VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS SORÁN ÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

2013. február

1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója – Egyeztetési észrevételek és tervezői válaszok

Bevezetés Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának tervezetét - a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából - a PESTTERV Kft készítette 2012-ben. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága 2012. november 19-i ülésén, a Közgyűlés 2012. november 22. ülésén tárgyalta és véleményezte Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója javaslattevő anyagát. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 70/2012. (XI. 22.) MÖK határozatával a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisát az egyeztetési eljárás lefolytatására alkalmasnak ítélte és felkérte a megyei közgyűlés elnökét az egyeztetési eljárás lefolytatására. Az egyeztetési anyag tartalmazta: - a megyei területfejlesztési koncepció megalapozására készült feltáró-értékelő vizsgálatot - Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának tervezetét - valamint a külön jogszabályban meghatározott tartalmú Környezeti értékelést. Veszprém megye területfejlesztési koncepciójának - a jogszabályban előírt módon és körben történő széleskörű egyeztetésére és véleményezésére a 2012. december 1. és 2013. január 15. közötti időszakban került sor. A feltáró-értékelő vizsgálatot, a koncepció tervezetét és a környezeti értékelés tervezetét tartalmazó egyeztetési dokumentációt a települési önkormányzatokon kívül közvetlenül megkapta valamennyi, a jogszabályokban véleményezésre feljogosított szervezet, továbbá társadalmi egyeztetés céljából közzétételre került a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos weboldalán és felhívás jelent meg a megyei lapban, a Napló hasábjain. A megyei tömegtájékoztatás útján tehát tájékoztatásra került a megye nyilvánossága az egyeztetési eljárás megindításáról, a vélemények megtételének lehetőségéről és határidejéről. A megyei önkormányzat kezdeményezésére az egyeztetési dokumentáció közzétételre került az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) is. A papír alapú tervdokumentáció tanulmányozható volt a megyei önkormányzati hivatalban. Az egyeztetési dokumentációval kapcsolatban a véleményezésre jogosult szervektől (Országos Területfejlesztési Tanács, miniszterek, országos önkormányzati érdekszövetségek, az érintett térségi fejlesztési tanácsok, megyei jogú városok, környezetvédelemért felelős szervek) összesen 34 vélemény érkezett. A partnerségi terv alapján írásban megkeresett szervektől, a megye települési önkormányzataitól, az érdek-képviseleti szervektől, a kötelező körben nem felsorolt hatóságoktól és a vidékfejlesztési akciócsoportoktól összesen 24 vélemény érkezett. A Megyei Önkormányzat és a tervezők megköszönik, hogy az egyeztetési eljárásban résztvevők érdemben és részleteiben véleményezték a tervezetet (mindhárom munkarészt), ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a megye területfejlesztési koncepciója a térségi és a települési érdekekkel összhangban lévő, szakmailag pedig pontos legyen. Számos jobbító szándékú észrevétel, pontosítási javaslat fogalmazódott meg - az elfogadásra nem kerülő - feltáró-értékelő vizsgálat vonatkozásában is, ezek többsége (amelyek a megyei szintű területfejlesztés kompetenciájába tartoznak) a dokumentumok véglegesítése során a háttéranyagon átvezetésre kerül. A beérkezett vélemények - az alábbi, táblázatos formában - feldolgozásra, értékelésre és megválaszolásra kerültek. A feldolgozás során megkülönböztetésre kerültek azok a vélemények és javaslatok, amelyek a területfejlesztési koncepció keretei között kezelhetők, illetve az egyébként hasznos és értékes, de nem a koncepció kompetenciájába - hanem elsősorban a majdan készülő megyei területfejlesztési program tárgykörébe - tartozó javaslatok, információk, felvetések. Ez a fajta táblázatos feldolgozás lehetővé teszi a változások átvezetésének tételes ellenőrzését is. Ezt segíti elő továbbá, hogy a táblázatban a véleményező szervezet nevére kattintva megnyílik a beérkezett észrevétel pdf formátumban.

2 Tsz.: 1041 2013. február Fájl: Vp_Tfk_Eszrevetelek_valaszok


A tervezői válaszokat összeállította: Károlyi János Schuchmann Péter Dr. Kollányi László A Megyei Önkormányzat részéről közreműködött: Dr. Imre László megyei főjegyző Fakász Tamás megyei főépítész



Véleményt adó szervezet

1.

2.

3.

Országos Területfejlesztési Tanács Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Nem válaszolt

Nem kíván észrevételt tenni, egyetért, illetve kifogást nem emel

Tervezői választ, illetve módosítást igénylő észrevételek

Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény

Tervezői válasz

x Köszönöm, hogy megküldte számomra a Veszprém Megye Területfejlesztési koncepciót egyeztetés céljából. Bízva a további sikeres együttműködésben kívánok Önnek áldott es békés karácsonyt, munkájához további sok sikert!

Emberi Erőforrások Minisztériuma

4.

A Tervezet a „3.1.5. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők” fejezetben (38. oldal) foglalkozik a megye levegő-tisztasági helyzetével. Rámutat, hogy az ipari termelés jelentős csökkenése, valamint a korszerűbb technológiák bevezetése az ipari eredetű légszennyezettségre kedvező hatást gyakorolt. Ugyanakkor kiemeli, hogy a 71-es út által érintett településeken az átmenő forgalom gyakran „súlyos környezetszennyezést” okoz. Összességében megállapítja, hogy a megyében 2002-2010 között csökkent „a levegő szilárd szennyezőkkel való terheltsége, de Veszprém megye értékei meghaladják a megyék átlagát.” A dokumentum elsősorban emissziós szempontból értékeli a megye levegő-tisztasági helyzetét, immissziós adatokra nem támaszkodik, pedig a megyében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) több mérőállomást (Veszprém, Ajka, Várpalota) is működtet. Ezek adatainak értékelését is javaslom szerepeltetni a Tervezetben. A Tervezet „3.2. Épített környezet és kulturális örökség védelme” című fejezetben (64. oldal) a világörökségi várományos terület övezete által érintett települések listáját kérem kiegészíteni Somlóvásárhely, Somlószőlős, Doba, Borszörcsök településekkel. „A Tihanyi félsziget, a tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó ” munkacímmel nyilván tartott világörökségi várományos területen természetvédelmi, tájvédelmi és kulturális örökségvédelmi szempontok együttes alkalmazása szükséges, mert kultúrtáji értékei, adottságai adják világörökség várományosi címének alapját és ezen értékek alapján nyílhat majd lehetősége felterjesztésére az UNESCO Világörökség Listára. Figyelmet kell fordítani a világörökségi várományos terület kapcsán érintett két megye (Veszprém és Zala) településfejlesztési koncepciójának a közös világörökségi várományos területtel kapcsolatos kérdéskör megyehatáron átívelő harmonizációjára. Megjegyzem, hogy 2013-ban folytatódik a Világörökség Várományos Lista felülvizsgálata a Világörökségről szóló 2011. évi LXXII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint. Ennek során a világörökségi várományos terület lehatárolása módosulhat.

A fejezet kiegészítése megtörténik immissziós adatokkal is.

Az említett településekkel a világörökségi várományos települések listája kiegészítésre kerül. Megjegyezzük, hogy nem településfejlesztési, hanem területfejlesztési koncepció készül Veszprém illetve Zala megyében. Ismereteink szerint Zala megyében ennek kidolgozása jelentős késében van Veszprém megyéhez képest.




Nem válaszolt


5.


(…)Sajnálatos tény, hogy a keletkezett szennyvizek jelentős hányada még ma is kezeletlenül kerül a talajba szikkasztással. Ez Veszprém megyében az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. Más megyékkel összehasonlítva Veszprém megyében a lakosság 80%-a a közüzemi szennyvízhálózatra ténylegesen rákapcsolódott, azonban az aprófalvak és kistelepülések szennyvíz-csatornázottságának kiépítését a közeljövőben meg kell oldani. Javaslom ennek részletesebb kifejtését a Tervezetben.

Tervezői válasz

A Tervezet „3.5.8. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás” című (145. oldal) részből kitűnik, hogy a megye szelektív hulladékgyűjtő szigetei jelenleg kiépülőben vannak. Megfontolásra javaslom a lakosság tájékoztatását a szelektív gyűjtés fontosságáról, illetve felhívom a figyelmet a kiépített hulladékgyűjtő szigetek rendszeres karbantartásának szükségességére. A Tervezet „3.6. A település intézményfelszereltsége” fejezet, „3.6.1 Egészségügyi ellátás” alfejezet vonatkozásában (148. oldal) javaslom a lakosság egészségi állapotát bemutató helyzetértékelés részletesebb epidemiológiai adatokkal történő kifejtését – különösen az összehasonlítások esetében - az egyes mutatók ábrákkal, konkrét számadatokkal történő kiegészítését. Javaslom, hogy az adatok elemzésének kapcsán a dokumentum készítői vegyék fel a kapcsolatot a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek munkatársaival. Szintén a Tervezet „3.6.1 Egészségügyi ellátás” alfejezet kiegészítését javaslom a védőnők feladatainak, munkájának bemutatásával. Fentiekre tekintettel szükséges az eddigiekben a lakosság egészségi állapotának javítását célzó – köztük prevenciós – intézkedések, a megyében elkészült egészségtervek, valamint azok megvalósulásának ismertetése, továbbá a prevenció területén tevékenykedő egyéb szereplők bemutatása.

Tervezői válasz

A témakör szerepel a tervezetben, de amennyiben lehetséges további érdemi kiegészítés, az megtörténik.

6.

7.


Valóban lényeges feladat, de a lakosság tájékoztatása, illetve a karbantartás nem a területfejlesztési koncepció kompetenciájába tartozik.

A kapcsolatfelvétel megtörtént a megyei önkormányzat részéről. A megyei kórház főigazgatója által meghatározott prioritások beépültek a koncepció célrendszerébe. A védőnői hálózat a megyében kiépített. Az epidemiológiai adatok és a védőnői hálózat részletesebb ismertetése beépítésre kerülnek a véglegesített dokumentumba.




Nem válaszolt


8.

9.

10.

11.

12.

13.


A Tervezet 3.6.1. alfejezet 149-150. oldalán a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatban leírtakra vonatkozóan megjegyzem - mivel nem kerül bemutatásra a háziorvosi ellátás adatainak elemzése során -, hogy a gyermek és felnőtt háziorvosi körzetek mellett létezik egy harmadik háziorvosi körzet típus is, a vegyes körzetet ellátó háziorvos. Az adatok alapján a vegyes körzetet ellátó háziorvosok adatai a háziorvosi ellátás pont alatt a felnőtt körzetet ellátó háziorvosok adataival kerültek összesítve bemutatásra. A Devecseri kistérségben például kizárólag vegyes körzetek vannak, ezért az adatok jelenlegi rendszerezéséből úgy tűnik, mintha házi gyermekorvosi ellátás nem volna a kistérségben, míg a háziorvosi ellátás területén pedig kiugró érték szerepel, amelyet az anyag tévesen a vörösiszap-katasztrófára vezet vissza. A vegyes körzetek mind a felnőttek, mind a gyermekek ellátását biztosítják. A fentiek miatt félrevezetőek lehetnek az adatok és téves következtetésekre adhatnak okot, ezért javaslom ennek korrekcióját. A Tervezet 3.6.1. alfejezet 150. oldalán a járóbeteg-szakellátás bemutatásánál szintén félreérthető lehet a járóbeteg-szakellátásban szolgáltatást nyújtó intézményi adatok székhely szerinti bontása. A gyakorlatban több területen is léteznek kihelyezett szakrendelések, így egy nagyobb szolgáltatóhoz tartozó kihelyezett szakrendelések adatainak székhely szerinti bontása nem tükrözi a valóságot, mivel minden adat a székhely szerint kerül bemutatásra. Szükséges lenne a Tervezetben jelezni ezen körülményt/tényt is. Különös tekintettel az ipari és kommunális melléktermék- és hulladékkezelés helyzetére, a felszámolt bányászati helyszínek állapotára, a szennyvízelvezetés fejlesztési igényekre, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoriságának a növekedésére, közegészségügyi szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, hogy valamennyi Veszprém megyei járás alprogramjában szerepeltessék „a karsztvíz-készlet kiemelt jelentőségű védelme mellett a felhasználásának fenntartható módon történő növelése” című feladatcsomagot. A Tervezet „ 6. A területfejlesztés eszköz-és intézményrendszere” fejezet (207. oldal) vonatkozásában javaslom az uniós programokat azok fejlesztési tárgya szerint bemutatni, így az egészséget, illetve egészségügyet érintő fejlesztéseket részletesen ismertetni. „A koncepció kidolgozásának célja” fejezet (10. oldal) kapcsán javaslom, hogy a célok között kerüljön feltüntetésre a „Lakosság egészségi állapotának javítása”. A „2. Egészséges és megújuló társadalom elősegítése” fejezetrész 16. oldalon szereplő 5. bekezdését javaslom az alábbiak szerint kiegészíteni: „Ehhez szükséges a hatékony közegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások, a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint a rekreáció biztosítása, ehhez a megyei szinten rendelkezésre álló eszközök mozgósítása.” A „2. Egészséges társadalom megteremtése” fejezetrész 28. oldalon található céljának szövegpontosító javaslatát az észrevétel tartalmazza.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A javasolt pontosítás megtörténik.

A TEIR adatbázis az anyagban bemutatott elemzést teszi lehetővé.

A tervezet az ajkai térség javaslatai között tartalmazza a karsztvízkészletek védelme mellett annak mind nagyobb mértékű kihasználsáát az egészsége sivóvíz biztosítása érdekében.

A fejezetnek nem tárgya az uniós programok részletezése.

A célok javaslat szerinti kiegészítése megtörténik, hasonló módon a 16. old 5. bekezdés is.

A kért megfogalmazásbeli javítás megtörténik.




Nem válaszolt


14.

15.

16.

17.


Tervezői válasz

A Tervezet „3. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása” cím (30. oldal) alatt új célként kérem szerepeltetni az alábbit: A felnőttképzés egyéb területeinek fejlesztése – a nem-formális pedagógia módszertanára épülő képzések, az önművelésre, az önképzésre, a közös tanulásitanítási folyamatokra épülő, a közösségi művelődés intézményrendszere által életre hívott és támogatott szakkörök, illetve a népfőiskolai tevékenység támogatása. A Tervezet „8. Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás” című fejezet 63. oldalán, az „Aprófalvas térségek fejlesztése” között szereplő, „A klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével” célt javaslom részletesebben kifejteni, mert a jelenlegi megfogalmazásból nem derül ki világosan az előterjesztő fejlesztési elképzelése. A Tervezet 82. oldalán tárgyalt, Balatonfüred központi szerepkörének erősítését célzó intézkedéseknél példaként említik az „egészségügyi intézmények megtelepítését”. Kérem ennek bővebb kifejtését, külön kitérve arra, hogy a Tervezet hogyan illeszkedik az egészségügy strukturális átalakításának szakmapolitikai koncepciójához.

A javasolt új cél beépítésre kerül a Koncepcióba.


Tervezői válasz

A kért magyarázat megtörténik.

Ennek kifejtése nem a megyei területfejlesztési koncepció feladata.

Általános jelleggel megállapítható, hogy a koncepcióban megjelenik a közművelődés, a közösségi művelődés. Ugyanakkor fontosnak találom, hogy a további tervezési folyamatban is képviselve legyen a terület, a konkrét programok kialakításánál megjelenjen azokkal a tevékenységekkel, melyekkel hatékonyan tudja segíteni a fejlesztési terv megvalósulását. Továbbá javaslom a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel történő kapcsolatfelvételt, mivel az Intézet biztosítja a területi módszertani ellátást

A megyei területfejlesztési programban a közművelődés tárgykörébe tartozó javaslatok és intézkedések meghatározása során megtörténhet a kapcsolatfelvétel. A Koncepcióban a közművelődés megjelenése kellő mélységű.




Nem válaszolt


18.

19.

20. 21.

22.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium (ld. a táblázat végén) Külügyminisztérium


Tervezői válasz

A 3.6.2. melléklet tartalmazza azon települések, intézményfenntartó társulások listáját, amelyek óvodát, iskolát működtetnek, illetve ahol ilyen intézmények nem találhatók. Az adatok azonban a 2007. évi állapotokat mutatják, amely az előző uniós költségvetési tervezési időszak induló éve volt. Szükséges lenne ezen adatok frissítése, lehetőség szerint a 2012. évi adatok szerepeltetése. Felhívom a figyelmet arra, hogy Balatonvilágos település 2013. január 1jétől az Országgyűlés döntésének megfelelően Somogy megyéhez került.

Az adatok felülvizsgálata - amennyiben lehetséges - megtörténik.

Az Európai Unió 2014-20-as fejlesztési forrásainak tervezése az 1600/2012. (XII.17.) számú kormányhatározat értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hatáskörébe tartozik, így a megyei területfejlesztési koncepciók értékelése is elsősorban e tárca feladata. Ennek ellenére engedje meg, hogy az Európai Unió 2014-20-as többéves pénzügyi keretéről (MFF) szóló tárgyalásokért felelős Külügyminisztérium képviselőjeként néhány megjegyzést tegyek. Ahogyan azt a koncepció alapjául szolgáló értékelő vizsgálat 207. oldala is helyesen megállapítja, a 2014-20-as magyar forrásallokációról pontos adatok egyelőre valóban nem állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a többéves pénzügyi keretről (MFF) a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak. Itt dől majd el, hogy a kohéziós politika milyen mértékű finanszírozásra számíthat a következő hét éves időszakban, akárcsak az is, hogy ezen belül Magyarország mekkora kohéziós forrásból gazdálkodhat majd. Ebben a kérdésben Magyarország nehéz politikai egyeztetéseket folytat, melynek során kiemelten fontos szempont az is, hogy a hazai tervezési felkészülésről pozitív képet tudjunk közvetíteni az Európai Unió intézményei, illetve tagállami partnereink felé. Ezért ezúton is szeretném méltatni Veszprém megye eddigi erőfeszítéseit, amelyek révén a megye területfejlesztési koncepciójának előkészítése komoly előrehaladást érhetett el. Szintén szeretném méltatni, hogy a koncepció kapcsolódik az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló stratégiájához („Európa 2020 stratégia"). Ez kiemelten fontos szempont, hiszen az Európai Bizottság javaslata értelmében — melyet a Tanácsi vitában a tagállamok is támogattak — a kohéziós politika a jövőben mindenekelőtt a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést kívánja elősegíteni.

Köszönjük a tájékoztatást. Választ nem igényel.

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény Veszprém megyében, így az ott dolgozó szakemberek naprakész adatokkal segíthetik a koncepció véglegesítését.

Tervezői válasz

A tervezet 2012 őszén készült, ezért értelemszerűen Balatonvilágost Veszprém megye részeként kezelte. Az új helyzetre tekintettel a Koncepció ábraanyaga javításra kerül, Balatonvilágost nem a megye részeként tartalmazza majd.

x x

23.

Köszönjük. Választ nem igényel.




Nem válaszolt


24.

25. 26.

Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium


Tervezői válasz

A fentebb már említett okok miatt a részletes szakmai észrevételeket más tárcák, mindenekelőtt az NGM teszik meg. Ennek ellenére engedjen meg egy konkrét megjegyzést: a koncepció 90. oldala megállapítja, hogy Csopak-Füred térségében termál és gyógyvízre alapozott rekreációs központ(ok) létesítése szerepel napirenden. Ezzel kapcsolatban felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Európai Bizottság 2012. októberi pozíciós papírja, melyben a magyarországi 2014-20-as tervezéssel kapcsolatos véleményét megfogalmazza, a kereskedelmi célú turisztikai létesítmények (továbbá a helyi utak fejlesztése) esetében uniós források felhasználását csak kivételes esetben kívánja engedélyezni. Tisztázni szükséges, hogy az Önök által megfogalmazott fejlesztési elképzelések ebbe a kategóriába tartoznak-e. Az NGM munkatársai ebben minden bizonnyal a segítségükre lesznek.

Köszönjük a tájékoztatást. Előttünk is ismert változás, hogy a turizmusfejlesztés önállóan kevesebb forrásra számíthat, és a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés kap prioritást a következő ciklusban. A koncepció és arra építve a területfejlesztési program ennek ismeretében készül.

A Területfejlesztési Koncepció, illetve az azt megalapozó Helyzetértékelő dokumentum („Feltáró‐értékelő vizsgálat”) korszerű természetvédelmi szemlélettel készült. A Helyzetértékelő dokumentumban megfogalmazottak általánosságban megfelelő szakmai alapot nyújtanak a természet‐ és tájvédelem szempontjainak érvényesítéséhez a tervezés folyamatában, és biztosítják, hogy a védett természeti területek megőrzésének szempontjai megfelelő hangsúlyt kapjanak. Mindenképpen előremutató, hogy a Veszprém Megyei Területrendezési Terv módosításának egyeztetése kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium által tett észrevételek közül számosat beépítettek a jelen Területfejlesztési Koncepcióba is. Az anyagban szereplő beágyazott térképek kis felbontása és nem megfelelő szerkesztettsége (például kis betűméret) sok esetben jelentősen megnehezíti az egyes térképek értelmezését. Javasolom a végleges anyagban nagyobb betűméretek és jobb felbontás alkalmazását.



Tervezői válasz

x

27.

28.

29.

30.

A Területfejlesztési Koncepcióban többször és több helyen előfordul a „beintegrál” kifejezés. Ehelyett javasolom csak az „integrál” szó használatát, amely önmagában is a beilleszt, beépít jelentéssel bír. Az észrevételezést nehézkessé tette, hogy a kapott elektronikus anyagokban (pdf file‐ok) nem lehetett szövegrészeket másolni (például átmásolni egy word‐ dokumentumba). Kérem a készítőket, hogy a továbbiakban szíveskedjenek a véleményezésre megküldött anyagokban ezt lehetővé tenni. Általános szakmai hiba, hogy a dokumentum félreérthető módon, nem következetesen és több helyen nem helyesen használja a védett természeti területek kategóriáinak neveit. Kérem a dokumentumban az „országos természetvédelmi terület” kifejezés felülvizsgálatát. Ahol az összes országos jelentőségű védettségi kategória gyűjtőnevét kívánják megjeleníteni, ott kérem az „országos jelentőségű védett természeti terület” szakkifejezést használni. A „védett” szót pedig kérem pontosítani: amennyiben a természetvédelmi jellegű védettséget kívánják kifejezni, kérem azt „kiemelt természetvédelmi oltalom”‐ként megjeleníteni.

A területfejlesztési kocepció szövegébe beépített ábrák elsősorban a figyelemfelkeltést és a szemléletességet szolgálják, értelemszerűen nem várható tőlük el pl. egy rendezési tervi térképi pontosság. Ahol lehetséges, törekszünk a jobb láthatóságra. Javítása megtörténik. A kérés nem teljesíthető, különös tekintettel a szerzői jogokra. A pdf dokumentumok mindenben megfelelnek az egyeztetési dokumentációval szemben jogszabályban támasztott követelményeknek. A fogalomhasználat pontosításra kerül.




Nem válaszolt


31.

32.

33.

34.

35.

36.


Tervezői válasz

Feltáró‐értékelő vizsgálat (Helyzetértékelés) című dokumentumhoz: 33. oldal: (3.1.4. fejezet) Természet és tájvédelem Javasolom, hogy a szövegben részletezett, az országosan védett természeti területekre vonatkozó kiterjedési adatokat töröljék, mivel azok nem teljesen egyeznek a nyilvántartott országos adatbázissal. Ennek az eltérésnek egyik oka lehet a számítási módszer különbözősége. Megjegyzem továbbá, hogy a szövegen belül sincs összhang, mert előfordul, hogy ugyanarra a területre vonatkozóan különböző értékek szerepelnek. Véleményem szerint elegendő a szintén feltüntetett százalékos arányok szerepeltetése. Javasolom továbbá a védett természeti területeket ABC‐sorrendbe rendezni. 36‐37. oldal: Ökológiai hálózatok A könnyebb érthetőség érdekében javasolom az „Ökológiai hálózatok” fejezet átszerkesztését a következő szempontok alapján: (a részletes szempontokat az észrevétel tartalmazza) Területfejlesztési Koncepció című dokumentumhoz: 7. oldal: Veszprém megye jövőképe – a felsorolás tizenegyedik pontjának módosítását javasolom: „erősödik a táji‐, természeti erőforrások fenntartható használata kihasználása és a helyi potenciálokra (...)”. 19. oldal: Veszprém megye fejlesztésének speciális célkitűzései és prioritásai – a felsorolás ötödik pontjának („Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata”) bővítését javasolom figyelemmel arra, hogy az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció „Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata” specifikus célkitűzése kiegészült környezetünk védelmével. Javasolom ezen módosítás figyelembe vételét és a cím módosítását, például a következőképpen: „Természeti‐, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme”. A dokumentum 35. oldalán, a célkitűzés részletes kifejtésénél is javítandó ez a cím. 22. oldal: Környezet minőségének javítása érdekében Javasolom a következő bővítést: „A táji‐ és természeti értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaság fejlesztése és a települési környezet minőségének javítása.” 42. oldal Javasolom a következő cím kiegészítését:„Fejlesztési célok a védett természeti területek megőrzése, a biológiai és táji sokszínűség fenntartása érdekében”. A fenti cím alatti felsorolást a következő ponttal javasolom kiegészíteni: „Természeti területek és tájak rehabilitációjának támogatása a természeti és táji értékek megőrzésének, hosszú távú fennmaradásának érdekében. Az érintett területek adott esetben az ökoturizmus, illetve a helyi lakosság rekreációs színterei is lehetnek.” Javasolom továbbá javítani a többi pontban szereplő, értelmezést nehezítő elírásokat.

Az adatok törlése és az ABC-sorrendbe rendezés megtörténik.


Tervezői válasz

A fejezet átszerkesztése a kért szempontoknak megfelelően megtörténik. Javításra kerül.

Kiegészítése megtörténik.

Kiegészítése megtörténik. Kiegészítése megtörténik.




Nem válaszolt


37.

38.

39.

40.

41. 42.


71. oldal: „A környezettudatos helyi identitású, esélyegyenlőséget biztosító társadalom érdekében az értékek, közérdekű létesítmények, rendezvények elérhetősége” – a javasolt módosítás: „A fejlesztések során a természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni csak a jogszabályokkal összhangban szabad korlátozni, ha a terület értékeinek megóvása azt feltétlenül megköveteli (kivéve a szigorú természetvédelem pl. fokozottan védett természeti területek). alá vont területek). Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé”. Feltáró‐értékelő vizsgálat (Helyzetértékelés) című dokumentumhoz: 10. oldal Javasolom a „Feltáró‐értékelő vizsgálat” (Helyzetértékelés) című dokumentum 10. oldalán, illetve a „Területfejlesztési Koncepció” 5. oldalán említett területfejlesztési szakmai kollégiumba bevont szervezetek körének bővítését környezetvédelmi szervezetekkel.

39. oldal A Feltáró‐értékelő vizsgálat (Helyzetértékelés) a 39. oldalon, a légszennyezettségi zóna besorolásra vonatkozó résznél pontosításra szorul (a szövegszerű javaslat és a térkép az észrevételben megtalálható) 40. oldal Javasolom továbbá a 40. oldal tetején található ábra bővebb magyarázatát, mert az ábrázolt értékek „szilárd anyag/kg” mértékegysége nem értelmezhető. Ezen kívül hiányos az ezt követő, a teljes útszakaszon történő közlekedéshez kapcsolódó légszennyezőanyag kibocsátásról szóló táblázat, amely mértékegységeket nem tartalmaz. Javasolom ennek pótlását is. A véleményező 4, 10, 14, 20, 35, 41, 42, 43, 70. oldalakra tett szövegszerű pontosítási javaslatai az észrevételben megtalálhatók. 79‐89. oldal A járások fejlesztési céljai között több esetben hiányoznak környezeti‐ vagy természetvédelmi célok (különösen olyan fontos területeken, mint Balatonfüred vagy Veszprém). Megfontolásra javasolom ezek pótlását.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A módosítás megtörténik.

Megköszönve javaslatukat, jelezzük, hogy a felvetés nem a területfejlesztési koncepció tervezetének tárgykörébe tartozik. A területfejlesztési kollégium életre hívása és működtetése nem kötelező elem, ez egy Veszprém megyei sajátosság, és a megyei önkormányzat egyelőre nem tervezi a kollégium bővítését. A társadalmi egyeztetés részeként a tervezet közzétételre került, melynek nyomán több civil szervezet is eljuttatta észrevételeit a megyei önkormányzathoz és a készítőkhöz. A megyei közgyűlés Koncepciót tárgyaló üléseire a civil szervezetek meghívást kapnak. A kért javítás megtörténik. A kért javítás megtörténik.

A kért pontosítások megtörténnek. A járások fejlesztési céljait tartalmazó összefoglalók a kistérségi központokban a térség településvezetői, gazdasági szereplői részvételével megtartott tanácskozások eredményei kerültek be. Azaz, azok a javaslatok épültek be, amelyek az adott térség szereplői önmgauk szmára fontosnak tartanak. A megyei önkormányzat és a készítők ezeket a javaslatokat nem minősítik. A megye nem akarja meghatározni a térségek céljait, viszont a koncepció kidolgozása során merített belőlük a megyei általános és sajátos célok meghatározása során.




Nem válaszolt


43. 44. 45.

46.

47.

48.

49. 50.

51.

52.

53. 54.


A 3.4. fejezet többször területrendezési terv módosítására hivatkozik a Területfejlesztési Koncepció helyett. Ezek javítása szükséges. A 4.1. fejezet több ismétlést hoz a 8. és a 9. oldalakról. Ezek újbóli feltüntetése véleményem szerint nem szükséges. A 21. oldal utolsó bekezdése szerint: „A területfejlesztési koncepció alapfilozófiája szerencsére követi a fenntartható fejlődés, fejlesztés alapelveit ( ... )”. Álláspontom szerint azt inkább tudatosan kellene követnie, nem „szerencsére”. Amennyiben a Koncepcióban ez tudatos, akkor javasolom a fenti megfogalmazás módosítását. A Környezeti értékelés hét javaslattal él, amelyből három foglalkozik környezeti kérdésekkel. A javaslatok inkább csak olyan témák hiányára hívják fel a figyelmet, amelyek nem, vagy nem elég súllyal jelennek meg a koncepcióban, a koncepció kiegészítésére, módosítására vonatkozó konkrét javaslatot azonban nem tartalmaznak. Megfontolásra javasolom ezek pótlását Az Összefoglalásban a dokumentum utolsó előtti bekezdése megállapítja, hogy a megye tíz céljából kettő (a felsorolásban három célt jelölnek meg) „magukban hordozhatja a környezetkárosítás bekövetkeztének lehetőségét is.” Javaslatot ezek csökkentésére, fenntarthatóbb irányba helyezésére azonban nem ad. Megfontolásra javasolom ezek pótlását. Az ivóvíz minőségével és mennyiségével kapcsolatban a Területfejlesztési Koncepció, illetve részanyagai pontatlanok, hiányzik az összehangoltság. Az ivóvíz mennyiségére és minőségére vonatkozó, különböző helyről begyűjtött adatok „halmaza” az írott szövegben ellentmondáshoz vezet. Kérem az adatokat a szövegkörnyezetekben egyértelmű tartalommal felhasználni. A véleményező 43, 44, 45, 52, 58, 131, 135. oldalakra tett szövegszerű pontosítási javaslatai az észrevételben megtalálhatók. Megjegyzem, hogy a 96/2012. (XII. 18.) OGY határozat értelmében az Országgyűlés 2013. január 1jétől Balatonvilágos községet jelenlegi területével Veszprém megyéből Somogy megyéhez csatolta.

Kiemelésre érdemes, hogy a Koncepcióban megfelelő hangsúlyt kap a termőföld mennyiségi védelme (pl. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 69-70. oldal). Környezeti Értékelés című dokumentumhoz: 23. oldal A 23. oldalon az alábbi módosításokat javasolom:„Talaj- és termőföldvédelem ( ... ) Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok, és a kőzethatású rendzina talajok aránya.” A véleményező 29, 30. oldalakra tett szövegszerű pontosítási javaslatai az észrevételben megtalálhatók. A Koncepció igen jól áttekinthető, a dokumentummal szemben támasztott kritériumokat, előírásokat, elvárásokat – megítélésem alapján – teljesíti. Kiváló térképi adatbázissal rendelkezik (bár amint azt már jeleztem, a felbontás és a betűméret nem minden esetben megfelelő). A térképek, grafikonok és táblázatok mind a Koncepcióban, mind a Helyzetértékelésben megfelelő arányban vannak a szöveges alátámasztással. A dokumentum jól strukturált, könnyen áttekinthető.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Az elírásokat javítjuk. Javítjuk. A megfogalmazást pontosítjuk.

A javaslatok munkarész kiegészítésre kerül a kérésnek megfelelően.

A hiányosságokat javítjuk, a csökkentésre javaslatokat fogalmazunk meg.

Az adatok összehangolása megtörténik.

A kért pontosítások megtörténnek. A tervezet 2012 őszén készült, ezért értelemszerűen Balatonvilágost Veszprém megye részeként kezelte. Az új helyzetre tekintettel a Koncepció ábraanyaga javításra kerül, Balatonvilágost nem a megye részeként tartalmazza majd. Köszönjük. Választ nem igényel. A kért módosítás megtörténik. A kért pontosítások megtörténnek. Köszönjük. Választ nem igényel.




Nem válaszolt


55.

56.

57.

58.

59.

60.

Belügyminisztérium


Tervezői válasz

A Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepció esetében két fejlesztési sáv tűnik ki a dokumentumból: tradicionálisan a városok, illetve a Balaton parti települések fejlesztése. Álláspontom szerint a területfejlesztési dokumentumban nagyobb figyelmet kellene fordítani a többi – megyén belül elmaradottabbnak tekinthető – területre is, noha a fejlesztési prioritások által ezek a térségek is érintettek lesznek. E térségek megnevezését, kiemelését fontosnak tartom, hiszen ezek is a megye részét képezik, s amennyiben a Koncepcióban nem törekszenek a fejlesztésükre, úgy az a területi fejlettségi különbségek növekedését eredményezheti. A jelenleg is fejlett városi és Balaton parti területek továbbfejlesztése és a fejletlenebbek elhanyagolása végeredményben fejlettségbeli szakadékot eredményezhet. Véleményem szerint a Koncepció készítőinek ‐ prioritásaik alapján ‐ ez nem céljuk, azonban ezt hangsúlyozni is szükséges. A vidéki térségekhez, vidékfejlesztéshez kapcsolódó célkitűzések alapvetően jók, előremutatók, ám megjegyzendő, hogy míg a városok esetében a Koncepció foglalkozik a 2014‐2020‐as fejlesztési eszközzel várostérség néven (ITI), addig a CLLD, vagy a jelenlegi LEADER program megemlítésre sem kerül. Ettől függetlenül a Koncepció végig, már a dokumentum elején is hangsúlyozza az integrált, komplex programok szerepét. Fontosnak tartom a LEADER program megjelenítését a Koncepcióban, hiszen maga a program, a LEADER Helyi Akciócsoport egy integráló szerepet tölt be helyi szinten, s mivel szerepe van a vidékfejlesztési források elosztásában, így kiemelten fontos a területfejlesztési koncepcióban a megjelenítés. Vélhetően a megye a továbbiakban is számol a LEADER forrásokkal, csak nevesítésre nem került, kérem ezt pótolni szíveskedjenek. A LEADER Helyi Akciócsoportokhoz kapcsolódó forrásfelhasználás a Helyzetértékelésben ugyan megjelenik, de azok szerepéről sajnálatos módon a helyzetértékelésben sem esik több szó. Javasolom a megyében lévő valamennyi LEADER Helyi Akciócsoporttal felvenni a kapcsolatot a helyzetelemzés részletes tartalmi kifejtése, de legfőképp a Koncepció tökéletesítése és a fejlesztések pontosítása végett. Technikai észrevételek: ‐ Javasolom valamennyi dokumentumban az említett dokumentumok (pl. Új Széchenyi Terv) és intézmények (pl. Regionális Fejlesztési Ügynökség, LEADER Helyi Akciócsoport) helyesírását – főképp a nagybetűk alkalmazását – áttekinteni. ‐ Javasolom valamennyi táj helyesírását áttekinteni a dokumentumokban (pl. Balaton‐felvidék kötőjel nélkül szerepel a Koncepció 8. oldalán). ‐ A Koncepció 11. oldalán karsztvíz helyett kasztvíz szerepel. ‐ A Helyzetértékelés című dokumentum 19. oldalán kérem áttekinteni és a megfelelő helyen kiegészíteni a 2.3. fejezet harmadik bekezdésének szövegét. A Feltáró‐értékelő vizsgálat (Helyzetértékelés) című dokumentum 86. oldalán a „Veszprém megyei MgSzH Erdészeti Ig.” szövegrészt javasolom „Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságára” javítani. A 184. oldalon az „Állami Erdészeti Szolgálat” szövegrészt javasolom „Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH), Erdészeti Igazgatóságára” javítani. A szövegközi ábrák forrásmegjelölése — néhány kivételtől eltekintve — hiányzik. A térképek számos esetben forrás, jelmagyarázat és/vagy cím nélkül szerepelnek. A diagrammok címe, vonatkozási éve(i) is számos esetben hiányoznak. Kérjük ezek pótlását.

A vidékfejlesztés törvényi szintű feladatainak kibontása megyei szintre ezidáig nem készült el. A megyei önkormányzat tervezi, hogy felterjesztési joggal kíván élni e kérdésben. Ennek ellenére megjegyezzük, hogy fő céljai között is szerepel a vidékfejlesztés. Továbbá a város és térsége együtt fejlesztése komplex megközelítést takar, amelybe beleértendő a várossal együttműködő - vidéki - térség is.


Tervezői válasz

A Koncepció véglegesítése során kiegészül a LEADER programmal.

A készítés időszakában az összes LEADER csoport kapott megkeresést. Az észlelt pontatlanságok javítását megtesszük.

A megnevezés kijavítása megtörténik.

A forrásmegjelölés nélküli térképek saját szerkesztések. A diagramok esetében a jelzett hiányosságok pótlása megtörténik.




Nem válaszolt


61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.


Az 1.1.1. fejezet (8. oldal) első bekezdését az alábbiak szerint kérjük pontosítani: „A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint". Egyúttal kérjük a jogszabály nevének pontosítását Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának 3. oldalán is. Az 1.1.1. fejezet (8. oldal) második bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani: „A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. XXI. törvény 2011. évi módosítását követően alapján pedig a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé.". Egyúttal kérjük, hogy a dokumentum további teljes terjedelmében a jogszabályokra történő hivatkozásoknál ne a módosító jogszabály száma szerepeljen, hanem az eredeti jogszabályra történjen hivatkozás a módosítás idejének megjelölésével. Az 1.1.2. (8. oldal) fejezetben a megyei területfejlesztési tervezést befolyásoló országos szintű tervezés bemutatásánál az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett kérjük szerepeltetni az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi )(XI. törvényt is. A megye gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők, a telepítési tényezők értékelése című 3.3.4. fejezetben (74. oldal) a gazdaság fejlődése és a közlekedési infrastruktúra közötti kapcsolat bemutatásán túl javasoljuk egyéb releváns tényezők vizsgálatát, illetve a Helyzetértékelés alapján azok összegző értékelését is ebben a fejezetben. A 76. oldalon az alábbi szövegrész pontosításra szorul: „Veszprém megyében az országos átlaghoz képest a gazdaságon belül nagyobb a súlya a turizmusnak (kb. 10 %)". Nem világos, mely mutatóra vonatkozik a megállapítás. Erre vonatkozó összehasonlító ábra a korábbi fejezetrészekben sem szerepel, ami alapján a megállapítás beazonosítható volna. A szociális ellátás alfejezetben (152-153. oldal) a bölcsődei ellátás és a hajléktalan ellátás mellett javasoljuk szintén a szociális ágazathoz tartozó házi segítségnyújtás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bemutatását is. Ezt támasztja alá, hogy a koncepciótervezetben az „Egészséges társadalom megteremtése", a „Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása", valamint „A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése" speciális célkitűzések is nevesítenek az ágazattal kapcsolatos célokat, illetve feladatokat. A 4.2. fejezet (196. oldal) címét az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani: „Az Országos Területrendezési Terv, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek megyét érintő vonatkozásai, a környezetvédelmi, természetvédelmi és táj-védelmi szabályozások alakulása". Javasoljuk a fejezetben részletesebben bemutatni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BTrT), valamint Veszprém Megye Területrendezési Tervének (a továbbiakban: VMTrT) azon elemeit, melyek a megyét érintő fejlesztések területi elhelyezkedését befolyásolják (pl. azon védelmi célú térségi övezetek melyek területén nem, vagy csak szigorú feltételek mellet jelölhetők ki potenciális fejlesztési területek; települési térségek, melyek a beépítésre szánt területeket tartalmazzák, így a fejlesztési elképzelések elsődleges célpontjai lehetnek).

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Pontosítása megtörténik.

Pontosítása megtörténik.

A kérésnek megfelelően szerepeltetjük az OTrT-t is, bár az OTrT esetében alapvetően más jellegű a kapcsolódás, mint az OFK, OTK esetében. A klasszikus gazdaságföldrajzban tárgyalt telepítési tényezők közül (víz, munkaerő, közlekedés, stb.) napjainkban a közlekedési infrastruktúra szerepe kiemelkedő, ezért fókuzált az elemzés erre a területre. Pontosítása megtörténik.

A javaslatot megfogadva, felvesszük a kapcsolatot a megyei kormányhivatal illetékes szervével a szakterületek részletesebb ismertetése érdekében.

A fejezet kiegészítésre kerül a korlátozó és tiltó övezetekkel.




Nem válaszolt


68. 69.

70.

71.

72.

73.


Javasoljuk a térképi mellékletek között a megye közúti, vasúti és kerékpáros közlekedési hálózatának bemutatását. A nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek c. térképi melléklet címe és tartalma nincs összhangban. Javasoljuk a cím tartalom szerinti módosítását, valamint kérjük a Veszprém megye területét érintő nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték, a (Románia) - országhatár - Nagylak Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony -Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka országhatár - (Ausztria), szakági nevén a Nabucco vezeték nyomvonalának ábrázolását. A Villamosenergia ellátás c. térképi melléklet Várpalota közigazgatási területén meglévő erőművet jelöl. A VMTrT Térségi Szerkezeti Tervlapja és 1.8. Erőművek című melléklete Várpalota közigazgatási területén erőművet nem jelöl és ismereteink szerint a hatályos VMTrT elfogadását követően erőműre térségi területfelhasználási engedély nem került kiadásra, ezért javasoljuk a fenti adat ellenőrzését. A területfejlesztésr ől és a területrendezésről szóló 1996. évi )0(1. törvény (továbbiakban: Tftv.) 13. § (4) bekezdése szerint a megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról szóló rendeletét a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Jelen dokumentum nem tartalmazza a megyei területfejlesztési koncepcióról szóló rendelet tervezetét, ezért kérjük ennek pótlását. A Veszprém megye fejlesztésének speciális célkitűzései és prioritásai fejezetben — a további tervezés megalapozásához és a könnyebb beazonosíthatóság érdekében — javasoljuk egységes szerkezet és nevezéktan alkalmazását. Az egyes célkitűzéseket változó módszertan alapján, különböző tagolásban tárgyalja a koncepciótervezet, ami miatt nehezen követhető és átlátható. Például a 3. speciális célkitűzés értelmezéséhez „cél", „megyei cél", „speciális célkitűzések" megnevezéseket használ a tervezet. A 4. speciális célkitűzés csak „megyei cél"okat nevesít. Az 5. speciális célkitűzéstt „kiemelt cél", „további cél", „fejlesztési cél" mentén értelmezi a tervezet. Az 1. speciális célkitűzés bevezető bekezdése (20. oldal) nehezen értelmezhető, kérjük újrafogalmazását, egyszerűsítését. A „lakosság megélhetőségének javítása" kifejezés pontosítása szükséges, nevezetesen: „lakosság megélhetésének javítása". A megyei gazdaság fejlesztésének fő célkitűzései között szerepel az alábbi: „A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő gazdasági szerkezet kialakítása (...). Kérjük ennek kifejtését a koncepciótevezetben. Az 5. speciális célkitűzés tagolása kevésbé logikus. Amennyiben a térségi központok fejlesztése 6.2.1. pontként jelenik meg, indokoltnak tartjuk a Balaton körül agglomerálódó várostérségre vonatkozó megállapításokat önálló, 6.2.2. pontban megjeleníteni. A barnamezőkre vonatkozó előírásokat 6.2.3. pontban, az ökológiai hálózat elemeit 6.2.4. pontként jelölni. A 7. speciális célkitűzésnél nem szerepel pontos hivatkozás az idézett szakirodalomra, szükséges ennek pótlása. Álláspontunk szerint ugyanakkor a szakirodalmi megállapítások a helyzetelemző, -feltáró munkarészbe tartoznak, nem pedig az önkormányzat által elfogadandó koncepcióba.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A tartalmi követlemények ezt nem írják elő. Az összhangba hozás megtörténik, kiegészítve a Nabucco nyomvonallal.

Ellenőrzése megtörténik.

A Koncepció az elfogadásáról szóló közgyűlési rendelet mellékletét fogja képezni.

A célok jobb strukturálását elvégezzük.

Az újrafogalmazás, pontosítás és átszámozás megtörténik.




Nem válaszolt


74.

75.

76.

77.


Tervezői válasz

A dokumentum több helyen új műszaki infrastruktúra-hálózati elemek és egyedi építmények létesítését határozza meg fejlesztési célként (új víztározók létesítése a Devecseri járás területén, naperőmű parkok létesítése a Tapolcai járásban, a Balaton vasúton történő körbejárhatóságát biztosító vasútvonal fejlesztés Balatonakarattya és Balatonvilágos között). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a fenti tervezett fejlesztések között van olyan, melyet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: tartalmi követelmények rendelet) 7. melléklete szerint a területrendezési tervek térségi szerkezeti tervén szerepeltetni szükséges, de a hatályos területrendezési terv azt nem ábrázolja, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés c) pontja lehetőséget biztosít a területrendezési tervben nem szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területrendezési tervekbe történő beillesztésére. A 33. oldalon a Területi felzárkóztatás célterületei térkép több szempontból is pontosításra szorul. Nem világos a térkép szerepe, nem épül be a szövegkörnyezetbe. Kérjük ennek pótlását. A jelmagyarázatban szerepel az „Elmaradott települések térsége a 67/2007. (VI. 28.) Orsz. Gy határozat szerint". A hivatkozott országgyűlési határozat csak módszertant határoz meg a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések, másrészt a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített települések lehatárolására. A hatályos településlistát a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, amelyet a Tftv. 27. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Tftv. 2. § b) és c) pontjában meghatározott célok elérése érdekében adott ki a Kormány. Értelemszerűen nem a határozatban szereplő vizsgálat alapján. Tekintettel, hogy a településjegyzék felülvizsgálata folyamatban van, megfontolásra javasoljuk, hogy szerepeljen-e egy a következő tervezési időszakra szóló dokumentumban a 2006. évi helyzetet tükröző lehatárolás. Javasoljuk, hogy az ábrázolás kövesse a települések közigazgatási határait, mivel az „elmaradott települések térsége" alapja a települési szint, továbbá ez szolgálja az egyértelműséget, beazonosíthatóságot. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a rendeletben meghatározott természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálásban részesülnek. E térségtípusba tartozik a devecseri kistérség, melyet javasolunk feltüntetni a térképen. A 39. oldalon található ábra Veszprém megye ásványi nyersanyag-gazdálkodás által érintett településeit ábrázolja. Az ábra több település esetén eltér a VMTrT ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetétől, ezért kérjük annak pontosítását.

A megyei területfejlesztési koncepció feladata a megyei érdekű célok, illetve fejlesztési irányok meghatározása a következő uniós fejlesztési időszakra, akár attól függetlenül is, hogy a 2 éve elfogadott megyei területrendezési terv mit tartalmaz egyes elemek tekintetében. A fejlesztési koncepció jóváhagyását követően a területrendezési tervben (illetve annak módosításában) kell a koncepció céljainak leképeződnie, figyelembe véve természetesen az OTrT-ből adódó kötelezettségeket. Amennyiben szükségessé válik, a megye természetesen élni fog a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban biztosított lehetőséggel.


Tervezői válasz

Az ábra és a szvegkörnyezet közti kapcsolatot, illetve a térkép tartalmát egyértelműsítjük.

Az ábra pontosítása megtörténik.

Az ábra nem egy az egyben a megyei Trt övezet másolata, pl a BTv. Területével is kiegészült.




Nem válaszolt


A 61. oldalon kérjük a szövegrész következők szerinti pontosítását: „Az együtttervezésre vonatkozó javaslat ebben a vonatkozásban egyrészt a településszerkezeti tervek (összehangolt) készítésére, másrészt a Bakony és Somló térségében — a lehatárolt területen belül hasonló problematika miatt — a települési szintű szabályozási tcrvck helyi építési szabályzatok összehangolt tartalmára vonatkozik." (Dőlttel kiemelés az eredeti szövegben.) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdése alapján a településrendezés eszközei: „a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselőtestülete dolgoztat ki és állapít meg." A 69. oldal második bekezdésének „(...) a megye új területfejlesztési koncepciójának elfogadása után fel kell majd tárni azokat a konfliktusterületeket, ahol a hatályos területrendezési terv előírásai és a területhasználat alakítására vonatkozó irányelvei nincsenek összhangban az új fejlesztési célkitűzésekkel, prioritásokkal." szövegrészét kérjük pontosítani a tartalmi követelmények rendelet területi tervek illeszkedési szabályait tartalmazó 5. §-a figyelembe vételével. Mivel a megye területfejlesztési koncepciója nem lehet ellentétes a megyei önkormányzati rendelettel elfogadott megyei területrendezési tervben foglaltakkal, az esetleges konfliktusokat kérjük a koncepció készítésével párhuzamosan feltárni és feloldani.

78.

79.

A 77. oldalon a térségi kerékpárút hálózat tervezett elemei között csak a VMTrTben meghatározott elemek kerültek feldolgozásra. Javasoljuk a felsorolás BTrT által meghatározott elemekkel történő kiegészítését.

80.

81.

82.

83. 84.


Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A szöveg kiegészítése megtörténik.

A megyei területrendezési terv készítésének időszakában nem állt rendelkezésre a megye és térségeinek fejlesztési céljait aktuálisan megfogalmazó, elfogadott területfejlesztési koncepció. Ezért a készülő új területfejlesztési koncepciónak - miközben igazodnia kell a megyei területrendezési terv védelmi övezeteinek előírásaihoz- új, olyan fejlesztési célokat is meg kell fogalmaznia, amit a megyei területrendezési terv következő módosítása során figyelembe kell venni. Megjegyezzük továbbá, hogy a tervezési rendszert jelenleg lemerevítő - az észrevételben is hivatkozott - jogszabály változtatása szükséges annak érdekében, hogy a területfejlesztési tervezés betölthesse tényleges szerepét, és ne a területrendezési tervek által szűkre szabott mozgástér álljon rendelkezésére. A kiegészítés megtörténik.

x

x

x x




85.

Magyar Faluszövetség

86.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

Nem válaszolt


88.

90.

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Balaton Fejlesztési Tanács

Tervezői válasz

Tervezői válasz

Szíves megkeresésére ezúton nyilatkozom, hogy a Magyar Faluszövetség részéről Veszprém Megye Területfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan észrevételt tenni nem kívánunk.

87.

89.



A véleményezésre megküldött dokumentáció megfelel a 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet előírásainak. Különös értéke az alapos helyzetfeltáráson túlmenően, hogy a szomszédos megyékre vonatkozó kitekintést tartalmaz mind gazdasági, mind infrastrukturális, mind környezeti, természetvédelmi vonatkozásban. Pozitívuma a tervnek, hogy megelőzve a szomszédos megyék koncepciókészítését, elképzelései azok fejlesztési szándékaiba beilleszthetőek. Javaslom a szomszédos megyékkel való szoros együttműködés mellett, hogy kísérjék figyelemmel az országos fejlesztési koncepciók, tervek és stratégiák munkaanyagainak változásait, és amennyiben ezek alapján szükségessé válik, a koncepció kiegészítését, esetleges átgondolását.


Veszprém megye területfejlesztésének koncepciója világos, letisztult vonalvezetésű, logikus felépítésű, területiségi szempontokat figyelembe vevő, ezen belül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyében érintett területeinek vonatkozásaiban szenzitív értékelési szemléletet tükröző, társadalmi és szakmai vitára alkalmas szakanyag. A megye 2014-2020 közötti fejlesztésének jövőképe jól illeszkedik a Nemzeti Fejlesztési Koncepcióban kitűzött országos stratégiai célkitűzésekhez, amivel párhuzamban a jelen kihívásainak jól megfelelő továbbépítése a korábbi regionális, és megyei fejlesztési dokumentumok jövőképének és célkitűzéseinek. Külön figyelmet, dicséretet érdemel a Balaton érintett térségének jövőképen belüli nevesítése, a koncepció céljainak és jövőképének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési céljaival és jövőképével való összehangolása, amivel párhuzamban nem feledkeznek meg más, egyéb területi integritások, mint például a Bakony térségének fejlesztési potenciáljairól sem.


Köszönjük. Választ nem igényel. Az országos munkaanyagok újabb változatait figyelemmel kísértük a koncepció készítés időszakában és a jövőben is.

x




Nem válaszolt


91.

92.

93.

94.

95.


A Koncepció és a Helyzetelemzés hiányossága, hogy nem foglalkozik a közbiztonsággal, ezek időbeni, területiségi viszonyait nem elemzi, nem tartalmaz szociális és jövedelmi térképeket, és mindezek nem felelteti meg egymással. Megjegyezzük, ez nem csupán a jelen Helyzetelemzés és Koncepció alapvető hiányossága, hanem gyakorlatilag az összes (általunk megismert) fejlesztési dokumentumé is, aminek nyilván az a meghatározó oka, hogy a területfejlesztési dokumentumok tartalmára vonatkozó jogszabályi előírás [218/2009 (X.6.) Kormányrendelet] nem tartalmazta a fentiekben jelzett elemzési szempontokat. Mindezek azonban elemi fontosságú társadalom és gazdaságpolitikai viszonyszámok, amelyek a jelentősége a jövőben várható módon nem csökken, hanem növekedni fog. Jelenleg már elérhető Magyarország valamennyi településének gyakorlatilag legfrissebb bűnügyi térképe, jövedelem alapján szociális térkép készíthető, illetve az adatok akár település szintű, akár járási, megyei szinten is megelemezhetők, és stratégiaalkotási tényezőkké léphetnek elő. A Koncepcióban komoly hangsúlyt kap a közösségi megújulás, az értéktudatos, szociális társadalom megteremtése, amivel támogatható, természetes társadalomépítkezési cél, de nem definiálódik, honnan indulva akarjuk mindezt elérni, mihez képest és milyen indokok miatt szükséges a közösségi megújulás, miért nincs szociális(san érzékeny) társadalom, vagy ha mégis van ilyen, miért kell megújulni ehhez. A Koncepció 35-ik oldalán Balaton fejlesztési tanács helyett Balatoni Fejlesztési Tanács, a 86-ik oldalon Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyett Balatoni Üdülőkörzet szerepel, kérjük ezek javítását. A koncepció helyén kezeli a Balaton vízminőségének kérdését, és a helyzetelemzésben foglalkozik az utóbbi évtizedben többször visszatérő, ma is kritikus vízszint problematikával, viszont az utóbbi megemlítése hiányzik a kiemelt célok közül (43.o.) Kérjük a Balaton vízszint stabilizálásának kiemelt célok közti szerepeltetését. A Koncepció 87-ik oldalán Várpalota járás településeinek felsorolásában a járásszékhely (Várpalota) kétszer szerepel. A helyzetértékeléssel kapcsolatos általános elemzés módszertani észrevétel, hogy a közlésre került adatsorok nem tartalmaznak BKÜ soros mutatókat, vagy akár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei részét magába foglaló, összehasonlító elemzésekre alkalmas adatokat. Javasoljuk a főbb mutatók (demográfia, gazdasági adatok) szerinti kiegészítéseket. Javasoljuk részletesebben is kibontani az idősor és trendelemzésre, szezonalitásvizsgálatra vonatkozó alkalmazott eljárásokat (alkalmazott módszer szerint adekvátan egy- és többváltozós eloszlás normalitás vizsgálat, Box – Jenkins - féle ARIMA elemzés stb.).

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Ahogyan a véleményező is jelzi, a tartalmi követlemények nem írják elő a közbiztonság témakörének feldolgozását.

Köszönjük az észrevételt.

Az elírások javítása megtörténik. A Balaton vízszintingadozásai természetes folyamat része, amellyel foglalkozik a helyzetértékelés. Ennek megoldása nem egyedül Veszprém megye feladata, sokkal inkább a parti megyéket összefogó Balaton Fejlesztési Tanács kiemelt célja a folyamattal való foglalkozás. Véleményünk szerint a kiemelt térség egyik legfontosabb területfejlesztési szempontja a kérdés, amely megyék közötti koordinációt igényel, nem pusztán egy megye feladata. Számos észrevtelező egybehangzó véleménye, hogy a Balaton a tervezetben túl hangsúlyozott. Nem indokolt külön a Balaton térségre vonatkozó további elemzések készítése. Az alkalmazott elemzési módszerek megfelelőek és a segítségükkel levonható következtetések alkalmasak a koncepció megalapozására, további matematikai statisztikai módszerek alkalmazására nincsen szükség.




Nem válaszolt


A fejezet tartalma a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Szakmai háttéranyagának felhasználásával készült. Lényeges definiálni, hogy a szakanyagban szereplő munkanélküliségi ráta mely pozícionáló viszonyszám alapján került megállapításra. Munkaképes korú lakosság 15-74 éves, 15-64 éves, vagy 18-64 éves metszetében, a foglalkoztatottak éves becsült gyakorisága alapján, vagy a legújabban alkalmazott, a jelen nyugdíjkorhatárhoz igazított 15-61 éves munkaképes korú népesség gyakorisága szerint. Bármely érték felhasználásával más és más rátát kapunk eredményként, így a módszertani érvényesség, összehasonlíthatóság érdekében alapvető tudni, végül melyik került alkalmazásra. A 73. oldalon szerepel egy ábra, amely a működő vállalkozások számát jelzi nemzetgazdasági ágazatok szerint, Veszprémben és Veszprém megyében. Egyfelől szerencsésebb lenne ebben az esetben inkább arányokat közölni, és nagyságrendi értelemben a legmagasabbtól indulva csökkenő, vagy a legalacsonyabbtól kezdve növekvő sorrendet kialakítani, ez jobban elősegíthetné az átláthatóságot. Másfelől érdemes lenne mindezt összehasonlításban is elvégezni egy korábbi időszakhoz képest. A javasoljuk, hogy ez a 2007-es év adata legyen, vagyis a világgazdasági válságot megelőző előtti utolsó teljes évi adat. Az éghajlat fejezetrészhez javasoljuk felhasználni az ESPON Climate projekt 2011-es zárójelentését is. Bővebben az alábbi linken található információ: http://www.terport.hu/vezercikkek/az-eghajlatvaltozassal-szembeni-serulekenysegeuropaiszintu-vizsgalata Javasoljuk a ténylegesen működő civil szervezetekre vonatkozó legfrissebb adatok feldolgozása érdekében a helyicivil.hu internetes honlap regisztrált adatai is. A honlapon elérhető adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az adott szervezetek működési profilja gyakran igen színes, egy adott szervezet több működési profilt is képvisel, vagyis az elérhető adatok metszetében sokszorozódhat. 3.4.3. Humán erőforrások, meghatározó demográfiai folyamatok bemutatása regionális és országos összehasonlításban (Az e fejezetre tett részletes észrevételeket ehelyütt nem közöljük)

96.

97.

98.

99.

100.

A helyzetértékelésben minimális utalás és említés történik a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetekre. Csak a szakanyag 83-ik oldalán említődik a TDM modell. Mivel a készülő Turizmus tv. jelentős mértékben a TDM rendszerre épül, javasoljuk a megyei TDM szervezetek működésének, jó gyakorlatainak részletesebb bemutatását. A helyzetértékelés 6.2.2. fejezetében a területi szervek címszó alatti szöveg 209 oldalán Balatoni Fejlesztési Tanács, illetve Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet szerepel, kérjük ezek adekvát javítását. Mind a Koncepcióban, mind a Helyzetelemzésben, adott esetben egy oldalon belül például a közszó + tulajdonnév szókapcsolat helyesírása eltér egymástól, nem felel meg a magyar helyesírás szabályainak, kérjük, hogy a szövegek véglegesítésekor a helyesírás szabályainak érvényesítésére fokozott figyelmet szenteljenek.

101.

102.

103.


„8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanács

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A kért utalással kiegészítésre kerül a fejezet.

Az ábra átdolgozására nincsen lehetőség.

Az oldal tartalmát megismerve az abból adaptálható megállapításokkal a szöveg kiegészíthető. A megadott oldalon megyei bontásban nem állnak rendelkezésre adatok.

Az e fejezetre tett részletes észrevételek közül a fogalomhasználat pontosítására vonatkozóakat átvezetjük az anyagon. Ahol ez lehetséges, az adatok frissítését megtesszük. Új adatok beszerzésére (kiváltképp térítés ellenében beszerezhetőkére) nem teszünk ígéretet. Véleményünk szerint a TDM szervezetek szerepeltetése kellő súllyal megtörtént.

A kért javításokat megtesszük.

x




104.

Nem válaszolt


Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

105.

106.

107.


Tervezői válasz

Bár jelen változatában egyeztetési anyagról beszélhetünk ismét ki kívánjuk fejezni aggodalmunkat, hogy a dokumentum nem lesz képes betölteni funkcionális szerepét és a területfejlesztés tervezési eszközei között ennek a létfontosságú szintnek nem lesz meg a részletes tervezéshez szükséges érdemi mondanivalója és szakmai tartalma.

A megyei Területfejlesztési Koncepció tervezete az Országos Fejlesztési és az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetét tartalmazó munkaanyagokban megfogalmazott célrendszer figyelembevételével, a Veszprém megyei sajátosságok érvényesítésével került megfogalmazásra. Másik oldalról a megye városai és várostérségei fejlesztési célkitűzései is érvényesülnek, amelyek az egyeztetési eljárás eredménye alapján tovább pontosítják a koncepciót annak érdekében, hogy az betölthesse legfőbb célját a következő fejlesztési időszak programozásának megalapozását. Veszprém megyei jogú város pozícionálása a tervezési folyamatban a várossal történt előzetes egyeztetések figyelembevételével történt. A megye véleménye szerint kellő súllyal foglalkozik a megyeszékhely pozicionálásával.

Ha Veszprémre nézve szeretnénk értelmezni az anyagot, rögtön az elején meg kell jegyezzük, hogy nem találjuk kellően markánsnak Veszprém szerepének és fejlődési potenciáljának a kifejtését, vagy a vidékkel való szerves kapcsolatát. Elég lenne, ha a megye 200 legnagyobb árbevételt elért gazdasági társaságára tekintenénk, hogy a kiragadott ám a gazdaság térbeli elhelyezkedését kellően reprezentáló minta alapján belássuk a megyeszékhely dominanciáját. Ennek ellenére Veszprém egyfajta elszigeteltséget szenved el, amikor irányultsága egyértelműen és helytelenül kizárólag a megyén kívüli területekre fogalmazódik meg és egysíkúan a Közép-Dunántúli Régió keleti területeire vonatkozik. Veszprém a TEN10-es nemzetközi kelet-nyugati irányú (Ausztriát Romániával összekötő) kereskedelmi és közlekedési folyosó állomása és viszonyrendszere, sokkal komplexebb ennél az olvasatnál, szerepe pedig távolabbi kitekintésben is értelmezhető és hangsúlyozandó. Ugyanakkor a város regionális és régión túli kapcsolatai is összetettebbek, ezért indokolt az észak-déli vonatkozású közlekedési-gazdasági reláció kiemelt kezelése és a további fejlesztési igények és lehetőségek megalapozása, például Győr, Dunaújváros vagy Kecskemét városok irányába. Ennek természetszerűleg a közlekedésfejlesztésben a régiós megyeszékhelyeket az észak-déli irányba integráló folyosók fejlesztésében is meg kell jelennie. Itt kívánjuk felhívni a figyelmet arra a gyakorlati tapasztalatra és kialakult állapotra, miszerint Veszprém város gazdasági körforgása (a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő oldal egyaránt) mára teljesen egybeforrt a kelet-balatoni térséggel és ezért a megyeszékhely és az üdülőkörzet korábbi mesterséges szétválasztása nem képezi le a kulturális szokásokat vagy a hétköznapok életének megismert rendjét. A megyei területfejlesztési koncepció útján indítványozzuk ezért az üdülőkörzet határainak ennek megfelelő korrekcióját. Álláspontunk szerint ugyanis Veszprém legalább annyira a Bakony-Balaton régió észak-déli irányú tengelye kulturális, turisztikai és gazdasági rételemben, mint amennyire a regionális pólus tengely tagjaként a tudás és az innováció eredményeinek a közvetítője kelet-nyugati irányban.


Tervezői válasz

Az észrevétel figyelembevételével Veszprém regionális és régión túli kapcsolataira vonatkozó megfogalmazások kiemelésre kerülnek az M8 autópálya jelentette kapcsolat fontosságának kiemelésével, a kapcsolódó észak-dél irányú kapcsolatok differenciált meghatározásával.

Egyetértve a véleményben megfogalmazottakkal bár a megyei koncepció tervezete már tartalmazza a Veszprém Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez kapcsolására vonatkozó javaslatot, az anyag véglegesítése során erre erőteljesebb hangsúly kerül majd.




Nem válaszolt



108.

Első és legfontosabb észrevételünk, hogy a megyei koncepció egyeztetési változatában nem érhetőek tetten a nemzeti fejlesztési dokumentumokban foglalt törekvések és így hiányzik az alábbi öt prioritás egyértelmű leképeződése: - a kisés közepes vállalkozások fejlesztése; - a foglalkoztatás növelése; energiafüggetlenség; -népesedési fordulat; - települési integráció.

109.

Ezzel szemben a koncepció egyeztetési anyaga négy célkitűzést és tíz további „speciális célkitűzést" és prioritást tartalmaz, amelyek sokasságának köszönhetően nem képesek valódi fókuszt és egyediséget sugalló megkülönböztetett fejlődési irányvonalat kölcsönözni az egyébként valóban különleges adottságokkal rendelkező térségünknek. Ezen tíz speciális célkitűzés között gyakori átfedések tapasztalhatóak, viszonyuk nem tisztázott. Sajnos, az anyag jelen olvasata így követhetetlenné teszi a gondolatmenetet és átláthatatlan, nehezen értelmezhető a központi mondanivaló. További problémaként tapasztaltuk, hogy a szakmai anyagból nem tűnik ki a rendszerszemlélet, nem modellben gondolkodik a szerző, amikor megfeledkezik a problémák, a trendek tényszerűen alátámasztott kiemeléséről, így az arra adott logikus válaszok megfogalmazása sem kellően kidolgozott, ami nyilvánvaló következménye annak, hogy az alapvető ok-okozati összefüggések beazonosítása sem történik meg.

110.

111.

A koncepció végeredményben nem áll össze egy logikus egésszé, mindent célként tűz ki, azonban nem találunk benne beavatkozási szinteket, aktorokat/stakeholdereket vagy időbeli ütemezést, ahogyan a területi egységeket vagy tipikus ágazatokat, konkrét kitörési pontokat sem kíván az olvasó számára felajánlani.

112.

Az egyeztetési anyag hasonló vagy azonos jelentéstartalmú kifejezéseket és szakkifejezéseket felcserélve, nem megfelelően, pontatlanul használ, nem tisztázza a szakkifejezések definícióját. Az anyag szövegezése ezrét jelen állapotában nem kellően kiforrott és zavaró, hogy nem tisztázza mit ért például a rokonértelmű élhetőségen és jól-léten, a harmónia és fenntarthatóság vagy a megújulás és innováció kifejezések alatt, amelyek váltakozó használattal jelennek meg időről időre végig a szövegben. Az anyagban ugyanakkor visszatérő jelleggel találhatóak ismétlések is, pontatlanságok sora és hibás hivatkozások.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A megyei Önkormányzat által életre hívott és működtetett Megyei Területfejlesztési Kollégium által megfogalmazott elvárás szerint a megyei koncepciónak szorosan kell, hogy illeszkedjen az országos koncepció célrendszeréhez (természetesen a megyei sajátosságok és prioritások figyelembevételével). Az egyeztetés tárgyát képező tervezet minden vonatkozásban megfelel ennek az elvárásnak. Minden olyan célkitűzést és elemet tartalmaz, amely megyei szinten is értelmezhető. A megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszere - a beérkező észrevételek (valamint a többek között Veszprém megyei jogú várossal időközben lefolytatott egyeztetések figyelembevételével) átstrukturálásra kerül úgy, hogy annak fő elemei megtartásra kerülnek, de a dokumentum szerkezete áttekinthetőbb és világosabb legyen. A koncepciónak van rendszere, hiszen megyei koncepció az országos tervezésnél követett modellt követi. Az összefüggések, a trendek értékelése az anyag egyeztetést követő átdolgozása során erősítésre kerül, a koncepció a korábban elkészített helyzetértékeléssel együtt fog egységes dokumentumot képezni. A Megyei Területfejlesztési Koncepció az elvárások szerint "teljeskörű" fejlesztési dokumentum kell, hogy legyen. Tehát mindazokra az elemekre ki kell térnie, amelyek a megye fejlődése szempontjából számottevő. Ezért célrendszere is sokrétű kell, hogy legyen. A dokumentum átdolgozása során a tervező (a célok teljessége megtartása mellett) törekedni fog a prioritások erőteljesebb megfogalmazására, a legfontosabb fejlesztési célok kiemelésére. A dokumentum tervezet - beérkező észrevételek figyelembevételével - átdolgozásra, szükség szerint pontosításra, a szükségtelen ismétlések elhagyásra kerülnek.




Nem válaszolt



113.

Az anyag a 3-tól 6-ik oldalig érdektelennek tűnő témát taglal hangsúlyához képest messze túlmutató terjedelmi keretek között, amikor a koncepció elkészítésének mozzanatit részletezi. (Ha a koncepció 2020-ig terjedő időszakot ölel át teljesen felesleges a 2012-es év második félévének eseményeit ilyen szinten bemutatni.)

114.

A megye jövőképe nehezen értelmezhető, zavaró fogalmakkal teletűzdelt és nem elég erőteljes ahhoz, hogy más megyékhez képest differenciáljon. A bekeretezett részben mindent egyben kezel (környezet, gazdaság, társadalom, minden egy mondatba sűrítve) majd a következő két oldalon, amikor megkísérli az abban foglaltakat kifejteni csak túlterjeszkedik a tartalmi kereteken. Rögtön az első gondolatjeles bekezdésben kijelenti, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási szektor egyformán kezelendő, azonos fontosságú, ami szinte elképzelhetetlen, ha erőforrásokat kell allokálni és fejlesztési prioritásokat megfogalmazni. A 8-ik oldalon szinte csak ismétlések találhatóak, terjengős és pontatlan megfogalmazásokba bújtatva. Nem tisztázott a fogalmak jelentésbeli tartalma, túl általánosak a megfogalmazások és a vízió alábontása kísérletet sem tesz a célok a jövőbeli célállapot számszerűsítésére (SMART kritériumok). Például, a gazdaság versenyképes szektorairól beszél, de nem nevez meg egyet sem; ugyanezt megismételve egy másik megfogalmazásban az innovatív tudásalapú ágazatokat említi, de ismét nem fejti ki melyek ezek; máshol a térség szereplőit helyezi a középpontba, de nem tudjuk kire gondol pontosan. A jövőképben foglaltakban nem köszön vissza a helyzetelemzés, nem hivatkozik az ott megállapított trendekre és, hogy mely célkitűzés milyen problémára kíván választ nyújtani. A vízió kibontásában indokolatlanul nagy szerep jut a Balatonnak, úgy, hogy a Balaton valódi helyzetét és nemzetközi turisztikai piacra történő bevezetésének problémáját nem érezzük visszaköszönni.

115.

116.

117.

Majd a fejezet végén összegzésül bevezet egy teljesen új fogalmat, amikor váratlan fordulatként kijelenti: „Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre". A dinamikus harmónia, mint központi vezérfonalként való hirtelen megfogalmazása teljesen értelmezhetetlen és belső ellentmondással terhet, szerencsétlen kifejezés-választás, amit nem tudunk támogatni. Ám ha a cél valóban a harmónia lenne az előzményekben célszerű lett volna utalni rá, vagy kifejteni, mi van mivel harmóniában és mi fejlődik dinamikusan vagy azt, hogy harmónia és a fenntarthatóság rokonkifejezések között

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Megítélésünk szerint helyénvaló, ha a bevezető az eljárási folyamatot is rögzíti. A bevezető fejezet célja az egyeztetésbe bevont szereplők számára világossá tenni a megyei koncepció célját, kapcsolódását az országos koncepcióhoz, valamint felvázolni a készítés körülményeit. A végleges koncepció bevezetője is átdolgozásra, az egyeztetés eredményei rögzítésével kiegészítésre kerül. A megye jövőképe is azt a teljességet, komplexséget kell, hogy tükrözze, amiben a megye társadalma, gazdasága megtalálja azt az irányt, aminek elérése érdekében egyetértésre lehet jutni a fejlesztési célok vonatkozásában.

A célállapot számszerűsítése (közép és nagy távra) az anyag továbbfejlesztése során megtörténik azokon a tématerületen, ahol azt az országos koncepció is megteszi.

A Balaton térségére vonatkozó legfontosabb célkitűzések beépítésre kerülnek a jövőképbe, ezzel megszűnik annak jogosan kritizált és valóban indokolatlan megkülönböztetése. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet problematikájának azonban elkülönülten is meg kell jelennie a megyei koncepcióban. Ennek helye az anyag átszerkesztése során - fentiek figyelembevételével - változik . A koncepció (anélkül, hogy azt beidézné, vagy arra hivatkozna) értelemszerűen a helyzetértékelésre alapoz, annak ismeretében határozza meg a fejlesztési célokat. Az a megfogalmazás, hogy „Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre" nem egy definitív megfogalmazás. Az anyag átdolgozása során - a harmonikus fejlődésnek, ami nem teljesen fedi le a fenntartható fejlődést megtartásával pontosításra kerül.




Nem válaszolt


118.

119.

120.

121.

122.


milyen viszonyt képzel el az anyag szerzője. Ugyanakkor fontos és kurrens Európai Uniós viszonylatban is jelentős hangsúlyt élvező témák, mint a klímavédelem és az energiapolitika teljesen hiányzik a jövőképből. Majd ezt követően a 10-ik oldalon rátér arra a témára „A koncepció kidolgozásának célja" címmel, amelyet tulajdonképpen az azt megelőző oldalakon (3-6-ig), már feldolgozott „A koncepció kidolgozásának szakaszai" címmel és ismételten felesleges fejtegetésbe kezd a társadalmasítás folyamatával és a koncepció elkészítésével kapcsolatban. A „Veszprém megyei fejlesztésének elvei" című fejezet 8 alapelve nem integrálódik szervesen a dokumentumban foglaltakba, az elvek felsorolásszerűen szerepelnek általános megfogalmazással, de nem kapcsolhatóak fejezethez vagy témákhoz, és nem alkotnak egységes gondolatkört. Nem érthető, hogy a „A koncepció kidolgozásának célja" című fejezet milyen helyzetet foglal el a „„ Veszprém megyei fejlesztésének célkitűzései" fejezettel kapcsolatban. Majd következik az átfogó célkitűzés, ami szintén nem hozható összefüggésbe a jövőképpel. Az átfogó cél a jövőképpel ellentétben egy rövid fél mondat és tejességgel szakmaiatlan a megfogalmazása, miszerint a cél a versenyképesség növelése, aminek az elérése érdekében „prioritást élvez a versenyképesség növelése" (a cél és az eszköz ugyanaz!?). Nem beszélve arról, hogy korábban a „dinamikus harmónia" állt a középpontban, vagy arról, hogy nem derül ki mi a versenyképesség közege (milyen témában, miért és kivel zajlik a verseny?). Ezt követően beazonosít 4 célterületet, majd az anyag a hátralevő részében további 10 „speciális célkitűzést és prioritást" tárgyal. A célrendszer így teljesen követhetetlen, összemosódik a prioritásokkal és végképp elválik a jövőképben foglaltakról. Azon túl, hogy nem érthető miért van szükség 4 célkitűzésre majd további 10 speciális célkitűzésre, az anyag további részében ezek tárgyalásakor folyamatos átfedések tapasztalhatóak és ismétlések érhetőek tetten A legfontosabb észrevételünk ezzel kapcsolatban mégis az, hogy a célközönség beazonosítása teljesen kimarad, nem ismert tehát, hogy mely igényeket, mely lakossági/gazdasági szegmenseket szolgálják a célok és miért. A célok megfogalmazása között nem kíván a célok elérésére fordítandó időkereteket megjelölni, ezért követhetetlen, hogy mely cél teljesülése vonatkozik a rövid és hosszú távra. Nem tudni, hogyan kívánja mérni a célok elérését, nincs utalás mutatószámrendszer alkalmazására. A célok hierarchiája és kapcsolódása nem tisztázott, nem átlátható az ok-okozati kapcsolatok rendszere (mi hat mire?). Nem tudni azt sem például melyek a fejlesztési potenciállal rendelkező térségek, mit ért hatékony térszerkezeten vagy, hogy valójában növekedést, innovációt, versenyképességet esetleg hatékonyságot pártol-e a megye gazdaságának a fejlesztésben (nyilvánvalóan nem ugyanazon fogalmak, de mindegyik említésre kerül, a választás közöttük eltérő fejlesztésibeavatkozási logikát vonz magával).

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A klímavédelem és az energiapolitika hiányának felvetése jogos a jövőkép elemeinek kifejtése során pótlásra kerül Az ismétlődések kiküszöbölésre kerülnek.

Az alapelvek olyan horizontális megközelítést tükröznek, amelyek a teljes koncepció valamennyi célkitűzését áthatják.

A célrendszer, illetve a célstruktúra ismételt átgondolásra kerül.

A célrendszer, illetve a célstruktúra ismételt átgondolásra kerül.




Nem válaszolt


123.

124.

125.

Közép-dunántúli Regionális Fejlesztés Ügynükség Közhasznú Nonprofit Kft.


Tervezői válasz

Végezetül külön oldalakat szentel a „különféle sajátosságokkal rendelkező területi egységeknek", amely újszerű definíciót a járásokra ért és fogalmaz meg, amikor ezekhez külön „fejlesztési célokat" rendel (de még véletlenül sem következetes a végig vitelt illetően, így a járások nehezen összehasonlíthatóak). A járási tematikának a beemelése teljesesen érthetetlen és indokolatlan, amikor a járási rendszer nem a gazdasági, területfejlesztési logika alapján, hanem az igazgatási szempontokat figyelembe véve szerveződik és került kialakításra, vagyis a járások funkciójától idegen a fejlesztéspolitikai célok megvalósítása. Ám, ha mégis ezt a tematikát választotta ennek indokaként érdemes lett volna kiemelni mely járások milyen erőforrás-allokációs képességekkel és egyedi erőforrásokkal, potenciálokkal rendelkeznek, jelenleg ugyanis nincsenek közöttük hangsúlybeli fokozatok ezen a téren. Az utolsó szerkezeti egységben ismét egy célkitűzéseket taglaló fejezet következik, amely egy újabb tematika alapján szervezi keretek közé a fejlesztendő ágazatok tevékenységeit és először 6 további célról ír (mindegyiknél teljesen eltérő terjedelmet és kidolgozottságot alkalmazva), majd másik 11 újabb célkitűzésről van szó, amivel teljessé teszi az eddig is kaotikus szerkesztésű és szövegezésű koncepciót. A fejezet zárásaként 2 oldalban bemutatja „A területfejlesztés eszköz és intézményrendszerét", ami nem más, mint a bevezető első 4 oldalban foglaltak részbeni megismétlése. Jövőkép A fejezet felvázolja a megye elérni kívánt jövőképét, ugyanakkor nem jelöli ki annak céldátumát. Az Útmutató alapján a javaslattevő fázis jövőképe 2030-ra szól. A dokumentum egészére kiható hiányosság ugyanakkor az elérendő térstruktúra térképi ábrázolásának hiánya. A további fejezetekben szerepelnek ugyan a megye térszerkezetét bizonyos szempontokból megjelenítő ábrák, javasolt ugyanakkor az elérni kívánt célállapotot egy átfogó ábrán bemutatni, elősegítendő a jövőkép minél közérthetőbb megjelenítését.

A megye egyes térségeire megfogalmazott egyoldalas összefoglalók, nem mint járási, hanem mint a várostérségi tervezésére vonatkozó elemek (javaslatok) kerülnek véglegesítésre.

126.

Célrendszer és helyzetértékelés kapcsolata Ilyen tartalmú fejezet nem szerepel a dokumentumban, csupán a Bevezetés „A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának szakaszai" című része tesz a helyzetértékelésre vonatkozó megállapításokat. Javasolt ennek pótlása, mivel mind az Útmutató, mind a 3. melléklet 1.d) pontja előírja ennek bemutatását.

127.

Célrendszer összefoglaló bemutatása (ábra) A koncepció egészének megértését, illetve a célok és elvek rendszerének átlátását a fent említett térkép hiánya mellett nagyban nehezíti, hogy a dokumentum nem tartalmaz a célrendszert összefoglaló ábrát. Mivel mind a célok, mind az elvek meglehetősen részletesen kidolgozásra kerültek, az áttekinthetőség és a közérthető bemutathatóság érdekében szükséges lenne ezeket összefoglalóan megjeleníteni. Átfogó célok leírása Veszprém megye fejlesztésének átfogó célja megfelel az előírásoknak, a „Nemzeti Fejlesztés 2020" dokumentumban meghatározott célrendszerhez való illeszkedést ugyanakkor javasolt nem itt, hanem a célrendszer koherenciájának leírásánál, a külső koherencia részben bemutatni (az EU 2014-

128.


Tervezői válasz

Az utolsó fejezet az Európai Unió 2020 stratégiájában rögzített célkitűzésekhez való kapcsolódás bemutatása. A területfejlesztés új intézményrendszere még országosan kialakulatlan, ezért e fejezet véglegesítésére, csak az országos koncepció mentén kialakuló új intézményrendszer ismeretében lesz lehetőség. Az összes észrevételhez általánosságban megjegyezzük, hogy a a megyei területfejlesztési koncepciónak elsődlegesen a vonatkozó jogszabálynak kell megfelelnie. Ha az abban előírt tartalmi követelmények és a hivatkozott útmutató ütközik, akkor a jogszabályt tekintjük irányadónak. A koncepcióhoz készült ábrák megfelelő módon tartalmazzák az elérni kívánt térstruktúrát. A jövőkép céldátuma nem tér el az útmutatóban szereplő időtávtól. Az útmutatóban megadott fejezetcímek szó szerint valóban nem szerepelnek minden esetben a Koncepció tervezetében. Azonban tartalmilag a Koncepció az útmutatóban elvárt szempontokat megjeleníti. Az átdolgozás során az anyag szerkezetének közelítése az Útmutatóban megadottakéhoz megtörténik. A célrendszert bemutató ábra pótlásra kerül.

A javasolt átszerkesztés megtörténik.




Nem válaszolt


129.

130.

131.

132.

133.

134.

135.


2020. közötti fejlesztési célkitűzéseihez való illeszkedés társaságában). Stratégiai célok leírása A dokumentum „speciális célkitűzések és prioritások" néven mutatja be a stratégiai célokat. A fejezet az Útmutató ajánlásának megfelelően több területi célt is tartalmaz (Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása; A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése; Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás). A stratégiai célok között szereplő „A területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása" célkitűzést ugyanakkor javasolt nem itt, hanem a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepcionális részben bemutatni, mivel ezt mind az Útmutató, mind a 3. melléklet 1.g) pontja ilyen formában írja elő. Elvek és horizontális célok leírása Veszprém megye fejlesztésének elvei megfelelnek az Útmutatóban meghatározott feltételeknek. Az elvek és horizontális célok rendszerének egyszerűsítése érdekében megfontolandó a „Térségi szemlélet" és a „Társadalmi igazságosságra való törekvés", illetve a „Helyi erőforrásokra való építkezés" és „Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása" elvek egyesítése, tekintettel az általuk felölelt szempontok szoros kapcsolatára. A célrendszer koherenciájának leírása Az Útmutató alapján a belső koherencia leírását helyettesítheti a célok és elvek kapcsolatát bemutató ábra, amely azonban egyelőre nem szerepel a dokumentumban. A külső koherenciát a dokumentum megfelelően bemutatja, hiszen a megyei fejlesztési célok mind az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt céljához, mind a KSK rendeletterv 11 tematikus célkitűzéséhez való kapcsolódását bemutatja. Ezek mellett javasolt szerepeltetni a „Nemzeti Fejlesztés 2020" dokumentum fejlesztési célkitűzéseihez való illeszkedést is, amely az átfogó célok bemutatásánál került bemutatásra. Térhasználati elvek A stratégiai célok leírásánál megfogalmazott javaslat alapján itt szükséges szerepeltetni „A területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása" célkitűzést. A megye stratégiai térstruktúrája A fejezet az Útmutató alapján kiváltható a jövőkép szerint elérni kívánt térszerkezetet ábrázoló térképpel, amely összesíti a térképen ábrázolható célrendszeri üzeneteket, illetve tartalmazza a fejlesztési célok értelmezését a megyén belül található különféle sajátosságokkal rendelkező részegységekre. Eszköz és intézményrendszer A dokumentum bemutatja a területfejlesztés 20072013 közötti intézményrendszerét, illetve utal a Feltáró-Értékelő Vizsgálatban szereplő részletesebb elemzésre. Javasolt prioritások A stratégiai célok (speciális célkitűzések) részletes bemutatásánál szerepelnek célkitűzések, melyek felfoghatók prioritásokként. Javasolt ezeket felsorolásának módját a fejezetek között egységesíteni, illetve lehetőség szerint egy összefoglaló ábrán bemutatni. A területi prioritások a dokumentumban járásonként összesítve, beavatkozási területként, illetve fejlesztési célkitűzésekként jelennek meg. Ezek ilyen szintű bemutatása példaértékűnek tekinthető, és rendkívül jó alapul szolgálhat a programozás fázisához.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A javasolt átszerkesztés megtörténik.

Amennyiben nem érinti hátrányosan a Koncepció egyéb elemeit, az átszerkesztés elvégezhető.

A koherencia bemutatásának továbbfejlesztésével kiegészül az anyag.

A javasolt átszerkesztés megtörténik. A javasolt átszerkesztés megtörténik.

Választ nem igényel. Köszönjük. Az egységesítésre törekszünk.




Nem válaszolt


136.

137.

138.

139.

140.

141.

142.


A tervezési folyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása Az Útmutatóban előírt pontok közül a dokumentum csak a tervezési folyamat fázisait érinti. A Bevezetésben szerepel „A megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásának szakaszai" című rész, illetve a Feltáró-Értékelő Vizsgálat partnerségi terve tartalmazza a javaslattevő fázis társadalmi egyeztetésének menetét is. A jóváhagyás előtt szükséges a dokumentum kiegészítése az Útmutatóban felsorolt további pontok alapján. 34. oldal A kultúra fejlesztésének megyei elképzelései Az alulhasznosított épített örökségi helyszínek tekintetében Veszprém megye jelentős helyi értéket képviselő felhagyott katonai létesítményekkel is rendelkezik (pl. Hajmáskér laktanya főépülete, Hajag-tető BARS-állomás, Tótvázsony és Szentkirályszabadja objektumai). Megfontolandó ezek hasznosításának, illetve környezetük helyreállításának bevonása a célkitűzésbe. 53. oldal A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése A funkcionális várostérségek kapcsán a dokumentum — helyesen — kiemeli azt, hogy a Balaton körüli települések esetén a funkcionális várostérségek lehatárolása a megyék közötti szoros együttműködést igényel. Az érintett megyék területfejlesztési koncepcióiban megfontolandó ennek egységes megjelenítése, természetesen szakmai egyeztetések után. 69. oldal Területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása A takarékos és átgondolt területhasználat érdekében a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a megyét nem elsősorban a városok szétterüléséből, hanem ellenkezőleg, a népességszám folyamatos csökkenéséből, illetve a népesség növekvő térségi koncentrációjából eredő problémák jellemzik majd. Ezek megoldására időben fel kell készülni mind az aprófalvas, mind a városias térségekben. 76. oldal Kerékpárút-hálózatok fejlesztése Új hálózati elemek építése, illetve a kapcsolati hiányok megszüntetése mellett célként kellene megjeleníteni a már meglévő hálózat használhatóságának fenntartását, rendszeres karbantartását, mivel a tapasztalatok szerint a megépült kerékpárutak esetén ez sok esetben nem megoldott. 83. oldal Devecseri járás A járás a Somló, nem pedig a Somlyó térségének településeit foglalja magába.A még kihasználatlan termálvíz potenciált a turizmus helyett inkább a megújuló energiatermelésre javasolt felhasználni. „A korábbi birodalmi központi hagyományhoz kapcsolódóan cél térségi képzési központ kialakítása.” A megfogalmazás nem egészen egyértelmű. 84.oldal Pápai járás A „Sukorói tengely" kifejezés feltehetően a Sokoróidombságot

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A szükséges kiegészítések megtörténnek.

A volt honvédségi területek újrahasznosítása általában problémás, de a cél a javaslatnak megfelelően kiegészítésre kerül.

Az érintett megyék közül Veszprém megye jóval előrébb tart szomszédainál a koncepciókészítés folyamatában. Az egyeztetési eljárásban sem Zala, sem Somogy megye részéről nem érkezett semmiféle reagálás. A jelzett probléma ismert, erre a tervezet is megoldást kínál.

Valóban lényeges, bár véleményünk szerint ez nem koncepcionális cél, hanem feladat.

A szövegpontosítások megtörténnek.

A szövegpontosítás megtörténik.




143.

Országos Környezetvédelmi Tanács

144.

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

... a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. § (1.) bek., valamint a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet szerint a megyei területrendezési es területfejlesztési tervekhez készített stratégiai környezeti vizsgálatot az OKT nem véleményezi, csupán a regionális es országos tervekhez készült környezeti jelentést. A feltáró és értékelő vizsgálat tartalmilag megfelel a Kr. 1. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek. A helyzetértékelés a korábbi stratégiai program elemzéseit, adatait figyelembe véve készült.


145.

A helyzetértékelési dokumentáció 3.1.7 fejezet 54. oldalán, valamint a térképi mellékletek között szereplő „Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület” című térképeken a feltüntetett vízbázisok és védőterületek ábrázolása hiányos, pontatlan. Ennek javítása szükséges a jelen véleményhez mellékelten megküldött, - a Felügyelőségen rendelkezésre álló információk szerint - a Veszprém megyében található vízbázisok felsorolását tartalmazó táblázat alapján.

A pontosítás megtörténik a levélben közölt adatok felhasználásával.

146.

Az elkészített helyzetértékelés egyebekben alkalmas arra, hogy alapját képezze a koncepciónak, illetve később a területfejlesztési stratégiai programnak. A Területfejlesztési koncepció megfogalmazza Veszprém megye jövőképét, fejlesztés politikáját, a megye és térségei területe fejlődésének fő irányait, fejlesztési stratégiai céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket. A Koncepció a jövőkép eléréséhez szükséges célkitűzéseket, a „Nemezeti Fejlesztés 2020” tervezési dokumentációban megfogalmazott országos fejlesztési célrendszer figyelembe vételével, illetve az Európai Unió 2014-2020. közötti tervezési időszakra szóló fejlesztési és tematikus célkitűzésekhez igazodva tartalmazza. A koncepció egyik fő stratégiai célkitűzése a tervezési erőforrások fenntartható használata, értékei megőrzése. A megyére, illetve a megyén belüli területi részegységekre (járásokra) megfogalmazott, a környezet fejlesztésére vonatkozó célokkal a Felügyelőség egyetért.


147.





Nem válaszolt


A környezeti értékelésben megfogalmazott célok illeszkednek – többek között - a III. Nemzeti környezetvédelmi Program (NKP III. 2009-2014.) célkitűzéseihez. Figyelemmel arra, hogy a tervezés - igazodva a következő uniós forrásokból finanszírozott tervezési ciklushoz - a 2014-2020. időszakra vonatkozik, a továbbtervezés során javasolt figyelembe venni többek között a 2015-2020 évekre tervezett Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP IV.) megfogalmazottakat is. A környezeti értékelés a rendelkezésre álló adatoknak és a térségi adottságnak megfelelően tartalmazza a koncepció megvalósulásával környezeti hatást kifejtő tényezők, okok feltárását, a megvalósulás esetén várható környezeti hatásokat, a káros hatások elkerülésére, csökkentésére vonatkozó, szükséges intézkedéseket, illetve a lehetséges monitorozási javaslatokat. Egyebekben a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisban megküldött egyeztetési dokumentációban foglaltak ellen - a fentiek figyelembevétele, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások betartása mellett - környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízügyi szempontból a Felügyelőség nem emel kifogást, azt elfogadásra javasolja.

148.

149.

150.

151.


Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőség

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A javaslatot figyelembe vesszük.

Tervezői választ nem igényel.


A megyei területfejlesztési koncepció az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén a Megye északi részén öt települést, Egyházaskesző, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltő és Várkesző községeket érinti. Véleményünket e településeket érintő kérdéseket vizsgálva, illetve néhány vonatkozásban az anyagot általános jelleggel áttekintve, a dokumentáció munkarészeiben foglaltakkal egyetértünk.




152.

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

153.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Nem válaszolt



Tervezői válasz

A tervezet tartalom átfogó, jól felépített és megfelelően van kidolgozva.


24. Old. a Somló esetében külön érdemes megemlíteni, hogy Tájvédelmi Körzet 34. old egyházi turizmus mellé meg kell említeni a Bakony esetében, a kismértékű fényszennyezettségből adódó csillagászati turizmust (esetleg csillagos égbolt rezervátum elképzelését)Európai és Globális Geopark Hálózatok tagjaként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által létre hívott Bakony—Balaton Geopark igen hatékonyan tudja segíteni a megye nemzetközi ismertségét, egyben gazdag és újszerű, a Bakonyt és a Balaton-felvidéket összekapcsoló illetve a szezonalítást csökkentő geoturisztikai programot nyújt 35. old. természeti értékeknél külön kiemelni a nemzeti parkot 2 tájvédelmi körzetet, természetvédelmi és Natura 2000 területeket, valamint a Bakony— Balaton Geopark-ot, valamit, hogy a Balaton a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzéké"-be tartozik ún. Ramsari terület. 36. old. a tájképi értékek mellet meg lehet említeni a földtani értékek gazdagságát is. 37. old. A geoturizmus is fontos, mely így a földtani értékeket illetően nem csak a védett területeteket magában foglaló Bakony—Balaton Geopark területén is végezhető 38. oldal a vizek nyújtotta potenciálok kihasználása, csak integráltan a Víz Keret Irányelvhez és a Natura 2000 jogszabályokhoz hangoltan valósítható meg

Kiegészítésre kerül. Kiegészítésre kerül.


Tervezői válasz

Felügyelőségem illetékességi területét Veszprém megyéből mindössze két település, Kemeneshőgyész és Magyargencs érinti. A helyzetértékelés feltáró-értékelő vizsgálatát, a területfejlesztési koncepciót, valamint a koncepcióhoz készült környezeti értékelést is Felügyelőségem illetékességi területét érintően megfelelőnek találom.

154. 155.

156.

157. 158.

159.

A kért kiemelés megtörténik.

Kiegészítésre kerül. Kiegészítésre kerül. Kiegészítésre kerül.




Nem válaszolt


160.

161.

162.

163. 164. 165. 166. 167. 168.

169.

170.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve


Tervezői válasz

50. old. a térség turisztikai fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A Balaton parti fejlesztések csak a csak integráltan a Víz Keret Irányelvehez és a Natura 2000 jogszabályokhoz hangoltan valósíthatók meg 68. old. megemlítés szintjén jelezni kell: nemzeti park védjeggyel ellátott termék 81. old. kérjük kibővíteni az alkonyati turizmus mellé az ökoturizmust. 82.old. minőségi fejlesztésnél ökoturizmust is érdemes belevenni Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepció Feltáró Értékelő vizsgálathoz:old. helyesen: ... a Tapolcai-medence és tanúhegyei, valamint a Keszthelyi-hegység egy része. A Keszthelyi-hegység nagyobb része és a Kis Balaton Zala megye területére esik. Természetvédelmi területek közé kérjük beilleszteni 1 geopark. A Bakony— Balaton Geopark területének mintegy 87%-a (282.184 ha) található Veszprém megyében. Balaton a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzéké"-be tartozik ún. Ramsari terület. 33. old. A tájvédelmi körzetéknél a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi kezelők. (3 helyen) Helyesen: „Tapolcafői-láprétek Természetvédelmi Terület" 35 old. Helyesen: Uzsai csarabos erdő Természetvédelmi Terület. A Virágos-hegy erdőrezervátum: csak a védőzóna egy (kisebb) része tartozik Veszprém megyébe.

Kiegészítésre kerül.

A 37. old. folytatásaként kérjük az alábbiak beillesztését: Bakony—Balaton Geopark. (A kért kiegészítés szövegét az észrevétel tartalmazza!) 86. old. Kimaradt a HM Budapesti Erdőgazdaság ZRt., mint erdőgazdaság 231. old.


Erősségek közé kérjük beilleszteni: Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően gazdag földtani örökség jellemzi a megye területét, amit a Bakony— Balaton Geopark magas rangú nemzetközi elismerése is jelez. 234. old. Lehetőségek közé kérjük beilleszteni: Az Európai és Globális Geopark Hálózatok tagjaként a Bakony—Balaton Geopark igen hatékonyan tudja segíteni a megye nemzetközi ismertségét, egyben gazdag és újszerű, a Bakonyt és a Balatonfelvidéket összekapcsoló, illetve a szezonalitást csökkentő geoturisztikai programot nyújt.



Tervezői válasz

Kiegészítésre kerül. Kiegészítésre kerül.

Ponotsíjuk. Ponotsíjuk. Ponotsíjuk.



A környezeti értékelés (hatásvizsgálat) című dokumentummal környezet- es településegészségügyi szempontból egyetértek, támogatom.




171.

Nem válaszolt


Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

172.

173.

174.

175.

176.

177.

178.


Tervezői válasz

Tekintettel arra, hogy Veszprém megye területét lefedi a Balaton kiemelt üdülőkörzet területe felhívom a figyelmet, hogy a területfejlesztési koncepció üdülőkörzetet érintő részei esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze (Kaposvár, Csokonai u. 3.) illetékes. Veszprém megye sokszínűségét elsősorban a különböző táji-, természeti-, kulturális értékek találkozása adja. Itt találkozik a Balaton part és a felvidék, a Bakony és Bakonyalja, valamint a Somló-hegy és környezete. Ezek együttesen erősségeikkel és gyengeségeikkel együttesen határozzák meg a megye jövőképét, melyben a fenntartható térszerkezet, az összehangolt fejlesztések és a térségek közötti átjárhatóság kiemelt szerepet kapnak. A területfejlesztési koncepció jelen változata a Kr. 1 . előírásainak megfelelően két szakaszban készült el. A helyzetértékelés című munkarész elsősorban a társadalmi, gazdasági, természeti, stb. viszonyok, folyamatok, meghatározásával, az előnyök, hátrányok és lehetőségek feltérképezésével megfelelő alapot biztosít a területfejlesztési koncepció számára. A feltáró és értékelő vizsgálat rámutatott arra a tényre, hogy a megye lakosság az elmúlt 10 évben majdnem 20 ezer fővel, egy kisváros lakosságának megfelelő mértékben csökkent. Ez a tendencia (születések számának csökkenése, migrációs veszteség), mely a népességszerkezet elöregedésével párosul összetett probléma és nagy mértékben befolyásolja a megye és elsősorban az előregedő lakossággal rendelkező kistelepülések jövőképét. A megyei területfejlesztési koncepció pozitívuma, hogy csak olyan fejlődési irányokat és beavatkozásokat támogat, melyek a megye természeti-, táji-, biológiai-, sokszínűségét kihasználják, azokat erősítik, nem gátolják azok fennmaradását. A'területfejlesztési koncepcióban, valamint azt megalapozó feltáró és értékelő vizsgálatot áttanulmányozva az alábbi észrevételeket teszem: a megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és prioritások alapvetően összhangban vannak az OTrT-ben és a Megyei Tervben megfogalmazottakkal.

Megküldésre került a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze részére. Megjegyezzük, Ő - tévedésből - úgy nyilatkozott, hogy nem illetékes. Választ nem igényel.

Hiányként értékelem az OTrT-ben és a Megyei Tervben „rendelkezésre álló" elemeknek a területfejlesztési koncepcióban nem kellő súllyal történő megjelenését (nem kihasznált lehetőségek). A területfejlesztési koncepció olyan célok megvalósítását is preferálja, melyek jövőbeni megvalósíthatóságát az OTrT illetőleg a Megyei Terv jelenlegi szabályrendszere akadályozhatja vagy korlátozhatja. OTrT és Megyei Terv műszaki infrastruktúra elemeinek és az egyedi építmények területfejlesztési koncepcióban történő megjelenése: a feltáró és értékelő vizsgálatban, illetőleg a területfejlesztési koncepcióban a közúthálózat tekintetében elsősorban az országos és térségi nyomvonalak kerültek vizsgálatra, kisebb hangsúlyt kaptak a megyén belüli elérhetőséget javító, pl. az észak-dél irányú összeköttetések (Tapolca-Pápa-(Győr), Pápa-Veszprém, Veszprém-Győr). Megjegyzendő, hogy az M8 az OTrT-ben és a Megyei Tervben gyorsforgalmi útként szerepel (a koncepció autópályaként tartalmazza).

A területfejlesztési koncepció megalapozása során értékelésre került mind az OTrT, mind a megyei területrendezési terv. Az összhang megteremtésére törekszünk.


Tervezői válasz

Választ nem igényel.


A koncepció céljai között szerepel a megye észak-déli irányú átjárhatóságának javítása, továbbá a Balaton Győr irányából történő megközelíthetőségének javítása. Nem jelent ellentmondást.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

179.

A vasúthálózat tekintetében új lehetőségként jelenhetnek meg a HajmáskérBalatonfűzfő közötti vasúti kapcsolatban rejlő potenciálok, pl. turizmus szempontjából a Balaton jobb elérhetősége (Győr, Veszprém irányból).

A koncepció tartalmazza.

180.

A Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér a feltáró és értékelő vizsgálatban megjelenik, míg a területfejlesztési koncepció már nem tartalmazza (csak a pápai reptér került nevesítésre). A kerékpáros turizmus tekintetében csak a Balatoni kerékpárút került preferálásra, miközben a Megyei Terv több országos és térségi kerékpárutat is tartalmaz. Szakmai tapasztalat, hogy a megye több települése ezen nyomvonalak közigazgatási területükön történő áthaladását a településfejlesztési koncepciójukban rögzítették, nem csak a turizmus szempontjából, hanem a település elérhetősége és a napi munkába járás tekintetében. A területfejlesztési koncepció a megújuló energiaforrások között számol a szélerőművek telepítésének lehetőségével. A Kr. 1 . 2. § h) pontja értelmében a szélerőmű-park (5MW és 50MW közötti teljesítménnyel) kiserőműnek minősül, ezért azt a megyei tervben (rendelet mellékletében) szövegesen és a térszerkezeti lapon szimbólummal kell rögzíteni.

A két repülőtér nem azonos kategóriába tartozó létesítmény.

181.

182.

A koncepciót megalapozó feltáró és értékelő vizsgálat foglalkozik az Inotai Erőmű újraindításának lehetőségének vizsgálatával, ez esetben is érvényes az előbbi bekezdésben tett észrevétel. OTrT és Megyei Terv térségi övezeteinek területfejlesztési koncepcióban történő megjelenése: a koncepció erősségként értékeli a megyében rendelkezésre álló "természeti" erőforrások kihasználását, melyekkel kapcsolatban (területrendezési szempontból) megjegyzendő, hogy a az új külszíni művelésű bányák megnyitását az OTrT előírásai erősen korlátozzák előírásai (pl. a magterület, az ökológiai folyosó, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület esetében). A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése fejezetben megfogalmazottak érvényesülését terület- és településrendezési szempontból gátolhatja az OTrT-ben és a Megyei Tervben valamint a Balatoni Törvényben meghatározott eltérő szabályrendszer.

183.

184.

185.

A megyei területfejlesztési koncepció elfogadása után szükséges — a koncepcióban megfogalmazott fejlődési irányok megvalósíthatósága érdekében — a Megyei Terv (illetőleg OTrT) és a megyei területfejlesztési koncepció közötti ellentmondások feloldása.

186.

187.

Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze


Tervezői válasz

Az egyes kerékpárútszakaszok nevesítése nem a területfejlesztési koncepció mélysége. A konkrét kerékpárutak a területfejlesztési programozás során kerülnek priorizálásra. A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását követően várhatóan időszerűvé válik a megyei terv módosítása is (következően az OTrTmódosítás várható elfogadásából). Akkor lehetőség lesz a megyetervbe beemelni a koncepció új elemeit. Választ ld. fent.

A koncepció természeti erőforrások alatt nem elsősorban és kizárólag bányakincseket ért, hanem a termőföldektől, az erdőkön, a vizeken át a táji adottságokig, stb.

A megyei terv is lehatárolt együtt tervezhető térségeket. A várostérségi fejlesztés EU-s irányelv, melynek - a lehetőségekhez mérten - a hazai gyakorlatban is teret kell biztosítani. A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását követően várhatóan időszerűvé válik a megyei terv módosítása is (következően az OTrTmódosítás várható elfogadásából). Akkor lehetőség lesz a megyetervbe beemelni a koncepció új elemeit.

…hatáskör es illetékesség hiányában a megküldött területfejlesztési koncepciójukat nem áll módomban véleményezni.




188.

Nem válaszolt


Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

189.

190.

191.

192.


A felszíni és felszín alatti vízkészletekkel foglalkozó tervfejezetet kiegészíteni, pontosítani szükséges. 23. oldal Vízrajz: A Séd-ként emlegetett vízfolyás hivatalos neve Veszprémi-séd, kérjük a dokumentációban javítani. A dokumentumban több helyen szerepel más-más értékkel a Balaton éves vízállás változása (40 cm, 50 cm). A Balaton szabályozási vízszintje 70-110 cm a siófoki vízmérce „0" pontjához viszonyítva. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilipen, a Siócsatornán keresztül történik. 42. oldal Felszíni vizek: A fejezetben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre hivatkozik a szerző, de az abban foglaltak felhasználása pontatlan. Nem tisztázott, hogy a megye vízfolyásai és állóvizei közül mit jelöltek ki víztestnek, a víztestek milyen típusúak, az egyes víztestek milyen állapotban vannak, illetve milyen célkitűzések lettek megfogalmazva. Az értékelést ezek alapján javasoljuk kiegészíteni. 44. oldal Ivóvízminőség: A megyében ammónium vonatkozásában továbbra is kifogásolt az ivóvíz nem csak Marcalgergelyi, Magyargencs és Külsővat községekben, hanem Adorjánháza, Apácatorna, Békás, Egyházaskesző, Gyepükaján, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kerta, Mezőlak, Nagypirit és Vinár településeken is. Ezen kívül fluorid tekintetében Bodorfa, Gyepükaján, Káptalanfa és Nemeshany, nitrit tekintetében Magyargencs és Várkesző, vas vonatkozásban Békás, Egyházaskesző, Káptalanfa, és Mezőlak, míg mangán esetében még Kamond településen szolgáltatott víz esik minőségi kifogás alá. (201/2001. Korm. rendelet) Fentieken túl a rendeletben nem szereplő SomlóvásárhelySomlójenő települések kaptak az Ivóvízminőség-javító program keretében KEOP támogatást. Az értékelést ki kell egészíteni az egyes települések esetében az ivóvízminőség javító program és az ivóvízminőséget javító beruházások helyzetével. 46. oldal Talaj- és földvédelem fejezet alatt említi a terv a vizek védelmét a karsztos területeken. Vízbázisvédelem címszó alatt annyi szerepel, hogy a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok felmérése megtörtént. Az ivóvízbázisok biztonságba helyezésének, biztonságos üzemeltetésének csak az első lépése ezek számbavétele, állapotuk felmérése. Következő lépés a védőterületi övezetek, a biztonságba helyezés feltételeinek, a használati korlátozásoknak a meghatározása, mindezek határozati elrendelése (védőterület kijelölése), majd a határozatban foglaltak teljesítése, és annak megfelelő üzemeltetés. Megítélésünk szerint ezen szempontoknak megfelelően kell a megye sérülékeny ivóvízbázisait számba venni. Az 54. oldali ábrán, mely elvileg a fokozottan érzékeny területeket mutatja be, ez a szándék csak részben valósul meg: a vízbázisok védőterületein túl fokozottan érzékenyek azok a karsztos területek is, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, vagyis a nyíltkarsztos, vagy alig fedett területek, ezek feltüntetése az ábrán nem történt meg.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A vízfolyás nevét javítjuk, a vízállás-változás értékét pontosítjuk.

A pontatlanságok kiküszöbölése megtörténik, de mivel területfejlesztési koncepció készül, ennek mélysége nem mérhető össze akár egy területrendezési terv, akár egy ágazati dokumentum részletezettségével. A kért kiegészítés ezért csak részben fog megtörténni. A véleményben közölt adatokkal a fejezet kiegészítésre kerül.

A feladat túlmutat a megyei területfejlesztési koncepció kompetenciáján és tárgykörén.

Az ábra pontosítása - amennyiben ezt a rendelkezésre álló információk lehetővé teszik megtörténik.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

A vízkárt okozó elemek (árvíz-és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzést pontosítani, kiegészíteni szükséges. A helyzetértékelés 3.1.10 fejezete említést sem tesz a karsztvízszint regenerálódás következtében újra megszólaló forrásokról, a karsztvízszint emelkedésből adódó vizesedési és vízelvezetési problémákról. Elsősorban települések belterületein vezet jelentős problémákhoz az elapadt források megszólalása, területrészek vizesedése, ingoványosodása, különösen akkor, ha a forrásos, vizenyős területek lakóingatlanokat is érintenek (Öskü, Várpalota-Inota, Pétfürdő). Gondot jelenthetnek a mára megszüntetett, vagy elhanyagolt állapotú csapadékvíz elvezető rendszerek. A megemelkedő karsztvízszint következtében a vízfolyások élvezetendő hozama a többszörösére nőhet (pl. Inota és Pétfürdő környéke). A többlet vízmennyiség elvezetésére a vízfolyások csak a meder rehabilitációját követően lesznek képesek. Csapadékos időszakokban a peremi helyzetben lévő, vagy a karsztos kőzetek felett elhelyezkedő talajvíz a karsztvíz tározó felteléséből adódóan egyre kevésbé tud a karszt felé elszivárogni, így a talajvíz szintje jelentős mértékben emelkedhet, helyenként egész területek elvizenyősödését, talajvíz források megjelenését eredményezheti (Gyulafirátót, Sóly). Árvízvédelem A megyében lévő települések vízkár veszélyeztetettségével még említés szintjén sem foglalkozik a terv, pedig 2010. során nagyon sok vízkár probléma jelentkezett Veszprém megyében (pl. Bánd, Herend, Veszprém, Sóly, Királyszentistván, Ősi terültén). A hiányzó fejezetrészt kérjük pótolni a 3.1.10. pontban. A 62. oldalon a KDV VÍZIG-et kérjük javítani KÖDU VÍZIG-re.

A fejezet a véleményben közölt információk felhasználásával kiegészítésre kerül.

196.

A Területfejlesztési Koncepcióval kapcsolatban az a meglátásunk, hogy a Balatonra vonatkozó részek nagy általánosságban vannak megfogalmazva, konkrét intézkedés, javaslat nem igazán kerül elő.

197.

A járási szintre lebontott fejlesztési célokhoz a következő észrevételeket tesszük: Balatonalmádi, Balatonfüredi járás: Az idegenforgalmi szezon meghosszabbításának eszközeként megfogalmazott aquapark és vitorlás-kikötő fejlesztés általános, és véleményünk szerint nem alkalmas a szezon meghosszabbítására. A fejlesztési célok között javasoljuk a csónakkikötők fejlesztését és a horgászturizmus fellendítését. Önmagában a természet közeli rekreációs tevékenységek megjelenése (horgászat, vadászat, zöldturizmus, kerékpáros turizmus) nem elegendő, hiszen sem a kiszolgáló létesítmények, sem a megfelelő programkínálat nem található meg ezekhez. A térségben komoly problémát jelent a csónakkikötők hiánya, illetve az illegális kikötők, víziállások és horgászkarók problémája. Erre vonatkozó elképzelés a tervekben nem szerepel. Tapolcai járás: A járás területén több olyan község is található, ahol jelentős probléma az illegális kikötők megléte. A fejlesztések között célszerű lenne szerepeltetni a csónakkikötők fejlesztését. A második balatoni kompjárat kialakítása fejlesztési projekttel egy időben fontos megoldandó kérdésnek tartjuk egy ipari kikötő kialakítását, hiszen a pálkövei kőrakodó évek óta nem üzemel, így a Balatonon jelenleg nem található ipari kikötő. Az új kikötő kialakításának helyére több javaslat is készült, mindegyik helyszín a járás területén található. A dokumentum átdolgozását javasoljuk a fenti szempontok figyelembevételével, a helyzetértékelésből adódóan a területfejlesztési koncepció is változhat.

A megyei szintű területfejlesztési koncepció a fő célok és prioritások meghatározására hivatott. A konkrét intézkedések a megyei területfejlesztési programban kerülnek meghatározásra. A fejlesztési koncepcióban célként a szezon meghosszabbítása rögzíthető. Az ezt szolgáló részletes feladatok, intézkedések nem a koncepció, hanem a későbbiekben kidolgozásra kerülő területfejlesztési program részét képezik majd.

193.

194.

195.

198.

199.


Tervezői válasz

Nem terv, hanem területfejlesztési koncepció készül. Ennek megalapozó fejezete nevesíti a belvíz által veszélyeztetett településeket, és a veszélyeztetett területeket térképen is lehatárolja. Javítása megtörténik.

Az ipari kikötő kialakításának kérdése további egyeztetést követően kerülhet eldöntésre. Feltehetőleg erre a megyei programozás keretében lesz lehetőség. A Koncepció céljaival nem áll ellentétben. A válaszokban kifejtettek figyeelembe vételével kerül kiegészítésre, javításra.




200.

Nem válaszolt


Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

201.

202.


Tervezői válasz

A megyét érintő árvízvédelmi öblözetek, árvízvédelmi védvonalak Az Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi művek hossza 23,2 km, az érintett települések Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Marcaltő, Várkesző, Malomsok. A községek az 1.10. számú Kemenesaljai árvízvédelmi öblözetben helyezkednek el. 01.13. Mórichida- Sárvári árvédelmi szakasz A Megye területét érinti a Rába jobbparti védvonal a 32+483-50+192 tkm, és a 52+127-54+373 tkm szelvények között. A védvonal az 52+000-54+000 tkm szelvények között keresztmetszeti és altalaj állékonysági hiánnyal rendelkezik. A Rába jobbparti töltéskorona magasabb az eddig észlelt legnagyobb vízszintnél. A mértékadó árvízszintet az LNV szintje meghaladta ezen a szakaszon.

A közölt információk beépítésre kerülnek a helyzetértékelés árvízvédelmi fejezetébe.

A védvonalak állapota, védelmi helyzet A megyét érintő védvonalak nem minden tekintetben és helyen felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, magassági, keresztmetszeti, és altalaj-állékonysági hiány is jelentkezik az árvízvédelmi rendszerben. A Rába jobb partján szükségtározó került kijelölésre. A 16/1982 (IV.22) MT. Rendelet alapján az Igazgatóság kiviteli tervet készített a településeket védő körtöltésekről. A kijelölési határozatot a Vízügyi Hatóság 40.497-5/1984. számon hozta meg. Nem megoldott a Rába jobb parti települések teljes körű árvízvédelme, szükségtározó igénybevétele esetén az ideiglenes körtöltések kiépítésére, a nagyon rövid időelőny miatt megfelelően előkészített, szervezett munkára van szükség. A szükségtározó igénybevétele esetén elöntéssel veszélyeztetett Kemenesszentpéter alacsonyabban fekvő területe. A Marcal folyó irányában történő víz visszavezetés tekintetében érintett lehet Várkesző — Bolgatin átvágás- és Egyházaskesző település külterülete. A szükségtározó területén elhelyezkedő települések —Vas Megyét is érinti — árvízvédelme érdekében megoldást jelentene a körtöltések békeidőben történő kiépítése. Az öblözetet védő Rába jobbparti elsőrendű árvízvédelmi töltésen Igazgatóságunk a hagyományos védekezési módszerekkel természetesen készen áll a feladatok végrehajtására. A beavatkozásokra operatív védekezési tervekkel rendelkezünk. Terveinket és az aktuális helyzetet az érintett településekkel 2011 évben is közösen értékeltük, az operatív tervek aktualizálásra kerültek az Önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott adatokkal. Nagyvízi medrek állapota (vízvezető képességének alakulása), jelenlegi tendencia és várható hatásai A hullámtéren az aktív gazdálkodás az elmúlt évtizedekben megváltozott. A rét, legelő gazdálkodást felváltották az erdőművelések. Így a hullámtéren jelenleg 85-95 %-ban erdőgazdálkodás folyik. Azzal, hogy erdőket telepítettek, hagytak elszaporodni, megkezdődött a hullámtér vízlevezető képességének változása. Az így kialakult hullámtéri erdőterületek dús aljnövényzete, letört, szerteágazó ágas-bogas társulásai miatt a nagyvízi meder vízlevezető képessége jelentősen leromlott. A Rába folyó árhullámai a korábbi időszakokhoz képest magasabb szinten vonulnak le. A fentiek miatt az egyébként is - előírás és műszaki követelmény figyelembevételével - gyengébb kiépítésű árvízvédelmi töltéseken fokozottabb védekezési munkákra kell készülni.



Tervezői válasz





Nem válaszolt


203.

204. 205.

206.

207.

208.

209.

210.


Tervezői válasz

Árvízvédelmi biztonságot jövőben befolyásoló ismert tervek Az elmúlt évben elkészült a ProRaab projekt keretében az Osztrák-Magyar közös tervezésű előrejelző rendszer. Igazgatóságunk már a nagy csapadékok alapján információkhoz jut a várható árhullámok nagyságát, lefolyási idejét illetően. Az adatok alapján nagyobb időelőnnyel rendelkezünk a beavatkozások, előkészületek megtétele, a feladatok meghatározását meghozó döntések érdekében. A jövőben az operatív védekezési terveink átdolgozásával, az új előrejelző rendszer felhasználásával igyekszünk hatékonyabbá tenni az árvízi védekezést, ezzel a térség árvízvédelmi biztonságát növelni tudjuk. Vízrajz A megye legfontosabb folyóvizei közül a Cuha, Marcal, Rába érinti Igazgatóságunkat is. Tájvédelmi körzetek Magas-bakonyi TK: a védett terület 17 %-a tartozik GyőrMoson-Sopron megyéhez. Pannonhalmi TK: a védett terület 0,2 %-a található csak Veszprém megyében, a többi Komárom-Esztergom (5,2 %) és Győr-MosonSopron megyében (94,6 %) található.


Vízgazdálkodás, vízvédelem A vizek védelme érdekében elfogadásra kerültek az országos Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. A Cuhai Bakony-ér és Concó-patak, valamint a Marcál és a Rába folyók vízminőségi célkitűzései tartalmaznak közös teendőket. A feladatok végrehajtása 2010-2027. időszakban esedékes. Felszín alatti vizek tekintetében az értékelés szintén a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerint történt. Ivóvízbázisok vonatkozásában a terv helyesen kiemeli a megye 5 nagy ivóvízbázisát ill. egy térképen bemutatja a védőterületeket is. Hiányoljuk azonban a távlati vízbázisok bemutatását. Konkrétan Igazgatóságunk működési területére esik a Malomsok-Árpás távlati vízbázisunk, melynek DK-i része Veszprém megyében található. Tekintettel arra, hogy a területfejlesztési koncepció egy távlati tervezés, úgy gondoljuk, a távlati vízbázisokat mindenképpen célszerű lenne megemlíteni. Ár- és belvízvédelem A Rába völgyben Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések folyóvölgyet kísérő partközeli sávjai tartoznak az I-III. kategóriájú veszélyeztetettségi területekhez.


Egyeztetési anyag (98 oldal) Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében. Új domb- és helyvidéki víztározók, szükségtározók létesítése, erősen kapcsolódik Igazgatóságunk Cuhai Bakony-ér rendezéséhez, melyben jelentős szerepet játszik a tározás, a két vízügyi igazgatóságnak összehangoltan kell megoldani a kapcsolódó területek védelmét. Környezeti értékelés (34 oldal) Környezetstratégiai területek Vízgazdálkodási szemléletváltás, vízmegtartás és elvezetés komplex működtetése fejezet részletesen kitér a klímaváltozással is kapcsolatos vízgazdálkodási, vízvisszatartási lehetőségekre. A felszíni vizek szennyezését a pontszerű források okozzák (települési szennyvizek, mezőgazdasági szennyezés, csapadékvíz bevezetés, stb.). Az ipari szennyezés jelentősen csökkent, de a 2010-es kolontári vörösiszap szennyezés, mely érintette a Marcal és Rába folyó Igazgatóságunk kezelésében álló szakaszait is óvatosságra int.


Tervezői válasz

Választ nem igényel. Az adatok pontosítása megtörténik.

A rendelkezésre álló információk alapján a távlati vízbázisok bemutatása is megtörténhet.

Az anyagban szereplő - az észrevételben közölttől Várkesző vonatkozásában részben eltérő - lehatárolás a megyei területrendezési tervhez kapott szakhatósági adatszolgáltatás alapján készült. A fejezetbe az információ beépítésre kerül.

A vízgazdálkodási területet érintő kérdéséek kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért tovább kell erősíteni ennek a területnek a megjelenését a környezeti vizsgálatban is.




211.

Nem válaszolt


Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

212. 213.

214.

Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége

215.

216.

217.


Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet értelmében Kemeneshőgyész és Magyargencs településeken az ivóvízminőség javító programot be kell fejezni, mert ez egy országos ivóvíz minőségi koncepció része, így javasoljuk a megyei programban is szerepeltetni. Árvízvédelem szempontjából kifogást nem emelünk a területfejlesztési koncepció ellen. Veszprém megye Fejlesztési Koncepciójában foglaltakkal egyebekben egyetértünk, vízgazdálkodási szempontból megfelelőnek tartjuk. A tevékenységünket érintően további fejlesztési javaslatunk nincs. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 9 §- a értelmében, a továbbiakban is kérjük keressék meg Igazgatóságunkat Veszprém Megye Területfejlesztési koncepciójának kidolgozása ügyében, különösen, ha vízgazdálkodási kérdéseket is érint. A tanulmányról általánosságban elmondható, hogy hiányoznak belőle a forrásokra történő pontos hivatkozások. Több helyen is pontatlan, hiányos vagy tárgyi tévedéseket tartalmazó kijelentések találhatók a környezeti elemek állapotával kapcsolatos fejezetekben. A leíró munkarész elnagyolt és nem naprakész információkat tartalmaz. A feltáró-értékelő vizsgálati munkarész 3.1.5 fejezete tárgyalja a felszíni és felszín alatti vizeket, az ivóvízminőséget és a vízgazdálkodást is. A felszíni vizek esetében beszél a vörösiszap katasztrófáról is, melynek, mivel a megye területén jelentős szennyező üzemek és jelenleg is folyó kármentesítések vannak, egy külön kármentesítési fejezetben kellene szerepelnie. A felszíni és felszín alatti vizekkel foglalkozó fejezetrész pontatlan, sok tárgyi tévedést tartalmaz, a bekezdések csapongók. A vízgazdálkodási témakörnek sokkal hangsúlyosabb szerepet kell kapnia egy területfejlesztési koncepcióban. Javasolt külön fejezetet szentelni neki. A fejezet keretein belül külön kellene foglalkozni: a megye területét érintő vízgyüjtő-gazdálkodási tervezési alegységekkel, (megemlíteni mindet, ami érinti, de részletesen csak azzal kell, amely meghatározó a megye szempontjából). Ezzel jelenleg említés szintjén a 3.1.7 fejezetben foglalkozik. A felszíni és felszín alatti vizekkel, azok típusaival (természetes, erősen módosított, mesterséges, vagy porózus, hegyvidéki, karszt stb.) (VGT 2. és 5. fejezet)

218.

Integrált ökológiai és kémiai (felszíni vizek) minősítéssel (felszíni vizek), valamit mennyiségi, minőségi állapotukkal (felszín alatti vizek), (VGT 5. fejezet)

219.

A víztestek állapotát befolyásoló tényezőkkel (szennyezőforrások, hidromorfológiai beavatkozások stb. gyakorlatilag a VGT 2. fejezete),

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása koncepcionális cél. Egy-egy település programja nem képezi részét a megye egészére készülő koncepciónak, viszont a megyei területfejlesztési programban pontosan az ilyen típusú feladatok is helyet fognak kapni. Választ nem igényel. Választ nem igényel.

A forrásokra történő hivatkkozásokat kiegészítjük, a pontatlanságokat, felhasználva az Önök levelét is kiküszöböljük. A koncepció teljes anyaga a tartalmi követelményeit szabályozó kormányrendelettel összhangban készült, amely nem ír elő ilyen fejezetet. A koncepció teljes anyaga a tartalmi követelményeit szabályozó kormányrendelettel összhangban készült, az abban szereplő fejezeteket tartalmazza. A területfejlesztési koncepció megalapozása érdekében a feltáró értékelő vizsgálatban ennél részletesebb vizsgálat tervezési alegységenként nem szükséges. A koncepció teljes anyaga a tartalmi követelményeit szabályozó kormányrendelettel összhangban készült, az abban szereplő fejezeteket tartalmazza. Felszín alatti vizek tervezetben szereplőnél - részletesebb vizsgálata meghaladja a területfejlesztési koncepció kompetenciáját. A VGT egyes fejezeteinek leképezése nem feladata a megyei területfejlesztési koncepciónak. A VGT egyes fejezeteinek leképezése nem feladata a megyei területfejlesztési koncepciónak.




Nem válaszolt



220.

a kitűzött, elérendő célokkal. (VGT 6. fejezet) intézkedésekkel (VGT 8. fejezet)

221.

Ugyanitt szükséges foglalkozni a vízkészletekkel, a vízkivételekkel, az ivóvíz minőséggel, a vízbázis védelemmel, karsztvízszint emelkedéssel stb. Külön érdemes kiemelni a Balatont, a fentebb említett szempontok szerint. A Feltáró-értékelő vizsgálati munkarész 3.1.5. Környezeti elemek állapota és az azokat befolyásoló tényezők fejezete alatt nem csak környezeti elemekről beszél, a zaj és rezgés védelem, valamint a környezetbiztonság témaköre nem tartozik a környezeti elemek közé. A 3.5.5. Vízellátás fejezetben említi meg a szerző a korábbi karsztvízszint süllyedés problémáját, bár ő azt úgy említi, hogy „a korábbi problémák megszüntetésére a vízkiemelést megszűntették, ami után a karsztvízszint lassú emelkedése következett be, ennek negatív hatása ma már nem érezhető." A szerző valószínűleg a vízszintsüllyedés negatív hatásaira gondolt, azonban a mondat értelme szerint a vízszint lassú emelkedésének negatív hatását ecseteli. Ezzel akaratlanul is rátapintott egy létező, a vízszint emelkedésével járó problémakörre, amit azonban a továbbiakban nem fejt ki. A regenerálódás eredményeként emelkedő karsztvízszintek főleg a hegységperemeken éreztetik hatásukat, amelyek az elapadt források megszólalásában, területrészek vizesedésében, ingoványosodásában jelentkeznek. Egyes, a száraz időszakban (alacsony karsztvízszint idején) beépített területek szintén víz alá kerülhetnek. A fenti és hozzájuk hasonló helyzetekben nem csak a közvetlenül érintett vízfolyást, de azok befogadóit is érintik a visszatérő felszín alatti vizek. A fentiekben felsorolt jelenségek a középhegységi karsztvízszint emelkedés áldásos hatásai mellett a jelenlegi településszerkezeti, beépítési viszonyok miatt káros hatásokat is eredményeznek. A korábban az akkori vízszintek alá helyezett hulladékok víz alá kerülésével minőségi kockázatot jelenthetnek a felszín alatti vízkészletekre. A fenti problémát javasoljuk megjeleníteni mind a feltáró értékelés megfelelő fejezeteiben, mind a koncepcióban. Általánosságban viziközmű ellátás körében csak a vízellátást érti, miközben viziközmű a szennyvízcsatorna is. Az ivóvízminőség javító program Veszprém megyét is érinti, részleteiben nem foglalkozik a dokumentáció az érintett településekkel és a megoldásokkal. A feltáró-értékelő vizsgálat 44. oldalán Marcalgergelyi, Magyargencs és Külsővat is megemlítésre kerül, mint ammónium vonatkozásában érintett település. Tudomásunk szerint Külsíívat a Merseváti vízrnűrendszer része, a KEOP pályázati kereteken belül indult ivóvízminőség javító programban. A dokumentációt aktualizálni szükséges, részben a 201/2001 (X. 25.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével (23 db Veszprém megyei települést sorol fel), részben az ivóvízminőség javító program jelenlegi állásának figyelembe vételével.

222.

223.

224.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A VGT egyes fejezeteinek leképezése nem feladata a megyei területfejlesztési koncepciónak. A felvetett témákkal foglalkozik a koncepció. Megjegyezzük, más véleményezők a Balaton túlhangsúlyozását tartották feleslegesnek. Véleményünk szerint a megye környezeti helyzete bemutatásánál a zaj- és rezgésvédelem sem megkerülhető. A fejezet az észrevételben közölt információkat alapul véve kiegészítésre kerül.

a Koncepció foglalkozik a szennyvízcsatornahálózattal is, ez a tartalmi követelményekből adódóan is kötelessége. Az aktualizálás megtörténik.




Nem válaszolt



225.

A térképi megjelenítésnél a tervezett létesítmények között szerepelnek azok az agglomerációk is, amelyek a 2009 évi módosítással kikerültek a 25/2002 Korm. rendeletből. A szöveges dokumentum ezzel együtt több helyen is említi az elmúlt években bekövetkezett változásokat, elkészült létesítményeket, melyek számbavétele azonban nem teljes körü. Azokban az esetekben ahol nem az általa tervezettként feltüntetett megoldás született, nincs összhangban a térképi és a szöveges dokumentáció. A teljesség igénye nélkül: a 133. oldalon Kolontárt szerepelteti mint elkészült csatornahálózatot, azonban Kolontár önálló szennyvízteleppel tervezett, a beruházás honlapja alapján a tervezett befejezési határidő: 2013. november 18. A térképi melléklet alapján azonban Devecserrel történő összekötésként ábrázolja. Devecser jelenleg önálló csatornahálózattal és önálló szennyvízteleppel rendelkezik. A térképi melléklet alapján a már említett Kolontáron túl, Borszörcsök, Somlóvásárhely és Somlójenő valamint Pusztamiske is Devecserhez csatlakozna. Tudomásunk szerint Borszörcsökön önálló telep létesül, Somló-vásárhely és Somlójenő közös szennyvíztisztító telepre adott be 2012-ben pályázatot, Pusztamiske is önálló teleppel pályázott. A megyében nem csak csatornahálózat és szennyvíztisztító telep épült és tervezett a keletkező szennyvíz kezelésére, hanem egyedi kisberendezések telepítése is történt: Balatoncsicsó, Óbudavár és Apácatorna településeken. A fentiekben csak egy-egy kiragadott példát szerepeltettünk. Javasoljuk a szöveges dokumentum és a térképi melléklet aktualizálását mind a hatályos 25/2002 (II. 27.) kormányrendeletnek, mind az elkészült és a folyamatban lévő beruházások figyelembe vételével. Ugyancsak átgondolandó a 3.5.6 fejezet kezdő mondata ugyanis az elmúlt évtizedekben nem épült ki vezetékes vízellátás, az korábban történt.

226.

6.3.1 Hazai támogatások címszó alatt nem szerepelnek a KDOP (Közép-dunántúli Operatív program) a szennyvízelvezetésre és-szennyvíztisztításra kiírt pályázatai, és annak eredményei. Ugyancsak nem szerepelnek a KEOP (1.3.0) ivóvízminőség javító pályázatok, pedig annak eredményéről ( Borszörcsök, Tótvázsony és Hidegkút ivóvízminőség javító beruházása) említést tesz. A KEOP 1.2.0 szennyvelvezetés tisztítás terén is érintett Veszprém megye, bár befejezett beruházás e pályázati konstrukció esetén még nincs. A Veszprém megyei területfejlesztési koncepció „helyzetértékelési dokumentációjának" 3.5.5. Vízellátás ill. a 3.5.6. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és elhelyezés fejezetei szinte teljes egészében csak a megye településeinek közműves vízellátási ill. szennyvíztisztítási helyzetével foglalkozik ill. csak a közüzemi vízszolgáltatók ill. üzemeltetők ismertetésére tér ki részletesen. Ezekből a fejezetrészekből hiányoljuk: a megye vízgazdálkodási szempontból jelentősebb ipari üzemeinek felsorolását, az üzemek vízbeszerzési forrásainak ismertetését ill. a forrásonként beszerzett vizek jelenlegi és várható éves mennyiségét, a jelentősebb ipari üzemek szennyvíztisztításának helyzetét, a tisztított szennyvizek elvezetési ill. elhelyezési módjának ismertetését (felszíni vízbe, közcsatornába történő szennyvíz bevezetés, stb.) - az egyes befogadókba vezetett tisztított szennyvizek jelenlegi és várható éves mennyiségét. A 3.3.7. Ipari parkok fejezetrészt javasoljuk kiegészíteni, a fejezetrészben szereplő Ipari parkokban található jelentősebb ipari üzemek felsorolásával.

227.

228.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A szükséges aktualizálások megtörténnek a rendelkezésünkre álló és hozzáférhető információk alapján.

A javasolt kiegészítések messze meghaladják a Koncepció kereteit és tárgykörét.

A helyzetértékelés mellékletei rögzítik a jelentősebb ipari üzemeket, azonban ezek nevesítése nem feladata a Koncepciónak.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

Veszprém megye területének elenyésző hányada tartozik kirendeltségünk működési területéhez, mindössze 90 km2-nyi, ami 5 települést érint (Egyházaskesző, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltő, Várkesző). A felszíni vizek tekintetében Veszprém megye közigazgatási területéből a Rába folyó középső szakasza (Rába Kis-Rábától), a Marcal folyó torkolati szakasza, Cuha felső szakasza és több kisebb mellékvízfolyás érinti az ÉDU–NeKI működési területét. Nyilvántartásunk szerint az érintett működési területünkön tó nem található. Felszíni vízhasználatok tekintetében a területen a Pápai Víz- és Csatornamű rendelkezik érvényes vízjogi engedéllyel Kemenesszentpéter szennyvízelvezetésére vonatkozóan. A tisztított szennyvizet a Rába 49+700 fkm. szelvényébe vezetik, max. 90 m3/nap kapacitással. Az öt település közül csak egyedül Kemenesszentpéter rendelkezik szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel. Egyházaskesző-Várkesző ivóvízellátását az Egyházaskesző vízműrendszer biztosítja, míg Kemenesszentpéter ivóvízellátása a helyi vízműrendszerről történik, a rendszer üzemeltetője a Pápai Víz-és Csatornamű Zrt.. „A felszíni vizek szennyezettségét adathiány miatt nem lehet pontosan meghatározni, a VGT készítése során a kémiai állapotról a tervezési terület egyetlen részén sincsenek adatok, a VGT térképein a tervezési terület minden vízfolyásán az „adathiány” jelzés található. Az ökológiai állapotra vonatkozóan is túlnyomórészt az „adathiány” megjegyzés szerepel, ahol pedig találunk értékelést, ott a víztest minősítése szerint nem éri el a jó állapotot (ebből valószínűsíthető, hogy a kémiai állapot sem jó), valamint sok helyen szerepel az „erősen módosított folyóvíz” értékelés.” A véleményező a kifogásolt mondat javításához bőséges információt ad levelében, amit ehelyütt nem idézünk.

A kapott információk egyes elemeivel az anyag kiegésízthető.

231.

Az „erősen módosított folyóvíz” értékelés” kifejezés pontosításra szorul.

232.

3.1.5. fejezet Felszíni vizek alfejezet 2. bekezdésének „a települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma” kijelentése pontosításra szorul: a nem megfelelően tisztított települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma. 3.1.5. fejezet „Ivóvízminőség” alfejezetét javasoljuk kiegészíteni a következőkkel:A szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium- és nitrit tekintetében minőségi kifogás alá esik Egyházaskesző és Várkesző községekben, ezért mindkét település szerepel a Nemzeti Ivóvízminőség Javító Programban. 2012 évben KEOP pályázati forrásból helyi vízkezelési technológia valósult meg, melynek próbaüzeme folyamatban van. Üzembe helyezésével az ivóvíz minősége a határértékeknek megfelelő lesz. 3.1.5. fejezet Vízgazdálkodás, vízvédelem alfejezetének alábbi bekezdése pontosításra szorul.„A vizek védelme érdekében elfogadásra kerültek az országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Veszprém megye vonatkozásában a Balaton, a Cuhai Bakony-ér és Concó, az Észak- Mezőföld és Keleti Bakony, a Marcal és a Rába vízminőség gazdálkodási tervei tartalmaznak teendőket.” A vízminőség gazdálkodási terv helyett, a gyakorlatban hivatalosan használt vízgyűjtőgazdálkodási alegységterv kifejezés használata javasolt.

A pontosítás megtörténik a levélben közölt magyarázat felhasználásával. Javításra kerül.

229.

Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége

230.

233.

234.


Tervezői válasz

A kapott információk felhasználásával a kifogásolt szövegrész pontosításra kerül.


Ponotsíjuk.




Nem válaszolt


235.

236.

237.

238.

239.

240.

241.

Nemzeti Környezetügyi Intézet Nyugatdunántúli Kirendeltsége


3.1.7. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Felszíni vizek alfejezete az egyes vízgyűjtőkhöz (helyesen alegységhez) tartozó vízfolyások felsorolásánál egyes esetekben csak a Veszprém megye területére esőket sorolja fel, míg más alegység esetén a megye területén kívüli főbb vízfolyásokat (pl. Holt-Marcal, Kis-Pándzsa, Nagy-Pándzsa) is megemlíti. Javasoljuk az egységesítést: csak a megye területére eső vízfolyások felsorolását. 3.1.7. fejezet Felszín alatti vízkészletek munkarészben javasolt az üzemelő vízbázisok mellett foglalkozni a sérülékeny földtani környezetű távlati vízbázisokkal is, mint a jövő potenciális víznyerő helyeivel. Az egyes térségek fejlesztése során javasolt már előre figyelembe venni ezek tényét, illetve a vízbázisok meghatározott hidrogeológiai védőterületét. 3.5.8 Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás fejezetében szereplő Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást ismertető résznél javasolt lenne szerepeltetni, hogy a megvalósult projekt hatására a hulladék elhelyezés előreláthatóan meddig lesz megoldott. Továbbá javasolt lenne szerepeltetni, hogy a Társulás keretében 42 településen 43 korszerűtlen szilárdhulladék-lerakót rekultiváltak, mely során Veszprém megye területén lévő 16 település (Bakonyszentkirály, Bakonytamási, Csetény, Csót, Dudar, Egyházaskesző, Gecse, Homokbödöge, Jásd, Lovászpatona, Marcaltő, Nagygyimót, Pápateszér, Somlójenő, Vanyola, Vaszar) hulladéklerakója is rekultiválásra került. Környezeti értékelés dokumentáció „1.2. Új koncepció összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal” című fejezet tekintetében a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket is célszerű lenne megemlíteni összhangban a feltáró-értékelő vizsgálat dokumentációban foglaltakkal. 5. Stratégiai erőforrások fejezet 1.3 Vizek nyújtotta potenciálok munkarészben javasolt foglalkozni a térség távlati ivóvízbázisaival, mint a jövő esetlegesen megnövekvő egészséges vízellátás igényének lehetőségeivel. Koncepcionálisan nem csak a térségileg kiemelkedő karsztvizek említésre méltóak. Kirendeltségünk működési területén található és Veszprém-megyét is érinti a felszíni szennyeződés szempontjából sérülékeny földtani környezetben található 13.1.1. számú Malomsok–Árpás távlati vízbázis. 5.2. fejezet „Fejlesztések a vizek minősége védelmében” című alfejezet „további célok” felsorolását javasolt kiegészíteni az alábbiakkal, összhangban a feltáróértékelő vizsgálat anyag 3.1.5. Vízgazdálkodás, vízvédelem című fejezetével, mely a Víz Keretirányelvben foglaltakat veszi figyelembe, illetve utal a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés során megfogalmazott intézkedésekkel való összehangolás fontosságára: felszíni és felszíni alatt vizek védelme és javítása a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott módon. A 04/227-41/2012 számú levelükre válaszul megküldjük Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepció véleményezését a Nemzeti Környezetügyi Intézet Nyugat-dunántúli Kirendeltségének illetékességi területére eső Magyargencs és Kemeneshőgyész települések vonatkozásában. A helyzetértékeléshez a véleményező a két település vonatkozásában számos hasznos információt közöl véleménye első részében, amit e helyütt nem ismétlünk meg.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Egységesítjük az észrevétel alapján.

A rendelkezésre álló információk tükrében a fejezet kiegészítése megtörténik.

Kiegészítjük az észrevétel alapján.

A hiányosságot pótoljuk és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekkel is összevetjük a fejlesztési koncepció célrendszerét. A rendelkezésre álló információk tükrében a fejezet kiegészítése megtörténik, bár a Koncepció céljai között nem szükséges a vízbázisok név szerinti felsorolása és elemzése.

Az összehangolás fontosságára utaló szövegrésszel kiegészül az alfejezet.

Köszönjük a kimerítő tájékoztatást, azokat hasznosítani fogjuk.




Nem válaszolt


242.

243.

244.

245.

246.

247.

248.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság


Tervezői válasz

Javaslatok:Általánosan irányelvként szorgalmazzuk a lakosság és a gazdálkodó szervezetek környezettudatosságának növelését. Ezzel a modern szemlélettel csökken környezetünk terhelése, valamint csökkenthetők a környezeti károk helyreállítására fordított költségek is. Felszíni vizek minőségének megóvását szolgáló gyakorlat bevezetését javasoljuk, amelyek: A belterületi vízelvezető rendszerek bővítése, ill. a meglévők karbantartása; Vízfolyás medrek megfelelő mértékű és gyakoriságú fenntartása (medrek kotrása, parti növényzet karbantartása); Takarékosabb vízhasználat a mezőgazdaságban: szárazságtűrő növények, víztakarékos öntözési technológiák előnyben részesítése. A települési termőterületeken (kertek, zárt kertek, gyümölcsösök) a trágyázás, műtrágyázás, valamint a kémiai növényvédelem környezetkímélő módjának alkalmazása (nem pazarló vegyszerhasználat), ezáltal a vizek tápanyag- és szervesanyag terhelésének csökkentése.

A Koncepció elvei között hangsúlyos a környezettudatosság, de kiegészítjük.

Vízellátás vonatkozásában ma már nem a bekötöttség növelése, hanem a megfelelő minőségű ivóvízellátás biztosítása és a vízbázisok fokozott védelme került előtérbe. Kiemelt szempont a felszín alatti vizek megbecsülése, valamint a talajvíz minőségének védelme az általánosan terjedő jellemzően nitrát szennyeződés miatt. Magyargencsen és Kemeneshőgyészen a közcélú szennyvízelvezető és szennyvízkezelő rendszer megvalósítása nemzetközi pályázaton nyert pénzből folyamatban van. Törekedni kell településenként a minimum 65%-os közcsatorna bekötöttségi célarány elérésére. A projekt megvalósulása után várható, hogy a terület felszín alatti vizeinek állapota folyamatos javulásnak fog indulni. Hulladékgazdálkodás területén a 2012. évi CLXXXV. törvényben megfogalmazott hulladékhierarchia érvényesítésére szükséges törekedni, tehát amennyire lehetséges be kell tartani a következő prioritási sorrendet a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztésekor: a hulladékképződés megelőzése, a hulladék újrahasználatra előkészítése, a hulladék újrafeldolgozása, a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint a hulladék ártalmatlanítása. Szükséges tudatosítani a lakosság és a vállalkozók körében, hogy: a hulladék érték. Azonban elsősorban keletkezésének csökkentésére, másodsorban hasznosítására kell ösztönözni a hulladék termelőket. Lerakókban való elhelyezésre pedig a lehető legkisebb mennyiség kerüljön, ami a hulladék lerakás költségeit is csökkenti. (További hulladékgazdálkodással összefüggő javaslatok az észrevételben)

A javaslatokat megfontoljuk, azok a megfelelő célok közé beépítésre kerülhetnek.

A tervdokumentáció 5. fejeztében (Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata) az 1. pont alatti (Természeti erőforrásaink fenntartható használata, az érték megőrzése) 1.5. pontban az egyes térségek termőhelyi besorolását taglalja, amely szakmailag megfelelő: a Kisalföld és a megye délkeleti része, a Mezőföld átnyúló sarka a kiváló termőhelyi kategóriába tartoznak, itt a termőföld mennyiségi megőrzése, a parlag területek csökkentése a cél. A közepes termőhelyi kategóriát képviselő területeken a támogatások meghatározása fontos kérdés (kertészeti ágazat fejlesztése, háztáji gazdaságok támogatása). A kevésbé alkalmas termőhelyeken (pl. dombvidéken) rét- és legelő gazdálkodás, erdő területek bővítése lehet cél, amely a talajerózió elleni védelmet is biztosítja.

A kevésbé alkalmas termőhelyekre vonatkozó javaslat érvényesítésére gondot fordítunk a koncepció véglegesítése során.


Tervezői válasz




x




Nem válaszolt


249.

250.

251.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala

252.

253.

254. 255.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság


Tervezői válasz

A 8. számú fejezet (Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás) „Vidékfejlesztés, a mezőgazdaság fejlesztése..." címszó alatt a fejlesztéspolitikai feladatok (20142020.) között említi a termőföld vagyon védelmét, mely a talajvédelmi hatóság számára is meghatározó feladat: humuszos termőföld mentésére irányuló szakhatósági előírások betartatása. A benyújtott tervanyag talajvédelmi szempontból elfogadható. INDOKOLÁS: Veszprém Megye Önkormányzata elkészíttette a megye területfejlesztési koncepcióját, amelyet a talajvédelmi hatóság részére megküldte véleményezésre. A tervanyag kimerítően foglalkozik a talaj védelmét szolgáló intézkedések meghatározásával, ezért a koncepciót a talajvédelmi hatóság támogatja. Hivatalunk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jelen véleményezési eljárásban a termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatosan vesz részt.


A termőföldön történő beruházás esetében figyelemmel kell lenni a Tfvt. előírásaira. A termőföld időleges és végleges más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályokat Tfvt. állapítja meg. E törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, és hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az észrevétel további része a Termőföld védelméről szóló törvény egyes rendelkezéseinek szó szerinti idézéseit tartalmazza, melyeket e helyütt nem rögzítünk.


A településfejlesztési terv módosításának további egyeztetési eljárásában a fentiek miatt a megyei földhivatal részt kíván venni.



Tervezői válasz




x




256.

Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal

257.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Kulturális Örökségvédelmi Osztály

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

A KEF-119252/2012. számú levelünkben tájékoztattuk Önöket a területfejlesztési koncepció elkészítéséhez a megye területen tálalható gyógyhelyekről, gyógyfürdőkről, valamint ásvány- es gyógyvizes kutakról. Az elkészített területfejlesztési koncepció az ott felsorolt természetes gyógytényezőkre nem bír negatív hátassal, ezért a koncepció ellen kifogást nem emelek.

258.

A megküldött tervezetben az kulturális és épített örökség, a jelentős településfejlesztési potenciállal rendelkező elemek közé tartozik. Örömmel tapasztaltuk, hogy megküldött anyag szerint az egész megye területén kiemelt szerepet szánnak a kulturális örökség megóvásának, bemutatásának. Így, a helyi épített örökségre alapuló gazdasági, idegenforgalmi fejlesztési elképzelések jelentős szerepet játszanak a megye jövőképében. Ezt örökségvédelmi szempontból támogatjuk. A további tervezés, illetve az egyes elképzelések megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervezett fejlesztések ne veszélyeztessek a kulturális örökség és a védendő értékek jövőjét, biztosítsák a településszerkezet, a településkép és az egyedi értékek hagyományának, valamint a régészeti értékeknek a védelmét. Ennek elősegítésére javasoljuk, hogy a megyei rendezési terv részeként készüljön részletes örökségvédelmi munkarész, melyben az örökségi elemekre vonatkozó közhiteles nyilvántartási adatok alapján lehetne elemezni a változtatási szándékokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megküldött dokumentációban szereplő örökségvédelmi fejezet pontatlanságokat tartalmaz a megye területén található örökségi elemekre vonatkozóan. Tájékoztatásul közöljük, hOgy Veszprém megye területén jelenleg összesen 1434 egyedi védettségű műemlék, 10 történeti településmagot magába foglaló műemléki jelentőségű terület, illetve 2518 nyilvántartott régészeti lelőhely található, melyből 65 lelőhely egyedi védelem alatt áll.

A megyei területrendezési terv tartalmi követleményeit meghatározó kormányrendelet jelenlegg nem írja elő örökségvédelmi munkarész készítését. Erre a területfejlesztési koncepció is legfeljebb csak javaslatot tehet.

Az adatok pontosítása megtörténik.




259.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet

260.

Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

261.

Fejér Megyei Önkormányzat

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

Veszprém Megye területfejlesztési koncepciójával kapcsolatban az Országos Kémiai Biztonsági intézetnek észrevétele nincs, kémiai biztonsági szempontból a környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. Kérem, szíveskedjenek intézetünket kifogást nem emelő véleményezőnek tekinteni. Az eljárás további szakaszában az intézet nem kíván részt venni. Értesítem, hogy Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepcjának módosításában kifogással nem élek. A korábban megküldött 1832/2012/HAT számú szakvéleményemet továbbra is fenntartom.

262.

Az értékelő-elemző anyagot jónak tartom. A hosszú ideje tartó szoros kapcsolattartásunkat eredményesnek ítélem meg. Bízom abban, hogy továbbra is szoros együttműködéssel tudjuk közös céljainkat, megyéink fejlesztését, előrehaladását szolgálni. A megye területén meghatározó szerepe van a 8-as és M8 főút fejlesztésének. Ez a beruházás nem csak Veszprém és Fejér megyének jelent gazdasági, logisztikai összekapcsolódást az autóipari–logisztikai klaszterekkel, hanem távlatban lehetőséget nyújt a budapesti agglomeráció sugaras, túlterhelt szerkezetének feloldásához. Egyetértünk az elkerülő szakaszok építésével az Észak-Balaton környezetkímélő feltárásával.


Egyetértünk. Választ nem igényel.




Nem válaszolt


263.

264.

265.

266.

267.

268.


Tervezői válasz

Veszprém megye területét érintő transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos kezdeményezés szerepeltetését meghatározónak tartjuk a koncepcióban, mely megvalósítása csak a szomszédos megyékkel egységesen történhet. A transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésével kapcsolatban egy vasútvonali változtatás érinti Veszprém megye területét, melyet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012 júniusában tárgyalt. Javasoljuk a koncepcióban közlekedési hálózatba a „Közép-Európai Közlekedési Folyosó (CETC-ROUTE 65)” Veszprém megye elemeinek TEN-T törzshálózati besorolást. A TEN-T gerinceként szolgáló transzeurópai közlekedési folyosó magyarországi területét a Győr–Pápa– Celldömölk és a Zalaszentiván–Nagykanizsa– Murakeresztúr vasúti szakaszok érintik. Érdekeltek vagyunk a Budapest–Székesfehérvár–Balaton kerékpárút kialakításában, ilyen módon a nemzeti emlékhelyek és az egyházi kegyhelyek összekapcsolásában. Fontos feladatnak tartjuk a koncepcióban kiemelten szerepeltetni a meglévő borutak, a kerékpározásra, lovaglásra, túrázásra, kirándulásra alkalmas utak, turistautak kapcsolódását a Fejér megye területén már meglevő, illetve tervezendő kerékpárutakhoz, projektekhez. A két megye, illetve a szomszédos megyék érdeke, hogy a tervezett fejlesztések egymásra épüljenek. A fejlesztéssel kapcsolatban javasoljuk a komplex megközelítést (öko, bor, falusi, üdülés, kulturális termék), kiemelten lehetőséget adva a Balatonon kívül eső településeknek és területeknek (Pápa és környéke, Bakony, Marcal-medence stb.) a turizmus vérkeringésébe történő bekapcsolását. (...) Az észak-balatoni turisztikai potenciál elő- és utószezoni hasznosítása jelentős mértékben továbbfejleszthető a szomszédos Székesfehérvár és a Móri-borvidék programjainak bekapcsolásával. Az egyházi és zarándokturizmus erősen összeköti a két megye településeit (Veszprém, Zirc, Székesfehérvár, Bodajk). A látványsportok, a szabadidőrekreáció turisztikai jelentősége, a nemzetiségi és helyi szokások, tájjellegű gasztronómiai lehetőségek, a helyi termékek gazdag választéka további együttműködést kínál. Fontos környezetvédelmi feladatnak találjuk a megye, illetve megyék közötti teljes körű hulladékgazdálkodás és szelektív hulladék hasznosítás megvalósítását. A következő időszakban a megyehatár ne elválasztó vonalat jelentsen a hulladékgazdálkodás területén, hanem átjárhatóságot biztosítson a határvonal mellett levő szolgáltatók és települések számára. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás gyűjtő, kezelő és hasznosítási rendszerének továbbépítése indokolt. A területen lévő nagy ipari hulladéklerakóhelyek (vörösiszap, salak, pernye) biztonságos kialakítása és hasznosítása kapcsán javasoljuk, hogy az ország más veszélyes hulladék-lerakóhelyeivel együtt az OFTK és az EU kiemelten támogassa.

Az észrevétel alapján a szükséges változtatásokat elvégezzük.

A koncepcióban javasoljuk, hogy kiemelt kapjon a kommunális folyékony hulladékok kezelése, az érzékeny vízbázisok védelme, a keletkező szennyvizek gyűjtése és kezelése a megyehatár vonalán is elhelyezkedő szomszédos települések és környezetük. A szennyvízkezelés területén a következő időszak tennivalóit úgy kell áttekinteni, hogy a megyehatár ne elválasztó vonala legyen a szomszédos megyehatár mellett levő településeknél.

Támogatható javaslat.


Tervezői válasz

Támogatható javaslat. Veszprém megye is lehetőséget lát a szomszédos megyékkel történő együttműködésben.

Veszprém megye is lehetőséget lát a szomszédos megyékkel történő együttműködésben.

Veszprém megye is lehetőséget lát a szomszédos megyékkel történő együttműködésben. Az OFTK-ra és az EU támogatásokra a megyei Koncepciónak nincsen ráhatása.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

269.

Javasoljuk a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióban szerepeltetni a megyehatárokon átnyúló örökségvédelmi, környezet- és természetvédelmi, vízrendezési, zaj- és rezgésvédelmi elemeket.

Az együttműködésre nyitott a megye. A konkrét közös projektek, feladatok a program készítése során körvonalazhatók.

270.

A terv környezeti értékelésének „1. Fenntarthatósági értékrend” c. fejezet „D. fenntartható térhasználat” c. pontjában szereplő D1/C célkitűzés szerint „A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek a megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető”. Természetvédelmi szempontból kiemelten fontos feladat a természetes erdőtársulások, ill. valamennyi természeti terület megóvása, ezért a fenti célkitűzést célszerű volna a következőként módosítani, kiegészíteni: A természetes erdőtársulások ill. valamennyi természeti terület igénybevételét a fejlesztések során el kell kerülni. Tervezett beruházásokat elsődlegesen barnamezős területeken javasolt megvalósítani, a zöldberuházások helyett, a termőterületek megőrzése érdekében. Támogatjuk, hogy a koncepció több helyen is tartalmazza a takarékos területfelhasználás elvét. A koncepció környezeti értékelésén belül a „Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése” c. fejezet ismerteti többek között a közlekedési hálózat fejlesztési célkitűzéseit, melyen belül fontos volna felhívni a figyelmet a megyét érintő országos ökológiai hálózat, térségi ökológiai folyosó folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan működésére, elhatárolódásuk megelőzésére, állapotuk és kiterjedésük megőrzésére, vadátjárók és vadvédő kerítések biztosítására. Fontos feladat a Veszprém és Fejér megye közötti közforgalmú közlekedés fejlesztése (autóbusz, vasút) megfelelő, összehangolt menetrendek és útvonalak, korszerű, környezetbarát járműpark segítségével. javasoljuk hangsúlyozottabban szerepeltetni az energiatakarékossággal, megújuló energia hasznosításával kapcsolatos fejlesztési célkitűzéseket. Javasoljuk a környezeti értékelés 2.1. fejezetén belül, a koncepciónak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP) való összhangját ismertető táblázatban foglaltak alapján a vidékfejlesztési prioritások között szerepeltetni az alábbiakat: agrárkörnyezetgazdálkodás témaköre, a biodiverzitás megőrzését biztosító extenzív mezőgazdasági rendszerek fejlesztése és fenntartása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, az érzékeny természeti területek, valamint a védett és Natura 2000 területek védelme (illetve fenti célú uniós támogatási rendszerek által történő érintettségének fokozása). Fontos volna kitűzni azon NKP célokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-, illetve zajvédelmi témájú megyei fejlesztési célokat, melyek a környezeti értékelés 2.1. fejezetének táblázata alapján jelenleg nem szerepelnek a koncepcióban. Ezek pl.: a közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése, a vasúti szállítás előtérbe helyezése, a levegő minőségének védelme (a szennyezettség csökkentése illetve a jó minőség megőrzése), a zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése, a zaj- és rezgésforrások számának csökkentése.

Támogatható javaslat.

271. 272.

273.

274. 275.

276.


Tervezői válasz

Köszönjük, választ nem igényel. Kiegészítjük a fejezetet az észrevétel alapján.

A megyei programok során kell kidolgozni ennek az összehangolt feladatait. A témával foglalkozó fejezetek fontosságának megfelelően hangsúlyozzák. A kiegészítés megtörténik.

Megvizsgáljuk ennek lehetőségét.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

277.

Az NKP hulladékgazdálkodási céljaival összhangban javasolt a hulladék keletkezésének megelőzése, szelektív gyűjtése és újrahasznosítása érdekében szükséges megyei fejlesztési célok kitűzése.

Önálló stratégiai célként nem indokolt a megjelenítése, de a környezeti témájú célok között megjelentethető.

278.

A megyét jellemző ökológiai lábnyom ismertetésén belül (4.2. sz. fejezet) szerepel az a megállapítás, mely szerint „a területfejlesztési koncepció alapfilozófiája szerencsére követi a fenntartható fejlődés, fejlesztés alapelveit, így az ökológiai lábnyom jelentős növekedése nem prognosztizálható”. E megállapítást indokolt volna kiegészíteni az ökológiai lábnyom csökkenésének célkitűzésével. A koncepció „talaj- és földvédelem” c. pontja ismerteti, hogy „Veszprém megye az erózió szempontjából a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén az ország első-második legveszélyeztetettebb megyéje”, ezért fontos volna fejlesztési célkitűzésként rögzíteni az erózió elleni védelem fontosságát és a szükséges intézkedéseket. Kiemelten fontos feladat a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme – ennek érdekében többek között a korszerű szennyvízkezelés (ill. a szennyvízcsatornákra való rákötés arányának növelése), csapadékvíz-elvezetés, a szennyezett vízfolyások ökológiai rehabilitációja (Séd, Torna-patak), a szennyezőforrások felszámolása ill. keletkezésük megelőzése (pl. illegális hulladéklerakások), szennyezett területek kármentesítése, további szennyezések megelőzése, az EU-s előírásoknak megfelelő egészséges ivóvíz biztosítása. A SédGaja-Nádor vízrendszer Veszprém és Fejér megye területét is érinti, ezért közös feladat e vízrendszer hatékony mennyiségi és minőségi védelme, a vízi, vízparti ökoszisztéma megóvása, a vízrendszerhez kapcsolódó vizes élőhelyek védelme (Fejér megyében a vízrendszer mentén található a Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület).

Megvizsgáljuk ennek lehetőségét.

Javasoljuk a Dunántúli középhegység Fejér megye határához közeli területein és a Balaton-felvidéken a karsztvízszint-emelkedés okozta gondok közös, egyeztetett rendezését. A Séd–Gaja–Nádor rendszer összekapcsolása és együttes kezelése a Sió–Kapos rendszerrel elengedhetetlen. Ez a revitalizáción túl vízgazdálkodási, víztározási, belvíz- és csapadékvíz-rendezési kérdéseket is megoldhat, ezért javasoljuk azok egy programba, „egy kiemelt, nagy beruházások projektbe” való vételét. Ugyancsak célszerűnek tartanánk a vízitársulatok által ellátott vízrendszerek, a bővülő öntözési feladatok, a sík- és dombvidéki tározók fejlesztési programjainak összehangolását. Javasolt hangsúlyozni a koncepcióban a környezetvédelmi ipar fejlesztésének célkitűzését, mely a foglalkoztatás növekedését is elősegítheti. A koncepció kötettel kapcsolatos Konkrét észrevételeink a következők: 17. oldal A Veszprém megye fő kapcsolatrendszere című ábra kiegészítését javasoljuk a PápaCsorna irányú nyíl berajzolásával. A nyíl végére javasolt szöveg: Csorna, Pozsony (Sk) 21-24. oldal A turizmus című fejezetben javasoljuk megemlíteni a megyeink határát képező Rába folyóra (valamint a Marcalra) alapozva fejlesztendő vízi turizmust.

Választ nem igényel. Veszprém megye nyitott az együttműködésre.

279.

280.

281.

282.

283. 284.

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

285.


Tervezői válasz

Célként rögzítése megtörténik.



A Koncepció tartalmazza a környezetvédelmi ipar fejlesztésének jelentőségét. Az ábrát kiegészítjük a Pápa-Csorna kapcsolattal.

Veszprém megyét a Rába folyó mindössze néhány km-es szakaszon érinti. Súlya a megye nagy turisztikai desztinációihoz képest nem számottevő.




Nem válaszolt


286.

287. 288. 289.

290.

291.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat


Tervezői válasz

47. oldal Egyetértve a 6.1 számú blokkban leírtakkal, javasoljuk kiegészíteni „A műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztése" céljait a következőkkel: A 3. pont szövege bővítendő: Az észak-déli (Tapolca — Devecser — Pápa — Győr és a Veszprém — Városlőd — Pápa — Csorna — Mosonmagyaróvár) tengely megerősítése, új főúti szakaszok kiépítésével, A 7 pontos cél-lista kiegészítendő egy 8. céllal: Indokolt megőrizni és hasznosítani az elődeinktől örökölt vasúthálózat — jelenleg részben bezárt, részben takarékon igénybevett — mellékvonalait (Veszprém-Győr, Pápa-Csorna, Pápa-Kisbér) 83. oldal (Devecseri járás) A „Pozícionálás" blokk a Somló helyett a Somlyó szót használja. 83. oldal (Pápai járás) Javasoljuk megemlíteni a megyeink határát képező Rába folyóra (valamint a Marcalra) alapozva fejlesztendő vízi turizmust. 92. oldal A területfejlesztés kapcsolódási lehetőségei a szomszédos megyékkel című fejezetben is javasoljuk a fentiekben vázolt közlekedés- és vízi turisztikai fejlesztési ajánlásainkat megemlíteni.

A közlekedésfejlesztés priritásait és fő elemeit meghatározta a Koncepció. A területfejlesztési programozás keretében kerül sor ezek részletes kibontására, ahol a konkrét közlekedési kapcsolatok, útvonalak ismeghatározásra kerülnek.

Az elkészült munkaanyag a jogszabályi előírásnak megfelelő, magas szakmai színvonalú, rendkívül alapos és részletes munka, méltó a nagy létszámú közreműködőhöz, bár terjedelmében többszöröse a központilag ajánlott oldalszámnak. Külön elismerésre méltó a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium létrehozása és hatékony működése, valamint a jövőkép meghatározáshoz a megye városaiban történt külön egyeztetés is. A helyzetelemzés nagyon alapos és bőséges terjedelmű, de a helyzetértékelés a SWOT mellett nem tartalmazza a jövőbeli fejlesztési irányok megfogalmazását, csupán általánosságokat sorol fel. A Területfejlesztési Koncepcióhoz az alábbi megjegyzéseket tesszük: pozitívum, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció munkaanyagának célkitűzéseit szó szerint beidézve lebontották a megyére, de kérdéses, hogy megfelel-e az OFTK újabb, decemberi verziójának, a megye területére megfogalmazott 10 db specifikum és prioritás szintén elismerést érdemel, örvendetes, hogy a Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciójának célrendszere integrálható a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióba és egyes részeit szó szerinti idézetek, dicséretes az országos stratégiai ágazatok megyei szintre való bontása és külön szerencse, hogy kiegészíthető saját megyei ágazatokkal, (alumínium, üvegipar, stb.) kár, hogy a szükséges állami intézkedések (pl. az egészségügyhöz) nincsenek kellően hangsúlyozva, Követendő példa a turizmus fejezetben az épített örökség helyreállításának említése és az alulhasznosított, elhanyagolt létesítmények fejlesztése valamint a kulturális örökségvédelem hangsúlyozása,szintén pozitívum az OFTK Balatonra vonatkozó fejezetének kiegészítése a Veszprém megyei specialitásokkal, Veszprém, mint megyeszékhely kellő hangsúllyal szerepel az anyagban, Somogy megyével mindössze a Balaton vízfelületén keresztüli két közlekedési kapcsolatot (meglevő és tervezett komp) jeleznek, talán érdemes lenne egyéb kapcsolódási lehetőséget keresni,

Köszönjük a pozitív kritikát. Választ nem igényel.


Tervezői válasz

Javításra kerül. Ld. feljebb. Mint szomszéd megyékhez kapcsolódó cél, figyelembe vehető a víziturizmus.

x

292.

293.

294.

295.

A Koncepció tartalmazza a helyzetértékelésből hiányolt fejlesztési irányokat. Az OFTK decemberi vltozata a Koncepciótervezetet követően vált nyilvánossá, azonban az új változat nem tartalmaz olyan alapvető változásokat, ami a megyei Koncepció érdemi átdolgozását igényelné. Az egészségüggyel összefüggő állami feladatok részletezése nem a megyei területfejlesztési koncepció tárgyköre.

Köszönjük a pozitív kritikát. Választ nem igényel.




Nem válaszolt


296.

297.

298. 299.

300. 301. 302.

Vas Megyei Önkormányzat Zala Megyei Önkormányzat Magyar Tudományos Akadémia


Tervezői válasz

A városok szerepének hangsúlyozása elegendőnek tűnik, de az aprófalvak fejlesztési iránya nem terület specifikus, a falvakra javasolt funkcionális megkülönböztetés nem szerencsés, az országos előírások egy településen belüli építési övezetek vegyes felhasználását ajánlják, A járásokra vonatkozó részcélok előnyösek lehetnének, ha lenne a területfejlesztésnek járási szintje, vagy arra javaslatot kellene tenni az anyagban,

A Koncepció a várostérségi fejlesztés elvét képviseli, összhangban az EU irányelvével. A falvak a központi szerepkörű városokkal együttesen alkotnak egy-egy várostérséget. Az egyes térségekre vonatkozó célok összefoglalása a megye 9 járásközpontjában megtartott tanácskozások eredményeit tükrözi, azokat a célokhatároztak meg. Ezek hasznosulása a megyei programozás keretében várható.

Az Európa 2020 célkitűzéseinek és tematikus céljainak való megfelelés igazolása hasznos lehet a későbbi programozás számára, A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere nincs kidolgozva, a „nincs információ" megállapítás helyett a jelenlegi helyzetet kellene elemezni és értékelni, illetve javaslatot tenni a kialakításra.


A korábban elkészült tervek és célkitűzések összegyűjtése mellett fontos lett volna a valódi fejlesztési elképzelések, igények részletesebb feltérképezése is. Ennek hiányossága valószínűleg a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági, befektetési környezetre vezethető vissza. Értékes eleme a vizsgálatoknak az eddigi beadott és elnyert pályázatok források és települések szerinti bontásban történő elemzése. Jól láthatóan mutat rá, hogy a megye települései közül hol kell még erősíteni a projektek előkészítésében, stratégiai tervek készítésében, hogy a következő pályázati ciklusban a megye kiegyensúlyozottabb eredményt mutathasson fel a források elnyerése szempontjából. Szintén értékes eleme az elemzéseknek a megyei szintű SWOT analízis. A gazdaság fejlesztése és annak nagy energiaigénye például "biomasszaként" felemésztheti a táji értékeket, eltűnhetnek a Bakony öreg erdői (ahogy ez most tragikusan gyorsan meg is kezdődött Kab-hegy környékén), természeti értékei. A nyersanyag kinyerése ugyan támogatja a megye fontos ipari vállalatait, de a maga után hagyott tájsebek a nagy perspektíva előtt álló szelíd vagy ökoturizmust elrettenthetik. A Balaton partjának fejlesztése pedig sokkal természetesebb és fenntarthatóbb módon történhetne meg a hagyományos kereskedelmi túrizmus helyett a Balaton felvidék ökoturizmusának, helyi specialitásának, borvidékének és manufaktúráinak felfedezésén, létrehozásán keresztül. A gazdaság élénkítése pedig önmagában hosszú távon nem éri el célját a fenntartható szemlélet és az energiahatékonyság nélkül.

A partnerségi terv keretében megtörtént valamennyi önkormányzat legfontosabb megvalósult projektjeinek illetve fejlesztési elképzeléseinek a begyűjtése. Köszönjük. Válszt nem igényel.


Tervezői válasz

Központi kérdés, nem a megyei területfejlesztési koncepció kompetenciája.

x x

303.

304. 305.

306.

307.

308.

Köszönjük. Válszt nem igényel. A Koncepció tervezetében ilyen utalás nincs és nem is támogatja. Igaz a megállapítás. A tájsebek felszámolása Veszprém megyében különösen releváns. Igaz a megállapítás.

Igaz a megállapítás.




Nem válaszolt


309.

310.

311.

312. 313. 314.

315.

316.

Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája Magyar Mérnöki Kamara Veszprém Megyei Mérnöki Kamara Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság


Tervezői válasz

Hiába lesz meg a "jól-lét" feltétele a megyében az egészségügy és a környezet fejlesztésével, ha az oktatás és az innovációs ipar nem tud elég vonzó perspektívát adni a fehérgalléros munkaerő számára, ha nem lesz meg a feltétele a továbbtanulás után a fiatalok visszaköltözésére, ha nem tudja kielégíteni éppen a képzett réteg kulturális igényeit az intézményrendszer. És még hosszan sorolhatnánk a példákat, melyek megmutatják az egymástól különböző ágazatok egymásra hatását. A Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója által megfogalmazott célkitüzések tehát lefedik mind a nemzeti, mind az európai fejlesztési célokat, azonban elengedhetetlen ezen célok összefűzése egy integrált, távlatos és stratégiai megközelítéssel.

Igaz a megállapítás.

A Területfejlesztési Koncepció anyaga szakmai szempontból jól összeállított, rendkívül alaposan kidolgozott terv. A koncepció részletesen feltárja Veszprém megye mezőgazdasági adottságait. Véleményünk szerint helyesen látja az agrárium problémait, es a problémák kezelésére adott javaslatok is megfelelőek. Az egyeztetési anyag 38. oldalán az „1.3 Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében" a kisvízfolyások rendezésének feladatai kapcsán helyesen emeli ki a terv a természet közeli megoldások alkalmazását. Véleményünk szerint itt meg kell említeni a vízfolyásokat kísérő fás bokros vegetáció védelmének fontosságát is. Ez a patakokat kísérő zöld folyosó rendkívül fontos vízminőség védelmi, tájképi szempontokból, számos hasznos élőlénynek ad életteret, illetve klímavédelmi jelentősége is van. Mindezen okokból nem csak a meglevő kísérő vegetációt védelme, de a növényzethiányos helyeken az őshonos fajokkal történő pótlás is kiemelten fontos feladat. A hatóságunknak eljuttatott a Pestterv Kft. 2012. novemberében készített dokumentációt elolvasva az abban foglaltakkal egyetértünk. Veszprém megye közlekedési hálózata mind közúti, mind kötött pályás tekintetben felújításra, módosításra szorul a jelenlegi és jövőbeni gazdasági és környezetvédelmi, tájba illeszthetőség figyelembe vételével.Kérjük, hogy tervezés során az országos utak fejlesztése kapcsán a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal és a Magyar Közút Nzrt. veszprémi kirendeltségével egyeztessenek.

A kért kiegészítéssel egyetértve, a szövegen átvezetésre kerül.


Tervezői válasz

A célrendszer strukturálása megtörténik, több észrevételben is megfogalmazott szempontok figyelembe vételével.

x x x

x

Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelet

A dokumentum minden, a jogszabályban előírt szervvel és intézménnyel egyeztetésre került. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ az NGM alá tartozó intézmény, az NGM-mel pedig megtörtént az egyeztetés. Amennyiben az NGM szükségesnek tartotta volna, minden bizonnyal bevonja a KKK-t is a véleményezésbe.




Nem válaszolt



317.

A tervezési fázisban kérjük figyelembe venni az elmúlt évek pályázati kiírásait alapul véve — esetleges településközi mezőgazdasági (vagy bor-) utak, kerékpárutak jelölését.

318.

A településeket elkerülő utak jelölésénél kérjük csatolni az adott település önkormányzatának véleményét a nyomvonalról.

319.

A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. tv alapján egyes útépítések környezeti hatásvizsgálat kötelesek, ezért már a rendezési tervbe történő nyomvonalemelésnél kérjük az egyeztetéseket a környezetvédelmi hatósággal e tekintetben.

320.

321.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi központ Veszprém Megyei Agrárkamara Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Veszprém Megyei Kirendeltség

Tervezői válasz

Tervezői válasz

A Koncepció kiemelten kezeli a kerékpárutak kérdését, és a borutakat is támogatja. A Koncepción alapuló megyei program és a térségi programok tartalmazhatják ezeknek az útvonalaknak a részletes kibontását. A Koncepció nem tartalmaz olyan mélységű rajzi mellékletet, amely az egyes települések elkerülő útjait ábrázolná. Nem rendezési terv, hanem megyei területfejlesztési koncepció készül.

x x A koncepció anyaga véleményünk szerint nem keresi kellő mélységben a választ olyan jelentős kihívásokra, mint például globalizáció, vagy klímaváltozás.

A klímaváltozással kapcsolatos megyei szintű célok hangsúlyosabb megjelenítése megtörténik.

323.

Hiányosságának tartom, hogy a bemutatott jelen (kiindulási) állapotok mellett nem határozta meg az elérni kívánt konkrét célkitűzéseket, nem mutatta be az eszközés intézményrendszert, nincsenek számszerűsített (indikátor) mutatók.

324.

Kifogásolhatónak tartom, hogy a koncepcióban megfogalmazott elsődleges célkitűzések merev keretekkel bírnak. Nem érzékeltem a rugalmas változtatás lehetőségét abban az esetben, ha a 2014 - 2020. időszak pénzügyi kereteire nézve meghatározó változás következne be, hiszen erre az időszakra vonatkozóan a tervezési információink még hiányosak. A koncepcióban a Veszprém megye fejlesztésének speciális célkitűzései és prioritásai fejezet 8. pontjában (Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás) megfogalmazottakkal kapcsolatban további észrevételünk lenne. A Nemzeti Fejlesztés 2020. munkaanyagból átvett vidékpolitikai funkció és feladatok a megyére is jól alkalmazhatók. A vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése és a helyi gazdaságfejlesztés céljaira adott megoldási javaslatok az aprófalvas térségek helyzetének szinten tartására elegendők. A hazai (és Veszprém megye) mezőgazdasági potenciálja országhatárokon túli lehetőségeket is rejt. A koncepcióban meg kellene határozni a reális kitörési pontokat, azokat az értékeket (amelyek az adott hely vonatkozásában egyediek, profittal bíztatnak) hogyan tudjuk megismertetni, ország -- világnak szállítani, a helyi ellátás megoldása mellett.

Téves észrevétel, mivel a Koncepció tervezete számos célkitűzést és célt határoz meg, bemutatja az eszköz- és intézményrendszert, indikátorok alkalmazására a területfejlesztési programok esetében lesz szükség. A Koncepció a készítésére szabott központi határidőre kell, hogy elkészüljön, a készítésének idején ismert információk ismeretében.

322.


325.

A koncepció a helyzetértékelő megállapítások ismeretében reális kitörési pontokat határozott meg.




Nem válaszolt


326.

327. 328.

329. 330.

331. 332.

333. 334.

335.

336.


A „ zöldvagyon” értékek megőrzése: ( Koncepció 52. oldal) a Helyzetértékelés a művelési ágak terület értékeit földhivatali adatokra hivatkozva adja meg. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a nyilvántartott és a tényleges művelési ág, valamint a földhasználat típusa jelentősen eltérhetnek egymástól. Az anyag említi, de véleményem szerint nem kellően hangsúlyozza a termelő és értékesítési szövetkezésekben rejlő erőt. A Kollányi László Környezeti Értékelése által is hiányolt Natura 2000 területeken való gazdálkodás, az agrár-környezetgazdálkodás témaköre nem jelenik meg közvetlenül a vidékfejlesztési prioritások között. Vöröstó község a járásokhoz tartozó településeknél két helyen szerepel, a balatonfüredi és a veszprémi járásnál is. A helyi kézművesség fejlesztése csak a devecseri járásnál szerepel célként, pedig érdemes volna a pápai járásnál is tervezni vele, pl . a kékfestő termékekre gondolva. A vadászturizmus is fejlesztendő lehet a célnak jól megfelelő adottságokkal rendelkező területeken (Zirc, Pápa) Várpalota járás esetén a turizmus fejlesztése nem került megemlítésre, holott az erdei, vagy akár a megújuló energiára épülő falusi turizmus is szóba jöhet. Sümegi járásnál a már meglevő hagyományokon alapuló lovas turizmus fejlesztése a térség fejlődését szolgálhatná. A jelenlegi állapotok bemutatására összeállított, Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Feltáró - Értékelő Vizsgálat anyaga korrekt, értékes. Ennek ellenére hiányolom, hogy a Feltáró és Értékelő Vizsgálat anyaga a 6. pontban megemlíti az UMVP-t mint uniós fejlesztési forrást, de a megye vonatkozásában jelentőségét, a mezőgazdasági beruházások esetében nagyságrendjét, továbbá az intézményrendszerét sem mutatja be. Nem említi az agrárium számára a jövedelmezőség biztosításában meghatározó terület és állatalapú támogatásokat és a nemzeti támogatások rendszerét sem. A LEADER programról szó sem esik, a 230. oldalon a táblázatok között minden magyarázat nélkül a megye területén működő akciócsoportok által kezelt forrásokat közli, de hiányosan, továbbá az adatoknál nem került feltüntetésre mely időpontban kerültek rögzítésre. A Somló-Marcalmente Bakonyalja Leader akciócsoport és összes adata kimaradt a táblázatból. Mellékletek: 3.4.4.-a Ajkai kistérség 3. oldal 6-7 bekezdés ismétlést tartalmaz, valószínűleg téves beszúrásból származik. A földhasználati kiindulási alapot rögzítő 3.9. melléklet adatai véleményünk szerint hibásak. A megye településenkénti művelési ág megosztása egyes településeknél kétes adatokat tartalmaz, vagy nagyon elcsúsztak a sorok és oszlopok célszerű volna átvizsgálni, javítani.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A koncepció készítői természetes módon csak közhiteles nyilvántartások adataiból tudnak dolgozni. Konkrét javaslat hiányában nehéz az erőteljesebb hangsúlyozást érvényre juttani. Mivel ez nem is prioritás, de mindenképpen egy lehetőség. A pontatlanság javítása megtörténik. A Pápai járásra vonatkozó javaslatok kiegészítésre kerülnek. A Pápai és Zirci járásra vonatkozó javaslatok kiegészítésre kerülnek. A Várpalotai járáshoz tartozó települések vezetőivel tartott fórumon egyértelművé vált, hogy a térségben a turizmus szerepe alárendelt. A Sümegi járásra vonatkozó javaslatok kiegészítésre kerülnek. Nem vidékfejlesztési, hanem területfejlesztési koncepció készül. A két tervműfaj forrásaiban és intézményrendszerében egymástól eltér.

A rendelkezésre álló adatok ismeretében a táblázatok pontosításra kerülnek.

A szövegszerkesztési hibát kiküszöböljük Ajka esetében. A művelési ág megoszlás adatai közhiteles adatforrásból származnak, szövegszerkesztési hiba nem történt. Megjegyezzük, véleményünk szerint is kétségekre ad okot egyes adatok hihetősége.




Nem válaszolt


337.

338. 339.

340.

Élhető Balatonfelvidékért Akciócsoport Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesületet "BAKONYÉRT" Vidék fejlesztési Akciócsoport Egyesület


Tervezői válasz

Összességében: a mezőgazdaság és a kis települések által képviselt -- a tanulmány által 4,9%- ban rögzített termelési érték a megye gazdaságában - nagyobb hangsúlyt érdemelne a jövőbeni fejlesztéseken belül. Kérem, hogy az észrevételünkben foglaltakat megfontolni és a koncepció teljesebbé tétele érdekében felhasználni szíveskedjen. Egyben szeretném felajánlani az elmúlt tervezési ciklusok során gyűjtött tapasztalatainkat a megye fejlődésének elősegítése érdekében.

A vidékfjlesztés és a mezőgazdaság önálló fejlesztési prioritás, a 10 speciális célkitűzés egyike.

Általánosságban: a dokumentáció egészéből hiányzik a vidékfejlesztés, az akciócsoportok bemutatásáról egy szó sem esik és a dokumentáció egésze inkább terület és főképpen városfejlesztési, mintsem a kistelepülések számára is elfogadható, hasznosítható vidékfejlesztési megállapításokat tartalmaz.

A vidékfejlesztés törvényi szintű feladatainak kibontása megyei szintre ezidáig nem készült el. A megyei önkormányzat tervezi, hogy felterjesztési joggal kíván élni e kérdésben. Ennek ellenére megjegyezzük, hogy fő céljai között is szerepel a vidékfejlesztés. Továbbá a város és térsége együtt fejlesztése komplex megközelítést takar, amelybe beleértendő a várossal együttműködő - vidéki - térség is. Köszönjük észrevételüket. A társadalmasítási folyamat keretében a Naplóban közlemény jelent meg a közvélemény tájékoztatására a Koncepció készítésének megkezdéséről és tervezett folyamatáról. Volt lehetőség a véleménynyilvánításra, pont erre reagál a "Bakonyért" egyesület is.


Tervezői válasz

x x

341.

342. 343.

344.

345.

Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy a koncepció összeállításakor nem kerestek meg bennünket (holott pl Zircen is volt egyeztetés, mint a megküldött anyagokból utólag kiderül), így nem tudtuk az általunk képviselt kistelepüléseket, esélyegyenlőségi és partnerségi elveket bemutatni. Véleményünk szerint a dokumentumok „társadalmasítása" nem volt megfelelő. Jó példaként tudjuk bemutatni Fejér megyét, ahol több egyeztető anyagot is küldhettünk, egész napos együttgondolkodás keretében dolgoztuk ki a SWOT analízist és a koncepció megalkotási folyamata valóban széleskörű és nyitott partnerségen alapult. Annak érdekében, hogy a további anyagok ebben a szellemben készüljenek el, javasoljuk a jövőben az akciócsoportok bevonását is a munkába (hiszen rengeteg civil szervezetet és vállalkozást is képviselünk). TFT Koncepció 17. oldal: javasoljuk a megye térszervező központjaihoz Zircet is feltüntetni, hiszen a valós térszervező feladatokat lát el. 203. oldal a városok településfejlesztési terveivel foglalkozik, de hiányzik belőle a több száz kistelepülés fejlesztésre vonatkozó elképzelés! Ennek eredményes feldolgozását javasoljuk a megyei akciócsoportok által Önöknek beküldött vidékfejlesztési stratégiákból megtenni. 207. oldal: 6.1.1. uniós források - bekezdés utolsó mondatával nem értünk egyet, hiszen ez a megállapítás pl. igaz a KDOP, KEOP forrásokra, azonban nem igaz az EMVA forrásokra, melyeket a kevésbé fejlett települések és térségek is sikerrel le tudtak hívni. Továbbá ebben a blokkban csak megemlítik az ÚMVP programot, de részleteiben egy szó sem esik a támogatotti körről. 237. o.: Zirc térségének fejlesztése Komárom Esztergom megyével: nem tartjuk életszerűnek, hiszen ha megnézzük a jelenlegi együttműködéseket, több Fejér és Győr-Moson megyei kapcsolat is van a térségben, tehát javasoljuk e két megyét is megemlíteni a jövőbeni fejlesztési partnerek között.

A javaslatot beépítjük. A vonatkozó jogszabály a városok terveinek áttekintését írja elő, ennek megfelelően készült a hivatkozott fejezet. A mondat javítása megtörténik. A támogatotti kör ismertetése nem e dokumentum feladata.

Az autóipari beszállítói kör miatt került be Komárom-Esztergom megye, mint lehetőség.




Nem válaszolt


346.

347.

348. 349.

GEMARA SK Vidékfejlesztési Egyesület

350.

351.

352.


Tervezői válasz

3.4.4.a mellékletben Zirc térségének mezőgazdasága mindössze 1 mondat! Kérjük a mezőgazdaság (pl. burgonya,káposzta), erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás bemutatását is. 3.5.1.a melléklet a megye turisztikai és kulturális értékeinek bemutatása rendkívül szűkös, megint csak nagyrészt a városokra korlátozódik. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy nincs hely és mód minden települési értéket feltüntetni, azonban legalább a Tourinform irodák bevonásával lehetne a térségi nagyobb értékeket is összegyűjteni és feltüntetni (pl. esetünkben Cseszneki Vár, Bándi Esseg vár, Bakonybél értékei, stb). 3.5.1.b. melléklet kérjük feltüntetni a Csetényi Tájházat is. Nagyon fontosnak tartjuk a megye területfejlesztési feladatainak ellátásában az együtt működést és a partnerség kialakítását. Egyetértünk abban, hogy ezért a vidékfejlesztésben meghatározó szervezetek kerüljenek bevonásra a területfejlesztési feladatok meghatározásában és megvalósításában, mivel ezen szervezetek olyan tudással, áttekintőképességgel rendelkeznek, amellyel segíteni tudják a terület fejlesztés érdekében elindult együttgondolkodást, illetve aktív részvételt vállalhatnak a területfejlesztési feladatok megoldásában is. A 8- as fejezettel kapcsolatban „a Vidéki térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer —termelés és ellátás." részhez az alábbi észrevételt tesszük: A vidékfejlesztés, ahogy az anyag is fogalmaz valóban a falusias térségek folyamatos önnfentartó és fenntartható fejlesztésére kell, hogy irányuljon. Olyan folyamat, amely során a helyi közösség a helyi közösség a helyi adottságok és akarat ismeretében saját stratégiát alakít ki és valósít meg. Ezért nagyon fontos az a folyamat, hogy a vidékfejlesztés mennyire integrálódjon be a területfejlesztésbe. Az anyag is kitér arra, hogy a vidékfejlesztésnek igen szoros a kapcsolata az agrárgazdasággal. Nem véletlen, hogy az EU gondolkodik, azon hogyan lehetne a mezőgazdaság fejlesztését LEADER szerűen megoldani. Figyelni kell arra, hogy a területfejlesztésbe integrálódott vidékfejlesztés ne kerüljön ellentétbe az agrárpolitikával például akkor, amikor az agrárpolitika a mezőgazdaság tevékenység fenntartását célozza, míg a vidékfejlesztés alternatív gazdaságfejlesztési lehetőségeket támogat. A turisztikai célok közé javasoljuk felvenni a vízi turizmus fejlesztésének a lehetőségét különös tekintettel a Rába —Gerence-Marcal folyók adta lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Győrből a nyári időszakban sokan élnek a folyók adta kajakozási, horgászati lehetőségekkel.


Véleményünk szerint is a kerékpárút hálózat fejlesztés a turizmus fejlesztését is szolgálja. Ezért javasoljuk, hogy a térségi kerékpárút fejlesztéséhez kerüljön be egy Győr-Tét-Malomsok-MarcaltőMarcalgergelyi-Nemesszalók-SomlószőlősDoba kerékpárút kialakítása is. Ezzel tovább erősödhetne a Győr-Pápa térségSomló kapcsolata. Ezáltal Győrt és Környékét jobban be lehetne vonni a falusi turizmusba, mint szolgáltatásokat igénybe vevőket.

A Koncepció prioritásként kezeli a megye kerékpárúthálózatának bővítését. A konkrét útvonalak nevesítése a megyei szintű programozás feladata lesz.


Tervezői válasz

A mellékletben a megyei sznten legfontosabb értékek kerültek nevesítésre.

Feltüntetjük. Választ nem igényel.


Megyei léptékben nézve a megyei Rába-szakasz olyan rövid, hogy jelentősége messze elmarad a megye fő turisztikai lehetőségei mögött.




353.

Nem válaszolt



Bevezetésben, az „Együttműködés és partnerség Veszprém Megye területfejlesztési feladatai ellátásában." pontjához A Veszprém Megyei Terület fejlesztési Szakmai Kollégium állandó tagjai mellé a háttér szervezetbe javasoljuk felvenni a vidékfejlesztési szakterület érvényesítése érdekében a megyében működő nagy vidékfejlesztési tapasztalattal rendelkező Leader HACS —okat.

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület

354.

Javasoljuk továbbá, a vidékfejlesztési szakterület részletesebb kifejtését, a koncepcióba történő illesztését.

355.

Koncepció 86. oldal tapolcai járás részhez: A turizmusfejlesztés résznél, javasoljuk a borturizmus külön kiemelését. Minőségi szálláshelyekhez „borszállodák" létrehozása- szezon hosszabbítási célzattal is.

356.

Ábrahámhegy

357.

Adásztevel

358.

Adorjánháza

359.

Ajka

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Megköszönve javaslatukat, jelezzük, hogy a felvetés nem a területfejlesztési koncepció tervezetének tárgykörébe tartozik. A területfejlesztési kollégium életre hívása és működtetése nem kötelező elem, ez egy Veszprém megyei sajátosság, és a megyei önkormányzat egyelőre nem tervezi a kollégium bővítését. A társadalmi egyeztetés részeként a tervezet közzétételre került, melynek nyomán több civil szervezet is eljuttatta észrevételeit a megyei önkormányzathoz és a készítőkhöz. A megyei közgyűlés Koncepciót tárgyaló üléseire a civil szervezetek meghívást kapnak. A vidékfejlesztés törvényi szintű feladatainak kibontása megyei szintre ezidáig nem készült el. A megyei önkormányzat tervezi, hogy felterjesztési joggal kíván élni e kérdésben. Ennek ellenére megjegyezzük, hogy fő céljai között is szerepel a vidékfejlesztés. Továbbá a város és térsége együtt fejlesztése komplex megközelítést takar, amelybe beleértendő a várossal együttműködő - vidéki - térség is. A kiegészítés megtörténik.

x x x A helyzetelemzés nagyon fontos megállapítása (75. o) a város szempontjából, hogy a „Székesfehérvár-Várpalota (Pét)-Veszprém-Ajka ipari innovációs tengely csak úgy tud tovább fejlődni, ha a kornak megfelelő közlekedési viszonyok alakulnak ki." A helyzetelemzés több pontján kiemelik, hogy Ajka, mint ipari központ szerkezetváltozási problémával küzd (pl. 232. oldal — Gyengeségek). Ezt igazolja, hogy a térségben az elvándorlás jellemző. Bár a szerkezetváltozás kedvezően irányban indult meg a városban, ennek teljes végbe menetele csak a 8-as számú főút teljes hosszában történő gyorsforgalmi úttá fejlesztésével érhető el, mely nemcsak a város, hanem a nagyobb térség (innovációs tengely települései) számára is egyértelmű fejlődést jelentene. Ezért szorgalmazni kell annak mielőbbi megvalósítását. Ebből következően nem elég csak a prioritások, speciális célok fejezetben utalni e jelentős térszerkezeti elem megvalósítására, hanem hangsúlyozottan kellene megjelennie az összes érintett járás fejlesztési céljai között.

A 8-as sz. főúttal kapcsolatban tett észrevétellel egyetértünk. A járások fejlesztési céljait tartalmazó összefoglalók a kistérségi központokban a térség településvezetői, gazdasági szereplői részvételével megtartott tanácskozások eredményei kerültek be. Azaz, azok a javaslatok épültek be, amelyek az adott térség szereplői önmgauk szmára fontosnak tartanak. A megyei önkormányzat és a készítők ezeket a javaslatokat nem minősítik. A megye nem akarja meghatározni a térségek céljait, viszont a koncepció kidolgozása során merített belőlük a megyei általános és sajátos célok meghatározása során.




Nem válaszolt


360.

361.


Mint a helyzetelemzésben fogalmaznak, Ajka nehéz- és feldolgozóipari funkciója kiemelkedik a térségben. Messzemenően egyet értünk azzal, hogy a 2010 őszén történt vörösiszap katasztrófa „nem kell hogy együtt járjon a bauxit-alumínium vertikum leépítésével. Veszprém megyének illetve az érintett térségeknek (gazdasági és foglalkoztatáspolitikai) érdeke a bauxitra épülő vertikum fejlesztése, fejlődésének szigorú környezeti feltételrendszer közötti biztosítása" (koncepció 39. oldal), hiszen a megye egyik legnagyobb árbevétellel, foglalkoztatóval és kapcsolatrendszerrel rendelkező (tradicionálisnak tekinthető) vállalkozásáról van szó. Ebből következően nagyon helyesen az „értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés feltételeinek biztosítása" célkitűzés bemutatásában mint stratégiai ágazat jelenik meg az üveg- és porcelán ipar fejlesztése, támogatása mellett az alumíniumipar támogatása is (koncepció 15. oldal). A célkitűzést ugyanakkor javasoljuk annyiban kiegészíteni az integrált szemlélet jegyében, hogy a fejlesztésben megjelenjen — az erőforráshátékonyság/fenntarthatóság, illetve a környezetvédelmi szempontok érvényesítése (szennyezett területek, tájsebek stb.) is, s ne csak külön célkitűzésként szerepeljenek.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

A felvetésnek helyet adva a célkitűzés kiegészítése megtörténik.

Nagyon fontosnak tartjuk a 4. célkitűzésben szereplő „megye térszervező központjainak központi funkcióinak fejlesztését, helyi gazdaságaik térségükre kisugárzó fejlesztését", ugyanakkor itt kívánjuk megjegyezni, hogy Ajka a gazdaság fejlesztésén túl — az elfogadott IVS szerint - megcélozza a kulturális, sport, szabadidő, oktatás (felsőoktatási), turisztikai szerep erősítését, fejlesztését is. Ennyiben szükségesnek tartjuk a koncepció vonatkozó részeinek kiegészítését, pontosítását a város vonatkozásában. (Az

A városi mélységben készült IVS javaslatai a megyei területfejlesztési koncepció célrendszerébe kevésbé integrálhatók. Azok a megyei területfejlesztési program alkotásánál vehetők figyelembe.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

362.

Ajkai járás fejlesztési céljaival kapcsolatban (Koncepció 80. oldal): Javasoljuk, hogy a fejlesztési célok között szerepeljen az elérhetőség javítása kelet-nyugat, észak-dél közlekedési tengelyek mentén; Ajka fontosnak tartja a nyugati elkerülő út megépítését (Ajkarendek kiváltására), ami egyben fontos É-D-i közlekedési folyosó. Erre vonatkozóan több nyomvonalváltozat is készült az utóbbi években.

A koncepció kiegészítésre kerül a kelet-nyugat, észak-dél irányú átjárhatóság javításával mint területfejlesztési cél nevesítésével. Az elkerülő út a területfejlesztési programba kerülhet beemelésre.

363.

Egyetértünk azzal a céllal, hogy a meglévő, működő iparágakat meg kell tartani, és tovább kell fejleszteni, hiszen Ajka városának tradicionális szerepe van az üveggyártásban és az alumíniumgyártásban. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az egymással összefüggő iparágak együttműködését, így a járműipari és (helyesen) mechatronikai klaszter fejlesztését, amely újabb távlatokat nyithat a helyi ipar fejlesztésében. Ugyanakkor kérdés, hogy a jelenleg termelt barnaszénen és bauxit jelenlegi felhasználásán túl, milyen többcélú hasznosításra gondol a tervező. Az ipari tevékenység által létrejött, felhagyott lerakók és tárolók rehabilitációja, valamint a működő tárolók környezeti fejlesztését szintén rendkívül fontosnak tartjuk. A falusi turizmusfejlesztés a teljes Ajkai kistérségre értelmezhető, abból nem hagyható ki maga a város, hiszen Ajkának a szálláshely-szolgáltatás mellett főleg a szolgáltatások (kultúra, szabadidő, sport) terén lehet szerepe a térségben. Például folyamatban van a városi sporttelep fejlesztéséhez kapcsolódó tervek kidolgozása, azon belül a térségi utánpótlás centrum kialakítása is. Nem szerencsés a dűlőút hálózat fejlesztését csak a kerékpárúthálózat bővítésére alapozni, figyelembe kellene venni a mezőgazdasági táblák feltárásának, majorok elérhetőségének javítását is, ezért javasoljuk a fejlesztési javaslat korrigálását.

Pl. vegyipari felhasználás.

364.

365.

366.

Alsóörs

367.

Apácatorna

368.

Aszófő

369.

Badacsonytomaj

370.

Badacsonytördemic

371.

Bakonybél

372.

Bakonyjákó

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény IVS a következő címen érhető el: http ://www.ajka.hu/up load/ajkaivs. pdf)

Tervezői válasz

A falusi turizmus célterülete a térségen belül semmiképpen nem Ajka. Ettől függetlenül turisztikai szolgáltatásokat nyújthat, de a klasszikus falusi turizmus a környező kistelepüléseken előnyösebb adottságokkal bír. A szövegezés kiegészítése megtörténik.

x x x x x x x




373.

Bakonykoppány

374.

Bakonynána

375.

Bakonyoszlop

376.

Bakonypölöske

377.

Bakonyság

378.

Bakonyszentiván

379.

Bakonyszentkirály

380.

Bakonyszücs

381.

Bakonytamási

382.

Balatonakali

383.

Balatonalmádi

384.

Balatoncsicsó

385.

Balatonederics

386.

Balatonfőkajár

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan Bakonykoppány község Önkormányzata nem tesz észrevételt vagy javaslatot, es a további véleményezési eljárásban nem kiván reszt venni. x x x x x x x x x x x Balatonederics község Önkormányzatának Képviselő-testülete nem kíván észrevételt tenni a Veszprém megye Területfejlesztési koncepciójával kapcsolatban. x




Nem válaszolt

387.

Balatonfüred

388.

Balatonfűzfő

389.

Balatonhenye

x

390.

Balatonkenese

x

391.

Balatonrendes

x

392.

Balatonszepezd

x

393.

Balatonszőlős

394.

Balatonudvari

395.

Balatonvilágos

396.

Bánd

397.

Barnag

x

398.

Bazsi

x

399.

Béb

400.

Békás

401.

Berhida

x

402.

Bodorfa

x



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x

x x x Bánd Község Önkormányzat képviselő testülete úgy dönt, hogy elfogadja a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót.

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan Béb község Önkormányzata nem tesz észrevételt vagy javaslatot, es a további véleményezési eljárásban nem kíván reszt venni. x




Nem válaszolt

403.

Borszörcsök

404.

Borzavár

405.

Csabrendek

406.

Csajág

407.

Csehbánya

408.

Csesznek

409.

Csetény

410.

Csopak

411.

Csót

412.

Csögle

413.

Dabronc

x

414.

Dabrony

x

415.

Dáka

416.

Devecser

x

417.

Doba

x

418.

Döbrönte

419.

Dörgicse

420.

Dudar

x

421.

Egeralja

x

422.

Egyházaskesző

423.

Eplény

424.

Farkasgyepű

425.

Felsőörs

426.

Ganna



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x x x x x x x x

x

x x

x x x x x




Nem válaszolt

427.

Gecse

x

428.

Gic

x

429.

Gógánfa

430.

Gyepükaján

431.

Gyulakeszi

432.

Hajmáskér

433.

Halimba

434.

Hárskút

435.

Hegyesd

x

436.

Hegymagas

x

437.

Herend

x

438.

Hetyefő

439.

Hidegkút

440.

Homokbödöge

441.

Hosztót

442.

Iszkáz

443.

Jásd

444.

Kamond



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x x x x

x x x x x x x




445.

Nem válaszolt


Kapolcs


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény Hivatkozva a 04/22742/2012. sz levelükre a Veszprém megyét érintő Területfejlesztési Koncepciót Kapolcs község Képviselőtestülete áttanulmányozta, azt nagyon alaposnak, széleskörűnek, és szakszerűnek tartja. Esetleges javaslataink, észrevételeink a következőek: Kapolcsot illetően már több éve elkészült egy, a települést elkerülő úttervezet, amely mérsékelné a településen ( 7301 sz. fő közlekedési út ) áthaladó kamionos, és egyéb közúti közlekedést, ami az út mellett lakóingatlannal rendelkező lakosok nyugalmát nagymértékben zavarja, illetve a házak állagát rongálja. Kérjük az elkerülő út esetleges beillesztését a megye úthálózat bővítési koncepciójába.

Tervezői válasz

A javaslatokat köszönjük. Azok figyelembe vételére a megyei területfejlesztési program készítése során, a Koncepció efogadását követően lesz lehetőség.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

446.

A turizmust erősítendő — kerékpárút mielőbbi kibővítése Veszprém és Tapolca között ( illetve Veszprém és Tapolca—Diszel között ). Az alternatív, konkrétan szélenergia minél jobb kihasználása - amennyire lehetséges, a megyét érintő adottságok alapján.

447. 448.

449.

Káptalanfa

450.

Káptalantóti

451.

Karakószörcsök

452.

Kékkút

453.

Kemeneshőgyész

454.

Kemenesszentpéter

455.

Kerta

456.

Királyszentistván

457.

Kisapáti

458.

Kisberzseny

459.

Kiscsősz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény A kórházak integrációjával kapcsolatban - főleg Ajka vonatkozásában - logisztikailag lehetőség lenne-e heti 1-2 alkalommal közvetlen kórházi autóbusz járatot indítani, ami a háttértelepüléseken lakó hozzátartozók részére megkönnyítené a látogatást, illetve egyéb kórházi ellátást az Ajkára beutaltaknak.

Tervezői válasz

A javaslatokat köszönjük. Azok figyelembe vételére a megyei területfejlesztési program készítése során, a Koncepció efogadását követően lesz lehetőség.

A kerékpárútfejlesztés megyei céljai között szerepeltetjük a jelzett kerékpárutat. A Koncepció tartalmazza a megújuló energiaforrások hasznosítását. A szélenergia hasznosítása a Balaton-törvény által érintett területeken aggályos a vonatkozó előírások miatt. De a megye erre minden tekintetben alkalmas térségeiben a javaslat támogatható.

x x x x x x x x x x x




Nem válaszolt

460.

Kislőd

461.

Kispirit

462.

Kisszőlős

463.

Kolontár

464.

Kővágóörs

465.

Köveskál

466.

Kup

467.

Külsővat

468.

Küngös

469.

Lesencefalu

470.

Lesenceistvánd

471.

Lesencetomaj

472.

Litér

473.

Lókút

474.

Lovas

475.

Lovászpatona

476.

Magyargencs

477.

Magyarpolány

478.

Malomsok

x

479.

Marcalgergelyi

x

480.

Marcaltő

481.

Márkó



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x x x x x x x x x Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójával kapcsolatosan az alábbi véleményt adom: A területfejlesztési koncepció egyeztetési anyag 86. oldalán a Tapolca járás gazdaságfejlesztés pontját (Tapolca 40 ha) kérném kiegészíteni Lesencetomaj kb. 50 ha szöveggel. Mellékelve megküldöm a Képviselő-testületnek a fenti tárgyban hozott határozat kivonatát, mely szerint a Képviselő-testület jóváhagyja a koncepciót, azzal a kiegészítéssel, hogy a Balatonalmádi Járás keleti részénél a tömegközlekedés fejlesztését, a közlekedés megszervezését biztosítani kell a járásközpont felé.

Kiegészítés megtörténik.

A javaslat beépítésre kerül.

x x x x x

x x




Nem válaszolt

482.

Megyer

x

483.

Mencshely

x

484.

Mezőlak

485.

Mihályháza

486.

Mindszentkálla

487.

Monostorapáti



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x

488.

489.

Hivatkozva 04/22742/2012. sz. levelükre az alábbiakban terjesszük Ön elé a 2013. évi területfejlesztési elképzeléseket: Természetvédelmi feladatok: csapadékvíz elvezető árkok kiépítése belvizek elvezetése, árkok kiépítése.

Környezetvédelmi feladatok: - szelektív hulladékgyűjtés lakásonként, szőlőkultúrák növényvédelme élővizekre figyelve Községfeilesztési feladatok: telkek kialakítása, közművesítés utcák, parkok, terek burkolatának felújítása új utak pormenetesítése, aszfaltozása játszóterek kiépítése,

A javaslatokat köszönjük. Azok figyelembe vételére a megyei területfejlesztési program készítése során, a Koncepció efogadását követően lesz lehetőség. Bár javaslataik települési léptékűek, amelyek jelen mélységükben nem adaptálhatók a megyei feladatok szintjére. ld. fent.

ld. fent.




Nem válaszolt


490.

491.

492.

493.

Monoszló

494.

Nagyacsád

495.

Nagyalásony

496.

Nagydém

497.

Nagyesztergár


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény intézményi épületek felújítása (egészségház, óvoda, önkormányzat) Humánerőforrás helybeni foglalkoztatás: szolgáltatások körének bővítése, ipari munkahelyek telepítése, szőlő és bor „ágazat" munkaerő helyben foglalkoztatás Idegenforgalmi tevékenység fellendítése: - TDM szervezet létrehozása, turizmus többirányú fejlesztése (bor, egyházi, gyalog, kerékpár stb.) falumúzeum fejlesztés (régészeti kutatások), templom külső tatarozása Kulturális és sport feladatok: településtörténeti kiadványok megjelentetése (malmok története, Monostorapáti története) sportpálya felújítása sportöltöző bővítése Művészetek Völgye fesztivál.

Tervezői válasz

ld. fent.

ld. fent.

ld. fent.

x x x x x




Nem válaszolt

498.

Nagygyimót

499.

Nagypirit

x

500.

Nagytevel

x

501.

Nagyvázsony

502.

Nemesgörzsöny

503.

Nemesgulács

504.

Nemeshany

505.

Nemesvámos



Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény Kérjük, szíveskedjenek figyelembe venni a koncepció kialakításánál azon keresetünket, hogy a 8302-es sz. PápaVeszprémvarsány összekötő út 5+166 km - 5+359 km között településkapu létesüljön, a mar most is nagyszámú (napi 3000 *mil) forgalom sebességkorlátozás érdekében. Javasolnánk továbbá a Pápa-Nagygyimót közötti kerékpárút kiépítését is, ami turisztikai célokat szolgálna.

Tervezői válasz

A javaslatokat köszönjük. Azok figyelembe vételére a megyei területfejlesztési program készítése során, a Koncepció efogadását követően lesz lehetőség. Bár településkapu javaslatuk települési léptékű, amely jelen mélységében nem adaptálható a megyei feladatok szintjére. A kerékpárút javaslat figyelembe vehető.

x x A Veszprém Megye Területfejlesztési koncepcióra vonatkozó egyeztetési eljárásban véleményezési jogkörünkkel nem kívánunk élni. x x




Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

Nemesvita község Önkormányzatának Képviselő-testülete nem kíván észrevételt tenni a Veszprém megye Területfejlesztési koncepciójával kapcsolatban.

506.

Nemesvita

507.

Nemesszalók

508.

Németbánya

509.

Nóráp

510.

Noszlop

511.

Nyárád

512.

Nyirád

513.

Óbudavár

514.

Olaszfalu

x

515.

Oroszi

x

516.

Öcs

517.

Örvényes

518.

Ősi

519.

Öskü

x x x x x x x

x x x A 8. sz. főközlekedési úthoz, útlezárás esetére az alábbi elkerülő utak szerepeltetését javasolja: a) a Várpalotát Ösküvel, Öskü-Bántapusztán keresztül vezető összekötő út fejlesztése, b) a 8. sz. főutat és a VárpalotaLepsény utat, Öskü és Berhida-Peremarton között összekötő út

Javaslataik meghaladják a Koncepció mélységét, azonban a megyei programozás során figyelembe vehetők.




Nem válaszolt


520.

521.

Paloznak

522.

Pápa

523.

Pápadereske

524.

Pápakovácsi

525.

Pápasalamon

526.

Pápateszér

527.

Papkeszi

528.

Pécsely

529.

Pénzesgyőr

530.

Pétfürdő

531.

Porva

x

532.

Pula

x

533.

Pusztamiske

x

534.

Raposka

x


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény kiépítése. Öskünél a vasúti nyomvonal áthelyezésének szerepeltetését javasolja, Öskü belterületének északról történő elkerüléssel, a mellékelt nyomvonalterv szerint.

Tervezői válasz


x x x x x x x x x x




535.

Nem válaszolt


Révfülöp


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény Az alábbi észrevételeket tesszük településünknek a megyei területfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedését illetően: Révfülöp Nagyközség mikrotérségi szerepvállalása, urbanizáltsága, intézményműködtetési (iskola, óvoda, körzeti orvosi, fogorvosi ellátás, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, Tourinform Iroda, könyvtár, múzeum stb.) és infrastruktúra fejlettségi szintjét tekintve városias jellegű település. Az elmúlt időszakban többször felmerült az üdülővárosi rang megpályázása, a Balatonfüred és Badacsonytomaj közötti térségi ellátást és szolgáltatást nyújtó településként a városi cím megszerzése.

Tervezői válasz





Nem válaszolt


536.

537.

538.


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény Egészségügy területén a térségi ellátás javítása és racionalizálása tekintetében javasoljuk, hogy Révfülöpön mentőállomás épüljön, ahonnan kiindulva akár Tapolca felé, akár Balatonfüred, Keszthely vagy Veszprém felé az előírt segítségnyújtási időt teljesítő, gyors mentőszolgálati, egészségügyi ellátás tudna megvalósulni. A közbiztonság területén kezdeményezzük a révfülöpi rendőrőrs visszaállítását, amely a település és a Kálimedencei háttértelepülések lakóinak biztonságérzetét és vagyonvédelmét hatékonyabban tudná ellátni. A Balatoni és a térségi turizmus fejlesztése tekintetében javasoljuk: Révfülöp víziturisztikai központtá való fejlesztésével tervszinten számolni, rögzíteni (vitorláskikötő, csónakkikötő létesítése, a balatoni vitorlássport utánpótlás nevelés

Tervezői válasz







Nem válaszolt


539.

540.

541.

542.

Rigács

543.

Salföld

544.

Sáska

545.

Sóly

546.

Somlójenő

547.

Somlószőlős

548.

Somlóvásárhely

549.

Somlóvecse


Tervezői válasz

További érdemi, de nem a területfejlesztési koncepció tárgykörébe tartozó észrevétel, vélemény alközpont kialakítása). A kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében a balatoni bringa kör és a Káli medence kerékpáros útvonalainak csomópontjaként való kerékpáros turisztikai mikrotérségi központként való fejlesztését. A gyalogos túraútvonalak fejlesztését, a Fülöphegyi Millenniumi kilátóból kiindulva a Káli medence turisztikai látványosságai irányában Balatoni minőségi, legalább 4* szálláshelyfejlesztés elősegítését.

Tervezői válasz


Javaslataik meghaladják a Koncepció mélységét, azonban a megyei programozás során figyelembe vehetők. Javaslataik meghaladják a Koncepció mélységét, azonban a megyei programozás során figyelembe vehetők.

x x x x x x x x




Nem válaszolt

550.

Sümeg

551.

Sümegprága

552.

Szápár

553.

Szentantalfa

554.

Szentbékkálla

555.

Szentgál

556.

Szentimrefalva

x

557.

Szentjakabfa

x

558.

Szentkirályszabadja

559.

Szigliget

560.

Szőc

561.

Tagyon

562.

Takácsi

563.

Taliándörögd

564.

Tapolca



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x x x x

x x x x x x

565.

566.

A PESTTERV Kft. által összeállított Területfejlesztési Koncepciót áttanulmányoztuk. Megállapítható, hogy gondos, megalapozott, előkészített munka, amit alátámasztanak a felhasznált eddigi szakmai anyagok és a helyszíni konzultációk. Tapolca város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához fogalmaz meg kiegészítéseket az észrevétel, a folyamatban lévő felülvizsgálat alapján. A részleteket ehelyütt nem idézzük. A tematikus célok részletezéséhez A természetes és épített környezet megőrzése szakasznál egyetértve a megfogalmazással kisebb kiegészítést tennénk a természeti és épített értékek megőrzéséhez a város központi területének (gyógybarlang, Tavasbarlang, kórház, Malom-tó környezete) gyógyhellyé minősítési eljárásának előkészítése folyamatban van. A munka jelentőségét alátámasztja a nemrég felfedezett és a barlangjáratokhoz kapcsolódó terepfelszín alatti tó különleges természeti értéke is.

Köszönjük.

Az információkat figyelembe vesszük.




Nem válaszolt



Veszprém megye térszerkezete fejlesztéséhez A műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztése vonatkozásában kiemelt célokhoz nyomatékosítjuk a tervezett 77 számú főútvonal megvalósításának fontosságát. A magasabb rendű országos hálózat kiegészítése itt a Veszprém megyei központot kötné össze Tapolcán keresztül a nyugati megyék központjaival és a 84 számú úttal, mint az egyik legjelentősebb európai nyugati-északi korridorral, de' kapcsolódik a Győr-Pápa-Tapolca északdéli közlekedési tengelyhez is. Egyetértve a Balaton észak-nyugati kapuja szerepkörrel, melyet Tapolca testvérvárosával, Sümeggel tölthet be, kiemeljük, hogy Tapolcán jelentős gazdasági fejlesztést lehet végrehajtani a barnamezős gazdaság-kereskedelemszolgáltatási területeken. Ez párhuzamos fejlesztést jelent Sümeg város nyugati ipari területei továbbépítésével. Az ikervárosi szerep mellett fontos szólni a már történelmi együttműködésről, ami a Keszthely-Hévízi térséggel kapcsolatos, ez az ún. települési városi háromszög, a térségi munkamegosztásban is harmonikus együttműködést tudhat a továbbiakban is felmutatni. (Kitekintés Zala megyére.) A funkcionális várostérségek felsorolásánál hangsúlyosan szerepel Tapolca és Sümeg ikervárosi térsége, mint a Balaton nyugati kaputérsége. itt is rögzítenénk az előbb említett Keszthely várossal történő lehetséges együttműködést. Területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása fejezetnél messzemenőkig egyetértünk azzal a térfelhasználási elvvel, mely zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős fejlesztéseket támogatja. Tapolca is a barnamezős fejlesztési lehetőségeit helyezte prioritásba (volt laktanyák gazdasági területe). Mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése fejezethez Ismételten megemlítjük a közúthálózat fejlesztésénél a jelenlegi 7301 számú közút két számjegyűvé (77-es út) fejlesztésének fontosságát a környező megyék központjai elérhetőségének javításában is. Térségi kerékpárút hálózat elemei közé mindenképpen besorolandó a SümegTapolca-Szigliget térségi kerékpárút is, ami egyrészt a Balaton kerékpáros elérését biztosítja és emellett a Tapolca-patak mentén tervezett nyomvonal az értékes természeti környezet bemutatását is jól szolgálja. Nagyon fontosnak érezzük az északi balaton-parti vasútvonal korszerűsítését (Budapest-Székesfehérvár-Tapolca), ami jelen pillanatban az egyik legkritikusabb logisztikai probléma Tapolca és környéke számára.

567.

568.

569.

570.

Tés

571.

Tihany

572.

Tótvázsony

573.

Tüskevár

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Az észrevételben foglaltak elősegítik a Koncepció javítását, a javaslatokat bedolgozzuk a a véglegesítés során a dokumentumba.


Az észrevételben foglaltak elősegítik a Koncepció javítását, a javaslatokat bedolgozzuk a a véglegesítés során a dokumentumba.

x x x x




574.

Ugod

575.

Ukk

576.

Úrkút

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan Ugod község Önkormányzata nem tesz észrevételt vagy javaslatot, es a további véleményezési eljárásban nem kíván reszt venni. x Összességében az előzetes egyeztetéseket követően összeállított koncepciót megfelelőnek tartjuk.

Köszönjük. Választ nem igényel. Úrkút település vonatkozásában több területen kérném érdekeink későbbi figyelembe vételét: a falusi turizmus fejlesztése (szálláshely, úthálózat, kerékpárút, belterületi járdahálózat fejlesztése), védett természeti területek megőrzésének biztosítása (Úrkúti Őskarszt ), 8-as főútra ráhordó hálózat erősítése ( Ajka-Úrkút-SzentgálHerend közút felújítása ), Úrkút Zsófia-puszta külterület Ajka irányába történő tömegközlekedési feltételeinek javítása.

577.

578.

Uzsa

x

579.

Vanyola

x

580.

Várkesző

A megyei területfejlesztési programban lesz lehetőség a települési szintű konkrét javaslatok beépítésére.

x




581.

Városlőd

582.

Várpalota

583.

Vaszar

584.

Vászoly

585.

Veszprém

586.

Veszprémfajsz

587.

Veszprémgalsa

588.

Vid

589.

Vigántpetend

590.

Vilonya

591.

Vinár

592.

Vöröstó

593.

Zalaerdőd

594.

Zalagyömörő

595.

Zalahaláp

596.

Zalameggyes

597.

Zalaszegvár

598.

Zánka

599.

Zirc

Nem válaszolt



Tervezői válasz


Tervezői válasz

x x x x ld. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata véleményeként a 105.-125. sorszámú észrevételeket. x x x x x x x x x x x x x

600. 601.

Gazdaságfejlesztés, turizmus tekintetében Zirc szerepét, megítélésem szerint, a koncepció nem kezeli elég hangsúlyosan, illetve Zirc térszervező szerepe a mindennapok gyakorlata során hangsúlyosabb, mint a koncepcióból az kitűnik. A. tudásalapú társadalom témakörben fontosnak tartanám az alapfokú oktatás környezetének (épített, tárgyi környezet) javítását. A jó környezetállapot biztosításánál, a védett természeti területek fejlesztési céljai meghatározása magában kell, hogy foglalja a területek használatával megvalósuló védettségi elemek megőrzését, mert az öncélú védelem nem tud megvalósulni. A levegő minőség javítása nemcsak a zöldfelületek növelésével, hanem a zöldfelületi intenzitás növelésével is biztosítható.

Zirc a megye 9 térségközpontjának egyikeként reális hangsúllyal szerepel, a vonzáskörzetébe tartozó települések központjaként és a Bakony turisztikai, gazdasági központi településeként. Nem koncepcionális kérdés. Egyetértünk, választ nem igényel.




Nem válaszolt



Tervezői válasz

602.

A térszerkezet fejlesztése, a műszaki infrastruktúra fejlesztése szempontjából a 82es számú főút jelentős szerepet tölt be mind az országos, mind pedig Európa térszerkezetben való integrálása tekintetében. (A kiemelt célok között nem szerepel)

603.

Ugyancsak térszerkezet fejlesztés kategóriában, az ökológiai hálózat elemeinek védelme szempontjából az erdőterületek további bővítését határozza meg célként, e kategóriában szerintem ugyanolyan fontos (vagy fontosabb) a történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezet (un. Pannon- táj) megőrzése. Nem éppen Zirc specifikus, inkább a térséget érinti, hogy az aprófalvas térség fejlesztésénél elsősorban a munkába járással kapcsolatos kérdéskörrel foglakozik a koncepció, de ahhoz, hogy legyen ki munkába jár vidékről, biztosítani kell a versenyképes oktatási szintek biztonságos elérését a gyerekeik számára. Röviden összefoglalva Zirc turisztikai szerepkörét és infrastruktúra hálózat (elsősorban közlekedés) fejlesztését nem elég hangsúlyosan kezeli a koncepció. A tájhasználattal kapcsolatosan a védett táj is csak akkor tartható fenn, ha használják (hiszen így is alakult ki) senkitől nem várható el az öncélú fenntartás. Az erdősítés mértékének és a történelmileg kialakult tájhasználatnak egyensúlyban kell lennie. Veszprém megye közigazgatási területén több HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdeket szolgáló ingatlan (laktanyák, gyakorlóterek, köztük a Magyar Honvédség legjelentősebb kiképzési objektum, a központi gyakorló és lőtér Várpalota térségében, stb.) található, amelyek eredeti, jelenlegi funkció szerinti használatát a honvédelmi tárca hosszú távon tervezi. A fentiekből adódóan a megye infrastrukturális elemei és lakóövezetei fejlesztése során külön figyelmet indokolt fordítani azon elemekre, projektekre, amelyek fejlesztése a katonai objektumok környezetében, illetve azok védőterületén történik. Ezért kérem, hogy a megye területfejlesztési koncepciója készítése során az előzőeket mind a tervezés, mind a megvalósítás időszakában figyelembe venni szíveskedjenek. Tájékoztatom, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI törvény (OTrT.) felülvizsgálata érinti a kiemelt fontosságú honvédelmi területekre és a honvédelmi területekre vonatkozó szabályozást is. A korábbi szabályozással szemben várható változás, hogy mind a kiemelt fontosságú honvédelmi területeket, mind a honvédelmi területeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben településhatárosan kell megjeleníteni. E területeket a településrendezési eszközökben kell a továbbiakban tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület, vagy erdőterület területfelhasználási egységbe sorolni. A megye területén a következő jelentősebb katonai szervezetek teljesítik honvédelmi érdekű feladataikat: Veszprém és Kup helyőrségekben az MH 54. Veszprém Radarezred, Pápa helyőrségben az MH Pápa Bázisrepülőtér, Várpalota helyőrségben az MH Bakony Harckiképző Központ. Ezen katonai szervezetek korlátozásmentes, folyamatos működése nem csak a honi védelmi, hanem a nemzetközi szerződésekből, valamint a NATO tagságból adódó feladatok végrehajtása tekintetében is alapvető jelentőségű. Laktanyáiknak, gyakorlótereiknek és egyéb objektumaiknak folyamatosan, korlátozás nélkül kell biztosítani a katonai szervezetek napi működését, illetve az alaprendeltetésükből adódó feladataik végrehajtását.

A konkrét útszakaszokra vonatkozó javaslatok nem a Koncepció, hanem a megyei programok keretei között szerepelhetnek majd. A Koncepció elveket rögzít, melyek között szerepel a megye ÉD-i átjárhatóságának javítása. A két javaslat nem ellentétes.

604.

605.

606.

Honvédelmi Minisztérium (véleményezési határidő lejártát követően érkezett észrevétel)

607.

608.


Tervezői válasz

Egyetértünk, választ nem igényel.

A felvetések egyike sem ellentétes a Koncepciótervezetben javasoltakkal.

A területfejlesztési koncepcióban tervezett fejlesztések figyelembe veszik a honvédelmi célokat szolgáló területeket és azok védőterületeit. Ennek érvényesítése a területfejlesztési programok meghatározásakor is megtörténik.

Köszönjük a tájékoztatást, a változások előttünk is ismertek. Választ nem igényel.

A Koncepcióban foglaltak nem ellentétesek ezekkel az elvárásokkal.




Nem válaszolt


609.


A megye területén kiemelt fontosságú honvédelmi területtel Ajka, Badacsonytördemic, Bánd, Barnag, Borzavár, Csopak, Dudar, Eplény, Ganna, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Kislőd, Kup, Márkó, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagyvázsony, Nemesvámos, Nyirád, Olaszfalu, Öcs, Öskü, Pápa, Pénzesgyőr, Porva, Pula, Sáska, Sóly, Szentgál, Takácsi, Tapolca, Tés, Tótvázsony, Úrkút, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Veszprém, Zalahaláp, Zirc települések, illetve honvédelmi területtel Bakonynána, Bakonyszücs, Csopak, Devecser, Hárskút, Hegyesd, Berend, Kapolcs, Kislőd, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lókút, Márkó, Monostorapáti, Nagyvázsony, Nemesvámos, Nyirád, Olaszfalu, Öskü, Paloznak, Pula, Somlóvásárhely, Sümeg, Szentkirályszabadja, Taliándörögd, Tapolca, Tés, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Zalahaláp, és Zirc települések érintettek.

Tervezői válasz


Tervezői válasz

Köszönjük a tájékoztatást.


VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents