Veszprém megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti Értékelés

Veszprém megye Területrendezési Terv módosítás – Környezeti Értékelés

Veszprém megye Területrendezési Terve módosítás Környezeti Értékelés Készítette: Dr. Kollányi László, Dr. Szilvácsku Zsolt

Készült a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén a Pestterv Kft. megbízásából

Budapest, 2010 november


Tartalomjegyzék: Bevezetés ............................................................................................................................................3 1. A Veszprém megye Területrendezési Terv módosításának ismertetése, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival................5 1.1. A Veszprém megye Területrendezési Terv főbb céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket ........................5 1.2. A terv célrendszerének összevetése az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet‐ és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. ..........................................................6 1.3. A módosított terv összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal....................................11 2. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése ...................................................................21 2.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz. ....21 2.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. ................................22 2.3. A KV készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására..................................................23 2.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása ........................23 3. A módosított Veszprém Megye Területrendezési Terv környezeti hatásainak vizsgálata ........26 3.1. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása..........................................................................................................26 3.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése................................................................................................................................27 3.3. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz. ......................................................................................29 3.4. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a felülvizsgálat javaslatai nem valósulnának meg .................35 3.5. A terv céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik. ............................................40 3.6. A terv főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen vagy közvetett hatások előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) .............................................................................................................................43 4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre..............................................................................62 4.1. A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések..............................................................................................................................62 4.2. Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni ......................................................................66 5. Monitorozás és indikátorok meghatározása ...............................................................................69 5.1 A terv érvényesítése során fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan indikátorok meghatározása, monitorozási javaslatok értékelése. ...............................................................69 6. Összefoglalás.............................................................................................................................74 1. Melléklet .......................................................................................................................................77 2. Melléklet Területi összehasonlítások térképei..............................................................................78

2


Bevezetés

A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a környezeti hatásvizsgálatból (KHV) kifejlődött olyan eszköz, amely a konkrét beruházásokhoz hasonlóan, de léptékét tekintve annál sokkal szélesebb értelemben véve az ágazati vagy országos fejlesztési koncepciók, programok környezeti hatásait vizsgálja. A két hatásvizsgálati forma alapvető különbségei ebből a léptékbeli eltérésből származnak. A stratégiai környezeti vizsgálatoknak ezért két megközelítése létezik. Az első szerint a vizsgálat a hagyományos környezeti vizsgálat módszertanának kibővítése fejlesztési koncepciókra, programokra. A másik a célorientált megközelítés (a jogszabályba is ez került), ami szerint a környezeti célokat kell integrálni a tervezési folyamatba, dokumentumokba. Az SKV azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos stratégiai elképzelések (stratégiák) megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik. Az SKV olyan módszeres és átfogó, iteratív jellegű döntés‐előkészítő eljárás, amely tervek, programok, illetve különböző változataik megvalósulása során a várható hatásokat hivatott feltárni és értékelni – a folyamat legkorábbi fázisától kezdve. A vizsgálati eljárás elemi része a nyilvános, áttekinthető és számon kérhető döntéshozatal is. A vizsgálat eredményeit tanulmány mutatja be. Az SKV folyamata a terveket és programokat jóváhagyó döntésekre kíván hatást gyakorolni. A tényleges hatások igen nagyszámú hatásviselőt, valamint nagy területet érinthetnek, ezért a feladat nem lehet a változás nagyságának adott helyre és/vagy hatásviselőre vonatkoztatott becslése, hanem inkább a változás irányának adott térségre való kivetítése és elemzése. A stratégiai környezeti vizsgálat, hatásértékelés során a hatások jelentőségét és a nekik kitett terület jellemzőit vizsgálva a következő fő kritériumokra kell részletesen kitérni: − a hatások valószínűségére, időtartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára, − a hatások kumulatív jellegére, − országhatáron átterjedő voltára, − az emberi egészség és a környezet (például balesetek általi) veszélyeztetésére, − a hatások térbeli kiterjedtségére (földrajzi terület és a potenciálisan érintett lakosság), − a befolyás alá kerülő területnek a sajátos természeti adottságok vagy kulturális örökség miatti, a környezetminőségi határértékek túllépése miatti vagy az intenzív földhasználat miatti sérülékenységére, az olyan területeken vagy tájakon várható hatásokra, amelyekre nemzeti, közösségi vagy nemzetközi védelem vonatkozik, különös tekintettel az élőhely és a vadon élő madarak védelméről szóló direktívák előírásaira. (Czira T.) A Veszprém megye Területrendezési Terv módosításának területrendezési terv programjához kapcsolódóan készülő környezeti vizsgálat (SKV) fő célja, hogy a tervezési, az egyeztetési és az elfogadási folyamatban segítse a körültekintő fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő döntéshozatalt. A terv készítési folyamatában arra törekedtünk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyek mentén a megye fenntartható fejlődése biztosítható, illetve

3


javaslatokat fogalmazzunk meg arra vonatkozóan, hogy ezen értékek károsítása elkerülhető legyen. A Bruntland Bizottság és a riói konferencia szerinti környezeti, társadalmi‐gazdasági fenntarthatósági elvek, azok amelyek hosszú távon biztosíthatják környezet védelmét, megőrzését. Ennek a környezeti fenntarthatóságnak az elveit tovább kellene erősíteni a tervben. Környezeti szempontból a fenntarthatóság azt a „zsinórmértéket” jelöli ki, amelyhez a tervnek igazodni illik. A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása, (2) a környezeti értékek fenntartása, megőrzése, (3) Az anyagfelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva, hogy a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek jó stabilitással és alkalmazkodó képességgel rendelkezzenek. A fenti környezeti feltételek, keretek vizsgálata és a terv tartalma alapján megállapítható, hogy a területrendezési tervek, ezen belül is a Veszprém megye Területrendezési Terv környezeti „érzékenysége” magas. A Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás Vizsgálata (2009 november) és a Módosítás (2010 március) számos a környezettel, a természetvédelemmel, a tájvédelemmel kapcsolatos munkarész készült. Önálló fejezetként kerültek tárgyalásra a „Megye környezeti állapotának jellemzői” és a „Természet és tájvédelem” fejezetek. A területrendezési tervnek nem közvetlen célja és feladata a térség értékeit, közös értékrendjét és jövőképét megfogalmazó hosszú távú fejlesztési koncepció megalkotása (ez a területfejlesztési koncepciók feladata). 1. Környezeti célrendszer, célállapot meghatározása

2. Jelenlegi környezeti állapot bemutatása

3. A terv környezeti hatásainak összevetése a célrendszerrel

A térségi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célrendszert átvéve (1. ábra) a környezeti vizsgálat bemutatja a jelenlegi környezeti állapot tervvel kapcsolatos adottságait, összehasonlítja terv és stratégiai dokumentumok célrendszerét előrevetíti, előrejelzi a terv a várható környezeti hatások irányát, nagyságrendjét.

4. Javaslatok megfogalmazása a környezeti megfeleloség javítására

1. ábra. A környezeti értékelés főbb lépései

4


1. A Veszprém megye Területrendezési Terv módosításának ismertetése, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival 1.1. A Veszprém megye Területrendezési Terv főbb céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A Veszprém Megye Területrendezési Terv módosítás (VMTrT) készítésének jogi alapját az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről és a végrehajtásáról szóló 218/2009 Kormány rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről jelentik. A törvény szerint a területfejlesztés és területrendezés célja és feladata: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.‐én lépett hatályba. Jelen dokumentáció elkészítéséhez a hatályos törvényt területrendezési tervet (2005), a Veszprém Megye Területrendezési Terv Módosítás Vizsgálatát (Pestterv Kft, 2009 november) illetve a Veszprém megye területrendezési terv módosítás – Megalapozó munkarészek, (2010 március) munkaközi anyagot használtuk fel, amelyet a Pestterv Kft készített. A VMTrT felülvizsgálatot három körülmény tette szükségessé: A VMTrT törvény előírja az 5 évenkénti felülvizsgálatot. Hatályba lépett 2008. évi L. törvény az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról, Életbe lépett a Kormány 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. Az Országgyűlés a 2008. évi LVII. törvénnyel módosította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényt (Btv.), egyértelművé vált, hogy Veszprém Megye Területrendezési Tervének területi hatálya mely települési körre terjedhet ki.

5


A negyedik sürgető körülmény nem jogszabályban szabályozott, hanem a megváltozott, felgyorsult társadalmi, gazdasági környezet következménye. Veszprém megye az ország egyik dinamikusabban fejlődő területe, ahol néhány év alatt jelentős területhasználati változások történtek. A területfejlesztési törvény végrehajtási utasítás szerint a területrendezési terv célrendszere egy komplex célrendszeren keresztül (átfogó cél, horizontális cél, specifikus cél, területi cél) kerül megfogalmazásra. A területrendezési terv módosításának keretében önálló célrendszert tartalmazó dokumentum nem készült, de a VMTrT módosítás célrendszerét a vizsgálati összefoglaló „Előzmények feltárása: Veszprém megyére megfogalmazott és elfogadott ‐ a területrendezés céljait is érintő ‐ fejlesztési célkitűzések keretében megfogalmazott célok” c. fejezete tartalmazza. A tervezők két alapvető stratégiai dokumentum célrendszerét vizsgálták: a Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja (2001) és a Közép‐Dunántúli Régió Regionális Innovációs programját (2002) A két említett program mellett néhány az utóbbi években készült koncepció, tanulmány is rendelkezésre állt, amelyeket az SKV készítése során felhasználtunk. A stratégiai dokumentumok célrendszerének vizsgálatánál elsősorban a környezettel kapcsolatos célokat vizsgáltuk. 1.2. A terv célrendszerének összevetése az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet‐ és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja (VMKSP), 2001 A Veszprémi Egyetem által készített program célja az volt, hogy a területfejlesztés és tervezés fontos eszközeként irányt mutasson a megye erősségeinek megtartására, gyengeségeinek kiküszöbölésére, lehetőségeinek kihasználására és a veszélyek elkerülésére. Továbbá az, hogy elősegítse a magas szintű, kulturált életkörülmények azonos esélyű elérését, korszerű és rugalmas oktató‐képzőrendszeren keresztül támogassa a tudásalapú társadalom építését, a vállalkozások és innováció erősítésével járuljon hozzá a gazdaság élénkítéséhez, biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát, kiálljon a környezet megtartása, védelme, fejlesztése mellett és az intézményrendszer kiépítését segítve járuljon hozzá az együttműködés színtereinek bővítéséhez. A 4. Prioritás, 2. Intézkedés 4. Programjának (Felhagyott iparterületek rehabilitációja, A vörösiszap‐kazetták rekultivációja) kiemelkedő jelentőséget ad az október 10‐én bekövetkezett kolántári vörösiszap tragédia. A környezettel kapcsolatos prioritásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. VMKSP átfogó céljai 4. Prioritás: A környezet és infrastruktúra fejlesztése 1. intézkedés – „oxigén” – A környezeti állapot védelme, megőrzése és fejlesztése 1. Program: Levegőminőség védelem javítása 2. Program: Zaj‐ és rezgésvédelem fejlesztése 3. Program: Védett természeti értékek rehabilitációja 4. Program: A biodiverzitás megőrzése nem védett területeken

Illesz‐ VMTrT kapcsolat kedés

+++

A VMTrT számos övezete közvetlenül is hozzájárul a célok eléréshez (ökológiai folyosó, magterület, térségi komplex rehabilitációt igénylő övezet, térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet.)

6


5. Program: Roncsolt területek rendezése 6. Program: Környezetbarát ipar 7. Program: Felhagyott iparterületek rehabilitációja 2. intézkedés – „szemét” – Hulladékkezelés fejlesztése, bővítése 1. Program: Regionális hulladékkezelési Program 2. Program: Korszerű hulladékgyűjtési kapacitás kiépítése 3. Program: Ipari termelési hulladék kezelése 4. Program: A vörösiszap‐kazetták rekultivációja

3. intézkedés – „rend" – Az épített környezet fejlesztése 1. Program: A településrendezési tervellátottság javítása 2. Program: Az épület (lakóépület) állomány műszaki állagának és esztétikai minőségének javítása 3. Program: A közterületek állapotának javítása 4. Program: Közmunkaprogramok kiterjesztése az épített környezet állapotának javítására 4. intézkedés – „úton” – Közlekedésfejlesztés 1. Program: Gyorsforgalmi utak fejlesztése 2. Program: Közúthálózat fejlesztése 3. Program: Településeket elkerülő utak fejlesztése 4. Program: Kerékpárút fejlesztési program 5. Program: Vasúthálózat fejlesztése 5. intézkedés – „vezeték” – Ellátó rendszerek fejlesztése 1. Program: Vízellátás, vízvédelem 2. Program: Szennyvízelvezetés és kezelés 3. Program: Megújuló energia hasznosítása 4. Program: Energiahatékonysági fejlesztése 5. Program: Erőművek rekonstrukciója

+++

+

+++

+++

6. Intézkedés – „info" ‐ Az információs kultúra és technológia fejlesztése 1. Program: Információs infrastruktúra fejlesztés 2. Program: Elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése 3. Program: Informatikai fejlesztések az oktatás és továbbképzés területén

0

A VMTrT szerkezeti terve a jogszabály szerint kell, hogy tartalmazza a veszélyeshulladék‐ártalmatlanító, radioaktívhulladék‐lerakó, térségi hulladéklerakó helyeket. A vörösziszap katasztrófa különösen fontossá teszi e kérdést. Vizsgálni kell az ideiglenes tározókban elhelyezett vörösiszappal szennyezett talaj rekultiválásának lehetőségét is. A VMTrT közvetve hozzájárul a településrendezési tervellátottság javításához.

A VMTrT tartalmazza az úthálózat fejlesztéseket. A szakági munkarészek között a Közlekedés fejezet részletesen tartalmazza a közúti, vasúti, légi kerékpáros közlekedés fejlesztési elképzeléseit. A VMTrT a Vízi‐közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló alátámasztó munkarészben részletesen elemzi a megye vízellátási rendszerét. A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete elősegíti a megújuló energia hasznosítását. Nem tartalmazza, nem VMTrT feladat

+++ Az VMTrT hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a kategóriák között ++ Az VMTrT tartalmazza de csak áttételes a kapcsolat + Az VMTrT említést tesz róla 0 Nincs kapcsolat

1. táblázat. Illeszkedés a VMKSP átfogó céljaihoz

Közép‐Dunántúli Régió Operatív Program, (KDRFÜ Kht., 2007) A Közép‐dunántúli Régió stratégiai fejlesztési céljának elérését öt specifikus fejlesztési cél támogatja. A 3. és a 4. fejlesztési célhoz kapcsolódó prioritási tengelyek közvetlenül is kapcsolódnak a területrendezési tervhez. A településfejlesztés fő célja a régió településeinek hálózatszerű fejlesztése, elsősorban gazdasági és közösségi célú, valamint szociális szempontokat is figyelembe vevő fizikai és funkcionális megújítása révén. A környezetvédelmi fejlesztések fő célja a különböző infrastrukturális elemek fejlesztésének

7


egy helyen kezelése, a régió társadalmi‐gazdasági kohézióját, környezeti fenntarthatóságát szolgálva és szem előtt tartva a falvak, a mikro‐ és kistérségek eltérő igényeit.

2. ábra. A KDOP célrendszere

KDOP prioritásai


3. Prioritás: Fenntartható településfejlesztés 3.1. Településközpontok megújítása 3.2. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja 3.3 Kistelepülések tudatos fejlesztése, élhető és örökségvezérelt települési környezet kialakítása;

A VMTrT a kiegyensúlyozott térszerkezet megteremtésével hozzájárul a kistelepülések tudatos fejlesztéséhez, közvetve a településközpontok és a leromlott városrészek rehabiltációjához. 4. Prioritás: Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 4.1. Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság +++ A közlekedésfejlesztési elképzelések növelése javítják az elérhetőséget. A VMTrT 4.2. Az elérhetőség javítása számos övezete (ökológiai, tájképvédelem stb.) hozzájárul a környezeti értékek védelméhez.

+++


2. táblázat. Illeszkedés a KDOP átfogó céljaihoz

8


Közép‐Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Program 2007‐2013 (MTA RKK, 2006) Környezetvédelem fejezet átfogó stratégia célja, hogy egy hosszú távon prosperáló, önfenntartó Régió jöjjön létre, mely regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó élettér, élhető város, település, a régióban élők számára, folyamatosan biztosítja a életminőség javítását, az „élhető környezetet” az infrastrukturális és szolgáltatási rendszerek fejlesztésével, elősegítve a Régió versenyképességének fejlődését, az innovatív, versenyképes gazdasági folyamatok létrejöttét. A vonzó élettér „élhető környezet” megteremtéséhez a stratégia specifikus céljai: A környezet megóvása, fejlesztése, mellyel egy fenntartható környezeti állapot alakul ki, felértékelődik a környezet mint élettér, mely befolyásolja az emberek életminőségét, kihat a teljesítőképességükre, de vonzó a térségben befektetni kívánó vállalkozások, valamint a régió természeti, környezeti értékeit megismerők számára is. A tiszta környezet, a jól kiépített műszaki infrastruktúra növeli a versenyképességet, elősegíti a környezetbarát technológiák fejlesztését, a környezettudatos életmód kialakítását. KDR Regionális Startégiai Program környezetvédelmi prioritásai Az energiahatékonyság. energiatakarékosság, energiabiztonság javítása, ösztönzés az energiafelhasználás csökkentésére. A tiszta települési környezet megteremtése a hulladékok, gyűjtésének, elhelyezésének, gazdálkodásának fejlesztése, a levegő, por, zaj ártalom csökkentése

Illesz‐ VMTrT kapcsolat kedés 0 Nem VMTrT feladat

A vízgazdálkodás, víziközmű ellátás fejlesztése

+++

++

A szélesebb körű környezetbiztonság (árvíz, belvízvédelem,) megteremtése, a környezeti kárelhárítást, kármentesítés

A természeti értékek és erőforrások megőrzése

++

+++

A környezettudatosság fejlesztése, a környezeti nevelés.

0

A VMTrT a hulladéklerakó helyek kijelölésével járul hozzá a cél eléréséhez. A vörösiszap ömlés következményeire fokozott figyelemmel kell lenni. A VMTrT a Vízi‐közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló alátámasztó munkarészben részletesen elemzi a megye vízellátási rendszerét. Az árvíz és belvízvédelem feltételeinek megteremtéséhez az öntözőcsatornák, tározók, belvíztározók, árvízvédelmi fővonalak helyének kijelölésével járul hozzá. A magterület, ökológiai folyosó, puffer terület kijelölése a természeti értékek megóvását szolgálja. Nem VMTrT feladat


3. táblázat. Illeszkedés a KDRRSP átfogó céljaihoz

9


Veszprém Megye Multiszektorális Marketingstratégiája és Forgatókönyvei (DoubleDecker Kft, 2004) A tanulmány környezeti szempontból az alábbiakat emeli ki: „Veszprém megye a Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző és az innovációra nyitott, interaktív, valamint a megyében élő emberek jövője iránt elkötelezett megye. A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép‐Európa egyik legszebb természeti környezetét képviseli. A megye Magyarország hagyományainak, tradícióinak és a kulturális értékeknek egyik legjobb hordozója. A mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon belül a Balaton‐felvidék szőlő és borkultúrája, és történelmi borvidékei jelentősek”. A gazdaságfejlesztés prioritásai között a környezetvédelmi ipar‐fejlesztési programja szerepel. A tanulmány a térségmarketing szempontjából megfogalmazva rövid ökológiai és környezeti célkitűzéseket is tartalmaz: A VMMMF környezeti céljai Ökológiai, környezeti célok Megőrizni és megvédeni a természeti és épített környezetet és annak értékeit.


+++

Életminőség javítása: fejleszteni az infrastrukturális feltételeket.

+++

Megteremteni és fenntartani az „egészséges” környezetet.

+++

A VMTrT alapvető feladata, hogy hozzájáruljon a természeti és épített környezet védelméhez. A terv számos övezete A VMTrT közvetett célja az életminőség javítása. A megye infrastruktúra fejlesztési elképzeléseit a terv tartalmazza. A területrendezési tervek kiemelt célja az élhető környezet megteremtése, a műszaki infrastruktúra, a területhasználatok térbeli rendjének kialakítása, összehangolása


4. táblázat. Illeszkedés a VMMMF környezeti céljaihoz

Veszprém Megye Turisztikai Koncepciója (Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszék, 2003) Veszprém Megye Turisztikai Koncepciója olyan tervezési módszertant követett, amely a megye turizmus fejlesztési alapelveit, céljait próbálta meg összhangba hozni a fenntarthatóság prioritásaival. A koncepció szerint a „környezeti problémák felismerésével felértékelődött az érintetlen természeti környezet és megváltozott az utazók motiváltsága. A szabadidős tevékenységek közül a testi mozgás, a társadalmi kommunikáció, az együttlét mellett külön jelentőséget kapnak az egyedi, autentikus természeti és kulturális élmények, környezeti ingerek, a rekreációs‐ és ismeretszerzési lehetőségek. A vidéki területek az urbánus, környezeti és társadalmi problémákkal jellemezhető hétköznapi környezet ellentétét kínálják a turistáknak.” A koncepció fenntarthatósági alapelvei a következők:

10


VMTK alapelvei, céljai Természeti, társadalmi és kulturális erőforrások megőrzése

A túlhasználat és a pazarlás megszüntetése

Sokféleség fenntartása A turizmus integrálása a hosszú távú tervezésbe Helyi gazdaság támogatása Helyi közösség bevonása Véleményformálók és a lakosság tájékoztatása Személyzet képzése Felelősségteljes turizmusmarketing Folyamatos kutatás és monitoring

Illesz‐ VMTrT kapcsolat kedés +++ A VMTrT a területhasználatok rendjének szabályozásával és övezetivel hozzájárul a megőrzéshez. VMTrT területpazarlás +++ A megszüntetését az optimális területhasználat kialakításának irányába tesz lépéseket. ++ A VMTrT a táji sokszínűség megőrzését segíti elő. +/0 Ennek konkrét, közvetlen nyomát, folyamatát nem látni. 0 Nem VMTrT feladat


5. táblázat. Illeszkedés a KDRRSP átfogó céljaihoz

1.3. A módosított terv összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal A megyei területrendezési terv (módosítás) kereteit, magasabb szintű, országos koncepciók, stratégiák, tervek adják meg. A mellékelt összeállítás tartalmazza a térségre készült legfontosabb területfejlesztési, területrendezési, fenntarthatósági dokumentumokat. A lista természetesen önkényes, hiszen számtalan olyan országos terv, stratégiai vagy ágazati koncepció létezik, amely kapcsolatba hozható a megyei területrendezési tervvel. A kiválasztás és az összevetés ezért elsősorban azokra a dokumentumokra irányult, amelyek a térszerkezet fejlesztésével, a területfelhasználás alakításával vagy a célrendszerrel kapcsolatosak: • Országos Területrendezési Terv (OTrT) • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • Nemzeti Stratégiai Referencia Keret és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK, ÚMFT) • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007; • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ‐ ÚMVST, 2007 • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2007; • Magas Természeti Értékű Területek programja, 2009 (MTÉT) A környezeti vizsgálat szempontjából legfontosabb relevánsnak ítélt fejlesztési dokumentumok, programok célkitűzéseit és a területrendezési tervet az alábbi táblázatos rendszerben értékeltük. Illeszkedés az Országos Területrendezési Tervhez

11


A felülvizsgálat elsődleges célja, hogy a 218/2009 kormányrendeletnek megfelelően az OTrT módosításához illeszkedjen. Külön összehasonlítás elvégzését ezért nem tarjuk indokoltnak. (A mellékletben szereplő térképlapok az egyes területhasználatok, övezetek OTrT ) Illeszkedés az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) céljaihoz Az OTK célja egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi‐gazdasági‐környezeti térszerkezet és területi rendszer kialakítása, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020‐ig A jövőképben megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához 2020‐ig az OTK átfogó céljainak időtávjával összhangban öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség Hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése. 2. Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mértékű és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági‐társadalmi felzárkóztatása, a külső és belső perifériák dinamizálása; az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti‐környezeti, kulturális elemek összhangját helyi‐térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják.

12


4. Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági‐innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet‐Európa felé. A Kárpát‐ medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ‐menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági‐kulturális integrációjára. 5. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése, ösztönzése.

Az OTK középtávú országos területi céljai 2013‐ig: Versenyképes budapesti metropolisz‐térség megteremtése A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek kijelölése Határ‐menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztése OTK átfogó céljai 2020‐ig

Illesz‐ kedés

Térségi versenyképesség

+

Területi felzárkózás

+

Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába

++ +++

VMTrT kapcsolat A VMTrT közvetlenül nem foglalkozik a térségi versenyképességgel, de az elveket áttételesen tartalmazza Az VMTrT áttételes feladata a területi felzárkóztatás. Ha sikerülne térségspecifikusan szabályozási elveket megfogalmazni (pl. a bepítettséghez kapcsolódóan), akkor ez a kapcsolat is erősebb lenne. Történeti települési terület övezetek révén a terv hozzájárul az örökségvédelemhez. A közlekedési infrastruktúra kapcsolódásait tartalmazza. A „Híd” szerep hangsúlyozása az agglomeráció kiemelt prioritásai közé tartozik.


6. táblázat. Illeszkedés a OTKfogó céljaihoz

13


Illeszkedés az III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP‐III 2009‐2014) céljaihoz Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény rendelkezik. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi‐ gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Az NKP célrendszerében megfogalmazott 220 célból mintegy 70‐nek van területi vetülete. Az összehasonlítást a mellékelt táblázat tartalmazza. A VMTrT‐ről összességében megállapítható, hogy célkitűzései, szabályozási elvei összhangban vannak az NKP‐III célrendszerével, fenntarthatósági elveivel. NKP‐III átfogó NKP célok Illesz‐ terület kedés 5.2. Éghajlatváltozás 5.2.1.3. A közlekedési‐szállítási eredetű környezetterhelés ++ Közlekedés (különösen a szálló por terhelés) csökkentése, a közlekedési‐szállítási teljesítmény és a szén‐dioxid kibocsátás növekedésének szétválasztása. A vasúti szállítás előtérbe helyezése, de legalábbis + az áru‐ és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása. A távolsági közösségi közlekedés ++ versenyképességének javítása. A vízi közlekedés és szállítás fejlesztése a természeti + értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció komplex figyelembevételével. 5.2.1.5. A hazai szén‐dioxid nyelő‐ és tároló kapacitások Erdőgazdálkodás erősítése az erdőgazdálkodásban. 5.3. Környezet és egészség 5.3.3.1. Ivóvíz Az ivóvíz‐szennyezők miatt fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése. Az ivóvíztermelés‐ és elosztás biztonsági hiányosságainak megszüntetése. A lakosság számára az egészséges ivóvízhez való hozzáférés egyenlő esélyű biztosítása. 5.4. Települési környezetminőség 5.4.1.1. Előrelátó, tudatos településfejlesztés a társadalmi – Környezeti gazdasági – környezeti szempontok szempontok figyelembevételével. érvényesítése a Takarékos területfelhasználás, barnamezős településfejleszté területek újrahasználatának előtérbe helyezése. sben és a településrende‐ zésben

++

5.4.1.2. Települési Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer zöldfelület kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása.

+++

++ + + +++ +++

VMTrT kapcsolat

A VMTrT részletesen kitér a közlekedési hálózatok fejlesztésre. A terv tartalmazza az ágazati a hálózatfejlesztési elképzeléseket, míg a szabályozási irányelvek részletesen kitérnek a tájvédelem, környezetvédelem, természetvédelem érdekeivel történő összehangolásra. Az ökológiai problémák, konfliktusok elkerüléséhez célszerű lenne a hálózatfejlesztések elképzeléseket összevetni az ökológiai hálózattal. Az erdőterületek tervezett növelése hozzájárul a cél megvalósításához. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület lehatárolása és a 219/2004 korm. rendelet előírásainak betartatás hozzájárul a célban megfogalmazottak eléréséhez. A területrendezési terv alapvető feladata a célban megfogalmazottak elősegítése. Kolontár és Devecser vörösiszappal szennyezett térségeiben a területrendezés és településrendezés eszköztárával is elő kell segíteni a rehabilitációt illetve mg kell akadályozni a további károkozást. A települési zöldfelületek védelmével, fejlesztésével

14


NKP‐III terület

átfogó NKP célok

5.4.1.3 Épített környezet

Illesz‐ kedés

VMTrT kapcsolat

A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek elérhetőségének és minőségének javítása. A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése.

++

Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. Légszennyezettség kialakulásának megelőzése.

+++

elsősorban a településrendezési tervek foglalkoznak, de a VMTrT számos övezeti ajánlása (tájképvédelem, történeti település, stb.) tartalmaz ajánlásokat. Az épített környezet védelme alapvető célként jelenik meg a VMTrT‐ben is. Az NKP‐ban megfogalmazott célkitűzések mindegyike a területrendezési terv korlátozott eszközrendszere miatt nem jelenik meg a tervmódosításban.

A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése‐ az ún. zónákba nem sorolt‐ tiszta levegőjű térségekben: A zaj‐ és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: A zaj‐ és rezgésforrások számának csökkentése.

5.4.5.1 Biztonságos ivóvízellátás

5.4.5.2 Szennyvízel‐ vezetés és ‐ kezelés

A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélőbb, energia‐ és költségtakarékosabb személy‐ és áruszállítás). Az egyéni és a közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvező arány további javítása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. A víziközmű üzemeltetési struktúra fejlesztése. Az ivóvíz szolgáltatás biztonságának növelése, a hálózati felújítások elvégzése.

++ ++ + + ++ + 0/+ ++ + + ++ ++

2015. december 31‐ig a lakosság 89%‐a számára a csatornázottság biztosítása a 2000 LE feletti agglomerációkban. Az összegyűjtött szennyvizek 100%‐ának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31‐ig.

++

A „közműolló” fokozatos bezárása.

+ +

A Szennyvíz Programban nem szereplő, de gazdaságosan kiépíthető és üzemeltethető rendszerek létesítése. Az egyedi szennyvízelhelyezési, ‐tisztító és ‐tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természet közeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése. 5.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet‐ és tájvédelem 5.5.1.1. Védetté Védelemre tervezett területek, védelemre szoruló nyilvánítás fajok: védetté nyilvánítások véghezvitele. 5.5.1.3. Az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. Natura2000

++

+++

Nem VMTrT feladat az üzemeltetési struktúra fejlesztése. A hálózatfejlesztési elképzeléseket a tervmódosítás tartalmazza. Vízi‐ közművek szabályozása kettős célú, egyrészt szabályozza a meglévő és tervezett hálózatok és létesítmények területigényét másrészt biztosítja a hidrogeológiai védőidomok helyfoglalását. A vörösiszappal szennyezett térségben az ivóvízbázisvédelem kiemelt fontosságú. A VMTrT tartalmazza a tervezett szennyvíztisztító telepek településrendezési terveken kijelölt helyét. Illetve előírja az 174/2010 (IV.29.) korm. rendelet alkalmazásának betartását a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre. Az ajánlások között szerepel a védőtávolságok betartása és a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése.

0

Nem VMTrT feladat

++

A Natura2000 területek csak közvetve jelennek meg az ökológiai

15


NKP‐III átfogó terület területek 5.5.1.4. Egyéb nemzet‐közi minősítésű területek

5.5.1.5. Barlangtani, földtani és felszínalak‐tani értékek, ásványok 5.5.1.6. Ex lege védett lápok és szikes tavak, források, víznyelők, kunhalmok, földvárak 5.5.1.7. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme 5.5.1.8. Érzékeny Természeti Területek 5.5.2.2. Területkezelés

5.5.2.3. Fajok megőrzése, kezelése 5.5.2.4. Élettelen természeti értékek 5.5.3.1. Károsodott területek helyreállítása, természeti értékek károsodásának megelőzése

NKP célok

Illesz‐ kedés

VMTrT kapcsolat hálózat részeként. Nem VMTrT feladat

A ramsari vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása, az egyezmény végrehajtás társadalmi elfogadásának javulása. A bioszféra rezervátum hálózat bővítése, működtetésének korszerűsítése. A világörökségi helyszínek védelmének hatékonyabbá tétele. A világörökségi helyszínek körének bővítése.

0/+

A nyílt karsztterületek és barlangok hatékonyabb felszíni védelmének biztosítása.

++

Az ex lege területek felmérésének és nyilvántartásának áttekintése és hatékonyabbá tétele. Az ex lege területek hatósági határozattal való kijelölésének és ingatlan‐nyilvántartási feljegyzésének befejezése.

0 0

Nem közvetlen VMTrT feladat

A természet‐ és tájvédelmi érdekek érvényesítése a terület‐ és településfejlesztés és ‐rendezés, az ágazati tervezés (különösen mező‐ és erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés és egyéb műszaki infrastruktúra‐fejlesztés) során, valamint az adó‐ és támogatáspolitikában. A biodiverzitás megőrzését biztosító extenzív mezőgazdálkodási rendszerek elterjesztése és fenntartása. A védett és a Natura 2000 területek minél nagyobb körére terjedjenek ki az agrárkörnyezetgazdálkodási és természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerek. Az inváziós fajok elterjedésének megelőzése, korlátozása, visszaszorítása.

+++

A VMTrT módosítása összhangban áll megfogalmazott célokkal. A tájvédelem, természetvédelem, tájképvédelem szempontjai hangsúlyosan megjelennek az övezeti előírásokban. Az ÉTT, MTÉT területek nem kerültek be önálló övezetként a tervbe

Az élettelen természeti értékek megóvása.

+++

A vizes élőhelyek helyreállításának folytatása, a Kárpát‐medencei speciális élőhelyek természeti állapotának javítása és az erdőterületek a természetességének fokozása. A felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek, felhagyott katonai gyakorlóterek stb. rehabilitációja.

+++

+++

A tájrehabilitáció területei. Aktualitását fokozza a bekövetkezett vörösiszap katasztrófa. A megye környezetvédelmi programjában át kell tekinteni ezeket a potenciális környezeti „bombákat”. Nem VMTrT feladat

5.5.3.2. Genetikai A genetikai erőforrások megőrzése, az ezt elősegítő erőforrások különböző megoldások támogatása. megőrzése 5.6. Fenntartható terület‐ és földhasználat 5.6.1. Az országos és térségi területi tervezés során a Területrendezés társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok és összehangolása a természeti tér, erőforrások és környezetvédele értékek védelme, fenntartható hasznosítása, m valamint a környezetterhelés megelőzése

0/+

Nem VMTrT feladat

0

A Balaton törvény hatálya alá eső területen kívül nincs világörökségi helyszín. Nincs javaslat ennek bővítésére Nem közvetlen VMTrT feladat, de a az ökológiai hálózat és a kiemelten érzékeny felszín alatti és felszín feletti vízminőségvédelmi övezete hozzájárul a cél eléréséhez. Nem közvetlen VMTrT feladat

0

0 0

Nem VMTrT feladat

+++

A rendezett területhasználatot elősegítő szabályozás hozzájárul felhagyott, „gazdátlan” területek csökkenéséhez. A védelmi célú övezetek elősegítik a cél elérését.

0 +++

A VMTrT alapvető célja feladata.

16


NKP‐III terület

átfogó NKP célok

Illesz‐ kedés

VMTrT kapcsolat

++

A VMTrT alapvető célja feladata.

+++

A VMTrT a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület lehatárolásával hozzájárul a cél eléréséhez

érdekében.

5.6.2. Ásványkincsek‐kel való fenntartható gazdálkodás 5.6.3. Talajok védelme és fenntartható használata

A társadalom szükségleteinek kielégítését biztosító ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése (okszerű és takarékos anyaghasználat, újrahasználat). A talajok termékenységének védelme, a talajdegradációs és –szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme.

5.6.4. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat 5.6.5. Az erdőgaz‐ dálkodás környezeti aspektusai

A mezőgazdasági csökkentése.

eredetű

környezetterhelés

+++ 0/+

Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal). A termőhelyi adottságoknak és a természetes állapotnak megfelelő erdőszerkezet‐átalakítás az erdő ökológiai, biodiverzitási értékének növelése érdekében. 5.7. Vizeink védelme és fenntartható használata 5.7.3.5. Vízvissza‐ A belvizek okozta károk megelőzése, csökkentése tartáson alapuló (biztonságos belvízlevezetés) és a víz visszatartás, belvízgazdálkodás hasznosítás növelése.

+++

5.7.3.6. Dombvidéki tározás

+

5.7.3.8. Helyi és térsé‐gi jelentőségő vízrendszerek védelme 5.7.3.9. Belterületi vízrendezés

A vízkárok mérséklése, a víz visszatartása, a vízfolyások érintett szakaszain a társadalmi igényekhez és az épített környezethez illeszkedő természetközeli patakszabályozás, illetve revitalizáció megvalósítása. A helyi és térségi jelentőségő felszíni vizek mennyiségi és minőségi védelme.

Belterületen a kisvízfolyások árvízi kockázatának csökkentése, a belvízi elöntések mérséklése, illetve megelőzése. A bel‐ és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése. 5.8. Hulladékgazdálkodás 5.8.3.1. A A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos települési rekultiválása és monitorozása. hulladékok bizton‐ságos ártalmatlanítása

+++

+++

+++

++

+++

Elsősorban VMTrT feladat a helyes mezőgazdasági gyakorlat meghatározás A VMTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület lehatárolásával és szabályozásával hozzájárul a cél eléréséhez

A VMTrT a rendszeresen belvízjárta terület lehatárolásával és szabályozásával hozzájárul a cél eléréshez. A VMTrT áttételesen tartalmazza a víz visszatartás és patakszabályozás elveit, de ez nem is elsődleges feladata a területrendezési tervnek. A VMTrT a nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta területek lehatárolásával szabályozásával hozzájárul a védelemhez. A Torna‐patak ökológiai rehabilitációjának szükségességére a tervben is ki kell térni.

Az országos és a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő övezet hozzájárul a célok eléréshez.


7. táblázat. Illeszkedés az NKP‐III céljaihoz

17


A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljai A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret és az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezeti célkitűzései a dokumentumok jelentős átfedései miatt együtt kerültek vizsgálatra, amelyhez csatlakozik az NSRK‐val párhuzamosan készülő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv. Az NSRK 2007‐2013 közötti középtávú fejlesztési céljai között szerepel az élhető környezet kialakítása, amely a befektetések és a foglalkoztatás környezeti feltételeiként magában foglalja a környezetvédelem mellett a fenntartható közlekedés fejlesztését, az energiahatékonyság és a megújuló energia kérdéskörét is. Az NSRK megfogalmazása szerint az élhető környezet biztosítása a természetes és a mesterséges környezet elemeinek fenntartható, az életminőséget hosszú távon biztosító megőrzését és fejlesztését jelenti. Ez magába foglalja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzését és fenntartható hasznosítását, illetve az energetikai infrastruktúra fejlesztését és a korszerű technológiák bevezetését. Az infrastruktúra fejlesztésénél célkitűzés, hogy – a pénzben, időben, környezetterhelésben és emberéletben jelentkező – költségei csökkenjenek, környezetszennyezése és erőforrás felhasználása az ökológiai eltartó‐képességen belül maradjon. Az élhető környezet megteremtésének elemei: a környezeti, táji és kulturális értékek megóvása, a takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás, a lakosság környezeti tudatosságának növelése, az elérhetőség fenntartható javítása, az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése, a környezetbiztonság növelése. NSRK „élhető környezet” prioritás céljai 2013‐ig

Illesz kedés

Környezeti, táji és kulturális értékek megóvása

+++

Takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás

+

Lakosság környezeti tudatosságának növelése Elérhetőség fenntartható javítása

Energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése Környezetbiztonság növelése

0 +++ 0 +++

VMTrT kapcsolat A terv nagymértékben hozzájárulhat az NSRK célkitűzéseinek megvalósuláshoz. ( magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, kulturális örökségvédelmi és tájképvédelmi övezetek lehatárolása, vizek védelme). Ugyanakkor az övezetek csak térbeli lehetőséget biztosítanak a pozitív irányú változásokhoz. Alapelveiben, áttételesen az VMTrT tartalmazza Nem tartalmazza (nem VMTrT feladat) A gyorsforgalmi‐ és főút, valamint a vasúti törzshálózat elemeinek fejlesztését tartalmazza Nincs ilyen kapcsolat, nem VMTrT feladat

Vízminőség‐védelmi területek, hulladék‐lerakóhelyek, térségi

térségi komplex

18


NSRK „élhető környezet” prioritás céljai 2013‐ig

Fenntartható térségi rendszerek kialakítása Együttműködő és harmonikus városhálózat

Illesz kedés

0 0/+

Rurális térségek területileg integrált fenntartható fejlesztése

++

Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása A területi együttműködés az európai térbe való integrálódásért A területiség és a térhasználati elvek érvényesítése

++ ++ +++

VMTrT kapcsolat tájrehabilitációt igénylő területek, eróziónak és kitett helyek, rendszeresen belvízjárta területek, árterek, földtani veszélyforrás területeinek lehatárolása. A MAL Zrt vörösziszap tározójának katasztrófája után fokozott figyelmet kell fordítani a környezetbiztonsági kérdésekre. Nem tartalmazza (nem VMTrT feladat) Nem vagy csak áttételesen tartalmaz utalásokat (lásd. Együtt tervezhető térségek) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az ökológiai hálózat, a közlekedési hálózat fejlesztése kapcsolódik a prioritáshoz Az VMTrT áttételesen tartalmazza (pl. együtt tervezhető térségek) Az VMTrT tartalmazza Az VMTrT egésze maga az a dokumentum, ami ezeket az elveket a térhasználatra vetítve jeleníti meg


8. táblázat. VMTrT illeszkedés az NSRK prioritásaihoz

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) céljai A stratégiai terv célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Ennek érdekében öt nemzeti fejlesztési prioritás került meghatározásra, melyek specifikus beavatkozási akciók révén valósulnak meg. A fejlesztési stratégiai átfogó‐ és specifikus céljai a következők: Fenntartható és versenyképes agrár‐ és élelmiszergazdaság megteremtése. A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agro‐ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti‐táji erőforrások védelme, állapotuk javítása. A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása. Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése.

19


Fejlesztési irányok, Célkitűzés Illeszke‐ beavatkozások dés I. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat Közösségi +++ versenyképességének javítása fejlesztési irány II. A környezet és a vidék minőségének javítása

+++

III. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése

+++

Nemzeti fejlesztési III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése irány

+++

Beavatkozási akciók

I/7. Vízgazdálkodás, belvíz‐védelem

+++

III/1. Erdészet

+++

III/2. Környezetkímélő gazdálkodási mód‐szerek

0

III/3. Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT)

0

IV/2. A falumegújítás

0

VMTrT kapcsolat Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és szántóterület A terv térségi övezeteinek jelentős része hozzájárul a cél eléréséhez ( kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, közlekedési infrastruktúrafejlesztés, települési terület, világörökség és várományos terület, tájképvédelmi terület Közlekedési infrastruktúrafejlesztés, térségi hulladéklerakók Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és szántóterület, magterület, ökofolyosó, pufferterület kijelölése Vízgazdálkodási térségek, rendszeresen belvízjárta terület, hullámtér és nyílt ártér Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Nincs kapcsolat (nem VMTrT szint) Hiányzó kapcsolat. A tervben meg kellene jeleníteni a megye kedvezőtlen adottságú területeit. Önállóan nem jelenik meg a tervben


9. táblázat VMTrT illeszkedés az UMVST prioritásaihoz

A vizsgált stratégiai szintű fejlesztési koncepciók, környezetpolitikai dokumentumok céljai sokkal szélesebb területét fedik le a környezetnek, mint a VMTrT. A kapcsolódások ezért gyakran nem lelhetők fel tervben, vagy nem elég részletezettek. A hiányzó kapcsolatok, hivatkozások oka, hogy a VMTrT tervi léptékénél, tartalmi előírásainál fogva nem foglalkozhatott ilyen részletes környezetpolitikai koncepciókkal. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai A természeti értékek védelme, (a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése), felkészülés a klímaváltozásra, (az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése és a változó időjárási és éghajlati hatásokra való felkészülés), a

20


fenntartható vízgazdálkodás (a takarékos, értékvédő gazdálkodás) az alábbi fenntarthatóságot veszélyeztető trendekre, illetve azok kiváltó okaira hat pozitívan: Éghajlatváltozás A környezet eltartóképességének csökkenése Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása Veszélyeztetett vízkészletek Növekvő területhasználat

Célkitűzés

Illeszke‐ dés

Természeti értékek védelme (Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere, Natura 2000 területek fenntartható földhasználata)

+++/0

Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra (zöldfelületi rendszerek kialakítása, a vízvisszatartás, a vízmegtartó képesség növelése, CO2 megkötés) Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása (VKI szerint felszíni és felszín alatti jó állapotba hozása, vizes és vízi élőhelyek védelme, rehabilitációja, árvízi biztonság növelése, táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák kialakítása)

+

+++

VMTrT kapcsolat Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület közvetlenül hozzájárulnak a cél eléréshez. Az ÉTT és a Natura2000 területek csak követve jelennek meg az övezeti kategóriák között, emiatt vannak Natura2000 területek amelyek egyáltalán nem jelennek meg a tervben. Pontos területi kimutatásra lenne szüksék. A terv részben tartalmaz utalást.

A VKI elvei és térségi jelentőségű elemei megjelennek a tervben (belvíz, és árvízi tározók, árvízvédelmi fővonalak


10. táblázat VMTrT illeszkedés az NFFS prioritásaihoz

2. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 2.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz. A Stratégia Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint a az 1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés alapján készülő területi tervekre, így a megyei területrendezési tervekre is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;

21


A területrendezési tervek hazai környezeti vizsgálati gyakorlatát tekintve nem ideális a helyzet. A jelenlegi gyakorlat szerint a vizsgálatok a terv elkészítését követően készülnek el, amikor már az SKV nincs, nem lehet hatással a tervezésre az elfogadott döntésekre. A VMTrT esetében az SKV munka a tervezési folyamat korai szakaszában kezdődött meg. Az SKV ezért hatékonyan hozzájárulhat a tervkészítés munkáihoz. 2.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. A környezeti vizsgálat a tervező által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes megalapozó vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált adatbázisok: DTA‐50, CORINE CLC50, OTRT2008, VMTrT fedvényei, ágazati adatszolgáltatók által a tervező részére rendelkezésre bocsájtott adatok. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) • Új Magyarország Terv (UMFT) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) • Közép‐dunántúli régió területfejlesztési programja, 2001 • Közép‐dunántúli Régió Regionális Stratégiai Program 2007‐2013 (2006 MTA RKK) • Közép‐dunántúli Operatív Program, 2007 • Közép‐Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája, 2008 • Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja, 2001 • Veszprém Megye Környezetvédelmi Program, 2006 • A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő‐Gazdálkodási Terv‐ Balaton részvízgyűjtő, 2009 • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP‐III, 2009‐2014) • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

22


2.3. A KV készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A tervezők és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történt a környezeti szempontok érvényesítése. A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt szakhatóságok, érintettek számára. Az elkészült egyeztetési tervre környezeti értékelése folyamatosan történik. Az egyeztetés során a környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe. 2.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területrendezési terv módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Veszprém megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet‐ és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága.

Információhoz való hozzáférés Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a területrendezési terv módosítás egyeztetési dokumentációját és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. /www.veszpremmegye.hu/. Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintésére a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém, Megyeháza tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben.

Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a Helyi Téma Veszprém megyei lapban és a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelenik meg.

Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek lesznek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A vélemények és észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk.

A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe veszik a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika véleményezésre felkerült a

23


megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a ‐ jogszabály szerint ‐ "környezet védelemért felelős szervek"‐nek. A jogszabályban meghatározott 30 napos véleményezési határidőre az alábbi javaslatok érkeztek: Véleményezők

Általános javaslat

Tervezői válasz

Felhívja a figyelmet, hogy a környezeti vizsgálatot a törvény 4. melléklete szerint kell készíteni

Elfogadva

A tematikát elfogadja, észrevételt

Elfogadva

A tematikát elfogadja, megfelelőnek tartja.

Elfogadva

A tematikát elfogadja

Felhívja a figyelmet a betartandó természet és tájvédelemmel kapcsolatos jogszabályokra.

Elfogadva

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép‐Dunántúli Regionális Intézete Közép‐dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész


Elfogadva


Kéri figyelembe venni aki dolgozáskor az elfogadott Közép‐Dunántúl Regionális Fejlesztési Stratégiát

Közép‐dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


Észak‐dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


Közép‐Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak‐Dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyugat‐Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Balaton‐felvidék Nmezeti Park Igazgatóság

Javaslat a tematikával kapcsolatban A tematikát elfogadja

Nyugat‐Dinántúli A tematikát elfogadja Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei A tematikát elfogadja Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növén‐ és Talajvédelmi Igazgatóság

A fejlesztési stratégiát a környezeti vizsgálat készítésekor, mint a célállapotot meghatározó dokumentumot figyelembe vesszük. Javasolja a vízgyűjtő‐ A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek gazdálkodási tervben foglaltak célkitűzéseit a vizsgálat figyelembe vételét kidolgozásakor figyelembe vesszük. Javasolja a vízgyűjtő‐ A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek gazdálkodási tervben foglaltak célkitűzéseit a vizsgálat figyelembe vételét kidolgozásakor figyelembe vesszük. Elfogadva

Elfogadva

24


Veszprém Megyei Földhivatal


A termőföld védelme legyen Elfogadva figyelembe véve a tervkészítés során

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztály Országos Kémiai Biztonsági Intézet


Elfogadva


Elfogadva

Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. Környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. A tematikát elfogadja Kéri, hogy a terv készítése során a 253/1997 Korm rendeletet, a 2006évi XCIV törvényt, a 9/2008 ÖTM rendeletet, a 4/2008 ÖM rendeletet, az 1999 évi LXXIV törvényt, a 18/2006 Korm. rendeletet, és a 114/1995 Korm. rendelet előírásait vegyék figyelembe.

Elfogadva

A terv nem térhet el a jogszabályokban megfogalmazott kötelező nemzeti szabványoktól, előírásoktól.

11. táblázat Tervezői válaszok a KV tematikájára beérkezett javaslatokra

25


3. A módosított Veszprém Megye Területrendezési Terv környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A terv céljait a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi XXI. Törvény határozza meg. A vizsgálati munkarész 2. fejezete áttekinti a különböző megyei stratégiai dokumentumok célkitűzéseit, de a TrT módosítás önálló fejezetként célrendszert nem fogalmaz meg. A törvény szerinti célok: (3) A területrendezés feladata különösen: a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése; b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének ‐ az ágazati koncepciókkal összhangban történő ‐ megállapítása; c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása. A törvény szerint a területrendezési terv: „az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki‐fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki‐infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;” A területfejlesztési célok nem kellő összehangolása számos tájhasználati konfliktus forrása lehet. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem szempontjainak ütközése. Erőforrások hosszú távú védelme A területrendezési terv törvény szerinti alapvető célja, hogy a biztosítsa az erőforrások hosszú távú védelmét. A környezeti fenntarthatóság alapelvei (terhelhetőség meg nem haladása, környezeti értékek fenntartása, anyagkibocsájtás mérséklése) megjelennek a tervmódosításban. A terv egyes övezeti (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, tájképvédelmi terület övezete stb.)

biztosítják a cél elérését. Műszaki infrastruktúra összehangolt elhelyezése A terv vizsgálati munkarésze (Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítás ‐ Vizsgálat, 2009 november) feldolgozta a rendelkezésre álló ágazati fejlesztési koncepciókat. A terv jelentős új infrastruktúra fejlesztéseket nem fogalmaz meg az OTrtT‐hez képest. Az infrastruktúra elhelyezésnél a gyorsforgalmi és főút fejlesztések és az ökológiai háló érintkezése okozhat problémát, amelyet vizsgálni kell. (13. ábra) Területfelhasználás optimális rendszere

26


A területfelhasználás optimális rendszerét a szerkezeti terv határozza meg. A meglévő erdőterületekhez képest a terv mintegy 15 ezer ha‐os erdőterület növelést tartalmaz (6. ábra). A növekedés jelentősebb erdőterület „átrendeződésével” jár együtt (7. ábra). Az erdők egy része a mezőgazdasági típusba került, emellett új erdőterületek is kialakításra kerültek. Véleményünk szerint a tervben a három prioritás egyensúlya nem borult fel, nem került kiemelésre és túlhangsúlyozásra egyetlen szempont sem. A gazdaságfejlesztési vagy infrastruktúrafejlesztési prioritások nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot az erőforrások hosszútávú védelmét. 3.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. Veszprém megye környezeti állapotának rövid bemutatását a 2004‐ben a BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. által készített környezetvédelmi program és azt megalapozó vizsgálatok, valamint a területrendezési terv megalapozó munkarészekén készült „Környezetvédelem – Helyzetértékelés, Vizsgálati Összefoglaló” tartalmazza. A régió táji‐természeti adottságai kiemelkedők. Területén a Dunántúli‐középhegység mészkő‐ és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltésessel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés kitűnő területei, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakőszén, lignit, bauxit, mangánérc, stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz‐Sió, az Által‐ér, a Cuha‐patak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdősültebb (29%). Éghajlatilag a Dunántúli‐középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezőföldi‐alföldi jellegű térségben száraz‐ kontinentális, a hegységi területeken a csapadékosabb kontinentális éghajlat, míg a Balaton‐ felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetők meg. A Duna 130 km, a Balaton mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei‐tó. Mindezek – és a Bakony hegység – kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. A természeti változatosságból is következik, hogy a Közép‐Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minőségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentős része sérülékeny. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelményének tekintő vízbázis védelem. Kiemelt szempont a régióban a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása biztonságának növelése, a keletkező szennyvíz közösségi elvezetési arányának növelése, valamint a csatornázottsághoz szorosan kapcsolódó szennyvíztisztítás megfelelő szintjének biztosítása, a szennyvízelhelyezés egyedi, környezetkímélő rendszerekkel történő megoldása. 27


A régióban a hulladékgyűjtés és ‐lerakás feltételei kialakultak, de a korszerű hulladékhasznosítás alapját képező szelektív hulladékgyűjtés feltételei kedvezőtlenek, továbbfejlesztésre szorulnak, beleértve a tudatosság növelését is. A nehézipari és bányászati tevékenység visszaszorulását a levegőminőségi paraméterek és a vízfolyások A megye védett/nem védett táji területaránya: A megye területének valamivel több mint 10%‐a védett, ennek túlnyomó része (30.765 ha ) a BNP területe. A megye BKÜK‐en kívüli részén helyezkedik el viszont két Tájvédelmi Körzete (Tk.: 8.218 ha), természetvédelmi területeinek zöme (16 terület, mintegy 2.500 ha‐on) és ex‐lege védett lápterületeinek zöme (az érintett 31 településből 29), mintegy 3.300 ha. A védett területek összegét levonva a megye BKÜK által nem érintett területéből, megállapítható, hogy a tervezési terület döntő része, mintegy 90%‐a a „nem védett táj” kategóriába tartozik, ahol elsődlegesen nem a védelmi, hanem a gazdálkodási típusú tájhasználati módok határozzák meg a térszerkezetet. A terv készítésének időszakában kilenc ember halálát okozó környezeti tragédia pusztított Kolontár és Devecser térségében. 2010. október 4‐én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap‐tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 000 köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap‐áradat a Torna‐patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva. A kármentesítés jelenleg is tart, a környezeti katasztrófa hosszútávú területi, gazdasági, társadalmi hatásai egyenlőre nem becsülhetők. A térségre készülő területrendezési, településrendezési terveknél, fejlesztési koncepcióknál, a fejlesztési források elosztásánál a környezeti katasztrófa következményeinek felszámolása, a táj rehabilitációja prioritást kell, hogy élvezzen. A környezetállapotban bekövetkező változásokat folyamatosan monitorozni szükséges. A gyors segítségnyújtás után, a közvetlen környezeti következmények felszámolása után hosszútávú fejlesztési fejlesztési koncepció kidolgozása szükséges a társadalmi, gazdasági, környezeti károk következményeinek felszámolására. A vörösiszap katasztrófa bebizonyította, hogy a megye 2004‐ben készült környezetvédelmi programja felülvizsgálatra szorul. Az új programban fokozott figyelmet kell fordítani a környezeti károk megelőzésére, a potenciális haváriák felmérésére, a kármentesítésre, a hatósági ellenőrzések fokozottabbá tételére, monitoring rendszer kidolgozására.

3. ábra Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap‐tározó katasztrófa által érintett térség

28


3.3. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz. A terv térségi területfelhasználási kategóriáinak részletes környezeti azonosítása az Veszprém Megye Területrendezési Terv Módosítás (2010. március) rendelkezésre bocsájtott dokumentum alapján megkezdődött. A terv környezeti következményeit a terv elfogadása és hatályba lépése esetén történő hatások elemzésével lehet becsülni. A környezeti hatásokat az egyes térségi területfelhasználási kategóriák, övezetek és a környezeti elemek mátrixában vizsgáljuk, értékeljük. A jelenlegi tervdokumentáció csak kivételesen tartalmaz olyan területi kimutatásokat amely pontosan számszerűsítené a változások nagyságát. A korábbi területrendezési terv adatai digitálisan nem állnak rendelkezésre, ezért csak az OTrT‐hez képesti változásokat lehet meghatározni. 12. táblázat Területfelhasználási kategóriák és övezetek környezeti hatásainak azonosítása

Víz

Levegő

Táj, tájkép

Települési környezet

Ökológiai rend.

Ember

Összegzés

Föld

Területfelhasználási kategóriák, övezetek

Erdőgazdálkodási térség

+

++

++

++

0

+/‐

++

Mezőgazdasági térség

++

++

+

++

0

++

+

A hatályos megyei területrendezési tervhez képest ugyan növekszik az erdőterület, de az OTrT‐hez képest erdőterület csökkenést tervez. Az eltérő erdőterület nagyságok a Mezőgazdasági térségbe történő besorolás miatt következett be. A hatályos OTrT szerint belterületükön kívül teljes mértékben erdőgazdasági térségbe sorolt települések településszerkezeti tervei készítésénél nem lenne mód új ‐ beépítésre szánt ‐ területek kijelölésére, ami indokolatlanul szűkítené e települések fejlesztési lehetőségeit. A mezőgazdasági térségbe sorolás azonban környezeti szempontból potenciális veszélyeket hordozhat, ezért kijelölésük körültekintést igényel. A tájrehabilitációt igénylő területek erdősítésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A nem kötelező érvényű területfelhasználási ajánlások érvényesítésére fokozottan figyelni kell. A mezőgazdasági térség jelentősen megnövekedett. A növekedés elsősorban az erdőterületek mezőgazdaságiba sorolásából származik. A kiváló termőhelyi adottságú területek megőrzésére gondot kell fordítani. Az ajánlások közül a beépíthetőségre vonatkozó(a termőterületek védelme

29

Összegzés Ember


Táj, tájkép

Levegő

Víz

Föld


Ökológiai rend.


Városias települési térség

‐

‐

‐

+

+++

‐

++

Hagyományosan vidéki települési térség

‐

‐

‐

+

+++

‐

++

Vízgazdálkodási térség

+

++

0

++

‐

++

+/‐

Építmények által igénybe vett térség

‐ /+

0

0

+/‐

++

‐

++

++

+/‐

++

+/‐

+/‐

0

‐

0

Energia hálózatok és építmények Villamos‐ energia‐ ‐ 0 0 hálózatok és építmények Szénhidrogén ‐ +/‐ 0 hálózatok és építmények Hulladékkezelés

érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK‐ban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %‐nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként) ajánlást célszerű lenne kötelező érvényű szabályozásként is megfogalmazni. (9. ábra) A közlekedési hálózatok mellett a települési területek jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. A beépítésre szánt területek túlzott növekedését fékezni szükséges. A közlekedési hálózatok mellett a települési területek jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. A települési térség új, kiegészítő ajánlásai biztosítják az: ‐ intenzív területhasználatot, kompakt településszerkezet kialakulását, ‐ a területek újrahasznosítását, ‐ a településkép, és tájkarakter megőrzését, ‐ zártkertek szabályozott lakóterületté válását, ‐ települési területek környezetvédelmét. Az ökológia rendszerre pozitív hatása van. A térségre készült alegység szintű vízgyűjtő‐ gazdálkodási tervben meghatározottakat kell figyelembe venni. A 221/2004. (VII.21) Korm. rendelet szerint és érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat . A térség változásait a 10 ábra tartalmazza. A térség területnagysága (alsóbb szintű tervekből átvett adatok) megnőtt. Számos településen jelentős területi növekedés figyelhető meg ami negatívan befolyásolja a környezeti elemeket és rendszereket . A közműhálózatok tervezésénél a műszaki szempontok mellett a tájképvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A terv ajánlásai biztosítják, hogy figyelembevételük esetén a környezetterhelés a kockázata a minimálisra csökkenjen. Az új építmények markáns elemeivé válnak a tájnak. Az új infrastruktúra nyomvonalak kijelölésénél a Natura2000 és az ökológiai hálózat védelmének prioritást kell kapnia.

30


Táj, tájkép


Ökológiai rend.

Ember

‐

‐

‐ /+

‐

0

+/‐

+/‐

‐

‐

‐

‐

0

+/‐

‐

‐

‐

‐

‐

+/‐

‐

+/‐

A közlekedési úthálózat fejlesztés jelentős hatással van szinte minden környezeti elemre. Annak ellenére, hogy hozzájárul a területi kiegyen‐lítődéshez és az elérhetőség növeke‐déséhez, területfoglalása, környezet‐ szennyezése révén a fenntarthatósági alapelvekkel kerül gyakran ellent‐mondásba. Az új nyomvonal kijelö‐lések esetén különösen nagy figyelmet kell fordítani az ökológiai hálózat védelmére

‐

‐

+

+/‐

‐ ‐

‐

+

Kerékpárút hálózat

+

0

0

+

++

+

+

Elővárosi közlekedés

+

‐

+

‐

+/‐

‐

+

Vízi közlekedés

++

‐

+

+

+

+

+

‐

‐

‐

‐

+/‐

+/‐

+/‐

A vasúthálózat fejlesztések a fenntartható közlekedésfejlesztés koncepciójával egy irányba mutatnak. A szárnyvonal bezárások és az áthelyeződő teher és személyszállítás a közúti környezetterhelés növekedését jelentik. A megyében szünetelő vasútvonalak: ‐Pápa ‐ Csorna ‐Tatabánya ‐ Kisbér ‐ Pápa ‐Lepsény – Hajmáskér Újraindítása környezeti szempontból előnyös lenne. A hálózat kialakítása környezetbarát fejlesztésnek tekinthető, az új nyomvonalon történő építések mindenképpen a táj terhelését, ha kis mértékben is, de növelik. A megyében a Balaton törvény területén kívül térségi szintű kiépített kerékpáros útvonal nincs, kiépítése hozzájárul a környezetbarát közlekedési módok növekedéséhez. Célszerű lenne a térségi kerékpárút hálózat megjelenítése is a tervben. A környezetbarát elővárosi közlekedés terjedése összességében csökkenti a gépjárműforgalmat, de maga is környezetterhelést jelent. A vízi közlekedés csökkentheti a környezetterhelést. A megyében Balaton kivételével ez nem jelentős. A logisztikai központokat a nagy burkolt felületek dobozépületek, forgalmas

Veszélyes hulladékártalmatla nító Radioaktív hulladéklerakó Közúti közlekedés Közúti közlekedés

Vasúti közlekedés Vasúthálózat

Logisztikai központ

Levegő

Víz

Összegzés

Föld


A veszélyes hulladékártalmatlanító és radioaktív hulladéklerakó elsősorban a környezeti kockázatot növeli az adott térségben.

31

Légi közlekedés

‐

‐

Vízgazdálkodás építményei Elsőrendű 0 0 árvízvédelmi fővédvonal

ÖVEZETEK Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete

Összegzés Ember


Táj, tájkép

Levegő

Víz

Föld


Ökológiai rend.


kiszolgáló utak jellemzik . A „steril” felületek csökkentik a biodiverzitást, kedvezőtlenül befolyásolják a tájképet, növelik a környezetszennyezést. A repülőterek környezetszennyezése főként a jelentős zajterhelésből ered. A törvény hatálya alá eső területeknél ez Pápa repülőterét jelenti.

‐

0

+/‐

+/‐

‐

0

‐

‐

0

+/‐

Az árvízvédelmi fővonalak környezetterhelése alacsony. Az árvízvédelem pozitív hatása mellett az ökológiai rendszerre általában kedvezőtlen hatást jelent. Egyes térségekben kimondottan negatív a vizuális hatása is van. A Natura 2000 területek érintettségét vizsgálni kell közúthálózat, a vasúthálózat fejlesztések és a települési elkerülő utak fejlesztése esetén. Az övezet egyértelmű területi növekedése kedvező hatású a környezeti elemekre és rendszerekre. A Natura 2000 területek figyelembe vételét, a területi átfedéseket pontosítani, tisztázni kell. (11. ábra, 12. ábra) A kiváló termőhelyi adottságú területek megőrzése, termőképességük fenntartása a fenntarthatóság alapfeltétele. Beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki, ez nagymértékben korlátozza a beépülést. Környezeti szempontból előnyt jelent a kiváló termőhelyi adottságok lehatárolás és beépítés mentességének megőrzése.

++

++

++

++

++

++

+

Kiváló termőhelyi ++ adottságú szántóterület övezet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (mezőgazdálkodásr a másodlagosan alkalmas) terület övezete Kiváló termőhelyi ++ adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület

++

0

0

0

0/‐

0

++

+

++

+

++

+

Az erdőtelepítés elsődleges célterületei a tájrehabilitációra kijelölt területek. A kijelölésnél fokozott figyelmet kell fordítni, hogy az érzékeny karsztok, gyeptársulások ne sérüljenek. Beépítésre szánt terület csak kivételesen jelölhető ki, ez hozzájárul az erdőterületek védelméhez. Környezeti szempontból szintén előnyt jelent a területek lehatárolása.

32


Levegő

Táj, tájkép


Ökológiai rend.

++

+

+

++

+

++

+

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

++

+

+

++ +

++

+

+

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete

+

++

0

0

+/‐

+

+

Felszíni vizek + vízminőség‐védelmi vízgyűjtő területe övezete Ásványi +/ nyersanyag‐ ‐ gazdálkodási terület övezete

++

0

+

+/‐

+

+/‐

‐

‐

‐

+/‐

‐

+/‐

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület

+

+

+

+/‐

+/‐

+/‐

övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

+

Ember

Víz

Összegzés

Föld


A terület környezetszennyezése révén jelentős terhelést jelent minden környezeti elemre. Kijelölésük és rehabilitálásuk pozitív hatással van a tájra. A megfogalmazott két új irányelv megakadályozza, hogy ökológiai rehabilitációt igénylő területeken beépítésre szánt terület kerüljön kijelölésre, valamint a bányászattal érintett területen tájrendezési rekultivációs terv készítése szükséges a rehabilitációhoz. Veszprém megy tájképileg az ország egyik legérdekesebb, változatosabb területe. Az új, egységes módszertan szerint kijelölt tájképvédelmi terület övezet hozzájárul a tájkép mint erőforrás, hosszútávú megőrzéséhez. A konkrét területi lehatárolást településrendezési tervben pontosítani kell. Az irányelvek fokozott érvényesítésére itt is szükség lenne. A térség fokozottan hozzájárul a felszíni és felszín‐alatti vízminőség védelemhez. A terület lehatárolása a jogszabályok szerint változott. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rend. illetve a 27/2004. (XII.25) KvvM rendeletek által meghatározott településsoros lehatárolás szerint csökkent (kivétel a karsztos területek). Az európai elvárásoknak (pl. Vízkeretirányelv) megfelelő területi lehatárolás és megfelelő védelmet jelentő szabályozás lehetősége növekszik Kijelölésével és a szabályozás betartásával javul a felszíni vizek minősége. A tervben megfogalmazott új irányelvek tovább szigorítják a védelmet. Az övezet lehatárolását össze kell vetni az egyéb védelmi jellegű övezetekkel (Pl. tájképvédelmi). Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. A kizáró feltételek révén egyes területek ilyen célra történő használatának a lehetősége csökken, így ott a táj‐ és településkép védelmi érdekek jobban érvényre juttathatóak. A megfogalmazott

33

Összegzés Ember


Táj, tájkép

Levegő

Víz

Föld


Ökológiai rend.


övezete

Világörökség és világörökség‐ várományos terület Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete: Történeti település terület övezete

0

0

0

++

+

0

+

Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete

+/ ‐

+

0

+

0

++

+/‐

Földtani veszélyforrás terület övezete

0

0

0

0

0

‐

+

Vízeróziónak kitett terület övezete

‐

0

0

‐

0

‐

‐

Széleróziónak kitett terület övezete

+

0

+/ ‐

+/‐

+/‐

+/‐

+/‐

+/‐

+/ ‐

+/‐

+/‐

+/‐

+/‐

0

+/ ‐

+/‐

+/‐

+/‐

+/‐

+

+

+

+

+

+

Kiemelt fontosságú +/ meglévő ‐ honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete Szélerőművek + telepítésére alkalmas terület övezete Együtt tervezhető +

irányelvek betartásával csökkenne a környezetterhelés, növekedne a szelektív hulladékgyűjtés. Az irányelvek közül lehetőség szerint a szabályozásba kellene áttenni a területkijelölésre vonatkozó (2. ajánlást), mert ennek betartása kötelező érvényű lenne. Az örökségvédelmi területek táji‐környezeti hatása mindenképpen kedvező. Értékmegőrzés biztosítása révén a fennmaradás esélye javul. A települési karakter megőrzésének feltétele javul. A táj és tájképvédelem feltételei javulnak. A történeti települések védelme újabb megerősítést kap. Veszprém megye rendkívül gazdag kulturális örökségi adottságokat tekintve. A megfogalmazott 16 irányelv hozzájárul a környezeti, kulturális örökség megőrzéséhez. Rendszerint inkább növeli a környezet terhelését, bár természetvédelmi területek (pl. lápréteken) hatása fordított. A lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál. A megnevezés pontosítása révén szélesebb körben lehetséges szabályozás alá vonni a veszélyeztetett/veszélyeztető területegységeket. A vízerózió révén bekövetkező talajpusztulás szinte minden környezeti elemet kedvezőtlenül érint. A defláció negatív környezeti hatású. A területek lehatárolása nem egyértelmű. Az övezet kijelölése hozzájárulhat a problémák kezeléséhez. Környezeti hatását nehéz becsülni. Az adott terület használata lehet pozitív vagy negatív hatású is. Közismert, hogy a lőterek, gyakorlóterek a védett növények elsőrendű rezervátumait is jelentették. A defláció negatív környezeti hatású. A területek lehatárolása nem egyértelmű. Az övezet kijelölése hozzájárulhat a problémák kezeléséhez. Az együtt tervezésnek alapvetően pozitív

34

térségek övezete

Összegzés Ember


Táj, tájkép

Levegő

Víz

Föld


Ökológiai rend.


hatásai vannak.

‐ létező kapcsolat, amely veszélyezteti a környezeti elem minőségét + – gyenge, áttételes, vagy közvetett, amely csak részben járul hozzá az elem védelméhez ++ – erős, közvetlen kapcsolat amely hozzájárul az elem védelméhez 0 – bizonytalan, vagy nehezen értelmezhető vagy nem létező kapcsolat

3.4. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a felülvizsgálat javaslatai nem valósulnának meg A terv által feltárt konfliktusok körültekintő vizsgálatról tanúskodnak és jól szolgálják azt a célt, hogy a megyei területrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során célirányosan lehessen alkalmazni a területrendezés azon eszközkészletét, amely – a környezeti és természeti értékek megőrzésével, – a térszerkezet fejlesztésével, – a védőtávolságok és védőterületek következetes alkalmazásával, – a terület‐ és környezethasználat alakításával, – a közlekedési hálózat formálásával, – valamint a közmű infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal járul hozzá a megye környezeti állapotának javításához, a környezeti elemek veszélyeztetésének csökkentéséhez, közvetve pedig a lakosság egészségi állapotának javításához, amennyiben a megvalósítás során meghozandó döntések és részletes tervek vezérelve az értékközpontúság, értékalapú megközelítés lesz, amelyek az alapja a helyi közösségek, az egyének teljes értékű életéhez, illetve az élővilág és az ökoszisztémák fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása. Ellenkező esetben a haszonelvű megközelítés e terv által meghatározott keretek között sem éri el a fentebb megfogalmazott célokat. Egyetértünk és megerősítjük a tervben alkalmazott integrált megközelítés szemléletét, amely a konfliktusok feltárásánál is megjelent, amely szerint a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön‐külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. A területrendezési tervezés során más területeken is kiemelten fontosak az ágazati folyamatokat és politikákat átfogó megoldási javaslatok, ezért a konfliktuselemzést és megoldási javaslatokat a tervben is meghatározott problémakörönként rendeztük alpontokba. Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk

35


Veszprém megye területén a légszennyezettség mértékét döntően a közúti közlekedés befolyásolja. A helyzet jelenleg nem kritikus, de beavatkozást igényel, mert beavatkozás nélkül már középtávon is további romlás várható. A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban az út menti területek levegőminőségének alakulásában meghatározó, ezért elkerülhetetlen fejlesztési, illetve rendezési feladat nagy forgalmú szakaszokon az érzékeny területeket elkerülő utak építése. Zaj‐ és rezgésvédelmi szempontból is környezeti konfliktust okoz a közlekedés. A vasúti közlekedés okozta zaj‐ és rezgésterhelés csökkentését a meglévő vonalakon elsősorban nem területrendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal építésével, korszerű szerelvények beállatásával) lehet megoldani, a közúti közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet a helyzeten. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29) Korm rendelet 9. § (2) bekezdés értelmében a védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértéke a használatbavétel időpontjára teljesüljenek. A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat és havária esetén egyaránt. A csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba és közvetlenül vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítandó a környezeti elemek megóvását. Megállapítható tehát, hogy a közúti közlekedés volumenének jelentős növekedése miatt továbbra is folytatni kell az elkerülő utak építését. Egyre sürgetőbb feladat a a nagy forgalmú utak azon szakaszainak kiváltása, ahol a védendő épített környezet megóvása, a lakókörnyezet egészségügyi helyzete és a természeti értékek védelme miatt ez szükséges. A fentiek miatt javasolt elkerülő utak építését már a felülvizsgálat tárgyát képező megyei területrendezési terv is javasolja, és időközben több településnél meg is épült a javasolt körgyűrű. A Tapolca és Pápa városokat és Márkó községet elkerülő utak megépítésével és az átmenő forgalom városon kívülre terelésével ezeknek a településeknek a központi részén a környezeti levegő minősége jelentősen javult, az időnként előforduló határérték feletti légszennyező anyag koncentrációk megszűntek, az egyéb zavaró hatások mértéke is csökkent. Fontos feladat tehát a további szakaszok megépítése az alábbi települések elkerülése érdekében: – a 8‐as sz. főúton Várpalotánál és Tüskevárnál, Bakonygyepesnél és Devecsernél, – a 82‐es sz. úton Zircnél, Eplénynél, Veszprémvarsánynál és – a 84‐es sz. úton Sümegnél. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban az elkerülő utak tervezése és építése esetében a természeti környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos szempontok figyelembevételére is. Egyik leglényegesebb feladat a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hatásbecslés elkészítése, amely minden várhatóan jelentős hatással járó beruházásra

36


vonatkozóan el kell készíteni, függetlenül attól, hogy Natura 2000 területen van‐e vagy sem. Lásd a 4. pontban Konfliktusok a vízgazdálkodás területén A vizek szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg egyre növekszik, csökkentése és megszüntetése fontos feladat. A vízrendezési létesítmények, vízi medrek, műtárgyak, szivattyútelepek rendszeres műszaki szempontok szerint szükséges karbantartási, fenntartási munkáinak pénzügyi fedezete már hosszú ideje nem áll rendelkezésre. Sok helyen probléma a vízgazdálkodási és természetvédelmi kérdések összehangolásának hiánya. Mivel érzékeny természeti területről van szó, előfordul, hogy a vízgazdálkodási szempontból fontos ítélt beavatkozások kivitelezésének gátat szab a természetvédelem, másrészt a természetvédelem szempontjainak beépülése a vízgazdálkodási, „meder karbantartási” gyakorlatába nem megfelelő. Költséges tevékenység az intenzív agrárgazdálkodás feltételeinek biztosítása olyan, rendszeresen, nagy gyakorisággal vízborította (árvizes és/vagy belvizes) területeken, ahol értékes vizes élőhelyek lennének egyébként, melyek a mély fekvésű területeken és a folyóvölgyekben az élőhelyi gazdagságot és változatosságot növelnék. Ezeken a területeken a belvíz mentesítés költségei megtakaríthatóak lennének, az intenzív gazdálkodásból származó kémiai terhelések felszámolhatóak, ideiglenes víztározási gondok megoldhatóak lennének és az élőhelyi változatosság megfelelő extenzív műveléssel (rét, legelő, erdő, nádas) javítható lenne. A jelenlegi agrártámogatási rendszer nem szolgálja a VKI és a Natura 2000 jogszabályok által elvárt eredményeket. Általában kicsi a vízfolyások rendelkezésére biztosított „élettér”, nincs szűrőmező (gyep, vagy fás társulás), nincs lehetőség a vízfolyások part biztosítására és árnyékolására (legalább féloldali) árnyékoló faállomány kialakítására, túl közeli a művelt terület határa. A parti területek intenzív használata miatt a víz tározására nem áll rendelkezésre elegendő terület, így az árvízmentesítés egyetlen útja a medrek karbantartása (növényzet irtása, mederkotrás), ami gyakran az ökológiai állapot romlását idézi elő. A Marcal vízgyűjtőjén lévő vízfolyások rendelkeznek olyan időszakos mederszakaszokkal, amelyekben az év nagy részében nincs víz. Az időszakos állapot okozója részben valamelyik vízhasználó (völgyzárógátas halastó, tározó üzemeltetője) akik nem biztosítják az alatta lévő mederszakaszon az ökológiai vízmennyiséget. Konfliktusok a hulladékgazdálkodás területén Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb konfliktusokat a hulladékgazdálkodás vonatkozásában, egyet értve a tervben foglaltakkal, azokat némileg kiegészítve: • Nincs a hulladékgazdálkodásnak megfelelően kiépített, rendszerszemléletű hálózata. Az észak‐balatoni regionális települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer még

37


• • • • • • • •

nem épült ki teljesen (megvalósítása folyamatban van). Remélhetőleg a királyszentistváni lerakó üzemszerű működése meg fogja oldani a problémákat. Veszprém megye Pest megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. A keletkezett hulladékmennyiség túl sok. A hulladékok hasznosításának aránya túl kicsi. A megyében nincs megfelelő műszaki védelemmel ellátott települési szilárd hulladéklerakó. 2009. július 15. óta a korábbi 36 hulladéklerakóból csak 5 működik. Nem került sor a nem megfelelő hulladéklerakók rekultivációjára. Még mindig a lerakás az uralkodó „hulladékeltüntetési” mód, amely számos értékes élőhelyet és környezetét is szennyezi, nem beszélve a felszíni és felszínalatti vizekről. Nem kielégítő a szelektív hulladékgyűjtés módja, aránya, a szelektivitás mértéke.

A csapadék és szennyvíz‐elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk A szennyezett csapadékvíz és az elsősorban települési szennyvíz elvezetésének hiányosságai ill. korszerűtlen megoldásai a megyében kiemelt környezetvédelmi konfliktust eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, felszín alatti vizek, talaj és ivóvízbázis rendszerének állapotát jelentősen rontják, különösen azért, mert a rendkívül érzékeny természeti rendszert (karsztos területet) hosszú idő óta jelentős szennyezés terheli. A vízügyi ágazat az közelmúltban a korábbi vezetékes ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, kormánytámogatás segítségével bonyolította a települési szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km‐nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van folyamatban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megyében a 98,3%‐os ivóvíz‐ellátottsággal mellett a lakásállomány 80,2 %‐a van a szennyvízcsatorna hálózatra rákötve. 2009. január 1‐jén még mindig 89 olyan település van, ahol a szennyvizeket nem gyűjtik össze közcsatorna hálózatra, és a szennyvíz döntő hányadát még a talajba szikkasztással helyezik el. A Megyei Önkormányzat saját felmérése alapján Veszprém megye területén mintegy 7500 m3/nap szennyvíz szikkad naponta átlagosan a talajba, veszélyeztetve ezzel a felszín alatti vízkészleteket. Az elszennyeződést tovább fokozta a településeken az elszikkasztott szennyvízmennyiség növekedése mellett a minősége romlása is, mivel a házi szennyvíz (a megnövekedett mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezik. A probléma megoldása érdekében jelenleg is több szennytisztító telep és gyűjtő csatornahálózat beruházás van folyamatban, részben előkészítés, részben már kivitelezés alatt. A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről. Ez a csapadékvíz tovább szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózattal az összegyűlő csapadékvizeket

38


megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba kell továbbvezetni. Főbb konfliktusok a közműellátás területén • Még mindig nincs az összes településen szennyvízcsatornázás vagy azzal egyenértékű egyedi szennyvízkezelő létesítmény. • Még mindig jelentős a szikkasztott szennyvíz mennyisége. • Még mindig kicsi a folyékony szennyvizek megfelelő technológiájú mezőgazdasági hasznosításának aránya. Ipari tevékenységből eredő konfliktusok Várpalota térségében a MOL Rt. inotai telephelye, a Bakonyi Erőmű Rt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénművek Zrt. telephelyei környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek a szennyezés alakulásának nyomon követésére. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illetően korlátozásra van szükség. Ajka térségében az erőművi pernye és a timföldgyári vörösiszap nem megfelelő tárolásából eredően jelentős területen elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj. A közelmúlt aktualitása, hogy 2010. október 4‐én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap‐tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 000 köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap‐áradat a Torna‐patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva. Október 9‐én az egész falut kitelepítették, mivel tovább gyengült a zagytározó gátjának északi fala. A kármentesítés megkezdődött, ha mintegy negyven négyzetkilométernyi szennyezett területen talajcserére lenne szükség, ahhoz 20 cm talajvastagsággal számolva 8 millió köbméter talaj cseréjét kellene elvégezni. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a megye ipari területein a felszín alatti víz és talaj szennyezettségének a feltárása megtörtént. A szennyezett területek az iparvállalatok tulajdonosának a birtokában vannak. Ahol a szennyezettség élővilágot, felszíni vagy felszín alatti vízbázist veszélyeztetett, ott kármentesítés történt, illetve megtörténik. Az egyéb területeken a kiépített monitoring rendszer elemzési adatainak a függvényében kell a felszín alatti víz és a talaj használatot engedélyezni, illetve korlátozni. Az ipari tevékenység volumenének csökkenésével és a környezetvédelmi szabályozás erősödésével csökkent az ipari eredetű szennyezés okozta konfliktusok jelentősége, de legalábbis a szabályozás elviekben biztosítja a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történő üzemelést. A lakóterületen, a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások, kisipari műhelyek működése gyakran okoz környezeti terhelést, de ennek a problémának a megoldása nem térségi jellegű intézkedést igényel.

39


3.5. A terv céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik. A terv készítésének egyik alapvető célja, hogy megvalósulása esetén pozitív változások következzenek be a környezetállapotban. A terv készítői a „jó gazda gondosságával”, a környezet iránt érzett felelősséggel jártak el tervezés során. Környezeti szempontból negatív hatást kiváltó változtatásról emiatt csak nagyon szűken lehet beszélni. A terv integrálja a különböző ágazatok fejlesztési elképzeléseit és az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat. A problémák is ebből a „követő” jellegű megközelítésből adódnak. A problémák négy területen jelentkeznek: A Natura 2000 területek és a Magas Természeti Érzékenységű Területek (MTÉT) nincsenek kellő mélységben feldolgozva a tervben Az EU‐s élőhelyvédelmi irányelvvel védett Natura 2000 területek véleményünk szerint magasabb védettséget jelentenek mint a Nemzeti Ökológiai Hálózat ezért megjelenítésük a tervben feltétlen indokolt lenne. Az OTrT szerinti erdőterület (138 191 ha ) és a terv szerinti erdőterület (119 294 ha) között jelentős a nagyságbeli különbség. Igaz, hogy a meglévő erdőterületekhez képes még ez a csökkentett érték is növekedést jelent, de összességében tekintve mégis visszalépés az OTrT‐ben megfogalmazottakhoz képest. A terv egyik hiányossága, hogy az egyes övezeteket külön rétegként kezeli nem történik meg a tervkészítés során az egymást korlátozó, kizáró övezetek „összenézése”. Az átvett közlekedési hálózat fejlesztési koncepció néhány esetben az ökológiailag, tájökológiailag kedvezőtlenebb megoldást támogatja (pl. a somlóvásárhelyi M8 út megépítése, tervezett északi kiépítése elvágná Somlójenő, Somlóvásárhely, Tüskevár településeket a Somló‐hegytől. A Cseszneket elkerülő 82‐es út nyomvonala tovább fragmentálja a tájat). Natura 2000 területek A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt az ökológiai hálózat, táji‐, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai hálózat övezeti rendszere, kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat területét a hatályos területrendezési terv az OTrT vonatkozó övezeti rendszere alapján védett természeti terület övezetbe, védett természeti területek védőövezetébe, természeti terület övezetébe és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe sorolta. A 2008‐ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetekkel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a terv az új övezeti rendszert tartalmazza.

40


Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben koncentrálódnak: Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a védett területek és a magterületek között helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat (beleértve a Natura 2000 hatásbecslés elkészítését) is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg. A tervben foglalt táj‐ és természetvédelmi vizsgálat megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi lehatárolásokkal is alátámasztotta, hogy Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében számos táji‐, természeti érték semmisült meg, illetve károsodott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, amelyek védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az időközben megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba. Az országos ökológiai hálózat területei A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli ‐ többek között ‐ az országos ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. (Az országos ökológiai hálózat területei Veszprém megye területének közel 53 %‐át teszik ki, beleszámítva a Balaton területét is. A BKÜK nélküli megyeterület OÖH általi lefedettsége is megközelíti a terület felét, 47%.). OÖH övezet: magterület ökológiai folyosó pufferterület összesen:

Veszprém megye összesen: Veszprém megye Területrendezési terve: 40 % 35 % 2 % 3 % 11 % 9 % 53 % 47 % 13. táblázat. Az Országos Ökológiai Hálózat területei

41


A felülvizsgálat táj‐ és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt területen (tájképvédelmi, tájrehabilitációs és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek elhelyezkedését külön övezeti tervlap szemlélteti. Ennek kicsinyített összesített ábrája az ökológiai övezetek egyesített területeinek illetve a Natura2000 területeknek az átfedését szemlélteti:

4. ábra. A tervezési terület Natura 2000 területei a tervben

5. ábra. A természetvédelmi információs rendszerből származó térképrészlet

A tervezési terület Natura 2000 területeit várhatóan jelentős mértékben érinti több beavatkozás is lásd az ebben a pontban található összefoglaló táblázatban jelölt beavatkozásokat. Egyet emelünk itt ki, a Veszprém és Pétfürdő közötti szakaszt, amely több SCI területet is magába foglal. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egyes beavatkozások, tevékenységek esetében, mint pl. kerülő utak kialakítása, beépítésre szánt területté nyilvánítás esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a Natura 2000 területek kijelölése vagy a Natura 2000 jelölő fajok védelmi céljaira lesz‐e jelentős hatással, milyen módon és mértékben, függetlenül attól, hogy Natura 2000 területen van‐e a beruházás vagy területhasználat, funkcióváltás.

42


Övezeti lapok átfedése A tervkészítés során meg kell határozni az egymást kizáró, vagy funkciójukban egymást jelentősen korlátozó övezeti fedvényeket, területhasználatokat. Térképszerűen is vizsgálni, elemezni kellene a fedvények átfedését. A tájhasználati konfliktusok és anomáliák nagy valószínűséggel azokon a helyeken keletkeznek, ahol tartalmában, funkciójában két kevéssé összeegyeztethető réteg találkozik. Az ökológia hálózat, a települési területek, vagy a szélerőművek telepítésre alkalmas területek között átfedés tapasztalható. 3.6. A terv főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen vagy közvetett hatások előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) A várható környezeti hatásokat és hatótényezőket a következő táblázatban foglaltuk össze.

43


Tervezett változások elemei A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során – a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával – elkészült a területfelhasználás jogi állapotát – ezen belül a települési területek kiterjedését ‐ rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása került a mezőgazdasági területfelhasználási kategória az OTrT‐ben adott felhatalmazás szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével.

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások Az alkalmazott megoldás A tervezés során választott jogbiztonságot biztosítja, hogy a települési megoldás térség további bővítése során biztosít, azt, hogy a települési következetesen lehessen önkormányzatok által az alkalmazni azokat a térségi önkormányzati és az épített övezeteket, amelyek a terület‐ környezet alakításáról szóló biztosított felhasználást befolyásolják, törvényekben döntések beépültek a megyei korlátozzák. szerkezeti terv alapját képező (E korlátozások a jóváhagyott területfelhasználási településszerkezeti tervekben adatbázisba, tehát a tervezés e döntésekben beépítésre szánt és jogszerűen során kijelölt területeket nem érinti.) meghatározottakhoz képest terület‐felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor. mezőgazdasági Az erdőterületek e A kategóriába sorolásával területfelhasználási kategória némileg csökkent az alkalmazása (elsősorban a erdőgazdasági térség Kelet Bakony térségében) az települési kiterjedése az OTrT‐ben érintett számára tervezetthez képest, de önkormányzatok nagyobb növekedett a mozaikos lényegesen tájhasználatot lehetővé tevő mozgásteret biztosít fejlesztési mezőgazdasági ‐ területek törekvéseik megvalósításához, tervezésének lehetősége. a külterület területfelhasználása tervezéséhez. A hatályos OTrT szerint belterületekün kívül teljes

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások Natura 2000 területekre vonatkozóan értékelhetővé válik a helyezet, amely eredményeképpen a települések és térségek szintjén orientálhatók a beépítésre szánt területek kijelölési folyamatai.

Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások A települések kiterjedése befolyásolhatja a vizek állapotára gyakorolt hatások nagyságát, kiterjedését. Az aktuális állapot rögzítése elősegítheti a megfelelő orientációt a további beépítések takarékos megvalósítása és a vizekre gyakorolt hatások minimalizálása tekintetében.

A kategória több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

44


Tervezett változások elemei

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest tovább nő, miközben a hatályos OTrT‐ben tervezetthez képest kismértékben (mintegy 5%‐al) csökken

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások mértékben erdőgazdasági térségbe sorolt települések településszerkezeti tervei készítésénél lenne mód új – beépítésre szánt ‐ területek kijelöléséhez, ami indokolatlanul szűkítené e települések fejlesztési lehetőségeit. Az erdőterületek növelésének A növekedés az erdőgazdasági egyértelműen kedvezőek a hasznosításra való elsősorban környezeti hatásai. alkalmas területeken tervezett, a másodsorban alkalmas területeken javasolt. Ennek következtében a település‐szerkezeti tervekben tervezendő erdők kiterjedése – ezzel együtt a megye erdősültsége – tovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken, amely egyaránt kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmus‐ idegenforgalom fejlesztése szempontjából. Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások

A potenciális erdőtelepítési területből – ritka gyeptársulásaik megőrzése érdekében – ki kell zárni a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeket, továbbá a természetes ‐ és természetközeli állapotú, természeti területnek minősülő gyepterületeket, valamint a NATURA 2000 hálózatba kijelölt természetes élőhelyeket. Az erdőtelepítésre javasolt területek későbbi természetvédelmi oltalom alá kerülése esetén minden művelési ág változáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Az erdőgazdálkodási térség NATURA 2000 madárvédelmi és természet‐megőrzési

Az erdősítés, amennyiben megfelelő szerkezetű erdők és nem faültetvények kialakítására kerül sor a felszínalatti vizek védelmét és a vízmegtartást is elősegíthetik, valamint a felszíni vizek közelében védő zónát alkothatnak, amellyel szintén védik a vizem minőségét.

45



Az OTrT‐ben módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnt a kül‐ és belterjes minősítéssel összefüggő művelési ág (gyep, legelő, ültetvény terület) megkülönböztetése.

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását. Környezeti szempontból nem értékelhető a változtatás hatása, ugyanis a területekre vonatkozó minden más szabályozási feltétel változatlanul teljesül.

Mivel megyei szinten nem fűződnek direkt érdekek a területhasználat meghatározásához, a gyűjtő‐ kategória alkalmazása nem jár kedvezőtlen hatással a térség társadalmára. A megyei terv alkalmazott övezetei a megyei szerkezeti terven kijelölt mezőgazdasági térségen belül akár a szántó művelésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság vonatkozásában, akár az erdősítésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság megjelölésével, akár az ökológiai hálózathoz való tartozás meghatározásával kellő információt szolgáltatnak az egyes területek településrendezési tervben történő meghatározásához.

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások területein az erdőgazdálkodást a táj‐ természetvédelemi szempontok figyelembevételével, az ökológiai érdekek érvényesítésével kell folytatni. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg megfelelő tervezéssel és gazdálkodói szemlélettel.


A kategória több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni a gyakorlat során.

46


Tervezett változások elemei A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb terület‐ felhasználásra ösztönöz azzal, hogy – új övezetek alkalmazásával ‐ korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások Környezeti szempontból A hatályos településszerkezeti megfogalmazott kiemelkedő fontosságú az új – tervekben beépítésre szánt ‐ területek terület‐felhasználás (amely a kijelölésének és településenként külön–külön igénybevételének lassítása. A megfogalmazott és elfogadott megoldás hozzájárul a térség településfejlesztési koncepciók egésze hosszú távú célkitűzései fenntarthatósága figyelembevételével került biztosításához. megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A kijelölt területek e szerint elegendőek és alkalmasak a tervezett funkciók megvalósítására. Amennyiben a megyei terv hatálya időszakában ma még nem ismert új funkció számára válik szükségessé olyan új területi kijelölés, amelynek nagyságrendje meghaladja a területrendezési szabályokban megengedett mértéket, úgy lehetőség van annak területrendezési eljárásban történő beillesztésére. Így az indokolt helyi fejlesztési célok megvalósítása – már amennyiben nem sértenek táj‐

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

47



A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT‐vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett lehetőségükkel bővítési élhetnek. A települési térség ajánlásai új elemekkel egészülnek ki: o Az új gazdasági terület kijelölésének indokoltságát kistérségi szinten kell igazolni

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő Natura 2000 területekkel hatások kapcsolatosan várhatóhatások természetvédelmi‐ földvédelmi érdeket – megvalósíthatóvá válik.


Az új területek kijelölésének – térségi övezetek meghatározásával történő ‐ erőteljes korlátozása biztosítja, hogy új területek kijelölésére és igénybevételére csak ott kerülhessen sor, ahol az nem sért természetvédelmi‐, talajvédelmi‐, földvédelmi‐, erdővédelmi érdekeket.

Az OTrT‐ben is érvényesített össztársadalmi érdek fűződik az országos és térségi jelentőségű – a térség hosszú távú potenciáljait is meghatározó táji‐, természeti értékek és területek megőrzéséhez. A korlátozással nem érintett területek megjelenítésével a terv elősegíti, hogy a települések már fejlesztési célkitűzéseik és irányaik meghatározásánál figyelembe tudják venni a térségi és értékű jelentőségű területeket.

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

Környezeti vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybevételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát

Az új előírások társadalmi vonatkozásban kedvező hatásúak, hiszen megakadályozzák, hogy – miközben térségi szinten elegendő tartalékterületek állnak rendelkezésre ‐ olyan új területek kerüljenek bevonásra

Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás

Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló

48


Tervezett változások elemei o

új terület igénybevételére ott van lehetőség ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve ahol a tervezett új területfelhasználás határos az adott település belterületével.

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros ‐ és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező ‐ területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %‐os megfelelőségének ellenőrzését. A térségi területfelhasználásra vonatkozó ajánlások

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások o amelynek szükségessége kistérségi összefüggésben A kompakt településfejlesztés nem igazolt. támogatásával, a tájban véletlenszerűen és szigetszerűen kialakuló új A kistérségi szinten igazoltan beépítések korlátozása pedig szükséges területek kijelölése tájvédelmi‐ tájképvédelmi és fejlesztése hosszú távon előnyt jelent a helyi társadalom szempontból is pozitívak. szempontjából.

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára

A terület‐ és településfejlesztésért és rendezésért felelős tárca által megjelenített érdekek fűződnek a területfelhasználási szabályok betartásához és ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, hogy a tervmódosítás során a területi mérleg is kidolgozásra és elfogadásra kerül, amely kiindulási alapjává, illetve mérőszámává válik az azt követő változtatásoknak.

Pozitív hatású a nyomon követés lehetőségének biztosítása.

Pozitív hatású a nyomon követhetőség és az értékelési feltételek javítása.

A kiegészítések többsége a fenntarthatósági követelmények teljesülését

A kiegészítések kedvező hatásúak az egyes térségek fenntartható fejlesztése

Áttekintve és értékelve az ajánlásokat, amelyek rendkívül átfogó és jó környezeti,

Áttekintve és értékelve az ajánlásokat, amelyek rendkívül átfogó és jó környezeti,

49


Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások kiegészülnek a magyarországi segíti ajánlásként és nem feltételei differenciált megyei terület‐rendezési kötelező szabályként. (Utóbbit meghatározásához, amelyhez tervezés fő tapasztalatai és a megyei tervek tartalmi össztársadalmi és térségi eredményei felhasználásával követelményei nem teszik érdekek egyaránt fűződnek. lehetővé.)

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások társadalmi értékorientációt tükröznek, ugyanakkor a Natura 2000 hatásbecslés általában hiányzik az ajánlások közül, holott minden esetben kötelező vizsgálni, hogy szükséges‐e az elkészítése.

Az M8 autópálya nyomvonalának pontosítása (az OTrT törvény módosítása, illetve a megvalósítás előkészítésére készülő tervek figyelembevételével).

A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji‐, természeti‐, környezeti érdekeket.

Az előírások megtartásával és hatásbecslés készítésével várhatóan mérsékelhetők a negatív hatások. A részletes tervekben fontos lenne a Natura 2000 fenntartási tervekkel összehangoltan kompenzációs terültek kijelölése, amennyiben erre van lehetőség, illetve a terület jellege lehetővé teszi.

A 8. számú főút lehetséges új nyomvonalának kijelölése (mintegy szervízútként a kiépülő M8 mentén adott közlekedési folyosó részeként).

Az M8 és a 8‐as főút távlatban külön nyomvonalon (de azonos közlekedési folyosóban vezetése) környezeti szempontból egyértelműen kedvező, hiszen az átmenő forgalom gyorsforgalmi útra való terelésével lehetővé teszi a településeket érintő és


A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei. A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati időmérleg javulását is eredményezheti a lakosságnál. A nyomvonal elfogadása és megvalósítása nagyobb távon a főút által érintett kistérségek egymás közötti és belső kapcsolatrendszerének jelentős javulását eredményezheti. A gyorsforgalmi és a főúti kategória elválasztása elősegíti

Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások társadalmi értékorientációt tükröznek, ugyanakkor a VKI és a vízgyűjtő gazdálkodási tervek figyelembevételére való figyelemfelhívás hiányzik, bár számos elem megjelenik az ajánlások között, amely a vizek jó állapotának megőrzését vagy elérését hivatott elősegíteni, pl. védőövezetek, stb. A szabályok betartásával és a VKI által is hangsúlyozott jó gyakorlat betartásával elkerülhetők az esetleges negatív hatások.

A kategória több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát.

50



A térségi jelentőségű mellékutak pontosítása (pld. Várpalota‐Szápár) illetve a felesleges vonalak elhagyása (Pápasalamon‐Gyepükaján, Pápa‐Beled)

A felülvizsgálat keretében sor kerül az országos és a megyei kerékpáros hálózat

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások esetenként azokon áthaladó a települések közötti főutakon a forgalom és ezzel kapcsolatrendszerek erősítését, együtt a környezeti terhelés a 8‐as út gyorsforgalmivá való az egy csökkentését, esélyt adva az átépítésével kedvezőtlenül érintett lakóterületek teher‐ nyomvonalon keveredő forgalmak mentesítésének. szétválasztását. Ugyanakkor a forgalom (és ezzel a környezeti terhelés) megosztása káros is lehet azáltal, hogy szétteríti a kedvezőtlen környezeti hatásokat. A változtatással csökken az A hatályos megyei tervben útépítésre mező és területrendezési erdőgazdasági művelésből tervezett mellékút hálózat kis kivonandó terület, csökken a mértékű ritkítása miközben szinten területek szabdaltsága. E társadalmi változások környezeti költségmegtakarítással jár, nem az érintett szempontból kedvező veszélyezteti települések hatásúnak minősíthetők. megközelíthetőségét, nem rontja élhetőségüket (onnan a szolgáltatások elérhetőségének lehetőségét) és nem csökkenti adott települések fejlesztési potenciáljait. Környezeti szempontból a Térségi és megyei érdek a hálózat fejlesztése kedvező, kerékpárutak hálózattá mert miközben nem fejlesztése, ezért a



Nincs előre látható negatív Nincs előre látható negatív hatás. hatás.

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő

51


Tervezett változások elemei módosítására az OTrT‐ben történt változások érvényesítésére.

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák. Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített területfelhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT‐vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: a

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások veszélyeztet fontos védett és továbbtervezéssel pontosított védendő táji‐, természeti hálózat társadalmi szempontból értékeket, lehetővé teszi azok kedvező hatású. megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel. Az OTrT‐ben bevezetett és Össztársadalmi érdekek Veszprém megye tervében is fűződnek a táji‐, természeti védelméhez, alkalmazott új övezetek értékeink és lehatárolása környezeti fenntartásához vonatkozásban egyértelműen fejlesztéséhez. pozitív hatású, mivel a korábbinál hatékonyabban, Az ennek figyelembevételével szabályok a módosított OTrT‐ben szigorúbb alkalmazásával biztosítja a táji‐, átalakított ‐ és az ágazati természeti értékek védelmét. fogalomhasználattal és követelményekkel is Ugyanakkor a szabályozás – összhangba hozott ‐ védelmi területrendezési hatósági övezeti rendszer mivel eljárás beiktatásával – kivételes szigorúbb és egyértelműbb esetekben lehetőséget ad az szabályokat tartalmaz a táji‐, egyedi helyzetek értékelésére, természeti értékek védelmére, (ennek alapján csak olyan – kedvező változást jelent a hatékonysága területfelhasználási döntések védelem meghozatalára, amelyek nem érdekében. járnak együtt a táji‐, természeti Ezen övezetek és övezeti értékek jelentős sérelmével). szabályok megyei tervben való alkalmazása ezért egyértelműen pozitív hatású táji‐, természeti potenciálok

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát.



52


Tervezett változások elemei „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, a „védett természeti terület övezete”, a védett természeti terület védőövezete”, a „természeti terület” övezete, valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete” A terv módosítása során – az OTrT‐ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával ‐ felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között. Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások megőrzése valamint a fenntarthatósági követelmények teljesítése érdekében, amelyekhez – a fejlesztési dokumentumok tanúsága szerint ‐ Veszprém megyében is hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek. A termőföldvédelem hatékony Mivel hosszú távú társadalmi eszközkészlete bővült ennek a érdekek fűződnek a racionális két kategóriának földhasználati módok és alkalmazásával. Ennek pozitív rendszerek kialakításához, a környezeti hatása kiemelkedő. megyei tervben alkalmazott övezetek pozitív hozzájárulást A „kiváló termőhelyi adottságú jelentenek ahhoz, hogy a szántóterület” övezeti településrendezési tervekben a lehatárolása biztosítja a külterületek legjobb termőképességű területfelhasználási kategóriáit területek védelmét, a a hosszú távú célok és a „mezőgazdasági művelésre területi potenciálok együttes másodlagosan alkalmas terület figyelembevételével lehessen övezete” lehatárolása pedig meghatározni. segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági Az övezeti lehatárolásokhoz művelésben tartásához. kapcsolódó ‐ a területhasználat A kiváló termőhelyi adottságú módjára vonatkozó ‐ ajánlások szántóterület övezete mellett a pedig hozzájárulnak a az átlagosnál jobb minőségű területhasználatok területi (ingatlannyilvántartás szerint) potenciálokkal összhangban területeket is figyelembe történő alakításához. kellene venni. A mezőgazdasági művelésre



Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

53



Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások másodlagosan alkalmas területek lehatárolása tájékoztató jellegű és segítséget az ad Önkormányzatok számára a racionális földhasználat szempontjait figyelembe vevő területfelhasználás érvényesítésére akár az új fejlesztési területek kijelölése, akár az erdősítésre kijelölésre kerülő területek kiválasztása során. Az új övezetek alkalmazásának Hosszú távú társadalmi környezeti hatása pozitív érdekek fűződnek a területek egyrészt azért, racionális használatához, a táji o mert elősegítik az és a turisztikai potenciálok a biológiai erdőterületek bővítését növeléséhez, ebben a megyében, ahol aktivitásérték emeléséhez. ennek kiemelkedő erdőtelepítésre való jelentősége van a táji‐, Az üdülési potenciál alkalmasság új elemként alakulásában jelenik fenti társadalmi o másrészt, mert a érdekek érvényesítése, a lehatároláshoz kapcsolódó racionális területhasználati övezeti szabály korlátozza módok és rendszerek a beépítésre szánt terület kialakítása érdekében. A kijelölésének lehetőségét, megyei tervben is alkalmazott ezzel – a legjobb minőségű új övezetek ebben a szántóterületek vonatkozásban is pozitív védelmének mintájára – az hozzájárulást jelentenek ahhoz, erdőtelepítésre leginkább hogy a településrendezési





54



Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete

A hatályos tervben lehatárolt

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások alkalmas területeket is tervekben a külterületek védi a más célú területfelhasználási kategóriáit felhasználástól, ezzel a hosszú távú célok és a közvetve hozzájárul a területi potenciálok együttes takarékos területhasználat figyelembevételével lehessen célkitűzései meghatározni. érvényesítéséhez is. A kapcsolódó ‐ a területhasználat módjára vonatkozó ‐ ajánlások itt is hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához. A „kiváló termőhelyi adottságú Az erdők ‐ és azokon belül is a erdőterület”– mint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület – lehatárolása és erdőterületek – megőrzéséhez a hozzá kapcsolódó szigorú társadalmi érdekek fűződnek, szabály alkalmazása – amely mert többnyire ezek azok a csak kivételesen indokolt erdőterületek, ahol a területi esetben, területrendezési potenciáloknak megfelelő, hatósági eljárás lefolytatása honos állományok alakultak ki. esetén teszi lehetővé e területeken új beépítésre szánt terület kijelölését és a bányanyitást is korlátozza – környezeti és tájvédelmi szempontból egyaránt kedvező hatású Mivel az övezettel érintett Mivel az övezettel érintett





Alapvetően

pozitív

hatású. Alapvetően pozitív hatású. Több

55


Tervezett változások elemei „térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” felülvizsgálatával pontosításra kerül az érintett terület.

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT‐vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra)

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások területek kiterjedése területek kiterjedése alapvetően nem változik csak alapvetően nem változik csak pontosodik, a változtatásnak pontosodik, a változtatásnak nincs számottevő környezeti nincs számottevő hatása hatása

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg. A tájképvédelemnek ‐ egy Kedvező hatású. olyan megyében, mint Veszprém megye, ahol a táji‐ és az üdülési potenciál védelme és fejlesztése kiemelt fejlesztési cél – kiemelkedő jelentősége van. Azok a szabályok, amelyek a hatékony tájképvédelmet biztosítanák – tájvédelmi törvény hiányában – még csak formálódnak a területrendezési‐, településrendezési eszközök részeként.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő vizsgálatokon alapuló és területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji‐, környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatású. A szabályozás, amely a léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki ‐ a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül ‐ a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan –

Kedvező hatású.

56



Pontosításra kerül a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” övezete a megalapozó területfelhasználási vizsgálatok eredményei felhasználásával

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott ‐ eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv. Környezeti szempontból pozitív Társadalmi érdekek fűződnek hatású a „térségi ahhoz, hogy a térségi olyan hulladéklerakó hely hulladéklerakók kerüljenek kijelöléséhez vizsgálat alá vont területen terület” lehatárolása, mert a kijelölésre, amelyek minden környezetileg – bizonyos szempontból megfelelnek a és környezeti feltételek teljesülése esetén ‐ települési még terhelhető területekről szempontoknak. Mivel a a területi tájékoztat, illetve indirekt kijelölés vonatkozó módon, a területek környezeti alkalmasságra érzékenységének kizáró szempontok figyelembevételével kizárja az összefoglaló értékelésével erre alkalmatlan területeket. történik, a fennmaradó – elvileg alkalmas ‐ területek képezik az övezet tartalmát, ami nem azt jelenti, hogy ott térségi hulladéklerakó kerül kijelölésre. Azt egy egészen más eljárás keretében kell előkészíteni. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyében kialakulóban és kiépülőben vannak a hulladék‐gazdálkodás térségi rendszerei és létesítményei, az övezetben





57



Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „Világörökség és világörökség várományos területek” az OKM adatszolgáltatása, illetve a rendelkezésre álló szakmai megalapozó anyagok figyelembevételével.

Hasonlóan új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” az OKM adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területi lehatárolásokkal

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások lehatárolt területeknek egyre kisebb jelentősége lesz. kulturális örökség Környezeti szempontból pozitív A hatású a lehatárolás, mert szempontjainak felhívja a figyelmet arra, hogy a érvényesítéséhez érdekek továbbtervezés, majd a össztársadalmi kezelési terv kidolgozása során fűződnek, ezért a lehatárolás szempontból – a fenntarhatóság érdekében ‐ társadalmi mert a összhangba kell hozni az kedvező, örökségvédelmi, a térségi továbbtervezés során környezeti célokat és a megteremti e szempontok gazdasági szempontokat érvényesítésének lehetőségeit a kiemelten kezelendő területeken. Környezeti szempontból ez a A történeti települési területek lehatárolás is pozitív hatású, meghatározásához a térségi mert felhívja a figyelmet a érdekeken túl helyi érdekek is történeti belvárosok és fűződnek. A közigazgatási határos lehatárolást kiegészítő településközpontok – a konkrét területet a lépték megkülönböztetett kezelésének és az adta pontossággal megjelölő – örökségvédelem szempontjait ábrázolás elősegíti annak tervben is érvényesítő továbbtervezés településrendezési szükségességére, illetve kijelöli történő pontosítását. Ezzel a a továbbtervezés, a speciális kiegészítéssel válik ez a szabályozás célterületeit, ezzel lehatárolás – az OTrT‐ben lehetőséget ad a fejlesztési és rögzítetthez képest rendezési tervezés továbblépésnek ‐ társadalmi



Pozitív hatású

Pozitív hatású.

58



Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvizi meder” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások eszközkészletének szempontból pedig pozitív összekapcsolására. hatásúnak. A „rendszeresen belvíz járta A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás terület” övezet lehatárolás környezeti szempontból is társadalmi szempontból is pozitív hatású. A lehatárolások hasznos, mert tájékoztat elősegítik a településfejlesztési azokról a veszélyekről és koncepciók és kockázatokról, amelyek ezeken településszerkezeti tervek a területeken a belvizekkel készítésénél a veszély együtt járnak. megelőzés szempontjainak érvényesítését. A nagyvizi meder lehatárolás A „nagyvizi meder” övezete környezeti hatása is pozitív, Veszprém megyében kis mert indirekt módon megremti területet érint. Annak a a „teret a folyónak” EU‐s szabálynak érvényesítéséhez, irányelv érvényesítésének amely ezeken a területeken megakadályozza az új lehetőségét. beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

Új térségi övezetként kerül Mivel a hatályos tervben A hatályos lehatárolásra a „földtani történt lehatároláshoz képest területrendezési


Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg. megyei Nincs hatás. terv az


Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő vizsgálatokon alapuló és területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

Nincs hatás.

59


Tervezett változások elemei veszélyforrás terület” övezete

Új övezetként kerül lehatárolásra a „vízeróziónak kitett terület” övezete

Új övezetként kerül lehatárolásra a „széleróziónak kitett terület övezete

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások nincs területi változás, annak alátámasztó munkarészek környezeti hatása sem között tartalmazta a térségi értelmezhető. övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására. Mivel a hatályos tervben A hatályos megyei történt lehatároláshoz képest területrendezési terv az nincs területi változás, annak alátámasztó munkarészek környezeti hatása sem között tartalmazta a térségi értelmezhető. övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására. Mivel a hatályos tervben A hatályos megyei történt lehatároláshoz képest területrendezési terv az nincs területi változás, annak alátámasztó munkarészek környezeti hatása sem között tartalmazta a térségi értelmezhető. övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs



Nincs hatás.

Nincs hatás.

Nincs hatás

Nincs hatás

60


Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő Natura 2000 területekkel Vizek állapotára vonatkozóan hatások kapcsolatosan várhatóhatások várható hatások változás, a módosítás itt sem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására, ezért a társadalmi hatás e vonatkozásban sem értékelhető. A Honvédelmi Minisztérium A érdekek módosítás környezeti Össztársadalmi adatszolgáltatása szempontból negatív hatású fűződnek a honvédelmi célú figyelembevételével lehet abban az értelemben, területek fenntartásához és módosításra kerül a hogy míg a honvédségi biztosításához, ezen érdekek „honvédelmi terület” övezete területeken – a azonban csak a hosszú távon is e célt szolgáló területekkel zavartalanságnak köszönhetően – általában kapcsolatban relevánsak. biztosított a természeti értékek megyében a védelme, ez a védelem más Veszprém megyei funkciójú területen csak ott hatályos tervben érvényesül maradéktalanul, területrendezési ahol azt más (védelmi) övezeti rögzített honvédelmi területi szabályok biztosítják. lehatárolásokhoz képest a HM adatszolgáltatása szerint csökkent az jelentősen övezettel érintett terület. Pozitív változás, hogy a módosított terv már csak a csökkentett kiterjedésű területet tartalmazza a „honvédelmi terület” övezetében 14. táblázat A várható környezeti hatásokat és hatótényezőket azonosítása Tervezett változások elemei

61


4.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre

4.1. A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések Általános környezeti szempontú javaslatok A terv a különböző ágazati intézkedések, beavatkozások, koncepciók területi vetületét hatásait, és az azokat korlátozó használatokat szabja meg. A különböző adatforrásokból, hatóságoktól származó információk közös területi alapon jelennek meg. Ennek megfelelően az egyes övezetek, szabályozások erősíthetik, vagy gyengíthetik egymást. Az ágazati szempontok közötti konszenzus megteremtése érdekében szükséges lenne tovább erősíteni a terv holisztikus, horizontális szemlélet szemléletét, hogy elkerülhetők legyenek az olyan elemek, mint a közlekedési infrastruktúrafejlesztés, a Nemzet Ökológiai Hálózatot, a Natura 2000 hálózat kapcsolata esetében. A tervkészítés során meg kell határozni az egymást kizáró, vagy funkciójukban egymást jelentősen korlátozó övezeti fedvényeket, területhasználatokat. Térképszerűen is vizsgálni, elemezni kellene a fedvények átfedését. A tájhasználati konfliktusok és anomáliák nagy valószínűséggel azokon a helyeken keletkeznek, ahol tartalmában, funkciójában két kevéssé összeegyeztethető réteg találkozik. Az átfedő területeken konkrétan vizsgálni szükséges az övezetek közötti kapcsolatot az alábbi minta táblázathoz hasonló mátrix segítségével. Kiemelten fontos lenne a mátrixban „X”‐el jelzett területeken az esetleges problémák feloldása. Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete

Ásványi nyersanyag‐ gazdálkodási terület övezete

Rendszeresen belvízjárta terület

Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete

Tájképvédelmi terület övezete

Felszíni vizek vízminőség‐védelmi vízgyűjtő területének övezete

Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete

O

O

E

X

O

X

E

E

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete Ásványi nyersanyag‐gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete Tájképvédelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség‐védelmi vízgyűjtő területének övezete X – Egymást kizáró vagy jelentősen korlátozó E – Egymást erősítő kapcsolat V ‐ A kapcsolatot vizsgálni kell O – Nincs hatás

O

V

V

X

X

V

V

O

X

V

O

E

E

O

V

O

X

X

O

O

V

V

O

V

O

O

E

O

Szerkezeti, szabályozási tervi elemek (területhasználatok övezetek stb.)

15. táblázat. Az övezetek, területhasználatok kapcsolata (minta)


A területrendezési tervek az övezeti lapokat, a szerkezeti tervet külön‐külön lapon dokumentálják. Ennek oka, hogy a fedvények jelentős mennyiségű részletes grafikus információt hordoznak, amelyet nehéz lenne egy térképlapon megjeleníteni. A külön lapon történő dokumentálással azonban elveszik a térinformatikai feldolgozás egyik nagy előnye, hogy a különböző fedvények együtt, „egymás felett” láthatók. Mindig mindent mindennel átfedésben vizsgálni dokumentálni természetesen értelmetlen és felesleges dolog lenne, de az alátámasztó munkarészek összegzéseként nem lenne célszerűtlen elkészíteni a fenti mátrix kritikus átfedéseit (X) tartalmazó rétegek összesített fedvényeit. A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvő mértékben kell támaszkodni az adott térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítő szereplők elvárásainak összefogására. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi participáció révén hatékonyan érvényesüljön, nem pusztán utólagos szakmai, társadalmi egyeztetéseket jelentve. A partnerség és a bevonás, ‐ csakúgy, mint az átláthatóság és legitimitás ‐ erősítése fokozottan szükséges a területrendezési tervezés esetében is (Területfejlesztési Füzetek 1. – Segédlet a közösségi tervezéshez, VÁTI, Budapest, 2010) A kistérségi, települési tervek a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentő szerepe van az előzetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai előírásoknak megfelelően (Élőhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Víz Keretirányelv stb.). A terv fenntarthatósági szempontú megfelelése érdekében nyilvánvalóbbá kell tenni, erősíteni kell a fenntarthatósági elvekhez történő illeszkedést. A célrendszer további erősítését tarjuk szükségesnek a fenntarthatóság javítása érdekében. A közelmúltban megjelent az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének gondozásában Magyarország kistájainak katasztere 1 második átdolgozott kiadása. Az új kistáj kataszter számos tekintetben teljesen megújult. A korábbi kiadás óta eltelt negyedszázad ökológiai, növényföldrajzi kutatásai teljesen átírták a korábbi fejezeteket. Kibővült tartalommal jelentek meg a társadalomföldrajzi, mezőgazdasági, éghajlati, turisztikai fejezetek. Érdemes lenne az alátámasztó munkarész tájjal kapcsolatos fejezetét kiegészíteni a legújabb információkkal. A kistérségi, települési tervek a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentő szerepe van az előzetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai előírásoknak megfelelően (Élőhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Víz Keretirányelv stb.). A terv fenntarthatósági szempontú megfelelése érdekében nyilvánvalóbbá kell tenni, erősíteni kell a fenntarthatósági elvekhez történő illeszkedést. A célrendszer további erősítését tarjuk szükségesnek a fenntarthatóság javítása érdekében. A terv a különböző ágazati intézkedések, beavatkozások, koncepciók területi vetületét hatásait, és az azokat korlátozó használatokat szabja meg. A különböző adatforrásokból, hatóságoktól származó információk közös területi alapon jelennek meg. Ennek megfelelően 1

http://www.mtafki.hu/konyvtar/kistaj/megrendeles.html

63


az egyes övezetek, szabályozások erősíthetik, vagy gyengíthetik egymást. Az ágazati szempontok közötti konszenzus megteremtése érdekében szükséges lenne tovább erősíteni a terv holisztikus, horizontális szemlélet szemléletét, hogy elkerülhetők legyenek az olyan elemek, mint a közlekedési infrastruktúrafejlesztés, a Nemzet Ökológiai Hálózatot, a Natura 2000 hálózat kapcsolata esetében. Részletes javaslatok, pontosítások A térségi kapcsolatokat célszerű lenne feltüntetni a tervlapokon. A tervlap ne a „levegőben lógjon”, a hálózati összefüggésekre fel kell hívni a figyelmet. A szomszédos megyék terveinek határmenti részleteit jelölni kellene. A Balaton tervvel (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve) mindenképpen össze kell hangolni a tervet. Ha nem is szabályozás, de legalább a vizsgálatok szintjén. A vizsgálati, alátámasztó munkarészek esetén mindenképpen a megye egész területében kellene gondolkodni. A VMTrT tartalmaz olyan övezeteket, amelyet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve nem tartalmaz (pl. Széleróziónak kitett terület övezete, nagyvízi meder, együtt tervezhető térségek övezete, erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete.). Célszerű lenne ezeket az övezetek Néhány övezet esetében (földtani veszélyforrás, vízeróziónak kitett terület övezete) célszerűbb lenne a településhatáros lehatárolás helyett a területhatáros megközelítés. A pontosítással elkerülhetők lennének a költséges és időigényes területrendezési hatósági eljárások. A felszín alatti vízminőség‐védelmi terület védelme elsőrendű fontosságú a karsztos területeken. A bányák bezárásával megemelkedett a talajvízszint. Bakony‐Vértes víztest megnövekedése miatt a térségben örvendetesen több forrás is újraéledt. A felszín alatti vízminőség‐védelmi terület védelme elsőrendű fontosságú a karsztos területeken. A bányák bezárásával megemelkedett a talajvízszint. Bakony‐Vértes víztest megnövekedése miatt a térségben örvendetesen több forrás is újraéledt. A szennyvízelvezetés, tisztítás fejezet nem tér ki az országos programhoz történő viszonyulásra. Veszprém megye Nemzeti Települései Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program történő kapcsolódását részletezni kell. Jelenleg 4800 m3 szennyvíz szikkad a talajba amely veszélyezteti a karsztvízbázist. A szennyvíz közcsatornába történő gyűjtését meg kell oldani. Ajka területén a vízgazdálkodási térségből törölni kell a zagytározót, illetve át kell helyezni a települési térségbe. A 2010. évi tavaszi belvízkárok megerősítették, hogy a tovább kell fejleszteni a belvíz‐ védekezési tervet. A megyehatárokon átnyúló csapadékvíz‐elvezető csatornák és patakok esetében (Nádor‐csatorna, Gaja, Séd) együttesen kell megoldást találni a fejlesztésekre. Térségi hulladéklerakók nem kerültek ábrázolásra a tervben így területrendezési eljárás lefolytatása szükséges a telepítéshez. Bár a törvény nem írja elő a térségi hulladéklerakók jelölését, fenti ok miatt mégis célszerű lenne ábrázolásuk.

64


Tisztázandó az M8 gyorsforgalmi út Somló‐hegy melletti nyomvonala. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Kft. által készített megvalósíthatósági tanulmányterv több változatot szerepeltet. Az alapváltozat szétválasztaná az M8 és a 8 nyomvonalát, a helyiek a két nyomvonal egyesítését szeretnék, a miniszteri utasítás szerint hibrid megoldás születne. Célszerű lenne, hogy az M8‐as gyorsforgalmi út Somlójenőt, Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, a Somló‐hegyet délről kerülje el összhangban a településrendezési tervekkel. A Cseszneket elkerülő 82‐es út nyomvonala tovább fragmentálja a tájat. Célszerű lenne megvizsgálni az elkerülő út szükségességét és a legkevesebb táji problémát okozó változatot kellene preferálni. Várpalotánál eltér a város által elfogadott 8‐as út a tervezettől. Célszerű lenne itt is konszenzusos megoldást, a legkevesebb környezeti problémát okozó változatot megtalálni. Zirc térségében az országos kerékpárút hálózat Cuha‐pataki szakasza eltér a településrendezés tervben elfogadottól. A település szempontjából a kedvezőbb lenne a településrendezési tervben elfogadott változat azért is, mert így a helyi közlekedést is szolgálná és kapcsolódhatna a Győr‐Balaton országos hálózathoz. A megyében számos új kiserőmű, (5‐50 MW) szélerőmű került kijelölésre vagy tervezése, területrendezési hatósági eljárása folyamatban van. A szélerőművek telepítésére kijelölt területek nagyságát túlzottnak tartjuk az Országos Meteorológia Szolgálat széltérképei alapján. Javasoljuk, hogy szélerőművek csak tájbaillesztetten kerülhessenek kiépítésre, a légvezetékek csak földkábelben legyenek elhelyezhetők. A tájképvédelmi területeken A Somló‐hegy környékén ne lehessen szélerőműveket telepíteni a táji értékek védelme érdekében. A Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek övezete több helyen egybeesik a történeti település illetve a tájképvédelmi terület övezetével. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét területhatárosan kellene lehatárolni. A meglévő erdőterületekhez kapcsolódó erdőtelepítésre alkalmas területek ilyen módon történő lehatárolása elősegítené, hogy területek pontosíthatók legyenek a településrendezési tervben. A jelenlegi lehatárolás nem alkalmas a szabályozási elvek érvényesítésére. Az erdőgazdálkodási térségre és az kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetésre intézkedési javaslatokat ki kellene egészíteni az NKP III.‐ban megjelenő intézkedések közül az alábbiakal: • Az erdősített területek környezetkímélő használata (pl. szálaló erdőgazdálkodás). • A folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása • Az erdőtelepítés megvalósítása, az erdőtömbök összekapcsolásának elősegítése • A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása, az őshonos, elegyes erdők telepítésének előnyben részesítése. • Az erdők környezeti állapota fenntartása, javítása illetve az erdők természetes‐ ségének javítása és közjóléti értékének növelése. • Az erdők szerkezetátalakítása (pl. sarj eredetű erdők mag eredetűvé). • A folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása, erózióvédelem, integrált növényvédelem, tarlóégetés elkerülése.

65


• Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj‐degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása • A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása. A települési térségekre vonatkozó javaslatokat az alábbi szempontok alapján lehetne kiegészíteni: • Barnamezős területek felhasználása • Zöldfelületi kataszter létrehozása • A települések talajának védelme • A helyi zaj‐ és rezgésvédelmi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett területek kijelölése • A települések fejlesztési‐rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. Sümeg Várhegy környezetében a Mogyorósdombi ősember bánya és a Várhegy „köpeny” védett természeti értékeit nem tartalmazza a terv. A terület pontos határát a Balaton felvidék NP‐vel kell egyeztetni. Az ökológiai hálózat övezetének térképi lehatárolását pontosítani kellene. Bakonyszentkirály, Borzavár, Dudar, Hárskút, Lókút, Porva, Szentgál, Tés, Várpalota térségében a jelölés kisebb területet érint mint az elfogadott. Történeti táj kategória védelmére javasolható a Somló‐hegy. Ezzel a javaslattal ellentétes lenne, ha a környéki települések maradnának a szélerőművek elhelyezésére vizsgálat alá vonható területek övezetében. A dobai Erdődy kastély egykori teljes területét történeti kertként kellene jelölni és ezzel összhangban megállapítani a kiváló termőhelyi adottságú terület övezetét. Bakonybél, Bánd, Döbrönte és Szentgál településeket szintén a történeti települések közé fel kellene venni. Ajkánál az ökológiai folyosó magterületére esik a hatályos településrendezés tervben beépítésre szánt területe, beépített terület is (pl. Csingeri parkerdő szélén fekvő, volt Jókai bánya amely ma településközpont vegyes területként szabályozott illetve az ettől északra lévő hétvégiháza és üdülőháza üdülőterületként szabályozott területek, a parkerdőben lévő bányamúzeum és erdészeti üdülőközpont. Az ökológiai folyosó övezete „ráfed” Ajka város belterületére, a hatályos településrendezési terv szerinti beépítésre szánt területekre (Ajkarendek területén, Bakonygyepes belterületének déli részén, illetve kis részben az Ipari park északi részén, Szélesvíz‐patak mentén.) 4.2. Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni A fellendülő térségi tervezési tevékenység egységességének biztosításakor fontos feltétel a tervezési rendszernek keretet adó közös térségi értékrend kialakítása megyei, települési és térségi szinten is. Ehhez a tervezési tevékenységek mozgásterét szabályozó fenntarthatósági

66


keretstratégiák kidolgozása szükséges nem csak országos szinten, de kifejezetten az egyes térségekre vonatkozóan, a helyi adottságokhoz igazodóan, mely a fenntarthatóságon túl más horizontális irányelveket is rögzíthet (pl. esélyegyenlőség, biztonság, örökségvédelem). A keretstratégia egyrészt olyan, a térségi fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges vertikális célokat rögzít, melyeknek helyet kell kapniuk a célok témáját és az adott térséget érintő tervekben, másrészt a fenntartható fejlődést biztosító horizontális célokat, melyek minden, a térséget érintő fejlesztési tervdokumentumban rögzített célba beépülnek. A keretstratégiák kiindulópontját a térségi tervezési rendszer vizsgálati és értékelési alapjai ‐ különösen a stratégiai környezeti vizsgálatok és az ex‐ante értékelések ‐, valamint az integrált környezeti tervezés adják. E tervezési eljárások széles legitimitását a szakmai és lakossági nyilvánosság számára biztosítani kell, hogy valóban közös, a tervezésen is túlmutató hatású térségi értékrendet képviselő tervezési rendszerelemek legyenek. A területfejlesztési politika, ill. adott területegység fejlesztési céljait a fejlesztési koncepcionális (stratégia) és operatív (program) tervezés, valamint a rendezési típusú tervezés együttesen kell, hogy biztosítsa. Ennek alapvető kritériuma a területrendezési és a fejlesztési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolása, annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a fejlesztési és a területhasználat‐szabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. A tervezési rendszerekben a rendezési tevékenység megkezdését minden esetben meg kell előznie legalább koncepcionális szintű és előrehaladott fázisban lévő fejlesztési tevékenységnek. A fejlesztési koncepciókban vagy horizontális elveket szolgáló keretstratégiákban rögzíteni kell a térségi fizikai térhasználatát, térszervezési irányelveit, melyet a rendezési tervezésben szintén érvényesíteni kell. A rendezési tervek készítése koncepcionális ill. stratégiai célokhoz kell, hogy igazodjon, míg a fejlesztési programok kialakítása során a rendezési tervek figyelembevétele, illetve a két tervezés iteratív, kölcsönös formálása szükséges. A két tevékenységet ‐ az európai gyakorlatot követve ‐ egységes területi tervezési tevékenységbe szükséges integrálni, melyre az operatív programozási tevékenységek közvetlenül épülnek. A rendezési tevékenység szorosabb integrálása a területfejlesztési politikába azért is kiemelt fontosságú, mert a környezeti értékek, természeti erőforrások hatásos és racionális védelme, a térhasználati ill. térszerkezeti feszültségek feloldása a területfejlesztési politika prioritásai közé tartoznak, kezelésük azonban főként rendezési eszközökkel biztosítható. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv érvényesítése során folyamatos visszacsatolások biztosítása szükséges. A tervezési rendszer összhangjának biztosítása érdekében a rendezési és fejlesztési tevékenység szakmai és kommunikációs hátterét egységesíteni kell. Ennek érdekében a rendezési tevékenységek során, különösen a térségi rendezési tevékenységek során, a műszaki területi tervezői szakmai munkát sokszínű szakmai háttérrel rendelkező területi és környezeti tervezői szakértői csoportoknak kell támogatni, települési és térségi szinten is. A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvő mértékben kell támaszkodni az adott térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítő szereplők elvárásainak összefogására. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi participáció révén hatékonyan érvényesüljön, nem pusztán utólagos szakmai, társadalmi egyeztetéseket jelentve. A partnerség és a bevonás, ‐ csakúgy, mint az átláthatóság és legitimitás ‐ erősítése fokozottan szükséges a területrendezési

67


tervezés esetében is (Területfejlesztési Füzetek 1. – Segédlet a közösségi tervezéshez, VÁTI, Budapest, 2010) A területfejlesztési szakértők, tervező intézményék mellett a közigazgatásban is szükséges a stratégiai szemléletű területi tervezéshez szükséges készségek erősítése. Különösen a régiók mellett a megyei és kistérségi szinteken is indokolt a tervezés szakmai apparátusának kiépítése, és fontos a tervezési folyamatba bevont regionális szereplői kör felkészítése is a tervezői partnerségben való részvételre. Az ágazati tervezési szakértők, tervező intézmények, közigazgatási egységekben is meg kell ismertetni a terület‐ és regionális stratégiai tervezés szemléletét. Fontos, hogy a területfejlesztési és ‐rendezési tevékenységek végrehajtásáért felelős munkakörökben dolgozóknak is legyenek területi tervezési ismeretei, amelyben hangsúlyt kell kapjanak az integrált, környezetintegrált, fenntarthatósági megközelítések, a helyi adottságokra és értékekre építkező területi szemléletű tervezési elemek. Ösztönözni kell a tervezési és a végrehajtási ismeretek, a különböző fejlesztési szintek (programok, projektek), területi szintek, területi és ágazati tervezők közötti kommunikációt, tapasztalatcserét megyei szinten is. Fontos megteremteni annak regionális, megyei és kistérségi feltételeit, hogy a tervezési tevékenységek teljes ciklust alkossanak a nyomon követés, a rendszeres értékelés és a tervezés információs igényét kielégítő alkalmazott területi kutatások, vizsgálatok folyamatos megvalósításával. Szükségesnek látjuk a Natura2000 területek kezelési és fenntartási terveinek elkészítését, amelyek alapján a területek és a hálózat célkitűzései és területi prioritásai is megismerhetővé válnának, ami elengedhetetlenül fontos a tervezők és a társhatóságok számára is a megfelelő körültekintő szakmai, tervezői, kezelői és fejlesztői munkához. A kezelési terveknek és a területendezési terveknek összhangban kell készülni. A településrendezési terveknek a jóváhagyott VMTrT figyelembevételével kell készülni. A településrendezési tervekből megyei területrendezési tervekbe visszavezetett módosításokat kerülni kell. A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben történhet meg. A „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki ‐ a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül ‐ a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét. A településrendezési tervezéshez kapcsolódóan az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv megvalósításával lehet a tájképi értékek fennmaradását biztosítani.

68


5. Monitorozás és indikátorok meghatározása 5.1 A terv érvényesítése során fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan indikátorok meghatározása, monitorozási javaslatok értékelése. Monitorozás alapja a DPSIR modell A VMTrT monitorozása során a változásokat, illetve a terv környezeti hatásait objektív mérőszámokkal, indikátorokkal szükséges bemutatni. A környezeti jellegű indikátorok területén a DPSIR jellegű indikátorok használata tekinthető a legösszetettebb módszernek. A DPSIR indikátorok használatának előnye, hogy nem elsősorban a hatásokban, az állapotban bekövetkezett változásokra koncentrál, hanem körfolyamatként, ok‐okozati láncként felfogva magának a környezeti problémát kiváltó oknak a megszüntetésére, csökkentésére koncentrál. A DPSIR rendszer kialakulásra a 80‐as évek közepén kezdődött meg. A Brundtland Bizottság által 1987‐ben megfogalmazott „Közös Jövőnk” című tanulmány óta a környezeti fenntarthatóság mérésére több száz környezeti indikátor került kialakításra. Az ENSZ, az OECD, az EU és az EEA egyaránt kialakította a fenntarthatósági kritériumok mérésére szolgáló indikátor rendszerét. A környezeti információk és a nagyszámú környezeti indikátor csoportosítására két nemzetközileg elfogadott modellrendszer került kialakításra. A DPSIR modell (Hatótényezők (Driving forces) – Terhelés (Pressure) – Állapot (State) – Hatás (Impact) –Környezetpolitikai válaszok (Response) modell) Számos vita után a kutatók ezt a modellt találták a legmegfelelőbbnek arra, hogy a környezettel kapcsolatos információkat rendszerbe foglalják. A modellt a legtöbb EU tagország elfogadta, azt használják a nemzetközi szervezetek is, mint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) az Európai Környezeti Ügynökség (EEA). A modellen belül az Eurostat a válaszok (környezetvédelemre fordított kiadások), a hatótényezők (a környezet szempontjából meghatározó szektorok pl. energia, közlekedés, mezőgazdaság), valamint a terhelések (emberi tevékenységek, melyek közvetlenül hatással vannak a környezetre, pl. CO2 kibocsátás) területét vizsgálja. Az EEA az állapot (megfigyelhető változások a környezetben, pl. növekvő hőmérséklet) és a hatások (a megváltozott környezet hatásai, pl. hurrikánok, áradások) indikátorait vizsgálja. Éles határok természetesen nem húzhatók meg a területek között, így az indikátorokban átfedések is lehetnek.

6. ábra. A DPSIR modell (Forrás: Eurostat, 1999)

69


Indikátorok kiválasztásának alapelvei: Az indikátorainak kiválasztásánál általános alapelvként következő szempontokat kell figyelembe venni. A javasolt indikátoroknak: relevánsnak kell lenni (az indikátornak tükrözni kell a vizsgált paramétert), gyors reakció idejűnek kell lenni (a bekövetkezett változásokra lehetőleg azonnal reagálni kell), jól mérhetőnek kell lenni, jól érthetőnek, könnyen értelmezhetőnek, szemléletesnek kell lenni, költséghatékonynak kell lenni, szabványosnak, emiatt összehasonlíthatónak kell lenni. Az indikátoroknak általában további két egyéb feltételnek is meg kell, hogy feleljenek: egyszerre általánosnak és speciálisnak kell lenniük. Általánosnak, ami azt jelenti, hogy lehetőleg a vizsgált folyamat egészének változásait követni tudják és ugyanakkor speciálisnak is, hogy a folyamatok egyedi sajátságaira is reagálni tudjanak. A vizsgált dokumentum nem tartalmazott a környezeti hatások értékeléséhez indikátorokat és monitorozásához ezért az alábbi források indikátorait javasoljuk felhasználni: EUROSTAT indikátorok Európai Környezeti Ügynökség (EEA) indikátorai Környezeti Operatív Program indikátora Egyéb (szakértői vélemények alapján megfogalmazható) indikátorok. Indikátorok alkalmazása a 2007‐2013 tervezési ciklusban (NFÜ) Környezeti állapot indikátorok Az EUROSTAT és EEA kompatibilis környezeti indikátorok lehetővé teszik az EU‐n belüli környezetállapot összehasonlítást, de kevésbé specifikusak és adekvátak a VMTrT környezeti hatásainak vizsgálatára. A második csoportba tartozó speciális hazai indikátorok jobban illeszkednek a VMTrT szerkezetéhez, könnyen mérhetők, de nehezebben hasonlíthatók össze nemzetközi adatokkal. Az ajkai vörösiszap‐tárolóban október 10‐én bekövetkezett katasztrófa különösen fontossá teszi a környezetállapot monitorozását a térségben. A vörösiszap ömlés hosszútávú hatásainak nyomonkövetésére ezért speciális indikátorokat javasolunk bevezetni. A javasolt indikátorok a következők: EUROSTAT EEA indikátor kód UP‐3:

Indikátor név

Leírás

Mértékegység, forrás

DPSIR kód

Tisztítatlan szennyvizek mennyisége

A mechanikai és biológiai tisztítás nélküli szennyvizek mennyisége A beépített területek, mint biológiailag inaktív felületek csökkentik a biodiverzitást. A hulladéklerakóba kerülő, újrahasznosítatlan kommunális és veszélyes hulladék mennyisége

m3/fő EMIR

I

m2/fő CORINE

S

kg/fő

S

% EMIR

S

UP‐6:

Területhasználat változás (beépítés)

WA‐1:

Lerakásra kerülő hulladék nagysága

WP‐5:

A háztartások csatornázott

70

LB‐1:

LB‐3:

LB‐4:

RD‐3:

OTRT

OTRT

OTRT

VMTrT

VMTrT

VMTrT


és tisztított szennyvizeinek aránya Természetvédelmi területek fragmentáltsága és károsítása

Az indikátor a védett Érintett területeken jelentkező területek %‐a infrastruktúra fejlesztések CORINE hatásait mutatja. Intenzív művelésű Az intenzív művelésű mg. Ha mezőgazdasági területek területek csökkentik a CORINE nagysága biodiverzitást Tájak fragmentáltsági, A közlekedési infrastruktúra Terület foltok (szabdaltsági) mutatója felszabdalja az egybefüggő száma területegységeket kisebb CORINE, LUCAS foltokra Beépített területek Az urbanizáció és a km2 nagyságának növekedése közlekedési infrastruktúra CORINE növekedésével a beépítéssel csökken a biológiailag aktív területek nagysága Erdőgazdálkodási térség Az erdőterületek km2 nagysága hozzájárulnak a levegőminőség javításához és a biodiverzitás fenntartásához. Települési térség nagysága A települési területek km2 nagyságának növekedésével nő a biológiailag inaktív felületek aránya. Cél: hogy a növekedés ne haladja meg az OTrT‐ben előírtakat. Nemzeti (Országos) A Natura2000 és ÉTT/MTÉT km2 Ökológiai Hálózat területeket magába foglaló területének nagysága övezet nagyságának változása Vörösiszappal érintett Vörösiszappal érintett (%), Rehabilitált területek rehabilitációja területek növény és területek ahol állatvilágának visszatelepült rehabilitációja élővilág / vörösiszappal érintett területek Torna‐patak élővilágának A beömlő lúgos kémhatású (%) Patakban visszaállása oldószer hatására a patak megjelenő fajok élővilága jelentős területen száma/az teljesen megsemmisült. Az eredeti élőhely indikátor a patak fajainak száma rehabilitálódásának folyamatát jelzi Érintett lakosság egészségi A vörösiszappal érintett Az állapotának változása területek lakosságának indikátorcsopor folyamatos vizsgálata, t a különböző kontrollja. megbetegedése k átlagostól történő eltérését mutatja 16. táblázat. A VMTrT hatásainak nyomon követésére javasolt indikátorok

I

S

S

P

P

P

R

R

R

R

71


Javasoljuk a rendezési tervben foglaltak nyomon követése érdekében az integrált térségi fenntarthatósági értékelések és monitoring bevezetését és alkalmazását, amelyeknek nélkülözhetetlen alapja a térségek ökológiai rendszereinek és tájkarakter GIS alapú állapotértékelése, valamint térbeli és időbeli mintázatának elemzése (például MÉTA2 és más táji szintű adatbázisok felhasználásával). A részletes értékelési szempontok és fenntarthatósági szempontú monitoring kialakítását mind a megyei, mind az alacsonyabb szintű térségi és települési tervekre vonatkozóan is javasoljuk a tervekért felelős szerveknek. Területi mérlegek A ZMTrT hatásainak monitoringozása szempontjából legfontosabb lépés, hogy a terv részeként elkészült egy olyan hiteles területi mérleg, amely alapul szolgálhat a későbbi változások nyomonkövetésére. A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára. A területi mérleg adatait össze kell vetni a hatályos területrendezési terv, az OTrT és egyéb „mérlegek” adataival (Natura 2000). Területi hatáselemzés A területi folyamatok, területfejlesztés és területi politikák hatásainak elemzésére kifejlesztett modellrendszerű hazai alkalmazás a T‐MER 3(Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer Információs Alrendszer.) A T‐MER rendszer a TEIR rendszer részeként nemcsak statikus jellegű adatszolgáltatásra alkalma, hanem a területi folyamatok modellezésére, trendek megállapítására és a bekövetkezett változások nyomonkövetésére. T‐MER szervesen kötődik a VÁTI Kht. által üzemeltetett, a https://teir.vati.hu webes elérhetőségű Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerhez (TeIR), mert a TeIR adatbázisa szolgáltatja azon alapadatokat, melyek a T‐MER‐ben szereplő, területfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok és komplex mutatók számításához szükségesek. A T‐MER rendszer az alábbi folyamatokhoz kapcsolódóan tartalmaz változások nyomonkövetésére monitorozására alkalmas mutatókat: • Gazdasági folyamatok • Társadalmi folyamatok • Környezeti állapot, természeti és kulturális örökség • Műszaki infrastruktúra, elérhetőség A T‐MER‐ben közel 500 indikátor és komplex mutató között lehet böngészni melyek egy része nemzetközi, elsősorban az EU‐s tagországokkal kapcsolatos összehasonlításra is lehetőséget ad. Rendelkezésre álló adatoktól függően terület és idősorosan is vizsgálhatóak az indikátorok. 2 3

Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót https://teir.vati.hu/tmer/tmer.html

72


7. ábra. A T‐MER területi hatáselemző rendszer felhasználói felülete.

Az Espoon területi kutatások keretében készült el a mezőgazdasági és közlekedési politika területi hatásait bemutató TIPTAP4 projekt, amely mutató szintén alkalmasak lehetnek területi folyamatok monitorozására. Település Statisztikai Rendszer A T‐STAR 5 (Település Statisztikai Rendszer ) alapvetően a területi folyamatok kutatására, a területi egyenlőtlenségek mérésére alkalmas az egyszerű ellátottság‐vizsgálatok mellett. A települési alapadatokból aggregáció útján előállíthatók más, elemzési vagy még inkább gazdaság‐ és fejlesztéspolitikai szempontból releváns területi szintek (kistérség, megye, régió, településnagyság‐kategóriák) adatsorai is. Az adatbázisban a legfontosabb változók (népességszám, személyi jövedelemadó‐alap, vállalkozások száma, lakásállomány, helyi adók stb.) azonos definíció mellett minden egyes évben változatlanul jelennek meg, így esetükben idősorok is előállíthatók, dinamika‐vizsgálatok is lefolytathatók. A T‐STAR adatsorai leggyakrabban a területi fejlettség fogalma kapcsán jutnak szerephez. Ez egy összetett, sokdimenziós és sokmutatós fogalom, de mérésére – különféle matematikai‐statisztikai elemzési eszközök, pl. faktoranalízis – segítségével a T‐STAR adatbázis önmagában is lehetőséget ad. Ennél persze szűkebb értelmezési határok között mozgó társadalmi jelenségek is vizsgálhatók a T‐STAR felhasználásával. Ha csak a demográfiai fejezetet vesszük elő, kutathatóvá válnak településeink népesedési tendenciái: egyes falucsoportok elnéptelenedése, elöregedése, az országosan jellemző koncentrációs folyamatok, vagy épp a szuburbanizáció. arányára vonatkozó információkat, a falvak sokaságánál tapasztalható demográfiai megújulás, fiatalodás etnikai hátterére is következtetni tudunk. A KSH T‐STAR adatbázisa a VMTrT felülvizsgálatai esetében alkalmas a bekövetkezett folyamatok változások detektálására. 4 5

http://www.espon.eu/main/Menu_Projects/Menu_AppliedResearch/tiptap.html http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,123834&_dad=portal&_schema=PORTAL

73


6. Összefoglalás Az összefoglalás a Környezeti Vizsgálat legfontosabb megállapításait tartalmazza. A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során – a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával – elkészült a területfelhasználás jogi állapotát – ezen belül a települési területek kiterjedését ‐ rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezte. A települési önkormányzatok által az önkormányzati és az épített környezet alakításáról szóló törvényekben biztosított döntések beépültek a megyei szerkezeti terv alapját képező területfelhasználási adatbázisba, emiatt terület‐felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor. Környezeti szempontból azonban előnyösebb lenne az alacsonyabb szintű tervek illesztése a magasabb szintűekhez. Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest tovább nő, miközben a hatályos OTrT‐ben tervezetthez képest kismértékben (mintegy 5%‐al) csökken. Annak, hogy az OTrT‐ben tervezetthez képest a mezőgazdasági területek javára visszalépés történik az erdőgazdasági térség területeiből, annak nincs számottevő negatív környezeti következménye, mivel a visszalépés elsősorban az erdőtelepítésre relatív kevésbé alkalmas területeken történt. Ennek következtében a település‐szerkezeti tervekben tervezendő erdők kiterjedése – ezzel együtt a megye erdősültsége – tovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken, amely egyaránt kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmus‐ idegenforgalom fejlesztése szempontjából. Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását. Környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú az új – beépítésre szánt ‐ területek kijelölésének és igénybevételének lassítása. A megoldás hozzájárul a térség egésze hosszú távú fenntarthatósága biztosításához. A hatályos településszerkezeti tervekben megfogalmazott terület‐felhasználás (amely a településenként külön–külön megfogalmazott és elfogadott településfejlesztési koncepciók célkitűzései figyelembevételével került megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek. A települési térség vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybevételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát. A kompakt településfejlesztés támogatásával, a tájban véletlenszerűen és szigetszerűen kialakuló új beépítések korlátozása pedig tájvédelmi‐ tájképvédelmi szempontból is pozitívak. Környezeti szempontból fontosnak tarjuk, hogy a tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros ‐ és valamennyi

74


területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező ‐ területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %‐os megfelelőségének ellenőrzését. A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára. A tervkészítés során meg kell határozni az egymást kizáró, vagy funkciójukban egymást jelentősen korlátozó övezeti fedvényeket, területhasználatokat (pl. szélerőművek telepítésére kijelölt övezet és tájképvédelmi övezet vagy történeti település, ökológiai hálózat kapcsolata). Térképszerűen is vizsgálni, elemezni kellene a fedvények átfedését. A tájhasználati konfliktusok és anomáliák nagy valószínűséggel azokon a helyeken keletkeznek, ahol tartalmában, funkciójában két kevéssé összeegyeztethető réteg találkozik. Az átfedő területeken konkrétan vizsgálni szükséges az övezetek közötti kapcsolatot. A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji‐, természeti‐, környezeti érdekeket. A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei. A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati időmérleg javulását is eredményezheti a lakosságnál. Környezeti szempontból a kerékpárút hálózat fejlesztése kedvező, mert miközben nem veszélyeztet fontos védett és védendő táji‐, természeti értékeket, lehetővé teszi azok megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel. A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült az új övezeti lehatárolásokkal. A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a „mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági művelésben tartásához. Az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” alkalmazásának környezeti hatása pozitív egyrészt azért, ‐ mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji‐, üdülési potenciál alakulásában ‐ másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel – a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára – az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is. A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji‐, környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatású. A „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki ‐ a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül ‐ a tájképvédelem fő célterületeit, a

75


hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan – a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott ‐ eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv. Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület”, Környezeti szempontból pozitív hatású a lehatárolás, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a továbbtervezés, majd a kezelési terv kidolgozása során – a fenntarthatóság érdekében ‐ összhangba kell hozni az örökségvédelmi, a térségi környezeti célokat és a gazdasági szempontokat. A „honvédelmi terület” övezete módosítása környezeti szempontból negatív hatású lehet abban az értelemben, hogy míg a honvédségi területeken – a zavartalanságnak köszönhetően – általában biztosított a természeti értékek védelme, ez a védelem más funkciójú területen csak ott érvényesül maradéktalanul, ahol azt más (védelmi) övezeti szabályok biztosítják. A 2010. október 4‐én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap‐tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 000 köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap‐áradat a Torna‐patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva. A kármentesítés jelenleg is tart, a környezeti katasztrófa hosszútávú területi, gazdasági, társadalmi hatásai egyenlőre nem becsülhetők. A térségre készülő területrendezési, településrendezési terveknél, fejlesztési koncepcióknál, a fejlesztési források elosztásánál a környezeti katasztrófa következményeinek felszámolása, a táj rehabilitácója prioritást kell élvezzen. A környezetállapotban bekövetkező változásokat folyamatosan monitorozni szükséges. A gyors segítségnyújtás után, a közvetlen környezeti következmények felszámolása után hosszútávú fejlesztési fejlesztési koncepció kidolgozása szükséges a társadalmi, gazdasági, környezeti károk következményeinek felszámolására. A vörösiszap katasztrófa bebizonyította, hogy a megye 2004‐ben készült környezetvédelmi programja felülvizsgálatra szorul. Az új programban fokozott figyelmet kell fordítani a környezeti károk megelőzésére, a potenciális haváriák felmérésére, a kármentesítésre, a hatósági ellenőrzések fokozottabbá tételére, monitoring rendszer kidolgozására.

76


1. Melléklet Veszprém Megye Területrendezési Terv módosítás környezeti vizsgálat ütemterve

Munkafázisok megnevezése

Időpont

1.

Környezeti értékelés tematikájának megküldése környezet védelméért felelős szerveknek.

2010. febr. 25.

2.

A tematika nyilvánosságra hozatala honlapon tájékoztatás helyi lapban.

2010. febr. 25.

3.

A környezeti vizsgálat elkészítése és átadása a megrendelő részére

2010. márc. 10.

4.

Veszprém Megyei Területrendezési Terv módosítás előkészítő és javaslattevő fázis és a környezeti értékelés postázása véleményezésre a jogszabályokban meghatározott szervezeteknek és Országos Környezetvédelmi Tanácsnak.

2010.jún. 21.

5.

A Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján /www.veszpremmegye.hu/ közzétételre kerül környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a területrendezési terv módosítás egyeztetési dokumentációja és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentáció. A lakossági észrevételek megtételének lehetőségéről és módjáról helyi lapban és a megye honlapján közleményt jelenítünk meg.

2010.jún. 21.

6.

Egyeztetési folyamat – vélemények, észrevételek fogadása. Határidő:

2010. aug. 23.

7.

Vélemények és észrevételek figyelembevételéről tervezői válaszadás. A környezeti értékeléssel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére (igény esetén megbeszélés tartása).

2010. okt. 01.

8.

KÖZGYŰLÉSI rendelet alkotás és határozathozatal figyelembe véve a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzését.

2011. máj. 10.

9.

A módosult Veszprém Megyei Területrendezési Tervhez a nyilvános hozzáférést a megye honlapján és a TeIR‐ben biztosítjuk. A terv elfogadásáról és a nyilvánosságáról helyi lapban aduk tájékoztatást.

2011. máj. 31.

10. Összefoglaló ismertetés készítése a módosult Veszprém Megyei Területrendezési Terv elfogadásáról, az elfogadás indokairól és a monitorozási intézkedésekről.

2011. máj. 31.

11. Összefoglaló ismertető és a módosult Veszprém Megyei Területrendezési Terv megküldése a környezeti vizsgálatba bevont környezet védelméért felelős szervezeteknek és az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak.

2011. máj. 31.

Megjegyzés: A megyei területrendezési terv felülvizsgálat, módosítás (218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet ‐ a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól) és a környezeti vizsgálat (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet ‐ egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) kidolgozása párhuzamosan folyik, a dokumentációk egyeztetése is együtt történik.

77


2. Melléklet Területi összehasonlítások térképei

8. ábra. A meglévő erdők területe (sötétzöld, 104 212 ha) és a tervezett erdők területe (119 294 ha)

9. ábra. OTrT szerinti erdőterület (zöld, 138 191 ha ) és a terv szerinti erdő (rózsaszín, 119 294 ha)

78


10. ábra. Mezőgazdasági térség az OTrT‐ben (sárga) és a terv mezőgazdasági térsége ( rózsaszín)

11. ábra. Vízgazdálkodási térség (kék )– OTrT, piros tervezett)

79


12. ábra. Az OTrT ökológiai hálózatának (zöld) és a VMTrT ökológiai hálózatának (rózsaszín) átfedése

13. ábra. Natura2000 területek és a gyorsforgalmi utak és főutak

80

Veszprém megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti Értékelés

Recommend Documents