VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Készült a „Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra” című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Egyeztetési változat

2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat

Tartalom STRATÉGIAI PROGRAM ..................................................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................................................................... 4 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása ... 4 A területfejlesztés intézményrendszerének, valamint tervezési gyakorlatának megváltozása, a megyei önkormányzat feladatai ........................................................................................... 4 A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján .................................. 5

Tervezési előzmények ismertetése ......................................................................................... 6 Veszprém megye területrendezési terve ........................................................................................... 7 Veszprém megye területfejlesztési koncepciója ............................................................................... 7

Társadalmasítás, együttműködés és partnerség Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elkészítése során ............................................................................................... 11 A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat .............................. 12 Veszprém megye területfejlesztési tervezésének lépései, mérföldkövek ............................. 13 Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása ............. 14 Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása ................... 14 A területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszer ....................................................... 16 A jövőkép, a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása ............................ 17 A prioritások azonosítása ...................................................................................................... 19 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése ...................................................... 19 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása ........... 38 3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés ............................................................................................................ 45 Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ................................................. 59 Partnerségi program .............................................................................................................. 60 Végrehajtásban közreműködő szervezetek közti együttműködés és munkamegosztás ... 60 A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; ............................................................................................................................. 61 Monitoring és értékelési terv ................................................................................................. 61 A TOP-ban megvalósítani javasolt kulcsprojektek megnevezése ...................................... 62 OPERATÍV PROGRAM ....................................................................................................... 70 Gazdaságfejlesztési részprogram .......................................................................................... 70 A részprogram általános logikájának bemutatása................................................................. 70 Projektcsomagok .................................................................................................................. 76 Kistérségi fejlesztési részprogramok .................................................................................. 111 TERVEZÉST KÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK .............................................................................. 112 2 2014. január


Területi (társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat ................................................................ 112 Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva) .................................................. 112 A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése .......................................................... 112 A környezeti értékelés tematikája....................................................................................... 112 A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz 114 A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására ............................................................................................................................................ 115 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele ................................................................................................................ 115 Információhoz való hozzáférés .................................................................................................... 115 Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások ..................................................................................................... 116

A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése .......................... 116 A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése ..................................................................... 117 Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása .............................................................................................. 123 Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket .............................................................................................................................. 123 Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata ........ 124 A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések .......................................................................................................................... 124 Javaslat a megyei területfejlesztési Program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre ............................................................ 124 A Stratégiai Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése .......................... 125 A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában .................................................................................................................... 125 Összefoglalás ......................................................................................................................... 125

3 2014. január


STRATÉGIAI PROGRAM Bevezetés A hatályos jogszabályok a megyei jogú város támogatását is szükségessé teszik a megyei koncepció elfogadásához, ezért a Veszprém megyei Közgyűlés és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése együttes ülésen tárgyalta és fogadta el a megyei területfejlesztési koncepciót. A Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadta. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 383/2013 (XII.19.) számú határozatával egyetértett a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióval. A területfejlesztési koncepcióval összhangban, arra építve megkezdődött Veszprém megye területfejlesztési Programjának kidolgozása. Jelen dokumentum ennek munkaváltozata.

A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása A területfejlesztés intézményrendszerének, valamint tervezési gyakorlatának megváltozása, a megyei önkormányzat feladatai A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.” A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján pedig a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. Fenti törvényi módosítások eredményeként a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szint került meghatározásra (megyei és országos), azzal, hogy ezen túl csak egy kötelezően megyék által létrehozandó kiemelt térségi tanácsot ismer a Balaton térségében. A korábban működő 4 2014. január


regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyék lettek, a területfejlesztési hatáskör címzettjei pedig a megyei önkormányzatok lettek. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált. A fenti változások az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igénylik. A változások érintik a területfejlesztés tervezését is. A megújított területfejlesztési szabályozások szerint a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: (1) koncepciót kell készíteni, majd ezt követően (2) programozni.

A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján 11. § (1) A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,

5 2014. január


be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

Tervezési előzmények ismertetése A megyei önkormányzat a 218/2009. (X. 6.) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve, azzal összhangban készítette el Veszprém megye területrendezési tervét, valamint Veszprém megye területfejlesztési koncepcióját. 6 2014. január


Veszprém megye területrendezési terve A területrendezési tervről szóló megyei közgyűlési rendelet célja, hogy meghatározza Veszprém megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A területrendezési terv (és a közgyűlési rendelet) hatálya Veszprém Megye közigazgatási területéből a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli területekre terjed ki. A terv kidolgozásánál felhasználásra kerültek: a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Veszprém megye Balaton Üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Veszprém Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a tervezői munka eredményei. A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket.

Veszprém megye területfejlesztési koncepciója A megyei területfejlesztési program készítésekor a megyei területfejlesztési koncepció tölt be megalapozó szerepet. Míg a területrendezési terv a fejlesztések lehetséges helyszíneit indirekt módon biztosítja illetve korlátozza szabályozási tartalma révén, addig a területfejlesztési 7 2014. január


koncepció 10 stratégiai célból és számos részcélból felépülő célrendszere a megye hosszú távú jövőképének elérését szolgálja. A területfejlesztési koncepció a törvényi meghatározás szerint: „Az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára”. A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a megyei területfejlesztési koncepció készítése úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed: a megye társadalmi, gazdasági és környezeti alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témakörökre; a megye fejlődése szempontjából fontos témákra, ágazatokra; a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra egyaránt; az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplők, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szerveztek felelősségi körébe tartozó feladatokat. Fentiek figyelembevételével Veszprém megye területfejlesztési koncepciójának feladata a megye fejlesztéspolitikájának megfogalmazása, Veszprém megye és térségei területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása,

a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító megyei fejlesztéspolitika fő irányainak meghatározása, összehangolása,

a „jól lét” feltételeinek fokozatos biztosítása az itt élők és ide látogatók számára,

a lakosság egészségi állapotának javítása,

a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

a hátrányos térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

a környezeti feltételek javítása,

az innováció feltételeinek javítása a megye megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központjaiban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

a Balaton üdülőkörzet, mint a kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése; 8

2014. január


a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának keretei Veszprém megye új Területfejlesztési Koncepciójának készítése az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásával párhuzamosan folyt. A megyei koncepció – a sajátos megyei és térségi érdekek érvényesítésével - figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseket és épít azok indoklásaira is. Az Országos Területfejlesztési Koncepció pedig figyelembe vette és beépítette azokat a Veszprém megyei területpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a megyei közgyűlés a munka kiindulásaként megfogalmazott és elfogadott. Ezek az – alábbi – Veszprém megyei fejlesztéspolitikai célok megjelentek – ezzel megerősítésre kerültek – az OTK-ban: A közösségi közlekedést segítő kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra (8-as főút és vasútvonalak) hálózati fejlesztése, a városok közötti kapcsolat javítása. A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, hozzáadott értékének emelése, új perspektivikus ágazatok és a „tudásalapú ipar” megerősödése. A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A megye táji-, természeti- és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása, megismertetése. A kasztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton védelmének növelése. A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás- és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. A megyeszékhely és a városok a kultúra és az innovatív tudás központjai. Az országos szinten megfogalmazott fejlesztési célrendszer és a megyei szinten támogatott fejlesztési irányok együttes figyelembevételével került megfogalmazásra Veszprém megye területfejlesztési koncepciója úgy, hogy az egyes fejlesztési célterületek meghatározásánál és lehatárolásánál figyelembe vételre kerültek a megyén belüli térségek speciális adottságai, eltérő fejlesztési potenciáljai. A megyei területfejlesztési koncepció feladatának tekintette, hogy a további területi tervezés (a várostérségek tervezése) felé közvetítse az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. Ennek érdekében a megyei koncepció szövegszerűen is beemeli (beidézi) a „Nemzeti Fejlesztés 2030” dokumentum legfontosabb, a 9 2014. január


továbbtervezés – a stratégiai és operatív program készítése - során is figyelembe veendő, irányt mutató szakmai megfogalmazásait. A megyei területfejlesztési tervezés a következő (2014-2020-as) fejlesztési ciklus forrásfelhasználását is orientálja.

A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának szakaszai A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása - a tartalmi követelményeknek megfelelően - két szakaszból, a helyzetértékelés és a koncepció kidolgozásából állt: A helyzetértékelés tárgya volt: a megye társadalmi, gazdasági, stb. viszonyainak felmérése, a megye területén zajló folyamatok vizsgálata, a beavatkozást igénylő területek (földrajzi és tematikai értelemben egyaránt) azonosítása. A helyzetértékelés célja volt, hogy alapját és kiindulási pontját képezze a megyei területfejlesztési koncepciónak, majd pedig a megyei területfejlesztési stratégia és program kidolgozásának. A megyei dokumentumok elkészítése során figyelemmel kellett lenni az EU-nak a 20142020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályaira. A helyzetértékelésnek alapvetően két fókuszt kellett szolgálnia. Egyrészt, hogy a tematikus célkitűzések figyelembe vételével kellő alapot adjanak koncepciót követő programok kidolgozására. Másrészt, hogy beazonosíthatók legyenek olyan területek, helyszínek ahol komplex, több alapból finanszírozható programok megvalósíthatók. A helyzetértékelés figyelembe vette a korábban készített koncepcionális-stratégiai elemzésekben leírtakat. Adatbázisa statisztikai alapú, idősoros elemzést tett lehetővé. A helyzetértékelésben bemutatásra került a 2007-2012 közötti időszakban felhasznált EU-s források területi megoszlása is, a dokumentum erre vonatkozóan szakmailag megalapozott elemzést tartalmaz. A koncepció része: Veszprém megye jövőképének megfogalmazása, valamint a jövőkép elérésének szolgálatába állított koncepcionális területfejlesztési és ágazati célkitűzések rendszere a „Nemzeti Fejlesztés 2030” tervezési dokumentumban megfogalmazott országos fejlesztési célrendszer figyelembevételével. A megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan – a tervezési folyamatba illesztve a szükséges oda-visszacsatolás figyelembevételével - elkészült a – jogszabály szerint kötelező – „környezeti értékelés” munkarész is.

10 2014. január


Társadalmasítás, együttműködés és partnerség Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elkészítése során A partnerség megalapozására Veszprém megyében - az országban az elsők között - 2012. május 31-én megalakult a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium. A kollégium létrehozásának célja a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai ellátásának elősegítése, a területfejlesztés szereplői együttműködésének megteremtése volt. A kollégium állandó tagja volt a koncepció készítésének időszakában a megyei önkormányzat, illetve a megyei kormányhivatal, Veszprém önkormányzata, a Pannon Egyetem, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács. Az együttműködés célja egyebek között a megye különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása a megyei célokkal; az elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése, a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése volt. A területfejlesztési kollégium megalakulását követően a megyei önkormányzat kidolgozta azt a partnerségi tervet, amelyet először a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása, egyeztetése során valósított meg. Hasonló módon zajlik a területfejlesztési program partnerségi, társadalmasítási folyamata is. A helyzetértékelés véglegesítésével egyidejűleg kezdődtek meg a koncepció kialakításának egyeztető megbeszélései a megye térségközponti városaiban. Az egyeztetések helyszínei és időpontjai az alábbiak voltak: 2012. október 11-én délelőtt Tapolca, 2012. október 11-én délután Ajka, 2012. október 16-án délután Veszprém, 2012. október 17-én reggel Sümeg, 2012. október 17-én késő délelőtt Devecser, 2012. október 17-én délután Pápa, 2012. október 18-án reggel Balatonalmádi, 2012. október 18-án késő délelőtt Zirc, 2012. október 18-án délután Várpalota, 2012. november 9-én délelőtt Balatonfüred. A térségi megbeszélések – amelyeken a térségi és helyi önkormányzati és területfejlesztési szereplőkön túl részt vett a megyei önkormányzat főjegyzője, főépítésze, valamint a tervezők nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a koncepció célkitűzései a térségi potenciálok és sajátosságok figyelembevételével kerüljön megfogalmazásra.

11 2014. január


A megyei koncepció tervezete – a kormányrendeletben meghatározott körben és módon – 2012. november és 2013. január között széles körben került egyeztetésre az illetékes minisztériumokkal, a megye települései önkormányzataival (kiemelten és több lépcsőben Veszprém megyei jogú város önkormányzatával), valamint a megye meghatározó gazdasági és társadalmi szervezeteivel. Az egyeztetés során beérkezett észrevételek és javaslatok beépültek a koncepciót megalapozó helyzetelemzésbe, illetve a koncepció célrendszerébe. A 2013. áprilisi átdolgozás során figyelembevételre kerültek a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által a koncepció „minőségbiztosítás” keretében megfogalmazott (a 2013.április 16-án a NGM-ben lefolytatott tervezői egyeztetés során pontosított) javaslatok. A megyei területfejlesztési koncepció végső formába öntése előtt Veszprém megyei jogú várossal újabb egyeztetés történt. Veszprém megye területfejlesztési koncepciója elfogadására 2013. december 19-én, az OTK elfogadását követően - mindezidáig példa nélküli módon - Veszprém Megye Közgyűlése és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének együttes ülése keretében.

A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat A kistérségi fejlesztési részprogramok a megyei szintű tervezési folyamathoz kiadott Iránymutatásban foglaltakkal összhangban a megye városaival folytatott konzultációt követően kerülhetnek kialakításra. A részprogramok tervezéséhez szükséges helyi/települési szintű egyeztetésekre 2014. januárjában kerül sor a megye térségi központjaiban. Az egyeztetés-sorozat menetrendje az alábbi: Egyeztetés helyszíne:

Egyeztetés dátuma:

Egyeztetés időpontja:

Balatonfüred

2014. január 8.

9.00

Balatonalmádi

2014. január 8.

13.00

Pápa

2014. január 9.

9óra30

Ajka

2014. január 10.

9.00

Várpalota

2014. január 13.

9.00

Devecser

2014. január 14.

9.00

Sümeg

2014. január 14.

13.00

Tapolca

2014. január 15.

10.00

Zirc

2014. január 16.

9.00 12

2014. január


Veszprém

2014. január 21.

9.00

Veszprém megye területfejlesztési tervezésének lépései, mérföldkövek 1. Helyzetfeltáró dokumentumok (elkészült, elfogadásra került) 2. Megyei területfejlesztési koncepció (elkészült, elfogadásra került) 3. Megyei területfejlesztési program 3.a. megyei stratégiai program 3.b. megyei operatív program 4. Megyei területfejlesztési részdokumentumok: 4.a. a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum (I. fázis) megyei gazdaságfejlesztési részprogram (első változat elkészült) kistérségi fejlesztési részprogramok (9 db ilyet kell elkészíteni) 4.a. a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum továbbfejlesztése (II. fázis) 4.b. Ágazati OP-khoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum 4.c. Környezeti értékelés 4.d. Társadalmi gazdasági hatásvizsgálat 5. Partnerség 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése

13 2014. január


Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása Veszprém megye középtávú – a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra szóló területfejlesztési programjának célja és feladata a Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával elfogadott „Veszprém megye területfejlesztési koncepciója” részét képező nagytávú jövőkép elérését szolgáló középtávú programok megfogalmazása a hosszú távú területfejlesztési koncepcióban elfogadott fejlesztési célrendszer és a megye térségei és városai fejlesztési prioritásai együttes figyelembevételével.

Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása A jövőképben megfogalmazottak elérése érdekében Veszprém megye és térségei fejlesztésében a jóváhagyott területfejlesztési dokumentumok szerint prioritást élvez a versenyképesség növelése, a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, valamint a megye lakossága életminősége javítása, „jól léte” biztosítása. „A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek.” A megye jövőképe olyan távlatot rajzol fel, amelyben - a Nemzeti Fejlesztési Koncepcióban kitűzött országos szintű stratégiai célkitűzések megvalósulásától is függő ütemben és mértékben - Veszprém megyében: a helyi erőforrások széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari ágazatok, mint a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában, erősödik a gazdaság térségi beágyazottsága, nő a versenyképessége, javulnak a lakosság életkörülményei, a gazdaság minden versenyképes szektorában javulnak a fejlődési lehetőségek, nő a foglalkoztatás, az aktív korú lakosság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztosító önfoglalkoztatásra, a XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények megyei jelenléte megerősödik; 14 2014. január


a helyi szereplők együttműködése révén a megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a megyén belül marad, a térség gazdasági szereplőit és polgárait gazdagítja; fejlődnek a települések, javul a környezet állapota és a lakosság életminősége, nő a megye népességmegtartó és népességvonzó képessége, amelynek eredményeként csökkennek a megyén belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és érdektagolt helyi társadalom konfliktusai jól kezeltek. javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei úgy a K-Ny irányú közúti és vasúti, mint az É-D-i irányú közúti és vasúti (Veszprém – Győr) kapcsolatok vonatkozásában, a belső közlekedési hálózat javításával valamint a közösségi közlekedés feltételei javításával javul a munkahelyek és az ellátást biztosító központok elérhetősége, az információs társadalom legújabb vívmányai elterjedtek, és alkalmazásuk megjelenik a gazdasági és társadalmi életben, megvalósulnak klímavédelmet és az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések, nő a megújuló energia termelésének és felhasználásának súlya és aránya úgy a megye gazdaságában, mint településeiben és a háztartásokban, a (Székesfehérvár) Várpalota – Veszprém – Ajka gazdasági és innovációs tengely a térségi gazdaságfejlesztés és a tudásipar meghatározó célterületévé válik, bővül Pápa gazdasága és Győr gazdaságával való együttműködése, erősödik a táji-, természeti erőforrások fenntartható használata és a helyi potenciálokra és termelési hagyományokra, valamint a bővülő értékesítési lehetőségekre alapozva nő a helyben termelt és felhasznált egészséges élelmiszer mennyisége és aránya, kialakulnak a térségi sajátosságokat figyelembevevő tájgazdálkodás feltételei, a táji, természeti adottságokra és kultúrtörténeti hagyományokra épülve, a helyi környezeti feltételekhez igazodva javul a vidéki térségek értékteremtő képessége, szerepe az e térségekben való megélhetésben, a vidék népesség- és képességmegtartásában, kiteljesedik a térségi sajátosságokkal bíró szőlőtermesztés és borászat, a helyi karaktert adó egyedi termékek termesztése és feldolgozása, a települések megőrzik és gazdagítják természeti- és épített értékeiket, ápolják helyi hagyományaikat, amelyek így a fejlesztés erőforrásaivá válnak, javul a megye térszerkezete, azon belül javul az egyes települések szerkezete is, a társadalmilag indokolt és a gazdasági fejlődéssel összehangolt ütemben folytatódik a városközpontok funkcióbővítő megújítása és megkezdődik a vidéki településeken a helyi értéket és karaktert hordozó településközpontok és településrészek revitalizálása, bővülnek a zöldfelületek, egyaránt növekszik azok használati értéke és biológiai aktivitása, fokozatosan kialakulnak a települések zöldfelületi rendszerei (hálózatai), tovább nő a megye erdősültsége, javul az erdők állapota és ez egyaránt hozzájárul a térségi gazdaság erősödéséhez, az ökológiai-, a turisztikai- és rekreációs potenciál növekedéséhez, bővül a turizmus, javulnak a vendégül látás feltételei, a Balaton-felvidék kihasználja a kiemelkedő turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, kialakul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése, Veszprém megyei jogú város integrálódik a Balaton Kiemelt üdülőkörzetbe, a Bakonyalja térségében bővülnek a falusi vendéglátás, a rekreáció lehetőségei, javulnak annak feltételei, térségi együttműködései, biztosítottak és elérhetők az alap-, a közép-, valamint a felsőfokú minőségi oktatás és a képzés, valamint a munkaerő-piaci igények változásához való alkalmazkodást biztosító élethosszig való tanulás feltételei, kialakul a lakosság sokoldalú ellátásának hatékony rendszere, biztosított az intézményhálózat elérhetősége, 15

2014. január


Veszprém erősödik, mint a felsőfokú képzés és a térségi gazdasággal együttműködő innováció regionális központja (Székesfehérvárral való együttműködésben), tovább nő a születéskor várható élettartam, a megye településein biztosítottak az egészséges élet megőrzésének, illetve a gyógyulás feltételei, megőrződnek a gazdag hagyományok és tradíciók, nő a kultúra szerepe a térségi és a helyi identitás erősödésében, nő a kultúra szerepe a térség és a települések fejlődésében (fejlesztésében),

Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre. Harmóniát, amelyet ez a táj - a Balaton part, a Balaton-felvidék, a Bakonyalja, a Bakony, a Somló – is tükröz, harmóniát a rendelkezésre álló sokszínű potenciálok és azok kihasználása között, harmóniát az itt élő emberek képességei, elvárásai és a térség és települései fejlődése között, harmóniát települési környezetben és harmóniát a társadalomban. A megyei fejlesztési koncepció átfogó célja tehát ennek a harmóniának megteremtése, olyan vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása, amely az itt élők, és az ide látogatók szélesen értelmezett „jól lét”-ének is feltétele. A megyei területfejlesztési stratégiai program a jövőkép elérését előmozdító hosszú távú célokhoz kapcsolódó prioritásokat és a középtávú, 2014-20 közötti időszakra szóló programokat határozza meg.

A területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszer Átfogó cél 1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés: Az átfogó célként megjelölt életminőség emeléséhez nélkülözhetetlen a gazdasági alapok megerősítése, a megye gazdaságának fejlesztése (a különböző térségi potenciálok és sajátosságok figyelembevételével), a gazdasági növekedés támogatása, versenyképes, innovatív, a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, a megye és települései fejlesztésének gazdasági alapjainak megteremtése, a foglalkoztatás és a jövedelmek bővítésével a lakosság megélhetésének javítása, közvetve a megye térségei és települései népességmegtartó és népességvonzó képességének erősítése. Átfogó cél 2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése: Veszprém megye területfejlesztése csak akkor lehet eredményes és sikeres, ha az hozzájárul a megye településein élők életminősége javulásával, „jól létének” biztosításával. Az életminőség javításának célkitűzése ezért átfogja a koncepció egészét, az egészséges társadalom megteremtésétől a megélhetés feltételeinek javítását 16 2014. január


szolgáló gazdaságfejlesztésen, a szolgáltatások elérhetőségének javításán át a települési terek környezetminőségének javításáig Átfogó cél 3. A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése:

segítő

Veszprém megye fejlesztésének fontos feltétele az összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan működő, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtése, amelyben együttműködő, értékeket teremtő és védő partnerként vehet részt a megye minden térsége és települése. Ennek megteremtése átfogó fejlesztéspolitikai célkitűzés. Az átfogó megyei célok átgondolt és célirányos fejlesztéssel, összehangolt beavatkozásokkal és széleskörű társadalmi együttműködéssel érhetők el. Veszprém megye fejlesztésének stratégiai célkitűzései az átfogó célok szolgálatában elsősorban azokra a terültekre koncentrálnak, amelyek befolyásolása megyei szinten is van lehetőség. A megyei területfejlesztési koncepció célrendszere kapcsolódik a nemzeti fejlesztési dokumentumokban foglalt azon törekvésekhez is, amelyek a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével; a foglalkoztatás növelésével; az energiafüggetlenség megteremtésével, a népesedési fordulat elősegítésével, valamint a települések közötti integráció erősítésével kiemelten foglalkoznak. Veszprém megye ugyanakkor elkötelezett a természeti erőforrásainak és értékeinek védelmével, területének, gazdaságának és társadalmának érdekeivel egybeeső országos célok szolgálatában. A megye számít arra, hogy a „Nemzeti Fejlesztés 2030” dokumentumban megfogalmazott – az ország egésze átalakítására irányuló- változások megvalósulnak és eredményesek lesznek. Ezzel kedvezőbbé válik az a gazdasági-, a társadalmi- és a szabályozási környezet, amelyben a megye fejlődése megvalósulhat. A megye arra is számít, hogy érdekeltségi rendszer országos szintű megváltoztatása a megyei célok teljesülését is elősegíti majd.

A jövőkép, a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása Veszprém megye jövőképe megegyezik az elfogadott területfejlesztési koncepcióban meghatározott jövőképpel. Eszerint: A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. 17 2014. január


Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek. A megyei területfejlesztési stratégiai program prioritásai a területfejlesztési koncepció céljainak elérését segítik elő. Az átfogó koncepcionális célokat egy-egy prioritás támogatja a Programban. A területfejlesztési stratégiai program intézkedéseket rendel a megyei prioritásokhoz. 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése A „Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés” átfogó célhoz kapcsolódóan Tervezett intézkedések: 1.1. Intézkedés a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztésre a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével 1.2. Intézkedés a térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztésre: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal 1.3. Intézkedés a vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozására e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítására 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása „A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése” átfogó célhoz kapcsolódóan Tervezett intézkedések: 2.1. Intézkedés az egészséges társadalom megteremtésére 2.2. Intézkedés a kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítására 2.3. Intézkedés a közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítására 3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés „A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, várostérségek összehangolt fejlesztése” átfogó célhoz kapcsolódóan Tervezett intézkedések: 3.1. Természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme 18 2014. január


3.2. Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása 3.3. A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése 3.4. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése

A területfejlesztési stratégia horizontális céljai:

Hatékonyságra törekvés a fejlesztések megvalósítása során

Helyi erőforrásokra való építkezés

Területi különbségek csökkentése

Társadalmi kohézió

Munkához jutás feltételeinek javítása, foglalkoztatás növelése

Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása

Energiatudatosság, klímavédelem, fenntartható fejlesztés

A területi és ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó tematikus- és specifikus célokhoz való illeszkedés bemutatása „A prioritások azonosítása” c. fejezetben történik meg.

A prioritások azonosítása Veszprém megye elfogadott területfejlesztési koncepciója által meghatározott fejlesztési célok és a célok elérését szolgáló prioritások, illetve középtávú programok (a koncepció fejlesztési célkitűzései struktúrájához kapcsolódva):

1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése 1. Cél a gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés szolgálatában

19 2014. január


1.1. Intézkedés a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztésre a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével Cél a fenntartható gazdasági növekedés, a kiszámítható, érték-, tudás- és munkaalapú, hozzáadott értéket növelő és közhasznokat eredményező gazdasági fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. 1.1.1. A járműipar és a hozzá kapcsolódó gép- és elektronikai ipar fejlesztése (a Pannon Egyetem innovációs, kutató- fejlesztési munkájára is alapozva), Ajka, Veszprém, Pápa és Zirc térségében. A járműipari klaszterhez tartozó kiegészítő (pld. az autóbelső kialakításhoz tartozó) ipari termelés és fejlesztés elsősorban Győr, másodsorban Esztergom autógyártásához kapcsolódva. 1.1.2. A vegyipar fejlesztése (azon belül kiemelten a műtrágya, a növényvédőszer és a gyógyszer alapanyag termelés) és az ehhez kapcsolódó fejlesztések támogatása a környezetvédelmi követelmények szigorú érvényesítésével Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében. 1.1.3. A turizmus fejlesztése kiemelten a megye Balaton üdülőkörzethez tartozó térségekben, a balatoni turisztikai kínálatot bővítő és kiegészítő módon a Bakony és a Bakonyalja településeiben, Veszprémben, a Somló térségében, kiegészítő jelleggel pedig – foglalkoztatást és megélhetési lehetőséget bővítő módon – a megye vidéki térségei sajátos és egyedi helyi turisztikai potenciállal rendelkező településeiben (térségi programkínálattá szervezve) 1.1.4. Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése a helyben termelt egészséges élelmiszereknek helyben, illetve a térségben történő feldolgozottságával, a hozzáadott érték helyben tartása érdekében. Minden termék vonatkozásban támogatott a teljes terméklánc térségi érdekű alakítása. A helyi mezőgazdasági termelésre alapozott élelmiszer feldolgozóipar a helyi potenciálok kihasználását biztosító (háztáji-, kis- és középgazdasági) termelésre épülő a termékláncok kialakításán belül kiemelt  Pápa térségében a térségi állattenyésztésre alapozó húsipari és tejipari vertikum fejlesztése,  a történelmi borvidékeken pedig a helyi szőlészetre épülő minőségi borászatok fejlesztése. 1.1.5. Az építőanyag-ipar fejlesztése, (elsősorban az exportképes cserép-, szigetelőanyagés burkolóanyag gyártás) kapacitásainak bővítése

20 2014. január


1.1.6. A környezetipar, ezen belül elsősorban a hulladékok újrahasznosításához valamint az alternatív energiahordozók hasznosításához kapcsolódó termékek fejlesztése és azok előállításának bővítése (elsősorban Veszprém, Pápa és Tapolca térségében) Az országosan is stratégiainak tekintett ágazatokon túlmenően Veszprém megye egyes térségeiben stratégiai jelentőségű: 1.1.7. Az alumíniumipar fejlesztése, ezen iparágban kialakult - egymásra épülő – gazdasági vertikum fejlesztése (Ajka és Várpalota térségében) a bányászat fenntartása (Zirc térségében) a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével. 1.1.8. Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a térségben meglévő termelési munkakultúra és sajátos tudás kihasználásával (Ajka és Herend térségében). 1.1.9. A faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva (Veszprém, Pápa és Zirc térségében). Megyei szinten prioritást élvez a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok helyzetbe hozása, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítása és a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása elsősorban a megye vidéki térségeiben.

1.2. Intézkedés a térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztésre: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal Veszprém megye Balaton üdülőkörzet részét képező térségeinek fejlesztése Mivel a Balaton Régióra 2007-ben kidolgozott és a Térségi Fejlesztési Tanács által elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepció jól szolgálja az üdülőkörzet területéhez tartozó Veszprém megyei térségek fejlesztését, ezért Veszprém megye új területfejlesztési koncepciója a Balaton vonatkozásában integrálja a koncepció célrendszerét. A Somogy-, Zala- és Veszprém megyéhez tartozó Balaton Régió fejlesztésének deklarált célja, hogy a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója legyen. Váljon ez a több megyére kiterjedő, összehangolt tervezést és fejlesztést igénylő térség a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetté. A Balaton térség versenyképességének javítása A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem termelőképességének javítása 21 2014. január


Környezet minőségének javítása érdekében a táji és természeti értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaság fejlesztés és a települési környezet minőségének javítása Területi és társadalmi kohézió érdekében Életminőség javítása

A Balaton-felvidék és a Bakony térsége összehangolt fejlesztése valamint Veszprém megyei jogú városnak az üdülőkörzetbe integrálásának programja Program a gazdasági fejlettséghez, a munkavállalók képességeihez igazodó társadalmilag elfogadott jövedelmeket biztosító foglalkoztatás bővítésére az itt élő népesség biztonságosabb megélhetése, a szociális feszültségek csökkentése érdekében. A foglalkoztatottság bővítését szolgáló elemek: Az egészség megőrzését és helyreállítását segítő helyi programok kidolgozása és megvalósítása, Az erősen munkaintenzív ágazatok (a mezőgazdaság, a zöldinfrastrukturális építőipar) támogatása elsősorban a megye vidéki, a városi foglalkoztató központoktól távol eső térségeiben, A több foglalkozatott alkalmazását jelentő, magasabb foglalkoztatottságot biztosító ipari és szolgáltató fejlesztések letelepítésének megyei, térségi és települési szintű támogatása, A munkaerőpiacról kiszorult, jellemzően az alacsony végzettségűeknek, vagy más szempontból hátrányos helyzetűeknek a munka világába való visszavezetését segítő térségi és helyi programok kialakítása (kiemelten Veszprém és Vas, illetve Zala megye határszéli településeiben valamint a belső periféria által érintett településekben) Atipikus foglalkoztatási formák megerősítése: részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, bedolgozói rendszer alkalmazásának kiterjesztése, a kisgyerekes szülők és a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, Az élethosszig tartó tanulás feltételei biztosítása, ezzel a munkaerő-piaci kereslet változásaihoz jobban alkalmazkodni tudó képességek megszerzésének elősegítése, A munkaerő képzettségének növelése, a helyi gazdaság munkaerőigényéhez igazodó szakképzettség biztosítása, illetve a munkakultúra javítása, A foglalkoztatásban meghatározó jelentőségű kis és középvállalkozások erősítése. Az önfoglalkoztatás támogatása, A szociális foglalkoztatásban településenként rejlő lehetőségek kihasználása. A megyei gazdaság erősítését és fejlesztését szolgáló térségileg specializált programok: Program Veszprém „high tech” központtá, e célra kijelölt területének pedig vállalkozói tudásparkká fejlesztésére a Pannon Egyetem valamint a városban és a megyében működő innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének bázisán. az innovatív, magas K+F igényű gazdasági tevékenységek ösztönzése, ezen nagyvállalatok technológiai és tudományos parkba való koncentrálása vállalkozások, beruházások vonzása 22 2014. január


helyi vállalkozások fejlesztése gazdaságfejlesztéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése vállalkozásbarát környezet kialakítása.

Program a Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Ajka ipari- és innovációs tengely erősítése érdekében Veszprém térségében a kutatási-, innovációs potenciál erősítésével a magas hozzáadott értéket adó ágazatok fejlesztésével, vállalkozásfejlesztési zóna kijelölése, fejlődésének támogatása. Ennek az ipari és innovációs tengelynek Veszprém megyén belüli két vége - Várpalota és Ajka térsége - egyúttal az ipari szerkezetváltás és az újraiparosítás kiemelt célterülete is. E térségekben támogatott programok: a szerkezetátalakításhoz szükséges termelőeszközök, üzemépületek átalakítása, kifejezetten a meglevő iparterületeken, barnamezős ingatlanokon. az új szükségletekhez igazodó át- illetve továbbképzések. a kapcsolódó műszaki infrastruktúra fejlesztése (pl. infokommunikációs, környezetbiztonsági, logisztikai, közösségi közlekedési fejlesztések). az új ágazatok piacra jutásának és tartósan kedvező piaci pozíciójuk megszerzésének elősegítése (pl. szabadalmak, termékminősítések megszerzésének segítése). rugalmas, az ipari parkok működéséhez hasonló komplex szolgáltatásokat nyújtó iparterület-menedzsment kialakítása az érintett településeken. Program a Veszprém – Zirc – Győr gazdasági tengely vasúti kapcsolatra alapozott fejlesztésre, Veszprém és Győr járműipari együttműködésének bővítése, Veszprém gazdasági szerepének térségi erősítése érdekében. Program a Pápa – Győr gazdasági tengely kapcsolatrendszerének erősítésére elsősorban a járműipari klaszter támogatására és kibővítésére, Program a megye Ipari Parkjai fejlesztésére, a parkok által nyújtott szolgáltatások bővítésére, új megyeközponti Ipari Park létesítése Veszprémben Program „Szabad Vállalkozási Zónák” kijelölésére Várpalota-Pét, illetve Ajka– Devecser térségében. Létrehozásának célja a térség gazdasági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal és hasznosítható erőforrásokkal összhangban álló, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és a jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása. Program az inkubátorházak létrejöttének és szolgáltatásainak támogatására a foglalkoztatási központokban, a megye várostérségi központjaiban a mikro- és kisvállalkozások megerősödésének elősegítése érdekében. Cél a vállalkozások körének bővítése, a vállalkozások fejlődését és eredményes tevékenységét segítő megoldások támogatása. 23 2014. január


Program az innováció terjedésének támogatására a kutatás-fejlesztés eredményeinek mielőbbi alkalmazásának elősegítésére Veszprém megyei jogú város, a Pannon Egyetem valamint a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében, a kis és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése érdekében. Program a történelmi borvidékhez tartozó Somló (Tájvédelmi Körzet) és környéke fejlesztésére a megye vidéki térségei gazdaságának megerősítése, valamint az egyedi értékek és sajátosságok megőrzése és fejlesztése érdekében

1.3.Intézkedés a vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozására e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítására A vidéki térségek felzárkóztatásának kulcskérdése a helyben történő boldogulás feltételeinek megteremtése. Veszprém megye vidéki térségeiben cél a mező- és erdőgazdasági adottságok hasznosítása, illetve a tradíciók erősítése, szükség esetén újraélesztése. Az intézkedés fő elemei: Önfoglalkoztatás, családi gazdaságok és a középbirtokok élénkítése Fiatal helyi gazdák helyzetbe hozása Mezőgazdasági termékek feldolgozása helyben A mezőgazdaságban előállított termékek esetében cél, hogy lehetőség szerint a feldolgozás is helyben történjen. A helyi mezőgazdaságra építő feldolgozóipar kiteljesedésével megyei élelmiszer terméklánc alakul ki, amely a megye sajátos térségeiben az adottságok és a hagyományok szerint szakosodik: - Zirc térsége: szántóföldi növények közül burgonya, sertés- és szarvasmarha ágazat, juhtenyésztés, tejtermékek kisüzemi előállítása - Tapolca és Sümeg térsége: szőlőtermesztés, borászat - Pápa térsége: szántóföldi növénytermesztés, sertéstenyésztés, húsfeldolgozás - Balatonfüred, Balatonalmádi térsége: szőlőművelés- és feldolgozás, nemzetközi és hazai országos piacon versenyképes borászat - Várpalota térségi tavak: specifikummá teendő az intenzív haltenyésztés, értékesítés További elemek a vidéki térségek felzárkóztatására: Termelői piacok létrehozása Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása Földtörvény változásából következő új helyzethez való alkalmazkodás Piaci igényekhez igazodó termékskála Kapcsolódás a turizmushoz – termékutak kialakítása

24 2014. január


Az 1. megyei prioritás kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs, valamint Vidékfejlesztési Operatív Programjaihoz GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM A GINOP intézkedései az alábbi specifikus célokat tűzik ki maguk elé, amelyek mindegyike releváns Veszprém megye területfejlesztési programja esetében is: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése 3. K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság 4. Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése 5. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése PRIORITÁSI TENGELYEK 2.1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) a): A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubátorokat is. SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A vállalkozói kultúra fejlesztése érdekében – a vállalkozások közvetlen támogatása mellett – szükség van a működésüket közvetve támogató vállalkozói környezet fejlesztésére. Ennek érdekében kiemelt cél a vállalkozások indításához és működéséhez szükséges fejlett infrastrukturális háttér megteremtése és fejlesztése, a vállalkozások együttműködésének, klaszteresedésének, és beszállítói hálózatokba történő integrálódásának ösztönzése, valamint a vállalkozók menedzsment képességeinek fejlesztése. 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése: Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése A vállalkozói együttműködések ösztönzése Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 2: Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése. Ennek érdekében célunk a vállalkozások differenciált fejlesztése, ezen belül a kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtése és bővítése, amely elősegíti ezen vállalkozások piacokon való megjelenését, piacainak megtartását és további terjeszkedését. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése 25 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A foglalkoztatás szintjének növelése érdekében célunk olyan fejlesztések támogatása, amelyek a vállalkozások munkahelyeinek megőrzését és új munkahelyek teremtését eredményezik. Ezen fejlesztések kapcsolódhatnak a vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtéséhez és bővítéséhez, a munkaerő-mobilitás javításához, az atipikus és családbarát foglalkoztatási formák alkalmazásának elősegítéséhez, a munkavállalók képességeinek javításához, valamint a társadalmi és szociális gazdaság erősítéséhez. 2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai: A nemzetközi termelési láncokhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások fejlesztéseinek támogatása keretében kiemelten támogatjuk a hazai vállalatok erősebb bekapcsolódását a termelési láncba. A jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban működő vállalkozások fejlesztését szolgáló programok keretében a hazai gazdaság fenntartható növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű, kkv-ra alapozó ágazatokban, vagy alágazatokban tevékenykedő vállalatok támogatását kívánjuk megvalósítani. 3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai: A kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai keretében területi és innovációs fókuszokhoz is igazodó szempontok alapján fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok, amelyek központjában nem kizárólagosan a megyei jogú várostérségek állnak, de akár több megyei jogú városra és más településekre is kiterjednek. A szabad vállalkozási zónák (SZVZ) gazdaságfejlesztési programjai keretében a legnehezebb helyzetben lévő térségeknek kívánunk támogatást biztosítani. A Balaton térség gazdaságfejlesztési programja keretében a Balaton térségének komplex fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. 4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése: 5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései:

2.2. Tudásgazdaság fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) b): A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásnak és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése. SPECIFIKUS CÉL 1: A tudásfelhasználás segítése Az üzleti haszonnal kecsegtető tudás kiaknázását elsősorban a tudás- és technológia-intenzív vállalkozásoknál várhatjuk. Ezért a specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés az induló vállalkozásoktól kezdve, a kkv-kon át a K+F+I tevékenységet végző nagyvállalatokig kiemelten fontosnak tartja ezen célcsoport támogatását, valamint a számukra kedvező környezet megteremtését a magasabb hatásfokú

26 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat tudásfelhasználás, a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. SPECIFIKUS CÉL 2: A tudásáramlás erősítése A tudásáramlás erősítésének célja, hogy a nemzeti innovációs rendszer szereplői között megerősödjenek az innováció felé vezető kapcsolatok, fejlődjenek az innováció-menedzsment készségek és képességek, erősödjenek a fejlett integrált innovációs szolgáltatások, amelyek együttesen javíthatják mind a magánszektor, mind pedig a közösségi-állami szektor hatékonyságát. Ezért a kapcsolódó intézkedés az együttműködések ösztönzését, a tudás- és technológiatranszfer hatékonyságának növelését segíti elő. 1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) a): A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása. SPECIFIKUS CÉL 3: A tudásbázisok megerősítése A magas színvonalú, élenjáró eredményeket elérő tudásbázisok fejlesztésével az üzleti szektor új tudás-igénye közvetlenül kiszolgálható. A specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés ezért a kiemelkedő kutatóhelyek nemzetközi színvonalra történő fókuszált fejlesztését, a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítését és az ehhez szükséges háttér megteremtését kívánja megvalósítani. 3. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések

2.4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (4. prioritástengely) (6c): A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 1: Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása Hazánk kulturális és természeti örökségeinek turisztikai hasznosítása a gyógyhelyek, a kulturális, ökoés aktív turizmus fejlesztése révén hozzájárul az értékek megőrzéséhez és fenntartásához. SPECIFIKUS CÉL 2: A Balaton turisztikai célú fejlesztése a kulturális és természeti örökségekre alapozva A Balaton egységes turisztikai desztinációként való megjelenítése, versenyképességének erősítése a hazai és a nemzetközi piacon. 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése 27 2014. január


2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, nemzeti természeti kincs. Vonzerejét kellemes, lágy édesvize, kedvező klimatikus adottsága, a változatos szépségű táj, valamint a térség gazdag kulturális öröksége adja. A Balaton a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, illetve a gyermekes családokat vonzza elsősorban (a gyógyulási szándékkal a régióba érkező vendégek mellett). A térség a családi üdülés, az aktív turizmus, és az egészségturizmus területén egyaránt jelentős adottságokkal rendelkezik, a jelenlegi kínálat azonban nem alkalmas arra, hogy a nagyon rövid turisztikai szezonon kívül gazdasági lehetőségeket biztosítson a helyi lakosságnak és vállalkozásoknak. A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása 3. intézkedés - Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 4. intézkedés - Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása

2.5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: Munkaerőpiaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén SPECIFIKUS CÉL 1: A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása SPECIFIKUS CÉL 2: A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása 1. intézkedés: Munkaerő-piaci belépés segítése A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) ii.: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése SPECIFIKUS CÉL 3: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése 28 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Elősegíteni a munkába állását, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzettség, tudás, kompetenciák megszerzését azon 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok esetében, akik nem vesznek részt szakképzésben és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat. 2. intézkedés: Fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) b) v.: A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése. SPECIFIKUS CÉL 4: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése 3. intézkedés: Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása A szociális gazdaság fejlesztése, társadalmi vállalkozások támogatása A szociális gazdaságon belül ez az intézkedés az alábbi két fő területre koncentrál: Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása „Tranzit” foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) c) iii.: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését. SPECIFIKUS CÉL 5: Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása Célunk az, hogy a felnőtt lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt oktatásban/képzésben, és lehetőségük legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns készségek, megszerezésére. SPECIFIKUS CÉL 6: A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása Célunk az, hogy a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer minél rugalmasabban és gyorsabban tudjon reagálni a gazdasági változásokra, és a képzési kimenetek megfeleljenek a vállalkozások igényeinek. 4. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével Kompetencia-fejlesztés és képzés A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3.cikk (1) a) v.: A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez SPECIFIKUS CÉL 7: A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása Ennek alapvető eleme a működéshez igazított rugalmas munkaszervezési módszerek elsajátítása 5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése 29 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Munkahelyi rugalmasság elterjesztése A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) c:) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA 5. cikk (8) a): Üzleti inkubátorok létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatásba, mikrovállalkozásokba és cégalapításba való beruházások támogatása SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében fontos a vállalkozások teljesítményének erősítése, versenyképességének javítása. A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. Ezen cél elérését támogatja a pénzügyi intézményrendszer képzési programokkal és a támogatott források közvetítéséhez szükséges informatikai háttér kiépítésével megvalósuló fejlesztése is. 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejleszté-se

BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: ERFA 5. cikk (1) b): A vállalatok innovációba, kutatásba, a vállalatok közötti szinergikus kapcsolatok kialakításába, a K+F központokba és felsőoktatás-ba irányuló beruházásai révén, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegí-tésére, a technológiaátadásra, társadalmi innovációra, öko-innovációra és közszolgálati alkalmazásokra, a keresletélénkítésre, a hálózatépítésre, a klaszterekre és a nyílt innováció keretében megvalósuló intelligens specializációra, a technológiai és alkalmazott kutatásokra, a kísérleti programokra, a korai termékhitelesítési intézkedésekre, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatására, illetve az általános célú technológi-ák terjesztésére. SPECIFIKUS CÉL 2: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projek-teknél BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: ERFA 5. cikk (4) b): A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: ERFA 5. cikk (4) c:) Az energiahatékonyság, az intelligens energiamenedzsment és a megújuló energiák használatának elősegítése a köztulajdonú infrastruktúrákban, beleértve (ERFA esetében a középületeket) és a lakásépítési ágazatot.

30 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél

VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 1. PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A vidék sorsa az ott élő emberek és az ott működő vállalkozások készségein, szemléletén, tudásán is múlik, kiemelten fontos ezért az oktatás, szakképzés, szakmai tanácsadás, a korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése. Fontos az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése is. Így jelen prioritás az alábbiakat foglalja magába: a vidéki térségekben működő innovációs és tudásbázisra alapozott szaktanácsadás fejlesztése; interaktív innováció a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, és az erdészet, területén a kutatás-fejlesztés és innovációs, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése; az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése; a tudástőke bővítése, az egész életen át tartó tanulás és szakképzés előmozdítása az agrárgazdasági (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripar) vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében; a legújabb tudományos és technikai ismereteket, lehetőségeket felhasználó, ügyfélbarát szakigazgatási szolgáltatások (jó állam) erősítése. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 15.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 15.2 Bemutató üzemi programok 15.3Tájékoztatási szolgáltatás Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 16.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 16.2 Szaktanácsadók továbbképzése 16.3 Csoportos szaktanácsadás Együttműködés o Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése

31 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 2. PRIORITÁS: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése

1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának rövid, összegző leírása A prioritás a versenyképes, diverzifikált és fenntartható agrártermelés, valamint a versenyképes és fenntartható élelmiszeripar megvalósítását elősegítő intézkedéseket foglalja magába. A prioritás az alábbi tématerületekre koncentrál: A meglévő, üzemelő gazdaságok bel- és külpiaci versenyképességének megteremtése és/vagy fokozása érdekében történő beavatkozások összessége, amely magában foglalja a növénytermesztési- és állattartási technológiák fejlesztését, innovatív technológiák bevezetését, állategészségügyi- és állatjóléti fejlesztéseket és a produktív termelés érdekében szükséges, esetleges szerkezeti változtatásokat. Az agrárgazdasági piacaink kevés kivételtől eltekintve csak a megfelelő minőségű, azonos színvonalú termékek befogadására nyitottak. Annak érdekében, hogy a piaci igények kielégítése hazai árualappal megtörténhessen, elengedhetetlen a minőségi termelésre való ösztönzés, illetve fontosságának felismertetése. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások összegző felsorolása Beruházások tárgyi eszközökbe A kertészeti és állattenyésztési gazdaságok általános technológiai fejlesztése - az általános technológia lemaradások, illetve a hatékonysági mutatók összágazati hátránya (EUösszehasonlításban) felzárkózásának elősegítése. A prosperatív, nagy hozzáadott értéket termelő, a technológiai fejlesztésbe leginkább bevonható és a nemzetgazdasági szempontokból is kívánatos ágazatok hangsúlyos fejlesztése (kertészet, ültetvények). A hivatkozott ágazatok élőmunka-igénye is jelentős, amely a vidéki foglalkoztatottsági mutatókra is jelentős hatással bír. A megtermelt árualap kedvezőbb piaci elhelyezésének érdekében történő beruházások támogatása, mellyel az alapanyag-termelés fázisát közvetlenül követő tevékenységek hozzáadottérték-előállítása fokozható, s amelyek elősegítik a termés kedvező beltartalmi értékeinek megmaradását, piacra juttatását (csomagolás, tárolás). A meglévő öntözési rendszerek, vizi létesítmények víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítése, valamint az öntözőberendezések hatékonyságának a javítása, hozzájárulva ezzel a komplex vízgazdálkodás rendszeréhez. Melioratív talajművelés támogatása különös tekintettel a szántóföldi kultúrákraA takarmány-hasznosulás és a takarmánytárolás, telepi mozgatás, minőségmegőrzés innovatív módszereinek elterjesztése, valamint alternatív takarmányozási rendszerek bevezetése. A nagy területeken dolgozó erdőgazdálkodás számára a korszerű erdőgazdálkodás és erdővédelem – és egyéb erdei haszonvételek és szolgáltatások – számára szükséges logisztikai háttér biztosítása. Ez által a vidék munkaerő megtartó képességének növelése, a vidéki 32 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat termelési és jövedelmezőségi feltételek javítása, az erdők védelmével a termelés biztonságának fokozása.

3. Prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása: Jelen prioritás kapcsolódva a 2. prioritásban megfogalmazottakhoz a versenyképes, diverzifikált és fenntartható agrártermelés megvalósításán túl kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszerfeldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerek ben való részvétel előmozdítására. A prioritás az alábbi tématerületekre koncentrál: A jelenleginél szélesebb körben ismertté kell tenni az Európai Unió minőségpolitikai intézkedéseit, kiemelten azokat az Uniós szintű tanúsítási lehetőségeket, amelyekkel egy-egy termék, vagy termékcsoport eredetét, ökológiai állapotát, különleges hagyományos minőségét lehet kiemelni és megkülönböztető jelzéssel ellátni a hasonló termékek kínálatából az Unió egész területén. Ösztönözni és segíteni kell a termelők, termelői közösségek jelentkezését és részvételét az Uniós rendszerekben. Ki kell dolgozni egy széles körű kockázatkezelési eszköztárat, és ösztönözni kell a termelőket a csatlakozásra, fokozva ezzel az üzemek piaci és klimatikus sokkokkal szembeni ellenállóképességét. Ösztönözni kell a termelőket a hozambiztonságot eredményező kockázatcsökkentési módszerek, eszközök használatára. Ki kell dolgozni a hatékony és következetes ellenőrzés rendszerét. Elő kell segíteni az értéknövelést, marketinget szolgáló nemzeti minőségrendszerek bevezetését (termék-, termékcsoport szintű rendszerek, regionális rendszerek), ill. a már meglévő rendszerek működését tovább kell fejleszteni. Ezen kívül a rövid ellátási lánc tematikus alprogram kidolgozását is elhatározta, amelynek során a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját, a termelői részvétel és felkészültség erősítését tűzi ki célul. 3.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása (Beruházások tárgyi eszközökbe) Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése o Új részvétel támogatása EU minőségrendszerekben o Új részvétel támogatása nemzeti minőségrendszerekben o Új részvétel támogatása önkéntes terméktanúsítási rendszerekben 33 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat o Részvétel nem élelmiszer jellegű minőségi rendszerekben (pl. PEFC) Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése Kis gazdasági szereplők közötti együttműködés elősegítése Mezőgazdasági kockázatkezelés o Természeti katasztrófák és egyéb katasztrófaesemények megelőzését és a sérült kapacitások helyreállítását célzó intézkedése o A víztározó kapacitás fejlesztése az elmúlt időszak csapadékos, majd aszályos időszakait figyelembe véve az egyes gazdaságok, illetve azok társulásai számára – bizonyos ágazatokban és méretkorlátokkal. o Olyan kisléptékű beruházások támogatása, amelyek elősegítik az üzem elemi károkkal szembeni védelmét és termelésbiztonságát. Szintén támogatott a minősített káresemények következtében sérült vagy megsemmisült egyes tárgyi eszközök pótlása. Állatjóléti intézkedés o Az állattartó gazdaságok támogatása azon fejlesztések megvalósításában, amelyek az állatok kedvezőbb tartási körülményeinek és termelési feltételeinek kialakításában segítenek, hozzájárulva a veszélyes állatbetegségek, járványok leküzdéséhez és az állattartók munkakörülményeinek javításához. Termelői csoportok létrehozása o Termelői együttműködések támogatása o Azonos, vagy közel azonos technológiai szinten termelő, szövetkezeti alapon együttműködő, a beszerzési, termelési és értékesítési műveleteiket összehangoló termelő egységek támogatása elsősorban a hatékonyabb piaci fellépés, másodsorban a termelési színvonal emelése céljából. A rövid ellátási láncok (REL) fejlesztése o A hagyományos és újszerű (tradicionális és neo-tradicionális) rövid ellátási lánc együttműködések kialakítása és fejlesztése o A rövid ellátási láncok élelmiszerbiztonságának növelése a nyomon-követés és a jogszabályi megfelelés fejlesztése o A rövid ellátási lánc szereplők kereskedelmi és marketing ismereteinek fejlesztése o A rövid ellátási lánc szereplők értékesítéshez kapcsolódó beruházásánainak támogatása o A rövid ellátási lánccal szembeni fogyasztói bizalom növelése promócióval o A rövid ellátási lánc szereplők tudástranszferjének és innovációs aktivitásának erősítése o A rövid ellátási lánc szereplők érdekképviseletének és hálózatosodásának erősítése. o A rövid ellátási lánccal kapcsolatos rendszeres adatgyűjtés és elemzés kialakítása

5. Prioritás: A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

5.1. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a környezetvédelem és erőforráshatékonyság megvalósulását célozza meg. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a természeti értékek, ökoszisztémák és erőforrások megőrzésére, a fenntartható gazdálkodás megvalósítására. Ennek tükrében az alábbi tématerületekre koncentrál: 34 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések; ökológiai gazdálkodás támogatása; a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása; biodiverzitás fenntartása és javítása; NATURA 2000 területek megőrzése vizeink mennyiségi és minőségi védelme; talajok védelme, fenntartható hasznosítása; erdei biodiverzitás védelme és fejlesztése kiemelten a magas természetességű erdőkben; minőségi rendszerek (PEFC), faanyag eredetigazolási rendszer bevezetése. 5.2. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. o az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatosan kitűzött célok teljesítéséhez, így a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéhez, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben o a NATURA 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és aktualizálása; o természeti örökség, vidéki tájak és a nagy természeti értékű területek megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások o olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések. o Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, valamint mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését szolgálják. o Az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása (állati és növényi egyaránt). Ökológiai gazdálkodás o Áttérés támogatása ökológiai termelésre, HMT után hektáronként o Azon konvencionális termelést folytató gazdálkodók támogatása, akik termelésükkel áttérnek az ökológiai gazdálkodásra. o Ökológiai termelés jövőbeni folytatásának támogatása, HMT után hektáronként. o Azon gazdálkodók támogatása, akik folytatják az ökológiai termelést. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 35 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Kompenzációs kifizetés hektáronként a N2000 erdőterületeken Kompenzációs kifizetés hektáronként a mezőgazdasági N2000 területeken Kompenzációs kifizetés hektáronként a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeknek Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések o Kompenzációs kifizetések a HMT után hektáronként más, hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken o Kompenzációs kifizetések a HMT után hektáronként egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken Együttműködés o Környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések o Az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás o Natura 2000 erdőkben az erdőgazdálkodási korlátozások kompenzációja biodiverzitás megőrzési céllal o Erdő-környezetvédelmi beavatkozások biodiverzitás megőrzési céllal innovatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, áttérés a folyamatos erdőborításra o Települések és természeti-kulturális értékek védelmét szolgáló közjóléti erdőgazdálkodás innovatív fejlesztése, módszerinek elterjesztése, szemléletformálás o Az erdők közjóléti funkciójának megőrzése és erősítése nem termelő erdészeti beruházások által: az erdei épített, valamint táji (természeti) örökség értékőrző megújítása, hasznosítása (a szabadon hozzáférhető turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztések is) Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése o Komplex erdészeti vízrendezési program o Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás erdészeti beruházásai (fafaj-politika váltás, erdőszerkezet-átalakítás o Erdővédelem , erdészeti potenciál megőrzése vagy helyreállítása (katasztrófák, biotikus vagy abiotikus károsító események megelőzése) o o o

6. Prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A prioritás a vidéki közösségek megerősítésére, a vidéki népesség életminőségének javítására, az öngondoskodó, élhető és életképes vidék megteremtésére koncentrál. Kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre: új foglalkoztatási formák támogatása a szegénység és a munkanélküliség kezelésére: társadalmi gazdaság stb; mélyszegénység kezelése és újratermelődésének mérséklése; a vidéki lakosság életminőségét segítő, helyi gazdaságot ösztönző alapvető szolgáltatások, infrastruktúra biztosítása beleértve a szociális alap és kiegészítő szolgáltatásokat; 36 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat gazdasági diverzifikáció, nem mezőgazdasági vállalkozások segítése, önfoglalkoztatás fejlesztése, vállalkozóvá válás, ehhez kapcsolódóan a háztáji integráció és kapacitások kihasználása, helyi termék potenciál kihasználása közösségi helyi termék, megújuló energia kapacitások; a vidéki területek sokszínű kulturális (szellemi)-, épített, valamint táji (természeti) örökségének értékőrző megújítása, hasznosítása; a vidéki kulturális, közösségi és tudástranszferre szolgáló terek, szolgáltatások fejlesztése, IKT használat növelése a vidéki épített-, valamint táji (természeti) örökség értékőrző megújítása, hasznosítása; társadalmi befogadás előmozdítását, a roma integrációt elősegítő tevékenységek támogatása; a társadalmi befogadás és kohézió elősegítése a kultúra eszközeivel, szociális-közösségi fejlesztésekkel Az intézkedések megvalósítási keretét alapvetően a CLLD eszköz használatával tervezzük. 6.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Az EMVA rendelettervezet az alábbi intézkedésekre tesz javaslatot a prioritáshoz kapcsolódóan, melyek véglegesítésére a későbbiekben kerül sor a többi prioritás intézkedési tartalmával összehangolva. Mikrovállalkozások fejlesztése, diverzifikáció Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben o Falufejlesztési, valamint a NATURA 2000/MTÉ területek kezelésére vonatkozó tervek támogatása o Kisméretű infrastruktúra és megújuló energia beruházások támogatása első sorban lokális biomassza alapú vagy vegyes, többségi közösségi tulajdonban álló megoldások által o Beruházások támogatása a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető szolgáltatások létrehozására o Helyi természeti, táji és kulturális értékekre alapozott rekreációs és turisztikai infrastruktúra beruházások támogatása Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) . A közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD), a helyi akciócsoportok szervezeti kereteinek kialakítását és működését a LEADER intézkedés biztosítja, amely az alábbiak finanszírozására nyújt lehetőséget: o LEADER kezdőcsomag o Kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés helyi fejlesztési stratégia kidolgozása o Helyi fejlesztési stratégia végrehajtása o Előkészítő technikai támogatás együttműködési projektek számára o Területek közötti együttműködési projektek o Transznacionális együttműködési projektek o Működési költségek és szervezési tevékenységek

37 2014. január


2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló intézkedések 2.1. Intézkedés az egészséges társadalom megteremtése szolgálatában A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javításának érdekében szükséges elemek:

Földrajzi- (térségi) és szakterületi ellátás-fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és minőség javítására. Az egészségügyi ellátórendszer további fejlődésének elősegítése, a strukturális átalakítása pozitív eredményeinek stabilizálása, a kialakuló betegút-szervezést támogató intézményrendszer erősítése, Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése (a Semmelweis Tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására) a térségi és települési sajátosságok figyelembevételével, A nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakuló betegutak folyamatos figyelemmel kísérése (monitoringja) hatékonyságának értékelése, a nem hatékony, az egészség helyreállításának célkitűzéseit nem szolgáló megoldások változtatása, Az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez való hozzáférés biztosításának - az intézmények elérhetőségének - javítása, megközelítésük könnyítése, (az ellátáshoz való hozzájutás társadalmilag elfogadott idő alatt való biztosítása a megye minden településében) a sajátos közlekedésszervezési megoldások kiterjesztéséhez, valamint az egészségügyi centrumok elérését nehezítő közlekedési kapcsolathiányok fokozatos felszámolásával. A megye határain túlnyúló – országos és nagytérségi szerepű - egészségügyi szolgáltatások megőrzése és fejlesztése kiemelten Balatonfüreden és Tapolcán. (A geológiai gyógyhelyeket egy nemzeti gyógyturisztikai program részeként kiemelten kell kezelni). A egészségügyi intézményi rendszer átalakítása során kialakult gyógyturisztikai intézmények fejlesztése, speciális szolgáltatásaik bővítése.

2.2. Intézkedés a kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása szolgálatában A K+F+I szektor erősítése Fő elemei:

38 2014. január


A megyei és a térségi gazdaságba hasznosulni és integrálódni képes kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása a Pannon Egyetem bázisán, az eredmények felhasználásával a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek bővítése elsősorban Veszprémben és a Székesfehérvár – Veszprém – Ajka tengely mentén valamint Balatonfüred és Pápa térségében. Cél az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek, platformok működésének támogatása, a kapcsolatrendszerek erősítése. Az innováció támogatása. Az összesített innovációs mutató alapján mért teljesítmény Veszprém megyében haladja meg az országos átlagot és közelítsen az EU országok felső harmadának szintjéhez, A K+F+I infrastruktúra, a szakterületi elérésének erősítése és összehangoltabb kihasználása Az informatikai oktatás fejlesztés a Pannon Egyetem bázisán, Az infokommunikációs technológiák elterjedésének támogatása a gazdaság termelékenységének növelése, a versenyképessége javítása, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása szolgálatában, A kis és középvállalkozások innovációs törekvéseinek támogatása a Pannon Egyetem és a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara bázisán. Az e-kereskedelem, a költséghatékony e-ügyintézés támogatása, feltételeinek megteremtése,

A közoktatás fejlesztése Fő elemei: Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében, A nyelvoktatás fejlesztése egyrészt a turizmus szolgálatában, másrészt a jelentős német kisebbség identitásának megőrzés érdekében, A helyi kultúra és a helyi hagyományok beépítése a közoktatásba részben a turizmus fejlesztése, részben pedig a térségi és települési népességmegtartó képességet is erősítő helyi identitástudat növelése érdekében,

A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése Fő elemei: Veszprém megye gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés úgy a szakképzés, mint a felnőttképzés vonatkozásában elsősorban Veszprémben, Ajkán és Pápán. A gyakorlati tudás átadására alkalmas műhelyek, gyakorlóhelyek fejlesztése A térségi gazdaság szereplőinek erőteljesebb bevonása a gyakorlati tudás elsajátításába A távoktatás lehetőségeinek bővítése a felnőttképzésben 39 2014. január


A felnőttképzés egyéb területeinek fejlesztése – a nem-formális pedagógia módszertanára épülő képzések, az önművelésre, az önképzésre, a közös tanulásitanítási folyamatokra épülő, a közösségi művelődés intézményrendszere által életre hívott és támogatott szakkörök, illetve a népfőiskolai tevékenység támogatása.

Felsőoktatás fejlesztése Fő elemei: Veszprém megye, illetve a Közép-Dunántúli térség gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés a Pannon Egyetem bázisán A program keretében el kell érni az innovációs potenciál erősítését, a gazdaságfejlesztés és a kutatás-fejlesztés fő irányainak összehangolását valamint az innováció, a kutatás-fejlesztés eredményeinek integrálását a megye gazdaságába. Az innovációs potenciál erősítéséhez elengedhetetlen: A megye felsőoktatásának fejlesztése, a felsőoktatáshoz integrálódó kutatás-fejlesztés és a megyei gazdaságfejlesztés irányainak összehangolása, Az innováció célirányainak meghatározása a Pannon Egyetem fejlesztésére vonatkozó tervek integrálásával: o a megye stratégiai ágazataiként meghatározott iparágak fejlődését szolgáló alap és alkalmazott kutatások kibővítése o az egyetemi kutatási eredmények, az Egyetem által rendelkezésre álló szellemi bázis hasznosítása, az eredmények hatékony integrálása a támogatott ágazatok vállalkozásainak tevékenységébe, o az egyetemi kutatási eredmények hasznosításának kiszélesítése az Egyetem partnerségi kapcsolatainak bővítésével, szolgáltatási és tanácsadói munkája hatékonyságának emelésével o a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással, az ökológiai gazdálkodással (annak kiterjesztésével), a vidékfejlesztési célokkal összhangban folyó sokirányú kutatások és fejlesztések széles körben történő alkalmazása és hasznosítása a megye vidéki térségeiben.

2.3. Intézkedés a közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása szolgálatában A szociálpolitika hatékony működtetése Fő elemei: A felnőtteket és a gyerekes családokat szükségleteik szerint erősítő, - települési szinten egy egységes struktúrát alkotó - szociálpolitikai szolgáltatások rendszerének 40 2014. január


létrehozása a megye településeiben (illetve együtt élő településcsoportjaiban) az egyes települések lakosságának jellegzetességei figyelembevételével. Szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra fejlesztése. A fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességűek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe.

Társadalmi felzárkóztatás Fő elemei: A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok csökkentése kiemelten Veszprém megye Vas és Zala megyei határ menti településeiben valamint a belső periféria településeiben.

A kultúra fejlesztése Fő elemei: A gazdag helyi-, térségi- és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági, mint társadalmi erőforrás fenntartható megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, hozzáférésük javítása. A turizmusban kapcsolódó épített örökségi helyszínek bővítése és értékkibontakoztató helyreállítása (kastély és kúriaprogram, valamint templom és kápolnaprogram kezdeményezése az alulhasznosított, illetve elhanyagolt – ugyanakkor jelentős helyi értéket képviselő - létesítmények fejlesztésére, a vallási turizmushoz kapcsolódó egyházi létesítmények és azok környezete megújításának támogatására. Örökségbarát fejlesztéspolitika felépítése, a kulturális örökségvédelem beépítése a megye várostérségei fejlesztési terveibe. A kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődés lehetőségeihez való hozzáférés támogatása, a területi különbségek csökkentése érdekében a kulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása. Az alulhasznosított épített örökségi helyszínek tekintetében Veszprém megye jelentős helyi értéket képviselő felhagyott katonai létesítményekkel is rendelkezik (pl. Hajmáskér laktanya főépülete, Hajag-tető BARS-állomás, Tótvázsony és Szentkirályszabadja objektumai). Javasolt ezek hasznosítása, illetve környezetük helyreállítása.

41 2014. január


A sport sokoldalú fejlesztése Fő elemei: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein A sport szerepének növelése az egészségmegőrzésben A sportbeli hagyományok támogatása Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése, A sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása Nemzetközi versenyek támogatása a megye sikeres sportágaiban.

A 2. megyei prioritás kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjához 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén elnevezésű prioritási tengely kizárólag egy tematikus célra, mégpedig a 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem elnevezésűre terjed ki. A tematikus célon belül az alábbi két beruházási prioritás terén fog beavatkozni: a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésébe; és b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása. 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely:) Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése (9.a) 1. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása 2. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése A támogatandó intézkedések 1. A szegénységben élő gyermekek életesélyeinek növelése, az önálló életkezdés segítése 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztése A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 42 2014. január


2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely): A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása (9.b) 3. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok alapján leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a szegregálódástól, az etnikai arányok átrendeződésétől leginkább érintett települések/ településrészekben élők kikerülése a hátrányos helyzetből, mélyszegénységből. 4. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Cél a társadalmi bizalom növelése, a közösségekben rejlő erőforrások aktivizálásán keresztül a helyi közösségek megtartó és életminőséget javító képességének erősítése, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása révén. A támogatandó intézkedések 3. Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal A települési leszakadási folyamatok megfordítása 2. prioritás: Befogadó társadalom 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (2. prioritási tengely:) A társadalom peremére szorult közösségek befogadása (9.e) 8. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a területi hátrányok csökkentése, a társadalmi kohézió erősítése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. A területi leszakadási folyamatok megállítása tekintetében a beavatkozások három nagy célt szolgálnak: a) a hátrányos helyzetű emberek, mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és az őket segítő szervezetek hatékonyságának növelését, valamint a hátrányok felszámolását célzó innovatív és modellprogramok végrehajtását; b) a telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok társadalmi és területi integrációjának fenntartható megvalósítását, a szegregációs folyamatok megállítását és az integrációs folyamatok felgyorsítását. Folytatni kell a 2007-2013 között megkezdett, a szegregátumok integrációját, illetve felszámolását célzó komplex programokat, amelyek elsősorban a cigány nemzetiség helyzetének érdemi javításához járulnak hozzá. Kiemelt jelentőségű e programok lépcsőzetes kialakítása a személyes támogatásoktól olyan lakhatási elemek biztosításáig, amelyek lehetővé teszik a telepfelszámolást vagy a teleprehabilitációt; c) a hátrányokkal küzdő térségek és települések felzárkózását segítő, valamint a leszakadási lejtő elején álló települések esetében a leszakadási folyamatokat megelőző komplex humán beavatkozásokat, amelyekhez ütemezetten kell biztosítani az EFOP különböző prioritási tengelyei alatti, valamint a kapcsolódó operatív programok fejlesztéseit. Támogatni kell a folyamatos szakmai jelenléten alapuló integrált programokat a nyomortól sújtott településeken, valamint szegregálódott településrészeken. Biztosítani kell az esélyegyenlőségi 43 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyerekek, idősek, nők, fogyatékossággal élők) helyzetének változását szolgáló helyi esélyegyenlőségi programok összehangolt, országosan egységes módszertan mentén megtámogatott végrehajtását és nyomonkövetését. Lehetővé kell tenni a helyi társadalomépítést, közösségi szolgáltatások megvalósítását a helyi közösségek megtartó és életminőséget javító képességének fokozásához.

3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (2. prioritási tengely): A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 9. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés 10. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek A fejlesztések céljai Az egészségügyi human erőforrás hiányának enyhítése és motivációjának fokozása A lakosság egészségtudatosságának növelésével az egészség megőrzése Az ellátórendszer eredményességének és hatékonyságának fokozása Az egészségügyi intézmények megkezdett struktúraváltásának befejezése, ami az 1. prioritási tengelyen keresztül valósul meg infrastrukturális fejlesztésekkel. 14. A lakosság egészségtudatosságának növelése 1. alintézkedés: egészségműveltség fejlesztése 2. alintézkedés: közösSégi lelki egészség fejlesztése 3. alintézkedés: a lakossági fizikai aktivitási szint fokozása 4. alintézkedés: függőségek megelőzése és visszaszorítása (pl.: dohányzás, alkohol, drog) 5. alintézkedés: életmóddal összefüggő betegségek és szövődményeik megelőzése 6. alintézkedés: lakossági szűrések elterjesztése és korszerűsítése 7. alintézkedés: speciális célcsoportok egészségügyi ellátása

14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 15. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken

44 2014. január


3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztése, a várostérségek összehangolt fejlesztése 3.1. Intézkedés a természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára, az energiahatékonyság és környezetünk védelmére Veszprém megye jelentős, sajátos és több vonatkozásban egyedi természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyre építve – a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek is eleget téve – jelen nemzedék érdekében tovább erősíthető és bővíthető a gazdaság, hatékonyabban kihasználhatók (és kihasználandók) a táji-, természeti környezetben, a termőföldben, a vizekben és a rendelkezésre álló ásványi nyersanyagokban rejlő potenciálok. Fontos fejlesztési erőforrás és lehetőség is a hosszú távú gazdasági potenciált és az életfeltételek javítását is biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára, mind mennyiségben, mind minőségben. Fentiek mellett fontos - az országos célkitűzésekhez és az Operatív Programokhoz is kapcsolódva - az élelmiszer- és energiabiztonság, a környezetbiztonság és a környezettudatosság erősítése, a klímabiztonság megteremtése, az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése. Veszprém megye kiemelkedően gazdag természeti erőforrásokban, amelyek így a megye és térségei fejlesztésének meghatározó erőforrásai. Ezért a megyei fejlesztési koncepció csak olyan fejlesztési irányokat és beavatkozásokat támogat, amelynek eredménye nem jár a táji-, természeti potenciálok helyreállíthatatlan károsításával, a tájkép harmóniájának sérülésével, a biológiai sokszínűség elszegényedésével. Ebben a koncepcióban olyan fejlesztési irányok élveznek preferenciát, amelyek anélkül használják ki ezeket a potenciálokat a mai generáció érdekében, hogy azzal az értékek hosszú távú megőrzését veszélyeztetnék. Program Veszprém megye természeti táj gazdagsága, változatossága és harmóniája megőrzésére Veszprém megye területfejlesztési programja elősegíti az országos koncepciónak a Balaton térség fejlesztésére vonatkozó sajátos célkitűzéseinek elérését, mint olyanokat, amelyek a térség egészére korábban elkészített (a Balaton fejlesztési tanács által elfogadott, de a kormány által meg nem erősített) hosszú távú fejlesztési koncepció célrendszerével egybehangzanak, amelyek a Balaton térség Veszprém megyei területeinek fejlődését is jól szolgálják. Ezek a célok: 45 2014. január


A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire és erőforrásaira épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, valamint magas színvonalú szolgáltatások nyújtása annak érdekében, hogy a térség újra a gazdasági növekedésünk egyik kiemelt színtere lehessen. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken. A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a Balaton part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). Ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése.

Az országosan megfogalmazott –fenti - célkitűzéseket Veszprém megye területfejlesztési programja az alábbi (további) programelemekkel egészíti ki: A Balaton, mint fürdésre, vízisportolásra alkalmas tó hosszú és nagytávon való fenntarthatóságának biztosítása, a vízszint változások folyamatos figyelemmel kísérése és az üdülési potenciál alakulása szempontjából kedvezőtlen változások lehetőségének csökkentése. A Balaton-felvidék és a Bakony (Bakonyalja) fejlesztésének összekapcsolása a térség egésze turisztikai potenciáljának bővítése érdekében. A Bakony hegyvidéki jellege, aprófalvai települési és építészeti karaktere, a tájkép gazdagsága, a kiterjedt erdőségek, a gazdag vadállománya olyan potenciálok, amelyek – a térségek közötti kapcsolatrendszerek erősítése estén – jól egészítheti ki a Balaton térség turisztikai kínálatát. Az összehangolt fejlesztés hozzájárul a Bakony és a Bakonyalja potenciáljai kihasználásához, az érintett településeinek fejlődéséhez, a Balaton térsége vonatkozásában pedig a turisztikai kínálat gazdagításához, az üdülési szezon meghosszabbításához. Veszprém megyei jogú város területeinek és szolgáltatásainak teljes körű beintegrálása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe, (az üdülőkörzet határainak É-i irányba való kiterjesztése) 46 2014. január


A különleges táji- és kultúrtörténeti értékekkel, egyediséggel bíró kultúrtájak - azok között is kiemelten a történelmi borvidékek: a Badacsonyi borvidék, a BalatonfüredCsopaki borvidék, valamint a Balaton-felvidéki borvidék - megőrizve fejlesztése, a szőlő és borkultúra fejlődése eredményeinek erőteljesebb kihasználása a turizmus fejlesztésében, a borutak integrálása a térség tematikus útvonalai rendszerébe.

A területfejlesztési program az alábbi programelemeket tartalmazza a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetekre: A jellegzetes táji környezethez alkalmazkodó, hagyományőrző és a tájképet megőrző gazdálkodás támogatása (szőlők, legelők, kisparcellás gazdálkodás). A kulturális örökség megőrzése. Az épített örökség mellett a településszerkezet és településkép is megőrzendő érték ezekben a térségekben. Az épített örökség és tájhasználat megőrzését támogatja a térségre jellemző hagyományos mesterségek, haszonvétek, iparágak megőrzése és fenntartható fejlesztése. Helyi közösségek, helyi identitástudat fejlesztése, tudatosságának erősítése. A jellegzetes táji sajátosságokra épülő fenntartható turizmus fejlesztése, a helyi értékek bemutatása, a lokális adottságokhoz alkalmazkodó idegenforgalmi infrastruktúra, szálláshelyek, desztináció menedzsment kialakítása. Az idegenforgalom igényei szerint alakuló, koncentrált területhasználat kialakulásának megelőzése vagy tudatos irányítása; a túlzott mértékű, a táj- és településképet romboló beépítés megakadályozása. Az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése, a szezon meghosszabbításával, sokoldalú turisztikai kínálattal. Több lábon álló gazdasági szerkezet fejlesztése, az idegenforgalomtól való túlzott függés legalább szezonális csökkentése a turizmus igényeivel, érdekeivel összhangban. ,,Silver-economy” lehetőségeinek kihasználása. A fokozott környezeti terhelés megelőzése illetve környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajvédelem, levegőminőség-védelem fejlesztése fokozott prioritás ezekben a térségekben. A helyi lakosság számára is hosszútávon élhető lakóhelyként kell megőrizni frekventált településeket, amit célirányos ingatlanpolitikával, szabályozással, képzésekkel, a fiatalok munkahelyhez és lakáshoz jutásának támogatásával, családbarát települések kialakításával lehet segíteni.

47 2014. január


További elemek az intézkedés keretében: A természeti és a táji értékek védelme és fejlesztése Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében A Balaton, mint kiemelkedő potenciált jelentő üdülőtó mellett a megye gazdag vízkincse a hatékonyabban és többcélúan hasznosítható felszíni vizek, a kiemelkedő értékű karsztvíz kincs, illetve az ásványvizek vonatkozásban is kihasználható lehetőséget jelent a megye és térségei fejlesztése során figyelembe véve a Víz Keret Irányelvben foglaltakat. Elemek: A felszíni víztárolás lehetőségének kihasználásával (új domb- és hegyvidéki víztározók, szükségtározók létesítésével) a térség vízgazdálkodásának javítása, a visszatartott vizek mennyisége növelése és hasznosítása, egyúttal a lezúduló felszíni vizek okozta károk csökkenthetése. A térségileg kiemelkedő karsztvíz bázis védelme, a karsztvíz kincs kihasználása mind nagyobb térségben az érintett lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítására. Ásványvíz, mint térségi jellegzetes természeti érték (és fogyasztható egészséges ivóvíz) védelme és kihasználása, az erre épülő vertikum erősítése a Balatonfelvidéken, kiemelten Tapolca térségében. A talajvíz minőségének védelme az általánosan terjedő jellemzően nitrát szennyeződés miatt. 2020-ig el kell érni településenként a minimum 65%-os közcsatorna bekötöttségi arányt. A vízfolyásokat kísérő fás bokros vegetáció védelme vízminőség védelmi, tájképi szempontokból és emellett klímavédelmi okokból. Az ásványkincsek nyújtotta potenciálok figyelembevétele és kihasználása Indoklása: Az elmúlt évtizedekben a térségi erőforrások közül sokszor indokolatlanul háttérbe szorultak az ásványi nyersanyagok. Veszprém megye kivételes készletekkel rendelkezik barnaszénből, bauxitból valamint oxidos és karbonátos mangánércből, melyek korábban az ipari termelés meghatározó nyersanyagai voltak. Fő elemek: A megye bauxitvagyonának hasznosítására építő program: Veszprém megyének, illetve az érintett térségeknek (gazdasági és foglalkoztatáspolitikai) érdeke és feladata a bauxitra épülő teljes vertikum fejlesztése, fejlődésének szigorú környezeti feltételrendszer közötti biztosítása. 48 2014. január


A megyében fellelhető kőszénkészletek hasznosítása: a szénbányászat és a szén hasznosítása középtávon még nem lesz újra stratégiai ágazata a megye gazdaságának, ezzel az ásványkinccsel és hasznosításával hosszú távon számolni kell. Viszont indokolt már a középtávra szóló megyei területfejlesztési programba is beemelni a barnaszénvagyon hasznnosítását. A program keretében indokolt kihasználni a kiemelkedő vegyészeti kutatási tapasztalattal rendelkező Pannon Egyetem tudásbázisát is.

A termőföld jelentette potenciál kihasználása Indoklása: Veszprém megye felszínének tagoltsága, az erdők jelentős kiterjedése miatt – a Kisalföld kivételével – országos összehasonlításban kevéssé alkalmas mezőgazdasági termelésre. A termőföld jelentette potenciál kihasználása mégis stratégiai jelentőségű a megyében is. Fő elemek: Veszprém megye Kisalföldhöz tartozó ÉNy-i részének országos összehasonlításban kiváló és jó termőhelyi adottságú területein cél a racionális földhasználat kialakítása, a hatékony és eredményes szántóföldi gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Ehhez program feladat: o a parlagterületek csökkentése, o a termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás támogatása, o a takarmánytermesztésre alapuló állattenyésztés és a feldolgozóipar (húsipar, tejipar) fejlesztése, o az energianövények termesztésének elkerülése az élelmiszertermelés elsődlegességének fenntartása érdekében. (A jó mezőgazdasági adottságú területek – a „Nemzeti Fejlesztés 2020” szerint is - funkcionálisan is elkülönülő „éléstár” térséget alkotnak, melynek kedvező adottságaira e célra még nemzedékeken át számítani kell.) o az üzemi gazdálkodásra kevéssé alkalmas birtokméretek esetén a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása, a felvásárló, feldolgozó hálózat kiépítése a termék-utak racionalizálása.

A megye közepes termőhelyi adottságú térségeiben program feladat: o a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodás kialakítása és támogatása o a munkaintenzív kertészeti ágazatok támogatása o a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása a termékek mind nagyobb részének helyben történő értékesítésével és feldolgozásával.

A megye mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas - jellemzően dombvidéki területein program feladat: o a rét- és legelőgazdálkodás támogatása, 49

2014. január


o az erdőterületek bővítése (elsősorban a megyei területrendezési terv erdősítésre alkalmas területi lehatárolása figyelembevételével) o a kisüzemi és ház körüli állattartás támogatása, a termékek helyi és térségi piacra jutásának biztosításával, a felvásárlás megszervezésével, o az erózió elleni védelem. A program része mindhárom célterületen a belterületi lakótelkeken való saját célra, vagy kistermelői piacra szánt egészséges élelmiszerek termesztése (és azok piacra juttatása).

Részintézkedés a megye környezetminőségének javítására Fő elemei: Stabil és jó minőségű környezeti állapot elérése Alkalmazkodás az éghajlatváltozás okozta újabb kihívásokhoz A védett természeti területek megőrzése, a biológiai és táji sokszínűség fenntartása Alprogram a vizek minősége védelmében Alprogram a levegő minősége javítására Alprogram a nyugodt lakó és üdülőkörnyezet, a csend biztosítására Alprogram a hulladékártalmatlanítás fejlesztésére Alprogram a környezetbiztonság fokozására

3.2. Intézkedés a térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképessége javítását szolgáló fenntartható térszerkezet kialakítására Veszprém megye fejlesztésének fontos feltétele az összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan működő, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtése, amelyben együttműködő, értékeket teremtő és védő partnerként vehet részt a megye minden térsége és települése. Veszprém megye térszerkezete fejlesztésének két stratégiai fontosságú irányultsága a megyei területfejlesztési koncepció szerint:  A megye integrálása a Közép-Dunántúli térség – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa - térszerkezetébe (a nagytérségi térszerkezeti összefüggések figyelembevételével). 

A megye belső térszerkezetének továbbfejlesztése o az egyes településeken élők életkörülményei és életminősége javítása, a munkahelyekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, o a térségi gazdaság versenyképessége fokozása, o valamint az egész rendszer fenntarthatóságának növelése érdekében. 50

2014. január


A megye Közép-Dunántúli térségbe – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa – térszerkezetébe való integrálásának célja elsősorban a megye gazdasága fejlődése lehetőségének kibővítése. Ennek elérését segítő elemek: A megye külső kapcsolatrendszerének erősítése: Veszprém-Székesfehérvár Veszprém-Győr Pápa-Győr Középtávon megvalósítandó közúti és vasúti fejlesztések A megye ökológiai térszerkezetének fenntartása, hálózatosságának megőrzése A megye térszerkezetének továbbfejlesztése a településrendszer egészének, azon belül a térségi központoknak a fejlesztésével. Ennek elemei: Veszprém fejlesztése A megye többpólusú fejlesztése, ezen belül kiemelt jelentőségű a megye, illetve térségei fejlődése szempontjából kiemelten fontos a városrendszer (és e városok funkcionális várostérségei) összehangolt fejlesztése: o Pápa o Balatonfüred o Tapolca és Sümeg o Ajka o Zirc o Várpalota A Balaton északi partján formálódó agglomeráció fejlesztése

3.3. Intézkedés a városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztésére Veszprém megye programja a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítására törekszik. Ennek célterületei Veszprém megye funkcionális várostérségei Veszprém nagyvárosi térsége, amelynek a veszprémi várostérségen túl része a várpalotai, a balatonfüredi és a balatonalmádi térség. (Utóbbiak együtt képezik a Balaton üdülőkörzet északkeleti térségét). A veszprémi nagyváros-térségen belül – a sajátos üdülési-, rekreációs funkciók prioritása miatt – (a kiemelt üdülőkörzeten belül a tapolcai és a sümegi térséggel is együttműködve) önálló várostérségként fejlesztendő a balatonfüredi és a balatonalmádi térségek együttese.

A várpalotai várostérség – sajátos két nagyváros közötti fekvése és gazdasági kapcsolatrendszere miatt - több szálon kötődik Székesfehérvár nagyvárosi térségéhez is.

Ajka várostérsége Devecser térségével együtt a 8-as főút mentén szerveződő gazdasági tér magterülete 51

2014. január


Pápa várostérsége nagy vonzáskörzettel bíró gazdasági, oktatási, kulturális központ (mely több szálon kötődik Győr nagyvárostérségéhez)

Tapolca és Sümeg ikervárosi várostérsége a Balaton nyugati kaputérsége

Zirc várostérsége a Bakony térsége

Az integrált várostérségi tervezésnek a várostervezés hagyományos tématerületein túlmutatóan foglalkoznia kell: a helyi gazdaság térségi és globális kapcsolataival, a közösségfejlesztés, helyi kezdeményezések és helyi részvétel ösztönzésével a városokban, lakossági és vállalkozói szemléletformálással, a helyi termékek előállításának és értékesítésének fejlesztésével a városban és környező térségben, a helyi gazdasági együttműködések ösztönzésével a város és térsége élelmiszer ellátásának helyi (térségi) alapokra helyezésével, a szűkebb és tágabb környék mezőgazdasági termelőinek bevonásával. a piaci helyszínek biztosításával a városban a környéke, a „vidék” árui számára. az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési tevékenységének elősegítésével a helyi szabályozási eszközök révén. a szociális gazdaság kiépítésével és fejlesztésével, a helyi érdekű képzés, szakképzés kialakításával valamint a munkahelyteremtéssel a városkörnyéken.

3.4. Intézkedés a mobilitás támogatására, az elérhetőség javítására, a közlekedés fejlesztésére A Megye területfejlesztési programjának az abban megfogalmazott közlekedés fejlesztési és egyéb fejlesztéseknek figyelemmel kell lenniük az Európai Unió közlekedésről kialakított jövőbeni elképzeléseivel, valamint az ez alapján elkészített Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott elképzelésekkel. Ennek megfelelően figyelembe kell venni az Európai Unió az egységes európai közlekedési térség megvalósítását célzó stratégiát, melyet a "Fehér könyv" foglal össze. Az ebben leírt program a múlt tanulságaiból kiindulva vizsgálja a közlekedési ágazat fejlődési irányzatait, és a jövő kihívásait. A versenyképes és fenntartható közlekedési jövőképe az alábbiak szerinti:

A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60%-os kibocsátás csökkentési célkitűzés elérése mellett, Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához, Világszerte egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban, 52

2014. január


Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom, Tíz cél a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforrás-hatékonnyá tételéhez: teljesítménymutatók a 60%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés célkitűzésének eléréséhez o

o

o

o

o

o

o o

o o

o

A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra, 2030-re a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, hatékony zöld árufuvarozási folyosóknak is köszönhetően, 2050-re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni. 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani. 2050-re a közepes távolságú személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani, 2030-ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T „törzshálózatot” kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs szolgáltatásokkal együtt, 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagy sebességű – hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és – lehetőség szerint – a belvízi utak rendszerével. A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is, A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel, 2020-ra Európában ki kell építeni a korszerűsített légiforgalom-irányítás infrastruktúrát (SESAR12) és be kell fejezni az Európai Közös Légtér megvalósítását. Ki kell építeni az ennek megfelelő szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket is (ERTMS13, ITS14, SSN és LRIT15, RIS16). Ki kell építeni az európai globális navigációs műholdrendszert (Galileo), 2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét, A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében, A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások – azon belül a káros támogatások – kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.

Az Európai Uniós célkitűzések között kiemelt célként szerepel a közlekedési szolgáltatások minősége, a hozzáférhetőség és a megbízhatósága. Ezek egyre fontosabbá fognak válni a következő években, többek között a népesség öregedése és a tömegközlekedés népszerűsítésének szükségessége folytán. A vonzó járatsűrűség, kényelem, könnyű 53 2014. január


elérhetőség, megbízhatóság és intermodális integráltság: ezek a minőségi szolgáltatás fő jellemzői. A háztól-házig tartó, zökkenőmentes mobilitás szempontjából ugyanilyen lényeges – a személyszállításban és az árufuvarozásban egyaránt – a menetidőről és az útvonalváltozatokról való tájékozódás lehetősége. Az Európai Unió a célok elérése érdekében a következő számunka is releváns intézkedéseket fogalmazta meg:

Hatékony és integrált mobilitási rendszer, o Az egységes európai közlekedési térség, o A színvonalas munkahelyek és a tisztességes munkakörülmények előmozdítása, o A közlekedés védelme, o Emberéletek ezreinek megmentése a közlekedésbiztonságra vonatkozó fellépések révén, o A szolgáltatás minősége és megbízhatósága, Innováció a jövő szolgálatában: technológiák és magatartásformák, o Európai közlekedési kutatási és innovációs politika, o Fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzése, o Integrált városi mobilitás, Korszerű infrastruktúra és intelligens finanszírozás, o Közlekedési infrastruktúra: területi kohézió és gazdasági növekedés, o Következetes finanszírozási keretek, o A helyes árképzés és a piaci torzulások kiküszöbölése.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia egyeztetési verziója elkészült, jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. A stratégia az egyidejűleg készülő Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait is figyelembe vétve a 20142050-es időhorizontra tekint ki. Az NKS gyakorlati célja a 2014-2020-as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása volt. A stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, a közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitűzéseket, a mobilitási igényeket meghatározó nemzeti és külgazdasági tendenciák, népességi mutatók, területfejlesztés, stb. kérdéskörök vizsgálata alapján. Ennek megfelelően a Megyei Stratégia kidolgozásának a fenti dokumentummal összhangban kell lennie.

54 2014. január


A 3. megyei prioritás kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Terület és Településfejlesztési, valamint Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjaihoz TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Prioritástengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények SPECIFIKUS CÉL 1: Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A prioritási tengely célja a helyi érdekű gazdaságfejlesztés előmozdítása, a helyi és térségi erőforrásokat hasznosító kis- és középvállalkozások foglalkoztatás ösztönzése. A prioritás keretében a helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítési célú támogatása helyi gazdaságfejlesztési igényekre reagáló, több elemű beavatkozások megteremtésén keresztül valósul meg. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3 (1. prioritástengely) ERFA rendelet 5. cikk 8 (c): Helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahely teremtés érdekében SPECIFIKUS CÉL 3: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése A családközpontú társadalom és a demográfiai fordulat eléréséhez a munka és magánélet összehangolásának elősegítését célzó intézkedésekre, a gyermekvállalást ösztönző munkarend és atipikus foglalkoztatási formák bevezetése mellett elsősorban az intézményi (és munkáltatói) gyermekfelügyelet megszervezésére, rugalmas, napközbeni ellátási szolgáltatások elősegítésé-re, újjászervezésére, családbarát települések és szolgáltatások kialakítására van szükség. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS ERFA rendelet 5. cikk 4 (e): Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását. SPECIFIKUS CÉL 1: Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése A széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló fejlesztési stratégiák kidolgozása és megvalósítása, továbbá a környezettudatosságot szem előtt tartó kisléptékű közlekedésfejlesztések hozzájárulnak az energiafüggőség csökkentéséhez, a fenntarthatóság érvényesüléséhez és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. Ezen célok különös figyelmet kapnak a városi térségekben. 2.2 Prioritástengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása A települések fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkció-inak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében 55 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kis-gyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet-egészségügyi szempontok alapján javítja a kisgyermekeket nevelő családok kényelemérzetét. A települési környezet fejlesztése terén kiemelkedő jelentőségű a települések felkészítése a klímaváltozási kihívásokra. A környezeti szempontokhoz igazodóan különleges hangsúlyt kell fektetni az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére, különös tekintettel a barnamezős területek rehabilitációjára. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS ERFA rendelet 5. cikk 6(e): Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is SPECIFIKUS CÉL 1: Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását A népesség megtartásához járulhat hozzá a települési funkciók bővítése, az élhető és egészséges családbarát környezet kialakítása, a településbiztonság feltételeinek megteremtése. A cél a közterületek (elsősorban az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek) újbóli településszerkezetbe illesztése, funkcióváltásának elősegítése. SPECIFIKUS CÉL 2: Települési környezeti állapot javítása A környezeti állapot javítása hozzájárul a lakosság életminőségének emelkedéséhez, ezáltal a lakosság helyben tartásához. A cél a környezeti állapot javítása a települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése révén. 1. intézkedés: A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 2. intézkedés: Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 3. intézkedés: Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 2.3 Prioritástengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken SPECIFIKUS CÉL 1: Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 9 (b): A városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA) SPECIFIKUS CÉL 1: Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés

2.6 Prioritástengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

56 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat BERUHÁZÁSI PRIORITÁS – ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i.: Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén. SPECIFIKUS CÉL 1: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 2.6.3 A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) 1. intézkedés: A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 2. intézkedés: A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

3. intézkedés: A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM 2.1. Prioritási tengely 1: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése. Cél a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás meg-alapozásához nélkülözhetetlen tudásbázis megteremtése, természeti katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési gyakorlat elterjesztése, a lakosság, valamint a helyi, térségi intézmények klímaadaptációs célú tevékenységének ösztönzése. 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése. Cél a társadalmi igények kielégítése, valamint a víz, mint környezeti érték megőrzése közötti egyensúly megteremtése, a vízkészletek hasznosíthatóságának növelése, vízhiányos időszakban a vizek visszatartása. 3. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése. Cél Magyarország árvíz-veszélyeztetettségének csökkentése mind a síkvidéki folyók mentén, mind – a klímaváltozás hatásaként gyakoribbá váló – dombvidéki, ún. villámárvizekkel szemben. Prioritási tengely 2: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. Az uniós és hazai ivóvíz-minőségi határértékek biztosítása a szolgáltatott közcélú ivóvíz 100%-ára vonatkozóan. A vízminőségi komponensek közül elsősorban a derogációs határidővel érintett komponensek tekintetében kell a vízminőségi problémák megoldását folytatni. 57 2014. január


2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. Az ellátási hiány csökkentése, a 2000 lakosegyenérték (LE) fölötti agglomerációkban a szennyvízelvezetés és –tisztítás megvalósítása 100%-osan, továbbá a szennyvíziszap kezelés, hasznosítás országosan egységes rendszerének kialakítása. Prioritási tengely 3: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3 (prioritási tengely 3: KA rendelet-tervezet 3. cikk c) iv.: A városi környezet javítása, a szennyezett talajú területek helyreállítása és a levegő-szennyezés csökkentése 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Szennyezett területek kármentesítése. A célkitűzés kármentesítési feladatok végrehajtását helyezi a középpontba, összhangban a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben foglaltakkal: aktualizáló tényfeltárás elvégzését, mű-szaki beavatkozási terv elkészítését, kármentesítési beavatkozást (talajtisztítás, felszín alatti vizek tisztítása). Az állami felelősségi körbe tartozó területeken a felszín alatti kö-zegben valószínűsített környezetszennyezések feltárása, valamint a már ismert szennye-zések felszámolása is kitűzött cél. Prioritási tengely 4: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (prioritási tengely 4): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 6. e): A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és -helyreállítás és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása. A célkitűzés keretében megvalósítandó fejlesztések a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételek megteremtését, javítását célozzák. Prioritási tengely 5: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Cél a Nemzeti Reform Programban 2020-ig kitűzött 14,65%-os megújuló részarány elérésének elősegítése, az ország fosszilis energiahordozó felhasználásának csökkentése, valamint a klímavédelemhez való hozzájárulás. A specifikus célkitűzéshez kapcsolódó intézkedések által elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezetterhe-lése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás.

58 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2 (prioritási tengely 5): KA rendelet-tervezet 3. cikk a)iii.: Az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiaha-tékonyság és a megújuló energia támogatása 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Az ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság szempontrendszerét előtérbe helyezve cél, hogy a Nemzeti Reform Programban kitűzött 10 százalékos teljes energia-megtakarítás eléréséhez hozzájáruljunk. 3. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül cél, hogy az energiafogyasztási szokásaink megváltoztatását, klímatudatosságunk felébresztését célzó intézkedések révén előmozdítsuk a fenntartható fejlődés elérését. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (prioritási tengely 6): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 4. a): A megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése. Célunk a korlátozottan rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kedvezményes pénzügyi eszközök-kel történő kiegészítése, annak érdekében, hogy egy hosszú távú és fenntartható finanszírozási struktúra teremtődjön meg a megújuló energetikai beruházások széleskörű ösztönzéséhez. A pénzügyi eszközök alkalmazásával elérni kívánt cél, hogy egységnyi támogatásból nagyságrendekkel több beruházás váljon megvalósíthatóvá, mint a pusztán vissza nem térítendő támogatásokkal történő ösztönzés esetén. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2 (prioritási tengely 6): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 4. c): Az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. Cél a korlátozottan rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kedvezményes pénzügyi eszközökkel történő kiegészítése, annak érdekében, hogy egy hosszú távú és fenntartható finanszírozási struktúra teremtődjön be az energiahatékonysági beruházások széleskörű ösztönzéséhez.

Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek A január 8. és 21. között megtartásra kerülő kistérségi egyeztetések eredményei figyelembe vételével kerül kidolgozásra.

59 2014. január


Partnerségi program A partnerség célja a megyei program által érintett szereplők illetve megvalósítók bevonása a tervezés illetve a végrehajtás folyamatába. A Partnerségi program keretében bevonásra kerülnek a települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek, és a megye lakossága. A partnerség fontos részét képezi a 2014. január 8. és 21. között megrendezésre kerülő kistérségi egyeztető fórumok megtartása.

Végrehajtásban közreműködő szervezetek közti együttműködés és munkamegosztás Veszprém megye területfejlesztési stratégiájának megvalósítása és az operatív program elemeinek megvalósítása sokszereplős, összetett együttműködésen alapuló partnerségen keresztül történik. A programok megvalósulásában közreműködő szereplők: Veszprém Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok, közülük kiemelt szereppel bírnak a várostérségek központi települései, kistérségi területfejlesztési társulások keretében együttműködő önkormányzatok, Veszprém megye lakosai, civil szervezetek, társadalmi szervezetek, cégek, vállalkozások, melyek Veszprém megyei székhellyel illetve telephellyel rendelkeznek javasolt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával való egyeztetés és kölcsönös partnerségi viszony. A végrehajtásban közreműködő szereplők együttműködése több színtéren valósul meg. A 9 Veszprém megyei várostérség központi településén tartott fórumok – hasonlóan a területfejlesztési koncepció készítése időszakában megtartott egyeztetésekhez – a kölcsönös tájékoztatást szolgálják. Valamint ezeken a fórumokon kezdődik meg a kistérségi fejlesztési részprogramok alapjainak kimunkálása. A várostérségi egyeztetések a megyei programelfogadását követően évente megrendezésre kerülnek, a végrehajtásban érintett és érdekelt helyi önkormányzati, civil és gazdasági szereplők bevonásával. Az együttműködés platformjai: várostérség központokban szervezett fórumok, szakmai szervezetek fórumai, partnerségi fórumok. 60 2014. január


A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; A január 8. és 21. között megtartásra kerülő kistérségi egyeztetések eredményei figyelembe vételével kerül kidolgozásra.

Monitoring és értékelési terv A megyei program tartalmának megvalósulásának nyomon követése szükséges. Időről-időre meg kell vizsgálni az előrehaladás fokát az indikátorok teljesülésének mérése segítségével. Az értékelési folyamat monitoring és értékelési terv alapján történik. A monitoring a megyei területfejlesztési program elemeinek, intézkedéseinek, projektjeinek pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követésére terjed ki. A monitoring vizsgálat eredménye mutatja meg, hogy az adott programelemek, projektek az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosított-e a koncepcionális és stratégiai célok elérése. Monitoring feleljen meg az alábbi jellemzőknek: hatékony eszköz a program megvalósulását ellenőrző Veszprém Megyei Önkormányzat kezében folyamatos legyen, nem egyszeri tevékenység konkrét, jól meghatározott célja a megyei stratégia és operatív programelemek megvalósulásának nyomonkövetése valósuljon meg folyamatos adat, információ gyűjtés a megvalósításra vonatkozóan, történjen meg folyamatos összevetés a kitűzött célokkal, feladata, hogy hívja fel a figyelmet a céloktól való esetleges eltérésekre, ezáltal lehetővé téve a megyei önkormányzat - illetve a végrehajtásba vele partnerségben bevont további szereplők - számára, hogy szükség esetén beavatkozzon. Már jelen – tervezési – szakaszban ki kell alakítani a monitoringrendszert, megszervezni az indikátorok elemzéséhez tényadatokat szolgáltató információ rendszer elemeit és a rendszeres információgyűjtés módját. A megvalósulás folyamatának ellenőrzésére éves jelentések készítése történik. A megvalósulás monitoringja indikátorok meghatározásával történik. 61 2014. január


A területfejlesztési program monitoringja során a Monitoring indikátorokról szóló 1260/99/EK rendelet alapján az alábbiak kerülnek alkalmazásra: 1. Input Indikátorok: A programelemek, projektcsomagok megvalósításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrások. 2. Output indikátorok: A megvalósuló fejlesztés maga, fizikai output vagy termék, szolgáltatás. 3. Eredmény indikátorok: A programelemekből, projektekből származó közvetlen előnyök, közvetlen és középtávú hatások a kedvezményezettek számára. 4. Hatás indikátorok: A program illetve a projektek hosszabb távú hatásai.

A TOP-ban megvalósítani javasolt kulcsprojektek megnevezése Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok a Veszprém megyei gazdaságfejlesztési részprogramban meghatározottak szerint: 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok, létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében 2. Turizmus kártya Veszprém megyében 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban 4.Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása 5. Alternatív energia a településeken 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve a Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése

62 2014. január


7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

Az egyházak részéről ezidáig három projektjavaslat érkezett: Közösségi kommunikáció fejlesztése (Mária Rádió) Mária Út, mint Közép-Európa zarándokútjának megyei fejlesztése Nemzetközi zarándoknap

A kistérségenkénti projektcsomagok a januári kistérségi egyeztetéseket követően kerülhetnek összeállításra. Ezért ehelyütt a kistérségi projektcsomagok megnevezése és ismertetése nem lehetséges, csupán a városoktól bekért projektelemek kerülnek ismertetésre. A megye városaitól összegyűjtött projektelemek, amelyek alapjául szolgálnak a kistérségenkénti 1 db területfejlesztési projektcsomagnak: Ajkai kistérség, Ajka: TOP Megyei: 1 Ajkai Ipari Park és környezetének fejlesztése. 2 Ajkai Logisztikai központ kialakítása, ipari park bővítése. 3 Hálózati gazdaságfejlesztés Ajkán. kiépítése 4 Turisztikai tematikus út továbbfejlesztése Veszprém Ajka Tailandörögd útvonalon (Egyházi, ipari , természeti tematikus út (HERITOUR program továbbvitele) 5 Térségi óvodai hálózat fejlesztése intézmények infrastruktúrális fejlesztése 6 Foglalkoztatási Paktum továbbvitele 7 Halimbárium és üvegipari termékek gyártásának ls piacteremtésének ösztönzése 8 Termelői piacok elterjesztése az ajkai kistérségben 9 Helyi termékek termelési és beszállítói rendszerének kiépítése közétkeztetés, vendéglátás, kereskedelem területén " TOP Kistérségi: 1. Guruló Bakony közösségi közlekedés és kerékpárút hálózat fejlesztése, népszerüsítése 2. Tele Energiával kistérségi energetikai fejlesztések és mintaprojektek 3. Ajka szociális városrehabilitáció - településfejlesztés panelos városrészben. 4. Mozgó Óriás - Mozgás, fizikai aktivitás közösségi használatú tereinek és infrastruktúrájának fejlesztése és kapcsolódó programok megvalósítása 5. Kisléptékű közlekedésfejlesztések Ajkán és térségében 6. Értékünk az ember Települési szociális ellátás fejlesztése. 7. Szociális foglalkoztatás bővítése 8. Barnamezős területek fejlesztése átalakítása 9. Éltető élelem Helyi termékek beszállítói rendszerzének megszervezése a közétkeztetés területén

63 2014. január


Balatonalmádi kistérség, Balatonfűzfő TOP Megyei: 1. óvoda építése 2. balatoni iszap komposztálása 3. napelemes kiserőmű építése TOP Kistérségi: 1. kerékpárút hálózat 2. közlekedési csomópont 3. helyi közút hálózat fejlesztése 4. települési alközpontok és közösségi terek kialakítása 5. sportterület fejlesztés 6. közös önkormányzati hivatal és Papkeszi kirendeltségének ügyfélfogadó kialakítása és akadálymentesítés 7. egészségügyi ellátások racionalizálása

Balatonalmádi kistérség, Balatonalmádi TOP Megyei: 1.Turisztikai Szolgáltatások Fejlesztése Balatonalmádiban 2. Bölcsőde kapacitás bővítés Balatonalmádiban 3. Óvodai épületek korszerűsítése és kapacitásbővítése Balatonalmádiban" TOP Kistérségi: 1.Balatonalmádi-Káptalanfüred Köcsi-tó környezetének infrastruktúra fejlesztése 2.Kerékpárút hálózat fejlesztés Balatonalmádiban 3.Önkormányzati tulajdonú közfeladatot ellátó intézmények energetikai korszerűsítése Balatonalmádiban 4.Orvosi rendelők kialakítása Balatonalmádiban 5.Városháza épületének akadálymentesítése Balatonalmádiban 6.Helyi civil szerveződések elősegítése Balatonalmádiban 7. Sporttelep kialakítása Balatonalmádiban 8. Járdák kiépítése országos közutak mentén Balatonalmádiban "

Balatonfüredi kistérség, Balatonfüred TOP Megyei: 1. Térségi szintű, foglakoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés- integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések 2. Balatonfüredi Sport Rehabilitációs Központ megvalósítása 3. Inkubátorház, innovációs központ fejlesztés, 4. Helyi termékipar fejlesztés TOP Kistérségi: 1. Séta két patak völgyében, avagy séta a császárok nyomában 2. Projektötletek a kulturális intézmények felújítására 3. Projektötletek turisztikai (szállásférőhely bővítése, felújítása) beruházásokra 4. Térségi szintű, foglakoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés- integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések

64 2014. január


Pápai kistérség, Pápa TOP Megyei: 1.Külső-Belső-Várkertben szabadidős központ kialakítása 2. Zsinagóga felújítás 3 .Városi Óvodák fejlesztése 4. Hagyományőrző és tematikus ifjúsági táborok szervezése a város/kistérség intézményeiben/turisztikai látványosságaiban 5. Zöld és barnamezős beruházások a Pápai Ipari Parkban 6.Esterházy-kastély felújítás további ütemei: kastélykert-kastélypark rekonstrukció, kastélypince felújítás, őrházak és az egykori lovarda rekonstrukciója 7. Várkertfürdő fejlesztése: fürdőkomplexum fejlesztése élményelemekkel, központi épületbővítés, gyógyvíz felhasználás fejlesztése, szálláshely fejlesztés a fürdőhöz kapcsolódva 8. Kerékpáros turizmus (tematikus utakhoz illesztve) 9. Zsinagóga felújítás TOP Kistérségi: 1. Akadálymentes gyalogátkelő helyek létesítése, a meglévők fejlesztése 2. Rigó lakótelep komplex városrészi rehabilitációja, 3. Egykori Dohánygyár épületének rehabilitációja, ipartörténei gyűjtemény elhelyezése, kistérségi néprajzi emlékek összegyűjtése 4. Pápa-Kéttornyúlakot összekötő kerékpár út építése 5. Pápa városközpont -Bázisreptért összekötő kerékpárút építése 6. járóbeteg rendelők felújítása 7. egykori MÁV-jegyiroda átalakítása járóbeteg rendelővé 8. Pápa város keleti elkerülő út megépítése 9. Egészségügyi alapszolgáltatások 10. Önkormányzati hatáskörben lévő járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 11. Hivatásforgalmú kerékpárforgalmi hálózat és létesítmények, kerékpáros közösségi közlekedési rendszer fejlesztése 12. Demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (pl. idősellátás, egyéb rászorulók)"

Sümegi kistérség, Sümeg TOP Megyei: 1. Közintézmények megújuló energiaforrással történő fejlesztése (napelem) 2. Iparterület bővítése 3. A mezőgazdasági hulladék hasznosítása, biogáz üzem kialakításával 4. „jó gyakorlat” - A háztáji gazdálkodás népszerűsítése, segítése (vetőmag, élő állat); Portarendezés: közösségi kezdeményezések, anyagköltség finanszírozással; Szemléletformálás: hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás; 5. Szociális szövetkezet, termelői bolt 6. Helyi termékek termelési és beszállítói rendszerének kiépítése közétkeztetés, vendéglátás, kereskedelem területén 7. Sümegi vár és Tapolcai projekt összekapcsolása 8. Inkubátorház fejlesztése TOP Kistérségi: 1. Belváros rehabilitáció II. üteme

65 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 2. Közterületek, közintézmények technikai felügyeletének biztosítása 3. Környezetvédelmi területek rendezése, megújítása 4. Rendezvények szervezése a környezettudatos magatartás elsajátítása érdekében 5. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása 6. A meglévő megújuló energia program folyamatos felülvizsgálata, adaptálása 7. Önkormányzati, 4-5. számjegyű utak fejlesztése, földes utak portalanítása 8. Járdák felújítása, kialakítása 9. Parkolóhelyek kialakítása 10. Kerékpárutak kialakítása, Kerékpárkölcsönzők kialakítása 11. Meglévő épületek modernizációja: külső szigetelés, nyílászárók cseréje, Fűtés korszerűsítés 12. Megújuló energiák bevonása (napelem, napkollektor, légfűtés, geotermikus energia) 13. A belső világítás modernizációja 14. Az eszközpark energiatakarékos korszerűsítése 15. Hatékony munkaszervezés, online ügyintézés arányának növelése 16. Geotermikus energia hasznosítása (meleg vizes fürdő, fóliasátor) 17. Egészségügyi alapellátás fejlesztése, meglévő infrastruktúra felújítása 18. Egészségügyi alapellátás tárgyi és technikai eszközparkjának fejlesztése 19. Egészségügyi alapellátást koncentráló egység kialakítása (Sümegen) 20. Egészségház kialakítása, védőnői szolgálat 21. Idősek otthonának felújítása 22. Nappali ellátások eszközállományának fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések 23. Házi gondozás feltételeinek kialakítása 24. Közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés (akadálymentesítés, családbarát funkció) 25. Önkormányzatok informatikai hálózatának teljes felújítása 26. Ügyfélbarát intézkedések gyakorlatban történő átültetése 27. Helyi termékek beszállítói rendszerének megszervezése a közétkeztetés területén 28. Tömegközlekedés modernizálása - kis lakosságszámú települések helyi igényekhez alkalmazkodó tömegközlekedésének megszervezése

Tapolcai kistérség, Tapolca TOP Megyei: 1. Helyi termékek termelési és beszállítói rendszerének kiépítése közétkeztetés, vendéglátás, kereskedelem területén 2. Turisztikai szolgáltató és információs pont létesítése, kerékpárkölcsönző létrehozása, a Szent Antal Bormúzeum és Borház bővítése, a Fő térrel történő összekapcsolása és parkfejlesztések, közösségi terek kialakítása. Mind emellett rendezvények marketingakcióinak támogatása. 3. Ipari par és inkubátor ház fejlesztés 4. helyi termék piac létesítés, fejlesztés TOP Kistérségi: 1.Helyi termékek beszállítói rendszerének megszervezése a közétkeztetés területén 2. Tömegközlekedés modernizálása - kis lakosságszámú települések helyi igényekhez alkalmazkodó tömegközlekedésének megszervezése 3. Parkok, játszóterek, többfunkciós szabadtéri sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése több korosztály számára 4. A tapolcai városi piac, mint közösségi tér fejlesztése, parkfejlesztés 5. Közterületek, belső udvarok, járdák, átjárók megújítása, fejlesztése 6. A tapolcai volt honvédségi ingatlanok hasznosítása gazdaságfejlesztési szempontok alapján, mint a Tapolcai kistérség gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő programja

66 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 7. Turisztikai fogadóképesség fejlesztése, vendégváró településkép javítása, megőrzése a turisztikai értékekhez kapcsolódóan (pl: helyi termékek, gasztronómia, térfigyelő rendszer) 8. Tapolca rehabilitációja zöldfalak és zöldárnyékolás létesítésével (vertikális kertek), Vállalkozói inkubátorház létesítése a megújuló energiafelhasználás bemutatása 9. Térségi elérhetőség javítása a Tapolcai kistérségben 10. Önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése, 11. A tapolcai volt honvédségi ingatlannál lévő iparvágány hasznosítása gazdaságfejlesztési szempontok alapján 12. Közösségi közlekedés fejlesztés Tapolcán, intermodális csomópont létesítése a vasútállomásnál, gyalogos elsőbbségi zóna kialakításával a belvárosban 13. Önkormányzati fenntartású, működtetésű intézmények fejlesztése, energiatakarékos rendszerek kialakítása 14. Naperőművek létesítése, a tapolcai távhőszolgáltatás korszerűsítése, a városi hőközpontok összekapcsolása, biomassza/faapríték/energianövény alapú hőtermelő mű létesítése, közfoglalkoztatási munkahelyek teremtésével 15. A tapolcai térségi egészségügyi alapellátási intézményi rendszer korszerűsítése és eszközfejlesztése 16. Térségi szociális központ létesítése 17. Konferencia- és továbbképzési központ létesítése (pl:jeltolmács képzés) 18. Önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát önkormányzati programok megvalósítása 19. Tapolca Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában felsorolt programok, intézkedések megvalósítása 20. A tapolcai és térségi kulturális és hagyományőrző civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok által szervezett, a települések határain túlmutató/vagy kiemelt településfejlesztési programok, akciók megvalósítása a hozzájuk kapcsolódó közösségi terek megújításával, korszerűsítésével 21. Térségi Szociális Központ, Konferencia- és továbbképzési központ létesítése, mint a tapolcai kistérség gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő programja"

Várpalotai kistérség, Berhida TOP Kistérségi: 1. Zöldövezeti fejlesztések; rekreációs fejlesztési terület létrehozása Peremartoni egykori gyári étterem és konyha helyén 2. Peremarton ""szabadidőpark"" létrehozása, kiépítése /gördeszka, BMX, montainbike, streetball, cyclocross, terepfutás, terepkerékpár/ 3. Közterületi közösségi terek felújítása, újak kialakítása /belváros és belváros környéki terek/ 4. Peremartoni Ipari Park fejlesztése, infrastruktúra helyzetének felülvizsgálata, településrész rendezése 5. Belterületi közutak, járdák felújítása, fejlesztése. Belvárosi kerékpárutak kiépítése, külterületi kapcsolódó kerékpárutak kiépítése. Balatoni kerékpárúthoz való csatlakozás a környező településekkel összefogva. 6. Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai fejlesztése (kultúrházak, óvoda, bölcsőde) 7. Megújuló energiatelep kialakítása önkormányzati ingatlanon, a Peremartoni Ipari Park területén 8. Szociális alapszolgáltatás fejlesztése, családsegítő szolgálat bővítése, új épülettömbbe költöztetése (épületvásárlás) 9. Kiskovácsi területrész rehabilitációja"

Veszprémi kistérség, Veszprém TOP Megyei: 1. Veszprémi Stadion felújítása 2. Kulturális negyed létrehozása: Belvárosi funkcióbővítő megújítás II. ütem, Petőfi Színház és Színházkert rekonstrukciója, Kálvária Domb, Laczkó Dezső Múzeum, Színészház, Óvári Ferenc utcai egykori mozi és zeneiskola épülete, Dózsa György úti VMK épülete, Szeglethy utcai önkormányzati épület (121 hrsz) által értelmezhető tömbben 3. Várbörtön Múzeum és nyitott Bíróság

67 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 4. Turisztika, kulturális, oktatási és képzési együttműködések erősítése 5. Óvodák, bölcsődék felújítása TOP Kistérségi: 1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése (Veszprém – Szabadságpuszta és Veszprém - Gyulafirátót) 2. Panoráma lift kialakítása – Séd-völgy, Állatkert, Vár, Kálvária domb 3. Jutasi ú t- Pápai út közötti tehermentesítő út, 4. Intermodális csomópont és kapcsolódó közlekedés fejlesztése 5. Belváros közlekedés fejlesztése (Budapest - Brusznyi Árpád - Mártírok úti csomópont átépítése), Mártírok úti parkolóház, Színház környezetének közlekedési megoldásai 6. Intermodális csomóponthoz kapcsolódó közösségi közlekedés újragondolása 7. Szociális bérlakások felújítása 8. Sport- és szórakoztató funkciók erősítése, infrastruktúrák kiépítése: 9. Jégpálya 10. Zárt gokart-pálya 11. Meglévő uszoda fejlesztése 12. Séd-völgy funkcióbővítése (vizes játszótér, mintakert program)

Zirci kistérség, Zirc TOP Megyei: 1. Rákóczi tér komplex fejlesztése 2. Zirc- Akli Lókúti bekötőnél ökológiai központ kialakítása 3. Zirci oktatási központ 4. Mikrovállakozások céljára önkormányzati területen a kijelölt gazdasági területen út- közmű kiépítés és ösztönző-rendszer tervezése, kialakítása 5. Csetény Kastély felújítás (tematikus úthoz) 6. Helyi piac kialakítása, hozzá kapcsoló élelmiszerlánc szervezési dokumentum elkészítése 7. Lókút plébánia felújítása 8. Naperőmű kistelep telepítése Dudaron TOP Kistérségi: 1. Általános iskola tornaterem felújítása 2. Szabványos sportcsarnok építése Zirc, Alkotmány utcában 3. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház III. ütem 4. Térfigyelő rendszer kialakítása Zircen 5. Zirc-Cigánydombi vízfolyás belterületi vízrendezése 6. Közösségi közlekedés komplex fejlesztése Zircen 7. Belterületi járdák felújítása Zircen 8. Északi városrész gyűjtőútjainak komplex felújítása 9. Lakóutak felújítása 10. Fecskeházak, szociális lakások kialakítása 11. Olaszfalu-Alsópere közút felújítás 12. Borzavár úthálózat, járda felújítás 13. Lókút belterületi utak portalanítása 14. Bakonynána - „A biztonságos közlekedés érdekében” és „Csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója” 15. Bakonynána - tornaterem 16. Belterületi utak, járdák, csapadékvíz elvezetők felújítása Dudaron 17. Közbiztonsági fejlesztések Dudaron 18. Fecskeházak kialakítása Dudaron 19. Szabadidős létesítmények kialakítása, épületek felújítása, közterületek fejlesztése Dudaron

68 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 20. Önkormányzati melegkonyha és étkező bővítése és korszerűsítése 21. Önkormányzati temető létesítményeinek fejlesztése és korszerűsítése 22. Csesznek Régi Iskola felújítása 23. Nagyesztergár járdák, padkák, vízelvezetés, belterületi utak 24. Pénzesgyőr a hivatal, és az orvosi rendelő akadálymentesítése 25. Pénzesgyőr Falu központ kialakítása, hivatal átköltözése, orvosi rendelő kialakítása 26. Pénzesgyőr Járda kialakítása a Fő utca páros oldalán, 400 méter 27. Pénzesgyőr a "Kőrisgyőri" temető megközelíthetősége, az út szilárd burkolattal való ellátása 28. Bakonynána - buszvárók 29. Bakonynána - ravatalozó, Csesznek Faluház felújítása, Csesznek Játszótér, Csesznek Aranyos Köz bejáratánál híd építése 30. Csesznek Milleneumi Kert felújítása 31 Nagyesztergár játszótér, ravatalozó, sportpálya"

69 2014. január


OPERATÍV PROGRAM Gazdaságfejlesztési részprogram A részprogram általános logikájának bemutatása 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  a Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével és a  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében 9 Ipari Park működik, különböző nagyságrendben és színvonalon. Komoly hiányossága valamennyi Veszprém megyei Ipari Parknak a szolgáltatások hiánya. Ma a világon Európában, így Magyarországon is komoly verseny folyik az új befektetőkért, s csak azok a települések, ipari területeke, Ipari Parkok tudnak versenyképesek lenni, amelyek a befektetési terület mellett komplex szolgáltatást kínálnak. A jelenlegi tervezési időszakban Veszprém megye vállalkozásai nem rendelkeztek (és nem rendelkeznek) olyan forrásokkal, amelyek a gazdaság érdemi fejlesztését, a meglévő gazdasági fejlettségi különbségek csökkentését szolgálhatnák. Fontos ezért, hogy az új Európai Uniós tervezési időszakban (2014-2020 között) megfelelő fejlesztési forráshoz jussanak a vállalkozások. A gazdaság fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelő szakember utánpótlás. A régióban folyó kutatási és fejlesztési tevékenység lényegesen kisebb mértékű a térség gazdasági súlyánál. Ezt jól tükrözi az a statisztikai adat, miszerint a K+F mutatók tekintetében a régió az országos átlagnál rosszabb helyet foglal el. A régióban egyedüli jelentős felsőoktatási és kutatási bázis a Pannon Egyetem, ezért szerepe fontos a régió fejlesztése szempontjából. Veszprém megye gazdaságának legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazata a gépipar, ezen belül pedig a járműalkatrész-gyártás. Ebben az ágazatban dolgoznak a leginnovatívabb cégek, amelyek folyamatosan fejlesztenek, s alkalmazzák a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, a korszerű technológiákat. Ezen ágazat más szempontból is fontos a megye gazdaságában, jelesül nagyszámú beszállítót foglalkoztatnak. A jövőben erre a 70 2014. január


tevékenységre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hiszen a cégek többségénél a külföldi beszállítók vannak túlsúlyban, tehát ha magyarországi beszállítók arányát kismértékben is lehetne növelni, az komoly mértékben elősegítené a megye kisvállalkozásainak fejlődését és munkahelyteremtést. Ehhez viszont állami ösztönzőkre is szükség van. (célirányos pályázatok) Fontos ágazat még a vegyipar, élelmiszeripar és a fa- és bútoripar. Az építőipar országos mélypontja a megyét is elérte. 2. Turizmus kártya Veszprém megyében Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  A Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  A városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében az országos átlaghoz képest a gazdaságon belül nagyobb a súlya turizmusnak (kb. 10%). A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balatonfelvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. Ezek a tradicionális turisztikai központok egyrészt a kiemelkedő történelmi múlttal rendelkező megyeszékhely, másrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A Bakony-Balaton idegenforgalmi térségek szakmai (majd fejlesztési) együttműködésének létrehozása. Ez az együttműködés mindkét turisztikai térség számára többleteredményeket hozhat ugyanis közös fejlesztések megvalósításával olyan komplex kínálat alakítható ki, amely vonzóbb lehet a turisták számára és hosszabb időt fognak eltölteni a megyében. A Bakony összefüggő erdőségei, a Magas Bakony Tájvédelmi Körzet és a középhegység festői falvai együttesen a megye középső részének összefüggő idegenforgalmi körzetét alkotják. A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas külföldi forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. A megyekép és megyetudat, a megyemarketing eszközeinek koordinált alkalmazása, a megye területi integritásának erősítése is kiemelt feladat. A megyére vonatkozó korábbi valamennyi (területfejlesztési-, turizmusfejlesztési-, innovációfejlesztési) dokumentum, illetve a 2005-ben megfogalmazott és elfogadott (területfejlesztési, megye-fejlesztéspolitikai irányokat is megfogalmazó) MEGYEI MARKETING STRATÉGIA (MMM) szinte egybehangzóan: 71 2014. január


o a kiemelkedő értékű és sokszínű természeti-környezeti adottságokat, potenciálokat; o a termelési hagyományokat és kultúrát, o a helyi hagyományokat, kulturális értékeket o valamint a meglévő szellemi erőforrások és a „tudástermelés” eredményeit tekintik a megye fejlesztésének, fejlődésének fő erőforrásainak. 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  A Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal  egészséges társadalom megteremtése  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  A városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye speciális idegenforgalmi adottsága a Balaton-felvidék és a Balatoni riviéra, amelyek a megyébe a legtöbb szálláshelyet is igénybe vevő vendéget, köztük jelentős számban külföldieket csábítanak. A gazdag turisztikai potenciállal, vagy sajátos értékekkel rendelkező települések az idegenforgalom legfőbb haszonélvezői a megyében. A tradicionális turisztikai központok egyrészt a Balatonhoz kapcsolódnak közvetlenül vagy háttértelepülésként. A megye több kisvárosa egyedi arculatával és speciális turisztikai kínálatával emelkedik ki (Tapolca, Sümeg, Zirc, Pápa). 4. Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása  a városok és várostérségek összehangolt integrált fejlesztése  a mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése funkcionális központok elérhetőségének javítása út-, kerékpárút hálózat fejlesztés,  közösségi közlekedés fejlesztése (busz és vasút)  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása 72 2014. január




térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye idegenforgalmában a vonzó tényezők között a gazdag természeti, táji értékek és a kultúrtörténeti, építészeti emlékek, látnivalók egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be. A bakonyi erdők a pihenés mellett az aktív turizmus sajátos lehetőségét (lovaglás, vadászat, kerékpározás, gyalogos túrázás) is kínálják. A Magas-Bakony kiemelkedő turisztikai jelentőségű terület. Veszprém megye számára a turizmus hosszú távon is húzóágazat. A magyar kultúra tradíciói jó alapot jelentenek a kulturális turizmusnak is, ezek azonban nincsenek kellően kihasználva. magyar kultúra ezeréves hagyományaira építő kulturális turizmus területén a kínálat ma már sokszínű, a rendezvények azonban regionális és kistérségi szinten koordinálatlanok, illetve nem rendelkeznek megfelelő marketinggel. Indokolt ezért a kínálat szélesítése és minőségi irányban történő fejlesztése a potenciális kulturális vonzerők fejlesztése és összekapcsolása kiegészítve a bor és gasztronómiai turizmussal. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus, wellness-, gyógyés lovas turizmus, bor-, gasztronómiaturizmus, természetjáró turizmus, téli sportok, stb.), ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése elsődleges feladat. 5. Alternatív energia a településeken Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A helyzetfeltárás 3.1.9. fejezete foglalkozik Veszprém megye megújuló energiaforrásainak helyzetével és kedvező adottságaival. Erre épül a koncepció tervezetében, mint fejlesztési cél a „megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése, rendszerek létrehozása.„ 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése és Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása  gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: 73 2014. január


A természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése, természetközeli erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése (biogazdálkodás, szőlőtermesztés, kézműipar Helyi „vidéki” gazdaság: biogazdálkodás, olajpréselés-sajtolás, kézműipar, évszázados munkakultúra, szőlő és gyümölcskultúra,). A régió magasan erdősült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezőgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket előállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdőhasználat. A „vidék” gazdagságát, ahol speciális lehetőségek akadnak a versenytársak tömegtermelési tradícióihoz viszonyítva, a helyi speciális termékek sokrétű, széles kínálatát jelenti. Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva, továbbá a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok helyzetbe hozása, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítása és a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása elsősorban a megye vidéki térségeiben. A gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket. A speciális helyi és térségi termékek előállításának, helyi termékláncba való integrálásának támogatása, a helyi termékek termesztése, a helyi élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági termékutak kialakítása is feladat. Helyi gazdaságfejlesztés Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés Kézműves ipar és program Szövetkezés fejlesztés program Helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság program A termékutak, útvonalak a megye sajátos termékeket előállító térségeit fűzik fel, illetve az egyes térségeken belül a helyi termékeket előállító vállalkozók, gazdaságok felkeresését teszik lehetővé, kóstolókkal, bemutatókkal, egyéb programokkal kiegészítve. 7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  egészséges társadalom megteremtése  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása  vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A megye szinten támogatandó települési szintű célok és eszközök köre széles: a bölcsődei, óvodai ellátás bővítésén (elérhetőségének javításán), „Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program:Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása. A helyi gazdálkodók termékei stabil piacra juttatásának módja a közvetlen vagy kereskedelmi értékesítés mellett, hogy az egyes településeken működő közintézmények lesznek a helyben megtermelt termények és feldolgozott termékek egy részének felvásárlói. Beszállítói szerződésekkel a helyi 74 2014. január


gazdálkodók termékeik állandó és kiszámítható átvételére számíthatnak, ami a megélhetésük stabilitását javítja. Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében. 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglakoztatás bővítésével  a térségi és helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: A foglalkoztatás bővítése stratégiai cél, miszerint a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével elérhető. Ennek érdekében létrejövő foglalkoztatást elősegítő intézkedések a paktumok. 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Veszprém megyei Területfejlesztési Koncepció (tervezet) célrendszerén belül  kreatív, tudás alapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása  közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása célhoz illeszkedik a projektcsomag. A projektcsomag indokoltsága a megyei helyzetfeltárás és koncepció megállapításai alapján: Veszprém megyében jónak értékelhető mind a felsőfokú, mind a középfokú infrastruktúra. A Pannon Egyetem, illetve a 22 középfokú szakképzéssel foglalkozó intézmény megfelelő lehetőséget biztosít a megyében, illetve a nagytérségben élő fiatalok számára. A jövő kiemelt feladata, hogy a képzések szerkezete jobban alkalmazkodjon a gazdaság és a társadalom igényeihez. El kell érni, hogy a végzős fiatalok túlnyomó többsége a szakmájában tudjon elhelyezkedni és találjon megélhetést. Veszprém megyében komoly szereppel bír a Pannon Egyetem, elsősorban a felsőfokú képzésben, de egyre jelentősebb a kutatás-fejlesztési és a vállalati innovációt segítő tevékenysége is. Jelentős eredménynek értékeljük, hogy az egyetem sokirányú vállalati kapcsolatokkal rendelkezik, közös kutatás-fejlesztési projekteket valósítanak meg, ezzel jelentős segítséget nyújtva a vállalatok fejlődéséhez. A végzett hallgatók munkába állásának közvetlen támogatása egyik fontos feladat. Az integrált várostérségi tervezésnek a várostervezés hagyományos tématerületein túlmutatóan foglalkoznia kell a helyi gazdaság térségi és globális kapcsolataival, a közösségfejlesztés, helyi kezdeményezések és helyi részvétel ösztönzésével, lakossági és vállalkozói szemléletformálással. Lényeges a családok és a közösségek megerősítése, a közösségi és egyéni felelősségvállalás erősítése, az értékátadás kereteinek biztosítása, a fiatalok és a képzettséget szerzettek térségben tartása. 75 2014. január


Stratégiai cél a közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása. Projektcsomagok egymásra épülése, szinergikus hatása A projektcsomagok összeállítása során kiemelt cél volt, hogy a megyében a foglalkoztatás javuljon. Ennek egyik része az ipari és gazdasági társaságok fejlesztése, ösztönzése, másik jelentős eleme a turisztikai ágazat erősítése. Itt főleg az önfoglalkoztató, kisebb szálláshelyek folyamatos vendégekkel történő ellátásra koncentrál a program, így a térségekben növelhető foglalkoztatás is ösztönözhető. Ezen célokat szolgálja a helyi termékek és kézműipar ösztönzése. Az attrakció bővítő turisztikai fejlesztések a vállalkozói szféra lehetőségeit is erősítik. A foglalkoztatási paktum, az ösztöndíj rendszer közvetlen módon, míg az óvodai fejlesztések közvetett módon ösztönzik a foglalkoztatás úgy, hogy egy-egy speciális és hátrányos helyzetű réteget céloznak meg külön programmal. A helyi identitás erősítése a másik jelentős cél, mely az elvándorlás mérséklését, a fiatalok visszacsábítását szülőföldjükre, a hagyományok és értékek megbecsülését hivatott szolgálni. Ezt szintén úgy lehet elérni, hogy programokat, lehetőségeket, munkahelyet teremtünk, miközben a táji, kulturális értékeket megőrizzük és erősítjük. A harmadik szinergikus cél a gazdaság élénkítése és ez több szegmensre kitér: ipar, kézműipar, agráripar, feldolgozóipar, turizmus.

Projektcsomagok

76 2014. január


Sorszám

1

Fejlesztési csomagokhoz KedvezméFejlesztési Támogatási Fejlesztési kapcsolódó Projekt Kijelölé nyezetti kör csomagok forma csomagok számszerűsíthet megnevezése s típusa meghatározás időbeli megnevezése költségigénye ő (indikátor) a ütemezése vállalás(ok) számszerűsítve Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése, illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA rendelet 5. cikk Ipari Parkok pályázat vissza nem önkormányzati támogatott Projektötlet (8) (b) a foglalkoztatás fejlesztés térítendő tulajdonú, vagy vállalkozások által barát növekedés szinte. elősegítése a saját támogatás többségi teremtett új Egyes belső potenciál önkormányzati munkahelyek kifejlesztése révén, az projektötlete adott területeket érintő tulajdonú ipari száma területi stratégia k parkok részeként, beleértve a kidolgozotta hanyatló ipari régiók kis és átalakítását, valamint a bb középvállalkozó folyamatos konkrét természeti és kulturális erőforrások állapotban. k Fejlesztési csomagok jelenlegi előkészítettségi foka

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés meghatározás a

Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése

Projektötlet szinte. Egyes projektötlete k kidolgozotta bb állapotban.

pályázat

Vállalkozások online megjelenésének támogatása,

projektötlet

pályázat

vissza nem térítendő támogatás


képző szervezetek meglévő és tervezett Innovációs központok meglévő és tervezett inkubátor házak kis- és középvállalkozó k képző szervezetek önkormányzatok meglévő és tervezett Innovációs központok, inkubátor házak vállalkozók

folyamatos

folyamatos

(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

Kapcsolódó EU beruházási prioritás megnevezése

fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

támogatott vállalkozások száma támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

támogatott vállalkozások száma

77 2014. január


Sorszám

Projekt megnevezése

Fejlesztési csomagok jelenlegi előkészítettségi foka

Kijelölé s típusa

Támogatási forma megnevezése

Kedvezményezetti kör meghatározás a

Fejlesztési csomagok időbeli ütemezése


vállalkozók megye, vagy szervezete önkormányzat üzemeltető cégek szállásadók idegenforgalmi irodák Egyesületek egyéni vállalkozók Szolgáltató házak TDM szervezetek

A projekt felépítése, rendszer költséghatékony kialakítása 2015. a rendszer kialakítása 2016-2017 Működtetés 2017-től folyamatos – bővíthető rendszer

Fejlesztési csomagok költségigénye



(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

Fejlesztési csomagokhoz kapcsolódó számszerűsíthet ő (indikátor) vállalás(ok) számszerűsítve

piacfejlesztés ösztönzése

2

Turizmus kártya Veszprém megyében

Turizmus kártya Veszprém megyében

3

projektötlet

közbesz erzés

vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma támogatott vállalkozások száma

Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban ERFA rendelet 5. cikk vissza nem Vállalkozók (8) a vállalkozások által Balatonfüred projektötlet folyamatos (8) (b) a foglalkoztatás térítendő egészségügyi foglalkoztatás teremtett új barát növekedés Sport – tervezet elősegítése a saját támogatás intézmények előmozdítása és munkahelyek Rehabilitációs belső potenciál orvosok a munkaerő száma kifejlesztése révén, az Központ adott területeket érintő

Pápa várkastély környékének

projektötlet

vissza nem térítendő

szolgáltatók önkormányzatok sportegyesületek, klubok civil szervezetek TDM szervezetek Települési önkormányzatok

mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

folyamatos

területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és

támogatott attrakciók száma

78 2014. január


Sorszám




Támogatási forma megnevezése támogatás

komplex fejlesztése

Tapolca - Sümeg

projektötlet


Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztés e

projektötlet


Kedvezményezetti kör meghatározás a fürdő tulajdonos és üzemeltető Vállalkozók Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés és TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok fürdő tulajdonos és üzemeltető Vállalkozók Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés és TDM menedzsment szervezetek várkapitány egyesület Települési önkormányzatok Ciszterci Apátság Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek






szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos


folyamatos


79 2014. január


Sorszám











városüzemeltetés és TDM szervezetek

4

Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása ERFA rendelet 5. cikk vissza nem Települési 8) a vállalkozások által Badacsonyi ás borutak folyamatos (8) (b) a foglalkoztatás térítendő önkormányzatok foglalkoztatás teremtett új barát növekedés környéke önmagukban elősegítése a saját támogatás Borút előmozdítása és munkahelyek borvidék kész belső potenciál Egyesületek a munkaerő száma kifejlesztése révén, az vissza nem projektek, Balatonfüred – folyamatos adott területeket érintő Vállalkozók: pl. mobilitásának térítendő területi stratégia Csopak borvidék működtetésü üvegipari, támogatása támogatott részeként, beleértve a támogatás k még hanyatló ipari régiók vendéglátó, (3) a kisés vállalkozások átalakítását, valamint a vissza nem Somló-hegy folyamatos finomítható, szálláshely középvállalkozás száma konkrét természeti és térítendő kulturális erőforrások egymás Helyi ok, versenyfejlesztését, illetve az támogatás közötti szakiskolák: képességének támogatott ezekhez való hozzáférhetőség borászat, javítása attrakciók száma hálózat javítását vendéglátás, ERFA 5. cikk (3) c) a fejlesztendő termék- és szakács és projektötlet szolgáltatásfejlesztésre

Vár út

projektötlet

pályázat


cukrász képzés, stb… Boros gazdák TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok Veszprém megyei Várak Főkapitányok Szövetsége Vállalkozók Erdészet Szövetkezetek Turista és Természetbarát

irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos

8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség

támogatott vállalkozások száma támogatott attrakciók száma

80 2014. január


Sorszám





Kastély út

projektötlet

pályázat


Veszprém megyei „egyházi” út

projektötlet

pályázat


Kedvezményezetti kör meghatározás a Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok Kastély tulajdonosok, üzemeltetők Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek Erdészet Szövetkezetek TDM menedzsment szervezetek Települési önkormányzatok egyházak Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Látogatók






javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

folyamatos

folyamatos

8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozás ok, versenyképességének javítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre


81 2014. január


Sorszám











irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

5

6

Alternatív energia a településeken napelem-park projektötlet pályázat

támogatott vállalkozók folyamatos vállalkozások által önkormányzat teremtett új üzemeltető munkahelyek cégek száma biomassza projektötlet pályázat vissza nem vállalkozók folyamatos térítendő erőmű önkormányzat támogatás üzemeltető cégek napkollektor projektötlet pályázat vissza nem vállalkozók folyamatos térítendő önkormányzat támogatás üzemeltető cégek Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése - kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ESZA 3. cikk (1) a) i. 8) A foglalkoztatás támogatott Helyi termékek projektötlet pályázat vissza nem helyi termelők, folyamatos munkaerő-piaci bővítése és a térítendő vállalkozások hozzáférés a gyártásának és Veszprém munkaerő munkakeresők és az támogatás száma piacteremtéséne Megyei inaktív személyek mobilitásának számára többek között k ösztönzése Népművészek támogatása – helyi foglalkoztatási ESZA kezdeményezések és a kézműipar Egyesülete munkavállalói (9) a társadalmi vállalkozók mobilitás ösztönzése befogadás révén önkormányzat előmozdítása és a ESZA 3. cikk (1) b) i. aktív befogadás, TDM szegénység elleni különösen a jobb küzdelemszervezetek foglalkoztathatóság ESZA érdekében; (ii) a Egyesületek társadalom peremére


szorult közösségek – például a romák – integrációja; (iii) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy

82 2014. január


Sorszám











meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése

7

projektötlet

pályázat


helyi termelők, őstermelők egyének Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, „Hangya” szövetkezetek, vállalkozók önkormányzat TDM szervezetek Egyesületek vállalkozók

folyamatos

támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

Vállalkozások projektötlet pályázat vissza nem folyamatos támogatott térítendő online innovatív támogatás megjelenésének vállalkozások támogatása, száma piacfejlesztés ösztönzése A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése ERFA rendelet 5. cikk gyermekjóléti Projektötlet pályázat vissza nem Települési folyamatos létrejött vagy 8 (c) Helyi fejlesztési térítendő kezdeményezések és alapellátás szintű – több önkormányzat felújított óvodai / szomszédos támogatás fejlesztése településen Vállalkozók, családi napközi / szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása az óvodákra őstermelők bölcsődei ellátást új munkahely teremtés érdekében kész tervek Egyesületek ellátást nyújtó

83 2014. január


Sorszám

8










vannak, a képző projekt szervezetek komplex fejlesztéséne k összeállítása is feladat, cél a foglalkoztat ás bővítése. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok ESZA 3. cikk (1) a) i. 8) A foglalkoztatás foglalkoztatási A pályázat vissza nem a megyei 2014-2018 munkaerő-piaci bővítése és a térítendő hozzáférés a paktumok foglalkoztat munkaerő-piaci között munkaerő munkakeresők és az támogatás ási szereplők folyamatos inaktív személyek mobilitásának számára többek között paktumok az kamarák támogatása – helyi foglalkoztatási ESZA kezdeményezések és a előző munkaügyi munkavállalói (9) a társadalmi programozás központok mobilitás ösztönzése befogadás révén i időszakban munkaadók, előmozdítása és a ESZA 3. cikk (1) b) i. is kialakulta, munkavállalók, szegénység elleni aktív befogadás, küzdelemműködtek, önkormányzato különösen a jobb ESZA foglalkoztathatóság ennek a k, érdekében; (ii) a társadalom peremére továbbfejles képző szorult közösségek – ztése és intézmények, például a romák – integrációja; (iii) a működtetése civil nemen, faji vagy etnikai származáson, , minél érdekképviselet valláson vagy szélesebb i szervek meggyőződésen, fogyatékosságon, körben. felsőoktatási életkoron vagy szexuális intézmények

Fejlesztési csomagokhoz kapcsolódó számszerűsíthet ő (indikátor) vállalás(ok) számszerűsítve intézmények férőhelyeinek száma

szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott projektek száma - támogatott vállalkozások száma

irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

9

Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

84 2014. január


Sorszám





Vállalati ösztöndíj alap

projektötlet

pályázat kijelölés

vissza nem térítendő támogatás és vállalkozók támogatása

Ösztöndíjalap mellett a vállalkozás szakmailag támogatja az ösztöndíjban részesülőt és vállalja 1 évig történő foglalkoztatását „jó gyakorlat” projektek

projektötlet

pályázat


projektötlet

pályázat




Vállalkozók, cégek Felsőoktatási intézmények szakiskolák képző szervezetek hallgatók Vállalkozók, cégek Felsőoktatási intézmények szakiskolák képző szervezetek hallgatók

folyamatos

egyesületek önkormányzato k vállalkozók kistérségi szereplők képző szervezetek

folyamatos





folyamatos

85 2014. január

Veszprém megye Előzetes megyei gazdaságfejlesztési és megyei foglalkoztatási, humán fejlesztési irányok 1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

Megyei Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Program – 1. Ipari Parkok fejlesztése, Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok, létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, ipari területek fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében 2.

Fejlesztési irány célja

1. Gazdasági és üzleti környezet javítása 1.1. Vállalati aktivitást erősítő üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása, vállalkozói aktivitásának növelése, a hiányterületeken ennek megteremtése. 1.2. A kkv-k versenyképességének javítása, új munkahelyteremtést célzó kkv beruházások támogatása 1.3. A vállalkozások finanszírozási környezetének javítása, tőkeellátottság növelése 2. Alternatív és helyi gazdaságfejlesztés, valamint foglalkoztatás bővítés 3. Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program Például Várpalota gazdasági szerepének erősítése, gazdaság élénkítése, innovatív technológiák betelepítése, vállalkozások ösztönzése, segítése. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, logisztikai tanácsadás Ahhoz, hogy minél hatékonyabban és nagyobb számban tudják a kisvállalkozók termékeiket értékesíteni hazai és külföldi piacon egyaránt, szükség van korszerű, hatékony webes felületre. A projektcsoport célja, hogy minél több vállalkozónak legyen olyan online áruháza, mely megfelelő piackutatás után az értékesítést leghatékonyabban szolgálja és a termelés növekedését idézi elő. Ezzel mind a munkahelyek megtartása, mind újak létesítéséhez járul hozzá. 3.

Fejlesztési irány rövid tartalma

1. Gazdasági és üzleti környezet javítása 1.1. Vállalati aktivitást erősítő üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása, vállalkozói aktivitásának növelése, a hiányterületeken ennek megteremtése: 1.1.1. Telephelyfejlesztés (Ajka, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Várpalota, Zirc), ipartelepítés, iparterületekhez kapcsolódó feltáró utak kialakítása az önkormányzati tulajdonú ipari parkokban (Palota Ipari Park – Várpalota; Pápai Ipari Park – Pápa; Zalahalápi Ipari Park – Zalahaláp; Zirci Ipari Park – Zirc, Ajka, Balatonfüred, Meggyeserdei iparterület – Devecser, Fűzfői Ipari Park telephelye – Balatonfűzfő, Litér, Királyszentistván), a foglalkoztatás növelése érdekében. 1.1.2. Hálózati gazdaságfejlesztés, KKV fejlesztéssel foglalkozó szervezetek infrastruktúrájának megteremtése. Célterületek: Veszprém, Pápa, Zirc, Várpalota, Ajka, Sümeg, Devecser, Balatonfüred, Balatonfűzfő: meglévő épületek felújítása, infrastruktúrafejlesztés, új épületek és infrastruktúra létrehozása, innovációs központok, a működési feltételeket biztosító eszközök beszerzése, alacsony működési költségeket biztosító energetikai beruházások

OP besorolás

TOP 1

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Vállalkozói együttműködések infrastrukturális feltételeinek megteremtése (kooperációk, beszállító kapcsolatok fejlesztése. 1.1.4. vállalkozások fizikai infrastruktúrájának támogatása (technológiai fejlesztés, marketing, stb) 1.1.5. A térségi logisztikai kapacitások fejlesztése, lg. központok, piacterek és elosztó kp-ok fejlesztése 1.1.6. innovációs központok és inkubátorházak, műhelyek létrehozása, közös eszközpark, laborok, teszt központok kialakítása. 1.1.7. a szakképzési rendszer összehangolása az ipartelepítési irányokkal 1.2. A kkv-k versenyképességének javítása, új munkahelyteremtést célzó kkv beruházások támogatása 1.2.1. KKV irányú infrastrukturális fejlesztések 1.2.2. Technológiafejlesztés, eszközbeszerzés 1.2.3. Marketing tevékenységek, piacra jutás 1.2.4. Új munkaerő bér és járulék támogatása. 1.3. A vállalkozások finanszírozási környezetének javítása, tőkeellátottság növelése (intelligens és kombinált finanszírozási módok bevezetése egy-ablakos rendszerben) 1.3.1. A KKV-k finanszírozási helyzetének javítása: megyei mikrohitel- és garanciaalap létrehozása. 1.3.2. Szolgáltató udvarok kialakítása városkörnyéki falvakban 1.4. KKV tanácsadás és ismeretek bővítése 1.4.1. megyei KKV fejlesztési tanácsadó hálózaton keresztül következő ismeretek átadása képzési programokon keresztül: menedzsment ismeretek, innovációs készségek növelése, beszállítói kapcsolatok támogatása programokon keresztül. 1.4.2. A KKV-k export tevékenységének támogatásához szükséges kompetenciák megszerzése: kereskedelem, e-kereskedelem, idegen nyelv, vám- és pénzügyi, marketing ismeretek, külkereskedelmi technikák, stb. 1.4.3. KKV együttműködések fejlesztése, hálózatosodás támogatása 1.4.4. KKV-k IT felkészültségének növelése (háttérfeltételek, infrastruktúra, kompetenciák, menedzsment) 1.1.3.

2.

Alternatív és helyi gazdaságfejlesztés, valamint foglalkoztatás bővítés 2.1.1. Foglalkoztatás megtartása és bővítése, helyi foglalkoztatási paktumok létrehozása, gazdasági- és munkaerő piaci szereplők együttműködésének segítése 2.1.2. gyakornoki programok kidolgozása fiatalok számára 2.1.3. Későbbi Fejlesztéseket támogató szolgáltatások igénybevétele, projektfejlesztés 2.1.4. Beruházás, fejlesztések és szakképzés összekapcsolása projekt szinten a térségben, hosszú távú együttműködések ösztönzése 2.1.5. Kisipari szolgáltatások fejlesztése és ehhez kapcsolódó képzések újraélesztése 2.1.6. munkaerő-mobilitást, elvándorlást megakadályozó alternatív akciók támogatása: a szakemberek helyben tartása érdekében támogatott foglalkoztatás szakképzésből, felsőoktatásból kilépő szakemberek számára (szakképzés, felsőfokú képzés összekapcsolása a munkaerőpiaccal - duális képzés); 2.1.7. Kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása 2.1.8. Helyi termékekhez kapcsolódó tudatosítás, fogyasztás ösztönzés, marketing tevékenység. Helyi termékek és termékcsomagok fejlesztése. Szakmai együttműködések létrejöttének támogatása. 2.1.9. Helyi termékfeldolgozó, csomagoló kisüzemek fejlesztése, térségi védjegyek kialakítása. Kapcsolódó tanácsadási programok kidolgozása. 2.1.10. Helyi értékesítési szövetkezetek létrehozása, városkörnyéki termelő és értékesítő szövetkezetek innovatív (online értékesítés, logisztika) megoldásainak fejlesztése, szociális szövetkezetek létrehozása és fejlesztése 2.1.11. Értékesítési akciók támogatása, fesztiválok szervezése

TOP 4

TOP 3 TOP 9 TOP 10

87 2014. január


Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program 3.1. Megyei húzóágazatok (gépipar, elektronika, húsipar, logisztika, agrárvertikum/élelmiszeripar, megújuló energetika, kreatív iparágak) innovatív tevékenységeinek fejlesztése 3.2. megyei vállalkozások innovációs tevékenységének elősegítése, szektor specifikusan minden együtt kezelendő megyei térségben, kiemelten a 8-as főút, a 83-as főút és 82-es főút mentén 71-es, 72-es főút. 3.3. megyei innovatív eredmények helyi hasznosításának elősegítése, innovációs eredmények disszeminációja 3.4. Tudás intenzív üzleti szolgáltatások fejlesztése: Innovációs eredmények piaci hasznosításának elősegítése, innovációs kapacitások és intézményi-üzleti szereplők összekapcsolása, belső és külső kapcsolatrendszer-, hálózat fejlesztése Pl: Várpalotán komplex gazdaságfejlesztés és ösztönzés a fent felsorolt elemek alkalmazása útján. 3.

Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton - elsősorban interneten - való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webshopnak, webáruháznak (ismertebb nevén: internetes bolt, internetes áruház, online bolt, online áruház) nevezzük. Az e-kereskedelem alapvető elemeként meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. Ahhoz, hogy jó, és az adott termékek értékesítése szempontjából megfelelő felület legyen több kritériumnak is meg kell felelni: Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem. Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall-e a felület? Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük) Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira. Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia. A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok. Vásárló-orientált működési tényezők A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron való árusítása Felhasználóbarát működési mechanizmusok (például a termékek néhány kattintással megrendelhetőek legyenek, illetve gyorsan lehessen köztük keresni) Motiváló tényezőket biztosítani a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljanak (kedvezmények) Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása (például a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt) Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása) A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (például a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik) A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek

TOP 6

TOP 7

88 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű. Ebben a bonyolult világban sok – főleg kisebb - vállalkozásnak nincs megfelelő tapasztalat, ezért szükséges olyan szakemberek segítsége, akikkel közösen meg/kitalálhatják, a számukra legkedvezőbb és leghatékonyabb online áruház felületet. 4.

Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:

Ipari Parkok tanácsadási szolgáltatások fejlesztése önkormányzati tulajdonú, vagy többségi önkormányzati tulajdonú ipari parkok kis és középvállalkozók képző szervezetek meglévő és tervezett Innovációs központok Inkubátorházak, Innovációs és Szolgáltató Központok létrehozása és tanácsadási szolgáltatások fejlesztése meglévő és tervezett inkubátor házak kis- és középvállalkozók képző szervezetek önkormányzatok meglévő és tervezett Innovációs központok, inkubátor házak Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése vállalkozók 5. Időbeli ütemezése Pályázat útján folyamatos 6. Előkészítettség foka Projektötlet szinte. Egyes projektötletek kidolgozottabb állapotban. 7. Projektcsomag költségigénye

89 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés - Integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések 2. Turizmus kártya Veszprém megyében 2. Fejlesztési irány célja Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő több, egységes fogadóterületet alkotó, településen megvalósuló, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása keretében turizmus kártya bevezetése a megyében. A térségi szintű, összehangolt marketing és márkaépítési akciók, illetve a közös (térségi szintű) értékesítési tevékenységet célzó kezdeményezések támogatása azért lenne fontos, mert akár összehasonlító árral lehet bemutatni, mennyit spórol meg a vendég, ha Veszprém megyébe jön szabadidő eltöltésére. A cél, hogy a térségben az eltöltött vendég éjszakák száma emelkedjen, mely révén a szállásadók, szolgáltatók, (rendszerhez kapcsolódó vállalkozások) megélhetése biztosítottá válik, továbbá az egész éven át tartó foglalkoztatás biztosítható. Marketing eszközökkel erősíteni a vendégek térségbe vonzását, a magánszállások népszerűsítését, térségi programok, szolgáltatások elérhetőségének lehetőségét.

3. Fejlesztési irány rövid tartalma Veszprém megyében egész évben használható ún. turizmus kártyák bevezetése, elterjesztése és használata a cél. A megye, mint „üdülő megye” területén biztosítana ingyenes vagy kedvezményes belépési lehetőséget több nevezetességhez és természeti látnivalóhoz.

OP besorolás

TOP 2.

A kártyát az idegenforgalmi irodákban meg lehet vásárolni ingyenes jár a megyében, ha a kártyapartner (szállodák, hotelek, panziók, apartmanházak, falusi turizmus szállásai, stb… aki csatlakozik a rendszerhez) egyikénél 2 vendégéjszakát eltöltenek. A szolgáltatások, melyek ingyen, vagy kedvezménnyel igénybe vehetők pl: múzeumok, élményfürdők, gyógyfürdők, kerékpárkölcsönzés, állatkert, étkezés stb…. példa egy kedvezményes szolgáltatásra: Fürdőbelépő esetén ha három gyerek esetén egy ingyen belépőhöz jut és esetleg a családi kedvezmény is érvényesíthető. Különböző vendéglátó helyeken 20-25 %-os kedvezmény, vagy ha meglátogatja a megadott 3 múzeum közül az egyiket akkor a másik kettőbe ingyen mehet. Szolgáltatások is csatlakozhatnak, fodrászok, kozmetikák, stb… így pl a fürdő igénybevétele után kedvezményesen elkészítik a frizurát, vagy körmöt. Ezen kívül számos konstrukció és kedvezmény alkalmazható. A kártyával sok látványosság, program, és szolgáltatás térítésmentesen vagy kedvezményesen nézhető, vehető igénybe. A kártya érvényessége ha szálláshelyen ingyen igényli a vendég, a tartózkodási idő lenne, míg vásárlás esetén a kiállítástól számított 1,2 vagy 5 hét (ártól függően). A kártyarendszert bevezetésére több osztrák példa van, melyhez hasonló jól működő rendszert bevezetése a cél. A kártya adta lehetőségeket több nyelven is célszerű kiajánlani (német, orosz, angol, olasz), akár okos telefonos alkalmazással is: szállások, szállásadók adatai (képek a szállásról, szolgáltatások, szobaszám, férőhely információ, ár, szállásadó elérhetőségei stb…) rendezvénynaptár és rövid leírása a rendezvénynek. attrakciók: pl: múzeumok, látogató központok, nyitott házak, egyházi épületek, építmények, stb… A kártyarendszer megfelelő gazdasági mechanizmus alapján működik, így azon szolgáltatások, melyek ingyenesek, a háttérben nem azok. Az egységesített szálláshely árképzéssel és részesedési rendszerrel a kártyával rendelkezők – „látszólag” ingyenes – vendégei után is megjelenik bevétel. A kártyarendszer működtetője a megye vagy egy erre a célra alakult szervezete.

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: vállalkozók megye, vagy szervezete önkormányzat üzemeltető cégek szállásadók

90 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat idegenforgalmi irodák Egyesületek egyéni vállalkozók Szolgáltató házak TDM szervezetek 5. Időbeli ütemezése A projekt felépítésének, rendszerének költség-hatékony kialakítása 2015 a rendszer kialakítása 2016-2017 Működtetés 2017-től folyamatos – bővíthető rendszer 6. Előkészítettség foka projektötlet 7. Projektcsomag költségigénye

91 2014. január


Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés - Integrált megyei (térségi) szintű komplex turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések – 3. Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása Balatonfüred, Pápa, Taplca-Sümeg, Zirc városokban 2.


Pápa Város Pápán sajátos arculatának és a magyarországi városok eltérő fejlődésének köszönhetően egyedi megjelenéssel és vonzerővel rendelkezik. Ahhoz, hogy ez megismertethető, bemutatható legyen, a vendégeket hosszabb időre a településre kell vonzani. Az élményturizmus az egyik megfelelő vonzerő, ezért Pápának is erre kell hangsúlyt fektetnie. Balatonfüred Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása keretében Sport Rehabilitációs Központ megvalósítása Balatonfüreden. A cél, hogy a városban eltöltött vendégéjszakák száma emelkedjen, illetve a kezelés időtartama alatt igénybe vett kulturális- és turisztikai szolgáltatások révén hozzájáruljon a város, illetve kistérség gazdasági növekedéséhez. Napjainkban a rehabilitációra érkező betegek átlagosan 6-7 napon keresztül napi 5-7 különböző regeneráló kezelést vesznek igénybe gyógyulásuk elősegítése érdekében. A központ éves nyitva tartásával új egész éves munkahelyeket teremt a térségben. Marketing eszközökkel – itt kiemelt szerepe kell, hogy legyen a helyi – és térségi TDM szervezeteknek - erősíteni kell a betegek térségbe vonzását a sport rehabilitációs központ jó pozicionálásával a piacon. A Sport Rehabilitációs Központ létrehozásával elsődleges célunk, hogy a kistérségben illetve a régióban megfelelő színvonalon biztosítsuk a sportolók sérüléseinek, a műtétek utáni rehabilitációit. A rehabilitáción túl fontos a sportolók esetleges életmódváltásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szűrővizsgálatok időszakos elvégzése és a betegségek nyomon követése. A Sport Rehabilitációs Központ szolgáltatásaival kiegészíti, még komplexebbé teszi a város egészségturisztikai kínálatát. A város természeti (kiváló levegő, szénsavas források, kiránduló helyek pl. Koloska-völgy, Kiserdő, Vadaspark, Nordic Walking túraútvonal) és kulturális adottságai (kulturális létesítmények, kiállítóterek, kulturális rendezvények, tematikus utak, kerékpárutak) pedig még inkább hozzájárulnak a mielőbbi gyógyuláshoz, illetve a betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Tapolca Turisztikai szolgáltató és információs pont létesítése, kerékpárkölcsönző létrehozása, a Szent Antal Bormúzeum és Borház bővítése, a Fő térrel történő összekapcsolása és parkfejlesztések, közösségi terek kialakítása. Mind emellett rendezvények marketingakcióinak támogatása. A komplex fejlesztés célja: A turisták nagyobb hányada érkezik személyautóval és autóbusszal a városba, így mielőtt belépnének az első alkalommal kaphatnak felvilágosítást látnivalókról, fontos információkról. A kerékpárkölcsönző kialakításával összekapcsolná különálló kerékpárutakat Tapolcát és a Balatoni Bringakörutat. Tapolcán és környékén évről évre hagyományosan kerülnek megrendezésre nagyszabású programok. A rendezvények jelentős része a tapolcai önkormányzat és a helyi vállalkozók összefogásával, bevonásával (Tópart Fesztivál, Tapolcai Napok, Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét, Tapolcai Pisztráng Fesztivál), másrészt a környékbeli településekkel, civil szervezetekkel együttműködve (Szent György Napok, Ghymes Fesztivál) valósulnak meg. A programok szélesebb körben való megismertetésére a marketingkommunikáció elemeinek egész spektrumára szükség van, így juthat el igazán a célközönséghez. Sümeg esetében a kulturális összekacsolás és kölcsönös segítség a partnerség jegyében. Vár és környékének turisztikai célú fejlesztése, Sümeg belváros komplex fejlesztése révén. Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztése során a tér hátralévő részei újulnának meg. A projekt az idegenforgalom által érintett terület megújítását, komplex fejlesztését tartalmazza, mely hozzájárul a város vonzerejének növekedéséhez, új munkahelyek létesítéséhez, hosszú távon a bevételek növekedéséhez, a téren lévő egyéb attrakciók látogatottságának bővüléséhez. 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás Pápa Város Fontos a meglévő és jól működő fürdő továbbfejlesztése. Kiemelt cél a Belső- és KülsőVárkert turisztikai célú fejlesztése, így több generációs játszóterek kialakítása, felnőtteknek szóló szabadtéri konditeremmel, ahol közösségi játékot játszhatók. Fontos az aktív mozgáshoz kapcsolódó turisztikai ágak fejlesztése. Ezen kívül turisztikai termékkínálat, tematikus utak kiajánlása feladat.

92 2014. január


-

A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása. Várkertfürdő fejlesztése: - fürdőkomplexum fejlesztése élményelemekkel - központi épületbővítés - gyógyvíz felhasználás fejlesztése A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - élményturisztika elemek kiépítésére - az Esterházy-kastély kiegészítő turisztikai desztinációs elemeinek (pl. belső Várkert, kastély-pince, egykori kastély-lovarda, őrház) rekonstrukciójára - fürdőfejlesztés, bővítés - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden kastélylátogatás alkalmával helyi kitűzőt kap a látogató (kastély képével), ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes kastélyét, ami a rendszerben van, ajándékot kap; helyi termékek marketingjének és piacra történő bevezetésének elősegítése; helyi turisztikai kedvezmény-bón-rendszer üzemeltetése a legfontosabb desztinációk bekapcsolásával) Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények Balatonfüred A Sport Rehabilitációs Központ a hatékonyság érdekében a közel 1300 m2-en a lehető legkomplexebb ellátást nyújtja, együttesen alkalmazza a klasszikus akadémikus orvoslás és a bizonyítottan működő komplementer medicina legkorszerűbb eljárásait. A legfontosabb területek a következők: - komplex sport rehabilitáció a biofizika és biomechanika legújabb tudományos eredményeinek, műszerezettségének és tapasztalatainak felhasználásával; - sérülés megelőzési programok; - korszerű, szenzorháló alapelven működő teljesítménydiagnosztika- és menedzsment, - egyénre szabott étrend és táplálkozás kiegészítő programok; - életviteli tanácsadás (life coaching), - súlyoptimalizáló és női programok; - minősített sportolók részére legális teljesítményfokozás lehetőségeinek bemutatása; - sportpszichológia és kineziológia alkalmazása A Központ működéséhez, illetve a fenti tevékenységek elvégzéséhez elengedhetetlen a megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező orvosok, szakemberek, ápolók és a kiszolgáló személyzet alkalmazása.

93 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A Központ eredményes működéséhez – a szakember gárdán túl - szükséges a városban, illetve a térségben meglévő turisztikai és egyéb vállalkozókkal, szolgáltatókkal való együttműködés kialakítása. Pl. wellness- és fitness központokkal; uszodákkal; biztosítótársaságokkal; táplálék kiegészítő – és gyógyszercégekkel; nagyvállalatokkal, egészségügyi intézményekkel…stb. Kiemelten fontos a térségben működő sportegyesületekkel és szakágakkal a kapcsolattartás, jó együttműködés. Balatonfüreden 19 bejegyzett sportegyesület működik 23 sportágban, közülük is kiemelkedik a Balatonfüredi Kézilabda Club felnőtt csapata, amely évek óta az NBI osztályban versenyzik, a Balatonfüredi Futball Club, a Kölyök Labdarúgó Club, illetve a város legrégebbi sportegyesülete, a Balatonfüredi Yacht Klub, ahol számos olimpikon, világbajnok, országos bajnok nőtt fel. Balatonfüred már most az utánpótlás nevelés kiemelt központja, az egyesületek fontos feladatuknak tartják az utánpótlás nevelést, így többségük együttműködési megállapodást kötött a helyi általános- és középiskolákkal. Tapolca Turisztikai szolgáltató és információs pont létesítésének Helyszíne: A város déli elkerülő útja mellett, a Malom-tótól százharminc, a belvárostól négyszáz méterre elkészített ingyenes parkoló; Kerékpárkölcsönző létrehozásának helyszíne: Belváros, a meglévő Tourinform iroda bővítésével, tárolási lehetőségek és kölcsönzési feltételek biztosításával valósulna meg; Cél: Tapolca az utóbbi években a turisztikai fejlesztéseken belül is nagy hangsúlyt fektetett a kerékpáros turizmus fejlesztésére. Új kerékpárutakat létesített városon belül és kívül – Tapolca és Tapolca-Diszel között, és jelenleg is kivitelezési szakaszban áll a Belvárost és a TapolcaDobó városrészt összekötő kerékpárút. A Malom-tó Szent Antal Bormúzeum és Borház; Tapolca a XIX. század végéig a térségi borkereskedelem központja volt. A környék szőlő és borgazdálkodással kapcsolatos múltja, hagyományai eszközökben, fejlesztésekben vitathatatlan. A működő múzeumban jelenleg is megtalálhatók a múlt emlékei, bővítése, fejlesztése szükségszerű. Látogatottsága növelhető lenne egy, a Fő térről nyíló közvetlen bejárattal, így a már szinte elfeledett, egykor használt eszközöket, módszereket szélesebb körrel lehetne megismertetni, utókornak megőrizni. Rendezvények marketingakcióinak támogatása során a térség, Sümeg közötti kulturális programok összehangolása történne. Parkfejlesztések, közösségi terek kialakítása Hősök tere park: A tér jelenlegi állapotában nem tölti be pihenőparki feladatát, kertberendezési tárgyai elavultak, korszerűtlen felújításra szorul. Elhelyezkedése szempontjából – autóbusz állomás, Piac csarnok tengely - ideális a pihenőparki és testvérvárosi látogatók helyszínének kialakítására, hiszen mind turisztikai, mind gyalogosközlekedési szempontból frekventált helyen van. Sümeg esetében a kulturális összekacsolás és kölcsönös segítség a partnerség jegyében. Vár és környékének turisztikai célú fejlesztése, Sümeg belváros komplex fejlesztése révén. Zirc Rákóczi tér komplex továbbfejlesztése során a tér hátralévő részei újulnának meg. Az apátság előtti részen a közlekedés módosításával, parkosítással, valamint a tér központi, Országzászló felé vezető gyalogos tengely kialapításával (zöldfelület rendezés, közvilágítás, vendéglátó hely kialakítás). A Reguly Múzeum továbbfejlesztése szükséges, az állandó kiállítások bővítésével, a népművészeti alkotóház épületszárnyainak belső felújításával illetve a Múzeum udvari részén elhelyezhető országosan egyedülálló agrárműszaki gyűjteménnyel. Kapcsolódóan, magánszemély tulajdonossal együttműködve szükséges lenne a téren található buszpályaudvar épületének felújítása, új funkcióval történő ellátása. A térfal megújítása, idegenforgalmat vonzó környezet kialakításához fontos a járófelületek megújítása és az Arborétum kerítésének felújítása. A Művelődési ház fejlesztése során a rendezvények helyszíne lenne biztosított. 4. Pápa


Települési önkormányzatok fürdő tulajdonos és üzemeltető Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés TDM menedzsment szervezetek Balatonfüred

94 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Vállalkozók egészségügyi intézmények orvosok szolgáltatók önkormányzatok sportegyesületek, klubok civil szervezetek TDM szervezetek Tapolca Települési önkormányzatok Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés TDM menedzsment szervezetek Zirc Települési önkormányzatok Ciszterci Apátság Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek civil szervezetek városüzemeltetés TDM menedzsment szervezetek 5. Időbeli ütemezése Folyamatos 6. Előkészítettség foka Pápa – projekt ötlet szintű előkészítés Balatonfüred – projektelemekre bontott előkészítés, fejlesztés koncepcionális előkészítése megtörtént. Tapolca - projekt ötlet szintű előkészítés Zirc – projektötlet szintű előkészítés 7. Projektcsomag költségigénye

95 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 1 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

4.Tematikus utak kialakításának támogatása – Borút hálózat létrehozása (Somló-hegy, Badacsony és környéke, Balatonfüred – Csopak borvidék), Várak, kastélyok Veszprém megyében és „egyházi” út kialakítása 2. Fejlesztési irány célja Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében A megye területén több történelmi és nagy hagyománnyal rendelkező borvidék van, melynek helyi borút hálózata, minősítési rendszere és vendégfogadásra kialakított hálózata valamilyen szinten működik. Ennek továbbfejlesztésére javasolt a már működő rendszereket összekapcsolni és egységesíteni úgy, hogy azok helyi sajátosságai megőrzésre kerüljenek. Célszerű vállalkozások bevonása, pl egységes pohár és palack – (Ajka Kristály Üvegipari Kft., Halimba Üveggyár, stb…) Vidékre jellemző ételkínálat és hozzá igazodó borok. A helyi ételekről és hozzá kapcsolódó borokról receptes könyv készítése (helyi vendéglők és szakácsok, borászok bevonásával). Közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Összehangolt programszervezés és marketing. Látványpontok kialakítása. Veszprém megyei „várút” (Veszprém megyei várak helyszíneinek összekapcsolása) Veszprém megye Magyarország legsűrűbb várhálózatával rendelkezik. A törökök kiűzése után a várak jelentősége megszűnt, és nehogy a királyi házzal szembeni ellenállás fészkei lehessenek, 1699-ben elpusztításukat rendelték el Bécsben. Ez a Dél-Dunántúlon meg is történt, de az északi részeken a Rákóczi-szabadságharc lelassította ezt a folyamatot, sőt Várpalota, Csesznek, Sümeg, Pápa, Csobánc vára fontos szerepet kapott a labancok elleni harcban. Fontos, hogy ezt a kiemelkedő adottságot és még „épségben megmaradt várainkat”, vagy a lerombolt várromokat, mint értéket megmutathassa a megye. A várak, várkapitányságok, önkormányzatok, vállalkozások, természetjáró egyesületek, TDM menedzsment bevonásával szükséges olyan programkínálat kialakítása, ajánlása, mely e sajátos adottságot bemutatja, ismerteti és megkedvelteti. A programcsomag célja, hogy a várhelyszínek egymást támogatva közös programok szervezésével, kiadványok megjelentetésével, vártúrák indításával népszerűsítsék a történelmi emlékhelyeket. Ezek a várak nagyon különbözőek. Eltérő az állaguk, romosságuk, feltárásuk, felújításuk mértéke, de elhelyezkedésük, megközelíthetésük miatt sem lehet mindenütt ugyanolyan programot szervezni. A helyi lehetőségek kihasználása, az adott várhoz kötődő hagyományok újraélesztése fontos feladat. Egy-egy múltidéző program, várudvar berendezése stb.. által elő kell segíteni, hogy a látogató belekóstolhasson a valaha itt élt várurak életébe, megízlelhessék ételeiket, megtanulhassák táncaikat... Helyszínek: Bánd (Essegvár romjai), Csesznek, Csobánc, Devecser (várkastély), Hegyesd, Nagyvázsony, Pápa (Eszterházy várkastély), Somló, Sümeg, Szarvaskő - Döbrönte, Szigliget, ugodi várrom, Várpalota (Thuri-vár), Veszprém, Zádovár – Pécsely, Veszprém megyei „kastélytúra” (Veszprém megyei kastély, kúria és major helyszíneinek összekapcsolása) A főurak rezidenciájukat a barátságosabb, otthonosabb kastélyokba tették át a 18–19. században barokk, illetve klasszicista stílusban épült, kisebb-nagyobb parkkal, kerttel övezve. Kezdetben a francia park volt a divatos, később a természethű angolkert. Veszprém megyében gyönyörű kastélyok és kúriák találhatók, melyre tematikus látogatásokat, szervezhetők kerékpárral, vagy egyéb módon. A programcsomag célja, hogy a kastélyhelyszíneket végiglátogatva minél több helyszínről be kell gyűjteni a kastély jelvényét. A kastélyok jellemzően egyéb hasznosítás alatt állnak, de múltját, történetét, lakóinak családtörténetét megismerhetné a nagyközönség. Egy két főbb kastély, mely a látogatókat, turistákat szolgálja lehet a fő mozgatórugó (pl: Pápa). Ezek a kastélyok nagyon különbözőek, fontos lenne külső megjelenésük alapján az építészeti stílusjegyek megismertetése a látogatókkal, mert jelenleg erre eddig nem fordítottak hangsúlyt. Az épületek részbeni felújítására, állagmegóvására, tematikus látogató helyek kialakítására lenne lehetőség, megfelelő programok szervezésére. És a megközelíthetőség és ismeretanyag összegyűjtésére, tematikus út kialakítására. Kerékpárosoknak napi utak kialakítása, szálláshellyel látogatási pontokkal és útvonalakkal. A helyi lehetőségek kihasználása, az adott kastélyhoz kötődő hagyományok újraélesztése fontos feladat. Helyszínek: csetényi Holitscher-kastély Esterházy-kastély, Bakonyoszlop Nádasdi-család és Batthyány Ilona kastélya Dákán Somogyi-kastély Lovászpatonán Magyargencs, Széll-kastély

96 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat pápakovácsi Somogyi-kastély Erdődy-kastély Dobán Tarányi-kastély Nyírlakpusztán (Sümeg) Lesencetomaj, Nedeczky-kastély szigligeti Esterházy-kastély Talián-Horváth kastély Szentkirályszabadján devecseri várkastély Eszterházy család, Nagyvázsony Zichy-kastély várpalotai Zichy-kastély pápai Esterházy-várkastély badacsonyi Szegedi Róza-ház csopaki Ranolder-ház Esterházy-kastély Ugod, Gic – Jankovich kastély Akli Major – Barokk épületegyüttes (Zirc) Arácson Széchenyi kastélyt (Balatonfüred) Eszterházy kastély (Balatonfüred) fürdőtelep

-

Veszprém megyei „egyházi” út Tematikus utak kialakításának támogatása: egy-egy konkrét, turisztikai-piaci szempontból értelmezhető, az egyes projektekben definiált téma vagy turisztikai termék turisztikai fogadóterületeken átnyúló fejlesztésének támogatása (pl. a tematikus út vonzerőinek felújítása, élményelemekkel történőek fejlesztése; egyéb kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések; piacra vitelt elősegítő marketingtevékenység) tevékenységen belül kerülne kialakításra. Turisztikai termék: Templomok, zsinagógák, egyházi értékeket bemutató múzeumok, kálváriák, egyházi témához kapcsolódó érdekességek (kegyeleti helyek Veszprém megyében) A programcsomag független vallási hovatartozástól, ezért minden olyan épület, építmény, mely a vallások gyakorlása során keletkezett a projekt részeként kezelhető. Fő célterületek például: Zirc, Tihany, Pápa, Sümeg és hozzá kapcsolódó zarándokhelyek (pl: Balatonalmádi), Mária zarándokutat érintő települések, Veszprém - Ajka - Taliándörögd stb… 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása TOP 2. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése Szolgáltató központok létesítése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és pincék, látogatóközpontok között, - borvidékek között ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése. Területi kínálati profil kialakítása érdekében termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása, a Nemzeti Turizmus Stratégia prioritásaihoz igazodva. Társadalmi egyeztetések szervezése, innovatív együttműködések elősegítése. Projektmenedzsment. Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat TOP 11, 24

97 2014. január


-

hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása - Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények - A vendéglátóegységek gazdaságélénkítése érdekében a helyi minőségi borok, és termékek értékesítését meg kell oldani. Bevonásuk és képzésük, valamint érdekeltét tételük is feladat. Veszprém megyei „várút” ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és várak, látogatóközpontok között, - várak között - turistajelzések hálózatos kialakítása - kerékpárutak összekötése ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden várlátogatás alkalmával helyi érmét kap a látogató, ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes várért ami a rendszerben van ajándékot kap). Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása - Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 2.

TOP 3

TOP 11, 24

Veszprém megyei „kastélytúra”

98 2014. január


-

ERFA A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése közlekedésfejlesztés: - szálláshely és kastélyok, látogatóközpontok között, - kastélyok között - turistajelzések hálózatos kialakítása - kerékpárutak összekötése - kerékpár tárolók létesítése - Kerékpár bérlési rendszer kialakítása ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Termékfejlesztés szervezése (érmerendszer kialakítása – Minden várlátogatás alkalmával helyi kitűzőt kap a látogató (kastély képével), ez lenne a belépőjegy, ha összegyűjti az összes kastélyét ami a rendszerben van ajándékot kap). Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 2.

TOP 3

TOP 11, 24

A vendéglátóegységek gazdaságélénkítése érdekében a helyi minőségi borok, és termékek értékesítését meg kell oldani. Bevonásuk és képzésük, valamint érdekeltét tételük is feladat. Veszprém megyei „egyházi” út ERFA Egy tematikus út egyrészt a vendégek szempontjából a területi jellemző vonzerők hálózata, melyek egy közös, területi jellegű témával kerülnek turisztikailag értékesítésre. Másrészt szervezetileg tekintve egy ágazatokon átnyúló együttműködés (önkormányzatok, vállalkozások, múzeumok stb…). A tematikus út tehát nem egy kötött útvonalat jelent, hanem egy közös téma mentén összegyűjtött vonzerők közös megjelenését. Ennek megfelelően az út állomásai szabadon látogathatók, nincsenek számozott állomások, sem pedig kötött útvonalak. Egy tematikus út mentén természetesen mód van több fajta termékcsomag kínálására, melyet az út egy-egy célcsoportra specializáltan alakít ki. Ezen termékcsomagok már konkrétan tartalmazzák a turistának nyújtott programot, a látnivalók bemutatásának sorrendjével, az étkezési és szállás programokkal. A térség egyháztörténetet bemutató múzeumai, kiállításai, templomai, kápolnái, kálváriái,

TOP 2.

99 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat keresztjei, szent szobrai, egyéb egyházi épületei valamint a kapcsolódó témájú rendezvények (szentmisék, zarándoklatok, búcsújárások, passiók, egyházi ünnepek).

-

A meglévő vendégfogadó látványpontok és közvetlen környezetük fizikai, szolgáltatás tartalmi, turisztikai szakmai szempontú fejlesztése és ennek szervezését elősegítő eszközök, módszerek kialakítása nagyon fontos. Meg kell határozni a kiemelt egyházi látnivalókat a megyében, fel kell mérni az többi látnivalót, programokat, nyitvatartási időt, a személyeket nevesíteni kell, akik a működtetésben szerepet vállalnak, a látnivalók műszaki állapotát, csatlakozó infrastruktúrát, az idegenforgalmi és általános infrastruktúrát és utána lehet a kialakítani a programcsomagra illesztett egyes látogatói utakat. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszíni vendég fogadás feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére, látogató központok kialakítására, fejlesztésére - A turisztikai látvány/programhelyszínek bemutatási programjának, tematikájának, technikájának fejlesztésére - A látványpontokból elérhető egyéb turisztikai kínálatok tematikus programmá szervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, szolgáltatások fejlesztésére Marketing támogatás Információs és irányítórendszerek fejlesztése ESZA „A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében: - Helyi szintű turisztikai promóció szervezése térségre jellemző arculat hangsúlyozásával, együttműködve a térségi szervezetekkel, illeszkedve a megye marketing stratégiájához. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás. A térségben működő mikro-, kis-, valamint a kezdő turisztikai vállalkozások számára üzletviteli, pályázati és marketing tanácsadás, segítség nyújtása. Információs szolgálat (információs irodák) működtetése. Pályázatokon részvétel, pályáztatás. Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás. Adminisztráció. - a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele - a terület általános és egységes megjelenítése - szervezetfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés - Jó gyakorlatok és átvehető, és továbbfejleszthető módszerek, szolgáltatások bevezetésének, bővítésének támogatása Megyei TDM szervezetek együttműködése: közös megjelenés, programok, rendezvények

TOP 11

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Borút hálózat létrehozása Veszprém megyében Települési önkormányzatok Borút Egyesületek Vállalkozók: pl. üvegipari, vendéglátó, szálláshely Helyi szakiskolák: borászat, vendéglátás, szakács és cukrász képzés, stb… Boros gazdák TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „várút” Települési önkormányzatok Veszprém megyei Várak Főkapitányok Szövetsége Vállalkozók Erdészet Szövetkezetek Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „kastélytúra” Települési önkormányzatok Kastély tulajdonosok, üzemeltetők

100 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek Erdészet Szövetkezetek TDM menedzsment szervezetek Veszprém megyei „egyházi” út Települési önkormányzatok egyházak Vállalkozók Turista és Természetbarát Egyesületek Kerékpáros Egyesületek TDM menedzsment szervezetek Látogatók 5. Időbeli ütemezése folyamatos 6. Előkészítettség foka Borutak önmagukban kész projektek, működtetésük még finomítható, egymás közötti hálózat fejlesztendő projektötlet. Veszprém megyei „várút” – projektötlet szintű kidolgozottság Veszprém megyei „kastélytúra” – projektötlet szintű kidolgozottság Veszprém megyei „egyházi” út - projektötlet szintű kidolgozottság 7. Projektcsomag költségigénye

101 2014. január


Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés – 5. Alternatív energia a településeken 2.


Alternatív energia – napelem parkok, biomassza erőművek – telepítése településenként, mely energia termelő rendszer ellátja a település közvilágítási szükségletét és az állami és közfeladatok és önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézmények energia igényét biztosítja. 3.


A települések lakott területén, vagy közvetlenül előtte, megfelelő számú szolár elem elhelyezésével és hálózatra termelésével már működőképes a rendszer. Ugyanakkor nem lehet a megtermelt energiát értékesíteni, hanem csak a saját üzemeltetésű, vagy állami üzemeltetési intézmények, épületek, közvilágítás feladatainak energiaigényének biztosítása fedezhető. feladat: napelem-park kialakítása, megépítése hálózatra termelés mérése és felhasználás mérése energia igény/felhasználás és termelés egyensúlyának kialakítása stb.. A települések területén (például: Zirc) energetikai célú fás- vagy lágyszárú ültetvényekre, gyártási melléktermékekre, illetve közvetlenül a biológiai hulladékokra épített biomassza erőművek elhelyezésével és hálózatra termelésével már működőképes a rendszer. Ugyanakkor nem lehet a megtermelt energiát értékesíteni, hanem csak a saját üzemeltetésű, vagy állami üzemeltetési intézmények, épületek, közvilágítás feladatainak energiaigényének biztosítása fedezhető. feladat: biomassza erőmű megépítése biomassza előállítása hálózatra termelés mérése és felhasználás mérése energia igény/felhasználás Napkollektor kiépítésének támogatása önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézményekben. 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei:

OP besorolás

TOP 3. TOP 16. KEHOP 5.

Tényleges megvalósítási helyszínek kiválasztása pályáztatáson keresztül történik. vállalkozók önkormányzat üzemeltető cégek 5. Időbeli ütemezése Pályáztatással, folyamatosan. 6. Előkészítettség foka Eltérő előkészítettségi foka van. Egyes térségekben már vannak projektkezdeményezések, pl: Zirc. A napelemes fejlesztés rendszerét egységesen kell megtervezni és annak a technológiáját, feltételeit tisztázni. Ezekkel a paraméterekkel kell a pályázati kiírást elkészíteni. 7. Projektcsomag költségigénye

102 2014. január


Megyei Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Program – 6. Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar, Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése illetve a Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése 2.


Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar Helyi termékek piacénak megteremtése, helyi és területre jellemző hagyományok őrzése, terjesztése. Fontos, hogy a régmúlt kézműves iparát – mely a megyében jelenleg is nagy hagyománnyal rendelkezik – újraélessze és terjessze. Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése A piacok, vásárok szerepe minden egyes korban, társadalomban, a világ összes országában, településén igen jelentős. Nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményekről van szó, annál sokkal többről. A piac formálja az adott település karakterét, arculatát, turisztikai vonzerővel bír, gazdasági erővel rendelkezik. Az emberek többsége ösztönösen törekszik arra, hogy a mai, egyre gyorsuló, és egyre inkább elszemélytelenedő világunkban, megőrizze saját településén azokat a helyeket, amelyek a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét megadják. Az egyik ilyen hely a piac a vásárhelyek. A piacok, vásárok tartásához jogok kapcsolódtak a történelem folyamán, melyek napjainkra merev jogi szabályozásba torkolltak. A projekt(csomag) célja a termelői piac szabályrendszerének oldása mellett olyan helyek kialakítása, fejlesztése, ahol a piacra termelő (mezőgazdasági – növény, állat, konyhakert, fűszerkert, tejtermék stb….) a kézműves ipar termelői és a vásárló terméket árut cserél. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: A vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése Online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, logisztikai tanácsadás Ahhoz, hogy minél hatékonyabban és nagyobb számban tudják a kisvállalkozók termékeiket értékesíteni hazai és külföldi piacon egyaránt, szükség van korszerű, hatékony webes felületre. A projektcsoport célja, hogy minél több vállalkozónak legyen olyan online áruháza, mely megfelelő piackutatás után az értékesítést leghatékonyabban szolgálja és a termelés növekedését idézi elő. Ezzel mind a munkahelyek megtartása, mind újak létesítéséhez járul hozzá. 3.


Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar Helyi termékekre koncentrálva a vidéken nagy hagyománya van a népi mesterségeknek. Ennek megfelelően fontos, hogy a népi mesterségek területén pl: fazekasság, majolika készítés, kovácsoltvas tárgyak készítése, fa tárgyak készítése és használata, csuhéfonás, hímzés, nemezelés, üvegkészítés, szövés hagyományainak megőrzése. Az hagyományos tárgyak elterjesztése és azok használata rendkívül fontos. Ezek előnyeire és tartósságára külön hangsúlyt kell fektetni. A gyógynövények szedése, feldolgozása, lepárlása, alkalmazása is rendkívül fontos. A projektcsomag szakmák szerint összefogja a készítőket, helyi, tájra jellemző használati tárgyakat és azok praktikus használati területüket. Pl.: fazekasoknál a káposztasavanyító tál, vagy különböző edények csuprok. Receptekkel, miket és hogyan kell elkészíteni benne. Pl: Miért jó a fa tál és vágódeszka? Miért használjanak inkább kovácsoltvas kertkaput és tárgyakat? Miért jobb a háziszőttes? stb… Fel kell térképezni, hogy helyben illetve a megyében hol lehet azokat értékesíteni, és ezeket az értékesítési pontokat kialakítani, vagy fejleszteni. A házi lekvárokhoz egyedi csuprokat és szőtteseket lehet készíteni, hogy fogyasztás után újra lehessen hasznosítani. stb… Erre vonatkozóan először Telephelyfejlesztés – műhelyfelújítás, korszerűsítés Kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása Helyi termékekhez kapcsolódó tudatosítás, fogyasztás ösztönzés, marketing tevékenység. Helyi termékek és termékcsomagok fejlesztése. Szakmai együttműködések létrejöttének támogatása. Helyi termékfeldolgozó, csomagoló kisüzemek fejlesztése, térségi védjegyek kialakítása. Kapcsolódó tanácsadási programok kidolgozása.

OP besorolás

TOP 9 TOP 10

103 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Helyi értékesítési szövetkezetek létrehozása, városkörnyéki termelő és értékesítő szövetkezetek innovatív (online értékesítés, logisztika) megoldásainak fejlesztése, szociális szövetkezetek létrehozása és fejlesztése Értékesítési akciók támogatása, fesztiválok szervezése Foglalkoztatás megtartása és bővítése, helyi foglalkoztatási paktumok létrehozása, gazdasági- és munkaerő piaci szereplők együttműködésének segítése gyakornoki programok kidolgozása fiatalok számára Későbbi Fejlesztéseket támogató szolgáltatások igénybevétele, projektfejlesztés Beruházás, fejlesztések és szakképzés összekapcsolása projekt szinten a térségben, hosszú távú együttműködések ösztönzése Kisipari szolgáltatások fejlesztése és ehhez kapcsolódó képzések újraélesztése munkaerő-mobilitást, elvándorlást megakadályozó alternatív akciók támogatása: a szakemberek helyben tartása érdekében támogatott foglalkoztatás szakképzésből, felsőoktatásból kilépő szakemberek számára (szakképzés, felsőfokú képzés összekapcsolása a munkaerőpiaccal - duális képzés); Térségi kísérleti fejlesztések támogatása, a megyei Kis és Középvállalkozások Technológiai Fejlesztését és Innovációját Támogató Program 4.1. megyei innovatív eredmények helyi hasznosításának elősegítése, innovációs eredmények disszeminációja 4.2. Tudás intenzív üzleti szolgáltatások fejlesztése: Innovációs eredmények piaci hasznosításának elősegítése, innovációs kapacitások és intézményi-üzleti szereplők összekapcsolása, belső és külső kapcsolatrendszer-, hálózat fejlesztése Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése Helyi termelői piacok kialakítása, helyi termékpolcok lehetőségének ösztönzése és megvalósítása. Elsődleges cél a piacozás hagyományának újjáélesztése békebeli hagyományok szerint. Mai világunkban egyre több emberben fogalmazódik meg az igény arra, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolhassa élelmiszerét, természetes eredetű nyersanyagokat, lehetőleg háztáji, kiskerti termesztésből, illetve ezekből a nyersanyagokból hagyományos receptek alapján, lehetőleg vegyszermentesen, házilag vagy helyi manufaktúrákban készülő élelmiszert. Ennek az igénynek a kielégítése nagyon is egybevág azzal a szándékkal, amely a falusi közösségek jövedelemviszonyainak kedvezőbbé tétele érdekében fórumot (piacot) igyekszik teremteni a kis- és őstermelők számára, ösztönözve ezzel e tevékenységeket éppen úgy, mint a háztáji gazdálkodást. A közvetlen értékesítés amellett, hogy a vevő számára lehetővé teszi, hogy magától a termelőtől/készítőtől szerezzen információkat tápláléka minőségéről/eredetéről, az eladó számára azzal a haszonnal is jár, hogy portékájának ellenértékét teljes egészében maga realizálhatja, nem tevődik arra az idegenbe való szállítás és a kereskedelem többletköltsége. Fontos célja a kis helyi piacoknak a tehetséges kézművesek, alkotók felfedezése, portékáik népszerűsítése, értékesítése, ösztönözve ezzel a tehetség felszínre hozatalát. További fontos feladata a kis helyi piacoknak, hogy az otthonokban feleslegessé váló dolgoknak az új gazdára való találását, az újrahasznosítást. Mindezen tevékenységek egyesével és egymással kiegészítve jövedelmet, megélhetést biztosítanak a térség lakóinak. A heti rendszerességgel nyitva tartó piac elősegíti a közösség kialakulását, fórumot teremt, ahol a térségbe látogató megismerheti a táj emberét, annak tevékenységét. Ezzel turisztikai vonzerő, a turizmus élénkülése pedig újabb jövedelem forrása – vendéglátás, szálláshelyek értékesítése. Fontos szempont az is, hogy a piaci értékesítés lehetősége segíti a környezet, a táj rendezettebbé tételét, illetve a helyben történő értékesítés, a szállítás mellőzésével a környezeti károkozásra is kedvező hatással van. Mindezen szempontok teljes összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvével. A heti rendszerességgel nyitva tartó piac emberi kapcsolatokat teremt, sikerélményt hoz mind eladó, mind vevő számára, javítva közérzetünket A helyi termékpolcok kialakítására már a városokban, vagy helyi boltokban nyílik lehetőség, megfelelő üzleti szabályozás keretei között, de a helyi termékek folyamatos bevezetése és értékesítése érdekében. Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése ERFA Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton - elsősorban interneten - való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő

TOP 6

4.

TOP 3 TOP 9 TOP 10 TOP 11.

104 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webshopnak, webáruháznak (ismertebb nevén: internetes bolt, internetes áruház, online bolt, online áruház) nevezzük. Az e-kereskedelem alapvető elemeként meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. Ahhoz, hogy jó, és az adott termékek értékesítése szempontjából megfelelő felület legyen több kritériumnak is meg kell felelni: Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem. Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall-e a felület? Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük) Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira. Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia. A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok. Vásárló-orientált működési tényezők A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron való árusítása Felhasználóbarát működési mechanizmusok (például a termékek néhány kattintással megrendelhetőek legyenek, illetve gyorsan lehessen köztük keresni) Motiváló tényezőket biztosítani a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljanak (kedvezmények) Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása (például a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt) Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása) A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (például a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik) A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű. Ebben a bonyolult világban sok – főleg kisebb - vállalkozásnak nincs megfelelő tapasztalat, ezért szükséges olyan szakemberek segítsége, akikkel közösen meg/kitalálhatják, a számukra legkedvezőbb és leghatékonyabb online áruház felületet. 4.

TOP 7.


Helyi termékek gyártásának és piacteremtésének ösztönzése – kézműipar helyi termelők, Veszprém Megyei Népművészek Egyesülete vállalkozók önkormányzatok TDM menedzsment szervezetek Egyesületek Termelői piacok, termelői polcok elterjesztése helyi termelők, őstermelők egyének Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, „Hangya” szövetkezetek, vállalkozók önkormányzatok

105 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat TDM menedzsment szervezetek Egyesületek Vállalkozások online megjelenésének támogatása, piacfejlesztés ösztönzése vállalkozók 5. Időbeli ütemezése folyamatos 6. Előkészítettség foka projektötlet 7. Projektcsomag költségigénye

106 2014. január


7. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 2.


A projektcsomag célja óvoda, és bölcsőde épületek kapacitásbővítése érdekében épületek korszerűsítése, főzőkonyhával való felszerelése (korszerűsítése). Az épület külső-, belső felújítása, korszerű vizesblokk kialakítása, a nyílászárócsere, a tetőfelújítás, eszközökkel és játszóeszközökkel való felszereltsége (belső és udvari), óvoda udvarainak korszerűsítése. Az óvoda, a bölcsőde fejlesztésének, illetve a családi napközi kialakításának célja a kisgyermekes fiatalok helyben tartása, a település népességmegtartó képessége érdekében. Főzőkonyhák fejlesztése a komplex program részét képezi, melynek révén foglalkoztatási lehetőséget biztosít a településen. Amennyiben turisztikai célú fejlesztések is történnek a településen a főzőkonyha az ellátás biztosítására alkalmas. A főzőkonyha helyi termékkel történő ellátásának ösztönzése és kialakítása. Esetleg saját konyhakert kiépítése és üzemeltetése, helyi munkaerő bevonásával. Sok településen a családi napközi kialakítása megoldást jelent a munkavállalás lehetőségének megteremésére. 3.


ERFA Jelenleg korszerűtlen óvoda vagy bölcsőde épületek felújítása, bővítése, korszerűsítése, összevont szolgáltatás fejlesztése mely révén a munkahely teremtése is megvalósul. A komplex projekthez szükséges az alkalmazandó munkaerő - a hátrányos helyzetű, főleg 50 év feletti nők –átképzése, továbbképzése. Több helyen a településen elszórtan, jelenleg korszerűtlen és energetikailag nem hatékonyan üzemeltethető épületben vannak elhelyezve a gyerekek. Fontos elem, hogy egy helyen korszerű épület kialakítás mellett lehessen bővíteni az óvodai és bölcsődei ellátást. A főzőkonyha kialakításával, fejlesztésével mind foglalkoztatási, mind ellátási gondokon enyhítenek. Az ellátás helyi termékekkel történő megoldása (saját vagy beszállítók révén) szintén a helyben megélhetés lehetőségének záloga. Ahol az óvodai, vagy bölcsődei ellátás lehetősége nem alakítható ki ösztönözni kell a családi napközik kialakítását, melynek infrastrukturális és eszközigény biztosítását támogatni szükséges. A program kiterjed a helyszínek: - fizikai állapot javítására, - a helyszínek óvodai, bölcsődei feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztésre, - családi napközi helyszínek komplex fejlesztése - munkaerő továbbképzése, képzése - helyi termékek helyi konyhára történő beszállításának kialakítása - főzőkonyha saját konyhakertről történő ellátásának kialakítása és folyamatos üzemeltetés biztosítása - főzőkonyha fejlesztése - óvoda udvarok korszerűsítése

OP besorolás

TOP 8. EFOP 2.

TOP 11.

TOP 8.

Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Települési önkormányzatok Vállalkozók, őstermelők Egyesületek képző szervezetek 5. Időbeli ütemezése pályáztatással - folyamatos 6. Előkészítettség foka Projektötlet szintű – több településen az óvodákra kész tervek vannak, a projekt komplex fejlesztésének összeállítása is feladat, cél a foglalkoztatás bővítése. 7. Projektcsomag költségigénye 4.

107 2014. január


1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 8. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával - paktumok 2.


A projekt(csomag) általános célja, a megye foglalkoztatási szintjének emelése és a munkanélküliség mérséklése, a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, fejlessze a komplex és elemi rehabilitációt, valamint erősítse a helyi szereplők együttműködését, a társadalmi részvételt és a szolidaritást. A paktumban való együttműködések megerősítése a vállalkozások hangsúlyosabb bevonásával, ezzel új foglalkoztatást elősegítő folyamatok, atipikus foglalkoztatási formák kialakítása és elindítása lehetséges Veszprém megyében. A megyei munkaerő-piaci szereplők - munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, képző intézmények, civil és érdekképviseleti szervek - képviselőinek széles körű együttműködésével megyei, fenntartható partnerségi hálózat létrehozása a cél, mely tematikus, kistérségi vagy egyéb területi lehatárolással jön létre. A helyi fejlesztésben és foglalkoztatásban érintett szereplők a foglalkoztatás és a megye versenyképességének emelése, valamint a helyi fejlesztések és erőforrások összehangolása érdekében együttműködnek. 3. Fejlesztési irány rövid tartalma OP besorolás ESZA A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelő humánerőforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat a „paktum” partnerségben. A vállalkozásoknak fontos, hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelően képzett és motivált szakmunkaerő TOP 9. hiánya. A szociális partnerek az érdekképviseleti tevékenységük hatókörét és hatékonyságát fokozhatják ebben a partnerségben. A civil szervezetek kapcsolataikat, elismertségüket TOP 10. erősíthetik a paktum segítségével, és megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket. A képző intézmények a partnerségben közvetlenül érzékelhetik a megrendelői oldal (cégek, munkaügyi kp.) szükségleteit. A felsőoktatási intézmények a helyi innováción alapuló kísérletek, munkaerő-piaci kutatások segítői lehetnek tudományos kapacitásuk felhasználásával. A munkaerő-piaci kínálat fejlesztése – a közvetett célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek: - Toborzás, kiválasztás, a közvetett célcsoport bevonása a projektbe, problémafeltárás és diagnóziskészítés, egyéni fejlesztési tervek elkészítése - A munkaerő-piaci kereslet fejlesztése – a közvetlen célcsoporthoz kapcsolódó tevékenységek - megyei foglalkoztatási fórum, - kistérségi foglalkoztatási fórum - projektvásár, - stb… 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: - a megyei munkaerő-piaci szereplők - kamarák - munkaügyi központok - munkaadók, - munkavállalók, - önkormányzatok, - képző intézmények, - civil - érdekképviseleti szervek - felsőoktatási intézmények 5. Időbeli ütemezése Pályázatok útján – folyamatos 2014-2018 között 6. Előkészítettség foka A foglalkoztatási paktumok az előző programozási időszakban is kialakulta, működtek, ennek a továbbfejlesztése és működtetése, minél szélesebb körben. 7. Projektcsomag költségigénye

108 2014. január


1. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei gazdaságfejlesztési részprogram Projektcsomag címe

A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése- Térségi szintű esélyteremtő programok 9. Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" és a helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése 2. Fejlesztési irány célja (1-2 fontosabb gazdaságfejlesztési célt szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 bulletpont) Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" Ösztöndíjak, tehetség-programok, egyéni pályázatok: helyismeret, stb. támogatható tevékenység keretén belül olyan ösztöndíj programot szeretnénk kidolgozni. Ennek lényege, hogy megtaláljuk azon vállalkozókat, kis és közép vállalatokat, melyek speciális munkaerőt igényelnek, vagy szeretnék hosszabb távon a jó szakembereiket bővíteni, mint munkaerő. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Helyi gazdaság- és termékfejlesztés mentorálás, facilitálás, szakértői támogatás HGF projektek megalapozásának és közösségi integrálásának támogatása - jó gyakorlatok, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési program szolgáltatásainak specifikálása és foglalkoztatási jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, dokumentálása mellett új eredményeket hozó projektek fejlesztése és tanulmány készítése, jó gyakorlatként való publikálása. Az projekt célja a közösségépítés és helyi közösségek összetartó erejének erősítése különböző közösségfejlesztő programok révén. A közösség építés és fejlesztés sajátosságai a helyi társadalmi, gazdasági és természeti adottságok befolyásolása mellett eltérő irányokat és fejleményeket eredményezhetnek. Érdekes és tanulságos jó gyakorlatok szükségesek ahhoz, hogy a közösség építés, fejlesztés hatékony módját megtalálja egy település és hathatós segítség lehessen saját fejlesztései során. A jó gyakorlatok, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása között fontos, hogy megjelenjen a mezőgazdasági térség, és azok szereplői. A társadalomban a vidéki élet és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elterjesztése (pl: állatok felnevelésével, gondozásával kapcsolatos ismeretek, a mezőgazdasági művelés módszertana, egyes termények termesztése, kiskert szakkör stb…)

3.Fejlesztési irány rövid tartalma Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" Egyik program egy úgynevezett vállalati ösztöndíjalap lenne. Ennél a szakiskola, egyetem vállalati partnerei támogatják a tehetséges hallgatókat. A cégek, vállalkozások nem finanszírozzák közvetlenül a hallgatók képzését, hanem elsősorban szakmai gyakorlati helyek biztosításával támogatták az iskolát. A cégeknek is érdekük, hogy jól képzett fiatalokat tudjanak alkalmazni. A cégek, vállalatok, vállalkozások saját szakmai utánpótlásukat tudják ezzel biztosítani. Többféle ösztöndíj lehet. Lenne, amelyiknél a pályázó szociális helyzetét is figyelembe veszik, más esetben pedig tanulmányi szerződést köt a támogatást felajánló vállalat a hallgatókkal.

OP besorolás

TOP 11.

A másik program az egyetemen, szakiskolákban olyan hallgatók támogatása lenne egy program alapból - akiket tanulmányi eredmény, vállalat véleménye, esetleg szociális helyzete alapján választanak ki - akik tanulmányaik során az adott vállalkozást megismerik – időszakos, eseti, jelleggel – bejárnak, betanulnak bizonyos munkafolyamatokat. A vállalkozás szakmailag támogatja az ösztöndíjban részesülőt és vállalja, hogy végzés után legalább 1 évig folyamatosan foglalkoztatja. A projekt során megkeresnének vállalatokat, cégeket, szakipari vállalkozásokat. Tanulmányi szerződést a hallgatók a menedzsment szervezettel és az iskolával kötnek majd, de abban a vállalat érdekei is megjelennek. A cégek az általuk választott szakok, szakmák hallgatóit támogathatják, a hallgatók pedig később például szakmai gyakorlat formájában lehetnek a tanulmányaikra áldozó vállalkozások hasznára. Ha a cég pénzt hoz, akkor valamit elvárhat cserébe" A szerződés része lehet például, hogy mennyi időt kell a hallgatónak az adott cégnél dolgoznia a tanulmányai elvégzése után. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

109 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A „jó gyakorlatok” olyan, a gyakorlatban már kipróbált vagy kipróbálásra alkalmas hatékony programok, amelyeket a közösségépítésben, fejlesztésben jelenleg is alkalmaznak, és amelyek újszerű módon járulnak hozzá a különböző települési közösségek sajátos fejlődéséhez, identitásuk erősödéséhez, összetartó erejükhöz. A megye és kistérségeinek ismerete, gazdaságának fejlesztése, a versenyképesség javításának, a növekedésnek és a területi különbségek csökkentésének is fontos területe. A megyei gazdasági működőképességéhez szükséges a munkaadói igények kielégítése, a megfelelő kompetenciákkal és mobilitással rendelkező munkaerő, a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekre azonnal reagálni tudó munkaerő piac, képzési és szolgáltatási hálózat. A napvilágra kerülő szükségleteket kielégíteni képes projekteket összefoglaló módon célszerű bemutatni. A megvizsgált projektek között meghatározásra kerülnek a – jó gyakorlatként stratégiai fontossággal bíró projektek. Egy olyan pozitív irányú cselekvés, amely: legyen sikeres; legyen innovatív; rendelkezzen sokszorosító hatással vagy alkalmazható lehessen más területekre is legyen fenntartható Egy cselekvési minta, egy folyamat, egy módszer; sikeres – azt jelenti, hogy egy bizonyos célra vonatkozóan pozitív eredményekkel tud szolgálni innovatív – azt jelenti, hogy valami újat valósítottak meg. Az, hogy valami innovatív, azt is jelenti, hogy új vagy az eddig létezőktől különböző megoldásokat tud kínálni az adott szektorban, területen vagy közösségben. A megoldások lehetnek teljesen újak vagy más területekről behozott egyesített tudásokon is alapulhatnak. Az innováció megtörténhet a folyamatban (intézkedések, tartalmak, módszerek, megközelítések, eszközök), a tárgyban (új érdekterületek, új célcsoportok) vagy a kontextusban (adaptáció vagy a jelenlegi körülmények fejlesztése, hálózatok indítása); rendelkezzen sokszorosító hatással vagy alkalmazható lehessen más területekre – azt jelenti, hogy vagy horizontálisan látható, kommunikálható, megosztható (disszemináció) és/vagy vertikálisan integrált és alkalmazható rendszerekre és törvényekre; fenntartható – azt jelenti, hogy a saját működését segíti elő a. megteremtette az igényt b. elfogadták mint szolgáltatást c. és/vagy képes a társadalom fejlesztését szolgálni Fontos lenne az igényfelmérés után célirányos képzések szervezése, szakkörök, ismeretanyag átadó fórumok szervezése, megtartása.

TOP 11.

4.Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: Ösztöndíj program a pályakezdők munkába állásának biztosítása érdekében „Befektetés a jövőbe" Vállalkozók, cégek Felsőoktatási intézmények szakiskolák képző szervezetek hallgatók A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése egyesületek önkormányzatok vállalkozók kistérségi szereplők képző szervezetek 5. 6. 7.

Időbeli ütemezése Pályáztatással – Folyamatos Előkészítettség foka Projektötlet szintű előkészítés Projektcsomag költségigénye

110 2014. január


Kistérségi fejlesztési részprogramok A kistérségi fejlesztési részprogramok elkészítése a megye várostérségeire vonatkozóan folyamatban van. A kistérségi részprogramok tartalmát, az abba beépülő projektcsomagokat nagyban meghatározó várostérségenkénti egyeztetések 2014. januárjában kerülnek lebonyolításra. A várostérségek fejlesztési részprogramjai ezt követően készülnek el. A kistérségenkénti fejlesztési részprogramok projektcsomagjainak összeállítása során figyelembe vételre kerülő városonkénti projektelemeket „A TOP-ban megvalósítani javasolt kulcsprojektek megnevezése” c. fejezet mutatja be.

111 2014. január


TERVEZÉST KÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK Területi (társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat A program elemei hatásainak értékelése a kistérségekkel történő egyeztetéseket követően válik lehetségessé.

Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva)

A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése A környezeti értékelés tematikája A tematika 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott érintett szervek részére

megküldésre került, biztosítva számukra a jogszabályban előírt 30 napos véleményezési határidőt. A környezeti értékelés - egyeztetés alatt álló - tematikája az alábbiak szerint épül fel: 1.

Bevezetés

2.

Veszprém Megyei Önkormányzat tervezési dokumentumok elkészítésének indokoltsága, szükségessége, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi tervezési dokumentációk céljaival – a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban Előzmények A Veszprém Megyei Önkormányzat által elkészítésének tervezési dokumentumok célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket. 2.3 A tervezési dokumentációk célrendszerének összehasonlítása az Európai Uniós (közösségi), az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. 2.4 A tervezési dokumentációk összevetése más releváns tervekkel, és tervezési dokumentációkkal 2.1 2.2

112 2014. január

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 3.

A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 3.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, és kapcsolódása a tervezési folyamathoz 3.2. Kapcsolódás más releváns koncepciókhoz: 3.2.1. Kapcsolódás területfejlesztési dokumentumokhoz 3.2.2. Kapcsolódás környezetvédelmi dokumentumokhoz 3.2.3. Kapcsolódás fenntarthatósági dokumentumokhoz 3.3. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. 3.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a végleges tervezési dokumentációk alakulására 3.5. A környezet védelméért felelős szervek 3.6. Véleményeztetés és nyilvánosság módszerének ismertetése

A Veszprém Megyei Önkormányzat tervezési dokumentumában leírt környezeti hatások vizsgálata 4.1. A tervezési dokumentáció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása 4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervezési dokumentáció tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 4.3. A tervezési dokumentáció megalapozása, illetve az alternatív javaslatok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a tervezési dokumentációban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg 4.4. A tervezési dokumentációk céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kifejtő tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik 4.5. A tervezési dokumentációk főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen következmények előre jelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) 4.6. A helyzetfeltárás összegzése 4.

5.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre 5.1 A tervezési dokumentációk célkitűzéseinek érvényesülése során esetlegesen fellépő, a környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések 5.2 Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a tervezési dokumentációkat követő programok és tervek készítésénél figyelembe kell venni 113

2014. január


Javaslatok olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció által befolyásolt más dokumentumokban figyelembe kell venni. 5.4 A koncepció megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a koncepcióban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 5.3

6.

Összefoglalás

7.

Mellékletek

A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint az 1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés alapján készülő területfejlesztési koncepciókra, így a megyei területfejlesztési koncepciókra is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez nem egy szokványos stratégiai környezeti vizsgálati (SKV) eljárás keretében készült környezeti értékelés, mivel a megyei területfejlesztési program kidolgozására olyan rövid határidő áll rendelkezésre, hogy a környezeti értékelés tematikájának véleményezésére jogszabályban előírt 30 nap lejárta előtt a programnak a és a környezeti értékelésnek is el kellene készülnie. Ideális esetben az SKV eljárás megindítása egybeesik a vizsgált terv kidolgozásának megkezdésével, biztosítva ezáltal, hogy a környezeti vizsgálatban megfogalmazott javaslatok beépülhessenek a vizsgálat alá vont készülő tervbe, megteremtve ezzel a terv és a környezeti vizsgálat közötti odavisszacsatolást.

114 2014. január


A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására A fenti bekezdésben ismertetett körülmények következtében a környezeti értékelés során tett javaslatok beépítésére nem vagy csak minimális idő áll rendelkezésre. Fentiektől függetlenül a Programot kidolgozó tervezők (és a megyei önkormányzati szakemberek) és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés zajlik, amelynek eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történik - a lehetőségekhez mérten a környezeti szempontok érvényesítése.

A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele Információhoz való hozzáférés A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területfejlesztési koncepció módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Veszprém megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a megyei területfejlesztési koncepció társadalmasítási dokumentációja és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. (www.veszpremmegye.hu). Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintése a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém, Megyeház tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben. Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelent meg. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalához írásban. A vélemények és

115 2014. január


észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk. A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgoztuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe vették a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika és a környezeti értékelés egyeztetési változata véleményezésre felkerült a megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a jogszabály szerint - "környezet védelemért felelős szervek"-nek.

Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások A vonatkozó 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet melléklete szerinti körben megküldésre került a környezeti vizsgálat tervezett tematikája, amely az erre beérkezett vélemények alapján kerül majd véglegesítésre. Ezt követően készül el a környezeti értékelés egyeztetési változata, amely ismételten egyeztetésre kerül a jogszabályban meghatározott módon. A tematikával kapcsolatos megkeresésre reagáltak:

…………..

A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése A környezeti vizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák:  Veszprém megye területrendezési terve, 2011  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007  Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007  Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014)  Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmasítási változat, 2012  Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési 116 2014. január


koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a megyei területfejlesztési program környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése A megyei területfejlesztési program környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmazunk, amely feltárja, hogy a dokumentumnak milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások. A fenntarthatósági értékrend a fenntartható mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatással, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kívánja rögzíteni. Vizsgáljuk, hogy van e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható hatásokat. Az elemzés arra a korábban elfogadott, regionális területfejlesztési operatív programok esetében sikerrel alkalmazott módszerre épít, hogy a területfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait és prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk. A fenntarthatósági értékrend négy alappillére:  A.) törekvés a térségi autonómiára  B.) más térségek iránti felelősségvállalás  C.) a térség megújuló képességének biztosítása  D.) fenntartható térhasználat A négy pillér keretei között fogalmaztuk meg a területfejlesztési politika 16 kritériumból álló értékrendjét, amely a következők: A. Minél nagyobb fokú térségi autonómiára való törekvés A1 A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása a) Erőforrások védelme A megye területi rendszerében erőforrásnak minősül minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági, környezeti erőforrás: Ásványkincsek, abiotikus megújuló energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció, termőterületek, kulturális és természeti örökség, termeléshez és szolgáltatáshoz szükséges tudás, munkaerő, infrastruktúra. b) Erőforrások folyamatos feltárása Fontos a kor kihívásaihoz és technológiai színvonalához igazodva a megye erőforrásainak folyamatos számbavétele, új erőforrás potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincsvagyon feltárása, a vidékies térségek felértékelődő rekreációs potenciáljának hasznosítása, a hagyományos termelési rendszerekkel előállított termékek iránti kereslet növekedésével e rendszerek újjáélesztése). c) Erőforrások hasznosításának hatékonyságnövelése 117 2014. január


A2 Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás a) Törekvés a külső erőforrások igénybevételének minimalizálására: A megyei stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési rendszerek: idegen nyersanyagokkal vagy idegen munkaerővel történő termelés vagy hatalmas méreteket öltő mobilizáció) való hozzájárulás minimalizálását szolgálja a külső erőforrásoknak csak indokolt mértékben való igénybevétele. b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben) d) A mindenkori aktuális megyei adottságokra épülő, a megye erőforrásait hasznosító a térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése. e) A megyén belüli pénzügyi erőforrásokat és döntéshozatalt igénylő befektetések preferálása. Ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg, így sokkal nagyobb esélye van a térség adottságaihoz illeszkedő, a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más megyékkel, térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott erőforrásáramra. Ha a más megyékkel, térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiszámíthatóvá, tervezhetővé vállnak, ha a kölcsönösség jelét mutatják, azaz amikor a megyék képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik egy periférikusabb térség humánerőforrásának képzéséről, cserébe a periférikus térség természet közeli termelési módokkal előállított termékeket nyújt, vagy egy térség társadalma számára más térségekben találhatók a népszer, rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.) A3 A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása a) Jövedelemáramlás és tőke minél hosszabban a térségen belül tartása. A megtermelt jövedelmek, lehetőleg a térségen belül kerüljenek elköltésre, illetve a térségből származó tőke lehetőleg a megyén belüli befektetésekbe vándoroljon. Természetesen olyan befektetésekbe, melyek a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosítják, illeszkednek a megyei, területi adottságokhoz. A megyei gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha jövedelemkiáramlás mérsékelt, ill. ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a megyén belüli tartása. A térség tudása a térségben hasznosuljon, itt váljon erőforrássá, ne más térségekben, miáltal erőforrás veszteséget okozna. Ha a tudást át tudják adni a térségen belüli szereplők egymásnak, és az információk csak akkor hagyják el a térséget, ha már a lehető legjobban hasznosulnak, akkor ez megvalósulhat. Pl. a térség oktatásában részt vevők a térség fiatal generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek 118 2014. január


működésével kapcsolatos ismereteket és helyi értékek iránti felelősséget is), ne kelljen máshol hasznosítani ismereteiket, vagy a térség képzett termelőereje, a térségben tudja hasznosítani ismereteit, itt végezzen munkát, itt váljon erőforrássá a tudása, vagy az helyben kialakult innováció, először helyben hasznosuljon, csak aztán más megyében, hiszen így válhat igazi versenyképességet jelentő erőforrássá. c) Az anyagáramok minél hosszabban a megyén belül tartása. A helyi vagy nem helyi erőforrásokon alapuló termelést követően a térség terményei és termékei minél később minél feldolgozottabb módon hagyják el a területet. d) Az energiaáramok minél hosszabban a tervezési területen belül tartása. A térségből származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség energiaellátását minél nagyobb mértékben más térségek erőforrásai nélkül, a helyi adottságokhoz illeszkedő módon elégítse ki. (Ez nem vonatkozik az atomerőműben megtermelt energiára, mely országos hasznosulású) e) A megye és a kistérségek gazdasági szereplői és társadalma közötti kapcsolatok erősítésének ösztönzése. A gazdasági szereplők egymásközti és a társadalommal való kapcsolatainak elmélyítése lehetővé teszi a térségen belüli kereskedelem és munkaerő piac kibontakozását, bátorítja az erőforrások térségen belüli áramlását, valamint a térségi társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 Autonóm közösségi döntéshozatal a) A megye saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség döntéshozatal felelőssége csak saját kompetenciájáig terjed. b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése. A megyei szintek alatt, a jelenleg a településekben (későbbiekben a járásoknál) jelenik meg újra érdemi menedzsmenti kompetenciákkal rendelkező szint. A települések forrás eszközei ugyan korlátozottak, de jogszabály alkotási kompetenciái meglehetősen tágasak. B. Más térségek iránti felelősségvállalás B1 Problémák helyben való kezelése a) Megyehatáron átlépő káros anyag kibocsátás minimalizálása b) Megyehatáron kívüli társadalmi problémák előidézésének elkerülése B2 Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése a) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása b) Térség határian kívüli gazdasági problémák előidézésének elkerülése B3 Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása a) Az energiaáramok közül a megújuló energiaáramok, illetve a termékek és termények (biomassza) életciklusai lehetőségek szerint a térségen belül záródjanak A természetes és fenntarthatón táji ökorendszerekhez hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a térségen belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az anyag körforgása lehetővé teszi Az anyag és energiaáramok térségen belüli a térség 119 2014. január


társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen. C. A megye megújuló képességének biztosítása C1 A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése miatt elöregedő térségek társadalmi pályának elkerülése. b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. c) A generációk közötti igazságos és funkcionális munkamegosztás lehetőségének biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben „eltartottnak” mondott funkciót vesztett generációk (pl. idősek tapasztalatátadásának biztosítása, családi vagy közösségi keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal munkavállalóknak lehetőség biztosítása). d) Az erőforrásokat - tekintettel a jövő generációira - felelősen kell felhasználni. De ha például új szenes technológiák felhasználásával viszonylag kevés szén felhasználásával környezetkímélő technológia alkalmazásával gazdasági fellendülést lehet elérni, azt ki kell használni a térség fejlődése érdekében. e) Támogatni kell azokat az intézményesített és önkéntes formákat, amelyek elősegítik a nemzedékek közötti tudás és kultúra átadását. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2 Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet. C3 A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása a) Az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése, a COx kibocsájtás megyei szintű csökkentése. b) A megye biológiai sokféleségének megőrzése. A tájjellegű környezet- és természetkímélő termelés biztosítása. c) A természetmegőrző mező- és erdőgazdaság, ökológikus vidékfejlesztés c) A vízkészletek és vizes élőhelyek megóvása. d) A megújuló természeti erőforrások (nap- és szélenergia, biomassza, termálvíz) hasznosítása, a térségen belül tartása. Hasznosításuk csak a megújuló képességüket figyelembe véve lehet igénybe venni. e) A térség jó környezeti és ökológiai állapotának megőrzése érdekében törekedni a szennyezések és a hulladék kibocsájtás megelőzésére, a kibocsájtások minimalizálására.

120 2014. január


D. Fenntartható térhasználat D1 Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie, a termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételét nem érintő, környezetét nem terhelő helyszínnek. b) Fejlesztés csak abban az estben helyezhető el termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. c) A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető. D2 Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége a) A fejlesztések során a közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. Közkincsnek minősül: természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek). Korlátozásnak minősül, ha a fejlesztések következtében a nem motorizált közlekedéssel a színhelyek megközelítése jelentősen leromlik, a szükséges idő növekedik, vagy ha a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségei nem javulnak a fejlesztések során b) A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjármű mozgást, mely egyébként is szigorú kontroll alatt tartandó. Az ilyen jelleg, szabadidős tevékenységek csak korlátozott kiterjedés, és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken nem végezhetők. c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása. d) Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények látogathatóságát nem teszik lehetővé, ill. a meglévő attrakciók hozzáférését nem javítják. D3 Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) A fejlesztések megvalósítása csak a terhelhetőség határáig növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. A lakónépesség növelésének célterületei a nem védett tájak, kiemelten a települések belterületei és az azokhoz kapcsolódó természetvédelem alatt nem álló területek. c) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti

121 2014. január


szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. d) A fejlesztések (kiv. kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. Ez az energiaforrás csak akkor tekinthető megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon követhető az újratermelése és a felelősség teljes fenntartható használata. b) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a területtel rendelkező magántulajdon gondozása iránti felelősség tudatosítását. c) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a szűkebb helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) A mező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatot, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára megismerhetővé tenni. D5 Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). b) A munkahelyteremtő fejlesztések helykiválasztásában prioritásként meg kell jelennie, a minél rövidebb munkába járási időnek is. c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás lehetőségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és vidéki) helyben ki nem elégíthető szükségletei időben és távolságban rövidülő utazási kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül: − Elsődleges prioritással bír a nem motorizált gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve a központi funkcióknak az ilyen formában elérhető hatótávolságon belüli kialakítása; − Másodlagos prioritással bír a tömegközlekedés fejlesztése (valódi az igényekhez igazodó szolgáltatásként); − Harmadlagos prioritást jelent a kombinált (parkolj és utazz) rendszerek fejlesztése; − Csak utolsó sorban jelenhet meg az egyéni motorizált közúti közlekedési lehetőségek fejlesztése. e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír: − a gyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzem, is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások

122 2014. január


megközelíthetősége: járható út, közvilágítás; kiszolgálóhelyiségek; kerékpártárolás; kerékpárszállítás); − a vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzem, is) belül és vízi közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajóbusz kombinált közlekedés. f) A fejlesztések nem csökkenthetik az utazással töltött idő kulturális és szociális célú kihasználásának lehetőségeit. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek növelik ezeket a lehetőségeket. D6 Az áruszállítás károkozásának mérséklése a) Az áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés a közúti szállítás arányának csökkentésére, illetve a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányuljon. b) A cél vagy kiinduló állomásnak tekintő áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztésben prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben sorrendi prioritást kell élvezni a tervezett elkerülő szakaszok kiépítésének.

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) a Veszprém megyei területfejlesztési koncepció feltáró - értékelő vizsgálata (2012. október), és a Program egyeztetési változata (2013. december) alapján készült.

Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) és a 2011. évi CXCVIII. törvény alapján a megyei szint vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A törvények alapján megkezdődött az új tervezési, programozási időszakra (2014-2020) történő felkészülés. A megyei területfejlesztési koncepciók módosítása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormány határozata az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról és a 2013. december 17-én elfogadott új OTK alapján kezdődött meg. A megyék szinte kivétel nélkül elkészítették a területfejlesztési koncepciójukat megalapozó helyzetértékelést, és erre alapozva kidolgozták Koncepciójukat is. A megyei elképzelések legfontosabb elemei megjelentek a 2013. decemberében elfogadott OTK-ban is.

123 2014. január


A környezeti vizsgálat alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelentette. A kormányrendelet 1. melléklete a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek és programok körébe sorolta a területi terveket (1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdése szerint). Veszprém megye területfejlesztési programja a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján, annak megfelelő tartalommal készült. Az elkészült megyei fejlesztési program (2013. decemberi változat) szerint a Program céljai: 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása 3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés Az egyes prioritások és programelemek eltérő súllyal foglalkoznak a környezeti elemekkel, fenntarthatósági kérdésekkel.

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak

értékelése a kistérségekkel történő egyeztetéseket követően válik lehetségessé.

A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak


Javaslat a megyei területfejlesztési Program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak

értékelése a kistérségekkel történő egyeztetéseket követően válik lehetségessé. 124 2014. január


A Stratégiai Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak


A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak


Összefoglalás Jelenleg zajlik a tematika jogszabályban előírt véleményezési eljárása. A program elemei hatásainak


125 2014. január

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents