelése céljából monitoringrendszer létrehozásáról és működtetéséről; Felelős: megyei önkormányzat Határidő: folyamatos c) A megyei önkormányzat gondoskodik a megyei területrendezési terv ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról. Felelős: megyei önkormányzat Határidő: jelen határozat hatályba lépését követő 5. év d) A megyei önkormányzat az önkormányzatok közötti együttműködés keretében kezdeményezi – a megyehatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladatok koordinációjának biztosítását, és ezáltal – a nagytérségi kapcsolatok fejlesztésének, bővítésének lehetőségét. Felelős: megyei önkormányzat Határidő: folyamatos e) A megyei önkormányzat kezdeményezi a megyei területrendezési tervben foglaltak visszacsatolását a kistérségi, megyei, ágazati és regionális fejlesztési programok készítésének folyamatába. Felelős: megyei önkormányzat Határidő: folyamatos f) A megyei területrendezési terv és az országos, területrendezési terv közötti összhang biztosítása érdekében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata során az időközben megvalósult fejlesztések, illetve változások figyelembevételével aktualizált állapotnak megfelelően a megyei önkormányzat kezdeményezi a térségi szerkezeti terv vonatkozásában: – az országos területfelhasználási kategóriák területi lehatárolása és a területfelhasználási szabályok közötti összhang biztosítását (városias települési térség kijelölését Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény esetében); – a Rétság–Gyöngyös között tervezett főút északi vonalvezetésű (Romhány–Bercel térségi) nyomvonalának szerepeltetését a Bánk–Szirák közötti szakaszon; – a főútkorrekciókat a 22. számú főút esetében Endrefalván, valamint Szalmatercs és Kishartyán között; a térségi övezetek és övezeti szabályok vonatkozásában: – a csúszásveszélyes és a vízeróziónak kitett terület övezetének lehatárolása és az övezeti szabályok közötti összhang megteremtését;

3. TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nógrád Megye Területrendezési Tervének érvényesülése érdekében az alábbi intézkedéseket és ajánlásokat határozza meg:

3.1 A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVBEN FOGLALTAK ÉRVÉNYRE JUTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ, ELSŐDLEGESEN MEGYEI KOMPETENCIÁBA TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK

a) A megyei önkormányzat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően biztosítja a településrendezési tervek megyei területrendezési tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében – koordinálja az érvényben lévő településrendezési tervek megyei területrendezési tervnek megfelelően történő felülvizsgálatát, a szükséges tervmódosítások végrehajtását; Felelős: megyei önkormányzat Határidő: folyamatos – a településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával szorgalmazza, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő és az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen; ennek érdekében megvizsgálja a tervkészítést segítő támogatási rendszer kidolgozásának feltételeit, különös tekintettel az aprófalvas térségek települési önkormányzatainak korlátozott pénzügyi lehetőségeire; Felelős: megyei önkormányzat Határidő: koordináció esetében folyamatos; támogatási rendszer kidolgozása tekintetében jelen határozat hatályba lépését követő 1 év – a települési önkormányzatok, illetve a településrendezési tervek készítői számára adatszolgáltatást nyújt • az elfogadott térségi szerkezeti terv területfelhasználási egységeiről, • a térségi szabályozási övezetekről és • a területrendezési szabályzatról; Felelős: megyei önkormányzat Határidő: folyamatos – mindezek érdekében gondoskodik az elfogadott területrendezési terv térképi és táblázatos információi-

63

vati02.indb 63

2005.03.24. 16:23:36

Felelős: megyei önkormányzat Határidő: a törvény felülvizsgálatától függően

– a vízbázis-védelmi programok felgyorsításában; – a csapadékvíz-elvezetéssel és -rendezéssel összefüggő feladatok megoldását célzó tanulmánytervek térségi szintű összehangolásában; – a megyei hulladékgazdálkodási program végrehajtásában; – a megkutatott nyersanyagvagyon kitermelése és az új bányanyitások feltételeinek területrendezési és környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatában; – az alábányászott területeken a mélyművelésű bányászat okozta terület- és településrendezési, környezeti problémák felmérésének, vizsgálatának kezdeményezésében; – környezetkímélő agrárgazdálkodás megvalósításában; Felelős: megyei önkormányzat Bevonásra ajánlott szervezetek: érintett szakhatóságok, érintett települési önkormányzatok, megyei területfejlesztési tanács. Határidő: folyamatos d) Megyei közreműködés a térségi erdőtelepítési tervek kidolgozásának koordinálásában Felelős: megyei önkormányzat végrehajtásért: Bevonásra ajánlott szervezetek: Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága, Nógrád Megyei Földhivatal, megyei agrárkamara, érintett települési önkormányzatok. Határidő: folyamatos e) A megye térkapcsolati rendszerében szükségszerű fejlesztések lehetséges gyorsítása érdekében a közlekedési hálózatok és létesítmények fejlesztése terén a megyei önkormányzat közreműködik – a gyorsforgalmi utak, a főutak településelkerülő szakaszainak, a térségi mellékúthálózat hiányzó szakaszainak kiépítésében; – a vasúthálózat fejlesztésében; Felelős: megyei önkormányzat Bevonásra ajánlott szervezetek: Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács, érintett kistérségi területfejlesztési társulások és érintett települési önkormányzatok, valamint az érintett ágazatok illetékes területi és országos hatáskörű szervezetei. Határidő: folyamatos

3.2 A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN KEZDEMÉNYEZÉS A SZAKÁGAK FELÉ

a) A települési területek és az épített környezet védelme terén a jogszabályi felhatalmazás alapján a megyei önkormányzat közreműködik – a beépítésre szánt területek túlzott növekedésének mérséklésében; – racionális területhasználat elősegítésében; – a térségi jelentőségű infrastruktúrahálózatok területigényének biztosításában; – a településrendezési terveken keresztül a kulturális örökségi értékek védelmének biztosításában; Felelős: megyei önkormányzat Bevonásra ajánlott szervezetek: érintett települési önkormányzatok és érintett szakhatóságok Határidő: folyamatos b) A táj- és természetvédelem terén a megyei koordinációs tevékenység jogszabályi keretei között a megyei önkormányzat közreműködik – a védett természeti területek tervezett bővítésében (tervezett tájvédelmi körzetek kialakítása); – egyedi tájértékek felmérésében, a helyi védetté nyilvánítás támogatásában, koordinálásában; – térségi tájrehabilitációs feladatok koordinálásában; Felelős: megyei önkormányzat Bevonásra ajánlott szervezetek: nemzeti park igazgatóságok, érintett települési önkormányzatok, a tájrehabilitációban érintett szakhatóságok és gazdasági szervezetek. Határidő: folyamatos c) A megyei környezetvédelmi program végrehajtása érdekében a környezetvédelem terén a megyei koordinációs tevékenység jogszabályi keretei között a megyei önkormányzat közreműködik – a megye területén lévő érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületének védelmében; – a térségi szennyvízkezelési programok megvalósításában;

64

vati02.indb 64

2005.03.24. 16:23:36

IV. MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK lási irányt jelentő helsinki folyosó hordozója az M3-as autópálya. A megye térszerkezeti helyzete a nagytérségi kapcsolatok szempontjából mégis kedvezőnek ítélhető. Ezt indokolja egyrészt – a megye nyugati részének közelsége a Helsinki folyosók közép-európai csomópontjához, amelyhez a 2. számú elsőrendű főút, illetve az M2-es autópálya folyosóján keresztül kapcsolódik, valamint – a megye urbanizáltabb keleti részének közelsége az V. Helsinki folyosóhoz, amelyhez a 21. számú másodrendű főúttal, illetve M21-es gyorsforgalmi folyosóval kapcsolódik. A 21. számú főút folytatásában szlovák területen haladó útvonal Közép-Szlovákia urbanizáltabb térségének fontos fejlődési-közlekedési tengelyéhez kapcsolódik. A megye térszerkezetét alapvetően ez a két markáns észak–déli irányú közlekedési tengely határozza meg. Az M2-es gyorsforgalmi út folyosója távlatban várhatóan a nemzetközi tranzit forgalom szempontjából jelentős TINA-hálózat része lehet, amely Észak-Lengyelországot Szlovákián és Magyarországon keresztül kötné össze a Dél-Balkánnal (Gdansk–Ploce közötti útvonal). Az új páneurópai közúti folyosó Zsolna–Budapest közötti szakaszának nyomvonaláról még nem született végleges döntés, de lehetséges, hogy az M2-es nyomvonalán fog haladni, tovább növelve annak nemzetközi jelentőségét. A megye főútjai közül a nemzetközi tranzitforgalomban a 2. számú főút szerepe jelentős. A megye belső közlekedési folyosójaként és így meghatározó térszerkezeti tengelyeként viszont a 21. számú főútnak van alapvető jelentősége. A közöttük lévő keresztirányú kapcsolatot a megye északi részén a 22. és 23. számú másodrendű főút regionális jelentőségű forgalmi tengelye teremti meg. A megye déli sávjában viszont hiányzik a kelet–nyugati térszerkezeti kapcsolat. Szerkezeti jelentősége van továbbá a Balassagyarmat–Aszód közötti térségi jelentőségű mellékútnak, amely vasúti mellékvonallal is megerősített térszerkezeti irány, és jelentős szerepet játszik a kistérségi kapcsolatokban. A régión belüli szerves kapcsolatok tekintetében kedvezőtlen, hogy a régió többi részével nem kielégítő a megye közlekedési kapcsolata, különösen a régióközpont, Miskolc megközelítése nehézkes. Fejlesztendő a kapcsolat Ózd és Eger irányában is.

1. ELFOGADÁSRA NEM KERÜLŐ SZAKÁGI JAVASLATOK

1.1 NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Nógrád megye térszerkezeti helyzetét – az Észak-magyarországi Régió legnyugatibb megyéjeként – kedvezően befolyásolja az ország térszerkezeti középpontjában, az európai közlekedési folyosók csomópontjában lévő fővároshoz való közelsége. Az innováció terjedése szempontjából kedvező az ország legfejlettebb régiójához való kapcsolódás lehetősége. A térszerkezeti kapcsolatok elsődleges hordozói a nagytérségi infrastruktúra-rendszerek, ezen belül meghatározóak a magisztrális közlekedési hálózatok. Az Észak-magyarországi Régió legfőbb térszerkezeti tengelye a régiót délen átszelő M3-as autópálya közlekedési folyosója, amely nemcsak Budapesttel, az ország térszerkezeti központjával, legfontosabb fejlesztési pólusával és innovációs centrumával teremti meg a régió kapcsolatát, hanem azt az európai hálózatba is bekapcsolja, hiszen ez a nyugat–keleti tengely része az V. számú Velence–Trieszt–Ljubljana–Budapest–Ungvár– Lvov „Helsinki” folyosónak. Két fontos nemzetközi főközlekedési út halad keresztül a régión: az autópályával részben párhuzamosan futó 3. számú főúton az E71. számú Budapest–Miskolc–Tornyosnémeti–Kassa, valamint a 2. számú főúton az E77. számú Budapest–Parassapuszta–Besztercebánya–Krakkó–Varsó–Gdansk útvonal. A régió kelet–nyugati elérhetősége, külső megközelítése jobb, mint az észak–déli. Az elérhetőség javítására két észak–déli közlekedési tengely fejlesztése vehető javaslatba, amelyek Lengyelország és a Balkán között teremtenek Magyarországon keresztül kapcsolatot. Ezek lehetséges nyomvonala keleten Krakkótól Kelet-Szlovákián keresztül Miskolcon át, Debrecent érintve halad Románia felé, valamint nyugaton pedig a Krakkótól Közép-Szlovákián keresztül haladva lép Nógrád megye területére. Az Észak-magyarországi Régión belül Nógrád megye térszerkezeti helyzetére (1. sz. függelék) a nagytérségi külső kapcsolatok szempontjából jellemző, hogy az európai hálózathoz tartozó gyorsforgalmi utak a megye területén kívül haladnak, hiszen a fő nemzetközi áram-

65

vati02.indb 65

2005.03.24. 16:23:37

A 21. számú főút által kijelölt térszerkezeti tengelyhez hazai törzshálózati vasútvonal is kapcsolódik, így a térszerkezeti kapcsolatok észak–déli irányát a vasút is erősíti. A vonal korszerűtlen műszaki állapota miatt azonban jelenleg hiányoznak a kombinált fuvarozás előfeltételei. A hálózat hiányosságai folytán a megyében általában nem jelentős a vasút térszerkezeti szerepe. A keleti és nyugati megyerészek között egyáltalán nincs vasúti kapcsolat, így a térszerkezeti hiányosságokat a vasút nem javítja. A nagytérségi szempontból viszonylag kedvező közlekedésföldrajzi helyzet lehetőségeinek kihasználásához, a határ menti fekvés térszerkezeti előnyökre váltásához alapvető fontosságú a nemzetközi közlekedési és fejlődési tengelyekhez való korszerű főúti, illetve gyorsforgalmi úti kapcsolódás minél előbbi kiépítése. A településközi kapcsolatok fejlődését, a kistérségek belső kohéziójának erősödését sok esetben gátolják a mellékúthálózat kiépítettségének hiányosságai. A városok, településhálózati központok térségszervező szerepe nem érvényesül megfelelően és a térségek természeti, társadalmi, gazdasági adottságainak kihasználása nem megfelelő szintű. Az Országos Területfejlesztési Koncepció elvei alapján a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására a területfejlesztés központi forrásaiból területileg differenciáltan többlettámogatások biztosítása szükséges. Ennek megfelelően a 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeiként lehatárolta – a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket, amelyeknél a 24/2001. (IV. 20.) OGY-határozatban meghatározott mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató nem haladta meg az országos átlagot; – az ipari szerkezetátalakítás térségeit, amelyekben 1990-ben az iparban foglalkoztatottak aránya az országos átlag másfélszeresét, továbbá 1990–1999 között az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, valamint 1999. év végén a munkanélküliség az országos átlagot meghaladta; – a vidékfejlesztési térségeket, amelyekben a 120 fő/ km2-nél magasabb népsűrűségű településen élő népesség aránya nem éri el az 50 százalékot, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlag felett volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatti az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség 1999. év végén meghaladta az országos átlagot. Fenti kormányrendelet Nógrád megye mind a hat kistérségét – társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségként – az ország 95 kedvezményezett kistérsége közé sorolja. Ezen belül pedig 3 kistérség, a megye északkeleti fele – Bátonyterenye, Salgótarján és Szécsény

térsége – a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. (Országosan összesen 48 kistérség minősül leghátrányosabb helyzetűnek, amelyek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át). Salgótarján és Bátonyterenye kistérségében az ipari szerkezetváltás térségeként fontos feladat az ipari-gazdasági szerkezet átalakításának elősegítése, ennek érdekében a tőkebevonás és az innováció támogatása, valamint a hiányzó infrastrukturális feltételek megteremtése. A vidékfejlesztés térségei közé Rétság és Szécsény kistérségét sorolja a kormányrendelet (országosan 77 kistérség), bár térszerkezeti helyzeténél fogva Rétságon új fejlesztési pólus alakul, ipari parkja számos befektetőt vonz. A rurális térségekben integrált vidékfejlesztés megvalósítása szükséges, amely a mezőgazdaság- és idegenforgalom-fejlesztési, foglalkoztatási és infrastrukturális, természet- és környezetvédelmi problémákat komplexen kezeli. A 7/2003. (I. 14.) kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is kedvezményezett térségnek minősülnek. A kormányrendelet Nógrád megye 129 településéből 75-öt sorol a hátrányos helyzetűek közé, a munkanélküliségi adatok alapján még a megyeszékhelyt és Bátonyterenyét is. Ezek több mint 80 százalékban a megye északkeleti részén, a három leghátrányosabb helyzetű kistérségben találhatók. A 75 település több mint 1/4-e az országos átlagot jelentősen (1,75-szörösen) meghaladó munkanélküliség miatt, több mint 1/5-e társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból, több mint fele pedig mindkét szempontból hátrányos helyzetűnek minősül. A megye kistérségei a hat város köré szerveződnek. A térszervező szereppel rendelkező központi települések erőtere azonban nem kiegyenlített. A megye városai Rétságtól Pásztóig a megye szélén, egy dél felé nyitott köríven helyezkednek el. Rétság és Pásztó vonzástere között, a megye középső és déli részén hiányzik a térszervező erővel rendelkező település. A megye városhálózata itt hiányos. Balassagyarmat kistérsége az Aszód–Balassagyarmat közötti térségi jelentőségű közlekedési vonal mentén Galgagutánál egészen a déli megyehatárig terjed. Pásztó és Rétság között nemcsak a központi szerepkört ellátó település hiányzik, amely szervezhetné a megye déli részének térségi kapcsolatait, hanem jelenleg a megfelelő szintű (főúti) közlekedési kapcsolat is. A megyei területrendezési terv fontos térszerkezeti javaslata a megye déli részén új fejlesztési vonalat képező kelet–nyugati főúti kapcsolat kiépítése, amely az Aszód– Balassagyarmat közötti térségi jelentőségű mellékút ke-

66

vati02.indb 66

2005.03.24. 16:23:37

reszteződésében Bercel térségének térszerkezeti pozícióját nagymértékben erősíti. A hátrányos helyzetű települések, illetve térségek felzárkózását, a belső szerkezeti kapcsolatok fejlődését sok esetben a megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya is gátolja. A kisvízfolyások völgyeivel sűrűn felszabdalt Cserhát-vidék dombok közé zárt aprófalvai között viszonylag nagy számban találhatók zsákhelyzetben lévő települések. (A zsáktelepülések száma a megyében a településállomány csaknem 1/4-ét teszi ki (közel 30 település). A megye területrendezési tervének mellékúthálózatfejlesztési és a főúthálózat kiegészítésére vonatkozó javaslatai a belső kohézió erősítését szolgálják. A külső kapcsolatok térségfejlesztő hatásainak kihasználását segíti a nagytérségi kapcsolatokat hordozó közlekedési útvonalak fejlesztése. Az ipari szektor külföldi tőkebefektetéseit egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi a megyében. A kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben lévő Rétságon, továbbá Balassagyarmaton új fejlődési pólusok vannak kialakulóban. A jegyzett tőkén belül a külföldi tőke aránya a megye nyugati felében, Budapest gazdasági erőteréhez jobban kapcsolódó térségében magasabb, mint a megye hagyományos ipari központjában, Salgótarjánban és térségében. Az új befektetések ösztönzésében a kilencvenes évek végén az ipari szerkezetátalakítás válságával küzdő, hagyományos ipari térségek lépéshátrányba jutottak a megyének Budapest közelsége miatt jobb térszerkezeti pozicióba kerülő nyugati térségével szemben. Az ipari szerkezetátalakulás nyomán válsággal küzdő térségek fejlesztésének elősegítésére, e térségekben a vállalkozások ösztönzésére a 90-es években a kormány az Észak-magyarországi Régióban három vállalkozási övezetet hozott létre. Nógrád megyében 1998-ban jött létre a salgótarjáni és bátonyterenyei kistérséget magába foglaló Salgótarján-Bátonyterenyei Vállalkozási Övezet az 57/1998 (III. 27.) kormányrendelet alapján. A térségek átlagosnál magasabb iparosodottsága és infrastrukturális ellátottsága, az ipari hagyományok folytán felhalmozódott ipari-szakmai kultúra alapján átképzéssel továbbfejleszthető humánerőforrás kedvező alapot jelent a befektetések idevonzására. A vállalkozási övezet nyújtotta kedvezmények, valamint a két városban kialakított ipari parkok az infrastruktúra továbbfejlesztésével elősegítik a vállalkozások letelepítését, és ezzel az átlagosnál magasabb munkanélküliséggel sújtott térség számára fontos munkahelyteremtést. Salgótarján és Bátonyterenye kistérségében a gazdaság meghatározó ágazata az ipar. A Salgótarjáni kistérséghez szervesen kapcsolódik Bátonyterenye kistérsége mind térszerkezeti helyzetét, mind gazdasági adottságait és jellemzőit tekintve. Ezt a közlekedési kapcsolat

jól segíti, hisz mindkettőt a megye legnagyobb belső forgalommal rendelkező térszerkezeti tengelye (21. számú főút) fűzi fel. Ez a megye legurbanizáltabb térsége. Salgótarján körül agglomerációs fejlődési folyamat, településegyüttes kialakulása is megfigyelhető. A nyolcvanas években a város körül 19 településből álló agglomerálódó térség kialakulását vették figyelembe. A területi folyamatok vizsgálata alapján a kilencvenes években bekövetkezett változások nyomán azonban világossá vált, hogy a salgótarjáni térség nem agglomerálódó térség, hanem 9 településre kiterjedő, egyközpontú településegyüttes. Szoros együttműködés figyelhető meg Bátonyterenyével és kistérségével, és vonzása Pétervására felé is kiterjed. Salgótarján hagyományos ipari-gazdasági központ, az Észak-magyarországi régiónak jelentős központja. Térkapcsolatai túllépnek az országhatáron. Vonzása mind gazdasági, mind kulturális téren Fülek térségére is kiterjed. Salgótarján és Losonc között pedig szoros gazdasági együttműködés alakult ki. A megyeszékhely számára versenytársat jelent Balassagyarmat, Pásztó és a megyén kívül Eger, Gyöngyös, Hatvan, illetve a határon túl Losonc. A határ menti térségek általában sajátos fejlesztési problémákkal és lehetőségekkel rendelkeznek. A megye három kistérsége tartozik a határ menti térségek közé, ahol elsődlegesen a meglévő nagy forgalmú határátkelő helyek infrastruktúrájának, áteresztő-kapacitásának fejlesztésére, az egykori átkelőhelyek újranyitására, az átkelővel nem rendelkező határszakaszokon új átkelők létesítésére kell törekedni. Földrajzi helyzete, határ menti fekvése folytán Salgótarján és a megyéje is fontos híd szerepet tölthet be az országhatáron átnyúló euroregionális kapcsolatokban. A határ menti eurorégiós kapcsolatok fejlődésének jelentős állomása a Vág–Duna–Ipoly, valamint az Ipoly eurorégió megalakulása 1999-ben. A Vág–Duna–Ipoly eurorégió elsősorban a nyugati szlovák–magyar határ menti térségre terjed ki Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Nyitra kerület mintegy 15 000 négyzetkilométer területén 606 településre, összesen mintegy 2 millió fős népességgel. Az Ipoly eurorégió Balassagyarmat és a szlovákiai Ipolyság önkormányzatainak kezdeményezésére alakult meg 1999-ben szlovák oldalon 232, magyar oldalon 105 település részvételével. Székhelye az Ipoly túloldalán fekvő Ipolyság (Sahy), míg a szövetség elnöki tisztét Balassagyarmat polgármestere tölti be. Az Ipoly határfolyó két partján elterülő, történelmük során összetartozó régiók olyan egyesülést hoztak létre, amely a kultúra, az idegenforgalom, a gazdaság és infrastruktúra fejlesztésének és a környezet védelmének számos területén összekapcsolja az államhatár által mesterségesen elvágott magyar és szlovák területeket.

67

vati02.indb 67

2005.03.24. 16:23:37

A már működő Ipoly eurorégióval együttműködésben, a „történelmi Nógrád–Novohrad megye” területén – szlovák oldalon a poltári, nagykürtösi és a losonci járás, illetve magyar oldalon Nógrád megye részvételével – 2000-ben Losoncon megalakult a Neogradiensis eurorégió. A határon átnyúló interregionális együttműködés legfontosabb céljai között szerepel a gazdasági teljesítőképesség és a foglalkoztatás javítása a térségben, a természeti erőforrások és mezőgazdasági adottságok közös kihasználása, a kutatás-fejlesztési és kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a térség műszaki infrastruktúrájának, közúti, vasúti tranzitforgalmának, a meglévő határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, továbbá a humán erőforrások jobb kihasználása érdekében a szakmai együttműködés fejlesztése az oktatás, a kultúra, egészségügy, sport és szociálpolitika területén. Hangsúlyt kapott a környezet védelme, a térség idegenforgalmának fejlesztése, az önkormányzati és kistérségi, civil szervezetek közötti kapcsolatok javítása. Salgótarján és Losonc, valamint térségük számára az európai integráció folyamata a határok légiesedésével segíthet előnyt kovácsolni határ menti periférikus helyzetükből. Ehhez nagyon fontos az összehangolt terület- és gazdaságfejlesztési, térségfejlesztési együttműködés. Mindkét város térszerkezeti helyzetét a Helsinki folyosóktól távolabb fekvő fejlesztési tengelyek határozzák meg. Pozsony– Nyitra–Zólyom–Losonc–Kassa kijelölt fejlesztési tengely. A nyugat-keleti Helsinki folyosó részeként kelet felé tovább épülő M3-as autópálya az ország ÉK-i térségében is jelentős gazdaságfejlesztő erőt képvisel. Ezen felül Salgótarján számára kedvező, hogy elérhető távolságban van a nyugat–keleti és észak–déli Helsinki folyosók metszéspontjában fekvő főváros, amelynek gazdasági erőtere jelentős hatással van Nógrád megyére, főként a megye nyugati felére, de a megyeszékhely térségére is. Ezért alapvető fontosságú a térség minél jobb kapcsolódásának biztosítása az M3-as autópályához a 21. számú főút fejlesztésével, az M21-es gyorsforgalmi út kiépítésével, a Hatvan–Salgótarján vasútvonal fejlesztésével, korszerűsítésével. A gazdasági fejlődés és a határon átnyúló együttműködés egymást segítő folyamatainak következtében Losonc és Salgótarján térsége egymáshoz sok szálon kapcsolódó (üvegipar, építő- és építőanyag-ipar, alkatrészgyártás), urbanizált térséggé növekedhet, jelentős fejlődési pólust képezve.

tekinthető azzal a változással, hogy újra önállósodtak/ önállósodnak a korábbi közigazgatási összevonás miatt megszűnt települések (pl. Bánk, Kétbodony, Mátranovák, Mátraszőlős, Nagykeresztúr, Patvarc, Rákóczibánya, Tolmács, valamint Ipolyszög*). A megye településhálózatát 1990 előtt – az országos folyamatokkal megegyezően – alapvetően a városok számának és fejlettségének növelésére koncentráló területfejlesztés és az ezekkel együtt járó extenzív iparosítás alakította. Ezek hatásaként a várossá nyilvánításokkal kialakult a jelenlegi városhálózat, miközben a falvak infrastrukturális ellátottsága alig javult. Másrészt 1980ig nőtt a városok népességszáma, aminek forrása döntően a falvakból a városokba irányuló beköltözés volt. Ez a falvakban nagy arányú – és főleg az aktív korcsoportokat érintő – népességvesztéshez, s ennek következményeként elöregedéshez vezetett, ami különösen a kis- és aprófalvak esetében jelentős mértékű. E társadalmi-gazdasági folyamat eredménye volt a rendkívül erőteljes ingázás kialakulása is, nemcsak a megyén belül, a falvakból a városi foglalkoztatási központokba, hanem megyén kívülre is, Vác, Hatvan, de főleg Budapest iparába, építőiparába. A rendszerváltozást követő ipari szerkezetváltás tömegessé tette a korábban ingázó, kevéssé iskolázott munkaerő munkanélkülivé válását. A megyében hagyományos nehézipar pedig nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, és a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdaság sem nyújt megfelelő megélhetési forrást. A településhálózat fejlődésére ható általános tényezők közül kiemelendő az önkormányzati rendszer és finanszírozás kialakítása. A normatív központi ellátás mérsékelte a települések közötti esélykülönbségeket, enyhítette a falvak közötti hierarchizálódást, csökkentette a jogállásból fakadó előnyöket és hátrányokat. Azáltal, hogy a korábbi közös tanácsok társközségeiben is önálló önkormányzat alakult, a kényszerkapcsolatok helyett valódi, önkéntességen alapuló településközi kapcsolatok jöttek létre. Ugyanakkor a megyék szerepe drasztikusan csökkent, tervező, szervező, problémamegoldó funkciójuk megcsappant, miközben számos intézmény megyei keretekben szerveződik, és ez problémák sorozatát veti fel. Általánosnak tekinthető az a tendencia, hogy a településeknek a településrendszerben betöltött szerepét meghatározó és alakító tényezők között első helyre – az intézményellátást is megelőzve – a gazdasági aktivitás került, amely leginkább a vállalkozások, befektetések intenzitásával mérhető. A gazdaság telephelyválasztása a piaci verseny szabályai szerint zajlik, és ebben a ked-

1.2 TELEPÜLÉSRENDSZER

Nógrád megye településeinek száma jelenleg 129, amelyből 6 város (Salgótarján megyei jogú város) és 123 község. A megye településállománya állandónak

* Ipolyszög községgé nyilvánításáról szóló 103/2003. (VI. 25.) KE-határozat a kihirdetését követő önkormányzati általános választás napjával lép hatályba.

68

vati02.indb 68

2005.03.24. 16:23:37

vezőbb adottságú térségek és települések a nyertesek. A gazdasági beruházásoknak ma már nincs szociálpolitikai indítéka, így a lakásépítés és az infrastrukturális fejlesztések a települési, illetőleg a lakossági bevételektől függnek. A megye településhálózatának fejlődésére jelentős hatással van az, hogy az Európai Unió tagjaivá váltunk a szomszédos Szlovákiával együtt. Már a belépésre való felkészülés is érezhető hatással járt, elsősorban a települések közműellátottságára. A határon átnyúló regionális kapcsolatok fejlesztése terén különösen kedvező feltételeket jelent ez a határ menti városok vonzáskörzetének kiteljesedésére, szerepkörük növelésére, hiszen az unió kiemelten támogatja a határ menti eurorégiós együttműködést. A regionalizmus további fejődésének iránya az unión belül a régiók szerepének növekedése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy központi, kormányzati feladatok kerülnek át a régiókhoz, másrészt a megyei feladatok egy része a régiókhoz, más része a kistérségekhez kerül. Ez várhatóan felértékeli a kistérségi központokat, új fejlődési energiákat juttat a városoknak. A helyinél magasabb szintű igazgatási, a városi jellegű ellátási funkciók intézményeinek településrendszeren belüli elhelyezkedése, a munkahelyek koncentrációja és még további tényezők különböző gyakoriságú és intenzitású népességmozgásokat generálnak az egyes települések között. Ezek legintenzívebb formáját az agglomerációk, agglomerálódó térségek és a településegyüttesek jelentik. Salgótarján és Bátonyterenye kistérsége – ahol a gazdaság meghatározó ágazata jelenleg is az ipar – a megye legurbanizáltabb térsége. Salgótarján körül agglomerációs fejlődési folyamat eredményeként településegyüttes alakult ki. A korábban agglomerálódó térségként lehatárolt salgótarjáni térség egyközpontú településegyüttes. A salgótarjáni településegyütteshez 9 település tartozik, a központját képező Salgótarjánon kívül Etes, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Kishartyán, Sóshartyán és Vizslás. A településközi együttműködés elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, és még inkább a közművek közös üzemeltetésére és a gazdaság fejlesztésére irányul. A salgótarjáni településegyüttes részét képezi a Salgótarján-Bátonyterenyei Vállalkozási Övezetnek és az Észak-Kelet-Nógrádi SAPARD kistérségnek. A településegyüttest a megyéhez hasonló népmozgalmi tendenciák jellemezték a kilencvenes években, és a természetes fogyást a községekben csak részben tudta ellensúlyozni a Salgótarjánból való kiköltözés, ami nagyobb mértékben irányult a vonzott községek, mint más területek felé, bár ez még nem tekinthető szuburbanizációnak.

Távlatilag további megyén belüli és megyehatáron átnyúló települési képződmények kialakulása nem várható. Ezzel csak abban az esetben lehet számolni, ha a Salgótarján-Bátonyterenyei Vállalkozási Övezet bázisán újra agglomerálódóvá és egységessé válna a két város közös vonzáskörzete, aminek elsődleges előfeltétele az új termelési profil kialakulása, a vállalkozások, illetve az általuk foglalkoztatott létszám jelentős növekedése. A megye településrendszere változatos, az aprófalvaktól, sőt a törpefalvaktól a városokig és az agglomerálódás jeleit mutató településegyüttesig szinte minden településhálózati elem megtalálható benne. A települések számát és megoszlását népességnagyság-kategóriák szerint az alábbi táblázat mutatja: Településnagyság kategória (fő) 25 000–49 999 10 000–24 999 5 000–9 999 2 000–4 999 1 000–1 999 500–999 0–499 Összesen

Településkategória neve középváros kisváros* óriásfalu* nagyfalu* kisfalu aprófalu törpefalu

Települések száma 1 3 1 13 36 48 28 130

Az összes Lakosság település %-os ará%-ban nya 0,8 20,2 2,3 19,6 0,8 1,4 10,0 14,8 28,1 23,6 35,9 15,2 22,1 5,2 100,0 100,0

* jogi értelemben a kategóriák között átfedés van (10 000 és 5 000 fő alatt is van kisváros, és 10 000 fő felett is lehet óriásfalu)

Az adatsorból kitűnik, hogy a lakosság jelentős része (több mint 41%) 5000 lakosnál népesebb településen él, ami ugyanakkor sokkal kisebb az országosan 68 százalék feletti aránynál. A megyében a településállomány 58 százaléka (76 falu) tartozik az 1000 fő alatti aprófalvak kategóriájába, sőt ezen belül 37 százalékuk 500 fő alatti törpefalu. A hosszú távon az elnéptelenedés veszélyével leginkább fenyegetett törpefalvak zöme a Belső-Cserhát elzárt kis völgyeiben közlekedési kapcsolatok szempontjából árnyékhelyzetben találhatók. A megye községeire a települések számát tekintve az 500–1000 lakos közötti aprófalvak, lakosságszámuk tekintetében pedig az 1000–2000 lakos közötti kisfalvak jellemzőek. A településsűrűség – a geomorfológiai adottságoknak, a domborzati tagoltságnak megfelelően – változatos képet mutat. A településsűrűséget a 100 km2-re jutó települések számával mérve, Nógrád megye 5,1-es mutatója az országos átlaghoz viszonyítva (3,3) igen sűrű szövetű térségnek tekinthető. A megye leglazább textúrájú, azaz a legnagyobb községhatáros és legnagyobb népességszámú településeket tartalmazó területe nyugaton a Börzsöny és a Cserhát közötti Nógrádi-medence, keleten a Cserhát és a Mátra között húzódó Zagyva-völgy. Közöttük, a Cserhát völ-

69

vati02.indb 69

2005.03.24. 16:23:37

ben hátrányba jutottak az ipari szerkezetátalakítás válságával küzdő, hagyományos ipari térségek. Nógrád megye településhálózatára a kisebb központok jellemzőek, amelyeknek komplex területi kapcsolatai még nem alakultak ki, csak részlegesen, gazdaságszervező erejük is többségében lokális. A kistérségek a hat város köré szerveződnek, ezek vonzástere azonban nem kiegyenlített. A megye déli részén, Rétság és Pásztó vonzástere között hiányzik a térszervező erővel rendelkező település. A megye városhálózata itt hiányos. (2. sz. függelék) Az intézmények vonzása alapján valamennyi város körül kirajzolódik egy-egy vonzáskörzet, amelyek – bár közel azonosak a statisztikai kistérségekkel – azonban rendkívül egyenlőtlenek. Salgótarján vonzása szinte az egész megyére kiterjed, és számottevő Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény vonzáskörzete is. Bátonyterenye és Rétság vonzása ezekétől jelentősen elmarad. A hat városon kívül nincs a megyében városi funkciókat legalább részlegesen betöltő település. A megyének a Cserháthoz tartozó, belső térségeiben a központi funkciókat ellátó települések hiánya jellemző a gazdasági és az ellátó funkciók tekintetében egyaránt. Területileg kiegyenlítettebb településrendszer kialakítása érdekében a területrendezési terv mikroközpontok és Bercel térségében hosszú távon részleges funkciójú kistérségi társközpont kialakítását javasolja. A meglévő központokhoz nehézkesen kapcsolódó területeken fontos a helyi mikroközpontok fejlesztése, forgalmi helyzetének javítása, ellátó funkcióinak bővítése. Térszerkezet-fejlesztési javaslataiban a megyei területrendezési terv hangsúlyt helyez a megye központ-hiányos, belső területeinek közlekedési feltárására, társzerkezeti helyzetének javítására. A települési szerepköröket alapvetően a települések ellátási és igazgatási funkcióinak szintje, a termelési funkció differenciáltsága, valamint valamilyen speciális funkció léte vagy hiánya határozza meg*. Településhálózati szerepkörök (2. sz. függelék): • Megyeszékhely, régió-társközpont: Salgótarján • Kistérségi központ teljes körű funkcióval: Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény • Kistérségi központ részleges funkcióval: Bátonyterenye, Rétság, • Hosszú távon lehetséges kistérségi központ, illetve társközpont részleges funkcióval: Bercel • Mikroközpont: Alsótold, Cered, Cserhátsurány, Diósjenő, Ecseg, Érsekvadkert, Jobbágyi, Karancslapujtő, Kazár, Kálló, Litke, Magyarnándor, Mát-

gyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, apró- és törpefalvak. A népesség területi koncentrálódása az átlagos népsűrűség alapján a megyében 86 fő/km2, ami jóval alatta marad az országos (109 fő/km2) és a megyék (91 fő/km2) átlagának. A megyében a lakosság kevesebb, mint a fele (44,2 %a) él városokban. Ez a mutató azonban mintegy 20 százalékkal elmarad az országos (64,4 %-os) átlagtól. Kistérségenként az adatok jelentős eltéréseket mutatnak: Kistérség neve Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Megye összesen

Népsűrűség fő/km 2

Városi lakosság aránya (%)

29

80

41,27

58,73

14

99

54,88

45,12

26 25 23 13

62 60 146 74

30,14 11,77 64,63 31,71

69,86 88,23 35,37 68,29

130

86

44,19

55,81

Település száma

Községi lakosság aránya (%)

Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyv 2002

A városok–falvak aránya a megyében jelentősen eltér az országostól. Az egy városra jutó falvak száma 20,1, ami az országos átlagnak (11) közel kétszerese. A városok földrajzi elhelyezkedése hosszú időn keresztül igen aránytalan volt, mivel a megye két városa – a nagy hagyományú Balassagyarmat és a bányászfalvak, bányászés munkáskolóniák halmazából jelentős várossá fejlődött Salgótarján is – perifériális elhelyezkedésű. A városhálózat ma már kiegyensúlyozottabb, mivel az elmúlt évtizedekben sor került a megye korábban városhiányos térségeiben Pásztó, Szécsény, majd Rétság és Bátonyterenye várossá fejlesztésére és nyilvánítására. A városok fejlődése azonban nem egyenletes. Salgótarján nemcsak az ipar, hanem az egyéb sokrétű ellátó és szolgáltató funkció tekintetében is legfejlettebb központjává vált a megyének. A településközi kapcsolatokban és ellátó funkciókban Salgótarjánt követően a két jelentős történelmi múlttal rendelkező hagyományos kisváros, Balassagyarmat (a korábbi megyeszékhely) és Pásztó szerepe, jelentősége meghatározó. Szécsény (a középfokú egészségügyi ellátás/kórház kivételével) megközelítően teljes körű kistérségi funkciókkal rendelkezik. Rétság és Bátonyterenye azonban csak részleges kistérségi funkciókat lát el, még nem biztosítja körzete számára teljes körűen a városi jellegű szolgáltatásokat. Kedvező térszerkezeti helyzetéből adódóan viszont Rétság a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Rétságon, továbbá Balassagyarmaton új fejlődési pólusok vannak kialakulóban. A megyének Budapest közelsége miatt jobb térszerkezeti pozícióba kerülő nyugati térségével szemben a kilencvenes évek végén az új befektetések ösztönzésé-

* A területrendezési terv forrásként támaszkodott a települések funkcionális típusokba sorolásáról készült, T037183 nyilvántartási számú OTKAkutatásra, témavezető: dr. Valér Éva

70

vati02.indb 70

2005.03.24. 16:23:38

Műsorszórás

raterenye, Nagybárkány, Nagylóc, Nagyoroszi, Nógrádkövesd, Nőtincs, Mátraverebély, Őrhalom, Palotás, Romhány, Szirák, Szügy.

Az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. végzi a rádió és a televízió műsorának sugárzását országos szinten. Antenna Hungária Rt. a rádió- és TVadóihoz analóg és digitális rendszerű (Országos Transzport Hálózat – OTH) mikrohullámú hálózatokon és a MATÁV Rt. is a mikrohullámú állomásai közötti vezeték nélküli hálózaton továbbítja a jeleket a távbeszélő központok részére. A mikrohullámú összekötés két pontja között az üzembiztos működéshez az optikai átlátást kell biztosítani. Ezért területfelhasználási szempontból a mikrohullámú állomások közötti összekötés védősávjában korlátozási értékekkel kell számolni a továbbtervezés során. Mikrohullámú összeköttetéseken keresztül történik a megye területén kívül üzemelő Budapest és Miskolc TV-URH adóktól a moduláció továbbítása. Az adók jó minőségű vételének határán kívül esik Nógrád megye északi részének változó szélességű sávja. Ezért Nógrád megye „beárnyékolt” területein belül TV-átjátszókat telepítettek a jelek felerősítéséhez, a jó vétel biztosításához. A középhullámon az egész megyében jól fogható és teljes körű ellátottságot biztosít a Solti KH rádióadó.

1.3 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

Nógrád megye két hírközlési primer körzete a Miskolci szekunderközpont ellátási területén helyezkedik el. A rendszer meghatározó országos optikai gerinc- és körzethálózatai, valamint és berendezései megépültek. A Salgótarján primer központ 76 db, a Balassagyarmat primer központ 53 db települést lát el. A megyében mintegy 70 százalékos az ellátottság lakásra vetítetten. Vannak különbségek a telefonellátottság területén, de a legalacsonyabb ellátottságú településen is a lakások kb. 43 százaléka bekötött a hálózatba. A primer központok az országos rendszer optikai gerinchálózatára csatlakoznak. A primer központokat a körzet helyi és a kihelyezett fokozatú központjaival körzethálózatok kötik össze. A körzethálózatok a megye területén, a primer körzeteken belül végzik az irányítást. Az országos tranzithálózat, a körzethálózat és a nagyobb települések hálózata jellemzően földkábelben halad. 55 településen üzemel telefonközpont (7. sz. függelék), a többi kis népességszámú község egységes hálózattal csatlakozik a közeli helyi központ hálózatához. Az egységes hálózatú települések nem rendelkeznek telefonközponttal. A meglevő digitális rendszerek továbbfejlesztése szükséges. A mobil és a vezetékes rendszerű szolgáltatás között mindaddig a vezetékes hírközlés előfizetésére lesz a nagyobb igény, amíg annak díjai és a szolgáltatási kínálata bővebb lesz. Az európai és az országos tendencia ismeretében, és a rövidesen várható harmadik generációs (3G) mobil hálózatok kiépítésével a vezetékes fővonalak számának csökkenését lehet prognosztizálni. A gazdasági és a társadalmi fejlődés biztosításához a vezetékes hírközlési hálózatban a széles sávú internet-eléréshez az XDSL technológia, a rádióhullámú hálózatban pedig a szélessávú rádiós hozzáférés elterjesztésével kell számolni. Településképi érdekből a közcélú rádiótelefon bázisállomásoknak közös állomásra történő telepítését kell szorgalmazni, melyhez támogatást adnak a 2003. évi elektronikus hírközlési törvény előírásai is.

Mikrohullámú állomások és TV átjátszó adók Nógrád megyében. OTH projekt telephely – Salgótarján TV-átjátszók helye: – Hont – Patak – Rétság – Bér – Pásztó (Mátraszőlős) – Balassagyarmat – Salgótarján – Somoskőújfalu Kábel TV Nógrád megyében a kábel TV-hálózat mintegy 25 ezer előfizető részére épült ki, a lakások 28 százaléka rendelkezik ezzel a szolgáltatással. A lakosság a kábel TV-hálózat további bővítését igényli. A hálózatfejlesztéseket javasolt összehangolni a villamosenergia- és a hírközlési hálózatok építésével.

71

vati02.indb 71

2005.03.24. 16:23:38

A terv magvalósulásának feltételei és prioritási sorrendje

2. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA

– A megye szempontjából várható társadalmi-gazdasági hatások alapvetően attól függenek, hogy a megye gazdaságának milyen ütemű és belső struktúrájú növekedési pályára sikerül ráállnia, amelyhez az országos fejlődési trend nyújtja az alapot, de annak konkrét tartalmát, megvalósítását és ütemezését térségi (megyei) szinten is kell kezdeményezni, összehangolni és menedzselni. Ebből a szempontból meghatározóak a megye, illetve az egyes kistérségek területfejlesztési koncepciói, programjai. – A területrendezési tervben kijelölt fő térszerkezeti beavatkozások – terület-felhasználás módosulása, közlekedési hálózatok és egyéb infrastruktúrahálózati fejlesztések stb. – alapvető jellemzője, hogy jelentős, esetenként több tízmilliárd forint nagyságrendű beruházást, forrást igényelnek. Ezért a tervben vázolt térszerkezeti javaslatok megvalósulása nagymértékben függ az ország gazdasági helyzetétől. Gazdasági fellendülés, valamint az Európai Uniótól vártható támogatások realizálódása esetén sokkal több az esély a javasolt térszerkezeti változtatásokra. Egyrészt azért, mert a beruházások gazdasági alapjai jobban biztosítottak lesznek, másrészt azért, mert a gazdasági fejlődés remélhetően nagyobb erővel kényszeríti ki a racionális földhasználat és az új infrastrukturális létesítmények megvalósítását is. – A megyei területrendezési terv hatékonysága nagymértékben függ az országos és kiemelt térségi tervekhez való kapcsolódás minőségétől, a megfelelő térbeni és időbeni érdekérvényesítés biztosításától és különösen a helyi kompetenciába tartozó kérdések megvalósításában résztvevő kistérségi társulások és önkormányzatok együttműködésétől. Az országos szinten megoldandó feladatokhoz való kapcsolódás következtében a megye egyes térségeinek koncentráltabb fejlődése függ a stratégiai döntésektől, amelyhez helyi feladatok is kapcsolódnak, illetve időben azokat össze kell hangolni. Ezért a belső feladatok megvalósítása mellett a megyének az országos kompetenciába tartozó beruházások megvalósulása érdekében fokozott érdekérvényesítő és aktív lobbizó szerepet is fel kell vállalnia. – A területrendezési tervben felvázolt feladatok megvalósításában alapvető társadalmi feltétel, hogy a valamennyi településhez, illetve megyei szintű szervezethez, intézményhez, felelős vezetőhöz eljuttatott terv gondolkodásra, a szűkebb térség, illetve a megye érdekeinek megfogalmazására késztesse az érintetteket, mert a közös gondolkodás előfeltétele az

Nógrád megye területrendezési terve a különböző területi szintek elvárásai közül elsődlegesen a megyei szintű érdekeket kívánja kielégíteni, melyeknek azonban a tervhierarchiának megfelelően szoros kötődése van az országos és települési szintek felé. A környezeti, társadalmi és gazdasági hatások szoros összefüggésben állnak egymással, ezért egyik tényező átalakulása sem hagyja változatlanul a másikat. Következésképpen, ha valamelyik előtérbe kerül a másik kettő érdeke háttérbe szorulhat. Ezáltal mindig komplexen célszerű eldönteni egy javaslat megvalósíthatóságának fontosságát, azaz a bekövetkezendő hatások mérlegelésével és más célkitűzésekkel való összevetéssel. A megye területrendezési terve készítésének alapfilozófiája az, hogy megvalósításával arányosabb térszerkezet legyen kialakítható, azt pedig a természeti adottságokat megőrző szabályok szerint kell működtetni. A területrendezési terv elsődlegesen a terület-felhasználási igények nagytávlatú koordinálását, az igények kielégítési lehetőségeinek kompromisszumos megoldásait célozza meg. A térszerkezeti tervben több helyen kiemelésre került, hogy a területrendezés egyik fő feladata a helyi adottságokhoz illeszkedő, harmonikus térszerkezet létrehozása, a területi aránytalanságok mérséklése. Ebből a szempontból az elmaradott megyerészek közlekedési és infrastrukturális fejlesztése sürgetőbb az urbanizált városi terek fejlesztésénél, mivel a megye egyes részein az elmaradottság következtében a demográfiai jellemzők kritikusak, ezért nem lehet az elmaradott megyerészek fejlesztését a távoli jövőbe utalni. A városhálózat kisebb elemei gazdasági szerepének növelése az infrastruktúra-hálózat és a közlekedési kapcsolatok bővítésével a megye egésze szempontjából döntő fontosságú, de nem biztos, hogy a megyeközpont és térségében élők ezt fogják majd a megye legfontosabb feladatának érezni. Tekintettel a megye egyes területeinek kivételes értékű táji, természeti adottságaira, valamint azok nagyfokú érzékenységére, a meglévő törvények (természetvédelmi, környezetvédelmi erdő-, illetve földvédelmi) paragrafusai, illetve szelleme alapján az ember általi tájhasználatot a megye nagy területein bizonyos mértékben korlátozni lesz szükséges. Ez a tervezési munka folyamán, valamint a megvalósítás teljes időszaka alatt feltételezi a környezeti-társadalmi és gazdasági hatások folyamatos értékelését és figyelembevételét. Fenti célkitűzést a területrendezési terv a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek összehangolt kidolgozásán keresztül biztosítja.

72

vati02.indb 72

2005.03.24. 16:23:38

–

–

–

–

–

–

érdemi felelős döntésnek és a közös cselekvésnek. Amennyiben a közös gondolkodás eredményeként létrejön a megyei akarat, lehetővé válik annak képviselete a gazdasági, társadalmi élet különböző szintjein is. A tervjavaslatok társadalmi fogadtatása a megyében mindaddig, amíg azok megvalósítása időlegesen nem von el forrásokat valamely területtől vagy érdekszférától, egyértelműen támogatott lesz. De mivel a területen igény oldalról egyszerre kellene megvalósítani a nagytérségi és belső kapcsolatot is javító térszerkezeti beruházásokat, az időbeni ütemezés kapcsán konfliktushelyzetek kialakulásával lehet számolni. A térségi szerkezetet alakító egyes tényezőcsoportoknál a tervben szereplő állapot eléréséhez a tervkészíttetőnek (megyei közgyűlés), illetve az abban közvetlenül érintett települési önkormányzatoknak, egyéb szervezeteknek, illetve a privátgazdaság szereplőinek esetenként eltérő beleszólási, jogszabályi, érdekérvényesítési stb. lehetőségei lesznek. Feltételoldalról lényeges az is, hogy a területrendezési terv időtávját tekintve a területfejlesztési koncepciónál nagyobb tervidőszakot fog át, a piacgazdaság feltételei azonban viszonylag gyorsan változnak, ezért a terv folyamatos karbantartást igényel. Ezen belül is egyes elemeknek a tervezett állapothoz való közelítéséhez más-más időtartamok szükségesek, egymástól eltérő feltételek mellett. A térségi területfelhasználás javasolt változása csak nagytávon, feltehetően mintegy 50 év távlatában alakítható ki karakteresen. A változás ütemét meghatározó módon fogják befolyásolni a mindenkori gazdasági lehetőségek és nem utolsó sorban a földtulajdonosok szándékai. A változás – a vonatkozó jogi szabályozók mellett – elsődlegesen az ösztönzés eszközeivel lesz biztosítható. A gazdaságilag fejlett országok tapasztalatai szerint a földhasználati rendszer megváltoztatásának leghatékonyabb eszköze, ha a változtatásban a földtulajdonosokat gazdaságilag érdekeltté teszik. Ezt az elvet követi az Európai Unió, és ez az elv – ha szerény mértékben is – már a magyar szabályozórendszerben is észlelhető. Az ösztönzés lényege, hogy a földtulajdonos jövedelme, a birtok hozadéka az állami támogatás segítségével nem csökken, sőt növekszik, ha a tulajdonos földhasználati struktúráját a meghatározott feltételek szerint megváltoztatja (erdőt telepít, gyepet létesít stb.). Nem csökken a hozadék akkor sem, ha a földhasznosítás intenzitását a tulajdonos mérsékli (környezetkímélő technológiák alkalmazása ter-

mészeti, környezeti szempontból érzékeny területeken, extenzív gazdálkodás vállalása, biotermelésre való áttérés stb.), az árutermelő mezőgazdasági tevékenységet korlátozza (vízbázisok védelme) vagy megszünteti (védelmi célok érdekében). Ezekben az esetekben szabályos, gyakran több évre szóló megállapodásokról van szó, amelyben mindkét fél kötelezettségeit rögzítik. – Magyarországnak gazdasági érdeke, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, mert a jó adottságú mezőgazdasági területek intenzív hasznosításával termékkibocsátása növelhető, versenyképessége javul, ezzel párhuzamosan pedig a rosszabb adottságú területek struktúraváltásához jelentős EU-s forrást is szerezhet. A struktúraváltást elősegítő programok (NVT, NFT – AVOP, ROP stb.) pályázatokkal történő támogatása folyamatban van, ezeket a programokat a csatlakozási pontok megkeresése érdekében megyei szintről érdemes figyelemmel kísérni. – A létrejövő önkormányzati típusú régiók szerepe a források decentralizálása következtében a támogatások odaítélésében várhatóan felértékelődik. Így a fejlesztési tanácsok és az önkormányzatok a támogatások kezelésével sokat tehetnek azért, hogy a földhasználati struktúra kedvező irányba változzon. A térségi szerkezeti terv javaslatainak környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai

1. Térségi területfelhasználás Tervjavaslat és területi érintettség A természeti értékekben gazdag megyeterületen nagy hangsúlyt kell helyezni a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására. Ezen belül: – Az erdőgazdálkodási térségben a megye jelenlegi közel 98 000 ha erdőterületét javasolt mintegy 20 000 ha-ral növelni, a racionális földhasználat megvalósítása, valamint a védelmi, rekreációs és turisztikai igények kielégítése érdekében. A javasolt erdőtelepítések nagyrészt a Cserhát, valamint a Hevesi-dombvidék, a Mátra és a Börzsöny erdőgazdasági tájakon várhatók. – A belterjes mezőgazdasági térségben a kedvező agroökológiai potenciállal rendelkező, jó termőhelyi adottságú területek gazdaságos hasznosítása a cél intenzív, piacképes termeléssel és környezettudatos gazdálkodással. A térség nagyrészt a Zagyva-völgy, valamint a Nógrádi-medence és a Cserhátvidék tájakon belül leginkább a Pásztói kistérséget érintve helyezkedik el. – A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben az adott

73

vati02.indb 73

2005.03.24. 16:23:38

az ökológiai egyensúly fenntartása, a vizes élőhelyek védelme, illetve mennyiségi növekedése valósul meg. + A települési térségek növekedése során a barnamezős beruházások támogatása és az elkerülő utak menti zöldfelületi rendszerek kialakítása a környezet védelmét szolgálja.

térség ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, gyenge termőképességű talajokon folytatott kímélő gazdálkodással, kismértékű anyagbevitellel történő, fenntartható területhasznosítás a kívánt cél. A térség a megye területének nagy részét érinti, területe mintegy 90 000 ha-ra tehető. – A vízgazdálkodási térségben a szélsőséges vízjárású, dombvidéki kisvízfolyások mentén a komplex vízhasznosításon belül elsődleges cél az árhullámok okozta veszélyeztetettség csökkentése az árvízcsúcscsökkentő tározók számának és térfogatának növelésével. – A városias települési térségben a városi ranggal, illetve 15fő/ha fölötti belterületi laksűrűséggel rendelkező települések települési területein az urbanizált területhasználat növekedésének, valamint az iparikereskedelmi-szolgáltató szektor területigényének ésszerű kereteken belül tartása a célkitűzés. Területi elhelyezkedését tekintve a megye hat városa tartozik e területfelhasználási kategóriába, jelen terv ezen kívül Érsekvadkert, Jobbágyi és Karancslapujtő településeket sorolja ide, térszerkezeti helyzetük figyelembevételével. – A hagyományosan vidéki települési térségen belül a 15fő/ha alatti belterületi laksűrűséggel rendelkező, zömmel elmaradott térségekhez tartozó települések hátrányos helyzetének javítása a cél, a közlekedési kapcsolatok, illetve a helyi infrastruktúra, a szolgáltatások elérhetőségének fejlesztésével. A megye központhiányos térségében fontos a település-hálózat arányosabb fejlesztése Bercel szerepének növelésével.

- Az erdőtelepítés nem megfelelő fafajösszetétel és gazdálkodási technika esetén a biodiverzitás csökkenését, valamint az eróziós kártétel, a talajdegradáció növekedését vonhatja maga után. - A zöldmezős beruházások terjedésével a tájszerkezet hátrányos változása, tájképi értékcsökkenés, természeti erőforrás-csökkenés következik be, ezen kívül a közlekedés okozta növekvő zaj- és porszenynyezés terheli negatívan a települési környezetet. - A közművek kiépítésének elmaradása esetén nő a talaj- és vízszennyezés mértéke.

Társadalmi hatások + Az erdőtelepítés a jóléti-szolgáltatási funkció erősödését (rekreációs, gyógyászati, pihenési célú lehetőségek növekedése) és a foglalkoztatási lehetőségek bővülését vonja maga után. + A belterjes mezőgazdasági térségben a népesség megélhetési alapját nyújtó gazdálkodási forma vezető szerepe továbbra is megmarad. + A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben az élőmunkaigényes gazdálkodási formák növelik a helyben foglalkoztathatók körét. + A településeken a lakossági igények (szolgáltatások, rekreáció) növekvő mértékű kielégítése várható.

Környezeti hatások + Az erdőgazdálkodási térség növelése az eróziós károk, talajdegradáció és elszennyeződés csökkentését, a levegőminőség javulását, a mikroklimatikus viszonyok kedvező alakulását vonja maga után. Az élőhelyvédelemben, ökológiai zöldfolyosó-hálózat bővülésében, a biodiverzitás fennmaradásában, az árvízvédelemben, hullámverés és jég elleni védelemben is hatékony szerepet játszik. Pozitív hatása továbbá a zajcsökkentés mellett a kedvező tájformálás és tájkarakteralakítás is. + A mezőgazdasági térségben a környezetkímélő gazdálkodási, területhasználati formák által a biodiverzitás növekedése, víz-, levegő- és talajminőség javulása várható. A tájra jellemző mozaikosság tájképi értékei fennmaradnak. A tájképvédelmet is biztosító mezővédő erdősávok telepítésével a szélerózió okozta károk csökkennek. + A vízgazdálkodási térségben tervezett változtatások hatására a vízkészlet-egyensúly fenntartása, az ár- és (bel)víz elleni védelem hatékonysága,

- Az erdőtelepítés-, fenntartás forrásigényes, hosszú távon megtérülő tevékenység, hatékony közgazdasági szabályozás, ösztönzés hiányában jövedelemcsökkenés fordulhat elő. - A mezőgazdaságban a más gazdálkodási formára történő átállás tudati és szervezésbeli nehézségeinek feldolgozása negatív hatást válthat ki. - A települési térségben végbemenő demográfiai folyamatok a torzuló demográfiai korstruktúra, magas időskorú-arány alapján csökkenő népességszám prognosztizálható. A hagyományos vidéki települési térségben hiányos szolgáltató szektor és korlátozott munkalehetőség lesz jellemző továbbra is, ha a tervcélok nem megfelelő módon valósulnak meg.

Gazdasági hatások + Az erdőgazdálkodási térség növekedésével az erdőés mezőgazdasági termelés racionalizálása, hatékonyságának javulása érhető el (a mezőgazdasági

74

vati02.indb 74

2005.03.24. 16:23:38

termelés számára kevésbé alkalmas földek erdészeti hasznosítása – földhasználati struktúraváltás). A fanyersanyag-igény helyben történő kielégítéséhez (ipari fa, energia erdő), a feldolgozóipar fejlődéséhez a feltételek megteremtődhetnek. Ezen kívül az idegenforgalmi vonzerő is bővül. + A belterjes mezőgazdaság, arra alkalmas területeken történő fenntartásával a piaci igényeknek megfelelő minőségi árutermelés fejlődése várható, ezáltal az érintett térségek versenyképessége és eltartóképessége javul. A feldolgozás és értékesítés volumenének növekedése lesz tapasztalható. + A külterjes gazdálkodás tekintetében a kiegészítő hasznosítási módok által a jövedelemszint növekedése, az állami támogatás csökkenése várható. + Az idegenforgalmi haszonvétel lehetősége mind a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben, mind a vízgazdálkodási térségben megnő.

– A helyi (megyei, önkormányzati) szintre tartozó beruházások (mellékutak, kerékpárutak, szennyvízelvezető rendszerek, hulladéklerakók stb.) kiépítése esetén a területfejlesztési tanácsok, kistérségi társulások, önkormányzatok figyelembe vehetik a térségi kapcsolatokat, országos hálózatokhoz való csatlakozásokat biztosító beruházások elsődleges megvalósítását a prioritási sorrend meghatározásában, illetve a pályázatok elbírálási szempontjainak kialakításában. – A megyei területrendezési terv az EU előírásainak, illetve az erre épülő országos és megyei szennyvízkoncepciókkal harmonizáló, támogatott szennyvízrendszerek és létesítmények gyorsütemű megvalósítását irányozza elő. A megyében a kis lélekszámú településeken (Középső-Cserhát) helyi kistisztítók létesítése célszerű.

Környezeti hatások

- Az erdőtelepítés kedvezőtlen támogatási rendszere esetén a térség eltartó képességének csökkenése várható, összefüggésben az erdőtelepítés hosszú megtérülési idejével. - A szántóterületek művelés alól történő kivonása a bevételek csökkenésével járhat.

+ A szennyvíztisztítást tekintve a tisztítási fokozat emelésével a befogadók (talaj vagy felszíni víz) vízminőségének javulása várható. + Új nyomvonalak kiépülésével mérséklődik a főúthálózat forgalmi terhelése, melynek következtében csökken a zaj-, levegő-, víz- és talajszennyezés. + Az elkerülő utak megépítése (a sűrűn beépített települési területeken, az átkelési szakaszok megszüntetésével, illetve hosszának csökkentésével) kedvezően hat a településen belüli környezeti állapotra, az épített környezetre.

2. Országos és térségi infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Tervjavaslat és területi érintettség

- Az új nyomvonalak mentén nő a levegőszennyezés és a zajterhelés és az élőhelyeket zavaró vonalvezetés veszélye fennáll. - A zajgátló védőövezeten belül korlátozott területhasználat várható. - A logisztikai központokhoz irányuló forgalomkoncentrálódással az érintett településrészeken nő a zaj, rezgés és légszennyezettség. - A nyomvonalak tájképi értékcsökkentő hatásával számolni kell.

– A térségi infrastruktúrák, valamint az ezekhez kapcsolódó létesítmények közül a közlekedési hálózatok képezik a legfontosabb térszerkezeti elemeket, a korszerű hírközlési hálózatok a megye gazdasági és társadalmi fejlődésében, a vízgazdálkodási rendszerek pedig a lakossági ellátásban és a környezeti állapot alakításában fejtenek ki meghatározó szerepet. Ezért ezen hálózatok és létesítmények megfelelő szintre fejlesztése a térszerkezeti terv egyik legfontosabb célkitűzése. – Megyei szinten kiemelendő a különböző döntési kompetenciába tartozó országos, térségi és helyi hálózatfejlesztési feladatok közös pontjainak összehangolása időben és térben. – Ennek keretén belül meg kell határozni a várható terület-felhasználási konfliktusok rendezési lehetőségeit. – Az országos gyorsforgalmi, illetve főúthálózati elemek kialakítása nemzetközi, illetve országos prioritásoknak megfelelően történik, de a nyomvonalsávokon belül a konkrét nyomvonalvezetés megyei, illetve települési érdekérvényesítési lehetőségeket is hordoz magában.

Társadalmi hatások + A gyorsforgalmi utakon elérhető települések népességmegtartó ereje növekedik, mivel az elkerülő szakaszok megépülésével a települési tranzitforgalom csökken és a közlekedési, utazási feltételek javulnak. A főúthálózati fejlesztés elsősorban nem új hálózati kapcsolatokat jelent, hanem a meglévő hálózat paramétereinek, kiépítettségének, biztonságtechnikai megfelelőségének fejlesztését tűzi ki célul, amely erősíti a települések vonzerejét, közlekedési és biztonsági adottságait.

75

vati02.indb 75

2005.03.24. 16:23:39

+ A lakosság életminőség és egészségi állapotának javulása várható. + Bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek az infrastrukturális beruházásokkal. + A hulladékgyűjtés korszerűsítésével a környezettudat kedvezően változik.

dozza a különféle érdekek közötti konfliktushelyzetek kialakulását.

Környezeti hatások + A természeti területek és a környezet minőségének megőrzését, érzékeny tájak tájképvédelmét, roncsolt területek rehabilitációját célzó szabályozások pozitív hatásúak a tájra, környezetre, természetre. + Az ökológiai hálózat kijelölésével, a hálózathoz tartozó területekkel, a területfelhasználás és tevékenységek szabályozásával az élőhelyek fennmaradása, az ökológiai kapcsolatok erősítése várható. + A felszíni és felszínalatti vizek vízminőség-védelmével, az erózióval és deflációval veszélyeztetett területek szabályozásával, a hulladéklerakók helykijelölésének behatárolásával a tervnek a környezetre gyakorolt (környezetvédelmet erősítő) hatása jelentős.

- A főutak többsége jelenleg intenzíven beépített települési területeken vezet át, ahol a forgalom balesetveszélyt okoz, valamint a haladási sebesség lecsökkenésével a környezeti terhelés időben széthúzódik.

Gazdasági hatások + A közlekedési, utazási feltételek javulása elősegíti a vidéki térségek népességmegtartását, hozzájárul az idegenforgalom növekedéséhez. + Az idegenforgalmi, turisztikai lehetőségek javulása várható a megközelítés javulásával és az egyéb vezetékes infrastruktúra kiépülésével. + A nemzetközi és nagytérségi regionális vasúti kapcsolatok kedvező alakulása várható. + A települések ipari-kereskedelmi területeinek felértékelődése. + A piaci alapú pályahasználati díjpolitika megvalósulásának, ösztönző hatásának érvényesülése prognosztizálható a magyar pályahálózat erőteljesebb igénybevételére. + A komplex hulladéklerakó-helyek kiépülésével nő az új felhasználható nyersanyagok aránya.

Társadalmi hatások + Az egészséges környezetet, kulturális örökséget védő, a veszélyeztetettséget megelőző szabályozások az életminőséget javítják + A szabályozási előírások demográfiai hatása a biztonságos megélhetés és az életkörülmények alakulásának függvényében területenként eltérő, de jellemzően erősítik a terület népességmegtartó képességét. - Különösen vegyes, egymásnak ellentmondó reagálások várhatók a környezeti állapot javítása, a táji természeti értékek fokozottabb védelme, a természetvédelmi területek kiterjesztése, a települési és tájkarakter szigorú védelme érvényesítésekor az egyes területhasználati változtatásokkal és beépítési korlátozásokkal szemben. Még mindig jelentős ugyanis azok száma, akik a meglévő természeti adottságok korlátozás nélküli hasznosítását, a tulajdonosi érdekek fék nélküli érvényesítését tartják természetesnek. - A szabályozás következményeként – mint minden korlátozó, tiltó tevékenység esetében – nyilvánvalóan különböző feszültségek is kialakulhatnak. Ez elsősorban a földtulajdonosok, az ugyanazon övezeten belül illetékes ágazati szervezetek, valamint az övezeti szabályozás betartásában kevésbé érdekelt esetleges befektetők irányából várható. Ezek a feszültségek a szabályozás célját figyelembe vevő, azt erősítő különböző támogatásokkal enyhíthetők. - A szabályozási előírásoknak a munkahelyteremtésre, ezáltal a foglalkoztatásra helyenként gátló, de jellemzően serkentő, mindenképp irányító hatása van.

- Az infrastrukturális fejlesztések magas költségszintje miatt az elkerülő utak beruházásai elhúzódnak, elmaradnak. - A térségi vasúti szervezetek létrehozása – az önkormányzatok és vasúttársaságok közreműködésével – az emberek számára fokozott anyagi megterhelést jelenthet.

A térségi szabályozási terv javaslatainak környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai A térségi szabályozási tervben az övezeti tervlapokon lehatárolt területekre vonatkozó szabályozási előírások célja - a terület adottságainak, természeti és épített környezetének megőrzése, - a roncsolt területek, tájsebek rehabilitációja, - természeti károk, katasztrófák megelőzése, - a veszélyeztetettség csökkentése. Fenti célok érdekében a terv előírásai szabályoznak, esetenként korlátoznak. Ez utóbbi eleve magában hor-

76

vati02.indb 76

2005.03.24. 16:23:39

Gazdasági hatások

- A természeti értékek, a sérülékeny ivóvíz-készletek, a tájkarakter, települési karakter, az épített környezet értékeinek védelme érdekében hozandó szabályozások másfajta magatartást, tájhasználatot igényelnek, és a rövid távú anyagi haszonszerzés beszűkülését jelenthetik, ezért sokak érdekeivel ellentétesek lehetnek.

+ A mezőgazdaság potenciális területeit a termelés számára védik. + Az idegenforgalmat vonzó és fogadó területek védelmével biztosítják a vonzerők fenntartását, az idegenforgalom fejlődésének lehetőségét. + Az ipar fejlődését területileg differenciálják. + A közlekedés fejlődésének lehetőségét a szabályozások nem korlátozzák. + Az ingatlanpiacot a lehetőségek, korlátozások és veszélyek ismertetésével irányítják.

77

vati02.indb 77

2005.03.24. 16:23:39

FORRÁSMUNKÁK Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. Tv.) – VÁTI Kht. Duna-Ipoly Nemzeti Park Térsége Területrendezési terve 2000. – VÁTI Kht. Nógrád megye területfejlesztési koncepciója 1998. Az Északkelet-magyarországi Régió területfejlesztési koncepciója 1999. – TERRA STÚDIÓ Kft.) Salgótarján kistérség Komplex Területfejlesztési Programja 2001. – TERRA STÚDIÓ Kft. Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepciója 2003. – TETTHELY Mérnöki és Szolgáltató Kft. Tájékoztató a közúthálózat megyei helyzetéről 2002. – UKIG Az Észak-magyarországi Régió átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepciója 2001. – Közlekedés-tudományi Intézet Rt. Kapcsolatok a határokon átnyúló együttműködések fejlesztéséért 2001. – UKIG Tervezési statisztikai régiók átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepciója – Észak-Magyarországra vonatkozó összefoglaló 2001. – UKIG Összefoglaló tájékoztató a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos megyei feladatokról, Nógrád megye – UKIG Határátkelő-helyekkel kapcsolatos közútfejlesztési feladatok az EU csatlakozás tükrében 2001. – UKIG Hálózati vizsgálat az Ipoly-hidak újjáépítésére 2003. – FŐMTERV Rt. Területi hulladékgazdálkodási terv 2003. – Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Régió Környezet- és Természetvédelmi Programja 2002. – Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási Terv Állapotfelmérés és Helyzetértékelés 2002. – Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés Nógrád megyei Környezetvédelmi Koncepció és Program 1999. – Göncöl Alapítvány Nógrád megye védett természeti értékei – Márton Ferenc, Kollár József, Fancsik János Záportározó építési lehetőségek 1999. – Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Nógrád megye szennyvíztisztítási és elvezetési koncepciója – K & T Mérnökiroda Nógrád megye agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja (SAPARD) – Nógrádi Agrár Kht. Salgótarjáni kistérség agrárstruktúra átalakítási és vidékfejlesztési stratégiai programja 1999. – MVA Hálózat Nógrád Észak-magyarországi Régió Átfogó Fejlesztési Terve – Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Urbanisztikai tanulmányterv Nógrád megye, Losonc és Salgótarján térségének fejlesztésére 2002. – SCET Magyarország Városfejlesztő Rt. Magyarország – Szlovákia PHARE Határmenti Együttműködési Program – Közös Programozási Dokumentum 2000–2006. Az Észak-magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja – Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Nógrád megyei turisztikai termékek körének meghatározása, hasznosítási programjuk kidolgozása – 1999. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Idegenforgalmi Intézete. TEIR-adatbázis KSH-adatbázis Települési kérdőívek

78

vati02.indb 78

2005.03.24. 16:23:39

FÜGGELÉKEK

vati02.indb 79

2005.03.24. 16:23:39

99_mellekletek_kihajtos.indd b

2005.03.24. 11:36:46

99_mellekletek.indd o

2005.03.24. 11:38:30

99_mellekletek_kihajtos.indd c

2005.03.24. 11:36:49

99_mellekletek_kihajtos.indd d

2005.03.24. 11:36:52

99_mellekletek_kihajtos.indd e

2005.03.24. 11:36:54

99_mellekletek_kihajtos.indd f

2005.03.24. 11:36:57

99_mellekletek.indd p

2005.03.24. 11:38:32

99_mellekletek_kihajtos.indd g

2005.03.24. 11:36:59

99_mellekletek.indd q

2005.03.24. 11:38:33

vati02.indb 82

MEGLEVŐ TÁROZÓK NÓGRÁD MEGYÉBEN Felszíne Állóvíz neve

Helye

üzemi

Település

/a sz. függelék

Térfogata árvízi

üzemi

vízszintnél ha

árvízi

Hasznosítás

vízszintnél m

Bánki tó

Bánk belterület

Bánk

,

nincs

,

nincs

horgászat, üdülés, sportolás

Berkenyei öntözővíz-tározó

Morgó-patak

Berkenye

,

rendezés alatt

,

rendezés alatt

öntözés

Ceredi tározó( db tó)

Pipó-patak

Cered

,

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

Csárhátsurányi csapadékvíz-tározó

Cserhátsurány

Cserhátsurány

,

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

horgászat és dísztó

Cserhátszentiváni tározó

Cserhátszentiván

Cserhátszentiván

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

dísztó

Derék-pataki tározó

Derék-patak

Érsekvadkert

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, öntözővíz-tározás, tüzivíz

Diósjenői tározó (db tó)

Diósjenő

Diósjenő

,; ,

rendezés alatt

rendezés alatt

látványtavak

Diósjenői tározó

Jenői-patak

Diósjenő

,

,

,

,

horgászat

Dobordali-pataki tározó (Érsekvadkerti tározó)

Dobordali-patak

Érsekvadkert

,

,

,

,

horgászat

Gólya-pataki tározó

Gólya-patak

Bercel

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, horgászat

Hasznosi tározó

Kövicses-patak

Pásztó–Hasznos

,

,

,

,

kommunális vízellátás, horgászat

Ipolytarnóci Ősmaradványok Vízes Élőhely (db Boros-patak tó)

Ipolytarnóc

,; ,; ,

,; rendezés alatt; ,

,; ,; ,

,; rendezés alatt; ,

természetvédelem

Keszegi öntözőtelep tározója

Keszeg

,

rendezés alatt

,

rendezés alatt

öntözés

Keszeg határában

,; ,

Kisecset-Kétbodonyi tározó (db tó)

Kétbodonyi-patak

Kétbodony

,; ,; ,

rendezés alatt

,; ,; ,

,

árvízcsúcs-csökkentés, horgászat, öntözés

Komra-völgyi tározó

Komra-patak

Litke

,

,

,

,

ivóvíztározás, horgászat

Kozárd-pataki tározó

Kozárd-patak

Kozárd

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés. öntözés

Lókos-pataki víztározó (Nőtincsi tározó)

Lókos-patak

Nőtincs

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, öntözés

Lucfalvai tározó

Lucfalva

Lucfalva

rendezés alatt

rendezés alatt

,

nincs

öntözés

Maconkai tározó

Zagyva

Bátonyterenye

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, ivóvíztározás, horgászat

Magyargéc-Kisgéc horgásztó

Kisgéc

Kisgéc

,

rendezés alatt

,

rendezés alatt

horgásztó, dísztó

Mátraverebélyi tározó

Zagyva

Mátraverebély

zöld tározó

,

zöld tározó

,

zöldtározó, árvízvédelem, árvízi vésztározás

2005.03.24. 16:23:39

vati02.indb 83

 Felszíne Állóvíz neve

Helye

üzemi

Település

Térfogata árvízi

üzemi

vízszintnél ha

árvízi

Hasznosítás

vízszintnél m

Mizgerfai tározó

Zagyva

Mátraszele

,

,

,

,

ipari vízellátás, alvízi vízpótlás, horgászat

Nagyoroszi-pataki tározó

Nagyoroszi-patak

Nagyoroszi

,

,

,

,

árvízvédelem, árvízcsúcs-csökkentés, öntözés

Nyírjespusztai tározó (Nyírjesi tavak)  db tó

Nyirjes-patak

Balassagyarmat

,; ,; ,; ,; , / ,

nincs

,; ,; ,; ,; ,; ,

nincs

horgászat

Palotási tározó

Bujáki-patak

Palotáshalom

,

,

,

,

öntözés, tavi vízkivétel, horgászat

Pásztói tározó (Muzsla pusztai)

vízhiány miatt üres

Pásztó

,

rendezés alatt

,

rendezés alatt

üres

Pusztaszántói halastó ( db tó)

Pusztaszántói-patak Rétság

,; ,; ,

,

,; ,; ,

,

halászat, horgászat

Salgótarján-strand

Tarján-patak

Salgótarján

,

,

,

,

üdülés és sportolás, tavi hasznosítás

Szanda-pataki árvízcsúcs-csökkentő tározó

Szanda-patak

Cserhátsurány

,

,

,

,

árhullám-csillapítás

Szandaváraljai tározó (Kiskérpusztai)

Kiskéri-patak

Terény

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, horgászat

Sziráki tározó

Alsó-Egres-patak

Szirák

,

,

,

rendezés alatt

öntözés, tavi vízkivétel, horgászat

Szügy

Feketevíz-patak

Szügy

,

,

,

,

öntözés, tavi vízkivétel, horgászat, rekreáció

Tarján-pataki (Kisterenyei) tározó

Tarján-patak

Bátonyterenye

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, tisztított szennyvíz-befogadás

Tereskei tározó (db tó)

Tereske

Tereske

,; ,

rendezés alatt

,; ,

,; ,

halastó

Tolmácsi-tó

Jenői-patak

Diósjenő

,

rendezés alatt

,

rendezés alatt

ipari vízellátás, horgászat

Berkenye

,

rendezés alatt

rendezés alatt

rendezés alatt

horgászat

Darázsdói-patak

Varsány

,

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, öntözés

Weinhard-tó, Salgótarján

Forgács-patak

Salgótarján–Somlyó, bánya

rendezés alatt

,

rendezés alatt

horgászat

Zagyvarónai tározó ( db tó)

Zagyva

Salgótarján

,

,; ,; ,

,; ,; ,

ipari vízellátás, tavi vízkivétel, horgászat

Udvarhelyi tó Varsány Táb-pusztai

,

2005.03.24. 16:23:39

vati02.indb 84

10/b sz. függelék

TÁVLATI TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK NÓGRÁD MEGYÉBEN

Kisvízfolyás

Település

Elzárásszelv. km

Vízgyűjtő területe km 

Vízhozama a völgyelzárás szelvényében NQ% m /s

Qaug% l/s

Felszíne ha

Térfogata . m

Javasolt hasznosítása

Megvalósít- hatósága*

Szentkúti-patak

Mátraverebély

+

,

,







Jóléti hasznosítás

GGG

Szentkúti-patak

Mátraverebély

+

,

,







Jóléti hasznosítás

GGG

Debercsényi-patak

Magyarnándor

+

,

,



,



Árvízcsúcscsökkentés

GGG

Fekete-víz-patak

Cserhátsurány

+



,



,



Halászat, horgászat

GGGG

Dobordali-patak

Szátok

+

,

,



,



Öntözés

GGG

Nagyvölgyi-patak

Egyházasgerge

+

,

,



,



Jóléti hasznosítás

GG

Kömrök-patak

Verseg

+



,







Komplex

GGG

Kis-Zagyva-patak

Sámsonháza

+

,

,

,

,

.,

Komplex

GG

Herédi-Bér-patak

Héhalom

+

,

,

,

,

,

Jóléti hasznosítás

GGG

Zsunyi-patak

Ecseg

+

,

,

,

,

.,

Komplex

GG

Rimóc-Sipeki-patak

Rimóc

+

,

,

,

,

,

Öntözés

GGG

Rimóc-Sipeki-patak

Rimóc

+

,

,

,

,

,

Öntözés

GG

Zsunyi-patak

Alsótold

+



,

,

,

,

Záportározó

GGG

*

A megvalósíthatóság nehézsége a pontok számával arányosan nő.

2005.03.24. 16:23:40

/c sz. függelék

TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK A MEGYÉBEN ( millió m-nél nagyobb vízmennyiséget befogadó tározók)

Tározó neve

Vízfolyás

Település

Tározó felszíne üzemi vízszintnél ha

Térfogata  m  Üzemi vízszintnél

árvízi vízszintnél

Hasznosítása

Hasznosi-tározó

Kövicses-patak

Pásztó

,

,

,

ivóvízellátás, horgászat

Komra-völgyitározó

Komra-patak

Litke

,

,

,

ivóvíztározás, horgászat

Lókos-pataki (Nőtincsi)-víztározó

Lókos-pataki

Nőtincs

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, öntözés

Maconkai-tározó Zagyva

Bátonyterenye

,

,

,

árvízcsúcscsök kentés*, horgászat

Mátraverebélyitározó

Zagyva

Mátraverebély

zöldtározó**

zöldtározó

,

Zöldtározó, árvízvédelem

Mizserfai-tározó

Zagyva

Mátraszele

,

,

,

ipari vízellátás, horgászat

Palotási-tározó

Bujáki-patak

Palotás

,

,

,

öntözés, horgászat

Szanda-patakitározó

Szanda-patak

Cserhátsurány

,

,

,

árhullámcsillapítás

Tarján-patakitározó

Tarján-patak

Bátonyterenye

,

,

,

árvízcsúcs-csökkentés, tisztított szennyvíz befogadása

Kis-Zagyva-patak Sámsonháza

,

,

Komplex

Zsunyi-patak

,

,

Komplex

Ecseg

* ivóvíz-tározási funkció megszűnt ** árvízi vízszint esetén , ha

vati02.indb 85

2005.03.24. 16:23:40

. sz. függelék

A települések ár- és belvíz-veszélyeztetettsége Nógrád megyében A települések besorolása a/. (XII. .) KvVM–BM-rendelet szerint

– erősen veszélyeztetett, „A” kategória: Balassagyarmat-Ipolyszög, Bánk, Bátonyterenye, Bercel, Buják, Cserháthaláp, Csehátsurány, Diósjenő, Dorogháza, Drégelypalánk, Endrefalva, Erdőtarcsa, Galgaguta, Hont, Hugyag, Ipolytarnóc, Kálló, Karancslapújtő, Karancsság, Kazár, Kétbodony, Litke, Ludányhalászi, Magyargéc, Mátrakeresztes, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Mohora, Nemti, Nógrádkövesd, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Őrhalom, Ősagárd, Palotás, Pásztó, Patak, Romhány, Szarvasgede, Szécsényfelfalu, Szuha, Szurdokpüspöki, Tar, Varsány; – közepesen veszélyeztetett, „B” kategória: Dejtár, Jobbágyi; – enyhén veszélyeztetett, „C” kategória: Balassagyarmat, Ipolyvece, Szécsény.

. sz. függelék

Sérülékeny vízbázisok Nógrád megyében – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

vati02.indb 86

Dejtár-pataki kútsor Balassagyarmat városi vízmű Magyarnándor–Mohora közös vízmű Cserháthaláp községi vízmű Salgótarjáni vízmű, Budavölgyi források Salgótarjáni vízmű, Salgóbánya, Istvántárói fúrás Szirák községi vízmű Salgótarján, Somoskő, Magyarbányai források Salgótarjáni vízmű, Gedőcz-pusztai csőkút és a Tatárárok források ( db) Salgótarjáni vízmű, Somoskő vár alatti forrás Salgótarjáni vízmű, Zagyvaróna, Csatókút Ludányhalászi községi vízmű Litkei vízbázis Mátraverebélyi vízmű Nagybátony, Szorospataki források Nagybátony, Káposztási vízmű Szilaspogonyi vízmű Szurdokpüspöki községi vízmű Szécsény Déli- és Pösténpusztai vízbázis Pásztó városi vízmű.

2005.03.24. 16:23:40

13. sz. függelék

NÓGRÁD MEGYE HELYI ÉS KISTÉRSÉGI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREINEK MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT ELEMEI Meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás m/d Helyi

Tervezett szennyvíztisztító telepek*

Regionális

Helyi

Szennyvíztisztító telephez csatlakozó települések**

Tisztított szennyvíz befogadója

Regionális

Litke  m/d

Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Mihálygerge

Dobroda

Karancslapujtő   m/d

Etes, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi

Dobroda

Szilaspogony  m/d

Cered, Zabar

Szilas-patak

Szécsény   m/d

Endrefalva, Hollókő, Karancsság, Ludányhalá szi, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Varsány

Szentlélek-patak

Sóshartyán  m/d

Kishartyán Ságújfalu

Sóshartyáni-patak

Nagybárkány  m/d

Bárkányi-patak Tar  m/d

Mátraszőlős

Pásztó   m/d

Zagyva

Bátonyterenye   m/d Mátranovák  m/d

–

 m/d

Dorogháza, Mátramind szent, MátravereZagyva bély, Nemti, Szuha

Mátraterenye  m/d

Mátranovák Bárna

Bárna-patak Zagyva

Kazár, Mátraszele, Vizslás

Tarján-patak

Salgótarján   m/d Szügy  m/d

Zagyva

–

Feketevíz-patak

Galgaguta  m/d

Becske, Bercel, Legénd, Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Szécsénke

Galga

Ipolyvece, Patak Drégelypalánk, Hont

Lókos-patak

Horpács  m/d

Borsosberény, Nagyoroszi, Pusztaberki

Derék-patak

Nógrád  m/d

Berkenye, Diósjenő

Lókos-patak

Balassagyarmat   m/d

Hugyag, Őrhalom, Patvarc Csitár, Iliny, Nógrád marcal Szügy

Ipoly

Érsekvadkert  m/d

Szátok, Tereske

Vadkerti-patak

Magyarnándor  m/d

Debercsény, Cserhátláp, Cserhátsurány, Csesztve, Mohora Herencsény, Szanda, Terény

Feketevíz-patak

Dejtár  m/d

 m/d

*

Kapacitásadatok teljeskörűen csak a meglévő szennyvíztisztítók esetében ismertek. Normál betűvel szerepelnek a meglévő szennyvíztisztítók és elvezető rendszerek. VastagDőlt betűvel szerepelnek a folyamatban lévő beruházások. Vastag betűvel szerepelnek a regionális szennyvíztisztítókhoz távlatban csatlakozó és megvalósíthatósági tanulmánnyal, előtervekkel, illetve vízjogi engedélyes tervekkel rendelkező települések. Dőlt betűvel szerepelnek a megyei területrendezési terv azon települési javaslatai, ahol még nincs megvalósíthatósági tanulmány. *** megyén kívülre, a verőcei tisztító telepre csatlakozik

**

vati02.indb 87

2005.03.24. 16:23:40

2

Meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás m/d Helyi

Tervezett szennyvíztisztító telepek*

Regionális

Helyi

Romhány  m/d

Szennyvíztisztító telephez csatlakozó települések**

Tisztított szennyvíz befogadója

Regionális bővítés

Kétbodony, Kisecset, Szente

Bánk  m/d

Lókos-patak Lókos-patak

Rétság   m/d Jobbágyi  m/d

–

 m/d

Tolmács

Jenői-patak

Szarvasgede, Szurdokpüspöki, Csécse, Ecseg,

Zagyva

Lucfalva  m/d

Névtelen-patak Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Ősagárd

Nőtincs

Lókos-patak

Szendehely***

Buják  m/d

Héhalom  m/d

Bér, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Palotás, Szirák

Bér-patak

Kálló

Erdőkürt, Erdőtarcsa, Vanyarc

(Nógrádi-) Vanyarci-patak Bujáki-patak

Nézsa Garáb Kozárd Kutasó Márkháza Nagykeresztúr Kisbárkány Rákóczibánya Alsótold Bokor Cserhátszentiván Felsőtold

*

Kapacitásadatok teljeskörűen csak a meglévő szennyvíztisztítók esetében ismertek. Normál betűvel szerepelnek a meglévő szennyvíztisztítók és elvezető rendszerek. Vastag Dőlt betűvel szerepelnek a folyamatban lévő beruházások. Vastag betűvel szerepelnek a regionális szennyvíztisztítókhoz távlatban csatlakozó és megvalósíthatósági tanulmánnyal, előtervekkel, illetve vízjogi engedélyes tervekkel rendelkező települések. Dőlt betűvel szerepelnek a megyei területrendezési terv azon települési javaslatai, ahol még nincs megvalósíthatósági tanulmány. *** megyén kívülre, a verőcei tisztító telepre csatlakozik

**

vati02.indb 88

2005.03.24. 16:23:40

. sz. függelék

NITRÁTÉRZÉKENY TERÜLETEN LÉVŐ TELEPÜLÉSEK JEGYZÉKE NÓGRÁD MEGYÉBEN a /. (IV. .) kormányrendelet szerint Balassagyarmat Bátonyterenye Cserháthaláp Dejtár Egyházasgerge Galgaguta Ipolytarnóc Ipolyvece Keszeg Litke Ludányhalászi Mátraszőlős Mátraverebély Mihálygerge Mohora Nézsa Pásztó Patvarc Salgótarján Szécsény Szendehely Szilaspogony Szirák Tar

vati02.indb 89

2005.03.24. 16:23:41

. sz. függelék

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Illetékességi terület

Védett terület neve

Érintett megyei település

,/

Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak,

Pogány-rózsás Erdőrezervátum

/ (VI.) KöM rendelet

,/,

Diósjenő

Mátrai TK

/ (XI..) OKTH rek.

/, 

Pásztó, Bátonyterenye

Karancs–Medves TK

/.(VIII..) KVM-rendelet

/

Salgótarján, Bárna, Mátraszele, Kazár, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancsberény

DINPI Módosítás

BNPI

Összes /megyei terület (ha)

/ (XI..) KTM-rendelet / (VIII..) KöM-rendelet

Duna–Ipoly Nemzeti Park

BNPI

Határozatszám

BNPI

Kelet-Cserhát TK

/.(VIII.) KVM-rendelet

/

Sámsonháza, Márkháza, Nagybárkány, Kisbárkány, Nagylóc, Garáb, Mátraszőlős, Felsőtold, Alsótold, Pásztó, Ecseg, Kozárd, Buják, Cserhátszentiván, Csécse

BNPI

Hollókői TK

/ (TK .)OTvH

/

Hollókő

BNPI

Ipolytarnóci Ősmaradványok TT / (TK ) OtvH bővítés / (XI..) OKTH

,/.

Ipolytarnóc

BNPI

Sóshartyáni Hencse-hegy TT

,/,

Sóshartyán

/, (VII..) KvVM-rendelet

Forrás: Magyar Közlöny megfelelő számai

vati02.indb 90

2005.03.24. 16:23:41

/a

sz. függelék

EX LEGE VÉDETT BARLANGOK Sorszám

Település

Barlang, Kőfülke, Mesterséges üreg

Kőzet Üledékes/Vulkáni

Hossza (m)

Természetvédelmi terület

Típusa MűemlékTermészetes/ védelem Mesterséges

BÖRZSÖNY HEGYSÉG .

Diósjenő

Haramia lyuk

V

,

+

részben M



Kámor, Csepegőkői barlang

V

,

+

T

.

Kámor, Hugó villa

V

,

+

részben M

.

Kámori eresz

V

,

+

T

.

Kámori odu

V

,

+

T

.

Kámori rókalyuk

V

,

+

T

.

Kámori sziklahasadék

V

,

+

T

.

Kurta bérci üreg

V

,

.

Drégelypalánk

Sárkánytörés, sziklaüreg

nincs adat

.

Hont

Kőkapui álbarlang

V

.

Nagyoroszi

Borókás

nincs adat

,

CSERHÁT-HEGYSÉG .

Bercel

Berceli hegyi üreg

Ü

valószínűleg beomlott

.

Buják

Pappenheim barlang

Ü

,

.

Ecseg

Nagy Boldogasszony forrásbarlang

eltömődött

Sárkányfürdő barlang

,

. .

Felsőpetény (az agyagbánya vágatainál)

.

az I. keresztvágatban  db barlang és  üreg

.

az V. táróban  db barlang és  üreg

.

az V./ vágatban  db barlang

.

Kishartyán

.

Kőlyuk oldal fülkéi

Ü

+

Szőlő hegyi eresz

Ü

 x 

.

Mátraszőlős

Függőkő, Zsivány barlang

V

,

.

Mátraverebély- Szentkút

Betyár barlang

Ü

,

Remete barlang ( helyiség)

Ü

Nézsai barlang

Ü

Nézsai sziklaüreg

Ü

. . .

vati02.indb 91

az I. siklóban  db barlang és  üreg

Nézsa

+

+

,

2005.03.24. 16:23:41



Sorszám

Település

.

Barlang, Kőfülke, Mesterséges üreg

Nézsai víznyelő

Ü V

.

Nógrádszakál

Páris völgyi sziklaeresz

.

Romhány

Hidegkúti kőfejtő ürege Kőszikla laposi kőbánya ürege

 .

Kőzet Üledékes/Vulkáni

Sámsonháza

.

Hossza (m)

Természetvédelmi terület

,

Típusa MűemlékTermészetes/ védelem Mesterséges

+

igen régi adat

Csapás tetői barlang Dupla üreg

,

+

V

,

+

KARANCS HEGYSÉG .

Salgótarján

Baglyaskői sziklaüreg

MÁTRA HEGYSÉG .

Bátonyterenye

.

Medve barlang szénbánya tárók

.

Jobbágyi

Monyosi lyuk

.

Mátraverebély

Zsivány barlang

V

kb. ,

.

Pásztó - Mátrakeresztes -

Mátrakeresztesi üreg

V

,

.

Szezám barlang

V

,

.

Üléspataki barlang

V

x,

.

Üléspataki sziklaeresz

V

x,

.

Üléspataki sziklakapu

V

,x,

.

Vidróczki barlang

V

,

.

Vöröskő bérci barlang

V

,

.

Vöröskő bérci hasadék

V

,

.

Vöröskő bérci odu

V

,

Sárkánygödri kőfülke

V

x,

Jansen barlang

V

,

+

.

Kis Szilváskői sziklahasadék

V

,

+

.

Sárkánytorok, jégbarlang

V

,

+

.

Szilváskői barlang

V

,

+

.

Vabot barlang

V

,

+

Kiskői álbarlang

V

,

+

Kiskői barlang

V

,+,

+

.

Szuha

MEDVES HEGYSÉG .

. .

Salgótarján - Rónabánya

Szilaspogony

M táró

Forrás: Nógrád megye védett természeti értékei és fenntartásuk lehetőségei 1997, KvVM

vati02.indb 92

2005.03.24. 16:23:41

/b sz. függelék

EX LEGE VÉDETT FÖLDVÁRAK Sorszám

Település neve

Vár neve

Középkor, újkor

Őskor

FÖLDVÁRAK

vati02.indb 93

.

Alsópetény

Földvár

+

.

Bátonyterenye - Nagybátony

Orosz Mátyás vára

+

.

Bokor

Templomdomb

.

Buják

Tarisznyapart

.

Cserháthaláp

Rézpart

+

.

Diósjenő

Csehvár

+

.

Diósjenő

Kámor

.

Diósjenő

Pogányvár

.

Dorogháza

Kastély-tető

.

Ecseg

Vár (Ilona-vár)

+

.

Erdőtarcsa

Templom körüli sáncok

+

+ +

+ + +

.

Héhalom

Templomdomb

+

.

Hont

Jelenchegy

+

.

Hont

Vár (Ipoly-szög)

.

Jobbágyi

Várhegy

+



Karancsalja

Kápolnahegy

+



Karancskeszi

Tornyiszer (torna vára)



Kozárd

Pogányvár



Legénd-Nézsa

Békavár

+

.

Lucfalva

Pogányvár

+

.

Mátramindszent

Óvár

.

Mátraszőlős

Kerekbikk

.

Mátraszőlős

Kisvár

.

Nagylóc

Várdomb

+

.

Nemti

Kőház

+

.

Nézsa

Temető

+

+

+

+ +

.

Nógrád

Vár

+

.

Nógrádmarcal

Kerekdomb

+

.

Nógrádmegyer

Dobó-vár

+

.

Nógrádsáp

Tatárka

+

.

Nógrádsipek

Pusztavárhegy

+

.

Nógrádszakál

Kastélydomb

.

Piliny

Várhegy

+ +

.

Rétság-Jásztelekpuszta

Várdomb

+

.

Salgótarján

Baglyaskő vára

+

.

Sagótarján- Zagyvapálfalva

Felső temető feletti domb

+

.

Salgótarján-Zagyvaróna

Zagyvafő és Kiskőasztal

++

.

Ságújfalu

Várhegy

.

Somoskő

Vár

.

Szanda

Szandahegy

.

Szanda

Várhegy

+

.

Szécsény- Benczúrfalva

Dubinka

+

+ +

2005.03.24. 16:23:41

 Sorszám

Település neve

Vár neve

Középkor, újkor

Őskor

.

Szécsény-Benczúrfalva

Majorhegy

+

.

Szécsény

Kerekdomb

+

.

Szécsény

Strázsapart

+

.

Szécsényke

Gyalogvár

+

.

Szilaspogony

Kis-vár

+

.

Szuha

Vár-bérc

+

.

Szuha - Mátraalmás

Galyavár

.

Szügy

Leányhegy

.

Tereske

Kurucdomb

+

.

Tolmács

Kálváriadomb

+

.

Vanyarc

Haraszti

+

+

FÖLDMŰVEK .

Bokor

Halastó-gátak

nincs adat

.

Buják

Keselyréti gát

nincs adat

.

Diósjenő

Szénpatak-völgy

.

Drégelypalánk

Varga tó gátja

.

Mátraszőlős

Kerekbikk, két tó gátja

.

Mátraverebély-Szentkút

Kányási halastó gátja

+

.

Nógrád

Ágyúállások a vártól keletre lévő dombon

+

.

Ságújfalu-Mikófalu vagy Másfalu

Várdomb, feltételezett halomsír

+ + +

nincs adat

KŐVÁRAK .

Buják

Vár

+

.

Drégelypalánk

Vár

+

.

Drégelypalánk

Drégelyvár

+

.

Hollókő

Vár

+

.

Nógrád

Vár

+

.

Pásztó Hasznos

Cserteri vár

+

.

Pásztó

Ciszterci apátság

.

Salgótarján

Salgó vára

+

.

Sámsonháza

Fehérkővár

+

.

Szécsény

Városfal

+

.

Tar

Tar Lőrinc várkastélya

+

Forrás: BNPI, www.varakborzsony.uw.hu Nógrád megye védett természeti értékei és fenntartásuk lehetőségei 

vati02.indb 94

2005.03.24. 16:23:41

/c sz. függelék

EX LEGE VÉDETT LÁPOK Helység

vati02.indb 95

Hrsz.

Terület (ha)

E

/

,

Etes

/

,

Etes

/

,

Etes

/

,

Etes

/

,

Etes

/

,

Etes

/a

,

Etes

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Ipolytarnóc

/

,

Karancslapujtő

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/a

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/a

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/a

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Litke

/

,

Nógrádszakál

/

,

Nógrádszakál

/

,

Pásztó

/p

,

2005.03.24. 16:23:42

 Helység

Hrsz.

Terület (ha)

Pásztó

/m

,

Patvarc

/

,

Patvarc

/

,

Patvarc

/a

,

Patvarc

/

,

Patvarc

/

,

Zabar



,

Zabar

/

,

Zabar

/b

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/a

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/a

,

Zabar

/a

,

Zabar

/c

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Zabar

/

,

Forrás: / (MK) KöM Tájékoztató

vati02.indb 96

2005.03.24. 16:23:42

. sz. függelék

NATURA 2000 TERÜLETEK NÓGRÁD MEGYÉBEN A Kormány /. (X..) Korm. Rendelete alapján az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek: Illetékességi terület

Natura  terület neve

Különleges madárvédelmi területek DINPI

Börzsöny és a Visegrádi-hegység

DINPI

Ipoly völgye

BNPI

Mátra

Különleges természetmegőrzési területek BNPI

Közép-Ipoly-völgy

Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek DINPI

Börzsöny

DINPI

Nyugat-Cserhát és Naszály

DINPI

Alsó-Ipoly-völgy

BNPI

Szandai-Várhegy

BNPI

Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét

BNPI

Bézma

BNPI

Tepke

BNPI

Szentkúti Meszes-tető

BNPI

Nyugat-Mátra

BNPI

Mátrabérc–Fallsókúti rétek

BNPI

Sóshartyáni Hencse-hegy

BNPI

Karancs

BNPI

Salgó

BNPI

Gortva-völgy

DINPI: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, BNPI: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

vati02.indb 97

2005.03.24. 16:23:42

. sz. függelék

HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Sorszám

vati02.indb 98

Település

Védett terület neve

Törzskönyvi azonosító //TT/

Védett terület nagysága (ha)

.

Alsópetény

Kastélypark

.

Balassagyarmat

Nyírjesi-tó és környéke

.

Balassagyarmat

Palóc-liget

//TT/

,

.

Bárna

Bárna-patak forrásterülete

//TT/

,

Védett emlék száma (db)

, ,

.

Bárna

Szer-kő

//TT/

,

.

Bárna

Nagy-kő

//TT/

,

.

Bátonyterenye

Kisterenyei-kastélypark

//TT/

,

.

Bátonyterenye

Bec-kút

.

Bátonyterenye

Újlak tölgyfa

.

Bér

Andezitoszlopok

//TT/

,

.

Buják

Tölgyfa

//TT/





.

Buják

Tölgyfák

//TT/



.

Buják

Egidius-forrás

//TT/



.

Csécse

Sándor-major Kastélyudvar

//TT/

,

.

Csécse

Erzsike park

//TT/

, ,

.

Csesztve

Madách Múzeum parkja

//TT/

.

Csesztve

Galibapusztai facsoport

//TT/

.

Csitár

Szanatóriumpark

//TT/

,

.

Diósjenő

Kastélypark és parkerdő

//TT/

,

.

Drégelypalánk

Szondy-fasor

//TT/

,

.

Erdőtarcsa

Dabasi-Halász arborétum

//TT/

,

.

Felsőpetény

Kastélypark

//TT/

,

.

Herencsény

Arethusa-forrás

//TT/

.

Horpács

Mikszáth-park

//TT/

.

Jobbágyi

Andezitrétegek

//TT/

,

.

Karancslapujtő

Park

//TT/

,

.

Kazár

Riolittufa földtani szelvény

//TT/

,

.

Kishartyán

Kőlyuk-oldal

//TT!

,

.

Litke

Milleniumi facsoport

//TT/

,

.

Lucfalva

Krakkópusztai-tánctér

//TT/

,

.

Ludányhalászi

Kastélypark

//TT/

,

.

Magyarnándor

Buttler-park

//TT/

,

.

Mátranovák

Hegyeskei borókás

//TT

,

.

Mátranovák

Kaszinópark és fasor

//TT/

,

.

Mátranovák

Nyírmedi-tó és környéke

//TT/

,

//TT/

,



 ,

.

Mátranovák

Cserkész-kút

.

Mátraterenye

Nádújfalusi öreg bükkfa

.

Mátraverebély

Forró-kúti tölgyfa

//TT/



.

Mohora

Mikszáth-fa

//TT/



.

Nézsa

Kastélypark

//TT/

,

.

Nógrád

Vár

//TT/

,

.

Nógrád

Kocsányos tölgy

//TT/



.

Nógrádkövesd

Piramistölgy

//TT/

kiszáradt



2005.03.24. 16:23:42

 Sorszám

Település

Védett terület neve

Törzskönyvi azonosító

Védett terület nagysága (ha)

.

Nógrádmegyer

Kilenc törzsű hárs

.

Nógrádsipek

Dobos-kút

//TT/

,

.

Nógrádszakál

Páris-patak völgye

//TT/

,

Védett emlék száma (db) kiszáradt

.

Nőtincs

Kastélypark

//TT/

,

.

Pásztó

Cserteri-vároldal

//TT/

,

.

Romhány

Török mogyorófa

//TT/

.

Salgótarján

Baglyas-kő

//TT/

 ,

.

Salgótarján

Pécs-kő

//TT/

,

.

Salgótarján

Pocik-vár

//TT/

,

.

Salgótarján

Vizslás - Kökényes-völgy

//TT/

,

.

Szanda

Várhegy

//TT/

,

.

Szécsény

Benczúrfalvi kastélyparkl

//TT/

,

.

Szécsény

Kastélypark

//TT/

,

.

Szilaspagony

Kis-kő

//TT/

,

.

Szirák

Kastélypark

//TT//

,

.

Szuha

Bükkfa-forrás

.

Szügy

Simonyi-park

//TT/

.

Szügy

Hársfa

//TT/

,

.

Tar

Tuzson-arborétum

//TT/

.

Tar

Csevice-forrás

//TT/

.

Terény

Szent-Györgyi Albert emlékpark

. .

Tereske Varsány

Temetőkert Tábi fűzfa

,  ,  ,

//TT/ //TT/

, 

Forrás: Nógrád megye védett természeti értékei és fenntartásuk lehetőségei , Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 

vati02.indb 99

2005.03.24. 16:23:42

.sz. függelék

ORSZÁGOS VÉDELEMRE TERVEZETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Sorszám

vati02.indb 100

Illetékességi terület

Tervezett védett terület neve

Érintett települések Balassagyarmat, Patvarc, Őrhalom, Hugyag, Szécsény, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Ipolytarnóc

.

DINPI

Ipoly-menti TK létrehozása

.

DINPI

Nyugat-Cserhát TK

.

BNPI

Mátrai TK bővítése

Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar

.

BNPI

Kelet-Cserháti TK bővítése

Buják, Csécse, Ecseg, Jobbágyi, Szarvasgede

.

BNPI

Hollókői TK bővítés

Hollókő, Rimóc,

.

BNPI

Márkházapusztai Fás legelő TT

Bátonyterenye, Lucfalva, Salgótarján

.

BNPI

Mátraverebélyi Kőszirt-hegy

Mátraverebély, Bátonyterenye

.

BNPI

Etesi Fás legelő

Etes, Ságújfalu

.

BNPI

Maconkai-rét

Bátonyterenye

2005.03.24. 16:23:42

. sz. függelék

Sorszám

VÉDELEMRE JAVASOLHATÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

vati02.indb 101

Település

Védett érték

Magyarázat

Típusa

.

Bátonyterenye

Kökényes-völgy

Hagyásfás öreg tölgyes

N

.

Buják

Várhegy

ritka növényekből álló növénytársulás

N

.

Buják

Fehérpart

Az Ecseg – Bujáki földút mellett, kövület- lelőhely

F

.

Buják

Keselyréti Kőasztal

Pappenheim Szigfrid báró vadászatainak színtere, vadászati pihenő céljára készült az-as években

K

.

Buják

Pappenheim kőbánya

A védett Pappenheim-barlang barlangfelszíne védőterülete,

.

Buják

Sasbérci vadász- kastély rom

Pappenheim Szigfrid báró vadászatainak színhelye

K

.

Cered

Kökörcsines

A Szérkő feletti gerincen lévő növényegyüttes

N

.

Dorogháza

Kiskő és Verőkő bérc

A gerincen végighúzódó andezit tellér

F

.

Drégelypalánk

Legény oldal

Az odvas keltike tömeges élőhelye

N

.

Erdőtarcsa

Teclak tanya, parkmaradvány

Fenyő és más faegyedek

N

.

Hont

Csitári alagút

Középkori, mesterséges, mintegy  m hosszú alagút

F–B

.

Jobbágyi

Monyosi-árok

Az ún. Monyosi lyuk környéke, védőterület

F–B

.

Karancsberény

Pálházi-völgy

Gömbalakú homokkő konkréciók

F

.

Karancskeszi

Dobroda-völgy

 éves kanadai nyár, .

N

.

Karancskeszi

Zahorszky kastély, fa

A kertben álló idős kocsányos tölgy

N

.

Karancsság

Prónai kastély, fasor

A kastélytól keletre húzódó idős vadgesztenye sor

N

.

Kazár

Aranyos pusztai tölgyes

Aranyos puszta – Mátraszele közötti hagyásfás tölgyes

N

.

Keszeg

Huszár kastély, parkja

Kastélypark és gesztenye fasor

N

.

Kétbodony

Tópart

A nagy tó északi partszakasza, vizes élőhely madárátvonuló hely,

Á–V

. Kishartyán

Szőlő hegyi homokkőszikla

Eróziós homokkő sziklaoldal, az ún. „Szőlő hegyi eresz”-barlang barlangfelszíne védőterület

F–B

.

Rárós-puszta-

Két tó, lápos – tőzeges kis vízfelszínnel,

Feneketlen-tó

jellegzetes hegyi – vízparti növénytársulással. Erősen eutrofi zált

. Lucfalva

Krakkópuszta, fa

Az egykori puszta szélén álló idős kocsányos tölgy

. Magyarnándor

Kő-oldal sziklája

Eróziós kőkapu

. Mátranovák

Fehérszék

Erősen erodált riolittufa felszíni kibúvás

F

. Mátraszele

Csanálos-tó

Erutrofi zálódó kis hegyi tó. (A tóról a Dornyay Cserkészcsapat védettségi javaslatot készített)

V

. Mátraszele

Szelídgesztenyés

A „Nagy patten” lapos környékén lévő facsoport

N

Litke

F–B

V

N F–B

2005.03.24. 16:23:42

Sorszám



Település

Védett érték

Magyarázat

Típusa

Meszes-tető

A hegy térségében lévő védendő értékek: - Betyárbarlang védőfelszíne - Remetebarlang és védőfelszíne - Kövületes mészkő-pad - Vulkánikus tellér - „Szent László ugratása”, tektonikai hasadék

. Mátraverebély

Farkaslyuk sziklás oldala

A Zsivány barlang barlangfelszíne, védőterülete

F–B

. Mohora

„Patkó”

Patkó alakban ültetett vadgesztenyék a Zichy-Vay kastély parkjában, tánctérként használták

N–K

. Nagylóc

Őrhegy

A hegy térségében lévő védendő értékek: - Hegygerincen kőtenger - Északi oldalon foltos szalamandra élőhely és egy teljesen feltöltődött hegyi tó maradványa - keleti oldalán „lábnyomos” andezitkő Népmonda: Jézus Krisztus lábanyoma szamarának botjának nyoma

.

Leánykő

Eróziós több méteres homokkő-baba, népmonda ihletője

F

Sinkár-patak völgye

Sziklás, szűk patakvölgy

T

.

MátraverebélySzentkút

Nemti

. Nézsa

T–F–B

T–Á–F

.

Pásztó (Mátra keresztes)-

Ülés-patak

Az Ülés-pataki sziklaüregek és a Vidróczki barlang barlangfelszíne, védőterülete

F–B

.

Salgótarján (Somoskő újfalu)

Eresztvényi alagút

Az eresztvényi bányai kisvasút nagyszelvényű m hosszú alagútja, ,

B

.

Salgótarján (Zagyva pálfalva)

fasor

Batsányi úti  platánból álló fasor

N

.

Salgótarján (Zagyvaróna)

Zagyva alagút

Az országban egyedülálló, a Zagyva folyót elterelő  m-es alagút, .

B

.

Ságújfalu

Kastély park

A Prónay kastély parkja

N

Jódos kút

XVIII. sz.-i rakott kő kút, kamarai sókutatás helyszíne

Nagy-Dobodén-tó

 db kis, eutrofi zálódó tó, vizes élőhely közelében „Dobó István fája” (idős bükk),

. Sóshartyán .

Szuha (Mátraalmás)

V–F–K V–N

. Szuha

Sárkánygödri-patak völgye Eróziós árok, a sárkánygödri barlang védőfelszíne

.

Remete-lik

Mesterséges remete barlang és környéke

B

. Szügy

Torok-tó

A Fekete-víz kanyarjánál lévő, eutrofi zálódó kis hegyi tó

V

. Terény

Peres-hegyi kövületlelőhely Homokkőpadok ostrea kövületekkel

Szurdok püspöki

. Ipoly völgy ártere

F–B

F

Mivel ennek kutatása folyik, jegyzékünkben külön részletezni még nincs lehetőségünk

Forrás: : Nógrád megye védett természeti értékei és fenntartásuk lehetőségei  . Jelmagyarázat: N:növénytani, Á:állattani , F: földtani, K: kultúrtörténeti, V: víztani, B: barlangtani, T: tájképi

vati02.indb 102

2005.03.24. 16:23:43

1. sz. melléklet

NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE HATÁLYA ALÁ ESŐ TELEPÜLÉSEK JEGYZÉKE

ALSÓPETÉNY

ILINY

NÓGRÁDMEGYER

ALSÓTOLD

IPOLYTARNÓC

NÓGRÁDSÁP

BALASSAGYARMAT

IPOLYVECE

NÓGRÁDSIPEK

BÁNK

JOBBÁGYI

NÓGRÁDSZAKÁL

BÁRNA

KÁLLÓ

NŐTINCS

BÁTONYTERENYE

KARANCSALJA

ŐRHALOM

BECSKE

KARANCSBERÉNY

ŐSAGÁRD

BÉR

KARANCSKESZI

PALOTÁS

BERCEL

KARANCSLAPUJTŐ

PÁSZTÓ

BERKENYE

KARANCSSÁG

PATAK

BOKOR

KAZÁR

PATVARC

BORSOSBERÉNY

KESZEG

PILINY

BUJÁK

KÉTBODONY

PUSZTABERKI

CERED

KISBÁGYON

RÁKÓCZIBÁNYA

CSÉCSE

KISBÁRKÁNY

RÉTSÁG

CSERHÁTHALÁP

KISECSET

RIMÓC

CSERHÁTSURÁNY

KISHARTYÁN

ROMHÁNY

CSERHÁTSZENTIVÁN

KOZÁRD

SÁGÚJFALU

CSESZTVE

KUTASÓ

SALGÓTARJÁN

CSITÁR

LEGÉND

SÁMSONHÁZA

DEBERCSÉNY

LITKE

SÓSHARTYÁN

DEJTÁR

LUCFALVA

SZALMATERCS

DIÓSJENŐ

LUDÁNYHALÁSZI

SZANDA

DOROGHÁZA

MAGYARGÉC

SZARVASGEDE

DRÉGELYPALÁNK

MAGYARNÁNDOR

SZÁTOK

ECSEG

MÁRKHÁZA

SZÉCSÉNKE

EGYHÁZASDENGELEG

MÁTRAMINDSZENT

SZÉCSÉNY

EGYHÁZASGERGE

MÁTRANOVÁK

SZÉCSÉNYFELFALU

ENDREFALVA

MÁTRASZELE

SZENDEHELY

ERDŐKÜRT

MÁTRASZŐLŐS

SZENTE

ERDŐTARCSA

MÁTRATERENYE

SZILASPOGONY

ÉRSEKVADKERT

MÁTRAVEREBÉLY

SZIRÁK

ETES

MIHÁLYGERGE

SZUHA

FELSŐPETÉNY

MOHORA

SZURDOKPÜSPÖKI

FELSŐTOLD

NAGYBÁRKÁNY

SZÜGY

GALGAGUTA

NAGYKERESZTÚR

TAR

GARÁB

NAGYLÓC

TERÉNY

HÉHALOM

NAGYOROSZI

TERESKE

HERENCSÉNY

NEMTI

TOLMÁCS

HOLLÓKŐ

NÉZSA

VANYARC

HONT

NÓGRÁD

VARSÁNY

HORPÁCS

NÓGRÁDKÖVESD

VIZSLÁS

HUGYAG

NÓGRÁDMARCAL

ZABAR

99_mellekletek.indd a

2005.03.24. 11:38:12

99_mellekletek.indd b

2005.03.24. 11:38:13

99_mellekletek_kihajtos.indd a

2005.03.24. 11:36:41

99_mellekletek.indd c

2005.03.24. 11:38:15

99_mellekletek.indd d

2005.03.24. 11:38:16

99_mellekletek.indd e

2005.03.24. 11:38:17

99_mellekletek.indd f

2005.03.24. 11:38:19

99_mellekletek.indd g

2005.03.24. 11:38:20

99_mellekletek.indd h

2005.03.24. 11:38:21

99_mellekletek.indd i

2005.03.24. 11:38:23

99_mellekletek.indd j

2005.03.24. 11:38:24

99_mellekletek.indd k

2005.03.24. 11:38:25

99_mellekletek.indd l

2005.03.24. 11:38:26

99_mellekletek.indd m

2005.03.24. 11:38:28

99_mellekletek.indd n

2005.03.24. 11:38:29