HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE RENDELETTEL ÉS HATÁROZATTAL ELFOGADOTT MUNKARÉSZEK

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 13/2010.(IX.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 171/2010.(IX.17.) MÖK HATÁROZATA HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS ÖVEZETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ IRÁNYELVEKRŐL, (AJÁNLÁSOKRÓL) ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL

Készült a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízásából, A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács 2004. évi CÉDE támogatásával. A támogatás mértéke 16 000 000 Ft Debrecen, 2010. szeptember 17.

Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terv

2

CÍVISTERV

VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

•

Projekt vezető:

Zsemberi István okl. építészmérnök

•

Vezető területrendező tervező: Szinyei Béla okl. építészmérnök, okl. városépítészeti, városgazdálkodási szakmérnök Vezető területrendező tervező TR-1 16-0183/02

•

Területrendező tervező munkatársak: Gara Zsigmond okl. építészmérnök, okl. városépítészeti, városgazdálkodási szakmérnök, ny. Hajdú-Bihar megyei főépítész Dr. Kőszeghy Attila okl. építészmérnök, Vezető településtervező, építész vezető tervező Zsemberi István okl. építészmérnök Vezető településtervező, építész vezetőtervező

•

Területrendezési terv informatikai- térinformatikai feldolgozására, felkért szervezet: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központja Pázmányi Sándor vezető térinformatikus

•

Szakági Tervezők: Környezetvédelem

: Lévai Béla

HBM MK 09-0036

Közlekedés

: Gulyás Imre

K1d-1(11)/09-0057

Vízgazdálkodás, víziközművek

: Som Ibolya

W-V-8,9(09)/09-0079

Természet- és tájvédelem

: Dr. Csemez Attila

K1 01-5017/05

Energiaellátás

: Rutkovszky László

HSZ,HK-1(09)/09-0230

Távközlés

: Lakatos István

T2a-1, T2b-1 T2c-1, T1a-2

•


3

Gazdaság, Népesség, demográfia : Dr. Kozma Gábor

(Debreceni Egyetem)

Szakértők:

Mezőgazdaság

: Dr. Dobos Attila Csaba (Debreceni Egyetem )

Vízgazdálkodás

: Buti Gergely

TIKÖVIZIG

Tájvédelem, természetvédelem

: Dr. Aradi Csaba

(HNP ny. igazgató)

Tájtervezés

: Dr. Kollányi László

(Corvinusz egyetem)

Tájökológia, hulladékgazdálkodás : Dr. Fazekas István

(Debreceni Egyetem)

Geológia

: Dr. Rózsa Péter

(Debreceni Egyetem)

Turizmus, idegenforgalom

: Szilágyi Zsuzsanna

(Debreceni Egyetem)

Régészet

: Dr. Módiné Nepper Ibolya (Déri Múzeum) : D. Szabó László

(Déri Múzeum)

Vasúthálózat

: Koi István

(MÁV területi igazgató)

Energiaellátás

: Dr. Kontra Jenő

( Bp. Műszaki Egyetem)

"Debrecen-Nyíregyháza regionális szerepe, : Veres István (Nyíregyháza főépítésze) együttműködése. A két szomszédos megye területrendezési összefüggései" •

Konzulensek, adatszolgáltatók: -

Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága - Gazdag Izabella Airport Debrecen Kft. DKV Debreceni Közlekedési Zrt. E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Igazgatósága Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Területi Főépítészi Iroda Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága – Molnár Attila, Gyarmathy István Jász- Nagykun_Szolnok Megye Önkormányzat – Mészáros János megyei főépítész Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dokumentációs Igazgatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Iroda Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága – Kiss László Magyar Államvasutak Zrt. Magyar Geológiai Szolgálat Kelet-magyarországi Területi Hivatala MOL Rt. Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Roadtech Kft. (Hajdú-Bihar Megye Közlekedésfejlesztési Koncepciójának készítője.) TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt TIKÖVIZIG (Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Települési Önkormányzatok A megye településeinek rendezési terveit készítő tervező irodák, tervezők


•

4

A megbízó részéről szakmai kapcsolattartásra kijelölt személy: A program készítésének idején: Gábor István megyei főépítész Lakatos Donát 2009. február 1.-től Mészáros János megyei főépítész

•

A megbízó Hajdú- Bihar Megye Önkormányzat részéről a program készítés során, mint kijelölt témafelelős részt vett: Témafelelős neve Balogh Ildikó

Témakör, szakág megnevezése Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés, üdülés, idegenforgalom. Csomor Krisztián Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vadászat, halászat, energiaellátás, honvédelem, tűzvédelem, polgári védelem. Gábor István Térségi szerkezeti terv, térségi területfelhasználás rendje, településrendszer. Ladányi Bálintné Környezeti elemek állapota, környezetvédelem, természetés tájvédelem, épített környezet és ingatlan kulturális örökség védelme, vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízés szennyvíziszap elhelyezés, felszíni és felszín alatti vízkészletek rendelkezésre állása. Tóthné Bobonka Természetföldrajzi adottságok, a táj Magdolna jellemzői, demográfiai alapadatok, települések főbb adatai, ipar, kereskedelem, postaszolgálat, távközlés és informatikai ellátottság, TeIR adatrendezés.

Debrecen, 2010. szeptember hó

Zsemberi István /Cívisterv Várostervező és Építész Iroda/ ügyvezető


5

TARTALOMJEGYZÉK A TRT RENDELETE ÉS HATÁROZATA (JELEN KÖTET) III.

ELFOGADÁSRA KERÜLT MUNKARÉSZEK

III/A. Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2010. (IX.17.) önkormányzati rendelete Hajdú- Bihar Megye Területrendezési Tervéről III/B. A Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés 171/2010. (IX.17.) számú közgyűlési határozata Hajdú- Bihar Megye területrendezési szabályzatához, térségi szerkezeti tervéhez és övezeteihez kapcsolódó irányelvekről (ajánlásokról) és intézkedésekről.

Az elfogadásra került munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklások a Megalapozó munkarészeket a területrendezési terv rendeletét- és határozatát egységes szerkezetben tartalmazó külön kötetben találhatók. (A külön kötet III. fejezetének megfelelő bekezdései után)

MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK A TRT RENDELETÉVEL ÉS HATÁROZATÁVAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. (KÜLÖN KÖTET) I.

Bevezetés, az előkészítő fázis folyamata

II.

Összefoglaló helyzetértékelés, fő célkitűzések

III. Elfogadásra került munkarészek (rendelet- és határozat) és az összefoglaló indoklás témánként csoportosítva (egységes szerkezetbe foglalva) IV. Megalapozó munkarészek 1. 2. 3.

o o o o o o

A területrendezési tervet megalapozó szakági javaslatok Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás (A III. fejezet megfelelő bekezdései után.)

Függelék (Szakági tervlapok, ábrák) A TrT rendelet szöveges mellékletei (a térségi szerkezet elemei) ATrT rendelet rajzi mellékletei A települések térségi övezeti érintettsége Forrásmunkák Tervezői nyilatkozat az OTrT-nek való megfelelésről

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu


HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 13/2010.(IX.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL


Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terv – rendelet

2

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2010. (IX.17.) önkormányzati rendelete Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervéről

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. §. (1) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés a) és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározottakkal egyeztetési eljárás és a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lebonyolítása, a 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti tervtanácsi állásfoglalás, az 1996. évi XXI. törvény 23/C.§ (4) szerinti állami főépítészi nyilatkozat, valamint a 23/C.§ (3) szerinti miniszteri állásfoglalás beszerzését követően – Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervéről a következőket rendeli el: 1. A megye infrastruktúrájának leírása 1. § (1) Hajdú-Bihar megye infrastrukturális elemeit e rendelet 1. számú (1/1-1/14.) melléklete tartalmazza. 2. A megye Térségi Szerkezeti Terve 2. § (1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100 000 méretarányban e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A megyei terület-felhasználási kategóriák: a) b) c) d) e) f) g)

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes terület-felhasználású térség, városias települési térség, hagyományosan vidéki települési térség, vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség.

(3) A megyei terület-felhasználási kategóriák térbeli rendjét a megye Térségi Szerkezeti Terve határozza meg. (4) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését a megye Térségi Szerkezeti Terve határozza meg.


3

3. A megye Térségi Övezetei 3. § A megye Térségi Övezeteinek térbeli rendjét M=1:100 000 méretarányban e rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák a következők szerint:1 a) Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete e rendelet 3.1. számú melléklete. b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete e rendelet 3.2. számú melléklete. c) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete e rendelet 3.3. számú melléklete. d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete e rendelet 3.4. számú melléklete. e) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete e rendelet 3.5. számú melléklete. f) Országos jelentőségű, valamint térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete e rendelet 3.6. számú melléklete. g) Világörökség és világörökség várományos terület, történeti települési terület övezete e rendelet 3.7. számú melléklete. h) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete e rendelet 3.8. számú melléklete. i) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete e rendelet 3.9. számú melléklete. j) Együtt tervezhető térségek övezete e rendelet 3.10. számú melléklete. k) Rendszeresen belvízjárta terület övezete e rendelet 3.11. számú melléklete. l) Nagyvízi meder övezete e rendelet 3.12. számú melléklete. m) Honvédelmi terület, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek övezete e rendelet 3.13. számú melléklete. 4. Záró rendelkezések 4. § (1) Települési térség területének kell tekinteni az e rendelet hatályba lépése előtt hatályban lévő településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képező beépítésre szánt területet együttesen. Településrendezési eszköz hiányában települési térségnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó művelésből kivett és jogszerűen beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket. (2) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Debrecen, 2010. szeptember 17.

Vasas Lászlóné dr. megyei főjegyző

1

Rácz Róbert a megyei közgyűlés elnöke

Az önkormányzati rendelet a 2. és 3. rajzi számú mellékletek tervlapjainak kicsinyített (áttekintő) változatát is tartalmazza, kisebb részletességű alaptérképi tartalommal


4 1/1. sz. melléklet

Hajdú-Bihar megye településeinek jegyzéke 1. ÁLMOSD község 2. ÁRTÁND község 3. BAGAMÉR nagyközség 4. BAKONSZEG község 5. BALMAZÚJVÁROS város 6. BÁRÁND község 7. BEDŐ község 8. BEREKBÖSZÖRMÉNY község 9. BERETTYÓÚJFALU város 10. BIHARDANCSHÁZA község 11. BIHARKERESZTES város 12. BIHARNAGYBAJOM község 13. BIHARTORDA község 14. BOCSKAIKERT község 15. BOJT község 16. CSÖKMŐ nagyközség 17. DARVAS község 18. DEBRECEN megyei jogú város 19. DERECSKE város 20. EBES község 21. EGYEK nagyközség 22. ESZTÁR község 23. FOLYÁS község 24. FÖLDES nagyközség 25. FURTA község 26. FÜLÖP község 27. GÁBORJÁN község 28. GÖRBEHÁZA község 29. HAJDÚBAGOS község 30. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY város 31. HAJDÚDOROG város 32. HAJDÚHADHÁZ város 33. HAJDÚNÁNÁS város 34. HAJDÚSÁMSON város 35. HAJDÚSZOBOSZLÓ város 36. HAJDÚSZOVÁT község 37. HENCIDA község 38. HORTOBÁGY község 39. HOSSZÚPÁLYI nagyközség 40. KABA város 41. KISMARJA község 42. KOKAD község 43. KOMÁDI város 44. KONYÁR község 45. KÖRÖSSZAKÁL község


5 (1/1. sz. melléklet folytatása)

46. KÖRÖSSZEGAPÁTI község 47. LÉTAVÉRTES város 48. MAGYARHOMOROG község 49. MEZŐPETERD község 50. MEZŐSAS község 51. MIKEPÉRCS község 52. MONOSTORPÁLYI község 53. NÁDUDVAR város 54. NAGYHEGYES község 55. NAGYKEREKI község 56. NAGYRÁBÉ község 57. NYÍRÁBRÁNY nagyközség 58. NYÍRACSÁD község 59. NYÍRADONY város 60. NYÍRMÁRTONFALVA község 61. POCSAJ nagyközség 62. POLGÁR város 63. PÜSPÖKLADÁNY város 64. SÁP község 65. SÁRÁND község 66. SÁRRÉTUDVARI nagyközség 67. SZENTPÉTERSZEG község 68. SZEREP község 69. TÉGLÁS város 70. TÉPE község 71. TETÉTLEN község 72. TISZACSEGE város 73. TISZAGYULAHÁZA község 74. TOLD község 75. ÚJIRÁZ község 76. ÚJLÉTA község 77. ÚJSZENTMARGITA község 78. ÚJTIKOS község 79. VÁMOSPÉRCS község 80. VÁNCSOD község 81. VEKERD község 82. ZSÁKA nagyközség



A közúthálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Gyorsforgalmi utak • M3: (Budapest) - Polgár – Görbeháza – (Nyíregyháza) • M35: Görbeháza (M3) – Debrecen – Berettyóújfalu térsége (M4) (a TEN hálózat része) • M4: (Szolnok) – Püspökladány – Nagykereki térsége (M4) - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) • M47: Berettyóújfalu térsége (M4) – (Békéscsaba) Főutak: A főúthálózat elemei: •

4. sz. főút:

(Budapest – Szolnok) – Püspökladány - Debrecen – Hajdúhadház (Nyíregyháza) • 33. sz. főút: (Tiszafüred) – Debrecen (4. sz. főút) • 35. sz. főút: (Nyékládháza (3.sz. főút)) - Polgár – Debrecen (33. sz. főút) • 354. sz. főút: Debrecen (M35) – Hajdúhadház (4. sz. főút) • 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) – (Nyíregyháza (36. sz. főút)) • 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Biharkeresztes – Ártánd(Románia) • 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – (Békéscsaba) • 471. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) – Mátészalka (49. sz. főút) • 48. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) – Nyírábrány – (Románia) Új főúti kapcsolatok: • • • •

34. sz. főút Polgár (35. sz. főút) – (Tiszafüred – Kunhegyes – Fegyvernek 4.sz. főút) (3502. sz.) (Rakamaz térsége – Tiszavasvári) – Hajdúböszörmény (35. sz. főút) Csökmő térsége (47. sz. főút) – Körösnagyharsány – (Románia) M35 – 47. sz. főút közötti összekötés Debrecen déli igazgatási határán

Főutak tervezett településelkerülő szakaszai: •

471. sz. főút: Hajdúsámson

Térségi jelentőségű mellékutak (meglévő és tervezett elemek) • • • • • • • • • • • •

3307. j. út 3316. j. út 3317. j. út 3318. j. út 3323. j. út 3405. j. út 3406. j. út 3407. j. út 3501. j. út 3503. j. út 3504. j. út 3507. j. út

Tiszacsege –Ároktő – Mezőcsát országos mellékút (3315.) 34 sz. főút – Balmazújváros 33. sz. főút Hajdúnánás –(Kálmánháza) országos mellékút Hajdúböszörmény – Balmazújváros országos mellékút Balmazújváros – Hajdúnánás országos mellékút Püspökladány – Nádudvar országos mellékút Nádudvar – Hajdúszoboszló országos mellékút Nádudvar – Kaba – Földes országos mellékút Polgár – Hajdúnánás országos mellékút (Nagycserkesz 36. sz. főút) – Hajdúdorog közötti országos mellékút Hajdúdorog – Újfehértó (4. sz. főút) országos mellékút Hajdúböszörmény –Hajdúhadház országos mellékút



• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

3509. j. út Hajdúböszörmény –Újfehértó országos mellékút 4211. j. út Püspökladány –Sárrétudvari országos mellékút 42113. j. út Nagyrábé –Pernyéspuszta – Darvas országos mellékút 4212. j. út Biharnagybajom – Füzesgyarmat országos mellékút 4213. j. út Biharnagybajom –Berettyóújfalu országos mellékút 4215. j. út Biharkeresztes –Komádi országos mellékút 4217. j. út Berettyóújfalu –Körösszegapáti közötti országos mellékút 4219. j. út Furta – Komádi közötti országos mellékút 4224. j. út Bakonszeg –Zsáka országos mellékút 4253. j. út 47. sz főút Furta közötti országos mellékút 4803. j. út Földes – Derecske országos mellékút 4804. j. út Hajdúszoboszló (4. sz. főút) – Hajdúszovát országos mellékút 4805. j. út (4.sz.főút) - Hajdúszovát – Bihartorda közötti országos mellékút 4806. j. út Vámospércs – Bagamér közötti országos mellékút 4807. j. út Vámospércs - Létavértes – Pocsaj országos mellékút 4808. j. út (47 sz. főút) - Hosszúpályi – Pocsaj – Nagykereki országos mellékút 4809. j. út Sáránd – Létavértes országos mellékút 4811. j. út Derecske – Konyár (4808 j. – Pocsaj) közötti országos mellékút 4812. j. út Berettyóújfalu – Pocsaj országos mellékút 4814. j. út Debrecen – Létavértes – országhatár országos mellékút 4815. j. út Gáborján – Mezőpeterd országos mellékút 4901. j. út Téglás – Bököny országos mellékút 4902. j. út Hajdúhadház – Hajdúsámson országos mellékút 4903. j. út Nyíradony – Nyírlugos országos mellékút 4904. j. út Nyíradony – Nyírábrány- 48 sz. főút közötti országos mellékút 4905. j. út Vámospércs – Nyíracsád – Nyírlugos országos mellékút 4906. j. út Nyírábrány – Penészlek országos mellékút Hajdúsámson – Nyírmártonfalva országos mellékút Martinka - Nyírmártonfalva országos mellékút Bagamér – 48321 bekötő út (Nyírábrány) országos mellékút Sáránd 47. sz. főút – és Debrecen repülőtér M35 közötti főutat összekötő országos mellékút Kismarja – Nagyszántó (Románia) közötti országos mellékút Mezőpeterd – Mezősas országos mellékút Debrecen keleti – északi elkerülő Csökmő keleti elkerülő Biharkeresztes nyugati elkerülő Püspökladány déli elkerülő Derecske nyugati elkerülő Hajdúszovát északi elkerülő Hajdúszoboszló északi elkerülő Vámospércs északi elkerülő Nyíradony teljes körű elkerülő Hajdúdorog délnyugati elkerülő Hajdúnánás keleti – északi elkerülő



A vasúti törzshálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Tervezett nagysebességű vasútvonalak •

(Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest /Ferihegy/ - Záhony térsége – (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza

A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, meglévő országos törzshálózati vasútvonalak • •

Budapest – Szolnok- Debrecen- Nyíregyháza- Záhony- (Ukrajna) Püspökladány – Biharkeresztes – (Románia)

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak • •

Debrecen – Nyírábrány – (Románia) Debrecen – Füzesabony

Vasúti mellékvonalak elemei • • • • • • • •

Debrecen – Nagykereki Debrecen - Létavértes Debrecen - Füzesabony Debrecen – Tiszalök Nyíregyháza – Nyíradony Ohat – Pusztakócs – Nyíregyháza Körösnagyharsány – Vésztő (Gyoma) Püspökladány – Szeghalom (Békéscsaba)

Vasúti mellékvonalak tervezett eleme •

Nagykereki – Biharkeresztes között a 101. sz. és a 106. sz. vasútvonalak összekötése

Keskeny nyomtávú vasútvonalak elemei •

Debrecen – Hármashegy („Zsuzsi” vonat)

Keskeny nyomtávú vasútvonalak tervezett elemei •

Hármashegy - Nyíracsád („Zsuzsi” vonat)



Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők Hajdú-Bihar megyében Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak a vízi út neve szakasz (fkm-fkm) • • •

a vízi út osztálya

Tisza 5444 - 403 Keleti-főcsatorna 45 - 0 Hortobágy- Berettyó- főcsatorna 7–0

III. II. II.

Személyforgalmi kikötő • •

Tiszacsege Egyek

Kompátkelő hely • • •

Tiszacsege Egyek

(Tisza folyón át Ároktő felé) (Tisza folyón át Tiszadorogma felé) 1/5. sz. melléklet Repülőterek Hajdú-Bihar megyében

Országos jelentőségű polgári repülőtér •

Debreceni repülőtér (Debrecen-Airport Kft.)

Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér • •

Hajdúszoboszló (mezőgazdasági és turista) Berettyóújfalu (mezőgazdasági) 1/6. sz. melléklet

Országos és térségi kerékpárút törzshálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Országos kerékpárút törzshálózat: •

3. Kelet-magyarországi kerékpárút - 3.A: Budapest - Fót - Mogyoród - Szada - Gödöllő - Zagyvaszántó - Gyöngyöspata Gyöngyös - Markaz - Kisnána -Egerszalók - Eger - Mezőkövesd - Poroszló Tiszafüred - Hortobágy - Nádudvar - Hajdúszoboszló - Debrecen Nyírábrány Nyírbátor - Csengersima - Tiszabecs

•

3. Kelet-magyarországi kerékpárút - 3.B: Nyírábrány- (Románia)



•

4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®): - 4.D: Tiszaújváros - Tiszacsege - Tiszafüred - Abádszalók - Kisköre

•

5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: - 5.A: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely - Szeged Mórahalom Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska – Mohács

•

5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: - 5.B: Biharkeresztes - Ártánd - (Románia)

Térségi kerékpárút törzshálózat: (Megyei elsőrendű kerékpárút hálózat elemei:) • • • • • • •

Polgár – Újtikos – Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) Tiszavasvári – Hajdúnánás – Balmazújváros – Hajdúszoboszló – Bakonszeg – Füzesgyarmat (Békés megye) Hortobágy – Balmazújváros - Debrecen Nádudvar – Püspökladány (Szolnok megye) Karcag – Püspökladány – Biharnagybajom – Bakonszeg – Berettyóújfalu – Hencida – Pocsaj Debrecen – Hajdúsámson – Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) Egyek – Tiszacsege – Újszentmargita – Folyás – Polgár – Tiszaújváros (B.A.Z. megye)

(Megyei másodrendű kerékpárút hálózat elemei:) • • • • • • • • • •

(Eurovelo-) Tiszagyulaháza – Újtikos Polgár – Hajdúnánás (Eurovelo-) Tiszakeszi – Újszentmargita (Eurovelo-) Tiszadorogma – Egyek Egyek déli térsége – Ohati tavak Balmazújváros – Hajdúböszörmény – Hajdúhadház – Hajdúsámson Hajdúböszörmény – Ebes Hajdúszovát – Földes – Bihartorda Debrecen – Martinka – Fancsikai tavak – Panoráma út – Hosszúpályi útig Nyíradony – Nyíracsád – Vámospércs – Álmosd – Létavértes – országhatár (Románia)



Térségi jelentőségű logisztikai központok Hajdú-Bihar megyében • • • • •

Debrecen Berettyóújfalu Püspökladány Biharkeresztes Polgár 1/8. sz. melléklet Térségi jelentőségű Hulladéklerakó helyek Hajdú-Bihar megyében

• • •

Debrecen Berettyóújfalu Hajdúböszörmény 1/9. sz. melléklet

•

Erőmű Hajdú-Bihar megyében Debrecen 1/10. sz. melléklet

A villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezeték Hajdú-Bihar megyét érintő elemei: 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték •

Debrecen - Albertirsa-országhatár-(Ukrajna távvezeték felhasítási pontja)

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték • Baktalórántháza térségében tervezett erőmű – Debrecen • Debrecen – Békéscsaba • Debrecen – Szolnok • Debrecen - országhatár - (Románia) • Nyíregyháza – Debrecen • Sajószöged – Debrecen 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték • Sajószöged-Debrecen 120 kV-os átvitelt befolyásoló elosztó hálózat • Debrecen- Téglás- Nyíradony- (Kisvárda) • Debrecen- Hajdúböszörmény- Hajdúnánás- (Tiszalök) • Debrecen- Balmazújváros- Nádudvar- Püspökladány • Püspökladány- Berettyóújfalu • Püspökladány- Karcag • Debrecen- Hajdúszoboszló- Berettyóújfalu- (Békéscsaba) • Debrecen- Létavértes- Biharkeresztes- Berettyóújfalu • (Tiszaújváros)- Polgár- (Tiszafüred)



Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték • • •

Tiszaújváros- Hajdúszoboszló Tiszaújváros- Ebes Ukrajna- országhatár- Vásárosnamény- Hajdúszoboszló- Mezőtúr- Városföld

Térségi szénhidrogén szállítóvezeték • • • • • • •

Téglás- Hajdúsámson (Tiszaújváros- Hajdúszoboszló leágazása)- Balmazújváros- HajdúböszörményDebrecen Józsa (Tiszaújváros - Ebes) – Debrecen (Hajdúszoboszló- Püspökladány- Mezőtúr leágazása) – Kaba- Földes Hajdúszoboszló- Nádudvar- (Karcag) Hajdúszoboszló- Sáránd- Berettyóújfalu- Mezősas (Tiszaújváros)- Tiszacsege- (Tiszafüred) 1/12. sz. melléklet

Országos és térségi jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló tározók és új vízi építmények Hajdú-Bihar megye területén Megnevezés Meglévő szükségtározók • Ér menti • Kutasi

Vízfolyás Ér-Berettyó Berettyó

Település Pocsaj- Kismarja (Szeghalom), Csökmő, Darvas, Zsáka

10 millió köbméter tározási lehetőséget meghaladó térfogú tározók • Ágotai Hortobágy-főcsatorna Nádudvar, (Karcag) 1 millió köbméter tározási lehetőséget meghaladó térfogú tározók • • • • • •

Látóképi -1,70 Mm3 Körmöspusztai -2,80 Mm3 Fancsika I. -1,45 Mm3 Bagamér I -1,12 Mm3 Kaba – Tetétlen -6,30 Mm3 Fehértói -3,80 Mm3

Pece-ér Debrecen Kutas-fcs. Körösszegapáti, Magyarhomorog Derecskei-Kálló Debrecen Konyári-Kálló Bagamér Hamvas-fcs. Kaba, Tetétlen Konyári-Kálló Hosszúpályi



Határátkelők és határátlépési pontok a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton Gyorsforgalmi- és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok Románia felé: • Nyírábrány • Nagykereki térsége • Ártánd

48. sz. főút M4 42. sz. főút

Vasúti törzshálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok Románia felé: • Nyírábrány • Biharkeresztes Térségi határátlépési pontok Románia felé: • Létavértes 1/14. sz. melléklet Nagy hidak a gyorsforgalmi úton, főúton, vasúti törzshálózaton, valamint Hidak térségi mellékúton és a vasúti törzshálózaton Hajdú-Bihar megyében Gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő és tervezett nagy hidak, hidak Meglévő közúti nagy híd: • Polgár Közúti híd: • Polgár (Folyás) • Hajdúnánás • Polgár • Hajdúböszörmény • Újtikos • Nagyhegyes • Hortobágy • Hortobágy • Hajdúszoboszló • Berettyóújfalu • Berettyóújfalu • Körösszakál • Újszentmargita • Polgár • Bakonszeg • Berettyóújfalu • Berettyóújfalu (Szentpéterszeg) * tervezett

(M3- Tisza) (M3- Nyugati-főcsatorna) (M3- Keleti-főcsatorna) (35.sz. főút - Nyugati főcsatorna) (35.sz. főút - Keleti-főcsatorna) (36.sz. főút – Nyugati-főcsatorna) (33.sz. főút - Keleti-főcsatorna) (33.sz. főút - Hortobágy-folyó) (33.sz. főút - Nyugati-főcsatorna) (4.sz. főút – Keleti-főcsatorna) (42.sz. főút – Keleti-főcsatorna) (42.sz. – Berettyó folyó) (4215 j. út tervezett új főúti kapcsolat – Sebes-Körös) (34.sz. főút (jelenleg 3315. j. út) - Nyugati-főcsatorna) (34.sz. főút (jelenleg 3315. j. út) - Nyugati-főcsatorna) * (M4 – Berettyó folyó)* (M4 – Berettyó folyó)* (M4 – Berettyó folyó)*



Vasúti híd: • Hajdúszoboszló • Hajdúszoboszló • Berettyóújfalu •

Berettyóújfalu

(Bp.-Záhony vasútvonal – Keleti - főcsatorna) (Ukrajna) nagysebességű vasútvonal – Keleti főcsatorna) (Püspökladány-Biharkeresztes-(Románia) vasútvonal – Berettyó folyó) (Püspökladány-Biharkeresztes-(Románia) vasútvonal – Keletifőcsatorna)

Térségi mellékúton és vasúti törzshálózaton lévő és tervezett hidak Közúti hidak: • Tiszacsege • Hajdúnánás • Balmazújváros • Balmazújváros • Hajdúszoboszló • Földes • Földes • Darvas • Bakonszeg • Berettyóújfalu • Gáborján • Pocsaj Tervezett közúti hidak: • Nagykereki • Tiszacsege-(Ároktő) Vasúti híd: • Tiszacsege • Hortobágy • Balmazújváros • Pocsaj

(3316. jelű mellékút – Nyugati-főcsatorna) (3501. jelű mellékút - Keleti -főcsatorna) (3318. jelű mellékút - Keleti-főcsatorna) (3321. jelű mellékút - Keleti főcsatorna) (3406. jelű mellékút - Keleti-főcsatorna) (4805. jelű mellékút - Keleti-főcsatorna) (4803. jelű mellékút - Keleti-főcsatorna) (4225. jelű mellékút - Berettyó folyó) (4224. jelű mellékút - Berettyó folyó) (42.sz.főút (tervezett mellékút) - Berettyó folyó) (4815. jelű mellékút – Berettyó folyó) (4808. jelű mellékút – Berettyó folyó) (4808. jelű mellékút – Kis-Kőrös folyó) (3307. jelű mellékút – Tisza folyó) (Debrecen-Tiszafüred vasútvonal – Nyugati-főcsatorna) (Debrecen-Tiszafüred vasútvonal – Hortobágy folyó) (Debrecen-Tiszafüred vasútvonal – Keleti-főcsatorna) (Debrecen- Nagykereki vasútvonal – Berettyó folyó)

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervéről alkotott 13/2010.(IX.17.) Önkormányzati rendeletének Szöveges mellékletei: 1/1. 1/2. 1/3. 1/4. 1/5. 1/6. 1/7. 1/8. 1/9. 1/10. 1/11. 1/12.

Hajdú-Bihar megye településeinek jegyzéke A közúthálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei A vasúti törzshálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők Hajdú-Bihar megyében Repülőterek Hajdú-Bihar megyében Országos és térségi kerékpárút törzshálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Térségi jelentőségű logisztikai központok Hajdú-Bihar megyében Térségi jelentőségű Hulladéklerakó helyek Hajdú-Bihar megyében Erőmű Hajdú-Bihar megyében A villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezeték Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek Hajdú-Bihar megyét érintő elemei Országos és térségi jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló tározók és új vízi építmények Hajdú-Bihar megye területén 1/13. Határátkelők és határátlépési pontok a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton 1/14. Nagy hidak a gyorsforgalmi úton, főúton, vasúti törzshálózaton, valamint Hidak térségi mellékúton és a vasúti törzshálózaton Hajdú-Bihar megyében Rajzi mellékletei: 2 2

/ /

3/1. 3/2. 3/3. 3/4. 3/5. 3/6. 3/7. 3/8. 3/9. 3/10. 3/11. 3/12. 3/13.

Térségi szerkezeti terv A/3 szövegközi (kisebb alaptérképi részletesség) M=1:350 000 Térségi szerkezeti terv A0 M=1:125 000, M=1:100 000 Ökológiai hálózat térségi övezetei (Magterület-, Ökológiai folyosó-, Pufferterület övezete) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Erdőtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökség és világörökség várományos terület övezete, Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete Rendszeresen belvízjárta területe övezete Nagyvízi meder övezete Honvédelmi terület övezete, Kiemelt fontosságú, meglévő honvédelmi terület övezete

Hajdú - Bihar Megye Területrendezési terv Térségi szerkezeti terv

JELMAGYARÁZAT TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK Erdõgazdálkodási térség Mezõgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS ÉPÍTMÉNYEIK Gyorsforgalmi út Fõút Térségi jelentõségû mellékút Gyorsforgalmi út csomópontja

!

a s

Gyorsforgalmi úton, fõúton és vasúti törzshálózaton lévõ nagy híd

Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévõ híd Nagysebességû vasútvonal A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként mûködõ országos törzshálózati vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasútvonal Vasúti mellékvonal Keskeny nyomtávú vasútvonal ' ' ' ' Országos kerékpárút törzshálózat eleme ' ' ' ' ' Térségi kerékpárút-hálózat eleme Gyorsforgalmi- és fõúthálózaton lévõ határátkelõ / határátlépési pont Vasúti törzshálózaton lévõ határátkelõ / határátlépési pont Térségi határátlépési pont Országos jelentõségû pogári repülõtér

!4

Æ # Y " 8

#

t #

#

#

#

Ý

Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülõtér Térségi jelentõségû kompátkelõhely Személyforgalmi kikötõ ENERGIA HÁLÓZATOK ÉS ÉPÍTMÉNYEK Erõmû 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme Átvitelt bofolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték Térségi szénhidrogén szállító vezeték VÍZGAZDÁLKODÁS ÉPÍTMÉNYEI Országos jelentõségû öntözõcsatorna Térségi belvíz- és öntözõcsatorna Szükségtározó 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhetõ tározási lehetõség 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetõség Folyami nagymûtárgy Elsõrendû árvízvédelmi fõvédvonal Másodrendû árvízvédelmi védvonal EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉG Térségi jelentõségû logisztikai központ Térségi hulladéklerakó hely ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Települési terület - 10 ha alatti Települések közigazgatási határa Egyéb mellékút Egyéb burkolt út

2. sz. melléklethez

+,-. /+ 0 1*2-

*

"

," (

#

#

2*

#

#

'

' '

' #

' #

'

#

'

#

#

#

#

#

#

# #

'

'

'

' '

'

'' '

' '

'

'

''

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '''

' '

' '

'

-ér

'

gó

'

lon

'

Vil

'

K' ' ' onyári-K

álló

' -ér ngó

'

Villo

' '

' ' ' ' ' ' ''

''

'

' '

'

Bere ' 'ttyó

:

-tó zik gy-s Na

'

f sfs

'

'' ' ' ' ' '

álló Derecskei-K íztá

pi-v Halá

'''''

'

' ' ' '

1

%

"" ( %

"*

"

'

'''

'

#

Szabad

'

'

2< 1:2

" rös

Sebes-Kö

)

'

s

da

örö

'

'

es-K

Seb

'

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

' ' ' ' '

' '

'

'

' i-Kálló

Derecske

roló

'

'

''''' ' Fanc'sik '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '''a'II.' 'víz tároló

' ' Kondoros ' '

s doro Kon s doro Kon

Kondoros

'

'

'

'

daad

sf

#

'

' '

at.

'

'

'

'

Ligeti-ér

'

'

'

' ' ' ' '' '

'

' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

Tócó

Tocó

sat.

-fôc

'

'

'

s

'

'

' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

' ' '

'

#

'

'

#

' #

'

#

'

#

'

' #

'

s örö

Se

be

s-K Ho

lt-S

ebe s-K

' ' ' ' ' '

'

' ' ' ' ' ' ' ''

*

:

(

rös

s-Kö

Sebe Holt

'

sf i-fôcsat.

Cigány-fok

' ' ' ' ' '

örö

'

#

#

#

'

#

-foki-cs

' ' ' '

' ' ' '

Kondoros

'

'

csat.

Sárré ti-fô

ó

ete-t

Kálló-fôcsat. R em

'

Ká lló-f

'

'

'

' ' ' ' ' '

' '

' ôcsat.

'

#

M4

""

s# fs

' ' '

'

'

' ' ''

' '

'

sf '

' ' ' ' '

' '' '

'' ' ''

'

' ' '

' ' ' '

' V ' ' ' ' ' '' ' 'idi-ér ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' '

' ' ' ' '

KELETI-FÕCSAT.

' ' ' ' ' '

'

'

k

ad

sat.

'

ôcsa

foki-f

sony

ágy rtob Ho

alas tava

yai-h

Kón

sély Kö

'

Hortobágy Hortobágy

gy bá rto Ho

t.

KELETI-FÕCSAT.

' '' '' ' ' ''

csa t.

'

Ny uga

'

-tó

'

'

'

ad

rgy

'

' ''

#

#

#

#

#

#

'

Hort o

Nyugati -fôcsat.

ad

'' ' ''

'

Árkus-ér

'' ' ' ' '

r

'' Árku s-é

'

ad

#

#

#

#

#

#

#

' '

'

ti-fô

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ''

Kálló

'

'

'

' '

Bivalyh ' almi-tó ' ' '' ' ' ' ' '' ' ' ' '' ' ' '' ' ' ' ' ' ' '

# # #

#

#

#

#

#

#

lyó

Tis za fo

#

#

#

#

' '

'

'

'

' ' ' ' ' '

'

'

'

#

#

#

#

#

# # #

#

#

# #

# #

# #

#

#

#

#

Árk ' ' us-é r ' '

#

'' '' ' ' ' ' ' '

'

' '

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

-

#

*

7 '

2 7 #

# #

'

'' ' ' ' '

Hortobá gyi-hala stó

'

#

'

Gyö

'

#

'

Kun

'

bán

Keleti-f

'

#

#

'

' ' '

'

#

' ' '

#

'

'

'

-fôc

"

Kis-Körös

' ' '' ' '

'

#

' ' '

''' '

Kad ar

'

ôc sa t.

'

#

#

'

'

'

(

y

#

'

' ''

cs-K arác

#

#

'

'

' ' '' ' '

' ' '' ' ' ' ' ''

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

mv as

" /" (%

'

'

'

rett yó

' '' ' '' '

'

Keleti-fôcsat.

' ' '' '

' '

#

ttyó

' ' ' '

'

Be

'

'

'

#

'

'

' '

'

Ha

'

'

t.

''

' ' ' '

ágy

'

' ' '

'

'

rtob

'

'

'

Ho

'

' ' ' '

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' '

'

csa

4814

'

' ' ' '

sat.

1

' ' '

#

#

'

'

' ' ' ' ' '

'

' ' '

'

#

' '

( '

,'

' ' ' '

($ ( & 9 "% ) &*

Bere

,'

# !

''

' ' ' ' ' '

-fô

' ' '

'

mv as

'

'

Ha

' ' ' '

'

''

ta.

'

' ' '

es-cs

' ' ''''

'

' ' ' '

' ' '

Körtvély

'

'''

'

#

gy

'

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ''

'' '

'

#

#

Hortobá

'' ' ' ' ' ' ' '

'

'

#

-ér

'

'

' '

' ' ' '' '

'

'

#

'

''

'

' ' '

' '

'

'

'

'

'

Árkus

álló

Kis-Körös

("

''

' ' '

'

'

(

'

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

'' ' ' ' ' ' ' ' ''

' ''

'' '

fôc

' ' '

'

'

'

'

5 5"

csat.

' ' ' '' ' ' '' ' ' ' ' ' ''

'

'

Ér-

5 5"

Ér-fô

'

'

ári-K

'

'

Kony

Konyári-Kálló

'

álló

ári-K

Hortobágy-Berettyó

'

'

'

'

#

'

' '

'

' ' ' ' '

'

'

#

'

#

'

' ' ' ' ''

' '

'

" 8

* (" *

'

- $

'

'

sf

'

#

#

("

' '' '

''

+

-

i-csat.

' '

' ''

'' '

# !

#

Szabad-fok

' ' ' ''

''

Kony

#

#

'

' ' '

tó

' '

' ''' ''

'

'

#

#

' ' ' ' ' ' '

#

%%

#

Derecskei-Kálló

'

#

'

'

" 8

-ér

yós

Kíg

'

'' ' ' ''

&

' ' ' rettyó ' ' 'Be' '

-

"

#

#

las

''

#

47

.

#

sf

-*

# #

#

#

Ha

'

#

Ý

' "

#

/"0

re

Be

#

'

'

f s

'

t

'

M47

.)

#

'

'

,'

#

Ó-Berettyó

'

,' !# # ,'

# ad sf !

ttyó

álló

' ' ' ' ' ' ' ' Kis -Kö rös

5

(

' ''

,

!

*

álló

ri-K

nyá

Ko

"

% %$)0

álló

# ad !

t. csa

#

/"%

' '' ' ' ' '

42

*

ri-K

" 8

Konyári-K

-fô Kálló ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ettyó ' ' ' ' ' '' '' ' ' ' ' ' ' ' ' Ber ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' Bere ' ' ' ttyó ' ' ' ' ' ' ' '

'

!$

,'

da ad

#

Ó-Berettyó

' ' ' ' '

at. ' '

'

.

''

Sárré

ló Konyá

47

#

(

at.

ti-fôcs

ttyó

+*

Kálló

at.

ere

'

*

Ó-B

S'ár'ré ti-'fô cs

K

icske

Dere

,'

(

*

#

ri-Kál

álló

ri-K

á ony

' ' ' ' ' ''

' '' ' ' ' ' ' '

(

- *

Konyá

lló

'

Kálló ' yári ' ' ' ' ' ' ' Kon ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' 48 ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' '

*

D

M35

' '

( "

álló

.)*& 0$ *&

2

$

Mézes-hegyi-tó

có

at.

.

,' ,' # !

*

'

'

' '' ' ' '' ' ' ' ' '' ' ' ' '

i-Ká

sf

'

i-K

ske

rec

De

csat

s -fôc Kálló

ôcs

Tó

S

'

sat.

csat.

' ''

+ *

'''

' ''

' ' '

Tócó

éti-f

"

skei-fô

* ( ( %$ ( (" # ( ! M4 '

Hamvas-fôc

'

'

' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

at. ôcs Sárr

ti-f

é árr

# !

'

-fô Hamvas

Sárréti-fôcsat. '

at.

' ''

Derec

' ' lló i-Ká

- "

" 8

-"*

sély

Kö

'

2 *

'

"

'

'

'

'

sé

ly

' ' '

'

'

471 ' '

Kösély

ke erecs

' '' ' ' '' ' ' sat. ' ' ' ' ' ' ' ' ' i-fôc ' ' ' ' ' ' ' Kelet ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

+

# !

'

i-cs

' ' '

'

'

' ' ' ' ' ' t. ' ' ' csa ti-fô ' ' Kele ' ' '

'

Ham

szta

Kö

'

leti ' -fôcs 'at. at. fôcs ' ' vas-

at. fôcs Os ztá spu

'

vas-

Ham

'

'

'

" 8

' ' ''

'

(

at.

'

'

fôcs

'

'

vas-

'

Hamvas-

at.

fôcs

vas-

Ham

ad

''

ly

Ham

t. s-fôcsa

' ' '

M4

-

sély

Kö

Ke

Hamva

,'

sé

'' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

&)*" '

Kö

'

4

# !

' ' ' ' ' ' ' ' '

Kösély

''

" -

,'

ly

'

' ' ' '

# Y

bágy

Horto

ösé

'

bá'gy

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

'

'

'

'

# #Æ

'

'

Horto

'

'

,'

' '

' ' '

cske

Dere

(""

' ' ' ' ' ' ' ' ' ''

Ý

'

' ' ' ' ' ' '

r

'

y

lt-K

fad s

'

4

*

' '

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' Kösély '' ' ' ' ' ' '

# !

!

'

álló

'

us-é

'

ösél

Ho

'

,'

(00

# ! # ! # !

6 %

%

' - ' K

("$)

. *

Ligeti-ér

'

Árk

"

" 8

33

ad

35

!

'

'' '

at.

9 7

,'

!*

,'

&

' ""

'

ôcs

"

Ke

(%

("

# !

"

+

ó

csat.

' ' ' ' ' '

-f gati Nyu ' '

1"

sár

sf

'

' ' ' ' '

Nyugati-fô

-moc

Csécs

+

sf

d

a

-

("

t.

csa

-fô leti

# Ý

Tóc

33

% K

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' at. ' 'i-fôcs ' ' ' Kelet ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

,'

% * bágy - Horto

Árkus-ér

'

vak

M35

sf sf

ki-fô

nyfo

cso

ará

s-K

rc ada

7 (

cskei-K

'

i-ta

' Nyugati-fôcsat. ' ' '

' ' '

rzs

i-ér

Vid

'

'

De

' ' ''

'

sf

'

'

posi-tó

,'

# !

( t. csa

' ' '

' '

s-ér

Vidi-la

b

rto

Ho

at.

fôcs

gati-

Nyu

lgye

'

r

y ág

Dere

sf '

us-é Árk r us-é

di-h &% alas tó

(

5* "

'

'

' '

ad

Pró

(

#$ %

Vidi-ér

(

7

3502

ala

éri-h

Vidi-

,'

stó

' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' '

Árk

t-Vö

.

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

+

'

&%* - *%

%

" %

'

'

'

'' ' '

'

'

'

' '

r Vidi-é

' ' ' '

'

' ' '

!"

-ér

'

# !

Nyugati-fôcsat.

'''

#

'

'

Oha

'

'

'

'

#

#

'

'

da

' ' ' ' '

#

#

#

#

#

#

#

#

+" ' ' '

stó

M3

'

' '' '

'

' '

'

#

#

#

#

#

#

hala

tó

+"#

Árkus

#

#

'

#

lei-

f s

'

' ' ' ' ' ' '

' '' ' ' ' ' ' ' ' ''

'

#

#

' '

Ge

35

sat.

-

' '

' ' '' ' '' ' ' ' ' ' ' '

' '

#

(

#

' ' ' ' '

# #

#

#

#

#

'

#

'

#

!4#

s#

#

#

#

#

,' ,' ad

fôc Nyugati-

las

i-ha

pos

ó-la

Tin

.

#

#

4!# #

#

r

Árkus-é

Kadarcs-Karácsonyfoki-fôcsat.

#

#

#

#

'

#

# !

M3

# !

ad

'' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' '' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

' ' ' '

#

#

#

#

#

#

+ #

'

+" #

1"

#

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' AT. ' ' ' ' ' ' ÕCS ' ' ' ' TI-F ' ' ' ' ' ' ' ' KELE ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' . ' ' ' FÕCSAT ' ' ' ' KELETI' ' ' ' ' ' Kadarcs-Karácsonyfoki-fôcsat. t. ôcsa yfoki-f rácson rcs-Ka Kada

' ''

'' ' ' ' ' ' ' ' ' '' '

#

#

#

+

-

ló

táro

Víz

,'

+

'

#

#

'

#

#

#

'' ' '

' ' ' ' #

' '

'

#

#

#

#

'

'

'

' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

*"

' ' ' ''

3$ %

#

#

+

'

' ' ' ' ' ' ' '

+ + 3 % " -

" % + " % # " a d +

** "" +*" f s 6 4 &

") ad

6 "% .0"

2

!" # $# $%&" ' %& (

' )** *

Hajdú - Bihar Megye Területrendezési terve

3/1. sz. melléklet

Ökológiai hálózat térségi övezetei M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég s Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Sajóörös Szakáld Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Szorgalmatos

Nagycserkesz

#Tedej

Kálmánháza Érpatak

Tiszatarján Mezocsát

Folyás Tiszakeszi

m hály

Tiszadorogma bolna

#Bagota

Hortobágy

#Árkus

#Kónya

#Kismacs

Tiszaörs

Nagyiván

Kunmadaras

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Berekfürdo

Karcag

á lás

Báránd

Tetétlen

#Asszonyrész

Nyíracsád

#Buzita

#Nagycsere #Haláp

Nyírbé

#Petõfitelep Penés Fülöp #Bánháza

Nyírábrány

Vámospércs Újléta

Bagamér

Kokad Monostorpályi Álmosd Hosszúpályi Sáránd Hajdúbagos Létavértes Derecske

Püspökladány

Encsencs

Mikepércs

Hajdúszovát

Kaba

Nyírmártonfalva

#Bánk

#Szepes

Ebes #Mihályhalma

Hajdúsámson

Debrecen

#Ondód

#Elep

Nagyhegyes

szaigar

Pir

#Aradványpuszta

#Dombostanya #Sámsonkert #Martinka

#Nagymacs

#Szásztelek

Nyírmihálydi #Szakolykert

Nyíradony #Tamásipuszta #Gútpuszta

Bocskaikert #Bodaszõlõ

Balmazújváros

#Borsós

Szakoly Nyírgelse

Nyírlugos

#Fényestelep Hajdúhadház #Nagyhort

Kántorjáno

Nyírbogát

Téglás

Hajdúböszörmény

#Kun György telep #Halastó #Máta

#Félhalom

Ófehértó

Magy

Nyírde Nyírgyulaj Pócspetri Nyírc Nagykálló Máriapócs Kállósemjén Nyírbátor Biri Kisléta

Geszteréd Bököny Balkány

#Hajdúvid

#Pród

#Nagymajor

Egyek

ed

Görbeháza

#Bivalyhalom

Tiszacsege

#Telekháza

Levelek Besenyod

Újfehértó

#Bödönhát #TukaÚjszentmargita

Árokto

Napkor

Nyíregyháza

Hajdúnánás

Baktalórántháza

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúdorog

Va

Nyírtét Nyírtura Nyírpazony Sényo

Tiszalök

Földes

Tépe

#Sóstófürdõ

Konyár

Esztár

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza #Hosszúhát Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo #Csikóstanya #Nagyzomlin Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Kertészsziget Ecsegfalva Told Furta Okohalo_rajzi_kiegeszites.shp Mezosas Zsáka Füzesgyarmat KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Darvas Vekerd Gyorsforgalmi út Berekböszörmény #Körmöspuszta Vasút Körösszegapáti Szeghalom #Kóróssziget Fõút Csökmo

Dévaványa

Újiráz

Magyarhomorog Körösszakál Komádi Körösnagyharsány

Körösújfalu #Dobaipuszta

Körösladány

Biharugra

Gyomaendrod Zsadány

Vészto Köröstarcsa

Geszt

Okány CÍVISTERV BT. - HBMÖ INFORMATIKAI KÖZPONT 2010. SZEPTEMBER HÓ

Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Országhatár Megyehatár Településhatár Országhatár Megyehatár # Szatelit települések

SZABÁLYOZÁSI ELEM, ÖVEZET JELÖLÉSE AZ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT TÉRSÉGI ÖVEZETEI Magterület Ökológiai folyosó Puffer terület


3/2. sz. melléklet

Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Sajóörös Szakáld Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Szorgalmatos

Nagycserkesz

# Tedej


Mezocsát

Görbeháza

#

# Bivalyhalom

#

# # Újszentmargita

# Pród

# Tuka

#

# Nagymajor

#

# Nagyhort

Egyek

# #

#

# Halastó# Kun

# Félhalom

#

# Árkus

#

# # Kismacs

Debrecen

#

#

# Ondód

# Elep

Nagyhegyes Nagyiván #

Nádudvar

Hajdúszovát

Kaba Püspökladány

Tetétlen

Báránd

Földes

Konyár

Tépe

Bagamér

Újléta

Hajdúbagos Hosszúpályi

Nyírábrány

Vámospércs

Kokad

Monostorpályi

Derecske Karcag

# Haláp

Mikepércs Sáránd

Berekfürdo

#

# Bánk

# Szepes

Hajdúszoboszló

# Mihályhalma

# Nagycsere

Álmosd

Létavértes

#

# Sóstófürdõ

Esztár

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Kertészsziget Ecsegfalva Told Furta Mezosas Zsáka Füzesgyarmat Darvas Vekerd Berekböszörmény # Körösszegapáti Szeghalom # # Hosszúhát

á lás

# Csikóstanya

# Nagyzomlin

# Körmöspuszta

# Kóróssziget

Csökmo

Dévaványa

Újiráz

Komádi

Magyarhomorog Körösszakál

Körösújfalu #

Körösladány

Biharugra

# Dobaipuszta



Geszt


#

Penés

# Bánháza

# Buzita

#

#

Ebes

#

Nyíracsád

#

# Martinka

#

# Szásztelek

Nyírmártonfalva

# Fülöp

# Petõfitelep

# Asszonyrész

#

# Nagymacs

# Borsós

#

# Gútpuszta

# Sámsonkert

#

#

#

Kunmadaras

Hajdúsámson

# Dombostanya

szaigar Tiszaörs

# Tamásipuszta

#

# Kónya

# Máta

Hortobágy

# Aradványpuszta

# Bodaszõlõ

# György telep

Nyírbé e

#

# Nyíradony #

# Bocskaikert

Balmazújváros

Encsencs

Nyírlugos

# Hajdúhadház

Tiszacsege

# Telekháza

# Nyírmihálydi

Pir

# Szakolykert

# Fényestelep

#

Szakoly Nyírgelse

Téglás Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

ed

#

#

# Bagota

# Bödönhát

Árokto

Nyírbogát


# Hajdúvid

Kántorjáno

Ófehértó

Magy

Újfehértó

Folyás Tiszakeszi

Levelek Besenyod


#

Tiszatarján

mihály

Napkor

Nyíregyháza

Hajdúdorog

Baktalórántháza

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúnánás

Va


Tiszalök

Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút Településhatár Országhatár Megyehatár Belterület - városok Települési térség - vidéki Folyó, fõcsatorna Vízfelület Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete


3/3. sz. melléklet

Erdõtelepítésre alkalmas terület övezete M= 1: 500 000

Berzék

Hejokeresztúr Hejoszalonta

Tiszadada Szorgalmatos

Kesznyéten

Girincs Kiscsécs

Nagycserkesz

Nagycsécs

Sajóörös Sajószöged

Szakáld

Nyíregyháza

#

bol

Tiszatarján

d-

Ab

Ze

Újfehértó

Sza

tmá

Görbeháza

#

# Bivalyhalom

#

# Tuka

Árokto

Biri

Újszentmargita

# Fényestelep

#

#

# Nagyhort

Egyek

# #

#

# Kónya

György telep

# Máta

#

# Buzita

# Martinka

Nyírábrány

#

#

# Nagycsere

# Ondód

# Haláp

Debrecen

Jász-N

Nagyiván

#

# Bánk

# Szepes

Újléta

Bagamér

Mikepércs

Hajdúszoboszló

# Mihályhalma

Vámospércs

#

#

Ebes

agykun

Nádudvar

Kokad

Hajdúbagos

Hosszúpályi

Létavértes

Hajdúszovát

k Megy

Derecske

Kaba

e

#

# Sóstófürdõ

Konyár

Püspökladány

Tetétlen

Karcag

Álmosd

Monostorpályi

Sáránd

Szolno

Berekfürdo

#

#

#

# Nagyhegyes

szaigar

Kunmadaras

Fülöp

# Kismacs

# Szásztelek

# Petõfitelep

# Asszonyrész

Nyíracsád Nyírmártonfalva

#

#

Tépe

Báránd

Pocsaj

Esztár Földes Szentpéterszeg Sáp

Sárrétudvari # Hosszúhát

Hencida

Berettyóújfalu

Bihartorda

Szerep

Bakonszeg

Biharnagybajom

Bucsa

Ecsegfalva

Gáborján

Kismarja

Bihardancsháza

#

Béké

BékéKertészsziget s Me gye

Bojt

Mezopeterd

# Csikóstanya

Bedo

#

# Nagyzomlin

Zsáka

gye

Biharkeresztes Told

Furta Mezosas

Füzesgyarmat

Darvas

Ártánd

Vekerd

#Körmöspuszta Körösszegapáti #

Szeghalom

#

Berekböszörmény

# Kóróssziget

Csökmo Dévaványa

Komádi

Magyarhomorog Körösszakál Körösnagyharsány

Újiráz

Körösladány

Körösújfalu

#

Biharugra

# Dobaipuszta



Nagykereki

Váncsod

Nagyrábé

#

s Me

#

#

# Gútpuszta

# Sámsonkert

# Nagymacs

# Elep

Tiszaörs

#

# Tamásipuszta

#

#

# Árkus

# Hajdúsámson # Dombostanya

#Borsós Hortobágy #

#

#

#

Nyírlugos

# Aradványpuszta

Bocskaikert

Balmazújváros

#

# Halastó# Kun

# Félhalom

# Bodaszõlõ

Nyírbé e

Nyíradony

# Hajdúhadház

# Nagymajor

Nyírmihálydi

Téglás

Tiszacsege

#

Encsencs

#

# Szakolykert

Hajdúböszörmény

# Telekháza

Nyírgelse

Szakoly

Balkány

# Pród

Tiszadorogma

#

ereGeszteréd gM egy Bököny e

#

#

# Bagota

# Bödönhát

Nyírbogát

r- B

# Hajdúvid

#

#

Nyírbátor

Kisléta

Érpatak

nia

B

o ors

jaú

cs-

Folyás

n MTiszakeszi

Ny

Máriapócs Kállósemjén

Sza

Hajdúdorog

ye eg

Nagykálló

Kálmánháza

Hajdúnánás

Polgár

Oszlár

Nyírde

Nyírgyulaj Pócspetri

Tiszapalkonya

Hejokürt

lé mp

Ófehértó

Magy

# Tedej

Nemesbikk

Mezocsát

Kántorjános

Napkor

Újtikos

Hejobába

Igrici

Besenyod

Apagy

Tiszavasvári

Tiszagyulaháza

Tiszaújváros

Hejopapi

Baktalórántháza Levelek

má

Köröm

Muhi

Sényo

Nyírpazony

Ro

Nyékládháza

Tiszadob

Sajóhidvég

Ónod

Nyírtét

Nyírtura

Tiszalök

Geszt

Okány

CÍVISTERV BT. - HBMÖ INFORMATIKAI KÖZPONT 2010. SZEPTEMBER HÓ

KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Országhatár Megyehatár Településhatár Települési terület Folyó, fõcsatorna Vízfelület SZABÁLYOZÁSI ELEM, AZ ÖVEZET JELÖLÉSE Erdõtelepítésre alkalmas terület övezete

#

# Bánháza

Penés


3/4. sz. melléklet

Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete M= 1: 500 000

Berzék

Nyékládháza

Köröm

Muhi

Hejokeresztúr

Nagycserkesz

Sajóörös Sajószöged

Tiszagyulaháza

Nyíregyháza

Tiszapalkonya

Hejokürt

Polgár

Oszlár

A d-

Kállósemjén

Sza

bol

cs-

Újfehértó

Folyás

n MTiszakeszi

Biri

Sza

tmá

Görbeháza

Árokto

ereGeszteréd gM egy Bököny e

# Pród

Újszentmargita

Nyírbogát

r- B

# Hajdúvid # Bagota

# Bödönhát

Nyírgelse

Szakoly

Encsencs # Szakolykert

Balkány

Nyírmihálydi

Téglás

Hajdúböszörmény

Tiszadorogma

Nyírbátor

Kisléta

Érpatak

# Bivalyhalom

# Tuka

Ny

Máriapócs

Nyírbé e

Nyíradony

Nyírlugos

# Fényestelep

Hajdúhadház

Tiszacsege

# Nagymajor # Nagyhort

# Telekháza

Egyek

# Bodaszõlõ

# Tamásipuszta

Bocskaikert

Balmazújváros

# Kónya # Halastó# Kun

# Félhalom

# Aradványpuszta

# Gútpuszta

Hajdúsámson

# Petõfitelep # Asszonyrész

Nyíracsád

Fülöp

Nyírmártonfalva

# Dombostanya

# Bánháza

György telep # Sámsonkert

# Máta # Nagymacs

# Buzita

# Martinka

Borsós Hortobágy #

# Szásztelek

Nagyhegyes

szaigar

# Nagycsere

# Ondód

# Elep

Nagyiván

Újléta

Bagamér

Mikepércs

Hajdúszoboszló

# Mihályhalma

Nádudvar

Kokad

Hajdúbagos

Hosszúpályi

Létavértes

Derecske

# Sóstófürdõ

e

Konyár

Püspökladány

Tetétlen

Karcag

má

k Megy

nia

Hajdúszovát Kaba

Álmosd

Monostorpályi

Sáránd

Szolno

Berekfürdo

Vámospércs

# Bánk

# Szepes

Ebes

agykun

Kunmadaras

# Haláp

Debrecen

Jász-N

Tiszaörs

Nyírábrány

# Kismacs

# Árkus

Tépe

Pocsaj

Esztár

Báránd

Ro

B

o ors

ye eg

Nagykálló

Kálmánháza

Hajdúnánás

Tiszatarján

e

Nyírde

Nyírgyulaj

Hajdúdorog

j- Z

Magy

Pócspetri

Igrici

ú ba

Ófehértó

# Tedej

Nemesbikk

lé mp

Kántorjános

Napkor

Újtikos

Tiszaújváros

Mezocsát

Besenyod

Apagy

Tiszavasvári

Hejobába

Hejopapi

Baktalórántháza Levelek

Szorgalmatos

Kesznyéten

Girincs Kiscsécs

Sényo

Nyírpazony

Tiszadada

Nagycsécs Szakáld

Hejoszalonta

Tiszadob

Sajóhidvég

Ónod

Nyírtét

Nyírtura

Tiszalök

Földes Szentpéterszeg Sáp

Sárrétudvari

Bakonszeg

Biharnagybajom

Bucsa

Béké

Kertészsziget

Berettyóújfalu

Bihartorda

Szerep

Ecsegfalva

Hencida Kismarja

Bihardancsháza

# Hosszúhát

Gáborján

Bojt

Mezopeterd

# Csikóstanya

s Me

Bedo # Nagyzomlin

Zsáka

gye

Biharkeresztes Told

Furta Mezosas

Füzesgyarmat

Darvas

Ártánd

Vekerd Körmöspuszta Körösszegapáti #

Szeghalom

Berekböszörmény

# Kóróssziget

Csökmo Dévaványa

Komádi

Magyarhomorog Körösszakál Körösnagyharsány

Újiráz

Körösladány

Körösújfalu

Biharugra

# Dobaipuszta



Nagykereki

Váncsod

Nagyrábé

Geszt

Okány


Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút Településhatár Országhatár Megyehatár Települési terület Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete Folyó, fõcsatorna Vízfelület

Penés


3/5. sz. melléklet

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég s Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Sajóörös Szakáld Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Szorgalmatos

Nagycserkesz

Kálmánháza

Sza

bol

Tiszakeszi

# Nyírmihálydi

# #

Hortobágy #

#

#

#

#

#

#

Jász-N

Nagyiván

agykun

#

Kunmadaras

Szolno k Megy e

Püspökladány

Hajdúszovát

Földes

Tetétlen

Báránd

Tépe

Sáp Bihardancsháza Berettyóújfalu Bihartorda Bakonszeg Biharnagybajom

Sárrétudvari

#

á lás

Bucsa

Ecsegfalva

Béké

Kertészsziget

Nagyrábé

#

s Me

gye

Füzesgyarmat TÉRSÉGI TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLÕ TERÜLET ÖVEZETE

Fasor, erdõsáv telepítés elsõdleges célterületei Szeghalom KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Dévaványa Térségi jelentõségû mellékút Települési terület TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Településhatár Körösladány Országhatár Megyehatár Gyomaendrod Erdõgazdasági téség /Térségi szerkezeti terv alapján/ Folyó, fõcsatorna Meglévõ erdõterület Köröstarcsa

Zsáka Darvas

Nyírábrány

Bagamér

Újléta


Furta

Kokad

Álmosd

Létavértes

#

Konyár

Esztár

Szentpéterszeg

Szerep

Hencida Gáborján

Pocsaj

Bojt

Atyás

Zsadány

Bihardiószeg Nagykágya

BiharfélegyházaBiharvajda PelbárthidaNyüved JákóhodosSzalárd Kismarja Paptamási

Berekböszörmény # Körösgyéres Körösszegapáti # Körösszeg NAGYVÁRAD Vizesgyán Magyarhomorog Csökmo Nagyürögd Körösszakál Rojt Komádi Körösnagyharsány Váradless Újiráz Oláhszentmiklós Felsõbarakony Biharugra Körösújfalu #

Okány

Csokay

Nagyszántó Hegyközkovácsi Nagykereki Bihar Bedo # Kisszántó Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Hegyközpályi Told Hegyközszáldobág Mezosas

Váncsod

Vekerd

Vészto

#

Vámospércs

Monostorpályi

Derecske

Karcag

#

Mikepércs Sáránd

Kaba

#

Penés

Érkeserû

Hajdúszoboszló

Nádudvar

#

#

#

Ebes

Nyírmártonfalva

#

Debrecen

#

#

Nagyhegyes

szaigar

Nyírbé

# Fülöp

#

Nyíracsád

nia

# #

Hajdúsámson

má

Egyek

Encsencs

# # Nyíradony #

# Bocskaikert

Balmazújváros

Pir

Nyírlugos

Ro

#

#

Berekfürdo

Szakoly Nyírgelse

Téglás # Hajdúhadház

#

#

Tiszaörs

ere

gM Geszteréd egy Bököny e Balkány

Tiszacsege

Kántorjáno

Nyírbogát

r- B

#

#

Ófehértó

Magy

Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

ed

#

Érpatak

tmá

Görbeháza

#

# # Újszentmargita

Árokto

Sza

Újfehértó

Folyás

m hály

cs-

Levelek Besenyod


#


Napkor

Nyíregyháza

Hajdúdorog

Baktalórántháza

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúnánás

Va


Tiszalök

Geszt


Marciháza


3/6. sz. melléklet

Országos és térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadada Tiszadob Ónod Sajóhidvég s Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Sajóörös Szakáld Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt


Tiszalök

Szorgalmatos

Nagycserkesz

Tiszavasvári

Nyíregyháza

Hajdúnánás

Hajdúdorog

Kálmánháza

Sza

bol

Tiszakeszi

m hály

#

Szakoly Nyírgelse # Nyírmihálydi

Téglás

#

Hortobágy #

# #

#

#

#

Nagyhegyes

Jász-N

Nagyiván

agykun

#

Kunmadaras

Szolno

Hajdúszovát

e

k Megy Báránd

Tetétlen

Nyírábrány

Vámospércs Bagamér

Újléta

Földes

Tépe

Kokad

Monostorpályi Hajdúbagos Hosszúpályi

Derecske Püspökladány

Álmosd

Létavértes

Konyár

#

Esztár

Pocsaj

Csokay

Bihardiószeg Nagykágya

BiharfélegyházaBiharvajda

PelbárthidaNyüved

á lás

#

Érmihá y

#

Mikepércs Sáránd

Kaba

#

Penés

Érkeserû

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Nyírbé

# Fülöp

#

Nyíracsád

#

#

#

Ebes

Nyírmártonfalva

#

Debrecen

#

#

szaigar

Karcag

#

#

nia

#

#

Hajdúsámson

má

# #

# Bocskaikert

Balmazújváros

Encsencs

# # Nyíradony

Ro

#

Pir

Nyírlugos

# Hajdúhadház

#

Egyek

Berekfürdo

ere

#

#

Nyírbogát

r- B


Tiszacsege

#

Tiszaörs

Érpatak

tmá

Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

ed

Sza

Görbeháza

#

# # Újszentmargita

Árokto

cs-

Újfehértó

Folyás


#


Baktalórántháza Levelek Besenyod Apagy Kántorjáno Ófehértó Napkor Magy

Szentpéterszeg JákóhodosSzalárd Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Paptamási Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Nagyszántó Hegyközkovácsi Bucsa Nagykereki Bihar Nagyrábé Bedo # # Kisszántó Mezopeterd Béké s Me Biharkeresztes Ártánd Hegyközpályi Kertészsziget Ecsegfalva gye Told Furta Hegyközszáldobág Mezosas Zsáka KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Füzesgyarmat Darvas Vekerd Gyorsforgalmi út Berekböszörmény # Körösgyéres Körösszegapáti Vasút Szeghalom # Körösszeg NAGYVÁRAD Fõút Térségi jelentõségû mellékút Vizesgyán Magyarhomorog Csökmo TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Nagyürögd Dévaványa Körösszakál Települési terület Rojt Komádi Országhatár Körösnagyharsány Váradless Településhatár Újiráz Oláhszentmiklós Megyehatár Felsõbarakony Folyó, fõcsatorna Biharugra Körösújfalu # Körösladány

TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETÉNEK JELÖLÉSE Gyomaendrod Tájképvédelmi terület övezete - országos jelentõségû Tájképvédelmi terület övezete - térségi jelentõségû Köröstarcsa

Atyás

Zsadány

Vészto

Geszt


Marciháza


3/7. sz. melléklet

Világörökség, és világörökségvárományos terület övezete Történeti települési terület övezete Sényo Tiszalök Baktalórántháza

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég Köröm yékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Szakáld Sajóörös Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Mályi

Szorgalmatos

Nagycserkesz

Hajdúdorog

Görbeháza

# #

# # Újszentmargita

#

#

#

#

Egyek

#

# #

# #

#

#

Hortobágy

#

Tiszaörs

Nagyiván #

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Hajdúszovát

Kaba

#

Karcag

#

Bucsa

Ecsegfalva

Földes

Tépe

Kertészsziget

Esztár

#

Csökmo Újiráz


Körösújfalu #

Biharugra

TERÜLET ÖVEZETÉNEK JELÖLÉSE Gyomaendrod

Világörökség és világörökség várományos terület Történeti települési terület övezete által érintett település

Köröstarcsa

Létavértes

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Kismarja Gáborján Bihardancsháza Berettyóújfalu Bihartorda Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Told Furta Mezosas Zsáka Füzesgyarmat Darvas Vekerd Berekböszörmény # Körösszegapáti

KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Gyorsforgalmi út Szeghalom Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Dévaványa Települési térség Országhatár Megyehatár Településhatár Folyó, fõcsatorna Körösladány KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG SZEMPONTJÁBÓL KIEMELTEN KEZELENDÕ

Zsadány

Vészto

Geszt

Okány

Csárdaszállás CÍVISTERV BT. - HBMÖ INFORMATIKAI KÖZPONT 2010. SZEPTEMBER HÓ

Bagamér

Kokad

#

Konyár

Sárrétudvari

Szerep

állás

Tetétlen

Báránd

Encsencs Nyírbé e

Álmosd

Penés

# Fülöp

Nyírábrány

Vámospércs

Monostorpályi


#

Újléta


#

Nyíracsád

#

#

Mikepércs Sáránd

Berekfürdo

Nyírmártonfalva

#

#

Ebes

Kunmadaras

Hajdúsámson

Debrecen

#

#

Nagyhegyes

szaigar

# Nyírmihálydi

Pir

#

#

#

#

#

Szakoly Nyírgelse

# Nyíradony #

# Bocskaikert

Nyírbátor

Kisléta

Nyírlugos

# Hajdúhadház

Balmazújváros

Kántorjáno

Nyírbogát

Téglás

Tiszacsege #

Magy

Biri


Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

Nagykálló

Kálmánháza

Ófehértó

Nyírde Nyírgyulaj Pócspetri Nyírc Máriapócs Kállósemjén

#

Hajdúnánás

Levelek Besenyod

Újfehértó

Folyás

Árokto

Napkor

Nyíregyháza

Tiszatarján Tiszakeszi

Apagy

Tiszavasvári

Érpatak

Mezocsát mihály

Nyírpazony

M= 1: 500 000

#


3/8. sz. melléklet

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi



Tiszalök Szorgalmatos

Nagycserkesz

Tiszavasvári

Nyíregyháza

# Tedej

Hajdúnánás

Hajdúdorog

Kálmánháza

Sza

bol

B

Ze

Újfehértó

Folyás

Görbeháza

#

# Bivalyhalom

# Pród

# Nyírmihálydi

Téglás Hajdúhadház

#

#

# Nagymajor

#Telekháza

# Nagyhort

Egyek

# #

#

# Halastó# Kun

#Félhalom

#

#Árkus

#

# # Kismacs

Debrecen

#

#

#Ondód

# Elep

Nagyhegyes

Jász-N

Nagyiván

agykun

#

Nádudvar

Szolno

Hajdúszovát

e

k Megy

Tetétlen

Báránd

Földes

Penés

#

# Bánháza

Bagamér

Újléta


Nyírábrány

Kokad

Álmosd

Létavértes

#

# Sóstófürdõ

Konyár

Tépe

Esztár

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Béké Zsáka Ártánd s Biharkeresztes Meg Ecsegfalva Bé Kertészsziget ye Told kés Furta Meg Mezosas ye Füzesgyarmat Darvas Vekerd KIEMELTEN ÉRZÉKENY, FELSZIN ALATTI VIZMINÕSÉGVÉDELMI Berekböszörmény # TERÜLET ÖVEZETÉNEK JELÖLÉSE Körösszegapáti Szeghalom # kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület # Hosszúhát

á lás

# Petõfitelep

Vámospércs

Monostorpályi


# Haláp

Mikepércs Sáránd

Kaba

#

# Bánk

# Szepes

Hajdúszoboszló

# Mihályhalma

# Nagycsere

# Fülöp

# Buzita

#

#

Ebes

#

Nyíracsád

#

# Martinka

#

# Szásztelek

# Asszonyrész

Nyírmártonfalva

#

# Nagymacs

# Borsós

#

# Gútpuszta

# Sámsonkert

#

#

szaigar

Karcag

Hajdúsámson

# Dombostanya

#

Kunmadaras

# Tamásipuszta

#

# Kónya

# Máta

Hortobágy

# Aradványpuszta

# Bodaszõlõ

# György telep

Nyírbé

#

# Nyíradony #

# Bocskaikert

Balmazújváros

Encsencs

Nyírlugos

# Fényestelep

Tiszacsege

Pir

# Szakolykert

#

#

Berekfürdo

Szakoly Nyírgelse


Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

Tiszaörs

ere

#

#

# Bagota

# Bödönhát

# Tuka

Nyírbogát

r- B

# Hajdúvid

#

# # Újszentmargita

Árokto

Érpatak

tmá

nia

d-

o ors

új-

a Ab

lénTiszakeszi mp

Sza

má

m hály

Me

cs-

Ro

Mezocsát


#

Tiszatarján

gye

Baktalórántháza Levelek Besenyod Apagy Kántorjáno Ófehértó Napkor Magy

# Csikóstanya

# Nagyzomlin

# Körmöspuszta

# Kóróssziget

Csökmo

Dévaványa

Újiráz


Körösújfalu #

Körösladány

Biharugra

# Dobaipuszta



Geszt


KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Vasút Gyorsforgalmi út Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Települési térség Településhatár Országhatár Megyehatár Településhatár Jelentõsebb vízfolyások (folyók, fõcsatornák) Folyó, fõcsatorna Vízfolyás, csatorna Vízfelület


3/9. sz. melléklet

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi


Szorgalmatos

Nagycserkesz


Mezocsát

Folyás Tiszakeszi

Tiszadorogma bolna

#

# #

#

#

Hortobágy #

#

#

#

Tiszaörs

Nagyiván #

Kunmadaras

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Hajdúszovát

Kaba

Karcag

á lás

Báránd

Tetétlen

Földes

Tépe


Kokad Létavértes

#

Konyár

Csökmo

Esztár

Újiráz


Körösújfalu #

Biharugra

Gyomaendrod

SZABÁLYOZÁSI ELEM, AZ ÖVEZET JELÖLÉSE Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete

Köröstarcsa

Zsadány

Vészto Okány

Geszt


Bagamér

Újléta

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Kertészsziget Ecsegfalva Told Furta Mezosas Zsáka Füzesgyarmat Darvas Vekerd Berekböszörmény # Körösszegapáti Szeghalom #

KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Gyorsforgalmi út Vasút FõútDévaványa Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Települési térség Országhatár Megyehatár Körösladány Településhatár Folyó, fõcsatorna

Nyírbé e

Álmosd

Penés

# Fülöp

Nyírábrány

Vámospércs

Monostorpályi


#

Mikepércs Sáránd

Berekfürdo

#

#

Nyíracsád

#

#

#

Ebes

Nyírmártonfalva

#

Debrecen

#

#

Nagyhegyes

szaigar

Hajdúsámson #

#

#

Encsencs

# # Nyíradony #

# Bocskaikert

Balmazújváros

#

# Nyírmihálydi

Pir

Nyírlugos

# Hajdúhadház #

Szakoly Nyírgelse

Téglás

Hajdúböszörmény

Kántorjáno

Nyírbogát


#

#

#

Egyek

ed

Görbeháza

#

Tiszacsege #

Ófehértó

Magy

Újfehértó

# # Újszentmargita

Árokto

Levelek Besenyod


#

Tiszatarján mihály

Napkor

Nyíregyháza

Hajdúnánás

Baktalórántháza

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúdorog

Va


Tiszalök

#


3/10. sz. melléklet

Együtt tervezhetõ térségek övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég s Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Szakáld Sajóörös Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt



Nagycserkesz

Hajdúnánás

Folyás

Tiszadorogma bolna

Kálmánháza

#

# #

#

#

Hortobágy #

#

#

#

Tiszaörs

Nagyiván #

Kunmadaras

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Hajdúszovát

Kaba

Karcag

á lás

Báránd

Tetétlen

Földes

Tépe


Kokad Létavértes

#

Konyár

Köröstarcsa

Csökmo

Esztár

Újiráz


Körösújfalu # Zsadány

Vészto

Biharugra

Geszt


Bagamér

Újléta

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Kertészsziget Ecsegfalva Told Furta Mezosas Zsáka Füzesgyarmat Darvas Vekerd KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Berekböszörmény # Gyorsforgalmi út Körösszegapáti Szeghalom Vasút #

Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Dévaványa Települési térség Országhatár Megyehatár Településhatár Folyó, fõcsatorna Körösladány Vízfelület Gyomaendrod SZABÁLYOZÁSI ELEM, AZ ÖVEZET JELÖLÉSE Településegyüttes (Együtt tervezendõ térségek övezete)

Nyírbé e

Álmosd

Penés

# Fülöp

Nyírábrány

Vámospércs

Monostorpályi


#

Mikepércs Sáránd

Berekfürdo

#

#

Nyíracsád

#

#

#

Ebes

#

Nyírmártonfalva

#

Debrecen

#

#

Nagyhegyes

szaigar

Hajdúsámson #

#

#

Encsencs

# # Nyíradony

# Bocskaikert

Balmazújváros

#

# Nyírmihálydi

Pir

Nyírlugos

# Hajdúhadház #

Szakoly Nyírgelse

Téglás

Hajdúböszörmény

Kántorjáno

Nyírbogát


#

#

#

Egyek

ed

Görbeháza

#

Tiszacsege #

Ófehértó

Magy

Újfehértó

# # Újszentmargita

Árokto

Levelek Besenyod


#

Érpatak

Mezocsát Tiszakeszi

Napkor

Nyíregyháza

Tiszatarján

m hály

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúdorog

Baktalórántháza

#



Rendszeresen belvízjárta terület övezete M= 1: 500 000

Szorgalmatos

Köröm dháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs e okeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Szakáld Sajóörös Újtikos Tiszaújváros Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Nagycserkesz

Tiszavasvári #Tedej

Hajdúdorog

ye

Sza

bol

Folyás

Görbeháza

#Bivalyhalom

#Tuka Újszentmargita #

#Hajdúvid

#Pród

#

#

#

#Nagyhort #

Egyek

#

#

#Kónya

#Árkus #

#Gútpuszta #

#

Nyíracsád

#Buzita

Nyírábrány

#

Szásztelek

Debrecen

#Ondód

#Elep

#

#

Jász-N

Nagyiván

Ebes

agykun

#Mihályhalma

Kunmadaras

Nádudvar

Szolno e k Megy

Báránd

Tetétlen

#

Vámospércs

Hajdúszovát

Földes

Bagamér

Újléta

Mikepércs

Kokad

Monostorpályi Hajdúbagos Hosszúpályi


#Haláp

#

#

Sáránd Kaba

#

#Bánk

#Szepes

Hajdúszoboszló

#

#Nagycsere

Álmosd

Létavértes

#Sóstófürdõ #

Konyár

Tépe

Pocsaj

Esztár

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Béké Biharkeresztes Ártánd s Me Ecsegfalva B Kertészsziget KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI gye ékés Told Furta Gyorsforgalmi út Meg Mezosas Vasút Zsáka ye Fõút Füzesgyarmat Térségi jelentõségû mellékút Darvas Vekerd Berekböszörmény TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK # Körösszegapáti Országhatár Szeghalom # #

Hosszúhát

#

Csikóstanya

#

#

#

Csökmo

Dévaványa

Újiráz Körösladány


Körösújfalu # #

Dobaipuszta

Gyomaendrod CÍVISTERV BT. - HBMÖ INFORMATIKAI KÖZPONT 2010. SZEPTEMBER HÓ

Nagyzomlin

Körmöspuszta

Kóróssziget

Biharugra

Fü ö

#

#

#Kismacs

#Asszonyrész #

Nyírmártonfalva

#Sámsonkert #Martinka

#

#

Nagyhegyes

Karcag

Hajdúsámson

#Nagymacs

#Borsós

gar

ekfürdo

#

#

#

# #

Nyíradony #Tamásipuszta #Dombostanya

#Máta

Hortobágy

#

nia

#

#Aradványpuszta

#

#

#Halastó#Kun György telep

#Félhalom

Nyírlugos

Fényestelep

Bocskaikert #Bodaszõlõ

Balmazújváros

Encs

#

# Hajdúhadház

#Nagymajor

Nyírmihálydi #Szakolykert

Téglás

Hajdúböszörmény

Tiszacsege #

Szakoly Nyírgelse

gM Geszteréd Bököny egye Balkány

#

#Telekháza

ere

#

#Bagota

#Bödönhát

Kisléta Nyírbogá

r- B

#

Tiszadorogma

zaörs

tmá

Újfehértó

#

Árokto

Sza

Biri

Érpatak

má

Ze

-A

od

lénTiszakeszi mp

cs-

Ro

újba

g Me

Nagykálló

Kálmánháza

Ófehértó

Magy

Nyírg Pócspetri Máriapócs Kállósemjén

#

Tiszatarján

Mezocsát

Napkor

Nyíregyháza

Hajdúnánás

Besenyod

Apagy

Megyehatár Településhatár Belterület - városok Települési térség - vidéki # Szatelit települések Folyó, fõcsatorna Vízfelület

SZABÁLYOZÁSI ELEM, AZ ÖVEZET JELÖLÉSE Rendszeresen belvízjárta terület



Nagyvízi meder övezete M= 1: 500 000

stokaj Mályi

Berzék Tiszadada Tiszadob Ónod Sajóhidvég Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Szakáld Sajóörös Újtikos Tiszaújváros mod Hejobába Hejopapi ló táro Víz Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt



Nagycserkesz

Baktalórántháza

#

#

%

#

%

#

#

#

#

tó

%

%

%

rto bá gy Ho

#

# Kónya

bágy

#

%

#

%

% %

%

%

%

i-fô

#

csa

# Árkus

# Nagymacs

#

# Kismacs

Mike-laposi-tó Fertô-laposi-tó #Elep

t.

# Szásztelek

# Ondód

Nagyhegyes

t.

t.

Káll

-fôcsa

Ha

Keleti

Berettyó Kis -Kö rö

s

%

RKeelm. et Kálló-fôcsat eti-fe-ôcsat. tó

at.

Váncsod

%

%

%

%

%

%

%

%

%

#

#

#

#

#

%

#

%

%

%

%

#

#

#

# # %

%

#

%

% %

#

#

%

Be re

#

#

#

Darvas

#

# #

# #

#

örö s

# #

Újiráz

Magyarhomorog s-Körös KörösszakálSebe Komádi Körösnagyharsány Sebes-Körös

Körösújfalu #

Körösladány

# Dobaipuszta

be s-K

#

tó

.

ó

Kismarja Kis-Körös

Nagykereki

KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Országhatár Megyehatár Településhatár

s

-Körö

ebes

S Holt

Zsadány

Vészto

Árvízi szükségtározó Jelentõsebb vízfolyások (folyók, fõcsatornák) Másodrendû árvízvédelmi védvonal Elsõrendû árvízvédelmi fõvédvonal Vízfelület Árvíz veszélyeztetettség Fokozottan árvízveszélyes terület Mérsékelten árvízveszélyes terület . %

Gyomaendrod Köröstarcsa

sat

etty

# Kóróssziget

Csökmõ

H a l a Hsatlaós

Dévaványa

Ber

# Körmöspuszta

Se

#

#

#

fôc

csat.

Berekböszörmény # Körösszegapáti

#

#

Vekerd

#

#

#

Kis -Körös

Bojt

Ér-fô

Ér-

#

%

tty

ó

#

% %

#

Szeghalom

ó

Beretty

Hencida Gáborján

ôcs

%

%

#

#

Füzesgyarmat

Furta

Zsáka

Pocsaj

# Nagyzomlin

%

#

#

Bedo # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Told Mezosas

%

%

#

gye

Be

#

ó

Ó-Beretty

yó

tt tyó ere ret B #

# Csikóstanya

#

Kertészsziget

s Me

Nagyrábé

#

#

tyó

#

Ecsegfalva

Ó-Beret

Béké

Létavértes Konyári-Kálló

Fehér-tó#Sóstófürdõ

Esztár

Szentpéterszeg

#

Bucsa

Álmosd

álló

ri-Kálló

ló-f

á lás

Konyár

Kál

# Hosszúhát

Kokad Álmosd-Kokadi-víztároló

ri-K

nyá

Sáp Sárrétudvari va Ham # Bihardancsháza Sárr éti-fô Berettyóújfalu csat. K11 v í z t á r o l ó Bihartorda ÓSzerep -Be ttyó at. Bakonszeg s c Bere ret ô Be -f ti retty tyó ó Biharnagybajom Sárré sat. s-fôc


Konyá

sat .

. mv as-

Sárréti-fôcsat.

Bagamér

Újléta

álló

Ko

Tépe

ó-fô c

rettyó

Báránd

fôc sat

Földes

Tetétlen

%

Hortobágy-Be

.

# Bánk

Víztároló

Derecske

csat.

-

at.

fôcs

vas-

Ham

sat

#

ei-K

ti-fô

Püspökladány

fôc

ó

Káll

yári-

# Haláp

Geszt


#

Biharugra

Penés

# Bánháza

Nyírábrány Kon

#

Monostorpályi

csk

re De

Kele

e

as-

# Nagycsere

có

csa

k Megy

mv

ly

Hajdúszovát

Kaba

#

Kösély

Sáránd

sé

ti-fô

Szolno

bágy

Horto

Karcag

Kö

#

# Buzita

Mikepércs

y sél

Kö

Kele

Hortob

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Ha

# Szepes

Ha l a s t a v a k

#

Tó

ágy

# Mihályhalma

Kunmadaras

Berekfürdo

Kösély

agykun

#

#

Ebes

Tócó

Keleti-fôcsat.

Nagyiván

# Petõfitelep

# Asszonyrész

# Martinka

Fancsika I. víztároló víztároló Fancsika III. víztároló

Tocó

Keleti-fôcsat.

ágy rtob Ho

ér

us-

Árk

Jász-N

Tiszaörs

# Fülöp

# Gútpuszta

#

Debrecen

#

#

szaigar

# Sámsonkert

#

#

#

gat

Malomházi-halastavak

# Dombostanya

#

%

#

Nyu

#

f

eti-

Kel

# Borsós

#

.

at ôcs

%

#

#

#

%

%

%

# Horto Hortobágy # # Máta

Na gy

György telep

# Nyíradony # # Hajdúsámson Nyírmártonfalva Nyíracsád # Tamásipuszta

Kondoros

ér

#

%

us-

# Halastó# Kun

# Bodaszõlõ

Kondoros

%

#

Árk

# #

%

# Bocskaikert

Balmazújváros

# Aradványpuszta

s

#

#

%

Ny uga Hortob ti-fô ágyi-h alastó csa t.

#

posi-tó

# Nagyhort

#ecskei-

doro

-ér

Árkus

# #

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

Vidi-la

%

# Félhalom

%

#

ó Tóc

%

%

%

ér

Ho

Nyírbé e

Nyírlugos

ó Káll

Der

Kon

#

#

#

%

%

Egyek

es-

os

#

Árkus-ér

%

%

%

#

%

%

%

ölgy

dor

#

%

%

%

KELETI-FÕCSAT.

#

#

#

Hortobá gy

#

Bivaly halmi-

#

#

#

#

#

%

%

%

# Nagymajor

%

# Telekháza

K. V-2. víztároló

y

ág

b rto

Kon

#

#

#

%

%

Tiszacsege #

# Fényestelep

nia

Hortobágy

#

#

%

%

%

# Hajdúhadház

Tócó

#

%

%

%

# %

%

%

edTiszafüredi-fôcsat. #

%

%

%

Hajdúböszörmény

K. V-3. víztároló

Encsencs

# Szakolykert

má

%

%

%

#

Morotva Oha t-V

Téglás

P

Ro

#

#

%

%

%

%

#

#

#

#

# #

%

%

# Nyírmihálydi

álló

#

%

%

%

# % %

r

i-é Vid

tó

Nyírgelse

Szakoly

Derecskei-K

#

T. ORNA CSTI-A FÕCSAT FÕLE I-KE LET

%

%

# Pród


roló

#

%

%

%

#

#

%

#

#

#di-halas

ere

Vidi-ér

# Hajdúvid

Nyírbogát

r- B

íztá

#

Hor

T.KE

%

#

#

%

%

Vidi-ér

Nyírbátor

Kisléta

pi-v

tob á

#

%

#

#

#

tmá

a

Pró

# Bagota

# Bödönhát

Sza

Biri

Érpatak

ei-Kálló

ny

#

%

#

A I-FÕCS

%

#

# #

# Tuka

cs-

Újfehértó

ó last

éri-h

Vidi-

#

# # Újszentmargita

bol

Derecsk

#

#

%

#

Görbeháza

#

# #

#

#

Folyás Tiszakeszi-fôcsat. Ge leih Bivalyhalom # alas tó #

#

Árokto

Tiszadorogma bolna #

#

#

új-

a Ab

#

#

B

Ze

#

#

#

#

#

d-

o ors

M nTiszakeszi

lé mp #

m hály

Sza

Halá

#

#

t. csa

%

#

#

ye eg

Nagykálló

ó

%

KELET

ti-fô

#

%

#

#

#


Hajdúdorog

Hajdúnánás

Hortobágy

Polgári-halastó fôcsat. Nyugati-

# Tedej

Kálmánháza

Magy

Nyírde Nyírgyulaj Pócspetri Nyírc Máriapócs Kállósemjén

#

ik-t

#

%

#

#

#

-sz

ga Nyu

#

#

#

#

#

Nyíregyháza

Berettyó

#

%

Tiszavasvári

Napkor

Kántorjáno

Ófehértó

#

Apagy

Levelek Besenyod

%

#

SZABÁLYOZÁSI ELEM, ÖVEZET JELÖLÉSE Nagyvízi meder övezete



Kiemelt fontosságú, meglévõ honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete

stokaj Mályi

Berzék Tiszadob Tiszadada Ónod Sajóhidvég Köröm ékládháza Muhi Girincs Kesznyéten Nagycsécs Hejokeresztúr Sajószöged Tiszagyulaháza Sajóörös Szakáld Újtikos Tiszaújváros Hejobába Hejopapi Nemesbikk Tiszapalkonya Oszlár Igrici Polgár Hejokürt

Tiszalök


M= 1: 500 000

Szorgalmatos

Nagycserkesz

Hajdúdorog

Folyás

Kálmánháza

Görbeháza

# #

#

#

#

#

#

Egyek

#

#

#

#

Tiszaörs

Nagyiván #

Kunmadaras

Hajdúszoboszló

Nádudvar

Hajdúszovát

Kaba

Karcag

Báránd

Tetétlen

Földes

Penés

# Fülöp #

Nyírábrány

Bagamér

Újléta


Kokad

Álmosd

Létavértes

#

Konyár

Tépe

Nyírbé

Vámospércs

Monostorpályi


#

Mikepércs Sáránd

Berekfürdo

#

#

Nyíracsád

#

#

#

Ebes

Nyírmártonfalva

#

Debrecen

#

#

Nagyhegyes

szaigar

Hajdúsámson #

#

#

Encsencs

# # Nyíradony #

# Bocskaikert

Balmazújváros

#

Hortobágy

# Nyírmihálydi

Pir

Nyírlugos

# Hajdúhadház

#

# #

#

Szakoly Nyírgelse

Téglás

Tiszacsege

Kántorjáno

Nyírbogát


Hajdúböszörmény

Tiszadorogma bolna

Ófehértó

Magy

Újfehértó

# # Újszentmargita

Árokto

Levelek Besenyod


#

Érpatak

Mezocsát Tiszakeszi

Napkor

Nyíregyháza

Tiszatarján

m hály

Apagy

Tiszavasvári

Hajdúnánás

Baktalórántháza

Esztár

Pocsaj

Szentpéterszeg Hencida Sáp Sárrétudvari Kismarja Gáborján Bihardancsháza # Berettyóújfalu Bihartorda Szerep Bakonszeg Bojt Biharnagybajom Váncsod Bucsa Nagykereki Nagyrábé Bedo # # Mezopeterd Biharkeresztes Ártánd Kertészsziget Ecsegfalva Told Furta Mezosas Zsáka Füzesgyarmat Darvas Vekerd Berekböszörmény # Körösszegapáti KÖZLEKEDÉSIHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELEMEI Szeghalom # Csökmo

Dévaványa

Újiráz


Körösújfalu #

Körösladány

Biharugra



Okány

Geszt


Gyorsforgalmi út Vasút Fõút Térségi jelentõségû mellékút TÁJÉKOZTATÓ ÉS ALAPTÉRKÉPI JELÖLÉSEK Települési térség Országhatár Megyehatár Településhatár Országhatár Megyehatár Folyó, fõcsatorna Vízfelület Településhatár SZABÁLYOZÁSI ELEM, ÖVEZET JELÖLÉSE Kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezetével érintett település Kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu


HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 171/2010.(IX.17.) MÖK HATÁROZATA HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS ÖVEZETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ IRÁNYELVEKRŐL, (AJÁNLÁSOKRÓL) ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL


Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve – határozat

1

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 171/2010.(IX.17.) MÖK határozata Hajdú-Bihar Megye Területrendezési szabályzatához, Térségi szerkezeti tervéhez és övezeteihez kapcsolódó irányelvekről, (ajánlásokról) és intézkedésekről

171/2010. (IX. 17.) MÖK határozat

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve elkészítésének megkezdésekor hatályos 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet szerinti felhatalmazás alapján – figyelemmel a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben foglaltakra - Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási irányelveit a határozati javaslat 1. számú melléklete, a Területrendezési intézkedési javaslatot a határozati javaslat 2. számú melléklete szerinti tartalommal elfogadja. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy határozatáról a Hajdú- Bihar Megye Területrendezési Tervének véleményezésében közreműködő szerveket tájékoztassa. Végrehajtásért felelős: Határidő:

Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke 2010. szeptember 30. az értesítésre, illetve folyamatos

1.számú melléklet I. A térségi szerkezet alakításának főbb célkitűzései II. Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó irányelvek (ajánlások) III. Megyei övezetekre vonatkozó irányelvek (ajánlások) 2.számú melléklet IV. Területrendezési intézkedési javaslat


2 1. számú melléklet

I.

A térségi szerkezet alakításának főbb célkitűzései

Az OTrT, valamint a már elkészült megyei területrendezési vizsgálatok és program alapján a térségi szerkezeti terv a következő szempontok, és célkitűzések szerint irányozza elő a megye térségi szerkezetét. A megye külső és belső térszerkezeti kapcsolatainak javításával kiegyensúlyozottabb területi szerkezet kialakítása; Debrecen „hub” (kerékagy, középpont, súlypont) jellegére alapozottan sugaras- gyűrűs hálózat kialakítása. A térszerkezeti kapcsolatok fejlesztésének infrastrukturális alapja elsődlegesen a közúti közlekedés, de fontos szerepet kap a vasúti közlekedés fejlesztése is. A külső térszerkezeti kapcsolatok fejlesztése érdekében meghatározó a nemzetközi folyosókhoz való kapcsolódás megteremtése, az észak-déli folyosó megteremtésének elősegítése. A belső kapcsolatok fejlesztése érdekében a megyerészek közötti kapcsolatok biztosítása, elkerülő utak, térségi jelentőségű mellékutak tervezése. A településhálózat elemeinek fejlesztése, a közúthálózat csomópontjaihoz kapcsolódóan történik. A természeti értékek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztése meghatározó jelentőségű a térszerkezet alakításában. A térszerkezet alakítása elősegíti az országhatáron átnyúló euro régiós kapcsolatok fejlesztését A területi szerkezet alakítása nem veszélyeztetheti a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázisok védelmét.


II. a)

3

Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó irányelvek, ajánlások Erdőgazdálkodási térség

Az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

Alapvető fontosságú, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonjanak belterületbe, ne minősítsenek beépítésre szánt területté a településrendezési tervben. Az erdőtelepítésre szánt területek kiválasztásánál elsősorban a termőhelyi adottságokat, a talaj termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket kell figyelembe venni. A meglévő erdők fenntartásával erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével az a cél, hogy Hajdú-Bihar megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 11,2 %-ról az OTrT-vel összhangban legalább 15 %-ra növekedjen. Az erdőtelepítések rendszerszerű erdőszerkezet kialakulását segíti elő, ennek keretében az erdőgazdálkodási célokat, a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét szolgálják. A gazdasági rendeltetés mellett a meglévő erdők fenntartásánál és új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapni a védelmi, az egészségügyi, a szociális és a turisztikai rendeltetésnek. A védelmi rendeltetésű erdőket természetvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság védelmi és településvédelmi, valamint árvízvédelmi céllal javasolt telepíteni. Nagyobb települések, egészségügyi és üdülőterületek közelében célszerű egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésű erdők telepítése, előnybe- részesítve a virágzattal és terméssel kevésbé környezetterhelő, nem allergizáló fafajtákat. A tájvédelmi térségek erdőterületein fontos összehangolni a vízgazdálkodás, a tájvédelem, a természetvédelem, az ökoturizmus és az erdőgazdálkodás szempontjait. Gazdasági erdők telepítésénél a természeti adottságokat károsító hatások kizárására kell törekedni, egyéb erdőtelepítéseknél, ahol a természeti viszonyok lehetővé teszik, őshonos fafajták alkalmazásával előnyben kell részesíteni természet-közeli erdőtársulások kialakítását. Degradálódott zártkert területét, amennyiben más célú hasznosítása már felhagyásra került, a helyi gazdálkodási struktúrához illeszkedő művelési kategóriába (településvédelmi célú erdő, szántó, vagy másodlagos gyep) indokolt sorolni. Új erdőtelepítéseknél, a termőhelyi viszonyok figyelembevételével, kell elősegíteni természet-közeli erdőtársulások létrehozását. Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők az eltérő adottságú tájegységek (árterek, szikesek, homokvidékek, roncsolt területek), valamint a víz és szélerózió által veszélyeztetett övezetbe tartozó területek. Fontos elősegíteni a meglévő erdőállománnyal természetes, illetve természetszerű erdőkké történő átalakítást, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek terjedését


b)

4

Mezőgazdasági térség

A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó irányelvek: -

-

A termőföldek művelési ágból való kivonása csak a legszükségesebb mértékben, a gyengébb minőségű földeken valósulhat meg. Kiváló termőhelyi adottságú termőföldek (szántó, szőlő és gyümölcsös művelési ágban) művelési ágának megváltoztatására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők figyelembevételével indokolt a művelési ágváltoztatás gyepesítésre, erdősítésre, vagy az intenzitási fok szántóföldi extenzifikációval való megváltoztatása. A meglévő öntözési lehetőségeket indokolt lenne jobban kihasználni, illetve a megfelelő termőhelyi adottságú övezetben azok fejlesztését kiemelten kezelni A mezőgazdasági térségben célszerű kiemelt figyelmet fordítani a talajok optimális biológiai aktivitásának a megőrzésére, illetve a talajterhelő igénybevételek, használatok kizárására. A rendeltetésszerűen funkcionáló zártkerteket, kertségi övezeteket érdemes lehetőség szerint biológiailag aktív állapotban tartani, a már degradálódott zártkertek területét a helyi mezőgazdálkodáshoz illeszkedő művelési ágakba célszerű sorolni. A meglévő homoki és sziki gyepek, lápterületek megőrzése és természetvédelmi célokat is szolgáló hasznosítása kiemelten fontos feladat.

c) Vegyes területfelhasználású térség A vegyes területfelhasználású térségre vonatkozó irányelvek: -

A vegyes területfelhasználási térségben az erdőgazdálkodási, a mezőgazdasági és a települési térségekre vonatkozó irányelvek alkalmazandók, a térségen belül megállapított területfelhasználási egység jellegének megfelelően.

d) Települési térség A városias és a hagyományosan vidéki települési térségre együttesen vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

A beépítésre szánt területek növekedésének mérséklése legyen a cél A meglévő települési területek rehabilitációját, a települési és az építészeti értékek, megőrzését fontos elősegíteni. Ha jogszabály máshogy nem rendelkezik település beépítésre nem szánt területét beépítésre szánt területté minősíteni, csak akkor lehet, ha az ezzel elérni kívánt cél már beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy erre már nincs elég beépítésre szánt terület. Új beruházásokat, lakóterület növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein célszerű elhelyezni, korlátozva az új területek igénybevételét, a zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek, lakóparkok céljára. Támogatni szükséges a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását a lakatlan, és funkcióját vesztett épületek újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok) telephely kijelölését a településrendezési tervben a természetvédelem, a


-

-

-

-

5

környezetvédelem és a termőföld védelem szempontjainak figyelembe vételével kell szabályozni. Az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését és engedélyezését előzetes településképi vizsgálathoz kell kötni; az építési övezetekben az építmény magasság értékét a helyi építési szabályzatban meg kell határozni. A tájképvédelmi övezetben a települési területek összenövésének megakadályozása érdekében fontos cél a szomszédos beépítésre szánt területek 200 méteres távolságának megtartására. Meg kell őrizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, belterületének kompakt jellegét. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, korlátozni kell a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlődéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Az ökológiai hálózat területein, a kiváló termőhelyi adottságú területeken, a hidrogeológiai védőterületen, a belvíz és árvízveszélyes területeken, továbbá a településkép védelmi övezetben korlátozni kell, illetve szigorú feltételekhez kell kötni a beépítésre szánt területek bővítését. A települési adottságok figyelembe vételével növelni szükséges a településeket védő erdők, fásítások, a beépített területekhez kapcsolódó zöldfelületek, parkok területét. Történelmi településmagok rehabilitálása során a településkép javítása érdekében a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése szükséges, a települések belterületi útjai, utcái mentén törekedni kell a legalább egyoldali zöldsáv és útfásítás kialakítására. A település belterülete és az azt elkerülő utak között védő-takaró zöldsáv létesítése minden esetben szükséges; indokolt esetben zajvédelmi, vagy levegő védelmi létesítmény kialakítása is javasolt. A települési térségben a területhasználat változása nem eredményezheti a biológiai aktivitás érték csökkenését. A városközpontok és a történeti településszerkezeti részek területén nem engedhető meg a településszerkezetet és a településképet bomlasztó, attól idegen funkciójú beépítések létesítése (üzemanyagtöltő állomás, bevásárló központ, sportközpont, nagykiterjedésű közlekedési létesítmény).

Városias települési térségre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

Városközpont területén valamennyi közmű felszín alatti vezetését kell előirányozni. A városias települési térségbe tartozó településeken a már kialakult zöldterületek, közparkok, közjóléti erdők, rekreációs igények kielégítését szolgáló egyéb zöldfelületi jellegű különleges területek megőrzendők, arányuk a beépítésre szánt területhez képest nem csökkenthető. A hagyományos, vagy paneles lakótelepek rehabilitációja során törekedni kell a városszerkezetbe való minél harmonikusabb és szervesebb illeszkedés biztosítására, a lakótelepek „humanizálására”.


6

Hagyományos vidéki települési térségre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

-

Kerülendő a hagyományos településszerkezethez, településkarakterhez, beépítési módhoz, meglévő értékes népi építészeti emlékekhez nem illeszkedő lakó és egyéb területek kijelölése, kialakítása; figyelembe veendő az adott vidéki település karaktere, léptéke, szerkezete, településképi jellege. Fontos megőrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját. Hagyományosan vidéki település belterületén nem lehetséges zavaró hatású ipari, gazdasági területek kialakítása, valamint nagy alapterületű, 2000 m2 feletti építményeket tartalmazó egyéb területek kijelölése; ilyen fejlesztési területek vagy csak teljes műszaki, környezetvédelem és településvédelem biztosítása esetén, vagy a meglévő belterülettől megfelelő védőtávolság betartása esetében indokolt. A hagyományosan vidéki települési térségben csak kevésbé intenzív, maximum 1,5 szintterület sűrűségű beépítésre szánt terület kialakítása lehetséges. Települések külterületén meglévő mezőgazdasági birtokközpontok, majorok, lakott helyek esetében a történetileg kialakult beépítési jelleg, zöldfelületi elemek, egyedi tájértékek és az eredeti mezőgazdasághoz kapcsolódó funkciók megtartására kell törekedni és kerülni kell a túlzott mértékű beépítettséget.

e) Vízgazdálkodási térség A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

-

A megye területének vízgazdálkodási térségét a területen átfolyó folyók: Tisza, Berettyó, Ér- főcsatorna Sebes-Körös fővédvonalai és parti sávjai, valamint a belvízrendszerek főés mellékcsatornái, vízhasznosítási célú tározói és parti sávjai, a holtágaik által határolt területek és parti sávjaik alkotják. Távlati cél a vízgazdálkodási térség területein található felszíni vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása Az EU Víz Keretirányelv előírásaihoz illeszkedve, a hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét kell érvényesíteni. A VKI végrehajtásához a KvVM és területi szervei együttesen készítik a Vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, melynek jogszabálykénti kihirdetési határideje 2009. december 22. A megyei rendezési terv vízgazdálkodási térségeire vonatkozó határozatokat a kihirdetésre kerülő Vízgyűjtő-gazdálkodási terv megyét érintő előírásaihoz kell igazítani, az esetlegesen azzal ellentétes határozatokat módosítani. Törekedni kell, az időszakos, illetve állandó vízállások, holtágak és mellékágak megtartására, mivel azok jelentős természeti értékű területek, és felszíni vízkészlettartalékot jelentenek. A vízfolyások és állóvizek vízminőségének védelme érdekében az érintett vizek mentén, a szabályozott sávban, épület, építmény megvalósításának feltétele, hogy a vizek kártétele elleni védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását ne akadályozzák. A parti sávban épületet, építményt elhelyezni csak kivételesen – a természet védelméről szóló törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet.

7


-

-

A vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökofolyosók is. Javasoljuk az ökofunkció erősítése érdekében az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítását, a vízfolyások menti fásítást, a területhasználatra vonatkozó 21/2006 (I.31.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően.. A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhető, a belterületi vízrendezést meg kell előznie a befogadó külterületi szakaszának rendezése. A vízfolyások mederrendezése során fontos figyelmet fordítani annak környezetbe illő megvalósítására, természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterületen) az épített környezetbe illesztéssel. Vízkár-elhárítási szempontból kiemelten kezelendő a belterületek védelme a hordaléktól, külvizektől, hordalékfogók, övárkok, záportározók építésével A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetését, csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után javasolt engedélyezni. A helyi vízkárelhárítás érdekében a vízfolyások mentén különösen fontos kihasználni a záportározó-építési lehetőségeket, többek között a mélyebb fekvésű zöldfelületek, vályog gödrök ilyen célra történő hasznosítását. A vizek visszatartásával, lefolyásuk késleltetésével mentesíthetők az elöntéstől a beépített területek,

f) Építmények által igénybe vett térség Építmények által igénybevett térség területén az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi épületek elhelyezésére vonatkozó általános területrendezési irányelvek: Az építmények által igénybevett területek növeléséhez törekedni kell a leggyengébb termőképességű területek igénybevételére, és érvényesíteni kell a természetvédelem és a régészeti leletmentés szempontjait is. Térségi szerkezeti terv érvényesülése érdekében az érintett települések településszerkezeti tervében területet kell biztosítani a közlekedési hálózat és létesítményei, a vízgazdálkodás, az energiaellátás és a hírközlés országos és térségi létesítményei, valamint ezek védőövezetei számára. Védett természeti területen, erdőterületen és erdősítésre javasolt területen haladó gyorsforgalmi utak és főutak nyomvonalai mellett kiszolgáló létesítmények csak kivételesen indokolt esetben, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A közmű és a hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezési formáját településrendezési tervben kell szabályozni. A Hortobágyi Nemzeti Park által érintett, vagy azzal határos települések éjszakai megvilágításának, területi fejlesztéseinek tervezésekor a fényszennyezés szempontjait is figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területe jelölve van a Nemzetközi Sötét Égbolt Parkra. g) Az építmények által igénybevett infrastruktúra hálózatok

térségben

elhelyezhető

térségi

műszaki

Árvízvédelmi rendszerekre és építményekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

Az állam kizárólagos tulajdonában lévő elsőrendű árvízvédelmi műveket az átlagosan 100 éves visszatérítési idejű, jégmentes árvíz elleni védelemre kell kiépíteni (mértékadó árvízszint, MÁSZ), amely a folyók mértékadó árvízszintjéről szóló 15/1997. (IX.19.)


8

KHVM rendelet által van szabályozva. Az elsőrendű árvízvédelmi művek kiépítésénél általában az 1.0 m magassági biztonságot kell alkalmazni - Árvízvédelem, folyószabályozás tekintetében prioritása van: az árvízvédelmi fővédvonalak biztonsága és állékonysága megőrzésének, lehetőség szerint növelésének (nem kellő biztonságú töltésszakaszok, ősmeder kereszteződések), a hordalék és a jég levezetésének, illetve a meder egyensúlya megtartásának. Az árvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán az előírt védőtávolságokat be kell tartani, ott csak a jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható a 379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet és a 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint. A folyók mindenkori középvízi part éle mentén a parti sávot szabadon kell tartani és ott csak a jogszabályban (21/2000. (I.31.) Korm. rendelet) meghatározott tevékenység folytatható. Fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint vízjárta területeket a településszerkezeti tervben fel kell tüntetni és a helyi építési szabályzatban kell megállapítani a szükséges korlátozásokat, tilalmakat. A mentesített ártéri öblözetek területén, mélyfekvésű, „vízjárta területen” a településrendezési tervekben új beépítésre szánt területek csak korlátozó feltételekkel, vagy egyáltalán nem jelölhetők ki.

-

-

A belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

Főművek vonatkozásában folytatni kell a belvízrendszerek rekonstrukcióját (csatornák, műtárgyak és szivattyútelepek). A vízkár-elhárítási (belvízvédelmi) tevékenység szervezett és koordinált végzéséhez meg kell teremteni az állami, a társulati és az önkormányzati művek szabályozott üzemeltetésének szinkronját. A vízrendezés távlati feladatainak megfogalmazásánál a terület érzékenységével, értékével, potenciálisan veszélyeztetett hozamával arányos megoldásokat indokolt szorgalmazni, kiemelve a belvíz-tározás és a vízvisszatartás kérdését. Ebben a kérdésben nagy a jelentősége a bel-, és peremterületi mély és roncsolt területek befogadó kapacitásának, többfunkciós (zöldterületi, rekreációs, sport célú) hasznosítási lehetőségének. Az ökológiai célú vízforgalom és az öntözővíz szétosztása területén a belvízi főművek kihasználását fokozni kívánatos (kettős hasznosítás). A torkolati és a közbenső átemelő belvízi szivattyútelepek átépítésére vonatkozó programot meg kell valósítani, a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően ütemezve a munkálatokat. A belvíztározók többcélú használatát javasolt összehangolni a vízügyi, természet- és környezetvédelmi érdekekkel, valamint biztosítani kell a feltöltés és leürítés feltételeit. A vízpart menti települések belterületén összegyűjtött csapadékvizet közvetlen a vízfolyásba vezetni, csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, stb.) után lehet.

Térségi jelentőségű öntözőrendszerekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

A nagyterületű, összetett feladatú rendszer jobb kihasználására célszerű törekedni. Meg kell teremteni a rendszer tovább építését megfogalmazó, CIVAQUA beruházás megvalósításának feltételeit.


9

Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

A megye területén az ivóvízellátás túlnyomó részben felszín alatti vízből, településenkénti önálló vízműről történik. A megye felszíni térségi vízműve a Kelet – Főcsatornán, Balmazújváros külterületén létesített vízmű, hat település, illetve település rész vízellátását biztosítja. Továbbiakban három kistérségi rendszer üzemel, valamint megyén kívülről regionális rendszerről kerül ellátásra három település. Előtérbe kell helyezni a meglévő vízellátó rendszerek biztonságos üzemeltetését és a vízminőség EU szabványoknak való megfeleltetését. Azoknál a vízszolgáltatóknál, ahol az ivóvízminőség arzén, bór vagy ammónium koncentráció vonatkozásában nem felel meg az EU 98/83 irányelvét érvényesítő 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet előírásainak, el kell végezni a szükséges ivóvíz minőségjavító beruházásokat. Kiemelten fontos feladat a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása a védőterületek kialakításával és a szükséges monitoring működtetésével.

-

-

-

A védőterületek fenntartásával összefüggő problémák vonatkozásában hangsúlyozni szükséges, hogy a vízadó kutak felhagyását a fenntartási költségek nem indokolhatják, kizárólag a vízminőség romlása. A tartalékként visszavett vízadó kutak védőterületeinek fenntartását biztosítani kell a tulajdonosoknak (önkormányzatok gazdasági társaságok, magánszemélyek, egyéb állami szervezetek, stb,) Az ivóvízbázisok védelmének fejlesztése (jogi és műszaki eszközökkel) alapkövetelmény, hiszen ez alapfeltétel a szolgáltatott víz megfelelő minőségének biztosításához.. A vízellátás-fejlesztési feladatok területén a mennyiségi ellátás mellett a minőség biztosítás igényét kell előtérbe helyezni. A megye távlati vízigényei a meglévő rendszerekről kielégíthetők. A vízelosztó-továbbító művek folyamatos rekonstrukciója – különösen a régi, korszerűtlen anyagból készült vezetékek esetében – fontos feladat a jövőben. A másodlagos vízszennyezés csak a régi vezetékek, műtárgyak kiváltásával kerülhető el. Az ivóvízellátó rendszereken belül célszerű biztosítani a tűzoltó vízellátást. A települések szabályozási tervében a 9/2000. (II. 16.) BM rendelettel módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően szabályozni szükséges az oltóvíz biztosítását.

Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

Törekedni kell arra, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb hányada zárt gyűjtőrendszeren jusson a szennyvíztisztító telepekre, ahol ellenőrzött körülmények között kerülhet kezelésre, tisztításra, befogadóba táplálásra. Azokon a településeken, ahol a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerint meghatározott időintervallumon belül meg kell valósítani a szennyvízelvezetést és tisztítást, ott a pályázati rendszerek kihasználásával javasoljuk megvalósítani a művek tervezését és kiépítését. Azokon a kis lélekszámú településeken, amelyek nem tartoznak a szennyvízelvezetési program szerint közműves szennyvízelvezetéssel ellátható települések körébe, ott – az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni. Az egyedi szennyvízkezelési mód kiválasztásánál fontos körültekintően vizsgálni a felszíni és felszín alatti vizek érzékenységét, valamint a vízbázisok védőterületeit.


-

-

-

-

-

10

A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében nem szereplő és az OKTV térségi rendszert támogató javaslatával nem rendelkező települések mindegyikére, amelyeknek szennyvíz-agglomerációhoz csatlakozása tervezett, ill. javasolt, a gazdaságossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletében rögzített módszertannak megfelelően. E települések a Csatlakozási Szerződésben rögzített utolsó mentességi határidő (2015. december 31.) lejártát követően - a Program felülvizsgálata keretében - kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. A fokozatosan kiépülő szennyvízcsatorna-gyűjtő rendszerek mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a lakossági bekötések számának növelését. A szennyvízcsatorna - hálózatra rákötést követően a szakszerűtlen emésztő-berendezések felszámolása szükséges a felszín alatti vizek szennyezésének megszüntetése érdekében. Az elválasztott rendszerben fontos az ingatlanok illegális csapadék-bevezetéseinek megszüntetése. A tisztítótelepeknél puffermedence kialakítása javasolt a gyűjtőhálózat aknáin bejutó csapadékvíz lökésszerű terhelésének kiegyenlítése érdekében. Az aprófalvak, vagy külterületi lakott helyek csatornázatlan részéről elszállítandó települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvizek) fogadására és kezelésére a jövőben is lehetőséget kell biztosítani a tisztítótelepeken kialakított fogadóhelyeken. A csatornázásra nem kerülő településrészeken, ill. kisfalvakban a környezetkímélő és költségtakarékos, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények nagy választékban rendelkezésre álló technológiáinak alkalmazását kell szorgalmazni. A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelően működő, szennyvízbírság alá tartozó tisztító telepek esetében minél előbb biztosítani szükséges azok intenzifikálását, ill. a tisztított szennyvizek mielőbbi ártalommentes elhelyezését. A meglévő és tervezett tisztítótelepeken a szigorodó környezetvédelmi és természetvédelmi előírások kielégíthetősége érdekében teret kell biztosítani a befogadóba vezetés előtt – lehetőség szerint természetközeli – utókezelő működtetésére, amely utótisztítást, kiegyenlítő tározást tesz lehetővé. Azokon a településeken, illetve település részeken, ahol megengedett az állattartás, a lakosság érdekelté tételével kell megszüntetni a hígtrágya szennyvízcsatornába való bekötését

h) Energiaközmű-hálózatok és építmények Energiaközmű-hálózatokra és építményekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

-

A megye területén haladó országos és térségi jelentőségű energiaközmű-hálózatok és létesítmények megvalósíthatóságát biztosító területsávok illetve területek, az országos és térségi létesítmény által igényelt magassági és egyéb korlátozások övezetének szabályozásában az ágazati szabványok és előírások az irányadók. Az energiaközmű-hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervben szükséges szabályozni. Új vezetékek létesítésekor a műszaki– gazdasági mellett a környezeti állapot javításának (esztétikai megjelenés stb.) szempontjait mérlegelni kell. Beépítésre szánt területeken az új közép- és a kisfeszültségű villamos, továbbá a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat és a felújításra kerülő meglévő vezetékeket már földalatti vezetéssel, kábelben javasolt megépíteni a városokban és a kisebb településeknek legalább a központjaiban.


11

-

Nagyobb kapacitású szélerőmű parkok esetén – melyek megvalósítása vállalkozói alapon történik – a területileg illetékes áramszolgáltatónak kell meghatároznia a hálózatra történő csatlakozás biztosíthatóságát és feltételeit.

-

A közcélú vezeték nélküli elektronikus hírközlést szolgáló bázisállomásokat üzemeltető szolgáltatók között együttműködés kialakítása és közös állomások alkalmazása elsődleges. A telepítéseket tájképi és településképi szempontból kiemelten fontos vizsgálni. A hálózat fejlesztésekor olyan nyomvonal vagy telepítési helyszín kiválasztására kell törekedni, amely nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet és az országos, illetve térségi ökológiai hálózat övezetét. Amennyiben egyes létesítmények esetében elkerülhetetlen a természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek érintése, ott az érintett terület minimalizálására kell törekedni, még akkor is, ha ez csak többlet anyagi ráfordítással valósítható meg.

-

i) Közlekedési hálózatok és építmények Közlekedési hálózatokra és építményekre vonatkozó területrendezési irányelvek: -

-

-

A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a zaj– és levegőszennyezés megfelelő szinten való tartását, ill. csökkentését, a táj– és természetvédelem követelményeit, valamint a területfejlesztő hatás optimális hasznosítását. A gyorsforgalmi úthálózat ütemezett, szakaszos kiépítését a tárgyban mindenkor érvényes Kormányrendeletnek megfelelően kell feltételezni, azonban minden lehetséges megoldás és ütemezés során gondoskodni kell a párhuzamos lassúkiszolgáló-vagy havária-utakról, ill. közforgalmú járművek balesetmentes közlekedésének biztosításáról. A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során. A gyorsforgalmi utak tervezett szakaszainak kiépítése a megyében a magasabb szintű, vagy helyi tervekben megadott csomópontok figyelembevételével ajánlott. A települések egymás közötti kapcsolatainak és a felsőbbrendű (gyorsforgalmi és főúti) hálózat megfelelő elérésének biztosítása érdekében a következő mellékutak kiépítése javasolt:

j) Az építmények által igénybevett térségben elhelyezhető egyedi építmények (speciális létesítmények) Bányászati tevékenységgel érintett területek területfelhasználására vonatkozó területrendezési irányelvek: - Az érintett település településrendezési tervében biztosítani kell a megkutatott készletekkel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyek védelmét. - A tájsebként jelentkező felhagyott bányaterület rekultivációja kiemelten kezelendő.


12

Térségi jelentőségű hulladéklerakó hely területfelhasználására vonatkozó területrendezési irányelv: - A területi érzékenységnek megfelelő sorrend figyelembe vételével a nem megfelelő műszaki védelemmel működő hulladéklerakó folyamatos kiváltása szükséges, illetve az illegális lerakások megszüntetését és rekultiválását el kell érni a lehetséges pályázatok igénybevételével.

III.

Megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások

a) Országos ökológiai hálózat térségi övezetei ( 3/1. sz. rajzi melléklet ) Magterület övezetére vonatkozó irányelvek: -

Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ill. az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt. Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthető. Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és „doboz” jellegű építmény nem helyezhető el. Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény, így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló létesítésének tilalma javasolt. A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása szükséges. A károsodott, védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell. A kialakult tájhasználat csak a természet-közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természet-közeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Az erdőterületek nagysága összességében nem csökkenhet. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Kerékpározás, lovaglás a természetvédelmi hatóság által engedélyezett útvonalakon lehetséges.

Ökológiai folyosó övezetére vonatkozó irányelvek: -

Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja.


-

13

Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ill. az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt. Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthető. Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és „doboz” jellegű építmény elhelyezése nem javasolt. Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény, így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló létesítésének tilalma javasolt. Erdőterületen kerítést létesíteni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával a helyi építési szabályzatban előírt feltételek szerint javasolt. A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása szükséges. A károsodott védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell. A kialakult tájhasználat csak a természet-közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. Az övezetben külterjes gazdálkodási tevékenység kívánatos. Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat javasolt telepíteni. Erdőtelepítést őshonos fafajokkal célszerű végezni. Az ökológiai folyosók hézagainak pótlására törekedni kell. Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken és a NATURA 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természet-közeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Kerékpározás, lovaglás a természetvédelmi hatóság által engedélyezett útvonalakon lehetséges.

Puffer terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

-

Az övezetben beépítésre szánt terület kijelölése nem javasolt. Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. Művelési ág és gazdálkodási mód megváltoztatása csak a táj arculatának megfelelően, a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természet-közeli gazdálkodás érdekében — külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás — javasolható. Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény, így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló létesítésének tilalma javasolt. Az övezetben energetikai célú magasépítmény elhelyezésének tilalma javasolt. Erdőterületen kerítést létesíteni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával javasolt a helyi építési szabályzatban előírt feltételek szerint. A meglévő települési hulladéklerakók mielőbbi felszámolása szükséges. A károsodott védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell.


-

14

Az övezetben új külszíni bányatelek megállapítása nem javasolt. Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken és a NATURA 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete. ( 3/2. sz. rajzi melléklet ) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozó irányelvek: -

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében a szántó művelési ág megváltoztatására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Az övezetben kívánatos elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. Javasolt a talajdegradációt megakadályozó művelési technológiák előnyben részesítése, valamint növényvédő szerek és műtrágyák ésszerű, a feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó alkalmazása.

c) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete ( 3/3. sz. rajzi melléklet ) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó irányelvek: - Az erdőtelepítésre alkalmas termőhelyek állapotát úgy kell fenntartani, hogy az a későbbi erdőtelepítés lehetőségét ne zárja ki. - Az erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket és a kizáró tényezőket javasolt figyelembe venni. - Erdőtelepítéseknél – ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik – őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természet-közeli erdőtársulások létrehozását. - Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. - Kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező térségekben elsősorban mezővédő erdősávok és kisebb erdőfoltok telepítése indokolt nagyobb, összefüggő rendszerbe illesztve. - Az erdőtelepítéseknél a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglaltakat is célszerű mérlegelni. - Új erdőterületek tervezése és létesítése során elsősorban az Evt 44-50 §-át kell figyelembe venni. d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. ( 3/4. sz. rajzi melléklet ) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó irányelvek: -

Alapvető kívánalom, hogy a kiváló erdőterületeket a településszerkezeti tervben erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Kiváló erdőterület művelési ágának – ha az ténylegesen erdő művelési ágban van – megváltozatását a közérdek fokozott figyelembe vétele mellett kell mérlegelni.


-

15

Kiváló erdőterületeken olyan erdőgazdálkodási technológiák alkalmazása javasolt, amely a termőhelyek kiváló állapotát hosszú távon fenntartja. A kiváló erdőterületeken biztosítani kell a gazdasági-, a védelmi és a turisztikai célok összhangját. Kiváló erőterületeken törekedni kell arra, hogy az erdő rendeltetésével összhangban a termőhelyi potenciál a legnagyobb mértékben kihasználásra kerüljön. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják az erdőgazdálkodási célokat, a racionális földhasználat kialakulását, valamint a szántóterületek védelmét, továbbá segítsék elő megyei, illetve regionális szinten a rendszerszerű erdőszerkezet kialakulását.

e) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete ( 3/5. sz. rajzi melléklet) Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a 100 ha-t meghaladó, egybefüggő, tájökológiailag kedvezőtlen mezőgazdasági területeket fasorokkal, mezővédő erdősávval tagolni kell. A fasorok, erdősávok tervezésekor figyelembe kell venni a védett területek, a Natura2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit.

-

A területek újrahasznosításának célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján – a tájrendezési előtervben rögzített újrahasznosítási cél figyelembevételével – a településrendezési tervben szükséges meghatározni. A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek és átmeneti víztározók létesítésére. Különös figyelmet kell fordítani az anyagnyerő helyek (ásványi anyag bányák) rekultiválására, a tulajdonosi érdekeket is szolgáló környezeti és területhasználati adottságokhoz leginkább illeszkedő újrahasznosítására. A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók, továbbá az amortizálódott (felhagyott, távlatban hasznosíthatatlan), korábbi ipari és mezőgazdasági telepek területének rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését, ipari, mezőgazdasági telepek esetében a teljes megszüntetést. Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben ajánlott meghatározni. A kisebb területű, de sűrűn előforduló építőanyag-ipari bányaterületek rehabilitációjánál elsőbbséget javasolt biztosítani azoknak, melyek szennyeződésre érzékeny felszíneken találhatók, így helyreállításuk a felszín alatti vizek megóvása érdekében kiemelt jelentőségű.

-

-

f) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. ( 3/6. sz. rajzi melléklet ) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

Az övezetben törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű, energiahálózat és közút építése érdekében engedélyezhető.


-

-

-

-

-

-

-

16

A tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település helyi építési szabályzatának az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületeken (elsősorban az erdő- és mezőgazdasági és vízgazdálkodási területeken) az építési lehetőségek szigorú szabályozása, indokolt esetben tiltása, különösen a település-közeli kertes mezőgazdasági területeken, valamint - a szőlőművelés fenntartását segítve - a hagyományos szőlőterületeken. A településrendezési tervekben javasolt lehatárolni az övezeten belül a kertes mezőgazdasági területeket. Ezen területeken (volt zártkertekben) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek elhelyezésére a lehetőséget javasolt biztosítani. Új telekalakításkor 1500 m2- nél kisebb teleknagyság nem javasolt. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújításra kerülő nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt tájvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. Az övezetbe eső gyepterületek (legelők, rétek) beépítésének lehetőségét ki kell zárni. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt, a természeti értékek sérelme nélkül. Az erdőterületeken kerülni kell a nagy kiterjedésű véghasználatokat (tarvágásos területeket), valamint az idegenhonos faállományok telepítését. Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévő belterületekhez kapcsolódva javasolható úgy, hogy az a környezetminőség (településgazdálkodás, levegő, vízminőség) romlásához nem vezethet. A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a szomszédos települések közötti külterületi, beépítetlen szabad területek megőrzése szükséges, a települések (beépítésre szánt területek) összenövésének megakadályozására. A tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi (magas) építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (építménymagasság). Ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. A jellemzően falusi környezetben törekedni kell a hagyományos táj-és településszerkezet megőrzésére (vagy lehetőség szerint újra kialakítására), az értékes táji elemek, egyedi tájértékek fokozottabb védelmére. A városi környezetben ezeken túlmenően fő célnak tekinthető a zöldfelületek arányának növelése, a történeti városkép és szerkezet megőrzése. A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településképvédelmi övezet határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazzák. A településrendezési tervekben előzőek alapján figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek számbavételére, ezek védelmére.


-

-

-

-

17

A kilátás–rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (műemlék-épületek, kastélyok, azok környéke, kastélyparkok, történeti kertek, arborétumok, vízfolyások, tavak) idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. Törekedni kell a tájban rejlő kiváló idegenforgalmi lehetőségek természetkímélő módon történő, a táji adottságok fennmaradását segítő hasznosítására. A meglévő, tájképet zavaró hatású építmények, létesítmények megfelelő takarását biztosítani kell, az övezetben „óriás plakátok” és más nagyméretű reklámhordozó műtárgyak felállítása (pl. a közutak mentén) tájképi okból sem javasolható. A vízfolyások külterületi szakaszait a településrendezési tervekben legalább 50–50 m széles sávban beépítésre nem szánt területként, korlátozott területhasználattal javasolt szabályozni, a meglévő természetes medervonalakat és a vízfolyásokat kísérő növényzetet természetes állapotában meg kell őrizni, annak hiányában azt ki kell alakítani. Meg kell akadályozni a közeli települések beépítésre szánt területeinek összenövését és biztosítani kell, hogy azok 200 m-nél közelebb egymáshoz ne alakuljanak ki. A köztes területen a település-, és tájképet nem zavaró területhasználat javasolt. Ellenkező esetben zavaró település-, illetve tájkép esetén annak takarását segítő területhasználat javasolt. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A tájképi értékkel is rendelkező egyedi tájértékek (MSZ 20381) védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

g) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. (3/6. sz. rajzi melléklet) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

A világörökség-várományos területre elkészülő kezelési terv által lefektetett elhatározásokat az egyes települések településrendezési tervei foglalják szabályzatba. A terület jövőjét meghatározó helyi tervekben a kulturális örökségi értékek védelmének prioritást kell élveznie. Biztosítani szükséges a világörökség-várományos területen található régészeti emlék feltárását, megőrzését, értékeiknek bemutatását. A világörökség-várományos területen minél előbb meg kell oldani az esetleg meglévő tájsebek rekultivációját. A világörökség-várományos területekkel szomszédos lehetséges beépítéseket a helyi építési szabályzatban tájvédelmi és karaktervédelmi szempontok alapján kell meghatározni.

h) Történeti települési terület övezete. ( 3/7. sz. rajzi melléklet ) Történeti települési terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

Új beépítésre szánt terület az övezetben csak oly módon és nagyságban jelölendő ki, hogy az ne változtassa meg a települések kialakult történeti karakterét. Az övezet településein lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházásokat. Az új és felújításra kerülő nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt kulturális örökségvédelmi igények indokolják - földkábelben javasolt elhelyezni.


-

18

Az övezetben infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, azok egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. Biztosítani szükséges az övezetben található régészeti emlékek feltárását, megőrzését, értékeinek bemutatását. Az övezeten kívüli településeken is biztosítani szükséges a meglévő kulturális értékek, műemlékek, hagyományos településszerkezet, védelmét. A településrendezési eszközökben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalja magában.

i) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ( 3/8. sz. rajzi melléklet ) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

-

-

-

Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, ill. felülvizsgálata során – még a védőzóna kijelölése előtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. A fokozottan érzékeny területeken a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor figyelemmel kell lenni a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkező szennyezés megakadályozására. Mérsékelni szükséges az élővízbe bevezetett tisztított szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést. Az övezet területén csak a termesztett kultúra igényeit meg nem haladó műtrágya használat folytatható. A nitrátérzékeny és az ivóvízbázis-védelmi területeken különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, valamint az állattartó telepek trágyakezelési technológiájának a rekonstrukciójára. Fel kell számolni, vagy biztonságos védelemmel ellátni az ivóvízbázist veszélyeztető minden tevékenységet. Az övezet által érintett településeken szorgalmazni kell a teljes szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését, valamint a térségi kommunális hulladéklerakókhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését. Az övezetben lévő használaton kívüli mélyfúrású kutakat felül kell vizsgálni, annak eredményétől függően a bizonytalan műszaki állagúakat a vízminőség megóvása érdekében szakszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően el kell tömedékelni. A vízjogi engedély nélküli kutakra fennmaradási engedélyt kell beszerezni a 18/199ő.(VI.13.) KHVM rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő mellékletek benyújtásával a területileg illetékes Tiszántúli, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. A feladatok elvégzésében az önkormányzatok szerepét előtérbe kell helyezni. A települések belterületén lévő használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. Ennek bekövetkeztéig helyi szabályozással és ellenőrzéssel az ásott kutak nem rendeltetésszerű használatát tiltani és büntetni kell. Az önkormányzatok kezelésében lévő, még szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását szükséges elvégezni. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.


-

19

A vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználatoknál (pl. bányatavak) biztosítani szükséges a felszín alatti víz utánpótlásának mennyiségi és minőségi fenntartását, védelmét.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó irányelvek: -

Az övezet területén új beépítésre szánt terület kijelölése csak a keletkező szennyvizek megnyugtató kezelése – területről elvezetése, vagy területen belüli megfelelő tisztítása – esetén javasolható. A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint vízfolyások terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. A felszíni vízkészletek vízminőségének hatékony védelmét elsősorban a holtágak, tavak, víztározók esetében szükséges biztosítani. Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású mező- és erdőgazdálkodás ajánlott. A természetes vízfolyások mentén biztosítani kell a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét. Fontos szem előtt tartani a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek azt az alapelvét, hogy az ország összes felszíni vize számára legalább „általános” védettséget kell biztosítani, így a megye folyói, patakjai, egyéb vízfolyásai – öntöző csatornái - , tavai és víztározói esetében is.

j) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete. ( 3/9. sz. rajzi melléklet ) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetére vonatkozó irányelvek: - A település szerkezeti tervében az övezet területén csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely távlatban a bányászati tevékenységet nem lehetetleníti el.

-

Az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja. A művelési ág időleges változásával lefektetett bányatelket a településrendezési tervben csak akkor javasolt (egyszerűsített terv módosítással) jelölni, ha az előzetesen, a Bányakapitányság által nyilvántartott, megkutatott területre esik. Amennyiben a bányaüzem létesítése a bányatelek területének művelésből való kivonását és a művelési ág végleges megváltozását eredményezi (pl. bányató, beépítésre szánt terület, vagy a szabályozási tervben már kijelölt új övezet), a bányatelket a rendezési tervben ki kell jelölni.

k) Együtt tervezhető térség övezete. ( 3/10. sz. rajzi melléklet ) Együtt tervezhető térségek övezetére vonatkozó irányelvek: -

Az övezetbe tartozó települések körének megváltoztatásához külön jogszabály szerinti területrendezési engedélyezési eljárást kell lefolytatni.


-

20

Az övezetbe tartozó településekre készítendő egyszerűsített településszerkezeti tervben elsősorban a következő, térségi jelentőségű tartalmi elemeket javasolt összehangolni: •

•

•

•

• • •

a közlekedési hálózat elemeit (országos közúthálózatot érintő új nyomvonalak, új településközi összekötő utak, fontos helyi, külterületeket feltáró közutak, üzemanyagtöltő állomások, kerékpárutak, esetleg turisztikai szempontból lényeges gyalogos útvonalak), a több település ellátását szolgáló közműhálózati elemek helyét, nyomvonalát (ivóvíz, gáz, elektromos hálózat, hírközlés, szennyvíztisztító telep, csapadékvíz elvezetés és esetleg -tározás, hulladéklerakó-hasznosító telep -ha ezt a településcsoporton belül szükséges kijelölni), „zöldmezős”gazdasági területek, ipari parkok (különös figyelemmel a zavaró hatású ipari létesítményekre), vagy innovációs, logisztikai területek helyét, az érintett térségben rendelkezésre álló munkaerőhelyzet igényeit, valamint a kialakult hagyományos településszerkezeteket, a táj terhelhetőségét is figyelembe vevő nagyságrendben, belterületek jelentősebb bővítésével járó lakóterületi, valamint üdülőterületi fejlesztési területek helyét, -egyes, különleges területi kategóriába tartozó létesítmények helyét (pl. nagy bevásárlóközpont, kórház, gyógyszálló, gyógyüdülő, gyógyfürdő, nagykiterjedésű sportterület- pl. golf, bányászati területek, jelentősebb területet igénybevevő megújítható energiaforrás építmények – pl. szélerőműpark – helyszínét), jelentősebb mezőgazdasági feldolgozó és tároló létesítmények, valamint nagy állattartó telepek helyét, a térségi ökológiai hálózat elemeit, közigazgatási határokon átnyúló védett, vagy védelemre javasolt területeket. felsőbb szintű tervekben az erdősítésre tervezett területek kijelölését.

l) Rendszeresen belvízjárta terület övezete ( 3/11. sz. rajzi melléklet ) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

-

-

-

Belterületeken a rendszeresen belvízjárta területek területhasználatát belvízkárok elkerülése érdekében szabályozni kell. Meg kell határozni a beépítési feltételeket – előzetes vízrendezés, szennyvízcsatornázás – valamint a még gazdaságosan beépíthető, vagy gazdaságtalan feltételekkel beépíthető építési területeket, A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). A művelési ág váltást komplex kategóriaként indokolt kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat. A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, nedves élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az újszerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni. A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során figyelembe kell venni a terület melioráltságát, annak állapotát. A bel- és külterületi vízrendezést komplexen javasolt kezelni.


-

21

Az övezetben a természetvédelmi törvény alapján javasolt kijelölni a természetközeli területeket és vizes élőhelyeket (ökológiai vízellátás megoldása céljából). A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi érdekekkel (vizes területek ill. élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az agrár-környezetgazdálkodási célrendszerekhez. A természetvédelmi értékeket jelentő vizes élőhelyeket és nedves réteket érintő csatornák üzemeltetését az alapvető funkció biztosításának figyelembevételével, a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szabályozni javasolt.

m) Nagyvízi meder terület övezete. ( 3/12. sz. rajzi melléklet ) Nagyvízi meder övezetére vonatkozó irányelvek: -

védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/200ő. (I. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el. A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani.

n) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete. (3/14. sz. rajzi melléklet) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetére vonatkozó irányelvek: -

A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területeket a tényleges kiterjedésüknek megfelelően a településrendezési eszközökben le kell határolni. Felhagyott katonai objektumok környezetkímélő rehabilitációját ajánlott minél előbb elvégezni. A honvédségi területek környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően a települések szabályozási tervében védőövezetet és ezen belül területhasználati korlátozásokat szükséges meghatározni egyrészt a honvédelmi érdekekre tekintettel, másrészt a környező nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztonsága érdekében.

22


2. számú melléklet

IV.

Területrendezési intézkedési javaslat

Hajdú-Bihar megye területrendezési terve a megye érdekeivel és sajátos társadalmi, gazdasági,környezeti és természeti adottságaival összhangban levő térszerkezeti és területfelhasználási javaslatokat fogalmaz meg. A megyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv megvalósításához, az övezeti terv érvényre jutásához helyesen ütemezett intézkedések szükségesek. 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11.§. (1) bekezdés h) pontjának előírása szerint, a településrendezési tervek megyei területrendezési tervvel való összhangjának biztosítása érdekében: -

-

fel kell mérni, és nyilván kell tartani a települések rendezési tervellátottságát, felhívást kell kiadni az érvényben levő településrendezési tervek felülvizsgálatára, és az esetleg szükséges tervmódosítások végrehajtására, a megyei területrendezési tervvel való összhang érdekében, illetve amely településnek nincs rendezési terve, ott az önkormányzat tegyen intézkedést a településrendezési terv elkészítésére, biztosítani kell az adatszolgáltatást a települési önkormányzatok és a településrendezési tervek készítői számára, illetve a megyei területrendezési terv dokumentációt a megyei önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

2. Biztosítani kell a megyei területrendezési terv és a megyei területfejlesztési koncepció összhangját. A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásánál, felülvizsgálatánál, a megyei területrendezési terv térszerkezeti és övezeti terveit, a kapcsolódó szabályokat és irányelveket figyelembe kell venni. 3. Biztosítani kell a megyehatáron és országhatáron átívelő területfejlesztési feladatok koordinációját, összehangolását.

területrendezési

és

4. A megyei területrendezési terv legalább 5 évente történő, illetve az Országos Területrendezési Terv aktuálisan esedékes felülvizsgálatához, módosításához kapcsolódó teljeskörű felülvizsgálatának előkészítése érdekében a terv folyamatos karbantartása, e célból történő figyelése szükséges. 5. Az Országos Területrendezési Tervtől való eltérés jelenleg nem lehetséges, emiatt nem kerülhettek a megyei területrendezési tervbe a helyi szintű és a kisebb léptékből adódó, az OTrT továbbtervezését jelentő javaslatok. E javaslatok kidolgozása, intézkedési tervben való szerepeltetése a legközelebbi OTrT módosítás során történő érvényesítés miatt szükséges. A 47 számú út főút kategóriába sorolása, Derecske települést elkerülő szakasza főútként való tervezése vonatkozásában. A Hajdúszoboszlót, Hajdúnánást, Bárándot, Derecskét, Vámospércset és Nyíradonyt elkerülő útvonalak főútként való tervezése. A Tiszacsege és Ároktő között, a szerkezeti terv szerint szükséges Tisza-híd tervezése. Püspökladány keleti elkerülő főútja, a 4 sz. és a 42 sz. közötti főúti kapcsolat tervezése.


-

23

A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő övezetben az OTrT- hez képest több település tervezése. Az együtt tervezhető térség övezetében, Debrecen településcsoportjában az OTrThez képest több település szerepeltetése. Javaslatunk Hosszúpályi, Monostorpályi és Létavértes településeket tartalmazza.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents