BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI. 25.) Kgy. határozata

2011. december hó

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (5) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 70 § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően az alábbiakat rendeli el: A keretbe foglalt tartalmak nem részei a rendeletnek, azok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény kapcsolódó paragrafusait tartalmazzák, segítve az értelmezést.

Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére. (2) A rendelet hatálya Bács-Kiskun megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza. Fogalommeghatározások 2. § 1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók, 2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi településegyüttesek tartoznak, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak, 4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,

1

5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény, 7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak, 8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe – ide nem értve a városokat – a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak, 10. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat, 11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók, 12. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, . 13. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak, 15. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók, 16. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 17. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 19. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján akilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak, 22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 23. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

2

24. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik, 25. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók, 26. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik, 27. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége, 29. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték, 30. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg, 31. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt – területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni, 32. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége, 33. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján akilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók, 34. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak, 35. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység, 36. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek – különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei – tartoznak, 37. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti, 38. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak, 39. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek, 40. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók, 41. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.

3

A megyei területrendezési terv 2. § (1) A megyei területrendezési terv a megye térségi szerkezeti tervét, a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) A megye térségi szerkezeti tervét a rendelet M=1:100.000 méretarányú 2. számú rajzi melléklete, a megyei övezetek határait a rendelet M=1:100.000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről; b) 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről; c) 3/3. számú melléklet az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről; d) 3/4. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről; e) 3/5. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről; f) 3/6. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetéről; g) 3/7. számú melléklet az együtt tervezhető térségek övezetéről; h) 3/8. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetéről; i) 3/9. számú melléklet a magterület övezetéről, az ökológiai folyosó övezetéről és a pufferterület övezetéről; j) 3/10. számú melléklet az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetéről; k) 3/11. számú melléklet a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről; l) 3/12. számú melléklet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetéről; m) 3/13. számú melléklet a történeti települési terület övezetéről; n) 3/14. számú melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezetéről; o) 3/15. számú melléklet a nagyvízi meder övezetéről; p) 3/16. számú melléklet a földtani veszélyforrás területének övezetéről; q) 3/17. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetéről; r) 3/18. számú melléklet a széleróziónak kitett terület övezetéről. A megye térségi szerkezeti tervére vonatkozó szabályok, Megyei területfelhasználási kategóriák 3. § (1) Megyei területfelhasználási kategóriák a következő a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. 4

6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 7. § (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető.

(2) Az egyes települések területének (1) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását az 1/2. számú melléklet tartalmazza. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 4. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/3-12. számú mellékletek tartalmazzák. (2) A kiserőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/13. számú melléklet tartalmazza. (3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatot, továbbá a nemzetközi és hazai, valamint a térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/14-15. számú mellékletek tartalmazzák. (4) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a meglévő belvíztározók és tározási lehetőségek felsorolását az 1/16-17. számú melléklet tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket a vízgazdálkodásról szóló törvény rögzíti. 5

(5) A térségi hulladéklerakó helyek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/18. számú melléklet tartalmazza. (6) Az 1/4., 1/7-18. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (7) Az 1/3.,1/5-6. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. 9. § (5) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (6) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban – a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő. 9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9/B. § (1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki. (2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, b) a térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni, c) a térségi területfelhasználási engedélykérelem tárgyában hozott határozat ellen keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerinti eljárásban. 10. § (4) Az árvízi tározók helyét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni. 11. § (1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával. (2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.

6

Térségi övezetek és a térségi övezetekre vonatkozó szabályok 12. § (5) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. (6) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

5. § (1) Országos övezetek: a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, b) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, c) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, d) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, e) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének, f) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, g) együtt tervezhető térségek, h) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(2) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. 7

(3) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete területére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. Együtt tervezhető térségek övezete 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához – törvényben meghatározott – közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 16/C. § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(4) Megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, f) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, g) világörökség és világörökség-várományos terület, h) történeti települési terület, i) rendszeresen belvízjárta terület, j) nagyvízi meder, k) földtani veszélyforrás területének, l) vízeróziónak kitett terület, m) széleróziónak kitett terület. Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.

8

(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 22/A. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető.

9

(3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Történeti települési terület övezete 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét – foglalja magában. (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településképvédelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Nagyvízi meder övezete 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Földtani veszélyforrás területének övezete 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Vízeróziónak kitett terület övezete 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

(5) Az egyes települések (1) és (4) bekezdésben felsorolt térségi övezetekkel való érintettségét az 1/19. számú melléklet tartalmazza. 6. § A megye területrendezési tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni.

10

Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet 2011. december 15-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervről szóló 14/2006. (X. 3.) önkormányzati rendelet.

Bányai Gábor s.k. Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László s.k. megyei főjegyző

A rendelet mellékletei a www.bacskiskun.hu honlapon megtalálhatók.

11

1/1. számú melléklet Bács-Kiskun megyéhez tartozó települések jegyzéke

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Baja Ballószög Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Hajós Harkakötöny Harta Helvécia Hercegszántó Homokmégy Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászszentlászló Kalocsa Kaskantyú Katymár Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunpeszér Kunszállás Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Madaras

12

81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.

Mátételke Mélykút Miske Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Solt Soltszentimre Soltvadkert Sükösd Szabadszállás Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tiszaug Tompa Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana

Bács-Kiskun megye településeinek területi mérlege Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás

Sorszám

13

Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Baja Ballószög Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos

Vegyes Erdőgazdálkodási Mezőgazdasági területfelhasználású térség térség térség ha 647 0 434 439 0 309 0 63 7030 360 4620 500 0 5218 4077 5398 2464 4146 1121 964 0 415 1799

% 11,6 0,0 13,6 4,1 0,0 4,0 0,0 1,6 39,6 10,3 44,0 13,2 0,0 53,8 49,8 41,2 56,5 50,6 28,7 20,3 0,0 16,1 27,6

ha 2188 4456 1403 8311 6003 7291 1384 2376 5566 1550 903 1706 2864 3107 2204 7181 1564 2058 2423 3618 1270 2015 3462

% 39,2 68,7 43,9 76,7 93,9 94,0 93,8 61,2 31,3 44,4 8,6 44,9 84,4 32,0 26,9 55,1 35,9 25,1 62,0 76,3 26,0 78,1 53,2

ha 2555 1335 725 1412 0 0 0 1404 1261 1296 4840 1350 184 1071 1753 189 223 1556 74 0 3361 0 1159

% 45,7 20,6 22,7 13,0 0,0 0,0 0,0 36,2 7,1 37,1 46,1 35,6 5,4 11,0 21,4 1,5 5,1 19,0 1,9 0,0 68,7 0,0 17,8

Városias települési térség ha 0 0 0 626 0 0 0 0 2836 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 5,8 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Építmények Hagyományosan Vízgazdálkodási által igénybe vidéki települési térség vett térség térség ha 195 483 482 0 356 153 79 37 0 287 125 196 153 211 147 227 50 424 284 152 257 151 85

% 3,5 7,4 15,1 0,0 5,6 2,0 5,4 1,0 0,0 8,2 1,2 5,2 4,5 2,2 1,8 1,7 1,1 5,2 7,3 3,2 5,3 5,9 1,3

ha 0 216 150 49 36 2 13 0 1078 0 5 46 191 96 0 37 56 15 5 9 0 0 1

% 0,0 3,3 4,7 0,5 0,6 0,0 0,9 0,0 6,1 0,0 0,0 1,2 5,6 1,0 0,0 0,3 1,3 0,2 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1/2. számú melléklet

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Település

Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás

Sorszám

14

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

Település

Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Hajós Harkakötöny Harta Helvécia Hercegszántó

Vegyes Erdőgazdálkodási Mezőgazdasági területfelhasználású térség térség térség ha 60 0 99 800 399 210 0 74 635 2531 2031 58 44 0 129 1468 611 641 6 0 304 1906 2561 0 1194 600

% 0,9 0,0 9,8 13,8 4,4 9,1 0,0 1,1 11,0 43,4 73,7 1,8 3,9 0,0 4,1 31,2 26,4 7,0 0,1 0,0 16,2 21,2 48,6 0,0 21,1 8,7

ha 5385 1169 527 4476 7956 1666 4036 4800 4684 2632 180 1791 16 5079 2338 2459 1273 7491 5703 2960 1447 5004 2477 12385 855 5625

% 77,8 92,3 52,1 77,3 88,0 72,1 93,4 72,1 81,5 45,1 6,5 56,0 1,4 94,9 74,3 52,3 55,0 82,0 95,1 95,9 77,3 55,6 47,0 95,3 15,1 82,0

ha 1089 0 119 0 10 0 0 1172 40 146 446 726 917 35 0 643 318 617 0 0 0 1740 8 0 3392 238

% 15,7 0,0 11,8 0,0 0,1 0,0 0,0 17,6 0,7 2,5 16,2 22,7 80,4 0,7 0,0 13,7 13,7 6,8 0,0 0,0 0,0 19,3 0,2 0,0 60,1 3,5

Városias települési térség ha 0 0 0 0 0 0 0 464 0 0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 0 341 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,8 0,0 0,0 0,0 0,0

Építmények Hagyományosan Vízgazdálkodási vidéki települési által igénybe térség térség vett térség ha 257 95 154 229 458 178 95 0 343 257 85 181 160 210 217 52 88 228 263 124 119 0 80 320 178 264

% 3,7 7,5 15,2 4,0 5,1 7,7 2,2 0,0 6,0 4,4 3,1 5,7 14,0 3,9 6,9 1,1 3,8 2,5 4,4 4,0 6,4 0,0 1,5 2,5 3,9 3,8

ha 131 2 112 289 222 256 188 145 45 265 13 443 0 31 256 79 25 154 25 2 3 2 143 287 28 131

% 1,9 0,2 11,1 5,0 2,5 11,1 4,4 2,2 0,8 4,5 0,5 13,9 0,0 0,6 8,1 1,7 1,1 1,7 0,4 0,1 0,2 0,0 2,7 2,2 0,5 1,9

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 206 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

15

50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75

Település

Homokmégy Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászszentlászló Kalocsa Kaskantyú Katymár Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunpeszér Kunszállás


% 0,8 71,2 22,0 44,1 28,8 56,4 0,0 49,4 0,0 30,3 15,6 47,9 72,5 23,5 0,1 10,7 54,5 40,0 26,0 36,0 33,9 7,1 85,0 37,8 17,1 5,2

ha 6735 734 5614 1830 8075 1730 3988 372 6793 4580 11239 490 1659 3359 2839 20183 6084 5354 5688 715 4655 2705 728 2372 5665 1148

% 95,5 10,5 49,3 25,8 61,1 28,7 75,0 6,4 95,5 40,0 34,8 7,3 26,9 41,3 27,8 78,8 26,7 24,1 61,8 23,8 51,8 80,2 13,2 30,3 73,1 55,1

ha 12 1211 2140 1353 513 586 0 2404 0 2648 9255 2016 0 1694 6332 999 1118 6926 758 1144 1147 217 27 2240 612 690

% 0,2 17,2 18,8 19,1 3,9 9,7 0,0 41,3 0,0 23,1 28,7 30,2 0,0 20,8 61,9 3,9 4,9 31,2 8,2 38,2 12,8 6,4 0,5 28,6 7,9 33,1


% 0,0 0,0 9,8 0,0 6,2 0,0 24,3 0,0 0,0 6,6 19,3 0,0 0,0 13,3 10,2 6,5 13,6 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


% 2,9 1,1 0,0 9,6 0,0 5,0 0,0 2,5 4,1 0,0 0,0 11,4 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,9 2,0 1,5 6,2 1,0 1,9 1,9 6,6

ha 44 0 3 99 6 12 5 24 27 3 98 210 0 95 2 33 41 48 7 0 3 0 5 112 2 0

% 0,6 0,0 0,0 1,4 0,0 0,2 0,1 0,4 0,4 0,0 0,3 3,1 0,0 1,2 0,0 0,1 0,2 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 1,4 0,0 0,0

ha 0 0 0 0 0 0 31 0 0 0 436 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

16

76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101

Település

Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Madaras Mátételke Mélykút Miske Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Solt Soltszentimre Soltvadkert Sükösd Szabadszállás Szakmár


% 1,8 70,6 48,6 31,4 16,7 0,0 7,3 0,0 42,6 8,9 4,5 30,6 8,2 17,3 3,7 10,5 30,9 61,1 62,8 41,5 7,4 0,4 22,0 24,2 17,2 0,7

ha 13122 893 4420 315 3687 2679 9970 3594 1442 2858 4550 3399 1110 3620 3964 994 2778 2464 283 2106 9174 3743 1223 5993 10570 6901

% 76,3 21,9 26,9 5,8 74,7 96,0 80,7 85,5 43,8 75,3 77,4 51,2 67,2 36,5 92,2 25,5 52,1 36,4 8,2 52,7 69,4 84,1 11,2 63,6 64,2 92,5

ha 3058 192 3067 2709 0 0 104 414 370 5 769 1061 0 4288 0 2310 522 0 731 0 953 503 6269 615 2172 0

% 17,8 4,7 18,6 49,6 0,0 0,0 0,8 9,8 11,2 0,1 13,1 16,0 0,0 43,3 0,0 59,3 9,8 0,0 21,2 0,0 7,2 11,3 57,6 6,5 13,2 0,0


% 4,1 0,0 5,5 0,0 0,0 0,0 11,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,3 0,0 8,4 0,0 3,8 0,0


% 0,0 2,7 0,0 12,0 8,1 4,0 0,0 4,7 2,1 5,7 5,0 2,2 4,2 2,9 4,1 4,7 4,1 1,0 6,4 5,7 0,0 3,9 0,0 3,8 0,0 2,7

ha 16 0 62 58 20 0 3 1 6 379 3 1 336 6 1 1 159 103 46 2 747 11 89 175 258 308

% 0,1 0,0 0,4 1,1 0,4 0,0 0,0 0,0 0,2 10,0 0,1 0,0 20,3 0,1 0,0 0,0 3,0 1,5 1,3 0,1 5,7 0,2 0,8 1,9 1,6 4,1

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

17

102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119

Település

Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tiszaug Tompa Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana

Vegyes Erdőgazdálkodási Mezőgazdasági területfelhasználású térség térség térség ha 834 5477 4411 240 0 80 0 2550 589 2127 216 2528 0 0 0 493 1450 3890

% 10,2 73,2 43,3 6,9 0,0 1,1 0,0 34,8 6,5 16,0 8,6 31,0 0,0 0,0 0,0 7,8 20,3 44,2

ha 5894 1480 4860 2814 408 6425 2443 1819 6978 3851 1010 4712 2352 831 2074 4987 4606 817

% 71,8 19,8 47,7 81,2 19,1 86,0 93,6 24,8 76,7 28,9 40,4 57,7 71,3 86,9 84,8 80,9 64,4 9,3

ha 596 271 739 0 1563 216 0 2283 793 5581 929 57 855 0 0 333 462 3994

% 7,3 3,6 7,3 0,0 73,1 2,9 0,0 31,1 8,7 41,9 37,1 0,7 25,9 0,0 0,0 5,3 6,5 45,4

Városias települési térség ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1425 0 865 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,7 0,0 10,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Építmények Hagyományosan Vízgazdálkodási vidéki települési által igénybe térség térség vett térség ha 427 227 179 107 154 332 168 522 591 0 189 0 67 126 134 340 621 93

% 5,2 3,0 1,8 3,1 7,2 4,4 6,4 7,1 6,5 0,0 7,6 0,0 2,0 13,2 5,5 5,4 8,7 1,1

ha 456 28 1 304 15 419 0 160 151 316 160 1 24 0 94 9 8 0

% 5,6 0,4 0,0 8,8 0,7 5,6 0,0 2,2 1,7 2,4 6,4 0,0 0,7 0,0 3,8 0,1 0,1 0,0

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,9 0,0 0,0 0,0

1/3. számú melléklet A közúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei Gyorsforgalmi utak  M5:  M8:

 M9:

 M44:

(Gyál (M0)) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – (Szeged – Röszke – Szerbia) (a TEN-T hálózat része) (Ausztria – Szentgotthárd térsége – Veszprém – Enying térsége – Sárbogárd térsége – Dunaújváros) – Kecskemét térsége – (Szolnok – Füzesabony térsége (M3)) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része) (Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd térsége) – (Szeged (M5)) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része) Kecskemét térsége – (Békéscsaba – Gyula – Románia)

Főutak A főúthálózat elemei (Budapest – Dabas) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – (Szeged –  5. sz. főút: Röszke – Szerbia)  44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – (Békéscsaba – Gyula – Románia)  441. sz. főút: (Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös) – Kecskemét (445. sz. főút)  445. sz. főút: Kecskemét (M5) – Kecskemét (44. sz. főút)  451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – (Csongrád – Szentes (45. sz. főút))  51. sz. főút: (Budapest) – Kalocsa – Baja – Hercegszántó – (Szerbia)  52. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Solt – (Dunaföldvár (6. sz. főút))  53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia)  54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Soltvadkert – Sükösd (51. sz. főút) –  55. sz. főút: (Szeged) (5. sz. főút)) – Baja – (Bátaszék (M6)) Új főúti kapcsolatok – Kalocsa (51. sz. főút) – Kecel (54. sz. főút) – Soltvadkert (53. sz. főút) – Kiskunmajsa – (Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Szegvár (45. sz. főút) – Nagymágocs – Orosháza (47. sz. főút)) – Dávod térsége (51. sz. főút) – (Mohács (56. sz. főút)) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai  451. sz. főút: Gátér Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja,  51. sz. főút: Nagybaracska Solt  52. sz. főút: Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa  53. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós  54. sz. főút: Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút  55. sz. főút:

18

Mellékutak Meglévő mellékutak – 4501. j. mellékút – 4502. j. mellékút – 4503. j. mellékút – 4504. j. mellékút – 4505. j. mellékút – 45101. j. mellékút – 45102. j. mellékút – 45103. j. mellékút – 4511. j. mellékút – 45111. j. mellékút – 4518. j. mellékút – 45301. j. mellékút – 45302. j. mellékút – 45303. j. mellékút – 45304. j. mellékút – 45306. j. mellékút – 4601. j. mellékút – 4608. j. mellékút – 46132. j. mellékút – 46133. j. mellékút – 4614. j. mellékút – 4615. j. mellékút – 4622. j. mellékút – 4623. j. mellékút – 4625. j. mellékút – 4626. j. mellékút – 46321. j. mellékút – 46325. j. mellékút – 46326. j. mellékút – 46327. j. mellékút – 50428. j. mellékút – 50429. j. mellékút – 50431. j. mellékút – 50432. j. mellékút – 50437. j. mellékút – 50438. j. mellékút – 50446. j. mellékút – 50447. j. mellékút – 50448. j. mellékút – 50449. j. mellékút – 50451. j. mellékút – 50452. j. mellékút – 50453. j. mellékút – 50454. j. mellékút – 50455. j. mellékút – 50456. j. mellékút – 50457. j. mellékút

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

50478. j. mellékút 50479. j. mellékút 50701. j. mellékút 5105. j. mellékút 5106. j. mellékút 5107. j. mellékút 51114. j. mellékút 51142. j. mellékút 51144. j. mellékút 51145. j. mellékút 51147. j. mellékút 51148. j. mellékút 51152. j. mellékút 51341. j. mellékút 51342. j. mellékút 51343. j. mellékút 51344. j. mellékút 51345. j. mellékút 51346. j. mellékút 51347. j. mellékút 51349. j. mellékút 51355. j. mellékút 5151. j. mellékút 51701. j. mellékút 51702. j. mellékút 5202. j. mellékút 5203. j. mellékút 5205. j. mellékút 5206. j. mellékút 5211. j. mellékút 52112. j. mellékút 5212. j. mellékút 52121. j. mellékút 52122. j. mellékút 52124. j. mellékút 52125. j. mellékút 5213. j. mellékút 5214. j. mellékút 5215. j. mellékút 5216. j. mellékút 5217. j. mellékút 5218. j. mellékút 52311. j. mellékút 52312. j. mellékút 52313. j. mellékút 52314. j. mellékút 52317. j. mellékút 19

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

52318. j. mellékút 52319. j. mellékút 52321. j. mellékút 5301. j. mellékút 5302. j. mellékút 5303. j. mellékút 5304. j. mellékút 5305. j. mellékút 5306. j. mellékút 5307. j. mellékút 5308. j. mellékút 5309. j. mellékút 53101. j. mellékút 53102. j. mellékút 53105. j. mellékút 53106. j. mellékút 53107. j. mellékút 53108. j. mellékút 53109. j. mellékút 5311. j. mellékút 53111. j. mellékút 53112. j. mellékút 53113. j. mellékút 53114. j. mellékút 53115. j. mellékút 53116. j. mellékút 53117. j. mellékút 53118. j. mellékút 53119. j. mellékút 5312. j. mellékút 53121. j. mellékút 53122. j. mellékút 5313. j. mellékút 5314. j. mellékút 53301. j. mellékút 53303. j. mellékút 53304. j. mellékút 53305. j. mellékút 53306. j. mellékút 53307. j. mellékút 53309. j. mellékút 53311. j. mellékút 53312. j. mellékút 5401. j. mellékút 5402. j. mellékút 5403. j. mellékút 5404. j. mellékút

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

5405. j. mellékút 5406. j. mellékút 5407. j. mellékút 5408. j. mellékút 5409. j. mellékút 54101. j. mellékút 54102. j. mellékút 54103. j. mellékút 54104. j. mellékút 54107. j. mellékút 5411. j. mellékút 54111. j. mellékút 54112. j. mellékút 54114. j. mellékút 54116. j. mellékút 54117. j. mellékút 54118. j. mellékút 5412. j. mellékút 54121. j. mellékút 54122. j. mellékút 54125. j. mellékút 54126. j. mellékút 5413. j. mellékút

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

5414. j. mellékút 54143. j. mellékút 5416. j. mellékút 5429. j. mellékút 54302. j. mellékút 54304. j. mellékút 54306. j. mellékút 54307. j. mellékút 54308. j. mellékút 54309. j. mellékút 54311. j. mellékút 54312. j. mellékút 54313. j. mellékút 54317. j. mellékút 54318. j. mellékút 54319. j. mellékút 54326. j. mellékút 5441. j. mellékút 5442. j. mellékút 5501. j. mellékút 5502. j. mellékút 5503. j. mellékút 5504. j. mellékút

Új mellékúti kapcsolatok – Tass elkerülő – Kunszentmiklós – (Dabas) – Ladánybene – Felsőlajos – Újsolt – Szabadszállás – 51. sz. főút Solt – 52. sz. főút Solt – Szabadszállás elkerülő – Kerekegyháza – Fülöpháza – Kerekegyháza 5212. j. elkerülő – Kerekegyháza 5214. j. elkerülő – Kecskemét [Hetényegyháza] elkerülő – Kecskemét [Hetényegyháza] – Kecskemét [Méntelek] – Izsák elkerülő – Ágasegyháza – 52. sz. főút – Ballószög - 52. sz. főút – 5303. j. Kecskemét – Kiskőrös – Szentkirály – Kocsér – Kecskemét – Csongrád – (4614. j. Nagykőrös) – Kiskunfélegyháza – Tiszakécske elkerülő – Tiszaalpár átkötés – Bugac – Fülöpjakab – Fülöpjakab – Petőfiszállás – 5404. j. Bócsa – Szank – Soltvadkert – Kaskantyú – Kaskantyú – Bócsa 20

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

5505. j. mellékút 5506. j. mellékút 5507. j. mellékút 5508. j. mellékút 5509. j. mellékút 55101. j. mellékút 55105. j. mellékút 55107. j. mellékút 55108. j. mellékút 55109. j. mellékút 55111. j. mellékút 55112. j. mellékút 55114. j. mellékút 55115. j. mellékút 55301. j. mellékút 55302. j. mellékút 55305. j. mellékút 55307. j. mellékút 55701. j. mellékút 55702. j. mellékút 55703. j. mellékút

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Kalocsa – Újtelek [Gombolyag] – Dunapataj [Szelidi-tó] Szakmár – Szakmár [Csorna] Dusnok – Miske Dusnok – Rém Borota – Érsekhalma Homokmégy [Hillye] – Császártöltés Császártöltés – Kéleshalom Kiskunhalas tehermentesítő Kiskunmajsa elkerülő Csólyospálos – 5409 j. út 5312. j. Jánoshalma – Kisszállás Borota – Tataháza Mélykút – 5501. j. út 5507. j. Bácsalmás – Csikéria Bácsalmás elkerülő Kunbaja – Bácsalmás Szeremle – Dunafalva Baja – Dávod térsége – (Szerbia) Bátmonostor elkerülő Hercegszántó – Bácsszentgyörgy 1/4. számú melléklet A vasúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei

Tervezett nagysebességű vasútvonal  (Ausztria és Szlovákia – Hegyeshalom és Rajka – Budapest [Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]) – (Röszke és Kübekháza – Szerbia és Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak – (Cegléd) – (Szeged) – (Budapest) – Kelebia – (Szerbia) Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak – (Budapest) – Lajosmizse – Kecskemét – (Bátaszék) – Baja – Kiskunhalas – Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza Az országos vasúti törzshálózat tervezett eleme Egyéb országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan: – Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia – Röszke és Szeged – Nagylak – Románia) összeköttetés, Vasúti mellékvonalak − Kunszentmiklós – Dunapataj − Kiskőrös – Kalocsa − Kecskemét – (Kunszentmárton) − Kiskunfélegyháza – (Szentes) 21

− − − −

Fülöpszállás – Kecskemét (Szolnok) – Kiskunfélegyháza Dunapataj – Kalocsa Kecel – Baja – (Szerbia)

Keskenynyomtávú vasútvonalak − Kecskemét [Törökfái] – Kiskőrös − Kecskemét – Kiskunmajsa 1/5. számú melléklet Hidak a közúthálózaton, valamint a vasúthálózaton Bács-Kiskun megyében Gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton tervezett nagy hidak a Dunán és a Tiszán Gyorsforgalmi úton, főúton tervezett híd Tiszán − Tiszaug térsége (M44) Mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő híd Vasúti híd a Tiszán − Tiszaug – (Kecskemét-Kunszentmárton vasúti mellékvonalon) 1/6. számú melléklet Határátkelők Bács-Kiskun megyében Gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők Szerbia felé: – Tompa (53. sz. főút) – Hercegszántó (51. sz. főút) Vasúti törzshálózaton lévő határátkelők Szerbia felé: – Kelebia – Csikéria Térségi határátkelők Szerbia felé közúton: − Dávod térsége − Bácsszentgyörgy − Kunbaja Szerbia felé vasúton: − Hercegszántó 22

1/7. számú melléklet Repülőterek Bács-Kiskun megyében Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér – Kalocsa Állami repülések céljára szolgáló repülőtér – Kecskemét Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőterek – Baja [Mátéházapuszta] – Érsekcsanád – Kiskunfélegyháza – Jakabszállás – Kecel – Kecskemét [Matkópuszta] 1/8. számú melléklet Országos és térségi kerékpárút-hálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei Országos kerékpárút törzshálózat 4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®): – 4.A: (Szlovákia – Tornyosnémeti – Hidasnémeti – Gönc – Telkibánya – Bózsva – Pálháza – Füzérradvány -Mikóháza – Sátoraljaújhely – Sárospatak – Bodrogolaszi Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong – Szegi – Bodrogkisfalud – Bodrogkeresztúr – Tarcal – Tokaj – Tiszaladány – Tiszatardos – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Tiszaújváros – Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi Ároktő – Tiszadorogma – Tiszabábolna – Poroszló – Sarud – Kisköre – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörű – Szolnok – Tószeg – Tiszavárkony – Tiszajenő) – Tiszakécske – Lakitelek – Tiszaalpár – (Csongrád – Baks – Ópusztaszer – Sándorfalva – Szeged – Röszke – Szerbia) 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: – 5. A: (Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lőkösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged – Mórahalom) – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska – (Mohács) – 5. C: Nagybaracska – Dávod – (Szerbia) 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo ®]: – 6. A: (Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – Ráckeve – Dömsöd) – Dunavecse – Dunaegyháza – Solt – Dunapataj – Ordas – Dunaszentbenedek – Uszód – Foktő – Fajsz – Baja – Szeremle – Dunafalva – (Mohács – Kölked – Horvátország) – 6. C: (Mohács) – Hercegszántó – (Szerbia) 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: – (Jászberény – Cegléd – Nagykőrös) – Kecskemét – Bugacpusztaháza 23

43. Körösvölgyi kerékpárút: – (Románia – Gyula – Békéscsaba – Békés – Mezőberény – Gyomaendrőd – Szarvas – Öcsöd – Csongrád) – Kiskunfélegyháza – Bugacpusztaháza 51. Csongrádi kerékpárút: – (Románia – Nagylak – Makó – Szeged) – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac 61. Közép-magyarországi kerékpárút: – Bugacpusztaháza – Soltvadkert – Kiskőrös – Dunapataj – (6. Alsó-Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza) – Solt – (Dunaföldvár – Simontornya – Tolnanémedi – Tamási) Térségi kerékpárút-hálózat − Tass – Kunszentmiklós – Kunpeszér – (Dabas) − Kunszentmiklós – Szabadszállás – Izsák – Orgovány − Kunszentmiklós – Kunadacs – Kerekegyháza – Kecskemét − Kiskunfélegyháza –Városföld – Kecskemét – Lajosmizse – Felsőlajos – (Budapest) − Solt – Fülöpszállás – Fülöpháza – Kecskemét – Nyárlőrinc – Lakitelek – Tiszaug – (Tiszakürt) − (Csongrád) – Tiszaug − Tiszakécske – (Nagykőrös) − Jászszentlászló – Kiskunfélegyháza – Tiszaalpár − Kiskunfélegyháza – Pálmonostora – (Csanytelek) − Solt – Dunatetétlen – Akasztó – Kiskőrös − Kalocsa – Öregcsertő – Szakmár − Kalocsa – Miske – Hajós – Kéleshalom – Jánoshalma − Baja – Csávoly – Jánoshalma – Kunfehértó – Kiskunhalas – Kiskunmajsa – Kömpöc – (Kistelek – Ópusztaszer) − Baja – Vaskút – Gara – Bácsszentgyörgy – (Szerbia) − Csávoly – Bácsbokod − Soltvadkert – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa − Kiskunhalas – Zsana – (Üllés) 1/9. számú melléklet Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Bács-Kiskun megyét érintő szakaszai A vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Tisza Tisza

A szakasz (fkm – fkm) A vízi út osztálya 1641-1433 VI/C. 403-254 II. 254-160 IV. 1/10. számú melléklet Kikötők Bács-Kiskun megyében

Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő – Baja 24

Térségi közforgalmú kikötők – Dunavecse – Foktő Személyforgalmi kikötők Duna – Tass – Apostag – Solt – Ordas – Uszód – Kalocsa – Fajsz – Érsekcsanád – Baja Tisza − Tiszakécske − Tiszaug 1/11. számú melléklet Kompátkelőhelyek a Dunán és a Tiszán Bács-Kiskun megyében Duna − (Paks) – Géderlak − (Gerjen) – Kalocsa − (Dunaszekcső) – Dunafalva Tisza − Tiszakécske [Tiszabög] – (Nagyrév) 1/12. számú melléklet Térségi jelentőségű logisztikai központok Bács-Kiskun megyében − − − − − −

Baja Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kalocsa – Foktő Tompa 1/13. számú melléklet Kiserőművek Bács-Kiskun megyében

 Borota  Csátalja  Felsőszentiván 25

           

Foktő Jánoshalma Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszállás Mátételke Mélykút Tataháza Rém Vaskút 1/14. számú melléklet

A villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezeték Bács-Kiskun megyét érintő elemei 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei  Kecskemét – (Szolnok – Szeged távvezeték felhasítási pontja)  (Paks) – (Albertirsa)  (Paks) – (Sándorfalva)  (Szolnok) – (Szeged) 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei  (Szeged) – (Szolnok) Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat – Ágasegyháza - Izsák – Baja – Kiskunhalas – Baja [Dunapart] – Baja – Baja – Bácsalmás – Tompa – (Mórahalom – Szeged [Kiskundorozsma]) – Csátalja – Baja – (Dunaújváros [OVIT]) – (Ráckeve) – (Dunaújváros [OVIT]) – Solt [I. T-Papírgyár] – (Dunaújváros [OVIT]) – Solt [II. T-Papírgyár] – (Dunaújváros [OVIT]) – Szabadszállás – Dusnok – Hajós – Kalocsa – Baja [Dunapart] – Kalocsa – Kiskőrös – Kecskemét – Kecskemét [Észak II.] – Kecskemét – Kecskemét [Szultán út I.] – Kecskemét – Kecskemét [Szultán út II.] – Kecskemét – Kiskunfélegyháza [MÁV] – Kecskemét – Lajosmizse [T-Kecskemét Észak] – Kecskemét – (Nagykőrös) – Kecskemét –Tiszakécske – Kiskőrös – Kiskunmajsa – Kiskunfélegyháza [DÉMÁSZ] – Kiskunfélegyháza [MÁV] 26

– – – – – – – – – – – – – –

Kiskunfélegyháza [DÉMÁSZ] – (Kistelek) Kiskunfélegyháza [MÁV] – (Csongrád [I.]) Kiskunfélegyháza [MÁV] – (Csongrád [II.] Kiskunhalas [DÉMÁSZ] – [Kiskunhalas MÁV] Kiskunhalas [MÁV] – (Szeged [Kiskundorozsma]) Kiskunmajsa – Zsana Lajosmizse – (Ócsa [Felsőbabád]) (Mohács) – Csátalja (Paks) – Kalocsa [I.] (Paks) – Kalocsa [II.] Szabadszállás – Kecskemét (Szolnok) – Tiszakécske Vaskúti Erőmű – Csátalja – Baja távvezeték felhasítási pontja Zsana – (Kistelek) 1/15. számú melléklet Szénhidrogén szállítóvezetékek Bács-Kiskun megyét érintő elemei

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek  (Battonya – Algyő) – Városföld – (Százhalombatta)  (Románia – országhatár – Nagylak – Hódmezővásárhely) – Kecskemét – (Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – országhatár – Ausztria)  Szank – (Szeged – Kardoskút – Méhkerék)  (Ukrajna – országhatár – Vásárosnamény – Hajdúszoboszló – Mezőtúr) – Városföld  Városföld – (Százhalombatta – Pilisvörösvár – Győr)  Városföld – (Adony – Százhalombatta)  Városföld – Baja – (Pécs)  Városföld – Baja – (Pécs – országhatár – Horvátország)  Városföld – (Ópusztaszer – Szeged – országhatár – Szerbia) Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek – Szank – Tázlár – Kiskőrös – Kalocsa – (Fadd – Pécs) – Kunszentmiklós – Solt – Kunszentmiklós ellátó vezeték – Dunaegyháza ellátó vezeték – Kunadacs – Kunpeszér – Kunadacs – Soltszentimre – Kunadacs ellátó vezeték – Újsolt ellátó vezeték – Kerekegyháza – Izsák – Kunbaracs ellátó vezeték – Kerekegyháza ellátó vezeték – Hetényegyháza ellátó vezeték – Ágasegyháza ellátó vezeték – Izsák [Kisizsák] ellátó vezeték – Lajosmizse – Ladánybene – Felsőlajos ellátó vezeték

– – – – – – – – – – – – – –

27

Nagykőrös ellátó vezeték Kecskemét – Ballószög Kecskemét [Kadafalva] ellátó vezeték Kecskemét [Katonatelep] ellátó vezeték Nyárlőrinc ellátó vezeték (Mezőtúr) – Városföld Városföld – Fülöpjakab Városföld ellátó vezeték Tiszaalpár [Tiszaújfalu] – Tiszakécske (Kunszentmárton) – Tiszaug (Kardoskút – Szentes) – Városföld Szentkirály ellátó vezeték Gátér ellátó vezeték Petőfiszállás ellátó vezeték

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Pálmonostora ellátó vezeték Kalocsa – Dunatetétlen Ordas ellátó vezeték Géderlak ellátó vezeték Dunaszentbenedek ellátó vezeték Kalocsa – Újtelek Foktő ellátó vezeték Kalocsa – Dusnok Fajsz ellátó vezeték Drágszél – Miske ellátó vezeték Kalocsa – Öregcsertő Homokmégy Soltvadkert – Imrehegy Soltvadkert ellátó vezeték Soltvadkert – Páhi Kaskantyú ellátó vezeték Soltvadkert – Akasztó Csengőd ellátó vezeték Kiskőrös ellátó vezeték Tázlár ellátó vezeték Bócsa ellátó vezeték Pirtó ellátó vezeték Szank – (Üllés – Algyő) Szank – Móricgát Harkakötöny ellátó vezeték Bugac – Orgovány Bugac [Alsómonostor] ellátó vezeték Szank – Zsana Zsana ellátó vezeték

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Kömpöc ellátó vezeték Csólyospálos ellátó vezeték Baja – Nemesnádudvar Bátmonostor – Gara Bátmonostor – Hercegszántó Bátmonostor ellátó vezeték Szeremle ellátó vezeték Nagybaracska ellátó vezeték Csátalja ellátó vezeték Homorúd ellátó vezeték Felsőszentiván – Császártöltés Hajós ellátó vezeték Felsőszentiván – Bácsborsód Csávoly ellátó vezeték Madaras ellátó vezeték Felsőszentiván ellátó vezeték Borota ellátó vezeték Jánoshalma – Kelebia Tompa ellátó vezeték Jánoshalma ellátó vezeték Kéleshalom ellátó vezeték Bácsalmás ellátó vezeték Tataháza ellátó vezeték Mátételke ellátó vezeték Bácsszőlős – Csikéria – Kunbaja ellátó vezeték Kunfehértó ellátó vezeték Balotaszállás ellátó vezeték Kisszállás ellátó vezeték 1/16. számú melléklet

Belvíztározók Bács-Kiskun megyében – – – – – – –

Bácsbokodi-tározó (Bácsbokod, Felsőszentiván) Mátételkei-tározó (Bácsalmás) Kelebiai-halastavak (Kelebia) Harkai-tó (Harkakötöny) Gátéri Fehér-tó (Gátér, Pálmonostora) Péteri-tó (Petőfiszállás, Pálmonostora) Banó-tó (Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Szank) 1/17. számú melléklet

1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőségek Bács-Kiskun megyében – Kékesiréti-tározó (Dunapataj, Harta)

– Kolontói-tározó (Csengőd, Izsák, Páhi) 28

– – – – – – –

Csiraszéki-tározó (Orgovány) Orgoványi-tározó (Ágasegyháza, Orgovány) Ágasegyházi-tározó (Ágasegyháza) Kurjantó-tó (Fülöpszállás, Kunadacs, Szabadszállás) Kondor-tó (Fülöpháza, Kerekegyház, Szabadszállás) Szappanos-tó (Bócsa) Nyárlőrinc-pusztai tározó (Nyárlőrinc, Tiszaalpár) 1/18. számú melléklet Térségi hulladéklerakó helyek Bács-Kiskun megyében

– – – –

Kecskemét Izsák Vaskút Kiskunhalas

29

Bács-Kiskun megye településeinek térségi övezetekkel való érintettsége

Széleróziónak kitett terület

Vízeróziónak kitett terület

Földtani veszélyforrás területe

Rendszeresen belvízjárta terület

Történeti települési terület

1801

241

240

316

14

2814

*

*

3256

700

791

4

11

4239

*

178

496

241

541

4016 349

14

216

6

6803

19

314

28

162

195

425

2809

2

Akasztó

37

3549

152

3

Apostag

939

63

138

436

4

Bácsalmás

6402 131

5

Bácsbokod

6

Bácsborsód

7

Bácsszentgyörgy

1276

8

Bácsszőlős

103

9

Baja

1882 4226 7265

10

Ballószög

49

11

Balotaszállás

600

2639

12

Bátmonostor

843

153

631

84

13

Bátya

2165

38

206

1603

14

Bócsa

15

Borota

16

Bugac

1518 4904

17

Bugacpusztaháza

1129 3468

18

Császártöltés

295

632

4318

19

Csátalja

1960 131

610

*

206

8 437

8

10

1759

*

*

460

* *

365

2689

180

9

2121

71

227

93

82

3

758

562

64

414 649

*

127

483

*

3168

1164

2741

67

1099

278 130

* *

105

1360

1062

*

*

5815

274

165 311

1

3265

*

282

*

1

15

1661 4792 981

792

246

1754

*

16

* 4

*

*

291

* *

736

9 35 61 56

*

*

6

2

1058

1011

*

625

529

*

825

543

*

92

368

*

603 1

303

1012

*

*

* *


Ágasegyháza

Nagyvízi meder

Pufferterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Világörökség és világörökség várományos terület

Ökológiai folyosó

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Magterület

30

*

1

*településhatáros övezet

Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Sorszám

Település

Térségi övezetek (ha)

23

Csólyospálos

168

228

88

381

*

Sorszám

31

Dávod

3900

25

Drágszél

1060

26

Dunaegyháza

499

79

27

Dunafalva

89

754

1213 2736

*

28

Dunapataj

3511 325

3014 1502

*

29

Dunaszentbenedek

656

63

319

*

30

Dunatetétlen

305

33

3011

31

Dunavecse

2166

73

596

607

32

Dusnok

3698 538

132

531

*

33

Érsekcsanád

1072 1393

2863

684

*

34

Érsekhalma

163

236

1909

35

Fajsz

1458 309

815

36

Felsőlajos

17

45

37

Felsőszentiván

1407

3

38

Foktő

2045

15

39

Fülöpháza


1

84

271 2081

348

141

*

1463

956

* *

130

143

565

141

11

1307

67

101

51

26

576

117

464

1547

535

3256

743

283

455

2500

483

*

841

552

838

4

1930

771

650

11

4

1869

*

1669

1154

1

91

57

860

801

3

31

185

76

67

382

9

322

761

1

2379

99

1148

558

1264

*

*

* *

883

*

*

*

* *

523

74

* 906

42

24

175

119


40

154

17


Csikéria

1488


22

12

Nagyvízi meder

1653


215

22


139

195


Csengőd

Pufferterület

21

*


844

Magterület

77


2760


Csávoly



20

Település




* 41 1302

*

2

*

157

26

1586 4692

* 1

* *

344

*

6118

*

79

* 1

*

*

*

*

*

*

*

1 * 103

*

4

379

*

18

933

*

*

4781

406

323

303

6

1285

797

443

79

3383

32

595

42

Gara

4319

43

Gátér

743

9

44

Géderlak

1008

39

45

Hajós

2804 783

46

Harkakötöny

47

Harta

48

Helvécia

49

Hercegszántó

3598 685

1260

50

Homokmégy

2967

97

2829

51

Imrehegy

296

2399

52

Izsák

404

3646

3365

451

739

796

53

Jakabszállás

456

2233

927

302

150

351

54

Jánoshalma

1494 350

3343

36

610

263

1

55

Jászszentlászló

111

1077

617

687

549

2483

56

Kalocsa

70

430

57

Kaskantyú

2098

138

58

Katymár

690

59

Kecel

1388


315 586 228

*

2579

5000 153

27

270

2937

299 183

498

4008 2011 5

*

46

335

*

1456

634

*

1291

318

*

3792

1339 2453

676

242

1173

436

2727

865

583

251

1479

1736

* 212 * 98

*

* 31

18

1382 2420 3196

44

728

19

312

1691

1393 437

*

1 172 51

*

7258

*

109

12

246

14

584

5

8193

217 16

42

74

*

375 *

36

* 478


5349

Fülöpszállás


143

41

93


1

Nagyvízi meder

225

Fülöpjakab

2789


Pufferterület

197

40

126




Magterület






443

Település

152

Sorszám



*

4413

*

*

* *

1

*

*

1218

*

1361

*

4598

*

*

1659

* *

36 18 *

2172

*

442

*

815

*

162

*

2601

* *

15

10

155

649

7

292

510

20

52

11

446

575

73

2504

3

1711

* *

*

*

33

64

Kiskőrös

65

Kiskunfélegyháza

66



142

Nagyvízi meder

*


*


71


2280 1012 2143


508

Pufferterület

Kerekegyháza

556


63

*

Magterület

Kéleshalom

*


62

3420 1958 5237


Kelebia


61


Kecskemét


Település

60


Sorszám


*

*

498

3631

816

299

404

536

1370

*

171

412

2801

129

158

76

412

452

*

227

280

1477

945

323

57

598

26

792

*

*

377

3172

3051

299

311

16

4144

*

3636 458

2351

2192

3521

418

1320

68

*

3212

*

Kiskunhalas

1482

6989

*

2381

1904

554

2406

35

*

1276

*

67

Kiskunmajsa

712

2638

*

2089

2072

269

3460

12

68

Kisszállás

148

1499

203

677

69

Kömpöc

64

27

594

135

70

Kunadacs

425

4349

301

71

Kunbaja

1148 220

12

42

0

4

72

Kunbaracs

455

3925

567

802

593

702

74

*

73

Kunfehértó

672

2972

395

945

634

682

11

572

*

74

Kunpeszér

2173 597

4836

356

1563

21

4

2547

*

75

Kunszállás

49

126

162

76

Kunszentmiklós

11293

526

1608 537

77

Ladánybene

*

354

208

12

922

78

Lajosmizse

*

245

1519

37

4030

18

1005

*

79

Lakitelek

473

590

18

1337

13

943

*


3

934

*

5665

5318

*

1062

1 239 1

130

8952

292

1280

305

203

*

348

1750

*

36

2865

*

*

666

289

*

1050

851

*

1159

*

1122 905

9

*

* *

19910

* *

1386 589

86

260

83

Miske

2843

51

337

84

Móricgát

85

Nagybaracska

86

Nemesnádudvar

2789

87

Nyárlőrinc

1321 151

1441

88

Ordas

974

68

510

89

Orgovány

535

3801

90

Öregcsertő

62

1012

91

Páhi

217

1176

16

65

341

570

1041 101

380

Sorszám

34

131

91

165

580 57

873

* *

*

* *

*

* *

147 163

694 *

1066

142


Mélykút

751


150


179

Nagyvízi meder

21

464


18

Település

134

*


82

1051

1145


612

Pufferterület

Mátételke


81

Magterület

72


1554


Madaras



80




3

4

654

*

24

9

1784

*

626

198

*

1

66

*

672

402

45

9

124

2693

*

390

768

192

245

3

931

3831

269

371

1097

1106

246

214

164

1445

72

21

595

1397

*

146

*

*

*

*

177 3738 6

*

1517

*

*

92

Pálmonostora

1184

41

561

*

683

759

24

1233

1530

*

93

Petőfiszállás

284

44

458

*

378

1370

348

2369

742

*

94

Pirtó

162

1347

692

89

35

780

272

*

95

Rém

988

376

1412

*

41

378

1

68

*

96

Solt

5584 427

1111 2769

*

1624

2355

66

97

Soltszentimre

190

55

2976

2096

174

1301

98 99 100

Soltvadkert Sükösd Szabadszállás

500 2227 256 565 890

798 2335 5581

346 757 4293

475 91 2176 1203 84 32 1042 2899 1552


902

*

*

436

11

*

4941

2

*

4529 13 117

973 1587 8714

* *

*

*

* * *

101 Szakmár 2041 44

102 Szalkszentmárton 3366 294

103 Szank

104 Szentkirály 340

105 Szeremle 1159 391 983 1028 152

106 Tabdi 91 760 504 231

107 Tass 4069 97 1321 1858 1235 1651 2481 4

108 Tataháza 1701 20 122 1

109 Tázlár

110 Tiszaalpár

111 Tiszakécske

112 Tiszaug

*településhatáros övezet 716

40

113 Tompa

114 Újsolt 998

115 Újtelek 545

116 Uszód 1667 11

117 Városföld 2395 18

118 Vaskút 2543 313 516

119 Zsana 686 2814

65

* 2092 1068 1443 57 6

1473 1261 * 1246 1324 762 80 236

389 1787 * 528 726 82 2244 6

356 824 1611 277 2374

2231

107

3

623 2275 1617 459 452 1622

266 2132 1296 1876 382 378

334 1713 729 2128 227 3335

240 348 603 1104 331

161 809 61 *

747 394 46 1526 *

1 20 *

424 7 139 *

357 489 27 *

29 389 1 482 *

533 1316 1239 *

4

*

111

309 *

*

*

347 *

* 111

* 142

3 422

55 835 8

* *

500 * *

750 * *

3 648 *

1 822 *

2098 *

*

*

24 5

*

2796

4625 1

1709 1

2608 1

1280 1

*

591 * *




Nagyvízi meder




Pufferterület


Magterület





Település


35 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Sorszám


*

*

* *

* *

*

2. sz. melléklet

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Térségi szerkezeti terv

NOK M EGYE

Y E

PEST MEGYE

Felsőlajos

M

Kunpeszér

R

Ladánybene Tass

LAJOSMIZSE

KUNSZENTMIKLÓS Kunbaracs

± ³

441

Szalkszentmárton

± ³

M44

Kunadacs

± ³

445

TISZAKÉCSKE

± ³

M8

 ! LK

 (

KECSKEMÉT

H ! (

Fülöpháza

± ³

52

Ballószög Ágasegyháza

Dunaegyháza

Tiszaug

Tiszaalpár

Városföld

7 "

SOLT

IZSÁK 5

± ³

  

  

Helvécia

H ! (

Fülöpszállás

44

Nyárlőrinc

(E !

Lakitelek

Soltszentimre Dunatetétlen

Kunszállás

Jakabszállás

Orgovány

7 "

Z-N

@

SZABADSZÁLLÁS

Újsolt

JÁS

Apostag

@

  

Szentkirály

± ³

  

  

AG

KEREKEGYHÁZA

DUNAVECSE

4 !

YKU

FE

JÉ

  

N-S ZOL

EG

± ³

M5

(E !

(E !

7 "

Fülöpjakab

± ³

53

Harta

Akasztó

LK

 (

Páhi

Tabdi 54

± ³

Móricgát

KISKŐRÖS

Dunaszentbenedek

Újtelek SOLTVADKERT

Uszód

Jászszentlászló

± ³

54

 !

Szakmár

LK

 (

7 "

KALOCSA

Foktő

KECEL

Öregcsertő

4 !  

Bátya

Pirtó KISKUNMAJSA

Homokmégy

± ³

51

Szank

Tázlár

(   !E

(E !

Imrehegy

Drágszél

Kömpöc

Harkakötöny

Miske KISKUNHALAS Császártöltés

Fajsz

Csólyospálos

E

! (  ( LK

HAJÓS

Dusnok

H ! (

Kunfehértó

Balotaszállás

Érsekhalma M9

53

JÁNOSHALMA

Sükösd

Rém

(E !

ON

Érsekcsanád

7 "

GR

Kisszállás Borota

  

ÁD

± ³

Nemesnádudvar

M EG

Kéleshalom

(E !

(E ! !E (

(E !

LK

 (

Felsőszentiván Csávoly

 !

55

BAJA

(E !

Szeremle

7 "

MÉLYKÚT

 ( TOMPA LK

(E !

± ³

  

Kelebia Tataháza

n " )

Mátételke

Vaskút

n " )

BÁCSALMÁS

Bácsborsód

(E !

n " )

Bácsszőlős

Bácsbokod

H ! (

Bátmonostor

YE

Zsana

CS

  

± ³

E Y G E M A N TOL

Pálmonostora

Petőfiszállás

Bócsa

Géderlak

4 !

Gátér

Dunapataj

 Ordas  

  

451

Bugac Kaskantyú

4 !

KISKUNFÉLEGYHÁZA

Bugacpusztaháza

± ³

Csengőd

Csikéria Kunbaja

Dunafalva

Madaras

Nagybaracska

(E !

BA M RA EG N Y E YA

Csátalja

n ! (

Katymár

Gara

Dávod Bácsszentgyörgy

n ! (

n ! (

Hercegszántó

n! " ) n (

S

Z

E

R

B

I

A

0

2

4

8

12

16 km



Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE

TISZAKÉCSKE KEREKEGYHÁZA

JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér

K G YK OK NO U N - S Z O LL N

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE

Tiszaalpár Kunszállás

Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA

Páhi Bugacpusztaháza

Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás

Géderlak Dunaszentbenedek Foktő

Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy

KISKUNMAJSA Kömpöc

Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz

Kunfehértó Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

BAJA

TOMPA Tataháza

Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor

Bácsborsód Dunafalva

Nagybaracska

BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Madaras Csátalja

Gara

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

Forrás: SZIE Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Kht, VÁTI Nonprofit Kft Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

JELMAGYARÁZAT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

3

6

12

18

24 Km

Vízfelület, vízfolyás



Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

JELMAGYARÁZAT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km




Országos jelentőségű téjképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű téjképvédelmi terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

Kunbaja

ER

B

IA JELMAGYARÁZAT ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: VÁTI Nonprofit Kft.

Országhatár

Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE




Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: VITUKI Nonprofit Kft

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

JELMAGYARÁZAT Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár


Megyehatár

0

Települési terület

2,5

5

10

15

20 Km

Település közigazgatási határa Vízfelület, vízfolyás



Együtt tervezhető térségek övezete

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Kunpeszér Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

!

Fülöpháza

Újsolt

Lakitelek

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld Helvécia

IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

JELMAGYARÁZAT Együtt tervezhető térségek övezete

Kecskeméti településegyüttes

!

Fejlesztési alközpont

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

KUNSZENTMIKLÓS

M EG

YE

Kunbaracs


Apostag

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

R EE

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

J É FF

Kunadacs

Szalkszentmárton

Helvécia

IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

KALOCSA

Jakabszállás

Orgovány

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás

Géderlak Dunaszentbenedek

Foktő

Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE TOLNA

Pirtó

Homokmégy

Drágszél

Bátya


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Zsana Kéleshalom

N

G


C

Érsekhalma

SO

Nemesnádudvar

R

HAJÓS

Fajsz

Á D

Fajsz

Dusnok

Sükösd

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Csikéria

S

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Gara

R E Z

B

IA

Katymár

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Dávod

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: Honvédelmi Minisztérium Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

0

3,5

7

14

21

28 Km

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér

K GYK UN-SZOLNO

M

Y EG

E

PEST MEGYE

Megyehatár Település közigazgatási határa Vízfelület, vízfolyás Települési terület



Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete Y GY E EG

E E

PEST MEGYE

M M

Kunpeszér

LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

Kunadacs

KECSKEMÉT SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

-NA

DUNAVECSE

SZ

M EG

Szentkirály


IZSÁK

Tiszaalpár

JÁ

YE


R EE

Kunbaracs

Szalkszentmárton

Apostag

JÉ FF

KUNSZENTMIKLÓS


Felsőlajos

Kunszállás

Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

Csólyospálos

M E G YE

Ordas

Fajsz Zsana

HAJÓS Kéleshalom

Fajsz

Balotaszállás

Érsekhalma

Sükösd

JÁNOSHALMA

Kisszállás

C

Borota

SO

N

G

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R Á D

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Madaras Csátalja

Gara

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

JELMAGYARÁZAT Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

SZ

Kunpeszér

G E EG -NA M M K G YK OK NO U N - S Z O LL N

E Y YE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

JELMAGYARÁZAT Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km




Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november 0

2,5

5

10

15

20 Km

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE

Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete által érintett település



Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Homokmégy

Drágszél

Bátya


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS Kunfehértó Balotaszállás

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Érsekhalma

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

BAJA

TOMPA Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Madaras Csátalja

Gara

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

JELMAGYARÁZAT Világörökség és világörökség-várományos terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Történeti települési terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

JELMAGYARÁZAT Történeti települési terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Megyehatár

Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november 0

2,5

5

10

15

20 Km

Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás



Rendszeresen belvízjárta terület övezete


LAJOSMIZSE

Kunbaracs Kunadacs

M EG

Szalkszentmárton


SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

JÁ

R EE

Apostag

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

JÉ FF

KUNSZENTMIKLÓS

-NA

YE

Tass

SZ

Ladánybene


M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE


IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Szakmár

Uszód

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

KALOCSA

Foktő

MEGYE O LL N A T TO

Pálmonostora

Újtelek

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom


Érsekhalma

Sükösd

C

SO

Nemesnádudvar

G

Fajsz

R Á D

Zsana

HAJÓS

N

Dusnok

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Gara

Csikéria

SZ

Katymár

ER

B

IA


Hercegszántó

Forrás: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

JELMAGYARÁZAT Rendszeresen belvízjárta terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km




Nagyvízi meder övezete

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

Forrás: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

JELMAGYARÁZAT Nagyvízi meder övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km




Földtani veszélyforrás területének övezete

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


JÉ FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras

BA M RA EG N YE YA

Csátalja

Gara

Kunbaja

SZ

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

ER

B

IA

Forrás: MBFH Szolnoki Bányakapitányság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november 0

2,5

5

10

15

20 Km

JELMAGYARÁZAT Földtani veszélyforrás területének övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás



Vízeróziónak kitett terület övezete

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

Kunadacs

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

SOLT

SZ

Ágasegyháza

Fülöpszállás

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

R

Szentkirály

Helvécia

IZSÁK

-NA

YE


Apostag

EE

Kunbaracs

Szalkszentmárton

JÉ FF

KUNSZENTMIKLÓS


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle Vaskút

Bátmonostor


BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Csikéria

BÁCSALMÁS

Gara

S

Katymár

Dávod

R E Z

B

IA

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

Forrás: SZIE Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november 0

2,5

5

10

15

20 Km

JELMAGYARÁZAT Vízeróziónak kitett terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás

Vízeróziónak kitett terület lehatárolása



Széleróziónak kitett terület övezete


LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

KUNSZENTMIKLÓS

YE

Kunbaracs

Kunadacs

M EG

Szalkszentmárton

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

SZ

Apostag

Városföld

JÁ

R EE

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

JÉ FF


Helvécia

IZSÁK

G E EG -NA M M K GYK OK NO U N - S Z O LL N

E Y YE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás

Géderlak Dunaszentbenedek

Foktő

Géderlak

Szakmár

Uszód

MEGYE O LL N A T TO

Pálmonostora

Újtelek

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

E G YE

Ordas

Csólyospálos

M

Fajsz

Zsana

HAJÓS Kéleshalom

N

G


Érsekhalma

C

Nemesnádudvar

SO

Fajsz

R Á D

Dusnok

Sükösd

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Kunbaja

Nagybaracska

S

Madaras Csátalja

BA M RA EG N YE YA

Csikéria

Gara

Katymár

R E Z

B

IA

Széleróziónak kitett terület övezete

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár


Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Forrás: MTA TAKI 1:100 000 Agrotopográfiai térkép Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november

0

2,5

5

10

15

20 Km

Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás

Széleróziónak kitett terület lehatárolása

INDOKLÁS a Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosításáról szóló önkormányzati rendelethez Általános indokolás A megyei területrendezési tervek készítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) rendelkezik. A törvény 11. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a megyei önkormányzat feladata az Országos Területrendezési Tervvel (a továbbiakban: OTrT) összhangban a külön jogszabályban megállapított tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készíteni. Az Országgyűlés az Országos Területrendezési Tervet 2003. április 28-án a 2003. évi XXVI. törvényként fogadta el, s azt a Magyar Közlönyben közzé is tették. Ezáltal az egyes megyékre az OTrT alapú területrendezési tervek készítése, illetve a folyamatban lévők befejezése és elfogadása elől elhárult az akadály. Bács-Kiskun megye területrendezési tervét a Közgyűlés fentiek szerint a 14/2006. (X. 3.) számú rendeletével fogadta el. Az OTrT 2003. évi elfogadása, illetve az azt megalapozó tervjavaslatok kidolgozását követően azonban felgyorsultak a területi folyamatok, a különböző szinten és területi mélységben kidolgozott területrendezési tervek és hatásvizsgálatok készítése során is rengeteg metodikai és gyakorlati tapasztalat gyűlt össze. Mindezek – a tervezést érintő egyéb változásokkal együtt – időszerűvé tették és megalapozták az OTrT felülvizsgálatát (amellett, hogy a törvény 29. §-a is úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatára legalább ötévente kerüljön sor). A felülvizsgálat során az OTrT eredeti célrendszere, felépítése, szerkezete megmaradt, a hangsúly elsősorban a tartalmi és szabályozási elemek megújításán és kibővítésén volt, ami viszont az eredeti törvény bekezdéseinek és mellékleteinek szinte mindegyikét érintette. A módosított OTrT törvényt az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el. A törvény többek között előírta, hogy a már elfogadott megyei területrendezési terveket – közöttük a BácsKiskun megyeit is – 2011. december 31.-ig a módosított törvénnyel összhangba kell hozni Fenti törvényi kötelezettségnek való megfelelés érdekében kezdődött el Bács-Kiskun megye területrendezési tervének felülvizsgálata és módosítása. A megyei területrendezési terv módosításának jogszabályi háttere az OTrT törvény mellett alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján Bács-Kiskun megye területrendezési terve módosításának megalapozása – az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítását a megyei önkormányzat a vonatkozó jogszabályok alapján az OTrT-vel való összhang biztosítása, valamint az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembe vételével hagyhatja jóvá. Az egyik feltétel a Tft. módosításáról szóló 2004. évi LXXV. tv. 23/C §-ának (5) pontja alapján úgy teljesítendő, hogy a miniszter előzetesen állást foglal a megyei területrendezési

37

tervvel kapcsolatban – az állami főépítész nyilatkozatát figyelembe véve – az OTrT és a megyei területrendezési terv összhangjának meglétéről. A másik feltétel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 17.§-ának (1) bekezdése alapján biztosítható. Ennek értelmében a megyei területrendezési terv egyes munkafázisainak dokumentációit meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők – közöttük a megye területén lévő önkormányzatok – számára. Ez Bács-Kiskun megye esetében megtörtént, mivel a „Elfogadási fázis” dokumentációja a települési önkormányzatok „Vizsgálatok” és a „Javaslattevő fázis” egyeztetési anyagára adott vélemények figyelembe vételével került kidolgozásra. Részletes indokolás A 1. §-hoz A jogalkotó meghatározza a megyei területrendezési terv célját és hatályát. A 2. §-hoz Az előírás meghatározza a megyei területrendezési terv fő tartalmi összetevőit. A megyei területrendezési terv rajzi mellékletei egyfelől a megye térségi szerkezeti tervét, másfelől a térségi övezeteket (összesen 21) mutatják be. A 3. §-hoz A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján jellemző területhasználat szempontjából hét különböző, a megyei területrendezési tervben alkalmazható területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző, és területe elérje a kijelölés nagyságrendi kritériumát. Az egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésének nagyságrendi kritériumai nem azonosak. A 4. §-hoz Az országos és térségi jelentőségű infrastrukturális hálózatok és építmények egyfelől meghatározóak a területi folyamatok alakításában, másfelől működtetésük, fejlesztésük területfelhasználási feltételeket, kötöttségeket jelent. A megyei területrendezési tervben meghatározott építményeket ezért a településrendezési terveknek a léptéknek megfelelő pontossággal tartalmazni kell. Az önkormányzati rendelet rögzíti, hogy az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és építményeket a megye területén a térségi szerkezeti tervlap és az 1/3–18. sz. mellékletekben felsoroltak szerint érintett települések területén – térség esetén az érintett település, vagy annak 10-25 km-es körzetében – kell megvalósítani.

Az 5. §-hoz

38

A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján a térségi övezeteket országos, illetőleg kiemelt térségi és megyei szinten kijelölhető övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat az övezet területeire jellemző területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Az országos övezeteket, továbbá a kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a megyei területrendezési tervben alkalmazni kell. A törvény szerinti, a megyei területrendezési tervekben alkalmazható összesen 24 térségi övezetből Bács-Kiskun megye területén 21 övezet határolható le. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe az agroökológiai adottságaik alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. BácsKiskun megyében az övezet az összes szántóterület mintegy 38 %-át teszi ki. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek megóvása érdekében a törvény a beépítésre szánt területek kijelölését a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. A kiváló termőhelyi adottságú erdők a stratégiai jelentőségű megújuló természeti erőforrások közé tartoznak, ezért védelmük érdekében a beépítésre szánt területek kijelölését a szabályozás a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. Az erdőterületek védelmét szolgálja továbbá az az előírás is, hogy a bányászati tevékenység engedélyezése során a kivett helyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az övezet területe a megyében az összes meglévő erdőterület 25 %-át teszi ki. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete lehatárolását alátámasztja többek között, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot, az Európai Táj Egyezményhez való csatlakozásunk pedig megköveteli a tájak, tájképi értékek fokozott védelmét, a tájkarakter kutatását és feltárását. Az országos övezeti lehatárolás településhatáros, amelyben az országos tájképvédelmi terület övezete tartalmaz olyan településeket, amelyek vagy természeti, vagy kulturális örökségi, vagy mindkét szempont együttes jelenléte alapján kerültek be az övezetbe. A megyei terv az országosan lehatárolt településeken belül konkrét folthatáros övezeti tartalmat állapít meg. Az országos övezetbe tartozó területek védelme érdekében a törvény egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésével, valamint a bányászati tevékenység és a közműrendszerek elhelyezésével kapcsolatban állapít meg korlátozásokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szintű lehatárolását és védelmét biztosítják. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek minősülnek a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek. Bács-Kiskun megyében a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre fokozott veszélyt jelent, hogy a felszíni szennyeződésre érzékeny, magas talajvízállású, dunai kavicsterasz területén találhatók. Emellett a fajlagos vízfogyasztás elmúlt években bekövetkezett csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbakká válva kerülnek ki a környezetbe. Az övezetre vonatkozó szabály a bányászattal kapcsolatban fogalmaz meg korlátozásokat.

39

A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján Bács-Kiskun megyében a Szelidi-tó és a Duna 1450-1497 szelvények közötti szakasz vízgyűjtőjén lévő befogadók tartoznak. Az övezet lehatárolása a települések közigazgatási területére vonatkozik, nem a természeti viszonyok alapján lehatárolt vízgyűjtő területként jelenik meg. Az övezet területét az érintett települések rendezési terveiben pontosítani szükséges. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetbe azok a települések tartoznak, melyek területén az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogén, ércek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatóak. Bács-Kiskun megyében az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 44 települést érint. A földtani adottságokból adódóan a nemfémes ásványi nyersanyag-előfordulások jellemzőek, ezek közül is az építőipari és építőanyag-ipari nyersanyagok. Jelentős ezen kívül az alacsony fűtőértékű tőzeg kitermelhető mennyisége, és fontos ásványi nyersanyag a hordalékon lerakódott kavics, homok és az agyag, de szénhidrogén kutatási terület is előfordul a megyében. Az övezetre vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezetet a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésüknek megfelelően lehatárolni és az övezetre vonatkozó szabályt megállapítani. Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó településegyüttesek átlagosnál intenzívebb funkcionális kapcsolataik következtében speciális térszerkezeti jellemzőkkel rendelkeznek, melyeket indokolt szabályozott keretek között kezelni és összehangolni. A Központi Statisztikai Hivatal által országosan lehatárolt 19 településegyüttesből Bács-Kiskun megye területén a Kecskeméti településegyüttes található. A törvény az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok számára a településfejlesztési és területrendezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerkezeti terv készítésének lehetőségét és az egyes településekre vonatkozó részeinek az érintett települési önkormányzatok által határozattal történő elfogadását írja elő. A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetének bevezetését az ország védelmi képességét meghatározó, a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges területek és objektumok fenntartása indokolja. Az országos övezet lehatárolása településhatáros, a tényleges területnek megfelelő lehatárolás a megyei területrendezési tervben történik. Bács-Kiskun megyében kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek Kalocsa, Kecskemét és Kunpeszér közigazgatási területén kerültek lehatárolásra. Az érintett települési önkormányzatra vonatkozó kötelezettség, hogy településrendezési eszközeiben a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területeket beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe sorolják. A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az övezet Bács-Kiskun megyében az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti területeket (NP, TK, TT), az országos jelentőségű védelemre tervezett és a nemzetközi védelem alatt álló (ramsari, bioszféra rezervátum) területeket, illetve a Natura 2000 területek nagyobb részét fedi le, összesen mintegy 135 ezer hektár kiterjedéssel.

40

A magterület övezetének előírása a beépítésre szánt területek kijelölését úgy szabályozza, hogy általános tiltás mellett lehetőséget ad a kijelölésre, ha a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó övezete körülzárja a települési területet, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Ilyenkor van mód a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatására, amelynek során kiadott engedély lehetőséget biztosít magterületen beépítésre szánt terület kijelölésére. A törvény a beépítésre szánt terület kijelölésének szabályozása mellett a közlekedési infrastruktúra-hálózatok, a közművezetékek és a járulékos közműépítmények elhelyezésére, valamint a külszíni művelésű bányatelek létesítésére, illetve bővítésére állapít meg szabályokat, a magterület élőhelyeinek védelme érdekében. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Felszínalaktani tagolódása alapján Bács-Kiskun megyében a folyók és holtágak, a csatornák, ritkább esetben a megmaradt erek és fokok képezik a folytonos folyosókat. Ezen vízfolyásokra ráfűződve sorakoznak az értékes természetközeli területek, melyek láncolata adja a megszakított folyosókat. Az ökológiai folyosó övezeti előírása a beépítésre szánt területek kijelölését a magterület övezetével azonos módon szabályozza. Az övezeti előírás kibővül a közlekedési infrastruktúra hálózatok, a közművezetékek és járulékos közműépítmények elhelyezésére, valamint a külszíni művelésű bányatelek létesítésére, illetve bővítésére vonatkozó korlátozó szabályokkal. A pufferterületek Bács-Kiskun megyében a magterületekhez és az ökológiai folyosókhoz szorosan kapcsolódva helyezkednek el. Jellemző, hogy míg a megye nyugati részén a védőövezet a védett természeti területek körül nagy kiterjedésben terül el és azokkal szerves kapcsolatban van, addig a keleti részen az ökológiai folyosók mentén, vagy egyes szigetszerűen elhelyezkedő védett természeti területek körül kisebb foltokat alkot csak. A törvény a beépítésre szánt területekkel kapcsolatban állapít meg korlátozó szabályt. Az erdőtelepítésre alkalmas területek lehatárolásának célja, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét a területrendezés során is meg lehessen valósítani. Az övezeti lehatárolást alapvetően az adott terület szántóföldi alkalmassága, erdőtelepítési alkalmassága és környezeti érzékenysége határozza meg. Bács-Kiskun megye erdőtelepítésre alkalmas területei szórtan helyezkednek el, főként a megye É-i (Solti-sík Ny-i, Kiskunsági-homokhát É-i részén és a Pilisi-Alpári-homokhát, DélTisza-völgy, Tiszazug kistájak területén), középső (Illancs kistáj területén) és K-i részén, patkó alakban (Kiskunsági-löszöshát D-i, a Bugaci-homokhát K-i, és a Dorozsma-Majsaihomokhát É-i részén). A törvény az övezetbe tartozó területek védelme érdekében a beépítésre szánt területek kijelölését a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő – 50 ha-t meghaladó – területek Bács-Kiskun megyében általában a különböző építési célból kitermelt anyagok gödrei, anyagnyerő-helyek, tőzeg, vagy más anyagok bányagödrei, korábbi katonai lőterek, gyakorlóterek, felvonulási területek és felhagyott hulladéklerakók. Az ennél kisebb méretű tájsebeket és azok rehabilitációs feladatait a településrendezési tervekben kell előirányozni.

41

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete azokat a térségi szempontból jelentős területeket tartalmazza, amelyeket a megye területrendezési terve az országos jelentőségű tájképvédelmi területen kívül védeni kíván. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó területek védelme érdekében a törvény a területfelhasználási kategóriák kijelölésére, valamint a bányászati tevékenységre és a közműrendszerek elhelyezésére állapít meg szabályokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szintű lehatárolását és védelmét biztosítják. A világörökség és világörökség-várományos terület övezetébe Bács-Kiskun megyéből Dunafalva a „Római limes – Ripa Pannonica magyarországi szakasza” egyik helyszíneként, Kecskemét pedig a „Lechner Ödön autonóm premodern építészete” megnevezésű helyszín egyik elemeként szereplő Városháza épülete miatt került besorolásra A vonatkozó szabályok a területfelhasználással, a bányászattal, az infrastrukturális hálózatokkal és építményekkel kapcsolatban állapítanak meg korlátozásokat. A történeti települési terület övezetébe a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei tartoznak. A történeti települési terület övezetébe Bács-Kiskun megyéből 14 település tartozik. Ezek a települések számottevő és változatos kulturális örökséggel rendelkeznek, a kulturális örökségi helyszínek épített örökségi értékük mellett sok esetben kimagasló történeti és természeti jelentőséggel is bírnak, amelyek komplex kibontása, a nagyközönség számára hozzáférhetővé tétele jelentős turisztikai vonzerőt is eredményez. Az övezethez tartozó szabályozás a történeti településkép megőrzését segíti elő. Rendszeresen belvízjárta terület az a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező terület, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadnia, ezért annak mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. Rendszeresen belvízjárta területek a megye területének mintegy 21%-át teszik ki. Nagy kiterjedésben É-D irányban a Duna vonalával párhuzamosan összefüggő sávot alkotnak a Csepeli-sík, a Solti-sík és a Kalocsai-Sárköz területén, kisebb területen pedig a Tisza mentén a Dél-Tisza-völgy területén ugyanilyen irányú elrendeződésben. Ezen kívül a rendszeresen belvízjárta területek kisebb foltokban a megye középső területén is szinte mindenhol előfordulnak. Az elmúlt belvizes időszakok tapasztalatai alapján a károk megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a rendszeresen belvízjárta terület övezetével érintett települések településrendezési tervéhez belvízrendezési munkarészt kell készíteni és beépítésre szánt terület csak az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. A nagyvízi meder övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza. Bács-Kiskun megyében a töltésezett folyók hullámterei jelentős, összesen mintegy 25.300 ha kiterjedésűek. A hullámterek 4/5-e a megye szinte teljes nyugati határvonalán végighúzódó Duna mentén, kisebb területtel pedig a Tisza mentén húzódnak. A törvény az övezetben beépítési tilalmat ír elő. A földtani veszélyforrás területének övezetében a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető,

42

valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett települések kerültek megjelenítésre. A tényleges területi kiterjedés szerinti lehatárolás a településrendezési tervek feladata. Bács-Kiskun megyében a földtani veszélyforrás területének övezete meredek szakadó partok, tőzeg előfordulások és mozgó futóhomok felszínek regisztrálása és potenciális veszélyeztetettség alapján 10 települést érintenek. A vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezetbe tartozó települések érintett területein beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. A vízeróziónak kitett terület övezete az 5 %-nál meredekebb és szántó hasznosítású területek által érintett településeket foglalja magába. Bács-Kiskun megyében a vízeróziónak kitett terület övezete által érintett 29 település döntő része a Duna-menti síkság középtáj területén helyezkedik el. A területrendezés leginkább a területfelhasználás változtatásán keresztül segítheti az erózió elleni védelmet, mint a megfelelő földhasználat- és birtokszerkezet kialakításának befolyásolása. A széleróziónak kitett terület övezetének kijelölése és szabályozása a deflációnak kitett területek megóvását célozza. Az övezetbe azok a települések sorolódtak be, ahol olyan talajfoltok találhatók, melyek fizikai félesége homok, homokos vályog, vagy tőzeg-kotu. Bács-Kiskun megyében a széleróziónak kitett terület övezete 9 kivételével valamennyi település érintett. A szél pusztító hatása elleni védekezés számtalan módszerrel történhet. Ezek közül alkalmazható többek között a mezővédő erdősávok, fasorok uralkodó szélirányra merőleges telepítése, talajkímélő technológiák helyes megválasztása, kis adagokban történő öntözés, megfelelő növényszerkezet kialakítása, bizonyos esetekben pedig a művelési ág megváltoztatása. A 6. §-hoz A jogalkotó a záró rendelkezések körében előírja a területi folyamatok követése, illetve érvényesülése érdekében a terv legalább 5 évente történő felülvizsgálatát. A 7. §-hoz A rendelet meghatározza az alaprendelet szöveges és térképi mellékletei helyébe lépő új mellékleteket. A 8. §-hoz A jogalkotó rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról.

43

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 3491-9/2011. KIVONAT a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2011. november 25-i ülése jegyzőkönyvéből 190/2011. (XI. 25.) Kgy. Bács-Kiskun megye területrendezési intézkedési javaslatainak, területrendezési ajánlásainak, és megyei övezetének elfogadása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve módosításának elfogadása” című előterjesztésben és a mellékelt dokumentumban foglaltakat. Ennek alapján az alábbi határozatot hozza a Bács-Kiskun megye Területrendezési Tervének módosításához kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról, és a határozattal elfogadásra kerülő megyei övezetről: 1. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról és területrendezési ajánlásokról szóló 123/2006. (IX. 29.) számú határozatát 2011. december 15. napjával hatályon kívül helyezi. 2. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosításához kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatot (a jelen határozat 1. sz. mellékletében foglalt tartalommal), a területrendezési ajánlásokat (a jelen határozat 2. sz. mellékletében foglalt tartalommal), valamint a megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő megyei övezetét (a jelen határozat 3. sz. mellékletében foglalt tartalommal) elfogadja. 3. A határozat mellékletei a www.bacskiskun.hu honlapon megtekinthetők. Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, MKH főosztályai, osztályai Kmf. Bányai Gábor s.k. Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László s.k. megyei főjegyző

44

Határozat 1. számú melléklete Területrendezési intézkedési javaslat I. fejezet A megyei területrendezési terv módosításában foglaltak érvényre jutását elősegítő intézkedések 1.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés (h) pontja alapján a megyei önkormányzatnak biztosítani kell a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: (1) A települések rendezési terv-ellátottságának felmérése a megyében Felelős: a megyei főépítész Határidő: 2012. március 31. (2) Felhívás az érvényben lévő településrendezési tervek megyei területrendezési tervnek megfelelő felülvizsgálatára és a szükséges tervmódosítások végrehajtására. Felelős: előkészítésért a megyei főépítész, felhívásért a Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos, de legkésőbb 2012. június 30. (3) Az elfogadott megyei területrendezési terv térképi és táblázatos információtartalmának betöltése a megyei információs rendszerbe, adatcserére és elemzésre alkalmas fájlok készítése. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos (4) Adatszolgáltatás a településrendezési tervek készítői, illetve az önkormányzatok számára a jogszabályi előírások szerint - a jóváhagyott térségi szerkezeti terv területfelhasználási egységeiről, - a térségi szabályozási övezetekről és - a területrendezési szabályzatról (előírások). Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos (5) A településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával és segítésével szorgalmazni kell, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű – térinformatikai rendszerben kidolgozott – településrendezési tervvel rendelkezzen. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos

45

2.

A megyehatáron átnyúló területrendezési koordináció feltételeinek biztosítása. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

3.

Monitoring-rendszer létrehozása a területrendezési terv érvényesülésének, folyamatos karbantartásának és a módosítások átvezetésének érdekében, a területfejlesztési dokumentumok változásainak követésére, valamint a terv megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak értékelésére. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

4.

A megyei területrendezési terv legalább 5 évente történő (illetve az OTrT következő felülvizsgálatához illeszkedő) teljes körű felülvizsgálata. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke, előkészítésért a megyei főépítész Határidő: értelem szerint II. fejezet Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény következő felülvizsgálatakor érvényesítendő megyei javaslatok

5.

Bács-Kiskun Megye Közgyűlése kezdeményezi a Kormány felé, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény soron következő felülvizsgálata során az alábbi javaslatokat érvényesítse: (1) Bács-Kiskun megyét érintően az OTrT-ben szereplő főúthálózatot az időközben bekövetkezett változások miatt kiegészíteni javasolt a következőkkel: – 511. sz.: Baja, 51. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút, – 512. sz.: Kalocsa északi másodrendű főút – 513. sz.: Dunavecse, 51. sz. főút régi nyomvonala – 541. sz.: Kecskemét, déli másodrendű főút – 542. sz.: Kiskunfélegyháza, Észak-nyugati tehermentesítő út – 551. sz.: Baja, 55. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút (2) Javasoljuk a főúthálózat elemei között szereplő 51-es számú főút új nyomvonalon történő vezetését a Bajától délre eső szakaszon. A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy az nem érintene lakott területet, de valamennyi érintett település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. A javaslattal szükségtelenné válna a tervezett főúti elkerülő szakaszok megépítése. (3) Javasoljuk az OTrT 1/2. számú mellékletében az 55. sz. főút elkerülő szakaszai között szerepeltetni Baját, miután a főúti elkerülő kiépítését a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő és annak fejlesztése, valamint az 55. sz. főút teherforgalma egyaránt indokolttá tenné. (4) Javasoljuk vizsgálat tárgyává tenni és az OTrT-ben rögzíteni a Duna- Tisza csatorna megépítését. Ennek megvalósítása a kapcsolódási pontok miatt jelentős előrelépést

46

jelenthetne az Alföld vízmegtartása és szabályozása, a vidékfejlesztés, az öntözés, de a turizmus terén is. (5) Javasoljuk az OTrT-ben megállapított villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték tervezett elemeinek aktualizálását, miután azok közül a MAVIR Zrt. 2010. évi hálózatfejlesztési tervéből az elvégzett hatásvizsgálatok alapján több, Bács-Kiskun megyét érintő elem is kimaradt. (6) Az OTrT 3/6. számú, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetének részeként kerüljön kijelölésre Kunsziget, mint jelentősebb római limes maradvánnyal rendelkező település. (7) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal álláspontját megerősítve javasoljuk, hogy az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezeténél a bányászati joggal fedett, illetve szabad területek vonatkozásában beálló időközi változások a szabályok rugalmasabbá tételével követhetők legyenek, mert a jelenlegi szabályok mellett a településrendezési tervek e vonatkozásban nem tükrözhetik a tényleges állapotot. (8) A 2003 óta bekövetkezett változások miatt javasolt az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települések körének felülvizsgálata, indokolt esetben megváltoztatása. Erre a vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg nincs lehetőség, ezért kérjük a jogszabályi feltételek megteremtését. (9) A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé új elemként javasolt felvenni a Ladánybene közigazgatási területén lévő gyakorlóteret. Törölni kérjük viszont a Városföld területén jelölt lokátor állomást, miután üzemeltetése időközben megszűnt. (10) Az OTrT törvény 12. § (2) pontja kerüljön kiegészítésre a „Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület” övezetével. Az övezet az OTrT 2008. évi módosításának parlamenti szakaszában nem kellőképpen bizonyított állítások alapján törlésre került, bevezetését viszont a hazánkban – így Bács-Kiskun megyében is – terjedő szélerőművek telepítésének szabályozatlansága kiemelten indokolttá tenné. Felelős:

Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke, végrehajtásáért a megyei főépítész Határidő: jelen határozat hatályba lépését követően folyamatos

47

Határozat 2. számú melléklete Területrendezési ajánlások I. fejezet A megye térségi szerkezetére vonatkozó ajánlások 1. Erdőgazdálkodási térség a) Alapvető elvárás, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt elsősorban figyelembe venni. b) Alapvető kívánalom, hogy a meglévő erdőterületeket a településszerkezeti tervekben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolják. c) Meglévő természetes- és természet-közeli állapotú erdők fenntartásával, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével javasolt elérni, hogy Bács-Kiskun megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 20,6 %-ról – az OTrT szabályaival összhangban – átlagosan mintegy 24,5 %-ra növekedjen. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, a kiváló termőhelyi adottságú, valamint a szélerózióra hajlamos szántóterületek védelmét. d) Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a hegy és dombvidéki tájak, valamint a víz- és szélerózió által veszélyeztetett övezetek által érintett területek. e) Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaságvédelmi, klímavédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. f) A közjóléti erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Előnyben javasolt részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. g) Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került – alkalmasság esetén, és amennyiben természetvédelmi szempontból nem ellenjavallt – településvédelmi célú erdőtelepítéssel javasolt hasznosítani. h) A megye természetvédelmi kijelölés alá eső erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait. i) Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep, és az egyéb természetvédelmi kijelölés alá tartozó terület (pl.: a Natura 2000 hálózatba tartozó gyepterület). A védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést akkor lehet végezni, ha az nem ellentétes a Natura 2000 terület fenntartási tervével. j) A megyében az erdőtelepítések esetében kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekek figyelembevételének, különösképpen a hullámtéri területeken. Ennek érdekében, illetve a vízügyi előírások figyelembevételével javasolt a Duna, illetve a Tisza hullámterének, valamint a gátak védősávjainak erdősítése. Ugyanakkor

48

kifejezetten ellenjavallt a vízgazdag területek hidrodinamikai egyensúlyának megőrzése érdekében. a természetes állóvizek, lápok, mocsarak közvetlen (mintegy 200m szélességű) szegélyzónáinak erdősítése. k) A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket – amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik – állományszerkezet módosítással természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani. l) Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. m) Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a Duna-Tisza közi Homokhátság arra alkalmas területei, a hullámterek, a nagyobb kiterjedésű szántóföldi táblák szélvédő fásításai, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, valamint a nagyobb települések körüli és a gyengébb talajadottságú zártkertek területén véderdők telepítése. n) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása kívánatos. 2. Mezőgazdasági térség a) A termőföld más célú hasznosítása elsősorban a gyengébb minőségű termőföldeken, és csak a legszükségesebb mértékben valósítandó meg. b) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldek (szántó, szőlő és gyümölcsös) esetében azt a művelési ágat javasolt preferálni (adott esetben megtartani, vagy arra átváltani), amelyik művelési ágban a termőföld kiválónak minősül. c) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területeket (szántó, szőlő, gyümölcsös) a településszerkezeti terveknek lehetőség szerint általános, illetve kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. d) Javasolt az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása, továbbá a talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talajdegradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása. e) A gyenge adottságú, és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés), vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt. f) A meglévő sziki gyepek, valamint a lápterületek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat. g) A kínálkozó öntözési lehetőségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével fejleszteni. h) A helyes tájgazdálkodás alkalmazásával a parlag területek visszaszorítása javasolt. i) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. j) A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. k) Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, külterjes mezőgazdálkodásra is alkalmatlan területeket erdősítéssel célszerű hasznosítani. A humán érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem, vagy kevésbé allergizáló fafajok telepítését kell szorgalmazni.

49

l)

m) n) o) p) q) r)

s) t)

A belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni (ehhez azonban országos léptékű koncepcióváltás és a támogatási rendszerek jelentős finomítása szükséges). Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása javasolt. A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok megváltoztatása javasolt. A meglévő sziki gyepek és homoki gyepek, a lápterületek valamint egyéb vizes élőhelyek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítás kiemelten fontos feladat. Az öntözési lehetőségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével fejleszteni. A helyes tájgazdálkodás alkalmazásával a parlag területek visszaszorítása javasolt. A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni.

3. Vegyes területfelhasználású térség a) A vegyes területfelhasználású térség erdő- vagy mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolását (a településszerkezeti terv készítésekor) a táji és termőhelyi adottságok, illetve a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével javasolt elvégezni. b) Javasolt az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása továbbá a talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talajdegradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása c) A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken, a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt. d) A vegyes területfelhasználású térségben javasolt a mozaikos tájszerkezet fenntartása, valamint a tanyás településszerkezet és a hozzá kapcsolódó tájképi értékek megőrzése. 4. Települési térség a) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél

50

b)

c)

d) e)

f)

g)

h)

i) j) k)

(lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephelykijelölését a településrendezési tervekben a természet- és környezetvédelem, valamint a termőföld-védelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni. A táj- és településkép védelme érdekében adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása (lásd: tájképvédelmi övezetbe sorolt települések), ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. A települési területek összenövését meg kell akadályozni. A beépítésre szánt települési terület határa a közigazgatási terület határát 200 m-nél jobban ne közelítse meg. Különösen a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bővítését (pl. az igénybevételre kerülő zöldfelületek tényleges kompenzációja, az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületeknek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása) a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő- és gyümölcsös termőterületen, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településképvédelmi, valamint a talajvédelmi szempontok megkövetelik. Javasolt megőrizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, valamint a települési összenövések megakadályozására meghagyni a települések közötti megfelelő nagyságú – legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához és tájvédelmi (településszerkezeti, zöldfelületi rendszer védelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, tájesztétikai) szempontból elegendő méretű – beépítetlen területsávokat, különös tekintettel a városi település-együttesekbe tartozó településeknél. Zöldfelület kataszter létrehozása is javasolt. A tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével javasolt a településeket védő zöldövezeti erdők, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése és a belterületi fasorok kiegészítése, fejlesztése. A településtervezés során a települési zöldfelületek, zöldfelületi elemek tervezése zöldfelületi rendszerben javasolt, a zöldfelületi területi mutatók figyelembe vételével. Történelmi településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott. A települések belterületei és a mellettük tervezett főútvonalak, elkerülő utak között védő-takaró zöldsávok létesítése javasolt. A helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése javasolt.

51

l) m) n) o) p) q)

A települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelemmel kell lenni a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait. A települések talajának védelme javasolt. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása javasolt. A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása javasolt. A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása) javasolt.

5. Városias települési térség a) A hagyományos, történeti városi településszerkezeti részek és városközpontok területén nem engedhetők meg a szerkezetet, településképet rontó, és attól idegen funkciójú beépítések (pl. üzemanyagtöltő állomások, nagy bevásárló központok, nagy kiterjedésű közlekedési létesítmények). b) A városközpontok területén a közműhálózat felszín alatti vezetését kell előirányozni. c) A térségbe tartozó településeken a zöldterület (közpark), valamint közjóléti erdő funkciójú területek, továbbá a rekreációs igények kielégítését szolgáló egyéb, zöldfelületi jellegű különleges területek megőrzendők, arányuk a beépítésre szánt területekhez képest ne csökkenjen. d) A térségbe tartozó településeken az intenzívebb (de nem lakótelep-szerű) városias lakóterületek számára is szükséges területeket fenntartani. e) A korábban épült lakótelepek rehabilitációja során törekedni kell e területeknek a városszerkezetbe való minél szervesebb visszaillesztésére, humanizálására. 6. Hagyományosan vidéki települési térség a) A hagyományos településszerkezethez, településkarakterhez, beépítési módhoz, a még meglévő értékes népi építészeti hagyományokhoz nem illeszkedő lakóterületek kijelölése nem javasolt. Más területfelhasználási egységek kijelölésénél is figyelembe veendő az adott vidéki település léptéke, szerkezete. b) Fejlesztési területek elsősorban a meglévő belterületekhez kapcsolódóan jelölendők ki, zavaró hatású ipari-gazdasági területek kialakítása nem javasolt. c) A települések külterületén található majorok, puszták, mezőgazdasági birtokközpontok, külterületi lakott helyek esetében a történetileg kialakult szerkezetek, épületállomány, zöldfelületi elemek és egyedi tájértékek megtartására, valamint az eredeti, mezőgazdasághoz kapcsolódó funkciókra kell törekedni, kerülve a túlzott mértékű beépítettséget (javasolt: maximum 30 %). d) A hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját meg kell őrizni.

52

7. Vízgazdálkodási térség a) Távlati cél a vízkészletek jó állapotának elérése, a természetes vízkészletek és a vízigények egyensúlyának megőrzése. b) Az EU Víz Keretirányelve előírásaihoz illeszkedve, a hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges. A vízrendezési feladatokat a Víz Keretirányelv hármas feltételrendszerét szem előtt tartva, a műszaki, ökológiai és társadalmi feltételek együttes figyelembevételével és a vizek műszakilag lehetséges legjobb ökológiai állapotának megtartásával javasolt megvalósítani. c) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott célkitűzéseket, intézkedéseket figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítésénél. d) A vízfolyások és állóvizek vízminőségének védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű építési és egyéb tevékenység folytatásához az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulása szükséges. e) A vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökofolyosók is, az ökofunkciót erősíti az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítása, a vízfolyások menti, az adott területre jellemző, őshonos fafajokkal történő fásítás. f) A kis kiterjedésű időszakos, illetve állandó vizű tavak felszámolását el kell kerülni, mivel jelentős természeti értéket képviselnek. g) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. h) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. Ezen kívüli elhelyezések esetén is figyelemmel kell lenni az extrém esős időjárás által okozott várható hatásokra. i) A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhető, belterületi vízrendezést csak rendezett (felújított) befogadó esetén lehet elvégezni. j) A mederrendezés elsőrendű szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekről érkező csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségű, hirtelen jelentkező csapadékvíznek. k) A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illő megvalósítására, a természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterület), az épített környezetbe illesztve. l) A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetését csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után célszerű engedélyezni. 8. Közlekedési vonalas infrastruktúra-hálózatok és építmények a) A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a rezgés, a zaj- és levegőminőség megfelelő szinten való tartását, ill. a szennyezések

53

b) c)

d) e) f) g)

csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem, valamint az örökségvédelem követelményeit. Minden új gyorsforgalmi út, főközlekedési út, ill. elkerülő szakasz nyomvonalának kijelölését természetvédelmi hatástanulmány előzze meg. A gyorsforgalmi úthálózat ütemezett, szakaszos kiépítését a tárgyban mindenkor érvényes Kormányrendeletnek megfelelően kell feltételezni, azonban minden lehetséges megoldás és ütemezés során gondoskodni kell a párhuzamos lassú, kiszolgáló, ill. közforgalmú járművek balesetmentes közlekedésének biztosításáról. A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó. A környezetet kímélő közlekedési módok (vasút, kerékpár) kiemelt támogatása javasolt. Az infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembevételével történhet. Az építendő közutak és vasutak mentén a megépítéssel párhuzamosan véderdősávok telepítése javasolt, amelyek megfelelő szerkezetükkel védelmet nyújthatnak későbbiekben a zaj-, por- és egyéb szennyezések csökkentésével.

9. Energetikai műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények a) Az energiaközmű-hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervben szükséges szabályozni. Új vezetékek létesítésekor a műszaki-gazdasági és a környezeti állapot megóvásának és javításának, valamint az esztétikai megjelenés szempontjait is mérlegelni kell. b) A városokban és a kisebb települések központjaiban beépítésre szánt területen az új közép- és a kisfeszültségű villamos, továbbá a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, valamint a felújításra kerülő meglévő vezetékeket földalatti vezetéssel, kábelben javasolt megépíteni. c) A közcélú vezeték nélküli, elektronikus hírközlést szolgáló bázisállomásokat üzemeltető szolgáltatók között elsődleges a közös állomások alkalmazása. A telepítéseket tájképi és településképi szempontból kiemelten kell vizsgálni. d) A hálózat fejlesztésekor olyan nyomvonal, vagy telepítési helyszín kiválasztására kell törekedni, amely nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, valamint az országos, illetve térségi ökológiai hálózat övezetét. Amennyiben egyes létesítmények esetében elkerülhetetlen a természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek érintése, ott az érintett terület minimalizálására kell törekedni, még akkor is, ha ez csak többlet anyagi ráfordítással valósítható meg. e) Az infrastruktúra-hálózatok fejlesztése a környezeti szempontok figyelembevételével történhet. 10. Árvízvédelmi rendszerek és építmények a) A Kormány 2005/2000 (I.18.) sz. határozatának megfelelően az állam kizárólagos tulajdonában lévő elsőrendű árvízvédelmi műveket az átlagosan 100 éves visszatérési idejű jégmentes árvíz elleni védelemre kell kiépíteni. A kivételek között szerepel Győr különleges védelmet érdemlő védvonala, melyet az 1000 éves visszatérési idejű árvíz elleni védelemre kell kiépíteni. b) A határozat nyomán elvégzendő feladatok teljes körű megvalósítása hosszabb időtávot igényel, melyen belül a konkrét ütemezés az árvízvédelmi tapasztalatok, a

54

c)

d)

e) f) g)

talajmechanikai és más műszeres tapasztalatok során szerzett ismeretek szerint alakítható ki, a veszélyeztetett lakosság lélekszámának és a várható károsodás költséghaszon elemzésének figyelembevételével. Árvízvédelem, folyószabályozás tekintetében prioritása van – az árvízvédelmi fővédvonalak biztonsága és állékonysága megőrzésének, lehetőség szerint növelésének (nem kellő biztonságú töltésszakaszok, ősmeder kereszteződések), – a hordalék és a jég levezetésének, illetve a meder egyensúlya megtartásának. Az árvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán az előírt védőtávolságokat be kell tartani, ott csak a jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet és a 30/2008 (XII. 23.) KvVM rendelet szerint. A folyók mindenkori középvízi part éle mentén a parti sávot szabadon kell tartani és ott csak a jogszabályban (21/2006. (I.31.) Korm. rendelet) meghatározott tevékenység folytatható. Fakadó (szivárgó) vizek által veszélyeztetett területeket a településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban fel kell tüntetni, és meg kell állapítani a vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat. A lakott területek árvízi biztonságának megteremtése céljából szükségessé válhat a vízvisszatartások különböző módszereinek alkalmazása (művelési ágváltoztatások, záportározók, árvízcsúcs-csökkentő tározók, stb. létesítése) A mentesített ártéri öblözetek területén, a mélyfekvésű, „vízjárta területen” a településrendezési tervekben új beépítésre szánt területek csak korlátozó feltételekkel, vagy egyáltalán nem jelölhetők ki.

11. Belvízvédelmi rendszerek a) Főművek és a közcélú (másodlagos) művek vonatkozásában folytatni kell a belvízrendszerek rekonstrukcióját (csatorna, ill. szivattyútelep). b) A vízkár-elhárítási (belvízvédelmi) tevékenység szervezett és koordinált végzéséhez meg kell teremteni az állami, a társulati és az önkormányzati művek, valamint az üzemi csatornák szabályozott üzemeltetésének szinkronját. c) Fokozott figyelmet kell fordítani a belvízi csatornák karbantartása, hogy alkalmasak legyenek az egyre rapszodikusabb időjárási körülmények között az egyszerre nagy mennyiségben lezúduló és az összegyűlő belvizek levezetésében. d) A vízrendezés távlati feladatainak megfogalmazásánál a terület érzékenységével, értékével, potenciálisan veszélyeztetett hozamával arányos megoldásokat indokolt szorgalmazni, kiemelve a belvíztározás és a vízvisszatartás kérdését. e) Az ökológiai célú vízforgalom és az öntözővíz szétosztása területén a belvízi főművek kihasználását fokozni kívánatos (kettős hasznosítás). f) A műtárgyak átépítésére, létesítésére az egyéb fejlesztések alkalmával célszerű elsősorban sort keríteni. g) A torkolati és a közbenső átemelő belvízi szivattyútelepek átépítésére vonatkozó programot meg kell valósítani és a rendelkezésre álló forrásoktól függően ütemezni a munkálatokat. h) A belvíztározók többcélú használatát kívánatos összehangolni a vízügyi, természet- és környezetvédelmi érdekekkel, valamint biztosítani kell a feltöltés és leürítés feltételeit. i) A vésztározókkal közvetlenül határos belterületi településrészek esetében vizsgálandó a belterület műszaki védelmének indokoltsága és középtávú megoldása.

55

j)

A vízpart menti települések belterületén összegyűjtött csapadékvizet közvetlen a vízfolyásba vezetni csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, stb.) után az illetékes vízügyi hatóság engedélyével lehet. k) A rendszeresen belvízjárta területeken történő beépítések esetén a terület vízelvezetését meg kell oldani, esetleg építési korlátozást, vagy építési tilalmat szükséges elrendelni, ellenkező esetben gondoskodni kell a térszín feltöltéséről, illetve az építmények kiemeléséről, valamint a terület csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítéséről és folyamatos működtetésének, üzemeltetésének biztosításáról. l) A települések területrendezési terveinek készítése során célszerű figyelembe venni az elmúlt időszak belvíz helyzetéből szerzett tapasztalatokat. A lehullott rendkívüli csapadék mennyiségek hatására kialakult vízborítások könnyen lehatárolhatóvá teszik az egyes települések mély fekvésű, lefolyástalan, belvízi elöntéssel veszélyeztetett területeit, amelyek hasznosítását adottságaihoz célszerű igazítani. 12. Térségi jelentőségű öntözőrendszerek a) Az Alföld belterjes mezőgazdasági térségeinek strukturális fejlesztését az öntözésfejlesztéssel együtt javasolt kezelni. b) Az öntözés elterjesztéséhez szükséges a birtokkoncentráció elősegítése. c) A megye hátsági területein lévő és prognosztizálható vízhasználók számára a Duna- és a Tisza-völgyi vízkészlet-gazdálkodás keretén belül biztosítani kell a szükséges vízmennyiséget. d) A vízkészlet-gazdálkodásban fokozott szerepet indokolt kapnia a vízvisszatartásnak. e) A vízfelhasználás időbeli és területi összhangja biztosítása érdekében megfelelő szinten javasolt fenntartani, illetve fejleszteni a vízkészlet-gazdálkodási nagyműtárgyakat, tározási lehetőségeket és öntözőcsatornákat.

56

II. fejezet A megye térségi övezeteire vonatkozó ajánlások 13. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében a szántó művelési ág megváltoztatását kerülni kell. b) Alapvető kívánalom, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket a településrendezési tervek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. c) Az övezetben szükséges elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. d) Javasolt a talajdegradációt megakadályozó művelési technológiák előnyben részesítése, valamint növényvédő szerek és műtrágyák ésszerű, a feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó alkalmazása. 14. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a) Alapvető kívánalom, hogy a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületet a településszerkezeti tervben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolódjon. b) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület művelési ágának – ha az ténylegesen erdő művelési ágban van – megváltoztatását mindenképp kerülni kell. c) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen biztosítani kell a gazdasági-, a védelmi és a turisztikai célok összhangját. d) Az erdő tömbök összekapcsolásának elősegítése javasolt. e) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása javasolt. f) Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése javasolt. g) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása szükséges. 15. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a) Az övezetben törekedni kell a hagyományos tájhasználat és tájszerkezet megőrzésére. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezendő. b) Törekedni kell a táji, történeti összefüggések, valamint a kastélykertek, parkok eredeti területének feltárására, lehetőség szerinti rekonstrukciójára, ezzel kapcsolatban az eredeti átlátások, kilátópontok rendszerének megőrzésére. c) A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületeken (elsősorban az erdő- és mezőgazdasági és vízgazdálkodási területeken) építési lehetőségek szigorú szabályozása, különösen a település-közeli kertes területeken, valamint – a szőlőművelés fenntartását segítve – a borvidékekhez tartozó szőlőterületeken.

57

d) A borvidéki települések I-II. szőlőkataszteri besorolású külterületi részein elsősorban a szőlő-, és borgazdálkodással, borturizmussal összefüggő fejlesztések támogatandók, de lehetőleg beépítésre szánt terület kijelölése nélkül. e) A településrendezési tervekben az övezeten belül javasolt lehatárolni a kertes mezőgazdasági területeket. A kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek helyezendők el. Új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb teleknagyság nem javasolt. f) Az övezetbe eső gyepterületek (legelők, rétek) lehetőleg ne legyenek beépíthetők. g) Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt, a természeti és örökségvédelmi értékek sérelme nélkül. h) Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévő belterületekhez kapcsolódva javasolt. i) A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a települések (beépítésre szánt területek) összenövésének megakadályozására a szomszédos települések közötti külterületi, beépítetlen szabad területek megőrzése szükséges. j) A tájban megjelenő, a település sziluettjét megváltoztató bel-, vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben az épületek magassági korlátozását (építménymagasság) a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni. k) A jellemzően falusi környezetben törekedni kell a hagyományos táj- és településszerkezet megőrzésére (vagy lehetőség szerint újra kialakítására), az értékes táji elemek, egyedi tájértékek fokozottabb védelmére, illetve a még fellelhető, a település jellegzetességeként meglévő építészeti elemek megőrzésére, újraélesztésére. A városi környezetben ezeken túlmenően fő célnak tekintendő a zöldfelületek arányának növelése is. l) A kilátás-rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (általában a széles panorámát megnyitó hegyvidéki/magaslati kilátópontok, kastélyparkok, történeti kertek és arborétumok) idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek. Törekedni kell a tájban rejlő idegenforgalmi lehetőségek természetkímélő módon történő, a táji adottságok fennmaradását segítő hasznosítására, lehetőség szerint az értékek komplex kibontakoztatására. m) A településrendezési tervekben figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek számbavételére, és ezek védelme érdekében a helyi építési szabályzatokban előírásokat szükséges meghatározni. n) Biztosítani kell a meglévő, tájképet zavaró hatású építmények, létesítmények megfelelő takarását (pl. kertépítészeti eszközökkel), az övezetben „óriás plakátok” és más nagyméretű reklámhordozó műtárgyak felállítása (pl. a közutak mentén) tájképvédelmi szempontból nem javasolt. A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket, infrastruktúrához kapcsolódó vonalvezetéseket (kábel) lehetőség szerint a föld alatt kell vezetni. o) A kiépítendő közlekedési vonalakat lehetőség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni oly módon, hogy vegye figyelembe a természeti, vagy épített örökség helyszínek látványát, és biztosítsa az azokhoz való jobb hozzáférhetőséget. p) A vízfolyások külterületi szakaszait a településrendezési tervekben legalább 50-50 m széles sávban beépítésre nem szánt területként, korlátozott területhasználattal javasolt szabályozni, a meglévő természetes medervonalakat, holtágakat és a vizeket kísérő természetes növényzetet pedig meg kell őrizni.

58

q) Az övezet hullámterei és általában a hullámterek, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó részei – amennyiben nem minősülnek védett természeti területnek – természeti területként kezelendők, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét figyelembe kell venni. r) Az övezetben a borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein a szőlő művelési ág csak indokolt esetben, a hegyközség engedélyével változtatható meg. Ha a terület jelenleg más művelési ágban hasznosul, művelési ág váltás csak szőlőtelepítés esetében engedélyezhető. s) Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken, valamint az üdülési hasznosítású vízpartok, holtágak mentén figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak és zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. A tájképet károsító üdülőépítkezések megakadályozása érdekében tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokra kell törekedni. t) Az övezetben adott településre jellemző, a tájjelleggel harmonizáló építési megoldásokat javasolt alkalmazni. Különösen vonatkozik ez a tanyás térségekre, a Kalocsa környéki szállásrendszerből kialakult falvakra, a magas partokra épült, valamint a kunszállások történeti hagyományait őrző településekre. Ezek felaprózódását, besűrítését, tájidegen átépítését akadályozni kell. Részletes szabályozásukat a településrendezési tervekben szükséges meghatározni. u) Az övezetben új külszíni bánya csak nemzetgazdasági érdekből, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek mellett nyitható. 16. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete a) Általában indokolt felszámolni, vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni, minden olyan tevékenységet, amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. b) Az övezet által érintett településeken szorgalmazni kell a teljes szennyvízcsatornahálózat kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését. c) A települések belterületén lévő használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. d) A kisebb településeken, külterületi lakott helyeken és üzemi telepeken, ahol a csatornahálózat kiépítése nem lehetséges, szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést (zárt rendszerű szennyvíztárolók) kell alkalmazni. e) A fokozottan érzékeny területeken a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor figyelemmel kell lenni a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkező szennyezés megakadályozására. Mérsékelni szükséges az élővízbe bevezetett tisztított szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést. f) A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. g) Az övezetben lévő használaton kívüli mélyfúrású kutakat indokolt megszüntetni, a többi kút vízjogi engedélyét pedig rendezni. A feladatok elvégzéséhez az önkormányzatoknak állami forrásból kellene fedezetet biztosítani. h) Az önkormányzatok kezelésében lévő szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását szükséges elvégezni. i) Az övezethez tartozó településeken támogatni kell a térségi kommunális hulladékgyűjtő rendszerekhez való csatlakozást, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációját illetve az illegális hulladéklerakások felszámolását. j) Az övezet területén csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely megfelel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI.

59

k) l)

m) n) o)

törvénynek, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásainak. Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, ill. felülvizsgálata során – még a védőzóna kijelölése előtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. A vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználatoknál (pl. bányatavak) biztosítani szükséges a felszín alatti víz utánpótlódásának mennyiségi és minőségi fenntartását, védelmét. Az ivóvízbázis-védelmi területeken különös figyelmet kell fordítani a szennyvízkezelés mielőbbi megoldására, valamint az állattartó telepek rekonstrukciójára. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése szükséges. Nitrátérzékeny területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartása szükséges.

17. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete a) Az övezet területén új beépítésre szánt terület kijelölése csak a keletkező szennyvizek megfelelő kezelése – területről elvezetése, vagy területen belüli megfelelő tisztítása – esetén javasolható. b) A felszíni vízkészletek vízminőségének hatékony védelmét elsősorban a holtágak, tavak, víztározók esetében szükséges biztosítani, különös figyelmet fordítva az ivóvíztározókra. Ezeken a területeken alapvető fontosságú a szennyvízcsatornázás. c) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint vízfolyások terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. d) A természetes vízfolyások mentén biztosítani kívánatos a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét. e) Fontos szem előtt tartani a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek azt az alapelvét, hogy az ország összes felszíni vize számára legalább „általános” védettséget kell biztosítani, így Bács-Kiskun megye nem kiemelt folyói, patakjai, tavai esetében is. f) A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. g) Az építésügyi előírások körültekintő szabályozása szükséges a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 18. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete a) A település szerkezeti tervében az övezet területén csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely távlatban a bányászati tevékenységet nem lehetetleníti el. b) Az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja. c) A településrendezés eszközeiben az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete tényleges kiterjedésének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy új külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosó övezetén, valamint a világörökségi és világörökség-várományos területen kívül jelölhető ki.

60

19. Együtt tervezhető térségek övezete a) Az övezetbe tartozó települések körének megváltoztatásához javasolt a jogszabályi feltételek megteremtése, miután erre jelenleg nincs lehetőség. b) Az övezetbe tartozó településekre készítendő egyszerűsített településszerkezeti tervekben elsősorban a következő térségi jelentőségű tartalmi elemeket javasolt összehangolni a túlkínálat, illetve a koordinálatlan településfejlődés elkerülése érdekében: – a közlekedési hálózat elemeit (országos közúthálózatot érintő új nyomvonalak, új településközi összekötő utak, fontos helyi, külterületeket feltáró közutak, üzemanyagtöltő állomások, kerékpárutak, esetleg turisztikai szempontból lényeges gyalogos útvonalak), – a több település ellátását szolgáló közműhálózati elemek helyét, nyomvonalát (ivóvíz, gáz, elektromos hálózat, hírközlés, szennyvíztisztító telep, csapadékvízelvezetés és esetleg tározás, hulladéklerakó-hasznosító telep - amennyiben ezt a településcsoporton belül szükséges kijelölni), – „zöldmezős”gazdasági területek, ipari parkok (különös figyelemmel a zavaró hatású ipari létesítményekre), vagy innovációs, logisztikai területek helyét az érintett térségben rendelkezésre álló munkaerőhelyzet igényeit, valamint a kialakult hagyományos településszerkezeteket, a táj terhelhetőségét is figyelembe vevő nagyságrendben, – belterületek jelentősebb bővítésével járó lakóterületi, valamint üdülőterületi fejlesztési területek helyét, – egyes, különleges területi kategóriába tartozó létesítmények helyét (pl. nagy bevásárlóközpont, kórház, gyógyszálló, gyógyüdülő, gyógyfürdő, nagyobb kiterjedésű sportterület, bányászati területek, jelentősebb területet igénybevevő megújítható energiaforrás építményeinek – pl. szélerőműpark – helyszínei), – jelentősebb mezőgazdasági feldolgozó és tároló létesítmények, valamint nagy állattartó telepek helyét, – a térségi ökológiai hálózat elemeit, közigazgatási határokon átnyúló védett, vagy védelemre javasolt területeket, és egyéb természetvédelmi kijelölés alá tartozó területet (például a Natura 2000 hálózat területeit), – a felsőbb szintű tervekben erdősítésre tervezett területek kijelölését, – az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését. c) Az együtt tervezhető térségek övezetén túlmenően is szorgalmazni kell olyan településcsoportok együttes tervezését, melyek egyéb szempontok alapján településközi koordinációt igényelnek (világörökség és világörökség-várományos területek, Natura 2000 területek, Magas Természeti Értékű Területek, borvidékek és borvidéki körzetek, stb.). d) Javasolt, hogy a Kecskeméti településegyüttes várostérségi települései alakítsanak ki közös stratégiát a területi kínálatok szabályozására, a várható területi folyamatok kézbentartására, a racionális terület kínálat kialakítására, a természet és környezet védelmére. e) Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezésen, ingatlan- és gazdaságfejlesztésen túl a környezeti, településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális szinten is.

61

20. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete a) Felhagyott katonai objektumok környezetkímélő rehabilitációját ajánlott minél előbb elvégezni. b) A honvédségi területek környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően a települések szabályozási tervében védőövezetet, ezen belül területhasználati korlátozásokat szükséges meghatározni egyrészt a honvédelmi érdekekre tekintettel, másrészt a környező nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztonsága érdekében. 21. Magterület övezete a) Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken alkalmazni kell a védett természeti terület kezelési tervében, valamint a Natura 2000 területeken a Natura 2000 terület fenntartási tervében rögzített szabályokat. b) Az övezetben új épület és építmény létesítése, a meglévő épületek és építmények átalakítása csak a természeti értékek károsítása nélkül, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, elsősorban oktatási, kutatási, ökoturisztikai és természetvédelmi céllal történjen. c) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. d) Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesítendő. e) Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és csarnok jellegű építmény elhelyezése tilos. f) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. g) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés nem, illetve csak az illetékes nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet. h) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. i) Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természet közeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározók létesítése nem javasolt. j) Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. k) Energetikai célú növénytelepítés tilos. l) A kerékpáros és lovagló utak helyének kijelölése során a természetvédelmi hatóság bevonása javasolt. Egyéb technikai sportok űzése nem megengedett. 22. Ökológiai folyosó övezete a) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. b) Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, illetve az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt.

62

c) Kilátótorony építése csak turisztikai, vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesítendő. d) Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és csarnok jellegű építmény elhelyezése nem javasolt. e) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. f) A károsodott és leromlott védett természeti területek élőhelyeinek mielőbbi rehabilitációja javasolt. g) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatandó meg. h) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. i) Erdőtelepítést őshonos fafajokkal célszerű végezni. j) Az ökológiai folyosók esetleges hézagainak pótlására kell törekedni (pl. visszagyepesítés, fasorok, cserje és erdősávok telepítése). k) Gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés nem, illetve csak az illetékes nemzeti park igazgatósága egyetértésével javasolt. l) Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja, vagy nem veszélyezteti. m) Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. n) Energetikai célú növénytelepítés nem ajánlott. o) A kerékpáros és lovagló utak helyének kijelölése során a természetvédelmi hatóság bevonása javasolt. Egyéb technikai sportok nem javasoltak. p) Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő területhasználat illetve tevékenység folytatandó. q) Meglévő természetközeli állapotú földterületek művelési ágának megváltoztatása nem javasolt. Kivétel, ha az a táj arculatának megfelelően a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás irányába — külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás — történik. r) Az övezetben új építmény, létesítmény, műszaki infrastruktúra létesítése, telepítése, bányanyitás, hulladékkezelő, ártalmatlanító létesítmény vagy bármilyen más környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak kivételesen, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a természet védelméhez fűződő érdekek sérelme nélkül javasolható s) Az övezetben külterjes gazdálkodási tevékenység kívánatos. t) Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat javasolt telepíteni. 23. Pufferterület övezete a) Az övezetben új beépítésre szánt terület kijelölése kizárólag a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeinek, biológiai sokféleségének, valamint táji értékeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül javasolt. b) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történjen. Művelési ág és gazdálkodási mód megváltoztatása csak a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás érdekében – külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás – javasolható.

63

c) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. d) Az övezetben energetikai célú magasépítmény elhelyezésének tilalma javasolt. e) Az övezetben új külszíni bányatelek megállapítása nem javasolt. f) Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történjen. g) Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. h) Energetikai célú növénytelepítés nem ajánlott. 24. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete a) Az erdőtelepítésre alkalmas termőhelyek állapotát úgy javasolt fenntartani, hogy az a későbbi erdőtelepítés lehetőségét ne zárja ki. b) Az erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, a kulturális örökségvédelmi tényezőket, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket és kizáró tényezőket szükséges figyelembe venni. c) Kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező térségekben elsősorban mezővédő erdősávok és kisebb erdőfoltok telepítése indokolt. d) Az erdő tömbök összekapcsolásának elősegítése javasolt. e) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása javasolt. f) Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése javasolt. g) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása szükséges. 25. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete a) A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek, és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését. b) Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben ajánlott meghatározni. c) A kisebb területű, de sűrűn előforduló építőanyag-ipari bányaterületek rehabilitációjánál azoknak javasolt elsőbbséget biztosítani, melyek szennyeződésre érzékeny felszíneken találhatók, így helyreállításuk a felszín alatti vizek megóvása érdekében kiemelt jelentőségű. 26. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a) A világörökség és világörökség-várományos területek értékeit komplexen javasolt kezelni, bemutatásukat és az örökségturizmusban képviselt potenciális célpont szerepüket nem csak önmagukban, hanem más értékekkel együtt indokolt hangsúlyozni.

64

b) A világörökség és világörökség várományos területre elkészülő kezelési terv által lefektetett elhatározásokat az egyes települések településrendezési tervei foglalják szabályzatba. c) A településrendezési eszközökben külön ajánlott kitérni a világörökségi és világörökség-várományos helyszínek és környezetük kilátás- és rálátásvédelmi előírásaira, a területhasználatokat pedig úgy szükséges szabályozni, hogy a táji értékek sértetlenek maradjanak. d) A világörökség és világörökség-várományos területekkel szomszédos, beépítésre szánt területeket a helyi építési szabályzatban tájvédelmi és karaktervédelmi szempontok alapján javasolt meghatározni. e) A terület jövőjét meghatározó helyi tervekben a kulturális örökségi értékek védelmének prioritása javasolt. f) Biztosítani indokolt a világörökség és világörökség-várományos területen található régészeti emlékek feltárást, megőrzését, értékeiknek bemutatását. g) A világörökség és világörökség-várományos területen minél előbb javasolt megoldani a tájsebek rekultivációját. 27. Történeti települési terület övezete a) Új beépítésre szánt terület csak oly módon és nagyságban jelölendő ki, hogy ne változtassa meg a települések kialakult történeti karakterét. Törekedni kell a település eredeti térstruktúrájának rekonstrukciójára, megőrzésére. a helyi építési szabályzatokban az építészeti hagyományok, az adott településre jellemző építészeti jelleg, építészeti elemek újra alkalmazására, visszaadva, illetve ezzel is hangsúlyozva a települések egyediségét. b) Az övezet településein a zöldmezős beruházásokat lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni. c) Az új és felújításra kerülő nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt kulturális örökségvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. d) Az övezetben infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, azok egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni, törekedni kell a meglévő zavaró tényezők megszüntetésére. e) Biztosítani szükséges az övezetben található régészeti emlékek feltárást, megőrzését, értékeiknek bemutatását. f) A jelenlegi városi, települési parkok többségükben történeti kertek is egyben, ezért törekedni kell azok rekonstrukciójára (kertépítészeti kompozíció, kerti kisarchitektúrák, növényállomány), biztosítani kell védelmüket. g) Az övezeten kívüli településeken is biztosítani szükséges a meglévő kulturális értékek – műemlékek, és kapcsolódó táji, látványi összefüggéseik, hagyományos településszerkezet – védelmét, az értékek kibontakoztatását. A településrendezési eszközökben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalja magában. 28. Rendszeresen belvízjárta terület övezete a) A belvízkárok elleni védekezésben fokozottan ki kell használni az adott terület adottságaihoz igazodó területhasználatban rejlő lehetőségeket. b) A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más művelési ágban hasznosítani (pl. erdősítés). A művelési ág váltást komplex kategóriaként indokolt kezelni, ahol figyelembe kell

65

c)

d) e) f) g) h)

venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt. A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, vizes élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az újszerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni. A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során ajánlott figyelembe venni a terület melioráltságát és vízháztartási állapotát. A bel- és külterületi vízrendezést komplexen javasolt kezelni. Az övezetben a természetvédelmi törvény alapján javasolt kijelölni a természetközeli területeket és vizes élőhelyeket (ökológiai vízellátás megoldása céljából). A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi szempontokkal (vízi és vizes élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az agrár-környezetgazdálkodási célrendszerekhez. A természetvédelmi értékeket jelentő vizes élőhelyeket és nedves réteket érintő csatornák üzemeltetését az alapvető funkció biztosításának figyelembevételével, a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szabályozni javasolt.

29. Nagyvízi meder övezete a) A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el. b) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. c) A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani. d) Nyílt ártéri területen bármely létesítmény elhelyezéséhez az illetékes vízügyi hatóság engedélye szükséges. 30. Földtani veszélyforrás területének övezete a) Az érintett települések esetében a földtani veszélyforrás övezetét a településrendezési eszközökben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának előzetes adatszolgáltatása alapján kell pontosítani. b) Az övezet területén gondoskodni szükséges a meglévő fás növények védelméről és fenntartásáról, továbbá talajvédő fásítások létesítéséről. c) A potenciálisan veszélyeztetett területeken a földtani veszélyt kiváltó tényezők és a tervezett beavatkozás kapcsolatát vizsgálni javasolt. A településrendezési tervekben ennek függvényében szükséges a területfelhasználást korlátozó előírásokat meghatározni, illetve a létesítmények alapozását a csúszást kiváltó tényezők figyelembevételével megtervezni. d) A településrendezési tervekben tervezni kell a felszíni vizek (belvizek) szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket is.

66

e) Az alábányászott területeken és azok környezetében a települések szabályozási tervében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának adatszolgáltatása alapján hangsúlyt kell helyezni a területhasználat szabályozására. Ennek során nemcsak az alábányászottság mértékére, hanem a felszín alatt lévő műtárgyak számára és helyzetére is figyelmet kell fordítani. 31. Vízeróziónak kitett terület övezete Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására a megfelelő vetésszerkezet (pillangósok, kalászos gabonák magas aránya) és talajművelés alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély. b) A lejtős területeken fokozottan szükséges a vízrendezés, amit célszerű a vízfolyások teljes vízgyűjtő területére kiterjedően egységes rendszer szerint megoldani. A lefolyásviszonyok alakítása során fontos célkitűzés, hogy a csapadék minél nagyobb hányada szivárogjon a talajba, ill. a beszivárogni nem képes víz elvezetése a befogadókig a lehető legkisebb eróziós kártétellel – talaj- és tápanyagveszteséggel – valósuljon meg.

a)

32. Széleróziónak kitett terület övezete a) Az övezethez tartozó települések külterület-szabályozási tervében figyelemmel kell lenni a mezővédő erdősávok telepítésére, valamint a meglévő erdők védelmére. b) Alapvető kívánalom, hogy az övezetben a meglévő erdőket a településszerkezeti terv erdőterület terület felhasználási egységbe sorolja. c) Az övezetben az erdő és gyep művelési ágba tartozó területeken a művelési ág váltást javasolt elkerülni. d) A védő erdősávok telepítését az uralkodó szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni. e) Ajánlott a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek gyepesítése vagy erdősítése. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, a megfelelő agrotechnika, vetésszerkezet és talajművelés alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély.

67

Határozat 3. számú melléklete Határozattal elfogadásra kerülő megyei övezet I. fejezet Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete azon területeket jelöli, amelyek a szélerőművek telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelmének figyelembe vételével a leginkább alkalmasak (3/1. számú melléklet). A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott területek összehangolt, azonos szakmai szempontok szerinti kijelöléséhez országos, megyei és települési érdekek egyaránt fűződnek, és azt a Magyarországon is terjedő szélerőművek, szélerőműparkok telepítésének szabályozatlansága teszi indokolttá. A telepítésre nem ajánlott területek a KvVM Természetvédelmi Hivatala, az Országos Lakásés Építésügyi Hivatal a tárgyban korábban kiadott tájékoztatói és ajánlásai, valamint BácsKiskun megye területrendezési terve módosításának a véleményezési eljárás során megfogalmazott szakmai állásfoglalásai figyelembe vételével kerültek megállapításra. Az övezet lehatárolásának elsődleges célja, hogy orientálja a szélerőművek területi kijelölését, elkerülendő azokon a területeken, amelyeken védelmi szempontok miatt az nem kívánatos. A konkrét telepítési helyet – lehetőleg fenti övezeten belül – továbbra is a településszerkezeti tervben kell kijelölni. Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Szélerőmű elhelyezéséhez figyelembe kell venni, hogy aa) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, ab) Natura 2000 területen, ac) kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen, ad) országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen, ae) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen, af) műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől dőléstávolságon belül, ag) települési térségben – a beépítésre szánt, megújítható energiaforrások építményeinek célját szolgál különleges terület kivételével – és annak 5 h m-es körzetében (ahol h a szélerőmű teljes magassága) szélerőmű elhelyezése nem javasolt. b) Szélerőmű telepítésére alkalmas hely kijelölését a világörökség és világörökségvárományos területen, vízeróziónak kitett területen, és a tájbaillesztést gátló kis területen belül is indokolt elkerülni. c) A terület kiválasztásánál gondot kell fordítani a felvonulási utak tervezésére, összhangban a már meglévő és tervezett útkapcsolatokkal.

68



Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete

M M

Y GY E EG

E E

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene

Kunadacs

TISZAKÉCSKE

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

SZ

R

Szentkirály

Városföld

JÁ

M EG

KEREKEGYHÁZA

Apostag

EE

Kunbaracs

Szalkszentmárton

JÉ FF

KUNSZENTMIKLÓS

Helvécia

IZSÁK

-NA

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE O LL N A T TO

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom Fajsz


Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

SO

N

Nemesnádudvar

R Á D

Zsana

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N YE YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár

Dávod

Csikéria

R E Z

B

IA

Szélerőmű elhelyzéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Országhatár

Forrás: VÁTI Nonprofit Kft Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. november


0

2,5

5

10

15

20 Km


BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents